TURNÉ KÁKICS INDIÁBAN. Buday Attila és a kard útja. Élő népszokás: a mohai tikverőzés. 18 éve az utasokért Ribi Péter. Új képzési modell a Kodolányin

Ára: 501 Ft

KÖZÉLETI MAGAZIN

KÁKICS

TURNAÉN INDIÁB

Buday Attila és a kard útja

Élő népszokás: a mohai tikverőzés

2015. – II. évfolyam 1. szám

18 éve az utasokért – Ribi Péter

Új képzési modell a Kodolányin

8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon: 22/504-201 www.echoinn.hu

KÖZÉLETI MAGAZIN

Az élmények életünk részévé válnak Már fiatal korunkban megtanuljuk, hogy külföldön mennyi minden más, ha szerencsénk van meg is tapasztalhatjuk. Iskolai csereprogramok, nemzetközi önkéntes szolgálat, au-pairkedés, hogy csak néhányat említsek azon lehetőségek tárházából, amelyek ma hétköznapinak számítanak. Az angolszász jogrendszert, a demokrácia és a királyság közti különbséget vagy hasonlóságot nemcsak a tankönyvekből ismerhetjük meg, egyszerűen megtapasztalhatjuk egy-egy utazásunk során. Vallási különbségekről és azonosságokról nemcsak beszélhetünk, de ki is próbálhatjuk, milyen lehet csadorban tölteni órákat, napokat. Indiai ízek, thai konyha vagy a görög különlegességek a mindennapjaink részévé váltak. Én egy kis településen élek születésem óta, amit nagyon szeretek.

Melegséggel tölt el, hogy tudjuk, milyenek voltunk fiatalabban, és látjuk, mivé váltunk mára, integetünk egymásnak, és nem csak tettetjük az érdeklődést, amikor azt kérdezzük: „Hogy vagy?”. Ugyanakkor az ember néha vágyik arra, hogy kiszakadjon a megszokottból. Diákként arról álmodoztam, milyen jó lehet kiruccani egy konferenciára, képzésre vagy tréningre Bécsbe, Brüsszelbe vagy valamelyik nyüzsgő európai nagyvárosba. Álmomban sem gondoltam, hogy mindezt elérhetem. Mára évente legalább két alkalommal nemzetközi tréningen és általában két – három konferencián is részt veszek munkámból kifolyólag. Csak az elmúlt évben megfordultam többek között Brüs�szelben, Londonban, Münchenben. Az utazásaim során sok új kapcsolatra tettem szert, és számos idegen

kultúrát ismertem meg. Minden, amit külföldön tapasztalok és tanulok a részemmé válik, belém ivódik. Ezeket később itthon kamatoztathatom és megoszthatom a közvetlen környezetemmel is. Számomra fontos, hogy a munkatársaimat és a fiatalokat is arra ösztönözzem, utazzanak, hiszen a tapasztalataik a munkaszervezetünk részévé válik. Ismerjék meg, mi az, ami jobb vagy másabb külföldön, és osszák meg velünk! Azt gondolom, utazni is lehet csak rekreáció céljából, éppúgy, ahogy civilkedni is lehet csak hobbiból. A lényeg, hogy bármibe is vágjunk bele, minden bennünket ért élmény hatással lesz ránk és az életünkre. Rózsás Ildikó Kaptár Ifjúsági és Prevenciós Iroda irodavezető

3

tar talom

tartalom 6

24

Egy egészen más világ

A kard útja

Egy hely, ahol nem érdemes megkérdezni, hány kilométerre van egy város, mert nem számít, csak azt tudják megmondani, mennyi idő alatt érsz oda. Milliárdosok főznek a nincstelenekre a szikh templomokban, az elit bentlakásos iskolákban a diákok sztárként fogadnak egy magyar zenekart. Indiában járt a Kákics.

Senki ne lepődjön meg, ha Buday Attilát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóját karddal a kezében látja. Nem veszélyes, csak edzésre siet. A kardok sem igaziak. Bambuszból készültek, egy látványos és egzotikus japán sport, a kendo eszközei.

28

16 Egy hét Japánban

Azzal foglalkozom, amit szeretek

A japán Kobayashi Dojo fennállásának 45. évét ünnepelte 2014-ben. Az évforduló megünneplésére egy nagyszabású edzőtábor keretében került sor. Huszonöt ország harcművészei vettek részt az eseményen, hazánkból 15-en utaztak, ketten Székesfehérvárról. Fekete Mátét, a Zentai Mitama Dojo Egyesület sportolóját kérdeztük élményeiről.

Van egy ember Székesfehérváron, aki még soha nem vett részt társas utazáson utasként, de tizennyolc éve működteti nemcsak Székesfehérvár, hanem az ország legnagyobb kulturális körutazás szervező utazási irodáját. Közben nem feledkezik meg a nehéz sorsú emberekről sem, akiket alapítványán keresztül támogat. Ő Ribi Péter.

4

Helyi Érték

33 Echo kártya program Az Echo Nonprofit Network azon dolgozik, hogy a helyi közösség életminősége javuljon, a társadalmi problémák csökkenjenek. Ezt a munkát partnerként önkormányzati és állami intézmények, oktatási szervezetek, kis- és középvállalatok is támogatják. A cégek társadalmi felelősségvállalási programjaként indítottuk el Echo Kártya rendszerünket is.

34 Helyi fejlesztés segít korrigálni a bolognai rendszer hiányosságait Új, hallgatóbarát képzési modellt vezetett be a Kodolányi János Főiskola a tanév elején. Az intézményben ismét lehetőség van a nyelvi és a kétszakos képzésre. A civileket is bevonja az úttörő munkába a főiskola.

tar talom

38 Élő népszokás – a mohai tikverőzés Mohán él egy hagyomány: az 560 lelkes falu híres farsangfarki népszokásáról. A maskarába öltözött fiatalok évről évre egymástól tanulják el a tikverőzés menetét, fortélyait. Belső indíttatás, civil erő hajtja őket, hogy – bár a paraszti kultúra felbomlott rég – ők felmutassák a mohai közösség összetartozását.

44 Ember a hang mögött Bita-Simon Erika vagyok, jó napot kívánok! 15 éve így köszönti egy hang a fehérvári rádióhallgatókat. A hang mögött egy tehetséges ember rejtőzik. Erika magánemberként elképesztő gyöngyékszereket készít. Egyik munkája, a Spirit of the Ancestors például nemzetközi versenyen harmadik helyezést ért el.

52 Esélyt teremteni Autisták, siketek, látássérültek vagy romák, hátrányos helyzetűek. Olyan társadalmi csoportok, akik különböző okok miatt ugyan, de – önhibájukon kívül – hendikeppel indulnak útra nap mint nap. Nem lehet vége a róluk, velük való párbeszédnek. Ezekbe a beszélgetésekbe fogtunk bele most elkötelezett, segítő munkát végző szakemberekkel.

60 Disputa – a vitakultúra elsajátítása A Kaptár Ifjúsági és Prevenciós Iroda munkatársai fontosnak tartják a vitakultúra, a párbeszéd elsajátítását, ezért is szervezik meg évről évre a Disputa versenyt a fehérvári középiskolásoknak.

58

62

Közösségi térré formálják a történelmi Belvárost

A demokrácia régi-új útján

Kommunikáció-média szakos egyetemisták érkeztek a csíkszeredai testvérváros Sapientia Egyeteméről Székesfehérvárra. Látogatásuk célja nem a szokásos volt: a másfél év alatt intézménnyé vált Igézőbe érkeztek. A történelmi belváros új színfoltjaként színjátszó civilek által működtetett kulturális központban megkezdték egy bábszínház alapjainak lerakását is.

Az athéni közvetlen demokrácia kivitelezése manapság már technikailag lehetetlen lenne, ugyanis képtelenség biztosítani egy nagyobb lélekszámú nép jelenlétét egy fórumon. Így a népgyűlés helyett már csak a népszavazás a közvetlen demokrácia formája. A népszavazás fontos és hasznos eszköz a modern demokráciákban, egyértelműen magasabb az állampolgári elégedettség szintje ott, ahol ez működik. Helyi Érték

5

kultúra

6

Helyi Érték

kultúra

Egy hely, ahol nem érdemes megkérdezni, hány kilométerre van egy város, mert nem számít, csak azt tudják megmondani, mennyi idő alatt érsz oda. Két sávon közlekednek négy sávban, a káosz mégis működik. Minden étel enyhén csíp, és húst nem találsz benne. Ahol a sört papírba csomagolva hozzák még az étteremben is, az utcán pedig tehenek majszolgatják a papírzacskókat. Milliárdosok főznek a nincstelenekre a szikh templomokban, az elit bentlakásos iskolákban a diákok sztárként fogadnak egy magyar zenekart. Indiában járt a Kákics. De vajon mire elég tíz nap Új-Delhiben? És egyáltalán mit keres egy magyar zenekar Indiában, egy ütős fesztiválon? Helyi Érték

7

kultúra

Szöveg: Pál-Nagy Szabina Kép: Nagy Norbert

Ez eljátszotta, az meglátta, az tovább ajánlotta, az meg meghívta… Valahogy így történhetett meg, hogy a II. Word Percussion Fesztiválon színpadra állt a Kákics, és négyezer ember előtt játszották el dalaikat. – Voltunk már szerepelni Rómában, az ottani Balassi Intézetnél, a fellépés olyan jól sikerült, hogy bíztattak bennünket, keressük meg társintézményeiket is – meséli Tárnok Ákos zenekarvezető az Indiába vezető út első mozzanatait. – Kaptunk ajánlólevelet, s ezt Indiába is elküldtem. Az ottani Balassi Intézet igazgatója, Kovács Tibor pedig szólt, hogy lesz egy ütős fesztivál, érdekel-e minket? Naná! Hihetetlen kapcsolatrendszere van, rengeteget segítettek feleségével Kovács-Jármy Orsolyával és munkatársaikkal. Költségvetésük nem szab határt elképzeléseiknek, erejükön felül dolgoznak, hogy a magyar kultúrát megjelenítsék odakint. Nincs csak ütősből álló magyar népzene, de rögtön beugrott a gyimesi és moldvai zene. A gyimesi ütőgardon nagy sikert aratott, ez egy cselló

8

Helyi Érték

nagyságú hangszer, a húrokat ütik, csípik. A moldvai zenében pedig ott a dob. Küldtünk ki anyagot, aztán felgyorsultak az események: a Balassi Intézet két repülőjegyet állt. A többiek jegyéhez támogatókat keresett a zenekar: segített a pestszentlőrinci önkormányzat, Vasvár város önkormányzata, V. Németh Zsolt államtitkár és a Helyi Érték magazin is. Öten vágtunk neki: Lendvai Tibor, Horváth Árpád, Kiss Lajos, Nagy Norbert és jómagam. Ahol a tekerőlantot lelkes sikolyok fogadták A magyar népzene abszolút sikert aratott az indiaiaknál, akik – a zenekar szerint – nagyon nyitottak és kedvesek. Tetszett nekik a műsor, bár ők teljesen más síkon gondolkodnak zeneileg. A fesztivál mellett zenéltek bentlakásos iskolákban, kollégiumokban és vendéglátóiknál. Az abszolút sztár a tekerőlant volt, de a bőrduda, a kobza, az ütőgardon, a furulyajáték és a furulyába dörmögés is megbabonázta a koncertközönséget. Az egyik lánykollégiumban érdekes kérdést kapott a zenekar, ez Ákost nagyon megfogta. Miért van ennyi katonadal nálatok? – vetette fel az egyik forma-

ruhába bújt fiatal. A választ, a zenekart megelőzve, saját történelemtanáruk adta meg nekik: a magyaroknak sokat kellett harcolniuk, nem csoda, ha megéneklik, mert része a történelemnek. Mongol, török, labanc… A tanárnő amúgy már kétszer járt Magyarországon. – Mint a sztárokat, úgy fogadtak bennünket – summáz Ákos. – A gyerekek természetes rácsodálkozással hallgatták a dalokat, volt bennük valami eredendően jó – veszi át a szót Kiss Lajos. – Ottani magyaroktól kérdeztük, hogy ez csupán felvett szerep-e? Mire elmondták, hogy nem, tényleg ilyenek. A koncert előtt sorfallal fogadtak már az iskola előtt. Virágkoszorút raktak a nyakunkba, fogadás volt előtte és utána, beszélgetés, fotózás. Eleinte nem engedtek sem a hangszertokhoz, sem a technikához nyúlni. Vélhetően a ma már ugyan eltörölt, de azért gyakorlatban még működő kasztrendszerből adódóan, hiszen mindenkinek megvan a hozzá mért feladata, munkája. Szabályosan kuncogtak a hátam mögött a technikusok, ha a mikrofonállványhoz nyúltam, hogy beállítsam. Az az ő dolguk, nem méltó hozzám – mondták. A fesztivál napján négyezer ember-

kultúra

nek játszottak, ekkora tömeg előtt még nem koncertezett a zenekar, de az iskolákban is minimum 500 gyerekről beszélünk. Volt egy házi koncert is, egy ékszerész lakásán, ő volt a társszervezője néhány koncertnek Saharanpurban és Dehradunban. Ahol a milliárdos üzletember szolgálja ki a nincsteleneket Érdekes élmény volt a bandának egy szikh templom meglátogatása, ahol ingyen konyha működik. – A szikhek kemény emberek, állítólag a legjobb üzletemberek Indiában. Bárhol fel lehet ismerni őket jellegzetes turbánjukról, amiben derékig érő hajukat hordják. Kovács Tibor, az intézet igazgatója elmesélte nekünk, hogy az ingyen konyhákon Indiában a szikheknél a milliárdos üzletember Helyi Érték

9

sz abadidő

is beáll felszolgálni, elmegy ingyenmunkát végezni. Nem csak odaadja a pénzt, hanem saját maga készíti el az ételt. Ezt magunk is megtapasztaltuk. Ottjártunkkor is éppen egy gazdag üzletember gyúrta a csapatit, a helyi jellegzetes kenyeret, amit később a földön sorokban ülve fogyasztanak el azok, akik betérnek. Szimpatikus gesztus, nem? – teszi hozzá Ákos. – Már a belépésnél le kellett vennünk a cipőnket, hogy megmosva lábunkat, megtisztulva lépjünk be a szentélybe. Nem lett volna furcsa, ha egy ottani milliárdos mossa meg éppen a lábunkat, mert ott ez a szokás – teszi hozzá Kiss Lajos. Nem isznak, és nem is bírják az italt. A csípőset annál inkább! Az ételek amúgy változatosak és laktatóak. Sok zöldség, sok rizs, kétféle kenyér, amit vaslapon sütnek vagy a kemence falára tapasztanak. Sok volt a bab, a lencse, helyi növények, de igazán a fűszerek domináltak. Minden enyhén csípős, lehet, hogy higié-

10

Helyi Érték

niás okok miatt – mereng Ákos. Alkoholos italt nem isznak, a sörért ki kell nyitni a pénztárcát – teszi hozzá gyorsan. Amikor az étteremben kértünk sört, szereztek ugyan, de becsomagolták papírba. Nem is bírják a szeszes italt – mondja Ákos, s úgy látom ezt a tapasztalat igazolta. A székely viccet idézi Ákos: „Amikor a székelynek italt adnak, azt mondja a kínáló: adok jó pálinkát, 38 fokos. Erre a székely: tévedésben vagy: a láz, az 38 fokos, de nem a pálinka.” Indiában is erősnek találták a tüzes vizet, de eddig ez mindenhol így volt. – A figyelmünket felhívták a különböző védőoltásokra, illetve az étkezési szokásokra. Azzal is riogattak, hogy húst ne nagyon együnk, de ha kedvet kapnánk, akkor szívesen elvisznek egy húspiacra, hogy lássuk a körülményeket… Azért próbáltuk betartani a tanácsokat, végül védőoltás nélkül mentünk ki, és minimális húsfogyasztással tértünk haza – teszi hozzá Árpi.

kultúra

Keresni az embert, a többi csak eszköz – Keresni az embert! A többi csak eszköz, minden, ami szembeötlik a megfogható kultúrából. Tudtuk, hogy az idő rövid, ezért csak ízelítőt fogunk kapni az országból, az emberekről, ami csupán csak arra lesz elég, hogy megfogalmazódjanak a kérdések, a miértek. Azzal is tisz-

tában voltunk, hogy a koncertturné miatt egy burokban leszünk, amiből csak a felszínt érzékelhetjük. Nem tudunk bekapcsolódni a hétköznapokba, mint ahogy tettük azt korábban a dél-amerikai útjainkon. Tudtuk, hogy most „csak” muzsikusok és turisták leszünk – mondja Kiss Lajos. És hogy mégis milyenek az emberek? Ákos szerint barátságosak, nyitottak.

