A szil azsfrivek uj generaciaja: az nodes fiivek" Az olaszperje eriedesenek hazai tapasztalatai
Orosz Szilvial—Bellus Zoltan 2 1. gametes, a tetra 1)t-teie es jelentothge A tejelo szarvasmarha termeszetes taplaleka a fu. Hazankban a monodietas takarmanyadagnak sokaig nern,vagy csak kis mertekben volt resze a fuszenazs es a fUszena. Ennek tabb oka volt: legInkabb a gyepterulete itlk elhanyagolt allapota es a j6Iiusban-augusztusban jelentkezo csapaclekszegeny idoszak, ami meg a gondozott gyepeket is „kiegette". Tovabba a legjobb minosegii gyepral szarmaz6 alapanyag nyersfeherje-tartalma (8-13°A nyersfeherje/sza.) sern erte el a lucerna eredmenyelt, energiatartalmaban (4,09-5,5 MJ/kg NEI/sza.) es hozamaban is meglehetosen saereny volt. Az onnnagahan termesztett fuvek, fiikeverekek, „szilazsfilvek" sera valtottak be a hozzajuk fiiiztAt remenyeket, egsiszerub e latelcob----s1—.-nyabb volt nagy mennyiseghen lucernat telepiteni a nagy feheriehozam (917 kg/ha nyersfeherje), es silOkukoricat termeszteni a nagy energiahozarn (53,2 GJ/ha NE1) elerese erdekeben, A lucernata es a silOkukoricara, tovabba a 45-50%-ban abrakra alapozott takarmanyadag azonban szamos anyagforgalmi prohlernat eredmenyezett (peldaul acidozis.veszely). legjelent azonban hazdnkban a szildzsfuvek uj generaci6fa.Ezen specialis filveket Nytigat-Europaban „tides filnek" is nevezik, rendkivill nagy cukortartalmuk, miatt. Az 1:13 szitazsfili-fa'jtakb,61 es kihridekboi - megfele10 technologiaval - keszitett szildzsok kival6 rost-, karotin-, cukor- vagy esetenkent feherjeforraskent etethete" tOmegtakarmanyok. Az elmOlt Wadi ket ev gyakorlati tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a zold fa trip{diOanyttg-tortabrai jelemds vtiltozdson niehet keresztii/ a fonnyasztas es az erjetles saran, igy peldatil a sziltizs cukortartabna toredEke lehet a kiindultisi erteknek. Ezen problema okainak feItardsara ket kiserlet saran vizsgaltuk egy olaszperje fajta erjedesenek jellemzoit es a taplalOanyag-tartalom valtozdsat nagytizemi lortilmenyek kozott, illetve modellsilOkban.
2. A kis6rIetek koriilmenyeinek nivid hemutat6sa Nagynzena kiserlet A nagyuzetni kiserletet aliaidUboszOstnenyi Beke Agra). Szovetkezet telepen vegeztuk el 2008-ban. Az olaszperjet kalaszhdnyas elout allapotban kaszaltuk majusban ( I. kaszdlds), a fonnyasztast kii.vet6en (32% sz(irozanyag-tartalom eletese utin) a rendelszeaes es a szecskazas jarvaszecskazoval tortent (2--) cri-es nevleges szecskaho s sz mellett). A silazashoz egy Ujszerii technoIOgiat alkalrnaztunk, a awed LT Master vAltoz6 balakamrds balazo es balacsomagola berendezes specidlis, „szecskainila" kiaIakitastira alkalmas gepet. A ”szecskabala-technoIngie
2
4
Szent Isudn Egye rem, TakanninFozdstani TanszL:ik, FL'M Gresitesi intezet, .Godolid
TAKAAMANYOZAS
2,;73
1
S7
.
(szecskkott alapanyagbOi keszitett beVaszihizsiszenazs) feItetlen ellonye a hagyomanyos balakepzessel szemben a bala tOmOrsege es az alapanyag hornogenitasa.
88-;aszifjzs tiOnik33 rfotti: Orosz, 2006)
Modellkiserlet: A modellkiserlet saran a nagy szdrazanyag-tartalomra fonnyasztott olaszperje erjedeset vizsgaltuk modellsilokban (50% sza., 4 Ora fonnyadasi ida 35 °C-os melegben jUniusban). A nagy szarazanyagtartaiorn ebben a cikkben a gyenge eried6 6 az ennek hatasara kialakulo erjedesi vesztesegek rnodellezeset szolgdltja. Az alaparlyagOt kalasahanyasban kaszaltuk, fonnyasztottuk es szecskdztuk. A tiimorites soran a modellsilokban elert szarazanyag-tOmOrseg hasonla volt a szecskabala eseteben alkalmazott ertekhez (268 kg sza.le torniirseg, ami 596 kg eredeti anyag/m 3 efteknek felel meg 50% szarazanyag-tartaIom mellett). Az alapanyagot szecskazva, kezeletlen formaban es biologiai (homofermentativ tejsavterme16 bakteriumokat tartalmazo) adalekanyag felhasznalasival si1ortuk.
