Zalai vadászati évadnyitó A sohollári völgyben A ZALAERDÕ ZRT. DOLGOZÓINAK LAPJA XLII. évfolyam, 3. szám
2011. III. negyedév
Újra Zalában ünnepeltek Hatszáz hazai erdészt köszöntött a megye A nagy élõfakészletû, kiváló minõségû faállományt magáénak tudó Zala megye székhelye: Zalaegerszeg elõször látta vendégül az ország valamennyi vidékérõl érkezõ mintegy hatszáz erdészt. A Zalaerdõ Zrt. meghívására az Országos Erdészeti Egyesület itt tartotta a 142. vándorgyûlését, mely minden évben a szakma legnagyobb rendezvénye. A Zalaerdõ Zrt. munkavállalóinak jó lehetõségük kínálkozott arra, hogy bemutassák a szakmának a helyi erdõket-erdõgazdálkodást és a táj történetét, kultúráját, konyhamûvészetét is. A városi sportcsarnok elõtti téren felsorakozott vendégeket elöljáróban Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Utalt rá, hogy az idei esztendõt az ENSZ az „erdõk nemzetközi évének” nyilvánította, és az erdõ, mint az állam és az egyén által védendõ nemzeti örökség, bekerült a parlament által elfogadott új alkotmányba is. Ezek az események is az erdészet fontosságára irányították a figyelmet, de a nehézségekkel továbbra is meg kell küzdeni. Manapság, aki magán vagy állami erdõgazdálkodó, és a kivágott fából kíván megélni, az ritkán kerül pozitív hõsként az újságok címlapjára. Szomorú, hogy a hatóságok által jóváhagyott fakitermeléseket a közvélekedés öszszemossa az illegális erdõirtással, az erdõ védelme pedig, egyet jelent a favágó elzavarásával. Szerencsére a vidéken élõk – különösen Zalában – másképp ítélik meg az erdészek munkáját. Itt ugyanis történelmi hagyományai vannak mind az erdészetnek, mind a fûrésziparnak. A zalai ember életében az erdõ és a belõle származó haszonvétel mindig meghatározó volt. Napjainkban az elnéptelenedõ aprófalvakban, sok esetben az erdészet kínál egyedüli munkalehetõséget. A Zalaerdõ megyeszerte mintegy kétezer embernek ad munkát, hozzájárulva a családok megélhetéséhez. Az erdõ által fenntartható módon megtermelhetõ javakról már csak ezért sem mondhatunk le, húzta alá a vezérigazgató, majd a folytatásban arra emlékeztetett: a Zalaerdõ legutóbb 13 éve rendezett vándorgyûlést. Javultak vagy romlottak azóta a gazdálkodás feltételei? Miként alakult a törvényi háttér? Milyen jogos igények merültek föl az erdõvel szemben a társadalom részérõl? Az erdészeknek kínált szakmai
programok témacsoportjainak összeállításakor többek között ezek eldöntésére kerestek választ. A programok összeállítói nagy lelkesedéssel készültek arra, hogy bemutassák munkájuk eredményeit. A jó vagy rossz változások a zrt.-t sem kerülték el. A Zalaerdõ Zrt. véghasználati fatömegét 13 évvel ezelõtt 2/3 részben még tarvágások, 1/3 részben felújító vágások jellemezték. Mára ez az arány megfordult. A nagyvadlelövési tervszám 1988-ban 2500
növelésére, a természeti erõforrásokkal való felelõs és fenntartható erdõgazdálkodásra, a természeti értékek megõrzésére fókuszál. Az erdõ szerepe az energiaellátás biztonsága és a klímavédelem terén is kulcsfontosságúvá válik. Az új évszázad szakmai kihívásai nemzetbiztonsági jelentõségû, stratégiai feladatok is. A kihívásoknak az eddiginél is nehezebb feltételek között kell megfelelni. A nehézségek ellenére a hazai erdõ területe növekszik, természeti állapota javul, az erdõgazdálkodás is megtartotta pozícióit a vidéki foglalkoztatás terén. A kormány több intézkedést is tett az ágazat fejlesztésére. A mezõgazdasági területek elsõ erdõtelepítése, az erdõ környezetvédelmi kifizetések, a nem termelõ beruházások, az erdészeti potenciál helyreállítása támogatási jogcímek esetében az egységár-
vadászatellenes megnyilvánulásoknak és a hazánkban is tapasztalható állományszabályozási problémáknak is köszönhetõ, ezért a vadásztársadalom minden eddiginél nagyobb összefogására van szükség. A nagyvadkvóták megyékre le-
is a közelmúltban hajtották végre. A vadászat társadalmi megítélésének helyreállítását maguknak a vadászoknak kell elkezdeni a saját portájukon – érvelt. Cél, hogy ne kezdhessen el senki vadászni szaktudás, megfelelõ szakmai, ökológiai, etikai ismeretek és a fegyverkezelési szabályok precíz ismerete nélkül. Kardeván Endre kijelentette: a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia révén is az élhetõbb magyar vidék támogatása a cél, amelyben vadgazdálkodásnak is komoly szerep jut. A politikus szerint a vadgazdálko-
bontottan újra kiadásra kerültek, amitõl a tárca a nagyvadfajok dinamikus növekedésének megállítását reméli. Az államtitkár utalt rá, hogy a friss jogszabályi változások segítik majd a lõtt vad és vadhús kezelésével kapcsolatos anomáliákat, illetve a módosítások emelni fogják az állami vadászvizsga presztízsét is. A nagyvad-azonosító jellel kapcsolatos rendeletmódosítást
dás nemcsak gazdasági érdek, hanem a hazai turizmus húzóágazata is lehet egyben. A zalai erdõk méltán (világ)híresek a gímszarvasokról. Az ország egyik legkiválóbb nagyvadas megyéjében mondott köszöntõjét a szónok vadászélményekben és erdõzúgásban gazdag szezon reményének felemlegetésével zárta. (Folytatás a 2. oldalon.)
A megyei erdészeket és vadászokat képviselve a Zala Megyei Vadászszövetség, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Zala Megyei Területi Szervezete, és a Zalaerdõ Zrt. közösen szervezték meg a festõi szépségû sohollári völgyben augusztus utolsó szombatján a zalai vadászat hagyományos, több mint két évtizeddel ezelõtt elindított ünnepélyes évadnyitó rendezvényét. A gímszarvasbika-szezon kezdetét tradicionálisan meghatározó, kitûnõ idõjárási körülmények között tartott vadászünnep reggelén már rengetegen gyülekeztek a Vadászok életfájánál, a Hét vezér-emlékhely mellett és a Hubertus-kápolna környékén. Az ünnepség a hagyományokhoz híven a Hét vezér-emlékhelynél kezdõdött, ahol a zalai származású dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelõs államtitkára mondott köszöntõt. – Az elmúlt idõszakban szakmai alapokat nélkülözõ üzengetés alakult ki a sajtóban, a közvéleményt a vadászat ellen hangolva, a vadászatellenes közhelyek méltatlan felemlegetésével” – mondta el, majd megerõsítette: a vadászatnak, mint évezredes természetes tevékenységnek társadalmi elfogadtatása az utóbbi években egyre nehezebb feladat nem csak Magyarországon, de Európában is. A vadászok száma a húsz évvel ezelõtti létszámhoz képest kétmillióval csökkent a kontinensen, ami a
Közmunkaprogram a Lenti Erdészetben Értéket és (köz)munkahelyeket teremt az erdõ
darab volt, 2011-ben már 6200 darabról szólt. Az elvárások tovább fokozódnak. A magyar erdésztársadalom jeles eseményén a következõkben a szûkebb hazáját is képviselõ dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és szakigazgatási államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A közelmúltban elhunyt Hajdú Tibor erdõmérnököt idézte, akinek tiszteletére kopjafát avatnak a mai napon. Az államtitkár kimagaslónak és egyedülálló természeti értéknek nevezte a zalai erdõket, és sikeresnek ítélte a zalai erdészek munkáját, akik nagy felelõsséggel, a társadalom elvárásai szerint végzik tevékenységüket. A gazdasági, védelmi és közjóléti funkciókat egyaránt kiszolgáló erdõgazdálkodás az egyik fontos sarokköve a most készülõ vidékfejlesztési stratégiának, ami a munkahelyek számának
A Zalaerdõ Zrt. 4. számú Lenti Erdészeténél Kovácsné Gergácz Judit erdõmûvelési ágazatvezetõ felügyeli, koordinálja, irányítja azt az erdõmûvelési közmunkaprogramot, amelynek révén idén határozott idejû szerzõdéssel negyedszáz munkavállalót tudtak álláshoz juttatni november vagy december végéig. Az erdõ nem csupán a tiszta környezetet, a természetközeli élményt vagy a jó levegõt jelenti, hanem 25 ember számára a munkát, a mindennapi kenyeret is biztosítja.
