Szakértők: Böszörményi Krisztina tájvédelem Dr. Juhász Magdolna Botanika Dr. Ábrahám Levente Zoológia dr. Költő László Régészet Juhász Zoltán Levegőtisztaság-védelem Wittner Kálmán Zaj- és rezgésvédelem Szulimán Szilvia Felszín alatti vízvédelem
Ötvös Károly Vízvédelem, hulladékgazdálkodás vezető tervező
Tartalomjegyzék I.
A tevékenység ismertetése ............................................................................................ 1
II. A tervezett tevékenység célja ........................................................................................ 7 III.
A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai ............................ 8
III.1. A tevékenység volumene ....................................................................................... 8 III.2. A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása.......................................................... 10 III.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja ................................................ 10 III.4. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények ................................ 10 III.5. Kapcsolódó műveletek ........................................................................................ 10 III.6. A tevékenység megvalósítása .............................................................................. 11 III.7. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás ..................................... 11 III.8. Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések ............................ 11 III.9. Az adatok megbízhatósága .................................................................................. 13 III.10. IV.
A számításba vett változatok ........................................................................... 13
A környezetre várhatóan gyakorolt hatások ............................................................ 14
IV.1. Levegő ................................................................................................................. 14 IV.1.1. Általános jellemzés ...................................................................................... 14 IV.1.2. A munkálatok levegőminőségre gyakorolt hatásai...................................... 16 IV.2. Talaj ..................................................................................................................... 30 IV.3. Felszíni víz........................................................................................................... 30 IV.4. Felszín alatti víz ................................................................................................... 32 IV.5. Élővilág................................................................................................................ 37 IV.5.1. Botanika ....................................................................................................... 38 IV.5.2. Zoológia ....................................................................................................... 48 IV.6. Kulturális örökségvédelem .................................................................................. 56 IV.6.1. Törvényi környezet ...................................................................................... 56 IV.6.2. Vizsgálat (értékfelmérés)............................................................................. 59 i
IV.7. Tájvédelem .......................................................................................................... 64 IV.8. Települési környezet ............................................................................................ 66 IV.9. Hulladékok .......................................................................................................... 66 IV.10.
Zajvédelem ...................................................................................................... 67
IV.10.1.
Szabályozási összefoglaló ....................................................................... 67
IV.10.2. Az építkezés rövid, akusztikai szempontú leírása, módszertani összefoglalóval ............................................................................................................ 68 IV.10.3.
Módszertani összefoglaló ........................................................................ 69
IV.10.4.
A vizsgálati eredmények ......................................................................... 70
Ábrajegyzék I.1. sz. ábra Gátak, védőtöltések elhelyezkedése
2
I.2. sz. ábra Gáz- és villanyvezetékek elhelyezkedése
3
I.3. sz. ábra Gátak, védőtöltések elhelyezkedése kataszteri térképen
5
II.1. sz. ábra Árhullám csillapító hatása
8
III.1. sz. ábra Átnézetes térkép
9
III.2. sz. ábra A terület domborzati térképe
12
IV.1. sz. ábra Levegőtisztaság-védelmi hatásterület térképe
29
IV.2. sz. ábra Felszíni vízfolyások elhelyezkedése
31
IV.3. sz. ábra A vésztározón és a környezetében található kutak
33
IV.4. sz. ábra A fácánosi vízbázis hidrogeológiai B védőidomának térképe
36
IV.5. sz. ábra A Berki-patak a tervezett beruházás déli részén
37
IV.6. sz. ábra Deres szittyó (Juncus inflexus)
39
IV.7. sz. ábra Nem zsombékoló magassásrét
40
IV.8. sz. ábra Legeltetett magassásrét
41
IV.9. sz. ábra Legeltetett mocsárrét, háttérben a zselici dombok
42
IV.10. sz. ábra Jellegtelen puhafás erdő
43
IV.11. sz. ábra Virágzó japánkeserűfű (Fallopia japonica) a Hetesi-árok mentén
44
IV.12. sz. ábra Vetett gyep
45
ii
IV.13. sz. ábra Inváziós fajok állománya (seprence- Stenactis annua, magas aranyvessző – Solidago gigantea)
46
IV.14. sz. ábra Zöld juhar (Acer negundo)
47
IV.15. sz. ábra A Kapos-meder a tervezett beruházás K-i részén
49
IV.16. sz. ábra Nádas, előtérben a süntök (Echinocystis lobata) virágzó állománya
50
IV.17. sz. ábra Ártéri legelő a Berki-patak mentén
51
IV.18. sz. ábra Természetvédelmi helyszínrajz
52
IV.19. sz. ábra A vésztározó közelében regisztrált lelőhelyek
62
IV.20. sz. ábra Kaposújlak zajjal érintett része és a hatásterületek
71
IV.21. sz. ábra Kaposvár zajjal érintett része és a hatásterületek
72
IV.22. sz. ábra Kaposvárnak a hatásterülettel fedésbe került része
73
Táblázatjegyzék IV.1. sz. táblázat Zónacsoport a szennyező anyagok szerint
14
IV.2. sz. táblázat A légszennyezettség egészségügyi határértékei
15
IV.3. sz. táblázat Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei
16
IV.4. sz. táblázat A légszennyezettség ökológiai határértékei
16
IV.5. sz. táblázat Dízelmotorok emissziója
18
IV.6. sz. táblázat A munkagépek által okozott légszennyezés
19
IV.7. sz. táblázat A munkagépek által okozott légszennyezés
20
IV.8. sz. táblázat Várható szennyezőanyag emisszió
22
IV.9. sz. táblázat I. jelű felületi forrás - értékelő táblázat
25
IV.10. sz. táblázat II., III., IV. és V. jelű felületi források - értékelő táblázat
25
IV.11. sz. táblázat A Kapos folyó vízjárási adatai
30
IV.12. sz. táblázat A vésztározó környezetében ismert lelőhelyek
60
IV.13. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részén lévő gátnak a házakhoz közeli szakaszán keltett zajok a legnagyobb zajnak kitett lakóház (kritikus) vizsgálati helyén*
74
IV.14. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részén lévő gátnak a házaktól távolabbi szakaszán keltett zajok a legnagyobb zajnak kitett lakóház (kritikus) vizsgálati helyén*
74
IV.15. sz. táblázat Az anyagnyerő munkaterületen keltett zajok a hatásterület meghatározásához 76
iii
IV.16. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részénél építendő gát munkálataival keltett zajok a hatásterület meghatározásához
76
IV.17. sz. táblázat A középső és Kaposújlak közelében építendő gátak munkálataival keltett zajok a hatásterület meghatározásához
77
Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet
Anyagnyerőhelyen végzett munkák szennyezőanyag kibocsátásának meghatározása
2. sz. melléklet
A gátépítésen végzett munkák szennyezőanyag kibocsátásának meghatározása
3. sz. melléklet
"Egységnyi" úton közlekedő tehergépjárművek emissziójának meghatározása
4. sz. melléklet
Légszennyező anyagok koncentrációja az úttengelytől való távolság függvényében
5. sz. melléklet
Vonalforrás szennyezésének meghatározása az úttengelytől mért távolság függvényében
6. sz. melléklet
I. jelű munkaterületen végzett tevékenység légszennyező hatása
7. sz. melléklet
A II., III., IV. és V. jelű munkaterületeken végzett tevékenység légszennyező hatása
8. sz. melléklet
Jegyzőkönyv
9. sz. melléklet
Keresztszelvények
10. sz. melléklet
Tájvizsgálat és tájvédelmi szakvélemény
iv
I.
A tevékenység ismertetése
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Dél-dunántúli Operatív Programban a „A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területen” elnevezésű, DDOP-2009-5.1.5.A kódjelű pályázati kiírásnak megfelelően pályázatot kíván benyújtani „Vésztározás a Kaposon” címmel. Az igazgatóság a projekt megvalósításával Kaposvár, illetve a Kapos vízfolyás által érintett települések árvízi veszélyeztetettségének mérséklését kívánja elérni. Kiemelt megvalósítandó cél a regionális jelentőségű sík- és dombvidéki vízgyűjtő területeken az élet- és vagyonbiztonság megteremtése, a nagy csapadékok okozta árvizek előfordulása esetén a vizek kártételei elleni biztonság fokozása. A „Vésztározás a Kaposon” megnevezésű projekt előkészítése során is szem előtt tartott korábbi tapasztalatokat alapul véve – mely szerint Kaposvár belterületétől nyugatra fekvő területet (beleértve mind Kaposvár, mind Kaposújlak külterületét is) a Kapos vízfolyáson levonuló árhullám elönti – került meghatározásra az a műszaki megoldás, amely nagyban növeli a Kapos völgyében a vízkárokkal szembeni biztonságot. A jelenleg is elöntéssel veszélyeztetett területeken a nagyobb árhullámok levonulásakor a tervezett műszaki megoldás segítségével a vizek visszatartása szabályozottan történhet, mely jelentősen növeli a völgyben védendő települések, létesítmények biztonságát, mindemellett az elöntési területen lévő létesítmények védelme is megoldódik, vízkárokkal szembeni biztonságuk megnő, mivel a vízfolyás által elöntéssel veszélyeztetett területet védművekkel lehatárolja. Az árvízi tározó létesítésével az elöntések mértéke és gyakorisága érdemben nem változik, csak szabályozottá válik. A tervezett üzemrend szerint a lezárására csak akkor kerül sor, amikor az ártér nagy része már víz alatt áll a természetes áradás következtében, de olyan mértékű további árvíznövekedés várható, ami Kaposvár belterületét veszélyezteti. Ennek pontos értéke az engedélyben kerül meghatározásra. Az említett árhullámok várható előfordulási valószínűsége 100 évente 1 alkalom. Olyan esetekben, amikor a levonuló víz mennyiségét a meder biztonságosan el tudja vezetni, az a belterületeket elöntéssel nem fenyegeti szabályozott vízvisszatartásra nem kerülhet sor. A szükséges műszaki létesítmények helyének kijelölésére a korábbi évek tapasztalatai alapján került sor, annak mérlegelése mellett, hogy egy minimális kapacitást el kell érnie a vésztározónak ahhoz, hogy az műszaki, vízkárelhárítási szempontból is megfelelő legyen. A tervezett megoldás helyszínrajzán (I.1. sz. ábra, I.3. sz. ábra) jelöltük az építendő létesítmények helyeit, illetve az időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonalát (a védőtöltések természetesen az elöntési terület határai is egyben, ezeken a helyeken a tervezett kiépítési szinthez - 132,80 mBf - tartozó szintvonal nem az elöntési határt jelöli). 1
I.1. sz. ábra Gátak, védőtöltések elhelyezkedése
2
I.2. sz. ábra Gáz- és villanyvezetékek elhelyezkedése
3
A korábbiakban leírtaknak megfelelően fontos kiemelni, hogy a hatásterület a műszaki létesítmények megépítésével nem kerül víz alá, a vízátvezetés továbbra is folyamatos lesz és a szabályozott vízvisszatartásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, ami 100 évente 1 alkalommal valószínűsíthető. A I.1. sz. ábrán láthatóak a gát és a védőtöltések várható kontúrvonalai. (Megjegyezzük, hogy a szelvények becsült helyen kerültek felvételre, melyek a tervezés során kismértékben módosulhatnak. Megemlítendő az a tény is, hogy a koronaszintnek a 134,00 mBf magasságot becsültük, amely kis mértékben szintén (alacsonyabb koronaszint) módosulhat.) A közművekkel kapcsolatban a kezelőkkel előzetes egyeztetéseket folytattunk, melynek során megállapítást nyert, hogy a vésztározó kialakításának elháríthatatlan akadálya nincs. Az érintett gázvezetékek és villanyvezetékek (I.2. sz. ábra) nyomvonalát a mellékelt rajzokon feltüntettük. Az építéssel érintett, KMJV önkormányzatának tulajdonában lévő utak vonatkozásában az előzetes egyeztetéseket lefolytattuk (8. sz. melléklet). A vésztározó pontos műszaki paramétereinek, ennek megfelelően az épülő gát, illetve védőtöltések tényleges méreteinek meghatározása is a vízjogi létesítési engedélyes tervek kidolgozása során történik, így ezen létesítmények alakjára, illetve méreteire vonatkozó információk – a 9. sz. mellékletben is – közelítő jellegűek. A 9. sz. mellékletben ábrázoltuk a nyomvonalon felvett feltételezhető keresztszelvények helyeit. A melléklet további részei a gát, védőtöltések becsült méreteit ábrázolják 134,00 mBf magasságú koronaszintet feltételezve, ami azonban a tervezési munka során változhat, így az is elképzelhető, hogy a méretek változnak (a koronaszint magassága csökkenhet, így a szelvényméret is csökken). Valószínűsíthető paraméterek: Völgyzárógát:
Vasúti védőtöltés:
koronaszélessége
4m
rézsű
1:3
h (átlag):
~2,7 m
koronaszélessége
3m
rézsű
1:2
h (átlag):
~ 2,2 m
WOLF védőtöltése: koronaszélessége
3m
rézsű
1:2
h (átlag):
~ 1,20 m
4
I.3. sz. ábra Gátak, védőtöltések elhelyezkedése kataszteri térképen
5
Vízmű védőtöltése:
Udvar védőtöltése:
Hossztöltés:
koronaszélessége
3m
rézsű
1:2
h (átlag):
~ 0,95 m
koronaszélessége
3m
rézsű
1:2
h (átlag):
~1,0 m
koronaszélessége
3m
rézsű
1:2
(h (átlag):
~ 0,90 m)
Tervezett kiépítési szint: 132,80 mBf Tározótér (előzetes számítások alapján): 1 883 709 m3, 112,94 ha
6
II.
A tervezett tevékenység célja
A beruházó neve: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A beruházó címe: 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Kaposváron és a Kapos folyó vízgyűjtő területén 2005. augusztus 21-én vasárnap este fél héttől órákon keresztül esett az eső. A mérések szerint rövid idő alatt 120 milliméternyi csapadék hullott, ebből a város területét kb. 6 millió m3 vízmennyiség érte el. Az előző nagy esők következményeiként az esőzés időpontjában a talaj vízzel erősen telített volt, ez a tény nemcsak a Kapos folyó vízszintjének emelkedéséhez de magas belvízhez is vezetett. Másodpercenként 47,5 m3 víz folyt le a Fészerlaki vízmércénél a Kapos folyón az esőzések miatt, ahol eddig nem tapasztalt vízszintet, 451 centimétert mértek. A hatalmas víztömeg nemcsak a Kapos folyó medrének kapacitását haladta meg, de a csatornarendszer sem bírta elvezetni az esőt és a Kapos völgyének jelentős része is megtelt. Ennek következtében 103 ingatlanban keletkezett szerkezeti kár, ezen kívül a vízi közmű vagyonban és a közterületeken is jelentős kárt okozott a belvíz. Ezen káresemény megakadályozására létesül a több gáttal határolt száraz vésztározó (III.1. sz. ábra), mely a Kapos vizét szabályozott formában engedi a város lakott területére. A tározó kedvező hatásának bemutatására a rendelkezésre álló hidrológiai, hidraulikai adatok alapján közelítő számításokat végeztek. Ezen adatok pontosítására, a beruházás előtti geodéziai és egyéb mérések elvégzése ad majd lehetőséget. A későbbiekben vázolt megoldás részletei a létesítési engedélyes terv készítése során kerülnek pontos kidolgozásra. Ennek megfelelően a hidrológiai, hidraulikai számítások közelítő jellegűek. A Kapos folyó vízgyűjtő területe a Berki–patak alatti szakaszig 260 km2. A Fészerlaki vízmércén mért vízhozam a Kapos folyó 508 km2-es vízgyűjtőjéhez tartozik, ebből adódóan a Fészerlaki vízmércén regisztrált 47,5 m3/s vízhozam a Kapos folyó Kaposvár előtti szakaszán 24,3 m3/s vízhozamnak adódik. A medermorfológiai és hidraulikai számítások eredményeképpen meghatározott tározó vízmagasság-kifolyás függvényt felhasználva meghatározásra került az árvízi tározó árhullám csillapítási hatása. A völgyszelvényekből a tó 4 ismert magasságú [mBf] vízszint pontjához egy-egy ismert térfogat érték hozzárendelésével, az ismert pontok között lineáris interpolációval 1 cm pontosan határozták meg a tó magasság – térfogat görbéjét. A kifolyás hidraulikai modellje alapján pontosan megadható lett az összes „szóbajöhető” vízmagassághoz rendelhető elfolyás.
7
A kifolyó árhullám meghatározása óránkénti változásra elvégzett vízmérleg számítási módszer alapján történt. A biztonság javára való elhanyagolásként a tározóban az árvíz ideje alatt talajba történő beszivárgást nem vették figyelembe. 25
Jelmagyarázat eredeti árhullám árhullám vésztározó esetén
20
Q (m3/s)
15
10
5
0 0
20
40
60
80
100 t (óra)
120
140
160
180
II.1. sz. ábra Árhullám csillapító hatása
Megállapítható, hogy a vésztározó az érkező 24,3 m3/s vízhozam csúcsot 21,46 m3/s-ra mérsékli, így a belterületen a meder engedélyezett kiépítettségének megfelel (22 m3/s). Ráadásul a tetőző árhullám beérkezése után 11-12 órával kezdődik a távozó vízen a tetőzés, így a védett területen a felelősöknek még 12 órányi idejük van, hogy a helyzetet felismerjék, és a szükséges intézkedéseket megtegyék.
III. III.1.
A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai A tevékenység volumene
A földmunkák tervezett időtartama hat hónap. A gátak megépítéséhez 24.000 m3 földre van szükség, melyet a Berki-pataktól keleti irányban található földterületen kívánnak kitermelni.
8
200
Jelmagyarázat gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala
III.1. sz. ábra Átnézetes térkép
9
III.2. A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása A tevékenység tervezett kezdete 2010. májusa, az időtartama 6 hónap. Amennyiben külső tényezők miatt az építési munka nem kezdhető meg 2010. májusában, akkor egy évvel később, 2011. májusában kezdődik a kivitelezés. III.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja A tervezett vésztározó területe két település, Kaposvár és Kaposújlak külterületét érinti. Kaposvár szabályozási tervében ez a terület gyepterület, folyóvíz területe és nagytelkes kertes mezőgazdasági terület funkcióval szerepel. Kaposújlak szabályozási tervében a tervezett vésztározó általános mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület és erdőterület. A településrendezési tervet mindkét település esetében módosítani kell, mert a vésztározó területén található ingatlanokon beépítési korlátozást kell előírni.
III.4.
A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények
A gátak megépítése gyakorlatilag földmunkával jár. A tevékenységhez nincs szükség egyéb létesítmények megvalósítására. Az anyagnyerőhelyen és a gátépítés helyszínén tervezik egy-egy konténer elhelyezését szociális célra.
III.5.
Kapcsolódó műveletek
Közlekedés Új út építésére nincs szükség. A gátépítéshez szükséges föld szállításához a mezőgazdasági művelés során kialakított földutakat használják. Személyszállításhoz pedig a közutakat, illetve a földutakat. Vízellátás Ivóvízvezeték nem lesz kiépítve, a dolgozók ivóvízigényét palackozott vízzel elégítik ki. Szennyvízelvezetés A keletkező kommunális szennyvizet mobil WC-ben gyűjtik össze, szükség esetén elszállítják.
10
Hulladékkezelés Az üzemeltetés során nem veszélyes kommunális jellegű hulladék és olajos rongy hulladék keletkezik. III.6.
A tevékenység megvalósítása
A gátak megvalósítása gyakorlatilag földmunkával és szállítási tevékenységgel jár. Különös kezelést igénylő anyagot nem használnak fel.
Üzemeltetés és karbantartás Az elkészült létesítményeket a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja üzemeltetni. Az árhullám levonulása után az esetlegesen szükséges javítást, karbantartást a gáttesteken el kell végezni.
III.7.
A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás
Teherszállítás Teherszállításra csak az építés időszakában van szükség, ez átlagosan napi 17 fordulót jelent. Személyszállítás Személyszállításra az anyagnyerőhelyen és a gát építésén dolgozók esetében lesz szükség. Ennek hatásai nem nagyobbak a mezőgazdasági művelésnél előfordulóknál.
III.8.
Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések
A tevékenység nem érint Natura 2000 területet. A vésztározó területe ökológiai hálózatra esik, azonban a száz éves gyakoriságú elöntésre tervezett vésztározó - mely csak pár napig lesz víz alatt - nem akadályozza az ökológiai folyosó funkcióját. A vésztározó a fácánosi vízmű hidrogeológiai B védőidomára esik, ez azt jelenti, hogy a vízbázis védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. A tervezett létesítmény kiépítése és üzemeltetése során lényeges hatással nem kell számolnunk a környezeti elemekre nézve, ezért nincsen szükség különleges környezetvédelmi intézkedésre.
11
Jelmagyarázat felszíni vízfolyások gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala
III.2. sz. ábra A terület domborzati térképe
12
III.9.
Az adatok megbízhatósága
A tervezett tevékenység jellegéből adódóan az adatok - telepítési hely, méret, kialakítás – bizonytalansága nem olyan mértékű, ami a környezeti hatások megítélését lehetetlenné tenné. A már említett hidrológiai számítások a részletes tervezés időszakban elvégezhetők. Ezek eredménye kis mértékben befolyásolhatja az árvízi biztonságra vonatkozó eredményeket, ezek azonban a környezeti megítélés szempontjából már nem okoznak érdemi változást. A környezeti hatásokat ugyanis az üzemeltetés során is a legkedvezőtlenebb helyzetre – teljes elöntés – kell vizsgálni. Az infrastruktúra igénybevételét is a maximális kapacitáson vizsgáltuk, így függetlenül attól, hogy a tényleges terhelés milyen mértékű lesz, kedvezőtlenebb eset nem fordulhat elő. III.10. A számításba vett változatok A helyszín kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a morfológiából adódó tározókapacitás elegendő legyen a kialakításához. A vésztározó feladata Kaposvár városának a védelme, ezét a város előtt, és a morfológiai viszonyokat figyelembe véve kellett kiválasztani alkalmas területet. Az adott helyen nincsenek értékelhető egyéb változatok.
13
IV. IV.1.
A környezetre várhatóan gyakorolt hatások Levegő
IV.1.1. Általános jellemzés A vízrendezési munkálatok Kaposvár város, illetve Kaposújlak község külterületét érintik. Rögzíthető, hogy a védőtöltés építéssel érintett területre elsősorban Kaposvár város ipari-, lakossági és közlekedésből eredő légszennyezése lehet hatással, tehát az alapterheltségi értékeket a területtől K-re fekvő város légszennyezése befolyásolja. A fűtési idényben ez a hatás erősebb, hiszen a lakossági és intézményi fűtésből származó légszennyező anyagok nagyobb szennyezettséget jelentenek, mint egyéb időszakban. A vizsgált terület levegőminőségi helyzetét azonban az a tény kedvezően érinti, hogy a város ipari területei innen igen messze kerültek kialakításra (Keleti iparterület kb. 4 km, Északi ipar-terület kb. 3 km), így levegőminőséget befolyásoló hatásuk is kevésbé meghatározó. A munkaterülethez legközelebb a város Ny-i családi házas beépítésű területe, illetve Kaposújlak község fekszik. Fentiek alapján a területet csekély mértékben szennyezettnek, levegőminőségét jónak értékelhetjük. A korábbi levegőtisztaság-védelmi jogszabály a térség levegőminőségét kisebb mértékben szennyezett levegőminőségűnek értékelte, hiszen Kaposvár esetében terhelési indexekként 40-30-20, míg Kaposújlak esetében 20-10-10 értékeket adott. Megjegyezzük, hogy a terhelési indexeket meghatározó jogszabály kiadása óta eltelt több mint 10 évben jelentős változások történtek a régió iparában, az ipar struktúrájának megváltozása mellett a térség meghatározó légszennyező forrásai megszűntek, a környezetvédelmi beruházások pedig a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése felé hatottak, amely egy-értelműen javította a levegőminőséget. A vizsgált terület a módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet /a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről/ 1. sz. mellékletében az alábbi besorolásokat kapta: IV.1. sz. táblázat Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Kén-
Nitrogén-
Szén-
Talajköz.
PM
10
Kaposvár
dioxid
dioxid
monoxid
F
E
E
E
PM
10
PM
10
PM
10
PM
10
PM
10
Benzol
F
ózon
Arzén (As)
Kadmium (Cd)
Nikkel (Ni)
Ólom (Pb)
benz(a)-pirén (BaP)
O-I
F
F
F
F
D
14
Ez a besorolás a levegőminőségi helyzet tekintetében a következőt jelenti (a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete alapján): D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.
Fentiek alapján értékelve a terület levegőminőségi helyzetét megállapítható, hogy: − a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid és a szálló por (PM10) koncentrációja a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van; − a kén-dioxid, benzol, valamint a nehézfémekkel szennyezett szállópor (PM10) koncentrációja az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; − míg a PM10 benz(a)-pirén (BaP) légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van; − a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.
IV.1.1.1. Egészségügyi és tervezési határértékek A vizsgálatokat megelőzően rögzítettük azon koncentrációs határértékeket, amelyek irányadóak a légszennyezés megítélésekor. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 49/2006. (XII. 27.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (KöM-EüM-FVM együttes rendelet) 1. számú melléklete rögzíti. A IV.2. sz. táblázatban ezt mutatjuk be. IV.2. sz. táblázat A légszennyezettség egészségügyi határértékei
Légszennyező anyag [CAS szám] Kén-dioxid [7446-09-5] Nitrogén-dioxid [10102-44-0] Nitrogén-oxidok (mint NO2) Szén-monoxid [630-08-0] Szálló por (PM10)
1 órás 250 100 200 10000 -
15
Határérték [μg/m3] 24 órás 125 85 150 5000 50
Éves 50 40 70 3000 40
IV.3. sz. táblázat Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei
Tervezési irányértékek [μg/m3] 24 órás 60 perces Veszélyességi fokozat Benzinek (ásványolajból) [8006-61-9] 1 500 5 000 II. Légszennyező anyag [CAS szám]
Ugyanezen rendelet 2. számú melléklete rögzíti a légszennyezettség ökológiai határértékeit és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusait. IV.4. sz. táblázat A légszennyezettség ökológiai határértékei
Éves határértékek [μg/m3] 20 30 8
Légszennyező anyag [CAS szám] Kén-dioxid [7446-09-5] Nitrogén-dioxid (mint NO2) Ammónia [7664-41-7]
A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek: − erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok, − történelmi borvidékek szőlőterületei, − természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek), − mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, − arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei. Tekintettel arra, hogy a tervezett vízrendezéssel nem érintenek ilyen területeket, az ökológiai határértékeket nem kell alkalmazni. IV.1.2. A munkálatok levegőminőségre gyakorolt hatásai A vizsgálati dokumentáció részletesen tartalmazza a tervezett műveleteket, azok helyét és időtartamát, ezért jelen fejezetben csak a levegőminőségre hatást gyakorló egységeket emeljük ki, és vizsgáljuk meg azokat levegőtisztaság-védelmi szempontból. Fontosnak tartjuk az alábbi részfolyamatok levegőtisztaság-védelmi vizsgálatának elvégzését: − a gátépítésnél: 1 db tolólapos kotró, 1 db juhlábhenger és 1 db markoló üzemelése; − az anyagnyerő helynél: 1 db markoló és 1 db rakodó üzemelése; − a szállítást végző tehergépjárművek forgalmának szennyező hatása.
16
A részfolyamatok egyenkénti vizsgálata mellett kiemelendő az a konkrét állapot, amikor is az anyagnyerőhelytől ÉK-re, attól kb. 300-350 m-re történik a gátépítés. A két munkaterület közelsége indokolja, hogy együttes hatást vizsgáljunk (a két terület közötti szállításból mindezek mellett szintén környezeti levegőterhelés várható). Erre a konkrét területre I. jelű területi forrásként hivatkozunk a későbbiekben. A fentiekben említett együttes (maximális) hatás mellett igen fontos annak meghatározása is, hogy az építendő négy másik gátszakaszokon végzett tevékenységek során milyen levegőkörnyezeti hatások várhatók. Ennek megismerése és dokumentálása érdekében a négy gátszakasz építése során végzet földmunkák emissziós hatásait önállóan vizsgáljuk (II., III., IV., és V. jelű területi forrásként jelöljük). IV.1.2.1. Az anyagnyerésből eredő légszennyezés meghatározása IV.1.2.1.1. A munkagépek szennyezőanyag emissziójának meghatározási módszere A rendelkezésünkre bocsátott adatokból, illetve tervekből az alábbi adatok rögzíthetők: A tervezett munkagépek: – 1 db markoló vagy tolólapos kotró (200 kW teljesítményű, dízel üzemű munkagép); – 1 db kanalas rakodó (180 kW teljesítményű, dízel üzemű munkagép). A munkagépek naponta maximum 12 órát dolgoznak (összesen 6 hónapon keresztül), átlagosan kb. 60-70 %-os teljesítményen. Az erőgépek, illetve dízelmotorok által kibocsátott légszennyező anyagok várható mennyiségének meghatározásához szakirodalmi adatokat használtunk fel. A „Közúti forgalomban részt nem vevő motoros gépek emissziója”1 c. tanulmány különböző teljesítményű dízel- és benzinmotorok emissziójának meghatározását ismerteti, illetve közli az ehhez szükséges fajlagos emissziós értékeket. A szennyezőanyag kibocsátásokat ennek alapján határoztuk meg. Az említett tanulmányban az alábbi szennyező komponensek kibocsátását rögzítik: – kén-dioxid – nitrogén-oxidok (NOx), – dinitrogén-oxid (N2O), – metán (CH4), – szén-monoxid (CO),
1
Samaras, Z; Zierock, K H.: Off-road vehicles: a comparison of emissions with those from road transport. =
The Science of the Total Environment, 169. k. 1 – 3 sz. 1995.
17
– illékony szerves vegyületek metán nélkül (NMVOC), – dízelkorom (PM), – ammónia (NH3). Meghatározásra került a fajlagos üzemanyag-felhasználás is (FC). Az értékeket az alábbi táblázatban mutatjuk be. Ebben a 130 – 300 kW teljesítménycsoportú gépek légszennyezését ismertetjük, hiszen a használni kívánt erőgépek e teljesítménytartományban üzemelnek. Az emissziók meghatározásánál a gépek összteljesítményével számoltunk. IV.5. sz. táblázat Dízelmotorok emissziója Szennyező anyag (g/kWh)
Dízelmotorok emissziója 130 – 300 kW 7,18 0,350 0,050 3,000 1,300 1,100 0,002 254,000
NOx N2O CH4 CO NMVOC PM NH3 FC
Az emisszió becslésére az alábbi képletet használtuk: (1)
E = t/T x P x Efi Ahol:
E = az i szennyezőanyag emissziójának mértéke a vizsgált időszak alatt, t = a tényleges használat időtartama órában, T = a leghosszabb munkanapok időtartama (12 óra), P = átlagos teljesítmény kW-ban, Efi = az i szennyezőanyag átlagos emissziója (g/kWh).
A kén-dioxid emisszió a tüzelőanyag éghető kén-tartalmától függ, így azt az üzemanyag fogyásból kell meghatározni: ESO2 = FC x P x Sé/100 x 2 x t/T
(2)
Ahol: ESO2 = a motor kén-dioxid emissziójának mértéke a vizsgált időszak alatt, FC = fajlagos üzemanyag fogyasztás g/kWh-ban, P = átlagos teljesítmény kW-ban,
18
Sé = a tüzelőanyag éghető kén-tartalma %-ban. t = a tényleges használat időtartama órában, T = a leghosszabb munkanapok időtartama (12 óra).
A számításokhoz az alábbi adatokat használtuk fel: Sé = 0,05 % FC = 254 g/kWh Az Sé és FC értékek meghatározásánál szintén szakirodalmi adatokat vettünk figyelembe2. Meghatározásra kerültek a határértékekkel szabályozott szennyezőanyagok – nitrogénoxidok, kén-dioxid – mellett a szén-monoxid, összes szén-hidrogén, és a korom (PM10) kibocsátások is. IV.1.2.1.2. A munkagépek emissziója A számítások eredményei az alábbi összegző táblázatban kerülnek ismertetésre (1. sz. melléklet). IV.6. sz. táblázat A munkagépek által okozott légszennyezés
Légszennyező anyag megnevezése Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Korom Szén-hidrogén (mint benzin)
Kódszáma 1 2 3 99 500
Emisszió (g/h) 67,56 798,0 1909,88 292,60 345,80
Emisszió (mg/s) 19 222 531 81 96
A IV.6. sz. táblázatban közölt értékeket később, a transzmissziós számításoknál használjuk fel. IV.1.2.2. A gátépítésből származó légszennyezés meghatározása IV.1.2.2.1. A munkagépek szennyezőanyag emissziójának meghatározási módszere A rendelkezésünkre bocsátott adatokból, illetve tervekből az alábbi adatok rögzíthetők: A tervezett munkagépek: – 1 db tolólapos kotró (180 kW teljesítményű, dízel üzemű munkagép); – 1 db juhlábhenger (180 kW teljesítményű, dízel üzemű munkagép);
2
Merétei Tamás: Magyar tapasztalatok a közúti forgalom levegőszennyezésének területén (OMIKK).
19
– 1 db markoló (200 kW teljesítményű, dízel üzemű munkagép); A munkagépek naponta maximum 12 órát dolgoznak (összesen 6 hónapon keresztül), átlagosan kb. 60-70 %-os teljesítményen. A szennyezőanyag kibocsátás meghatározásának módszere a fentiekkel azonos.
IV.1.2.2.2. A munkagépek emissziója A számítások eredményei az alábbi összegző táblázatban kerülnek ismertetésre (2. sz. melléklet). IV.7. sz. táblázat A munkagépek által okozott légszennyezés
Légszennyező anyag megnevezése Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Korom Szén-hidrogén (mint benzin)
Kódszáma 1 2 3 99 500
Emisszió (g/h) 99,6 1176,0 2814,6 431,2 509,6
Emisszió (mg/s) 28 327 782 120 142
A IV.7. sz. táblázatban közölt értékeket később, a transzmissziós számításoknál használjuk fel. IV.1.2.3. A közúti szállításból eredő légszennyezés meghatározása IV.1.2.3.1. A közlekedési légszennyezés meghatározásának elve, és módszere A gátépítéshez szükséges építőanyag (jövesztett talaj) szállításához nagy teljesítményű tehergépjárművek igénybevételére is szükség lesz. Úgy értékeljük, hogy levegőtisztaság-védelmi szempontból nem szükséges különbséget tennünk az egyes útvonal szakaszok, illetve a szállítással érintett települések között, hanem egy olyan metodikát kell követnünk, amely egy egységnyi útszakaszra eső, a szállító gépjárművek által kibocsátott légszennyező anyagok terhelési többletét adja meg. Feladatunknak tehát azt tartjuk, hogy ennek mértékét, nagyságrendjét meghatározzuk, és azt értékeljük az egészségügyi normaértékekkel történő összehasonlítás eredményei alapján. A gépjárművekkel, mint mozgó légszennyező forrásokkal kapcsolatos szabályozási irányelveket egyébként nem a levegőtisztaság-védelmi alaprendeletek tartalmazzák, hanem közlekedési tárca által kiadott jogszabályok. Ezek a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, illetve a 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szólók. Jelen tanulmány keretei között az idézett 20
jogszabályi előírásokat betartottnak tételezzük fel (vagyis nem számolunk meghibásodásból, rossz beállításból származó „füstöléssel”), mert ellenkező esetben kezelhetetlenné válna a gépjárművek emissziós prognózisához készített matematikai modell.
A munkaterületekre be- és kiszállító járművek fordulóinak számára vonatkozó adatokat a tervező kollégákkal egyeztetve határoztuk meg. Az összesen szállítandó föld mennyisége kb. 24.000 m3 (6 hónap alatt). Ennek alapján napi 17 tehergépkocsi fordulójával számolhatunk (34 járműmozgás/nap), amely óránként max. 3 járműmozgást jelent (csak nappali időszakban, és csak munkanapokon). Látható, hogy a szállítás nem jelent túlzottan nagy forgalmat az érintett útszakaszokon. Mindettől függetlenül szükségesnek ítéltük meg a szállítási légszennyezés feltárását, és hatásának értékelését. Vizsgálataink alapjait és eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. A közlekedési emissziók nagyságát alapvetően két tényező szabja meg: a közlekedési helyzet és a gépjárművek emissziós faktorai. A közlekedés helyzetének jellemzői: – a gépjárművek száma óránként, – a járművek átlagos haladási sebessége és – a gépjárművek típusa. A gépjárművekre jellemző érték az emissziós faktor, amely az adott légszennyező anyag emissziója egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag mellett. Az emissziót meghatározó legfontosabb tényezők a következők: – a motor fajtája (Ottó-motor /2 vagy 4 ütemű/, dízelmotor), – a porlasztó típusa, – a kipufogó gázok katalitikus tisztítása, – a karbantartás foka, – a gépkocsi elhasználtsága, – üzemanyag felhasználás mennyisége, az üzemanyag minősége. A prognózisok készítése esetében az emissziós faktort gépjármű kategóriánként is elegendő meghatározni (személygépkocsik, könnyű tehergépkocsik, nehéz tehergépkocsik és autóbuszok), ez is megfelelő biztonságot jelent a számítások során. Jelen esetben
21
természetesen a nehéz tehergépkocsikra vonatkoztatott emissziók kerülnek meghatározásra. A számításokhoz felhasznált kipufogógáz összetétel szakirodalmi érték3. Megjegyezzük, hogy a gépjárművek emissziójának meghatározására más módszer is ismert, ilyen pl. amelyben méréses módszerekkel teljesítmény-arányosan (g/kWh) került meghatározásra a fajlagos szennyezőanyag emisszió4. Azonban nincsen tudomásunk arról, hogy ez utóbbi módszer pontosságát tekintve megelőzné az általunk választottat. IV.1.2.3.2. A várható szennyezőanyag emisszió meghatározása Napi átlagban tehát 17 járműfordulóval számolhatunk, így óránként (12 órás napi munkaidővel kalkulálva) átlagosan 3 db jármű közlekedését prognosztizálhatjuk az útszakaszon. A vizsgált útszakaszt az anyagnyerőhely és az attól ÉK-i irányban lévő építendő gátszakasz közé helyeztük, amely kb. 300 m hosszú. A tehergépjárművek sebességét 40 km/h-nak választottuk. A jelzett szakirodalom, valamint a fentebb ismertetett adatok alapján meghatároztuk az úthálózat egy napra, és egy órára vonatkozó szennyezőanyag-növekményét, amelyet az alábbiakban ismertetünk. (3. sz. melléklet) IV.8. sz. táblázat Várható szennyezőanyag emisszió Szennyező anyag megnevezése Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Korom Össz. CH (mint benzin)
Kódszáma Emisszió (g/nap)5 001 0,102 002 24,3 003 1,29 099 0,078 500 0,78
Emisszió (mg/h) 8,51 2025,0 107,7 6,48 64,8
Emisszió (mg/s*m) 0,0002 0,0506 0,0027 0,0002 0,0016
IV.1.2.4. Prognosztizált légszennyezések értékelése IV.1.2.4.1. Szennyezőanyagok terjedés-számításának módszere A légszennyező tevékenységek levegőminőségre gyakorolt várható hatásának megítéléséhez a szabványossági követelményeket figyelembe vevő terjedésszámításokat végeztünk. A terjedésszámításhoz szükséges adatokat az előzőekben már ismertetett módszerekkel határoztuk meg.
3
Törgyekes Szabolcs: A gépjárműforgalomból származó levegőszennyezés által okozott károk az élő és
élettelen városi környezetben. Városi Közlekedés, 97/2. 4
Samaras,Z; Zierock, K.H.: Off-road vehicles: a comparison of emissions with those from road transport. =
The Science of the Total Environment, 169.k. 1-3 sz. 1995. júl.8. p. 249-255. 5
A 24 órára vonatkozó légszennyezés meghatározásánál 12 óra szállítási időtartamot vettünk alapul.
