TSZT ÉS SZT MÓDOSÍTÁS ÉRD MJV területére (a 40 sz. vasútvonal korszerűsítésének beillesztésére)

A.D.U. Építész Iroda Kft

TSZT ÉS SZT MÓDOSÍTÁS ÉRD MJV területére

(a 40 sz. vasútvonal korszerűsítésének beillesztésére) Közgyűlési jóváhagyáshoz Budapest, 2015. november

TSZT ÉS SZT MÓDOSÍTÁS ÉRD MJV területére (a 40 sz. vasútvonal korszerűsítésének beillesztésére) A NIF Zrt és az Uvaterv megbízásából készítette

A.D.U. Építész Iroda Kft Közgyűlési jóváhagyáshoz

Tervezők: Felelős tervező: dr Gajdos István okl. építészmérnök TT1 01-0072 Településtervezés: Cs. Kelemen Ágnes okl. építészmérnök TT1 01-0760 Zöldfelületek, környezetvédelem: Vincze Attila okl. tájépítész TK/1 01-5089 Közlekedés: Lipták Attila okl. építőmérnök Tkö 13-0912 UvatervZrt

Budapest, 2015. november

TSZT ÉS SZT MÓDOSÍTÁS ÉRD MJV területére (a 40 sz. vasútvonal korszerűsítésének beillesztésére) Közgyűlési jóváhagyáshoz A NIF Zrt és az Uvaterv megbízásából készítette

A.D.U. Építész Iroda Kft Tartalom:

Alátámasztó munkarészek Előzmények 1.1. A vasútvonal korszerűsítéssel érintett területek Átnézeti tervlap 1.2. Az érintett területek vizsgálata 1.21. Tulajdon vizsgálat a változással érintett telkekről 1.3 Környezeti értékelés 1.4. Beépítési javaslatok 1.41. Érdliget megállóhely beépítési javaslata 1.42. Érd-Felső megállóhely beépítési javaslata 1.5. Szabályozási koncepció - javaslat a szabályozás módosítására 1.54. Területi mérleg – övezeti változások 1.6. Közlekedés, közműfejlesztés 1.7. Kulturális örökség védelme 1.8. Elérendő célok összefoglalása 1.9. A vasút-korszerűsítés, változás várható környezeti hatásai, 2.0. Magasabb szintű terveknek való megfelelés

1 1 3 4 25 26 37 39 42 43 49 50 53 55 55 56

Jóváhagyandó munkarészek

90 91

Határozat tervezet

1. sz melléklete: Településszerkezeti terv módosítás 2. sz. terület 2. sz. melléklete:Településszerkezeti terv módosítás 3. sz. terület Rendelet tervezet Mellékletek: Szabályozási terv módosítás – 1. sz. terület M=1:4000 Szabályozási terv módosítás – 2. sz. terület M=1:4000 Szabályozási terv módosítás – 3. sz. terület M=1:4000 Budapest, 2015. november

92

TSZT ÉS SZT MÓDOSÍTÁS ÉRD MJV területére (a 40 sz. vasútvonal korszerűsítésének beillesztésére)

ELŐZMÉNYEK A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Kelenföld-Százhalombatta 40 sz. vasútvonalszakasz korszerűsítésnek kiviteli és tender terveit, valamint egyes engedélyezési terveket konzorciumi megállapodás keretében az Uvaterv Zrt. készít. A projekt az „egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatás hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről” szóló 345/2012 (XII.6) Korm. Rendelet 1. melléklet 2.8 pontja alapján kiemelt jelentőségű. A rendezési terv módosításának célja, hogy végrehajtsa Érd MJV Önkormányzat döntésének megfelelően a vasút korszerűsítés területi vonzatait beillessze a településrendezési tervekbe. A Budapest-Déli pu. – Pusztaszabolcs a nemzetközi vasúti törzshálózat, egyben a V/B számú európai közlekedési folyosó része. A kétvágányú nemzetközi vasúti törzshálózati vonal mára elhasználódott, az egykor 120 km/h sebességre alkalmas jellemzőkkel megépített pályán egyre több a lassan bejárható pályarész. A forgalom szerkezete átalakult, az állomások nem felelnek meg a megváltozott igényeknek. A nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket a vonal átépítésével lehet teljesíteni. Jelen beruházás a 2014 – 2020 közötti költségvetési időszakban valósul meg. A kisajátításokat meg kell kezdeni még ebben az évben, hogy az építés korszerűsítés számára rendelkezésre álljon az építési terület.

1

1.1. A VASÚTVONAL KORSZERŰSÍTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK Jelenleg a vasúti pálya a Kelenföld áll. (kiz.) – Százhalombatta áll. (bez.) vonalszakaszon, a tervezéssel érintett 18+00 – 256+00 szelvények közötti szakasza, kétvágányú, villamosított, az engedélyezett sebesség v=120 km/ó, helyenként kisebb sebességű szakaszokkal. A tengelyterhelés 210 kN. A felépítmény teljes hosszon hézagnélküli kivitelben épült. A vonalat teljes hosszában, v=120 km/h sebességre kell alkalmassá tenni, az állomásokat úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek a teherforgalom jellegében bekövetkezett változásoknak, az utasforgalmat a lehető legmagasabb színvonalon tudják lebonyolítani. A korszerűsítésre kerülő pályaszakaszok (minimális korrekciós részek), az átépítést követően ugyancsak kétvágányúak és villamosítottak lesznek, a tengelyterhelés 225 kN-ra nő. A terület érintettsége az állomások területén és környezetében nagyobb, a vasúti pálya mentén általában kisebb kiterjedésű, alépítményre, csapadékvíz elvezetésre, átereszek, vezetékek átvezetésének korszerűsítésére korlátozódik. A vasútállomások és megállóhelyek környezetében rendszerint kiépül a P+R parkoló, valamint kerékpártárolók, megvalósulnak az új gyalogos megközelítések. Ott ahol még nem történt meg az állomások, megállóhelyek korszerűsítése az új peronok, perontetők megvalósítása, a vágányok keresztezésmentes megközelítése valósul meg. A korszerűsítéshez kapcsolódva néhány esetben szükséges a szomszédos terület, vagy közterület kisebb mértékű szabályozása, illetve a műszaki megvalósításhoz szükséges területek kisajátítása. Esetenként csak a szabályozás módosítása szükséges, van ahol a településszerkezet, a területfelhasználás módosul.

Önkényes P+R terület Érd-Felső megálló északi oldalán A mellékelt rajzon bemutatjuk, hogy a vasút-korszerűsítés hol és milyen területeket érint. (Átnézeti tervlap, léptéktelen) 2

1.2. AZ ÉRINTETT TERÜLETEK VIZSGÁLATA 1.21. Pipacs utca

Közúti átjáró a vasúton

Az átépítés miatt a vasút kezelésében lévő (tulajdonos a Magyar Állam) területből a közterülethez kell néhány négyzetmétert szabályozni. Településközponti területből (Vt-7) Î közút (Köu) – közterület 14 m²

A szabályozás módosításának lehatárolása

Jelenleg érvényes szabályozás 5F szelvény részlete 4

Jelenlegi állapot A terület kettős képet mutat. A közterületek Érdliget vm. átépülése kapcsán megújultak, új burkolatok, rendezett határvonalak jellemzik. A telkek állapota viszont jelentősen eltérő a Vt-7 jelű övezetben. (Pipacs u – Porcsinrózsa u – vasúti terület által lehatárolva) Az 19926/1 hrsz telken egy üzemi épület áll, gyakorlatilag teljesen leburkolt telken. Az épület állapota kiváló, valószínűleg nemrégiben lett felújítva.

Porcsinrózsa u 19926/1 hrsz

Pipacs u 19929 hrsz

A 19927 és 19928 hrsz elhanyagolt, gondozatlan növényzet van a telkeken és az ikerház lakatlan, láthatóan régóta nem használják. A 19929 hrsz telken álló épület - ami feltehetően eredetileg őrház lehetett, mert jelenleg is a MÁV kezelésében, állami tulajdonban van – lakott, bár a telke meglehetősen gondozatlan, dús növényzettel. E telek érintett a tervezett szabályozással. A kiépített új járda a geodézia szerint részben a telken húzódik.

A szabályozás javaslata A terület területfelhasználása, övezeti besorolása továbbra is az eredeti marad, nem szükséges, nem is javasolt megváltoztatni. „Településközpont vegyes terület, Vt-7 jelű építési övezet. A szabályozási javaslatban, miután a jelenlegi járda is a telket érinti, a tényleges állapotnak megfelelő helyzetet célszerű beépíteni, ezért nem az eredeti 14 m² válik 5

közterületté, hanem 36 m². Településközponti területből (Vt-7) Î közút (Köu) – közterület 36 m² Javasoljuk, hogy a három telek az adottságok jobb kihasználása érdekében együttesen kerüljön hasznosításra a jövőben, ezért javasoljuk az összevonásukat, de nem kötelező jelleggel.

A hatályos előírás Övezeti jele

beépítés módja

Vt-7

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb Legkisebbkialakítható legnagyobb területe beépítettsége (m2) (%) 1000 -50

AZ ÉPÜLETEK legkisebb legnagyobb Legkisebb – zöldfelületi szintterületi legnagyobb aránya (%) mutató építménymagassága (m) 30 1,25 6,0-9,0

Javasolt funkció: kereskedelem, szolgáltatás

A 19927 és 19928 hrsz ikerházas telkek

Érdliget vasúti megállóhely

6

57

19

EM ÜZ 1 92 88

41

39

(N K ag EL yt EN ét én FÖ y á LD llo m ás )

HE LY Ó LL Á EG TI M

NT ET Ő

TŐ

NT E

VA SÚ RO

RO PE

PÜ LT

ET G

ÁT É ÉR DL I

G

ET

ÉR DL I O N R

14 10

7

8

5

6

Túr u

SZ ÁZ (É HA rd LO áll M om BA ás TT A )

