TUDOMÁNY, MESTERSÉG, MŰVÉSZET ÉS GAZDASÁG ÖSSZHANGZATTANA A JÁRMŰIPARBAN Szubjektív áttekintés a magyar mérnökök szerepéről 200 év járműiparában Michelberger Pál
TARTALOM
1.
Bevezetés: Mit mondanak a nagyok?
2.
Közlekedés és öngerjesztő gazdaság
3.
Közlekedés és verseny a vevőkért
4.
Következtetések
TARTALOM
1.
Bevezetés: Mit mondanak a nagyok?
2.
Közlekedés és öngerjesztő gazdaság
3.
Közlekedés és verseny a vevőkért
4.
Következtetések
MARCUS VITRUVIUS POLLIO
DANTE GIACOSA
(i.e. 80-70 - 15)
(1905 - 1996)
VITRUVIUS: DE ARCHITECTURA LIBRI DECEM (1)
„…szükséges, hogy a mérnök egyrészt legyen tehetséges, másrészt jól képzett a tudományokban és művészetekben, mert sem tehetség képzettség nélkül, sem iskolázottság tehetség nélkül nem elég a tökéletes alkotáshoz…”
VITRUVIUS: DE ARCHITECTURA LIBRI DECEM (2) „A mérnök legyen jártas az irodalomban, ügyes az ábrázolásban, gyakorlott a geometriában, ismernie kell az optikát, a matematika széles területén rendelkezzék tudással, tudnia kell a történelem fontosabb eseményeiről, rugalmasan figyeljen a tudósokra, értse meg a zenét, értse meg az orvostudományokat, nem különben a gyógyítás művészetét, ismerje a jog tudóinak véleményét, tudjon a csillagászatról és az égitestek mozgásáról.”
DANTE GIACOSA: QUARANT ANNI NELLA FIAT (1) „A mérnöki alkotás (tervezés) a képzelőerő (tehetség) terméke, ami a tudomány alkalmazásával jöhet csak létre, mely egyrészt a mérnöki tudománytól, a gépszerkezettantól, az analitikus mechanikáig, az elektrotechnikától az elektronikáig vezethetők le, másrészt a technológiai, anyagtudományi, mesterségbeli és gazdasági ismeretek hosszú során alapul.”
DANTE GIACOSA: QUARANT ANNI NELLA FIAT (2) „A járműiparban – éppen úgy mint az építészetben – az esztétikának, biológiának, pszichológiának és ergonómiának is igen nagy a jelentősége. Ha a felsorolt területek egy vagy több elemét elhanyagoljuk, járművünk hatékonysága csökken. … Az antropometria, az emberi test méretei és aránya az ergometria, kapcsolat a szerszám (jármű) és az azt használó ember között, olyan kutatási területek, melynek eredményeit a járműtervezőnek hasznosítania kell.”
DANTE GIACOSA: QUARANT ANNI NELLA FIAT (3)
„A jármű … végső soron mozgó házként jelenik meg. A járműtervezőnek feladata az építész feladatára hasonlít. Ezért természetes, hogy gyakran beszélünk a jármű esztétikájáról és stílusáról … A divat is esztétikai kérdés…, de a divat és a szépség nem mindig jár együtt… A szépség a részek és az egész harmóniájában jelenik meg, melynek legfőbb elve az ökonómia mint tudomány, és mint a részek megtervezése az egészben, a helyes arány megtalálása a valódi műszaki és esztétikai értékek között.”
TARTALOM
1.
Bevezetés: Mit mondanak a nagyok?
2.
Közlekedés és öngerjesztő gazdaság
3.
Közlekedés és verseny a vevőkért
4.
Következtetések
JAMES WATT
GEORGE STEPHENSON
ROBERT FULTON
(1736 - 1819)
(1781 - 1848)
(1765 - 1815)
„A gép forog, az alkotó pihen.”