emeléshez, az igénylések egyszerûsítéséhez kértek és részben kaptak engedményeket az illetékes EU-bizottságtól. A – A közmunkásaink nagy réNATURA 2000-es erdõkben folytatott gazdálkodás kompen- szét már januártól, illetve márzációs támogatását megkap- ciustól foglalkoztatjuk. Munkahatják a magánerdõkben dolgozók is. A minisztérium határozottan elkötelezett amellett, hogy az erdõk gazdasági értéknövelésének keretében a fiatal erdõk állománynevelési tevékenységének támogatását is mielõbb elkezdje. Biztató a jövõre nézve az is, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságán belül egy erdészeti albizottság alakult, amelyik megvizsgálja az erdészeti támogatási intézkedések mûködésének sajátságait, feltárja azokat az okokat, amelyek a jelenlegi alacsony EU-s forrásfelhasználást eredményezték, feltárva a hátterében álló okokat. (Folytatás a 2. oldalon.)
végzésükkel alapvetõen elégedettek vagyunk – nyilatkozta a program szakmai vezetõje, aki
elmondta, hogy a tavalyinál nagyobb idõkeretben és nagyobb létszámban sikerült munkaerõt alkalmazniuk. A szakember elmondta: a közmunkások erdõsítési, erdõápolási, erdõkezelési feladatokat végeznek az erdészetnél. Ezenfelül a közjóléti létesítmények, vadkárelhárító kerítések, villanypásztorok, földutak javítását-karbantartását bízzák rájuk. A lakosság lenti környékén is egyre több szemetet hord ki az erdõkbe. A hulladék összegyûjtésében is hathatós segítséget adnak a közmunkások. – Nem rendelkezünk akkora munkaerõ-kapacitással, hogy a felsorolt tevékenységeket maradéktalanul el tudnánk végezni. Például az erdészet állományában lévõ mintegy száz kilométer vadkárelhárító kerítés karbantartása óriási feladatot ró ránk évrõl évre. (Folytatás a 6. oldalon.)
2
2011. III. negyedév
Újra Zalában ünnepeltek Zalai vadászati évadnyitó Hatszáz hazai erdészt köszöntött a megye (Folytatás az 1. oldalról.) Az uniós források teljes körû lehívása és eredményesebb felhasználása a cél. Az új erdõtörvény által intézményesített erdõterv rendelet elsõ alkalommal történõ elkészítése keretében hosszú és alapos szakmai egyeztetésre került sor az ágazati vezetés, a természetvédelem, az erdészetigazgatás, az erdõgazdálkodók és a társadalmi szervezetek között azzal a céllal, hogy a társadalmi elvárások a gazdasági szempontokkal megfelelõ egyensúlyt teremtve jelenjenek meg a körzeti erdõtervekben. Az EU alapszerzõdéseiben nem szerepel az erdõgazdálkodás, ilyen értelemben nincs közös erdõpolitika, ennek ellenére érvényben van több olyan uniós rendelet, amelyik rendelkezik erdészeti vonatkozással. A jövõben kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntartható, produktív és versenyképes termelésre, a természeti erõforrásokkal való sokkal körültekintõbb gazdálkodásra, figyelve a klímaváltozásra, a kiegyensúlyozottabb területi fejlesztésre. Az erdészeti támogatások köre nem szûkül, sõt egyes területeken még bõvítés is várható. Az erdõgazdálkodás 2013 után is a vidékfejlesztés kiemelt ágazata marad. Az energetikai célú fafelhasználás is tovább növekszik csakúgy, mint a faalapú tüzelés és energiatermelés hatékonysága. A gazdasági ésszerûség és a klímavédelmi megfontolások alapján a jövõben is elõnyben
kell részesíteni a CO2 tartós lekötését biztosító feldolgozott fatermékek elõállítását, propagálva azok felhasználását. Az erdõk egységes elvek mentén kidolgozott erdõgazdálkodási tervek szerinti mûködésének Magyarország már régen eleget tesz. A hazai erdõgazdálkodásban egyre nagyobb szerepet kapnak a természet közeli gazdálkodás elemei és eljárásai, ami mutatja azt is, hogy a honi erdészek elkötelezett hívei és gyakorlati megvalósítói is a biodiverzitás védelmének. A magyar EU-elnökség erdészeti ügyekben a szakma iránt elkötelezett, szakszerû, konszenzusteremtõ és sikeres munkát végzett. A beszéde végén az államtitkár a már ismert hazai, uniós és nemzetközi kapcsolatok, rendezvények erdészeti vonatkozásait ismertette. Schmitt Pál köztársasági elnöknek a rendezvényt köszöntõ levelét Varga Attila, az OEE nagykanizsai helyi csoport titkára olvasta fel. Mint a felolvasott levélbõl kiderült: az erdõk sorsa társadalmi, nemzetgazdasági, életmódbeli és közjóléti kérdés. Magyarország mintegy húsz százalékát borítják erdõk. Állapotuk, jövõjük ezzel arányosan nagy jelentõséggel bír életminõségünk szempontjából. Az erdõ távlatos gondolkodásra kényszeríti az embert, és minden döntésnek hosszú árnyéka van. Minden elvesztegetett idõ, elodázott tennivaló csak évtizedekben mérhetõ kárt okoz. Minden eredményt türelmes, de sosem
tétlen várakozás elõz meg. Az erdõ gyorsan képes pusztulni, és csak lassan újjáéledni, növekedni, ezért nagy szükség van azokra a szakemberekre, akik ismerik a természetét, jó gazdaként kísérni tudják fejlõdését, változásait, akik felelõsséggel és becsülettel használják erõforrásait. Az OEE ténykedése a magyarországi erdõgazdálkodásban felbecsülhetetlen, hiszen a hivatástudatból eredõ lelkesedéssel egészíti ki a szakmai munkát, összehangolja a közösségi és magántulajdonosok érdekeit a tudományos és gazdasági elvárásokkal. A fenntartható fejlõdés kikerülhetetlen hazánk új, az alaptörvényben is rögzített szempontjaival. A rendezvényt befogadó város képviseletében Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere is köszöntötte az ünnepség résztvevõit. Mint fogalmazott: Magyarország zöld szívében vagyunk, hisz hazánk erdõterületének 16–18 százaléka Zalában található, és a megye területének mintegy 30,4 százaléka erdõ. Ez az erdõ ismeretére és az erdõ tiszteletére kötelezi az itt élõket. Az erdõ kincs. Zalaegerszeg is komoly erdõgazdálkodónak számít, hisz 200 hektár birtokosaként külön erdészt is foglalkoztat a faállomány ápolására, gondozására. A közelmúltban kapott megbízást a várostól Szakács László történész arra, hogy napjainkig feldolgozza a zalaegerszegi erdõgazdálkodás történetét.
Újabb zalai kitüntetett Kovács Gyula: Ezüst érdemkereszt
Az államalapító Szent István ünnepe alkalmából Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter számos erdész kollégának adott át magas állami és szakmai elismerést. Az kitüntetettek között szerepelt Kovács Gyula, a Lenti Erdészet erdésztechnikusa is, aki a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át az õshonos magyar gyümölcsfajták érdekében végzett érték-
mentõ és értékteremtõ munkájáért. Kovács Gyula több mint húsz éve foglalkozik régi gyümölcsfajták megmentésével. A térség falvaiból összegyûjtött oltványokat eleinte a háza körüli kertben helyezte el, ma pedig a Pórszombat melletti Medes-hegyen fekvõ birtokán már közel ezer régi gyümölcsfajtát õriz és szaporít, megmentve ezeket a kipusztulástól.
