Új Szöveges dokumentum Gyakran ismételt kérdések a közoktatási intézmények átszervezéséről 2007. június 28. 1. kérdés: Adott település valamennyi általános iskoláját össze kívánja vonni egy általános iskolába a helyi önkormányzat. Egységes iskola, összetett iskola, vagy közös igazgatású közoktatási intézményt kell-e létrehozni?
Válasz: Egyik szervezeti forma sem alkalmazható ebben az esetben. Egységes iskolaként, összetett iskolaként vagy közös igazgatású közoktatási intézményként a közoktatásról szóló törvény 33. §-a alapján a többcélú intézményeket lehet létrehozni. Többcélú intézmény létrehozására csak abban az esetben van lehetőség, ha az új intézményben legalább kettő, különböző típusú közoktatási intézmény feladatait látják el. Ha azonos típusú közoktatási intézményeket vonnak össze, az az összevonás alapján nem válik többcélú intézménnyé. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha a település összes óvodáját egy óvodává alakítják át, illetve a település összes általános iskolájából egy általános iskolát alakítanak ki. Több megoldás lehetséges: Az összes általános iskola megszűnik és új általános iskola jön létre, amelyek közül az egyik, a fenntartó által meghatározott feladatellátási hely lesz az iskola székhelye, míg az összes többi feladatellátási hely az iskola telephelye, indokolt esetben tagiskolája. Elfogadható megoldás az is, ha az egyik, a befogadó, a székhelyként tovább működő általános iskola nem szűnik meg, hanem a többi megszűnő általános iskola ennek az általános iskolának a részévé, például tagiskolájává válik. Mindenképpen rendelkezni kell azonban a jogutódlásról vagyis az önkormányzati döntéshozatal során a székhelyként működő általános iskolát indokolt kijelölni az összes megszüntetésre kerülő általános iskola jogutódjává.
2. kérdés: A helyi önkormányzat elhatározta, hogy összevonja az óvodáját, az általános iskoláját és a szakiskoláját. Egyik intézmény sem szűnik meg feladatellátási helyként. Az új intézmény székhelye a helyi önkormányzat épülete lesz. Jogszerű-e ez a megoldás?
Válasz: A megoldás nem jogszerű. A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 35. pontja szerint a közoktatási intézmény székhelye az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló az a feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található. Ebből az következik, hogy az alapító okiratban a három intézmény feladatellátási helyei közül az egyiket meg kell jelölni, mint székhelyet. Ha a fenntartó a szakiskolát jelöli ki székhelyül, abban az esetben az a feladatellátási hely ahol az óvoda, illetve az általános iskola feladatait látja el, telephelyként működik tovább. Telephely ugyanis a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 44. pontja alapján az az alapító okiratban meghatározott székhelyen kívüli feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény valamilyen szervezeti egysége működik. Abban az esetben, ha a székhelytől való 1. oldal
Új Szöveges dokumentum távolság a feladatok jellege miatt az irányítási képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el, a telephelyen működő intézményegység tagintézményként működhet, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 36. pontja alapján. Jelen esetben indokolt, hogy az óvoda, illetve az általános iskola tagintézményként lássa el feladatát, figyelembe véve, hogy egymástól teljesen eltérő feladatok megszervezéséről kell gondoskodni.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. §-a szerint a képviselő-testület hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtására. A közszolgáltatások nem tartoznak azok közé a feladatok közé, amelyek bevihetők a hivatalba.
3. kérdés: A kistérségben működő helyi önkormányzatok megállapodtak, hogy a fenntartói jogot átadják a kistérségi társulás részére. Lehet-e több iskolát kialakítani a kistérségben vagy minden átadott iskolát egy iskolába kell összevonni?
Válasz: Kistérségi fenntartásba átadott közoktatási intézményeket több intézménybe lehet szervezni. Nincs jogszabályi akadálya annak tehát, hogy a kistérség több azonos feladatot vagy különböző feladatot ellátó közoktatási intézményt tartson fenn.
4. kérdés: Egy évre átadható-e az általános iskola egyházi fenntartó számára?
Válasz: Nem. Ha az önkormányzat kötelező feladatát a jövőben nem saját intézményével kívánja ellátni, hanem másik fenntartóval - jelen esetben egyházzal kötött közoktatási megállapodás alapján ezt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 81. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosítja. A közoktatási megállapodásnak ki kell térnie arra az időszakra, amelyre a szerződést kötötték, ugyanakkor a Kt. 81. § (5) bekezdése értelmében ennek az időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.
