Új tudományos eredmények mérése

Új tudományos eredmények mérése Mester Gyula Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola, Bécsi út 96/b, 1034 Budapest, Magyarország, [email protected]

Összefoglalás: A tudományos alkotómunka egyik megnyilvánulása az új tudományos eredmények publikálása. A tudományos ismeretek növekedése arányos a tudományos közlemények számának növekedésével. A tudománymetriai mérési eljárások a tudományos közlemények mennyiségét – közlemények számát és minőségét – idézettség, h index, g index, i10 index, összesített impaktfaktort számszerűsítik. A kutatók körében a tudományos teljesítmények mérése ma is komoly vitát vált ki. Elmondható tehát, hogy a tudománnyal foglalkozók teljesítményének mérése szempontjából még sok a tennivaló. Kulcsszavak: tudománymetria, közlemények, idézettség, h index, g index, i10 index, impaktfaktor.

1

Bevezetés

A tudományos minősítés, illetve egy-egy tudományos cím elnyerése a tudományos teljesítmény egyfajta fokmérője. A PhD –értekezés elfogadásának a legfontosabb szempontja, hogy az mennyire eredeti hozzájárulás a tudományos ismeretekhez [1]. A tudományos alkotómunka egyik megnyilvánulása az új tudományos eredmények publikálása. A tudományos ismeretek növekedése arányos a tudományos közlemények számának növekedésével [2]. A tudománymetriai mérési eljárások a tudományos közlemények: - mennyiségét – közlemények számát és - minőségét [3] – idézettség, h index [4], g index [5], i10 index [6], összesített impaktfaktort [7], számszerűsítik. Tudománymetria: azoknak a mennyiségi módszereknek az összessége, amelyek az információs folyamatként értelmezett tudomány vizsgálatával foglalkozik [8], [9].

Mester Gyula

Új tudományos eredmények mérése

A kutatók körében a tudományos teljesítmények mérése ma is komoly vitát vált ki. Elmondható tehát, hogy a tudománnyal foglalkozók teljesítményének mérése szempontjából még sok a tennivaló. A világon az első tudományos folyóirat: Philosophical Transactions az Angol Királyi Társaság (the Royal Society) kiadványában, Henry Oldenburg, a társaság titkárának szerkesztésében, 1665-ben jelent meg, 1. ábra.

1. ábra Philosophical Transactions, London, 1665.

2

Impaktfaktor

A mai korszerű tudomány egyik legfontosabb és legvitatottabb kérdése: hogyan lehet mérni a tudományos teljesítményt? A kérdést többféle módon lehet közelíteni. Az egyik megoldás az impaktfaktor alkalmazása [10], [11]. A SCI listán lévő folyóiratok impaktfaktorát Eugene Garfield (Thomson Reuters, Philadelphia) [12], [13] vezette be. “The impact factor of a journal is calculated by dividing the number of current year citations to the source items published in that journal during the previous two years”.

Tehát a folyóirat impaktfaktorát, úgy határozzuk meg, hogy az utolsó kalendáriumi év független idézeteit elosszuk az előző két év publikációinak a számával, amelyekre a független idézetek vonatkoznak. 1975 óta a Journal Citation Reports periodikusan megjelenteti a SCI listát (Science Citation Index) [14]. A Thomson Reuters minden év júniusában jelenteti meg az impaktfaktoros folyóiratok listáját az előző évre [10], [11]. Fontos kihangsúlyozni, hogy az impaktfaktor nem a szerzőt , hanem a tudományos folyóiratot minősíti, de a magas impakt faktoros folyóiratok szerkesztői erősen szelektálnak a kéziratok között, ezért feltételezhető, hogy közvetve mégiscsak jelzi a tudományos teljesítményt. Példa az impaktfaktor számítására: XY című tudományos folyóirat, a 2010-es évre vonatkozó impaktfaktorának meghatározása ( IF2010):

