t e r m é s z e t t u d o m á n y i - s r - : ;

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

kén,harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn-. ként fametszetü ábrákkal illusztrálva.

t e r m é s. z. , e t t „u d o m á n y i A 7 T A M V X V v ^ Z j JLi KJ IX I . H A V I F O L Y Ó IR A T k ö zér d ek ű

57-i* FÜZET.

is m e r e t e k

t e r je s z t é s é r e

1874. MÁJUS.

.

-sr-:;

dij fejében kapják; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam d ó fizetési ára5 forint.

VI. KÖTET.

XI. A BÉCSI VILÁGTÁRLAT DRÁGAKÖVEI. (1873.) II. (Előadatott

az

1874 február

6-ikán tartott

természettudományi

estélyen.)

Mai előadásom nak fő t á r g y á t főleg a hazai d rág a k ő n e k , az opálnak, kívánom szentelni, azt huzam osb ideig kiváló előszeretet tel tanúlm ányoztam , és, an n ak m on o g rap h iáját lévén e g y k o r szán dékom adni, a d a to k a t nem csek ély szám m al g y űjtöttem . M e g ra g a dom m a az a lk a lm a t ezen észleletek tárházából felhozni annyit, a m ennyi az eredm ények form ulázásának m egalapításához és m eg értéséhez szükségeltetik. ? A d rág a k ö v e k tá rg y a lá s á n á l azonban kötve van az em ber a so rren d re nézve, és n a g y o t véten ék az ős idő óta m e g á lla p íto tt rangfokoz.at ellen, ha a g y é m á n t u tán azonnal az o p á lra térn é k át, s mellőzném azon d rág a k ö v e k e t, m elyekkel a felsőbb ra n g szü letésnél fogva van m ár elv álaszth atatlan u l összenőve. Ezért, te k in te tte l a bécsi v ilá g tá rla to n szereplő d rág a k ö v e k re, m inthogy o tt eg y é b m ag a sran g ú család képviselve nem volt, m int a sm aragd, e rről és — csupán ásván y tan i szem pontból — a kvarczcsaládról k e ll m egelőzőleg szótanom. A SM ARAGD.

A sm ara g d o k között is van szép és nem-szép, nemes és nem telen, d rá g a k ő és közönséges ásvány. A nem esek kö zö tt a le g b e csesebbnek hazája A m erika, nevezetesen Ú j-G ranada, hol lelhelye Muso, v a g y 77 m értföldre B o g o tá tó l É É K -re . A kőzet e g y m ész köves concretio, m elyben k ré ta k é p le ti köv ü letek ta lá lta tn a k . A sm a ra g d n ak eg y nem m indennapi alkatrésze v a n : a beryllium v e g y elem, mi kovasavhoz van kötve. A musoi haragos-zöld féleségek nél a szín -g azd ag ság o t csek ély m ennyiségű chróm nak tu la jd o n ít ják, ez az ő festéke. Nevezetes, h o g y ázon m észkőben, m elyben a sm aragd előfordúl, a b e ry ll és a kovasav szintén kim u tath ató . Az Természettudományi Közlöny, V I. kötet. 1874.

I2

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) i

78

SZABÓ JÓZSEF

1851-ki v ilá g tá rla to n Londonban az ú j-granadai köztársaság* m a g á t sm a ra g d -b á n y á i term ényében m u ta tta be. ÍA n a g y darabok, m int a k ris tá ly o k n á l ez rendes, csaknem k iv étel n élkül h ibásak voltak, a szépek csak a kicsin y ek közt fo rd ú ln ak elő. A le g n a g y o b b eddig ism ert musoi sm a ra g d -k ris tá ly szintén a k k o r volt kiállítv a, $.e az angol osztályban. T ulajdonosa a D evonshire-i herczeg, s engedelm ével T ennant, London e g y ik eg y etem én az á sv á n y ta n tan á ra , s k ülönben ásv án y k eresk ed ő , v o lt a kiállító, s u g y a n ő azt színezett rajzban term észetes n a g y s á g b a n ki is adta. K ristá ly a la k ja tö k é letes h ato ld a lu oszlop, és a tető n vég lap . 2" hosszú, átm érője több 2"-nél. S ú ly a v a g y fél font. Színe haragos-zöld. R észe átlátszó hibátlan, más részében zavarodás van, s e m iatt ékszernek nem volna az egész alkalm as. B écsben e g y nem sokkal kisebb sm a ra g d o t R io-ból a nem zeti m uzeum á llíto tt ki. Ez is szépen volt k ristá ly o d v a h a to ld a lu osz lopban, a leg tisz tá b b a k közé vehető, de színe világosabb zöld volt, m int azt az első rendű sm arag d tó l követelik. A világ o sab b színű e g y ik testv é r neve Beryll^ a rpásiké A q u a m arin. A m abból a legszebb k ris tá ly o k a t az U ral szo lg á lta tja több h elyen Szibériában. A szen tp éterv ári m uzeum ban van eg y példány, m elynek hossza 14 hüvelyek, szélessége 12, sú ly a v a g y 16 f o n t; e g y m ásik 7" hosszú, 4" széles. Az egyetem i példány, m elyet itt b em u tatn i szerencsém van, 8" hosszú, i % " széles. T e h á t a k iv á lóbbak kö^é tartozik. A q u am arin név m ég P lín iu stó l ered, az ő leírásáb an előfor dul a czélzat arra, h o g y $^zíne zöld m int a tengervízé : qui viriditatem p u r i maris im itantur. A legszebb aquam arin, m elyről tudom ásunk van, B raziliában ta lá lta to tt, Don P e d ro tulajdona. A la k ra és n a g y s á g ra m int egy borjufej, k ristá ly o s a la k u lá st csak e g y ik oldalon m utat, a többin k o p v a van m int höm pöly. S ú ly a több m int 18 font. Á tlátszó s h ibátlan. A z 1851-iki tá rla to n L ondonban volt egy k a rd m a rk o la t k iá l lítva A q uam arinból, m elynek történelm i nevezetessége, hogy M urát k a rd já n a k m a rk o la ta v o lt belőle készítve. A hires H ope-féle g y ű j tem ény e g y ik igen ékes t á r g y á t képezte. N em telen b e ry lle k nem ritk á k igen Hagy kristály o k b an . az E g y e sü lt-Á lla m o k b an (N.-Hamp.) G raftonból ism eretes m elynek hossza 4' 3", szélessége eg y irányban 32", m ásban S ú ly a 29 m ázsa ; e g y m ásik, m elynek súlya 10 m ázsa ; e g y m adiké közel 2 mázsa.

Íg y egy, 22". h ar


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T t)R ÁGAKÖVEÍ.

