Új módszerek a pedagógiai gyakorlatban

170

Molnár György

Új módszerek a pedagógiai gyakorlatban – az IKT alapú megoldások tükrében Bevezetés A hagyományos, klasszikus értelemben vett oktatás és tanulás színterei mára gyökeresen megváltoztak, és ezeket – új szóhasználattal élve – az atipikus tanulási formák elnevezéssel határozzák meg. Az ilyen új tanulási formákhoz kapcsolódó megváltozott tanítási és tanulási környezet meghatározó jellemzője a technológiailag erősen informatizált, IKT (Információs és Kommunikációs Technika) által támogatott oktatási közeg. Ez a cikk a teljesség igénye nélkül nyújt betekintést az IKT integráció, a mobil kommunikációs eszközök megjelenése, a hálózatba szerveződés, illetve az atipikus tanulások hatására kialakult – és már közel sem a tudásközvetítés, hanem inkább a tudáskonstrukció általi tanulást megvalósító – új tanulási környezetek világába. Ezek közül a leginkább előtérbe kerülő technológiai alapú tanulást feltételező konnektivista és mobilitási jellemzők fontosságát hangsúlyozza ez a cikk. Azt is a felsőoktatás gyakorlati tapasztalatainak tükrében, ahol a tanulás társas környezetben és interakciók révén (kooperáció, kollaboráció) zajlik a tanuló közösségekben, amelyeket hálózati összeköttetések és mobil kommunikációs eszközök kapcsolnak össze. Bemutatásra kerül néhány konkrét, a gyakorlati oktatásban is használható IKT alapú tanítási, tanulási módszer, a konkrét technikai rendszer és alkalmazás figyelembevételével. Kiindulási pontként el kell fogadnunk, hogy a klasszikus pedagógia tanulási terének elemei ugyan nem, de annak viszonyai erőteljesen megváltoztak. Ez az új relációs tér az 1. ábra alapján képzelhető el, ahol P1 és P2 = pedagógus, D1 és D2 = diák, G1 és G2 = gép. Ebben a térben nagyon fontossá vált az ember–gép–hálózat viszonya, hiszen a pedagógusok egymással és a diákokkal is egyre inkább a gépeken és a hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot, ahogy a diákok is egymással. Sőt, náluk még erőteljesebbnek mondható ez a hármas reláció.

Molnár György: Új módszerek a pedagógiai gyakorlatban – az IKT alapú ...

P1

G1

P2

G3

Tananyag hálózat

G4

D1

G2

D2

171

1. ábra. Az új tanulási tér relációi, forrás: saját ábra

Az oktatást és tanulást támogató új IKT eszközrendszer Gyorsan változó világunkban az információs társadalom új nemzedékeiben sokan a legmodernebb eszközök környezetében és használatával nőnek fel, s így méltán nevezhetjük őket digitális bennszülöttek csoportjának, melyet az Y generáció név is fémjelez. Számukra egyáltalán nem idegen az IPTV1, az intelligens mobilok és otthonok, a 3D TV, az IPv6 hálózat 2, a vékonykliens3 terminálok, a hálózati közösségi médiák (facebook, twitter, hi5, linked in) és a web 3.0 protokollok fogalma. Az egyik ilyen új és jelenleg is fejlődő terület a 3D világa.4 A háromdimenziós valóság síkbeli leképezésének problémája már nagyon régóta foglalkoztatta az emberiséget. Ennek a technikának a legfőbb célja a térbeli alakzatok egzakt ábrázolása, geometriai elemzése, értelmezése és a tanulási folyamatban történő felhasználása. A vizuális kommunikáció két legfontosabb formája az ábrázolás-ábraalkotás, valamint az ábraolvasás és -értelmezés. A vizuális kommunikáció mindkét formájában szerves egységet alkot egymással a megismerés, a gondolkodás és az alkotás. Vizuális gondolkodás alatt a képekkel, képzetekkel végzett műveleteket értjük, vagyis a vizuális gondolkodás képességét az elemi műveleti képes1 Internet Protocol Television, olyan digitális tv-szolgáltatás, melyet az internet használatának segítségével nyújtanak. A szolgáltatások teljes körű kihasználásához elengedhetetlen a folyadékkristályos, úgynevezett LCD készülék. 2 Új protokoll az internethez. Azért vált szükségessé, mert az internetezők és az általuk használt eszközök száma egyre bővül, a kiadható IP-címek száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Ez a nagy cégek és intézmények számára okozhatja a legtöbb gondot, de a későbbiekben minden felhasználót érinthet. 3 A vékony kliens nem más, mint egy, a felhasználó számára személyre szabott egyszerű berendezés, amely a szerveren futó alkalmazások, szoftverek megjelenítésére szolgál. Az alkalmazások nem külön-külön a helyi PC-ken futnak, hanem egy központi szerveren találhatóak. 4 György Molnár: The requirements and development areas of the ICT aided learning environment. In: Dr. András Benedek (ed.): Digital pedagogy – Typotext Budapest 2008.

