Új magyarország Új egyensúly, országreform, fejlesztés

Új magyarország Új egyensúly, országreform, fejlesztés

Beszámoló a kormány első féléves munkájáról 2006. december

Új Magyarország

új egyensúly, országreform, fejlesztés beszámoló a kormány első féléves munkájáról 2006. december

előszó Tisztelt Olvasó! A kiadvány, amelyet Ön most a kezében tart, voltaképpen nem más, mint a kormány jelentése Magyarország polgárainak. Leltár az elvégzett munkáról, az első fél év kormányzati teljesítményéről. Leltár, amelynek értékelése az Olvasótól függ, egy azonban bizonyosan kitűnik belőle: dolgos hat hónap van a Magyar Köztársaság kormánya mögött. Dolgunkat akkor tesszük jól, ha az ország sikere összekapcsolódik a szociális biztonság, a társadalmi igazságosság ügyével, a hétköznapok mindannyiunk számára fontos alapkérdéseivel. A hétköznapok nehézségei sem tántorítanak el céljaink és eszményeink képviseletétől, attól, hogy erős, sikeres Magyarországot és szolidáris közösséget teremtsünk egyidejűleg. Feladatunk, hogy Magyarország céljait és útját összekössük valamennyiünk útjával, személyes célkitűzésével. Az Új Magyarország sikeréhez erős és stabil alapokra van szükség. Az elkövetkező évek három nagy korszaka ugyanis úgy épül egymásra, mint egy épület három szintje. A biztos alap az egyensúly, a falak a reform, a tető pedig a fejlesztés. E három egymásra épülő szint egyikét sem lehet kihagyni az építés során, és nem lehet „átugorni” sem: csak ebben a sorrendben haladhatunk. Egyensúly, reform, fejlesztés – ez ennek a kormányzati ciklusnak az alapfilozófiája. A gyökeres átalakításokkal, a lényeget illető változásokkal járó reform nem más, mint alkalmazkodás. Alkalmazkodás részben a realitásokhoz, részben pedig az eszményekhez, távolabbi célokhoz. Az elindított reformok, amelyek a hétköznapokra gyakorolt hatásukban nagyon is sokfélék lehetnek, az eszközeiket és céljaikat tekintve egyívásúak. Közös bennük a három alapvető célkitűzés: a minőség javítása, az egyenlőség és igazságosság szempontjainak érvényesítése, valamint a megújított működési mód fenntarthatósága. Folytatni kell a bátor átalakításokat. A reformok elindítása, támogatása, következetes véghezvitele ugyanis mindig politikai bátorságot igényel, mert érdekeket sért – rendszerint a hangos kevesek érdekét a csöndes többség érdekeivel szemben. A kormány első fél éve az egyensúly gyors megteremtéséről, illetve az egyensúlyt tartóssá tevő, a mindennapi viszonyainkat és az állam működését átalakító reformok elindításáról szólt. A kormányciklus első nyolcada: 2006 második fele a kiigazítás időszaka volt. A következő év, 2007 lesz az életszínvonal stagnálása miatt az emberek számára a legnehezebb. 2008 azonban már az újrakezdés esztendeje lehet, 2009ben pedig meglesznek az első, mindenki számára érzékelhető eredményei is a reformkormányzásnak. Nehéz, de fontos (fél) évet hagytunk tehát magunk mögött: eredményekben, de tanulságokban is gazdag időszakot. Amit eddig tettünk, az meggyőződésem szerint szolgálja céljaink elérését, egy igazságos társadalom és versenyképes, polgárai számára európai életminőséget biztosítani képes Magyarország ügyét. Ahogyan tesszük, nos, az nem minden esetben állja a kritika próbáját. Az önkritika és az önkorrekció képességét magam egy kormány fontos erényének tartom. Most pedig van okunk az önkritikára és van módunk a korrekcióra is. Mert sosem elegendő, ha csupán a döntéshozók és végrehajtók számára világosak a válaszok a miért és hogyan kérdéseire. A reformok „beüzemelésének” legfontosabb évében, 2007-ben ezért az országnak érdeke, a kormánynak pedig kötelessége az okoknak, a folyamat részleteinek, különösen pedig a célnak, vagyis a reformok nyomán jobb minőségűvé váló állami szolgáltatásoknak közérthető, pontos bemutatása. Az első hat hónap során nagyobb részt előkészített, kisebb részt el is indított országreform ugyanis nem politikai, hanem a legszorosabb értelemben vett közügy mindannyiunk számára. A legfontosabb közügyeknek járó felelősséggel kell tehát bánnia vele mindenkinek. Mi e felelősség tudatában dolgoztunk az elmúlt fél évben, és e szerint folytatjuk majd a ciklus következő éveiben is. Magyarországért, a köztársaságért. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Bevezető Összefoglaló a kormány első féléves munkájáról Fél év telt el a szocialista-szabaddemokrata kormány megalakulása, a kormányprogram elfogadása óta. A kormány most rendhagyó módon, alig néhány hónappal a kormányzás megkezdését követően mérleget készít a kormányprogram megvalósítása érdekében eddig tett lépéseiről. Rendhagyó módon, hiszen eddig egyetlen kormány sem vállalkozott arra, hogy ilyen rövid időt követően beszámoljon a négy évre szóló kormányprogramban megfogalmazott célok időarányos teljesítéséről. Az eddigi kormányok a megalakulásukat követő hónapokban az önkormányzati választások miatt ugyanis kerülték a jelentősebb, érdekütközésekkel, konfliktusokkal is járó változások megindítását: az első „száz napok” jórészt a kormánypártok népszerűségét növelni hivatott döntésekkel teltek. Így bár az állam elavult intézményeinek kisebb-nagyobb átalakítását szinte valamennyi korábbi kormányprogram tartalmazta, a kormányzati ciklus elején elmulasztott reformokat később – ahogy közeledtek az országgyűlési választások – a kormányok rendre feladták.

sításával adjon új lendületet a vállalkozások, a gazdaság növekedésének, a közszolgáltatások modernizációjának, a szociális-kulturális különbségek mérséklésének. A kormány – nem csupán döntéseinek a korábbi ciklusokat meghaladó számát, de azok tartalmát, mélységét, a gazdasági-társadalmi viszonyokra gyakorolt hatását tekintve is – alig néhány hónap alatt olyan változások sorozatát indította el, amelyek már ma garanciát nyújtanak a kormányprogram stratégiai céljainak megvalósítására, a kormányzati ciklus egészére, sőt azon túlnyúlóan is meghatározzák a fejlődés irányát.

I. Kiigazítás – Új egyensúly A kormány gyors és határozott kiigazító intézkedésekkel, a gazdaságpolitika középtávú kereteinek kijelölésével biztosította, hogy az államháztartás fenntarthatatlanul magas hiánya 2009-re a tartós növekedéshez nélkülözhetetlen egyensúlyi szintre csökkenjen. A tartós egyensúly megteremtését szolgáló kiigazítás a növekedés átmeneti megtorpanását követően a kormányzati ciklus második felétől az egyensúly ismételt felborulásának veszélye nélkül biztosítja a magyar gazdaság gyors, a fejlett országokhoz történő dinamikus felzárkózást biztosító fejlődését.

Az eltelt hat hónap eltér az előző kormányok első hónapjaitól. A kormány félretéve az önkormányzati választásokhoz fűződő politikai érdekeit bátran vállalta a kiigazítással, a régóta halogatott reformok megindításával együtt járó konfliktusokat, és késlekedés nélkül hozzákezdett a kormányprogram meg- • valósításához. Az erős, sikeres, modern Magyarország megteremtését célul kitűző kormányprogram világos stratégiai célokat határozott meg a kormány számára. • •

Az államháztartás tartós egyensúlyával biztosítsa a magyar gazdaság fenntartható növekedésének, gyors felzárkózásának feltételeit.

•

A közszolgáltatások új érdekeltségi és felelősségi viszonyokon alapuló reformjának megvalósításával polgárainak minőségi szolgáltatásokat és egyenlő hozzáférést biztosító, fenntarthatóan finanszírozható államot teremtsen. •

•

A magyar történelem egyik legnagyobb, az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési programjának kidolgozásával és megvaló-

Az államháztartás hiányának azonnali mérséklése érdekében a kormány az Új Egyensúly Program megkezdésével már a nyáron érdemi lépéseket tett a költségvetés bevételeinek növelésére és a kiadások mérséklésére. A szeptemberre elkészült – és novemberben aktualizált – Konvergenciaprogram a kormányzati ciklus egészére kijelölte a tartós egyensúly megteremtésének kereteit, és meghatározta azokat a reformokkal szemben támasztott követelményeket, amelyek hosszabb távon biztosítják az állam kiadásainak fenntartható, az egyensúlyt nem veszélyeztető finanszírozását. A kormány által benyújtott 2007. évi költségvetés világosan tükrözi a kormány eltökéltségét a tartós egyensúly megteremtésére. A büdzsé reális bevételi előirányzatokkal és a kiadásoknak korlátot állító, minden korábbinál szigorúbb ga-

ranciális szabályokkal megteremti az államháztartási hiány csökkentésének, a tartós egyensúlyon alapuló gyors növekedésnek a feltételeit.

II. Országreform – minőség, igazságosság, fenntartható finanszírozás

III. Fejlesztés – Új Magyarország A kormány kidolgozta és széles körű szakmai-politikai egyeztetést követően véglegesítette az elkövetkező hét évben az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések programját. Hazánk 2007 és 2013 között a hazai költségvetési társfinanszírozással együtt több mint 8 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, és az ehhez társuló magánbefektetésekkel a magyar történelem egyik legnagyobb, az ország modernizációjának, fejlődésének új lendületet adó programját valósíthatjuk meg.

A kormány mélyreható változásokat indított el a közös jövedelmünk ma több mint felét beszedő és újraosztó állam működésének szinte valamennyi területén. A megkezdett reformok nem csupán az állami kiadások mérséklését, a megtakarításokat szolgálják, hanem a XXI. század igényeit kielégítő és lehetőségeit kihasználó modern állam megteremtését. • Minőség, igazságosság, fenntartható finanszírozás – ez a hármas követelmény jelenik meg az elmúlt hónapokban elindított reformok szinte minden területén: •

a közigazgatás átalakításában;

•

az egészségügy reformjában;

•

 közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás rea formjában;

•

a nyugdíjrendszer átalakításában;

•

 munkaügyi és szociális ellátórendszer reforma jában;

•

 z ártámogatások helyett bevezetett célzott szoa ciális támogatások terén.

•

Elkészült és társadalmi vitát követően elfogadásra került a fejlesztési források legátfogóbb céljait tartalmazó Új Magyarország Fejlesztési Terv. A kormány társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Terv már konkrét célokat és forrásokat meghatározó Operatív Programjait, melyek a vitát követően még az idén végleges formát öltenek.  ülön program tartalmazza az agrár- és vidékK fejlesztés céljait. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a most folyó társadalmi vitát követően szintén még ebben az évben véglegessé válik.

Kiigazítás – az államháztartás új, tartós egyensúlyának megteremtése Újraválasztását követően a második Gyurcsánykormány haladéktalanul hozzákezdett az államház­ tar­tás – a kormányváltás éveiben eddig rendre visszatérő – fenntarthatatlanul magas hiányának csökkentéséhez. Az önkormányzati választások közelsége az elkerülhetetlen lépések halogatására ösztönözhetett volna, a kormány azonban a kedvezőtlen folyamatok gyors és határozott megfékezése, a tartós egyensúly mielőbbi megteremtése és az érdemi változások azonnali megindítása mellett döntött.

1. Új Egyensúly program – gyors kiigazítás A nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek 2006–2007. évi jelentős növelésével és az államháztartás kiadásainak csökkentésével biztosította, hogy – bár az intézkedések hatása ebben az évben már csak 4–6 hónapig érvényesülhetett – az államháztartás idei, intézkedések nélküli 11,6%-os hiánya 1,5% százalékponttal 10,1%-ra mérséklődjön. A nyári döntések – párosulva a Konvergenciaprogram reformintézkedéseivel – egyben megteremtették az alapját a hiány további jelentős csökkentésének.

A mostani kiigazítás nem csupán a költségvetési hiány csökkentését, de a 2001-től követett gazdaságpolitika kiigazítását is jelenti. Azét a gazdaságpolitikáét, amely a mindenható és gondoskodó ál- A nyári kiigazítás a költségvetési intézmények kilam hagyományos szerepét követve a gazdaság, az adásainak csökkentésére meghozott intézkedéseállam teherbíró képességét jóval meghaladó terhe- ken túl a költségvetés adó- és járulékbevételeinek ket vállalt magára a lakosság jövedelmeinek növe- növeléséről döntött. Miközben az adó- és járuléklésében (a köztisztviselők, majd a közalkalmazot- változások egy része az egyensúly helyreállítása tak teljesítménykövetelmények nélküli béremelése, érdekében széles körben növeli a lakosság, a válnyugdíjemelések, családtámogatások növelése), lalkozások terheit (munkavállalói járulékok emelése, az infrastruktúra, a közúthálózat fejlesztésében, az áfaemelés, eva kulcsának emelése, a munkáltatói egészségügyben, az oktatásban, a lakástámoga- járulékok korábban tervezett csökkentésének elmatásban. Mindezt tetézte, hogy növekvő állami kiadá- radása), egy másik, jelentős része azonban már egy sok mellett évről évre csökkent az állam adóbevéte- új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősleinek az ország összes jövedelméhez viszonyított ségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz: aránya, ami szükségképpen vezetett az államháztartás hiányának megugrásához. • szélesíti az adóalapot, szűkíti az adófizetés alóli kibújás lehetőségeit (elvárt társasági adó, a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, az A tartós egyensúly megteremtéséhez azonban nem egészségügyi járulékfizetés kötelezettségének csupán gazdaságpolitikai, költségvetési kiigazításkiterjesztése és az egészségügyi szolgáltatára, hanem társadalompolitikai fordulatra is szükség van. Fordulatra az immár másfél évtizede változatsok biztosítási elvének megerősítése, a jórészt a magasabb jövedelműek által igénybe vett adólan feladattal, változatlan szerkezetben, változatlan szemlélettel működő állam egész tevékenységékedvezmények szűkítése, természetbeni juttatáben. A nagy elosztórendszerek reformja, a közszolsaik adójának emelése); gáltatások új, korszerű rendszerének kialakítása, az állam és az egyén felelősségének újrafogalmazá- • igazságosabbá teszi a közteherviselést, amisa nélkül, ahogy az elmúlt évtizedekben is, a nagy kor nagyobb hozzájárulást vár el azoktól, akikáldozatokat követelő kiigazítások csak átmeneti nek erre jövedelmük alapján nagyobb lehetőegyensúlyt képesek teremteni. Csak a reformok régségük van (a nyereséges vállalkozások 4%-os különadója, a 6,67 millió forint feletti szeméóta felismert szükségessége és régóta halogatott megvalósítása biztosíthatja hosszabb távon az állalyes jövedelmek 4%-os szolidaritási adója, mi kiadások mérséklődését, és csakis ez teremthet a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség megalapot az állami bevételek, vagyis a vállalkozások, adóztatásával a munka- és tőke­jövedel­mek teraz állampolgárok adóterheinek csökkentéséhez. heinek közelítése). A kiigazítás érdekében hozott adóváltozások 2007ben összességében mintegy 2 százalékponttal növelik az adó- és járulékterhek GDP-hez viszonyí-

tott arányát, de azok még így is alatta maradnak a 2000–2001. évi szintnek. 2008-tól ismét megindul

az adócentralizáció szintjének csökkentése, és 2010-re a 2005. évi szintre mérséklődik.

