baptista ifjúsági lap
kép: Gönczi Erzsébet
PÉTER Mint a szikla, áll keményen, nagyot ígér vad hevében, kardot villant vas-kezében... Könny ég tagadó szemében. Ilyenek vagyunk: Péterek; állunk, de döntenek kételyek, vágunk, ígérünk szépeket és- tagadunk, ha kérdenek. Rebbenünk, ha a kakas szólal, mit se törõdünk a jóval, nem sózunk a többi sóval, hõsök vagyunk, de csak szóval.
Gróf Wesselényi Miklós és jobbágya - Zilah emblematikus szobra
sztálytársaimmal együtt
Oszívesen viseltem a
kokárdát nemzeti ünnepünkön, március 15-én, míg a Legyünk hát végre sziklavár, többségében magyarlakta akikre nem hiába vár területeken éltem. Azonban a Mester vérzõ arca már! mióta onnan elköltöztem, Arassunk! - Érik a határ. nemigen került fel a kabáGerzsenyi Sándor tomra. Gyávaságból? Környezetváltás miatt? Nem tudom. Tény, hogy könnyebb ott magyarnak lenni, ahol a többség az. De mi a helyzet a „nem-evilágból-való “ nemzetiségemmel“? Nehéz ott felvállalni a Krisztuskövetést, ahol te vagy az egyetlen. De könnyebb ott, ahol sokan vannak? És ott is ugyanazt kell vállalni? A jelenlegi lapszámban egy olyan ifjúság mutatkozik be,
amely közösségeinkbõl az egyik legnagyobb. Néhányan személyesen is vallanak arról, hogy nem elég egy csoporthoz csak úgy csatlakozni, elvegyülni, felvenni a viselkedésmintát. Az Úr Jézus az Õ követésére hív el. Akkor is, ha sok társad van, akkor is, ha csak kevés. A Tavaszi üzenet komoly felhívás számunkra. Ugyanakkor olvashattok még jó néhány tervezett programról, eseményrõl, sítáborról. A Kitekintõben pedig igazából magunkba kell tekintenünk…Kívánom, hogy legyen elég alázat bennünk, hogy fogadhassuk az intést! Kelemen Napsugár
magTÁ R KERÉKPÁR A 2010-es évben is lesz missziós biciklitúra. A hétvége mottója: „Ne add fel a reményt!“ További részletek rövidesen az ifjúsági honlapon: www.emabisz.ro IIIIIIIIIIII
KEDVES HONLAPSZERKESZTÕK! Hisszük, hogy az internetet lehet jó célokra használni és a világháló lehet egy jó eszköz az evangélium terjedésében, hírek és különféle információk közlésében, ismerkedésben, összefogásban, nevelésben. Ilyen célkitûzésekkel mûködtetjük az ifjúsági honlapot közel egy éve. Szeretnénk ezt tovább folytatni és nyomatékosabban kihangsúlyozni, hogy a www.emabisz.ro - a mi honlapunk! Ez azt jelenti, hogy ez a honlap rólunk, erdélyi magyar baptista fiatalokról szól, amit együtt szerkesztünk, mûködtetünk. Viszont, ha szeretnétek egy honlapot, ami csak rólatok szól, erre is lehetõséget adunk! Kelemen Hunor (natanaelke) jóvoltából, ingyen tárhelyet (200 mb-ig) kaptok az õ szerverén. Standard marad minden címnél a „www.emabisz.ro/“ kezdés, ami pedig ezután következik, azt már ti döntitek el. (pl. http://www.emabisz.ro/ballaifi/)
Milyen elõnyei vannak? 1. Világosabb az ifjúság hovatartozása. Az EMABISZ „esernyõ“ alatt hely van számotokra is. 2. Szükség esetén egy keveset besegíthetünk a honlap szerkesztésében vagy segítséget kérhetsz más szerkesztõktõl (pl. a ballaiak, akik most tanulják a honlap-szerkesztést, nemsokára már õk taníthatnak másokat). 3. Reklámozni fogunk. Az EMABISZ oldal egyre nézettebb, ez pedig azt jelenti, hogy nagy az esély, hogy a ti oldalatokat is látogassák.
