Tura Város. Tura Város Településszerkezeti Terve. II. kötet KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉS E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M

Tura Város E G Y E Z T E T É S I

Tura Város Településszerkezeti Terve II. kötet KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉS

D O K U M E N T U M

AZ ÉPÍTÉSZ BT. Budapest 1125 Nógrádi út 2/B 2011. május

AZ ÉPÍTÉSZ BT

1125 Bp. Nógrádi út 2/B

TURA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TSz.:0201/2010 Készült:

Tura Város Önkormányzatának megbízásából

Polgármester:

Szendrei Ferenc

Jegyző:

Dolányi Róbertné

Főépítész:

B. Nagy Helga

Készítette: Felelős tervező, településtervezés:

AZ ÉPÍTÉSZ BT. Wittek Krisztina vezető településtervező ktsz.: TT/1É-01-2382

………………………..

Érsek Gábor településtervező Tájtervezés:

VÁRKERT KFT Nemes Zoltán ktsz.: K/1 01-5053

………………………..

Dobos Ivett ktsz.: K/2 01-5255 Környezetvédelem:

Szél Sándor VITUKI KFT ktsz.: MMK: 01-11986

………………………..

Közlekedéstervezés:

Rhorer Ádám KÖZLEKEDÉS KFT ktsz: KÉ-T 01-3157

………………………..

Közműtervezés:

KÉSZTERVEZŐ KFT Hanczár Emőke ktsz.: MK: 01-2418 Bíró Attila ktsz.: MK: 01-2456

Budapest, 2011. május.

Tura Településrendezési terve

……………………….. ………………………..

TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK Levegőminőség-védelem Tura Magyarország mérsékelten szennyezett levegőjű települései közé tartozik, a Településszerkezeti Terv fejlesztéseinek megvalósulása során, ennek fenntartásáról helyi szabályozási eszközökkel szükséges gondoskodni. Betartandók a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok (21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, stb.). Felszíni vizek védelme Jelen településszerkezeti tervben részletezett fejlesztések a Galga-patak vízgyűjtőterületén valósulnak meg, a fejlesztések kapcsán keletkező szennyvizeket, a megfelelő előtisztítást követően célszerű –a nagyrészt kiépült- közcsatorna hálózatba vezetni. Az összegyűjtött szennyvizeket a turai szennyvíztisztító telepen tisztítják, ahonnan a tisztított szennyvíz a Galga-patakba kerül bevezetésre. A telep védőtávolsága 500 méter, ami a település lakott területeitől kellő távolságban található. A Galga-patak vízgyűjtő területének Tura közigazgatási területére eső részén jelentős szennyezőforrás nem található. A patak állapotát befolyásolja a Tura felett található települések területén található egyéb szennyezőforrások is (ezeket lásd: 4. ábra: Szennyezőforrások a Galga-patak mentén), ezért feltételezhető, hogy a patak szennyezettsége ezekről a területekről származik. A Galga-patak minősége szoros összefüggésben van a Zagyva folyó minőségével, ami a Galga-patak betorkolása alatt kedvezőtlenebb, mint felette. Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m, illetve a szerkezeti terven jelölt védőtávolságon belül új épület étesítése nem javasolt. Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelme tekintetében, Tura bel- és külterülete, döntően a kevésbé érzékeny kategóriába esik, ugyanis csak egy területen érinti a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területét. Mivel azonban ez meghaladja a közigazgatási terület 10 %-át, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján a település egész közigazgatási területe érzékenynek számít. Azonban az egyes fejlesztések esetében az érzékenynek tekinthető Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területén kívül eső terület nem tekinthető érzékenynek, azokat egyesével kell vizsgálni. A talajvizek kedvező szintjeinek alakulása és a felszín alatti vizek relatíve kis mértékű érzékenysége megfontolás tárgyává teszik, a külterületen, a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területén kívül eső területeken, keletkező kommunális szennyvizek természetközeli (csatornázott, de nem a távoli szennyvíztisztító telepre szállítandó, hanem előkezelést követően kijelölt területre való kihelyezéssel, pl. nyárfás, gyökérzónás, energetikai célú növénytáplálás) és/vagy egyedi elhelyezésének Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés

1

lehetőségvizsgálatát. Az alternatív szennyvíztisztítás alkalmazásával, a szennyvíztisztítás beruházási és üzemelési költségei lényegesen csökkenthető, továbbá a belterületen keletkező szennyvizek tisztításának üzemeltetési nehézségeit csökkenti. Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § „A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok” rendelet és külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. A meglévő állattartó telepek vonatkozásában, elsősorban a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai irányadóak. Új állattartó telep védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Felszín alatti vízbázisok védőterületeinek kijelölése esetében a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásai veendők figyelembe.

Vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás Tura közigazgatási területének nagyjából a közepén helyezkedik el a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területe (lásd: 10. ábra: Érzékenységi kategóriák). Azon fejlesztések esetében, melyek ezt a vízbázis védelmi területet érintik, „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott területhasználati korlátozások vannak érvényben. Megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny (mivel védőidomának van felszíni metszete, ezért vízbázis diagnosztika 1. és 2. fázis végrehajtása javasolt. A vízbázis diagnosztika 1. fázisába a szennyezőforrások feltárása, a monitoring rendszer kiépítése, a védőterületek lehetőségének hidraulikai modellezése, stb. tartoznak. A 2. fázisba pedig a földhivatali vízbázis bejegyzése, a területhasználati korlátozó intézkedések előkészítése, stb. esik bele. A KEOP támogatja a sérülékeny vízbázisok diagosztikáját, ennek kihasználása javasolt.

Zaj- és rezgésvédelem Az üzemi zaj- és rezgésvédelem területén, a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az üzemek számára zajkibocsátási határértéket állapít meg, amelynek betartását helyszíni mérésekkel ellenőrzi. Határértéket meghaladó zajkibocsátás esetén az üzemet műszaki intézkedések megtételére kötelezi, annak nem teljesítése esetén bírság kiszabására kerül sor. A közlekedési zaj csökkentése érdekében, Tura- Településszerkezeti terve, a cél- és átmenő forgalom megosztására tesz javaslatot, a tervezett elkerülő úttal, forgalomszám-mérésekkel, továbbá távlati bejövő forgalom-nagyság becsléssel alátámasztva a javaslatot. Ezen fejlesztés és intézkedések megvalósításával a belterületet terhelő zaj-, rezgés-, továbbá levegőszennyezés-növekedés jelentősen csökkenthető. A zajtól védendő területre megállapított határértékeket a 27/2008. (XII.3.) „A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című KvVM-EüM együttes rendelete szabályozza. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés

2

Élővilág, természetvédelem, zöldfelületek Tura Településszerkezeti Terve néhány helyen érint védett természetvédelmi területet, ezek esetében betartandó feltételek tekintetében szakhatósági egyeztetés kerül lefolytatásra, amely alapján már konfliktusmentesen kidolgozhatók a részlettervek. Turán a legfontosabb terület természetvédelmi szempontból a Turai legelő TT, amit egyetlen tervezett változtatás sem érint A legelőn kívül a nemzeti ökológiai hálózat folyosója van érintve a területen, melyet néhány helyen érint a település szerkezeti terve. Ezek esetében a megfelelő hatósággal történő egyeztetés szükséges. A védett és védendő, értékes területek esetében az egyes szennyezőforrásoktól való távolság megfelelő védelmet nyújt a szerkezeti terv jelen állapotában. A „nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet alapján az illetékes, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a vízfolyás (Galga-patak) környezetében területhasználati korlátozást írhat elő.

Hulladékgazdálkodás, Talajvédelem Turán a SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. (2194 Tura, 0272/7 hrsz.; KSH azonosító: 11884226-3811-113-13.; KÜJ szám:100304491) a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló települések mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról. Tura város gazdaságát a mezőgazdaság nagymértékben meghatározza a nagykiterjedésű szántók következtében. Ezek védelme érdekében az értékes mezőgazdasági területeken az intenzív mezőgazdasági termelést kell elősegíteni, míg az alacsony termőképességű területeken a talajadottságokhoz illeszkedő tájgazdálkodást kell elősegíteni. A területek természetes állapotának megőrzése érdekében a biológiai sokféleség megőrzésére védelem alá kell helyezni. Árvízvédelem Tura települést a Galga-patak keresztezi, amely a város közigazgatási határain kívül a Zagyvába, majd a Tiszába folyik bele. A településen gyakori árvizek miatt, már a XVIII. sz.tól kezdve folyamatosan foglalkoztak a patak szabályozásával. A patak medrét a mai napig is folyamatosan kotorni kell az árvizek megelőzése érdekében. Az árvízmegelőzés ma is fontos feladatokat ró a szakemberekre. A két Galga ág közötti terület ma is árvízveszélyes. Az 22. ábra (Árvízi öblözetek bemutatása) alapján egyértelműen látható, hogy árvízi öblözet a város közigazgatási határán kívül található Zagyva mentén található, ami Tura területét már nem érinti. Belvízvédelem Tura település belvízzel érintett területei a közigazgatási terület déli, délnyugati felében helyezkednek el. Ezen területek a Rekettyési belvízöblözet és rendszer részét képezik. Belvízzel mérsékelten, vagy alig veszélyeztetett területek a településtől keletre húzódnak, ezek a város közigazgatási területét egyáltalán nem érintik. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés

3

Tura közigazgatási területének túlnyomó többsége a Galgamenti Vízitársulat területére esik és csak elenyésző területeken van jelen a Jászkisér és Vidéke, valamint a Tápió-Hajta Vízitársulat.

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Gazdasági területek, lakó- és üdülőterületek fejlesztése:

Lakóterületi, gazdasági terület és üdülőfejlesztés egyaránt szerepel a szerkezeti terv fejlesztési elképzelései között. Ezek azonban az épített örökség védelmét nem veszélyeztetik. Az új beépítések esetében figyelembe kell venni a meglévő beépítési és építészeti karakterelemeket, jellemzőket. Közlekedésfejlesztés:

Közlekedésfejlesztési elképzelések közé tartozik a tervezett elkerülő út, ami a belterület legforgalmasabb, szűk keresztmetszetű utcáin zajló napi forgalom csökkentését célozza meg. Ezen fejlesztés következtében csökken a forgalom a település sűrűn lakott részein, ahol a régi településrészek találhatóak. A csökkenő forgalom következtében várhatóan jelentősen csökken az ezen területeken található épületeket, épített örökségeket érő zaj és rezgésterhelés Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok (1)

Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

(2)

Új állattartó telep (esetünkben jelenleg nincs ilyen) védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Állattartó telepek védőtávolsága a nitrát-érzékenység miatt: 300 m.

(3)

Az országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakaszai mentén az út tengelyétől számított alábbi sávokat kell biztosítani: országos másodrendű főutak mentén: 100-100 m. országos összekötő-, bekötőutak mentén: 50-50 m,

(4)

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on

20 m

120kV-on

13 m

1-35kV-on 1-35kV-on 1kV-on

5 m normál biztonság (külterület) estén 2,5 m fokozott biztonság (belterület) esetén 1m

Nagyfeszültségű föld feletti burkolt vezeték esetén a védőtávolság: 1-25kV-on 1-25kV-on

2,5 m normál biztonság (külterület) estén 1,25 m fokozott biztonság (belterület) esetén

Nagyfeszültségű föld alatti vezeték esetén a védőtávolság: 35kV-nál nagyobb 1,5 m 35kV-nál kisebb

1m

(5)

A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3 - 3 m.

(6)

A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4 - 4 m.

(7)

A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3 - 3 m.

(8)

A vízkivételi kutak (ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz) védőterületei meghatározhatók hidrogeológiai modellezéssel, „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” című 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint (Vízbázis Diagnosztika).

Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés

4

Irányadó még –e tekintetben Magyarország felszín alatti vizeinek érzékenységi térképe (lásd a Környezet Értékelés, vízminőségvédelmi alfejezetétnek felszín alatti vizek pontját). A Galgamenti regionális vízműterület - Turai vízbázis sérülékeny, a vízbázisvédelmi területeken (belső védőterület-20 napos, hidrogeológiai „A”-5 éves, hidrogeológiai „B”-50 éves elérési idejű) megvalósítandók a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. mellékletben előírt területhasználati korlátozások, hogy a védőterületen található potenciális szennyezőforrások szennyezése ne juthasson, szivároghasson a vízadó rétegbe, ezzel az ivóvízellátás biztonságát veszélyeztetvén. (9)

A külterületen nagynyomású gázvezetéktől a védőtávolság 20 és 15 m.

(10)

A külterületen a nagy-középnyomású gázvezetéktől a védőtávolság 9 m.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el. (12)

Szennyvíztisztító védőtávolsága a telep korszerűsítési beruházásainak, illetve új szennyvíztisztító telepüzembe helyezése után is 500 méter.

(13)

Hulladéklerakó védőtávolsága nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m,

(14)

A levegő védelmével kapcsolatos védőtávolságok: a.) Iszaptároló medencék védőtávolsága: 1000 m. b.) A nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága: 500 m. c.) Zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 20 m. d.) védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 150 m.

(15)

A lőtér és lakóterület közötti minimális távolság 300 m, az agyaggalamb-lőtér védőterülete a kilövési irányban 250 m.

(16)

Felszíni vizek: - Természeti területen: az 1996. évi „A természet védelméről” szóló LIII. törvény (18. § (3) bekezdése betartandó: „18. § (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. A hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor. 18. § (4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

-

Nem természeti területen: „A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírása alapján kell eljárni, amely szerint: „II. A parti sávra vonatkozó rendelkezések, 2. §: (3) A parti sáv szélessége: A) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, B) az A) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, C) az A) és B) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig terjed. (4) A tulajdonos (fenntartó) kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés B)-C) pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.”

(17) Betartandó a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok, lásd az alábbiakat. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 2.sz. melléklet (kivonat)


5

A) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter B) Közepes mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 m C) Csekély mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50, de legfeljebb 100 m. D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter. E) Nyomvonalas közlekedési létesítmények, ahol a védelmi övezet a létesítmény mindkét oldalán az út, illetve vasút tengelyétől számított legalább 25, illetve legalább 50 méter


6

TARTALOMJEGYZÉK 20. TURA Város Településszerkezeti Terv Környezeti Értékelése.................................................... 9 20.1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 9 20.1.1. Bevezetés ................................................................................................................. 9 20.1.2. A stratégiai környezeti vizsgálat fogalma és célja ................................................. 12 20.1.3. Jelen környezeti értékelés módszere, tematikája ................................................... 14 20.2. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA............................................................ 19 20.2.1. Levegőminőség-védelem ....................................................................................... 22 20.2.2. Vízminőségvédelem............................................................................................... 28 20.2.3. Közműellátás (ivóvízellátás, szennyvízés csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás) .................................................................................................. 49 20.2.4. Vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelem, belvízvédelem ............... 54 20.2.5. Talajfelépítés, geológia és hidrogeológia............................................................... 54 20.2.6. Zaj- és rezgésvédelem............................................................................................ 62 20.2.7. Hulladékgazdálkodás, potenciális szennyezőforrások számbavétele .................... 65 20.2.8. Élővilág, természetvédelem, zöldfelületek ............................................................ 77 20.2.9. Árvízvédelem ......................................................................................................... 81 20.2.10. Belvízvédelem........................................................................................................ 84 20.2.11. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok............................................. 86 20.2.12. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései .. 94 20.3. A TERV ÉRTÉKELÉSE A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A FELTÉTELEZETT KÖRNYEZETI HATÁSOK ALAPJÁN ................................................................ 100 20.3.1. Az alkalmazott fenntarthatósági értékrend és a konkrét környezeti hatásfolyamatok .............................................................................................................................. 100 20.3.2. A környezeti vizsgálat eredményei, a környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben.................................................. 108 20.3.3. A terv tartalmának összevetése a településtervezéssel (fejlesztéssel) kapcsolatos egyéb tervekkel, programokkal............................................................................ 108 20.3.4. Tura Településszerkezeti Terve és Pest Megye Területrendezési Tervének összhangja ............................................................................................................ 114 20.4. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT EREDMÉNYE, JAVASLATOK - TURA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ ............................................................. 116 20.4.1. Összesített értékelés ............................................................................................. 116 20.4.2. Levegőminőség-védelem ..................................................................................... 120 20.4.3. Felszíni vizek védelme......................................................................................... 120 20.4.4. Felszín alatti vizek védelme ................................................................................. 121 20.4.5. Vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás.............................................................. 121 20.4.6. Zaj- és rezgésvédelem.......................................................................................... 122 20.4.7. Élővilág, természetvédelem, zöldfelületek .......................................................... 122 20.4.8. Hulladékgazdálkodás, Talajvédelem ................................................................... 123 20.4.9. Árvízvédelem ....................................................................................................... 123 Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés

7

20.4.10. Belvízvédelem...................................................................................................... 123 20.4.11. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok........................................... 123 20.4.12. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 125 20.5. Ábrajegyzék ............................................................................................................. 126 20.6. Táblázatjegyzék ....................................................................................................... 127


8

20. TURA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE 20.1.

A KÖRNYEZETI BEMUTATÁSA

ÉRTÉKELÉS

KIDOLGOZÁSI

TERV

FOLYAMATÁNAK

20.1.1. Bevezetés Jelen munka feladata Tura Város Településszerkezeti Tervéhez (TszT) környezeti értékelés, más néven Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV1) elvégzése. A beruházási, tevékenységi hatásvizsgálatokat megelőző környezeti vizsgálati kötelezettséget, és annak tartalmát az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet szabályozza. A rendelet tartalma és így az SKV maga is elsősorban fejlesztési programokra vonatkozik, így az előírásokat, a módszereket adaptálni kellett a Településszerkezeti Terv (TszT) által lefedett terv típusra. Rövid áttekintés Tura városról Település-szerkezet- közigazgatási rendszer: Tura Magyarország centrumában, a Duna-Tisza közén, azon belül is Pest megye határán fekszik, Budapesttől kb. 50 km-re, keletre terül el. Kedvező gazdaság- és természetföldrajzi adottságokkal bír (az M3-as autópálya kb. tíz perc autózással elérhető a településről.) Tovább erősíti helyzetét, hogy a városon halad át a Budapest-Miskolc vasútvonal, ezáltal tömegközlekedéssel is egyszerűen elérhető bármely nagyobb városból, nemcsak vasúti közlekedés útján, hanem autóbusszal is. Tura a Galga mentén és Gödöllő környékén fekvő települések kistérségi központjaként funkcionál. A város központi szerepet játszik mind a térség közigazgatásában, mind kereskedelmében. Közigazgatási szerepének megerősítésére és megtartására a szerkezeti terv közintézményi fejlesztéseket irányoz elő. A kereskedelmi vonzás növelésére pedig a városközpontban korszerűbb, városiasabb kereskedelmi központ megvalósításának lehetőségét teszi lehetővé. Tura meglévő térségi szerepkörének erősítése és az abból származó látogatottságnövekedés már maga után vonhatja a meglévő örökségek felértékelődését, igényesebb közterületi arculat kialakítását, de az új szerkezeti terv további erőforrások hasznosítására is lehetőséget biztosít. Ilyen például a Galga menti területek, a hőforrás és a kastély potenciáljának jövőbeni kihasználása. Megközelítés szempontjából elmondható, hogy már a XVIII. sz.-i térképről leolvashatók azok a főbb útvonalak, amelyek Turát a környező településekhez kötötték. A település közúti közlekedési kapcsolatai között meghatározó az M3-as autópálya közelsége, ami egyrészt a Bag- HévízgyörkGalgahévíz, valamint a hatvani irányban 2 ponton kapcsolja a várost az országos főúthálózathoz. Ez azt is jelenti, hogy a Vácszentlászló, illetve Zsámbok felé irányuló forgalom, illetve ezen térségek Hatvan – irányába vezető közúti forgalma a - városon keresztül halad. Azonban az is megállapítható, hogy a Jászság felé nem vezet kielégítő útvonal.

1

Az Európai Unió 2001-től nemcsak tevékenységekre vonatkozó hatásvizsgálatokat írja elő, hanem „Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálat”-át is. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A magyar szaknyelv ezt a vizsgálatot stratégiai környezeti vizsgálatként vette át. A magyar jogszabály címében az EU-s szóhasználattal azonos, azaz a környezeti vizsgálatot említ. A jogszabályon belül azonban magát az elemzést már, mint környezeti értékelést említi, hogy a tevékenységekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatok szóhasználatától eltérjen, és nehogy keveredésre adjon okot. (Munkánkban mi az SKV rövidítést az egyszerűség kedvéért többször alkalmazzuk, ezen a jogszabály szerinti környezeti értékelést értjük.)


9

1. ábra: Tura városnak és környezetének átnézetes helyszínrajza Tura régi halmazos szerkezetű, változó szélességű utcái, a belső várostestben, a telekszerkezettel, a beépítési móddal és az épületek karakterével együtt megmaradtak és egységes homogén arculatot mutatnak annak ellenére, hogy az épületek jelentős része átépült, vagy kicserélődött. Az új épületek zöme tudomásul vette a meghatározó környezetet és az egységes településkép feltűnően nem sérült. Néhány új épület, pl. a parókia, vagy a vele szemközti patika, építészetileg is értékes. A történeti városmagban a környező településekről érkező forgalom a meglévő szűk keresztmetszeteken kénytelen áthaladni, ami nem kedvező sem a levegőminőség védelem, sem a zaj- és rezgésszennyezés elleni védelem szempontjából sem. A helyzetet súlyosbítja, hogy a belső városrészek közötti gépkocsi forgalom szintén az átmenő forgalmat is hordozó, útszűkületekkel rendelkező hálózatra terhelődik. Területhasználat szempontjából elmondható, hogy a település esetében a XIX. sz.-ban jellemző területfelhasználások jelentősen nem változtak. A város belsejében lakóházak helyezkednek el, amelyek hosszú telkein kertes gazdálkodás folyik. A külterület túlnyomó része mezőgazdasági művelés alatt áll. Főleg szántók és legelők találhatók a határban, de nyugaton szőlőgazdálkodással délen pedig erdőgazdálkodással is foglalkoztak. A szőlőgazdálkodás mára teljesen eltűnt. A XX. századra csak a területfelhasználás arányai változtak meg, aminek következtében a szántóföldek túlsúlyba kerültek, új iparterületek létesültek és a lakóterület nagysága a népességnövekedésnek megfelelően művelés alatt álló földek felparcellázásával növekedett. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 10

Demográfiai adatok: Tura területe 55,91 km2, lakónépessége a 2007-es adatok alapján 8051 fő. Népessége 2000 és 2001 között jelentős növekedést mutat. Ennek egyik oka lehetett, hogy a nagyközség 2001-ben városi rangot kapott, és ez ugrásszerűen megnövelte a bevándorlók számát. A következő évben kis csökkenés figyelhető meg, majd 2004-ig folyamatos növekedést mutatott. 2004-től 2006-ig csökkenő tendenciát mutat, majd 2006-tól ismét növekedésnek indult. Városi infrastruktúra rövid jellemzése: Tura város belterülete: 564,8 ha kiterjedésű. A településen a kiépített belterületi közutak hossza: 14,61 km – ennek 50%-a aszfalt 38% beton, a fennmaradó kő, illetve utótömörödő aszfalt burkolattal ellátott. Kiépítetlen belterületi közutak hossza: 23,41 km. A kiépített külterületi közutak hossza pedig: 3,25 km, mely 100 %-ban aszfaltbeton, és öntött aszfalt burkolatú. Külterületen a kiépítetlen közutak hossza: 73,86 km. Intézményi ellátottság Tura a Galga menti Gödöllő környéki kistérség – Gödöllő és Aszód mellett – harmadik koordinációs központja. A koordinációs területhez a Bag, Hévízgyörök, Galgahévíz településlánc tartozik, melynek végpontján Tura, továbbá Vácszentlászló, Valkó, Dány, Zsámbok, Boldog, tehát a Turától délre lévő községek fekszenek. A város átlagos vonzáskörzete 10-13 település, közel 45 000 lakos. A lakosság ellátását szolgáló intézmények, szolgáltatások: • Gyógyszertár • Fogászati rendelő • Akupunktúrás rendelés • Térségi orvosi ügylet • Háziorvos (4db), házi gyermekorvos (2db) és védőnői szolgálat. Gazdaságföldrajzi helyzet: Gazdaságföldrajzi szempontból elmondható, hogy Turán számos kisebb vállalkozás (ruhaszalon, autómosó, személyszállítással foglalkozó vállalkozás, egyéb kereskedelmi és szolgáltató egységek, stb.) is fellelhető, komoly, környezeti közegekre veszélyt jelentő, jelentős szennyezéssel járó terheléssel azonban jelenleg nem kell számolni. A fenntarthatóság és a városfejlesztés kapcsolata: A fenntarthatóság életünk egyik alapvető problémájává vált; a személyes életünk – egészségünk fenntartása, a munkahelyünk fenntartása, a jólétünk fenntartása, a családunk fenntartása, a gyerekeink életlehetőségeinek, egészségének, tanulási lehetőségeinek fenntartása, a velünk azonos célokért dolgozó baráti-, vállalkozáson-, munkahelyen belüli közösség fenntartása, és sorolhatnánk tovább a városrészünket, a városunkat, a környéket egészen a globális kérdésekig. Természetesen alapvető emberi törekvésünk, hogy ne csak egy elért szintet tartsunk meg, hanem növeljük is jólétünket, a minőséget az előbbi vonatkoztatási rendszerek lehetőleg mindegyikében. A városfejlesztési koncepció feladata olyan döntések meghozatala, melyek végrehajtása a város, mint vonatkoztatási rendszer fenntarthatóságát, lakói jólétének növelését segíti. Az önkormányzat is megtapasztalta a források szűkösségét, az érdekek, problémák sokféleségét. A fenntarthatóság nem elvi kérdés; napi probléma az iskolák működtetése, a tömegközlekedés működtetése, az utak javítása, a város takarítása, a lakosság művelése, szórakoztatása, egészségének biztosítása. Ma a társadalmi béke fenntartása mindennapos biztonságunk alapja; az energiatakarékosság nem környezetvédők hobbija, hanem a megfizethetőség hosszútávon egyetlen lehetősége; a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés optimális arányának megtalálása nem elvont tudományos kérdés, hanem a városon belüli mobilitás fenntartásának kulcsa. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 11

