ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:034878

ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016.

OM:034878

Pedagógiai Program HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA

2016

TARTALOM INTÉZMÉNYI ADATOK ........................................................................................................................... 6 1.1 ALAPADATOK: ............................................................................................................................................... 6 1.2 KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA ...................................................................................................... 6 1.3 A FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ VAGYON ÉS A FELETTE VALÓ RENDELKEZÉS ÉS HASZNÁLAT JOGA ............ 6 JOGSZABÁLYOK....................................................................................................................................... 7 KÜLDETÉSNYILATKOZAT .................................................................................................................... 8 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................................... 9 LEGITIMÁCIÓ ..........................................................................................................................................10 AZ ISKOLA – PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................12 6.1 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK, KÍNÁLATUNK .........................................................................................................12 6.2 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ..............................................................................................................................14 6.3 HAGYOMÁNYOK ...........................................................................................................................................15 ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ..........................17 7.1 ALAPELVEINK...............................................................................................................................................17 7.2 CÉLJAINK......................................................................................................................................................18 7.3 ÉRTÉKEINK ...................................................................................................................................................18 7.4 FELADATAINK ..............................................................................................................................................19 7.5 ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSOK .............................................................................................................................20 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................22 8.1 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJA ...............................................................................................................22 8.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A NEVELÉS KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIN ..............23 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ..........................29 9.1 ÁLLAPOTLEÍRÁS ...........................................................................................................................................30 9.2 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ...............................................................................................................30 9.3 PROGRAMOK.................................................................................................................................................35 9.4 NYOMON KÖVETÉS .......................................................................................................................................36 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................37 10.1 A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEMELT PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................37 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ..............................................................39 11.1 A PEDAGÓGUS FELADATA ...........................................................................................................................39 11.2 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................41 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................................................................................................................43 12.1 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓ .....................................................................................................43 12.2 TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁKON .........................................................................................................44 12.3 TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁN KÍVÜL ...................................................................................................44 12.4 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK MEGSEGÍTÉSE .............46 12.5 MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK............................................................................................................................47 12.6 RÉSZVÉTEL A FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOKON ...........................................................................................49

2


2016

12.7 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK ELLÁTÁSA, ÉRTÉKELÉSE49 12.8 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE ...............................................50 12.9 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ..............................................58 A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN ........................................60 13.1 DIÁKÖNKORMÁNYZAT................................................................................................................................60 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .........................................................................................................63 14.1 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ....................................................................................................................64 14.2 A SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK ÉS FOGADÓ ÓRÁK RENDJE ..................................................................................64 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEK ...........................66 15.1 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI ELJÁRÁSREND ..................................66 15.2 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK KÜLÖNÖS – ELJÁRÁSI - SZABÁLYAI ....................................................67 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI ..............................69 16.1 A FELVÉTEL SZABÁLYAI ELSŐ OSZTÁLYBA .................................................................................................69 16.2 AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI.............................................................................................................................70 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..................................................................................................................................................71 A KERETTANTERV .............................................................................................................................74 ÓRATERV ..............................................................................................................................................75 19.1 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM ...............................................................................75 19.2 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM ...............................................................................76 19.3 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM DRÁMA – A SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERETBŐL ....................................................................................................................................................77 19.5 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 5–8. ÉVFOLYAM EMELT ÓRASZÁMÚ NYELVI CSOPORTOK ANGOL CSOPORT, NÉMET CSOPORT .................................................................................................................................80 19.6 A TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE .............................................................................................................82 A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 83 20.1 A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI....................................................................................................................83 A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA85 21.1 AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSA .......................................................................................................................85 21.2 EGÉSZ NAPOS ISKOLA .................................................................................................................................85 21.3 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS ...........................................................................................................86 21.4 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ..................................................................................................................86 21.5 A MINDENNAPOS MŰVÉSZETI NEVELÉS .......................................................................................................87 21.6 AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS .......................................................................................................................88 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA .................................89 22.1 NEVELÉSI CÉL .............................................................................................................................................89 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ......................................................................................................90 23.1 ALSÓ TAGOZAT...........................................................................................................................................90

3


2016

23.2 FELSŐ TAGOZAT .........................................................................................................................................90 23.3 ALSÓ ÉS FELSŐ TAGOZAT ............................................................................................................................91 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI ...............................................................................................................................................................92 24.1 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................................92 24.2 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..............93 24.3 A BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE95 24.4 A SZÁMONKÉRÉS FAJTÁINAK SZEREPE AZ ÉRTÉKELÉSBEN ..........................................................................96 24.5 A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A MINŐSÍTÉS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ........................98 24.6 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS RENDSZERE ÉS IDŐPONTJAI............................................................99 24.7 A TANULÓK OSZTÁLYZATTAL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................101 24.8 AZ SNI TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK, SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE, KÖVETELMÉNYEI.......102 24.9 AZ OTTHONI, AZ ALSÓS ÉS FELSŐS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ......................................................................................................103 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .......................104 25.1 A JUTALMAZÁS ALAPELVEI ÉS FORMÁI .....................................................................................................104 25.2 A TANULÓ MEGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK107 25.3 A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ..................................................107 25.4 A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ....................................................109 CSOPORTBONTÁSSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .........110 26.1 A CSOPORTBONTÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ...........................................................................110 26.2 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................................111 26.3 TANULÓSZOBA, NAPKÖZI..........................................................................................................................112 26.4 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ..........................................................................................................................113 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ......................................................................117 27.1 ALSÓ TAGOZAT.........................................................................................................................................117 27.2 FELSŐ TAGOZAT .......................................................................................................................................118 27.3 A MÉRÉS MENETE .....................................................................................................................................118 27.4 VIZSGÁLATI MÓDSZER ..............................................................................................................................118 27.5 MOTORIKUS PRÓBÁK AZ ÁLTALÁNOS TESTI ERŐ, ERŐ-ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSÉHEZ .................................119 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .................................................120 28.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ALAPELVEI ...........................................................................................................120 28.2 KÖRNYEZETI NEVELÉS ..............................................................................................................................120 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .................................122 29.1 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK ...............................122 29.2 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ..........................122 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK .........................................................................................124 30.1 PROJEKTEK ...............................................................................................................................................124 30.2 A TANULÁSSZERVEZÉS ALAPELVEI ...........................................................................................................125

4


2016

30.3 A TANULÁSSZERVEZÉS MÓDSZEREI ..........................................................................................................125 30.4 KOOPERATÍV TECHNIKÁK .........................................................................................................................126 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA ..................................128 MELLÉKLET ....................................................................................................................................................129 TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE.......................................................................................................................129 FÜGGELÉK .......................................................................................................................................................130 SAJÁT ZÁRADÉKOK ..........................................................................................................................................130

5


2016

INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok: Hivatalos neve: Újpesti Homoktövis Általános Iskola Székhelye: 1048 Budapest, Homoktövis utca 100. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. Típusa: általános iskola OM azonosító: 034878

1.2 Köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás 

nappali rendszerű iskolai oktatás



alsó tagozat, felső tagozat



sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)

Iskola maximális létszáma: 700 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

1.3 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 76539/61 Hasznos alapterülete: nettó 4145 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Működtető székhelye: 1041 Budapest, István út 14. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

6


2016

JOGSZABÁLYOK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 229/2012.kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 17/ 2014. (III. 12.)EMMI rendelet A tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás, a pedagóguskézikönyv-ellátás ac rendje 2013. évi CCXXXII. tankönyvtörvény 110/2012. Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet) 51/2012. EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/ 2013. (VIII.30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

7


2016

KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Homoktövis Általános Iskola teljes körű személyiségfejlesztésre törekszik. Célja, hogy az itt tanulók korszerű, versenyképes tudást szerezzenek, egyéni képességeik fejlesztésével megfelelően felkészítsük őket a továbbtanulásra. A művészeti nevelés, a művészettel nevelés középpontba állításával érzelmi intelligenciájuk fejlesztésére törekszünk. A helyi közösség részeként kívánunk működni, szorosan együttműködve a családokkal. Környezeti nevelésünk célja a fenntarthatóság elvének érvényesítése a felnövekvő nemzedék gondolkodásában.

8


2016

JÖVŐKÉP Olyan értékelvű iskola megteremtése, mely egyszerre képes erősségei, jó hagyományai, bevált gyakorlatai megőrzésére, ápolására, és a korszerű nevelési-oktatási módszerek integrálására. A művészettel nevelés mindennapjaink része. Jelenléte tantárgyakon átívelő. Szaktól függetlenül beépítjük éves terveibe azokat a pontokat, ahol ehhez kapcsolódni tudunk. Rendelkezünk digitális stratégiával. Törekszünk a 21. századi tanulási képességekhez igazodó oktatás-nevelés módszereinek megismerésére, alkalmazására. Az éves kiemelt feladatok között szerepel olyan projekt, amelynek célja a 21. századi képességek fejlesztése. A tanulói tevékenységek szervezésekor ennek érdekében előnyben részesítjük azokat, amelyek során megvalósul a tudásépítés, együttműködés, IKT eszközök használata, valós problémák megoldása, az önszabályozás lehetősége, a felépített kommunikáció. Az órák minimum 10%-ában alkalmazzuk az IKT eszközöket. Differenciálással, egyéni fejlesztéssel alkalmazkodunk a tanulók egyéni igényeihez. Ismerjük a kiterjesztett osztályterem fogalmát, használjuk a tanítás-tanulás folyamatában. Természetes, mindennapi gyakorlatunk az egymás közti tudásmegosztás. Az éves munkaterv meghatározza, hogy az adott évben milyen keretek közt valósítjuk meg ( nevelési értekezleten jó gyakorlatok bemutatása, egymás óráinak látogatása, megosztott dokumentum, továbbképzési tapasztalatok ismertetése, belső továbbképzés szervezése stb.).

9


2016

LEGITIMÁCIÓ

Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola Szülői Közössége

a Pedagógiai program

módosítását 2016.november 23-i ülésén véleményezte.

Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola Diákönkormányzata a Pedagógiai program módosítását 2016. november 23-i ülésén véleményezte.

10


Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola nevelőtestülete

2016

a Pedagógiai program

módosítását 2016. november 24-i értekezletén elfogadta. A Pedagógiai program módosítását az igazgató jóváhagyta.

11


2016

AZ ISKOLA – PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA Az iskola 1989 óta működik. Az akkoriban épült lakótelep iskolájaként fokozatosan formálta arculatát. Alapvető jellemzője kezdettől a nyitottság, törekvés a családias légkör megteremtésére. Káposztásmegyernek az iskola körzetébe tartozó része az elmúlt időszakban jelentős változáson ment át. A bővítés eredményeképpen a lakótelep mellé felépült a Homoktövis Lakókert és a környező utcák kisebb társasházai. Sok kisgyermekes család költözött a környékre, így az elmúlt években nőtt a körzetünkbe tartozó iskoláskorúak száma, és sokan érdeklődnek pedagógiai programunk iránt a nem körzetünkbe tartozók közül is. A körzetes igények teljesítése után fennmaradó üres férőhelyekre tudjuk fogadni a nem körzetes tanulókat.

6.1 Képzési rendszerünk, kínálatunk Szándékunk az iskola megalakulása óta a személyiség életkori sajátosságokat figyelembevevő minden oldalú harmonikus fejlesztése. A mindennapi művészeti nevelés és a művészettel nevelés pedagógiai programunk alapja. Arra törekszünk, hogy ez hangsúlyosan legyen jelen az iskolai élet minden területén. Ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógusok és a gyerekek közösen megteremtett

esztétikus

környezetben

éljék

iskolai

életüket,

az

iskolai

szintű

és

osztályprogramokban jelen legyenek a művészeti programok, (rendhagyó órák, kiállítások, színházi előadások, művészeti versenyek, művészeti projektek stb.) Kimenő rendszerben folyik az emelt szintű ének-zene és rajz- vizuális kultúra oktatás évfolyamainkon a 2017-ig minden évfolyamon. A 2011. évi CXC törvény a köznevelésről (továbbiakban: Knt.) új lehetőségeket teremtett. A 2013/14-es tanévtől alsó tagozatban ének-zenei, rajzos, és drámás emelt óraszámú osztályt indítunk.

12


Ebben az életkorban a művészeti nevelés

2016

minden területen jótékony hatással van a

teljesítményre, hozzájárul a nevelési célok eléréséhez, segíti a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését. A készségtárgyak jelenléte a kötelező órák között változatossá, élményszerűvé teszi a tanulást, oldja a feszes napirendet, pihentet, miközben az adott művészeti területen jelentős ismereteket nyújt, készségeket bont ki. Felső tagozatban az életkori sajátosságok, a továbbtanulásra való felkészítés, a szerteágazóbb érdeklődés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás határozza meg az egyes tevékenységek színtereit. A művészeti nevelés hangsúlya a délutáni szabadon választott kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokra tevődik át. Így lehetővé válik, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet folytassanak. A tehetséggondozás és a fejlesztés a motivált, érdeklődő gyerekekkel lehet igazán sikeres. Ebben az életkorban azonban ugyanolyan fontosnak gondoljuk a művészeti nevelést, mint az alsó tagozatban. Számítunk a gyerekek fokozatosan növekvő terhelhetőségére, ezért kiemelten javasoljuk a 16 óráig tartó művészeti szabadon választható kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételt: énekkar, rajzszakkör, drámafoglalkozás a terepe a mindennapos művészeti nevelésnek, melyeknek nagy hagyományai és jelentős eredményei vannak nálunk. A tehetséggondozás másik formája felső tagozatban az emelt óraszámú nyelvi képzés. Azoknak a tanulóknak biztosítjuk kötelező órában, akik a negyedik év második félévében a legjobb eredményeket érik el, amelyről anyanyelvi és matematikai készségmérésen győződünk meg. Az anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztésére a nyelvet alap óraszámban tanulók számára a kötelező órák terhére matematika és magyar nyelv és irodalom órákat biztosítunk magasabb óraszámban. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni haladási, érési ütem figyelembe vételével tegyük lehetővé az alapkészségek megerősítését. Az emelt óraszámok lehetőséget adnak a gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére, többlet tananyagtartalom beillesztésére. A 7. és 8. évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk a továbbtanulás előkészítésére. Az emelt óraszámú nyelvi és nem nyelvi csoportok átjárhatók az adott évfolyam befejeztével.

13


2016

6.2 Egyéb foglalkozások Az új köznevelési törvény rendelkezései szerint az iskola a tanórákon túl 16 óráig biztosít un. egyéb foglalkozásokat. Az egyéb foglalkozások közé tartozik: a napközi, tanulószoba, a szakkörök, mindazok az egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. Az egyéb foglalkozások alól felmentést a szülő írásbeli kérésére az iskola igazgatója adhat. Ügyeletet 6.30-7.30 valamint 16.00 -17.00 óra között biztosítunk szülői igény esetén.

A napközi és a tanulószoba Az alsó tagozaton a délutáni szabadidős foglalkozások legfőbb színtere a napközi, amely jelentős szerepet tölt be a személyiség fejlesztésben, a tanulási szokások kialakításában és gyakoroltatásában. Fontos helye a közösségi élet, a személyes kapcsolatok, a helyes énkép és önértékelés kialakításának, fejlesztésének. A foglalkozások keretében különböző manuális, sport- és kulturális tevékenységeket szerveznek a pedagógusok. Nagy hangsúlyt fektetnek a szabad levegőn való tartózkodásra, és arra, hogy minél több kulturális élmény, sportrendezvény részesévé váljanak tanulóink.

