2.
VASÁRNAPI UJSAG.
32
SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. KVPOLYAM.
Budapest,, gj ár - utrza
A legolcsóbb, legelterjedtebb, legkedveltebb néplap a
16. sz. PozöeÉ Józstf utódai,
mely iránt keletkezése óta a közönség részvéte folyton növekedik, s mely jelenleg
magyar
hazában,
k i l e n o z e z e r példányban küldetik ezét,
Tbury János és kosta Imre uj modorú h a r a n g f e l s z e r e l é s i és fú vó g y á r á b a n m i n d e n n a g y s á g ú h a r a n g o k ö n t é s e és o l y m o d o r ú f e l s z e r e l é s e v á l l a l t a t i k e l , - h o g y a harangok használata a koronában tizenkétszeri megfordithatás következtében, csaknem ö r ö k ö s n e k m o n d h a t ó , m e r t a k i k o p o t t h e l y e k m i n d e n f o r d í t á s által a m e g r e p e d é s t l e h e t e t l e n í t i k . A haranghúzási e r ö h a t o d r é s z é r e a p a d l e . — Készittetnek e gyárban v e r t v a s á l l v á n y o k Is, m e l y e k a h a r a n g o k a t t Ü H v e s s é l y h e n m e g v é d i k . — S z o l g á l e g y á r m i n d e n n e m ű f ú v ó k k a l , ü l ő k k e l é s bármi n é v e n n e v e z e n d ő k o v á c s s z e r s z á m m a l ; j a v i t mindenféle, a n a g y s z e r k o v á c s s á g h a váeó eszközöket; b e c s e r é l harangokat és 5058 ü t ő k e t is. A n a g y é r d e m ű k ö z ö n s é g b e c s e s m e g r e n d e l é s é r t t i s z t e l e t t e l k é r e t i k .
mely i s m e r e t t e r j e s z t ő részében korszerű, mulattatón tanulságos olvas mányt nyújt, a nevezetes hazai és külföldi fejleményeket k é p e s m a g y a r á z a t o k k a l kiséri; „Politikai Hiradó" ezimü rovatában a bel- és külföldi politikai eseményeket velrls rövidséggel előadja, pártatlan elfogulatlan igazságszeretettel, túlzás nélkül, de mindenkor teljesen és föltétlen független meggyőződéssel értelmezi, —
(0|ev>mi
\Cíí?t'í'oV.J
Onionar\f l-Exfraci. (Szakáll-tinctura.) K i t ű n ő , b i z t o s í t o t t szer g y o r s és e r ő s s z a k á l l n ö v é s elő i d é z é s é r e . — H a t á s a m é g ifjaknál ie m e g l e p ő , és m i n d i g biztos eredménynyel alkalmaztatik. E g y ü v e g c s e 1 f r t 5 0 kr. — L e t é t B u d a p e s t e n : T ö r ö k J é z s e f gyógysze résznél, a király utczábau. 4892/4
A b é c s i és p á r i s i e l e g á n s h ö l g y v i l á g által évek hosszú soia óta használt jeles
Mticliromin
hölgy por az arcsbér .finomítására
s természetes gyönge
P»r előidézésére, különböző árnyalatokban kapható , dobozonkint 1 fitért: BÉCSBE!: Heiligen Geist Apotheke, I., Opern-gasse í r . 16. ( e l ő b b B U D A P E S T É I : Török
Bürgerspital,
Kárntner-strassíe).
lÓXSef g y ó g y s z e r t á r á b a n .
PÁBISBAI: Brunhes et Hunt, 4 rue Auber. Parfnmerie Pillas, 19 rue Radzíwill. Société commerciale, 39 et 41 Boulevard Uausmann. 5076 Füstölt tengeri halak, kiéli kÜSZhal, aranysárgára füstölve, körülbelül 200 dbos ládával, frt 1.50, 2 láda frt 2.30, 6 láda frt 6. Füstölt flunder, 5 kilós ládával, frt 2.20. 3 láda frt 6. Kiéli füstölt hering, 5 kilós ládával, frt 2, egész frt 2.50. Lazacz hering, 5 kilós 14 Iával, frt 2.20. 3 láda frt 6. Angolna 5 kilós ládával fit 6. Minden jegyzés bérmentesen küldetik Ausztria-Magyar' ország bármely pósta-állomására. Ottensen, Hambirg mellett 5084
Mohr A. L. 1 nilsÍKÍ IV TADQIII ÁT UiaSy •»•*• intőiét kiadaíaDaruBudapeí. egjetem-nteza 4) megjelent és kaphat.
tvr
vagy
A NEVELÉSRŐL Irta
R O U S S E A U J. J. Francziából fordította és magyarázó jegyzetekkel ellátta
FŰHRER IGNÁCZ. A r a f ű z v e Í3 f r t 4 0 k r . o . A.
Gyors és biztos segély gyo morbajban szenvedőknek. Dr. R o s a
a l e g o l c s ó b b lapnak nevezhető nemcsak hazánkban, de — tekintve azt, hogy
életbalzsama,
támogatja, legolcsóbb az egész világon.
mely terjedelmét, csinos kiállítását szellemi tartalmának minőségét tekintve, a külföldi hasonló olcsóságu lapokat százezernyi előfizető közönség tömeges részvéte
a legjobb és leghatékonyabb
*
szer az
egemén fentartására,
1 „Képes Néplap" melléklapja
a vér és nedvek tisztitá sa és tisztántartására s a jó emésztés előidézésére, valódi minőségben a 50 kr. és 1 frtért s folyton készletben van a követk. g y ó g y tárakban: IfutlnpestPii: Tö ök József Hód Mrzővásárhely:MikéF Karángrbrs: Müller Fülöp. MAKÓ:
agv Ad >lf
Mnlaczka: rTiediieh Já os Miakolrz : dr. Caáthi S/abó Ist. N a g y s z o m b a t : Bojjner Lajos PozNony : H iorici Frigyes é Menc-zer Laput. S j . i i f d : Barcíav Karoly. Sz.-Fehérvar: D , b a l l á Gy. TVniesvár: Ti re ay Iarvan.
Ausztria-.lugvaiurszág vala mennyi gyógyszertárában és na gvobb fiiszerkereskedésében léte lik ralitár ezen életbalzsainból Fő-raktár: F R A G N E R B . g y ó g y s z e r t á r «a f e k e t e sas hoz*, E c k der S p o r n e r g a s se Nr. 2 0 5 — I I I . Tiaztrlt urain ! Azóub;rses készítménye, a di-. Rona-félf életbalzsaui gyomor-nehézség és gyomorgörcs ellen, rám nézve oly jó hatasu volt, miszerint nem mulasz hatom el, Öunek ezennel legmélyebb köszönete met kifejezni; egyúttal kérvén mihelyt lehetséges, nékem smét 2 üveggel, á 1 írtért kiilde ni.m Ívért adij mellékelve vi.n. Fohnsdorf, Judenburg mellett, 1873. febr. 8 Tisztelettel 4391 Wieaer Ágoston, bányamunkás azAi.taUkoában
Előfizetési föltételek:
„HÁBOHÜ -KRÓNIKA" eshetŐleg a h a b o m
befejeztével V I L Á G - K B Ó N I K A
ért,
sőt inkább
san és népszerűen értelmező időszaki képes lexikon, — agy a politikai, mint az eucyclopaedíai sajtó között maradt hézagot betölti, s átalánosan érzett szük séget pótol. kiadóhivatala
(Budapest, e g y e t e m - u t e z a 4. sz.)
előfizetéseket folyton elfogad következő föltételek mellett: A „Képei Néplap" félévre A „Képei Néplap" a „Hábom-Króniká-'-val együtt félévre
: _ 1 frt. 2 frt
A FRANKLIN-TARSUIkA.T magyar irodalmi intéiet kiadásában Budapesten (egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent fc minden könyvárusnál kapható •
• •
BÖLCS NATHAN. DEÁMAI KÖLTEMÉNY ÖT FELVONÁSBAN. Irta
LESSING GOTTHOLD Z P H R A I M . Németből fordította
ZICHY (Iu e a s i n g
ANTAL.
ax-czképé-vel.)
Á r a fűzve 1 frt 5 0 kr.
|
RÓMAI RÉGISÉGTAN,
|
5 A RÓMAI IRODALOMTÖRTÉNET VÁZLATÁVAL, E* BOJESEN-HOFFA NYOMÁN
«2üj a gymnásiumok felsőbb osztályai számára és magánhasználatra, s r átdolgozta
Dr. KATJTZ
S
mények kiegészítője, az immár állandósult f o l y t o n o s v á l t o z á s o k a t gyor
A „Kópés Néplap"
*-§
GYULA.
A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere. laraaAk íjoLtf átdolgozott n jaritott kiadat. Külön kiadás: L kötet. A nemzetgazdaság általános tanai. Fűzve H. kötet. A nemzetgazdaság különös tanai. Fűzre III. koft. A pénmOgytem rendemre. Füzvo
J frt j frt 2 (H.
ÓKÁNYI PÁL, tanár.
3 ÜJ
108
á b r á v a l .
Kiadja és nyomatja Franklin-Társulat Budapesten, egyetem-utca *-ik ssam.
A r a f ű z v e í r t 1.40
Törökország valóságos kórtani objektum. Száz meg százféle orvos, felcser, borbély, kuruzsló és javas asszony próbálgatja rajta művészetét. Izzasztják, aztán mindjárt reá jégbe boro gatják ; fölfedezik, hogy vérszegénységben szenved s rendelnek neki „vasat", aztán nyomban eret vágnak rajta; ugy találják, hogy nem mozog eleget, az a baja, aztán ágybafektetik s körüliáslizzák; a gyomrát találják rossznak, aztán fejtől gyógyítják; megamputálják, levágják tagjait, belehasitanak az elevenébe, — kimerül gyógy kezelésében az egész pathologia és chirurgia — a szegény beteg ember mégis él, még sem pusztul el, sőt reményleni meri életben maradását s elkövet mindent, hogy föllábadjon s egészséges emberszámot te gyen ismét. Reményük az élethez most ismét erösebb lett, mióta Kheireddin pasa lett a nagyvezir. Erélyétöl, mely hir szerint a Mithád pasáéval vetekedik, európai miveltségétől, mely szerencsésen párosul benne a legtisztább nemzeti szellemmel, tapintatatától és becsületességétől várják a ros kadozó birodalom megmentését. Végre egy orvos, a ki egyöntetű, következetes gyógymódot követ s kinek kilátása van. hogy a gyógykezelést nem veszik el tőle, mielőtt gyakorlati eredményét látnák. Kheireddin a legregényesebb múltú emberek egyike, a kihez hasonló már nem is igen akadhat másutt, mint távol kele ten, az „Ezeregy é j " hazájában. Származásáról, életéről a legkülönbö zőbb s egymással sokban ellenkező jelen téseket közölték ugy a hazai, mint a kül földi lapok. Azt hiszszük, a valósághoz az jár legközelebb, a ki a lehető legközvet lenebb forrásból inerit, mi tehát Kheired din származására Oszmán bejnek, az is mert nevű török történésznek, Kheireddin egykori fegyvertársának, a nagyvezir fivé rei személyes barátjának a szentpétervári ..Nowoje Wremja" czimü lapban közölt adatait fogadjuk el a leghitelesebbeknek. Ez adatok szerint Kheireddin abkbáz származású. Bamburieben született SzuZEGÉNY
kel ékített részletes leírások- és magyarázatokban, s ekként mint a politikai közle
4
A F r a n k i i n - T á r * n l a t magyar irodalmi intéiet kiadásában Budapesten (egyetem* atcsa 4-ik ssám) megjelent és minden könyvárusnál kapható -.
nem
mozgalmak szinterének eseményeit, szerepifi egyéneit és tömegeit ismerteti képek
szilárd árokérti kezesség mellett!
^%
KHEIREDDIN PASA.
megindított uj államalakulások, valamint átalán a világ egyéb részeiben keíetkezö
!az ára alábbi tárgyaknak együttvéve,
Bécsben Fraterstrasse 16.
3-dik szám. 1879.
műveletek
czimü képes néplap a jelenleg
folyamatban levő és a berlini kongresszussal v é g e t
Csak 4 frt 50 kr. 2 nagy china-ezüst asztali gyertyatartó. 1 pomp. czukorszel. fémből.' 1 valódi chinai thea sze encze egy csomag valódi chinai theával és rummal. 1 teljes iró-készlet. 50 levél papír, 50 boríték és minden1 író-eszközzel. 1 ponn,ás jól járó ó a, díszül bármely szobáoa. 1 egész pipere készlet, ugyan is 3 fésű, fogkefe és 6 db. val< di rózsa- és móinszszappan. 1 pompás bécsi pipa, chinaezüst kupakkal. 1 pompái fénykép album 6 piká s eredeti fényképpel. 12 örökké fehéren maradó kanál. 4919—21 1 szép Iréfás szivar-tárcza. 1 zárható taknrék-pénzt, vasb 1 pom ás szobai rámpa 1 pompás varró-szekrényke. Hind együttvéve csak 4 frt' 50 kr. B a valaki e tárgyakat magíihoz •/.állitatni óhajtja, a csomagolás és Jidáér: 45 krtj számit a nagy végeladás
s az ennek utójátékát képező k a t o n a i
YABARNAI'I tl.t8A(l aa együtt POLITIKAI UJDONSÁUOK
% E |£
I egéHz évre ... 12 írt
1 félévre
... 6 <
Csupán a VASÁRNAPI IMSÁii
í e(íénz <-vre 1 félév r,-
8 frt 4 •
Orapin « POLITIKAI IJlmNsÁüOK :
BUDAPEST, JANUÁR 19. chum-Kale közelében. 1835-ben két tívé rével, Javorral és Mukhliszszal a tophanei rabszolgavásáron megvették a padisab ügy nökéi. De a szultán csak Jávort és Mukhliszt tartotta meg, Kheireddint pedig oda ajándékozta a tuniszi bejnek. A két fivér a szultán szeraljába vite tett s ott Abdul Medzsid és Abdul Aziz herczegeknek és későbbi szultánoknak let tek rabszolgái. Jávor a szeraljban meg tanulta a zenét s még néhány mulatságos mesterséget s ez által kegyencze lön Abdul Medzsidnek. Kevésbbé volt szerencsés
• /. évre \ f é l e m ...
6 frt 3
•
X X V I . évfolyam. Mukhlisz. Ez is a zenére adta magát, de nem nagy sikerrel s csak kardalnokságig tudta felvinni. Oszmán bej 1855-ben ismerkedett meg először Mukhliszszal. Akkor mind a ketten Musztafa pasa musimak s Batum parancs nokának voltak hadsegédei. Ma már Mukh lisz is pasa, a ki szintén részt vett a most lefolyt háborúban és pedig Armeniában, a hol a Kiszil-Tepe melletti csatában meg is sebesült. A véletlen ugy akarta, hogy Mukhlisz és Kheireddin 1855-ben szülőhelyük kö-
KHEIREDDIN
PASA.
34
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
zelében találkozzanak. Kheireddin ugyanis ! len bizalmát, s midőn eltelt annyi idő, akkor egy tuniszi segédcsapattal, mint miszerint arra, hogy a török viszonyokat annak tüzérkari főnöke, Batumba vonult. és irányadó személyeket nem ismeri, hi A két testvér, kiket mint kis gyermekeket | vatkoznia nem lehetett, — deczember 4-én választottak el egymástól, az első pilla- nagyveziri czimmel elfogadta az elnökséget natban fölismerte egymást. „Emlékszem abban a kabinetben, melynek a többi kö — irja Oszmán bej szóról szóra, — midőn ! zött Oszmán pasa, a plevnai hős, s KaraMukhlisz bemutatta nekem fivérét, Khei- theodory pasa, a berlini szereplésről is reddint. Impozáns alakja volt, szőke sza mert diplomata, ós Szaid pasa, Szavfet kállal és bajuszszal. Ki hitte volna akkor, megbuktatója is tagjai. Az uj nagyvezirnek első dolga volt a hogy ez az ember egyszer még a török porta külképviselői által tudatni a nagy birodalom nagyvezire lesz ! " hatalmakkal, hogy az uj kormány czélja A mi életpályáját illeti — folytatja tisztába hozni a függő kérdéseket s hiven Oszmán bej, — annyit tudok róla,hogy a I teljesíteni mind ama kötelezettségeket, tuniszi bej Francziaországba küldte ka melyeket a berlini szerződés határozatai tonai kiképeztetés végett. Az ifjú rabszolga nem töltötte itt az időt hiába, szorgalma a porta vállára hárítanak s a mellett san tanult s mire urához visszatért, vala- rendezni a belviszonyokat, a közigazga mennyi társát felülmulta ismeretei által. tást, a pénz- és hitelügyeket. Ünnepélyes alkalmakkor tett nyilatko így lett Kheireddin Tunisz legjelentéke- i zatai bepillantást engednek az ember gon nyebb férfiainák egyike. Belépése után a , dolkozásmódjába. Midőn az örmény deminisztériumba természetesen többet kel- j putáczió, a patriarchával élén, eljött üd lett foglalkoznia a politikával, mint tulajdonképi szakmájával. Állami és pénz vözletére, Kheireddin válaszában a többi ügyekben gyakran küldték Parisba, hol a közt ezeket monda: ,,Én előttem minden ember egyenjogú. keleti politikáról irt munkája után már Azon leszek, hogy az igazság mindenkinek előnyösen ismerték. egyformán szolgáltassák, részrehajlás nél Tuniszban 1873-ban lett a bej első kül. A hivatalok minden felekezetre való minisztere, mely állásában Kasznadar tekintet nélkül fognak adományoztatni az Szidi Musztafát váltotta föl. Tunisz ekkor azokra érdemeseknek s mecseteinkben nagyon siralmas állapotban volt. Forradal mak, járványok, silány aratások, szeren imádkozni fogunk Istenhez, hogy terjeszcsétlen pénzmüveletek, pazarlás a nyomor sze ki áldását reátok és egyházatokra." Ez igen szép mondás. De vajon lesz-e legvégső fokára juttatták. De a kétségbe módjában Kheireddinnek e programmját ejtő helyzet nem vette el Kheireddin remé meg is valósítani ? Sehol annyi hatalmas nyét, hogy még segíthet a bajon. Erős ellensége nincs a kiválóbb embernek, mint kézzel ragadta meg a kormány gyeplőjét s Sztajnbulban s erre nézve igen jellemző, a erélyének, igazságszeietetének, becsületes mit egy ó-török egy franczia lap levelező ségének, értelmének s tapintatos kézzel \ választott segédeinek sikerült, alig két év jének mondott: „Kheireddin kitűnő faj alatt, az egész helyzetnek jobb fordula kutya, jó vér, megengedem; de mi közön tot adni. Mindenütt helyreállította a meg séges utczai kuvaszok nyolczvanan va zavart rendet, a vagyonbiztonságot, a gyunk. Hitvány ebek, meglehet, de nyolcz hitelt s emelte a jóllétet. Ez nagy dolog volt, vanan. ítélje meg ön, győzhet-e ellenünk ?" Kheireddin nagyvezirré emeltetése — lehetetlennek lászó, kivált ha számításba ezt ismét Oszmán bej irja — fontos ese veszszük a hatalmas irigyeket, kiket Khei mény, és pedig nem csak az ő katonai és reddin sikerei féltékenyekké tettek s kik politikai ritka tehetségei szempontjából. mindent elkövettek, hogy a bej bizalmát iránta megingassák s őt olyanféle czélza- Kheireddinnek már neve is javára van, tokkal gyanúsítsák, mint a milyenek Sztam- mert e név „Kheireddin" („A vallás bol bulban Midhát pasa száműzetését vonták dogsága") minden török ember szemében talizmán és jót igérő előjel. Neve a „rőtmagok után. Szidi-Mahomed-Szadok, a tuniszi bej, szakállu Kheireddin''-t juttatja eszökbe, a nem vonta meg ugyan teljesen kegyét jó hires tengeri rablóét, ki egykor az egész tevőjétől, de fölkeltett gyanúja nem en- Közép-tengert rettegésben tartá. E „szent" gedé, hogy miniszterének szabadkezet ad korzár sirja Besiktasban van, s a jámbor jon. Kheireddin látván, hogy ily körül zarándokok sokat látogatják. Az orosz diplomacziának — igy végzi mények között lehetetlen tehetségét oly Ozmán bej ismertetését — nincs oka nagy mértékben érvényesitnie, mint akarná, örömöt érezni Kheireddin nagyvezirré 1877-ben lemondott állásáról az ország emeltetése fölött, mert ő, valamint mos nagy kárára s az állam hitelezőinek nagy tani minisztertársai mind, akárminek sajnálatára, kik a Tunisz regenerálására inkább mondhatók, mint Oroszország ba alkalmas embert csak ö benne látták. Kheireddin 1878 augusztus havában rátainak. Kheireddinnek, mint az már eddig is Konstantinápolyba ment, hol a „Muzul mán államokban szükséges reformok" mutatkozik, leginkább megköti kezét az, czimü könyve már előre megcsinálta útját. hogy idegennek, betolakodónak tekintik. Abdul-Hamid szultán szorongatott Az öreg Mehemed Rusdi — mintegy a helyzetében kötelességének hitte e tapasz fentebbi kutya-hasonlat megerősítéséül — talt és értelmes ember erejét megnyerni azt mondta volna felőle: „Ez a kutya nem s megkínálta öt a nagyvezirséggel, majd, | a mi negyedünkből való", czélozva vele a midőn ezt Kheireddin, hivatkozva a tö- j sztambuli ebek ama szokására, hogy a rök ügyek körüli tájékozatlanságára, visz- I más városrészből való kutyát kimarják szautasitotta, az igazság- és közoktatás magok közül. Mások ismét „Hasszerdzsi" ügyi tárczával. De Kheireddin ezt se gúnynévvel illetik, a mi „pokróczgyárost" fogadta el s beérte azzal, hogy mint tár- jelent, s mivel a török háztartásban oly eza nélküli miniszter foglaljon helyet a nagy szerepet játszó pokróczok csaknem szultán tanácsában. E minőségben telje mind Tuniszból jönnek, — e gúnynevet sen megnyerte a szultán kegyét és föltét Sztambulban igen találónak és elmésnek
3. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
találják. Társai is tartanak tőle, hogy nyakukra nő s a ravasz Szaid az által vélt ártani a nagyvezir népszerűségének, hogy minden számüzési parancsot vele ellen jegyeztetett, sigy a nagyszámú üldözöttek és barátaik gyűlöletét ellene fordítják. Az is árt neki, hogy arabul, olaszul és francziául ugyan tökéletesen, törökül azonban csak hiányosan beszél. E hiányt azonban meglehetősen ellen súlyozza, hogy a keleti népek történetén és irodalmán kivül alaposan ismeri a nyu gati államok viszonyait, kultúráját s tel jes bizalma van, hogy a nyugati czivilizáczió vívmányait a nemzeti szellemhez alkalmazván, oly reformokat vihet keresz tül, melyek az ottoman birodalom fennmaradhatásának biztos alapjait fogják alkotni.