3

tca

19 28 8/ 11

12

9

20 9 7 4

3

8

2

6

1

JELENLEGI20978 ÁLLAPOT m=1:2000

ET14

34

21000

21001

4 20996 5

ET14

20979 PIPACS UTCA - ÉRDLIGET MEGÁLLÓ 21002 7

BD01_1 ET08

16

9

21031 ET03

ET03 ET03

21003

84

71

21022 BD01_1

11

a a utc

GYALOGOSÁTKELŐ 21032 21036

20980 20981

ET14

86

21021

18

13

10

20982

88

FÉNYSOROMPÓ

15

12

11

ly Topo

20983

21005

73

ET03 ET08 BD01_1

21004

21033

20955

20984

utca Tápió

75

ET03

19321

90

21 00 6

36

19322

19288/5

20956 20985

20986

21008

21020

38

19323/1

37-35

ET08

ET03

19558

19323/2

32

32

28

79-77

40

34

b alá 30 k ar

27

a

34

20988

21011

21034

19328

19utc

21012

36

19327

20958

20987

21007

19559

19329

21017

21010

19562/1 19561

19326

20989 20990

21013

21009

21019

20959

20991

14

19562/2

20971 20992

16

6

2

19325

21016

20970

20972

20994

21015

19563

19560

6

20993

20995

13

1

4 1

34

21014

92

65 19 5

áng

utca

2a

6

8/ 28 19

10

8

4

15

szp Pu

9

s Teme

P

19564

a utc

15

19932

18

5

s Teme

13 11

19288/9

19569/2 ET ÜL R E

19936

7

94

LÁ A19567 CS

42

38

19935 19934

17

31

2

3

19566

K ZA HÁ19568

19939 19938

5

s utca Pipac

33

4

DI

40

36

IT

EM ÜZ

2

19937

20

35

19569/1

94

19933

1/A

HÁ

7

19

/8

19288/7

3

BD01_1 ET08

N

19929

1

19534

19426

PE

2/C

0 /1

/1 0

38/a

37

K ZA

5

35

19928

15

11

19574

19537

37

RO

4

19941

2b

39

6

DI

Á AL -5 CS 3

19533

19535

8

1 92 88

ni út

19573/2

19536

19926/1

lű

K ZA HÁ

9

19538

19428

ca

19927

17

19575

19532

ut

Bje lű

DI LÁ 13 A 19597/1 CS19597/2

19571

19539

19531

a zs ró

é

PE

46

2

38

8 utca 10 rbara Reba

Balato

43/A

19576

19540

r Po

in cs

19599

19572 19530

-12 10

Aje

19598

1

40

19528

19529

19

19601

19595

19542

25

6

4a

a fű utc

43

ET14

19541

1

4b

3

42

19543

19594

te Pe me

ET14

19602

3

29

6

5

45

19527 ET08

21

19600

19577

-3 31

PE

53 51

2

1 96 2 8

3

44

47

19593

ET08BD01_1

t

19655

19603

ET14 ET14

2

4

19605

19544

19660

AK ÁZ 27 IH

ÁD AL CS 23

8

19592

19657

19656 19654/2

P 35

19658

3/a

7

49

19604

19579

BD01_1

19661

19659

5

t

19606

19545

19526

19662

7

9

19591

1

6

9

48

8

19653

19607

19580

19525 BD01_1

Sz

LAKATLAN ET08 IKERHÁZ 19651 FSZ BD01_1 ELHANYAGOLT KERTEK

19654/1

t

19609

BD01_1

ET08

ET16

19608

10

19581

19611 19610

11

19590

19613

19682

19681/2 FELÚJÍTOTT 37 VAGY ÚJ ÉPÍTÉSŰ ÜZEMI ÉPÜLET 19681/1 (RAKTÁR-MŰHELY)

ET03

11

13

19582

14 12 19596

19589

ET08

19650BD01_1

13

16

15

ET03

ET08

ET08 ET03

BC03_1

ET08 BD01_119615 ET03 19647 BD01_1 ET03 ET08 ET03 19588 ET08 ET03 BD01_1 ET03 ET03 19612/2 LAKOTT ÉPÜLET, FSZ (EGYKORIET03 ŐRHÁZ?) ELHANYAGOLT KERT ET08 ET08 19614 BD01_1 ET03 BD01_1 BD01_1 ET03 19652 ET03 ÜZEMANYAG TÖLTŐÁLLOMÁS ET03 19612/1 BD01_1

19546

ET08

4

ET03ET08

19616 BD01_1

3

10/A

19618

15

20-18

ET08

ET03 BD01_1

ET03

ET14 ET14

20977

20976

ET08

20974 BD01_1

utca

1.22. Bethlen Gábor u

Érd - Felső VM

Érd Felső vasúti megállónál a Bethlen Gábor utcában P+R parkoló épül, amihez ki kell sajátítani a magántulajdonban lévő telket és kisebb részt a csatlakozó telekből.

A tervezési terület lehatárolása

A szükséges kisajátítások

A hatályos szabályozási terv részlete 6F szelvény 8

A kidolgozott útépítési tervek szerint a P+R parkoló megépítéséhez a változás: Erdő (Ee) területfelhasználásból Î Közút (Köu)- közterületbe hrsz 18 895/8 (magántulajdonú telek) 1.650 m², hrsz 18 895/9 52 m² ERDŐ visszapótlása – összesen: 1.702 m² Vasúti területből Î Közút – közterület 18 m²

A tervezett P+R parkoló kiépítéséhez módosítani kell Érd Város Településszerkezeti tervét is. Jelenlegi állapot A tervezési terület a megállóhely előtereként működött a megállóhely átépítése előtt. Egykori funkcióit elveszítette és részben megtartotta. A területen keresztülhaladva lehetett gyalogosan elérni a vasúti megállót.

Egykori feljáró - gyalogút

Parkolóként használt telek

A terület ma gyakorlatilag használaton kívül áll, vagy alig érintett. Az egykori vendéglátó épület (18895/7 hrsz ) és az üzlet (18895/8 hrsz) bezárt, nem működik. Az üzlet telkén áll egy befejezetlen kisebb épület. A magántulajdonban lévő telkeken szabályozatlan parkolás, mint P+R pótló működik. A büfé megközelítésére szolgáló behajtón jutnak fel a gépkocsik a magasabb szinten elhelyezkedő kitaposott területrészre és ott parkolnak.

18895/7 hrsz.n parkoló autók

18895/8 hrsz bezárt üzlet 9

A Bethlen Gábor utca jó állapotú út, kiépített, páros helyi buszmegállóval és párhuzamos parkolással a gimnázium telke mellett. A szabályozás szerinti erdő telkén időskorú fák állnak, cserjés aljnövényzetben, gondozatlan állapotban. (18895/9 hrsz) A fákkal benőtt vasúti területen a telek mellett lépcsős feljáró vezet a vasúti megálló peronjához.

Bethlen Gábor utca a kiépített buszmegállókkal

Az „erdő” 18895/9 hrsz és a feljáró a peronra

10

13632

13546

20

13629

13544 BEZÁRT ÜZLET ÉS 13545 FÉLKÉSZ ÉPÜLET

18b

2 15257

25 ut ca

15253/1

13589

13607

13608/1

15274

6

4

13588

13606

16

10

10

11

é

1

VÖRÖSMARTY GIMNÁZIUM ATLÉTIKAI PÁLYA-KERT

2

13587

18a

12

12

13

15258

Sá nd or

Disó di út

13630

1

BEZÁRT13631 BÜFÉ TERASSZAL

15254

3

13543

29

4

27

LÉPCSŐFELJÁRÓ A MEGÁLLÓHELYHEZ

22b

6 ELHANYAGOLT, GÉPKOCSIVAL KIJÁRT TERÜLET, P+R PARKOLÓKÉNT HASZNÁLT TERÜLET

13590

13604

Széchenyi tér

8 SZ BU

6 6 15261

G l en

18895/6

2

ETŐ ONT PER LSŐ

5 /1 18 8 9

1 122.476

125.256

P A-jelű

125 .265 122.430 122.526

Ő FELS ÉRD

N ERO

122.451

121.7 22

125.074 125.138

ETŐ ONT PER

14 a

10

8

6

12 21488

3

1/b

12

8a

1/a

18992

18990

21474

21489

21479 21478

21486 21482

10

5

8b

21484 2JELENLEGI ÁLLAPOT 21481 m=1:2000

2

4

7

8d

8c

6

17

10

1

19 2 8

12

7

5

3

11

0

14

8e

9

7

5 18977

18973

21467/1 21467/2

21485 BETHLEN GÁBOR UTCA -4ÉRD FELSŐ MEGÁLLÓ

18978 18976

21462

21 48

18 97

18974

ÉRD,

18984

18980

18979

21472

21461

21466

21 4 8

18982

18981

18985

utca olna Magd

18987 18986

4 2146

21471

21463

21469

0

18988

LET TERÜ ROS K O FÁS-B

18983

21465 21468

18895/13

ON PER B-jelű

TA MBAT HALO SZÁZ állomás) (Érd

3

2

1 21 4 7

15370

5

4-5

LET ERÜ OS T OKR FÁS-B a in utc Malv

FE ÉRD

18895/9

6

LD NFÖ ás) KELE állom étény (Nagyt

14 b

2

LET TERÜ ROS K O FÁS-B

15263

15265

r

18895/8

Érd ,D ió s köz di ú úti t alu lljá ró

4

o áb

th Be

15253/2

15267

64 152

5 P1 utca

a utc

3

ihály

15262

19288/2

5/7 1889

5

pa M Tom

15266

13608/2

ÜZLET SZ BU

19-2 1

7

15269

15270

Aba utca 18895/14

15260

15268

1

8

9

15272

21475

21477/2

2

21483

215 24

3

4

A szabályozás javaslata A hatályos szabályozás alapján két telek, hrsz 18895/7-8 településközponti vegyes területbe sorolt, VT-2 építési övezetbe. A másik két telek hrsz 18895/6 és a 18895/9 viszont erdő besorolású, egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee) jelű. A Vt-2 építési övezetre az alábbi beépítési paraméterek a jellemzők: Övezeti jele

beépítés módja

Vt-2

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb Legkisebbkialakítható legnagyobb területe beépítettsége (m2) (%) 900 -50

AZ ÉPÜLETEK legkisebb legnagyobb Legkisebb – zöldfelületi szintterületi legnagyobb aránya (%) mutató építménymagassága (m) 30 1,75 -10,5

A két telken továbbra is a jelenlegi övezeti szabályozás marad érvényben, nem szükséges megváltoztatni. Az erdő besorolású 18895/6 hrsz telek a rajta kiépítendő P+R parkolóval, közterületté válik és a jelenleg is nehezen értelmezhető jóléti erdő besorolást is javasoljuk módosítani, közkert funkcióra. A javaslat szerint a visszamaradó területen, zöldterület, Z-0 besorolással, melyre a hatályos szabályozás szerint az alábbiak vonatkoznak: 34.§ (2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak. (6) A Z-0, Z-1 jelű zöldterület legalább 50%-át, a Z-2 jelű zöldterület legalább 70%-át biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani.

