ÚJ HANGOK A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSBEN AJÁNLÁSOK A MAGYAR EU ELNÖKSÉG SZÁMÁRA

ÚJ HANGOK A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSBEN

AJÁNLÁSOK

A MAGYAR EU ELNÖKSÉG SZÁMÁRA

ÚJ HANGOK A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSBEN:

AJÁNLÁSOK

A MAGYAR EU ELNÖKSÉG SZÁMÁRA

BEVEZETŐ A Magyar EU Elnökség ideje alatt a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) egy átfogó projektet valósít meg “Új hangok a nemzetközi fejlesztésben” címmel. A projektet az Európai Unió támogatásával a HAND és hét tagszervezetének konzorciuma hajtja végre. E félév alatt a HAND célja, hogy felhívja a döntéshozók és a közönség figyelmét a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel (NEFE-vel) kapcsolatos ügyek fontosságára, és hogy megerősítse a NEFE politikát és gyakorlatát is. A HAND arra is felhasználja ezt az alkalmat, hogy a magyar és a cseh külügyminisztériumokkal együttműködésben elősegítse az új tagországok hozzájárulását az EU jövőbeni fejlesztési politikájának kialakításához.

Miről szól a HAND Elnökségi Programja? Az Elnökségi Programon keresztül a HAND a Magyarországon még újnak számító nemzetközi fejlesztés ügyét népszerűsíti, emellett javítani kívánja a NEFE gyakorlati megvalósulását. Ugyanakkor a Program fókuszba helyezi a magyarországi és az új tagországokban működő civil szervezetek speciális hozzáadott értékét: az átmenet során szerzett tapasztalataikat. A program során ezek a szervezetek reflektálhatnak az elmúlt két évtizedben megélt tapasztalatokra: a pártállamból a demokratikus kormányzásba, a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a segélyezettből az adományozó (donor) országba való átmenetek tanulságaira. Emellett a projekten keresztül a HAND és tagszervezetei hozzájárulnak a NEFE-vel kapcsolatos, európai szinten zajló folyamatokhoz, mint pl. a politikai koherencia kialakítása, a külkapcsolatok és a fejlesztés harmonizálása (pl. a Déli és a Keleti Partnerség tekintetében), az AKCS – EU Közös Parlamenti Közgyűlés1, a Strukturált Dialógus vagy a civil fejlesztési hatékonysági kezdeményezés. Noha a NEFE nem kulcstémája a magyar EU Elnökségnek, az általa érintett témák – így pl. a demokratizálódás, az inkluzív növekedés vagy az élelmiszerbiztonság kérdései – globális jelentőségűek, és az EU-nak magának a jövőjére is kihatással vannak. Emellett az ún. arab tavasz eseményei hatására a nemzetközi szervezetek, így az EU is, a NEFE bizonyos alapkérdéseit is revízió alá vették (pl. a segélyek autoriter kormányok általi felhasználásának feltételeit). Az EU jelenleg újradefiniálja azokat a stratégiákat és eszközöket, amelyekkel a leghatékonyabban tud hozzájárulni a fejlődéshez. A HAND Szövetség jelen ajánlásai mind Magyarországon, mind pedig európai szinten kívánják segíteni egy új fejlesztési politika kialakítását.