Adócentralizáció: az államháztartás adó- és járulékbevételei a GDP %-ában (magánnyugdíj-pénztári befizetések nélkül) §­¢¥

¥­­¬

§­¢¦

¥­­­

§¬¢ª

§¬¢§

§«¢­

§«¢«

§«¢©

§«¢¦

§ª¢©

¦¤¤¤

¦¤¤¥

¦¤¤¦

¦¤¤§

¦¤¤¨

¦¤¤©

¦¤¤ª

2. Konvergenciaprogram – Tartós egyensúly és növekedés A kormány szeptemberben elkészült és novemberben aktualizált középtávú gazdaságpolitikai programja, a Konvergenciaprogram a tartós egyensúly megteremtésében – az elsősorban a bevételek növelését jelentő gyors költségvetési kiigazítást követően – a hangsúlyt az állami kiadások növekedési ütemének megfékezését szolgáló, a közszolgáltatások szinte valamennyi területét érintő

§¬¢¥

§«¢¬

§«¢§

§«¢¤

¦¤¤«

¦¤¤¬

¦¤¤­

¦¤¥¤

reformokra helyezi. A tartós egyensúlyt jelentő 3% körüli államháztartási hiányt nem a vállalkozások, a lakosság adóterheinek további növelésével, hanem a közpénzeket hatékonyan felhasználó, kevesebbet költő állam megteremtésével kívánja biztosítani. 2010-ben az államháztartás jelenleg a GDP 52%-át kitevő kiadásai 6,5 százalékponttal 45,5%-ra mérséklődnek, miközben az államháztartás összes – az adókon túl más, így az EU-tól származó forrásokat is tartalmazó – bevételének a GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 41,9%-ról csupán 0,9 százalékponttal, 42,8%-ra emelkedik. Az egyensúlyjavulás 90%-a a kiadások csökkentéséből származik, míg az állam bevételeinek emelkedéséből csupán 10%.

Az államháztartás bevételei és kiadásai a GDP %-ában ©¦ ¤ ¥¤ ¥

¨¥ ­

¨­ ­

¨« ¦

ª ¬

¨ª ª

¨ ¦

§ ¦

¨© © ¦ «

¨§ ¥

¨§ ¤

¨§ ¨

¨¦ ¬

¶ÙêcèÙàÙß

¼ÝXâí

¦¤¤ª

¦¤¤«

¦¤¤¬

¦¤¤­

¦¤¥¤

Bár az állam összes kiadása még 2009–2010-ben is mintegy 3%-kal meghaladja majd a bevételeit, az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatterhek nélkül számolva az állam már csak bevételeinél kevesebbet költhet közkiadásokra. Az elkövetkező években a GDP mintegy 4%-át teszik ki az államadósság finanszírozásával kapcsolatos ka-

matterhek, így ahhoz, hogy az államháztartási hiány 3% körüli szintre mérséklődjön, az állam kamatkiadások nélkül számolt bevételei és kiadásai egyenlegének, az úgynevezett elsődleges egyenlegnek 2008-ban egyensúlyba kell kerülnie, 2009–2010ben pedig már többletet kell mutatnia.

Az államháztartási hiány elemeinek – elsődleges egyenleg, kamatkiadások – alakulása ¦¤¤ª

¦

¦¤¤«

¦¤¤¬

¦¤¤­

¦¤¥¤

¤ ¤

¤ ­

¥ ¥

Ÿ¦ž¥

Ÿ¦ž£

¤ ¡¦ ¨

¡¦

¡§ ¦

Ÿ¥žª

¡¦ «

¡ª ¦

¡¨

Ÿ¦ž¦

¡¨ §

¡ª ¡ª ¬

¡¬

Ÿ¥ž« ¹àç}ØàÙÛÙç” ÙÛíÙâàÙÛ

¡¥¤

¡¥¤ ¥

¿ÕáÕèßÝÕØXçãß

¡¥¦

A Konvergenciaprogramban megfogalmazott gazdaságpolitikának az államháztartási hiány és ezen keresztül az államadósság csökkentése nem célja, hanem nagyon fontos eszköze. A cél, hogy az államháztartás hosszú távon fenntartható egyensúlya teremtsen kedvező lehetőséget a vállalkozások, a gazdaság gyors növekedésére, az ország, az itt élő emberek életkörülményeinek Európa legfejlettebb országaihoz való minél gyorsabb felzárkózására. A kiigazítási program 2007–2008-ban – a belföldi

kereslet szűkülése miatt – együtt jár a gazdaság növekedési ütemének átmeneti mérséklődésével. Az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése, a kibontakozó államreform és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztési programok azonban együttesen biztosítják, hogy 2009-től Magyarország ismét korábbi, az Európai Unió gazdaságilag fejlett tagállamainak – előrejelzések szerint 2-2,5%-os – növekedési átlagánál gyorsabb, tartós és dinamikus felzárkózást biztosító fejlődési pályára álljon.

A GDP éves növekedési üteme 2005–2010 ç

¨ ¦

¨ ¦

¨

¨ § ®¿ìķ¿ĠĂĠĢĹcì

ê

¥¹ĨĄç

¦ ª

Ĭ

¦ ¦ ¦ ª

İ

¦ ¦

¦Ă¦ © ßÖ¢”¦

ßÖ¢”¦

İĺĺĀ

İĺĄĺ

¥ © Ą

İĺĺç

İĺĺĦ

İĺĺĥ

İĺĺÝ

lezettséggé tette – a 2010-en túlmutató évekre is –, hogy 2008-tól a mindenkori kormányok kötelesek többletet mutató elsődleges egyenleggel tervezni a költségvetést, ezzel is garantálva az államháztartási hiány és ezzel együtt az államadósság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkentését.

A reálkeresetek 2007–2008-as, együttesen mintegy 5%-os csökkenését, a lakossági reáljövedelem és fogyasztás ennél szerényebb mértékű, kevesebb mint 1%-os mérséklődését követően 2009-től – az ismét dinamikus gazdasági növekedés bázisán – gyorsuló ütemben emelkedhet a bérek és a fogyasztás vásárlóértéke.

3. 2007. évi költségvetés – a tartós egyensúly megteremtésének garanciái A kormány által benyújtott 2007. évi költségvetés reális bevételi előirányzatokkal és a kiadásoknak korlátot állító, minden korábbinál szigorúbb szabályokkal biztosítja, hogy az államháztartás hiánya a Konvergenciaprogramnak megfelelően az idei 10,1%-ról 6,8%-ra csökkenjen. A benyújtott költségvetés és a reformokat elindító kormányzati döntések sorozata együttesen mind a hazai közvélemény, mind a külföldi befektetők számára most már konkrét számokban és döntésekben jeleníti meg a kormányzat eltökéltségét a Konvergenciaprogram megvalósításában, a tartós egyensúlyon alapuló új növekedési pálya megteremtésében. A benyújtott költségvetés számos olyan szabályt tartalmaz, amelyek a költségvetés teljesülését megalapozó intézkedéseken túl is garanciát jelentenek a költségvetés kiadási előirányzatainak betartására: •

•

•

A költségvetési fegyelem erősítése érdekében a költségvetés négy címen több mint 200 milliárd forintnyi tartalékot képzett.



>

 2,2 milliárd forint a költségvetés általános 4 tartaléka.



>

 9 milliárd forint céltartalék szolgál dön4 tően a központi költségvetés területén végrehajtott létszámcsökkentéssel kapcsolatos kifizetésekre.



>

 0 milliárd forint a központi egyensúlyi tartalék, 5 amely a makro folyamatokban esetleg bekövetkező negatív előjelű változások hatásainak (kamat, növekedés) kiegyenlítésére szolgál.



>

 9,6 milliárd forint a fejezeti egyensúlyi tartalék, 7 amelynek felhasználását – az államháztartási törvény új szabálya szerint – a tárcák kötelező negyedéves beszámolója alapján csak akkor engedélyezi a kormány, ha mind az államháztartás helyzete, mind az adott fejezet gazdálkodása, bevételei és kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Az egyensúlyi tartalékképzés kötelezettségét a tárcák 2010-ig bemutatott kiadási előirányzatai a ciklus valamennyi évére tartalmazzák.

A költségvetésben most először 2010-ig részletesen bemutatásra kerültek az államháztartás főbb adatai, pontosan kijelölve az egyes tárcák számára a Konvergenciaprogram biztosította kereteket. A számítások fejezet, cím, illetve alcím részletezettséggel tartalmazzák az intézményi adatokat, a fejezeti kezelésű előirányzatokat és a kötelezettségvállalásokat. A 2007. évi költségvetés az államháztartás bevételeinek 10%-os növekedése mellett a kiadások A Konvergenciaprogram megvalósításának ga- mindössze 2,7%-os növelését engedi meg. Az álranciájaként a 2007. évi költségvetés törvényi lam kiadásainak mérséklését döntően – a közszolszabályként rögzíti, hogy a 2008–2010-es költ- gáltatások megindult reformjával összhangban, a ségvetést már egyensúlyban lévő, illetve több- már megszületett döntések hatásait figyelembe letet mutató elsődleges – kamatfizetések nélkül véve – az állam működési kiadásainak csökkentészámított – egyenleggel kell benyújtani. A költ- sével biztosítja. A közszolgáltatások személyi-műségvetéshez benyújtott és a kormány által támo- ködési kiadásai 2006-ban az államháztartás ös�gatott módosító javaslat általános törvényi köte- szes kiadásának 37%-át teszik ki, jövőre ez a szám

35%-ra mérséklődik. De nem csupán a működési kiadások aránya, a ráfordítások forintösszege is csökken. Bár a szervezetátalakítással, létszámcsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkenés teljes

egészében csak a 2008-as költségvetésben fog érvényesülni, az állam, a közszféra egészének működésére már 2007-ben is 144 milliárd forinttal kevesebbet költünk, mint az idén.

A közszféra folyó működési – bér- és dologi – kiadásai (milliárd forintban)

¨©©¨

¦¤¤ª

¨¨¥¤

¨¦¬¦

¦¤¤«

¦¤¤¬

Miközben 2007-ben csökkennek a közszféra működési kiadásai, és szigorú korlátja van a pusztán hazai forrásból megvalósuló beruházásoknak, a kormányprogram céljaival összhangban vannak olyan területek, ahol az igazságosság növelése vagy a versenyképesség javítása érdekében jövőre is növekedni fog az állami hozzájárulás összege:

által biztosított társfinanszírozás. A költségvetés biztosítja azt is, hogy ha a programok előkészítettsége alapján lehetőség nyílik ennél nagyobb uniós fejlesztési forrás bevonására, akkor ennek nem lesz akadálya a hazai társfinanszírozás hiánya.

• 2007-ben jelentősen emelkedik az agrár- és vi• A költségvetés maradéktalanul biztosítja az Eudékfejlesztési támogatások összege. rópai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések társfinanszírozását. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának megfelelően évről évre emelkedik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokon belül a közvetlenül az 2007-ben mintegy 630 milliárd forintnyi fejleszunióból érkező támogatások, és csökken a hatés valósulhat meg, amiből 465 milliárd forint uniós forrás és 165 milliárd forint a költségvetés zai források szerepe. Összességében az agrárAz agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege (milliárd Ft-ban) ¨©ª ¨¤¤ ¥¨©

§¦¬ ¦­§

¦¥§

¦§©

¥ª¥ §¥¥

¥©­ ¥©«

¦§­ ¥ª­

ÉâÝyç”èXáãÛÕèXç

¥§ª

¼ÕîÕݔÚãææXç

¦¤¤¦

¦¤¤§

¦¤¤¨

¦¤¤©

¦¤¤ª

¦¤¤«

saját jogú nyugdíjjal rendelkező mintegy 650 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjas járan-

és vidékfejlesztés céljait az ideinél 14%-kal több forrás, 455 milliárd Ft szolgálja. • A nyugdíjak – ha egyes nyugdíjascsoportonként differenciáltan is, de – átlagosan megőrzik vásárlóértéküket.

>



>



*



*

 007 januárjában a törvényi előírásnak megfele2 lően 4%-kal emelkednek a nyugdíjak (1,7%-os nettó keresetnövekedés és 6,2%-os fogyasztói áremelkedés figyelembevételével). A svájci indexálás most megvédi a nyugdíjasokat a jelentősebb reálérték-veszteségtől, mivel csak a reálbércsökkenés felét kell viselniük.

dóságának összege.



(a) A férfiak esetében valamennyi jogosult nyugdíja minimum 3%-kal emelkedik. Ezen felül, akinek 29 évnél több szolgálati ideje van, az többletévenként további 0,5%-os, legfeljebb 10%-os emelésben részesül. (Aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, annak nyugdíja 8,5%-kal emelkedik.)





(b) A nők nyugdíja minimum 5%-kal emelkedik, és ha 27 évnél több szolgálati idővel rendelkeznek, szintén további 0,5%-os, legfeljebb 10%-os emelésben részesülnek többletévenként. A nők kedvezőbb feltételeit az indokolja, hogy 1988 előtt még nem kaptak a szolgálati idő számításakor gyermekenként 1-1 év kedvezményt. (40 év szolgálati idő mellett az emelés mértéke 11,5%.)

További mintegy 2%-os átlagos nyugdíjemelést jelent, hogy a nyugdíjkorrekciós törvénynek megfelelően 2007-ben közel 40 milliárd forintos kihatású kiegészítő nyugdíjemelést kap több mint 800 ezer nyugdíjas. De míg korábban a 13. havi nyugdíj bevezetése valamennyi nyugdíjas számára biztosított évente 2-2% többletet, most az emelésre – az elfogadott törvénynek megfelelő­ • Emelkedik a gyermeket nevelő családok támogatása en – differenciáltan, az érintettek körében 3–15% közötti többletjövedelmet jelentve kerül sor. > A családtámogatási rendszer teljes átalakítása révén megduplázódott a családi pótlék átlagos ös�Újabb közel 10%-kal emelkedik a saját jogú elszege. A jövő évi, összesen 19,9 milliárd forintot látással nem rendelkező özvegyek nyugdíja. A kitevő emeléseknek köszönhetően pedig a csalákorábban 50%-os özvegyi nyugdíjjal rendelkedi pótlék megőrzi vásárlóértékét. Januárban átlazők ellátása 2006-ban 55%-ra nőtt, 2007-ben gosan 6,2%-kal emelkedik a gyermekes családok 60%-ra emelkedik. Az emelés mintegy 200 ezer egységessé vált – a rendszeres gyermekvédelmi nyugdíjast érint. támogatást, az adókedvezményt is magában fogA szolgálati idő hossza és nemek szerint diffelaló – támogatása, a családi pótlék összege. renciáltan emelkedik az 1988 előtt megállapított Családi pótlék gyermekenkénti összegének változása (2007. évi emelés átlagos mértéke 6,2%) 2002

2006

2007

Egy gyermek

3 800

11 000

11 700

Két gyermek

4 700

12 000

12 700

Három és több gyermek

5 900

14 000

14 900

Egy gyermek

4 500

12  000

12  700

Két gyermek

5 400

13  000

13  800

Három és több gyermek

6 300

15  0 00

15  900

Családban

10  500

21 000

22 300

Egyedülálló szülővel

10  500

23  0 00

24  400

Saját jogon ellátást kapó nagykorú

10 500

18 000

19  100

Házaspár-élettárs

Egyedülálló szülő

Tartósan beteg, fogyatékos gyermek



>

Nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatár. Januártól minden olyan gyermek jogosult lesz a kedvezmény igénybevételére, akik olyan családban él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 120%-át (jelenleg ez 110%), illetve az egyedülállók és beteg gyermeket nevelők esetében 130%-át (jelenleg 120%). A jövedelemhatár emelkedése bővíti a külön támogatásban részesülő gyermekek körét, jövőre várhatóan mintegy 600 ezer gyermek lesz jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében járó juttatásokra:



*

évente kétszer 5000-5000 Ft támogatásra;



*

ingyenes tankönyvre a közoktatás minden évfolyamán;



*

 bölcsődében, óvodában és az általános a iskola alsó tagozatában ingyenes, a közoktatás többi évfolyamán 50%-os étkezési kedvezményre.



