Tudta-e? Fontos tudnivalók az értelmi fogyatékosságról
A kiadvány a Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el közvélemény-formáló rendezvénysorozata keretében készült.
Értelmi fogyatékosság Mit értünk ez alatt? Nem létezik két tökéletesen egyforma ember, mindannyian különbözô képességekkel jövünk a világra. Társadalmunk számára érték ez a sokféleség: minden ember más adottságokkal és értelmi képességekkel rendelkezik, ezért egyes területeken eredményes tud lenni, míg más dolgokat illetôen gyengébben teljesít. Vannak közöttünk okosabb és kevésbé okos emberek, mégis nagyon nehéz meghatározni, hogy mit értünk pontosan értelmi fogyatékosság alatt. Az értelmi fogyatékos emberek hosszan tartó, értelmi károsodással élnek, amely bizonyos képességeket, rész-képességeket érint. Fogyatékossággal élni tehát nem jelenti azt, hogy a személy képtelen volna az önrendelkezésre, a döntéshozatalra és az önálló életvitelre, viszont az érintett területeken segítségre szorul. Több idô szükséges számára egyes ismeretek, képességek elsajátításához, nagyobb igénye van a támogatására, ezért fontos, hogy környezete jobban megismerje, és elfogadja ôt. Ha egy értelmi fogyatékos ember megkapja a megfelelô odafigyelést, képessé válhat arra, hogy munkát végezzen, közvetlen környezetével szoros kapcsolatot építsen ki, családban éljen, vagy akár maga is családot alapítson. Az értelmi fogyatékosság állapotának három szintjét különböztethetjük meg: • enyhe értelmi fogyatékosság⇒50–80 IQ • középsúlyos értelmi fogyatékosság⇒34–50 IQ • súlyos értelmi fogyatékosság⇒34 IQ alatt • halmozott értelmi fogyatékosság⇒Több, egymástól független fogyatékosság együttes jelenléte. (Pl.: értelmi fogyatékosság + vakság, siketség, mozgáskorlátozottság, autizmus stb.)
Vajon tudják magukról? Az értelmi fogyatékos emberek általában nincsenek tisztában a saját állapotukkal. Ez nem csupán szellemi képességeikbôl fakad, hiszen az ép emberek is visszajelzések alapján ismerik meg magukat, másokhoz viszonyítva fedezik fel képességeiket. A környezet visszajelzései üzennek a számukra – és nem mindegy, hogy hogyan. Mindannyian arra vágyunk, hogy elfogadjanak bennünket, az értelmi fogyatékos emberek sincsenek ezzel másképp.
Gyermeki lelkek, de nem gyermekfelnőttek! Gyakran hallani az értelmi fogyatékos emberekrôl, hogy „gyermekien ártatlanok”, vagy „gyermeki lelkük” van. Bár ilyenkor általában ôszinteségükre és nyílt, szeretetteljes viselkedésükre utalnak, fontos, hogy ne tekintsünk rájuk örök gyermekként. A fogyatékos emberek, ha már felnôttek, megérdemlik az életkoruknak megfelelô bánásmódot, és a lehetô legönállóbb élet lehetôségét.
Embernek lenni egy lakatlan szigeten Ma szinte már közhelynek számít az a megállapítás, hogy magányosan, például egy lakatlan szigeten egyikünk sem lenne képes arra, hogy teljes értékû emberré váljon. Környezetünk nagyban befolyásolja azt, hogy végül milyen szinten fejlôdnek képességeink és értelmünk. A fogyatékos emberek ugyanúgy igénylik a személyes kapcsolatokat és az ezzel járó élményeket, mint bárki más. Szükségük van • biztos kötôdésre, állandó személyes kapcsolatokra,
• arra, hogy szeressék ôket és ôk is szerethessenek másokat, • az önkifejezés lehetôségére és a kommunikációra, • valakire, aki meghallgatja ôket.
