ÚJBUDAI CSEPEREDŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ÚJBUDAI CSEPEREDŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az intézmény OM azonosítója:034461

Intézményvezető: ……………………………………… Halászné Bogdány Zsuzsanna Ph

Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 3/2013 ……………………………………. Csík Ágnes A dokumentum jellege: nyilvános; Megtalálható: az intézmény irattárában, az óvodai csoportokban Érvényes: 2013.09.01. A kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: 03./2013. Készült: 2013.08.30 módosított változata

Az óvoda felügyeleti szerve: Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Ellátandó alaptevékenység: Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai nevelése szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Az érzékszervi fogyatékosságból (látás, hallás), a megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. A megismerő funkciók vagy a viselkedési fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. Gyógytestnevelési pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása.

A nevelési program módosításait, kiegészítéseit több tényező befolyásolta:  Az elmúlt öt év tapasztalata, a program beválásának vizsgálata  A törvényi megfeleltetés (Közoktatási Törvény módosításai)  137/1996.(VIII.28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról  255/2009.(XI.20.) Alapprogramot módosított Korm. Rendelet  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. §.[7]  363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  Az SNI gyerekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek. A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége ezt lehetővé teszi. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § 4. pontja) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre, valamint vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § 3. pontja

2

BEVEZETŐ A Cseperedő Óvoda Budapest XI. kerületében, jól megközelíthető helyen egészséges, családias környezetben várja a gyermekeket. Óvodánk öt csoportos 127 férőhelyes. Három osztott (különböző korcsoportú kis-, középső és nagy) és két vegyes csoportunk van, a csoportválasztásnál lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők kéréseit. 2011 szeptemberétől a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása is feladatellátásunk része. Ehhez a fenntartó biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. Tágas, napfényes csoportszobáink alkalmasak a különböző tevékenységek kialakítására. Jól felszerelt tornatermünk mindennapi használata lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásigényének kielégítésére és ez által más nevelési területek fejlesztésére is. Udvarunk nagy alapterületű, sok fával, bokorral, több homokozóval. A kertünk elrendezése gazdag játék és mozgáslehetőséget nyújt a gyermekek számára. Növényekkel és madarakkal való ismerkedés céljából tankertet hoztunk létre CSEPEREDŐ LIGET elnevezéssel. A CSEPEREDŐ NÉGYSZÖGLETŰ KEREKERDŐ a természetet ismerteti meg a gyermekekkel a meséken keresztül. Nevelési programunk kialakításánál figyelembe vettük a szülők igényeit, az óvoda adottságait és a nevelőtestület szellemi értékeit. Mindezeket összehangolva kiemelt célunk a gyermekek egészséges életmódra nevelése, a testi-lelki egészség megőrzése és a környezet védelme. A Kamaraerdő, a Gellért-hegy, a Feneketlen-tó közelsége változatos lehetőséget kínál a természeti környezet megismerésére és a közvetlen tapasztalatszerzésre. A hagyományos ünnepeken kívül a természet megóvásával, védésével kapcsolatos jeles napok is tartalmasabbá teszik az óvodai életet. Ilyenkor versenyjátékokkal, fák, virágok, bokrok ültetésével, kirándulások szervezésével fejlesztjük a gyermekek környezetbarát szemléletét. A mozgás, az edzettség, a szabad levegőn való tartózkodás megszerettetésében, környezetünk fokozottabb védelmében a családokkal kölcsönös együttműködésre törekszünk. Mindezeket segíti közkedvelt közös játékunk, - amelybe a szülők is aktívan bekapcsolódnak a környezetvédő BORÓKA Manó, aki játékos feladatokon keresztül ismerteti és szeretteti meg a gyermekekkel környezetüket. A szelektív hulladékgyűjtéssel, a liget és madaraink gondozásával alakítjuk gyermekeink környezettudatos magatartását. Rendszeresen szervezünk kulturális programokat is, melyek fejlesztik a gyermekek személyiségét, anyanyelvét és viselkedéskultúráját. A kerületi logopédiai szakszolgálat logopédusa segíti a beszédhibás gyermekek fejlesztését, gyógy-testnevelő szakember foglalkoztatja, az arra rászorulókat. Példamutató nevelői magatartással, - empátia, tolerancia, emberség, tisztelet, őszinteség, hitelesség, következetesség - kívánjuk céljainkat megvalósítani. Alapelveink, mellyel a küldetésünk is megvalósul:  Tudjuk, hogy az óvodáskorú gyermek alap-szükséglete a játék, mert ezen keresztül tapasztal, ismerkedik a világgal és önmagával, így fejlődik a legjobban. Ezért minél több időt, helyet, alkalmat és lehetőséget biztosítunk az elmélyült játékra.

3



Nevelő közösségünk hisz abban, hogy „a nevelés nem más mint szeretet és példaadás”. /Pestalozzi/  Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, igényeit szem előtt tartó óvodai nevelést valósítunk meg. Arra törekszünk, hogy  kiegyensúlyozott, érzelem-gazdag, környezetéhez ragaszkodó, - azt megvédő, érdeklődő, jó tanulási-képességekkel rendelkező boldog gyermekeket küldjünk iskolába, akik sikeresen kezdik meg tanulmányaikat. Hagyományaink ápolása, folyamatos szakirányú önképzésünk, a szülőkkel való harmonikus együttműködésünk garancia nevelőmunkánk hatékonyságára. Szeretettel várjuk a hozzánk jelentkező gyermekeket! Cseperedő Óvoda Közössége

1. A PROGRAM NEVELÉSI KONCEPCIÓJA

A programot ajánljuk mindazoknak, akik azonosulni tudnak céljainkkal, elveinkkel. Elfogadják, hogy

“A nevelés nem más, mint szeretet és példaadás” /Pestalozzi/

4

A programunk célja: Befogadó- segítő-támogató óvodai nevelés megvalósítása. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának segítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

 Nevelési Alapelveink  Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának biztosítása, a gyermekek testi-lelki egészségének megőrzése, védelme  A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése - a gyermeki szükségletek kielégítésével, - az érzelmi biztonság megteremtésével - a szabad játék biztosításával - életkornak és fejlettségnek megfelelő sokszínű tevékenység szervezésével - a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításával - az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosításával - az egyenlő hozzáférés biztosítása és az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, - más kultúrából érkező gyermekek együttnevelése, differenciált személyiségfejlesztés, - gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségek értékként való kezelése - a különbözőségek elfogadása és tisztelete - a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartása - az egészséges környezeti feltételek megteremtése - a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése - a nemi identitás fejlődésének elősegítése - a tanulást támogató környezetet megteremtése - a kultúra őrzése, átörökítése  Az emberi méltóság és jogok tiszteletben tartása “Az óvónő egész nevelőmunkáját hassa át a gyermekek egyéni különbségeinek tiszteletben tartása, az őszinte érdeklődésen és szereteten alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.” személyes egyéni bánásmód alkalmazása, másság elfogadása, pozitív megnyilvánulások kiemelése, egyéni képességek figyelembevétele./  Gyermekismeret fontossága, a gyermek egyéni jellemzőinek ismerete - (minden gyermek önmaga lehetőségeihez mérten fejlődjék)

5

 Elsődleges célunk a hátránycsökkentés, esélyteremtés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek előítélet mentességének megerősítése  a gyermek fejlődése és funkcióteljesítés közben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés feltételei, az érzelmi, etikai, erkölcsi nevelés középpontjában a gyermek áll.

 A tanulás - az óvodában - egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Alapja az óvónő és gyermek egymásra ható kölcsönös tevékenysége. A játék az óvodai tanulás alapvető formája.  A gyermek - felnőtt kapcsolatára a példamutatás, modellértékűség – óvodapedagógus és az őt körülvevő felnőtt közösséget jellemezze a kreativitás, támogató, serkentő, ösztönző, magatartás.  A gyermek - gyermek viszonyára - az önmegismerésen keresztül - a másik elfogadása és az együttműködési készség jellemző.  Az óvoda - család kapcsolatának erősítése  családi nevelés elsődlegessége  az óvodai és a családi nevelés összehangolása  szoros együttműködés  a szülők véleményének, javaslatának, észrevételeinek figyelembevétele  nevelési és szociális gondjaikra való ráhangolódás, együttes problémamegoldás, segítségnyújtás  folyamatos kapcsolattartás, érdeklődő figyelem, tanácsadás  közös programok szervezése szükség szerint szemléletformálás, meggyőzés

2.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1.GYERMEKKÉP Az ember gyermek a genetikai adottságai és a ráható környezeti hatások együttes befolyására fejlődik. Személyisége, tehetsége a környezet személyi és tárgyi feltételei révén kibontakozik. A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, így az óvodai nevelés során egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben kell, hogy részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adhatunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

6

Meleg szeretetet sugárzó - érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkörben egészséges, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, természetszerető és védő, környezettudatos gyermeket nevelünk. A gyermek igényes lesz önmagával és másokkal szemben. Tisztelettel fordul társai és a felnőtt közösség felé. A közösségért szívesen dolgozik, bízik önmagában és képességeiben. Igyekszik megoldani a problémás helyzeteket, leküzdeni az akadályokat, éretté válik az iskolába lépésre. Aki élni tud a lehetőségekkel, amelyekben tehetsége kibontakozik, hiányossága kompenzálódik, kompetens lesz a saját életében bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodásra, aki mindig megtalálja az örömöt az egyéni és a közösségi életben egyaránt, aki alkotó tagjaivá válhat a jövő társadalmának. 2.2.ÓVODAKÉP Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni szükségleteit, igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés, mely folyamán a gyermek egyéni képességeinek fejlesztése az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva természetes környezetben a gyermek spontán érdeklődésére, megismerési vágyára, kíváncsiságára, tapasztalataira, élményeire épített tudatos nevelőmunkánkkal valósul meg. A jövőben is feladatunk olyan hatékony óvoda működtetése,  amely a helyi igényekhez igazítja programját,  ahol a gyermekek jogai és szükségletei érvényesülnek és ennek következtében jól érzik magukat,  ahol a migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme  ahol tiszteletben tartják a nemzeti, etnikai kisebbséget képviselő gyermekek hovatartozását,  ahol befogadó a környezet  ahol a gyermekek saját fejlődési ütemüknek megfelelően, alkalmassá válnak a sikeres iskolai élet megkezdésére,  ahol biztosított az egészséges fejlődéshez szükséges megfelelő környezet,  ahol érvényesül a családi nevelés elsődlegessége és megvalósul a család - óvoda együttműködése,  ahol a nevelőtestület felkészültségére a minőség, tevékenységére a megfontoltság, egység és sokszínűség jellemző,  ahol a nevelői magatartást az empátia, tapintat, szituációérzékenység, nyitottság, humánum, szeretet, tisztelet, türelem, segítőkészség, kivárás, érdeklődő figyelem, előítélet mentes, őszinte beállítódás jellemzi,  ahol a vezetés biztosítja a testület autonómiáját,  ahol az óvodavezető minden szinten eredményesen képviseli az óvoda érdekeit,  ahol érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések,  ahol az iskolára való előkészítés a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat  amely működése zavartalan.

7

3. ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A HARMONIKUS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Programunk fő feladatának tekinti a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartását, (ideértve a különleges figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a testi - szociális – és anyanyelvi, értelmi érettség kialakítását. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelést az óvoda alkalmazottainak teljes köre segítse. A gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatok alakulását az óvoda egyszerre támogassa, így a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődése folyamatos megerősítést kap. Az óvodánkban arra neveljük a gyermeket, hogy a különbözőséget elfogadják és természetesnek tartsák. Legyenek megértőek és segítsék, támogassák egymást. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen fontos az együttműködés. A feladatok megvalósítása elősegíti a nevelési célok elérését, kiteljesedését. A nevelési folyamatainkban a gyermek spontán fejlődése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesül. A fejlesztés - értelmezésünk szerint - az egészséges fejlődéshez szükséges szociális és tárgyi környezet biztosítását, a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérését, tudatos segítését jelenti. Ebben meghatározó az óvodáskorú gyermekek alapvető sajátossága: - az érzelmi biztonság alapszükséglete, - az érzelemvezérelt megismerés, - az élmény fonalán haladó gondolkodás. A nevelésünk - fejlesztő hatások összessége - tervszerű, céltudatos, szervezett tevékenység, mely alkalmassá teszi a gyermeket az egyéni és társadalmi feladatok megvalósítására, értékteremtésre, értékközvetítésre és értékátadásra.

Feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteink kielégítése: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

8

3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: kiegyensúlyozott életritmus, helyes táplálkozási, egészség megőrzési szokások alakítása, a környezet tisztántartására a környezet rendjének megóvására való igény felkeltésével, a gyerekek mozgásigényének kielégítésével az egészséges életvitel igényének alakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges szokások megalapozása Feladatunk: a testi fejlődés elősegítése  sokirányú gondozási tevékenységgel, nyugodt, biztonságos környezet megteremtésével, folyamatos odafigyeléssel a gyermekek jó közérzetének biztosítása,  a testi szükségletek kielégítéséhez szükséges szokások kialakítása, megszilárdítása, ilyen irányú igényeik felkeltése, továbbá a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermekek természetes mozgáskedvének fenntartása, mozgásigényük kielégítése,  tudatos, irányított, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó differenciált mozgásfejlesztéssel a gyermekek egyéni képességeinek, fizikai erőnlétének fokozása.  a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése  megfelelő szakemberek bevonásával-a szülőkkel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása  Az egészséges életmód kialakítását jelentősen befolyásolja a családok eltérő szokásrendje és életmód felfogása. Tiszteletben kell tartani a családok étkezési szokásait, eltérő kultúráját. Elveinket nem feladva feladatunk, az óvodai élet és a családi élet szokásait közelíteni egymáshoz. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását. A kompetenciák (pl.: közös értékek óvása, védelme) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és gyermek közötti jó kapcsolat, valamint a gyermek egyéni igényeinek, szükségleteinek, otthoni szokásainak ismerete. Különösen óvodáskor kezdetén meghatározó a pedagógus személyisége, mivel kezdetben a gyermek, válogatás nélkül utánoz, - kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá közel álló felnőtt kedvéért.

9

Az egészséges életmód (testápolás, egészségmegőrzés) szokásainak alakítása.

étkezés,

öltözködés,

betegségmegelőzés,

Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, az öltözködés, a mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, valamint a környezetbarát és környezetkímélő szemléletmód alakításával törekszünk az egészségesebb életmód megvalósítására. Óvónő feladatai:  egészséges óvodai környezet folyamatos szinten tartása és fejlesztése,  a belső és külső környezet adta lehetőségek maximális kihasználására törekedés a gyermek  egészséges fejlesztés érdekében,  a helyes életritmus megteremtése a folyamatossággal,  életkori sajátosságok, egyéni fejlettség figyelembevétele,  az egészséges táplálkozás, testápolás, mozgás, edzés, pihenés igényének megteremtése,  érzékeny, allergiás gyermekek egyéni táplálkozási szokásainak figyelembe vétele,  folyamatos együttműködés az óvoda gyermekorvosával és a védőnőjével.  alakítsa a szokásokat, szabályokat,  ismerje az otthoni szokásokat, életritmust a harmonikus, egészséges életrend érdekében  rendszeresen szellőztet a csoportszobában,  a használatos eszközöket, játékokat – csoportban, mosdóban, öltözőben – úgy helyezi el, hogy azt a gyermek bármikor könnyen elérheti,  a mindennapokban kielégíti a gyermekek mozgásigényét,  minden évszakban időjárástól függően alkalmat teremt a napi levegőzésre – udvar, séta,  az esetleges baleseti veszélyforrások megszűntése,  segíti, megalapozza a gyermekek gondozási szokásrendszerének kialakítását táplálkozás,  testápolás, öltözködés, edzés, pihenés,  a tevékenységek végzéséhez megfelelő ruházatot ad a gyermekekre.  a gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növelje a szabad játék és az udvari tevékenységek időtartamát  a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgástapasztalatok bővítése, a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.  a gyermekek önismeretének, önbecsülésének kialakítása  közösségre és egyénre szabott elvárások, korlátok beépítése a nevelés folyamatába  a fokozatosság, kivárás, türelem jellemezze a pedagógiai munkát A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - Kialakulnak az egészséges életvitelhez szükséges készségek, jártasságok, szokások az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően - Igényesség alakul ki a környezet tisztaságára

10

- Belső igénnyé válik a kultúrált szokások alkalmazása - A gyermekek önállóan, esztétikusan étkeznek, tisztálkodnak, öltözködnek, használják a WC-t, fésülködnek, bekötik cipőjüket. - Felmérik mennyit képesek megenni, kiszolgálják önmagukat. - Vigyáznak ruhájukra és közvetlen környezetük tisztaságára, rendjére. Testileg edzett, jó állóképességűek Igénylik a levegőzést, tisztálkodást. 3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk: Derűs, vidám, csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitüdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Feladat:  a gyermeki nyitottságra építve pozitív érzelmi viszony kialakításának és megerősítésének segítése a természeti és társadalmi környezettel,  érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, nyugodt légkör megteremtése és ápolása a felnőttekkel és gyermekekkel,  sokszínű közös élmény nyújtásával, változatos tevékenységek szervezésével a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat- és szabálytudatának) fejlesztése,  a gyermekek társas kapcsolatainak erősítése, empátiás képességük, toleráns viselkedésük, elfogadó magatartásuk kialakítása a másság elfogadása érdekében,  az óvónő “modell” szerepének betöltéséhez szükséges nevelői magatartás állandó elemzése, az önmegismerés, önfejlesztés gyakorlása.  Az erkölcsi normarendszer megalapozása, szociális kompetenciák gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosítása.  Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét.  A nevelési módszerek differenciált, szakszerű alkalmazása  Olyan pedagógiai környezetet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik.  Az óvónő, dajka példája fejlessze a gyermekek viselkedési kultúráját. (Bátorítás, türelem, bizalom, siker–kudarc kezelése, konfliktus kezelése, kompromisszumok keresése.)  a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, kiemelkedő képességű gyermekek nevelése sajátos törődést igényelnek, amit szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével valósítunk meg.(pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő)