Az „erdőnek” minősített terület a Bethlen Gábor u. felől

12

A változás a javaslat szerint a következő: Erdő (Ee) területfelhasználásból Î Közút (Köu)- közterületbe:1 702 m² (hrsz 18 895/6 (magántulajdonú telek) 1.650 m², hrsz 18 895/9-ből 52 m², az ERDŐ pótlása – összesen: 1.702 m²) Vasúti területből Î Közút – közterület: 18 m² Erdő (Ee) területfelhasználásból Î Zöldterület (Z-0) 1 818 m² A földhivatali nyilvántartás szerint a rendezési terv szerint erdőként besorolt telkek ugyanakkor kivett, beépítetlen területek. Módosítani kell a településszerkezeti tervet a parkolónak közterületbe történő átsorolása és az erdő zöldterületbe történő átsorolása miatt.

13

1.23. Érd vasútállomás és a közigazgatási határ közötti terület 1.231 Csalogány utca, út szabályozás

közút-vasút közötti határ változás

A Csalogány utca részben a vasúti területet foglal el jelenleg, a szabályozással a tényleges helyzetnek megfelelő állapot jön létre. Övezeti határ módosítás. Vasúti területből (Kök) Î Közúti (Köu) – közterület lesz, 307 m²

14

A hatályos szabályozási terv részlete

1.231. A tervezési terület lehatárolásának részlete (90°-al elfordítva)

15

8D szelvény

Jelenlegi állapot A Csalogány utca nem szilárd burkolatú út, hanem kavicsolt, murvázott a felülete. Érd állomással szembeni oldalon a kitaposott, részben szilárdított felület kiszélesedik és láthatóan parkoló területként szolgál. A Csalogány utca egyik oldala a város felől családi házakkal beépített. Az útként használt felület mintegy 2 méter szélességben rácsúszott az idők folyamán a vasútvonal területére. A tervezett szabályozás ezt az állapotot rögzíti, 307 m² területet átengedve a közterület számára.

A Csalogány utca részlete

Parkolóként használt utcarészlet

Csalogány utca, a tervezett szabályozás jelenlegi állapota A vonalszakaszon az állomások, megállóhelyek is átépítésre kerülnek, megújulnak. Érd állomás is átépül, megújul a felvételi épület. Kiépítésre kerülnek az új peronok, perontetők, peronaluljáró épül liftekkel és P+R parkoló az állomás területén belül. Az állomás átépüléséhez nem szükséges idegen területet igénybe venni. 16

Érd állomás jelenlegi képe A szabályozás javaslata Csalogány utca Vasúti területből (Kök) Î Közúti (Köu) – közterület lesz, 307 m²

17

1.232. Földút keresztezés

kiépítése külterületen

Tervezett gazdasági területből (ma még szántó!) (Gksz-2) Î Közút (Köu) 97 m² (Tervezett erdőből (ma még szántó!) (Ev) Î Közút (Köu) 7,5 m², nincs módosítás, már közút terület a szabályozás szerint, csak telekhatár rendezés!) A hatályos szabályozási terv részlete

18

9D szelvény

1.232. A tervezési terület lehatárolásának részlete

A vasúton keresztül ma is működik az átjáró a földúton, ami a 088/3 hrsz-t köti össze a 0186 hrsz úttal.

Az átjáró légifelvétele

19

Javasolt szabályozás A korszerű átjáróhoz igénybe kell venni két telek kisebb részét. A 085/114 hrsz szántóból 7,5 m², a 0187/1 hrsz szántóból pedig 97 m² területet. A földút szélesítése már a hatályos szabályozásban is szerepel, ezért a 085/114 és a 088/3 hrsz út közötti módosítás telekhatár rendezéssel megtörténhet. A 0187/1 és a 088/3 hrsz út között szükséges az új szabályozás, de annak részben meg kell egyeznie a hatályos tervben szereplő szélesítéssel. A változás ezért a következő: Tervezett gazdasági területből (ma még szántó!) (Gksz-2) Î Közút (Köu) 97 m²

20

1.233. A 6. sz. főút külterület

A főút átvezetése új felüljárón

Az új tervezett felüljáró igénybe vesz mezőgazdasági területet, erdőt és már kialakított közlekedési területet. 21

Általános mezőgazdasági területből (Má-1) Î közút (Köu) lesz kb. 12.382 m² Erdőből (Ev) Î közút (Köu) lesz 2.672 m² hrsz 081/15 már végrehajtott szabályozás, 808 m² már út (Köu) terület Közlekedési területből (Köu) Î erdő, (Ev) lesz 13.194 m² Megmaradó erdő (Ev) 3.426 m² (A régi 6. sz. főút felhagyott nyomvonalán az erdő visszapótolható, és a BiAÉ nem csökkeni fog, hanem növekedni!) A hatályos szabályozási terv részlete

12D szelvény

A tervezett új felüljáró kiépítéséhez módosítani kell Érd Város Településszerkezeti tervét is.

22

A tervezési terület lehatárolása

Légifelvétel a területről

23

Jelenlegi állapot A vasút és a 6-os sz. főút jelenleg is külön szintben keresztezi egymást, védőerdő sávok között, mint az az előző felvételen is látszik. Javasolt szabályozás A külön szintű keresztezés új helyen épül a korszerűsítés folyamán és módosul a korábban épült közúti felüljáró helyett a vízszintes és függőleges vezetése a nyomvonalnak. A tervezett új vágányok (Ercsit elkerülő vágány) miatt nagyobb nyílásszélességű híd szükséges a közúti felüljárónál, amit csak az új nyomvonalon lehet megépíteni. A felüljáró nyomvonala nyugati irányban, a település közigazgatási területe felé tolódik el, így jelentős számú földrészletbe hasít bele. Elsődlegesen szántó területeket és védőerdő területek érint a módosítás.

A területfelhasználás változása: Általános mg területből (Má-1) Î közút (Köu) lesz kb. 12 382 m² Erdőből (Ev) Î közút (Köu) lesz 2.672 m² Közútból (KÖu) Î erdő (Ev) lesz 13.194 m² Közútból (KÖu) Î vasút (KÖk) lesz 290 m² Összesítve: Közút (KÖu) terület lesz:

15.054 m²

Erdő (Ev) terület lesz:

13.194 m²

Vasút (KÖk) terület lesz:

290 m²

A felüljáró átépítéséhez módosítani kell a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet egyaránt. Az erdő visszapótolható a jelenlegi kereszteződés helyén, a régi 6. sz. főút nyomvonalán, így a biológiai aktivitás érték nem sérül.

24

1.24. Tulajdon vizsgálat a változással érintett területről Helyrajzi szám 064/5 0185 0186 0188/14 0188/15 0188/16 0188/17 0188/18 0188/19 0188/20 0188/21 0188/22 0189/1 0190 0191/1 0192/2 2061/3 2061/4 2061/6 2061/7 2061/8 2061/9 2061/14 2061/15 2061/16 2061/17 2061/20 2061/21 2061/22 2061/23 2063/1 2063/3 2063/10 2699 2990/14 2990/50 2990/51 2992/1 2992/19 2992/24 2992/66 2992/76

Változás típusa építéssel érintett kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás építéssel érintett építéssel érintett kisajátítás kisajátítás építéssel érintett építéssel érintett építéssel érintett építéssel érintett építéssel érintett kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás építéssel érintett kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás kisajátítás

Tulajdonforma Magyar állam magán Önkormányzat magán magán magán magán magán magán magán magán magán Magyar állam Magyar állam magán magán Máv Zrt. Magyar állam Máv Zrt. Magyar állam Máv Zrt. magán magán magán magán magán Máv Zrt. magán magán magán magán Önkormányzat magán magán Önkormányzat magán magán Önkormányzat magán Önkormányzat magán magán

25

Kezelő

Máv

1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A környezeti értékelés kidolgozási folyamata A településrendezési terv a település fejlődésének jogi kerete, feladata, hogy a táj-és a településfejlesztési célkitűzések, feladatok és eszközök, s ezáltal a konkrét fejlesztések összhangját elősegítse. A településrendezési tervben lehetővé tett fejlesztések esetében a társadalmi hasznosságot is kell vizsgálni. Nem lehet a társadalom számára hasznos az a tevékenység, amely a társadalom egészét bizonyos érdekcsoportok érdekeinek kiszolgálása miatt - környezeti-problémák megoldására kényszeríti. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területeket érintő településrendezési terv módosítások készítése során környezeti vizsgálat elvégzése szükséges. A környezeti vizsgálat feladata, hogy a településrendezési terv készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, s a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. A környezeti vizsgálat készítése során az alábbi releváns tervek és programok lettek figyelembe véve: – a település településrendezési terve – az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a megyei, illetve a kiemelt térségi terv – a Kelenföld (kiz.) – Százhalombatta (bez.) vasúti vonalszakasz és ráhordó hálózat környezeti hatástanulmánya A településrendezési terv és a fejlesztések rövid ismertetése A Kelenföld és Pusztaszabolcs közötti vasúti pályaszakasz korszerűsítésre kerül. A tervezési munka igazodik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-2013 közötti Közép-Magyarországi Operatív Programjához (a továbbiakban KMOP), amely szerint a régió versenyképességét meghatározó tényezők vizsgálata során kifejti, hogy bár a régió a legfontosabb hazai közlekedési csomópont az ország sugaras szerkezetű útés vasúthálózata révén, az elérhetőséget több tényező befolyásolja. Nagy probléma a nem megfelelő pályaállapot, a vasúti létesítmények rossz műszaki állapota, az alacsony kihasználtság, az alacsony járatsűrűség, valamint az elavult járműpark. A Budapesti agglomeráció Budapestből és a körülötte kialakult településgyűrűből áll, utóbbiba hivatalosan 81 települést sorolunk. A településtömörülés a fővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerő-piaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába, majd 2 és fél milliós lakosságával az ország népességének mintegy negyedét jelenti.