Helyi Érték

11

sz abadidő

Gondolatok egy indiai forgalmi dugóban – Lendvai Tibortól Új-Delhi, 2014. november. Autónk megáll egy pillanatra a dudaszótól lármás, poros-füstös forgalmi dugóban. Az ablaküvegen át bámulom az elém táruló látványt. Az út szélén ashokafák és a legendás Ficus religiosa fa, amely alatt a történet szerint Buddha megvilágosodott. Tekintetem sugara egyszer csak egy riksás kisfiú szemében akad meg. Engem néz. Nézzük egymást szemtől szemben. Egy indiai tíz év körüli kisgyerek nagy, csillogó barna szemekkel, nyílt, fürkésző tekintettel, és én a negyvenes európai. Mire gondolhat? Talán csak különleges számára kék szemem, világosbarna hajam, világos bőrszínem és európai arcom. Talán csak a rácsodálkozás hatása alatt áll... de mire gondolok én? E két tekintet minden bizonnyal soha többé nem fog találkozni, de most mélyen egymásba fúródik. Örökkévalóság… pillanat. Semmit nem tudunk egymásról, csak amit látunk, illetve érzünk…, de amit érzünk, azt nem tudjuk biztosan. Malinowski személyes naplójából értesült a világ arról, hogy az empátián, a beleérzésen alapuló terepmunka elmélete megingott. Az idegen képtelen bennszülötté válni, bárhogy is törekszik, idegen marad. Legyen bármilyen empatikus alkat, a teljes megismerés, a bennszülötté válás nem lehetséges. Oda születni kell. Ez az adott szituációban különösen igaz rám, hiszen egy zenei fesztiválmeghívás miatt érkeztem Indiába. Amit látok, egy védőburok falán keresztül látom, de legalább így is látom... ...most éppen a két nagy barna szemet. Kultúrák találkozása. Az alapjaiban különböző életvilágok között az emberi kíváncsiság képez hidat. Azt képzelem, hogy a tekintetében ott

12

Helyi Érték

van a hindu kultúra a maga szabályaival, kasztrendszerével, normáival, szimbólumaival, majom- és elefántfejű isteneivel. De értem-e, hogy mit akar nekem mondani ez a szempár? „Semmi mást nem értünk meg a felebarátunkból, mint a változásokat, melyeket ő váltott ki mibennünk...” – énekeli Cseh Tamás ezt az ismeretelméleti tételt. A megértés, a megismerés mindig bennünk végbemenő változás: az ismeretlenből fakadó bizonytalanság, kétely feloldása, ami csak akkor következik be, ha rendelkezünk a megismerés vágyával, nem a közöny a kiindulópontunk. Így állunk. Nem tudjuk levetkőzni kulturális meghatározottságunkat, de törekedni lehet rá, sőt a megértés mélyebb rétegeihez elengedhetetlenül szükséges is. Azt képzelem, hogy ez a kisfiú is a saját kultúrájának „szemüvegén keresztül” szemlél engem. A saját kulturális determináltságával, amely kijelölte már születésekor pályáját, amely alapján identitása formálódik. Mindenféle értelemben tudja a helyét a világban. El tudja magát helyezni a társadalom átjárhatatlan rétegei között, lételemeként szívta és szívja be a hindu kultúrát. Írott és íratlan szabályok, normák, értékítéletek, szimbólumok és jelentések. Az emberi csoportok ezekből és ezekhez hasonló alapanyagokból szövik maguk körül a kultúrát, ezt a sűrű hálót, aminek „fogságából” az egyén nem tud, de nem is akar szabadulni, hiszen számára ez nem egy a lehetséges alternatívákból, hanem ez az egyetlen elfogadható, az egyetlen „normális”. Benne függ, tőle függ. A riksás fiú csak néz, én viszont. Lassan lazul a forgalmi dugó. Sofőrünk gázt ad, egymásba fonódott tekintetünk szála örökre szétszakad.

kultúra

Míg például Dél-Amerikában első alkalommal kevésbé tapasztaltuk ezt. Ott fotózni sem nagyon engedik magukat, itt készült olyan kép, ahol katonákkal pózolnak. – A kiskatona elzárkózott, erre megkerestem azt, akinek a legnagyobb bajsza és a legtöbb csillaga volt. Szerény angolommal elmondtam, hogy közös fotót szeretnék. – Lassacskán belerázódtunk a szabályokat nélkülöző, számunkra érthetetlen „logikai rendszerbe”. Elmondták: ne keressük a logikát, a rendszert és a szabályokat. Sokat segített nekünk Szalai Gergely Vince idegenvezető, aki ott helyben sokfelé kalauzolt minket – mondja Lajos. – A Taj Mahalnál is jártunk, a bejárat előtt hosszú sorok, helyi látogatókkal. A turisták külön mehetnek be, a motozás után sem kell az egyébként szigorú sorban tartott helyiekkel menni. Kicsit szégyelltük is magunkat, hogy idegenek lévén szabadon mozoghatunk. Ám ez

a helyieket nem zavarta. Mosolyogva üdvözöltek minket, és örömmel vették, ha fényképeztük őket. Betlehemes dalok az indiai magyaroknak Ákos a legemlékezetesebb mozzanatként említi a magyar intézetben adott műsort. – Elkezdtünk játszani, a műsor után egy kis batyus buliba hívták a helyi magyarokat. Családias volt. Zenéltünk és a vége felé egyik asszony mondta, nemsokára karácsony van, jön az advent. Hozzáteszem: olyan országban vagyunk, ahol a keresztény lakosság nagyon elenyésző a nagy vallások mellett. Azt kérdezte, tudnánk-e karácsonyi dallamot játszani. Játszottunk. A Mennyből az angyal elmaradhatatlan volt, velünk énekelte mindenki. Megható volt. – A legnagyobb élmény? Hogy túléltük a közlekedési viszontagságokat –

Helyi Érték

13

kultúra

mondja Árpi. – De a viccet félretéve az, hogy Delhiben négyezer ember előtt zenélhettünk, ez önmagában az volt, azon kívül rengeteg apróságnak örültem: a piacon való kutakodásnak, a helyi ételekkel való ismerkedésnek, nem beszélve a helyi emberekről, karakterekről. Egy idő után úgy fogtam fel, hogy kalandtúrára fizettem be A közlekedés mindenkinek emlékezetes pont. A dél-amerikai országokban tapasztalt közlekedési káosz után a csapat nem gondolta, hogy bármi meglepheti őket. És mégis. – Tulajdonképpen folyamatosan szól a duda, és a járművek cseleznek, mint a focisták a pályán. Szabály nem nagyon van, talán annyi, hogy ne menj neki a másiknak! Az autópályán rendszerint szembejön valaki. Pár nap után úgy fogtam fel, hogy

14

Helyi Érték

egy túlélő kalandtúrára fizettem be. Minden megérkezéskor hálát adtunk az Istennek, hogy megúsztuk. Érdekes, hogy egyetlen balesetet, koccanást sem láttunk. Az emberek nem szidták egymást egyetlen vészhelyzetben sem. Tették a dolgukat és mosolyogva mentek tovább. A káosz igenis működik – mondja Lajos. Árpi szerint a közlekedés eddig itt a „fődíjas”. – Bár egy balesetet, koccanást nem láttunk, de a morál az leírhatatlan. Ha egy gyalogos nem a kijelölt átkelőhelyen akart átmenni, akkor az autók inkább gyorsítottak, mint átengedték volna, csak úgy ugráltak el a kocsik elől a gyalog járók – emlékszik vissza Árpi. Ákos veszi át a szót: – Indiában felesleges megkérdezni, hány kilométerre van valami. Nem is tudják, mert lényegtelen. Azt tudják megmondani, mennyi idő alatt érsz oda.

A dolgok úgy vannak, ahogy hagyták… Ezeréves épületek, templomok, erődök, a rácsodálkozás, hogy itt a háború nem tett tönkre semmit. Mezítelen talpak a templomok hideg kövén. Száriba és modern divat szerint öltözött nők látványa, zsúfolásig telt utcák, állandó zsivaj, papagájok, óriási denevérek, bazárban kóborlás, alkudozás a kofákkal. Sziszegés a csípős ízektől, gyomorfájás, kolduló mutatványos kislány, kígyózó sor a Taj Mahalnál. Kíváncsi tekintetetek, elcsípett kacajok, találkozások a szent tehenekkel, szilárd jellemekkel, mendemondák a kasztrendszer ma is élő sorsrontó hatásairól, közlekedési túlélő show. Vándorlás koncerthelyszínről koncerthelyszínre. Kiss Lajos úti beszámolójában azt írta: „a szabályok és a káosz mögött is a gyökereiből, a vallásából táplálkozó emberi lélek áll. A dolgok úgy vannak, ahogy hagyták, nem pedig a kényszeredett változtatások néha értelmetlen folyamatába predesztinálva. Mert a világot mi is úgy kaptuk, ahogy hagyták, és egyszer mi fogjuk átadni.”

A nehezen meglelt szobor Van, hogy az ember nem látja a sok fától az erdőt. Váczi Márk is így járt Veszprémben. A Topográfiai munkacsoport néprajzkutatója egy szobrot keresett égre-földre egyik terepbejárása során, de nem találta sehol. Az egyik kollégája, Németh József segítette ki szorult helyzetéből, és lelt rá Andrássy Kurta János Ülő férfi, álló nő szobrára a Stadion utcában. Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány TÁMOP-1.4.3-12/12012-0099 számú, „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” elnevezésű pályázata révén Veszprém város épített örökségét is számba veszik. A munka során kereste a fent említett szobrot Márk. Egy, a 70-es években készült képeslapból tudta, hol állt a szobor, de az elmúlt 40 évben megváltozott a terület, egyszerűen nem találta. „Az egyetemi városrészben történt. Amikor már az összes létező szobrot sikerült beazonosítanom, elkezdtem keresni ezt az ominózus alkotást. Archív fotókról és képeslapokról tudtam, hogy ott kell lennie, ahol keresem, de sehogy nem

bukkantam a nyomára. Bejártam az egész lakótelepet, de valahogy csak nem vettem észre. Aztán a következő héten elkísértem Németh Józsefet, mert a környéken készített fotókat, hátha ő rábukkan a szoborra. Talán egy percig nézelődött, mire egy tiszafára mutatott, ami alatt ott állt a keresett mű. Azóta is ez a szocreál szobor az egyik veszprémi kedvencem, persze nem a művészeti értéke miatt” – idézte fel a történteket Márk. A néprajzkutató 2014 szeptemberétől vesz részt a Veszprémet feltérképező munkában, a temetők, népi kisemlékek és a köztéri alkotások a fő témái, ezeket gyűjti össze, fotózza le, ír belőlük szócikkeket. A település épített örökségeinek feltérképezése nem éppen könnyű feladat, váratlan nehézségekbe is ütközhet a munka során az ember, még úgy is, hogy

AGÓRA VIDÉKFEJLESZ TÉSI AL APÍT VÁNY

valami olyasmit nem talál a topográfus, ami ott van a szeme előtt.

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

15

sz abadidő

Egy hét

JAPÁNBAN

A felkelő nap országában járt Fekete Máté. Egyedülálló lehetőséget megragadva egy hetet töltött Japánban egyesülete, a Zentai Mitama Dojo kapcsolata révén. Saját elmondása szerint az első dolog, ami szembetűnt neki, hogy rendkívül kedvesek a japán emberek, alázattal végzik munkájukat, precízek, pontosak, és tiszták még a nagyvárosaik is. 16

Helyi Érték

spor t

Lufthansa repülős keksz és Máté úti naplója

A Kodaira dojoban egy reggeli edzést követően (balról jobbra): Fekete Máté, Kobayashi Hiroaki (a Kobayashi Dojo hálózat jelenlegi vezetője) és Spránitz Tamás

Tokio belvárosa a felhőkarcoló negyedben

Szöveg: Simon Rita Kép: Fekete Máté

Az Univerzum energiájával való egyesülés útja A 90-es években minden fiú verekedni akart. Akkor élték reneszánszukat a Chuck Norris és Van Damme filmek, így érthető, hogy Máté is így akarta levezetni a felesleges energiáit. Szerencséjére a szomszédban lakott Magyar László, a székesfehérvári Zentai Mitama Dojo vezetője, így szülei hozzá íratták be őt első aikido edzésére. Általános iskolás korában művelte ezt a sportot Máté, majd 3 év kihagyás

után tért vissza a harcművészethez. 15 évesen úgy érezte, szüksége van a mozgásra, hogy fejlődjön szellemileg, testileg, lelkileg. Ma már 2 danos, feketeöves tanítvány. „Fizikailag is megterhelő az edzés, lelkileg pedig egyensúlyt teremt a számomra. Amikor edzem, magam mögött tudom hagyni a dolgaimat, nem érzem magam stresszesnek, csak az elvégzendő feladatra gondolok, a következő mozdulatsorra” – mondja Máté. – „Fizikálisan, mentálisan sokat ad nekem az aikido, számomra nem olyan, mint a többi testmozgás. Az aikido egy defenzív harcművészet,

Az aikido tradicionális alapokra épülő modern, japán harcművészet. Alapítója Uesiba Mo rihei, ismertebb nev én O-sensei, azaz „Nagym ester”, „Nagy tanító”. Az aikido gya korlati technikái a kifinomult mozgáson , az ellenfél erejének érzékelésén és elvezet ésén, valamint annak szétszórásán vagy az ellenfélre való visszafordításán alapulnak . Az Alapító megfogalmazása szerint az aikido egy olyan Út, amellyel le tudjuk győ zni a konfliktusokat magunkban, és amelly el békét teremthetünk a Világegyet emben. Az aikido gyakorlásának célja a test és az elme fejlesztése, valamint az Univer zum valódi természetének és mib enlétének a megértése. Amennyiben ez sikerül, az egyén összhangba kerül a vilá gmindenséggel, s az így keletkező har mónia kioltja, feloldja azt a feszültséget, am it a támadó szándék hozott létre. Az aikido ban tehát nem arra kell törekedni, hogy felülkerekedjünk az ellenfelünkön, hanem arra, hogy összhangb a kerüljünk vele, és a harmóniával kioltsu k a diszharmóniát. A technikák tehát nem harci technikák, nem a pusztítás a céljuk, hanem a par tner és ezáltal önmagunk megismerésének, s a világegyetem megér tésének eszközei. Az aikido három szó ból tevődik össze: • Az AI jelöli az egy séget, az egyesítő cse lekvést, az egyesülést , a harmóniát; • A KI írásjele a rizs főzés során felszálló gőzt jelképezi, így a levegőhöz, a légzéshez, az életerőhöz kap csolódik. • A DO ösvény, út, az emberiség szolgálatában végrehajtott feladat. A három szótag legg yakoribb magyarázata alapján az aikido leginkább ismert fordítása „Az Univer zum energiájával val ó egyesülés útja”.

Helyi Érték

17

sz abadidő

A Kyu Butokuden Kiotóban, Japán legrégebbi harcművészeti terme. Itt tartották az edzőtábor utáni bemutatókat.

folyamatos mozgás jellemzi, nincsenek benne konkrét blokkolások, mint például a karatéban. Megpróbáljuk a támadásokat úgy elhárítani, hogy az ellenfél energiáit olyan irányba tereljük, ami számunkra előnyös. Nálunk nincsenek versenyek, csak vizsgák, amelyek anyagát Japánban állítják össze, ezek pontos végrehajtása a sikeres vizsga feltétele. Partnerrel kell vizsgázni és különböző technikákat kell végrehajtani, közben nincs időkorlát. Ez lehet rövid, de lehet irgalmatlanul hosszú is, hiszen

ek: Aikido kifejezés r ste sensei – me edzenek em; hely, ahol dojo – edzőter en viselik, ek zés ed az a, gi – gyakorlóruh 3 féle öv ág, felső és öv; fehér színű nadr a a haladó, rn ba ér a kezdő, szín létezik: feh fekete a mester drág, ezt színű szoknyana hakama – fekete rdják a fekete övtől ho ozatok fok ló kyu – tanu zat ko rfo ste me dan –

18

Helyi Érték

mentálisan is vizsgázunk. A magasabb fokozatoknál vannak fegyveres technikák partnerrel és egyedül is. Kard, bot, kés ellen, valamint formagyakorlatok fegyverrel. Ezeken kívül van szabad küzdelem egy vagy több támadó ellen, például védekezés körülbelül egy percig. Egy-egy fokozat között változó a kivárási idő, van, hogy fél év, van, hogy 1-2 év, de lehet 4 év is. Van, aki 10 évet is vár, nincs meghatározva. Azt kell szem előtt tartani, hogy nem elég fizikálisan felkészülni a következő fokozatra, hanem szellemileg is fel kell nőni hozzá.” Máténak például 6 évébe került, hogy megszerezze az első dant. 2014-ben ünnepelte fennállásának 45. évét a Japán Kobayashi Dojo. Kobayashi Yasuo sensei miután megalapította saját dojoját, egyre többen kezdték művelni az aikidot. Országról országra terjedt, a 90-es évek elején pedig megérkezett Magyarországra is, és 1996-ban megalakult a Magyar Kobayashi Dojok Egyesülete, amelyhez a Zentai Mitama Dojo is tartozik.

Fekete Máté klubja a Zent ai Mitama Dojo 1993-b an kezdte m eg működését Magya r László veze tésével. Célja az aikidokák fejlődésének folyamatos biztosítása, valamint az aikido szélesk terjesztése m örű indazoknak, akik szeretné megismerke nek dni ezzel a ha rcművészettel. Ez a dojo a Magyar Ko bayashi Dojo Országos Eg k yesületének tagja, mely kapcsolatban szoros áll a Japán Kobayashi Ya 8. danos aiki suo do mester ve zette nemze zi Kobayashi tköDojo hálózatt al. E kapcso teszi lehetőv lat é az elsajátíto tt ismeretek felügyeletét, illetve elősegí ti a további fejlődést.

Az évforduló megünneplésére egy nagyszabású edzőtáborban került sor, ahova több ország dojojából hívtak résztvevőket, így jutott el Máté is Japánba. 25 ország harcművészei vettek részt az eseményen, hazánkból 15-en utaztak, ketten Székesfehérvárról. Az egy hét alatt, amelyet Japánban töltöttek a magyarok, több edzésen is részt vettek a Kobayashi Dojoban. Az alapító 79 éves Kobayashi sensei 50 éve aikidozik, még ma is aktív, tréninget is tartott a vendégeknek, az évfordulós ünnepségen pedig a szerencsések testközelből is megtapasztalhatták, hogy ugyanolyan lendületes és energikus, mint régen. A gálán minden ország megmutatta tudását egyegy bemutató keretében, Máté az 5 fős magyar csapatban kapott helyet, mint mondta: „Kihagyhatatlan lehetőség és nagy megtiszteltetés volt számomra. Ilyen csak egyszer adatik az életben.”

spor t

Ahol az összes vonat éves szinten hét másodpercet késik Az edzések mellett aktív pihenésre is maradt ideje a magyaroknak. Bár a japánok mindennapi életére kevés rálátásuk volt, így is számos dologra fény derült a felkelő nap országával kapcsolatban. „Bárkivel találkoztunk, mindenki kedves volt, mosolygott, ha kérdeztünk valamit, akkor segítőkészek voltak, vidáman végzik a munkájukat, alázattal és örömmel” – emlékezik Máté. Rendkívül nagy a tisztaság náluk. Maguk a nagyvárosok is szemét mentesek voltak. „Az utcákon nem láttunk kukákat, csak szelektív hulladékgyűjtő szigeteket. Az embereknek eszükbe sem jutott, hogy eldobják csak úgy a szemetüket. Mi is alkalmazkodtunk ehhez, kis zacskókban gyűjtöttük, és amint odaértünk a gyűjtőkhöz, kidobtuk a szemetet.” Másik példa a tisztaságra, hogy láttak Mátéék egy olyan férfit, akinek az volt a munkája, hogy a mozgólépcső gumiszalagját tisztítsa. A férfi mosolyogva, alázattal végezte a munkáját. Meglepő ez a nagy

Lámpások a kiotói szálloda melletti szentélynél Kína

Oroszo. Hokkaido

ÉszakKorea

Honshu

DélKorea

Hiroshima Mijadz sima Shikoku

Tokió

Kiotó Wakayama Kiikatsuura

Tanabe

Kyushu

balra: Tradicionális szamuráj páncélzat jobbra: A csillaggal jelzett városokban járt a magyar csapat

Helyi Érték

19

spor t

Kimonóba öltözött fiatalok az Arany pavilonnál

tisztaság, hiszen több millióan élnek egy-egy nagyvárosban Japánban, mégis odafigyelnek arra, hogy ne szemeteljenek. Minden talpalatnyi területet beépítenek a japánok. A sziget belsejében a hegyek miatt nem élnek, oda nem lehet építkezni, gyakoriak a földrengések is, inkább a part menti részeken laknak, bár ott tájfun- és cunami veszély van. „Fő közlekedési eszközük, ahogy láttam, az a vonat és a bicikli, mindemellett sok autó is van, de nagyon jól kiépített a vasúthálózatuk, így sokan használják. Mi is főleg vonatoztunk. Érdekesség, hogy Japánban nem késnek a vonatok. Most volt a Shinkansen (nagysebességű vasúthálózat, a szerk.) 50. évfordulója, és egy erről szóló cikkben leírták, hogy éves szinten 6-8 másodpercet

O-sensei sírjának lemosása Tanabéban

20

Helyi Érték

Valóban minden helyet jól kihasználnak a japánok

késnek a vonatok összesen. Mindez itthon elképzelhetetlen. Rendkívül pontosak a japánok. Ha a vonat 11.44kor indul, akkor 11.43-kor felszállsz, de 11.44-kor a vonat már mozgásban van. A pályaudvaron korlátok és biztonsági sávok vannak. Megveszed a helyjegyed, mondjuk a 11-es kocsi A5-ös ülésére, aztán megkeresed az állomáson a 11-es kocsi feliratot, a korláton van egy kis rés, és a vonat pontosan ott fog megállni, azon a helyen, neked csak be kell szállnod, és megkeresned az A5-ös ülést. Nagyon tiszták a vonatok is, sehol egy graffiti, sehol egy rágó, szemét, a padlóról enni lehetne. Sok időt töltöttünk vonatokon, összeszámoltam, az egy hét alatt körülbelül 5.000 km-t utaztunk. Csak egy példa, hogy a Kiotó és Tokió közötti 1.000 km-t 2,5 óra alatt

tettük meg. A vonaton az is kiderült a számomra, hogy a japánok nem lopnak. Lemerült a fényképezőgépem, és csak a vécében volt szabad konnektor. Betettem tölteni a gépemet, és órákon át senki nem nyúlt hozzá. Nem mellesleg még a vécé is ragyogóan tiszta volt a vonaton.” A japánok precizitása nem csak a vonatok pontosságában nyilvánult meg. „Amikor a Kinkakuji-nál, vagyis az Arany pavilon templománál jártunk, több szerencsehozó szentély mellett is elmentünk. Az egyiknél elég messziről pénzérmékkel bele kellett találni egy bödönbe, ha ez sikerül, az szerencsét hoz az illetőnek. Itt például néhány idős hölgy szedegette össze azokat az érméket, amelyek messzebbre kerültek a bödöntől, így rendezettebb lett a környezet. Vagy például a Rioan-ji

Cinóbervörös torii kapuk, felfelé az Inari hegyen a felső szentély felé

gasz tro

Kinkaku-ji, a kiotói Arany pavilon. A város egyik legkedveltebb turista látványossága.