2. o l d a l
*
március 2010
4. Saját kinézet. Olyan kinézetet, sablont választotok, amilyet ti szeretnétek a honlapotoknak.
1-2 tipp és kérés 1. Meglehet, sokan úgy gondoljátok, hogy ez egy jó ötlet és érdemes lenne kipróbálni, mégis arra bátorítok mindenkit, hogy jól fontoljátok meg a döntéseteket. Beszéljétek meg az ifjúságban és mérjétek fel reálisan, hogy képesek lesztek-e a honlapot elkészíteni és rendszeresen frissíteni? 2. Azt is szeretném idejében leszögezni, hogy a honlapokon található képek, felvételek, írások, énekek (minden) Istennek tetszõ és megtért hívõ fiatalokhoz méltó kell legyen. 3. Ha úgy látod, hogy senki sem támogat egy honlap szerkesztésében, de te mégis szeretnéd ezt, akkor a legnagyobb szeretettel várunk az EMABISZ-szal foglalkozó munkacsapatba és lehetõséget adunk a gondolataid megvalósítására. Figyeljünk Isten vezetésére ebben a kérdésben, imádkozzunk összetartásért és kérjük az Õ áldásait a baptista ifjúsági honlapokra és azok olvasóira. - Deák Zsolt és Kelemen Hunor
kép: Szõllõsi Orsi
IG Em ag ifj. Budai Lajos:
Tavaszi üzenet
gyülekezetünkhöz tartozik egy A idõs testvérnõ, aki nagyon ritkán tud kimozdulni az otthonából, mivel mozgássérült. Õ mondta el egy látogatásomkor, hogy minden tavasszal kiviteti magát a nem messze levõ kertjébe, mert nagyon szereti ezt az évszakot. „Gyönyörködöm a rügyfakadásban“-mondta szenvedélyesen. okszor eszembe jut a testvérnõnknek ez a mondása, mikor megloccsan a hó, tavaszi szellõ lengedez, levelesek lesznek a fák, és napról napra zöldebb a határ. Ilyenkor csak kint ülnénk beszélgetve, és élveznénk hosszasan a napsütést. A tavasz is Isten ajándéka a számunkra. Igéje mondja: „Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön.“ (IMóz. 1:11) A tél elmúlik, megérkezik a tavasz, vidám hangulat érkezik a természetbe is. De ne feledkezzünk meg a ránk bízott feladatról. Isten ránk bízta azokat, akiket megszólított az evangélizációkon a tél folyamán, vagy akiket egy csendes ifjúsági estén újjászült. Ahogyan a kertész vigyáz a veteményre, nekünk is vigyáznunk kell az új palántákra. Életet nem adhatunk, mert az Isten ajándéka, de vigyázni nekünk is kell rá. Vigyázz az új életre, arra, ami benned kezdõdött, és arra, ami másoknak adatott! Tápláld, fejlõdj, növekedj a jóban a Szentlélek ereje által! Kedves fiatalok! Maradjatok meg a hitben alaposan és erõsen, el nem távozva az evangéliumba vetett reménységünktõl! „Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Õbenne, Meggyökerezvén és tovább épülvén Õ benne, és megerõsödvén a hitben, amiképpen arra taníttattatok, bõvölködvén abban hálaadással.“ (Kolossé 2:6,7)
S MÁJUS 1 A SÓLYOMKÕVÁRI TÁBORBAN zeretnénk ebben az évben megszervezni (a ti segítségetekkel) Május 1-ét a Sólyomkõvári táborban. Hogy milyen lesz ez a nap? - ez nagymértékben rajtatok áll, hiszen nem csak annyi a feladatotok, hogy eljöjjetek és részt vegyetek, hanem hozzájáruljatok a megszervezéshez is! Nem kell félni, mivel sokan leszünk (kb. 200 fiatalra számítunk), ezért a feladatok megoszlanak és mindenkinek öröm lesz valamivel besegíteni egy emlékezetes nap megszervezésébe! A jelentkezéseket csoportosan várjuk. Elõbb az ifjúságokban beszéljétek meg, hogy hol szeretnétek együtt tölteni a május elsejét. Ha úgy döntötök, hogy a Sólyomkõvári táborban, akkor egyezzetek meg, hogy mint ifjúság milyen feladatot vállaltok? Azután az ifjúsági vezetõ vagy egy általatok kinevezett személy felveszi velem a kapcsolatot (a legjobb e-mail:
[email protected], de telefonon is lehet: 0735 500 028) és kezdõdhet a szervezkedés! Milyen feladatok közül lehet választani? - Mirõl is legyen szó? Válasszatok egy témát, amirõl meghallgatunk egy elõadást (ti javasoltok elõadót) és azután lehet csoportokban is megbeszélnivagy ahogyan ti azt jónak látjátok. - Mit is énekeljünk? Állítsatok össze egy kis ének-zene csoportot és a témával összehangolva válasszatok énekeket, amelyeket le is vezettek. A ti feladatotok lenne az is, hogy beszerezzetek minden szükséges kelléket az énekléshez. - Mit játsszunk? A szabadidõs tevékenységek rátok várnak. Legyen foci, röpi, rövid kirándulás vagy vetélkedõ? Mindezeket a kérdéseket ti válaszoljátok meg az ifjúságotokkal együtt. - Mit együnk? Hát, ezt a kérdést is egy ifjúságnak meg kell válaszolnia! (nagyon reméljük) A ti feladatotok, hogy keressetek egy bevált fõszakácsot, akit míg élünk, emlegetni fogunk finom fõztjéért. A költségeket a jelentkezési díjból fedeznénk. - Kimaradt-e valami? Van-e valamilyen ötletetek, meglepetés, kedveskedés? Valahogy színesebbé és emlékezetesebbé szeretnétek tenni ezt a napot? Örömmel várom ötleteitek megosztását és lebonyolítását! Lehet úgy is jelentkezni, különösen a kisebb ifjúságoknak, hogy nem vállalnak ilyen fõ feladatokat, de az is lehetséges, hogy több ifjúság vállaljon egy feladatot. Várom a jelentkezéseket:
[email protected] és ne feledkezzünk el imádkozni ezért a napért! Deák Zsolt, EMABISZ titkár
S
3. o l d a l
*
március 2010
ki e zifi ? „MINT A HÕS KEZÉBEN A NYILAK, OLYANOK A SERDÜLÕ IFJAK.“ (ZSOLT 127,4) stennek hála, fiatalok vagyunk: vidámak, energikusak, buzgók, meg néha zöldfülûek. A zilahi ifi viszonylag nagy ifjúság. Valamikor az elmúlt napokban valaki megkísérelt egy listát készíteni az ifitagokkal. Hát, sikerült nagyjából mindenkit, aki él és mozog és valamilyen formában az ifihez tartozik, összeírni. 90-nél tovább nem jutott. Valamikor az a hír járt Erdély-szerte, hogy a zilahi ifjúság üti a 120-at is talán. Hát nem. Ifjúságunkat önfeláldozóan vezetik, rendezik: Püsök Tibor és Júlia, Budai Evódia, Gönczi Erzsi, Fekete Ibolya, Reinbold Rudolf, Ilyés Tibor, Lukács Norbert és Elekes Levente. Ezen kívül az ifi 8 csoportra van osztva, akik a keddi és vasárnap reggeli ifjúsági alkalmakat megszervezik. Szeretnénk, hogy a közeljövõben a csoportok feladata kibõvüljön egyéni tevékenységekkel is. Az idei évtõl döntöttünk úgy, hogy bevonjuk a nálunknál idõsebb gyülekezeti tagokat is az ifibe: néhány igei szolgálattevõt a gyülekezetünkbõl megkértünk arra, hogy segítsen nekünk a Biblia tanulmányozásában. Ezáltal is szeretnénk épülni, és az egyhangúságából kizökkenteni az ifiórákat. Jelenlegi sorozatunk, amit tanulmányozunk, az elsõ korinthusi levél. Az utolsó három ifi témája: Az Isten szerinti házasság (IKor. 6,12-7,40), Bálványáldozat (IKor. 8), Az apostol jogai és megbízatása (IKor. 9). Az ifjúsági alkalmakon átlagban 40-50 százaléka vesz részt az ifjúságnak. Ezen kívül, rendszeresen járunk röpizni és focizni. Röpizni vegyesen fiúk-lányok szoktunk, hetente kétszer. Focizni
BEMUTATKOZIK A ZILAHI IFJÚSÁG...
