Új vadászati törvényünkről

Sustained yields i n the sandy woods of T i s z a P l a i n . B y Fr. de Kiss.

the

Danube—

T h e o t h e r w i s c e x c e l l e n t l o c u s t (Robinia pseudoacaeia) is n o t s u i t a b l e f o r p o o r s a n d y soils, these s h o u l d be afforested w i t h A u s t r i a n pine a n d Pinus silvestris.

Új vadászati törvényünkről. I r t a : Roth Gyula.

N a g y o n örvendek a n n a k , h o g y az Országos E r d é s z e t i E g y e s ü l e t ú j r a és ú j r a f e l v e t i a vadászat ül. a vadászati törvény r e f o r m j á n a k kérdését. K ö t e l e s s é g e m n e k t a r t o m , hogy hozzászóljak ehhez a kérdéshez annál i s inkább, m i v e l a p á r évvel ezelőtt u g y a n c s a k az E r d é s z e t i L a p o k - b a n le­ folytatott tárgyalásokhoz nem t u d t a m hozzászólani a k k o r i túlságos elfoglaltságom m i a t t . A megalkotandó törvény természetszerűen az egész országra f o g k i t e r j e s z k e d n i , nemcsak az erdőgazdasághoz tartozó területekre. E z a z t j e l e n t i , h o g y a m i hozzászólásaink­ n a k érinteniük k e l l o l y területeket is, a m e l y e k nem t a r t o z n a k közvetlenül az erdőhöz, de — m i n t az erdőkkel közvetlenül határos mezőgazdasági földek v a g y az erdők közé ékelt h a l ­ gazdaságok — szorosan bele t a r t o z n a k az erdőgazdaság vadászati érdekeltségébe; j e l e n t i t o v á b b á azt, h o g y a részünk­ ről j a v a s o l t általános i r á n y e l v e k — megvalósulásuk esetére — a mezőgazdaság s z á m á r a is irányadók k e l l , h o g y l e g y e ­ nek. E r r e való t e k i n t e t t e l l e g y e n szabad előrebocsátanom azt, h o g y a m a g a m részéről kizárólag az erdőgazdaság szem­ pontjából óhajtok a kérdéshez hozzászólni és p e d i g u g y a n ­ azon az a l a p o n , a m e l y e t a s o p r o n i nyári egyetem erdőmérnök­ továbbképző t a n f o l y a m á n tartott vadászati előadásom beve­ zetésében i s vázoltam. Álláspontomat két m o n d a t t a l körvo­ nalazom, az e g y i k nemleges, a m á s i k követelő. É n nem a k a r o k b e a v a t k o z n i s e n k i m á s n a k ügykörébe, nem kívánok beleszól a n i a mezőgazdasági területek vadászati ügyeibe, de v i s z o n t azt igenis inegkövetelem, h o g y az erdőben és az ahhoz köz-

v é t l e n ü l k a p c s o l t területeken a v a d á s z a t i ü g y e k intézése a z e r d ő g a z d a s á g kezében m a r a d j o n és ott az erdőmérnök nél­ kül, v a g y pláne ellenére, s e n k i m á s ne rendelkezhessék és e r r e vonatkozóan t ö r v é n y t sem a l k o t h a s s o n . E h h e z azért k e l l r a g a s z k o d n o m és k e l l r a g a s z k o d n i a az egész erdőgazda­ ságnak, m e r t az erdőgazdaság helyzete a vadgazdaság szem­ pontjából különleges és sokkal súlyosabb, mint a mezőgaz­ daságé. A v a d n a k különféle f a j a i — n a g y o n k e v é s k i v é t e l l e l — az erdőhöz v a n n a k kötve, t o v á b b á a v a d n a k j ó része k á r t okoz, éppen az erdőn l a k ó v a d f a j o k elsősorban. A k á ­ rosítás — a v a d s z a b a d m o z g á s a esetén! — m i n d a mező­ gazdaság, m i n d az erdőgazdaság területét éri. A mezőgaz­ d a s á g b a n a z o n b a n a k á r o s í t á s ideje a r á n y l a g rövid, a k á r ­ hányszor c s a k p á r h é t i g t a r t , a n n a k k i h a t á s a a l e g t ö b b eset­ b e n c s a k egy-egy é v r e szól, l e g f e l j e b b egyes k i v é t e l e s ese­ tekben h a t k i a következő é v e k r e i s , a k á r n a g y s á g a elég b i z t o n s á g g a l m e g á l l a p í t h a t ó , azonkívül — a m i n e k i g e n n a g y a j e l e n t ő s é g e — a l k a l m a s módon j ó eredménnyel m e g a k a ­ dályozható. A z erdőben e l l e n b e n a k á r t é t e l az egész éven á t t a r t ­ hat, az e g y s z e r okozott k á r h e l y r e h o z á s a g y a k r a n nehéz, sőt akárhányszor lehetetlen, a k á r a messze j ö v ő r e is k i h a t , a n n a k n a g y s á g á t p o n t o s a n a l i g á l l a p í t h a t j u k m e g és a kár­ n a k m e g a k a d á l y o z á s a i g e n n a g y nehézségekbe ütközik. L e g y e n s z a b a d m é g röviden k i t é r n e m a s z a k o k t a t á ­ s u n k t e r é r e i s . N e m véletlen, h o g y a m ű e g y e t e m erdőmér­ nöki osztályán a vadászati szakoktatás j e l e n l e g az erdőmű­ velés tanszékével v a n k a p c s o l a t b a n , b á r r é g e b b e n az erdő­ h a s z n á l a t t a n s z é k é h e z tartozott, n y i l v á n azért, m e r t a v a d és a v a d á s z a t é r t é k e s í t é s e az e r d ő g a z d a s á g n a k e g y i k h a s z o n ­ vétele, sőt r é g e b b e n a v a d á s z a t o t , v a d g a z d a s á g o t mint „erdei m e l l é k h a s z n á l a t " - o t t á r g y a l t á k . E z v é l e m é n y e m sze­ r i n t súlyos tévedés v o l t . N e m s z a b a d a vadászatot ilyen vonatkozásba h o z n u n k m é g a k k o r sem, h o g y h a t i s z t á r a v a d ­ g a z d a s á g n a k a k a r j u k a z t t e k i n t e n i , a m i szintén h e l y t e l e n b e á l l í t á s t jelentene.

-\ vadászatot, vadgazdaságot, vadtenyésztést függet­ l e n és önálló foglalkozásnak, a szakoktatás szempontjából külön és önálló tárgykörnek k e l l tekintenünk. Igaz, h o g y h a az erdőben élő vadról v a n szó, a n n a k vadászata, tenyészté­ sének i r á n y í t á s a n e m választható el az erdőgazdaságtól éppen a fent említett szoros kapcsolat m i a t t , amelyet az őstermészet m a g a alkotott m e g az erdő és a v a d között. A vadászat, vadgazdaság, vadtenyésztés egész kiépítése az erdőgazdaság keretén belül k e l l , hogy maradjon, de önálló kört k e l l , hogy ebben a keretben alkosson. A szakoktatás k e i d é b e n azért kívánatos az erdőműveléssel való k a p c s o l a t — a m e d d i g önálló tanszékéi nem tudjuk megszervezni — mert az erdőmérnöknek éppen az a feladata, hogy az erdőműve­ lést és a vadgazdaságot közös nevezőre hozza. F e n n k e l l t a r t a n u n k a vadállományt az erdőben, céltudatosan k e l l azt fenntartanunk, hogy a lehető legnagyobb vadászati é r t é ­ keket termelhessük k i ennek révén, de amellett ügyelnünk k e l l a r r a , h o g y az erdő ne lássa, ennek o l y a n kárát, a m e l y az erdőgazdaságnak okszerűségét és jövedelmezőségét kér­ désessé teszi és a m e l y n e k viselését az erdőgazdaságtól kö­ vetelnünk n e m szabad. Meggyőződésem — a m i t egy élet tapasztalata érlelt bennem —• h o g y a keltőnek méltányos összeegyeztetése nem oly nehéz, amilyennek sokan gondolja];, Feltéve, hogy az erdőbirtok külső adottságai — alak, területi kiterjedés, népesedési v i s z o n y o k , szomszédság, erdőgazda­ sági rendszer — nem okoznak rendkívüli nehézségeket, i l l . akadályokat. É p p e n az erdőművelés, az állomány­ ápolás n y ú j t j a a lehetőségeket ahhoz, h o g y úgy t a r t h a s s u k f e n n az erdőben a vadállományt, hogy az m i n d e n igényt kielégítő és kifogástalan trófeákat rakhasson, amellett azon­ b a n az erdő is kielégítő állapotban m a r a d j o n és a kár •— a m i t teljesen kiküszöbölni n e m lehet, (mint a h o g y a n egyéb károsításoktól sem t u d j u k az erdőt teljesen mentesíteni) — elfogadható h a t á r o k között m a r a d j o n . E z e k előrebocsátása után rátérek a t á r g y r a . A z új vadászati törvény el nem engedhető alapvető kelléke, hogy a v a d tulajdonjogi minősítését helyesen