170

A nem telen b e ry lle l m un k át végeztetnek, azt többi közt a z sebóráknál se rp e n y ő k re használják, m elyekben a k e re k e k aczél te n g e ly e i forognak. A KVARCZ-CSALÁD.

A z ásv án y -g y ű jte m én y n e k e g y ik fő díszét, s a b ú v á rn a k e g y ik kedvenczét képezi. A la k i kiképződésben szép, érdekes és felette változatos. Színben egész so ro zattal lep m eg. G y a k o ri ásvány, s képződve a legkülönfélébb köruffnények között találjuk. V annak e család b an is szépek és nem -szépek, am azok alsóbb rendű d rá g a k ö v e k g y a n á n t is tek in tetn ek , m íg em ezekkel m echa nikai v a g y vegyi m u n k át végeztetnek. H o g y m iért szép az ásvlinycsalád eg y ik tagja, m iért nem szép a m ásik, m iért piros az egyik, m iért ibolyaszínü v a g y s á rg a a m ásik ? ezen k érd ések n él a m ineralog ú g y érzi m a g á t körülbelül, m int m ikor e g y a n y á tó l k é r dezzük : mi oka annak, ho g y e g y ik leá n y a szép, a m ásik szebb; honnét van, hog y az e g y ik n e k igéző k é k a — m ásiknak hódító b a rn a szeme van. A k v arc z -csa lád n a k ibolya-színű átlátszó tag ja i az am eth y stek , és ezek a bécsi kiállításo n szerepeltek. Nem sok év e lő tt az a m ethyst a divat k e g y é b ő l an n y ira k i esett, h o g y azt e g y e b ü tt m int a divat uralm a alól felszabadúltabb k örökben látni nem lehetett. Jelen leg újra fe lk a p tá k , és a fra n c z ia osztályban P á risb ó l az ékszerészek között o ly a t is lá ttu n k (Bloch ainé Paris, go B o u lev ard de Sébastopol), ki eg y éb m int a m e th y s tékszereket nem is készít, ez neki, m int m ondani szokás, spéciahté-ja. U gyanaz b e m u ta tta a n y ers a n y a g o t is e g y n a g y á sv á n y p é ld á n y ban, m ely fennőtt a m eth y st k ristály -c so p o rtb ó l állott. L elhelye Brazília. S ö té t ibolyaszín és teljes átlátszó ság á lta l tű n t ki. Ezen díszpéldány ásvány á rá t 6000 fra n k ra tette. Selmecz is szo lg áltat am e th y ste k e t, valam int egyéb leihelyek is, de oly szépeket m int B razília nem. Az am e th y st víztiszta testv éreib ő l v o lta k bem utatni való p é l dán y o k szintén B razíliából ; ezeket optikai czélokra dolgozzák fel P árisban. K e ttő t m egvettem az egyetem i gyű jtem én y szám ára. E g y ik p é ld á n y a k ris tá ly hossz-tengelye k é t végén függélyesen van levágva és csiszolva. A mi ra jta m eglepő először az, hogy k ü lala k ja sem m it sem mond, az többé-kevésbbé kop o tt, az egész d a ra b kavics-höm pölynek m u ta tja m a g á t ; de annál nevezetesebb az a n y a g n a k h ib átlan tisztaság a. A z teljesen víztiszta, teljesen e g y öntetű, és ezért a n n a k m egtekintése valódi optikai csalódás. H a a csiszolt felületre tek in tü n k , a z í hiszszük, hogy e g y üres csövön n é zünk keresztül, az a n y a g oly átlátszó, oly színtelen, oly hom ogén


I Ko

SZABÓ JÓZSEF

m int a levegő, és íg y a szem ki nem veszi, hol végződik a levegő, hol kezdődik a kv arcz ? A z érdes és hom ályos küloldal m int v a lam i h á rty a -c s ő veszi ki m ag át, m ely bizonyos te s trő l lefejtve á ll e lőttünk. Ily e n tiszta kvarczból P á risb a n az o p tikusok lencséket k ö szörülnek szem üvegre. A z ilyen lencsék tartó sa b b a k , kem ényebbek, de d rá g á b b a k is. D aczára, h o g y a kvarcz oly g y a k o ri ásvány, m égis ilyen k ifo g á sta la n tisztaságú g y éren ta lá lta tik . E u ró p á b an m ennyi k v arczo t sz o lg á lta t Svájcz, és m ily érd ek esek et a k ü la la k ra nézve, de belsejök hibás, ilyen o ptikai czélokra nem valók. M ég azok ból is, m ely e k e t B raziliából hozatnak, v a g y 40 százalék nem h a sz nálható. A víztiszta példányon kívül van e g y füstkvarcz is B razíliá ból, szintén lefürészelve és csiszolva a főtengely k é t v ég én e rre függélyesen. K eresztü l nézve, látni, h o g y a k ris tá ly különféle színű k v a rc z b u rk o k b ó l áll. Belseje csaknem egészen tiszta, e rre ra k ó d o tt e g y v ilá g o sa b b b a rn á s ra festett k v a rc z a n y a g , és íg y n ő tte ki m a g á t idővel. A festett k v a rc z a n y a g hely ett egyszer színtelen is jött, de csak rövid ideig, s ez a b a rn a b u rk o k között jól kivehető. K é p ződési tek in tetb e n érdekes példány. H ajdan a víztiszta kvarczból nem optikai, hanem művészi és házi szü k ség letre való t á r g y a k a t k é szítettek ; serleg ek et, más edé nyek et, kis szo b ro csk ák at sat., de ezen térrő l az ü veg a k varczot leszorította. A bécsi tá rla to n Ja p á n v olt képviselője E u ró p a e m últjának. O tt azon ü v e g-ipparról, m ely E u ró p áb an van, m it se tudnak, o tt k varczból készítenek m ég apró p o h a ra k a t és e g y é b különféle o ly an tá rg y a t, m it a közönség m int k é tsé g tele n ü l üveg a n y a g o t alig v e tt figyelem be, pedig jóval fáradságosabb m unka szüle m ényei, m int ha üvegbő lá llítta tta k volna elő. E g y sajátságos já té k sz e r a J a p á n ia k n á l a víztisztá üvegből készített g o lyók. E zekből sok volt kiállítva, kicsik és tetem esen nag y o k . A kvarcz, m elyből készültek, o lyan h ib átlan m int a b r a zíliai ; a készítési tökély olyan, m intha európai kőművész m ű helyé ből k e rü lte k volna ki. H o g y minő ü g y e ssé g g e l csinálják, érdekesen leh e te tt kivenni azon sorpéldányokból, m elyeknél, a nyers kvarcztól a kész golyóig, az átm eneti á lla p o to k m ind m eg voltak. A nyers k v a rc z o t előbb az élein, csúcsain tö rled ik , de úgy, hog y egyszerre csak kis d a ra b k a váljon el, és íg y k a p n a k eg-y érdes felületű golyót, rrielyet azután ásványporral, valószínűleg kvarczczal, d u rván göm bbé k ö szörülnek, s végre finomabb p o rra l fényesre csiszolnak,


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T D R Á G A K Ö V E I.

