Jogszabalyok hatalyok
Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat, ha új jogszabály jön vagy módosítják a következőt.
Tulajdonjog A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a „legfőbb hatalom” a dolog felett. Tulajdonjog tárgya o „DOLOG” Ingatlan: A föld és a vele szorosan egybefüggő dolgok. (ház, lakás stb.) Ingó: Minden, ami nem ingatlan. (autó, mobiltelefon, könyv stb.) A dolgokhoz fűződő jogok és kötelezettségek o Jogok: Birtoklás Használat Haszon szedése Elidegenítés o Kötelezettségek: Közterhek viselése Fenntartás, üzemeltetés költségeinek térítése Károk viselése Vészhelyzetben okozott károk megtérítése
A munkajog szabalyozasa és altalanos szabalyai 1. A Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja: a. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkoztatás szabad megvalósításához. b. Az egyenlő munkáért mindenkinek bármilyen megkülönböztetés (kor, faj, nem stb.) nélküli egyenlő bérhez joga van. c. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel a végzett munkája mennyiségének és minőségének. d. Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeresen fizetett szabadsághoz. A munkajog tárgya maga a munka, a jogviszony alanya a munkavállaló és a munkáltató, tartalma a különböző jogok és kötelezettségek. 2. A munka törvénykönyve kötelező érvénnyel rögzíti a. a munkaviszonyban lévők jogait és kötelezettségeit és ezek teljesítésének szabályait b. a munkaviszony létesítésének és megszűnésének feltételeit c. a munkavégzésre vonatkozó előírásokat d. a díjazásának módjait e. a munkaidőre, pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó előírásokat f. kártérítési felelősség szabályait g. meghatározza azokat az eljárásokat, a munkaügyi kapcsolatok során felmerülő problémák megoldatók, és az egyéb vitás kérdések rendezhetők A munkajogi nyilatkozatok szóban és írásban is megköthetők, kivéve, ha a jogszabály kötelezően rögzíti az írásbeliséget. Munkaszerződést például csak írásban lehet rögzíteni. A munkaviszonyból származó igények elévülési ideje 3 év. Munkaviszony keretében bűncselekménnyel okozott kár esetén 5 év.
Munkavallalok munkahélyi szérvézétéi, jogosítvanyaik Szakszervezetek o A szakszervezet a munkavállalók olyan szervezete, amelynek célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, védése. Üzemi tanács o Az üzemi tanács működésével valósul meg a munkáltatói vezetésben való munkavállalói részvétel. Az üzemi tanács főleg a dolgozók jóléti, szociális érdekeivel összefüggő jogokat érvényesíti. A szakszervezetekkel együtt az üzemi tanács a munkavállalói érdekérvényesítés intézményrendszerét alkotja.
A munkaviszony létésítésénék szabalyai A munkaviszony lényege o A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő munkaszerződés. Kétoldalú megállapodás, amelyben a munkavállaló kötelezettségeket vállal a rábízott feladatok elvégzésére, a munkáltató pedig arra, hogy az elvégzett munkáért pénzt fizet. A munkaviszony alanyai o A munkáltató A Munka Törvénykönyve (MT) kimondja, hogy munkáltató az lehet, aki jogképes, azaz szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. o A munkavállaló Munkavállaló az a munkaviszony keretében a másnak munkát végző természetes személy, aki tankötelezettségét teljesítette. A munkaviszony feltétele a megfelelő életkor, szakképzettség, egészségügyi, erkölcsi alkalmasság. Életkor: A munkaviszony szempontjából fiatalkorúnak nevezzük azt a munkavállalót, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
Szakképesítés: Bizonyos munkakörökre vonatkozó szabályzat meghatározott szakképesítést ír elő. Egészségügyi alkalmasság: A munkavállaló egészségügyi alkalmasságát az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat dönti el. Erkölcsi alkalmasság: A jogszabály előírja azokat a munkaköröket, amelyek betöltésének feltétele a munkavállaló büntetlen előéletének igazolása (erkölcsi bizonyítvány birtokában).