GANZ ÁBRAHÁM
MECHWART ANDRÁS
(1814 - 1867)
(1834 - 1907)
GEORGE PORTER (NOBEL DÍJAS KÉMIKUS) „A termodinamika sokkal többet köszönhet a gőzgépnek, mint amennyit a gőzgép köszönhet a tudománynak.”
TERENCE KEALEY (KÖZGAZDÁSZ, 1966) „A gazdasági haladás nem köszönhet semmit az alaptudományoknak, melyeket azért nem is kell támogatni a kormányoknak…A gőz hasznosítása, a fémkohászat technológiája, a textilgépek kifejlesztése, mely lényegében elindította Angliában az ipari forradalmat, teljes egészében a 17.század előtti tudományos ismeretekre és mérnöki elvekre épült, és nem köszönhetett semmit a 17.századi tudományos forradalomnak (Newton mechanikája, differenciál- és integrálszámítás, stb.).”
MICHAEL FARADAY
JAMES CLERK MAXWELL
(1791 - 1867)
(1831 - 1879)
BLÁTHY OTTÓ
DÉRI MIKSA
ZIPERNOWSZKY KÁROLY
(1860 -1939)
(1854 -1938)
(1853 - 1942)
JEDLIK ÁNYOS ISTVÁN (SZÍMŐ, 1800. JANUÁR 11. – GYŐR, 1895. DECEMBER 13.)
JENDRASSIK GYÖRGY
KANDÓ KÁLMÁN
(1898 - 1954)
(1869 - 1931)
TARTALOM
1.
Bevezetés: Mit mondanak a nagyok?
2.
Közlekedés és öngerjesztő gazdaság
3.
Közlekedés és verseny a vevőkért
4.
Következtetések
KARL FRIEDRICH MICHAEL BENZ (eredetileg: Karl Friedrich Michael Vaillant) (1844 - 1929)
GOTTLIEB DAIMLER (1834 - 1900)
NICHOLAS-JOSEPH CUGNOT (VOID, LOTARINGIA, 1725. SZEPTEMBER 25. – BRÜSSZEL, 1804. OKTÓBER 2.)
CSONKA JÁNOS
BÁNKI DONÁT
(1852 - 1939)
(1859 - 1922)
HENRY FORD
GALAMB JÓZSEF
(1863 - 1947)
(1881 - 1955)
JÁRAY PÁL
(SZŐLLŐSKISLAKI) KÁRMÁN TÓDOR
(1889 - 1974)
(1881 - 1963)
HOFF MIKLÓS
SCHWEITZER PÁL
(1906 - 1997)
(1893 - 1980)
GUY HELLINGSWORTH TIDBURY (kb. 1910 - kb. 1990)
ZOMOTOR ÁDÁM
BARÉNYI BÉLA
STRIFLER PÁL
(1933 - )
(1907 - 1997)
(1922 - )
PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA (SELMECBÁNYA, 1885. DECEMBER 11. – BUDAPEST, 1956. SZEPTEMBER 29.)
WINKLER DEZSŐ (TÉT, 1901. JÚLIUS 11. – BUDAPEST, 1985. OKTÓBER 7.)
CHARLES FRANKLIN KETTERING (LOUDONVILLE, OHIO, U.S., 1876. AUGUSZTUS 29. – DAYTON, OHIO, 1958. NOVEMBER 25.)
Ha egy bizottság azért gyűlik össze, hogy megalkossa a versenylovat, végső soron egy tevét fog kigondolni.
TARTALOM
1.
Bevezetés: Mit mondanak a nagyok?
2.
Közlekedés és öngerjesztő gazdaság
3.
Közlekedés és verseny a vevőkért
4.
Következtetések
KÖVETKEZTETÉSEK
A fejlesztés fő hajtóereje koronként változik, de mindig szükséges a mesterség, tudomány, gazdaság és művészet összhangja A közlekedési ágak kölcsönösen hatnak egymásra A piaci verseny, az együttműködés és a munkamegosztás együtt van jelen a járműiparban A versenyben való helytálláshoz „karmester” kell, aki ismeri: a zenedarabot, a hangszereket, a zenekart, a vendég szólistákat és a közönséget.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
