Tudnivalók. Osztályzás. Tananyag. Játékelmélet. Vállalati pénzügytan

Tudnivalók • Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék

Vállalati pénzügytan

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

• Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59

• Tárgyfelelős: Bárczy Péter • E-mail: [email protected] • Munkahely, elérhetőség: IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Budapest

Bárczy Péter A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

Tananyag • Előadások anyaga + Kiadott szövegek • CooSpace

• Tirole, J. (2006): The Theory of Corporate Finance. Princeton University Press, Princeton, NJ. • Ajánlott • Brealy, R.A., S.C. Myers and A.J. Marcus (2009) Fundamentals of Corporate Finance. McGraw Hill, New York, NY. magyarul: (2005) Modern Vállalati Pénzügyek. Panem kiadó, Budapest, HU. • Bolton, P. and M. Dewatripont (2005) Contract theory. MIT Press. Cambridge, MA. • Milgrom, P. and J. Roberts (1992) Economics, Organization and Management. Prentice Hall International, London. magyarul: (2005) Közgazdaságtan, Szervezetelmélet és Vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, HU.

Osztályzás • Kritérium 1. 3db házi feladat: 3x20 pont • Számolások, bizonyítások, rövid kifejtendő kérdések

• Kritérium 2. házidolgozat: 40 pont • ~ 3000 szó • Klasszikus vállalati pénzügy témák kifejtése • Témaválasztás határideje: okt. 30

Játékelmélet Vállalati pénzügytan 1. Ismétlés (szerződéselmélet, játékelmélet) ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Bárczy Péter Muraközy Balázs „Vállalatelmélet” tárgyhoz készített fóliáinak felhasználásával A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

• Stratégiai szituációk (: játékok) leírására és elemzésére alkalmazható eszközök csomagja • Stratégiai gondolkodás, stratégiai lépések • Stratégiai szituációk kategóriái • Kooperatív vs. Nem kooperatív • Érdekellentét foka? • Szimultán vs. Szekvenciális vs. ismételt

Játék

Árazási probléma

• Játékosok • Rendelkezésre álló lépések • Sorrend, ismétlődés

• Kimenetelek, kifizetések • Ordinális skála is elégséges lehet

• Rendelkezésre álló információ • A játékszabályok köztudatban vannak • Common knowledge

Pizza árazás High

• Duopólium, egyforma pizzák • Egyszerűsített árazási döntés • High • Low

=> profit margin = $12 => profit margin = $10

• Mindkettőnek van 2000 lojális vásárlója • Van még 6000 árérzékeny fogyasztó • Azonos árak esetén egyenlő megoszlás

A játék megoldása • Megoldás: a „nyilvánvaló lejátszás” meghatározása Low

• “the obvious way to play the game”

• Független döntéshozók racionális döntései

High

60; 60

24; 80

Low

80; 24

50; 50

Te milyen árat szabnál? Miért? Mi történne egy kisvárosi duopólium esetében?

• Megoldás keresése:egyensúly elemzés • Egy játék Nash egyensúlya egy olyan stratégiapár (-halmaz), amelynek elemei kölcsönösen Legjobb válaszok egymásra • Egyensúly ≠ egyensúlyi kimenetel! • John Nash, Nobel díj 1994-ben;

Stratégia

A játék megoldása • Keresési technikák • Minimax • Domináns (: mindig a Legjobb válasz) stratégia keresése • (szigorúan) dominált stratégiák iterált eliminálása • Visszafejtés (backward induction) • Heurisztika

• Evolúciós játékelmélet

“The Beautiful Mind”

= Teljes, feltételes cselekvési terv • Passzív végrehajtás lehetséges • Stratégia ≠ lépés • Százlábú játék

• Stratégiai lépés: cél a játékszabályok átalakítása • Kevert stratégia = ? Tenisz példa • Előnye: kiszámíthatatlanság • Meglepetés ereje, ellenfél nem mehet biztosra • Utolsó szalmaszál

• Optimális kevert stratégia: ? • Gyakorlati megvalósítás?