Helyi Érték

21

spor t

templomnál úgy nyírta a tóba benyúló fákat egy férfi, hogy beleállította az iszapba a létráját, és onnan végezte a munkáját. Minden park, minden hely rendkívül gondozott volt, nem volt sehol sem egy levél, sem szirom, sem semmi más a földön. ” Több nagyvárost, nevezetességet is meglátogattak kint tartózkodásuk alatt a magyarok. A helyszíneket Skuczi László javaslatára keresték fel, aki 3 danos mester, és már 16-szor járt Japánban. Kiotóban megnézték a Kinkakuji-t, vagyis az Arany pavilont, amely a világörökség része. A 12. században épült, és többször leégett. Ma már aranyfóliával fedett, de régebben igazi aranylemezekből állt. Rendkívül védik az épületet, a turisták előtt ma már csak a park áll nyitva. Szintén Kiotóban található a Rioan-ji templom, amely 1456ban épült. Látványossága a 250 négyzetméteren elterülő zen kert, melyben 15 kő található. Érdekessége, hogy csak az láthatja egyszerre az összes követ, aki megvilágosodott.

Látogatásuk következő helyszíne a Fushimi Inari nagyszentély volt, az egyik legnagyobb sintó szentély a kiotói Inari-hegy lábánál. Imacsarnokához két út vezet, összesen körülbelül 10 000, cinóbervörösre festett torii vagyis szentélykapu alatt. Járt a magyar csapat Mijajima szigetén (Itsukusima) is, ahol az Itsukusimai szentély található, amely szintén a világörökség része. Az első szentélyt a 6. században építették, a 12. században újjáépítették, a 16. században alakult ki a mai formája. Legismertebb része a díszkapu, vagyis a torii, amely a szentél�lyel szemben található. A 16 méter magas kámforfából készült kaput 1168-ban állították fel, 1875-ös felújítása óta változatlan. Dagály

idején víz veszi körül, de Mátééknak szerencséjük volt, apálykor jártak ott, így a partról egyszerűen odasétáltak a toriihoz. Ha már Japánban voltak, nem hagyhatták ki O-sensei sírját Tanabéban. A faluban Ueshiba Morihei szülőháza már nem áll, de a sírja látogatható. A hagyományt követve lemosták a sírt, ezzel is megtisztítva azt. Ellátogattak Kii Katsuurába, a Nachi vízeséshez is. 133 méteres magasságával ez Japán legmagasabb vízesése, valamint megtekintették a wakayamai kastélyt, amelyet erődítményként használtak. Felkeresték a Tokiói Közigazgatási Tornyot (Metropolitan Government), az 1991-ben elkészült toronyház 2006-ig a város legmagasabb épülete volt. Mátéék a 45. emelet kilátójából tekinthettek le a városra. Bár kevés idejük volt mindenre, az egy hét alatt annyi élményt gyűjtött össze a magyar csapat, amelyet még hetekkel később is emlegetett. A több ezer fotó, a videók és az emlékek tanúskodnak arról, hogy Fekete Máté eddigi életének legnagyobb utazásán vett részt.

Japán egyik leghíresebb jelképe, a 16 méter magas Torii Miyajima szigetén apálykor.

22

Helyi Érték

Partnerség a foglalkoztatásért Az Európai Unióban a térségi foglalkoztatási partnerségek története az 1980-as évekre nyúlik vissza, ekkor fogalmazódott meg először a helyi szereplők jelentősége a komoly problémákat okozó magas munkanélküliség kezelésében. 1993-ban az EU Fehér Könyve megfogalmazta a „Foglalkoztatás, növekedés, versenyképesség” fő célkitűzéseit, melynek következtében 1997-ben az Európai Bizottság a térségi, helyi foglalkoztatási partnerségek, foglalkoztatási megállapodások, egyezmények létrehozását ösztönözte.

Ebbe a folyamatba illeszkedett a 2000-es évek közepén Magyarországon elindított területi foglalkoztatási megállapodások rendszere is. 2007-ben megalakult a Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum, mely a területi sajátosságokra építve a fejlettségbeli különbségek mérséklését célozta a helyi gazdasági, önkormányzati és civil szereplők összefogásával. A munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben

Foglalkoztatási partnerség Fejérben Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum

megmutatkozó különbségeket pedig a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával kívánta csökkenteni. Az akkori Fejér paktum stratégia és partnerség a megye déli területére fókuszált. A gazdasági válság azonban a megye fejlettebb területeinek foglalkoztatási helyzetét is átalakította, egyben szükségessé tette a Fejér paktum átdolgozását. Ebből fakadóan valós szükségletként jelent meg új csatlakozók bevonása, szükségessé vált a helyzetelemzés újragondolása, a monitoring rendszer kiépítése, a társadalmi helyzet igényelte a közvetlen foglalkoztatást segítő szolgáltatások indítását és a korábban elfogadott stratégia aktualizálását. 2014-ben újraalakult a partnerség a megye foglalkoztatásáért a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamra valamint konzorciumi partnerei (Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft., Lajoskomárom Önkormányzata, Fejér Megyei Roma Reintegrációs, Információs és Tanácsadó Egyesület) kezdeményezésére. Programjuk a TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0002 számú, „A Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum támogatása” című projekt keretei között valósult meg.

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

23

sz abadidő

A kard útja Rendkívül fontos, hogy ebben a rohanó világban az ember képes legyen koncentrálni Senki ne lepődjön meg, ha Buday Attilát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóját karddal a kezében látja. Nem veszélyes, csak edzésre siet. A kardok sem igaziak. Bambuszból készültek, egy látványos és egzotikus japán sport, a kendo eszközei. Szöveg: Klecska E. Márton Kép: Nagy Norbert

– A fiúk többsége imádja a katonás játékokat. Mikor volt az a pillanat, amikor ön arra az elhatározásra jutott, hogy kardot vesz a kezébe? – 1982-ben a szentendrei katonai főiskolára jártam. Akkoriban jött létre Magyarországon az első kendo egyesület, s egyszer egy barátommal Budapesten belebotlottunk egy felhívásba. Én korábban is vonzódtam e sporthoz, ehhez a világhoz. Egyik kedvenc filmem volt Kuroszava Hét szamuráj című kultikus mozija, még VHS kazettán láttam. Főleg az tetszett benne, hogy kard van a kezükben, azzal tulajdonképpen egyek, s egy jó cél érdekében vették fel a fegyvert. So-

24

Helyi Érték

káig mégsem tettem lépéseket, hogy magam is ezen sport művelője legyek. Telt-múlt az idő, folyamatosan olvastam ilyen témájú könyveket, cikkeket, illetve több olyan ismerősömmel is tartottam a kapcsolatot, aki aikidózott. Végül 2006-ben ismét egy kis hirdetésre lettem figyelmes: akit érdekel a kendo, hívja fel a megadott telefonszámot. Én felhívtam azt a számot, és egy teljesen ismeretlen hang invitált találkozóra. Egy fiatalember volt, aki hivatásos katonaként nem sokkal korábban jött haza Olaszországból. Ott kendózott, s ha már ide helyezték Fehérvárra, úgy gondolta, itt is űzni kellene ezt a sportot. Veszprémbe járt edzésre, a Kendo Szövetség részéről pedig elvárás volt, hogy minél több helyen jöjjön létre egyesület – nekiláttunk toborozni. A Fehérvári Kendo

Klub 2007 óta működik. Én akkor már a munkaügyi központban dolgoztam, az egyesület titkára és elnöke is voltam egy ideig. – Nem volt késő egy új sportot elkezdeni, megismerni egy távoli kultúrát? – Nem. 43 éves voltam, s az én példám is jól bizonyítja azt, amit a japánok mindig is mondanak, hogy a kendót bármikor el lehet kezdeni. Az alakulás óta járjuk az intézményeket, sok bemutatót tartunk. Azóta nemcsak mi magunk, de az egyesület is megerősödött – most már közel 30-an vagyunk. Harmadik éve rendszeresen leendő japán kendo tanárok jönnek hozzánk, s öt napot töltenek nálunk. Rendszerint heti két edzésünk van a Munkácsy iskolában – ilyenkor, amikor itt vannak

gasz tro

Helyi Érték

25

sz abadidő

a japánok, megpróbáljuk ezt velük közösen elvégezni. Legutóbb tolmács segítségével sikerült kifaggatni őket arról, hogy milyenek a hétköznapok, hogyan élnek. Érdekes, de ott is – bár napi két edzésük van és szombaton is járnak iskolába – ugyanúgy töltik a szabadidejüket, mint bármelyik fiatal. Buliznak, szórakozni járnak, s ezt itt is megtették. Meglepő, egyben tiszteletre méltó is, hogy egy fiatalember a XXI. században úgy gondolja, neki tartania, ápolnia kell a tradíciókat, s a kendóra is így gondol. – Annyit beszélünk a kendóról. Mi is ez valójában? – A kendo (剣道), vagyis a kard útja a vívás japán harcművészete. Bizonyos

26

Helyi Érték

becslések szerint közel nyolcmillió ember gyakorolja a világon, közülük csak Japánban körülbelül hétmillió. A kendzsucuként ismert japán kardforgatás hagyományos technikáiból fejlődött ki. A tradicionálisan megtervezett öltözetben és védőpáncélban gyakorolják (bogu), egy vagy két bambusz kardot forgatva (sinai). A mozgások különböznek az európai vívástól, mert eltérő a kard formája s a mód is, ahogyan azt használják. A nyugati stílusú vívástól eltérően a kendo vágásokat illetve szúrásokat alkalmaz a sinai meghatározott élével és csúcsával. Célfelületek vannak a fejen, a karon és a testen. A ruházat, melyet a bogu alatt viselnek, egy felsőből – kendogi/keikogi – és a hakamából áll

– mely egy nadrághoz hasonló ruhadarab széles szárakkal. Egy pamutból készült kendőt, a tenoguit kötnek a fejre, hogy felszívja az izzadtságot. Mint más harcművészetek esetén, a gyakorlók (kendókák) itt is mezítláb edzenek és küzdenek. Az edzést bárki elkezdheti, de a ruha viselése vizsgához kötött. A sinai a gyakorló kard, bambuszrudakból készül. A kendókák bokkent/ bokutót (fakardokat) is használnak, hogy sokkal formálisabb, összetett gyakorlatokat, úgynevezett katákat végezzenek. Gyakorláskor a résztvevők az ucsidacsi (tanár) vagy a sidacsi (tanuló) szerepét gyakorolják. Előbbi teszi meg az első mozdulatot vagy támadást. Mivel ez a tanító szerep, ő

sz abadidő

mindig a „vesztes” oldal, így lehetővé teszi a másik számára a tanulást és az önbizalomszerzést. Mivel ez a sport nem olimpiai sportág, támogatása alig van, főleg a szülők állják a költségeket, roppant fontos, hogy sok helyre járjunk, mással vívjunk. – Mi a filozófiája ennek az egzotikus és látványos sportnak? – Röviden? A koncentráció, hogy egy adott pillanatban, adott helyzetben én legyek az, aki az első vágást megteszem – azon a helyen, azon a ponton, ahol kell, hogy érvényes legyen és találatot érjek el. – Segít ez az élet más területein, a munkában? – Igen, nagyon sokszor. A tárgyalásokon, a kommunikációban is segít, jobban tudok koncentrálni súlyponti feladatokra. A fegyelem is sokat jelent, ami az edzéseken minden alkalommal tovább erősödik bennünk. Talán ennek köszönhetem azt is, hogy mindent mindig megtalálok, nem felejtek el határidőket, de a magánéletben is hasznát veszem mindennek. – Hogyan lehet összeegyeztetni a „múltba révedést”, a hagyományokhoz ragaszkodást a modern élettel? – Nekem szimpatikus a régi japán mentalitás. Nagyon tetszik az udvariasság, az önfeláldozás, a hűségük, hozzáállásuk a feladatokhoz. Az edzéseken heti négy órában fegyelmezetten végrehajtom a feladatokat. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok tisztelnek, pedig nincs is fokozatom. Nekem nem az a fontos, hogy hány danom van, hanem az a fajta mentalitás, kitartás, állóképesség, koncentráció, ami ott megszerezhető, erősíthető, s az, hogy képes legyek mindezt magamban megtartani, s a vívásommal megjeleníteni. Egyébként éppen úgy éljük az életünket, mint bárki más. A kendo nem is „kategorizál”, mint sok más távol-keleti harcművészet, a sporttársainkkal rendszeresen összejárunk, közös családi programokat szervezünk. Helyi Érték

27

karrier

Azzal foglalkozom, amit szeretek Szöveg: Simon Rita Kép: Nagy Norbert

Szoftverfejlesztéstől utazási irodáig Ribi Péter nem utazásszervezőnek tanult. Műszaki végzettséget szerzett, és szoftverfejlesztőként dolgozott évekig az Ikarusban. Az utazás világába véletlenül csöppent: 1991 nyarán egy újsághirdetésre lett figyelmes, idegenvezetőket keresett külföldi útjaihoz az IBUSZ. Saját bevallása szerint is: „Szerettem utazni, mindig is érdekelt a történelem, a földrajz, a kultúra, beszéltem egy-két nyelven, így belevágtam, jelentkeztem a hirdetésre. Elvégeztem egy egyéves idegenvezetői tanfolyamot, és 1992 júniusában már be is vetettek

28

Helyi Érték

a mély vízbe, egy tíznapos spanyolországi utazásra küldtek úgy, hogy én is akkor jártam először ott. Viszonylag jól sikerült, mert utána még elég sok megbízást kaptam a cégtől abban az évben. Munka mellett, a szabadság terhére dolgoztam. A következő években kirajzolódott bennem, hogy tetszik ez a dolog, szerettem csinálni, és foglalkoznék is vele többet. Elvégeztem egy idegenforgalmi menedzser tanfolyamot, közben 1994–95ben besegítettem a fehérvári utazási irodáknak utazásszervezőként, főleg az Alba Toursnak. Szívesen dolgoztam volna náluk, jelentkeztem is, de nem volt felvétel. És akkor úgy döntöttem, hogy megpróbálom önállóan. A 90-es évek közepére teremtődtek meg a feltételei annak, hogy vállal-

kozások indulhassanak el. Úgy éreztem, hogy szeretném magam önállóan is kipróbálni, hiszen ha az ember valahol alkalmazott, akkor egy szinten meg van kötve a keze. Az volt a fő motiváló tényezőm, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek. Úgy voltam vele, ha nullszaldós is lesz a vége, még akkor is jól jártam, mert sokkal jobban szerettem ezt csinálni, mint az eredeti szakmámat.” 1996 februárjában nyitotta meg kapuit a Fehérvár Travel egy nagyon pici, 20 négyzetméteres, ablaktalan helyiségben, a Szent István Művelődési Ház udvarában. „Három évig voltunk ott” – emlékszik vissza Ribi Péter. – „Az első évben kilenc csoportunk volt összesen, akkoriban egy alkalmazottam volt, aki admi-

karrier

nisztratív ügyeket intézett, én pedig egy személyben voltam ügyvezető és idegenvezető is. A kilenc útból nyolcnak én voltam a kísérője. Aztán a második évben már kiadtunk programfüzetet is, harminc csoporttal.” Garancia az utasoknak Ribi Péter a fokozatosság híve. Az 1996-ban megalapított céget lépésről lépésre növelte úgy, hogy nem vállalta túl magát. Annyi utazást hirdetett meg, amennyit teljesíteni tudott, így évről évre tudatosan csak 5-6 úttípussal növelte kínálatát. Ma már több mint hatszáz csoportot indítanak évente. „A garancia volt a fő motivációm. Csak annyi utat kínáltunk, amennyit garantáltan jól meg tudtunk csinálni. Ez egyébként ma is

így van. Igény lenne több útra is, el is tudnánk adni, de nem elég jól eladni, le is kell tudnunk bonyolítani azokat. Egy utas befizet több százezer vagy 1 millió forintot, akkor azt már a mai színvonalon nem illik kockáztatni, muszáj, hogy jók legyenek a szolgáltatások, úgy menjenek a dolgok, ahogyan az elvárható. Hiszen ennyit megérdemelnek az utasaink. Nekünk a Travelnél mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodjon az utas.” 2014-től saját irodaházban 40 alkalmazott dolgozik. A kollégák többsége itt tanulta meg a szakmát a cégénél. „Fehérváron nincsenek nagy hagyományai, és kevesen is foglalkoznak utazásszervezéssel, tehát a megfelelő munkaerőt ki kellett képezni, ami

Fotó: Ribi Péter archívumából

Van egy ember Székesfehérváron, aki még soha nem vett részt társas utazáson utasként, aki azzal foglalkozik, amit szeret, akit hét évvel ezelőtt olyannyira lenyűgözött a Machu Picchu, hogy azóta is a kedvenc országa Peru. Tizennyolc éve működteti nemcsak Székesfehérvár, hanem az ország legnagyobb kulturális körutazásokat szervező utazási irodáját, közben nem feledkezik meg a nehéz sorsú emberekről sem, akiket alapítványán keresztül támogat. Ő Ribi Péter. nem ment egyik napról a másikra. Sokan frissen végzett főiskolásként jöttek ide, és már sok éve itt dolgoznak. A legfontosabb, hogy a legjobb kollégákat válasszuk ki, ezen nagyon sok múlik.” Egy egészen más világ A Fehérvár Travel első útja a Párizs– Loire-völgyi kastélyok körutazás volt 1996 júniusában, Ribi Péter idegenvezetésével. Azért ezt az úti célt választotta, mert ez népszerű helyszín, és ő is többször járt már ott. „Nem tudok egy egységes elvet mondani arra, hogyan választom ki az utakat. Az elején az dominált, mit ismerek, illetve mit szeretnék megismerni. Például úgy mentünk először Skandináviába, hogy én is és a sofőrök is akkor járHelyi Érték

29

karrier

tunk ott először. Útikönyvek, térképek, prospektusok alapján állítottam össze az utazást, így készültem fel, annak idején még nem volt internet. Nagyon jól sikerült az az utazás, mert a következő évben már három skandináv körutazásunk is volt. Néha ajánlanak különböző desztinációkat, utazási célpontokat a partnerek, van olyan utazás, amely külön kérésre került be a prospektusba. Mostanra olyan 130 féle körutazásunk van.” Nagy körültekintéssel áll neki megszervezni egy-egy új utat Ribi Péter. „Most is, ahogy régebben is nagy segítséget nyújtanak az Utazás kiállítások, amelyekre érdemes elmenni. Ott is vannak prospektusok, kiadványok, a helyi partnerekkel is lehet találkozni, akik minden fontos információt elmondanak az adott területről. Ma már az interneten minden fent van:

