„ÚJ EURÓPAI VÁROSKÖZPONT SZÜLETETT!”
A Szent István tér újjáépítésének bemutatása
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa
2
Kedves Szegediek! Örömteli alkalomból találkozunk: ismét van okunk ünnepelni. Ezúttal Szeged egyik jelképét, a száz esztendős ipari műemlék víztornyot és környezetét, a Szent István teret sikerült újjávarázsolni. Megtörtént egy újabb nagy lépés. Nagy lépés abban a folyamatban, amit úgy nevezünk: értékeit megőrző, ám modern és európai, s főként otthonos és élhető város építése. Ezért helyeztünk hangsúlyt arra, hogy a város terei sorban, egymás után megszépüljenek, körtöltésen belül és azon túl, legyen központja a lakótelepieknek a Csillag és a Kodály téren, a dorozsmaiaknak a Fő téren, a Klebelsberg telepieknek a Rendező téren, legyen végre rendezett piacunk a Mars téren. Megoldottuk, hogy a lakóhelyünk „tengelye”, a Tisza Lajos körút mindenütt új ruhába öltözzék, hogy a város szívében az építészeti ékköveinknek számító eklektikus bérházakat is fölújítsuk. A múlt emlékein és a jövő igényeivel – szerethető várost építünk. Ahol otthon érezzük magukat, mert ha két karral nem is, de gondolatainkkal átérhetjük és átölelhetjük, ahol ismerősek az utcák és a fák, ahol sétálni lehet és érdemes, s ahol lépten-nyomon ismerősökkel találkozhatunk. S most ismét gazdagabbak lettünk egy hellyel – vagy még inkább Hellyel – ahol jó sétálni és ahol megállni is érdemes, ahol szemlélődhetünk egyedül és beszélgethetünk másokkal, ahol létrejöhet és létre is jön sok-sok „nagy találkozás”. S gazdagabbak lettünk az új ruhás Öreg Hölggyel, akire visszagondolhatunk, aki visszavár, még onnan is, az igazi, a nagyobbik Öreg Hölgy, a párizsi Eiffel torony tövéből. S mi – szegediek – vissza is jövünk.
Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere 3
ÚJJÁSZÜLETETT A SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY A szegediek által Öreg Hölgynek becézett Szent István téri víztorony Zielinski Szilárd alkotása. Az alkotóban az első műszaki doktort, a vasbetonépítés meghonosítóját, a Mérnöki Kamara első elnökét tisztelhetjük. A több, mint 100 éves víztorony – bár az idő vasfoga megtépázta ruházatát és ékszereit – lenyűgöző szépségű, csak csodálattal és szakmai alázattal lehet rá tekinteni, különösen a mostani felújítása után. A pályáztatás a víztorony megvalósítására
újnak számító vasbeton építési mód területén megfelelő ismeretekkel. Egy ekkora műtárgy megtervezéséhez segítőtársak kellettek. Zielinski közvetlen munkatársa Jemnitz Zsigmond volt, aki, mint a statikai számítások és a vasbeton részlettervek készítője, óriási részt vállalt ebben a feladatban.
A víztorony a felújítás előtt
A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. Zielinski mindig is vallotta, hogy az esztétikai hatás eléréséhez szükséges, hogy a mérnök, szerkezete kialakításakor együtt működjön az építésszel. A gépészeti és egyéb szakági tervezők személye nem ismeretes.
Szeged szabad királyi város 1903. áprilisában pályázatot hirdetett egy 1000 m3-es (akkori viszonyok között meglehetősen nagy kapacitású) víztorony előállítására.
A kivitelezési munkákat Freund Henrik és fiai cég végezte.
A víztorony 1906-os képeslap
14 pályázó nyújtott be értékelhető, vállalási költségeket is tartalmazó pályaművet, közöttük a nyertes Zielinski-féle pályamű. Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg. Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony! A megvalósítás A víztorony, és benne a víztartály, az ebben az időszakban kiépülő „állandó vízmű” meghatározó láncszemeit képezte. Az építési engedélyt 1903. december 12-én kérték meg, és három nap múlva már meg is született az engedélyező testületi döntés. A döntéshez Zielinski személyes felelősségvállalása volt szükséges, hiszen az engedélyező hatóság nem rendelkezhetett a teljesen 4
A víztorony eredeti színvilága 1916-os képeslapon
Zielinski nagyon sokat tartózkodott a kivitelezés alatt Szegeden, de szüksége volt egy művezetői megbízottra is. Ezt a feladatot Illés Kálmán látta el. A munkák ellenőrzését Tóth Mihály városi főmérnök végezte. A szerződés szerinti befejezési határidő 1904. szeptember 15-e volt, de a munka, némi csúszással, csak 1904. novemberére, decemberére készült el. A víz-
torony üzembe helyezése december 1-hez, a munka teljes befejezése december 21-hez köthető. A medence első feltöltése november 26-án történt meg. A feltöltés ideje alatt az egész teret lezárták, a toronyban végül csak egyedül Zielinski maradt, és a medence alatt várakozva győződött meg munkája eredményéről.
származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el. Szerkezeti kialakítását tekintve vasbeton körhengerhéj, amely sarokmereven kapcsolódik a fenéklemezt képező alulbordás vasbeton körlemezhez. A medence külső átmérője 15,3 m, a palást belső (hasznos) magassága 5,85 m.
