Újszász Város Egészségfejlesztési Koncepciója 2015.
TERVEZET
Készítette: Ágotai Emese Okleveles népegészségügyi egészségfejlesztési szakember
1
Bevezetés Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint: „ Az egészség a teljes testi, lelki, szociális jóllét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az egészség meghatározásának dimenziói: biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése, lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele, mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség, emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége, szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. Az
egészség
fenntartása
tudatos
tevékenység,
amelyik
legfontosabb
módon
az
egészségmagatartásban nyilvánul meg, ahogy az emberek ismereteiken alapuló hozzáállásuk szerint saját egészségük megőrzéséhez viszonyulnak. A magatartás, így az egészségmagatartás kialakulása is hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Másrészről az egészség objektíven sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép mindig szubjektív, azaz egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. Realista egyszerűsítéssel: a lakosság általános egészségi állapota, valamint az orvostudomány fejlettsége alapján kialakul egy (korcsoportonként változó) egészségkép, és egészséges az, akinek az egészségi állapota nem rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg. Egészségdeterminánsok E szó alatt azokat az alapvető tényezőket és hatásokat értjük, melyek az egyén, és tágabb értelemben egy közösség egészségi állapotát meghatározzák. E determinánsok kedvező befolyásolásával javítható mind az egyén, mind a közösség egészségi állapota is. Az egészségdeterminánsok legfontosabb kategóriái: jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok), társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége), iskolázottság, foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet), fizikai környezet, magatartási, életmódtényezők, egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége, genetikai tényezők, 2
egészséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága, kulturális sajátosságok.
A WHO "Healthy Peaple in Healthy Communities" fenti nézőpontja szerint: a középpontban az adott biológiai kóddal, genetikai tényezőkkel rendelkező egyén áll, körülvéve az egészségre hatással lévő, módosítható tényezőkkel. Az első rétegben személyes viselkedési formák és életstílusok helyezkednek el, hiszen ezekkel javíthatjuk vagy károsíthatjuk az egészségünket. Az egyént barátai és a közösségei normái is befolyásolják, így a második réteg ezeket a hatásokat tartalmazza. A harmadik rétegbe strukturális tényezők tartoznak: a lakás, a munkakörülmények, az alapvető fontosságú szolgáltatások és ellátások hozzáférhetősége. A negyedik rétegbe a társadalom működésének egészét érintő befolyásoló tényezők kerültek. Összességében elmondható, hogy ha adottak a lehetőségek az emberi szükségletek kielégítésére, ha az élet- és munkakörülmények mentesek az egészségkárosító anyagoktól, fizikai veszélyforrásoktól, kórokozóktól, csak akkor lehetséges egészségről beszélni. E fenti tényezők súlya azonban nem azonos, az egyes közösségekben eltérő mértékű is lehet, de általánosan az alábbiak szerint számít elfogadhatónak. Genetikai tényezők: 15-30%, egészségügyi ellátás színvonala: 10-15%, a további 55-70%-ban azon életmód tényezők, melyek szoros összefüggésben állnak az iskolázottsággal, társadalmi-gazdasági státusszal.
3
Egészség az Európai Unióban Európa országai jelentős eredményeket értek el a lakosság egészségügyi helyzetének javítása terén, az egészségi állapotot illetően még mindig léteznek jelentős egyenlőtlenségek az országok között és az egyes országokon belül egyaránt, mivel azok, akik magasabb szintű végzettséggel rendelkeznek és jobban keresnek, jobb egészségnek örvendenek és néhány évvel tovább is élnek, mint hátrányosabb helyzetű honfitársaik. A születéskor várható élettartam az Unió tagállamaiban jelenleg 79,2 év. Ennek ellenére a legmagasabb várható élettartammal rendelkező országok (Spanyolország, Olaszország és Franciaország) és a legalacsonyabb várható élettartammal rendelkező országok (Litvánia, Lettország, Bulgária és Románia) közötti különbség 8 év, amely nem csökkent 1990 óta. A 65 éves korban várható élettartam is növekedést mutat, 2012-ben az EU-n belül átlagosan 20,4 év a nőknél, és 16,8 év volt a férfiaknál. A 65 éves korban várható élettartam esetében körülbelül öt év az eltérés a legmagasabb és legalacsonyabb várható élettartammal rendelkező országok között. Az EU országaiban a nők átlagosan hat évvel élnek tovább férfitársaiknál. Ez a nemek közötti különbség viszont az egészségben eltöltött életéveket figyelembe véve (amely az aktivitás korlátozása nélkül leélt éveket jelenti) csupán egy év. A gazdasági válság egészségügyi állapotokra való kihatásának értékelése során megállapítható, hogy különbözőképpen hatott ki a népesség egészségügyi állapotára és a halandóságra. Az öngyilkossági ráta kismértékben emelkedett a válság kezdetén, jelenleg úgy tűnik, visszatért a válság előtti szintre. A közlekedési balesetekből származó halálesetek száma gyorsabban csökkent a válságot követő években, mint azt megelőzően. A lakosság légszennyezésnek való kitettsége is csökkent a válságot követő években, bár néhány légszennyező anyag aránya emelkedésnek indult azóta. A gazdasági válság az elhízás hosszú távú növekedésében is közrejátszhatott. Az EU tagállamaiban átlagosan hatból egy felnőtt volt túlsúlyos 2012 környékén, míg 2002 körül ez az arány nyolcból egy volt csak. Egyes adatok összefüggést mutattak ki a pénzügyi nehézségek és az elhízás között: az időszakosan pénzügyi nehézségekkel küzdő emberek, jövedelmüktől és vagyonuktól függetlenül, fokozott kockázatnak vannak kitéve. Az elhízás a hátrányos helyzetű csoportok körében is elterjedtebb. Az egészségügyi kiadások csökkentek vagy lassabban növekedtek a gazdasági válságot követően. 2009 és 2012 között a reálértelemben vett (tehát inflációhoz igazított) egészségügyi kiadások az EU tagállamai felében csökkentek (Magyarországon is), a többi tagállamban pedig jelentősen lassabban növekedtek. Az egyetemes egészségügyi ellátás továbbra is lehetővé teszi az ellátáshoz való hozzáférést. A legtöbb EU tagállam egyes alapvető egészségügyi szolgáltatások esetében fenntartotta az egyetemes (vagy majdnem egyetemes) egészségügyi ellátást. Az egy főre jutó orvosok és ápolók száma tovább nőtt majdnem minden európai országban, bár továbbra is aggályos az orvosok egyes kategóriáinak hiánya, így például a háziorvosoké a vidéki és félreeső térségekben. Az EU
4
tagállamokban 2000-ben átlagosan 2,9 orvos jutott ezer főre, ez az arány 2012-re 3,4-re növekedett. Ez a növekedés kiemelkedően magas volt az Egyesült Királyságban (50%-os emelkedés 2000 2012 között). Az orvosok sűrűségi eloszlása minden tagállamban nagyobb a városi térségekben. Sok európai ország pénzügyi ösztönzőkkel próbálja az orvosokat a rosszul ellátott térségekbe vonzani és ott tartani. Az egészségügyi szolgálatoknál fellépő hosszú várakozási idő számos európai országban fontos politikai kérdésnek számít. A nem vészhelyzeti sebészeti beavatkozások esetén a várakozási idők nagy változatosságot mutatnak. Az ellátás minősége a legtöbb országban javult, viszont még mindig vannak különbségek. Az olyan életveszélyes állapotok, mint a szívroham, az agyvérzés vagy a rák kezelésében bekövetkezett eredményeknek köszönhetően a túlélési arány a legtöbb európai országban növekedett. A szívroham kórházi felvétel utáni mortalitása átlagosan 40%-kal, az agyvérzésé több mint 20%-kal csökkent 2000 - 2011 között. Az alacsonyabb mortalitás a jobb sürgősségi ellátásról és az agyvérzésre specializálódott részlegekhez való jobb hozzáférésről tanúskodik. A rák legtöbb fajtájának – így a méhnyakrák, a mellrák és a végbélrák – túlélési aránya is javult a legtöbb államban. Az alapellátás is javult a legtöbb országban, de az alapellátás terén a drága kórházi felvételek csökkentése tekintetében még további eredményeket kell elérni. A népesség elöregedése az elkövetkező években tovább fogja növelni az egészségügyi, valamint a hosszú távú ellátórendszerek iránti igényt. A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 2012-es becslése szerint az egészségügyi ellátásra költött kormányzati kiadások 2010 - 2060 között átlagosan a GDP 1-2%-ával fognak növekedni az EU tagállamaiban, és hasonló növekedés várható a tartós ápolás-gondozásra költött állami kiadások esetében is. A szigorú költségvetési megszorítások közepette a kihívás abban rejlik, hogy az egész népesség számára, megfizethető áron fenntartható legyen a magas színvonalú ellátáshoz való hozzáférés. /Forrás: Health at a Glance Europe 2014 © OECD 2014/ Egészség Magyarországon Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az Országgyűlés honlapján közzétett Magyarország 2013 című dokumentum szerint a 2012-ben született magyarok 75 éves élettartamra számíthatnak (a férfiak több mint 71, a nők csaknem 79 évig élhetnek). Ezzel a magyarok várható élettartama egy évvel több, mint Litvániában és Lettországban, de hét évvel kevesebb, mint a leghosszabb élettartamú spanyolok körében. A KSH honlapján közzétett egyelőre legfrissebb információk szerint
5
a 2013-as évre átlagosan ez 78,3 év. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 78,08 év. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám miatt Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. A KSH jelentése szerint minden ötödik magyar embernek kell nap mint nap tartós egészségi problémával szembenéznie. Az elmúlt tíz évben az asztma, a vérképző szervek és az immunrendszer rendellenességei, valamint az agyi érbetegségek előfordulásának gyakorisága több mint kétszeresére emelkedett, a cukorbetegségé 80, a rosszindulatú daganatoké 70, a magas vérnyomás- és szívkoszorúér-betegségeké 60, az idült alsó légúti betegségeké 30 százalékkal lett több. A fejlett világban, így Magyarországon is a korai halálozás (64 év előtt) fő okai a következők: helytelen táplálkozás, mozgáshiány, és a dohányzás. A felsorolást egyre több egészségügyi szakember kiegészíti a stresszel - írta a KSH, hozzátéve: a Magyar lelkiállapot 2013 című jelentés szerint a munkahelyi stressz 2006 óta jelentősen emelkedett.