A biologiai adalikanyag ebben a cikkben az intenziv, irrinyitott tejsavas evjedes- 6 a vdrhat6 erjeclesi vesztesegek modeilezesire szolgal (xi adakkanyag kizardlag tejsavterrnel6 bakteriumokat tartalmazott). Az erjecl6 s ajd soranhlkmvetunia(3.,9s0pon)m a 90. naport 1 kg feilazitott anyagot visszaheIyeztank a minisilokba es citleyegriztetve hagytuk dlini 13 napig, a romlasi folyaniatok vizsgellata eelJelen cikkben csak anon adatokat kozbIjiik, melyek a temahoz kap_ csolednak. Koszonetet mondunk a Hungaromix Kft.-nek az oltokultUra rendelkezestinkre bocsatasaert es a kiserlet anyagi temogatdsiert
3. A fiiszilazs-bala fizikai parameterei
Nagytizemi kiserlet: A nedves anyagra vonatkortatott tomorseg 784-831 kg/m 3 kozott viltozott a fliszilazs-balakban, ami kimagasloan janak mondhato. A lucernahoz viszonyitva (734 kgIm 3 ) nagyobb nedves baIatomorseget &Wilk el olaszperjeyel (hasonI6 szarazanyag-tartornanyban, szecskamerettel es terfogat mellett azonos technikaval). A kiserlet eredrnenyei alapjdn feltetelezziik, hogy a fit nagyobb tomorsegre preselhet6 mivel finomabb szdr- es levelszerkezetd („puhabb"), mint a lucerna. A fa ezen tu-
lajdonsriga mks silcittpusok eseteben is ervenyesiilhet. A szatazanyag-a1 apon szamitou tomorseg szempontjabol a NyugatEuropaban is celkent kittizott ertek, az „alomhatar": 250 kg sza./m 3 . Hagyomanyos hengerbalazok eseteben 150-200 kg szalm 3 erteket lehet maximum elerni. Falkozi silOban es fOliatornlOben elerhetd a 220-250 kg szalm 3 ertek. Az eredtnenyek (dap* megalapithato, hogy ezzel az tij technologidval kimagasloan Jo szdrazanyag-tdmOrsiget, azaz az erjedes szempontjabO1 kiv4i6 anaerob kdralmenyeket lehetett biztositani fasziltizsban (minimum:5,0 pH), ami a tarolas soran a mikrobiolhgiai stabilitast biz(255 szairn3 tomorseg). tositja a nagy szarazanyag-tartalmd szendzsoknak. Anaerob (IevegOtlen) A bcilasuly, a szdrazanyag-tartalom es a csurgalekle-kepz6des osszefiigge- ' kortilmenyek kozott tartva megsem tapasztaltunk romlast. Ennek oka, se f azsilksban: 316 g/kg szarazanyag-tartalom es atlagosan 987 kg nedves bogy a nagy szarazanyag-tartalmn szenizsban uralkodo ozmotikus viszobilastily, valamint 813 kg/m -3 tomorseg (2-4 cm-es szecskameret) mellett nyok megfeIelo tomorseg mellett gatoljak a karos erjeclesi folyamatokat nem tapasztaltunk csurgalekle kepzodest az olaszperje-szilazsban. (a vajsavas es az ecetsavas erjedest). Bontds unin azonban az alacsony kemhatas es a gyenge erjedes nem gatoltak eleg hatekonyan a romlisti folyamatokat. 13 nap aerob (Ievegztetett) trirolds alatt (20 °C teremharner4. A kemhatas valtozasa az erjedes saran olaszperjeseklet mellett) 8,3-re emelkedett a pH a fokozott feherjebomlas es az egyeb szilazsban/szenazsban romlasi folyamatok miatt a ffiszenazsban. Az arnmaniatartalom 791 4.1. A kemhatas valtezasa az erjedes saran egyedileg mg/kg ertekrol atlagosan 2604 mg/kg ertekre rett a leveg6n vala triads hacsomagolt halaban 32% szarazanyag-tartalam mellett Wart} a faszencizsban. Gyakorlati kortilmenyek kozott termeszetesen a si2Vagyirzetni kiserlet A kemhatas valtozasa alapjAn megallapithato, bogy a ldfal all 13 napig, de a kornyezeti feltetelek altalaban rosszabbak fiiszilazs nagy intenzitassal es gyorsan erjedt 32% szarazanyag-tartalom (nyari meleg es csapadek), mint egy cart rendszerben, exert a kapott ertemellett. A pH-adatok alapjan arra lehet kovetkeztetni, bogy az erjedes je- kek mindenkeppen jelzes ertektlek. lentos resze gyakorlatilag az elso ket hetben lezajlott (1. dbra), mivel a A kezeles hatasara (2. dbra), az iranyitott es intenziv erjedes kovetkezperje-szilizs a 15. napra elerte a stabilitishoz sziikseges kritikus kemha- teben mar a 3. napon szignifikans kulonbseget tapasztaltunk a kernhatis tist. A 15. es a 70. nap kozbtt a valtozas ugyan statisztikailag igazolhatO csokkeneseben a kontrollhoz viszonyitva, a 9. napra pedig a szendzs elerte volt, de nem mondhato jelentosnek a korabbi idoszak folyarnan lejatsza- azt a kritikus kemhatast, ami mikrobiologiai stabilitast biztosit az alapdott pH-csold(eneshez kepest. anyagnak hosszn tavd tarolis eseteben. Az intenziv erjedes k6vetkezteben az aerob triro14s alatt csak kis mertekti volt a romlas, mivel a pH meg a 13. aerob napon is hasonl6 volt, 5.08a
[.0 SCI !,0
4,55b
4.34c
15. nap
70.