30

Helyi Érték

információk a nevezetességekről, a szállodákról, térképek, információ a beutaztató partnerekről. A levelezés is sokkal egyszerűbb emailben, mint régen, faxon keresztül. Ez most már egy egészen más világ.” Miután minden fontos információ a birtokába kerül, leutazza, vagyis megteszi személyesen azokat az utakat ő is, amelyek utána bekerülnek a prospektusokba. „A legelején, amikor megalakultunk, erre még nem volt lehetőségem, de manapság ha egy új úti célt behozunk a képbe, akkor elmegyek és végigjárom. Feltérképezem, hogy tényleg azok a programok kerüljenek a katalógusba, amelyek a legjobbak, hogy a szálloda, a partnerek megfelelőek legyenek. Általában kétszer annyi dolgot megnézek, mint ami végül is bekerül a katalógusba, ezzel biz-

„Úgy voltam vele, ha nullszaldós is lesz a vége, még akkor is jól jártam, mert sokkal jobban szerettem ezt csinálni, mint az eredeti szakmámat.” tosítom a minőséget. Mire kialakul egy út, magukat az idegenvezetőket is elküldjük ezekre az utakra, hogy amikor már csoportokkal mennek, ne legyenek a helyek idegenek a számukra. Tehát elég nagy hangsúlyt helyezünk az utazások előkészítésére. Ezért lehet az, hogyha egy utazás belekerül a programfüzetbe, akkor az évekig benne marad. Az utazásaink többsége 10-15 éve szerepel a kínálatunkban.” Amikor beindultak az utazások a ’90-es évek elején, sokan már annak is örültek, ha utazhattak. Mostanra

karrier

Fehérvár Travel Alapítvány Lemondani a feleslegről akkor, amikor másoknak a szükséges hiányzik: nem jótett, hanem kötelesség. Ezzel a mottóval jött létre a Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért 2008 januárjában. „Már 2008 előtt is támogattuk a jótékonysági szervezeteket, de akkoriban nem mindig jutottak el a megfelelő helyekre az adományaink. Ez motivált minket abban, hogy saját alapítványt hozzunk létre, így garantáltan azoknak tudunk segíteni, akik igazán rászorulnak. Nagyon sok olyan ember van, akivel senki nem foglalkozik, ezáltal kiszorul a támogatottak köréből. Amikor a pályázati kiírásainkra jelentkezők anyagait olvassuk, látszik, hogy mennyi szerencsétlen sorsú ember is él közöttünk” – mondja Ribi Péter. „Az alapítványunk másik célja az, hogy példát mutassunk, és arra ösztönözzük a nyereséges vállalkozásokat, hogy ők is támogassák a rászorulókat, ezáltal kissé jobbá téve az ő életüket. ” A Fehérvár Travel Alapítvány célja az elesettek, hátrányos helyzetűek, fizikai és szellemi fogyatékkal élők, illetve a beteg idősek és gyermekek támogatása. Megalakulása óta számos területen segít az embertársainkon. Pályázati rendszere révén negyedévente támogatja a székesfehérvári és Fejér megyei magánszemélyeket és intézményeket; karitatív tevékenységet folytat két, a megyeszékhelyen található bentlakásos idősek otthonában, ahol az alapítvány munkatársai beszélgetnek, meghallgatják az ott élőket. A Székesfehérvári Egyházmegyei Karitásszal együtt megalapította a fogyatékkal élők lakóotthonát, itt az értelmileg akadályozottaknak nyújtanak lehetőséget a minél önállóbb élet feltételeinek megteremtéséhez. Az „Otthonsegítő Szolgálat” célja, hogy az otthonukban élő – kizárólag Székesfehérváron lakó – fogyatékos személyek háztartásában, háztartási eszközeiben bekövetkezett kisebb hibákat a helyszínen megjavítsák. Továbbá pályázati és egyéb ellátásokkal kapcsolatos információkat nyújtanak szociális- és gyermekvédelmi tanácsadás keretében.

már nőttek az elvárások, színvonalas idegenvezetést várnak el az utasok. „Amit leírunk a programfüzetben, annak mindenképpen teljesülnie kell. Nem lehet olyan, hogy például zárva van egy múzeum, amikor odamegyünk. Reklamáció forrása lehet, és pénzt kérhetnek vissza. Muszáj precíznek lenni, hogy ne érje kellemetlenség az utast. 15-20 éve nem volt akkora probléma, ha valami zárva volt, de manapság ilyet már nem engedhetünk meg magunknak. Az idegenvezető az utazás legfontosabb része. Több dologból tevődik össze, hogy mitől jó egy utazás: szállás, étkezések, program, autóbusz, sofőr, nevezetességek, mégis a legeslegfontosabb az idegenvezető. Ő akár rossz szolgáltatások mellett is tud jó összhatást kelteni az utasokban, ami fordítva is igaz. Hiába jó minden, ha az idegenvezető gyenge, akkor maga az utazás is az. Körülbelül ötven idegenvezetőnk van az ország minden részéből.

Sokszor írják az utasaink, hogy azért jönnek a Travelhez, mert nagyon jók a kísérők. Személyesen választom ki őket az önéletrajzuk alapján, de legtöbbször a megérzéseimre hagyatkozom. Igazából akkor dől el, hogy jó-e valaki, amikor már megérkezett az első útjáról. A legtöbbször nem mindjárt élesben vetjük be, hanem elküldjük a legtöbbjüket egy tanulóútra egy profi idegenvezetővel, aki már sok utat végigcsinált azon a vonalon, amelyet majd mondjuk 1 hónap múlva már az új ember fog vinni. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a lehető legkevesebbet hibázzunk.” Kültéri múzeumok Ribi Péter jó vezetőként tudja, hogy ennyi útnál, ekkora forgalomnál lehetetlen már mindenre odafigyelnie. Igyekszik arra fókuszálni, ami tényleg fontos. Az idegenvezetők kiválasztása, az új programok, utak előkészítése például ilyen. „Az új utakra néha a családommal

Helyi Érték

31

„Most a fiammal utazom, legalább együtt töltünk egy kis időt. Ő is szeret utazni, most ötödéves történész, tehát már magasabb szinten tudja az egyes régiók történetét, mint én.” megyek, de gyakran utazom egyedül. Kérdezik is gyakran, hogy nem unalmas-e így az utazás, de a válaszom mindig az, hogy nem. Annyi dologra kell egyszerre figyelni, hogy nem érek rá unatkozni.” Az interjú készítése után is készült egy utazásra: Vietnám, Laosz, Kambodzsa térségébe. „Most a fiammal utazom, legalább együtt töltünk egy kis időt. Ő is szeret utazni, most ötödéves történész, tehát már magasabb szinten tudja az egyes régiók történetét, mint én. Ugye én is megtanultam bizonyos szinten az egyes országok történelmét, mint idegenvezető, de most már én kérdezek tőle. Be kell valljam, nagyon hiányzik az idegen-

32

Helyi Érték

Fotó: Ribi Péter archívumából

karrier

vezetés. Most már egy évben átlag két utat vállalok idegenvezetőként, több sajnos nem fér bele az időmbe. Ilyenkor mindig máshova utazom, hogy minél több helyen képben maradjak.” A munkaórák száma is véges, így jut idő a szabadidőre is. „Szeretek sportolni, heti egyszer-egyszer kosárlabdázom és teniszezem amatőr szinten. A kosárlabda nagy szenvedély, a TLI-Alba Fehérvár csapat minden hazai meccsén a lelátón ülök, 10 éve az egyik fő szponzora vagyunk az együttesnek. Ezen kívül szeretek túrázni, kirándulni. Alpesi túrát például minden évben beiktatok a programjaim közé. Van egy 8 éves kislányom, akivel igyekszem minél több időt eltölteni. A családdal is elutazom egy-két hétre évente, csakis pihenés céljából. Társas uta-

záson pedig még soha nem voltam életemben, azt az utasainknak szervezzük.” Ribi Péter kedvenc országa Peru. Azt mondja, hét évvel ezelőtt utazott oda, és amikor meglátta a Machu Picchut, akkor volt életében a legjobban lenyűgözve, amely azóta is tart. A legkedvesebb városai Velence és Bruges. „Nagyon szeretem a történelmi városokat. Mindkét település szinte teljesen megmaradt a késő középkor óta, tulajdonképpen mindegyik egy nagy szabadtéri múzeum.” A céltudatosság, a precizitás, a professzionizmus meghozta gyümölcsét, hiszen 18 éve működik, gyarapodik a Fehérvár Travel. Ribi Péter szerencsés ember. Megtalálta a számítását saját cégében, miközben azzal foglalkozik, amit szeret.

ajánló

Az Echo Kártyát elfogadó üzletek egyre bővülő listája:

Echo kártya program Az Echo Nonprofit Network munkatársai, önkéntesei és a programjaiban résztvevő emberek több száz fős közössége naponta azon dolgozik, hogy a helyi közösség életminősége javuljon, a társadalmi problémák csökkenjenek. Ezt a munkát partnerként önkormányzati, valamint állami intézmények, oktatási szervezetek és kis- és középvállalatok is támogatják. A cégek társadalmi felelősségvállalási programjaként indítottuk el Echo Kártya rendszerünket is, melyhez egyre bővülő számban csatlakoztak olyan vállalkozások, szolgáltatók, akik vásárláskor kedvezményeket biztosíta-

nak szolgáltatásaik, termékeik árából a civil szektorban dolgozó, a helyi közösségért aktívan cselekvő munkavállalóknak és önkénteseknek. Köszönet az Echo Kártya programhoz csatlakozó, a társadalomért felelősséget vállaló üzleti partnereknek a civil szektor támogatásáért!

Ha Ön is szeretne csatlakozni társadalmi felelősségvállalási programunkhoz, további információt talál a www. echokartya.hu oldalon, vagy hívja a 22/502-276 számot.

4X Nyomtatócentrum (Várkörút 48., 20% kedvezmény) Ágykeret és Matracdiszkont (Kadocsa u. 13., 10 ill. 20% kedvezmény) Alba Kerékvár Szaküzlet és Szerviz (Tobak u. 11-13., 10% kedvezmény az áruból, 30% kedvezmény a javításokból) Berta László Óraszalon (Távírda u., 30% kedvezmény) Borostyán Lakásstúdió (Géza u. 56., 10% kedvezmény) Desszert Mester (Várkapu u. 6., 10% kedvezmény) Gabi Kozmetika (Oskola u. 1., 10% kedvezmény) Gaja Fitness Terem (József A. u. 2./a, 10% kedvezmény) Helga Masszázsszalon (Várkörút 1., 20% kedvezmény) Kedvenc Szerencsi Édességbolt (Kégl Gy. u. 8., 10% kedvezmény) Korona Cukrászda, Tobak u. (Tobak u. 11-13., 15% kedvezmény) Korona Cukrászda, Verseci u. (Verseci u. 1., 15% kedvezmény) Lora Alakformáló Stúdió és Kozmetika (Pilinszky tér 4., 20% kedvezmény) Megálló büfé-rétesház (Budai út buszmegálló, 20% kedvezmény) Oxygym Fittnessterem (Deák F. u. 6., 10% kedvezmény Ötletház Kreatív Kellékek Boltja (József A. u. 9., 15% kedvezmény) PcPro-Alba Számítástechnikai Szaküzlet (Budai út 16., 20% kedvezmény a cég szolgáltatásaiból) Redrock Falmászóterem (Gombócleső u., 30% kedvezmény) Schubert Enikő - Fodrászat (Oskola u. 8., 10% kedvezmény) Szolimánia Szolárium (Radnóti tér 3-4., 10% kedvezmény) Trendmánia Biobolt (Radnóti tér 3-4., 10% kedvezmény) Za’Atar Közel-Keleti Étterem és Kávézó (Várkörút 3., 10% kedvezmény) Helyi Érték

33

ok tatás

Kétszakos képzés, mentorok és gyakorlati képzés – a civileket is bevonja az úttörő munkába a Kodolányi János Főiskola

Helyi fejlesztés segít korrigálni a bolognai rendszer hiányosságait Szöveg: Klecska E. Márton Kép: Nagy Norbert

Új, hallgatóbarát képzési modellt vezetett be a Kodolányi János Főiskola a tanév elején. E módszerrel sikerült az oktatás legutóbbi átalakítása, az úgynevezett bolognai rendszer bevezetésének hiányosságait kiküszöbölni, s az intézményben ismét lehetőség van a nyelvi és a kétszakos képzésre. Egy közel nyolc éves fejlesztés eredménye az a képzési modell, amelynek egyes elemei a nemzetközileg sikeres elit egyetemek tapasztalataira épülnek. A Kodolányi János Főiskola a 2014/15. tanévben vezeti be a PIQ & Lead™ felsőoktatási képzési modellt, amely a 2014. évi Magyar Termék

34

Helyi Érték

Nagydíj pályázaton elnyerte a Magyar Termék Nagydíj címet, majd az Európai Minőségügyi Szervezet Minőség– Innováció 2014 díját is. A PIQ & Lead™ felsőoktatási képzési modell fontossága abban áll, hogy segítségével az azt működtető intézmény – elsőként a Kodolányi János Főiskola – kiemelkedően magas minőségű képzést tud nyújtani. A modell meghatározó elemei nem a mindenkori oktatáspolitikai-, jogi- és érdekszempontok, hanem a korszerű felsőoktatási módszerekből és elméletekből következően a: P mint professzió, „profession”, I mint innováció, „innovation”, Q, mint „quality”, azaz minőség és Lead, mint „leadership”, azaz vezetői alkalmasság. A hallgatók szakjuktól függetlenül belehallgathatnak a többi képzésbe is, ezáltal más, speciális ismereteket

is megszerezhetnek. A munkaerőpiacon azonnal forintra váltható gyakorlati tudás megszerzését egyrészt a főiskola szakmai oktatótermei, stúdiói biztosítják, másrészt azok a partnerek – közintézmények, médiumok, cégek –, amelyekkel megállapodást kötött a főiskola. A hallgatók már az első félévtől kezdve projektfeladatokon keresztül gyakorlati tapasztalatot és vezetési menedzsment ismereteket is szereznek minden szakon, így felkészült munkavállalóként lépnek ki a munkaerőpiacra. A program erőssége továbbá, hogy a főiskola bevezette a karrier-tanácsadói mentori rendszert. A mentortanárok feladata, hogy a főiskolára érkező hallgatókat a képzés folyamán végig segítsék, karrierelképzeléseiket akár a kapcsolatrendszerükkel is támogassák.

ok tatás

A fehérvári központú főiskola a magyar felsőoktatásban első és egyetlen intézményként nyerte el a rangos nemzetközi díjat. A pályázat és a díj súlyát mutatja, hogy a korábbi években az elismerést olyan cégek is elnyerték, mint a svéd Volvo Trucks és a finn Metsä. Hervainé Szabó Gyöngyvér tudományos rek-

torhelyettes elmondta: a módszer közel nyolcéves fejlesztés eredménye, egyes elemei a nemzetközileg sikeres elit egyetemek tapasztalataira épülnek. A Kodolányi hallgatói már az első félévtől kezdve projektfeladatokon keresztül gyakorlati tapasztalatot és vezetési menedzsment ismereteket is szereznek minden szakon. A főiskola bevezette a karrier-tanácsadói mentori rendszert, de a lényeg az – derült ki Berta Ákos általános és Vizi László Tamás oktatási rektorhelyettes, főtitkár szavaiból –, hogy e módszer révén az intézményben ismét lehetőség van a nyelvi és a kétszakos képzésre. Ezzel sikerült az oktatás legutóbbi

átalakítása, az úgynevezett bolognai rendszer bevezetésének a hiányosságait kiküszöbölni – fogalmaztak a főiskola vezetői. – Diákjaink az új képzési modellnek köszönhetően tanulmányaik során megismerik az adott szakma minőségi standardjait, minőségbiztosítási feladatait is. Hall-

gatóink gyakran kapnak olyan feladatokat, amelyek egy adott szakmai probléma innovatív és minőségbiztosított megoldását jelentik. Mindezt csoportmunkában végzik, amelynek keretében meg kell tanulniuk a vezetést is, így tehát a vezetésre való alkalmasság része az oktatásnak, függetlenül

Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum igazgatója, Domokos Tamás, az Echo Network Zrt. vezérigazgatója és Kincses Zsolt Dávid, a Polgármesteri Hivatal hatósági főosztályvezetője aláírja az együttműködési megállapodást

Helyi Érték

35

ok tatás

attól, hogy melyik szakra jár a kodolányis hallgató – emelték ki. – A PIQ & Lead™ modell figyelembe veszi, hogy milyen tudást hoznak a hallgatóink, a korábban már megszerzett kompetenciájukat elismerjük – nem kell olyat tanulniuk, amit már tudnak. A hallgatók függetlenül attól, hogy melyik szakunkat választják, tanulmányaik során belehallgathatnak más képzéseinkbe is, és az ott szerzett krediteket elismerjük, amennyiben később erre a szakra is jelentkeznek. Hallgatóink tanulmányait már beiratkozásától kezdve mentor segíti. A mentor nemcsak egyfajta osztályfőnök, hanem személyes karrier-tanácsadó is. Kapcsolatot teremt olyan munkahelyekkel, ahol a hallgatók a szakmai gyakorlat során megmutathatják tudásukat. A munka-

36

Helyi Érték

helyek elvárásait a PIQ & Lead™ modell beépíti a tananyagokba, így a képzések egyrészt duális jelleget kapnak, másrészt segítik a hallgatók minőségi és innovatív szocializációját – ismertették a részleteket. A modell jelentősége túlmutat a díjakon. A helyi fejlesztés komoly helyi érték, amely épít a nonprofit szektorra is. Ennek jegyében a Kodolányi János Főiskola vezetése sorra köti azokat a stratégiai együttműködési megállapodásokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a szeptemberben bevezetett PIQ & Lead™ felsőoktatási képzési modellhez, illetve annak elvárásaihoz. A módszerben jelentős szerepet kapnak azok a partneri kapcsolatok, amelyek segítik a hallgatók minőségi gyakorlati képzését, hozzájárulnak a piacképes tudás, ismeretek megszerzéséhez.