Az átadás Dr. Lázár György polgármester a vízmű ünnepélyes megnyitására a hivatalokhoz és a katonasághoz a következő meghívót küldte: „.... A vízmű ünnepélyes megnyitása szerdán, azaz folyó hó 30-án fog megtörténni, ezt a városi lakosságnak oly módon hozzuk tudomására, hogy este 6-7 óráig kivilágítás mellett a Széchenyi téren az utcai vízcsapok szökőkutakká lesznek rögtönözve.” Minden a legkitűnőbben sikerült. A közönség teljesen ellepte a Klauzál és a Széchenyi teret. Teljes egy óra hosszáig gyönyörködött a szokatlan látványban és hallgatta a katonazenét. A vízsugarak a platánok tetején is túlszöktek, a járdák mellett a csatornákban patakként folyt a víz. A munka végleges befejezését az 1905. március 23-i testületi ülés jelentette, amikor is az állandó vízműre megadták a használhatósági engedélyt és az átvételi jegyzőkönyvet lezárták. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészültéig mindössze másfél év telt el. Ez önmagában is óriási teljesítmény, különösen ha végiggondoljuk a kivitelezés akkori lehetőségeit, körülményeit: a beton és vasbeton technológia kezdeti stádiumban volt, nem létezett még csúszózsaluzás, nem volt toronydaru, nem volt előregyártás, csupán teljes beállványozás és kézierő. Az elkészült mű ismertetése Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 m3-es medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból
Eredeti tervek: hosszmetszet
homlokzat
A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik. Ez utóbbi összetettségére jellemző, hogy a tartórendszer mintegy 540 rudat és 240 csomópontot tartalmaz. A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig. A medence alatti szintig a lépcsőket a belső és a közbenső pillérek közötti alapterületen alakították ki, ettől felfelé belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között a legfelső kilátószintig. A megoldás érdekessége, hogy a centrális elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén. A torony magassága a terepszinttől a legfelső kilátószintig 46 m. Efölé nyúlik még mintegy kilenc méterrel a vasbeton szerkezetű zászlótartó rúd. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva. 5
A víztorony felújítása A víztorony az 1904-es megalkotása óta üzemel. Az elmúlt több, mint 100 év viszonylag szerencsésen, háborús károsodások és lényegi változtatások nélkül telt el, és csupán az 1959-60-as években végeztek rajta jelentősebb felújítási munkálatokat, amelyek főleg a homlokzati felületekre terjedtek ki. A Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda szakvéleménye szerint a károsodások nem statikai, hanem döntően korróziós eredetűek, melyek kiterjedtsége és mértéke megnövekedett, üteme felgyorsult. Az egyedi műemlékké nyilvánított víztorony megmentése, rekonstrukciója egyre elkerülhetetlenebb, sürgetőbb feladattá vált. Az Önkormányzat – Dr. Igaz Ágnes, Pásztor Péter – és a Vízmű – Bodor Dezső, Becsky Balázs, Végh Zoltán – szakemberei, a közreműködő mérnökök azon dolgoztak, hogy a rekonstrukció minél előbb elkezdődjön, és ismét eredeti pompájában tündököljön Szeged Öreg Hölgye. A felújítás terveit a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda mérnökei, Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András készítette el, a villamos tervező Papp Antal, a gépészeti tervező Felvégi András volt. A torony színdinamikai tervezője Szögi László.