Ennek

keretében a könyvtári foglalkozások, vetélkedők, csoportközi foglalkozások, sportversenyek mellett meghívott előadókkal, színházlátogatásokkal színesítik mindennapjaikat. A napközi különböző tevékenységei szervesen kapcsolódnak az iskola oktatási- nevelési programjához. Felső tagozaton tanulószoba teszi lehetővé az elmélyült, önálló tanulást. A tanulószobai foglalkozást vezető tanárok egyéni segítség adásával, a feladatukat rövidebb idő alatt elvégzőknek gyakorlási lehetőség felkínálásával, plusz feladatokkal teszik hasznossá a tanulóidőt. A szakkörök az éves munkaterv szerint indulnak minden évben az igények és a tantárgyfelosztás függvényében. A tömegsport-foglalkozások, az ISK kínálata biztosítják a tanulóknak a lehetőséget a sportolásra.

14


2016

6.3 Hagyományok Kialakult hagyományaink, a közösségformálást, a társas kapcsolatokat, az iskolához való kötődést erősítik, gazdagítják. Iskolai hagyománnyá vált az őszi múzeumlátogatás és a tavaszi osztálykirándulás, a karácsonyi és év végi koncert, a rajzkiállítás, a napközisek karácsonyfa állítása, a farsang és az anyák napja megünneplése, a napközisek által szervezett Luca-napi vásár. Az évente egy alkalommal - a karácsonyi ünnepek előtt - megrendezésre kerülő Család-barátsuli- napon szülők, gyerekek közösen vesznek részt sport- és kézműves programjainkon, illetve lehetőséget biztosítunk jövendőbeli tanítványainknak és szüleiknek iskolánk megismerésére. Az év során a szülők nyílt napon vehetnek részt, ahol a tanítási órákat látogathatják meg, megismerkedhetnek pedagógusaink oktatásban alkalmazott módszereivel és megfigyelhetik gyermekeik tanórai munkáját. Az iskolai élet kiemelkedő eseménye a tanítás utolsó hetében rendezendő DÖK-nap, melynek keretében színes kulturális és sportprogramokat rendezünk a diákönkormányzat részvételével. A nyolcadik évfolyamosok ballagása szintén év végi, nagy hagyományokkal rendelkező esemény. A tanévnyitó ünnepély fontos része az első osztályosok ünnepélyes fogadása. Nem feledkezünk meg a tőlünk elbúcsúzó diákokról sem. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, távozó diákok neve bekerül az iskolai Aranykönyvbe. Az iskolai alapítvány minden évben pénzjutalomban részesíti az alsó- és felső tagozaton a legjobb eredményt elért tanulókat. A nyári időszakban nagyszámú tábor szervezésével biztosítjuk a szünidei pihenést, szórakozást.. Évente 6-8 tábort szerveznek pedagógusaink az ország különböző pontjain. 1996-tól önköltségen minden negyedik évfolyamos diák erdei iskolában vehet részt, ahol az alsó tagozaton szerzett elméleti ismereteiket a természetes környezetben gyarapíthatják. Az erdei iskola csak azokban az osztályokban valósul meg, amelyekben ezt a szülők megszavazzák.

15


2016

NEVELÉSI PROGRAM

16


2016

ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 7.1 Alapelveink Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, nappali tagozatos oktatást végez, melynek során elsajátíttatja a tanulókkal az általános műveltséget megalapozó készségeket, képességeket. Az iskola nevelő-oktató munkája során a gyermek személyiségének átfogó fejlesztése révén érheti el, hogy a társadalom által általánosan elfogadott emberi értékek beépülésével váljon szűkebb és tágabb közösségéért tenni képes, az egyéni életben boldogulni tudó emberré. A korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű tantárgyi ismeretanyag elsajátítása során, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok fejlesztésével fenntartható és megerősíthető a gyermekkorban meglévő a nyitottság, kíváncsiság a minket körülvevő világ iránt. A tanulók eltérő képességeinek, érdeklődésének figyelembevétele teszi lehetővé az egyéni fejlődést. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra irányuló kiemelt figyelem, a támogató attitűd segíti problémáik, hátrányaik leküzdését. A tevékenykedtető, korszerű pedagógiai módszereket használó, kompetenciafejlesztést segítő oktatás során a tudást a tanulók a tanár segítségével a felismerés útján szerzik meg. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés az általános iskolás életkorban a személyiség komplex fejlesztésének hatékony, kiemelten fontos eszköze. Iskolánk működésének kezdete óta játszik meghatározó szerepet nevelési programunkban. Napjainkban elengedhetetlen a használható nyelvtudás megléte, amelynek megalapozása, az egyéni képességek, a teherbírás felmérésével, azok figyelembevételével történik.

17


2016

7.2 Céljaink a) A tanulók nevelése, amely elősegíti harmonikus lelki, testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. b) Készségeik, jártasságaik életkoruknak és képességüknek megfelelő fejlesztése. c) Oktató munkánk eredményeképpen minél teljesebben legyenek képesek elsajátítani a NAT-ban, a kerettantervekben, a helyi tantervben megjelenő tudástartalmat, hogy felelős állampolgárrá érve legyenek képesek közösségi és egyéni céljaik elérésére. d) A NAT-ban rögzített fejlesztési területeken a nevelési célok minél teljesebb elérése, a kulcskompetenciák fejlesztése. e) Helyi tantervünk tükrözze a NAT-ban meghatározott közös értékeket. f) Tárgyilagos ismeretnyújtással, a problémák többoldalú megközelítésével önálló gondolkodásra képes, véleményalkotásra és annak kifejezésére képessé

tenni

tanítványainkat. g) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás változatos tevékenységek biztosításával történjen a tanórákon az egyéni fejlesztéskor és a köznevelési törvény által új fogalomként bevezetett egyéb foglalkozásokon. h) Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése. i) Az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. j) A művészetek iránti fogékonyság kialakítása iskolán belüli és kívüli tevékenységekkel, programokkal. k) A műveltség iránti igény kialakítása. l) A tudás megszerzésére törekvés igényének kialakítása. m) A közösséghez tartozás érzésének kialakítása, a nyitottság, az elfogadó és befogadó, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló „homoktövises” szellemiség ápolása. n) Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. o) A fenntarthatóság, a környezeti problémák iránt érzékeny, felelősen gondolkodó és cselekvő emberré nevelés. p) Felkészítés a nyolcadik évfolyamot követő továbbtanulásra, pályaorientáció.

7.3 Értékeink Nevelési-oktatási munkánkat a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékeire alapozzuk. Az iskola értékrendjében emberközpontú, humanista. 18


2016

Tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, mások elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. Értékként preferáljuk a kreativitást, aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Törekvésünk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai munkánk során következetesen törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: 

nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk,



az emberiség közös értékei,



a demokrácia értékei,



alkalmazható tudás és műveltség,



problémamegoldó gondolkodás (kreativitás),



testi-lelki egészség,



a család, mint a gyermek fejlődését leginkább meghatározó közeg,



az ember és az őt körülvevő természet, valamint épített környezet tisztelete (humánum, esztétikum).

7.4 Feladataink a) Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.

b) Annak biztosítása, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.

c) A nemzeti műveltség átadása. d) Az egyetemes kultúra közvetítése. e) Az

erkölcsi

érzék

és

a

szellemi-érzelmi

fogékonyság

elmélyítése.

A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. 19


2016

Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: 

anyanyelvi kommunikáció,



idegen nyelvi kommunikáció,



matematikai kompetencia,



természettudományos és technikai kompetencia,



digitális kompetencia,



szociális és állampolgári kompetencia,



kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia,



esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség,



a hatékony, önálló tanulás.

f) Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése. g) A közjóra való törekvés megalapozása. h) A nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. i) A tanulók felügyelete, testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás. j) Egyéni bánásmódra való törekvés. k) A tanuló elfogadása. l) Az életkornak megfelelő követelmények támasztása. m) A feladatok elvégzésének ellenőrzése. n) A tanuló fejlődésének - sokoldalú, a követelményekhez igazodó - értékelése. o) A különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésüknek elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. p) A szülők rendszeres tájékoztatása. q) Diákjaink és a határainkon kívül élő magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása: határon túli kirándulások szervezése a központi költségvetés támogatásának igénybevételével.

7.5 Eszközeink, eljárások a) Korszerű módszerek alkalmazása a nevelés-oktatás minden területén. b) Tevékenykedtetésen alapuló oktatás.

20


2016

c) Az osztályok kis közösségeinek és az iskola nagy közösségének egymásra épülő egysége megteremtésével biztosítható a közösségért tenni akaró és tudó, együttműködni képes egyén nevelése. d) Az egyéni képességek szerint differenciáló foglalkozás, feladatadás, haladási ütem, értékelés biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében. e) A tehetséggondozás a tanórákon, az egyéni fejlesztésben, az egyéb foglalkozásokon, a tanulmányi versenyeken, a differenciált követelmények kialakításában. f) A foglalkozások a tanórai foglalkozásoktól eltérő megszervezése: múzeumi nap, projektoktatás, rendhagyó tanórák, művészeti előadásokhoz, könyvtári órákhoz kapcsolódó foglalkozások. g) Tehetséggondozás, felzárkóztatás. h) A hagyományok ápolása. i) A nemzeti ünnepek méltó megünneplése, megemlékezés az emléknapokon.

21


2016

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 8.1 A személyiségfejlesztés célja Mindennapi pedagógiai tevékenységünkben a következő személyiségjegyek fejlesztését állítjuk előtérbe: 

reális önismeret és önértékelés, önfegyelem,



önbizalom, kezdeményezőkészség,



munkafegyelem, munkaszeretet,



a tudás tisztelete, az új iránti nyitottság,



kompromisszum- és segítőkészség,



nyitottság és tolerancia,



az értékek tisztelete, megbecsülése,



a kultúra, a hagyomány, a művészetek tisztelete.

Ezek célja, hogy fejlessze 

a tanulók önismeretét,



együttműködési készségüket,



eddze akaratukat,



kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása.

Járuljon hozzá 

életmódjuk,



motívumaik,



szokásaik,



az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához.

22


2016

8.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a nevelés különböző területein Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.  A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.  A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, elkötelezettség kialakítása.  A tanulás tanítása.  A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása,

közösségi

beilleszkedésük

elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

 A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 A szociális kompetenciák

figyelembe vételével, a

pozitív

szokások

kialakulásának, gyarapításának segítése, kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladatok  A helyes állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak megismertetése, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság alakítása. Az ezekhez szükséges kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A 23


2016

felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás kialakítása.

 Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása

 A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok 

A tanulók váljanak képessé érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.



Énképükben is gazdagodjanak.



Tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A tanulók nemzeti öntudata és hazafias nevelése területén elvégzendő feladatok  A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.  A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra, jeles magyar személyiségek megismertetése, emlékeinek tisztelete,

 A hazaszeretet, a

ápolása,

közösséghez tartozás érzésének

megbecsülése. felébresztése. Annak

felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

 Az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek, nehézségeinek megismertetése.

 Évente megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról A magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításának elősegítése érdekében, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság életének megismertetése érdekében programokat szervezünk.

24


2016

A családi életre nevelés területén elvégzendő feladatok  A gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítása.

 A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése.  Felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére, a szexuális kultúra közvetítése.

A tanulók testi és lelki egészség nevelése területén elvégzendő feladatok  A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

 Egészséges, edzett személyiség kialakítása.  Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, gyakoroltatása.

 A stressz-kezelés módszereinek megismertetése és alkalmazása lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

 A családdal együttműködve az önállóságra, a betegség-megelőzésre való felkészítés, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. Igény kialakítása az önellátására és környezetük rendben tartására.

 A veszélyes körülmények és anyagok felismertetése, a váratlan helyzetek kezelésének kialakítása, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladatok 

A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása.



Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás kialakítása.

25


2016

Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladatok  Az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában ismerjék és becsüljék meg.

 Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata.  Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása.

 A változásokat, válságokat előidéző gazdasági és társadalmi folyamatok felismertetése. 

Bekapcsolódás közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció területén elvégzendő feladatok  Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.  A munka világának bemutatása.  Tevékenységek

biztosítása,

amelyekben

kipróbálhatják

képességeiket,

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A megvalósításhoz szükséges erőfeszítések felismertetése. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fejlesztése és azok kezelése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladatok  A gazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézmények és folyamatok, munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világának és a fogyasztásnak a bemutatása.

 Váljanak képessé döntéseik közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatának mérlegelésére.

 Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát.  Ismerjék meg az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az alapvető pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokat és a fogyasztóvédelmi jogokat. 26


2016

Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladatok  Az új és a hagyományos médiumokkal szembeni kritikai beállítódás kialakítása, hogy felelős résztvevőivé váljanak ennek a kultúrának.

 A médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos kialakítása.

 A média működésének és hatásmechanizmusának felismertetése. 

A virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezési mód megkülönböztetése.

A tanulás tanítása 

Annak megtanítása /készségszintre emelése/ o hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, o hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, o hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, o melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, o miként működhetnek együtt a tanulók csoportban, o hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.



Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.



A tanulás tanításának elengedhetetlen része a XXI. századi IKT technológiák megismertetése és tudatos használata a tanulásban.

A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei 

alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség,



csoportszokások, hagyományok,



tanulmányi munka,



szakkörök, kórus,



értékelési rend, jutalmazása, elmarasztalás,



egyéni- és csoportos beszélgetések, didaktikus játékok,



kézműves tevékenységek,



népi játékok, népszokások, 27

Pedagógiai Program HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 

túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola,



iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.),



művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei, irodalmi),



sportvetélkedők, sportfoglalkozások,



felelősi rendszer,



versenyek, pályázatok,



ünnepségek, megemlékezések.

2016

28


2016

A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

ÁLLAPOTLEÍRÁS

ÉLETMINŐSÉG (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA)

PROGRAMOK

EREDMÉNYEK, HATÁSOK

NYOMONKÖVETÉS A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

29


2016

9.1 Állapotleírás Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan – lakótelepi környezet, illetve kertvárosi övezet- másmás szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek alkotják a tanulóközösséget. A problémák egy részét képezi az, hogy a magas elvárásokkal rendelkező családoknál a gyerekek túlterheltsége szembetűnő - rengeteg külön foglalkozásra járnak -, aminek következménye a kevés szabadidő, fáradtság, túlzott megfelelni akarásból adódó pszichés tünetek. Másfelől azoknak a gyerekeknek kell megfelelő egyéni törődést, értelmes szabadidős tevékenységet biztosítanunk, akik alacsonyabb neveltségi szinttel rendelkeznek. Az iskolai szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy általános problémának tekinthető a rendszertelen és helytelen táplálkozás következményeként kialakult elhízás illetve a különböző táplálkozási zavarok kialakulása. Az egészségfejlesztés egyik alapfeladatának tekintjük felhívni a tanulók és a szülők figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára. Annak ellenére, hogy iskolánkban nagyon sokféle sportolási lehetőség áll diákjaink rendelkezésére, magas a különböző tartási rendellenességekkel küzdő, így a gyógytestnevelésre beutalt tanulók száma. Ez számos más ok mellett visszavezethető a mozgásszegény, ülő életmódra. Az inaktivitás a modern kor részévé vált, és a civilizációs ártalmak miatt sokkal jobban ki vagyunk téve a különböző megbetegedéseknek. Az iskolai egészségfejlesztés másik fontos alapfeladata tehát, hogy a negatív tendenciák ellenére tanulóink megszeressék a mozgást, az értékrendjükbe sikerüljön beépíteni a mindennapos testedzés igényét. Mivel iskolánk profilja a művészeti nevelés, ezért az egészségfejlesztés szempontjából fontos személyiségfejlesztő hatás az iskolai élet mindennapjait áthatva segíti ennek az alapfeladatnak a megvalósítását. Iskolánk Öko- iskola, így a környezeti nevelés szintén beépül az iskola mindennapjaiba.