A decemberi rektori tanácsülésen Szabó Péter rektor együttműködési megállapodásokat írt alá Demeter Zsófiával, a Szent István Király Múzeum igazgatójával, Csurgai Horváth Józseffel, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatójával, Domokos Tamással, az Echo Network Koordinációs, Beruházó és Finanszírozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatójával. Megállapodás született Székesfehérvár polgármesteri hivatalával is. A Szent István Király Múzeummal az együttműködés célja, hogy a KJF Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Intézeti Tanszéke, valamint a múzeum gyakornoki programot dolgozzon ki, közös kutatási és képzési programokat, rendezvényeket valósítson meg, egyrészt saját erőforrásaikra támaszkodva, másrészt konzorciális partneri együttműködésben közös pályázati projektek keretében. A Városi Levéltár és Kutatóintézet esetében is a KJF Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Intézeti Tanszékével történik a jövőbeni együttműködés, ebben az esetben is a gyakornoki program kap hangsúlyt, de várhatóak közös kutatási és képzési programok, rendezvények és közös pályázati projektek. Az Echo Nonprofit Networkkel a KJF Szociális Tanulmányok Intézeti Tanszéke dolgozik közösen a jövőben. Itt is fontos szerep jut a gyakornoki programok kialakításának, valamint a közös kutatási és képzési programoknak rendezvényeknek, pályázati projekteknek. Az együttműködés alapvető célja az, hogy a partnerek gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik – a főiskola hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése, a vállalati/közszféra szakember-utánpótlása, a főiskola szellemi kapacitásainak vállalati/közszférában, valamint az Echo Nonprofit Network kapacitásainak a felsőoktatásban történő hasznosítása – érdekében együttesen mozgósítsák.

gasz tro

Szabó Péter rektor és Domokos Tamás, az Echo Network Zrt. vezérigazgatója

Az Echo Network is a duális képzés mellett A felsőoktatás átalakítási folyamatában idén szeptembertől öt területen – műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok – indítanak duális képzést különböző felsőoktatási intézmények, melyek lényege, hogy a gyakorlati képzés a felsőoktatási intézménnyel szerződésben álló vállalatnál zajlik. Ez a modell, mely a gazdasági élet tekintetében a középfokon már kipróbált és működőképes, körültekintő előkészítés után adaptálhatónak tűnik a humán szolgáltatások és a társadalomtudományok területére is. – Szükség is van erre, hiszen a kilencvenes évek változásai jelentős átrendeződést okoztak a magyarországi társadalmi struktúrákban. Az új kihívásokkal, problémákkal szemben új életstratégiák fogalmazódtak meg, a megszokott magatartásformák átalakultak, újak keletkeztek és a hétköznapi élet a legtöbb területen megváltozott. Míg az úgynevezett posztszocialista átalakulás határozta meg a kilencvenes éveket Magyarországon, addig az ezredfordulón a társadalmi állapotok egy fokozatosan kialakuló, sajátos kelet-európai kapitalizmus jellegzetességeit mutatják – mondta el Domokos Tamás, az Echo Network stratégiai vezetője miután együttműködési megállapodást írt alá a Kodolányi János Főiskolával.

– Az Echo Network és tagszervezetei közel két évtizede dolgoznak azon, hogy hozzájáruljanak a társadalmi viszonyok feltárásához és javításához. Ennek jegyében több mint 200 kutatási program és 80 kisebb-nagyobb fejlesztő projekt valósult meg. A szervezeti csoport több szolgáltatási irodát is életre hívott különböző megyékben és célterületeken, ám 2013 novemberében új időszámítás kezdődött az Echo életében: hosszú távú stratégiai partnerséget kötöttünk hét másik civil szervezettel, s Echo Nonprofit Network néven kutató-fejlesztő non-profit konzorciumi hálózatot alapítottunk a programok és szolgáltatások hatékonyságának és szakmai színvonalának további erősítése érdekében – fejtette ki az igazgató. Ezzel a példa nélküli összefogással a Közép-Dunántúl egyik legnagyobb nonprofit foglalkoztató hálózata jött létre Székesfehérváron. A programok tekintetében a jövőben a legnagyobb kihívás a szolgáltatások folyamatos biztosítása, fenntartása, melyhez a tapasztalatok alapján csak a szoros összefogás már nem elégséges. A létrejött együttműködés értelmében a tagszervezetek – szakmai specializálódásuk fenntartása mellett – komplex feladatokra pályáznak; közösen fenntartott irodákat, ügyfél elérési ponto-

kat működtetnek; a szakmai közegben, a közvéleményben, a régióban és országosan egységes szervezetként jelennek meg. Az Echo Nonprofit Network munkakapcsolataiban a cél az egymástól tanulás élővé tétele a célközönség megismerésében; közös, integrált tudásbázis kialakítása, gazdagítása, általánossá tétele; személyi és tárgyi erőforrások racionális felhasználása. – Az Echo Network működését meghatározó alapelvek között több olyan is van, amely természetes kapcsolódási pont a Kodolányi János Főiskola PIQ & Lead™ felsőoktatási képzési modelljéhez. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a saját kezdeményezésű, társadalmi célokat szolgáló, humán szemléletű társadalomfejlesztési célú K+F+I modell alkalmazása során törekszünk a pályakezdő fiatalok szakma-szocializációjának támogatására. Ez a komplex szakmai követelményeknek való megfelelés csak úgy képzelhető el, ha a hallgatók, gyakornokok már a képzés korai szakaszában bekapcsolódnak a „terepen” végzett szakmai munkába, legyen szó akár ifjúsági információs és prevenciós szolgáltatásokról, közösségfejlesztésről vagy éppen kutatási projektekről. Minderre az Echo kiváló terep – tette hozzá Domokos Tamás. Helyi Érték

37

ÉlO népszokás –

A MOHAI TIKVEROZÉS

Mohán él egy hagyomány: az 560 lelkes falu híres farsangfarki népszokásáról. A maskarába öltözött fiatalok évről évre egymástól tanulják el a tikverőzés menetét, fortélyait. Belső indíttatás, civil erő hajtja őket, hogy – bár a paraszti kultúra felbomlott rég – ők felmutassák a mohai közösség összetartozását. 38

Helyi Érték

hagyomány Szöveg: Majer Tamás Kép: Nagy Norbert

– Mi is valójában a tikverőzés? Nagy Veronika: – A tikverőzés egy farsangi, dramatikus népszokás. Lényege, hogy húshagyó kedden a fiatal fiúk beöltöznek különböző maskarákba, végigjárják a falut. Minden farsangi szokásban az elsődleges cél a termékenység elérése. Nem csak a tél elűzése fontos, mélyebb a tartalma: azokat az erőket, amelyeket racionális módon az ember nem tud befolyásolni – régen, a paraszti kultúrában ez még működött –, például a jégverés, az állatok megbetegedései, a gonosz erők hatásának tulajdonították. Úgy tartották, bizonyos cselekedetekkel, így a tikverőzéssel is, befolyásolhatják a természetfölötti hatalmakat. A mohai tikverőzésben 5-6 vagy akár 10-12 úgynevezett bohóc jelenik meg, ezek a szalagokkal teleaggatott, rongyos ruhába öltözött alakoskodók. Dombai László: – Előtte egy héttel már kezdtük a kis ruhánkat rendezni. Az volt a leg-

menőbb, akinek a legcifrább ruhája volt. Én szerencsés voltam, mert a járműjavítóban dolgoztam, ott kéztörlő rongy helyett fonodából kapott többszínű cérnát kaptunk. Egy rossz munkásruhára feltűzdeltem, földig ért, és olyan nehéz volt, hogy este, mikor vége volt a bulinak, már nem tudtam megmozdulni se a fáradtságtól. Álarc, bajusz, kalap, még egymást se ismertük fel. Saját magam csináltam a maszkot is. Nemcsak én, mindenki. Mindenhol kínáltak bennünket, de az álarcot nem vettük le, hanem mindenkinél volt egy nádszál… Töltötte a házigazda a bort, elővettük a kis nádszálat, kiszívtuk. Sütötték a friss szalagos fánkot. Ott voltunk bajban, mert az álarc kis résén kellett azt is betoloncolni. Nagy Veronika: – A bohóc vagy bolond utal arra a hagyományra, amelynek a lényege, hogy a farsangi időszak az, amikor az emberek kitörhetnek a normális viselkedés határai közül. Az álarc mögül beszólhattak egy szomszédnak, kiélhették az elfojtott vágyaikat, sérelmeiket, ezáltal ki-

Nagy Veronika néprajzkutató, jelenleg a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum muzeológusa, doktori disszertációt írt a tikverőzésről

egyensúlyozottá váltak. A paraszti kultúrában egységes értékrend és normarendszer működött, mindennek meghatározott szabályai voltak. Ma már nincs így, akár tekinthetjük ezt egy régimódi dolognak, de sokkal érdekesebb megérteni, hogy ez miért nem volt haszontalan. Azzal, hogy az egyén ezeket a normákat betartotta, a közösségnek teljes jogú tagja volt, amely közösségre bármilyen helyzetben számíthatott, így biztonságban érezte magát. A mai világunkban ez teljesen megbomlott, mindenki ezernyi közösségnek a tagja, de valahol mégis egyedül van. – Mi a szerepe a kormozásnak? Nagy Veronika: – A korom, mint a tűz egyik legfontosabb égésterméke, termékenységvarázsló szimbólum ugyanúgy, mint a cserébe kapott tojás. Eredetileg csak a lányokra, asszonyokra irányult a kormozás, ahogy a húsvéti locsolás is, mert az ő termékenységük a lényeg. Ez ma már nem érdekes, ma már mindenkit bekormoznak.

Dombai László Mohán született 1944-ben, veterán tikverőző, fél évszázada öltözött be utoljára Helyi Érték

39

hagyomány

l fiúké, Nemcsak a fiata tikverőai oh m férfiaké a n is a falu idé ult zés. Felbolyd Rózsika néni apraja-nagyja, knak ta gasztot a fán éjjel 1 órától da hozzá k zta ko tla ban csa valót, majd sor kot fán 00 25 n, jnalba az asszonyok ha várta ás lát ég nd ve kon sütöttek. A portá tól de az otthonuk t, ka dó sko ko az ala gytak ha an sok is l k közü távollévő mohaia gesztve. A kerítésükre füg tojásadományt shagyó apot kaptak hú leányok szabadn tték a íte seg r bá ból, s keddre az iskolá a bohócok b sőb ké t, öztetésé fiúk lánnyá ölt k legszíveőket kormoztá természetesen ő kormoományból ízelít sebben. A hagy ző iskolás, környékből érke zást kaptak a katársai, a ok, a sajtó mun óvodás csoport képviselői, Járási Hivatal Székesfehér vári szerített aszolásra kény az áthaladó, ar rtott az ta íg m S rök is. teherautó-sofő addig rőzők vonulása, utcákon a tikve nek való éd eb az t ot rotyog finom puhára gi Ház rkölt a Közössé vad- és ser téspö udvarán.

Dombai László: – Dicsőség volt, ha valakit összekentek, nem mérgelődtek, legyen az asszony idős asszony, fiatal as�szony, lány. A fiatalok körében a tikverőzés kifejezetten jó alkalom volt az ismerkedésre, a párválasztásra. A fiúk arra törekedtek, törekszenek, hogy bekormozzák a lányokat, itt megtehették, kinyilváníthatták az érzéseiket, az esti

40

Helyi Érték

bálon lehetőség volt az ismerkedésre. Nagyon sokan elmesélték még a 80as, 90-es években is, hogy a későbbi partnerével, házastársával a húshagyó keddi bálon ismerkedett meg. Dombai László: – Én befeküdtem a későbbi feleségeméknél a szobába, két ágy közé, ott vártam rá délután, amikor megjött haza az iskolából. Félt a kormozástól, meg is beszéltem a többiekkel, hogy ne nyúljanak hozzá. A saját lakásukban kaptam el, hát akkor még csak udvaroltam… – Milyen szereplők vannak még? Nagy Veronika: – Két fiú lánynak öltözik be, ők a legfiatalabbak, akik először vesznek részt a szokásban, kosarat visznek, ők gyűjtik össze a tojásadományokat a háziaktól. Ez egy átmeneti, beavatási rítus. Át kell esniük ezen, hogy a következő évben már teljes joggal kormozhassanak. A kéményseprő a koromnak az őrzője. Nagyon sok farsangi népszokásban előfordul mint zsáneralak. Egy különleges figura, ő nyúlhat a koromhoz, neki ez mindennapi tevékenysége, illetve szerencsehozó is. Együtt vonul a menettel, különböző csínytevései is vannak, ma már ezt nem nagyon lehet észrevenni a tömeg miatt. A kéményseprő volt sok esetben az,

aki beszaladt a baromfiudvarba, a kamrába, ellopott egy rúd kolbászt a háziaktól, ez a része a tréfáról szólt. A csínytevés régen sokkal jellemzőbb volt, egészen durva dolgokat is megcsináltak: azokból a húsokból, sonkából, szalonnából, amit a háziak elraktak egész évre, ellopkodták. Átmásztak a kerítéseken, még az autókat is megállították. Dombai László: – Kezdtük a falu legszélén, sorban, minden házba be. Volt olyan, ha a házigazdák nem voltak eléggé figyelmesek, a füstölőn fönnfelejtették a kolbászt, akkor onnan lekerült 1-2 szál. – Mi a helyzet a szalmatörökkel? Nagy Veronika: – Ez is egy zsáneralak, történelmi személyiséget megjelenítő figura. Egy kifigurázandó személy, a magyar kultúrától eltérő a megjelenése, a viselkedése. A szalmatörök viselete bug�gyos, alapvetően kinevetik, ez a célja, de van egy sokkal mélyebb tartalma is: a szalma elmúlás jelző funkciója: elmúlik a tél, jöjjön valami új, minden szülessen újjá.

hagyomány

– Milyen szerepet töltött be Pesovár Ferenc a tikverőzés fennmaradásában? Nagy Veronika: – Ő a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néprajzkutatója volt, így jutott el Mohára, 1962-ben volt kint először. Az embereket meséltetve kiderítette, hogy a környéken (Velencei-tó, Móri-árok, Mezőföld) voltak hagyományai ennek a szokáskörnek máshol is, kisebb-nagyobb eltérésekkel. Ha Pesovár Ferenc nem ment volna Mohára, nem vitt volna magával fotósokat, fil-

meseket, hogy az érdeklődést fenntartsa a szokás iránt, akkor a fiatalok nem érezték volna fontosnak, hogy ezt csinálják. Az ötvenes években fennállt a veszélye, hogy betiltják, nem mindig tudták meg szervezni, felbomlott az a paraszti kultúra, ami

korábban volt. Pesovár Ferenc életben tartotta a tikverőzést, mégpedig az érdeklődés eszközével. A falusi gyerekek elhitték, hogy fontos dolog, amit csinálnak, ez egyszersmind már a nyilvánosság kezdete is volt, ami mára

Helyi Érték

41

hagyomány

olyan méreteket öltött, amely nagy mértékben befolyásolja, változtatja a tikverőzést. Dombai László: – Hát gyerekek, az az igazság, hogy az akkori meg a mostani, az már ég és föld. Most már egy népünnepség a faluban, buszok jönnek. A mi időnkben a fehérvári múzeumból jött ki először egy ember, aki kísért minket végig. – A nyilvánosságot segíti az is, hogy a mohai tikverőzés 2011ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére. Nagy Veronika: – Ez egyfajta biztosíték a fenntartásra, intézményesített keret van erre az UNESCO-egyezmény értelmében, célja a népszerűsítés: programok, kiadványok. Óriási a szervezet és a falusiak felelőssége is abban, hogy ez jó irányba terelje a tikverőzést. – Milyen jellegű változást idézhet elő?

42

Helyi Érték

Nagy Veronika: – Sérülékennyé teheti magát a szokást azáltal, hogy elviszik külső helyszínekre bemutatni. Nem a fiatalok, hanem az 50-es, 60-as generáció. Egy bemutatón már nem a valódi tikverőzéssel találkoznak a nézők, illetve a mohai fiatalok sem tudnak ezzel mind azonosulni. Változó a megítélése. Másfelől a helyiek egy része, főleg az idősebbek, akik 20-30 éve még szívesen kinyitották a kaput, beengedték a tikverőzőket, ma, amikor ekkora a látogatottság, a felhajtás, inkább bezárkóznak. Ez természetes dolog, de közben a lényeg, ami a továbbélést is lehetővé tenné, sérül. Ennek a szokásnak mindig is az volt a célja, hogy a közösség újrateremtődjön az együttlét által. – Meglehet, hogy az érdeklődés eszközével Pesovárék megmentették a tikverőzést, de ugyanez az érdeklődés ma már káros lehet?

Margit néni az Alföldről költözött férjével a faluba a nyolcvanas években, azóta büszke mohaiként minden évben szeretettel fogadja az alakoskodókat.

Nagy Veronika: – Nem lehet megállítani, ez természetes folyamat, de meg kell próbálni kezelni. Felismerni a felelősséget, a mechanizmusokat, a szokás változásait. Akkor marad fönn ez a szokás továbbra is, ha az idők végezetéig meg tudja őrizni az idejét, a helyét és a közösséget, ami élteti, és ha mindig lesz egy vezető egyéniség, aki összetartja a közösséget. Egy rangidős, aki a szívén viseli a tikverőzés fennmaradását, akinek már az apja, a nagyapja is beöltözött. Ha kívülről kezdik el irányítani, akkor gyengülhet. Ez esetben is megszerveznék ugyan, de mint reprezentációt, bemutatót, elveszítené a belsőleg szerveződő sajátosságát.

MEGJELENT

a Műhelytanulmányok a műemléki topográfiához füzetsorozat első két kötete Műhelytanulmányok a műemléki topográfiához címmel füzetsorozatot jelentet meg a Magyar Műemléki Topográfia Közhasznú Nonprofit Kft. az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására közreműködésével. A kötetek a topográfiai munka során gyűjtött kutatási anyagokat teljes terjedelmükben mutatják be egy-egy helyrajzi vagy módszertani témában, képekkel illusztrálva Veszprém, Székesfehérvár és Eger városokról. Egy település épített örökségének számba vétele több tudományág együttműködésével valósul meg. Számos szakterület közös munkája során készül el egy-egy térség műemléki topográfiája. A munka minden esetben azzal kezdődik, hogy az egyes térségek szakemberei előkészítő tanulmányt írnak az adott településről. Ezeket a tanul-

mányokat használják fel később a topográfusok egy kötet elkészültéhez, viszont ezeknek az anyagoknak csak a töredéke kerül be a könyvbe. A most elindított füzetsorozat lehetőséget biztosít arra, hogy a már korábban elkészült tanulmányok teljes terjedelmükben kiadásra kerüljenek. A két eddig megjelent kötet: Jakab Réka: Veszprém város 18. századi történeti topográfiája Szűts István Gergely: Veszprém ipar- és tér szerkezeti változásai a 20. században

A sorozat megjelenése az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány TÁMOP1.4.3-12/1-2012-0099 számú „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” elnevezésű projektje részeként valósul meg. A füzetsorozat megrendelhető a [email protected] címen.

