ÚJHARTYÁN TKP FÜGGELÉKEK: 1-3.
1. SZ. FÜGGELÉK: A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS STATISZTIKAI ADATOK KIGYŰJTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
1.1. TERÜLETI ADATOK/ Újhartyán TAKARNET
Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb egyéb legkiseb legnagyob átlago önálló földrészlete önálló összes terület b földb földs földfekvés lakáso (m2/%) részlet részlet részlet k száma épülete k k száma (m2) (m2) (m2) száma 1308 10 6 258,1261/11,5 21 124177 1973 belterület külterület
1308
1
0
1984,5668/88, 5
ÖSSZESE N
2616
11
6
2242,6929
102
752870 15173
Földrészlet statisztika művelési áganként összes alrészlet terület (m2/%)
földrészlete alrészlete k k száma száma
művelési ág
erdő
148
181
fásított terület
4
4
603,7059
120
537026
33354 1
,7445
407
5373
1861 2
gyep (legelő)
113
604,4504/26,9 5 133 77,2114
gyep (rét)
244
276
E
GY SZántó
átlagos legkiseb legnagyob alrészle b b t alrészlet alrészlet terület (m2) (m2) (m2)
137,1775
1+ 2
30
77273
5805 3
423
91586
4970 4 3+ 4
214,3889/9,56 892
1388
970,4091/43,2 7
74
267210
6991 5
MÖT
1184,7980/52, 83
3-5
TT
1789,2484/79, 78
1-5
Kivett MINDÖSSZESE N
Térkép ellátottság Település
1519
1529
453,4445/20,2 2 2242,6929/100 ,0
Belterület
21
259776
2966 6 1-6
Külterület
KSH kód Vetület 0629
Méret arány
Feldolgozás
Szt 1:2880
Felmérés éve
B/Ált. 1:4000
Helyesb. Méret Fel- Felmérés H Vetület éve éve arány dolgozás
1966
-
Szt 1:2880
-
1966
DABASI „KISTÉRSÉG” ÖSSZ.: Körzeti földhivatal: Dabasi Földhivatal, 2370 Dabas, Bartók Béla u. 52. Megyei földhivatal: Pest Megyei Földhivatal, 1051 Budapest, Sas utca 19.
Földrészlet statisztika fekvésenként földrészletek száma
fekvés
egyéb önálló épületek száma
egyéb önálló lakások száma
legkisebb földrészlet terület (m2) 64106946 7
összes terület (m2)
belterület
37929
426
1588
külterület
25857
108
75
719776658
7
zártkert
479
67
0
1310632
35
ÖSSZESEN
64265
601
1663
785194236
Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág
földrészletek alrészletek száma száma
összes alrészlet terület (m2/%)
Újhartyán/Dkt ha/%
Legkisebb/legn alrészlet terüle
erdő
2518
3077
193821041
10/11
fásított ter.
81
82
91297
8
ÖSSZ.E.
19473,4018/24,8
604,4504/3,1
gyep (legelő)
1300
1561
37548070
30/2
gyep (rét)
1670
2070
33874456
19/
ÖSSZ.GY
7142,2526/9,1
214,3889/3,0 970,409/3,3
szántó
18142
28013
29242,1897/37,2
gyümölcsös
264
308
5288237
403/
szőlő
818
849
2107025
90
kert
35
37
53467
395
1897/
223/
ÖSSZ.ÜLT+K. halastó
4
12
744,8729/1,3 2899561
nádas
130
139
1490051
1/1
ÖSSZ. N+Tó
438,9612/0,6
MÖT
37465,11/47,7
1184,7980/3,2
TT/1
56959,5102/76,3
1789,2484/3,1
21559,9134/27,45
453,4445/2,1
78519,4236/100,0
2242,6929/2,8
kivett MINDÖSSZESEN
43679
43966
7/31
Az alábbi statisztikai adatokat az önkormányzati bocsátotta rendelkezésre: Az elmúlt évek lakónépességének alakulását figyelve kis mértékű növekedési folyamat mutatkozik. LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ÚJHARTYÁNBAN fő
2000
2001
2732
2729
2002
2003
2712
2004
2713
2005
2700
2009. év
2699
2755 fő
1055/1062*/ 2,56
1089/1069*/ 2,53 fő/db
A lakásszám alakulása: db - alatta: fő/lakás 1008/1041*/ 2,71
/*KSH adatforrástól való eltérés/ Az elmúlt évek figyelve jelentősebb mértékű növekedési folyamat mutatkozik. A lakásszám növekedés mennyiségét a használatbavételi engedélyek száma jóval meghaladja, mivel a belterületi üres telkek elfogytak és a meglévő építési telkein a régi épületek helyett jelentős számú új épület épült.
KÖRNYEZET STATISZTIKAI ADATOK: Infrastrukturális ellátottság, közművek
ÉV (és %)
2/ Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)
1/ Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)
3/ Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
2000
19,4
56,6
703
2005
20
88,6
819
4/ Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m
2008
20
97,1
877
2008/2000 %
103,1
171,6
124,8
8/ Háztartásokból köz-csatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)
9/ Az összes tisztított szennyvízből biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3)
6/ Közüzemi szennyvíz csatorna-hálózat hossza (km)
7/ Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
2000
30,7
658
50,8
60,7
2005
35,4
887
75,4
102
2008
35,4
945
84,2
107
2008/2000 %
115,3
143,6
165,7
176,3
13/ Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)
12/ Háztartási gázfogyasztók száma (db)
14/ Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)
2000
966
2680
1518
2005
1021
3406
1854
2008
1038
2516
1436
2008/2000 %
107,4
93,9
94,6
10/ Közmű víztisztító (tervezett (kgO2/nap
15/ Az öss gázcsőhá (km)
17/ Összes elszállított telepü-lési szilárd hulladék (tonna)
18/ A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna)
19/ Rendszeres hulladékgyűj- 20/ Személygép tésbe bevont lakások sz. (db) kocsik száma (d
2000
610,0
n.a*.
1045
2005
664,4
626,5
988
2008
833,6
795
989
2008/2000 %
136,7
*2008/2005: 126,9
94,6
Forrás: KSH honlap 2011. február hó
A közmű ellátottsági és közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó adatok /1-16/ elemzése során megállapítható, hogy A viziközmű adatok /1-11/ a település magasszintű ellátottságára, illetve az ellátottság fokozatos javulására mutatnak. A vízellátás valamennyi adata emelkedő tendenciát mutat. Feltűnő, hogy a vezetékes ellátásba bekapcsolt lakások számánál illetve a vezetékhossznál erősebb növekedést mutat a szolgáltatott vízmennyiség, amely 70%-os többletet mutat. A szennyvízelvezetés adatai is növekvők az időskálán. Itt is kiugróak a vízmennyiségi adatok, minden tekintetben (közcsatornában elvezett, tisztított és biológiailag is tisztított szennyvizek: 65-70%-os növekedés). A közműolló nyitottsága kismértékű, sőt, a vezetékes víz és szennyvíz adatok negatív egyenleget mutatnak: az elvezett szennyvíz mennyisége meghaladja a vezetéken szolgáltatott ivóvíz mennyiségét. A közüzemi energia szolgáltatásra vonatkozó adatok /12-16/ közül a vezetékes gázellátás mutatói érdekesek környezetvédelmi szempontból. Adatai közül egyedül a gázcső hálózat hossza mutat némi növekedést, a szolgáltatott gázmennyiség enyhén csökkenő mértékű. A hulladék gazdálkodásra vonatokozó adatok /17-19/ elsődleges környezetvédelmi adatnak tekinthetők. Ezek elemzése alapján megállapítható, hogy az összes elszállított szilárd hulladék mennyisége és ezen belül a lakosságtól elszállított hulladékmennyiség a vizsgált időszakban növekedett, mintegy 30%-kal. Az összes hulladék mennyiségen belül a lakossági részarány viszonylag állandó, 95% körüli értéket képvisel, tehát meghatározó tényező. A rendszeres gyűjtésbe bevont lakások száma némiképp meglepő tendenciát mutat: 2000 és 2005 közt csökkenő, 2005 – 2008 közt stagnáló arányt mutat. A 2 szélsőérték különbsége, a több mint 5%-os csökkenés a valóságban még nagyobb értékű lenne, figyelembe véve, hogy a lakásszám növekedett. Az adatok szerint a 2000. évi közel 100%-os ellátottság 2008-ra ~92%-ra csökkent. (?) A gépjármű ellátottsági adatok/20-21/ elemzése során megállapítható, hogy a személyszállító járművek száma nagyjából megegyezik a mindenkori lakásszámmal, egy évtized alatt kb 10%-os növekedést mutat. Hasonlóan alakul ezen belül a személygépkocsik száma is. Környezetvédelmi szempontból nem következtethetünk negatív tendenciákra a gépjárművek számából és növekedési arányukból. Az átlagosan háztartásonként 1 gépjármű motorizációs szempontból alacsony érték.