9.2 Egészségfejlesztési stratégia 30


2016

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:

Egészséges táplálkozás 

Nyitott iskola - hagyományos öko büfé programja, amely célja az egészséges ételek népszerűsítése,az iskola honlapján ismeretterjesztő cikkek, linkek megjelentetése,



szorgalmazzuk, hogy a megfelelő étkezési szokásokat segítse elő az iskolai büfé kínálata,



részvétel az iskolagyümölcs programban.

Mindennapos testnevelés/testedzés Minden gyermeknek biztosítjuk (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is). A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés foglalkozások biztosításával védjük tanulóink egészségét, megpróbáljuk megelőzni a súlyosabb állapotok kialakulását. A gyógytestnevelést a Pedagógiai Szakszolgálat szakembere végzi, a könnyített testnevelés a testnevelés órákon differenciálással valósul meg.

A mindennapos testmozgás megvalósulása Lsd.:

a táblázatot A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja című

fejezetben.

A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése Személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.) 

kórus karácsonyi és év végi koncertje,



részvétel a kerületi népdaléneklési versenyeken,



farsangra minden osztály, ballagásra a nyolcadikosok táncprodukciókkal készülnek,



rajzkiállítás,



drámaszakkör,



néptánc.

31


2016

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában 

Az egészség fogalma



A krónikus beteg egészsége



Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk



A környezet egészsége



Az egészséget befolyásoló tényezők



Szájhigiénia



A jó egészségi állapot megőrzése



A betegség fogalma



Megelőzhető betegségek



A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata



Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása



Lelki eredetű táplálkozási zavarok



A beteg ember táplálásának sajátosságai



A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata



Az egészséghez szükséges testmozgás



A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában



A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában



Gerincvédelem, gerinckímélet



Balesetek, baleset-megelőzés



A lelki egészség



Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében



A két agyfélteke harmonikus fejlődése



Az érett, autonóm személyiség jellemzői



A társas kapcsolatok



A nő szerepei



A férfi szerepei



A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs



A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek



A gyermekáldás



A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére



A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában 32


2016

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)



Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai



A média egészséget meghatározó szerepe



Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja



Fogyasztóvédelem



Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás



Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése



Iskola-egészségügy igénybevétele



Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele



Otthoni betegápolás Ezeket a tartalmakat, témaköröket beépítettük a helyi tantervünkbe, így a különböző

szaktárgyi órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően, változatos módszerekkel feldolgozva jutnak információkhoz tanulóink. A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószerfogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják.

A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges

életvezetésére és az egészséges környezet kialakítására való igényének. Fontos, hogy az ismeretek elsajátítása, gyakorlása már az első osztályban elkezdődjön, és szerves folytatása legyen az óvodában kialakult szokásrendszernek. Ebben nagy szerepe van a napközinek, ahol lehetőség van az étkezési kultúra, a helyes higiénés szokások kialakítására és gyakoroltatására, a tanulókat körülvevő környezet (tantermek, ebédlő, mellékhelyiségek) tisztántartására. Ezek kulturált kialakítása és ápolása, nemcsak a technikai dolgozók feladata. Állandó mintaadással, figyelemfelhívással, az önkiszolgálási készségek fejlesztésével elérhetővé válik az eziránti igény kialakítása. A napközi ideje alatt tanáraik vezetésével lehetőségük van a tanulóknak az udvar gondozására, közösségi kertünk ápolására, télen madáretetők kihelyezésére, ezáltal is elősegítve a környezetük iránti igényesség kialakítását.

Külső partnerek 33


2016

Együttműködésünk célja a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

Iskola-egészségügyi Szolgálat 

rendszeres szűrések,



prevenció,



elsősegély,



osztályfőnöki órákba bekapcsolódás.

Rendőrkapitányság 

biztonságos közlekedés elősegítése év elején,



„ Iskola rendőre” program,



rendezvények biztosítása,



bekapcsolódás az osztályfőnöki órákba, o drogprevenció, o balesetmegelőzés, o bántalmazások elkerülése, o Kreszismeretek témakörökben.

Pedagógiai Szakszolgálat 

logopédus,



fejlesztő pedagógus,



iskolapszichológus,



gyógy-testnevelő kíséri figyelemmel a tanulási és a részképesség-zavarokkal küzdő tanulók fejlődését.

34


2016

9.3 Programok Az egészségfejlesztési program céljainak, feladatainak megvalósításában fontos és kihangsúlyozott szerepet szánunk a testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény kialakításának, amelyre sokféle lehetőséget biztosítunk iskolánkban: 

osztálykiránduláso



erdei iskola (önköltséges),



nyári táborok,



úszásoktatás,



önköltséges korcsolyaoktatás,



sportkörök- kosárlabda, futball, tollaslabda,



tömegsport foglalkozások,



iskolánkban működő sportegyesületek edzései, judo, karate, különböző táncok,



részvétel a kerületi szabadidős sportrendezvényeken (futó- és kerékpáros fesztivál),



kerületi és budapesti diákolimpián való indulás,



Kihívás napi sportrendezvények,



DÖK –nap keretein belül évfolyambajnokságok szervezése,



Segítjük az egyesületek tehetségválogató munkáját.

Egyéb programok 

Papírgyűjtés,



Nyitott iskola,



Föld Napja,



Szülők Fóruma: szakemberek (táplálkozási szakértő, drogprevenciós szakember, pszichológus) bevonásával.

Indikátorok A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): 35


2016



a tanulási eredményesség javítása,



az iskolai lemorzsolódás csökkenése,



a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése,



a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése,



bűnmegelőzés,



a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal,



az önismeret és önbizalom javulása,



az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása,



érett, autonóm személyiség kialakulása,



a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése.

9.4 Nyomon követés Pedagógiai programunk soron következő felülvizsgálatakor értékeljük az egészségfejlesztési terv végrehajtásának eredményeit.

36


2016

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el.

10.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Ennek keretében: létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 

A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 

Az önkormányzás képességének kialakítása.

37


2016

Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.



A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskolai közösségek kialakítását nevelőmunkánk keretének tekintjük, mely elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi normák kialakítására, közvetlenül felkészíti őket a társadalmi beilleszkedésre.

38


2016

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

11.1 A pedagógus feladata 

alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,



tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására,



tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi,



a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat,



gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás, illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet,



a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját,



rendszeresen ellenőrzi és értékeli szóban és írásban a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen,



gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen,



fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét,



biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek,



feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése, 39


2016

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására,



a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait,



szükség szerint együttműködik gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel,



megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor,



foglalkozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket,



egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,

együttműködésre,

környezettudatosságra,

egészséges

életmódra,

hazaszeretetre neveli a tanulókat, 

a szülőt (törvényes képviselőt) tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,



felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében,



irányítja tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését,



pontosan és aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,



részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, törekszik a 21. századi tanulás problémáinak megismerésére, arra, hogy azokra válaszokat keressen tanítási gyakorlatában,



a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti,



a kötelező minősítéseket határidőre szerzi meg,



a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.

40


2016

11.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 

Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása.



A tanulókkal közösen tervezi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelései rendszerébe.



Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató nevelő munkát. Együttműködik

az

osztályában

tanító

kollégákkal,

a

fejlesztő

pedagógussal,

pszichológussal, az iskola védőnőjével és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. 

Folyamatosan tájékozódik az osztály magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát.



Kapcsolatot tart tanítványi szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, a nevelés eredményeiről. Az adott tanév rendjében meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadó órát tart.



Együttműködik osztálya szülőközösségével.



Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes problémáit, szükség esetén intézkedést kezdeményez.



Az iskolai programokon, hagyományos rendezvényeken való részvételre ösztönzi az osztályközösséget.



Törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására.



Szervezi és levezeti az osztályprogramokat. Gondot fordít arra, hogy a művészettel nevelés megjelenjen osztályfőnöki munkájában.



Igyekszik kialakítani a tanulókban az osztályterem rendezettsége, esztétikus díszítése iránti igényt.



Határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet.



Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői 

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

41


2016

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására.



Megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.



Hozzájárul a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartáskultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).



Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segíti elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.



Segíti a tanulót kapcsolat- és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli.



Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

42


2016

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 12.1 Kiemelt figyelmet igénylő tanuló Különleges bánásmódot igénylő tanulók: 

kiemelten tehetséges tanuló,



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló,



sajátos nevelési igényű tanuló,



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket. Ezért több éves hagyományunkhoz híven elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy az óvodába minden évben ellátogassunk, és az óvodások is látogatást tegyenek iskolánkban a szüleikkel együtt. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatásával lehetséges, tehát célunk a családokkal való együttműködés. Kikérjük az óvónők véleményét is a beiskolázás előtti időkben. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a művészeteken keresztül ismerjék meg az emberiség történeti és kulturális értékeit. Legyenek érdeklődők, nyitottak, befogadók a művészetek, kultúra iránt. A rajz- és az énekoktatás az alsó tagozaton emelt óraszámú. A művészi képességek kibontakoztatását, az érzelmi gazdagság kialakítását, ápolását a művészeti nevelésben látjuk elsőrendűen megvalósíthatónak. Mindezeket a tanórákon, a tanórán kívül és a szakkörökön segítjük elő. Arra törekszünk, hogy a művészeti nevelés eredményeként diákjaink minél nagyobb számban részt vegyenek a művészeti tanulmányi versenyeken. Rajzból kerületi, fővárosi versenyekre, meghívásos versenyekre, illetve különféle pályázatokra nevezünk folyamatos sikerrel Év végi kiállításunkon az adott év legjobb alkotásai szerepelnek. Iskolai rajzpályázatunk díjnyertes alkotása óriásplakátként kinyomtatva egy évig látható az iskola aulájában

43


2016

A zenei nevelés terén először az osztályok közös éneklése során bontakozik ki a tehetség. Mindez a kórusmunkában még intenzívebbé válik, ahol különféle stílusokkal, éneklési módokkal ismerkednek meg a tanulók. A tehetséges, de mindenki előtt énekelni, szerepelni nem vágyó tanulók számára a hangszertanulás a javasolt út. Iskolánk ének-zene tagozatos tanulói számára a furulyaoktatás a tantervbe építve valósul meg, a többi hangszer tanulásának lehetősége pedig az iskolánkba kihelyezett az Erkel Gyula Zeneiskola hangszeroktató tanáraival folyik. A szép hangú gyerekeket szólóéneklésre buzdítjuk. A szorgalmas, a gyakorló munka során kiemelkedő, tehetséges tanulóinkat felkészítjük a kerületi, fővárosi versenyeken való sikeres szereplésre. Nyolcadik osztály végén a pályaválasztásnál pedig arra ösztönözzük őket, hogy a folytassák

zenei

tanulmányaikat

tehetségüknek

megfelelően

ének-zene

tagozatos

gimnáziumokban, szakközépiskolákban. Iskolánkban minden éves szép hagyomány már a karácsonyi és a tanévet záró hangversenyek megtartása.

12.2 Tehetséggondozás a tanórákon A 2013/14-es tanévtől kezdve ötödik évfolyamtól

emelt óraszámú német és angol nyelvi

csoportunk ad lehetőséget a jól terhelhető tanulóknak a nyelvi készségfejlesztésre.

A

tanórákon

a

differenciált

feladatadás

a

tehetséggondozás

eszköze.

A szóbeli és írásbeli feladatmegoldások előadása egyéni munkák kidolgozásának lehetőségével valósul meg a különböző szaktárgyi órákon. (Pl.: interaktív feladatok, prezentációk és játékos feladatok készítése, tárlatvezetés, idegenvezetés, különféle bemutatók készítése stb.) A kooperatív tanulási technikák alkalmazása lehetővé teszi, hogy

a csoportmunkák során

csoportvezetői, irányító szerepkört vállalva önálló feladatok elkészítésével már ők tanítsák, fejlesszék osztálytársaikat a tanári irányítás mellett.

12.3 Tehetséggondozás a tanórán kívül Írásbeli tehetséggondozó versenyekre egyre többen jelentkeznek diákjaink közül. A fővárosi és országos meseíró és más irodalmi pályázatokon való részvételünk eredményes szép helyezéseket hoz minden évben. Az országos tehetséggondozó versenyekre 15 éve folyamatosan, minden évben nevezünk, ahol kiváló eredménnyel szerepelnek tanítványaink.

44


2016

Az Első Jonatán Könyvmolyképző; Bendegúz Akadémia az olvasást-szövegértést, az irodalmi, anyanyelvi ismereteket fejlesztik egyéni szinten. A kerületi egyéni szaktárgyi versenyeken minden évben indítjuk tehetséges tanulóinkat. Az együttműködést az országos szintű Bolyai anyanyelvi, illetve Bolyai matematikai, Zenei műveltségi csapatversenyek segítik. Második évfolyamtól indítjuk tehetséges diákjainkat a Zrínyi matematika versenyen. Tanáraink egyéni foglalkozásokon is segítik a versenyzőket. Tanulóink szívesen vesznek részt az Újpesti Kulturális Központ hagyományosan, minden évben megrendezett vetélkedősorozatain magyarból, énekből és rajzból is, de az itt szervezett, nem kifejezetten szaktárgyi jellegű vetélkedőkön is eredményesen indulnak. Történelemből tehetséggondozó tanulmányi versenyen veszünk részt csapatban,

a különböző múzeumi

vetélkedőknek állandó résztvevői diákjaink. Német nyelvből a Német Kisebbségi Önkormányzat is indít versenyeket, programokat. Ezeknek állandó résztvevői vagyunk. A kerületi versenyeken reál és humán területen is rendszeresen az 1-6. helyezett között végeznek a tehetséges tanulóink.

Kiemelt szerepet kap iskolánkban a sport is. Célunk, hogy egészséges, a sportot nemcsak szóban szerető, szorgalmas, kitartó fiatalokat neveljünk, akik gondolkodásában a sportszerűség is kiemelt jelentőségűvé válik. Az egyesületek számára egyéni szűrést biztosítunk, tehetséges gyerekeket ajánlunk a figyelmükbe, részt veszünk a diákolimpiákon, a kerület sportrendezvényein, egyéb közösségi megmozdulásokon. A különféle szaktárgyi, sport és egyéb versenyek első hat helyezettjeinek okleveleit minden tanévben feltesszük az iskolai honlapra, kifüggesztjük az aulában lévő „Akikre büszkék vagyunk…” faliújságra, és bemondjuk a nevüket, eredményeiket. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a társak iránti minél nagyobb megbecsülés és tisztelet.

45


2016

12.4 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítése Alkalmazott módszereink Intézményünkben fejlesztőpedagógus foglalkozik a részképesség zavarokkal, tanulási nehézségekkel (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küszködő tanulókkal.

Cél: Ezen tanulók felzárkóztatása, problémáik csökkentése, megszüntetése, illetve szinten tartása. A diagnózis felállításában – esetektől függően – több szakember (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, szemész, fül-orr-gégész) bevonására kerül sor. Az eredménytől függően kezdi meg munkáját a fejlesztőpedagógus, illetve amennyiben a probléma az iskolában nem kezelhető, javasoljuk a megfelelő intézmény (Szakértői Bizottság, Szakszolgálat) további vizsgálatát. A fejlesztőmunka egyik alapelve az osztálytanítók munkájának segítése, a gyerekek képességeihez, szükségleteihez, fejlődési üteméhez való alkalmazkodással. A fejlesztés során hatékonyabbá válik a tanítási folyamat, több lehetőség nyílik a gyerekek igényeihez igazodó feladattípusok, eszközök alkalmazására, több tevékenykedtetésre, beszélgetésre jut idő. A személyhez igazodó programok kevésbé megterhelők, a tanórákkal párhuzamosan történnek, így meghagyva a tanulók pihenésre, sportolásra, játékra szánt szabadidejét. A fejlesztés egyéni, vagy kiscsoportos formában történik. Minden tanulónak egyéni fejlesztési tervet készítünk, a továbbhaladást a gyermek tempójához igazítjuk. A tanulók teljesítményében mutatkozó hiányosságok, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia, illetve egyéb részképesség zavarok súlyossága dönti el, hogy egyéni, vagy kiscsoportos foglalkoztatásra van-e szükség. A csoportos fejlesztésben hasonló tünetekkel, illetve általában azonos korosztályú gyerekek vesznek részt. Két, illetve három évig tartó intenzív, célirányos fejlesztés után – a törvény adta lehetőségeinkkel élve – kontrollvizsgálatra küldjük tanulóinkat a Szakszolgálatba. Az itt készült szakvélemény és javaslat alapján szüntetjük meg, vagy folytatjuk tovább a fejlesztést.