1111 111
■ ■M
0 8.
nap a IdA6ni betujk
nap
kalftstgei jelexek rp < 3.C6)
1. abra A kemhatas valtozasa az erjedes soran oiaszperjeben (2008. majus—julius, n = 5, sza.: 32%) 4.2. A kemhatas valtazasa az erjedes saran madellsilaban 50% szarazanyagtartalom mellett Modellkiserlet: A 2. divan lathata, hogy a nag szarazanyag-tartaloin hatasara a kontronzendzsban a kemhatas csUkkenese lasA es kis mertekif volt. A szendzs meg a 90 napon sem erte el a kritikusnak mondhato pH-t
Foto:'Szikgat Tel Kft., 2007
10 8 6
8,3e
8,5a
6,3b
6,4c
4.9d
4
I
2
IEEE
57e
4,6f 4,1f
111 11 I kontroil kezelt kontroll kezeft kontrolk kezelt kontroll a kvenft z6 Cet0jelek
kezeit
jelezaek (p 0,05)
2. abra A kerahatas valtozasa az erjedes soran olaszperje-szeaazsban (2008. Ktaius—augusztus, n - 5, sza.: 50%) mint az erjedes vegan. Az ammonia-tartalom kisebb mert6kben emelkedett, mint a kontrollban (890 mg/kg), ami kisebb mertekn feherjebomlasra utal. Tehat ebben az esetben az intenziv erjedes kedvezobb aerob stabilitast adott, mint a kontroll sziiazsban tapasztalt ertek. Hozza kell azonban tenni, hogy a szakirodalmi adatok altalaban nem tamasztjak ala a tejsay aerob stabilitist javito hatasat. Osszefoglalya, a nagy szarazanyag-tartalmil szenazs kemhatasa csak lassan es kis mertekben csokkent, ami az anaerob throlas saran nem eredmenyezett romlast, de az anyag aerob stabilitasa rosszabb volt, mint az intenziven erjedt anyage (az intenziv erjedest ebben az esetben adalekanyaggal ertiik el, de kisebb szarazanyag-tartalom eseteben hasonloan intenziv erjedes varhato azonos, mint azt a nagyiizemi kiserlet soran tapasztaltuk).
szonylag nagy (68,4%) nedvesseg-tartalom es a jelentOsnek itelhet6 kilndulasi erjeszthet6 szenhidrattartaiom (170 gikg sza. osszcukor). A tejsavas erjedes sebesseget jelzi, bogy a Igisriy mennyisigenek a 67%-a az also 8 napban termelo'ddtt. A tejsav mennyisegenek valtozasa azonban meg a 8. nap utin is jelentOs killonbseget eredmenyezen F19, majd +14% tejsavmennyiseg novekedessel. Az olaszperje—singzsban tejsav: ecetsav aranya kiiI6nosen kedvezoen alakuit az atlagos 3:1 aranyhoz kepest. A 8. napon 7,2:1, a 15. napon 6,7:1 es a 70. napon 6,8:1 volt az arany, ami arra utal, bogy nem csak gyorsan Cs nagy intenzitassal, de kiyalO savi osszettellel erjedt a filszilazs a „szecskabilaban", -
5.2. A tej- es illosavak mennyisegenek valtozasa az erjedes saran modelisilaban 50% szarazanyag-tartalom mellett Modellkiserlet: A 4. iribrcin lathato, hogy a nagy szarazanyag-tartalmil alapanyag rendkivill kis savtartalommal erjedt (1,19% asszes say), aminek az ecetsav-aranya a 90. napon 25,2%-a volt, 74,8% tejsav-tartalom mellett. A tejsav ecetsav aranya 3:1 volt a vizsgalat vegan. Tovabba az is iathato, !logy az erjedes lassan indult el, mivel a 9. napon is csak nyomokban volt kimutathatO szerves say a mintflcban.
4,00
0,35
3,50 3,00 2,50
■ Iejsav
0,14
5.1. A tej- es illosavak mennyisegenek vaitozasa az erjedes saran egyedileg csomagalt halaban 32% szarazanyag-tartalam mellett Nagyuzemi kiserlet: A tej- es illOsavak mennyisegenek vaitozasa az olaszperje szilizsban szinten gyors es rendkivid intenziv erjeddsre utalt (3. abra) 32% szarazanyag-tartalom mellett. SilOzasi adalekanyag nelkia 3,72% szerves say keletkezett a vizsgalt fCiszilazsban. Ennek feltehet6 oka a vi-
0.30
=
.2, 1 50 1,00 0,50 ii
0,00
5. A tej- es illosavak mennyisegenek valtozasa az erjedes saran olaszperje-szilazsbaniszenizsban
o Ecetsav
2,00
kontroll
1 kezelt 3. nap
1.1 kontrolf
1
kezelt
kontroll
9. nap
kezelt
90. nap
a Iiikabid aatiVea angank3na (00n0segat letamek {p < e,o51
4. abra: A szervessav-tartatom atozasa az erjedes soran olaszperje-szenazsban (2008. JOnius—augusztus, a = 5, sza.: 50%) Osszessegeben megallapithato, hogy a szenazs megfeleleinek mondhate savi osszetetetlel, de abszoltt ettekben keves savval es lassan erjedt ebben a szarazanyag-tartomanyban (50%). Ezen adatok meger6sitik a pH eredmenyeket.