11

Az óvodai nevelésünk szempontjából a szeretetteljes, meleg családias légkör alapkövetelmény. Az óvoda összes dolgozójának szerető, óvó, védő gondoskodása, türelmes, megértő, elfogadó magatartása teremti meg a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, mely a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. Az óvodai csoportok érzelmi biztonságukkal és a gyermekek tevékenységszükségleteinek kielégítésével biztosítják a gazdag tapasztalatszerzést, mely a szociális tanulást teszi lehetővé. A szociális tanulás első színtere a család, melynek spontán és tudatos hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását. Az óvodánkban ez a hatás felerősödik, a gyermek mások cselekedeteinek eredményét, sikerét vagy kudarcát megfigyelve tanul és utánzás illetve minta - és modellkövetés útján sajátít el magatartásformákat, tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékűnek tartjuk az óvodapedagógusnak, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációját, bánásmódját és viselkedését. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk:  a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását,  a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. Óvodánk közösségi életének kapcsolatrendszerében alakul, formálódik a gyermek közösségi érzelme, beállítódása, magatartása. A csoportokban minden együtt töltött idő, a társakkal való közös játék, az egymásra való odafigyelés, a szeretet kifejezése, kimutatása építi a közösség alakulását. Támogatjuk a gyermekek közötti barátságok elmélyülését és az új kapcsolatok kialakulását. Az esetlegesen előforduló konfliktusokat az óvónőink segítik elrendezni, hogy minden gyermekben oldódjon a feszültség és békességben folytatódjon játékuk. Ezen szituációk megoldásával, mintát kap a gyermek a problémák megoldására, ez hosszú távon elősegíti a társadalomba a beilleszkedést és a családi életben való együttműködést. A csoporton belüli születésnapi készülődés, köszöntés még személyesebbé teszik a kapcsolatokat. Szintenként a szomszédos csoportok közeledése megvalósul a közös játszó idők alkalmával (reggeli gyülekezés, napközben az udvari játék, délutáni időszak). A lila csoport elszeparált épületbeli elhelyezkedését kompenzálja az udvari élet, ahol közös játék területen vannak a sárga csoporttal. A csoportok közötti átjárhatóság lehetősége biztosított, a szintenként, egymástól távol lévő közösségeknek is. Így a barátok, testvérek különböző korcsoportok találkozhatnak, és új barátságok szövődhetnek. Fontos, hogy a gyermekek megismerjék a szomszéd csoportban dolgozó óvónéniket is. El kell érni, hogy a gyermekek elfogadják őket és hozzájuk is, bizalommal forduljanak, segítve ezzel a gyermekek alkalmazkodását az esetleges váratlan helyzetekben (pl.: betegség esetén, helyettesítés, óvónéni változás). Az átjárhatósággal még tágabb a szocializációs és a tapasztalatszerzési lehetőség. Óvodánkban nagy szerepe van közös kulturális programoknak, sport-tevékenységeknek, vásároknak, kirándulásoknak, melyeken a szülők is részt vesznek. Az ilyenkor együtt eltöltött idő alkalmat ad a megismerésre, beszélgetésre, közös problémák, gondok együttes megoldás keresésére. A közös ünnepek, hagyományok a gyermekekben mély nyomot hagynak és még hosszú hetek, hónapok múlva is emlegetik élményeiket, ezáltal fejlődik közösségtudatuk és a “Mi Óvodánk” érzése.

12

Olyan magatartásmódok kialakítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mely a gyermeket képessé teszi a másokkal való együttműködésre. Elengedhetetlen fejleszteni a gyermekekben a másokra való odafigyelés képességét, a különbözőség elfogadásának szándékát, az empátiakészséget, a segítő magatartást, a tolerancia szint növelését, a cselekvéskontrollálási képességet. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. Óvónő feladatai: - Ismerje meg, és értse meg a gyermekek érzelmi világát, a családi hátteret. - A gyermek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése. - Az érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - Alkalmat és lehetőséget teremt a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletek kielégítésével, - a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, - a ”kötődés”- szükséglet kielégítésével, - a megerősítő, elfogadó magatartásával, - az értékek, élmények nyújtásával. - a néphagyomány-ápolás eszközrendszerével az intellektuális érzelmek tudatos fenntartásával A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén Képes érzelmeinek kifejezésére, kezelésére, érzelmileg kiegyensúlyozottak, érzelmeiket vállalják, képesek az igazmondásra, van önbizalmuk, vidámak és jó kedélyűek, megbízhatóak, ismerik és értik óvónőjük metakommunikációs jelzéseit, segítséget nyújt az arra rászoruló társának. Az óvodánkba érkező új gyermekeknek és szüleiknek nyílt napot tartunk még az óvodába lépés előtt. Családlátogatást az igényekhez mérten szervezünk. Megismerkedünk a családdal, megbeszéljük, hogyan tudnánk közösen segíteni a gyermek érzelmi feloldódását, az óvodai beilleszkedését. (otthoni szokások, egyéni igények megismerése, stb.) Reggelenként szeretettel köszöntjük az érkező gyermekeket, szülőket. Minden nap megbeszéljük ki van jelen, ki hiányzik. Hosszabb hiányzás esetén képeslapot vagy a

13

gyermekek közös kollektív rajzát elküldjük a távollévő társuknak, jelezvén, hogy gondolunk rá, visszavárjuk. Különös gyengédséggel foglalkozunk a gyermekekkel a délutáni lefekvésnél. Biztosítjuk számukra, hogy kedvenc otthoni játékukat bármikor behozhassák, igényük szerint velük alhassanak, játszhassanak. A pihenőidőben a lazításhoz, kikapcsolódáshoz halk zene szól, ehhez társul az aromaterápiánál használt illat, ami még nyugodtabbá teszi ezt az időszakot. A közösségi nevelés folyamatában, különösen annak kezdetén ügyelünk arra, hogy a gyermek ÉN-tudata megerősödjék, ÉN-képe a különböző tevékenységek során és kapcsolatokban differenciálódjék. Játék közben fejlesztjük a gyermekekben az egymás iránti érdeklődést, segítjük, támogatjuk az egymáshoz közeledő gyermekek kapcsolatának alakulását. Tudatosan erősítjük konfliktustűrő és konfliktus megoldó képességüket, fontosnak tartjuk, hogy elfogadják társaikat még akkor is, ha a többiektől eltérő módon viselkedik, beszél, - ha szokatlan kívánságai vannak. A szocializálódást segítő nevelésünk célja, az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonság jegyek. A gyermekek fejlődési tempója, élet- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságokban, tapasztalatokban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük, aktivitásuk terén. Az személyes differenciált bánásmód alkalmazásával biztosítjuk, hogy egyéni sajátosságaiknak megfelelően válhassanak a közösség tagjaivá. Az egyéni bánásmód feltétele a gyermek egyéni jellemzőinek ismerete. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlődési szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, gyermek felzárkóztatást, vagy éppen ellenkezőleg a kiemelkedő képességű tehetséggondozást kíván, tehát mindenképpen sajátos törődést igényel. A gyermekek közti különbségek leginkább a társas - érzelmi sajátosságokban mutatkoznak. A gyermekek többsége az őt érő élményekre azonnal, érzelmekkel kísért választ ad. Vannak gyermekek, akikre a csendesebb, visszahúzódóbb, visszafogottabb viselkedés jellemző. Fokozott figyelmet fordítunk az érzékenyebb, kevésbé közlékeny gyermekekre, mivel nekik különösen fontos a felnőttekkel, gyermekekkel kialakuló bensőséges, biztonságot sugárzó érzelmi kapcsolat. Sok dicsérettel, buzdítással, sikerélményhez juttatással növeljük önbizalmukat, segítjük megnyilvánulásaikat. Pozitív értékeléssel megerősítjük a gyermek helyes cselekedetét, ezzel elősegítjük az elvárások belsővé válását. Tudatosan törekszünk arra, hogy a negatív tartalmú értékelés az elmarasztaláson és visszatartáson túl - mutasson a kívánatos magatartás, viselkedés irányába. Óvónő feladatai: - szeretettel átsegíteni a gyermeket a kapcsolatfelvétel folyamatában, - a közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet hatására a gyermekek biztonságérzetének kialakítása, - a jeles- és ünnepnapok nyújtotta lehetőségek kihasználása a szocializáció megalapozásának folyamatában, - a napi tevékenységekben gyakorolhassa az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit.

14

- a csoportban lévő gyermekek felkészítése az új társak fogadására, - folyamatos érzelmi ingereket nyújt: testközelség, báb használat, ölbeli játékok, népi mondókák, dalok ismételgetésével a kölcsönös bizalom, biztonságérzet megalapozása, - a csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segíti elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait, - a mindennapok tevékenységformáiban lehetőséget nyújt a viselkedési, az udvariassági formák gyakorlására, - közös élmények szervezése – csoporttal, az egész óvodával - a vegyes életkorú csoportösszetétel lehetőségeinek kihasználása az elfogadás, az alkalmazkodás és a segítségnyújtás területein, - a különleges bánásmódot igénylő gyermeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  Kezdeményezők a kapcsolatteremtésben, elsajátítják a társas viselkedés normáit: együttérzőek, segítőkészek, önzetlenek, önfegyelemre képesek, kitartóak, udvariasak, illemtudóak, figyelmesek, képesek a másság elfogadására, alakul toleranciájuk.  Mélyülnek azok az erkölcsi tulajdonságok, melyek képessé teszik a gyermeket a közösségbe való beilleszkedésre;  Képesek lesznek közösen kitűzött cél elérése érdekében az együttműködésre;  Megtanulják egyéni érdekeiket a csoport érdekeinek alárendelni;  Képesek lesznek szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyt, helyzetet. Tudnak örülni a közös sikernek;  A megfelelő környezeti hatásokra kialakul belső elégedettségük, pozitív énképük;  Képesek lesznek a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására;  Elsajátítják a kulturált magatartást és a kommunikációt. Az óvodai életünk szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. A gyermekek részvételét az ünnepek szervezésében, előkészületekben koruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelő tevékenységgel biztosítjuk. Az ünnepi alkalmakat kellemes közös élményekre támaszkodva tesszük hagyományossá. A közös tevékenység, közös készülődés, tervezgetés, a gyermekek elé állított távlat, a “holnap öröme” a gyermek fejlődésének serkentője. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. Megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyermek közösséghez tartozását. Közel hozzák a szűkebb és tágabb környezet eseményeit. Ünnepeink kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei beilleszkednek a gyermek természetes életmenetébe. Az ünnepeket tevékeny várakozás előzi meg. Az ünnepek kiválasztásában és megszervezésében szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, az óvoda környezeti adottságait, a szülők igényeit, a gyermekek érdeklődését, a nevelőtestület döntését, a már kialakult hagyományokat. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érik el hatásukat. Figyelembe vesszük javaslataikat és tiszteletben tartjuk a család ünnepeit. A jó érzelmi előkészítés és a fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát tovább emeljük alkalmanként a felnőtt közösség “ajándékával”, közös énekléssel, bábozással, dramatizálással. Az ünnep közös örömét a későbbiekben újra és újra

15

felidézzük. A gyermekek megterhelő, szorongással járó szerepeltetését elkerüljük. Az ünnep örömét erősítjük az óvoda feldíszítésével, ünnepi ruhába öltözéssel, kölcsönös ajándékozással, meglepetésekkel. A gyermekek életében jelentős fordulat az iskolába lépés. Ez a 6 - 7 éves gyermekek számára örömteli távlatot jelent. Ösztönözzük a tervezgetést, felkeltjük érdeklődésüket az iskola iránt. Egyéb távlatok lehetnek: kirándulás, múzeum - könyvtárlátogatás, ajándékkészítés, iskolalátogatás, iskolások búcsúztatása, stb. Hagyományok az érzelmi nevelés kialakításához: Óvodai hagyományok, gyermeki ünnepek: Luca nap Születésnapok, névnapok Karácsony Szüreti bál Farsang Gyermeknap Húsvét Anyák és Apák napja Pünkösd (tavaszi sportnappal) A környezeti nevelést segítő jeles napok: Ovibúcsúztató Állatok Világnapja Néphagyomány ünnepei: Víz napja Föld napja Márton napi mulatságok, Madarak - fák napja ludas játékok Környezetvédelmi Világnap Mikulás Az óvónő a gyermek közösségi életének irányítója. Viszonya egy - egy gyermekhez nagymértékben befolyásolja a gyermekek egymás iránti érzelmeit, magatartását. Személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermek egyéni fejlődésének. Közösségalakító munkájukban lényeges, hogy viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen. Cselekedetei, szavai egyértelműen fejezzék ki, mit és miért tart helyesnek, mit miért utasít el, mi áll távol tőle. Kezdetben a gyermek érzelmileg, később belátás alapján azonosul azzal az értékrenddel, amelyet számára az óvónő közvetít. Magatartása legyen határozott, barátságos, szeretetteljes, őszinte. Megértésre, toleranciára, következetességre törekedjen. Fontos, hogy a gyermekek iránt támasztott igények, követelmények az egész nevelőközösség részéről azonos elvek szerint valósuljanak meg. Az egységes szemlélet, beállítódás az óvodánk dolgozóinak személyiségén keresztül a pedagógiai önállóságra épülő sokszínű nevelési eljárásokban jut kifejezésre. A nevelőtestületünk összhangja hatással van a gyermekközösség alakulására is. 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az értelmi nevelés célja: a gyermek értelmi képességeinek fejlesztése, a tudás a későbbi tanulás iránti vágy felkeltése.

16

A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladatunk:  A 3-7 éves korú gyermek beszédfejlesztése, beszélő magatartásának kibontakoztatása, kommunikatív képességeinek megszilárdítása, metakommunikatív eszköztárának bővítése.  a közvetlen tapasztalatokon és élményszerűségen alapuló ismeretszerzés biztosítása, a gyermekek spontán szerzett ismereteinek bővítése, rendszerezése,  az anyanyelv fejlesztése helyes mintaadással az óvodai élet minden mozzanatában, az óvodai nevelőmunka minden területén,  változatos tevékenységek szervezésével a gyermekek érdeklődésének és kíváncsiságának kielégítése,  az értelmi képességek fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságok figyelembevételével. (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás)  a gondolkodási műveletek során (analízis, szintézis, absztrahálás, általánosítás…) a gyermek problémamegoldó képességének gondolkodásának fejlesztése  A beszélő környezet megteremtése, helyes mintaadás, szabálykövetés  A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában  Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.  Képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy saját érzelmeit, gondolatait szóban pontosan és hatásosan ki tudja fejezni.  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése.  A „beszélő”, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása az óvodai nevelés egészében kiemelt jelentőségű valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A család, mint az anyanyelv elsajátításának első színtere - döntően befolyásolja a gyermek anyanyelvi kultúrájának kialakulását. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért az óvodának szociális és nevelési funkcióját tekintve szoros, egymást segítő, támogató kapcsolatot kell fenntartania a családdal. Az óvodánkban - a szocializáció folyamán, - a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti az irodalmi élmények befogadására. A tevékenységekben és élményekben gazdag óvodai légkör fejleszti a gyermek anyanyelvi kultúráját. Az óvodában fokozza a beszédaktivitást a társas kapcsolatok kialakulása, és a változatos kommunikációs helyzetek. Az óvónőink beszéde mintaértékű a gyermekek számára. Fontos a gyermekek ösztönzése a beszédre, a gyermek meghallgatása (kérdések és válaszok), mindezekre a kellő figyelem, odafordulás szükséges.