46


2016

Intézményünkbe heti két alkalommal jár ki logopédus, aki beszédhibás tanulóinkat fejleszti. Mivel a társóvodában is dolgozik, a hozzánk került gyerekeket jól ismeri, így előzetes tapasztalatai alapján tudja folytatni az óvodában megkezdett terápiát. Amennyiben azt látjuk, hogy tanulóinknak egyéb területen is problémáik vannak (mozgáskoordinációs zavar, látás-hallás probléma), a szülőknek segítséget adunk, hogy a megfelelő szakemberhez eljuthassanak gyermekeik. Az esetek többségében komplex, több irányból ható beavatkozásra van szükség. Ha a többirányú fejlesztés hatására sem látunk javulást, úgy a Szakszolgálat javaslatára a Szakértői Bizottsághoz küldjük vizsgálatra, amely eldönti a további teendőket, szükség esetén speciális intézménybe küldi a tanulót.

12.5 Mérések, vizsgálatok Tanév eleji vizsgálat az első osztályban Év elején – előzetes szülői beleegyezés esetén – minden első osztályban egyéni, illetve csoportos beszéd- és részképesség vizsgálatot végzünk. A vizsgálat - melyet a fejlesztő pedagógus végez - az alábbi területekre terjed ki: 

szem – kézkoordináció,



alak – háttér differenciálás,



formafelismerés,



szerialitás,



térbeli helyzet,



ritmus – soralkotás,



vizuális emlékezet,



auditív emlékezet.

A logopédus vizsgálata a következő területeket öleli fel: 

hangok,



spontán beszéd,



önálló vers vagy dal,



nehéz szavak,



GOH,



mondatismétlés, 47




EDFELDT,



tájékozódás testen,



tájékozódás térben,



laterális dominancia,



emberrajz,



ábramásolás.

2016

Diagnosztikus mérés Célja Feltárni az iskolába lépő tanulók fejlődésbeli különbségeinek okát, területeit, és ezeknek megfelelően kialakítani a fejlesztés tervét.

Eszköze Országos diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER)

Területei 

szociabilitás,



írásmozgás – koordináció,



beszédhang-hallás,



elemi számolási készség,



relációs szókincs,



tapasztalati összefüggés, megértés,



következtetés.

Az érintett tanulókkal a vizsgálatot első évfolyamon novemberben végezzük, illetve májusban kontrolláljuk. Az egyéni vizsgálatot az osztálytanító végzi a fejlesztő pedagógus segítségével. A mérésről feljegyzés készül. A felszínre kerülő hiányosságok pótlását, fejlesztését az egyéni fejlesztési tervbe beépítjük.

48


2016

Eredmények Tapasztalataink szerint a korai fejlesztés jó eredményeket mutat. A gyerekek bíznak magukban, képességeiket megfelelően tudják kihasználni. A diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók a reedukáció hatására felzárkóznak kortársaikhoz, és csak néhány esetben kell a fejlesztést felső tagozatra kitolni. Vannak azonban olyan tanulók, akik csaknem egész iskolai életük során igénylik a külön foglalkozást. Ennek oka a lassabb érés, a tanulás iránti elkötelezettség hiánya, vagy súlyosabb részképesség-zavar.

12.6 Részvétel a fejlesztő foglalkozásokon Iskolánk minden rászoruló tanulója részt vesz a fejlesztő foglalkozásokon. Az iskolaérettségi vizsgálatot végző Szakszolgálat szakvéleménye alapján. Az első osztályban tanév elején végzett vizsgálat eredményeként feltárt hiányosságok észlelése alapján. Az osztálytanítók és szaktanárok megfigyelései, jelzései alapján. Szülői kérés alapján, amennyiben ez indokolt.

12.7 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátása, értékelése A szakszolgálati vizsgálat után készült szakvéleményt minden esetben megkapja intézményünk. Az osztályfőnök a szaktanárokkal és fejlesztő pedagógussal megbeszélik az abban foglaltakat. Ezen tanulókra vonatkozó jogszabályok a következő lehetőségeket biztosítják a részükre 

egyéni fejlesztési tervre épülő foglalkoztatás fejlesztő pedagógus segítségével,



egyéni bánásmód,



esetenkénti differenciálás a tanórákon,



egyéni adottságok figyelembe vétele a feladat kijelölésénél, a megoldásra adott idő meghatározásánál, számonkéréskor,



egyéni pedagógiai segítség adása,



a probléma súlyosságától függően a pedagógus differenciált házi feladatot adhat, kevesebbet, illetve mást, mint a többi tanulónak.

49


2016

Értékelés Számonkérésük, értékelésük egyéni adottságaikhoz igazodhat. A Szakszolgálat és a szaktanárok javaslatára az igazgató mentesítheti egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek értékelése, minősítése alól a tanulót. Ebben az esetben is részt kell vennie a tanórákon. Számonkérésnél, értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért fejlődését, illetve a problémák mélységétől, típusától függően osztályozzuk, szükség esetén szövegesen értékeljük. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a Sajátos nevelési igényű tanulókra azzal különbséggel, hogy őket a Szakértői Bizottság vizsgálja. A bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írhatja elő.

12.8 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése Iskolánk fogadja a körzetébe tartozó, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy az SNI gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért fejlődésükhöz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható

tudást

és

a

kialakítandó

képességeket,

szem

előtt

tartva

egészséges

személyiségfejlődésük megalapozását, illetve oktatásukhoz, nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.

Céljaink 

A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása.



A másság elfogadása és elfogadtatása, az egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése.



A gyermekek sikerélményhez juttatása, személyiségük és képességeik pozitív irányba történő változtatása.



A tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni.

50


2016

Feladataink 

általános, korszerű alapműveltség nyújtása,



a fogyatékosságból adódó, speciálisan jelentkező hátrányok leküzdése,



differenciált oktatás,



gyermekek terhelhetőségének figyelembe vétele,



változatos – egyéni sajátosságokhoz igazítható – tanulásszervezési eljárások alkalmazása,



egyéni haladási ütem biztosítása,



együttműködés az EGYMI utazó gyógypedagógusával, aki segít a fejlesztésben a Szakértői Bizottság által meghatározott időkeretben,



a pedagógusok, a szülői és a gyerekközösség felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására,



együttműködés a szülőkkel, szükség esetén tanácsadás, segítségnyújtás a családi neveléshez,



az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésen, továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) Az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett, vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt

maradandóan

akadályozott,

melynek

következtében

megváltozik

a

mozgásos

tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását.

A mozgáskorlátozott tanuló

nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni, vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban, és hogy

51


2016

megteremtsük az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.

Célok és feladatok  A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének, oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre.  A fejlődés igényének kialakítása önmagával szemben, igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz.  A megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítása.

A pszichés fejlődési zavar Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz: 

diszlexia,



diszgráfia,



diszkalkulia,



a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,



hiperaktivitás és figyelemzavar.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a Szakértői Bizottság véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval való megbeszélést követően történik, és fejlesztésüket utazó gyógypedagógus látja el.

Célok és feladatok 

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,

52


2016



a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,



a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,



a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,



a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

Diszlexia, diszgráfia Intelligenciaszinttől független olvasási, írási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késés, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok állhat. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás és írás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén nehéz az írás megtanulása, a helyesírás. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett.

Fejlesztési feladat  látás, hallás, mozgás koordinálása,  a testséma biztonságának kialakítása,  térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása, fejlesztése,  a vizuomotoros koordináció fejlesztése,  olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel,  idegen nyelv oktatása során a problémák figyelembevétele.

Diszkalkulia A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.

Fejlesztési célok és feladatok  A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen.

 Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, matematikai műveletek használatára. 53


2016

 A számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése.  A figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése.

 A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása.  A fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés.

 Ok-okozati összefüggések megláttatása, logikus gondolkodásra nevelés.

Hiperaktivitás és figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Figyelmük szóródó, terelhető, hosszabb ideig nem képesek összpontosítani. Komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni. Motoros nyugtalanság, megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése jellemzi őket. Viselkedésüket esetenként düh, haragreakció, agresszivitás jellemzi. Főként nyelvi és számolási feladatokkal kapcsolatban tantárgyi alulteljesítés tapasztalható náluk.

Fejlesztési célok és feladatok 

team-munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,



a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,



fokozott egyéni bánásmód,



önkontroll fejlesztése,



motiválás, sikerélmény biztosítása,



együttműködés a családdal.

Látássérült Az a tanuló, akinél a látássérülés a szem, a látóideg, vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik, b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók, 54


2016

c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód jellemzi. A látásukat praktikusan jól használó alig látó tanulókat és a gyengén látó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi.


A látássérült tanuló vegyen részt olyan fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van.



A vak és alig látó tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési területek, nevelési célok az irányadóak.



A célok elérését a tanulók szemészeti és pszichés állapota egyénileg befolyásolja.



A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás az ismeretszerzésre.



Fontos a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.



A tanulóknak szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tudnak a társadalmi környezet változásaihoz.

A hallássérült A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya, vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd, stb.) fejlettsége. Ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól és a szociokulturális háttértől függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje.

55


2016


A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.



A beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.



A szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése.



A mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.



Az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottság miatt a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás előtérbe helyezése.

Az enyhén értelmi fogyatékos Ezek a tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.


A fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.

Beszédfogyatékos Az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. Együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel, valamint tanköteles korban az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A beszédfogyatékos tanulónál az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig sokféle változatban előfordulhatnak. 56


2016


Törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.



A gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakítása.



Intenzív logopédiai terápia alkalmazása.



Mozgás, ritmus, cselekedtetés előtérbe helyezése a tananyag elsajátítása során.



A beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.

Autizmus spektrum zavarral küzdő Jellemzője az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos, vagy átlag feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik.

Ezek lehetnek: 

értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar),



beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság,



viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).


A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.



A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.



Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítés.

57




2016

A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása.



A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információ szűrése.

12.9 Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet – kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat (alacsony jövedelem, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje). Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. Iskolánkban az elmúlt öt évben nem tanult halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, de felkészültek vagyunk a feladatra. Folyamatos feladatunknak valljuk a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzését. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezzük az arra illetékes szakembernek, intézménynek.

Feladatok, tevékenységformák, módszerek, szolgáltatások A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol lehet elérni. Minden tanévkezdéskor az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett, illetve a hátrányos helyzetű tanulók számát és jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnökök a magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókat szükség esetén a megfelelő szakértőhöz, illetve a Szakszolgálathoz irányítják. Honlapunkon közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a tanulóknak a szervezett szabadidős programokról (szakkörök, kirándulások, sportfoglalkozások, táborozások).

58


2016

Gyermekvédelmi feladataink 

a veszélyeztetett tanulók életkörülményeinek, előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra,



tanácsadás a tanulóknak, szülőknek,



hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele,



magántanulók nyilvántartása, kapcsolattartás,



kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal,



a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a segítség (pedagógusoktól és gyógypedagógusoktól),



esetmegbeszélések,



hátrányos helyzetű tanulók napközibe illetve tanulószobára irányítása,



jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal,



pszichológushoz vagy más szakemberhez irányítás,



szabadidős programok szervezése délutánonként – tanuláson kívüli sikerélmény biztosítása is (rajz, sport),



korrepetálások, felzárkóztató órák, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások.

Az iskolai alapítvány egyik célja a rászoruló tanulók anyagi megsegítése. A gyermekvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök feladata felmérni, hogy kinek van szüksége e támogatásra. Ezt a forrást főleg az erdei iskolák díjának befizetésekor vagy táboroztatásra használjuk fel.

59


2016

A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN 13.1 Diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg legfeljebb ötéves időtartamra. Az

intézményi

diákönkormányzat

megalakulására,

működésére,

jogállására

a

diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK önálló, éves munkaprogram szerint dolgozik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt 

saját működéséről,



a

diákönkormányzat

működéséhez

biztosított

anyagi

eszközök

felhasználásáról, 

hatáskörei gyakorlásáról,



egy tanítás nélküli munkanap programjáról,



az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

60


2016

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

a pedagógiai program elfogadásakor, módosításakor,



a házirend elfogadása előtt,



az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,



a tanulók helyzetét

elemző, értékelő

beszámolók elkészítéséhez,

elfogadásához, 

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,



az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,



az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,



a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat

képviselőjét

a

tárgyalásra

meg

kell

hívni.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit,

ha

ezzel

nem

akadályozza

az

iskola

működését.

A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

DÖK képviselők A diákközösségek (osztályok) képviselőket delegálnak a DÖK-be. A delegálás módjáról a közösségek döntenek. A DÖK képviselőit közvetlenül választja az osztály összes tanulója. A DÖK tagjai az osztályképviselők. Megbízásuk az adott tanévre szól. A háromévente megrendezett iskolai Diákparlamentben az osztályok küldöttei vesznek részt. Feladatuk az iskolai DÖK munkájának áttekintése, küldött delegálása az országos Diákparlamentbe.

61


2016

A Diákönkormányzat feladatai A DÖK és az irányító pedagógus feladata az iskola közösségi életében: 

helyi hagyományok kialakítása és ápolása (Mikulás-ünnep, karácsonyfa öltöztetése, farsang, hulladékgyűjtés, sportnap),



a diákjogok érvényesítése,



a tanulók öntevékenységének, önállóságának, felelősségérzetének fejlesztése (faliújság, tisztasági verseny, osztályok közötti versenyek megszervezése),



a diákügyelet megszervezése és működtetése,



segítség a szabadidő hasznos eltöltésében,



játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő programok szervezése,



a DÖK minél inkább legyen a közéletiség megtanulásának színtere, az állampolgári jogok elsajátításának "gyakorló terepe".

62


2016

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A nevelés és oktatás feladatát a tanulók szülei, törvényes képviselői megosztják az iskolával, az ott dolgozó pedagógusokkal. Ennek a közös tevékenységnek az alapja a bizalom, amelynek szakmai hitelünkkel igyekszünk megfelelni. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartjuk a tanuló, a szülő, a pedagógus világnézeti, vallási meggyőződését, lehetővé tesszük, hogy a gyermekek egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessenek részt. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. A tanév során számos alkalom adódik a találkozásra, a problémák megbeszélésére. Az iskola nyitva áll a szülők előtt, szívesen vesszük, sőt várjuk segítségüket, észrevételeiket, javaslataikat. A szülőkkel való kapcsolattartás jelentős fóruma a Szülői Közösség, mely a tanulói érdekképviseletre, az iskola és a családok közötti információcserére, egyes esetekben a tanulókkal kapcsolatos döntésekre létrehozott szervezet.

Tagja

minden egyes osztály választott

megbízottja. Évente legalább a két alkalommal tart értekezletet, melyet az intézményvezető is kezdeményezhet. Az

osztályok

szintjén

szerveződnek

a

Szülői

Munkaközösségek

(SZMK).