(1) Jelmagyarázat: C2010 : a 2010-es évben a SCI listán található folyóiratokban megjelent össz független citációk száma az XY folyóiratban megjelent 2008-as és 2009-es össz publikációkra vonatkoztatva. N2008 i N2009: az XY folyóiratban a 2008-as és 2009-es évben megjelent össz publikációk száma. 1964-ben jelent meg először a Eugene Garfield által kidolgozott módszer, a Science Citation Index (SCI), míg az IF-számokat 1975-ben közölték először. A Web of Science (WoS) bibliográfiai adatbázis segítségével megállapítható, hogy a figyelt körben mely folyóiratokra és kik által fordul elő leggyakrabban hivatkozás. Az ISI napjainkban több mint 9000 folyóiratot vizsgál.

3

Idézetek, h index, i10-index

A tudományos teljesítmény mérésének hatékony módja az idézetek mérése, mert ha valakire sokszor hivatkoznak más tudósok, az valószínűleg jobb kutató. A h-indexet Hirsch fizikus publikálta 2005-ben: “A scientist has index h if h of his/her N papers have at least h citations each, and the other (N-h) papers have no more than h citations each.” Tehát a h index a legnagyobb h szám, amely azt jelzi, hogy h számú publikáció legalább h idézetet tartalmaz, 2. ábra. Hirsch kutatásai szerint az össz publikációhoz kapcsolódó idézetek száma N és a h index között a következő összefüggés írható fel: N=ah2 ahol az ’a’ paraméter értéke: 3-5.

(2)

Mester Gyula

Új tudományos eredmények mérése

Yong a h index számítására az össz független idézet N függvényében a következő képletet alkalmazta: h = (N)0.5

(3)

Példa: Mester Gyula 500 idézetéből az össz független idézete: N=409 h indexe: 11 így az ’a’ paraméter értéke: a=3.38. Ha az N= 409, akkor a Yong képlet alkalmazásával: h index=10.92082 Tehát a Yong képlet alkalmazása a h index számítására, majdnem pontos eredményt ad.

2. ábra A h index bemutatása.

3

A Google Tudós

Többféle szervezet végez tudomány metriai méréseket, az egyik legújabb a Google (1998) által alapított: Google Tudós (Google Scholar). A Google Tudós a Google tudományos keresője, 2004-ben indult. A Google Tudós i10-indexe azt jeleníti meg, hogy hány publikáció tartalmaz legalább 10 idézetet. A továbbiakban áttekintjük két neves kutató idézeteit, h indexét és i10-indexét a Google Tudós alkalmazásával 3. ábra, 4. ábra: Lotfi A. Zadeh (2014.12.01), a Fuzzy logika az ő nevéhez fűződik: 139161 idézettel rendelkezik, h indexe=94, i10 indexe=254, 3. ábra [15]. A mellékelt ábrából kiolvasható, hogy Zadeh ‘Fuzzy Sets’ 1965-ben megjelent publikációját összesen 52887-en idézték.

3. ábra Lotfi A. Zadeh tudománymetriai adatai, forrás: Google Tudós.

Albert Einstein (2014.12.01): 86848 idézettel rendelkezik, h indexe=103, i10 indexe=362, 4. ábra [16].

4. ábra Lotfi A. Zadeh tudománymetriai adatai, forrás: Google Tudós.

