TULIPÁN GYERMEKKERT 1037 Budapest, Remetehegyi út 183

TULIPÁN GYERMEKKERT 1037 Budapest, Remetehegyi út 183.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM

Intézmény OM - azonosítója: 202838

Intézményvezető: Lovász Eszter Legitimációs eljárás

1/2013. (….) határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

………………………………………. később: óvodavezető

………………………………………. később: szülők közössége nevében

………………………………………. később: alkalmazotti közösség nevében 1/2013 (….) határozatszámon jóváhagyta: ………………………………………. Kovács Melinda Márta Tulipán Project Kft. Nevében

PH

A dokumentum jellege: nyilvános megtalálható: www.tulipanovoda.eu verziószám: 1/2013

érvényes: a kihirdetés napjától (2013. ………) visszavonásig készült: X/1 eredeti példány

2013.

TULIPÁN GYERMEKKERT Budapest

TARTALOM

TARTALOM ............................................................................................................................. 2

2

3

1.1

ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI, HELYZET-MEGHATÁROZÁSA ............. 5

1.2

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA................................................................................... 5

1.2.1

A pedagógiai munka személyi feltétele ......................................................... 6

1.2.2

Óvodánk tárgyi feltételei .................................................................................. 7

PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE ............................................................................. 8 2.1

KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................................... 8

2.2

ÓVODAKÉPÜNK ..................................................................................................... 9

2.3

GYEREKKÉPÜNK .................................................................................................... 9

2.4

ALAPVETŐ CÉLJAINK......................................................................................... 10

2.5

FELADATAINK ...................................................................................................... 10

A NEVELÉS KERETEI .................................................................................................. 11 3.1 EGÉSZSÉGKULTÚRA, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA ........................................................................................................................ 11 3.1.1

Gondozás .......................................................................................................... 12

3.1.1.1

Testápolás, tisztálkodás ........................................................................... 13

3.1.1.2

Táplálkozás ............................................................................................... 13

3.1.1.3

Pihenés ....................................................................................................... 14

3.1.1.4

Öltözködés ................................................................................................ 14

3.1.2

Egészségvédelem ............................................................................................. 15

3.1.3

Mozgás .............................................................................................................. 15

3.1.3.1

Szabad mozgás: ........................................................................................ 16

3.1.3.2

Szervezett mozgás: ................................................................................... 16

3.2 AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA .................................................................................................................... 17 3.2.1

Az esztétikai nevelés ....................................................................................... 19

3.2.2

Ünnepeink ........................................................................................................ 20 2


3.2.3

3.3

3.2.3.1

Balesetvédelem ......................................................................................... 22

3.2.3.2

Munkajellegű tevékenységeink az óvodában ...................................... 23

ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS ................................................................. 24

3.3.1 4

5

6

7

Munka jellegű tevékenységek ....................................................................... 22

Anyanyelvi nevelés ......................................................................................... 25

AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉG FORMÁI ......................................................... 27 4.1

A JÁTÉK ................................................................................................................... 27

4.2

JÁTÉKOS TAPASZTALATSZERZÉS .................................................................. 29

4.3

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................... 30

4.4

MŰVÉSZETI NEVELÉS ......................................................................................... 33

4.4.1

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................ 33

4.4.2

Vers-Mese ......................................................................................................... 34

4.4.3

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ......................................................... 36

4.4.4

Mozgásfejlesztés .............................................................................................. 37

ÓVODAI ÉLETÜNK MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................. 40 5.1

HETIREND .............................................................................................................. 40

5.2

NAPIREND.............................................................................................................. 41

5.3

CSOPORTSZERVEZÉS – TANULÁS-SZERVEZÉSE ........................................ 42

5.3.1

Tanulás szervezése .......................................................................................... 43

5.3.2

Az óvodai tanulás elsődleges célja ................................................................ 43

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ...................................................................................... 46 6.1

CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA ......................................................... 46

6.2

AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI ................................................................ 47

GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................. 49

8 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI ........................................................................................................................... 52 8.1

TANULÁSI PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ GYERMEKEK ................................. 52

8.2

MAGATARTÁSZAVAROK MIATT PROBLÉMÁS GYERMEKEK ................ 52

8.3

KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ GYERMEKEK, TEHETSÉGESEK ........................... 52

3


8.4 TEHETSÉGNEVELÉS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS - A TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK FELISMERÉSE ......................................................................................... 53 8.5

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ EGYÉB CSOPORTOK .............. 53

8.6

MULTIKULTURALIZMUS ÉS INTERKULTURALIZMUS ............................. 53

9

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE......................................... 54

10

TÖRVÉNYI HÁTTÉR.................................................................................................... 56

11

ÓVODAPEDAGÓGUSAINK SZÁMÁRA JAVASOLT IRODALOM: .................. 57

4


HELYZETKÉP

1.1

ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI, HELYZET-MEGHATÁROZÁSA Intézményünk neve, székhelye: Tulipán Gyermekkert 1037 Budapest, Remetehegyi út 183.

Intézményünk alapítója: Tulipán Project Kft. Cg.: 13-09-151725

Csoportjaink száma: 1 csoport

1.2

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Óvodánk családi házas környezetben, minden irányból megközelíthető helyen található. Az Óvoda sajátos adottságai miatt választottuk a helyi nevelési programnak az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS-t, melyet több tényező is meghatároz: -

A szülők elvárásai. Az egészségkultúra korai gyermekkorban történő megalapozásának szükségessége. Óvodánkban az optimális feltételek biztosítására törekszünk.

5


1.2.1 A pedagógiai munka személyi feltétele Törekszünk arra, hogy óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára. Az óvodapedagógus és nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvoda eredményes működéséhez. Minden dolgozónk feladata, hogy megvalósítsa a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A munkaköri beosztásokat és végzettséget figyelembe véve, személyi ellátottságunk megfelelő, jelenleg a következő: -

1 fő vezető óvónő 1 fő óvodapedagógus

A nevelő munkát segíti még: -

1 fő dajkai munkakörben

Igénybe kívánjuk venni még fejlesztőpedagógus, logopédus és pszichológus segítségét is, megbízási szerződéssel. Fontosnak tartjuk: -

-

-

Az egészségnevelés továbbfejlesztése érdekében az óvodapedagógusaink beiskolázását a következő továbbképzésekre: o fejlesztőpedagógus o gyógy-testnevelő o dohányzás-megelőzésiés életvezetési ismereteket alkalmazó programra Óvodapedagógusaink szakmai együttműködését, kapcsolattartását más (kerületi), egészségre nevelő munkaközösségekkel, fővárosi és országos szakirányú szervekkel, amelynek keretében fejlesztheti tartalmi munkáját. Óvodánkban a dajka szakképesítéssel rendelkezik.

A felnőttek viselkedése, kultúrája, ápoltsága, beszéde példaként hat a gyermekekre, ezért tudatosan kell, hogy befolyásoljuk a fejlesztést, az együttműködést segítő belső kapcsolatokat. Az óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató, attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára. Az óvoda minden dolgozójának összehangolt munkájára szükség van az óvodai nevelés eredményességéhez. 6


A migráns, más nemzetiségű gyermekeket is nevelő dolgozóinknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Dolgozóink a következő nyelvismeretekkel rendelkeznek ehhez: angol, német, holland, olasz, francia. Egyes speciális foglalkozásokhoz külső pedagógus segítségét is igénybe vesszük, velük egy tanévre szóló megbízási szerződést kötünk a foglalkozás lebonyolítására (labdajátékok/sport, képzőművészet).

1.2.2 Óvodánk tárgyi feltételei Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyek biztosítják a gyermekeink kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését. Ezeket a tárgyi felszereléseket hozzáférhető módon a gyermekek biztonságát figyelembe véve kell elhelyezni. Óvodánknak biztosítania kell a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, valamint fontos,hogy a szülők fogadására is legyen lehetőség. A csoportszobák tágasak, sok ablakkal rendelkeznek, ez az egészséges levegőn való étkezésre és csendes- pihenőre is lehetőséget nyújt. Céljainknak és gyermekeink igényeinek megfelelően variálhatóak a bútorok és a játékeszközök egy része, így tudjuk biztosítani a lehetőséget a szabad mozgásra. Udvarunk alkalmas a közösségi, az egészséges életmódra nevelés és különböző ismeretszerzési tevékenységek megvalósítására. Teraszunk lehetővé teszi a szabadban történő étkezést, pihenést, a gyermekeink mozgásos- és egyéb tevékenységeit. Télen lehetőségünk van a szánkózásra. Rendszeres füvesítéssel, virágos- és veteményeskertünk kialakításán túl igyekeztünk környezetbarát anyagokból készült sportszerekkel felszerelni. Könyvtárunk, szertárunk bővítése, számítógépek és egyéb műszaki cikkek beszerzése folyamatos lesz.