A közművesítettségi és közüzemi adatok elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a település magas szinten ellátott, az ellátottsági mutatók a településkategória feletti, urbánus értékeket mutatnak. Az ezekkel összefüggő származtatott környezeti mutatók (elsődlegesen: a talaj- és vízszennyezés jellemzői) is csak kedvező értékkel rendelkezhetnek.
A területgazdálkodásra, zöldfelületekre vonatkozó adatok csak néhány, környezetvédelmi szempontból kevésbé beszédes paraméter (pl. állami és önkormányzati tulajdonú utak hossza, burkolt úthossz) formájában állnak rendelkezésre. Az ezekre vonatkozó fenntartási, köztisztasági adatok nem ismertek, beleértve a közlekedési és egyéb közterületekre vonatkozó zöldfelületi adatokat is. Önálló zöldfelület-gazdálkodási adatok szintén nem érhetők el.
Talajerő-gazdálkodás, vegyszerhasználat: - a témakörre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok a vizsgált időszakra (2000 – 2010.) vonatkozóan. Így a szerves trágya és műtrágya felhasználás mennyiségére és arányaira, valamint az egyéb vegyszerhasználat kijuttatott növényvédő szerek, stb.) adataira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk. A mező- és erdőgazdálkodással kapcsolatban így csak a területi alapadatokra támaszkodhatunk. Ezek összesített főadatai: Belterület: 258,1 Külterület: 1984,6 (ha) Bt/Kt. aránya: 11,5/88,5 % összesen: 604,45 (ha) Erdőterület: belterület: 0 külterület: 604,45 Erdősültség: 27% Kivett terület (ha): 453,4 termőterület: 1789,2 kivett/termőter. aránya: 20,2/79,8% A környezetgazdálkodási szempontból releváns, következtetésre alapot adó agrárterületei adatok az előzetesen közölt, a település területének művelési ágak szerinti megoszlására vonatkozó adatok. Ezek persze önmagukban kevesek, mivel a művelés intenzitására vonatkozó bontásban nem állnak rendelkezésre, úgy hogy csak bizonyos főbb tendenciákra következtethetünk. Ökológiai – környezetgazdálkodási szempontból a legfontosabb értékelhető adatok a - A/ élő és holtfelületek arányának megállapítására alapot adó kivett/termőterületi arányszám - B/ valamint a termőterületen belül az állandó és az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező művelési ágak aránya - C/ a biológiai aktivitás szempontjából legértékesebb erdőterületek aránya A települési arányszámokat a dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítjuk. / A/ élő és holtfelületek arányának megállapítására alapot adó kivett/termőterületi arányszám: - - Kivett terület: 20,2/27,45 % termőterület: aránya: 79,8/76,3 % A második helyen közölt dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítva: a kivett területek aránya alacsonyabb (-7,25), a termőterületeké (+3,5%) magasabb.
B/ valamint a termőterületen belül az állandó és az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező művelési ágak aránya: - az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező – szántóterületi arányok: a mezőgazdasági összterületen belül: 81,9%; a termőterületen belül: 54,2%; a település összterületén belül: 43,27%; (37,2%) - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező – gyep (rét+legelő)területi arányok: a mezőgazdasági összterületen belül: 18,1%; a termőterületen belül: 12,0%; a település összterületén belül: 9,56%; (9,1%) - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező – erdőterületi arányok: a termőterületen belül: 33,8%; a település összterületén belül: 26,95%; - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező – erdő + gyepterületi arányok: a termőterületen belül: 45,76%; a település összterületén belül: 36,51%; (33,9%) A sorok végi zárójelben közölt dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítva: a gyep területek aránya kevéssel alacsonyabb (-0,46%), a szántóterületeké (+5,07%) magasabb, az erdő + gyepterületek összesített aránya ~+2,6 %-kal magasabb. C/ a biológiai aktivitás szempontjából legértékesebb erdőterületek aránya - az összes termőterületen belül: 33,8% - a település összterületéhez képest: 27,0% A dabasi kistérségi átlagértékekhez (24,8%) viszonyítva: az erdőterületek aránya magasabb(+2,2%). / A mutatókat összességében tekintve megállapítható, hogy nem figyelhetők meg jelentős eltérések a kistérségi értékekhez képest. A legfeltűnőbb eltérések az alábbi elemekben találhatók: - a kivett területek aránya (- 7,25), - a szántóterületek aránya (+ ~5%), - a mezőgazdasági összterület (MÖT) aránya (+ ~5,1%), illetve a termőterületi (TT) arány(+ ~3,5%). Feltűnő, hogy a kert és ültetvényterületi, valamint a nádas+halastó területi kategória Újhartyán területén nincs nyilvántartva. A legnagyobb egyezés a gyepterületi kategóriában állapítható meg.