4

Magyar Tudományos Művek Tára

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a MTA publikációs adatbázisa. Magyar kutatók tudománymetriai adatait tartalmazza. A projektgazda a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Az intézmény nagy hagyományokkal,

Mester Gyula

Új tudományos eredmények mérése

egyedülálló könyv- és folyóirat állománnyal, széles info-kommunikációs háttérrel, nemzetközi együttműködésben is tapasztalt munkatársakkal rendelkezik. Az MTMT adatbázis és program üzemeltetését, folyamatos fejlesztését, országos feladatainak koordinálását az MTA KIK MTMT Osztálya látja el [17]. Az MTMT tudományos adatbázis előnyei: - személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű, - kis munkaigénnyel karbantartható, - segíti pályázatok és jelentések készítését, - széles körben ismert formátum, - személyes honlapra beilleszthető, - MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja. [17]. A Google Tudós keresője szerint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem leghivatkozottabb kutatója Karger-Kocsis József, a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének kutatóprofesszora. Karger-Kocsis kollégát a: - Web of Science és a - Magyar Tudományos Művek Tára is előkelő helyen rangsorolja. Karger-Kocsis József (2014.12.02) a Google Tudós szerint, 5. ábra, 13055 idézettel rendelkezik, h indexe=58, i10 indexe=270, [18].

5. ábra Karger-Kocsis József tudománymetriai adatai, forrás: Google Tudós.

Karger-Kocsis József tudománymetriai adatai a Magyar Tudományos Művek Tára szerint a 6. ábrán látható: 11422 idézettel rendelkezik, h indexe=55 (más MTMT táblázatból olvasható ki), összegzett impaktfaktor=446.985, várható impaktfaktorok összege: 24.270, összesen: 471.255 [19], [20]. Megjegyzés: az MTMT-ben az i 10 index nem található (csak a Google Tudós jegyzi), .

6. ábra Karger-Kocsis József tudománymetriai adatai, forrás: Magyar Tudományos Művek Tára.

Összefoglalás A tudományos alkotómunka egyik megnyilvánulása az új tudományos eredmények publikálása. A tudománymetriai mérési eljárások a tudományos közlemények mennyiségét – a közlemények számát és minőségét – idézettség, h index, g index, i10 index, összesített impaktfaktorok számszerűsítik. Három neves kutató idézeteit, h indexét és i10-indexét a Google Tudós alkalmazásával, közülük egy magyar kutatóprofesszor tudománymetriai adatait a Magyar Tudományos Művek Tára szerint is áttekintettük. Adalék A hazai impakt faktoros folyóiratok rangsora, 2014: Helyezés

Folyóirat címe

IF száma

Kiadó

1.

Express Polymer Letters

2.953

BME GPK PT

2.

Journal of Flow Chemistry

2.406

Akadémiai Kiadó

3.

Journal of Thermal Analisis and Calorimetry

2.206

Springer

4.

Pathology & Oncology Research

1.806

Springer

Mester Gyula

Új tudományos eredmények mérése

5.

Journal of Radio analytical and Nuclear Chemistry

1.415

Springer

6.

Community Ecology

1.200

Akadémiai Kiadó

7.

Reactions Kinetics Mechanisms and Catalysis

0.983

Springer

8.

Acta Vaterinaria Hungarica

0.802

Akadémiai Kiadó

9.

Acta Microbiologica et Imminologica Hungarica

0.780

Akadémiai Kiadó

10.

Acta Physiologica Hungarica

0.747

Akadémiai Kiadó

11.

JPC- Journal of Planar Chromatography-Modern TLC

0.670

Akadémiai Kiadó

12.

Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations

0.638

Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet

13.

Studia Scientiarium Mathematicarium Hungarica

0.627

Akadémiai Kiadó

14.

Cereal Research Communications

0.624

Akadémiai Kiadó

15.

Acta Biologica Hungarica

0.563

Akadémiai Kiadó

16.

Publicationes Mathematicae - Debrecen

0.519

Debreceni Egyetem

17.

Acta Polytechnica Hungarica

0.471

Óbudai Egyetem

18.

Applied Ecology and Environmental Research

0.456

Budapesti Corvinus Egyetem

19.

Acta Alimentaria

0.427

Akadémiai Kiadó

20.

Időjárás

0.405

Országos Meteorológiai Szolgálat

21.

Acta Mathematica Hungarica

0.401

Springer

22.

Acta Geodaetica et Geophysica

0.394

Akadémiai Kiadó

23.