172

SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXvII. ÉVFOLYAM 2011/3

ségek felől szándékozunk megközelíteni. Ide olyan mentális műveleteket sorolunk, mint például az analízis, a szintézis vagy az absztrakció, amely a magasabb rendű műveletek sorát jelenti a taxonómiák szintjén. Az ilyen típusú műveletek révén tekinthetők dinamikusnak a vizuális képzeletek. Klasszikus példája ennek egy térbeli tárgy képzeleti elforgatása, transzformációja. A mentális képekkel végrehajtott műveletek a gondolkodás analógiás folyamataiként értelmezhetők, szemben a fogalmi gondolkodás logikai folyamataival.5 Amennyiben ezek a műveletek a valós fizikai környezetben is élményszerűvé válhatnak, úgy az előbb említett gondolkodás még inkább fejleszthető. Ilyen környezetet biztosít a „Leonar3Do” névvel fémjelzett új IKT rendszer, amelynek kifejlesztése Magyarországhoz köthető. A rendszer segítségével a tanuló képes adott esetben térbeli tárgyak képeinek létrehozására, alakítására, csonkolására, torzítására, áthatására, ezzel is erősítve a képi gondolkodás és térbeli vizualizációs képességét. A Leonar3Do legfontosabb eszköze az úgynevezett „madár”, amellyel a kezelője közvetlen érintkezésben van. A térben látás megvalósulását segíti az aktív szemüveg, a kamerarendszer, az elosztó egység, valamint a mindezt vezérlő számítógép a 120 Hz frekvenciás megjelenítőjével (2. ábra6). A gyakorlatban installált és üzembe helyezett Leonard3Do rendszerkonfiguráció üzemszerű futtatásához (3. ábra7) szükséges hardverkövetelmények az alábbiak: •• operációs rendszer: Microsoft® Windows® XP SP3; Windows® Vista™, Windows® 7 •• processzor: Intel® Core™ 2 Duo or AMD Athlon™ X2 CPU vagy nagyobb •• videokártya: GPU: NVIDIA 8 széria vagy ATI HD 2400 sorozat, vagy nagyobb •• memória: 2 GB RAM vagy több •• háttértár: 500 MB szabad hely •• DVD meghajtó •• monitor: 120 Hz TFT monitor Az alapcsomag tartalmaz 4-5 szórakoztató elemet is magába foglaló programot, szimulációt, s a térbeli testek kialakítására alkalmas szerkesztő programot. Használatukkal a látás és a mozgás szervrendszerének összehangolt működése valósulhat meg, segítve ezek fejlesztését. A rendszer támogathatja a különféle térlátási, mozgáskoordinációs vagy csupán a gondolkodási készségeket igénylő tananyagok oktatását azzal, hogy informálisan, játékosan és élményként közvetíti az ismereteket befogadójuk felé. Az interaktív IKT rendszerekben és ezzel együtt a digitális bennszülöttek világában egyre nagyobb szerepet kapnak az okos telefonok, az IPHONE-ok, az IPAD-ok, a valósághű szimulációt előállító kineckt egységek és a hozzájuk tartozó játékok, valamint a hálózatalapú web 2.0-ás szolgáltatások köre (google dokumentumok, google slideshare, google groups, google kérdőív, google mobil, google calendar, google blog, facebook, twitter, hi5, linkedIn, google+). Ugyancsak egy új fejlesztési irányvonal az interaktív online integrált eszközrendszerek csoportja (hatodik érzék technológiája), amelynél a perifériákat már csupán az ember ujjai helyettesítik, a kijelző 5 Péter Tóth Dr.: Seeing and Thinking: Spatial Intuition, Mental Operations, Visual Learning Lab, Budapest, 03. 11. 2010. 6 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet) 7 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet)