A víztorony rekonstrukciójára 400 millió forint értékben öt pályázó közül a „Torony Konzorcium” (a SADE Magyarország Kft. és a Techno Consult Kft.) kapott megbízást, főépítés vezetője Reichart Gyula, építésvezető Miklós Zoltán volt. A társvállalkozó a Techno-Wato Kft. helyi képviselője Csányi László, Kele Károly és Almássy Piroska. A víztorony felújítás kezdete 2005 augusztus, a kivitelezés 2006 május végéig tartott. A torony felújítása során számos kiváló anyagot alkalmaztak, pl. a MICROTOP TW habarcsrendszert, melyből a víztároló medence födémen cseppkő formájú felületstruktúrát alakítottak ki, így a páralecsapódás gyorsan le tud csepegni, megakadályozva a visszafertőződést, a korróziós hatásokat. Az 1.000 m3-es medence belső felületére vízzáró kemény polietilén szigetelőlemez került elhelyezésre. A medencén áthatoló csigalépcsőn menve a tárolt víztér üvegfalon keresztül megtekinthető, azt alulról megvilágították. A medence gyűrű irányú megerősítése korróziónak ellenálló szénszálas lamellákkal történt. A gépészeti szerelést a Szegedi Vízmű készítette Pomázi Zoltán irányításával. A felelős műszaki vezető Dr. Mezős Tamás, a Csomiber megbízásából a mérnök feladatait és a műszaki ellenőrzést Budai Imre látta el. Írta: Bodor Dezső – Dr. Körmöczi Ernő – Szolga András
6
A víztorony funkciói, kiállítások A Szent István téri víztorony alapvetően Szeged vízellátó rendszerének szerves része marad. Ezen kívül kilátóként is funkcionál, s a kiállítások mellett a kiváló akusztikája lehetővé teszi hangversenyek rendezését is. A felújított víztoronyban „Szódavíz egy magyar kultuszital” címmel tekinthető meg a szikvíz történetét a feltalálótól, Jedlik Ányostól a napjainkig feldolgozó állandó kiállítás. Bemutatásra kerülnek gyönyörű szódásüvegek, plakátok, dokumentumok, szikvízkészítő gépek, a szikvízkészítés során használt eszközök. A látogató megtudhatja, hogyan jelenik meg ez az ital kultúránkban és hogyan vált gasztronómiánk szerves részévé. A páratlan műemlék hetedik szintjén kapott helyet a szegedi iskolák és az egyetem muzeális fizikai kísérleti eszközeinek bemutatója. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportja által gondozott kiállítás célja az értékőrzés, a hagyományápolás, az oktatási, a tudományos és technikai muzeális eszközök közkinccsé tétele. A gyűjtemény igen gazdag, a jelen válogatás a kezdete annak a szándéknak, hogy a szegedi fizikai vonatkozású muzeális értékek hozzáférhető helyen, patinás környezetben kiállításra, bemutatásra kerüljenek. A víztoronyban kapott helyet és látható a Föld forgását bizonyító Foucault-féle inga is. Távlati tervek között szerepel rendszeres kísérleti bemutatók tartása a hosszú évtizedek alatt gonddal őrzött, működő eszközök segítségével, ezzel hozzá járulva a fizika tudomány népszerűsítéséhez, az ismeretterjesztéshez a városban és a régióban.
A szegediek által „Öreg Hölgy”-nek nevezett víztorony kívül-belül megújult, s a felújítást követően 2006. szeptember 15-én először nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. A víztorony látogathatósága Az ipari műemléknek számító százéves víztorony május 1. és szeptember 30. között havonta egyszer, minden hónap első péntekén tart majd nyitva 10-15 óráig, valamint a jeles napokon. Csoportok előzetes bejelentkezést követően látogathatják. Információ az alábbi elérhetőségeken: Telefon: (62) 558-842, Szegedi Vízmű Zrt., Ivóvíz termelési üzem Szent István tér Az idelátogatók számára remek pihenési lehetőséget nyújt a Víztornyot körülölelő park díszes sétányaival, szökőkútjával, s a Víztornyon kívül megcsodálhatóak a mérnök pantheonban helyet kapó szobor alkotások is. A tér dél-nyugati sarkán kialakításra kerülő kispiac is várja vendégeit, közrefogva a Víztoronnyal harmonizáló ivókutat. Az átmenő forgalom csökkentése érdekében a tér dél-keleti oldaláról a gépjárműforgalom kitiltásra került, csak trolibusz közlekedhet. A nagyméretű zöldfelület kellő gondozása érdekében korszerű automata öntöző hálózat került kiépítésre. A nap 24 órájában folyamatosan üzemelő térfigyelő kamerák segítségével az interneten keresztül akár séta közben üdvözölhetjük távoli ismerőseinket, szeretteinket is!
7
MÉRNÖK PANTHEON Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szent István téri rekonstrukció kapcsán 7 db szoborból álló mérnök pantheon megvalósításáról döntött. A program szegedi szobrászok meghívásával 2009-ben zárul le. Zielinski Szilárd a vasbetonépítészet meghonosítója 1860. május 1-jén született Mátészalkán. Mérnöki diplomáját 1884-ben szerezte a budapesti József Műegyetemen, ezt követően híd- és vasúttervezéssel foglalkozott. 1901-ben ő volt az első aki hazánkban műszaki doktori címet kapott. Nyugati tapasztalatai alapján készültek az első hazai vasbetonépítmények – a margitszigeti és a szegedi Szent István téri víztorony – tervdokumentációi. 