A szülők az iskola életének nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lehetnek.

Feladataik: 

az iskola és a családi nevelés összehangolása,



vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé,



az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése,



mozgósítás az iskolai rendezvényekre.

63


2016

14.1 Az együttműködés formái Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. Az írásbeli tájékoztatás az e-naplóban történik, ellenőrzőt, tájékoztató füzetet csak egyéni kérésre, indokolt esetben használunk. A szülőket ezen kívül az osztályfőnökön keresztül e-mail útján értesítjük. A

tanuló

egyéni

kötelezettségteljesítése,

vagy

családi

esetenként

problémája,

családlátogatás,

veszélyeztetése szükség

esetén

esetén

a

jelzési

egyéb

intézkedés

kezdeményezése. 

Előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek



Fogadó órák



Alkalmankénti egyéni beszélgetés



Pályaválasztási tanácsadás



Nyílt napok, nyílt órák szervezése



Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire



Család-osztály hétvégék, kirándulások



Család-barát nap (Nyitott iskola)



Osztályon belüli levelezési csoportok



Szülői fórumok, előadások



Iskolanyitogató

14.2 A szülői értekezletek és fogadó órák rendje Szülői értekezletek időpontjai: 

szeptember első és második hete (hétfőtől-csütörtökig) az évfolyamok sorrendjében,



az első osztályosok részére az első tanítási napon,



a félévi értesítő kiosztása utáni héten,



május első és második hetében.

A szülői értekezleten: A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. 64


2016

Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy a pedagógus kéri.

A fogadó órák rendje (A fogadó órák ideje az adott tanév éves rendjében szerepel.) 

Az 1. évfolyamon a negyed-és háromnegyedéves értékelést követően előre egyeztetett időpontban egyéni beszélgetést szervezünk a tanulók szüleivel.



2 – 8. (3 – 4). évfolyam: félévenként egyszer az adott tanév rendjében meghatározott időpontban.

Rendkívüli fogadó óra tartható a szülő vagy a pedagógus kérésére a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. Az igazgató fogadó órája: minden hónap első szerdája, 16.00-17.00. Előzetes egyeztetés szükséges.

65


2016

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEK A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következő 

javítóvizsga,



osztályozó vizsga,



különbözeti vizsga,



pótló vizsga.

15.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend 

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.



A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap.



Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.



A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők



A vizsgakötelezettség

a pedagógiai programban megjelölt valamennyi tantárgyra

vonatkozik. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján az igazgató adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek o szóbeli vizsga o írásbeli vizsga

66


2016

15.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 

Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.



Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.



A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította.



Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.



A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.



A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.



A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.



A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.



Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.



A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.



A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.



A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.



A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.



A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.



A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 67


2016

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.



A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.



Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben a törvényben szabályozottnál többet mulasztott,



magántanuló volt,



tanulói jogviszonya szünetelt, és az újbóli osztályba soroláshoz szükséges.

Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető.

68


2016

A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI 16.1 A felvétel szabályai első osztályba Felvételi

kötelezettségünk

a

körzetünkbe

tartozó

tanulókra

terjed

ki.

Az általános iskola felvételit nem tarthat. Körzetünkbe azok tartoznak, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye iskolánk körzetében található.

Az ének-zenei és rajz emelt óraszámú osztályokban tanulóknak – a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátításához- vállalniuk kell a szabadon választott tanítási órákon való részvételt alsó tagozatban. Ezen osztályok esetében a beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A körzetes igények kielégítése után fennmaradó helyekre jelentkezők esetében az alábbi sorrendben tudjuk felvenni a hozzánk jelentkezőket: a) halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (közöttük előnyben vannak a kerületiek, budapestiek, b) sajátos nevelési igényű tanulók, c) különleges helyzetű tanulókat: 

akiknek szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,



testvére iskolánk tanulója,



munkáltatói igazolás alapján a szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy



az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Előzetes jelentkezés: Leendő körzeten kívüli elsős esetében a szülő a beiratkozás évében

írásban jelezheti szándékát, hogy iskolánkba szeretne felvételt nyerni. Amennyiben a körzetesek felvételét kövtően marad férőhely, az igazgató dönt a felvételről a sajátos körülmények figyelembe vételével. Ha a fenti sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dől el a felvétel.

69


2016

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek azt különleges helyzete indokolja. A további felvételi lehetőségekről szóló tájékoztatót az iskola honlapján tesszük közzé. A felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szaktanárok, osztályfőnökök véleményének

kikérésével

–

az

igazgató

dönt

pedagógiai

szempontok

alapján.

A szülői igényeket a lehetőségek szerint vesszük figyelembe. Kérésüket a beiratkozáskor rögzítjük.

16.2 Az átvétel szabályai A hozzánk átjelentkező tanulók felvételekor az alábbi szempontokat mérlegeljük: A tanuló magatartása, szorgalma, tanulmányi eredményei. Az átjelentkezni kívánó tanuló szüleivel és a tanulóval folytatott személyes beszélgetés alapján, szükség esetén diagnosztikus méréssel győződünk meg arról, hogy milyen egyéni segítségre, felzárkóztatásra van szükség és lehetőség. Az átvételről az igazgató pedagógiai szempontok alapján dönt. A hozzánk átiratkozott tanulók számára szükség esetén a szaktanárokkal egyeztetve időt biztosítunk az iskolaváltásból eredő esetleges hiányok pótlására. A taneszközök beszerzésére rendelkezésre álló időről a szülővel egyeztet az osztályfőnök.

70


2016

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Első évfolyamtól nyolcadikig minden évben beépül pedagógiai programunkba az elsősegély nyújtási alapismeretek oktatása. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának célja: 

a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulása,



a testi-lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés,



az egészséges életvezetésre való felkészítés,



kiemelt cél felkészíteni a tanulókat a mindennapi élethelyzetekben adódó szakszerű cselekvésre, ahol elsősegély nyújtása szükséges,



sürgősségi szemlélet kialakítása,



baleset valamint hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátása.

Fontos, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő formában és mélységben találkozzanak az ismeretekkel, ezért az évfolyamokon megjelenő tematikus egységek kialakításánál az ismeretek egyszerűbb, játékosabb tartalmi-formai megjelenésétől az összetettebb- komolyabb felé halad a feldolgozás útja. A tevékenykedtetés, a szemléltetés, a hétköznapi helyzetek gyűjtése, feldolgozása segítheti az elmélyítést.

71


Évfolyam

Tematikus egység

Tevékenység

1.

Szóljunk a tanító néninek!

Beszélgetések a tanórán a házirendről. Mit tegyünk, ha bajt érzékelünk?

2.

Egészségedre!

3.

Balesetek, betegápolás

4.

Mondj nemet! Válaszd az egészséget!

5.

Halló, mentők?

6.

Az elsősegélykészlet

7.

Vészhelyzetek, rendkívüli események

8.

Elsősegélynyújtás

A megvalósulás helye

Eredmény

A gyermekben tudatosul, hogy rendkívüli Életvitel és esemény, baleset gyakorlat esetén felnőtt segítségét kell kérnie. Tudatosul, hogy Beszélgetések milyen a tanórán arról, mindennapi hogyan tudunk Környezetismeret helyzetekben kell vigyázni jobban magunkra. vigyáznunk magunkra. Tudják érzékelni hétköznapi helyzeteken Szituációs keresztül a környezetismeret játékok felelős- és felelőtlen magatartás közti különbséget. Tudjon nemet mondani az Beszélgetés, osztályfőnöki, egészséget szituációs játék magyar nyelv károsító, felelőtlen magatartásra. Beszélgetés, Tudjon természetismeret, szituációs megfelelően magyar nyelv játékok mentőt hívni. Meghívott osztályfőnöki, Alapvető szakember biológia elsősegélynyújtás Koruknak megfelelően, vészhelyzet esetén nyugodtan, Külső előadók katasztrófavédelm logikusan meghívása i vetélkedő cselekedjenek, szakszerűen segítséget kérjenek. A sebellátás Tananyagra osztályfőnöki, alapjainak épülve biológia ismerete.

2016

Óraszám

4

4

4

4

4 4

4

4

72


HELYI TANTERV

73

2016


A KERETTANTERV Helyi tantervünk az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára valamint Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára című kerettantervek alapján készült.

74

2016


2016

ÓRATERV 19.1 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Ének-zene emelt óraszám

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

1.

2.

3.

4.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

7+1

7

6+1

6

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2+1+1*

2+2

2+2ék.

2+2ék.

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Többlet órakeretből

1

0

0

0

Összes óra

26

25

25

27

*Szabadon választható kötelező tanórai foglalkozás: +1 furulya óra ék. :énekkar

75


2016

19.2 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Rajz – emelt óraszám

Tantárgyak


1.

2.

3.

4.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

7+1

7

6+1

6

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2+1+1*

2+2

2+2

2+2


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27

Többlet órakeretből*

1

0

0

0

Összes óra

26

25

25

27

+1* : szabadon választható kötelező tanóra

76


2016

19.3 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Dráma – a szabadon felhasználható órakeretből

1.

2.

3.

4.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam


7+1

7

6+1

6

Dráma és tánc

+1

+2

+2

+2

Tantárgyak

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27

Többlet órakeretből

0

0

0

0

Összes óra

25

25

25

27

77


2016

19.4 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam magyar nyelv és irodalom - matematika csoportok

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4+1

4+1

3+0,5+1

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4+1

3+2

3+1+0,5

3+1+05

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

3,5+1

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1+1*

Informatika

1*

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

78



1

0

0

0,5

Összes óra

29

28

31

31

A 7-8. évfolyamra a kerettantervben megjelölt magyar nyelv és irodalom óraszámot 3,53,5 óra felbontásban használjuk fel.

79

2016


19.5 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Emelt óraszámú nyelvi csoportok angol csoport, német csoport

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

3+0,5

3+0,5

Idegen nyelvek

3+2

3+2

3+2

3+2

Matematika

4

3+1

3+0,5

3+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1+1*

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


3

3

2,5

3


28

28

31

31

80

2016



1

0

0

1

Összes óra

29

28

31

31

81

2016


A kerettantervek A következő táblázatban csak azok a tantárgyak szerepelnek, amelyek esetében A és B változat is megjelent. Tantárgy megnevezése

Változat


A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat


A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

19.6 A Tantárgyak helyi tanterve A tantárgyak helyi tantervei pedagógiai programunk melléklete, melyet elektronikus adathordozón tárolunk.

82

2016


A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Kizárólag a tankönyvlistán szereplő tankönyvek választhatók. A 2013/14. tanévtől a tankönyvellátás felmenő rendszerben ingyenessé válik. A tartós tankönyveket a könyvtár bevételezi, több évig használhatóak. A taneszközök listájának összeállításának elsődleges szempontja, hogy feleslegesen ne terhelje beszerzésük a családokat.

20.1 A kiválasztás szempontjai 

Feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek, az iskola helyi tantervének.



A taneszközök minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására.



Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását.



A tanulnivalót az eredményes elsajátításhoz szükséges részletességgel tárgyalják.



Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást.



A tantárgyi integráció megvalósításával fektessenek hangsúlyt több kompetenciaterület fejlesztésére is.



A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit a középpontba helyezve, a tanulókat önálló véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék a nyelvi információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát.



A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok).

83

2016




A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

84

2016


A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 21.1 Az erkölcstan oktatása Az Nkt. rendelkezései szerint az 1-8. évfolyamon az erkölcstan oktatása kötelező tanórai keretben történik. A tanulók (kiskorú tanuló esetén a szülők) írásban nyilatkoznak arról, hogy az iskolai oktatás keretein belül az erkölcstan vagy a hittan oktatást választják-e. Az első évfolyam esetén a beiratkozáskor, de legkésőbb a tanév utolsó szülői értekezletén megtörténik a jelentkezés. 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra

Ember és társadalom műveltségterület

Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezése, tartalmának meghatározása és felügyeletének ellátása az adott egyház, és a nevében eljáró jogi személy hatásköre és feladata. Az iskola és az egyház együttműködik a hit- és erkölcstan órák megszervezésében.

21.2 Egész napos iskola Iskolánk egyetlen osztálya sem működik egész napos iskolai program szerint. Egyéb foglalkozások keretében napközi, tanulószoba, szakkörök szervezésével biztosítjuk 16 óráig tanulóink felkészülését és azt, hogy érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelően tölthessék el hasznosan szabad idejüket. Ügyeletet 17 óráig biztosítunk. Ebben az idősávban biztosítunk időt a korrepetálásra, tehetséggondozásra, versenyekre való felkészülésre is. Tanulóink részt vehetnek a szabadon választott egyéb foglalkozásokon kívül:

85



az iskolánkban működő sportegyesületek önköltséges foglalkozásain,



a kerületi Erkel Gyula Zeneiskola szolfézs és hangszeres óráin,

2016




az ISK sportfoglalkozásain.

21.3 Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás kiemelt feladata. A NAT –ban célként jelenik meg, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a tanulók gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy azok előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Ezt szolgálja a tanórákon a mindennapi élettel kapcsolatos feladatok adása, a tapasztalati úton történő tanulási helyzetek kínálása, a tanulói kísérletek, a kooperatív csoportmunka. A tehetséges tanulókat versenyekre készítjük fel. Az

egyéb

foglalkozások

között

lehetőség

szerint

tevékenykedtetésen

alapuló

természettudományos szakkört szervezünk. Az iskolai, tagozatos, évfolyam szintű vagy osztályprojektek egész folyamatok átlátására teremthetnek lehetőséget. Öko-szemléletű programjainkkal, szemléletformáló magatartásminta nyújtásával, a tanulók minél szélesebb körű bevonásával a környezettudatos mindennapok megteremtéséért folyó munkával segítjük a cél elérését. A nyári táborok, erdei iskola programjában törekszünk a természettudományos nevelés elemeinek tudatos megjelenítésére.

21.4 A mindennapos testnevelés Nevelési cél Az egészséges életmódra nevelés.

Annak segítése, hogy gyermekkorban kialakuljon a

rendszeres testmozgás iránti igény, amely lehetővé teszi a testi-lelki egészség megőrzését. A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény értelmében, első ízben a 2012./13. tanévben szerveztük meg felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamon. A Knt. rendelkezései szerint a mindennapos testnevelés keretében heti öt testnevelés órát kell a tanulók számára biztosítani. Ebből a 2012/13. tanévtől kezdve felmenő rendszerben heti három órát tanítási óraként, heti két órát iskolai sportkörben való sportolással szervezünk meg.

86

2016


A két kötelező sportköri foglalkozás alól az kaphat felmentést, aki igazolja, hogy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt egyesületi tagsággal rendelkezik, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportol. A felmentést a szülő kérheti írásban, melyhez csatolni szükséges az egyesületi igazolást. A kérvények, igazolások beadásának határideje: szeptember 30. Ezt követően a tanév végéig nincs lehetőség a módosításra. Az iskola azokat a tanulókat, akik nem kérték felmentésüket, beosztja a sportköri órákra, jelenlétükről nyilvántartást vezet. A hiányzást a házi rendben leírtak szerint kell igazolni.

Értékelés A tömegsport foglalkozásokon nyújtott teljesítményt nem értékeljük osztályzattal.