22
Légszennyezőanyagok tehát az alábbi résztevékenységekből eredően kerülnek a környezeti levegőbe, és együttesen adják a vizsgálat tevékenység légszennyező hatását (különösen az anyagnyerőhelyhez közeli építési területre vonatkozóan): – az anyagnyerőhelyen és a gátépítésnél üzemelő munkagépek légszennyezése; – a szállítás légszennyezése. A felsorolt tevékenységek közül a teherszállítás a jellegéből adódóan elkülönül a másik két tevékenységtől, hiszen ez a munkaterületeken kívüli tevékenység. A teherszállítás emissziója levegőminőségre gyakorolt hatásának becslése oly módon történt, hogy a forgalommal terhelt útszakaszokat egyrészt vonalforrásként értékeltük, másrészt pedig azt a konkrét esetet, amikor is az anyagnyerőhely és a gátépítés egymáshoz a legközelebb található, a területi forrás összetevőjeként. A közlekedés modellezésénél a maximális várható óránkénti forgalom, és a szakirodalmi adatok adtak kiindulási pontot. A vizsgált útszakaszon bonyolított közlekedésből származó légszennyező hatás megítéléséhez számos szakirodalmi adat, ajánlás illetve szabvány áll rendelkezésre. Általában azonban ritka az a vizsgálati helyzet, amikor a számítási módszerek minden elhanyagolás vagy túlzás nélkül érvényesek, a modell alkotójának minden kritériumát kielégítik a feltételek. Így van ez jelen esetben is. A gépjárművek légszennyezéséből származó levegőminőségi helyzet prognosztizálására az MSz 21459/2-81. szabványban ismertetett eljárást választottuk (3. Vonalforrás szennyező hatásának számítása). A számítások eredményeit a mellékelt táblázat tartalmazza (4. és 5. sz. melléklet). A terjedésszámítást 100 m-ig végeztük el, 10 m-es lépésközökkel mutatva be a koncentrációk alakulását. A többi tevékenységből származó szennyezés (anyagnyerés, gátépítés) modellezése során is – a nagyobb biztonságra törekvés érdekében – olyan kiindulási paramétereket vettünk fel, amelyek a lehetséges szituációk közül a lehető legnagyobb terhelést és szennyezettségeket adják. Így egy területi forrásként értékeltük az anyagnyerőhelyet, és a tőle kb. 250-300 m-re lévő gátépítési területet, egyidejű munkavégzést feltételezve, illetve ebben a konkrét esetben további terhelő hatásként vizsgáltuk a két terület közötti szállítás szennyezését. Ez utóbbi esetben feltételeztük, hogy a munkagépek (és tehergépjárművek) egy 50 x 300 m-es területen belül üzemelnek – ezért területi forrásként értékeltük –, és a műszaki számításokkal meghatározott emisszió alapján becsültük az órás átlagos nitrogén-oxidok szennyezettség alakulását a munkaterület geometriai középpontjától számított 500 m-en belül, 25 m-es lépésközzel. A számítások eredményeit a mellékletben elhelyezett táblázatban ismertjük (6. sz. melléklet). Másképpen jártunk el a másik négy gátszakasz építésének levegőtisztaság-védelmi vizsgálata során. A környezeti levegő szennyezését itt jellemzően a gátépítéshez használt 23
erőgépek dízel motorjainak kipufogó gázai okozzák, így a hatásterületek meghatározásakor csak ezen szennyezést vettük alapul (mind az anyagnyerőhelyen végzett gépi munka emisszióját, mind pedig a szállításból eredő légszennyezést vizsgáljuk önmagában is). A négy gátszakasz jele: II., III., IV. és V. jelű területi forrás (7. sz. melléklet). IV.1.2.4.2. A várható teherszállítás légszennyezése hatásának értékelése Az értékelést megelőzően megjegyezzük, hogy mért alapterhelési adatokkal a konkrét terület vonatkozásában nem rendelkeztünk, mivel az érintett területen levegőminőségi méréseket nem végeztek. Mindezek mellett számításokkal meghatároztuk az „alapterhelés” értékét (terhelési indexekként a Kaposvár városra vonatkozó 40-30-20 értékeket véve alapul), így a közlekedési légszennyezéssel növelt értékek is meghatározhatók. A fenti bizonytalansággal együtt a számításaink eredményei alapján az alábbi megállapítások tehetők: – a várhatóan kialakuló órás szennyezőanyag koncentrációs értékek (alapterhelés + teherforgalomból származó emisszió) nem lépik túl a vonatkozó határértékeket már az úttengelyen sem. – A légszennyező anyagok várhatóan kialakuló koncentrációjának határértékhez való viszonya az úttengelyen: •
kén-dioxid:
(15 µg/m3
+ 0,83 µg/m3 = 15,83 µg/m3) 33%
•
szén-monoxid:
(900 µg/m3
+ 21,06 µg/m3 = 921,06 µg/m3) 31%
•
nitrogén-oxidok:
(21 µg/m3
+ 1,12 µg/m3 = 22,12 µg/m3) 32%
•
korom:
(12 µg/m3
+ 0,08 µg/m3 = 12,08 µg/m3) 30%
•
benzin:
(450 µg/m3
+ 0,67 µg/m3 = 450,67 µg/m3) 30%
– az úttengelytől legközelebb lévő lakóépület homlokzata előtt a légszennyező anyagok koncentrációja kvázi „lecsökken” az alapterheltség értékére. IV.1.2.4.3. A területi forráson üzemelő munkagépek légszennyezésének értékelése Az anyagnyerőhely és a tőle ÉK-i irányban tervezett gát lakóházakhoz való viszonylagos közelsége indokolja, hogy az erőgépek és a tehergépjárművek munkájából, üzemeléséből származó légszennyezést annak terjedésével együtt értékeljük. Ennek érdekében transzmissziós számításokat végeztünk, területi (felületi) forrásként értékelve a munkagépek működési területét, ahonnan a dízel motorok üzemeltetéséből származik légszennyező anyag kibocsátás. A területi (felületi) forrás és vonalforrás által okozott légszennyezés transzmissziójának számítási módszereit az MSZ 21459/2-81. és a kapcsolódó szabványok írják le. Számításaink során az ezekben rögzített meghatározási képleteket és előírásokat használtuk fel. 24
A számítógépes modellezést mindhárom területi forrás esetében a nitrogén-oxidok légszennyező anyagra végeztük el. Ennek értékét úgy kapjuk, hogy: − az I. jelű területi forrás esetében az anyagnyerőhelyen, valamint a közeli gátépítésen üzemelő munkagépek NOx kibocsátását, valamint a két terület közötti szállításból eredő NOx szennyezettségi értéket összegeztük (531 mg/s + 782 mg/s + 0,03 mg/s = 1313,03 mg/s); − a II., III., IV. és V. jelű területi forrás esetében a gátépítésen dolgozó erőgépek légszennyező hatását értékeltük (szintén a nitrogén-oxidok légszennyező anyagra). Ezen területeknél az NOx szennyezettség: 782 mg/s. A számítógépes modellezést a nitrogén-oxidok légszennyező anyagra végeztük el. Ennek értékét úgy kapjuk, hogy az anyagnyerőhelyen, valamint a közeli gátépítésen üzemelő munkagépek NOx kibocsátását, valamint a két terület közötti szállításból eredő NOx szennyezettségi értéket összegeztük (531 mg/s 782 mg/s + 0,03 mg/s = 1313,03 mg/s). A modellezésekhez szükséges alapadatok felvételekor a szélsebességet 3 m/s-nak vettük, és csapadékmentes időt tételeztünk fel, valamint 6-os stabilitási kategóriát. A felület érdességi paraméterének választásakor a „sík, növényzettel borított terület”-re vonatkozó z0 értéket választottuk, mert a parkoló mikrokörnyezetére ez jellemző. A terjedés során kialakuló koncentrációkat rövid átlagolási időtartamra (1 óra) határoztuk meg a „füstfáklya” tengelye alatti 1,5 m magas receptor pontra, a felületi forrás geometriai középpontjától, mint koncentrált kibocsátási ponttól vett különböző távolságokban. Miután a felületi forrás magassága mindössze 2 m, gyakorlatilag az várható, hogy a maximális koncentrációs érték a felületi forrás közelében (vagy annak területén) jelenik meg. Az alábbi értékelő táblázatban azt mutatjuk be, hogy a nitrogén-oxidok koncentráció az emissziós ponttól milyen távolságban csökken a határérték alá: IV.9. sz. táblázat I. jelű felületi forrás - értékelő táblázat Szennyezőanyag 60 perces megnevezése határérték (μg/m3) Nitrogén-oxidok 200
Maximális koncentráció (alapterheltség + maximális érték (μg/m3) 28 + 746 = 774
Emissziós ponttól mért távolság, ahol a határérték már teljesül (m) 40
IV.10. sz. táblázat II., III., IV. és V. jelű felületi források - értékelő táblázat Szennyezőanyag 60 perces megnevezése határérték (ug/m3) Nitrogén-oxidok 200
Maximális koncentráció (alapterheltség + maximális érték (ug/m3) 28 + 389 = 417
25
Emissziós ponttól mért távolság, ahol a határérték már teljesül (m) 20
IV.1.2.5. Szennyezőanyagok terjedése, hatásterületek IV.1.2.5.1. Hatásterület Hatásterület – I. jelű területi forrás esetében A területi- és a vonalforrás esetében megvizsgáltuk a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 5.§ (5) bekezdésében foglaltak szerinti hatásterület nagyságát. Az alábbiakban azonban csak a területi forrásra vonatkozó modellezések eredményeit ismertetjük, mert a szállítási légszennyezés esetében az alacsony emissziós értékek miatt a hatásterület fogalma nem értelmezhető. A szennyező anyagok közül a területi forrás esetében a nitrogén-oxidok hatását vizsgáltuk kiemelten – a hatásterület meghatározásakor ezt vettük alapul –, mert a várható kibocsátás e szennyezőanyag vonatkozásában a legnagyobb, és a határértéke viszonylag alacsony. A leggyakoribb meteorológiai állapotra (Szepesi szerinti 6-os stabilitás, 3 m/s átlagos szélsebesség) meghatároztuk a rendeletben előírt három módszer szerinti hatásterületet. Számításaink eredményeit az alábbiakban ismertetjük: Területi forrás a) Feltétel: az egy órás maximális érték 80 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag nitrogén-oxidok
Maximális érték (μg/m3) 774
80 % 619
Megállapítás 10 m-en belül teljesül
b) az egy órás légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag nitrogén-oxidok
Határérték (μg/m3) 200
10 % 20
Megállapítás 500 m-nél teljesül
20 % 21
Megállapítás 475 m-nél teljesül
c) a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag nitrogén-oxidok *
Terhelhetőség (μg/m3) 105*
a terhelhetőséget a 24 órás határértékből (150 μg/m3) és a terhelési indexből határoztuk meg
A három módszer közül a b) ponthoz tartozó metodika adja a legnagyobb hatásterületet a nitrogén-oxidok esetében, így a rendelet előírásai értelmében a területi forrásként munkaterület geometriai középpontjától számított 500 m sugarú kör lesz a tevékenység hatásterülete. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált tevékenységek közül az egy területi forrásként kezelt anyagnyerőhelyen és a hozzá közeli gátépítési helyszínen üzemelő 26
erőgépek, valamint a köztük végzett teherszállítás légszennyező hatása egyes szakaszokon érintheti a település belterületét (a területi forrástól K-re), de az is rögzíthető, hogy az egészségügyi határértékek ott is teljesülnek. A tehergépjármű forgalom hatása csekély, már az úttengelyen sem lépi túl (illetve ott sem közelíti meg) a vonatkozó normaértékeket. Hatásterület – II., III., IV. és V. jelű területi források esetében Számításaink eredményeit az alábbiakban ismertetjük: Területi forrás a) Feltétel: az egy órás maximális érték 80 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag Maximális érték (μg/m3) nitrogén-oxidok 417
80 % 334
Megállapítás 10 m-en belül teljesül
b) az egy órás légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag nitrogén-oxidok
Határérték (μg/m3) 200
10 % 20
Megállapítás 300 m-nél teljesül
20 % 21
Megállapítás 275 m-nél teljesül
c) a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb: Szennyező anyag nitrogén-oxidok *
Terhelhetőség (μg/m3) 105*
a terhelhetőséget a 24 órás határértékből (150 μg/m3) és a terhelési indexből határoztuk meg
A három módszer közül a b) ponthoz tartozó metodika adja a legnagyobb hatásterületet a nitrogén-oxidok esetében, így a rendelet előírásai értelmében a területi forrásként kezelt munka-területek geometriai középpontjától számított 300 m sugarú kör lesz – egymással azonosan – a tevékenység hatásterülete a II., III., IV. és V. jelű területi források esetében.
Összességében megállapítható, hogy a gátépítésen (II., III., IV. és V. jelű területi forrásokon) üzemelő erőgépek légszennyező hatása csak Kaposújlak település belterületét érinti, de a koncentrációk messze alatta maradnak az egészségügyi határértéknek.
27
A vízrendezési munkák közül az alábbi részfolyamatok levegőtisztaság-védelmi vizsgálatát végeztük el: – a gátépítés (1 db tolólapos kotró, 1 db juhlábhenger és 1 db markoló üzemelése); – az anyagnyerő helynél végzett földmunka (1 db markoló és 1 db rakodó üzemelése); – a szállítást végző tehergépjárművek forgalmának szennyező hatása.
A szállításból eredő légszennyezés ¬– adott ütemezésű fordulókkal számolva – olyan csekély mértékű többlet légszennyezést okoz, hogy az már az úttengelyen (tehát a maximális koncentrációjú pontban) sem lépi túl a normaértékeket. A munkagépek várható légszennyezésének hatásterületei kb. 300 és 500 m sugarú körök (a munkaterület origójából számítva). Az erőgép légszennyező hatása érintheti a települések belterületét, de az is rögzíthető, hogy az egészségügyi határértékek ott is teljesülnek. Mindezeken túlmenően az értékeléskor figyelembe kell venni, hogy a beruházás természeti értékek megtartására, egy kedvezőtlen állapot megszüntetésére irányul. Fontos szempont továbbá, hogy a vizsgálat tevékenységek időben nem állandóak, nem minősíthetőek hosszú távúnak (6 hónap), így az esetleges, pillanatnyi terhelés „elviselése várhatóan ” nagyobb toleranciával történik a lakosság részéről.
28
Jelmagyarázat levegőtisztaság-védelmi hatásterület gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala
IV.1. sz. ábra Levegőtisztaság-védelmi hatásterület térképe
29
IV.2.
Talaj
A vizsgált terület a Dél-Külső-Somogy nevű kistáj délnyugati nyúlványán helyezkedik el. A kistáj gyenge reliefű, 130 és 160 méter Bf-i magasságú löszfelszín, melyet Dél felől a Kapos völgye illetve Nyugat felől a belső somogyi hordalékkúp határol. A terület domborzati és ökológiai adottságai kedvezőek, mivel a domborzat egyhangú és csak helyenként észlelhető kisformák (deráziós lépcsők, tálak) tagolják. A kistáj korrelatív üledékkel kitöltött majd lösszel lefedett süllyedék. A felszínen jelenlévő fosszilis talajokkal megosztott löszösszlet (10-20 m), amely alatt pleisztocén korú kavicsos, murvás folyóvízi homok és homokos deráziós üledéksor helyezkedik el (30-50 m). A pannóniai agyag- és homokrétegek átlagosan 60-120 méter mélyen található. A térszíntől függően a talajképző löszös kőzeteken meghatározó típusként ötöd részben barnaföldek, harmadrészben barna erdőtalajok és harmadrészben mészlepedékes talajok alakultak ki. Az enyhe lejtőviszonyok miatt az erózió hatása kicsi. A Zselici területen barna erdőtalaj található, itt a domborzati viszonyoknak megfelelően az erózió jelentős lehet. A terület bolygatott, túlnyomórészt mezőgazdasági művelés alatt áll. Mivel a vésztározó száraz tározó, azaz csak nagyon extrém csapadékviszonyok mellett tárol vizet, és azt is csak néhány napig, ezért összességében a terület-igénybevétel a talajban nem okoz olyan változást, ami visszaállíthatatlan lenne, illetve mértéke ne lenne elviselhető. A gátak területén gyepterület alakul ki, a talajfunkció alig változik. IV.3.
Felszíni víz
A terület legnagyobb vízfolyása a Kapos folyó, melynek vízjárási adatait a IV.11. sz. táblázat tartalmazza. IV.11. sz. táblázat A Kapos folyó vízjárási adatai
Vízfolyás
Vízmérce
Kapos
Kaposvár
LKV
LNV
KQ
400
0,1
cm 52
A vésztározó lefolyásmódosító szerepét a tározó céljánál ismertettük.
30
KÖQ m3/s 0,92
NQ 42
Jelmagyarázat felszíni vízfolyások gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala
IV.2. sz. ábra Felszíni vízfolyások elhelyezkedése
31
A vízszint- és vízhozamingadozások nagyok, a kisebb vízfolyások száraz periódusban ki is száradhatnak. Árvizek főleg tavasszal fordulnak elő. A IV.2. sz. ábrán látható, hogy a Kaposvár alatti szakaszon több patak (Jutai-árok, Berki patak), illetve időszakos vízfolyás is táplálja a Kapos vizét. A IV.3. sz. ábrán látható a vésztározó déli részén, a Berki patak mellett egy derítő, amely már nem működik, így mint szennyező forrást nem kell figyelembe venni. A Kapos vízminősége Kaposvár alatt III. osztályú. Az anyagnyerőhelyen és a gátépítés helyszínén elhelyezendő gépek karbantartásakor, töltésekor elcsöpögéssel szénhidrogénszármazék kerülhet a talajra, mely a felszíni és felszín alatti vizet is veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy a szennyezés ne következzen be, a munkagépekhez szükséges üzemanyag, kenőanyag esetleges elfolyása, elcsöpögése esetén a teljes mennyiséget össze kell gyűjteni. Az üzemanyaggal szennyezett talajt fel kell szedni és a területről el kell szállítani. A munkaterületen üzemanyag, kenőanyag nem tárolható, ezek elhelyezését máshol kell megoldani. A vésztározó megtelése után, az ár elvonulását követően az üzemeltető feladata, hogy a területet a Kapos nagyobb méretű hordalékától megtisztítsa. A tevékenység tervezett kialakítása nem jelent veszélyt, szennyezőanyagok felszíni vízbe történő közvetlen vagy közvetett bejutásával nem kell számolni. IV.4.
Felszín alatti víz
A tározó területén 4 db rétegvizet termelő kút található, ezekből kettő Kaposújlak, kettő pedig Kaposvár külterületén található, mind a négy kút 200 m alatti talpmélységű (IV.3. sz. ábra). Ezen kívül két db talajvíztermelő kút található Kaposújlakon, melyek a kefe- és műanyagipari gyár tulajdonában álltak. Jelenlegi használatukról nincs információnk. A K-4 és K-6 kataszteri számú kutak a tározóhoz elég közel helyezkednek. Itt azt kell megvizsgálni, hogy a kutaktól a 132,8 mBf (maximális üzemi vízszint) magasság milyen távolságra helyezkedik el, mert ez az a maximális szint, mely elöntésre kerülhet. A minimális távolság a kút belső védőterülete, azaz a kút köré húzott 10 m átmérőjű kör területe. Amennyiben a távolság 10 m-nél kisebb, a kút belső védőterületének határán 132,8 mBf + 0,6 m biztonsági magasságú védőtöltést kell építeni. A vésztározó területén lévő talaj- illetve rétegvíz termelő kutak esetében mérlegelni kell a kutak esetleges eltömedékelését vagy az előzőeknek megfelelő védőtöltés kialakítását. A kutak közül kettőnek közöljük a vázlatos rétegsorát. A K-4 jelű kút 100 és 121,5, a K-2 jelű pedig 262,6 és 288,8 m között van szűrőzve. A többi kút által harántolt rétegek földtani felépítése az alábbiakhoz hasonló.
32
Jelmagyarázat
O !
kutak gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala
IV.3. sz. ábra A vésztározón és a környezetében található kutak
33
Kaposújlak K-2 0-2,8: talaj, agyag (Holocén alsó határa) 2,8-16: homok 16-31,6: aleurites agyag 31,6-38: homok 38-46: agyag 46-68,8: aleurites homok, aleurites agyag váltakozása (Pleisztocén alsó határa) 68,8-262: aleurites homok, aleurites agyag váltakozása 262-300: homok, néhol aleurites homokrétegekkel (Felső-Pannon)
Kaposújlak K-4 0-0,7: talaj, homok (Holocén) 0,7-3,8: aleurites agyag 3,8-11,4: középszemcsés homok (Pleisztocén alsó határa) 11,4-20: agyag 20-25: aleurites agyag 25-49,2: agyag, aleurites agyag (Levantei~Pliocén alsó határa) 49,2-58: aleurites aprószemcsés homok 58-70: aleurites agyag 70-75: aleurites homok, homok 75-85: agyag 85-88: homok 88-100,6: aleurites agyag 100,6-110,4: középcsemcsés homok 110-114: aleurites agyag 114-126: homok, aleurites homok 126-155: aleurites agyag 155-160,5: aleurites homok 160,5-180,4: aleurites agyag 180,4-186: aleurites homok 186-200: aleurites agyag (Felső Pannon) A rétegsorból látható, hogy a vízkészlet nem sérülékeny, a felszínről származó esetleges szennyeződések nem érhetik el a vízadó rétegeket 50 év alatt. A 123/1997. (VII. 18) Korm. rendelet értelmében azonban a kutak belső védőterületén - amit minden esetben kötelező kijelölni – pangó víz nem keletkezhet, ezért szükséges a fennmaradó kutaknál a védőtöltés megépítése.