7


2

PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE

2.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT •

Nevelésfilozófiánk alapja: az ember- és gyermekszeretet

• Fontosnak tartjuk, hogy az óvodánkban elkötelezett, felkészült, gyermekszerető pedagógusok önfeledt, boldog gyermekkort biztosítanak óvodásainknak.

• Vállaljuk, hogy mindent megteszünk a 3-7 éves korú gyermekekért, a családokért, a harmonikus gyermekkor megteremtéséért, az óvodás évek önfeledtségének megőrzéséért, ahol a gyermekek esélyei egyenlőek.

• Elhivatottak vagyunk a gyermekek egyéni, differenciált fejlődéséért, fejlesztéséért.

• Hisszük,

hogy ebben gyermekszeretet.

a

legfontosabb

tényező:

a

feltétel

nélküli

• Partnereink érdekében olyan módon kívánjuk vállalásainkat teljesíteni, hogy azok megfeleljenek az állandóan változó igényeiknek.

• Felelősek vagyunk azért, hogy a mi óvodásaink olyan életmódot folytassanak, amely meghatározó lesz és biztos alapot teremt további életükben.

• A morális érzékenység és a helyes magatartás által képesek alkalmazkodni a nevelés következő szintjének elvárásaihoz. Munkánk a gyermekek érdekét szolgálja oly módon, hogy Ő maga az óvodai szakmai életének alkotó része

8


2.2 ÓVODAKÉPÜNK Óvodaképünk középpontjában a gyermek és az őt körülvevő nevelő közösség áll. Olyan óvodát szeretnénk létrehozni, amely biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Törekszünk arra, hogy a kommunikáció mindig modellértékű legyen gyermekeink számára. Mintát szeretnénk nyújtani óvodásainknak, mely által érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagukat (helyesen) értékelni tudó, másokat is elfogadó, befogadó gyermekekké váljanak. Természetesen nevelési gyakorlatunkban biztosítjuk a multikulturális és az interkulturális integráció lehetőségét. Arra törekszünk, hogy a családokkal együttműködve a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, alkalmassá váljanak- közvetett segítségünkkel- az iskolai életre, beilleszkedésre. Szem előtt tartjuk, hogy a gyengébbeket, a hátrányokkal küzdő gyermekeket is sikerélményhez juttatjuk az egyenlő hozzáférés biztosításával, ezzel a képességüknek megfelelő, szervezett tanulási lehetőségekhez segítjük. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása a különbözőségek elfogadása. Szeretnénk, ha önálló személyiségként élnék meg napjaikat, tevékenységeik és tapasztalataik során kibontakozna tehetségük.

2.3 GYEREKKÉPÜNK Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, mely gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Céljaink szerint a mi gyermekeink igénylik az egészséges, tiszta környezetet, tudatosan vigyáznak rá és ehhez magukhoz mérten hozzájárulnak. 9


Szívesen játszanak, tevékenykednek, alkotnak, és ezáltal egyéniségük derűs, kiegyensúlyozott, így éretté válnak az iskolai életre. Igényükké válik a mindennapi mozgás és ezt szívesen, örömmel végezik. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez, képességeihez igazítjuk.

2.4 ALAPVETŐ CÉLJAINK

• A

gyermekek harmonikus fejlődésének, személyiségének teljes kibontakozásának támogatása, az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

• Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a gyermekek képességeinek kibontakoztatása.

• Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.

• Az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű gyermekek számára az őket megillető különleges bánásmód biztosítása.

2.5 FELADATAINK

• • • • • • • •

az óvoda óvó- védő és szociális funkciójának a betöltése, az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, változatos és sokszínű tevékenységi rendszer kialakítása, a családokkal szoros, nevelőpartneri viszonyt kialakítása, az egészséges életmódra nevelés szocializálás, érzelmi, erkölcsi nevelés, a másság elfogadásának segítése, értelmi nevelés, fejlesztés a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása

10


3

A NEVELÉS KERETEI

3.1 EGÉSZSÉGKULTÚRA, CÉLJA ÉS FELADATA

EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓDRA

NEVELÉS

Ahhoz, hogy az egészségnevelés célját és feladatát meghatározzuk, meg kell fogalmaznunk, hogy mit is értünk egészség alatt. „A szervezet olyan harmonikus működése, amely biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és alkalmazkodását a tárgyi és társadalmi környezethez. Az egészség tehát több, mint a betegség hiánya vagy a jó közérzet, benne ugyanis a szervezet külső hatásokat elhárító, kivédő, stabilizáló (stresszt elviselő, stresszt kivédő) képessége is kifejezésre jut." Az óvodai egészségnevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az óvoda és a szülők szorosan együttműködnek. Ebben a folyamatban az egészségnevelés támaszkodik a pedagógusok szakismeretére, a megelőző programokra – prevencióra -, és a szülők aktív közreműködésére. Célunk:

• Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség biztosítása, higiénés szokások összehangolása a családok szokásrendszerével.

megalapozása

és

azok

• Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása, kialakítása, testi fejlődés elősegítése.

• Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. • A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. • Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása.

Feladatunk:

• a személyi higiénia iránti igény felkeltése, mely után gyermekeink érezhetik, hogy a tisztaság jó közérzetet teremt,

• a személyi higiénés eszközök biztosítása, 11


• a testápolás igényének kialakítása, a testápolási műveletek megtanítása, • az intimitás tiszteletben tartása, • megtanítjuk a gyermekeket esztétikusan, helyesen étkezni, • gondoskodunk a vitaminhiány pótlásáráról (gyermekeink naponta fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt),

• • • •

megteremtjük a pihenés optimális feltételét (csend, tiszta levegő), a gyermekekben kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, tempóját, a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése,

• a fejlődéshez szükséges feltételek és az egészséges környezet megteremtése.

• a mozgás megszerettetése, kielégítése, a mozgáskedv fenntartása, a gyermek egyéni fejlettségéhez megfelelő mozgáskoordinációjának, testi képességének, erőnlétének fejlesztése,

• minden mozgásos tevékenységhez biztosítjuk a balesetmentes helyet, az ehhez megfelelő eszközöket,

• megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása (orvos, fogorvos, pszichológus, logopédus, gyógytornász).

3.1.1 Gondozás A gondozás magába foglalja a testi és lelki egyensúly kialakítását és fenntartását, biztosítja a higiéniás feltételeket az óvoda egész területén, valamint figyelemmel kíséri a gyermekek személyes higiénés fejlődését is. Figyelemmel kíséri és folyamatosan ellenőrzi a gyermek egészségét, a helyes testápolást és szokásainak kialakítását, az egészséges ruházatot és öltözködést, tehát szükségleteik kielégítését, valamint a fertőző betegségek megelőzését. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére, a testápolás, az öltözködés, az önkiszolgálás, az étkezés és az étkezési szokások elsajátítására fokozatosan válnak 12


képessé a folyamatos példamutatás, segítség, gyakorlás következtében. A gondozási tevékenységekre a gyermekek életkorától függően megfelelő időt kell biztosítani. Gyermekeink ismerjék maguk és társaik testi szükségleteit, nemi hovatartozásukat.

3.1.1.1 Testápolás, tisztálkodás A testápolás magába foglalja a testünk, ruházatunk gondozását, egészségünk védelmét, tisztaságigényünk kielégítését, továbbá a közvetlen és a tágabb környezetünk tisztántartására való törekvésünket. A testápolás igényének kialakítása modellkövetéssel az óvónő és a dajka segítségével, együttműködésével történik. Óvodánkban biztosítottak a szükséges feltételek (mosdó, elkülönített WC, személyi használati eszközök). Fontos a helyes fogápolás és szájhigiénia. Arra törekszünk, hogy gyermekeink minél egészségesebb fogakkal rendelkezzenek. A személyi higiénia legintimebb része a WC-használat, ezért mind az óvodapedagógusoktól, mind a dajkáktól tapintatot és megértést igényel A WC használatát a gyerekekkel tudatosan kell kialakítani, és gyakoroltatni, ám minden esetben a gyermekek szükségletei a meghatározók.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• • • • • • • •

a gyermek önállóan képes tisztálkodni, a tisztálkodási eszközöket rendbe teszi, önállóan használja a WC-t, szükségleteit mindig jelzi, igényli személyének tisztaságát, önállóan használja zsebkendőjét, önállóan használja fésűjét, önállóan képes kifújni az orrát.

