Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram1 Útmutató
2014. április 30. 1 Közzétéve a 8/2014. számú MFB Közleményben
Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ....................................................................................... 3 1.
AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE ........................................................... 3
2.
KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK .................................................................................................... 3
3.
AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE ......................................................................................... 5
4.
AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA............................................ 5
MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE...................................................... 12 5.
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ............................................................................................................ 12 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 5.11. 5.12. 5.13.
A HITELPROGRAM CÉLJA ................................................................................................................ 12 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ............................................................................................................... 12 A HITELFELVEVŐK KÖRE ................................................................................................................ 13 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE .................................................................................................. 14 A HITEL FELHASZNÁLÁSA ............................................................................................................... 14 A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL.................................................................................................... 15 SAJÁT ERŐ ...................................................................................................................................... 16 HITELDÍJAK .................................................................................................................................... 17 KÉSEDELMI KAMAT ÉS VISSZAFIZETTETÉSI KAMAT ........................................................................ 17 FUTAMIDŐK ALAKULÁSA ............................................................................................................... 18 TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE ................................................................................................................ 18 BIZTOSÍTÉKOK ................................................................................................................................ 18 FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK .............................................................................................................. 18
6. A KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEI ................................................................................................................................................. 19 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 7.
TÁMOGATÁSTARTALOM SZÁMÍTÁSA .............................................................................................. 20 A TÁMOGATÁS MAXIMÁLIS MÉRTÉKE............................................................................................. 22 TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS ............................................................................................................ 24 A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA .......................................... 26 A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN ................................................................... 27 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA, A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS 28
AZ EGYES HITELCÉLOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK ................................. 29
HARMADIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS ........................................ 32 8.
HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA .................................................................................................... 32
9.
ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS ............................................................................................. 33
NEGYEDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ....................................................................................... 36 ÖTÖDIK RÉSZ: HITELCÉLOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE ............................................................ 37 HATODIK RÉSZ: MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA ............................................................................ 38
2
Első rész: Általános rendelkezések
1.
Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere
Jelen Útmutató a Hitelprogram keretében nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályokban, a keretmegállapodásban és a Refinanszírozási Eljárási Rendben foglalt részletes szabályok az irányadók. Az MFB Zrt. közvetlen hitelezése esetén az Útmutató előírásai és az MFB belső szabályai az irányadók.
2.
Kapcsolódó jogszabályok
Az Útmutató az alábbi jogszabályokra épül: a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény; c) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény,2 d) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; e) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény; f) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény; g) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; h) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; i) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény; j) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény; k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; l) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; m) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény; n) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; o) az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási
kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet; p) a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet; q) az Agrárfejlesztési Hitelprogram szabályairól szóló 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet; r) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17) FVM rendelet; s) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitelről szóló 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet; t) a „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályairól szóló 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitelről szóló 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 134/2012. (XII. 21.) VM rendelet; 2
Módosítva:2010. április 20.
3
u) a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bővítéséről, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a „Sikeres Magyarországért” Agrárfejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítéséről szóló 1038/2007. (VI. 18.) Korm. határozat; v) az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram feltételrendszerének módosításáról szóló 1100/2009. (VI. 30.) Korm. határozat; w) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által meghirdetett, az agrárvállalkozások számára elérhető hitelprogramok módosításáról szóló 1154/2014. (III.20.) Korm. határozat; x) a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bővítéséről, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítéséről szóló 1038/2007. (VI. 18.) Korm. határozat módosításáról szóló az 1207/2012. (VI. 26.) Korm. határozat; y) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet;3 z) A Kormány 1030/2010. (II. 9.) Korm. határozata a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram és az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretösszegének emeléséről; aa) a Bizottság 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 16-án L 358. 3-21. oldal); bb) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. 10. 21-én L 277. 1-40. oldal); cc) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 28-án L 325. 4. oldal); dd) a Bizottság 1408/2013/EU rendelete az e Európai Unió működéséről szóló 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.24-én L352. 9-17. oldal); ee) a Bizottság 794/2oo4/EK rendelete (2oo4. április 21.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 4. 30-án L 140. 1—134. oldal); ff) a Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 1999. 06. 26-án L 160. 80-102. oldal); gg) a Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21én L 17. 22-52. oldal); hh) a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-
termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.28-án L 354. 1-21. oldal); ii) a Bizottság 271/2008/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK
3
Módosítva 1 17/2010. számú MFB Közlemény alapján.
4
tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.03.25-én L 82 1. oldal, a továbbiakban 271/2008/EK bizottsági rendelet)4; jj) az Európai Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 1-én C 244. 2-17. oldal); kk) a 2007-2013 időszakra vonatkozó az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 27-én C 319. 1-33. oldal); ll) a Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.01.19-én C 14. 6-9 oldal). mm) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.20) számú Korm. rendelet. A jogszabály esetleges változásait figyelembe kell venni, a Hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni.
3.
Az Útmutató alkalmazási köre
Jelen Útmutató az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram vonatkozásában meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő vállalkozások számára a Hitelprogram részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait a Hitelprogram Refinanszírozási Eljárási Rendje szabályozza. A jelen Útmutató elválaszthatatlan részét képezi az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram Termékleírása.
4.
Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata
Alapkamat: Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters EURIBOR oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével. A beruházás befejezésének időpontja: A beruházás eredményeképp létrejövő eszköz (számítógépes szoftver, tárgyi eszközök) használatba vétele, üzembe helyezése. Beruházás: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában foglaltak szerinti ráfordítások összessége. Csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt álló vállalkozás: Az a vállalkozás, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll.
4 Módosítva
a 14/2008. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2008. július 1-étől
5
Egyéni referencia kamatláb:5 Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében Egy és ugyanazon vállalkozás: Valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Egyszerű pótló beruházás: A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerint: az a beruházás, amely egy új és korszerű épülettel vagy géppel egyszerűen lecseréli a meglévő épületet vagy gépet, vagy annak részeit, anélkül, hogy legalább 25%-kal növelné a termelési kapacitást, vagy alapvetően megváltoztatná a termelés jellegét vagy az alkalmazott technológiát. Sem egy legalább 30 éves mezőgazdasági épület teljes lebontása és korszerű épülettel való felcserélése, sem egy mezőgazdasági épület teljes felújítása nem tekinthető póló beruházásnak. Egy felújítás akkor tekinthető teljes felújításnak, amennyiben költségei az új épület értékének legalább 50 %-át teszik ki. Exporttal kapcsolatos beruházások: Az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek. Az import áruk helyett hazai áruk beszerzését előnyben részesítő beruházás: Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházáshoz szükséges tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként az ügyfélnek magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál. Fiatal mezőgazdasági termelő: Az olyan, Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, regisztrált vállalkozó aki: 40 évesnél fiatalabb és első alkalommal kezd gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként,
5
Módosítva 2009. május 19.
6
rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel (legalább középfokú – szakmunkás, pl. aranykalászos gazda, vagy mezőgazdasági termelő tevékenységre irányuló, szakképző intézményben szerzett, legalább szakmunkás szintű képesítés), szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezőgazdasági gyakorlattal bizonyítja, a kialakítandó gazdaság működtetésében (a mezőgazdasági munkában) tevőlegesen részt vesz és és a gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó pénzügyi tervet is magába foglaló üzleti tervet nyújt be, amely a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete és az új üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos különös mérföldköveket és célokat, valamint a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges beruházásokra, képzésre, tanácsadásra vagy bármely más intézkedésre vonatkozó részleteket is tartalmaz. 6
Halászati és akvakultúra ágazat: A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében, valamint a 1379/2013/EU tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek elsődleges előállításával, termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével foglalkozó ágazat, illetve az ezekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység. Halászati termék: a 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében, valamint a 1379/2013/EU tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek. Hitelintézet: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-ában meghatározott pénzügyi intézmény. Kedvezőtlen helyzetű térségek: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 10.) FVM rendelet alapján kedvezőtlen adottságúnak minősülő területek és az azokhoz tartozó települések, továbbá a 1698/2005/EK tanácsi rendelet 36. cikke a.) pontjának az i., ii. és iii. alpontjában említett kedvezőtlen adottságú területek. Kezességvállaló intézmény: olyan kezességvállalással foglalkozó pénzügyi vállalkozás, amelynek kezességvállalása a Magyar Köztársaság 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 45. és 46. §a alapján részben vagy egészben állami viszont garanciával biztosított (Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány); Kis- és középvállalkozás (KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások. Ez alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
6
Hatályos 2013. január 23.
7
A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összeg foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Az EGT7 területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozásnak meg kell felelnie a magyar KKV törvény fentiekben részletezett előírásainak. Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): A különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével. Megkezdett beruházás: építési beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzést követően, gépberuházás és egyéb beruházás (Pl. ingatlanvásárlás) esetén a vételárnak vagy egy részének megfizetését követően; Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet: A Bizottság 2006. december 15-i, a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK rendelete. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 16-án L 358 3-21. oldal. Mezőgazdasági csekély összegű rendelet: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. 12. 24-én L 352 9-17. oldal. Mezőgazdasági termék: Az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatály alá tartozó halászati és akvakultúra termékek kivételével. Mezőgazdasági tevékenység: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást (TEÁOR 08: 011, 012, 014, 015, 016) valamint a mezőgazdasági földterületeket helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartását, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK, és az 1379/2013/EU tanácsi rendeletek hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra termékek elsőleges előállítása kivételével. A Hitelprogram keretében elfogadható mezőgazdasági termékek listája a jelen útmutató 3. számú mellékletében található.
7A
külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § e) pont.