17

A beszédfejlesztés feladatait a gyermekek beszédszintjének megfigyelése alapján határozzuk meg. A gyermekek aktív és passzív szókincsét, a helyes mondatszerkesztést hétköznapi beszédszituációkkal, élményszerű alkalmakkal, a környező világ felfedeztetésével fejlesztjük. Az anyanyelvi nevelés a nap egészében jelenlévő, s valamennyi tevékenységet átszövő folyamat. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztését különböző tevékenységek rendszeres és folyamatos biztosításával, az egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével valósítjuk meg. Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva velük együtt választ témát, melyet különböző élethelyzetekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formájában gyakoroltat. A szabad játékban megjelenő tevékenységek lehetővé teszik a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A tevékenység, a megismerés örömének átélése segítségével részben gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, de egyben a munkához szükséges pozitív attitűdöt is erősíti. Óvónő feladatai: - A kognitív képességek fejlesztése: megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás. - A játékba ágyazott változatos cselekvéseken alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeinek megvalósítása. - optimális feltételrendszer megteremtése, - folyamatosan fejleszti a gyermek személyiségét, - élményeket nyújt, amelyek különböző érzelmi hatásokat vált ki a gyermekből, amelyek megerősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket, - a gyermek „Én” képét fejleszti, kialakulását segíti, - A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése - Az óvodapedagógus alkalmazza a nyelvi és verbális képességfejlesztő játékokat, amelyek elősegítik a gyermek anyanyelvi fejlesztését; - A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése - Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása - A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. - Helyezzen hangsúlyt az anyanyelvi nevelést szolgáló - a kommunikációs helyzetekben a többoldalú érzékelést-észlelést biztosító – eszköztárra, a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire építve - A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtson, de időt hagyjon, hogy önmaga találjon rá, kutatva a helyes megoldásra. - Teremtsen lehetőséget a szabad önkifejezésre. - közösen átélhető tevékenységeket szervez a jeles-, az ünnep- és a mindennapokban, - a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szakember segítségét kéri – logopédus, pszichológus, gyógy- és fejlesztőpedagógus. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A spontán vagy szervezett tevékenységekben aktívan részt vesznek, képesek figyelmüket rövidebb ideig ugyanarra összpontosítani, alakulóban van problémafelismerő és megoldó képességük. Megfigyeléseiket, emlékezetüket, képzeletüket, gondolkodásukat, ismereteiket

18

alkalmazzák, érdeklődőek társaik és az őt körülvevő környezetük iránt, segítséggel javítják hibáikat, felidézik a múltbeli eseményeket, tevékenységeket.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, tehát a jelenléte a nevelés egész időtartama alatt elengedhetetlen. Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítva van az óvodapedagógus jelenléte. Pedagógus asszisztens kollégák segítik a napi gondozási, nevelési folyamatokat. A csoporton belül és egyénileg is fejlesztik a gyermekeket –az óvónő által meghatározott – területeken. A nevelők támogató, segítő, bátorító attitűdje modell a gyermekek számára, mely egyben alapfeltétele is a befogadó nevelésnek. A nevelőmunkát segítő dolgozóink – összhangban a nevelőkkel – napi munkájukkal hozzájárulnak az óvodánkban folyó nevelőmunka eredményességéhez. Az óvodapedagógusok alapvető feladatai:  a gyermek ellátása, segítő, támogató attitűddel;  nevelőmunka, melynek alapvető feltétele, hogy minden gyermek a saját fejlődési ütemének megfelelő fejlesztésben részesüljön;  a partnerközpontú működés folyamatos biztosítása annak érdekében, hogy a két nevelési szintér (család és óvoda) harmonikus volta elősegítse a gyermekek egyenletes fejlődését.  A migráns gyermekeket is nevelő óvónőknek feladatuk lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A dajkák feladatai:  a gyermekek gondozásában aktívan közreműködni;  az óvónők munkáját segíteni és azokat az értékeket, elvárásokat közvetíteni a gyermekek felé, melyeket a nevelők is nap-nap után közvetítenek. “A nevelés nem más, mint szeretet és példaadás” magában hordozza azt a követelményt, hogy az óvónői modell meghatározó a gyermeki személyiség fejlődésében. Mindez megköveteli a pedagógusainktól felkészültségének, szakmai tudásának állandó bővítését, önértékelő képességének fejlesztését, a pedagógiai - módszertani szabadság helyes értelmezését. A program megvalósítását gyermekszerető, felkészült, kreatív, türelmes, megértő, elfogadó, tapintatos, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező óvónőink biztosítják, akik igénylik a folyamatos, rendszeres önképzést, szakmai tudásuk bővítését. Pedagógiai beállítódásukra a felelősségvállalás, igazságosság, következetesség, kitartás, lelkesedés jellemző. Nevelőtestületünk továbbra is arra törekszik, hogy humanizáló közösség legyen, melynek jellemzői:  érdeklődnek a másik iránt és elfogadják egymást.  munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja,

19

 első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása. Óvónők és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző:  Egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése.  Összehangolt munka végzése a gondozás terén.  Odafigyelés egymásra a gyermekek fejlesztése érdekében. A korszerű önképzésünk és továbbképzésünk célja a tudásunk fejlesztése, a szakmai felkészültségünk növelése, a szemléletformálás, a minőségre és rendezettségre való törekvés. A továbbképzéseken való részvétel a szakmai fejlődésünk alapszükséglete. Az egészséges életmódra neveléssel és a környezetvédelemmel kiemelten foglalkozó nevelési programunk célirányos szakmai felkészültséget igényel az óvónőinktől. Ennek biztosítása érdekében azokat a továbbképzéseket részesítjük előnyben, melyek a fent említett nevelési területeken belül erősítik szakmai felkészültségünket. Pedagógiai programunk kiemelt területe a gyermekek egészséges életmódra nevelése. Csoportonként 2 óvónő és egy dajka kölcsönös együttműködésén alapuló, összehangolt munkájára van szükség a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében. 2 fő pedagógus asszisztens alkalmazása 2013.09.01-től. Jelenleg 1 konyhai dolgozó, 3 takarítónő, 1 kertész, 1 gondnok valamint 1 óvodatitkár segíti az óvoda zavartalan működését. Az óvoda minden dolgozója a gyermekközpontú óvodai nevelés megvalósítását segíti. Nevelési programunkat 5 csoportban, az Alapító Okiratban meghatározott maximált 127 fős gyermeklétszám kialakításával tudjuk színvonalasan megvalósítani. A programban megtervezett nevelési-, fejlesztési elképzelések megvalósításához a jelenlegi személyi feltételek megfelelnek.

4.2.TÁRGYI FELTÉTELEK A program megvalósításához óvodánk rendelkezik tágas, világos csoportszobákkal, megfelelő méretű udvarral, kellő mennyiségű játékkal, felszereléssel, berendezéssel, szakmai eszközökkel. Az eszközök beszerzésnél mindig utána járunk, hogy a lehető legolcsóbb forrást találjuk meg. A tárgyak, játékok kiválasztásánál elsődleges szempont a balesetmentesség, a tartósság, a célszerűség és a praktikum. Tehát nem a mennyiség, hanem a minőség az elsőrendű célunk. Minden munkatársunk, a gyermekek és családtagjaik feladata is egyben, hogy a már meglévő eszközöket, felszereléseket és épületünk állagát megóvják. Alapfeltétel a biztonságos, egészséges, esztétikus környezet megteremtése gyermekek, munkatársak, szülők számára. Amennyiben ezt valami veszélyezteti az óvoda összes dolgozója köteles jelezni a vezetőnek, aki írásban és szóban is értesíti a fenntartót és a GAMESZ-t. Az intézmény rendelkezik azokkal a tárgyi eszközökkel, melyek megléte elengedhetetlenül szükséges a helyi nevelési programban megfogalmazottak megvalósításához. Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. Arra törekszünk, hogy amit a gyermekek használnak (tárgyakat, eszközöket), testméreteiknek megfelelő méretben és magasságban, biztonságosan legyenek

20

elhelyezve, valamint változatos és személyes helyek is biztosítva legyenek a gyermekek számára. Az óvodában dolgozóknak, az óvodaépületben kialakított nevelői szoba, ami egyben könyvtár, sajnos a 4,5 m2-en a közösség nevelő tagjai sem férnek el, így az értekezleteket a konyha étkező részében, a teljes alkalmazotti közösség megbeszéléseire csak a csoportszoba ad kellő helyet. A megnövekedett óvodai munkát ellátó alkalmazottak létszáma miatt a földszinti felnőtt öltöző szűk és nem megfelelő. A szülőkkel való beszélgetésre, szülők fogadására a logopédiai szoba alkalmas. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megléte biztosítja intézményünk tárgyi feltételeit. Ezzel hozzájárul programunk megvalósíthatóságához. 4.3. SZERVEZÉSI FELADATOK Csoportszervezés A csoportszervezés elveit a nevelőtestülettel megvitatva, mindig a gyermekek érdekeit szem előtt tartva alakítjuk ki és rugalmasan kezeljük, elsődlegesen az óvodai felvételre jelentkező gyermekek életkorának ismeretében. Tehát a csoportba sorolás alapja a biológiai életkor, de figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, fejlettségi (testi-lelkiközösségi) mutatóit, fejlődési ütemét, a szülők igényét és a gyermekközösségek szociális összetételét. A gyermekek fejlettségét, egyéni szokásait még az óvodába kerülés előtt megismerjük. (családlátogatás igény szerint, gyermekorvos, védőnő, gondozónő információi segítségével) A csoportok kialakításánál figyelünk arra, hogy:  az előreláthatólag négy évig óvodába járó gyermekek a vegyes csoportba kerüljenek  a nagycsoportba lehetőség szerint csak az iskolába készülő gyermekek kerüljenek  amennyiben a gyermek évvesztes (ill. évnyertes) és mégsem a vegyes csoportban kezdi az óvodai életet, a szülőkkel közösen egyeztetve, a gyermek egyéni fejlettségét és fejlődési ütemét figyelembe véve javasoljuk, a csoportismétlési lehetőséget. Az óvoda hagyományainak, lehetőségeinek, adottságainak és az óvónők attitűdjének alapján óvodánkban három homogén (osztott) és két heterogén (vegyes) életkorú csoport működik. Az óvodai csoportok kialakításánál is figyelembe vesszük a szülők kérését. Vegyes életkorú csoportjainkban lehetőséget biztosítunk a testvéreknek vagy különböző korú barátoknak, ismerősöknek arra, hogy egy csoportba járjanak. Ebben a csoportban nincs korcsoportismétlés miatti csoportcsere, az iskolába menő nagyok nem kerülnek új csoportba. A vegyes életkor miatt csoportban a gyermekek között megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei, főleg ahol egyedüli gyermek van és nincs testvér. A csoport irányítása az óvónők számára összetettebb, nehezebb feladat fokozott empátiás képességgel kell rendelkezniük.

21

Homogén illetve osztott életkorú csoportjainkban a szelekciós elv: az életkor. Ezekben a csoportokban az életkori jellemzők fokozottan tapasztalhatók. Több az azonos játékeszköz iránti igény, nincs igazán modellállódási lehetőség, hisz a gyermekek szociális érettsége, tapasztalata sok hasonlóságot mutat, ezért is fontos a szomszédos csoportok együttműködése. Kiscsoportban a testi szükségletek kielégítése és az érzelmi kötődés kialakítása a legfontosabb. Az érzelmi együttélés elemi szabályainak megtanítására, az “én”, és a “mi” érzésének kialakítására törekszünk. Középső és nagycsoportban az érzelmi biztonság megszilárdítása mellett az egyéni képességek fejlesztésére fektetünk nagyobb hangsúlyt. A gyermekek egyéni képességeinek megismerését a tevékenységekben történő folyamatos megfigyelés eredményezi. A programunk hatékonyságát az óvónő felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, gyermekszeretete, empátiája - azaz egész egyénisége határozza meg. A más - más érettségi fokon álló gyermekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre, így csökken a konfliktusok száma - megtanulnak alkalmazkodni, viselkedni. Fokozódik empátiás készségük, természetesebben fogadják a “másságot”. A csoport szervezésénél figyelünk arra, hogy megközelítően arányos legyen a fiúk-lányok aránya, hogy várhatóan találjanak játszótársat, barátot - valamint, hogy az eltérő fejlettségből következő hatások kiegyenlítsék egymást. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvónő foglalkozik. A gondozási, óvó-védő és egészség-megőrzési feladatok minőségi ellátása érdekében az óvónők és a dajkák szorosan együttműködve segítik a gyermekek önállóságának fejlődését, kapcsolataik kialakítását. Napirend, hetirend Célunk: olyan ösztönző játékkörnyezet kialakítása, amelyben a gyermekek kreativitása megnyilvánulhat. Feladatunk: Biztosítani a nyugodt légkört, elegendő játékidőt és sokféle játékeszközt a gyerekek játék iránti szükségletének kielégítésére. Óvodai életünkben fontos szerepet tölt be a gondozás. Ebben a folyamatban is lehetőségünk van a gyermekeket nevelni. Segítjük a gyermekeket az önállósodásban, erősítjük a nevelő – gyermek kapcsolatot. Az óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga. Lehetőséget adunk az óvodai életünk egészében az elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék. A folyamatos napirend zökkenőmentes megvalósítása feltételezi a stabil szokásrendszer működését. Rugalmasságával lehetővé teszi, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, egyéni igényüknek megfelelően végezzék a különböző tevékenységeket. A rendszeresen visszatérő ismétlések, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. Az óvodai életrend tudatos megtervezésével biztosítjuk a gyermeki jogok érvényesülését. A napi élet szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék, ezért a napirendben a legtöbb időt erre a tevékenységre fordítjuk.

22

NAPIREND 6.00 - 10.30

10.30 - 11.45 11.45 - 12.30 12.30 - 14.30 14.30 - 18.00

Gondozási feladatok, szabad játék, tanulás(cselekvés, tapasztalatszerzés), folyamatos reggeli, mese, mindennapos testnevelés Udvari tevékenységek, szabad játék, tanulás(cselekvés, tapasztalatszerzés), séta Gondozási feladatok, ebéd, mese Pihenés Folyamatos felkelés és uzsonna, gondozási feladatok, személyes egyéni differenciált fejlesztés, szabad játék a udvaron vagy a csoportszobában

A hetirend nem mereven napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy - egy környezeti téma köré csoportosított tapasztalatszerzési - élményfeldolgozási lehetőséget. (Kivétel a testnevelés, a tornaterem beosztása miatt.) Tervezés A fejlődést nyomon követő rendszer A nevelőmunkánk alapja a céltudatosság és az elemző - tervező gondolkodás. A tervezés a nevelőtestület minden tagjának kötelező. A “MIT - MENNYIT - HOGYAN” kiválasztásában, meghatározásában, a tervezés formai megvalósításában pedagógiai - módszertani önállóság érvényesül. Arra törekszünk, hogy a tervezés konkrét és rugalmas legyen. Ha előre nem látott esemény következik be, valami elmarad, vagy módosítani kell, akkor ezeket a változásokat is írásban rögzítjük. A nevelés zavartalanságát, hatékonyságát biztosítja, ha időben megtervezzük azokat a szervezési feladatokat, melyek nagyobb körültekintést igényelnek, hosszabb előkészületekkel járnak. A feladat beütemezését, határidejét megjelöljük. A tervezésünk alapja a gyermekek rendszeres és folyamatos, tudatos megfigyelése. A négyes feladatrendszer megtervezéshez szükségesek: 1) Nevelési terv - tevékenységek és a tevékenységek folyamán kialakuló szokások tervezése (csoportnapló) 2) Ütemterv - tapasztalat - élmény és ismeretszerzés anyaga (csoportnapló) 3) Szervezési feladatok (csoportnapló) 4) Fejlődés nyomonkövetése (személyiség fejlődési napló) 5) Egyéni fejlesztési terv a csoportnaplóban A nevelési tervet 1 évre készítjük el. Az egyéni fejlődést nyomonkövetve, a csoport szociális fejlődésmutatóit novemberben, majd május végén mérjük, értékeljük, és ennek alapján tűzzük ki a további feladatokat. Ezeknek a dokumentumoknak az elkészítése kötelező. Vázlatot nem

23

kötelező írni, de az ütemtervben célszerű a kötetlen vagy kötelező tevékenység feladatát, módját, eszközét megjelölni. Az egyéni fejlesztés tervezésének alapja az adott gyermek egyéni fejlődésének folyamatos megfigyelése. Összegezve feladatunk:  a gyermek és környezete sokoldalú megismerése  a gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés  a fejlődés nyomonkövetése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.

5. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 5.1. CSALÁD-ÓVODA A család legfontosabb társadalmi funkciója a gyermeknevelés. A család hatásának döntő szerepe van a gyermekek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Az óvodás gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Az óvodába járó gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedésmódokat. Magatartását, érzelmi életét, érdeklődését később is a családtagokat összekötő kapcsolatrendszer, a család életmódja, nevelési stílusa, pedagógiai kultúrája alapvetően alakítja. Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, folyamatos egyeztetése elengedhetetlen feltétele az együttműködésnek, így a gyermek harmonikus személyiség fejlődésének. Az óvoda tevékenysége szolgáltatás, amelynek középpontjában közvetlen partnereink a gyerekek és szüleik igényei és elvárásai állnak. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. Az óvodai nevelőmunka a családokkal való szoros együttműködéssel lehet csak eredményes. Az óvoda segítheti a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítését. Az óvónő gyermekismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, a gyermek fejlődéséért érzett felelőssége megfelelő alapot teremt a családokkal való eredményes együttműködéshez. Célunk: a partnerközpontúság működtetése Feladatunk A komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása,

24

szülői klub, fogadóóra, játszó délután, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenység bemutatása, nyitott ünnepek, stb.). Az együttműködésünk alapelvei  Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni.  Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.  A szülő találjon támaszt és segítőtársat az óvodában gyermeke fejlesztéséhez.  Nyitottság biztosítása, a szülők kérésének, észrevételének javaslatának, véleményezési jogának, esetleges bírálatának figyelembe vétele. Ezzel megvalósítjuk a gyermekek érdekében a jogharmonizációt és az érdekazonos együttműködést.  Kölcsönös alkalmazkodás megvalósítása.  Családi és óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása.  Egyéni igények, szokások figyelembevétele, személyes bánásmód alkalmazása.  A családok kölcsönös együttműködése segíti a csoport vagy csoportok és az óvodai társak közeledését, barátságok kialakulását.  A Szülői Közösség az intézményi Szervezeti Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint vesz részt az óvoda életében és minden nevelési évben az együttműködésről munkatervet készítenek a szülőtársak. A szülők képviseltethetik magukat a nevelés nélküli munkanapokon, értekezleteken, véleményezési joguk van dokumentációink elkészítésénél.  A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy SNI-s gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik.  A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása  A beszélgetések során ne csak az információkra, hanem a biztatásra is fektessünk hangsúlyt! Fontos, hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermek számára is. Támogatni kell a szülőt abban is, hogy helyzetét másokkal szemben képviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való konfliktusait, mert reakcióit nemcsak a környezete, hanem gyermeke is élénken figyeli. Fontosak a család tapasztalatai, az információk, az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlenek. A családok életmódjának megismerése sok, értékes támpontot ad a nevelésünkhöz. Az együttműködésben vállaljuk a megértőbb, türelmesebb, érzelmileg elfogadó partner szerepét. Igyekszünk megtalálni minden egyes családdal külön - külön a kapcsolatteremtés, segítés legmegfelelőbb módját. Ha szükséges, a szülők nevelési szemléletének formálása mindig tapintatosan, közvetve történik. Az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik a családokhoz. Elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartás megvalósítására törekszünk.