3.1.1.2 Táplálkozás

13


A növekedés és a fejlődés egyik alapfeltétele a táplálkozás. Napi háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára. Fontos, hogy olyan vállalat szolgáltatásait vegyük igénybe, amely ételeivel biztosítja, hogy ételallergiás gyermekeket is tudjuk fogadni. A napi megfelelő vitamin-bevitelről gyümölcsnapok megszervezésével gondoskodunk. Figyelmet fordítunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is.


• • • • •

a gyermek önállóan étkezik, az asztalnál fegyelmezett, annyit kér, amennyit igényel, az új ízeket elfogadja, az asztal tisztaságára ügyel

3.1.1.3 Pihenés Fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a gyermekek számára a nyugodt, csendes, zajmentes légkört, a tiszta, friss levegőt. Mesével, esetleg halk zenével teremtjük meg a megfelelő hangulatot. Simogatással, otthonról hozott játékokkal segítjük Őket hozzá az elalváshoz. A gyermekek egyéni igényeiknek figyelembe vételével alakítjuk ki a pihenés idejét (nagycsoportban a pihenést elkezdve, egy óra eltelte után, aki nem tud aludni, felkelhet és csendben tevékenykedhet). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• a gyermek nyugodtan pihen, • késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 3.1.1.4 Öltözködés

14


A helyes öltözködés két feltétele az időjáráshoz és a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás és esztétika, Ügyelünk arra, hogy a gyermekek a szabadban megfelelően (rétegesen) legyenek felöltözve, ehhez megfelelő váltóruhájuk legyen. Épületen belül a tevékenységektől és a hőmérséklettől függően könnyű, kényelmes ruházatot viseljenek.


• a gyermek önállóan öltözködik, • ruhája tisztaságára vigyáz, • ruháját be tudja gombolni. 3.1.2 Egészségvédelem Az egészségnevelés és védelem során figyelemmel kísérjük azokat a negatív tényezőket is, amelyek a gyermekek egészségét károsan befolyásolhatják. Az egészségvédelem alapja

• a személyi higiéniára való odafigyelés (tisztaság, gondozottság, ápoltság), • az egészséget veszélyeztető tényezők kiküszöbölése (közösen használt tárgyak, játékszerek, személyes higiéniai eszközök rendszeres fertőtlenítése, a beteg gyermekek elkülönítése).

• Hangsúlyt fektetünk a stressz megelőzésére. Óvónői modellszerepünkből adódóan, öltözködésünk, személyi higiéniánk, étkezési kultúránk példával szolgál. A környezetünkben dolgozó egészségügyi szakemberek, civil szervezetek, a családok bevonása mindennapi munkánkba. Fontos, hogy környezetünkben időben felismerjük a súlyos ártalmakat, ezek megjelenését a családokban, például: alkohol, drog, erős dohányzás, erkölcsi és szexuális veszélyek.

3.1.3 Mozgás

15


Óvodáskorban rendkívül fontos a rendszeres mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a helyes testtartás, a szép mozgás fejlesztése, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A 3-7 éves kor kiváló lehetőség a mozgás-tapasztalatok bővítésére, a gyermekek alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek, a testi képességeknek fejlesztésére. Fontos továbbá, hogy az óvodai környezet a gyermekeket olyan aktív, sokoldalú mozgásra késztesse, hogy saját aktivitásukon keresztül jussanak újabb és újabb tapasztalatokhoz, melyek fejlesztik érzékszerveiket, szolgálják személyiségük fejlődését. Véleményünk szerint a mozgásfejlesztés a tudás alapja. Hisszük, hogy a mozgásban szerzett tapasztalatok a gyermek érzékelő apparátusára hatnak, értelmi fejlődését szolgálják. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely a gyermekek számára életszükséglet. Egyéni fejlődésükben nagy jelentőséggel bír, mert az általános testi fejlődés mellett az értelmi és a szociális képességekre is hatással van.

3.1.3.1 Szabad mozgás: Óvodai életünk nélkülözhetetlene eleme, az egészséges életmód szerves része. Helye: mozgás az udvaron vagy a csoportszobában történik. Igyekszünk minél több időt tölteni a szabad levegőn. (Télen 5-9 fokig az udvarunk és a teraszaink adottságait kihasználva, a mozgás minden formáját biztosítjuk. Nyáron pedig napfürdőzünk, védve a gyermekeket a nap káros sugaraitól.

3.1.3.2 Szervezett mozgás: Fejlődésében nagy szerepet játszik a tudatos mozgásfejlesztés. Ez egyrészt a mindennapi mozgásban (mindennapi testnevelés, a testnevelés- foglalkozásokon, a külön szolgáltatásként szervezett úszás alkalmával, valamint a rendszeres kirándulások keretében történik középső- és nagy-csoportban). 16


Mindennapos, játékos mozgás szervezése a csoportszobában vagy az udvaron történik, a csoport napirendjében meghatározott módon.


• • • • • • • • • • • • • • • • •

a gyermek szeret mozogni, szeret kúszni, egyenletes a mozgása, tud csúszni, tud mászni, talpon jár, finom mozgása fejlett, kézügyessége fejlett, biztos és helyes a ceruzafogása, mozgása összerendezett, szem-kéz koordinációja megfelelő, szem-láb koordinációja megfelelő, egyensúly érzéke fejlett, tud váltott lábon lépcsőn járni, tud szökdelni, dominanciája kialakult, oldalisága kialakult.

3.2 AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célunk:

• A

gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével.

Feladatunk:

• Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. 17


• A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, formálása, erősítése.

• Modellértékű,

befogadó attitűd, a különbözőségek természetessé tétele a gyermekek számára.

elfogadásának

• A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével.

• A gyermeki önkifejező, önérvényesítő törekvések segítése. • A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, normarendszerének megalapozása (figyelmesség, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, tolerancia) A beszoktatás meghatározza a gyermekek érzelmi kötődését az óvodához, óvónőihez. A beszoktatás első három napján mindkét óvónő és dajka az egész nap folyamán aktívan jelen van a csoport életében. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás elengedhetetlen. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását.

• A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy olyan tevékenységek közül választhassanak, amelyhez kedvet, motivációt éreznek. A tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. • A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszer megalapozását. Az óvodapedagógus-gyermek, pozitív attitűd jellemezze.

gyermek-dajka,

gyermek-gyermek

kapcsolatot


• a gyermek hangulata kiegyensúlyozott legyen, • szívesen szerepeljen, 18


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

önbizalma megfelelő legyen, kezdeményező legyen a kapcsolatteremtésben, dicséretre pozitívan reagáljon, bírálat, kritika elviselésére képes legyen, önállóan képes legyen a szabály betartására, szükségleteit és érzelmeit képes legyen kontrollálni, a monotónia tűrése a feladat elvégzéséig tartson, feladattudata alakuljon ki, képes legyen egyik feladatról a másikra váltani, vannak társas kapcsolatai, a felnőttel való kapcsolatában kezdeményező, gyermekkel való kapcsolatában kezdeményező, felnőttel együttműködésre képes, „én"-képe reális, testséma ismerete megbízható, különbözőségek elfogadására képes, ismeri az alapvető érzelmi megnyilvánulásokat, segítőkész, meg tudja különböztetni a mesét a valóságtól, erkölcsi érzéke fejlett, le tud mondani más javára (önzetlen).

3.2.1 Az esztétikai nevelés Célunk:

• A kreativitás, az alkotó gondolkodás és a cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek során. Feladataink:

• esztétikus, hangulatos légkör, környezet kialakítása, • észrevetetni, felismertetni környezetünkben, a természetben, a művészeti alkotásokban a „szépet";

• segítséget nyújtunk, hogy a gyermekek vigyázzanak ruhájuk és környezetük tisztaságára, 19


• a váltó-ruha, cipő használatával az óvoda tisztaságának megőrzése, • az önálló alkotásra, az esztétikum létrehozására ösztönzés és ezen keresztül ízlés-formálás, tehetséggondozás, esztétikai élmények nyújtása,

• fogékonyság fejlesztése, formálása, • megfelelő eszközök biztosításával a kreativitás fejlesztése, A művészetek szeretetét már óvodáskorban kell kialakítani, megalapozni. Az esztétikai nevelésen belül olyan lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, ahol, igényeinek, érzelmeinek megfelelően átélheti, maga is kipróbálhatja a művészetek egy-egy mozzanatát: dalban, versben, mesében, mozgásban, képi ábrázolásban. A folyamatos fejlesztés igényessége fontos elve az óvodánknak. Az óvoda belső tere sok lehetőséget ad a gyermeki munkák bemutatására. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők által is használt belső terek szemlélődésre, csodálkozásra, művelődésre is szolgáljanak. Az esztétikai tevékenységek lehetőségét biztosítja az udvar is. A virágos részek, a virágtartók, a füves területek, a kiskert, a játszóeszközök, a tevékenységek által (virágültetés, ápolás, stb.) részei az esztétikai élménynek, az örömnek, hogy saját maga a gyermek a létrehozója a szépségnek. Az esztétikai érzelmek, élmények hatása jelenjen meg a gyermekek erkölcsi, értelmi fejlődésében is. Esztétikai nevelésünk komplex, gyermekeink egész személyiségét fejleszti. A kisgyermeket saját tapasztalatai, élményei, tevékenysége juttatja el az esztétikai ízlés kialakításaihoz, ezzel belső harmóniájának kialakulásához. A feladatainkat a játék folyamatában a napi tevékenységek során valósítjuk meg.