8
Mezőgazdasági termékek feldolgozása: Mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, ahol a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az olyan gazdálkodási tevékenységet, amely az első eladásra váró állati vagy növényi termék előkészítéséhez szükséges; Mezőgazdasági termékek forgalmazása: értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal céljából való birtoklás vagy kiállítás, kivéve az elsődleges termelő első eladását viszonteladóknak vagy feldolgozóknak, illetve bármely tevékenységet, amely a termék első eladásához szükséges; amennyiben az elsődleges termelő a végső fogyasztónak az ilyen fajta értékesítésre fenntartott helyszíntől eltérő helyen ad el, az forgalmazásnak minősül; Mezőgazdasági vállalkozás: Olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme (egy adott mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenység folytatásához használt termelőegységek, különösen termőföld, állatállomány, gép, épület, berendezés összessége) a Magyar Köztársaság területén található és, amely mezőgazdasági tevékenységet folytat; MFB refinanszírozási kamat: Mértéke változó, az Alapkamat és az MFB refinanszírozási kamatfelár (RKA) összegével egyenlő.8 MFB refinanszírozási kamatfelár (RKA): Mértéke változó; megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel.9 Nehéz helyzetben lévő vállalkozás10: az európai uniós versenyjog értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljrásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti vállalkozás; „6. § (1) …Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. (2) Valamely vállalkozás méretétől, illetve a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el, b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. (3) Valamely vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős
a Módosítva 8/2010 MFB Közlemény által Módosítva a 8/2010 MFB Közlemény által 10 A közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 1-én C 244. 2. oldal 8 9
9
mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken vagy teljesen leírásra kerül. (4) Ha a támogatási intézkedés a csoportmentességi rendelet [A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a kis- és középvállalkozást csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a csoportmentességi rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (5) A támogatást nyújtó dönt a (3) bekezdés szerinti feltétel fennállásáról.” Referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája, a www.tvi.kormany.hu címen teszi közzé. Refinanszírozás: A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a hitelintézet részére. Saját erő: A saját erő állhat teljes egészében saját forrásból, vagy saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból. Támogatástartalom: A vállalkozásnak nyújtott állami támogatásnak a Pénzügyminisztérium 5/2009 számú Pénzügyi közlöny 1835. oldalán megjelent a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására című közleményben meghatározott képlet alapján kiszámított összege (jelenértéke).11. Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat. Támogatási intenzitás: A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Támogatást nyújtó szerv: E program esetében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.), illetve kezességvállalás esetén a kezességvállaló intézmények (Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Garantiqa Zrt.). Támogatás odaítélésének időpontja: Refinanszírozás esetében a refinanszírozási kölcsönkérelem, közvetítői hálózaton keresztüli értékesítés esetében a kölcsönkérelem MFB Zrt. jóváhagyó döntésének napja. MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetében a kölcsönszerződés hatálybalépésének dátuma. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott
11
Hatályos 2009. május 19-től.
10
vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 15. § (1) bekezdése alapján készült, s melyet Magyarország a Kormány jóváhagyását követően hivatalosan benyújtott az Európai Bizottság részére. Visszafizettetési kamat: A jogellenes támogatás visszafizetésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak, valamint a 271/2008/EK bizottsági rendelet12 alapján állapít meg. A visszafizettetési kamatról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a miniszterelnökséget vezető államtitkár közleményt ad ki, illetve azt a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Iroda honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszafizetésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszafizetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét az 1 éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamatláb alapulvételével.
12
Módosítva a 14/2008. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2008. július 1-étől
11
Második rész: A Hitelprogram feltételrendszere 5.
Általános feltételek
5.1.
A Hitelprogram célja
A Hitelprogram célja a mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését, az innovációt, a jó minőségű termékek előállítását, az energia és költségtakarékos módszerek alkalmazását, a környezetvédelmet elősegítő beruházásokhoz kedvezményes források biztosítása a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A Hitelprogram kiemelt célja a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának elősegítése céljából az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. A hitelcélok részletes ismertetését az Ötödik rész tartalmazza. 5.2.
Általános feltételek
Hitelprogram keretösszege
A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. által biztosított forrás 25 milliárd forint. A keretet a befogadott hitelkérelmek az MFB Zrt.-hez történő beérkezés sorrendjében terhelik. Az MFB Zrt. által az egyes vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitel a Hitelprogram teljes összegét csökkenti. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését.
Hitel típusa
Éven túli lejáratú beruházási hitel.
Finanszírozás módja
A finanszírozás refinanszírozási konstrukció vagy az MFB Zrt. általi közvetlen finanszírozás keretében történik.
Hitel összege
Refinanszírozási konstrukcióban és az MFB Zrt. közvetlen finanszírozásában egyaránt a hitel legkisebb igényelhető összege az 1., 2.2., 3. és 4. hitelcél esetén 5 millió Ft, a 2.1. és 5. hitelcél esetén 1 millió Ft, legnagyobb igényelhető összege az 1., 2.2., 3.és 4. hitelcél esetén 1000 millió Ft, a 2.1. és 5. hitelcél esetén 50 millió Ft.
Hitel devizaneme
HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik.
Kérelem benyújtása
A hitelkérelmeket a programban részt vevő hitelintézetekhez, vagy közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A programban részt vevő hitelintézetek listáját és elérhetőségeit az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé.
Igénybevételi lehetőség
A Hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére a vonatkozó Termékelírás szerinti határidőig van lehetőség.
A hitelügyletek azonosítására az AFHU általános azonosító jel szolgál. Az MFB Zrt. honlapja: www.mfb.hu.
12
5.3.
A hitelfelvevők köre
1., 4. hitelcél esetén: a Hitelprogramban azok a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti, Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek részt, amelyek – a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra termékek elsőleges előállítása kivételével – az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt termékek elsődleges előállításával foglalkoznak, és - egyéni vállalkozás, - gazdasági társaság, - szövetkezet, vagy - európai részvénytársaság formában működnek. A 2. hitelcél esetében kizárólag azok a mezőgazdasági tevékenységet végző, fiatal mezőgazdasági termelők, akik a KKV törvény hatálya alá tartozó Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozást indítanak el, és megfelelnek legalább a következő feltételeknek:
40 évesnél fiatalabbak és a 2.1. hitelcél esetén első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, és nem részesültek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatásban, a 2.2. hitelcél esetén a beruházást tevékenységük megkezdését követő 5 éven belül hatják végre, rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, a kialakítandó gazdaság működtetésében (a mezőgazdasági munkában) tevőlegesen részt vesz és a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó pénzügyi tervet is magába foglaló üzleti tervet nyújt be, amely a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete és az új üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos különös mérföldköveket és célokat, valamint a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges beruházásokra, képzésre, tanácsadásra vagy bármely más intézkedésre vonatkozó részleteket is tartalmaz.
A 3. hitelcél esetén:13 A fentiekben meghatározott KKV törvény hatálya alá tartozó, valamint KKV-nak nem minősülő magyarországi székhelyű, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozások amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működnek, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Az 1. 2. és 3. esetén a KKV törvény hatálya alá tartozó őstermelők is. (A hitelfelvevők köre a továbbiakban együttesen mezőgazdasági vállalkozás) 5. hitelcél esetén: a 2013. évi CXXII. törvény szerint termőföld vásárlásra jogosult belföldi természetes személy, aki őstermelőként, egyéni vállalkozóként, egyéni cégként mezőgazdasági tevékenységet végez.
13
Módosítva a 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet alapján.
13
A hitelezésből kizártak köre
5.4.
Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan mezőgazdasági vállalkozás, amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll az 5 hitelcél esetében a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, valamint ha hitelezői kérelmére ilyen eljárások indíthatók ellene; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik; a 2007. évi XVII. törvény14 28. § -a szerint a mezőgazdasági és támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási rendszerbe nincs nyilvántartásba véve; az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 69. § (1) bekezdése szerinti jogosulatlanul igénybevett támogatás esetében visszafizetésre kötelező jogkövetkezménynek nem tett eleget; a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapjaiból vagy az EMOGA Garancia Részlegéből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette; az 1., 2., 3. és 4 hitelcél esetében az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 6. §-a szerint nehéz helyzetben van; 2.1. hitelcél esetén azon induló fiatal mezőgazdasági termelő, aki az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatásban részesült.
A hitel felhasználása
5.5.
A hitel csak ingatlanok építésére, megvásárlására és fejlesztésére; gépek és berendezések vásárlására; számítógépes szoftverek vásárlására; nem építési célú földvásárlásra az 1., 2,2., 3. és 4. hitelcél esetén a beruházás költségének legfeljebb 10 %-ig; e) az 5. hitelcél esetén termőföldvásárlásra; f) a beruházásokhoz kapcsolódó, aktiválható költségek elszámolására; g) a 2.1. hitelcél esetében az üzleti terv alapján vállalt intézkedések finanszírozására (ideértve a termőföldvásárlást is) használható fel. a) b) c) d)
Saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a tárgyi eszköz aktivált értékébe beszámítható: - saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltsége; - a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értéke; - a szükséges megrendelői szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás stb.) értéke;
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 14
14
- ha idegen kivitelező is közreműködik, úgy annak munkadíja, valamint a neki átadott anyagok, eszközök értéke. Fentiekből következően a saját vállalkozásban végzett beruházás része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is. Saját vállalkozásban megvalósított beruházásként kezelendő, amikor a beruházó minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára. Ingatlanra vonatkozó előírások:
Bérelt ingatlanon megvalósuló beruházás esetében a finanszírozás feltétele a legalább a futamidőre szóló bérleti szerződés megléte. Amennyiben a beruházást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a hitelkérelem befogadásának feltétele a tulajdonostársak között létrejött közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó vázrajz benyújtása. A hitelből ingatlan vásárlás abban az esetben finanszírozható, ha az ingatlan a tevékenység folytatásához szükséges, és/vagy a vállalkozás telephelyéül, székhelyéül szolgál, és a megvásárlást követően az ingatlanon további beruházást hajt végre a hitelfelvevő. 15
A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. Elszámolható költségek Valamennyi hitelcél esetében a beruházás tárgyi eszközeinek bekerülési értéke a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. § - ai és 51. § - a alapján számolhatók el. A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének. Használt eszköz vásárlására csak a KKV törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetén, kizárólag piaci áron történhet, és abban az esetben lehetséges amennyiben ahhoz korábban nem vettek igénybe állami támogatást. Az 5. hitelcél esetében: Amennyiben a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó hiteligénylő vállalkozás más csekély összegű rendelet (általános, halászati) által szabályozott egy vagy több ágazatban vagy tevékenységi körben is tevékenységet végez, úgy a hitelprogram keretében igényelt hitel kizárólag az elsődleges mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó költségek finanszírozására használható fel. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelését és más (általános, halászati) csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységet is folytató hiteligénylő esetén a tevékenységek szétválasztását a vállalkozás a hitel felhasználásához benyújtott számlával, vagy a számviteli törvény 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylattal igazolja. 5.6.
