Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:

Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:202262

2015.

Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda 4623 Tuzsér, Kossuth út 72. OM: 202262

2


Tartalom Törvényességi háttér ............................................................................................................................. 5 1.BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 7 1.1.Óvodánk bemutatása ..................................................................................................................... 7 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP .......................................... 9 2.1.Óvodakép....................................................................................................................................... 9 2.2. Pedagóguskép ............................................................................................................................. 11 2.2. Dajkakép..................................................................................................................................... 11 3. A lapelveink, küldetésnyilatkozatunk, célkitűzéseink .................................................................. 12 4. Pedagógiai programunk célja, feladata ......................................................................................... 13 4.1 Egyéni fejlődés, fejlesztés kimutatása ......................................................................................... 13 4.2 Partneri elégedettség, a pedagógiai program beválása ................................................................ 14 4.3 Magas színvonalú szakmai munka .............................................................................................. 14 4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása ..................... 15 4.6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek ........................................................................................... 16 4.6.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja ............................................................... 17 4.6.2.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése ..................... 18 4.6.3. Tehetségek felfedezése ......................................................................................................... 19 5. Óvodai nevelésünk célja, feladatai ................................................................................................. 20 5.1. Óvodai nevelésünk célja ............................................................................................................. 21 5.2 Óvodai nevelésünk feladatai....................................................................................................... 21 5.2.1.

Az egészséges életmód alakítása ................................................................................... 21

5.2.2.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ............................................................. 33

5.2.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................................ 35 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI .............................................................. 36 6.3. Az óvodai élet megszervezése .................................................................................................... 37 6.4. Főbb alapdokumentumaink: ....................................................................................................... 39 6.5. Az óvoda kapcsolatai.................................................................................................................. 40 6.5.1. Óvoda-család kapcsolata ..................................................................................................... 40 3


6.5.2. Óvoda - iskola kapcsolata:................................................................................................... 42 6.5.3. Óvoda - fenntartó kapcsolata: ............................................................................................. 43 6.5.4. Óvoda - Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata: ..................................................................... 43 6.5.5. Óvoda - pedagógiai szakszolgálatok kapcsolata: ............................................................... 44 6.5.6. Óvoda - Egészségügyi intézmények kapcsolata: ................................................................. 45 6.5.7.Óvoda - közművelődési intézmények kapcsolata: ................................................................. 46 6.5.8. Óvoda- Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata: ...................................................... 46 6.5.9. Intézményen belüli kapcsolattartás ..................................................................................... 46 7. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai ........................................... 47 7.1.

Játék ....................................................................................................................................... 48

7.1.Játékfajták.................................................................................................................................... 49 7.1.1 Gyakorlójáték ....................................................................................................................... 49 7.1.2,Szimbolikus játék .................................................................................................................. 49 7.1.3 Építő-konstruáló játék .......................................................................................................... 49 7.1.4.Szabályjáték .......................................................................................................................... 50 7.1.5.Barkácsolás .......................................................................................................................... 50 7.1.6. Bábozás, dramatizálás......................................................................................................... 50 7.1.7.Udvari játék:......................................................................................................................... 50 7.2. Verselés, mesélés........................................................................................................................ 52 7.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................................... 54 7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ...................................................................................... 57 7.5. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................ 58 7.8 Mozgás ........................................................................................................................................ 62 7.9. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................... 68 7.10.A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................ 69 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................................................. 71 8.Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége ........................................................................................ 75 9.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.................................................................. 78 10. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere .................................................................................. 79 11.Ünnepek, hagyományok, rendezvények ....................................................................................... 81 12. A pedagógiai program beválásának rendszere, a felülvizsgálat rendje.................................... 83 A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai.................................................................... 83 13. Záró rendelkezések........................................................................................................................ 84

4


13.1 A Pedagógiai Program hatálya .................................................................................................. 84 13.2 A Pedagógiai Program nyilvánossága ....................................................................................... 84 13.3 Legitimációs záradék ................................................................................................................. 84 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 85

5


Törvényességi háttér Pedagógiai programunk módosításánál, tartalmi elemei kidolgozásánál figyelembe vettük: ♦ A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről ♦ 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról ♦ 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról ♦ 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról ♦ A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ♦ 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról ♦ 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről ♦ A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról ♦ A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ♦ 1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

6


1. BEVEZETÉS

„Szentnek kell tartanunk a gyermekek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére… S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” (Kodály Zoltán)

Magyarországon az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

1.1.Óvodánk bemutatása Óvodánk olyan természeti környezetben helyezkedik el, amely adottságok lehetővé teszik az állat és növényvilág természetes, élő környezetben való megismerését, megszerettetését, óvását, védelmét. Gyermekeinket rendszeresen visszük sétálni, és nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásaktivitás fokozására, az egészséges életmód feltételeinek megteremtésére. A Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos óvoda településünk második legnagyobb köznevelési intézménye.

7


A székhelyintézményben /4623 Tuzsér, Kossuth út 72/ 6 óvodai csoportban 150 fő kisgyermek elhelyezésére kerül sor. Telephely intézményünkben / 4623. Tuzsér, Lónyay út 21./2 óvodai csoportban 50 fő gyermek elhelyezését tudjuk biztosítani. Intézményünk befogadóképessége 200fő fő kisgyermek elhelyezését teszi lehetővé. A településünkön egyre magasabb a munkanélküli szülők száma, egyre növekszik a mély szegénységből érkező gyermekek aránya. Ebből adódóan a gyermekek különböző szociokulturális környezetből, különböző fejlődésbeli és eltérő érési sajátosságokkal érkeznek az óvodába. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az elmúlt 5 évben jelentős mértékben nőtt. Jelenleg óvodánkban járó gyermekek 90 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Vannak, akik családi házas környezetből érkeznek, többségüknél a több generációs együttélés jellemző. Magas az álláskereső és munkanélküli felnőtt lakosság száma és emellett nagy az el- és visszavándorlás a lakosság körében. Ennek hatása érezhető az óvodai létszám változásában és a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek számának növekedésében, a családok életvitelében.

Az intézmény adatai: Az intézmény neve:

Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda

Rövidített neve:

Tuzséri Lónyay Pálma Óvoda

OM azonosító:

202262

Székhelye:

4623. Tuzsér Kossuth út 72.

Telephelye:

4623. Tuzsér, Lónyay út 21.

Telefon:

45-441-036

E-mail:

[email protected]

A gyermekek étkeztetését a Tuzséri Nagyközségi Önkormányzat konyhája biztosítja.

8


2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP

Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az egyéni és az életkoronként változó sajátosságokat figyelembe véve elégüljenek ki a gyerekek testi, szociális és lelki szükségletei.

• • • • • • • • •

Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, társaikat. Bátran, jól kommunikáljanak, Bizalommal forduljanak a felnőttekhez. Érzelmeiket képesek legyenek verbális és nonverbális módon is kifejezni. Legyenek érdeklődőek. Szívesen vegyenek részt a napi tevékenységekben. Az óvodában alkalmazott szabályokat és szokásokat tartsák be. Ismerjék meg és védjék környezetüket.

2.1.Óvodakép Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az alábbiakat:

1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

9


2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c)

az

óvodai

nevelésben

alkalmazott

pedagógiai

hatásoknak

a

gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikusalakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról: e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

6. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt, derűs légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget meg kell adnunk. 10


A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Óvodánkban a kis és nagy döntések mindig a gyermekek érdekében történnek.

2.2. Pedagóguskép A pedagógus munkakör célja: a családi nevelés kiegészítése, az óvodáskorú gyermekek testi-lelkiszellemi gondozása, nevelése, fejlesztése:

♦ Legyen a gyermekekkel szemben barátságos kedves. ♦ Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. ♦ Alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. ♦ Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. ♦ Életszemléletében legyen pozitív beállítottságú. ♦ Legyen együttműködő a nevelőmunka fejlesztése és a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. ♦ Működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében.

2.2. Dajkakép A munkakör célja: az óvodáskorú gyermekek gondozásának segítése óvónői irányítással, a gyermekek közvetlen és közvetett környezetének tisztántartása, az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. ♦ Legyen a gyerekekkel szemben barátságos kedves. ♦ Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. ♦ A gyermekek érdekében segítse az óvodapedagógus munkáját. ♦ Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. ♦ Magatartásában legyen példamutató. ♦ Legyen együttműködő a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében.

11


3. A lapelveink, küldetésnyilatkozatunk, célkitűzéseink Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő Pedagógiai programunk a gyermekek alapvető tevékenységeire, a játékra, mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra épülnek. ♦ Óvodánkban elsődlegesnek tekintjük a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásának erősítését, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosításával.

♦ Alapgondolatunk, hogy az óvoda a gyermek életének rövid, de jelentős szakaszában a családi nevelést segítő, arra épülő, kiegészítő és hátránycsökkentő szerepet tölt be. ♦ Tudomásul

vesszük,

és

tiszteletben

tartjuk

a

szülők

elsődleges

jogait

a

gyermeknevelésben, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket. ♦ A gyermeki személyiségből kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, amelyben a gyermeket megbecsülés, tisztelet, szeretet övezi. ♦ Családias, nyugodt, biztonságot adó légkör megteremtésével biztosítjuk azt a gondoskodást,

amelyben

a

játékot,

mint

az

óvodáskorú

gyermek

alapvető

tevékenységének elsődlegességét, hangsúlyozzuk. ♦ Az óvodás gyermek fejlődése szempontjából az óvónő azonosulási minta. A gyermekek közösségi életének irányítója, oly módon, hogy maga is benne él a gyermekek közösségében, mindig tudja, hogy melyek a feladatai, hogy milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermeknek. Valljuk, a közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmas szokásrendszer, fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakaszának az alapja. ♦ Valljuk, hogy nevelésünk gyermekközpontú, ezért a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, szükségleteire odafigyelünk és a tervezésben, erre építünk. ♦ Érzelmi biztonságot nyújtó közvetlen, szeretetteljes, nyugodt légkörben a másság elfogadására nevelő, élmény gazdag mindennapok megteremtésére törekszünk, állandó értékrend mellett. ♦ Az együtt gondolkodás, optimizmus, gyermekszeretet, elkötelezettség és a jövő iránti felelősség vezényli munkánkat.

12


♦

Alapgondolatunk, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen a színvonalas nevelésben.

4. Pedagógiai programunk célja, feladata

4.1 Egyéni fejlődés, fejlesztés kimutatása Célunk: Az óvodánkba járó gyermekek egyéni fejlődésében a bemeneti méréstől (óvodába lépés) a kimeneti mérésig (iskolába lépés előtti utolsó mérés), a gyermek egyéni képességeinek fejlődésében pozitív irányú elmozdulás mutatkozzék. Az óvodapedagógusok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy minden gyermek- önmagához és képességeihez mérten-a lehető legnagyobb fejlődési utat járja be. A mérési eredmények tükrében készüljön egyéni fejlesztési terv, szakmai tudásuk legjavát adva ennek segítségével legyen a fejlődés minél eredményesebb. Feladataink: Olyan mérőeszközök használata, mely reális képet ad a gyerekek fejlettségéről. Erre nevelőtestületünk a DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZERT (DIFER) tartja alkalmasnak. A személyiség működését és fejlődését az úgynevezett alapmotívumok, alapkészségek, alapképességek és alapismeretek teszik lehetővé. Ezek képezik a személyiség alapját, alaprendszerét. Ennek megismerése nélkül nem áll módunkban egyénre, egyéni szükségletekre épülő fejlesztést végezni. A vizsgálat tartalma ezekre terjed ki

szociális

motívumok és készségek - relációszókincs - finommotorika-koordináció - beszédhanghallás - tapasztalati összefüggés-megértés - tapasztalati következtetés - elemi számolási készség Mindezek kiegészülnek a vizsgálat során megtapasztalható magatartás, viszonyulás megítélésével. - társakhoz való viszony 13


- utasítások elfogadása, befogadása - kapcsolatfelvétel - erkölcsi érzék - feladatvállalás, feladattartás, kitartás - érzelmi viszonyulás - koncentráció

Az adatlap kitöltése, vizsgálati eredmények kiértékelése után elkészíthető a fejlődési mutató. A fejlesztési terv fogja az útmutatást adni, a területeket és a faladatokat kijelölni az óvodapedagógusoknak. Az egyéni fejlődési napló végigkíséri óvodás éveik alatt a gyerekeket. Az iskolaérettség megállapításánál fontos adalék lesz ez a dokumentum, mert óvodáskor végén a kontroll vizsgálat elemzése a gyerekek által bejárt fejlődési utat fogja megmutatni. 4.2 Partneri elégedettség, a pedagógiai program beválása Célunk: Intézményünk minden partnere elégedettséget mutasson az óvodában folyó szakmai, közösségi és társadalmi feladatvállalásokkal kapcsolatosan.

Feladataink: ♦ Olyan óvodai légkör megteremtése, mely alkalmas arra, hogy az ott dolgozó alkalmazottak, az óvodánkba járó gyerekek, az ő szüleik és minden hozzánk betérő látogató számára pozitív élményekkel távozzon intézményünkből. ♦ A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, amely az egyéni adottságok, lehetőségek figyelembevételével, a gyermek egyéni fejlődési, érési üteméhez, és sajátos nevelési igényeinek megfelelően zajlik.

4.3 Magas színvonalú szakmai munka Célunk:

14


•

Az intézményben dolgozó alkalmazottak legyenek elhivatottak a mindennapi feladataik végzése során. A nevelőtestület tagjai óvodapedagógusként törekedjenek a minél magasabb színvonalú szakmai munkára. Érezzék a folyamatos önképzés és továbbképzés szükségességét, annak hasznát a mindennapi pedagógiai munkájukban.

Feladataink: •

Az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusok, az óvodai élet tevékenységformáit (játék, verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, tevékenységben megvalósuló tanulás) a Pedagógiai Program szellemében magas színvonalon végezzék el.

4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása

Célunk: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, egyéni fejlesztése, a hátrányok minél nagyobb arányú csökkentése. A szülők bevonása az intézmény életébe, szülői szerepükben való megerősítés, pozitív példák bemutatása, életmódjuk folyamatos segítése. Az óvoda és a családok kapcsolatának, együttműködésének folyamatos fejlesztése.

Feladataink:

•

A szociokulturális környezetből adódó hátrányok kompenzálása, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása differenciált fejlesztéssel.