173

funkciót egy apró mobil kivetítő, s a számítógépet pedig egy PDA (4. ábra8). Ez a rendszer túlmutat az Iphone-ok, Ipad-ek, Tablet PC-k multitouch alapú érintő- és kezelőfelületein, ugyanis a 3D fizikai világában tisztán mobil kommunikációs eszközök és érzékelők segítségével működik az eszköz. Így például pusztán a 4 ujjunk segítségével is képesek vagyunk fényképet készíteni vagy az interneten barangolni a térben. Az oktatásban történő alkalmazása számos a tanórán kívüli tevékenység, közösségi munka megvalósítására is lehetőséget ad.

A hálózatalapú tanulás és jellemzői Intézményünk, figyelembe véve a hallgatói attitűdöket, szokásrendszert, valamint a platformfüggetlenséget és fejlesztési lehetőségeit, a Moodle (Modular Object – Oriented Dynamic Learning Environment) elektronikus tanulási környezet bevezetése mellett döntött néhány évvel ezelőtt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Pedagógia Tanszékén 2006 óta bevezetett Moodle rendszer egy formális közösségi hálónak tekinthető, amely a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve a statisztikák alapján jelentős eredményeket ért el a tanulásszervezés (LMS) és a tartalomkezelés (CMS) terén. A rendszer az oktatási segédanyagok letölthetőségén túlmenően biztosítja az oktatói-tanulói kommunikáció és aktivitás mérését, a közösségi fórumok működését, valamint az ellenőrzés és értékelés elektronikus környezetben (például tesztek útján) történő megvalósíthatóságát is. A keretrendszerben részt vevő mintegy 3500 hallgatónak a Moodle elektronikus tanulástámogató rendszerben érzékelhető viselkedését különböző statisztikai mérésekkel tudjuk követni. Ilyen mérőeszköz a Moodle saját beépített statisztikai jelentéskészítő rendszere, amely a hallgatók össz- és differenciált aktivitásait képes nyomon követni és értékelni. A rendszer motorja mögé épített „jelentések készítése” modullal részletes statisztikai információhoz juthatunk a rendszert használók aktivitását illetően. Az 5. ábra9 három évre vis�szamenőleg mutatja a tevékenységi tendenciát, ahol a tanulói tevékenységeket a piros görbe jelzi. Látható, hogy a számonkérések teljesítési időkeretei alatt érezhető az amplitúdók maximuma, például a feladatok beadási vagy zárthelyi dolgozatok írási határidejének közelében. Az úgynevezett hálózatalapú kommunikáció már az egyes kurzusok (például Digitális Pedagógia) kezdetén elindul, kezdve a témaegyeztetéstől egészen annak elfogadásáig és értékeléséig, mind az oktató mind a hallgató irányából. Erre a célra a rendszer a tevékenységek számtalan formáját biztosítja, mint például teszt, feladat vagy fórum. Az ezeken a csatornákon történt kommunikáció nemcsak a Moodle-ban kerül megjelenítésre, ennek másolata eljut a résztvevőkhöz elektronikus email útján, ami nagymértékben gyorsítja az információáramlást. A sokéves tapasztalat azt is igazolja, hogy amíg a rendszerben érzékelhető oktatói aktivitás a nappali időszakra tehető jobbára, addig a hallgatói tevékenységek nagy része jellemzően a késő esti, éjszakai órákban érzékelhető. Miután a rendszer kapcsolódik a résztvevők email rendszeréhez, illetve a hallgatók többsége ma már napi 10-12 órában online, így az interaktivitás és a gyors visszacsatolás teljesen megvalósulhat. Úgy tűnik, hogy a hallgatók a teljesítendő feladatok köréből inkább az új generációs feladatokat preferálják, mint például a mikrotartalom, vagy az 8 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet) 9 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet)

174


e-portfólio. A beadott feladatokat a rendszer tárolja az adatbázisában, és ezek bármikor visszakereshetőek.