>

A nyugdíjak év eleji, 4%-os emelkedésének megfelelően 25 800 Ft-ról 26 830 Ft-ra emelkedik a gyes összege. A gyes vásárlóértéke jövőre kis mértékben, csupán a reálkeresetcsökkenés mértékének felével mérséklődik. A gyed átlagos összege az idei átlagkereset-növekedésnek megfelelően 7,2%-kal nő, míg felső határa a minimálbér-emelés mértékét követve 5%-kal emelkedik. (A gyed felső határa a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.)

Országreform– minőség, igazságosság, fenntarthatóság Az elmúlt 16 évben gyökeresen átalakult Magyar- sének megfékezéséről. Az államreform célja olyan ország gazdasági-politika rendszere. A parlamenti új, modern állam megteremtése, amely: demokrácia, a versenyre épülő piacgazdaság, az euroatlanti integráció alapvető változásokat hozott • a közös adóforintjaink jobb, hatékonyabb felaz emberek életében. Milliók tanultak meg alkalhasználásával minőségi szolgáltatásokat nyújt mazkodni az új lehetőségekhez és kihívásokhoz, polgárainak; szembesültek a változás, a változtatás állandó kényszerével. E nagy átalakulás azonban szinte érintet- • igazságosabbá teszi a közpénzből finanszírolenül hagyta az állam intézményeit, belső viszonyait zott szolgáltatások, támogatások elosztását, és az általa vállalt feladatok sokaságát az egészmegteremti az egyenlő hozzáférés lehetőségét, és segíti a leszakadók felzárkózását; ségügytől a közigazgatásig, az oktatástól a szociális ellátórendszerig. De érintetlenül hagyta az állam és polgárai közötti viszonyt is, nem került sor a ma- • biztosítja a közszolgáltatások fenntartható finangán- és közfelelősség újrafogalmazására sem. Miszírozásának feltételeit. közben gyökeresen átalakult az ország politikai és gazdasági szerkezete, az emberek ma is ugyanúgy A reformok egyúttal minden területen újrafogalmaza mindenható, gondoskodó államtól várják gond- zák, világosan meghatározzák az egyén és a közösjaik megoldását, mint évtizedekkel korábban. A régi ség felelősségét, kötelezettségét. Országreform kezfeladatai mellé mindig új és új szerepeket magára dődött, mert nem csak az állam változik, de az állam, vállaló és azokat a régi módon megoldani próbá- valamint az állam szolgáltatásait igénybe vevő és azt ló állam egyre drágábban működik, egyre kevésbé adóforintjaiból finanszírozó állampolgár viszonya is. A képes a tőle elvárt színvonalú szolgáltatásokra, és változások olyan új társadalmi kultúra és értékrend kimég kevésbé a versengő piacgazdaság teremtette alakítását szolgálják, aminek mentén az önmagáért és szociális gondok, társadalmi különbségek érdemi a közösségért is felelősséget viselő állampolgár nem enyhítésére. a közterhek alóli kibújást, hanem azok jövedelmeivel arányos megfizetését tekinti kötelességének; nem paBár régóta felismert szükségszerűség az állam zarló felhasználója a közpénzekből finanszírozott szolintézményeinek modernizálása, az elmúlt másfél gáltatásoknak, hanem értéküket ismerve felelősen évtizedben minden kormány kerülte az emberek dönt azok igénybevételéről, nem a megkülönböztetett mindennapi viszonyaiban konfliktusokkal is járó ellátáshoz való hozzájutás kiskapuit keresi, hanem változtatásokat hozó reformokat. Leggyakrabban a tiszteletben tartja, hogy pontosan olyan jogok illetik puszta költségvetési megszorító intézkedéseket il- meg, mint a többieket. lették a reform szóval, és csupán néhány területen került sor átfogó változásokra, de ezek is olyanok A kormány eltökélt az országreform megvalósításávoltak, amelyek nem vagy csak időben elhúzódva, ban. Ezt mutatja, hogy megalakulását követően korhosszabb távon jártak érdekütközésekkel (igazság- mányzati reformműhelyként azonnal létrehozta az ügyi reform, nyugdíjreform). Igaz ez az első Gyur- Államreform Bizottságot. A bizottság – amelynek muncsány-kormány tevékenységére is, amely a 100 lé- kájában miniszterek, kormányzati és független szakpés programjával ugyan számos területen indított értők egyaránt részt vesznek – nemcsak véleményezi, el érdemi változásokat, de nem kezdte meg a nagy koordinálja az egyes területeken folyó munkát, de kezátrendezésekkel együtt járó strukturális reformokat. deményezéseivel, a már eldöntött kérdések végrehajtásának folyamatos monitoringjával serkenti is a szükA második Gyurcsány-kormány szakított elődei séges változások mielőbbi megvalósulását. fontolgató, konfliktuskerülő és éppen ezért végül semmittevő politikájával, és az állam működésének A tárcák és az Államreform Bizottság összehangolt valamennyi területére kiható változásokat, államre- munkájának köszönhetően a kormány alig fél év alatt formot indított el. Az államreform – szemben az em- olyan horderejű változások sorozatát indította el a berek rossz tapasztalatai miatt kialakult képzettel, 800 ezer alkalmazottat foglalkoztató és az ország jömiszerint a reformok számukra csak újabb terheket vedelmének több mint felét újraelosztó állam egész hoznak – sokkal többről szól, mint az állami kiadá- tevékenységében, amire az elmúlt 16 évben még sok eddig korlátozhatatlannak bizonyult növekedé- nem volt példa.

Reform a közigazgatásban

•

A kormányprogram gyökeres változtatásokat hirdetett meg a hatalmasra duzzadt központi közigazgatásban, az 1990 óta változatlan struktúrában, szétaprózva működő önkormányzatokban, de az emberek bizalmából sokat vesztett politikai intézményrendszer megújításában is.

A központi közigazgatásban – amelynek szabályozása alapvetően a kormány hatásköre, illetve az érintett törvények módosításához elég a kormánytöbbség támogatása – a kormány az elmúlt hónapokban lényegében mindazokat a döntéseket meghozta, amelyek alapvetően változtatják meg az igazgatás struktúráját, belső világát, érdekeltségi viszonyait, teljesítményét, és nem utolsósorban mérséklik a fenntartás költségeit.

Az ellenzék elutasítása miatt jórészt sikertelennek bizonyultak a politikai intézmények megújítására irányuló kezdeményezések is. A választásokat követően a kormánypárti frakciók többpárti tárgyalásokat kezdeményeztek a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, a választási törvény módosításáról, az összeférhetetlenség és a mentelmi jog szigorúbb szabályozásáról, az átlátható és ellenőrizhető pártfinanszírozásról. A kormánypártok kezdeményezését az ellenzék nem támogatta, csupán néhány területen sikerült változásokat elérni: •

•

•

Szigorúbbá váltak a vezető köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

A kormány szándékai ellenére azonban nem kapták meg az ellenzék, így a parlament kétharmadának támogatását azok a javaslatok, amelyek hasonló gyors változásokat eredményezhetnének az önkormányzatok világában. Bár e területen is érdemi változások indultak el, ezek nem rendezik át alapvetően a mára elavult érdekeltségi és intézményi struktúrát.

A közigazgatásban és az önkormányzatoknál elindult változások – párosulva a közszféra más területein, Szigorodtak az országgyűlési képviselők tiszte- így az egészségügyben, az oktatásban megkezdett reformokkal – biztosítják, hogy javuló szolgáltatási letdíjának és költségtérítésének szabályai. színvonal mellett a közszféra működtetésével kapSzigorúbb szabályok előírásával összességé- csolatos személyi-dologi kiadások összes jövedelben csökkent a települési önkormányzatok kép- münknek évről évre csökkenő arányát tegyék ki, az úgynevezett bürokratikus kiadások mérséklése jeviselőinek tiszteletdíja. lentse az egyensúly helyreállításának fő eszközét. Kizárólag az alkotmányban nevesített tisztségviselőkre szűkült a mentelmi jogban részesülők száma, és egységessé vált a szabályozás.

A közszféra folyó működési kiadásai a GDP %-ában

¥­ ¤

« ¤

¥¦

¥« ¨

ª ¤

¥¥ ¨

¥ª ¥

¥© ª

¥© ¦

© ª

© ¨

© ¦

¥¤ ©

¥¤ ¦

¶cæÙߔcç”ÞXæéàcßÕÝß

¥¤ æéߔcç”çîãàÛXàèÕèXçãߔêXçXæàXçÕ

¦¤¤ª

¦¤¤«

¦¤¤¬

¦¤¤­

¦¤¥¤

1. Kisebb létszám, hatékonyabb szervezetek, új követelmények a központi közigazgatásban

már régóta létező – valódi, az ügyfél elégedettségét szem előtt tartó teljesítménykövetelmények megfogalmazását és folyamatos értékelését. • Szervezeti átalakulás, kisebb létszám

A közigazgatási reform célja a fejlődést akadályozó lassú és bürokratikus ügyintézés helyett az állampolgárok, a vállalkozások ügyeinek gyors és szakszerű intézése, a közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása, a hozzáférés területi különbségeinek kiegyenlítése. Mindez egyszerre követeli meg a mai túlhierarchizált és túltagolt szervezetek ésszerű átalakítását, az abban foglalkoztatottak létszámának csökkentését és a közigazgatásban dolgozókkal szemben – a versenyszférában

>

A kormány a Miniszterelnöki Hivatalt is beleértve 15-ről 12-re csökkentette a minisztériumok számát. Eltérően a korábbi – a létszám növelésével járó – átszervezésekkel, most a feladatok és funkciók újragondolásával a minisztériumokban foglalkoztatottak létszáma több mint 20%-kal csökkent. A minisztériumok új irányítási struktúrája és a vezetési szintek csökkentése eredményeképpen ennél is lényegesebben, 50%-kal csökkent a felső szintű vezetők – államtitkárok, főosztályvezetők – száma.

A minisztériumokban foglalkoztatottak száma (fő) 2006. évi eredeti létszám

2007. évi tervezett létszám

Létszám változása

Miniszterelnöki Hivatal

814

644

-170

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

753

415

-338

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

679

452

-227

Honvédelmi Minisztérium

650

499

-151

Megnevezés

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

609

460

-149

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

884

581

-303

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

455

412

-43

Külügyminisztérium

735

654

-81

Oktatási és Kulturális Minisztérium

845

604

-241

Egészségügyi Minisztérium

331

244

-87

Pénzügyminisztérium

594

548

-46

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

587

449

-138

7936

5962

-1974

Összesen



A kormány döntött egy új kormányzati negyed kialakításáról. A ma szétszórt, elavult, eredetileg más célt szolgáló épületekben összesen mintegy 330 ezer négyzetméteren működő minisztériumok egy, a jelenlegi terület csupán felét kitevő korszerű épületegyüttesbe költöznek majd. Az új kormányzati negyed nem csupán a működési költségek érdemi csökkentését eredményezi – a meglévő épületek eladásából származó mintegy 100 milliárdos bevétel mellett a korszerű irodaépületekben

a négyzetméterenkénti bérleti és üzemeltetési díjak a felét teszik ki a minisztériumok által ma használt ingatlanok fenntartási költségeinek –, de egyúttal hatékonyabbá és közvetlenebbé teszi mind a minisztériumokon belüli, mind a minisztériumok közötti együttműködést. A helyszín kijelölésére kiírt pályázat november elején lezárult, a bíráló bizottság által alkalmasnak minősített három helyszín közül a kormány a Nyugati pályaudvar környékét választotta ki. A

si költségek, az alacsonyabb beszerzési árak, egységes normatívák miatt 25–40%-os megta-

tervpályázat és a megvalósítás idejét figyelembe véve a minisztériumok várhatóan 2009-től kezdhetik meg az új kormányzati negyed birtokbavételét.



>

>

Új lendületet kapott a korábbi törekvések ellenére ma is szétaprózott és sokszor felesleges párhuzamosságot mutató költségvetési intézményrendszer átalakítása. A 2006 elején az országban működő 823 költségvetési szerv a már folyamatban, illetve kidolgozás alatt lévő átszervezések eredményeképpen mintegy harmadával, 500–600 intézményre csökken. A változás kiterjed többek között a közigazgatási hivatalok, az ÁNTSZ, az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervezetek, a munkaügyi szervezet regionális átszervezésére, a ma párhuzamosan, egymás mellett működő agrár-szakigazgatási szervezetek megyénként egy hivatalba történő összevonására, de például a schengeni csatlakozást követően a rendőrség és a határőrség összevonására is. Az állam tulajdonosi részvételével működő nem költségvetési szervek (alapítványok, közalapítványok, közhasznú és gazdasági társaságok) száma a jelenlegi 300-ról várhatóan mintegy egyötödével csökken.  007 januárjától megkezdődik azoknak a köz2 ponti szolgáltató szervezeteknek a kiépítése, amelyek fokozatosan átveszik a minisztériumok eddig párhuzamosan működtetett szolgáltatásait, és ezeket a jövőben nem csupán kisebb költséggel, de magasabb színvonalon biztosítják.



*

A Kormányzati Személyügyi Központ nyújt segítséget a minisztériumok humánpolitikájának megújításához, az új kiválasztási, teljesítményértékelési, képzési és továbbképzési rendszerek bevezetéséhez.



*

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 2007 végéig a feladatok fokozatos átvételével központilag biztosítja a minisztériumok és intézményeik informatikai, ellátási, ingatlanüzemeltetési, karbantartási, fejlesztési, közbeszerzési feladatait, az üdültetéshez, oktatáshoz szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások egységes biztosítása nemzetközi tapasztalatok alapján a minőség javulása mellett a kisebb működé-

karítással jár.

*

Az Elektronikus Közszolgáltatások Központja látja el az elektronikus közigazgatás elterjesztésének irányítását és felügyeletét, a központi fejlesztések megvalósítása mellett koordinálja az ágazati fejlesztéseket, irányítja a hálózatok működését.



*

A Magyar Államkincstár az illetmény-számfejtési rendszer egységessé és hatékonyabbá tételével fokozatosan a pénzügyi szolgáltatások és információk központjává válik.



>

A már végrehajtott, illetve elhatározott tevékenységi és szervezeti átalakítások eredményeként a központi költségvetési szervek 2007-ben az idei 289 ezer fő helyett ennél 15 ezerrel kevesebb, 274 ezer fő foglalkoztatásával számolhatnak.





A foglalkoztatási lehetőség csökkenése azonban ennél több, mintegy 17 ezer fő, tekintettel arra, hogy vannak területek, ahol a feladatokhoz igazodóan jövőre emelkedik a foglalkoztatottak száma, így



*

 z Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál az a illetékhivatalok és feladataik helyi önkormányzatoktól való átvétele, illetve az ellenőrzési tevékenységek erősítése érdekében 1850 fővel,



*

 z Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az a informatikai rendszerek fejlesztése érdekében 280 fővel.