A Budapesti agglomeráció kiemelt térség területrendezési terve (2005. évi

LXIV. törvény a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosítva) természetesen szintén megemlíti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos 26

törzshálózati vasútvonalak között a Budapest - Pécs (40 és 40a) vasútvonalat, amely fejlesztése a 2013-2020 közötti időszakban várható. A beruházás célja a vasútvonal korszerűsítése; ennek érdekében tervezett a sebesség növelése 120 km/h-ra, ahol lehetséges. A fővágányokban új felépítmény létesül, az állomásokon, megállóhelyeken 55 cm magas peronok, utas aluljárók, liftek, rámpák létesülnek. A kapcsolódó létesítmények (különszintű útátjárók, szintbeni útátjárók, párhuzamos utak, aluljárók, állomások, megállóhelyek, P+R parkolók is megújulnak. A tevékenység helye az érintett budapesti kerületek és az érintett települések rendezési terveiben is kijelölt, már meglévő vasúti közlekedési folyosókon, a MÁV területein belül történik, a korszerűsítés során azonban a kapcsolódó létesítmények egy része újabb területi igénybevétellel járnak, így szükségessé válhat az érintett települések szabályozási terveinek módosítása. A fejlesztés stratégiai céljai A 2008. évi L. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 1/4 sz. melléklete az országos vasúti törzshálózat elemeit sorolja fel. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak között szerepel a Budapest - Pécs vonal, melynek része a Kelenföld-Százhalombatta szakasz is. Magyarország és régióinak fő fejlesztési irányait az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005.) rögzíti. Az ország és a nagytérségek versenyképességének növelése érdekében célul tűzte ki az elérhetőség javítását, elsődlegesen a gyorsforgalmi úthálózat és a nagysebességű, ill. többvágányú vasúthálózat fejlesztése által. Az OTK amellett, hogy meghatározza az ország területpolitikájának átfogó célját, kijelöli a területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritásokat, melyek a közlekedési infrastruktúra területén az alábbiak (vasútra vonatkozóan): -

A helyi és helyközi tömegközlekedés javítása, fejlesztése a környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezésével, ahol lehetséges, a

tömegközlekedési

-

igények

vasúti

közlekedés

felé

orientálása

elsőbbséget élvez. A vasúti fő- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak jelentős részének a kiszolgáló létesítményekkel együttes fenntartása és korszerűsítése. A kombinált közlekedési módok speciális feltételeinek megteremtésével (terminálok építése, vasúti járművek beszerzése, az ún. bi- és trimodális logisztikai központok hálózatának kialakítása) a vasúti áruszállítás kedvezőtlen helyzetének javítása.

A Budapesti agglomeráció Területrendezési terve (2005. évi LXIV. törvény a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosítva) természetesen szintén megemlíti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak között a Budapest - Pécs vonalat. A térség 2006-ban készült Közlekedésfejlesztési kiemelt programja (2007 27

2013) kiemeli, hogy átfogó és egyben hathatós beavatkozás nélkül várhatóan folytatódik a közforgalmú személyszállítás háttérbe szorulása, az egyéni közlekedés térnyerése és az azzal kapcsolatos problémák (környezetterhelés, torlódások) növekedése. Az agglomeráció dél-nyugati részének három vasútvonala (köztük a tárgyi is) részt vesz az elővárosi közlekedésben is, azonban ennek hatékonyságát a pályaterhelések nagysága, a pálya- és biztosítóberendezések hiányosságai, valamint a kiszolgáló, ráhordó infrastruktúra elégtelensége (P+R parkolók, autóbusz kapcsolódások hiánya, állomások és járművek leromlott állaga) nagymértékben rontja. A dokumentáció azonban azt is elismeri, hogy a vasúti közlekedés tartalékai korlátozottak, kapacitásbővítésre lenne szükség. A fejlesztés operatív céljai -

-

A beruházás egyik célja a sebesség növelése - ahol lehetséges - 120 km/h-ra. A fővágányokban új felépítmény létesül, az állomásokon, megállóhelyeken 55 cm magas peronok, utas aluljárók, liftek, rámpák létesülnek (a korábbi beruházások figyelembevételével, esetleg változatlanul hagyása mellett). Megújulnak az állomásépületek és új P+R parkolók létesülnek. A villamos-felsővezetéket átépítésre kerül, a forgalombiztonság javítása érdekében korszerű, elektronikus biztosítóberendezések épülnek. A tárgyi szakaszt követő Százhalombatta (kiz.) - Pusztaszabolcs (bez.) szakaszon az emelt 160 km/h sebesség biztosítására 12 km hosszon új „elkerülő vágány” épül, amely nyugatról kerüli el Ercsi vasútállomást. A fővágányok – a gyorsvonatok zavarása nélkül – fogják biztosítani a személyvonatok közlekedését az elkerült állomások érintésével. Az elkerülő vágányok forgalmilag már Százhalombatta állomás előtt válnak el a fővágányoktól, de az állomás területén még párhuzamosan futnak azokkal.

A tervezési szakasz elején - Kelenföld és Háros állomás között - a vonal a 30a vonallal egymás mellett halad, melynek korszerűsítése már zajlik, a tervek szerint 2014. év végére fejeződik be a kivitelezés. Az építés a párhuzamosan haladó vágányok miatt a tárgyi 40a vonalra is hatással van, a vasúti pálya, a felsővezeték, stb. tervezése során figyelembe kell venni a közös, már épülő vagy megépült létesítményeket is. A zaj elleni védelem tervezése során a 30a vonal tervezőinek a két vonal együttes forgalma alapján kellett dolgozniuk, a kivitelezés a tárgyi vonal jobb oldalán létesítendő zajárnyékoló falak építésére is kiterjed. Környezeti alapállapot

Talaj és vízvédelem

A már meglévő vasúti pálya talajtani szempontból bolygatott területen, túlnyomórészben síkban, és kisebb részben töltésen, ill. bevágásban halad. A vizsgált vasútvonalszakasz megfelelő méretű átereszekkel az alábbi északnyugatdélkelet irányú, állandó vízfolyásokat keresztezi, amelyeknek befogadója a Duna: -

Sulák-patak (Érdliget) Bara-árok (Érd) Tepecs-árok (Érd) 28

A környék két jelentősebb hozamú vízfolyás a Hosszúréti- és a Benta-patak, a többi kisvízfolyás jelentékenyebb vízhozamokat csak havas telek utáni hóolvadáskor vagy ritka nagy csapadékok alkalmával vezetnek, és nyáron gyakran kiszáradnak. Vízminőségük általában szennyezett (II., ill. III. osztályú). A tervezett nyomvonal nagy része sík területen húzódik, így meglehetősen sok helyen nem lehetséges befogadóba vezetni a lehullott és összegyűjtött csapadékvizet. A becsült maximális talajvíz Bf. 101,0 – 130,0 m szinten alakulhat ki. A Csepeli-sík kistájban a talajvíz átlagos mélysége 2-4 méter. Az Érd-Ercsi-hátság esetében a talajvíz a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb területeken 2-4 m között helyezkedik el. A Tétényi-fennsík esetében némi talajvizet a peremi lejtőkön találunk, 4-6 m mélységben. Mennyisége nem jelentős. A nyomvonalon Albertfalva és a 98+00 szelvény közötti szakaszon a Duna mindenkori vízállása befolyásolja a talajvíz helyzetét. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005 (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében a tervezési terület települései az alábbi kategóriákba sorolhatók: - Fokozottan érzékeny: Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, - Érzékeny: Budapest XI. kerület, Százhalombatta Budapest XI. kerület, Budapest XXII. kerület, Diósd és Érd kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 3a. jelű Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek alkategóriák szerinti térképe alapján kijelenthető, hogy az érzékeny területek négy részre oszthatóak: -

Vízbázisvédelmi védőterület 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek Karszt 100 m mélységen belül Fő vízadó 100 m-es mélységen belül található Kevésbé érzékeny terület

A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése a terület érzékenységétől függetlenül tilos. Fokozottan érzékeny területen szennyező anyag közvetett bevezetése is tilos. Közvetett bevezetésnek számít az időszakos vízfolyásba történő bevezetés is. Érzékeny területen a közvetett bevezetés nem tilos, azonban engedélyköteles tevékenység. A nyomvonal az 157+00-203+00 hm sz. között az Érd, Sasvárosi vízbázis a KTVF: 3332-1/2012 számú és a KTVF: 26205-1/2011 számú kiegészítő határozattal kijelölt védőterületén halad. A határozatok mellékletében található a hidrogeológia „B” védőterület lehatárolási rajza, melyet a vasút érint. A vízkivételi művek belső és külső védőterületét azonban a nyomvonal nem érinti. A védendő vízkészlet adatai: - A védelem alá helyezett vízkészlet nagysága: 5400 m3/nap 29

- A védelem alá helyezett vízkészlet típusa: rétegvíz (karsztvíz) - A víztároló képződmény kora, típusa: miocén korú mészkő, konglomerátum, illetve homok - A tároló képződmények mélysége: a víztermelő kutak 63 és 174,5 m között elhelyezkedő vízadó rétegekre lettek szűrőzve A vízbázis sérülékenységét 2001-ben a PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Vízgazdálkodási és Vízvédelmi Tervező és Szolgáltató Bt. vizsgálta a DUNALACK-COLOR Festékipari Rt. megbízásából. A tanulmány készítése során meghatározták az „A” hidrogeológiai védőidomot két esetre: -

-

Az első esetben, azt feltételezték, hogy nem történik meg a vízműrekonstrukció, tehát az 1., 2., 4. sz. kutak vízhozamuk 20-20 %-át a felső-pannon homok rétegből nyerik, míg a fennmaradó vízmennyiséget a többi kút teljes víztermelésével együtt a miocén összletből. A második estben a feltételezés szerint a rekonstrukciót követően minden kút a miocén rétegekből nyeri a vizet.

Levegő

A közvetett hatásterületen a légszennyezés alapvetően közlekedési és települési eredetű. Jelentős ipari termelés a Dunai Finomítóban zajlik, de a terület meghatározó széliránya (északi, északnyugati) miatt ezen a szakaszon nem befolyásoló tényező. A villamosított vasúti közlekedés légszennyező szerepe minimális. A terület jelenlegi állapotának vizsgálatára az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbankjából a Budapest XXII. kerületében és Százhalombattán található manuális mérőhálózati mintavevő helyek 2011. évben vett mintáinak mérési adatait alkalmaztuk (SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10). Az üzemelés során a járművek károsanyag kibocsátása villamos vontatású vasút esetén nem okoz a területen terhelést. A rendelkezésre álló adatok alapján a napi átlagok alapján jó-kiváló a levegő minősége. Határérték-túllépés a szálló port (PM10) kivéve nem jellemző, éves szinten 10-nél kevesebb alkalommal fordul elő a többi vizsgált vegyülettel. A szálló por koncentrációja mind Budatétényben, mind Százhalombattán 35-49 alkalommal (napon) határérték feletti volt (főleg a fűtési időszakban), így egyes napokon erősen szennyezett a levegő. A korszerű biztosító berendezéssel pedig a közúti keresztezéseknél a gépjárművek várakozási ideje csökkenthető, ezáltal mérséklődik a légszennyezés

Zaj-és rezgésvédelem

A jelenlegi állapot jellemzésére számítások készültek, figyelembe véve a tárgyi és a részben párhuzamosan haladó 30a vonal forgalmát. Így a tárgyi szakasz forgalmi szempontból jelenleg három részből áll. A közös szakaszon megkülönböztettünk jobb / bal oldalt a két vonal miatt. A számításoknál az egyes szakaszokon érvényben levő sebességkorlátozásokat nem lettek figyelembe véve, megengedett legnagyobb sebességnek a 100 km/h lett meghatározva.