1

AKCS: afrikai, karibi és csendes-óceániai országok

AJÁNLÁSOK A MAGYAR EU ELNÖKSÉG SZÁMÁRA

01

KONTEXTUS

Európa azzal a dilemmával szembesült, hogy a pénzügyi krízis utáni szűkös anyagi helyzetben sokkal több erőforrást kellene a NEFE-re fordítania. Míg Európa-szerte csökkenő (vagy „áramvonalasított”) segélyezési költségvetések születnek2, egyre több olyan ügy gyakorol napi nyomást a tagállamokra, amelyek nem kezelhetők hangsúlyos NEFE politika nélkül: a migráció, a humán biztonság, az energia- és az élelmiszerbiztonság, a klímaváltozás, csak hogy néhányat említsünk. Mindez olyan környezetben, ahol a globális gazdasági hatalom és a nemzetközi donorok szerepe jelentős átalakuláson megy keresztül, pl. a BRIC országok színrelépésével. 3 Az EU megkezdte az e problémákra válaszul adható stratégia megvitatását az EU Fejlesztéspolitikájáról szóló Zöld Könyvben (COM(2010) 629 final),4 amely leírja a fő kihívásokat és kezelésükre szóló elképzeléseket. Az európai civil szervezetek, így a HAND is, a CONCORD5 révén eljuttatták a fő kérdéseiket és javaslataikat ezzel a kialakulóban lévő stratégiával kapcsolatban . Emellett a HAND a magyar EU Elnökség alatt is kihasználja az alkalmat arra, hogy további megbeszéléseket folytasson annak érdekében, hogy a stratégia megfeleljen a nemzetközi fejlesztés szakmai alapelveinek (így az emberi jogi megközelítésnek és a fenntartható fejlődésnek). Az EU egyúttal útjára indított egy egyedülálló kezdeményezést, hogy hathatósabbá tegye valamennyi érintett hozzájárulását az európai fejlesztési együttműködéshez: a Strukturált Dialógust. Ez a folyamat első alkalommal biztosított lehetőséget a civil szervezetek és az önkormányzatok, valamint az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament és a tagállamok közötti elmélyült párbeszédre arról, kinek mi a szerepe és felelőssége, ki milyen elvek alapján működik a fejlesztési együttműködésben. A Strukturált Dialógus Zárókonferenciája a magyar Elnökség alatt kerül megrendezésre (Budapest, 2011. május 17-19). Ez a rendezvény számbaveszi az egy éves folyamat eredményeit, és feltárja a közös eredmények továbbvitelének, az ajánlások megvalósításának módozatait. A HAND a Strukturált Párbeszéd Záró Állásfoglalását és a Záródokumentumot7 fontos mérföldkőnek tekinti az EU eljövendő fejlesztéspolitikájának kidolgozásában. Ugyanakkor, a történelmi események nem veszik figyelembe az EU politikáknak és stratégiáknak a kidolgozásához szükséges hosszabb időt. „A legutóbbi események fényében a tagállamok úgy látják, hogy újra kell gondolni az Európai Szomszédságpolitika déli dimenziójával kapcsolatban a támogatások struktúráját és céljait.

2

Lásd pl. Egyesült Királyság http://www.guardian.co.uk/global-development/poverty-matters/2011/mar/01/winners-losers-uk-aid-review-reaction; Dánia http://stiffkitten.wordpress.com/2010/05/25/l%C3%B8ftebrud-regeringen-sk%C3%A6rer-i-udviklingsbistanden/; Ausztria http://www.devex.com/en/blogs/the-development-newswire/austrian-aid-agency-budgets-cut-won-t-impact-ongoing-development-projects. 3

BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína, melyek feltörekvő gazdasági hatalmakként egyre befolyásosabb NEFE donorként is fellépnek.

4

Az EU fejlesztéspolitikája az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés támogatására - az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele. http:// ec.europa.eu/development/icenter/repository/GREEN_PAPER_COM_2010_629_POLITIQUE_DEVELOPPEMENT_HU.PDF 5

A CONCORD a fejlesztési NGO-k európai konfederációja, lásd www.concordeurope.org

6

Megtalálható a Zöld Könyv társadalmi konzultációjához tett hozzájárulások között: http://ec.europa.eu/europeaid/how/public-consultations/5241_ contributions_en.htm

7

02

https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/aidco/index.php/Getting_ready_for_the_final_Conference_in_Budapest


Ashton főképviselő tunéziai látogatását követően be is jelentette, hogy az EU 17 millió eurós gyorssegélyt biztosít az ország ideiglenes kormányának.” 8 A HAND az arab régióban végbemenő eseményeket a civil társadalom erejének bizonyítékaként látja – azon civil társadaloménak, amelyet az azt megelőző időszakban a segélyhatékonysági politika elhanyagolt: igényeit, pl. a kedvező jogi környezetre nézve - nem vették figyelembe, és a támogatását – pl. a közvetlen költségvetési támogatáshoz képest - elaprózták. Továbbá, a HAND meggyőződése, hogy az új tagállamok (EU 12) igen sokat tudnak felajánlani minden fenti kérdés megválaszolásában. Kétségtelen, hogy Magyarország és más új tagállamok sajátos kihívásokkal küzdenek a „több és jobb segély” terén vállalt kötelezettségeinek teljesítése során. A kihívások között szerepel az intézményi kapacitás hiánya mind a kormányzati, mind a civil oldalon; a költségvetési források hiánya; és a tény, hogy a NEFE alacsonyan áll a kormányzati prioritások listáján, ami részben a társadalmi érdeklődés hiányának is köszönhető. Ezen felül, mivel „új donorként” tekintenek rájuk, Magyarországnak és a többi új tagállamnak az elmúlt két évtized során összegyűjtött jelentős tapasztalatát – különösen a civil társadalom átmenethez való hozzájárulásának tanulságait – kevéssé vették figyelembe a NEFE nemzetközi kulcsszereplői.