I
4. o l d a l
*
március 2010
csak fiúk, télen hetente egyszer, nyáron kétszer, néha háromszor is, ha úgy támad kedvünk :). Ezeken kívül télen, a téli sportok kedvelõivel néha elmegyünk sízni, snowboardozni egy közeli sípályára. Karácsonykor rendszeresen járunk kántálni a városba, és néha a közeli falvakba is. Alkalmanként szoktunk látogatni más gyülekezeteket, ifjúságokat, évente egyszer-kétszer. Legközelebb a kolozsvári Testvérgyülekezetet látogatjuk meg. Néha kirándulni is szoktunk menni, nyáron, ha összejön :). Minden évben legalább egy ificsoporttal felmegyünk táborozni a gyergyói táborba. A gyerek- és tinitáborokban is a kisegítõket és tanítókat nagyjából az ifi tagjai alkotják. A vasárnapi istentiszteletek áldásosak, a legfontosabbak a gyülekezeti életben. Szeretjük ezeket az alkalmakat. Isten ezek során is szól hozzánk, üzenetet lehet meríteni, felüdülést, erõt nyerni. Jó tanításokat is hallunk, amelyek nagyon fontosak lelki fejlõdésünkben. Hogyan érezne magát egy idõsebb személy az ifjúságin? Ezzel kapcsolatban megkérdeztünk néhány ifitagot, ezekbõl idézünk:
„Aki mer, az nyer! Lehet, hogy az elején kicsit kíváncsian pillantgatnánk feléje, de aztán megtörne a jég, fõleg, ha mindenki tudatában van annak, hogy kortól függetlenül bárki lehet fiatal.“ „Jól, semmi olyasmit nem teszünk, ami az idõsebbek körében nem megszokott.“ „Hát ez sok mindentõl függ. De szerintem nagyjából mindenki jól érezné magát. Egy ifjúságban ki ne érezné jól magát?“ „… szerintem ezt elég sok dolog befolyásolja, de ha félreteszik a külsõségeket és a lelkiekre koncentrálunk, akkor biztosan jól.“ Szerkesztette: Bándi Eliza és Elekes Levente
táv -ug rás
... ÉS A ZILAHI FIATALOK KOLOZSVÁRON „...HA ISTEN SEGÍT, A FALON IS ÁTUGROM“ (ZSOLT 18,30)
Még csak tanulgatom ezt az igazságot. Néha meg elõfordul, hogy önfejû döntéseimmel, makacsságomból adódóan falnak szaladok... Pedig Isten segítségével könnyen át lehetne a falon is ugrani. Egy ilyen falként állt elõttem az egyetem is annak idején. Már két éve Kolozsváron tanulok. Többen is vagyunk, körülbelül húszan, akik Zilahról érkeztünk, valamilyen felsõfokú oktatásban részesülni. A tanulás mellett még bõven akad más választási lehetõség is a szabadidõ „gyakorlására“. Ifjúsági alkalmak vannak kedden és csütörtökön. Ifi-hétvégék, sport: röpi, foci, sí tábor a téli sportok kedvelõinek, vagy nem beszélve a hajnalba nyúló korcsolyázásról, szóval mindenki választhat testre, személyiségre szabott tevékenységet. A „filmestékrõl“ se
5. o l d a l
*
március 2010
... A ZILAHI KIRÁLYLÁNYOK BEMUTATKOZÁSÁT A 8. OLDALON OLVASHATJÁTOK feledkezzünk meg, vagy a ligrettózásokról, Activity-zésekrõl. Mi, a zilahiak, mindenbõl kivesszük a részünket, mert ezek mind olyan alkalmak, amelyek ápolják a közösséget és formálják a lelki életünket. Nagyon áldásos ifi-órák vannak, imaalkalmak, missziózási lehetõségek (öregotthonba, gyermekotthonba való látogatás). Házicsoport is van, ahol a Bibliát tanulmányozzuk. Így néz ki a közösségi életünk. Külön alkalmak, amikor csak mi,
zilahiak vagyunk, nincsenek, mert nyilván nem az a vágyunk, hogy elkülönüljünk, hanem az, hogy beépüljünk, összekovácsolódjunk a többi egyetemistával. Ezek a szép és a jó dolgok az egyetemi életünkbõl, a rosszakról ne beszéljünk (a szessziónak már vége:)).Mégis, ha rossz idõk is járnának a hívõ egyetemistára, nem kell félni, mert van egy gondoskodó Atyánk, aki, ha kérjük, minden nehézségen átsegít. Vele még a magas falakon is át lehet ugrani! Nagy Zita
kérdezzAR CÉ LE K
Öröm volt számomra beszélgetni Elekes Sámuel testvérrel, aki a gyülekezetünk diakónusa. Példaértékû életet él sokunk számára az Úrnak odaszentelt életével. Szerinte az élet lépcsõfokokból áll, amelyeknek a megmászásával nem kell sietni, türelmesen kell haladni fokról-fokra Isten felé, nem elbizakodva. Minél feljebb jutunk, annál inkább látjuk magunk kicsinységét Isten hatalmával szemben.