2 lapos póker

Perfect Bayesian eq. (PBE)

• Keverés értéke = ?

• 2 játékos (J1, J2), • Lehet-e eredményesen pókerezni blöffölés mindkettő berak 1000-t nélkül? • 2 lap (Á > K), a nagyobb • Az Emelés értéke = ? nyer • Kezdeti előny (first mover advantage)? • Várható érték = ?

• J1 húz, megnézi és Passzol vagy Emel 500-t • J2 az Emelést Tartja vagy Passzol • • • •

Kimenetelek = ? Stratégiák = ? Egyensúly = ? Megoldás = ?

•

Az Emelés jelzésértéke = ?

•

Hogyan lehet növelni az emelés értékét?

• függ a követett stratégiáktól • Információ manipulálás lehetősége

• Az alábbi egyensúly? • J2 azt hiszi, hogy(*), ezért mindig Passzol (*) J1 Ászt húzott (*) J1 csak Ásszal fog Emelni

• J1 azt hiszi J2 mindig Passzol, ezért mindig emel

Belépési probléma • A piacon egy monopolista. Profitja = 5M • Potenciális belépő • Belépés költsége 2M

• Esetleges belépés után a monopolista árat csökkenthet (költséget növel, stb.) • Ha nem csökkent, akkor felezik a monopolprofitot • Ha árat csökkent, akkor mindkettő profitja szimultán csökken 1-1M-val

Kimenetelek = ? Stratégiák = ? Egyensúly = ? Megoldás = ? Hogyan növelhetné a monopolista profitját? • Az alábbi egyensúly? • • • • •

• Belépő azt hiszi, hogy a monopolista csökkenteni fogja az árat, ezért nem lép be

A játék megoldása

• Aszimmetrikus információ • A priori várakozások egymás típusáról, stratégiájáról • A stratégiák a Bayes szabály alapján módosított várakozások alapján kölcsönösen legjobb válaszok egymásra • A módosított várakozásoknak konzisztenseknek kell lenniük az alkalmazott stratégiákkal

Részjáték tökéletes eq. (SGPE) • Szekvenciális és ismételt játékok • Egy stratégiapár SGPE, ha a generált lépések minden részjátékban legjobb válaszok egymásra • Százlábú • Optimális stratégiák: ? • Nash egyensúlyi stratégiák száma? SGPE: ?

• Technika: visszafejtés (backward induction) • SGPE: időben konzisztens stratégia • Hiteles fenyegetés, elkötelezettség • Újratárgyalhatatlan • Nash egyensúly, de nem SGPE => újratárgyalható

Fogoly dilemma

• Nash egyensúly • Miért szeretjük? • Miért nem szeretjük?

• Az egyensúly valóságszaga • Bonyolultsága • Kontextus, társadalmi környezet • Finomítások • Részjáték-tökéletes (SGPE) • Visszafejtés (backward induction)

• Perfect Bayesian eq. (PBE)

• Minden játékosnak van szigorúan domináns stratégiája • Lehet más lépés racionális?

• A legvalószínűbb kimenetel: 50,000$ mindkettőnek • Van olyan másik kimenetel, amely ezt Pareto dominálja • Mindketten szigorúan preferálják az egyensúlyi kimenetelhez képest

• Szigorúan dominált stratégiák szimultán alkalmazása közös érdek • Dominált stratégia: soha sem legjobb válasz ≈ irracionális

Ismételt játékok

Megoldások • Megoldás = ?

• Hoszútávú együttműködés • Kartell

• Egyéni vs. Társadalmi optimum • pl.: kartell

• Játékszabályok (kifizetések = ösztönzők) megváltoztatása

• Stratégiai lépések • Hitelesség?