• • •

a gyermek rácsodálkozik a környezete szépségére, igényes saját magával szemben, igényes környezetével.

3.2.2 Ünnepeink

20


Célunk:

• •

A hagyomány őrzése, ápolása, örömszerzés. A családokkal való pozitív kapcsolat elősegítése az ünnepekre való készülődés során.

Feladatunk:

• Formáljuk a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi érzékeit. • Egyéni fejlettségüknek megfelelően megismertetni a gyermekeket a népszokások, az ünnepek eredetével, megszerettetni a népi kultúrát, hogy szépséget és örömet találjanak benne.

• Ünnepeink segítségével színessé varázsolni gyermekközösségünk életét.

Nevelésünk szerves részének tekintjük hagyományaink ápolását. Ezeken a napokon éljék át az ünnep hangulatát, a közös tervezgetést, a közös készülődés élményét. Az ünnepek lehetőséget adnak a hétköznapokból való kilépésre és ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Óvodánk fontos feladata az értékek megőrzése és továbbadása. Már a készülődés, a lélekben való fokozott várakozás - és maga az ünnep- segíti az összetartozás érzését, nemcsak a gyermek-csoportban, hanem a szülők-óvoda kapcsolatában is. Gyermekcsoportoknak szervezett Nemzeti ünnepeink:

Szülök bevonásával szervezett

Március 15.

Néphagyományokhoz Télapó kapcsolódó Farsang ünnepeink: Gyermekeink életéhez Születésnapok kapcsolódó ünnepeink, hagyományaink

Advent Húsvét Anyák napja Egészségnap Gyermeknap Kerti parti

A foglakozási tervben a csoport fejlettségi szintje szerint jelenik meg 21


Természettel, A Víz napja: március 22. társadalommal szorosan A Föld napja: április 22. összefüggő ünnepek Az Állatok világnapja: október 4. A Madarak és Fák napja: május 10.

3.2.3 Munka jellegű tevékenységek Célunk:

• Munka-jelleggel szervezett aktív játékos tevékenységeken keresztül, cselekvő tapasztalással olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kialakítják kötelességtudatukat, fejlesztik személyiségüket.

• A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként, azaz örömmel és szívesen végzett, mely a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladatunk:

• A beszédmegértés képességének fejlesztése, a beszédgátlás feloldása közösen végzett munkajellegű tevékenységek során.

• A közös munkajellegű tevékenységek során a társas kapcsolatok fejlesztése, az erkölcsi normák, szabályok alapjainak kialakítása.

• A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése, oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.

• A gyermekek mindennapi tevékenységének egy része olyan játékos jellegű munkatevékenység, amely célra irányul, figyelmet, kötelességvállalást és ezek teljesítését igényli. Az egyéni és közös munkajellegű tevékenységet mindig követi az értékelésnek valamilyen formája, mint az „ önértékelés", a felnőtt dicsérete legyen konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő.

3.2.3.1 Balesetvédelem

22


A minőségi nevelés folyamán a tapasztalatszerzés, az élménynyújtás mellett, a balesetek megelőzésére fordítunk nagy hangsúlyt. 3.2.3.2 Munkajellegű tevékenységeink az óvodában Önkiszolgálás A csoport szokásrendjét, feladatait vagy szabályait a gyermek az egyéni sajátosságainak megfelelően sajátítsa el.

• • • •

testápolás, öltözködés, étkezés, pihenés.

Naposi munka Az önkiszolgálással kapcsolatos munkafogások begyakorlása után fokozatosan vezetjük be és bővítjük. Tartalma a csoport szokásaitól a gyermekek fejlettségétől függ, biztosítva a rendszerességet.

Alkalomszerű munka és megbízatások Az alkalmi megbízatások az óvónőkkel, dajkákkal végzett tevékenységek gyakori elemei a gyermekek napi életének. Ezek körét mindig meghatározza a gyermekek fejlettsége, a környezeti adottságok, az otthonról hozott értékek és hagyományok. A napi élet során adódó munkák A játéktevékenységek utáni szükséges rendrakás. Az ünnepekre, jeles napokra való készülődés (díszítés és sütés), valamint a gyümölcsök, zöldségek előkészítése napi fogyasztásra.

Környezet rendjének megőrzése Rendrakás a csoportszobában, a tisztaság megőrzése. Az udvari játszóterületek folyamatos rendben tartása.

23


Az óvónők vonják be a szülőket az óvoda kertjének tisztántartásába.

Udvari munka, kerti munka Az udvar elkerített területén, a csoportszobában hajtatott növények kiültetése, valamint zöldségfélék, magok elültetése, folyamatos locsolása. Tavasszal, ősszel a kertben végezhető munkák ellátása a gyermekekkel együtt (ásás, gereblyézés, söprés). Ősszel az udvaron a falevelek levélseprűvel való összeszedése.

3.3 ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, egyéni sajátosságára építve arra törekszünk, hogy játékos tevékenységeken keresztül szerezzenek tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetükről.

Célunk: 

A gyermekek önálló ismeretszerzésének a fejlesztése, a növekvő információ közötti eligazodás képességének kialakítása.



A gyermekek ismereteinek rendszerezésével, ismereteinek bővítésével, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlással kreatívabbá váljanak.

Feladatunk:

• Az értelmi képességek egyéni fejlesztése az óvodai élet során. • Sokrétű tapasztalatok, ismeretek gyűjtése és ezek feldolgozása a tanulási folyamatok alatt.

• Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és az ugrásszerű fejlődési lehetőségét is. 24


• Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása és ösztönzése.

• A kisgyermekek 6-7 éves korra érjék el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Amikor a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

• • • • • • • • • • • • •

a gyermek figyelme játék során tartós legyen, figyelme spontán és tapasztalatszerzés során tartós legyen, megfigyelőképessége pontos legyen, tárgyak, jelenségek lényegét kiemelni képes legyen, vizuális memóriája (rövid vagy hosszú távú) pontos legyen, hallási memóriája pontos, megbízható legyen, gondolkodása érdeklődő legyen, önállóan képes legyen a problémákat megoldani, figyelem koncentrációra képes legyen, érzékelési képességei jók legyenek, megfelelően tájékozódik a térben, vizuális észlelése differenciált, hallási észlelése differenciált.

3.3.1 Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyermekek tevékenységeikbe, megnyilvánulásaikba, a társakkal és a felnőttekkel való kapcsolataikba. Célunk:

25


• Olyan légkör kialakítása, amelyben az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot.

Feladatunk:

• A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda összes dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. » Az egyéni fejlődés ütemét figyelembe véve, a beszédkapcsolatok alakulása, melynek alapja a jó csoportlégkör kialakítása.

• Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. • A nevelőmunkánk során minél előbb észrevenni a beszédhibás gyermekeket és minden segítséget megadni, hogy szakemberhez, logopédushoz kerüljenek,

• Dicsérjük, bátorítsuk a gátlásosabb, bátortalanabb gyermekeket az élményeik elmesélésére,

• Tervezzünk minél több anyanyelvi játékot, mely feleljen meg a gyermekek egyéni fejlettségének és épüljön be a mindennapi tevékenységünkbe.


• • • • • • • •

a gyermek beszédhallása megfelelő legyen, beszédértése megfelelő legyen, szívesen beszéljen, képes legyen másokat végighallgatni, beszédtempója megfelelő legyen, hangereje megfelelő legyen, beszéde jól érthető legyen (ne legyen beszédhibás), az udvariassági szabályokat alkalmazni tudja.

26


4

AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉG FORMÁI

4.1 A JÁTÉK A játék: a kisgyermekkor legfontosabb, és legfejlesztőbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Ebben zajlik le tapasztalatai, élményei feldolgozása, és ehhez tér vissza valamennyi tevékenységéből és így válik a játék kiemelt jelentőségű, kreativitását fejlesztő, erősítő és élményt adó tevékenységgé. Célunk:

• A játék legyen a tapasztalatszerzés, a tanulás fontos színtere is. • A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon szabad mozgáskedvük.