30

LAeq(25) [dB] 2012. év Nappal Éjjel 66,5 66,3

18+00- 62+60 Kelenföld (kiz.)- Háros (kiz.) 62+60- 167+70 66,1 Háros (kiz.- Érd elágazás 167+70- 256+00 65,1 Érd elágazás- Százhalombatta (bez.)

65/55 dB települések határa [m] Nappal Éjjel 29/34 201/202

65,9

31

189

65,4

25

171

Az eredmények alapján látható, hogy a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan számos védendő épület zajterhelése határérték feletti, ahogy az a terepi bejárások során is tapasztalható volt. A nappali határérték-túllépés a tengelytől 35 méteren belül megszűnik, azonban az éjszakai forgalom okozta zajterhelés a vágánytól 70 mre is 5 dB-lel haladja meg a határértéket. Az eredmények alapján a vasút menti terület zajvédelme a jelenlegi forgalom mellett is teljes mértékben indokolt. Jelenleg a vonal mentén 3 helyen található zajárnyékoló fal, mindösszesen 2000 m hosszon. Több épület (nem MÁV-ingatlanok) a pályától mért 25 m-en belül található, ez a távolság a vasútvonalra vonatkozó levegővédelmi övezet határa és jogszabály szerint ezen belül nem lehet védendő épület. A vasúti pálya rekonstrukciójával jelentős zajcsökkenés érhető el. Alapesetben tömör zajárnyékoló falak alkalmazása javasolt (beton és faapríték keveréke), azonban egyes helyeken tájképi vagy biztonsági okok miatt átlátszó panelek alkalmazása is szükségessé válhat. A 40a vonal mentén mindkét oldalon zajárnyékoló falak szükségesek, majdnem az egész szakaszon. Érdliget megállóhely kialakítása következtében ott zajárnyékoló fal nem helyezhető el, ezért passzív védelem javasolt. A 30a vonal elválásánál bevágás miatt nem oldható meg a fal elhelyezése, ezért járulékos zajcsökkentés indokolt. Érd állomás térségében a jobb oldalon zajárnyékoló fal épül, a bal oldali lakóépületek esetében pedig passzív zajvédelem javasolt. A más beruházás keretében tervezés alatt álló Érd-Alsó - Érd állomás összekötő vágány létesítése miatt a bal oldalon futó fal a 179+00 hm szelvénytől feleslegessé válhat, mert az érintett védendő épületek bontásra kerülnek.

Hulladék A településen a kommunális szilárd és folyékony hulladékgyűjtés megoldott.

Táji és természeti értékek

A vizsgált terület élővilága napjainkra eléggé szegényessé vált. Ennek fő oka, hogy a tervezési terület jelentős részben a főváros lakóterületeit (Kelenföld, Albertfalva, Budafok, Nagytétény), illetve gyors fejlődésen (fejlesztéseken) keresztülment agglomerációs településeket érint (Érd, Százhalombatta). A tervezési 31

területen (hatásterületen) országos, ill. helyi jelentőségű védett természeti terület nincs (megjelölt védett természeti területek a vizsgált pályaszakasz 500 m-es körzetén belül: Háros-szigeti ártéri erdő TT, Kis-Hárossziget TT, Nagytétényi Dunapart TT (tervezett), Duna és ártere KJT (Natura 2000 hálózat része, HUDI20034 SCI)). A lokális értékek száma is elenyésző, nagyrészt a nyomvonal által érintett vízfolyásokra korlátozódik. A Benta-patak és környezete ökológiai folyosóként a Nemzeti Ökológiai Hálózat része. A védett és védendő területeket az átnézeti helyszínrajzon feltüntettük. A tervezési szakasz közvetlen közelében lévő, és/vagy érintett egyedi tájértékek kataszterét a TÉKA adatbázis tartalmazza. A vasútvonal és a hozzá kapcsolódó létesítmények nem tartoznak az országosés a budapesti agglomeráció területrendezési tervében kijelölt tájképvédelmi területek övezetéhez. Érd a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén terül el, Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik. Kiemelt természeti értéke a Kakukk-hegy, de helyi védelem alatt is több természeti érték áll, valamint számos kultúrtörténeti értékeket is védelem alá helyeztek. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák összefoglalása és mindezek várható alakulása A településrendezési terv feltárta és meghatározta a környezetvédelem térszerkezeti követelményeit. A településen jelentős környezeti konfliktus nincs. A vasút okozta zajszennyezés a belterületen meghaladja a határértéket. Legnagyobb tájhasználati konfliktust a területhasználat-váltás jelenti. Mivel a sínpálya nyomvonala és a megállóhelyek és állomások helye is változatlan marad, így a területhasználat-váltást csak a vasúti beruházás részeként megvalósuló útátjárókkal kapcsolatos területfoglalás és a P+R parkolók esetében kell figyelembe venni. A lakott területek esetében a korszerűsítés előnyt jelent abból a szempontból, hogy a vasúti zaj csökkeni fog, viszont hátrány, hogy a zajárnyékoló falak megszüntetik az átlátást és kilátást, mivel a lakott területek mentén szinte végig szükséges falak elhelyezése, hiszen a lakóházak ezeken a helyeken igen közel helyezkednek el a vasúthoz. A zajárnyékoló falak tehát állandó vizuális korlátot képeznek a tájban, ami azonban nemcsak az ott élők szempontjából hátrány, hanem a vasúton utazók szemszögéből is, mivel sok helyen így megszűnik a kilátás a vonatablakból. A falak látványa korlátozza a táji részletekre való rálátást, valamint nehezíti a tájékozódást is. A vasútfejlesztéssel összefüggésben a nyomvonal-korrekció, illetve a 6. sz. főút módosítása érint idegen területeket, melyek kisajátítása szükséges. Az Érd-Felső megállóhelyhez tervezett P+R parkoló természetvédelmi szempontból kifogásolható. A tervezési területen a nyáras kivágása tilos! A véderdő (zaj, por) funkciójú nyáras telepítés zoológiai értéket hordoz (védett sárgarigó fészkel – ld. Élővilágvédelmi dokumentáció). A meglévő, spontán kialakult parkoló helyén lehetséges a parkoló kialakítása. Azonban összességében megállapítható, hogy a vizsgált szakaszon tervezett beruházás összeférhetetlen tájvédelmi konfliktust a vasút hatásterületén nem okoz.

32

A településrendezési tervben lefektetett fejlesztések megvalósításának környezeti hatásai, következményei A tervezett vasútfejlesztés öntözött és meliorált területeket nem érint. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005 (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében a tervezési terület települései az alábbi kategóriákba sorolhatók: -

Fokozottan érzékeny: Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, Érzékeny: Budapest XI. kerület, Százhalombatta

Budapest XI. kerület, Budapest XXII. kerület, Diósd és Érd kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése a terület érzékenységétől függetlenül tilos. Fokozottan érzékeny területen szennyező anyag közvetett bevezetése is tilos. Közvetett bevezetésnek számít az időszakos vízfolyásba történő bevezetés is. Érzékeny területen a közvetett bevezetés nem tilos, azonban engedélyköteles tevékenység.

A területfoglalás hatása a mezőgazdasági termelést biztosító talajokra

A vasúti pálya a jelenlegi nyomvonalon kerül felújításra, tehát jelentős területfoglalással nem jár. A vízelvezetési elemek és a P+R parkolók kiépítése járhat új területek igénybevételével, mely csak rövid szakaszokon érvényesül. A töltés és bevágás szélesítési szakaszokon a meglévő rézsűk felületéről a humuszos termőréteget el kell távolítani.

A talaj szerkezetére gyakorolt hatás a korábbi tapasztalatok alapján

Földvédelmi szempontból, a szükséges korrekciók a vonalszakasz hosszához képest csak kis mértékű területfoglalást jelentenek, és a kedvezőtlen hatások nagyobb részt az építési időszakban jelentkeznek. Kedvezőtlen hatás a területfoglalás, a földanyag igény, a talajerózió, porszennyezés, gyomirtás.

Felszín alatti vízre gyakorolt hatások

A tervezési szakaszokon a pályára hulló vizek elvezetését a jelenlegi vízelvezetéshez hasonlóan az egy- és kétoldali tározó-párologtató, illetve burkolt vízelvezető árkokkal lehet megoldani, illetve a szükséges helyeken szivárgó rendszer létesítésével. A talajvíz jövőbeli mennyiségi állapotáról elmondható, hogy a vasútfejlesztésnek számottevő hatása nincs a talajvíz szintjének változásában. Változások csak akkor fordulhatnak elő, ha a vasút töltése gátként funkcionálva, visszaduzzasztja a felszíni lefolyás vizeit, mely lokálisan többlet beszivárgáshoz vezet. Másik esetben a bevágás okozhat oldalirányú hozzáfolyást, és ezáltal a vízszint változását. Ezek a hatások azonban általában csak lokálisan és időszakosan jelentkeznek, és mivel a meglévő pálya nagyjából helyben történő átépítéséről van szó, tehát jelentős hatása a létesítménynek nincsen a felszín alatti vizek vonatkozásában. A vasút üzeméből adódóan a talajban szignifikáns változások nem következnek 33