21.5 A mindennapos művészeti nevelés Iskolánk hagyományai, értékrendünk, pedagógiai meggyőződésünk alakítja a mindennapos művészeti nevelést. Alsó tagozatban a kötelező órák keretében, emelt óraszámú oktatást folytatunk énekes és rajzos osztályainkban, a drámás osztályban a szabadon tervezhető órakeretünkből biztosítjuk a drámaórákat a mindennapos művészeti nevelés megvalósítása érdekében. Az énekes emelt óraszámú oktatás kötelező óráinak része alsó tagozatban az énekkar és első évfolyamon a furulyaóra. Célunk a művészet iránti érzékenyítés, az életkornak megfelelő játékos formák jelenléte, a napi terhelés arányos elosztása, az adott művészeti ágak iránti érdeklődés felkeltése, a tevékenykedtetés, a művészi tevékenység által okozott öröm megélése, a tehetséggondozás. Felső tagozatban a művészeti órák: énekkar, rajz- vizuális kultúra, szabadon választott órák, vagy egyéb foglalkozások: pl. drámafoglalkozás, amelyekre a tanulók jelentkeznek. Ha a tanulót –kérelmére – felvettük a szabadon választott tanítási órákra, a tanév végéig köteles azon részt venni. Ezeket értékelés, minősítés, mulasztás továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetétében úgy kell tekinteni, mint a kötelező órát. Az évi két hagyományos koncert, az év végi rajzkiállítás, a drámások bemutatói az iskola életének kiemelkedő eseményei.

87

2016


21.6 Az idegennyelv-oktatás A 4. évfolyamtól kezdve tanítunk angol vagy német nyelvet a kötelező órák keretében, de német nyelvből már harmadik évfolyamon is választható egyéb foglalkozás a játékos német szakkör. A harmadik évben a tankönyvrendelést megelőzően kell nyelvet választaniuk a tanulóknak. A választás a férőhelyek erejéig lehetséges. Ha valamelyik csoportban túljelentkezés van, sorsolással kell a férőhelyek elosztásáról gondoskodni. Az idegen nyelv oktatása a negyedik évfolyamon kezdődik. Ötödik évfolyamtól kezdve azok számára, akiknek az alapkészségeik már biztosan kialakultak emelt óraszámú nyelvi képzést biztosítunk. A csoportba sorolás a második félévben történik diagnosztikus mérés segítségével. A készségmérés a következő területekre terjed ki: a) helyesírás: igekötős igék, időtartam, kiejtéstől eltérő írásmód, köznév-tulajdonnév megkülönböztetése, j-ly-s szavak, b) nyelvtan: tanult szófajok felismerése, c) nyelvhelyesség, d) szövegértés, e) logikai feladatok, f) beszédkészség: képleírás szóban, g) történet időrendje, összefüggő mondatok alkotása a képről – szóban. A csoportok átjárhatók az adott tanév befejeztével. A csoportváltásról a tanuló eredményei alapján a szaktanár dönt. A nyelvtanulás 4.-5. évfolyamon játékos. Mindvégig kommunikatív nyelvoktatás teszi lehetővé, hogy használható nyelvtudás alapjait teremtsük meg. Törekszünk arra, hogy nemzetközi projektekben való részvétellel keltsük fel az érdeklődést más kultúrák iránt, teremtsünk minél több alkalmat arra, hogy a gyerekek idegen nyelven kommunikálhassanak, külföldi barátokat szerezhessenek.

88

2016


A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA 22.1 Nevelési cél Az egészséges életmódra nevelés. Annak segítése, hogy gyermekkorban kialakuljon a rendszeres testmozgás iránti igény, amely lehetővé teszi a testi-lelki egészség megőrzését.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módját lsd. a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai c. fejezetben.

89

2016


VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani.

Célok és feladatok

23.1 Alsó tagozat Furulya: szabadon választható tanórai foglalkozás – az ének-zenei osztályok 1. és 2. évfolyamosai számára. A furulyázás alapjainak elmélyítésére, gyakorlásra.

23.2 Felső tagozat Rajz- vizuális kultúra - szabadon választható tanórai foglalkozás - lehetőség a mindennapos művészeti nevelés alsó tagozatban elkezdett munkájának folytatására- középpontban a sokszínű tevékenység – a műhelymunka, alkalom sokféle technika kipróbálására, igazi alkotómunka, lehetőség az önkifejezésre. Énekkar: szabadon választható tanórai foglalkozás - az alsó tagozatban megismert kórusmunka szerves folytatása az ének-zeneisek számára. Drámafoglalkozás: szakkör, a színjátszás iránt érdeklődők számára a drámásoknak kiemelten ajánlott, de nyitott alkotóműhely.

90

2016


23.3 Alsó és felső tagozat Tömegsport: a foglalkozásokon való részvétellel teljesíthető maximum két óra a mindennapos testnevelés foglalkozásaiból. További szakkörök: Az éves munkaterv szerint kínáljuk 14-16 óra között tanulóinknak a különböző érdeklődési körök szerint. A

pedagógusválasztás

szabálya:

a

pedagógusok

végzettségüknek,

szaktárgyuknak,

munkakörüknek, munkabeosztásuknak megfelelően láthatják el a fenti feladatokat. Amennyiben a tantárgyfelosztás lehetővé teszi, az egyéb foglalkozásokat tartó pedagógusok közül van a tanulóknak lehetősége a választásra, a szakkörre való végleges jelentkezéskor.

91

2016


2016

A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 24.1 A tanulók értékelése Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei  A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése – valamennyi tantárgyból.

 Az

ismeretek

alkalmazásában

elért

gyakorlottság

ellenőrizhetően

elérje

a

továbbhaladáshoz szükséges szintet.

 A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon való haladásra.  A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet.  A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele).

 Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott bizonyíthatja a követelményeknek való megfelelését.

 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

 Az első évfolyamon az első félévében és tanév végén szöveges értékelés és minősítés.  A 2. évfolyam 1. félévében szöveges értékeléssel és minősítéssel értékeljük a tanulók munkáját.

Az

első

évfolyamon

negyedévenként

írásban,

illetve

személyes

beszélgetések során kapnak tájékoztatást a szülők gyermekeik munkájáról.

 Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul” ott a szülő és a Pedagógiai Szakszolgálat bevonásával keressük az elmaradás okait, a fejlesztés lehetőségeit.

92


 A 2. évfolyamosokat negyedévkor szöveges értékeléssel, félévkor szöveges értékeléssel és minősítéssel, tanév végén osztályzatokkal értékeljük. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

24.2 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, számonkérés célja  a pedagógus tájékozódjon arról, hogyan sikerült a tanulóknak elsajátítaniuk a tananyagot. Ennek tükrében kell kiegészítenie, korrigálnia további oktató munkáját.

 a tanuló és a szülő kapjon visszajelzést arról, hogy a tananyag elsajátításában milyen szinten tart.

 ösztönözze arra a tanulót, hogy folyamatosan készüljön az órára, mert az ismeretek elsajátítása csak így válhat alapossá és tartóssá.

 önértékelésre szoktatja a gyerekeket.

Feladata  az előírt tananyag minél tökéletesebb elsajátítása,  az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásba való átültetése.

Követelményei  A tanulónak az oktatás egész folyamata alatt tudnia kell, milyen ismereteket fog elsajátítani, ill. az elsajátításban milyen szintig kell eljutnia.

 A tanuló tanulási folyamatát hassa át a tanulók folyamatos önellenőrzése, önértékelése.  Ehhez a tanári számonkéréssel is nyújthatunk segítséget. 

Csak a tantervi anyagot kérjük számon, és olyan mélységben, ahogyan az adott tanulótól az adott szinten elvárható. A pedagógus pozitív beállítottsága feltétlenül szükséges: a tanulónak éreznie kell, hogy a tudására vagyunk kíváncsiak, nem pedig a hiányosságaira.

 A számonkéréssel büntetni nem lehet.  Folyamatosnak, rendszeresnek kell lennie.  Legyen a lehetőségekhez képest, személyre szabott. A szorongó, zárkózott, beszédhibás gyerekek problémáira egyéni elbírálás során tekintettel van a pedagógus.

 Legyen lehetőleg változatos, többféle módszert alkalmazó.

93

2016


 Módját, módszereit a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell megválasztani.  Az életkor előre haladtával egyre jobban törekszünk arra, hogy minél magasabb szintű gondolkodási folyamatok elvégzésére ösztönözzük a tanulókat a számonkérés során (pl. általánosítás, ok-okozati összefüggések megfigyeltetése stb.).

 Mindezeket figyelembe véve a pedagógus szabadságában áll, hogy tanári lelkiismeretére támaszkodva maga döntse el, miként, hogyan alkalmazza a számonkérést az oktató-nevelő munkájában.

A számonkérés alapvető formái: Szóbeli számonkérés Függetlenül a tantárgytól, minden órán alkalmazhatók:

 kérdezés,  feleltetés,  kiselőadás,  memoriterek számonkérése.

Írásbeli számonkérés 

dolgozat



írásbeli felelet

Szóbeli és írásbeli számonkérés 

projektmunkák

Ezen kívül a különböző tantárgyak, a számonkérés számtalan formáját kínálják, amiből a pedagógus tetszőlegesen válogathat.

Rendje  lehet folyamatos, ill. esetenkénti,  lehet egy-egy ismeretet, egy-egy témát számonkérő,  a csoportmunkában a tevékenység értéklelése,  minden tanuló vegyen részt szóbeli számonkérésben tantárgyanként évente legalább 2 alkalommal. A szorongó, dadogó, beszédhibás gyerekeknél a pedagógus szakmai belátása alapján maga dönti el, hogy esetükben él-e ezzel a lehetőséggel vagy kétszemélyes helyzetben alkalmazza azt.

Követelményei 94

2016


 alapvető, hogy a pedagógus kérdéskultúrája megfelelő legyen,  arra kell ösztönözni a tanulót, hogy a számonkérésre adott válasza logikus, nyelvileg igényes, minél alaposabb, s önállóbb legyen,

 a pedagógus a felmerülő hibákat, hiányosságokat azonnal egészítse, javítsa ki,  a számonkérés folyamatába lehetőleg be kell vonni az osztály többi tagját is,  a lehetőségekhez képest vegyük figyelembe a tanulók egyéni adottságait.

24.3 A beszámoltatások rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Rendje A tanuló rendszeres tájékoztatást kell, hogy kapjon tanulmányi

előmeneteléről,

magatartásának és szorgalmának értékeléséről az alábbiak szerint: 

szóbeli felelet esetén azonnal,



dolgozat esetén két héten belül,



írásbeli felelet esetén egy héten belül,



félévi és év végi osztályzatainak lezárása előtt legalább egy héttel,



magatartásának és szorgalmának minősítéséről havonta.

Alsó tagozaton 

az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében negyedévente szöveges minősítés formájában,



a 2. évfolyam második félévétől a 4. évfolyam végéig havonta osztályzattal. Felső tagozaton



havonta

Az írásbeli méréseket összeállíthatja a pedagógus önmaga is, de alkalmazhat kész feladatlapokat, teszteket is.

Egy-egy témát dolgozattal zárunk le. Részt veszünk a kerületi mérésekben.

95

2016


Korlátai  Vegye figyelembe a tanulók egyéni adottságait, a részképesség-zavarral küzdők esetében a szakértői véleményt, illetve az igazgató egyéni elbírálás szerinti határozatát. 

Egy tanítási napon a tanuló legfeljebb két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.



A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára.

 Írásbeli feleletnek minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely nem tölti ki a teljes órát (maximum 25 perces) és az adott témakörön belül kisebb anyagrészt érint.

24.4 A számonkérés fajtáinak szerepe az értékelésben Az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg.

Diagnosztikus értékelés Célja a helyzetfeltárás, eredményei alapján a pedagógus megtervezi a további fejlesztést, a hiányosságok pótlását, és/vagy differenciált fejlesztő csoportba sorol. Érdemjeggyel nem értékeljük. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe/ e-naplóba a szülők tájékoztatásának céljából

Lehetőségei: 

Év eleji tudásszintmérések, amelyeket érdemjeggyel nem értékelünk. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe a szülők tájékoztatásának céljából.



Témakörök előtt előzetes tudás felmérésére szolgáló mérések, amelyeket érdemjeggyel nem értékelünk. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe a szülők tájékoztatásának céljából.



Első osztályban a DIFER mérés, amelyről a szülő kérésre szóbeli tájékoztatást kaphat az osztálytanítótól.



Kerületi mérések, amelynek eredményeit az aktuális rend szerint hozzák nyilvánosságra.



Országos kompetenciamérések (központilag értékelik, az értékelés eredményét internetes felületen teszik elérhetővé).

96

2016


Formatív értékelés Célja a tanuló aktuális tudásának visszacsatolása, az arról való tájékoztatás, ösztönzés. Érdemjeggyel, szóban, motiváló pontok, csillagok segítségével értékeljük.

Formái: 

írásbeli feleletek,



szóbeli feleletek,



csoportmunkák értékelése,



órai beszélgetések értékelése (kérdések-feleletek),



kiselőadások értékelése,



házi dolgozatok eredményei,



IKT munkák: tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése, képes, mozgófilmes, multimédiás produktum,



tanórákon készített produktumok: rajz, vizuális munka, térbeli modell, plakát értékelése.

Szummatív értékelés Célja egy hosszabb folyamatot lezáró minősítés. Érdemjeggyel értékeljük.

Formái:

97



dolgozatok



félévi, év végi osztályzat



vizsga

2016


24.5 A tanulók teljesítményének értékelése, a minősítés követelményei és formái Az írásbeli és szóbeli teljesítmény egyenlő súllyal szerepel a tanuló minősítésében. A szóbeli és írásbeli számonkérés fajtái változatos gazdagságban állnak a pedagógus rendelkezésére. Megválasztásuk, az értékelés függ a tanulóközösség összetételétől, a tananyagtól. Mivel mindkettőt a pedagógus látja át egészében, a döntés is az ő kezében van.

Az érdemjegynek a tanuló tudása mellett tükröznie kell a félév / tanév során végzett munka rendszerességét, minőségét, a tanuló tananyagban való előrehaladását és a tanár által a tanév elején megfogalmazott és közölt követelmények teljesítésének mértékét. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5)

jó (4),

közepes (3),

Szöveges minősítések: Félévkor és év végén: 

erkölcstanból,



tánc-és drámából,



életvitel-és gyakorlati ismeretekből,



hon-és népismeretből adunk.

A minősítés szövege:

98



Kiválóan teljesített



Jól teljesített



Megfelelően teljesített

elégséges (2),

elégtelen (1).

2016


A mindennapos testnevelés 5 órájából háromban érdemjegyet ad a szaktanár, az iskolai sportkör keretében teljesített két órában pedig folyamatos szóbeli (formatív) értékelést nyújt a gyermekeknek, fejlődésük érdekében. Alsó tagozaton 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanuló tudását az alábbiak szerint szövegesen minősítjük: 

Kiválóan teljesített



Jól teljesített



Megfelelően teljesített



Felzárkóztatásra szorul

A negyed – és háromnegyed éves értékeléskor a készségtárgyak közül csak az emelt szinten tanult tantárgyakat értékeljük.

24.6 A szöveges értékelés és minősítés rendszere és időpontjai Idő

1. negyedév

Félév

3. negyedév

Év vége

1. évfolyam

2. évfolyam

Tájékoztató+

3. évfolyam

4. évfolyam

Osztályzat

Osztályzat

Osztályzat

Osztályzat

Tájékoztató

szóbeli értékelés Szöveges értékelés +

Szöveges értékelés +

minősítés

minősítés

Tájékoztató+ szóbeli értékelés Szöveges

értékelés

minősítés

+

Osztályzat

A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az alsó tagozaton motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.) használunk. Ha a tanuló minősítése az 1. évfolyamon, illetve a 2. évfolyam első félév végén „felzárkóztatásra szorul”, az iskolának a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét,

99

2016


fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

100

2016


24.7 A tanulók osztályzattal történő értékelése Az értékelés lehetséges változatai és kritériumai Tantárgyi: Kitűnő (5) minősítést kap az a tanuló, ha az adott tantárgyból a tanév során szinte minden szerzett érdemjegye jeles, tanulmányi versenyeken vesz részt, sikeresen szerepel. Készségei, jártasságai, képességei az adott évfolyam követelményeinek maradéktalanul megfelelnek. Képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására. Alkotó módon képes a tananyagot feldolgozni, elsajátítani.