34
A talajvíztermelő kutakat – akkor is, ha ipari célból üzemeltetik – a tározó esetleges megtelése esetén nem szabad termelni, az ár levonulása után pedig az ÁNTSZ honlapján megtalálható módszer szerint fertőtleníteni kell. A IV.3. sz. ábra mutatja be a kutak elhelyezkedését. Minden kútnál jelöltük a VIFIR kódot, melynek utolsó (0 utáni) számjegyei adják a kút kataszteri számát, magenta színnel pedig a talpmélységet tüntettük fel. A IV.3. fejezetben (felszíni víz) leírt vízvédelmi előírások érvényesek a felszín alatti vízre is.
Anyagnyerőhely Az anyagnyerőhely tervezett helye a III.1. sz. ábrán látható. ez a terület a fácánosi vízbázis hidrogeológiai B védőidomán található, vagyis a vízbázis nem sérülékeny. A termelő kutak szűrőzött szakasza a terepszint alatt minimum 100 m-re van. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet értelmében a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység a hidrogeológiai B védőövezeten környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően megengedhető. Az anyag kinyerésével kb. 1 m vastagságú fedőréteget távolítanak el a területről a gátak építéséhez. Ennél nagyobb mélységű megbontás a talajvíz viszonylag magas szintje miatt nem kivitelezhető. A szükséges 24 000 m3 anyag kinyeréséhez szükséges terület mintegy 2,4 ha. A fácánosi vízbázis védőidomának felszínre vetített területe mintegy 13 853 ha. Az anyagnyerőhely kiterjedése ez alapján a vízbázis védőidomának 0,2 %-át sem éri el. A talaj ilyen mértékű leművelése a vízbázis biztonságban tartását nem veszélyezteti, a vízminőséget és a vízhozamot nem befolyásolja. Az anyagnyerőhely felhagyása után a rekultiváció során tóvá fogják kialakítani a területet. Egy tó kialakításával előfordulhat, hogy a beszivárgás minimális mértékben nő, a felület nagysága alapján azonban a rekultivációnak ez a fajtája szintén nem befolyásolja kimutatható mértékben a vízbázis utánpótlódási viszonyait. A tó kialakítása vízjogi engedélyezési eljárás köteles tevékenység. A IV.3. fejezetben (felszíni víz) közölt környezetvédelmi előírások betartása esetén a leművelés időszakában sem kell a felszín alatti vízbázis szennyeződésével számolni.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a vésztározó tervezett kialakítása nem jelent veszélyt a felszín alatti vízre, a szennyezőanyagok felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bejutásával nem kell számolni. 35
Jelmagyarázat gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala Fácánosi vízbázis hidrogeológiai B védőidoma
IV.4. sz. ábra A fácánosi vízbázis hidrogeológiai B védőidomának térképe
36
IV.5.
Élővilág
A természeti környezet állapotának és a hatáskörzetben található élőhelyeknek a felmérése részletes terepbejárás során, 2009. augusztus és szeptember hónapban történt. A Kapos folyónál a Berki-patak torkolatánál tervezett árvízvédelmi tározó területfoglalása által érintett munkák teljes szakaszát bejártuk, dokumentum felvételeket is készítettünk. A környezeti tanulmány készítése során figyelembe vettük a területre vonatkozó botanikai és zoológiai szakirodalmat, valamint korábbi saját terepi tapasztalatokra is támaszkodtunk. A felmérés előtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes munkatársával szóban egyeztettünk, a Natura 2000 és egyéb védett területekre vonatkozó térképi adatbázis adatait a nemzeti park rendelkezésünkre bocsátotta.
IV.5. sz. ábra A Berki-patak a tervezett beruházás déli részén
37
A hatásterület lehatárolása és jellemzése A beruházás Kaposvár város határában, a város belterületétől nyugatra 1-2 km távolságban, a 61. sz. közlekedési úttól délre található. A természetföldrajzi tájbeosztás szerint ez a terület Nyugat-Külső-Somogy földrajzi kistáj déli részét és az Észak-Zselic kistáj északi előterét foglalja el. A beruházás helyfoglalása által érintett terület mintegy 130-135 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a NY-K-i irányú, a két kistájegységet elválasztó Kapos-völgyben. A vizsgálat során hatásterületnek tekintettük a Kapos folyó és a Berki-patak vízgyűjtő területének azon szakaszát, amely a 132,8 m tengerszint feletti magasság alatt van, különös tekintettel a meder és a befolyó patakok közvetlen környezetében található élőhelyekre. Külön figyelmet fordítottunk a tervezett vízügyi beavatkozások (védőgát) helyfoglalása által érintett terület vizsgálatára.
IV.5.1. Botanika IV.5.1.1. Természetes élővilág A tervezett beruházás hatáskörzete a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) dél-dunántúli flóravidékének (Praeillyricum) külső-somogyi flórajárásába (Kaposense) és belső-somogyi flórajárásába (Somogyicum) tartozik. A Kapos-völgy és a csatlakozó oldalvölgyek geomorfológiailag jól körülhatárolhatóak, de növényföldrajzi szempontból nem alkotnak önálló egységet. A tervezett beruházás közvetlen hatáskörzetének természetes növényvilágát vizes élőhelyekhez kötődő növényfajok jellemzik. Az elmúlt két évszázad mederszabályozási munkálatai során és a megváltozott vízjárás következtében az érzékenyebb fajok eltűntek. Jelenleg nagy ökológiai tűrőképességű fajok előfordulása jellemző a területen, mint például a mocsári sás (Carex acutiformis), a nád (Phragmites australis) a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), a deres szittyó (Juncus inflexus). A hatásterületet övező dombvidéki erdőkben a növényvilág jellemző fajai szubmediterrán elterjedésű növényfajok, ilyen például a magyar varfű (Knautia drymeia), a szúrós és a lónyelvű csodabogyó (Ruscus aculeatus, R. hypoglossum), a pirítógyökér (Tamus communis). Az egykori természetes folyóvölgy jellemző eredeti növénytársulása a síkvidéki égerliget (Carici pendulae-Alnetum) volt. Ez a növénytársulás az időszakosan elöntött ártéren helyezkedett el, termőhelyét mozgó, oxigénben gazdag víz jellemzi. A talajvízszint ezekben az erdőkben természetes körülmények között mindig magas, de rendszerint csak kora tavaszi időszakban van felszíni vízborítás. Ártéri mélyedésekben, ahol időszakosan pangó víz marad vissza, égeres mocsárerdők (Angelico sylvestri-Alnetum) jelentik a természetes növénytakarót. Az égeres erdők között és mellett kisebb kiterjedésű magassásos társulások (Caricetum acutiformis, Caricetum ripariae) is kialakultak. 38
Magasabb ártéri szintben keményfás ligeterdők (Knautio drymeiae-Ulmetum) alkották a természetes növényzetet, ezek csak ritkán, magas árhullám esetén kaptak elöntést. A környező dombvidék természetes erdőtársulása az illír gyertyános-tölgyes (Helleboro dumetorum-Carpinetum). A dombok lábainál fakadó források közelében értékes lágyszárú növénytársulások alakultak ki.
IV.6. sz. ábra Deres szittyó (Juncus inflexus)
IV.5.1.2. A hatáskörzetben található élőhelyek részletes ismertetése Az alábbi részletes ismertetés az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer és annak módosított változata által megállapított élőhely-kategóriák alapján készült (mÁNÉR). Az élőhelyek előfordulása a tervezett beruházással kapcsolatos terepbejárás során került megállapításra.
39
Nem tőzegképző nádasok és gyékényesek (B1a) Szabályozott medrekben és vízpartokon kialakult magas termetű, sűrű lágyszárú növényzet a nád (Phragmites australis) és a széleslevelű gyékény (Typha latifolia) dominanciájával. Jórészt elég homogén növényzeti foltok. Kisebb kiterjedésű, fajszegény állományok találhatók a területen, nagyrészt szárazon állnak. Az alsóbb szintben felnövő természetes kúszónövény a sövényszulák (Calystegia sepium). Jellemző, nyár végére tömeges inváziós faja a süntök (Echinocystis lobata). Az augusztusi terepbejárás idején állományai szinte áthatolhatatlanok.
Nem zsombékoló magassásrétek (B5) A tervezett beruházás területén jellemzően a mocsári sás (Carex acutiformis) által alkotott állományok fordulnak elő. Nagyobb kiterjedésben található a Szarkavár dombja alatti, forrásvizek által is táplált termőhelyen. A jobb vízellátású foltokon megtalálható a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), a vízi peszérce (Lycopus europaeus), a deres szittyó (Juncus inflexus). Egyetlen helyen előkerült a láposodást jelző zsombéksás (Carex elata) is, amely azonban csak néhány kisebb zsombékot alkot.
IV.7. sz. ábra Nem zsombékoló magassásrét
40
IV.8. sz. ábra Legeltetett magassásrét
Csatornák, szabályozott patakok partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok (BA) Mesterségesen szabályozott patakok partközeli sávjában helyenként kialakuló sávszerű, de mozaikos élőhely. A mederrendezések ezt az élőhelyet gyakran megszüntetik, majd újra kialakul egyes szakaszokon. A vízpart a terepbejárás során nehezen megközelíthető volt, csak néhány kisebb állományt figyeltünk meg. Ezeket hídőr (Alisma plantago-aquatica), harmatkása (Glyceria plicata), füzike (Epilobium hirsutum) és nád (Phragmites australis) alkotta.
Ártéri és mocsári magaskórósok (D6) Ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű kétszikű fajok által dominált élőhely. Fiziognómiáját a magaskórós fajok határozzák meg, melyek a felső szintet alkotják. Jellemző faja a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), a réti füzény (Lythrum salicaria), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris). Tömeges inváziós faja a magas aranyvessző (Solidago gigantea).
41
Mocsárrétek (D34) Ártéri erdők irtásrétjeiként jelennek meg állományai. Magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét, elsősorban a fehér tippan (Agrostis alba), a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), a nádképű és a réti csenkesz (Festuca arundinacea, F. pratensis). Az alsó szint jellemző fajai a réti és a kúszó boglárka (Ranunculus acris, R. repens), a fehér here (Trifolium repens), a pongyola pitypang (Taraxacum officinale), a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), a réti peremizs (Inula britannica). A hatásterületen nagyobb kiterjedésben a Berki-patak mentén található, itt jelenleg legeltetéssel kerül hasznosításra.
IV.9. sz. ábra Legeltetett mocsárrét, háttérben a zselici dombok
42
Puhafás pionír és jellegtelen erdők (RB)
IV.10. sz. ábra Jellegtelen puhafás erdő
Őshonos fafajok által alkotott kisebb erdők és facsoportok, melyek bolygatott termőhelyi körülmények között alakulnak ki. Jellemző alkotói fűz (Salix) és nyár (Populus) fajok, valamint a mézgás éger (Alnus glutinosa). A cserje- és gyepszint faji összetétele különböző, az igényesebb erdei fajok hiányoznak, gyakoriak a zavarástűrő fajok. Tömeges a gyepszintben a csalán (Urtica dioica), a szeder (Rubus caesius). Gyakoriak és tömegesek az inváziós fajok, például a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a japánkeserűfű (Fallopia japonica).
43
IV.11. sz. ábra Virágzó japánkeserűfű (Fallopia japonica) a Hetesi-árok mentén
A fenti természetes és féltermészetes élőhelyek mellett, a tervezett beruházás közvetlen hatásterületének mintegy harmadán agrár élőhelyek találhatók. Ezek egy része intenzív szántóföldi kultúra (T1 és T2), másik részét korábbi szántó helyére telepített vetett gyepek (T5) alkotják.
44
IV.12. sz. ábra Vetett gyep
IV.5.1.3. A terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzése A tervezett beruházás hatásterülete védett természeti területet, Natura 2000 területet, védelemre tervezett természeti területet és ex lege védett lápot nem érint. A területen a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete szerinti közösségi jelentőségű növényfaj nem fordul elő. A terepbejárás során hazai jogszabályok alapján védett növényfaj sem került elő a területről. Teljességgel ugyan nem zárható ki védett növényfaj itteni előfordulása, de nagyobb egyedszámú jelentős populáció jelenléte nem valószínűsíthető.
IV.5.1.4. A terület természeti állapotának és funkcióinak változása a beruházás következtében A beruházással érintett természetes élőhelyek mind ártéri és mocsári élőhelyek. Természetes vízjárás esetén termőhelyük állandóan vagy időszakosan vízzel borított. Fajaik a változó vízálláshoz alkalmazkodtak, környezeti változásra érzékeny specialista fajok – a korábbi mesterséges beavatkozások eredményeként – már nincsenek a területen.
45
A tervezett árvízi szükségtározó vízzel való feltöltése az élővilág létfeltételei szempontjából jelentős zavarást jelent. A vízszint-emelkedés mértéke és üteme ugyanis várhatóan jelentősen eltér a természetes áradásoktól, ehhez a helyhez kötött és a csekély mozgásképességű fajok alkalmazkodni nem tudnak. Rövid ideig (néhány napig) tartó vízborítást a növényzet elvisel, de hosszabb idejű vízborítás esetén kedvező és kedvezőtlen folyamatok is beindulhatnak. Kedvező lehet esetleges új ártéri élőhelyek kialakulása, azonban nagyobb valószínűséggel degradációra, a természetességi állapot romlására lehet számítani. Az elöntési gyakoriság csak statisztikailag határozható meg, előfordulhatnak évtizedes elöntés nélküli állapotok, így bármely folyamat csak átmenetinek tekinthető.
IV.13. sz. ábra Inváziós fajok állománya (seprence- Stenactis annua, magas aranyvessző – Solidago gigantea)
A tervezett beruházás létesítményei, a gátak építése jelentős bolygatást jelent a területen. A földmunkák és egyéb bolygatások inváziós fajok további térhódításához vezethetnek. Jelenleg a közvetlen hatásterületen a következő inváziós fajok előfordulása került megállapításra: magas aranyvessző (Solidago gigantea), süntök (Echinocystis lobata), japánkeserűfű (Fallopia japonica), zöldjuhar (Acer negundo).
46
IV.14. sz. ábra Zöld juhar (Acer negundo)
A beruházás létesítésével kapcsolatban növénytelepítést nem terveznek. Amennyiben mégis sor kerülne növénytelepítésre, az csak a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal történhet. Újabb inváziós fajok területre juttatását egyértelműen tiltani kell.
47
IV.5.2. Zoológia IV.5.2.1. Természetes élővilág A tervezési terület a Pannon életföldrajzi régióhoz tartozik, amely csak a Kárpátmedencére jellemző. A Kapos mente faunája állatföldrajzi szempontból az Illyricum fauna tartományhoz tartozik. Az Illyricum hazai területe fauna-genetikailag szoros kapcsolatban áll a Pannonicummal, ezért a terület átmeneti jellegű. Így a legtöbb állatföldrajzi tanulmány a Praeillyricum faunakörzet nevet használja az Illyricum magyarországi részére, ami természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombságot foglalja magában. A faunatartomány és a faunakörzet határa jórészt a növényföldrajzi körzet határával azonos és a Zalai-dombvidéket kivéve a természetföldrajzi határok lefutását is követi. A tervezési területen szisztematikus faunisztikai vagy természetvédelmi vizsgálatokat csak szórványosan végeztek, ezért az állatvilágra vonatkoztatott ismereteink hiányosak. Így az állatvilág ismertetését élőhelyek szerint a természetvédelmi szempontból jelentősebb csoportok alapján körvonalazzuk. Vizes élőhelyek (folyóvizek) A kistérségben a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó folyóvizek déli és keleti irányba vezetik el vizüket. A vízi élőhelyeken rendszeresen előfordul a tízlábú rákok közül a kecskerák (Astacus leptodactylus) és a folyami rák (Astacus astacus). Vizek, vízpartok jellemző élőlényei a szitakötők, a terület alapfaunája közepesen gazdag, a hazai fauna több mint a fele védett. A védett fajok közül itt is él a feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus), a lápi acsa (Anaciaeschnia isoceles) és a pataki szitakötő (Orthetrum brunneum). Kiemelkedő természetvédelmi értékű, fokozottan védett faj a hegyi szitakötő (Cordulegaster heros) (Berki-patak). További értékes vízi élőhelyhez kötődő faj a vízifátyolka (Osmylus fulvicephalus) és ismert a fokozottan védett drávai tegzes (Platyphilax frauenfeldi) előfordulása a Kapos város feletti szakaszáról. A vizsgált szakaszon a Kapos jellemző őshonos halai: domolykó (Leuciscus cephalus), bodorka (Rutilus rutilus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythropthalmus). A védett halak közül csak a fenékjáró küllő (Gobio gobio) előfordulása bizonyított.
48
IV.15. sz. ábra A Kapos-meder a tervezett beruházás K-i részén
A kétéltűek lárvakorúkban vízben fejlődnek. Minden fajuk védett. A hatásterületen a leggyakoribb fajok a barna varangy (Bufo bufo), a zöld levelibéka (Hyla arborea), az erdei béka (Rana dalmatina) és a kecskebéka (Rana esculenta). A sötétszürke színű sárgahasú unka (Bombina variegata) hasán nagy sárga foltok díszlenek, a faj előfordulása a Zselic montán jellegét erősíti. Kis számban mocsári teknőst (Emys obicularis), vízisiklót (Natrix natrix) is megfigyelték már.
49
IV.16. sz. ábra Nádas, előtérben a süntök (Echinocystis lobata) virágzó állománya
A környékbeli halastavakon és a Kapos menti pangóvizes területeken előforduló vízimadarak közöl a gyakoribb fajok - tőkésréce (Anas platyrhynchos), barátréce (Aythya ferina) csoportjai - költési és vonulási időszakban is figyelhetők meg. A vízszegélyben fehér homlokpajzsú szárcsák (Fulica atra) és piroscsőrű vízityúkok (Gallinula chloropus) bujkálnak a vízi növényzetben. A parti nádas a nádi poszáták (Acrocephalus paludicola) és a nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus) énekétől hangos. Ritkábban egy-egy szürkegém (Ardea cinerea), kis kócsag (Egretta garzetta) is feltünik. Vízfolyások mentén többször észlelték a színpompás tollruhájú jégmadarat (Alcedo atthis). Kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel a vizes élőhelyekhez kötődő, fokozottan védett vidra (Lutra lutra).
50
Ligeterdők és rétek (higrofil élőhelyek) A higrofil szárazföldi élőhelyek elsősorban a vizes élőhelyek mentén a patakokat és a kiszélesedő völgytalpakat kísérik. A Kapost mentét valaha széles sávban szegélyezték ezek az élőhelyek, de a folyóvizek szabályozása után visszaszorultak, átalakultak, elgyomosodtak, de még így is jellemző módon színesítik a terület élővilágát és sok védett fajnak biztosítanak élőhelyet. Általában eltérő típusú élőhelyeket kötnek össze így az állatok szempontjából fontos terjedési útvonalak, ún. zöldfolyosók. A nedves réteken több védett nappali lepke faj is előfordul, közülük meg kell említeni a nagy tűzlepkét (Lycaena dispar). Szintén higrofil élőhelyeken élnek a röpképtelen futóbogarak, amelyeknek populációja általában rendkívül sérülékeny: pl. ragyás futrinka (Carabus cancellatus), változó futrinka (Carabus scheidleri), ligeti futrinka (Carabus nemoralis). A patak menti ligeterdőkben a gerinctelenek közül elsősorban az éger- és fűzfogyasztó fajok érdemelnek említést. A védett fajok közül itt él a tarka pihésszövő (Endromis versicolora), apáca púposszövő (Furcula bicuspis), nyírfa púposszövő (Pheosia gnoma), fűzhöz kötődik a hullámsávos araszoló (Rheumoptera undulata), kis színjátszó lepke (Apatura ilia). Öreg fűzekben fejlődik a fémzöld színezetű pézsmacincér (Aromia moschata).