3,50 3,00
6. A Osszcukar-tartalom valtozasa az erjedes saran aiaszperje-szilazsbaniszendzsban
2,50
a
2,00
6.1. Az*szcukor-tartalom valtozasa az erjedes saran egyedileg
1,50 1-,00 0,50 0,00
9
70. nap
a ia-Aritoai bettijeK szipifikaas kDlonsaget jeleanak (p < 0,05)
3. Ora: A szervessav-tartalom valtozasa az erjedes soran olaszperje-szilazsban (2008. MajuSqgiUS, a = 5, sza: 32%)
B
TAKARMANYOZAS 2009.1. SZ.
csaraaiiiiiiaban 326io szarazanyag-tartalom olden Nagyuzemi kiserlet: A labon allo olaszperje es a fonnyasztott olaszperje adatait ertekelve megallapithat6, hogy az osszcukor-tartalomban a fonnyadas soran jelentdis vesztesig ktivetkezett be a renden (-49%), a relative alacsony (316 glkg) szarazanyag-tartalom elienere. Az osszcukor-tartalom csokkenesenek feltehet6 oka, hogy a lekaszalt anyagban az el6 novenyi sejtek a cukrok egy reszet „elegetik" (wddaljak), szen-dioxidot es vizet el6allitva, ami tayozik a rend felszinerol, nem lathatO veszteseget okozva abra). A fu a gyakorlati tapasztalatok szerint lassabban szarad, mint a lucerna. Ennek a level kisebb sztOrnaszama (legcserenyilis), illetve az ese-
Tudomanyos miihety
200 160 120 f, 80
1
zold olaszperje
ronnyastott daszperje
8. nap
a kildrdza beti4elek szigniiikans kiAlitieget jelemnk < 0.05)
5. abra: A cukortartalom valtozasa az erjedas soran olaszperje-szilazsban (2008. rnajus—jdlius, n = 5, sza.: 32%)
tenkent nagyobb termesmennyiseg es vastagabb rend az oka. Ebben az esetben tehat a viszonylag alacsony szarazanyag-tartalom (316 g/kg) relative hosszabb fonnyadasi idovel parosult, mint az a lucerna eseteben varhat6. Tovabba fontos megjegyezni, hogy a fonnyasztas majusban tortent, amikor a szaradas feltetelei rosszabbak, mint a nyar folyaman. A hosszabb idejd fonnyadas hosszabb ideig tarto legzesi aktivitast es nagyobb legzesi veszteseget eredmenyezett. Osszehasonlitva a fonnyasztott olaszperje es a kesz szilazsok osszcukor-tartalmat megallapithatO volt, hogy az erjedes saran tovabbi jelento's csokkenes kavetkezett be, aminek feltehet6en az intenziv tejsavas erjedes az oka. A cukorveszteseg a 8. napig 18% volt, a 8. es 15. nap kozOtt tovcibbi 28%, a 15. es a 70. nap Ickiitt pedig 51%. Ezen adatok nemileg ellentmondanak a kemhatas es a tejsav valtozasanak korabbiakban inert iitemehez kepest. A cukortartalom csokkenignek egyik oka a fonnyasztas, a nuisik ok pedig az intenziv erjedes volt. A szarazanyag-tartalom novelesevel csokkentbete' lenne az erjedes intenzitasa, ami feltehetoen csokkentene a cukor erjedesi veszteseget. A keletkezett kisebb mennyisegti szerves say azonban nagyobb szarazanyag-tartomanyban is biztosithat megfele16 stabilitast, mikozben csokkentheti a tehen savterheleset nagyobb adagU fdszilizs etetesekor. Tehat nem feltetleMil kertilenc16 silozasi modszer. A fonnyasztas azonban igy hosszabb idejli, ami noveli a cukor lebomlisat a renden, azaz a szantOfoldi veszteseget.
Ezen ket folyamat egymasra-hatasanak eredmenyet es szamunkra kedvez6 kombinaciojat (mas-mas szarazanyag-tartomanyban) jelen kiserlet adataibed nem lehet megallapitani. A ft'isiildzs cukortartalmanak TMR - ben betoltott szerepe: A tobb okra visszavezethetokorvesz cu e t si rmiatt (szantOfOldi es erjedesi veszteseg) a kiserletben vizsgalt szilazsban nem maradt annyi cukor (annak ellenere, hogy a kiindulasi cukortartalom rendkiviil nagy volt: 167 g/kg sza.), hogy az jelentOsen hozzajarulhatna a tejelo tehen Altai felveheto napi 500-600 g/nap mennyiseghez. Hozza kell tenni, hogy egy 2007-ben elvegzett vizsgalati eredmeny szerint a 487 g/kg szarazanyag-tartalmU fuszilazsban az erjedes korlatozott merteke miatt 8 honap taroks utan is jelent6s cukortartalom volt merheto (174 g/kg sza.). Ezen takarmany jelentos mennyisegii erjeszthetO szenhidratot szolgaltatott a bendobeli mikrobialis feher jeszintezishez. A keletkezett kozepes mennyisegd szerves say (osszes say: 1,81%, 74% tejsav-arany mellett) pedig elegend6 volt a tarolas soran a stabilitas fenntartasahoz falkOzi siloban, mivel nem tapasztaltunk romlast, masodlagos erjeclest. Ezen gyakorlati tapasztalatot a kesobbiekben olvashato modellvizsgalati eredmenyek megerositik.