• Ismételt játék

• Reputáció, hírnév • Folk theorem • Többnyire kontinuum sokaságú egyensúly

• Stratégiák • Tit for tat

• Kísérleti eredmények

Stratégiai lépés • Célja lehet elrettentés vagy kikényszerítés a játékszabályok átalakítása révén • Kifizetések, sorrend, rendelkezésre álló lépések megváltoztatása

• Feltételes stratégiai lépések: ígéret, fenyegetés • Aktív vs. passzív? Határidő?

• Feltétel nélküli: elköteleződés commitment • Hatékony stratégiai lépés: eléri célját, másik fél megváltoztatja tervezett magatartását, stratégiát vált • Legjobb válasz nem lehet hatékony!!! • Hatékony stratégiai lépésnek költségesnek kell lennie a döntéshozó számára is!

Stratégiai tevékenység alapvető problémája • Hatékony stratégiai lépés nem lehet teljesen hiteles • Időbeli inkonzisztencia • Ex post kísértés a fenyegetés/ígéret be NEM tartására

• Hiteles stratégiai lépés nem biztos, hogy eléri célját • Átváltás a stratégiai lépések hatékonysága és hitelesége között • Minél hatékonyabb egy stratégiai lépés annál kevésbé hiteles

Hitelesség • Egy jövőbeni lépés, fenyegetés, ígéret hiteles, ha a másik fél teljesen biztos a sugallt lépés (esemény) feltételes bekövetkeztében • Hiteles fenyegetést sosem kell végrehajtani

• Legjobb válaszok mindig hitelesek • Nem legjobb válaszok hitelessége mindig kérdéses • Lépések, stratégiák hitelessége növelhető, de csak áldozatvállalás révén.

Hiteleség növelése • Jövőbeni lépéseink korlátozása, kísértések eltüntetése, elköteleződés • A végrehajtás automatizálása, delegálása • Hídégetés, kommunikációs csatornák megszüntetése • Az alternatívák számának növekedése kárt okozhat!!! • Saját kifizetésünk csökkentése, (a kísértések költségének növelése) • • • •

Reputáció, hírnév A játék felaprózása Csapatmunka Irracionalitás

• Brinkmanship – a tét emelése

• 2 lapos póker és J1 dönt az Emelés mértékéről (500 vagy 1500)

Pepall & all: 13.2.1 (p.416) • 2 időszak • Newvel már az elsőben belép • Piacon lévő: Microhard • Első lépés: alkalmaz-e kiszorító árazást

• FC = 115M /időszak mindkettőnek • Microhard: van saját forrása • Newvelnek a hatékonyan versenyző bankszektortól kell kölcsönöznie

Microhard • Monopolprofit: 325M, Duopólium: 150M • Kiszorító lépés: 50M profit feláldozása (árcsökkentés) 30%-ra csökkenti Newvel sikerének esélyét • 1 időszak • Döntések? Kimenetel? Van kiszorítás?

• 2 időszak • Van kiszorítás? •

Hiteles a kiszorítási fenyegetés?

• Visszafejtés

Newvel • Siker esélye 50%, bármely időszakban, másiktól függetlenül • Siker esetén EBIT = 200M • Sikertelenség esetén profit = 100M => fizetésképtelenség => a bank jövedelme = 100M

• Bank várható profitja = 0 (kamatláb = 0) • Finanszírozás feltétele? • Siker esetén mennyit kell a banknak (minimum) visszafizetni?

• Legyen bank nettó eredménye 0 helyett 1,25M • Mennyit követel siker esetén?

• Newvel várható időszaki jövedelme = ?

Rejtett információ • Bolton és Scharfstein (1990) • Pepall & all 13.2.1 rész (p. 424)

• Newvel aktuális jövedelme nem verifikálható, jelenthet 100M-t vagy 200M-t • Játék a bankkal • 1 időszak

13-1 ábra (p. 424)

• Döntések? Kimenetel?

• Két időszakos hitelszerződés kell • Optimális szerződés = ? • 13-2 ábra (p. 426)

• Várható kimenetel?

Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 2.

Pepall & all: 13.2.1 (p.424) • Mind a Bank és Newvel várható profitja pozitív • Nem first best. Miért? First best = ?