15
A hitel nem használható fel más hitel (ugyanazon hitelfelvevő részére, részben vagy egészen folyósított hitel, a finanszírozó hitelintézettől függetlenül) kiváltására. Hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelprogramban felvett kölcsönt egyazon hitelfelvevő a hitelintézettel vagy bármely más finanszírozóval kötött hitelvagy kölcsönszerződése alapján, akár részben, akár egészen folyósított hitelének/kölcsönének
Módosítva a 4/2009. számú MFB Közlemény alapján
15
visszafizetésére, járulék megfizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül a hitelfelvevő által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is. Közvetett módon, de hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelfelvevő olyan vállalkozástól vásárol tárgyi eszközt, amely a 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (2) 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az eladó a vételárat a tárgyi eszköz finanszírozásához igénybe vett hitel előtörlesztésére fordítja;16 üzletrész, részvény vásárlására; áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult; exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására; az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházáshoz; olyan beruházás finanszírozására, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; a 2.1. hitelcél kivételével termelési jog, állat (ideértve a tenyészállatot is) és egynyári növény vásárlására; a 2.1. hitelcél kivételével egynyári növény telepítésére; a 2.1. hitelcél kivételével víztelenítő vagy öntözőberendezések vásárlására kivéve, ha a beruházás a termelő korábban is folytatott öntözést és a tervezett beruházás a vízfelhasználást a korábbiakhoz képest legalább 25%-kal csökkenti; a 2.1. hitelcél kivételével egyszerű pótló beruházáshoz; a 2.1. hitelcél kivételével forgóeszköz finanszírozására; tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához szükséges beruházáshoz; a 2.1. hitelcél kivételével gépek és berendezések lízing-szerződésével összefüggő költségeinek (mint például adó, a bérbeadó haszonkulcsa, kamat költségek, általános költségek, biztosítási díjak) finanszírozására; az 5. hitelcél kivételével megkezdett beruházás finanszírozására. A beruházás végrehajtása az 1., 2 és 4. hitelcél esetén csak akkor kezdhető meg, ha a refinanszírozási kölcsönszerződést – az MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetén a kölcsönszerződést – megkötötték és az hatályba lépett. Refinanszírozási konstrukcióban a beruházás megkezdésének időpontja szempontjából a refinanszírozási kölcsönszerződés mindkét fél általi aláírásának napja (kelte) az irányadó. A 3. Projekt kiegészítő hitel az ÚMVP kiegészítő finanszírozására hitelcél esetén nem minősül megkezdettnek az a beruházás, amelyet a vállalkozás a támogatási kérelem befogadásáról szóló MVH végzésben szereplő befogadási dátumot követően kezdett meg.17
Amennyiben a közös piacszervezés, ill. az EMVA által finanszírozott közvetlen támogatási rendszerek korlátozzák a termelést, akkor a korlátozást túllépő termelésnövekedést eredményező beruházás nem támogatható egyik hitelcélnál sem. 5.7.
Saját erő
A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének legalább 15%-a. A saját erő állhat teljes egészében saját forrásból, vagy saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból. A saját forrásnak minden állami támogatástól mentesnek kell lennie. A saját erő összegén belül a saját forrás és az állami támogatás összegét a beruházás forrásösszetételében el kell különíteni. A saját erő tekintetében a Hitelprogram kötelező előírást nem tartalmaz, a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzatai alapján eljárni.
16 17
Módosítva a 9/2009. számú MFB Közlemény alapján. Módosítva a 151/2009. (XI. 6.) FVM rendelet alapján, a 2009. október 11. után benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
16
5.8.
Hiteldíjak
A finanszírozó hitelintézet az alábbi díjakon kívül más költséget, díjat nem számíthat fel a maga részére. 3 havi EURIBOR + RKA18 + legfeljebb 3,5 %/év19
Kamat
Kezelési költség
Kezelési költség nem kerül felszámításra.
Folyósítási jutalék
Legfeljebb egyszeri felszámításra.
Módosítási díj
A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül meghatározásra.
Projektvizsgálati díj
Egyszeri díjként, a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra.
1%,
amely
az
első
folyósításkor
kerül
Rendelkezésre tartási 0,25%/év díj Előtörlesztési díj Nem kerül felszámításra. 5.9.
Késedelmi kamat és visszafizettetési kamat
Késedelmi kamat
A finanszírozó hitelintézet a hitelfelvevő által fizetendő késedelmi kamat mértékét az aktuális kondíciós listája szerint határozhatja meg. A refinanszírozási késedelmi kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni minden olyan összeg után, amelyet elmulasztanak az esedékesség napján megfizetni: a tőketartozás után az ügyleti kamaton felül további évi 6 (hat)%, egyéb pénztartozás (pl ügyleti kamat, rendelkezésre tartási jutalék, szerződéskötési díj, módosítási díj, késedelmes adatszolgáltatási díj, stb.) után a vonatkozó jogszabályban meghatározott késedelmi kamat mérték..
Behajtási költségátalány
Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalány a késedelembe esés napján esedékes.
Visszafizettetési kamat
20
A visszafizettetési kamat mértéke, amelyet a hitelfelvevők az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni jogosulatlan támogatás vagy támogatással való visszaélés esetén: A visszafizettetési kamat mértéke, amelyet a hitelfelvevők az MFB Zrt. részére külön-külön tartoznak megfizetni jogosulatlan támogatás, vagy
18
Az RKA az MFB kamatfelár mértéke, amely évente változó. Az MFB Zrt. a tárgyévre vonatkozó kamatfelár mértékét a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra a honlapján keresztül. 19 Módosítva az 1/2013. MFB Közlemény alapján, hatályos 2013. január 23. 20 Hatályos 2009. Május 19-től.
17
támogatással való visszaélés esetén a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt összege.21 5.10.
Futamidők alakulása
Rendelkezésre tartási idő Lejárat Türelmi idő
1., 2., 3. és 5. hitelcél esetében 4. hitelcél esetében a szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 év legfeljebb 2 év legfeljebb 15 év legfeljebb 3 év
legalább 5, legfeljebb 8 év legalább 5, de legfeljebb 7 év
A kölcsön rendelkezésre tartási ideje nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő. Amennyiben az adott ügylet több, önálló projekt finanszírozását is tartalmazza, és a hitelintézet indokoltnak tartja ezek önálló kölcsönszerződésekre bontását, akkor mód van az egyes, önálló kölcsönszerződések esetén különböző időpontban kezdődő és időtartalmú rendelkezésre tartási idő és türelmi idő megállapítására. Egy kölcsönszerződésen belül azonban nincs lehetőség arra, hogy az egyes kölcsönösszegekre vonatkozóan eltérő türelemi idő és rendelkezésre tartási idő kerüljön megállapítására.22 5.11.
Törlesztés ütemezése
Türelmi időt követően, negyedévente, vagy félévente egyenlő tőketörlesztő részletekben. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet. Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév, vagy félév múlva esedékes. A program keretében az előtörlesztés megengedett, előtörlesztési díj nem kerül felszámításra. 5.12.
Biztosítékok
A finanszírozó hitelintézet belső szabályzata szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Az 1., 2.2. 3. és 4. hitelcél esetében lehetőség van a Garantiqa Zrt., valamint az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére, amennyiben ezzel nem emelkedik a halmozott támogatás támogatástartalmának értéke a 6.2. pontban meghatározott mérték fölé. A 2.1. és 5. hitelcél esetén a hitel kizárólag az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 80%-os mértékű készfizető kezességvállalása mellett igényelhető, amely mellé a finanszírozó hitelintézet további, belső szabályzatai szerinti, bankári biztosítékot kérhet. 5.13.