A sohollári völgyben
(Folytatás az 1. oldalról.) A millecentenárium tiszteletére állított kopjafákat dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke, Pálinkás Róbert, a megyei vadászszövetség
res, vadásztársasági) bemutatói és a szórakoztató színpadi programok is a szakma kedvezõbb megítélését igyekeztek erõsíteni. A vadászok-erdészek védõ-
elnöke és Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója koszorúzta meg, majd kicsivel késõbb tölgyfalevél alakú réztáblákat helyeztek el Császár Gyula, dr. Kölûs Gábor és Hajdu Tibor emlékére, az e célból létesített Vadászok életfáján. Az emberi környezet, a természet, a vadászat és vadgazdálkodás terén maradandót alkotó neves zalai szakemberek munkásságának rövid méltatását követõen Feiszt Ottó, az OMVK elnöke nyitotta meg a vadászati szezont. Mint mondta: a korábbi nagykanizsai, lenti, zalaegerszegi helyszínek után most ismét a hangulatos völgy biztosít teret a vadászok évadnyitó ünnepének. A vadászat és a vad mára része lett az egyetemes európai és honi kultúrának is. A rendezvényen a kultúraápolás jegyében szólaltak meg a vadászkürtösök, kerültek kiállításra a képzõmûvészeti alkotások, és hangzott el a Hubertus-mise. Az értékes megyei vadállomány
szentjeként tisztelt Hubertus szabadtéri szentmisét dr. Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta. Szent Hubertus hite szerint a vadászt mindig a higgadt önmérséklet és a könyörület, valamint a természettel és a vadakkal szembeni alázat kell, hogy jelle-
Kezdetben még csak a környékrõl gyûjtötte az oltóvesszõket, egy ideje azonban már az ország távolabbi pontjairól és a határon túlról is kap fajtákat. A szenvedélyes gyûjtõ nemcsak neveli a ritka csemetéket, hanem kitartó munkával kutatja és feljegyzi a termések felhasználásához kötõdõ hagyományokat, történeti vonatkozásokat. Az erdész célja, hogy a Medes-hegyen a Kárpát-medence õsi fajtáinak minél teljesebb gyûjteményét hozza létre. Kovács Gyula elnöke az észak-zalai falu helyi hagyományõrzõ csoportjának, a Medes-körnek is. Aktív közéleti szerepérõl tanúskodik továbbá, hogy 2010 õszén kihelyezett kormányszóvivõi tájékoztató keretében az õ birtokán koccintottak az elsõ szabadon fõzött pálinkával. Hagyományõrzõ tevékenységét a Zala Megyei Közgyûlés 2009-ben a „Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért” díjjal ismerte el, megõrzéséért is sokat tevõ va2010-ben pedig Az év zalai dászok ünnepének szakmai emberének választották meg. (vadászkutya-, íjász-, fegyve-
mezze. Az oktalan állat- és erdõirtást bûnnek nevezõ érsek egyértelmûvé tette szentbeszédében, hogy Isten az állatokat az ember javára teremtette, így az állatok leölése nem számít a természet ellen elkövetett véteknek. A természetet, környezetet, erdõt és vadat vigyázó szakem-
berek közül szakmai bírálóbizottság választotta ki azokat, akiknek az ünnepségen nyilvá-
nosan is megköszönték és jutalommal ismerték el munkásságukat. A vadászkamara aranyérmét Briglevics László vette át. A Nimród-érmet: dr. Szollár István, Varga Károly, Bálint László, Gál Lajos, Kovács Tamás és Gerdán Péter kapták. Hubertus-kereszt arany fokozatát nyújtották át Tánczos István, Csáki István, Nagy Ottó és dr. Bencze Katalin részére. A Hubertus-kereszt ezüst fokozata kitüntetésére Bakcsa Zoltánt és Molnár Tibort terjesztették fel. Az újdonsült, fiatal vadászokat most is Feiszt Ottó avatta fel, aki felhívta a figyelmet arra: fontos, hogy mindenki igaz vadásszá váljék. A vadat óvni, védeni és kímélni kell. Az igaz vadászt nem a pénz, a drága fegyver, a csillogó terepjáró teszi valódi vadásszá, hanem a vaddal szemben tanúsított tiszteletteljes viselkedése,
illõ magatartása. Önképzésre, önmérsékletre és a vadászetika betartására van szükség, nem a rekordok hajhászására, és nem az elejtett vadak számának napi emelésére – húzta alá, majd 61 vadász tette meg ünnepélyes fogadalomtételét. Takács Pál, a Szép Zala Vadásztársaság elnöke koordinálta és zsûrizte a minden évben nagy sikerrel és jó hangulatban zajló, idén 17 vadásztársaság nevezésével bonyolított vadétel-sütõ és fõzõversenyt. A zalai vadászati évadnyitó igazi kikapcsolódást nyújtott a közönségnek. Vadászkutya-szépségverseny, elöltöltõs fegyverbemutató, légfegyveres céllövészet, íjászat, vadászati témájú alkotómûvészeti kiállítás, író-olvasó találkozó, kézmûves- és vásári forgatag, valamint kulturális mûsor is szórakoztatta a többezres nézõsereget.
3
2011. III. negyedév
Méltó erdészünnep volt Fõhajtás az erdõben Zambó Péter OEE-elnök elégedett Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke a nyolc évszázadra visszatekintõ Zalában, a magyar erdõk szívében, az Arany Rózsa-díjas megyeszékhelyen: a zalaegerszegi Hevesi-színházban nyitotta meg a 142. alkalommal rendezett ünnepi küldöttközgyûlést. Mint fogalmazott: a zalai dombok nem csupán az erdõnek és a vadnak nyújtanak ideális életteret, de híres szülöttei már sokszor beírták nevüket a nemzet emlékkönyvébe. Deák Ferenc szülõföldjén számos, nagy formátumú mûvész, hazafi, tudós, politikus és erdész bölcsõje ringott. Közülük is kiemelkedik Nagykanizsa szülötte, a modern erdõgazdálkodás úttörõje: Kaán Károly. Közismert és irigylésre méltó a zalai emberek népi kultúrája, összefogása, hagyománytisztelete, ami erõsen hatott az erdészekre is. Az ünnepek tiszteletérõl is híres e vidék. Mint Zambó Péter megfogalmazta: az egyesület történetében most harmadízben tartanak vándorgyûlést, erdészünnepet Zalában. – 1963, illetve 1998 után most Zalaegerszeg és Lenti környékére kaptunk invitálást a jubileumi alkalomra. Az OEE történetét ugyanis éppen 160 évre vezethetjük viszsza. A jogelõd szervezet ugyanis 1851. június 30-án Esztergomban tartotta alakuló közgyûlését. 1866 decemberében a Magyar Erdész Egylet új alapszabályt alkotott, és innentõl hivatalos névként jelenik meg az OEE. A történetünk az elõdökhöz méltó cselekedeteket vár el az OEE vezetõitõl az erdõk nemzetközi évében is. Zambó Péter köszönetét és elismerését tolmácsolta a házigazdáknak a színvonalas szervezõ munkáért és a vendégszeretetért, ami hozzájárult ahhoz, hogy újabb maradandó értékekkel lettek gazdagabbak a résztvevõk. Az elnökként elsõként tavaly Pécsett bemutatkozó szakember emlékeztetett rá: a Mecsek lábainál tartott vándorgyûlésen a leköszönõ elnökség testületei folytatásra méltó örökséget és feladatokat adtak át. Már akkor megállapítottuk, hogy ez a ciklus komoly kihívások és lehetõségek idõszaka lesz. Az erdészek összetartását csak egyértelmû elvekkel, közös célokkal és szilárd öntudattal lehet megõrizni. A patinás egyesület nagyobb hatású szervezetté válása érdekében dolgozók hatékonyan igyekeznek a tagság érdekeit képviselni a mûködési hatékonyság javítása mellett. Meg kívánják erõsíteni az erdészet rangját és a tagság presztízsét. Fejleszteni kell a kommunikációt és az érdekérvényesítõ képességet is. A 2010-es esztendõ évszázados csapadékrekordokat hozott, így az erdõkárok éve is lett az elmúlt esztendõ. Mintegy 32 ezer hektárt sújtott szélkár, és az erdészeti infrastruktúra nagy részét vízkárok érintették. A kárelhárításban is az erdészek összefogására lehetett számítani. A jogszabályi környezet változása, az erdõtörvény szellemisége komoly vitákat indított. A kapcsolódó szakmai mûhelymun-
Zambo Péter kában az OEE továbbra is részt kíván venni. A jövõre várható erdõtörvény-módosításra az egyesület szeretne idõben felkészülni, ezért a régiók képviselõinek bevonásával munkacsoportokat kívánnak létrehozni. Kiemelten szeretnék kezelni a közfoglalkoztatást, az energiapolitikát, a CO2 kvótafelhasználást, az illegális hulladéklerakást és szakmai kamarák kérdéseit. A MEGOSZ-szal és FAGOSZ-szal konstruktívan együttmûködve kívánjuk érdekeinket képviselni az Országos Erdõtanácsban. Egyenrangú együttmûködést szeretnénk kialakítani az erdészetvédelem és az erdészetjárás szakmai szervezeteivel. A kormányváltás változtatásokat hozott az államigazgatásban és az állami erdészet szervezeti kapcsolataiban. Növelni szeretnénk érdekérvényesítõ képességünket a megújuló agráriumon belül. A nemzeti vidékstratégiában hangsúlyosabban kívánjuk megjeleníteni az erdõk és erdészek ügyét. Az „Erdõk hetét” nyílt nappal nyithattuk meg a Parlamentben. A rendezvényen Schmitt Pál köztársasági elnök javasolta, hogy az erdõ kerüljön be Magyarország alaptörvényébe. E nagyszerû gondolat sikerreviteléért köszönetét tolmácsolva Zambó Péter így folytatta: ígéretet kaptunk, hogy az erdészet arányosan részesedhet az agrártámogatásokból, valamint felkértek bennünket egy szakmastratégiai koncepció megalkotására. Ez a javaslat hamarosan elkészül. Az elmúlt esztendõ kikényszerítette az egyesület szervezeti megújításának, gazdálkodásának szigorításának felgyorsítását. A tervezhetõ bevételek elmaradása, az irodai elhelyezés átmeneti bizonytalansága, a fõtitkárai feladatok átszervezése, a kommunikáció korszerûsítési igénye új stratégiát sürgetett. A 2010-es mérleg tiszta lapot teremtett a költségvetésben. Minden nyitott követelést rendeztünk. Törekvésünk, hogy az egyesület vagyonelemei a könyveiben is jelenjenek meg.