az erjedes.soran moiarsillibalWriDrazanyag-tartalom mellett
6.2. Az osszcukortartalomyaltozasa
Modellkiserlet: A kalaszhanyasban betakaritott olaszperje kiindulasi cukortartalma (13,3% sza.) alacsonyabb volt, mint az idealis fenofazisban potencialisan elerheto ertek (peldaul 17% az el6z6 kiserletben). A fonnyasztas hatascira bekOvetkezd cukortartalom-csokkenes a 6. abran What& A fonnyasztas relative kisebb veszteseget eredmenyezett, mint az daze; kiserletben (-49% vs. —29%), ami azzal magyarazhat6, hogy a fonnyasztas sokkal rovidebb ideig, mindOsssze 4 Othig tartott a nagy nyari meleg miatt. A rovidebb ideig tart6 fonnyasztas, kisebb mertekli legzesi veszteseget jelent, meg nagyobb szarazanyag-tartalom elerese eseteben is. Az erjedes soran azonban mar toyabbi jelent6s valtozas nem volt tapasztalhato a nagy szirazanyag-tartalmti szendzsban. Az erjedes (mint azt korabban tapasztaltuk a pH es a savtartalom ertekelesekor) kisebb intenzitasn es lassubb volt, a nedvesebb anyag erjedesehez kepeSt. Ennek eredmenyekent a cukrok erjedesi vesztesege is mersekelt volt (6. eibra). A 90. napon meg mindig 6,9% maradvdny cukor volt a szeneizsban. A fonnyasztott anyagban men kiindulasi cukortartalomnak 27%-a alakult szerves savakka az erjedes sorb (1,19% osszes say es 5,7 pH). A szarazanyag-tartalom megvalasztasaval tehat szabalyozni tudjuk az erjedes intenzitisat es az erjedes soran bekovetkez5 erjedesi vesztesegeket, kovetkezeskeppen a szenizs yegs6 osszcukor-tartalmat. A gyengebb
160
133,5a
140 120
94,8b
100
80,6b
77,7b
69,16
80 60 40
11,1c
20 0 labon atIO
13
fonnyasztott
3. nap
9. nap
90. nap
13. aerob nap
a laitrA5zo beQelek azignifikans killonbseget jelezaek fp < 0.051
6. abra: A cukortartalom valtozasa olaszperje-szenazsban a fonnyasztas es az erjedes saran Bontatt balaszilks (fota: Grosz, 2008)
(2008. janius—augusztus, a = 5, sza.: 50%)
,,
,,1.A.NYCIZA17:: LCH. 1. 1:1/
7
a
80,6a
76,4P
69,7b
77,7b
BO 45,6c 50
5,70a 4,09b 3,47b
11111
1 Lill
6.91a
1'
clesnek szamos el6nye mellett hatranya, hogy az erjeszthet6 szenhidratok mennyisege torecleke lesz a kiindulasi erteknek.
LIDV o)
anyagban inert kiindukisi crikortartalornnak a 83%-a szerves savakkd alaknit az erjedes soran (3,5% osszes say es 4,1 pH). 'Mkt az intenziv erje-
oaN
pH es az ammoniaszint emelkedik, a cukortartalom pedig jelentdsen csokken, az eleszt6- es peneszgombak szaporodasa miatt a nagy cukortartalm0 anyagban. Ez ellen Yak) egyeduli, de hatekony vedekezes a megfeIe16 sildal-nnenedzsment es a napi rendszeressegii Icitirolas. Igy ezen maradvany cukrot a szarvasmarha fogyasztja el. A tejsavbakteriumakkal val6 oitas intenzivebb es gyorsabb erjedest eredmenyezett (mint lattuk a kernhatas es a savi osszeteteI adatai alapami jelentos erjedesi veszteseget okozott a arkortartalornban (7. abra). A 90. napra az Osszcukor-tartalom 1,5%-ra csOkkent. A fonnyasztott
- F - 11
peneszgornbak, ecetsav-terrnetri bakteriurnok) hasznaltak fel a levegOn vaki atlas saran! A 7-14 napos sildalban tehat varhato kovetkezmeny, hogy a
ill
vzsthi/5
erjedes nem okozott romIast a tarolas soran, es kisebb savi terhelest jelent a takarmanyt elfogyaszto allat szamara. Hozza kell azonban tenni, bogy az aerob romielsi folyamatok intenzivebben zajlanak le egy ifyen, relative nagy cukortartalmti szenazsban, mivel a romlist okozo aerob mikroorganizmusoknak a cukrok ug -yanolyan alapanyagot jelentenek a szaporodashoz, mint a hasznos mikrobaknak. A 90. napon men' osszcrtkor 8491-dt aerob mikroorganizmusok (elesztel- es
1,18a
kontroll
I
kezelt
a nap
kontroll
1,58b
I
kezelt
bsszes say %
kontroll
kezelt
osszcukor %
ktO Ztzd helEfelek a 4niDloins kuldnbstet jetem ( p <0,05)
8. abra: A pH, a szerves savak es a cukortartalom vjltozas olaszperje-szenazsban gyenge es intenziv erjedes soran (2008. jOnius—augusztus, in = 5, sza.: 50%)
savat (3,5%), kevesebb maradvanyculu-ot (1,6% sza.) es jobb aerob stabilitast eredmenyezett. Az erjeszthet6 szenhidratok, cukrok erjeclesi vesztesege tehat befolyasolhato a sil6Lis kortilmenyei Altai (a szarazanyag-tartalom novelesevel), de figyelembe kell venni, hogy a cukrok erjedesenek korlatozasa milyen karos hatasokat von hat maga utAn (kevesebb szerves say; magasabb pH es az aerob romlas kockazata). Amennyiben a silozas kortilmenyei megfelelOek (nagy tomorseg: minimum 200 kg sza./m 3 ) es a silofecles is kielegivalamint a sildal-menedzsment megfeleld (napi rendszeressegfi gepi kitarolds), tigy a kis intenzitasti erjedesbal es a nagy cukortartalomboi adoda (anaerob es aerob) romlas veszelye a minimilisra csbkkenthetd.