I8 I

Ezen ü v e g g o ly ó k o tt oly fény űzési czikk a szobák felékítésénél m int n á lu n k a díszedények, vázák v a g y szobrok. A n a g y s á g a rá n y á b a n á ru k erősen.szökken. N yak lán czo t s k a rp e re c z e t is készítenek, szóval női ékszere ket. Ily e t X á n t u s úr is hozott, és azokon feltűnő a tökély, m elylyel készitvék, valam int a felfüzési mód is. N incsenek á tly u g g a tv a , hanem ezüst-sodronynyal Ízléssel behálózva és íg y össze tartv a . A macskaszem e g y sa já tsá g o s kvarcz, annak beljében rostos á svány van, rendesen asbest. H a a ro sto k k e re sz t-irá n y á b a n tö rté nik a csiszolás „en cabochon", de kissé hosszúskásan, valam i s a já t ságos színjáték áll elő, m ely o ly k o r igen em lékeztet a hom ályban csillogó m acska-szem re. Á ta lá b a n kim ent a divatból, de a bécsi tá r la t ékszerei közt m ag a s h e ly re lá ttu k á llítva, t. i. L a d y D udley gyűjtem ényében, te h á t m egem lítendőnek tartom . N yers á lla p o tb a n ú g y szólván m it sem m utat, csak az ügyes köszörülés emeli fel a d rá g a k ö v e k sorába. T alálni E u ró p áb an is, nevezetesen B ajorországban és a H a rzh eg y ség en , de ezek nem oly szépek, m int a m elyek Ceylonból (M alabar part) jönnek ; ezen u tó b b ia k so k k a l élénkebben játszan ak , és, m ivel ritk á k , elég d rá g á k is. AZ OPÁL.

Nem az erős fényverés m int a g y ém á n tn á l, nem az élénk s kihívó színek m int a rubin, a z a p h irn á l és több d rágakőnél, hanem azon já té k a fényveréssel és m inden d rá g a k ő színével, m ely csak az o p á ln a k sajátja, teszi ezt az ásv án y o k k özött nemessé, és m ég a d rá g a k ö v e k között is oly m agas ran g ú v á , daczára h o g y k em ény sége a k k o ra sincs m int a kvarczé, a n y a g a te h á t m ég a k v arczén ak szilárd ság áv al sem bir, hanem e g y fokkal, m inthogy vizet is t a r talm az, annál a la n ta b b áll. A szivárvány színei, a szemérem tüzével élénkítve egyesülnek benne, nem lekötve e g y helyen, hanem játszi tü n em én y k én t m utatk o zv a m ajd itt, m ajd ott, a hog y m egvi lágítjuk. K é te s színű a la p a n y a g á b a n tü n d ö k lik a sm a ra g d n ak zöld, az a ra n y n a k sá rg a , a lá n g n a k veres, az ibolyának, a ru b in n ak sa já t piros, a zaphirnak k é k színe, v a g y hosszúra felnyúló lángokban, v a g y ré te g e s szalagokban, v a g y olykor k is^ bb-nagyobb p e tty e k ben. Ez a íeg k ö ltő ib b á sv á n y ; hódít az m in d járt a m int a term é szettől átveszszük. M ennyi van a d rág a k ö v e k között olyan, m ely csak a köszörűd kezéből kijőve vonz; és o tt m esterségesen k ell a, h a tá s t lap o c sk á k á lta l fokozni ; az opál nem szorul a b rilla n t v a g y


182

SZABÓ JÓZSEF

a ro se tte köszörülésre, elé g h a egyszerűen dom ború (en cabochon) felü lete t a d n ak neki. C saknem 2000 évvel ezelőtt írt az o p á lo k ró l a róm ai term észettudós Plinius, és a k ö ltőiséggel p á ro sú lt classicitással m o n d ja : „est in iis carbunculi tenuisor ignis, est am ethysti fulgens p u rp u ra , est sm arag d i virens m aré, et cu n c ta p a rite r incredibili m ix tú ra lu centia." D r. K re n n e r az o p á lt E u ró p a legbecsesebb d rá g a k ö v é n e k ne vezi (a „T erm észettudom ányi K özlöny44 1874-iki jan u á ri számában), és m éltán, m ert a többi d rág ak ő , m elyet E u ró p á b an ta lá ln a k , nem á llja k i a v e rse n y t más világ részek hasonló ásványaival, csupán az opál az, m ely sehol ily m ennyiségben és m inőségben eddig nem ism eretes. Én azonban nem elégszem be azzal, hog y E u ró p á n ak legbecsesebb d rágaköve, hanem sajnálva említem meg, hog y azt mi nemzeti d rá g a k ö v ü n k n e k nem választjuk, ho lo tt erre ú g y szép sége m int lelh ely e n a g y o n érdem essé teszi. S co tiá n a k Cairgorm nevű hegyén A berdeenshire-ben r itk a s á g g y a n á n t fordúlnak elő s á rg a és füstszínű topázok néha tetem es n a g y s á g b a n ; de g y a k r a b b an ta lá ln a k hasonszínü kvarczot. E zeket köszörülik és o tt k e re s kedésbe viszik ,,scoth topazu v a g y ,,scoth pcbbleu, v a g y röviden ^Cairngorm“ név alatt. A nép e s á rg a követ nem zeti kövének ta rtja és becsüli ; soha sem lá t az em ber skótot dísz-öltönyben, leg y e n az n a g y úr v ag y egyszerű földműves, hog y azon a szem n ehány skót topázzal v a g y s á rg a kavicscsal ne találkozzék. Az opál részünkről is hasonlót érdem elne, holott m ost ú g y szólván ignoráljuk, és a b á n y á k b ó l csak m int tra n sito czikk utazik B u d a pesten Bécsen keresztül P á risb a és a legfőbb piaczára Londonba, honnét A m e rik a is lá tta tik el. L ássu k ásváiiytani viszonyait. Nemes o pál a színjátszó, m entői szebben játszsza, annál becsesebb. Fél opál c sak e g y -k é t színt játszik. Az a la p a n y a g szerint leh et tej-opál és üveg-opál. A tej-o p áln ak egy félesége a h y d ro p h an , v ag y a rég ie k szerint az ocülus. Ez m ag áb an szárazon nem játszik színt, és fénye is csekélyebb, de ha vízbe teszszük, színjátszó lesz m indaddig, m íg vízben van, ha kiveszszük a m egszáradás után ism ét m egvakul. A hosszú lá n g o k b a n játszó opálon kívül van p e tty e k b e n játszó is, ezt h arleq u in -o p áln ak m ondják. A világos a la p a n y a g ú opálon kívül van barna, sőt feketés a la p a n y a g ú is, a mi ritk á b b és a m aga nem ében szintén igen szép lehet. O p á l-a n y á n a k o lyan tra c h y to t neveznek, m elyben a színjátszó opál csak egyes pontokon m utatkozik, különösen a zöld szín tűnvén elő néha erős tűzzel- A szépek ezek között is igen be csültetnek, és á ru k n ag y . A mi nemes o p á lu n k á t m ég kiséri a hozzá a n y a g ra né;zve igen közel állq hyalith, to vábbá eg y fehér


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T D R Á G A K Ö V E I.