1921 őszétől mint kormánybiztos elévülhetetlen érdemeket szerzett a budapesti ipari kikötő kivitelezésénél. Sikeres közéleti ember volt, évtizedekig fáradozott a Mérnöki Kamara létrehozásán, ő alapította a műszaki egyetem atlétikai és labdarúgó klubját a MAFC-ot. Budapesten hunyt el 1924. április 24-én. Szobrát Barta András szobrászművész készítette. Pálfy-Budinszky Endre városi főmérnök 1902. április 11-én született Szegeden. Mérnöki diplomáját Budapesten szerezte, majd ezt kiegészítette jogi doktorátussal. 1926-ban nevezték ki Szeged város mérnökének, később a főmérnöki posztot töltötte be. Elsők közt ismerte fel hazánkban a városkép és a városi műemlék-gondozás jelentőségét. Közel 40 éves városi szolgálata alatt az urbanisztika egészét művelte. E terület irodalmának egyik élenjáró képviselője hatvannál is több tanulmányával és szakcikkével. 15 esztendőn át volt a város műemléki és városképi albizottságának lelke. A Dugonics Társaság rendes tagja. Élete utolsó percéig Szeged szépsége és gondozottsága, szociális és 8
harmonikus fejlődése foglalkoztatta. 1968. szeptember 10-én hunyt el. Szobrát Bánvölgyi László szobrászművész készítette. Magyar Ede építész 1877. január 31-én született Orosházán. Építőmesteri képesítését a budapesti Felső-Építőipari Iskolában nyerte 1901-ben. 29 éves volt, amikor néhány megépült munkája alapján megbízást kapott a Reökpalota tervezésére. A palota hullámvonalú erkélyei, virágmintás oszlopfői, a frízek a francia Art Nouveau növénydíszes világát idézik fel. A palota megalkotásával Magyar Ede megalapozta hírnevét Szegeden és sorra kapta a feladatokat, főképp lakóházakat. 1909-ben országos tervpályázat nyerteseként a kaposvári színházat tervezhette meg. Munkáit kezdetben a szecesszió stílusában, később Lechner Ödön modorában, végül eklektikus stílusban tervezte. Fiatalon, 35 éves korában halt meg 1912. május 5-én. Szobrát Beliczay Mária szobrászművész készítette. Korb Flóris építőművész 1860. április 7-én született Kecskeméten. Oklevelét a berlini akadémián szerezte meg, majd hazatérve 14 évig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. 1893-ban Giergl Kálmánnal társult, mind a történeti stílusok, mind a szecesszió egység- és részletformáira támaszkodó alkotásait vele együtt tervezte. Nevéhez fűződik számos ismert középület tervezése: a
szegedi és budapesti egyetemi klinikák, a budapesti Zeneakadémia, a Pénzjegynyomda épületének tervei, és a debreceni új egyetem épülete. Greguss-díjjal tüntették ki e munkájáért és a Brit Építészek Királyi Testületének tagjává választották. Építőművészként a műegyetem tanáraként is dolgozott. Neki köszönhető a Szent István téri víztorony szecessziós homlokzati megjelenítése. 1930. szeptember 16-án hunyt el Budapesten. Szobrát R. Törley Mária szobrászművész készítette, amely a SADE Magyarország KFT felajánlása. Ivókút Piaci és ivókút funkciót ellátó, képzőművészeti alkotással díszített kút elkészítésére kapott megbízást a fiatal szegedi szobrász: Szemerey-Kiss Balázs. A kút rímel a víztorony formai karakterére. A közel két méter magas mészkő kúttest két oldalán mintázott bronz domborművek készültek. A kúttest ferdén vágott négy sarkát növényi mintázat díszíti. A megépült piac öblében, Zielinski Szilárd szobrával szemben, funkciójánál fogva a tér másik hangsúlyos eleme. Tóth Mihály városi főmérnök Szegeden született 1845. szeptember 13-án. Diplomázása után Erdélyben dolgozott, majd 1878-ban Szegeden magánmérnöki irodát nyitott. 1884-ben a városi Mérnöki Hivatal vezetője lett. Számos ismert szegedi középület: a II. kórház, a városi tűzoltó laktanya, a Huszárlaktanya, a Vízmű-székház, a Pacsirta utcai óvoda épületeinek volt tervezője. 1904-ben megrajzolta a máig fennálló körtöltés nyomvonalát. Ő jelölte ki az artézi kutak helyét, melyeket majd Zsigmondy Béla fúrt meg. Elkészítette az újjáépített város utcahálózatának átnézeti térképét. Értékesek a Szegedi Naplóban megjelent várostörténeti tárcái. 38
éven át szolgálta városát, ebből 34 esztendőn keresztül mint főmérnök. Szegeden hunyt el 1925-ben. Szobra 2007-ben valósul meg. Feketeházy János hídépítő mérnök Vágsellyén született 1842. május 16-án. Szeged első állandó közúti hídjának megalkotója, korának egyik legnagyobb tehetségű konstruktőre. Oklevelét Zürichben szerezte. Előbb a bécsi Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságánál vállalt munkát, majd hazatérve Budapesten a Vasútépítészeti Igazgatóságnál működött. Szinte egymaga tervezte ez idő tájt valamennyi vasból, kőből és fából épült új vasúti hidunkat (a mai Szabadság híd, szolnoki vasúti híd, győri közúti Rába-híd). A szegedi közúti hidat Schickedanz Albert műépítésszel együtt az Eiffel cég neve alatt tervezték egy pályázati kiírásra. Munkássága nem csak a hídépítésre terjedt ki, ő tervezte a Keleti pályaudvar, az Állami Operaház, a Vámpalota tetőszerkezetét. 1892ben MÁV-főmérnöki rangban, ötvenesztendősen vonult nyugállományba. 