• SGPE ?? • Hiteles a bank re-finanszírozási ígérete?

• Van kiszorítás? • Igen! Növeli a csőd esélyét (t =1)-ben => megéri

• 2 időszakos szerződés • Elhárítja az erkölcsi kockázatot • Növeli a kiszorítás esélyét • Amennyiben a versenytárs ismeri a hitelszerződés részleteit

Szerződéselmélet • Szerződés (contract): A felek magatartására vonatkozó kölcsönösen kötelező érvényű megállapodás • Önkéntes megállapodás, mindkét félnek előnyös • Betartathatóság (enforceability)? • Jogrendszer, jogszolgáltatás kényszerítő ereje? • Nem-betartatható => hiányos szerződés

• Szerződéselmélet

• Normatív: Hogyan lehet különböző feltételek mellett hatékony szerződéseket kialakítani? • Leíró: megfigyelt szerződések jellegzetességeinek magyarázata, abból kiindulva hogy valamilyen problémát hatékonyan oldanak meg • Ajánlott olvasmány: Bolton-Dewatripont (2005) Bevezetés

Teljes szerződések • Teljes informáltság, biztonság • First best, allokációs hatékonyság; Edgeworth • Bizonytalanság, kockázatmegosztás • Optimális kereszt- biztosítás; Borch szabály • Ex ante hatékonyság a.cs.a. ha ex post hatékony

• Aszimmetrikus információ

• Rejtett információ (típus), kontraszelekció • Rejtett cselekvés, erkölcsi kockázat • Multi-lateral, -agent, -dimensional

• 2nd best: ösztönzési (incentive compatibility - IC ) korlát • Konfliktus ex ante és ex post hatékonyság között

• Allokációs hatékonytalanság, információs ill. ügynöki járadék

• Dinamikus, hosszútávú szerződések • Újranemtárgyalási (renegotiation proof) korlát


Újra(nem)tárgyalhatóság • Ex post újratárgyalás lehetősége • A szerződés ex post (aktuálisan) nem hatékony kimenetelhez vezethet, tehát szerződésszegés (-változtatás) révén nőhet a torta • Az újratárgyalás fenyegetése miatt azonban ex ante kevésbé hatékony a szerződés • Bizonyos lépések, kimenetelek ex ante hiteltelenné válnak • pl.: Terroristákkal nem tárgyalunk! Akadályozási, hold up probléma

• Dinamikus, szekvenciális stratégiai szituáció • SGPE • Nevwel hitelszerződése?

Hiányos, incomplete szerződések • Ex post opportunizmus

(Ex post = ?) • A szerződő felek érdekei idő közben megváltoznak • Ex ante vs. Ex post hatékonyság

• Döntéshozatali szabályok, intézmények, szerződési formák összehasonlítása • Tulajdonjogok, kontrol (beavatkozási) jogok, elosztása • Formális vs. igazi hatalom; tulajdonos vs. menedzser • Szabályok vs. kézi vezérlés, rules vs. discretion

• Foglalkoztatás-, vállalatelmélet • Pénzügyi, finanszírozási szerződések


Kinyilvánítási elv (revelation principle) • Az aszimmetrikus információ esetén optimális szerződés(ek) meghatározásához elégséges minden típus számára egyetlen szerződést generálni ÉS biztosítani, hogy minden típus a neki rendelt szerződést válassza • Tehát nem kell teljes függvénykapcsolatot keresni • Ösztönzési, incentive compatibility (IC ) korlát

• A probléma elemzése jelentősen egyszerűsödik


Rejtett cselekvés • Erkölcsi kockázat • Aszimmetrikus információ, (IC) korlát => csökkenő allokációs hatékonyság • 2nd best • Ügynöki járadék

• Fő átváltás: • Az erősebb ösztönzés növeli a teljesítményt • De áthárítja a kockázatot a kockázatkerülő ügynökre

Morális kockázat • Rejtett cselekvés • Kérdések • Miért van önrész a biztosításokban? • Miért van bonyolult szerkezete a vállalatvezetők javadalmazásának? • Miért dolgoznak a fizikai dolgozók darabbérért, és fix fizetésért a szellemi dolgozók?