Az interaktív feleltető rendszerek A már sokak számára jól ismert digitális táblák tanítási eszközként sokkal több lehetőséget rejtenek magukban, mint a hagyományos táblák. Jóval többet tehetnek hozzá egy órához, mint amit egy projektor és egy számítógép használatával elérhetünk. Ugyanakkor a digitális tábla teljes kihasználása alapos tervezést igényel, amely sok időt vesz igénybe a használójától. Cserében a tábla használatára alapozott órákat újra lehet hasznosítani, akár átdolgozással, akár anélkül, amivel hosszú távon sok időt tudunk megtakarítani. A digitális táblák használatával az órák tartalma javulhat és finomodhat a mind nagyobb gyakorlattal, és így a tábla nyújtotta lehetőségek egyre jobban kiteljesedhetnek. Az interaktív tábla kiegészítő elemei közül nagyon jól használható a feleltető rendszer, amely a táblával szinkronban is használható. Egyszerre lehetnek aktívak a szavazóegységek és a tábla. Ugyanakkor önmagukban, csupán egy számítógéphez kötve is jól megoldható velük a tábla nélküli ellenőrzés és értékelés bármely formája, legyen szó akár formatív, szummatív vagy diagnosztikus válfajáról.10 A technikák és technológiák gyors iramú fejlődésével remek alkalom nyílt arra, hogy az oktatási intézmények ismertebbé váljanak, bővítsék kapcsolatrendszerüket, nemzetközi tapasztalatra tegyenek szert az IKT eszközök használata terén, például digitális táblák, e-book-ok használatának kiterjesztésével az oktatásban. A feleltető rendszerek választéka bőséges kínálatot mutat a különféle gyártók vonatkozásában (például a CPS IR, a Cricket, a PRS RF, a CPS RF, a Cleveboard, a Mimio, a Polyvision, a Promethean, vagy a Smart). Ezek különböző változatai lehetővé teszik az egyszerű feleletválasztós kérdések, az igaz-hamis eldöntendő kérdések, a kiegészítendő kérdések, illetve a párosító kérdések gyors és pontos megjelenítését és kiértékelését is (6. ábra11). Az előbb leírt PRS rendszer egy infravörös távkapcsolaton vagy rádiófrekvenciás kapcsolaton (PRSRF) alapuló, gyors „feleltetési” rendszer, ahol a tanulók a tanár által feltett kérdésekre egyetlen gomb lenyomásával válaszolhatnak, az általuk helyesnek tartott választ megjelölve. A rendszer a válaszokat azonnal feldolgozza, majd az eredményeket be is mutatja mind a tanár, mind az osztály számára. A gyors és egyértelmű visszacsatolással a tanulócsoport együttműködése, produktivitása növekszik. A kapott eredmények tanulónként történő tárolásával lehetővé válik a tanulók kiértékelésének, osztályzásának elektronikus támogatása, ami számos visszacsatolásra nyújt lehetőséget a pedagógus számára. Ha például egy kérdés megválaszolása csak nagyon kevés diáknak sikerült, akkor kifejezetten arra az anyagrészre kell fókuszálni a továbbiakban. Ez a technikai eszköz az osztályzást is pillanatok alatt elvégzi, valamint a kérdések és az eredmények exportálhatók (PowerPoint formátumban el is menthetők). A tanórák záró összegzéseként vagy egy anyagrész összefoglalásaként is használható. A tanulói interaktív panelen kivetíthető a feladat, amelyre a diákok egymást nem zavarva, függetlenül válaszolhatnak a vezeték nélküli szavazórendszeren keresztül. Többféle kérdéstípust is feltehetünk a rendszer segítségével, például egyszeres választást, többszörös választást, eldöntendő választást, kérdező teszteket. Kérdezhe10 IKT-Mozaik – Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2010. pp 225-245 11 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet)