183

a g y a g fé le fara g h a tó ásvány ; v alam int vaskéneg, és a mi feltűnő, antim on-kéneg. Tűz-opál is fordúl elő n a g y o n ritk á n , le g a lá b b Bécsben az udvari á sv ány-gyűjtem ényben van e g y péld án y V eresvágásról, de nem oly szép, mint a m exikói (Zimapan), mi a n n a k fő hazája. Az előfordulási viszonyokról a helyszínén győ ző d h etü n k m eg, és e v ég b ő l leg y en szabad k é t u ta m a t leírni, m elyet az o p á lb á n y á k b a k ü lönböző időben tettem . E b á n y á k birtok-viszonyairól is a lk alm as lesz m ost szólani. K ö zép-korban az o p álb á n y a vidéke a K eczer-család tulajdona volt. E nnek örökösei K araffa idejében E perjesen hohér-pallos á lta l e lv é r zettek s v a g yonuk hütlenségi czím a la tt elkoboztatott. A zóta a kincstáré, m ert a jószág többi részei, valahányszor k irá ly i adom á nyozás alá terjesztettek, az o p á lb á n y á k az adom ányozás alól m in dig k ivétették. E nnek a századnak elejéig 5 frt letétele m ellett m indenki á sh a to tt egy a k n át. A zonban e század elején jobbnak ta lá ltá k a haszonbérbe-adást. Az első bérlők voltak N eum ányi és K ohlecs, h a t évre, évenkénti 300 frtért. M ásodik R u m p ler. H arm adik N eu mányi* újra. N egyedik S zentiványi M árk. U tá n a több évi szünet. 1817-ben ú jra S zentiványi 1000 d a ra b a ra n y é rt, ki azonban azt B. B ru d ern és F e jérv á ry G á b o rra ruházta. — M egszűnvén ez a h a szonbér is, nem találk o zo tt vállalkozó. 1830-ban F e jérv á ry ism ét k iv ette 15 évre 1025 frtért. U tódja lett G oldschm idt 25 évre, év enként 10,600 frtért. Az* 50-es évek elején, különösen az első londoni v ilá g tá rla t idejében, a jelen leg i G oldschm idtnek a ty ja vezette. A 60-as évek felé m eghalálozván, neje v ette át, és nevezetesen a m ásodik londoni v ilá g tá r la t idejében is vezetése a la tt á llo tt, m íg 1870 felé fiának, G old schm idt Lajos u rn á k a d ta át, ki azt jelenleg is birja, és ki üzle tén ek érdekében, hol D ubnikon, V eresvágás m ellett, az op álb án y ák tőszom szédságában, hol Bécsben, hol L ondonban lakik. A m a g y a r állam , m int tu lajdonosnak részéről, időnként egy főbb b á n y a h iv a talnok k ü ld etik ki, ho g y a bányam űvelési viszonyokról m a g á n a k tudom ást szerezzen. Első k irá n d u láso m a t 1863-ban tettem , H azslinszky úr tá r s a sá g áb a n E perjesről. A z opál vidékén a legm agasabb h e g y a n a g y Sim onka (2500' m agas) k ö rü l c so p o rtú in ak alacso n y ab b h e g y e k s különösen a kis Sim onka és L ib an k a (m agassága 2000'), m elyek ott az o p ált tartalm azzák . A zonban nem csak ezen, hanem más h e g y e k is, különösen k e le t felé Zamutó község h a tá rá b a n biztos


184

SZABÓ JÓZSEF

nyom aira ta lá lh a tn i az opál előfordulásának. Mindezen h e ly e k e t G oldschm idt k é rte fel, ú g y h o g y azokban m ásnak o p á lt keresni nem szabad. Csak e g y h e ly tesz kivételt, a kis S im onka-hegy k e leti oldala, a m elyet G oldschm idt felkérni sem ta r to tt érdem esnek, m e rt csupán v a k op álo k nyom ait lehet bennök látni. E zt az o ld a lá t a kis S im onkának ugyanezen időben e g y m ás vállalkozó tá rs a s á g k é rte fel, és m eg is kezdette az e lh a g y o tt b á n y á k m űve lését. Ezen tá rs a sá g e g y ik főem bere v elünk lévén, igen jó a lk a l mam volt, úg y ezen oldalon az e lh a g y o tt b á n y á t, m int a n ag y o b b szám m al ta lá lh a tó górczokat, és á ta lá b a n a külviszonyokat szem ü g y re venni. A G oldschm idt-féle területen csupán a k ülviszonyokat és a b á n y áb ó l kiszállíto tt m eddő kőzetek et v izsg álh attam m eg, m ert a b ányavezetőnek a legszorosabban v olt m egtiltva, ab b a v a la k it G oldschm idtné különös enged ély e n élkül bebocsátni, az ped ig B écs ben lak o tt, s íg y az e n g e d ély é rt előbb oda k e lle tt fordúlni. Ezt, e g y a jövő évben ism étlendő k irá n d u lás érdekében. B écsben létem k o r szem élyesen a k a rta m kieszközleni, de h asztalan ; k é rle lh e tle n nek m u tatk o zo tt. M aga a hivatalnok, m int tu dom ányosan k é p z ett szakem ber, m indent közlött, mi tudom ányos tek in tetb e n re n d e lk e zésére á llo tt ; á sv án y tan i helyi g y ű jte m én y é t nem csak h o g y m eg m u ta tta , hanem azoknak k e ttő s p éld án y aib ó l szíves v o lt e g y e t á t is engedni, s íg y ju to tta m az o p á lb á n y á k oly an á sv án y so ro zatán ak b irto k á b a , a m inőt m ásnak m int e g y helyi észlelőnek huzam osb ideig ta rtó közrem űködése n élkül m egszerzeni nem is lehet. A minő közlékeny és bőkezű volt szobája n é g y fala közt, oly tartó zk o d ó an v o lt k é n y te le n viselkedni k í v ü l : a b á n y á b a, ú g y szólván, csak be szagolhattam , és m eglepetésem re azt talá lta m , hog y abból könkénes gőz jő ki, m it a b á n y afelü g y elő k fém gom bjai is igazoltak, m ert azok m ind m egfeketültek, s az ig azg ató szerint, ki fényes ezüst-órával m eg y be, azt b a rn á ra fu tta tv a hozza ki. M inden górcznál e g y -e g y őr á llo tt, ezeknek a rég i b á n y á sz a to t hirdető h a lm o k nak nem e g y lá to g a tó ja szokott lenni, és k iseb b -n a g y o b b k u ta tá s után egyszer-m ásszor á sv ány-gyűjtem énybe való o p álp é ld á n y o k at is sik e rü lt találni. H a a felügyelő e szerencsét észreveszi, odasom p o ly o g és s z o lg á la tá t ajánlja, h o g y a n a g y d a ra b o t k e llő le g idomítni fogja. K ezébe vévén, k a la p á c sáv a l p o rrá zúzza ; ez az ő u ta sítása ! A z átalános viszonyokról a n n y it m ondhatok, h o g y az em lí tettem h e g y e k m ind tra c h y tb ó l állanak, m ég p e d ig kétféléből. A n a g y Sim onka egészen, és a kis Sim onka szomszédos része, a rég ib b lab ra d o rit-tra c h y tb ó l áll. Ezt a fényes am p h ib o l-k ristály o k a vilá gosabb a la p a n y a g b a n ta r k a kinézésűvé teszik ; m íg a L ib a n k a -h e g y