2.SZ. FÜGGELÉK:
KÉRDŐIV
Lakossági felmérés Újhartyán Község Környezetvédelmi Programjához 1. A válaszadó besorolása (a helyes választ kérjük X-el jelölje) Neme: *2 4 Férfi: 18,2% Legmagasabb iskolai végzettség 11 Felső-:50% foka: 6 Kora: *1 2 18-30 év közt: 9,1
16 Nő: 72,7%
4Közép-: 27% 11 31-50 év közt:50%
1Alap-:4,6% 7 51 év fölött: 31,8%
2. Véleménye szerint a község környezeti problémáinak súlyossága befolyásolja az Ön egészségi állapotát? * - igen: 4 18,2 % (egy válaszhoz bővebben kifejtett komment is tartozik: lásd 4.pont alatt) 3. Újhartyán Község környezeti állapotával kapcsolatban mi az Ön véleménye az alábbi környezeti elemekről/tényezőkről? Az Ön által helyesnek ítélt választ X-el jelölje. Környezeti elem/tényező 1, A levegő minősége 2, Az ivóvíz minősége 3, A szennyvízkezelés színvonala 4, A feszíni vizek (patakok, víztározó) vízminősége* 5, Természeti területek védelme 6, A külterület, a táj állapota, rendezettsége 7, A község beépített és burkolt területeinek, valamint zöldfelületeinek az aránya 8. A közparkok, zöldterületek állapota, minősége * 9. Környezetterhelő, szennyező gazdasági tevékenységek (ipar, mezőgazd., keresked., szolgált.) hatásai
10. Gépjármű forgalmi eredetű zaj hatásai 11. Forgalmi zsúfoltság, közlekedési eredetű légszennyezés hatásai 12. Ipari, gazdasági tevékenységekből eredő zaj hatásai 13. Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő zaj 14. A lakossági szemét gyűjtése, elhelyezése 15. A község utcáinak, közterületeinek tisztasága 16. A településkép összhatása, az utcaképek minősége * 17. Ön szerint mi a település legveszélyeztetettebb környezeti (természeti) értéke? * 18. Ön szerint mi a település legzavaróbb környezeti problémája? *
Jó (nem zavaró)
Közepes (kissé zavaró)
Rossz (nagyon zavaró) %
2 9,1 5 22,7 9 40,9 1 4,6 5 22,7 6 27,3 6 27,3
13 59,1 12 54,5 12 54,5 9 40,9 8 36,4 8 36,4 7 31,8
7 31,8 5 22,7 1 4,6 8 36,4 8 36,4 7 31,8 4 18,2
10 45,4 5 22,7
3 13,6 12 54,5
2 9,1 4 18,2
4 18,2
6 27,3 7 31,8
16 72,7 11 50,0
15 68,2
6 27,3
1 4,6
11 50,0
7 31,8
4 18,2
10 45,4 15 68,2 14 63,6
10 45,4 6 27,3 5 22,7
2 9,1 1 4,6 2 9,1
Tiszta (falusi) levegő 5x Ivóvíz 3x Mező- és erdőgazdasági kultúrtáj 2x Gyorsforg.utak, zaj, járműforg. 10x Hulladék problémák: illeg.szemét, gyűjtők ürítése 4x Ivóvíz minősége 4x Emberi mulasztások hatása 4x Közpark hiánya Temető elhelyezkedése
4. A község környezeti állapotával kapcsolatban kérjük, jelölje meg az Ön szerint legkritikusabb három környezeti problémát, ha lehet területi és időbeli vonzatával együtt. (Ha kevés a hely, a 6. pont alá is írhat!) A környezeti probléma - megnevezése
közl. Zaj- és légszenny. 7x
Szemét- avar égetés talaj- és belvíz Hulladékgyűjt.+ illegális lerakás Régi szeméttp. rekulti(2011) Ivóvíz minősége 2x Bűz, szúnyogok Eldobált szemét Közl. Zaj 2x + vendéglátó eredetű zaj + légszenny. Zöldterület csökkenése
- helye (pl. településrész vagy utcák szerint)
- időszaka (pl. évszak, napszak szerint)
M5, 405 4x, József A.,Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. 2x Fő u. Belter. Dabasirét, Bélagödör, Cigleher Bélagödör
Nyári félév 2x Mindig 2x Egész nap Nyári félév Mindig Szelektív gyűjtő gyakran túltelített 2x
Bélagödör Egész tel. Cigleher Egész tel. József A.,Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. 2x belterületen és külterületen egyaránt Belterületen, a főútvonalak mentén,
Mindig Nyári félév Mindig
Mindennemű közlekedésű eredetű szennyezések tehergépjárművek közlekedése (főleg rezgés) A vegyestüzelés légszennyező belterületen hatásának növelése a gáz drágulása miatt Iparosok, állattartók zavaró belterületen technológiái Gyomosodás, allergének mezőgazd. területeken terjedése A nagyüzemi sertéstelep külterületen telepítésének veszélyei (a környezeti katasztrófa lehetősége?) Téli úttisztítás 3x mellékutak tél Hely és időpont megjelölés nélkül említett környezeti problémák: Víz: pazarlás, sivatagosodás hatásaival nem foglalkozunk, nem próbáljuk lassítani, megfordítani a folyamatot Az ivóvízben látható lerakódás (nehézfém?) kivizsgálása Szemétégetés (házi és önkormányzati) Problémák a szemétszállítás körül (veszélyes hulladékokat nem lehet leadni, szelektív gyűjtés problémás stb.) Liget lakópark megépítésének veszélyei (túlterhelés?) Az 50-60-éves korosztály rákos megbetegedési (és halálozási) okok feltárása
5. Az Ön véleménye szerint Önnek, mint lakosnak milyen feladatai/lehetőségei vannak arra, hogy a község környezeti állapota jobb legyen? Kérjük az Ön által helyesnek tartott választ X-el jelölje, illetve írja be a megfelelő helyre, hogy mi az a feladat/lehetőség.
Van feladata/ lehetősége
Nincs feladata/ lehetősége
Ha van feladata/lehetősége, akkor mi az? (röviden, esetleg, ha fontosnak tartva, külön lapon részletezve)
1. A levegő minőségének javításában
14 63,6
7 31,8
2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javításában *
8 36,4
10 45,4
3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javításában *
15 68,2
5 22,7
4. Az ivóvízbázis védelmében *
15 68,2
5 22,7
5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelmében * 6. Természetes területek, természeti értékek védelmében *
12 54,5
9 40,9
16 72,8
3 13,6
7. A külterület, a táji állapot rendezettségében
12 54,5
7 31,8
8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javításában * 9, Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentésében * 10, A lakossági szemét mennyiségének csökkentésében *
16 72.8
3 13,6
7 31,8
12 54,5
Kevesebb gépjármű haszn. 4x Fás növények ültetése 4x Házi égetés korlátozása Ároktisztítás 2x, Sózás mellőzése Kevesebb műtrágya és vegyszer haszn. Víz- és talajszennyezés kerülése 5x, hulladékkezelés Kevesebb műtrágya és vegyszer haszn.3x, csatornabekötés 2x, szennyezőanyag ne jusson a talajba Vízszennyezés kerülése 3x, csatornabekötés 2x+ szikkasztók megszűnt-e, szennyezőanyag ne jusson a talajba, Szervestrágya használata 2x, gyomtalanítás, körny.tudatos gazdálkodás, szemétmentesítés Illeg.szemétlerak. gk. forg. csökk., term.ter-ek hiánya, tudatos természet-védelem 2x Illeg.szemétlerak.2x, M5 menti takaró-védősáv, gyomtalanítás, szemétszedés Több zöldet 4x,+ ápolni!, növ.ült.! önk.feladat telj-e, fásítás, házkörüli rendtartás, gyomtalanítás A létesítés gátlása 2x
17 77,4
3 13,6
11, A közterületek tisztaságának javításában
12 54,5
6 27.2
12. Forgalmi eredetű zaj csökkentésében * 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentésében * 14. A település képének, az utcaképek javításában *
11 50,0
8 36,4
6 27.2
13 59,1
5 22,7
5 22,7
A lakosság környezeti aktivitásának lehetséges területei
Hull.csökk., Szelektív gyűjtés 10x, kertihull.külön gyűjt + komposztálás 4x, újrahaszn., Vesz.hull. gyűjtő hiánya, környezet-tudatosság 2x Szemétgyűjtés3x, szemétgyűjtők kihelyezése, 7végi „takarítás” 2x,. ”tisztaudvarrendesház” akció az utcákra is!1, takarítás Zajvédő fal 2x, + erdősáv, gk. forg. csökk. 3x, A létesítés gátlása 2x Saját telek és a ház előtti utcarész rendbentart.2x, virágosítás
A kérdőív kiértékelésében *-gal jelzett soroknál nem minden válaszoló nyilatkozott, itt az összesítés nem adja ki a 100%-ot, mivel a kiértékelés az összes megkérdezett és nem az összes válaszoló arányában történt. A kiértékelésben a többségi (50% vagy afeletti) értékeket kivastagítva jeleztük.