á l l a p í t s a m e g . E z — a m i n t Bíró Zoltán n a g y o n h e l y e s e n k i e m e l t e — k a p c s o l a t b a n áll a vadorzás kérdésével, de egyéb v a d á s z a t i kérdésekkel i s . V o l t a l k a l m a m i s m é t e l t e n v i t á b a s z á l l a n i előkelő j o g á s z o k k a l és r á m u t a t t a m a z o k r a az e l l e n ­ mondásokra, a m i k a bírói g y a k o r l a t nyomán felszínre kerül­ tek és a m i k r e c á f o l a t o t m i n d e d d i g n e m k a p t a m . A m a i j o g i felfogás az, b o g y a v a d s e n k i b i r t o k a (res nullius); a k i azt b i r t o k b a veszi, annak tulajdonává válik. D e v i s z o n t á l t a l á n o s a n e l i s m e r t j o g s z a b á l y az i s , b o g y jogtalan (törvénybe ütköző) cselekedet n e m h o z h a t s e n k i s z á m á r a j o g i előnyöket, í g y v a l a m e l y t á r g y n a k v a g y dolog­ nak j o g t a l a n b i r t o k b a v é t e l é b ő l n e m s z á r m a z h a t i k jogos t u l a j ­ d o n — egy eset k i v é t e l é v e l : elévülés folytán. A f e n t i e k k e l szemben a m a i bírói g y a k o r l a t a v a d ­ orzót elítéli tette m i a t t , de h a sikerült b i z t o n s á g b a hoznia, az elejtett z s á k m á n y á t , k á r t é r í t é s r e n e m kötelezi, v a g y i s — h a n e m is expressis verbis — de é r t e l m i l e g a m e g ­ szerzett v a d jogos tulajdonosának tekinti. A tettenérés és az ebből folyó esetleges h á z k u t a t á s ú t j á n e l ő k e r í t e t t vadat u g y a n a b í r ó s á g e l k o b o z z a , de a n n a k további kezelése körül t a p a s z t a l a t o m s z e r i n t n e m a l a k u l t k i e g y ­ séges felfogás i l l . e l j á r á s és a vadászati j o g t u l a j d o n o s á n a k az e l k o b z o t t v a d r a v a l ó i g é n y e á l t a l á n o s e l i s m e r é s r e n e m t a l á l t . Tudomásom s z e r i n t n e m t ö r t é n t m e g az, — t a l á n e g y k i v é t e l l e l — h o g y a tulajdonképeni k á r é r t (az élő v a d n a k elpusztulása, i l l . elvesztése) v a l a h a a v a d á s z a t i j o g t u l a j d o ­ nosa k á r t é r í t é s t k a p o t t v o l n a , 1

A b í r ó i m a g y a r á z a t a ennek az a j o g s z a b á l y , h o g y e g y és u g y a n a z o n t e t t é r t n e m s z a b a d k é t s z e r b ü n t e t n i a tett elkövetőjét. A z t p e d i g , h o g y a vadorzó n e m e g y tettet, h a n e m a j o g t a l a n t e t t e k n e k halmozását k ö v e t t e el, azt a b í r ó i g y a k o r l a t — a m i n t Bíró Zoltán i s k i m u t a t j a — m i n d a m a i n a p i g n e m i s m e r i el. Ű j r a érdekes ellentétet m u t a t az a tény, h o g y a b í r ó s á g á l l á s p o n t j a s z e r i n t is a v a d n a k tilos elejtése és az elejtett v a d n a k j o g t a l a n e l v i t e l e héttő 1

E g y i l y esetet, amelyről azonban felemlítek.

biztos adatom nincs, később

cselekedet akkor, hogyha két ember követi el. Ha az e g y i k megfogja v a g y meglövi o r v u l , de nem v i s z i el (nem v e s z i birtokba!), h a n e m e l v i s z i azt egy másik ember, a k k o r •— h a m i n d a két tett kiderült — az egyiket elítélik orvvadászat m i a t t , a másikat j o g t a l a n eltulajdonítás — lopás — m i a t t . D e h a egy és u g y a n a z az ember követi el, azt csak a vadorzás m i a t t ítélik el, a lopásért^ nem. M é g furcsább lesz a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a vadorzás cseké­ lyebb büntetést szokott k a p n i , m i n t a j o g t a l a n eltulajdoní­ tás. E z é r t elég g y a k o r i eset, hogy a vadorzót nem is vad­ orzásért, hanem a vad eltulajdonításáért jelentjük fel, mert ezt a bíróság súlyosabb ítélettel sújtja. A házkutatás bizo­ n y í t h a t j a a lopást, de a vadorzás sokszor nem állapítható meg. H a még hozzávesszük azt is, hogy a vadorzónak •— rendesen —• nincs vadászjegye, a k k o r még hozzájárul a vadorzáshoz és a lopáshoz az illetékvisszaélés is, amelyért a vadorzás elítélése alkalmával külön büntetés nem j á r . É r d e k e s ellentétje ennek, hogy p l . a csempészt, ha tilos árut hoz át a határon határátlépési engedély nélkül, elítélik külön a csempészésért és külön a tiltott határátlépésért, v a g y p l . hogyha v a l a k i fegyveres merényletet követ el és n i n c s fegyvertartási engedélye, u g y a n c s a k külön büntetik a merényletért és külön a t i l t o t t fegyvertartásért. Még tetézi a vadorzónak ezt a különleges kiváltságai e g y másik körülmény i s . A csempésszel szemben, h a azt az illetékes hatósági közeg megállítja és az nem engedelmes­ k e d i k , a hatósági közeg használhatja a fegyverét tekintet nélkül a r r a , h o g y az illető menekül-e, egyszerűen csak azért, mert nem engedelmeskedett, b á r nem tanúsított ellenállást, ellenben vadorzóval szemben a felesketett erdőmérnök v a g y erdőőr hasonló eljárásra nem jogosult — még a fegyveres vadorzóval szemben sem — és esetleg súlyos büntetéssel l a k o l azért, mert s a j á t testi épségének kockáztatásával kö­ telességszerűen megvédte a törvényes rendet a törvénysze­ gővel szemben. Közbevetem, ez utóbbi ügyben egy ízben elő­ kelő jogászembertől azt a felvilágosítást kaptam, hogy a

részemről h i v a t k o z o t t 1879. é v i X X X I . t.-e. 40. §-á értel­ m é b e n u g y a n „ l ő f e g y v e r t i s viselhetünk", a m e l y vadászat­ jegy-adómentes", de n i n c s f e l h a t a l m a z á s u n k a r r a , hogy ezt a f e g y v e r t a vadorzóval s z e m b e n h a s z n á l h a s s u k i s . A t ö r v é n y legfőbb célja és intézkedése ezek s z e r i n t az i n g y e n vadászati j e g y ! ( N e m fűzök ehhez s e m m i m e g j e g y z é s t ! ) V i s s z a t é r e k a vájd t u l a j d o n j o g i kérdésére. Meggyőződésem, h o g y a n y i l t területen élő v a d n a k e g y é n i t u l a j d o n j o g á t a j o g á s z s á g g a l e l i s m e r t e t n i i l l . tör­ v é n y b e i k t a t n i n e m f o g j u k t u d n i , m e r t ehhez j o g á s z v i l á ­ g u n k o l y ismertetőjel eket és a d a t o k a t követelne, amiket biztosítani n e m t u d u n k , sőt az ú j a b b m e g f i g y e l é s e k n e m ­ h o g y közelebb hoznának m i n k e t i l y e n e k h e z , ellenkezőleg, t á ­ volabb visznek. A t u l a j d o n j o g elismerésének legfőbb a k a d á l y a , h o g y a természetes v i s z o n y o k között szabadon élő v a d v á l t o z t a t j a t a r t ó z k o d á s i helyét tetszése s z e r i n t ; ezért a j o g i felfogás n e m t a l á l fogantyút ahhoz, h o g y a z a v a d v a l a k i n e k egyéni t u l a j d o n a lehessen, A befogott, b á r m i módon kézben t a r ­ tott vadnál, a m e l y e g y b i z o n y o s zárt, b e k e r í t e t t területről k i n e m s z a b a d u l h a t , a tulajdonjogot teljességgel e l i s m e r i a jogi felfogás, természetesen m i n d a d d i g , a m í g az a v a d t é n y ­ leg birtokosának teljes h a t a l m á b a n v a n . H a kiszabadul, a k k o r k i i s kerül a tulajdonjogából. ( A r ó m a i j o g — a m e n y n y i r e régi jogászéveimből emlékszem — szintén „kiszaba­ d u l t " vadról beszél.) É p p e n ezért a b e k e r í t é s n e k köröskörül k e l l érnie és o l y a n n a k k e l l l e n n i e , h o g y a z o n a v a d sem á t nem bujnat, s e m felette á t n e m u g o r h a t . R e p ü l ő vadra k e r í t é s n i n c s , i l l . csak a k k o r , h o g y h a a z felülről is z á r i : ú. n . voliére. A z t , hogy a v a d egy bizonyos nagyságú n y i l t terii­ letet e l n e m h a g y , i g a z o l n i n e m t u d j u k . V a n n a k s a j á t m e g ­ figyeléseim, a m e l y e k a z t i g a z o l j á k , h o g y a v a d t é n y l e g m e g ­ m a r a d egy-egy b i z o n y o s körzetben, de m e g m a r a d ú g y , b o g y közbe-közbe meglehetősen n a g y területet kóborol be, rövi­ debb-hosszabb i d e i g ott i s m a r a d , azután v i s s z a t é r eredeti helyére.

1

Érdekes adatot szolgáltatott élihez a Hanság. A hansági égérerdőben még néhány évvel ezelőtt is óriási m e n n y i s é g b e n élt a s z a r v a s . K e r e k e n 3000 (három­ ezer) h e k t á r n y i erdőben k b . 2000 (kettőezer) darab szarvas tanyázott. K b . 10—20 km-es körzetben jelentek m e g — főkép télen — n a g y o b b csapatok, amelyekről fel v o l t téte­ lezhető, h o g y a Hanságból j ö t t e k . A c e n k i , kövesdi erdők­ ben, a F e r t ő nádasaiban m u t a t k o z t a k , létszámuk a z o n b a n messze e l m a r a d t a hanságiak mögött, ahol m a g a m is lát­ t a m k b . 200—300 darabból álló csapatokat nyáron i s . E n n é l nagyobb távolságban a z o n b a n n e m észlelték tömeges megjelenésüket. E g y e s e k v a g y kisebb csapatok elvetődtek messzebbre, a s o p r o n i erdőkbe is, m a is a k a d ­ n a k ilyenek.- A vadőreink megkülönböztetik — velem együtt — h o g y ezek a hanságiak, azok a benszülöttek, az eredetileg a s t á j e r Alpokból levándorolt szarvasok. Ü g y gondoljuk, hogy a g a n c s a i k alapján megbízhatóan f e l t u d j u k i s m e r n i . A H a n s á g n a k a soproni erdőtől való távolsága lég­ v o n a l b a n k b . 40—50 k m . Hasonló tanulságot hozott a m u f l o n . A műegyetem tanulmányi vadászterületére az 1928-ik évben kibocsátottam négy darab muflont, g r ó f Károlyi László nagylelkű ajándékát. A b b a n az időben messze kör­ nyéken — k b . 00—80 k m . - n y i körzetben — m u f l o n nem v o l t található, a legközelebbi tartózkodási h e l y e a l a i n z i ' vadas­ kert volt, a m e l y e t kőfal vesz körül. A m u f l o n o k n a g y o n jól tartották a helyet, ahová k i r a k t a m őket, de ismételten v o l t rá eset, h o g y hosszabb időre eltűntek és eléggé távol eső erdőkből k a p t a m róluk hírt, hogy ott látták őkVt. M i n t 1