Mindezek azt indokolják, hogy a fenntarthatóság a városfejlesztési döntések meghozatalakor a legalapvetőbb kritérium legyen. Nem nélkülözhető a döntések, döntési alternatívák mérlegelésénél a város közösségét összetartó szolidaritás, a változások terheinek és előnyeinek egyenlő, vagy legalább igazságos elosztása, legyen szó akár szomszédos telkekről, tömbökről, városrészekről, vagy településekről. A fenntartható városfejlődés mindent átfogó tervezési megközelítést igényel. A kulcs a fenntartható fejlődés három pillére – a környezeti-, társadalmi-kulturális- és gazdasági fejlődés – kiegyensúlyozott figyelembe vétele. Alapvető fontosságú az is, hogy a fenntartható fejlődés tényezőit ne egymástól függetlenül, hanem hálózatként használjuk, hiszen a társadalom, a történelmileg kialakult termelési módok és a természet erős kölcsönhatása miatt a három pillér nem is kezelhető egymástól függetlenül. Az urbanisztika, a településtervezés törekvéseinek központjában a fenntarthatóság biztosítása áll. A fenntartható településfejlődés három pillérének a következő bekezdésekben való rövid meghatározása abban segíthet, hogy terveink „fenntarthatóságát” lemérjük, megítéljük. A fenntartható városfejlődés ökológiai síkon elsősorban a hosszú távú; generációkon átívelő gondolkodás alapján álló döntéseket jelent; a fogyasztás olyan szintjét, mely hosszú távon is biztosítható; a kibocsátásaink, az elhasznált forrásoknak (pl.: üzemanyag, építőanyagok, építésre szánt területek, stb.) a természet és ember által meghatározott rendszer körforgásaiba való biztonságos visszavezetését. Ezeknek a céloknak való megfelelés érdekében fenntartható szintre kell csökkenteni az elsődleges források elhasználását; a termőföldek beépítését, a nyersanyagok fogyasztását; csökkenteni kell az emberi eredetű, üvegház hatást okozó gázok és a hulladék kibocsátását, és védeni kell az emberi egészséget – például a zajtól, a balesetektől. A fenntartható fejlődés a társadalmi-kulturális síkon az emberek alapvető igényeinek a kielégítését, a rászoruló emberek segítését, a mentális jólétet, a közösségi értékek megőrzését, a jó kormányzást (demokratikus döntéshozatalt, a döntés előkészítésben való közösségi részvételt, a konszenzusra való törekvést) és a közönség fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét jelenti. A gazdasági síkon a fenntartható fejlődés olyan diverzifikált, a válságoknak ellenálló helyi gazdaságot jelent, melynek magas a termelékenysége és az innovációs szintje. Az innováció előfeltétele a minőségi oktatás, a kutatás és fejlesztés és az erős kis- és középvállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség. 20.1.2. A stratégiai környezeti vizsgálat fogalma és célja Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesülését. Ezt a Tanács „Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálatáról” szóló 2001/42. sz. Irányelve (hazai szóhasználattal a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelve) szabályozza. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A direktíva hazai bevezetését szolgálta a fent hivatkozott Kormány Rendelet. Az SKV egyik fő „erénye”, hogy együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) nőtt ki és önállósult. A környezeti hatásvizsgálat általánosságban egy olyan eljárás, amely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. (A KHV típusú szabályozás jelenleg a beruházás formájában megjelenő tevékenységekre vonatkozik.) A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 12

legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a tervezési hierarchia szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ez utóbbi nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a tevékenység elfogadása, vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél a tervek készítésének, megvalósítási módjának („hogyanjának”) befolyásolása a cél. A stratégiák szintjén, a környezetvédelem általában nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi célok megfelelőségének, illetve a nem környezetvédelmi célok környezeti célokkal való összhangjának vizsgálatával. Ezért mindenek előtt érdemes egy pillanatra elgondolkozni a környezetvédelmi és más szakmapolitikai fejlesztés értékrendi különbségén. A környezetvédelem - mint emberi törekvés és mint tevékenység - fő célja a környezetben meglévő természeti és mesterséges értékek védelme. Ez egyrészt jelenti a jelen időpillanatban ténylegesen létező és értékesnek tekintett környezeti állapot fenntartását, másrészt a jelen időpillanatra már károsított, vagy tönkretett értékek helyreállítását (egy lehetséges szintig). A természeti környezet nem fejleszthető, így az értékvédelmen és helyreállításon túlmutató, fejlesztések már nem tartoznak a környezetvédelem feladatai közé, hanem a területfejlesztés stb. kérdéskörébe tartoznak. A két tevékenység az eltérő értékválasztások miatt főleg akkor kerül konfliktusba, amikor a fejlesztések az új értékek létrehozásakor a régieket megszüntetik, vagy károsítják. Minden fejlesztési típusú tervnek, intézkedésnek alapcélja ma már a jobb életminőség, és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása kell, hogy legyen, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A legfontosabb cél amit minden tervnek meg kellene fogalmazni - annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után. E mellett az is fontos cél lenne, hogy a térségben a természetes élőhelyeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék, és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. A fenti szempontok szerint kulcskérdés annak meghatározása, hogy mit tekintünk jó életminőségnek. Ezt általában infrastrukturális és gazdasági mutatókban mérik, amelyek alapján egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő eredményeket kapunk. Az életminőségnek a személyes biztonság igénye éppúgy része, mint a közösségi lét lehetőségének megmaradása. Végeredményben a lakosság elégedettsége lehet az egyik alapvető fenntarthatósági indikátor, még akkor is, ha tudjuk hogy a lakossági értékválasztások gyakran hibásak2. A TszT környezeti vizsgálata a tevékenységekre, beruházásokra vonatkozó környezeti hatásvizsgálati gyakorlattól szükségszerűen eltér a következő okok miatt: (a) Míg a KHV alkalmas eszköz beruházások, konkrét, meghatározott létesítmények (projektek) hatásainak elemzésére, szükség volt egy olyan eljárás kifejlesztésére is, amely már korábbi fázisban, szakpolitikák, tervek és programok (policies, plans and programs) kialakításának időszakában előtérbe hozza a környezeti szempontokat. Ez a prevenció irányába megtett lépés tekinthető a stratégiák környezeti vizsgálata (angolul Strategic Environmental Assessment, SEA) létrehozójának. 1987-től először Hollandia, majd a kilencvenes évek kezdetén Új Zéland, Kanada, Nagy-Britannia és az Európai Bizottság is irányelveket alkotott a stratégiák környezeti értékelésére3. Használat közben derült ki, hogy a 2

3

A többség akarata gyakran csak akkor lehet iránymutató, ha ennek tagjai egy olyan szabályrendszert betartanak, amelyek nem képezhetik vita tárgyát, akkor sem, ha ezek betartása az egyén, vagy a közösség érdekével pillanatnyilag ellentétben van. Az ilyen „10 parancsolat” jellegű törvények betartása nélkül minden érték relatívvá válik. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 43.§-a tartalmaz egy SKV-hez hasonló előírást, az úgynevezett „vizsgálati elemzést”, mely előírását az SKV céljaihoz hasonló elképzelések vezették. A vizsgálati elemzést eddig (az előírásokkal ellentétben) jórészt csak a környezetvédelmi célú

Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 13

(b)

(c)

(d)

(e)

SKV éppen nagyfokú döntéshozatalba integráltsága révén nem csupán, mint hatásvizsgálati eszköz jelentős, de igen szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság eszméjéhez, s mint ilyen, a legközvetlenebb eljárás ahhoz, hogy általa a fenntarthatóság irányába való elmozdulás összehasonlítható módon értékelhető legyen. A fenti megközelítésből adódóan az SKV egyik fő jellegzetessége, hogy nem konfrontál, hanem együtt készül a tervvel, és így menet közben juttatja érvényre a környezeti érveket. A vizsgálatnak minden esetben környezetvédelmi szempontból is elfogadható kompromisszumokat tartalmazó programot kell eredményeznie. Esetünkben nincs mód nemet mondani, mint a beruházásoknál. Így a munka fő célja a lehetséges környezeti konfliktusok létének és mértékének azonosítása és ezeknek - amennyire lehetséges feloldása. Ez azt is jelenti, hogy az SKV sokkal jobban igényli a társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembe vételét, mint a KHV. A munka célja szemben a KHV-vel nem a változások mértékének egy-egy helyre, vagy hatásviselőre vonatkozó becslése, hanem sokkal inkább a változások irányának egy-egy térségre való kivetítése és elemzése. Tehát itt nem az a kérdés, hogy egy-egy ponton milyen mértékben (hány százalékkal) emelkedik vagy csökken, mondjuk a kén-dioxid kibocsátás, hanem az, hogy a területen eltűrhető-e vagy sem valamilyen terhelésnövekedés, és ha eltűrhető, a változás becsült nagyságrendje milyen következményekkel járhat. Ennek a legfontosabb következménye, hogy a tervnek nem valamilyen határértékrendszernek kell elsősorban megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. Ezeket összefogó értékrend hiányában nem lehetne a változásokat minősíteni, mert hiányozna ehhez a viszonyítási alap. Az értékrendet a hatások értékelése előtt konkrétan le kell fektetni. A jónak és a rossznak a megkülönböztetéséhez segítséget nyújthatnak a már meglévő stratégia szintű programok, koncepciók, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elfogadott iránymutatások. A kialakítandó új stratégiai hatásvizsgálati módszertan alaplogikája, fogalomhasználata hasonló lehet a beruházásoknál alkalmazott rendszerhez. Alapvető különbség viszont az, hogy itt konkrét hatótényezők4 kevéssé azonosíthatók, csak ezek feltételezett típusai, irányai adhatók meg. Ennek következtében az állapotváltozások előrejelzése természetesen bizonytalanabb a beruházások hatásvizsgálatához képest. Érzékelhető, hogy itt sokkal inkább a "mit ne" és a "mit hogy", illetve a „merre és merre ne” típusú kérdések merülnek fel, a beruházási hatásvizsgálati rendszer "egy adottat hogyan" típusú kérdésével szemben.

20.1.3. Jelen környezeti értékelés módszere, tematikája Az TszT mint speciális tervfajta önmagában is igényli a környezeti értékelés elvégzését. Természetesen ezt csak egy hasonlóan speciális, a TszT-re adaptált SKV módszertan tudja megfelelőképpen kezelni. Erre vonatkozó módszertani útmutatók tudomásunk szerint még nem alakultak ki, így ezt nekünk kellett elvégezni. Jelen esetben az adaptálás nehézségét még fokozta, hogy a szükségeshez, a jellemző helyzethez képest sokkal rövidebb idő állt rendelkezésünkre és, hogy a tervezési folyamatnak csak a legvégén kapcsolódtunk a munkába. Ugyanakkor a tervhez kapcsolódó, részben környezetvédelmi indíttatású alapozó vizsgálatok gyakran a KHV-hez szükséges mélységű információkat nyújtanak. Az alkalmazott módszertan legfontosabb sajátossága, hogy az SKV gyakorlatban eddig is alkalmazott, és az összehasonlítás alapját jelentő fenntarthatósági elveket, nem csak a célok

4

jogszabályok előkészítéskor használták. Ennek egyik oka az volt, hogy az elemzésre vonatkozó, és a 44 §-ban található tartalmi követelményeknek valóban csak akkor van értelme, ha ezeket a környezetvédelmi célú jogszabályokra használjuk őket. A hatótényező a tervezett tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként tekinthető. A hatótényező a változások kiváltó oka.


értékelésére használjuk, hanem összekötjük az SKV szempontjából fontos hatásfolyamatokkal. A terv értékelését a fenntartható fejlődés szempontjából így, jórészt a konkrét várható hatásokra építve végezzük el. 20.1.3.1. Fenntarthatósági alapelvek A fenntartható fejlődés elve az elemzésünk egyik kiindulási pontja. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban néhány alapvető félreértést tisztázzunk: ¾ A fenntartható fejlődés lényegesen tágabb vonatkozású fogalom, mint a környezetvédelem. A környezetvédelem a fejlődés következtében létrejött környezeti károk megelőzésére, felszámolására kialakított rendszer, míg a fenntartható fejlődés az összes emberi tevékenységet igyekszik tervezni oly módon, hogy azok ne okozzanak társadalmi és környezeti problémákat. ¾

A fenntartható fejlődés elképzelése két, a piac által nem kellően érzékelt etikai szempontot kíván érvényesíteni: a környezeti és társadalmi értékek megtartását és a jövő generációkért való felelősség elvét.

¾

A piacgazdaság életeleme a fogyasztás növekedésére épülő gazdasági növekedés, e nélkül nem képes működni. Ez azt jelenti, hogy maga a piacgazdaság növeli minden határon túl az emberi igényeket saját fennmaradása érdekében. A két rendszer tehát koncepcionális szinten ellentétes egymással. Ennek az a következménye, hogy minél jobban közelítünk a világgazdaság szintjétől a helyi szint felé, a fenntartható fejlődés fogalma annál inkább válik kezelhetővé, annál inkább lesz reális tartalma.

¾

A nem anyagi értékeknek az anyagiakkal egyenrangú helye van a fenntartható fejlődésre törekvő fejlesztésben. A nem anyagi javak megléte előfeltétele az egyének és társadalom anyagi gazdagságának.

A fenntartható fejlődés fogalma az emberi élet színvonalának, olyan belső értékeket is figyelembe vevő emelését jelenti, amely harmóniában van a környezeti és természeti folyamatokkal és megőrzi az ember által létrehozott értékeket is. Ez tekinthető a társadalom céljának, és ehhez a gazdaság eszközt, a természeti környezet feltételt, keretet és társat jelent. Az alábbiakban, az 1. sz. táblázatban megkísérlünk egy olyan általános kritériumrendszert megadni, amely az értékelések során egyfajta általános tervezési követelményként alkalmazható. Az általános környezetvédelmi prioritások, fenntarthatósági kritériumok sokkal inkább egy szemléletmódot, megközelítési módot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kívánnak rögzíteni, semmint mérhető és számon kérhető feltételeket. 1. számú táblázat: Fenntarthatósági értékrend A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása I. A szükségletek kielégítése és a természeti/ környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni.

1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) készleteit és állapotát és az általuk alkotott környezeti rendszer potenciálját, önszabályozó képességét, a rendszer terhelhetőségének határán belül fenn kell tartani, illetve ahol ez szükséges és lehetséges, állapotukat javítani kell. Lételemnek azokat a környezeti elemeket tartjuk, melyeknek állapota az emberi élet szempontjából meghatározó, ilyen például a levegő, vagy a víz. Ezek az elemek bizonyos körülmények között képesek állapotukat megfelelő szinten tartani, készleteiket megújítani. Azok az emberi használatok, amelyek akár a készletek mennyiségét veszik túlzottan igénybe, akár az elem minőségét rontják például az öntisztuló képesség alá, veszélyeztetik a lételem életfenntartó funkcióit. Az állapotjavítás szükségessége a környezeti elemek és rendszerek állapotának eleve problémás voltára utal egy adott területen, a javítás lehetségessége pedig arra utal, hogy ez nem mindig megvalósítható, illetve számonkérhető.


(a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét, illetve (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását.

2. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban általánosan a feláldozott és a létrehozott értékek pozitív egyenlege kell, hogy érvényesüljön, miközben a meg nem újuló erőforrások igénybevétele nem haladhatja meg azt az ütemet, amennyivel azok megújuló erőforrásokkal való helyettesíthetősége megoldható. A meg nem újuló természeti erőforrások közé elsősorban az ásványkincseket lehet sorolni, míg az ennél tágabb kimeríthető kategóriába az erdőt. Ezeknél, miután készletük korlátos takarékos, okszerű gazdálkodásra van szükség. A meg nem újuló erőforrások igénybevétele tekintetében célként kell kitűzni, hogy az igénybevétel ne haladhatja meg azt az ütemet, amennyivel azok megújuló erőforrásokkal való helyettesíthetősége megoldható. 3. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. Átfogó fenntarthatóság alapú hulladékgazdálkodási cél egyrészt a hulladék keletkezés csökkentése, másrészt az a törekvés, hogy a természetbe minél kevesebb, minél kisebb térfogatú és minél veszélytelenebb hulladék kerüljön visszavezetésre, miközben más típusú kibocsátások sem növekednek (például égetés okozta levegőszennyezés). 4. A rendelkezésre álló terület felhasználásánál az igénybe vehető területek nagyságát kemény felső korlátnak kell tekinteni, így a fejlesztéseknél a területkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A biológiailag aktív és a beépített területek aránya (elsősorban a nagyobb városi agglomerációkban, és különösen a főváros esetében) már jelenleg is olyan kedvezőtlenül alakul, hogy az veszélyezteti a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosíthatóságát, ezzel rontja a harmonikus területfejlesztés esélyét. A beépítések növekedése, sok esetben a települések összenövésével mind nagyobb területet érintő terhelési és helyi életminőségi problémák kialakulásával jár.


A meglévő értékek védelme és megőrzése II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. Minden kipusztított faj belőlünk vesz el valamit.

A társadalom és környezet harmóniájának megteremtése III. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. Egy fejlesztésnek akkor van értelme, ha jobb lesz tőle ott élni.

5. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, így a természetesen előforduló fajok, és tenyésztett vagy termesztett hagyományos fajták megőrzését és védelmét, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét, és térbeli koherenciáját biztosítani kell. Ebbe a körbe értendő a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzésének fontossága is, ugyanakkor itt is érvényesülnie kell a reánk bízott világért való felelősségnek is. Az élővilág jelképezi számunkra a pénzzel újra elő nem állítható kardinális értékek fogalmát. Egy tönkre tett ökoszisztéma, egy kipusztított faj megfelelő erőforrások rendelkezésre állása esetén sem állítható elő újra. 6. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. Ebbe körbe tartozik az örökségvédelem. A védelem nem csak azt jeleni, hogy a meglévő értéknek tekintett művi elemek megfelelő állapotban maradjanak fenn, hanem azt is, hogy a fejlesztéseket olyan színvonalon végezzük, hogy ne kelljen szégyenkezni a következő generáció előtt. 7. A fejlesztésnek meg kell őriznie a helyi kultúrát, azokat a termelői és fogyasztói mintázatokat, amelyek a környezethez való alkalmazkodás során alakultak ki, s hosszú távon biztosították a helyi közösség és környezet harmóniáját. Amennyiben ez már nem lehetséges a fejlesztéseknek a fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatni. A termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény inkább tudás és kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába kell, hogy mutasson. Építeni kell a lakosság helyi kötődésére, öntudatára. Érték a jelenleg még (főként vidéken) meglévő közösségi tudat, összetartás megléte. 8. A helyi közösségeknek ne szűküljenek a lehetőségei az igényelt és választható életmódok tekintetében, amennyiben ezek nem zárják ki egymást, és megfelelnek mind a fenntarthatóság, mind a fejlődés kritériumainak. 9. Minden a környezetgazdálkodással összefüggő tevékenységet azon a szinten kell megvalósítani, ahol a probléma kezelése a legnagyobb környezeti és egyéb haszonnal, és a legkisebb környezeti kockázattal ill. kárral jár. 10. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. A fenntarthatóság egyik eleme a társadalmi igazságosság, ez azt is jelenti, hogy a helyi és tágabb közösségi érdekek kiegyensúlyozottsága alapfeltétele a fejlesztéseknek. A helyi tőke, a helyi piac, a helyi kereskedelem, a helyi erőforrások fenntartható használata, a helyi kultúra megőrzése, a helyi közösség fejlesztése és önmeghatározó képessége nem lehet kiszolgáltatottja a külső érdekeknek.


Az ember és ember harmóniájának megteremtése IV. A fenntartható fejlődést csak felelősségteljes ember érheti el. Az egyén életminőségének javulása sem a saját, sem a mások által preferált környezeti javak sérelmére nem történhet.

11. A régió, nem veszélyezteti - sem közvetlen, sem közvetett formában - más régiókban ugyanezeknek a követelményeknek az érvényesülését. 12. Meg vannak az eszközök ahhoz, hogy a fenntarthatóság elvei tudatosuljanak, és erkölcsi normává váljanak a társadalom tagjaiban, és ezzel párhuzamosan az érintetteknek a döntésekben való részvétele biztosítva legyen. A környezettudatos életmód elterjedése, normává válása nélkül a fenntarthatósági lépések nem lesznek hatékonyak, továbbra is fennmarad az elv kívülről való érvényesítésének gyakorlata. Az embereket jelenleg érő médiahatások a fenntarthatósággal teljes mértékben ellentétesek (Sajnos a fejlődéssel is.) Az az életmód, viselkedési normarendszer, amelyet trendiként főleg az elektromos média sugall teljesen ellentétes a fenntarthatósággal, de gyakran az egyetemes emberi értékekkel is.

A hatások értékelését tartalmazó 4. fejezetben a fenti értékrendet konkretizáljuk a vizsgálat tárgyának megfelelően, és kapcsoljuk össze a számunkra lényeges hatásokkal. 20.1.3.2. További sajátosságok A vizsgálat további speciális jellemzői a következők: • Speciális az SKV abból a szempontból is, hogy ugyan a szabályozási terv a vizsgálat tárgya a hatásokat már a területre vonatkozó konkrét fejlesztési elképzelések ismeretében lehet becsülni, és pontosan ezek az ismeretek azok, amelyek a hatások csökkentésére tett módosítási javaslataink alapját képezhetik a TszT-re nézve is. • A jelen állapotot leíró részeket egy önálló fejezetbe foglaljuk össze, amit az is indokol, hogy a települési környezet szintjén komplex hatásokkal kell számolnunk. • Miután a vizsgálat a tervezési folyamat végén történt, és rendelkezésre álló idő egy hónap volt, jórészt az eddig elkészült anyagokra tudunk támaszkodni, és egyeztetési folyamatokról, a terv készítésére való hatásokról sem beszélhetünk. A keretek részletesebb felmérések, vizsgálatok elvégzésére nem voltak elegendők. Ugyanakkor a háttéranyagok viszonylag bőségesen rendelkezésre állnak, és téma nyilvánosság előtt zajló vitái információkat adnak a terv megítéléséről. Ennek megfelelően vizsgálatok gyakran a meglévő anyagok kontroljára épülnek. • A vizsgálat tárgya a szerkezeti terv, de a javaslataink egy jó része a fejlesztési elképzelés további tervezését, engedélyezését érinti. Lesznek javaslataink a beruházási KHV tartalmát és feladatait illetően, de lesznek a tervezett létesítmény képi megjelenését illetően is. • Az értékelés és javaslatok kialakítása során abból indulunk ki, hogy a szabályokat a felek betartják, annak ellenére, hogy a terület értékesítésénél az állam nem tartotta be a saját szabályait. Ha a szabályok be nem tartásából indulnánk ki nem lenne értelme magának az SKV-nak sem, el sem lett volna értelme vállalni a munkát.


20.2.

A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA

A természeti környezet rövid leírása: A település határa mind keletkezését, mind felszínét tekintve átmenetet képez Magyarország két nagytája, az Alföld és az Észak-Magyarországi- Középhegység között. A Galga-vidék legnagyobb települése, mindazonáltal az egyik legnépesebb is, kimagaslik a szomszédos falvak, nagyközségek közül. Széles a határa a megyebéli Zsámbokkal, Vácszentlászlóval, Galgahévíz, a heves megyei Hatvannal, Boldoggal és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászfényszaruval is szomszédos. A környező falvak kistérségi központja Tura. Környezettudatosan fejlődő város. Tura a Hatvani-sík észak-nyugati részén helyezkedik el. A kistáj Heves, Pest és Jász-NagykunSzolnok megye területén helyezkedik el (Tura Pest megyéhez tartozik). Területe 650 km2. A település domborzata a Hatvani-sík jellegzetességeit viseli, geomorfológiailag a Cserhát hegylábfelszínétől Hatvan-Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. A kistáj 99 és 209 m közötti tengerszint feletti magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Az átlagos relatív relief 5m/km2, nyugaton és északon ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj nyugati része az alacsony domblábi hátak és lejtő, északi része a közepes magasságú tagolt síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. A felszín enyhén dél felé lejt. A Zagyva és a Galga hordalékkúpján három, orográfiailag és felszín alaktanilag különböző rész különíthető el. A középső rész feltöltött síkságán csak az 1-2 méter elhagyott holtmedrek jelentenek változatosságot. A nyugati és keleti részen futóhomokformák találhatóak. Tura település domborzati adottságait az alábbi ábra szemlélteti.


2. ábra: Tura domborzati adottságai Földtani szempontból elmondható, hogy a több száz méter vastag (agyagos, homokos) pannóniai rétegekre mintegy 20-25 km szélességben a Zagyva-Galga hordalékkúpja települt. A würm végén az Alsó-Zagyva-völgy süllyedése következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp keleti és nyugati szegélye szárazon maradt. A nyugati rész homokbuckás térszínét 2-8 méter vastag löszlepel fedi. A keleti szárny homokját a későglaciálisban és esetleg a mogyoró fázisban a szél formálta tovább, helyenként vékony löszös, homoktakaró fedi. A középső részt, amely a jelentős szabályozásokig mocsaras terület volt, fiatal öntésképződmények borítják. Jelentősebb nyersanyaga a kavics, Zagyva II/b. sz. teraszának inflexiós sávjában bányászható. Potenciális maximális szeizmitása 8o MS. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg-száraz, Tura környékén inkább mérsékelten melegmérsékelten száraz éghajlatúnak mondható. Az északi részen, így Tura város környezetében is, kevéssel 1950 óra fölött alakul az éves napfénytartam. A nyári időszak napsütéses óráinak száma 780-800, a téli 185-190. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 oC, de az északi részeken kevéssel 10,0 oC alatt marad. A vegetációs időszaki átlag 16,8 és 17,2 oC között alakul a kistájat egészében tekintve, a Tura környéki északi részeken azonban valamivel hűvösebb. Április 12 és 14 között a napi közép 10 oC fölé emelkedik, majd 185-188 nap múlva, október 16-17- én süllyed ismét 10 oC alá. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 20

A Hatvani-sík kistáj a középső Zagyva jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkednek el a település vízfolyásai Tura legjelentősebb felszíni vízfolyása az 568 km2-nyi vízgyűjtő területű Galga, mely 58 km hosszan mossa az alföldi tájat, hogy később lerakja hordalékát, és ezzel gazdagítsa a talaj termékenységét. A turai határban már megszelídülő, mély árkában száraz időben alig csordogáló vízfolyás a szomszédos Jászfényszarunál ömlik a Zagyvába, tehát a Tisza vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. Mielőtt a Galga patak a Zagyvával egyesülne a turai határban, balról még felveszi az Emse patak vizét. Ez a kis vízfolyás Kartal határában ered és a Galgával néhány kilométeren át párhuzamosan halad. A gyakori árvizek miatt, már a XVIII. sz.-tól kezdve folyamatosan foglalkoztak a patak szabályozásával. A patak medrét a mai napig is folyamatosan kotorni kell az árvízek megelőzésére. A Pannon-tenger üledékrétegére települt kavicsos réteg vízéből táplálkoznak a város kútjai (15 db.). A talajvíz igen közel van a felszínhez. Az utcákon ma is sok artézi kút látható. Tura és határárnak területe igen alacsony hajlásszöggel s azon belül változatos domborzattal lejt a Galga felé. Ezért a felszíni vízelvezetés útja lassú és nehézkes. A talajvíz 4 m alatt helyezkedik el a hátakon, 2 m alatt a völgyekben. Mennyisége 1-3 l/s.km2 körüli. Rétegvíz készletének mennyisége nagyjából azonos a talajvízzel; 1 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége átlagban 100 m körüli mérsékelt vízhozammal. A közüzemi vízellátás biztosított, és a csatornázás is megoldott. (lásd: 9. ábra: Tura talajvíz viszonyainak jellemzése) Tura egyik legnagyobb természetes kincse a föld mélyéből feltörő termálvíz. Az ásványi anyagokban gazdag termál forrásvizet a Föld belseje melegíti fel, minden bizonnyal az ember számára ismert legfontosabb természetes gyógymód. 1963-ban olajkutatás közben a galgahévízi határ közelében, 2092 m mélységből 93 oC-os hővíz tört a felszínre 1300 l/perc hozammal. Ezt egykor az akkori Termelő Szövetkezet üvegházas virágtermesztésében hasznosították, ez alkalmas volt a fűtésre, ám később a kutat elfojtották. Tura a Gödöllői dombság lábánál, az Alföldi táj peremén hagyományos mezőgazdasági termeléssel és nagy mezőgazdasági művelésű határral rendelkező település. A városkép igen változatos, – bár kis szintkülönbségeket tartalmazó – a Galga folyóvölgyre, lejtős tájba települt. A települést mezőgazdasági (szántóföldi művelésű) határ övezi, mely a nyugati irány kivételével a várost körülveszi. Nyugaton a település a szomszédos Galgahévízzel összeépült. Természeti táji szempontból a Galga meghatározó jelentőségű. A folyó keleti külterületi szakasza mentén egykor nagykiterjedésű halastavak voltak. A tavak egykori mederformái változatlanul megvannak. A város táji adottságai közül ez jelenleg a vidék legértékesebb és a meglévő növényzete miatt a leghamarabb hasznosítható. A folyó mentén, mintegy 3 km hosszú erdősáv húzódik, az egykori halastavak vidékén, ligetes rétekkel váltakozva. A folyó keleti szakaszának északi oldalán a négyzet-alakú ligetes terület a ritka egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor) egyik élőhelye és ezért természetvédelmi terület. A folyó városon áthaladó felső folyása jelenleg növényzet nélküli táj. A Galgába ömlő ún. Kis Galga jelenleg nádas, rendezetlen megjelenésű. A várostest délről, a zsámboki és a vácszentlászlói utak között erdősáv határolja. A galgamenti erdősávval együtt, így a város csaknem folytonos déli erdőzónával rendelkezik, melynek ökológiai értéke megőrzendő. A település természeti adottságainak egyik legfontosabb tényezője a néhány éve feltárt magas hőmérsékletű és sótartalmú termálvíz. A hőforrás hasznosítását segíti, hogy környezetében – tőle délre – az egykori apró parcellákon a szőlőművelés megszűnt, így a tervezett idegenforgalmi fejlesztésre jelentős területek állnak rendelkezésre. A város belterületének legjelentősebb természeti értéke a Kastélypark. A belső városrészben a templom körüli park, valamint a horgásztó és a körülötte kiépítés alatt lévő pihenőterület, valamint a régi temető zöldfelületei megőrzendő, zöldterületi, ökológiai értékek. A település lakossága a lakóterületet az épület körüli részen lakóudvarként, a hátsó részeket kiskertként, veteményes, gyümölcsös, zöldségtermesztés céljára használja. A nagy mélységű tömbbelsőkben – bár egyre csökkenő mértékben -, de az intenzív Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 21

fóliasátras művelési technika is jellemző. A lakóterületnek még jelenleg mintegy 70 %-át (a légifotók tanúsága szerint) a lakosság kertművelésre használja. 20.2.1. Levegőminőség-védelem Háttérszennyezettség Az ország egész területére, így Tura területre is jellemző háttérszennyezettség mérési adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásain rögzítették. A legfontosabb mért légszennyező anyagok koncentrációváltozása és éves átlagértékeit a következő diagramok mutatják be. Az SO2 és az NO2 koncentráció hosszú távú változékonysága (K-puszta) 30 SO2

NO2

SO2 trend

NO2 trend

25

μg m

-3

20 15 10 5 0 év 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04

A mérőállomás adatai alapján a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kén-dioxid jelentősen, a nitrogén-dioxid kismértékben csökken. Ezek az értékek a településeken kívüli területekre érvényesek. Az éves koncentráció változás diagramjai: Az SO2 koncentráció évi m enete 25 K-puszta

Nyírjes

Farkasfa

20

μg m

-3

15

10

5

0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

SEP

OCT

NOV

DEC


A diagrammon szereplő országos regionális mérőállomások az alábbi hazai területek közelében helyezkednek el: K-puszta: Nagyalföld, Nyírjes: Mátra, Farkasfa: Szentgothárd közelében. Az NO2 koncentráció évi m enete 12 K-puszta

10

Nyírjes

Farkasfa

μg m

-3

8 6 4 2 0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

SEP

OCT

NOV

DEC

A kén-dioxid koncentráció fűtési időszakban 10-15 μg/m3, nem fűtésiben 5 µg/m3 alatt ingadozik. A nitrogén-dioxid koncentráció fűtési időszakban 7-10 μg/m3, nem fűtésiben 5 µg/m3 alatt változik. Az utolsó öt év átlagértéke alapján a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid is kb. 5-5 μg/m3 koncentrációban van jelen. A település környezetéről általános képet nyújt a KVVM 2006. évi RIV mérőpontok eredményeinek értékelése.