• Tananyag leírt formája: • Milgrom-Roberts: 7. fejezet • Bolton-Dewatripont: Contract theory, 4. fejezet


Ösztönző szerződés – modell 1 • Két kimenet lehetséges • • Ha q=1, sikert aratott az ügynök

• A siker valószínűsége p() az erőfeszítés (a) sztochasztikus függvénye • •


Ösztönző szerződés, first best • First best: az ügynök magatartása (a) szerződhető • A kompenzáció az aktuális magatartástól függ

• Feladat • Részvételi korlát (IR):

• Megoldjuk Lagrange-al. (IR) multiplikátora: λ • Borch-szabály: a felek megosztják a kockázatot

• A megbízó hasznossági függvénye V(q – w) lineáris vagy konkáv, ahol w a bér • Az ügynök hasznosságfüggvénye u(w) - a szeparálható, és szintén lineáris vagy konkáv

• Az optimális erőfeszítés (a) kiderül a FOC-ból



Ösztönző szerződés, first best • Kockázatsemleges megbízó: • Borch: • Részvételi korlátból: • Optimális erőfeszítésből:

Second best • Aszimmetrikus info, (a) nem szerződhető • A megbízó eltérő bért fizet siker és kudarc esetén

• A célfüggvény és a részvételi korlát (IR) nem változik: • Ösztönzési korlát (IC): • Az ügynök döntése (FOC):

• Következtetések: • A teljes kockázatot a megbízó viseli • (A megbízó szemszögéből) az erőfeszítés MC=MU

• FOC approach: FOC helyettesíti (IC)-t • A probléma egyszerűsítése • Nem mindig működik a FOC approach, de itt igen, mert az ügynök optimalizálási problémája konkáv és minden bér-párra egyértelmű a döntése.

Second best • Általános eset q = Q(θ, a), ahol θ valószínűségi változó, az erőfeszítés: a. Ügynök: Szeparálható hasznosság u(w) −ψ (a ) u′(⋅) > 0, u′′(⋅) ≤ 0, ψ ′(⋅) > 0, ψ ′′(⋅) ≥ 0.

• Kimenetel feltételes eloszlása: F(q│a), f(q│a) • A célfüggvény és a részvételi korlát (IR) hasonló • Ösztönzési korlát (IC): FOC. Multiplikátor: µ • Lagrange L = ∫ {V [q − w(q )] f (q a ) + λ [u (w(q )) f (q a ) −ψ (a ) − u ]+ µ [u (w(q )) f a (q a ) −ψ ′(a )]}dq q

q

Second best • A megbízó problémájának FOCw() • Optimális w() olyan, hogy minden q-ra

f (q a ) V ′[q − w(q )] =λ+µ a u′[w(q )] f (q a )

• A jobb oldal második tagja az ügynöki járadék mértéke • Likelihood ratio

• Ha µ = 0, akkor Borch szabály, optimális kockázatmegosztás • Ha µ > 0, akkor az ügynöki járadék pozitív => szuboptimális kockázatmegosztás • Az ügynök több kockázatot vállal, mint szeretne • A megbízó kockázati prémiumiot (: ügynöki járadék) fizet a nagyobb kockázatvállalásért

Second best

Second best • Speciális eset: aH > aL

• Lehet optimális µ = 0? • Ösztönzés! Magasabb q-t érdemes díjazni • Implict: magasabb a általában magasabb q-t hoz • FOSD: first order stochastic dominance: Fa(q│a) ≤ 0 • Magasabb erőfeszítés csökkenti az alacsony q esélyét

két kimenetel: pH > pL

• Az ösztönzési korlát egyenlőségre teljesül (µ > 0), ha konvex ψ() és FOSD • Megbízó FOCw() tartalmazza a kockázat megosztás és ösztönzés közti átváltást