1
„Tiszta, virágos utca”
6. Ha további véleménye, javaslata van a program készítői felé, kérjük, fejtse ki bővebben véleményét (írásban, külön lapon). (ezzel a lehetőséggel a válaszadók 36%-a élt, l. alább!) Településünkön valamennyi beruházás megvalósult ahhoz, hogy elmondhassuk, minden közművel rendelkezünk, ami a kényelmes 21. századi életformához szükséges a mai ismereteink szerint. Sajnos a falu lakosságának jelentős mértékben romlik a szociális helyzete, ezért a gázfűtés helyett a vegyes tüzelést választja, amitől a falu levegőminősége jelentősen romlik. Ez valószínűleg ki is mutatható, ha kontroladatok esetleg rendelkezésre állnak. Az autópálya és a 405-ös főút közelsége sok tekintetben jó hatással van a falu életére, de az általa okozott zaj és por komoly életviteli problémákat, kockázatokat is rejt magában. „Az autópályán és az egyéb forgalmi utakon áthaladó járművek által kibocsátott károsanyagok lekötésére növelni kell az erdősávot, a zöld területeket.” ’”A falu határában a régi szeméttelepet rekultiválják az idén. Reméljük minden előírást betartanak, és szakszerűen sem a levegőt sem a talajt sem a talajvizet nem szennyezik tovább az ott felgyülemlett „problémákkal.” „A régi szeméttelep beígért felszámolása mindenképpen szükséges!” „A falun belül komoly problémát jelent egy-egy ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozó, nagyobb állatlétszámot tartó őstermelő, aki nem megfelelő tartáskörülményeket biztosít az állatok számára, zavarva ezzel a környezetét. A falu belterületeit további ipari üzemmel nem szabadna terhelni, mert az komoly feszültség okozója lehet egy-egy lakókörnyezetben. A falu településrendezési tervében szereplő Újhartyán Liget lakópark az ő monumentális méreteivel /cc. fél falu / komoly környezeti problémákat is felvethet. Gondolok itt a már meglévő közművek méreteire, a hatalmas forgalomnövekedésre, a falut érintő erdő kiirtására stb., stb. A magyar vidéken sajnos már nem nagyon jellemző az intenzív mezőgazdasági művelés, ezért ennek nincsenek jelentős talajra gyakorolt hatásai pillanatnyilag, csak szinte kényszerművelés folyik, azonban a műveletlen területeken elszaporodó gyomnövények komoly allergén - hatásúak is lehetnek. A mezőgazdasági művelés hiányának szerintem ez a legnagyobb és legrosszabb hatása. Fontosnak tartom kitérni a sertéstelep problémájára. Tragikus lenne a falu életére minden tekintetben, ha ez a beruházás Újhartyán határában megvalósulhatna. Reméljük ez a környezeti katasztrófa lehetőségét is magában hordozó beruházás lekerül végre a napirendről. Újhartyán a sertésteleppel már nem ugyan az a vonzó település lenne, mint a sertéstelep nélkül.”
„A falu Erdősor, Szegfű utca, Pipacs utcai részén a forgalmi eredetű zajon kívül gondot okoz a vendéglátó egységekből kiszűrődő zaj problémája. Nyári időszakban nyitott ablaknál működnek a rendezvények, hétvégenként zavarva a lakosok pihenését. A másik probléma a zajhatáson kívül a légszennyezés problémája, amivel eddig nem foglalkozott senki. A faluban és a falu határában alig található zöld terület. A faluban nincs nagyobb méretű, gondozott park. A Szép utca parkosítása, kialakítása példa értékű, pályázati lehetőségekből szükség lenne a többi utca képének egységesítésére is. Sok helyen tájidegen tuja, vagy tönkrement gyümölcsfák vannak az utcákon. Nyáron segítséget lehetne nyújtani a saroktelken lakóknak a „közök”rendben tartására (fűkaszálás), zöld területek kialakítása. A falu környéke a végletekig kiaknázott mezőgazdasági terület. Az utakat szegélyező fasávok hiányoznak, az erdőterületek kivágva. Az autópálya nyomvonala mellet szükség lenne minimum 50 méteres zajvédő erdősáv kialakítására. Ez a földterület magánszemélyek tulajdona, a közösség érdekében szükség lenne valamely társulás létrehozására, amely által a tulajdonosok tudnának pályázni és véghez vihető lenne a fásítás, vagy az Önkormányzatnak vissza kellene vásárolni ezt a szűk sávot és neki kellene véghez vinni a fásítást. A szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyanakkor a „szemét-gyűjtéssel” kapcsolatban is vannak problémák. Kis háztartásokban nincs hetente olyan sok szemét, amivel a zöld kuka tele lenne. Nyugdíjasoknak, egyedül élőknek kisebb szürke kukát is kellene biztosítani, kevesebb díjért. A háztartási hulladékot tovább is lehetne szelektálni (papír, műanyag) háztartásonként, de ennek a
begyűjtése nem megoldott. A zöld hulladék otthoni komposztálását is valamely módon segíteni lehetne. A szemlélet terjesztésében a helyi óvoda és iskola sokat tehet. Az ívóvíz minősége valószínűleg jó, mert ez szakhatóságilag ellenőrzött, de a felújítás óta rettenetesen klóros. Előtte fogyasztható volt a csapvíz, most külön, házi szűrő nélkül ihatatlan. A víz és csatorna szolgáltatás nagyon drága. Egyedül élőknek, kisnyugdíjasoknak majdnem kifizethetetlen. Aki 2000 előtt nem csatlakozott a szennyvízrendszerhez, annak most ez olyan nagy terhet jelent, hogy kölcsönt kell felvennie a csatlakozáshoz. A kispénzűek nem csatlakoztak eddig sem, és most sincsenek ösztönözve erre.” „A vizek védelmére jobban oda kell figyelni (lassan veszélybe kerülhet a kerti növények locsolása is:?)”
„A környezetvédelmi program csak akkor nem lesz a fióknak készített program, ha két célt tűz ki: A fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételére módszer kidolgozása a napi rövid-, közép-, és hosszútávú döntések esetében. A fenntartható fejlődés elveinek, a gazdaság, társadalom, környezet rendszerszintű összefüggéseinek, a problémák valós okainak megismertetése és megértetése a döntéshozókkal és lakossággal. Többek között ez alapján: Jövőkereső - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak: http://www.nfft.hu/nfft_jelentes/ Ezek nélkül nincsenek valós környezetvédelmi intézkedések, és egyszerűen átterheljük a szennyezést az egyik elemről a másikra, vagy áthelyezzük a község határán kívülre.”
A kérdőív adatainak kiértékelése A 2010. november hó végén kibocsátott lakossági felmérő kérdőívek kiértékelését 2011. február hó közepén végeztük el. Mivel megkeresésünkre tízes nagyságrendben érkezett értékelhető válasz, a község megcélzott felnőtt lakosságához képest ez nem minősíthető reprezentatív erejű adatfelvételnek. A választ adók besorolás szerinti megoszlása (kérdőív 1.sz. blokk) véletlenszerű mintázatot mutat kor, képzettség és nem tekintetében, - az össznépesség adataihoz képest viszonylag túlreprezentáltnak tűnik a nőneműek, a középkorúak és a felsőfokú végzettségűek aránya. 1.) Az adatok kiértékelése*: - Nem: Férfi: 18,2%, Nő: 72,7% - Kor: 18-30 év közt: 9,1%, 31-50 év közt: 50%, 51 év fölött: 31,8% - Legmagasabb iskolai végzettség: Felsőfokú: 50%, középfokú: 27%, alapfokú 4,6%. * Az adatok kiértékelése során az összes beérkezett kérdőívek számát tekintettük 100%-nak. Mivel ezek közül nem minden sorban volt adat, előfordulhat, hogy a kiértékelhető eredmények összesenje nem adja ki a 100%-ot, mivel az értékelést a konkrét kérdésre válaszolók arányában külön nem számoltuk ki. A 100%-ig számítható differencia az adott kérdésre nem válaszolók, vagy értékelhető választ nem adók aránya. (Ez magyarázza a fenti, *-gal jelzett első és második sor béli látszólagos számszaki anomáliát. Az összesítő kérdőív valamennyi hasonló sorát is *-gal megjelöltük.)