Tura közelében található a szennyezett Budapest, továbbá jó és kiváló minősítésű települések, területek veszik körül. A területre jellemző NO2 légszennyezettségi index jó minősítésű. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 23

SO2 komponens szempontjából az egész országra jellemző a kiváló minősítés.

Ülepedő por szempontjából a területre szintén jó légszennyezettségi index a jellemző.


Az összesített index alapján egyértelműen megállapítható, hogy Tura térségének levegőminősége jó. Tura levegőminőségi állapota Tura belterületén a fűtésből és közlekedésből adódó légszennyezés dominál, a városon átmenő forgalom főleg a reggeli és kora esti órákban észlelhető intenzívebben. Ettől eltekintve csendes kistelepülés, ami megmutatkozik a levegő minőségében is. A forgalmi eredetű por és káros anyag terhelés a főút mellett jellemző. A várost átszelő út forgalma a közvetlenül szomszédos lakóterületeket terheli legerősebben a járművek által kibocsátott égéstermékek egészségkárosító hatásán és a zajhatásokon keresztül. Azonban Tura településre elhelyezkedése miatt inkább a háttérszennyezettségi adatok jellemzőek. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján Tura település környezetében találtunk adatokat levegőminősége vonatkozóan. Legközelebb Hatvan városában van manuális mérőhálózat, de a közelben van még mérés Szentendrén, Jászberényben, Pásztón. A felsorolt települések közül Pásztón mért adatok közelítik meg leginkább a lehetséges alap légszennyezettséget, figyelembe véve a település méretét, forgalmát és a helyszíni tapasztalatokat (Hatvan település forgalma jóval meghaladja Turáét). Az eredményeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat minősítési rendszere szerint értékelve:


2. számú táblázat: Pásztón mért alap légszennyezettség jellemzése (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai) Akácfa u. 27. Kölcsey u. 35. Fő u. 70. Fő u. 70. Fő u. 70. Mérési pont ÜP ÜP SO2 ÜP NO2 Komponens 2 2 3 2 µg/m g/(m *30nap) µg/m3 Mértékegység g/(m *30nap) g/(m *30nap) 5,9 4,8 4,1 6,3 16,3 2002. 4,9 5,5 1,2 4,4 20,4 2003. 4,1 4,2 1,1 5,3 17,0 2004. 1,1 4,1 21,6 2005. 1,0 5,3 10,9 2006. 5,0 4,8 1,7 5,1 17,2 Átlag Határérték 16 16 50 16 40 31 30 3 32 43 Terhelés (%) A település átlagos terhelése: SO2 NO2 Ülepedő por

3% 43% 31%

Az elmúlt években a földgáz használata dinamikusan terjed, ami sokkal kedvezőbb égéstermék terhelést eredményez. A településen nem működik számottevő emissziót okozó pontforrás, nagyobb felületű diffúz forrással (pl. bányaterület stb.) sem kell számolni. Az időszakosan fedetlen földfelszínek viszont diffúz forrásként terhelik a környezetet, ami száraz időszakban és a vegetációs perióduson kívül jelentős lehet. Összességében megállapítható, hogy Tura település levegőállapota „jó”-nak ítélhető. Az eredmények egy esetleges új beruházás szempontjából kedvezőek, mivel a terület jelentős levegőminőség szabad kapacitással rendelkezik. A „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete, az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását adja meg, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint (kéndioxid, szénmonoxid, nitrogéndioxid, benzol, szilárd /PM10/). A KvVM rendelet alapján megállapítható, hogy Tura városa a 10. Az ország többi területe, vagyis a legkevésbé szennyezett kategóriába esik.


#

#

Salgótarján

2 #

#

Miskolc

7

3

#

Nyíregyháza Eger

Komárom

Győr

Sopron

8

#

#

#

9

1#

Tatabánya

Debrecen

Budapest

#

4

Szombathely Ajka

#

#

Székesfehérvár

#

Szolnok

Ves zprém #

5

#

Zalaegers zeg

Kecskemét #

Békéscsaba Kalocs a #

#

Kapos vár

Szekszárd

#

Szeged

6# Pécs

Baja

Légszennyezettségi zónák felügyelőségenként 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

ZÓNÁK Budapest Győr-Mosonmagyaróvár Tatabánya-Dorog Székesfehérvár-Veszprém Dunaújváros környéke Pécs környéke Visonta környéke Sajó völgye Debrecen környéke Az egész ország területe

A KvVM rendelet 3. §-a, a légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) határozza meg, és teszi közzé a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint. Az Országos Imisszió-mérő Hálózat mérései alapján Tura, a mérsékelten szennyezett levegőjű települések közé tartozik.


20.2.2.Vízminőségvédelem 20.2.2.1.

Felszíni vizek védelme

3. ábra: Felszíni vizek minősége (forrás: VITUKI) Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 28

Az MSZ 12749 szabvány szerinti vizsgálatokat 5 csoportba és minden csoportot 5 minőségi kategóriába lehet sorolni az eredmények függvényében. Az öt vizsgálati csoport a következő oxigénháztartás, tápanyagháztartás, bakteriológia, szerves és szervetlen mikro-szennyezők és egyebek. A minősítés kategóriái: I. kifogástalan II. jó III. tűrhető IV. szennyezett V. erősen szennyezett A vizeket így a különböző csoportoknak megfelelően lehet minősíteni. Tura település közigazgatási területén a Galga-patak folyik keresztül, erre azonban nem állnak rendelkezésre vízminőségi adatok. A Galga-patak (már Tura város határain kívül) belefolyik a Zagyvába, amely folyóra már vannak vízminőségi adatok. Ezek alapján a Zagyva folyót két szakaszra (alsó és felső szakasz) lehet osztani. A felső szakasz, amely nagyjából a Galga-patak betorkolásáig tart, oxigénháztartás szempontjából szennyezett (IV. osztály), a többi komponens (tápanyagháztartás, mikrobiológiai paraméterek, mikroszennyezők és egyéb jellemzők) tekintetében tűrhető állapotú (III. osztály). Az alsó szakaszra, amely a Galga-patak Zagyvába való betorkolásáig tart, az előzőnél rosszabb vízminőség jellemző. Itt ugyanis a vizsgált paraméterek közül csupán az oxigén háztartás maradt szennyezett (IV. kategória). A tápanyagháztartás tűrhető kategóriából szennyezettre (IV. kategória), a mikrobiológiai paraméterek és a mikroszennyezők szennyezett kategóriából erősen szennyezettre (V. kategória) romlottak. Az egyéb jellemzők ezen a szakaszon is maradtak tűrhető minőségben (III. kategória). Az alábbi táblázat a fenti ábrán feltüntetett vízminőségek vízmintavételi helyeinek adatait tartalmazza. 3. számú táblázat: Vízmintavételi helyek adatai KörnyezetTörzsVízvédelmi szám folyás Megnevezés EOVX_M EOVY_M Hálózat Fkm felügyelőség Szentlőrinckáta; 10FF20 Zagyva közúti híd 242596 703870 országos 88,000 10 Lőrinci-Selyp; 02FF23 Zagyva Cukorgyári zsilip 261512 697951 regionális 111,000 2 nincs szám Zagyva Jászfényszaru 246787 699863 lokális 0,000 10

Törzsszám 10FF20 02FF23 nincs szám

Általános vízkémiai Mikrobiológiai vizsgálat vizsgálat gyakorisága gyakorisága Jellemzők 26

6

I

Vízgyűjtő kód HU_RW_AAB074_00630127_S HU_RW_AAB074_00630127_S HU_RW_AAB074_00630127_S

Mintaszám (db/év) 26 0 0



4. ábra: Szennyezőforrások a Galga-patak mentén A fenti ábrából jól látható, hogy a településen átfolyó Galga-patak (ami közvetlen hatással van a befogadó Zagyvára) szempontjából a legnagyobb vízszennyezők a Községi kommunális hulladéklerakó, a Haraszti major, a szennyvíztisztító telep és a Galgamenti Szövetkezet nyúlszőrfeldolgozó üzeme. A 2000. december 22-én hatályba lépett EU Víz Keretirányelv (VKI), (60/2000/EK), amely a Duna-medence felszíni vizeinek jó ökológiai és vízminőségi állapotba helyezését tűzte ki célul, a vízgyűjtőkerületen osztozó országok felszíni- és felszín alatti víztesteinek jó minőségi és mennyiségi állapotba helyezésén keresztül. Az Országos vízgyűjtő-gazdálkodási Terv stratégiai környezeti vizsgálatának 2. SKV jelentése 2009. decemberében készült el. Ennek a dokumentumnak alapvető célja, hogy a tervezési folyamat jelentős állomásánál az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban: OVGT) elkészültét megelőzően bemutassa az SKV értékelési kritériumait, valamint összefoglalja a legfontosabb környezeti és fenntarthatósági szempontból megfogalmazott értékeléseket, javaslatokat a tervezési és a döntéshozatali folyamatokra és azok tartalmi kérdéseire vonatkozóan. A Jelentésben összefoglalt megállapítások és javaslatok az a 2008.12.22. és 2009. november 30. közötti SKV folyamatban születtek. A Jelentés célja, hogy a tervezők, döntéshozók és az érintettek számára is felhívja a figyelmet a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére a tervezés és a döntéshozatal során. A jelentésben található adatok alapján a Galga-patak vizsgált területére vonatkozóan a következők állapíthatóak meg a diffúz nitrogén és foszfor szennyezés szempontjából: • Nitrogénformák: Külterület Összes Fajlagos Fajlagos ΔN Korrigált szennyvíz- Öntözött Összes Korrigált külterületi állati N tápanyag ΔN iszap N szennyvíz fajlagos ΔN a Víztest állat N eredetű műtrágya mérleg N N teljes neve termelése N hatóanyag terhelés külterhelés területre

Galgapatak alsó

(t/év) 71,5

Víztest neve

18,0

Összes belterületi állat N termelése

Intenzív mezőgazdasági területen (kgN/ha/év) (kgN/év) 50,3 4,9 15,0 0 0

Belterület Fajlagos Fajlagos Belterület állati emberi N teljes N eredetű N terhelés terhelése terhelés (emberi N)

(t/év) Galgapatak alsó

0,8

(kgN/ha/év) 15,0 11,9

1,3

(kgN/ha/év) 15,2 22,9


• Foszforformák: Víztest AlKövizig Víztest neve egység részvízgyűjtő területe (ha)

Galgapatak alsó

2-10

2

11 323

Erózió szempontjából veszélyeztetett terület (ha)

Eróziós terület aránya (%)

453

4

Mezőgazdasági területeken keletkező diffúz P emisszió (kg/év) 20 907

Víztest Mezőneve gazdasági terület, fajlagos P terhelés (kg/ha)

Városi Összes területeken belterület (belterület, (ha) utak) keletkező diffúz P emisszió (kg/év)

Összes belterület (%)

Városi terület fajlagos P terhelés (kg/ha)

Galgapatak alsó

62,7

7

0,08

2,73

782

Összes mezőgazdasági terület

Összes mezőgazdasági terület (%)

7 648

68

Egyéb területekről (erdő, vizes terület) származó diffúz P emisszió (kg/év) 955,2

Összes egyéb terület (ha)

2 893


5. ábra: A település közigazgatási területét érintő víztestek (forrás: VITUKI) A fenti ábrából látható, hogy Tura város közigazgatási területe négy VKI szerinti víztestre esik. A háromból legnagyobb részt a Galga-patak alsó (AEP504 kóddal) víztest teszi ki, ennél kisebb arányban a Zagyva felső (kód: AEQ139), a Kartalvölgyi-patak (kód: AEP642) és a Hajta-patakfelső és Dányi-ág (kód: AEP556) nevezetű víztestek találhatóak meg a területen. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 33

20.2.2.2. Felszín alatti vizek védelme A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet „A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” Turát a nitrátérzékeny területek közé sorolja (a jogszabály mellékletének „A” részében található).


6. ábra: Nitrátérzékenység bemutatása a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről”szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Tura város ivóvízbázisa sérülékeny, üzemelő rétegvíz-bázis (neve: Galgamenti regionális vízműterület - Turai vízbázis), amelynek hidrogeológiai védőterülete a szennyezések bejutásától védendő. A védelem megvalósítása érdekében, először a vízbázis védőterületei a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről” alapján határozandók meg. A védőterületi érintettség (védőterületek: belső /20 napos/, hidrogeológiai „A” /5 éves/, hidrogeológiai „B” /50 éves/) a földrészletek földhivatali tulajdoni lapjaira bevezetendő, majd a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti területhasználati korlátozások intézkedések útján megvalósítandók, a megfelelő minőségű ivóvízellátás biztonságának érdekében. A város közigazgatási területe nagyjából fele-fele arányban fekszik az Északi-középhegység peremvidék sekély porózus és alatta a hegyvidéki porózus, illetve a Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész sekély porózus és alatta a hegyvidéki porózus víztesten. Ezen felszín alatti víztestek elhelyezkedését és jellemzőit az alábbi ábra mutatja.


7. ábra: Felszín alatti víztestek (forrás: VITUKI) A település felszín alatti vizek szempontjából legnagyobb arányban a Visegrád-Veresegyház termálkarszt, kisebb arányban az Észak-Alföld porózus termál rétegen és a Bükki termálkarszt felett helyezkedik el. Tura lakott területének egésze az elsőnek említett Visegrád-Veresegyház termálkarszton található. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 36

8. ábra: Felszín alatti vizek Tura település alatt található talajvíz átlagos mélysége 350 és 450 cm között található. A felszínhez legközelebb a település közigazgatási területének északi részén található, itt 350-375 cm mélységben lehet találkozni talajvízzel. A felszíntől legmesszebb, 425-450 cm mélységben, a település területének dél-nyugati részében található a talajvíz. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 37

9. ábra: Tura talajvíz viszonyainak jellemzése Tura város közigazgatási területén és közvetlen környezetében található felszín alatti vizek érzékenységét, az alábbi térkép szemlélteti. Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 38

10. ábra: Érzékenységi kategóriák „A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok” szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § szerint: (1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. (2) Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető: a) külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen, b) vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint, c) külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen. (3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: a) külön jogszabály szerinti vízjárta területeken, b) felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, c) bányatavak 300 méteres parti sávjában. * (4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi adottságok alapján kisebb védőtávolságot is megállapíthat. (5) Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető.


*Megjegyzés: A jogszabályban előírt védőtávolság a bánya működése alatt értendő, aa bánya rekultiválása után ez az előírás érvényét veszti.


Turán számos kút (figyelő kút, ivóvíz kút, közkút, termelő kút) található. Ezen kutak elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti.

11. ábra: Turán és környezetében található kutak jellemzése (forrás: VITUKI) Tura Településrendezési terve – II. Környezetértékelés 41

4. számú táblázat: Kutak adatai (forrás: VITUKI)

Létesítés éve

Szűrő hossz

Üzemi vízszint

VízhőmérVízhozam séklet

k120750001

B MÁV ÁLLOMÁS

1912 691333,00 253690,00

0,00

45,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

460,00

0,00

k120750002

B VASÚTI ÚJTELEP, KÖZKÚT

1955 691219,00 253579,00

0,00

120,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

15,00

0,00

1936 691366,00 253103,00

0,00

120,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

60,00

0,00

1940 691381,00 252983,00

0,00

100,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

25,00

0,00

k120750005

1928 691322,00 252949,00

0,00

90,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

120,00

0,00

k120750006

1933 692169,00 252809,00

0,00

100,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,80

35,00

0,00

k120750007

1955 692620,00 252394,00

0,00

113,00

0,00

0,00

1,00

0,00

1,00

20,00

0,00

k120750008

1935 691245,00 252839,00

0,00

112,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

100,00

0,00

1917 691331,00 252715,00

0,00

70,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,50

10,00

0,00

1932 691324,00 252574,00

0,00

85,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,50

20,00

0,00

k120750009

B HUNYADI U 13 SÁRA I.

B HUNYADI U 686 KÖZKÚT

k120750010

Magasság Talp

Szűrő db

Helyi név

k120750004

EOV_X

Szűrő alsó

VIFIR kód

k120750003

EOV_Y

Szűrő felső

k120750011

Batta Mihály; Petőfi tér 12.

1953 691288,00 252319,00

0,00

80,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

30,00

0,00

k120750012

B TEMPLOM U ÉLIÁS F.

1958 691373,00 252227,00

0,00

80,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

30,00

0,00

k120750013

B Petőfi tér 58 SZÓFA J.

1958 691529,00 252240,00

0,00

80,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

20,00

0,00

k120750014

1935 691641,00 252182,00

0,00

70,00

0,00

0,00

1,00

0,00

1,00

10,00

0,00

k120750015

1904 691597,00 252085,00

0,00

84,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,80

60,00

0,00

k120750016

1907 691667,00 251993,00

0,00

60,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,50

10,00

0,00

k120750017 k120750018

Közkút

1955 691862,00 252088,00 1918 692048,00 252101,00

0,00 0,00

90,00 50,00

0,00 0,00

0,00 0,00

1,00 1,00

0,00 0,00

0,70 0,00

119,00 110,00

0,00 0,00

k120750019

B TOLDI ÚT 624 KÖZKÚT

1924 690953,00 252035,00

0,00

80,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

15,00

0,00

k120750020

B KÖZTÁRSASÁG U 618 KISS S.

1956 691014,00 252150,00

0,00

120,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

30,00

0,00

k120750021 k120750022

B Petőfi tér KÖZKÚT Közkút Petőfi tér 35.

1958 691194,00 252070,00 1912 691218,00 252128,00

0,00 0,00

80,00 78,00

0,00 0,00

0,00 0,00

1,00 1,00

0,00 0,00

0,00 1,00

95,00 12,00

0,00 0,00

k120750023

Nagy Józsefné; Petőfi tér 44.

1937 691307,00 252092,00

0,00

128,00

118,00

124,00

1,00

0,00

0,00

55,00

0,00

k120750024

B Petőfi tér 39 SZILÁGYI J.

1956 691370,00 252106,00

0,00

75,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

25,00

0,00


Objektum Objektum Vízfajta használat típus nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat közkút nincs adat nincs adat nincs adat közkút nincs adat nincs adat

42

HÚVíZ HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS

VIFIR kód

Helyi név

k120750025

B Petőfi tér 32 NAGY J.

k120750026

Létesítés éve

EOV_Y

EOV_X

Magasság Talp

Szűrő felső

Szűrő alsó

Szűrő db

Szűrő hossz

Üzemi vízszint


1955 691422,00 252047,00

0,00

138,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

15,00

0,00

1926 691720,00 251891,00

0,00

80,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

5,00

0,00

k120750027

B THÖKÖLY U 1025 HRSZ KÖZKÚT

1926 691966,00 251810,00

0,00

110,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

5,00

0,00

k120750028

B KOSSUTH U 65 KÖZKÚT

1927 691750,00 251740,00

0,00

54,70

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

33,00

0,00

k120750029


1908 691912,00 251436,00

0,00

35,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,50

50,00

0,00

k120750030

B RÁKÓCZI U TÓTH M.

1958 690434,00 252149,00

0,00

70,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

20,00

0,00

1930 690656,00 252120,00

0,00

110,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

56,00

0,00

k120750031 k120750032

B RÁKÓCZI U 404 CSERE.TP

1930 690602,00 252056,00

0,00

75,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

80,00

0,00

k120750033

B RÁKÓCZI U 404 CSERE.TP

1956 690578,00 252003,00

0,00

45,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

20,00

0,00

1940 690654,00 251972,00

0,00

72,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

8,00

0,00

k120750034 k120750035

B KASZINÓ TÉR 28 DÉNES J.

1955 691146,00 251704,00

0,00

180,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

25,00

0,00

k120750036

B GALGAMENTI TSZ

1903 691013,00 251386,00

0,00

167,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

0,00

0,00

k120750037

B SZT LÁSZLÓ U VÁSÁRTÉR

1957 691046,00 250982,00

0,00

210,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

35,00

0,00

1922 691816,00 251339,00

0,00

97,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

160,00

0,00

k120750038 k120750039

B KOSSUTH U 349 FÜRDŐ

1924 691805,00 251235,00

0,00

70,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

70,00

0,00

k120750040


1927 692034,00 251116,00

0,00

139,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

0,00

0,00

k120750041

B PÁSTI U 14 SZILÁGYI M.

1930 691738,00 250929,00

0,00

90,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

10,00

0,00

k120750042

1926 691913,00 250988,00

0,00

110,00

0,00

0,00

1,00

0,00

1,50

120,00

0,00

k120750043

1915 692177,00 250764,00

0,00

70,00

0,00

0,00

1,00

0,00

1,00

20,00

0,00

k120750044

K AKÁCOS U 712

1938 691916,00 250280,00

0,00

130,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

10,00

0,00

k120750045

B MÁV 41 ŐRHÁZ

1916 691063,00 253715,00

0,00

50,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

278,00

0,00

k120750046

1927 694516,00 251280,00

0,00

93,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

50,00

0,00

k120750047

K LEGELŐ KÚT Galgamenti Sz. Nyúlszőrfeldolgozó

1918 694588,00 250048,00

0,00

115,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

100,00

15,00

k120750048 k120750049

K FISCHER TNY 4282 HRSZ Feketei major 1.sz.kút

1902 695450,00 247575,00 1960 692667,00 252997,00

0,00 0,00

139,00 84,70

0,00 74,00

0,00 81,00

1,00 1,00

0,00 7,00 Ú8.5

1,40

8,00 360,00

0,00 0,00


Objektum Objektum Vízfajta használat típus nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat R nincs adat nincs R

43

HÚVíZ HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS

Létesítés éve

EOV_Y

EOV_X

Szűrő felső

VIFIR kód

Helyi név

Magasság Talp

k120750050

Galgamenti TSz.(TU-4) K-50 *

2000 689396,49 251911,69

144,88

2076,00

k120750051

Tóth János; Thököly u.19.

1964 692199,00 252016,00

0,00

95,00

89,00

k120750052

B.KOSSUTH U.133.

1964 692008,00 251302,00

0,00

78,00

k120750053

Tusor József; Szabadság u.4.

1964 691806,00 251991,00

0,00

k120750054

Tóth M.; Csányi I.;Petőfi tér 40

1964 691621,00 253239,00

k120750055 k120750055

Demény László;Kossuth L.u.133. Galgamenti Szöv. Haraszti Újmajor

k120750056

Szűrő alsó

2076,00 2091,70

Szűrő db

Szűrő hossz

Üzemi vízszint

1,00

0,00

95,00

1,00

0,00 Ú2

66,00

75,00

1,00

0,00

50,00

40,00

48,00

1,00

0,00

50,00

40,00

48,00

1964 691844,00 251452,00

116,00

68,00

63,00

1964 691844,00 251452,00

116,00

68,00

B.SZOCIÁLIS OTTHON.

1965 691295,00 252488,00

116,00

k120750057

Csehó Pál; Bartók B.TÉR 19.

1964 691511,00 252413,00

k120750058

Haraszti Újmajor tehenészet 1.sz.

k120750059


42,80

250,00

102,00

200,00

16,00

150,00

0,00

0,00 Ú4.5

150,00

15,00

1,00

0,00 Ú6.1

200,00

13,00

68,00

1,00

0,00 Ú3.9

70,00

0,00

63,00

68,00

1,00

0,00 Ú3.9

70,00

0,00

120,00

87,00

115,00

2,00

0,00 Ú7

270,00

0,00

0,00

98,50

90,00

97,00

1,00

0,00 Ú4

200,00

16,00

1965 689392,00 250298,00

146,00

150,00

100,00

128,00

2,00

0,00 Ú40.2

250,00

18,00

K.GALGAMENTI TSZ.1.KÚT.

1965 689993,00 252670,00

0,00

11,00

9,00

11,00

1,00

0,00

0,00

600,00

0,00

k120750060

K GALGAMENTI TSZ 2>1

1965 690212,00 252540,00

0,00

13,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

600,00

0,00

k120750061

K.GALGAMENTI TSZ.2.KÚT.

1965 690237,00 252583,00

0,00

13,00

10,00

13,00

1,00

0,00

0,00

350,00

0,00

k120750062

GALGAMENTI TSZ.

1965 690012,00 252713,00

0,00

11,00

9,00

11,00

1,00

0,00

0,00

600,00

0,00

k120750063

GALGAMENTI TSZ.