25

Óvodánkba lépés előtt már lehetőséget biztosítunk – nyílt nap keretében – az ismerkedésre. A szülőket megbeszélés keretében tájékoztatjuk, közös ismerkedésre várjuk a leendő óvodásokat, így betekintést nyernek a mindennapi életünkbe és lehetőséget kapnak arra, hogy személyes tapasztalatok alapján válasszák intézményünket. A kapcsolattartás módja, formái  Napi beszélgetések alkalmával folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekükkel történt eseményekről, fejlődéséről valamint információkhoz jutunk a gyermekkel a családban történt eseményekről.  Családlátogatásaink célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, megfigyeljük helyét a családban, tájékozódjunk a családi nevelés elveiről, szokásairól. Felmérjük a szülők igényeit, tudomásul véve az esetleges elzárkózást is.  A beilleszkedési időszakban differenciáltan segítjük a különböző környezetből érkező gyermekeket. (család, bölcsőde vagy más közösség) Nyugodt, szeretetteljes családias légkör megtapasztalásának lehetőségével teremtjük meg a gyermekek biztonságérzetét, közösséghez való viszonyát.  A nevelési évfolyamán a nyitott óvodai élettel lehetőséget adunk a szülőknek az óvoda napi életébe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, megismerhetik az ovis társakat, és azok szüleit.  A szülők érdeklődésétől függően a nyílt napokon kívül is lehetőséget adunk a szülőknek gyermekük és a csoport életének megfigyelésére.  Fogadóórák szervezésével alkalmat biztosítunk a szülőknek gyermekükkel, neveléssel kapcsolatos bizalmas jellegű információk cseréjére, megbeszélésére.  Szülői értekezletek alkalmával az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat vitatjuk meg. Oldott hangulatú beszélgetés közben lehetőség nyílik arra, hogy a szülők is elmondhassák észrevételeiket, javaslataikat.  Közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és óvoda közti kapcsolat elmélyítésére, törekszünk egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére.  A munkadélutánok, rétegszülőik, „csacsogó” klub szervezése lehetőséget biztosít mind helyben és időben a szülők szabad találkozásaira, közös örömeinek, problémáinak megbeszélésére.  Közös kirándulások, sportprogramok, kulturális rendezvények szervezésével segítjük elő a szabadidő hasznos eltöltését, a közös élményszerzés biztosítását.  A Cseperedő újság megjelenésével segítjük a szülők tájékoztatását az óvodai életről (csoportok programjai, nevelési tanácsadás, egészséges életmód kialakítása, óvoda-család programok, pályázati eredményesség, alapítvánnyal kapcsolatos információk, környezet kultúránk szebbé tétele, stb.) A szülők örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életéről - különösen érzékenyen figyelnek a gyermekükről szóló információkra, értékelő megnyilatkozásokra. Tiszteljük a

26

szülők érzelmeit, tapintatosan törekszünk arra, hogy a nevelési problémák megszüntetésére a szülőkkel együtt közösen keressük a megoldást. 5.2. GYERMEKVÉDELEM Célunk: A prevenció, azaz a megelőzés. A legfontosabb a kellő időben történő felderítés, sokoldalú tájékozódás a gyermekek életéről, körülményeikről, családban elfoglalt helyükről, személyiségükről. Feladatunk: Intézményünk teljes közösségének feladata, a gyermekek jogainak tiszteletben tartása és az óvó-védő funkció teljeskörű-feladatellátása. A problémás esetekben haladéktalanul elindítani az együttműködési folyamatokat az érintett családokkal és a segítő szakszolgálatokkal. Felelőse: Az intézmény vezetője, aki megbízólevéllel felhatalmazza a gyermekvédelmi felelőst, hogy az óvónőkkel egyeztetve minden nevelési év elején elkészítse a gyermekvédelmi munkatervet és irányítsa a munkát és teendőket. Kötelességeink és feladataink:  Együttműködés a társintézményekkel, segítő szakszolgálatokkal (óvodákkal, bölcsődékkel, iskolákkal, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal)  Problémás esetekben speciális iskolát javasolunk.  Hatóságokkal együttműködünk, ha hivatalos felkérésre kerül sor (Gyámhatóság, Bíróság, Rendőrség)  Csapatmunkának tekintjük a feladatellátást  A gyermekvédelmi iratokat iktatjuk  A pedagógusok és munkatársaink titoktartásra kötelezettek, az iratok kezelését különös gonddal, diszkréten kezelendő.  Az óvónők a csoportban helyettesítő kollégát köteles tájékoztatni az esetleges problémákról.  A megoldott gondok után is nyomonkövetjük a gyermekek sorsának alakulását, amelyet minden félévben csatolunk a gyermek anyagához.  Minden nevelési év végén írásban rögzítjük a megtett eredményes v. eredménytelen feladatokat  A hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményezünk kapcsolatot.  Külön figyelmet fordítunk a nehéz anyagi helyzetbe kerülő családok gondjaira. Jelentős anyagi támogatásra van lehetőség: - a XI. Újbuda Önkormányzat segítségével az étkezési díj befizetésének csökkentésére. (közös programokon, kirándulásokon való részvételhez) Minden alkalmat megragadunk a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatására. Tapintatosan, személyes - egyéni bánásmód alkalmazásával erősítjük a szülők gyermekeik iránti felelősségérzetét, egyéni képességeik és fejlődési ütemük figyelembevételével gazdagítjuk a gyermekek ismereteit, élményanyagát, - segítjük a

27

gyermekközösségbe való beilleszkedésüket. Tanácsot adunk iskolaválasztáskor. A felmerülő problémák és igények alapján szakembert kérünk fel közös szülői megbeszélésekre. Szükség esetén kezdeményezzük és segítjük a speciális szakszolgálatokkal való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást. (Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, logopédus, gyermekorvos, védőnő) A szociálisan normál helyzetben lévő, de érzelmileg elhanyagolt vagy lassabb ütemben fejlődő gyermekek nevelésre különös gonddal ügyelünk, mert az ilyen típusú nélkülözés maradandó károsodást okozhat a gyermek fejlődésében. Az óvónő ebben az esetben a szülőkkel még szorosabb együttműködést alakít ki, keresi a legtöbb alkalmat arra, hogy a családi nevelést segítse. A felzárkóztatásban az óvónőink bővítik szaktudásukat, és szakmai segítséget kérnek a gyermek érdekében a megfelelő szakemberektől. Ugyanilyen fontosnak tartjuk azonban a tehetségek felismerését és fejlesztését, azaz a tehetséggondozást. A gyermekek fejlődését nyomonkövető dokumentációban megjelenik, az a terület amelyben a gyermek készségei, képességei életkorát meghaladja. A személyes bánásmód, feladatadás a fejlesztés része. A szülők figyelmét felhívjuk ezekre a területekre, vagy ha ők már észrevették, megnyugtatjuk őket – Az ő gyermekük sem más, mint a többi, ne ijedjenek meg a „másságtól”! Fejlesztési lehetőségeket javasolunk, segítünk az iskolaválasztásban, szakemberekkel konzultálunk a tehetséges gyermekek fejlesztése érdekében. Különös tekintettel ügyelünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozására. 5.3. AZ ÓVÓ-VÉDŐ INTÉZKEDÉSEK Az óvoda teljes közösségének kötelességei:  Az óvónő a gyermekcsoportot nem hagyhatja felügyelet nélkül, csak ha megbízható, és hozzáértő helyettesről gondoskodik. A szülő az óvónéninek jelzi, ha megérkeztek. A csoportszobából és az óvodából csak úgy távozhat gyermek, ha szól a nevelőnek.  A balesetet előidéző okokat meg kell előzni vagy meg kell szüntetni:  Csoportszobában, tornateremben és az udvaron pl.: meghibásodott játék, eszközök, bútorok, udvari játékok, famászókák, csúszdák, homokozó szélei, rollerek, stb. Az ilyen eszközöket el kell különíteni, használaton kívül kell helyezni.  Minden dolgozó köteles jelenteni az észlelt meghibásodást, veszélyforrást, - ami a gyermekekre és a felnőttekre egyaránt veszélyes lehet – az óvodavezetőnek és a munkavédelmi felelősnek. Minden óvónő a saját korcsoportjában a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően folyamatosan és alkalomszerűen szoktatja és neveli őket az elvárt magatartásformákra, a veszélyforrások elkerülésére, az eszközök megfelelő használatára. A csoportszobában az ollóhasználat csak a kijelölt asztalnál lehet, felállni közlekedni vele tilos. Ügyelünk arra, hogy játékeszközök a földön ne legyenek szétszórva, mert rálépve csúszás veszélyesek. Futkosni, szaladni csak a tornateremben és az udvaron lehet. A vitaminnapok alkalmával a gyermekkéseket használni csak óvónői felügyelet mellett szabad, amikor állandó bemutatással, magyarázattal segítjük a helyes használatot. A játékokat és eszközöket tegyék a helyére, szedjék fel a földről, nehogy elcsússzanak rajta.

28

A mosdóban a gyermekek a csap fölött rázzák le a kezüket, hogy mosdó környékén ne legyenek tócsák. A mosdóba ki- és bemenetelkor mindig lassú tempóban közlekednek. A mosdóra, wc tetőre, radiátorvédőre felállni tilos. Az öltözőben a szekrényekre mászni, a tetejére ülni még szülői felügyelettel sem lehet. Ha valamit nem érnek el kérjenek segítséget a nevelőtől. A folyosón is érvényben van a lassú közlekedés. Az ajtók csukásánál figyelni kell a kezükre be ne csípjék, vigyázzanak, hogy ne csapódjon be. (az összes belső ajtó üvege műanyag lapra cserélve baleset megelőzés) A tornaszobában csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, a felnőtt közösség felelőssége, hogy a tornaeszközöket rendeltetésszerűen használják. Az ablak védőhálójába nem csimpaszkodhatnak. A bordásfalon csak az óvónő által megengedett gyakorlatokat végezhetik. Bukfencezni (guruló átfordulást) csak a szivacson, óvónő mellett szabad. A testnevelés foglalkozásra a későn érkezők már nem csatlakozhatnak, mert bemelegítés nélkül sérülést szenvedhetnek. (A későn jövőket a szomszédos csoport fogadja.) Csak felnőtt által kezelhető eszközök: diavetítő, televízió, videó, rádió, magnó, projektor, számítógép mindezeket évente rendszerességgel a Gamesz ellenőrzi. Az udvaron minden gyermek a saját udvarrészén tartózkodik, kivétel, ha szól az óvónéninek, hogy átmegy egy társához, testvéréhez, vagy a mosdót keresi fel. A kialakult szokásokra és azok betartására az óvónő mindig felhívja a gyermekek figyelmét. (csúszda, rollerezés, hinta, mászóka használata, kerti szerszámok, stb.) Az intézményen kívüli közlekedésnél az óvónő köteles gondoskodni a gyermeklétszámhoz szükséges felnőtt kísérőkről. Megbeszélik a balesetmentes közlekedéshez nélkülözhetetlen közlekedési szabályokat. A Házirendben megfogalmazottak gyermekekre, szülőkre, óvodai dolgozókra egyaránt vonatkoznak, betartásukért mindannyian felelősek vagyunk. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások óvodánkban az inkluzív nevelés tükrében Értelmezésünkben az inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét, akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyermek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk az, hogy érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása,  minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga Célunk: - Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére. - mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják, - megfelelő információáramlás biztosítása.

29

Óvodánkban biztosítjuk a  megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,  az emberi méltóság tiszteletben tartását,  az egyenlő hozzáférés esélyét  a multikulturális nevelés megvalósítását  a társadalmi szolidaritás kialakítását. A XI. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapján tervezzük feladatainkat, így biztosítjuk a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Feladatunk a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A nem magyar állampolgárságú gyerekek, a migráns gyerekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk. Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőjeként töltik be hivatásukat, és vállalnak aktív szerepet mindenfajta elnyomás megszüntetésében Az inkluzív neveléssel kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok a gyermekvédelmi munka terén:  Az életkori sajátosságok ismerete.  A gyermek, család előítélet nélküli elfogadása.  A hátrányos és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek rendszeres óvodába járásának szorgalmazása, nyomon követése.  A szakszolgálat dolgozóival folyamatos konzultáció megszervezése.  Saját ismereteinek bővítése a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatban.  Tisztelet, szeretet, biztonság nyújtása.  Neveléshez, fejlesztéshez szükséges szakmai tudás.  Az értékek átszármaztatásához szükséges erkölcsi felelősség megléte, modell szerep, önismereti-, kommunikációs-, kapcsolatteremtő-, kríziskezelő- készség szinten tartása illetve fejlesztése.  A lemaradást mutató területek pontos feltérképezése a fejlesztéshez.  Fejlesztés megtervezése, beépítése a nevelőmunkába.  Ismerje fel a tehetségígéreteket, e témában végzett szakember véleményét, illetve segítségét kérve koordinálja a további fejlődésüket.  Dokumentáció pontos vezetése, ellenőrzése.  Együttműködés a szülőkkel, a szülők bevonása a mindennapi életbe: A gyermekek értékeléséről szóló visszacsatolás legyen folyamatos, rendszeres.  Szülőképzések, szakemberek bevonásával  Érzékenyítési technikák alkalmazása: videotréning, szituációelemzések képekről, stb.

30

Tehetséggondozás, felzárkóztatás Különös figyelmet, tág teret és időt biztosítunk a tehetségek kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy rátermettségüket megmutathassák. A különleges tehetségű gyerekeket nem mindig könnyű elfogadni, másságukkal kitűnnek társaik közül, előfordul, hogy családjában sem talál megértésre, ezért valódi támogató kapcsolattal segítjük óvodai csoportbéli és családbéli szerepét. 6. KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERÜNK A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az átmenet, a gyermekek beilleszkedésnek megkönnyítése érdekében szükség van a folyamatos, rendszeres kapcsolattartásra, együttműködésre. Az együttműködés formái, feladatai:  emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása (érdeklődés egymás munkája, eredményei, problémái iránt, segítségnyújtás, támogatás szükség szerint, tapasztalatcsere, szakmai tanácskozás szervezése, stb.)  a gyermekek látogatásának megszervezése  a gyermekek beilleszkedésének folyamatos nyomonkövetése, segítése 6.1. BÖLCSŐDE A kerület bölcsödéivel a kapcsolat kialakítása közös célunk. Lehetőséget biztosítunk az óvónénik megismerésére, az érdeklődő családok látogatását szívesen fogadjuk Igény szerint a bölcsőde helyszínén szülői tájékoztatást tartunk. 6.2. ÓVODÁK A kapcsolatok kialakítása segíti és gazdagítja a helyi nevelési programunk szerint a téma-azonos társóvodákkal való együttműködést (pl. Zöld Óvodák). A közeli óvodákkal közös pedagógiai, módszertani továbbképzések, tapasztalatszerző kirándulások szervezése együtt fejlesztheti tudásunkat, önértékelési, önelemzési képességünket. 6.3 Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola és a Cseperedő Óvoda érdekazonos együttműködésének céljai és feladatai Mottó: ”Sportolóvá Cseperedünk” célunk,:  olyan életmodell megalapozása, kialakítása, ahol - a gyermek kinek lételeme a mozgás, ez az ösztönös vágya nem sorvadjon el, hanem épüljön be a mindennapjaiba,  a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása,  legyen a mozgás öröm, de ezáltal fejlődjön kitartása, önfegyelme, akarata,

31

 a mozgás által kedvezően fejlődjenek az értelmi és szociális képességeik,  az iskolába való lépés pillanatát könnyebbé, gördülékenyebb tenni. feladatunk:  tanítók és óvodapedagógusok szoros együttműködése, folyamatos kapcsolattartás,  az óvoda tárgyi feltételeinek bővítése (mozgásfejlesztő eszközök, külső pályák kialakítása-foci)  közös pályázati lehetőségek keresése  rendszeres iskolalátogatás  az iskola ALMA Galériájában gyermek rajz kiállítás szervezése  közös Sportnap családokkal óvoda-iskola  külső szakemberek felkérése a kellő szülői tájékoztatás és ismeretek megszerzése érdekében  a testnevelő tanárok, tanítók rendszeres látogatása személyes kapcsolat megteremtése, érzelmi viszony kialakítás 6.4. ISKOLÁK Célunk a még szorosabb együttműködés, mivel a közeli Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola programja szinte egymásra épül. A két intézmény profilja hasonló, de alapfeladata különböző, mindezeket figyelembe véve kívánjuk alakítani a közös programokat, melyek segítik és könnyebbé teszik az óvodából az iskolába való átmenetet.: Rajzkiállítás Sportnapok Játékos vetélkedők Rendszeres iskolalátogatás A Teleki Blanka Általános Iskola a körzeti iskolánk, akikkel törekszünk bővíteni a szükséges partneri viszonyt. Kölcsönösen ismerkednünk kell egymás programjával, nevelési elveivel. Ismerkedünk az iskolai életével, értékrendjével hogy lehetőség szerint tájékoztatni tudjuk a szülőket Nyitottak vagyunk más iskolák kezdeményezéseire, így már folyamatban van a Petőfi Sándor Általános Iskola, Domokos Pál Péter Ált. Iskolával való kapcsolat kialakítására. 6.5. ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA - FENNTARTÓ SZERV A fenntartói irányítás egyik legfontosabb jogosítványa a kerület oktatási-és nevelési koncepcióra épülő nevelési program elfogadása és a költségvetés meghatározásának joga. Az Intézkedési terv és a költségvetés ugyanis alapvetően befolyásolja az intézmény mozgásterét - lényegében a szakmai döntéshozatal lehetőségét és korlátait. Az Önkormányzat Minőségirányítási Programjához illeszkedik Intézményünk Minőségirányítási Programja, mely garantálja az igényes együttműködést. A fenntartóval való szoros kapcsolattartás, a napi egyeztetés biztosítja az óvoda zavartalan működését, olyan körülmények és feltételek megteremtésével, melyek alapul szolgálnak a program célkitűzéseinek megvalósításához. A gazdálkodás

32

érdekében a GAMESZ-szal állandó oda-visszajelzés megvalósítása mindkét fél érdeke. A folyamatos kapcsolattartásért az óvodavezető felelős. 6.6. ÚJBUDAI PEDAGÓGIA INTÉZET Az innovációhoz szükséges képességek és szakmai kapacitás megszerzésében szolgáltató bázisként működik. Biztosítja a kerületi továbbképzések megszervezését, segítséget nyújt szakirodalom ajánlásában, kölcsönzésében, az információs csatornák működtetésében. Sokirányú szolgáltatásaik szakmai felkészültségünket, gyakorlati munkánkat segítik. Szakmai és egyéb programjait figyelemmel kísérjük és aktívan bekapcsolódunk. Az UPI szolgáltatásainak igénybevételével lehetőségünk nyílik a nevelőmunka eredményességének mérésére és értékelésére, (külső kontroll) új pedagógiai módszerek megismerésére, információk, adatok szerzésére. 6.7. SPECIÁLIS SZAKISMERETEIKKEL A GYERMEKEK EGÉSZSÉGES FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ SZAKSZOLGÁLATOK, SZOLGÁLTATÓK NEVELÉSI TANÁCSADÓ Állandó kapcsolattartás mellett, kellő szakirányú segítségnyújtás a személyiség a személyiségfejlődési problémákkal, magatartászavarral küzdő gyermekek számára. Óvodánk részéről igény szerint kiegészítő vizsgálat igénylése a beiskolázás, iskolaérettség eldöntéséhez. LOGOPÉDUS A kerületi Logopédiai Szakszolgálat szakemberei minden évben felmérik, kiszűrik, majd fejlesztésre javasolják a beszédhibás gyermekeket. Folyamatos egyeztetése szükséges logopédus-szülő-óvónő között. GYÓGYTESTNEVELŐ Az XI. kerület céljának tekinti az egészséges életmód kialakítását, a mozgás népszerűsítését, feladataként a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A tanköteleskorú gyermekeket orthopéd szakorvos vizsgálja, és javaslatot tesz a gyógytestnevelésre. Ezen problémák korai kezelésére óvodánkba “mozgó” gyógytestnevelő tart mozgásés testtartásjavító tornát. A vizsgálathoz és a gyógytestneveléshez időpontot egyeztetünk SPECIÁLIS KÉPESSÉGEKEZ VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG Problémás esetben a Nevelési Tanácsadó javaslatára a fent említett bizottsághoz küldik a gyermeket, kötelességünk segíteni a családokat a kapcsolat felvételben és a megoldáskeresésben. GYERMEKORVOS, SZAKORVOS, VÉDŐNŐ Az óvodai gyermekcsoportok általános vizsgálatainak biztosítása, valamint a beiskolázáshoz szükséges orvosi vizsgálatok, adminisztrációs feladatok megszervezése, időpont egyeztetése és lebonyolítása. A fenntartó által biztosított szakorvosokkal kapcsolatfelvétel, egyeztetés. A szülők felé az orvosi vizsgálatról szóban visszajelzünk. Fertőző betegség vagy járvány esetén kapcsolattartás az ÁNTSZ-szel.