IV.17. sz. ábra Ártéri legelő a Berki-patak mentén
51
Jelmagyarázat gátak időszakosan vízjárta terület biztonsági határvonala Natura 2000 területek Ökológiai hálózat területe
IV.18. sz. ábra Természetvédelmi helyszínrajz
52
Magaskórós társulásokhoz kötődően fordul elő tallós bagolylepke (Apamea syriaca tallosi), törpeszender (Proserpinus proserpina), montán faunajelleget tükröző aranybaglyok (Autographa jota), nagy aranybagoly (Diachrysia chryson), erősen nedves dél-dunántúli erdőkre jellemző erdei nádibagoly (Phragmatiphila nexa), c-betűs aranybagoly (Lamprotes c-aureum). A jellemző gerincesek közül gyakran találkozhatunk a vízi élőhelyeknél már említett legtöbb békafajjal. A fenti élőhelyet a madarak között az énekes madarak jellemzik, többségük védett. A pangóvizes terület szúnyogok kiváló tenyésző helye, ezért nyári időszakban a levegőben szinte mindig tucatjával csaponganak a füsti- (Hirundo rustica) és molnárfecskék (Delichon urbicum). Közepesen gyakori a fülemüle (Luscinia megarhynchos), az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus). Szintén ezeken a nedves réteken táplálkozik a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia). A széles völgyek, a kanyargós patakok, rétek mentén a réti-, berki és nádi tücsökmadár (Locustella naevia, Locustella fluviatilis, Locustella luscinioides) ütemes cirripelése tűnik fel. Magaskórók hegyén ülő feketefejű cigánycsaláncsúcs (Saxicola torquata) gyakran látható. Lelógó, vékony fűzfavesszőre függesztett művészi fészkében költ a függőcinege (Remiz peridulinus). Erre az élőhelyre jellemző ragadozó madarak közül a barna rétihéja (Circus aeruginorus) a település közelsége és az élőhelyek zavartsága miatt már eltűnt. Idős füzesek odvas fái védett denevérek tanyahelyei, korhadó farészükben védett cincérek fejlődhetnek. Üde erdők (gyertyános-tölgyesek) A dombvidékeken a higrofil erdők jellemző csoportját képezik a gyertyános-tölgyesek. Az idős gyertyános-tölgyes erdők állatvilága diverz, jellemző fajaik a tölgyfogyasztók és az ehhez kapcsolódó táplálékhálózat. Üde erdők aljnövényzetében odvas keltikén fejlődik a védett kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne). Az erdők szegélyén gyakori a védett kis fehérsávos lepke (Neptis sappho). Idős, korhadó fákban fejlődnek a virágbogarak (Potosia affinis, Potosia cuprea). Szintén korhadó tuskókban él a védett kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) és az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis). A talajszinten gyakori a védett bőrfutrinka (Carabus coriaceus) és az aranypettyes futrinka (Carabus hortensis), ez utóbbi ennek az élőhelynek a legjellemzőbb futóbogár faja. Fontos szerepet tölt be az erdők anyagforgalmában az erdei ganajtúró (Geotropes stercorosus) és a tavaszi ganéjtúró (Geotropes vernalis). Időszakos erdei pocsolyák környékén a leggyakoribb kétéltű faj az erdei béka (Rana dalmatina) és a sárgahasú unka (Bombina variegata). A tervezési területen a hüllők közül a fürge gyík (Lacerta agilis) és a törékeny gyík (Anguis fragilis) is előkerült.
53
A gerinces állatok között ezeket az élőhelyeket az erdei énekes madarak és a kistestű emlősállatok jellemzik. Az énekes madarak között a leggyakoribbak a cinegék: kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major). Elsősorban a idős erdőkre jellemző az örvös galamb (Columba palumbus) és a fekete harkály (Dryocopus major). Szintén ezeken az élőhelyeken fészkel a leggyakoribb ragadozó madarunk az egerészölyv (Buteo buteo). Az éjszakai ragadozó madarak közül a macskabagoly (Srtix aluco) a legelterjedtebb. Talajszinten élő rágcsálók (pl. a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis), védett ragadozója a hermelin (Mustela erminea aestiva) és a nyest (Martes foina). A területen vadászható fajok közül a róka (Canis vulpes), a vaddisznó (Sus scrofa) nem ritka, de a gímszarvas (Cervus elephus) és az őz (Capreolus capreolus) nyomai a nedves talajon mindenhol felfedezhető. IV.5.2.2. A terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzése 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1 A) számú melléklete szerint a Kapos mentén előforduló közösségi jelentőségű madárfajok: Egretta garzetta kis kócsag Alcedo atthis jégmadár Egretta alba nagy kócsag Dryocopus martius fekete harkály Ciconia ciconia fehér gólya Dendrocopos medius közép fakopáncs Caprimulgus europaeus lappantyú 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. B) számú melléklet szerint a Kapos mentén az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok: Tachybaptus ruficollis kis vöcsök Saxicola rubetra rozsdás csuk Podiceps cristatus búbos vöcsök Saxicola torquata cigánycsuk Phalacrocorax carbo kárókatona Turdus merula fekete rigó Ardea cinerea szürke gém Turdus pilaris fenyőrigó Anser anser nyári lúd Turdus philomelos énekes rigó Anas platyrhynchos tőkés réce Turdus iliacus szőlőrigó Accipiter gentilis héja Locustella naevia réti tücsökmadár Accipiter nisus karvaly Locustella fluviatilis berki tücsökmadár Buteo buteo egerészölyv Locustella luscinioides nádi tücsökmadár Buteo lagopus gatyás ölyv Acrocephalus palustris énekes nádiposzáta Falco tinnunculus vörös vércse Acrocephalus scirpaceus cserregő Coturnix coturnix fürj nádiposzáta Rallus aquaticus guvat Acrocephalus arundinaceus nádirigó Gallinula chloropus vízityúk Hippolais icterina kerti geze Fulica atra szárcsa Sylvia communis mezei poszáta Scolopax rusticola erdei szalonka Sylvia atricapilla barátposzáta Columba oenas kék galamb Phylloscopus sibilatrix sisegő füzike 54
Columba palumbus örvös galamb Streptopelia decaocto balkáni gerle Streptopelia turtur vadgerle Cuculus canorus kakukk Asio otus erdei fülesbagoly Upupa epops búbosbanka Jynx torquilla nyaktekercs Galerida cristata búbospacsirta Alauda arvensis mezei pacsirta Hirundo rustica füsti fecske Delichon urbica molnárfecske Anthus triviális erdei pityer Anthus pratensis réti pityer Motacilla alba barázdabillegető Bombycilla garrulus csonttollú Troglodytes troglodytes ökörszem Erithacus rubecula vörösbegy Luscinia megarhynchos fülemüle Phoenicurus phoenicurus kerti rozsdafarkú
Muscicapa striata szürke légykapó Aegithalos caudatus őszapó Parus caeruleus kék cinege Remiz pendulinus függőcinege Oriolus oriolus sárgarigó Corvus frugilegus vetési varjú Sturnus vulgáris seregély Fringilla coelebs erdei pinty Fringilla montifringilla fenyőpinty Serinus serinus csicsörke Carduelis carduelis tengelic Carduelis spinus csíz Carduelis cannabina kenderike Carduelis flammea zsezse Pyrrhula pyrrhula süvöltő Coccothraustes coccothraustes meggyvágó Emberiza citrinella citromsármány Miliaria calandra sordély
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. A) számú melléklete szerint a következő közösségi jelentőségű állatfajok ismertek a hatásterületről: Myotis blythii - hegyesorrú denevér Rhodeus sericeus amarus - szivárványos ökle Myotis dasycneme - tavi denevér Lucanus cervus - szarvasbogár Lutra lutra - vidra Lycaena dispar - nagy tűzlepke Emys orbicularis - mocsári teknős Maculinea teleius - vérfű-hangyaboglárka Unio crassus - tompa folyamkagyló Bombina variegata - sárgahasú unka
2. B) számú melléklet szerinti kiemelt jelentőségű közösségi állatfaj a hatásterületről jelenleg nem ismert. 5. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint nem tartozik a „Különleges madárvédelmi területek” közé. 6. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint nem „Különleges természetmegőrzési területnek” jelölt terület.
55
IV.6.
Kulturális örökségvédelem
A tervezett vésztározó területén folytatandó építkezésekhez kapcsolódó lehetséges földkitermelésnek a kulturális javak régészeti örökséget érintő hatásait vizsgáljuk. IV.6.1. Törvényi környezet A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – „örökségvédelmi törvény” 1997. évi CXL. törvény (különösen a 38-49.§) – „múzeumi törvény” 1996. évi LIII. törvény (kifejezetten a 23. és 28.§ – természetvédelmi törvény (táji értékként a halomsírok és a földvárak ex lege védelem alatt állnak) 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – a kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet – a szabálysértésekről 47/2001. (II. 27.) kormányrendelet – a múzeumokban folytatható kutatásokról 190/(X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Örökségvédelmi bírságról 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet – szakfelügyelet rendjéről 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet – szakemberek képzéséről 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról BTK vonatkozó paragrafusai (157, 216/b, 316, 324, 325. §) – örökségi értékek kárára elkövetett veszélyeztetés, rongálás, megsemmisítés Általánosságban a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket az alábbi három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek
56
1. Védett régészeti területek esetében [2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont]: bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. Régészeti védelmet (fokozott és kiemelt védési besorolásban) bárki kezdeményezhet a KÖH területileg illetékes regionális irodájánál vagy a Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságán. A védési eljárást a Hivatal folytatja le, a védelem kimondásáról a NKÖM dönt miniszteri rendelet formájában. 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezést, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – lehetőleg el kell kerülni. (A régészeti örökség elemeit eredeti helyükön, és eredeti összefüggésükben kell megőrizni.) Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §
57
A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ilyen területeken a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden, talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §, 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni.
58
A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, a beruházót és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá tartozik). 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik a már ismert lelőhelyekre, valamint a bármely nagyobb felületet érintő beruházásokra egyaránt. A lelőhely ismertségétől függetlenül, az 1 hektárnál nagyobb engedélyezési eljárás alá vont földterületek esetében, illetve ha a tervezett építmény szintterülete 500 m2-nél nagyobb, az előírt örökségvédelmi hatástanulmányok elkészíttetése kötelező. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet A Kulturális örökségvédelmi Szakszolgálat megalakításáról és feladatairól IV.6.2. Vizsgálat (értékfelmérés) IV.6.2.1. Régészeti örökség A tervezett létesítmény Kaposvár megyei jogú város, valamint Kaposújlak és Kaposmérő községek külterületén, a 611-es úttól délre elterülő, lényegében a Kapos folyó egykori árterületén fekvő területeket érinti.
59
A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattára, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nyilvántartása szerint a szóban forgó területet közvetlenül egy regisztrált régészeti lelőhely érinti. KÖH nyilvántartási szám: 40037, elnevezése: „Kaposvár-Somogyszobi vasút D-i oldalán”, régészeti jelenség: Telep általában, őskor, kelta, középkor. A terület környezetében ismert lelőhelyeket a IV.12. sz. táblázat tartalmazza IV.12. sz. táblázat A vésztározó környezetében ismert lelőhelyek
Azonosító
lelőhely sorszáma
lelőhely elnevezése
jelenség
33276 Kaposújlak 1.
Kaposvár-61-es elkerülő út lelőhely
Település általában, lengyeli kultúra, badeni 29. kultúra, Somogyvár-Vinkovci-kultúra, urnasíros kultúra, népvándorlás kor késő középkor
45351 Kaposújlak 5
Hermán-dűlő II.
Telepnyom (felszíni), őskor, Árpád-kor
45353 Kaposújlak 7
Kutyafutta
Telepnyom (felszíni), őskor, Árpád-kor
45354 Kaposújlak 8
Hermán-dűlő IV.
52408 Kaposújlak 10
Szarka-vár
Telepnyom (felszíni), Somogyvár-Vinkovcikultúra, kisapostagi kultúra, dunántúli mészbetétes kerámia, Árpád-kor Telepnyom (felszíni), bronzkor-középső bronzkor, vár általában, középkor,
39994 Kaposvár 42
Kecelhegy (Feljáró)
40028 Kaposvár 59
Városi Kertészet
40034 Kaposvár 60 40037 Kaposvár 61
Telep általában, lengyeli kultúra
Telep általában, dunántúli vonaldíszes kerámia, kisapostagi kultúra, badeni kultúra, Somogyvár-Vinkovci-kultúra, vaskor-kora vaskor, Árpád-kor, késő középkor. Temető: kora Árpád-kor (11. század eleje) Mátyás király utca Telepnyom (felszíni), bronzkor, római kor, 24. középkor. KaposvárTelep általában, őskor, kelta, középkor. Somogyszobi vasút D-i oldalán
40041 Kaposvár 62
Tókaj erdőtől K-re
Telepnyom (felszíni), őskor
40054 Kaposvár 65
Cseri-hegy
Temető, késő avar kor
43560 Kaposvár 142
Tsz-kertészet
Telepnyom (felszíni), Árpád-kor
60
43565 Kaposvár 143
Kecel-hegy
Temető, avar kor
43566 Kaposvár 144
Bozsó-kerti dűlő
Telepnyom (felszíni), őskor, Árpád-kor
43568 Kaposvár 145
Bozsó-kerti dűlő II.
Telepnyom (felszíni), rézkor, mészbetétes kerámia, Árpád-kor
dunántúli
IV.6.2.2. Védettségek Régészetileg védett területek: A tervezési területen és közvetlen közelében kiemelten (minisztériumi határozattal) védett régészeti lelőhely nem található.
61
IV.19. sz. ábra A vésztározó közelében regisztrált lelőhelyek
62
IV.6.2.3. Az örökség értékeinek elemzése, állapotfelmérés A nyilvántartott, ismert régészeti lelőhely és környezete: A tervezési területen, illetve közelében lévő lelőhelyekre az előzőekben már utaltunk. Régészeti érdekeltségű terület: Ide kell sorolni minden, az egykori és mai vízfolyások, árkok mentén fekvő, emberi megtelepedésre alkalmas enyhe lejtésű domboldalak, vizenyős környezetből kiemelkedő, vagy egyébként természetes védelmet nyújtó magaslatok területét. Ebből a megfontolásból a teljes tervezési terület régészeti érdekeltségű területnek minősíthető. Régészeti érdekeltségű területek még a tervezési területen kívül eső, de azzal meglehetős közelségben található lelőhelyek környezete. IV.6.2.4. Változtatási szándékok A vizsgálatban szereplő területen az említett művelési ágakat alapvetően nem kívánják megváltoztatni, a terület felhasználására csak rendkívüli árvízhelyzetekben kerül sor. A tározó bizonyos szakaszain viszont töltések épülnek. IV.6.2.5. Hatáselemzés és javaslatok A tervezési terület közvetlen közelében egy régészeti lelőhely található. Ennek a már idézett törvényi hely alapján (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) alapvetően az elkerülésére kell törekedni, mivel az építkezésekkel járó földmunka megsemmisíti a régészeti örökség elemeit és eredeti összefüggéseit. Amennyiben ez nem lehetséges, a beruházás megkezdése előtt fel kell tárni a lelőhely azon részeit, amelyeket az építkezések földmunkái veszélyeztetnének, illetve próbafeltárást kell végezni a lelőhely fedettségének, pontos kiterjedésének megállapítására. A vésztározóval érintett területeken a végleges tervek elkészítése előtt terepbejárással fel kell deríteni a jelenleg nem bejárható mezőgazdasági művelésű területeket, az esetleges régészeti lelőhely kiderítése miatt. Ugyancsak terepbejárást kell végezni azokon a területeken, amelyek a gátépítés anyagnyerőhelyeiként kerülnek tervezés alá. Amennyiben a fenti területeken a terepbejárás alkalmával régészeti lelőhelyek kerülnek elő, azok esetében a már fent idézett törvényi hely alapján kell eljárni. A beruházás során a fentieken kívül általánosságban a 2001. évi LXIV. törvény, valamint a 4/2003 (II. 20), a 16/2001 (X. 18.) NKÖM és az egyéb kapcsolódó rendeletek vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni. Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a
63
munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
IV.7.
Tájvédelem
A tájban bekövetkező változásokat a láthatósági szempontok figyelembe vételével tudjuk értékelni. A tájképet a domborzati adottságok (reliefenergia, felszínmozgalmasság, lejtőenergia), a tájképi elemek a növényzet jellege, kiterjedése, borítottság (biológiai aktivitás), a tájhasználati módok, művelési ágak egymásmellettisége (szegélyhatások, változatosság) határozzák meg. A beruházás a Kapos mentén a Nyugat-Külső-Somogy és az Észak-Zselic kistájak határvidékét érintik. A beruházással érintett hatásterület mindkét kistájára kiterjed, mivel a két tájegység határvonala épp a Kapos-völgyben található. A két kistájat tájképileg eltérő felszínmorfológiai formák jellemzik. A hatásterülten az Észak-Zselic északra nyúló vonulatai meredeken szakadnak le a NY-K-i irányú, hosszanti kiterjedésű Kapos alluviális síkjára. A relatív szintkülönbség a 40-50 métert is eléri (Kecelhegy, Szarkavár). Az észak felé kiugró keskeny meredek dombokat vízfolyások által mélyített eróziós völgyek határolják, amelyeknek völgytalpuk a Kapos szomszédságában kiszélesedett, legnagyobb közöttük a Berki-patak völgye. A hegyhátak természetes növénytakaróját az idők folyamán szinte teljesen átalakította az emberi tevékenység, Kaposvár közelsége miatt kertvárosi tájkép jellemző (Kecel-hegy). A várostól távolabbi vonulatok tetőrégiója csak részben beépített (Szarkavár) vagy mezőgazdaságilag művelt szántóterületként hasznosítják. Természetközeli fás szegélyek a meredek oldalakon és a vízfolyókat galériaszerűen kísérő völgyekben maradtak meg. A területen a biológiai aktivitás az emberi tevékenység termeléshez igazodó ütemét követi a mezőgazdasági területeken. A megmaradt természetközeli foltokban az évszakokhoz igazodik. A Kapos mente és a Berki-patak torkolati szakasza alluviális sík területen fekszik. Mivel mindkét vízfolyást szabályozták lefutásuk egyenes vonalú. A tökéletes sík felszínt csak a folyó meder 1-2 méteres szintkülönbségei szakítják meg. A valaha középszakasz jellegű Kapos folyó jellegzetes morfológiai jegyeit pl. pleisztocén és holocén kori tereplépcsők, elhagyott medrek, túlfejlődött kanyarulatok stb. az antropogén beavatkozás (folyószabályozások, új meder kialakítás stb.) teljesen eltüntette. A hatásterületen kb. 5050%-ban hasznosítják szántóföldi és gyepművelésben. Ez utóbbi az elmúlt években az állattartás visszaszorulása miatt beerdősülés fázisában van. A Kapos menti területeken az öntéstalajon kialakult jó termőföldeken és legelőkön partmenti ligetekben a biológiai aktivitás magas. A sok vonalas lefutású tájalkotóelem miatt a szegélyhatás erős. 64
Nyugat-Külső-Somogy déli része a Kapos folyó alluviális sík területéből enyhén emelkedő, szintén patakok által felszabdalt dombsorozattal határolódik el. A 10-20 méteres szintkülönbségek és a lösz alapkőzeten kialakult termékeny talaj különösen kedvezett az emberi tevékenységnek, ezért a területet 80-85%-ban hasznosítják belterületként vagy nagyüzemi mezőgazdasági táblákként. A természetes növénytakaró csak a kisvízhozamú patakok mentén maradt meg ligetszerűen. A területen a biológiai aktivitás az emberi tevékenység által szabályozott a mezőgazdasági termelési igények szerint alakul. Egyedi táji érték a hatásterületen nem található. A tájalkotó elemek állapota, a tájhoz fűződő vizuális, kulturális és tudományos értékével áll összefüggésben, vagyis mennyire találjuk épnek vagy sérültnek a tájat ökológiai szempontból. Tájvédelmi szempontból a tevékenység hatását a biológiai aktivitás (borítottság) változása, befolyásolás és a látványváltozás fejezik ki a legjobban. A biológiai aktivitás mértéke a biológiailag inaktív felületek arányával fejezhető ki. A tervezett vésztározó kialakításával a tevékenység következtében a területen nem fog olyan mértékű talajvízszint átrendeződés bekövetkezni, amelynek nyomán a vegetáció típusa drasztikusan megváltozna mivel a tározó használata csak időleges és a havária megelőzését szolgálja. Legjelentősebb látványváltozásra a beruházás fázisában a gátépítés (néhány méter) és ennek területen növő fák kivágásánál lehet számítani. A gát környékén a partvonal szabályozás pedig a part részleges átalakulásával jár. A szabályozott szakaszokon a növényzet teljes eltávolításával ideiglenesen biológiailag inaktív felületek jönnek létre. Jelentős hatást válthatnak ki a patakmederbe épített műtárgyak, amelyek a természetes élőhelyek átalakulását eredményezhetik és gyomosodást idézhetnek elő. A befolyásolás azt fejezi ki, hogy a tevékenység a vele határos területekre hogyan hat. A befolyásolás mértéke érintett felület terhelhetőségétől függ. A tervezett beruházások jelentős tájképi változást nem okoznak, mivel új meder nem kerül kialakításra. A beruházással alapvetően a víz által befolyásolt biológiai aktivitás és a területen történetileg kialakult művelési ágak aránya nem fog változni. E miatt a tájképi szempontból jelentősnek ítélhető szegélyek - egy olyan sík területen, mint a Kapos mente – nem változnak. A beruházás során a gátépítés jelentős látványváltozást nem okoz. Összességében megállapítható, hogy a megvalósítás, működtetés során csak lokális látványváltozásra lehet számítani. A tájképi változás a működés során csekélynek minősíthető. Mindezek alapján a beruházás tájvédelmi szempontból - a természetvédelmi korlátozások figyelembe vételével - megvalósítható. Részletes elemzést a 10. sz. melléklet tartalmaz.