Folyósítási feltételek
A hitelből az 5.5. szerinti elszámolható, bizonyíthatóan a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült költségek finanszírozhatók. A folyósítás a finanszírozó hitelintézet döntésétől függően a saját erő felhasználását követően, vagy pedig forrásarányos finanszírozás szerint történik. Amennyiben a hiteligénylő áfa-visszatérítésre jogosult, a folyósítás a számla nettó értékében történik. Folyósításnak minősül az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. és 18. §-ának rendelkezései szerinti építtetői fedezetkezelő számlájára történő folyósítás. A fedezetkezelő számláról a hitelből csak a hitelprogram szerint elszámolható költségek finanszírozhatók számla, vagy a Számvitelről szóló törvény szerinti más számviteli bizonylat alapján.23
Hatályos 2009. május 19-től. Módosítva a 6/2009 MFB közlemény alapján. 23 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján 21 22
18
A folyósításnak illetve az MFB-forrás lehívásának minden esetben igazodnia kell a számlán/számlákon illetve a lehívás alapjául szolgáló számviteli bizonylatban megjelölt összeg(ek)hez és esedékesség(ek)hez. A számlán megjelölt összeget legkorábban az esedékessé válás időpontjában illetve - a hitelfelvevő a számla kifizetését saját erőből megelőlegezve már kifizette a szállítóját - azt követően lehet lehívni az MFB Zrt.-től illetve a finanszírozó hitelintézettől, és késedelem nélkül tovább kell utalni a hitelfelvevőnek illetve a szállítónak. Az esedékessé válás időpontja megegyezik a számviteli dokumentumon szereplő esedékességi dátumot, vagy a fedezetkezelői számlára történő utalási kötelezettségi dátumot megelőző 10. munkanappal. Az MFB-től lehívott összeget számla alapján történő folyósítás esetén a számla esedékességének megfelelően kell továbbutalni24. A garanciális visszatartás összegét is csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító részére. A lehívás és a folyósítás között csak a folyósítás lebonyolításához szükséges technikai idő telhet el, a hitelintézet köteles biztosítani, hogy a saját erőből, illetve a hitel lehívásából a benyújtott számviteli dokumentumon szereplő kedvezményezett (a számla kibocsátója) követelése kifizetésre kerüljön.25 Amennyiben a garanciális időszak vége későbbi, mint a maximális rendelkezésre tartási idő, akkor lehetőség van arra, hogy - megfelelő számviteli dokumentumok alapján - a garanciális visszatartás összegét az MFB Zrt. folyósítsa, de a pénzügyi intézménynek ezen esetben is biztosítania kell, hogy ezen összeg is a finanszírozási célnak megfelelően kerüljön felhasználásra. Ennek gyakorlati megoldása, hogy az ügyfél nevére nyitott, de rendelkezése alól kivett technikai számlára kerüljön a garanciális visszatartás összege, melyről abban az esetben lehet kifizetést teljesíteni a kivitelező felé, amennyiben a kivitelező a garanciális időszak alatt a feltárt hibákat saját költségén megjavíttatta, vagy nem merül fel ilyen kötelezettsége és így jogosulttá válik az összegre. E technikai számlán elhelyezett, garanciális visszatartással érintett összeg az MFB Zrt. és pénzügyi intézmény szempontjából is folyósított összegnek minősül, tehát a vállalkozás ezen összeg után is kamatot fizet. Abban az esetben, ha a garanciális visszatartás kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a lehívott összeget haladéktalanul vissza kell fizetni az MFB Zrt. részére.26 A folyósítás további feltételeit a finanszírozó hitelintézet saját belső szabályzata alapján határozza meg.27 Az MFB Zrt. a jogosulatlanul lehívott forrás után ügyleti kamat mérték + évi 6 % mértékű késedelmi kamatot számíthat fel. 28
6. A kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos feltételei A Hitelprogram keretében az 1., 2. és 4. hitelcél esetén nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül. A hitelprogramból hitelt a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK számú rendelettel összhangban lehet nyújtani.
Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján. Hatályos 2009. augusztus 25-től. 26 Hatályos 2013. január 23. 27 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján. 28 Módosítva: 2008. július 1. 24 25
19
A hitelprogramból hitelt a 3. hitelcél esetén az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú29, 20072013 időszakra vonatkozó, Közösségi iránymutatása az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról- ezen belül a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáshoz nyújtott támogatásokról – szóló IV.A fejezetében előírt szabályokkal összhangban lehet nyújtani. A hitelprogram keretében az 5. hitelcél esetén a kedvezményes kamatozású hitel az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A hitelt kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU bizottsági rendelettel30 összhangban lehet nyújtani. Az állami támogatás nyújtója az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Támogatástartalom számítása31
6.1.
Az MFB Zrt. a kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a támogatástartalom igazolás kiállításának évére diszkontálva (jelenérték), a szerződésben megjelölt teljes hitel összegére és a hitel teljes futamidejére vonatkozóan, a hiteligénylő és a finanszírozó hitelintézet által szolgáltatott adatok alapján az alábbi képlet segítségével számolja ki:
TT Q1 rref Q1 rk ...
Q2 rref Q2 rk (1 i )
(Qn rref Qn rk ) (1 i ) n 1
Ahol
Qn: a hitel tőkerészének n. év elején fennmaradó összege rref: egyéni referencia kamatláb, a támogatás odaítélésének napján rk - kedvezményes kamatláb a támogatás odaítélésének napján (kamatmentes hitel esetén értéke nulla) i: diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján32 A támogatás odaítélésének napja az MFB ügylettel kapcsolatos döntéshozatalának dátuma.33 A 2008/C 14/02 EB közleménynek megfelelően a hitel támogatástartalmának kiszámításánál az ügyfélnél alkalmazandó egyéni referencia kamatláb egyedileg kerül meghatározásra, oly módon hogy az 1 éves BUBOR összegét (alap-kamatláb) növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke 60-1000 bázispont között mozoghat. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 27-én C 319/1-33. oldal Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.24-én L 352 9-17. oldal 31 Módosítva 2009. május 19. a 11/2009. sz. MFB Közlemény alapján. 32 Módosítva: 2009. május 19. 33 Módosítva 2009. május 19. 29
30
20
Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges 1 éves BUBOR nagyságát (referencia alapkamatláb) a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a www.tvi.kormany.hu címen, valamint a Pénzügyi Közlöny helyébe lépő hivatalos értesítőben, a Nemzetgazdasági Közlönyben teszi közzé. Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a refinanszírozott hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges 1 éves BUBOR nagyságát (referencia alapkamatláb) a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a www.tvi.kormany.hu címen, valamint a Pénzügyi Közlöny helyébe lépő hivatalos értesítőben, a Nemzetgazdasági Közlönyben teszi közzé. Az új számítás alkalmazandó a de minimis szabály és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére is. Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. A Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők: Hitelminősítési kategória Kiváló (AAA-A) Jó (BBB) Kielégítő (BB) Gyenge (B) Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és alacsonyabb)
Magas 60 (0,6%) 75 (0,75%) 100 (1,00%) 220 (2,20%)
Biztosítékokkal való fedezettség Általános 75 (0,75%) 100 (1,00%) 220 (2,20%) 400 (4,00%)
400 (4,00%)
650 (6,50%)
Alacsony 100 (1,00%) 220 (2,20%) 400 (4,00%) 650 (6,50%) 1000 (10,0%)
Speciális szabályok: A hitelfelvevői múlttal (hitelt a működésük során nem vettek igénybe), vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel (egyszeres könyvvezetés) nem rendelkező vállalkozások, valamint az új (egy teljes gazdasági évvel -12 hónap - nem rendelkező) vállalkozások esetén az alap-kamatlábat a rendelkezésre álló biztosítéktól függően legalább 400 bázisponttal kell megemelni. Az olyan a nagyvállalatok az esetében, amelyek MNB által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkeznek, a külső minősítés alkalmazandó.
Hitelminősítési kategória meghatározásánál a hitelintézetnek kell az általa alkalmazott ügyfélminősítési kategóriákat az EU által megjelölt 5 kategóriába sorolni. Biztosítékokkal való fedezettség vonatkozásában az MFB Zrt. elfogadva a hitelintézet fedezetértékelési rendszerét, és a hitelintézet által meghatározott fedezettség (elfogadott fedezetek bruttó értéke) alapján – a 2008/C 14/02 EB közleményre figyelemmel - az alábbi kategóriák alkalmazását vezeti be:
Biztosítékokkal való fedezettség Fedezettség Alacsony fedezettség
a 100 % és az az alatti
Általános fedezettség
100 és legfeljebb 140 % közötti
21
Magas fedezettség:
140 % feletti
A refinanszírozási kölcsönkérelemben a hitelintézetnek meg kell adnia a 2008/C 14/02 EB közlemény alapján az ügyfélminősítési kategóriát és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségét százalékos formában (a hitel + a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő mértékű kamattal növelt értékére). A támogatástartalom számításánál alkalmazandó egyéni referencia kamatláb meghatározásához szükséges kamatfelárat a hitelintézet által megadott, az ügyfél minősítésére és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségére vonatkozó adatok alapján az MFB Zrt. határozza meg. Példa az egyéni referencia kamatláb számítására: Egy legalább 1 éve működő vállalkozás 150 millió Ft hitelt vesz fel 8%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 2 év türelmi idővel törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben. Hitelminősítési kategória: Kielégítő (BB) Biztosítékokkal való fedezettség: 138%, így az ügylet az Általános fedezettség kategóriába sorolandó. Egyéni referencia kamatláb: EU által közölt 1 éves referencia alapkamatláb (2009 áprilisában 10,01) + a táblázat szerinti 2,2%=12,21% Ezt az értéket kell használni a támogatástartalom számításakor.
Példa a támogatástartalom számítására: A vállalkozás 150 millió Ft hitelt vesz fel 8%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 2 év türelmi idővel negyedévente törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben, az egyéni referencia kamatláb 12,21 %. 12,21% 8% TT 150.000.000 150.000.000 4 4 12,21% 8% 11,01% 150.000.000 150.000.000 1 4 4 4
2 1
12,21% 8% 11,01% ... 12.500.000 12.500.000 1 4 4 4 19.006.110
20 1
E hitel támogatástartalma: 19.006.110,- Ft.
A támogatás maximális mértéke
6.2.
Az egy beruházáshoz nyújtható, állami és közösségi forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása nem haladhatja meg:
1. és 4. hitelcél esetén -
a beruházás értékének 40 %-át;
22
-
a 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján kedvezőtlen helyzetű térségek kategóriájába tartozó területek és települések esetén a beruházás értékének 50 %-át; ha a beruházás célja a környezetvédelemre, az állattartás higiéniai körülményeinek javítására, illetve az állatokkal való kíméletes bánásmódra vonatkozó újonnan bevezetett közösségi minimumszabályok betartásához szükséges beruházások megvalósítása, akkor kedvezőtlen helyzetű térségek kategóriájába tartozó területek és települések esetén a beruházás értékének 75%-át, illetve egyéb régiókban a beruházás értékének 60 %-át. A többlettámogatás a beruházás miatti szükséges többletköltségre korlátozódik és nem alkalmazható olyan beruházások esetén, amelyek a termelési kapacitás növekedését eredményezik.