Az alábbi ábrán az a 10 vezető halálok látható, amely a magyar lakosságot érinti a WHO adatlapján elértek szerint. Láthatóan az ischaemiás szívbetegségek vezetnek, majd a stroke-os elváltozások és légzőszervi daganatok szedik a legtöbb áldozatot. Minimális csökkenést mutat a májcirrozis és az 6
öngyilkosság aránya, de növekedett az idült alsó légúti elváltozások-, a cukorbetegség, egyes mentális betegségek, valamint a hypertenzív szívbetegséget okozó kórállapotok, amely 4. helyet kapott a halálokokban. Az emésztőszervi daganatos elváltozások az 5. helyen állnak. A gyermekek körében az utóbbi évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt. A magas vérnyomás 80, a deformáló hátgerinc-elváltozások és a rosszindulatú daganatok 40, a vérszegénység 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében. A jelentésből kiderül az is, hogy a magyar gyermekeknek jó a kapcsolatuk a szüleikkel, az iskolai személyzettel viszont már kevésbé. Jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer rúgott már be, és minden második üres hassal indul reggel iskolába. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es országjelentése szerint viszont az egészségtudatos életmód hiánya mellett az egészségügyi rendszer alacsony hatékonysága is szerepet játszik abban, hogy az életkilátások nem javulnak gyorsabban. A KSH jelentése szerint a magyar egészségügyre fordított kiadások az OECD-országok átlagának a felét teszik ki, ezzel a 34 országból a 29. helyen áll Magyarország. A többi országhoz képest viszonylag kevés pénz jut a kórházi ellátásra - különösen a tartós, rehabilitációs ápolásra-, a járóbeteg-ellátásra és a megelőzésre. Az ezer lakosra jutó orvosok száma Magyarországon közelít az OECD-átlaghoz, de az országok kétharmadában több nővér van. Alig van ország, ahol fajlagosan több kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, mint Magyarországon, de az értékes diagnosztikai eszközökkel való felszereltség tekintetében minden OECD-ország megelőzi Magyarországot. A magyar egészségügyi rendszer leterheltsége évről évre nő, ami az alapellátásra is egyre nagyobb terheket ró. A betegforgalom a 2000-es évek eleje óta több mint ötödével emelkedett. A hatékonyabb prevenciót a pénzhiány mellett a leterheltség is akadályozza - olvasható a KSH jelentésében. Hungarostudy – 2013-ban készült tanulmánya során az alábbiakat állapította meg a magyar lakosságról: A megkérdezettek magas munkahelyi stresszről számoltak be, mely megjelenik a társadalom széles rétegeiben. A felsőfokú végzettség egyre kevésbé jelent védelmet a stresszel szemben, illetve a munkahelyi bizonytalansággal szemben. A munkahelyi stressz előfordulása 18ról 29%-ra ugrott, míg a depresszió miatt kezelésre szorulók aránya stagnál, 17% alatt van. Párválasztási szokásokról a megkérdezettek mintegy 90%-a házasság- és gyermekpárti, bár 68 % szerint nem fontos a gyermekvállalás előtt megházasodni és a megromlott kapcsolat esetén inkább el kell válni. Az élettársi kapcsolatban élőket is családnak vélik. Jellemző rájuk a halogatás: bár a 26–29 éves kort tartják ideálisnak gyermekszülésre, csak a válaszadók 30%-ának van gyermeke. A
7
tervezett gyermekek számában az alacsony és a magas jövedelműek és végzettségűek közt nincs különbség, de az alacsonyabb végzettségűeknél végül több gyermek születik meg. A gyermekvállalás
tényét
nem
befolyásolja
a
jövedelem,
de
a
gyerekszámot
igen. A
gyermekvállaláshoz a biztos megélhetést, a munkát tartják fontosnak, a gyesnek, gyednek és családi pótléknak pedig a további gyermekek vállalásában van nagy szerepe – még nagyobb, mint a családi támogatásnak. A vizsgálat kitért a partner általi bántalmazásokra is: a megkérdezettek 30 százaléka számolt be lelki erőszakról, 10 százalék fizikai, 3 százalék pedig szexuális erőszakról. Az adatokból kiderül még, hogy a vallásosság visszaszorulóban van, fokozódik a szekularizáció: míg 2006-ban a válaszadók negyede mondta azt, hogy nem hívő, idén egyharmaduk válaszolt így. Az értékcélokat hasonlónak találták, még mindig az egészség és a boldogság szerepel a lista elején, de a sikeres pénzügyek és a jó megjelenés mint cél és érték, több helyet léptek előre a skálán – derült ki a reprezentatív felmérésből. A fentebb leírt problémák változó mértékben és súlyossággal, de minden településen jelen vannak a hétköznapokban. A pozitív változásban és változtatásban döntő jelentőségű, hogy a helyi közösség képes-e felismerni az egészségét negatívan befolyásoló tényezőket, tud-e a megoldásukhoz eljárásmódokat rendelni, meg tudja-e a közösség tagjait, intézményeit, a szükséges külső partnereit nyerni az együttműködéshez. Egy népesség egészségét javítani az előfeltételek biztosításával és az egészséget determináló tényezők egyidejű befolyásolásával lehet. A népegészségügynek és az egészség fejlesztésének szerves részként kellene szerepelnie az egészségügyi ellátó rendszer reformjában. A lakosság egészségi állapotának pontos ismerete elengedhetetlen az egészségügyet érintő, de az egészségügy területén kívül eső olyan döntéshez is, amelyeket a lakosság egészségére hatnak. Jelen egészségfejlesztési koncepció, a 2011-ben elkészült első verzió továbbfejlesztett, átstrukturált, az elkészítés időszakában rendelkezésre álló adatok szerint frissített változata.
8
Társadalmi – gazdasági struktúra A település földrajzi elhelyezkedése Újszász Jász- Nagykun- Szolnok megye nyugati szélén, Szolnoktól 18-km-re fekvő, Pest megyével határos település, amely a Zagyva jobb partján a Tápió torkolat alatt épült ki. A szolnoki agglomeráció belső övi települései közé tartozik. A város, másik 17 településsel tagja a 2013 óta létrehozott Szolnoki – a megyében legnagyobb lakónépességű – járásnak, mely az Észak-alföldi régióban található. A járást Szolnok megyei jogú város túlsúlya, valamint a gazdasági-társadalmi szempontból – egymástól földrajzilag is – elkülöníthető kisebb településcsoportok jellemzik. Demográfiai helyzet Korfa – A népesség kor és nem szerinti megoszlása Újszászon 2015. /Forrás: Szolnoki Járási Hivatal/ A korfán jól láthatóan – a korábbi adatokat is figyelembe véve – a 60 éven felüliek száma magas, elsősorban női lakosság számottevő. A 2011-es népszámlálás megyei adatai szerint 2001–2011 között 21 százalékkal csökkent a gyermekkorúak száma. A népességen belül 15 százalékos arányt képviseltek, ugyanakkor az időskorúak részaránya 24 százalékra növekedett. A megye népességének 12 százaléka 70 évesnél idősebb. A megyében 2011-ben ezer férfira 1087 nő jutott.