Megvizsgáljuk, hogy az egyesület vagyonában miként jeleníthetõ meg az Erdészeti Lapok kiadói tulajdonjoga és a Wágner Károly Erdészeti Szakkönyvtár. Az idei pénzügyi tervezés költségtakarékos, stabil megvalósítása nem vezet a tartalékok felélésére. A kiesõ bevételek pótlásában jelentõs szerepe van a pártolótagok és cégek megemelt támogatásának, amit ezúton is köszönök. Keressük a hozzáférhetõ külsõ forrásokat, eddig 4,5 millió Ft értékû pályázatot adtunk be a Nemzeti Civil Alapprogram felé. További lehetõségeket látunk a hirdetési bevételek növelésére. Célunk, hogy alapítványaink és az egyesület még több forrást szerezzen az adók 1%-ából. A tagdíjak esetleges változatását a szervezet tagrevíziójával fogjuk megvalósítani. Az egyesület szervezetében jelentõs személyi változások történtek. Saját kérésére nyugállományba vonult Ormos Balázs fõtitkár, Vincze Lászlóné pénzügyi fõelõadó és Mester Gézáné titkárságvezetõ, akiknek áldozatos munkáját ezúton is szeretném megköszönni. Lomniczi Gergelyt, aki korábban a Pilisi Parkerdõ volt kommunikációs vezetõjeként dolgozott, június 1-jétõl választottuk meg új fõtitkárrá. Az OEE titkársága és az Erdészeti Lapok szerkesztõsége két évtized után kiköltözött az MTESZ Fõ utcai székházából. 2011 májusától mindkettõ a Budakeszi út 91. szám alatti Erdészeti Információs Központban a Wágner Károly Erdészeti Szakkönyvtár mellett mûködik tovább. Határozott törekvésünk, hogy központunk e közös fedél alatt legyen az egyesületi élet stabil színtere. Ezt a törekvésünket indítottuk el a „Riedl Gyula-emlékév” sikeres meghirdetésével. Az egyesület szabályzatrendszerének megújítása, harmonizálása megkezdõdött. Többek között módosul a választási szabályzat, a kitüntetések szabályzata és az SZMSZ. Új szabályzatokat is kell alkotni, ilyen lesz a kommunikációs szabályzat. Kiemelt célunk a helyi csoportok és szakosztályok mûködésének támogatása. Ennek idei lépéseként a titkárság az irodai mûködést és a rendezvényeken való egyesületi megjelenést segítõ egységes arculatú eszközöket fog szervezeteinkhez eljuttatni. Folytatjuk a tagsági okiratok ünnepélyes átadását. Az egyesületi élet élénkítésében kiemelt szerepet szánunk az ifjúsági csoportoknak. Segíteni fogjuk a hallgatói helyi csoport mûködését, a Selmeczi-társaság jogi személlyé való alakítását, valamint a fiatal szerzõk publikálási lehetõségeinek szélesítését az Erdészeti Lapokban. Aktivitásunkat élénkítjük a határainkon kívüli régiókban is, felkaroljuk az erdélyi helyi csoportot és vizsgáljuk egy felvidéki helyi csoport megszervezésének lehetõségét. Fontosnak tartjuk a vezetés és a tagság kapcsolatának erõsíté-
Kopjafaavató Hajdu Tibor emlékére sét. Ápolni fogjuk a régiós értekezletekkel együtt tartott elnökségi ülések hagyományát. Egyesületünk szektorsemlegesen mûködik, az állami és magánerdõk ügyét együttesen képviselve. Fontos érdekvédelmi feladatunk az erdészeti munkahelyek megõrzése. Részt kívánunk venni az ágazati bértábla kialakításában. Fontos célunk a faalapú iparágak és a fa energetikai érdekképviselete. Egyebek mellett közremûködünk a Soproni Megújuló Energiaközpont kialakításában. Aktivitásunkat növelni kívánjuk az oktatás, a képzés, a környezeti nevelés területén. Határozottan kiállunk a magyar erdõmérnökképzés soproni kizárólagossága mellett. Az erdészeti erdeiiskolahálózat közismerten az OEE erõssége. Az erdõmérnöki karon az együttmûködésünkkel került sor az erdõpedagógiai oktatás bevezetésére. A tagság naprakész információkkal való ellátása is fontos feladatunk. Az egyesület honlapjának fejlesztését, tartalmának bõvítését, frissítését tervezzük. A Nyírerdõ Zrt. által készített sajtófigyelõ anyagot heti rendszerességgel megküldjük minden tisztségviselõnek. Egy ungvári emléktábla-avatással lezártuk a Wágner-emlékévet. Wágner Károly tiszteletére egy emlékkövet is kívánunk állítani a Selmeci Akadémia botanikuskertjének egykor róla elnevezett ligetében. A kõ tavaly mindenszentek ünnepére már elkészült, az engedélyek megszerzése pedig folyamatban van. 2011 elsõ félévében Magyarország volt az EU soros elnöke. Megkíséreltünk hangot adni az erdõk szerepének, a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. További támogatásokat kell szereznünk az erdõterület gyarapítása, az erdei biomassza, mint megújuló energiaforrás elismertetése és a faalapú iparágak fejlesztése érdekében. Közönségkapcsolataink hatékonyságát is segítheti az ENSZ által kezdeményezett: erdõk nemzetközi évére irányuló figyelem. Rendezvényeinket az erdõk évének szellemiségében, azt hangsúlyozva tartjuk meg. Ez alkalomra az Erdészeti Lapok a világ, Európa és hazánk erdeit bemutató különszám kiadására készül. Megfogalmaztuk és közzétettük az egyesületi élet erre az alkalomra szánt üzeneteit: Az erdõgazdálkodás maga a vidékfejlesztés. Az erdõ, a fa nemzeti vagyon. Használj tiszta forrásból származó hazai faanyagot! Óvd az erdõt! Vidd haza a szemetet! Mindenki számára nyilvánvalóvá kívánjuk tenni, hogy az OEE felelõs szakemberekbõl álló, haladó szellemiségû civil szervezet. Ugyanezt kell megmutatnunk nemzetközi kapcsolataink ápolása során is. 2012-ben ünnepelhetjük patinás folyóiratunk az Erdészeti Lapok megjelenésének másfél évszázados jubileumát.