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T D RÁGAKÖ VEI.

185

és a kis Sim onkának a vele szomszédos o ldala a fiatalabb bytow n it-tra c h y tb ó l áll. Je le n le g az opált csak a L ib a n k a h e g y i b á n y á k b a n keresik, a tö bbi b á n y a m ind p a rla g o n hever. M ásodik láto g a tá so m at az o p á lb á n y á k n á l W in k le r B. úr, selmeczi bányászakadem iai ta n á r tá rs a sá g á b a n tettem 1870 októ b e r végén. A z idő nedves őszies volt, esőben indúltunk el E p e r jesről. A m int em elkedtünk, az esőhez hó kev ered ett, és fent D ubnikon, az o p á lb á n y á k hegyein, közel 2000 láb m ag a ssá g b an a ten g e r felett, csupán hó volt, tetem es v a sta g sá g b an . M ásra m int a b á n y á k lá to g a tá s á ra ezen évszak nem v olt alkalm as. A V örösvágás falu h a tá rá b a eső L ib a n k a h egyi alsó, az ú. n. József-tárnába, m en tü n k be. I t t látn i való volt, h o g y az opál m inden szabály n élkül van eloszolva a feketés sürü tra c h y tb a n (B ytow nit-trachyt), an n ak e g y es h asadékaiban, v a g y m ég g y a k ra b b a n űrjeiben. Ezen s z í v ó s kőzetben 15— 20 ölnyi v a sta g sá g b an k eresik azt, k eresztü l-k asu l já rv á n m inden irán y ad ás nélkül. T úl ezen a h atáron, m ondják, ho g y a kőzet nem változik ugy an , de m ég nem telen o p á lt sem ad lenn a m élyben. A viszonyok itt teh á t egészen m ások m int a Sim onkahegyen, hol valódi telér-form a k iv álá s van, m elynek feküjén és fedőjén a n y a g o s v á l-la p van, s ennek mentében* valam int a fedő től fölfelé is ta lá ltá k a nemes opált, de a fekütől lefelé semmit. A fekete kőzetben a fehér szín és a színjáték könnyen fel tűnővé teszi e kincset, különösen a n a g y o b b d ara b o k a t, s ezeket a felü g y elő k szemmel ta rtjá k , ú g y h o g y azokból nem igen adja elő eset m ag át, h o g y elveszne , m íg a kisebbekből bizony m eg esik, h o g y a m unkások haza is visznek. A felügyelés te h á t nem' csekély feladat, és m eg is tesznek e végből mindent, m it a hosszú ta p a s z ta la t szükségesnek m u tat ki. A m unkások a szomszéd tó t faluk lakosai, és m inthogy n yáron a mezőn foglalkoznak, leg in k áb b télen m ennek a b á n y á b a, s ilyenkor 150—200 em ber is dolgozik, m íg n y á ro n so k k al kevesebb. A m int b e á lla n ak , az első feltét a hosszú h a ja t lenyíratni, m ert an n a k rejtek eib en m ár sok opált v itte k ki a b ányából, s ez nem e g y e t riaszt közülök vissza, m ert az ősök től á tv e tt ezen d ivattól m egválni nem m indegyikök m u ta t hajlam ot. A m unkaszak bevégezte u tán m inden nap á tk u ta tjá k az em b erek et m ielőtt a b á n y á t e lh a g y n á k . V olt alkalm am látn i a heti o p á l-a ra tá st a kisebb p é ld á n y o k ból ; k ö rü lb e lü l egy m a ro k k a l volt. A n a g y o b b a k a t külön teszik el, és azokat azonnal G oldschm idthez küldik, m íg az ap ró k b ó l csak egy havi m ennyiséget. E g y e n le te sn e k nem lehet m ondani az elő fordulást. V annak hónapok, hogy csak a p ró k a t talá ln a k , de aztán