85-X éves 80-84 éves 75-79 éves 70-74 éves 65-69 éves 60-64 éves 55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves 30-34 éves 25-29 éves 20-24 éves 15-19 éves 10-14 éves 5-9 éves 0-4 éves
Férfi Nő
0
50
100
150 /fő
Állandónépesség alakulása 9
200
250
300
Lakónépesség alakulása Állandó népesség: az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek adatait tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb.) az eszmei időpontban átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük (lakásuk) az adott területen volt. Lakónépesség: A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik 10
életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában, a hét nagyobb részében ott töltik. A hazánkban élő külföldiek akkor tartoznak bele a lakónépességbe, ha legalább 12 hónapja életvitelszerűen Magyarországon élnek, vagy szándékoznak élni. A népszámlálási lakónépesség tehát a tényleges népességet jelenti. A népszámlálási lakónépesség fogalma igazodik a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanhoz is. A nemzetközi rendeletek és ajánlások ugyanis a népességszámnak nem a hivatalos bejelentésen alapuló, hanem a tényleges lakóhely szerinti megállapítását írják elő. A fenti statisztika egyértelműen jelzi mind az állandó, mind a lakónépesség csökkenését településünkön – hasonlóan az országos és megyei adatokhoz viszonyítva. Családi állapot a 2015.01.01. állapotnak megfelelően /Forrás: Szolnoki Járási Hivatal/ Hajadon/nőtlen: 2788 fő Házas: 2156 fő Özvegy: 708 fő Elvált: 698 fő Nem ismert családi állapot: 11 fő A 2011-es népszámlálási adatok szerint megyei szinten elmondható, hogy a házasságban élők aránya csökkent, növekedett a nőtleneké, a hajadonoké és az elváltaké, de növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma. A fiatalok egyre későbbi életkorra halasztják a házasságkötést, illetve választják az élettársi kapcsolatot a házasság helyett, és terjed az egyedülálló/szingli életforma is. Népesség nemzetség szerint /Forrás: KSH 2011 Népszámlálási területi adatok/ A megye népességének 5,8 százaléka, 22 ezer fő vallotta magát valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A hazai nemzetiségűek 85 százaléka, 19 ezer fő a cigánysághoz tartozott. Településünkön a 6321 fő népességből 334 fő nyilatkozott eltérő nemzetiségéről cigány, német, román, szerb, szlovák, ukrán és egyéb besorolások szerint. A 2011-es népszámláláson a 334 esetből 278 fő vallotta magát cigány származásúnak. A 2011-es egészségfejlesztési koncepció adatforrásában több cigány nemzetiségű lakos él a településen, amely a népszámlálási adatokhoz képest jóval több. Ezen adat szerint a helyi társadalom mintegy 12%-a a roma kisebbséghez tartozik. Számuk feleződik az oláhcigány és a romungró csoport között. A népességen belüli arányuk a 90-es évek folyamán növekedett, napjainkban hozzávetőleg 800-900 fő tartozik e kisebbséghez. Jellemző, hogy a helyi kisebbség nagy része a település északi szélén, részlegesen szegregálódva él. A 2014. októberi népszavazás után 3 fő látja el az Újszászi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviseletét, bár társadalmi szerepvállalásuk, munkájuk észrevétlen. A Magyar Cigányok Európai Uniós Szövetség 2011. évi 11
felmérése alapján az újszászi romák közül 350 főnek nincs szakképzettsége, míg 87 főnek nincs általános iskolai végzettsége sem. Az érdekképviselet által működtetett ösztöndíj rendszer, mellyel arra törekedett, minél több roma fiatal végezze el a középiskolát, szakmát tanuljon – több éve nem működik. A családoknál az igazolt jövedelem az állam által biztosított szociális juttatások, illetve közmunkaprogramból eredő juttatások. A családok szociális helyzete igen szélsőséges, vannak mélyszegénységben élők, vannak az átlagos életszínvonal felett élők is. Sok család őrzi az ősi tradíciókat, - a családösszetartó személy az asszony - különösen a korai házasságra és korai gyermekszülésre vonatkozóan, mely blokkolja a lányok tanulmányi előmenetelét. Népmozgalmi adatok /Forrás: Védőnői-, háziorvosi nyilvántartás/ 180 160 140
Születés Halálozás
120 100 80 60 40 20 0 1977
1983
1990
1995
2004
2010
2014
Népmozgalmi adatok 2000-2013 között a csecsemőhalandóság és terhességmegszakítások arányához viszonyítva /Forrás: TeIR/
12
A 2011-es népszámlálás megyei adatai alapján a nők termékenysége csökkent, csupán a hajadonoké emelkedett. Újszászon 100 nőre jutó élveszületett gyermekek száma: 162 fő. A fenti grafikonon megjelölt terhességmegszakítások száma igen magas, az élveszületések számához viszonyítva. A csecsemőhalandóság 1 év kivételével (2010-ben 2 fő) nem magasabb a környező településekhez viszonyítva. Természetes szaporodás/fogyás ezrelékben 2002-2012 között /Forrás: TeIR/
Öregedési mutató /Forrás: TeIR/
13
A település népessége csökken, emellett pedig elöregedő korstruktúrát mutat. Az elöregedésben szerepet játszik, hogy a fiatalok egy része elköltözik a településről, továbbá a születések és halálozások száma egymáshoz viszonyítva természetes fogyást eredményez, mely magasabb, mint a megyei, régiós, járási és országos átlagok. A 2011. évi népszámlálás időpontjában Jász-NagykunSzolnok megyében 386,6 ezer fő élt - 7,1 százalékkal kevesebb, mint a 2001. évi népszámláláskor. 2001–2011 között tovább folytatódott a népesség elöregedése, és emelkedett a nők népességen belüli aránya. A település szempontjából fontos, hogy megoldást találjon az elöregedés mértékének megállítására vagy legalábbis annak csökkentésére. Vándorlási egyenleg – odavándorlás / elvándorlás (ezrelék) /Forrás: TeIR/
14
Településünkön 2 év kivételével a bevándorlás pozitív előjelű. A megye 29 ezer fős népességfogyás nagy részét a természetes fogyás, kisebb hányadát a vándorlási veszteség okozta. A megye népsűrűsége 69 fő/km2 volt, amely a tíz évvel korábbinál 6-tal kevesebb. Iskolai végzettség aránya Újszászon– 2011 népszámlálási állapot szerint /Forrás: TeIR/ 8. évfolyamot elvégzettek: 1895 fő középfokú iskolai végzettség érettségi nélküli szakmai oklevéllel: 1901 fő érettségizettek: 1505 fő egyetem/főiskolát végzettek: 487 fő Településünkön 35 %-ot meghaladja (39%) a legalább érettségizettek aránya. A 2011 népszámlálás megyei adatai szerint, javult a népesség iskolázottsága. 2001–2011 között csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és növekedett az érettségizetteké, valamint a diplomásoké. A közép- és felsőfokú végzettségek tekintetében a nők iskolázottsága meghaladta a férfiakét. Javult a népesség idegennyelv-tudása, legtöbben az angolt beszélik. Munkanélküliségi ráta százalékban /Forrás: TeIR/
15
Regisztrált munkanélküliek száma viszonyítva az aktív munkaképes korúak számához /Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, adott év január 20.-i állapotnak megfelelően/ Relatív mutató = nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség %-ban Év
Nyilvántartott munkanélküli
Munkavállaló korú népesség
2010
343 fő
4139 fő
8,29%
12,08%
2011
394 fő
4116 fő
9,57%
13,65%
2012
460 fő
4041 fő
11,38%
13,62%
2013
425 fő
4011 fő
10,6%
13,6%
2014
318 fő
4251 fő
7,48%
8,5%
2015
325 fő
4198 fő
7,74%
7,84%
Relatív mutató Megyei átlag
16
1000 lakosra jutó 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma (fő) (TeIR)
Gazdasági aktivitás tekintetében a 2011-es népszámlálás az alábbi megyei adatokat közölte: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 2001-hez képest egyaránt emelkedett. A 15–25 évesek korcsoportjában jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság és – a tanulmányi idő kitolódásával összefüggésben – növekedett az eltartottak aránya. Településünkön a gazdaságilag aktív népesség 40,0 – 40,9 % közé esik – amely kevesebb a környékbeli településekhez viszonyítva. Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft) /Forrás: TeIR/
17
1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma (db) /Forrás: TeIR/
A népszámlálási adatok szerint a megyei gazdasági aktivitás egyértelmű növekedése volt megfigyelhető. Még így is a településen az egy lakosra jutó nettó jövedelem jóval alulmarad az országos és a járási adatokon. Vallás A megyében 2011-ben 173 ezer ember vallotta magát valamelyik vallási közösséghez, felekezethez tartozónak, akiknek 72 százaléka a katolikus, 25 százaléka a református egyházat jelölte meg. Településünkön hasonlóan a megyei adatokhoz, elsősorban a római katolikus felekezethez sorolták magukat azok, akik nyilatkoztak hitvallásukról. Fogyatékosság A településen a Mozgáskorlátozottak Egyesületénél képviselt regisztrált tagok száma 350 fő, ám a fogyatékkal élők száma a nem regisztráltakkal együtt ennél több. Jellemzően a mozgásszervi fogyatékossággal élők képviselik a legnagyobb arányt, ezen belül is gerinc-, ízületi-, bénulásos betegségek vezetnek. Életvitelüket nagymértékben megnehezíti az utóbbi években jelentősen megszigorított
támogatásokhoz,
jogosultságokhoz
való
hozzáférés.