40 15,8d
11,1
12,4
20
kontroll I kezelt
kontroll I kezelt
3. nap
9. nap
kontroll
.ii
kezelt
90, nap
kontroll
kezelt
13. aerob nap
a kuldran5 beNlielek szignifik6ns kOlOnWget jelezrA I4 t 0,051
7. abra: A cukortartalom valtozdsa olaszperje-szenazsban gyenge es intenziv erjedes soran (2008. Kinius—augusztos. in = 5, sza.: 50%)
Az aerob rornLs mertekere azonban kedvezd hatassal van az erjesztheto szenhidratok kis mennyisege. A maradvany cukor korlatozott mennyisege ugyanis gatolja az aerob mikroorganizmusokat a bontas utin. Igy igazolhatO a korabban bemutatott kedvezobb aerob stabilitas a tejsaybakteriumokkkaI kezelt anyagban, azaz a tejsavnak valoban nincs gombaolo hatasa, de a tejsav kepzodesehez felhasznalt erjesztheto szenhidratok miatt mar nem marad elegendO alapanyag a romlast okozO mikroorganizmusok szaporodasahoz. Igy a feherjebornlas (ammoniatartalom) es a karos anyagok megjelenese (peldaul mikotoxinok) kisebb merteki Iesz. A 8. ribran osszefogialva lathato a kemhatis, az dsszes szerves say mennyisege es maradvany Osszcukor-tartalom kontroll es kezelt nagy szarazanyag-tartalmti szenazsban: —a nagyobb szarazanyag-tartalma kezeletlen szenazsban (50%) a magasabb kemhatis (5,7 pH) kevesebb saytartalommal (1,2%) tobb maradvanycukorral (6,9% sza.r es gyengebb aerob stabilitassaI tarsult, mig - az intenzivebb tejsavas erjedes eredmenye a kezelt nagy szarazanyag-tartaimil szenazsban alacsonyabb kemhatast (4,1 pH), tobb szerves
8
TAKARMANYOZAS 2009.1. 52.
7. A asszkarotin-tartalom valtozasa az erjedes soran olaszperje-szilazsban/szenazsban
7.1. Az bsszkarotin-tartalam valtoz6sa az erjedes saran egyedileg csomagolt balaban 32% szarazanyaggartalom mellett Nagyuzemi kiseriet: A labon allo olaszperje es a fonnyasztott olaszperje adatait ertekelve megallapithatO, hogy az osszkarotin-tartalomban a fonnyadas soran feiento's veszteseg hivetkezett be a redden (-3996) (9. abra). Ennek elsodleges oka az UV-sugarzas es nem a betakaritasi technologia, mivel ez a noveny a mechanikai hatisokra kevesbe erzekeny, mint a lucerna (nincs, vagy minimalis a levelperges). Osszehasonlitva a fonnyasztott olaszperje es a kesz szilazsok osszkarotin-tartalmat megallapithato, hogy az erjedes soran
Modellsgd bontasa (loth: Orosz, 2008)
Tudomanyes
28 '
;
adag biztositja a termel6 tehen napi karotinszuksegletet egyeb kiegeszites nelki.11 (400 mg/nap/tehen karotin-felvetel).
205,6a
24 20
126,2b
139,6bc
16 )
8. A nyers taplaloanyag-tartalom alakulasa az olaszperjeszilazs ba Wsze n azsba n
12 I 8 1 4 1
1 zbld olaszperje
70. nap
fonnyasztott olaszperje
a kalanbazi befajelekszignifikans kalanbseget jeeznek Ip co,05
9. abra: Az Osszkarotin-tartalom valtozasa az erjedds saran olaszperje-szitazsban (2008. n = 5, sza,: 32%) non kovetkezett be csokkenes, nem volt merheto veszteseg. Az atlagok kozotti ellentmondasos elteres a mintak szOrasaYal magyarazhato. Az osszkarotin-tartalom a 70. napon is jelentosnek itelhet6 (139,6 mg/kg sza.), ami alapjan a 32% szarazanyag-tartalm6 olaszperje-szilazs kival6 karotinforris a tejelo tehen szamara. A fliszildzs karotintartalmdnak TMR-ben betaltott szerepe: A jelen kiserletben alkalmazott olaszperje-szilazsb61 9 kg/nap adag biztositja a termel6 tehen napi karotinszuksegletet egyeb kiegeszites nelkill (400 mg/napitehen karotinfelYetel).