, A h a n s á g i égererdő szarvasáJlománya szolgáltatta első sorban Balkay Adolf adatait „A szarvas és v a d á s z a t a " című könyvéhez, amely azonban nem terjeszkedik ki a kóborlásra és annak h a t á r a i r a , csak azt jegyzi meg, liogy „esténképt csapatostul vonulnak k i észak felé a han­ sági rétekre és elbarangolnak a H a n s á g o t szegélyező mosonmegyei szántó­ földekre is." Éppen az 1938-ik évben mutatkoztak nagyobb mértékben a han­ sági szarvasok u környező erdőkb ti. köztük a mi t a n u l m á n y i vadászterüle­ tünkön is. Valószínűnek tartom, hogy ezeknek az elszórt kisebb csapa­ toknak megjelenése kapcsolatban áll az Eszterháza vidékén hosszabb időn á t folytatott katonai légvédelmi gyakorlatokkal, amelyekkel fényszórók működése, repülőgépek, ezeknek lövetése j á r t a k együtt, ami a szarvaso­ kat elzavarta. 2

a d d i g i s m e r e t l e n , feltűnően eltérő új v a d elég k ö n n y ű v o l t a m e g f i g y e l é s ü k é s n a g y feltűnést i s k e l t e t t e k . A 4 közül c s a k k é t darabot t u d t a m e l l á t n i fülgombbal. E z a k e t t ő — j o g t a l a n lelövés ú t j á n — a k i b o c s á t á s h e l y é n esett. A z a k k o r kibocsátott vén k o s is u g y a n o t t került t e r í t é k r e a kibocsá­ t á s után 8 évvel. E z e k az a d a t o k a z t m u t a t j á k , h o g y a m u f ­ lonok állandóan t a r t o t t á k u g y a n a helyüket, de m á r az első években i s elkóboroltak k b . 8—10 k m . - n y i k ö r z e t b e n több­ n y i r e a h e g y e k b e A u s z t r i a felé, de a K i s - A l f ö l d ö n k e r e s z ­ tül a F e r t ő felé i s . A z e g y i k j u h a z o n b a n röviddel a k i b o c s á t á s utón eltűnt a kibocsátás helyéről és a t t ó l k b . 7 k m . - n y i r e j e l e n t meg, a műegyetem tanulmányi vadászterületének ágfalvi részében, m é g hozzá egy kos k í s é r e t é b e n ! E z a k o s a l i g h a p o t t y a n h a t o t t le az égből, m e r t erre csak e g y s z e r v o l t eset a b i b l i a t a n ú s á g a s z e r i n t e g y n é h á n y ezer esztendővel ez­ előtt. E z t a kost k b . A év m ú l v a lelőtte i s m e r e t l e n tet­ tes az a k k o r i osztrák h a t á r közelében, a c s i g á j a és k i k é s z í ­ tett bőre m a i s m e g v a n a m ű e g y e t e m g y ű j t e m é n y é b e n . N e m a k a r o k részletesebben k i t é r n i erre az eléggé k a l a n d o s , de érdekes és t a m d s á g o s esetre, h o g y m i k é p e n k e r ü l t a k o s a g y ű j t e m é n y ü n k b e , c s a k azt e m e l e m k i , h o g y tévedésről szó sem lehet, ez a kos n e m a K á r o l y i - f é l é k közül való, h a n e m egészen b i z t o s a n újonnan odakerült kos volt, a m e l y i k n a g y o n messziről, talán a l a i n z i v a d a s k e r t b ő l , k e r ü l t hoz­ zánk. A k o s lelövése u t á n a j e r k e eltűnt. A soproni muflonok megfigyelése azt igazolja, h o g y a szoktató nélkül k i b o c s á t o t t m u f l o n o k j ó l t a r t o t t á k és t a r t ­ j á k m a is helyüket, közben a z o n b a n elkóborolnak k b . 8—10 k m . - n y i r e , egy esetben p e d i g j ö t t egy kos i g e n n a g y távol­ ságról. N a g y t á v o l s á g r a való elkóborlást i g a z o l a p á r évvel ezelőtt S a j t o s k á l o n (Ruprecht Olivér e r d e j é b e n ) és az i h a r o s i báró Inkey-íéle v a d a s k e r t b e n l ő t t zerge, az első k e c s k e v o l t , a második b a k . E z e k b i z t o s a d a t o k . Á l l í t ó l a g S o p r o n kör­ n y é k é n m é g k é t ízben esett e g y - e g y zerge, de ezekről b i z ­ tos a d a t o m n i n c s e n . A legközelebbi zergés t e r i i l e t a S c h n e e b e r g - R a x vidék, l é g v o n a l b a n 80—120 k m ! 3

' Németországi megfigyelések — amelyeket a b e r l i n i nemzetközi vadászati k i á l l í t á s ismertetésénél közöltem — a z t igazolják, bogy az őzállománynak — m i n d a bak-, m i n d a sutánál! — k e r e k e n a fele egy-egy km.-en belül m a r a d , további 25%-a k b . 5 km.-es körzeten belül mozog, átlag 10% 5—10 km.-re kóborol el és átlag 5—5% 20 és 40 km.-re is elmegy. E n n é l is messzebbre csak elszórtan j u t n a k , de feltűnő sok suta — 6% — m e n t 60 km.-en is felül. A z őzet p e d i g n a g y o n állandó v a d n a k ismerjük, a m e l y n a g y o n p o n ­ tosan tartja a v á l t ó j á t i s . A nyúlról csak egy adatom v a n , a m e l y k b . 5 km.-es elkóborlást igazol, S o p r o n város erdejében bocsátottam azt k i , fülgombját, Ausztriából k a p t a m vissza, a két h e l y távol­ sága kb. 5 k m . ( A z egyik vadászati s z a k l a p n a k nemrégen közölt — közelebbi adatokat nélkülöző — hírét, hogy m a ­ gyarországi nyúl B e r l i n mellől téri vissza 7 év alatt, érvé­ nyesnek elfogadni nem tudom!) A fácánról is v a n s a j á t a d a t o m hasonló távolságról. A b a l f i erdőben kibocsátott zöldhátú torquains kakast magam lőttem meg a soproni erdőben a D a l o s - h e g y alján. A távol­ ság k b . 4 k m . légvonalban. A torquatus-nnk az a híre, hogy n a g y o n kóbor, úgy látszik a versicolor még túltesz rajta, hái' utóbbiról biztos, igazolt adatom n i n c s . A z eddigi, még csak szórványos adatok is már i g a ­ zolják, hogy a v a d — még ha tartja is a helyét — időköz­ ben g y a k r a n és n a g y távolságokra elvetődik. H a apró v a d ­ nál csak 5 km.-t, nagyvadnál 10—20 km.-t veszünk a l a p u l , ezek is a k k o r a távolságok, a m e l y e k teljesen lehetetlenné teszik a n n a k igazolását, hogy a v a l a m e l y területen honos v a d tényleg nem menne túl a b i r t o k határain. H o g y h a hazánk­ ban is n a g y mértékben k a r o l j u k fel a fülgombozásokal. ebben a t e k i n t e t b e n tisztább képet, biztosabb adatokat fogunk k a p n i . D e m á r a m a i adatok is o l y tényeket m u t a t ­ tak, a m e l y e k m i a t t a jogászi felfogás nem fogja elfogadni a va.dn.ak egyéni tulajdonjogát még abban az a l a k b a n sem, hogy nagyobb b i r t o k o k v a g y közösségek tulajdonának minősíthessük azt, i l l . törvénybe i k t a t h a s s u n k i l y t u l a j d o n ­ jogot.

ír, M á s u t a t k e l l választanunk ahhoz, hogy a „res nulliits" fogalmát kiküszöbölhessük és o l y a n megoldást talál­ h a s s u n k helyette, a m e l y e t a h a z a i jogászvilág' is elfogad­ hat. E z p e d i g véleményem s z e r i n t : a vadnak állami tulaj­ donná való minősítése. 2

Kétségtelen, h o g y az o r s z á g h a t á r közelében ez a minő­ s í t é s ingadozó lesz, de n a g y o b b földrajzi egység keretében — m i n t a m i l y e n hazánk még a m a i megcsonkított állapotá­ ban is — ez sok k é t e s k é r d é s t tisztáz. A törvényben megállapítandó, hogy a v a d állami trdajdon, a m e l y e t megszerezhet m i n d e n k i az ehhez vezető törvényes úton. J o g t a l a n u l — törvényellenes úton — azon­ ban ez az állami t u l a j d o n m a g á n t u l a j d o n b a nem vehető. A törvényes út a v a d á s z a t i jogosultság, a m e l y h e z több elő­ feltétel is szükséges; ezek a törvényben világosan körülirandók. Érintetlenül megmarad emellett az az elv, hogy a vadászati jog a földtulajdon ' tartozéka és a n n a k határán belül g y a k o r o l h a t ó Ül. bérbe adható egészen úgy, a h o g y a n azt a m a i t ö r v é n y e s r e n d is előírja. A különbség — n a g y o n fontos különbség — az, h o g y megszűnik a res unllius fogalma, megszűnik a s z a b a d b i r t o k b a vétel joga és a n n a k következményei. vető

Ezt tartom a megalkotandó vadászati és legfontosabb intézkedésének.