65
IV.8.
Települési környezet
A beruházás akkor valósítható meg, ha a településfejlesztési tervben is biztosítják ennek lehetőségét. Ebben egyes területek funkció változtatása szükséges. A települési környezetben a vésztározó az árvízi biztonság növelésével nyilvánvalóan kedvező hatású. IV.9.
Hulladékok
A tevékenység során kommunális hulladék és veszélyes hulladék keletkezik. Kommunális (nem veszélyes) hulladék A kommunális hulladék várható mennyisége a dolgozói létszám alapján: EWC 200399 közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék: 2-5 m3/6 hónap A hulladék gyűjtése szabványos edényzetben, szállítása a szervezett szemétszállítás keretében történik. Veszélyes hulladék A berendezések, gépek karbantartása, üzemeltetése során keletkezik olajos rongy hulladék, a hat hónap időtartamú építési munka alatt kb. 10 kg. EWC 150202 olajos textília 10 kg/ 6 hónap Gyűjtése a szociális konténerben kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen acélhordóban történik. Ártalmatlanítása: erre jogosult vállalkozónak a munka befejeztekor átadják.
66
IV.10. Zajvédelem IV.10.1. Szabályozási összefoglaló A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) rendelet 2. mellékletének előírásai szerint kell érvényesíteni. A határértékek függenek a védendő terület szabályozási besorolásától és az építkezés, ill. annak zajos fázisainak időtartamától. A kialakítandó vésztározó munkálatai két lakott résszel kerülnek olyan közelségbe, hogy azoknál szükséges a zaj ellenőrzése: Kaposvár Ny-i (szélső) része és Kaposújlak ÉNy-i része; az előbbit a tároló K-i részén emelendő gát mintegy 30 m-re megközelíti (ezt Kaposvár szabályozási tervéről olvastuk le), az utóbbitól a munkák azonban csak 280 m körüli távolságra vannak. Mindkét rész családi házakkal beépített lakóterület, mindkettő a határértékrendelet „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriájába sorolandó. Itt az építési zajra vonatkozó határértékek: – egy hónapnál rövidebb építési szakasz esetén: nappal (06-22 h):65 dB; éjszaka (22-06 h):50 dB – egy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb építési szakasz esetén: nappal:60 dB; éjszaka:45 dB A tervezett tározó összes tervezett építési időtartama egy fél év, tehát nem halad túl a rendeletben rögzített leghosszabb, egy éven túli időszakra (amelyhez az előzőknél szigorúbb határértékek tartoznak). A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) bizonyos eljárásokban, ill. az ezt követő hatósági eljárásokban előírja (közvetlen zaj-) hatásterület kijelölését, a következők szerint: 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,
67
e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.” A rendelet 2. §-ának (l) bekezdése szerint „háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”; azaz jelen esetben elvben az egyéb üzemi zajok alkotják a háttérterhelést, az érintett területeken lévő egyéb (forgalmi, természeti) zajok nem. Az érintett területeken egyéb üzemi zaj előfordul, de a mérhetőség küszöbét nem éri el (a házaknál esetenként észlelhető a nagy mezőgazdasági telephelyen belüli járműmozgások hangja, de az egyéb, főként forgalmi zajoktól méréssel nem különíthető el). E helyzetben – a kialakult szakmai és hatósági gyakorlat szerint – a hatásterület kijelölésében az általános, minden összetevőt megjelenítő háttérzajt (-terhelést) az LA95-zajparaméter formájában kell reprezentatív módon felmérni. Közvetett hatásterület kijelölésére a következők a szabályok: 7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.
IV.10.2. Az építkezés összefoglalóval
rövid,
akusztikai
szempontú
leírása,
módszertani
A tározó kialakításához annak határain belül egy anyagnyerő-hely és öt gátszakasz, azaz építési munkaterület szükséges. Az anyagnyerő-helyen egy kanalas kotró és egy homlokrakodó dolgozik, az elszállításhoz pedig kettő-három nehéz, 16 (esetleg 20) tonnás, billenőplatós teherautó szükséges (az aktuális építési terület távolságától függően kell kevesebb vagy több jármű). Az építési helyszíneken egy kanalas kotró, egy tolólapos kotró és egy juhlábhenger dolgozik. A tervek szerint egyszerre egy helyen fog csak munka folyni, de ha esetleg csúszás keletkezik, párhuzamosan fognak két helyszínen dolgozni. Az egy helyen működő gépek száma azonban ekkor sem lesz az előzőnél nagyobb. A földmunkagépek korszerű, a nagyobb teljesítmény-tartományba tartozó, jelenleg még nem ismert típusú gépek. A juhlábhenger a szokásosan alkalmazott közepes, vagy annál kissé nagyobb méretű gép (ebben a géptípusban viszonylag kicsi a teljesítmény-szórás). A gépeknek a nappali nyolcórányi megítélési időn belüli munkaidejét és a különféle műveletek időtartamát, egyidejűségét a beruházó becsülte meg; ezeket az adatokat a zajszámítási táblázatok tartalmazzák. Munkák csak a nappali időszakban lesznek (akkor
68
ugyan 12 órányi munkaidőben, de ez a nyolcórányi megítélési időre meghatározandó zajszintek szempontjából érdektelen). Az építési helyszínt áttekintő és részletesebb (a fő műveletek területi lehatárolásával) és a kritikus vizsgálati helyeket a IV.20., IV.21. és IV.22. sz. ábrákon mutatjuk be. IV.10.3. Módszertani összefoglaló IV.10.3.1. A hatásterület kijelölését megalapozó háttérzaj-mérések A tervezett létesítmény üzemi zaja által érintett lakóterület három karakterisztikus pontjában (IV.20., IV.21. és IV.22. sz. ábrák), az éjszakai időszak csendesebb (az észlelhetőség szem-pontjából legfontosabb) részét lefedve, minden pontban legalább kétszeri mintavétellel felmértük az általános háttérzajt. A háttérzaj-mérések az MSZ 18150-1:1998 jelű magyar szabvány (A környezeti zaj vizsgálata és értékelése) általános előírásai és az e feladatra alkalmazandó M3. sz. melléklet szerint, az LA95-szint (és az LAeq) meghatározásával történtek. Ez a jellemző a zaj statisztikai eloszlásából határozható meg, és azt a szintet jelenti, amelyet a kapott, A-súlyozású (effektív értéket megjelenítő) minták 95 %-a meghaladja. Ez a szint közel van az időben változó háttérzaj jellemző minimumértékeihez, tekinthető az adott napszak (kültéri) észlelhetőségi küszöbének, ezért indokolt alkalmazása a hatásterület kijelölése során. A műszeres vizsgálatok eszközei: SVAN 959 típusú precíziós hang- és rezgéselemző (gy. sz.: 11210) hitelesítési száma: H242738; érvényessége: 2009. november 11. SVAN SV 30 típusú akusztikus kalibrátor (1000 Hz, gy. sz.: 2525) EUROPA SUPPLIES EA-3000 szélsebesség-mérő (gy. sz.: V14/09/2004) Az analizátor általános pontossága megfelel az I. osztályú kritériumoknak. A kalibrálás a mérések előtt és után előírásosan megtörtént. A mérések idején a szabványos meteorológiai feltételek teljesültek, sem csapadék, sem szél nem volt.
Az építési zaj számítása Az építési zaj kiinduló-adatai hasonló műveletek (és nagyságú gépek) kiterjedt méréseiből származnak. A hatásterület meghatározásához szükséges távolságot és a védett helyeken fellépő zajt – az utóbbit a lehetséges legközelebbi területeken (építési helyszíneken) végzett munkák (munkanemek) alapján –, azonos terjedési modellel, a többletcsillapítások minimumával számítjuk. A IV.15., IV.16. és IV.17. sz. táblázatokban a felhasználandó adat a távolság (az isophon-görbe sugara), amelynél az építési zaj azonos lesz a hatásterületi
69
kritériummal. Az egyetlen, a hatásterülettel fedésben lévő résznél, a Kaposvár Ny-i részén lévő gát közelében a legközelebbi lakóháznál felvett szabványos vizsgálati pontban pedig a műveletek távolságával határozzuk meg az ott kialakuló, a határértékkel összevethető zajt. Az alap- és a származtatott adatokat a zajszámítási táblázatok tartalmazzák (és ezekben megadjuk a műveletekhez tartozó munkanapokat is). A geometriai terjedési csillapítást (a hangenergiának a távolsággal növekvő felületen való eloszlása) mellett többletként jelentkező levegő- és talaj-csillapítást az MSZ 15036:2002. jelű magyar szabvány (Hangterjedés a szabadban) szerint számítjuk. A talaj terjedési hatását a zajszámítási táblázatok a szabvány 6.3. pontja szerint, felülbecsült terjedési magasságok és a távolságok helyettesítésével jelenítik meg. A levegő elnyelésében – kiterjedt mérések alapján a különféle munkanemekre meghatározott mély-, közepes és magastónusú, tipikus spektrumokra – meghatároztuk az A-súlyozású zajokhoz tartozó csillapítás normált értékeit (amelyeknek a távolsággal való szorzata adja a levegő többletcsillapítását). A növényzet csillapítását itt nem vesszük számításba; ez a zaj felső becslését szolgálja. IV.10.4. A vizsgálati eredmények IV.10.4.1. A háttérzaj és a hatásterületi kritérium A hatásterület lehatárolásához 2009. szeptember 24-én, 9 és 15 óra között reprezentatív módon, többszöri mintavétellel felmértük a háttérzajt, Kaposvárnak és Kaposújlaknak az építési területhez legközelebbi lakóházainál (Kaposvárott a Kecelhegyalja utca szélső, Ny-i fekvésű házainál, Kaposújlakon a Kossuth utca É-i beépített részének D felé eső házainál). (A háttérzaj-mérés során kisebb kiterjedésben mozogni kellett a helyi kutyák miatt (ezért nem nevezhető meg pontosan házszám), mert a mérést végzőnek „szóló” kutyaugatást nyilvánvalóan nem lehet az általános háttérzaj részének tekinteni.) Mindkét vizsgálati helyen biztonsággal 50 dB alatti, az építési zajra vonatkozó határértéknél több, mint 10 dB-lel kisebb háttérzaj (Kaposvárott 43-44 dB, Kaposújlakon 45-46 dB) volt tapasztalható. E helyzetben a hatásterületi kritérium (amely kijelöli a hatásterület határát) az építési zajra vonatkozó terhelési határértéknél 10 dB-lel kisebb érték, azaz 50 dB.
70
IV.20. sz. ábra Kaposújlak zajjal érintett része és a hatásterületek
71
IV.21. sz. ábra Kaposvár zajjal érintett része és a hatásterületek
72
IV.22. sz. ábra Kaposvárnak a hatásterülettel fedésbe került része
73
IV.13. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részén lévő gátnak a házakhoz közeli szakaszán keltett zajok a legnagyobb zajnak kitett lakóház (kritikus) vizsgálati helyén* munkanem/gép
Lp ref., dB
dref, m
taktív, h
hzajforr., m
hterj., m
távolság, m
spektrum
Atáv., dB
Alev., dB
Atalaj., dB
Aeredő, dB
zajösszetevő, dB
a
kanalas kotró
60,0
40
6,0
3,0
2,8
30
közepes
-2,5
0,2
0,0
-2,3
62,0
b
tolólapos kotró
60,0
40
5,0
3,0
2,8
30
közepes
-2,5
0,2
0,0
-2,3
61,2
c
juhlábhenger
57,0
40
6,0
3,0
2,8
30
közepes
-2,5
0,2
0,0
-2,3
59,1
d
anyagszállító teherautó
58,0
40
1,0
3,0
2,8
50
közepes
1,9
0,3
2,3
4,5
45,5
lehetséges egyidjűségek és eredő zajok (nappal) a+d
a legközelebb végzett munka időtartama: 5 munkanap
eredő zaj, dB:
62,1
a+b+d
a legközelebb végzett munka időtartama: 3 munkanap
eredő zaj, dB:
64,7
b+c
a legközelebb végzett munka időtartama: 5 munkanap
eredő zaj, dB:
63,3
c
a legközelebb végzett munka időtartama: 2 munkanap
eredő zaj, dB:
59,1
*: Lásd a kaposvári helyszínrajzi lapon és a kiemelt részleten! A vizsgálati hely észelési magassága: 2,5 m (földszintszint, reális homlokzati reflexió feltételezésével´) a, b: egy-egy nagy teljesítményű munkagép c: tipikus juhlábhenger, vibrációs üzemmódban
d: 16 tonnás teherautó
IV.14. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részén lévő gátnak a házaktól távolabbi szakaszán keltett zajok a legnagyobb zajnak kitett lakóház (kritikus) vizsgálati helyén* munkanem/gép
Lp ref., dB
dref, m
taktív, h
hzajforr., m
hterj., m
távolság, Atáv., spektrum m dB
Alev., dB
Atalaj., dB
Aeredő, dB
zajösszetevő, dB
a
kanalas kotró
60,0
40
6,0
3,0
2,8
75
közepes
5,5
0,6
3,3
9,3
50,4
b
tolólapos kotró
60,0
40
5,0
3,0
2,8
75
közepes
5,5
0,6
3,3
9,3
49,6
c
juhlábhenger
57,0
40
6,0
3,0
2,8
75
közepes
5,5
0,4
3,3
9,1
47,6
d
anyagszállító teherautó
58,0
40
1,0
3,0
2,8
50
közepes
1,9
0,3
2,3
4,5
45,5
lehetséges egyidjűségek és eredő zajok (nappal) a
a távolabb végzett munka időtartama: 15 munkanap
eredő zaj, dB:
51,6
a+b
a távolabb végzett munka időtartama: 10 munkanap
eredő zaj, dB:
53,8
b+c
a távolabb végzett munka időtartama: 15 munkanap
eredő zaj, dB:
51,8
c
a távolabb végzett munka időtartama: 7 munkanap
eredő zaj, dB:
47,6
*: Lásd a kaposvári helyszínrajzi lapon és a kiemelt részleten! A vizsgálati hely észelési magassága: 2,5 m (földszintszint, reális homlokzati reflexió feltételezésével´) a, b: egy-egy nagy teljesítményű munkagép c: tipikus juhlábhenger, vibrációs üzemmódban
74
d: 16 tonnás teherautó
IV.10.4.2. A hatásterület A metodikai részben leírtak és az előzőkben ismertetett hatásterületi kritérium alapján történő számítások eredményeit a IV.15., IV.16. és IV.17. sz. táblázatok tartalmazzák. Az isophon-görbe-sugarakkal megrajzolt hatásterületi határokat, ill. Kaposvár Ny-i részén, a Kecel-hegyalja utca Ny-i részének lakótelkeivel alkotott metszetet a IV.20., IV.21. és IV.22. sz. ábrák mutatják be. Kaposújlaknál és Kaposvár más részein az egyes munkaterületek zaj-hatásterületei nem kerülnek fedésbe sem kialakult, sem rendezési tervben kijelölt védett (lakó-) területekkel. Tekintettel arra, hogy a gátépítés anyagforgalma a vésztározó területén belül marad, a gépek és szállítóeszközök mozgása közúton csak az építkezés kezdeti és záró időszakában (fel- és levonulás) szükséges. Az ezzel– az éves, átlagos napi forgalom mellett – megjelenő forgalmi és zajtöbblet abszolút jelentéktelen, közvetett hatásterület nem keletkezik. IV.10.4.3. A konkrét helyen fellépő, várható legnagyobb építési zaj A Kaposvári Kecelhegyalja utca szélső házának szabványos vizsgálati helyén (e részt áttekinthetően a IV.22. sz. ábrán mutatjuk be), a tározó-terület K-i részén kialakítandó gátnak a lakóházakhoz legközelebbi szakaszán végzett munkálatok miatt fellépő építési zaj számítási adatait a IV.13. sz. táblázat foglalja össze. Itt az anyagnyerő-helyről származó zaj a közeli munkák zajához képest abszolút elhanyagolható (ezt a IV.15. sz. táblázat igazolja, amely a jóval kisebb távolságra is sokkal kisebb eredő zajt ad), e műveletek ezért nem szerepelnek a számítási sorokban. A legfeljebb 15 munkanapnyi idő alatt keltett zaj az 5965 dB tartományban van; ez megfelel az egy hónapnál rövidebb szakaszra vonatkozó határértéknek (65 dB). A gátnak a házaktól távolabbi részein végzett munkák zajának hasonló számítási adatait a IV.14. sz. táblázat foglalja össze. A zaj ekkor nem haladja meg az 55 dB-t, az összes idő pedig 45-47 munkanap. Ez is megfelel a szigorúbb határértéknek (60 dB). A Kaposújlakhoz legközelebb eső munkaterület súlyozott távolsága a legközelebbi védett épületektől 180 m; ez sokkal nagyobb, mint a hatásterület kiterjedése, a zaj tehát bizonyosan messze a nappali határérték alatt marad. IV.10.4.3.1.
Összefoglalás
Az elvégzett akusztikai modellezés adatai azt mutatják, hogy a kaposvári árvédelmi vésztározó kialakításának munkálataival keltett zaj közvetlen hatásterülete védett területtel egyedül Kaposvár Ny-i részén, a Kecelhegyalja utca néhány telkével kerül fedésbe. Az építési területhez legközelebb eső lakóházaknál az építési zajra előírt határértékek az építési folyamat legzajosabb, rövid időszakában és a kisebb zajú, hosszabb időszakban (természetesen a nappali időszakra korlátozott munkákkal) teljesülnek.