ID. ELEKES SÁMUEL Mikor tért meg? A megtérésem a hetvenes évek idején történt Zilahon. Egy hosszú folyamat volt, amíg igent tudtam mondani Istennek. Az Úr már fiatalkoromban tudomásomra hozta, hogy változnom kell, hogy nem vagyok a helyemen. A gonosz viszont azt suttogta, hogy számomra már nincs kegyelem. Ez választott el Tõle addig a pontig, amíg oda nem léptem Istenhez, és ki nem tártam neki a szívemet. Elmondtam Istennek a kételyeimet kegyelmével kapcsolatosan, és Õ ezzel az igeverssel válaszolt: “Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tõlem“(Zsolt. 66, 20). Ekkor döntöttem az Úr mellett, és léptem életem elsõ lépcsõfokára. Meséljen egy kedves lelki élményrõl fiatal korából! Sok kedves lelki élményben volt részem. Ezek közül a nõsülés kérdése,
6. o l d a l
*
március 2010
amely meghatározta az életem további alakulását. Azért élmény, mert ebben a helyzetben is Isten vezetett: Õ dobbantotta meg szívemet, Õ alakította a körülményeimet és nyitott kapukat. Azért kedves élmény, mert a megtérésem után a feleségem az, aki a legtöbbet jelenti nekem, aki által az Úr formálni tudta az életemet. Ezen élmény által az életem második lépcsõfokára léphettem, és ebbõl adódóan még sok lelki kedves élményben részesülhettem. Mivel szolgált fiatal korában? Sok bátorításra volt szükségem, amíg szolgálatba álltam, de Isten és a vezetõk segítségével, imaórákon és a vasárnapi iskolában vállaltam szolgálatot. Megtapasztalva az Úr szolgálatát felém, éreztem, hogy méltatlanságom ellenére is szolgálnom kell. Ez motivál és ösztönöz a mai napig. Mit tanácsol a mai fiataloknak? Nem tanácsként, de amit én is megértettem és úgy érzem, hogy át kell adjak, az az, hogy egy jó döntés Istennel hosszútávon nagyon sokat ér. Ha döntésünk mellett Isten és egy kiegyensúlyozott élet (értelem, érzelem, akarat) áll, akkor a jövõre nézve a döntést áldások sorozata követi. Így láncként az elsõ döntésünk befolyásolja a következõt (a megtérésünk, szolgálat az Úrnak, az Úr szerinti házasság). Miért érdemes kitartani Isten mellett? Tapasztalva hatalmát életemben és tudva, hogy Õ velem van, és a legjobbat akarja nekem, ad elég erõt kitartani. Sem magam, sem más nem ismer olyan jól, mint Õ. Kitartásra ösztönöz az, hogy látom egyedi tervét az életemre nézve és azt, hogy hogyan formált az évek során. Sámuel testvérnek vajon mi lesz a szolgálata a Mennyben? Imádni a Bárányt, akinek az érdemében ott lehetek! Igaz az, hogy „aki az Úr szavára figyel, és az Úrban bízik, jó dolga lesz és boldogan él.“ Kérdezett: Nagy Melinda
DEÁK ZSOLT Mikor érezted elõször életedben, hogy Isten létezik, és szeret? Megtérésem estéjén. Miért érezted azt, hogy meg kell térned? Megtérésem estéjéig nem éreztem ennek szükségét… Ha jól összeszámolom, 5-6 imaházba látogatás után tértem meg. Megtérésem napjáig azt sem tudtam, hogy mi az, hogy megtérés. Mit hagytál magad mögött? (karrier, álmok, elképzelések) Körülbelül egy évvel megtérésem elõtt még minden jól ment, úgymond sínen voltam. Tudtam céljaimat, tudtam miért harcolok, melyek a következõ lépések, erõsnek éreztem magam. Egy év leforgása alatt céljaim elérhetetlenné váltak, a harcot feladtam, nem láttam a következõ lépést és szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy erõtlenné váltam. 18 évesen nagyon mélyen voltam… Közömbösség vett erõt rajtam, az életbe belefáradtam, csak annyi érdekelt, hogy keserûségemet valamivel feloldjam, csõdjeimet elfelejtsem. Mit hagytam magam mögött? Semmi olyat, ami most hiányozna! Mit kaptál Istentõl? Hogy rendezte bizonyos területeken az életedet? Kaptam: hitet, megbocsátást, egy új életet és elhívást az Õ szolgálatába. Isten ott a mélyben keresett és talált meg engem. Annyira megérintett, hogy csak egyet tudtam mondani azon az estén: így nem mehet tovább. Megértettem, hogy van egy másik út, és hogy azon szeretnék járni!