törvény

alap­

Hozzáfűzöm, h o g y ez a minősítés c s a k a n y i l t terü­ l e t e n élő és m o z g á s á b a n nem gátolt v a d r a v o n a t k o z i k . A köröskörül b e k e r í t e t t vadászterületet v a g y v a d a s k e r t e t tel­ jesen eltérő m e g í t é l é s a l á k e l l v e n n ü n k és n e m s z a b a d a k e t t ő t egy k a l a p a l á v o n n u n k . Az elzárt helyen élő vad ma­ gántulajdon, annak a magántulajdona, a k i azt a k e r í t é s mögé zárta, l e g y e n az a k á r a földnek b i r t o k o s a , a k á r a vadá­ s z a t i j o g n a k b é r l ő j e . Hozzá k e l l a z o n b a n tennem, — a m i t a törvénybe k i f e j e z e t t e n is bele k e l l v e n n i — hogy csak o l y a n kerítés ismerhető e l a törvényadta megkülönböztetés a l a p ­ j á u l , a m e l y a v a d k i j u t á s á t lehetetlenné t e s z i . L e h e t - Cikkem í r á s a közben é r t e s ü l t e m a r r ó l , hogy a német Vadászati törvény a vadat m á r állami tulajdonnak m i n ő s í t i !

e z drótháló v a g y át n e m hatolható sövény i l l . Fal v a g y oly árok, a m e l y e n a v a d á l j u t n i nem tud. ( I l y e n e k e t a Eagenbecb-féle stélliúgéni m i n t a nyomán ma már m i n d e n állat­ k e r t mutat.) H a a v a d k i s z a b a d u l a kerítés mögül, a k k o r az át­ megy az állam tulajdonába, az esetleges visszakerülését a törvénynek szabályoznia k e l l . Azonkívül a törvénynek különbséget k e l l tennie az élő és a dermedt (akár vadászias módon, a k á r máskép elej­ tett, megölt, kimúlt) v a d között. A dermedt vad annak a tulajdona, aki azon a terüle/i'ii vadászatra jogosult. Különbséget az élő és a dermedt v a d között már esak azért is fel k e l l állítanunk, mert az élő v a d n a k s o k k a l t a m a ­ gasabb az értéke, m i n i a dermedi vadé. A vadorzás vagy egyéb vadlopás és a kerítésnek elrontása útján való k i s z a b a ­ dítás m i n d i g az élő v a d a l a p j á n bírálandó el. A k i élő v a d a t megöl — történjék ez bármi Útoh, akár vadászias eszközökkel vagy eljárással, a k á r máskép, a k á r n y i l t , a k á r bekerített területen és t e k i n t e t nélkül a r r a , h o g y a megölt v a d a t e l vitte-e a tettes v a g y nem, az erre k i s z a b o t t büntetésen felül a vadnak teljes élőériékét t a r t o z i k megtéríteni a n n a k kezeihez, akié a v a d n a k vadászati j o g a . U g y a n i l y e n elbírá­ l á s alá esik az. a k i a keiátés mögé zárt vadat a tulajdonos engedélye nélkül kiszabadítja. A dermedi v a d n a k engedély nélkül való elvitele tisztán csak lopásnak minősítendő a k k o r , h a a n n a k elvivője i g a z o l n i t u d j a , h o g y n e m ő ö l t e meg. Szomszédos területekon a sebzett v a d n a k üldözési joga a törvénybe u g y a n nem iktatandó be, de kifejezetten m e g k e l l enged n i , , hogy szomszédos területek vadászati jogá­ nak b i r t o k o s a i egymással e tekintetben egyességre léphetnek, hétnek. .... A fentieket röviden összefoglalva, k b . a következő a l a k b a n kell kodifikálni a törvény alapvető i r á n y e l v e i t : A nyilt területen élő v a d állami tulajdon, amelyre való vadászati jogot bárki megszerezheti az erre vonatkozó törvényes szabályok betartása mellett. A vadászati j o g a föld tulajdonosát m i n d e n külön feltétel nélkül i l l e t i , 100

(egyszáz) h e k t á r n á l k i s e b b b i r t o k o n a z o n b a n ezt a jogot a t ö r v é n y b e n körülírt módon b é r b e k e l l a d n i . . Kerítéssel körülvett, illetőleg elzárt területeken, a h o n n a n a v a d k i n e m v á l t h a t , az ott t a n y á z ó v a d a föld birtokosának a t u l a j d o n a m i n d a d d i g , a m í g az az elzárt terü­ l e t e n belül tartózkodik. A z á r t h e l y r ő l k i s z a b a d u l t v a d az előző p o n t s z e r i n t b í r á l a n d ó e l . A n y i l t területen t a l á l t n e m élő — d e r m e d t — v a g y a k e r í t é s e n belül e l h u l l o t t v a d a n n a k a t u l a j d o n a , a k i a z o n a területen a v a d á s z a t j o g á t birja. J o g t a l a n u l elpusztított, t o v á b b á élve eltulajdonított, illetve kiszabadított vadért a tett elkövetőjét a törvény­ s z a b t a büntetés s ú j t j a , a m e l l e t t a v a d n a k teljes é r t é k é t •— é l ő állapotban való és a h e l y s z í n i v i s z o n y o k h o z m é r t é r t é ­ kelés a l a p j á n — a v a d á s z a t i j o g t u l a j d o n o s á n a k m e g t é r í ­ t e n i t a r t o z i k . D e r m e d t v a d n a k az eltulajdonítása l o p á s n a k minősítendő a b b a n az esetben, h a a tettes i g a z o l j a , h o g v n e m ő ejtette e l . E z z e l k a p c s o l a t b a n f e l e m l í t e k k é t érdekes esetet, a m e l y e k a v a d t u l a j d o n j o g á r ó l szólnak. A z elsőt c s a k emlékezésből m o n d h a t o m el, h a a k a d e sorok olvasói között, a k i közelebbit t u d róla, k é r e m l e g y e n s z í v e s a z t v e l e m közölni, m e r t m a g a m m á r i s m é t e l t e n m e g ­ kíséreltem, h o g y b i z t o s a d a t o k a t szerezhessek, de m i n d ­ e d d i g n e m sikerült. É n régen v a l a m e l y i k n a p i l a p b a n o l v a s ­ t a m az esetet. fíohenlohe herceg a j a v o r i h a i v a d á s z t e r ü l e t é r c — a m e l y e t alulról k e r í t é s z á r t el, de felfelé, a h a v a s felé n y i t o t t m a r a d t , — kőszáli k e c s k é k e t t e l e p í t e t t be, hozzájuk hozatott bakot a Kaukázusból, más adatok szerint a S i n a i hegység­ ből, a m i az ü g y szempontjából m e l l é k e s . E z t a b a k o t a s a j á t b é r e l t területén, Szepesbéla h a t á r á b a n lelőtte az o t t a n i gyógyszerész. Hohenlohe herceg k á r t é r í t é s é r t p e r e l t és m e g n y e r t e a p e r t i g e n n a g y összeg e r e j é i g , a z o n az a l a p o n , h o g y i l y e n v a d a T á t r á b a n és a n n a k m i n d közelebbi, m i n d n a g y o n távoli k ö r n y é k é n e g y á l t a l á n n i n c s , minélfogva n y i l ­ v á n v a l ó , h o g y csak a b e t e l e p í t e t t vadról lehet szó. Hozzá­ j á r u l t , h o g y a h e r c e g külön felhívta v o l t a szomszédos v a -

is dászok figyelmét vadtelepítési kísérleteire és tilosnak jelezte az erre a v a d r a való vadászatot. A z eset az 1900. évek körül játszódott le, közelebbi és biztos adatot n e m t u d t a m szerezni róla. A m á s i k egynéhány évvel ezelőtt esett m e g a soproni erdőben, a műegyetem tanulmányi vadászterületén. A m á r említett m u f l o n o k közül kibocsátáskor egy öreg a n y a j e r k é t nem t u d t a m fülgombozni, mert k i c s i b á r á n y á v a l együtt v o l t egy ládában és féltem, hogy megtaposná a k i ­ csit. E z t a j e r k é t a szomszédos H a r k a község területén agyonlőtte egy nyilván kiváló vadász, a k i a n e k i rohanó hét darab m u f l o n t őzeknek nézte és seréttel közibük duplá­ zott. A z illető vendég v o l t a bérlők által rendezett hajtáson. A lövéssel sikerült h e l y b e n m a r a s z t a l n i a a meglőtt j u h o t ; erről utóbb megállapítottam, hogy az a törzsanya volt, a m e l y azon a területen m á r kétszer leellett és a lövés idejé­ ben két b á r á n n y a l v o l t vemhes. A z egy lövés tehát három m u f l o n t t e r í t e t t le, a m á s i k egy darabot megsebzett, m e l y ­ nek további sorsát n e m t u d t a m m e g . A vadászat résztvevői m a g u k is megállapították, hogy a főiskola á l t a l kibocsátott és t i l a l o m alá helyezett m u f l o n t lőtte le a vendég —• egyébként is t i l a l m i ideje v o l t — és el is küldöttek a meglőtt juhot hozzám. É p p e n ezen az alapon, miután az egész vadásztársa­ ság elismerte ezzel az elküldéssel a műegyetem tulajdonjogát a j o g t a l a n u l lelőtt m u f l o n r a , kártérítési p e r t a k a r t a m indí­ t a n i a tettes ellen, de a kincstári ügyészség — annak utján k e l l e t t v o l n a a pert megindítani, — n e m vállalta a p e r t épen a res nullius a l a p e l v m i a t t . N e m is k a p o t t a műegye­ tem s e m m i kártérítést, m e r t a vén j u h húsát n e m lehet ennek minősíteni. A z eset egyúttal m e g v i l á g í t j a a k á r m e g ­ állapításának kérdését. A z adott esetben telepítési kísérlet­ ről v o l t szó, a telepítés sikerült és éppen a meglőtt törzs­ a n y a v o l t a telepítés legfontosabb tényezője, m e r t m á r két izben leellett volt, a m i világos bizonyítéka, h o g y m e g is ho­ nosodott a z o n a h e l y e n . Miután két m e g sem született bárá­ nyával együtt p u s z t u l t el, még h a a meglőtt helyett egy darab élő juhot szállított v o l n a is a jognélküli megpuskázás elköve-