1965 693991,00 252091,00

0,00

16,00

13,00

16,00

1,00

0,00

0,00

400,00

0,00

k120750064

GALGA U.1.VÁRKONYI J.

1966 691473,00 252672,00

115,00

98,00

91,00

96,00

1,00

0,00 Ú4

200,00

0,00

k120750065

Róm.Kat.Egyház Petőfi tér 38.

1966 691160,00 252205,00

119,00

73,00

66,00

70,00

1,00

0,00 Ú3.5

100,00

13,00

k120750066

Őszi Tamás;Tusorné; Éva u.2.

1966 691319,00 252793,00

115,00

88,00

81,00

85,00

1,00

4,00 Ú2

200,00

0,00

k120750067

TEMPLOM KÖZ 1.

1968 691614,00 252259,00

0,00

40,00

34,00

38,00

1,00

0,00 Ú8

80,00

0,00

k120750068

K,GALGAMENTI vízmű T/I.K.

1971 690719,00 252434,00

117,00

50,00

25,00

35,00

1,00

0,00 Ú14.2

510,00

0,00

k120750069

Reg.Vízmű 2.sz.kút

1971 693551,00 250296,00

113,00

50,50

35,00

46,00

3,00

0,00 Ú19.3

710,00

12,00

k120750070


1971 694530,00 249806,00

113,00

50,00

21,00

41,00

2,00

0,00 Ú17.1

350,00

14,00

k120750071


1971 695184,00 249142,00

113,00

55,00

47,00

52,00

1,00

5,00 Ú13.9

570,00

12,00

k120750072

K,GALGAMENTI vízmű T/I.

1970 690791,00 252740,00

116,00

7,00

3,00

5,00

1,00

0,00 Ú3.6

110,00

0,00

0,70


Objektum Objektum Vízfajta használat típus adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat R nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat

44

HÚVíZ

HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS

Létesítés éve

EOV_Y

EOV_X

Magasság Talp

Szűrő felső

Szűrő alsó

Szűrő db

Szűrő hossz

Üzemi vízszint


VIFIR kód

Helyi név

k120750073

K,GALGAMENTI vízmű T/2.

1970 690734,00 253243,00

116,00

32,00

18,00

29,00

1,00

0,00 Ú5.2

450,00

0,00

k120750074


1970 693679,00 250491,00

113,00

10,00

4,00

7,00

1,00

0,00 Ú5.3

200,00

0,00

k120750075


1970 693856,00 250702,00

113,00

11,00

4,00

8,00

1,00

0,00 Ú4.9

300,00

0,00

k120750076


1970 694118,00 251104,00

113,00

13,00

6,00

10,00

1,00

0,00 Ú6

420,00

0,00

k120750077


1970 695436,00 249458,00

112,00

12,00

5,00

9,00

1,00

0,00 Ú6

210,00

0,00

k120750078


1970 695718,00 249871,00

113,00

16,00

6,00

15,00

2,00

0,00 Ú5.6

330,00

0,00

k120750079


1970 695876,00 250069,00

111,00

11,50

4,00

8,00

1,00

0,00 Ú4

350,00

0,00

k120750080 k120750081

B.GALGAMENTI vízmű T/20. Vízmű figyelőkút

1972 694150,00 251191,00 1972 695915,00 250173,00

113,00 0,00

15,50 15,50

4,00 5,00

8,00 8,00

2,00 1,00

0,00 Ú5 0,00 Ú3

400,00 400,00

0,00 0,00

k120750082


1972 695680,00 249792,00

112,00

60,00

43,00

50,00

1,00

7,00 Ú15

630,00

13,00

k120750083


1972 693085,00 252494,00

115,00

108,00

75,00

97,00

2,00

15,00 Ú10.3

670,00

13,00

k120750084

1973 690723,00 252049,00

0,00

48,00

0,00

0,00

1,00

0,00 Ú1.8

300,00

0,00

k120750085

B.RÁKÓCZI U.28.ÁFÉSZ Zöldségfeldolgozó (Homoki telep)

1979 691917,00 249126,00

127,00

144,60

100,03

138,95

2,00

18,10 Ú23.9

450,00

15,00

k120750086


1978 692248,00 252626,00

114,00

70,00

40,00

63,50

2,00

19,00 Ú6.9

700,00

13,00

k120750087

Reg.Vízmű 5/a j.kút

1979 692259,00 252679,00

114,00

72,00

40,00

63,00

2,00

17,00 Ú23.9

1200,00

14,00

k120750088


1977 692618,00 251860,00

116,00

61,00

35,00

49,00

2,00

10,00 Ú23.7

380,00

13,00

k120750089


1978 693223,00 251433,00

114,00

111,00

75,00

101,00

1,00

26,00 Ú10.7

620,00

14,00

k120750090


1979 693855,00 252162,00

114,00

115,00

95,00

102,00

1,00

7,00 Ú8.5

360,00

14,00

k120750091


1978 694032,00 250939,00

113,00

127,00

105,00

117,00

1,00

12,00 Ú5.7

500,00

14,00

k120750092


1978 694457,00 251606,00

118,00

58,00

44,00

49,00

1,00

5,00 Ú28.5

390,00

11,00

k120750093


1978 695217,00 251332,00

112,00

45,00

21,00

37,00

2,00

15,00 Ú11.7

600,00

11,00

k120750094


1981 694812,00 250537,00

112,00

127,00

112,00

125,00

1,00

13,00 Ú37.9

1000,00

14,00

k120750095

Haraszti Újmajor tehenészet 2.sz.

1987 689758,00 250292,00

147,16

150,00

125,00

132,00

1,00

7,00

63,00

170,00

16,00

k120750096

Magyar-Kubai Barátság MgTsz 3.

1987 689537,13 250181,62

147,33

100,00

77,20

84,00

1,00

0,00

58,00

140,00

0,00

k120750097

Reg.Vízmű 3/a j.kút

1987 694449,00 249776,00

113,57

200,00

165,00

179,00

1,00

14,00

19,00

1000,00

18,00


Objektum Objektum Vízfajta használat típus nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat figyelő nincs adat R nincs adat R nincs adat nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat R nincs adat nincs adat R

45

HÚVíZ HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS

Létesítés éve

Szűrő hossz

Üzemi vízszint

Neszűr dűlöi Vízműkút

1990 690607,23 250873,83

134,79

220,00

161,50

200,00

4,00

k120750099

Galgamenti Reg.Vízmű 11/a sz.

1996 694525,50 251600,12

113,25

55,00

43,00

49,00

1,00

0,00 Ú38

e120750051

Csokoládéüzem (Homoki telep) GALGAMETI SZÖV. Gyümölcsös öntöző

0 691900,00 248600,00

0,00

12,00

8,50

11,00

0,00

0,00

1956 690545,68 249631,59

136,66

43,00

27,00

38,00

0,00

1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998

249242,39 249150,52 249016,80 249191,65 249313,37 249191,70 249016,80 249313,40 249150,50

161,49 166,37 162,51 160,76 162,48 148,30 149,20 150,20 150,70

107,20 18,00 17,40 16,50 17,50 16,50 17,40 17,50 18,00

93,60 15,00 14,40 13,20 14,70 13,20 14,40 14,70 15,00

104,00 16,50 15,90 14,70 16,20 14,70 15,90 16,20 16,50

1956 690545,70 249631,60

131,10

43,00

27,00

1987 689537,10 250181,60 1998 688794,30 249242,40

147,30 125,60

92,00 107,20

1979 691934,00 689439,00 1990 690607,00 2000 689396,50 1995 694525,50 2003 694804,40 2003 694453,40

127,60 147,00 134,80 196,30 110,10 112,80 113,50

144,50 150,00 209,00 2090,00 55,00 130,00 148,00

Regionális hulladéklerakó 1.sz. Regionális Hulladékl. 4.sz.figyelő Regionális Hulladék. 1.sz. figyelő Regionális Hulladékl. 2.sz.figyelő Regionális Hulladékl. 3.sz.figyelő Regionális Hulladékl. 2.figyelő Regionális Hulladék. 1. figyelő Regionális Hulladékl. 3.figyelő Regionális Hulladékl. 4.figyelő Galgameti Szöv. Gyümölcsös k120750100 öntöző Magyar -Kubai Barátság MgTsz k120750096 3.kút k120750101 Regionális hulladéklerakó 1. Zöldségfeldolgozó (Homoki k120750085 telep) 4263 Tura K 58 k120750098 Neszűr-kút k120750050/A Tura-4. jelű hévízkút átalakítása k120750099 Galgamenti Reg.Vízmű 11/a sz. k120750106 Vízmű 12/A.sz. k120750107 Vízmű 3/B.jelű

688794,28 688566,20 688721,02 688854,81 688712,39 688854,80 688721,00 688712,40 688566,20

248628,00 250241,00 250873,00 251911,70 251600,10 250520,80 249783,00

Magasság Talp

Szűrő db

k120750098

k120750101 k120750102 k120750103 k120750104 k120750105 k120750104 k120750103 k120750105 k120750102

EOV_X

Szűrő alsó

Helyi név

k120750100

EOV_Y

Szűrő felső

VIFIR kód

32,00


27,40

Objektum Objektum Vízfajta használat típus nincs adat R nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat figyelő figyelő figyelő figyelő kút figyelő T kút figyelő T kút figyelő T kút figyelő T

680,00

20,40

300,00

14,00

0,00

0,00

0,00 Ú9.8

200,00

14,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00

180,00 1,00 5,00 7,00 4,00 0,00 0,00 0,00 0,00

16,00 13,00 13,00 13,00 13,00 0,00 0,00 0,00 0,00

38,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 kút

öntözŐkút R1

77,20 93,60

84,00 104,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 kút 0,00 kút

termelŐ termelŐ

R2 R2

100,00 0,00 161,50 2076,00 43,00 112,00 119,00

139,00 0,00 200,00 0,00 49,00 127,00 142,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

termelŐ figyelő ivóvíz termelŐ termelŐ termelŐ termelŐ

R3 R R3 R4 R1 R R

0,00

Ú47.8 Ú16.1 Ú16.5 Ú16.1 Ú15

kút kút kút kút kút kút kút

* Megjegyzés: A táblázatban piros színnel jelölt kút termálkút.


46

HÚVíZ HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS

A tervek szerint a jövőben összességében két termelő és két visszasajtoló kút kerül kialakításra. A kutak elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja, az EOV koordinátákat a táblázatban foglaltuk össze.

Jelölés Megnevezés Hrsz EOV Y EOV X T-1 Termelőkút 1 Hrsz 5679/5 689251 251863 T-2 Termelőkút 2 Hrsz 8 691113 252406 V-1 Visszasajtolókút 1 Hrsz 4756 688497 251199 V-2 Visszasajtolókút 2 Hrsz 4627 689241 250588 Az alábbi ábrákonn látható, hogy a fejlesztéssel érintett terület két területhasználati kategóriában van. Kisebb része (1 ha) kereskedelmi szolgáltató terület övezetébe tartozó területhasználatba, nagyobb hányada (15,6 ha) kereskedelmi szolgáltató terület övezetén belül üvegházas kertészet területhasználatba tartozik. A termelő és visszasajtoló kutak térbeli elhelyezkedését az alábbi ábrákon mutatjuk be.

47

48

12. ábra: Termelő és visszasajtoló kutak elhelyezkedése A Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2009.) (továbbiakban: NKP-II.) fő céljai között szerepel az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. Az NKP-II. akcióprogramjai között szerepel a „Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram”, aminek átfogó célja o az üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikája, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme, o a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; valamint o a diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése. 20.2.3. Közműellátás (ivóvízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás) Ivóvízellátás:

49

A település vízellátását a Galgamenti Viziközmű Kft biztosítja. A település vízellátására Baggal közös regionális rendszert építettek ki. A vízellátás bázisa Turán a Galga mentén fúrt kutak. Jelenleg 15 db kútból veszik a vizet, plusz egy kutat a közelmúltban fúrtak. A kutakból az engedélyezett napi vízkivétel 6 300 m3/nap. A kutak hidrogeológiai védőidomának előzetes lehatárolása megtörtént. A vízbázis védelme kiemelt feladata a településnek. A megfelelő vízellátás biztosítására 2 db 250 m3–es víztározó és a Vácszentlászlói út mentén egy 700 m3-es torony üzemel, amely a hálózatban a szükséges víznyomást biztosítani tudja. A víznyomás a hálózati rendszerben 5,4-7,4 bar közötti, bizonyos területeken emiatt helyi nyomáscsökkentő berendezést kell alkalmazni. A hálózati rendszerben víznyomásproblémák nincsenek. Tura a vezetékes ivóvíz ellátására a település már beépített területén az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A beépített területen a 100 %-os szintre kiépített hálózat ellenére a bekötöttség a statisztikai adatok szerint 87,2 %. Ennek település szintűvé emelése szükséges. Tura vízelosztó hálózata zömmel körvezetékes módon épült, de a külterületek felé kifutó utcákban vannak ágvezetékek is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A tervezett fejlesztések nagytávlati teljes megvalósítása esetén várható 1300 m3/nap vízigények is a település jelenlegi vízbázisáról, szükség esetén annak kapacitás bővítésével kielégíthetők. A vízellátó hálózatot a fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében körvezetékes módon. A tűzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb építése nem javasolható. A településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeként dokumentált vízi közmű tervlapon ábrázolt vezetéknyomvonal és annak mérete csak azt jelzi, hogy a tervezett területfejlesztések ágazati fejlesztéssel ivó és tűzi vízzel elláthatók. Az adott területek ellátásához a pontos vezetéknyomvonalat és a szükséges háttérfejlesztések optimális megoldásához a továbbtervezés során vízjogi létesítési engedélyezési tervet kell készíteni. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés: Tura az Észak-Alföldi hordalékkúp síkság a Hatvani síkság területén helyezkedik el. A terület körzetében az átlagos csapadékmennyiség 540-580 mm közötti. A tájegységet sok, a Tiszához vezető vízfolyás keresztezi, ilyen vízfolyás a település északi részén kelet-nyugati irányban haladó vízfolyás a Galga. A Galgán az árvizek ritkák, azok - ha vannak - leginkább a hóolvadást követik. Kisebb árvizek inkább nyár végén, illetve ősszel keletkeznek. A település kül- és belterületeinek területére eső csapadékvizek kisebb árkokon, vízfolyásokon keresztül így a terület mélyvonalán haladó Galgába gravitálnak. A Galga később, Jászfényszaru térségében a Zagyvába torkollik, a Zagyva befogadója a Tisza. A Galga főcsatorna társulati kezelésű vízfolyás, a mellékágak Önkormányzati kezelésűek. A vízfolyások medrei mind a bel-, mind a külterületen sok helyen növényzettel erősen benőttek, a medreken sok helyen van feliszapolódás. A település északi része topográfiai szempontból enyhén a Galga irányába lejt, a déli, délnyugati részek eleinte inkább déli irányban szállítják le a vizeket, majd később folynak le a befogadó Galga irányába. A meredekebb területeken a lefolyó csapadékvizek a talajt erodálják, ezt elősegíti a talaj nagymértékben homokos szerkezete. Az utcák víztelenítése jelenleg főleg nyílt árkos módon történik, az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. Sok keskeny szabályozású utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. A településen az árkok nagy része burkolatlan, ezek a csapadékvizeket jól-rosszul elvezetik, vagy pedig bennük a vizek elszikkadnak. Burkolt árok csak kevés található. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek nemcsak majdnem 100%-a folyik le, hanem a lefolyás időtartama jelentősen 50

lecsökken. A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás: Turán a 90-es évek elejére a vízellátó és gázellátó hálózat kiépült, ekkor még szennyvízcsatorna hálózattal egyáltalán nem rendelkezett a település. A keletkező szennyvizeket az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztározó medencékben tárolták, amelyekből az összegyűlt szennyvizeket szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyekre szállították. A magyarországi gyakorlatnak megfelelően azonban a zárt szennyvíztározó medencék gyakran nem vízzáróak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, amivel a talaj, és hosszabb távon a rétegvizek elszennyezését és elnitrátosodását okozza. Még nagyobb környezetszennyezési problémát jelenthetnek a szennyvizek ásott kutakba való bevezetése, mert ezzel a mélyebb vízadó rétegeket koncentráltan szennyezhetik. A környezetszennyezési probléma megoldására, és nem utolsó sorban a saját vízbázisának megvédésére a település Önkormányzata a szennyvízcsatorna hálózatának kiépítését határozta el. A szomszédos Galgahévízzel szövetkezve Tura közigazgatási területén közös regionális tisztítótelepet létesítettek. A településen pedig elválasztott rendszerű szennyvízgyűjtő hálózatot létesítettek. A hálózat a belterületi részeken a 90-es évek végére kiépült. A turai szennyvíztisztító-telep Turán és Galgahévízen keletkező kommunális eredetű szennyvizek tisztítására létesült. Kezelője a Tura-Galgahévíz Kommunál Kft. Jelenleg Galgahévíz lakosságának kb. 90%-a Tura városnak 80%-a csatlakozott a csatornahálózatra. A tisztítás rendszere két fokozatú biológiai tisztítás. A szennyvíztelepet 1850 m3/nap szennyvíz és 120 m3/nap csapadék befogadására tervezték. A technológia tervezésekor a csatornahálózatból származó, bejövő (input) tisztítandó szennyvíz minőségi paramétereit az alábbiakban határozták meg: o KOIk ≤ 750 g/m3, o BOI5 ≤ 300 g/m3, o NH4-N ≤ 45 g/m3, o Pössz ≤ 12 g/m3. A szennyvíztelep jelenlegi napi terhelése kb. 800 m3 tisztítatlan szennyvíz. A telepre beérkező szennyvíz paraméterei az ellenőrző mérések alapján elmaradnak a tervezettől. A telep a csatornahálózaton vezetett szennyvíz befogadásán kívül szippantott szennyvíz befogadására is alkalmas. A szippantott szennyvíz fogadása a telep kerítéssel körülhatárolt területén belül lehetséges. A szippantott szennyvíz bevezetése a telep rendszerébe a hálózatból származóval megegyező helyen történik. A szippantott szennyvíz napi mennyiségét tervezéskor 150 m3/nap szennyvíz és 20 m3/nap csapadékban határozták meg. A minőségi paramétereket az alábbi értékekre tervezték: o KOIk ≤ 4 000 g/m3, o BOI5 ≤ 1 500 g/m3, o NH4-N ≤ 120 g/m3, o Pössz ≤ 30 g/m3. A tisztítás során a két biológiai fokozatból (1. és 2. számú kombinált reaktorból) származó sűrített fölösiszap szabályozható polielektrolit adagolással kerül a szalagos víztelenítő berendezésre. A szalagos berendezéssel víztelenített iszap a telepen belül elkülönített, fedett, betonozott térrészen kerül tárolásra. A víztelenített iszap a fedett, betonozott iszaptároló kapacitásától függően kerül elszállításra. A víztelenített iszapot a Lőrinciben üzemelő veszélyes hulladék lerakó fogadja be és kezeli a továbbiakban.

51

A szippantott szennyvizek minőségét időszakos jelleggel, szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Egy-egy technológai egység esetében szükséges javítás, illetve karbantartás a technológiai elemek megkerülésével, részleges üzemvitelben lehetséges. Ilyen alkalmakkor a tisztítástechnológia csökkentett hatékonyságú. A csatornahálózat szennyvízvisszatartó kapacitását figyelembe véve a szennyvíztisztító üzem teljes kizárása kb. 24 órán keresztül lehetséges. A technológiai elemek üzemeltetésének, karbantartásának szabályait, valamint havária esemény esetén szükséges intézkedéseit a Tura-Galgahévíz Kommunál Kft Szennyvíztisztító telepének üzemeltetési szabályzata tartalmazza. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a szennyvíztelep szennyező komponenseinek kibocsátási határértékeit (napi átlag érték alapján) a befogadóba történő bevezetés előtt az alábbiak táblázatban mutatjuk be: Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Biokémiai oxigénigény (BOI5): Ammónia-ammónium nitrogén (NH4-N) Összes foszfor (ÖP) Összes nitrogén (ÖN)

125 mg/l 25 mg/l 20 mg/l 2 mg/l 55 mg/l

A fentebb ismertetett információk alapján megállapítható, hogy a szennyvíztelep kibocsátási értékei meghaladják a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt (fent bemutatott) határértékeket. Az adatok alapján arányait tekintve a legjelentősebb határérték túllépés az összes foszfor és az ammónium-ammónia nitrogén esetében tapasztalható (többszörösen túllépik a megadott határértéket). Arányaiban kevésbé jelentős határérték túllépés a KOIk értékekben tapasztalható, habár mértékét tekintve ez is jelentősnek tekinthető. A szennyvíztelep tisztított szennyvizének közvetlen befogadója a Galga-patak, amelynek 8,34 fkm szelvényébe kerül bevezetésre a telepről származó szennyvíz. A befogadó patak állandó vízfolyásnak tekinthető. A Galga-patak a Zagyva folyóba torkollik (Zagyva 89+546 fkm), a Zagyva pedig a Tiszába (Tisza 335,620 fkm) ömlik.

52

13. ábra: Tervezési terület vízfolyásainak jellege (forrás: VITUKI)

53

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet 3. táblázatában szerepel Tura (Galgahévízzel együtt), mint a 10 000-15 000 LE közötti szennyvízterheléssel érintett agglomeráció (az agglomerációt Galgahévíz és Tura alkotják), melyek esetében a rendszer kiépítésének határideje 2015. december 31. Azonban a jogszabály szerint Tura városa fejlesztéssel nem érintett.

20.2.4. Vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelem, belvízvédelem Vízgyűjtő-gazdálkodás A 2000. december 22-én hatályba lépett EU Víz Keretirányelv (VKI), (60/2000/EK) bevezetésének egyik alapdokumentuma, „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja, 2006-2009”, tartalmazza Magyarország (a Duna vízgyűjtőkerület részeként) vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységeire való felbontását. Magyarország 2004. júniusában (a VKI 3. cikkelyének megfelelően) nyújtotta be az Európai Bizottság számára az 1. Nemzeti Jelentést, majd (a VKI 5. cikkelye szerint) 2005. március 22-re a 2. Nemzeti Jelentést. A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv az ország egész területére, ezen belül a Duna-közvetlen, Dráva, Tisza és Balaton részvízgyűjtőin tizenhét (17) vízgyűjtőgazdálkodási tervezési részegységre készült. „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja, 2006-2009” című dokumentum, a tervezési részegységeket gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok javaslata alapján 41 tervezési alegységre osztotta. Árvízvédelem, belvízvédelem Tura bel- és külterületét érintő árvízvédelemmel és belvízvédelemmel további fejezetekben foglalkozunk. 20.2.5. Talajfelépítés, geológia és hidrogeológia

54

14. ábra: Tura környezetének területhasználatai (forrás: Corine Land Cover 1: 50 000 méretarányú térképe) Tura település területhasználatainak megoszlását és egymáshoz viszonyított elhelyezkedését a fenti ábra szemlélteti. Az ábrából látható, hogy a város közigazgatási területén legnagyobb arányban nagytáblás szántó területhasználat figyelhető meg (55,59 %) és legkisebb arányban a temetők területhasználati kategória van (0,09 %). A területhasználatok pontos megoszlását az alábbi táblázat összegzi. 5. számú táblázat: Tura település területhasználatainak megoszlása Corine kategória 1122. Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 12112. Agrár létesítmények 1222. Vasúthálózat és csatlakozó területek 1311. Külszíni bányák 1321. Szilárd-hulladék lerakóhelyek 1411. Parkok 1412. Temetők 2111. Nagytáblás szántóföldek 2112. Kistáblás szántóföldek 2221. Gyümölcsfa ültetvények

Terület (ha) Terület (%) 375,11 6,71 40,92 0,73 9,03 0,16 7,66 0,14 6,91 0,12 11,19 0,20 5,02 0,09 3106,44 55,59 660,84 11,83 126,60 2,27

2311. Intenzív legelők és erősen degradált területek bokrok és fák nélkül

39,10

0,70

2312. Intenzív legelők és erősen degradált területek bokrokkal és fákkal

39,00

0,70

55

2421. Komplex művelési szerkezet épületek nélkül

13,38

0,24

24221. Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 24222. Tanyák

36,82 11,03

0,66 0,20

138,01

2,47

2433. Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes vegetációval

18,71

0,33

2435. Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával 3115. Lombos erdő ültetvények 3125. Tűlevelű ültetvények 3211. Természetes gyep fák és cserjék nélkül 3212. Természetes gyep fákkal és cserjékkel 3241. Fiatalos erdők és vágásterületek 3243. Spontán cserjésedő-erdősödő területek 4111. Édesvízű mocsarak 5112. Csatornák Összesen

82,07 351,06 26,18 258,23 53,10 59,20 17,60 64,93 30,05 5588,18

1,47 6,28 0,47 4,62 0,95 1,06 0,31 1,16 0,54 100,00

2431. Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természeti vegetációval

56

A kistájon, melyen Tura város is található, a több száz méteres agyagos-homokos pannóniai rétegekre mintegy 20-25 km szélességben a Zagyva és a Galga hordalékkúpja települt. A würm végén az Alsó-Zagyva süllyedését követően a homokbuckás térszínt 2-8 m-es löszlepel fedi. A jelenkori, korábban és mostani mocsaras területeket fiatal öntésképződmények fedik. Homokon és löszös üledéken képződött talajtípusok tarka képet adnak. A futóhomok kiterjedése a településen 4 % (zömmel erdő), a Galgától északra elterülő magasabb térszíni elhelyezkedésű löszterületeken vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű csernozjom barna erdőtalajok jellemzők. A Galga allúviumain vályogtól agyagig változó fizikai féleségű réti talajok alakultak ki. A patakvölgyekben réti öntések és nyers öntéstalajok találhatók. A réti öntések mechanikai összetétele agyagos vályogos. Vízgazdálkodásuk közepes vízvezető képességük miatt kevésbé kedvező. A csernozjom barna erdőtalajok a barnaföldek csernozjomosodása révén képződtek. Ezen talajok vízgazdálkodása kiegyenlítetten jó vízvezető, vízraktározó és víztartó képességük miatt kedvező. A szántók nagy része löszön képződött, mészlepedékes csernozjom talajok a jellemzők kedvező termékenységgel.

57

Turán jellemzően csernozjom-barna erdőtalajok, réti talajok, humuszos homoktalajok, szolonyeces réti talajok és futóhomok található. Ezen talajféleségek megoszlását és elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja.

15. ábra: Talajtípusok bemutatása (forrás: AgroTopo TAKI) Tura város és külterülete talajainak vízgazdálkodását az alábbi ábra szemlélteti.

58

16. ábra: Talajok vízgazdálkodásának bemutatása (forrás: AgroTopo TAKI)

59

Turán jelenleg egy felhagyott homokbánya található a lakott területtől nyugati irányban. A homokbányán kívül kavicsbányászati lehetőséget kínál az Aszód—Tura hordalékkúp, ami a település közigazgatási területére észak-nyugatról nyomul be egy kisebb területen. A település környezetében található még a Jászfényszaru-Hatvan között elterülő hordalékkúp, ami szintén kavicsbányászatra alkalmas, azonban ez a hordalékkúp Tura közigazgatási területét nem éri el.

17. ábra: Tura környezetében található kavicsbányászati lehetőségek bemutatása 60

A már említett felhagyott homokbányán és kavicsbányászati lehetőség mellett a területen van még potenciális homokbányászati lehetőség is Jászfényszaru és Hatvan között. Ez a terület, ami alkalmas a homokbányászatra, csak szegélyével és rendkívül kis területen érinti Tura közigazgatási területét. jellemzően a településtől keletre húzódik az érintett terület.