7.2. Az osszkarotin-tartalom valtozasa az erjedes saran modellsilaban 50% szarazanyag-tartalom mellett Modellkiserlet: Ebben a kiserletben a fonnyasztott olaszperje karotintartalma elmaradt a yarhatot61, ami a kesoi fenofdzissal es az intenziv nyari UV-sugarzassal magyarkhato. A fonnyadas kozben bekovetkez6 veszteseg mertekere nincs adat. osszehasonlitva a fonnyasztott olaszperje es a nagy szarazanyag-tartalm6 kesz szendzsok osszkarotin-tartalmat megallapithato, hogy az erjedes saran bekovetkezett csokkenes nagyobb merteidi volt, mint a nedvesebb balaszilcizsban, a fonnyasztott anyaghoz viszonyitva 19% osszkarotin bomlott le (10. abra). Az osszkarotin-tartalom a 90. napon kozepesnek itelhet6 (89,9 mg/kg sza.). A tejsavbakteriumokkal tortent kezeles az erjedes soran beki5vetkez6 karotinyeszteseg merteket minimalisra csOkkentette, annak ellenere, hogy jeIentOs szerves say mennyiseg kepz6dOtt a szenazsban. A fliszildzs karotintartalmdnak TMR-ben betOltiitt szerepe: A jelen kiserletben alkalmazott kontroll olaszperje-szenazsbol szinten 9 kg/nap
150
111.1a 110,4a
120 90
ee"
60
Nagyiizemi kiserlet: A kiserletben a gild-, a fonnyasztott olaszperje es az olaszperje-szilazs nyersfeherie-tartalma elmaradt a potencirilistol, aminek hattereben els6sorban az alkalmazott agrotechnika (nitrogenpotlds) allhat, mivel a levelpergesbol adoclo feherjeveszteseg a fii eseteben elhanyagolhatO a lucernahoz kepest. A 14,6% nyersfeherje-tartalomlsza. kozepesnek itelheennek a filfajtanak az eseteben. A vizsgalt olaszperje nyersrost-tartalma (26%/sza.) 8 rostosszetetele (NDF: 424 g,/kg sza., ADF: 331 g/kg sza. es ADL: 33 g/kg sza.) arra utal, bogy a taplaloanyag-tartalom szempontiabOl, az idedlishoz kepest keso'bb tdrtent a betakaritds (ami azonban nagyobb termesmennyiseget eredmenyezett). A kisse elkesett betakaritas azonban meg igy is jelent6s cukortartalommal tarsult. A fenofizis tehat valoszinfileg kevesbe beFolyasolja a zi5ld noreny cukortartalmat, mint rostosszetetelet. Taplaloanyag-emeszthetosegi ertekek sajnos nem allnak rendelkezesre. Modelikiserlet: A kalaszhanyasban, „Oregen" betakaritott olaszperiebol kesziiit szendzsok nyersfellerje-tartlama 15,3-15,9%/sza. ertek kazdtt vciltozott. Ebben a fenofizisban kisebb nyersfeherje-tartalmat varmink. A van-
nal nagyobb nyersfeherje-tartalom arra utal, hogy a fenofazisnak kisebb a hatasa, mint az alkalmazott agrotechnikanak, elsdsorban a tapanyag,potlasnak. A nversrost (30 0/0/sza.) es a rostfrakcio ertekek azonban mar jelzik az idealishoz kepest kes6i fenofazist: NDF: 560 g/kg sza., ADF: 329 g/kg sza. es ADL: 45,9 g/kg sza. A kisse elkesett betakaritas 9,5%/sza. cukortartalommal tarsult. Taplaloanyag-emeszthet6segi ertekek sainos ebben az esetben sem allnak rendelkezesre. Ezek megallapitasahoz Ujabb vizsgalatok szuksegesek. 9. Az Uj tipusti olaszperje erjedesenek osszefoglalasa A nagyilzemi kiserlet eredmenyei alapjan megallapitottuk. hogy az a olaszperje szilazs (32% szcirazanyag-tarralom mellett) —gyorsan es intenziven (nagy saytartalomman eriedt '&65 savi osszetetel mellett (tejsav: ecetsav arany itlagosan 7:1 ;: —a 15. erjeclesi napra elerte a kritikus kernhatast es az annak megfele16 tejsav-tartalmat; —nem volt merhet6 csurgalekle 2-4 cm szecskahossz alkalmazisakor tern jelentos balatOmorseg ellenere); —karotintartalma jelent6s volt (a nagy mertekii szam6f1d1 karotinveszteseg ellenere). Megkozelit6en 9-10 kg napi adag bizzos:tia e'•'ool a szilazsbOl a tejel6 tehen napi karotinszuksegletet I-100 mg nap :e .nen —kiindulasi cukortartalmaban (170 ,,..3/kg sza. mind a fonr:. -aiztas, mind pedig az erjedes alatt *lentos veszteseg k6vetkezet: l e vez6 arkortartalom: 25,1 g/kg sza.); —nyersfeherie-tartalma talajerOpotliissal tovabb novice ka—a betakaritas fenofilzisa felillbiralhato (fiatalabb korba: szalas javasolhatO a nagyobb taplal6ertek es a kedvez6b'cr szempontjaboi). A modelikiserlet etedmenyei alapjan megallap:iottuk.
30
0 fonnyasztott olaszperje
kontroll 90. nap
kezelt 90. nap
a kulanboto betajelek szirifikans kiilanbsaw. jelerek i 0 c 0,051
la abra: Az osszkarotin-tan'alorn Vattozasa az erjedes saran olaszperje-szenazsban (2008. junius—augusztus, n = 5, sza.: 50%)
szarazanyag-tartalmfi olaszperje szilazs (50% sztira::::la;-:..7 —lassan es kis intenzitassal erjedt, ami megfele16 savi de keves szerves savat (1,19%) 8 magas pH-t (5,7 eredmenyeze: -.. nagy szarazanyag-tartomanyban uralkoda ozmotikus viszonyok azonban romlas nem volt megfigyelhet6 anaerob koralrnenyek Ezert nagy szarazanyag-tartalm6 takarmanyok eseteben (minimum 200 kg sza./m 3) es megfelelO silofe&si megelozheto meg relative kis szerves say tartalom ese:eber, is. E:Onye.