Munkaszérzodés A munkaszerződés a munkavállaló és a munkáltató megállapodásán alapuló, írásba foglalt szerződés, amely a munkaviszony jogalapja.
A munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell: o a munkavállaló személyi alapbérét (kötelező elem) o a munkakört (kötelező elem) a munkavállaló által teljesítendő feladatokat o a munkavégzés helyét (kötelező elem) o a munkába lépés napját o a munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű minősítését o esetleges próbaidőt, valamint más egyéb, a felek által fontosnak tartott kérdéseket A személyi alapbér o A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – személyi alapbérnek megfelelő mértékű munkabér illeti meg. o A munkabér nagyságáról a felek a munkaszerződésében állapodnak meg. A MK kimondja, hogy a személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Időbérnek nevezzük a munkában töltött idő hosszától függően járó bért. A bér másik formája lehet a teljesítménybér, amikor a munkabér összege – részben vagy egészben – az elvégzett munka eredményétől függ. Munkaköri leírás o A munkakör leírása tartalmazza a munkavállaló által az adott munkaszerződés alapján ellátandó munka jellegét, a munkakör betöltő munkavállaló részleges feladatait. Nem kötelező tartalma a munkaszerződésnek.
Munkavégzés helye o A munkaviszony állandó vagy változó munkahelyen való munkavégzésre jön létre. o A munkahely meghatározása általában egy konkrét hely (pl. a munkáltató székhelye vagy telephelye) megjelölésével történik. Állandó munkavégzés helyről beszélünk, ha a munkavállaló a munkát rendszeresen azonos helyen köteles elvégezni. o Változó a munkahely, ha a munkavállaló munkavégzése nem egy állandó helyen, hanem mindenkor a munkáltató által kijelölt helyen történik. Munkavégzés kezdete o A munkaviszony kezdete a munkaszerződésben meghatározott munkába lépés napja. Megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. Munkavégzés minősítése o Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. A meghatározott munkavégzés időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Próbaidő o A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak (a gyakorlatban ez az általános). A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszűntetheti. Pályázat o A munkaviszony létesítését, a munkaszerződés megkötését jogszabály pályázati eljáráshoz kötheti, de pályázatot a munkáltató saját döntése alapján is kiírhat.
A munkaviszony mégszuntétésénék szabalyai
Munkaviszony automatikus megszűntetése o A munkavállaló halála A határozott és határozatlan időre szóló munkaviszony annak személyes jellege miatt a munkavállaló halálának időpontjában minden további intézkedés nélkül megszűnik. o A munkáltató jogutód nélküli megszűnése A munkáltató jogutód nélküli megszűnése is a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezi. Ilyen eset lehet végelszámolással történő megszűnés, megszűnés bírósági kimondása a felszámolásai eljárás során, vagy cégbíróság által történő hivatalbóli törlés. o A határozott idő lejárta A határozott időre kötött munkaszerződésben megjelölt határozott idő eltelte szintén a munkaviszony megszűnését eredményezi. Ehhez semmilyen további intézkedés vagy előzetes értesítés nyilatkozat nem szükséges. Munkaviszony megszűntetése o Közös megegyezés A munkaszerződést kötő feleknek bármikor lehetőségük van arra, hogy közös megegyezéssel megszűntessék a munkaviszonyt. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűntetése lehet azonnali hatályú, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az csak a közös megegyezést követően, meghatározott időpontban szűnik meg. o Rendes felmondás A rendes felmondás egyoldalú nyilatkozat, amely a felmondási idő elteltével a munkaviszonyt megszűnteti. Ha a munkaviszonyt határozatlan időre kötötték, akkor rendes felmondással azt bármelyik fél megszűnteti. Rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indoklási kötelezettsége, szemben a munkáltatóval, akinek a felmondás okát világosan meg kell adnia. A felmondási idő minimum 30 nap, amely a munkaviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik, de egy évnél hosszabb nem lehet. o Rendkívüli felmondás