Ez most változóban van. “Az EU úgy látja, hogy a tagállamokban, különösen a 2004 óta csatlakozott országokban felgyülemlett rendszerváltó tapasztalatok segíthetik a demokratikus átalakuláshoz szükséges politikai és gazdasági reformok véghezvitelét, a demokratikus fejlődést és az államépítést. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a demokrácia támogatására és a rendszerváltó tapasztalatok átadására irányuló technikai együttműködés markáns eleme lehet az újraformálódó európai fejlesztéspolitikának” 9 A HAND is meg van arról győződve, hogy az új tagállamok fejlesztési szereplői – mind a kormányzati, mind a civil szervezetek – értékes hozzájárulásukkal helyet érdemelnek az asztalnál az európai NEFE politika kialakításakor. Bár már sok szó esett erről az „értékes hozzájárulásról” az előző elnökségek alatt is, igazság szerint a hozzájárulás megfogalmazása az általánosságok szintjén maradt. Nemrégiben azonban az Európai Átmenet Kézikönyve konkrétabban és részletesebben is elkezdte feltérképezni a közép-kelet-európai régió tapasztalatait és tanulságait. A Kézikönyv (Kompendium) a magyar Elnökség alatt kerül véglegesítésre. A Kompendium szellemében, de specifikusan a nemzetközi fejlesztés számára releváns tapasztalatokra fókuszálva, a HAND elnökségi programja során tovább elemzi a magyar és más új tagországok hozzáadott értékét a NEFE területén. Ezen belül is, a civil társadalom fejlődésére, a civil szervezetekre, valamint a civilek és a kormányzat kapcsolatára vonatkozó tapasztalatok kerülnek górcső alá. A HAND mindezekkel összefüggésben terjeszti elő a Magyar EU Elnökség részére a nemzetközi fejlesztés terén megfogalmazott ajánlásait. Az ajánlások mind az Európai Unióhoz, mind a magyar kormányzathoz szólnak, az utóbbi számára egészen konkrét, 2011 során kivitelezendő javaslatokkal is kiegészítve. 8

Fejlesztési miniszterek informális találkozója, 2011. február 22. http://www.eu2011.hu/news/restructuring-eu-development-policy-agenda

9 Fejlesztési miniszterek informális találkozója, 2011. február Kiemelés a HAND-től.

22. http://www.eu2011.hu/news/restructuring-eu-development-policy-agenda.