Feladatunk:

• • • • •

nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, játékhely biztosítása, játékidő biztosítása, játékeszközök biztosítása, olyan élmények nyújtása, ami maradandóan pozitív hatással bír és a játékon keresztül segíti a tanulást, megalapozza a magasabb szintű intézménybe való átlépést.

A gyermeknek sok örömet okoz a cselekvés, a manipuláció, a konstrukció a vágy megelevenedése a játékon keresztül, melyben a gyermek belső óhaja, kívánsága, kíváncsisága, mindig érvényesülhet és ezen közben a gyermek játékán keresztül keresi helyét a felnőttek világában. A játék gyógyító hatása fontos pedagógiai eszköz az óvónő számára és a gyermek számára is, hiszen örömet, oldottságot, vigaszt ad a felmerülő konfliktusok oldásában, megértésében (gyakorlójáték, szimbolikus játék). A játékban kialakult társas kapcsolatok természetesen fejlesztik a beszédet, lehetőséget adva a párbeszéd kialakulására és a csoportos beszélgetésekre. 27


Mintát nyújtunk a gyermekeknek a közös játék során, gazdagítjuk a különböző beszédhelyzetek, beszédmódok és nyelvi eszközök használatát. Rendszeresen szervezünk anyanyelvi játékokat, folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek anyanyelvi fejlettségét. A gyerekek a játék során készülnek fel az „életre" mert a játék folyamán nyerhetnek, veszíthetnek, éri őket elmarasztalás vagy siker. A játék folyamán sajátítsák el az illemet, az erkölcsös magatartást, a viselkedési szabályokat. Nyugodt és biztonságérzetet keltő légkörben, a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, Önállóan választják hozzá a társat, a helyet, az eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb az egymás elfogadása. A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A szabad játék kiemelt fontosságot élvez óvodánk tevékenységei között. A szerepjátékban nagyon sokszor olyan helyzetek teremtődnek, olyan társas, szociális kapcsolatok alakulnak ki, amelyben a gyermekek gyakorolhatják a példamegoldást és a konfliktusoldást, ugyanakkor az óvónőnek a nevelési lehetőségek sorát nyújtják. Az együttjátszás nem beavatkozás és nem korlátozza a gyermekek önállóságát. Az óvónő segítsége akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek és a csoportnak szüksége van. Az egyes játékfajták (gyakorló, szimbolikusszerep, szabály, bábozás) nem különülnek el a játék folyamán, a gyermekek életkorától, fejlettségétől és a játékszituációtól függően egymás mellett is megjelennek. A játék klasszikus tartalma kiegészül az énekes, táncos játékokkal, mozgásos játékkal, népszokást őrző dramatikus játékokkal, vizuális tevékenységekkel, egyéni képességeiktől, vágyaiktól, élményektől függően. A játékhoz kapcsolódnak viselkedési szabályok is. A magányos, játszani nem tudó gyermekeknek megmutatjuk, felkínáljuk a tevékenységeket, együtt játszunk velük. Segítünk abban, hogy megtalálják örömüket a legegyszerűbb játékban is. Az óvónő nem helyette, hanem vele játszik.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

• • • •

a gyermek önállóan döntse el, hogy kivel és mit játszik, önállóan teremtse meg a neki megfelelő játékhelyet és játékválasztást, játékban kezdeményező legyen, játéka elmélyült, kitartó legyen, 28


• saját maga és társai játékára vigyázzon, • képes legyen alkalmazkodni a játék szabályaihoz. 4.2 JÁTÉKOS TAPASZTALATSZERZÉS A már kialakított ésszerű szabályok segítik a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását. A gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen tevékenységet választanak, milyen tartalmat dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg a tartalmakat, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játékuk. Célunk: • A gyermekek egyéni tudását, tapasztalatát, teljesítőképességét figyelembe véve, olyan tanulási lehetőségek teremtése, ahol kibontakozhat személyiségük, képessé válhatnak az iskolai életre azáltal, hogy fejlődnek képességeik, készségeik és problémamegoldó gondolkodásuk.

Feladatunk:

• A folyamatos napi tapasztalatszerzés biztosítása, a feltételek tudatos alakítása.

• Figyelembe vesszük, hogy minden gyermekünk önmagához képest fejlődik.

• A gyermekek sikerélményhez juttatása, hogy motiváló hatására tudatosan építhessünk.

Nevelésünket a játékos tanulás jellemzi. A játék során a gyermeki tapasztalatszerzés, cselekvés, a felfedezések, azaz az óvodai élet minden perce alkalmas arra, hogy gyermekeink utánzás útján fejlődjön. A gyermekek napjának egy részét az általa spontán kezdeményezett játék tölti ki, amelynek során problémahelyzet elé kerül, feladatokat próbál megoldani, s közben kialakul és fejlődik önállósága, kezdeményező és alkotóképessége. Az elmélyült játékban az érzékelés, az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a képzelet, a képszerű szemléletes gondolkodás segíti elő a gyermekek tanulását. 29


4.3 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík,- és mennyiségszemlélete, a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti,emberi, tárgyi világ értékei iránt. Célunk:

• Olyan gyermekek nevelése, akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket.

• A gyermekek legyenek fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt, találják meg a jót, a szépet, védjék, óvják környezetüket,

• Törekszünk arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik őket, ezzel megalapozva a szülőföldjük iránti kötődést.

• A környezet megismerése közben szerzett tapasztalatokat, ismereteket legyenek képesek tevékenységeikben alkalmazni. Feladatunk:

• Megfelelően tervezett, szervezett környezeti feltételeket teremtünk, melyek kőzött a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek.

• Ismerjék meg a néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, ezek szeretetét, védelmét.

• Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A környező világot a gyermekek saját környezetükben ismerjék meg először, szerezzenek tapasztalatot mennyiségi és formai összefüggésekről, végezzenek megfigyeléseket, tegyenek „kísérletet" udvarban, kertben, kirándulások alkalmával. 30


Amit nem tudunk személyesen megfigyeltetni, bemutatni, azt TV, videó, képeskönyv segítségévei - módszeresen, tudatosan válogatva ~ mutassuk be. A négy-öt perces videofilmekben, néhány környezetünkben nem élő háziállatot tehén, sertés, kecske, birka, baromfi vagy vadállatot is megfigyelhetnek. Törekszünk arra, hogy óvónőink tudása megalapozott, naprakész, tudományos tájékoztatása, ismeretadása korrekt, valósághű legyen, A környezeti nevelés során figyelembe vesszük a gyermekek tapasztalatait, fejlettségét, az adott lehetőségeket, a gyermeki aktivitást, az aktualitásokat, a természet, társadalom változásait. Az óvodában mindenkor jelen van a környezeti nevelés, a sokféle tevékenységben megvalósuló ismeretszerzés. A gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az ismeretek átadása akkor a leghatékonyabb, ha a gyermekek egyéni, életkori sajátosságainak, értelmi-érzelmi szintjének megfelelő módon, túlzásoktól mentese történik. Gyűjtünk, keresünk, figyelünk, mindig teszünk valamit. A témák természetes tagolódását az évszakok adják. PL: az időjárás váltakozása, mind a természeti, mind a társadalmi környezetben jellegzetes, jól megfigyelhető változásokat, eseményeket okoz. Az évszaki változásokat az udvaron is megfigyeljük, pl: kibúvó bogarakat, virágokat. Már itt is felhívjuk figyelmüket, hogy tanúsítsanak tiszteletet minden élő iránt. A gyermekek tapasztalat és ismertszerző sétái az óvoda közvetlen környezetében, utcáiban is történhetnek. A nagy forgalom, mely része életünknek, fontos feladatunkká teszi a gyermekek korai közlekedésre nevelését, alapvető szabályok és fogalmak megismerését: közlekedési lámpa jelzéseit, zebra, úttest, járda fogalmának minél hamarabbi megtanítása a balesetek megelőzését szolgálhatja. A kirándulások kiemelt jelentőségűek az élmények megszerzésében, A gyermekek fejlesztése kiscsoportos formában történi a játék, az udvari tevékenységek, a séták, kirándulások alkalmával. Az ismeretek rendezése, az élmények feldolgozása, gyűjtemények rakosgatása, albumok készítése, nézegetése a nap bármely tevékeny időszakában lehetséges. A kis- illetve mikro-csoportos tapasztalatszerzés sok lehetőséget biztosít a gyermeki megismerésre, egyénre szabott fejlesztésére, személyes kapcsolatok elmélyítésére, beszélgetésre. így biztosítható, hogy minden gyermek érdeklődését számba veszi, kérdésére tud válaszolni.