18. ábra: Tura közigazgatási területén található homokbányászati lehetőségek bemutatása

61

20.2.6. Zaj- és rezgésvédelem Jelenleg nem áll rendelkezésre településen végrehajtott zajmérésekről szóló információ. A települést leginkább terhelő gépjármű forgalom adataiból lehet következtetni, illetve a helyszíni bejárások során lehet tapasztalni a tényleges zajhatást. A gépjármű forgalomra a teherjármű forgalom magas aránya jellemző a fő közlekedési utakon (M3, 3. sz. főközlekedési út), míg a belterületen ez alacsony számmal jellemezhető. A település szerencsésen nem szolgál folyosóként nagyobb átmenő forgalom számára. A lakott területektől kellő távolságban haladó vasút zaja is határérték alatt marad a lakóterületen. A településen átmenő főút forgalma nem jelent számottevő zajforrást. Az úttól mintegy 10-20 m távolságban elhelyezkedő lakóházak viszonylag kedvező terhelési viszonyokat eredményeznek. A lakóterületeknél szigorúbb zajterhelési szintet igénylő területhasználat (kórház, szanatórium, üdülő) nincsen a zajforrás közelében. Közlekedési infrastruktúra jellemzése: Tura országos főúthálózati kapcsolatát a település központjától 4-5 km-re északra húzódó M3 autópálya és 3.sz. főút biztosítja. A főutakhoz csatlakozó forgalom a 3105 jelű Aszód –Tura – Sülysáp és a 3104 jelű Gödöllő – Tura – Hatvan országos mellékutakon bonyolódik le. A 3104 jelű összekötő út a település központján ÉK-DNY irányban a Hatvani út – Táncsics M. utca – Vácszentlászlói út vonalán halad át. Az út 2x1 forgalmi sávos, forgalma a külterületen 1900, a városközpontban mintegy 3900 Ejármű/nap. Az út közterületének szélessége a Táncsics M. utcai szakaszon nem felel meg az országos közutak előírásainak, vonalvezetése a Vácszentlászlói úton kedvezőtlen két derékszögű iránytöréssel halad .A 3105 jelű összekötő út ÉNY-DK irányban szeli át a települést. A városközponti szakaszát Galgahévizi út – Rákóczi F. u. és a Zsámboki úti szakasz között, a szűk Elnök utca –Régi vásártér vonalról a Tabán utca – Kossuth Lajos út – Park utca vonalára helyezték át. A két országos út csomópontja körforgalmú. A 3105 jelű út átlagos napi forgalma 5200 Ejármű/nap. A 31121 jelű bekötő út Tura északi külterületén a 3104 jelű úthoz csatlakozik, Boldog kapcsolatát biztosítja, forgalma nem éri el az 850 Ejármű/ nap értéket. Tura vasútállomásának megközelítése a 31313 jelű úton (Szent István utca) a 3105 jelű út felől történik. Átlagos napi forgalma 1700 Ejármű/nap. A települési úthálózat legjelentősebb szakaszai: • az Elnök utca – Régi vásártér – Park utca, a városközponton kelet-nyugati irányban áthaladó út, • a Kossuth Lajos út, • a Szövetség utca és Sport utca a déli területek gyűjtőútja.

62

Betartandó határértékek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletének alapján: Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB)

Sorszám

Zajtól védendő terület

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

nappal éjjel 06–22 óra 22–06 óra

1. 2.

3.

4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

Megjegyzés: * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. ** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek. *** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légi járművek közlekednek. A területi funkciónak és a közút útjelleg szerinti, megfelelő megengedett zajterhelési határértékek Tura területén: LTHnappal = 60 dB (A) (06:00 – 22:00) LTHéjszaka = 50 dB (A) (22:00 – 06:00) kategóriába sorolható, a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint értékekkel. A település közigazgatási területén jelenleg nem működik olyan telephely, melynek üzemelése jelentős zaj- ill. rezgésszennyezéssel jár, így nem kell számolni ezen zajforrások kiemelkedő terheléseire.

63

A zajtól védendő területre megállapított határértékeket a 27/2008. (XII.3.) „A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című KvVM-EüM együttes rendelete szabályozza, melynek 1. sz. melléklete rendelkezik az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken, a 2. sz. melléklete az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelésről, 3. sz. melléklete pedig a közlekedésből származó zajterhelésről (lásd az alábbi táblázatokat). Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelete 1. sz. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)


1. 2.

3. 4.

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei, zajtól védendő területeken (27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelete 2. sz. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Sorszám

ha az építési munka időtartama Zajtól védendő terület

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

65

50

60

45

55

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

64

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelete 3. sz. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre1 (dB)

Sorszám


kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra

nappal 6–22 óra

Éjjel 22–6 óra

nappal 6–22 óra

éjjel 22–6 óra

nappal 6–22 óra

éjjel 22–6 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

20.2.7. Hulladékgazdálkodás, potenciális szennyezőforrások számbavétele Hulladékgazdálkodás A jelenleg hatályos magyar jogszabályok (pl.: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény) veszélyes, települési és inert hulladékot5 különböztetnek meg. A SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. (2194 Tura, 0272/7 hrsz.; KSH azonosító: 11884226-3811-113-13.; KÜJ szám:100304491) a turai régió területén 2001 óta, 1

Értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150-1 és az MSZ –13-183 szerint. A megítélési idő a nappali 16 óra, éjjeli 8 óra. 5 Veszélyes hulladék: a rá vonatkozó általános szabályokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm.rendelet. tartalmazza Ezen kívül a veszélyes hulladékok egyes csoportjairól külön jogszabályok szólnak, így pl. az akkumulátorokról, olajhulladékokról vagy a PCB-tartalmú hulladékokról. Települési hulladékok: szilárd, folyékony, háztartási, közterületi, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg Inert hulladék: leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni, jogszabályi definícióját a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

65

Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló települések mindegy 15 000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról. A 2001-től üzemelő hulladék-feldolgozó telephely Tura külterületén, a 0272/7 hrsz-ú külterületi ingatlanon helyezkedik el, és üzemel a KTVF: 8984-4/2005. számú egységes környezethasználati engedély alapján. Az engedély szerinti engedélyezett tevékenységek: hasznosítás (R3: oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése (komposztálás), hulladékok hasznosítását elősegítő előkezelése (a lakosság által szelektíven gyűjtött, hasznosítható hulladékok utóválogatása, tároló konténerbe helyezése, illetve bálázása, ideiglenes tárolása), valamint ártalmatlanítás (D5: lerakás műszaki védelemmel). A telep nagysága: 6 ha. Tura Város Önkormányzata által a múltban üzemeltetett nem veszélyes hulladéklerakóra (Hrsz.: 040/54) történő további hulladék beszállítását a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 17008-3/2007. sz. határozatában azonnali hatállyal megtiltotta és egyidejűleg kötelezte az önkormányzatot, a lerakóra vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció valamint rekultivációs terv benyújtására. Szennyezőforrások számbavétele: A tényleges és potenciális szennyezőforrások adatbázis részletét Tura város közigazgatási területére kiterjedően, a VITUKI FAVI-ENG (engedélyezett tevékenység alapján potenciális) és a VITUKI FAVI-KÁRINFÓ (szennyezett területek) adatbázisai alapján mellékeljük. Tura város, pontszerűnek tekinthető tényleges és potenciális szennyezőforrásait (forrás: VITUKI, FAVI-KÁRINFO, FAVI-ENG adatbázisai) az alábbi ábrákon mutatjuk be.

66

19. ábra: Tura tényleges szennyezőforrásai (forrás: VITUKI, FAVI-KÁRINFO) 67

FAVI-KÁRINFÓ adatbázis - tényleges szennyezőforrások

Sorszám Település neve A terület/SzF leírása

1

Tura

Tura Tura

Szennyvíztisztító telep Galgamenti Szövetkezet, Nyúlszőrfeldolgozó, Alsórétitelep Községi kommunális hulladéklerakó Tura, Haraszti major

2

Tura

3 4

5

Tura

Tura, Galgamenti Szöv., töltőállomás

6

Tura

Hulladéklerakó

7

Tura

Nyúlszőr komposztáló telep

Címe (utca, házszám stb.)

A terület/SzF helyrajzi száma

015/1

X-irányú EOVkoordináta méterben

Y-irányú EOVkoordináta A jellemző anyag méterben ismertsége

250000

693400 ismert

250100

694600 ismert

Haraszti major

253100 252950

692400 részben ismert 692800 ismert

Haraszti telep

250300

689610 ismert

040/B-C

253080

692470 részben ismert

017, 0109

250050

694500 részben ismert

0272/7

Alsóréti major

68

Potenciálisan veszélyes Sorszám anyag megnevezése

1

2 3 4

5 6

7

Szennyvíziszapok Egyéb növényi/állati eredetű fehérjét, zsiradékokat, zsírsavakat tartalmazó szerves anyagok és ezek hulladékai Háztartási szilárd hulladékok Állattartásból származó alom, trágya Szennyezett olajok, beleértve üzemanyagként, üzemanyagadalékokként felhasznált olajokat is (fáradt olaj/ motorolaj, hajtóműolaj, diesel olaj, fűtőolaj, stb.) Háztartási-/építőipari kevert szilárd hulladékok Bőrkikészítési és felhasználási hulladékok: bőrenyv, húslási maradékok, krómcserzett bőr , valamint egyéb szennyezett bőr és szőr

Potenciálisan veszélyes tevékenység megnevezése

A jellemző tevékenység kezdetének éve Műszaki védelem

Kommunális szennyvíztisztító telep

nem ismert

megfelelő

Bőrkikészítő és feldolgozó üzem Kommunális hulladék lerakó Almostrágya tároló

nincs nem ismert nem ismert

megfelelő megfelelő nem ismert

Ipari, mezőgazdasági üzemi töltőállomás

nem ismert

nem ismert

Kommunális hulladék lerakó

nincs

nem ismert

nem megfelelő

kiépítése nem megfelelő

Hulladék feldolgozó/hasznosító üzem

69

20. ábra: Tura potenciális szennyezőforrásai (forrás: VITUKI, FAVI-ENG adatbázis)

70

KÁRINFÓ adatbázis - Engedélyezett tevékenységek (potenciális szennyezőforrások) 2009. március 25. előtt is megtalálható szennyezőforrások

Sorszám KTJ 1

101357446

2

101357446

3

101357446

4

100488909

5

100488909

6 7

101286836 100494081

Objektum Felszín alatti üzemanyagtartály Felszín alatti üzemanyagtartály Felszín alatti üzemanyagtartály Nyúlszőrüzemkomposzttelep Nyúlszőrüzemkomposzttelep Felszínalatti duplafalú gázolaj tartály ESZTERGAMŰHELY

Objektum irányítószám Objektum cím 2194 Tura Galgahévizi u. 2194 31. 2194 Tura Galgahévizi u. 2194 31. 2194 Tura Galgahévizi u. 2194 31.

Objektum Objektum Anyag KAJ EOV X EOV Y kódja

A hely horizontális kiterjedése [m2]

A hely vertikális kiterjedése [m2]

252696

689695

106896

25

4

252696

689695

106896

25

4

252696

689695

106933

25

4

2194 2194 Tura Alsóréti Major

250000

694500

129844

0

2194 2194 Tura Alsóréti Major

250000

694500

130376

0

2194 2194 Tura Régi Vásártér 6. 2194 2194 Tura Rákóczi út 149.

250249 251500

689403 691100

106933 124418

71

18 33

0 1

Környezetvédelmi megelőző intézkedések, Sorszám műszaki védelem jellemzői

Anyag megnevezése

Elhelyezés főbb típusai

Elhelyezés tevékenységének főbb típusai

1

A tartály vasbeton medencébe van telepítve, rendelkezik túltöltésgátlóval, gázingával, belobbanásgátlókkal, a benzines rekeszek pisztolygázvisszavezetéssel. A lefejtőhely csapadékvize olajfogóra, a tisztított víz 10 m3-es gyűjtőtartályba, majd szippantásra kerül.

Motorbenzin (repülőgépbenzinnel együtt)

hordó, tartály, vezeték elhelyezés földtani közegben

üzemanyag-, tüzelőanyag elhelyezés/tárolás

2

A tartály vasbeton medencébe van telepítve, rendelkezik túltöltésgátlóval, gázingával, belobbanásgátlókkal, a benzines rekeszek pisztolygázvisszavezetéssel. A lefejtőhely csapadékvize olajfogóra, a tisztított víz 10 m3-es gyűjtőtartályba, majd szippantásra kerül.

Motorbenzin (repülőgépbenzinnel együtt)



3

A tartály vbasbeton medencébe van telepítve, rendelkezik túltöltésgátlóval, gázingával, belobbanásgátlókkal, a benzines rekeszek pisztolygázvisszavezetéssel. A lefejtőhely csapadékvize olajfogóra, a tisztított víz 10 m3-es gyűjtőtartályba, majd szippantásra kerül.

Gázolajok



30cm vastag tömörített szalmaágyazat.20 (v/v)% agyagásvány adagolás az adszorpció növelése végett.

Hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó, fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

szilárd anyagok, kockázatos anyagok ömlesztett elhelyezése földtani közeg felszínén

egyéb

Bőr- és szőrmeipari hulladékok

szilárd anyagok, kockázatos anyagok ömlesztett elhelyezése földtani közeg felszínén

egyéb

Gázolajok

hordó, tartály, vezeték elhelyezés földtani közeg felszínén


4

5

6

30cm vastag tömörített szalmaágyazat.20 (v/v)% agyagásvány adagolás az adszorpció növelése végett. A gázolaj tartály a föld felett egy kármentóteres kialakítás konténerben van elhelyezve, a tartály esetleges sérülése esetén sem juthat ki gázolaj a konténerből. Olaj nem juthat a talajba.

72

7

10 cm vastag betonpadozat,zárt tetőtér,olajjal szennyezett rongy gyűjtése a 102/1996.(II.12.)Korm. rendelet előírásai szerint acélhordóban (D15-01kód)történik.

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

73

szilárd anyagok, kockázatos anyagok elhelyezése csomagoló anyagban, tárolást szolgáló építményben, úgy, hogy az anyag a földtani közeggel közvetlen kapcsolatba kerül vagy kerülhet

egyéb

2009. március 25. után megtalálható szennyezőforrások Vonatkozási Telephely KTJ Sorszám dátum

Telephely megnevezése

Telephely Telephely irányítószám településkód Telephely címe

EH-KTJ

EH megnevezés

EH EH irányítószám településkód

2194 09593

2194 Tura Haraszti major

Szervestrágya 101932874 tároló

2194 09593

1

2009.03.25.

HARASZTI 101932911 MAJOR

2

2009.03.25.


2194 09593


Hígtágya 101932896 tározó

2194 09593

3

2009.03.25.


2194 09593


Üzemanyag 101932900 tározó

2194 09593

4

2009.04.17.

ÁLLATTARTÓ 101969722 TELEP

2193 19503

2193 Galgahévíz II. Tanya

101969711 trágyatároló

2193 19503

74

Sorszám EH cím

EH EOV X

A hely horizontális kiterjedése EH EOV Y [m2]

A hely vertikális kiterjedése [m2]

Magassági koordináta A tevékenység (mBf) elhelyezés az engedélyköteles tevékenység 1 147 elhelyezés az engedélyköteles tevékenység 3 148 elhelyezés

1

2194 Tura Haraszi major "*****"

2

2194 Tura Haraszti major "*****"

3

2194 Tura Haraszti major "*****"

250249

689404

45

3

4

2193 Galgahévíz II. Tanya

254204

689197

360

0

250502

250553

689843

689769

3040

1600

75

az engedélyköteles tevékenység 145 elhelyezés az engedélyköteles tevékenység 0 elhelyezés

Elhelyezési tevékenység főbb típusa istállótrágya elhelyezés/ tárolás/lerakás/dep onálás

Elhelyezett anyag halmazállapota

szilárd

hígtrágya elhelyezés/ tárolás/lerakás folyékony üzemanyag-, fosszilis tüzelőanyag elhelyezés/ tárolás folyékony istállótrágya elhelyezés/ tárolás/lerakás/dep onálás szilárd

Elhelyezett anyag Sorszám tárolása - 1

Elhelyezett anyag tárolása - 3

Elhelyezett anyag tárolása - 4

csomagolás nélkül ömlesztve

nyílt színen: semmiféle, az időjárás hatása elleni védelemmel nem látták el


nyílt színen: semmiféle, az időjárás hatása elleni védelemmel nem látták el

3

Elhelyezett anyag tárolása - 2 szigetelt földbe süllyesztett elhelyezés földtani tárolóban, medencében közeg felszínén szigetelt földbe süllyesztett elhelyezés földtani tárolóban, medencében közeg felszínén szigetelt földbe süllyesztett elhelyezés földtani tárolóban, medencében közegben

4

elhelyezés földtani közeg felszínén burkolt felszínen


1

2

csomagolóanyagban: zárt térben: minden külső tartály hatástól védetten nyílt színen: semmiféle, az időjárás hatása elleni védelemmel nem látták el

76

20.2.8. Élővilág, természetvédelem, zöldfelületek Élővilág, természetvédelem: Turán a legjellemzőbb potenciális erdőtársulások a Tisza-közi (Praematricum), a Tiszántúli (Crisicum) és a Nógrádi (Neográdense) flórajárások határán elhelyezkedően igen vegyes képet adnak. Fontosabbak a tatárjuharos lösztölgyesek (Acer tatarico-Quercetum pubescenti roboris), a keményfa ligeterdők (Fraxino pannonicae-Quercetum roboris), a nyílt sztyepptölgyesek (FestucoQuercetum), valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). Jelentékeny felületi kiterjedésben löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae), homoki legelők (PotentilloFestucetum pseudovinae) és a homok borították a felszínt, amelyek maradványai még ma is fellelhetőek. Napjainkban azonban a területek legnagyobb részét a szántóföldi növénytermesztés foglalja el, az erdők ma szinte kizárólag telepített vagy származékállományként (akácosok, nyárasok) találhatók meg. Az akácosokba ékelődve fellelhető néhány helyen cseres-tölgyes erdő maradvány, de ezek aljnövényzete teljesen megsemmisült. A fátlan növénytársulások jó állapotú állományai kis területűek és egymástól elszigeteltek. A térség állatvilágáról sajnos csak szórványos adatok vannak, ill. állnak rendelkezésre. A költő madárfajok száma hatvan-hetven körüli., köztük megtalálhatóak fokozottan védett fajok például a gyurgyalag (Merops apiaster), amelyek a felhagyott homokbánya falában fészkelnek, valamint a fehérgólya (Ciconia ciconia). Vonuláskor, kóborlás közben, illetve táplálék szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható az ökológiai hálózat élőhelyein. Ezek közül a legfontosabbak: Gyöngybagoly - Tyto alba, Halászsas Pandion haliaëtus, Kabasólyom - Falco subbuteo, Nagy kócsag - Egretta alba, Süvöltő - Pyrrhula pyrrhula, Szürke küllő - Picus canus. A település közigazgatási területén költő védett madárfajok száma 40-60 fajra tehető, mely jelentős része Galga menti erdők, nádasok, és egyéb vegetációk lakója. Ilyenek többek között: Nagy fakopáncs (Dendrocopos major), Zöld küllő (Picus viridis), Nyaktekercs (Jynx torquilla), Széncinege (Parus major), Kékcinege (Parus caeruleus), Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita), Sárgarigó (Oriolus oriolus), Feketerigó (Turdus merula), Kabasólyom (Falco subbuteo), Egerészölyv (Buteo buteo), Karvaly (Accipiter nisus), Erdei pinty (Fringilla coelebs), Zöldike (Carduelis chloris), Citromsármány (Emberiza citrinella), Mezei pacsirta (Alauda arvensis). A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, továbbá a menyét (Mustela nivalis), a hermelin (Mustela erminea) és a vadmacska (Felis sylvestris) viszonylag gyakoriak. A vízfolyások mentén a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) előfordult. A kétéltűek és hüllők fajai (Magyarországon mindkét állatcsoport összes faja védett) elsősorban vízfolyások és halastó mentén, valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Számuk meglehetősen megfogyatkozott az utóbbi időben. Gyakrabban kerül szem elé a vízisikló (Natrix natrix), a zöld és fürge gyík (Lacerta viridis, L. agilis), a zöld leveli és erdei béka (Hyla arborea, Rana dalmatina) valamint a barna és zöld varangy (Bufo bufo, B. viridis). Ritkának számít a dombságban - így a védett részeken is - a mocsári teknős (Emys orbicularis), a réz és erdei sikló (Coronella austriaca, Elaphe longissima), a pannon és törékeny gyík (Ablepharus kitaibelii, Anguis fragilis) valamint a barna ásóbéka (Pelobates fuscus). A terület gerinctelen állatvilágáról még kevesebb adat áll rendelkezésre. A lepkék között végzett felmérés alapján, a dombság területén mintegy 700-750 faj élhet (becsült). Érdekességként megemlíthető, hogy még előfordul a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a szarvasbogár (Lucanus cervus) és az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) is az idősebb erdőrészekben. A település botanikai jellemzőiről elmondható, hogy a területen megtalálható a tavaszi kikerics (Bulbocodium versiolor), mely hagymásgumós évelő növény, magassága 5-7 cm. Gyakran tővel 77

együtt gyűjtik be élőhelyéről, és vagy a kertben elültetik. Ez tilos, mivel fokozottan védett növény, s gyűjtőjét egy évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy növényenként 100.000 Ft pénzbírsággal sújthatják. Tura környékén fellelhető egyéb veszélyeztetett növények: Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), Fényes poloskamag (Corispermum nitidum), Homoki kocsord (Peucedanum arenarium), Homoki vértõ (Onosma arenaria), Homoki nõszirom (Iris humilis subsp. arenaria), Pézsmahagyma (Allium moschatum), Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), Homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus), Homoki vértő (Onosma arenarium), Homoki cickafark (Achillea ochroleuca), Szürke poloskamag (Corispermum canescens), Deres tarackbúza (Agropyron intermedium), Deres fényperje (Koeleria glauca), Homoki kocsord (Peucedanum arenarium), Hegyi ternye (Alyssum montanum), Magyar csenkesz (Festuca vaginata), Kései szegfű (Dianthus serotinus), Közönséges méreggyilok (Vincetoxicum officinale), Aranyfürt (Aster linosyris), Hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga). A fent felsorolt valamennyi növény előfordulása a turai Csontospart. A Galga patak mentén elterülő, 14 ha területű Turai legelőt 1987-ben természetvédelmi területté nyilvánították- fenntartását az 82/2007. (X. 18.) KvVM r. biztosítja. A védett terület Turától délkeletre fekszik (lásd.: 20. ábra: Védett területek), nem látogatható - ezzel is védve a letaposástól - azonban a földútról -, mely a védett terület mentén húzódik - jól áttekinthető. A terület kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park (lásd: 21. ábra: Tura és környezete természetvédelmi kezelői (Nemzeti Park Igazgatósági) érintettsége). A terület védelmének célja a tavaszi kikerics - más néven egyhajúvirág - tenyészterületének megóvása. Azonban a Galga széles árterületén kialakult növénytársulások túlnyomó többségét az idők során mezőgazdasági termelőmunkával megsemmisítették. A XX. század első felében az Alsóréti tanya szomszédságában 7 darab, mesterségesen kialakított és szépen gondozott uradalmi halastóban üzemszerű haltenyésztést folytattak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelent az országos ökológiai hálózat övezete, melyet az OTrT 4. § (1) bekezdése szerint a településrendezési tervek készítése során is figyelembe kell venni. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (2) bekezdése értelmében az országos ökológiai hálózat övezetét az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján kell a településrendezési tervben pontosítani. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság javaslata szerint került az országos ökológiai hálózat övezete Tura település területére eső része lehatárolásra. Az országos ökológiai hálózat övezetébe a Galgamenti területek tartoznak, melyek a közigazgatási terület középső részét érintik. Tura közigazgatási területét érintő hazai és európai közösségi szintű védelem alatt álló területeket, valamint az országos ökológiai hálózat által érintett területeket az alábbi térkép szemlélteti (lásd.: 20. ábra: Védett területek).

78

21. ábra: Védett területek

79

22. ábra: Tura és környezete természetvédelmi kezelői (Nemzeti Park Igazgatósági) érintettsége Tura település közigazgatási területén nem található NATURA 2000 élőhelyhálózatba tartozó terület. „Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről” szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet is ezt támasztja alá. 80

Zöldfelületek: A település zöldfelületének jelentős részét a közlekedési felületek melletti széles gyepes zöldsávok határozzák meg. A közterületi zöldfelületeket nem kötik össze fasorok, ezért a jelentősebb zöldfelületi elemek szigetekként jelennek meg a település szerkezetében. A kevés, közterületet díszítő fa, fasor településkép javító szerepe miatt különösen jelentős szerepet hordoz. A belterületi zöldfelületi elemeket a külterülethez a patakokat kísérő gyepes, illetve nedves rétek és a szántókat néhol keresztező utak mellett lévő fásítás kapcsolják, de a jelentős méretű szántó területek miatt itt is pici szigetekként helyezkednek el az erdőfoltok és a gyepfelület. A zöldfelületi rendszer elemei az OTÉK besorolása szerint a következő terület-felhasználási egységekhez tatoznak: zöldterület, erdőterület, különleges terület, közlekedési terület, egyéb terület. A város belterületének legjelentősebb természeti értéke a Kastélypark. A belső városrészben a templom körüli park, valamint a horgásztó és a körülötte kiépítés alatt lévő pihenőterület, valamint a régi temető zöldfelületei megőrzendő, zöldfelületi, ökológiai értékek. A település lakossága a lakóterületet az épület körüli részen lakóudvarként, a hátsó részeket kiskertként, veteményes, gyümölcsös, zöldségtermesztés céljára használja. A nagy mélységű tömbbelsőkben – bár egyre csökkenő mértékben -, de az intenzív fóliasátras művelési technikai is jellemző. A lakóterületnek még jelenleg mintegy 70 %-át a lakosság kertművelésre használja. Belterületen nem található erdő, a külterületen lévő erdők természetvédelmi és gazdasági szempontból is jelentősek. A vegyes korú és fajösszetételű erdőfoltok jelentősége elsősorban környezetvédelmi, valamint táj- és településképet gazdagító szerepükből adódik. Ökológiai szerepük is jelentős. Fontos elemei az ökológiai hálózatnak, búvó-, fészkelő- és táplálkozó helyei az állatoknak, elsősorban madaraknak. A település növekedése a mezőgazdasági tevékenység elsődleges szerepének előtérbe helyezésének köszönhető. Mára csökkent ugyan a mezőgazdaági tevékenységek jelentősége, és a külterületi hasznosítás is változott, de a térségben még mindig nagy az igény a mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Kisebb területarányú külterületi hasznosítás a rét, legelő, nádas, nedves gyepbe kedvező az ökológiai hálózat szempontjából. Művelésük rendszeres, nem gyomosodó területek. Tura városában a közterületek többsége rendezetlen, több fásításra és zöldtelepítésre adna lehetőséget. Azonban Tura jelenleg is több közparkkal rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb a régi temető területe, a Puskin tér és a Schossberger kastély parkja. A Puskin téri közpark tavát 1993-ban agyagbánya tóból alakították át. A Schossberger kastélypark egy részét szintén 1993-ban alakították sportteleppé. A kastély parkjából különítettek el területet az iskola és az óvoda számára is. 20.2.9. Árvízvédelem Tura települést a Galga-patak keresztezi, amely a város közigazgatási határain kívül a Zagyvába, majd a Tiszába folyik bele. A településen gyakori árvizek miatt, már a XVIII. sz.-tól kezdve folyamatosan foglalkoztak a patak szabályozásával. A patak medrét a mai napig is folyamatosan kotorni kell az árvizek megelőzése érdekében. Az árvízmegelőzés ma is fontos feladatokat ró a szakemberekre. A két Galga ág közötti terület ma is árvízveszélyes terület. Az alábbi ábrából látható, hogy árvízi öblözet a Zagyva mentén található, ami Tura területét már nem érinti.