175

tünk numerikus adatokat, sorba rendezést vagy rövid válaszokat igénylő feladatokat is. Ezen a területen az új pedagógiai irány vagy kapcsolódási pont az új dinamikus kérdésgeneráló szoftver (Examview test generator) megjelenésében, illetve a számítógéppel és a feleltető egységekkel is együtt működni képes tanári és tanulói interaktív panelek (mobik) bevezetésében és használatában érhető tetten.12

Az M-Learning M-learning fogalom alatt általában a bárhol, bármilyen mobil eszközön hozzáférhető, tanuláshoz kapcsolódó tartalom elérését és az ezzel kapcsolatos tanulási tevékenységet értjük. Pontosabban azt a típusú tanulást, ahol egy létező online CMS, LMS rendszert egy mobil, kommunikációra alkalmas, hálózati eszközzel érhetünk el. Ezeket a feltételeket elsősorban az okostelefonok, a tablet PC-k halmaza teljesíti. Ilyen okostelefon például az Android platformon működő Samsung GalaxyTab érintőképernyős eszköz, mellyel már tetszőleges webtartalom, teljes körű multimédia is elérhető (7. ábra13). A mobil eszközök intelligenciája behatárolja az elérhető tartalmak jellegét (web 2.0, flash, audio, video). A manapság elérhető okostelefonok különböző operációs rendszerek alatt futnak, amely a kompatibilitást kissé nehezíti. Ilyen főbb rendszer a már régóta ismert Symbian, a Windows phone 7, az új Android, Apple IOS, Bada és Blackberry platformok. Egy másik jelentős kihívás ezekkel az eszközökkel szemben, hogy az online tartalmaknak mobil képernyőre optimalizált webes megjelenést (egyedi CSS, optimalizált tartalmak) kellene biztosítaniuk a zökkenőmentes tartalomkezeléshez. Ezzel együtt is már igen sokan használják az M-learning adta lehetőségeket, sőt a fejlesztések is ez irányba mutatnak, például a már jól ismert Moodle LMS rendszerhez hamarosan elkészülő hivatalos Moodle Mobile kliens is.

Összegzés, konklúzió, a jövő A középfokú és felsőfokú oktatás bázisán az egyik szignifikánsan észlelt jellemző hallgatói attitűd a tanulási folyamatban, hogy a hallgatók a formális rendszernek tekinthető elektronikus tanulási környezet (Moodle) által biztosított szolgáltatások nagy részét – mint például a chat és blog kommunikációs csatornákat – egyáltalán nem használják a tanulás, illetve az oktatói ellenőrzés és értékelés során, annak ellenére, hogy ezek biztosítottak. Ezzel szemben az informális közösségi médiumok ugyanilyen típusú szolgáltatásait – mint például a chat modul és az üzenőfal – napi, sőt órás gyakorisággal használják, mondjuk a Facebook esetén, amelynek tartalma ugyanúgy kapcsolatban lehet a tananyag elsajátításával. Ezek a hálózatalapú informális

12 Dr. Molnár György: Az ellenőrzés és értékelés oktatástechnikai megoldásai - különös tekintettel az interaktív táblák feleltető rendszereire, In: Dr. Ollé János(szerk.): III. Oktatás-informatikai konferencia – Tanulmánykötet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011 január 5. ISBN: 978-963-312-037-8, pp. 207-212. 13 Az ábrák megtalálhatók a Magyar Szakképzési Társaság honlapján (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle + / Szakképzési Szemle 2011/3- elektronikus melléklet)