•

Egyénre szabott, egyéni fejlesztési terv alapján történő egyéni fejlesztés

•

A gyermek fejlődését veszélyeztető hatások korai felismerése, együttműködés a különböző hatóságokkal. A gyermekvédelmi jelzőrendszerek használata, a szükséges intézkedések megkezdése.

15


•

A szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása és folyamatos ápolása. Az intézmény programjaira való meghívások, a részvétel szorgalmazása, segítése.

•

A családokkal, szülőkkel való rendszeres, személyes találkozások szervezése, a gyermek fejlődési folyamatának, a fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek megbeszélése, szülői tájékoztatások, esetmegbeszélések, előadások megszervezése. A problémák nevén nevezése, építő, segítő korrekciók kialakítása.

•

A nevelőszülőkkel és a gyermekvédelmi gyámmal történő folyamatos kapcsolattartás, a gyermekek intézménybe érkezésétől fenntartott együttműködő kapcsolat kialakítása és ápolása. Az óvodával kapcsolatos teendők és kötelezettségek folyamatos egyeztetése, megbeszélése, nyomon követése. Az esetleges problémák megvilágítása, lehetséges megoldásainak megkeresése, közös megoldása.

4.6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Feladataink: ♦ Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

16


♦ A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. ♦ A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözzék a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. ♦ A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) esetében fontos a folyamatos, speciális szakemberekkel való együttműködés. E segítségével érhető csak el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint.

4.6.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja „A legszebb dolgok olykor láthatatlanok, szívünk azonban megérzi jelenlétüket.” Tatiosz

Alapelveink: ♦ A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. ♦ Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között integráltan nevelve, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. ♦ Gyermekközösségbe csakis óvodai keretek között olyan sajátos nevelési igényű gyermek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. ♦ A gyermekek érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. ♦ Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítani, melyben a gyermek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése).

Céljaink:

17


A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Feladataink: ♦ Felismerni és gondozni a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. ♦ A különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, a tolerancia, türelem, megértés, segítőkészség és empátiás készségek alakítása. ♦ Arra törekszünk, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.

A fejlesztés legfontosabb területei: Minden esetben a sajátos nevelési igényű gyermek számára szakemberek által meghatározottak szabják meg. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Nem fordulhat elő, hogy egyes gyermekekről nyilvánosan, vagy illetéktelen személynek felvilágosítást nyújtsanak az óvoda dolgozói. Ugyanez vonatkozik a gyermek által, vagy a gyermeknek okozott károkra is. Az óvoda köteles a rábízott gyermeknek a felügyeletét ellátni és ügyelni arra, hogy a gyermekek kárt ne okozzanak és őket károsodás ne érje. Az óvodafelelős a gyermekeknek okozott minden kárért, ami a gyermek óvodai tartózkodása idején keletkezett. A gyermeki jogok érvényesülése az intézményben nagyrészt múlik a nevelésben részt vállaló dolgozókon. Kötelességünk mindent megtenni ennek érdekében oly módon, hogy a vonatkozó törvényi előírásokat betartjuk, és törekszünk a mások által történő betartásra is.

4.6.2.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen

alulteljesít,

társas

kapcsolati

problémákkal,

18

tanulási,

magatartásszabályozási


hiányosságokkal küzd, közösségbe valóbeilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség hátterében részképesség zavar, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar, pszichikus funkciók kialakulatlansága valamint ezek halmozott

előfordulása

áll

fenn.

Nem

határozhatunk

meg

egységes

jellemző

jegyeket,

funkciógyengeségtől a komplex személyiség és tanulási zavarig terjednek. Tanulási zavarok főbb formái: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kevert típus. Beilleszkedési és magatartási nehézség főbb formái: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, magatartási zavarok (idegrendszer csökkent terhelhetősége), oppozíciós zavar, emocionális zavarok, szocializáció zavarai, TIC zavarok, stb.

Célok:

♦ A gyermeket képessé tenni a közösségbe való beilleszkedésre, szabályok elfogadására. ♦ Minél zökkenő mentesebb iskolakezdés elérése. ♦ Másság elfogadtatása.

Feladatok: ♦ A szakértői bizottság szakértői véleményében leírt fejlesztési javaslatok végrehajtása, és az ahhoz szükséges szakember biztosítása ♦

Differenciálás, egyéni bánásmód.

♦ Sikerek, eredmények elismerése, kiemelése, megszégyenítés mellőzése. ♦ Önállóságra nevelés. ♦

Korlátok, egyértelmű, egyszerű szabályok felállítása, következetes betartatása.

♦

Szokatlan ingerek kizárása.

♦

Dühkitörések figyelmen kívül hagyása, nem megerősítése.

4.6.3. Tehetségek felfedezése Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermekek adottságait, képességeit. Megfelelő neveléssel, tág

19


cselekvési szabadságot adva - a családdal együtt - lehetőséget biztosíthatunk a tehetség csíráit hordozó gyermekeknek a kreatív újat teremtő felnőtté váláshoz.

A tehetség meghatározása Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.

A tehetséggondozás célja: •

a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése,

•

a tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése,

Feladataink: ♦ A tehetségígéretes gyermekek azonosítása. Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. A tehetség kiemelt összetevői: átlag feletti általános és speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. ♦ A tehetséggondozás csoporton belüli, illetve intézményi szinten való megszervezése ♦

Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása, élményszerző programok szervezése

♦

A tehetséges gyermek szüleinek megnyerése tanácsadás, támogatás.

♦ Az erős és gyenge oldalak fejlesztése, kreativitás fejlesztése, én kép erősítése, ♦

A gyermek fejlődésének közös értékelése.

♦ Iskolaválasztás segítése.

5. Óvodai nevelésünk célja, feladatai „Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.” Véghelyi Balázs

20


5.1. Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az esélyegyenlőség biztosítására – az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a személyes (egészséges és kulturált életmódra nevelés), kognitív (az értelem kiművelése) és szociális (segítő életmódra nevelés) kompetenciákat, melyek elősegítik a sikeres iskolai beilleszkedést és teljesítményt

5.2 Óvodai nevelésünk feladatai ♦ Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör kialakítása, biztosítása az intézményünkben ♦ Szociális kompetenciák megalapozása ♦

biztosítani az inkluzív nevelést, hogy az óvodáskorú gyermekeket elfogadják és befogadják, minden napjaikat kitöltsék játékkal, a felfedezés és a tapasztalás örömével.

5.2.1.

Az egészséges életmód alakítása

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Célja: ♦ Az egészséges életvitel igényének alapozása. ♦

Egészséges táplálkozási szokások és a kulturált étkezési magatartás kialakítása.

♦

Egészséges, edzett gyermekek nevelése.

♦ Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. ♦

A környezet higiénéjének védelmére nevelés, a természetes és mesterséges környezet óvására való készség kialakítása.

♦

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás alapozása.

21


Feladat ♦ A gyermekek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával. ♦ A gyermekek egészségének védelme, fejlődésükhöz egészséges környezet biztosítása. ♦ A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, komfortérzetük kielégítése. ♦ Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. ♦

A

személyi

higiénére

nevelés,

az

önálló

testápolásra,

étkezésre,

öltözködésre,

betegségmegelőzésre való képesség fejlesztése, minta alapján, gyakorlással. ♦ A mozgásigény kielégítése a szervezet edzése játékkal, szabad mozgással, szervezett testneveléssel, egyéb sokmozgásos tevékenységekkel. ♦ A kisebb testi rendellenességek korrekciója, láb- és testtartásjavító tornával. ♦

A

gyermekbalesetek,

sérülések

megelőzése,

balesetvédelmi

oktatással,

megfelelő

balesetmentes környezet biztosításával. ♦ Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A nevelés tartalma ♦ A gyermekek felvétele után, az első találkozás családi környezetben-, családlátogatás során történik, ahol anamnézist készítünk és tájékozódunk a gyermek szociokulturális hátteréről. Az anamnézisben többek között szerepel a gyermek érzékenysége, (pl. lisztérzékenység, stb.) betegség története, testmagassága, testsúlya, stb. Ezen találkozó alkalmával a gyermek kiválaszthatja jelét, megismerkedhet az óvodapedagógusokkal. ♦ Az óvodába lépés után folyamatos mérésekkel (megfigyeléssel) tárjuk fel az egyéni sajátosságokat. Igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül megismerni a gyermekeket.

Ezt az időszakot az ölbeliség jellemzi. Ekkor ismerkedik meg a gyermek a csoportjával, más csoportokkal, az óvoda dolgozóival, az óvoda egyéb helységeivel.

22


♦ Az egészséges életmód egységes kialakítását az óvodai szokás-, szabályrendszer és a családok szokás-, szabályrendszerének összhangjával biztosítjuk. Az óvodai életre való ráhangolás igazodik a család igényeihez, a gyermek reakcióihoz. ♦ Az egyéni igényeket, otthonról hozott szokásokat figyelemmel kísérjük, megértő elfogadó magatartásunkkal segítjük – a közösséghez történő alkalmazkodás keretein belül.

Gondozás ♦ A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van. Az óvodai nevelés mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. ♦ A gondozás a gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. ♦

gondozás alapja a gyermek – felnőtt pozitív kapcsolata, amely által nyugodt légkörben lehetőség tőség nyílik a gondozási teendők közvetítésére.

Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvodapedagógus és a gyermek közötti jó kapcsolat. A higiénés teendők végrehajtásához szeretetteljes, nyugodt, derűs légkört biztosítunk, figyelembe véve a gyermekek eltérő egyéni helyzetét, szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait. A segítés során a gondozás és szeretet megnyilvánulását éreztetjük minden gyermekkel. Megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással vesszük körül, mivel szavai, tekintete, hang-súlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. Ebből adódóan megszabadítjuk a gyermeket a kellemetlen érzésektől (pl. szomjúság, fázás, izzadás, fájdalom stb.). ♦ Az óvodai élet minden mozzanatában az óvodába érkezéstől, játékban, étkezésnél, WC használatnál, séta alkalmával, udvaron, pihenés alatt, stb. – mérlegeljük, hogy az adott fázisban a gyermek egészsége, testi épsége mennyire védett, és az adott helyzetben, mennyiben szolgálja a testi – lelki, szociális egészséget. ♦

A reggeli érkezéskor megfigyeljük a gyermekek küllemét, ruházatát, személyi tisztaságát, pihenési, vagy fáradtsági állapotát, betegségre utaló tüneteit.

♦

Napközben különös figyelmet fordítunk az önkiszolgálásra, biztosítjuk a gyermekek számára a saját, jellel ellátott használati eszközöket, melyek megfelelő méretűek és szükség szerint el-

23


érhetőek (pl. törölköző, zsebkendő, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, saját váltócipő, váltó ruha, alvópárna, lepedő, ágynemű, ágy). ♦ Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. ♦ Az öltözködést, a kulturált étkezési szokásrend kialakítását, az önálló testápolást az egyéni fejlettségtől függően mindaddig gyakoroltatjuk, amíg nem biztosak a szokások sorrendjében. A segítséget mindig szóbeli magyarázattal kísérjük, ha a gyermek valamit nem jól végez, nem marasztaljuk el, hanem a sikertelenül végzett műveletet újra bemutatjuk. ♦ Figyelünk a gyermekek legkisebb fejlődésére és ezen a téren is velük örülünk. ♦ A gondozás folyamán nagyon fontosnak tartjuk önállóságra neveléssel kapcsolatos elveink követését, a segítségnyújtás megfelelő időpontját és mértékét.

Testápolás ♦ A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. ♦ A személyi higiénés önkiszolgálásban maguk a gyermekek is aktívan részt vesznek, ezt minden felnőtt azonos módon következetesen gyakoroltatja. ♦ Hozzászoktatjuk a gyermekeket, hogyha a kezük piszkos lesz, maguktól menjenek kezet mosni, valamint WC használat után és étkezés előtt. ♦ A gyermek megtalálhatja a jelét az öltözőben, a csoportban, a törölközőn, a fogmosó felszerelésén, a fésűjén. ♦ Minden gyermekkel megismertetjük az óvodánkban használt tisztasági eszközöket, azok használati módját. ♦ Tisztálkodási eszközeiket jellel ellátva, megfelelő magasságban helyezzük el. ♦ Mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használatánál biztosítjuk a felnőtt jelenlétét mindaddig, míg nem biztosak a szükséges szokások sorrendjében. ♦ Természetesen a kisebbeknél több segítséget nyújtunk, de a rendszeres gyakorlás során arra törekszünk, hogy ez a készség kialakuljon a gyermekekben, és önállóvá váljanak. ♦ Állandó helyet alakítunk ki a tiszta és elhasznált papír zsebkendőnek. ♦ A gyermekeket szükségleteik jelzésére és azok bármikor történő kielégítésére szoktatjuk.

Öltözködés 24


Az öltözködési szokások kialakítása az önállóság fokozatos növelésével történik, szem előtt tartva az óvodára jellemző mutatókat és az időjárási viszonyokat. ♦ Fontos az egyes ruhadarabok sorrendjének megismertetése ♦ Az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. Különös tekintettel a nyári meleg és a téli hideg, csapadékos időjárás ruhadarabjaira. ♦ A szülők arra történő ösztönözése, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék. ♦ Az óvodai tartózkodás idejére biztonságos, kényelmes cipő használatát szorgalmazzuk.

♦ A gyermek fokozatos önállóságra nevelése. Az öltözködési technikák megtanítása, begyakoroltatása. Személyre szóló ellenőrzés és megsegítés szem előtt tartása.

Étkezés ♦ A gyermekek részére a napi ötszöri étkezésből hármat biztosítunk, az étkezések közötti legalább két – három óra betartásával. ♦ Igyekszünk új ízekkel, az ételek nevével, egyszerűbb ételek elkészítésével megismertetni a gyermekeket (az egészségügyi előírásokat betartva). ♦ A főzőkonyha által készített ételeket heti gyümölcs- és zöldségnapokkal egészítjük ki, a vitamindúsabb, egészségesebb táplálkozás érdekében. ♦

A zöldség- és gyümölcsnapok beiktatásával formáljuk a szülők és gyermekek szemléletét. A gyermekek maguk is részt vesznek a gyümölcs- és salátatálak elkészítésében, így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és azok elkészítési módjával is megismerkedjenek.