1922-ben végleg hazaköltözött Vágsellyére. Ott halt meg 1927. október 31-én. Szobra 2008-ban valósul meg. Zsigmondy Béla vízépítő mérnök Pesten született 1848. március 7-én. Tanulmányait a zürichi politechnikum gépészeti karán végezte 1870ben. Hazatérése után nagybátyja vállalatánál sok technikai újítást valósított meg. A fiumei kikötő és a budapesti Országház építésének alapozási munkáihoz Zsigmondy adta a szakvéleményt, végezte a talajfeltáró munkákat. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés talajfeltáró fúrásait irányította, melyek kapcsán európai hírnévre tett szert. A vízfeltárás mellett a talajkutató és alapozási segédfúrások a hídépítés közelségébe vitték Zsigmondyt. Részt vett a Ferenc József híd, az Erzsébet híd és a Margit híd alapozásánál. Szegeden első artézi kútját a MÁV Igazgatóság előtti téren Zsigmondy fúrta. 1916. június 12-én halt meg Budapesten. Szobra 2009-ben valósul meg. 9
KERÉKPÁRUTAK ÉPÍTÉSE ÉS FELÚJÍTÁSA A Szent István tér rehabilitációja c. projekt keretében lehetőség nyílt a téren áthaladó kerékpárút, valamint a hozzá kapcsolódó, Szegedet észak-déli irányban átszelő kerékpáros útvonal kiépítésére, illetve a már korábban megépült szakaszok felújítására. A jelen projekt során kivitelezett szakasz északi kezdőpontja a Csongrádi sugárút Körtöltésen kívüli részén, a Baktói-kiskertek északi szélénél található, végpontja pedig Szeged egyik elővárosának, Szentmihálynak a déli kapuja. A kerékpáros útvonal az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark felől érkező Csongrádi sugárúton, a Szent István tér érintésével éri el a városközpontot, majd a Petőfi Sándor sugárúton, a Szabadkai úton (5 számú főközlekedési út), valamint a Terehalmi úton hagyja el a várost Röszke, illetve Szerbia irányába. Az útvonal kiemelt jelentőségét adja, hogy része a Magyarországot érintő két nemzetközi kerékpárút egyikének, az Európát észak-déli irányban, az Északi-foktól Athénig, 5964 km hosszon átszelő EuroVelo 11 jelzésű útnak. A projekt keretében megvalósított részfeladatok: Kerékpárút építés Szeged, Csongrádi sugárút és a Sándorfalvi úti kerékpárút között A kerékpárutat két jellemző szakasz alkotja. A Baktói-kiskertektől a Körtöltésen átvezetve a városhatárig, a 4519 jelű állami közút keleti oldalán, 1,80 m szélességben aszfaltburkolatú kerékpárút épült, kerti szegéllyel határolva. A töltésen vezetett szakaszon az útburkolat is 1 m szélesítést nyert, a kerékpárúttól ki-
emelt szegély és zöldsáv választja el, a kerékpárút külső oldalán korlát húzódik. E szakasz hossza 600 m. A városhatártól a Rókusi körútig részben az út keleti, részben pedig mindkét oldalán, az út menti zöldsávban 3,60 m szélességű, elválasztott gyalog- és kerékpárút épült. A beépített burkolat szürke és (a kerékpárúton) vörös beton térkő, kerti szegéllyel lezárva. A szakasz építési hossza 800 m. Kerékpárút felújítás: Margaréta utca – Rózsa utca A meglévő aszfaltburkolatú kerékpárút viszonylag jó állapotú felülete helyenként javításra, illetve cserére került, továbbá korrigálva lettek az útcsatlakozásoknál található le- és felvezetések. A szakasz hossza 800 m. Kerékpársávok kialakítása a Rózsa utca – Szent István tér között A Csongrádi sugárút széles, 2×2 forgalmi sávos pályáján került kijelölésre a kétoldali, egyirányú kerékpársáv. Az út szegélyei mellett húzódó kerékpársávok szélessége 1,50 m, közöttük 2×2 szűkített sávban haladhat a gépjárműforgalom. A kerékpársávok a Rózsa utcai és a Berlini körúti jelzőlámpás csomópontokon is átvezetésre kerültek, továbbá két rövid összekötő szakasz is létesült a Rózsa utcai csomópont és a szomszédos lakótelep szervizútjai között. A szakasz hossza 800 m. A Szent István téren és a Vidra utcán a tér rekonstrukciós beruházása keretében kerültek a kerékpársávok kialakításra. Az ehhez csatlakozó belvárosi szakasz a Feketesas utcán néhány éve került kijelölésre.
10
Kerékpárút felújítás: Petőfi sgt. – Szabadkai út A két évtizede épült aszfaltburkolatú, önálló kerékpárút felülete az utóbbi évekre jelentős mértékben leromlott, töredezetté, egyenetlenné vált. A kerékpárosok egy része a kényelmetlen, helyenként balesetveszélyes kerékpárút helyett inkább a forgalmas közúton közlekedett. A felújítás során a teljes kerékpárút új aszfaltszőnyeget kapott, szintre lettek emelve az aknafedlapok, az útcsatlakozásoknál a szegélysüllyesztések kevésbé meredekre lettek átépítve. A keresztező utcáknál felfestésre kerültek a korábban hiányzó útburkolati jelek, amelyek a kerékpárosok közlekedésére hívják fel az autósok figyelmét. Ezen szakasz hossza szintén mintegy 2700 m. Szeged-Kecskés – Szeged-Szentmihály között kerékpárút építés A Szabadkai utat a kerékpárút újonnan épített terelőszigetekkel keresztezi, majd a Terehalmi út és a Kapisztrán út keleti oldalán húzódik a végpontig. A
szakasz két jellemző részre tagolódik: A Terehalmi út mentén, az ún. Paphalmi-töltésen önálló kerékpárút épült 1,80 m szélességű aszfalt burkolattal, az úttesttől kiemelt szegéllyel és zöldsávval elválasztva. A töltésrézsű felőli oldalon korlát került elhelyezésre.