Elõször imádkoztam hittel Istenhez, elõször éreztem át igazi és teljes örömöt, elõször voltam teljesen szabad, elõször volt teljes békességem, azon az estén, amikor Isten megkeresett és megtalált engem. Hogy kaptad az elhívást a szolgálatra? Voltak-e olyan események, igék, vezetés, megnyugvás az Õ akaratában; esetek, amikor Õ igazolta, hogy a helyeden vagy a szolgálatban? Négy hónappal megtérésem után (éppen tizenkettedikes voltam), sokat foglalkoztatott az a kérdés, hogy hogyan tovább? Mivel életem megváltozott és tudtam, hogy kinek köszönhetõ, ezért Istenhez fordultam kérdésemmel és biztos voltam afelõl, hogy amit Õ mond, az lesz a legjobb számomra. Böjtöltem, imádkoztam és Bibliámat megnyitottam a Lukács ev. 3ik részéhez. Miután elolvastam a 4-6-ig terjedõ igeverseket, teljesen meggyõzõdtem afelõl, hogy ez az Isten akarata az én jövõmre nézve. „Készítsétek el az Úr útját… és meglátja minden halandó az Isten szabadítását.“ Hiányosságaim hosszú sorával jöttem az Úr elé, viszont tudtam egy dolgot: az az Isten, aki életemet megváltoztatta, ezt is el tudja végezni bennem! Kértem Istent, hogy ha ez tõle van, akkor vezessen akarata szerint. És ezt tette. Középiskola után két évig Zilahon maradtam. Tanáraimnak, szüleimnek, barátaimnak mondtam, hogy fogok tovább tanulni, csak még nem érkezett el annak az ideje - nem hitték el. Zilahon bekapcsolódtam az ifjúságba, a gyülekezeti életbe, a hétvégi bibliaiskolába jártam és közben dolgoztam. Az Úr egy áldott közösséggel (úgy lelkipásztor, mint a fiatalok és az idõsek) ajándékozott meg, akik mellém álltak, neveltek, szerettek, bátorítottak! Vállaltam a szolgálatokat, de azt is kerestem, hogy csendben legyek és másoktól tanuljak. Majd egy évet Angliában töltöttem és ott folytattam bibliai tanulmányaimat. Onnan visszatérve Nagyváradon kezdtem el a teológiai tanulmányokat, lelkipásztori szolgálatra készülve. Miért szeretsz az EMABISZ-ban szolgálni? Nem akartam ezt a szolgálatot vállal-
7. o l d a l
*
március 2010
ni, viszont az Úr Budai Lajos lelkipásztoromon keresztül úgy vezetett, hogy legyek nyitott e szolgálat végzésére. Hát, amennyire vonakodtam, most annyira megszerettem! Öröm, kiváltság a fiatalok között és felé szolgálni. Hiszem, hogy ez a munka nem hiábavaló és Isten további áldásokat tartogat számunkra. Ennek egyetlen feltétele, hogy Istenhez hûek legyünk és mindenben az õ akaratát cselekedjük! Szeretek az EMABISZ-ban szolgálni, mert nem vagyok egyedül. Isten mindig gondoskodik olyan fiatalokról, akik jó ötletekkel állnak elõ, besegítenek, vagy egyszerûen egy bátorító szóval támogatnak. Szerinted mi lesz a feladatod a mennyben? Nem tudom, de biztosan nem fogok unatkozni. Olyan kérdés ez, amire nem tudok válaszolni... Most az a fontos, hogy az elõttem álló feladatokat jól végezzem, harcoljak lelki frissességért, bízzam Istenre jövõmet, a következõ lépéseket, és tudjak ezekben mindvégig kitartani.
SZEKERES TAMÁS Mikor érezted elõször életedben, hogy Isten szeret? Hogyan tapasztaltad meg? Már gyerekként is éreztem párszor, de kb. egy évvel ezelõtt volt, amikor igazán megtapasztaltam. Egy ifidélutánon Isten más emberek által mutatta meg, mennyire szeret. Nagyon felemelõ érzés volt, azután kezdett el Isten munkálkodni az életemben... Mikor és hol tértél meg? Az elmúlt nyáron felmehettem a gyergyói táborba, de nem azzal a szándékkal mentem, hogy megtérjek, hanem csak fotózni, kikapcsolódni,
-fe lel ek ismerkedni stb. Isten máshogy akarta, mert ezek nem igazán jöttek össze. Még beteg is voltam három nap. Akkor nem értettem ezeket, nagyon el voltam csüggedve, le voltam törve, azonban Isten mindennap szólt hozzám és hívott. Végül eljött az utolsó este, amikor arról volt szó, hogy ha holnap meghalnánk, akkor hova kerülnénk? Minden összetört bennem, éreztem, hogy így a kárhozatra jutok. Nagyon fájtak a bûneim és eldöntöttem, hogy tovább nem keményítem meg a szívem és átadom az életem Jézusnak. Az áhítat után egyik kedves barátom odajött, kimentünk egy csendes helyre a tábor mellé, ahol kiönthettem teljesen a szívem, és imádkozhattunk. Fantasztikus volt! Hol tanulsz? Mit? Informatikát tanulok Kolozsváron a Babes-Bolyai tudományegyetemen. Milyen szolgálatot végzel Kolozsváron? Miért? Hogyan erõsített meg Isten abban, hogy a helyeden vagy a szolgálatban? A FÉK (Fiatalok az Élet Küszöbén) keresztény diákszervezetben vállaltam szolgálatot. A FÉK az egyetemistákat célozza meg, számukra nyújt segítséget, feléjük folyik az evangélizálás. Úgy érzem, hogy itt hasznos tudok lenni és az Istentõl kapott adottságaimat fel tudom használni. Mellesleg elég kevesen vállalják ezt, úgyhogy szükség van rám is. Mi a legfontosabb dolog most az életedben? A legfontosabb az, hogy növekedjek, minél közelebb kerüljek Istenhez és az, hogy minél több embert vezessek Krisztushoz. Hogyan képzeled el a jövõdet? És Isten? Mi lehet a terve az életeddel? „Ember tervez, Isten végez.“ Jó az, ha az ember gondolkozik a jövõjén. Szoktam én is. Néha kicsit aggodalommal, de ilyenkor mindig tovább nõ bennem a bizalom Isten iránt és az a tudat, folytatás a 11. oldalon
holdsugár
„Sziasztok, királylányok!“ - köszönt vissza nekünk huncut mosollyal a három éves fiúcska. Királylányok? Sokan, amikor meghallják ezt a szót, a zilahi leányok jutnak az eszükbe, pedig ez ennél tágabb fogalom. Elsõsorban tehát szeretném, ha tisztázódna, hogy nem csak Zilahon vannak királylányok. Mi juthat még eszünkbe errõl a szóról? Egy mesebeli leányka gyermekkorunk emlékeibõl, netán pompás báli ruha, vagyon, ragyogás, korona, és így tovább? Én is egy királylány vagyok, van pompás fehér ruhám, kapok majd egy koronát és aranyutcákon fogok járkálni, hisz az Atyám a legnagyobb király, én pedig a gyermeke vagyok. Ez ilyen egyszerû: minden lány, aki Istent választotta lelki atyjának, Jézust pedig személyes Megváltójának, az KIRÁLYLÁNY.