♦ A gyermek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni különbségek vannak, hangsúlyozzuk, hogy a kisétkű gyermek nem étvágytalan! Éppen ezért nem kényszerítjük valaminek az elfogyasztását, de figyelünk minden egyes gyermekre, az étvágytalanra és falánkra egyaránt. Az étkezési szokásokat, érzékenységet megismerve, tapintatosan ösztönözzük az ételek elfogyasztását. ♦

Étkezések alkalmával egyszerre csak kis ételmennyiséget teszünk a gyermekek tányérjára, ha azt elfogyasztották kapnak újra, a gyermekeket is arra szoktatjuk, hogy egyszerre csak kis mennyiséget vegyenek a tálból.

25


♦ Az ízlésesen terített asztal látványa fokozza az étvágyat, egyúttal igényességre, kulturált viselkedésre késztet, ennek érdekében biztosítjuk a kulturált étkezés, az ízléses terítés feltételeit (terítő vagy alátét, evőeszköz (kanál, villa, kés/, dupla tányér, pohár, szalvéta, kancsó, tál). Az előkészületekbe bevonjuk a gyermekeket önkiszolgálás, illetve segítők, naposok részvételével. ♦ Folyadék (víz) egész nap rendelkezésére áll a gyermekeknek. ♦ A kés, villa használatával fokozatosan ismerkednek meg a gyerekek, már hároméves kortól. ♦

A napi tápanyagszükséglet kiegészítése végett és változatosság érdekében rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről. /heti étlap kihelyezése a faliújságra/

♦ Nem támogatunk az egészségre ártalmas élelmiszerek nagy mennyiségű és rendszeres

fogyasztását. ♦

Mozgás ♦ A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet működését. ♦ A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. ♦ Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak a gyerekek lehetőleg a szabadban. ♦ A rendszeres örömmel végzett mozgással a gyermekeket egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adhatunk a szülőnek is. Ezért alkalmanként a szülőkkel együtt mozgásos programokat szervezünk. ♦ A megfelelő balesetveszély elhárítása után szorgalmazzuk a mezítlábas tevékenységeket a csoportban és a szabadban is. A csoportban is biztosítunk olyan egyenetlen felületeket, ahol a mezítlábas edzéssel a lábstatikai rendellenességek megelőzését, illetve korrigálását segítjük. ♦ Szűrővizsgálatok igazolják, hogy igen magas azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél valamilyen tartás rendellenesség, lúdtalp fordul elő. Mindezek megelőzésére illetve helyreállítására a gyógytestnevelés egyes speciális hatású gyakorlatait alkalmazzuk. ♦

Napirendünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. A mindennapi szabad mozgásokhoz biztosítjuk a megfelelő mozgásfejlesztő szabadtéri játékokat, speciális mozgást igénylő játékszereket: 26


- kötéllétra, rézsútos létra, mászókák, egyensúlyérzék fejlesztők, - különböző méretű labdák, foci kapuk, tollas labda, stb. ♦ Az eszközöket megfelelő felügyelet mellett, egyéni képességeik és bátorságuk szerint használják a gyermekek. ♦ Gyermekeink

az

életkori

sajátosságból

fakadó

természetes

testhelyzetekben

tevékenykedhetnek (szőnyegen hasalva rajzolhatnak, mesés könyvet nézegethetnek). ♦ A spontán mozgások lehetőségeit kirándulások, séták alkalmával is kihasználjuk (árok átugrása dombra fel-és lefutás, gurulás, stb.).

Szervezett edzés, testnevelés ♦ A tornának, játékos mozgásoknak mind a teremben, mind a szabadlevegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában minden nap lehetőséget biztosítunk. Az egészségmegőrzés érdekében fontos, hogy gyermekeink edzettek legyenek, ezért évszaknak és időjárásnak megfelelően sokat tartózkodunk a friss levegőn, ahol futkározhatnak, mozoghatnak, kerékpározhatnak, rollerezhetnek. Tapasztalataink igazolják, hogy a mozgásos program alkalmazásával nő a gyermekek ellenálló képessége. ♦ Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. ♦ Sáros időben is lehetőséget adunk a szabadtéri játékra, légfürdőzésre az udvarok betonos területén. ♦ Fontosnak tarjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermek szervezetének ellenálló képességét növeljük. ♦ A téli hónapokban a szánkózással, hógolyózással egészítjük ki a gyermekek edzési lehetőségeit. ♦ Gondoskodunk arról, hogy a szabadban minél többet mozogjanak és idejüket egészséges játékkal, vagy egyéb hasznos tevékenységekkel töltsék a gyermekek. ♦ A mindennapi mozgásigény kielégítéséhez változatos, „sokmozgásos” lehetőségeket szervezünk. ♦ Biztosítjuk a mindennapos mozgást és hetente egyszer a szervezett testnevelést

27


Pihenés, alvás ♦ A gyermeki igényeket figyelembe véve biztonságos, szeretetteljes légkört teremtünk, az egyéni szükségleteknek megfelelő pihenéshez. ♦ A pihenéshez biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a nyugodt alvást segítő légkört (mese, halk zene). ♦

Pihenésre minden gyermek számára lehetőséget adunk. A mese és a relaxáló zene után sem alvó gyermekeknek egyéni képesség-fejlesztésre van lehetőség.

Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése, biztonságos környezet, környezet esztétikája ♦ Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása egyben a gyermekek megóvását is segíti. ♦ Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását, a gyakori szellőztetést, portalanítást, fertőtlenítést, a gyermekek bevonásával a környezet tisztántartását. ♦

A környezetalakításnál törekszünk a családias, ízléses, biztonságos feltételek megteremtésére.

♦

Eszközeink, bútoraink megfelelnek a gyermekek testméretinek, biztonságosak, lehetővé teszik a játék – és mozgásigényük kielégítést.

♦

Óvodáink belső tereinek kialakítását az egyszerűség, a célszerűség jellemzi.

♦ Tágas, világos csoportszobáink dísznövényekkel díszítettek. ♦

A játékszereket nyitott polcokon, a gyermekek számára jól látható, elérhető helyeken tároljuk.

♦ A csoportokban kisebb kuckókat, galériát alakítottunk ki, ahová visszavonulhatnak a gyerekek, ha hangulatuk, játékuk úgy kívánja. ♦ Babaszobáink, babakonyháink „igazi” kis háztartási eszközökkel igyekszünk felszerelni. ♦ A „mesesarokban” alacsony polcon találhatók a könyvek, amelyeket tetszés szerint nézegethetnek. ♦ Esztétikus, parkosított, udvaraink sokféle lehetőséget nyújtanak a változatos tevékenységekhez. ♦

Udvaraink nagy része füves terület, de megtalálható a homokos és szilárd burkolatú, árnyékos és napos rész is.

♦

Az óvodában megbetegedett gyermeket felnőtt gondozásával elkülönítjük mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek.

28


♦ A baleset elkerülése érdekében biztosítjuk a személyi, tárgyi feltételeket, a gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérjük, rendszeres balesetvédelmi oktatásban részesítjük őket, melyet a csoportnaplóban rögzítünk. ♦ Dolgozóinknak az előírásoknak megfelelő ruha és cipő használata kötelező. ♦ A felnőtt dolgozók feladata, hogy igényes legyen megjelenésük, viselkedésük, igyekezzenek követésre méltó modellt nyújtani, jó benyomást kelteni mind a gyermekekben, mind a szülőkben. Ez ugyanis nemcsak az esztétikai nevelést, de a szülők bizalmát is alapvetően befolyásolja. ♦ Az ünnepek előtt a külső megjelenítésre kiemelt figyelmet fordítunk. Az ünnepi érzelmek és az ünnepi hangulat erősítését az egész óvodában megjelenő dekorációval is fokozzuk.

Szenvedélybetegségek megelőzése óvodában: ♦ Az óvodás gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a szenvedélybetegségekkel és függőségekkel kapcsolatban főleg a dohányzás káros hatásaira hívhatjuk fel a figyelmüket, hiszen ők főleg ezzel találkoznak a mindennapok során, így ennek káros hatásait képesek megérteni, befogadni. ♦ A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. ♦ A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: ♦ Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben fontos az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás. ♦ A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: ♦ Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad

mozgás,

jókedv,

veszélyek

(napozás,

pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. 29

növényzet.),

értéke:

füstmentesség,


♦ Az élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, utazás tömegközlekedési járművön, az utcai porképződés. ♦ Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, füstje, füstmérgezéses

balesetek;

a

családban

dohányzók

megszokott

dohányzási

helyei,

vendégségben tapasztalt dohányzás. ♦ Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). ♦ Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). ♦ A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek: A WHO definíciója: ♦ „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” ♦ Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

♦ Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. 30


Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

♦ A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. ♦ Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) ♦ Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. ♦ Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy gyermek és gyermek között. Magában foglalja többek között: a gyermek kényszerítését, vagy késztetését bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermekprostitúciót, gyermek pornográf anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket (készítés, birtoklás, terjesztés, stb.). ♦ Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan 31


molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

A pedagógus alapvető feladatai, kötelességei: ♦ a rábízott gyermekek, nevelése, tanítása. ♦

Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti szolgálattal, a feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

♦ Esetmegbeszélés kezdeményezése szakemberek bevonásával.

Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés.

Óvodapedagógus feladatai: Általános előírások ♦ gyermekek felügyeletének folyamatos biztosítása ♦ biztonságos környezet megteremtése ♦

balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák kialakítása

♦

a gyermekek biztonságra törekvő viselkedésének fejlesztése

♦

az óvodában bekövetkezett balesetet nyilván kell tartani, a 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbalesetet ki kell vizsgálni 32


♦ baleset esetén az intézménynek meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. ♦

A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint - a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás: ♦ az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, ♦

a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

♦ a tilos és az elvárható magatartásforma.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az óvónői szobában , illetve az orvosi szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.

5.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célja: ♦ a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján, ♦ a másság, a közösségi együttélés normáinak, szabályainak elfogadtatása ♦ a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (pl.: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat-, és szabálytudat) szokás- és normarendszerének megalapozása közös élményeken alapuló tevékenységek által

Feladatunk:

33


♦ Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodás kor végéig. ♦

A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

♦

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében

Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak. Ezért törekszünk arra, hogy a gyermeket óvodába lépéskor érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias, gondoskodó légkör fogadja.

A befogadás rendszere

A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, pozitív, elfogadó attitűd, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából. ♦ „Nyílt hét” keretében még a beiratkozás előtt (március), amikor a szülők és gyermekek betekinthetnek a csoportokba. ♦ A településen közzétesszük a beiratkozási tudnivalókat ♦ Beiratkozásnál megismerkedünk leendő óvodásainkkal (április)

♦ A csoport óvodapedagógusai családlátogatásokat végeznek a leendő óvodások otthonaiban, itt ismertetik az óvodai élettel kapcsolatos legfontosabb információkat, illetve felveszik a gyermekek anamnézisét, megismerkednek vele. (augusztus) ♦ A közvetlenül a családból óvodába kerülő gyermekek fogadása ütemezett, a szülői igényeknek és a csoport lehetőségeinek függvényében. ♦

Először egy-két órát töltenek csak el a csoportban, először szülővel, majd a szülő nélkül

♦

A következő napoktól folyamatosan növeljük az óvodában való tartózkodás idejét.

34


♦

A délutáni alvásra, illetve tartózkodásra szoktatás egyedi elbírálás, megbeszélés szerint

♦ alakulhat. Alvásnál az otthonról hozott kincsek megengedettek.

5.2.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek

rendszerezése,

bővítése,

különböző

tevékenységekben

és

élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség –) fejlesztése.

Feladataink:

Az óvodapedagógus személyes példája (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtése ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, szókincs bővítésére, metakommunikációs ismeretek gazdagítására (pl.: érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). A gyermek meghallgatása (beszélgető körök, kötetlen beszélgetések alkalmával), a gyermeki kérdések támogatása és a megfelelő válaszadásra ösztönzés (egy szavas, tőmondat, bővített mondat). Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és kiemelkedően fejlett gyermekekkel. Az óvodapedagógus és a logopédus együttműködése.

35


6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

„Nemcsak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze.”

Tatiosz

Személyi feltételek Egy intézmény szakmai munkáját meghatározzák az ott dolgozó pedagógusok, az általuk nap mint nap végzett szakmai munka minősége. Fontos a teljes alkalmazotti közösség elhivatottsága, hiszen minden felnőtt szerves része az ott folyó munkának.

Óvodánkban minden pedagógus rendelkezik a törvényben előírt szakképesítéssel, továbbá nyitott a folyamatos megújulásra, szakmai fejlődésre. Fontos célkitűzésünk annak a fajta szemléletnek a betartása, miszerint egységes pedagógiai elvek mentén, az óvodapedagógusok saját személyiségüknek megfelelő módszertani kultúrájukat kamatoztathassák pedagógiai munkájukban. Minden gyermek egyéni fejletségéhez igazodva, amennyiben szükséges, külső szakemberek bevonását kell szorgalmazni a tartalmi munkába. Előtérbe kell helyezni az egymástól való tanulás, a belső tudásátadás folyamatának minél több területen való gördülékeny működését.

36


Tárgyi feltételek Óvodánk épületei 8 óvodai csoport befogadására alkalmasa. 2013-ban a fenntartó önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően egy korszerű, minden igényt kielégítő óvodaépületet vehettek birtokukba a gyermekek. Az óvoda megfelel a kor elvárásainak, eszközellátottsága azonban folyamatos fejlesztésre szorul. Játékkészletünket bővíteni szükséges, annak érdekében, hogy a szakmai munka minél színvonalasabb legyen. A csoportszobái világosak, kényelmesek, tágasak. Járulékos helyiségei átjárhatóak a csoportszobákból, így megoldható a gyerekek tisztálkodása és toalett használata. Udvaraink tágasak, játékeszközeink azonban fejlesztésre szorulnak, nem nyújtanak kielégítő feltételeket a szabadban való tartózkodásra. Hiány mutatkozik informatikai eszközök terén, az óvodapedagógusok szakmai munkájának kiteljesedéséhez, modernebb technikai eszközökre lenne szükség. A világban és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást tenné lehetővé, ha mindenki számára rendelkezésre állna egy-egy laptop. Ez nem csak a dokumentáció elkészítésében nyújtana segítséget, hanem a mindennapi munkához is eszközként állna rendelkezésre. A gyerekek fejlesztésének egyik eszközeként is szolgálna.