Szentmihály belterületére beérve a kerékpárút a töltésről levezetésre került a töltés mellé, és gépjárművek által is igénybe vett szervizútként működik tovább. Ennek érdekében itt két réteg aszfalt beépítésével teherbíró burkolat épült, szélessége 3,00 m. A korábban itt található nagy számú, rendezetlen felhajtó az állami közútra szabályozásra került, és kevesebb, szabványnak megfelelő számú és kiépítésű felhajtón lehet feljutni a Kapisztrán útra. A szakasz hossza 5200 m. A teljes projekt során megvalósított kerékpárútépítés- és felújítás hosszúsága 10600 m, a beruházás bruttó költsége 548.589,59 €, melyből az EU-támogatás mértéke 490.427,99 € volt. Csamangó Attila projekt asszisztens 11
BEMUTATKOZIK A MUNKÁÉRT ALAPÍTVÁNY A program kidolgozója a pályázati felhívásban arra ösztönzött, hogy ne csak tárgyiasuló értékek létrehozásában fejlesztésében és felújításában gondolkodjanak a pályázók, hanem az emberi tudás, a humánerőforrás fejlesztésében is. Arra hívott fel, hogy az építéssel párhuzamosan a létrejövő új munkahelyekre felkészült munkaerő kerüljön méghozzá úgy, hogy a program a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci (re)integrációját segítse. A képzési alprojekt felelőse: a MUNKÁÉRT ALAPÍTVÁNY Kiemelkedően közhasznú szervezet (1998) Akkreditált képző szervezet (2000) Alapítva: 1990 Célja: anyagi és szellemi erőforrások összegyűjtésével segíteni az embereket a munkanélküliség okozta hátrányok leküzdésében.
Az elméleti képzés 3 hónapos gyakorlattal kibővítve egy évig tartott. A „tanítás” összekapcsolódott motivációsszemélyiségfejlesztő tréingekkel tanítást elősegítő módszertani előadásokkal éppúgy, mint a személyes problémák megoldására koncentráló segítő foglalkozásokkal. Ennek a komplex felkészítésnek köszönhető, hogy a kis csoport lépésről-lépésre összehangolódott, a fiatalok egyre jobban figyeltek egymásra, segítették egymást.
Az alapítvány az elmúlt 15 évben sok tapasztalatot gyűjtött össze a hátrányos helyzetű munkanélküli emberek képzésében, munkahely keresésben, karriercéljainak támogatásában. Több sikeres projektet valósított meg az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és PHARE támogatásával.
Többségük beilleszkedett és igyekezett megfelelni az elvárásoknak: pontosan megjelenni az órákon, gyakorlaton, felkészülni a dolgozatokra, részvizsgákra, gyakorlatot szerezni az ültetésben, gyepesítésben, virágok és zöld növények ápolásában, gondozásában.
A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által pályázott Szent István téri torony felújításához és a parkosításhoz kapcsolódva pályázatában arra alapozott, hogy a létrejövő új parkok, zöld felületek szakszerű gondozásra, ápolásra szorulnak és ehhez szakképzett munkaerőre lesz szükség. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. megerősítette és támogatta a programot egyrészt azzal, hogy szakemberei bekapcsolódtak a parkgondozó elméleti felkészítésbe, másrészt azzal, hogy biztosította a gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges feltételeket (gyakorlatvezető, anyagok, eszközök). Az előzetes ígérvény szerint a végzős hallgatók közül, 10 fő részére (sikeres OKJ vizsga esetén) munkát ajánl, és őket munkaszerződéssel foglalkoztatja. A projekt célcsoportja a tervezet szerint 18-24 éves szakképzetlen, munkanélküli fiatalok, a valóságban gondokkal, esetenként nehéz családi háttérrel küzdő mai fiatalok, akik ezzel a felkészítéssel szeretnék megtalálni a helyüket a világban. 12
A legnehezebbnek a növényismeret, s ezen belül a latin elnevezések megtanulása bizonyult. Előnyös volt, hogy a projekt 1 éves időtartama alatt minden időszak (tavasz-nyár-ősz-tél) aktuális munkálataival találkoztak. A szakképzési programhoz kapcsoltan került sor a Szegedi Egyetemi Füvészkert, a Szarvasi Arborétum, egy szőregi rózsatermesztő vállalkozás, a makói Galamb József Szakközép és Szakmunkásképző Iskola gépészeti eszközeinek és egy dísznövénykertészet meglátogatására. Április közepétől egyéni és csoportos vizsgafelkészítők váltották egymást. Május 2-án megkezdődött a vizsga. A vizsgaelnök Budapestről, a vizsgabizottság az ásotthalmi Bedő Albert Középiskola és Szakiskolából érkezett. A csoport az elméleti ismeretekből 3,1 átlagot, a gyakorlatból közepes átlagot ért el. Az OKJ-s bizonyítványok kiosztása a vizsga végén igazi örömünnep volt. Az önmagukban kételkedőknek
is bizonyítékul szolgált: annyi sikertelenség és kudarc után mégis eredményesen elsajátították a szép szakma követelményeit. A vizsga után a „Zöldek” szemüvegén keresztül bepillantást nyertek a környezetvédelem rejtelmeibe.. A Csemete Egyesület szakértőinek előadásában a nagy összefüggések is világossá váltak: miért, miben fontos a környezet védelme? Mit tehetünk azért, hogy bolygónk természeti kincseit, állat és növényvilágát meg-
védjük? Hogyan válogassuk meg a növényvédelem eszközeit? Az álláskeresés praktikáinak elsajátítására is sor került. A program végén heten már a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT-nál munkába álltak. A többiek tanulnak, illetve külföldön próbálnak szerencsét. Minden közreműködő és partner nevében kívánjuk: leljenek rá mindannyian!