Korcsmában. Tehetős, gazdag ifjú méláz Amott a szűk asztal megett, Szeme lesütve, arcza halvány, Látszik, hogy sokat szenvedett. És hogy gyötrelmét eltemesse, Mely hús szivébe hasogat: Húzatja egyre, szakadatlan A harsogó, víg dalokat. Oh én is hordok, néma gyászszal, Szivemben elég keserűt; De pénzem nincs, hogy megfizessem A vigasztaló hegedűt. Azért szerenyen megvonulva Távol egy üres szegleten : A másnak húzott víg zenénél Bánatom ugy temetgetem. Ugy teszek, mint nagy városokban Baján a szegény nép segit, Ha van halottja, ámde pénze Haraugozásra nem telik : Elvárja, míg egy gazdagabbal Indul a fényes gyászmenet, Aztán az ingyen harangszónál 0 is megindul és — temet. Jakab Ödön.
A ki örökké bujdosott. Igaz történet. Közli : E ö t v ö s K á r o l y . (Folytatás.) Henri nem emlékezett biztosan arra, hol fogták el öt és társait. Csak arra emlékezett, hogy néhány napi kínos gyaloglás után Mohilewbe kisértettek s ott lettek elzárva a régi vár omla dozó kaszamátáiban. Sebek, nélkülözés, durva bánásmód, ember telen fegyelmi büntetések miatt sokan elhaltak • közölük. Mire nyár lett: alig volt életben a csa patnak fele. A kik életben maradtak: azokat július elején elindították Szentpétervár felé. Október lett, mire a fővárosba értek rongyban és mezítelen lábbal. Még mindig az a ruhájuk volt, melylyel Francziaország látta el őket más fél év előtt. A városba azonban nem ily rongyosan lettek bekísérve. Délutáni időtájban hideg, tiszta őszi napon értek a főváros közelébe. Láthatták a leál dozó nap fényénél a büszke czári fővárosnak csil logó tornyait, de éjszakára oda be nem mehettek. Künn kellett tölteniök az éjét a szabadban, ko zákok őrizete alatt, fázva, dideregve. A következő napon ott a szabad ég alatt kaptak uj ruhát és pedig uj franczia császári egyenruhát. Kocsikon hozták ki Szentpétervárról; Egyúttal meg is ven-
3. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI
l.lsÁd.
dégeltettek meleg étellel, hideg sós hússal, barna mint össze voltak lánczolva, kiindították őket a kenyérrel s elegendő vutkival. így kisértettek be kaszárnya udvaráról az utczára. Az utczák, merre a fővárosba látványul a népnek, dicsőségére a elhaladtak, teljesen néptelenek valamik. A körü czárnak s elégtételül az orosz hadseregnek. Azért löttük, előttük és utánuk lépdelő lovas kozáko adták az uj egyenruhát, hogy büszkén mondhas kon kivül nem találkoztak senkivel. sák el rájuk mutatva: ime a hires kalandornak Nagy későn kiértek a város végére. A várus Napóleonnak fogoly katonái! ban beszélniök nem volt szabad. Ki bangói ejtett. — Meg nem mondhatom, monda Henri, ii korbács azonnal pattogott a nyaka körül. A mennyire fájt nekünk e megaláztatás. Jobb sze városon kivül a sötétben valami kisebb örhazfele rettük volna, ha rongyainkat hagyják meg di épület mellett megállapodtak. Itt kaptak enni és dergő testünkön s ha mezitláb hurczoltatunk inni, miután sem délben, sem este az nap nem végig a főváros havas utczáín. De még jobban kaptak még semmit. Étkezés után megengedte fájt, hogy császárunkról ugy beszéltek, mint va tett nekik az alvás, de csak hajnalig. Hajnalban lamely csavargóról és szökevényről. Mi még útnak indultak kelet felé. Hova kísérik őket, Bem akkor sem az elbai száműzetésről, sem a Water nem tudták, sem elgondolni nem voltak képesek, looi csatáról nem tudtunk semmit. Mi csak azt sem kérdezni nem volt szabad. Nem is igán tud tudtuk, hogy részt vettünk az auszterliczi és tak beszélni az őrökkel, de ha tudtak volna is, jénai csatában. feleletet nem kaphattak. Minden kérdésre abból Volt a foglyok közt egy kapitány. Bátor, állt a felelet, hogy a kozák fenyegetőleg mutatta önérzetes, fiatal ember. Midőn a foglyok lakta és rázta kancsukáját. nyába kisértettek, egy magas rangú orosz törzs így mentek napokon es heteken át. Napon tiszt, tábornok vagy afféle, szemlét tartott a ként nem nagy utat kellett tenniök. Éjszakán foglyok fölött s franczia nyelven szólt hozzájuk. ként mindig a falvakon és városokon kivül ta A fiatal fogoly kapitányt ellenállhatlan düh nyáztak. Ha falun mentek keresztül: szólni az szállta meg, midőn a tábornok a nagy császárt emberekhez nem volt szabad. A ki szólni mert, gyalázta. kegyetlenül lakolt. Jó emberek gyakran adtak — Mig barbárok beszéltek velem — szólt nekik kenyeret, sót és vutkit. Ezt szabad volt — eltűrtem mindent szó nélkül. Önnek, nyomo elvenni. rult, nem tűröm el a császár gyalázását. Egykor valamely folyóvizén, melynek nevét E szavakkal letépte magáról a fényes egyen nem tudta Henri, hajókra gyömöszölték őket. A ruhát s oda vágta a tábornok szemei köze. hajóról Perm nevű városban szálltak ki. Innen — Verjétek agyon! Kiáltá tajtékzó dühvel ismét gyalog kellett utazniok. A sok szenvedés a tábornok. miatt többen elhaltak, néhányan pedig kocsikon Orosz katonák ugrottak oda. Megkapták és hurczoltattak a csapat után. megkötözték a kapitányt, letépték ingét s elkezd Már heteken át hegyes vidéken, esőben, hó ték ütni kancsukával. ban és hidegben, erdők és szakadékok közt utaz — Nem nézhettük — folytatá Henri — ez tak, midőn végre elértek egy várost, mely Petroirtózatos jelenetet. Oda rohantunk puszta kézzel pawlowskoj-nak neveztetett. Azt hitték, itt véget a fegyveresek közé. Agyon lőttek és szúrtuk kö ér szenvedésük. zölünk hetvenet, de a tábornokot megfojtottuk. Csalódtak. A miért rosszul beszélt a nagy császárról. Petropawlowskoj jó nagy területen fekvő E tény eldöntötte az életben maradottak város. A katonai főnök lakásán, néhány kaszárnyán Borsát. Mindegyik kapott száz korbácsütést, még s pár magán házon kivül — melyek kőből épül a sebesültek is. Ezek aztán el is haltak vala tek, az egész város orosz falusi házak mintájára mennyien. A ki e vadállati bántalmakat kiáll- faházakból állott, nagy telkekkel, nagy udvarok hatta: mind az egy tömegbe zsúfolva hideg, kal, hoszzu széles utczákkal. Lakossága vala nyirkos, egészségtelen kaszamáta-börtönbe zára mikor fegyenczekből szaporodott fel. tott el. így húzták ki a telet. Sokan elhaltak A foglyokat itt kozák vezetők valami kato közölük betegség és nélkülözések miatt. Gyak nai főnök vagy kormányzó-félének adták át. S ran a hulla napokig hevert az élők között. Henri, fogadtatásuk azzal kezdődött, hogy ismét kaszár az öreg menekülő még most is elborzadott, a nyába, börtönbe zárattak. mint e pokoli tanya eszébe jutott. Pedig most Itt azonban nem maradtak sokáig. Pár hét már öreg ember és akkor még fiatal ember volt. alatt szétosztattak a bányatelepek közt. Ekkor Az 1816-ik év ápril havában kivették a fog tudták meg, hogy ők voltaképen örök rabságra lyokat a föld alatti börtönből. Nyilt, világos, kárhoztatott bányafoglyok épen ugy, mint azok, szellős helyre szállították őket s élvezhetőbb éte kik Szibériába küldetnek. Innen tehát nincs me leket adtak nekik táplálékul. Adtak nekik uj nekülés. Ők többé Francziaországot soha sem ruhát is.- Birkabőrkucsmát, vastag bagaria csiz fogják látni. Ők a mivelt világnak még csak bírt mát, szürke daróczból készült ujjas köpönyeget sem adhatnak arról, hogy hova temette el őket s egy durva pokróczot. a zsarnok erőszak. Itt kell nekik élni és itt kell Május hóban egy napon az őrök azt paran nekik meghalni a jekaterinburgi Urál hegyek csolták, hogy a pokróczot tekerjék össze s egybe platina- és ólom- és aranybányáiban. Szülők, test kötve akaszszák vállukra, mint a hogy a katona vérek és szeretők még csak sejteni sem tudják, szokta nyáron át köpönyegjét vállára akasztani. hol fekszik a világ, merre van az ország, mely Mikor ez megtörtént, nagy csapat katona fogta nek földjében csontjaik pihenni fognak. Hiszen őket körül s ezek fedezete mellett a foglyok Francziaországban még madár sincs, mely erre kezeire láncz veretett s a lánczczal kettőnként járna. kezüknél fogva összekötöztettek. A ki ellenállt, Néhánynak lelkén erőt vett az őrjöngés e zajt ütött, tiltakozott vagy káromkodott: azt vé gondolatokra. De társaik megnyugtatni töreked resre verték kancsukával, egy fogolynak egyik tek ezeket is. A legtöbb fogolyban nem lázon szemét is kiütötték. Mindegyiknek mellére egy gott már a lélek annyira, mint Mohilew bástya bádoglemezt akasztottak, melyre egy-egy szám üregeiben és Szentpétervár kaszárnyabörtöneivolt rásajtolva. Este felé pedig kovácsok jöttek ban. A szenvedés megtanította őket lemondani vassal és kalapácscsal és szegekkel s mindegyik az önérzetről s istenre bizni sorsukat. fogoly lábára a bagaria csizmaszáron kivül négy A bányák körül a külső, a föld feletti munka vagy öt fontos vaskarikát kovácsoltak. Sem a bízatott rájuk. S ők a munkát eleintén kötelesvaskarikát levenni, sem a csizmát levetni ezen ségszerüleg, később némi kedvvel és figyelemmel tul nem voltak képesek. végezték. Ha alázatosak voltak: nem bántotta Este tiz óra után páronként egymás után, a j őket a muszka. Ha egy korty vutkival megki-
35 nálhatták az őröket, az őrök még jókedvű embe rekké is váltak. A lakó népség csakhamar meg szerette őket. Három évig tartott a bányamunka. 1819beu megengedték nekik, hogy Petropawlowskoj ha s környékére vonulhassanak s nemi szabadságot élvezhessenek. Foglyok voltak, felügyelet alatt álltak ezentúl is, de szabad volt nekik a varos ban és környékén őrök nélkül járni, lakást bé relni, faházat építeni, cselednek vagy munkás nak elszegődni s önsorsukról gondoskodni. A csapatnak több mint fele iparos volt ott hon. Ezek rögtön kaptak alkalmazást tisztessé ges orosz iparosoknál, a kik közül a legügyesebb se értett a mesterséghez annyira, mint közölük a leggyámoltalanabb. A többi is megtanult valami mesterséget. A kik elszegődtek, azok teljes ellá tást s 7—8 kopeket kaptak hetenként. Volt olyan, a ki felvitte 1-2kopekig. Valami tizenöten oda jutottak, hogy házat is emelhettek maguknak, durva faragványu fából tákolva össze valahogy. Ezek a maguk kezére dolgozhattak s nem roszszul ment dolguk. Kettő közőlük meg is nősült. A többi azonban reménykedett, hogy egykor még haza mehet Francziaországba. Egymást bá torították, egymást el nem hagyták, a vutkiivást a legszerényebb mértékben gyakorolták s kezdték a fejüket terveken törni, melyek segélyével meg szabadulhatnának. Harmadfél év alatt a foglyok összes vagyona. mintegy 2000 rubel készpénzre ment. Miután ezt összeszámították : azt gondolták, hogy ezzel lehet kezdeni valamit. Életben és egészségesek voltak ötvennyolczan. Háromról nem tudták, hogy a bányák körül hol és mikor veszett el. A többi elhalt. A kettő, a ki megnősült, nem akart tudni a menekülésről. Ezen kivül tizenegy végleg elha tározta, hogy a menekülés bizonyos veszélyeivel nem néz szembe, bizonytalan sikerére nem szá mit. De azért valamennyi áldozatkészséggel aján lotta föl mindenét a menekülés megkönnyítésére. Lovuk volt mindössze tizennyolcz. Nagy része gyönge ugyan, de néhány heti utazást télen is megbír, ha egynek hátára csak egy ember ül. De a kik elszánták magukat a menekülésre, azok voltak negyvenötén. Tehát vagy venni vagy bé relni kellett huszonhét lovat. A bérlés a lótulajdonos kárával járt volna, mert hiszen a lovat soha vissza nem adhatták s visszaadni nem is akarták, de miután a lóvétel vagy 800 rubeljüket elnyelte volna, a bérlésben kellett megnyugod niuk. (Folyt, követk.)
A 32-ik(Este-) ezred bevonulása Bécsbe. Bécsnek ugyan kijutott ez idén a diadalme netekből. Nem oly nagyszabásúak ugyan, mint a minőket a római imperátorok egy-egy világ rész meghódítása után rendeztek: de a boszniai és herczegovinai eredményekhez képest mégis eléggé kifejezőknek és jelentékenyeknek mond hatók. A lakosság, mely a hadjáratból visszaérkező bajnokok tiszteletére kivonul, azokat lelkesedés sel, örömrivalgással és virágzáporral fogadja, nem is az ügyet tekinti, melyért harezoltak, a mely bizony Bécsben sem igen népszerű, — de nézi egyedül a katonák magatartását: hogyan teljesí tették kötelességüket, hogyan tűrtek éhet-szomjot, rossz időt és fáradságot, hogyan álltak a tűzben a fegyveres ellenség előtt s hogy bántak vele, a mikor legyőzték. A politika, melynek szolgálatában küzdöttek, háttérbe vonul s az ünneplő lakosság előtt csak maga a fegyvertény áll, a hazaérkezőben a hőst látja, nem a diplomaczia eszközét. S ezért oly őszinte a bécsi nép rajongása a diadallal visszatérő csapatok iránt. Látja, hogy bizhatik a katonában a polgár, hogy az erős vé delme tesz, ha megtámadtatnék, s bátor és erős az ellenséget becsületre tanítani. *
>—"•*
IS
36
VABÁKNAPOJ^M.
3 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
3. BZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
VASAKNAPI
37
UJ8AG.
A 32-IK (ESTE-) EZRED Ü N N E P É L Y E S FOGADTATÁSA BÉCSBEN.
A „Vasárnapi Új ságának már volt al kalma képben is bemu tatni egy jelenetet ab ból az alkalomból, mi dőn a Mollináry magyar ezred, az első visszatérő csapat, Bécsbe vonnlt. Azt hihettük volna, hogy az osztrák főváros lelkesedése megkapta nkkor a maga szellentyüjét s elpárolgott azon keresztül. De nem ugy történt. Nem kisebb örömmel fogadták az Este (32-ik) magyar ez redet. Mindazon jelene tek, melyek az első csa pat bevonulásakor elő fordultak , ismétlődést nyertek ez alkalommal is. S mi nem is akarjuk újra leírását adni Bécs akkori képének, csupán közöljük a mai szá munkban látható raj zot, mint a mely élénk, mozgalmas képben mu tatja derék katonáink nak — többnyire pesti fiuk, — ünnepélyes fo gadtatását az osztrák birodalmi és székvá rosban.
Chang-yu-sing, a chinai óriás. Időről időre kiváló magas s erőteljes ter metű egyének tisztán ezen sajátságuknál fog va nagy mértékben felköltik kortársaik figyel mét. Az emberi termé szethez tartozik, hogy az ily rendkivüliségek gyakran sokkal jobban le tudják kötni az érdek-
CHANG-YU-SING, A CHINAI
üKIÁS.
SZIKLÁS VIDÉK A S P I T Z B E R G - S Z I G E T E K E N .
lődést, mint a szellemi nagyságok, kiket a nagy tömeg rendesen nem is képes megérteni,ha csak nem százezrek vérének kiontása teszi nevöket emlékezetessé^ A köznép ezen ösztönszerü vágyét üzér kedők napjainkban már elégjél tudják felhasz nálni. A t i f_c van hazánk ban is oly kisváros, hol egy-egy óriást avagy négy mázsáé kisaszszonyt ne mutogattak volna. Mindezek meg jelenése pillanatnyi ha tást elő képes ugyan idézni, de emlékük csak hamar elvesz, mig egye sek, minő volt nemrég a hires Miirphy, s ujab ban a berlini árkusban mutogatott ehinai óriás, Changyu-»i ng, kinek arczképét jelen szá munkban adjuk, kiváló nagyságuk által mara dandóbb emléket is hagynak magok után. Ezek már valódi óriá sok, azon ritka termé szeti tünemények közé tartozó lények, kiket megnagyítva s regényes szinbe öltöztetve hősei ve tesz a történet, mese, sőt a mythologia is. A filiszteus Góliáth, a cseh Holubar, a görög rege sziklákat dobáló gigasai és czyklopsai, azok. a gonoszindulatu szörnyetegek, kik a me seben az elrablott ki rálykisasszonyokat bű vös váraikban tartják s gyermekeket esznek, s azon mesés alakok, me lyekről a régi Várak-
38 hoz kötött monda szól, stb. stb., mind az ily s hasonló alakokból származtak. A „ n a g y " chinai, Cíang-yu-sing 1840-ben született Pekingben. Magassága n e m kevesebb, mint á.36 méter, tehát majd másfél annyi, mint a felnőtt emberek közép magassága. Szülei va gyonos theakereskedök voltak, szintén elég te kintélyes termetűek, de még sem feltűnő nagyok. A chinai óriás müveit ember is. Anyanyelvét — mely nyelv tudvalévőleg a legnehezebbek közé tartozik — nemcsak irodalmilag beszéli, de tel jesen helyesen olvas és ir is azon, s jártas az angol s franczia nyelvben is. Már régóta lakik Parisban, ott meg is nősült s két gyermek atyja lett. Folyvást nemzeti öltözetében jár s oly öltö zetben, mely chinai fogalmak szerint csak a fensöbb rangunkat illeti meg. Fehér selyem felső ruháján művészi hímzések vannak, melyek leg inkább a menny birodalma czimerét, a sárkányt, mutatják különböző állásban. Drága legyezők, valódi korall lánczok, sajátságos papucsai, a pi ros gomb „kalap"-ján s diszes szép feje egészen méltók a chinai ur fogalmához. Mondják külön ben, hogy Parisból nagy összeg pénzt küldött Pekingbe s ezért a császártól magas rangot nyert. Mint valódi chinai, Chang-yu-sing kiválóan praktikus ember, kitűnik ez azon körülményből is, hogy már az első n a p ugy m u t a t t a be magát, mint ügyes kereskedő. Szobája, melyben magát mutogatja, egy kis bazár. Különösen e czélra készített asztalakon egész sereg chinai eszköz áll: legyezők, csészék, kések, szekrények, lán czok, festékek, elefántcsont faragványok, thea, stb. s mindenek előtt különböző „bűbájos sze rek", melyekkel minden bajt meg lehet gyógyí tani. A „nagy férfiú" leereszkedik, hogy látoga tóival saját magas személyében alkudozásokat folytasson s mivel igen ügyes modora-van, ba zárja csaknem naponként kiürül. Természetes azonban, hogy nem a tárgyak, hanem ö maga vonzza leginkább a közönséget. Chang-yit-sing megjelenése valóságos csodahatást gyakorol a közönségre. Oly férfiak, kiket a kö zönséges életben már igen nagyoknak s erősök nek tartunk, a chinai mellett gyermekeknek tűn nek fel, ugy hogy önkénytelenül azt nézzük, hova tették az iskolai táskát. A potsdami testőrezred egyik nagyságáról híres tisztje csak válláig ért s a mellette felállított katonák csaknem komikusan néztek ki.Chang rendkívüli nagysága daczára szép . férfinak mondható s a berlini hölgyek rajongnak is utána. De még feltűnőbb óriási hatása az álla tokra. Salamonsky czirkusában, hol magát muto gatja, valahányszor belép, vagyis jobban mondva becsúszik meghajolva az istálóba, a lovak között valóságos forradalom tör ki, horkolnak, rugda lóznak s szeretnének elfutni. A bivaly, szarvas és öz szintén rettegnek az „emberhegy"-töl s még az okos elefánt is félénken néz emberi ver senytársára. Ezért, hogy a fiakker lovak közt nagy zavar ne támadjon, csak éjjel megy ki az utczára. A fogadóban, hol szállva volt, külön ágyat készítettek számára s eltávozása után a „nagy u r " emlékére azt ereklyeként őrzik.