81

23. ábra: Árvízi öblözetek bemutatása Figyelemre méltó adatokkal szolgál Magyarország folyóinak mértékadó árvízszintjeről a „folyók mértékadó árvízszintjeiről” szóló 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet. A 2000. év utáni árvízi események ugyan sok esetben meghaladták a Tisza és a Duna folyamok vonatkozásában egyaránt a hivatkozott MÁSZ értékeket, ennek ellenére ezek még érvényben maradtak, továbbra is a tervezési munkák alapját ezek képezik. A jogszabály alapján a tervezési területre jellemző árvízszinteket a következő táblázat foglalja össze: A Tisza esetében: 82

A

Fkm

1

335,60

B Mértékadó árvízszint m B. f. 88,43

C

D

A bal parti töltés kezelője km KözépTiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

E

F

A jobb parti töltés kezelője km KözépTiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

G Megjegyzés a mérce helye, LNV, cm |LNV|, cm

66,460 Zagyva-torkolat

Zagyva folyó esetében: A

Fkm

1 2 3 4 5 6 7

91,27 92,70 94,00 96,00 99,00 101,00

B Mértékadó árvízszint m B. f.

109,57 110,38 111,72 113,82 115,32

C

D

A bal parti töltés kezelője km

KözépDunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

E

F

A jobb parti töltés kezelője km

KözépDunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

83

G Megjegyzés a mérce helye, LNV, cm |LNV|, cm

6,931 Galga-torkolat

20.2.10.Belvízvédelem Tura település belvízzel érintett területei a közigazgatási terület déli, délnyugati felében helyezkednek el. Ezen területek a Rekettyési belvízöblözet és rendszer részét képezik. Belvízzel mérsékelten, vagy alig veszélyeztetett területek a településtől keletre húzódnak, ezek a város közigazgatási területét egyáltalán nem érintik.

24. ábra: Tura belvízi érintettségének bemutatása – belvíz veszélyeztetettség, belvízöblözetek 84

Tura közigazgatási területének túlnyomó többsége a Galgamenti Vízitársulat területére esik és csak elenyésző területeken van jelen a Jászkisér és Vidéke, valamint a Tápió-Hajta Vízitársulat.

25. ábra: Tura és környezete vízi társulati érintettsége 85

20.2.11. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok (1)

Új temető létesítése esetén-, illetve temető bővítési területe mellett a temető területén a tulajdoni határ mellett 30 m széles védőterületet kell kialakítani és fenntartani.

(2)

Új állattartó telep védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Állattartó telepek védőtávolsága a nitrát-érzékenység miatt: 300 m.

(3)


A sávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint. (4)


20 m

120kV-on

13 m

1-35kV-on

5 m normál biztonság (külterület) estén

1-35kV-on

2,5 m fokozott biztonság (belterület) esetén

1kV-on

1m

Nagyfeszültségű föld feletti burkolt vezeték esetén a védőtávolság: 1-25kV-on

2,5m normál biztonság (külterület) estén

1-25kV-on

1,25m fokozott biztonság (belterület) esetén


1m

(5)


(6)


(7)


(8)

A vízkivételi kutak (ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz) védőterületei meghatározhatók hidrogeológiai modellezéssel, „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” című 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint. Irányadó még –e tekintetben Magyarország felszín alatti vizeinek érzékenységi térképe (lásd a Környezet Értékelés, vízminőségvédelmi alfejezetétnek felszín alatti vizek pontját). 2. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez: Felszín alatti vízbázisok védőidomainak, védőövezeteinek méretezése elérési idők alapján

Védőidom, védőövezet Belső védőövezet

Figyelembe veendő vízhozam üzemelő távlati Elérési idő Felszíni védőterület védőövezetei, vízbázisok vízbázisok zónái Max. napi

-

20 nap

86

Védőidom metszete a felszínen, de min. 10 m a vízkivételektől

Külső védőövezet

Hidrogeológiai védőövezet "A" zóna Hidrogeológiai védőövezet "B" zóna Hidrogeológiai védőövezet "C" zóna

Max. havi

-

Átlagos évi Átlagos évi Átlagos évi

Átlagos évi Átlagos évi Átlagos évi

6 hónap Védőidom metszete a felszínen, de minimum 100 m a vízkivételektől. (Ha nincs felszíni metszet, akkor nincs védőterület) 5 év Védőidom metszete a felszínen 50 év

Védőidom metszete a felszínen

Teljes Felszín alatti vízgyűjtő vízgyűjtő metszete a felszínen

idom

Megjegyzések: 1. A védőövezetek és zónák az adott elérési idővel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illetőleg vonal és a szűkebb védőidomhoz, illetőleg védőterülethez tartozó elérési idővel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illetve vonal közötti térrészt, illetve területet jelentik. 2. A biztonság érdekében a vízrészecskék tényleges szivárgási sebességének számításakor célszerű az effektív porozitása csökkentése az alábbi szorzók figyelembevételével: - 0,5, ha a számítási modell transzport szempontjából tényadatokkal ellenőrzött, - 0,2, ha a számítási modell egyéb módon ellenőrzött, - 0,1, ha a számítási modell becsült adatokon alapszik.

4. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez: Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz kezelő, tározó műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeinek és védősávjainak méretezéséről Műtárgyak

Védőterületek méretezése

Zárt vagy épületben lévő vízkezelő A védőterület sugara a műtárgy vagy vagy tároló építmény külső szélétől számított 10 m 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézsű talpától mért 5 m Szabadban, nyílt vízfelszínnel történő 50 m (különleges esetekben max. 100 m) vízkezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történő A védőterület szélétől legalább 20 m-re, a levegőbeszívás helye (légszűrés nélküli terepszint felett legalább 3 m-re esetben) Víztornyok (magastéri tárolók) Védőterületek nem, csak a vezetékek zártrendszerű átemelők és védősávjának kijelölése szükséges nyomásfokozók Földbe fektetett vízvezeték A védősáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed Párhuzamosan haladó vízvezetékek és szennyvízcsatornák - ha a szennyvízcsatorna magasabban A védősáv szélessége a vízcső mindkét fekszik, mint a vízcső, vagy ha oldalán vízszintes irányban mért 1-1 m; 2 mmélyebben fekszik, de a vízvezeték nél kisebb tengelytávolságú két vezeték talajvízben, vagy annak közelében esetében megfelelő állékonyságú 87

van - ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcső és a vízcső száraz talajban van - nyomás alatti szennyvízcsatornacső esetében Szennyvízcsatorna és vízvezetékcső kereszteződése - ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcső

- ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcső és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb

- ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcső és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van

szennyvízcsatorna alkalmazásával A védősáv szélessége a vízcső mindkét oldalán vízszintes irányban mért 0,5-0,5 m A védősáv szélessége a vízcső mindkét oldalán vízszintes irányban 2-2 m

a A szennyvízcsatorna elhelyezése keresztezési ponttól számított 2-2 m hosszúságú vízzáró védőcsőben vagy fedett vasbeton vályúban a közúti terhelés mértékének megfelelő állékonysággal A vízcső megépítése a kereszteződési ponttól mindkét irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 m hosszúságon belül csőkötés nélkül, a szennyvízcsatorna építése a keresztezési ponttól mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag betonburkolattal A vezetékek építésére az előző bekezdésben a szennyvízcsatornára vonatkozóan foglaltak irányadók

Területhasználati korlátozások: 5. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez: A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások Felszíni és felszín alatti vízbázisok belső külső védőövezetek

Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai A B védőövezetek

Beépítés, üdülés Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása Lakó- vagy irodaépület csatornázással Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) 88

-

x x -

+ x o o o -

o + o o + o x

-

-

-

o

Építési hulladék lerakása Temető Házikertek, kiskertművelés Sátorozás, fürdés Sportpálya

-

x x

o x o + +

+ + o + +

-

-

-

-

-

-

-

o

-

x -

o x

+ o

-

-

x -

x o o

-

-

o

o

-

+ o o o o o -

+ o x x o o o o o -

+ o o o + + o o o + o o x o

-

-

x x

o o

Ipar Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyeshulladék-ártalmatlanító Veszélyeshulladék-lerakó Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás Salak, hamu lerakása Mezőgazdaság Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Legeltetés, háziállat tartás Szervestrágyázás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre Hígtrágya- és trágyalé leürítés Szennyvízöntözés Tisztított szennyvízzel való öntözés Növényvédő szerek alkalmazása Növényvédő szer-kijuttatás légi úton Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása 89

Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Haltenyésztés, haletetés Közlekedés

-

-

x -

o o

-

-

o

o

Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út, vízzáróan burkolat csapadékvízárokrendszerrel Egyéb út Vasút Gépkocsiparkoló Üzemanyagtöltő-állomás Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia

-

x

o

+

-

x

+

+

-

-

x o o x o

+ + + o +

Egyéb tevékenység Bányászat x o Fúrás, új kút létesítése o o o A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb o o tevékenység Jelmagyarázat: - = Tilos X = új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető o = új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető + = nincs korlátozva (9)


(10) A külterületen a nagy-középnyomású gázvezetéktől a védőtávolság 9 m. (11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el. (12) Szennyvíztisztító védőtávolsága a telep korszerűsítési szennyvíztisztító telepüzembe helyezése után is 500 méter.

beruházásainak,

(13) Hulladéklerakó védőtávolsága nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m, (14) A levegő védelmével kapcsolatos védőtávolságok: 90

illetve

új

a.) Iszaptároló medencék védőtávolsága: 1000 m. b.) A nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága: 500 m. c.) Zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 20 m. d.) védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 150 m. (15) A lőtér és lakóterület közötti minimális távolság 300 m, az agyaggalamb-lőtér védőterülete a kilövési irányban 250 m. (16) Felszíni vizek: Természeti területen az 1996. évi „A természet védelméről” szóló LIII. törvény (18. § (3) bekezdése betartandó: „18. § (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. A hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor. 18. § (4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. -

Nem természeti területen: „A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírása alapján kell eljárni, amely szerint: „II. A parti sávra vonatkozó rendelkezések, 2. §: (3) A parti sáv szélessége: A) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, B) az A) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, C) az A) és B) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvízés öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig terjed. (4) A tulajdonos (fenntartó) kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés B)-C) pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.”

(17) Betartandó a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok, lásd az alábbiakat. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 2.sz. melléklet (kivonat): Védelmi övezetek nagysága (tevékenységek szerint, a légszennyező forrástól számítva) 91

A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. „vasfémek” feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. Egymástól eltérő tevékenységet folytató, azonos vagy egymással határos telephelyeken minden tevékenységre külön meg kell határozni a védelmi övezetet, és ezek alapján a legnagyobb burkoló övezeti határt kell figyelembe venni.

A) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter Iparág, illetve tevékenység: 1. Energiaipar 1.1. Nagy tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel. 1.2. Ásványolaj és gázfinomítók. 1.3. Kokszolókemencék. 1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. 2. Fémek termelése és feldolgozása 2.1. Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények. 2.2. Tömbvas vagy tömbacél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett. 2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények: a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül, b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot, c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett. 2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti kapacitással. 2.5. Létesítmények a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással, b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), regenerált termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), 4 tonna/nap ólomra és kadmiumra vagy 20 tonna/nap más fémekre vonatkoztatott kapacitás felett. 2.6. Fémek felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol a kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t. 3. Építőanyagipar 3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül, vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül. 3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények. 4. Vegyipar 4.1. Vegyipari létesítmények szerves alapanyagok, mint például: a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás), b) oxigéntartalmú szénhidrogének, mint pl. alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxivegyületek, c) kéntartalmú szénhidrogének, d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint pl. aminok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok, e) foszfortartalmú szénhidrogének, f) halogénezett szénhidrogének, g) fémorganikus vegyületek, h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak), i) szintetikus gumik, j) festékek és színezékek, k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok gyártására. 4.2. Vegyipari létesítmények szervetlen alapanyagok, mint például: a) gázok, mint például ammónia, klór, hidrogénklorid, fluor vagy hidrogénfluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, karbonil-klorid, b) savak, mint például krómsav, hidrogénfluorid sav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, c) lugok, mint például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid,

92

d) sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát, e) nemfémek, fém-oxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilikon, szilikonkarbid gyártására. 4.3. Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához. 4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához. 4.5. Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok gyártására. 4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására. 5. Hulladékkezelés 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül. 5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül. 5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül. 5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. 6. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval. 7. Állati anyagok feldolgozása 7.1. Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. 7.2. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarhatartásra, több mint a) 40 000 hely baromfi számára, b) 2000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegű szarvasmarhák tartására. 8. Bőripar Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

B) Közepes mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 méter Iparág, illetve tevékenység: 9. Gépipar, fémfeldolgozás Létesítmények anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószerek használatával, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra oldószer-fogyasztási kapacitás vagy 200 tonna/év kapacitás felett. 10. Építőanyag-ipar 10.1. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 10.2. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 10.3. Kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy 4 m3 kemencetérfogat és 300 kg/m3 kemenceelhelyezési kapacitáson felül. 11. Papíripar, faipar, bútoripar Ipari üzemek a következő termékek gyártására: a) faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok, b) papír és deszka 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül. 12. Bányászat 12.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől. 12.2. Kőolajkitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap-tól. 12.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától. 12.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén l millió t/év, nem vasfémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

93

13. Élelmiszer-ipar 13.1. Vágóhidak 50 tonna/napnál nagyobb termelési kapacitással. 13.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek - állati alapanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék-termelő kapacitással, - növényi alapanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék-termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

C) Csekély mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50, de legfeljebb 100 méter Iparág, illetve tevékenységek: 13. Élelmiszer-ipar Tej kezelése és feldolgozása, ahol a kapott tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban). 14. Nyomdaipar 14.1. Tekercses offset nyomás forrólevegős szárítással, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át. 14.2. Rotációs mélynyomás sajtótermékek gyártásánál, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 25 t-át. 14.3. Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át. 14.4. Rotációs szitanyomás textilre-kartonra-műanyagra, ahol a felhasznált oldószer mennyiség eléri vagy meghaladja az évi 30 t-át. 15. Textilipar Üzemek anyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálak vagy textíliák festése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter 16. Autóbusz-végállomás, összesen 16 (indító és érkező) állástól. 17. Üzemanyagtöltő állomás

E) Nyomvonalas közlekedési létesítmények, ahol a védelmi övezet a létesítmény mindkét oldalán az út, illetve vasút tengelyétől számított legalább 25, illetve legalább 50 méter 18. Új egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 méter 19. Új autópálya, autóút esetében legalább 50 méter

20.2.12. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Tura Város régészeti emlékeinek kutatása Tura régészeti lelőhelyekben igen gazdag. A védett régészeti lelőhelyeket lásd az alábbi ábrán.

94

26. ábra: Tura közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek 95

Az ábrán látható régészeti lelőhelyek pontos határait a szabályozási terv jeleníti meg. Régészeti leletek Tura belterületéről és külterületéről is számos helyről kerültek elő véletlenszerűen kertművelés, átépítések során. A legjelentősebb védett régészeti lelőhelyek Tura külterületén, mezőgazdasági területeken találhatók. A belterületen lakóterületek alatt, illetve a templom környezetében húzódnak elszórtan. Tura Város régészeti örökségének típusai Országosan védett műemlék Turán az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nyilatkozata szerint országosan védett műemlék, a Schossberger kastély, a Park utca 37. szám alatt található. A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt Tornyai Schossberger Zsigmond építette Ybl Miklós tervei alapján 1883-ban. Körülötte műemléki környezet kerül meghatározásra. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nyilatkozata szerint a műemléki védettségi eljárás megindult a Magtár (Régi vásártér 14. (hrsz.: 2069/1)) épületre vonatkozóan is. A Schossberger kastély műemléki környezetéhez tartozó hrsz-ok: 960, 961, 962, 963, 964, 966, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976, 977, 978, 1534, 1535, 1536, 1537, 1538, 1539, 1540, 1541, 1542, 1543, 1580, 1581/1, 1582, 1584, 1585, 1586, 1587, 1588, 2069/1, 2069/2, 2071, 2072, 2073, 2084, 2085, 2088, 2089, 2208, 2209, 2210, 2211/1, 2211/2, 2211/3, 2211/4, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222. Helyi védettségű építészeti értékek A helyi értékek pontos megjelölésével, kategorizálásával, fejlesztési lehetőségével, jogi szabályozásával részletesen a Helyi Építési Szabályzat foglalkozik. A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzésére: helyi védettségű épület, helyi védettségű településszerkezet, illetve helyi védettségű utcakép kategóriába sorolandóak a település védett épületei. Helyi védettségű épületek: Petőfi Sándor tér 26. 1 hrsz. Református templom Rákóczi F. út 28. 3240/1 hrsz. Falumúzeum Rákóczi F. út 114. 3160 hrsz. Malom Rákóczi F. út 25. 2755 hrsz Galga ÁFÉSZ-iroda Petőfi Sándor tér 1. 2398 hrsz. Városháza Dózsa György u. 3 2411 hrsz. Óvoda Bartók Béla tér 4. 2348 hrsz Posta Tabán u. 35. 2435 hrsz lakóház Tabán u. 16. 2563 hrsz lakóház Magdolna u. 42. 2776 hrsz. lakóház Kossuth Lajos út 151. 921 hrsz. lakóház Kossuth Lajos út 137. 947 hrsz. lakóház Kossuth Lajos út 136. 948 hrsz. lakóház Kossuth Lajos út 4. 2443 hrsz. lakóház Park út 7. 1541 hrsz. lakóház Park út 8. 1542 hrsz. lakóház Park út 11. 1581/1 hrsz. lakóház Táncsics Mihály út 60. 2275 hrsz lakóház Táncsics Mihály út 14. 2327 hrsz. lakóház Táncsics Mihály út 13. 2328 hrsz. lakóház Táncsics Mihály út 6. 2336 hrsz lakóház Kaszinó tér 7 2501 hrsz. lakóház Kaszinó tér 4. 2527 hrsz. lakóház Kaszinó tér 6. 2525 hrsz. lakóház Rákóczi F. út 27. 2756 hrsz lakóház 96

Szent István út 97. Petőfi S. tér 14. Dózsa György u. 6. Templom köz 4. Lehel utca 14.

31 hrsz 19/4 hrsz. 2408 hrsz. 607 hrsz. 2819 hrsz.

lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház

Helyi védettségű településszerkezet: Bartók Béla utca, Bacsó Béla utca, Puskin tér, Rákóczi tér, Elnök utca, Táncsics Mihály utca, Kossuth Lajos utca, 959 hrsz-ú közterület, Thököly utca, Hatvani út, Szabadság utca, Templom köz, , Petőfi tér, Tabán utca által határolt terület, melyet a szabályozási terv (he) jelzéssel tartalmaz. Helyi védettségű utcakép:

1. Rákóczi Ferenc utca hrsz:

2827-2805 2. Kaszinó tér

hrsz: 2475, 2501, 2525, 2526, 2527

A Tura belterületén található helyi és országos védettség alatt álló műemlékek Tura Város Településrendezési Terve szerinti elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja:

97

27. ábra: Műemlékek elhelyezkedése Tura belterületén (forrás: Tura Város településrendezési terve) 98

Örökségi emlékek elemzése: SCHOSSBERGER KASTÉLY

A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt Tornyai-Schossberger Zsigmond építtette Ybl Miklós tervei alapján 1883-ban. A háborús események a kastélyt nem nagyon érintették, egy találat érte, ami nem okozott nagy kárt benne. A kastély Tura szimbóluma. A boltozatos termekkel, lovagvárszerűen historizáló épület különböző értékekkel és műszaki érdekességekkel rendelkezik: pincében saját fúrt artézi kút , kandallókéményeknek tűnő szellőzőkémények, fűtött télikert, étellift. A főbejárat kocsi behajtója fölötti timpanon közepén ma is kivehető a Schossberger címer. A háború után a berendezéseinek nagy részét széthordták, majd 1947-ben állami tulajdonba került. 1973-ig iskola működött benne, 1973-tól 1981-ig a kastély használatlanul állt, ekkor adták el a Lapkiadó Vállalatnak, amely 1991-ben továbbadta a jelenlegi tulajdonosnak, a Sura Vállakozási- és Befektetési Kft.-nek. A kastély állapota kritikus, szükséges lenne mielőbbi felújítása, rekonstrukciója. XIX. SZÁZADI PARASZTHÁZAK Jellegzetes kétablakos, oldaltornácos oromzatukkal az utca felé forduló épületek. Díszítőelemekben gazdag megjelenést mutatnak, amely a tulajdonosok egykori vagyoni helyzetét tükrözi. A lábazatuk eredetileg kisebb kőelemekből készült, később festett betonból, amelyet számos helyen műkő lábazatra cseréltek. A nyeregtetőket, csonkakontyos nyeregtetőket nád vagy cserép héjjalással fedték. A szegényebb házak vakolatdíszítésűek (pilaszterek,párkányok) változatos festéssel. A gazdagabb parasztházak homokszínű téglaburkolattal, párkányokkal, nyíláskeretezéssel épültek. Ez a fajta téglaburkolat az országban egyedülálló. Jellegzetes a hajlított fából készült zöldszínű oromdísz és a geometriai elemekkel díszített tornácajtó. Kevés ház maradt meg jó állapotban. Többségük megrepedezett, szerkezetileg és műszakilag is leromlott. Sok házat átalakítottak, átépítettek. Az eredetileg komfort nélküli házakat átépítették. Gyakori a tornác beépítése, ami a tornácajtók eltűnéséhez vezetett. Sok helyen a kétszárnyú nyíló ablakokat háromosztatú ablakra cserélték.

99

20.3.

A TERV ÉRTÉKELÉSE A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A FELTÉTELEZETT KÖRNYEZETI HATÁSOK ALAPJÁN

20.3.1. Az alkalmazott fenntarthatósági értékrend és a konkrét környezeti hatásfolyamatok Az első fejezet módszertani részében már leírtuk, hogy a várható környezeti hatások és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kritériumok összekapcsolása alapján kívánjuk a terv értékelését elvégezni. Ehhez első lépésben feltérképezzük a várható lényeges környezeti hatásokat, majd második lépésben konkretizáljuk az első fejezet általános fenntarthatósági értékrendjét a vizsgált terv sajátosságainak megfelelően. A következő lépés a környezeti vizsgálat szempontjából fontos hatások besorolása a minősítés szempontjából meghatározó értékrendi elemhez, majd ezek kiegészítése, olyan a környezeti hatásokhoz nem sorolható, de a környezeti vizsgálat szempontjából fontos értékelési kérdésekkel, amelyek a fenntarthatósági minősítést befolyásolják. 20.3.1.1. A várható környezeti hatások feltérképezése A környezeti hatásvizsgálatok első lépéseként a tervezett tevékenységeket miden esetben hatótényezőkre bontjuk és meghatározzuk a hatótényezőkből kiinduló potenciális hatásfolyamatokat. Azért nevezzük ezeket potenciális hatásfolyamatoknak, mert e fázisban még minden a tevékenység végzése során elképzelhető hatásfolyamatot számításba veszünk, és csak a munka későbbi fázisában, már a helyszíni adottságok ismeretében lehet a valóban megjelenő folyamatokra koncentrálni a vizsgálatokat. Ez, lévén egy településszerkezeti, illetve szabályozási terv a vizsgálat tárgya fokozottan igaz, a hatásfolyamatokat majd a tervezett fejlesztés beruházási tervének környezeti hatásvizsgálata során lehet pontosabban meghatározni. A potenciális hatásfolyamatok bemutatásának jól bevált gyakorlata a beruházási hatástanulmányok készítésénél a hatásfolyamat-ábra készítése. A hatásfolyamat-ábrák elvi jellegűek, ami azt jelenti, hogy a tervek ismeretében ezen környezeti folyamatok kialakulására lehet számítani. A következőkben a fejlesztési elképzelések megvalósítására vonatkozó potenciális hatásfolyamat-ábrát mutatunk be (lásd alább). A hatásfolyamat-ábra felépítése a hatásvizsgálatoknál megszokott: tehát az első oszlop az érintett környezeti elemet, vagy rendszert jelzi. A második oszlop sorszámozás, a tervezett tevékenység várható hatótényezői a harmadik oszlopban szerepelnek. Adott hatótényező mindig annál a környezeti elemnél jelenik meg, amelyre közvetlenül, áttétel nélkül hat. Egy hatótényező egyszerre több környezeti elemre is hathat közvetlenül, persze más-más módon. Ilyenkor az összes érintett környezeti elemnél szerepeltetjük. (Ilyenek például a 4., 7., 15. hatótényezők, hiszen a területrészek beépítése, területhasználat változása egyaránt hat a levegőre, a vízre és az élővilágra.) A várható közvetlen hatások a negyedik, a közvetett hatások az ez után következő oszlopokban szerepelnek. A nyilak a hatások tovagyűrűzését jelzik a végső hatásviselők irányába. A tovagyűrűzés számtalan fázison keresztül történhet többnyire egyre csökkenő, ritkán erősödő hatásfokkal. Általában a tovagyűrűzés alatt a hatások intenzitása lecsengő tendenciájú. A végső hatásviselő általában az ökoszisztéma és/vagy az ember. Az utóbbit az ábrán külön, kiemelten, az utolsó oszlopban kezeltük, mivel a környezetet érő hatások, azaz a környezeti elemek/rendszerek állapotában beállt változások alapvetően az ember szempontjából értelmezhetők és értékelhetők.

100

A tervezett komplex fejlesztés lehetséges környezeti hatásfolyamatai Érintett körrny.-i elem/rendszer Levegő

Felszíni és felszín alatti vizek

Föld

Élővilágökoszisztémák (zöldfelületek, erdősávok) Művi elemek

Települési környezet (Zaj)

Hatótényező 1 Építési munkák (por, szállító- és építőgépek kipufogógázai) 2 Forgalomnövekedés (látogatók és szállítás), fűtés 3 Gazdasági (kereskedelmi és szolgáltató, ipari), mezőg. és különleges területhasználatok növekedése 4 Lakóterületek fejl., beépítés (beépítettség növekedése szélcsatorna vált.) 5 Ipari és kommunális szennyvíz mennyiség növekedése 6 Gazdasági (kereskedelmi és szolg., ipari), mezőg. és különleges területhasználatok növekedése 7 Nagy kiterjedésű beépítés

Közvetlen hatás

→ →

Levegőminőség-változás a közvetlen környezetben Levegőminőség-változás a tágabb környezetben Levegőminőség-változás a közvetlen környezetben

→

Klimatikus hatás

→

Vízminőség romlás

→

Lefolyási viszonyok, felszín alatti vízháztartás módosulása

→

Vízáramlási viszonyok megváltozása Felszíni vizek lefolyásának megváltozása Nagy mennyiségű csapadékvíz megjelenése Befogadó vízminőség vált.