A még vizsgálat alatt álló szervezeti intézkedések, valamint a haderőreform előrehaladásával a központi költségvetési szervezeteknél 2007-ben várhatóan további mintegy 4 ezer fővel csökken az engedélyezett létszámkeret. Így például a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozók létszáma úgy csökken 2007 végéig további 2 ezer fővel (a jelenlegi mintegy 30 ezer főről kevesebb mint 25 ezerre), hogy eközben a csapatoknál ténylegesen szolgálatot teljesítők létszáma a mai kevesebb mint 16 ezer főről közel 20 ezerre emelkedik. A haderőreform ugyanis a minisztériumi háttérintézmények, a honvédség vezető és támogató szervezeteinek csökkentését, de egyben az ország védelmi erejének erősítését szolgálja.

A központi költségvetési szervezetek létszáma (fő) Megnevezés

2006. évi eredeti létszám

2007. évi tervezett létszám

Létszám változása

1360

1338

-22

Közbeszerzések Tanácsa

81

83

2

Köztársasági Elnökség

58

58

0

Alkotmánybíróság

122

110

-12

Országgyűlési Biztosok Hivatala

148

145

-3

Állami Számvevőszék

618

598

-20

Országgyűlés

10 812

10 812

0

Magyar Köztársaság Ügyészsége

3952

3945

-7

Miniszterelnökség

2087

1894

-193 -39

Bíróságok

166

127

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

3950

3973

23

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

5566

4396

-1170

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

15 888

12 833

-3055

Honvédelmi Minisztérium

29 682

26 552

-3130

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

64 342

62 213

-2129

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

8717

7283

-1434

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

7190

6672

-518

Külügyminisztérium

1894

1750

-144

EU Integráció

166

241

75

59 547

58 577

-970

Egészségügyi Minisztérium

24 821

22 272

-2549

Pénzügyminisztérium

23 736

25 190

1454

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

560

479

-81

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

8273

7933

-340

116

114

-2 -201

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Gazdasági Versenyhivatal Központi Statisztikai Hivatal

1774

1573

Magyar Tudományos Akadémia

5394

5666

272

281 020

266 827

-14 193

ONYF

4092

3872

-220

OEP

4071

3120

-951

289 183

273 819

-15 364

Összesen

Mindösszesen

• Új teljesítménykövetelmények, minőségi közszolgáltatás

A közszolgáltatások minőségének javítása a szervezeti keretek megújítása mellett elkerülhetetlenné teszi, hogy – mint a versenyszférában már régóta – a közszférában is az alkalmasság, a teljesítmény legyen az ott dolgozók alkalmazásának és munkájuk értékelésének kritériuma. Az elmúlt hónapokban az érdekképviseletek bevonásával elindult a közszféra alkalmazási szabályait tartalmazó törvények módosítását előkészítő munka, és az Országgyűlés várhatóan a jövő év első felében hozhatja meg a szükséges dön-

téseket. A tervezett változtatások rugalmasabbá fogják tenni a közszféra foglalkoztatási, bérezési szabályait, hogy azok a mainál nagyobb lehetőséget adjanak

>

a feladatok, követelmények meghatározására,



>

 teljesítményértékelésen alapuló anyagi a elismerésre,



>

 z alkalmasság alapján történő kiválasztásra a és alkalmatlanság esetén a munkaviszony megszüntetésére, a rugalmasabb foglalkoztatási formák elterjedésére (próbaidő, versenyalapú

kiválasztás, pályázati kötelezettség, felmentési szabályok),

>

•

 települési önkormányzatok kötelező feladatainak a többcélú kistérségi társulásban történő ellátását,

 rugalmasabb munkaerő-gazdálkodásra (tar- • a körjegyzőségek megerősítését, ennek keretéa ben az ezer fő alatti települések önálló hivatali talékállomány). A mai formális és következmészervezetének megszüntetését. nyek nélküli minősítési rendszer helyett 2007 elejétől a központi közigazgatás 1000 vezetőA kétharmados többséget igénylő javaslatot az eljére, a második félévtől pedig a teljes központi lenzék támogatásának hiányában az Országgyűlés közigazgatásra kiterjedően bevezetésre kerül a nem fogadta el. Ez az önkormányzati reform folyakompetencia alapú teljesítményértékelés. Az új matát lassítja, de nem állítja meg. A kormány minértékelési rendszerben a munkaköri feladatok teljesítése adja az elérhető pontok 20%-át, a ki- den hatáskörébe tartozó és csupán a kormánypárti emelt és többletfeladatok teljesítése a 40%-át, többség támogatását igénylő változtatással ösztönés jelentős, 40%-os súlyt képvisel az ún. kom- zi az önkormányzati szolgáltatások mainál hatékopetenciák, készségek, mint például a vezetői, nyabb, színvonalasabb ellátását biztosító kistérségi és regionális összefogást. együttműködési képesség, a munkatársak iránti empátia alapján történő értékelés. Az értékelés képezi majd az alapját a teljesítményjuttatás- • Növekvő szerepet kapnak a régiók a fejlesztési döntésekben, az egészségügyi ellátás megnak, ami az eddigi – a 13. havin felüli – jutalmaszervezésében, a közúthálózat fenntartásában zás helyére lép. A formális értékelés elkerülése és fejlesztésében, a helyközi autóbusz-közlekeérdekében előzetesen meghatározzák, hogy az dés működtetésében. A regionális fejlesztési taértékeltek hány százaléka kaphat kiváló, elvárt nácsok mellett a közigazgatási hivatalok régiós vagy gyenge minősítést.

átszervezése is a regionális összefogást erősíti.

2. Változó önkormányzatok

•

A kormány megalakulását követően átfogó javaslattal fordult a parlamenti pártokhoz az 1990 óta változatlan önkormányzati rendszer és ennek alapján a helyi-területi közigazgatás reformját kezdeményezve. A 3200 helyi önkormányzatra és a megyei önkormányzatokra osztott önkormányzati rendszer ma már akadálya a helyi feladatok hatékony és színvonalasabb ellátását biztosító kistérségi összefogásnak, centralizációnak, de akadálya a ma túlsúlyos központi közigazgatás érdemi decentralizációjának, annak, hogy a feladatokat meg lehessen osztani a ma még nem létező regionális önkormányzatokkal. • A kormány az alkotmány és az önkormányzati törvény módosításával kezdeményezte: •

a regionális önkormányzatok megalakítását,

•

 egyei jogú városok helyett kiemelt szerepkör- • m rel nagyvárosok kiválasztását,

•

 fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti a új munkamegosztást,

Az önkormányzati finanszírozási rendszer 2007ben tovább erősíti a települések önkéntes többcélú kistérségi társulását. A 2006. évben 15,4 milliárd forint, 2007-ben már 18,3 milliárd forint szolgál az összefogás támogatására. A többletforrás elsősorban a közoktatási és szociális intézmények közös fenntartását ösztönzi, kiemelt támogatást biztosít a többcélú kistérségi társulásoknak abban az esetben, ha átveszik az intézmények fenntartását. A kistérségi együttműködés az előfeltétele, hogy ésszerű ráfordítások mellett javulhasson az önkormányzati intézmények által nyújtott szolgáltatások minősége. Megkezdődött a különböző ágazati törvények által az önkormányzatokra ruházott kötelező feladatok felülvizsgálata. Az értelmetlen vagy a helyi szinten elláthatatlan feladatok előírásának megszüntetésével lényegesen bővülhet az önkormányzatok mozgástere. Elindult a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata. Az eddigi vizsgálat alapján a szolgáltatások színvonalas, hatékony ellátása érdekében a hatáskörök mintegy 60%-át kellene az ügyfelek számára könnyen elérhető módon a kistérségi szintre te-

lepíteni. Tekintettel arra, hogy ez számtalan törvényben és kormányrendeletben előírt feladatot érint, a hatáskörök áttelepítésének első lépcsőjére 2008-tól kerülhet sor.

3. Fejlesztés – a közigazgatási szolgáltatások minőségének javítása Az állam működési kiadásainak csökkentése, a meglévő források ésszerűbb felhasználása, az új teljesít-

ménykövetelmények párosulni fognak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, a szolgáltatások minőségét javító fejlesztésekkel. Az elkövetkező hét évben összesen 140 milliárd forint szolgálja új típusú intézmények kialakítását, a közigazgatásban dolgozók képzését, korszerű munkaszervezési módszerek, az elektronikus és egyablakos ügyintézés elterjesztését, a nagy nyilvántartási rendszerek összekapcsolását, vagyis az állampolgároknak nyújtott színvonalas közigazgatási szolgáltatásokat a nap 24 órájában, a hét minden napján.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közigazgatási reformot támogató fejlesztései Támogatás összege (milliárd Ft-ban)

Államreform program Jogalkotás minőségének javítása, szervezetfejlesztés, tudásháttér

22,0

Utánpótlás, teljesítményalapú karrier, elkötelezettség erősítése

5,8

Központi közigazgatás fejlesztése

13,3

Összesen

41,1

Elektronikus közigazgatás fejlesztése Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok létrehozása, szolgáltatások egyszerűsítése, elektronizálása, intézményfejlesztés

30,4

Közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése, ügyintézési pontok létrehozása

46,5

Központi fejlesztések

22,6

Összesen

99,5

Közigazgatási fejlesztések összesen

140,6

Reform az egészség­ ügyben Élenjáró európai színvonal és minimális követelményeknek sem megfelelő intézmények; 10 millió szolgáltatást igénybe vevő és 3,5 millió járulékfizető; szükségesnél több kórházi ágy és alulfinanszírozott kórházak; a jelentős béremelés ellenére is szerény jövedelmek és sok tízmilliárd forintos hálapénz; vágtató gyógyszerkiadások és látványos pazarlás; egyenlő jogok és hatalmas különbségek; növekvő egészségügyi kiadások és az európainál lényegesen rosszabb egészségügyi mutatók – ezek az ellentmondások jellemzik a magyar egészségügyet immár évtizedek óta. Az egészségüggyel ma joggal elégedetlen az is, aki benne dolgozik, és az is, aki gyógyulni szeretne. Az elmúlt másfél évtizedben azonban egyik korábbi kormány sem vállalta fel, hogy a sok egymásnak feszülő és ellentmondó érdekkel és az ezek mentén kialakult érdekcsoportokkal szemben a szervezeti-felelősségi-érdekeltségi rendszer átalakításával tiszta viszonyokat teremtsen. S bár a 100 lépés programjával a kormány 2005-ben már felismerte, hogy létre kell hozni a valódi biztosítási alapon működő egészségügyi rendszert, és megtette az első lépéseket, a valóban lényeges, az egészségügy minden elemét érintő átfogó reformot már a második Gyurcsány-kormány indította el 2006 nyarán. Az egészségügy reformjának célja, hogy a rendszer valamennyi szereplője, az állam, a biztosító, a biztosított, az ellátás igénybevevője, az egészségügyi szolgáltató, a gyógyszergyártó és -forgalmazó felelősségének, kötelezettségének, jogainak pontos meghatározásával és érdekeltségi viszonyainak átalakításával:

A kormány nyáron társadalmi vitára bocsátotta az egészségügy Zöld Könyvét, amely nyíltan feltárta a régóta szőnyeg alá söpört gondokat, és bemutatta a lehetséges válaszokat is. A minden korábbinál szélesebb körű vita lezárását követően, annak tapasztalataira is építve határozta meg a kormány az egészségügyi reform fő irányát, menetrendjét, és döntött annak első lépéseiről. Az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései, a parlament által már elfogadott, illetve még az idén elfogadásra kerülő reformtörvények és az elkövetkező évek már az új követelmények mentén, az új célokat szolgálva megvalósuló fejlesztései együttesen hozzák majd létre a mindenki számára jobb feltételeket és a betegek számára több egészséget biztosító modern egészségügyi ellátást.

1. Az egészségügyi ellátás biztosítási jellegének megerősítése Ma mindenki, függetlenül attól, hogy eleget tesz-e, és valóságos jövedelme alapján tesz-e eleget járulékfizetési kötelezettségének, az ellenőrzés hiánya miatt lényegében az egészségügyi szolgáltatások teljes körét igénybe veheti, és a pénzzel vagy kapcsolati tőkével rendelkezők szűk csoportja a szélesre tárt kiskapuk révén külön térítés nélkül tarthat igényt megkülönböztetett ellátásra. A már elfogadott és még az idén elfogadásra kerülő új törvényi szabályok pontosan, átláthatóan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetési kötelezettség mellett, milyen szolgáltatások illetik meg, és megteremtik az ellenőrzés intézményi feltételeit. • A járulékfizetők körének bővítése, a járulékfizetési fegyelem megerősítése

•

javuljon az egészségügyi ellátások minősége,

•

mindenki számára – lakóhelyétől, szociális hely- zetétől függetlenül – biztosítsa a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét,

A biztosítás megerősítésének egyik előfeltétele, hogy ne lehessen kibújni a járulékfizetés alól, ne lehessen a tényleges jövedelmeknél alacsonyabb befizetéssel letudni a kötelezettséget.

•

teremtse meg az egészségügyi ellátás hosszú távon fenntartható, biztonságos finanszírozásának feltételeit.

>



Az új szabályok rögzítik, hogy az egészségbiztosítás teljes körű szolgáltatásaira csak azok a biztosítottak jogosultak, akik járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tesznek, illetve akik

helyett – gyermekek, nyugdíjasok, szociális támogatásban részesülők széles köre – a költségvetés teljesít befizetést. A biztosítotti jogviszony meglétét, a befizetést új informatikai rendszer fejlesztésével ellenőrzi az állam. Abban az esetben azonban, ha a dolgozótól levonták a járulékot, és a befizetés elmulasztása a munkáltatót terheli, a biztosított továbbra is részesülhet a természetbeni egészségügyi ellátásokban.

>

Szélesedett a járulékfizetésre kötelezettek köre.



*

A jövőben járulékfizetés alapján az őstermelők is jogosulttá válnak a nyugdíj- és egészségbiztosítási szolgáltatásokra.





*

>

Azok után az eltartott közeli hozzátartozók után is kell a minimálbér 9%-ának megfelelő – 2007-ben 5895 Ft – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, akik más jogcímen nem rendelkeznek biztosítási jogosultsággal (például felnőtt, nem tanuló gyermekek, munkanélküli vagy gyermekgondozási ellátásban nem részesülő aktív korú házastársak után). Annak érdekében, hogy az eltartott után fizetendő járulék ne jelentsen méltánytalan terhet, a szociális helyzetük alapján már ma is teljes egészében mentesítettek – így a gyermekek, a nyugdíjasok, a különböző szociális ellátásban részesülők, a nyugdíjminimum alatti egy főre jutó jövedelemből élők – köre kiszélesedik a nyugdíjkorhatárt betöltött és az 50%-ban csökkent munkaképességű eltartottakkal. Azokban a családokban pedig, ahol az egy főre jutó jövedelem ugyan meghaladja a nyugdíjminimumot, de kevesebb, mint a minimálbér, a család egy főre jutó tényleges jövedelme alapján kell eleget tenni a fizetési kötelezettségnek. Szélesedett a járulékalap. A tényleges jövedelemhez jobban igazodó járulékfizetés biztosítása – a járulékfizetés alóli kibújás lehetőségének szűkítése – érdekében a minimum járulékalap a mindenkori minimálbér kétszeresére (jövőre 131 000 Ft-ra) emelkedett. Azok után azonban, akik ennél kevesebbet keresnek, bejelentést követően a tényleges jövedelem alapján kell a járulékokat megfizetni.