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

43

kreatív

Ember a hang mögött Bita-Simon Erika vagyok, jó napot kívánok! 15 éve így köszönti egy hang a fehérvári rádióhallgatókat, és tájékoztatja őket a legfrissebb hírekről. A hang mögött egy tehetséges ember rejtőzik. Erika, a Fehérvár Rádió hírszerkesztőriportere magánemberként elképesztő gyöngyékszereket készít. Egyik munkája, a Spirit of the Ancestors például nemzetközi versenyen harmadik helyezést ért el. A kézműves pályafutása előtt íjászattal foglalkozott, Erika személyében többszörös íjász magyar bajnokot is köszönthetünk. Szöveg: Simon Rita Kép: Nagy Norbert

– Kezdjük az íjászattal. Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a sportággal? – Kerestem egy olyan sportágat, amelyet én is űzhettem. Apró testalkatom és vékony csontozatom miatt a legtöbb tömegsport nem jöhetett szóba, de szerettem volna mindenképpen mozogni. Egy újságcikken keresztül kezdődött az íjász pályafutásom. Tagfelvételt hirdetett egy íjász egyesület Fehérváron, nekem pedig régi vágyam volt, hogy kipróbáljam. Amint beléptem az egyesületi irodába, tudtam hogy jó helyen járok, sőt

44

Helyi Érték

az is kiderült, hogy édesapám ismeri az edzőt. A legnehezebb feladatom az erőnlétem megszerzése és megtartása volt. Kívülről csak annyit lát az ember, hogy felemeled az íjat, és lősz, de közben iszonyú nagy izommunka folyik. Már ahhoz is nem kis erőkifejtés szükséges, hogy felemeld a 3-4 kilós íjat, és azt meg is tartsd nem egyszer, nem kétszer, hanem mondjuk egy pályaversenyen minimum 144-szer. A testi erőnlétednek olyannak kell lennie, mint egy atlétának. – 16 évesen nem volt késő elkezdened ezt a sportot? – Ez egy viszonylag kortalan sport. Nyilván minél előbb elkezded, annál

jobb, de ez nem olyan, hogy 25 évesen már kiöregszel. Vannak olyan versenyzők a nemzetközi mezőnyben, akik már bőven 40 felett vannak. Amíg ki tudod húzni az íjat, addig nyugodtan sportolhatsz. – Mi kell ahhoz, hogy valaki jó legyen? – Mindenképpen kitartás és türelem kell hozzá. Ez nem olyan, hogy elmész az edzésre, és a végén csak sárgát lősz. Idő kell hozzá, sok gyakorlás, hogy elsajátítsd a speciális mozdulatsort. A lövésnél tiszta gondolkodásra, odafigyelésre van szükség és nagy koncentrációra. A női mezőny 3050-60-70 méterről lő az elődöntőben, míg a döntők 70 méteren zajlanak. Ez

gasz tro

Helyi Érték

45

kreatív

Fotó: Bita-Sim

on Erika archív

umából

voltunk az egyesület törzsversenyzői. Bandi előbb kezdte el az íjászatot, és egy idő után pályaíjászatra tért át. Én akkor még terepen versenyeztem. Aztán engem is rábeszélt, így lettem pályaíjász. Az áttérésre azért volt szükség, mert az íjászaton belül csak ez az egy olimpiai versenyszám. A sok gyakorlással jöttek az első eredmények, 1997-ben voltam először országos pá lyabajnok s á gon, amelyet 1998-ban, ’99-ben meg is nyertem. Annakidején az OB-kon 32-34 fő jött össze a női mezőnyben, őket győztem le évekig. Mivel itthon már mindent megnyertem, külföldre jártunk versenyezni, de a szint ég és föld volt. Például a dél-koreai íjász nemzetségben már 7-8 évesen kiválogatják a gyerekeket a testi felépítésük alapján. Lemérik őket, és ha az alkarjuk nem elég hosszú, menten eltanácsolják őket. Ezen kívül ott szembesültünk azzal, hogy olyan íjászpályákkal rendelkeztek külföldön, amelyek 400 méter hosszúak voltak, végig lőállásokkal. Itthon ez elképzelhetetlen volt. Az íjászatról tudni kell, hogy nem egy olcsó sportág, hiszen az íjra különböző kiegészítőket kell venni, és több tucat nyíllal kellett rendelkeznie a versenyzőnek. Kellett a gyakorláshoz, a versenyhez, ha netán döntőbe jutottál, célszerű volt teljesen új nyilakat használni. Összehasonlításképpen a 90-es évek végén egy tucat jó minőségű, csupasz nyíl 100.000 forintba került, és azt még fel kellett szerelni. Szokás, hogy a nemzetközi versenyekre két íjjal érkeznek a versenyzők, hogy ha valami történik az egyikkel, használhassák a másikat, nálunk végig csak egy volt.

utóbbi esetben a tábla közepén található sárga körből annyit látsz, mint amikor kitartod a kezed, és látod a hüvelykujj körmödet, és annak a közepébe kell beletalálnod. Tehát nem árt, ha jó szemed is van. Ma már biztosan nem tudnám megcsinálni, akkor ez ment minden további nélkül. – Mennyit edzettél? – Minden nap edzettem, csak karácsonykor volt szünet. Iskola után minden délután, hétvégén szinte reggeltől estig lőttem. Nyáron, amikor sokáig világos volt, este 9-ig is kinn voltam. – Nem unalmas, hogy állsz ott, és csak lősz és lősz órákon keresztül? – Kívülről lehet, hogy unalmasnak látszik, valószínűleg ezért sem egy népszerű sportág, mint például a foci, de ha benne vagy, akkor sok mindenre kell figyelned. Elég leterhelő, és közben észre sem veszed, hogy telik az idő. – Mikor értél el nagyobb eredményeket? – Kovács Andrással együtt ketten

46

Helyi Érték

Ennek ellenére kijutottunk világbajnokságokra és európa bajnokságokra 1998-99-ben, és azt kell mondanom, hogy nem vallottunk szégyent, de a sydneyi olimpiára nem sikerült kvalifikálni magunkat. Addigra beállt a bal vállam, és több körülmény is arra sarkallt minket, hogy abbahagyjuk az íjászatot. Szponzorokra lett volna szükségünk, hogy folytathassuk külföldön, de ők az eredményeket várták, és ördögi körbe kerültünk. Ha nem jutunk ki a viadalokra, nincs eredmény sem. Ezen kívül beépítették a gyakorlópályánkat is, a Hübner utcában a kiserdőnél edzettünk. Közben befejeztem a főiskolát, 2000ben elkezdtem a Fehérvár Rádiónál dolgozni, ott is bizonyítanom kellett. Ezek mellett én olyan vagyok, ha valamit nagyon szeretek csinálni, de nem tudom, akkor inkább abbahagyom, mert ha nem tudom olyan szinten művelni, ahogy szeretném, akkor feleslegesnek érzem. – Említetted, hogy 2000-ben kerültél a Fehérvár Rádióhoz, azóta is ott vagy hírszerkesztő. Hogyan csöppentél bele a rádiózásba? – A Kodolányira jártam főiskolára, kommunikáció szakra, ott kezdtem el rádiózni. Volt egy fakultáció az iskola tanrádiójában, és a gyakorlaton kiderült, hogy a hírszerkesztés szerelem volt első látásra. A szerkesztőség munkájába segítettem be az iskola mellett. A főiskola utolsó évében külső gyakorlaton kerültem a Fehérvár Rádióhoz, és ott is

Név: Bita-S imon Erika Életkor: 36 éves Családi állapo t: férjezett Foglalkozás: hírszerkeszt ő-riporter Kedvenc film : Gyűrűk ura I-II-III., Gladiátor, M ar vel-filmek Kedvenc köny v: Tolkien ös szes műve Kedvenc étel : rakott krum pli Kedvenc édes ség: fekete cs ok i, lúdláb Kedvenc zene : Wisdom, M anowar Kedvenc orsz ág: Görögor szág Kedvenc hely : Kréta sziget e

kreatív

ragadtam a diplomám megszerzése után 2000-ben. Eleinte nagyon lefoglalt a rádiózás, hiszen fiatal pályakezdőként ez volt az első munkahelyem. Aztán ahogy egyre jobban belejöttem a dologba, kellett valami, amivel lekötöm magam, onnantól kezdtem el komolyabban foglalkozni a gyöngyözéssel. – Előtte milyen kapcsolatban álltál a gyöngyözéssel? – Pici korunktól fogva csináltunk mindig valamit a testvéremmel, dobozokból például madáretetőt vagy karácsonyi dekorációkat. Annakidején nem volt számítógép, hétfőnként szünnap volt a tévében, mozi sem volt mindennap, teljesen más világ volt. A gyerekeket viszont akkor is le kellett kötni, így a szülők is sokkal többet foglalkoztak velünk. Apu kockázni, kártyázni tanított minket, anyutól és a nagymamámtól pedig kötni, varrni, horgolni tanultunk. A gyöngyözést saját magam vettem fel a repertoáromba.

Arra emlékszem, hogy 7-8. osztályos koromban már viseltem saját magam által készített gyöngyékszert, persze csak kezdetlegest. Akkoriban még nem voltak klassz kézműves boltok, vagy webáruházak, a zsebpénzemből vettem gyöngyékszereket. Amikor meguntam őket, szétbontottam, azokból készítettem valami újat, kísérletezgettem, apróbb formákat fűztem. Miután befejeztem az íjászatot, akkor fedeztem fel ismét a gyöngyöket, és örömmel láttam, hogy mennyi újfajta gyöngy létezik már. Megnőtt a kínálat, Fehérváron is megnyílt pár kézműves bolt, webáruházak tömkelege kínálta a gyöngyöket, alkatrészeket. Drótból és gyöngyből készült virágokkal kezdtem, majd felfedeztem a Swarovski gyöngyöket, a japán kásagyöngyöket és a cseh formagyöngyöket. Onnantól már minőségibb alapanyagokkal dolgozhattam. Ezekből készült az első komolyabb munkám, a menyasszonyi szettem is.

Új utakon a foglalkoztatás A rugalmas foglalkoztatási formák a XX. század második felében kezdtek Európában elterjedni. Az ide sorolt tevékenységek különböznek a „hagyományosnak” tekintett alkalmazási módoktól. Segítségükkel munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna elhelyezkedni. A foglalkoztatás rugalmas vagy más néven atipikus formái - a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott, projekt időtartamra történő foglalkoztatás, a munkaerő kölcsönzés, a tranzitfoglalkoztatás, az önfoglalkoztatás és a távmunka - napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé váltak. Tavaly óta a Váli-völgyben is modell program zajlik ilyen formában. Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli-völgyben TÁMOP-1.4.6-13/1-2013-0007 A Jövő Sportcsillagai Közhasznú Alapítvány

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

47

kreatív

dsmith A Battle Of The Bea 6 ver25 én tés megmérette t. A ásá tud ze öss ri mé senyző ülük köz sokan mezőny nemzetközi, i evő ztv rés s ere rendsz profi gyöngyfűzők, ak is. atn okt ben töb k, gyöngyös vásárokna én készítése április 1-j A verseny darabok deári hat leadási kezdődik, a fényképek seny során párokba ver A e. elej ius jún je , egy „párbajból” osztják az indulókat ább. A döntés a tov hat csak egy fő jut közönségszavazatok zsűri véleménye és át mezőny hónapokon alapján tör ténik. A nak rad ma ten ket k csa feleződik, míg már következik a végső a 256 főből, ekkor zelemért. „összecsapás” a győ elemmel kísérheti figy ki bár yt sen ver A n, és szavazni is alá old a kiírás Facebook re. vek mű a bárki szavazhat

– Mi bűvölt el a Swarovski gyöngyökben? – Mivel nő vagyok, szeretem a csillogó dolgokat. Emellett nagyon precízen vannak kialakítva a Swarovski gyöngyök, századmilliméter pontossággal, így a minták nagyon szépen kijönnek. Az volt a gond a régi kásagyöngyökkel, hogy nem egyforma nagyságúak voltak. A távol-keleti gyöngyöket előbb ki kellett válogatni méret szerint, és csak utána lehetett formát készíteni belőlük. A japán gyöngyökkel már nincs ilyen probléma. – Autodidakta módon tanultad meg, vagy valaki segített a gyöngyfűzésben?

48

Helyi Érték

Fotó: Bita-Simon Erika archívumából

Spirit of the Ancestors

– Nem segített senki, magamtól fejlődtem. Mindig jött az ötlet, hogyan lehet csűrni, csavarni a dolgokat, szinte adta magát. Kísérletezős típus vagyok, már csak azért is, mert így egy kicsit egyedibbé is tudom tenni az ékszereket. Itt van például a hímzés. Kölyökkoromban sokfélét hímeztem, és akkor jött az ötlet, hogy gyöngyöt fűzök a cérnára, és úgy hímzek, tehát kevertem a gyöngyhímzést a sima hímzéssel. Sokan rácsodálkoznak, hogyan készülnek ezek a darabok, kevesen találkoztak még ezzel a technikával. – Hogyan jutottál el oda, hogy versenyen indítsd a munkáidat? – Készítettem az ékszereket, és azokból a visszajelzésekből, amelyeket nem a családtagoktól, ismerősöktől, barátoktól kaptam, kiderült, hogy másoknak is nagyon tetszenek a munkáim. Ekkor jutott eszembe, hogy szélesíteni kellene az ismertségemet, és ezt legegyszerűbben pályázatok révén tudom elérni. Áttörést jelentett, amikor regisztráltam egy közösségi oldalra, ott találtam olyan oldalakat, amelyek pályázatokat hirdettek, így indult el az ottani „karrierem”.

– Hogyan választod ki, melyik pályázaton indulsz? – Amelyik téma nem érdekel, vagy olyan alapanyaggal kellene dolgoznom, amit nem szeretek, azzal egyáltalán nem foglalkozom. Ha Swarovski gyöngyökkel kell alkotnom valamit, azon jó eséllyel elindulok. Általában hétköznapi viseletre készítek ékszereket, és egy-egy ilyen megmérette-

kreatív

tés jó alkalom arra, hogy elengedjem a fantáziámat. Rengeteg ötletem van, amelyeket ezeken a pályázatokon keresztül meg tudok valósítani, tulajdonképpen ilyenkor élem ki magam, eresztem el a fantáziámat. A magyar pályázatokat mindig gyöngyforgalmazó cégek írják ki. Van közönségdíjas, és zsűri által díjazott ékszerem is. Közönségdíjas a farsangi pályázatra készült Nightwish; az Elbereth a Gyöngyszigetnél közönségdíjas; a Helkar zsűri különdíjas; az Anduin első helyezett lett ősszel a Gyöngyszigetnél, a Hobbyművésznél lett első az Iceworld karkötőm. – Azt vettem észre, hogy még a versenydarabjaid is hordhatóak. Ez szempont nálad? – Nálam ez alapvető szempont. Még ha nem is mindennapi használatra szánom, akkor is egy-egy alkalmi ruhához hordható. Nem szeretek például mellvértet csinálni, amelyet csak kiállításon tudok mutogatni. Eszembe sem jutna olyan nyakéket készíteni, amelyet nem viselhetek. Mindig próbálok bizonyos méretek és keretek között maradni. Fontos, hogy szeressem, amit csinálok, mert csak úgy lehet igazán szépet és jót alkotni, ha neked is tetszik, amit készítesz. – Sokat gondolkodsz az egyes pályázatok anyagain?

– Elég sokat gondolkodom egy-egy munkán, ez attól is függ, mennyire vagyok fáradt éppen. Például az Elberethnél valami égi jelenségről kellett ékszert készíteni, és kapásból a csillag jutott az eszembe. Akkoriban találtam ki a csillag alakú karácsonyfa díszeimet, de nem volt elég csavaros a történet. Néhány napig pihentettem a dolgot, nem is gondoltam rá, amikor a fürdőkádban ülve eszembe jutott, hogy a cseh tüskéket bele kellene valahogyan építeni, mert ilyet még soha, senkinél nem láttam. Beépítettem, körbegyöngyöztem, és így született meg a mű. Van, hogy az alapkoncepció kész, és a finomításokra több nap is rámegy. Amíg nincs készen a fejemben a teljes koncepció, addig nem állok neki a daraboknak, mert esetleg bontani kellene, vagy újra kellene kezdeni. – Nemrégiben harmadik helyezést értél el egy nemzetközi versenyen. – Az I-Bead egy nemzetközi gyöngykereskedés. Angliában, Németországban biztosan, de számos helyen a világban vannak üzletei. A közösségi oldalon bukkantam rá a kiírásukra, törzsi stílusban kellett alkalmazni cseh gyöngyöket. Az keltette fel a figyelmemet, hogy cseh gyöngyökkel eddig nem nagyon tudtam kísérletezIceworld

Mi az a tranzitfoglalkoztatás? A tranzitfoglalkoztatás elsődleges célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése a későbbi munkavállalásuk elősegítése érdekében képzésbe ágyazott foglalkoztatáson keresztül. A tranzitfoglalkoztatás a munkaerő-piaci szempontból inaktívak vagy munkanélküliek visszatérését segíti elő a nyílt munkaerőpiacra. Egyik típusa a termelőiskola, másik a foglalkoztatási társaság. A termelőiskolák hidat alkotnak az iskolai rendszerű képzés és a felnőttképzés, a képzés és a termelés, valamint a hagyományos ipari képzés és a kézműves képzés között. A foglalkoztatási társaságok a munkanélküliség és a munkaerőpiac között teremtenek kapcsolatot, ahol a munkanélkülivé vált emberek munkavégző kapacitásának fejlesztése valósul meg, a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezés elősegítésének szándékával. Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli-völgyben TÁMOP-1.4.6-13/1-2013-0007 A Jövő Sportcsillagai Közhasznú Alapítvány

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

49

Fotó: Bita-Simon Erika archívumából

kreatív

Helkar

ni. Alkalmaztam egy-két ékszernél, de nem ez volt a fő elem, így most lehetőségem adódott arra, hogy kipróbáljam magam. Piros, fekete, ezüst és vérnarancs színű gyöngyökből áll a nyaklánc. A fekete-ezüst kombináció nálam alapszín, azért is szeretem, mert minden szín jól mutat mellette. A piros pedig nagyon égő, nagyon intenzív szín, és a törzseknél is jellemző. Nem akartam nagyon tarkára készíteni, mert az nem én vagyok. Az volt a célom, hogy a törzsi jelleget ötvözzem az európai ízlésvilággal. Hímzéssel és gyöngyhímzéssel készült, fekete gyöngyhímző alapra építettem rá a gyöngyöket, és hímeztem rá. Vörös tollakkal díszítettem, az egész nyakpánt jellegű, erre rögzítettem a központi motívumot. A beérkezett több tucat pályamű közül fotók alapján kiválasztottak húsz ékszert, ezeket személyesen bekérték Londonba, ott dőlt el igazából a verseny. Végül 3. helyezést értem el. – Mit jelent ez a harmadik hely?

50

Helyi Érték

Anduin

– Nekem ez hatalmas dolog. Első nemzetközi versenyen értem el a harmadik helyet, ráadásul úgy, hogy a Swarovski és a japán gyöngyben vagyok otthon, a cseh gyöngyökkel ez volt az első kísérletem, az első lehetőségem, hogy behatóbban is foglalkozzam vele. Úgy voltam, ha az első tízben végzek, akkor már elégedett lehetek magammal. Ahogy néztem a pályaműveket, nem csak hobbigyöngyösök, hanem rutinos designerek is jelentkeztek, akik már évek óta felbukkannak nemzetközi versenyeken és gyöngyvásárokon. – Innen hova? – Vannak még ötleteim bőven. Főleg, hogy a gyártók folyamatosan hozzák ki az újabbnál újabb formájú gyöngyöket, amelyeket fel kell fedezni, ki kell találni, hol és hogyan tudom alkalmazni őket. Most éppen azon agyalok, hogy csipkét, vagy tollakat hogyan tudok beépíteni a munkáimba. Csak idő kérdése, és megjelennek az ékszereimen.

– Mennyi energiád van minderre? – Mint minden nő, nekem is alapos logisztikai szervezést igényelnek a mindennapjaim. A munka, a háztartás, és a családdal eltöltött idő után tudok leülni gyöngyözni. Ha úgy érzem, hogy nagyon kivagyok, mert például sokat dolgoztam vagy beteg vagyok, akkor nem gyöngyözök. Próbálom úgy csoportosítani a teendőimet, hogy erre is maradjon idő, amíg el nem fáradok. Például egyik nap főzök, elvégzem a házimunkát, így másnap munkából hazaérve állhatok is neki az alkotásnak. Zsonglőrködöm. Erika ismét nagy feladatra készül, felvételt nyert a gyöngyharcosok nemzetközi seregébe, vagyis részt vehet a Battle Of The Beadsmith 2015-ös versenyében. Mindez azt jelenti, hogy több száz fős profi ékszerkészítőt felvonultató mezőnyben teheti próbára magát az idei évben. Izgatottan várjuk, miket fog alkotni a versenyre!