Dr. Dobóczky Károlyné projektmenedzser
BEMUTATKOZIK A CSEMETE TERMÉSZETÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET A foglalkoztatási alprojekt felelőse: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Kiemelten közhasznú szervezet (1998) Alapítás időpontja (1987) Célja: A természet és a környezetvédelme, lakossági szemléletformálás. Egyesületünk, Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) néven 1987-ben alakult meg - a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában a másodikként – azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett lakosait, közösségeit összefogja, munkájukat, törekvéseiket koordinálja, segítse. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által pályázott „Szent István téri Víztorony- és tér rehabilitáció” c. projekt keretein belül egyesületünk környezetvédelmi irányultságú, diplomás munkanélküli fiatalok foglalkoztatását vállalta. A projekt során igyekeztünk a legmegfelelőbb, legnagyobb háttértudással rendelkező embereket kiválasztani, akiknek a későbbi feladatai egy biomonitoring hálózat működtetése, illetve a kerékpározás népszerűsítése voltak.
A megfelelő emberek kiválasztása egy 3 hónapos képzési modullal indult, melynek során a fiatalok megszerezhették a későbbiekben szükséges tudáshátteret. Ez a képzési modul egy vizsgával zárult, mely azt a célt szolgálta, hogy a levizsgázottak közül a 6 legjobb eredményt elérők az Egyesület által foglalkoztatottakká válhassanak. A képzési modul után kezdődött a tényleges munka, melynek során a frissen alkalmazottak megismerhették mennyire nehéz, vagy könnyű egy biomonitoring hálózatot kiépíteni. Alapvetően a biomonitoring hálózat 2 részből állt: az egyik a felszínközeli ózonkoncentráció vizsgálatát célozta, a másik pedig a faleveleken leülepedő porban mért nehézfém koncentráció vizsgálatát. A felszínközeli ózonkoncentrációt egy speciális dohánynövény segítségével végeztük, melynek sajátossága, hogy a troposzférikus ózon hatására levelein foltok jelennek meg, méghozzá a koncentrációnak megfelelő arányban. Ezt a módszert választottuk, mertúgy gondoltuk, hogy így sokkal közelebbivé és érthetőbbé tudjuk tenni a lakosság számára is, hogy miért szükséges az, hogy figyeljenek a környezetükre.
13
A porban leülepedett nehézfém vizsgálatot a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség segítségével végeztük. A vizsgálat célja az volt, hogy meglássuk, melyek azok a nehézfémek, amelyek magas értékkel jelennek meg a város területén, milyen megoszlást mutatnak az egyes városrészek között, és mi lehet megjelenésük oka, illetve mutatnak-e időbeni változást koncentrációjukban?
A kerékpáros közlekedés népszerűsítésével foglalkozó program az előbbieknél könnyebb feladatnak ígérkezett. Itt elsősorbanolyan kiadványoknak az elkészítése volt a cél, amelyek az itt élő embereknek mutatják be Szeged város és Csongrád megye természeti és kulturális szépségeit, mintegy arra ösztönözve őket, hogy maguk is részesei legyenek ennek az értékekben gazdag miliőnek, természetesen két keréken.
Mindkét módszer esetében 100 mintavételi helyet választottunk ki. A mintavételi helyek száma, főleg a felszínközeli ózonkoncentráció vizsgálatának során, meglehetősen soknak bizonyult, így a dohánynövények nevelése és a növények cseréje a tervezettnél több időt és energiát vett igénybe.
