A költségosztók témájának Gyakran Ismételt Kérdései
1. Tulajdonképpen mit jelent az, hogy “fűtés költségosztás”? A fűtés költségosztás egy szolgáltatás, elsősorban a távfűtéses társasházak számára. Olyan szolgáltatás, amely adatokat biztosít ahhoz, hogy az adott épületben egymás mellett élő lakók, például a fűtött légtér nagyságának alapján kivetett átalány díjak helyett a fűtési rendszer igénybevételével arányosan fizessenek a hőszolgáltatónak, és ezáltal hatékonyan részt vegyenek az energiatakarékosságban és a környezetvédelemben. 2. Ez egy meglehetősen bonyolult megfogalmazás! Egyszerűbben is lehetne: “A fűtés költségosztás olyan szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a társasházak fűtési költségeinek igazságos elosztása a számlafizetők között.” Jól mondom? Nem. A fűtés költségosztási rendszer alkalmazásának elsődleges célja a takarékosságra való ösztönzés. Minden más, tehát a fűtés mértékével arányos egyéni költségtérítés biztosítása, az utólagos elszámolás megszüntetése és a havi számlázás lehetőségének bevezetése a valójában nem más mint az elsődleges cél, a takarékosságra való ösztönzés elérésének megkönnyítése.
3. A takarékosságra való ösztönzés? Ezt a megközelítést nem szoktam hallani a piaci versenytársaiktól. Ezen nem csodálkozom. Piaci versenytársaink Magyarországon elsősorban az ún. harmadik generációs fűtés költségosztó megoldásokat forgalmazzák . Ezek a megoldások a gyakorlatban nem ösztönzik közvetlenül a felhasználókat energiatakarékosságra. Ezért a forgalmazó cégek igyekeznek kerülni ezt a számukra nem előnyös témát. Ugyanakkor tudni kell, hogy az EU kizárólag olyan megoldásokat támogat, amelyek jelentős hangsúlyt fektetnek a takarékosság ösztönzésére. Ilyen a CardWare megoldása. 4. A CardWare minden anyagában azt olvasom, hogy a fűtés költségosztó rendszere egy 4. generációs rendszer. Mik ezek a generációk? A fűtés költségosztó megoldásokat négy csoportba osztjuk. Ezeket hívjuk “generációknak”. Az első generációs készülékek a párologtatós (köznéven “ampullás”) megoldások. Ezek a rendszerek a legolcsóbbak, viszont könnyen szabotálhatók, és igen pontatlanok is. A második generációs rendszerek (köznéven “digitális”) jóval precízebb adatokat szolgáltatnak, viszont használatuk kényelmetlen, mert a leolvasáshoz be kell menni a lakásokba, és a kijelző adatait kézzel kell lemásolni a kijelzőről (például felírni egy kockás füzetbe). A harmadik generációs (“rádiós”) rendszerek a leolvasás kérdésében jelentenek előrelépést. A fűtőtestekre szerelt adatgyűjtő egységek rádiófrekvenciás kommunikáció segítségével leolvashatók anélkül, hogy a “leolvasó ember” egyáltalán bemenne az adott lakásba, és sáros cipőjével végigcsoszogna a hálószoba szőnyegén. A leolvasás történhet a lépcsőházból, vagy akár az épület előtti parkolóban sétálgatva. Ezt a leolvasási módszert (“walk by”) használja a legtöbb Magyarországon telepített rendszer. A 4. generációs megoldások megjelenéséig ez a technológia számított szakmai csúcsnak. A negyedik generációs rendszer az on-line rendszer. Az automatikus leolvasási láncban nincs “leolvasó ember”. A fűtőtesteken mért adatok folyamatosan érkeznek a központi adatbázisba. Ma ez a technológia a csúcs. Ilyen a CardWare megoldása is. 5. Gondolom, jó drága is! Rosszul gondolja! A CardWare 4. generációs fűtés költségosztó rendszere nemcsak a minőség/ár arányban jobb a 3. generációs megoldásoktól, de a bruttó költségeit tekintve is olcsóbb. 6. Hogyhogy? Azt állítja, hogy egy folyamatos leolvasást biztosító megoldás olcsóbb lehet a jó öreg, az évente csak egyetlen leolvasáson alapuló szolgáltatástól!