31


A gyermekek szókincse, nyelvi kifejezőképessége a valós, természetes élethelyzet lévén fejlődik igazán. Alkalmat kapnak arra, hogy tapasztalataikat összefüggően elmondhassák, s az óvónő és gyermek, gyermek-gyermek kőzött kifejlődjön egy barátságos, beszélgetős légkör. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• Az óvodában a játék során megannyi tapasztalatszerzési alkalom adódik arra, hogy a gyermekek felfedezzenek, kipróbáljanak, logikus összefüggésekre jöjjenek rá.

• A játékban kialakult gondolkodtató helyzetek fejlesztik önálló véleményalkotó, értékítélő képességeiket, megtanulnak konfliktusokat feloldani és versengeni.

• A gyermekek a környezeti megismerés során sokféle formával, mérettel, számossággal, sorozattal, szimmetriával stb. találkoznak, amelyek mind a matematika elemei.

• A tevékenységek és a játék során számtalan olyan szituációt is teremtünk a gyermekek számára, amelyben lehetőséget kapnak a matematikai ismeretek „megtanulására", a környező világ sajátos oldalának, nyelvének megismerésére.

• • • • • • • • • • • • • •

a gyermek önállóan képes legyen a szabályok betartására, monotónia tűrése a feladat elvégzéséig tart, feladattudata kialakult, képes egyik feladatról a másikra váltani, a sorrendiség érzékelésére képes, szándékos bevésésre képes, analízis-szintézisre képes, általánosításra képes, ok-okozati Összefüggéseket megismer, számfogalma kialakult (10-es számkörben), megfigyelőképessége pontos, gondolkodása fejlett, megfelelően tájékozódik a térben, önállóan képes megoldani a problémákat.

32


4.4 MŰVÉSZETI NEVELÉS 4.4.1 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk:

• A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyerekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága.

• Jussanak minél több olyan élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatunk:

• A gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságának megalapozása, melyek örömet nyújtanak a gyermekeknek, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

• A közös éneklés, játék, tánc segítségével együttes élmények teremtése. • A zenei anyagok igényes válogatása - elsősorban a magyar népi gyermekdalok, ölbeli játékok, népi mondókák, énekes játékok, kortárs művészeti alkotások közül. Az ének-zene művészeti nevelésünk része, mely fontos szerepet tölt be az életünkben, az érzelmek kifejezésére, a szép befogadására, létrehozására ösztönöz. Óvodánk az ének-zenei nevelésben komoly és lelkiismeretes alapozó munkát végez. Ezért a mindennapok során a zenei élményt többféle tevékenységhez is kapcsoljuk. A zenei témák kapcsolódnak a környezeti témákhoz is, azokat kiegészítik, érzelemmel töltik meg és színesítik. A magyar népdalok, mondókák, szinte valamennyi ünnepünkön felhasználhatók. A népi mondókák, énekes játékok, a zenei anyanyelvünk művészi értékei, hozzájárulnak az éneklés és a zene megszerettetéséhez, és a zenei ízlésük megformálásához, de a gyermekek szociális fejlődését, szellemi gyarapodását is elősegítik. A zenei képesség és készségfejlesztés játékos módon megy végbe. Az énekes, ritmikus játékok azért fontosak, mert megalapozzák a későbbi harmonikus mozgást. A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat és élményt jelent az óvodásoknak. Az óvodáskor vége felé gyermekeink ritmus hangszereket önállóan is 33


használnak (pl.: dob, triangulum, cintányér, stb.). Játékidő alatt önállóan vagy óvónői segítséggel maguk is készíthetnek hangszert.

A hangszerhasználat a zenei készségfejlesztés, képességfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés eszköze. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés estében a gyermekek hovatartozását is. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• • • • • • • • •

a gyermek hallása ép legyen, mozgásritmusa egyenletes legyen, oldalisága kialakult legyen, hangulata kiegyensúlyozott legyen, beszédtempója megfelelő legyen, hangereje megfelelő legyen, hallási észlelése differenciált legyen, hallási memóriája pontos, megbízható legyen, érzékelési képességei jók legyenek.

4.4.2 Vers-Mese Célunk:

• A

gyermekek érzelmi-értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikusággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Feladatunk:

• Folyamatos játék mellett alapozni, erősíteni a mindennapi verssel, mesével, bábozással a gyermek egyéniségét, belső képteremtését.

• Az irodalmi anyagok gyűjtése, során elsősorban a magyar népmese és a magyar írók műveiből, de más népek, nemzetek, életkornak megfelelő műveiből is válogatunk. 34


• Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, vagy az általuk kitalált történeteiket. A mese a legalapvetőbb élményforrás a gyermekek számára, gazdag gyermeki fantáziára épül. Levezeti a hangulati feszültséget, szorongásokat, biztosítja a katartikus élményeket. Azonosulási lehetőséget kínál az érzelmileg polarizált gyermek a jó-rossz erkölcsi, a szép-csúnya esztétikai nevelés szolgálatában. Belső képteremtésre tanít, mely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás az irodalmi nevelés távlati, lényegi feladata. A felhasznált irodalmi anyag a külvilágról, az ember belső világáról közvetít, ezáltal megfelelő viselkedésmintát ad. Az anyanyelv fejlesztésének legfontosabb módszere a vers, a mese. Az irodalmi szövegek gyarapítják a gyermekek szókincsét, a kifejezések, nyelvi fordulatok gazdagítják nyelvi kifejezésmódjukat, erkölcsi, esztétikai érzéküket. A csoportszobában legyen állandóan jelen a könyv, mint alapértéket közvetítő eszköz. Óvodánk irodalomtára mindenki számára jól hasznosítható művekből álljon: a népi, a klasszikus és a kortárs, valamint más népek irodalmi műveinek egyaránt helyet ad. Az irodalmi élményszerzés leghatásosabb eszköze az élőszóval elmondott mese, vers, bábozás. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze szociális kapcsolatok kiépítésének, a gyermekek közötti kommunikációnak. A versek, mesék egész napunkat átszövik. Alkalmat adnak a szituációk, konfliktusok feloldására, s forrásai a „saját” mesének, mozgással, és/vagy ábrázolással történő kombinálására, mely az önkifejezés egyik módja lehet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére :

• • • • • •

a gyermek szívesen szerepeljen, önbizalma megfelelő legyen, meg tudja különböztetni a mesét a valóságtól, erkölcsi érzéke fejlett, figyelme spontán tapasztalatszerzés során tartós, figyelem koncentrációra képes,

35


4.4.3 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célunk:

• A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére nevelése.

• Gazdagítani tér-, forma-, szín képzeleteiket, igényességük alakításával, elmélyítésével megalapozni esztétikai érzékenységüket, ízlésüket. Feladatunk:

• A gyermekek zavartalan, változatos tevékenységéhez a feltételek (hely, idő, eszköz, élmény) biztosítása.

• A gyermekek alkotótevékenységének, annak tartalmának, minőségének fejlesztése.

• Egyéni képességeik fejlesztése a fokozatosság elvének betartásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

• A helyes eszközhasználat megtanítása, a felhasználásra kerülő anyagok tulajdonságainak megismerése.

• Többféle technikai megoldás, változatosság biztosítása. A vizuális nevelés önmagában is összetett sokszínű nevelési terület. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képkialakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, mely fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Lehetőséget teremtünk művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésére. A vizuális nevelésben a nyelvi-képi ábrázolással felismertetjük a gyermekekkel, hogy élményeiket szóban és rajzban egyaránt kifejezhetik. A gyermekek „látásának" fejlesztésével pontosabbá tesszük észlelésüket, érzékelésüket, gondolkodásukat, formaérzéküket és esztétikai igényességüket. Az ábrázolás az önmegvalósítás, az önkifejezés eszköze, ezért nem mondhatunk ítéletet a gyermekek műveiről. A gyermekek ízlésének, alkotóképességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatása esztétikai nevelését szolgálja. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás, képalakítás, konstruálás, mind olyan eszköz, mellyel a gyermek alkotókedvét, a környezet rá gyakorolt hatását fejezi ki. Témaadás nélkül a gyermekek tevékenység-adta őrömmel festenek, ragasztanak, mintáznak stb., így fejlődik képalakító készségük, színérzékük, esztétikai érzékük. 36


Az „anyag" alakíthatósága során fejlődik a finommotorika és a szem-kéz koordináció. A gyermekek egész napi játékuk során látják, tapasztalják az általuk használt eszközök, anyagok sokféle tulajdonságát, variálhatóságát, formálhatóságát. A csoportszobában a megfelelő méretű és minőségű eszközök a gyermekek által jól hozzáférhető helyen vannak elhelyezve. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, fonáshoz, hajtogatáshoz, ragasztáshoz, varráshoz stb., szükséges eszközök kezelését gyermekenként, egyénileg tanítjuk. A gyermeki alkotásokhoz szükséges eszközök és anyagok körét fokozatosan és folyamatosan bővítjük, hogy önmaga választhassa ki milyen technikát, eszközt szeretne használni. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• • • • • • • • • • • •

a gyermek finommozgása fejlett legyen, kézügyessége fejlett legyen, biztos legyen a ceruzafogása, mozgása összerendezett legyen, szem-kéz koordinációja megfelelő legyen, dominanciája kialakult legyen, önbizalma megfelelő legyen, testséma ismerete megbízható legyen, vizuális észlelése differenciált legyen, problémamegoldó képessége fejlett legyen, megfelelően tájékozódik a térben, alakuljon ki az igénye az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmény befogadására

4.4.4 Mozgásfejlesztés Célunk:

• A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.