t ő j e , az s e m j e l e n t e t t v o l n a m e g f e l e l ő k á r p ó t l á s t , m e r t n a g y k é r d é s , h o g y az u j j o n n a n hozott ott m a r a d t v o l n a és e l l e t t volna-e két bárányt! V i s s z a t é r v e a v a d o r z á s k é r d é s é r e , ú g y vélem, h o g y ez — m i v e l n e m t u d j u k , m i k o r k a p j u k m e g az új t ö r v é n y t , — a m a i t ö r v é n y k e r e t é b e n i s m e g o l d h a t ó v o l n a úgy, h o g y a vadorzás h e l y e s e b b m i n ő s í t é s a l á j u t h a t n a , r e n d e l e t i v a g y bírói u t o n . E l s ő s o r b a n m e g k e l l á l l a p í t a n i azt, h o g y az a j o g ­ szabály, a m e l y szerint s e n k i j o g t a l a n uton jogi előnyökhöz n e m j u t h a t , a v a d o r z á s o k r a is a l k a l m a z a n d ó . Másodszor p e d i g m e g k e l l á l l a p í t a n i épen az előbbinek a l a p j á n azt, h o g y az o r v v a d á s z j o g t a l a n v a d á s z a t á v a l n e m s z e r e z h e t i m e g az elejtett v a d t u l a j d o n j o g á t , h a n e m az, m i n t d e r m e d t v a d , a n n a k a t u l a j d o n a , a k i é a terület v a d á s z a t i j o g a ; a k i azt a vadat elviszi, lopást követ el. A vadorsó tehát bűnhalmozást követett el és mindkét cselekedetéért külön-külön büntetendö. H a v a d á s z j e g y nélkül v o l t , a k k o r m é g i l l e t é k - k i h á ­ g á s é r t i s b ü n t e t é s alá k e l l , h o g y k e r ü l j ö n . H i s z e n , a k i érvé­ n y e s v a d á s z j e g g y e l i d e g e n t e r ü l e t e n vadászik, az is b ü n t e t é s a l á e s i k ; a v a d o r z á s t é n y é t a t e r ü l e t i d c g ? n v o l t a dönti el, ez teljesen független az i l l e t é k - k i h á g á s t é n y é t ő l . I l y n e m ű i n t é z k e d é s a t ö r v é n y k e r e t é n belül m a r a d , n e m ütközik bele a n n a k s e m m i n e m ű e l ő í r á s á b a , m e g f e l e l ő formában tehát ennek életbeléptetése semmi számottevő nehézséget n e m okoz. H a m á s k é p n e m lehet, e g y - e g y előfor­ duló esettel k a p c s o l a t b a n a m . k i r . K ú r i a épen ú g y k i m o n d ­ hatja ezt t ö r v é n y e r e j ű végzéssel, m i n t a „ t e n y é s z i k " és „ t e n y é s z t e t i k " kérdésben. E z az u t ó b b i eset m é g nehezebb is v o l t , m e r t a t ö r v é n y szövegének b e t ű s z e r i n t v a l ó f o g a l m a ­ z á s á t v á l t o z t a t t a m e g a K ú r i a , a h o l p e d i g a r é g i és az ú j t ö r v é n y eltérő szövegezése m e g o k o l j a a z t a f e l t e v é s t , h o g y szándékosan és c é l t u d a t o s a n v á l t o z t a t t a m e g a t ö r v é n y h o z á s a r é g i s z ö v e g e t ; a vadorzás javasolt minősítése pedig semmi tételes törvénybe, sem érvényes rendeletbe nem ütközik bele. Tisztélettel javasolom, Egyesület tegye, meg mielőbb

hogy az Országos Erdészeti a kellő lépéseket az ilyen dön-

tés vagy rendelet kieszközlésére, függetlenül az új törvény előkészítésétől. Rendeletei a m. k i r . földmivelésügyi minisz­ t e r adhatna ki az igazságügyi m i n i s z t e r r e l egyetértően, dön­ tésre p e d i g a m. k i r . K ú r i á i kell [elkérnünk. H o g y a vadászati jogot i l l . engedélyt bizonyos minő­ sítéshez kell kötni és meg kell szüntetni azt a mai lehetetlen állapotot, a m i k o r bárki töltött puskával j á r h a t és lődözhet Irol v a d r a , hol hajtóra v a g y a k á r puskásra, azt conditio sine qua non-nak t e k i n t e m , sől a vadászai rendezőil is kötelezni k e l l a r r a , hogy társ.-is vadászaton csak o l y a n o k n a k adjanak helyet, akikről tudják, hogy megszerezték nemcsak a kellő ismereteket i l l . minősítést, de m á r a szükséges gyakorlatot i s ; kezdő vadásznál; társas vadászatokon nincs helye. E g y e ­ nesen ijesztő és az e m b e r i , m o n d j u k gyengéden: meggondo­ latlanságnak szomorú igazolása, amit az ember ezen a téren tapasztalhat! A v a d á s z k u t y a t a r t á s á n a k kötelezettségét is meg kell szigorítani, főkép a vadászat emberiessége érdekében, meri kétségtelen, hogy még a kevésbé jól neveli és kevésbé Ügye­ sen vezeteti kutyának is nagy szerepe v a n a sebzeit v a d el­ fogása és gyors kivégzése körül. N e m óhajtok részletekbe bocsátkozni, csak egy-kél főbb irányelvvel kívántam hozzájárulni a törvény előkészí-1 téséhez. Befejezésül még a t i l a l m i időkre szeretnék meg­ j e g y z é s t t e n n i , bár nem kívánom, hogy ezeket a törvény állapítsa meg. A t i l a l m i idők legfontosabb célja a vadállomány fentartása. A z állam azért mondja ki a liláimat, hogy b i z o ­ nyos időre a vadnak védelmei biztosítson. A védelem főkép a szaporo lás. ; i t'ajfentartás lehelőségéi kell. hogy biztosítsa, azérl terjed az elles, i l l . párzás és fészekrakás, költés, v a l a m i n t a halálok felnevelésének idejére, de egy­ úttal arra az időre is, a m i k o r a vad leginkább sínyli a természel mostohaságát, a télre, főkép a télnek második felére. Mennél kényesebb v a l a m e l y vadfaj, mennél cseké­ l y e b b annak természetes szaporasága és mennél inkább veszélyezteti azt a tél egymagában is, annál bővebben kell biztosítanunk számára a védelmet.

B e l e j á t s z i k sok egyéb tényező i s a t i l a l m i időbe. A vadászok részéről n y i l v á n v a l ó az a törekvés, h o g y a v a ­ dászatnak v a l a m i l y e n m ó d j á t az év m i n d e n szakára, m o n d ­ h a t n á m m i n d e n h ó n a p j á r a b i z t o s í t a n i lehessen, továbbá az a követelés is, hogy lehetővé váljék a területnek mennél a l a ­ posabb kihasználása. A h a t ó s á g részéről m e g n y i l v á n u l még — bár n e m eléggé h a t á s o s a n és n e m eléggé v i l á g o s a n — az a törekvés, hogy a visszaéléseket m e g lehessen akadályozni. A m a g a m részéről többféle k i f o g á s t k e l l , h o g y emel­ j e k a t i l a l m i idők m a i m e g á l l a p í t á s á v a l szemben. E l s ő sor­ b a n azt, h o g y a m a i t i l a l m i idők c s a k időbeli korlátozásokat a d n a k és j ó f o r m á n teljesen h i j j á n v a n n a k az o l y a n r e n d e l k e ­ zéseknek, a m e l y e k a v a d á l l o m á n y céltudatos t e n y é s z t é s e és feljavítása érdekében szükségesek. N e m elég a n n a k a m e g ­ á l l a p í t á s a , h o g y b i z o n y o s adott időben n e m s z a b a d a v a d a t üldözni, de a lelövést o l y korlátokhoz is k e l l kötni, a m e l y e k a v a d degenerálását m e g a k a d á l y o z h a t j á k ü l . a v a d n a k m i ­ nőségi f e l j a v í t á s á t célozzák. E h h e z p e d i g n e m elég még a l é t s z á m n a k a h e l y e s és okszerű m é r t é k r e való korlátozása sem — amiről m a szó sincs m é g —, h a n e m az eg;/éni válo­ g a t á s n a k követelése is szükséges. T u l a j d o n k é p e n a r r a v o l n a szükség, h o g y két Féle mér­ tékkel m é r j ü n k . O l y u r a d a l m a k n a k v a g y vadásztál saSágok­ n a k , a k i k n e m c s a k vadásznak, h a n e m gondosan t e n y é s z t e ­ nek is, n a g y o b b szabadságot k e l l e n e a d n u n k még a k k o r is, h o g y ha a területük n i n c s körülzárva, v i s z o n t a n a g y általá­ nosság számára, a m a i a k n á l j ó v a l szigorúbb és részletesebb előírások szükségesek. A visszaélések m e g g á t l á s a céljából é l e t b e l é p t e t e t t rendszabályok nem érték el céljukat. P l . a s z a r v a s b i k á n a k m a i rövid lövési i d e j é t értesülésem s z e r i n t épen a visszaélések m e g g á t l á s a v é g e t t szabták e n n y i r e rö­ v i d r e . A z t a célt, h o g y visszaélések ne történhesse­ nek, ez az intézkedés el nem érte, v i s z o n t k o m o l y a k a ­ dálya a n n a k , h o g y gondosan selejtezhessen s z a r v a s a i között az, a k i t é n y l e g csak selejtezni a k a r . A m a g y a r s z a r v a s m i ­ nőségének f e l j a v í t á s á t nem értük el az e d d i g i intézkedé­ s e i n k k e l , m e r t ha v a n n a k is k i v é t e l e k , de általános f e l j a v í -