Településünkön
a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, a közintézmények, egészségügyi és szociális létesítmények akadálymentesítése biztosított. A népszámlálási adatokra hivatkozva, a megyében 23 ezer fő jelzett valamilyen fogyatékosságot. Egészségi állapot jellemzése
18
A helyi lakosság életmódjáról (táplálkozás, mozgás, dohányzás, alkohol-, kábítószer használat) hivatalos, reprezentatív adat nem áll rendelkezésre. A háziorvosok becslése alapján a hozzájuk forduló páciensek harmada túlsúlyos vagy elhízott, a rendszeresen dohányzók száma is szintén ennyi lehet. A 2011-es népszámlálásban 69 ezer megyei lakos panaszkodott tartós betegségre. Legtöbben mozgásszervi és látásproblémával küzdöttek. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2009-es hazai reprezentatív adatai szerint a felnőtt lakosság 69%-a szenved valamilyen krónikus betegségben, túlsúlyos 53,7%. A lakosok fele nem végez testmozgást, egyharmaduk pedig még mérsékelt mozgást sem. További harmad rendszeres dohányzó, az alkoholfogyasztás is jelentős. Az ELEF 2009 adata szerint a vélt egészségi állapot tekintetében nálunk a második legmagasabb a magukat rossz egészségi állapotban lévőnek tartók aránya. Számos betegség és halálozás tekintetében, az európai lakossághoz viszonyítva hazánkban sokkal rosszabb mutatókkal kell számolnunk. Kiemelkedő a daganatos betegségek, májzsugor, szív és érrendszeri betegségek száma, melyek kitüntetett figyelemmel bírnak a népegészségügyi szakemberek
szempontjából.
A
2014-ben
készült
országos,
reprezentatív,
lakossági
egészségfelmérés adatai még nem elérhetőek. Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ honlapján elérhető hazai adatokra támaszkodva kaphatunk még viszonyulási alapot. Az alábbi táblázatban a dohányzási adatok szerepelnek, melyből a felnőtt lakosság 27,6 %-a napi rendszerességgel dohányzik. Férfi lakosok egy harmada rendszeres dohányzó, a nők valamivel kevesebb arányban.
Fiatalkorúak esetében is számottevően magasak a számok.
Az alábbi táblázat a magyar felnőtt lakosság egyes rizikófaktorainak arányát mutatja /emelkedett vércukor érték, emelkedett vérnyomás érték, elhízás, dohányzás/ nemek szerinti eloszlásban a WHO régiós országaihoz viszonyítva. A köztudottan rossz egészségmutatókkal rendelkező magyar adatok érdemi javulást nem hoztak a korábbi évekhez képest sem.
19
A WHO ajánlást megalapozó kutatások szerint a magyar felnőtt populáció cukorfogyasztása – a norvégokéhoz hasonlóan - a napi teljes energia bevitelnek átlagosan a 7-8%-a, tehát az elsődleges 10% ajánlás alatti (a célérték 5%). A gyerekek napi átlagos cukorfogyasztása azonban világszerte jóval magasabb a felnőttekénél. A magyar gyermekek cukorfogyasztása világszinten az alacsonyabb tartományba sorolható, de az elsődleges ajánlásnál sajnos magasabb. Az óvodás korú (4-6 éves) gyermekek napi kalória-felvételük 12, míg az általános iskolások (7-10 évesek) 13 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukorból. A felnőttek és a gyermekek cukorfogyasztására egyaránt jellemző, hogy az említett mennyiség döntő része édességekkel, valamint az ételekhez, italokhoz otthon hozzáadott cukor, méz formájában kerül be a szervezetbe. A magyar lakosság sóbevitele a WHO ajánlások 3-3,5 -szerese, ezzel élvonalban vagyunk. A magas sóbevitel egyik oka, hogy a feldolgozott élelmiszerek is magas sótartalmúak. Köztudottan a nagymértékű sóbevitel egyértelmű korrelációt mutat a magas vérnyomással, mely fő rizikófaktora a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Magyarországon a kultúra része az alkoholfogyasztás. Amellett, hogy a magyar borokat egyre előkelőbben jegyzik világszerte, más statisztikákat is élen járunk: a WHO jelentése szerint évi 13,3 liter tiszta alkoholt fogyaszt el egy átlagos, 15 évnél idősebb magyar, amivel a világ éllovasai közé tartozunk. Az alkoholizmusból fakadó máj- és rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb. Újszászon az alkoholfogyasztási szokások tekintetében, BNO kódszámos besorolással, elsősorban a férfiaknál regisztráltan magasabb a következményes alkoholos
20
májbetegség, alkohol okozta mentális viselkedészavarok száma. A férfiak morbiditási listájában a 11. helyen említhető, nők esetében nem számottevő. Az alábbi diagramokon szereplő, Újszászt jellemző megbetegedések a háziorvosok KSH felé megküldött dokumentumai alapján készültek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen elérhető adatok csak iránymutatást szolgálnak, hiszen számolni kell az olyan elváltozásokkal, megbetegedésekkel is, amelyek ellátást igényelnének ugyan, de nem kerülnek az egészségügy látókörébe (rejtett morbiditás). Vezető megbetegedések a felnőtt női lakosság körében Újszászon /Forrás: kimutatás a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségeiről 2013.12.31.-i állapotnak megfelelően/ 450 400 350 Hypertonia Lipidaemiák Spondylopathiák ISZB Diabetes M. Vérképzőszervi bet. Pajzsmirigy rendellenességei
300 250 /fő 200 150 100 50 0 /19-24/
/25-34/
/35-44/
/45-54/
/55-64/
/65-74/
/75-X/
Vezető megbetegedések a felnőtt férfi lakosság körében Újszászon /Forrás: kimutatás a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségeiről 2013.12.31.-i állapotnak megfelelően/
21
300 250 Hypertonia Lipidaemiák Spondylopathiák ISZB Diabetes M. Vérképzőszervi bet. Köszvény
200
/fő
150 100 50 0 /19-24/
/25-34/
/35-44/
/45-54/
/55-64/
/65-74/
/75-X/
Daganatos megbetegedések előfordulása az ISZB megjelenésének tükrében nemek szerinti felosztásban - 2013 350 300 250 Daganat női Daganat férfi ISZB női ISZB férfi
200 /fő 150 100 50 0 /19-24/ /25-34/ /35-44/ /45-54/ /55-64/ /65-74/ /75-X/
A települést leginkább sújtó hét megbetegedés tanulmányozása során megállapítható, hogy a betegségek előfordulása elsősorban a kor előrehaladtával mutatnak összefüggést, egyes betegségek nemspecifikusan jelentkeznek. A harminc éves korosztálytól rohamos növekedést mutat a magas vérnyomás betegsége, amely a későbbi életkorokban is megőrzi a vezető megbetegedési lista első helyét. Mindkét nemben fiatal felnőttkortól kezdve számottevő a spondylopathiák, azaz a gerinc elváltozásainak betegsége. A fiatal felnőtt és a középkorú felnőtt lakosság tekintetében a második leggyakoribb elváltozás. Az ischaemiás betegségek mindkét diagramon negyven éves kortól kezdenek meredeken emelkedni, a növekedés üteme pedig látványosan hatványozódik. A lipoprotein anyagcsere rendellenességei és
22
egyéb lipidaemiák, férfiaknál és nőknél is 45 éves kortól ugrásszerűen nő. 55 éves korra számuk megduplázódik. Fiatal felnőttkorban a vér és vérképző szervek betegségei és a gerincet érintő bizonyos rendellenességek okozzák a legtöbb egészségi állapot romlását. A cukorbetegség 45 éves kor után mutat gyors növekedést, később az időskorúak harmadát érinti. Környezet-egészségügyi szempontból további vizsgálat lenne szükséges annak megállapítására, hogy a fogyasztott magas nátriumtartalmú lágy ártézi víz, a növekvő légszennyezettség mennyire játszik szerepet a magas vérnyomás és ISZB, mint vezető megbetegedések és halálokok között. Több rizikófaktor, kockázatok együttesen vannak jelen az egyén életben. A férfiakra jellemző, hogy később reagálnak az egészség romlására, panasz esetén ritkábban jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatóknál, így a regisztráltan több a megbetegedés a női lakosság körében, illetve jelentkezik a lakosság koreloszlásában a női többlet is (lásd. Korfa). Számottevően emelkedett a háziorvosi ellátásban a nők pajzsmirigy betegsége, amely az esetek többségében alulműködést mutat. Férfiaknál hasonlóan kiemelhető a köszvényes megbetegedés. Számottevően magas az idült alsó légúti betegségek-, cerebrovasculáris megbetegedések is mindkét nem esetében /9., 10., 11. helyen/. A regisztrált daganatos betegségek nem vezetőek a helyi morbiditási tükörben, de halálozási súlyuk jóval nagyobb. Nőknél a daganatos elváltozások a 11., férfiaknál a 12. leggyakoribb betegség. Haláloki struktúra Újszász lakosságának körében – 2013évre vonatkoztatva/fő /Forrás: KSH/