Jelenleg a projekt utánfoglalkoztatási része folyik, melynek célja, hogy a projekt kezdetén felvett 6 fő fiatal számára további lehetőséget biztosítsunk arra, hogy egyesületünknél dolgozzanak, reményeink szerint minél tovább! Vidovenyecz Vivien környezetvédelmi referens
BEMUTATKOZIK „A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT” KHT. „A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT” KHT. 2000. tavaszán alakult. Az alapítók független szakértői szervezetek és szakértő magánszemélyek a Dél-alföldi Régió 3 megyéjéből: Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyékből. „A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT” KHT. közhasznú céljai a következők: • a Dél- alföldi Régió lakosaiban kialakítandó regionális identitástudat erősítése, • közreműködés a Dél-alföldi Régió és kistérségei fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában, • segíteni a regionális együttműködést az üzleti szféra non-profit ágában, • magas szakmai színvonalon megvalósuló regionális projektek felvállalása és megvalósítása. „A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT” KHT. szerepe a projektben: Társaságunk által sikeresen megvalósított Európai Uniós és hazai támogatásból finanszírozott projektek, valamint a Kht. nemzetközi szintű projektmenedzsment tapasztalatai alapján hatékonyan tudott hozzájárulni az igen komplex foglalkoztatási és képzési tartalmú komponens lebonyolításához. „A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT” KHT. szakértői által lebonyolított szakmai és menedzsment képzéseken, valamint a képzés utáni segítségnyújtás során partnereink részletes tájékoztatást kaptak a projektmenedzsment szabályairól, a támogatásból megvalósuló projektek lebonyolítása során felmerülő problémák kezeléséről, mely elősegítette a projektben résztvevők hatékonyabb munkavégzését és a projekt sikeres megvalósítását. Dr. Kapás Ferenc ügyvezető 14
Szeged, Szent István téri Víztorony- és tér rehabilitáció HU2003/004-347.05.05 – DA/28 Phare program Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése A VÁTI Kht. mint Szerződő Hatóság A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség közreműködésével 2003-ban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnereivel közösen eredményesen pályázott a VÁTI Kht. által kiírt „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” c. pályázati felhívásra. A PHARE támogatásból megvalósuló „Szent István téri Víztorony- és tér rehabilitáció” c. projekt tartalmazta a víztorony külső – belső műemléki felújítását, a tér rehabilitációját, kapcsolódó kerékpárutak építését, felújítását, szobrok, díszkút, illetve ivókút elkészítését, valamint humán erőforrás fejlesztési alprokjekt megvalósítását. 1. komponens: Víztorony – és tér rehabilitáció Projektmenedzser: Pásztor Péter Beruházó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kivitelező: SADE Magyarország Mélyépítő Kft., Techno Consult Kft. Kivitelezés ideje: 2005. augusztus 21. – 2006. május 21. Beruházás tartalma: Szent István téri Víztorony rehabilitációja Beruházás költsége: 400 millió Ft Beruházó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kivitelező: SADE Magyarország Mélyépítő Kft. Kivitelezés ideje: 2006. április 13. – 2006. augusztus 30. Beruházás tartalma: Szent István tér és Vidra u. – Kálvin tér rehabilitációja Beruházás költsége: 460 millió Ft
Tervező:
Felelős műszaki vezető: Létesítmény felelős: Műszaki ellenőr:
Dr. Körmöczi Ernő, Szolga András – Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Dr. Mezős Tamás Reichart Gyula Honti György, Budai Imre – Csomiber Kft.
Tervező: Felelős műszaki vezető: Létesítmény felelős: Műszaki ellenőr:
Fekete Zoltán – Hortus Bt. Miklós Zoltán Reichart Gyula Honti György, Budai Imre – Csomiber Kft.
Tervező: Felelős műszaki vezető: Létesítmény felelős: Műszaki ellenőr:
Csapó László – Eastline Bt. Székely András Tóth Tibor Honti György, Budai Imre – Csomiber Kft.
Szoboralkotások: Megbízó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szobrászművész: Beliczay Mária Alkotás: Magyar Ede szobra Szobrászművész: Barta András Alkotás: Zielinski Szilárd szobra Szobrászművész: Bánvölgyi László Alkotás: Pálfy-Budinszky Endre szobra Szobrászművész: Szemerey - Kiss Balázs Alkotás: Ivókút 2. komponens: Kapcsolódó kerékpárutak építése Projektmenedzser: Pásztor Péter Beruházó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kivitelező: STRABAG Zrt. Kivitelezés ideje: 2006. április 13. – 2006. augusztus 15. Beruházás tartalma: 10.600 m kerékpárút építése és felújítása Beruházás költsége: 140 millió Ft
3. komponens: Képzési és foglalkoztatási alprojektek Projektmenedzserek: Dr. Dobóczky Károlyné, Györbiró-Szabó András, Paulovics Péter, Pásztor Péter Foglakoztatási alprojekt Projektvezető: CSEMETE Egyesület Projekt tartalma: 5 fő környezetvédelmi koordinátor + 1 fő kerékpáros koordinátor képzése és foglalkoztatása Projekt költsége: 70 millió Ft Projekt ideje: 2005. március 31. – 2006. augusztus 30. Képzési alprojekt Projektvezető: Munkáért Alapítvány Projekt tartalma: 12 fő parkgondozó képzése Projekt költsége: 30 millió Ft Projekt ideje: 2005. március 31. – 2006. augusztus 30.
Kiadja: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 62/564-344 www.szegedvaros.hu
A kiadvány az Európai Unió támogatásával készült.