• A biztosítási szolgáltatások pontos meghatározása, biztosítási csomagok

A biztosított járulékfizetési fegyelmének megerősítése mellett elengedhetetlen az is, hogy pontosan meghatározzák, hogy a befizetett járulékok fejében a biztosító milyen szolgáltatások teljesítésére köteles, és melyek azok a szolgáltatások, amelyeket már csak külön térítés ellenében biztosít. Egyúttal meghatározásra került azon egészségügyi szolgáltatások köre is, amelyeket az állam – a biztosítási jogviszonytól függetlenül – mindenki számára biztosít.



>

Az alapcsomag azokat az ellátásokat – mentés, sürgősségi ellátás, anya- és csecsemővédelmi, valamint járványügyi szolgáltatások – foglalja magába, amiket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak minősül-e. Az alapcsomagban nyújtott ellátások fedezetét biztosított esetében az Egészségbiztosítási Alap, míg a nem biztosított személy esetében a központi költségvetés fedezi.



>

A biztosítási csomag tartalmazza az egészség megőrzéséhez és a gyógyuláshoz szükséges egészségügyi szolgáltatások teljes körét, kivéve a térítésköteles csomagba tartozó különleges és kényelmi szolgáltatásokat. E csomag szolgáltatásait – meghatározott szakmai-finanszírozási protokollok és beutalási rend alapján – a biztosításra jogosultak vehetik igénybe jelképes önrész megfizetése (vizitdíj, kórházi napidíj) mellett. Azoknak, akiknek nincs biztosításuk, vagy járulékfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, az alapcsomagon túli szolgáltatásokért meg kell fizetniük a teljes térítési díjat. A biztosítási csomag csak a biztosító által meghatározott eljárási rend alapján igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik, ezért részleges térítési díjat kell fizetniük azoknak a biztosítottaknak is, akik például beutaló nélkül vesznek igénybe szolgáltatást, vagy választott orvoshoz ragaszkodnak.



>

A térítésköteles csomagba tartoznak azok az ellátások, amelyekért a biztosítottnak is fizetnie kell. Ez a csomag tartalmazza az egészséggel, a gyógyulással közvetlenül nem összefüggő kényelmi többletszolgáltatásokat, különleges igényeket (pl. különszoba, plasztikai műtétek, detoxikálás).

• Nyilvános várólisták – a gyógyulás esélyegyenlőségének megteremtése

 annak olyan, nem életmentő egészségügyi V beavatkozások, vizsgálatok, amelyekhez a kapacitások szűkössége miatt a nálunk sokkal gazdagabb országokban is csak várakozási idő után jutnak hozzá a betegek. Így van ez Magyarországon is, de a mai kusza viszonyok között jórészt kapcsolatokon, a kerülőutak megkeresésén és a hálapénzen múlik, hogy ki mikor juthat hozzá a szolgáltatáshoz. Ennek következménye, hogy miközben minden biztosítottnak azonos joga van a gyors gyógyuláshoz, közel sincs azonos esélye arra, hogy ezt érvényesítse. A jövőben nyilvános várólisták fogják megteremteni a szükséges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlő esélyét minden biztosított számára. A várólistára való felkerülés időpontja szerint lesz jogosult mindenki az ellátásra, és attól eltérni csak megfelelő orvosi indokkal, a biztosító vagy a létrejövő felügyelet engedélyével lehet.

2. Önrészfizetés és számlaadási kötelezettség bevezetése – a betegek tájékozottságának és felelősségének megerősítése A jövőben az egészségügyi szolgáltatásokhoz kötődően új kötelezettségek terhelik mind a betegeket, mind a szolgáltatókat. Az igénybe vett egészségügyi ellátásokért ugyan a tényleges költségekhez képest szimbolikus összegben, de a biztosítottaknak is kell önrészt fizetniük, a háziorvosnál és a szakrendelőkben 300 Ft vizitdíjat, a kórházakban napi 300 forint napidíjat. Cserében a szolgáltatók kötelesek lesznek – 2007-től a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban, 2008-tól a járóbeteg-szakellátásban is – az ellátásról annak teljes térítési díját bemutató elszámolási nyilatkozatot, számlát adni, aminek teljesítését a beteg igazolja. A két intézkedés együttes hatására:

• Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása – az ellenőrzés intézményes garanciájának megte- • remtése

 betegek az általuk igénybe vett ellátás ténylea ges költségeit ismerő, annak teljesítését igazoló szolgáltatásvásárlóvá válnak,

 007 januárjában létrejön az Egészségbiztosítá2 si Felügyelet, amely a jövőben ellenőrzi a befize- • csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozátések teljesülését, a járulékok felhasználásának sok száma, ezzel nő az ellátás hatékonysága, szabályosságát és hatékonyságát, a szolgáltatók működését, az általuk nyújtott szolgáltatások • több pénz kerül az egészségügybe, mert a díj a minőségét. A Felügyelet feladata lesz a szolgálszolgáltatónál marad, tatást igénybe vevők, a biztosítottak védelme és az egészségügyi ellátással kapcsolatos infor- • ha nem is szűnik meg, de visszaszorul a hálamációk lehető legteljesebb nyilvánosságának pénz. biztosítása. A szolidaritás elve alapján: •

A 18 éven aluli gyermekek és bizonyos ellátások – az alapcsomagba tartozó szolgáltatásokon túl a népegészségügyi szűrővizsgálatok, terhesgondozás, egyes tartós gyógykezeléshez kötött ellátások – mentesek lesznek a díjfizetés alól.

•

A szociálisan rászorulók juttatásaik megemelé- gazdaságossági törvény, amely a gyógyszerpiac sével kapnak támogatást a vizitdíj megfizetésé- valamennyi szereplőjének felelősségét pontosan meghatározza, így teremt rendet és átlátható viszohez: nyokat a gyógyszerpiacon.



>

A már korábban elhatározott nyugdíjemelésen felül:



*

 avi 300 Ft-tal emelkedik a nyugdíj legkisebb h összege (26 830 Ft-ról 27 130 Ft-ra) és ezzel együtt valamennyi a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás (gyes, gyet, ápolási díj, anyasági támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély);



*

 nyugdíjminimum és a nyugdíjminimum kéta szerese közötti nyugdíjjal rendelkezők havi 200 Ft-os nyugdíjemelésben részesülnek.



>

Havi 200 Ft kiegészítő támogatásra jogosultak a különböző álláskeresési támogatásban részesülők.



>

 00 Ft-tal emelkedik a saját jogon magasabb 3 összegű ellátásra jogosult 18 éven felüliek családi pótléka.



>

Az évi 20 alkalom feletti vizitdíj összege számlával, nyugtával igazoltan a helyi önkormányzatoktól igényelhető vissza, amire a költségvetés külön forrást biztosít.

3. Új szabályok a gyógyszerpiacon

• Gyártók és forgalmazók felelőssége

>

A gyógyszergyártók nagyobb felelősséget viselnek majd a gyógyszerkiadások féken tartásában: a jövőben kötelező rabattot (árkedvezményt) kell fizetniük a biztosítónak az általuk forgalmazott és támogatásban részesülő gyógyszertári termékek után. A rabatt mértéke a társadalombiztosítási támogatás termelői árral arányos részére vetített 12%-os befizetés. A gyártók részben vagy teljes egészében mentesülhetnek a befizetés alól, amennyiben egyes termékeik termelői árát csökkentik, és legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák.



>

A reklámozás és ismertetés (az orvoslátogatók tevékenysége) szabályainak szigorításával korlátozzuk az egészségügyi szempontból indokolatlan, kizárólag profitérdekeket szolgáló gyógyszerek terjedését. A gyártók orvoslátogatónként évi 5 millió forint befizetésére lesznek kötelezettek, és szigorú szabályok fogják rögzíteni, hogy milyen juttatásokat fogadhatnak el a gyártóktól a gyógyszerek rendelésére jogosult orvosok.



>

A gyógyszer-nagykereskedőket a gyógyszertárnak értékesített közfinanszírozott gyógyszerek nagykereskedelmi árréstömegére vetített 2,5%-os befizetési kötelezettség terheli.

A magyar egészségügyi ellátás minden gondja > A költségvetésben megállapított gyógykoncentráltan jelentkezik a gyógyszerpiacon. A szerkeret túllépése esetén érvényesülgyártók, a kereskedők, a biztosító, az orvosok és ni fog a kockázatmegosztás a biztosía betegek tisztázatlan felelősségi és érdekeltségi tó és a gyártó között. A gyógyszerkassza viszonyai miatt az elmúlt években szinte megállíthaelőirányzatának a fenti befizetésekkel csöktatlanul növekedtek a gyógyszertámogatásra fordíkentett túllépése esetén a többletkölt­ség tott közkiadások, miközben – ha lényegesen kisebb – a túllépés mértékétől függő sávos kockázatmértékben is – de a lakosság terhei is emelkedtek. megosztással – megoszlik a gyártók és a bizMindennek az eredménye, hogy hazánkban egésztosító között. ségtelenül magas, több mint egyharmad a gyógyszerre fordított kiadások aránya az összes egész- • Az orvosok felelőssége ségügyi kiadáson belül. A közös kockázatviselésben a gyógyszert felíró orA pazarló gyógyszerfelhasználásnak, a biztosító vosok is részt vesznek, hiszen ők azok, akik évente és a biztosított gyógyszerterhei további gyors nö- mintegy 400 milliárd forint elköltéséről döntenek. vekedésének kíván gátat vetni az új gyógyszer-







>

>

>

nanszírozott valamennyi gyógyszerért a beteg-

A már meghozott szabályok alapján a biztosító szigorúan ellenőrzi az orvosok gyógyszerfelírásának indokoltságát, a beteg támogatásra való jogosultságát, fokozatosan teljes körűvé válik az on-line ellenőrzés lehetősége. A háziorvosok olyan, a biztosító által minősített szoftvert kötelesek használni, amely megmutatja, hogy melyik az adott betegség gyógyítására szolgáló gyógyszerek közül a legolcsóbb.

nek minden esetben térítési díjat kell fizetnie. E korábban ingyenes körben is – a költségek érzékeltetésére számlához és készpénzforgalomhoz kötötten – minimális, 300 Ft-os térítési díjat kell fizetni.

>

A kórházból elbocsátásra kerülő betegeket – hacsak betegségük, állapotuk nem indokol mást – jellemzően generikus gyógyszerek további szedésére kell beállítani.

• A biztosító felelőssége

Minden betegnek mérlegelnie kell: ha ugyanolyan hatóanyagú, tehát ugyanolyan eredményt hozó gyógyszerek közül a drágábbat választja, akkor azért többet is kell fizetnie. A járulékokból gazdálkodó társadalombiztosítástól, végeredményben a többi járulékfizetőtől nem lehet elvárni, hogy két egyforma hatékonyságú gyógyszer közül a drágábbat nagyobb összeggel támogassa. A döntéséhez – a biztosítói szoftver segítségével – a háziorvos köteles a megfelelő információkat megadni.

Új, átlátható gyógyszer-befogadási és -támogatási szabályok teremtik meg a biztosító felelősségét a • A gyógyszerforgalmazó felelőssége biztonságos és fenntartható finanszírozású gyógyszerellátásban. Ennek értelmében a biztosító köte- A gyógyszerforgalmazók, a patikák felelőssége, hogy lessége: a betegek gyorsan, könnyen juthassanak gyógyszerekhez, és a jövőben e területen is jöjjön létre az árak csökkenését eredményező verseny. > a folyamatos fixesítés: az azonos hatóanyagú gyógyszerek körében a támogatás fix összegű meghatározása a legolcsóbb (referencia) termék árához igazítva,

>

 támogatott gyógyszerkör folyamatos felülvizsa gálata és az egészségügyi, költséghatékonysági szempontból nem indokolt támogatások megvonása,



>

 gyártói árajánlatok nyilvános (pl. interneten töra ténő) versenyeztetése,



>

 z olcsó generikus készítmények befogadásáa nak könnyítése,



>

 betegellátás színvonalának javítására, az orvoa si gyógyszerfelírási gyakorlat értékelésére, támogatására és alakítására alkalmas szigorú ellenőrzési rendszer működtetése,

• A beteg felelőssége

>

Megszűnik az eddig 100%-os támogatottságú gyógyszerek térítésmentessége (kivéve közgyógyellátottak esetében): az orvosi rendelvényre kiadható, a társadalombiztosítás által fi-



>

Többletszolgáltatás vállalása esetén könnyebbé válik a patikaalapítás.



>

A gyógyszerellátás biztonsága érdekében a nagy és nyereséges patikák befizetéseiből – amelyeknek éves árréstömege meghaladja a 30 millió forintot – nyújtott támogatás a kistelepülések patikáinak biztonságos működését fogja szolgálni.



>

A lakosság jobb, könnyebb gyógyszerhez jutása érdekében, szigorú szabályok mellett lehetővé válik egyes vény nélkül is kapható gyógyszerek patikán kívüli forgalmazása.

4. Új, korszerű intézményhálózat kialakítása A magyar egészségügyi ellátás talán legkritikusabb pontja, hogy ma túlságosan sok, elszórtan és sokszor a minimális egészségügyi követelményeknek sem megfelelően működő aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményt kell finanszírozni. Hazánkban másfélszer annyi a kórházi ágy, mint Európa fejlett országaiban (Magyarországon 100 ezer lakosra 600 aktív ágy jut,

míg az Európai Unió 15 legfejlettebb országában 400). Ma olyan intézményeket is életben tart a finanszírozás, amelyek nem képesek megfelelő színvonalú gyógyító munkára, és a fennmaradó forrás szűkössége miatt súlyos anyagi gondokkal küzdenek a betegeiknek a gyógyulás igazi esélyét kínáló intézmények. De nemcsak a források szétaprózása, hanem a gyógyulás esélye miatt is elkerülhetetlen a meglévő intézményhálózat átalakítása. Nemzetközi és hazai tapasztalatok is bizonyítják, hogy a kis kórházak – melyekből Magyarországon túlságosan is sok van – a gyógyulásnak jóval kisebb esélyét kínálják, mint azok, ahol nagy számban, korszerű körülmények között, gyakorlottabb orvosok gyógyítják ugyanazt a betegséget. (Ott, ahol nagy számban, évente 300–500 esetben gyógyítanak szívinfarktusos beteget, kétszer akkora a túlélés esélye, mint ahol 100-nál kevesebbet.)

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat úgy csökkenti a kórházi ágyszámot, hogy a regionális egészségügyi szükségletek alapján területileg differenciáltan osztja el a kapacitásokat. Ezzel, az egészségügyi intézményrendszer új struktúrájának kialakításával (súlyponti kórházak, területi kórházak, járóbeteg-központok, mentőállomások), valamint a követelmények pontos megfogalmazásával a kormány megteremti az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztésének alapjait. Az átalakulás eredményeképpen csökken a feleslegesen sok és drága aktív kórházi ágy, és ezek egy része a ma súlyos kapacitáshián�nyal küzdő krónikus (rehabilitációs, ápolási feladatokat ellátó) fekvőbeteg-ellátást fogja szolgálni.