Pontosan! 7. Mégis, hogyan? Kína helyett talán Indiában gyártatják a készülékeket? Nem. A fejlesztés és a gyártás is Magyarországon történik. A CardWare rendszere teljes egészében magyar termék. 8. És ez lenne az alacsony ár titka? Részben ez is. Továbbá, tudni kell, hogy a mi piaci megjelenésünk előtt, hosszú évekig 4-5 cég kínálta gyakorlatilag ugyanazt a minőséget, ugyanazzal az árkonstrukcióval. Piaci verseny nemigen alakult ki, a vásárlók a tűrőképességük határán mozgó árakat fizették. Ehhez párosultak még a pályázati kiírásokban szereplő faramuci feltételek is, amelyek például különválasztották a költségosztó készülékeket a szolgáltatástól, az utóbbit nem támogatva. A forgalmazók/szolgáltatók pedig kihasználva ezt a helyzetet, rendkívül bonyolult árlistákat kezdtek alkalmazni, nem egyszer tudatosan megtévesztve a vásárlóikat. Nem csoda, hogy rengeteg elégedetlenség, csalódás volt tapasztalható a megrendelők körében, ami természetesen nem jó. Ezzel szemben a CardWare Kft. rendszerének árajánlata és tarifái átláthatóak és egyértelműek. 9. Igen, ki ne hallott volna a költségosztók felhasználóinak elégedetlenségéről. Van ennek reális alapja? Van. A felhasználók előtt legtöbbször nem világos, hogy a rendszer mit és hogyan mér, hogyan védekezik a szabotázs ellen, mi történik ha a készülék meghibásodik. Túl sok buktatót lát, és úgy érzi, sokat fizet, de keveset kap. 10. Rendben. Nézzük akkor sorjában! A költségosztók mit és hogyan mérnek? Hőmérsékletet, egy vagy több pontban. Három féle kialakítás létezik. Az egy hőmérős, a két hőmérős és a három hőmérős eszköz. Az egy hőmérős eszközök a fűtőtest felületi hőmérsékletét érzékelik. A két hőmérős megoldások a felületi hőmérséklet mellett egy második érzékelővel a levegő hőmérsékletét is mérik, 3-4 cm-re a radiátor felületétől. A három hőmérős eszközök pedig a fűtőtestben áramló víz bemenő és kimenő hőmérsékletét, valamint a levegő hőmérsékletét is mérik. A három hőmérős módszert Magyarországon szinte egyáltalán nem használják, a legtöbb megoldásban a két hőmérős módszer található. 11. És a hőmérséklet(ek) mérése elegendő a költségosztáshoz? Elegendő. Tudniillik, a folyamatosan mért hőmérsékleti adatokból, egy meglehetősen bonyolult, de meglepően hatásos matematikai képlet segítségével pontos információk nyerhetők a radiátorok használatának mértékéről. 12. Sokak vesszőparipája a költségosztó kontra hőmennyiség mérő téma. Ezzel mi a helyzet? Valóban, ez egy régóta vissza-visszatérő téma, amelynek sokan
nagy feneket kerítenek, objektív ismereteik hiányában. A hőmennyiség mérés és a költségosztás két teljesen különböző dolog, más-más feladattal és céllal. A hőmennyiség mérő konkrét fizikai mennyiséget (hőmennyiséget) mér, két hőmérséklet valamint a fűtőtesten egy időegység alatt átfolyt fűtőközeg mennyisége alapján, míg a költségosztó csak hőmérsékleteket mér és eredményképpen nem fizikai mennyiséget ad vissza. Sokan úgy gondolják, hozzáteszem tévesen, hogy ha hőmennyiségeket mérnének fűtőtestenként, akkor igazságosabb lenne az elszámolás. 