A helyi közösséget leginkább a keringési rendszer okozta elhalálozás fenyegeti, amely a korábbi morbiditási mutatók egyértelmű következményeként értelmezhető. A 2011-ben készült koncepció adataihoz viszonyítva nincs szembetűnő változás. A prevenciós, életmódváltó programoknak így mindenképpen már a fiatalabb középkorban el kellene indulniuk, hogy beépülve az egyén életébe képesek legyenek pozitív változást hozni, ezzel
23
az egészségben eltöltött életévek számát megnövelni, illetve az elkerülhető és korai halálozások számát (diabetes, hypertónia, stroke) lecsökkenteni. 18 évnél fiatalabbak leggyakoribb morbiditási mutatói /Forrás: kimutatás a gyermek háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségeiről 2013.12.31.-i állapotnak megfelelően/ Fiúk esetén elsőként az asthma, leánygyermekek az atopiás dermatitis (bőrgyulladás) vezeti a regisztrált megbetegedést. Mindkét elváltozás magas a másik nemnél is. Szintén gyakori a vér és vérképző szervek betegségei (különösen a vashiányos vérszegénység). A korábbi felmérésben még nem volt számottevő a kalóriatöbblet miatti elhízás, de aktuálisan ez a 3.-ik leggyakoribb elváltozás mind a két nem esetén. Ezt követi a mentális- és viselkedészavarok szerinti besorolás mind fiúknál-, mind leányoknál . 18 éven aluliak vezető krónikus betegségei a nemmel mutatnak korrelációt, az életkor számottevően nem befolyásol. Az iskoláskort elérve szűrővizsgálatok során derül fény – a későbbi életkorokban már rohamosan növekvő – mozgásszervi elváltozásokra. Az összesített háziorvosi adatok nem hozzák a magas mozgásszervi elváltozást ebben az életkorban, amely az iskola-egészségügyi dokumentációban egyértelműen kicsúcsosodik. Egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás az egészségügyi ellátórendszer egyetlen olyan szegmense, ami kapcsolatot képes tartani a lakosság egészével, ahol a gyakorlatban is megvalósulhat az ellátáshoz történő közel azonos hozzáférés. A településen működő egészségügyi alapellátásban 21 fő dolgozik: 4 háziorvos, 1 gyermekorvos, 2 fogorvos, 5 ápolónő, 4 orvos írnok, 3 fogorvosi asszisztens és 3 védőnő. 1000 lakosra jutó háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma (fő)
/Forrás: TeIR/ 24
Háziorvosok között 2 fő nyugdíj mellett látja el munkáját, 1 fő területi ellátási kötelezettség nélküli szolgáltatásban. A praxisokban többnyire a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemző, a szakdolgozókat a vállalkozó orvosok foglalkoztatják. A védőnői szolgálat munkáltatója az önkormányzat. Az alapellátás részben modernizált, a lakosság megelégedésére szolgáló épületben, részben sürgős és gyors beavatkozást igénylő telephelyeken biztosított (védőnői szolgálat, egyik fogorvosi praxis). Központi egészségház nincs. Az egyik háziorvos gondoskodik a legtöbb helyben dolgozó foglalkozás egészségügyi ellátásáról. Az alapellátás munkáját kiegészítik a civil szervezetek által végzett tevékenységek (egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségnap). Az ügyeleti ellátás jelenleg nem működik helyileg a városban. A betegek ellátása Szolnokon a Hetényi Géza Kórház ügyeleti központjának irányításával történik gyermek és felnőtt beteg esetén is. Emellett eseti jelleggel működik a területi, ún. kijárós ellátás. Súlyos esetben lehetőség van mentőhívásra. A mentő kiérkezési ideje: 11 perc. A településen 1 gyógyszertár elérhető, de gyógyszertári ügyelet helyben nem biztosított. Fogászati ügyelet Szolnokon biztosított. Fizikoterápiás kezelés 2014 októberétől – sok évnyi szünet után – újból elérhető, amely nagymértékben segíti a mozgásszervi betegek térintésmentes, kezelőlappal igénybe vehető szakellátását. Évente 1 alkalommal a nyári időszakban érhető el helyben a tüdőszűrő vizsgálat a szolnoki
mozgó
állomás
kitelepülésével.
Ezen
kívül
más
jellegű
egészségügyi
szakellátás/szakrendelés nem érhető el, ezek kizárólag eseti jellegűek (egészségnap), bár lakossági igény lenne egyes szakrendelések helyi elérésére akár időszakos, vagy havi/kétheti működésben. 2014 nyarán először történt mozgó, akkreditált mammográfiás szűrőbuszos vizsgálat az éves egészségnaphoz kötve. Az első két napon 122%-os kihasználtsággal dolgozott a szűrőbusz. A behívottak 63,53 % a jelent meg ezen a két és fél napon, ami a szomorúan alacsony országos 40%ot tekintve rendkívül jó eredmény. Véradás a településen évi 3-4 alkalommal történik. A gyermekkori védőoltások tekintetében a kötelező, folyamatos- illetve az iskolai kampányoltások tekintetében az átoltottság 100%. A védőoltás megtagadása nem gyűrűzött még be a településre. Az ajánlott vakcinák tekintetében egyértelműen nőtt a hajlandóság az igénybevételre, ezzel tovább stabilizálva a járványügyi helyzetet, a fertőző betegségek megelőzését. 2014 ősze óta a humán papillóma vírus elleni oltóanyag már állami támogatással, ingyenesen igénybe vehető volt a 7. osztályos leány tanulók körében. A kampány remélhetőleg beépül az éves oltási rendbe. Intézményi háttér Bölcsőde: Modern épületben üzemel, a város központjában. Jelenleg 41 gyermek ellátását biztosítja 3 csoportban. Óvoda: A 9 óvodai csoport elhelyezést két felújított és korszerűen berendezett épület biztosítja. Jelenleg az ellátott gyermekek száma 180 fő. 25
Általános Iskola: 2014. októberi állapotnak megfelelően 392 fő (ebből 7 magántanuló) tanul a helyben. Ebből sajátos nevelési igényű (SNI) 28 fő, beilleszkedési-, tanulási-, és magatartás problémával(BTMN) 66 fő, hátrányos helyzetű (2H) 166 fő (ebből halmozottan hátrányos helyzetű3H 113 fő). Gyógytestnevelési besorolásban szereplő 94 tanuló ellátására, 3 képzett gyógytestnevelő jut. Az esetek többségében hanyag testtartás, gerincferdülés, kisebb hányadban elhízás miatt kerülnek speciális korrekcióra a gyermekek. Újszászi Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma: A gimnázium általános tantervű, míg a szakközépiskolai részen közlekedési és informatikai szakmacsoportos képzés, továbbá kereskedelem-marketing, szakmacsoportos képzésben történő oktatás folyik. Érettségi után vasútüzemvitel-ellátó, ügyviteli titkár és logisztikai ügyintéző szakképesítéseket lehet szerezni. Jelenleg 384 fő tanul az intézményben (magántanuló nincs). SNI:12 fő, BTMN: 25 fő, 2H: 19 fő, 3H: 25 fő. Az intézményben működő közüzemi konyha az összes oktatási és nevelési intézmény számára biztosítja a meleg étkeztetést. Sajnálatosan a korábbi években működő gyógytestnevelés szakember hiánya miatt ebben az intézményben nem biztosított, így 22 tanuló marad korrekció nélkül. Mindkét intézményben rendszeresen megvalósulnak a káros magatartásformákra irányuló prevenciós programok. Szociális ellátás 2007-től az Újszász településeken élő kliensek a Zagyvamenti Integrált Központ (ZIK) keretein belül részesülhetnek a szolgáltatásokban. Az intézmény újszászi részlegében összesen 20 fő dolgozik. A ZIK által különböző alapszolgáltatások biztosítják a szociálisan rászoruló személyek saját otthonukban történő ellátását, önálló életvitelük fenntartását, valamint szociális, egészségügyi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldását. Ezek a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, valamint az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről való gondoskodás, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen az alábbi szociális szolgáltatások funkcionálnak: Zagyvaparti Időskorúak Szociális Otthona (ellátottak száma közel 200 fő), Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat Pszichiátria és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézete(ellátottak száma közel 240 fő). A „Kastély Otthon” a pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozási egységeitől elkülönítetten 40 férőhelyes idősek otthonát működtet, amely végzi olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük miatt