Tájkép a Spitzberg-szigetekről. A föld sarkai közelében szomorú és elha gyatott vidékek várják az utazókat és az oda vetődött vagy állandóan ott lakó emberek élete valóban szánalomra méltó. Nem is azért kereste föl számtalan merész utazó e rideg tájakat, m i n t h a ott letelepedni, gyarmatot alapítani s a h ó és jég birodalmát a polgárosultság tanyájává tenni szándékozott volna. Ilyesmit a természet, maga sem engedne meg. Azt a tömérdek magán utazót s egyesek vagy egész államok költségén kiállított nagyol)!) expedicziókat leginkább a tudomány szeretete 8 a titokszerüség ingere vonzotta ugy északra mint délre a sarkok felé, mert a sarkok körül eső tájak természeti viszo nyainak s különösen magoknak a sarkok pontos ismerete földgömbünkről szerzett átalános isme reteinket nagy mértékben gyarapítja. A sarkokat elérni eddigelé nem sikerült senkinek és egy expedicziónak sem. Pedig az ujabb időkben valamennyi sarkvidéki expediczió mind azzal a szándékkal indul veszélyes útjára, hogy a sarkot (s főleg az északi sarkot, mint hogy ez expedicziók többnyire az északi sark körül elterülő tájakra szoktak kirándulni) min den áron elérik. Csak mikor a m a sötét, barát ságtalan es kihalt tájakra érkeznek, akkor veszik rkig még „minden áron'" sem
VASÁRNAPI ÚJSÁG. könnyen j u t h a t el halandó ember. A roppant j költséggel és majdnem semmi kívánni valót nem , hagyó tökéletes módon fölszerelt osztrák-magyar és a legutóbbi angol északsarki expediczió eléggé | bebizonyította fentebbi állításunkat. Hiszen már a sarkoktól több száz mérföldnyire eső sivár földterületeken is olyan tájak fogadják az utazót, mint a milyen rajzunkon látható, — hát még a sarkok közvetlen közelében milyen lehet a ter mészet ! Képünk a Spitzberg-szigeteket alkotó szik lavidékek egyikét tünteti föl. Hogy e lakatlan szigetcsoport kevés jóval kecsegteti a partjaira vetődött utazókat, erről az ott járt expedicziók és magános czethalászok leírásaiból eléggé meg győződhetünk. Kopár hegyek által környezett kikötői csak a halászó idény alatt népesülnek meg, minthogy ilyenkor öt-hatszáz kisebb-nagj'obb hajó és bárka horgonyoz azokban, legin kább Hollandiából és Németországból, s gyakran megfordult a czethalászok fejében az a gondolat, hogy valamelyik alkalmasabb kikötőben állandó gyarmatot kellene alapítani, mely a télire oda szorult halászoknak biztos menedékül szolgál hatna. Ámde gazda nélkül csinálták a számítást; a gazda ott a természet, a visszataszító, rideg és barátságtalan sarkvidéki természet, a mely polgárosult embert és társadalmat nem tűr a maga közelében. Azok a hideg, komor sziklacsúcsok és a rajtok elterülő glátserek tova riasztják köze liikből a művelt, sőt még a műveletlen emberi séget is. A zordon éghajlathoz szokott eszkimó és szamojéd elpusztulna e jégtől borított sziget| csoporton. Dufferin lord, ki csupán az angol főurak világszerte ismert hóbortos kedvteléséből kereste föl az északi jeges-tenger sivár szigeteit, s utazásáról igen érdekes könyvet adott ki, kö vetkezőleg irja le a Spitzberg-szigetek olyan I vidékeit, a milyet rajzunk is feltüntet: „Hogyan I képzelhetne valaki magának olyan tájat, mely minket itt körülvesz ? Nekem ugy tetszik, hogy ez uj világ legfőbb jelleme a hallgatagság, moz dulatlanság és halál. Minden felé víz vagy szik lák ; nincs egyetlen hang, nincs madárdal, nincs egyetlen élő lény, sőt még a habok sem susog nak, mikor a partokhoz verődnek. Az átlátszó ködök által félig elfátyolozott éjféli n a p titokszerü fényt áraszt szét a hegyek és glátserek fölött. A növényzetnek egyetlen paránya sem hirdeti a talaj életképességét. Az öböl minden oldalán 1500 lábnyi magas sziklacsúcsok emelkednek; zord, meredek és kopár hegygerinczek, a melyek éle seknek látszanak, mint egy kés éle és rovátkosoknak, mint valami fürész; az öböl hátterében pedig, a hegység meredek oldalán óriási glátser nyúlik le majdnem a tenger partjáig, hasonlóan egy könycsepphez, a mely ránczos arcz redői között állott meg. Ezek a glátserek a Spitzbergszigetcsoport legjellemzőbb sajátságai. Ott látha tók mindenütt s minden sziklavölgy hátterét azok töltik be. Scoresby emlit olyanokat is, me lyeknek hossza 40—50, szélessége 10 angol mér föld volt, s melyek, midőn a tengerhez értek, 4—500 lábnyi magas jégmeredeket képeztek. Ama jégzátonyok megközelítése iszonyú veszé lyekkel van összekötve. Gyakran óriási tömegek ben válnak el a főtesttöl s rohannak le a tengerbe és jaj annak a szegény hajónak, mely ilyen jég lavina útjába esik. Scoresby látott egyet, a mely akkora volt mint egy roppant nagy templom és valami 400 lábnyi magasból hirtelen zuhant le a tengerbe. Mindenki elképzelheti, hogy ama kihalt tájak síri csöndjét mily rettenetes módon zavarta meg az a zuhanás." E rövid kivonat Dufferin lord könyvéből eléggé elképzeltetheti olvasóinkkal, hogy minő életet él a természet olyan helyeken, a hol egye dül ő az ur.
A BÉGUM ÖTSZÁZ MILLIÓJA. VERNE GYULA R E G É N Y E . MÁSODIK FEJEZET.
Az iratok.
A tudor kezében hagyott i)apirok részint kézirat, részint n ointatványok voltak. Alig fu totta át azokat, összesen öt-hat darab volt, meg kellé győződnie, hogy a Sharp ur által előadott történet egy szóig igaz s a kétely legkisebb árnya sem jogosult.
3 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM. 3 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
Mikép lehetne kételkedni például a követ kező, nyomtatott, okmánynyal szemben ? „ J e l e n t é s a királyné O felsége titkos taná csának nagyméltóságú lordjaihoz, a ragginahrai (Bengál tartomány) gokuli bégum megüresedett öröksége tárgyában; benyújtva 1870. január, 5-kén." Tóny-vázlat. Ez ügyben bizonyos fekvöségek, negyvenhárom ezer hold szántóföld, külön böző épületek, paloták, gazdasági épületek, faluk, ingóságok, drágaságok, fegyverek stb. forognak kérdésben, melyek a ragginahrai gokuli bégum hagyatékához tartoznak. A mellékelt kivonatok szerint az agrai polgári törvényszék és a delhii fő törvényszék megállapította, hogy 1819-ben a gokuli bégum, a luckmisszuri rádsa özvegye s tekintélyes vagyonának örököse, egy franczia eredetű és Langévol János-Jakab nevezetű ide genhez ment nőül. Ez egyén, miután 1815-ig a franczia hadseregben szolgált, a hol altiszti (őr mesteri) rangot foglalt el a 36. könnyű lovas ezredben, a loirei hadsereg elbocsáttatásakor Nantesban, mint áru-felügyelő lépett szolgálatba egy kereskedő hajón. Kalkuttába érkezve, szá razra szállott s mint ujoncz-begyakorló kapitány lépett azon kis seregbe, melyet a luckmisszuri rádsa jogosítva volt tartani. Ez állásból n e m sokára a föparancsnoki állásra emelkedett, s a, radsának rövid időn bekövetkezett halálával megnyerte özvegyének kezét. Angol alattvalóvá honosíttatván, a gyarmati politika érdekében és az Agrában tartózkodó európaiaknak egy veszé lyes körülményben tett jó szolgálatai fejében, Langévol János-Jakab, a bégum férje, —- a ben gáli tartomány fő kormányzójának ajánlására az angol kormánytól bárói czimet nyert, melyhez a Bryah-Jowahir-Mothooranath-i urodalom ada tott hübérül. A bégum 1839-ben halt meg, javai haszonélvezetét férjére Langévol János-Jakabra hagyva, ki őt két év múlva követte a halálban. Házasságuk egyetlen gyümölcse egy, kis korától fogva bárgyú fiu volt, kit gyámság alá kellett helyezni. Javai hűségesen kezeltettek, 1869-ben bekövetkezett haláláig. Az agrai törvényszék s. delhii főtörvényszék elrendelvén azok elárvereztetését, az állam nevében működő tartományi kormányszék meghagyásából van szerencsénk kérni a titkos tanács lordjait, méltóztassanak e végzéseket helyben hagyni, stb. stb. Következnek az aláírások." Az agrai és delhii törvényszék hitelesített ítéleteiből, az eladásról szóló okmányokból, a tökepénznek az angol bankba elhelyezését ren delő parancsból, a Langévol örökösödnek F r a n cziaországban feltalálására intézett kutatások történeti előadásából, s más hasonló okmányok ból, melyeknek jegyzéke az iratokhoz volt mel lékelve, minden kétség felett meg kellett győződnie Sarassin tudornak a Sharp ur által előadottak igazsága felöl. Kétségkívül ő volt az egyedüli s vérszerinti rokon, a „next of k i n " és igy a bégum vagyonának örököse. Közte s az angol bankpinczéibe letett 527 millió franknyi vagyon közt, csak egy alakszerű ítélet vékony választó fala állt, melyet az örökhagyó halála ós saját szüle tése okmányának egyszerű felmutatása le fog dönteni. Ily váratlan szerencse méltán elkápráztat hatta a leghiggadtabb elmét i s ; s a derék tudor maga sem maradhatott teljesen ment attól a fel indulástól, melyet ily váratlan és óriási szerencse bizonyossága múlhatatlan kellé hogy okozzon. Felindulása azonban csak rövid ideig tartott, s mindössze abban nyilvánult, hogy kétszer-há romszor, a szokottnál gyorsabb léptekkel mérte végig a szobáját. Azzal visszanyerte ö n u r a l m á t : e múló lázat, mint valami gyöngeséget vetette szemére magának, s visszaülve karszókébe, hátra dűlt s néhány perczig mély gondolatokba merült.
Egyszerre ismét felugrott s nagy lépések kel kezdett járkálni fel s alá. De szemei most tiszta fénytől ragyogtak s mutatták, hogy nemes es nagylelkű eszme fogamzik meg agyában. Ö felkapta, megforgatta, meghányta-vetette, — s végre elfogadta ez eszmét. E perczben kopogtak az ajtón. Sharp ur jött vissza. — Bocsásson meg, hogy kétkedtem; szólt nyájasan a doktor. Most már teljesen meg vagyok győződve, s ezerszeresen lekötelezettje önnek, minden eddigi fáradozásáért. — Lekötelezettségröl szó s i n c s . . . merő ü z l e t . . . mesterségem válaszolt Mr. Sharp — Szabad-e remélnem, hogy Sir Bryah igénybe veendi ügynöki szolgálataimat'? — Önként értetik. Az egész ügy lebonyolí tását önre bízom. Csak arra az egyre kérem önt, hagyjon fel azzal, hogy engem e képtelen czimen szólítson. Képtelen! Oly czim, mely huszonegy millió font sterlinget é r ! — látszék mondani a Sharp u r arcza; de sokkal udvariasb ember volt, hogy sem ellentmondjon. — A mint parancsolni méltóztatik, felelt meghajtva magát. A vonattal visszatérek Lon donba s ott várom be parancsait. — Megtarthatom ez okmányokat? — Kétségkívül; másolataink vannak rólok. E s Sharp ur, elmaradhatatlan uti táskájá val, eltávozott. Sarassin tudor, egyedül maradva, Íróaszta lához ült, levélpapírt vett elő, s egy pereznyi gondolkozás után irta, a mint következik:
39
VASÁRNAPI ÜJSAG. Sarassin Oktúrnak, az ipar- és művészetek központi iskolája növendékének Párúi Roi-de-Sicile-uteza, 'M sz. i-zimezte, s azzal kalapját es felöltője! véve, a kongresszusba indult dr. Sarassin. Egy negyedÓra múlva, a tudományos tárgyalásokba merülve, a derék ember nem is gondolt örökségére, mil lióira. (Folyt, követk.l
A Jász-kürt.
Árpád katonái által ö is levágatván a magyarok kezeibe jutott, kik az aranylánczotós drágaköveket kiszedvén belőle, magok közt felosztották. *) Décsy ez okoskodásának épen csak kiindu lási pontja uj, hogy t. i. e kürt nem hadi czelra, nem vadászatok alkalmával használtatott.hanem egyházi ékszer, egyházi tulajdon volt. Állításának másik feli' esak annyiban különbözik a Molnár Ferenoz által megörökített és máig elő oöphagyománytól, hogy Lehel helyett Szvatoboggal h o z z a k a p c s o l a t b a ép oly a l a p t a l a n u l , m i n t a m a z . M i n d a z á l t a l Décsy miivé 5 0 5 2 sz.
alatt közölt véleménye figyelemre méltó, a meny nyiben ő már megjegyzé, hogy ezen kürtöt Ár pád katonai mar i-s.tk a rajta levő faragványok miatt sem készíthették, s epén e faragványokból lehet „g'nr'mt" művészre következtetni, mint el mésen jegyzi meg Décsy: „Nosoitur ah ungve leo." 5 ) Természetesen ma egy szakember sem ír hatná alá Décsy ezen állításának második felet, hogy „görög" művésztől eredett e munka. A mai vizsgálódások szerint byzanti befolyás alatt ké szültnek ismerik el a szakleriiak. De szóljunk még pár szót a kürtön levő alakok azon magyarázatáról, melyet legelőször Décsy kísérlett meg. Az alakzatok könnyebb áttekinthetése czéljából itt (2. ábra) adjuk a domborumti alakokat lefejtve, illetőleg az egész kür töt kiterjesztve. A kürt szájának peremét egy csinos motívumokból szerkesztett szalag díszíti, mely pálezafonadék idomú medaillonokban sti lizált sas, oroszlán, kakas (?), ember es eentaurus alakokat tüntet föl ismételten. Erre a zsi nórt tartó érezpánt következik, majd szijfonadek keretben a symbolikus érteima csoportozat négy sorba osztva. Az egész menetalaku jelenet egy megerősített várszerű alkotmány kapájából lát szik kijönni. Fontos körülmény a három kereszt, melyek e váralaku épületet díszítik. Lovaglók, ijjászok és centaurok váltakozó menete oly elénk mint akár a biblia pauperum, „a szegények bibbája"-kónt szerepelt ó- és ujszövetségü képek, melyekkel a basilikák falait volt szokás tanul ságosan ékíteni. Décsy e csoport minden egyes alakját müve II. részében az antik mythologiáhól kölcsönzöttnek állítja. Szerinte a szarvasra ijjazó alak Fascinus, az utána következő ..kutyát fojtogató" Sigalion hamis isten, a Centaurok közt Faunná (darab fával), Amphion hárfával, Orpheus és Árion sípokkal láthatók, a fátyolos fejű női alak (az utolsó sorban) Circe pogány istennő, az állatok mind bálványok, agyszintén a két meztelen alak (3-ik sorban) is, csakhogy ezek „fertelmes bálványok." A kapun és házon látszó keresztek Décsy véleménye szerint valamely keresztény által később résettek a kürtre, mig a, többi alakok pogány művész kezeiből va lók. Érdemes szó szerint idézni szavait: „Hanem abban ez is megh itároztatott, hogy a ki a Szent Keresztet tette az Kürt forma edényre: Keresz tény volt, melyből következik ellenben az, hogy a ki azon hamis Isteneket metzette ezen Kürt formára, az Pogány volt éí ördöngös, lehetet ez Pharao alatt Krisztus Urunk előtt 1488 eszten dőkkel."
Hazánk egyik legnevezetesebb történeti es műemléktárgyát ismertetjük meg röviden e so rokban t. olvasóinkkal. A jászok birtokában, emlékezetet túlhaladó idők óta őriztetik Jászbe rényben egy elefántcsontból faragott kürt, melyet a néphagyomány Lehel kürtjének tart és nevez, mi pedig jelenlegi birtokosairól egyszerűen jászkiirtnek mondhatjuk. Rajzát kisebbített alakban ime itt adjuk (1. ábra). Egész irodalom keletkezett már e becses műemlék felöl, folyóiratokban és önálló müvekben épugy, mint egyes szakmun kákban. Legelőször Molnár Ferenpz kiskunsági ka pitány irt róla latin nyelven egy külön müvecskében, mely 1789-benBécsben látott napvilágot.') Ez értekezés szerzője kardoskodott első íz ben a néphagyomány mellett, mely e kürtöt Lehel vezérnek tulajdonítja, még pedig azon kürtjét véli felismerni benne, melylyel Lehel Konrádot agyon sújtotta. Molnár Ferencz gyenge okoskodásainál többet ér a müvéhez mellékelt két rézmetszet, melyeket Molnár Antal készített 1775-ben. E két rajz a kürt alakját és a rajta levő érdekes metszeteket adja természeti nagy ságban. El kell ismernünk, hogy e metszetek, bár a mai kiváló pontosságot követelő kritikát ki nem állhatják, mégis a XVIII. századbeli jobb „Brigthon, 1871. október 28. Kedves fiam. Váratlan, óriási szerencse ért. rajzok közé tartoznak és még ma is hasznave hetők. Talán nem leend érdektelen Décsy Antal Ne hidd, hogy őrültségi rohamban szenvedek s nak, ki ezelőtt több mint felszázaddal irt e kürt olvasd át azt a két-három nyomtatott okmányt, ről, kimondott véleményét e munka felöl, már a melyeket levelemhez csatolok. Világosan látan- sajátságos polemikus hang miatt is itt idéznünk. dod belölök, hogy egy angol, vagy jobban mondva „A Jász-Kürtről (ha annak lehet mondani.) első indiai báróság s egy, félmillió frankot túlhaladó író volt Molnár Ferentz ur, ki leírta, és rajzo lásban előadta mind azon Tzimeket, Figurákat és az angol bankban elhelyezett vagyon örököse vagy is Képeket, mellyek azon az ugy neveztetett vagyok. Nem kételkedem, kedves Oktávom, Jáiz-Kürtön láttzanak lenni. Hanem ebben az ő hogy te is hasonló érzelmekkel fogadod e hírt előadásában abban ütött bakot, hogy azon tit mint magam. Mint én, te is át fogod látni, mily kos mettzéseket meg nem magyarázta, és ki nem nyalta, mint a medve a kölykét, megelégedvén uj kötelességeket ró reánk ily nagy vagyon, s azzal, és megfeneklett abban, mintha ez a tsimily veszélyekkel fenyegetheti józan eszünket és nálmány, az Árpád emberei által mettzetetett meggondolásunkat. Még nincs egy órája, hogy Hadi-Kürt lett volna." 2) A munka második ré tudomásom van e dologról, s e felelősség gondja szében pedig igy szól: „Molnár Ferentz ur tsak máris félig elfojtja bennem az örömet, melyet, éppen abban érdemlett dicséretet, hogy ő volt az első, a ki elől adta azon Kürtön lévő metzéseket, mikor megtudtam, reád gondolva éreztem. Ki de külömben igen kevés dicséretet kapott a Tudó tudja nem lesz-e végzetes ránk nézve sorsunk e soknál, mert tsupa puszta üres előadásokbúi változása ? — Szerény kutatók a tudományok áll az egész elől adása, és a Kakasok el osztoga világában, oly boldogok valánk igénytelen hely tásában, nem tudván azt meg gondolni hogy zetünkben ! Azok maradunk-e tovább is ? Talán azok mind Ördögök voltak, melyek színekben az ördög magát tiszteltetni és imádtatni akarta Décsy után 1817-ben a „Tudományos Gyűj nem, h a c s a k . . . De nem merem még fölfedni a követőitől, a mint ezt megbizonyítjuk a I I . Sza temény" IV. füzetében jelent meg egy kis czikk előtted azt a gondolatot, mely elmémet foglal kaszban ebben a Részben.".") e kürtről. 6 ) Szóllottak még hozzá Jerney,') Hor koztatja h a csak e vagyon nem váland ke Décsy e müvében erősen harezol azon téves váth Péter, *) Szeremley és mások, de ezek véle zünkben egy uj és hatalmas tudományos mű föltevés ellen, mintha e kürt a jászokhoz Lehel ményeit itt sorra fölhoznunk nem föladatunk. szerré, a művelődés bámulatos eszközévé! Majd től származott és épen Konrád leütése alkal Legújabban, midőn 1876-ban az árvízkárosultak mával szerepelt volna. Szerinte e kürt sem hadi, javára rendezett mű- és történeti emlékek kiál beszélünk róla. sem vadászati czélokra nem használtatott, ha lításán is közbámulat tárgya volt, Ipolyi Arnold írj mielőbb s tudasd velem, mi benyomást nem vallási czélja lehet; azon időkből való, mi a következőleg nyilatkozott felöle: „Egyike két tett rád e nagy újság; s add azt, óvatosan, tud dőn a mai harang helyett tárogatók és kürtök ségkívül azon X—XH-ik századi nevezetes ivortára anyádnak i s ; meg vagyok győződve, hogy hangjával hivták egybe a keresztény hívőket. csont faragványoknak, melyeken az emiitett korszak bizanti és román ízlésű művészetének oly eszes asszony létére, nyugodtan és higgadtan Azonban Décsy is a mesék és mondák országá ban keresett alapot kombináczióinak, melyek technikája, valamint képletei, ábrái félreismerfogja fogadni. A mi húgodat illeti, ő még fiata szerint e kürtöt valaha sz. Theodora császárnő hetlenek. Rajta a classicus mythos és rege jel labb, mintsem ilyesmi elcsavarhatná a fejét. a morváknak küldte ajándékba, Cyrill és Methód képes centaurjai s egyéb hasonló állat: ló, madár stb. alakzatai és szörnyei mellett, a népies mu Különben az ő kis fejecskéje elég szilárdul áll által, honnét Szratobog, Szvatopluk fejedelem fia már is, s ha ez újság minden lehető következ zsákmányul elragadta, nyakába akasztotta s latságok, (bűvészek, akrobaták) ábrái előálliményeit fel tudná fogni, bizonyos vagyok benne, hogy mindnyájunk közt épen rajta változtatna uj helyzetünk legkevesebbet. Kézszoritásomat Marczellnek. Jövőm összes tervei közt egy sincs, melyben neki helye ne volna. Szerető atyád T>r. Sarassin Fr." E levelet a Sharp által ott hagyott iromá nyok legfontosabbjaival borítékba zárva:
*) Notitia Cornu Leelis, Jászr-Berénii asservati; ([iium exhibuit Franciscu* Mobuir, Jászberéniensis, DiBtrictusMinorisCumaniaeCapitaueus. Cum dnabus figuris aeri incisis. Vindobonae 17S9, Kis 8-rét 29 lap. *) Fris és Legújabb előadás a Jászokról, és Kürtjökröl, és ennek Értelméről, vagy is M agy árazásáról. Í r t a Décsy Antal Törvényes ügyelő, 1813-dik Esztendő ben. Miskolezon, 1814. — Ez a mfi első része. A máso dik rész J816-ban jelent meg Kassán ily czim alatt: „T.ivábbi Folytatás a Jász-Kürtön lévő Metzésekröl, és azoknak értelmekről. Irta Nemes Décsy Antal Törvé nyes Ügyellő Miskolezon, 1814-dik Esztendőben. 3 ) Déaty Antal, id. mii. II. rész 16. lap.