→ →

8 Nagy kiterjedésű burkolt felületek kialakítása

→

9 Termálvíz hasznosítás (termálfürdő fejlesztés) 10 Munka- és szállítógépek működése a területen 11 Területfoglalás 12 Építési munkák, beépítés, humuszréteg letermelése 13 Szennyezett talaj léte 14 Hulladékkeletkezés 15 Útépítés, beépítés

→

16 Új zöldfelületek, erdők, erdősávok létesítése 17 Igényes fenntartás 18 Új létesítmények, lakóterület fejl. 19 Régészeti- és műemlékek megőrzése, fenntartása 20 Közlekedésfejlesztés 21 Új funkciók megjelenése 22 Építési munkák, üzemeltetés ideje, bányaterület 23 Forgalom működés közben

Táj 24 Új létesítmények megjelenése

Közvetett hatások

→ → → → → → → → → → → → → → → →

Levegőminőség- vált a lokális környezetben Levegőminőségváltozás a tágabb környezetben

Felszíni vizek minőségváltozása

Közvetlen talajvíz-szennyezés veszélye Mennyiségi csökkenés Talajminőségi és mennyiségi változás Rossz minőség adott pontokon Talajszennyezés Zöldfelületek csökkenése, egyedek pusztulása Élettér növekedése, minőségi változás Értéknövekedés Értékváltozás Fenntartási biztonság

Ember mint végső hatásviselő

Felszín alatti vizek minőség- és mennyiségváltozása

Életminőség-változás a szűkebb és a tágabb környezetben

Használatkorlátozás

Használatkorlátozás

Használatkorlátozás Egészségügyi problémák

Életfeltételek változása Használhatóbb, minőségi zöldfelület Állagváltozás

Fenntartási munkák Városszerkezeti változás

Könnyebb közlekedés Használati lehetőség bővülés, munkalehetőség Zaj- és rezgésszint változás

Települési környezet minőségváltozása Életminőség-változás

Zaj- és rezgésszint változás Új területfelhasználási mód megjelenése Új tájképi elem

a szűkebb környezetben Vizuális, esztétikai hat.

101

Megjegyzés: A folyamatábrában a szürkített sorok a környezeti elemzésben (stratégiai környezeti vizsgálatban) meghatározó konfliktusok forrásai, a fehéren maradt sorok csak később a környezeti hatásvizsgálatban vizsgálandó, műszaki eszközökkel jól befolyásolható, általában lokális hatásokkal járó környezeti terhelések. Érzékelhető, hogy a hatásfolyamat-ábrából kiválasztott döntő hatások megfelelnek a környezetvédő szervezetek probléma felvetéseinek. A hatásfolyamat-ábra készítését minden esetben meg kell előzze a hatótényezők összegyűjtése. Jelen esetben a legfontosabb, a környezeti vizsgálat szempontjából értékelhető hatótényezők véleményünk szerint a következők: • Lakóterületi fejlesztések (a környezeti elemek, elsősorban a levegő, zaj, felszíni, felszín alatti víztestek építkezés ideje alatti és üzemelés közbeni potenciális terhelései) • Intézményi fejlesztés (belterületen) • Gazdasági (ipari, logisztikai), mezőgazdasági és különleges területhasználatok relatív arányának növekedése, területének fejlesztése (potenciális szennyezőforrások számának növekedése: szennyvizek keletkezése, légszennyezés, zaj) • Üdülőfejlesztés (főbb környezeti elemek, elsősorban a levegő, talaj, zaj, felszíni, felszín alatti víztestek és élővilág építkezés ideje alatti és üzemelés közbeni potenciális terhelései, élőhelyek veszélyeztetése) • Hasznosítandó terület (bánya rekultiváció, termálvíz hasznosítás: termálstrand, sportpálya fejlesztése) • Zöldterület fejlesztés (környezeti elemekre - elsősorban a levegő, zaj, felszíni, felszín alatti víztestek és élővilág - gyakorolt kedvező hatás) • Erdősítés (környezeti elemekre - elsősorban a levegő, zaj, felszíni, felszín alatti víztestek és élővilág - gyakorolt kedvező hatás elsősorban a külterületeken) • Közlekedésfejlesztés (belterületi forgalomterhelés csökkentése elkerülő út kialakítása, meglévő nyomvonal felszámolása) • Régészeti- és műemlékek megőrzése, fenntartása (régészeti- és műemlék épületek, stb.)

102

ábra: Tura város fejlesztési elképzelései 103

20.3.1.2. A fenntarthatósági értékrend konkretizálása, és összekapcsolása a hatásokkal A következő oldalon található táblázat tartalmazza a vizsgálathoz igazított fenntarthatósági kritériumokat és a hozzájuk tartozó konkrét vizsgálati kérdéseket, amely utóbbiak elsősorban az értékelendő környezeti hatásokat jelentik. A vizsgálat logikája az, hogy az egyes fenntarthatósági kritériumok teljesülését a második oszlopban lévő hatások, változások alapján értékeljük, és ez alapján mondjuk meg, hogy jó vagy rossz irányú elmozdulásról van-e szó, és hogy ezek az elmozdulások mennyire meghatározóak az értékelésben. Ehhez első lépésben a már meghatározott fenntarthatósági elveket a terven számon kérhető fenntarthatósági kritériummá alakítottuk. Voltak olyan elvek, amelyek átalakítás nélkül figyelembe vehetőek, és voltak olyanok, amelyeket teljesen át kellett alakítani. A második oszlopban szereplő hatásokat úgy fogalmaztuk meg, hogy érzékelhető legyen a vizsgálatuk iránya és kapcsolódása a kritériumokhoz. Egy-egy kritérium alatt több hatás értékelése is lehetséges. Ezeket külön-külön is minősíteni fogjuk, de a kritérium teljesülését együtt értékeljük. Például a lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) állapota ne romoljon a hatásterületen fenntarthatósági kritérium alatt vizsgálni fogjuk a forgalom növekedés levegőminőségi kérdéseit, a beépítések vizekre gyakorolt hatását, és a növényzet állapotának alakulását. Az alábbi minősítési rendszer táblázat összefoglalja a minősítés tervezett rendszerét. Ehhez meghatározzuk az adott fenntarthatósági kritérium-minősítési mutatóit. A minősítésekhez értékeket is rendeltünk, ahol a negatív hatásokat negatív előjelű számmal jellemeztük. Vannak olyan minősítések, ahol a változatlan helyzet is negatív minősítést kapott, ennek oka az, hogy végül is egy hatalmas változás után is fennmarad az adott probléma, vagy ez változás nem nyújt semmit az érintetteknek.

104

A vizsgálathoz igazított fenntarthatósági kritériumok és a hozzájuk tartalmazó konkrét vizsgálati kérdések Alkalmazható fenntarthatósági kritériumok Konkrét vizsgálati elemek 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) állapota ne romoljon a hatásterületen

2. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban általánosan a feláldozott és a létrehozott értékek pozitív egyenlege kell, hogy érvényesüljön, azaz a létrejövő értékeknek - kiemelten kezelve a köz számára létrejövő értékeket - nagyobbnak kell lenniük. 3. A rendelkezésre álló belterület felhasználásánál az igénybe vehető területek nagyságát korlátozni szükséges, a fejlesztésnél a terület(főként a zöldfelület) kímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. Biztosítani kell, hogy a településszerkezeti-, majd szabályozási terv előírásai hosszabb távon is teljesüljenek. 4. A területen lévő értékes társulásokat meg kell őrizni, megfelelő fenntartásukról gondoskodni kell.

- Közlekedésfejlesztés (forgalomváltozások, elkerülő út létesítése, meglévő nyomvonal megszüntetése) levegőminőségi hatásai - Gazdasági (logisztikai, iparterületi), mezőgazdasági, különleges és lakó- és üdülő, stb. terület fejlesztések hatásai levegőminőségre, zaj- és rezgésre, vízminőségre - Építési munkák, beépítés, beépítettség, bel- és árvízvédelem hatása a felszíni és felszín alatti vizekre - Az élővilág, az élőhelyek, a fák állománya és állapota, - Védettséget élvező területek (Turai Legelők TT) - A be nem épített területek egy részénél nagyobb potenciális környezetterheléssel rendelkező területhasználat alakul ki, amely szemben áll a létrehozott új értékekkel, amely a köz javát is kell, hogy szolgálja. - Beépítési kérdések, a tervezett fejlesztések megvalósulása utáni terjeszkedés korlátozása, a zöldfelületek megmaradásának garantálása. - A létrejövő új elsősorban intézményi zöldterületek nyitottsága a köz számára, a kivitelezés és fenntartás minősége - A beépítés szabályozása a zöldfelület védelmében, elsősorban a partmenti sávok érintettségével. A parti területek élőhelyjellegének legalább részbeni megőrzése, szükség esetén kialakítása. - Hasznosítható zöldterületek minőségének javítása, a fenntartási kérdések meghatározása a zöldterületeket illetően

105

Alkalmazható fenntarthatósági kritériumok

Konkrét vizsgálati elemek

- Régészeti- és műemléki értékek megőrzése, fenntartása, bemutatása, társadalmi ismertsége - A fejlesztés eredményének képi megjelenése, a rálátás és kilátás harmóniája - Új kardinális értékek megjelenésének, megismerésének lehetőségei 6. A fejlesztésnek meg kell őriznie a helyi kultúrát, azokat a termelői - Kulturális, termelői és fogyasztói szokások és fogyasztói mintázatokat, amelyek a környezethez való alkalmazkodás során alakultak ki. Törekedni kell az elveszett értékek fenntartható visszaállítására. 7. A helyi közösségeknek ne szűküljenek a lehetőségei az igényelt és - A területhasználatok értékelése és illeszthetősége a bel- és a külterület egészére nézve választható életmódok tekintetében, amennyiben ezek nem zárják ki egymást, és megfelelnek mind a fenntarthatóság, mind a fejlődés - A közösségi funkciók megjelenése, a közösségi használat lehetőségének garantálása kritériumainak. 5. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. Lehetőséget kell teremteni az embereknek az ezekkel való jobb kapcsolat lehetőségének. Az új építészeti, városképi elemek harmonizáljanak a hely adottságaival, szellemével, értékeivel.

8. Minden a környezetgazdálkodással összefüggő tevékenységet azon a szinten kell megvalósítani, ahol a probléma kezelése a legnagyobb környezeti és egyéb haszonnal, és a legkisebb környezeti kockázattal ill. kárral jár. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 10. A régió, nem veszélyezteti - sem közvetlen, sem közvetett formában - más régiókban ugyanezeknek a követelményeknek az érvényesülését. 11. Meg vannak az eszközök ahhoz, hogy a fenntarthatóság elvei tudatosuljanak, és erkölcsi normává váljanak a társadalom tagjaiban. A fejlesztés eredményeinek a fenntartható termelői és fogyasztói szokásokat is támogatnia kellene. Az érintetteknek a döntésekben való részvételét biztosítani kell.

- A környezeti kockázati kár (életminőségben, környezeti elemekben) mérséklésének eszközvizsgálata a szűkebb és a tágabb környezetben - A létrejövő értékek minél nagyobb része szolgálja a térség és kiemelten Tura lakóinak jobb életminőségét. - Felmerülhet-e nem kívánatos hatások exportja távolabbi területek felé (környezeti elemeket érintő kibocsátások, elsősorban vízminőségi mutatók, légszennyezettség)? - Fenntarthatósági tartalom érvényesülése. Olyan funkciók megjelenése, amely ebből a szempontból is előnyös: régészeti bemutató, történeti, mezőgazdasági kiállítás, stb. - Az érintettek bevonása a továbbiakban.

106

A minősítési rendszer Értékelési kritérium 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek állapotnak alakulása

2. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás

3. A rendelkezésre álló terület felhasználási korlátai

4. A területen lévő értékes zöldfelületek megőrzése

Minősítési szempont A környezet állapota (elsősorban a felszíni vizek minősége és a légszennyezettség) ne romoljon, a faállomány és az erdőterületek ne csökkenjenek, a terület egészének természetvédelmi területekben, élőhelyekben gazdag jellege ne változzon számottevően. A feláldozott meglévő és potenciális településkörnyezeti értéknél a létrehozott értékek nagyobbak legyenek.

A terv biztosítja-e a jelenlegi beépítéseknél a mértéktartást és a fejlesztések megvalósulása után a további terjeszkedés megakadályozását A terv biztosítja-e a zöldfelületek megmaradását, minőségi fejlesztését

5. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása

Az örökségvédelmi értékek nem sérülhetnek, az értékekkel való kapcsolat jobb lehetősége előny.

6-tól 9-ig A változások és a helyi közösség élete, életminősége 10. Lehetséges környezeti hatások Tura külterületén kívül

A helyi közösségnek részesülnie kell az előnyökből.

11. Lehetséges fenntarthatósági tartalmak

Ne legyenek olyan lakossági hatásviselői a terv megvalósulásának, akik csak a negatívumokat érzékelik. Adhatók-e fenntarthatósági tartalmak a fejlesztésnek?

Minősítési kategória Jelentős romlás: Nem jelentős, de várható romlás: Nincs értékelhető változás: Javulás:

Pont -2 (K) -1 0 1

Negatív értékelés:

-2

Egymást kiegyenlítő változások:

-1

Pozitív értékváltozás:

1

Jelentős értéknövekedés:

2

Nincs, vagy nem becsülhető az értékelhető változás: A probléma megszűnik (környezet egésze szempontjából javulás) Nem biztosítja Csak részben biztosítja Biztosítja, de nem elég „erős” a szabályozási előírás Megfelelően biztosítja Jelentős romlás: Nem jelentős, de várható romlás: Nincs értékelhető változás: Javulás A védelem nem biztosítható:

0

2 -2 (K) -1 0 1 -2 (K)

A jelenlegi helyzet romlik: A jelenlegi helyzet fennmarad: A jelenlegi helyzet javul: Romló életminőség: Nincsenek érzékelhető előnyök: A lakosság részesül az előnyökből: Jelentős hatással kell számolni Előfordulhatnak ilyen hatások Nem megítélhető:

-1 0 1 -2 -1 1 -2 -1 0

Nincsenek ilyenek:

1

Nincs erre mód: Lehetségesek ilyen megoldások:

0 1

2 -2 -1 0

A táblázatban az értékelések elvben – 2-től + 2-ig terjedő skálán mozognak. Azonban szubjektív módon e határokat nem használtuk minden esetben ki, ezzel is erősítve a környezeti szempontból hangsúlyos elemeket. „K”-val jelöljük azt a kritériumot, amely egy adott értékelési kritériumra vonatkoztatva összességében kizáró okot jelenthet. (Például, ha lételemnek tekintett környezeti tényezők jelentősen romlanak a fejlesztés következtében, akkor azt nem szabad megvalósítani.) A hatások összesítésével arra próbálunk választ kapni, hogy fenntarthatósági szempontból milyen irányú és intenzitású elmozdulás várható. Az adható pontok egésze tekintetében szimmetriára törekedtünk.

107

20.3.2. A környezeti vizsgálat eredményei, a környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben Mint azt már bemutattuk, Tura város Települési Szabályozási Terve a következő fő célokat tűzte ki maga elé: -

-

-

A város fenntartható fejlesztése érdekében szükséges a lakóterületek fejlesztése a meglévő építészeti, városépítészeti értékek megőrzése mellett. Intézményi fejlesztés (jellemzően belterületen) szintén a fenntartható fejlődést szolgálja. Gazdasági (ipari, logisztikai), mezőgazdasági és különleges területhasználatok relatív arányának növekedése, területének fejlesztése, valamint a fejlesztési igények lehetőségének megteremtése, a meglévő környezetterhelések kis mértékű növelésére törekedve (az elérhető legjobb technológia alkalmazásával), továbbá a természeti- és kulturális örökségi értékek veszélyeztetése nélkül. Üdülőterületek fejlesztése potenciálisan kialakuló környezetterhelések kis mértékűre való csökkentésével, valamint a természeti- és kulturális örökségi értékek veszélyeztetése nélkül. Hasznosítandó területek kialakítása, potenciális lehetőségek kihasználása (bánya rekultiváció, termálvíz hasznosítás: szintén a jövőben kialakuló környezetterhelések kis mértékűre való csökkentésével, valamint a természeti örökségi, illetve meglévő táji értékek veszélyeztetése nélkül. Zöldterület fejlesztés megvalósulása élhetőbb városi környezet kialakítására való törekvés előtérbe helyezetésével. Külterületi nagyarányú erdősítés a meglévő megyei terven jelölt erdőgazdálkodási térség előírt arányú átvezetésével a települési szintű tervre. Közlekedésfejlesztés belterületi forgalomterhelés csökkentésével, az élhetőbb, városi környezet kialakítása érdekében. A terület természeti-, kulturális-, történeti- (régészeti) és építészeti értékei kontinuitásának fenntartása.

A terv környezetvédelmi típusú céljai elsősorban az alátámasztó munkarészek környezetvédelmi részei között lelhetők fel. Ezek egy része konkrét célként, másrészük inkább feltételként van megfogalmazva. A célok közül sok közvetlenül is megjelenik magában a településszerkezeti tervben, viszont vannak olyan is, amelyek elsősorban a további tervezés eredményének függvényei. 20.3.3. A terv tartalmának összevetése a településtervezéssel (fejlesztéssel) kapcsolatos egyéb tervekkel, programokkal Tura Város Településszerkezeti Tervét összevetettük, az alábbiakkal: • Környezetvédelmi Programok (országos, megyei, települési) o Tura város Környezetvédelmi Programja o 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat „A 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (NKP-II.)” o Hulladékgazdálkodási akcióprogram •

Releváns Európai Közösségi és egyéb Nemzeti Programok o A (20/2000/EC), 2000. december 22-én hatályba lépett Európai Közösségi Víz Keretirányelv, továbbá az EU környezetvédelmi irányelvei 108

o A hatályos 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben szabályozott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –Tisztítási Megvalósíthatósági Program o Országos HulladékgazdálkodásiTerv o Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiája •

Rendezési tervek o Országos Területrendezési Terv o Pest Megye Területrendezési terve

A fenti dokumentumok és Tura Város Településszerkezeti Terve összehasonlító vizsgálatainak eredményeit röviden, az alábbi alfejezetben összegezzük, melyben a környezetvédelmi- és egyéb releváns programokhoz való viszonyt együtt tárgyaljuk. 20.3.3.1.

Tura Településszerkezeti Tervének kapcsolatvizsgálata, releváns környezetvédelmi- és egyéb jelentősebb programokkal A környezetvédelmi programok, így Tura város környezetvédelmi programja, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP-II.) meghatározott alapelvekre, és azok alapján meghatározott célokra épül. Ezek a következők: • Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékek számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. • A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. • A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlődést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erőforrásés területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, illetve a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. • A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése: a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások és a különböző intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése; a környezetet érintő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelelő mutatók segítségével, valamint a kölcsönös globális környezeti függőség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttműködés

109

és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdek-képviseleti csoport képviselőinek részvételével. Az NKP-II. egyik fontos akcióprogramja a hulladékgazdálkodási akcióprogram, melynek legfontosabb átfogó céljai a következőek: • a megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; • az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; • a tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései a következőkben fogalmazható meg: • csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt; • emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál az alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást; • meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását; • minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; • növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; • fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék-elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket; • növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét; • teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát; • erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; • fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszköz-rendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára; • piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra; • ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést; • erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására; • hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet. Fontos vizsgálati szempont a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának (továbbiakban: NTS) és a Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiájának való megfelelés. A Budapestközép-dunavidéki régió turisztikai stratégia (továbbiakban: BKD) szorosan kapcsolódik a NTS-hez.

110

A NTS célrendszere komplex célokat fogalmaz meg, amelyek figyelembe vétele nem nélkülözhető a BKD turisztikai stratégiájának megfogalmazásakor. A BKD számára meghatározó átfogó NTS célok az alábbiak: • Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés, ami az életminőség javításában, a hosszú távú és fenntartható fejlődés érdekében a turizmus környezetével való kapcsolatának a kiegyensúlyozottságában jelentkezik. • A hazai turizmus versenyképességének növelése a piaci pozíciót meghatározó tényezők optimalizálásával és a turisztikai vállalkozások jövedelmezőségének javítása (pl. az arculat és a vonzerő összetétel javításával és a szezonalitás csökkentésével) • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása A turizmus társadalomra, kulturális örökségre és környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálásával (pl. a turisztikai tervezés folyamán a helyi szint bevonása, az alulról jövő kezdeményezések ösztönzése és felkarolásával, az egyes célterületek jellegzetességeinek megőrzésével, a turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásainak számszerűsítésével) • A turistafogadás feltételeinek javítása a turisztikai attrakciók elérhetőségének javításával (minden lehetséges közlekedési formára gondolva) • Turisták komfortérzetének növelése komplex turisztikai tájékoztatórendszer működtetésével és a szolgáltatások és a turizmus igényeinek összehangolásával, valamint a piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása • Attrakciófejlesztés, amely megjelenik egyrészt a termék-, illetve kínálatfejlesztésben, valamint a desztinációfejlesztésben (mind regionális, mind pedig helyi szinten) • Kiemelt desztinációk fejlesztése, ezen belül is Budapest, mint turisztika desztinációfejlesztése • Emberi erőforrás fejlesztése az oktatási rendszer átalakításával, stabil foglalkoztatási környezet kialakításával, szemléletformálással, illetve a partnerség és az együttműködés ösztönzésével • Hatékony működési rendszer kialakítása a regionális intézményrendszer átalakításával és a desztinációmenedzsment feltételeinek kialakításával • Horizontális célok (élménylánc kialakítása, minőség és fenntarthatóság megvalósítása, esélyegyenlőség megvalósítása, ifjúsági turizmus, határon átnyúló turizmusfejlesztés) a BKD-ra is fokozottan vonatkoznak, hiszen pl. a régió egyes települései között igen jelentős eltérések vannak akár az életminőséget akár az esélyegyenlőséget tekintjük. A Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiájának átfogó célja egy élményteli régió megteremtése. Ehhez kapcsolódnak azok a részcélok, amelyek együttes realizálása szükséges a jövőkép eléréshez. A stratégia az alábbi részcélokat fogalmazza meg: • A régió versenyképességének erősítése, • Regionális értékmegőrzés, értékteremtés és értéknövelés, • Környezetvédelem és a fenntarthatóság biztosítása, • Együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. A jövőképet megvalósító célrendszernek az elérése a stratégiai programok végrehajtásán és fejlesztések létrehozásán keresztül valósul meg és ezen stratégiai programok alkotórészei a rövid- és középtávú operatív programok. A stratégiai progra

111

mok a régió lehetőségeire és szükségleteire alapulnak, azaz a régió erősségeire és fejlesztési potenciáljára építenek. A következő stratégiai programokat javasoljuk: • Région belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási rendszerek létrehozása, • Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), • Humánerőforrás fejlesztés. Ezek a stratégiai programok egyenként és összességükben is szolgálják a fent megjelölt stratégiai célok és így a jövőkép komplex megvalósulását. 20.3.3.2. A településszerkezeti terv illeszkedése Tura város Környezetvédelmi Programjához Tura város Környezetvédelmi Programja, annak célkitűzési, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II.) célkitűzésivel vannak összhangban. A város állapotát, lehetőségeit tekintve általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi állapot megőrzése Tura esetében az első és legfontosabb feladat, majd a megőrzés biztosítottsága esetén a meglévő állapot javítását célzó lépései következnek. A meglévő állapot megőrzését szolgálják az egyes környezeti közegek védelmét szolgáló célok: •

Földtani közeg védelmét szolgálja a termőföld mennyiségi megőrzése, védelme (talaj pusztulásának lassulása, szélerózió elleni védekezés, a vízerózió hatásának csökkenése). A termőföld minőségi megőrzése, védelme, valamint a talaj szerkezetének megőrzése, javulása; a puffer-kapacitás fennmaradása, a termőképesség megőrzése. Összefoglalva a talaj multifunkcionalitásának megőrzése, helyreállítása.;

•

Felszín alatti vizek védelme érdekében cél a felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének megőrzése elsősorban a város egészséges ivóvízellátásának biztosítása céljából, illetve a szennyvízhálózat korszerűsítésével a település alatt lévő vízbázisba történő szennyezőanyag bemosódás lehetőségének minimalizálása (pl. nitrit, nitrát). Fontos a felszín alatti vizek jelenlegi szennyezőinek megismerése, és a tényleges szennyezések kármentesítése, valamint a későbbiekben kezdődő beruházások esetében a felszín alatti vizek szennyezésének kizárása.

•

A felszíni vizek védelme szempontjából fontos cél, hogy azok jelenlegi állapota a jövőben ne romoljon tovább, a vizekbe jutó szennyezőanyag mennyiség ne emelkedjen.

•

A levegő tisztaság védelem leglényegesebb célkitűzése a település egészére jellemző jó levegőminőség megőrzése, a fűtésből származó levegőszennyezés csökkenése korszerűsítéssel, technológiaváltással, valamint a későbbiekben betelepülő nagyobb üzemek levegőtisztaság-védelmi jogszabályoknak megfelelő üzemelésével.

•

A természet védelme érdekében fontos a helyi jelentőségű természetvédelmi területek állapotának megismerése és hosszú távú kezelésük megalapozása kezelési terv készítésével, a potenciálisan helyi védelem alá vonható, illetve helyi védelem alá vonni szükséges területek keresése, a védetté nyilvánítás elkezdése, valamint a vizes élőhelyek állapotának fennmaradása, javulása.

•

Tájvédelem, települési zöldterületek védelme, fejlesztése érdekében szükséges a zöldfelületek területi növekedésének elősegítése az őshonos fák elterjesztésével. 112

Védőfásítás indokolt, különös tekintettel a külterületen található állattartó telep (egykori TSZ) körüli területre. Lényeges a bel- és külterületek ökológiai potenciáljának megmaradása, növekedése összhangban a természetvédelemnél megfogalmazott célokkal, a pollenek általi allergiás megbetegedéseket okozó növények térhódításának megállítása. •

Az emberi egészség védelmét szolgálja a jó levegőminőség megtartása vagy javítása az átmenő forgalom növekedésének ésszerű kezelésével. Fontos a lakosság egészséges ivóvízellátása, a pihenés, rekreáció, sportolás lehetőségeinek gyarapodása a városban és a pollenek okozta allergiás megbetegedések visszaszorítása.

•

Hulladékgazdálkodás tekintetében fontos a lélekszámra vetített, valamint az összes hulladékmennyiség növekedésének megállása, a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság arányának megtartása a jelenlegi közel 100%-os állapoton, a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelése, az illegális hulladéklerakás megszűntetése, az illegális lerakók hulladéka megfelelő végső ártalmatlanításra kerüljön.

•

Csapadékvíz elvezetés szempontjából megállapítható, hogy a település területére hulló csapadékvíz nem szennyeződik olyan mértékben, hogy annak befogadóba történő vezetése veszélyeztetné a befogadó állapotát, élővilágát. A lehullott csapadékvíz, ahol erre lehetőség van, a területen elszikkad, és utánpótlást biztosít a felszín alatti vizeknek.

•

Szennyvízelvezetés és tisztítás szempontjából nem elhanyagolható, hogy az esetlegesen létesülő üzemek ipari eredetű szennyvizei csak helyi előkezelés és/vagy, tisztítás után juthatnak a közcsatornába és/vagy felszíni vízbe (befogadóba), illetve a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka megfelelő értékeket produkáljon.

•

Zaj és rezgés elleni védelem érdekében fontos cél, hogy a közlekedés eredetű zajterhelés ne növekedjen tovább, hogy az esetlegesen betelepülő újabb üzemek esetében biztosítva legyen, hogy annak működése jelentős zajhatással ne járjon.

•

Az épített környezet védelmét szolgálja a településközpont kialakulásának befejezése, a helyi védettségű műemlékek megóvása, utcaképek fenntartása.

•

Környezettudatosság nagyon lényeges a környezetvédelem szempontjából. Ennek érdekében az alsószintű oktatásban egyre nagyobb szerepet kap a környezeti értékek megismertetése, védelmük szem előtt tartása. A civil szféra szerepe növekszik a környezettudatos életmód és viselkedés kialakításában. Megfigyelhető, hogy a helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele, illetve, hogy az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába beépülnek a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok.