33

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A gyermek és családsegítő központ segítségét igénybe vesszük, ha a kisgyermek életében “válságos” időszak következik be. Az óvoda, jelzőrendszer. Ebben a felelősségteljes feladatban elsősorban az óvodapedagógusnak, a gyermekvédelmi megbízottnak, a család érintett feleinek és a területileg illetékes családgondozó központ szakemberének a szoros együttműködése szükséges. Az ilyen helyzetbe került gyermekek védését, óvását, jogainak érvényesítését, érdekeinek képviseletét kiemelt intézményi feladatnak tekintjük. Az anyagi segítségnyújtás lehetőségeit ismertetjük a szülőkkel, a mindenkori hatályos jogszabály szerint. A fent említett szakszolgálattokkal a kapcsolattartás tartalmi feladatai, formái mindig az aktuális nevelési év munkatervében jelenítjük meg. (A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek esetében a folyamatos korrekció, külső speciális szakemberek és intézmények segítségével történik.) 6.8. KÖZMÜVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Színház, mozi, könyvtár, múzeum, közösségi ház, stb. rendezvényeinek látogatása csoportosan és szüleikkel, a gyermekek életkorának fejlettségének és érdeklődésének figyelembevételével. Rendszeresen segítséget nyújtunk a családok szabadidejének hasznos eltöltéséhez a Közművelődési Intézmények programajánlatainak ismertetésével. 6.9. EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK A hit- és vallásoktatást a szülői igények szerint szervezzük az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, úgy hogy az, az óvoda életét ne zavarja. A foglalkozások érdekében együttműködünk az érdekelt egyházi személlyel. 6.10. AZ ÓVODA LEHETŐSÉGEI:

KAPCSOLATRENDSZERÉNEK

TOVÁBBFEJLESZTÉSI

Elsődleges célunk a partnerközpontú intézmény tudatos kialakítása, a minőségbiztosítás rendszerével. A rendszer kialakítása a mi feladatunk, de az elsődleges partnereink nélkül ez nem lehetséges. Feladatunk megismertetni a szülői társadalmunkkal a dolog jelentőségét és azt, hogy mindez gyermekeikért és értük történik. Az épület adottságai miatt a közös rendezvények, kiállítások, szakmai nap megtartása sokszor nehézségbe ütközik hely hiányában, ezek szervezésére külön gondot fordítunk. Az utóbbi években sok megkésett beszédfejlődésű, erősen beszédhibás kisgyermek szülei érdeklődtek óvodánk iránt már kis csoporttól, akiket integráltan lehet és kell nevelni a normál gyermek csoportban, őket ezentúl is lehetőségeinkhez mérten szívesen látjuk. Még nagyobb segítséget tudunk nyújtani, nevelő közösségünk tagjai közül 2005 előtt 2 óvónő végezte el, Kulcsár Mihályné által szorgalmazott Delacato módszert, így fejlesztésünk is hatékonyabbá vált. A mentálhigiéniás ismereteink bővítése és használata rendkívül fontos az ép testben ép

34

lélek megvalósításához, tervezetten nevelés nélküli munkanapokra aktualizáljuk. Két kollégánk elvégezte a „Környezetkultúra az óvodában” című továbbképzést, mely szorosan kapcsolódik programunkhoz. 2005-2010 Elvégzett továbbképzések: 1. Tehetséges gyermek, tehetséges felnőtt 2. Elsősegélynyújtás 2 fő 3. Sikeres kommunikáció 4. Egészségnevelés – SZERTELENÜL 5. Differenciált személyes bánásmód 6. Együttnevelés, befogadás, tolerancia 2 fő 7. Gyermekközpontú vizuális nevelés 8. Tevékenység és személyiségfejlődés 9. Tanulási képességek fejlesztése, stressz mentes tanulási módszerek 10. Egyéni fejlesztési terv készítése 11. Kézműves technikák 2 fő 12. Értékelés, tervezés 13. Számítógépes tanfolyam 14. Komplex művészeti nevelés 2 fő A programunkhoz szorosan illeszkedő természet-búvárszoba, könyvtár kialakítására minden lehetőséget felkutatunk és kihasználunk. (pályázat, alapítvány) Célunk, hogy a szülők számára is elérhető legyen, és minél többen igénybe vegyék gyermekükkel együtt. 6.11. GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kapcsolat felvétel a SNI-s gyermek terápiás fejlesztését segítő intézménnyel illetve fejlesztő pedagógusával. Folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a gyermek fejlesztése érdekében a gyógypedagógus és óvodapedagógus között. A gyermeket segítő fejlesztő pedagógus feladata többirányú: - Felmérései és a Szakvélemény alapján differenciált képességfejlesztést végez. - Felzárkóztató foglalkozásokat biztosít a rászoruló gyermekek számára. - Az integráltan foglalkoztatott gyermek számára biztosítja a képességeiknek megfelelő differenciált foglalkozást. - Egyéni foglalkozási terveket készít és vezeti az egyéni fejlesztési lapokat. - Kollégái és a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosít.

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A gyermekek spontán szerzett tapasztalataira támaszkodva, közös élmények nyújtásával segítjük elő a sokrétű, változatos tevékenységformák gyakorlását. Az óvodáskorú gyermekeket az érzelmeik erősen befolyásolják, magatartásukat motiválják. Értelmi funkcióik az érzelmekkel kölcsönhatásban vannak és együttesen fejlődnek. Szellemi és testi fejlődésükben egyaránt maga a tevékenység a fő befolyásoló tényező.

35

7.1.JÁTÉK Az óvodáskorú gyermek alapszükséglete a szabad játék. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Játékban jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására jellemzőek lesznek, ezeket megfigyelve léphetünk csak tovább, erre építhetjük a további fejlesztési lehetőségeket. A szabadjáték nemcsak azért alapvető eszköze a személyiségfejlődésnek, mert általa észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, - mert a játékban kipróbálhatja, feldolgozhatja indulatait, élményeit, - megoldási módokat kaphat és gyakorolhat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. A játék fejleszti a gyermek mozgását, segíti új mozgásformák kialakulását, gyakorlását. Fejleszti kézügyességüket és elősegíti önállóságuk, kitartásuk, akaratuk fejlődését. Fejlesztőhatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek a gyermekekben, fokozódik beszédkedvük, mely ösztönzőleg hat a nyelvi kommunikációs készség fejlődésére. A személyiségfejlődésben különösen jelentős, hogy legváltozatosabban a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A játék legyen a szocializáció színtere. Lehetőséget biztosítunk, hogy a közös játékban tapasztalatot szerezzenek társaik szándékának megértésében, a másik gyermek helyzetébe való beleélésben, az együttérzésben. A különböző elgondolások megbeszélésével, a társak nézőpontja iránti nyitottságot a kreatív együttműködés fejlődését segítjük elő. Az előforduló konfliktusok átélésével, megoldásával lehetővé válik a tapasztalatok érzelmi feldolgozása és a velük járó feszültség csökkentése. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az érzelmi - motoros, - és kommunikációs képességek, az érzelmi-akarati tulajdonságok, a szociális magatartás a gyermek szabadon választott önkéntes tevékenységében - a játékban - integráltan fejlődik. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója, megfigyelésének alapja csakis ez lehet. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában. Célunk: a játék tartalmának gazdagításával a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztése, prevenció, korrekció, tehetséggondozás. A gyermek kiegyensúlyozott érzelmi, értelmi fejlődésének és társas kapcsolatainak fejlesztése. A kreatív gondolkodás, az alkotó képzelet, a kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartó készség, képesség fejlesztése. A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében.

36

Minden gyermek találja meg az életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő játéktevékenységet, érzelmi biztonságban, önfeledten játsszon. Feszültségek oldása, öröm, érzelmek, sikerélmény megélése, kudarcok feldolgozása. – Lehetőségek biztosítása bizonyos élethelyzetekben tapasztalt viselkedési módok újra átélésére, kellemes élmények felelevenítésére. – Lehetőség biztosítása a gyermek negatív élményeinek feldolgozására. Feladatunk  a játék feltételeinek megteremtése, megfelelő csoportlégkör, hely és idő biztosítása, a különböző játéktevékenységekhez (kuckósítások által),  játékidő, amit a napirend biztosít,  a szabad játék túlsúlyának érvényesülése,  élményszerzési lehetőség-, játékeszközök biztosítása, amelyeket a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazítunk,  könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás megteremtése.  a megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása.  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét  A játékelképzelések megbeszélésnek inspirálása  a pedagógus részéről utánozható minta adása a gyermekek számára  A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).  A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A gyermekek az óvodába érkezéstől hazamenésig maguk dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. Módjukban áll nézelődni, válogatni, töprengeni, végül a számukra éppen legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. Minden gyermek szabadon választhat társat játékához. A félrehúzódás, egyedüllét igényét és lehetőségét is biztosítjuk, mivel ehhez a gyermeknek ugyanúgy joga van, mint ahhoz, hogy önállóan eldöntse, kivel akar játszani, és mikor akar egyedül maradni. A legtöbb gyermek szívesen hozza magával kedvenc játékát, új szerzeményét. Maguk dönthetnek arról, hogy kinek adják át a behozott játékot. Ezzel segítjük a gyermekekben az egyezkedés, megegyezés képességének kialakítását.

37

A csoportszobában és az udvaron is a gyermekek spontán érdeklődésének, ötleteinek megfelelően átrendezhetik a bútorokat, berendezéseket, kerti eszközöket - aktívan közreműködhetnek a tervezés, szervezés megvalósításában. Így alakítjuk a gyermekekben a különböző szempontok figyelembevételének, - a dönteni tudás - a szituációhoz való alkalmazkodás képességét. Napirendünket úgy állítjuk össze, hogy a gyermekek a leghosszabb, összefüggő időt a játékkal tudják tölteni. Ez olyan életrendet biztosít, hogy a gyermekek játékuk révén természetes körülmények között fejlődhetnek és spontán fejleszthetők. A helyes életritmus, az egészséges étkezési szokások és egyéb biológiai szükségletek kielégítését úgy szervezzük, hogy pl.: folyamatos reggelizést biztosítunk, mely után azonnal visszatérhetnek a játéktevékenységhez. A reggel megkezdett tevékenységek egész nap, sőt másnap is folytatódhatnak. A játékszerek motiválják, gazdagítják a játékot, de részben tárgyai is magának a játéknak. A játékeszközöket gondosan megválogatjuk - esztétikusak, tisztántarthatók, balesetmentesek legyenek. A tartalmas, elmélyült játéktevékenység érdekében biztosítunk különböző játszásra alkalmas anyagokat, szimbolikus eszközöket, kellékeket. A játékszereket a gyermekek magasságának megfelelően helyezzük el, hogy bármikor önállóan elő tudják venni. A kisebb gyermekek különösen ragaszkodnak otthoni játékaikhoz, ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvodába behozva, igényük szerint játszhassanak velük. Az udvari játéklehetőségeket és eszközöket is úgy alakítottuk ki, hogy a gyermekek megtalálják az érdeklődésüknek és fejlettségüknek megfelelő helyet és eszközt játéktevékenységük gyakorlására. (Homokozók, mászókák, hinták, focipálya, rajzolás - mintázás - kézi munka, stb.) A játékszerek elhelyezésénél arra törekszünk, hogy a gyermekek számára elérhetőek legyenek, elhelyezésük állandó legyen, de más - más helyen használhatóak. Figyelünk arra, hogy a játék befejezése után az a gyermek tegye el a játékeszközt, az aki használta. Ösztönözzük a társakat segítsenek egymásnak. Tapintatosan figyelmeztetjük őket, hogy ne legyen kellemetlen tevékenység a rendrakás, mert ez a játszás átélt vagy leendő élményeit, a csoportlégkört is feszültté teszi. Lehetőséget biztosítunk esetenként egy - egy nagyobb helyet elfoglaló alkotásnak, vár, torony, stb., hogy több napig a helyszínen maradhasson. Rendszeres, közös élményszerzés biztosításával (séták, kirándulások, bábelőadás, egyéb rendezvények, ünnepekre való készülődés, stb.) tesszük színesebbé a gyermekek életét, lehetőséget adunk tapasztalatgyűjtésre, környezetük megismerésére, kreatív gondolkodásuk fejlődésére. Támogatjuk, sőt támaszkodunk az óvodán kívül szerzett pozitív élményeikre, de számolunk azzal is, hogy a gyermekeket ért negatív tapasztalatok is megjelenhetnek játékukban. Ilyenkor különösen fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó, megértő, elfogadó óvónői magatartást.

7.1.1Játékirányítás Nagyon fontosnak tartjuk, a gyermek spontán játékának beindulásához szükséges feltételek megteremtését, az önálló játékválasztást, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség az óvónő által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, - hiszen köztudott, - hogy 3 éves kor

38

körül még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Utánozható mintát adunk, illetve a szabad játékfolyamat kialakulása után is segítünk, ha a játék folyamat elakad. A későbbiekben is szükségesnek tartjuk az óvónő részvételét bizonyos játéktevékenységekben pl.: dominó, kártya, társasjáték, stb. Beavatkozásunk a játékba, - általában - a bátortalanabb illetve a társakat rendszeresen zavaró gyermekek esetében szükséges. Az együttjátszással, bekapcsolódással nem korlátozzuk a gyermek önállóságát - hanem segítünk, ötleteket adunk, amit mindig a gyermek igényeihez igazítunk. Segítségünk akkor fejlesztőhatású, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Alapfeltétel az óvónő és gyermek közti jó kapcsolat, szeretetteljes – bizalomteli légkör, mert csak így érzi a gyermek a korlátozás mellett a jóakaratot és segítőkészséget. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. Óvodánkban a játék a gyermekek közti együttműködésre épül. A szociálisan érettebb gyermekek mintát adnak az együttműködésre, megegyezésre. A rendbontó, társaikat zavaró gyermekeket jó példa kiemelésével és együttműködési módok gyakorlásával “tanítjuk” a többiek tiszteletben tartására. A játékban megtanulják - a sok pozitív példa alapján megoldani konfliktusaikat. Erősödik bennük a feszültségek, kudarcok tűrésének képessége, a kreatív konfliktusmegoldás, a megvigasztalódás - kibékülés sémáit így tanulják meg. A konfliktusok esetenkénti megjelenése természetes. Legtöbbször az eszközök birtoklása és a rangsorképzés váltja ki. A játéktevékenység folyamatos megfigyelése segíti a gyermekek érzelmi állapotának, viselkedésének megértését, kommunikációs, kognitív fejlettségének megismerését, információt ad a teljes személyiségről. A gyermek jelzéseit értő és érző óvónőink felismerik a problémákat, segítik feldolgozásukat. Magasfokú empátiás képességünkkel törekszünk a gyermek egyéniségének tiszteletbentartására. A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a társadalom negatív hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. Nevelési feladataink megvalósítása a szabad játéktevékenységben az anyanyelvi nevelés terén:  Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítása  A csoport elfogadott erkölcsi szabályának nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása.  Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.