26
önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az intézmény az ellátottak szakszerű gondozása mellett nagy hangsúlyt fektet a szabadidő hasznos és kreatív eltöltésére. Kulturális és sport jellegű elfoglaltságok széles skáláját biztosítja az itt élőknek, valamint lehetőséget nyújt különböző munkaterápiás elfoglaltságokra, köztük jövedelmet is biztosító foglalkoztatásra. Sport és szabadidő A város sportolási lehetőségeinek színtere a Városi Tornacsarnok, a sportpálya és a gimnázium tornaterme és a művelődési ház. Szervezetten az alábbi szakosztályok működnek: labdarúgó, asztalitenisz, sakk, triatlon-duatlon, lábtoll-labda. A korábban népszerű kispályás teremlabdarúgás jelentősen visszaszorult a 2014 évben. A sportélethez tartozik a különböző szabadidős tevékenységek szervezése: eseti jellegű futó- és kocogó mozgalom, tollaslabda, de számottevő lakosságszámot nem mozgat meg. A sportolást szolgáló legtöbb létesítmény felújításra, átalakításra szorulna, szükséges lenne új pályák létesítése is. 2011-ben elsősorban a fiatal és középkorú női lakosságot megmozgató népszerű sportolási mozgalom, a zumba teljesen megszűnt. Helyette aerobik, illetve a férfi lakosság körében népszerűbb önvédelmi sportok jelentek meg. Civil szervezetek A város civil szervezeteinek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. Ezek a szervezetek és a körükben tevékenykedő újszászi emberek a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesítését szolgálják. A szerveződések szerepet vállalnak a kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának
emelésében,
egészségügyben,
környezetvédelemben,
környezetszépítésében,
szabadidő hasznos eltöltésében, közbiztonság javításában. Pályázat útján az önkormányzat anyagi támogatásban részesíti a szervezeteket. A civil szervezeteket a 2004-ban alakult Városi Civil Fórum évente megrendezett beszámoló rendezvénye fogja össze. A „Gyere Segíts” Alapítvány, az Együtt Újszászért Egyesület kiemelkedő tevékenységet végez a településen az egészségvédelem, egészséges életmódra nevelés területén. Kommunikáció Az önkormányzat havonta jelenteti meg a települési újságot 800 példányban. A lap tág lehetőséget ad a lakossági kommunikációnak. Jelentős fejlődés a város honlapjának beindítása. A város 10 forgalmas pontján, hirdetőtáblákon plakátokkal, szórólapokkal tájékozódhatnak, hirdethetnek a város lakói. A lakossági véleménynyilvánítás fontos formája az évente megrendezésre kerülő városgyűlés. Mind az önkormányzatnak, mind a helyi életet képviselő csoportosulásnak is van felülete a közösségi megosztó oldalon (facebook), amely a legnépszerűbb tájékoztatási formává vált elsősorban a gyermekek, fiatalok, középkorúak között, de az idősebbek között is egyre népszerűbb. Az elektronikus médiának, megosztó oldalnak hosszabb távon (rendszeresen közvetített, hiteles szakmai tartalommal) nagy szerepe lehet az egészségmagatartás pozitív irányú befolyásolására.
27
Közbiztonság Újszász az egy lakosra eső bűncselekmények aránya alapján a megyében a kevésbé veszélyeztetett városok közé tartozik. 2013-ban 175 bűncselekmény történt /Forrás: TeIR/. Főként a vagyon elleni bűncselekmények, majd a garázdaság, szabálysértések a jellemzőek. Droggal kapcsolatos visszaélés eseti jelleggel fordul elő, de látensen jelen van a városban. Eseti jellegű az illegális fémkereskedelem, vandalizmus is. A helyi polgárőr egyesület éjszakai járőrözéssel, rendezvények helyszíneinek biztosításával, a forgalmas útszakaszokon az iskolába igyekvők védelmében a gyalogátkelők felügyeletével, egyéb feladatok ellátásával szintén a köz- és közlekedésbiztonság hatékonyságát szolgálják. A rendőrséggel való kapcsolatuk folyamatos. A településen közúti közlekedés során megsérült személyek száma a 2008, és 2011 évben volt magasabb.
Környezeti struktúra Kommunális szolgáltatások A város ivóvíz-hálózattal ellátott, a vezetékes vizet a szolnoki felszíni vízműről kapja a település, az üzemeltető a szolnoki Víz és Csatornaművek Koncessziós Zrt. A gerinchálózat jelentős arányban azbeszt csöves, ezek cseréje szükséges. A lakosság artézi vízzel való, közkedvelt ellátását két mélyfúrású kút biztosítja, vízvizsgálatáról összefoglaló a 2. sz. mellékletben található. Mindkét vízforrás magas nátrium-, ammóniumion tartalmú, vízkeménység tekintetében mindkét forrás lágy vizű. Az arzéntartalom az egyik kút esetében meghaladja az előírt határértéket. Lakossági felmérés az ártézi vízfogyasztók számáról, életkoráról, a fogyasztott víz napi mennyiségéről még nem készült. 28
A keletkező szennyvizet a szolnoki regionális tisztító telepre vezetik. A lakossági rákötés aránya 90% feletti. Elektromos hálózat a település minden utcájában kiépített. A gázbekötések aránya a 90% körüli, 2013-ban a településen összesen 2125 gázfogyasztónak volt biztosított a szolgáltatás. A város kommunális szilárd hulladéka előbb a szolnoki átrakóra, majd onnan tömörítés után végleges helyére, a kétpói hulladéklerakóba kerül. A lakosság 120 literes kukában, míg a közületek 1100 literes konténerben gyűjtik a hulladékot. A lakossági ürítés heti egy alkalommal történik. A KSH adatbázisa szerint a településen keletkező összes kommunális szilárd hulladék mennyisége 1.500-1600 tonna/év (2013 évben 1520 tonna) körül változik. A lakosságtól elszállított szilárd kommunális hulladék az évek alatt jelentős csökkenést mutat. 2006 és 2013 között 300 tonnával kevesebb (2013 évben 1290 tonna). Sajnálatosan gyanítható, hogy a lakossági szemét hiányzó részéből bizonyos mennyiség tüzelőanyagként szolgál a fűtési időszakban. Bár felmérés ez ügyben nem történt ugyan, sokszor elviselhetetlen a fűtésből származó füst a településen. A házi kiskertekben történő komposztálási módszer még mindig nem terjedt el széles körben a településen. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg 10 helyszínen érhető el. Szigetenként fehér, színes üveg, műanyag palack és papír kerül begyűjtésre. Természetes és épített környezet állapotának jellemzése Újszász alaprajza teljesen szabálytalan, a halmaztelepülés példáját adja. A településre földszintes és tetőtér beépítésű családi házas építési mód a jellemző. A lakások száma 2.527 (TeIR – 2013 év adata). A település lakásállományában nagy arányt képviselnek az 1960 előtt épült lakások. A belvízelvezetés részben megoldott, megoldásra váró probléma az árokrendszer teljes körű kialakítása, karbantartási munkáinak elvégzése. A Zagyva vízminősége a főbb paraméterek alapján IV-V. osztályú (szennyezett - erősen szennyezett), a Tápió vize III. osztályú, szennyezettsége tűrhető. Árvízi szempontból a legnagyobb veszélyt a Tisza, illetve a Tisza és a Zagyva együttes árvizei jelentik. Egyes árvízvédelmi szakaszok elmaradnak az előírt paraméterektől, a töltések magassága, a fakadó vízjelenség miatt. A talajvíz mélysége 2-4 m között van. A nagyobb mélységű rétegvizek nyomásállapota semleges, vagy pozitív, szennyezett talajvíz leszivárgásának lehetősége minimális. A természetes hidrogeológiai
védettség
100-200
év.