A közoktatási megállapodás keretében a nevelés-oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik. A közoktatási megállapodás megkötésénél fel kell hívni arra vonatkozóan is a figyelmet, hogy ha az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat. Vagyis az önkormányzatnak más módon kell biztosítania ezen gyermekek 2. oldal
Új Szöveges dokumentum esetében az ellátást, tehát előfordulhat, hogy az önkormányzatnak más önkormányzattal kell társulási megállapodást kötnie e gyermekek ellátása érdekében.
A közoktatási megállapodásban rögzíteni szükséges az önkormányzat által fizetendő kiegészítő támogatás összegét, mellyel az ingyenes nevelés-oktatás a továbbiakban is biztosított.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekének sérelmével járhat, ha a helyi önkormányzati döntés következtében a megkezdett tanulmányokat nem lehet azonos feltételek mellett befejezni. Azonos feltételeken azt a pedagógiai programot, helyi tantervet kell érteni, amellyel a tanulmányokat az érintett tanuló megkezdte. Érvényesülnie kell a felmenő rendszer követelményének is, amelynek lényege a Kt. 121. § (1) bekezdés 10. pontja szerint olyan iskolai nevelés és oktatásszervezési rendet jelent, amely alapján a tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb évfolyamon lehet bevezetni. A fenntartói jog átadásánál továbbra is szem előtt kell tartani a megfelelő színvonalon történő gondoskodás követelményét, valamint az aránytalan teher vizsgálatát.
5. kérdés: Egy szakközépiskola és szakiskola, egy szakközépiskola és középiskolai kollégium összevonása esetén csak közös igazgatású közoktatási intézmény hozható létre? Ha nem, milyen más lehetőség létezik? Hány nevelőtestülete van a létrejövő intézménynek, egy vagy három? Mit jelent az intézményegységek szervezeti és szakmai önállósága, meddig terjed az?
Válasz: A szakközépiskolai feladatok és a szakiskolai feladatok megoldhatók egységes iskolában, oly módon, hogy az első-kilenc vagy az első-tizedik évfolyamon közös követelmények szerint folyik a felkészítés és ezután a tanulmányi eredmények alapján, illetve a tanulói jelentkezések szerint válnak szét a tanulók szakiskola, illetve szakközépiskolai ágra. A kollégium tekintetében szükség van a közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozására.
Tekintettel arra, hogy különböző típusú nevelési-oktatási intézmények kerülnek összevonásra, amelyek között nem csak iskolák vannak, hanem egy kollégium is, valóban a közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozására van lehetőség [közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §]. Egységes vagy összetett iskolát, mint többcélú intézmény típust azért nem tudnak létrehozni, mert nem csak iskolák összevonására kerül sor. Általános művelődési központ pedig azért nem hozható létre, mert ebben az intézménytípusban már nem csak közoktatási, hanem egyéb ágazatba tartozó feladatokat is ellátnak (pl. kulturális feladatokat). 3. oldal
Új Szöveges dokumentum A Kt. 57. §-ának (5) bekezdésében foglaltak értelmében: "A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el."
A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek tehát a saját ügyeikben maguk döntenek, ezért itt az önálló nevelőtestületek fogadják el azokat a döntéseket, amelyek nem érintenek más szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységeket. Az intézményi dokumentumok elfogadásánál minden olyan esetben, amikor valamely kérdés a közoktatási intézmény egészét érinti, a nevelőtestületnek együttesen kell meghoznia a döntését, minden olyan esetben pedig, amikor valamely kérdés csak meghatározott szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet érinti, az ott foglalkoztatottakból álló nevelőtestület dönt. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a Kt. 33. §-ának (7) bekezdése, amely szerint: "A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot és egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni." Ezen dokumentumokról a valamennyi nevelőtestületi tagot magában foglaló egységes nevelőtestület dönt. Felhívjuk a figyelmet a Kt. 57. § (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint: "Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 31. alpontja] gyakorolja." Kt. 12. § (1) bekezdés 31. pont: "31. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége."
6. kérdés: Melyek a közoktatási intézmény alapító okiratának a kötelező elemei? Kötelező-e a székhelyen közoktatási feladatot ellátni, vagy elegendő-e az, ha ott működik az intézményvezető, valamint az intézmény gazdasági tevékenységet innen irányítják?
Válasz: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 37. §-ának (5) bekezdése az alábbiakban határozza meg a közoktatási intézmény alapító okiratának kötelező elemeit: intézmény neve, az alapító, illetve a fenntartó neve és címe, intézmény típusa, alaptevékenysége, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai, 4. oldal
Új Szöveges dokumentum tagintézménye, a feladatellátást szolgáló vagyona, a vagyon feletti rendelkezés joga, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, a tagozat megnevezése, iskola esetén az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, a gazdálkodással összefüggő jogosítványok. A költségvetési szervek esetében az intézményvezető kinevezésére vonatkozó alapvető elemeket - kinevezés ideje és módja - is meg kell határozni. A Kt. 121. §-ának (5) bekezdés alapján a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény alapító okiratának tartalmaznia kell az illetékességi és működési körét, azaz a felvételi körzetét is.