Megható megemlékezésen vehetett részt az a több mint száz érdeklõdõ, aki a 2011-ben Zalában megrendezett OEE-vándorgyûlés Lenti Erdészetnél szervezett terepi szakmai programját választotta. Az összejövetel célja az erdészetnél végzett szálalóerdõ-gazdálkodás gyakorlati tapasztalatainak ismertetése volt. A szakmai bemutatót egy szívhez szóló, ünnepélyes esemény elõzte meg. Hajdu Tibor erdõmérnök emlékére a vándorgyûlés résztvevõi kopjafát avattak, melyet a szentgyörgyvölgyi szálalóerdõben Palotay István emlékmûve mellett állítottak fel. A megemlékezés kezdetén Áprily Lajos Szeret az erdõ címû versét Böröczki Péter elõadásában hallhattuk, majd J. S. Bach C-dúr szvitjének dallamai csendültek fel, gordonkán játszotta Valter Izabella. A muzsika hangjai és a madarak éneke gyönyörû egységbe olvadtak a szálalóerdõ lélegzetével, s az ünneplõ sokaság megindult szívvel állta körül Hajdu Tibor kopjafáját. A magyar erdõmérnökök jeles képviselõje, a zalai erdõ- és vadgazdálkodás elismert vezetõje, legendás FIRMA, példás családapa és nagyszerû barát
haláláig a Zalaegerszegi Erdõfelügyelõségnek, majd jogutódjának köztiszteletben álló igazgatója volt. Több cikluson keresztül elnöke volt az OEE zalaegerszegi helyi csoportjának, oszlopos tagja a vadgazdálkodási szakosztálynak. Palotay István gazdag szakmai örökségének szellemében folytatta kiváló munkáját, melynek eredményeként a szentgyörgyvölgyi erdõben újra bevezették a szálalóerdõ-gazdálkodást. Az avatóbeszédet követõen Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója ismertette a kopjafa gazdag szimbólumrendszerét. Mi, emberek mindig vágyunk az emlékezésre, melyre különösen is méltó ez a jelkép, mert úgy szól hozzánk csendesen, mint az erdõ. Hajdu Tibor kopjafáján a korán
emlékét idézte Zambó Péter, az OEE elnöke. Szívhez szóló kopjafaavató beszédében ismertette Hajdu Tibor példás életútját az egyházi gimnáziumi tanulmányoktól kezdve, a katonai szolgálat idején és az egyetemi közösségben betöltött meghatározó szerepén át a szakmában végzett értékteremtõ munkájáig. A valódi értékeket tisztelõ, a másik embert megbecsülõ, a gyengébbeket felkaroló személyisége a soproni alma mater falai között találkozott az újraéledõ selmeci hagyományokkal, így vált igazi FIRMÁvá, valétaelnökké, kinek szelleme máig lelkesíti az egyetemisták generációit. Erdõmérnöki pályáját 1982-ben Zalában erdõtervezõként kezdte, majd rátermettségét korán bizonyítva hamarosan irodavezetõvé nevezték ki. 1996-tól
véget ért, de kiteljesedett élet üzenetét olvashatjuk. A letört ágú tölgyfa és a fölötte álló öt körbefutó gyûrû a fájdalmasan rövid életet szimbolizálja. A család legszebb éke a három lánygyermek, õket jelképezi a három virág. A szakmai hivatás, a mérnöki tudomány kiteljesedésének jelképe az átlós kereszt. A rövid földi lét szimbóluma a csonka kúp, melyen a férfit, a teljességet és a fénylõ életet jelképezõ gömb nyugszik. Végezetül néma tiszteletadás keretében az Erdészeti Igazgatóság, a Zalaerdõ Zrt. és Hajdu Tibor volt évfolyamtársai nevében elhelyezték az emlékezés koszorúit a kopjafa tövénél, majd az egybegyûltek közösen elénekelték az erdészhimnuszt. Fûr Tamás
4
2011. III. negyedév
Tiszteljük az erdõket! Emlékezetes sikerrel zárult Dr. Baráth László: Bedõ Albert-emlékérem Az Országos Erdészeti Egyesület Bedõ Albert-emlékérem kitüntetést adományozott dr. Baráth László okleveles erdõmérnöknek, aki diplomájának megszerzését követõen 1963–1969 között a nagykanizsai északi erdészet erdõmûvelési munkáit irányította, mint mûszaki vezetõ. 1970-ben az újonnan alakult ZEFAG központjába került, ahol kezdetben fafeldolgozási elõadóként, majd 1973-tól osztályvezetõhelyettesként dolgozott. 1982ben igazgatási osztályvezetõnek, majd osztályvezetõ fõmérnöknek nevezték ki, és ebbõl a beosztásából vonult 2000-ben nyugállományba. A megbecsült erdészeti szakember 1986-os doktori disszertációjában a göcseji bükkösök erdészeti és gazdaságtörténeti vonatkozásait dolgozta fel. Az OEE-nek 1963 óta tagja, 1992–1993 között az OEE nagykanizsai helyi csoportjának elnökeként szolgált. Az egyesületi munkában elsõsorban az erdészettörténeti kutatások és publikációk kimagasló mûvelésével vívott ki magának elismerést, küzdve az erdészek társadalmi megbecsüléséért. Irodalmi tevékenységével maradandó emléket állított a nagykanizsai születésû Kaán Károly és Barthos Gyula szakmai kultuszának, valamint vitéz Pál Miklós és Barlai Ernõ munkásságának. Több zalai vonatkozású erdészeti és vadászati emlékkel foglalkozó könyv és kiadvány szerkesztõ-
je, fõszerkesztõje és írója. Alapító tagként négy évtizede folyamatosan részt vesz a Zalaerdõ üzemi újság szerkesztésében. Szakmai fõrendezõje volt a „Erdõ és ember Zalában” címû 1983–1998 között Nagykanizsán mûködõ állandó kiállításnak. Forgatókönyvírója és rendezõje a 2005-ben Lentiben fölavatott Göcsej kincsei, az erdõ és a fa címû erdészeti, vadászati, kisvasúti, fûrészipari, szakmatör-
téneti kiállításnak. Mint az a kitüntetés indoklásából kiderült: dr. Baráth László munkásságával méltó emléket állított a zalai erdõkhöz kötõdõ elõdeinknek, s egyúttal betekintést adott a civil társadalomnak is az utódok eredményeibe, hangsúlyozva, hogy jó kezekben vannak ma is a zalai erdõk. A Bedõ Albert-emlékéremmel jutalmazottak nevében rangidõs kitüntetettként köszönetét tolmácsoló dr. Baráth László egyebek
Nagykapornak, Lenti, Szentgyörgyvölgy, Zalaegerszeg mellett megemlítette, hogy és Zalaszentgyörgy határában a zalai erdészek bemutatszakmai életútja 37 éven át, a ták az erdõket, a kisvasutat, a gazdálkodás eredményeit kezdettõl a nyugállományba és a helyi látnivalókat. vonulásig a zalai erdõkhöz kötõdött. Õ a szerzõje a közelMinden helyszínen emlék- leges tájegységének számít. Az múltban megjelent „Erdész életutak” címû rangos, zalai ként elültettek egy-egy tiszafát, itt élõ emberek életvitelében, szakmai életrajzi gyûjtemény- mely 2011-ben Az év fája címet gazdálkodásában sok esetben a nek. Mint mondta, a társadalom érdemelte ki. szomszédos osztrák és szlovén döntõ többségének az erdõ hatások is felfedezhetõk. ErdõTölgygazdálkodás, nem elsõsorban pénzforrás, gazdálkodási szempontból eberdõkezelés még akkor sem, ha materiális ben a programban a vendégek a javait valamilyen formában szálaló üzemmód megismeréA Zalaegerszegi Erdészet sére helyezték a hangsúlyt, de mindenki élvezi. Hazánk erdõnagykapornaki kerületében ízelítõt kaptak a sajátos helyi szervezett több kilométeres gasztronómia kínálatából is. A gyalogtúrával kiegészített szak- bemutatásra kerülõ erdõket mai program elsõdleges célja a Szentgyörgyvölgy község hatáZalaerdõ Zrt. tölgygazdálkodá- rában nézték meg. A környék tesának megismertetése volt. A lepülései (Magyarföld, Kerkásszakmai program során bemu- kápolna, Szentgyörgyvölgy) az tatták a Kelet-Zalai-dombság er- õrségi tájegységhez tartoznak, dészeti táj kocsánytalantölgy-ál- és magukon hordozzák annak lományaiban folytatott termé- stílusát, egyedi hangulatát. A szetes felújításokat, és tájékoz- Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi tatást adtak a munkák során Körzetet 1976-ban hozták létre gyûjtött tapasztalatokról, vala- az itt található ritka növények és mint az elért eredményekrõl. A növénytársulások védelmére, ilbemutató súlyponti részét a Za- letve az országban egyedülállólaegerszegtõl 20 kilométerre lé- an itt található szálalóerdõ-gazsültsége 1945-tõl napjainkig võ erdõtömb adta, ahol a társa- dálkodás fenntartására. A terület megduplázódott, s ez elvitatha- ság területén fekvõ három erdõ- ma az Õrségi Nemzeti Park rétatlanul a magyar erdészek rezervátum egyike található. A sze. A résztvevõk a magyarföldi, erõfeszítéseihez, szaktudásá- program részeként a meghívot- fából épített templom megtekinhoz, szakmaszeretetéhez fûzõ- tak betekintést nyerhettek az er- tése után Palotai István emlékdik. Zárógondolatként aláhúz- dõrezervátum védõzónájában mûvénél megismerkedhettek a ta: a kitüntetettek a jövõben is végzett, folyamatos erdõborítást szentgyörgyvölgyi szálalóerdõ méltó módon fogják szolgálni a biztosító erdõkezelési