9
.
Tudomanyos
hogy a kevesebb sterves say kisebb terhelest jelent a takarmanyt elfogyaszto Oat szempontjaboi; - gyenge erjedesenek hatasgra a cukrokban bekovetkez6 erjedesi veszteseg minimalis volt. A jelentes mennyiseg5 maradvany cukor azonban rontotta az aerob stabilitast: 13 nap elteltevel jelentosen emelkedett a pH, a feherjebomIasbal szarmazti ammOniatartalom es radikalisan csokkent a cukor mennyisege. A cukor jelent6s reszet (84%-at) ebben az esetben karos aerob mikroorganizmusok (eleszto- es peneszgombak, ecetsavtermel6 bakteriumok) hasznaltak fel. Tehat jelent6s mennyisega maradvany cukor eseteben a silofal-menedzsment (napi rendszeressegu gepi kitermeles) segitsegvet tudjuk megeldzni a tonilist Cs meg6rizni a cukrokat a takarmanyt elfogyaszto tehenek reszere; - tejsavbakteriumoldckai tOrtent kezelesenek hatasara gyors es intenziy erjedes zajlott le (4,1 pH Cs 3,5% tisszes sav), aminek eredmenyekent a kiindulasi cukortartalom 83%-a snerves sayakka aiakult at. A maradvany cukor mennyisege rendkival keves volt, rnindossze 1,6%. A kezeit olaszperje-szenazs aerob stabilitasa azonban kivalenak bizonyuit, aminek feltehet6 aka, bogy a keyes maradyny cukor gitolta an aerob mikrobak szaporodasat. Tehat nem a kepzod'ett tejsav, hanem a tejsav kepziidesehez felhasznalt cukor a kulcsa a fokozott aerob stabilitisnak; - karotintartalma kozepes volt. Nagy szarazanyag-tartalma miatt megkozelitOen 9 kg napi adag biztositja ebb61 a szenizsbel is a tejelo tehen napi karotinsztiksegletet (400 mg/nap/tehen); —nyersfeherje-tartalma a kesoi betakaritas ellenere jelent6s volt (15,3-15,9% sza.), de talajeropetlassal tovabb novelhete; - eseteben a betakaritas fenofazisa feitilbiralhato (fiatalabb korban tortena kasthlas javasolhate a nagyobb tiplaleertek es a kedvezobb emeszthetoseg szempont461). A ;whit, kis cukortartalmai erjesztett takartnany kesobb rnelegszik. Gyakoriati kortilmenyek kozott azonban az is fontos, bogy a neveny milyen
mikropraval erkezik be a suoterbe. Eleszte- vagy peneszgombabal vale fert6z6des eseteben az erjedes alatt nem fogunk valtozast tapasztalni (inaktiv allapotban vannak a gimbal< anaerob koriilmenyek kozett), bontds utdn azonban eniteljes melegedes es romlas kavetkgzik be. llyen esetben az ok tobbek kozott a helytelen agrotechnika (vetesvaitas elmulasztasa, tarlon maradt et6z6 novedek), az aszaly, vagy a sok csapadek. Ekkor a nab cukortartalme szilizsok erzekenyebben, fokozottabb melegedessel reagainak es a foiyamatot rnegakadalyozni, mar nem lehet. Az tigynevezett tides Iiivekb(51keszitett szildzsok erethetoseget jelenteg karlktozza, hogy nett: allnak rendelkezesre pantos adatok an energiatartalomra vonarkozdan (az emesztesi egyatthatok hEnyaloan), illetve az Owns becsles 5,5 es 6,0 MJ/kg sza. kOzatti daktacios nett6 energia erteket feltetelez. Nagy sztikseg lenne az orszagos adatok kidoIgozasara a tapldioanyag-tartalorn Cs az energiatartalom vonatkozasaban egyarant! A ievont kovetkeztetesek ket kiserlet eredmenyein alapulnak. A kiserletek kOrtilmenyei pedig jelent6s mertekben befoiyasolhatjak an olaszperje erjedeset, annak intenzitasat, minoseget es az erjedesi vesztesegeket. Orszagos adatok hidnyaban exert tovabbi vizsgalatok szUksegesek kulonboza kiserleti koriilmenyek kozott (mas silOtipust alkalmazva, mas termohelyen termesztve es fenofizisban betakaritva az olaszperjet) annak erdekeben, bogy a megallapitasok differencialtabb kepet adjanak az olaszperje erjedeser6I.
keen cikk az tides fuvek erjedesenek kezdeti tapasztalatait tnutatta be, a termele're bizva annak eldOnteset, hogy melyik szdrazanyag-tartomanyt, erjedesi folyarnatot tekinti az adott telep szdtnara elonyosebbnek. A ketmenetes betakaritds Kirin az idojarasi kOriiimenyek jelentes mertekben mOdosithatjak a kitiizott cell. Amennyiben rajtunk kiyiiI a116 okok miatt nem tudjuk a szimunkra kedvez6 iranyba befoiyasolni a folyamatokat, ezen adatok abban segitbetnek, bogy legalhb megertsiik mi zajlott le a szilazsbantszenizsban an erjedes alatt.