A 2., általános kérdésre alig több mint a válaszolók 1/10-e reagált, ami valószínűleg a kérdőív szövegezésének hibája, - egyrészt a válaszolók többsége átsiklott felette, másrészt a részletezésben látta az érdemi válaszadás lehetőségét. Harmadrészt feltehető, hogy direkt összefüggés nem is érzékelhető, a környezeti állapot paraméterei miatt. 2.) Az adatok kiértékelése: A község környezeti problémáinak súlyosságára és a humán egészségügyi állapot összefüggésére vonatkozó választ ezért matematikailag nem értékeljük, de a hozzá fűzött, illetve hozzá fűződő szöveges kommenteket –a későbbiekben- elemezzük és hasznosítjuk. A 3. kérdéscsoport tartalmazza a környezeti szempontból legobjektívabb adatokról, környezeti elemekről és hatótényezőkről alkotott véleményeket. A18 pontban összefoglalt, 3 minősítési kategóriára lehetőséget adó táblázat első 16 pontja a klasszikus „jó – közepes – rossz” oszlop beixelésével jól értékelhetően megválaszolható, a 17. és 18. kérdés a „legek” szubjektív kiemelésére ad lehetőséget. Míg az első 16 kérdés viszonylag sikeresnek mondható (többségüket a válaszolók 100%-a kitöltötte), a 17. és 18. kérdésre csak néhány értékelhető válasz érkezett. 3.) Az adatok kiértékelése: - a leginkább negatívnak minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: - 10: gépjármű forgalmi eredetű zaj hatásai, 55-60% között: ---, 50-55% között: - 11: forgalmi zsúfoltság, közlekedési eredetű légszennyezés hatásai A fenti 2 tényező a lakosság által leginkább problémásnak vélt környezeti körülménynek tekinthető. Gyakorlatilag mindkettő a közlekedési eredetű környezeti ártalmakra vonatkozik.
- az átlagosnak minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: --55-60% között: -
1: a levegő minősége,
50-55% között: 2: az ivóvíz minősége, 7: a község beépített és burkolt területeinek, valamint zöldfelületeinek az aránya, A fenti 3 tényező a lakosság által leginkább semlegesnek vélt környezeti körülménynek tekinthető. - a legpozitívabbnak értékelt, átlag felettinek minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: − − −
12. Ipari, gazdasági tevékenységekből eredő zaj hatásai 15. A község utcáinak, közterületeinek tisztasága 16. A településkép összhatása, az utcaképek minősége
55-60% között: --50-55% között: -
13: Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő zaj
A fenti 4 tényező a lakosság által legkevésbé problémásnak vélt környezeti körülménynek tekinthető. A fenti besorolásban nem szereplő további 6 tényező megítélése a legegyenletesebb. A 6 közül a legpozitívabb megítélési zónába esik „14. A lakossági szemét gyűjtése, elhelyezése”, még pozitív „A közparkok, zöldterületek állapota, minősége (8)”. A legnegatívabb tartományba esik a kategórián belül a „5. Természeti területek védelme”, a többi inkább az átlagos zónában foglal helyet („4, A feszíni vizek (patakok, víztározó) vízminősége, 6. A külterület, a táj állapota, rendezettsége, 7. A község beépített és burkolt területeinek, valamint zöldfelületeinek az aránya”). A település legveszélyeztetettebb környezeti (természeti) értékeire illetve legzavaróbb környezeti problémájára vonatkozó kérdésekre (17,18.) viszonylag kevés értékelhető válasz érkezett. Ezek közt domináns az ivóvízre, illegális szemétlerakásra, a közúti járműforgalomra és zöldfelületekre vonatkozó negatív észrevételek. Feltűnő, hogy pozitív érték alig került megnevezésre (a „tiszta falusi levegő” említésén túl, - ami a pontozásos értékelésben csak az „átlagos” kategóriába esett, de kifogásolt is több mint 30%-ban).
Összefoglalva megállapítható, hogy a legproblematikusabbnak ítélt környezeti adottság egyértelműen a gépjármű közlekedési eredetű terhelésekre (közlekedési zaj és légszennyezés), vezethető vissza. Emellett másodlagosan fontosnak minősíthetők a felszíni vizek és a természeti területek problémái, valamit a kategóriából épphogy kimaradt táji állapot és levegő minőségi problémák (érdekes, hogy ez utóbbit többen pozitívumként is említik a szöveges értékelésnél, - l. fent). A kevésbé zavaró „átlagos” kategóriában dominánsak a levegő és ivóvíz minőségi jellemzők, valamint a területi arányok megítélésével összefüggő kérdések. Másodlagosként említendők a hulladékgyűjtés és felszíni vízminőség témakörei. Örvendetes módon a legpozitívabb megítélés alá a települési környezeti adottságok – a közterületek tisztasága, településképi/utcaképi jellemzők és az ipari, valamint kommunális eredetű zaj zavaró hatásai – esnek. Ezt pozitívan kiegészítik a csaknem „többségi” szavazatot kapott szemétgyűjtés, települési zöldfelület témakörök, viszont a
hiányosságokra hívja fel a figyelmet a kategóriában legalacsonyabb értékelést kapott levegő és felszíni víz minőséggel összefüggő állapotjellemzők.
A kérdőív 4. blokkja a község környezeti állapotával kapcsolatos leíró értékelésre kérdezett rá, megjelölve a község legkritikusabb három környezeti problémáját. A kérdésre számos válasz érkezett, ezek megoszlása az alábbi. A szöveges észrevételek többsége 4 témakört érint: a gépjárműforgalom káros hatásait (zaj, légszennyezés), a szemét – hulladék problémakört, a zöldterületi hiányokat és az ivóvízvédelem kérdéseit. Ezek mellett, kisebb esetszámmal fordulnak elő az egyéb települési környezeti problémák: kommunális eredetű légszennyezés (tüzelés, szemétégetés), állattartással kapcsolatos problémák és veszélyek. A területi megoszlásra, előfordulásra irányuló kérdésre többször felmerült külterületen a Bélagödör (volt szeméttelep), a Cigleher dűlő és a gyorsforgalmi utak (M5, 405) menti területek, belterületen a fenti utak csomóponti térsége (József A., Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. által határolt tömbök). Utóbbi terület lakói több szempontból is kritikusabbak a települési környezeti állapotot illetően: a közlekedési eredetű ártalmak mellett a szórakoztató – vendéglátó létesítmények zaja is zavaró. A terhelések időbeli megoszlását illetően legtöbben a nyári félévet emelték ki.