75
IV.15. sz. táblázat Az anyagnyerő munkaterületen keltett zajok a hatásterület meghatározásához munkanem/gép
Lp ref., dB
dref, m
taktív, h
hzajforr., m
hterj., m
távolság, spektrum m
Atáv., dB
Alev., dB
Atalaj., dB
Aeredő, dB
zajösszetevő, dB
a
kanalas kotró
60,0
40
6,0
3,0
2,8
110
közepes
8,8
0,9
3,8
13,5
46,3
b
homlokrakodó
60,0
40
5,0
3,0
2,8
110
közepes
8,8
0,9
3,8
13,5
45,5
c
anyagszállító teherautók
57,0
40
6,0
3,0
2,8
110
közepes
8,8
0,6
3,8
13,2
43,6
az egyidjűségekből következő legnagyobb építési zaj (nappal) a+b+c
eredő zaj, dB:
a munka időtartama: 130 munkanap
50,0
hatásterületi kritérium (LTH - 10 < LA95 < LTH), dB
50
a hatásterületi kritériumnak megfelelő isophon-görbe távolsága a munkaterülettől
110
*: Észelési magasság: 2,5 m (földszintszint), reális homlokzati reflexió feltételezésével a, b: egy-egy nagy teljesítményű munkagép c: tipikus juhlábhenger, vibrációs üzemmódban
d: 16 tonnás teherautó
IV.16. sz. táblázat A Kaposvár Ny-i részénél építendő gát munkálataival keltett zajok a hatásterület meghatározásához munkanem/gép
Lp ref., dB
dref, m
taktív, h
hzajforr., m
hterj., m
távolság, spektrum m
Atáv., dB
Alev., dB
Atalaj., dB
Aeredő, dB
zajösszetevő, dB
a
kanalas kotró
60,0
40
6,0
3,0
2,8
101
közepes
8,0
0,8
3,7
12,6
47,2
b
tolólapos kotró
60,0
40
5,0
3,0
2,8
101
közepes
8,0
0,8
3,7
12,6
46,4
c
juhlábhenger
57,0
40
6,0
3,0
2,8
101
közepes
8,0
0,5
3,7
12,3
44,5
d
anyagszállító teherautó
58,0
40
1,0
3,0
2,8
121
közepes
9,6
0,6
3,9
14,2
35,8
az egyidjűségekből következő legnagyobb építési zaj (nappal) a+b+d
a legközelebb végzett munka időtartama: 3 munkanap
eredő zaj, dB:
50,0
hatásterületi kritérium (LTH - 10 < LA95 < LTH), dB
50
a hatásterületi kritériumnak megfelelő isophon-görbe távolsága a munkaterülettől
101
*: Észelési magasság: 2,5 m (földszintszint), reális homlokzati reflexió feltételezésével a, b: egy-egy nagy teljesítményű munkagép c: tipikus juhlábhenger, vibrációs üzemmódban d: 16 tonnás teherautó
76
IV.17. sz. táblázat A középső és Kaposújlak közelében építendő gátak munkálataival keltett zajok a hatásterület meghatározásához munkanem/gép
Lp ref., dB
dref, m
taktív, h
hzajforr., m
hterj., m
távolság, spektrum m
Atáv., dB
Alev., dB
Atalaj., dB
Aeredő, dB
zajösszetevő, dB
a
kanalas kotró
60,0
40
6,0
3,0
2,8
100
közepes
8,0
0,8
3,7
12,5
47,3
b
tolólapos kotró
60,0
40
5,0
3,0
2,8
100
közepes
8,0
0,8
3,7
12,5
46,5
c
juhlábhenger
57,0
40
6,0
3,0
2,8
100
közepes
8,0
0,5
3,7
12,2
44,6
d
anyagszállító teherautó
58,0
40
1,0
3,0
2,8
140
közepes
10,9
0,7
4,0
15,7
34,3
az egyidjűségekből következő legnagyobb építési zaj (nappal) a+b
eredő zaj, dB:
a munka időtartama: 30 munkanap
50,0
hatásterületi kritérium (LTH - 10 < LA95 < LTH), dB
50
a hatásterületi kritériumnak megfelelő isophon-görbe távolsága a munkaterülettől
100
*: Észelési magasság: 2,5 m (földszintszint), reális homlokzati reflexió feltételezésével a, b: egy-egy nagy teljesítményű munkagép c: tipikus juhlábhenger, vibrációs üzemmódban d: 16 tonnás teherautó
77
MELLÉKLETEK
1. SZ. MELLÉKLET
1. sz. melléklet
Anyagnyerőhelyen végzett munkák szennyezőanyag kibocsátásának meghatározása Dízelmotorok emissziója (teljesítmény kW-ban) - ALAPADATOK
Nox N2O CH4 CO NMVOC PM NH3 FC Séghető
130-300 kW 7,18 0 35 0,35 0,05 3 1,3 1,1 0,002 0 002 254 0,05%
g/kWh
Jelmagyarázat:
Erőgépek őgépe emissziója e ss ója ((2 db) Teljesítmény (kW) Összetelj. 380
Átlagos munka (kWh) Leterheltség:
Üzemidő (óra/nap) 12
266 70%
NMVOC= PM= FC= Séghető=
illékony szerves vegyületek metán nélkül dízelkorom üzemanyag felhasználás üzemanyag éghető kéntartalma
A tevékenység y g átlagos g emissziója j g/h mg/s Nox 1909,88 531 N2O 93,10 26 CH4 13,30 4 CO 798 00 798,00 222 NMVOC 345,80 96 PM 292,60 81 NH3 0,53 0 FC 67564,00 18768 SO2 67 67,56 56 19
2. SZ. MELLÉKLET
2. sz. melléklet
A gátépítésen végzett munkák szennyezőanyag kibocsátásának meghatározása Dízelmotorok emissziója (teljesítmény kW-ban) - ALAPADATOK
Nox N2O CH4 CO NMVOC PM NH3 FC Séghető
130-300 kW 7,18 0,35 0,05 3 1,3 1,1 0,002 254 0,05%
g/kWh
Jelmagyarázat:
Erőgépek emissziója (3 db)
Össztelj.
Teljesítmény (kW) 560
Átlagos munka (kWh) Leterheltség:
Üzemidő (óra/nap) 12
392 70%
NMVOC= PM= FC= Séghető=
illékony szerves vegyületek metán nélkül dízelkorom üzemanyag felhasználás üzemanyag éghető kéntartalma
A tevékenység átlagos emissziója g/h mg/s Nox 2814,56 782 N2O 137,20 38 CH4 19,60 5 CO 1176,00 327 NMVOC 509,60 142 PM 431,20 120 NH3 0,78 0 FC 99568,00 27658 SO2 99,57 28
3. SZ. MELLÉKLET
3. sz. melléklet
"Egységnyi" úton közlekedő tehergépjárművek emissziójának meghatározása Fajlagos emissziós értékek:
tehergk mg/s 0,105 25 1,33 0,8 0,08
So2 CO NOx benzin korom Sebesség:
40000 m/h
Forgalmi adatok: útszakasz egységnyi
jármű/óra szgk 0
tgk 3
nox
benzin
korom
ab 0
Emissziós értékek
so2
co
szgk
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
tgk
8,51
2025,00
107,73
64,80
6,48
ab
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
össz.
8,51
2025,00
107,73
64,80
6,48
mg/h
0,00
0,56
0,03
0,02
0,00
mg/s
0,0506
0,0027
0,0016
0,0002
mg/s*m
seb:
11,1
0,0002
úthossz 300
idő (sec) 27
4. SZ. MELLÉKLET
Légszennyező anyagok koncentrációja az úttengelytől való távolság függvényében
4. sz. melléklet
25
20
Koncentráció, ug/m3
CO CHx
15 NOx korom SO2
10
5
0 0
10
20
30
40
50
60
Merőleges távolság ( m)
70
80
90
100
5. SZ. MELLÉKLET
5. sz. melléklet
adatok:
Vonalforrás szennyezésének meghatározása az úttengelytől mért távolság függvényében emisszió SO2 emisszió CO emisszió CH emisszió NOx emisszió korom szélsebesség forr.eff.magassá felez.idő.kém.áta felez.idő.nedv.ül felez.idő.száraz. szigma (z0) bezárt szög érdességi param szélprofil egy.kite
E1 E2 E3 E4 E5 u H T(A) T(N) T(SZ) alfa z0 p
0,002 0,0506 0,0016 0,0027 0,0002 3 0,35 43200 4300 18000 0,5 1,5708 1,2 0,282
mg/s*m mg/s*m mg/s*m (mint benzin) mg/s*m mg/s*m (mint PM10) m/s m nincs nincs nincs m rad ! m (6-os stabilitásnál)
d (m) szigma(z) szigma(z-vonal)
0 0,0000 0,5000
10 4,5826 4,6098
20 7,9730 7,9886
30 11,0233 11,0346
40 13,8718 13,8808
50 16,5790 16,5865
60 19,1788 19,1853
70 21,6925 21,6982
80 24,1347 24,1399
90 26,5162 26,5209
100 28,8449 28,8493
d (m) CO CHx NOx korom SO2
0 21,0645 0,6661 1,1240 0,0833 0,8326
10 2,9107 0,0920 0,1553 0,0115 0,1150
20 1,6828 0,0532 0,0898 0,0067 0,0664
30 1,2188 0,0385 0,0650 0,0048 0,0481
40 0,9691 0,0306 0,0517 0,0038 0,0382
50 0,8111 0,0256 0,0433 0,0032 0,0319
60 0,7013 0,0222 0,0374 0,0028 0,0276
70 0,6201 0,0196 0,0331 0,0025 0,0244
80 0,5574 0,0176 0,0297 0,0022 0,0219
90 0,5073 0,0160 0,0271 0,0020 0,0199
100 0,47 0,01 0,02 0,00 0,02
MSZ 21459/2-8 ; 3.3.1 alapján
c (ug/m3)
6. SZ. MELLÉKLET
6. sz. melléklet I. jelű munkaterületen végzett tevékenység légszennyező hatása
A munkaterület, mint felületi forrás szennyezése, nitrogén-oxidok szennyezőre, rövid átlagolási időtartamra adatok:
emisszió szélsebesség forr.eff.magasság stabilitási kategória szennyező neve koordináta felez.idő.kém.átal felez.idő.nedv.ülep felez.idő.száraz.ül érdességi paramét
E u H
z T(A) T(N) T(SZ) z0
Területi forrás szélessége Területi forrás magassága
MSZ 21457/4-80 2.2 fejezet
Korrigált szóródási együtthatók területi forrásra
y=
1. Kifejezés
(ug/m3)
m
m m m
20 0,282
X.= szigma (y)= szigma (z)=
1 0,5421 0,4181
25 7,4470 5,4727
50 13,0925 9,5217
75 18,2122 13,1645
100 23,0178 16,5663
125 27,6026 19,7995
150 32,0187 22,9042
175 36,2993 25,9062
200 40,4673 28,8229
225 44,5392 31,6669
250 48,5277 34,4480
275 52,4425 37,1737
300 56,2916 39,8499
325 60,0814 42,4815
X.= szigma (yt)= szigma (zt)=
1 81,3972 1,0199
25 81,7353 5,5512
50 82,4416 9,5671
75 83,4080 13,1974
100 84,5874 16,5924
125 85,9483 19,8213
150 87,4666 22,9231
175 89,1226 25,9229
200 90,9000 28,8379
225 92,7844 31,6806
250 94,7636 34,4606
275 96,8267 37,1853
300 98,9644 39,8607
325 350 375 400 425 450 475 500 101,1681 103,4304 105,7449 108,1056 110,5073 112,9455 115,4160 117,9152 42,4917 45,0824 47,6362 50,1560 52,6443 55,1034 57,5352 59,9415
150 100 50 0 50 100 150
1 136,63 350,94 618,08 746,42 618,08 350,94 136,63
25 51,75 131,88 231,19 278,75 231,19 131,88 51,75
50 32,63 81,85 142,11 170,80 142,11 81,85 32,63
75 24,68 60,60 103,88 124,33 103,88 60,60 24,68
100 20,37 48,80 82,42 98,15 82,42 48,80 20,37
125 17,69 41,23 68,50 81,13 68,50 41,23 17,69
150 15,87 35,93 58,66 69,07 58,66 35,93 15,87
175 14,56 31,98 51,28 60,02 51,28 31,98 14,56
200 13,57 28,91 45,51 52,95 45,51 28,91 13,57
225 12,79 26,43 40,86 47,25 40,86 26,43 12,79
250 12,16 24,38 37,02 42,55 37,02 24,38 12,16
275 11,63 22,65 33,79 38,61 33,79 22,65 11,63
300 11,18 21,16 31,02 35,25 31,02 21,16 11,18
X.=
MSZ 21459/1
Csapadékmentes időszakban!
mg/s m/s m
H/z0 p
feltétel szélprofil egy.kitev Szóródási együtthatók
1313 3 2 6 egyéb 1,5 nincs nincs nincs 0,1 350 2
325 10,78 19,85 28,63 32,35 28,63 19,85 10,78
350 63,8173 45,0728
350 10,42 18,69 26,54 29,83 26,54 18,69 10,42
375 67,5039 47,6271
375 10,10 17,66 24,70 27,62 24,70 17,66 10,10
400 71,1450 50,1473
400 9,80 16,73 23,06 25,66 23,06 16,73 9,80
425 74,7440 52,6361
425 9,52 15,88 21,59 23,92 21,59 15,88 9,52
450 78,3038 55,0956
450 9,26 15,11 20,27 22,36 20,27 15,11 9,26
475 81,8270 57,5277
475 9,01 14,40 19,08 20,96 19,08 14,40 9,01
500 85,3158 59,9342
500 8,77 13,75 18,00 19,69 18,00 13,75 8,77
7. SZ. MELLÉKLET
7. sz. melléklet A II., III., IV. és V. jelű munkaterületeken végzett tevékenység légszennyező hatása
A munkaterület, mint felületi forrás szennyezése, nitrogén-oxidok szennyezőre, rövid átlagolási időtartamra adatok:
emisszió szélsebesség forr.eff.magasság stabilitási kategória szennyező neve koordináta felez.idő.kém.átal felez.idő.nedv.ülep felez.idő.száraz.ül érdességi paramét
E u H
z T(A) T(N) T(SZ) z0
Területi forrás szélessége Területi forrás magassága
MSZ 21457/4-80 2.2 fejezet
Korrigált szóródási együtthatók területi forrásra
y=
1. Kifejezés
(ug/m3)
m
m m m
20 0,282
X.= szigma (y)= szigma (z)=
1 0,5421 0,4181
25 7,4470 5,4727
50 13,0925 9,5217
75 18,2122 13,1645
100 23,0178 16,5663
125 27,6026 19,7995
150 32,0187 22,9042
175 36,2993 25,9062
200 40,4673 28,8229
225 44,5392 31,6669
250 48,5277 34,4480
275 52,4425 37,1737
300 56,2916 39,8499
X.= szigma (yt)= szigma (zt)=
1 93,0248 1,0199
25 93,3209 5,5512
50 93,9401 9,5671
75 94,7893 13,1974
100 95,8287 16,5924
125 97,0321 19,8213
150 98,3795 22,9231
175 99,8547 25,9229
200 101,4442 28,8379
225 250 103,1362 104,9203 31,6806 34,4606
275 106,7874 37,1853
300 325 350 375 400 425 450 475 500 108,7293 110,7389 112,8095 114,9352 117,1108 119,3314 121,5928 123,8910 126,2225 39,8607 42,4917 45,0824 47,6362 50,1560 52,6443 55,1034 57,5352 59,9415
150 100 50 0 50 100 150
1 106,01 218,27 336,67 388,99 336,67 218,27 106,01
25 39,96 81,89 125,97 145,41 125,97 81,89 39,96
50 24,95 50,66 77,48 89,27 77,48 50,66 24,95
75 18,63 37,35 56,70 65,16 56,70 37,35 18,63
100 15,16 29,93 45,03 51,60 45,03 29,93 15,16
125 12,96 25,17 37,48 42,80 37,48 25,17 12,96
150 11,44 21,82 32,14 36,58 32,14 21,82 11,44
175 10,32 19,32 28,15 31,91 28,15 19,32 10,32
200 9,47 17,38 25,03 28,26 25,03 17,38 9,47
X.=
MSZ 21459/1
Csapadékmentes időszakban!
mg/s m/s m
H/z0 p
feltétel szélprofil egy.kitev Szóródási együtthatók
782 3 2 6 egyéb 1,5 nincs nincs nincs 0,1 400 2
225 8,79 15,82 22,51 25,32 22,51 15,82 8,79
250 8,24 14,53 20,43 22,89 20,43 14,53 8,24
275 7,77 13,45 18,68 20,85 18,68 13,45 7,77
300 7,38 12,52 17,19 19,11 17,19 12,52 7,38
325 60,0814 42,4815
325 7,03 11,71 15,90 17,60 15,90 11,71 7,03
350 63,8173 45,0728
350 6,73 11,00 14,77 16,29 14,77 11,00 6,73
375 67,5039 47,6271
375 6,46 10,37 13,77 15,13 13,77 10,37 6,46
400 71,1450 50,1473
400 6,21 9,80 12,88 14,11 12,88 9,80 6,21
425 74,7440 52,6361
425 5,99 9,29 12,08 13,19 12,08 9,29 5,99
450 78,3038 55,0956
450 5,78 8,82 11,37 12,37 11,37 8,82 5,78
475 81,8270 57,5277
475 5,59 8,40 10,72 11,63 10,72 8,40 5,59
500 85,3158 59,9342
500 5,41 8,01 10,13 10,96 10,13 8,01 5,41
8. SZ. MELLÉKLET
9. SZ. MELLÉKLET
10. SZ. MELLÉKLET
VÉSZTÁROZÁS A KAPOSON PROJEKT TÁJVIZSGÁLAT ÉS TÁJVÉDELMI SZAKVÉLEMÉNY
___________________________________________________________________ Készítette:
Böszörményi Krisztina okl. táj-és kertépítész vezető tervező TN: K-1-02-0031/2006 táj- és természetvédelmi szakértő Sz-025/2009 SZTjV, SZTV 7629 Pécs, Körös u. 21. T: 20/51 00 135 ___________________________________________________________________ 2009. december 18.
Bevezetés, általános ismertetés A 2005-ben a Kaposon jelentkező árhullám jövőbeli hatásainak csökkentésére a beruházó Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság több gáttal határolt száraz vésztározó létesítését tervezi, mely a Kapos vizét szabályozott formában engedi a város lakott területére.
1. sz. ábra: A tervezett száraztározó átnézetes térképe (Forrás: EKT, Mecsekérc) A tervezett vésztározó területe két település, Kaposvár és Kaposújlak külterületét érinti. Kaposvár szabályozási tervében ez a terület gyepterület, folyóvíz területe és nagytelkes kertes mezőgazdasági terület funkcióval szerepel. Kaposújlak szabályozási tervében a tervezett vésztározó általános mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület és erdőterület. A településrendezési tervet mindkét település esetében módosítani kell, mert a vésztározó területén található ingatlanokon beépítési korlátozást kell előírni. A rendezési terv módosításához az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet 1. § (2) bek. szerint a környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező arra a tervre, illetve programra, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől, vagy a külön jogszabályban
2
meghatározott Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet. Ennek részeként a beruházó a tanulmányt elkészíttette, amely anyag III/7 fejezetét a DDKÖVIZIG és Kaposvár Város Főépítésze közötti tárgyalások eredményeképpen tájépítész tervező által készített tájvédelmi munkarésszel szükséges kiegészíteni. Jelen munka ezen követelménynek való megfelelés céljából készült. Az előzetes környezeti vizsgálatban vázolt megoldás részletei a létesítési engedélyes terv készítése során kerülnek pontos kidolgozásra. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerint a vizsgálatnak ki kell terjednie a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzésére, ezen belül: • a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra • olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak.