13. Tévesen? Szóval, nem lenne igazságosabb? Drágább lenne, az biztos, mert egy hőmennyiség mérő ára öt-tízszerese egy költségosztó árának. Ugyanakkor az elszámolás pontatlanságának vagy a vélt igazságtalanság mértéke lényegében nem attól függ, hogy hőmennyiséget mérünk vagy arányokat állapítunk-e meg, hanem például azoktól a tényezőktől, amelyekről ezt a GY.I.K. oldalt tovább olvasva tájékozódhat. Kétségtelen, hogy egy márkás hőmennyiség mérő elméletileg igen precíz, joule-ban számszerűsíthető adatokat szolgáltathat a leadott hőmennyiségről. Ebből ugyan levezethető az egyes fűtőtestek fogyasztási hányada, de egy jól kiépített 4. generációs költségosztó rendszer ugyanezt a feladatot egy nagyságrenddel olcsóbban is megteszi. 14. Egy költségosztó berendezés képes hibátlanul megállapítani, hogy az adott pillanatban megy-e a fűtés, csupán hőmérsékletmérés alapján? Természetesen. 15. Mi van pl. ha a konyhában lezárom a radiátort és sütni-főzni kezdek, ezáltal megnövelve a helység hőmérsékletét? Ez akkor most fogyasztás? Nem. Egy jól működő, a szabványnak megfelelő költségosztó nagy valószínűséggel ezt a helyzetet nem fogja fogyasztásnak minősíteni, különösen, ha két hőmérős az eszköz. 16. Szabványnak? Létezik szabvány a témában? Melyik az a szabvány? Igen. A 2. és a 3. generációs költségosztó eszközökre az EN834:1994 (2001) a hatályos. 17. A 4. generációsokra is? Azokra is, tekintettel arra, hogy a szabvány a mérés részleteit nem pedig a kiolvasás módját szabályozza. Az EN834 szabvány 1994-ben született meg. Akkor még az okos mérés szakmája gyerekcipőkben (se) járt. A CardWare 4. generációs rendszere a feladatot az okos mérés szakmájának oldaláról közelíti meg, nem véletlenül, hiszen a cég alaptevékenysége az M2M, az IoT és az okos mérés.
18. A CardWare rendszere hány hőmérőt használ? Kettőt. 19. Úgy tudom, a 3. generációs eszközök nagy része is két hőmérős. Akkor mi a pláne a CardWare megoldásában? A pláne a kommunikációban van. A 3. generációs rendszer adatokat gyűjt és azokat helyileg tárolja, míg a 4. generációs megoldás az adatokat folyamatosan küldi a központi számítógép adatbázisába és ott dolgozza fel őket, valós időben. 20. Na és? A 3. generációs eszközöket is előbb-utóbb kiolvassa valaki. Legfeljebb később lesz az elszámolás. Ez hátrány? Igen. Ez elég jelentős hátrány! Ugyanis, a költségosztókkal kapcsolatos legtöbb kifogás és kétely pontosan erre a látszólag apróságra vezethető vissza. 21. Igen? Mondjon egy példát! Például van egy olyan félelem a felhasználók körében, hogy a költségosztó majd “nyáron is mér”, nagy melegek esetén. Ez az aggodalom a 3. generációs eszközök esetében jogos. A 3. generációs költségosztó készülék szoftvere ugyanis helyileg állapítja meg, kizárólag a mért értékek alapján, hogy az adott pillanatban megy-e a fűtés vagy sem. Ez az algoritmus könnyen téves következtetést vonhat le (és sokszor meg is teszi) az adott pillanatban mért adatok értékeiből. Különösen érvényes ez az előfűtési és utófűtési szezonban, amikor alacsonyabb vízhőmérséklettel fűtenek, illetve nyáron, a legmelegebb napokon, amikor egyáltalán nincs fűtés. A CardWare 4. generációs megoldásában ilyen tévedések eleve kizártak, hiszen magának a fűtésnek a meglétét a szerver oldalán állapítják meg. Tehát nyáron, amikor nincs fűtés, nincs “számolás” se, bármilyen magas hőmérsékletek alakulnak is ki egy átforrósodott lakótelepi lakásban. 