Az alapvető fogalmakat, úgymint székhely, telephely, tagintézmény stb. a Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következők szerint határozta meg: "18. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el; 35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található; 36. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el; 37. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység; 44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely."
A közoktatási intézménynek kell minimum egy feladatellátási helyének lennie, ezt nevezzük székhelynek. A székhellyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nemcsak az intézmény képviseletére jogosult magasabb vezető tartózkodási helye, hanem szükséges, hogy közoktatási feladatot is ellássanak a székhelyen. A Kt. 20-22. §-a határozza meg azokat a feladatokat, amelyekre közoktatási intézményt lehet létrehozni. A Kt. 38. §-ának (1) bekezdésében leírtakra is figyelemmel kell lenni, miszerint állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek - ha a törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre kizárólagos használatában állnak.
A szervezeti egységekkel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a székhelyen 5. oldal
Új Szöveges dokumentum nem hozható létre tagintézmény. A székhelyen működő szervezeti egység neve intézményegység, de lehet tagozat is. A telephelyen mind a három szervezeti egység, intézményegység, tagozat, tagintézmény működhet.
Összegzésül elmondható, hogy székhely nélkül nem létesíthető közoktatási intézmény és a székhelyen kötelező közoktatási feladatot ellátni. A feladat az, amire az alapító az intézményét létesítette.
7. kérdés: A közoktatási intézmény névhasználata miképpen alakul, ha három önálló intézmény összevonásaként mind a három intézmény szeretné megtartani a saját korábbi nevét? Használható-e az "igazgatóság", "centrum" vagy az "integrált intézmények" kifejezések a hivatalos névben?
Válasz: A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) leírtak alapján alapvető elvárás a hivatalos névvel kapcsolatban, hogy sem az egyedi elnevezés, sem a jogszabály szerinti megnevezést illetően nem tartalmazhat valótlanságot, és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas. Az egyértelműséget továbbra is a közoktatási intézmény típusa - annak jogszabály szerinti elnevezése vagy többcélú intézmény esetén az intézményegységek fejezik ki.
A többcélú feladatot ellátó intézmények esetében a Rendelet 1. §-ának (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján az intézményegységeknek is adható hivatalos név. A Rendelet alapján az intézményegység az ún. "rövid név" viselésére jogosult. Rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és azokat a jogszabály szerinti kifejezéseket, amelyek leginkább meghatározzák az intézmény feladatát, vagy azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló képesítést, végzettséget szerzett. A Rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak a többcélú feladatot ellátó intézmények esetében az intézményegység, illetve intézményegységek névhasználata mellett háttérbe szorulhat a tagintézményi névhasználat. "A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - használhatja az intézmény által kiadott, a működése, ügyintézése során keletkezett iratokon."
Ha a fenntartó döntéseként a telephelyen működő tagintézménynek van hivatalos neve, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a hivatalos nevet vagy annak rövidebb alakját ún. előtagként fel kell tüntetni a tagintézmény által használt névben. Összevonáskor a fenntartói döntések kétféle módon jelentkeznek a gyakorlatban. Az egyik, hogy a fenntartó a három intézményét jogutóddal megszünteti és egyidejűleg alapít egy új intézményt. 6. oldal
Új Szöveges dokumentum A másik, hogy egy intézményt kijelöl ún. "székhelyintézménynek", a többi korábban önálló intézményt jogutóddal megszünteti. A székhelyintézmény az alapító okiratának módosítása során újabb feladatellátási helyekkel, feladatokkal bővül. A névhasználat ebben az esetben alakulhat úgy, hogy nem változik, illetve tevékenység bővülés esetén módosul a jogszabály szerinti megnevezés rész. Egyes telephelyeken a fenntartói döntés eredményeként tagintézmény hozható létre. A tagintézmény neve kettő részből áll, a hivatalos név képezi az első részt, majd a tagintézményben ellátott összes feladat jogszabály szerinti megnevezése. Amennyiben egy intézményen belül azonos feladatokra több tagintézmény működik, akkor szükség lehet az egyedi megkülönböztetésre. A megkülönböztetés leggyakrabban szám, a közterület, település neve. A tagintézményi névhasználat nem kötelező. Meg kell nézni azt, szükség van-e egy újabb névre, ugyanis a tanuló bizonyítványában szereplő nevet az intézmény hivatalos nevéből is lehet képezni, és ez jár a legkevesebb adminisztrációval. Konkrét példákon keresztül ez az alábbiakat jelentheti: XY települési önkormányzat három önálló általános iskoláját összevonja, nevezetesen: Petőfi Sándor Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Deák Ferenc Általános Iskola. A fenntartói döntés szerint Deák Ferenc Általános Iskolához integrálja a jogutóddal megszüntetett intézményeket. Az alapító okirat módosítása többek között érinti a telephelyek számát, az alaptevékenységet, a feladatellátást szolgáló vagyont és a tagintézményi névhasználatot. Ha a három iskola azonos településen működik, akkor a telephelyeken működő két tagintézményt megkülönböztető kifejezéssel lehet ellátni. Ez a megkülönböztető kifejezés lehet például szám, közterület neve, eltérő települések esetén például a település neve. Ha a tagintézmények egymástól különböző feladatot látnak el, akkor nincs szükség megkülönböztető kifejezés használatára. Az előbbi példa alapján "Deák Ferenc Általános Iskola 1. Számú Általános Iskolai Tagintézménye vagy Deák Ferenc Általános Iskola Szent István Utcai Általános Iskolája.