39

 Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.  A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.  A HH és a HHH gyermekekre a játékban fordított időt kettős figyelem jellemzi az óvodapedagógus részéről: a beilleszkedés támogatása a játékban, valamint minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott tervszerű anyanyelvi fejlesztés megvalósítása. Az óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - biztosítson nyugodt, elfogadó légkört, alkalmat és lehetőséget az elmélyült szabad játékra - biztosítsa az összefüggő játékidőt, minimum 1 órát - a csoportszoba berendezésnél a játékeszközök elhelyezésénél tartsa szem előtt a gyermekek biztonságát, kényelmét - tegye lehetővé, hogy a gyerekek szabadon választhassanak játékukhoz társat és eszközt - gondoskodjon arról, hogy a játékeszközök esztétikusak, tisztán tarthatóak, balesetmentesek legyenek és hassanak ösztönzőleg a gyermekek játékára - biztosítson lehetőséget az élményszerzésre, a cselekvés általi tapasztalásra, ezek által gazdagítva a játéktémákat - kisebb gyermekeknél adjon utánozható mintát a játékfolyamathoz, nagyobb gyerekeknél igény szerinti segítséget nyújtson - a gyerekek egyéniségének tiszteletben tartásával mutasson példát az együttműködésre,a helyes konfliktusmegoldásra,a másság, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, ezzel is segítve a gyerekek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését - az óvónő biztosítsa, hogy a játékban a gyerekek fantáziája, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak - csoportszoba berendezése a gyerekek igényei szerint legyen mozgatható - biztosítása a kellő helyet és időt szabályjátékra - A fejlesztés érdekében figyelemmel kísérni a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá-, mellé-, fölérendelt szerepek vállalásának formálódását, újfajta személyi szerveződését, az SNI gyermekek helyét, szerepét a közösségben. - Sérülésüknek megfelelő (látás, hallás) játéklehetőségek és eszközök biztosítása az SNI gyermekeknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, melyben mindig a gyermek érzelmi életének aktuális elemei tükröződnek. A vállalt

40

szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait - miközben alakulnak a gyermekek közti társas kapcsolatok, az együttműködés, a közös tevékenység. Várhatóan nagycsoportos korukban már megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Megfelelő élmények birtokában önállóan meg tudják tervezni, szervezni a játékot, ki tudják választani a játékszereket - illetve a rendelkezésükre álló eszközökből, anyagokból önállóan barkácsolnak. A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze. A létrehozott eszközöket felhasználják bábozásban, dramatizálásban, játékban. Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre. A szerepjátszás során a gyermek kivívhatja magának azt a jogot, hogy alkalmanként magába elvonulhasson, képzeletbeli barátokat teremthet magának, játék közben ott van, ahol akar, ki-, besétálhat szerepéből. Szerepjátékában lereagálhatja az ijesztő vagy veszélyes élményeit, pl.: mesebeli szörnyet. Játékában titkos hatalomra tehet szert, vagy titkos vágyai valósulhatnak meg. A mesék hőseinek tetteit, a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait a gyermekek saját elgondolásaik alapján játsszák el. A szabályjátékok során a gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejeződik ki. Óvodáskor végére választhatnak olyan szabályjátékot is, amely nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel. Bonyolultabb szabályjátékok kialakítására, megtanulására és gyakorlására képesek, egymást figyelmeztetik a szabályok betartására. Kedvelik a versenyjátékokat, harcolnak a győzelemért. Tudják, hogy ügyességüktől, viselkedésüktől függ az egész csapat győzelme. Fejlődik a közösségi érzés és felelősségtudat. Sok örömet találnak a logikailag bonyolultabb társasjátékokban, szívesen fejtenek meg találós kérdéseket. A gyermekek képesek kitartóan egyazon játékban együttesen részt venni, képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által közvetített viselkedési normák és képesek elfogadni és megérteni játszótársaik elgondolását. 7.2. MOZGÁS Célunk a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése az életkoruknak legmegfelelőbb tevékenységi forma, a mozgás által, a mozgás szeretetére épülő életmód, életvitel megalapozásával. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. Feladatunk:  A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.

41

 Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése).  Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.  A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése.  A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése, változatos - sokszínű gyakorlási lehetőség biztosításával.  Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.  A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható szókészlet fejlesztése. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be az óvodáskorú gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Programunkban a mozgást igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség fejlődését szolgálja. A mozgás hatása - az egészséges életmód kialakításában - eredményezi a gyermek edzettségét, teherbíró-képességének, fizikai erőnlétének fejlődését a szabadban végzett számtalan tevékenység (tornázás, játék, sportolás, kirándulás) szervezésével. A rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe. Az értelmi képességek fejlődését segítjük elő a különböző mozgások felidézésével (egy egy játék, gyakorlat vagy téri helyzet), ezáltal fejlődik vizuális memóriájuk. A testrészek, téri irányok és a különböző formák megismerésével gyarapodnak ismereteik. A hallott, látott és elvégzett cselekvések elősegítik a fogalomalakítást és a keresztcsatornák fejlődését is. Mozgás közben számtalan lehetőséget biztosítunk a mennyiségi és formai, vizuális és környezetismereti tapasztalatok megszerzéséhez. A téri irányok és különböző formák bemozgásával fejlődik észlelésük (alaklátás, formaállandóság). Hatása a szociális képességek fejlődésére: a gyermek saját testének és mozgásos képességeinek megismerése segíti az “én-tudat”-nak fejlődését, a szociális “én” erősödését. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő képességük. Lehetőséget adunk a különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és kudarcot egyaránt. Így megtanulják ezeknek kezelését, elviselését. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk.

42

Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek mozogni. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, - ha szükséges - felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap legyen lehetőségük, megfelelő helyük és eszközük a mozgásos tevékenységek végzésére a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, egyéni fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. A szabadjáték biztosításával célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet. A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék - a feladattól függően - eszközként és célként is megjelenik egy foglalkozáson belül. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztésére. A testnevelés foglalkozásokon teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna). A foglalkozásaink szervezésénél fontos szempont, hogy a gyermekek folyamatosan mozogjanak és amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázzanak. Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A gyermek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. Arra törekszünk, hogy jó közérzettel, jó hangulatban (érzelmileg motiváltan) vegyenek részt a foglalkozásokon. Helyes mintaadással ösztönözzük, biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra - mindig a pozitívumok kiemelésével. A kéziszerek változatos, gyakori használatával (labda, babzsák, kendő, szalag, karika, stb.) változatosabbá, érdekesebbé tesszük a különböző mozgások gyakorlását. A szerek különböző fogásmódjával, a velük végzett mozgásokkal fejlesztjük a finommotorikát, mely az iskolai írástanulásnak elengedhetetlen feltétele. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi torna is. Ezt minden korcsoportban naponta egyszer 20 perces időtartammal szervezzük a szabadban, jó levegőn illetve az óvoda tornatermében. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban mozgásos játékokból állítjuk össze. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok lehetőséget biztosítanak a gyermekek mozgásfejlesztéséhez, a társas kapcsolatok alakulásához, vizuális, verbális memóriájuk fejlesztéséhez, valamint szókincsük gyarapításához. A mozgásfejlesztés feltételeinek megteremtése az óvónő feladata. A csoportszoba berendezésének és eszközeinek kiválasztásában fontos szempont a gyermekek életkora és a csoport összetétele. Ismernünk kell a gyermekek mozgásszintjét, mozgásigényét és a korosztályra jellemző fejlődési tendenciákat. E tényezők figyelembevételével kell a helyet és az eszközöket biztosítani a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az udvar által biztosított nagyobb hely lehetőségét, az aktív mozgás szempontjából, valamint a természet erőinek -

43

napfény, víz, levegő - kedvező hatásának érvényesítésével a gyermekek egészségének megőrzése érdekében, felhasználjuk. Az óvónőink személyisége, a testgyakorlatok mintaszerű végzése, a játékba való aktív bekapcsolódása kedvezően motiválja a gyermekeket. Utánzási hajlamukra építve segítjük a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényegesnek tarjuk, hogy az óvónő minden megnyilvánulásában tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a mozgásban elért sikereiknek. Az óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - a gyermekek adottságait, igényeit megismerve teremtsen differenciált mozgáslehetőségeket a nap folyamán a csoportszobában, tornateremben, udvaron változatos eszközkínálattal - használja ki a szabad levegőn adódó mozgáslehetőségeket - teremtse meg a nyugodt, balesetmentes légkört a tevékenységek során - adjon lehetőséget az alapvető mozgásformák változatos begyakorlására, alkalmazza a tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatokat, a keresztcsatornák fejlesztését elősegítő mozgásformákat - megfelelő példamutatással, példaadással gazdagítsa a gyerekek szókincsét a mozgás során használt megfelelő kifejezésekkel - gondoskodjon a balesetmentes mozgásterületek kialakításáról és azok ellenőrzéséről - fordítson figyelmet a testséma biztos elmélyítésére, az énkép alakításával az irányok, térbeli eligazodás fejlesztésére - a tevékenységek szervezésekor törekedjen a gyermek akarati tulajdonságainak (kitartás, feladattudat, türelem, akarat, alkalmazkodóképesség, együttműködés) erősítésére a fokozatosság és a differenciált, személyes bánásmód figyelembe vételével - világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. - az SNI gyermekek mozgásfejlesztéséhez szükséges sajátos eszközök és feltételek biztosítása - a látássérült gyermek mozgásfejlesztése előtt a szemészorvos véleményét kikérni, mert bizonyos esetekben káros a gyors helyváltoztatás, az erőkifejtés. - az SNI gyermeket nem szabad túlzottan óvni, védeni, mert ez visszaveti a fejlődésben. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Hat-hét éves kor körüli mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képesek. Szeretik, igénylik a mozgást és szívesen veszik, ha erőlétüket próbára tehetik.(versenyjátékok) Mozgáskoordinációjuk összerendezett, harmonikus ez által finommotorikájuk is fejlődik. Erőnlétük, edzettségük, megfelelő egyensúlyérzékük kifejlődött. A feladatok során kialakult kitartásuk, feladattudatuk, türelmük, akaratuk. Szabályokhoz, társakhoz való alkalmazkodásuk különböző. Figyelmük, gondolkodásuk, emlékezetük életkoruknak megfelelő. Versenyjátékokban szívesen vesznek részt, akár maguk által kialakított szabályokkal, amelyeket betartanak és betartatnak társaikkal is. Küzdeni tudásuk,

44

kudarctűrésük, fantáziájuk, kreativitásuk elég fejlett az iskolakezdéshez. Ismerik az irányokat, a térben jól tájékozódnak. A szóban megfogalmazott feladatokat megértik és pontosan végrehajtják.

7.3. MESE-VERS A mese és vers az anyanyelv közegén át az emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mesélés-verselés célja - az irodalmi élmény nyújtása során a gyermekek érzelmi biztonságának erősítése, a magyar népmesék megismerése, az anyanyelv használata és szókincs bővítése. A magyar kultúra irodalmi alkotásainak, a magyar nyelv kifejező erejének, szépségének megismertetése és a beszédkultúra fejlesztése. Feladatunk:  a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egyegy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével.  különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.  a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).  a gyermek verbális fejlesztése  értelmi képességek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, fantázia, gondolkodás)  a környezethez fűződő érzelmi kapcsolat erősítése  az erkölcsi tulajdonságok, ítélőképesség alakítása  irodalmi ízlés formálása, olvasóvá nevelés- népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekkel  a gyermek ösztönzése saját vers és mesealkotásra, annak mozgással és ábrázolással történő megjelenítésére (önkifejezés) 7.3.1. Az anyanyelv és kommunikáció Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, szerves része napunk minden mozzanatának. Átfogja nevelőmunkánk összes területét, közvetítő elemként állandóan jelen van. Anyanyelvi nevelésünk alapja: óvodánk derűs, humoros, nyugodt légköre, amely a gyermekeket párbeszédre, közlésre készteti. A verbális kommunikációt kiegészíti a

45

kollégák metakommunikációja, csak úgy vagyunk hitelesek a gyermekek és családjaik számára, ha ez kettő egyezik egymással. A mesék - versek kiválasztásánál figyelünk arra, hogy kapcsolódjanak más tevékenységek tartalmához, hangulatához, pl.: évszakokhoz, ünnepekhez. Nem a mennyiségre törekszünk, hanem a minőségre. Arra, hogy a gyermekek kedveljék őket, újra és újra szívesen hallgassák. Kiscsoportban rövid, egy - két epizódból álló állatmeséket, láncmeséket mesélünk a gyermekeknek, melyek témája, szereplője a gyermekekhez közel álló mesealakok. 5 - 6 éves kortól nagyobb lélegzetű tündérmesék, folytatásos történetek, verses mesék és az évszakokhoz és környezetükhöz kapcsolódó állatok, növények, különböző jelenségekről szóló mesék, versek bővítik ismereteiket. Fontos az ismétlések gyakorisága. A mese és versmondást spontán adódó helyzetekre, kedvező körülmények tudatos kivárására és előidézésére építjük. Óvodábalépéskor a gyermek és az óvónő személyes kapcsolatát erősítő mozgáshoz kötött hintáztató, dúdoló, höcögtető, tapsoltató, lovagoltató mondókákkal próbáljuk a gyermekek érzelmi biztonságát kialakítani, elmélyíteni. Elsősorban a népi mondókák és népmesék megismertetésére törekszünk. A külső szemléltetés helyett a gyermekek belső képteremtésének alakítását, fejlesztését helyezzük előtérbe. Fontos eszköze ennek az óvónő verbális és nonverbális kifejezőképességének árnyaltsága. Mondókához, vershez fontosabb az alkalomszerűség, de egész nap során az aktuálisan folyó tevékenységekhez spontán, szabadon kezdeményezve mondogatjuk az ismert verseket. A mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokások kialakításával teremtjük meg. Pedagógiai tapintattal biztosítjuk a mesélés-verselés alatt “CSEND” megvalósulását. A foglalkozásokat kötött és kötetlen formában szervezzük, a gyermekek életkorához, érdeklődéséhez és az anyaghoz rugalmasan alkalmazkodva. Nem a szövegek megtanítására, hanem a vers és a mesemondás folyamatának élvezetessé tételére törekszünk. Alkalmat adunk a gyermekeknek a mesék, versek felidézésére, eljátszására (bábozás, dramatizálás). Ezzel elősegítjük a gyermek spontán bábozásának fejlődését, párbeszédek gyakorlását. A beszéltető légkörben gyermek átélheti, kifejezheti érzelmeit, érzéseit - alakul viselkedéskultúrája, egész személyisége. Arra törekszünk, hogy óvodáskor végére a gyermekek igényeljék a mesét, verset, maguk is kezdeményezzék elmondásukat. Keressék a könyv adta szépség örömét. Ismerkedjenek meg a könyvtárral, az óvodai csoporttal együttes látogatással, érezzék meg jelentőségét, így ők is vigyázzák, óvják a könyveket. Terveink között van az óvoda saját könyvtárának kialakítása, mellyel napi kapcsolatba kerülhetnek az ilyen légkörben megszokott viselkedésformákkal. Az óvónőink példája mintát ad és ösztönzi a gyermekeket az irodalom megszerettetésére. Beszédünk, hangszínünk, hangképzésünk, hangsúlyozásunk, beszédtempónk modell értékű a gyermekek számára. Rendelkeznünk kell saját mese - vers gyűjteménnyel, valamint azzal a képességgel, hogy a verseket, meséket spontán, szabadon, fejből tudjuk mondani.

46

Az irodalmi élményszerzés lehetőségét fokozzuk az óvodában szervezett és közös élményt nyújtó bábelőadások, egyéb kulturális gyermekelőadások szervezésével. Az óvoda felnőtt közössége is alkalmanként dramatizál a gyermekek örömére. A családokkal való szoros együttműködés biztosítása érdekében velük beszéljük meg, és hangsúlyozzuk, hogy mit jelent a gyermek számára az édesanya vagy édesapa élőszóban történő mesemondása, hogy otthon is legyenek a gyermekeknek könyvei illetve, hogy otthon is legyen lehetőségük meseélményeiket játékkal, rajzzal kifejezni. Óvónő, pedagógus asszisztens feladata: - a helyes, hiteles verbális és metakommunikáció közvetítése a gyermekek felé - a korosztálynak és fejlettségi szintnek megfelelő mese-vers kiválasztása - a hely és idő biztosítása a mindennapi meséhez, vershez - a mese, vers megszerettetése - lehetőség, alkalom biztosítása a gyermekeknek a meséléshez, verseléshez, dramatizáláshoz, bábozáshoz - nyugodt légkör megteremtése - esztétikai élményszerzés - beszélő környezet megteremtése - érzelmi, értelmi, erkölcsi értékek megalapozása - A sérülés mértékének ismeretében irodalmi élményhez juttatni a gyermekeket (SNI), megteremtve az élményszerzéshez számukra fontos feltételeket is. - A hallássérült gyermekeknél több gyakorlási időt kell biztosítani a megértéshez, a bevéséshez. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek eljutnak arra a szintre, hogy aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Figyelmesen, türelmesen, nyugodtan képesek végighallgatni a társak megnyilatkozásait. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, -módokat. Beszédhelyzettől függően képesek a megfelelő hangsúlyozásra, hanglejtésre, hangerőre és a kellő beszéd sebességre. Közléseiket gesztus, arcjáték kíséri, melyeket érzelmeik váltanak ki. Tisztán ejtik a hangokat. Különböző szituációkban jól használják az állító és tagadó mondatokat, a felkiáltást, felszólítást, az óhajtást. Az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal alkalmazzák a fent felsoroltakat.

7.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Célunk a zenei anyanyelv megismertetésén keresztül a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése, érdeklődésük felkeltése, ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. A zenei anyanyelv kialakítása, a nemzeti vonások megalapozása, a népi, a multikulturális és kortárs zenei tevékenységek által.