2. hitelcél esetén: 2.1. Alapítási támogatás esetén a 1857/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a vállalkozásnak nyújtott hitel támogatástartalma nem haladhatja meg az 40000 EUR értékhatárt. 2.2. Mezőgazdasági üzem korszerűsítésére irányuló támogatás esetén a termelés megkezdését követő öt éven belül végrehajtott beruházásnál kedvezőtlen helyzetű térségek kategóriájába tartozó területek és települések esetén a beruházás 60%-át, egyéb régiókban a beruházás 50 %-át.
3. hitelcél esetén: -
a beruházás értékének 40 %-át; a 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján kedvezőtlen helyzetű térségek kategóriájába tartozó területek és települések esetén a beruházás értékének 50 %-át; a fiatal mezőgazdasági termelők által a 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján kedvezőtlen helyzetű térségek kategóriájába tartozó területek és települések esetén a beruházás 60%-át, egyéb régiókban a beruházás 50 %-át.
5. hitelcél esetén Bármely három (3) pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurót. A hitelfelvevőnek, amennyiben csekély összegű támogatásban részesült előzetesen nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben ilyen támogatásban nem részesült nemleges nyilatkozatot kell tennie. A hiteligénylő vállalkozás, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évét és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) támogatások mértékéről nyilatkozatnak a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH által elektronikusan rendelkezésre bocsátott adatok minősülnek. Amennyiben a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó „egy és ugyanazon” vállalkozás minőségről, valamint az alkalmazott üzleti évről nyilatkozattételi kötelezettségről szóló 56/2014. (IV.11.) számú MVH közlemény (http://mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk562014) alapján nyilatkozat benyújtása szükséges, úgy az ügyfélnek az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül a finanszírozó hitelintézet részére az MVH által közzétett G2000-01 számú nyomtatványt is csatolnia kell. Az ügyfél által kitöltött nyilatkozatot és az abban szereplő adatokat a finanszírozó hitelintézet továbbítja a csekély összegű támogatásokról
23
nyilvántartási rendszert működtető MVH részére. Amennyiben a támogatást igénylő nem minősül egyéb vállalkozással „egy és ugyanazon vállalkozásnak”, illetve a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmaz, úgy nem kell a nyilatkozatot benyújtania. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget. Amennyiben a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás több – általános illetve halászati csekély összegű rendeletek alá tartozó – ágazatban vagy tevékenységi körben (mint például mezőgazdasági termékfeldolgozás, - forgalmazás, vadászati, erdészeti, halászati és akvakultúra területen) is végez tevékenységet, valamint az ilyen tevékenységeihez csekély összegű támogatásban is részesült, úgy a támogatásokat össze kell számítani és az egy és ugyanazon vállalkozás részére, az adott három év vonatkozásában a csekély összegű támogatások összege Magyarországon, vagy más európai országban nem haladhatja meg országonként a 200 000 eurót. A hiteligénylő vállalkozás az egyes csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja. Az 1., 2.2 és 4. hitelcél esetén a 1857/2006/EK rendelet 4. cikk (9) bekezdése alapján az egyedi vállalkozásnak nyújtott legmagasabb támogatás nem haladhatja meg 400.000 eurót bármely három pénzügyi évből álló bármely periódus során, vagy az 500.000 eurót ha a hitelfelvevő vállalkozás a 1698/2005/EK tanácsi rendelet34 36. cikke a.) pontjának az i. ii és iii alpontjában említett kedvezőtlen adottságú térségben található. 6.3.
Támogatáshalmozódás
1., 2. és 4. hitelcél esetén betartandó előírások: Az ugyanahhoz a beruházáshoz a Hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett más állami vagy közösségi támogatással, beleértve az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 88. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó, állami vagy közösségi pénzügyi hozzájárulásokat, amennyiben az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom értéke meghaladná a 1857/2006/EK bizottsági rendeletben megállapított felső határt. Az e rendelet alapján mentesített támogatás nem halmozható az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és halászati ágazat de minimis támogatásaira történő alkalmazásról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet alapján kapott de minimis (csekély összegű) támogatással ugyanazon elszámolható költség tekintetében, amennyiben a halmozódás eredményeképpen a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom értéke meghaladná az egyes hitelcélokra 6.2. pontban meghatározott mértéket. A vállalkozás részére támogatás csak akkor nyújtható, ha a finanszírozó hitelintézet – a hiteligénylő nyilatkozata alapján – ellenőrizte, hogy az igényelt hitelösszeg támogatástartalma és a kapcsolódó támogatások összességében nem haladják meg a jogszabályban előírt, 6.2. szerinti küszöbértéket. Amennyiben egy vállalkozás esetében a támogatástartalom eléri, vagy meghaladja a 6.2 pontban meghatározott mértékeket, úgy a hitel összegét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy a beruházás támogatástartalma és a támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket.
34
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. 10. 21-én L 277 1-40. oldal
24
A támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében a finanszírozó hitelintézet köteles az ügyfelet írásban nyilatkoztatni az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű és az ugyanahhoz a beruházáshoz kapott állami és közösségi támogatások mértékéről, formájáról és az elszámolható költségek összegéről. 3. hitelcél esetén betartandó előírások: A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb állami vagy közösségi támogatással – beleértve a csekély összegű támogatásokat is –, amennyiben az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás meghaladná a 1698/2005/EK rendelet I. mellékletében megállapított felső határt. Amennyiben a beruházás jogszabályban meghatározott elszámolható költségeinek finanszírozására igényelt hitel és a kezességvállalás támogatástartalmát, valamint a vissza nem térítendő támogatást is figyelembe véve számított támogatás összeg meghaladja a 1698/2005/EK rendelt I. mellékletében - a Terméktájékoztató 6.2. pontja szerinti- az adott beruházásra előírt felső határt, a különbözetet az MVH a kifizetendő támogatás összegéből levonja. A levonást az ügyfél részére az adott támogatási program keretében kifizetésre kerülő támogatás utolsó részletéből kell teljesíteni. Amennyiben ez nem fedezi teljes mértékben a levonandó összeget, a különbözetet az MVH az ügyfél bármely más, MVH által kifizetendő támogatásából levonja vagy ilyen hiányában az ügyféltől visszaköveteli a hiányzó részt. A 3. hitelcél keretében beküldött hitelkérelmek kötelező mellékletét képezi az ügyfél Nyilatkozata (4. számú melléklet), amelyben a fentiek szerinti eljárást tudomásul veszi. 5. hitelcél esetén betartandó előírások: A jogellenes támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében a finanszírozó hitelintézet előzetesen köteles az ügyfelet írásban nyilatkoztatni az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évét és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatások mértékéről (Útmutató 1. számú melléklet szerinti Adatlap nyilatkozati része). Az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül az új „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmának bevezetése és a de minimis keretek cégcsoport szintű vizsgálata miatt, amennyiben az szükséges az ügyfélnek az MVH által közzétett G2000-01 számú nyomtatványt is ki kell töltenie. A hitelintézet a nyomtatványt és az abban szereplő adatok továbbítását az MVH által kiadott, közleményben (elérési útvonal lásd Útmutató 20. pontjában) meghatározott módon és formátumban küldi meg a Hivatal részére. A kedvezményes kamatozású hitelhez kapcsolódóan az ügyfél szabad támogatási keretének ellenőrzése az alábbiak szerint történik: Mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások esetében a csekély összegű támogatás nagyságáról szóló nyilatkozatnak az MVH által a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatásokról vezetett központi nyilvántartási rendszerben szereplő adatok minősülnek (353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 11/A. § (11) bekezdése). Mindezek alapján mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatásokra vonatkozóan az Adatlap nyilatkozati részében hiteligénylőnek nem kell előzetesen nyilatkozatot tennie a tárgyévben vagy az azt megelőző két üzleti évben igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások nagyságáról, de a finanszírozó hitelintézetnek a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt – a hiteligénylő vállalkozás rendelkezésére álló szabad egyéni mezőgazdasági és halászati csekély összegű keretösszegének ellenőrzése céljából - megkereséssel kell élnie az alábbiakban leírtak szerint az MVH felé. A finanszírozó hitelintézet a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt a hiteligénylő vállalkozás hozzájárulását és meghatalmazását tartalmazó nyilatkozata alapján köteles ellenőrizni a
25
hitelhez (az 1. sz. és 2. sz. melléklet adatai alapján) az MVH elektronikus adatszolgáltatása keretében az ügyfél rendelkezésére álló de minimis keretkihasználtságát. Az adatszolgáltatás során a támogatási keret lekérdezéséhez, zárolásához, lekötéséhez, illetve elutasított hitelkérelem esetén a felszabadításához az MVH által közleményben kiadott, hatályos eljárási rendet és nyomtatványokat (Útmutató 5. sz. melléklete) kell alkalmazni. A hitelintézet az MVH adatszolgáltatása alapján megvizsgálja, hogy az ügyfél a kedvezményes kamatozású hitelhez szükséges mértékű szabad de minimis kerettel rendelkezik-e. A refinanszírozott hitelintézetnek a kedvezményes kamatozású kölcsönkérelem befogadását követően 10 (tíz) munkanapon belül „zarolasi_kerelem” státuszú adatszolgáltatást kell küldenie az MVH részére. Az MVH által zárolt adatszolgáltatást (5. sz. melléklet zárolás kérelem MVH válasz üzenetével) a hitelintézet 1 példányban kinyomtatva a hiteldossziéban megőrzi, 1 példányban a Refinanszírozási kölcsönkérelemhez mellékelten megküldi az MFB Zrt.-nek. Abban az esetben, ha az MVH adatszolgáltatása alapján a rendelkezésre álló szabad támogatási ügyfélkeret kevesebb, mint a tervezett kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalma, akkor az ügyfél hitelben nem részesülhet, a hitelintézet a refinanszírozási kölcsönkérelmet nem küldheti be az MFB Zrt-nek. A hitelintézet saját döntése alapján az ügyféllel átdolgozhatja (a hitelösszeg, futamidő, türelmi idő csökkentésével), vagy elutasíthatja a hitelügyletet. Az MVH adatszolgáltatásában szereplő szabad ügyfélkeret figyelembe vételével átdolgozott hitelkérelem esetén – a módosított támogatástartalommal – az MVH felé az ügyfél szabad de minimis keretének ellenőrzéséhez szükséges eljárást újra el kell indítani, amely alapján az MVH az ellenőrzést újra elvégzi és az elektronikus adatcsere útján a sikeres „zárolt” státuszú üzenet küldésével az ügylet már hitelezhető. A refinanszírozási kölcsönszerződés hatálybalépését követően a finanszírozó hitelintézet az MFB Zrt. által kiadott támogatástartalom igazolás adatai alapján a MVH részére a támogatási keret lekötéséhez szükséges adatokat az MVH által kialakított táblázat (5. sz. melléklet lekötési kérelem) kitöltésével elektronikusan megküldi.