tást m e g á l l a p í t a n i n e m lehet. U g y a n a z áll az őzre is, még a dámra i s . E v v e l szemben p l . Németországban, az általános ságban kevésbé kedvező természeti v i s z o n y o k n a k ellenére is, határozott és általános feijavulás észlelhető az új törvény intézkedései nyomán. A visszaélések megakadályozása végett a m a g a m ré­ széről csak azt az elvet állítanám íel, h o g y nem s z a b a d a v a d k é t nemének s z á m á r a időben elkülönülő t i l a l m i idő­ ket rendszeresíteni, h a n e m h o g y h a az e g y i k nemre rövidebb a lövési idő, m i n t a m á s i k r a , a k k o r a rövidebbnek bele k e l l esnie a hosszabbnak h a t á r n a p j a i közé. H a a k é t nemre időben eltérő lövési időket adunk, e v v e l rendszeresítjük a z t a természeti csodát, h o g y az állat, a m e d d i g fut, az e g y i k nemhez t a r t o z i k , h a p e d i g lelőtték, hirtelenül átváltozik a m á s i k k á . Különösen az őznél n a g y a veszedelem, m e r t a suta lövésének idején a b a k n a k m á r rendesen n i n c s agancsa. A tévedés n a g y o n k ö n n y ű és g y a k o r i . H a m i n d e n intézkedésünket csak a. visszaélésektől való félelem v e z e t i , a k k o r eleve elestünk sok hasznos intéz­ kedés lehetőségétől. E z é r t csak a r r a törekszem, h o g y ne hoz­ z u n k o l y intézkedéseket, a m e l y e k túl kényelmes k a p u t n y i t a n a k a. visszaélés számára. E z e n túlmenően n e m v e s z e m f i g y e l e m b e a visszaélé­ sek lehetőségét, m e r t azt a felfogást v a l l o m , h o g y amed­ d i g m e g v a n a hajlandóság a visszaélésre, a d d i g lesz is v i s z szaélés. A nevelés és felügyelet kell, hogy megakadályozza a visszaélést. A t i l a l m i idők körül különbséget k e l l tennünk asze­ r i n t , h o g y az évi lelövés v á j j o n leapasztja-e a v a d létszámát j e l e n t ő s e n v a g y nem? A z első c s o p o r t b a t a r t o z i k a n y u l , fácán, fogoly, a másodikba j ó f o r m á n az összes többi v a d , m á r m i n t azok a fajok, a m e l y e k tenyésztés t á r g y a i . H a a létszámot lelövéssel n a g y mértékben leszállít­ j u k , a k k o r j e l e n t ő s az a tény, h o g y a károsítást megelőzőleg történik-e a tömeges lelövés. A h o l a létszámot lelövéssel csak kevéssé csökkentjük, ott ez a kérdés lényegtelen m a r a d . A fogolynál nincs ok a r r a . hogy a m a i h e l y z e t e n v á l -

t o z t a s s u n k . K á r t é t e l l e l a f o g l y o t m é g a v a d á s z a t elkesere­ dett ellenségei sem t u d j á k j o g o s a n v á d o l n i ; a lövés i d e j é ­ n e k előbbre tolását egyesek ó h a j t a n á k , mások ellenkezőleg l e g a l á b b két héttel h á t r á b b tolnák, de ú g y vélem, h o g y az a u g u s z t u s elseje elfogadható középút. S ú l y o s a b b k é r d é s a t i l a l o m kezdete. I t t i s a z t t a r t o m , h o g y a m a i december vé­ g é i g t a r t ó lövési idő eleget tesz a z o k n a k is, a k i k a k ö r v a d á ­ szatok a l k a l m á v a l kínálkozó b r a v ú r o s l ö v é s e k m i a t t k ö v e ­ telték a hosszabb lövési időt, de e g y ú t t a l m é g c s a k c s e k é l y m é r t é k b e n h o z z a a z t a veszedelmet, a m e l y a hóban m e g ­ gémberedve egymáshoz simuló f o g o l y c s a p a t o t f e n y e g e t i . A k o m o l y tél nálunk december közepén szokott kezdődni. A n y ú l n á l és a f á c á n n á l f i g y e l e m b e k e l l v e n n ü n k azok k á r o s í t á s á t , a m e l y a f á c á n n á l m á r korán, a szőlő és a k i i k o r i c a érésével j e l e n t k e z i k . K é t s é g t e l e n u g y a n , h o g y a fácán s o k k a l t a több hasznot hoz, m i n t a m e n n y i k á r t okoz, de az i s kétségtelen, h o g y a szőlőkben és k u k o r i c á s o k b a n érezhető k á r t o k o z h a t . V i s z o n t a friss v a g y kelő v e t é s e k b e n okozott k á r á t n a g y o n túlozzák! N y á r o n á t a f á c á n felszapo­ rodott, l é t s z á m á t az őszi vadászatokon l é n y e g e s e n le s z o k t u k ismét s z á l l í t a n i . M i v e l a l e g n a g y o b b k á r t ősszel okozza, a m i k o r egy­ úttal az á l l o m á n y a l e g n a g y o b b , é r t h e t ő az a követelés, h o g y lehetőleg k o r á n lehessen m e g k e z d e n i a lelövést, a k á r m é g két héttel korábban, m i n t a m o s t a n i r e n d e l e t értelmében. V i s z o n t n e m találom m e g o k o l t n a k , h o g y a t y ú k o k lövését később kezdjük, m i n t a k a k a s o k é t ; s z e p t e m b e r b e n a c s i b é k m á r a n n y i r a fejlettek, h o g y n i n c s szükségük az a n y j u k r a , k i v é v e az esetleges késői költést. A z a p r ó c s i b é s f á c á n a n y a v i s e l k e d é s e a n n y i r a j e l l e m z ő és elütő, h o g y véletlen tévedés j ó f o r m á n lehetetlen, i g a z v a d á s z i l y e n t y ú k r a n e m lő. A fá­ c á n e g y é b i r á n t a n n y i r a rászorul az e m b e r g y á m o l í t á s á r a , h o g y n e m j e l e n t n a g y o b b bajt, h a a c s i b é k m é g n e m teljesen fejlettek. F ő k é p e n ott, a h o l r e n d s z e r e s e n t e n y é s z t i k a f á c á n t , bátran lövethetjük szeptemberben a tyúkot is a k a k a s s a l együtt. V i s z o n t a z o n b a n a t y ú k o k téli lövetését elítélem. A t y ú k n a g y o n m e g s í n y l i a telet, n a g y o b b hóban t a p a s z t a l a t s z e r i n t n a g y a pusztulás, a m i é r t december középével, legké

sőbb aecember végével be k e l l szüntetni a fácántyúk kivé­ set, október végén túl m á r úgyis kevés k á r t okoz a fácán. K i e l é g í t ő a m a i h e l y z e t a nyúlnál. A t i l a l m i időnek szeptember elejétől való beszüntetése véleményem szerint bőven eleget tett a z o k n a k a kívánságoknak, a m i k e t a n y u l káros voltára való hivatkozással hangoztattak. A lövési idő­ nek j a n u á r végéig való f e n t a r t á s a v i s z o n t megadja a lehető­ séget a r r a , h o g y kilőhessek a kellő mennyiséget ott i s , ahol a k e m é n y e b b f a g y r a és a hóra v a n szükség ehhez. A z t v a l ­ l o m egyébiránt, h o g y a nyúlvadászatot széppé és kedvessé csak a hótakaró teszi. L é n y e g e s e n m á s k é p áll a helyzet a nagyvadnál, ahol az évi lelövés a létszámot korántsem apasztja a r á n y l a g a n y n y i r a , m i n t az előbbieknél. H a m e g v a n az a r r a a területre megállapított lét­ szám, a k k o r az állomány n a g y s á g á t évről-évre azonos szá­ m o n tartják, az évi s z a p o r u l a t n a k megfelelő számú öreget, ül. selejtezendőt le k e l l lőni. A létszám t a v a s s z a l e m e l k e d i k a s z a p o r u l a t erejéig, ősszel ismét leszállítjuk a rendesre. A létszámnak ez az ideiglenes emelkedése nem j á r a k á r számottevő fokozásával. E z a rendes létszám a jövőben a legtöbb helyen lé­ nyegesen kisebb lesz a m a i n á l ; szükségesnek tartom főkép a szarvasnál, őznél, a ma sok helyen túlnagy állomány lé­ nyeges csökkentését, amint az pl. Németországban is meg­ történt. M e g k e l l állapítani m i n d e n szarvasos területre, h o g y m e k k o r a létszám t a r t h a t ó ott f e n n . E z t a létszámot úgy k e l l megállapítani, h o g y — hozzávéve természetesen a megfelelő etetést is •— a szarvasállomány erdőnek-mezőnek nagyobb kára nélkül megélhessen ott. A létszám n y i l t területen még kedvező esetekben sem lehet több m i n t á t l a g 30 ha-onként egy-egy darai) szarvas, normális v i s z o n y o k között az egy-egy darabra eső terület ennél nagyobb is kell, hogy l e g y e n : 45—60 ha. N y i l t területnek minősítendő ebből a szempontból m i n d e n oly terület, a m e l y bárhol n y i t v a áll, még a k k o r is, h o g y h a kerületének l e g n a g y o b b része be v a n kerítve. Csak a kerí-

0Í>

léssel köröskörül és h a t á s o s a n elzárt t e r i i l e t m i n ő s í t h e t ő z á r t vadászterületnek. A kellő létszám eléréséhez szükséges lelövés n e m j á t ­ s z i k szerepet a t i l a l m i idők m e g á l l a p í t á s a körül, m é g a k k o r sem, h o g y h a azt k i z á r ó l a g a lövési időn belül h a j t j á k v é g r e . A t i l a l m i , i l l . lövési idő m e g á l l a p í t á s a az illető területre m e g á l l a p í t o t t létszámon a l a p s z i k . E l e s i k az a m e g okolás, h o g y a k á r c s ö k k e n t é s e m i a t t k í v á n a t o s a mielőbbi lelövés. A nagyvadnál — a megállapított létszám keretén belül — az okszerű tenyésztés a lelövés alapja. M i v e l az i s ­ m e r t k ú r i a i döntvény, a m e l y hasonló a l a k b a n k é t s é g k í v ü l á t f o g m e n n i az új t ö r v é n y b e i s , kiküszöbölte a „ t e n y é s z i k " és „ t e n y é s z t e t i k " között v a l ó különbséget, — a m i p e d i g r é g e b ­ b e n g y a k r a n p e r d ö n t ő tényező v o l t , — elesnek azok a j o g i következmények, a m e l y e k régebben e v v e l a k i f e j e z é s s e l k a p ­ csolatosak v o l t a k és tisztán szakszerű a l a p o n í t é l h e t j ü k meg, h o g y v á j j o n egy-egy területen „ t e n y é s z t é s " f o l y i k - e v a g y csak „ t e n y é s z i k " ott a v a d . A tenyésztésnek az alapja vem az etetés vagy a sózó, lianem az agancs minősége, a válogató lelövés, a selejtezés, viszont a tenyésztés jellegéhez hozzátartozik a- törzskönyv is. N e v e g y é k rossz néven v a d á s z t á r s a i m , h o g y h a i t t a b á r m i egyéb á l l a t t e n y é s z t é s é n e k a n a l ó g i á j á r a h i v a t k o z o m . M i n ­ dennemű i l y tenyésztéshez m e g k í v á n j u k a törzskönyvet! I g a z , h o g y a v a d n á l n e m o l y a n egyszerű és o l y a n b i z t o s az a törzskönyvezés, de a z o k n a k az u r a d a l m a k n a k a p é l d á j a , ahol m á r hosszabb idő óta törzskönyvezik a s z a r v a s t i s , i g a ­ zolja, h o g y lehetséges, természetesen b i z o n y o s f e n t a r t á s s a l és h i b a h a t á r o k k a l . Kétségtelen, hogy nyilt területen m é g a létszámot sem t u d j u k teljes b i z t o n s á g g a l m e g á l l a p í t a n i , h i s z n a g y o n sok h e l y e n az az é v f o l y a m á n is m e g l e h e t ő s e n n a g y i n g a d o ­ zást m u t a t h a t . D e azért m i n d e n t é n y l e g gondozott s z a r v a s o s t e r ü l e t n e k gondozója eléggé m e g b í z h a t ó számadatot t u d m o n d a n i és csak o l y területen lehet szó t é n y l e g s z a r v a s t e nyésztésről, a h o l b i z o n y o s törzsállomány állandóan m e g v a n . A h o l a s z a r v a s c s a k v á l t ó v a d k é n t j e l e n i k m e g , a z o k o n a te-