foglalkozás „királylányok“ megnevezéssel. Napjainkban kéthetente gyûlünk össze, szerdánként 15-20-an, különbözõ korosztályokból. Ilyen alkalmaknak köszönhetõen jobban megismerjük egymást, és nem csak köszönõ viszonyban vagyunk egymással, hanem ragaszkodunk egymáshoz. Nagyon áldásos alkalmaink szoktak lenni. Igyekszünk kreatívak lenni a szervezésben is, vagyis a lányok felváltva, általában párosával, mindig készülnek meglepetéssel, legyen az süti, játék vagy valami más. Én különösen szerettem azokat az alkalmakat, amikor fagyizóban vagy cukrászdában gyûltünk. Édesanyákat is meghívunk, és nagy örömmel hallgatjuk
8. o l d a l
*
március 2010
élményeiket, tapasztalataikat, és tanácsaikat. Jelenleg két könyvbõl merítjük témáinkat: Max Lucado: „Ahogy szeretni érdemes“, és a Budai Evódia szerkesztésében „A király szolgálatában“ címûbõl. Van egy kedves igeversünk is a lányokkal az Énekek Énekébõl: „KI EZ A LÁNY? ÚGY RAGYOG, MINT HAJNAL, SZÉP, MINT A HOLDSUGÁR, TISZTA, MINT A FÉNYLÕ NAP...“
Erre szeretnénk törekedni. Milyen nagy kincs, ha valaki ebben a piszkos világban ragyoghat! Különlegesen hálás vagyok azokért a gyülekezetünkben levõ nõtestvérekért, akik példaként állnak elõttünk. Visszaemlékezek a legelsõ alkalomra, amelyen részt vet-
kép: Szõllõsi Orsi
-ben indult Zilahon a
2005lányoknak egy
tem... akkor éreztem úgy igazán, hogy az én életembõl valami hiányzik, ami a többiek életében megvan. Isten volt az! Azóta elég sok idõ eltelt és már én is az Övé vagyok. Ezeken az alkalmakon tanultam meg, hogy hálát adjak azért, hogy nõ vagyok. Mindig normális, megszokott volt számomra, hogy vagyunk lányok és fiúk... akkor miért kell hálát adni? Isten nem véletlenül teremtett engem lánynak, és olyan jó tudni, hogy céllal születtem nõnek, Isten így akar használni engem a tervében. Számos lánykörön részt vettem, és ha elgondolkodom, nagy hatással voltak ezek az alkalmak az életemre, amiért nagyon hálás vagyok. Egy idézettel fejezem be, ami igen sokat mond nekem: „Arra születtem, hogy nõ legyek. Az a tény, hogy nõ vagyok, nem tesz másfajta kereszténnyé, de az a tény, hogy keresztény vagyok, másfajta nõvé tesz. Ezért elfogadom Istennek rólam alkotott elképzelését és egész életem mindenestõl felajánlom neki - én: aki vagyok, és akivé formálni akar.“ (Elisabeth Elliot) Mátyás Csilla
M
9. o l d a l
*
március 2010
ihl ett Felejt Én felejtek, te felejtesz, Mi felejtünk, ti felejttek, Õk is felejtenek. De Õ...? Õ nem felejt engem, téged, minket, titeket, és még õket sem. ...De egy valamit Tudom, hogy elfelejtett... a bûneimet, ...és már nem is emlékszik rájuk... nem is fog. ...A tieidre emlékszik még?