Periodica Mathematica Hungarica

0.379

Akadémiai Kiadó

24.

Miskolc Mathematical Notes

0.357

Miskolci Egyetem

25.

Ideggyógyászati Szemle – Clinical Neuroscience

0.343

Literatura Medica

26.

Analysis Mathematica

0.290

Akadémiai Kiadó

27.

Acta Zoologica Academiae Scientiarium Hungaricae

0.263

Magyar Természettudományi Múzeum

28.

PP Civil Engineering

0.250

BME ÉMK

29.

Magyar Állatorvosok Lapja

0.185

Mezőgazda Kiadó

30.

Korróziós Figyelő

0.143

Vekor Kft.

31.

Acta Linguistica Hungarica

0.139

Akadémiai Kiadó

32.

PP Chemical Engineering

0.130

BME VBK

33.

Acta Oeconimica

0.083

Akadémiai Kiadó

34.

Civil Szemle

0.039

Új Mandátum Könyv- és Lapkiadó

Irodalomjegyzék [1]

Kiss Éva, A tudományos minősítés nemzetközi gyakorlata, Magyar Tudomány, 2014/9, 1129-1135.

[2]

Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre, A tudomány mint a mérés tárgya : Tudománymetriai kutatás Magyarországon, Informatika és tudományelemzés, 1982.

Mester Gyula

Új tudományos eredmények mérése

[3]

Kollár István, Az MTMT­adatbázisról és hatékony feltöltéséről. Hozzászólás Scheuring István cikkéhez. Magyar Tudomány. 11, 2012, 1583–1588.

[4]

Hirsch JE, An index to quantify an individual's scientific research output. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS), 102 (46), 2005, 16569–16572.

[5]

Egghe, L., Theory and practice of the g-index, Scientometrics, vol. 69, No 1, 2006, pp. 131-152.

[6]

http://scholar.google.hr/citations?user=7HP6cEMAAAAJ&hl=en&oi=ao (October 28, 2014)

[7]

Braun Tibor, Új mutatószámok tudományos folyóiratok értékelésére – valóban indokolt- e az impaktfaktor egyeduralma? Magyar Tudomány. 2, 2010, 212–217.

[8]

Tamásné Fekete Adrienn, Tudománymetria, Tanulás- és kutatásmódszertan, 2013.

[9]

http://scientificmetrics.com (October 28, 2014)

[10]

Gyula Mester, "The valuation of the Impact Factor of the Journal Acta Polytechnica Hungarica", Proceedings of the TREND 2011, pp. 70-73, ISBN 978-86-7892-323-4, Kopaonik, Serbia, 2011.

[11]

Mester Gyula, Honlap szerkesztése Google Tudós alkalmazásával, VMTT Konferencia, Konferencia-kiadvány, pp. 674-679, ISBN 978-86-88077-064, Újvidék, Szerbia, november 23, 2013.

[12]

E. Garfield, “Citation analysis as a tool in journal evaluation”. Science, 178:471-9, 1972.

[13]

http://thomsonreuters.com/products_services/science/free/essays/impact_ factor/

[14]

SCI ® Journal Citation Reports ®: a bibliometric analysis of science journals in the ISI ®database. Philadelphia: Institute for Scientific Information, Inc. ®, 1993.

[15]

http://scholar.google.hr/citations?user=S6H-0RAAAAAJ&hl=en

[16]

http://scholar.google.hr/citations?user=qc6CJjYAAAAJ&hl=en

[17] https://www.mtmt.hu/magyar-tudomanyos-muvek-tara [18]

http://scholar.google.hr/citations?user=0ExIwncAAAAJ&hl=en

[19]

https://vm.mtmt.hu/www/index.php#

[20]

Rajnai Zoltán, Sándor Miklós, Út a digitális kommunikációs rendszer felé, II, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1. évf.:(2. szám) pp. 217-229. 1997.