rületeken a lelövést v a g y megengedik v a g y megtiltják, de válogató lelövést ott biztosítani nem lehet. 11a a válogató lelövés, a selejtezés szempontjából nézzük a t i l a l m i időket, kétségtelen, hogy a m a i r e n d a válo­ gatást túlszűk keretek közé szorítja. N e m tudok egyetérteni a v v a l az ismételten felmerüli véleménnyel, hogy kezdjük korábban a lelövést. A korábbi lelövést a v v a l szokták megokolni, hogy a szarvas k i m e g y a mezőgazdasági földekre, ott k á r t tesz, tehát méltányos, hogy az, a k i n e k a k á r t okozza, menten a g y o n is lőhesse, ül. leg­ alább a bérlőtől követelhesse az in flagranti való lelövést. A kárkérdést nem lehet i l y e n módon, s t a t a r i a l i t e r e l ­ intézni, azt intézményesen k e l l m e g o l d a n i a létszámmal: a szarvast nyilt területen csak oly mennyiségben szabad tartanunk, amekkorát erdő-mező súlyosabb kár nélkül elbir. A z így még fennmaradó kártételért p e d i g annak, a k i a kávt elszenvedi, méltányos kárpótlást kell nyújtani. E n ­ nek mikéntjére, v a l a m i n t általánosságban a vadkár kérdé­ sére nem térek k i , mert az túlmessze vezetne, de nagy ká­ rokra így nem kerülhet sor. A céltudatos tenyésztés érdekében a lelövést nem is szeptember 1-ével kellene kezdenünk, hanem szeptember lőrével. H a közelebbről mérlegeljük ezt, azt fogjuk látni, hogy ez nem o l y ijesztő, m i n t a m i l y e n n e k sokan első hallásra m o n d a n i fogják. A z agancs u g y a n augusztusban már kész — ha nem is mondanám: megérett — de viszont ebben az időben a kövér szarvas nagyon rejtett életei él; az erdő sűrűségének teljességében v a n , jól r e j t i a v a d a t : a b i k a csak a teljes sö­ tétség beálltával lép k i nyíltabb helyekre, korán, p i t y m a l l a t k o r m á r visszatér. Céltudatos válogatás ebben az időben még a l i g lehetséges. Hozzájárul, hogy a meleg időben a meglőtt v a d g y o r s a n r o m l i k , p á r óra is elég ahhoz, hogy a húsnak legalább j ó részét el k e l l dobni. Mennél közelebb j u t u n k szeptemberhez, annál kevésbé fog éppen a gondos tenyésztő vállalkozni a r r a , h o g y selej­ tezzen ebben az időben. H o g y miért? T a l á n felesleges e l ­ mondanom.

A i s z o n t megmondom, miért kívánom a halasztást s z e p t e m b e r 15-ig. A f e l j a v í t ó i r á n y ú h a z a i szarvastenyész­ tés l e g n a g y o b b a k a d á l y a az, h o g y — t i s z t e l e t a k i v é ­ t e l n e k — a legtöbb v a d á s z a r r a törekszik, h o g y b i k á j á t v a g y b i k á i t — t e r m é s z e t e s e n a j a v á t k e r e s i — m e n n é l előbb meg­ lője, nehogy ellője előle a „ m á s i k ! " L á t t a m n a g y o n szép agancsokat —• r é g e b b e n — a u g u s z t u s 9 — 1 0 - i k i k e l e t t e l , sőt t u d o k esetet, amidőn a „ p o s t d a t á l t á k " a z agancsot, k é s ő b b i n a p p a l j e l ö l t é k a lelövést, m e r t t ú l k o r a i n a k t a l á l t a , a k i megtette. A bikát bőgéskor dukál lőni! H a z á n k b a n a bőgés j a v a - i d e j e a s z e p t e m b e r 18—25-ik közötti hét. H o g y h a a l e l ö v é s t 15-én k e z d j ü k m e g , a k k o r ez a z idő m á r beleesik! E r r e az időre a b i k á k m á r e l h e l y e z k e d ­ tek c s a p a t a i k k a l , a személyzet, i l l . a terület gondozója m á r i s m e r i a b ő g ő h e l y e k e t i s , de az oda j á r ó b i k á k a t i s . E l é g k ö n n y ű a hozzáférés a n n a k , a k i é r t hozzá. A z üzekedés m e g i n d u l t és m i r e a b i k a t e r í t é k r e kerül, m é g u t o l j á r a gondos k o d h a t o t t utódokról i s , a m e l y e k p e d i g é p p e n a j a v a - b i k á t ó l s z á r m a z n a k . H a k o r á n l ő j ü k le, n e m c s a k ennek v e s s z ü k ele­ j é t , de k i s z o l g á l t a t j u k a teheneket a s i l á n y a b b n a k . K é t s é g t e l e n , h o g y a m i n t a r é g e b b i a u g u s z t u s i , sőt j ú l i u s i lövési idő beszüntetésével sok v a d á s z elesett a b i k a lövés lehetőségétől, a k i holdvilágos é s z a k á k o n lesbe ült a szántóföldek szélén, ú g y a s z e p t e m b e r első k é t h e t é n e k l e t i l ­ t á s á v a l s o k a n elesnének azoktól a b i k á k t ó l , a m e l y e k i l y e n ­ k o r c s a t a n g o l n a k , s o k s z o r f o l y t o n b ő g v e k e r e s i k a teheneket, messze elvetődve rendes helyükről, a h o n n a n e l v e r t e ő k e t a z öreg úr. V i s z o n t ezektől a vadászoktól a l i g v á r h a t ó a v á l o ­ g a t ó lelövés, a m a g a m részéről p e d i g é p p e n a v á l o g a t ó lelö­ vés b i z t o s í t á s á t t e k i n t e m főcélnak. S z e p t e m b e r b e n s e l e j t e z é s r e k e v é s az a l k a l o m , l e g f e l ­ j e b b ott k e z d h e t i k m e g a selejtezést, a h o l a lelövésre elő­ i r á n y z o t t b i k á k a t m á r m e g l ő t t é k . A selejtezést ebben az idő­ b e n n e h e z í t i — m i n d e n e g y é b t ő l e l t e k i n t v e — az a t é n y , h o g y a z erdő m é g l o m b b a n áll, a h ó n a p v é g é n k e z d e n e k szál­ l i n g ó z n i a h e r v a d ó l e v e l e k , de m é g m a r a d , elég bőven a fákon, c s e r j é k e n . U g y a n e z a h e l y z e t o k t ó b e r első felében, a m i k o r le is j á r a bika-lövés. O k t ó b e r v é g e felé kezdődik az

igazi levélhullás, amely 3—4 hétig szokott t a r t a n i , a töigys a r j a k o n még decemberben rajta v a n a levél. E z az idő, a november—december v o l n a leginkább a l k a l m a s a selejte­ zésre. H o g y miért, azt megírta m á r Biró Zoltán is. A bikák ismét csapatokba verődnek, m e g v a n az összehasonlítás lehe­ tősége, az erdő alja világos lesz, be lehet látni a lelkéig, ha h ó t a k a r ó t ka]> a talaj, annál jobban áttekinthető. A tehén-lelövést. u g y a n c s a k ebbe az időbe lehetne tenni. A z o k most j ó húsban v a n n a k , könnyű a hozzáférhetés és a válogatás. Többet, m i n t két hónapot teljesen felesleges­ nek tartok erre a célra, a kellő számú tehenet e n n y i idő alatt is m e g lehet lőni. ( A létszámapasztás — a m i n t már említet­ tem — más l a p r a tartozik, de m é g erre is elegendő a két hó­ nap, a tehénlövés a bikák közötti selejtezéssel összeköthető.) A k o r a i tehénlövést teljességgel elvetendőnek tartom, m e r t többnyire szoptató tehén esnék áldozatául. Novem­ ber—decerqberben már a borjúra sem végzetes, ha ellövik mellőle az anyját, amit egyébiránt kellő óvatossá"' mellett el lehet kerülni éppen azért, mert az erdő a l j a m á r világos l e t t . A z új évbe belenyúló lövést elítélem. J a n u á r r a l már benne v a g y u n k a télben, a vari megsínyli a n n a k v i s z o n t a g ­ ságait, i l y e n k o r m á r az emberiesség nevében is kíméletet k e l l kérnünk a v a d számára. Mennél jobban belemegyünk a télbe, annál inkább! J a n u á r végén, februárban már n a g y o n is meglátszik a teheneken a nélkülözés hatása, mennél szi­ gorúbb a tél, annál jobban. K e l l ő etetéssel ezt a h á t r á n y t lehet u g y a n csökkenteni, de teljesen nem küszöbölhető k i , m e r t nemcsak az eleségen múlik, hanem a hidegen, a h a v o n . A v a d hóban j á r , hóban fekszik, nedves, h i d e g táplálékot eszik, meghűlés, hasmenés, gyengülés j á r evvel. ha kérges a hó. lába sebes lesz, véres. K é t s é g t e l e n , hogy az elcsigázott v a d n y ú j t j a a legjobb alkalmat a lövésre, mert. sokszor közvetlen közelre bevár, de az igazvadásznak evvel az a l k a l o m m a l n e m szabad élnie, mert visszaélést jelent a természet adottságaival. Hozzájárul, hogy a v a d eladási értéke is Kevesebb és kevesebb lesz. A bikánál az agancs, i l l . a selejtezés a főcél, ott nem játszik nagyobb szerepet, hogyha 10—20 kilóval ke-