03

I. Ajánlások az új Európai Fejlesztési Politika kidolgozásához10: 1. A civil szervezetek fejlesztésben betöltött szerepének elvi elismerését a gyakorlat szintjére is le kell fordítani. A HAND örömmel vette a civil társadalom „fontos partnerként” való említését, és az állítást, mely szerint: „Az EU a tagállami hatóságokkal folytatott politikai párbeszéde során olyan minimum előírásokat javasol, amelyek kedvező környezetet teremtenek a civil társadalmi szervezetek számára, valamint valós tartalommal megtöltött párbeszédet ösztönöz az állami és nem állami szereplők között.” 11 A HAND ehhez kapcsolódóan megerősíti, hogy a segélyezés megvalósításához adott iránymutatása során az EU vegye figyelembe a civil társadalom szükségleteit és hozzájárulását; biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű támogatást, és a teret arra, hogy mind a civil szervezetek, mind a segélyprogramok kedvezményezettjei részt vehessenek a programok tervezésében és monitorozásában. 2. A demokratikus kormányzás jelenjen meg horizontális szempontként minden EU fejlesztési politikában. Egyfelől, az EU-nak rugalmasan és az adott kontextusra érzékenyen kell megközelítenie a kormányzás kérdését, hiszen minden partnerországban különböző a politikai helyzet és dinamika. Másfelől, éppen a közelkeleti és észak-afrikai térség eseményeinek fényében, az EU-nak erőteljesebben kellene képviselnie a demokratikus kormányzás elveinek megvalósulását a segélyezés-politikában. Egyebek között, a nemzeti programozáskor biztosítani szükséges, hogy az valóban demokratikus, részvételi elvű és széleskörű nemzeti folyamatokon alapul (nem csak a partner kormányzat belső folyamatain). Emellett erősíteni szükséges a nemzeti kormányzás mechanizmusait és intézményeit, ideértve a civil szervezetek, önkormányzatok és parlamentek kapacitásépítését és részvételi lehetőségeik növelését; a watchdog (független őrző) szervezetek segítését; valamint a költségvetési támogatás felhasználásának követését stb. 3. Az EU-nak aktívabb szerepet kell vállalnia az országon belüli változások elősegítésében. A HAND üdvözli azt a nemrég megjelent referencia-dokumentumban12 tett javaslatot, mely szerint az EU-nak fokozatosan a „politikai facilitátor” szerepét kell elfoglalnia, mely terjedhet a „semleges közvetítőtől” a „változás ügynökéig”. Az Európai Külügyi Szolgálat felállításával, és a Delegációknak a segélyezésben való megnövekedett szerepével nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy az EU proaktívan lépjen fel a fejlesztési elvek – többek között a részvétel és a demokratikus kormányzás fent említett elvének – nemzeti szinten történő biztosításáért. Ez egyúttal egy praktikus módja azon dilemma feloldásának, hogy az EU nem kíván a segélyekért cserébe politikai feltételeket előírni, vagy az ellenőrzésre túlságos bürokráciát fenntartani, ugyanakkor biztosítani kívánja a megfelelő eredményeket és a segélyfelhasználás átláthatóságát és elszámoltathatóságát. 4. Javítani kell a segélyezés átláthatóságán. A segélyezési információ átláthatósága alapvető feltétel a maximális hatás eléréséhez, és a minden érintett felé történő elszámoltathatóság biztosításához – nem utolsósorban a donor ország adófizetői felé, akik a NEFE ügyét fontosnak kell, hogy tartsák.

10

Ezen Ajánlások a CONCORD-nak a Zöld Könyv társadalmi konzultációjára adott válasza (21724-01 számú Hozzájárulás) alapján lettek megfogalmazva.

11

Zöld Könyv az Európai Fejlesztési Politikáról, 8. Oldal http://ec.europa.eu/development/icenter/repository/GREEN_PAPER_COM_2010_629_POLITIQUE_DEVELOPPEMENT_HU.PDF

12 Mutual Accountability and Transparency : A Fourth Chapter for the EU Operational Framework on Aid Effectiveness (Kölcsönös Elszámoltathatóság és Átláthatóság: Negyedik Fejezet az EU Segélyhatékonysági Működési Keretéhez)

04


Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk az átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság terén vállalt kötelezettségeiket, így a Párizsi Nyilatkozatban és az Accra-i Cselekvési Menetrendben foglaltakat, valamint az Európai Tanács által 2010. december 9-én jóváhagyottakat . Az EU-nak konkrét, időhöz kötött lépéseket kell előírnia, hogy teljeskörű és aktuális segélyezési információkat tegyen közzé, mégpedig nemzetközileg is összehasonlítható és a fogadó ország rendszereivel kompatibilis módon.14 5. A politikák fejlesztési célú koherenciája legyen az EU elsődleges politikai prioritásai között a következő években. A politikák fejlesztési célú koherenciája (policy coherence for development, PCD) új jelentőséget ad a Zöld Könyvben javasolt politika központi fogalmainak: az inkluzív növekedésnek és a fenntartható fejlődésnek a tükrében. A növekedésre, a kereskedelemre, a migrációra, a klímaváltozásra és más kulcsfontosságú ügyekre vonatkozó szakpolitikáknak koherensnek kell lenniük a fejlesztési célokkal; és a fejlesztési céloknak a fejlesztési hatékonyság alapelvein kell nyugodniuk – legelsősorban az emberi jogi megközelítés elvén. Emellett a céloknak figyelembe kell venniük a korábbi fejlesztési programok tanulságait. Így, példaképpen, az inkluzív növekedés esetében figyelembe kell venni a növekedés által gerjesztett egyenlőtlenségek kezelését is; a kereskedelmi politikáknak a helyi piacokat kell támogatniuk; a munkaerőpiaci és migrációs politikáknak meg kell felelniük a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek és etikai elveknek. Ezen túlmenően, az EU-nak fel kell állítania egy olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a PCD alkalmazását minden EU intézményben, mind a politikai, mind pedig a szakmapolitikai szinten.15