be. A vasút hatása a talajra, illetve a talajszennyezés veszélye minimális. Meg kell azonban említeni, hogy a karbantartási, felújítási munkák során sor kerül a sínek csiszolására is, melynek következtében fémpor kerül a talajra. Az alkatrészek kopásából is származhatnak a környezetbe kerülő szilárd részecskék, amelyek elenyésző mennyiségben tartalmazhatnak nehézfémeket. A vasúti pálya mellett található talaj felszínére és a talajtérbe kerülhetnek a sínek helyenkénti kenéséből származó (kis sugarú ívekben, amennyiben szükséges), valamint a vasúti sínekről le- és elfolyó csapadékvízzel szállított szénhidrogén alapú szennyezők, azonban ezek hatása minimális. A felszín alatti vízbe a csapadékvíz beszivárgás útján jut el. A rézsűről és vízelvezető árokról beszivárgó nehézfémek és egyéb szennyeződések kis mennyiségükből fogva nem bírnak szennyező hatással a felszínalatti vizekre. Az alkatrészek kopása és a sínek csiszolása révén környezetbe kikerülő szilárd porhoz kapcsolódó nehézfémek állandóan változó körülményeknek vannak kitéve. A vasút üzemeltetéséből származó Fe, Zn, Cd és Cu nehézfémek a talajréteg felső 30 cm-én belül maradnak. A kis koncentrációjuknak köszönthetően a porhoz kapcsolódó nehézfémek hatása elhanyagolható. A gyomirtás során alkalmazott szerek, valamint az alkatrészek, kitérők és sínek kenésére használt anyagok biológiailag lebomló vegyületek, tehát azok a felszín alatti víz minőségének szempontjából nem minősülnek kockázatos anyagnak. Havária esetekben a talaj és a felszín alatti vizeket közvetve érheti szennyezés, melyet elsősorban kárelhárítás keretében lehet lokalizálni és megszüntetni. A P+R parkolók kiépítésének hatása a talajra és a felszín alatti vízre kismértékű, figyelő, illetve víztermelő kutat egyik tervezett létesítmény sem érint. A későbbi tervfázisokban a lehetséges vízelvezetési megoldások kialakítása során az alábbi megoldásokat lehet figyelembe venni, kapcsolódva az adott tervezési terület meglévő vízelvezetési rendszeréhez: -

új tározó, párologtató árkok építése zárt csapadékvíz csatorna, rákötés meglévő csapadékvíz-elvezető hálózatra meglévő talpárokba vezetés

A közúti keresztezések hatása a talajra és felszín alatti vízre csekély, valamint szintén elmondható, hogy a tervezett szintbeni és különszintű átjárók nem érintenek sem figyelő, sem víztermelő kutat. A helyi adottságokat figyelembe véve az alábbi vízelvezetési megoldásokat lehet kialakítani: -

meglévő felszíni vízelvezetéshez kapcsolódó árkok kiépítése új tározó, párologtató árkok építés

A párhuzamos utak esetében szintén megállapítható, hogy jelentős hatást nem gyakorolnak a talajra és a felszín alatti vízre. Figyelő, illetve víztermelő kutat egyik tervezett létesítmény sem érint.

Földvédelmi szempontból a vasútvonal felújításának a kismértékű területfoglaláson, és az építés alatti esetleges káros (haváriák) hatásokon kívül egyéb jelentős hatása nincsen.

34

A módosítással érintett területek: -

Földút keresztezés –kiépítése külterületen Az érintett szakaszon a földutas kereszteződés kialakítása érdekében a 0187/1 hrsz-ú gazdasági területből (Gksz-2) közút (Köu) – közterületté átsorolásra van szükség. Az érintett terület 97 m2.

-

Csalogány utca –út szabályozás Az érintett 18473/18 hrsz-ú vasúti területből (Kök) Településrendezési Terv módosítása 307 m2 területen közúti (Köu)–közterületet hoz létre a szabályozási vonal módosításával. A módosítás azért szükséges, mert a jelenleg érvényes szabályozás nem felel meg a tényleges területhasználatnak.

-

Bethlen Gábor utca – Érd felső vasúti megálló A Széchenyi tér közelében, a vasúti pálya és a Bethlen Gábor utca közötti tömbben településközponti területet és erdőterületet érint a Településrendezési Terv módosítása. A három változtatás a következő: az 18895/9 hrsz-ú erdőterületből (Ee) 52 m2 közút (Köu) – közterületbe történik átsorolás. Az 18895/8 hrsz-ú, idős fákkal és zöldfelülettel borított magánterületén P+R parkoló került kialakításra, valamint az 18895/15 hrsz-ú vasúti területből 18 m2 közút (Köu) – közterület kategóriába kerül át. A vasút korszerűsítéséhez és a megállóhely jobb elérhetőségéhez, a parkolási lehetőségek bővítéséhez szükséges fejlesztések közül az első két intézkedés zöldfelület csökkenését okozza, ezáltal negatív hatással van a terület környezeti állapotára. A tervezett változtatások kapcsán a módosítás által érintett 18895/9 és /8 hrsz-ú telkeken összesen 1.702 m2-rel csökken a zöldfelület. A területen kivágásra kerülő faállományt és elvesztett zöldfelületet azonos kiterjedésű erdőtelepítéssel, illetve közpark-közkert létesítéssel kell pótolni. Ezen túlmenően más környezeti érték várhatóan nem sérül.

-

Pipacs u. – Közúti átjáró a vasúton Az érintett településközponti terület (Vt-7) a Pipacs utca felőli déli sarkából a közúti átjáró bővítése és a vasút korszerűsítése érdekében egy 14 m2-es területet szabályozott ki a TrT módosítás. A terület közút-közterület (Köu) kategóriába sorolódik át.

-

6. sz. főút, külterület –A főút átvezetése felüljárón Az érintett területen az új tervezett 6. sz. főút felüljárójának kialakítása, (a meglévő felüljáró átalakítása/fejlesztése) miatt szükséges a területfelhasználási kategóriákat módosítani. Ennek érdekében a tervezett módosítások között szerepel, hogy a csomóponttól délnyugatra található általános mezőgazdasági területből (Má1) 14.500 m2, a 6. sz. főúttól keletre eső véderdőből (Ev) 2.055 m2, az északnyugatra fekvő véderdőkből (Ev) 619 m2 terület közút (Köu) területté minősül át. Az érintett mezőgazdasági területek a Budapesti Agglomeráció Területrendezései Terve szerint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, azonban közúttá nyilvánításuk megengedett, nem jár jelentős környezeti hatással. 35

A tervezett változtatások kapcsán, csupán a kisebb mértékű, a KSZT által véderdőnek feltüntetett fás területrész elvesztésén kívül környezeti érték várhatóan nem sérül. Az érintett szakaszon esetlegesen kivágásra kerülő faállományt a fennmaradó véderdő területén belül, a régi 6. sz. főút nyomvonala mentén szükséges pótolni. Örökségi vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei, rövid összefoglaló A tervezett változtatások kapcsán környezeti érték várhatóan nem sérül. Összefoglaló A Kelenföld (kiz.) – Százhalombatta (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítésre kerül. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált szakaszon tervezett beruházás összeférhetetlen tájvédelmi konfliktust a vasút hatásterületén nem okoz. Gazdasági, társadalmi, közlekedési szempontból a vasút kiépítése jelentős közlekedésfejlesztési igényt valósít meg, úgy az országos és az európai infrastruktúra-hálózat, mint a térség számára kedvező hatású. A jelen tervfázis során készült terv alapján egyértelmű, hogy a feltárt hatótényezők és hatásfolyamatok alapján várható hatások a tájvédelmi intézkedések megtétele esetén kiegyenlítődnek, a táj jellege, a jelenlegi területhasználat, a térség tájökológiai érzékenysége olyan, hogy az összegeződő hatások nem haladják meg a lokális méreteket. A továbbtervezések során érvényesíteni kell a tájvédelmi szempontokat, a bővítést a tájjellegnek megfelelően a fentiekben leírtak szerint kell elvégezni a konfliktusok megszüntetésével. A tájbaillesztést elsősorban a tervezett növénytelepítés fogja megoldani, hiszen a vizsgált terület közel sík, enyhén dombos környezetben található. Sűrűbb növénytelepítés elsősorban az új különszintű útátvezetés (Százhalombatta, Iparos utca) építéséhez tartozó töltéseken szükséges, valamint – ahol lehetséges – az új zajárnyékoló falak eltakarására. A gyepfoltok, erdőfoltok, vizes élőhelyek meglévő növényzetének védelméről és az állatvilág védelméről gondoskodni kell az építés során is (különös tekintettel a védett réti vöröshangya élőhelyére (ld. Élővilágvédelem). Az Érd-Felsőnél tervezett P+R parkoló kialakítása esetén a nyáras kivágása tilos, mivel véderdő funkciója mellett többek között benne fészkel a védett sárgarigó is. A vasúti- és az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekre Környezeti hatástanulmány készült 2012-ben. A településrendezési terv módosítás a hatástanulmányt figyelembe vette. A településfejlesztési döntés, a településszerkezeti terv, a szabályozási tervek és a helyi építési szabályzat összhangban van. A településrendezési terv tartalmazza a területen folyó tevékenységeket és építési lehetőségeket befolyásoló védelmi övezeteket (az ökológiai folyosó, puffer- és magterület övezetét).

36

1.4. BEÉPÍTÉSI JAVASLATOK A tervezett változások amelyek a vasút-korszerűsítéssel összefüggenek a 40a sz. vasútvonal teljes hosszán megjelennek, de nagyon eltérő nagyságrendű és jellegű beavatkozásokat képviselnek. A legtöbb, a jelenlegi szabályozás kisebb mértékű módosítását jelenti és csak két helyen értelmezhető a beépítési terv szükségessége, amit a 314/2012. (XII.8.) számú kormányhatározat előír a telepítési tanulmányterv készítésekor, ott ahol a vasúti területről a tervezett beépítés kilép, és nagyobb területrészen valósul meg. A csak közúti, vagy vasúti létesítményeket, műtárgyakat, utakat és vasúti pályát érintő változás esetén a tervezett útépítési- ill. vasútépítési terveket lehet használni alátámasztó munkarészként. Két helyen változik meg a környezet érzékelhetően: 1. Pipacs utca – Érdliget megálló 2. Bethlen Gábor utca – Érd felső megálló

1.41. Pipacs utca – Érdliget megálló Érdliget megálló már a vasút korszerűsítés korábbi szakaszában átépült, jelen munkálatok keretében a vasúti átjáró és környezete újul meg. A szükséges módosítás - a szabályozási terven - szinte elenyésző területi kiterjedésében. Az érintett terület övezeti besorolása településközponti vegyes terület, Vt-7 övezet. A tervezett szabályozáshoz, ami közterület bővítését jelenti kisebb mértékben, nem szükséges a jelenlegi övezeti besorolás megváltoztatása.