A hivatalos névnek nem lehet része sem a "centrum+, sem az "igazgatóság", sem az "integrált intézmények" kifejezés. Nem egyeztethető össze a Rendelet rendelkezéseivel az olyan név, mint például az "Óvodák Igazgatósága". A hivatalos névben, függetlenül attól, hogy egy feladatot több feladatellátási helyen látnak el, a jogszabály szerinti megnevezés esetében az egyes számú forma megfelelő.
8. kérdés: Összevonásoknál, valamint megszűnéseknél hogyan alakul az intézményi OM azonosító szám? Van-e jelentési kötelezettsége az intézményeknek?
Válasz: A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/A-B. §-ai határozzák meg az OM számmal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, amely formai szempontból kötött. Az OM azonosítóval kapcsolatos adatszolgáltatást az alábbi címre kell küldeni: Közoktatási Információs Iroda, 9001 Győr, Pf. 646. 7. oldal
Új Szöveges dokumentum Változáskor és megszűnéskor a Közoktatási Információs Irodának a következők szerint kell eljárni: Ha a fenntartó jogutóddal vagy anélkül megszüntette a közoktatási feladatot ellátó intézményt, az OM azonosítót be kell vonni, a bevont OM azonosító a továbbiakban nem adható ki. A megszűnt intézmény adatait, okiratait, OM azonosítóját a nyilvános közoktatási intézménytörzsből törölni kell, de a KIR adatbázisában a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. Ha az intézmény megszűnt mint költségvetési szerv, de a feladatellátás új fenntartó irányítása alatt tovább folytatódik, az új intézményre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett, a kiadott OM azonosítót be kell vonni és újat kell kiadni. Ha a helyi önkormányzat a közoktatási feladatot ellátó intézményét átadja az Országos Kisebbségi Önkormányzatnak, a kiadott OM azonosítót be kell vonni és újat kell kiadni. Szétválás esetén a székhely szerinti intézménynek visszaadható a korábban kiadott OM azonosító, az önállóvá vált intézmény részére pedig - az új belépőkre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett - új azonosítót kell kiadni. Két vagy több intézmény összevonása esetén a székhely szerinti intézmény OM azonosítója visszaadható, a többit be kell vonni. Ha az intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnik, akkor az OM azonosító a jelentési kötelezettség teljesítése után bevonásra kerül. Nem változik a kiadott OM azonosító akkor, ha az intézmény alaptevékenysége, illetve feladatellátási helye változik.
A közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott adatok változását (különösen székhely-, telephely-, tevékenység-, névváltozás, átszervezés) a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető köteles - költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzést követő - nyolc napon belül bejelenteni az Iroda részére. A bejelentéshez csatolni kell a módosítás alapjául szolgáló okiratok hitelesített másolatát is, amennyiben az adatváltozás az okiratok módosulását is maga után vonta. A közoktatási feladatot ellátó intézmény megszűnését a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető - költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést követően - nyolc napon belül bejelenti a Közoktatási Információs Irodának. A törlési kérelemhez csatolni kell költségvetési szerv esetén a megszüntető okiratot, valamint a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló igazolást, a nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a jogerős záradékkal ellátott megszüntető határozatot, fenntartó típustól függetlenül a www.kir.hu honlapon előállítható, illetve letölthető adatlapot is mellékelni kell.
8. oldal