A
város
elfogadott
településrendezési
tervének
környezetvédelmi alátámasztó munkarésze nem tesz javaslatot különleges zajvédelmi övezetek, valamint levegőtisztasági szempontból védett területek kijelölésére. A településen átmenő Újszász – Abony összekötő út forgalma az utóbbi tíz évben jelentősen megnőtt, amelyet tovább fokoz a 4. számú főút elkerülő szakaszának átadása miatt jelentkező további forgalomnövekedés. Különösen az áthaladó tehergépjárművek miatt erős zaj- és rezgésterhelés, foltszerűen a légszennyezés is jelentős. Szintén erős a zaj- és rezgésterhelés a vasút
29
mentén, az utóbbi években a vonalra terelt intercity és tranzit tehervonat-forgalom miatt, amelyek nagy sebességgel mennek keresztül a településen, így különösen fontos lenne a zajvédő fal megépítése. Az elmúlt években nőtt a kéndioxid terhelés a vegyes tüzelés visszaállítása miatt, a megnövekedett gépkocsiállomány miatt pedig a nitrogénoxid kibocsátás. A lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátás tekintetében megállapítható, hogy az utóbbi években a gázszolgáltatási árak miatt egyre többen választják a vegyes tüzelésű kazánok használatát, benne nemcsak a hagyományos fa és szén, hanem elsősorban a műanyagban gazdag házi szemét, időnként ruhanemű égetését. Sok házban az alsó épületben található a vegyes tüzelésű kazán, melynek kéménymagassága elmarad az engedélyezett határtól, így a felszálló füst megreked az imissziós magasságban, a közvetlen lakókörnyezetben. Ipari tevékenységből nem származik levegőtisztaságvédelmi jogszabály által előírt határértéket meghaladó káros légszennyező anyag kibocsátás. A 2015 márciusában megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat megszigorította a kiskertekben történő tűz gyújtását. Az Újszászon érvényben lévő levegőminőségi besorolást a 3. sz. melléklet tartalmazza. A településen időszakosan megjelenő pollen, illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden év tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztán tartására. Problémát okoz, hogy az uralkodó nyugatias szelek irányából hiányoznak védő fasorok, így a szél akadálytalanul hordhatja be a településre a szántóföldi területekről a port, valamint a polleneket. /Forrás: Újszász Város Településfejlesztési Koncepció – 2011/ Közlekedés
Újszász vasúti csomópont, a Budapest-Keleti pu., Hatvan és a Vámosgyörk felől érkező vonalak itt 30
egyesülnek, és haladnak tovább Szolnok irányába. A vasúton áthaladó gyalogos és egyéb közlekedési forma egyaránt napi problémát indukál. A város úthálózatának cca. 95%-a aszfaltozott vagy felújított mart aszfalt burkolatú. Kerékpárút vagy -sáv egyáltalán nincs a településen. A település járdahálózata minden utcában elérhető, ám állapotuk sok helyen rossz minőségű. A vasút mellett a közösségi közlekedés másik fontos eszköze az autóbusz. 2006. évtől helyi buszjárat indult a településen, amely az általános iskola tanítási rendjéhez igazított menetrenddel közlekedik.
Problémagyűjtemény A fentiekben részletezett helyzetelemzés alapján Újszász városában az alábbi problémák kerültek azonosításra. A problémákat az egészségi állapottól indulva került rendszerezésre, hogy az egészségre ható tényezők csoportjai úgy kövessék egymást, hogy a közösségi szinten jól kezelhető tényezőktől haladjunk az inkább strukturális, társadalmi szinten kezelhető tényezők felé. Egészségi állapot: - Rossz morbiditási, mortalitási mutatók, különös tekintettel a szív- és érrendszeri elváltozások - Vélhetően káros életmódbeli tényezők - Magas a gyógytestnevelésre besoroltak száma Demográfiai tényezők: -
Elöregedő lakosság, természetes fogyás
-
Alacsony születésszám
-
Terhességmegszakítások magas száma
Közösségi tényezők: -
Egészségtudatos életmódprogramok hiánya
-
Közösségi-, egyéni sportolási lehetőségek igénybevétele alacsony, a sportlétesítmények fejlesztésre szorulnak
-
Munkahelyi egészségvédelem, egészségtervek hiánya.
Közintézményekkel kapcsolatos problémák: -
Egészségügyi szakellátó rendszer hiánya (alapellátáson kívüli)
-
Modern központi orvosi rendelő, egészségház hiánya. Egyes alapellátási helyek alkalmatlansága az ellátásra
-
Alapellátási-, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás fenntartásának veszélye az elidősödő háziorvosi személyállomány miatt
31
Környezeti tényezők: -
Fokozódó látens légszennyezés
-
Rezgés-, zajexpozíció elsősorban a vasút mentén élőknél
-
Elégtelen szelektív hulladékgyűjtés-, kezelés
-
Kerékpársáv-, a szabadidő eltöltésére szolgáló kerékpárút hiánya
Gazdasági tényezők: -
Munkanélküliség magas száma
-
Aktív munkaképesek száma alacsony
-
Kevés az egy főre eső nettó jövedelem
-
A gazdasági vállalkozások száma alacsony
Az egészségfejlesztési stratégia során az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mit tehet, mivel járulhat hozzá települési színtéren mindazokhoz a tényezőkhöz, melyek a lakosság egészségesebb életmódját, élhetőbb élettér, egészségesebb környezet megvalósítását célozzák. Az egészségi állapotot determináló főbb tényezők ismeretében, továbbá az állapotleírásban megjelölt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a stratégiai célok. Stratégiai célok, célkitűzések A fentiek alapján az alábbi stratégiai célok és célkitűzések kerültek megfogalmazásra Újszász számára. A célkitűzések után zárójelben azon problémák szerepelnek, amelyek csökkentése az adott célkitűzésektől várható. Hosszútávú célkitűzések: 1. Az egészségben eltöltött életévek számának növelése (rossz morbiditási, mortalitási mutatók). 2.
Életminőség megváltoztatása (rossz morbiditási, mortalitási mutatók, munkanélküliség növekedése).
3. Népességfogyás megállítása (elöregedő lakosság, természetes fogyás). Középtávú célkitűzések: 1. Környezeti
feltételek
biztosítása
(fokozódó
légszennyezés,
elégtelen
szelektív
hulladékgyűjtés-, kezelés, zaj- és rezgésexpozíció, kerékpársáv és kerékpárút). 2. Városi és munkahelyi egészségprogramok az újszászi lakososok egészségmagatartásának javítására (egészségtudatos életmódprogramok hiánya, munkahelyi egészségvédelem hiánya). 3. Munkahelymegőrző és munkahelyteremtő beruházások támogatása. Rövidtávú célkitűzések: 1. Modern központi orvosi rendelő, központi egészségház létrehozása az alapellátás minden
32
résztvevője számára, kiegészítve szakrendelési- és ügyeleti ellátás lehetőségével. 2. Életmódváltó programok beindítása
A humán erőforrás-, széleskörű intézményi háttér, erősödő civil szféra, pályázat orientált városvezetés, olyan erősségei a településnek, amely megalapozza a hosszú távú cselekvési programok sikerességét.
Javaslatok cselekvési terv elkészítéséhez 1. Kedvező környezeti feltételek alakítása - Az egészségügyi, gazdasági, szociális, természeti feltételek kiépítése, fejlesztése. Hosszú távú fejlesztési koncepciók, környezetvédelmi programok. Települési szintű egészségterv megalkotása. 2. Egészségkárosító magatartásformák visszaszorítása - Dohányzás leszokást segítő programok-, dohányzás elleni kampányok indítása a mindennapi élet színterein. Dohányzásmentes munkahelyek, intézmények mintaként történő bemutatása. - Alkoholról leszoktató programok szervezése, a rehabilitációt segítő gondozás fejlesztése, az egészséget károsan még nem befolyásoló kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítése, a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása közösségi fórumokon, rendezvényeken. - Drog prevenciós programok indítása, iskolák egészségfejlesztési tervébe integrálva, kortárssegítők képzése, szülőcsoportok részére segítő tájékoztatás. 3. Egészséges életmód népszerűsítése - Egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése lakossági rendezvényeken, fórumokon, szóróanyagokon. Városi szintű rendezvények szervezésekor legyen szempont az egészséges életmód tudatos és folyamatos népszerűsítése. - Oktatási intézményekben az egészséges táplálkozás további népszerűsítése, egészséges iskolakonyha-, iskolabüfé. - Változatos, minden korosztály számára elérhető szabadidős, aktív testmozgási lehetőség biztosítása, elterjesztése. Különösen fontos a középkorú korosztályt mozgásra inspiráló programok, lehetőségek biztosítása (pl. fitnesz terem). Autómentes naphoz való csatlakozás, a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, munkahelyi testmozgás elősegítése közösségi rendezvényekkel – munkahelyi gerinctorna. 33
4. Betegségek megelőzése Szív és érrendszeri betegségek visszaszorítása, megelőzése: - A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése a szövődmények elkerülése érdekében. - A betegség tüneteinek megismertetése, a terápia szükségességének tudatosítása. - A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult elváltozás súlyosbodásának megelőzése. Daganatos betegségek megelőzése: - Előadások, plakátok, szóróanyagok, kiadványok a betegségek megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálatok elérhetőségéről. - Leggyakoribb malignus daganatok helyi szűrésének megszervezése (tüdő, emlő, méh, szájüreg, vastagbél, bőrrák), a részvétel szorgalmazásával. - Onkológiai éberség fokozása az alapellátásban. Mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása: - Az oktatási intézményekben megkezdett gyógytornák továbbvitele, hatékonyságának növelése, mindennapi testmozgás szorgalmazása. - Csontritkulás, ízületi és porckopások szűrése, népszerűsítése. - A rendszeres testmozgás szükségességének széles körű kiterjesztése. - Szabadidős sportolási formák elérhetőségének segítése, támogatása. - Speciális gyógytorna biztosítása a mozgásszervi betegséggel élők számára, a progresszió feltartóztatása. 5. Egészségtudatos magatartásformák kialakítása Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a lakóhely, a család, a munkahely, az oktatási-, nevelési intézmények, a helyi közösségek, így a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően javasolt meghatározni és megvalósítani. „Stop só, stop cukor” elve érvényesüljön minden programon és színtéren. Lényeges a programok tervezésénél az eltérő korosztályok különböző igényeihez és szükségleteihez való igazodás. 6. Esélyegyenlőség az egészségért program - Hátrányos helyzetű lakosság speciális egészségproblémáinak, szükségleteinek azonosítása. - Egészségügyi, higiéniai felvilágosító, oktató programok szervezése. - Az egészségesebb környezeti feltételek kialakítása az érintettek bevonásával (hulladékgyűjtés, zöld felületek növelése, parkosítás). - Determináló faktorok (aluliskolázottság, munkanélküliség, lakó- és lakáskörülmények) javításával az egészségi állapot pozitív befolyásolása.