Hatályos szabályozási előírás Övezeti jele

beépítés módja

Vt-7

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb Legkisebbkialakítható legnagyobb területe beépítettsége (m2) (%) 1000 -50

AZ ÉPÜLETEK legkisebb legnagyobb Legkisebb – zöldfelületi szintterületi legnagyobb aránya (%) mutató építménymagassága (m) 30 1,25 6,0-9,0

Jelenleg a 4 telekből álló tömb igen vegyes képet mutat. A három MÁV kezelésben lévő telek növényzete elhanyagolt, elhagyatott és két telken nem is laknak. A gazdasági funkciójú telek beépítése jó állapotban van, felújított és láthatóan folyamatos tevékenységet folytat rajta az ott tevékenykedő gazdasági társaság. A vasút korszerűsítéshez kapcsolódó szabályozás gyakorlatilag csak telekhatár rendezést jelent. Egyrészt a 19929 hrsz telek sarkának lecsapását (14 m²), másrészt a tényleges állapot realizálását, azaz a burkolt járda a 19288/10 hrsz közterületen belehasít kissé a telekbe, így összesen 36 m² válik közterületté. (Jelenlegi állapot - vizsgálat a következő oldalon.) 37

A telekalakítás javaslata Az ábrán látható, hogy a szaggatott vonallal jelölt eredeti telekhatár (19929 és 19288/10 hrsz között) módosul a geodéziai felmérés alapján, összesen 36 m² területtel. A beépítési javaslat a vasúti megálló közönségforgalmi potenciáljának hasznosítását célozza meg, mint ahogyan az eredetileg is szerepel a város településszerkezetében, azaz olyan kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciót ellátó létesítmény megvalósítását tűzi ki, ami majd a jól működő városi-elővárosi közforgalom kiszolgálására megépülhet. Az ütemezett menetrend, a kényelmes és pontosan közlekedő szerelvények komfortja valószínűleg vonzza majd az utazóközönséget, így reálissá teheti a ma alulhasznosított terület ismételt igénybevételét. A VT-7 építési övezet paraméterei lehetővé teszik megfelelő méretű és funkciójú épület megvalósítását.

38

19597/1

2

38

19571

57

EM ÜZ 1 92 8 8

T MI

Ü ER

2 19

41

EL Y H Ó ÁL L Ő

M EG

ET NT

SÚ TI Ő

VA

RO

ET

T

PE

PE

RO

NT

T

ÜL

IG E

ÁT ÉP

DL

DL

IG E

T

ÉR ON

ÉR

14

ÁZ ( É HA rd L O áll M om B A ás T T A )

SZ

8

6

4

28 19

3

2

1

E T 14

20979 PI21002 PAC S UT C A - É RD L IG E T ME G Á LLÓ

BEÉPÍTÉSI JAVASLAT m=1:20 00 20978

E T 14

210 00

21001

4 20 9 96 5

E T 03

6

21022 B D01_1

10

5

8

21003

84

34

BD 01_1 E T 08

71

21031

E T 03 E T 03

E T 14

7

21021

73

G YAL OG OS Á T K E L21032 Ő 21036

20980 20981

21005

86

F É NY SOR OMPÓ

tca T úr u

8/ 11

12

7

9

21004

9

tca lya u

10

11

To po

210 20 21033

2 0973

12

13

88

20982 T

209

20984 209 83

tca á pió u

75

E T 03 E T 08 B D01_1

209 86

21008

36

E T 03

209 20985

21011

2 1006

16

21012

21034

38

19321

209 88 20987

21009

3 7-35

32

193 22

20958 11

21017

21007

19558

19288/5

20989 20990

21013

21010 21019

20959

20991

14

6

40

19323/2

19323/1

E T 08 E T 03

21016

90

195 61

20971 20992

21015

19563

19562/2

209 94

20995

13

g

34

30

21014

79 -77

36

28

áb

2a

/6

19562/1

19327

32

20970

20972 20993

16

án

19560

27

l ka r a

a 19 utc

6 4

18

4

34

10

8

s u tca

15

1

Sz

88

193 28

19329

Te me

P

92

65 19 5

s zp

19559 34

19932

195 64

a u tc

2

19326

9 7

15

ZE

3

19325

15

Te m

13 11

19288/9

T

19936

17

Pu

1

36

19935 199 34

5

94

19567

42

19937

199 33

s u tca

5

D

LÁ

19939

18

195 69/1

Á 19568 IH

31

2

3

A CS

2 199 38

/8

P ip a c

33

4

19566

94

195 69/2

K ZA

38

R

19929

1

40

BD 01_1 E T 08

LE

19

RO N

19928

2/C

0 /1

19

2b

HÁ

5

35

P

4

19288/7

Ü

195 34

9426

19926/1

20

35

6

19537

37

ca

8

15

19

7

3-

19533

19535

DI

K ZA

ag K E L y t EN ét én F Ö y á LD llo m ás ) (N

A L 13 C S19597/2

17

11

19574

19536

ut

1/A

a utca

Á AL 5

CS

19538

28

sa

/1 0

37

8

19573/2

195 32

rc

óz

PE

HÁ

K ZA

9

19539

195 31

- 12

199 27

195 75

38 /a

19530

Po

r s in

19599

195 72 195 40

10

1 9 288

ni út

39

10

19529

23

é

el ű

19576

B a la to

43 /A

ar eba rb

19541

25

Bj

1

40

I ÁD

195 28

- 33

29

6

19598

195 95

195 42

ÁD

K Z A 27

Aje lű

46

51

43

E T 14

19

19601

4a

tca tef ű u

19594

19602

4b

3

19543

P e me

19527

21

19600

42

19577 T 08

1

19593

E T14

t

AL

Á IH

6

5

45

19526

31

PE

48

53

3

8

44 ET 14 E T 14

CS

19655

19603

47

19544

2

2

19654/2

196 05 195 79

19660

19657

19656

19 6 28

7

49

19604

E T 08BD 01_1

E T 08

19658

3/a

19606

195 45 195 BD25 01_1

1

4

5

195 80 195 92

35

19607

19591

P

196 61

19659

7

10

9

19546

196 81/2 37 19681/1 B D01_1

E T 08

19662

19654/1

t

t

19682 B D01_1

E T 03

E T 08 K E R E S K E DE L19651 EM BD 01_1ÁS S ZOL G Á LTAT

19653

19608

19609

19680

E T 16

9

12

19611

E T 08

19650BD 01_1

E T 03

B D01_1 19652

E T 03

19613

19610

11

19590

195 81

E T 08

BD 01_1

19612/1

E T 03

E T 03

6

13

19589

19582

19612/2

E T 08 E T 03

19647 B D01_1 E T 03

E T 03 E T 08

11

E T 03

19614 BD 01_1

E T 08

14 19 5 96

E T 03

ET 03 E T 03

BD 01_1

13

16

15

E T 03

E T08

E T 03

19646

3

8

19615

E T 08 BD 01_1

19588

BD 01_1

BD 01_1

E T 08 BC 03_1

39

E T 03E T 08

19616 BD 01_1

4

19618

15

E T 08

E T03 B D01_1

ET 03

E T 14 E T 14

20977

20976

E T 08

20974 BD 01_1

1.42. Bethlen Gábor utca – Érd felső megálló Érd-Felső vasúti megállóban az elmúlt időszakban kiépült az új peronrendszer és a peronok megközelítését lehetővé tevő gyalogosforgalmi létesítmények. Ezek átformálására a jelen körülmények között nincsen szükség. Az utazási komfort és az elővárosi forgalom erősítését a tervezett P+R parkoló és környezetének rendezése jelenti. A vasúti pálya területén ezt megvalósítani nem lehet, szükség van idegen tulajdonú terület igénybevételére. A P+R parkolót kiépíteni a Bethlen Gábor utca és a megállóhely közötti magántulajdonú telken, telkeken lehetséges. A megálló megközelítése átépítése előtt, a vasút kezelésében lévő keskeny kis gyalogúton keresztül történt a buszmegállók felől. A gyalogút mellett és tér oldalában egykor büfé és üzlet is üzemelt, amelyek mára beszüntették tevékenységüket. A meglehetősen elhagyatott és elhanyagolt területen „vadparkolás” alakult ki, pótlandó a hiányzó P+R parkolót. A várakozó gépkocsik magántulajdonon parkolnak, feltehetően tulajdonosi engedély és felügyelet nélkül, ott ahol a lejtős terep ezt különösebb beavatkozás nélkül lehetővé teszi, felhasználva erre a telek létező behajtóját. A néhány telekből álló tömb egy része településközpont besorolású, más része (két telek) viszont erdő besorolásban van. A P+R parkoló a 18895/6 hrsz telken kerül kiépítésre, kapacitása 20 szgk. parkoló. A Bethlen Gábor utcán megvalósított 15 parkolóval együtt már feltehetően elegendő férőhelyet biztosít az elővárosi forgalomhoz. A 18895/9 hrsz telek kis részét az új buszmegálló öblének kialakításához szükséges felhasználni. Az erdő minősítés a város belső területén, ekkora méretben így is meglehetősen kérdéses, vajon lehetséges-e extenzíven fenntartani? Javaslatunk értelmében módosítani kell a fennmaradó telek területfelhasználását.

P+R parkoló helye

40

A P+R parkolót feltöltéssel, bevágással kell elhelyezni az adott területen. Az erdőként visszamaradó telek – 18895/9 hrsz, már keskenyebb és meredekebb, mint a /6 hrsz telek, így azon további parkolókat kiépíteni és üzemeltetni már jóval több földmunkát, tereprendezést igényelne, így nem javasolt. Az értékesebb növényzetet megtartva és újak telepítésével, elképzelhetőnek tartunk közkerti funkció kialakítását, rövidebb sétaúttal, kiépített pihenőhelyekkel és megtartva a korábbi utcabútorok megjelenését, padok és szemétgyűjtők megfelelő számú kihelyezésével. A másik két magántulajdonú telken szálláshely biztosítását, vendéglátás telepítését tartjuk célszerűnek, de lehetséges kereskedelem, szolgáltatás elhelyezése is. E telkeken maradna az eredeti szabályozás, övezeti besorolás. A közkert funkció kialakításához javasoljuk a Z-0 jelű övezetet alkalmazni. Érd-Felső megálló környezetrendezéséhez, a P+R parkoló telepítéséhez mindenképpen szükséges a településszerkezeti terv módosítása és a szabályozás módosítása.

(A következő oldalon bemutatjuk a beépítési javaslatot.)