Elekes Levente versei
ár az életem kezdetétõl tapasztaltam Isten szeretetét, amikor az Õ terve szerint hívõ családban helyezett el, keresztyén szülõkre bízva parányi életemet. Korán tudatosult bennem, hogy bûnös vagyok, és csak akkor fogok a Mennybe jutni, ha megtérek. Errõl azonban úgy vélekedtem, hogy túl fiatal vagyok ahhoz, hogy Isten mellett döntsek. Nem akarBIZONYSÁGTÉTEL tam korlátok között élni. Annyi minden volt még elõttem, és olyan sok mindent át akartam élni, mielõtt megtérek! Azóta tudom már, hogy semmi nincs jobb annál, amit Isten ajándékoz nekünk a Vele való kapcsolat által. 13 éves lehettem, amikor különbözõ evangélizációs istentiszteleteken hallottam Isten hangját a szívemben. Hívott, hogy változzak meg, legyek az Övé. Nagyon kényelmetlenül éreztem magam ezeken az alkalmakon, próbáltam elterelni a figyelmemet, de persze nem sikerült. Végül egy estén eldöntöttem: leteszem a bûneimet az Úr Jézus keresztjéhez és új életet kezdek. Isten komolyan vette az imámat, szabad lettem és boldog. Bárcsak mindig úgy maradt volna! De ahogy a napok teltek, a korábbi cselekedeteim nem változtak meg, és lassan elhalkult bennem Isten hangja. Nem akartam mások elõtt felvállalni Õt, és folytattam az addigi életemet. Bizonytalan voltam, mert nem értettem, hogy én miért nem tapasztalom azt a beteljesült életet, amirõl mások beszéltek. Többször próbáltam Õt újból keresni, és kétségbeesve gondoltam arra, hogy talán számomra már nincs is bocsánat, eljátszottam azt, hogy valaha közel kerüljek Istenhez. Két év múlva egy táborban történt, hogy újból esélyt kaptam Istentõl. Világos lett elõttem, hogy ha valóban Istent akarom követni, akkor teljesen át kell adjam az életemet Neki. Mindent. Nem lehet úgy, ahogy én gondoltam, hogy félig Istennel, félig a világban. Abban a pillanatban azt is tudtam, hogy nem szalaszthatom el ismét ezt az esélyt, hogy életem minden területét átadjam Istennek. Imádkoztunk és felszabadultam a bûneim terhe alól. Biztos voltam abban, hogy most már Istenhez tartozom és attól kezdve nyilvánosan is felvállaltam mások elõtt, hogy Õ engem is megváltott. Nem volt már titok és nem is akartam, hogy az legyen. A megtérés folyamata számomra egy új útnak a kezdetét jelentette, amely még mindig tart. Nem mindig könnyû kitartani, és bár ez az út tele van kihívásokkal, semmi nem pótolhatná azt a békességet és szeretetet, amivel Isten nap, mint nap eláraszt engem. Megéri Neki élni! Kulcsár Adina
Akármirõl szólhat egy vers, vagy akár semmirõl. De bennem légy Te költemény! Te, kit annyiszor elhagyok és kit éltemben tagadok, mert ostobán kalandozok. De te légy mindenem, Te légy Mesterem, Te légy ihletem, költészetem. Légy Te bármi, ami jó nekem, Légy Te hadvezérem a megváltottak seregében. Te végy el mindent, mi akadályom lehet. Vedd el büszkeségem, adj alázatot, Vedd el bölcsességem, s add a Te látásod.
Köszönöm, Uram hogy Te mindig velem vagy, és újra fogod a kezem, nem engeded, hogy elessek, Te vezetsz engem a pusztaságon, a tövisek közt, farkasok közt vagy a Vak sötétben, a vizeken vagy az Egekben, a hõben és az ólomban, a zöld illatú esõben, és saját labirintusomban.
va ká ció a el is esem, felállok!“ lehetne a mottója annak a 15 fõs csoportnak, akik február 12-14 között egy nagyszerû hétvégét tölthettek együtt az EMABISZ által szervezett sí-táborban. Péntek reggel érkezett meg a kis csapat a hegyekkel körülvett Aranyos völgyébe. A nappalok nagy részét a sípályán töltöttük (néhányan sílécen, vasárnapra azonban már többnyire snowboardon), a szállásunkra visszatérve azonban meleg étel és az Úr igéje várt minket. Szabó László elõadásai alapján olyan témákról beszélgethettünk, amelyek fontosak a lelki életben való növekedéshez és a hitben való megálláshoz. Elsõ este a következõ igevers szolgált alapul a beszélgetésünkhöz: „Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkbõl, akár leve-
„H
10. o l d a l
*
március 2010
SÍ-TÁBOR...
lünkbõl tanultatok.“ 1 Thessz. 2:15 (a sí-pályán pedig megtapasztalhattuk milyen nehéz is megállni...) Másnap azt is megtanultunk, hogy ahhoz, hogy szilárdan álljunk, néha fontos, hogy „radikális“ döntéseket hozzunk, utolsó nap pedig arról hallottunk, hogy melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodnunk kell. Annak ellenére, hogy kevesen jelentkeztek és úgy
tûnt, hogy elmarad a táborozás, akik mégis elmentünk, Isten áldásában részesedtünk, és vasárnap este még villanyoltás után is nehezen hagytunk ott a pályát. Egy táborozó
ZENE-skandi
(folytatás a 7. oldalról) hogy semmit sem szabad nélküle tervezni. Nehéz megmondani, mi lehet a terve az életemmel, de én úgy érzem, hogy mások életében akar eszközként felhasználni: mások számára legyek áldás. Tudom azt is, hogy sokkal többet vár el tõlem, mint amennyit most teszek. Mit jelent neked a zilahi gyülekezet? Szeretsz haza járni? Miért? Nagyon fontos számomra a zilahi gyülekezet, mert elõször is többé-kevésbé itt nõttem fel, sok szép emlék fûz ide. Itt kaptam a legtöbb lelki kincset, és innen használt fel Isten embereket a megtérésemhez vezetõ úton és szerintem sokan imádkoztak értem a gyülekezetbõl. Nagyon szeretek hazajönni, itt mindig feltöltõdök, erõt nyerek, de szerintem Isten gyermekei mindenhol otthon vannak egymás közösségében… Szerinted mi lesz a feladatod a Mennyben? Egy valamit biztosan tudok, mégpedig azt, hogy Istent fogjuk dicsõíteni. A részletek majd kiderülnek ott :) Kérdezett: Gönczi Erzsébet
11. o l d a l
*
március 2010
Ré bu sz
A REJTVÉNYEK MEGFEJTÉSÉNEK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE ÁPRILIS 15. A JANUÁRI REJTVÉNY MEGFEJTÉSEI: - énekes: Kirk Franklin - felesége neve: Tammy - egyik fiának neve: Kennedy - 2007-es albumának címe: The fight of my life - dalai: Imagine me, It would take all day .. ...ÉS MEGFEJTÕI: Máté Beáta (Ipp), Debre Dávid (Szilágyperecsen), Király Rebeka (Nagyfalu), Marián Noémi (Nagyvárad), Szilágyi Tímea (Beszterce), Bunta Anikó (Köröstárkány), Elek Zoltán (Szalárd) A következõ lapszámban közzétesszük a február végi sorsolás nyertesét! JÓ FEJTEGETÉST!