34
7. Csatlakozás az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez Nemzetközi és hazai példák bizonyítják, a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó változtatásokkal, jelentősen javítható a lakosság egészsége, pl. a finn Észak-Karéliai Program. A sikeres népegészségügyi programok több évtizedig húzódnak töretlenül, kormányzati ciklusokon átívelő folyamatként. Ahhoz, hogy a célzott prevenciós programok, a különböző színtereken zajló fejlesztések egymás hatását erősítsék, egészségterv módszerét szükséges alkalmazni. „Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindannyian sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljutna”. (Decartes)
35
Mellékletek
36
Név
Vezető
1.sz. Melléklet Civil szervezetek Elérhetőség Taglétszá (cím, telefon, e-mail) m
Tevékenységi kör
Bejegyzettek Együtt Újszászért Egészségmegőrző, Szociális, Oktatási és Kulturális Egyesület GYERE SEGÍTS Közhasznú Nyílt Alapítvány
Bodnárné Szabó Gabriella (Hunyadi út 12/a.)
5052 Újszász, Bajcsy út 20.
Makainé Zérczi Zsuzsanna
5052 Újszász, Fecske út 9.
Idősekért Alapítvány
Bakó Józsefné kuratóriumi elnök Fehér János főtitkár
5052 Újszász, Akácfa út 90. 56/366-533 5052 Újszász, Kossuth út 13. 56/367-663
7
Molnár György elnök (Nagy út 40.) Ulviczki Józsefné elnök
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
17
5052 Újszász, Széchenyi út 3/a.
[email protected] 56/366-447 5052 Újszász, Dózsa Gy. út 23. 56/552-048
270
5052 Újszász, Hunyadi út 16/a.
178
Magyar Lábtoll-labda Szövetség Megújulás Alkoholizmus Ellenes Klub Mozgássérültek JNKSzolnok Megyei Egyesülete újszászi csoportja Rózsa Imre Alapítvány Szabadság Horgász Egyesület
Vígh László kuratóriumi elnök Paplanos Tibor elnök (Sólyom út 18.)
37
100
400
23
Városszépítés, orvosi vizsgálatok szervezése, egészségügyi tanácsadás, hagyományőrzés, fogyatékos gyermekek támogatása. Újszász város emberi közösségének, és az egyes itt élő, ide kötődő emberek életminőségének javítsa oly módon, hogy tevékenységének eredményeképpen rendszeres és eseti segítséget, támogatást tudjon nyújtani az arra rászorulóknak. A szociális otthonban lakók életkörülményeinek javítása. Országos szervezet. Lábtoll-labda sportág hazai rendezvényeinek szervezése, nemzetközi kapcsolatok. Volt alkoholbetegek klubja. Egészségmegőrzés, a rászoruló családok támogatása, gyermek- és ifjúságvédelem. A mozgássérültek érdekképviselete, szabadidős programok szervezése. Tehetséges középiskolai tanulók, egyetemet, középiskolát végzett pályakezdők segítése. Sporttevékenység. A környezet, a természet és a halállomány védelme, tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint a kedvező horgászlehetőség biztosítása, a tagság érdekeink képviselete
Szolnok és Környéke Méhészek Önálló Egyesülete Újszász 2000 Alapítvány
Kalóné Tekes Magdolna Kaló Istvánné kuratóriumi elnök
5052 Újszász, Akácfa út 1/a. 5052 Újszász, Erkel F. út 17/a. 56/552-022
5
Újszász Városi Postagalambsport Egyesület R-23 Újszászi 4H Egyesület
Farkas Béla Szűcs András (Lehel út 36.) Szabóné Balogh Etelka elnök
5052 Újszász, Árpád út 4.
13
5052 Újszász, Szabadság tér 1. (Lev. cím: Bajcsy út 16.) 56/367-636
150
Újszászi Énekszó Alapítvány
Bárdosné Ulviczki Györgyi elnök Nagy Kálmán
5052 Újszász, Dózsa Gy. út 23.
dr. Muskó Zsolt kuratóriumi elnök
5052 Újszász, Szabadság tér 1. (Damjanich út 14.)
Újszászi Szent István Alapítvány Újszász Város Közbiztonságáért Közhasznú Alapítvány Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület
5052 Újszász, Szent István tér 1.
Bálint Ferenc elnök 5052 Újszász, Szabadság tér 1. Erzsébet krt. 43.
[email protected] Fehér János ügyvezető 56/367-663 Kossuth út 13.
3
273
más szervek előtt. Méhészeti tevékenység támogatása, életben tartása, szakmai tevékenységek. Újszász művelődéséért és sportjáért. Az általános iskola, a szociális otthon, a sportolók és az egyházak támogatása. Galambtenyésztés, versenyeztetés. Gyermek és ifjúsági szervezet. kismesterségek tanítása, természetszeretetre való nevelés, egészségmegőrzés. Az újszászi templom és temető működésének támogatása. A rendőrség és a polgárőrség tevékenységének támogatása. Újszász sportéletének szervezése, a sport megszerettetése. Szakosztályok: labdarúgás, sakk, asztalitenisz, lábtolllabda, duatlon-triatlon)
Vajdák a Romákért Alapítvány
Kállai Csaba
5052 Újszász, Hold út 7.
Városi Polgárőr Egyesület
Kolozsi Ferenc elnök (Szarvashalom út 10.) Bogárné Simon Klára
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
80
Az Észak-alföldi régióban, különösen JNSZ megyében élő romák beilleszkedésének és kulturális hagyományai megőrzésének támogatása, a roma diákok egészségnevelését segítő programok támogatása, lebonyolítása. A polgárőr szolgálat szervezése.
5052 Újszász, Kossuth út 13.
8
Az általános iskolai oktatás feltételeinek
Vörösmarty Tanulmányi és
38
Sport Alapítvány
kuratóriumi elnök Deák F. út 47. Molnár Sándor elnök (Árpád út 7.)
[email protected]
L.B.ALFÖLDI MOTOROS EGYESÜLET
Tamás Zoltán elnök
5052 Újszász, Horgász út 7.
Újszászi Liliom Hagyományőrző Néptánc Egyesület
Kaló István elnök
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
12
Újszászi Önvédelmi Sportegyesület
Péter Tamás
5052 Újszász
25
Aranyifjak Nyugdíjasklub
Szekera Pálné Vígh Imréné
5052 Újszász, Akácfa út 80. 56/367-078
45
Fekete József Kertbarát Kör
Joó Albert szakkörvezető
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
40
Népi Díszítőművészeti Szakkör
Szabó Pál Antalné szakkörvezető
5052 Újszász, Erkel F. út 37.
11
Nosza mami tánccsoport Senora tánccsoport
dr. Szóró Magdolna
5052 Újszász, Szabadság tér 1. (Kossuth út 1. )
14
Nyugdíjas pedagógusok klubja Kvint Kör
Deák Imréné
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
12
Bakó Jánosné
5052 Újszász, Szabadság tér 1.
12
Százszorszép Népdalkör
Csiki Pálné
5052 Újszász, Hunyadi út 16/b.
11
Vasutas Nyugdíjasok Szakszervezete
56/552-060
5052 Újszász, Bajcsy út 11.
80
javítása, a tehetséges gyerekek támogatása. Nyugdíjas vasutasok és hozzátartozóik érdekvédelme, érdekképviselete, szabadidős rendezvények szervezése. Olyan klub működtetése, amely motorozással összefüggő kulturális rendezvényeket szervez, stb. A hagyományos magyar népi mesterségek életben tartása, néptánc, népzene, népművészeti hagyományok őrzése, ápolása. Küzdősport, önvédelem, szabadidős tevékenység, tömegsport, sportrendezvények, utánpótlás nevelés
Bejegyzés nélküliek
39
A tagok érdekképviselete, klubfoglalkozások, szabadidős programok szervezése. Szakmai kérdések megbeszélése, tapasztalatcsere más klubokkal, kiállítás rendezés. Hagyományőrzés, hímzés, szövés, gyapjúfonás, csipkeverés, stb. Kiállítások szervezése, kézműves bemutatók. Testmozgás és szabadidős lehetőség biztosítása az idősebb korosztály számára. Tánctanulás, fellépések. Kötetlen társasélet, kirándulások, színházlátogatás. Zenei programok, kórusművészet Hagyományőrzés, népdalcsokrok tanulása, fellépések.
2.sz 40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