4
) ü . o. I. rész, 2 2 - 3 0 lap. ) U. o. I. rész fS lap. •| V. ö. 96—103 lapokat. Itt Dérty munkáját éles kritikával bonczolgatja B. V. L., a nélkül, hogy valami ujat és helyeset állítana. "•) Jerney: A Jászkürtről, „Tud. Gyttjtemény 1828." XI. k. 80 lap. "l Értekezés a Kunoknak, és Jászoknak eredettkrűl, azoknak régi és mostani állapotjokról. Pesten, 1833. Értekezés a Jász-Kürtről, melly Leel-Kürtjének is hi\ tátik. 1+3—156. lap. Később, í.s+7-ben a „M. Hajdan Jelen" I. kötetében jelent meg „Lehel Kürtje'- czim alatt egy közlemény 3 rajzzal. 5
tását szemlélhetjük. Ezen állati al legóriái , naptárköri, bestiariusi és physiologusi, valamint a nép h u m o r szülte alakzatok képzése a bizanti művészettől kezdve, m é g a román mükorszakban is ugy az edényeken, eszközökön, ruhákon, ékszereken és bútorokon, m i n t az egyházak portaléin és homlokza tán, az oszlopfőkön s egyéb he lyütt alkalmazott faragványokon folyvást, a X H - i k századon tul is fentartotta magát." 9 ) Ipolyinak e szavai érthető ujj mutatás gya nánt szolgálhatnak azon kérdések megoldására, melyeket e nagybecsű műemlék évszázad óta támaszt. Mindenek előtt azon kérdést, h a vájjon Lehel vezéré volt-e ezen diszes faragású kürt, bátran átugorhatja a lelkiismeretes kutató. Nemzeti szokás az m á r nálunk és egyéb népek nél is, hogy a mi jeles, nevezetes, vagy ritka tárgyat birunk, történetünk első rangú ténye zőinek neveihez fűzzük, nekik tulajdonítjuk. Köztudomású e kegyelet, mely a népmondákkal és mesékkel egybefonódva bizonyos nimbust fon még némely csekély becsünek látszó emlék köré is, h a azt mondjuk, hogy Árpád apánk, sz. Ist ván, sz. László avagy Mátyás királyainktól szár mazik. E kegyelet emelte a néphagyomány kö rébe a jász-kürtöt is és lett belőle Lehel kürtje. Nem csodálkozhatunk tehát a fölött sem, hogy Horváth Péter kelleténél több súlyt tulajdonitott a néphagyománynak, midőn egész komolysággal e szavakra fakad m ü v é b e n : „ H a a Jászkürtön látható tsorbulás, és repedés jól megvizsgáltattnak, el kelletik ismerni, hogy azzal nagy csapás tétetett és igy h ihetö, hogy Leél azzal ütötte főbe Konrád Hertzeget, következendően a Jász kürt, melly Elefántnak agyarából készíttetett, hoszszaságában fél röff 2 ujnyi, nehézsége 3Va • fontnyi, a főbe ütésre szolgálhatott.'" »•) Legérdekesebb min denesetre a symbolikun jelentőségű képek m a gyarázata leend, melyet Décsy — mint fönebb emiitők — m á r megkisérlett. De az erre czélzóknak nem lehet figyel men kivül hagyniok azon érdekes hasonló külföldi példányokat, melyekDániában,Franczia-, Német-, Olasz- és egyéb országokban.nyilvános gyüjteményekhen ós magánosok bir tokában e korból máig fönmaradtak. n ) Ezen analóg példányok szor galmas egybevetéséből tán sikerülend a középkori gazdag phantasiáju bestiariusok eme képle teihez megtalálni a helyes magyará zat kulcsát. Azonban nagyon könynyen tévedhetne az, ki könnyűnek vélvén e feladatot, elhamarkodott íté lettel iparkodnék kitölteni a régi hé zagot, mely műemlékeink sorozatá ban e beesés műtárgyunkat illetőleg kérdőjel gyanánt áll.
3 . 3ZÁM. 1879. XXVI. KVgQLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
40
Egyveleg.
„LEHEL
KÜRTJE."
puhatolni. De erre nézve sem érezzük elvesztve reményünket különösen m a , midőn a ma gyar történelmi társulat lelkes búvárai napról n a p r a érdekesebbnél érdekesebb anyagot tárnak föl a régi leveles ládák feledett poraiból, s fon tos történeti adalékokkal gazdagítják hazánk krónikájának itt-ott még, hézagos lapjait. Ezúttal örömünkre szolgált e lapok olvasói val rajzban 1S) s főbb vonásaiban ismertetni meg e nagybecsű középkori műemléket, a reá vonat kozó irodalmi termékekkel együtt, mely — hogy Ipolyival szóljunk — „méltán külön műtörténeti monographiát igényelhetne." Czobor v
Béla.
") Fényképi hű másolatát Klösz Gy. budapesti fény képész műtermében kaphatni, a ki a legutóbbi műkiállitás alkalmával kétféle nagyságban vette föl e becses rég tárgyat.
A német császár magántitkára, Schneider, ki nemrég hunyt el, harmincz éven át készítette magának azon vánkost, melyet koporsójába tettek. A vánkost ugyanis saját ha jával tömte meg, melyet gondosan összeszedett, midőn levágatta, s mely most egy csomóban az ifjúkori szóké fűi-töktől az ősz hajig különböző változatokban van együtt. A phylloxera ismét fenyegetőzik; ezúttal azon ban nem a szőllőt, hanem a kávét bántja. Braziliá ban ugyanis a patakok s nedves völgyekben levő ül tetvényeket támadja meg, leveleiket s gyökereiket tönkre teszi. S mindezt egy negyed milliméter parányiságu féreg okozza, melyből egy-egy tőn 30—40 milliót is számítottak. Angol különcz. Eastlake nevű vagyonos an gol Nossinghillben, sajátságos módon vetett véget életének. Megrakta zsebeit kövekkel, egy kötelet de.rekára kötött s annak másik végét a csónak középső ülése körül. Ekkor beleugrott a vizbe s a felfordult csónak vonszolta őt tovább. Öngyilkosságának oka a zse bében talált irat szerint az volt, hogy bizonyos termé szettudományi kérdést hiában igyekezett megfejteni.
Ebéd XIV. Lajos tiszteletére. A bajor király legnjabb különczködéséről sokat beszélnek diplomacziai körökben, irja egy franczia lap. Hohenschwangaui kastélyában ugyanis a bajor felség nemrég ti zennégy terítékű ebédet rendeztetett XIV. Lajos és udvara tiszteletére. Az asztalnál egyedül a király ült. Egy teríték XIV, La jos, a többi pedig udvara kitűnőségei számára volt föntartva. Az elhunytak szellemei azonban nem jelentek meg a lakomára. A király hallgatagon ült e sajátságos ebéd alatt asztalánál. Köztudomá súlag I I . Lajos király nagy tisztelője franczia. névrokonának. Egy pa lota, melyet most épít tet, hű utánzata lesz a. versailles-i palotának. Borostyánkő. Poroszór. szag északi részén Palmnicken mellett nagy mennyiségű borostyánt dobott a partra a tengeri vihar január 2—5-ike közt. A váratlan nyereség oly nagy, hogy abból az egész partvidék évi bé rét ki lehet fizetni. Jel lemző, hogy a tenger-part többi részein aránylag csekély számban találtak borostyánkövet, ugy hogy a vihar mintegy csomóban hányta ki őket egy helyre.
Óriási fát vágtak ki tövestől nem rég Kaliforniában s annak nagyobb részét San-Franciskóba szállították. A fa „vén Mózes" neve alatt volt nevezetes, Hagyűrűi számából korára lehet következ tetni, ugy e fa 4840 évet ólt. Törzse oly terjedelmű, hogy bensejében elfért 300 ember.
A m i a jászok által való birtok lást s annak történeti nyomait illeti, az b á r másodrangú, de mégis felette érdekes kérdés. Sajnálattal kell kon statálnunk, hogy ámbár a Jászkürt ről irt egyének közt két jászsági szü letésű (Molnár F . és Horváth Péter) volt, bizonyosat ezek sem tudtak ki9 ) Századok, 1876. évfolyam 487. lap. " ) Horváth Péter, id. mű, 147. lap. " ) V. ö. Cahier, Nouveaux mélanges d'archéologie, Paris, 1874.1358—52 1. Worsaae „Nordiske Oldsageri det Kongelige museumiKjöbenhavn." 1859.158 1.; „Revue de Fart chrétien" 1858. évf. 26. l a p ; „Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschnng u n d Erhaltung der Baudenkmale" I I I . évf. 1858, 134. lap, I V . évf 39. lap. X V I I I . köt. 215 1., 91 ábra, stb.
Gyémánt lánczokat
ajándékoztak
újévben az amerikai milliomosok. Magaa láncz a legfinomabb filigram ezüstből régi divat szerint van készítve, s a szem esekben gyémántokkal kirakva. Egy méter ezer font sterlingbe kerül. A gyé mántok különben most, mióta áruk le szállott, Amerikában nem oly divatosak többé, mint ezelőtt, s helyökbe a gyön gyök jöttek.
A burmani püspökség a „Bombay Review and Indián advertiser" szerint, nem lehet nagyon tisztességes állás, mert ujabban a Mandalayai püspökről be lett bizonyítva, hogy 704 disznót k>„ L E H E L K Ü R T J E " (KITERJESZTVE). — RAJZOLTA, GYÁRFÁS JENŐ
pott el a királytól.
'•',. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
Az a szekrényben egy óramű vun, mely 6 hengert forgásba hozza. Erre a hengerre lesz ráfeszitve a feladó állomáson a rajz vagy irás, a megkapó állo máson pedig egy chemiailag elkészített pa pír. A toll a henger fölé van erősítve, ugy a hogy azt a mellékeit / és (alulról) g részlet mutatja. Ezen a tollon és a forgó hengeren át megy a villamossá;.', s midőn egy gummival rajzolt vonás jon a toll alá, akkor a villamos áram a feladó állomá son megszakad, s u/. érkező állomáson meg szűnik működni a tüll, mindaddig, a mig a vonás a toll alatt van. Hogy a toll ne érintse a papiinak mindig ugyanazt a helyét, a h henger nemcsak hogy forog tengelye körül, hanem mindig odébb és odébb mo zog, szintigy megy ez az érkező állomáson is, mert különben egymásfölé csinálná a vo násokat. A c és d rugók szabályozzák az óramüvet oly mó don, hogy a b henger mindkét állomáson egyszere tegyen egy
Az autographikus táviró. Az elmúlt esztendő annyit mutatott fel cso dálatosabbnál csodálatosabb találmányokban, a mennyit a közelebb lefolyt idő alatt aligha egy szer is registrálhattunk. Különösen a physikai tudományokra esik a legnagyobb szám, s elhall gatva a többit, elégnek tartjuk itt csak a telephont, phonographot s villamos világítást megemlíteni. Mind oly találmányok, melyek bennünket méltó csodálkozással töltenek el, s melyek hivatva van nak az emberiség jövendő életében nevezetes szerepet játszani. Most ezek közé egy ujabb találmány is sora kozik, az autograpliikus táviró. Egy oly készülék ez, melynek segélyével át lehet telegráfirozni egyik helyről a másikra nemcsak az egyes sza vakat, hanem a leirott hetüket és vonásokat is ugy, a mint azok eredetileg leírattak. Tehát egy névaláírást minden ákombákomos nmnupropriájával együtt, vagy egy rajzot egészen ugy, a hogy előttünk fekszik. A közönséges telegraf tudvale vőleg csak pontokat s vonalakat csinál, s ezekből lehet összeállítani a közönséges beszéd egyes betűit és szavait; ezen uj találmány azonban a betűknek alakját s nagyságát is képes visszaadni a leghívebben, ugy a hogy azok eredetileg le írattak. A gondolat egyes betűket eredeti alakjukban telegráfirozni át egyik helyről a másikra — nem uj. Davy angol tudós már e század elején foglal kozott vele. S ugy tetszett, hogy ez nem is oly nehezen valósitható feladat. Mert hisz tudvalevő, hogy galvanikus utón aranyozni vagy ezüstözni lehetett, sőt hogy egyes tárgyaknak alakját is sikerült ily módon sokszoritani. Mégis ezt a fel adatot teljesen megfejteni csak a legújabb időben sikerült,s ebben e tekintetbenD'.4r/f//eoin7 fran czia tudóst illeti az elismerés. Találmánya, melynek h ü rajzát fentebb veszik olvasóink, meglehetős egyszerű elveken nyugszik. Az] állomáson, melyre telegráfirozni a k a r u n k , egy tollat hoz mozgásba a táviró, mely folyton ir, jeleket csinál, szóval befeketíti az alája helyezett s chemiailag elkészített papi rost. Ugy hogy lassan-lassan egészen befeketí tené azt, még pedig egész terjedelmében, mert a papír egy hengerre van rácsavarva, mely tenge lye körül forog, s minduntalan más-más pontján érintkezik a telegraf tollával. A sürgöny-feladó állomáson szintén van ilyen toll, a mely alá azon ban a kész rajzot helyezzük. Miután a villamos ság áthat a nedves papíron, nem fog megakadni a villamáram, h a két sarkai közé ezt a papirost helyezzük, s igy ez állomás tolla is folyton rez gésben fog lenni, mihelyt a villamáramat egyszer megindítottuk. Hanem a rajz vagy irás, melyet egyik helyről a másikra telegráfirozni akarunk, olynemü tintával van csinálva, mely a villamos ságot nem vezeti, p . o. gummival, vagy pecsétviaszk oldattal. A feladó állomás tűje tehát csak addig fog mozogni, a mig tiszta papir van alatta, mihelyt a gummival készített rajz egy-egy vonáskája kerül a tű alá, a villamosság el van szigetelve, megszűnik működni, következőleg azon állomá son is megszűnik mozogni a tű, a melyre a tele-
VASÁRNAPI l/JSÁG.
41 az illető lerajzolta azt Parisban, s néhány pilla nat múlva látható lett nz a londoni postahivatal helyiségében. Igy telegrulirozták át kísérletül egy í'orgo ágyának, egy ostromlott várnak a korraj zát, meg egy kokuszt áruló leány kepét.
A természettudományi társulat közgyűlése. E hó 14-én délután tartotta évi közgyűlését az akadémia termiben tudmányos társulataink legnépszerübbike, a természettudományi társulat, mely évről évre oly következetesen gyarapodik s mind nagyobb térre terjeszti ki működését Thán Károly elnök ez örvendetes erósbödésre való utalással nyitotta meg a, közgyűlést, röviden
jelezve az ujabb anyagi és szellemi növekedést. Ezután Szily Kálmán titkári jelentése következett. változatos és gazdag adatokkal elősorolt a lefolyt év ben történteket. A társulatnemasakszaküléseket tar tott, hanem folytatta a népszerű természettudományi estékeket is. Felsorolta ezután a kiadványokat, me körülforgást. Az e pedig egy állandó eli-ktro-mágnest tüntet lyek ez évben is értékesek és számosak.A társulat több fel, mely a villamos árain szabályzásira szolgál. tudós tagjai bizta meg különféle irányú kutatással és munkássággal, a melyek jelenleg szép eredményt jósló grammot küldeni akarjuk. A sürgönyt megkapó állomáson tehát egy olyan lapot kapunk, mely folyamatban vannak. Kél mű készült el ezek közül mindenütt be van feketítve, csak ott nem, a hol á lefolyt évben ! „Magyarország math. és term. tud. a feladó állomás sürgönye épen fekete. Igy egy bibhographiája" Sxinnyey (apa és nu)-tól, és „Ma fordított kép fog előállani, a melyet, hogy egészen gyarország pókfaunája" Hermán Ottótól. Az előbbi hasonlítson az eredetihez, még megkell fordítani. magában foglalja mindazon természettudományi Hogy ennek a találmánynak jelen időben könyvek (S!)I2 mii) teljes ezimjegyzékét, melyek nem lehet még valami nagy praktikai értéket IS7Ö végéig magyarul Magyarországon bármely tulajdonítani, az áll ugyan, de egyrészt a jövőben nyelven, vagy magyarországi tudósoktól bárhol meg sokkal nagyobb szerepet vívhat ki magának, sem jelent. Htrman Ottó müvéről.' „Magyarország pók hogy azt egyszerre át is tekinthetnénk, másrészt pedig lehetnek jelen körülményeink mellett is faunája" idézzük Szily Kálmán jelentésének szavait: „Sok évi anyag és adatgyűjtés fáradságos mun viszonyok, melyekben nevezetes segítségünkre kájának rendszerbe foglalt egybefoglalásai birja tu lehet. P . o. át kell egy helyről a másra nem csak szavakat telegráfirozni, hanem egész rajzokat, dományos szakirodalmunk t; műben. Hazánk állat világának egv nagy, eddig majdnem teljesen mellőzött terveket, stb., a melyeket kellőkép megmagya csoportját öleli föl e munka oly széles alapon, oly rázni puszta szavakkal nem lehet. Például egy tudományos kivitelben, melyre a magyarnál nagyobb várat ostromolnak, a levélben a tervet nem lehet tudományos hírnevének örvendő nemzet is büszke elküldeni, vagy csak hosszú utón jön kézhez, lehetne." avagy egy haditudósító közelebbről akarja meg A könyvkiadó vállalatból a lefolyt évben indult jelölni lapja számára a két tábor poziczióit, stb. stb. meg a Ill-ik cyi'lus, 160 ivre tervezve. Oly munka is lesz közte, mint a földrajzi irodalom páratlan s kimagasló művészi terméke, Reclus Kliséé „La tér re"-je. A Ill-ik cyclus aláírása oly szép eredményre mutatott, hogy nem H10O példányban nyomatják, mint az előbbit, hanem 2000-ben. A „Természettudo mányi Közlöny" most már 5200 példányban nyo matik; a rendes tagok száma: 5021, 154-el több, mint tavaly. A lefolyt évben 51 tagot vesztett a tár sulat, köztük a jelesebbek : Szónyi Pál, dr. KovácsSebestyén Endre, dr. Kátai Gábor és Virányi JánosLeütner Károly pénztárnok jelentése szerint az 1878-ik évi bevétel 51 .öl 2 frt. Az alaptőke 27,s77 frt 46 kr, tehát a múlt évben 7%-al nőtt. A tiszta va gyon: 31,487 frt, a vagyonszaporodás tehát 33Ö8 frt. Heller Ágost könyvtárnok jelentéséből közöljük, hogy a könyvtár állapota az 1S78. év végén 5221 mű 15,000 kötetben, a gyarapodás tehát 292 műből áll. A társulat 100 kül- és belföldi társulattal állott csereviszonyban, melyek között orosz, finn és brazí liai is van. A közgyűlés, Lederer Ábrahám indítványára a társulat tisztviselőinek buzgalmáért jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. A titkár ezután a pályázatokról tett jelentést. Az állattani pályázat diját (300 frt) a „Monographia az anguellidákról" műnek ítélték oda, szerzője dr. Orhy László, .AZ ásványtani pályázat diját (300 Kokuszt áruló leány. (Autograpliikus távirón küldött frt) „A kristályosodott tetraedrit és tömörfényes terajz traedritról Magyarországon" ez. mű szerzőjének: dr. Legnagyobb hibája ez idő szerint a lassú Hidtgh Kálmánnak. A növénytani pályáza diját (300 ság, mert ahhoz meglehetős nagy idő szükségel frt) ,,a kultivált növények betegségeiről" szóló pálya tetik, mig a telegraf tolla egészen végig ment a művek legjelesbikének, melynek szerzője Haza János sárospataki tanár. papíron, ugy hogy egyetlen vonást se hagyjon ki, Két uj iMt/ávit hirdettetik k i : 1. nyilt pályázat mely arra írva vagy rajzolva van. Voltakép azon ban csakis ez veszi igénybe az időt, mert ugyan állattani munkákra (2000 frt) és 2. a Bugát-alapból abban a pillanatban száz meg száz mérföldnyíre titkos pályázat jeles phyzikusok életrajzi gyűjtemé nyére ; (300 forint). is át lehet küldeni. Sőt sok példányban is át lehet A további közgyűlési tárgyakat: a választmány küldeni, s ebben a találmánynak n e m csekély újra alakítása képezte, továbbá a múlt közgyűlésen érdeme fekszik. A készülék egyes részeinek magyarázatát tett indítványok fölötti határozat. Dapsy László azon fenntebb a rajz mellett veszik olvasóink; valamint indítványa, hogy sürgőseknek bejelentett inditványoegy képet is, mely ezen telegraf segélyével Paris kat a közgyűlés azonnal tárgyaljon, azzal a hozzából Londonba rajzoltatott át oly módon, hogy toldással fogadtatott el, hogy a pénzkérdést involváló
•
42
VASÁRNAPI UJSAG.
fontosabb indítványok két hónappal a közgyűlés előtt Írásban nyújtassanak be a titkainak. Bárczi-Brix Iván indítványát a természettudományi apróbb köz lemények számára külön, időhöz nem kötött füzetek kiadására vonatkozólag, a közgyűlés nem fogadta el. .-I választmány az 1879-ik évre következőleg ala kult inog : Állattanra megválasztattak : Frivaldszky János, Hermán Ottó, Kriesch János, Margó Tivadar. Ás vány- é» földtanra: Hantken Miksa, Inkey Béla; Rrenner József Sándor, Szabó József. Hittanra : Fodor József, Plósz Pál, Thanhoffer Lajos, Mihalkovics Géza. Növénytanra : Dapsy László, Jurányi Lajos, Klein Gyula, Schuch József. Természettanra : Báró Eötvös Loránd, Schenzl Guidó, Schuller Alajos Stoczek József. Vegytanra : Hídegh Kálmán, Lengyel Béla, Say Móricz, "VYartha Vincze.