6.4.
A támogatástartalom és a támogatási kategória igazolása
A kedvezményes hitel támogatástartalmáról a támogatás nyújtója – az MFB Zrt. – ad igazolást a támogatott vállalkozás részére, a kedvezményes kezességvállalás támogatástartalmáról szóló igazolást az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján a kezességvállaló intézmény állítja ki. A támogatástartalom számításához szükséges adatokat refinanszírozási konstrukció során a hitelfelvevő a finanszírozó hitelintézeten keresztül, közvetlen finanszírozás során közvetlenül bocsátja az MFB Zrt. rendelkezésére. A támogatástartalomról szóló igazolást az MFB Zrt. készíti el és cégszerű aláírásával ellátva megküldi 2 példányban a finanszírozó hitelintézetnek, amelyből a hitelintézet 1 példányt a hiteligénylő részére, írásban dokumentált módon átad, 1 példányt pedig az ügyféldossziéban 10 évig megőriz. Közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. közvetlenül a hiteligénylő számára adja ki a támogatástartalomról szóló igazolást, 1 példányt pedig az ügyféldossziéban őriz. Az MVH nyilvántartásában az ügyfél de minimis keretét a finanszírozó hitelintézet a támogatástartalomról szóló igazolás kézhezvételével egy időben, az abban szereplő adatok alapján kitöltött, az 5. sz. mellékletben található lekötési kérelem MVH részére történő elektronikus megküldésével köti le. A támogatástartalom igazolása céljából kiszámított támogatástartalmat a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évében és az azt megelőző két üzleti év vonatkozásában, vagy ugyanahhoz a beruházáshoz, az azonos kedvezmények megadásánál teljes összegben figyelembe kell venni. E kötelezettségére a finanszírozó hitelintézet hívja fel a végső kedvezményezett figyelmét.
26
Az igazolásban szereplő támogatástartalom értéket – amennyiben az ügylettel kapcsolatban jelentős változás következik be – a változást követően, a finanszírozó hitelintézet által az MFB Zrt. részére beküldött „Refinanszírozási kölcsönszerződés módosítási kérelem” adatlap (megtalálható: https://www.mfb.hu/refinanszirozas) alapján az MFB Zrt. a módosított adatokkal új támogatástartalom igazolást állít ki, és küld meg a fentiek szerint a finanszírozó hitelintézet, illetve a kedvezményezett részére. Amennyiben az ügylettel kapcsolatban jelentős változás, módosítás következik be, az MFB Zrt. megvizsgálja, hogy a módosítás nem minősül-e állami támogatásnak. Ha a módosítás új állami támogatásnak minősül, az állami támogatások feltételeinek az új állami támogatás nyújtására tekintettel teljesülniük kell, azaz csak az európai uniós jogszabályokkal összeegyeztethető támogatásként nyújtható. Amennyiben a támogatással kapcsolatban jelentős változás nem következik be, akkor a támogatástartalom szempontjából a refinanszírozási szerződés mellékletét képező támogatástartalom igazolásban szereplő támogatástartalom értékek az irányadóak. Jelentős változásnak minősül a hitel futamidejének, a türelmi idő hosszának, vagy a kölcsön összegének megváltozása. 6.5.
A támogatás megjelenése a hitelszerződésben
A finanszírozó hitelintézet kötelezettsége, hogy a végső hitelfelvevővel megkötött hitelszerződésben kifejezetten szerepeltesse azt a tényt, hogy a Hitelprogramban nyújtott hitel a kedvezményes kamat miatt állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatú hitelnek minősül, és mint ilyen az 1., 2. és 4. hitelcél esetén a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet, vagy a 3. hitelcél esetén a Bizottság 2006/C 319/01 számú35, 2007-2013 időszakra vonatkozó, Közösségi iránymutatása az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról – ezen belül a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáshoz nyújtott támogatásokról szóló IV.A. fejezete – című bizottsági közlemény, illetve az 5. hitelcél esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha az 1., 2. és 4. hitelcél esetén hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti: „A Hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek, kategóriáját tekintve kis- és középvállalkozás mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos beruházási támogatásának, illetve fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatásnak minősül és a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethető.” A 3. hitelcél esetén a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti: „A Hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek, kategóriáját tekintve kis- és középvállalkozás mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos beruházási támogatásának minősül és a Bizottság 2006/C 319/01 számú, 2007-2013 időszakra vonatkozó, Közösségi iránymutatása az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2006. december 27-én megjelent bizottsági közleménye alapján a közös piaccal összeegyeztethető.”
35 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 27-én C 319/1-33. oldal
27
Az 5. hitelcél esetén pedig a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti: „A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek, kategóriáját tekintve a 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethető.” 6.6.
Az állami támogatás jogosulatlan felhasználása, a támogatással való visszaélés
Amennyiben a finanszírozó hitelintézet, a 2007-2013-as programozási időszakban a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, vagy az MFB Zrt. által végzett ellenőrzés, vagy az Európai Unió hivatalos szerve által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a végső hitelfelvevő az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, akkor a vállalkozás a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az egyes kamatfizetési időpontokban érvényes referencia alapkamatláb/referenciaráta 36és a ténylegesen fizetett kamat különbözetéből adódó támogatástartalom) 8 naptári napon belül az MFB Zrt.-nek köteles megfizetni. 2008. július 1-ig az egyes kamatfizetések időpontjában érvényes referenciarátához, ez után pedig az egyéni referencia-alapkamatlábhoz kell a kedvezményes kamatlábat viszonyítani.37 A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes visszafizettetési38 kamattal növelt értékben kell megfizetni. A visszafizettetési kamat a támogatás odaítélésének napjától esedékes, addig a napig, amíg a hitelfelvevő a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást meg nem fizeti az MFB Zrt. részére. A fizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor megtörtént a fizetendő összegnek az MFB Zrt. bankszámláján való jóváírása. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. A támogatás odaítélésének időpontjában érvényes visszafizettetési kamatlábat kell a teljes időszakra alkalmazni a visszafizetés időpontjáig. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszafizetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét 1éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamatláb alapulvételével.
A visszafizetendő összeg kiszámítása az alábbi módon történik: TTÖ=i=1 T TTixVi TTi=Qix(r-ri’)/ ri’ Vi= (1+rs) T-i ahol:
Módosítva 2009. november 26. Módosítva a 40/2009. MFB Közlemény alapján. 38 Módosítva a 40/2009. MFB Közlemény alapján. 36 37
28
TTÖ: teljes visszafizetendő összeg TTi: az i-edik időszakban keletkezett támogatás összege Vi: visszafizettetési kamategyüttható T: támogatás időszaka (a támogatás odaítélésének időpontjától a támogatás visszafizetéséig eltelt időszak negyedévekben kifejezve) Qi: az i-edik időszakban a hitelintézet által felszámított kamat összege ri’: az i-edik időszakban a hitelintézet által alkalmazott kedvezményes kamatláb ri: az i-edik időszakban érvényes referencia alapkamatláb/referenciaráta rs: a támogatás odaítélésének időpontjára érvényes visszafizettetési kamatláb Amennyiben a hitelintézet és a hitelfelvevő között megkötött kölcsönszerződés a fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítésével szűnt meg, a hitelfelvevő számára előírt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata és a kötelezettség megszegéséből származó jogkövetkezmények érvényesítése már közvetlenül az MFB Zrt. feladata a hitelfelvevővel szemben. 39 Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: a) a végső hitelfelvevő a hitelkérelmi dokumentációban illetve a beruházás megvalósítása során a beruházás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja, b) a végső hitelfelvevő a kedvezményes hitelt nem a hitelkérelemben/refinanszírozási adatlapban meghatározott beruházásra használja fel, c) jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott küszöbértéket, d) a hiteligénylő az előírt százalékos arányban nem járul hozzá a finanszírozáshoz, e) a beruházás megkezdettnek minősül, f) nem teljesül a kedvezményezettet terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség, g) a kedvezményezett nem teszi lehetővé, hogy a hitelintézet vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Unió Bizottságának felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői vagy az MFB Zrt. és azok megbízottai a hitel felhasználását és a Hitelprogram egyéb állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen: 1) az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépjenek; 2) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek; 3) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják, és másolatokat készítsenek, vagy kérjenek.
7.
Az egyes hitelcélokra vonatkozó speciális előírások
Termékleírás 3. számú hitelcél: Projekt kiegészítő hitel Amennyiben a vállalkozás a hitelkérelemmel érintett projekt vonatkozásában az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – a Terméktájékoztató Ötödik részében részletezett hitelcélok 3. Projekt kiegészítő hitel címszó alatt felsorolt 3.1.-3.6. pontban megnevezett jogcím alapján – beruházási tárgyú pályázati kiírásra vonatkozó helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal rendelkezik akkor csak a 3. hitelcél keretében igényelhet hitelt.
39
Módosítva a 10/2009. számú MFB Közlemény alapján.