47

Feladatunk:  Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).  A gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságának megalapozása. A közös éneklés, játék, tánc segítségével együttes élmények teremtése. Zenei készségfejlesztés. A dal, a zene, gyermektánc lehetőséget ad az érzelmek intenzív kiélésére, általa kifejlesztjük és közvetítjük érzelmeinket. Fogékonnyá tesszük a gyermekeket, a szép befogadására, mely így ösztönöz a szép létrehozására és formálja az egész személyiségüket. Óvodánkban arra törekszünk, hogy minél több értékes zenei hatás érje a gyermekeket. Fejlesztjük zenei képességeiket, (éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, zenei alkotókészség), változatos mozgásformák gyakorlásával segítjük mozgásfejlődésüket, bővítjük szókincsüket, kreatív kifejezőkészségüket, erősítjük a közösséghez való tartozás érzését. A gyermekek fejlettségi szintjének ismeretében tervezzük meg a fejlesztés területeit, választjuk ki a zenei anyagot. A zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében a fokozatosság elvét követjük. Az éneklés, az énekes játékok megszerettetésével szoktatjuk a gyermekeket a szép, tiszta éneklésre. Az énekes játékok gyakori ismétlése örömöt ad, igazi élményt, humort, személyes kapcsolatot teremt. Biztonságos, nyugodt, derűs légkör megteremtésével lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a tudatosan tervezett kötetlen és kötelező foglalkozásokon kívül - spontán éneklésre, táncra, mozgásra, zenélésre. A néphagyományok és –szokások felelevenítése és továbbadása óvodáskorban az énekes játékok, mondókák világát jelenti. A zenei nevelés területén is fontos, döntő jelentőségű az óvónőink zeneszeretete, igényessége, ízlése. Feladatunk a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, a zenei önművelődésre és önképzésre való állandó igény. Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenysége (felnőtt minta spontán utánzása) A feladatok sikeres megoldásával elősegítjük a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. A zenehallgatás anyagának megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség esetében a gyermekek hovatartozását. A gyermekek zenei érdeklődésének és ízlésének alakítása alapot ad zenei műveltségük továbbfejlesztéséhez. Óvónő, pedagógus asszisztens feladata: - biztonságos, nyugodt, befogadó és segítő légkör megteremtése - zenei anyanyelv, zenei ízlés és érdeklődés megalapozása - igényes zenei anyag megválasztása, néphagyományok és szokások megismertetése, népi mondókák, dalos játékok, az éneklés megszerettetése

48

-

-

zenei képességek fejlesztése, az egyéni személyes bánásmód alkalmazásával (zenei készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei alkotóképesség) mozgáskoordináció, szókincsbővítés, kreatív kifejezőkészség, önkifejezés erősítése, az egész személyiség fejlesztése spontán éneklésre, táncra, mozgásra, zenélésre való lehetőség biztosítása-mindennapi tevékenység zenehallgatás anyagának megválasztása a gyermek hovatartozásának figyelembevételével (nemzeti, etnikai kisebbség) érzelmi, értelmi, erkölcsi értékek megalapozása A sérülés mértékének ismeretében irodalmi élményhez juttatni a gyermekeket (SNI), megteremtve az élményszerzéshez számukra fontos feltételeket is. A hallássérült gyermekeknél több gyakorlási időt kell biztosítani a megértéshez, a bevéséshez. Kihasználni a zene által nyújtott terápiás lehetőségeket (SNI), elsősorban a hallássérült gyermekeknél.. Különös figyelmet fordítani a látássérültekre, akik között az átlagosnál nagyobb arányban fordulnak elő zenei tehetségek.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek önként belülről fakadó késztetésként énekelnek. A mondókákat a magyar nyelv ritmusa szerint mondják. A dallamfelismerés, ritmusvisszaadás, a halkhangos éneklése, felismerése, a gyors-lassú érzékeltetése, magas-mély éneklés közötti különbség felismerésére egyedül is képesek. Egyszerű dallammotívumokat tisztán visszaénekelnek. Jól megkülönböztetnek hangszíneket, hangszerek hangjait. Térformák alakítására képesek, eközben szép testtartással kézfogással járnak. Egyszerű tánclépéseket ismernek (dobbantás, koppantás, páros forgás, stb.). Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást találnak ki. Élőzenét, népdalokat, műdalokat, hangszereket szívesen hallgatnak, örömet jelent számukra a zene. 7.5. RAJZOLÁS. MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Óvodánkban a vizuális nevelés egészében érvényesülő folyamat. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képkialakítást, konstruálást, kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. A gyermek a környezetéből jövő spontán vizuális ingerek és a szervezett foglalkozások hatására egyaránt fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. Törekszünk megismertetni környezetét a különböző észlelő funkciók együttműködésével (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) valamint mozgásával, cselekvésével. Szinte törvényszerűen újraalkotja, megjeleníti, ábrázolja valamilyen úton - módon a látott, hallott dolgokat. Ebben a folyamatban kialakul a gyermekben a képi - plasztikai kifejezőképesség, az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képesség. Formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Lehetőséget adunk és késztetjük a gyermekeket, hogy képi formában fejezzék ki magukat, így megnevezik érzéseiket,

49

gondolataikat illetve meséket, verseket képileg formálnak - fejlődik beszédkészségük, szókincsük. Az ábrázoló tevékenység segíti a gyermekek téri, formai- és színképzeteinek kialakulását, fejlődik megfigyelőképességük, szép iránti vonzódásuk, esztétikai érzékük. Megismertetjük őket különböző anyagokkal, technikákkal, módot adunk arra, hogy ezeket minél többször gyakorolják. A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, mely a gyermekeink készségeit, képességeit, esztétikai fogékonyságukat nagymértékben fejleszti. Sokszínűségénél fogva az ábrázolási tevékenység a játékidő kedvelt tevékenységei között is rangos helyet foglal el. Célunk: a gyermekek vizuális észlelésének, emlékezetének, képzeletének, fantáziájának, gondolkodásának, kreativitásának fejlesztése, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. A gyermekek képi- és téri kifejezőképességének fejlesztése, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. Elemi, képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képesség megalapozása. Feladatunk:  Vizuális tapasztalatok nyújtása a gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően  A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.  Az érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenység iránt  A gyermekek képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezőképességének kibontakoztatása, képi gondolkodás fejlesztése, térbeli tájékozódó képesség fejlesztése  Vizuális megértés, befogadás alapozása, vizuális percepció fejlesztése  Szín- és formavilág gazdagítása  Egyszerű munkafogások és eszközhasználat gyakoroltatása, a kézmozgások finomítása, az írástanuláshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása, a finommotorika fejlesztése  Az alkotás örömének megtapasztalása A fejlesztés tartalma: képalakítás plasztikai munkák építés rajzolás, festés mintázás, kézimunka Képalakítás:  Firkálgatás, rajzolgatás, festés a gyermekek kedve, érdeklődése szerint képzeletük, emlékezetük, fantáziájuk nyomán, tetszés szerinti színhasználattal, változatos nagyságú és anyagú felületeken, a csoportszobában illetve az udvaron

50

Plasztikai munkák:  Különféle formák, tárgyak gyurkálása, formálgatása és díszítése különböző eljárásokkal.  Természetes anyagok gyűjtése, válogatása, összehasonlítása  Képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok használata (homok, só, agyag, gyurma, termések, fonalak, fadarabok, stb.)  Az anyagok formálása különböző technikákkal: gömbölyítve, sodorva, simítva, lapítva, tépegetve, ragasztva, stb. Építés:  Különböző anyagokból, tárgyakból térbeli alakzatok alakítása az udvaron is. Térbeli tapasztalatok szerzése, tájékozódás, soralkotás, ritmusképzés, stb. Az ábrázolási tevékenységek feltételeinek biztosítása az óvónő feladata. Ott szervezzük és ott alakítjuk ki állandó helyét, ahol természetes fény éri a munkaasztalt és nem zavarják egymást a gyermekek. A tárgyi feltételek megteremtése mellett megfelelő hangulati feltételeket teremtünk az ábrázoláshoz. (nyugodt, derűs légkör, biztonságérzet, élmények) A gyermekek egyéni különbségeinek figyelembevételével keltjük fel a gyermekek érdeklődését, tevékenységi vágyát, értékeljük alkotásaikat. Az értékelésünk szempontjai: egyéni megoldások, ötletek, esztétikus - tiszta alkotás, aktív részvétel a tevékenységben, helyes eszközhasználat, szokások - szabályok betartása, vizuális emlékezet szintje, stb. Fontosnak tartjuk a gyermekmunkák megbecsülését (kiállítás, album, ajándék). Példamutatással formáljuk a gyermekek ízlésének alakulását, az ösztönösen gyönyörködni tudó felnőtt - és a tudatosan a gyermeki figyelmet a szépre, természetre, a remekművekre irányító pedagógus nevelőmunkájával. A szülőket is arra buzdítjuk, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermeküknek az ábrázoló tevékenység gyakorlására, alkotásaik megőrzésére, megbecsülésére. Ha lehetséges tevékenykedjenek együtt gyermekükkel és örüljenek a közös alkotásoknak. Tudatosan törekszünk az udvari lehetőségek kihasználására. Rajzolás, festés:  A gyermekek ötleteinek érvényre juttatásával biztosítjuk a változatos, sokszínű témaválasztást. Tapasztalataik alapján alkalmazzák a képi kifejezés változatos eszközeit. Kiscsoportban is már adunk ecsetet a gyermekek kezébe, először egy színnel mutatjuk be a technikai fogásokat, gyakoroltatjuk az eszközök használatát. A festéssel kapcsolatos szokásokat, szabályokat kezdettől fogva kialakítjuk, betartásukat következetesen ellenőrizzük. (asztal leterítése, ecsetkimosás színváltásnál, stb.) A színek használatát fokozatosan növeljük - 4-5 éves korra már 6-12 színű palettáról is festhetnek. Mintázás:  A különböző anyagokkal (agyag, gyurma, só-liszt) való bánásmód és szokások gyakoroltatásával segítjük a technikai megoldások megtanulását (gömbölyítés, hengerítés, sodrás, lapítás, stb.). Az elkészült formákkal a gyermekek játszhatnak, meséket illusztrálhatnak, történeteket mondhatnak el.

51

Kézi munka:  Tág teret biztosítunk a különböző anyagokkal és technikákkal való ismerkedésre (papír, textília, termések, fa, kő, kavics,), (vágás, ragasztás, hajtogatás, varrás, szövés, fonás, barkácsolás, díszítő munka, stb). A gyermekmunkák szubjektív esztétikai értéket fejeznek ki, elemzésükkel, értékelésükkel képet kaphatunk a gyermekek személyiségének fejlődéséről. Elengedhetetlen feltételnek tartjuk biztosítani az ábrázolási tevékenységhez a kellő élményeket, megfigyeléseket, tapasztalatokat és persze eszközöket. “A kreativitáshoz megfelelő légkör szükséges, melyben jelen van az adottság, bátorság és kezdeményezés.” Erik London Óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - vizuális tapasztalatok nyújtása a gyermek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően, élmények, megfigyelések, tapasztalatok biztosítása - az ábrázolás hangulati (nyugodt, derűs légkör) és a tárgyi feltételeinek megteremtése - az érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt - a gyermekek képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezőképességének kibontakoztatása, képi gondolkodás fejlesztése, térbeli tájékozódó képesség fejlesztése - szókincs bővítése - vizuális megértés, befogadás alapozása, vizuális percepció fejlesztése - szín és formavilág gazdagítása - egyszerű munkafogások és eszközhasználat gyakoroltatása, a finommotorika fejlesztése, az írástanuláshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása - az alkotás örömének megtapasztalása - esztétikai élményszerzés - kritikai érzék fejlesztése - az SNI gyermekek számára szükség esetén speciális eszközöket és helyszínt biztosítani. - különös gonddal a látássérültekre, akiknek taktilis érzékelésük az átlagosnál kifinomultabb. - különös odafigyeléssel a hallássérültekre, akik között az átlagosnál gyakoribb az ábrázoló tevékenységben tehetséges gyermek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek testi fejlődése, a központi idegrendszerében bekövetkezett változások, a mozgáskoordinációja oly mértékben fejlődik, hogy figyelme kitartóbb, koncentráltabb lesz és képessé válik az írás megtanulására. Ebben a korban az én és a világ átélése még nem különül el, de megfigyeléseik analizálóbb

52

jellegűek, a részletek iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak. Munkáikat önálló elképzeléseik alapján képesek megoldani. Elemi térviszonyokat tudnak kifejezni, alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat hangsúlyozzák. Emberábrázolásukra jellemző az egyszerű mozgások ábrázolása. A színeket és árnyalatokat megnevezik, képet képesek kialakítani megfigyelés, emlékezet és képzelet alapján. A technikákat önállóan alkalmazzák, véleményük van saját és társaik “műveiről”. Élményeiket vizuálisan képesek megjeleníteni. Játék közben a rendelkezésre álló tér kialakításában, kihasználásában ötletesek, célszerűek, bátran kezdeményeznek. A színeket, ha kell valósághűen, de fantáziájuk szerint használják. Ismerik és jól megnevezik az alapszíneket, vannak kedvenceik.

7.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezet megismerése áthatja a gyermekek életét az óvodai tevékenységek egészét – mert ez alapvető területe a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésének. A gyermek első környezettel kapcsolatos tapasztalatait otthoni környezetéből hozza. A családi nevelésnek tehát itt is alapozó, döntő és elsődleges szerepe van, ezekre a tapasztalatokra építünk az óvodai nevelés keretein belül. A gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Ezek együttesen segítik a gyermekek spontán és irányított tapasztalatainak feldolgozását. Ezáltal fejlesztjük megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket, beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességüket, így alakul társas magatartásuk is. Célunk a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása, a természet szeretetére, megóvására való nevelés. Játékos formában, a gyermekek eddigi matematikai tapasztalataira építve, igényeihez, ötleteihez igazodva az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, cselekvő megtapasztalása. Feladatunk a gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének, megismerési vágyának kielégítése, annak elősegítése, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Lehetőség biztosítása a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Önálló véleményalkotásuk, döntési képességük fejlődésének segítése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A kerület egészségnevelési és környezeti nevelési programjában foglalt óvodai feladatainak végrehajtása. Fokozott környezeti felelősség szokásainak kialakítása. A környezettudatos felnőtté nevelés megalapozása. A gyermekkorban megfigyelt, megtapasztalt és utánzásos tanulás útján elsajátított környezetkímélő és környezetvédő magatartás, szociális érzékenység – beépülve a személyiségbe – a környezettudatos felnőtté válás személyiségjegyeinek fejlesztése. A családok bevonása a fentiek elérését célzó feladatokba. A valóság felfedezése (a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok,

53

néphagyományok, szokások) és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődésének elősegítése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. Folyamatos megfigyelésre, tapasztalatszerzésre a természetben igyekszünk lehetőséget biztosítani. A foglalkozások többségét szabadban szervezzük. Olyan eszközöket használunk, amelyekkel minden gyermek egyidejűleg tevékenykedhet. Nem az ismeretek halmozása, hanem a sokoldalú megfigyeltetésre, a tapasztalatok gondolkodtató megbeszélésére, az összefüggések keresésére törekszünk. A tapasztalatszerzés megtervezésekor a helyi adottságokból, eddigi tapasztalatokból, a gyermekek gondolkodásának fejlettségéből indulunk ki. Tudatosan törekszünk az élményszerzés lehetőségének biztosítására, állandó kirándulóhelyek felkutatására, látogatására (Kamaraerdő, Feneketlen tó, Gellérthegy). Lehetőség szerint- környezetvédelmi tábor szervezésével változatos tevékenységet biztosítunk a természeti környezet megszerettetésére, megóvására. A soltvadkerti tó élővilága gazdag, közvetlen tapasztalatszerzést biztosít, mely kielégíti a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődési vágyát. Rendszeresen szervezünk a családokkal közösen kirándulásokat, melyek alkalmával gyűjtünk erdei terméseket, érdekes kavicsokat, csigákat, kagylókat, növényi magvakat, ezek gazdagítják az óvodai élősarkot. A természet védelme érdekében helyi hagyományok kialakításával segítjük elő a gyermekek folyamatos tevékenységének biztosítását:  Rendszeres kerti munka végzése az óvoda udvarán, Cseperedő Liget gondozása  Élősarok gondozása a csoportszobában,  Boróka program – BORÓKA manó  Föld Napja - Állatok Világnapja - Víz Napja,  Madarak - Fák Napjának megünneplése, Környezetvédelmi Világnap  Rendszeres madáretetés, Madárbarát óvoda  Komposztálás  Szelektív hulladékgyűjtés, stb. A spontán és szervezett tapasztalatszerzések folyamán alkalmazott módszereink a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségükhöz igazodik. Mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra épülnek. A természetet szerető, óvó - védő pedagógusaink mintát adnak a gyermekek számára. Ezzel a céllal hoztuk létre a BORÓKA manó kuckóját óvodánkban. Itt a manó hívja fel a figyelmet a különböző környezetünket megismerő-kutató feladatokra, így a gyermekek és családjaik megoldási lehetőségekkel keresésével alaposabban, irányítottan ismerhetik meg az

54

őket körülvevő természeti környezetet. Számítunk a szülői együttműködésre, mely segíti a program működését és ezzel párhuzamosan a természet védelmét, szépségének megőrzését és környezetünk szebbé tételét.(közös udvarrendezés, virágoskertek kialakítása, fák-bokrok ültetése stb.) A környezetvédelem, környezetünk ápolása, gondozása, megóvása jelentős szerepet tölt be óvodánk életében. Az óvoda udvarán két tankertet alakítottunk ki, ahol a gyermekek megfigyelhetik és gondozhatják a növényeket, madarakat. A CSEPEREDŐ LIGETBEN és a CSEPEREDŐ KEREK ERDŐBEN található növények gondozását, az itt folyó megfigyeléseket, tapasztalatszerzési lehetőségeket, különböző tevékenységeket a csoportok heti rendszeres beosztása biztosítja. Környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényeinkre rendszeresen meghívjuk a kerületi óvodásokat. Matematikai jellegű tevékenységek végzésekor lehetőséget teremtünk a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival való ismerkedésre. Célunk: a matematikai tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása a felfedezés, a rátalálás, felismerés, logikus gondolkodás, tudás örömének átélésével. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb nagyobb csoportokban az óvónőink által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémamegoldás, problémalátás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játékban és a szabadidőben folyamatosan jelen vannak olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére, az óvónőink keresik az adódó lehetőségeket, felismerik és kihasználják ezeket a helyzeteket. Feladatunk a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás és szemlélet megalapozása, az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok biztosítása. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, ok-okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás, önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