A kórházi ágyak száma ¬¤”¦¤¤ «¥”§¤¤ ¦¤”¤¤¤ ¦«”¨¤¤

ª¤”¦¤¤

¨§”­¤¤

µßèlê”XÛíÕß

¿æyâÝßéç”XÛíÕß

¦¤¤ª

A kevesebb már önmagában több, mert a meglévő forrásokból több jut azoknak, akik már ma is színvonalas ellátást biztosítanak. A döntő változást azonban az hozza majd, hogy az elkövetkező évek hatalmas egészségügyi fejlesztései már az új követelményeknek megfelelően, a most kialakított struktúrát fejlesztve, a területi különbségeket mérsékelve valósulnak meg. Korszerű intézményi struktúra és fejlesztés együtt eredményezi majd az egészségügyi szolgáltatások színvonalának mindannyiunk által elvárt javulását.

¦¤¤«

technikával felszerelve, nagy tapasztalatú orvosokkal az adott térségben biztosítsák a súlyos vagy speciális, ritka betegségekben szenvedők színvonalas ellátását. A gyógyítás centrumaivá váló súlyponti kórházak egyben az év 365 napján 24 órában európai színvonalon és európai uniós szabályok szerint látják el a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. A súlyponti kórházak a számukra most meghatározott minimális ágyszám mellett a Regionális Egészségügyi Tanácsoknál további kapacitásokra is pályázhatnak.

• Súlyponti kórházak – 55 kilométeren belül mindenki számára elérhetők • Területi kórházak – 30 kilométeren belül mindenki számára elérhetők Várhatóan 39 kórház lesz kijelölve – az egyetemi klinikák, országos intézetek, megyei kór- A jelenlegi kórházak többsége a jövőben terüházak bázisán – arra, hogy a legmodernebb leti kórházként folytatja munkáját, amelyek ma-

vagy nem kielégítő a járóbeteg-szakellátás, ezt új gas színvonalon képesek a lakosság általános beruházásként megteremtse. A leépítendő aktív egészségügyi ellátását – így többek között a fekvőbeteg-kapacitások 20%-a már most is a tegyakori sebészeti ellátásokat, a szülészetet, a belgyógyászati feladatokat – biztosítani. A területi aránytalanságok kiegyenlítését, az ellátási hiányok megszüntetését szolgálja. rületi kórházak, illetve kapacitásaik egy része pedig krónikus ellátási feladatokat vesz át. • Alapellátás szakmai megerősítése Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat csak a regionális keret- Az egészségügyi ellátás hatékonyságának nöszámokat határozza meg. Ennek keretei között velésében a jövőben is meghatározó szerepük a Regionális Egészségügyi Tanácsok döntik el, lesz a háziorvosoknak. A háziorvosi rendelők dihogy a területükön élők legszínvonalasabb elláagnosztikai és terápiás lehetőségeinek bővítése, informatikai fejlesztése, a területi központokkal tása érdekében hogyan osztják el a rendelkezévaló együttműködés megerősítése teszi teljessé sükre álló kapacitásokat. az új, korszerű ellátórendszert. • Területi járóbeteg-központok – 20 kilométeren belül mindenki számára elérhetők

A súlyponti és területi kórházak bázisán jönnek létre a járóbeteg-szakellátás korszerű központjai, amelyek a szakrendelések többségét, a legfontosabb diagnosztikai vizsgálatokat és szűréseket a lakosság számára könnyen elérhető közelségben biztosítják. A jövő új szakellátási központjai egyben bázisaivá válnak a nappali kórházi ellátásnak, az egynapos sebészet elterjedésének is, ami ma már a fejlettebb országokban a kórházi ellátások jelentős részét kiváltja. Ahol még nincsen olyan mentőállomás, amelyik 15 percen belül biztosítani tudja, hogy kiér a segítségre szorulókhoz, ott ezt a területi központokhoz kapcsolódva kell kiépíteni. Az elkövetkező évek fejlesztéseinek feladata lesz, hogy azokban a kistérségekben, ahol ma nincs

5. Fejlesztés – minőségi, színvonalas egészségügyi ellátás

Az egészségügyi intézmények új struktúrája, a rendszer valamennyi szereplőjének új érdekeltségi és felelősségi viszonyainak kialakítása párosulva az elkövetkező évek fejlesztési programjával együttesen biztosítani fogja nemcsak az ellátás színvonalának növekedését, de azt is, hogy lényegesen csökkenjenek az ellátás színvonalában, a hozzáférés esélyeiben ma még meglévő hatalmas területi különbségek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a reform legfontosabb céljaihoz igazodva az elkövetkező években 400 milliárd forintot biztosít az egészségügyi infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztésére.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészségügyi reformot támogató fejlesztései Támogatás összege (milliárd Ft-ban)

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Kórházi ellátást kiváltó ellátási formák fejlesztése (regionális-kistérségi járóbeteg-központok, otthon ápolás)

54,5

Fekvőbeteg-ellátási intézmények struktúraváltása (szűrés, sürgősségi ellátás, kórház- és onkológiai hálózat fejlesztése)

281,7

Összesen

336,2

Egészségmegőrzés, társadalmi részvétel erősítése Munkahelyi egészségvédelem

8,0

Egészségfejlesztési, életmód programok

8,8

Szerkezetátalakítást szolgáló szakemberképzés, hálózatfejlesztés

46,0

Összesen

62,8

Egészségügyi fejlesztések összesen

399,0

Reform az oktatásban Az elmúlt másfél évtizedben oktatási rendszerünkben számos ellentmondás halmozódott fel. Miközben látványosan csökkent az egy pedagógusra jutó • tanulók száma, romlott a közoktatásból kikerülők tudásszintje. Miközben megnégyszereződött a felsőoktatásban tanulók létszáma, az intézmények egyre nagyobb arányban bocsátanak ki nem kielégítő tudású és rossz struktúrában képzett hallgatókat. Miközben emberek százezrei küzdenek elhelyezkedési gondokkal, a szakképzés alacsony színvonala • miatt a vállalkozások egyre kevésbé találnak képzett szakembereket. És ami ennél is nagyobb probléma: az oktatás ma nem mérsékli, hanem konzerválja és felerősíti a társadalmi különbségeket. • Az új Magyarország sikere csak polgárai tudására, szakértelmére építhető, ezért a kormány felgyorsította az elmúlt négy évben az oktatási rendszer minden területén megindított reformokat. •

1. Átalakuló közoktatás Az elmúlt 15 évben alig változott a közoktatás struktúrája. Ma közel 300 ezerrel kevesebb gyermeket • oktat ugyanannyi pedagógus, ugyanolyan iskolahálózatban, mint 1990-ben. Eközben romlott a közoktatásból kikerülők tudásszintje és erősödött az iskolák közötti és az iskolákon belüli szegregáció. A kistelepülések kis iskoláiban tanuló – jórészt hátrányos helyzetű – gyerekeknek esélyük sincs arra, hogy a tudás révén kitörjenek a szegénységből. A közoktatás megújításának korábban megindított folyamatát az elmúlt fél évben több lényeges, az oktatás színvonalának emelését, az esélykülönbségek mérséklését szolgáló döntés egészítette ki: •

• A kevesebb mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. Ez nem jelenti a települések kisiskoláinak bezárását, de lehetőséget teremt az anyaiskolával • való együttműködés révén az oktatás színvonalának emelésére, biztosítja a gyermekek továbblépését és csökkenti az adminisztratív költségeket. A jövő évi költségvetés nem korlátozza, sőt külön támogatással ösztönzi, hogy az ésszerűség hatá-

rai között az 1–4. osztályt a gyermekek lehetőleg szülőfalujukban végezhessék el, illetve az iskolabuszok támogatásával könnyebbé teszi a színvonalas oktatást biztosító intézmények elérését. Az általános és középiskolai feladatokat egyaránt ellátó intézményekben a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a saját tanulók esetében a továbblépésnél nem támaszthatnak felvételi követelményeket. Az iskolákban is bevezetésre kerül az egyéni teljesítmények értékelése és ennek alapján az átlagon felüli munka elismerése. Az iskolák teljesítményének mérése, értékelése alapján a jövőben az iskolafenntartók kötelesek intézkedéseket kezdeményezni a hiányosságok megszüntetésére, és a mérés eredményét nyilvánosságra kell hozniuk. A 2007-es tanévtől két órával – heti 20-ról 22-re – emelkedik a pedagógusok kötelező óraszáma, és további két többletóra szolgál a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása. Az eddig a gyerekek száma alapján járó támogatás olyan komplex teljesítménymutató alapján kerül elosztásra, amely a gyerekszám mellett figyelembe veszi az adott évfolyamra meghatározott minimális tanulólétszámot és a korábbinál differenciáltabban az életkornak, oktatási szintnek megfelelő pedagógiai szükségletet. A finanszírozásnak ez az új formája az oktatási erőforrások – eszközök, tudás – koncentrálására ösztönöz.  008-tól változik a sajátos nevelési igényű tanu2 lók köre. Ennek célja, hogy pusztán a kiegészítő finanszírozás miatt ne növeljék az intézmények az ebbe a körbe tartozó tanulók számát. Megkezdődött a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata annak érdekében, hogy tovább erősítse a képességek, alapkészségek fejlesztését az 1–6. évfolyamon, erősítse a nyelvtanulást, korlátozza a lemorzsolódást és a szegregációt.

2. Reform a felsőoktatásban

szakra jár-e. Ennek következménye, hogy a nehezebb anyagi körülmények között élő, nem elit középiskolákban végzett tehetséges fiatalok kiszorulnak az államilag finanszírozott képzés-

Az előző kormányzati ciklusban elfogadott új felsőből. A jövőben nem csupán arra lesz lehetőség, oktatási törvény elindította a magyar felsőoktatáshogy a szociálisan rászorulók mentesüljenek a nak az európai követelményeknek, az ún. bolognai tandíj terhei alól, de arra is, hogy már saját jó folyamatnak megfelelő átalakulását. Az elmúlt fél teljesítményük alapján, az induláskor még megévben a kormány több olyan lényeges változásról lévő hátrányukat leküzdve a költségtérítéses döntött a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek szakokról bekerülhessenek az államilag támomind a hallgatókat, mind az intézményeket az elmúlt gatott képzésbe. évtized hatalmas mennyiségi növekedését követően – a felsőoktatásban tanulók létszáma megnégy- • Hosszú távra meghatározásra került az államiszereződött – most már a képzés színvonalának nölag támogatott képzésre felvehetők aránya, és velésében, a piacképes diploma és versenyképes annak képzési irányonkénti elosztása a korszetudás megszerzésében teszik érdekeltté. rű képzési struktúra kialakulását segíti. • Az államilag támogatott képzésben is beveze- tésre kerül a tandíj

A 2007-ben felvettek az első évfolyamot követően 2008-tól az államilag támogatott képzésben is – az alapképzésben a tényleges költségeknek csupán 20%-át, mesterképzésben 30%-át kitevő – tanulmányi eredményüktől függően úgynevezett fejlesztési részhozzájárulást, tandíjat kötelesek fizetni. Nem kell tandíjat fizetni az első évfolyamon és a szociálisan rászoruló hallgatóknak. A tandíj bevezetésének célja nem a költségvetés kiadásainak csökkentése, a tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézménynél marad, aminek 30–50%-át köteles tanulmányi ösztöndíjra fordítani. A tandíj bevezetésével:



>

Az államilag finanszírozott képzésben is megerősödik a hallgatók személyes felelőssége és érdekeltsége a képzésük irányának helyes kiválasztásában, az oktatás színvonalával szemben támasztott követelmények megfogalmazásában és tanulmányaik minél eredményesebb elvégzésében. A legjobb eredményt elért hallgatók ugyanis mentesülnek a tandíj megfizetése alól, a követelményeket nem kielégítő színvonalon teljesítők viszont átkerülnek a tandíjnál sokkal nagyobb terhet jelentő költségtérítéses képzésbe.



>

Mérsékli az államilag támogatott képzésre történő bejutás esélykülönbségeit. Ma a felvételkor véglegesen eldől, hogy valaki egész tanulmányi idejére ingyenes vagy költségtérítéses



>

Az elmúlt években az érettségizők csökkenő száma ellenére évről évre emelkedett az államilag finanszírozott képzésre felvehetők száma. A kormány a 2007/2008-as tanévre az államilag támogatott helyek számát 62 ezerről 56 ezerre mérsékelte, ami a 2007-ben érettségiző 82 ezer diák 68%-a. Az elkövetkező években az államilag támogatott képzési helyek száma évről évre a mindenkori érettségizők számának 68%-ában kerül rögzítésre.

>

Az államilag támogatott férőhelyek számának csökkenése eltérő módon érinti az egyes szakokra felvehetők létszámát. Lényegesen csökken azoknak a szakoknak a támogatása, ahol ma jelentős túlképzés van, és emelkedik a hiányszakmákba felvehetők száma. Miközben csökken a jogász-, közgazdász-, pedagógus-, bölcsész-, kommunikációs és agrárképzésben az államilag támogatott helyek száma, emelkedik a természettudományi, műszaki-informatikai szakokra állami támogatással felvehetők létszáma. Jóllehet a felsőoktatási képzés mintegy 50%-át kitevő költségtérítéses képzés szakmai összetételét ez közvetlenül nem befolyásolja, de a közpénzek felhasználásával támogatott képzésben érvényesíti mind az ország, mind a diplomájával majd elhelyezkedni akaró hallgatók érdekeit.

>

Az államilag támogatott férőhelyek az ugyanolyan szakképzést párhuzamosan végző felsőoktatási intézmények között a jövőben az oktatás színvonala alapján kerülnek elosztásra.

A jövőben a kormány nem intézményekre, hanem szakterületekre osztja le a hallgatói keretszámokat. Az egyes felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott férőhelyek számát az oda jelentkező hallgatók, az ő felvételi teljesítményük dönti el. Mivel a legjobb felsőokta- • tási intézményekbe jelentkeznek a legtöbben, felvételi pontszámaik az első helyen oda jelentkezőknek a legmagasabbak, a számukra biztosított férőhelyek száma a mainál több lesz. Ugyanakkor lesznek olyan intézmények, amelyek az ott folyó oktatás alacsonyabb szintje, így a náluk jelentkezők alacsony felvételi teljesítménye alapján nem jutnak államilag támogatott helyekhez. Bár ez utóbbiak költségtérítéses • képzést továbbra is indíthatnak, de a minőségi oktatásra hosszabb távon is képtelen intézmények előbb-utóbb megszűnnek. Ez is hozzájárul a mai túlságosan tagolt, párhuzamos képzéseket folytató intézményi struktúrának a képzés színvonalát növelő átalakulásához.

•

A gazdaság és az iskolai és felnőttképzés szorosabb kapcsolatának megteremtése érdekében az iskolai szakképzés állami irányítása – az oktatásügy felelősségének megőrzése mellett – átkerült a foglalkoztatásért felelős tár-

Növekszik a szakmai kamarák szerepe a gyakorlati képzésben és szakmai vizsgáztatásban. A tanulószerződések számának növelése érdekében a gyakorlati képzést vállaló munkáltatók a minimálbér 1,5-szerese helyett annak 2-szeresét kaphatják meg támogatásként a Szakképzési Alapból, valamint adminisztratív költségeiket is elszámolhatják. 2007-től indul a megújult Országos Képzési Jegyzéken alapuló moduláris – különböző szakmai és vizsgakövetelményekből, modulokból álló – képzés és vizsgáztatás. Az új rendszer lehetővé teszi a más képzéseknél már elsajátított kompetenciák rugalmas beszámítását.

•

Új szabályok teszik hatékonyabbá, ellenőrizhetőbbé, átláthatóbbá a felnőttképzési intézményrendszer működését és támogatását.