Jeles (5) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri a tanagyagot, képes azt alkalmazni. Pontosan, szabályosan, saját szavaival fogalmaz, szabadon, önállóan

beszél.

Képességei,

készségei,

jártasságai

megfelelnek

az

adott

évfolyam

követelményeinek. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeket kevés bizonytalansággal megbízhatóan teljesíti, azoknak csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. A definíciókat, fogalmakat, szabályokat megtanulja, de nem minden esetben tudja alkalmazni azokat. Képességei, készségei, jártasságai esetleg az adott évfolyamon elvárhatónál valamivel bizonytalanabbak lehetnek. Közepes (3) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői kiegészítésre, segítségre szorul. Ismeretei felszínesek, rövid mondatokban fogalmaz. Készségei, képességei, jártasságai fejlesztésre szorulnak. Elégséges (2) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, képességekkel, jártasságokkal. Ezekben felzárkóztatásra szorul. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért. A gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre.

101

2016


Elégtelen (1) kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek egyáltalán nem tesz eleget. A tanulók, és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám

Az osztályzatot rögzítjük e-naplóba. Jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit.

24.8 Az SNI tanulók beszámoltatásának, számonkérésének formái, rendje, követelményei Minden SNI tanuló egyedi problémáját figyelembe véve, az adott igényekhez igazodva a szakértői véleményben foglaltak szerint 

biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt,



segédeszközök használatának lehetőségét (számítógép),



kevesebb, egyszerűbb, differenciált feladatok adásával segítjük,



szükség esetén a beszámoltatás szóbeli formájára adunk lehetőséget,



Írásbeli beszámoltatás esetén figyelembe vesszük a problémából adódó hibákat.

Az SNI és részképesség-zavaros tanulók teljesítményének értékelése egyéni mérlegelést és döntést igényel. Az igazgató szükség esetén a tanuló fejlődése érdekében felmentheti a tanulót az osztályozással való értékelés és minősítés alól, a Szakértői Bizottság véleménye alapján. Az osztályzattal nem minősített tanuló az adott tantárgyból minden esetben szöveges értékelést kap félévkor és év végén.

102

2016


24.9 Az otthoni, az alsós és felsős napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél 

erősíteni az órán megtanultakat,



az adott témában a gyerekek készségeit fejleszteni.

Elvek 

A házi feladat kijelölésénél vegyük figyelembe a tanulók órarendi terhelését.



A tanulók képességeit figyelembe véve differenciáltan adunk házi feladatot.



Az órán elsajátított tanulási technikák fejlesztésével segítséget adunk az önálló felkészüléshez.



Vegyük igénybe az iskolai könyvtár szolgáltatásait. A könyvtárban rendelkezésre álló könyveket, lexikonokat, szótárakat használjuk fel a felkészüléshez.



A pedagógus mérlegelje, hogy a tanuló rendelkezésére állnak-e a házi feladat elvégzéséhez szükséges eszközök.



Adjunk lehetőséget a tanulói kollaborációra, kihasználva a kiterjesztett osztályterem által nyújtott lehetőségeket.

Korlátok Tanítási szünetre az egyik óráról a másikra adandó mennyiség adható.

103

2016


A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 25.1 A jutalmazás alapelvei és formái 

A tanuló a tanév során az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szerepléséért vagy közösségi feladatainak magas színvonalú elvégzéséért szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülhet. A dicséret bejegyzésre kerül az e-naplóba, tájékoztató füzetbe és az ellenőrző könyvbe.



A tanulmányi, művészeti vagy sportversenyeken kiemelkedő eredményt (kerületi1-6. helyezés, fővárosi 1-12.helyezés, országos versenyeken 1-20.helyezés) elért tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.



Igazgatói dicséret jár: az iskolai karácsonyi és év végi koncerten való szereplésért. A tantestület szavazata alapján az iskolai rajzkiállításon évfolyamonként a 3 legszínvonalasabb munkát készítő tanulónak, valamint az iskolai ünnepélyeken nyújtott színvonalas szereplésért. Három, az e -naplóba bejegyzett szaktanári dicséret után osztályfőnöki dicséret jár.



Három, az e-naplóba bejegyzett osztályfőnöki dicséret után igazgatói dicséret jár.



Jutalmazásban részesül az a gyermek, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújt.



A tanuló, ha valamely tantárgyból a félév vagy a tanév során kiemelkedő eredményt ért el, szaktanárától tantárgyi dicséretben részesül. E dicséret félévkor az értékelésébenaz osztályzat melletti „d”(dicséretes) jellel, tanév végén a bizonyítványban szövegesen:„kitűnő” értékeléssel kerül rögzítésre.



Ha a tanuló több tárgyból ér el kiemelkedő tanulmányi eredményt, vagy magatartásával, szorgalmával kitűnik osztálytársai közül, a tanév végén tantestületi dicséretben részesülhet. E dicséret a bizonyítványban kerül rögzítésre.



A kerületi versenyeken elért 1-3. helyezésért, a fővárosi, országos versenyen való eredményes szerepléséért a tanuló fényképe minden tanév végén felkerül a „LEGEK” dicsőségtablóra, melyet elektronikusan vagy tabló formában teszünk közzé.

104

2016


Az „Év tanulója” díjat minden tanév végén az a 4. illetve 8. osztályos tanuló kaphatja a



nevelőtestület javaslata alapján, aki az adott tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, magatartása és szorgalma példamutató, versenyeken eredményesen szerepelt, közösségi munkában aktívan vett részt. Az iskola aranykönyvébe kerülhetnek azok a 8. osztályos tanulók a nevelőtestület javaslata



alapján, akik tanulmányi eredményükkel, példamutató magatartásukkal, szorgalmukkal, közösségi munkájukkal, versenyeredményeikkel erre méltóvá váltak. Országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló



kerületi, budapesti, országos elismerésére, kitüntetésére az iskola igazgatója tesz javaslatot.

A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik 

az osztályközösség,



diákönkormányzat,



az osztályfőnök,



a nevelőtestület,



az igazgatóhelyettesek és az igazgató.

Az elismerés formái 

szaktanári dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt),



igazgatói dicséret (írásban),



nevelőtestületi dicséret,



esetenként lehetőség van más módon történő jutalmazásra is pl. könyv, emléklap, oklevél, stb.

Elismerés színterei osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák,



iskolavezetés, igazgató előtt,



iskolarádióban,



iskola honlapján,

105



2016


iskolai rendezvényeken.

Az elmarasztalás alapelvei Azt a tanulót, aki 

a tanulói Házirend előírásait megszegi,



igazolatlanul mulaszt,



iskolán kívüli rendezvényen fegyelemsértést követ el,



vét a társadalmi tulajdon ellen,



vállalt feladatait hanyagul végzi

büntetésben lehet részesíteni. 

A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál mérlegelni kell a kötelezettségszegés körülményeit, súlyosságát, szándékosságát, ismételt előfordulását és a tanuló életkorát.



A fegyelmi intézkedés kizárólag pedagógiai célokat szolgálhat, lehetőséget adva a problémamegoldásra, az erkölcsi felelősségérzet fejlesztésére, a békéltetési és jóvátételi lehetőségek alkalmazására.

Az iskolai büntetések kiszabásánál érvényesülnie kell a fokozatosság elvének.

Az elmarasztalás formái, fokozatai szaktanári, ügyeletes tanári figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés,



osztályfőnöki intő,



igazgatói figyelmeztetés,



igazgatói intő,



tantestületi figyelmeztetés,



tantestületi intő,



fegyelmi eljárást követően:

106





megrovás,



szigorú megrovás,



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése,



megvonása,

2016




áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy



iskolába,



eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,



kizárás az iskolából.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, és a cselekvés súlyától függően kell fegyelmi intézkedésben részesíteni.

25.2 A tanuló megatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5)

jó (4)) változó (3)

rossz (2)

A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5)

jó (4) változó (3)

hanyag (2)

A szempontok megfogalmazását rugalmasan lehet kezelni. Azokból mindig az osztály, vagy az adott tanuló szempontjából legfontosabbakat kell és lehet kiválasztani.

25.3 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás magatartású az a tanuló, aki az iskola céljainak érdekében kiemelkedően tevékenykedik, erősíti annak jó hírét,



igényes önmagával és társaival szemben,



ötleteivel, kezdeményezéseivel segíti közössége fejlődését,



tanáraival, felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, jóindulatú, segítőkész,



magatartásával példát mutat,

107



2016


a házirend előírásait, a közösségi élet, a társas viselkedés alapszabályait betartja, másokat is erre ösztönöz.

Jó magatartású az a tanuló, aki 

figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz annak életében,



a rábízott feladatot pontosan teljesíti,



a házirend szabályait betartja,



a tanítási órákon, a tanórákon kívüli foglalkozásokon és szünetekben általában fegyelmezetten viselkedik, tisztelettudó, udvarias, jóindulatú.

Változó magatartású az a tanuló, aki 

az iskola házirendjének szabályait nem mindig tartja be,



fegyelmezetlen magatartásával gyakran zavarja az óra menetét, társai munkáját,



időnként durva, udvariatlan,



a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös, vonakodó),



kifogásolható magatartása miatt intésben részesül.

Rossz magatartású az a tanuló, aki 

fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó), hibáit nem látja be, rombolja az iskola jó hírét, a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti,



tanárainak és társainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet,



többször igazolatlanul mulaszt,



kifogásolható magatartása miatt többszöri intésben részesül.

108



2016


25.4 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás szorgalmú az a tanuló, aki 

a tantervi követelményeket képességinek megfelelően – példamutatóan kitartó munkával igyekszik elsajátítani,



munkájában pontos, megbízható, igényes,



a tanórán aktívan vesz részt az ismeretszerzésben, figyel, készül,



többletfeladatokat vállal,



pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki 

képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de nagyobb erőfeszítésre nem törekszik,



tanításhoz szükséges felszerelést magával hozza, rendben tartja, házi feladatait elkészíti alapvető hiányosságai nincsenek,



többletmunkát csak erőteljes ösztönzésre vállal.

Változó szorgalmú az a tanuló, aki 

a munkavégzésében ingadozó: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik, esetenként nem készül az órákra,



szétszórt, önállótlan,



csak figyelmeztetésre kezd munkához, a kapott feladatokat felületesen végzi el,



taneszközeit, felszerelését gyakran otthon felejti,



házi feladatait gyakran nem készíti el.

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki a munkavégzésben megbízhatatlan, tanítási órákon nem figyel, nem vesz részt a munkában,



képességei alatt teljesít,



munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak,



felszerelését rendszeresen otthon felejti,



egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

109



2016


CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 26.1 A csoportbontások kialakításának szempontjai A csoportbontás kialakításakor az intézmény infrastrukturális feltételeit, valamint finanszírozási szempontokat is figyelembe kell vennünk, törekedve a különböző képességű, valamint

a

hátrányos

helyzetű

tanulók

arányos

elosztására.

A csoportokat több szempont alapján alakítjuk ki a helyzettől függően: 

egyszerű szétválasztás: informatika,



differenciált csoportbontás: idegen nyelv,



cserebontás, a bontott tantárgy szempontjai szerint: technika,



váltóbontás (az osztály egyik részének van csak órája): informatika.

Iskolánkban két idegen nyelv tanulására van lehetőség: angol és német nyelveket oktatunk 4. osztálytól. A két nyelv tanulásának arányait úgy tartjuk meg, hogy a törvényeknek megfelelően a férőhely erejéig szabadon választható a két nyelv, azon túl sorsolással döntjük el a csoportok elosztását a két nyelv között 3. osztály 2. félévében Az idegen nyelv tanulása felső tagozaton 5. osztálytól az eredményesebb oktatás érdekében csoportbontásban folyik, alap és emelt óraszámban. A csoportok közötti átjárhatóság lehetséges a szaktanárok javaslata alapján. A német és angol emelt óraszámú csoportba maximum 15-15 tanuló kerülhet, melytől csak a magas évfolyamlétszámok esetében a szaktanár javaslatára lehet eltérni. Minden negyedik osztályos tanulónak esélye van rá, hogy bekerüljön. A csoportba sorolást a negyedikes osztályfőnökök és az idegen nyelvet tanító tanárok készítik el a következők alapján: anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi készségeket mérő feladatlap eredménye,



a tanuló 3. év végi és 4. félévi osztályzatai nyelvtan, irodalom és matematika tantárgyakból,

110



2016


szóbeli beszélgetés (erre csak akkor kerül sor, ha az előző kettő alapján egyenlő sorrendiség alakul ki).

Az

eredményekről

a

tanulók

és

a

szülők

írásbeli

tájékoztatást

kapnak.

Az emelt óraszámú csoportba kerülő tanulók szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy igénylik-e az emelt óraszámú oktatást, illetve arról, hogy a tanuló iskolánk diákja marad-e a következő évben.

26.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az egyéb foglalkozások (tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások) keretén belül is biztosítjuk tanulóink számára a komplex művészeti nevelés megvalósulását, a tehetséggondozást, felzárkóztatást és különböző szabadidős tevékenységeket. Az egyéb foglalkozások közé sorolandó a napközi és a tanulószoba, a szakkörök, tehetséggondozó foglakozások, korrepetálás.

Egyéb foglalkozások szervezésének elvei: 

kapcsolódik az iskola oktatási, nevelési folyamatához,



lehetőséget ad új ismeretek megszerzésére,



rendszerezi, szelektálja, elmélyíti a már meglévő ismereteket,



segíti a tanulási képességek szerinti fejlesztést,



szolgálja a kiemelkedő képességű tanulók speciális értékeinek továbbfejlesztését,



hasznos, kulturált, a tanulók igényeinek, egyéni érdeklődésének megfelelő programokat kínál, összehangolva az iskola és a családok törekvéseit,



biztosítja tanulóink mozgás- és játékigényének kielégítését,



lehetővé teszi az aktív művelődést,



fejleszti a társas-közösségi kapcsolatokat,



új élményekkel gazdagít,



figyelembe veszi a tanulók szociális körülményeit, a gazdasági lehetőségeket.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások segítik:

111

2016


26.3 Tanulószoba, napközi Célja: 

A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával önálló tanulásra nevelés, alapvető szokások, készségek, képességek fejlesztése.



A tanórákra való felkészülés segítése.



A csoportok közösséggé alakítása.



A helyes napirend kialakítása, rendszeres életmódra nevelés.



Kötött és kötetlen tevékenységek szervezésével a szabadidő kulturált felhasználására nevelés.



A napközis hagyományok (ünnepségek, rendezvények, köszöntők) ápolása annak érdekében, hogy tanulóink otthonosan érezzék magukat az iskolában.



A mindennapos testmozgás biztosítása.

A napközi, tanulószoba szervezési elvei A szülők igénye alapján biztosítjuk a napközibe és a tanulószobára való felvételt. Felvételre az előző tanév májusában írásban kell jelentkezni. Napközis, tanulószobai ellátást kell biztosítani a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, ha igénylik azt. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején illetőleg év közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Az osztályfőnök szorgalmazhatja a tanulószoba évközi igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a megengedett létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók

112



akiket egyik szülője egyedül nevel,



akik nehéz szociális körülmények között élnek,



akiknek mindkét szülője dolgozik,



akik állami gondozottak.