Összességében egyértelműen megállapítható, hogy Tura város környezetvédelmi programja jól illeszkedik a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz (NKP-II.) mind alapelvei, mind pedig céljai tekintetében, valamint, hogy a településszerkezeti tervben megfogalmazottak segítik a település környezetvédelmi programjában megfogalmazottak érvényesülését. 20.3.3.3. Ivóvízminőség-javító Program A 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” (Környezetvédelem, vízgazdálkodás, területfejlesztés: Nagyprojektként szerepel az Ivóvízminőség-javító program) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el 113

összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Azonban Tura nincs érintve ezen projektekkel. 20.3.3.4. Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –Tisztítási Megvalósíthatósági Program Magyarországon a hatályos 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben szabályozott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –Tisztítási Megvalósíthatósági Program sorolta be szennyvíz agglomerációs kategóriákba a településeket. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú táblázatában szerepel Tura a 10 000-15 000 LE közötti szennyvízterheléssel rendelkező agglomerációk között (normál területen). A jogszabályból megállapítható, hogy a Tura szennyvíz agglomerációba Turán kívül Galgahévíz tartozik, mely agglomeráció szennyvízterhelése 10 897 LE, illetve megállapítható még, hogy az agglomeráció fejlesztéssel nem érintett. 20.3.4. Tura Településszerkezeti Terve és Pest Megye Területrendezési Tervének összhangja Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Pest Megyei Területrendezési Terv és Tura Településszerkezeti Tervének terület felhasználási viszonyainak arányait, a megyei tervben szabályozott kategóriánként. A táblázat alapján megállapítható, hogy a Tura város Településszerkezeti Terve döntően összhangban van Pest Megye Területrendezési Tervével, a terület felhasználási kategóriák viszonya tekintetében Tura Településszerkezeti Terve kis mértékben kedvezőbbnek mondható. A Településszerkezeti Terv alátámasztó munkarészei alapján is megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések kisebb területi átfedésektől eltekintve, jellemzően összhangban van Pest Megye Területrendezési Tervével.

114

20.3.4.1.

Tura területfelhasználási kategóriák - településszerkezeti terv és megyei terv összehasonlítása

A településszerkezeti terv illeszkedése a megyei tervhez

ha

%

%

%

településen belüli arányváltozás %

744

754

85

101

81,59

6,06

4 000

3 990

3 704

85

93

-7,39

-5,29

1 112

796

1 061

nincs

133

-4,86

-0,91

Vízgazdálkodási térségben lévő területek

45

42

54

90

128

19,68

0,16

Építmények által igénybe vett térség

15

15

15

nincs

100

0,00

0,00

5 587

5 587

5 587

Megyei területfelhasználási kategóriák Erdőgazdálkodási térségben lévő erdőterületek Mezőgazdasági térségben lévő mezőgazdasági területek Hagyományos vidéki térség

Összesen:

ha

megyei terven tervezett ha

415

jelenlegi

településszerkezeti terven tervezett

115

minimum Változás a jelenlegi Teljesülés érték állapothoz képest

20.4.

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT EREDMÉNYE, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ

JAVASLATOK

-

TURA

20.4.1.Összesített értékelés A tervnek a fenntartható fejlődés értékrendjéhez való viszonyát előző fejezet eredményei alapján kívánjuk értékelni. A következő oldalon található összesített értékelő táblázat foglalja össze a hatások várható alakulása alapján készített minősítéseket. Azoknál a pontoknál, ahol a vizsgált kritériumot több tényező vagy hatás alapján minősítettük, ezeket külön is bemutatjuk a táblázatban. Ilyen esetben ezek összesítésével végezzük el a kritérium teljesülésének minősítését, az összesítés nem számtani műveletet jelent, hanem a tényezők együttes szemlélését. A táblázat utolsó oszlopa arra utal, hogy a javaslatok (és itt nemcsak az általunk javasoltakra gondolunk) figyelembe vételével milyen elmozdulás érhető el a fenntartható fejlődés irányába. Összességében elmondható, hogy a terv jelenlegi formájában fenntarthatósági szempontból mérsékelten előnyös, az előnyök kis mértékben meghaladják a hátrányokat. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi hazai fejlesztési tendenciák ismeretében ez előnyösnek mondható. E mellett lehetőség van mind a további tervezési lépések folyamán olyan megoldásokat alkalmazni, amely jelentősen előmozdítaná a tervet a fenntarthatóság irányába. A hatások tekintetében a negatívumokat jórészt a közvetlen környezeti hatások okozzák, míg az előnyöket Tura város és számára nyújtott potenciális előnyök. A környezeti hatások becsléséről szóló táblázatban mutatjuk be, hogy az egyes fejlesztési elképzelések a különböző környezeti közegekre milyen hatást gyakorol. Ezt a hatást minősítjük (akár kedvező, akár kedvezőtlen).

116

Összesített értékelés a főbb környezeti érintettség tekintetében Értékelési kritérium Minősítési szempont 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek állapotnak alakulása

2. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A rendelkezésre álló terület felhasználás korlátai 4. A területen lévő értékes zöldfelületek megőrzése, zöldfelületek fejlesztése 5. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása 6. és 9. A változások és a helyi közösség élete, életminősége 10. Lehetséges környezeti hatások Tura külterületén kívül 11. Lehetséges fenntarthatósági tartalmak

Bontás

Pont

Összesítve

Lehetőség

1 0 0 0 1 1

3

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1 1

0 2

3

5

A környezet állapota (elsősorban a felszíni vizek minősége és a légszennyezettség) ne romoljon, a faállomány és az erdőterületek ne csökkenjenek, a terület egészének természetvédelmi területekben, élőhelyekben gazdag jellege ne változzon számottevően. A feláldozott meglévő és potenciális településkörnyezeti értéknél a létrehozott értékek nagyobbak legyenek. A terv biztosítja-e a jelenlegi beépítéseknél a mértéktartást és a fejlesztések megvalósulása után a további terjeszkedés megakadályozását. A terv biztosítja-e a zöldfelületek megmaradását, minőségi fejlesztését

Levegőminőség alakulása Csatornázás, csapadékvíz elvezetés Árvízvédelem Talajvíz áramlás és szint változás Faállomány és zöldfelület védelem a belterületen Faállomány és élőhely védelem a külterületen

Az örökségvédelmi értékek nem sérülhetnek, az értékekkel való kapcsolat jobb lehetősége előny.

Műemléki szempontból

1

Régészeti szempontból Látvány szempontjából Új kardinális érték teremtésének lehetősége

0 0 0

A helyi közösségnek részesülnie kell az előnyökből. Ne legyenek olyan lakossági hatásviselői a terv megvalósulásának, akik csak a negatívumokat érzékelik. Adhatók-e fenntarthatósági tartalmak a fejlesztésnek?

Összesítés

117

Összesített értékelés az egyes környezeti közegek tekintetében Hatótényezők Hatótényezők hatása az egyes környezeti közegekre: Felszíni víz Felszín Belvíz Talaj Levegő Zaj Hullaalatti védelem dék víz 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Lakóterületi fejlesztések Intézményi fejlesztés Gazdasági terület fejlesztése Üdülőfejlesztés Hasznosítandó terület Zöldterület fejlesztés Erdősítés Közlekedésfejlesztés Régészeti- és műemlékek fenntartása

* * * * * * * * *

megőrzése,

118

Természeti körny. (élővilág)

* Megjegyzés: Információink szerint Turán belvízzel veszélyeztetett terület nincs (forrás: VKKI, szerkesztette: dr. Pálfai Imre) (lásd: 23. ábra: Tura belvízi érintettségének bemutatása – belvíz veszélyeztetettség, belvízöblözetek). Táblázatban alkalmazott értékek és a hozzájuk tartozó színek: Értékteremtő 2 1 Javító 0 Semleges -1 Terhelő -2 Károsító -3 Megszüntető Környezeti hatások becslésének összefoglalása Megállapítható, hogy a szabályozási terv fenti elemeinek módosítása következtében várható, becsült környezeti hatások elfogadhatóak, a semlegestől negatív irányban valószínűsíthető hatások eltűrhetőek. Fenti környezeti hatásmátrix, csupán a tervezett változások általános hatásbecslésén alapul, a területhasználati besorolás kategóriahatárain belüli tevékenységeket, stb. feltételezve. A felszíni vizek védelme szempontjából megállapítható, hogy a tervezett változtatások nagyobb része inkább semlegesnek mondható, azonban a semlegeshez képest inkább kedvezőtlennek tekinthető változtatások mértéke is csupán minimális. A területfehasználási kategóriaváltások nagy része semlegesnek, egy része kedvezőnek tekinthető ezen környezeti közeg állapotának védelme tekintetében. Felszín alatti vizek védelmét tekintve a módosítások a felszíni vizekre gyakorolt hatásokkal mutatnak szoros hasonlóságot, az előzővel azonosan ebben az esetben is a semleges mellett a kedvezőtlen, de megelőzhető hatások vannak nagyobb arányban. Ezen kedvezőtlen hatások alig térnek el a semlegestől. A felszíni vizekkel megegyezően kedvező hatás egy esetben várható a felszín alatti vizek állapotát tekintve. Rendkívül kedvezőtlen (megszüntető) hatást az előzőhöz hasonlóan egyetlen változtatás sem eredményez. Belvízvédelem szempontjából semlegesnek tekinthető a terület felhasználási kategóriaváltás hatása. A talaj, mint környezeti közeg, szempontjából megállapítható, hogy a semleges és kedvezőtlen hatások közel egyensúlyban vannak és kevesebb (mindössze két esetben) kedvező hatás várható. Azonaban a kedvezőtlen hatások mindegyike ezen környezeti közeg esetében is megelőzhetőnek hatások. A talaj védelme szempontjából sem várható sem várható egyetlen esetben sem redkívül kedvező, vagy rendkívül kedvezőtlen hatás. A levegő védelmével kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett módosítások az eddigi környezeti közegek vizsgálata közül ezen közeg esetében a legkedvezőbbek, ugyanis semleges hatással kell számolni a legtöbb módosításkor. Kedvezőtlen hatás mindössze egy esetben várható, pozitív hatás ellenben három esetben is, melyek közül egy (az erdősítés) esetben lehet értékteremtő hatást prognosztizálni. A zaj- és rezgésvédelem szempontjából az eddigiekhez képest leginkább kedvezőtlen a helyzet, itt ugyanis a negatív hatások érvényesülnek erőteljesebben. Ugyanakkor három esetben is lehet kedvező hatással számolni. Hulladék keletkezés tekintetében megállapítható, hogy az eddig viszgált környezeti elemek közül (a zaj és rezgésvédelemhez hasonlóan) a hulladék szempontjából kell a relataíve legtöbb nem kedvező hatással számolni, illetve azokra kellően felkészülni. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy megfelelő hulladékkezelési szabályozás és gyakorlat mellett, ezen területen érhető el a legnagyobb nem kívánt hatás csökkentés. 119

A természeti környezetre gyakorolt hatásokról összességében megállapítható, hogy a fentebb vizsgált környzeti közegek közüll itt lehet a legszélsőségesebb hatásokkal számolni. három esetben semleges hatás várható, két esetben kevéssé kedvezőtlen, két esetben erősebben kedvezőtlen és szintén két esetben kifejezetten kedvező hatással lehet számolni. Összefoglalóan megállapítható, hogy Tura Településrendezési Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának” jelen módosítása, a tervezett terület felhasználási (övezeti) kategóriaváltásokkal, a környezeti elemekre való hatások tekintetében összességében semlegesnek tekinthető. Jelen környezeti hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az egyes terület felhasználási kategóriaváltások a környezet egyes elemeire, a semlegestől eltérő hatásokat gyakorolhatnak (jókat és kevésbé jókat), de minden esetben ezek eltűrhetőnek mutatkoznak, szükség esetén a hatások megelőző intézkedésekkel, előírásokkal mérsékelhetők, semlegesíthetők. Pontosabb környezeti hatásvizsgálati becslések, csak az adott terület felhasználási területen későbbiekben telepítendő konkrét tevékenységek és azok részletes létesítési engedélyes tervinek ismeretében tehetők és teendők meg. A területhasználati kategóriákon belüli konkrét tevékenységek, stb. telepítésének engedélyezése az elsőfokú építési hatóság feladata, egyedi vízjogi létesítési-, vagy építési engedélyezési eljárás lefolytatása útján (elsősorban az engedélyezési tervdokumentációkra támaszkodva), az érintett szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve. Az engedélyezési eljárás során a hatóság előzetes környezeti vizsgálatot és/vagy környezeti hatásvizsgálatot kérhet „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint, ha a tevékenység, stb. telepítése az előírások szerint nem is tartozna ebbe a kategóriába. A részletes elemzés során derül ki, hogy a tervezett tevékenység, stb. telepítése engedélyezhető-e, ha igen, milyen feltételek mellett engedélyezhető (pl. monitoring, a nem-kívánt környezeti hatásterjedést korlátozó kiegészítő beavatkozás előírásával, vagy az elérhető legjobb technológia alkalmazásának kikötésével, stb.). Jelen hatásbecslés az alábbi jogszabályok alapulvételével történt: - A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 20.4.2. Levegőminőség-védelem Tura Magyarország mérsékelten szennyezett levegőjű települései közé tartozik, a Településszerkezeti Terv fejlesztéseinek megvalósulása során, ennek fenntartásáról helyi szabályozási eszközökkel szükséges gondoskodni. Betartandók a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok (21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, stb.). 20.4.3. Felszíni vizek védelme Jelen településszerkezeti tervben részletezett fejlesztések a Galga-patak vízgyűjtőterületén valósulnak meg, a fejlesztések kapcsán keletkező szennyvizeket, a megfelelő előtisztítást követően célszerű –a nagyrészt kiépült- közcsatorna hálózatba vezetni. Az összegyűjtött szennyvizeket a turai szennyvíztisztító telepen tisztítják, ahonnan a tisztított szennyvíz a Galga-patakba kerül bevezetésre. A telep védőtávolsága a 500 méter, ami a település lakott területeitől kellő távolságban található. 120

A Galga-patak vízgyűjtő területének Tura közigazgatási területére eső részén jelentős szennyezőforrás nem található. A patak állapotát befolyásolja a Tura felett található települések területén található egyéb szennyezőforrások is (ezeket lásd: 4. ábra: Szennyezőforrások a Galga-patak mentén), ezért feltételezhető, hogy a patak szennyezettsége ezekről a területekről származik. A Galga-patak minősége szoros összefüggésben van a Zagyva folyó minőségével, ami a Galga-patak betorkolása alatt kedvezőtlenebb, mint felette. Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m, illetve a szerkezeti terven jelölt védőtávolságon belül új épület étesítése nem javasolt.

20.4.4. Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelme tekintetében, Tura bel- és külterülete, döntően a kevésbé érzékeny kategóriába esik, ugyanis csak egy területen érinti a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területét. Mivel azonban ez meghaladja a közigazgatási terület 10 %-át, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján a település egész közigazgatási területe érzékenynek számít. Azonban az egyes fejlesztések esetében az érzékenynek tekinthető Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területén kívül eső terület nem tekinthető érzékenynek, azokat egyesével kell vizsgálni. A talajvizek kedvező szintjeinek alakulása és a felszín alatti vizek relatíve kis mértékű érzékenysége megfontolás tárgyává teszik, a külterületen, a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területén kívül eső területeken, keletkező kommunális szennyvizek természetközeli (csatornázott, de nem a távoli szennyvíztisztító telepre szállítandó, hanem előkezelést követően kijelölt területre való kihelyezéssel, pl. nyárfás, gyökérzónás, energetikai célú növénytáplálás) és/vagy egyedi elhelyezésének lehetőségvizsgálatát. Az alternatív szennyvíztisztítás alkalmazásával, a szennyvíztisztítás beruházási és üzemelési költségei lényegesen csökkenthető, továbbá a belterületen keletkező szennyvizek tisztításának üzemeltetési nehézségeit csökkenti. Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § „A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok” rendelet és külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. A meglévő állattartó telepek vonatkozásában, elsősorban a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai irányadóak. Új állattartó telep védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Felszín alatti vízbázisok védőterületeinek kijelölése esetében a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásai veendők figyelembe. 20.4.5. Vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás Tura közigazgatási területének nagyjából a közepén helyezkedik el a Galgamenti regionális vízminőség védelmi terület, Turai vízbázis területe (lásd: 10. ábra: Érzékenységi kategóriák). Azon fejlesztések esetében, melyek ezt a vízbázis védelmi területet érintik, „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott területhasználati korlátozások vannak érvényben. 121

Megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny (mivel védőidomának van felszíni metszete, ezért vízbázis diagnosztika 1. és 2. fázis végrehajtása javasolt. A vízbázis diagnosztika 1. fázisába a szennyezőforrások feltárása, a monitoring rendszer kiépítése, a védőterületek lehetőségének hidraulikai modellezése, stb. tartoznak. A 2. fázisba pedig a földhivatali vízbázis bejegyzése, a területhasználati korlátozó intézkedések előkészítése, stb. esik bele. A KEOP támogatja a sérülékeny vízbázisok diagosztikáját, ennek kihasználása javasolt.

20.4.6. Zaj- és rezgésvédelem A zajtól védendő területre megállapított határértékeket a 27/2008. (XII.3.) „A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című KvVM-EüM együttes rendelete szabályozza, melynek 1. sz. melléklete rendelkezik az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken, a 2. sz. melléklete az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelésről, 3. sz. melléklete pedig a közlekedésből származó zajterhelésről. Az üzemi zaj- és rezgésvédelem területén, a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az üzemek számára zajkibocsátási határértéket állapít meg, amelynek betartását helyszíni mérésekkel ellenőrzi. Határértéket meghaladó zajkibocsátás esetén az üzemet műszaki intézkedések megtételére kötelezi, annak nem teljesítése esetén bírság kiszabására kerül sor. A közlekedési zaj csökkentése érdekében, Tura- Településszerkezeti terve, a cél- és átmenő forgalom megosztására tesz javaslatot, a tervezett elkerülő úttal, forgalomszám-mérésekkel, továbbá távlati bejövő forgalom-nagyság becsléssel alátámasztva a javaslatot Ezen fejlesztés és intézkedések megvalósításával a belterületet terhelő zaj-, rezgés-, továbbá levegőszennyezésnövekedés jelentősen csökkenthető. A zajtól védendő területre megállapított határértékeket a 27/2008. (XII.3.) „A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című KvVM-EüM együttes rendelete szabályozza.

20.4.7. Élővilág, természetvédelem, zöldfelületek Tura Településszerkezeti Terve néhány helyen érint védett természetvédelmi területet, ezek esetében betartandó feltételek tekintetében szakhatósági egyeztetés kerül lefolytatásra, amely alapján már konfliktusmentesen kidolgozhatók a részlettervek. Turán a legfontosabb terület természetvédelmi szempontból a Turai legelő TT, amit egyetlen tervezett változtatás sem érint A legelőn kívül a nemzeti ökológiai hálózat folyosója van érintve a területen, melyet néhány helyen érint a település szerkezeti terve. Ezek esetében a megfelelő hatósággal történő egyeztetés szükséges. A védett és védendő, értékes területek esetében az egyes szennyezőforrásoktól való távolság megfelelő védelmet nyújt a szerkezeti terv jelen állapotában. A „nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet alapján az illetékes, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a vízfolyás (Galga-patak) környezetében területhasználati korlátozást írhat elő.

122

20.4.8. Hulladékgazdálkodás, Talajvédelem Turán a SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. (2194 Tura, 0272/7 hrsz.; KSH azonosító: 11884226-3811-113-13.; KÜJ szám:100304491) a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló települések mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról. Tura város gazdaságát a mezőgazdaság nagymértékben meghatározza a nagykiterjedésű szántók következtében. Ezek védelme érdekében az értékes mezőgazdasági területeken az intenzív mezőgazdasági termelést kell elősegíteni, míg az alacsony termőképességű területeken a talajadottságokhoz illeszkedő tájgazdálkodást kell elősegíteni. A területek természetes állapotának megőrzése érdekében a biológiai sokféleség megőrzésére védelem alá kell helyezni. 20.4.9. Árvízvédelem Tura települést a Galga-patak keresztezi, amely a város közigazgatási határain kívül a Zagyvába, majd a Tiszába folyik bele. A településen gyakori árvizek miatt, már a XVIII. sz.tól kezdve folyamatosan foglalkoztak a patak szabályozásával. A patak medrét a mai napig is folyamatosan kotorni kell az árvizek megelőzése érdekében. Az árvízmegelőzés ma is fontos feladatokat ró a szakemberekre. A két Galga ág közötti terület ma is árvízveszélyes. Az 22. ábra (Árvízi öblözetek bemutatása) alapján egyértelműen látható, hogy árvízi öblözet a város közigazgatási határán kívül található Zagyva mentén található, ami Tura területét már nem érinti.

20.4.10.Belvízvédelem Tura település belvízzel érintett területei a közigazgatási terület déli, délnyugati felében helyezkednek el. Ezen területek a Rekettyési belvízöblözet és rendszer részét képezik. Belvízzel mérsékelten, vagy alig veszélyeztetett területek a településtől keletre húzódnak, ezek a város közigazgatási területét egyáltalán nem érintik. Tura közigazgatási területének túlnyomó többsége a Galgamenti Vízitársulat területére esik és csak elenyésző területeken van jelen a Jászkisér és Vidéke, valamint a Tápió-Hajta Vízitársulat. 20.4.11. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok (1)

Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

(2)

Új állattartó telep védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Állattartó telepek védőtávolsága a nitrát-érzékenység miatt: 300 m.

(3)


(4)


20 m

120kV-on

13 m

1-35kV-on

5 m normál biztonság (külterület) estén

123

1-35kV-on 1kV-on

2,5 m fokozott biztonság (belterület) esetén 1m

Nagyfeszültségű föld feletti burkolt vezeték esetén a védőtávolság: 1-25kV-on 1-25kV-on

2,5 m normál biztonság (külterület) estén 1,25 m fokozott biztonság (belterület) esetén


1m

(5)


(6)


(7)


(8)

A vízkivételi kutak (ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz) védőterületei meghatározhatók hidrogeológiai modellezéssel, „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” című 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint. Irányadó még –e tekintetben Magyarország felszín alatti vizeinek érzékenységi térképe (lásd a Környezet Értékelés, vízminőségvédelmi alfejezetétnek felszín alatti vizek pontját).

(9)


(10)

A külterületen a nagy-középnyomású gázvezetéktől a védőtávolság 9 m.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el. (12)

Szennyvíztisztító védőtávolsága a telep korszerűsítési beruházásainak, illetve új szennyvíztisztító telepüzembe helyezése után is 500 méter.

(13)

Hulladéklerakó védőtávolsága nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m,

(14)

A levegő védelmével kapcsolatos védőtávolságok: a.) A nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága: 500 m. b.) Zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 20 m. c.) védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 150 m.

(15)

A lőtér és lakóterület közötti minimális távolság 300 m, az agyaggalamb-lőtér védőterülete a kilövési irányban 250 m.

(16)

Felszíni vizek: Természeti területen: az 1996. évi „A természet védelméről” szóló LIII. törvény (18. § (3) bekezdése betartandó: „18. § (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. A hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor. 18. § (4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

-

Nem természeti területen: „A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírása alapján kell eljárni, amely szerint: „II. A parti sávra vonatkozó rendelkezések, 2. §: (3) A parti sáv szélessége: A) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig,

124

B) az A) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, C) az A) és B) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig terjed. (4) A tulajdonos (fenntartó) kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés B)-C) pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.”

(17) Betartandó a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok, lásd az alábbiakat. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 2.sz. melléklet (kivonat) A) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter B) Közepes mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 m C) Csekély mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50, de legfeljebb 100 m. D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter. E) Nyomvonalas közlekedési létesítmények, ahol a védelmi övezet a létesítmény mindkét oldalán az út, illetve vasút tengelyétől számított legalább 25, illetve legalább 50 méter

20.4.12. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Gazdasági, lakó- és üdülőterületek fejlesztése:

Lakóterületi, gazdasági terület és üdülőfejlesztés egyaránt szerepel a szerkezeti terv fejlesztési elképzelései között. Ezek azonban az épített örökség védelmét nem veszélyeztetik. Az új beépítések esetében figyelembe kell venni a meglévő beépítési és építészeti karakterelemeket, jellemzőket. Közlekedésfejlesztés:

Közlekedésfejlesztési elképzelések közé tartozik a tervezett elkerülő út, ami a belterület legforgalmasabb, szűk keresztmetszetű utcáin zajló napi forgalom csökkentését célozza meg. Ezen fejlesztés következtében csökken a forgalom a település sűrűn lakott részein, ahol a régi településrészek találhatóak. A csökkenő forgalom következtében várhatóan jelentősen csökken az ezen területeken található épületeket, épített örökségeket érő zaj és rezgésterhelés.

125

20.5.

Ábrajegyzék

1. ábra: Tura városnak és környezetének átnézetes helyszínrajza .................................................. 10 2. ábra: Tura domborzati adottságai................................................................................................ 20 3. ábra: Felszíni vizek minősége (forrás: VITUKI) ........................................................................ 28 4. ábra: Szennyezőforrások a Galga-patak mentén......................................................................... 31 5. ábra: A település közigazgatási területét érintő víztestek (forrás: VITUKI) .............................. 33 6. ábra: Nitrátérzékenység bemutatása a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről”szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján ................................................ 35 7. ábra: Felszín alatti víztestek (forrás: VITUKI) ........................................................................... 36 8. ábra: Felszín alatti vizek ............................................................................................................. 37 9. ábra: Tura talajvíz viszonyainak jellemzése ............................................................................... 38 10. ábra: Érzékenységi kategóriák .................................................................................................... 39 11. ábra: Turán és környezetében található kutak jellemzése (forrás: VITUKI) .............................. 41 12. ábra: Termelő és visszasajtoló kutak elhelyezkedése ................................................................. 49 13. ábra: Tervezési terület vízfolyásainak jellege (forrás: VITUKI) ................................................ 53 14. ábra: Tura környezetének területhasználatai (forrás: Corine Land Cover 1: 50 000 méretarányú térképe)................................................................................................................................................ 55 15. ábra: Talajtípusok bemutatása (forrás: AgroTopo TAKI) .......................................................... 58 16. ábra: Talajok vízgazdálkodásának bemutatása (forrás: AgroTopo TAKI)................................. 59 17. ábra: Tura környezetében található kavicsbányászati lehetőségek bemutatása .......................... 60 18. ábra: Tura közigazgatási területén található homokbányászati lehetőségek bemutatása............ 61 19. ábra: Tura tényleges szennyezőforrásai (forrás: VITUKI, FAVI-KÁRINFO)........................... 67 20. ábra: Tura potenciális szennyezőforrásai (forrás: VITUKI, FAVI-ENG adatbázis) .................. 70 21. ábra: Védett területek .................................................................................................................. 79 22. ábra: Tura és környezete természetvédelmi kezelői (Nemzeti Park Igazgatósági) érintettsége . 80 23. ábra: Árvízi öblözetek bemutatása.............................................................................................. 82 24. ábra: Tura belvízi érintettségének bemutatása – belvíz veszélyeztetettség, belvízöblözetek ..... 84 25. ábra: Tura és környezete vízi társulati érintettsége..................................................................... 85 26. ábra: Tura közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek............................................... 95 27. ábra: Műemlékek elhelyezkedése Tura belterületén (forrás: Tura Város településrendezési terve) 98 28. ábra: Tura város fejlesztési elképzelései................................................................................... 103

126

20.6.

Táblázatjegyzék

1. számú táblázat: Fenntarthatósági értékrend ................................................................................ 15 2. számú táblázat: Pásztón mért alap légszennyezettség jellemzése (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai) ............................................................................................ 26 3. számú táblázat: Vízmintavételi helyek adatai............................................................................. 29 4. számú táblázat: Kutak adatai (forrás: VITUKI).......................................................................... 42 5. számú táblázat: Tura település területhasználatainak megoszlása.............................................. 55

127

Tura Város. Tura Város Településszerkezeti Terve. II. kötet KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉS E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M

Recommend Documents