•

Az Új Magyarország Fejlesztési Program részeként az elkövetkező években jelentős fejlesztési források szolgálják majd a szak- és felnőttképzés megújítását, a térségi és regionális integrált szakképző központok fejlesztését.

3. A szakképzés megújítása A piacképes, állandó megújításra alkalmas szaktudás adhat a fiatalok számára biztos megélhetést, és teremtheti meg százezrek számára az alulképzettség, a munkanélküliség, a szegénység csapdájából való kitörés lehetőségét. Mindez megköveteli, hogy az általános iskola mindenki számára biztosítsa a szakma megszerzéséhez szükséges képességeket és készségeket, hogy a szakképzésben elavult ismeretek oktatása helyett piacképes tudást kapjanak a fiatalok. A szakképzés közoktatásunk szerves része, de egyben – mind a gyakorlati képzésben, mind a képzés irányának meghatározásában – közvetlenül is kapcsolódnia kell a gazdaság valóságos igényeihez.

cához. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a korábbinál erőteljesebben érvényesüljenek a gazdaság igényei a szakképzésben, javuljon a szakképzésből kikerülők elhelyezkedési esélye.

4. Fejlesztés – minőségi oktatás A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás reformjához az elkövetkező hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv biztosítja a modernizációhoz szükséges fejlesztési forrásokat. A most kidolgozásra került Operatív Programokban az oktatás fejlesztését több mint 400 milliárd forint szolgálja közvetlenül.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az oktatás reformját támogató fejlesztései Támogatás összege (milliárd Ft-ban)

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (kompetencia alapú oktatás, átfogó mérési és értékelési rendszerek, pedagógusképzés megújítása, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, tehetséggondozás)

Az emberi erőforrások fejlesztése a felsőoktatás, a kutatás, az innováció területén

105,3

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (intelligens iskola, szakképzés és a modern egyetemi infrastruktúra fejlesztése)

Oktatási fejlesztések összesen

E forrásokat bővíti: •

Az alkalmazkodóképesség javítását szolgáló programok 184 milliárd forintjának egy jelentős • része a szak- és felnőttképzésben való részvétel esélykülönbségeinek mérséklését, a képzési intézmények struktúrájának átalakítását, színvo-

184,0

118,9 408,2

nalának növelését és a munkahelyi képzések elterjesztését szolgálja. A regionális operatív programok keretében kerül sor a 21. századi iskola és a befogadó iskola program megvalósítására.

Nyugdíjreform

kedik, de ezzel egyidejűleg a férfiaké 59 évre csökken, vagyis a mostani szabályok mellett a tényleges nyugdíjazás ideje továbbra sem emelkedne.

Az 1997-es nyugdíjreform nyitva hagyta a 2013-at követő évek nyugdíjazási szabályait. A máso- Az új szabályok célja, hogy a munkavállalók ne a dik Gyurcsány-kormányra vár, hogy széles körű korai nyugdíjazásban, hanem a minél hosszabb akszakmai egyeztetésre és társadalmi konszenzus- tív munkavégzésben legyenek érdekeltek. ra támaszkodva kialakítsa azokat a szabályokat, amelyek a mai fiatalok, középkorúak számára meg- • Változnak az előrehozott nyugdíj szabályai: teremtik a biztonságosan finanszírozható, az időskorukban kiszámítható és tisztességes megélhetést > A kormány által eredetileg benyújtott javaslat nyújtó nyugdíjazási szabályokat. alapján 2009-ben a férfiak előrehozott nyugdíjra való jogosultsági korhatára nem csökkenne egy évvel, hanem a mai 60 év maradna. A nők 2009-ben 59 évre emelkedő korhatára pedig, megfelelő felkészülési időt biztosítva, 2012-ben szintén 60 évre emelkedne. Ahogy azok, akik 62 éves koruk után is dolgoznak, ma nyugdíjuk megállapításánál úgynevezett bónuszt kapnak (a korhatár felett munkában töltött évek után évenként 6%-ot), 2009-től azok, akik korhatár alatt mennek nyugdíjba – méltányos és az átmenet fokozatosságát biztosító – máluszt lennének kötelesek fizetni (nyugdíjuk összege – a várhatóan több nyugdíjban töltött év miatt – a biztosításmatematikailag indokolt százalékkal csökkenne).

A nyugdíjreform második szakaszának megvalósítása valamennyi érdekelt bevonásával hosszú előkészítő munkát igényel, hiszen évtizedekre meghatározza az idős emberek nyugdíjazásának feltételeit. A hosszú távú munka előkészítése mellett azonban a kormány már az eltelt fél évben is számos reformértékű, a jelenlegi szabályokat igazságosabbá tevő változtatásról döntött. A változások nem a költségvetés mai kiadásainak csökkentését szolgálják, hiszen a törvény szerinti nyugdíjemelések, a négy évre szóló nyugdíjkorrekciós program végrehajtása az elkövetkező években is a nyugdíjkiadások gyors emelkedését eredményezik. A változások célja, hogy a nyugdíjba vonulás mai túlságosan is megengedő és kedvező szabályainak korrekciójával érdemben javítsa a munkaerő-piaci aktivitást, a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát, a jövőben nyugdíjba menők anyagi biztonságát.

1. A nyugdíjkorhatár emelése nélkül emelkedik a nyugdíjba vonulás tényleges korcentruma



>

A parlament által – egy módosító indítvány nyomán – végül elfogadott szabály azonban lényegében változatlanul hagyta a jelenlegi, a hosszú szolgálati idő után csökkentés nélküli nyugdíjat biztosító szabályokat, azzal, hogy



*

 z előrehozott nyugdíjra való jogosultság korhaa tára mindkét nemnél 2013-tól emelkedik a 2009től érvényes 59 évről 60 évre.



*

 013-tól a csökkentés nélküli előrehozott nyug2 díjhoz már 41 év szolgálati időt kell szerezni.

Miközben a nyugdíjkorhatár ma 62 év, a nyugdíjba vonulók – férfiak és nők – átlagos életkora 58,6 év. • Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különböző korai nyugdíjazások rendkívül kedvező feltételeivel. Az előrehozott nyugdíj megfelelően hosszú szolgálati idő esetén nyugdíjcsökkentés nélkül és a munkaviszony megtartása mellett is lehetővé teszi, hogy a nők 57 évesen, a férfiak 60 évesen nyugdíjba menjenek. A ma érvényes szabályok szerint 2009-től ugyan a nők előrehozott nyugdíjazási lehetősége 59 évre emel-

Szigorodnak az előrehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei. Miközben a nyugdíjkorhatárt betöltöttek továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják nyugdíjukat, azok, akik éltek a korai nyugdíjazás lehetőségével, ezt csak legfeljebb a minimálbér éves összegének erejéig tehetik meg a jövőben. >

 008-tól a korai nyugdíjazás feltételévé válik 2 az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése,

és az új nyugdíjasok ezt követően a nyugdíjuk • folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelmet szerezhetnek, és az éves keretösszeg elérését követő hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük.

>

Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellő felkészülési időt biztosítva, a korlátozás 2010-től valamennyi korábban korhatár alatt nyugdíjba mentre kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be a nyugdíjkorhatárt.

2. Változó szabályok az új nyugdíjak megállapításában •



Annak érdekében, hogy az új szabályok a hos�szú szolgálati idővel rendelkezőket ne érintsék hátrányosan, és egyben nagyobb érdekeltség is fűződjön a minél hosszabb aktív munkavégzéshez, 2008-tól emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető százalékos mérték. Míg most a 40 évnél hosszabb szolgálati időnél évente 1,5%-kal emelkedik a nyugdíj mértéke, addig 2008-tól ez évi 2%-ra nő.

3. Változnak az egyéb korai kedvezményes nyugdíjazások feltételei – nő a munkáltatók felelőssége

A rosszabb munkafeltételekből, veszélyes munkakörökből fakadó kockázatot a korkedvezményes nyugdíjazás eddigi rendszerében a nyugdíjbiztosíA nyugdíj-megállapítás jelenlegi szabályai – tó, a járulékfizetők összessége viselte. A kormány amelyekben a nyugdíjat csak a személyi jövede- által a parlamenthez most benyújtott javaslat, milemadóval csökkentett kereset alapján számol- közben törvényben rögzített módon megőrzi a korják – a korábban vártnál magasabb, 80% feletti kedvezmény intézményét, alapvetően átrendezi a helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi felelősségi viszonyokat. kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményez. Az új nyugdíjakat további 8%-kal • A jövőben a korkedvezményre jogosító munkakörnöveli az időközben – a régi alacsony nyugdíjak ben foglalkoztatottak után a munkáltató többletjáemelése érdekében – bevezetett 13. havi nyugrulék fizetésére lesz kötelezett. Annak érdekében, hogy ez a vállalkozások számára ne jelentsen díj. Sokak számára hátrányos viszont az a mai hirtelen többletterhet, a költségvetés fokozatosan szabály, amely szerint a keresetek valorizálásácsökkenő mértékben átvállalja a többletjárulék ra – a nettó keresetek időközben bekövetkezett fizetését a munkáltatóktól (2007-ben 100, 2008átlagos növekedésével való korrekciójára – csak ban 75, 2009-ben 50, 2010-ben 25%-át). Első a nyugdíj-megállapítás előtti harmadik év szintízben 2011-ben terheli majd a munkáltatókat teljén kerül sor. 2008-tól: jes egészében a korkedvezményhez kapcsolódó többletjárulék megfizetésének kötelezettsége. > a nyugdíj alapját a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett nettó kereset képezi,

•

>

 nyugdíj alapjául szolgáló kereset megállapításáa nál a jelenlegi részleges valorizáció helyett teljes valorizációra, a nyugdíjazást közvetlenül megelőző év szintjére történő átszámításra kerül sor. A nyugdíjak megállapítására elfogadott és 2008. január elsejétől érvényes két új szabály együttes hatását tekintve átlagosan 7-8%-kal mérsékli az újonnan megállapított, induló nyugdíjak szintjét, amely még így is meg fogja haladni a korábbi nettó kereset 70%-át.

Az érintett érdekképviseletekkel való egyeztetés alapján megkezdődött a szolgálati nyugdíjak szabályainak módosítására irányuló munka. A változások – ahogy más területen is – nem fogják érinteni a már megszerzett jogosultságokat és a közeli várományosokat (a már 20 évi szolgálati idővel rendelkezőket).

4. Megkezdődött a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása

•

 munkaképtelenség átmenetinek tekinthető ála lapotában a rehabilitációra ösztönző új ellátás – rehabilitációs járadék – bevezetését,

•

 z orvosi, a szociális és foglalkoztatási rehabilia tációs szolgáltatások bővítését, egyesek alanyi jogúvá tételét,

Az átalakítás célja, hogy létrehozza a megváltozott munkaképességűek és a rokkantnyugdíjasok ellátásának olyan új, egységes rendszerét, amelynek • a megváltozott munkaképességű személyek alapvető célja a rehabilitáció, a munkaképesség foglalkoztatásának bővítésére új támogatási forhelyreállítása és a munkába történő visszavezetés. mák bevezetését és a munkáltatók rehabilitációs Ma mintegy 350 ezer ember részesül nyugdíjkorhakötelezettségeinek növelését. tár alatt rokkantsági nyugdíjban, és több mint 200 ezren a megváltozott munkaképességűek járadé- A rehabilitáció új rendszerének kialakítását szolgáló kában. Közülük sok tízezerre tehető azon rokkant- egyeztetések a szociális partnerekkel, az érintett érnyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek dekképviseletekkel megkezdődtek, a javaslat végleszáma, akik megfelelő intézményi háttér, rehabilitá- ges kidolgozására és elfogadására a jövő év elején ciós és munkaerő-piaci szolgáltatások mellett „el- kerülhet sor. A rehabilitáció új intézményrendszerétartottból” ismét aktív keresővé válhatnának. Az új nek kialakításához az Új Magyarország Fejlesztési rendszer kialakítása számos feltétel biztosítását kö- Terv mintegy 60 milliárd forint támogatást biztosít. veteli meg: •

 z egészségkárosodás új orvosszakértői minőa sítési rendszerének létrehozását,

Reform a munkaügyi és szociális ellátórendszerben

•

A szociális és munkaügyi ellátórendszer átalakításának célja, hogy a szociális támogatások munkára ösztönző hatásainak erősítésével, a hátrányok le- • küzdését szolgáló intézmények és szolgáltatások kialakításával minél több ember kerülhessen vissza a munka világába.

1. A munkaügyi és szociális ellátórendszer integrálása Megkezdődött az integrált munkaügyi és szociális szolgáltatórendszer kialakítása, amely az álláskeresési szolgáltatásokon túl fokozatosan egységes rendszerben működteti és összehangolja az aktív korú nem foglalkoztatottakat megillető szolgáltatásokat, juttatásokat, és kialakítja ezek egységes, átlátható rendszerét.

2. A szociális segélyezés munkavállalásra ösztönző elemeinek megerősítése A munkavállalásra ösztönzést, a munkavállalási hajlandóság erősítését szolgálják a szociális segélyezés új szabályai. A változtatások célja, hogy a szociális segélyre való jogosultság egyre erőteljesebben kötődjön valamilyen közmunkában való részvételhez, és ebben mind az önkormányzatok, mind a segélyezettek érdekeltté váljanak. •

•

Az önkormányzatok által biztosított munkalehetőségek bővítésére ösztönöz, hogy átjárhatóak lesznek a közcélú foglalkoztatásra és a szociális segélyezésre biztosított források. Az önkormányzat akkor is lehívhatja a költségvetésből a segély összegét, ha a segélyezettet foglalkoztatja, és részére munkabért fizet. Annak érdekében, hogy a segélyezettet ne érje veszteség, ha a számára biztosított közcélú munka bére nem éri el korábbi támogatásának összegét, a jövőben, amennyiben valakinek a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabére kisebb, mint amennyit korábban segélyként kapott, akkor a különbözetet továbbra is megkapja segélyként. Amennyiben a szociális segélyben részesülő családjában van másik munkaképes korú eltartott, a jövőben ő is köteles az együttműködésre.

3. Az álláskeresést, a munkaerőpiacon hátrányban lévők elhelyezkedését ösztönző új szabályok •

Az átképzésben részt vevő munkanélküliek eddigi, a minimálbér 50%-át kitevő támogatása jövőre a minimálbér 100%-ára emelkedik.

•

A munkaerőpiacon hátrányban lévők elhelyezkedésének támogatására 2007 júliusától kiterjesztésre kerül a START program.



>

A START plusz program keretében a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, amennyiben gyes-ről, gyed-ről, gyet-ről, ápolási díjról munkába visszatérőt vagy tartósan álláskeresőt (a megelőző 18 hónapból 12 hónapig nyilvántartott álláskeresőt) foglalkoztatnak.

>

A START extra program az előzőnél is nagyobb kedvezményt biztosít azoknak a munkáltatóknak, akik a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresőket – 50 éven felüli tartós munkanélkülieket, illetve alacsony iskolázottságú, alapfokú végzettségűeket – fog-

Az új, a család egy főre jutó jövedelmét meghatározott jövedelemszintig kiegészítő rendszerben a rendszeres szociális segély összege ma meg is haladhatja a munkával megszerezhető jövedelem összegét. Annak érdekében, hogy ez ne teremtsen ellenérdekeltséget a munkavállalásban, a jövőben a rendszeres szociális segély összege nem lehet több a mindenkori minimálbér nettó összegénél.

lalkoztatnak. A Start extra kártyával rendelkezőket foglalkoztató munkáltatók egy évig teljes járulékmentességet kapnak, és további egy évig csak 15% járulékot kell fizetniük.