A kérdőív 5. blokkja a lakosság közvetlen feladataira/lehetőségeire kérdez rá, a község jobb környezeti állapota érdekében. Az aktivitás mértékének megítélése témakörönként igen eltérő. A válaszokat itt is 3 kategóriában értékeltük. A legerősebb aktivitási értékek a 2/3 feletti, erősnek minősül az 55-66% közötti, még jelentős az egyszerű többségi (50-55% közti) zónában lévők. A leggyengébb értékek is érdemesek a hármas kategorizálásra, a viszonylag nagy szórás miatt, a 20% alatti, a 20-33% és a 33-46%-os tartományokban. A pozitív kérdésfeltevésre („a lakosságnak van feladata, lehetősége…”) az alábbi válaszok kapták a legerősebb aktivitási értékeket: - 66% felett (erősségi sorrendben 77,468,2%): 10. A lakossági szemét mennyiségének csökkentése, 8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, 6. A természetes területek, természeti értékek védelme, 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javítása, 4. Az ivóvízbázis védelme - 55-66% között: 1. A levegő minőségének javítása - 50-55% között (erősségi sorrendben 54,550,0%): 5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelme, 7. A külterület, a táji állapot rendezettsége, 11, A közterületek tisztaságának javítása, 12. A forgalmi eredetű zaj csökkentése - ellenben a leggyengébbeket: - 20% alatt: --- 20-33% között (22,731,8%): 14. A település képének, az utcaképek javítása, 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése, 9. Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentése - 33-46% között: 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása. A negatív kérdésfeltevésre („a lakosságnak nincs feladata, lehetősége…”) az alábbi válaszok kapták a legerősebb aktivitási értékeket:
- 66% felett: --- 55-66% között: 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése - 50-55% között: 9. Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentése - ellenben a leggyengébbeket: - 20% alatt: 6. Természetes területek, természeti értékek védelme, 8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, 10, A lakossági szemét mennyiségének csökkentése - 20-33% között (22,731,8%): 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javítása, 4. Az ivóvízbázis védelme, 14. A település képének, az utcaképek javítása, 11, A közterületek tisztaságának javítása, 1. A levegő minőségének javítása, 7. A külterület, a táji állapot rendezettsége - 33-46% között (36,445,4%): 12. Forgalmi eredetű zaj csökkentése, 5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelme, 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása. A táblázat utolsó oszlopában lehetővé tett szöveges kommentek közül a legnagyobb számban előfordultak az alábbiak (összevonva a hasonlókat – a sor végén számmal jelezve az említések gyakorisága): - „növénytelepítés”, „fás növények ültetése”, „utcafásítás”, zöldfelület növelése”, „virágosítás” – és hasonlók: 12x - „kevesebb műtrágya és vegyszer használat”, „Víz- és talajszennyezés kerülése”, „Vízszennyezés kerülése”, „szennyezőanyag kijutás csökkentése”, „szennyezőanyag ne jusson a talajba” – és hasonlók: 14x - „Illeg. szemétlerakás” (csökkentése, felszámolása, stb.), „takarítás” „szemétmentesítés”, „gyomtalanítás”, - „szelektív hulladékgyűjtés” (hiánya, gyakorisága, kiterjesztése, stb.), „újrahasznosítás”, „komposztálás” - és hasonlók: 16x - (az egyebek említése 10 alatti esetszámban). A felmérés kiértékelése jelentős információkat nyújt arról, hogy alakosság mennyiben érzi magáénak a környezeti problémákat illetve az ezek megoldásban való részvételt. És itt elsősorban nem a felelősség kérdése felől érdemes megközelíteni a témakört, hanem a feladatok felvállalása és a megoldás lehetőségeinek értékelése felől. Összességében megállapítható, hogy a lakosság jóval több témakört minősített a saját kompetenciájába tartozóként, mint az azonkívül esőként: a feltett 14 kérdésből 10 egyértelműen az első kategóriába tartozik és csak 2 sorolható egyértelműen a másodikhoz. A 2 fennmaradó témakör (14. A település képének, az utcaképek javítása, 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása) az értékelhető válaszok alacsony száma miatt nem sorolható be. Ezek közül sajnálatos a településképre – utcaképre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos érdektelenség, amely a környezettudatosság erősítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor bíztató jel, hogy az egyik legeredetibb lakossági javaslat pont e témakörben futott be, amely a „tiszta udvar – rendes ház” akció mintájára kiterjesztené ezt az utcákra is! Véleményünk szerint érdemes beemelni ezt a gondolatot a programba, mivel szerencsés átmenetet képezhet a település egészére („Virágos falu”) illetve a csak 1 portára vonatkozó („tiszta udvar – rendes ház”) akciók között. A „rendezett - parkosított utca” cím/akció bevezetése nemcsak környezeti, hanem társadalmi, szociológiai szempontból is kedvező hatásokat eredményezhet. Az adatok fenti kiértékelése alapján megállapítható, hogy a lakosság legerősebb „környezeti aktivitása” az alábbi témakörökhöz köthető: - A lakossági szemét mennyiségének csökkentése,
- A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, - A természetes területek, természeti értékek védelme, - A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének óvása, az ivóvízbázis védelme. Ennek ellentettjeként, a lakosság legkevésbé érzi „sajátjának” az alábbi környezeti problémákat, illetve azok megoldását: - A szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése - A környezetterhelő gazdasági tevékenységek (hatásainak) csökkentése A „köztes zónában” kiemelhető a termőföld állapotának, minőségének védelme, a külterület, a táji állapot rendezettsége, és a közterületek tisztaságának javítása, mint erős lakossági kompetenciába (is) tartozó témakörök. Fontos, hogy a közvetlen lakókörnyezeten (belterületi közterületek, utcák, lakótelkek környezete) túl a község külterületeinek, természeti területeinek, táji állapotának rendezettségi igénye is nagy súllyal merül fel a válaszokban. Ezt a kedvező minősítést támasztja alá, hogy a 2 témakör legreprezentánsabb kérdése (a 6. és a 8.) egyenlő és csaknem a legmagasabb pontszámmal szerepel a felmérésben. Mindkét válasz a meglevő értékes zöldfelületek (természetközeli területek) megóvására, illetve a települési zöldfelületek fejlesztésére („arányának, minőségének javítására”) hívja fel a figyelmet.
ÖSSZEGZÉS
Összesítve a kérdőív különböző mezőinek kiértékelését egyértelmű és világos kép rajzolódik ki a község környezeti állapotáról, illetve annak lakossági megítéléséről és a megoldandó települési környezetvédelmi feladatokról. Ugyanakkor előrebocsátható, hogy a település általános környezeti állapota nem minősíthető rossznak, - súlyos környezetszennyezésre, veszélyeztető mértékű hatásokra nem történt utalás a beérkezett válaszokban. A felvetett problémák a „kissé zavaró - mérsékelten zavaró” tartományba sorolhatók, „zavaró – erősen zavaró” hatások csak lokálisan jelentkeznek (pl. az M5 autópálya közelében, az M5 és a 405-ös forgalmi út csomóponti térségében).
Ezen előrebocsátást követően megállapítható, hogy a településen relatíve legzavaróbb környezeti hatásként a közúti gépjármű forgalomból erdő zaj- (rezgés-) és légszennyezési hatásokat értékelik az itt lakók – kiemelve a közlekedési zajártalmakat. Másodlagos jelentőségűnek értékelhetők a kommunális hulladékok gyűjtésével, kezelésével összefüggő kérdések, - széles spektrumon, az illegális hulladéklerakások felszámolásától a régi szeméttelep rekultivációján át, a szelektív gyűjtés minőségének és gyakoriságának kérdéseiig. Harmadsorban kell említenünk a község zöldfelületi adottságaival, ezek állapotával, védelmével és fejlesztésével összefüggő kérdéseket, amelyek az iméntivel csaknem azonos súllyal jelentek meg a felmérésben. Ezzel összefüggésben merültek fel külterületen a tájvédelem, a természeti értékvédelem, belterületen a településkép és a települési közterületek rendezésének kérdései. A negyedik kiemelhető témakör a víz- föld- és talajvédelem összetartozó együttese, a felszín alatti vízkészlet, az ivóvízbázis védelme, a talajszennyezések elkerülése összefüggéseiben (ide értve az ivóvíz minőséggel és a szennyvíz ártalmatlanítással kapcsolatos kérdéskört is).