hagyományok
Szükséges továbbá javaslatot tenni olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. 1. Módszer Mivel az előzőekben ismertetett munkarészekre általánosan elfogadott protokoll nem áll rendelkezésre, a feladatot az alábbi tematika szerint végeztük: az érintett terület táj- és természetvédelmi besorolásának és az idevonatkozó keretjellegű szabályok meghatározása, valamint a tájvizsgálat és az ennek részeként a Tájak esztétikai minősítéséről szóló MSZ 20372:2004 szerinti tájértékelés alapján becsültük a beruházás táji szempontú elfogadhatóságát illetve javaslatot tettünk a lehetséges tájbaillesztési megoldásokra, szükséges intézkedésekre. Mivel a környezeti vizsgálat korábban elkészült részei természetvédelmi szakértői anyagokat is tartalmaztak, ezekre jelen munka során külön nem térünk ki. 2. Táj és természetvédelmi státusz A tervezési terület • védett természeti területet, • Natura 2000 területet, • védelemre tervezett természeti területet, • ex-lege védett természeti területet, • Érzékeny Természeti Területet valamint • egyedi tájértéket, nem érint,
3
• tájképvédelmi övezetet részben érint, • ökológiai hálózatot érint,
2. ábra: A tervezési terület és a tájképvédelmi övezet elhelyezkedése (Forrás: Somogy megye rendezési terve)
3. ábra: A tervezési terület és az ökológiai hálózat övezet elhelyezkedése (Forrás: Somogy megye rendezési terve) 4
Az ökológiai hálózat övezet természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai diverzitás megőrzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján védett természeti területek, védett természeti területek védőövezete, természeti területek és ökológiai folyosó megyei övezeteket kell kijelölni. Az ökológiai hálózat védelmében korlátozásokat vezet be a törvény különösen a területfelhasználás, a műszaki infrastruktúra-hálózat létesítése, valamint a bányászati tevékenységek folytatása tekintetében. Az országos ökológiai hálózat övezetét a megyei területrendezési terv • védett természeti terület, • védett természeti terület védőövezete, • természeti terület és • ökológiai (zöld) folyosó megyei övezetek szerinti bontásban tartalmazza. Ezen belül kimondja, hogy az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. Fenti előírásokkal a tervezett beruházáshoz kapcsolódó rendezési terv módosítás nem ellentétes. Somogy megye területén a megyei tervben a tájképvédelmi területek lehatárolásának szempontja a tájkarakter, a történelmileg kialakult tájképi értékek (a „somogyi” táj) védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsó sorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságból látható, ill. nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelme, a vizuális szennyezés megakadályozása. A Megyei rendezési terv a Tájképvédelmi terület övezetére az alábbi szabályozást adja: • A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. • Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. • Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Fenti előírásokkal a tervezett beruházáshoz kapcsolódó rendezési terv módosítás nem ellentétes. 2. Tájvizsgálat: Tájképi potenciál meghatározása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, táji besorolás, természeti adottságok A beruházás Kaposvár város határában, a város belterületétől nyugatra 1-2 km távolságban, a 61. sz. közlekedési úttól délre található. A természetföldrajzi
5
tájbeosztás szerint ez a terület Nyugat-Külső-Somogy földrajzi kistáj déli részét és az Észak-Zselic kistáj északi előterét foglalja el. A beruházás helyfoglalása által érintett terület mintegy 130-135 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a NY-K-i irányú, a két kistájegységet elválasztó Kapos-völgyben. Harmonikus dombsági felszínét a Kapos völgyének széles talapzata töri meg. Jellemző domborzati alapformái a 130-160 méter átlagos magasságú viszonylag sík löszhátak, melynek egyhangúságát csak É-D-i irányban egymás mögött sorakozó, kis szintkülönbségű deráziós lépcsők csökkentik. A löszhátak között É-D-i irányban tágas, lapos völgyek húzódnak. A völgyek oldalainak jellemző kisformái a deráziós tálak és fülkék. Mezőgazdasági szempontból kiváló adottságú, ezért évszázadok óta művelt, erősen átalakított, döntő részben a zárt tölgyesek övébe tartozó, alacsony dombvidéki terület. Somogy legkevésbé erdősült kistája. A Kaposi (Kaposense), és a Somogyi (Somogyicum) flórajárásokba sorolódó kistáj jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai az illír bükkösök (Vicio oroboidi-Fagetum somogyicum, az illír gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum praeillyricum), az ezüsthársas cseres tölgyesek (Tilio-argenteae-Quercetum petraeaecerris), valamint a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco-robori-Carpinetum praeilyricum). A patakok mentén a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), és az égeresek, égeres láperdők (Carici elongatae-Alnetum; Thelypteridi-Alnetum) is fellelhetők. A lösszel borított platók, völgyek üde tölgyeseiből alig maradt hírmondó, zavart állományaikban azonban számos értékes növényt találunk (téltemető – Eranthis hyemalis, illír sáfrány – Crocus tommasinianus, magyar tölgy – Quercus frainetto). Az egykor intenzíven legeltetett, meredek oldalakon a magasfüvű, szubmediterrán jellegű löszgyepek értékes maradványait találjuk, sajnos a cserjésedés miatt visszaszorulóban vannak. A mocsarakat és égereseket a völgyekben gyakran halastó-fűzérek helyettesítik. A tavak szegélyén közepes természetességű, másodlagos magassásosok, nádasok, hínarasok alakultak ki. Az élőhelyek regenerációs képessége a túlzott fragmentáltság következtében általában gyenge, az özöngyomok viszont igen sikeresen terjeszkednek. Gyomflórája közepesen gazdag. A természeti tájalkotók tekintetében a Környezeti vizsgálat botanikai mukarésze alapján elmondható, hogy a tervezett beruházás közvetlen hatáskörzetének természetes növényvilágát vizes élőhelyekhez kötődő növényfajok jellemzik. Az elmúlt két évszázad mederszabályozási munkálatai során és a megváltozott vízjárás következtében az érzékenyebb fajok eltűntek. Jelenleg nagy ökológiai tűrőképességű fajok előfordulása jellemző a területenA térség éghajlata átmenet a Nyugat-Dunántúl és az Alföld éghajlata között. Hőmérsékleti különbség a Kapos-völgy és a magasabb külső-Somogyi pannontábla hőmérsékletjárásában mutatható ki. A fagyos napok száma kevesebb, mint az Alföldön, 90 körül mozog. A júliusi középhőmérséklet + 20-21 oC körül alakul. A napfénytartam is kedvező, átlaga 1950-2000 óra. Az évi átlagos csapadékmennyiség 32 év átlagában (1928-1960) 713 mm, mely egyenletes eloszlás esetén mezőgazdasági termelés számára elegendő. A terület felszíni és felszín alatti vizeknek a múltban és a jelenben is kiemelkedő szerep jutott. A vízszabályozás előtti mocsaras, vízben gazdag környéknek stratégiai szerep jutott a kaposvári vár fénykorában. A múltszázad végén a Kapos folyót gátak
6
közé szorították, de a területet behálózó csermelyek, patakok ma a Kapos folyóba torkollanak. 2.2. Település‐ és tájtörténet Az egykori táj bemutatásával az a célunk, hogy bemutassuk a természeti táj - még egy-két száz évvel ezelőtt is meglévő - gazdagságát, annak érdekében, hogy a táj sajátosságából fakadó potenciális lehetőségeket tájképi szempontjából is figyelembe vehessük.
4.ábra: Kaposvár környéke az első katonai felmérés térképén. A táj ekkor még – a mocsaras patakvölgyek kivételével - túlnyomóan erdőborította. A honfoglalás kori Somogy hatalmas erdőrengetegei híresek voltak: a Kapos felső szakaszának mindkét partján bükkerdőségek, az alsó szakasz mentén tölgyerdők 7
terültek el. A Zselicről tudjuk, hogy a magyarság első századaiban ott hatalmas csererdők terjengtek, amelyekben számtalan sertéskondát makkoltattak. Míg a tatárjárás dúlásait az ország hamar kiheverte, addig a török pusztítás óriási vérveszteséget jelentett a Dél-Dunántúl számára. A mintegy másfél évszázadon keresztül műveletlen földterületek elbozótosodtak, s a nekiszabadult víztömegek vég nélküli mocsarakat teremtettek. Ebből fakadóan a térségben a XVIII. századi ember tájformáló tevékenysége leginkább a táj természettől való visszahódításában, szántók, legelők, irtások, utak és települések létesítésében nyilvánult meg. A XVIII. század végétől kezdve a térség tájalakításában egyre inkább a vizekkel való tevékenységek (folyószabályozás, mocsarak lecsapolása, árvíz-, belvíz mentesítések) veszik át a meghatározó szerepet. A Dél-Dunántúl legnagyobb folyója a Kapos, melynek eredete és torkolata is ezen a területen található. A folyó Kaposvártól Ny-ra, a Zselic dombjainak tövében több apró forrásból ered, és mintegy 110 km-nyi út megtétele után Simontornya fölött egyesül a Sióval. A folyó egykoron a széles völgy ingoványai között kanyarogva, helyenként számos ágra szakadt, végig átlag mintegy 1 km szélességben rétek, legelők szegélyezték, és csak távolabb következtek a szántóföldek. A jelenlegi alig néhány méternyi szélességű, lomha folyású víz, amit alacsony gátak közé szorítottak, huzamosabb ideig tartó, kiadós esőzések után rohanó vízáradatba válik, amely könnyen átlépi a gátakat, és messze területeket önt el.
5. ábra: Kapos medre a beruházás keleti felében táji szempontból a legmarkánsabb művi elem A Kapos szabályozására már Mária-Terézia idejében tettek kísérletet, de a szabályozás csak 1835-ben fejeződött be teljesen, a Kaposon levő összes malmok eltávolításával. A vízmentesítési munkákat követően a táj mai képének 8
kialakulásában a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság játszott meghatározó szerepet. Az 1960-as évektől kezdődő szövetkezetesítés következtében a külterületeket uraló mezőgazdasági táj az összeszántásokkal, tömbösítésekkel, lecsapolásokkal, erőltetett művelési ág váltásokkal, stb., jellemző módon és jelentős területeken kultúrsivataggá degradálódott. 2.3. Tájhasználatok A két kistáj határán fekvő tervezési területtől délre a Zselic védett, erdőborította tájai, északra inkább domborzatilag kevéssé tagolt, elsősorban szántóföldi hasznosítású területek, nyugatra és keletre lakott területek határolják. A táj meghatározó elemei közé tartoznak a domborzat, az erdők, szántók és gyepek mellett a patakvölgyek, vízfolyások, tavak, amelyek nagyrészt természeti területek, és együttesen alkotják az ökológiai folyosókat. A tervezett beruházás területének mintegy harmadán mezőgazdasági területek találhatók. Ezek egy része intenzív szántóföldi, másik részét korábbi szántó helyére telepített vetett gyepek alkotják.
6. ábra: Területhasználatok és tájszerkezet a tervezett beruházás térségében (Forrás: Google Earth) 2.4. A tájjelleg értékelése A tervezési területet a Tájak esztétikai minősítéséről szóló MSZ 20372:2004 szabvány alapján végeztük. Ennek alapján az alábbi minősítéseket vettük figyelembe: 9
• Felszínmozgalmasság: egyhangú (1 csúcs, 1 mélypont/0,5 km2) • Reliefszám: igen alacsony (≤40) • Lejtőkategória: lapos (a szűkebb tervezési területen) • Borítottság: állandó-nyílt-homogén (gyep, erdő) • Szegélyhatás: homogén • Vízmegjelenési formák: Kapos szabályozott medre, • Művi elemegyüttesek: szabályozott Kapos-meder, Kaposvár üdülési és gazdasági épületek (Kecel-hegy) • Módositott természeti elemegyüttesek: kezelt és telepített gyepek, gazdasági erdők • Biológiai aktivitás: nagy/közepes
7. ábra: Legeltetett gyep háttérben a Zselici dombokkal, homogén szegély A tevezett tározó terültén az Észak-Zselic északra nyúló vonulatai meredeken szakadnak le a NY-K-i irányú, hosszanti kiterjedésű Kapos síkjára. Az észak felé kiugró keskeny meredek dombokat vízfolyások által mélyített eróziós völgyek határolják, amelyeknek völgytalpuk a Kapos szomszédságában kiszélesedett, legnagyobb közöttük a Berki-patak völgye. A Kapos mente és a Berki-patak torkolati szakasza alluviális sík területen fekszik. Mivel mindkét vízfolyást szabályozták lefutásuk egyenes vonalú. A tökéletes sík felszínt csak a folyó meder 1-2 méteres szintkülönbségei szakítják meg. A relatív szintkülönbség a 40-50 métert is eléri. A vizsgált területet kb. 50-50%-ban hasznosítják szántóföldi és gyepművelésben. Ez utóbbi az elmúlt években az állattartás visszaszorulása miatt beerdősülés fázisában van. Kaposvár közelsége miatt a keleti határoló sávban települési táj jelenik meg (Kecel-hegy). A várostól távolabbi vonulatok tetőrégiója csak részben beépített
10
(Szarkavár) vagy mezőgazdaságilag művelt szántóterületként hasznosítják. Szegélyek a meredek oldalakon és a vízfolyókat galériaszerűen kísérő völgyekben jellemzőek. Egyedi táji érték a területen nem található.
8. ábra: A szegélyek a gyep/szántó és fával borított területek határán jelennek meg. A tervezési terület síksági felszínű, külterjes mezőgazdasági használatú, másodlagos természetességű, de karakteresen homogén tájon fekszik. Elsődleges rendeltetése szerint termesztőtáj típusba sorolható. Természeti értékekben közepesen gazdag. Tájhasználati konfliktusok a tervezési területen jelenleg nincsenek. A tervezési terület átfogó minősítése az MSZ 20372:2004 szerint „tipikus”. A táj alkotóelemei szerinti osztályozás alapján a létesítmények és a látvány tekintetében I. osztályú, azaz a létesítmények alárendeltek, megjelenésükben a táj formáihoz, színéhez alkalmazkodók, részleteiben több távolabbi kilátópontról esztétikai élményt nyújtanak. 2.5. Látványvédelmi kritériumok vizsgálata 1. Területhasználat: a korábbi külterületi gyepek, szántók helyén a mindenkori árvízi helyzetnek megfelelő gyakorisággal vízborítás jelenik meg. Az elárasztásra kerülő terület harárvonala nagyrészt a természetes domborzatot követi, de öt szakaszon mesterséges földmű jelenik meg hátterében részben Kaposvár egyéb üdülő, gazdasági és erdőterületekkel és meglevő épületeivel, oldalsó határain erdősávval, patakvölggyel, gyepekkel. A területhasználatban bekövetkezett változás összességében elfogadható. 2. Építés: korábban beépítetlen területen, de a lakott területhez közel öt szakaszon alacsony földmű építmény jelenik meg. A bekövetkezett változás elviselhető.
11
3. Növényállomány: a korábbi mezőgazdasági terület szegélyén öt helyen földművek jelennek meg. A növényállományban bekövetkezett változás összességében semleges/ negatív, az építéssel elvesztett biológiai aktivitás kompenzálható. 4. Láthatóság: Legjelentősebb látványváltozásra a beruházás fázisában a gátépítés és ennek területen növő fák kivágásánál lehet számítani. A gát környékén a partvonal szabályozás pedig a part részleges átalakulásával jár. A domborzati és borítottsági viszonyok miatt a tervezett építmények kívülről meglepően kis területről láthatók csak be. A látványvédelem érdekében javasolt ültetésekkel ez tovább kompenzálható. 2.6. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének értékelése Tájvédelem Méret
A tervezett létesítmény és környezete rendeltetését tervezett kiterjedésében képes ellátni, méreteivel védett értéket nem veszélyeztet.
Sokféleség
Táji és kultúrtörténeti szempontból változatos terület.
Természetesség A terület évszázadok óta áll emberi használatban. A környező területeken folytatott és újra megjelenő hagyományos gazdálkodás a tájjelleg fennmaradásában és kialakulásában fontos. Ritkaság Nem ritka. A szomszédos Észak-Zselici táj megjelenése országos jelentőségű. Sérülékenység A terület természetes folyamatai a táji értéket befolyásolják. Az erre rakódó emberi használat hatásaival (gátépítés, időszakos elárasztás, gyomosodás) szemben érzékeny. Jellemzőség A tervezési területet részben meglevő emberi környezet határolja. A települések, az erdők, gyepek a helyi környezeti viszonyok és emberi tevékenység hatásának jellemző elemei. Helyzet Ökológiai folyosó, amely funkció a tervezett beruházással nem sérül. ökológiai Táji szempontból nem értékelhető egységben Potenciális Kultúrtörténeti, táji és külterjes mezőgazdasági potenciál. termvéd. érték Különleges A lakosság számára különleges jelentősége a hagyományokat őrző jelentőség (felelevenítő) tájnak van. 4. Javaslatok és feltételek a településrendezési terv módosításához: • A rendezési terv módosítása a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá
12
nem ellentétes a jelölés céljaival. Az ökológiai folyosó területen elsődleges cél a természeti folyamatok fenntartása, mely állapotokat nyilván minden új építmény általában hátrányosan befolyásol. Ezért a beruházás megvalósítása során biztosítani kell a táj- és a természet védelmét. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, ezért az ökológiai hálózat egységességének, valamint a táj kedvező adottságainak megőrzése érdekében a további tervezés, a rendezési terv módosítása valamint a kivitelezés fázisában az alábbiakat javasoljuk: Az új övezetben elhelyezendő vízügyi létesítmények engedélyezési/kiviteli terveihez látványterv, • tájbaillesztési/növényesítési terv készítését és • biológiai aktivitás-érték számítását készíteni, illetve a kivágandó növényzetre és pótlásra vonatkozó feltételeket (szakvélemény, engedély) előírni. Részletes javaslatok: • Az építmény nem módosíthatja a táj jellemző folthatását, színvilágát vagy sziluettjét. Anyaghasználatban a műszaki követelményeknek megfelelő természetes, helyben előforduló anyagok alkalmazása elsődleges. • A munkákkal érintett fás növényzet állapotát érintő munkavégzés megkezdése előtt fel kell mérni. A létesítési engedélyben meg kell határozni a pótlásként ültetendő fa vagy fák fajtáját, méretét, darabszámát, valamint a pótlás helyszínét és határidejét. Külterületen a fakivágás az Etv. szerint bejelentésköteles. Javasoljuk a beavatkozási területen jellemző fafajok közül őshonosnak tekinthető kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, cser, magyar kőris, fehér-, szürke-, rezgő- és fekete nyár, fehér-, kecske-, mandula- és törékeny fűz, mézgás éger, hamvas éger, gyertyán, bükk, mezei-, koraiés tatárjuhar, mezei-, hegyi- és vénic szil, kis- és nagylevelű hárs, madárcseresznye, vadalma, vadkörte telepítését. A javasolt cserjefajok: Acer tataricum, Cornus mas, Cornus sanguinea, Corylus avellana, Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Prunus spinosa, valamint bokorfüzek. • Javasoljuk az alábbi fajok ültetési tilalmát: Akác Robinia pseudoacacia Amerikai karmazsinbogyó (alkörmös) Phytolacca americana Amerikai kőris Fraxinus pennsylvanica Ártéri japánkeserűfű Fallopia japonica Bálványfa Ailanthus altissima Bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera Gyalogakác Amorpha fruticosa Kései meggy Prunus serotina Magas aranyvessző Solidago gigantea Parlagfű Ambrosia artemisiifolia Selyemkóró Asclepias syriaca Süntök Echinocystis lobata Tapadó vadszőlő Parthenocissus quinquefolia Zöld juhar Acer negundo
13
• Javasolt a gátak belső illetve a külső körömvonala magasságában háromszintes növénysáv kialakítása a területre jellemző őshonos cserjék beültetésével, ápolásával. • A kiültetést a kiviteli terv részét képező terv szerint kell végezni. A területre telepítendő fák és cserjék biztosítsák a vizuális takarást, segítségükkel a táj karakteréhez illeszkedő látvány alakítható ki. A területen olyan kiültetést javaslunk, amely megfelel a tervezett tájgazdasági hasznosításnak (víztározó) a terület potenciális tájképi jellegével is analóg. • A kivitelezés során a zöldfelületek kialakítását úgy kell elvégezni, hogy az ott található természetes növényállomány legkevésbé sérüljön. Irtási munkák csak vegetációs időn kívül végezhetők. A területelőkészítés utáni növényi maradvány csak szárzúzással, tárcsázással semmisíthető meg. • A növénytelepítés célja a mérnöki létesítmények és földműépítés során rendezett felszín növényzettel történő betelepítése. A növényültetés során törekedni kell a tartós zöldfelület gyors kialakítására, mely nagymértékben hozzájárul a gyomosodás megelőzéséhez és az antropogén elem tájbaillesztéséhez. A tereprendezés után egy viszonylag kedvezőtlen, tömörödött, levegőtlen és gyorsan átmelegedő, sekély termőrétegű váztalajszerű képződmény jön létre, de az ilyen kis vastagságú földtakarás a tapasztalatok szerint már elég ahhoz, hogy rajta gyepvegetáció tudjon települni. A terület vízháztartását figyelembe véve a vízgazdálkodási létesítmények víz oldal alsó részén alkalmazott fajokból álló fűmagkeverék alkalmazható. Javasolt fajok: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Phalaris arundinacea, Poa trivialis, Poa palustris, Alopecurus pratensis, Trifolium hybridum. Rézsűk füvesítésére javasolt a hidrovetéses technológia alkalmazása. Szükséges fűmag mennyiség: 400 kg/ha. • A területet a gyomok terjedésének megakadályozására, folyamatosan karban kell tartani (gyommentesen). • Ha az építési munka végzése során a területen további természeti érték kerül elő vagy jelenik meg, a kivitelező köteles azt természetvédelmi hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és az értéket intézkedésig érintetlenül hagyni. Összefoglalás A tervezett beruházás a meglevő és a tervezett funkciónak megfelelő (extenzív mezőgazdasági, vízjárta terület), a tájvizsgálat alapján a művelési ágak kialakult aránya megmarad, a száraztározó alkalmankénti elárasztása a hagyományos tájkaraktertől nem idegen, a tájban megjelenő változások leginkább a gátak építéséből adódnak, ezek tájbaillesztése a javaslatban foglaltak szerint a további tervezés során lehetséges, így vizuális hatásai elviselhető mértékű marad.
14