• Gyermekek

tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. 37


Feladatunk:

• a gyermekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus összerendezett mozgásfejlesztés,

• a fokozatosság és tudatosság elvének figyelembe vételével a kis-és nagymozgások, térirányok fejlesztése,

• • • • • • • • •

szem- kéz- láb koordináció fejlesztése, finommotorika fejlesztése, koordinációs képességek fejlesztése, kondicionális képességek fejlesztése, személyiség akarati tényezőinek alakítása. egészségfejlesztő testmozgás az óvodai nevelés minden napján spontán megjelenő mozgásos tevékenységek a (szabad) játékban kooperatív mozgásos játékok alkalmazása a mozgásfejlesztés lehetőleg szabad levegőn történjen

Testnevelés foglakozás A testnevelés a gyermekek számára kötelező tevékenység, azonban a kötelezőség nem jelent kényszert a gyermek számára. A kötelezőség irányított tevékenységet jelent, ami mellett figyelembe vesszük azt is, hogy a gyermekeknek eltérőek az egyéni tempójuk és más-más a mozgásigényük. Sok olyan játékot játszanak óvodásaink, melyben szükség van a szem, kéz, láb összehangolt működésére (labdajátékok, szergyakorlatok, stb.). Az ugrások, dobások, különböző testhelyzetek változtatásával gazdagított mozgások, fejlesztik a gyermekek testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Szervezhető csoportszobában, szabad levegőn, tornaszobában. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Mindennapos szervezett és szabad mozgás Az időjárástól függően csoportszobában vagy az udvaron végezzük. A játékot és a játékosságot alkalmazzuk alapvető módszerként. A játékidőben történő szabad mozgáslehetőségek 38


A szabad játék során megfelelő helyet, időt biztosítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. A rendszeres futás, télen a havas játékok, a szabad udvari játékok, a versenyek segítik a gyermekeket edzettségük fokozásában. Csoportszobáinkban teret biztosítunk az összerakható, különböző módon variálható eszközök használatához. Az udvaron a fából készült eszközök biztosítják a mozgás lehetőségét, ahol rendelkezésre áll még labda, kötél, kerékpár, roller stb. a játékhoz. Kiegészítő mozgástevékenységek Heti rendszerességgel úszásoktatást szervezünk. Télen 10 alkalommal korcsolya tanfolyamot szervezünk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• • • • • • • • • • •

a gyermek szeret mozogni, nagymozgásai fejlettek, talpon jár, finommozgása fejlett, mozgása összerendezett, egyensúlyérzéke fejlett, dominanciája kialakult, oldalisága kialakult, önállóan képes a szabályok betartására, feladattudata kialakult, térben megfelelően tájékozódik

39


5

ÓVODAI ÉLETÜNK MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1

HETIREND

A hetirendünk:

• A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével.

• A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek.

Tanulás tervezése Kötelező tevékenység ideje megnevezése heti 1 (2) testnevelés

heti 1 naponta 2

Szabadon választott tevékenység ideje megnevezése a gyermekek Vers-mese, spontán Ének-zene, érdeklődésére Énekes játék, építve, az óvónő Rajzolás, kezdeményezésére mintázás, heti 1 (2) Kézimunka, A külső világ tevékeny megismerése.

úszás, korcsolya mindennapos testnevelés

40


5.2 NAPIREND Napirendünk:

• A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre,

• Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét.

• A napirendet és hetirendet a gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki.

kezdete (óra) 7:00

vége (óra) 9:00

9:00

10:00

10:00 10:20

10:20 11:45

11:45 12:00 12:20 14:45

12:00 12:20 14.45 15:10

15:10 15:30

15:30 18:30

kezdete

vége

napirend szeptember 1 – május 31 tevékenységek időtartam a tevékenység megnevezése (perc) 120 érkező gyermekek fogadása, tisztálkodás, szabad játék, egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztések. 60 szabad játék, különböző fejlesztési területek feldolgozása, kötött vagy kötetlen formában a témától függően, komplex módon. Mindennapos mozgásos játék. 20 tisztálkodás, tízórai 85 mosdóhasználat, készülődés az udvarra, szabadon választott játék, rossz idő esetén csoportban való játék 15 öltözködés, tisztálkodás 20 ebéd 145 tisztálkodás, pihenő 25 öltözködés, mindennapos mozgásos játék, tisztálkodás 20 uzsonna 180 tisztálkodás, jó idő esetén készülődés az udvarra, szabad játék a szülő érkezéséig napirend június 1 – augusztus 31 tevékenységek időtartam a tevékenység megnevezése 41


(óra) 7:00

(óra) 10:00

(perc) 180

10:00 10:20

10:20 11:45

20 85

11:45 12:00 12:20 14:45

12:00 12:20 14.45 15:10

15 20 145 25

15:10 15:30

15:30 18:30

20 180

érkező gyermekek fogadása, tisztálkodás, szabad játék, ha az idő engedi, az udvaron. Mindennapos mozgásos játék. tisztálkodás, tízórai mosdóhasználat, készülődés az udvarra, szabadon választott játék, rossz idő esetén csoportban való játék öltözködés, tisztálkodás ebéd tisztálkodás, pihenő öltözködés, mindennapos mozgásos játék, tisztálkodás uzsonna tisztálkodás, jó idő esetén készülődés az udvarra, szabad játék a szülő érkezéséig

Az óvodai élet megszervezése: 





Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, fejlődésük nyomon követését az óvodapedagógusok által készített különböző kötelező dokumentumok és nem kötelező feljegyzések is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

5.3 CSOPORTSZERVEZÉS – TANULÁS-SZERVEZÉSE Óvodai csoportunk vegyes szerkezetű.

A tervezés dokumentálása minden csoportban 1 csoportnapló 2 felvételi- és mulasztási napló 3 gyermek egyéni személyiséglapja, fejlődési napló 42


4 5

a gyermek egészségügyi törzslapja a csoportok dokumentumaihoz tartoznak:  Pedagógiai Program  Az óvodavezető éves munkaterve  Gyermekvédelmi terv  A szülői értekezletek, fogadóórák jegyzőkönyvei, feljegyzései

5.3.1 Tanulás szervezése A gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, napi életünkbe szervesen illeszkedik a tanulási folyamat, mely a gyermekek spontán tapasztalatszerzésén alapszik.

• Ennek megvalósulása, önálló és irányított tapasztalatszerzéssel, kötetlen kezdeményezésekkel, kötött foglalkozásokkal foglalkozások megszervezésével történik.

(testnevelés),

komplex

• A gyermekek a tevékenységeket az életkoruktól, fejlettségüktől függően, a tevékenységek jellegének megfelelően egyénileg, mikrocsoportokban vagy frontálisan végzik.

• Az óvodában a tanulás folyamatos tevékenység, amely a gyermekek teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

• Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

• A cselekvéses tanulás lehetőséget ad a gyermeki felfedezésekre és a kreativitás erősítésére. 5.3.2 Az óvodai tanulás elsődleges célja Az óvodás korú gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. szervezett tanulás munkaformái frontális mozgás mozgásfejlesztés játékon keresztül spontán játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás

mikrocsoportos vagy egyéni a külső világ tevékeny megismerése (környezeti megismerésre nevelés, matematikai tapasztalás, ismeretszerzés) ének-zene, énekes játék, 43


a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, felfedezés gyakorlati problémamegoldás utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

rajzolás-festés-mintázás-kézimunka, mese-vers mozgásos tevékenységek szokások kialakítása

44


FOGLALKOZÁSI TERV

…………….……..hó ………………….hét

játék:

Külső világ tevékeny megismerése: téma: fejlesztési lehetőség, tapasztalás: gyűjtés, eszköz: Művészeti nevelés: Rajzolás, mintázás, kézi munka téma: technika: eszköz: Ének, zene, énekes játék

zenehallgatás fejlesztési lehetőségek: Vers, mese

Anyanyelvi nevelés

vers: mese: Mozgás fő gyakorlat:

Egészséges életmódra nevelés Mozgásfejlesztés játékon keresztül tervezett játékok:

játék:

45


6

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

6.1 CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA Célunk:

• Törekvés arra, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket.