eljárások- váltógazdálkodástól napjainkig magyar erdõk és az OEE ne- ba is, megismerhették az eddig szóló történetével. Nagy érdekmes ügyét. „Tiszteljük az erdõ- elért eredményeket és az azok- lõdésre tartott számot a szálaló ket, mert azok a mi jólétünk ból levonható következtetése- erdõalak kialakítása érdekében elõremozdítói” – idézte végeze- ket. A nap zárásaként az erdõ- végzett vágásjelölés alapelveitül Bedõ Albert örökérvényû tömb mélyén álló remetekerti nek ismertetése és gyakorlati kápolnánál tartottak pihenõt. A megvalósításának bemutatása. gondolatát. felcsendülõ harangszó mellett A megtekintett erdõrészletek megismerték a hely kultúrtörté- kapcsán több téma is felvetésre neti vonatkozásait és a hozzá került: így többek között a fényfûzõdõ hagyományokat. igényes erdeifenyõ térfoglalásának jövõbeni biztosítása, illetve Gõzmozdonnyal az, hogy mellõzhetõ-e az ápolás a zalai erdõkben a szálalóerdõben? A program során érzékelhetõ volt az erdõA Zalaerdõ Zrt. 109 km gazdálkodás és természetvédehosszú erdei vasúthálózatot lem kapcsolata, valamint bemulományba 2008-ban. Irányítá- üzemeltet, melybõl 32 km-en tatásra került a védett természesával az erdészet által kezelt menetrendszerû személyszállí- ti területen való gazdálkodás göcseji tölgyesek és fenyvesek tást is folytat. A programban egy lehetséges módja. A nap véerdõmûvelési feladatait kifogás- részt vevõ vendégeknek a Zaj- gén kopjafaavatás keretében, talanul hajtották végre. Az el- da–Csömödér szakaszon utaz- fõhajtással tisztelegtek Hajdu Timúlt két évtized alatt több alka- va mutatták be az erdei vasút bor emléke elõtt. lommal is jelentõs többletmun- sokoldalúságát, hasznosításákát jelentett az elsõsorban feny- nak lehetõségeit. A csömödéri Ember és természet veseket sújtó természeti károk erdei vasút az erdeikben folyó együttélése Zalában felszámolása. Hatékony techni- faanyagszállítás nélkülözhetetkát dolgozott ki a fiatal erdõsíté- len eszköze. A lenti-zajdai rakoKulturális és történelmi emlésekben jelentkezõ rovarkárosí- dón bemutatták a rönk és kek nyomába szegõdve sokan tások ellen, amelynek eredmé- sarangolt választékok korszerû, választották a 4-es jelû szakmai nyeit több erdõrészlet is tanúsít- gépesített rakodásának és szál- programot. A zalai emberek terja. A természetszerû eljárások lításának technológiáit. Ezt kö- mészettel való együttélését jól gyakorlati alkalmazásában is vetõen gõzmozdony vontatta példázza a Zalaegerszegen tajelentõs szerepet vállalt. Az er- személyvonattal kellemes uta- lálható Göcseji Falumúzeum deifenyõ állományok természe- zásban volt részük a meghívot- építészeti és néprajzi kiállítása, tes felújításában elévülhetetlen taknak a göcseji erdõkön át ami ennek a programnak az elérdemeket szerzett. Munkájá- Csömödérbe, a vasútüzem köz- sõ részét képezte. Magyarornak külön fejezetét jelentette a pontjába. Az erdei vasút üze- szág elsõ szabadtéri néprajzi szentgyörgyvölgyi szálalóerdõ meltetésének és fenntartásának múzeuma 1968-ban nyílt meg. precíz kezelése, melyet a leg- bemutatása mellett mindenki A hagyományos göcseji népi magasabb szakmai színvona- betekintést nyerhetett a Zala- építkezést bemutató múzeumot lon végzett el. Tevékenysége erdõ Zrt. közjóléti tevékenysé- az eredeti helyén hagyott eredményeként az erdészetben gébe, turisztikai fejlesztéseibe. Hencz-féle vízimalom környezehátralékos erdõrészlet nem ketében hozták létre egy XIX. száletkezett, miközben a minõségi A paraszti szálalástól zadbeli göcseji falu mintájára. A állományok jellemzõit hordozó a folyamatos erdõborításig skanzen mellett található Olajfiatalosok létesültek. Fliszár ipari Múzeum a zalai olajbányáAladár emberi kvalitása és A szálaló üzemmód gyakorla- szat múlt századi történetének szakmai rátermettsége köve- ti problémái is célkeresztbe ke- állít emléket. Ezt követõen a látendõ példa lett az õt követõ ge- rültek a hármas jelzésû szakmai togatók ízelítõt kaphattak a jelnerációk számára – hangzott el programon. Az Õrség nemcsak legzetes zalai táj szépségeibõl, a kitüntetés átadásának indok- földrajzi, de kultúrtörténeti szem- majd felkapaszkodtak a bazitai lásakor. pontból is Magyarország külön- tv-torony kilátójába. A nap vé-
Követendõ példa másoknak Fliszár Aladár: Decrett József-emlékérem A Decrett József-emlékérem olyan díj, amivel az OEE országosan is elismeri azon szakemberek munkáját, akik igazi gazdaként tevékenykedõ erdészek, akik értékes és látványos munkát végeznek, hatalmas erdõfelújításokat hoznak létre, kiváló erdõnevelõk, és jelentõs területeken irányítanak erdõtelepítéseket. Olyan kollégák õk, akik az OEE helyi csoportjainak munkájában is hasonlóan szor-
kal közmegbecsülésnek örvendenek. Az értékteremtõ tevékenységet végzõ Fliszár Aladár erdésztechnikus, az OEE zalaegerszegi közgyûlésén vehette át a megtiszteltetést jelentõ Decrett József-emlékérmet. Fliszár Aladár 1963-tól a Középrigóczi Szakmunkásképzõben tanult, késõbb a Soproni Erdészeti Technikumban folytatta tanulmányait, ahol erdésztechnikusi oklevelet szerzett
gosan részt vesznek, de csak szûk körben, egy-egy szakmai bemutatón lehet büszkélkedni az általuk jól gondozott, kezelt szép erdõkkel, holott munkatársaik körében, emberséges magatartásukkal, példamutatásuk-
1970-ben. 1973-ban a Zalabaksai Erdészetnél kerületvezetõi kinevezést kapott. 1980-tól irodai munkára rendelték, majd 1982-tõl az erdészet erdõmûvelési mûszaki vezetõje lett. A Lenti Erdészettõl vonult nyugál-
Erdészeti szakmai programok terepi öltözetben gén pedig ellátogattak a Csácsi Arborétumba, ahol a Zalaerdõ Zrt. közjóléti tevékenységérõl adtak tájékoztatást a vendégeknek, végül rövid erdei sétával felkeresték a jegenyefenyõ fajtagyûjteményt. Magánerdõ-gazdálkodás Zalában Milyen kihívások és lehetõségek tárházai a zalai a magánerdõk? Erre keresték a választ az ötössel jelzett szakmai program résztvevõi. A fehérakác Zala megyében is meghatározó jelentõségû a magántulajdonú erdõk kezelésében. A megye erdeinek közel fele magántulajdonban van, melynek mintegy 30 százalékát akácállományok foglalják el. A zalai erdõk bemutatása nem nélkülözheti a magántulajdon érdekeinek megfelelõ gazdálkodás témáját, így téve teljessé a zalai erdõgazdálkodásról alkotott képet. A program résztvevõi a Zala folyó mentén tettek kirándulást. Ezen a tájon a természet átalakítása már régóta intenzíven folyik, ezért nem jellemzõek a megye más részein még megtalálható kiterjedt erdõségek, és a megmaradt erdõk többsége is erõsen degradálódott. A szelíd hajlású dombokon napjainkban már a szántók, rétek területe a meghatározó, de a sok kisebbnagyobb változatos formájú erdõfolt még mindig fontos tájalakító elem. A környék erdeinek többsége magántulajdonban van. A program részeként a vendégek látogatást tettek a Zalaszentgyörgyi Erdõbirtokossági Társulat erdeiben. Zalaszentgyörgy a megyeszékhelytõl 13 kilométerre nyugatra, a Kemeneshát déli végén, a Zala folyó mentén található, és a folyóvölgy három teraszszintjén helyezkedik el. Zalaszentgyörgyre megérkezve elõször megtekintették a román kori jegyeket is õrzõ katolikus templomot, amely egyike a viszonylag kisszámú középkori építészeti emléknek, mely Zalában a törökdúlás ellenére fennmaradt. Ezt követõen megismerkedtek a térség egy átlagosnak mondható magánerdejének termõhelyi adottságaival, faállományával. Tanulmányozhatták az ott gazdálkodó erdõbirtokossági társulat tevékenységét, és láthatták azt is, hogy milyen lesz a telepített erdõ gazdálkodó nélkül. A legtöbb magánerdõhöz hasonlóan itt is jelentõs az akác térhódítása, és egyre intenzívebben jelentkeznek a korábbi erõteljes fenyvesítésbõl eredõ problémák is. Az átlagostól eltérõ adottság, hogy itt az akácosok számottevõ része a kiváló alaki tulajdonságokkal rendelkezõ ún. „Zalai” akác fajtához tartozik, ami megteremti a minõségi fatermék elõállításának lehetõségét. A program során bemutatták a zalai árbocakácfa termesztésének technológiáit az erdõfelújítástól a véghasználatig. Megismerhették az erdészeti hatóság és a magánerdõ tulajdonosainak kapcsolatát, a felmerülõ problémákat és a rá adandó lehetséges válaszokat.