6.3. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban osztott, és osztatlan csoportok szervezésére is sor kerülhet, mely függ az ott dolgozó pedagógusok kvalitásától, és a jelentkező gyermekek korbeli összetételétől.

Napirend

A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség, a rugalmasság és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodás gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük kiinduló pontnak. Ebből következik, hogy a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk a legtöbb időt. A tevékenységek, kezdeményezések során figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni képességeit, és ehhez igazítjuk a fejlesztések tartalmát, valamint időtartamát (5-35 perc). Egyénre szabott módon, differenciálva, főként kiscsoportos formában

37


dolgozunk. A napirendet a csoportban dolgozó pedagógusok alakítják ki, programunk időkereteket javasol.

Időkeretek

Tevékenység

6.45-7.30

gyülekező

folyamatos játéktevékenység a csoportszobában, 7.30- 11.45

önkiszolgálás, folyamatos tízóraizás, egészségügyi szokások gyakorlása, kezdeményezések (tevékenységek, fejlesztési lehetőségek kihasználása) játék a szabadban, séta, játéktevékenység a csoportszobában, testmozgás ebéd

11.45-12.30

egészségügyi szokások gyakorlása alvás, pihenés mesével, altatóval ébredés 12.30 – 16.45

egészségügyi szokások gyakorlása önkiszolgálás, uzsonna játéktevékenység a csoportszobában, udvaron

fejlesztési helyzetek kihasználása folyamatos hazabocsátás

38


Hetirend A heti tervezés biztosítja az éves tervek lebontását, a fejlesztési feladatok egymásra épülését. Minden óvodai csoportban heti váltásban dolgoznak az óvodapedagógusok, délelőtt, illetve délutáni munkaidő beosztásban.

A heti tervet mindig az előző hét eredményeire építve tervezi meg a két óvodapedagógus együttesen. A tervezett, tudatos ismeretszerzés október hónaptól kezdődik meg. Szeptember hónap az óvodába való visszaszokás, az ismétlések, a nyári élmények felidézésével zajlik. •

A hetirend kialakításában konkrét naphoz csak a testnevelés foglalkozás köthető, /székhelyóvodában a tornaterem beosztás miatt/. A többi tevékenység idejét és rendjét a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok úgy tervezik és valósítják meg, hogy az minél inkább szolgálja a gyerekek személyiségfejlődését, előtérbe helyezve a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységeket

6.4. Főbb alapdokumentumaink Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, a gyermeki fejlődés nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Felvételi és mulasztási napló (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról VII. fejezet/ Iratkezelés a nevelésioktatási intézményekben/

A kötelezően használt nyomtatványok/88.§ az óvoda által használt

nyomtatvány szerint; vezetése napi feladat). Csoportnapló (vezetése napi feladat, felelősei az adott gyermekcsoport óvodapedagógusai), amely tartalmazza •

kötelező elemeket (óvoda neve, OM azonosítója és címe, a nevelés aktuális éve, a csoport megnevezése, a csoport óvodapedagógusainak neve, a megnyitás és lezárás helye és időpontja, az óvodavezető aláírása, az óvodai körbélyegzők lenyomatának helye, a gyermekek neve és óvodai jele, hetirend, napirend);

•

szabály és szokásrendszert (összefoglalja az óvodai élet tevékenységeivel kapcsolatos, az adott évben adott csoportra vonatkozó elvárásokat, normákat, célokat); 39


•

éves tervezést (az adott évben az adott korcsoport számára összeállított ismeretanyag

•

ajánlást, mese, vers, mondóka, dalos játék, vizuális tevékenységek gyűjteményt);

•

heti terveket (egy hétre lebontva segíti a műveltségtartalmak komplexitásának, a témaegységek integrált feldolgozásának megszervezését, a váratlan eseményekhez való igazodást, a rugalmasság a módosítás lehetősége biztosítja számunkra);

•

megvalósulási feljegyzéseket (a gyermekcsoport viselkedésében, fejlődésében meghatározó jelentőségű, fontosabb események összegzése)

•

év végi értékelés (a csoportra vonatkozó célkitűzések, feladatok eredményességének összefoglalása);

•

gyermekek balesetvédelmi felkészítése (a veszélyes helyzetekre való figyelemfelhívás, napi szinten /jelölése a csoportnaplóban).

•

Gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése

•

a befogadás tapasztalatai,

•

mérés - értékelés eredményei,

•

egyéni fejlesztési tervek

Gyermekvédelmi dokumentumok: •

a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása,

•

rendszeres óvodába járás ellenőrzésének feljegyzései,

•

a gyermekvédelmi felelős dokumentációja, tervezése, esetleírásai

6.5. Az óvoda kapcsolatai 6.5.1. Óvoda-család kapcsolata A szocializációs folyamat, amely elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását, az együttélés megkönnyítését, mindig valamilyen kisebb közösségben zajlik. A gyermekkori szocializáció fő színtere, az óvoda elsődleges partnere a nevelésben a család. A partnerközpontú óvodai nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermekkel, a szülőkkel - mint közvetlen partnerekkel – megfelelő legyen a kapcsolat.

40


Az óvoda csakis akkor működik eredményesen, minőségi szinten, ha megismeri partnerei igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét. Ezért fontos feladatunk e téren, hogy az óvodai munkát ismerje meg a szülő és javaslataival, észrevételeivel segítse elő gyermeke nevelését az óvodában. Közös a cél, a gyermek minél boldogabbá tétele, ezért nélkülözhetetlen az együttműködés. Az óvodai nevelő – fejlesztő munka során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermek egyéni fejlődésének ütemét, személyiségét, annak érdekében, hogy őszintébb, kreatívabb és felszabadultabb felnőttekké váljanak. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Az óvoda és a család együttműködése egyenrangú nevelőtársi viszonyban kell, hogy működjön, amelynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást lehet gyakorolni a szülőre.

Az óvoda és a család kapcsolatának elvei: ♦ A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. ♦ Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése ♦ Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. ♦ A szülők és a dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. ♦ Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. ♦ Az óvoda a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja

Kapcsolattartás formái óvodánkban: Formális: Családlátogatás, értekezlet, fogadóóra, nyílt napok, SZMK, kérdőívek, közös ünneplések (karácsonyvárás, húsvéti készülődés)

Informális: Napi beszélgetések, egyéni beszélgetések, faliújság közérdekű hírei, esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával (pszichológus, orvos, gyógypedagógus…)

41


Az együttműködés formái: ♦ nyílt napok szervezése ♦

szülői fórum a leendő óvodások szülei számára

♦ A helyi pedagógiai program fő vonalainak közvetítése a szülő felé

Kapcsolat felvétel a leendő szülővel: - szülő fogadása - óvoda bemutatása - helyi nevelési rendszer fő vonalainak megismertetése - a házirend átadása

6.5.2. Óvoda - iskola kapcsolata Az iskolával kialakított jó partneri kapcsolattartás továbbfolytatására törekszünk. Ennek érdekében új tartalommal töltjük meg szakmai kapcsolatainkat. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda - iskola átmenet minél zavartalanabb, zökkenő mentesebb legyen. Kölcsönös megbecsülésen, tiszteleten, érdeklődésen alapuló kapcsolatra törekszünk az iskola nevelőtestületével, elsősorban az alsó tagozatos nevelőkkel. A hasonló pedagógiai szemlélet, személyes kapcsolatok, ismeretségek megkönnyítik, gyümölcsözővé teszik mindennapi munkánkat.

A kapcsolattartás célja: ♦ Az óvodás kisgyermek iskolába lépésének megkönnyítése ♦ Szorongásmentes légkör biztosítása ♦ Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele ♦ A gyermekek tudásvággyal telve, kíváncsian, örömmel menjenek az iskolába

Feladatok: ♦ Pozitív érzelmi töltés kialakítása a pedagógusok, az elsősök és a nagyobb tanulók között 42


♦ Közös tevékenységek alapozzák meg a gyerekek viselkedéskultúráját, új szokások elfogadását ♦ Az iskola életének, épületének az ott dolgozó felnőttek munkájának megismertetése

A kapcsolattartás formái: ♦ Az elsősöket meglátogatják az óvó nénik ♦ A nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak leendő tanítónőjükkel ♦ Tavasszal a leendő tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy a csoportokban, JÁTÉK közben ismerkedjenek meg a gyerekekkel. ♦ Évzáró ünnepségeinkre meghívjuk a leendő I. osztályos nevelőket. Egymás munkájának alaposabb megismerése, a jó kapcsolat ápolása, szakmai információcsere céljából részt veszünk egymás ünnepélyein, rendezvényein

6.5.3. Óvoda - fenntartó kapcsolata

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. ♦ októberi statisztikai elkészítése, átadása ♦ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége (költségvetés, költségtérítés, szociálisan adható kedvezmények stb.)

A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, beszámolók, jelentések, egyeztető tárgyalások, értekezleten való részvétel, a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása, speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan, statisztikai adatszolgáltatás, az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése, elektronikus levelezés.

6.5.4. Óvoda - Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata

43


Intézményünk speciális helyzetéből adódóan sok a HH illetve HHH gyermek. Ezt a tényt szem előtt tartva

kiemelt

jelentőséggel

bír

óvodánkban

ennek

a

területnek

a

kérdésköre.

Az

óvodapedagógusoknak kellőképpen figyelemmel kell kísérni az óvodás gyerekek családjait, az ő anyagi, szociális és mentális helyzetüket. A jelzőrendszer folyamatos működtetéséért jó kapcsolatot szükséges ápolni a családgondozókkal. Időközönként tapasztalatcserét kell tartani, mellyel kölcsönösen feltérképezésre kerülhetnek az előforduló problémák. A két intézmény vezetője mellett szükség van a dolgozó kollektíva teljes együttműködésére, ami lehetővé teszi a kellően professzionális megoldások megtalálását és véghezvitelét.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció. A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

Óvodapedagógus feladatai az óvoda - gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartása során: •

Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálat képviselőjével

•

Szükség esetén közös családlátogatás kezdeményezése és megvalósítása

•

A hároméves gyermekek be óvodázásának elősegítése, szorgalmazása, a felzárkóztatás, kompenzálás mielőbbi elkezdése

•

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezésébe való részt vétel,

•

A szociális hátrányból adódó hiányosságok pótlásának támogatása (lelki, életviteli, neveléspedagógiai segítés, tanácsadás, adományok gyűjtése),

•

Az egyénre szabott családsegítésben való aktív részt vétel, együttműködés

6.5.5. Óvoda - pedagógiai szakszolgálatok kapcsolata A kapcsolattartás tartalma, formái: •

logopédiai ellátás,

•

nevelési tanácsadás,

44


•

fejlesztés

•

tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység.

Az óvodapedagógus feladatai az óvoda - pedagógiai szakszolgálatok kapcsolattartása során: •

Az óvodapedagógus szükség esetén kérje külső szakember segítségét (beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek

•

problémáinak feltárása, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatása, sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű nevelése érdekében),

•

Az óvodapedagógus szükség szerint kezdeményezze a gyermek szakvizsgálatát

•

Az óvodapedagógus a gyermekek esélyegyenlősége érdekében minden esetben tanúsítson maximális együttműködést a szak és szakmai szolgáltató intézmények munkatársaival, a fejlesztés folyamatáról végezzenek szakmai konzultációt.

6.5.6. Óvoda - Egészségügyi intézmények kapcsolata: A kapcsolattartás formái: •

gyermekorvosok, védőnők, fogorvos rendszeres szűrővizsgálatai,

•

alkalmankénti esetmegbeszélések

•

tájékoztató előadások szervezése szülőknek.

Az óvodapedagógus feladatai az óvoda - Egészségügyi intézmények kapcsolattartása során: •

Az óvodapedagógus szükség esetén kérje szakember segítségét

•

Az óvodapedagógus szükség szerint kezdeményezze a gyermek szakvizsgálatát,

•

Az óvodapedagógus támogassa a családok egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteit, ha szükséges legyen segítője is a folyamatnak.

45


6.5.7.Óvoda - közművelődési intézmények kapcsolata: A kapcsolattartás tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolattartás formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

Formái: •

szóbeli, írásbeli tájékoztatás,

•

gyermek előadások közös szervezése,

•

gyermeknap szervezésében való közreműködés,

•

hagyományápolás: ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel,

•

könyvtárlátogatás.

Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

6.5.8. Óvoda- Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata Tuzsér Nagyközségben működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mellyel intézményünk igyekszik jó kapcsolatot kialakítani. Teszi ezt abból a tényből kiindulva is, hogy gyerekeink magas százalékban roma származásúak. A kapcsolattartás formái:

• • • •

Folyamatos kapcsolattartás a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjével, esetenként tagjaival Az óvoda rendezvényeire való meghívás szorgalmazása Az óvoda alapvető dokumentumainak megismertetése Az esetleges közös pályázati lehetőségek megbeszélése, kihasználása

6.5.9. Intézményen belüli kapcsolattartás A nevelőtestület együttműködése

46


A székhelyóvoda és a telephely közötti szoros együttműködést segítik a közös rendezvényeink szervezésébe és közreműködésébe történő részvétel, a szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók, team munkák szervezése, a vezetők munkaközösségének rendszeres munkája. Az intézményben folyó szakmai munka során a folyamatos fejlődésre törekszünk. Ennek érdekében pedagógusaink rendszeres hospitálással, team-munkával, esetmegbeszélésekkel biztosítják a színvonalas nevelőmunka feltételeinek megteremtését. Az évenként indított munkaközösség az év fő feladataihoz kapcsolódva szerveződik, vagy folytatja tovább megkezdett tevékenységét. Szakmai anyagok, ajánlások készítésével, mérésekkel, azok elemzésével, aktuális feladatok megoldásával aktív részesei az intézmény szakmai fejlesztésének. A többletfeladatok elosztásánál az óvodapedagógusok érdeklődését, egyéni adottságait vesszük figyelembe. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy egy bizonyos területen jártasak legyenek, minél nagyobb siker- élményhez jussanak, sikeresen osszák meg egymás között a szerzett tudást, tapasztalatot, érezzék, hogy a közösség nélkülözhetetlen tagjai. Legyen jó a közérzetük, szeressék a helyet, ahová dolgozni járnak. A csoportbeosztásnál elsősorban a gyermekcsoport érdekeit vesszük figyelembe, jól együttműködő, egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki. Az intézmény struktúrája szervezetileg is garantálja, hogy a programban résztvevő óvodapedagógus nem marad magára, nem működik kontroll nélkül. A nevelőmunkát segítő dajka alkalmazottakra jellemző a gyermekszeretet, a jó nevelői attitűd, a megfelelő kommunikáció. Segíti munkájukat, hogy dajka szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, ez a tudás megfelelő alap ahhoz, hogy az óvodapedagógusok segítőtársai legyenek a gyermekek fejlesztésében. Tiszta, esztétikus környezetet teremtő, szépítő munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a gyermekek neveléséhez. Az intézmény dolgozói közötti kapcsolatok elmélyítését közös kirándulások és óvodán kívüli programok rendezésével is próbáljuk mélyíteni, tartalmasabbá tenni.

7. AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Játszom két színes szememmel, 47


a két kedves, pici kézzel, játszom játszó önmagammal, a kisgyermek is játékszer. /Kosztolányi Dezső/

6.1. Játék

A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében. Ebben minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A játékot pedagógiai szempontból azért tartjuk fontosnak, mert általa a gyermek kiélheti, feldolgozhatja az életben előforduló szituációkat.

Cél:

♦ A gyermek mind tökéletesebb megismerése. ♦

A gyermek játékszükségletének kielégítése.

♦ A gyermek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása ♦ A gyermeket ért külső negatív és pozitív hatások feldolgozása (pl.: testvér születése, válás, külföldi munkavállalás, költözés, stb.) ♦ Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. ♦ A

fejlesztési

feladatok játékban

történő

alkalmazásával

biztosítani

lehetőséget

a

gyermekeknek arra, hogy tevékenység közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek fejlődésüket segítik. ♦ A játék a szocializáció leghatékonyabb eszköze. A feltételek biztosításával a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálásának elősegítése.

Feladat: ♦ Nyugodt légkör, elegendő hely, idő, eszköz, valamint élményszerzési lehetőség biztosítása a különböző játékformákhoz. ♦

Együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása, és betartatása. 48


♦ Tudatos megengedő, támogató, biztonságot adó, potenciális partnerként legyünk jelen. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel. ♦ A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, mely esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen, jó minőségű, különböző alapanyagú, sokféleképpen variálható egymással. ♦ Játék közben a beszédkészség fejlesztése. ♦ Az egyéni élményeken túl közös élményszerzés biztosítása a játék fejlődése érdekében. ♦

Az óvodában megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyerekek sajátosságainak figyelembe vételével.

♦ Az óvoda napirendje és időbeosztása tükrözze a szabad játék kiemelt jelentőségét!

7.1.Játékfajták 7.1.1 Gyakorlójáték

A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések örömöt jelentenek számára. A mozgásos gyakorlójáték során, a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat begyakorol a gyermek (bújik, mászik, ugrik). A manipulációs gyakorlójáték nagy jelentőségű a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődésében (tépés, öntögetés, egymásra rakosgatás). A verbális gyakorlójátéknak szociális hatása is van a gyermekre.

7.1.2,Szimbolikus játék A szimbolikus játéknak nagy jelentősége van a gyermek személyiségfejlődésében, elsősorban szociális területeken. A gyermek, különböző mintákat követ, hozzá érzelmileg közelálló személyeket utánoz és érzelmileg közelálló helyzeteket él át, mely építő személyiségére, gazdagítja lelkivilágát, mélyíti kapcsolatait, megtanulja az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével.

7.1.3 Építő-konstruáló játék

49


Az építés konstruálás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, meg tanul tervezni, szerkeszteni. A modellről való építésszerkesztés közben fejlődik megfigyelőkészsége, gondolkodása. Az építés-konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését.

7.1.4.Szabályjáték Fontos, hogy sok, mozgásos szabályjátékkal ismertessük meg a gyerekeket (bújócska, labdajátékok, szembekötősdi). Az értelemfejlesztő játékok (társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok) a gyermekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálják.

7.1.5.Barkácsolás Fontos, hogy a barkácsolás ne legyen öncélú, az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azoknak funkciójuk. A barkácsoláshoz folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése szükséges, azért, hogy a gyerekek azokhoz hozzáférhessenek.

7.1.6. Bábozás, dramatizálás A rendszeres, többször ismétlődő meseélményből dramatizálás, bábozás alakulhat ki. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyünk résztvevők adjunk modellt egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónők előadásában jelenik meg. A bábozáshoz szükséges kellékeket a gyerekekkel készítsük el közösen. A gyerekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra.

7.1.7.Udvari játék Nagyon fontos színtere a gyermek játéktevékenységének. Alapfeltétele, hogy az udvar alkalmas legyen a szabad nagymozgásokra /futás, ugrálás, csúszás, mászás, stb./. Mivel a csoport szobában 50


ezeket a mozgásokat csak korlátozott mértékben van mód gyakorolni /testnevelés foglalkozás/, ezért az udvaron ne szabályozzuk túl a gyerekeket, legyen lehetősége az önfeledt futkározásra, akár céltalanul is. Ennek megfelelően az óvoda udvarának nagy részét a gyermek játszóteréül kell kialakítani. Erre a célra nagy felületen pázsitra van szükség. Azon a helyen, ahol balesetveszéllyel is számolni kell, homokszőnyeget kell készíteni. Az udvari játékhoz feltétlenül szükség van árnyékra, valamint kis játszóhelyekre, ahol zavartalanul játszhat a gyermek. Az udvari játékoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek a 3-7 éves gyermekek mozgásigényének, magasságuknak, karjuk, tenyerük nagyságának megfelelnek, mozgásra ösztönzőek. Esztétikusak legyenek, természetes anyagból készüljenek.

Tanulást segítő játékok, játékba integrált tanulás:

Miután minden fejlesztés csak az életkorra jellemző fő tevékenységben végezhető eredményesen, óvodáskorban a tanulás valódi terepe is csak a játék lehet. A játékos feladatok vonzóak a gyermek számára, így tapasztalatszerzésre, cselekvésre, felfedezésre ösztönzik őket. Örömmel és önként vesznek részt az óvónő által kezdeményezett és irányított fejlesztő tevékenységben.

A játék időtartamát a napirendben határozzuk meg. A délelőtti játék a következőképpen alakul: ♦ A csoportszobába lépéstől folyamatos. Közben zajlanak le a kezdeményezések, fejlesztések. ♦ A délelőtt következő részét az udvari játék tölti ki. Időtartalmát meghatározza az időjárás és a tervezett séta vagy megfigyelés. ♦ A délutáni játék az uzsonnától a szülők érkezéséig tart.

Az óvodapedagógus helye és feladata a játék során ♦ A játék során több feladatot oldunk meg. Egyrészt figyelemmel kísérjük, hogy a gyermekek hogyan közelednek egymáshoz, kik játszanak együtt, milyen irányban halad a játéktéma, hogyan oldják meg a konfliktusokat, tiszteletben tartják-e egymás játékát, udvariasan viselkednek-e a játék során? ♦ Másrészt segítjük a gyermekeket ötleteinkkel. Kezdeményezők, partnerek és egyben játszótársak vagyunk.

51


♦

Segítjük a bátortalanokat és ötletszegényeket. A segítés azonban csak olyan szintű és mértékű, melyre az adott gyermeknek szüksége van.

♦ A gyermeki játék önállóságát mindig tiszteletben tartjuk. Csak akkor avatkozunk bele, ha a gyermekek durvák, veszélyeztetik egymás testi épségét. A játékelrakást, rendrakást rugalmasan kezeljük. A játékot annyira pakoltatjuk el, hogy a következő tevékenységet ne zavarja.

7.2. Verselés, mesélés „ A gyermekkornak két tündérvilága van: - cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára. Az önfeledt boldogságnak, a figyelő ámulatnak ezt a képességét már sohasem, vagy az életnek csak egész ritka perceiben éli át.”

Cél: A

nyelv

szépségének,

kifejezőerejének

megismertetésével,

a

helyes

nyelvhasználattal,

mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.

Feladat: •

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, társas viszonyok alakítása a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. 52


•

Változatos irodalmi élmények közvetítése.

•

Értelmi képességek fejlesztése, emlékezet, képzelet.

•

Az irodalmi alkotásokhoz, a könyvhöz fűződő érzelmi viszony megalapozása.

•

Szülők meggyőzése az élőmese fontosságáról.

•

A megfelelő érzelmi légkör kialakítása az azonosulást, átélést segítő atmoszféra

Alapelveink: •

Versek, mesék erősítik meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségének megláttatását.

•

A nevelés fontos eszköze a népköltészet, a magyar mese és mondavilág, melyek kapcsolódnak a természethez, emberekhez, állatokhoz, növényekhez, a mindennapi életünkhöz.

•

A mesék megtanítják a gyermeket a szép, igaz és jó meglátására, egy tisztább életforma szeretetére.

Tartalom: A 3 – 4 évesek ismerkedjenek meg hintáztatókkal, lovagoltatókkal, egyszerű mondóka mesékkel, rövid rögtönzött történetekkel. Az egyszerű cselekményére legyen jellemző az érthetőség és ritmikusság. A 4 – 5 évesek ismerjenek meg mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat, vidám humoros szövegű verseket és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseit. A mesék lehetnek több fázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, illetve kapjanak helyet a magyar klasszikus és a mai magyar írók modern meséi is.

Az 5 – 6 – 7 évesek ismeretanyaga kiegészülhet kiolvasókkal, találós kérdésekkel, lírai versekkel. A mesék történetei szóljanak a tágabb környezetről, hallgassanak bonyolultabb, tréfás állatmeséket, tündérmeséket, folytatásos meseregényeket. Csoportszobáinkban

hangulatos

mesesarkokat

igyekszünk

kialakítani.

Az

itt

használatos

mesekönyvek, eszközök, bábok, gyermekméretű bábparaván a gyermekek számára könnyen elérhetőek legyenek. A gyerekek, legyenek egymásra is tekintettel, ne zavarják társaikat mesehallgatás közben. 53


Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető beszédmódra. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják, vagy a már ismertek cselekményét tovább szőjék, befejezzék. A mesék többszöri meghallgatása után képesek először segítséggel, majd önállóan is eljátszani az ismert történetet. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. Ezáltal bővül szókincsük, fejlődik nyelvi kifejezőképességük. Elsajátítják a helyes kiejtést, és a nyelvtanilag helyes beszédet.

7.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Nemcsak a nyelvében, hanem hagyományaiban is él a nemzet. Bálint Sándor

Célja: ♦ A zenei képességek fejlesztésén túl, a zenét szerető, kulturált, boldog ember nevelése. ♦

zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése

♦ A gyerekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, esztétikai fogékonyságra nevelése. ♦ Az éneklés, az énekes játékok megszerettetése, szoktatás a szép, tiszta éneklésre. ♦

A zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet, játékos zenei alkotókedv fejlesztése.

♦ A gyerekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás által a mozgáskultúra fejlődése.

Feladatunk: ♦ A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. ♦ A felhasznált zenei anyag igényes válogatása, az életkor és a csoport képességszintjének figyelembevételével. ♦ Zenei élmények nyújtása az egész nap folyamán: játék közben dúdolgatás, énekelgetés, zenehallgatás.

54


♦ A kezdeményezésekhez a nyugodt légkör, megfelelő hely, elegendő idő megteremtése, szükséges eszközök biztosítása (pl.: hangszer, énekes játékhoz szükséges kellékek, stb.). ♦ A kezdeményezéseken a zenei tapasztalatok tudatos fejlesztése, megerősítése, rendezése ♦ A zenehallgatási anyag megválasztásánál a gyermekek nemzetiségi hovatartozásának figyelembe vétele.

A foglalkozások dalanyaga: - mondókák - énekes gyermekjátékok - műdalok - zenehallgatás anyaga

Képességfejlesztés anyaga: - egyenletes lüktetés - dalok és mondókák ritmusának kiemelése - ritmusvisszhang - tempótartás - gyors és lassú közötti különbségének felismerése és alkalmazása - egyszerű játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzése - ütőhangszerek használata a lüktetés és ritmus kifejezésére - halk-hangos közti különbség - magas-mély hangok (beszéd, ének, hangszer) felismerése és térbeni érzékeltetése - különböző zörejek, hangszínek megfigyelése, felismerése - dallamfelismerés - dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz, énekes beszélgetés - dallambújtatás - néhány hangszer hangjának megismerése

A kezdeményezések anyagát mindig az óvónő választja ki a csoportjába járó gyermekek fejlettségi szintjének, életkorának, egyéni képességeiknek figyelembe vételével. Mindezt úgy kel összeállítani, hogy minden gyermek élményhez jusson, örömét lelje az éneklésben, zenélésben, táncban, és mindemellett fejlődjön zenei képessége és kreativitása. 55


Minden kezdeményezésnél legyen a kisebbeknek szóló, egyszerűbb dal, mondóka, és legyen nagyobbaknak szóló, komplikáltabb mozgással járó, hosszabb lélegzetvételű mondóka, énekes játék is. A kezdeményezések kötetlenek, a tevékenységen való részvétel és annak időtartama a gyermek fejlettségétől, korától, motiváltságától függ. Addig vesz részt benne, amíg igényli (főleg a kicsiknél).

Mozgásfejlesztés a zenei nevelés folyamatában: A mozgásos játék, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik a gyerekek nagymozgása. A zene segít ebben, hiszen a dal ritmusa, lüktetése önmagában mozgásra serkent.

Egyensúlyérzékük fejlődésével párhuzamosan éreznek rá fokozatosan a mozgás ritmusára, ez a ritmikus mozgás visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést. Az oldalúság ismerete, fejlesztése a páros játékok, táncok közben is alakul. A tapsoltatók, a tenyérsimogatók, a láblógatók, a ritmikus mozdulatok, a különböző testrészek megismerését nagyban segítik. A térérzékelés fejlesztésére tág lehetőséget biztosít a zenei nevelés is. A dalos játékok és táncok közben alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása:

- téri irányok bemozgása; - különböző téri helyzetek mozgásos megélése; - térformák kialakítása - egyensúlyérzék fejlesztése.