KITEKINTÕ A te világod? A hívõ fiatalok körében is nagyon elterjedtek a hi5, iwiw, netlog, facebook és a hozzájuk hasonló közösségi oldalak. Nincs ezzel semmi gond, addig, míg ezeken az oldalakon is keresztyének tudunk maradni, és nem teszünk olyan dolgokat sem tudatosan, sem tudattalanul, amivel kompromittáljuk a hitünket és szégyent hozunk Istenünkre. Elég csak egy kört tenni a hívõ fiúk és lányok adatlapjain, hogy rájöjjünk: nincs minden rendben azzal, ahogy ezeken az oldalakon szerepeltetjük magunkat. Miért tenne fel magáról egy fiatal lány, vagy fiú fürdõruhás képeket? Miért fogadna kétértelmû kommenteket a képei alatt? Menõ, ha félreérthetõ testi közelségben vagyunk ellentétes nemû személyekkel képeinken? Nagyon úgy tûnik, hogy a legjobb képek köreinkben is azok, ahol hiányos az öltözet, provokatív a testi pozíció, erõs a smink stb… A legtutibb kommentek között pedig ott van az ártatlan „aranyos“, „szép vagy“, és persze nem maradhat el a „hú, de szexi“ sem. Nem jó ez így! Ebbõl meg kell térni! Azzal nem oldottuk meg a dolgot, ha a status-ba igeverset, vagy valami keresztyén idézetet írunk be. Képeink, kommentjeink (amiket fogadunk és küldünk), barátaink arról kellene bizonyságot tegyenek, hogy Isten gyermekei vagyunk és szent az életünk. Szent nemcsak vasárnap a szószéki szavalatban, hanem szent az iskolában, munkahelyen, nyaraláson és az interneten is. Adjon az Úr mindenkinek bölcsességet és jó belátást!
[email protected]
romániai magyar baptista fiatalok lapja Kiadja az EMABISZ Elnök: Szabó László Szerkeszti: Kelemen Napsugár Tördelés: Gönczi Géza Cím: Str. Tudor Vladimirescu 50 540014 Târgu Mures
E-mail:
[email protected] Internet: www.emabisz.ro www.mustarmagajanlo.blogspot.com
MEGTÉRÉSEM TÖRTÉNETE... sten kegyelmének tartom, Ifel.hogy hívó családban nõhettem Sokszor nem értékelem ezt eléggé, de tapasztalom, hogy mennyi áldást nyertem már ezáltal. Mindig biztonságban és oltalmazva éreztem magamat hívõ szüleim szeretetében. Szívesen jártam vasárnapi iskolába. Gyerekkorom óta szerettem aktívan részt venni a gyülekezeti alkalmakon, fõleg azért, mert jól éreztem magam a velem egykorú barátok társaságában. Aztán, ahogy nõttem és elértem a tinikort, egyre jobban éreztem, hogy valami hiányzik az életembõl. Tudtam, hogy nincsenek „kirívó“ bûnök az életemben: mindenki olyan rendes kislánynak ismert. Éreztem viszont, hogy az engedelmesség, a jó erkölcsû élet mégsem tesz boldoggá… életemnek kellene legyen egy bizonyos iránya, célja. 2004 nyarán szerveztek a gyergyói táborban elõször tinihetet. Sokan lelkesedtünk és örömmel vártuk ezt a táborozást. Nagyon jól éreztem magam a tábori héten, közeli barátaim körében. Ezekben a napokban éreztem elõször azt, hogy az Isten személyesen kezd foglalkozni az életemmel és többet, újat akar adni, megmutatni nekem. Az utolsó estéken világosan éreztem Isten hívását, hogy tudatosan szánjam oda Neki az életemet, hiszen nekem is szükségem van a megtérésre, mint más bûnös embernek és üdvbizonyosság nélkül nem nyerhetem el azt a helyet, amelyet nekem szánt országában és dicsõségében. Az ige a magvetõ példázatáról szólt és meg kellett értenem, hogy az életem, a szívem távolról sem az a jó talaj, amelyben Isten igéje megteremné a kellõ gyümölcsöket az Õ dicsõségére. A „Tudd, van egy gyertya…“ címû ének alatt felhívást intéztek felénk, hogy adjuk át az életünket az Atyának, aki termõ talajt tud szántani a szívünkben. Csodálatos áttörés történt akkor este sokunk életében, a zilahi tinik és fiatalok között. Döntésünk után külön csoportokban imádkoztunk fiúk és lányok. Hangosan is megvallhattuk bûneinket egymás elõtt, és bûnbocsánatot kaptunk. Sokunk életében felejthetetlen marad az a nap, ahogy a gyergyói tábor is csodálatos és örökre varázslatos hely marad… :) Megtérésem után sokat formált az Úr: a táborozás után itthon, Zilahon indult egy tanítványsági csoport, amelynek tagjai többnyire frissen megtértek voltunk. Sokat növekedtem és lehetõségem volt a hitben való meggyökerezésre ezeken az alkalmakon. Megtérésem után két évvel, 16 évesen bemerítkeztem, ezzel örökre elpecsételve hitemet az Úrban. Hálás vagyok Istennek a lelki vezetõkért, akik példát mutattak és segítettek a döntéseimben. Azóta egyre csak csodálni tudom Istent, ahogyan formálja az életemet az Õ képmására, ahogyan teljesíti tervét életemre nézve, ahogyan vezet a kicsi és nagy döntéseimben. Azért is hálás vagyok, mert fiatalon ismerhettem meg és ilyen csodálatos évekkel és élettel ajándékozott meg a Vele való járásban. Értelmet, célt adott életemnek, Õ tette azt teljessé és hiszem azt, amit egy kedves ének is mond, hogy „évrõl évre édesebb“ lesz Vele az élet! Kívánom ezt mindenkinek! Tóth Annamária, Zilah