Miért nem beszélgetünk? Sajnos a legtöbb ember zavarban van, ha fogyatékos személlyel találkozik. Nem tudja, hogyan kellene viselkednie, mivel a társadalom korábban nem integrálni, hanem elkülöníteni igyekezett ezeket az embereket. Aki viszont hajlandó megtenni az elsô lépést, és nem fordítja el rögtön a tekintetét, amint meglát egy fogyatékos embert, rá fog jönni, hogy tele vannak segítôkészséggel, szeretettel és a rájuk bízott feladatokat hatalmas lelkesedéssel végzik. Sokkal többet adhatnak és sokkal többre képesek annál, amennyire jelenleg lehetôséget kapnak.
Értsük meg egymást! Olyan, mint az Activity A félelmen és tartózkodáson kívül a kommunikáció módjának megválasztása jelenthet nehézséget, ha beszélni szeretnénk egy fogyatékos emberrel. Pedig nagyon sokféleképpen tudunk kommunikálni. Elég, ha a jól ismert Activity játékra gondolunk. Az értelmi fogyatékos személyek kommunikációja ugyanúgy nagyon sokféle, mint bárki másé: a szemmozgással, vagy hangadással, mozdulattal történô jeladástól, a képeken keresztül történô kommunikáción át a beszédig terjed. Nagyon ôszintén mutatják ki az érzéseiket és beszélgetôpartnereik hangulatát is pontosan érzékelik. Rögtön észreveszik, ha valaki csak látszólag kedves velük, vagy palástolni igyekszik ellenérzéseit. A nyílt és ôszinte közeledésre ôk is ennek megfelelôen reagálnak, ezért nem
kell semmi különöset tennünk, ha beszélgetni szeretnénk velük: elég, ha természetesen viselkedünk. Az értelmi fogyatékos emberek képesek arra, hogy kifejezzék magukat, ezért a velük való beszélgetéshez alapvetôen két dolog szükséges: odafigyelés és türelem.
Mit ne tegyünk? • Ha a fogyatékos személy kísérôvel érkezik, ne kezdjünk el a „feje felett” ôt érintô kérdésekrôl beszélni, figyelmen kívül hagyva a véleményét. Ha kérdezni akarunk tôle valamit, egyenesen hozzá forduljunk! • Beszédünk, magatartásunk ne legyen leereszkedô! • Sértô lehet, ha túlságosan tagoltan és gesztikulálva beszélünk, mintha azt feltételeznénk, hogy az egyszerû mondatokat sem érti meg. • Ne egészítsük ki önkényesen a mondatait, ha elakad! • Ne parancsoljunk, hanem kérjünk. Adjuk meg a neki járó tiszteletet!
Mit tegyünk? • Fontos, hogy egy értelmi fogyatékos személlyel az általa használt kommunikációs módszert megfigyelve, azt a formát alkalmazva cseréljünk információt! • Adjunk elég idôt a személy számára közlendôjének megfogalmazására és a mi közlésünk értelmezésére! • Visszakérdezéssel kontrolláljuk, hogy jól értjük-e egymást! • Legyünk türelmesek! • Kezeljük ôt egyenlô félként, és viselkedjünk természetesen!
A Könnyen Érthető Kommunikáció A Könnyen Érthetô Kommunikáció segítségével egyszerûbben megértethetjük mondandónkat fogyatékos társainkkal. A módszer az általános információ egyszerûbb, rövidebb, tömörebb, írásbeli vagy szóbeli megfogalmazását jelenti. Ezt segédeszközök (pl. képek, szimbólumok) beemelése is kiegészítheti.
A fogyatékos személyek nehezen értenek meg bonyolult körmondatokat, szokatlan szavakkal megfogalmazott szövegeket, ezért az ôket érintô hírekrôl is nehezebben tájékozódnak. A TV és az újságok által közölt információ kommunikációs akadálymentesítése fontos feladat lesz a jövôben. Közlendô Könnyen érthetô forma Júliusban lecserélték az utazási igazolványt. A Magyar Államkincstár 2010. Augusztusban már csak az új igazolvánnyal július 1-jétôl kezdôdôen lecserélte a szabad utazni a vonaton. magasabb összegû családi pótlékban, a fogyatékossági támogatásban és a vakok személyi járadékában részesülôk utazási igazolványát. Augusztus elsejétôl a vonaton is már csak ezeket fogadják el.