Likelihood ratio f a (q a )

( (

) )

 f q a L  p′(a ) ∆p ~ 1 − ~ ~ f (q a )  f q a H  p (a ) p H

• Kifejezi a szerződhető kimenetelek információ tartalmát • Milyen eséllyel származik a q kimenetel (projekt sikere) magas erőfeszítésből

• MLRP: monotone likelihood ratio property dw d  f (q a )  d  f (q a ) >0⇔   ≤ 0 ill .  ≥0 dq dq  f (q a ) dq  f (q a )  • MLRP szükséges a kompenzációs séma w() monotonitásához L

a

H

• Ha w() nem lenne monoton, akkor az ügynök érdekében állhat a kimenetel csökkentése

 f (q a L )  V ′[q − w(q )] = λ + µ 1 −  u′[w(q )]  f (q a H )

• Az ügynök jutalmat kap (nagyobb w(q), mint optimális kockázatmegosztás esetén), ha az aktuális kimenetel esélyesebb magas erőfeszítés esetén (pozitív likelihood ratio) • Büntetés, ha esélyesebb alacsony erőfeszítésnél

• Hart és Holmström (1987, p.80): • „Az ügynökprobléma NEM statisztikai inferencia probléma, mert pontosan lehet tudni milyen erőfeszítést implementálunk, hanem ösztönzési probléma. Az optimális tortafelosztás, az ügynökdíj mértékét, az inferencia árazását mutatja”

• A jutalom (büntetés) csak szerencsétől függ • Minél inkább kockázatkerülő az ügynök, annál gyengébb az ösztönzés

Grossman ls Hart (1983a) • Véges számú kimenetel • 2 lépcsős megoldás • Először meghatározni a minimum kompenzációt, ami implementál egy adott (a) erőfeszítést. • Maximalizálni a szerint

• Gyenge predikciók, kevés általánosság a szerződésekről



Az ösztönző bérezés elvei (MR)

Az ösztönző bérezés elvei (MR)

• Informalitás elve • Holmström (1979): elégséges statisztika • Vegyünk figyelembe minden olyan tényezőt, ami javítja a teljesítmény becslését, és hagyjunk ki minden olyat, ami csökkenti azt, mert pl. csak véletlen tényezőket tartalmaz • Pl. alkalmazzuk az összehasonlító teljesítményértékelés elvét, ha más munkavállalók teljesítményét is hasonló tényezők befolyásolják. Árszabályozásban benchmarking • Legyen önrész a biztosításban és az egészségügyben, ha fennáll a morális kockázat • De nincs ingyenebéd. A mérés, új változók beemelése költséges lehet

• Az ösztönzésintenzitás elve: • Az ösztönzést meghatározó tényezők: a pótlólagos erőfeszítés hatása a profitra, a mérés pontossága, az ügynök kockázatkerülésének mértéke, és az ösztönzőkre való érzékenysége

• Felügyeleti intenzitás elve • Elképzelhető, hogy a becslés pontossága javítható. Ekkor magasabb intenzitást lehet alkalmazni. Annyit érdemes erre költeni, hogy annak határköltsége legyen egyenlő a határhaszonnal.


Az ösztönző bérezés elvei (MR) Egyenlő bérezés elve

• • • •

•

Ha egy ügynök több tevékenységet is végez, akkor mindkettőnél ugyanakkora határhasznot kell realizálnia Ha az egyik nem megfigyelhető, akkor a másik esetében nem szabad túl erős ösztönzést alkalmazni. Pl. tanárok ösztönzése Ha egy vállalati részleg befolyásolja a bevételt és a költségeket is, akkor érdemes profitközpontot létrehozni. Ha csak a különféle költségekre van hatással, akkor költségközpontot Eszközök használata és karbantartása. Utóbbiban úgy tehető érdekeltté a dolgozó, ha részesül az eszköz értékéből – az ő tulajdonában van.