A felmérés során természetesen szóbakerült valamennyi egyéb környezeti elem és hatás jelentősége, de ezek összességükben kisebb súllyal és részben ellentmondásosan értékelhetők. Ebből a „vegyes” körből kiemelhető a légszennyezés – levegőtisztaság védelem, valamint a települési közterületek tisztaságának, rendezettségének, az utca- és településkép minőségének lakossági megítélése.
A vélemények összesítése jó alapot ad a Települési Környezetvédelmi Program (TKP) feladatlistájának összeállításához, a TKP lakossági vélemények által legitimált célkitűzéseinek megfogalmazásához. Ezek fontossági sorrendje a fentiek alapján az alábbiak szerint határozható meg.
A TKP kidolgozása során, a település környezeti állapotának javítása érdekében: 1/ prioritást kell biztosítani a közlekedésből eredő szennyezések, elsődlegesen a zajártalmak elleni védelem módszereinek, eszközeinek meghatározására; 2/ különös tekintettel kell lenni a felmérés alapján csaknem egyenlő súllyal értékelhető másodlagos, harmadlagos és negyedleges környezeti témakörök, - a kommunális hulladékok, a zöldfelületek, a víz- föld- védelem – megfelelő kezelésének; 3/ figyelmet kell fordítani az egyéb, - jelenleg jelentősebb problémaként nem jelentkező - kevésbé kiemelt témakörök kezelésére is, a kellő gondosság elvének megfelelően.
3.SZ. FÜGGELÉK: Újhartyán Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 4/2009 (IV. 08.) sz. ÖNK rendelete a község környezetvédelméről Újhartyán Község Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 47. §-ának 3. bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 2. §. (1) A Rendelet hatálya kiterjed: a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére b) a település közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- vagy külterületen található erdőkre, gyepekre, a közcélú zöldterületekre, a felszíni és felszín alatti vizekre, és egyéb vizes élőhelyekre, illetőleg környezetükre c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodik (működik). 3. §. (1) A környezet védelme érdekében: a) az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek – az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük, b) az Önkormányzat együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezet- és természetvédelmet ellátó hatóságokkal (felügyelőséggel, a nemzeti parkkal stb.) és a társadalmi szervezetekkel. II. Fejezet A levegő védelme 4. §. (1) A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára. 5. §. (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
6. §. (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően. (2) A szalma, tarló, parlag- és gyepterületek égetését – levegőminőség-védelmi érdekekből – lehetőleg kerülni kell. Az égetést előre a Polgármesteri Hivatalnál be kell jelenteni. (3) A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét. 7. §. (1) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technológia alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. (2) Az almozás nélküli állattartó telepekről származó folyékony halmazállapotú hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése tilos. 8. §. (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos illetve a használó kötelessége. (2) A település közterületnek minősülő zöldterületek (parkok, terek) gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Újhartyán Község Önkormányzata Közcélú munka keretében végzi. (3) A településen az ingatlanok előtti közterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását az adott ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles elvégezni. (4) A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely védekezés lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet 9.§. (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett. (3) Szilárd tüzelésű lakossági és közületi tüzelőberendezésekben illetve nyílt téren környezetre fokozottan ártalmas és szennyező anyagok /pl.: PVC alapanyagú termékek, gumi, vegyszeres flakonok, műtrágya, műtrágyazsák, növényvédőszer-maradvány, annak göngyölege, gyomirtó maradéka, kommunális hulladék, autógumi, kisipari vállalkozói tevékenység hulladéka stb./ égetése tilos. (4) A község belterületi kertjeiben keletkezett nagy mennyiségű falomb és házi kerti növényi hulladék /minden hasznosításra alkalmatlan növényi maradvány/ égetése tilos. Ezeket elsősorban komposztálni kell, de nagy mennyiségű hulladék elszállításáról az évenkénti lomtalanítások idején az Önkormányzat gondoskodik. Amennyiben év közben nagymennyiségű kerti növényi hulladék összegyűlt, és nem lehetséges a komposztálás, és az évenkénti lomtalanítási idő már volt, vagy később lesz, úgy az ingatlan tulajdonosa köteles elszállítani a szemétlerakó helyre (Dabas, Országút 0108/2.) (5) Lábon álló növényzet, háztartási hulladék külterületen történő égetése tilos. A növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett növényi hulladék égetése a saját tulajdonú külterületi ingatlanon engedélyezett, kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. (6) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad. (7) Országosan elrendelt égetési, tűzgyújtási tilalom időszakában mindennemű avar és kerti hulladék nyílttéri égetése tilos. (8) Közterületen mindennemű égetés tilos!
10. §. (1) A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos: a) káros légszennyezést okozó helyhez kötött pont- és épületforrás üzemeltetése, illetve a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése, b) jogszabályban tiltott, illetőleg jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeknek nem megfelelő anyag, termék, berendezés termelése, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 11. §. (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre 12. §. (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. 13. §. (1) A felszíni vizek (U-II csatorna, stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 14. §. (1) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől. (2) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat rendszeresen itatni, eszközöket elmosni tilos, illetve olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, trágyatároló stb.) létesíteni, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezi, csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságokban szabad. (3) A fogyasztásra alkalmatlan (szennyezett, fertőzött) vizet szolgáltató közkutat „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával kell ellátni. (4) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak engedély alapján, szakszerűen, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet. 15. §. (1) A szennyvizek emésztőgödrökben, szikkasztó kazettákban történő elhelyezése nem engedélyezett. (2) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítása tilos. (3) Állattartásból származó hígtrágya tárolása megfelelő befogadóképességű zárt trágyavagy trágyalé-tárolóba kell elhelyezni úgy, hogy a trágya vagy trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse. (4) Az állati tetemek gyűjtése a 18/2008. (XII.12.) sz. az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos helyi szabályokról rendelet alapján (5) Az állattartásból származó almos trágya gazdasági célú felhasználása azonnali földbeforgatás mellett engedélyezett. 16. §. (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos. (2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. (3) A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztántartani.