i86

SZABÓ JÓZSEF

m eg tö rtén ik , hogy eg y szerre eg y o ly an p é ld á n y t talá ln a k , m ely az egész évi k ö ltsé g e k fedezésére elegendő. A szívós kőzetben lő p o rra l dolgoznak. A ny ers o p á lt G oldschm idt átveszi s azonnal köszörülted. H a m ég tra c h y to n van az opál, előbb drótfürészszel a ttó l elválasztják, s csak aztán köszörülik s csiszolják. Nyolcz köszörűs van fo g lal k o ztatva, k ik e t D u b n ik ra s B écsbe G oldschm idt m ag á v a l visz, s k ik az ő szobája m ellett dolgoznak. S p anyol viasszal fa-nyélbe e rősítik a követ és ú g y köszörülik. A z opál képződési viszonyai. Az a d a to k a t részint a b á n y áb an , részint a m uzeum ok opál-példányain gyűjtöttem . A zok részint m a g á ra az opálra, részint az opál g y a k o ri társára, a h y a lith ra , vo n at koznak. A gyűjtem én y ek között, m elyek opáljait átnéztem , elsők v o lta k a pestiek : az egyetem i és a nemzeti m u ze u m é ; E rd ély b en a lk a lm ila g N agyszebenben a b. B ru c k e n th a l-fé le á s v á n y -g y ű jte m ényt néztem át, és m eg le p e tt az opálok n a g y szám a. A zt a k k o r g y ü jth e tté k , m ikor k önnyebb volt m ég az opálhoz m int ásványhoz jutni, m int jelenleg. V égre áttanúlm ányoztam B écsben az u d v a r ásvány-m uzeum n ag y szerű opál-sorozatát. B écsben van a leg n a g y o b b o p áld arab , m elyről eddig tudo m ásunk van, s külön van kitéve h arm ad m ag á v a l az udvari ásványm uzeum ban (2-ik terem , I. szám) közép pu lt-szek rén y hom lo k zatán az ablak felé néző e g y ik fülkében. K özepén van azon érték es d rá g a k ő b o k ré ta k v a rc z -k ristá ly b ó l készült „ v irág cserép b en “, m ellyel M ária Therézia lepte m eg e g y k o r férjét, L o th rin g iai F erenczet, ezen m uzeum alapítóját. E g y ik oldalon van e g y n a g y , de hibás sm a ra g d -k ris tá ly az a n y a k ő b en (mészpát, körülvéve a g y a g palával) S a n ta F e de B ogotái b ányából. (Uj-G ranada). A ‘m ásik oldalon á ll a híres opál, mi minden tek in tetb e n egy a v ilá g ra szóló unicum. S ú ly a 1 font és k é t la t bécsi m érték b en (595 gram m ). N a g y s á g ra nézvé v a g y f é lte n y é r n y i; a la k ra egészben három szöges. C supa nemefe o pál az egész anyag. Ig en k ív án v án ezen honi k in cset közelebbről m egtekinteni, Dr. H örnest, a muzeum b o ld o g ú lt ig az g a tó já t m egkértem , h o g y engedje kézbe vennem, m ert többet is szeretnék ró la tudni, m int azt a m it üvegen á t kivenni lehet. B eleegyezett, annál inkább, m ert m ég sem ő, sem a többi ta g ja a m uzeum nak szabadon nem lá tta . Én m ár annyi o p álnál tap asztaltam , ho g y utoljára szétesnek, különösen a vaskéneg m állása altal, mi az o p á lt g y a k ra n kiséri, a n a g y opálhoz nem m ertem első nyúlni, ne ho g y az én kezem ben következzék be a szétom lás. E gészen az ellenkezőről győződtem m eg. R e jte tt repedések u g y a n v a n n a k rajta, de azok daczára igen szilárd. K özép tájon nem oly szép a


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T D RÁ G A K Ö VE I.

187

játék m int a szélek felé. A n y a g á v a l az egész n a g y ű rt k itö ltö tte a kőzetben, mi nem m ás m int h a la v á n y -sz ü rk e t r a c h y t ; e g y ik ol dalon kevés van m ég belőle, a többi látsz ó la g ap ró vésővel le tt eltávolítva. Az opál, ú g y látszik, h o g y ere d e tile g n a g y o b b volt, a mellső részén, a m elylyel t. i. a néző felé van fordítva, m ég leh e te tt fo ly tatása. M ondják, h o g y az u d v ari k in c s tá r (Schatzkam m er) le g n a g y o b b köszörült o p álja ebből való. A z opál kö rü l csekély barn av as lep k épződött látszólag utólagosan, s itt-o tt növényi idom ban b e h a to lt a színjátszó nem es részbe. A h a g y o m á n y szerint M á ria T herézia idejében jö tt a gyűjtem énybe, s azt e g y H a u p t nevű tűzkő-kereskedő hozta, ki M a g y aro rszág o n já r t k o v á t keresni, s a k k o r ezen czifra kö v et ta lá lta , m elyért, a m iht á ta d ta , némi kis ,,douceur“-t k a p o tt. M ég a lelhelye sem v olt beírva*, de m eg te kintve, a kis részben m ég hozzá tapadó tra c h y to t, semmi kétség , h o g y V örösvágás k ö rn y ék é rő l való, hol az m int höm pöly valam i vízfolyásban jö h e te tt elő, a k k o r m ég nem b á n y á sz a tila g volt az opál nyerve, ez csak későbben k ö v e tk e z e tt be. V olt idő, midőn b e c s-á rá t kim ondani sem m erték ; erre k ö v etk ezett becsülése ném elyek á lta l 2 millióra, m ás á lta l 1 millióra, de m ég o ly an o k is v oltak, k ik 75 ezer fo rin tra b ecsülték. A k é p zelődés igen této v a felfogás alap ján m o ndatta ki ezen szám okat. T öbbet nyom azon adat, h o g y az a n g o l k irá ly n é szám ára a k a rtá k m egvenni esküvője alk alm ából, és e k k o r e g y am stérdam i d rá g a k ő árú s fél millió forintot a já n lo tt érte. M inden egyes p éldányon volt valam i észlelni való, m it fel jegyeztem , és azok összegéből az opál képződési viszonyaira nézve a következő téte le k e t állítom fel. 1. Az opál kovasav folyadékból képződik v alam ely v u lk án i kőzetben. A k o v asav at feloldva tartalm az ó víz a m élyből tódul a felület felé a repedéseken és likacsokon keresztül, és a n a g y o b b űrbe szivárogván, és a víz e lp á ro lg á s a után töm örülvén, előbb szét nyom ható kocsonyás, nem k é p lé k e n y a n y a g g á lesz, m elyből a fo kozatos kem ényedés u tán képződik az opál, de úgy, h o g y a m int a vízvesztés következtében a té rfo g a t kisebb lesz, a z ért ü r nem tám ad, azt a folyton beszivárgó a n y a g untalan pótolván. L á g y o p á lt a b á n y á b an o ly k o r találni egyes fészkekben. 1818-ban P á *) A legrébibb katalogban ezt irja róla Schütz: „Opalus polychloros, basi lactea, solidus, reflectens omnes in summa perfectione iridis colores, omnesque opali varietates : diaphanum, transparentem, vitreum dendriticum imo inuna mkcula flavum complectens. 4 3Íí<< longus, 2 l/3iJ latus. Raritale pulchritudine magnitudine uíiicus, incomparab ilis ; aestimationem omnem superans. Öb corticem flavocinereum argillaporphyreum froba biliU r ex Hungáriád'