Sikerkritérium:

- A gyermekek szeretnek énekelni, mondókázni, körjátékot játszani a nap bármelyik szakaszában - Vannak kedvenc énekeik, mondókáik, játékaik, táncaik - Tisztán, helyes tempóban énekelnek egyénileg és csoportosan. - Tudnak élvezettel, irányítás nélkül, spontán játszani néhány dalos játékot - Felismerik a dallamot, képesek azt létre hozni improvizálva - ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni, tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni

56


- Érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbséget - A tárgyak és környezet zörejhangját meg tudják különböztetni - Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal megkülönböztetni. - Ismernek néhány tánclépést, mozdulatot, s ezeket szívesen végzik csoportban

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka „Ahol öröm van, ott alkotás van. Ahol nincs öröm, ott nincs alkotás sem: ilyen az öröm természete.” Upanishads

Célja: ♦ A gyermekek szabad önkifejezése, élmény- és fantáziavilágának gazdagodása és annak képi kifejezése. ♦ A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának alakulása. ♦

A gyermekek tér, forma és szín képzeteinek gazdagodása.

♦ Képi gondolkodás fejlődése ♦ Igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására

Feladatunk: ♦ A gyermekek környezetük iránti érzékenységének alakítása, alkotó-alakító tevékenységük feltételeinek megteremtése. ♦ A gyermeki személyiség fejlesztésének biztosítása a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi, természeti környezettel való találkozás során. ♦ Az egész nap folyamán teret, időt, lehetőséget és eszközöket biztosítani e tevékenységhez ♦ Megismertetni a gyerekekkel a különböző anyagokat, eszközöket és azok használatát 57


♦ Megismertetni az ábrázolás technikai alapelemeit, és eljárásait. ♦

Esztétikus környezet biztosításával, művészeti alkotások megismertetésével megalapozzuk a gyerekek esztétikum iránti vonzódását, jó ízlését

Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze; a játékra épül, a játék egyik formája. A gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit jeleníti meg. Az örömmel végzett változatos ábrázoló tevékenység által alakul ki a gyermekek igénye az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermekek egyéni fejlettségét és képességét figyelembe vesszük, és ehhez igazodva segítjük képi-, plasztikai kifejezőképességük, térbeli tájékozódó- és rendezőképességük alakulását, valamint a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. A csoportszobákban és az udvaron egyaránt biztosítjuk a megfelelő feltételeket a játékidőben zajló ábrázoláshoz. Feladatunk: egy elhatárolt hely biztosítása, ahol a nap folyamán a gyerekek saját választásuk szerint szabadon tevékenykedhetnek. Ehhez megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk, melyek a gyermekek számára elérhető helyen vannak. Az ábrázoló tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente minimum két alkalommal – igény szerint többször is – mikrocsoportos formában szervezünk kötetlen formájú tevékenységet. Legelőször (kicsiknél) megismertetjük a gyerekeket különféle anyagokkal, eszközökkel és a legegyszerűbb technikákkal. E korosztály sajátossága a firkálgatás, mázolás, gyurkálás. Ezen keresztül tapasztalják meg az anyagok tulajdonságait, a színeket, a formákat.

7.5. Külső világ tevékeny megismerése

„ A természet anyai simogatása nélkül nem alakulhat ki egészséges személyiség. A mi feladatunk, hogy megtervezzük azokat az alkalmakat, amelyek során a gyermek rácsodálkozhat a természet szépségeire, összhangjára, tapasztalhatja a kölcsönös előnyöket s maga is tehet azért, hogy kellemes környezetben éljen”

58


A gyermekek eltérő szociális helyzetű családokból jönnek az óvodába. Mindenki más és más ismereti és tapasztalati anyagot hoz magával az otthonából. A feladatunk az, hogy a gyerekeket önmagukhoz képest tegyük gazdagabbá, s jusson előre az ismeretszerzésben annyira, amennyire azt egyéni képességei lehetővé teszik. Az óvodának biztosítani kell a lehetőségeket a tapasztalatszerzésre, hogy a kicsik tudják bejárni azt az utat, mely megismerteti velük az őket körülvevő szűkebb illetőleg tágabb természeti és társadalmi környezetüket. Nagy figyelmet kell fordítani az egyéni sajátosságokra, ebből kiindulva a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Településünk adottságait, természeti szépségeit kihasználva minél nagyobb gondot kell fordítani a megismertetés mellett a megóvás megtanítására is, hiszen a természetvédelem minden itt lakó ember kötelessége.

Sikerkritériumok:

- A gyerekeknek vannak tapasztalataik és ismereteik az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, - Közvetlen környezetükben biztonsággal tudnak tájékozódni

Környezetük megismerése során ismerik és alkalmazzák az elfogadott viselkedésformákat, - Tisztában vannak az érzelmi és erkölcsi viszonyokkal saját mikrokörnyezetükben - Kialakult bennük a természet szeretete, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete, - Rendelkeznek ismeretekkel a környezet védelmének fontosságáról, jelentőségéről, - A környezet rendjének, értékeinek megóvása belső igényükké vált, megalapozódik bennük egy tudatos környezetbarát szemlélet. - Ismeretekkel rendelkeznek a természeti környezet területén: a közlekedési eszközökről, szabályokról, az évszakokról és azok jellemzőiről, a napszakokról, a növényekről, az állatokról, színekről, az emberi testről. - Ismerik saját személyes adataikat, családjuk adatait, szüleik és más emberek foglalkozását, lakóhelyük nevezetességeit, környezetük néhány intézményét. Életkoruknak megfelelő szinten ismerik szülőföldjüket, hazájukat, ismernek helyi és néphagyományokat. Tisztelik és védelmezik az emberi és tárgyi kultúra értékeit. -A gyerekek óvodáskor végére képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi ok-okozati összefüggések felismerésére,

59


- Az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák, - 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni, - Vannak ismereteik a halmazok, geometria, relációk témakörében, - Képesek összehasonlítani, csoportosítani, összemérni, azonosítani, - Képesek a térben biztonsággal tájékozódni, ismerik a jobbra-balra irányokat, értik és tudják követni azokat, illetve a helyeket kifejező névutókat, - Aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egy-egy matematikai probléma megoldásában.

Az óvodapedagógus feladata: - séták, kirándulások szervezése a szabad természetben, - közvetlen környezetükben megfigyelésekre.

a

természetsarok

kialakítása,

amely

alkalmas

a

- a település adta lehetőségek maximális kihasználtsága: iskola, orvosi rendelő, vasútállomás, stb. A környezeti nevelés színterét nehéz szétválasztani a többi nevelési területtől, szinte körbefogja azokat, ezért az évszakok témakörét alapul véve tervezzük és szervezzük óvodai életünket. A négy évszak ritmikusságára, változásaira, a hónapok aktuális eseményeire építünk. Feladatainkat a gyermekek spontán érdeklődésére alapozva, illetve korosztálynak megfelelően a gyermekekkel együtt tervezzük meg. A gyűjtő munkákba a szülőket is aktívan bevonjuk. Tervezésünk során a környezeti nevelés szorosan összekapcsolódik a matematikai ismeretszerzéssel, hiszen nagyon sok matematikai jellegű tapasztalatokat szereznek a gyerekek, és ezeket a többi tevékenységekben is alkalmazzák. Ezáltal alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiség szemléletük. Komplex foglalkozásaink magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Ezek a tervezett kezdeményezések, illetve spontán ismeretszerzések a nap bármely szakában megvalósíthatóak. Lehetőséget adunk a gyermekek önálló véleményalkotására, döntési képességeik fejlődésére, a környezet alakításában. Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében /szemetes használat, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása/.

60


Kirándulások alkalmával tudatosítjuk a gyermekekben, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. Mindezekkel elősegítjük a környezettudatos magatartásuk formálását, alapozását, alakítását.

Az óvónő szervezési feladatai az év folyamán

Ősz - szőlőszüret, almaszedés, dióverés - kerti betakarítás, befőzés - egészségnap - kukorica betakarítás, - őszi szántás megfigyelése - folyamatosan őszi magvak levelek, termések gyűjtése - Tisza-part és élőlényeinek megtekintése

Tél - madáretetés - téltemetés

Tavasz - ibolyaszedés - március 15-i megemlékezés a kopjafánál - húsvétozás (tojásfestés, állatsimogatás) - nagycsoportosoknak látogatás az iskolában

Matematikai ismeretszerzés 61


A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben alkalmazhatnak. A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízis-szintézis, konkretizálás, elvonatkoztatás, gondolkodási műveletek alkalmazásának gyakorlati lehetősége. A gyermekekkel a környező valóságot, a természet törvényszerűségeit és összefüggéseit ismertetjük meg. Megalapozzuk a logikus gondolkodást. Matematikai érdeklődésüket folyamatosan kielégítjük, élményeket, eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez. Szemléletüket úgy formáljuk, hogy gondolkodási műveleteik, készségeik, képességeik, fejlődjenek. Megismertetjük gyermekeinket: mennyiségi viszonyokkal, a színekkel, halmazokkal, tő- és sorszámnevekkel, egyszerű labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, variációs lehetőségekkel, egyszerű és bonyolultabb társasjátékokkal, a tükörkép fogalmával, a relációkkal, az irányokkal, névutókkal, a kiterjedésekkel, tér és síkmértani formákkal és egyéb gyűjtőfogalmakkal. A gyermekek által kezdeményezett játék kínálta lehetőségekben folyamatosan figyeljük ötleteiket, alakítjuk gondolkodásmódjukat. A matematikai nyelv használatával példát adunk a gyerekeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására biztatjuk őket. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg.

7.8 Mozgás "A gyermekkorban realizált sportértékek döntőek a gyermek személyiségének fejlődésében. Az elmulasztott lehetőségek már soha vissza nem térnek” (Földesimé Sz.Gyöngyi)

62


A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlődésében. Erre az életkorra jellemző, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt környezetéről, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, beleértve az értelmi fejlődést. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások alakulásához. A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagy mozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt. Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, spontán játékban azon belül a szabadjátékban, szervezett mozgásban, a mindennapi mozgásfejlesztésben, a kirándulások alkalmával jelennek meg.

Célja:

A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erőnlétük, állóképességük fokozása. A gyermek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztő feladatok által.

Feladatunk: ♦ különböző szervezetei formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében; ♦

a mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése

♦

a rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése;

♦

a mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és a szabadban egyaránt;

♦

minél több mozgáslehetőség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán, szabad játék, irányított mozgás keretében, akár zenével is összekötve. 63


♦

az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére;

♦

világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása;

♦ mozgásos, játékos tevékenységek rendszeres alkalmazása, szabad levegő kihasználása

A tervezett mozgástevékenység tartalmi ajánlása: Nagymozgások fejlesztése: a.) Járás −

természetes járás egyenesen, és különböző irányokba óvónő vezetésével hullámvonalban, csigavonalban, nyolcasban, átlósan, oldalt, hátra

−

hosszabb és rövidebb lépésekkel váltakozva

−

speciális járások: talp külső élén, guggolásban, lábujjon, térdemeléssel, feladatokkal, zenére is;

b) Futás −

természetes módon kötetlenül, szétszórtan, különböző irányokba, irányváltoztatással, akadályok kerülésével, járásnál megismert alakzatokban,

−

rövidtávon versenyezve, többféle testhelyzetből indulva, versenyezzenek harántterpeszállásból indulva

−

versenyezzenek hosszabb távon, rajtszavakra indulással, állórajtból;

c) Ugrások −

szökdeljenek páros lábon, egy lábon, helyben, haladással, és célba (ugróiskola), ugrások egyre szűkülő célmezőkbe

−

lépjenek és fussanak át eleinte alacsonyabb, és rövidebb, később magasabb, és hosszabb akadályt

−

gyakorolják a helyből magasugrást és távolugrást is,

d) Csúszás, kúszás, mászás: −

talajon előre, oldalt, körbe, kézi szerrel is, szerek alatt, padon

−

irányváltoztatással, hátrafelé, társhoz alkalmazkodva

−

különböző formában (pók, rák, sánta-róka, fóka), akadályokon át, talicskázzanak;

64


e) Gurulások −

a test hossztengelye körül;

−

gurulóátfordulás előre előkészítő gyakorlata, gurulóátfordulás előre

−

gurulóátfordulás hátra előkészítő gyakorlata

−

Egyensúlygyakorlatok

a) Állás: −

zárt lábbal, testfordulatok;

−

egy lábon, lábujjon, sarkon;

−

mérlegállás;

b) Járások: −

egyensúlyozó járás

−

padon, kézi szerekkel, padon feladattal is

−

törpejárás guggolásban, óriásjárás lábujjon;

−

egyensúlyozó járás padmerevítő gerendán, talajon lábujjérintéssel, lefeszített lábfejjel;

c) Támasz ugrás: −

zsugorkanyarulati átugrás előkészítése (fel-és lelépéssel);

−

zsugorkanyarulati átugrás páros lábbal a padra, talajra;

−

majd zárt térddel átugrás a pad fölött;

d) Kézállás támaszgyakorlata.

egyik, majd másik lábbal hátrarúgás (csikórugdalózások) láblendítés hátra, falra, kartámasz a talajon állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal;

Finommotorika fejlesztése a) Kézfej, ujjak: −

különböző kézi szerek fogása, tartása, marokba gyűrése;

−

kézi szerek fogása két ujjal; léglabda pörgetése egy kézzel talajon

65


−

kislabda tartás öt ujj szorításával, karika tartása különböző helyzetekben; vízszintes helyzetű karika forgatása két oldalról fogva;

b) Lábfej, lábujjak: −

sarkon, lábujjon járás, labda görgetése talppal

−

alp élen járás "markolással" - lábujjak szétfeszítése, zárása;

−

papírtépés, szalaggyűjtés lábujjal; lábbal ceruzamarkolás, rajzolás,

Szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok a) Labdagyakorlatok: −

gurítás különböző helyzetekből, társhoz terpeszülésben

−

labda leejtése, elkapása, lepattintása, feldobása, elkapása ülő, térdeplő, álló helyzetből, járás és futás közben

−

földre, falra pattintás, elkapás földre pattintás, társhoz irányítva; dobás társnak, elkapás

−

labdavezetés folyamatosan kézzel, lábbal, akadálykerüléssel is; labdagörgetés lábbal, hullámvonalban, sávban, akadályok között

−

gurítások léglabdával, szivacs- és maroklabdával egyre szűkülő sávokban, egyre kisebb célba