• A

gyermek egészséges fejlődése szempontjából a szülők és az óvodapedagógusok közötti őszinte, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása.

• A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása.

• A szülőkkel, gyermekekkel való közős gondolkodás, véleménycsere, eredményeinek beépítése az óvoda normarendszerébe.

• Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatunk:

• Elhivatottságunkból

fakadóan segítő, tájékoztató partnerként kell együttműködnünk a gyermekek fejlődése, a prevenció (megfelelő szakemberek bevonásával), a hatékony nevelés érdekében.

• A kapcsolatteremtésben vállaljuk a kezdeményező szerepet, az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése).

• A szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe.

• A gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá.

• Az óvoda segítse elő, hogy a gyermek megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

46


Kapcsolattartás formái:

• beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele, • • • • • • • • • •

összevont- és csoport szülői értekezletek, a családlátogatások: nevelési szokások megismerése, közös ünnepi előkészületek (karácsony, farsang, húsvét), közös kirándulások, sportnap és az „Egészségnap" szervezése, kerti parti, táncház, egyéni beszélgetések, a nyílt napok szervezése, az ünnepek megszervezése, megtartása, szülők bevonása a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (pl.: szelektív hulladékgyűjtés)

6.2 AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt, és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. 1. Általános Iskola és óvoda kapcsolata 

szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények

2. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata 

iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (intézményvezető óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján).



Logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél

4. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata

47




Az intézményvezető folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető gyakorolja, gondozza.



esetmegbeszélés gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével.

5. Művelődési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata 

nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül,



szükség szerinti látogatások

6. Egyházak és óvoda kapcsolata 

a hitoktatás megszervezésének elősegítése, helybiztosítás



az egyházak képviselőivel az intézményvezető tartja a kapcsolatot

7. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata 

Adatbázis karbantartása



Információ az előadások, továbbképzések lehető képeiről

8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az intézményvezető feladata 

Éves szűrővizsgálatok ütemezése



Egészségügyi könyv folyamatos karbantartása

48


7

GYERMEKVÉDELEM

Óvodánk akkor tudja jól szolgálni a gyermekeink érdekeit, ha minden esetben az adott gyermekhez igazítjuk az oktató-nevelő munkát, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodapedagógusainknak minden egyes, rájuk bízott gyermek egyéniségét kell figyelembe vennie és fel kell tárnia az adott gyermek egyéni fejlettségi szintjét. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, személyiségük kibontakoztatását segítjük elő. Célunk:  

Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítjük Őket beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához.

Feladatunk:    

Az egyéni bánásmód a családi nevelés gyermek iránti felelősség erősítése, a tapintatos egyéni személyes kapcsolattatás. A családokkal a bizalomra épülő korrekt, konstruktív kapcsolat kialakítása, gyermekeink jogainak, érdekeinek következetes képviselete. Prevenció, melyre kiemelt figyelmet fordítunk, szakemberek bevonásával. Kiemelt kapcsolattartás az óvodapedagógusaink és a gyermekvédelmi megbízott között.

Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai:   

Joga és kötelessége, hogy az óvodán belül mindent elkövessen a veszélyeztetett, ill. a hátrányos helyzetű gyermek érdekében. Kapcsolatot tart a Gyámhatósággal és a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Szoros és naprakész munkakapcsolatot tart fenn az óvónőkkel és segít felmérni a veszélyben lévő gyermekeket. 49


 

Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről. Hatósági beavatkozás szükségességéről azonnal tájékozatja a vezető óvónőt és beszámol a nevelőtestület előtt is.

Az óvodavezető feladatai:    

Megismerni és megismertetni a munkatársaival a Gyermekvédelemről szóló törvényben foglaltakat. Segítséget nyújt a probléma megoldásában, gyors-hatásos intézkedés végrehajtásában. Koordinálja az óvoda gyermekvédelmi munkáját, figyelemmel kíséri a megvalósítását, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kiépíti a minőségi partnerkapcsolatot a gyermekvédelmi szervekkel és szakemberekkel.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra felkészítését óvodánk tárgyi, személyi feltételeinek és egyéb körülményeinek figyelembe vételével valósítjuk meg. Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelési feladatok ellátása körébe tartozónak tekintjük az interkulturális gyermekek nevelését, akiknek kulturális és egyéb szokásait tiszteletben tartjuk, elfogadjuk. Tudatosítanunk kell a szülőkben, hogy az óvodába járatásával (az intézményesített nevelés láncszemével) felelősségünk nem csökken a gyermekneveléssel kapcsolatban. Elsősorban a családdal kell fejleszteni a gyermek emberhez, társadalomhoz, nyelvhez, környezethez, közösséghez való viszonyát. Ezt folytatja, kiegészíti az óvoda! Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megismerjék az óvoda kapcsolatait azokkal az intézményekkel, és segítőhálózatokat, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. Az óvoda nyitottságával lehetőséget adunk a szülőknek a rendszeres betekintésre, ahol a gyermekek életét, tevékenységét, az óvónő gyermek kapcsolatát figyelemmel kísérhetik.

50


51


8

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ NEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI

GYERMEKEK

ÓVODAI

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai:

8.1 TANULÁSI PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ GYERMEKEK  

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

8.2 MAGATARTÁSZAVAROK MIATT PROBLÉMÁS GYERMEKEK 



visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

8.3 KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ GYERMEKEK, TEHETSÉGESEK    

intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

52


8.4 TEHETSÉGNEVELÉS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK FELISMERÉSE  

-

A

A tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik A pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet: o a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség o a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában”

A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás – dúsítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni.

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ EGYÉB CSOPORTOK

8.5  

a nemzeti kisebbségekhez tartozók a bevándorlók

Eltérések   

Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása Kulturális sajátosságok; eltérés a többségi kultúrától Csoportkohézió; a többséghez való viszony

8.6 MULTIKULTURALIZMUS ÉS INTERKULTURALIZMUS

53


 

9

Multikulturalizmus.: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. Interkulturalizmus: Egy óvodában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Célunk: Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, 54


– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Feladatunk: 3. Az ötéves kortól (2014-es tanévtől hároméves kortól) kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

55


10 TÖRVÉNYI HÁTTÉR  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló  255/2009. (XI. 20.) és 221/2010. (VII. 30.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

56


11 ÓVODAPEDAGÓGUSAINK IRODALOM:

SZÁMÁRA

JAVASOLT

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Országos Közoktatási Intézet Dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása Okker Oktatási Iroda, 1996 Pedagógiai Lexikon Korona Kiadó, 1995 Új Magyar Lexikon Akadémia Kiadó, I960 Gáspár László: Egészséges világkép komplex tananyaga Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei Forrai Katalin : Ének- Zene az óvodában Nagy László: Gyermek érdeklődésének lélektana Mérei F. - Binet Á.: Gyermeklélektan Gondolat, Budapest, 1970. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alextypo, Budapest, 1992. Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai Okker Kiadó, Budapest, 1998. Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája Okker Kiadó, Budapest, 1998. Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Okker Kiadó: Budapest, 200 L Kelemen Lajos: Képességmérés az óvodában Polifonná Kft., Hajdúböszörmény, 2002. 57


Buda Béla dr.: Az önismeret problémája a mai társadalomban TIT, Budapest, 1986. Trencsényi László - Villányi Györgyné: Minőségbiztosítás az óvodai-nevelési porgramban, hogyan? Okker Kiadó, Budapest, 2001, Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1999. Petren Ferencné: Az óvodavezető elmélete és módszertana Coménius Bt, Pécs, 1999. Érték és minőség az ezredforduló óvodáiban Okker Kiadó, Budapest, 1998. Fábián Katalin - Laminé Antal Éva: Biztos minőség - minőségbiztosítás az óvodában!? Fabula Humánszolgáltató Bt, Budapest, 2000. Fábián Katalin - Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye Fabula Humánszolgáltató Bt, Budapest, 2000. Dr. Szivák Judit: Minőség az óvodában Okker kiadó, Budapest, 2001. Alapismertek SNI gyermekek, tanulók integrált neveléséhez, oktatásához Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai-és Szakszolgálat, Szombathely, 2004. Mozgáskorlátozottak Óvoda Integrációja Program OKI.

58

TULIPÁN GYERMEKKERT 1037 Budapest, Remetehegyi út 183

Recommend Documents