Helyi Érték

51

közösség

Esélyt teremteni Autisták, siketek, látássérültek vagy romák, hátrányos helyzetűek. Olyan társadalmi csoportok, akik különböző okok miatt ugyan, de – önhibájukon kívül – hendikeppel indulnak útra nap mint nap. Nem lehet vége a róluk, velük való párbeszédnek. Ezekbe a beszélgetésekbe fogtunk bele most elkötelezett, segítő munkát végző szakemberekkel. Szöveg: Majer Tamás Kép: Nagy Norbert

A székesfehérvári Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házat Braun Katalin és Braun Erzsébet vitte a vállán az elmúlt időszakban. A nővérek egymás hatására jutottak egyre előrébb a hátrányos helyzetűeket segítő munkában. Erzsébet éppen azért lép most egyet hátra, s lesz irodavezetőből egyetemista, hogy visszatérve még jobban felvértezve dolgozhasson. Kati pedig nővére példáját követve talált helyet az esélyteremtő szakmában. – Hogy csöppentek bele a segítő szakmába? Braun Erzsébet: – Szerelem volt első látásra. Veszprémi vagyok, autista gyerekek mellé kerestek szakembert Fehérváron a közoktatásban, vagyis én kerültem először erre a területre, s gyakorlatilag megfertőztem az egész csa-

52

Helyi Érték

Braun Erzsébet

ládot. Az eredeti szakmám óvodapedagógus, másfél év múlva lesz meg a gyógypedagógus végzettségem. Kati is már gyógypedagógia asszisztens, előtte lovas edzőként is dolgozott gyerekekkel. Az Arany János Iskolában működtek autista csoportok korábban is, amikor én Fehérvárra kerültem majd’ húsz évvel ezelőtt. Párhuzamosan a köznevelési munka mellett létrehoztunk egy alapítványt ’98-ban (Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány), és aztán az idő

Braun Katalin

múlásával úgy alakult, hogy GYES után, 2007 óta már főállásban az alapítványnál dolgozom. Az itteni munka nemcsak a gyerekeknek szól, sokkal inkább az egész család és a gyereket ellátó intézmény, az ott dolgozó pedagógusok számára nyújt mentortevékenységet. 2010től egyre szélesebb körben, társadalmi szemléletformáló programokkal is előrukkoltunk. Nagyon sok terület van, ahol segítségre van szükség, a rendszernek pedig komoly hiányosságai vannak.

közösség

Tranzitfoglalkoztatást! De kiknek?

– Milyen hiányosságok? – Nagyon kevés hely van Magyarországon, ahol jó minőségű autizmus-ellátás érhető el. Külön, családoknak nyújtott szolgáltatás meg végképp kevés van. Legnagyobb részben az autizmus kezelése az iskolás korúak esetében megoldott, de még az is nagyon hiányos, annak ellenére, hogy 2025 éve már van Magyarországon jó gyakorlat és tudás. Ennek az is oka, hogy sokáig nem volt szakemberképzés itthon. Braun Katalin: – Én kisgyerekes anyuka voltam, amikor erre a pályára léptem, GYES után nem szerettem volna azt folytatni, amit addig csináltam, mert a gyerekem ellátása mellett eléggé nehéz lett volna. Családbarát munkahelyet kerestem. Önkéntesként kezdtem itt, utána lettem irodai asszisztens. Az alapítvány-

Iskolai esélyóráikon 6 témát dolgoznak fel: autizmus, látássérültek, hallássérültek, mozgássérültek helyzete, idősügy, romatéma. Az esélyórák célja a fogyatékos/hátrányos helyzetű témákban az érzékenyítés, mégpedig játékos, interaktív eszközökkel, amelyek révén kicsit többet tudnak meg a témákról a fiatalok, együttérzőbbé válnak. Fontosnak tartják a nővérek, hogy nemcsak a gyerekek gondolkodására kell hatni, hanem a felnőttekére is. Igazán hatékony az lenne, vallják, ha akár cégeknél, munkahelyeken is tarthatnának hasonló foglalkozásokat, hiszen az előítéletek, a kevés, vagy hiányos tudás is oka, hogy nehéz elhelyezkednie a fogyatékkal élőknek, vagy éppen a romáknak.

A munkanélküliek, álláskeresők csoportjaiban javarészt szakképzettséget nem szerzett vagy elavult szakképzettséggel rendelkező személyek vannak, akik nem képesek a hagyományos képzési rendszerekben adekvát szakma, illetve munkatapasztalat megszerzésére, majd a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Ezekhez igazodva Fejér megyében elsőként a Váli-völgyben indult a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítésére tranzitfoglalkoztatási program, melyben cél, hogy a munkanélküliség állapotából a tartós foglalkoztatás állapotába juttassa a szakképzetlen, illetve elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű álláskeresőket a foglalkoztatással összekapcsolt szakképzés révén, és segítse őket a gazdaság stabil, aktív szereplőivé válni a helyi építőiparban. Zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli-völgyben TÁMOP-1.4.6-13/1-2013-0007 A Jövő Sportcsillagai Közhasznú Alapítvány

hoz már hosszabb ideje kötődöm. Másrészt lovasedző is vagyok, ott is szereztem tapasztalatot autista, mozgássérült, hiperaktív és figyelemzavaros gyerekekkel is foglalkozva.

Európai Szociális Alap

Helyi Érték

53

közösség

– Miben segítenek nekik az állatok? – Fejleszti a mozgáskoordinációt, a figyelmet, a koncentrációt, a kommunikációs készséget és egyensúlyérzéket egyaránt, nagyon komplex. Az állat-asszisztált terápiáknak az a lényege, hogy ugyan nem emberrel, de mégis egy élő, mozgó lénnyel kell kapcsolatot teremteni, így nem probléma, ha például nincs beszéd, ami az autizmusnál nagyon gyakori. Kiegészítő terápiaként használható fogyatékosok esetében. Az alapítvány az irodával közösen 2014. december 3-án, a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapján harmadik alkalommal szervezett

Fent Müller Zsófia (a kép jobb szélén) láttatja az előadás díszletét, az alsó képen Hanák Petra jeltolmács munka közben a színpadon.

54

Helyi Érték

akadálymentesített színházi előadást Székesfehérváron. Az előadást fizikai és info-kommunikációs megoldásokkal akadálymentesítették. A nővérek nagy lelkesedéssel beszéltek a program megszervezéséről, arról, hogy mozgássérültek, siketek, látássérültek, értelmi sérültek és épek közösen élvezhették a Vörösmarty Színházban A pillangók szabadok című előadást. Hangsúlyozták, hogy pozitívak voltak a visszajelzések, valamint, hogy az előadás alkotói szeretnék ezt a koncepciót továbbvinni, újabb hasonló előadásokat létrehozni. Tudni kell azonban, hogy nem lehet bármely előadást egyik estéről a másikra akadálymentesíteni. Jó példa erre, hogy a jeltolmácsnak

is részt kell vennie a próbafolyamaton, a rendezőnek is van beleszólása a munkájába. Végezetül álljon itt két nézői reakció: – Megmondom őszintén eddig nem nagyon jártam színházba, hiszen nagyothallóként nem értettem semmit. Nagyon jó, hogy itt van a tolmács, értem az egészet, így van értelme. Jönnék rendszeresen, szívesen járnék színházba, de ritka nagyon az akadálymentesített előadás – mondta el Őze Rita. Szokó Zsolt pedig a vakokat segítő megoldásokról beszélt: – Az előzetes bejárás során megismerkedhettünk a színpadi berendezésekkel, tárgyakkal, végigvezetett minket az a narrátor hölgy, aki a szöveget is nyomta a fülesbe. Jó volt így megtapasztalni, bár ha leül mellénk, s csak elmondja, ugyanúgy megértjük, de a hozzáállás teljesen jó volt. Nálam speciális probléma, hogy én csak az egyik fülemmel hallok, ez akadályozott a fejhallgató tökéletes használatában, de a többi vak szerintem ragyogóan, gond nélkül élvezte a megoldást, a színházat. Szerintem ez egy jó kezdeményezés, bárcsak minden előadás így zajlana.

közösség

Baráth Szabolcs, a Pátkai Roma Tanoda Program szakmai vezetője

Baráth Szabolcs régóta foglalkozik a romák helyzetével, korábban Baranyában, lassan két éve már Fejér megyében vesz részt roma fiatalok segítésében, felzárkóztatásában. A Pátka Bárányai Tanoda 2013 ősze óta fogadja a település hátrányos helyzetű roma és nem roma fiataljait. Úgy tűnik, még az európai bevándorlási helyzet belső kezelésére is rejlik megoldási képlet náluk. – Mióta foglakozik romákkal? – Én 2001-ben, a Pécs melletti Mánfai Kollégiumban kerültem cigányok közé, ahol 95 százalékban beás cigányok voltak. Ott ismertem meg a hátrányos helyzetűekkel és a cigány családokból érkező fiatalokkal való munkát. Tanulni tudtam az ott dolgozóktól, megismertem a cigány missziót. Azóta is hiszem, hogy értelme van ennek a munkának, így bármerre sodor az élet, megpróbálom ezt folytatni.

– Milyen módszer az, amelyet kollégáival együtt átültetett Mánfáról Pátkára? – A módszerünk, hogy összegyűjtjük azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akiknek szükségük van kéznyújtásra, akik talán eldőlnének, ha valaki nem támasztja meg őket. A hátrányos helyzetű fiatalok túlnyomó részének családja távol van az iskola kultúrájától, emiatt az iskolában ellenséggé válnak, ugyanis nem azokat az értékeket képviselik, mint amelyeket elvárnak tőlük (ezt nevezzük rejtett tananyagnak). Egy szerető közösséget, tűzhelyet tudunk számukra nyújtani. Olyan emberek dolgoznak ott, akik értéknek tekintik az ott lévő fiatalokat, akkor is, ha épp rendetlenek, ha káromkodnak. Ha értékként kezeljük őket, akkor értékké is válnak. Fontossá kezdenek válni saját maguk számára is, elhiszik, hogy van helyük a világban. – Miért pont Pátka? – 2008 óta vagyok Fehérváron, szerettem volna azt, amit megtanultam

Mánfán, itt is megvalósítani. Szerettem volna ismét cigány közösséggel foglalkozni. Isteni sugallatként szólt egy ismerősöm, hogy a közelben, a sok botránnyal teli Pátkán van egy lelkész, aki azon imádkozik, hogy legyen egy tanodájuk. Leültünk a lelkésszel, nekünk megvolt az a tapasztalat, amely a szegény sorból érkezőkkel való foglalkozáshoz szükséges, neki megvolt a hely, az akarat, így belevágtunk a közös munkába. Az indulást megelőző nyáron már tartottunk programokat, hogy megismerkedjünk a pátkaiakkal, a Vörösmarty utca cigány családjaival. Nagy eredmény, hogy a nyitásunktól kezdve talán két nap volt, amikor nem volt gyerek a tanodában a Vörösmarty utcából. – Hány fiatalt képesek elérni? – A mag olyan 10-15 fiatal, a legkisebb másodikos, tizenegyedikes a legnagyobb, főként lányok. Az első félévben szinte csak a Vörösmarty utca cigány fiataljai jöttek, aztán szépen lassan, nagy örömünkre, Helyi Érték

55

közösség

most már nem cigányok is jönnek. Össze is kapcsolódtunk a helyi családi napközivel. Igaz ugyan, hogy a finanszírozásunk februártól lezárul, de folytatjuk a tevékenységet. Azt határoztuk el, hogy 10 évig ott leszünk, akármi történik. Közben a svájci református egyház támogatásáról biztosította a tanodát, mintaprojekt lettünk. Azt fogalmazták meg a svájciak, hogy szeretnének tanulni tőlünk, mert náluk teljesen hiányzik ez a tudás. Nem tudják, hogy mit kezdjenek a bevándorlóikkal. – Milyen foglalkozásaik, programjaik vannak? – Délután négykor megjelennek a gyerekek, az első egy óra az az „akklimatizálódás”, úgy fogalmaznék, hogy kicsit magukhoz térnek az iskolai sokkból, mert nekik többnyire trauma az iskola. Tanítás után egyenesen hozzánk jönnek, s azt csinálják, amit a középosztálybeli fiatalok is zömében: megnézik a

Facebookot. Fontos csáberő, hogy nálunk van számítógép. Mi meg beszélgetünk velünk. Közben a fiatalok és munkatársaink együtt készítenek vacsorát, nagyon fontos, hogy mindig legyen étel. Nincsen kötött rend, az egyéni igényeknek megfelelően foglalkozunk velük. Viszonylag sok program volt Pátkától távol is. Tavaly novembertől jártunk velük hármasával Fehérvárra. Láttuk hogy megteremtődött már a miliő, amit akartunk, de el kell kezdenünk kivinni őket, mert szinte csak a buszpályaudvart meg a sulit ismerik Fehérvárból, de például a Belvárost már nem. Könyvtárba, előadásokra visszük őket, de Budapesten is voltunk velük, nyáron élményfürdőkben is, szülőkkel együtt. Nagyjából azt igyekszünk megadni nekik, amit általában egy szülő meg akar adni a gyermekének. – Milyen a kapcsolat a helyi nem romákkal?

– Meglepetésre az elmúlt másfél évben nem volt konfliktus. Pedig belenyúltunk a tűzbe, hiszen a település központjába, a református templomba vittük be a cigány fiatalokat. Nyáron adtunk át egy murált, ami egy nagy falfestmény és egy gyereksarkot a Norvég Civil Alap támogatásból. A falfestményt lent a tónál az ott megépült kis fociöltöző hátuljára festettük fel, míg a gyereksarok a tanodában készült el. A falfestmény avatóján, a közös főzés után együtt ettek a Vörösmarty utcai cigány családok a többi pátkai polgárral, egy térben, egy helyen hallgatták a Snétberger Zenei Tehetség Központból érkező fiatal gitárjátékát. Ott ültünk, és azt mondtam, na, a molotov-koktélos támadás után pár évvel itt vannak együtt a különböző társadalmi csoporthoz és etnikumhoz tartozó fiatalok és felnőttek. Ezek nagyon kicsi dolgok kívülről, de nekünk onnan belülről nagyon jelentősek.

Pillanatkép az esélyórák romaügyi szakemberei, Csató Gyula és Ignácz Margit előadásából egy romatémát körüljáró szakmai műhelytalálkozóról. Mellettük Mahlerné Köfner Anikó (jobbra), a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány elnöke.

56

Helyi Érték

Gazdasági társaságként is kiveheti részét a társadalmi felelősségvállalásból, csatlakozzon a

PRO BONO

sikervállalatok sorába! A Fehérvári Önkéntes Központ segít Önnek vállalati önkéntes programja kitalálásában, megszervezésében, kommunikációjában! Megtalál bennünket a Fehérvári Civil Központban (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.)

A PRO BONO anyagi ellenszolgáltatás nélküli vállalati önkéntességi program, melyek jellemzően tanácsadás jellegű, konkrét időkerettel rendelkező, szakértői támogatások. Ez számos szakterületen megvalósulhat: a jog, a pénzügy, a kommunikáció, a marketing, a szervezetfejlesztés vagy éppen a modern műszaki megoldások területén. A vállalatok által ilyen formában nyújtott tanácsadás, szakmai segítség, komoly szaktudást jelent a civil szervezeteknek, intézményeknek a legtöbb esetben olyan területeken, melyeken a szervezetek a szolgáltatások piaci árát nem tudnák megfizetni. A vállalatok magasan képzett munkatársai értékes szervezet- és kapacitás fejlesztési támogatást biztosíthatnak a közösség számára.

színház

Közösségi térré formálják a történelmi Belvárost Kommunikáció-média szakos egyetemisták érkeztek a csíkszeredai testvérváros Sapientia Egyeteméről Székesfehérvárra. Látogatásuk célja nem a szokásos volt: a másfél év alatt intézménnyé vált Igézőbe érkeztek. A történelmi belváros új színfoltjaként színjátszó civilek által működtetett kulturális központban megkezdték egy bábszínház alapjainak lerakását is. Szöveg: Klecska E. Márton Kép: Szabad Színház archív

Február 1-jén Székesfehérvárra látogattak a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának kommunikáció és média szakos hallgatói. A Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti tanszékének hivatalos gyakorlóhelyeként működő Igéző lesz a leendő erdélyi kommunikátorok látogatásának bázisa. A február 1-jén, vasárnap érkező testvérvárosi csoport székesfehérvári látogatását a Polgármesteri Hivatalban látható Szent Korona másolat, valamint a Díszterem megtekintésével kezdték, ezt követően

58

Helyi Érték

a főbb történelmi nevezetességek helyszínére látogattak, és megnézték a Szent István Király Múzeumban kiállított Seuso-kincseket is. A szakmai program az Igézőben folytatódott, ahol egy uzsonnával egybekötött filmes kurzuson vettek részt a Szabad Színház filmes szekciójának moderálásával, majd a Fehérvár Televízió stúdiójába látogatott a csoport. Esti mese a kirakatban, gyermekfoglalkozások és színházi előadások – csak ízelítő a kínálatból, amellyel a Fő utcán sétálók az Igézőben találkozhatnak. A tavaly év eleje óta működő új közösségi tér mára a Belváros szerves része lett. A Szín-Tér Színjátszó és Versmondó Egyesület tevékenységét a kezdetektől támogatja Székesfe-

hérvár önkormányzata, működésük további garanciáját pedig egy élő közművelődési megállapodás adja. A Szín-Tér Színjátszó és Versmondó Egyesület még 2013. év végén kereste meg az önkormányzatot azzal az elképzeléssel, hogy az üresen álló Basa utca 1. szám alatti, korábban bankként működő helyiséget ők szívesen birtokba vennék. Kulturális tevékenységük új színt hozott a megújult belváros életébe.

színház

– Ez egy nagyon jó év és fordulópont az Egyesület életében, hiszen nemcsak a Pro Culturadíjat kaptuk meg Székesfehérvár városától, hanem az Igézővel egy multikulturális közösségi tér létrehozásának lehetőségét is a Belvárosban. Azt tapasztaltuk, hogy elementáris igény van az általunk szervezett programokra, és bármihez kezdtünk eddig, minden teltházas és sikeres rendez-

vénynek bizonyult. Javaslatokat is kapunk folyamatosan, aminek szintén örülünk, sőt várjuk is őket, amelyeket az ötletbankként szolgáló Mackóba is bedobhatnak a látogatóink – mondta el Nagy Judit, az egyesület elnöke. – Sokszínű, multikulturális a programkínálat, közösségszervező tevékenységük kapcsán már azok a civil szervezetek is megtalálták őket, akik rendezvényeikkel a családok számára kínálnak foglalkozásokat. Ezért is nagyon fontos az a támogatás, amellyel a város a közüzemi díjak terhét leveszi a vállukról. – Amit én még fontosnak tartok, hogy nincs a városban művészeti impresszárió, mi pedig ezt a szerepet is be tudjuk tölteni. Sar-

A közművelődési megállapodás keretében a Szín-Tér Színjátszó és Versmondó Egyesület több mint tízféle programsorozat folytatását vállalja, ezek mindegyikét kipróbálták és megszerették már az Igézőbe ellátogatók. A legkisebbekre gondolva így

kalljuk a helyi művészeket, hogy rendezzenek kiállításokat, és azokat érdekes formában mutassák be nálunk. Megszerette a fehérvári közönség a programjainkat, sőt a turisták is felfedeztek már minket, március 15-én például a „labancok szálltak meg bennünket”, és az osztrák turisták nagy érdeklődéssel vitték a kokárdákat – mondta Nagy Judit. – Fontos az épített környezet, ám a kövek mellett sokkal nagyobb jelentőségű az, hogy közösségi térré tudjuk formálni a történelmi belvárost. Ehhez tartalommal, programokkal kell megtölteni a

tereket, amiért érdemes bejönni ide a fehérváriaknak, a Fejér megyeieknek és a turistáknak is. Egy városi tulajdonú ingatlanban vagyunk, ám az önkormányzat mégsem piaci szemléletű hasznosításban gondolkozik, hanem abban, hogy minél több pontja legyen a közösségépítésnek a Belvárosban. Ezt a hosszú távú kulturális célt szolgálja az Igéző, amelyre az anyagi forrást egyelőre év végéig biztosítjuk, de úgy érzem, hogy érdemes lesz ezt az elkövetkező időszakra is átgondolni – emelte ki Cser-Palkovics András polgármester.

folytatódik a baba- és bábszínházi előadások sora, a csoportos gyermekfoglalkozások mellett egészen középiskolás korig közösségfejlesztő programokat is szerveznek. A családokra gondolva közös Esti mesével, interaktív társas játék estekkel is készülnek. Az év során hangszerbemutatóknak és táncházaknak, valamint hagyományőrző bemutatóknak is otthont ad majd az Igéző. Emellett audiovizuális estek, dia- és filmvetítések, kiállítások, különböző irodalmi rendezvények, illetve magyar és idegen nyelvű kamaraszínházi előadások is szerepelnek az egyesület tervei között.

