Túrák Bakonybél környékén – és a közben újbaejtett látnivalók – péntek: Az odautazás napján azzal számoltam, hogy 10 óránál korábban aligha indulunk el. Bakonybél → Száraz-Gerence → Százhalom → Márvány-völgy → Kőris-hegy → Öreg-Szarvad-árok → Gerence-puszta → Bakonyújvár → Tönkölös-hegy → Bakonybél 17 km, 600 m Bakonyújvár és a Tönkölös-hegy a Gerence-völgyön át kihagyható, ekkor csak 400 m a szintemelkedés Barátok útja A Barátok útját az apátság építtette, hogy jó összeköttetése legyen a porvai kolostorral. Az út építésének oka lehetett az is, hogy építkezéseikhez – talán még távolabbra is fuvarozva – ezen vitték a Kőris-hegyről a félmárvány építőanyagot. Százhalom – töbörmező Szárazgerence völgytől délre terül el a párját ritkító, több mint száz kisebb-nagyobb mélyedésből álló töbörmező amely e tekintetben a legnagyobb a Bakonyban. Kőrishegyi-zsomboly (Ördöglik) Bakonyszűcs határában, a Kőrishegy csúcsa alatt közel 100 m-rel, a DK-i oldalon levő „márványbánya" alatt nyílik. A Kőris-hegy alatti Márványkő-árok "márvány" bányáját az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a pápai Esterházy uradalom számára, jellegzetes rózsaszínű kemény kövéből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait. Boroszlán tanösvény (Bakonybél / Gerence autóspihenő) A tanösvény a Gerence-patak völgyéből indul és az Odvaskő érintésével kígyózik fel a Kőris-hegy alá, a Rézbükki útig. A kiépített sétaút mentén 8 tábla mutatja be a MagasBakony jellegzetes növény- és állatvilágát, geológiai sajátságait. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvas-kői barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyre. Odvaskői-barlang Odvaskő egy magában álló dolomit sziklabástya, melynek tetejéről elragadó kilátás nyílik a környékre. A sziklaszirt Ny-i oldalában mélyül az Odvaskő-barlang 20 m hosszú, 8-10
m széles és 3-4 m magas, csarnokszerű ürege. Legrégebben ismert barlangjaink közé tartozik: már a Tihanyi Alapítólevél is említést tesz róla. Bakonyújvár (Podmaniczky-vár) A kővárat 1529-33 között a Podmaniczky család tagjai, feltehetően Rafael és János építette, akik a királytól adományként kapták e vidéket. Valóságos rablófészek volt, amelytől különösen sokat szenvedett a bakonybéli apátság, de fosztogatásaikkal örökös rettegésben tartották az egész vidéket. Végül is a pozsonyi, majd az 1543. évi besztercebányai országgyűlés száműzte õket, és a vár lerombolását rendelte el. Az 1545. évi nagyszombati országgyűlés határozata viszont a Podmaniczkyakat ,, a hűtlenség vétke alól felmenti, mert a király kegyelmébe visszatértek". Ennek ellenére a bakonyújvári várat, Ordó várát Somogy megyében és Szerdahely várát Nyitra megyében, melyek a Podmaniczkyaké voltak, le kellett bontani. A bakonyújvári várat feltehetõen a királyi csapatok az 1546-47-es években ostrommal elfoglalták és lerombolták. Az 1548. évi országgyűlés már nem említi. A XVIII. század elején a várból még tekintélyes romok álltak az Esterházy család birtokában.