−

labda rúgása társnak, szűkülő célba is; labda rúgása padok között, célba;

b) Dobások: −

tárgyak fogása, elengedése jelre;

−

dobások sávba, körbe, függőleges, és vízszintes célokba babzsákkal, szivacslabdával, léglabdával, stb. 3-5 m távolságból egy kézzel; kétkezes alsó és felső dobások léglabdával;

−

célba dobás szűkülő sávba; kislabda hajítás 2m magas zsinór fölött; kétkezes alsó és felső dobások vízszintes és függőleges célba, karikába

Testséma fejlesztés a). A testrészek ismerete: −

Önmaga beazonosítása;

−

Tevékenységek a testrészek megismerését célozva, a gyakorlatokat csukott szemmel is végezve;

66


−

Különböző testhelyzetekben a testrészek megérintése, mozgatása;

−

Valamilyen tárgyat a testrésszel érintve (test viszonya a tárgyhoz)

b) Személyi zónák alakítása: −

"Oldaliság" kialakítása;

−

A test elülső és hátulsó zónájának kialakítása;

− −

Függőleges zóna; Tárgyhoz viszonyított testhelyzet;

c) A testrészek funkciója

−

A különböző testrészekkel végezhető mozdulatokat nagy részben a gimnasztika anyaga

tartalmazza. Percepciófejlesztés a) Alaklátás, formaállandóság (lásd járás- futásgyakorlatoknál); b) Térpercepció fejlesztés −

Saját test elhelyezése a térben;

−

Irányok megtalálása a térben;

−

A test mozgatása megadott irányokba;

−

Keresztcsatorna fejlesztés

−

Verbális fejlesztés (testrészek, térirányok, szakszavak)

Játékok −

Szerepes játékok

−

Szabályjátékok (egyéni-, csoport-, sor- és váltóversenyek)

Mindig célszerű mozgásos játékkal /pl.: egyszerű futó-, fogójátékkal/ kezdeni a mozgás, a testnevelés megszerettetését, illetve a bemelegítést. A kicsik ilyenkor még csak ismerkednek ezekkel a mozgásformákkal, így nem baj, ha a félénkebbek eleinte csak szemlélődők, és csak később kapcsolódnak be ezekbe a mozgásos játékokba. A kiscsoportosokat 5-10 perc mozgás után, ha fáradnak, engedjük pihenni, s ha kedvük és energiájuk van, újra beállhatnak a nagyobbak közé. A nagycsoportosoknak, a fokozatosság elvét betartva, 35 perc legyen egy-egy tevékenység időtartama. A kicsik és a gyengébb képességű gyermekek feltétlenül igénylik a bemutatást, hiszen csak cselekvés 67


közben értik meg a szavak és a mozgás kapcsolatát, így soha se mulasszuk el a bemutatást, vagy a bemutattatást, főleg az új, még ismeretlen gyakorlatoknál. Már az első alkalommal rátérhetünk bizonyos szervezési gyakorlatokra / pl.: köralakítás, szétszórt alakzat, fordulás, elindulás, megállás /. A hibákat a helyesen végzett gyakorlatok kiemelésével javítsuk. A változatosság, az újszerűség minden korcsoportnál fontos: a kisebbeknél ez elsősorban a szerek és eszközök tekintetében, a nagyobbaknál a feladat megoldásának módjaiban nyilvánuljon meg. A szervezési formát mindig a gyakorlatok függvényében válasszuk meg. A bátortalanabb, vagy ügyetlenebb gyerekeknek mindig segítsünk és vigyázzunk, hogy ezek a gyerekek társaik előtt ne kerülhessenek kedvezőtlen helyzetbe.

7.9. Munka jellegű tevékenységek

A kisgyermek, aki óvodába lép, már rendelkezik bizonyos fajta képességgel a különböző munkák irányában, hiszen az egyes családok munkamegosztásában már többüknek van saját feladata. Ezt nagyon fontos az óvodapedagógusnak megragadni, hiszen rá építve teremtődik meg a gyerekek óvodai munkavégzése is. Az óvodai életfolyamatos életvezetésében számtalan lehetőség adódik arra, hogy munkát végezzenek a kicsik. Az óvodai életfolyamatos életvezetésében számtalan lehetőség adódik arra, hogy munkát végezzenek a kicsik. A munka értékének megbecsülését nem lehet elég korán megtanítani. A magunkért és főleg a másokért, a közösségért végzett munka elvégzése gazdagít bennünket, és tesz értékessé a magunk és a társadalom számára. Az érték felismerése, megragadása és megtartása kulcskérdés a ma embere számára, a felnövekvő nemzedék helyes útra terelése érdekében. A csoportok napirendjében kellő lehetőség adódik a gyerekek munkavégzésére. Minden korcsoportban a sajátosságoknak megfelelő és elvégezhető munka ajánlott, kellő segítség nyújtása mellett.

Óvodánkban a következő munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: −

Önkiszolgáló munka

−

Naposi munka

−

A mindennapi élettel kapcsolatos munka 68


−

Környezetgondozás

−

Alkalmi megbízatások (pl.: segítés felnőtteknek, gyerekeknek)

A gyermekek a munka jellegű tevékenységeket örömmel végzik. Kezdetben a segítségünkkel, később önállóan öltözködnek, étkeznek, tisztálkodnak. A csoport mindennapi életével kapcsolatos munkákban /pl.: csoportszoba rendben tartása, játékok, eszközök elrakása, élősarok rendezése, stb./ minden gyermek életkorához, egyéni képességeihez mérten részt vesz. A környezetgondozás nagyrészt évszakokhoz kapcsolódó tevékenység. Pl.: falevélseprés, madáretetés, élősarok rendezése, szobanövények ápolása és egyéb környezetünkkel kapcsolatos munkák. Az alkalomszerű tevékenység a gyermek egyéni megbízatásait jelenti. A közösségért végzett tevékenység alakítja a gyermekek közösségi és társas kapcsolatait, a kötelességteljesítés gyakorlását, felelősségérzetüket, feladattudatukat. A munka jellegű tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét /eltérő életkor, szociokulturális háttér/. Minden gyermek végez feladatokat, de senkit nem terhelünk túl. A tevékenységek során a gyermekek megtanulják a szükséges eszközök, tárgyak rendeltetésszerű, balesetmentes használatát. Tapasztalatot szereznek szűkebb és tágabb környezetükről. Különféle

képességeik fejlődnek közvetett módon /pl.: mozgásos, vizuális, tapintásos érzékelésük; értelmi képességeik/.

Sikerkritériumok: - A gyerekek ügyelnek saját személyük, személyes dolgaik és környezetük rendjére, a munkájukban önállóak, kitartóak, átérzik annak felelősségét, - Szívesen vállalnak munkajellegű feladatokat, megbízatásokat, egyéni és közösségi szinten egyaránt - A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan, rendeltetésszerűen használják, munkavégzés után azokat a helyükre elrakják, vigyáznak azokra - Önállóan, kitartóan végzik a kapott feladatokat - Szívesen vállalnak feladatokat a közösség érdekében

7.10.A tevékenységekben megvalósuló tanulás

69


Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. A képességek, a magatartás, a tanulás iránti vágy, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A gyerekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően, differenciált feladatadással késztetjük sokoldalú tevékenységre.

Célja: ♦ Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése. ♦ Az idegrendszeri alapon fejlődő önkéntelen figyelemből alakuljon ki a szándékos figyelem. ♦ A spontán emlékezet szándékos felidézéssé váljon

Feladatunk: ♦ Biztosítani a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő és ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. ♦ A tanulást támogató környezet megteremtése során a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire támaszkodjunk. ♦ A tanulásirányítás a gyerekek folyamatos megfigyelésére épüljön. ♦ Differenciált, pozitív értékelés ♦ A tanulás tartalma (tapasztalatok és ismeretek) elsősorban a gyerekek közvetlen környezetéből származzanak. ♦ A gyermekek cselekvő aktivitásának felkeltése ♦ A közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, ♦

Kreativitás erősítése

Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékos feladatmegoldások fokozzák a gyerek érdeklődését, kitartását, fejlesztik gondolkodását. Az óvónő feladata, hogy a kreativitás fejlesztéséhez, a gyermekek kifejezőképességének fejlődéséhez megteremtsen minden feltételt.

70


Ennek érdekében a gyermek tevékenységvágyát felkeltjük, élmény, fantázia és megfigyelés sokféle megjelenítésének lehetőségeit biztosítjuk. A gyermekeket az alakítás öröméhez juttatjuk, a tárgyi, hangulati feltételeket megteremtjük a gyerek aktivitására építve.

Tanulás lehetséges formái az óvodában: ♦ Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása ♦

Spontán játékos tapasztalatszerzés

♦ Cselekvéses tanulás ♦ Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő tanulás ♦

Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

♦ Gyakorlati problémamegoldás

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért arra törekszünk, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, motiváltságát visszaszorítja, lefékezi. A tanulási szokásokat oly módon alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

Sikerkritériumok: - Képesek az egyszerű feladatokat megérteni, - Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt, - Feladatvégzésükre a kitartás a jellemző, - Szándékos figyelmük életkoruknak megfelelő, képesek a figyelemösszpontosításra, - Képesek az elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

71


„ A csecsemő lelke tiszta lap -tabula rasa- amire semmi nincs írva. Ezt a lapot a gyermek tapasztalatai írják tele- az, amit lát, hall és érez.” John Locke Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. Hosszú távú célja a boldog felnőttkor megalapozása, rövidtávú az iskolaérettség elérése. A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére a következő együttható tényezők hatására- a gyermek belső érése, a családi és óvodai nevelési folyamatának eredményeként- eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

Az érettség mutatói, sikerkritériumaink alapján: ♦ Óvodáskor végére a gyerekek természetes, belső igényévé válik a mozgás és annak szeretete, mozgásuk összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú. Biztosan mozognak környezetükben. Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak, képesek a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos megértésére, megnevezésére. Megfelelő a tér- és időtájékozódó képességük. Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak, képesek a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos megértésére, megnevezésére. A meg tanult mozgásokat változatos kombinációkban és helyzetekben is képesek alkalmazni. Képesek a szem-kéz, szem- láb koordinációt és az egyensúlyérzéket igénylő feladatok, gyakorlatok végrehajtására ♦ különböző kézi szerek, torna eszközök használatával. Szívesen vesznek részt szervezett mozgásokban, játékokban és maguk is kezdeményezik ezeket. Közvetlen környezetükben biztonsággal tudnak tájékozódni. Képesek a térben biztonsággal tájékozódni, ismerik a jobbra-balra irányokat, értik és tudják követni azokat, illetve a helyeket kifejező névutókat. A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan, rendeltetésszerűen használják. A tevékenységek után azokat a helyükre elrakják ♦ Emberábrázolásukban megjelennek a részformák és a legegyszerűbb mozgások jelzései. Önállóan is tudják alkalmazni a különböző technikákat. .Képesek önállóan anyagot, témát választani. Forma ábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.

72


♦ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. A szűkebb és tágabb környezete iránt egyre nagyobb érdeklődést mutat. A különböző tevékenységek felkeltik érdeklődését ♦ A képszerű gondolkodását felváltja az elvont gondolkodás, az elvont fogalmakon át eljut a műveletek elvégzésének szintjéig. Felismeri az analízis-szintézis műveleteit – a rész-egész viszonyait -, amely az olvasás, írás, számolás tanulásánál fontos. 10-es számkörben biztosan számol, Ismeri a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát

Érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában fejezi ki. ♦ Vannak

elemi

ismeretei

az

őt

körülvevő

világról,

felismer

összefüggéseket.

Problémahelyzetekben törekszik a megoldás keresésére és szívesen kísérletezik. Rendelkeznek ismeretekkel

a

környezet

védelmének

fontosságáról,

jelentőségéről.

Ismeretekkel

rendelkeznek a természeti környezet területén: a közlekedési eszközökről, szabályokról, az évszakokról és azok jellemzőiről, a napszakokról, a növényekről, az állatokról, színekről, az emberi testről. Ismerik saját személyes adataikat, családjuk adatait, szüleik és más emberek foglalkozását, lakóhelyük nevezetességeit, környezetük néhány intézményét. Képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi ok-okozati összefüggések felismerésére. Az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák,a 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni. Vannak ismereteik a halmazok geometria, relációk témakörében. Képesek összehasonlítani, csoportosítani, összemérni, azonosítani. Aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egy-egy matematikai probléma megoldásában. Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt. Szándékos figyelmük életkoruknak megfelelő, képesek a figyelemösszpontosításra. Képesek az elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Tanulási képességeik fejlettsége lehetővé teszi számukra az iskolai tanuláshoz való pozitív viszonyt. ♦ Óvodáskor végére kialakul belső érdeklődésük, szeretetük az irodalmi és művészeti alkotások iránt. Igénylik a mesehallgatást, ábrázoló tevékenységeket. Tudnak egyszerű formákat mintázni elképzelés és megfigyelés felhasználásával .A zenehallgatásnál figyelmesen végig hallgatják az élő zenét, az óvónő énekét, hangszeres előadásokat. Tevékenységeik alkalmával színhasználatukban érvényesítik a változatosságot. Alkotásaikban képesek kifejezni gondolataikat, élményeiket. Az ábrázoló tevékenység önkifejezésük egyik eszközévé vált, azt az alkotás öröme, az örömteli cselekvés jellemzi. Igénye alakul ki az alkotásra, önkifejezésre, 73


környezetalakításra és befogadásra, alkalmazzák a képi kifejezés változatos eszközeit. Felismerik a dallamot, ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni,tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni. Érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbséget.

A

tárgyak

és

környezet

zörejhangját

meg

tudják

különböztetni.

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal megkülönböztetni. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében érzik és értik a hallott versek költői képeit. Mesehallgatás közben képesek belső képalkotásra, azok kifejezésére. Szeretik, becsülik, óvják a könyveket, örömmel lapozgatják, nézegetik azokat. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése

megfelel

anyanyelvünk

követelményeinek.

Folyamatosan

összefüggő

mondatokkal fejezi ki magát. Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Szívesen mondanak általuk kitalált történeteket, melyet örömmel mesélnek. Szívesen báboznak, dramatizálnak önmaguk és társaik örömére. Érthetően, tisztán, folyamatosan, életkorához mérten árnyaltan fejezi ki érzelmeit, gondolatait, szükségleteit, használja a különböző mondat- és szószerkezeteket, szófajokat. Szókincse életkorához mérten bő, beszédfegyelme kialakult, végighallgatja, megérti mások beszédét.