II. Ajánlások a Strukturált Dialógus eredményeinek végrehajtásához A HAND támogatja minden érintett – a Bizottság, a Parlament, a Tagállamok, a civil szervezetek és az önkormányzatok – munkáját a Strukturált Dialógus Ajánlásainak továbbvitelében, különösen az alábbi területeken: • A civil szervezetek szerepének és hozzáadott értékének további megismertetése és képviselete a meghatározó nemzetközi fórumokon, így különösen a IV. Magas Szintű Fórumon Busan-ban; • Annak biztosítása, hogy a civil szervezetek elismerése kellő súllyal jelenik meg a következő Többéves Pénzügyi Keretben, mind a rendelkezésre bocsátott források mennyisége, mind a NEFE mechanizmusok, modalitások terén; • A civil szervezetek számára kedvező környezet kiemelt fontosságának fenntartása, és az azt létrehozó vagy javító projektek támogatása, elősegítése; • A nemzeti szintű multi-stakeholder dialógus támogatása a szakpolitikák kidolgozása során; • Befektetés a helyi szereplők feltérképezésébe és kapacitás-építésbe; az adott kontextusban releváns stratégiák kidolgozása és a támogatási mechanizmusok (modalitások) egyedi kombinációjának kidolgozása – mindez azért, hogy a lehető legjobb hatást lehessen elérni a NEFE révén;

13

Mutual Accountability and Transparency : A Fourth Chapter for the EU Operational Framework on Aid Effectiveness (Kölcsönös Elszámoltathatóság és Átláthatóság: Negyedik Fejezet az EU Segélyhatékonysági Működési Keretéhez) 14

Az erre tett konkrét javaslatok a CONCORD-nak a 10. számú lábjegyzetben hivatkozott dokumentában találhatóak meg.

15

Részletes javaslatok találhatóak erre vonatkozóan a CONCORD-nak a 10. számú lábjegyzetben hivatkozott dokumentában.


05

• Az emberi jogi alapú megközelítés központi szerepének elismerése a nemzetközi fejlesztésben; ehhez kapcsolódóan, adott esetekben a közvetlen költségvetési támogatásról való döntésnek a kormányzat demokratikus elköteleződésének felmérése alapján történő meghozatala; • Olyan mechanizmus(ok) fenntartása, amely a jövőben is lehetővé teszi a SD szereplői és a különféle tereken megjelenő érintettek közötti folyamatos párbeszéd megvalósulását a különböző szinteken (nemzeti, regionális, EU szintű, globális).