Tudományos és szak-folyóirataink. II. közlemény. Az „Egyetemes Philologiai Közlöny", havonként, olykor kettős füzetekben kéthavonként jelen meg, B különös gondot a klasszikái philologiára fordít, de nem mellőzi a modern nyelvészetet s irodalmakat sem. Bár tudományos irányú, a nagyobb mivelt kö zönséget is érdekli: tanároknak, s irodalommal fog lalkozóknak pedig kiválóan becses közleményeket hoz. Szerkesztői Dr. Heinrich Gusztáv és Ponori ThewTewk Emil egyet, tanárok : s a kiadásra több kitűnő egyet, tanár s tudós van egyesülve. Ara egész évre 5 frt. Aigner „FigyelS"-je, irodalomtörténeti közlöny, a két nyári hónap kivételével havonként, tehát tíz szer jelenik meg, s ára egész évre 8 frt. Az irodalom történet köréből merített érdekes közleményeiről gyakrabban szoktunk megemlékezni. Legyen ezúttal csak fölemlítve egy uj, most keletkezett folyóirat, melyből még csak az első szám jelent meg, melynek legjobb szívvel kívánunk szép jövőt, virágzást és sikert. Czime: „Külföld", a modern, különösen a nyugoti irodalmak közlönye. Szerkesztik Moller Ede és Újvári Béla soproni főreáliskolai tanárok. Megjelenik minden hó 15-kén, s ára egész évre 5 frt. Lesz alkalmunk bővebben szólni felőle. A délmagyarországi történelmi és régészeti tár sulat (Temesvárit) Értesítik ad ki, melyet a vá lasztmány megbízásából a titkár Miletz János szerkeszt, mely havi füzetekben jelenik meg, és nem tagoknak 4 fit az ára egy évre ; a társulat tagjai az 5 frt évdij fejében kapják. Ugyanott természettudományi társulat is van ,, Délmagyarországi természettudományi társulat" neve alatt s ennek is megvan a maga közlönye, a „Természettudományi Füzetek", a választmány meg bízásából szerkeszti a titkár Dr. Kohn Lajos. Két nyelvű folyóirat, a mennyiben a benne foglalt tudo mányos czikkek. az iró egyénisége szerint, hol ma gyarul, hol németül vannak irva; a társulati liivatalosközlemények azonban kizárólag magyar nyelven. Két havonként (egy évben 6-szor), jelenik meg, 2 íves füzetekben s előfizetési ára egy évre 4 frt. Őszinte sajnálatunknak adunk kifejezést Révész Imre jeles tudósunk folyóiratának, a „Magyar Pro testáns egyházi és iskolai Figyelwező"-neb, a most befejezett kilenczedik évfolyammal megszűnte fölött. Ha egyházi orthodox irányával (kivált olykori túl zásaiban) nem érthettünk is egyet, tudtuk méltá nyolni érdemeit az egyházi történelem, az egyházi alkotmányozás és a theol. kritika terén. A folyóirat java-része a tudós szerkesztő tollából került ki s talán inkább a szellemi, mint az anyagi pártolás hiánya hatott rá elkedvetleuitőleg s fárasztotta ki. A folyó irat megszűnése mindenesetre kár ; s a helyette ke letkező „Protestáns Hetilap" (Debreezenben, szerk. Jóo István, főmunkatársak: TóthS. és Békési Gyula) és „M.prot, enyh. és isk. FigydS", (Felsőbányán, Czelder) aligha fogják a hézagot pótolni. T adomá nyt* folyóiratot várnánk Debreczenból hetilap helyett. Az erdélyi unitáriusok egyházi s iskolai köz lönye, a . v Magvető", melynek szerkesztését a korán elhunyt Símén Domokos helyett Péterfi Dé nes és Kovács János tanárok vették át, — mel bold. eml. Kriza alapitott volt most már tizen harmadik évét fejezte be 8 jövőre ligi irány-
3 . SZÁM. 1 S 7 9 . XXVI. KYFULYAM. 3 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
b a n , két havi füzetekben fog megjelenni. Elő 8 frt), a „Házi ipar Lapja" (kiadja a központi házi ipar-egylet, szerk. Kubinyi Lajos, megjelen havonként fizetési ára egész évre csak 2 frt. kétszer s ára egy évre 1 ft) ; „Alföldi iparlap" (Szeged), Egyike aközérdekü szakfolyóiratoknak, az „Egészszerk. Gelléri Mór, ára í frt) „Felridéki kereskedelmi és tégtanilapok", az emberi testnek, egészséges és beteg iparlap"(Kassa, szerk. Deil Jenő, ára4frt); az „Anyagi korában, természetszerű gondozására és ápolására vo Érdekeink", az orsz. magyar iparegyesület szakköz natkozó ismereteket terjesztő népszerű havi folyóirat, lönye, megjelen havi füzetekben, szerk. Mudrony szerkeszti Kodolányi Antal E derék közlöny 1877 októberben indult meg, s eddig megjelent 1—15 Soma, ára nemtagoknak 3 frt, az egyesület tagjai a száma együtt, egy kötetben is kapható. Előfizetési tagdíj fejében kapják. E körbe számithatjuk a „Vas úti is közlekedési közlönif'-t (szerk. újév óta György ára egész évre 4 frt. Kiterjeszkedik az élet minden viszonyai közt és minden emberre nézve annyira Endre, ára 8 frt), „Posta Közlöny-t" (szerk. Joanövich, ára 7 frt), a „Munkás-Heti Krónikát" (szerk. fontos élettani ismereteknek önálló ozikkekben való Ihrlinger és Frankéi, ára 2 frt 10 k r : soczialistikus terjesztésére is, s átalában az egészségtani ismerete irányú közlöny), „Fortuna", „Merkúr", „TJj-Forket népszerűen, de egyszersmind alapossággal is tár tuna" sorsolási közlönyöket stb. gyalja. Végre említsük meg az orvosi tudomány köré Gazdasági szaklapjaink közül a legrégibb, mert már harminczadik évfolyamát fejezte be, az orsz. ben megjelenő szaklapjainkat és tudományos folyó iratainkat. Ezek legidősebbike a már huszonhar gazdasági egyesületnek, Morócz István által szerkesz tett közlönye, a „Gazdasági Lapok". A ki e jeles madik évébe forduló „Orvosi Hetilap" inelyDr. Markusovszky L. szerkesztése mellett, Dr. Balogh Kál közlöny összes évfolyamait bírná, egész szakkönyv tárt bírna benne. De egyetlen évfolyama is sok hasz mánnal mint fő munkatárssal, jelen meg s teljesen a nos mezőgazdasági ismeretet tartalmaz. E szakbeli tudomány színvonalán állva s lépést tartva annak folyóiratoknak sem vagyunk már szűkében, a mi — haladásával, folyvást fentartja rég kivívott jó hír tekintve hogy hazánk első sorban földmivelő s ter nevét., Ara 10frt. Nyomába lép a „Gyógyászat" szer keszti Dr. Poór Imre és Dr. Dulácska Géza. Ára melő ország, csak örvendetesnek mondható. Itt van 10 frt ; ez is már tizennyolez évet töltött. Egy évvel a „Földmweiési Érdekeink", mező- és erdőgazdasági heti lap, mely Wagner László szerkesztése mellett, ifjabb a „Gyógyszerészeti Hetilap" (szerk. Schédy, | Légrádi kiadásában, képekkel jelen meg s előfizetési ára 10 frt). | ára 6 frt. A mezőgazdaságnak, a természettudomáFejezzük be e hosszú (de azért még épen nem j nyok s jelesen a vegytan, eróműtan stb. haladásával, teljes szemlénket) egy közérdekű tudományos és i egyre fokozódó igényeit e lap folyvást szem előtt irodalmi folyóirat fölemlitésével. Ez a Bodnár Zsig tartja, uj vívmányaikat felveszi s ismerteti; áta. mond „Hari Szemlé"-}e, mely a közelebbi október Iában a modem tudomány színvonalán áll. Isme ben indult meg s a szemlék rendes szokása szerint a retterjesztő és fejtegető czikkei egyaránt hasznotudomány különböző ágait, nem szorosan szak ; sak, oly gazdáknak, s vajha minél többen legyenek, szerűen, de a mivelt nagyközönség számára irt czikkik nemcsak az őseiktől öröklött módon akarják kekben kívánja felölelni; a mellett politikával is túrni a földet, hanem e téren is haladni kívánnak az foglakozik, s szépirodalmi műveket is közöl. A idővel. Szintazon szerkesztésben és kiadásban jelen vállalat kiadását uj évtől kezdve Báth Mór vette meg a „Falusi Gazda", népszerű közlöny ; ára egy át s kiadó és szerkesztő azon igyekeznek, hogy évre 2 frt. Szorosabban szaklap a „Gazdasági Mérnök", közlönyük a „Budapesti Szemle" mellett is hasz mely kiválólag a nálunk annyira fontos s még oly ke nos szolgálatot tehessen. Mi pedig örvendünk, hogy véssé méltányolt kultur-mérnöki foglalkozást van hi két tudományos szemlénk is van ; s kívánunk mind vatva terjeszteni, havonként kétszer jelen meg (szer a kettőnek, s mind valamennyi szakközlönynek és keszti GondaBéla) s előfizetési ára egy évre 6 frt. Szin- f olyóiratnak, sok vagy legalább is elég előfizetőt! | tén idetartozó, szorosan szaklapok: a „Veterinarias" (állatorvos), szerkeszti Nádaskai Béla, havonként I kétszer s ára 4 frt; a „Gallus" (baromfitenyésztés és nyulászat), havonként egyszer, szerkeszti Grubiczi ; Géza, ára 3 frt; s végre a „Nép kertésze", szerk. Lu ..Uj idó'k, avult emberek-, a czime Véka L. kácsi Sándor, havonként kétszer, ára 3 frt. — Sőt I (Vajkay Károly kir. táblai tanácselnök) ujabb regé , gazdasági lapja van már több vidéknek, a hol csak nyének, melylyel a csak minap megjelent Lajos pap i megyei vagy- nagyobb vidékre szóló gazdasági egye- után újra föllép. Ugy látszik itt is teljesül a mondás, ! sülét létezik ; s helyesen, minden vidéknek meglévén evés közben jő meg az étvágy-. Vajkai első regénye, ; külön gazdasági érdekei. Ilyenek, hogy csak czimei- történeti háttérrel bíró korrajz volt inkább, mint ket soroljuk elő, az „Erdélyi Gazda" (Kolozsvár), regény; a mostani a modern életből van véve, jól „Gyakorlati Mezőgazda" (M.-Ovár), „Gazdasági Nép gondolt mesével bir, a társadalom s az egyének jel lap" (Pécs), a „Magyar Méh" (Buziás), „Haladó lemzésére igyekszik. Tárgya : két, egymással közeiGazda" (Komárom), „Gazdasági Értesüli (Temes rokon, de félreértésből meghasonlott család saljai vár), „Közlemények a debreczeni gazdasági egylet kö nak, kik gyermek korukban különben is egymásnak réből" (Debreczen), s talán még több is. voltak szánva, kibékülése. A mese érdekesen van Nem ily gazdag, de szintén tekintélyes már a szőve s az elbeszélés is jobb, kivált a részletek kijogtudományi szakirodalom is ; természetes : a ma domborításában, mint a szerző előbbi müvében. gyar ember először gazda, aztán prókátor. Az ide Nyereségnek tartjuk szépirodalmunkra, hogy a ma i tartozó szaklapok közül a legrégibb a „Törvényszéki gasi) bírói kar oly jeles tagja. — ki a jogi szakok I csarnok", inert már húsz éves ; szerkeszti Szokolai tatás reformjáról tartott enquéte-ben csak a minap j István, hetenként kétszer jelen meg s ára egész évre is feltűnt jeles beszédével s oly gondolkozó fő, mint 8 frt. A „Jogtudományi Közlöny1' a mai jogtudo- Vajkay Károly, e téren is talál időt a működésre; s ! mány színvonalán áll s már szintén tekintélyes kort ha formailag egyben-másban még fogyatékos, min I ért, tizennegyedik évébe lép. Szerkesztését az uj denesetre tartalmas müvekkel gyarapítja meglehe évben Dr. Dárdai Sándortól Zlinszkylmre vett át : ki tősen meddő elbeszélő irodalmunkat. — 346 lapra adja a Franklin-társulat ; hetilap s ára 12frt. „Magyar terjedő csinos kötetben jelent meg. Themis", szerk. Dr. Fayer László, kiadja az AtheAigner-Abafi ..Nemzeti könyvtáráéból ismét két naeum ; lap tulajdonos Dr. Siegmund, szintén heti lap uj füzetetet vettünk. A 13. füzet ..Mikes mulatsá s ára 10 frt. „Magyar Jogász" (azelőtt Curiai értesítő) gos napjai"-nak negyedik—, a 14. füzet pedig Ka szerk. Kun László, ára 15 frt. „Magyar Igazságügy" zinczy F. költeményeinek ötödik szállítmányát hozza. I havi folyóirat, szerk. Dr. Löw Tóbiás, kiadja Ez utóbbi az előszót, az első kötethez járuló, becses Zilahy S.: ára egy évre 8 frt. Ide számithatjuk a jegyzetek végét (257—289 1.) és a második kötet i „Közigazgatási Lapok" ez. heti szakközlönyt, kap- szövegének fi. s 7. iveit tartalmazza. Első teljes ki ; csolatban a szabályrendeletek gyűjteményével, szerk. adása Kazinczy költeményeinek s igy mindenesetre Dr. Dárdai; ára egy évre 10 frt; a „Község lapjáf- becses gyűjtemény. Minden egyes fűzet ára 30 kr. j szerkeszti Mészáros Károly, melléklapjával a „Ma..Shakespeare jellemképei-- czim alatt ujabb ta ' gyár KözjegyzS"-rti együtt ára 8 frt. nulmányokat adott ki Brankovies György, folytatá Nem egészen szegény irodalmunk már ipar- sául néhány óv előtt ugyan e czim alatt közrebo ki a kereskedelmi folyóiratokban sem. Ilyenek az csátott ugy nevezett „tanulmányai"-nak; a mostam ,Ejiitesi ipar" czimü műszaki hetilap, szakjába vágó, kötet, Shakespeare rövid életrajzán kivül hét jellem számos külön rajzmelléklettel, (szerk. Nev Béla, ára képet tartalmaz a nagy brit színműveiből, u. ni-
Irodalom és művészet.
Othellot, Jágót és Desdemonát, továbbá: Machethet (lady M. az első kötetben volt), Júliát, Cordéliát és Falstaffot. Mind ez, néhány, a szerző által legalább lelkiismeretesen megnevezett Shakspeare-kommentátorból jól-rosszul összeütve, a magyar fordítású szövegből vett idézetekkel közbeszőve, legkisebb nyoma nélkül az önálló tanulmánynak, az eredeti felfogásnak. Brankovies előadása különben elég vi lágos s elég közönséges is. Ily müvek bizony nem szolgálnak aesthetikai irodalmunk benső gyarapo dására s a külföld remekeinek mélyebbb megértésére sem sokat hatnak. A 153 (kis 10-odr.) lapra terjedő könyvecske Aigner Lajosnál jelent meg s ára I irt 20 kr. A „Magyar Lexikonéból (Somogyi—Rautmann) a 18. füzet van már előttünk, Baden-Bajorország szöveggel s a földnek, az emberiség fajszámn elterje dését föltüntető térképével. E füzet kivételesen csak három iv (a következőben pótolva lesz). Minden fü zet ára 30 kr. A „Havi szemle1- czimü folyóiratból, Bodnár Zsigmond szerkesztése mellett, az idei első, januárhavi füzet következő tartalommal jelent meg: „Te lephon, mikrophou és phonograph." Ráth Arnold tól. „A keleti válság és az alkotmányosság." Lánczy Gyulától. „Politikai áramlataink az utolsó évtized ben." Asbóth Jánostól. Költemények: „Valentin herczegnő apródja" ifj, Ábrányi Kornéltól. „Tuba Lidi" Jakab Ödöntől. „Velencze modern titkaiból." Wilkie Collinstól. „Miczi és Mariska," elbeszélés Balázs Sándortól. „Demidov Anatol," emlékbeszéd Pulszky Ferencztől. „Zenészeti szemle" Schütz Mik sától. Végül „Kritikai szemle" (könyvbirálatok.) A „Havi Szemle" előfizetési ára egész évre S frt. egyes füzet ára 80 kr. Pályamüvek. A Kisfaludy-társaság által ujolag kihirdetett föladatra, mely komikai vagy humoros elbeszélő költeményt kivan, deczember 31-éig, mint határidőig, 42 költemény érkezett: Pál mester boszuja. A falusi kis lány anyja, Háry unokája. A czivakodók. Kupaktanács. Fivérek. A gyilkosok. A balhiedelem. A repülő borbély. A ka pocs. A—i sárkány. Dávid. Kisértetfogás. Követi utam. A kinek mása nincs. Négy pályamunka közös jeligével. Történeti kép az életből. Vendéglátás. Márki Márk. Istók diák. A kanász. A huszár szere tője. Az egynapos isten. A száz bot. A pórúljárt apostol. A néhai Aczél Bertalan torára elcsalt diák. Hogy beszél a fülemile. Menhelyi. Sok hűhó sem miért. Az ébresztői. A várasd bán. Szegény Tamás. A falu zsidaja. A kicserélt bekecs. A temesi bán fo gadása. Boros Péter. Az első győzelem. A mennyei követ. Veres Bálint. Kenyérmezei diadal. Az Árva Peti nótája. Szép Ilonka. — Ezekből egyet: „Törté neti kép az életből" kirekesztek a pályázatból, mert sem jeligéje, sem jeligés levélkéje nincs, s ennek kéz iratát a szerző február 8-dikáig Greguss Ágost tit kártól visszaveheti. A többit bírálat alá bocsáták.
43
VASÁRNAPI ÚJSÁG. népszinműénekes minden szereppel jobban és job ban tetszik a közönségnek. Az operetté-szerepben is szerencsés volt, és zajosan tapsolták. Franczia vendégek. A „Labor királya" czimű opera szerzője. Massenet e hó 15-én este érkezett Budapestre, hogy jelen legyen operája első előadá sán. Azonban a Nagyné-Benza Ida asszonyt ért csa ládi csapás következtében az első előadás napja bi-' zonytalan. Massenet társaságában van Gouzim fran czia iró is. Massenet annyira elhajtotta volna Buda pesten látni operája előadását, hogy távirati utón Milánóból kért föl egy énekesnőt, ha nem jöhetne-é Budapestre, de ez nem történhetett meg az idő rö vidsége miatt. Massenet, ki 32 éves, élénk és szere tetreméltó modorú férfi, csütörtökön jelen volt a próbán, B teljes megelégedését fejezte ki. Nagyné szerepét az igazgatóság Tannerné asszonynak adta át. Színházi körökben beszélik, hogy Nagyné, a le sújtó családi gyász daczára is hajlandó meghozni az áldozatot a messze útról jött zeneköltőnek, s föllép az operában. Megjegyezzük itt, hogy múlt számunk ban „Pál és Virginia" tévedésből volt Massanet müvei közt említve. A múzeumi képtár festményei, melyek a párisi kiállításon voltak, visszaérkeztek, de nem minden baj nélkül. Parisból hibás czim alatt (a képzőmű vészeti társulatnak czimezve) küldték el, s e miatt a képek majdnem egy hóig hevertek a vámház nyirkos raktárában. Benczúr „Szent István megkeresztelésének" rámája megrongálódott, Munkácsy kitűnő festményének, az „Ujonczok"-nak deszkája ketté re pedt, épen az ülő alakok fején át. E kép ugyanis ma hagóni fára van festve, mely megnedvesedvén, a mint a múzeumba vitték, a két deszka szétvált. A hátsó pántok leszedése és újra föltevése által azon" ban szerencsére össze lehet sajtolni ugy, hogy a re pedés eltűnik, s a kép restaurácziójára sem lesz szükség. Magyar művészek a külföldön. Münchenben a képzőművészeti akadémián az e hó 10-én történt pályázatok alkalmával — a festészeti és szobrászati téren — fiatal honfitársainknak: Gyárfás Jenő fes tőnek, és Kiss György szobrásznak, egyhangúlag ítél tettek oda az első dijak. Gyárfás Jenő az adott themával — „étterein festése tekintettel az építészeti dekoráczióra", messze túlszárnyalta a szép számmal képviselt pályamüveket; Kiss Gy. pedig a „könyörü letes samaritánus"-ról feladott thémát dolgozta ki győzelmes sikerrel. Egy más szobrászati műveért, mely egy török lányt elrabló bosnyákot tüntet föl, a nagy ezüst érmet nyerte el.
sülyedt állapotban vette át; de hamar fölemelte. Nagy terveit nem vihette véghez, mert épen akkor halt meg, midőn legnagyobb valószínűsége volt, hogy Gusztáv Adolffal egyesülve felállíthatja az eu rópai czivilizáczió védgátját: a protestáns Dácziát. — Végül dr. Weisz Béla mint vendég tartott elő adást „A gazdasági szabadság érvényesítéséről Ang liában", részletezvén a teljes szabadság előnyös voltát. A Kisfaludy-társaságnak csak egy rendes tagja hiányzik. E helyre a decz. 31-én letelt határideig nem ajánlottak mást, csak Osiky Gergelyt, de ót töb ben ajánlották, A levelezői tagok számát öttel fog ják szaporítani s ez öt helyre kilencz vagy tiz olyan iró van ajánlva, kik irodalmunknak idegen nyelven való terjesztése által maguknak érdemeket szereztek.
A magyariróksegélyegylete a lefolyt évben 8(XM) írttal gyarapodott, ebben van a közoktatásügyi mi niszter által utalványozott 2200 frt is. De a tőkéből 1800 frtnyi összeget törülni kellett, mint olyat, mely az alapítók elhunyta vagy elszegényedése miatt behajhatatlanná vált. A folyó költségekre 3402 frt 20 kr és 2 darab aranyból álló adomány történt az egész év alatt. Rendes segély kiadatott özvegyeknek, árváknak, elaggott íróknak !)S40 frt, rendkiviili segély 18 beteg Írónak és négy temetésre 1048 frt 2 kr. Hogy az egyesület beteg irók számára, temetésekre stb. jövőre is adhasson rendkívüli segélyzéseket: arra irodalombarátok, egyesületek és intézetek nemesszivü adako zásai, uj alapítványok és hagyományok szükségesek, mivel a tőkevagyon kamatait és az állami segély összeget egészen igénybe veszik a rendes évi segélyen zések, melyek 1870-re 43 fél részére Í16S0 frtba vannak megállapítva. Az egész évi kezelési költség 1050 írtra megy. Az egylet vagyoni állása a múlt évi számadás megvizsgálása után fog közzététetni.
Egyház és iskola. A jogi szakoktatás reformja tárgyában Trefort
miniszter által egybehívott enquéte január 11-én kezdette meg érdemleges tanácskozásait. Már ez első ülés is, melyről a napi lapok terjedelmes tudósításo kat hoztak, a legnagyobb mértékben s méltán felköl tötte a közfigyelmet. ('sengery Antal nyitotta meg a tanácskozást, egy mind tartalmilag, mind formailag kitűnő beszéddel, melyben az örökös évi vizsgák rendszerét elitélte, s a mi egyetemeinket is a német egyetemek mintájára, a minél teljesebb tanszabadság elvei szerint kiválólag a magasabb tudományos kép zés (ellentétben a szak-képzéssel) iskoláivá kivánja tétetni. Utána még Kautz és Kerkapoly az egyetem-, i Oiemeghy, >;
Közintézetek, egyletek.
Mi újság?
44
VASAENAPI UJSAG.
3. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM, :Í. SZÁM. 1S7!». XXVI. ÉVFOLYAM.
kezők teljes u t i költségeket s ellátást kapnak, de következőkben közöljük : Az egész b i r o d a l o m lakos fizetést n e m . Ajánlkozásokat a m a g y a l Afrika-bizott ságának száma 31.338,404. Yeddóban lakik 1.036,717 ság t i t k á r a Berecz Antal (Váczi körút 15. sz.) is haj ember 236,961 h á z b a n . landó közvetíteni. A magyarok Bukarestben. A bukaresti magya Adakozás. Szigligeti síremléke j a v á r a szerkesz rok, m i n t a „Bukaresti H i r a d ó " - b a n olvassuk újév tőségünkhöz Bécsből F e k e t e J á n o s 3 frt 14 k r t kül n a p j á n testületileg tisztelegtek gr. Hoyos ottani osz dött be, mely összeghez j á r u l t a k : F e k e t e János 1 frt, F e k e t e József 50 kr, F e k e t e J á n o s 1 frt trák-magyar követnél. A küldöttség szónoka Vetess 14 kr, T ó t h S á n d o r 5 0 kr, összesen 3 frt 14 kr. S á n d o r m é r n ö k volt, ki beszédében hangsúlyozta, U g y a n é czélra a nemzeti színháznál előadás tartat hogy a külföldön élő magyarok ép oly érzelmekkel ván, az ebből befolyt összeghez leendő csatolás végett viseltetnek a m a g y a r király iránt, m i n t az ottho a fenntebbi a d o m á n y t beküldtük a n e m z e t i színház igazgatóságának. niak. A követ melegen v i s z o n z á a j ó kivánatokat s sokáig barátságosan társalgott a küldöttség tagjai Ajánlkozás. E g y végzett tanárjelölt ajánlkozik val. Ugyancsak az emiitett lap panaszkodik, hogy a helyben k o r r e p e t i t o r n a k , különösen a m a t h e m a t i k á r o m á n i a i osztrák-magyar követségnél senki sincs, ki ból, de egyébiránt bármely m á s t a n t á r g y b ó l is. Levél m a g y a r u l t u d n a , holott Bukarestben és egész Oláh által t ö r t é n e n d ő megkeresések B u d a p e s t e n Vesseországban oly sok magyar fordul meg. Csak egy volt, lényi-utcza 2 4 sz. 2 ajtó „ B . P . t a n á r j e l ö l t " czim alatt eszközölhetők. azt is máshová tették át. Végül megemlítjük, hogy a m a g y a r társulat helyiségeiben újra megkezdődnek az eddigi társas összejövetek. melyek a h á b o r ú alatt megszűntek. Előadásokat t a r t a n a k : Veress S á n d o r E l h u n y t a k a közelebbi napok a l a t t : KACSKOVICS m é r n ö k , Gyárfás A. lelkész, F i s c h e r Dávid és VánIGMÁCZ, somogymegyei földbirtokos, a m ú l t ország gyűléseken képviselő, buzgó hazafi, jeles gazda, Bu dory Lajos. dapesten. — LUKÁCS GUSZTÁV n y u g a l m a z o t t főkiGr. Széchenyi Béla chinai expedicziójáról írják, A kolozsvári zenei konzervatórium közgyűlése rálybirói helyettes Gelencsén. —• L E H N E R B., prehogy a gróf, K r e i t n e r és Lóczy kísérőivel, m . évi Joaehim Józsefet tiszteletbeli t a g u l választotta. m o n t i v i k a n o n o k és volt t a n á r , K a s s á n . — TÓDORFFY szept. 2-án érkezett Tientsinbe, hol c s a k h a m a r auUj éjszaksarki expedicziót terveznek 1880-ra BOGDÁK, kolozsvári polgár és kereskedő 66 éves ko r á b a n . — FISCHMANN S. kecskeméti főrabbi, Buda diencziát n y e r t Li-Hung-chang alkirálynál. Peking Bécsben. Az előbbi éjszaksarki expediczió vezetője pesten. — LÁBOS IMRE, a szombathelyi városi nép W e y p r e c h t állana e n n e k is élén, s gróf Wilczek ben pedig okt. 9-én a chinai császár nagybátyja iskola érdemes igazgatója s a vasmegyei t a n i t ó tes fogná viselni az összes költségeket, azon esetre, h a a K u n g herczeg fogadta, kinek Széchenyi egy emlék tület elnöke, 63 éves k o r á b a n . — KUDNYÁNSZKI m o n a r c h i á n a k 1880-ban n e m fog h á boruja l e n n i . i r a t o t nyújtott át, kérvén abban, hogy Dél-Mongol BÉLA, kir. táblai n y u g a l m a z o t t biró kiváló művelt ségű neje, szül. ZÁDOR L I L A , 51 éves k o r á b a n Buda ság s Tibet északi részére u t a z h a t á s r a engedélyt adjon. Érdekes sajtőpör. A budapesti n é m e t konzul az p e s t e n . — Idősb V É G H IGNÁCZNÉ, szül. Scharinger Pau „ E g y e t é r t é s " értesülése szerint sajtópört akar Kiemeli emlékiratában, hogy ő magyar, azon t a r á n lina, a kisbirtokosok földhitelintézete igazgatójának i n d í t a n i Verhovay Gyula képviselő ellen, ki a neve fajhoz tartozik, melynek a mongolság is alkotó része. édesanyja 72 éves k o r á b a n . — ATÁNYI DÁNIEL, a zett l a p b a n egy czikket irt azon reakczionárius tör L á t n i akarja azon helyeket, hol ősei laktak s kegye beregmegyei ref. p a p s á g nesztora, papi-i lelkész s vényjavaslatról, melyet B i s m a r c k berezeg a parla egyházmegyei ülnök. — JÁSZAY F E R E N C Z kassai ügy let adóját leróvni azok sírja fölött. Kung herczeg véd és tartalékos h a d n a g y , 25 éves k o r á b a n Mem e n t i szólásszabadság korlátozása végett terjesztett nemcsak útlevelet adott, de ajánló sorokat is a tibeti r á n b a n . — Ozv. báró HORVÁTH JÁNOSNÉ, szül. a n é m e t szövetség-tanács elé. A n é m e t konzul a ki sinai követekhez, s a beszélgetés közben többször ki O'Brien E u p h e m i a b á r ó n ő , egy soktagu család sze rályi ügyészségtől kért a teendő lépésekre nézve j e l e n t e t t e vonzalmát Ausztria-Magyarország i r á n t s retett r matrónája, 75 éves k o r á b a n Egerben. — informácziót, s ha a kérdés jogi nehézségein átestek, a leghizelgőbb kifejezésekben szólt a hadsereg bosz NAGY ÁRPÁD, a n e m z e t i szinház niűvészpárjának Nagy a melyek a m i sajtótörvényeink szerint másféle pörre I m r é n e k és Benza I d á n a k egyetlen gyermekük, öt niai dicső működéséről. eves k o r á b a n , roncsoló torokíob következtében. — jogot n e m adnak, m i n t legfölebb m a g á n becsületEgy apró nevezetesség haláláról jött hír Bergmn Kiss Albert országgyűlési képviselő harmadfél éves sértési p ö r r e , a n é m e t konzulátus lépéseket akar nyugot-frislandi városkából. Tom Pouce, a hires LAJOS nevű g y e r m e k e . t e n n i , h o g y Berlinből Vilmos császártól és Bismarck törpe meghalt. Az ötvenes években a r a r i t á s o k egyik tól m e g h a t a l m a z á s t nyerjen a sajtópör megindí kiváló példánya volt, s E u r ó p a és Amerika színpad tására. j a i n m u t o g a t t a picziségét. V o l t B u d a p e s t e n is, m i n t G. J . (egy harezos). Sajnáljuk, hogy a boszniai Holttest-égetés. G o t h á b a n m á r h á r o m t e m e t é s a régi n é m e t színház vendége. Olyan apróság volt, versek közül egy, de egy sem válik be. Van itt-ott egyt ö r t é n t , egy h ó alatt, a nélkül, hogy a h o l t a k a t egy sikerültebb versszak, de egészben véve mind gyön hogy az asztalra is l é t r á n m á s z o t t föl, s koporsónak gék, ü g y látszik a banganétot jobban kezeli mint a laiisírba tették volna. E helyett elégették őket. A har sem kellett s z á m á r a nagyobb, m i n t egy hegedűtok. t'>t, verselése nagyon kezdetleges, s gondolatait, ha madik elhamvasztás e h ó 12-én t ö r t é n t . Az elégetés T o m Pouce jól meggazdagodott s egy színésznőt vannak olykor, nem buja költőileg fejezni ki. harmadfél órát vett igénybe s 4 0 mázsa b a r n a szénre R . E . Neki ülni, megereszteni a tollat, hogy majd vett feleségül, kivel aztán elvonult. F i á n a k H L Napó verset irunk, rimbe (s olykor ugyancsak rossz rimbe) volt szükség. Az elégetett egy betűszedő volt, ki n e m leon császár lett a keresztapja. Az apróság családi szedni a prózát: még oly távol van a költészettől, mint rég ülte m e g 50 éves j u b i l a e u m á t , s halála előtt ha neve H a n n e m a volt. Mikor szerepelt, l a p u n k b a n is Makó Jeruzsálemtói, vagy akár Graefenberg Pomáztól. t á r o z o t t a n kijelentette, hogy tűz által kivan eltaka N. N . Saphir Vadrózsáiban sokszor van gyöngéd volt szó róla sokszor. gondolat s finom kifejezés. De mégis kevés a tartalom ríthatni. Megdöbbentő Öngyilkosság t ö r t é n t Székesfehér arra, hogy „jusson is, maradjon is", ha t. i. a fordítás F a r s a n g . A nevezetesb bálok sorát j a n . 28-án várott. E g y odavaló fiatal e m b e r Dörömbözy Lajos által java-része elvész, ha a forma csínja lemállik, az eszme éle eltompul s az érzés gyöngédsége ellapul . . . . a jógászbál nyitja m e g a r e d u t b a n . E n n e k alkalmá jegyben j á r t egy sz.-fehérvári hölgygyei. A ' szüíők Pedig az ön fordításainál ez az eset. n e m t u d t a k megegyezni a h o z o m á n y felett, a m i n e k ból fölemlítik, hogy Budapesten az első jogászbál M. E . Még gyöngék. A Kedvesemnek szólóból a/, folytán a házasság n e m j ö h e t e t t létre. A fiatal e m b e r épen m o s t ötven éve t a r t a t o t t a „ h é t választó" ter eszmei tartalom hiányzik; a másik pedig hosszas s több menyasszonya l a k á s á n agyonlőtte m igát. nyire henye leirás. meiben akkor, m i k o r m é g redut-épület n e m is léte Francziaország l a k o s s á g a . A hivatalos k i m u t a B u d a p e s t . Inczédy L. Legyen szives mielőbb föl zett B u d a p e s t e n . M á s n a p 19-én a központi F r ó b e l keresni szerkesztőségünket. tások szerint a F r a n c z i a o r s z á g b a n lakó idegenek nő-egylet tartja nagy álarezos bálját. A gazdasszo száma 801,700 vagyis 2.i? százaléka a lakosságnak, nyok álarczos-bálja február 2-dikán lesz S közben és HETI-NAPTÁR. Jan. hó. m i g 1861-ben 1.33, 1851-ben l.<.6%> volt. Ezek közt azután m é g a tánczvigalmak és bálok egész s o r o z a t a 374,500 belga (6.5 °/o a belga királyság alattvalóinak) Nap Görög Orosz I Izraelita Katholikus és protestáns következik. 66,500 n é m e t , 165,000 olasz, 62,500 spanyol, 50,000 19 V E 2 Jézus sz. nev E 2 Márius [7UlKer.Jan.24 A törhetetlen üveg veszélyes természete. Az svájezi és 30,000 angol. F e l t ű n ő a 15 éveü aluliak 20 H Fábián és Seb. Fáb., Sebesty. 8 György 25 Habak. 21 K Ágnes szűz Ágnes 26 Hebron 9 Polieukt utóbbi években ugy nevezett törhetetlen üvegeket kis száma. Mig ugyanis az e korúak Angliában az Vincze 22 S Vincze V. 10 N. Gergely 27 (a Szán. készítenek, melyeknek az a sajátsága, hogy leejtve összes lakosság 3 6 "/o-át képezik, F r a n c z i a o r s z á g b a n 23C B. Assz.eljegyz. Imrike Í28Szaddk. 11 Tlieodoz sem t ö r n e k szét. F ő k é p gyerekek számára veszik az 24; P Tiinót 29 Henok jTimót csak 29 7o-ot tesznek. Francziaországban u g y a n i s : 12 Titiána lS.tt.S.V. 25 S Pál fordulása iPál fordulása 13 Hermila »ly üveg edényeket. Azonban h a forró folyadékot ön 10.008,000 személy van 15 éven alul, 22.527,000 a tenek bele, n a g y durranással szétrobbannak. Most egy Hold változásai. % Újhold 22-én 1 ára 7 perczk. d. u. 15-től 6 0 évig és 4.361,000 a 6 0 éven felül; összesen családapa azt a figyelmeztetést teszi, hogy az ilyen t e h á t 36.896,000 lélek. A foglalkozást illetőleg: Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . üvegedények magoktól is explodálnak. E g y év előtt 18.968.000 franczia, vagyis 5 3 % adja m a g á t a földnii(.L. Egyetem-tér 6. sz.) vásárolt ilyen p o h á r n á l a nagy durranással felrobbantvelésre (10.620,000 m a g a műveli földjét, 5.70S,000 pedig forró folyadékot soha sem öntöttek bele, s a Tartalom. b é r l ő ) ; 9.274,000 vagyis 26 % iparos m u n k á s (ezek felrobbanáskor üresen állt. Ezer és ezer apró dara S z ö v o g : Kheireddin pasa. — Korcsmában. Költe közt 3 . 1 3 3 , 0 0 0 g y á r m u n k á s ) ; 3.837,000 vagyis 14 ",„, mény Jakab Ödöntől. — A íi örökké bujdosott. Igaz törté bokra p a t t a n t , szerencsére n e m vizirányosan szóratva kereskedő és 1.230,000 vagyis 4 °, u különféle foglal net."(Folyt.) Közli Eötvö* Karoly. — A 32-ik (Este-)ezred raét," h a n e m a szoba boltozatára. O n n a n esőként hul bevonulása Bécsbe. — Tájkép a Spitzberg-szigetekről. — A Békozású., Ezek közül 229,600 lelkész, szerzetes, apácza gum ötszáz milliója. Verne Gyula regénye. (Folyt.) A Jász lottak alá a szoba m i n d e n részébe az üvegroncsok. stb. 567,500 k a t o n a és csendőr, 222,600 t a n í t ó , kürt. Czobor Bélától. — Egyveleg. — Az autographikus táv Szolgáljon ez figyelmeztetésül. 148,900 biró, ügyvéd stb. 141,800 orvos, sebész stb. író. — A természettudományi társulat közgyűlése. — Tudo mányos és szakfolyóiratok. (II. közlemény.) — Irodalom és mű író és művész. Ki a k a r Afrikába menni ? H a y n a l d Lajos kalo vészet — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — M i csai érsek, m i n t a m a g y a r Afrika-bizottság elnöke, újság? — Halálozások. — Sakkjáték. — Szerkesztői mon Nagymérvű rabszolgakerestedést folytatnak a danivaló. felszólítást vett a nemzetközi Afrika-társaság köz Vörös-tenger afrikai partjain, kivált H o d e i d a h b a n . Képsk : Kheireddin pasa. — A 32-ik (Este-) ezred ünne p o n t i b i z o t t s á g á t ó l , h o g y a legközelebb Afrikába F i a t a l nőért 100—IfcO d o l l á r t , fiatal abessziniai pélyes íogadtaása Bécsben. — Cliang-yu-sing, a chinai óriás. — u t a z ó k a r a v á n személyzetéhez alkalmas m a g y a r ifja. Sziklás vidék a Spitzberg-szigeteken. — „Lehel kürtje." — n ő é r t 2 — 3 0 0 dollárt, fiukért 5 0 — 1 0 0 dollárt fizetnek. ..Lehel kürtje" (kiterjesztve. Rajzolta Gyárfás Jenő. — Az antokát a j á n l j o n . T u d o m á n y o s készültség s nyelvek (kü Népszámiáiás J a p á n b a n . Múlt év szeptemberben graphikus távíró. Kokusztáruló. leány"(Autographikus távírón l ö n ö s e n az angol) i s m e r e t e elengedhetlen. A jelent J a p á n b a n népszámlálás volt, melynek eredménvét a küldött rajz) u m n i c z i p i u m ezen ü n n e p alkalmából üdvözlő fel iratot nyújtson át számos tagból álló küldöttség á l t a l ; h o g y e n a p o n a főváros összes t e m p l o m a i b a n hálaadó istentisztelet tartassék; hogy a ferenczvárosi uj t e m p l o m ezen n a p o n szenteltessék fel s a n a p em léke a t e m p l o m o n m á r v á n y t á b l á v a l jelöltessék m e g ; továbbá h o g y a főváros összes szegényei megvendégeltessenek, a főváros kivilágíttassák, s a színházak ban ingyen előadások t a r t a s s a n a k . D e legkiválóbban azzal akarja a bizottság ő felségeik ezüst menyegző j é n e k ü n n e p é t m e g ü l n i , hogy a fővárosi közgyűlés 100,000 forint megszavazását indítványozza ó felsé geik nevét viselő gyermekmenhely alapitására. Ezen kívül a r a n y , ezüst és bronz e m l é k é n n e k veretnek. Az ü n n e p é l y költségeire a bizottság 15,000 frtnyi átalány-összeg megszavazását indítványozza. Bécsi lapok szerint azonban a király kívánsága az, bogy a községek vagy testületek ne tegyenek jótékonyczélu alapítványokat, m e r t a nyilvános jótékonyság utóbbi időkben úgyis nagy m é r t ékben igénybe ve. t e t e t t . H a s o n l a g azonkivánságának is kifejezést a d o t t a király , hogy az ünnepély alkalmából semmiféle ajándékot n e adjanak az uralkodó p á r n a k .
Halálozások.
VASARNAJVI
Az idült tudővész gyógyíthatósága és dr. Brebmer gyógyintézete Görbersdorfban. V i r c h o w t a n á r 1 8 4 8 . n o v . 2ít-én m o n d t a a következőket: „Az emberiség feladata legyőzni a tuberculosist, épen ugy, m i n t a hogy legyőzte a s k o r b u t o t . " Alig öt évvel k é s ő b b a b e r l i n i egye t e m e n egy fiatal o r v o s n ö v e n d é k t e t t e le szigor latait a következő értekezést nyújtván b e : „ A t u b e r c u l o s i s e r e d e t e s elterjedésének t ö r v é n y e i r ő l . " E z é r t e k e z é s é b e n első t é t e l ü l azt állította fel: a tuberculosis az első stádiumban mindig gyó gyítható. E fiatal o r v o s d r . B r e b m e r Á r m i n volt, ki c s a k h a m a r ez é r t e k e z é s é n e k m e g j e l e n é s e , u t á n a Carolina-Leopoldina természettudományi akadé m i a t a g j á v á n e v e z t e t t k i . D e ez is volt a szerző e g y e d ü l i k i t ü n t e t é s e . Az é r t e k e z é s t elfeledték. S m i d ő n d r . B r e b m e r az a b b a n m e g p e n d í t e t t esz m é i t későid) m á s m ü v e i b e n kifejtette s a z i d ü l t t ü d ő v é s z g y ó g y í t h a t ó s á g á t n y í l t a n h i r d e t t e , ki n y e r t e u g y a n oly férfiak tetszését, m i n ő H u m b o l d t S á n d o r s S c h ö n l e i n t a n á r , de n e m s z a b a dult meg attól, hogy a nagy tömeg, melynek ú g y n e v e z e t t ítélete m i n d i g i r á n y a d ó , ő t is c h a r latánnak tartsa. Mindennek daczára néhány tüdő vészes fölkereste d r . B r e h m e r t G ö r b e r s d o r f b a n
4.">
ÚJSÁG.
h e t ő . Mert h a b á r d r . J i t r g e n s e n t a n á r egész á l t a l á n o s s á g b a n t u l a j d o n i t is e l ő n y t L i p p s p r i n g e , S o d e n s m á s h e l y e k felett a z o n m a g a s a n fekvő g y ó g y i n t é z e t e k n e k , hol a betegek dr. B r e h m e r eszmei s z e r i n t k e z e l t e t n e k , e g e s z é n világos, h o g y ezen m a g a s a n fekvő g y ó g y i n t é z e t e k között ismét kiváló e l ő n y b e n van a z o n intézet, hol a k é r d é s e s
az e l ö n y ö s e b b ? M i n d e n o r v o s saját t a p a s z t a l á r a fog h i v a t k o z n i s igen k e v e s e n lesznek képesek e z e n t a p a s z t a l a t o k b ó l oly h a t á r o z o t t t u d o m á n y o s í t é l e t e t a l k o t n i , m e l y m á s o k r a is m e g g y ő z ő l e g hasson. Ezen fenntartás mellett k i m o n d h a t o m saját n é z e t e m e t , h o g y én á l t a l á b a n oly magasan fekvő gyógyhelyeknek adom az előnyt, a melyekben dr. Brehmer módszerj szerint kezelik a beteget." E z e n g o n d o l a t o k n a k alapjai a n a g y h í r ű Etokit a n s k y által a b e n s ő s z e r v e k r e v o n a t k o z ó l a g m e g á l l a p í t o t t viszonyok képezik, s ezek t e r m é s z e t s z e r ű k ö v e t k e z t é b e n b i z o n y í t o t t a be
módszer megteremtője maga vezeti a kezelest, mivel ö érti bizonynyal legalaposabban azt s ö tudja legjobban, hogyan kell a tüdő véráramát s így a t ü d ő táplálékát erőssé I szabniyossa t e n n i . A m á s o l a t k ü l ö n ö s e n az orvosi t u d o m á n y b a n s o h a s e m éri el a z eredetit, mivel itt é p e n az éles látás h a t á r o s , m e l y egyéni tulajdon S m e l y e t m á s n a k t a n í t a n i n e m l e h e t . E z e n éleslátásnak lehet k ö s z ö n n i , h o g y az intézet felállítására B G ö r b e r s d o r f b a n egyedül a l k a l m a s helyiséget \.-ilasztotta ki. A fenyves sehol sem esik ily közel s ily k é n y e l m e s e n e m e l k e d v e . Sehol sem lehet e h e l y e n az erdőt á r n y a s s é t a s z e m u t a k o n oly k ö n n y e n elérni, ugy, h o g y a beteg az e r d ő b a l z s a m o s legét élvezheti a n é l k ü l , h o g y a n a p legkevésbbé is a l k a l m a t l a n l e n n e . P e d i g a t ü d ő b e t e g e k n a g y o n i g é n y ü k ezt, m e r t b á r m i l y kelle m e s is a n a p a t o u r i s t á n a k , h a b á r ú t j á b a n s k ü l ö n ö s e n felfelé m e n e t e l é b e n öt is kifárasztja. a tüdőbetegre a tartós napfény határozottan kórtékony. A t a r t ó s n a p f é n y e s idő a t ü d ő v é s z e s e k n é l
Brehmer
Szerkesztői mondanivaló.
Dr.