4. Fejlesztés – növekvő foglalkoztatás és javuló foglalkoztathatóság

alapuló növekedést és a bővülő foglalkoztatást. Miközben az Új Magyarország Fejlesztési Program egésze – a gazdaságfejlesztéstől az infrastrukturális beruházásokig – hatásában a foglalkoztatás bővítését szolgálja, közvetlen programok támogatják a munkaügyi-szociális ellátórendszernek a foglalkoztatást és a foglalkoztathatóságot növelő átalakítását.

Az elkövetkező hét év fejlesztéseinek alapvető célja, hogy egyidejűleg biztosítsák a versenyképességen

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a foglalkoztatás és a szociális ellátás reformját támogató fejlesztései Támogatás összege (milliárd Ft-ban)

Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése (foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, fiatalok, idősek, romák, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, esélyegyenlőség)

Alkalmazkodóképesség javítása (szak- és felnőttoktatás, pályaorientáció, munkahelyi képzés, szociális partnerség, munkaerőpiac fejlesztése)

172,0

210,0

Szociális, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési, területi kiegyenlítési programok

188,0

Munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

100,2

Foglalkoztatási és szociális fejlesztések összesen

670,2

Ártámogatás helyett célzott szociális támogatások

•

Az elmúlt években a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztói ártámogatás mérsékelte a há- • romszorosára növekvő világpiaci gázáraknak a lakossági gáz- és távhőárakra gyakorolt hatását. A lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, és nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetősebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élőknek. A támogatásnak ez a módja nem csupán igazságtalan, de pazarló is. Változatlan feltételek mellett a közpénzekből nyújtott támogatás összege már évi 200 milliárd forintra növekedne. A kormány 2007 januárjától megszünteti a gáz fogyasztói árához nyújtott támogatást. Ez mind a gáz ténylegesen fizetett lakossági árát, mind az eddig támogatott gázt felhasználó távhő szolgáltatási díjait a fogyasztási mennyiségtől függően 45–60%kal emeli. Annak érdekében, hogy az áremelés ne jelentsen a lakosság részére elviselhetetlen terhet, az eddigi támogatás helyét a családok jövedelmi helyzetéhez igazodó célzott szociális támogatás veszi át, amelynek összege annál magasabb, minél alacsonyabb a család jövedelme.



A lakossági energiaterhek mérséklését szolgáló szociális támogatásra a költségvetés 100 milliárd forintot biztosít. Ebből a családok 2/3-a, az alacsony és átlagos jövedelmű családok részesülnek jövedelmük alapján differenciált támogatásban. Minden olyan család támogatást kap, ahol a család egy főre jutó jövedelme – pontosabban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme, aminek kiszámításánál egy négytagú családban a háztartásfő 1, a házastárs 0,9, a gyerekek 0,8-0,8 egységnek számítanak – nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresét. A támogatás nagysága differenciált összegű, legtöbbet az alacsony jövedelműek és legkevesebbet a jövedelemhatár tetején lévők kapják. Azok pedig, akiknek ennél magasabb a jövedelmük, vagy fogyasztásuk meghaladja a 3000 köbmétert, a mindenkori piaci árat fizetik meg az igénybe vett szolgáltatásért. Egyedül a nagycsaládosok jogosultak évi 5000 köbméter fogyasztásig támogatásra.

Míg korábban a támogatás összege kizárólag az elfogyasztott köbméterek számától függött, addig most már elsősorban a család jövedelmi helyzetétől.

Támogatás havi összege az átlagos (évi 1663 m3-es) gázfogyasztású, különböző jövedelmű családokban Ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem

Támogatás havi összege

kevesebb, mint 53 660 Ft

5560 Ft

53 660 Ft – 67 075 Ft

4550 Ft

67 075 Ft – 80 490 Ft

3538 Ft

80 490 Ft – 93 900 Ft

2528 Ft

93 900 Ft felett

0 Ft



Tekintettel arra, hogy az eddig a gáz árában a távhőszolgáltatóknak nyújtott támogatás megszüntetése a távfűtés díját is emeli, a távfűtéses

lakásokban élők is jövedelmi helyzetüktől függő szociális támogatásban részesülnek.

Támogatás havi összege egy átlagos (50 m2-es) távfűtéses lakás esetén a különböző jövedelmű családokban Ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem kevesebb, mint 53 660 Ft

6192 Ft

53 660 Ft – 67 075 Ft

5066 Ft

67 075 Ft – 80 490 Ft

3940 Ft

80 490 Ft – 93 900 Ft

2815 Ft

93 900 Ft felett



Támogatás havi összege

Az új támogatási rendszerben 2007-ben a háztartások közel kétharmada – mintegy 2 millió háztartás –, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 3,5-szeresét, jövőre a 93 900 Ft-ot, továbbra is támogatásban részesül. A leginkább rászoruló – a nyugdíjminimum kétszerese alatti egy főre jutó jövedelemből élő – 900 ezer háztartásban nem változik a fűtés költsége, a támogatás ellentételezi az áremelkedést. További 1,1 millió háztartás kap ezen túl-

0 Ft

menően – a jövedelem növekedésével csökkenő összegű – támogatást, amely mérsékli számukra a szolgáltatási díjak emelkedését. Csupán a lakosság legmagasabb jövedelmű egyharmada – kb. 1 millió háztartás – fogja piaci áron kapni a gáz- és távhőszolgáltatást, ami fogyasztásuktól függően a fűtési kiadásaik 40–65%-os emelkedését jelenti. 2007 második félévétől arra is lehetőség lesz, hogy pályázati úton a nem gázzal vagy távhővel fűtött lakásokban élő alacsonyabb jövedelműek is igényelhessenek támogatást.

Fejlesztés – Új magyarország 2007–2013 között Magyarország történelmének egyik legnagyobb fejlesztési programját hajthatja végre az Európai Unió támogatásával. A magyar kormány által 2005 decemberében elért megállapodás alapján Magyarország 7 év alatt – a közvetlen agártámogatásokat is figyelembe véve – összesen 33 milliárd euró támogatást kap. Ebből közel 26 milliárd euró a fejlesztést, a területi-szociális felzár-

kózást, az agrár- és vidékfejlesztést szolgálja. Az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból hét év alatt összesen 22,6 milliárd euró támogatást kapunk, ami azt is jelenti, hogy az egy főre jutó támogatást tekintve Magyarország a második helyen van a legtöbb fejlesztési forráshoz jutó tagországok rangsorában.

A tagállamok egy főre jutó kohéziós támogatásának évenkénti összege 2007–2013 között (€/fő/év) §§¦ §¥­

§¥§

¦ª¬

¦ª« ¦©­

¦©¬

¦©§

¦©¤

¦¨­

¦¦¦

¥§¥ ¥¥©

©¬ ¨§

¨¤

¨¤ §¤

§¤

¦«

¦©

¦¥

¦¤

¥ª

¥ª

Û Û ç Û Û Û Û Õ Õ Û Õ Û Û Û Õ Û Õ Õ Û Û Õ Õ îX îX îXÛ XàÝ çîX câÝ XßÝ XâÝ ÁXàè æçîX æçîX Ýäæé æçîX æçîX æçîXãæçîX æçîX çîèæÝ àÛÝéáãæçîX èÕââÝ æçîX Öãéæ ÕâØÝÕ¸XâÝ · àã îã âã Ø ã Ý /æã á ãàà Ù é ã Ùàã è ãæç Õæãæç îèãæç ãæ èéÛ {Ûãæ îàãê îàãê ÀÝèê Õ è æ Ý è µ ¶ Ù Ü ã Õç ºÝâ êc á × ¶ Ù Ù Ù Ûí í ¡ í æ ¼ Ç Ç ì â Ä ç À ç í à â Û Ç Âc & Õ â · ÁÕ Àé à »{ ºæÕ ÂÕÛ ÀÙ Çä

A kohéziós támogatásokat egészíti ki a vidékfejlesztés több mint 3 milliárd eurót kitevő uniós támogatása. A kohéziós és vidékfejlesztési forrásokból származó támogatások és a hazai társfinanszírozás

révén 7 év alatt folyó áron több mint 8000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre, évente átlagosan háromszor akkora összeg, mint a 2004– 2006 közötti években.

Az Európai Unióból érkező támogatások éves keretösszege (kötelezettségvállalás) folyó áron, milliárd Ft-ban ¥§¦« ¥¦ª§ ¥¦¤¥ ¥¥¨ª ¥¤­¥ ¥¤©¤ ¥¤¤©

¨©¤

§¦ª

¥­

¦¬

ª¨

ª¦

ª¨

§¦«

ª«

¥­­¬ ¥­­­ ¦¤¤¤ ¦¤¤¥ ¦¤¤¦ ¦¤¤§ ¦¤¤¨ ¦¤¤© ¦¤¤ª ¦¤¤« ¦¤¤¬ ¦¤¤­ ¦¤¥¤ ¦¤¥¥ ¦¤¥¦ ¦¤¥§ Az elmúlt fél év talán legfontosabb kormányzati feladata azoknak a programoknak – az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv – széles körű társadalmi egyeztetésen alapuló kidolgozása volt, amelyek garantálják, hogy e források felhasználása a magyar gazdaság és társadalom modernizálását, a növekedés és foglalkoztatás bővülését, a minőségi közszolgáltatásokat biztosító reformok megvalósítását szolgálja. Az elmúlt hónapokban korábban soha nem látott méretű – több ezer civil, gazdasági, érdekvédelmi szervezetet megszólító – társadalmi vita folyt a fő irányokat kijelölő stratégia meghatározásáról, majd ennek alapján a konkrét operatív programok kialakításáról. A programok véglegesítése előtt a kormány több ízben tárgyalt a nagy egyeztetőfórumokkal, többek között a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a Fogyatékosügyi és az Esélyegyenlőségi Tanáccsal, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával, a történelmi egyházakkal és a pártok szakér-

tőivel. A kormány külön egyeztetést kezdeményezett a leghátrányosabb helyzetű térségekkel a felzárkóztatásukat szolgáló programokról, illetve a fejlődésben, a modernizációban húzó szerepet játszó úgynevezett pólusvárosokkal is. A társadalmi egyeztetések eredményeit is felhasználva fogadta el a kormány a fejlesztési források több mint 80%-a felhasználásának céljait és kereteit tartalmazó Új Magyarország Fejlesztési Tervet, annak operatív programjait, valamint az agrár- és vidékfejlesztési források felhasználását tartalmazó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A programok megvalósítása választási ciklusokat ível át, és a legszélesebb társadalmi és politikai együttműködést követeli meg. A parlamenti pártok érdemi szerepének növelésére kezdeményezi a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti, paritásos parlamenti bizottság megalakítását.

1. Új Magyarország Fejlesztési Terv – az építkezés programja Az Új Magyarország Fejlesztési Terv – amely az elkövetkező 7 évben a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 7000 milliárd forint felhasználásának kereteit jelöli ki – legátfogóbb célja, hogy a fejlesztések a foglalkoztatottság bővülését, a magyar gazdaság gyors, fenntartható növekedését szolgálják. A kidolgozott ágazati és regionális programok a vállalkozások, a jövőt hordozó ágazatok és fejlődési pólusok, a modernizációt szolgáló reformok támogatása mellett érdemben járulnak hozzá a ma meglévő hatalmas területi-szociális különbségek mérsékléséhez.

tív program keretében osztja el. Bár a programok – legalábbis finanszírozási és döntési kompetencia szempontjából – elkülönülnek egymástól, a számukra meghatározott prioritások mentén a legfontosabb társadalmi-gazdasági problémák megoldását, a területi felzárkóztatást egymással összehangoltan szolgálják. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére az ágazati programban meghatározott összegek kiegészülnek a regionális programoknak a helyi és regionális közlekedési hálózat fejlesztésére előirányzott forrásaival. A gazdaságfejlesztési operatív program forrásait bővítik a helyi gazdaság erősítésére, versenyképességének növelésére a regionális programok előirányzatai. Hasonló módon az oktatás színvonalának emelését, az esélykülönbségek mérséklését, a munkaerőpiaci hátrányok csökkentését, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését az ágazati és regionális programok együttesen szolgálják.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a rendelkezésre álló forrásokat 8 ágazati és 7 regionális opera-

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak megoszlása (2004-es árakon, milliárd Ft-ban) Operatív programok

EU támogatás

Hazai társfinanszírozás

Támogatás összesen

Ágazati operatív programok Gazdaságfejlesztés OP

573

101

674

Közlekedés OP

1463

258

1721

Társadalmi megújulás OP

793

140

933

Társadalmi infrastruktúra OP

458

81

539 1054

Környezet és energia OP

896

158

Államreform OP

35

6

41

Elektronikus közigazgatás OP

85

15

99

4302

759

5061

Összesen Regionális operatív programok Nyugat-dunántúli OP

109

19

128

Közép-dunántúli OP

119

21

140

Dél-dunántúli OP

166

29

195

Dél-alföldi OP

176

31

207

Észak-alföldi OP

229

40

270

Észak-magyarországi OP

212

37

250

Közép-magyarországi OP

366

65

430

Összesen

1378

243

1621

Végrehajtás OP

81

14

95

Nemzeti Teljesítmény Tartalék

84

15

98

5844

1031

6875

Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen

2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – a vidék Magyarországának megújulása



A vidékfejlesztési stratégia széles körű egyeztetése alapján került kidolgozásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, amelynek most folyik a társadalmi vitája. A program – az európai közösség fejlesztési céljaival összhangban – az elkövetkező hét év fejlesztési forrásait a következő intézkedéscsoportok szerint kívánja felhasználni.

Az agrárgazdaság humán erőforrásának fejlesztése, innovációs készség, piaci szemlélet erősítése

II. A környezet és a vidék minőségének javítása

Magyarország 2007–2013 között a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 1300 milliárd forintot használhat fel az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. A vidékfejlesztési stratégia alapvető célja – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel – a vidéki térségek gazdaságának megerősítése, társadalmi-gazdasági felzárkóztatásuk megindítása, a foglalkoztatási feszültségek enyhítése.

>

>

A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése (erdészet, környezetkímélő gazdálkodási módszerek, kedvezőtlen adottságú területek, állatjóléti előírások)

III. Az életminőség javítása a vidéki területeken, vidéki gazdaság fejlesztése (diverzifikáció ösztönzése)

>

Vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése – vállalkozásfejlesztés



>

A jövedelemszerzési lehetőségek bővítése



>

Az életminőség, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása – falumegújítás, közösségi szolgáltatások

IV. Helyi közösségek építése – Leader program I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

>

Az érintett ágazatok versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése (technológiai fejlesztés, megújuló energiaforrások, birtokrendezés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás, kertészet, vízgazdálkodás)



>

Integrált, térségi alapú, kísérleti jellegű fejlesztési stratégiák megvalósítása alulról jövő kezdeményezéssel



>

 idéki térségek közötti együttműködés támogaV tása



>

Hálózatépítés és -működtetés.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak megoszlása (milliárd Ft-ban) EU támogatás

Hazai társfinanszírozás

Támogatás összesen

I. Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

487

162

649

II. A környezet és a vidék minőségének javítása

331

83

414

III. Az életminőség javítása, diverzifikáció ösztönzése

119

40

159

IV. Helyi közösségek építése

57

14

71

Technikai segítségnyújtás

41

14

55

1 035

313

1 348

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program összesen

Készült a Magyar Köztársaság korrmányának megbízásából 2006. december