III. Ajánlások az Európai Átmenet Kompendiumának alkalmazásához 1. Vegyék figyelembe az átmenet tapasztalatait az IPA és a Keleti Partnerség (KP) országai részére tervezett támogatási programokban. A demokratizálódásnak fontos tanulságai vannak. Az átmenet tapasztalatai nem csak a demokratikus intézmények felépítéséhez, vagy a projektmenedzsment kapacitás kiépítéséhez kötődnek, hanem ahhoz is, hogy az állampolgárok aktivizálódjanak és elkezdjék használni ezen intézményeket. Erre képessé kell tenni őket, illetve elérni, hogy azt érezzék, képesek rá (empowerment). E folyamat alapja az aktív állampolgárság előmozdítása és a jó kormányzás elveinek alkalmazása; mégis az új tagországok többségében ezen elvek megvalósulása a mai napig viszonylag alacsony fokú és sem az állampolgárok, sem a civil szervezetek nem gyakorolják teljesen a jogaikat. Ezen ösztönző elvek az IPA és a KP országokban is hiányoznak – az új tagországok sikerei és kudarcai egyaránt iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak számukra. 2. Vegyék figyelembe az átmenet tapasztalatait a Közel-Kelet/Észak-Afrika régió civil támogatási stratégiájának elkészítésekor. Noha a történelmi kontextus nagyon különböző, a nemzet-építés és a civil társadalom fejlődésének alapkérdései nagyon is hasonlóak a közép-kelet európai (KKE) országok 20 évvel ezelőtti kérdéseihez. Hogyan indítsunk be egy civil támogatási programot, amikor gyakorlatilag nincsen civil szervezeti szektor az országban? Hogyan tudjuk elérni, hogy egy támogatási program ne teremtsen torz „segélypiaci” szerkezetet, és hogy a fejlődő civil szervezetek a közösségeik szükségleteinek legitim és hatékony közvetítőivé váljanak? Hogyan kezeljük a helyzetet, amikor a korábban üldözött civil társadalmi vezetők valódi politikussá válnak, és csakhamar elfelejtik, hogy miért is van szükség független szervezetekre? Az EU új tagállamai sokrétű válaszokkal tudnak szolgálni mindezen kérdésekre. 3. Építsenek a kormányzati – civil együttműködésben szerzett tapasztalatokra és jó gyakorlatokra. Mind az új tagországokban, mind pedig az IPA-KP országokban napirenden voltak és vannak a kormányzati – civil együttműködés fő kérdései. Ezek többek között: (a) az együttműködés intézményesített mechanizmusai, (b) a civil szervezetek állami finanszírozása, c) civil szervezetek részvétele a jóléti szolgáltatásokban, és (d) civil szervezetek részvétele a döntéshozatali folyamatokban. E kérdések a pénzügyi krízis nyomán még inkább előtérbe kerültek, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a civil szervezetek nagyobb szerepvállalására. Nem beszélve arról, hogy ezek a kérdések az elsők között fognak felmerülni a MENA országok konszolidációja során is. A HAND tagok véleménye szerint az új tagországok történetéből fontos tanulságok szűrhetők le e téren is. 4. Fektessenek be a kontextus-függő és innovatív megoldások kifejlesztésébe. Sokszor ott van a kísértés, hogy egyszerűen átvegyük, „lemásoljuk” azt a modellt, ami egy másik országban már működött (például egy civil szervezeteket támogató központi alap felállítása), ám ugyanaz a mechanizmus egy másik, mégoly hasonló országban is más hatást érhet el. Erre az egyik alapvető példa a fenntarthatóság központi kérdésére vonatkozik.

06


Az IPA és KP országaiban a partnerek folyamatosan keresik a fenntarthatóság „titkát”, főleg azokat a megoldásokat, amelyek az eredmények (a demokratikus vívmányok), és a civil szervezetek pénzügyi fenntarthatóságát biztosítják. Az új tagországok voltak az elsők, amelyek e kérdésekkel szembenéztek, és néhány innovatív megoldással álltak elő (közülük igen jelentősekkel Magyarország: pl. az adó 1%-ával a civilek támogatása, vagy a jövő generáció ombudsmanja). Azonban ezeket nem mindig lehet sikeresen átültetni egy másik ország jogrendszerébe és kultúrájába. Fontosabb az az üzenet, hogy a fejlesztésben az innováció rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen általa megtalálható a legmegfelelőbb és egyúttal fenntartható megoldás. 5. Használják ki Magyarország központi szerepét a szomszédos országokkal való tárgyalások eredményessége érdekében. Végül meggyőződésünk, hogy a magyar Elnökség nemcsak a „tapasztalatcserére”, hanem a tapasztalatokból való tanulás és fejlődés elősegítésére is lehetőséget nyújt. A magyar kormányzati és civil szervezetek facilitálhatják a tanulási folyamatot, melyre a HAND és tagszervezetei irányába érkező felkérések alapján egyértelműen nagy igény jelentkezik.

IV. Ajánlások a magyar kormányzatnak 1. “Több és jobb segélyt”: a magyar segélyhatékonyság javításának szükségessége Magyarországot új donor országnak tekintjük, de már előrehaladottak voltak a csatlakozási tárgyalások, amikor a segélyhatékonyságról szóló nemzetközi megbeszélések elkezdődtek Monterreyben (2002-ben). A párizsi Második Magas Szintű Fórum idején (2005-ben) Magyarország már teljes jogú EU tag volt és ilyen módon elfoglalta új helyét az OECD országok között – donorként. Így már hat éve kötik a segélyezésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek. Az Elnökség megfelelő alkalmat nyújt arra, hogy reflektáljunk az elmúlt 6 évre, de arra is, hogy új lendületet kapjon a nemzetközi fejlesztési együttműködés Magyarországon. E tekintetben a HAND az accrai cselekvési menetrend két pontjára kívánja irányítani a figyelmet: • Hathatósabb és inkluzívabb fejlesztési partnerségek kiépítése – a civil szervezetekkel való kapcsolatok elmélyítése; • A fejlesztési eredmények teljesítése és elszámoltathatósága – fókusz az eredmények elérésén. A HAND felhívja a magyar Kormányt, hogy fogadjon el olyan intézkedéseket és törvényeket, amelyek a NEFE ezen két alapvető szempontját érdemben előmozdítják. A konkrét ajánlások a magyar kormányzat felé: • Ki kell dolgozni egy koherens, vízióra és alapértékekre épülő NEFE stratégiát. Jelenleg Magyarországon hiányzik egy koherens nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégia, ideértve bármilyen elképzelést arról, hogy mi lenne a magyar NEFE szerepe, milyen eredményeket tudna elérni a partnerországokban. A jelenlegi NEFE koncepciók nem kifejezetten támogatják a fejlesztéssel kapcsolatos holisztikus nézőpontot; nem hangsúlyozzák az ökológiai és jogalapú megközelítéseket, amelyeket figyelembe kell venni még az új adományozó országok esetében is. Egy ilyen stratégiát az érintettek széles körének bevonásával kell kidolgozni. A HAND kész együttműködni a kormányzattal és a Külügyminisztériummal ennek megvalósításában.