BREHMER
Sziléziában — s meggyógyult. Ezekből lettek t e r m é s z e t e s e n a z o n uj t a n l e g b u z g ó b b h i r d e t ő i , h o g y t. i. a tüdövész gyógyítható s dr. Brehmer meg tudja gyógyítani. A b e t e g e k é v r ő l é v r e sza p o r o d t a k , u g y h o g y v é g r e t ö b b m i n t h ú s z évi fáradságos m u n k a u t á n a t u d o m á n y o s orvostan sem volt képes dr. B r e h m e r t s módszerét, m i n t charlatánságot tekinteni vagy ignorálni. Sőt in k á b b m a m á r a t h e r a p i a t a n k ö n y v e i b e is felvet ték dr. B r e h m e r módszerét. így M e m e y e r | tan k ö n y v é b e n d r . S e i t z t a n á r igy í r : „Az u j a b b időben különösen Görbersdorf Sziléziában vonta m a g á r a a k ö z f i g y e l m e t a z által, h o g y o t t , e g é s z e n e l t e k i n t v e a k ö z s é g b e n l e v ő t i s z t a s á g i s egészség rendőri kedvező viszonyoktól, a B r e h m e r igazga t á s a a l a t t levő speciális intézetben phthisikusok j a v á r a b i z o n y o s t h e r a p e u t i k u s elvek l ő n e k a l k a l mazva, melyek a szokásos szabályoktól több te k i n t e t b e n e g é s z e n k ü l ö n b ö z n e k s teljes j o g g a l m e g é r d e m l i k a k i v á l ó figyelmet. D r . J ü r g e n s e n t a n á r Z i e m s s e n t a n k ö n y v é b e n p e d i g igy s z ó l : „Ugy vélem, hogy azon gondolat, melyet dr. B r e h m e r a s z í v m ű k ö d é s czélszerü s z a b á l y o z á s a által a tüdők táplálásának javítására alkalmaz, helyes s szerencsés"; továbbá: „Ismeretünk jelen á l l á s á b a n a l i g l e h e t ő a z a d o t t e s e t b e n kellő biz t o n s á g g a l d ö n t e n i a felett, v á l j o n G ö r b e r s d o r f b a n v a g y m á s m a g a s a n fekvő h e l y e n , m i n t p é l d á u l Ems, Salzbrunn, Soden fürdőkben tartózkodás-e
GYÓGYINTEZETE
GÖRBEBSDOBFBAN.
m á r 1 8 5 4 - b e n a l a p í t o t t G ö r b e r s d o r f b a n . Az inté zet Sziléziaiján fekszik 1 9 0 0 l á b n y i m a g a s s á g b a n a t e n g e r s z í n e felett s z o r o s , t ö b b i z b e n m e g h a j l ó v ö l g y b e n , m e l y m i n d e n o l d a l r ó l e r d ő k á l t a l fedett c s a k n e m 3 0 0 0 l á b m a g a s h e g y e k t ő l v a n védve a z e r ő s szelek e l l e n s m e l y n e k lakói m á r az é g h a j lati v i s z o n y o k k ö v e t k e z t é b e n teljesen m e n t e k a t ü d ő v é s z t ő l . D e b á r m i l y s z ü k s é g e s e k l e g y e n e k is e h e l y i s a j á t s á g o k ily g y ó g y i n t é z e t n é l , m e l y a tüdővészt akarja gyógyítani, kétségtelen, hogy t i s z t á n a z o k b ó l teljes l e h e t e t l e n s é g m e g m a g y a rázni a z o n rendkívül kedvező eredményeket, me lyeket dr. B r e h m e r felmutathat s melyeket dr. S c h o l z e g é s z s é g ü g y i t a n á c s o s a sziléziai fürdők r ő l i r t m u n k á j á b a n igy fejezett k i : „ A g y ó g y u l á s o k n á l a l e g k e d v e z ő b b a r á n y , h a t. i. az illető t ü d ő v é s z e s b e t e g a z i n t é z e t b e n h o s s z a b b ideig t a r t ó z k o d i k , oly m ó d o n m u t a t k o z i k , h o g y , a k á r n y á r o n , a k á r t é l e n t ö r t é n j é k is a g y ó g y k u r a a b e t e g e k k ö z ü l a z első k o r s z a k b a n levők 0 8 % - a h a g y j a el az i n t é z e t e t m e g g y ó g y u l v a , a m á s o d i k k o r s z a k b a n levők 17-9 " t - a a h a r m a d i k k o r s z a k b a n levők 5 ' 8 °/o-a m e l y a r á n y k é t s é g k í v ü l csodálatosan kedvezőnek mondható, ha meg g o n d o l j u k , h o g y e z e n b e t e g s é g e t m á r első k o r s z a k á b a n is g y ó g y i t h a t l a n n a k t a r t o t t á k s igy a meggyógyultak százaléka jóformán nulla volt." E csodálatos e r e d m é n y magya r á z a t á u l első s o r b a n m a g a d r . B r e h m e r n e v e z -
i
i i l
|
•
•
r e n d k i v ü l elősegíti a h a j l a m o t a v é r h á n y á s n i . u g y h o g y e z e n b e t e g e k e t n e m l e h e t eléggé i n t e n i a n a p f é n y e s u t a k t ó l . .1 ki a tüdőbetegeket oly helyekre küldi, hol, ha az erdőbe akarnak menni, kényszerítve vannak napfényes utón járni, sőt hegyekre felfelé menni, merényletet követ el a beteg élete ellen. Az o r v o s o k az a j á n l á s n á l s a betegek a gyógyhelyek s intézmények látogatásánál e p o n t r a n é z v e n e m l e h e t n e k eléggé ó v a t o s a k . D r . B r e h m e r gyógyintezetének második n a g y e l ő n y e a b b a n áll, h o g y az intézet p a r k j á v a i e g y ü t t a z ú g y n e v e z e t t b í e i c h m a c h e r és K a t h a r i n e n h ö h e a l j á n áll, m e l y h e g y e k n e k e helyen egyedül v a n lágy hajlásúk. A többi h e g y e k Görbersdorfban jelentekenyen meredekebb h a j l á s t m u t a t n a k a völgy felé. P e d i g d r . B r e h m e r g y ó g y m ó d j á n a k lényeges k i e g é s z í t ő részét k é p e z i a módszeres hegymászás, mindenkor a b e t e g á l l a p o t j á n a k megfelelőleg s pont k ö r ü l í r v a . A n e h e z e n lélegző tűdgek s z á m á r a a z o n b a n m e r e d e k h e g y o l d a l o k o n módszeres hegymászást létesíteni lehetetlen s e n n é l f o g v a az ú g y n e v e z e t t B r e h m e r - f é l e m ó d s z e r a l k a l m a z á s a l e h e t e t l e n oly h e l y e k e n , h o l meredek hegyoldalak vannak. A Brehmer-féle t e l e k e z e n k í v ü l i g e n j e l e n t é k e n y is. T ö b b m i n t 80 hectar területű, mely nagy területen művé szien a l k o t o t t s g y ö n g é n e m e l k e d ő u t a k 0 k i l o m é t e r k i t e r j e d é s b e n v e z e t n e k fel a h e g y r e . Eg
46
VASÁRNAPI l ' J S A G .
3. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
_
VASÁRNAPI
SZÁM. 1S79. XXVI. ÉVFOLYAM.
Előfizetési föltételek
Egyiknél igen nagy a forróság, másikban bi légvonaltól teljesen megvédett helyeken pihenés zonyos szél uralkodik s t b . Elég az hozzá, a l a „ V a s á r n a p i Ú j s á g " é s „ P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k " végett kényelmes padok léteznek es pedig több tüdővészes elmegy s az orvos azon biztatással 1879. évi folyamára. m i n t 300. Csak ezen páratlan ensembletnek lehet tu bocsátja el, hogy jelentékenyen javult. Ekkor Egész évre: ismét m á s helyre megy, mindenütt rövid ideig lajdonítani, hogy e helyen oly csodálatos ered A Vasárnapi Djság '. . . . 8 ft. — kr. s mindenütt ugyanazon biztatással látják marad ményeket tudnak felmutatni, mint másutt sehol. A V a s á r n a p i Djság a . , H á b o r ú - K r ó n i Csak egy tényezőt képzeljünk el ezek közül s az el, az ember szívesen elhiszi, m i t óhajt, mig ká"-val együtt 1 0 frt — kr eredmény m á r sem lesz oly jó. Minden orvos, ki ' végre is •— a javulások daczára — a tiidövész 1 Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 12fi-t— kr A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok áldozata lesz. a múlt nyáron meglátogatta az intézetet, egyet a „ H á b o r n - K r ó n i k á " - v a l e g y ü t t 1 4 ft. k r értett abban, hogy dr. Brehmer intézete nagy Dr. Brehmer gyógyintézetében nincs külöFélévre: szerűség s czélszerüség tekintetében egyaránt I nos ok, melynek következtében a tüdővészesnek 4fi-t— kr. unikum. I el kellene utaznia, maradjon ott a beteg, m i g A Vasárnapi Újság teljesen meggyógyul s a gyógyulás, h a egyátalán A Vasárnapi Újság a , ,Hábom-K.róMaga az intézet, melyet dr. Scholz „ a góth niká"-val együtt 5 frt — kr művészet emléke a természet csendes szentélyé még lehetséges, nem fog elmaradni. Mert vajjon A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 6frt— kr b e n " czimmel illet, távol esik a nyilvános ut hol lehetne azt inkább keresni, mint azon eszme A Vasárnapi Djság és Politikai Újdonságok a „ H á b o r u - K r ó n i k á " - v a l e g y ü t t . . 7 frt kr zajától s porfellegétöl. Nem kaszárnya modor hirdetőjénél, hogy a tüdővész gyógyítható s • • A H á b o r ú - K r ó n i k a czimü képes mettéklapunban van épitve, h a n e m inkább a góth paloták azon módszer megalapítójánál, mely módszer a kat, mely a háborúk s azok utőjátékát képező katonai müfényére emlékeztet, 110 igen előkelően butorzott közelismerés szerint lehet 'üeg biztosan eszközli a i veletek befejeztével „ V i l á g - K r ó n i k a " czimmel az eddigi terjedelemben, szintén hetenként egy íven t képekkel fog meg betegszobája van, ezenkívül fürdőszobák s téli ' gyógyítást. jelenni , előfizetőink negyedévre 50 kr., félévre 1 frt, egén zuhany, lakás két segéd orvos számára, ebédlő évre 2 frt pótdij mellett kaphatják meg. E melléklapot minden termek, társalgó-szobák nők és urak szániára, előfizetőnk arra az időre rendelheti meg, a melyre a főlapra ! beküldött előfizetése stzál. H továbbá középen egy nagy, góth modorban mű A „ H á b o r ú - K r ó n i k a " 1 8 7 7 . é v i folyama még vészi Ízléssel épített s értékes falfestményekkel folyvást megrendelhető 1 f r t 4 0krjával; az 1878. ellátott terem, mely társalgási, olvasó s zene 998-dik sz f, Ehrenstein M.-töl (Budapesten). té av ri tfaol lmy aa zmz,a ,m2e l íyr taj ábvoaslz. n i a i h a d j á r a t e s e m é n y e i t terem gyanánt szolgál. Az egész intézet köze Sutét. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok pén, a betegek szobáihoz közel, vannak az Ízlé sesen berendezett téli kertek. Ezen berendezés kiadó-hivatala ( B u d a p e s t , e g y e t e m - u t c z a 4 . sz. a. következtében meg van adva a mód a betegek Ugyanitt megrendelhető a nek, hogy rossz időben s télen át is alkalmuk legyen itt sétálni és tartózkodni. A hőmérséklet mindenütt egyenlő. A betegek szobái nemcsak a legolcsóbb ú j s á g a m a g y a r n é p számára. legnagyobb kényelmet nyújtják, de egyúttal az orvosi tudomány követelményemé kmegfelelően Előfizetési á r a : A Képes Néplap vannak berendezve. e g é s z évre 2 frt. E z e n fő épületen kívül, melynek előrészét félévre 1 frt. adja vissza a mellékelt kép, az intézet parkjá A Kénes Néplap a Háború-Krónikával együtt egész évre 4 frt. ban elszórva még három villa létezik, melyek félévre 2 frt. ben hasonlókép betegek s segéd orvosok laknak. Az itt levő szobák is teljesen megfelelnek min den kívánalomnak, ugy hogy a legnagyobb igé nyekkel biró egyén is ki lesz elégítve. A betegek életmódja közös, mint egy nagy családé orvosi felügyelet alatt, de e mellett min den egyes egyén fenntartja saját egyéni szabad ságát s joguk van külön csoportokat képezni tel jes szabadsággal s akadály nélkül a társaság körén belül. A betegek élelmezését az orvos írja Világos indul s a harmadik lépésre m a t t o t m o n d . elő s folvvást szigorúan ellenőrzi, kitűnő közös i étkezésben vesznek reszt rendesen, h a ugyan az A 993. számú feladvány megfejtése. orvos egyeseknek betegségük egyéni fokához Lapunk mai .számához mellékelve veszik az képest külön diétát nem rendel. olvasók Mauthner Ödön budapesti magkereskedő dus Glesinger Zsigmond-tói. tartalmú főárjegyzékét, melyet 130 csinos, természetim A dr.Brehmer-féle gyógyintézet a szó szoros Megfejtés. ábra diszit és mely magyaros jellegénél fogva legértértelmében valódi gyógyintézet. Nemcsak hatá Világos. Sötét. lietőbb valamennyi kül- és belföldi ilyféle árjegyzé 1. E — » V M - Í 4 : (a) rozott hónapokban, mint pl. a legtöbb fürdőhely, kek közt. Már múlt évben nagy elismerésre talált a 2. V a l — e 5 f t. sz. hanem állandóan nyitva van, úgyhogy a tüdő gazdászati és kertészeti téren e magkereskedés a ter 3 . H v. B v a g y vészesek ott maradhatnak s ott is kell maradniok, c2—c4 matt. melési versenynyel, miután ez által magvainak kitűnő miy teljesen fel nem gyógyultak. Még télen át is a. minőségét nyilvánosan bebizonyítható. Ez évben 1 H b l — c 3 (b) kellemes tartózkodási helyük van itt, sőt, mint nemcsak hogy újra hirdeti Mauthner Ödön a terme 2. V a l — a 2 + H c 3 — a 2 : fentebb kimutattuk, a gyógyultak aránya az év lési versenyt, melyre ismét értékes versenydijakat 3. c 2 — c t m a t t . szaktól teljesen független volt. A betegnek azon tűzött, hanem czége az első és egyetlen, mely a legb. szigoruabb ellenőrzéssel szembe száll, t. i. szerződést ban nem szabad megelégednie azzal, hogy jobban 1 c6—b5 : létesitett a magyar-óvári m. kir. magvizsgálati állo érzi magát s erősbödött is, hanem be kell várnia 2. V a l — : U r Kdo—c6 mással, magvainak megvizsgálása végett és ezen 3. B a 8 — c 8 m a t t . a gyógyulást. Vajha minden tüdő vészes eszében állomás Ítélete folytán teljes kezességet nyújt mag H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben Fülöp tartaná ezt. Mi máskép szoktak azonban gondol vainak helyes elnevezése, tisztasága és csiraképessége József. Sárospatakon Gérecz Károly. Kolozsvárit Csip kodni. Nagy részük télen Olaszországba megy k é s Árpád. Budapesten K . J . é s F . H . Igali S . é s felett. Efféle derék szolid eljárás, — mely általaa valamely hires fürdőhelyre, melyek azonban az Griinfeld A . Vág-8ellyén D e n t s c h Adolf. Szekes-Fehérmagkereskedés egész uj lendületet és szilárd állapot ottani orvosok adatai szerint is oly éghajlati vurtt K r é e s y B é l a . A pesti sukk-kör. nyer, — eléggé igazolja azon rendkiviili bizalmat, viszonyokkal birnak, hogy a phthisikusok ott inolylyel a kül és belföld az omlitett magüzlet iránt A pesti sakk-kor f. h ó 2i5-kán tartja rendes tartózkodásának részben akadálvul szolgálnak. viseltetik. évi közgyűlését a kör helyiségeben.
SAKKJÁTÉK.
„Képes Néplap és Politikai Hiradó"
Egy hatszor basábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár; többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 kr.
HIRDETÉSEK.
A bécsi és párisi eleáns hölgyvilág által vek hosszú sora óta használt jeles
f
Muchromin
hölgy-por azrarCXDŐ finomítására
s természetes gyönge pir
előidézésére,
különböző árnyalatokban dobozonkint 1 írtért:
kapható ,
IBÉCSBEI: Heiligen fieist Apotheke, I., Opern-gasse Nr. 16. (előbb Bürgerspital, Kárntner-sttasse). IBUDAPESTÉI: Török lÓZSef gyógyszertárában. I PARISBAN: Brunb.es et Hunt, 4 rue Auber. Parfnmerie Pillas, 19 rue Radziwíll. Société commerciale, 39 et 41 fionlevard Hausmann. 5076
Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsien: H»«S» Stein és Vogler Wallfischcasse Nr. 10, Mosse R. Seileretitte Nr.í* Oppelik A. Wollzeile Nr. 22.
A FRANKLIN-TÁRSULAT
magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-utas 4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:
PETŐFI RELIQUIAR 184.1-1849. Gyűjtötte
HALASI ALADÁH. T A R T A L O M . Előszó. Gyulai Páltól. — V e g y e , d o l g o z a t o k . — A p r ó s á g o k . — L e v e l e k 1840— 1849. — T o l d a l é k : A Petőfi-irodalom. 1 8 4 3 — 1878 — P ó t l é k a l e v e l e k h e z .
mwL ~mi m '•n. A. • «
Irta
B. KNIGGE ADOLF. >A. t i z e n ö t ö d i k : J n v i t o t t k i a t l f t s n t t U ^
N A G Y ISTVÁN. Két kötet.
)! iH rési egy csinos vasionkötetbe kötve 1 frt 80 lr.
Béos. A d l e r g a s s e , Nr. 1 2 , saját b a s á b a n . 4913 ^sjssjiiiiiiii>^n«>lnanHi^nln^nai^n«n^n«>Hsn«n«>^n^n«n7
(Szakáll-tinctura.) Kitünii, b i z t o s i t o l t szer RTOri é s erős s z a k á l l n ö v é s e l ő idézésére. — H a t á s a iiié^.' itjaknál is m e g l e p ő , é s mindig biztos e r e d m é n y n y e l ulkalmaztatik. E g y ttvegose 1 f r t 6 0 kr. — L e t é t B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f gyógysze résznél, a király uKzáliaii. 4892/4
A
T o l d y L á s z l ó dr. M a g y a r • z e n t E r z s é b e t é l e t e . K é p e k k e l . 8 0 kr. K ö t v e 1 f i t , díszkiadás k ö t v e 5 fit.
LUAUI/I III TADCIII 1T Ul *e7 írnii.iiiiezst kiadasabsn{Kniiapest, r n A l l M I P l - l AllűULAI egjeteui-uiua 4) megjelent és kapna*:
GAZDASÁGI OLVASMÁNYOK
V a o b o t t Sándorné. A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e röviden e l ő a d v a , o l v a s m á n y u l s tanodái haszna latra fiatal l e á n y k á k számára 1 frt.
3
•Extract.
Onionar
S e b a t t e r Gyula. N é l k ü l ö z h e t l e n i s m e r e t e k k ö n y v e l e á n y o k s z á m á r a . A z ötödik n é m e t kiadás szerint, s a hazai v i s z o n y o k h o z alkalmazottait á t dolgozta T o 1 d y László. 1. k ö t ő t : F ö l d r a j z . 1 frt 1 frt. 2. k ö t e t : V i l á g t ö r t é n e l e m . H i t r e g e t a n . 3. k ö t e t : T e r m é s z e t r a j z . E m b e r t a n . T e r m é s z e t tan. 1 frt. i. k ö t e t : S z á m t a n . N é m e t n y e l v t a n . I r o d a l o m . Műtörténet. 1 frt. A nógy kötet e g y csinos v á s z o n k ö t é s b e n 5 frt.
Azért futunk, aziilnitiink Rlilirz, Látni, hall«ni "'in JI thai meg. frt n á ? tökéletes téli iiltözek urak v»uy hö'gyek11 [ Ui C . n e E | szilárdan munkált gyapjúból, éa pelig : 1 alsó zubbony, 1 alsó nadrág. 1 pár béllelt téli ke/.t\ ü, 1 pár prémes férfi vatry női harisnya 1 pár ütér melegítő és e«y finom nyakkendő oeiyem-u ánzatból; min ez egyuit\éve csu pán 2 In o. é. f r t Ü K k p n Ó **? "J Lffanrlieux-revolTer, melyII L &sJ l\l » U« C . ]ytti nagy veszel*ben hat lövést lerítt 49 0 4912 egyszerre intézni. ügy O f P f |» A e g y e ész Í r ó k é s z l e t , és p-dig: l . Iső szintén ** I r t Ua Ci rendű fem iró»zer, 2 alakkal ellátott gyertyatartó. 1 levél-sulyozí, 1 tolltörlft, 100 angol guminizoti boritek, 25 tolltartó, 25 irón, és 120 jó Kuhn féle réztol] \ az egésznek ara csak 3 frt o. é. az első bécsi czégnél:
tiíiinlrn
rtndU
gyakorló és tanuló gazdák
W i l d e r m n t h Ottila. R e g é k é s e l b e s z é l é s e k az ifjú s á g számára. N é g y képpel. Második k i a d á s . K ö t v e
2 frt.
*x/it)iárii.
W o h l S t e f a n i e . R e g é k . Második b ő v í t e t t kiadás. K é p e k k e l . K e m é n y k ö t é s b e n 2 frt. D i s z k ö t é s b e n 3 frt.
BIX ANTAL, Bécs, Praterstrasse Nr. 16.
összeállították
1P0RZ0W PAL és EBNEK
SAXHOL
Ára kemény kötésben 1 frt 20 ki. &. F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem^ utcza 4-ik s í i n ) megjelent ee minden könyvárusnál kapható:
ALTÉR és KISS f e l s é g e
Oyár és raktár a készítőnél:
Dt*. R l x V i l m a , Itix Adalbert iirvostudor b'zve^vénél
K r o n Klára. A z é l e t i s k o l á j á b a n . B l b e s t é l é l l<\.' lekben. Kurd. K o z m a - G e s z t e s s y E t e l k a . V á s z o n b a kót\ •• 1 írt ,r,l) kr.
rg
Ö
K o m a r o m y 1-njns. í frt 8 0 kr.
J ó k a i Mór. A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e . Etecén y e s rajzokban. X V G e i g e r - f é l e k é p . , lí-ik ki:ulíU 2 frt. V á s z o n b a kötve 3 rt.
Halljától! BáiMliáM! Lássátok!
é v ó t u leimö.116
mely nl'al kezesnég mellett as arci minden tisztá talansága, ugy mint *zep
H e l m C l e m e n t i n u . F n t r i K a t a . O l v a s m á n y fiatal l e á n y o k szamára. M a g y a r í t o t t a E m í l i a . K ö t v e 1 frt Üli kr.
Azon ön által gyomorliurut ellen föltalált és készített édes mustár, valóban igen kitűnő gyógyhatású szer. mivel an ak
u d v a r i
szállítói,
Budapest, vriczi utcza 16. a jelenlegi
farsangi idényre ajánlják dús raktárukat franczia Tárlatán, ezüst és aranysodronyos, valamint más könnyű Ajonr és B r o o a t - g a z e kelmékből, továbbá F a i l l e é s A t l a s z t ú g y m i n t T e r n e a n é s A l b a t r o s (Virginia) k e l m é k e t v á l o g a t o t t s z í n e k b e n , v é g ü l f r a n o z i a v i r á g o k a t díszítésül é s k ü l ö n f é l e b á l i b e l é p ő k e t • k ö p e n y e k e t . 5091 JJtT" M e g r e n d e l é s e k g y o r s a n é s f i g y e l m e s e n feljesi' tétnek. — Mértékül e g y í u h a d e r é k é s a ruhaalj e l ö l i h o s s z a kéretik.
i Duwa
ílTözása.