188

SZABÓ JÓZSEF

risból B eud ant vo lt V eresvágáson és v itt m ag áv al haza ilyen o pál tésztát. K é t év u tá n m egkem ényedett, de egyszersm ind összevissza is töredezett, szóval nem le tt belőle nem es opál. É n is hoztam m a gam m al ilyen kocsonyás k o v a sav a t a b ányából, az otth o n m eg k e m ényedett, de színjáték nélkül. K ell, h o g y a m egkem ényedés a term észetben, egészen m ás körülm ények között m enjen véghez. Ezen tra c h y t a fiatalabbak között foglal helyet, a n n a k v u lkánjai is ré g k ia lu d ta k u g y a n , de némi utóem lékeztetés az e g y k o ri te v é k e n y sé g re itt-o tt m ég fennm aradt. Ilyen az opál-képződési he lyek en azon tünem ény, h o g y o tt eg y k o ri geysirféle v e g y fo ly a m a t elm osódott u tóhangja szól, és g y e n g e kivitelben b em utatja az elvet, m ely szerint a kovasav feljut s lerak ó d ik oly ép tra c h y tb a n is, h o g y azt tökéletesen sé rte tle n n ek k e ll tartan u n k , és íg y nem m ond h a tju k , h o g y an n ak eg y ik m állás term én y e az opál. A m élyből feltódúl u g y a n o tt az antim onit-ásvány s e g y é b k én v eg y ek , m elyek e redeti fo rrá sa messze lent van, és csak v ulkáni term észetű közle kedés á lta l szak ad n ak onnét a felületre. Szóval több jele n ség m u t a t oda, h o g y o tt a m élynek viszhatása a felületre észlelhető té n y e k b e n nyilvánúl. 2. A színjátszó v a g y nemes opál csak a k k o r képződik, ha az ü r egészen m e g te lt o p á l-a n y a g g a l ; ha a m egkem ényedést követő összehúzódás sem idézett elő űrt, hanem volt anyag, m ely u tán nyom úlva azt kitöltötte. A k á r p a rá n y i volt az ür, ú g y m int az o p á l-tra c h y tn á l, a k á r oly n a g y m int a bécsi n a g y opálnál, conditio sine qua non, h o g y m eg tellett legyen o p á la n y a g g a l. M ag áb an a nem es o pálban ré te g e ssé g nem látszik, de igen is a vele o ly k o r e g y ü tt ta lá lta tó nem nemesben. 3. A hol az ü r tö lte tle n m aradt, o tt c sak legfölebb fél-opál van, m ely néha e g y -k é t színt játszik, de táv olról sem azon tűzzel, m int a nem es ; van azon kívül tej-opál m ég cacholong. A cacholong az opáltöm eg tetején van, s a tö lte tle n űrben m indig szintes felü le tte l bir, m iről az o p á lb á n y á b a n döntőleg győződhetni m eg. A cacholong m ár a fényével sem bír az o p álnak, azt elvesztette, s kezd fehér földesbe m enni át. A la tta tej-opál szokott lenni, m ely b ől képződött. A tej-opál a la tt ü v e g -o p á l is fordúl elő, m it lefelé ism ét tej-opál v á lth a t fel vékony rétegben. És csak m indezek a la tt van azután a csekély szín játék k al felruházott üveg- v a g y tejesedő üveg-opál. T öbbször látn i a legfelső szintes síkon kívül üres közegek á lta l m egszakítva m ég 3— 4 tá b lá t is, m elyek eg y m ás között p á r huzamosak. V an egy kézi p é ld á n y az egyetem i gyűjtem ényben, m elyen 4 ü r van részben kitöltve. Ig en tanúlságos látni, h o g y ezek mind-


A BÉCSI V IL Á G T Á R L A T D RÁ GA KÖ VEI.

189

egyikében a, felső sík p a ra lle l helyzetben van. H a az e g y ik e t szin tesen állítom , m ind ezen helyzetbe ju to tta k . U g y a n ezen ű rö k b en tisztán kivehetni, h o g y azon kovasav-oldat, m elyből az opál k é p ződött, az ü r aljáról v a g y alsó oldaláról tó d u lt be, a felsőn o p á l képződésnek nyom a sincs. 4. H a azonban az ü r tetején is csöpög le kovasav -o ld at, ez ott bizonyos nem ét a csepkő-képződésnek idézi elő, m elynek e re d m énye a hyalith. H a opálfészekben van a lk a lm u n k a h y a lith e t ész lelni, könnyen m eggyőződünk, h o g y ha a cacholong-felületet szin tes helyzetbe hozzuk, a h y alith -csap o k m ind függélyesen ló g n a k le az ü r tetőről. A ko v asav -o ld at az o p á ln á l a fenékről, a h ia ly th nál a tető rő l ju to tt be. A m az a rendes, emez ritk á n tö rtén ik . A kovasav a hyalith-képződésnél is oly finom ságokat tu d létrehozni, hogy az b á m u la tra rag a d ja a szem lélőt. H a a h y a lith fölülről, az opál a lú lró l fo ly ta tjá k a képződést, v é g re összeérnek, s h a az opál m ég tovább k a p tá p o t a növésre, v é g re az egész ű rt betölti, s ilyenkor az ű r-tö lte lé k k é tf é le : a tejes opál és az üveges h y alith. E g y ilyennek kézi példánya, ha csiszoltatik, a felületen üvega n y ag d k o ro n g o k a t lá tu n k , fehéres hom ályos opál á lta l k ö rülfogva. Az opál leihelyet. A v ilá g ra szóló nagyszerű lelh ely k é tsé g kívül E p e rje s és K a ssa között, ezek vonalától k e le tre V eresvágás és Zamutó h ely ség ek h a t á r a ; azonban ism eretes m ég e g y lelhely honunkban, hol némi színjátékkal biró opál előjön. Ilyen N a g y M ihály, Zem plénben, hol a h rad e k i k ő b á n y á b an fejtett k v a rc z tra ch y t repedéseit o pál tölti ki, é rt képezve, és ezek k özött o ly k o r színjátszók is vannak. G ró f S z tára y , k in ek b irto k á n e k ő b á n y a n van, g y ű jtö tt ezen opálokból, a szebbeket köszörültette, és g y ű rű b e foglaltatta. E zek között volt alkalm am o ly szépeket is látni, m e lyek v örösvágási opálnak is b e illettek volna. A bécsi v iljlg tá rla to n opálok n y e rs á lla p o tb a n ki v o lta k téve A usztráliából, Q ueenslandból. A k iállító Bishop F. (Bisbana) egész hosszú so rá t m u ta tta be azoknak. A m ennyire ki leh e te tt venni, szép színjátékúak is v o lta k közöttük. Más v ilá g tá rla to n , nevezetesen 1851-ben Londonban, A m erik a is á llíto tt ki nem es opálokat* K özelebbi lelhely H onduras (G racias á Diós). M ég L ondonban nem sok volt, de azok k ö zö tt valódi ne mes o p á lo k nem hián y zo ttak . K ésőbben több jö tt elő, és sok ju to tt N ew -Y orkba. T öbb köszörült p é ld á n y t em lít fel Dr. FeuchtW attgef, öda való szakem ber (chemist and m ineralogist), e g y 1859-ben m egjelent