Hogyan alkalmazzuk a Könnyen Érthetô Kommunikációt: • Használjunk rövid, egyszerû mondatokat. Kerüljük az összetett mondatok használatát. • Ne használjunk idegen, ritka szavakat, kifejezéseket. • A kevesebb több – törekedjünk az alapvetô információk közlésére.
Milyen életet szeretnél? Ezt a kérdést sajnos nem mindig teszik fel a fogyatékos embereknek. 2003 márciusában, a budapesti „Európa a hely, ahol élünk” Fesztivál és Konferencia keretén belül kiadtak egy zárónyilatkozatot, amelyben megfogalmazták vágyaikat: • Szeretnénk, ha elfogadnának és szeretnének bennünket. • Szeretnénk, ha senkit nem nevetnének vagy csúfolnának ki az emberek. • Hallgassanak meg minket, mondhassuk el a véleményünket! • Mi is dönthessünk önállóan az életünkrôl! • Kapjunk több segítséget az önálló élethez! • Mi is dolgozhassunk, és ezért kapjunk fizetést! • Legyen több munkahely számunkra, ahol ép emberekkel együtt dolgozhatunk! • Segíthessünk mi is másokon! A fogyatékos emberek igénylik azt, hogy aktív és hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Adjuk meg nekik erre a lehetôséget!
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége ÉFOÉSZ Történetünk 1981-ben alakult meg Szövetségünk olyan szülôk kezdeményezésére, akik szerették volna gyermekeik életének segítése mellett sorstársaikat is támogatni. Az azóta letelt közel 30 év során a Szövetség folyamatosan növekedett, és mûködése kiterjedt az ország egész területére. Küldetésünk A Magyar Köztársaság területén élô értelmi fogyatékos emberek és családtagjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlôségük megvalósítása. Elérhetôségünk Értelmi Fogyatékossággal Élôk és Segítôik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – ÉFOÉSZ 1093 Budapest, Lónyay u. 17. I/1. +36 1 411 1356, +36 1 411 1357
[email protected] www.efoesz.hu
Ezt a kiadványt a PROGRESS Közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013) támogatja. A programot az Európai Bizottság Foglalkoztatási és szociális ügyekért felelôs Fôigazgatósága irányítja. Azért hozták létre, hogy átfogó célja, hogy a Szociálpolitikai Menetrendben foglaltak alapján, pénzügyileg támogassa az Európai Unió szociális és munkaügyi téren kitûzött céljainak megvalósulását, hozzájárulva ezáltal a Lisszaboni Stratégia e területhez kapcsolódó törekvéseinek teljesüléséhez. A hétéves program megcélozza az összes olyan érintettet, aki segíthet alakítani a megfelelô és hatékony munkaügyi és szociális törvényhozás és irányvonalak fejlesztését, az EU27 és az EFTA-EEA országokban, a csatlakozás elôtt álló és csatlakozásra váró országokban. A PROGRESS küldetése, hogy megerôsítse az EU hozzájárulását, mel�lyel a tagállamok elkötelezettségét és erôfeszítéseit támogatja. Ennek eléréséhez a PROGRESS:
✿ a vonatkozó szakmapolitikai területekrôl elemzést és tanácsadást nyújt;
✿ monitorozza és jelentéseket készít a PROGRESS témakörébe tartozó EU-s törvénykezésrôl és szakmapolitikai fejleményekrôl; ✿ elôsegíti a szakmapolitikák szabad áramlását, a tanulást és a támogatást a tagállamok között az EU-s célkitûzésekrôl és prioritásokról; széles körben közvetíti az érintettek és a társadalom nézôpontját. ✿ További információ a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=327&langId=hu internetes oldalon. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.
Projekt logó
A SOKSZÍNÛSÉGÉRT A DISZKRIMINÁCIÓ ELLEN
PROGRESS