ít Irta
A FRAKKLIN-TARSULAT
Dr. HUNFALVI JÁNOS.
magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent . minden könyvárusnál kapnato -
A budapesti Duna átnézeti térképével.
ra Borászati Naptár
}
Á r a fűzve
1879-ik évre. U- N Y Á R I f ü x - v - e
F E R E NCZ.L évfolyam.
1 f r t 2 0 k r . o. é.
BESZÉLGETÉSEK ÉS TÁRSALGÁS KÉZIKÖNYVE,
» » 0 U r a j e z & z * .
T A R T A L M A : N a p t á r i rész. — M a g y a r o r s z á g borkivitele é s b e h o z a t a l á nak kimutatása. — Külföldi n e v e z e t e s e b b piaezokra hordóban k ü l d ö t t borokért fizetendő vámdij é s v i t e l b é r k i m u t a t á s a — A bortőzsde szo k á s j o g a i . — B á l i n t b á c s i j ö v e n d ö l é s e i . — I. T e r m é s z e t t u d o m á n y i r é s z . A z á l l a t v i l á g b ó l . — K á r t é k o n y állatok. Rovarok s z ő l ő b e n . — G y ü m ö l c s ö s k e r t b e n . — K o n y h a k e r t b e n . — V i r á a o s k e r t b e n . — Mezei g a z d a s á g b a n (ábrákkal). II S z ő l é s z e t i r é s z . A fürtszölő használatáról. — I . A s z t a l i szőlő termelésére s z á n t talaj m i n ő s e g e . í . E l k e i ü l h e t e t l e n b e f e k t e t é s e k (ábrával). 3 . M e g v á l a s z t a n d ó azőlofajok (ábrával). — III. B o r á s z a t i r é s z Müborok készítése. — 1. Aszúborok. — 2. Ü r m ö s borok. — 3 . P e z s g ő borok. — I V . K e r t é s z e t i rinx. A faiskoláról. — F a i s k o l a a l a k í t á s a (ábrával). — A a e g y i p t o m i téli h a g y m a (ábrával). F ö l d i mandola. — V . M u l a t t a t ó r é s z . B o r k o r c s o l y á k . — Országos vásá rok j e g y z é k e .
mnir
[ITT, azok számára
a két nyelvben helyesen és yijiséiel kifejezni óhajtjuk, Coursier után (Karády Ignácz. Ötödik kiadás. (Zsebkiadás,
356 lap.) — Ára fűzve 1 frt 20 kr.
Angol vászon-kötésben 1 frt 6 0 kr. -
^ ^
Franczia és magyar
Szerkeszti
A r a
Ú ű ú \ az emberekkel.;
— G ö r ö g r e g é k . Fordította V á s z o n b a kiitM'
J . O O
EREDETI POMPADOUR-PASTA
C o x G y ö r g y . A x n y t h o l o g i a k é z i k ö n y v e . Ford. é l a finn mjthologtávml liövitütte dr. S i m o n y i Zsig mond. A n g o l vászonba kütvi 1 2 frt.
E21i&mei*ö n y i l a t k o z a t . Tek. Fáczányi Ármin gyógysz. urnák, Budapest-Kőbányán.
k i r á l y n é
A. tJJI.l) m i n t
a serdülő leánykor számára.
Budapest, X .ker. Kőbányán. Ar>: egy nagy üveg 1 frt, kis üve* M> kr Kapható a feltaláló 8 készítőnél, és a következő raktárakban Rii(l<.|>*>*<eii: Török J gyógyszerész — Sztupa ISy. gyótysz. Hantj K gyógyszer Kdenkuty l*. udv. szállító. — fladorsHV én Rángni — Kerudn \ . Drtiguistn. - Brázny K. navvkere-kenó — Molnár J . piaristák-épületében. - Hiilifr K. Lipót utrza. — lluh.nn> .1. uivilág utcza. Budán « v.irlmtii.*/, ud*arl K> tig> tárhnii Z h o m y H.tryógy.-z. \VlHf*Hifk E. Krisztinaváros gyóiry<>z Seluiedel Ján. lánczbid mel'eti. — Vidéken : t»7.ninot» g)«g> • nzerénz t» kereskedő uruknál.
2
Franldin-Társiúat
ujabb kiadványai
feltalálva és készítve Fáczányi Ármin gyógyszerésztől,
VI.
:x^3ö€t
A
Legkellemesebb és legkitűnőbb gyógyhatású magy. édes
47
I.ISAC.
*
•
*
*
•
^
*
•
*
48
VASAKNAPI UJSAG.
lí FRANKI IV TAPCIII I T m a s y írod. intézet kiadasaoan (Budapest egyetem-utcza 4r) megjelent és kapható
'Hölgyeknek legjobban ajánlható az egyedüli ártalmatlan, kitünö azépaégfentartó szer:
RAVISSANTE dr. L t j o a s e - t ' l l*nri»haii A lefjeleab i • le smetbizliatohb s z é p i t ö s z e r pfimenéttek, patta nnunk, hör n i k a k . nap-égés, szeplő, rezesseg ét* mindennemű bdr-kiiltéaek ellen 5011
vagy
Pserhofer J. gyógyszerész Bécsben,
Singerstrasse
lő. „zum goldenen
Meichsapfel",
ajá Íja a t . olvasóknak az alant jegyzett és sok évi tapasztalat ntján jeleseknek bizonyult gyógyszeré
szeti különlegességeket é-t hatásos házi szereket. Kgy nagy eredeti üveg 2 frt 5 0 tr. NB. JJegrer dőléseknél kérem a czim és postaállomás pontos megjelölését. — Az alán' felsorol Ugy kis eredeti üveg 1 frt 5 0 l r . takon kívül még sok egyéb különlegességek vannak készletemben és netalán készletemben nem levő
A NEVELÉSRŐL
SAVON HAVISSANTE A legkedveltebb pipere-szappa a bor szépítése s javítására, éltető és fenntartó hatása által a bor haj lékonysága és puhaságára különö sen kitűnik,
Irta
ROUSSEAU J. Francziából fordította és magyarázó jegyzetekkel ellátta
I '!•
minőségben kapható Budnpeaten :
ITÖRÖK JÓZSEF gyúgysz. király-uteza 7.
Á r a fiise-ve S f r t 4 0 l c r . o . « .
Cs. és kir. szabadalm. a maga nemében egyetlen hatású
->Ol
patkány- és egér-irto szer.
BANKBAN NÉMET KÖLTÉSZETBEN.
Egy bádog-doboz á. a 1 frt. 6 doboz 5 frt o. é. Számos megrendelést vár: 1ÍFJ.SS 1 5 . . 5062 maííy. kir. szabad, vegyszerek gyára
Budapest, király-uteza 47. I. mi.
Irodalomtörténeti tanulmányok.
szerek iránti megrendelések legrövidebb idö alatt és lenjutányo*abban eszközöltetnek, és fehilágositások legnanyobb készséggel dij nélkül adatnak.— Küldemények a vidékre, bérmentesített pénzküldés vagyutánvét mellett. — Vidéki megrendeléseknél csomagolásért darabonkintlOkr. számíttatik nagyobb küldeményeknél csomagolás saját költségre. Ismételárusitók jutalékban részesülnek. A k l l c t i b n n <•"'»«">
1
üveucse 1 frt o. é. A k o l i . o r o m o
Plrk«-«öl. kitünö szer a bör
Egy dobozzal (3 drb.) 1 frt. 5 0 kr. MnMloUrxUll iüj e t rnindig melegen és nedvesen n a i l \il CMIC, tisztátalanságai ellen. 1., 2., 3.,
FÜHRER IGNÁCZ.
PILEPSIE
Irta
(nehézkór) levél utján gyógy: tátik dr. K ^ J L a i o e " ' különleges orv»s által Orezrá ban, Neustadti.
D r . HEIHB.ICH GUSZTÁV. Ara
3. SZÁM. 1879. XXVI. KVFOLY\M
fűzve
Eddig több mint 11,000 eset gyógykezelve. 4925
HOFF JANOS-féle egyedül valódi
sűrített maláta-kivonat 44-szer legmagasabb h e l y e k r ő l k i t ü n t e t v e .
Mell- és gyouiorbajokra és görvély ellen. Gyors és biztos
tartja, oltalmazz* meghűléss ennek következményei 4. számú, 1 üvegcse I frt. ellen i közvetíti szabályos képződését a fülzsirnak, melynek hiánya föoka oly sok fülbajnak. Lendtner testvérek hires tyúkH a v / a c i f í í C 7 B C 7 w •»«»'•••"Brriíhardiól. C T a m t o n o c r o dobozokban 12 darab 60 kr, S n a i Q S I IU o i C J i Münchenben, a müncheni i C I I I - U í p d a ^ a , 3 darab 18 krajezár. eleö orvosi tekintélyek által legkitűnőbb háziszer F l p t - P C C P n r > 7 Í n 'P1""*"1 * » e p p e k . svéd nek ajánltatott mindennemű gyomorbajok, különö l - I C l C03CIII/&IC1 c s e p p e k ) , megromlottgyosen cinész ési gyöngeség, étvágyhiány,gyomorhurut mor, rósz emésztés, mindennemű altesti bajok ellen, kitünö háziszer. Egy üvegcse 20 kr. sth. ellen s ezerszeresen bevált. Üvegcséje 70 kr. valódi eredeti, igen meg tisztítva, a legkitűnőbb miSHii ható, kétségtelenül lejjiobb szer minden kösz nőség. Egy üveg 1 frt. vényes és csúzos b»j, nevezetesen hátgerinezbaj (Mo aiizeu tagtzHkgatás, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, fülz sz»kgHtás, stb stb. ellen. 1 frt 20 kr. ) dr. Srhiieeberger-töl Pozsonyban, kitünö gyógy szer köhögés, rekedtség, hurut, stb. ellen. Egy doboz 38 krajezár. talánosan elismert legjobb fogfentartó szer, 1 üveg N p i i r n Y l / l i n " • ' r l > " b n y gyógyszerésztől, alest; 1 frt 4'1 krajezár. I1CUI UAjf HM, p e B i füvekből készített növény 97Pm-PC«Prvria *lr- Ro»'«-",»'»us.«'"ío1- 8 kivonat köszvényes, csú/.os, különösen pedig min Oí-CIII G o o G l l l i a látero erősítésére es fentar- den gyengeségi bajok ellen. Egy üvegcse 1 forint, taxira; eredeti üv gcsékben a 2 frt 50 kr. és 1 frt 50 kr erö«ebb hatályú 1 'rt 20 kr,
Amerikai köszvény-kenrJcs, f K , " Csukamáj-olaj,
Mohanövény-szeletkék,
°eTtern,
Anatherin száj-viz, P í J f i T M T
btíílCZeS t a p a S Z gety ára 50 kr.
n yi|t
sebek ellen. Egy té
Vértisztitó l a b d a c s o k 2 * ^ ! labdsesok neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik beteg ség, melyben e labdacsokcsodás hatásuka ezersze resen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egyéb szer sikerte lenül alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor és a legrövidebb idö alatt teljes gyógyulást eredmé nyeztek. 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr, 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt fi kr, postán küldve 1 frt 10 kr. (1 te kercsnél kevesebb i.em küldetik szét.) Számtalan levél érkezett, melyek irói hálát mondanak e pilu Iákért, melyeknek H legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreállítását köszönik. A ki csak egyszer megkisérlette, tovább ajánlja
Por lábizzadás ellen. ^ K Z ; s az ezáltal keletkező kellemetlen szagot, épen tart ja a lábbelit, és ártalmatlan szemeit van bebizo nyulva. Egy doboz ára 50 krajezár, F l T l P Q 7 t n n n r d r G ö l i " t ö l » általánosanjelesL . I I I C o £ l U p U I nek ismert házi3zer aranyeres bajok, gyomorsavany. gyomorhév, étvágyhiány, dugulás stb. ellen. Egy doboz 1 frt 20 kr. fél doboz 34 kr.
Tannochinin-hajkenőcs^í"^^. 1 sok és ltikusok által valamennyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve, 1 csinosan kiállított nagy szelencze 2 frt
bgyöterriGS tapasz, KOtt ^a szúrt sebek,
Chachou aromatise'e, K S w
mérges kelevények, a lábak régi, idöszakonkint fel nyíló kelései, mak-tcs mirigykelések, fájópokolvar, sebes és gyulladásos mell, megfagyott tagok kösz vény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy tégely 50 krajezár.
letét, mely dohányzás stb. következménye, 1 szelencze 50 krajezár.
Egyetemes tisztitó-só S
Chinai toílette-szappan, i K Í ^ :
S
szer megzavart emésztés minden következményei, m. fejfájá*, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhév, pangyártás terén. Használata után a bör bársony aranyér, dugulás, stb. ellen. Etry csomag ára 1 frt. sima le»z és igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és ki nem szárad. Egy darab 70 kr. r O Q t a p a S Z , évek óta lyukas fogak önplombíF i o l / o r * n n p általánosan ismert jeles háziszer rozására leejobb szerül ismerve, 1 etui 1 frt 20 kr. r i d K c r - p U r , hunit, rekedtség, fojtóköh, atb Heider tanár utasítása szerint, egy ellen. 1 doboz 35 kr. Fogpor doboz 40 krajcz4r. P a n u _ Uh at Í 7 cúa m •"•""'••f*' J tó' évek óta Mindennemű fogporok, paszták es tinktiirak. '"ily " " ' " legbiz-osb szernek van elis merve mindennemű fagybajok és idült sebek stb. F n n n v Ö n n u n k valódi angol agy rmekekfogr u y y y U l i y y U K , za sának megkönnyítésére. ellen 1 tégely 40 kr. Egy csomag 2 forint. r-llIC L í u n n a t ^ r ' kiebigutasítása szerint kén U S - r t i V U l l a l szitveaLiebig-társaságtólFrayBentosban. eredeti szelenczékben 1 font frt 5.30 '/j sodás, köhögés, rekedtség, hurut, mell- és tüdöbafont frt 2.75,
George Pate p e k t o r a l e - j a ^ i k t
l e t t az első, valódi Hoff János-féle maláta-gyógytáp-készitmények á l t a l sok évi gégehurut, tüdőbaj, nehéz légzés, sorvadás, gyötrő köhögési i n g e r s gyomor baj ok eseteiben elérve. Alábbi köszönő iratot, mely dr. Schnitzler tanár ur által hitelesítte tett, hasonló bajokban szenvedőknek ügyelembevétel czéljából hozzuk nyil-
Golyva-balzsam ^ f ^ r
A legtöbb 5024
elősorolt specialitás kapható Budapesten T Ö R Ö K gyógyszerész urnái, király-uteza 7. sz.
Hoff János cs. k. tanácsos és a legtöbb európai uralkodó udv. szállítója, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, porosz és német magas ren dek lovagja, cs. kir. udvari malátakészitmény-gyárának, Bécsben, Graben,
A sok ezer fiatal ember között, kik a
Winkelmayer-féle
Braunerstrasse 8.
Tisztelt uram ! Már hosszabb ideje szenvedek légcsőhurutban. Orvosom, dr. Schnitzler tanár ur, a Hoff-féle malátakivonat-egészségi sört ajánlotta. — Ezennel bi zonyítom, hogy a HoS János féle malátakivonat-egészséei sör gyors segélyt hozott. Tisztelettel Bécs, 1878. april 20-án. Poppá N. Miklós, orvosnövendék. , „ _ _, Bizonyítvány, 1878. május 26-ról. A Hott János-fele maláta-mellczukorkák rövid használat után melepö sikerrel bírtak. Kérek ujabb küldeményt. Hámpek I. Imre, urad. számtartó.
-A-z é l e t n e k m e g t a r t v a .
( E g y m e g g y ó g y u l t s a j á t szavai.) T i s z t e l t uram ! A l s ó - H e i n z e n d o r f , 1878. m á r c z i u s 6 . K é r e m , s z i v e k e d j é k m i n é l - e l ö b b 7V* k i l ó t a H o f f J á n o s m a l á t a . egéazségi csokoládéjából küldeni, mintán n ő m e z erősítő csokoládé által nyerte vissza egészségét • abból él. S e l z m a l A n t a l , erdész.
Hoff J á n o s fiókja: Budapest kalap-utcza 10. szám. Továbbá kapható TÖTÖÍ JÓMBÍ gyógyszerész urnái. Budapest király-uteza 7.
Árak: laláta-kivonatn egésiségi sör egy palaczk 60 kr. 11 pal. 6 frt, 28 pal. 15 frt, 58 pal. 30 frt,— Vikiloaaláta-esokoládé I. 2 frt 40 k r , Vt kilo 1 frt30kr., Vs kilo 70 kr. II. Vt kilo 1frt60 kr., Ve kilo 90 kr., Ve 50 kr., III Vi kilo 1 frt. Va kilo 60 kr.; Vs kilo 35 kr. laláta-bonbOB 1 zacskó 60 kr. 30 és 15 krajezár ;
— Byermek-tápláló malátalisit 1 üvegcse 1 frt. Egy maláta-fürdő 80 és 50 kr. lalita-kivottat: l üvegcse 1 frt, kisebb 60 kr. Ialátasxappan 80, 60, 40 és 20 kr. Nagyobb megrendelésnél megfelelő engedmény. — A csoma golás legolcsóbban számittatik. 4989
uojtorjá&gyikér-esszgnczia; által néhány n a p a l a t t erős szakállt nyertek, van egynéhány, kik e szer segélyével akkora sz: kálit és hajzatot kaptak, miszerint ajánlat téte tett nekik, hogy magukat különböző városokban
bemeneti dij mellett mutogassák. C s u p á n a z o n k ö r ü l m é n y n e k , h o g y e szer h a t á s a m i n d e n p o l g á r o s u l t á l l a m b a n érvényesült, t u l a j d o n i t h a t ó a p á r o l t á k s e g y á l t a l á n minden h a m i s h a j h a s z n á l a t á n a k é v r ő l - é v r e történő g y é r ü l é s e ; m i u t á n a z t , a m i e d d i g h a m i s volt, m o s t v a l ó d i m i n ő s é g b e n l e h e t m e g s z e r e z n i , erre v o n a t k o z ó l a g s z á m o s e l i s m e r ő irattal birok s azokat mindenkinek kívánatra előmutatom. Kl l e t t e m m á r t ü n t e t v e a t u d o m á n y é s művészet arany érmével is. ARAK: EC? OTCRCGA bojtorjángyekér esszenczia 90 kr: « J técelj bojtorjá'ngyökér kenőcs 5ü kr.; esy üvegcse bojtorjátigjoker-olaj 40 kr. — Szállításnál 10 kr. külfin a csomat-oiÚMit. Szállításokat az összeg beküldése vagy postai utánvét mellett (de 1 frtnol nem kevesebbet) pontosan eszközöl a központi r^Lt^1''
I. Winkelmayer, Bécsien VI., Gampentioríerstrasselöy. Kaphaté még: Budapesten: Török J. gyógysz. király-uteza 7. Temesvár: Jaromlsz Erna, gyógysi. Kolozsvár: Száky Mikloa gjógyszeré.z. 6yöngyBson: Mersitz Nándor, gyögysz Pozsonyoan Karter J. Ulatiz., halászkapu 216. Zágrá on Mittelbach S. gyógy Kérem mindannyiszor határozottan a Winkelmayer J. »?i,l>r' ingyökár-essencziáját kérni. < mind g arra ügyelni, hogy minoeJ itegcsén nevem és lakciimem rajta legyen.
I
Mellékelve: M A u m N E R ÖDÖN magkereskedő fő-árjegyzéke. Kiadja
é « n y o m a t j a F r a n k l i n - T á r s t t l a t B u d a p e s t e n , e g y e t e m - u t c a 4 - i k szám.
JÓZSEF
4 - d i k s z á m . 1879 ESPARTERO HERCZEGl. (1792—1879.)
*z ősz bajnok és államférfi, kinek halála \ hirét január 9-én hozta meg a távX A . iró, a század második negyedében a legnépszerűbb nevek közé tartozott Euró pában ; legalább azok közé, a kiket legtöb bet emlegettek. A harminczas években nem lehetett újságot olvasni, melyben e név benne nem lett volna. Akkoriban a spanyol trónküzdelmek voltak a legneveze tesebb események földrészünkön s ezekben Espartero játszotta a legnagyobb szerepet. Az ötvenes években — nagyobb esemé nyek háttérbe szoritván a spanyolországia kat — s ő is vénülvén és visszavonulván az események szinteréről, kevésbbé emlegettetett, a hatvanas évek vége felé, bár már nagyon öreg volt, ismét előtérbe lé pett. Ekkor, — épen tiz éve most, közöl tük életrajzát; s régi és állandó olvasóink kal szemben bátran hivatkozhatnánk csak is akkori közleményünkre; inert a mai akkor 76 éves agg azóta nem is tett egye bet, csakhogy élt s készült meghalni. De mivel olvasóink nem mindenikének eshetik keze ügyébe tiz év előtti közle ményünket kikeresni s átpillantani, — most, mikor a halálhir újra emlegetette tette ez egykor oly népszerű nevet, köte lességünknek ismerjük, futólag legalább ismételni e nagy élet legfőbb mozzanatait. Don Baldamero Espartero, luchanai gróf, 1792-ben született, Ganatula nevű falu ban, hol atyja ácsmester volt, s ő annak kilenczedik gyermeke. Ha tudták volna, hogy herczeg lesz egykor, szivesebben fogadták volna, mint szegény emberek a kilenczedik gyermeköket szokták. Papi pá lyára szánták. De 1808-ban a francziák betörtek Spanyolországba s a tizenhat éves fiu odahagyta a zárdát s a nemzetőrség soraiba (az úgynevezett „nemzeti szent csapatába) lépett. A katonai pálya meg tetszett neki; s tartósan háborús időre levén kilátás, gyorsabb előmenetelt is igért. Ő tehát,szakitva a szent tudományokkal, a haditudományokra adta magát. 1811-ben már hadnagyként lépett a rendes seregbe; 1815-ben Délamerikába ment, a föllázadt
BUDAPEST, JANUÁR 26. gyarmatok ellen küldött sereggel, onnan 1824-ben mint ezredes tért vissza s egy gazdag és előkelő származású özvegygyei lépett házasságra. A mi hirt és rangot kardjával szerzett, nemsokára sokkal magasabbra vitte a poli tikai és diplomacziai pályán. 1832-ben Don Carlos ellen, YII. Ferdinánd leánya, Krisztina mellett nyilatkozott s ezzel az esélyeket a karlisták ellen forditotta, maga pedig a Krisztina-párt fejévé lőn. S a kar
ESPARTERO
X X V I . évfolyam. listák legyőzéséből és a hatalomból kiszorittatásából kétségkívül őt illeti az orosz lánrész. Ugy ment győzelemről győze lemre,— hogy miután tábornagy, spanyol grand, gróf és herczeg lett gyorsan egy másután, nevéhez a „győző herczeg" el nevezés ragadt állandóul. 1841-ben végkép letette kardját s egé szen politikus, kormányférfi- lett. Mária Krisztina királyné, ki leánya Izabella ne vében uralkodott, absolut hajlamai miatt
HERCZEG.