176


tanulási folyamatok legtöbbször egy nyitott vagy egy zárt csoporton belül valósulnak meg, akár egy adott tantárgyi kurzus vonatkozásában is.14 A cikk a leírt eszközrendszer bemutatásával néhány olyan, az oktatásban is használható megoldást helyez a fókuszpontba, melyek illeszkednek a ma tanulni kívánó fiatalok attitűdbeli világához is. Fontos lenne, hogy ezek a rendszerek szerepet kapjanak a jövőt érintő oktatásfejlesztési útvonalak kijelölésekor. Az oktatásirányítás révén kialakíthatóvá válhatna egy, az új tanulási környezetben is adaptálható, a mobil és a hálózati struktúrára épülő, valamint a tanulni vágyók sajátosságait is figyelemmel kísérő tanulási modell. Az oktatási intézményeknek pedig igazodhatnának ehhez a modellhez. Az informális közösségi hálózatok köréből a mai virtuális környezetek világában ismeretesek az úgynevezett virtuális hálózatok is, mint a Second life vagy a Virca 3D-s robotvezérlési környezet. Az utóbbi egy magyar tudományos fejlesztés, melyek a nagytávolságú műtétek kivitelezhetőségének alapjait is megteremtik (lásd 8. és 9. ábra15). Ezek az új dimenzionális terek egy újfajta attitűdöt, illetve felhasználói, tanulási szokások kialakítását követelnek meg a felhasználóktól, melyekre nagymértékben jellemzőek a konnektivista tanuláselmélet jegyei, s ezzel az idő és tér dimenzióinak kiterjesztése a virtualitás irányába. Ezen lehetőségek felhasználási területei még jelenleg alakuló tudományterületek, amelyek a jövő kutatási feladatai közé tartoznak.

14 András Benedek – György Molnár, János Horváth Cz. (2010): Moodle-based E-portfolio used in teacher training. (In: Sixth EDEN Research Workshop, User Generated Content Assessment in Learning. Enchanching Trasparency and Quality of Peer Production. Emerging Educational Technologies and Digital Assessment Methods, 24-27 October, 2010, Budapest, Hungary. Edited by Morten Flate Paulsen and András Szűcs, Budapest, 2010. ISBN 978-963-87914-4-3, 131-133.p. 15 Az ábrák megtalálhatók a Szakképzési Szemle elektronikus mellékletében (www.mszt.iif.hu / Szakképzési Szemle+ / Szakképzési Szemle 2011/3 – elektronikus melléklet)


177

BIBLIOGRÁFIA András Benedek Dr. (ed.): Curriculum plan on the development of distance education and elearning, National Institute for Vocational Education, Budapest, 2006. György Molnár: The requirements and development areas of the ICT aided learning environment. In: Dr. András Benedek (ed.): Digital pedagogy – Typotext Budapest 2008. Péter Tóth Dr.: Seeing and Thinking: Spatial Intuition, Mental Operations, Visual Learning Lab, Budapest, 03.11.2010. Borsi Árpád: Digitális Írástudás a felnőttképzési jogszabályokban és a mindennapokban, In: Felnőttképzés IX. évfolyam, 2011/2. Petra Newrly, Tony Toole, Simona Pede, Lara Marcellin: Digitális A munkába állás előtti tanárképzés – e-portfólió mellett és ellen szóló érvek, In: Felnőttképzés IX. évfolyam, 2011/2. György Molnár – András Benedek: The empirical analysis of a web 2.0-based learning platform, In: Constantin Paleologu, Constandinos Mavromoustakis, Marius Minea (ed.): ICCGI 2011, The Sixth International Multi-Conference on Computing in the Global Information Technology, Luxembourg, June 19-24, 2011., ISBN: 978-1-61208-008-6, pp. 56-62. András Benedek – György Molnár, János Horváth Cz. (2010): Moodle-based E-portfolio used in teacher training. (In: Sixth EDEN Research Workshop, User Generated Content Assessment in Learning. Enchanching Trasparency and Quality of Peer Production. Emerging Educational Technologies and Digital Assessment Methods, 24-27 October, 2010, Budapest, Hungary. Edited by Morten Flate Paulsen and András Szűcs, Budapest, 2010. ISBN 978-96387914-4-3, 131-133.p. http://www.youtube.com/watch?v=aZ4ZTT0iNyE, downloaded 04.07.2011. Nicholas A. Christakis – James H. Fowler: Kapcsolatok hálójában, Mire képesek a közösségi oldalak, és hogyan alakítják sorsunkat, Budapest, Typotex, 2010. IKT-Mozaik – Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2010. pp 225-245 Dr. Molnár György: Az ellenőrzés és értékelés oktatástechnikai megoldásai – különös tekintettel az interaktív táblák feleltető rendszereire , In: Dr. Ollé János(szerk.): III. Oktatás-informatikai konferencia - Tanulmánykötet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011 január 5. ISBN: 978-963312-037-8, pp. 207-212.

Új módszerek a pedagógiai gyakorlatban

Recommend Documents