A tagok megkezdték a Mátyás király Bábszínház alapjainak lerakását is, amelynek keretében Fehérvárhoz kötődő történeteket, meséket adnak elő. Helyi Érték

59

if júság

A vitakultúra elsa játítása Hatodik éve szervez disputa versenyt a Kaptár Ifjúsági és Prevenciós Iroda Székesfehérváron. A program révén a diákok játékos keretek között tanulják meg, hogyan gyűjtsék, rendszerezzék és adják elő a szükséges ismereteket és érveket. A Kaptár iroda munkatársai fontosnak tartják a vitakultúra, a párbeszéd elsajátítását, ezért is szervezik meg évről évre a megmérettetést. Szöveg: Simon Rita Kép: Nagy Norbert

A disputa nem csupán vitatkozást jelent, hanem komoly felkészülést is igényel azoknak a technikáknak, módszereknek az elsajátítására, amelyek segítségével egy vita hatékonyan lefolytatható. Eredményes vizsgázó, pályázó, tárgyalópartner és sikeresebb magánember is lehet az, aki játékos keretek között megta-

60

Helyi Érték

nulja, hogyan gyűjtse, rendszerezze és adja elő a szükséges ismereteket és érveket. Az alkalmazott módszerek megtanítanak arra, hogy versenyhelyzetben sikeresen érvényesítsük álláspontunkat, ugyanakkor kritikai gondolkodásra is nevelnek. A hatékonyan disputázók nem fogadnak el azonnal egy hangzatosnak tűnő állítást, hanem igyekeznek azt minden szemszögből megvizsgálni.

Ennek jegyében a Kaptár Ifjúsági és Prevenciós Iroda hatodik alkalommal szervezte meg a székesfehérvári középiskolásoknak szóló, többfordulós disputa versenyét, melynek során a fiatalokat érintő sztereotípiákról vitáztak a diákok, többek között arról, hogy a szingliség követendő példa-e, és a karrier fontosabb-e a családi életnél. Érveket, ellenérveket sorakoztattak fel amellett, hogy

if júság

a kulturált szórakozás mára elavult intézmény, illetve a mai fiatalok nem tesznek semmit a társadalom fejlődéséért. A versenyt a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola „Maffia” nevű háromfős csapata – Szomor Rebeka, Szomor Dorka és Kalmár Laura – nyerte. Második helyen végzett a Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézményének „112: az érvmentők” nevű csapata. Harmadikak lettek „A Címvédők” a Lánczos Kornél Gimnáziumból, negyedikek pedig a „Kortárssegítők” az Árpád Szakképző Iskola és Kollégiumból. A disputa vándorkupa tehát a Tóparti Gimnáziumhoz került, a Kaptár Irodában található dicsőségtábla, amely az eddigi nyerteseket sorolja fel, újabb névvel bővült.

MI A DISPUTA? A disputa az angolszász nyelvterületről származó, vitakultúrát fejlesztő játék, amelynek versenyformája is létezik. Eredete az ókori görögöknél kereshető, már ott is a demokrácia velejárója volt, a görög polgárok azt vitatták meg, milyenek legyenek a törvények. A közösségi életben való részvétel megkönnyítésére a vita művészetét a diákoknak is tanították. A középkori európai oktatásnak is része volt a nyilvános beszéd, a disputa. Az angol nyelvterületek egész történelmét végigkísérte az ott „debate”-nek nevezett mozgalom. Különösen az egyetemeken alakult ki nagy hagyománya. A disputázás mára már az egész világon elterjedt, különösen a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben. A legtöbb európai országnak van disputa programja, az 1995-96-ban Írországban megrendezett Parlamentáris Vita Világbajnokságon harmincnál is több ország vett részt, angolul vitatkoztak. Mindegyik európai országban megkezdődött a disputa hivatalos elfogadtatása, vagyis iskolai keretek közé illesztése. Hazánkban 1993-ban indult el a disputamozgalom a Soros Alapítvány támogatásával. A magyar disputamozgalom körülbelül 800 disputázó diákot és több mint 200 bírót foglal magába, az érintettek köre gyorsan nő. A magyar disputa megindult az önállósulás útján, saját egyesülettel, szabályzattal és egyéb dokumentumokkal rendelkezik.

ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ

Lakatos Leventével Időpont: 2015. április 15., 15 óra Helyszín: Fehérvári Civil Központ (8000 Székesfehérvár, Rákóczi utca 25.) Az eseményt keresd a Kaptár iroda Facebook oldalán. Várunk minden érdeklődőt!

KAPTÁR I FJ Ú SÁG I É S P R E V E N C I ÓS I RO DA

Helyi Érték

61

tudomány

A DEMOKRÁCIA RÉGI A múlt századok politikaelméletének pragmatikus kiindulópontja szerint a nagyobb területű országok, akár birodalmak esetében az athéni közvetlen demokrácia feltételei eleve nem álltak fenn. Technikai képtelenség ugyanis biztosítani egy nagyobb lélekszámú nép jelenlétét egy fórumon, így a népgyűlés helyett a nagyobb államok esetében már csak a népszavazás maradt, mint a közvetlen demokrácia formája. A népszavazás-központú közvetlen demokrácia azért is kivitelezhetetlen, mert a problémák száma túl nagy, a problémák nem képesek megmozgatni az embereket, az állandó szavazás pedig túl költséges is lenne. 62

Helyi Érték

Cserépszavazás az egykori Athénban: a népszavazás agyagcserép darabokkal történő ókori formája. Szöveg: Domokos Tamás

A népszavazás, mint demokrácia technika ugyanakkor fontos és hasznos eszköz maradt a modern demokráciákban is. Egyértelműen magasabb az állampolgári elégedettség szintje ott, ahol ez működik, s a polgárok általában az ilyen típusú közösségi döntéseket igazságosnak is tartják. A népszavazási rendszer ma nem annyira a rendes képviseleti rendszer ellenében, inkább azt kiegészítve működik. Vannak olyan országok, ahol ez napi rutinszerűen zajlik, más országokban csak kivételes kérdésekben nyúlnak a népszavazás eszközéhez, megint más - valójában nem demokratikus országokban - egyfajta demokrácia pótlékként is. Mint mindenben ebben a kérdésben is van kivétel: Svájc. Svájc az egyetlen olyan állam, ahol a közvetlen demokrácia intézményei határozzák meg gyakorlatilag a poli-

tika minden szintjét, legyen szó helyi, tartományi vagy akár országos szintről. Ennek fényében nem meglepő, hogy Svájcban több népszavazást tartanak, mint bárhol máshol a világon. Itt, mivel a népszavazás kiírásának lehetősége nagyon tág, bármikor előfordulhat, hogy egy párt vagy csoport, lakóközösség, amely nem ért egyet a parlament döntésével, kéri az elfogadott törvény elleni népszavazás kiírását, vagyis egy szervezet gyűjteni kezdi a szükséges aláírásokat. Elég, ha egyetlen szervezet úgy dönt, hogy összegyűjti a népszavazáshoz szükséges aláírásokat (nem is túl sokat), és egy törvény végrajtása megakad. Mivel népszavazás veszélye Damoklész kardjaként lebeg a törvényhozás fölött, hogy az elégedetlen csoportok ne szabotálhassák a törvényhozást népszavazási kezdeményezéseikkel, minden olyan szervezetet, mely képes a kiírás kezdeményezésére, valamilyen formában integrálták a

tudomány

ÚJ ÚTJÁN döntések előkészítésébe, az előzetes tárgyalásokba. Az elmúlt száz év több mint 600 népszavazása Svájcban úgy tűnik, jól működő technika. Végső soron a kérdés természetesen nemcsak az, hogy működik-e vagy hogy miként működik a közvetlen demokrácia, hanem az is, hogy mi a haszna a gazdaság és az állampolgárok mindennapi személyes jóléte szempontjából. A svájci példákat elemezve a kutatók azt állapították meg, hogy a közvetlen demokrácia intézményei jórészt kedvezően befolyásolják a gazdaságot, sőt azokban a kantonokban, ahol az állampolgárok népszavazáson döntenek a költségvetési

kérdésekben, a közkiadások sokkal jobban tükrözik az állampolgárok preferenciáit, és sokkal alacsonyabb mértékűek, mint az inkább a képviseleten alapuló rendszerekben. Ahol az állampolgárok fiskális kérdésekbe is beleszólhatnak, a szavazók gazdaságosabban bánnak az adóbevételekkel, mint választott képviselőik. A régi athéni közvetlen demokrácia képviseleti rendszerrel való helyettesítésének kérdésében fontos volt az a szempont, hogy túl sok résztvevő esetén fizikai képtelenség a döntésre vezető általános vita. Az internet korában, az e-demokrácia kérdésének felvetésével azonban ezek az érvek megdőlni látszanak, de azt is fontos észben tartani, hogy még az internet általánossá válása sem növelte meg

Mit nevezünk közvetlen demokráciának és melyek az intézményei? A képviseleti vagy közvetett demokráciával szemben (ahol az emberek az általuk választott képviselők révén alkotják a törvényeket) a közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A közvetlen demokrácia hagyományai a történelmi múltban gyökereznek, már az ókori görög államokban felbukkan az intézmény, és napjaink modern polgári államaiban is szerepet kap. Ma a népszuverenitás gyakorlásának fő formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere, a közvetlen demokrácia intézményei csak kiegészítik így van ez Magyarországon is. automatikusan az emberek politikai informálódási igényét, sem a hajlandóságot a politikai kérdésekkel való értő foglalkozásra.

Fotó: Kovács Olivér

Svájc: az elmúlt száz évben több mint hatszáz népszavazás...

Helyi Érték

63

tudomány

Fotó: FORTEPAN

Soproni fénykép és plakát 1921-ből. 1921 decemberében Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el hogy Magyarországhoz szeretne tartozni.

De mi a helyzet Magyarországon? Az első magyarországi népszavazás az 1921-es soproni népszavazás volt, de ezt még nem a magyar állam szervezte. Sopron és környékének lakossága népszavazáson dönthette el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg, Sopron város magyarpárti többsége bizonyult döntőnek a végső eredmény tekintetében, 65 százalék Magyarország mellett voksolt. Az első olyan népszavazásra, amelyet a magyar állam szervezett 1989 őszéig kellett várni. Éppen 25 évvel ezelőtt az újjászülető magyar demokrácia egyik főpróbája volt az akkori ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP, SZDSZ) kezdeményezte úgynevezett „négyigenes” népszavazás. Az állampolgárok véleményt nyilvá-

64

Helyi Érték

níthattak abban a kérdésben, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, hogy kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról illetve hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget. A magyar demokrácia második népszavazását a választásokon vereséget szenvedő MSZP kezdeményezte, a feltett kérdés a következő volt: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg? A voksolás érdektelenségbe fulladt, a sikertelen népszavazás után a korábban megkötött megállapodásának megfelelően azóta is a országgyűlés választja a köztársasági elnököt Magyarországon. A következő állomás a hazai népszavazások történetében 1997, amikor arról dönthettek az emberek, hogy egyetértenek-e

azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATOhoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét. Az eredmény: 50 százalékos részvétel mellett 85 százalék támogatta a NATO belépést, mely másfél év múlva valósággá is vált. Hat év múlva az EU-csatlakozás került terítékre, 2003 áprilisában az újabb népszavazási kérdés így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? 45 százalékos részvétel mellett 84 százalékos támogatással döntött a nép a tagságról. A következő évben, 2004-ben heves politikai küzdelem bontakozott ki a határon túl élő magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságról és a kórházak magánosításáról, melyet a politikai pártok népszavazás útján kívántak lezárni. Az alacsony részvétel miatt azonban a szavazás eredménytelen volt. Nem így a 2008as „szociális népszavazás”, melyet a Fidesz kezdeményezett, a tandíj eltörléséért az érvényes szavazatot leadók 82 százaléka, a járóbetegellátásért, háziorvosi ellátásért és a fogászati ellátásért fizetett „vizitdíj” megszüntetéséért érvényesen szavazók 83 százaléka, a kórházi „ágydíj” megszüntetéséért érvényesen szavazók 84 százaléka igennel voksolt.

tudomány

Ön szerint mennyire fontos a népszavazás intézménye?

Lakossági vélemények a népszavazásról... A népszavazás a demokrácia fontos intézménye, a választásokon kívül ez az a fórum, ahol leghatékonyabban ki tudják fejezni véleményüket az állampolgárok. Az Echo Szociológiai Kutatóintézet a népszavazással kapcsolatban kérdezte a fehérvári lakosokat 2014 telén. Ezek alapján a válaszadók több, mint fele úgy véli nagyon fontos ez az intézmény, és további 30 százalékuk is inkább fontosnak gondolja, mindössze egytizedük van az ellenkező állásponton.

Az elmúlt 25 év népszavazásaival kapcsolatban érdekes, hogy mire emlékeznek a lakosok, milyen témákban tartottak népszavazást Magyarországon. A legnagyobb arányban az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat említették, majd ezt követte a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló népszavazás és Magyarország NATO csatlakozása. Már alig emlékeznek a kórházakkal kapcsolatos népszavazásra, a vizitdíj eltörléséről szólóra, a felsőoktatásba történő tandíj bevezetéséről szólóra, valamint a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos népszava-

zásra is, míg ez első, négyigenes népszavazás témakörei már teljesen a múltba vesznek. És milyen témák lennének érdekesek ma? A megkérdezettek ma a boltok vasárnapi nyitvatartásáról, a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjak emeléséről, a munkahelyteremtésről, az egészségügy kérdéseiről, valamint a paksi beruházással kapcsolatban tartanának népszavazást. Csak rajtuk múlik!

Mire emlékszik, milyen témákban tartottak országos népszavazást az elmúlt 25 évben Magyarországon? 19%

Magyarország EU csatalakozásáról Határon túli magyarok állampolgárságáról

16%

Magyarország NATO csatlakozásáról

16%

Kórházakról

14% 12%

Vizitdíjról Felsőoktatási tandíjról

11%

Pártok munkahelyi kivonulása

6%

Köztársasági elnök megválasztásáról

3%

MSZMP elszámoltatásáról Munkásőrség feloszlatásáról

2% 1%

említések aránya Forrás: Echo Szociológiai Kutatóintézet

Helyi Érték

65

Előzetes

Fotó: Simon Erika

Következő számunk tartalmából

Helyben helyit

Tojásfestés kifulladásig

Mára számos kezdeményezés révén elérhetőbbek az őstermelők által helyben készített élelmiszerek. Fejér termék program, Jancsárkert, Őstermelők és Kézművesek Vására, hogy csak néhányat említsünk. Körkép a vásárokról, és ami mögöttük van.

Készül a húsvétra a Fehérvári Kézművesek Egyesülete is. A Tojásfestő maratonon kifulladásig készülnek a csodaszép hímes tojások. Mit rejtenek az egyes minták, motívumok, színek? Utánajártunk, megkérdeztük, kipróbáltuk. Színes összeállítás következő lapszámunkban.

KÖZÉLETI MAGAZIN 2015. – II. évfolyam 1. szám Megjelenik negyedévente, a Fehérvári Polgár különszámaként. Kiadja az Echo Network Zrt. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. Felelős kiadó: Ruff Tamás Felelős szerkesztő: Simon Rita Szerkesztőség: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon: 06-22/502-276 E-mail: [email protected] Tördelés, nyomdai előkészítés: Tóth Adrien Nyomdai munka: Prospektus Nyomda 8002 Veszprém, Tartu u. 6.

66

Helyi Érték

A Helyi Érték magazin megjelenik 68 oldalon, 2000 példányban ISSN 2064-924X Terjesztés: címlista alapján postai úton terjesztve. Megrendelhető a szerkesztőség postai címén vagy e-mailben. Személyesen megvásárolható a Fehérvári Civil Központban (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.) és a terjesztési pontokon, melynek frissített listája honlapunkon elérhető. Honlapcímünk: www.echoinn.hu Hirdetésfelvétel: Turi Zita - 06-20/849-55-77 A kiadvány ára: 501 Ft

Szabó Adrienn Zenebóniában Hogyan lesz egy zenetanárból Klimpala, a mesehős zongorista? Egy pedagógusból színpadi szöveg szerzője? Milyen érzés a Pelikán Kamaraszínházban mély vízbe ugrani? Mire való a koncertpedagógia? Egyáltalán hallgassanak-e gyerekek komolyzenét?

Várjuk észrevételeit a [email protected] e-mail címen. Hirdetésekkel kapcsolatban Turi Zita marketingvezető várja megkeresésüket a [email protected] e-mail címen vagy a 06-20/849-55-77 telefonszámon.

ALBA PONT

Lakóközösségi Információs Szolgáltató Iroda

NONPROFIT NE T WORK

NKÉNTES

P Fejér Megyei

Civil Információs Centrum

Az Enigma 2001 Kiadó az Ön hatékony partnere Kedvezményesen vállaljuk professzionális minőségű kis és nagy arculatok, kiadványok, PR cikkek, honlapok, hirdetések, dekorációs felületek, kiállítási standok, roll-upok, molinók megtervezését és kivitelezését. Vállaljuk könyvek, műhelytanulmányok, éves jelentések, magazinok kiadását a grafikai tervezéstől a tördelésen át a nyomdai munkák megszervezéséig, kivitelezéséig.

Minden, ami grafika!

Kérje ajánlatunkat: [email protected] Telefon: +36-30/217-0923

NTOKjér

Fe be megyé

n

Civil Központ

– minden, ami belefér

RENDEZVÉNYHELYSZÍN ÉS SZOLGÁLTATÁS EGY HELYEN! Székesfehérvár belvárosában a Fehérvári Civil Központban bérelhető helyiségekkel és új szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére

Színházterem • rendezvény és oktatótermek • tárgyalók • számítógépterem • kiállítóterek Ügyviteli és kommunikációs szolgáltatások • rendezvényszervezés • információ és tanácsadás

8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon: 22/502-276 [email protected] www.echoinn.hu

A Fehérvári Civil Központ szolgáltatásainak fejlesztését az Echo Innovációs Műhely TÁMOP-1.4.1.11/1-2012-0030 számú projektje tette lehetővé