vesebb a súlya, a tehénnél a z o n b a n igen, m e r t azt húsra Í S lőjük. H a s o n l ó a h e l y z e t a dámvadnál, a m e l y n é l a t i l a l m a t egy hónappal h o s s z a b b r a k e l l v e n n ü n k , m e r t az üzekedés k e r e k e n ' egy h ó n a p p a l h á t r á b b esik. D e c e m b e r v é g é v e l e n ­ nek a lövését is b á t r a n be lehet s z ü n t e t n i . U g y a n a z az eset az őznél. A b a k hosszú lövési i d e j e indokolt, m e r t a b a k h o z á l t a l á n o s s á g b a n nehezebben lehet hozzáférni, m i n t a k á r a bikához. N e m bőg! A sípolás p e d i g többnyire c s a k n a g y o n r ö v i d i d e i g h a t á s o s . A f i a t a l b a k o t könnyű meglőni, de a t a p a s z t a l t ö r e g j e n a g y o n v i g y á z magára. A suták s z á m á r a e g y hónapot elegendőnek tartok, l e g f e l j e b b h a t hetet, a b a k lövési i d e j é n e k utolsó n é g y , eset­ l e g hat hetét. A sutákhoz n a g y o n k ö n n y e n férünk hozzá! A lövés szempontjából előnyösebb v o l n a erre a c é l r a is a no­ v e m b e r — d e c e m b e r , de a m á r fentebb e m l í t e t t okból célsze­ rűbbnek vélem s z e p t e m b e r h a v á t , esetleg m á r augusztus második felét. A h ú s r o m l á s a az őznél k e v é s b é fenyeget, a n e m szívós t e r m é s z e t ű őzet a j ó l i r á n y z o t t m a i lövedék r e n ­ desen h e l y b e n m a r a s z t a l j a , a k i s z á l l í t á s k ö n n y ű , m e r t e g y ember a vállán is e l v i s z i . M é g hozzáfűzöm, h o g y a m u f l o n r a m a fenálló teljes t i l a l m a t n e m találom m e g o k o l t u n k , még a j u h o k számát is sok h e l y e n j ó v o l n a m á r l e s z á l l í t a n i . S z ü k s é g v a n t o v á b b á a r r a , h o g y a f e l i s m e r h e t ő e n keresztezésből — házi j u h f a j t á k kai való keresztezésből — eredő p é l d á n y o k a t k í m é l e t nélkül kilőhessük, m e r t a k e r e s z t e z é s hozta a muflonnál a v a d k á r t . Végül p e d i g m é g k i e m e l e m : a s z a r v a s , dám őz, m u f l o n v a l a m i n t a zergénél s z ü k s é g e s n e k t a r t o m a n n a k k i m o n d á ­ sát, h o g y az új ivadék életének első évében teljesen t i l a l o m a l a t t álljon. S z a r v a s - v a g y idámborjut, őz- v a g y z e r g e g i d á t , m u f l o n b á r á n y t ne l ő j j ü n k . E z e k l ö v e t é s é t nem lehet m á s s a l m e g o k o l n i , m i n t a hús különleges f i n o m ízével. E l é g e d j ü n k m e g e téren a, t e n y é s z t e t t házi á l l a t o k k a l ! B o c s á n a t o t k é r e k , h o g y túlhosszúra nyúlt a hozzá­ szólásom és m é g s e m m e r í t e t t e m k i a kérdést. N e m i s v o l t célom, csak az, h o g y egy-két fontos m o z z a n a t r a v i l á g í t s a k

rá a megokolással együtt, még p e d i g főképen csak a v a d ­ tenyésztés, az állomány feljavítása szempontjából. * Über das neue Jagdgesetz. V o u P r o í . Gy.

Rolli.

Die v o r n e h m s t e A u f g a b e des g e p l a n t e n n e u e n J a g d g e s e t z e s ist d i e F e s t s t e l l u n g des b e s i t z r e c h t l i c h e n C h a r a k t e r s des f r e i l e b e n d e n W i l d e s . V e r f . wünscht í m G e g e u s a t z z u den h e u t i g e n Recht-sb e g r i f f e u , l a u t w e l c h e n das W i l d , — d e m r ö m i s c h e n R e e l i t entn o m m e n e n Grundsátzen gemiiss — a l s „res nullius" z u b e t r a c h t e u i s t , dass das f r e i lebende W i l d als Staatseigentum e r k l a r t w e r d e . D a s J a g d r e c h t a u f dieses s t a a t l i c h e E i g e n t u m steht d e m G r u n d b e s i t z e r zu, der aber, w e n n s e i n B e s i t z 100 h a n i c h t überschreitet, das J a g d a u s ü b u n g s r e c h t i n P a c h t z u gebén hat. D a s R e e h t z u r A u s ü b u n g der J a g d s o l l a n eine gewisse — i m Gesetz festzulegende — V o r b i l d u n g g e b u n d e n s e i n . D e n V o r s e h l a g , das W i l d — b i s z u e i n e r g e w i s s e n F l a e h e n a u s d e h n u n g des G r u n d b e s i t z e s — als E i g e n t u m des B e s i t z e r s z u betrachteu, h a l t V e r f ; für u n d u r c h f ü h r b a r . D i e j u r i s t i s c h e A u f fassung k a n n diesem Gedanken n i c h t zustimmen, w e i l die h i e r z u n ö t i g e n G r u i i d l a g e n fehlen. D i e U r s a c h e dieser A b l e h n u n g i s t i n d e m O r t s w e c h s e l des W i l d e s z u suchen. V e r f . b r i n g t t e i l s aus e i g e n e r E r f a h r u n g , t e i l s n a c h deutschen F e s t s t e l l u n g e n A n g a b e n , d i e e i n so weitred'hendes H e r u m w a n d e m des W i l d e s beweisen, w e l c h e s d i e F e s t s t e l l u n g v o n persönlichem E i g e n t u m s r e c h t auf freilebendes W i l d u n a m i e h m b a r maciién. D a s i n n e r h a l b g e e i g n e t e r E i n g a t t e r u n g lebende W i l d ist a l s p e r s ö n l i c h e s E i g e n t u m desseu, der es e i n g e g a t t e r t hat, z u b e t r a c h t e n . Totes W i l d g*ehört d e m B e s i t z e r des J a g d r e c h t s . B e z ü g l i c h des W i l d e r n s b e a n t r a g t V e r f . — b i s z u m Insl e b e n t r e t e n des n e u e n Gesetzes — dass der F r e v l e r n i c h t n u r für das W i l d e r n selbst bestraft, s o n d e i i i , w e n n er das erlegte W i l d w e g g e s c h a f f t hat, a u c h für D i e b s t a h l z u r R e c h e n s c h a f t gezogen w e r d e . w o z u noch, f a l l s der W i l d e r e r k e i n e n J a g d s c h e i n beeesserj hat, d i e S t r a f e für Gefiillsübertretung t r i t t . H i n s i e h t l i c h der S c h o n z e i t e n b e m a n g e l t V e r f . , dass s i c h die h e u t i g e n V o r s c h r i f t e n n u r a u f d i e D a u e r besebranken, aber k e i n e r l e i R i c h t l i n i e n für die A u s l e s e e n t h a l t e n . S o l c h e s i n d a b e r sehr notw e n d i g , d o c h m u s s dafür gesorgt w e r d e n , dass genügende Zeit z u r A u s l e s e gesiehert séi, was heute n i c h t d e r F a l i ist. B e i m H i r s c h w á r e eine S c h u s s z e i t v o m 15. S e p t e m b e r bis E n d e D e zember z w e c k m a s s i g . A n f a n g J a n u á r s o l l — m i t R ü c k s i c h t auf die W i n t e r s n o t — d i e a l l g e m e i n e S c h o n z e i t b e g i n n e n , a u s g e n o m m e n H a s e und P a s a n h a h n , w e l c h e b i s E n d e J a n n e r s c h u s s b a r b l e i b e n könnten. B e i R o t - , D a n i - . R e h - , M u f f e l - u n d G a m s w i l d

s o i l t e d e r J a h r e s z u w a c h s b i s E n d e seines e r s t e n L e b e n s j a h r e s gesebont werden. Sur la nouvelle loi c y n é g é t i q u e , p a r l e P r o f . ./. Botit. A r t i c l e e o n s a c r é á l a d i s c u s s i o n de c e t t é l o i a u p o i n t de v u e de l a ' s y l v i c u l t u r e . L e g i b i e r l i b r e d e v r a é t r e d é c l a r é p r o p r i é t é de l'ÍJtat, et l e b r a c o n n i e r c o n d a m n é a u v e r s e m e n t d ' u n e i n d e m n i t é . Q u a n t a u x p é r i o d e s de chasse p r o h i b é e , l a n ó c e s s i t é d'une n o u v e l l e réglementation s'impose. A b o u t the new

game law. B y P r o f . Gy.

Eoth.

T h e a u t h o r deals w i t h the question f r o m the s t a n d p o i n t of f o r e s t r y . T h e g a m e w l i i e h i s l i v i n g f r e e h a s t o b e p r o p e r t y of t h e s t a t e , t h e p o a c h e r s h o u l d b e l i a b l e a l s ó t o p a y d a m a g e s . T h e elosé t i m e has to u n d e r g o p a r t i a l l y n e w r e g u l a t i o n s .