19 0

SZABÓ JÓZSEF4

m unkájában* m ely ek et N ew -Y orkban Mr. B. P a 1 m e r b irto k á b a n láto tt, s a m élyekről megjegyzi, h o g y semmiben sem engednek a m a g y a r opálnak. E g y ik n e k hossza i 3/*4', szélessége i 1/ ^' s b ecsára 4000 d o llá r ; e g y m ásiknak hossza 1 y 4", szélessége 1", á ra 750 d o llá r ; e g y h arm ad ik 1 hosszú, 1" széles, á ra 450 dollár. E zek m inden esetre oly n a g y péld án y o k , h o g y az o p á l-d rá g a k ö v e k k ö zött m ár a ritk á b b ak h o z szám ítandók. H o g y o tt a nemes opál folyvást előjön, k ö v etk eztetn i azon k ö rülm ényből, hogy L ondonban az á svány-kereskedőknél honduras-i opál m ost is k ap h ató . Én m agam is vettem o tt (1871) az eg y etem i muzeum szám ára, és Összehasonlítva a m ienkkel, a középszerűek m ellé bízvást állítható. A zon ban Bécsbe nem k ü ld ö tte k , az 1873-iki v ilá g tárlato n , a queenslandi leihelyen kívül, csak V eresvágás volt képviselve. G oldschm idt Lajos úr, az o p á l-b á n y á k jelen bérlője, oly szé pen á llíto tta ki az opált, hogy e részben a bécsi v ilá g tá rla t min den előbbenit felül m últ. E g y es kiválóbb p é ld á n y o k a t lá ttu n k m ás k o r is, de ily rendszeresen bem u tatv a, kezdve a n y e rs o p á lla l és opálféle nem telen ásv án y o k k a l m int kísérőkkel, egész az o p á lé k szerekig, e g y ü tt m ég ily módon nem szem léltük. G oldschm idt úr jó Ízléssel készített szabadon álló szek rén y é ben, m ely, szabadjon m ellékesen m egem líteni, P e s tre jött, á lta la az iparm uzeum nak lévén ajándékozva, alúl fölfelé haladó rendben v o lta k az opál különféle állapotai bem utatva. L egalsó so rb an opál m ég az anyakövön, k ise bb-nagyobb tra c h y td a ra b , m elyen az opál v a g y táb lá b a n n y ú lt el, v a g y eg y es fészkekben volt rakódva. Volt ezek között több olyan, mely m úzeum ainkban a díszpéldányok Icözé igen jól b e ille tt volna, de a m it ő is k iv álólag a lk a lm a sn a k ta lá lt feld o lg o zta tá sra ékszernek ; v o lta k aztán nem színjátszó fehér opálok, v alam int h y alith , mi a n y a g á ra és létezési viszonyaira nézve ú g y szólván édes, de csak ham ú-pipőke testv é re az opálnak. Ezek nem a n a g y közönségre, hanem a tudom ányos szakem berre nézve v o lta k érdekesek, m ert az opál előjövési k ö rü lm én y ein ek felderítésére szolgáltak. K ö v e tk e zte k aztán a tra c h y ttó l m egszabadított n y ers opálok n a g y szám ban, ezek u tán jö tte k a köszörült és csiszolt opálok azon á llap o tb an , m elyben G oldschm idt úr azokat keresk ed ésb e bo csátja. V égre m int k o ro n ája az egésznek a legfelső dísztéren fog la lta k h e ly t az o pál-ékszerek. O pál-ékszer a rá n y la g az egész k i állításb an is sok volt, több bécsi ékszerész, de külföldiek is állí * A popular treatise on gems. New-York.


A BÉCSI v i l á g t á r í . a t D RÁ G A K Ö VEI. 9

tottak ki való b an szépeket, de az a mi G oldschm idt u rn ái volt, mindent fölülm últ, és íg y nem m a ra d h a to tt el, h o g y az ő k iállítása az összes tá r g y a k között is a legvonzóbbak eg y ik é n e k tek in tete tt. L egbecsesebb opál-ékszer azon k é t opál-cam m eo volt, m elyek e g y ik e a k irály, a m ásika a k irály n ő ő felségeik m ell-szobrát á b rá zolták. E g y párisi művész, G uilm are fils, készítette, F e rn k o rn ism ert eredetije után. Ezen k é t m esterm ü úg y volt elkészítve, h o g y fül bevaló, m ell-ék, ny ak -ék és k arp e re cz a la k b a n lehet használni. A g a rn itú ra gyém án t, sm arag d s rubinnal van felékítve. A k irá ly n é camm eoja m int k a rp e re cz v olt k iállítv a , s a fehér alapszínű opál, sm aragd és rubinnal vo lt k ö rü lra k v a, ú g y h o g y az egész nem zeti trico lo rt képezett. Á ra 25.000 frt. A k irá ly i cammeo m ell-éket képezett, k ö rü l v o lt fogva b rillán to k k al, a fej fölött is brillán to k b ó l v o lt koszorú és korona. Á ra 15.000 frt. V olt e g y nagyszerű nyakláncz igen szép opálokból, á ra 65.000 f rt; e g y kisebb 15.000 frt. E g y igen szép diadem, á ra 20.000 frt. A többi apróbb, de ékszerré feldolgozott tá rg y a k , összes becse, G oldschm idt u r szíves közlése szerint 300.000 frt. A köszörült, de nem fo g la lt opálok ára, m elyek o tt a szek rényben k ité v e v o lta k , 50.000 frt. A m ég ásv án y -á lla p o tb a n levő k ite tt opál b e csára v a g y 30.000 ft. A fehér alapszínű opálokon kívül k iá llíto tt G oldschm idt ú r barna o p á lo k a t is, m elyek szin tú g y játszák a színt, m int a fehér alapszínüek, és e g y ü tt com binálva n ém ely ékszerben igen jól v e t ték ki m agokat. Az e lő tt ilyenek r itk a s á g n a k ta r ta tta k , m ost, ú g y látszik, g y a k ra b b a n jönnek elő. V olt idő, midőn unicum g y a n á n t em lítte te tt k é t fekete opál a F e h é rv á ry g yűjtem ényben. Ezek eg y ik e P u lszk y Ferencz ú r b irto k á b a n van és m int m elltű van foglalva. Ez valam ivel sötétebb m int a m it G oldschm idt u r szek ré nyében láttu n k , de m ásként nem különböznek. G oldschm idt k iállítása teh á t ékszerészed, kőköszörülési, á s ványtani, földtani és b ányászati illu strá tió ja volt az opálnak, és különösen ezen utóbbi szem pontból e g y ed ü li a m ag a nemében, m ert ha az op áln ak tö b b lelhely ét ism erjük is mai napság, de an n y i áll, h o g y azt b á n y á sz a tila g sehol m ásu tt nem m ivelik. S zabó J ózsef . (A második előadás befejezése a jovŐ füzetben.)

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

t e r m é s z e t t u d o m á n y i - s r - : ;

Recommend Documents