07

• Meg kell emelni a NEFE költségvetést. 2010-ben Magyarország teljes NEFE-re fordított kiadása 112.62 millió dollár volt, a GNI 0.09%-a. Ez csökkenést jelent mind nettó támogatásban, mind százalékos arányban (2009-ben 116,92 millió dollár volt, és a GNI 0.1%-a).16 Ezek a számok messze elmaradnak az új tagállamoktól 2010-ben elvárt 0.17%-tól, nem beszélve a 0.33%-ról, amit 2015-ig kellene elérnie Magyarországnak. Ráadásul a civil szervezetek számára elérhető támogatások minimálisak voltak az elmúlt években. A magyar kormány részéről komoly politikai elhatározás szükségeltetik ahhoz, hogy a NEFE költségvetést a vállalásokban szereplő szintre emeljék a következő években. • Meg kell növelni a fejlesztési programok relevanciáját és hosszú távú hatását. Az eddigiekben Magyarország a NEFE programjait a konkrét tevékenységek és azonnali eredményeik alapján tervezte és működtette. Bár a Párizsi Nyilatkozat és az accrai cselekvési menetrend is a segélyezés eredményeinek inkább technokrata interpretációját adja, a nemzetközi tendencia egyértelműen a holisztikus és hosszú távú értelmezési keret az eredmények számára. Annak ellenére, hogy egy új tagországnak meglehetős idő- és energia befektetéssel jár ezeket a hatás-orientált szakmapolitikai kereteket kidolgozni, a KüM és a Kormány részéről ez megkerülhetetlen, amennyiben a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban szeretnék kihasználni. • Meg kell növelni a civil szervezetek részvételét a NEFE végrehajtásában. A civil szervezetek sok országban alapvető eszközül szolgálnak a hatásorientált fejlesztési eredmények elérésében. A civil szervezetek hatékonyágát vizsgáló tematikus párbeszéd nemzetközi és magyarországi szinten is meglehetősen új jelenség. Eltekintve néhány olyan civil szervezettől, amelyek évek vagy akár évtizedek óta szakmai szinten foglalkoznak a témával, nincs valódi egyetértés a civil szervezetek hatékonyságát befolyásoló tényezőkről, és arról sem, hogy a civil szervezetek esetenkénti eredménytelen működése miként befolyásolja a közvélemény fejlesztésről alkotott képét, valamint a témát érintő szakpolitikák kidolgozását. A HAND kész együttműködni a kormányzattal és a társadalommal a civilek hozzáadott értékének az artikulálásában és terjesztésében. A konkrét lépések, amelyekre szükség van: (1) a jelenlegi támogatási mechanizmus teljes revíziója, (2) további partnerségi mechanizmusok kidolgozása, (3) a civilek részvételére szánt keretösszeg feladatokhoz igazítottan történő, de érdemi emelése. • Politikák fejlesztési célú koherenciája. A magyar kormánynak biztosítania kell a teljes körű elszámoltathatóságot a NEFE kapcsán. Ezért rendkívül fontos, hogy megerősítse a politikai koherenciát a fejlesztéssel is foglalkozó különböző közszereplők között, így leginkább a kompetenciával rendelkező minisztériumok és a kormányzati szervezetek körében. II. „Segítség ott, ahol arra a legnagyobb szükség van” – a legkevésbé fejlett országokkal való fejlesztési együttműködés szükségessége Mivel Magyarország esetében egy új adományozó országról van szó, a nemzetközi fejlesztés témaköre sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság körében nem egy jól pozícionált kérdéskör. Jelenleg Magyarország a teljes NEFE hozzájárulásának 74%-át a multilaterális intézményekbe fizeti be, amelyek elsősorban a legkevésbé fejlett országokat (least developed countries, LDC) támogatják a befizetésekből. Azonban a magyar bilaterális NEFE a szomszédsági politikára és a már kereskedelmi lehetőségeket is nyújtó közepes jövedelmű országokra fókuszál. Mindemellett a magyar kormánynak nincsen stratégiája a LDC-knek adott segítségnyújtásra, a velük szemben