2016


Napköziotthon Szervezése az 1-4. évfolyamon történik. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00-ig tartanak. Szülői igény esetén a napközis tanulók részére 16:00 – 17.00-ig az iskola felügyeletet biztosít. Tanítási szünetekben, munkanapokon - a szülő külön kérésére - összevont tanulócsoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akik nem tudják megoldani gyermekük otthoni felügyeletét. A felügyeletet ezekben az iskola 7.00-16.00 óráig, rendkívüli esetben 17 óráig biztosítja. Az ügyeletet több köznevelési intézmény közösen is megszervezheti.

Tanulószoba A tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon az utolsó tanítási óra végét követően 16 óráig az erre kijelölt tanteremben. Szülői igény esetén a tanulók számára 16.00 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít. Az igények felmérésére szeptember első hetében kerül sor. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató- vagy ellenőrzőfüzetbe beírt kérelme alapján történhet.

26.4 Egyéb foglalkozások Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, művésziek, sport-jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról és létszámáról, a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével, az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola igazgatója április 15-ig tájékoztat az induló szakkörökről a Szülői Közösség és a Dökkel egyeztetve. A tanuló szülői beleegyezéssel május 20-áig jelezheti írásban, hogy melyik

113

2016


szakkört választotta. Amennyiben a tanuló felvételt nyert, a

tanítási év végéig köteles a

foglalkozásokon részt venni.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolai, iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Korrepetálás, fejlesztő foglalkozások A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése és a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatás.

Hagyományos tanórán kívüli foglalkozásaink Az iskolán, tanórán kívüli foglalkozások anyagi terhet rónak a szülőkre, ezért csak abban az esetben szervezhetők meg, ha a szülők a költségeket vállalják, és erről írásban nyilatkoznak. A rossz anyagi körülmények között élő családok gyermekeit az iskola alapítványa lehetőségeihez mérten támogathatja.

Tanulmányi kirándulás Tanév végén az utolsó tanítási héten minden osztály önköltséges tanulmányi kiránduláson vesz részt.

Célja: tanulók életszerű ismereteket szerezzenek hazánk egyes tájairól,



felkeltsük és kialakítsuk érdeklődésüket a környezet természeti és kulturális értékei iránt,



példát kapjanak a szabadidő hasznos eltöltéséről,



élményszerű ismeretszerzésben vegyenek részt,



átéljék a felfedezés örömét,



értsék, hogy a világról szerezhető információk nagyon sokféle úton érhetők el,



legyen állandó kapcsolatuk a művészetekkel,

114



2016


Múzeumlátogatás Minden tanév októberében az osztályok önköltséges múzeumlátogatást szerveznek.

Célja: 

múzeumlátogató, művészetek iránt fogékony, befogadóvá nevelés,



az iskolában tanultak hasznosítása,



a múzeumi tapasztalatok alkalmazása a tanítási órákon,

Színházlátogatás - önköltséges Célja: 

színházlátogató, művészetek iránt fogékony, befogadóvá nevelés

Erdei ünnepek Az 1-3. évfolyamos tanulóknak a szülők hozzájárulásával, egy-négy alkalommal szervezünk kirándulást az Erdei Művelődés Házába, Visegrádra.

Célja: 

természettel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, bővítése,



ismerkedés népi hagyományokkal,



az ünnepkörhöz kapcsolódó kézműveskedés.

Hagyományok Háza A 3.-4. évfolyam tanulói évente egy-két alkalommal a Hagyományok Háza jeles napokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő foglalkozásán vesznek részt a szülők beleegyezésével.

Célja: ismerkedés a népszokásokkal, hagyományokkal,



dal-, és tánctanulás,



kézműves foglalkozás természetes anyagok felhasználásával.

115



2016


Erdei iskola Iskolánk negyedik évfolyamos tanulói önköltséges erdei iskolában vehetnek részt.

Célja: a környezet komplex megismerése,



az osztályközösség szocializációjának megerősítése,



a környezettudatos nevelés alsó tagozatban kialakított attitűdjének megerősítése,



az elsajátított ismeretek fejlesztése,



a természetismeret tantárgy előkészítése, az érdeklődés kialakítása.

116



2016


A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Célunk az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, testi-lelki egészségmegőrző hatásának növelése. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, hiteles, objektív mérése, tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztése. A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése, a tanulók egészség és test-kulturális ismereteinek bővítése. A tanulók fizikai állapotának mérésének alapját a NETFIT vizsgálati módszer szolgáltatja.

27.1 Alsó tagozat 1. osztály: 

6 perces futás,



helyből távolugrás,



hasonfekvésből törzsemelés. 2. osztály



6 perces futás,






hasonfekvésből törzsemelés. 3. osztály



12 perces futás,






hasonfekvésből törzsemelés,



hanyattfekvésből felülés. 4. osztály

117



12 perces futás,









hanyattfekvésből felülés.

2016


27.2 Felső tagozat Aerob állóképesség mérése: 

Cooper-teszt

Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: 







hanyattfekvésből felülés,



fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás,



tömött labdadobás hátra két kézzel, fej fölött.

27.3 A mérés menete Minden tanévben két alkalommal (őszi ill. tavaszi időszak) kerül sor a Cooper-teszt mérésére (alsó tagozaton egy alkalommal, tavasszal), míg az általános testi erő, erő-állóképesség méréseit évi egy alkalommal (téli időszak) végzik el alsó tagozaton- osztálytanítók, felső tagozaton-testnevelők. A gyakorlatok pontos végrehajtását és rögzítését a testnevelők által összeállított feladatsor ill. táblázat segíti. Ily módon lehetőségünk nyílik első osztálytól nyolcadik osztályig végigkövetni minden tanuló fizikai állapotának változásait. A felmérés adatait nem minősítjük pontszámmal, a tanulók eredményeit önmagukhoz, valamint az előző évi eredményükhöz mérjük.

27.4 Vizsgálati módszer Általános tudnivalók 

A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tudnia kell a vizsgálat célját, gyakorlati hasznát és az elvégzendő feladatokat.



A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.



Valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.



A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű végrehajtani.



Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.



A Cooper-teszt megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmét: o a tőle telhető legnagyobb – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadóssága, hogy meg

118

2016


kelljen állnia, ha ez mégis bekövetkezne, akkor rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága elmúlik, majd folytassa a futást. 

Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül csak a helyből távolugrás, ill. tömött labdadobás próbánál kell - legalább három - kísérleti lehetőséget biztosítani.



A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a vizsgált személy elméletben megismerje és gyakorlatban begyakorolja azokat az alapvető ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az önálló, tudatos fittség méréséhez és az edzéstervezéshez.

27.5 Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez A motorikus próbák leírását, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság gerincvédelmi szakmai szempontból véleményezte. A szakvélemény alapján a végrehajtási utasításokban vastag betűs kiemeléssel megjelentek azok a különleges előírások, melyek betartása esetén a próbázók gerince a próbák során nem károsodik. Gyermekek esetében ez éppen olyan fontos, mint sportolók esetében: hiszen mind az egyoldalú iskolai terhelés és ülő életmód, mind pedig a sportolók fokozott (és sajnos sokszor szintén egyoldalú, a teljesítményre összpontosító) fizikai terhelése amúgy is károsító tényezőként jelenik meg a gerinc számára. A gerincgyógyász orvosok és gyógytornászok kérése a testnevelőkhöz és edzőkhöz, hogy különös gonddal ügyeljenek a próbázók gerincének védelmére.

119

2016


EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 28.1 Az egészségnevelés alapelvei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Lényeges szempontok: 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,



az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,



az értékek ismerete,



az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,



a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,



a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,



személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,



idővel való gazdálkodás szerepe,



rizikóvállalás és határai,



szenvedélybetegségek elkerülése,



nyugodt tanulási környezet kialakítása,



természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége,



problémák erőszakmentes megoldása.

28.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja elősegíteni azt a felismerést, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek egymással kölcsönös függésben vannak, nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonynak kellene lennie közöttük. A környezeti nevelés hivatott biztosítani a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget. Legfőbb célja, hogy kialakítson az emberekben és a társadalom egészében egy új környezettel kapcsolatos

120

2016


viselkedésmintát. A 60 nemzet által megfogalmazott definíció így hangzik: „A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére. Alapelvek: ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,



rendszerszemléletre nevelés,



holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,



fenntarthatóságra nevelés,



a környezetetika hatékony fejlesztése,



érzelmi és értelmi környezeti nevelés,



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,



tolerancia és segítő életmód,



környezettudatos magatartás és életvitel segítése,



életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,



az egészség és a környezet összefüggései,



helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések,



problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normái.

121



2016


A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 29.1 A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek 

A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás.



A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit.



A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés során az adott tantárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont.



Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára.



A tanulók emberi értékeinek, méltóságának, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során.

Céljaink Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a 

diszkriminációmentesség,



szegregációmentesség,



integráció biztosítása,



halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,



minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

29.2 A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések 

Iskolánk különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti

122

2016


ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. 

Az iskola vállalja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét segítő társintézményekkel a kapcsolatot felveszi, illetve fenntartja, ezekről a lehetőségekről a rászoruló tanulókat és szüleiket tájékoztatja.

Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

123

2016


SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek a következő formákban jelennek meg 

óvoda-iskola átmenetet segítő 2 hónapos előkészítő időszak az 1. osztály elején,



pedagógiai diagnosztizálás.(DIFER, kompetenciamérés),



habilitációs és rehabilitációs tevékenység,



tanórai differenciálás (homogén csoport),



kooperatív tanulás (heterogén csoport),



a drámapedagógia eszközei,



projektmunka (egyéni és csoportos),



prezentációs technikák,



tanulói értékelési formák gazdagítása.

30.1 Projektek A projektoktatás megvalósulásának színterei: 

projektek osztályon belül több tantárgyat összekapcsolva,



évfolyamszinten, lehetőség szerint minél több tantárgy bevonásával,



tagozatszinten 1-1 adott téma kidolgozása során,



Iskolaszinten a tagozatok együttműködésével. Ezek megvalósítása témahét keretén belül történik.

Alkalmanként egy-egy ünnepséget témanapként, osztálykeretben dolgozunk fel, amelyben az adott osztályban tanító tanárok az adott napon minden tantárgyat az adott ünnephez kapcsolódó tartalommal töltenek meg. A Föld Napja projekt tagozat szintű. Nemzeti összetartozás- Határtalanul! 2013-ban és 2015-ben a HATÁRTALANUL! programban elnyert pályázat értékelő szakaszában témanapot szervezünk, amelyen egész napos projekt keretében ismereteket szereznek

124

2016


a felsős tanulók a határon túli magyarság életéről, kultúrájáról. A tanulmányi kirándulás résztvevői megosztják élményeiket, tapasztalataikat az iskola közösségével. E-twinning projekt – nyelvi projektek. Iskolai szintű projekt az egészségnap.

30.2 A tanulásszervezés alapelvei 

differenciálás,



egyéni különbségek figyelembevétele,



tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,



problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret fejlesztése,



motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

30.3 A tanulásszervezés módszerei 

Alapmódszerek: o

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés



125

o

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

o

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek: o

páros munka

o

csoportmunka

o

játék

o

szerepjáték (drámapedagógia)

o

vita

o

kutató-felfedező módszer

o

kooperatív módszerek

o

projekt módszer

2016


30.4 Kooperatív technikák Az általunk használt tanítási módszerek között megjelenik a kooperatív tanulás technikája is, amely elsősorban a gyermekek egymással való együttműködését hivatott szolgálni. A technika lehetővé teszi, hogy tudástól, képességtől függetlenül minél több diákot vonjunk be a közös feladatmegoldásba. A pedagógusok gyakorló óráikon, esetenként az új ismeretet feldolgozó órákon, illetve közösségépítésre, kapcsolatok erősítésére, fejlesztésére az osztályfőnöki órákon vagy a napköziben is alkalmazhatják ennek technikáit. A differenciált csoportszervezést iskolánkban az eltérő képességgel és tudásszinttel rendelkező gyerekek lehetőség szerinti legmegfelelőbb fejlesztésére alkalmazzák a pedagógusok a tanítási óráikon, ezzel elősegítve a készségfejlesztést. (homogén csoportokban) Törekszünk az IKT eszközök, és az internethasználattal összefüggő módszerek alkalmazására. A remélhető fejlesztések hatására egyre többen használják ki a digitális tábla adta lehetőségeket tanítási óráik bizonyos hányadában, a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében. A

digitális

pedagógiai

módszerek

elterjesztésével

kapcsolatos

tevékenységek,

célkitűzések: 

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése,



IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése,



a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: 

csoportmunka



párosmunka-tanulópár



egyénre szabott munka



részben egyénre szabott munka



önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:

126

2016


mennyiségi differenciálás



minőségi differenciálás



tanulási követelmények differenciálása

Alkalmazására szánt feladattípusok: 

problémamegoldó csoportfeladatok



alkotó feladatok



felfedező, kutató feladatok



érvelésre-vitára alkalmas feladatok



ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak: 

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,



saját digitális oktatási anyagok,



felhő alapú tudásmegosztó tárhelyek



virtuális, ( kiterjesztett osztályterem )



multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),



multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,



e-Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

A művészeti nevelés kiemelt területe pedagógiai programunknak, ezért a nem művészeti tantárgyak oktatása során is minél többször alkalmazzuk a vizuális kultúra, ének-zene és a drámapedagógia adta lehetőségeket. Nemcsak a drámaórákon élünk a drámapedagógia eszközeivel, hanem az adott tantárgyhoz illeszkedően más órákon is (pl. érzékszervi finomítást elősegítő játékok ritmusjátékok, térhasználatot, tájékozódást fejlesztő játékok, fantáziajátékok, szerepjáték, stb). Pedagógiai munkánkban törekszünk a korszerű szemléletmód kialakítására, új tanítási módszerek elsajátítására. Elengedhetetlennek tartjuk a folyamatos megújulást annak érdekében, hogy érvényes válaszokat adhassunk a nevelés-oktatás időszerű kérdéseire.

127

2016


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA A dokumentum következő általános felülvizsgálatára legközelebb 2019/20. tanévben kerül sor. Minden olyan jogszabályi változás esetén előbb kell elvégezni a felülvizsgálatot, amely érinti a pedagógiai programot, továbbá ha a módosítást a nevelőtestület kezdeményezi.

128

2016


MELLÉKLET Tantárgyak helyi tanterve A tantárgyak helyi tantervei pedagógiai programunk melléklete, melyet elektronikus adathordozón tárolunk.

129

2016


FÜGGELÉK Saját záradékok Dicséretek       

Kiváló tanulmányi eredményéért,példamutató magatartásáért, kimagasló szorgalmáért tantestületi dicséretben részesül. Kiváló tanulmányi eredményéért tantestületi dicséretben részesül. Példamutató magatartásáért tantestületi dicséretben részesül. Kimagasló szorgalmáért tantestületi dicséretben részesül. Kiváló tanulmányi eredményéért és kimagasló szorgalmáért tantestületi dicséretben részesül. Példamutató magatartásáért, kimagasló szorgalmáért tantestületi dicséretben részesül. Kiváló tanulmányi eredményéért és példamutató magatartásáért tantestületi dicséretben részesül.

Egyéb   



Érkezett a(z)…………… iskolából ……………… dátummal. Távozott a(z) ……………… iskolába …………..dátummal. Az elveszett bizonyítvány helyett ezen törzslap alapján bizonyítvány másodlatot ( száma: ……… ) állítottam ki. A(z) ………. évfolyamtól érvényes bizonyítvány a korábbi évekre kiállított bizonyítvány elvesztése miatt. A(z)………. számot ……….számra helyesbítettem.



A *-gal jelölt bejegyzést érvénytelenítettem.



130

2016

ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:034878

Recommend Documents