29
Amennyiben a vállalkozás a hitelkérelemmel érintett projekthez bármely, a 3. hitelcélnál nem szereplő nemzeti illetve uniós finanszírozású beruházási tárgyú támogatást igényel/igényelt akkor a Hitelprogram általános feltételeiben meghatározott szabályok alapján az 1., 2. és 4. hitelcél keretében igényelhet hitelt.40 A hitelkérelmi adatlapban a beruházás forrásai között fel kell tüntetni a vissza nem térítendő támogatás összegét, az MVH határozat számát és a vállalkozás Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. A források felhasználásáról szóló számviteli bizonylatoknak dokumentálható módon alá kell támasztania az adatlapban megjelölt forrásösszetételt. A hitelcél keretében csak a támogató által elfogadott elszámolható költségek finanszírozhatók.41 Amennyiben a projekt költségvetése módosult, csak akkor van lehetőség a megnövekedett hiteligény MFB hitelből történő finanszírozására, ha a támogatás nyújtója a módosított költségvetést elfogadja. Abban az esetben, ha a pályázat módosítására nem kerül sor, és a többletköltség nem tartozik a pályázat keretében elszámolható költségek körébe, akkor lehetőség van a hitelprogramban önálló hitelcél keretében történő finanszírozásra, ha a felmerülő többletköltség önálló projektet képez és beilleszthető a hitelcél struktúrába. A hitelintézet az államháztartás egyéb alrendszereiben elnyert – nyilvános – támogatási adatokat, illetve ügyfele azonos célú hitelfelvételeit monitoringolja és ez által biztosítja a szabályoknak való megfelelést, kizárva ezzel a jogosulatlan forráshasználatot.42 A pályázat benyújtásához a hiteligénylő kérése alapján a finanszírozó hitelintézet, illetve közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. hitelígérvényt állíthat ki. A projekt kiegészítő hitelcél keretében a hitelintézetek csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyhez a kérelem benyújtásakor mellékleték a 4. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, valamint a támogatási kérelem befogadását igazoló, MVH által kiadott végzés vagy a támogatási határozat másolatát.43 Termékleírás 4. hitelcél: Agrárforrás hitel A hitelcél bevezetésével az MFB Zrt. a verseny- és növekedésre képes kis- és középvállalkozások tőke helyzetét erősítő, a mezőgazdasági üzemek technológiájának fejlesztését és a jó minőségű termékek előállítását szolgáló beruházások finanszírozását kívánja elősegíteni. A hitel lehetőséget biztosít arra, hogy visszafizetése tartós idegen forrásként funkcionáljon, ezáltal ne folyamatosan, hanem a futamidő végén az 5-7. évtől kezdődőn egyenlő részletekben vagy akár egy összegben lehessen visszafizetni. A konstrukció hasonlóan működik a tőkefinanszírozáshoz, azzal a különbséggel, hogy a hitelfelvevő vállalkozás számviteli nyilvántartásában a forrás hosszú lejáratú kötelezettségként kerül kimutatásra. Azon vállalkozások igényelhetik, ahol a fejlesztések megtérülése hosszabb, legalább 5 éves. Mivel a türelmi idő alatt csak kamatfizetési kötelezettség van, ezáltal a bankköltségek tervezhetőbbé válnak, és a tőketörlesztésre képződő forrásokkal a vállalkozások likviditása növelhető. A Hitelprogram ezen hitelcélja a vállalkozásnak döntési szabadságot biztosít abban, hogy milyen módon képzi meg a hitel visszafizetésére szolgáló forrásokat, azaz folyamatosan, vagy a türelmi időt követően egy összegben biztosítja annak fedezetét. Ellentétben a tőkebefektetéssel az Agrárforrás hitel esetén az irányítási funkciók (felügyelőbizottság, igazgatóság) továbbra is a vállalkozás tulajdonosai kezében maradnak, a forrást nyújtó szervezet nem vesz részt a társaság közvetlen irányításában. A finanszírozásról szóló döntés a hitelbírálattal megegyezően történik, ezáltal a forráshoz jutás időtartama rövidebb, mint egy
40
Módosítva a 38/2009. számú MFB Közlemény alapján. 41 Hatályos 2009. május 19-től. 42 Hatályos 2009. augusztus 25-től. 43 Módosítva a 151/2009. (XI. 6.) FVM rendelet alapján, 2009. október 11. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
30
tőkebefektetés esetén, ugyanakkor ellentétben a tőkebefektetéssel az ügyfélnek biztosítéknyújtási kötelezettsége van, amelyet a finanszírozó hitelintézet belső szabályzata alapján határoz meg. A konstrukció további előnye, hogy alacsonyabb a hozamelvárás, mint a tőkebefektetések esetén, és annak mértéke tervezhetőbb. Az Agrárforrás hitelben a Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozások részesülhetnek. Hitel a stabil gazdálkodással működő, és növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára nyújtható, nem kizárt az újonnan alakult vállalkozások finanszírozása sem. A finanszírozó hitelintézet a belső szabályzatai szerint dönt arról, hogy a vállalkozás jogosult-e Agrárforrás hitelt igényelni.
31
Harmadik rész: Részletes munkafolyamat szabályozás 8.
Hitelkérelem benyújtása
Az 1., 2. 4. és 5. hitelcél esetén a hitelkérelmeket a hitelintézetek a beruházás helye szerinti illetékes kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerv záradékolását követően fogadhatják be. A hitelkérelmeket az 1., 2. 4. és 5. hitelcél esetén területileg illetékes kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervei nyilvántartásba veszik, és igazolják a hitelcéloknak való megfelelést. A területileg illetékes kormányhivatalok megnevezése és székhelye megtalálható a www.kormányhivatal.hu címen. A hitelkérelmet a záradékkal együtt a hiteligénylő választása szerint a programban résztvevő hitelintézetekhez vagy az 50 millió összeg feletti hitelkérelem esetén közvetlenül az MFB Zrt-hez lehet benyújtani. Továbbá a 2.1. és az 5. hitelcél esetén később megjelenő időponttól kezdve a hitelkérelmet az MFB Zrt. közvetítői hálózatán keresztül lehet benyújtani. A 3. hitelcél esetén a hitelintézetek a hitelkérelmeket az adott beruházásra vonatkozó támogatási kérelem befogadását igazoló, MVH által kiadott végzés, vagy a támogatási határozat kiadását követően, az ügyfél nyilatkozattal együtt fogadják be. A hitelkérelmet az MVH által kiadott végzés, vagy a támogatási határozat másolatával együtt a hiteligénylő választása szerint a programban résztvevő hitelintézetekhez vagy közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A benyújtás rendje refinanszírozási konstrukcióban: A hiteligénylőnek az 1. számú melléklet szerinti Adatlapot kell kitöltenie. Az Adatlap adataiban bekövetkezett bárminemű változást, pl. a beruházás anyagi-műszaki, forrás összetételének megváltozását a finanszírozó hitelintézeten keresztül az MFB Zrt. részére késedelem nélkül be kell jelenteni. Az 1., 2. 4. és 5. hitelcél esetén a területileg illetékes kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervei által kiállított igazolásokat (záradék) és ügyfélnyilatkozatokat a hitelkérelemhez kell csatolni, az a finanszírozó hitelintézetnél, az ügyféldossziéban kerül megőrzésre, de azt a refinanszírozási kölcsönkérelemhez csatolni nem kell. A hitelintézet a 2. számú melléklet 6. pontjában igazolja az MFB Zrt. részére, hogy a refinanszírozási Adatlapban (1. sz. melléklet) megadott adatok megegyeznek a záradékkal ellátott igazolások adattartalmával. A 3. hitelcél esetén az MVH által kiadott, a támogatási kérelem befogadását igazoló végzés, a támogatási határozat és a határozat jogerőre emelkedésének igazolásáról szóló dokumentum másolatát, valamint az ügyfélnyilatkozatokat (itt a 4. számú melléklet szerinti nyilatkozat megküldése is kötelező) kell a hitelkérelemhez 2 példányban csatolni. A dokumentumok 1 példánya a finanszírozó hitelintézetnél az ügyféldossziéban kerül megőrzésre, 1 példányát az MFB Zrt. részére a refinanszírozási kölcsönkérelemhez is csatolni kell.44 A hitelintézet a 2. számú melléklet 6. pontjában igazolja az MFB Zrt. részére, hogy a refinanszírozási Adatlapban (1. sz. melléklet) megadott adatok megegyeznek az MVH határozat adattartalmával.
44
Módosítva 37/2009. MFB Közlemény alapján
32
A benyújtás rendje közvetlen MFB Zrt. finanszírozás esetén: Az MFB Zrt. által történő közvetlen hitelnyújtás esetében az MFB Zrt. honlapján található hitelkérelmet kell kitölteni és benyújtani az alábbi címre: 1051 Budapest, Nádor utca 31. Az MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetén az 1., 2., 4. és 5. hitelcélnál a területileg illetékes kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervei által kiadott záradékot, illetve a 3. Projekt kiegészítő hitelcél esetén a támogatás kérelem befogadását igazoló MVH végzés, az MVH határozat és a támogatási határozat jogerőre emelkedését igazoló dokumentum másolatát csatolni kell a hitelkérelemhez.45 Az EXCEL formátumú adatlapot lehetőség szerint számítógéppel, a legördülő menük segítségével kell kitölteni. A hitelkérelemben csak egy hitelcélt lehet megjelölni. Az adatlapot letölthető formában és a Hitelprogramban résztvevő refinanszírozott hitelintézetek és közvetítők listáját az MFB Zrt. a honlapján, a www.mfb.hu címen teszi közzé. Ha a hitelkérelem vizsgálata során hiánypótlásra van szükség, akkor a hiteligénylőt hiánypótlásra kell felszólítani és egyben tájékoztatni, hogy a kérelmet a hiányzó információk beérkezése után lehet csak döntésre előkészíteni és a hitelbírálati idő is ezen időponttól kezdődik. Ha hiánypótlásra nincs szükség, akkor a hitelkérelmet befogadottnak kell tekinteni.
9.