16

08

Az adatok forrása az OECD: http://stats.oecd.org/Index.aspx?DatasetCode=TABLE1


játszott szerepre, felelősségre nézve. Míg teljes mértékben elismeri a magyar NEFE történelmi és geopolitikai okokból eredő sajátosságait, a HAND elengedhetetlennek tartja, hogy a kormányzat előterjesszen egy víziót és hosszabb távú tervet az LDC partnerségekről és ehhez kapcsolódóan a Milleniumi Fejlesztési Célokhoz (Millenium Development Goals, MDG) való kormányzati hozzájárulásról. Ráadásul a magyar közönség még nem vált eléggé érzékennyé a millenniumi fejlesztési célok témája iránt (a magyarok 73%-a nem is hallott róluk), és nincs tisztában azzal, hogy milyen módon tudna segíteni a legkevésbé fejlett országokon. Ezért valóban szükséges felhívni a figyelmet a millenniumi fejlesztési célok fontosságára, és arra, hogy az emberek miként segíthetik a célok elérését. A magyar kormánynak szóló konkrét ajánlások e témában: • Ki kell dolgozni egy, az LDC-kre, és ezen belül is elsősorban Afrikára vonatkozó fejlesztési együttműködési stratégiát. A magyar kormány jelenleg nem rendelkezik hosszú távú elkötelezettségi stratégiával e kontinenst illetően, és az elnökség jó alkalom arra, hogy elinduljon az ezirányú kezdeményezés. Budapest a házigazdája a 2011. május 16-18 között megrendezésre kerülő 21. AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, amely szimbolikus alkalmat szolgáltat egy erről szóló multi-stakeholder dialógus elindítására. • Támogatni kell a nemzetközi önkéntességet. A MDG előmozdításának egyik módja az önkéntesség segítése, amelynek kultúrája szintén kevésbé fejlett Magyarországon, különösképpen a nemzetközi fejlesztés területén. Az Önkéntesség Európai Éve 2011 rendezvényeire építve a kormányzat együttműködhet a HAND tagokkal és más civil szervezetekkel, hogy segítséget kapjanak a millenniumi fejlesztési célok magyarországi népszerűsítéséhez. • Meg kell növelni a globális nevelés (fejlesztési szempontú nevelés, development education) országos támogatását. A cél eléréséhez a fiatal nemzedék oktatásán át vezet az út, nekik úgy kell felnőniük, hogy nagyobb tudatossággal bírnak ezekben a kérdésekben. Bár a “fejlesztéssel kapcsolatos oktatás” tantervei már jól kidolgozottak a HAND tagok és más civil szervezetek munkájának köszönhetően, a tananyagok népszerűsítéséért felelős szereplők között hiányos az információáramlás, és az együttműködés sem hatékony. A civil szervezeteknek, az iskoláknak és a tanároknak, valamint a helyi hatóságoknak helyi szinten jobb együttműködés kifejlesztésére kell törekedniük, azért, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos oktatás egyre inkább elterjedjen Magyarországon. A magyar kormány ezért sokat tehet, azáltal, hogy a jelenleg zajló oktatási reform keretében terjeszti és támogatja a globális nevelés témakörét.

HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség Iroda: Budapest 1137, Szent István krt. 30. I./1. Telefon: 36-1-2099240 E-mail: offi[email protected] www.hand.org.hu


09

Együttműködő partnerünk a

A projektet támogatja az Európai Unió.. A program során megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét.

ÚJ HANGOK A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSBEN AJÁNLÁSOK A MAGYAR EU ELNÖKSÉG SZÁMÁRA

Recommend Documents