♦ Érzelmi élete gazdag, érzelmeit kifejezi, bízik önmagában, Környezetük megismerése során ismerik és alkalmazzák a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedésformákat, az érzelmi és erkölcsi viszonyokat. Kialakult bennük a természet szeretete, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete. ♦

A gyermek a csoportjában otthonosan mozog, tevékenykedik, ragaszkodik óvodájához, biztonságban érzi magát és érdeklődik társai, barátai iránt. Konfliktus helyzetben keresi a megoldást, kompromisszumra képes.

♦

Feladat és szabálytudata kialakult, munkájában önálló, kitartó, átérzik annak felelősségét. Szívesen vállalnak munkajellegű feladatokat, megbízatásokat. Szívesen vállalnak feladatokat a közösség érdekében is. Feladatvégzésükre a kitartás a jellemző. A környezet rendjének, értékeinek megóvása belső igényükké vált, megalapozódik bennük egy tudatos és környezetbarát szemlélet. A gyerekek ügyelnek saját személyük, személyes dolgaik és környezetük tisztaságára. Felébred bennük a természet szeretet, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete. Együtt érez másokkal, érzelmeit felismeri, sőt lehetőség szerint képes a megoldás megkeresésére. Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival és az őt körülvevő felnőttekkel. Képes együttműködni társaival, és az őt körülvevő felnőttekkel. Kellő önbizalommal

rendelkezik,

formálódik

reális

önértékelése.

A

társas

együttléthez

nélkülözhetetlen szabályokat, szokásokat ismeri, betartja, sőt másokat is figyelmeztet arra. 74


A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan speciálisan képzett szakemberek segítségével folytatott pedagógiai munka mellett érhetjük el a kívánt fejlettségi szintet. Az iskolai életre való alkalmasság megállapításához szakértői vélemény és javaslat, valamint a intézmény óvodapedagógusainak véleménye az irányadó.

7. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége

Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg:

Minden gyermeket érintő döntésben „a gyerek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg.

A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. ♦ Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. ♦ A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van , hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön. ♦

A gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben.

♦ Sajátos nevelést igénylő gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónő kötelessége. Cél: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.

75


Elveink: ♦ Mindenek előtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében. ♦ Szoros kapcsolatot alakítunk ki a segítséget kérő családokkal.

Szintek a gyermekvédelem területén: 1. szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk ♦ A gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadására. ♦

A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése.

♦ Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztésre.

2. szint: Gyermekvédelmi felelős szintje ♦ Ahol a pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése zajlik. A meglévő információk alapján a gyermekvédelmi felelősnek lehetősége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévő szülők felé a kapcsolattartásra a Családsegítő Szolgálat felé.

2. szint: Óvodavezető szintje Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. ♦ A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.

Az óvodavezető feladatai: ♦ Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. ♦ Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelő intézkedéseket megteszi. ♦ A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek.

76


♦

Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.

♦ Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: ♦ A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. ♦ Nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. ♦ Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása. ♦

Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónőkkel.

♦

A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll szükség esetén.

♦ A faliújságon a szülők folyamatos tájékoztatása az őket érintő témákban. ♦

Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint.

♦ Folyamatos kapcsolattartás a Családsegítővel. ♦ Nevelési év végén beszámoló készítése az óvónők és az óvodavezető felé. Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás a −

Gyermekjóléti Szolgálattal

−

Nevelési Tanácsadóval

−

Családsegítő Központtal.

Az óvodapedagógusok feladatai: ♦ Segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres járását. ♦

Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz.

♦

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti.

♦ A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. ♦ A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít /. 77


♦ A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolat kialakítása.

10.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben egyre növekszik a szociálisan rászoruló családok, illetőleg gyerekek száma. Ennek érdekében különös figyelmet kell szentelnünk arra, hogy a gyermekek ne érezzék a hátrányos megkülönböztetést. Az óvodapedagógusok jelezzék a gyermekvédelmi felelős felé, ha valamelyik óvodás gyermekkel kapcsolatban problémát észlelnek. A jelzőrendszer működtetése minden dolgozó kötelessége, feladata és felelőssége.

Alapelv: Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.

Cél: Megfelelő minőségű és idejű óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek során:

•

Minden HH, illetve HHH gyermek megfelelő időben kerüljön be az intézménybe.

•

A csoport alakítások során szempontként szerepel a megfelelő törvényi előírások, arányok szem előtt tartása.

•

Teljes körű anamnézis készítése az óvoda kezdetekor.

•

Megfelelően bizalommal telt kapcsolat kialakítása a gyermekeket nevelő családokkal, szülőkkel, nagyszülőkkel.

•

A gyermekek egyénre tervezett, differenciált készség és képességfejlesztése, az óvodai évek alatt.

•

Jó kapcsolat, hatékony együttműködés kialakítása és annak fenntartása a szülőkkel.

•

Rendszeres óvodába járás, az igazolatlan hiányzások minimalizálása.

78


•

Korszerű pedagógiai módszerek megismerése és a mindennapi gyakorlatba való beépítése a szociális hátrányból fakadó hiányok csökkentése érdekében.

11. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:

Biztosítsa az intézmény, felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. ♦ Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. ♦

Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

♦

Fogja át a pedagógiai munka egészét.

♦

Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.

♦

Segítse elő valamennyi pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását.

♦ Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. ♦ Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. ♦ Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. ♦ Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. ♦ Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés kiterjed: ♦ munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, ♦ a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, 79


♦ a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái: ♦ tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint, ♦ spontán, alkalomszerűen, ♦ a problémák feltárása, megoldása érdekében, ♦ napi felkészültség mérése érdekében

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ♦ a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme, ♦ a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, ♦ a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, ♦ az óvónő-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, ♦ a nevelőmunka színvonala, eredményessége ♦ a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése ♦ előzetes felkészülés, tervezés, ♦ felépítés és szervezés, ♦ az alkalmazott módszerek, ♦ a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása ♦ az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése, ♦ a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége ♦ a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során

80


Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: ♦ az óvodavezető ♦ óvodavezető-helyettes Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A pedagógusok értékelése a rend szerint folyik. A nevelési évzáró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda a következő évi munkatervét.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: •

szóbeli beszámoltatás,

•

írásbeli beszámoltatás,

•

értekezletekre való felkészülés,

•

dokumentációk ellenőrzése,

•

értekezleteken való aktivitás,

•

csoportlátogatás

10-.Ünnepek, hagyományok, rendezvények Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a Pedagógiai Program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezeti formában az óvodapedagógusok saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak a gyermekcsoportok életkori sajátosságainak megfelelően. Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvény idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős. Az ünnepélyek, ünnepek, megemlékezések, évszakokhoz kapcsolódó jeles napok óvodai, illetve községi szinten csoportonként és közösen szervezhetők. A különböző ünnepek, hagyományok ápolásával lehetőség szerint az óvoda helyiségei (csoportszobák), a községi Művelődési Ház is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak. Az 81


ünnepeket – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvodapedagógusa gyermekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé.

A gyermekek hagyományos ünnepei az intézményben: • • • • • • • • •

Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja gyereknap Évzáró Ballagás Évszakokhoz tartozó jeles napok

A gyermekek hagyományos ünnepei községi szinten: •

Hagyományok napja – Falunap

Az óvoda nyitott, a szülőkkel együtt szervezett ünnepei: Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy a nevelési szempontból átgondolt, és a Pedagógiai Programban is megfogalmazott ünnepek alkalmával nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek a gyermekeikkel. • • • •

Adventi játszóház: karácsonyi hangulat előkészítés, ünnepi készülődés, ajándékkészítés a szülőkkel közösen. Egészségnap Anyák napja – édesanyák, nagymamák köszöntése műsorral, ajándékkészítés. Ballagás – a nagycsoportosok búcsúztatása

Az óvoda a gyermekek számra szervezett egyéb programjai, tevékenységei: • • • • •

• • • •

gyermekek születésnapjának megünneplése – ajándék osztással, helyi kirándulás, séta, zenés eladások, óvodától búcsúzó nagycsoportosok kirándulása A sétákhoz, kirándulásokhoz a szülők írásos beleegyezése szükséges (nevelési év elején csoportnaplóban). A kirándulások, mozi, színház, múzeum látogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők finanszírozzák (előzetes megbeszélés alapján), vagy lehetőség szerint pályázati pénzeszközök felhasználásával. Az óvoda és a szülők közös rendezvényei: nyílt napok csoportonként: foglalkozások meg tekintése, szülői értekezlet, fogadó óra, kézműves munkanapok (délelőtt – délután)

Az óvoda alkalmazotti közösség hagyományos ünnepei, eseményei: 82


• • • • •

munkába lépők köszöntése, nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása, jubileumos dolgozó köszöntése, pedagógusnap. közös kirándulás

Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét eseményeket, rendezvényeket a helyi Pedagógiai Program részletesen tartalmazza. A hagyományápolás az intézmény valamennyi munkatársának, illetve gyermekeinek feladata. •

Az ünnepek, megemlékezések célja a hagyományok ápolása, tisztelete, a gyermekek erre történő nevelése, a hétköznapok színfoltjának frissítse, az óvoda hírnevének megőrzése, illetve növelése.

11. A pedagógiai program beválásának rendszere, a felülvizsgálat rendje A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai:

A

•

hálózatbővítés, leépítés, szervezeti átalakítás,

•

a nevelőtestület tagjai más program bevezetéséről döntenek

•

a törvényi előírások módosulása, változása az ebből adódó feladatok kidolgozása és beépítése.

pedagógiai

program

átfogó

felülvizsgálata,

módosítása:

4

nevelési

év

után

illetve

törvénymódosításkor minden esetben. Rendkívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet a nevelőtestület kisebb csoportja (legalább 3 fő), a konkrét javaslat írásbeli előterjesztésével az intézmény vezetője felé, majd részletes szóbeli előterjesztést téve nevelőtestületi értekezleten. A pedagógiai program átfogó felülvizsgálatát az óvodavezető végzi, és a nevelőtestület fogadja el. Jóváhagyását az intézményvezető teszi meg. 83


12. Záró rendelkezések

12.1 A Pedagógiai Program hatálya

A helyi óvodai Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2015. 09. 01-től annak visszavonásig.

12.2 A Pedagógiai Program nyilvánossága A helyi óvodai nevelési program nyilvános. A pedagógiai programunk az óvoda alkalmazottai és valamennyi érdeklődő partnerünk számára elérhető és megismerhető. Tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől, és az óvodapedagógusoktól. 12.2.1 A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A Pedagógiai Program egy példánya az intézményvezetői irodában, illetve az óvodai csoportszobákban mindenki számára hozzáférhető helyen kerül elhelyezésre. A szülői munkaközösség tagjai, a szülők és érdeklődők előzetes időpont egyeztetés után megtekinthetik a pedagógiai program egy példányát. A Pedagógiai Program bármikor hozzáférhető az intézmény internetes felületén.

12.3 Legitimációs záradék A helyi pedagógiai program bevezetésének időpontja: 2015. szeptember 1. A helyi pedagógiai program érvényességi ideje: 2019. szeptember 1. Elfogadta: Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete 2015.08.14. Jóváhagyta: Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda intézményvezetője 2015. 08.14.

84


Felhasznált irodalom:

−

Az óvodai nevelés országos alapprogramja – 2009.

−

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

−

Az óvodai nevelés programja - F.P.I. 1985.

−

B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék, Tankönyvkiadó - Budapest 1982.

−

Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás - Bp. 1997.

−

Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban - OKKER 85


−

Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában - Bp. 1994.

−

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan - Bp. 1975.

−

Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés - Bp. 1997.

−

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - Szolnok 1997.

−

Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Alex-typo kiadó - 1992.

−

Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

−

Bágyoni Attila-Varjas Edit: Okos szóval türelemmel Medicina Könyvkiadó 1978.

−

Gabnai Katalin: Drámajátékok Helikon Kiadó 2001.

–

Forrai Katalin. Ének az óvodában

–

Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában I. /Nemzeti Tankönyvkiadó 1994.

−

Bp, Zeneműkiadó, 1974.

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában

86


87


88


89


90


BESZOKTATÁSI SZABÁLYZAT

A szabályozás célja: ♦ Valamennyi új óvodásunk számára megkönnyítsük az első szociális közeg, az óvoda elfogadtatását. ♦ A gyermekek beszoktatása óvodai szintű folyamat legyen, nevelőtestületi szinten megtervezett beszoktatási tervvel. ♦ Az óvoda körzetébe tartozó valamennyi Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermek beóvodázása három éves kortól teljes körű legyen, a gyermekek szívesen járjanak óvodába Célcsoport: a teljes óvoda Felelős: óvodavezető A folyamat dokumentumai: - csoportnapló, - beszoktatási terv, - gyermekek egyéni dokumentációja A folyamat leírása: 1.Óvodába lépés előtt családlátogatás, beszélgetés a beszoktatás fontosságáról. Anamnézis felvétele. Határidő: Óvodába lépés előtt Felelős: Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai 2. A beszoktatás első napjára a gyermek jelének elkészítése. Határidő: augusztus 31. Felelős: Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai 3. Beszoktatási terv elkészítése Beszoktatás alatt, a gyermek megismerése (tisztálkodási, WC-használati, étkezési, alvási, játéktevékenységi szokások). Határidő: szeptember 30. Felelős: Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai 4. A beszoktatás időtartama minimum 1 hét, maximum 1 hónap. Időtartam: szeptember 01 – szeptember 30. közötti időszak Felelős: Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

91


5. A beszoktatás tapasztalatainak dokumentálása, értékelése

Szempontok: ♦ kapcsolatteremtése a felnőttekkel, ♦ kapcsolatteremtése társaival, ♦ érzelmi életének jellemzői a beszoktatás idején, ♦ a csoportszokásokhoz való viszonyulása, ♦ viszonyulása az óvoda sokféle tevékenységéhez (játék, mese, ének, rajz, mozgás, környezet, stb.) ♦ beszoktatás eredménye csoport szinten Határidő: december 15. Felelős: csoportvezető óvónő

92

Tuzséri Lónyay Pálma Napköziotthonos Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:

Recommend Documents