Átláthatóság és ellenőrzés
A hitelintézet köteles a végső hitelfelvevőt tájékoztatni az őt, mint az állami támogatás kedvezményezettjét terhelő speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti: „Az adós, mint az állami támogatás kedvezményezettje köteles a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. Az adós köteles a maximális támogatási intenzitásra, illetve a de minimis támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a hitelnyújtón keresztül a támogató MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31., cg. 01-10-041712) tudomására hozni. Az adós köteles a jelen szerződés tárgyát képező beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartani és az elszámolás dokumentációit a beruházás megvalósításától számított 10 éven keresztül megőrizni. Köteles továbbá felhívásra adatot szolgáltatni a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.” Az MFB Zrt., valamint a részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmény a monitoring során a hitel felhasználását és a Hitelprogram feltételeinek teljesülését jogosult teljes körűen a hitelintézetnél és a hiteligénylőnél – a helyszínen is – vizsgálni, ellenőrizni. A finanszírozó hitelintézet köteles beszerezni a hiteligénylő hozzájárulását ahhoz, hogy a hitel kapcsán az ügyfélről, illetőleg a hitelügyletről a finanszírozó hitelintézet tudomására jutott, üzleti-, banktitkot, vagy személyes adatot képező adatokat, információkat az MFB Csoport, valamint az MFB Zrt.-nek forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmény részére továbbíthassa.
45Módosítva
a 37/2009. számú MFB Közlemény alapján.
33
Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget (értelemszerűen az 1. vagy a 2. pont szerint) szerepelteti: 1. Nyilatkozat gazdasági társaság esetén: „Hozzájárulok ahhoz, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésének a) és 165. § (2) bekezdése alapján a hiteligénylővel és a beruházással kapcsolatban a finanszírozó hitelintézet minden, rendelkezésére álló, , üzleti-, vagy banktitkot képező tényt, információt, megoldást vagy adatot korlátozás mentesen az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletében mindenkor felsorolt társaságok, a 2001. évi XX. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaságok, az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával érintett társaságok, továbbá mindezen társaságok jogutódai (a továbbiakban ezen társaságok együttesen: MFB Csoport), továbbá az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB tudomására hozza, és ezen adatokat, információkat, értesüléseket az MFB Csoport pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási vagy egyéb, az 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján kockázatvállalásnak minősülő, illetőleg biztosítási szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége kapcsán felhasználhassa, azzal a korlátozással, hogy ezen adatokat, információkat, értesüléseket – az alábbiak kivételével – nem hozhatja nyilvánosságra, és nem teheti az MFB Csoporton és a nemzetközi fejlesztési intézményeken kívüli személyek számára hozzáférhetővé. Az MFB Csoportba tartozó társaságok tételes felsorolását, a társaságok személyében bekövetkező változásokat a hatályos jogszabályokban és az MFB Zrt. honlapján kísérem figyelemmel. Az adatok, információk felhasználási a következők: MFB Csoport szintű ügyfél-adatbázis létrehozása, MFB Csoport szintű nagykockázat-vállalási korlát, valamint limit megállapítása és figyelése, az ügyfélre vonatkozó, újabb kockázat vállalása szempontjából releváns adat vagy tény megosztása, statisztikai célú elemzések készítése, a termékfejlesztési munka támogatása. Tudomásul veszem, hogy a kölcsön forrását az MFB Zrt. részben vagy egészben nemzetközi fejlesztési intézmények, a CEB, az EIB által biztosított források felhasználásával nyújtja. A jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulok ahhoz, hogy az MFB Zrt., az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, a CEB, az EIB, illetőleg ezek meghatalmazottjai, a beruházás megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhessék. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az MFB Zrt., valamint az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények részére átadok minden általuk kért információt és dokumentumot.” 2. Nyilatkozat egyéni vállalkozó (beleértve a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező adóst is) esetén: „Hozzájárulok ahhoz, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hiteligénylővel és a beruházással kapcsolatban a finanszírozó hitelintézet minden, tudomására jutott, személyes adatnak, üzleti-, vagy banktitoknak minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot korlátozásmentesen az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletében mindenkor felsorolt társaságok, a 2001. évi XX. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaságok, az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával érintett társaságok, továbbá mindezen társaságok jogutódai (a továbbiakban ezen társaságok együttesen: MFB Csoport), továbbá az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB, tudomására hozza, és ezen adatokat, információkat, értesüléseket az MFB Csoport pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási vagy egyéb, az 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján kockázatvállalásnak minősülő, illetőleg biztosítási szolgáltatási, befektetési
34
szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége kapcsán felhasználhassa, azzal a korlátozással, hogy ezen adatokat, információkat, értesüléseket – az alábbiak kivételével – nem hozhatja nyilvánosságra, és nem teheti az MFB Csoporton és a nemzetközi fejlesztési intézményeken kívüli személyek számára hozzáférhetővé. Tudomásul veszem, hogy a kölcsön forrását az MFB Zrt. részben vagy egészben nemzetközi fejlesztési intézmények, a CEB, az EIB által biztosított források felhasználásával nyújtja. Hozzájárulok ahhoz, hogy az MFB Zrt., továbbá az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények a beruházás megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhessék. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az MFB Zrt., valamint az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények részére átadok minden általuk kért információt és dokumentumot. Tudomásul veszem, hogy az MFB Csoportba tartozó társaságok tételes felsorolását, a társaságok személyében bekövetkező változásokat a hatályos jogszabályokban és az MFB Zrt. honlapján kísérhetem figyelemmel. Az adatok, információk felhasználási céljai a következők: MFB Csoport szintű ügyfél-adatbázis létrehozása, MFB Csoport szintű nagykockázat-vállalási korlát, valamint limit megállapítása és figyelése, az ügyfélre vonatkozó, újabb kockázat vállalása szempontjából releváns adat vagy tény megosztása, statisztikai célú elemzések készítése, a termékfejlesztési munka támogatása. Az átadható személyes adataim felsorolása: Az azonosító adatok körében az ügyfél neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolvány száma, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma; a tervezett vagy megvalósult ügylettel, létrejött kockázatvállalási szerződéssel összefüggő adatok körében a szerződés kelte, kockázatvállalás összege, végső lejárata, biztosítékok értéke és érvényesíthetősége, a minősítés, a minősítés változása, lejárt tartozás, felmondás, végrehajtási eljárás veszélye, ezek bármelyikének megindulása, adatszolgáltatás nem teljesítése, visszaélés, egyéb szerződésszegés, az ügyfelet közvetlenül és jelentősen érintő jogszabályi és gazdálkodási környezet megváltozása, jelentős változás az ügyfél vevői vagy szállítói kapcsolataiban, egyéb, az ügyfél gazdálkodását jelentősen befolyásoló esemény bekövetkezte. Tudomásul veszem, hogy az átadott személyes adatnak minősülő adataimat az MFB Csoport és az adatszolgáltató ezen társaságokkal történő üzleti kapcsolatom megszűnésétől számított 10 évig kezelhetik. Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban a személyes adatnak minősülő adatok átadására, kezelésére adott felhatalmazásom önkéntesen történt, és tudomással bírok arról, hogy az erre vonatkozó hozzájárulás bármikor visszavonható.” A vállalkozással kötött hitelszerződésben fel kell tüntetni: „A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatásokra tekintettel, a hitellel, illetve a támogatással összefüggésben keletkező, a közpénzekből nyújtott támogatás átláthatóságról szóló mindenkori jogszabályokban közérdekből nyilvános adatként meghatározott adatok nyilvánosságra hozhatók, illetve közzé tehetők.”
35
Negyedik rész: Záró rendelkezések A hitelek kezelése során felmerülő, jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben az MFB Zrt. jogosult – írásban – állást foglalni. Az MFB Zrt. az Útmutatóban foglaltak vonatkozásában a változtatás jogát fenntartja. Az Útmutatóban foglaltakra vonatkozó változtatásokról az MFB Zrt. közleményben tájékoztatja a hitelintézeteket és a vállalkozásokat.
36
Ötödik rész: Hitelcélok részletes ismertetése46 1. Mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása céljából végrehajtott beruházás 1.1. Termelési költségek csökkentése 1.2. A termelés javítása és átcsoportosítása 1.3. Minőségfejlesztés 1.4. Természeti környezet megóvása és minőségének javítása 1.5. Higiéniai körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása 2. Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének segítése 2.1. Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez szükséges költségek intézményi kezességvállalással biztosított finanszírozása (alapítási támogatás), 2.2. Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdését követő öt éven belül végrehajtott beruházás elősegítése (mezőgazdasági üzem korszerűsítésére irányuló támogatás). 3. Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatok kiegészítő finanszírozására – az ÚMVP-ben meghirdetett, a következő jogszabályokban szabályozott támogatási jogcímek keretében finanszírozott beruházásokhoz igényelhető: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletek; 3.2. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletek; 3.3. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletek; 3.4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletek; 3.5. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletek; 3.6. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló miniszeteri rendeletek 4. Agrárforrás hitel A verseny- és növekedésre képes vállalkozások tőkehelyzetét erősítő infrastruktúra- és technológiafejlesztésre. 5. Intézményi kezességvállalással biztosított termőföld vásárlás finanszírozása 3.1.
46
Módosítva az 1/2013 MFB közlemény alapján. Hatályos 2013.01.23.
37
Hatodik rész: Mellékletek felsorolása 1. számú melléklet:
A hiteligénylő által kitöltendő Adatlap
2. számú melléklet:
A hitelintézet által kitöltendő refinanszírozási kölcsönkérelem
3. számú melléklet:
Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében elfogadható mezőgazdasági termékek listája
4. számú melléklet:
Nyilatkozat
5. számú melléklet:
A támogatási keret ellenőrzéséhez, a lekérdezéshez, zároláshoz, lekötéshez és felszabadításhoz az MVH adatszolgáltatás során alkalmazandó táblázatok (csak az 5. hitelcél esetén kell alkalmazni)
38