55

A tapasztalatszerzés tartalma:  környezet tárgyainak tulajdonságai  téri viszonyok (testséma, térbeli mozgások, irányok)  kiterjedések síkban, térben  számosság A matematikai tanulás formái:  utánzás, minta és modellkövetés  irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés  gyakorlati problémafelvetés és megoldás  a gyermeki kérdésekre adott válaszok, magyarázatok  óvónő által kezdeményezett foglalkozások A probléma felvetése, a módszerek és eszközök megválasztása, a tevékenység megtervezése, a segítés tartalmának és módjának kiválasztása valamint az eredmények megítélése során folyamatosan szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit. Óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - a természet szeretetére, megóvására nevelés - a gyermeki kíváncsiság kielégítése spontán tapasztalatszerzéssel - élményszerzés lehetőségének biztosítása - beszéltető légkör megteremtése, szókincsük bővítése - természetet szerető magatartásunkkal minta nyújtása a gyerekeknek - megfigyelőképességük, gondolkodásuk fejlesztése, az összefüggésekre való rávezetés - „aha élmény”, a rácsodálkozás lehetőségének biztosítása - nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése - matematikai kíváncsiság kibontakoztatása természetes környezetben - az SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges segédeszközök használatára megtanítani őket - az SNI gyermekek számára több időt és lehetőséget biztosítani a gyakorlás, tapasztalás számára. - a látás- hallássérült gyermekeket a külvilágról, több számára fogható információval kell megismertetni, mert sérülésük csökkenti a megismerési funkciók működését. - a gyengén látó gyermek tapintás érzékének fokozott fejlesztése. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek látják, élvezik is egy - egy tájegység formáit, nap és évszakonkénti változó színeit, élményszerűen ismerik meg más vidékek természeti alakzatait, növény és állatvilágát, esztétikai élményt jelent számukra egy gondozott, ápolt park, kert, liget. Eljutnak a rongálás, rendetlenség elítéléséhez. Tisztelik, szeretik és védik a körülöttük lévő növényeket és állatokat. Felelősséget éreznek környezetükért, tettekkel, cselekedetekkel bizonyítják ezt. Fejlődik verbális és nonverbális kifejezőkészségük. Növekszik teherbírásuk, edzettségük, erősödik fizikumuk, testi - lelki egészségük. Fokozódik együttműködő

56

képességük, önbizalmuk. Világossá válik a gyermekek számára, hogy a természet az életünk része, de ha nem vigyázunk rá, tönkre is tehetjük. Ismerik nevüket, lakásuk címét. Testrészeiket megnevezik, igényesek testük tisztaságára. Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket. Különbséget tesznek évszakok között, ismerik azok jellemző tulajdonságait. Felismerik és megnevezik a napszakokat. Ismerik a növény fogalmát, azok fejlődését és az időjárással kapcsolatos összefüggéseket. Ismerik és megnevezik: - a környezetükben élő állatokat, képesek élethelyük szerint csoportosítani, tudják hogyan kell óvni, védeni őket. – színeket és azok árnyalatait (sötét-világos) Képesek az óvónő és társaik kérdéseit, gondolatait megérteni és követni. Matematikai helyzetről, problémáról saját gondolataikat elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni. Jól ismert tulajdonságok szerint képesek válogatni, összehasonlítani, sorbarendezni. Értik és megfelelően használják a matematikai kifejezéseket (több, kevesebb, ugyanannyi, stb.) Ezeket elő tudják állítani különféle elemekből. Számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek a 10-es számkörön belül. A térben való tájékozódásban értik és megfelelően használják a névutókat.(pl.: alá, fölé, között, mellé, stb.) 7.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban a munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal megegyező sajátosságokra épülő játékos tevékenység. (önkiszolgálás, segítés az óvónőknek és a felnőtteknek, alkalmi megbízások teljesítése, naposi munka, környezet-, növény- és állatgondozás stb.) A munkajellegű feladatok erősítik a közösségi kapcsolatokat, egyben saját és mások elismerésére nevelés egyik fontos formáját jelentik. Célunk: A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében. Feladataink:  a gyermek megismertetése környezetükkel, az őket körülvevő tárgyi világgal,  a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása  a játék és a munka megkülönböztetése  Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása  munkaeszközök célszerű használatának megtanítása,  együttműködési képességük-, közösségi kapcsolatok alakítása, fejlesztése,  a gyermekek környezetének térbeli viszonyai között való eligazodásának megtanítása,  a pozitív munkakedvük megőrzése.  Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás,

57

dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, okokozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. A gyermekek a munkát - éppúgy, mint a játékot - könnyedén, örömmel végzik, természetesnek tartják, élvezik az elért eredményeket. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését szolgálja, így felkészítjük a családi életre is. Tevékenységeik az óvónőink irányításával folynak, a gyermektől belső figyelmet, kötelezettséget és felelősségvállalást igényel. Munkavégzés közben kialakul a gyermekekben az önálló cselekvő gondolkodás, a munka céljának tudata, feladattudat, kötelesség és felelősségérzet. Képessé válnak egy - egy megbízatás kitartó teljesítésére, pl.: naposi munka végzésére. A munka hozzájárul a gyermek értelmi képességeinek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme, a dolgozó ember szeretete. Kialakulnak a munkaszervezés képességének alapjai is - a gyermekek megtanulnak önállóan dönteni, feladataikat egymás között elosztva együttműködni. Megismerkednek a munkafolyamat részmozzanataival, azok célszerű sorrendjével. A közösségért végzett tevékenység magában foglalja a naposságot, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat, a növénygondozást. A természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására az élősarok kialakításával és rendszeres kerti munka végzésével adunk lehetőséget. A kerti munka végzésével biztosítjuk a gyermekek számára a tevékenységeken keresztül történő, évszakokhoz kötődő tapasztalatszerzést és munkára nevelést. Közben megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. A gyermekek számára megfelelő munkaeszközök folyamatos biztosítása, bővítése az óvónőink feladata. Az eszközöket olyan helyen tartjuk, ahonnan a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják. A kiegyensúlyozott munkához a szükséges nyugodt légkör megteremtjük, megfelelő időt biztosítunk minden gyermek számára, életkorához, erejéhez mért munkalehetőséggel. Fontos, hogy egyéni képességeiknek megfelelően végezhessék az önmagukkal kapcsolatos kiszolgáló - illetve a közösségért végzett munkatevékenységeket. Arra törekszünk, hogy a munka örömöt jelentsen a gyermekeknek, és azt teljes önállósággal végezhessék. Értékelésünk a munka jellegének, a csoport és egyes gyermekek fejlettségének megfelelően történik, - ösztönözve, buzdítva a gyermekeket az adott feladat jobb megoldására - kedvet ébresztve a további munkához. Óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkör megteremtése - megfelelő idő biztosítása - a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása - tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködés - a gyermekek számára megfelelő munkaeszközök folyamatos biztosítása, bővítése - a gyermekek számára az életkorukhoz, képességeikhez, erejükhöz mért munkalehetőségek megteremtése

58

-

konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő értékeléssel segítse, ösztönözze a munkát esztétikai érzékük fejlesztése közösségért végzett munka megszerettetése megtalálni az SNI gyermekek optimális terhelhetőségi szintjét, azokat a tevékenységeket, amelyek erőfeszítést igényelnek tőle, de képesek sikeresen végrehajtani.

Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Óvodáskor végén a gyermekek az önkiszolgálás terén teljes önállósággal, biztonsággal képesek mindennapi szükségleteik kielégítésére. Környezetük rendjének megőrzésében tevékenyen, aktívan vesznek részt, védik, óvják a növényeket, állatokat. Az élősarok növényeit folyamatosan gondozzák. A kerti munkában követik az évszakok változásaival járó tevékenységeket, rendszeresen gyűjtenek terméseket. A naposi és közösségért végzett munka feladatainak elvégzésében igényesek, a pontos munkavégzés mellett törekszenek az esztétikus terítésre, stb. Ismerik a munkavégzéshez legszükségesebb eszközöket, szerszámokat és mindezek használatát. Az alkalomszerű munkavégzést, különböző megbízatások teljesítését örömmel vállalják, számontartják és el is végzik. Részt vesznek a csoportszoba 7.8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítésével, és a készségek, képességek fejlesztésével a teljes személyiség fejlesztése: (óvodásainkba átörökítsük, közvetítsük az örök emberi értékeket, hogy kiegyensúlyozott, vidám, nyílt, érdeklődő, a világ iránt fogékony, erkölcsi, szociális érzelmekre nyitott, tanulni szerető, önállóan gondolkodó, kreatív, cselekvő ember váljék belőlük). A tanulás terén feladatunk:  A tanulást támogató környezet megteremtése.  A gyermek életkori fejlődését, egyéni tempóját figyelembe véve a természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatokból, ismereteiből kiindulva, élményekkel és ismeretekkel gyarapítsuk.  A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával.  Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.  Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva.  Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az óvodánkban a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység, mellyel lehetőséget adunk az érdeklődés, kíváncsiság

59

kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélésére, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére, az alkotásra. Mindez befolyásolja a világkép alakulását, - hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük, gondolkodásuk, képessé válnak problémáik felismerésére és megoldására. A játék a szó legszorosabb értelmében a tanulás alapvető formája. A gyermekek születésüktől fogva “aktív - kutatók”, spontán játékukkal felfedezni és megismerni akarják a világot. Miközben a gyermekek megfigyelnek és felfedeznek - tapasztalatokat szereznek, melyek során tárgyi és szociális környezetük más és más adottságait, lehetőségeit ismerik meg. Játék közben egyre szélesebb és differenciáltabb tudáskészletre tesznek szert. A játékban lehetőség nyílik a szociális viselkedési formák elsajátítására, a kommunikációs képességek fejlődésére is. Jártasságok szerezhetők a másik gyermek kívánságainak, véleményének és érdekeinek figyelembevételében és a reagálásokban. Játékban a gyermekek átélhetik a környezeti kihívásokkal való szembesülés, a kísérletező tapasztalatszerzés és az önálló megoldástalálás élményét. A világgal való spontán és aktív ismerkedés alapozhatja meg az emberi fejlődéshez szükséges tanulást. A gyermeket a tanulásban a kíváncsiság, a tevékenységi vágy és az óvónőinkhez fűződő érzelmi kapcsolat motiválja. A gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítjuk a tapasztalat - és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztetjük sokoldalú tevékenységre. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A fejlődést elősegítjük, de nem erőltetjük. Az óvodánkban a tanulás, a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékosság mint alapelv a tanulás egész érvényesül. A tanulás alapja az óvónő és gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenysége. Az irányítás mindig a gyermek folyamatos megfigyelésére épül. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek csoportbeli közérzete is hatással van a tapasztalat - és ismeretszerzési kedvére, képességeinek - köztük - gondolkodásának fejlődésére. A feladatok, problémák közös megoldása segíti a gyermeket társa megértésében, a jelenségek, dolgok közötti viszony gyakorlati felismerésében, többoldalú megközelítésében, az óvónővel és társakkal való együttműködésben. A gyermekek óvodán kívüli tapasztalataira, spontán élményeire, ismereteire építve biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. Tanulási alapelveink:  a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki,  a gyermek megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére építünk,  probléma szituációkat teremtünk, cselekedtetünk, konkrét tapasztalatokra építünk,  a feladatadást differenciáljuk,  a játékos jelleget, élményszerzést biztosítjuk,  játékos tanulási helyzeteket teremtünk, szituációs játékokat kezdeményezünk.

60

7.8.1. A TANULÁS tartalma A tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben és az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Elsődleges célja a gyermek kompetenciának fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Biztosítjuk számukra a felfedezés lehetőségét, a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalást, buzdítjuk cselekvő aktivitásra, és erősítjük kreativitásukat. A gyermekek tapasztalatai, ismeretei elsősorban közvetlen társadalmi - természeti környezetükből származnak. Magukban foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása, megszilárdítása ebben az életkorban a mi feladatunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermeki kérdésekre-, válaszokra épülő ismeretszerzésre, a gyakorlati problémamegoldásra. A nevelési céljaink megvalósítása érdekében a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva választjuk ki és tervezzük meg, építjük fel a csoport ismeretszerzés és bővítési anyagát, választjuk meg szervezési és munkaformáját. (pedagógiai - módszertani önállóság) A tervezésünk fontos követelménye, hogy az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőkhöz, tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön. 7.8.2. A TANULÁS formái  az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán játékos tapasztalatszerzés,  a cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,  az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  a gyakorlati probléma megoldás. 7.8.3. A TANULÁS megszervezése A szervezett tanulás formái a kötetlen és kötelező tevékenységek. Lényeges, hogy egyaránt oldottak, játékosak és élményszerűek legyenek. Nyitott helyzetek adásával többféle út keresésére ösztönözzük a gyermekeket, így fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk. Az óvónő önállóan dönthet a szervezeti forma megválasztásáról. Nyári hónapokban óvodánkban biztosítjuk a gyermekek számára, hogy kedvük szerint mozoghassanak, rajzolhassanak, mintázhassanak, mesét - verset hallgassanak, énekeljenek, figyelhessék környezetük jelenségeit, eseményeit - beszélhessenek az őket foglalkoztató kérdésekről. Óvónő, pedagógus asszisztens feladatai: - motiváló, felfedező légkör megteremtése

61

-

gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele spontán, játékos, élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása problémamegoldó gondolkodás fejlesztése tanulás játékos jellegének biztosítása

Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Kialakulóban van a szándékos figyelem. A gyermekek megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket végeznek. A megfigyelések alapján a különböző összefüggéseket önállóan felismerik és logikus gondolkodásuk segíti őket abban, hogy következtetéseket vonjanak le. Kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel megoldják. Megkezdődik az önellenőrzés, önértékelés képességének alakulása is. A gyermekek egyéni tapasztalataikat, élményeiket összefüggően, színesen elmondják. Együttműködő-képességük, akaratuk, kitartásuk erősödik, kialakul feladattudatuk, feladattartásuk. Kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik társaik feladatmegoldásait. Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos erkölcsi normák, értékrendek, együttélési szabályok. (egymásra - odafigyelés, - meghallgatás, segítségadás, tolerancia, türelem)

8. INTEGRÁCIÓ Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek közösségbe való illesztése, ép társaikkal való együttnevelése, szocializációjuk könnyebbé tétele. Az érzékszervi fogyatékosságból (látás, hallás),

a

megismerő

funkciók

vagy

a

viselkedésfejlődésének

tartós

és

súlyos

rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. A megismerő funkciók vagy a viselkedési fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. Gyógytestnevelési pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása.

Feladataink:  Rugalmas szervezeti kereteket biztosítani a különlegesen egyéni bánásmód és egyéni fejlesztés érdekében.  Szakember által javasolt sérülés specifikus terápiák alkalmazása.  Az egyéni sérülésnek megfelelő segédeszközök elfogadására, használatára, azok megóvására nevelni.

62

 A kompenzációs lehetőségeket bővíteni a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.  Törekedni a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.  Felismerni és gondozni, ha az SNI gyermek valamely területen kiemelkedő teljesítményre képes.  Együttműködni a sérült gyermek családjával.  Az érintetteket (pedagógusok, nevelő munkát segítő alkalmazottak, a gyermekek és szülők közösségeit, a sérült gyermek szüleit) megfelelő tájékoztatásban részesíteni és felkészíteni az SNI gyermek fogadására.  Az integrált gyermek ellátásához és fejlesztéséhez szükséges tudás (a sérülésről, a fejlesztési lehetőségekről, a gyógypedagógiai módszerekről) elsajátítása, a módszertani kultúra bővítése, a meglévő fejlesztő pedagógusi ismeretekhez kapcsolva rendszer szemléletű gyakorlat kialakítása.  Rendszeresen részt venni a gyógypedagógussal illetve az integrációt segítő szaktanácsadóval való konzultáción.  Az integrál gyermekek egyéni fejlesztési tervének elkészítése a segítő szakemberek iránymutatásával.  Az SNI gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése a sérülés specifikus szakemberek ellenőrzése mellett.  Az ép társakat korosztályuknak megfelelő módon megismertetni az egészséges tolerancia mértékével, a segítségnyújtás lehetőségeivel, módjaival, az együttműködés formáival. Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: SNI gyermekeknél         

Lelkileg és fizikailag jobban viseli saját másságát. Megtanulja az átlagos társadalmi érintkezési formákat, azok következményeit. Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. Megtanul küzdeni. Fejlődik alkalmazkodó készsége. Szocializációja magasabb szintet ér el. Motíválttá válik. Jobban törekszik képességeinek kibontakoztatására. Reálisabbá válik önértékelése.

Ép gyermekeknél     

Jobban megtanulnak alkalmazkodni társaikhoz. Gyakorolják a segítségnyújtás és felismerik annak szükséges mértékét. Megértik, a gyakorlatban megtapasztalják a másság valódi jelentését. Reálisabban alakul morális értékrendjük (tolerancia, empátia, segítőkészség. Elfogadóvá válik.

63

  

Megtanulja az együttműködés más formáit. Jobban értékeli saját egészségét, testi épségét. Önismerete, önértékelése erősödik.

9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Testi érettség A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Lelki érettség A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

64

Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális érettség Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Budapest, 2013. augusztus 30.

Halászné Bogdány Zsuzsanna óvodavezető

65

NYILATKOZAT A Bp. XI. Albert u. 28 - 30. szám alatti CSEPEREDŐ ÓVODA Pedagógiai Programja önálló, egyedi program, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, az Alapító Okiratban meghatározottak szerint az óvoda helyi sajátosságai, a szülők igényei és a nevelőtestület szakmai meggyőződése alapján készült. Szerkesztette és összeállította: Halászné Bogdány Zsuzsanna óvodavezető

A programkészítésben résztvevő pedagógusok: Csík Ágnes Csingerné Pintér Mária Halászné Bogdány Zsuzsanna Haus Anita Grüll Csilla Kijácz Orsolya Kovács Katalin Lipcsei Mátyásné Megyeri Anita Vámos Györgyné Budapest, 2013. augusztus 30.

………................................ Halászné Bogdány Zsuzsanna óvodavezető

66