szombat Ezen a napon egy hosszabb túra is belefér, de az előző napi fáradtság miatt nem olyan igényes. Bakonybél → Hideg-völgy → Vaskapui kőfülke → Királykapu → Tevelvár → Pénz-lik → Németbánya → Pisztrángos-tó → Pápavár → Bakonybél 25 km vagy rövidebb változatban: Bakonybél → Hideg-völgy → Vaskapui kőfülke → Királykapu → Tevelvár → Pénz-lik → Pápavár → Bakonybél 17 km Tevelvár, Pápavár Pápavár és Tevelvár sáncairól azt beszélik, hogy a tatárok elől ide menekült pápaiak és teveliek építették. Nem lehetetlen, hogy az emlékezésnek van alapja, s az ide menekülés megtörtént. A sáncok azonban a történelem előtti időkből valók, amelyeket a menekülők felhasználhattak saját védelmükre. Pénz-lik Savanyú Jóska bakonyi betyár rejteke volt egykor Roth Gyula tanösvény A tanösvény célja a farkasgyepűi bükkösökben 1926-ban Roth Gyula erdőmérnök által indított természetes erdőfelújítási valamint jelenleg folyó kísérletek bemutatása. A tanösvény kijelölésében igyekeztek alkalmazkodni az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetségének 1936-os IX. konferenciájára létrehozott bejárási útvonalhoz.
vasárnap Bakonybél → Borostyán-kút → Szömörke-völgy → Fehér-kő-árok → Augusztintanya → Ráktanya → Iharos-tető → Pénzesgyőr → Oltár-kő → Kertes-kő-szurdok → Bakonybél 16 km rövidebb változat: Bakonybél → Borostyán-kút → Kertes-kői-szurdok → Oltár-kő → Bakonybél 9 km majd autóval Zirc: arborétum, Ciszterci rendi monostor, Mezőgazdasági Gépmúzeum, stb. Borostyán-kút (Szentkút) A Szentkút és a Kápolna ismert búcsújáró hely: itt élt remeteként a magyarok térítő apostola, Szent Gellért püspök. Emlékére a kápolna bejáratánál oszlopot állítottak. A forrás vizét felduzzasztva kis mesterséges tavat is hoztak létre. Szömörke-völgy A Szömörke-völgy Pénzesgyőr és Bakonybél között, a Gerence-patak csodaszép szurdokvölgye, ide folyik be a Judit-forrás. Ráktanya Közelében található Magyarország legöregebb szilfája, korát 250-300 évre becsülik. Pénzesgyőr A település nevét a környéken – főleg a források körül – található eocénkori óriás egysejtű állatkák (Nummulites) vázának megkövesedett, pénz alakú maradványairól kapta, melyet a népnyelv "Szent László pénze"-ként ismer. Oltár-kő, Kertes-kő Amikor Szent István uralkodása alatt a pogány hit utolsó harcait vívta, a pogány lakosság egy része a Bakonyban keresett menedéket, ahol ősi hitük szerint áldozhattak a forrásoknál, nagy fáknál, s szertartásaik színhelyei voltak azok a sziklacsoportok, amelyeket ma is megcsodálhatunk. Tájunkon a hagyomány szerint pogány áldozati hely volt Kertes-kő, Oltár-kő, Fehér-kő, Odvas-kő, Hegyes-kő, stb. A Kertes-kő neve már szerepel a bakonybéli bencés apátság Szent István által 1037-ben kiadott alapítólevelében, így ősi, ezeréves földrajzi név. A Kertes-kő sziklaszurdoka A szurdok kb. 200 m hosszú, 17-50 m széles, sziklák által meredeken tagolt völgyszakasz. Nyugat-keleti irányú, délről és északról többnyire sziklafalak határolják. A sziklák magassága délen 35-40, északon 25-30 mm. Nagy esőzéskor, hirtelen hóolvadáskor a víz nagy magasságban kitölti az eróziós, beszakadásos szurdok alját. Az árnyékos, hűvös
völgyben, a sziklák hasadékaiban számos ritka moha- és páfrányfaj él. Judit-forrás Kiemelkedő geológiai érték a Szömörke-völgyben eredő Judit-forrás mésztufából álló gátsora, amely méreteiben a bükki Szalajka-völgyi édesvízi mészkőlépcsőkhöz hasonlít.
Túramozgalmak, melynek útvonalán haladunk, ellenőrzőpontjait érintjük •
Országos Kék Túra
•
Közép-Dunántúli piros
•
Rómer Flóris emlékút – jelvényszerző túramozgalom
•
A Bakony őskori és középkori várai
Aki érdekelt valamelyikben, az igazolófüzetet érdemes elhozni.