5
2011. III. negyedév
Az Országos Erdészeti Egyesület 142. vándorgyûlése Gõzmozdonnyal a zalai erdõkben Sikerrel zárult az ünnepi küldöttgyûlés Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban tartotta a 142. vándorgyûlés ünnepi küldöttközgyûlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). Az ünnepség kezdetén köszöntötték Vajai Lászlót, a Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) erdészeti, vadászati, halászati fõosztályvezetõjét; Gyutai Csabát, Zalaegerszeg polgármesterét; Emilian Trafela urat, a Maribori Erdõgazdaság vezérigazgatóját; Rosta Gyulát, a házigazda Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatóját; Zambó Pétert, az OEE elnökét; Lomniczi Gergelyt, az OEE fõtitkárát. A Magyar Fejlesztési Bank képviselõit, az erdészeti-közigazgatási és az erdészeti részvénytársaságok vezetõit, az erdõ- és fagazdálkodókat képviselõ szervezetek irányítóit is illõ köszöntés illette. Az ünnepi küldöttközgyûlést Zambó Péter nyitotta meg. A magyar erdésztársadalom számára üzentet fogalmazott meg dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amit Lomniczi Gergely olvasott fel. Mint mondta, a hazánk termõterületének negyedét elfoglaló erdõ többcélú, és gazdasági jelentõsége egyre növekszik. Az erdõk gondozása és fennmaradása jó kezekben van. Az OEE hazánkban a legnagyobb szakmai szervezet, amelyik az erdõk ügyében érintett valamennyi szakterületet felelõsen és hitelesen képviseli, megfelelve az EU kihívásainak is. Az
állami és magánerdõket is egyként szívügyének tartva, a kormány együtt kívánja erõsíteni. Magyarország sikeréhez nélkülözhetetlenek a családi vállalkozások. Az erdõgazdálkodók emberléptékû cégeket foglalkoztatnak a kiterjedt közmunka révén, azokon a vidékeken segítik a visszajutást a munka világába, ahol arra a legnagyobb szükség van. Schmitt Pál köztársasági elnök történelmi jelentõségû javaslatot tett arra, hogy az erdõ fogalma kerüljön be az alaptörvénybe. Kitartó elõkészítõ munka után mindez április 18. után megvalósulhatott. Az erdészszakma és a kormányzat közös céljait sikerült rögzíteni. Az OEE segítette a kormány munkáját. A jövõ útja is az összefogásé és az együttgondolkodásé. Az együttmûködés a közönségkapcsolatok, a turizmus és kultúra területén is fejleszthetõk. Ilyen lehetõség az Országos Magyar Vadászati Múzeum létrehozása. Elgondolkodtató, hogy az erdészhivatás és az erdõ megkapta-e a
politikától azt az elismerést, amelyet társadalmunk szolgálatáért kiérdemelt. A közgyûlést levélben köszöntötte dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is. Mint elhangzott: a fák és emberek sorsa elválaszthatatlan egymástól. Az erdõ a Föld tüdeje. Bolygónk felszínének egyharmadát erdõk borítják, de a természet kizsákmányolása miatt világszerte évente több millió hektárral csökken az erdõterületek aránya. A vészharangokat kongatva az ENSZ 2011-et „az erdõk nemzetközi évévé” nyilvánította, de Magyarország erdeinek védelmé-
re, az erdõsült területek növelésére is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Az erdõk védelme az új alkotmányba is bekerült. A nemzeti vidékfejlesztési stratégia is célul tûzte ki az erdõtelepítések ütemének gyorsítását úgy, hogy a jelenlegi 20-ról 27 százalékra emelkedjék az erdõvel borított területek aránya. Ezzel a foglalkoztatottak aránya is nõ azon térségekben, ahol óriási gond a
munkanélküliség. A közmunkaprogramban – hazánkban példanélküli módon – már részt vehetnek a magánerdõkben dolgozók is. Az intézkedésekkel a kormány mérsékelni tudja a klímaváltozást elõidézõ folyamatokat. Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere szerint az Európára érvényes erdészeti szabályrendszer megalkotását a profi, a természettel együtt lélegzõ, becsületes, hivatásszeretõ magyar erdészeknek kellene megalkotniuk, hisz hazánkban több száz éves, magas szakmai szinvonalú erdõmûvelés folyik. Emilian Trafela, a szlovén erdészek nevében köszöntötte az egybegyûlteket. Szerinte a négy évtizedes szakmai és baráti kapcsolatok alapját az erdészet szeretete adja, és sikerült megtalálni a határokon átívelõ jó kapcsolatokat. Szlovénia területének 60 százalékát erdõ borítja, így hatalmas az erdészek felelõssége. Az erdõk megõrzése fontos a bennünket követõ generációk számára. Rosta Gyula vezérigazgató a házigazdák nevében mondott köszöntõt. Mint kifejtette: a zalai erdészek mindig is törekedtek az országos viszonylatban kiemelkedõ értékû erdõk fenntartására, gyarapítására. Munkájuk eredménye a változatos, természetközeli erdõtársulások létrejötte, fenntartása. A magyar erdésztársadalom tagjainak vendégüllátását biztosító zalaegerszegi helyszín kiválasztását eredményesnek tartó Rosta Gyula szerint sikerült részletesen bemutatni az itt folyó erdõgazdálkodást. A vezérigazgató köszönetét tolmácsolta a Zalaerdõ Zrt. minden dolgozójának, akik biztosították a rendezvény zavartalan lebonyolítását. Az ülésen megemlékeztek az elhunyt tagtársakról.
Kiváló program a szakembereknek
Három autóbusznyi vendég választotta a vándorgyûlés kisvasúttal történõ utazás szakmai programcsomagját. A résztvevõket a Zalaegerszegrõl
oly jellemzõ, értékes göcseji erdõk színes világába, az erdészek nehéz és önzetlen munkájába, a majd évszázados erdei vasút históriájába, a
ségû, hiszen a legnagyobb területû erdészetünk központjának ad helyet. A csömödéri erdei vasút az erdeinkben folyó faanyagszállítás nélkülözhetetlen eszköze. A lenti-zajdai rakodón bemutattuk a rönk és sarangolt választékok korszerû, gépesített rakodásának és szállításának technológiáit. A szakemberek megnézték, hogy a tavaly márciusban beszerzett Gremo 10–50-es forwarder gép miként hordja ki a gyérítésbõl a faanyagot. Ezt követõen gõzmozdony vontatta személyvonattal kellemes
Lentibe történõ utazás idõszaka alatt még az autóbuszon tájékoztatták a nettó 370 ezer m3 éves fakitermelést végzõ ZALAERDÕ Lenti Erdészetének mûködésérõl. A Zalaerdõ 2004-ben építette meg – a vendégek által elsõként felkeresett – erdei vasútjának állomásépületét Lentiben, amely várótermével és kiállítási célra kialakított másik
világhírû gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, és megtekinthették a lenti fûrészipar tárgyi emlékeit. A programban részt vevõ vendégeknek a Zajda–Csömödér szakaszon utazva mutattuk be az erdei vasút sokoldalúságát, hasznosításának lehetõségeit. Lenti város számára a legfontosabb bevételi forrást napjainkban az erdõgazdálko-
utazásban volt részük a meghívottaknak – útközben a hernyéki hótörés helyszínén alkalmilag megálltak – a göcseji erdõkön át Csömödérbe, a vasútüzem központjába. Az erdei vasút üzemeltetésének és fenntartásának bemutatása mellett mindenki betekintést nyerhetett a Zalaerdõ Zrt. közjóléti tevékenységébe, turisztikai fejlesztéseibe. Itt bemutat-
két termével hat esztendeje ad otthont a „Göcsej kincsei, az erdõ és a fa” címet viselõ erdészet-, fûrészipar- és vasúttörténeti, állandó jellegû kiállításnak. A látogatók a kisvonatra szállást megelõzõ percekben bepillantottak az itteni vidékre
dás mellett egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági, kereskedelmi és turisztikai lehetõségeket hordoz magában. A város a Zalaerdõ Zrt. számára is kiemelt jelentõ-
ták a jól fölszerelt, 46 fõ elhelyezésére szolgáló, nemrégiben kiépített turistaszállót, majd Kovács Ferenc vezérigazgató-helyettes és dr. Kosztka Miklós közösen ültettek el a csömödéri vasútüzem parkjában egy tiszafát.
A Letenyei Erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, a Göcseji-dombság és a Kerka–Mura-sík erdészeti tájrészletekben gazdálkodik. Az erdészet területe 8.609 hektár, a kezelt állami erdõk élõfakészlete 3 millió m3. Az erdészet gazdálkodásában meghatározó faállománytípus a bükkös, mely a terület 46%-át borítja. Viszonylag magas a tölgyesek aránya, 28%, a fenyveseké 11%, a gyertyáné 9%, az egyéb lombos fáké 6%. A kedvezõ fafaj- és korosztályviszonyok hosszú távon biztosítják a tartamos erdõgazdálkodást.