Rejtett információ • Tragacspiac; „the lemons problem” • Kontraszelekció, • Aszimmetrikus információ, (IC) korlát => csökkenő allokációs hatékonyság • 2nd best • Információs járadék az informált félnek • Átváltás allokációs hatékonyság és információs járadék kisajátítás között • Allokációs és elosztási hatékonyság nem érvényesül egyszerre


Alkalmazás

Rejtett típus modellek

• Munkaszerződés:

• Szűrés (screening)

• Hitelszerződés • Részvénykibocsátás • Árdiszkrimnáció

• Jelzés (signaling)

• Kétrészes (nemlineáris) árazás

• Marketing eszközök, taktikák

• Kevésbé informált fér próbálja csökkenteni az aszimmetriát, kideríteni az informáltak típusát, hogy információs járadékuk minél nagyobb részét megszerezze • Külön szerződésvariánst kínál minden típusnak • A jól informált fél próbálja csökkenteni az aszimmetriát, meggyőzni az informálatlant, hogy nagyobb hasznosságot realizáljon • A „magas” típusúak szeretnének elkülönülni a többitől • Az „alacsony” típusúak utánozni szeretnének • A jelzés hitelessége • Pl. Spence modellje: az oktatás mint jelzés • B-D. 3.1, 3.1.1


Egyensúlyok típusai • Szeparáló (separating) egyensúly • Egyensúlyban minden típus különböző jelzést választ • Létezik hiteles jelzés, az aszimmetria költséghatékony módon csökkenthető

• Elvegyítő (pooling) egyensúly • Egyensúlyban minden típus ugyanazt a jelzést választja • Nem létezik hiteles jelzés, az aszimmetria nem csökkenthető költséghatékony módon • A posterior becslés azonos a prior-ral, mindenki a várható értéknek megfelelő kompenzációt (árat, stb.) realizálja • Az „alacsony” típus többnyire preferálja az elvegyítést


Szűrésmodell • Alapmodell: árdiszkrimináció (B-D, 2.1.1 és 2.1.3) • A fogyasztók különböző mértékben szeretik a terméket, jelöljük ezt -val. A fogyasztók hasznossága (fogyasztói többlete): • Ahol és konkáv • Az eladó konstans határköltséggel működik: • Kétféle fogyasztó van, alacsony és magas • Az alacsonyak aránya béta, és ezt mindenki tudja előre


First best, szimmetrikus info. • Feladat: csak részvételi korlát: • A részvételi korlát egyenlőségre teljesül. A megoldás:


Second best feladat • Aszimmetrikus információ • Az eladó nem tudja, melyik fogyasztó milyen típusú

• Utánzás miatt a First Best nem működik

• Az eladó problémája: • IR és IC mindkét típusnak

• Mindkettőnek egy személyre szabott menüt kínál, amiben hasznosságuk épp 0 lesz • Alacsonyabb ár és mennyiség az alacsony típusúnak • Magasabb ár és mennyiség a magasabb típusúnak

• Implementálhatóság: ?


Megoldás

• A magas típusú first-best mennyiséget kap, az alacsony típusú viszont kevesebbet • A magas típusú információs járadékot realizál • Intuíció: az alacsony fogyasztásának csökkentésével egyre kevésbé vonzó az ő csomagja H-nak, és ezért kevesebb járadékot kap.

• Az eredmények több típus esetén is megmaradnak: • A legmagasabb típus annyit fogyaszt, amennyit aszimmetria nélkül fogyasztana • A legalacsonyabb típust kivéve mindenki információs járadékot realizál

• A probléma kissé bonyolult • Kinyilvánítási elv


Akadályozási (hold up) probléma • Egyik fél kapcsolat specifikus beruházást hajt végre • Beruházás után újratárgyalás, a többletet Nash-alkumegoldás szerint osztják szét (felezik) • Ezért a beruházó fél a beruházás teljes költségét viseli, a hozamnak csak a felét kapja meg • Beruházás mértéke = ?

Tudnivalók. Osztályzás. Tananyag. Játékelmélet. Vállalati pénzügytan

Recommend Documents