22. Értem! És mi a helyzet a meghibásodott költségosztó készülékek problémájával? Ez a második legtöbbször felhozott kifogás. Tegyük fel, hogy október 15-én, a fűtési szezon kezdetekor felszerelnek Önnél egy 3. generációs készüléket. Majd október 16-án a készülék elromlik vagy más okból nem működik. A hibát a legjobb esetben is a következő év derekán fogják érzékelni, amikor az egyszeri leolvasás megtörténik. A fűtési szezon elmúlt, Ön hiába spórolt egész télen át, nem a használattal arányos összeget állapítják majd meg, hanem kap egy átalány díjat amely minden szempontból igazságtalan. Ráadásul, a szomszédai se az igazi fogyasztásuk alapján fizetnek majd, hiszen az Ön meghibásodott készüléke borította az egész ház elszámolási arányait! A 3. generációs rendszerek ezzel a helyzettel nem tudnak mit kezdeni. Csak reménykedhetnek, hogy nem sok készülék hibásodik meg.
A CardWare 4. generációs megoldásánál ez a probléma nem létezik. Ha az Ön 4. generációs költségosztó készüléke október 16-án vagy bármikor meghibásodik, a következő napon már ott is lehet a karbantartó személyzet a cserekészülékkel! Adatok nem vesznek el, az elszámolás nem borul. 23. Ezt is értem! És a szabotázsok? A szabotázstechnikák tárháza határtalan. Különösen Magyarországon, ahol az ilyen cselekedetek szinte részei a nemzeti folklórnak. A csalások egy része ugyanazt eredményezik, mint egy véletlen meghibásodás – a készülék nem működik. Ilyenkor a 21. GYIK alatt taglalt helyzet áll elő. A rafináltabb próbálkozásokat már nem annyira egyszerű elcsípni, de a 4. generációs rendszereknél ezek megállapítására hatásos eszközök állnak rendelkezésre. A CardWare Kft. költségosztó rendszerében, például, az adatbázis adatait folyamatosan elemzi egy ún. életszerűség-figyelő szoftver. Ezt az adatkonzisztenciát ellenőrző algoritmust meglehetősen nehéz becsapni. A Magyarországon legtöbbet használt szabotázs próálkozást egyedül a CardWare költségosztó rendszere tudja kiszűrni. 24. Kétségtelen, hogy az interneten való követhetőség nagy előny. De mi van azokkal a felhasználókkal akik nem használnak internetet? Ők sem maradnak adatok nélkül. A CardWare rendszere nagy hangsúlyt fektet a kiértesítési felületek sokoldalúságára. Hozzáteszem, hogy cégünk felmérése szerint kevés olyan felhasználó van, nem több mint 15%, akiknek az internetes kiértesítés nem felel meg. Ezek azok a lakók akik nem internet előfizetők és hozzátartozóik vagy ismerőseik sem tudnak ebben segíteni nekik. Ezért a web alapú illetve e-mailben kapott időszakos jelentések mellett számos más lehetőséget is kínálunk. Ilyen az SMS szolgáltatásunk (periodikus vagy kérésre küldött válasz SMS-ek), a telefonos ügyfél szolgálatunk illetve a postán kiküldött, papírra nyomtatott jelentések. Amennyiben Önnek is van olyan kérdése, amelyre még nem kapott kielégítő választ, írja meg nekünk és mi örömmel megválaszoljuk. Ne feledje, rossz kérdések nincsenek, csak rossz válaszok vannak. Tegyen próbára minket!