6
2011. III. negyedév
Gyászol a zalai erdésztársadalom
Képek Sohollárból
Elhunyt dr. Andor József Gyászol a zalai erdésztársadalom, s gyászolnak azok a magyar erdészek, akik ismerték és tisztelték dr. Andor József Bedõ Albert-díjas, aranydiplomás erdõmérnököt, az egykori Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság nyugalmazott mûszaki vezérigazgató-helyettesét, egyetemünk címzetes egyetemi tanárát. 2011. augusztus 5-én, életének 81. évében váratlanul eltávozott közülünk a pályáját az OEFkorszakban kezdõ és már akkor kiteljesítõ nagy formátumú gyakorlati szakember, aki a magyar erdészetnek évtizedeken át egyik emblematikus alakja volt. Andor József 1930. október 8-án született Zalalövõn. A nagycsalád szeretetében felnõve, már gyermekkorában rabul ejtette a környezõ alpokaljai erdõk varázslatos világa, megérezve a fenséges természet mindenhatóságát. Így nem volt véletlen, hogy a zalaegerszegi gimnáziumi éveinek befejeztével útja egyenesen vezetett az erdészeti felsõoktatás soproni fellegvárába, ahol 1953 végén, mint az Erdõmérnöki Fõiskola végzõs hallgatója vehette kezébe diplomáját. Szíve visszahúzta szeretett szülõföldjére, Zalába, a zalai erdõkhöz, hogy azután egész életében azok hûséges szolgálatába szegõdjön. Az akkor még nem sejtett nagy ívû életpálya elsõ állomáshelye a Lenti Állami Erdõgazdaság lenti-csömödéri vasútüzeme volt, ahol 1954. január 2. és 1956. április 20. között üzemvezetõként dolgozott. Ezt követõen a jogutód Dél-zalai Állami Erdõgazdaságnál szakfelügyelõi munkakört töltött be. Felfigyelve szakmai felkészültségére, munkabírására és határozottságára, a fiatal szakembert 1957. március 30-tól kinevezték az erdõgazdaság igazgatóhelyettes fõmérnökévé, a vállalat második számú vezetõjévé. Ettõl az idõponttól datálódik szakmai sikerekben gazdag, emberöltõnyi vezetõi életpályája, melyet végigkísért nem kevés emberi küzdelme. 1970. január 1-jétõl az újabb jogutód, a Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság mûszaki igazgatóhelyettesévé, majd 1985. december 5-én mûszaki vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, s e munkakörébõl vonult nyugállományba 1989. december 31-én. Munkássága során meghatározó szerepe volt a korszerû fakitermelési, fafeldolgozási és erdõfeltárási koncepciók kidolgozásában és megvalósításában. Mûszaki irányításával korszerûsítették a ’60-as évtizedben a csömödéri, majd a ’70-es évtizedben a lenti fûrészüzemet. Hasonlóan fontos szerepe volt a ’60-as évtizedben a nagykanizsai mûszaki erdészet és az új nagykanizsai fafeldolgozó üzem létrehozásában, az országos hírû, nagyüzemi bajcsai csemetekert és a budafai arborétum, valamint a zalalövõi Borostyán-tó kialakításában. Nevéhez fûzõdik a ’70-es évek elején vállalatánál a programozott termelésirányítási rendszer bevezetése és sikeres mûködtetése, mellyel az idõ tájt emelkedõ pályára állt a cég.
Az általa irányított és az erdõgazdálkodás szinte valamennyi területén megvalósult nagy ütemû mûszaki fejlesztéssel jelentõsen elõsegítette, hogy a ZALAERDÕ Zrt. jogelõdjének, a Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaságnak központja az 1967-ben épített – ma is ilyen funkciót betöltõ – székházba, Nagykanizsára kerülhetett. Húsz éven át tagja volt az Erdõmérnöki Kar Államvizsga Bizottságának, s egyetemünkön három évtizeden át meghívott elõadóként is tevékenykedett. A fiatal kollégák pályakezdését – egykor e sorok írójáét is – nagy ügyszeretettel támogatta. Megkövetelte a pontos, fegyelmezett munkát, s ugyanakkor a fehér asztalnál is hangulatos társ tudott lenni. 1983-ban az Erdõmérnöki Karon címzetes egyetemi docensi, majd 1990-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi doktori (dr. univ.) fokozatát 1986-ban szerezte meg. Huszonegy éven át dolgozott az OEE elnökségében, s 1972-tõl huszonkét éven át vezette az Erdõhasználati Szakosztályt, melynek 1994-tõl örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Öt éven át az MTA Erdészeti Bizottságának munkájában is részt vett. A ZALAERDÕ üzemi újságunknak egyik alapítója és hosszú éveken át aktív, meghatározó támogatója volt. Kezdeményezésére indult útjára a nagykanizsai Nagy-Magyarország emlékmûnél az a nemes gondolat, hogy ültessünk hét emlékfát H betû alakban az egész Kárpát-medencében, minden magyar helység hõsi emlékmûinél vagy templomainál, 1100 éves történelmünk hõseinek tiszteletére. Nem mindennapi gazdag szakmai és közéleti életútját Bedõ Albert-emlékéremmel, MTESZ-díjjal, Munka Érdemrend ezüst fokozatával, több miniszteri kitüntetéssel, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára címmel, Zalalövõért-díjjal és Zala Megye Fejlesztéséért-díjjal jutalmazták. Dr. Andor József hamvait 2011. augusztus 11-én – akaratának megfelelõen – a zalalövõ-mindszenti temetõben, római katolikus gyászszertartás keretében, nagyszámú gyászoló részvétele mellett helyezték örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel õrizve búcsúzzunk Tõle Reményik Sándor – nekünk, erdészeknek külön is meghatóan szép – verssoraival: „Öreg erdõm, hiszen mi elmegyünk, Én is, Te is. Csak a Ritmus marad. A Lélek örök, rejtett ritmusa. Nekem Te adtad, én átadtam másnak. Öreg erdõm, hiszen mi elmegyünk, És fittyet hányunk mégis a halálnak!” Dr. Baráth László
Közmunkaprogram a Lenti Erdészetben Értéket és (köz)munkahelyeket teremt az erdõ (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentõs volt a szerepük továbbá olyan eseti feladatok (például vízleeresztés, ároktisztítás) elvégzésében, amelyre ma már a vállalkozói teljesítményorientált világban nehéz embert találni. Mûszaki vezetõ kollégámmal a közmunkásokat térségenként több csoportra osztottuk, meghatároztuk az elvégzendõ feladatok körét. A napi irányítást a kerületvezetõ erdész kollégák végzik. A közmunkaprogram pályázatnak kikötése és feltétele volt, hogy regisztrált munkanélkülit vagy jövedelempótló támogatásban részesülõ álláskeresõt foglalkoztathatunk. A létszámot falvanként kerestük annak függvényében, hogy hol volt szükségünk munkaerõre. Sajnos, nem lehetett min-
den községben a szükséges létszámot összetoborozni. A munkások zöme Lenti, Nova, Zalabaksa, Csöde településrõl érkezett, de például Szilvágyon egy, a kritériumoknak megfelelõ embert sem tudtunk találni. Jelenleg problémát jelent, hogy a munkavállalók szállítását, mozgatását – személyszállító buszok hiányában – nem tudjuk vállalni. Néhányan kerékpárral járnak, néhányan pedig összefogva, saját autóval érkeznek. A kiválasztásnál elõnyt jelentett, ha valakinek volt köze az erdõhöz, de erdészeti szakképesítést nem kértünk számon. A munkanélküliek közül három fõ motorfûrész-kezelõi szakképzésben részesül. Közmunkásainkat szerszámokkal, munkaruhával, védõitallal látjuk el, béren kívüli juttatásként pedig 15 ezer forint értékben
étkezési utalványt kapnak, és térítjük a munkába járás költségeit is. A munkavégzés feltételeit megkönnyítendõ idén motorfûrészeket és erdõmûvelõ adaptereket szereztünk be. Szakmai munkájuk színvonalát, a teljesítmény javítását megfelelõ odafigyeléssel folyamatosan igyekszünk fejleszteni. Látszik az igyekezetük, nem jellemzõ az igazolatlan távolmaradás. Idén mindössze egy ember lépett ki azzal, hogy máshol talált munkát magának. Aki már gyakorlatot szerzett és bizonyított, azzal szívesen szerzõdünk, ha jövõre is folytatódik a közmunkaprogram, amit most sikeresnek, hasznosnak ítélünk. Az eredményességrõl faggatózva kerestünk föl két munkavállalót, akik megerõsí-
tették: a számukra fölkínált közmunkaprogram nélkül kilátástalan élethelyzetbe kerültek volna, ezért a most rájuk bízott kerítés javítását igyekeznek becsülettel, lelkiismerettel ellátni. A családjára, két leányára büszke ötvenéves Nyilas István napjában több kilométert is bejár a drótkerítések mentén, és állítja: maximálisan elégedett a problémamentes, szabad levegõn, jó hangulatban végzett munkájával. Az utóbbiakat erõsíti meg az egyelõre egyedülálló, szakács végzettségû Katona Tamás, aki elõször részese a programnak, ami számára megfelelõ munkakörülményeket biztosít. Õ is szívesen vesz majd részt a vágástakarítási feladatokban, az õszi faültetésekben, a tûzifagyûjtõ akcióban is.
Áprily Lajos
Szeret az erdõ Engem az erdõ véd s szeret, utaimon erdõk kisértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyõk is. Égig értek. Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felõl gyönyörüen zúg bükkös erdõnk orgonája. S ha majd mélyebbre költözöm, érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelrõl súgja még: Én is az erdõ fája voltam.
A Zalaerdõ Zrt. dolgozóinak lapja z Szerkesztõbizottság: dr. Baráth László, Bodor György, Hopp Tamás, Horváth Ferenc (ny. term. igazgató), Tihanyi Gyula. z Felelõs szerkesztõ: Nemes Norbert z Kiadja: ZALA-LAP Könyvés Lapkiadói Kft. z Felelõs kiadó: Lukácsffy Dénes ügyvezetõ z Nyomtatás: Gura Nyomda Bt. z Felelõs vezetõ: Gura Béla