17. §. (1) A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett. A föld védelme 18. §. (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. 19. §. (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. 20. §. (1) A földhasználó a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében köteles a talajvédelmi előírásokat betartani: a) a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni, b) a talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni (a betakarítás után is), c) a talajviszonyoknak (talajszerkezet, talajtípus) megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni. A műtrágyával szemben előnyben kell részesíteni a szerves trágyázást. 21. §. (1) A földmunkák során kitermelt talajokat, földet elkülönítve kell tárolni, hogy szükség esetén ismét felhasználható legyen. Természet- és tájvédelem 22. §. (1) Természeti terület valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, nádas, vizes élőhelyek stb.), melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. 23. §. (1) A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 24. §. (1) Erdő telepítése – ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik – kizárólag tájhonos vagy őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet. 25. §. (1) Védett- és nem védett természeti területeken, zöldterületeken és közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére. (2) Parkolás a természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 20 m-en belül tilos. (3) Parkolás csak a közutak mentén (amennyiben az nem természeti területen található) illetve a kijelölt parkolóhelyeken engedélyezett. 26. §. (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
(2) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani. (3) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágának élettevékenységét veszélyeztető létesítmény nem telepíthető. (4) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására, részleges beépítésére, illetve művelésbe vonására az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes véleménynyilvánítása után csak akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. A zöldterületek védelme 27. §. (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke. (2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték. (3) Az ingatlanok tulajdonosai (használói) kötelesek az ingatlanukat megfelelően karban tartani. Ennek érdekében kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat (rendszeres fűnyírás, gyomtalanítás, az útra kihajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak levágása stb.) (4) A parkok, játszóterek és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak. 28. §. (1) A zöldterületet beszennyezni, környékén szemetet elhelyezni tilos. (2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell az ott tartózkodók pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól. (3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblát (feliratot) elhelyezni. 29. §. (1) A közterületeken és az utak mentén kizárólag őshonos vagy a honos fákat szabad telepíteni. (2) Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét, a fafaj(ok) és a mennyiség meghatározásával. Köztisztasági és hulladékgazdálkodási rendelkezések 30. §. (1) Háztartási szemét a lakásokban illetve a lakásokhoz kapcsolódó kiszolgáló melléképületekben, azok helyiségeiben a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék (konyhai hulladék, papír, üveg, törött edény stb.) (2) Nem minősül háztartási szemétnek az emberi ürülék, az állati trágya és tetem, a jég, a hó, a sár, az épülettörmelék, a nagyobb méretű fanyesedék (ág, gally), a tűz és robbanásveszélyes, mérgező, fertőző anyag, az egyéb fűtőolaj és zsírtartalmú folyadék, nagyobb mennyiségű és méretű elhasznált tárgy (bútor) és a kerti és kisipari tevékenységből származó veszélyes hulladék (növény védőszer maradék, annak göngyölege, festék, higító stb.). (3) Magánszemélyek esetén a szemétszállítás díját a 7/2004. sz ÖNK rendeletben foglalt díj fedezi. Jogi személyektől, társaságoktól és egyéb vállalakozóktól a szemét elszállítása ugyancsak heti egy alkalommal történik térítés ellenében. (4) Települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése, kezelése a 7/2004. (03.25) sz. települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet alapján történik.
(5) A település kül- és belterületén tilos bármilyen eredetű folyékony, iszapszerű vagy szilárd hulladék hatósági engedély nélküli elhelyezése. (6) A felszíni vizek partján, úttesten, járdán és egyéb közterületen tilos olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. (7) A mezőgazdasági gépek által az utakra felhordott földet, sarat a szennyeződés okozója köteles eltávolítani. (8) A település építményeire (épületeire, műtárgyaira) – különösen a műemléki védelem alatt álló épületekre – falfirkákat rajzolni, festeni, plakátot ragasztani tilos. 31. §. (1) A köztisztaság magában foglalja az ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló egyéb épületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását. (2) A köztisztasági feladatok ellátása a 10/2005. (VII.01.) sz. Köztisztaságról és a Szervezett köztisztasági Szolgáltatásról szóló rendelet alapján történik 32. §. (1) A közterületeken a hulladékgyűjtő tartályok, edények kihelyezése és rendszeres ürítése az Önkormányzat feladata. (2) Az üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek előtt a hulladékgyűjtő tartályok, edények elhelyezése és tisztántartása az üzlet üzemeltetőjének feladata. (3) A település közterületein és az ingatlanok területén belül (udvaron), illetve a közösség számára nyitva álló helyiségekben szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő tartályokban, edényekben szabad elhelyezni. (4) Közterületen üzemképtelen jármű tárolása, gépjármű mosása, karbantartása tilos! 33. §. (1) Az ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) kötelessége gondoskodni a) az ingatlan előtti, közterületnek számító járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körben járására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a hó eltakarításról, valamint a zöldterület kaszálásáról és gyomtalanításáról. (2) Üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, és a középületek előtti közterület állandó tisztántartása az üzemeltető, a használó kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik –e. Az árusításból származó hulladék összegyűjtéséből és elszállításából eredő költség a tulajdonost (használót, üzemeltetőt) terheli. (3) A helyiségek és területsávok feltakarításából származó szennyeződést, szennyvizet és szilárd hulladékot a közterületre, csapadékvízelvezető-rendszerbe juttatni tilos. (4) Téli síkosság mentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata tilos. Erre a célra homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot (pl. zeolit) kell használni. 34. §. (1) Alkalmi szabadtéri (szórakoztató, kulturális, sport és egyéb) rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet és illemhely biztosításáról, továbbá a rendezvény alatt és azt követően a használattal érintett terület és annak közvetlen környezetének tisztántartásáról, illetve rendbe tételéről.
35. §. (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni. (2) A településen a veszélyes hulladékok évenkénti összegyűjtéséről és gyűjtőhelyre szállításáról az Önkormányzat az évenkénti lomtalanításkor gondoskodik. 36. §. (1) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkák során úgy kell eljárni, hogy a közterület ne szennyeződjön. (2) A kitermelt illetve a felhasználásra nem kerülő anyagokat a kivitelező, illetve a tulajdonos folyamatosan, a munkálatok közben is, illetve a munkálatok befejezését követő 8 napon belül köteles elszállítani. (3) Az építkezés, bontás vagy tatarozás helyét – szükség esetén – kerítéssel el kell zárni a környező területtől. Az állattartás rendje 37. §. (1) Az egészségügyi -, oktatási -, élelmiszerellátó-, vendéglátó intézmények (óvoda, játszótér), valamint nagyobb számú személy befogadására szolgáló közösségi létesítmények udvarán, illetve ezek telekhatárától számított 100m-es körzetén belül gazdasági célú állattartás tilos. (2) Az állattartás csak az 1. bekezdésben megjelölt védőtávolság betartása mellett engedélyezett. Az állatok tartása, elhelyezése a 11/2004. (IX.15.) sz. A helyi állattartás Szabályairól szóló rendelet alapján történik. Zajvédelem 38. §. (1) Újhartyán egész közigazgatási területe a 8/2002 (II.22.) KvVM-EÜM egyesített rendeletének zajvédelmi besorolása szerint „lakóterület falusias beépítésű” területi funkcióba tartozik. (2) A külterületi telephelyeken és területhasználatok esetében a belterülettől 100 méteren túli sávban az MSZ-13-111 sz. szabványban megadott zajterhelési határértékek a mértékadóak. (3)Az építési zajhatárértékek betartása az építtető vagy a kivitelező kötelessége. (4) Lakóövezetben az üzemi zaj és építőipari tevékenységből származó zaj határértékei: Nappali időszakban (6-22 h) nem lehet több: 50 dB, Éjszakai időszakban (22-6 h): 40 dB (5) Lakóövezet határától számított 500 m távolságon belül lévő autópálya, vagy gyorsforgalmi út zajkibocsátása eléri a szabványban meghatározott zajterhelési határérték Nappali időszakban (6-22 h) nem lehet több: 50 dB, Éjszakai időszakban (22-6 h): 40 dB -t, úgy az autópálya vagy a gyorsforgalmi út tulajdonosa vagy kezelője köteles zajvédőfalat kiépíteni. III. Fejezet Szabálysértési rendelkezések 39. §. (1) Aki e rendeletben foglalt szabályokat megszegi szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Záró rendelkezések 40. §. (1) E rendelet 2009. április 8-án lép hatályba. ----------------------- --------------------Schulcz József Göndörné Frajka Gabriella polgármester sk. Jegyző sk.