41

22b

13632

13543

29

4

3

6

15254

13544

13629

18b

2 15257

1

25

15253/1

13589

13607

13608/1

15274

6

4

13588

13606

16

10

10

11

é

ut ca

2

13587

18a

12

12

13

15258

Sá nd or

Disó di út

13630

VÖRÖSMARTY GIMNÁZIUM ATLÉTIKAI PÁLYA-KERT

13545

27

13631

1

20

13546

13590

13604

Széchenyi tér

8

Aba utca

15260

SZ BU

6

7

6

/7

o áb

4

15262

5 P1 utca

th Be

a utc

3

ihály

15266

64 152

15261

r

G l en

SZ BU

P20

ÜZLET

F+1MOTEL, VENDÉGLŐ

5 1889

5

pa M Tom

15268

19288/2

18895/8

P12

ETŐ ONT PER LSŐ

18895/9

1 125.256

P A-jelű

125 .265

125.074 125.138

19-2 1

14 a

10

8

6

12 21488

3

1/b

12

8a

1/a

18992

18990

21474

21489

21479 21478

21486 21482

10

5

8b

21484 2BEÉPÍTÉSI JAVASLAT 21481 m=1:2000

2

4

7

8d

8c

6

17

10

1

19 2 8

12

7

5

3

11

0

14

8e

9

7

5 18977

18973

21467/1 21467/2

21485 BETHLEN GÁBOR UTCA -4ÉRD FELSŐ MEGÁLLÓ

18978 18976

21462

21 48

18 97

18974

ÉRD,

18984

18980

18979

21472

21461

21466

21 4 8

18982

18981

18985

utca olna Magd

18987 18986

4 2146

21471

21463

21469

0

18988

LET TERÜ ROS K O FÁS-B

18983

21465 21468

18895/13

ON PER B-jelű

TA MBAT HALO SZÁZ állomás) (Érd

3

2

1 21 4 7

15370

ETŐ ONT PER

14 b

122.476

122.526

Ő FELS ÉRD

N ERO

122.451

122.430

5

a in utc Malv

FE ÉRD

5 /1 18 8 9 121.7 22

Érd ,D ió s köz di ú úti t alu lljá ró

2 15263

15265

4-5

LET ERÜ OS T OKR FÁS-B

KÖZKERT

2

6

LD NFÖ ás) KELE állom étény (Nagyt

18895/6 15253/2

15267

13608/2

18895/14

15269

15270

1

8

9

15272

21475

21477/2

2

21483

215 24

3

4

1.5. SZABÁLYOZÁSI MÓDOSÍTÁSÁRA

KONCEPCIÓ

-

JAVASLAT

A

SZABÁLYOZÁS

A szabályozási koncepció bemutatása követi az elemző munkarész sorrendjét, annak megfelelően van a javaslat is kidolgozva. Az elemző rész megállapításai alapján két helyen szükséges a településszerkezeti terv módosítása is, hogy a vasútvonal korszerűsítésével kapcsolatos változások beilleszthetők legyenek a város rendezési terveibe. A vasútvonal korszerűsítés nem igényel jelentős területi bővítéseket, nincs szükség új hálózati kapcsolatokra, viszont segíti az átjárók (szintbeni és különszintű) átépítésével a vasútvonal két oldala közötti átjárhatóságot és a közúthálózat nagyobb áteresztő képességét, a biztonságosabb közúti közlekedést. A tervezett településszerkezeti terv részleteinek bemutatása a területi mérleg adatainak kidolgozását segíti. 1.11. Pipacs utca

Közúti átjáró a vasúton

Javasolt szabályozás A tervezési terület területfelhasználása, övezeti besorolása továbbra is az eredeti marad, nem szükséges megváltoztatni. „Településközpont vegyes terület, Vt-7 jelű építési övezet. A szabályozási javaslatba - miután a jelenlegi járda is érinti a telket - a tényleges (valós) állapotnak megfelelő helyzetet célszerű beépíteni, ezért nem az eredetileg tervezett 14 m² válik közterületté, hanem 36 m². Településközponti területből (Vt-7) Î közút (Köu) – közterület 36 m² A javaslat szerint a három telek, az adottságok jobb kihasználása érdekében együttesen kerüljön hasznosításra a jövőben, ezért javasolt az összevonásuk, de nem kötelező jelleggel. 43

A hatályos előírás a HÉSZ-ben Övezeti jele

beépítés módja

Vt-7

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb Legkisebbkialakítható legnagyobb területe beépítettsége (m2) (%) 1000 -50

AZ ÉPÜLETEK legkisebb legnagyobb Legkisebb – zöldfelületi szintterületi legnagyobb aránya (%) mutató építménymagassága (m) 30 1,25 6,0-9,0

Megvalósításra javasolt funkció: kereskedelem, szolgáltatás, esetleg vendéglátás. 1.52. Bethlen Gábor u

Érd - Felső VM

A területfelhasználás változása, a parkolónak közterületbe történő átsorolása és az erdő zöldterületbe történő átsorolása miatt, módosítani kell a hatályos településszerkezeti tervet. Az érvényes szabályozás alapján két telek, hrsz 18895/7-8 településközponti vegyes területbe sorolt, VT-2 építési övezetbe. A másik két telek hrsz 18895/6 és a 18895/9 viszont erdő besorolású, egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee) jelű.

A településszerkezet változása A Vt-2 építési övezetre az alábbi beépítési paraméterek a jellemzők: Övezeti jele

beépítés módja

Vt-2

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legkisebblegkisebb legnagyobb kialakítható beépítettsége területe (%) (m2) 900 -50

AZ ÉPÜLETEK legkisebb legnagyobb Legkisebb – zöldfelületi szintterületi legnagyobb aránya (%) mutató építménymagassága (m) 30 1,75 -10,5

A két telken továbbra is a jelenlegi övezeti szabályozás marad érvényben, nem 44

szükséges megváltoztatni a besorolását. Az erdő besorolású 18895/6 hrsz telek a rajta kiépítendő P+R parkolóval, közterületté válik és a jelenleg is nehezen értelmezhető jóléti erdő besorolást is javasoljuk módosítani, közkert funkcióra. (További parkolóterület kialakítását ezen a telken nem javasoljuk a változatos terepviszonyok miatt.)

Javasolt szabályozás A javaslat szerint a visszamaradó területen, zöldterület, Z-0 besorolással, melyre a hatályos szabályozás szerint az alábbiak vonatkoznak: 34.§ (3) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak. (7) A Z-0, Z-1 jelű zöldterület legalább 50%-át, a Z-2 jelű zöldterület legalább 70%-át biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani.

A változás a szabályozás javaslata szerint: Erdő (Ee) területfelhasználásból Î Közút (Köu)- közterületbe:1 702 m² (hrsz 18 895/6 (magántulajdonú telek) 1.650 m², hrsz 18 895/9-ből 52 m², az ERDŐ – összesen: 1.702 m²) Vasúti területből Î Közút (Köu) – közterület: 18 m² Erdő (Ee) területfelhasználásból Î Zöldterület (Z-0) 1 818 m² 45

1.53. Érd vasútállomás és a közigazgatási határ közötti terület 1.531. Csalogány utca, út szabályozás

közút-vasút közötti határ változás

Javasolt szabályozás A Csalogány utca részben vasúti területet foglal el jelenleg, a szabályozással a tényleges helyzetnek megfelelő állapot jön létre. Javasolt az övezeti határ módosítása és a telekhatár rendezés.

Változás a szabályozási javaslat szerint Vasúti területből (Kök) Î Közúti (Köu) – közterület lesz, 307 m²

46

1.532. Földút keresztezés

kiépítése külterületen

Javasolt szabályozás A korszerű átjáróhoz átépítéséhez igénybe kell venni két telek kisebb részét. A 085/114 hrsz szántóból 7,5 m², a 0187/1 hrsz szántóból pedig 97 m² területet. A földút (kiépítéshez szükséges) szélesítése már a hatályos szabályozásban is szerepel, ezért a 085/114 és a 088/3 hrsz út közötti módosítás telekhatár rendezéssel megtörténhet. A 0187/1 és a 088/3 hrsz út között szükséges az új szabályozás, de annak részben meg kell egyeznie a hatályos tervben szereplő szélesítéssel.

Változás a szabályozás javaslata szerint: Tervezett gazdasági területből (ma még szántó!) (Gksz-2) Î Közút (Köu) 97 m²

47

1.533. A 6. sz. főút külterület

A főút átvezetése új felüljárón

A tervezett új felüljáró viszonylag nagy szántó és védőerdő területet vesz igénybe a tervezett kiépítéséhez, így módosítani kell Érd Város Településszerkezeti tervét is.

A településszerkezeti terv módosítása

Javasolt szabályozás 48

A 6. sz főút és a vasút külön szintű keresztezése új helyen épül át a korszerűsítés folyamán és módosul a vízszintes és függőleges vezetése a nyomvonalnak. A tervezett új vágányok (Ercsit elkerülő vágány) miatt nagyobb nyílásszélességű híd szükséges a közúti felüljárónál, amit csak az új nyomvonalon lehet megépíteni. A felüljáró nyomvonala nyugati irányban, a település közigazgatási területe felé tolódik el, így jelentős számú földrészletbe hasít bele. Elsődlegesen szántó területeket és védőerdő területek érint a módosítás. A tervezett szabályozás követi a területfelhasználás változását és az új nyomvonal mellett jelentős védőerdő telepítésére ad javaslatot. A módosítás következtében az alábbi változások következnek be.

A területfelhasználás változása a javaslat szerint: Általános mg területből (Má-1) Î közút (Köu) lesz kb. 12 382 m² Erdőből (Ev) Î közút (Köu) lesz 2.672 m² Közútból (KÖu) Î erdő (Ev) lesz 13.194 m² Közútból (KÖu) Î vasút (KÖk) lesz 290 m² Összesítve: Közút (KÖu) terület lesz:

15.054 m²

Erdő (Ev) terület lesz:

13.194 m²

Vasút (KÖk) terület lesz:

290 m²

49

1.54. Területi mérleg – övezeti változások

Övezeti jel 1.

2.

3.

4.

5.

Vt-7 KÖu Ee KÖu Ee Z-0 KÖk KÖu KÖk KÖu Gksz-2 KÖu Ma-1 KÖu Ev KÖu KÖu Ev

növekedés m²

csökkenés m²

Megjegyzés

36 Érd-Liget 36 1.702 Érd-Felső 1.702 1.818 1.818 18 18 307 307 97 Külterületi útátjáró 97 12.382 6. sz. főút felüljáró 12.382 2.672 2.672 13.194 13.194

Összesítés: KÖu Ev

4.020 7.002

Vt-7

36

Gksz-2 Z-0 KÖk Ma-1

97 1.818 325 12.382

Legnagyobb mértékű növekménye a védőerdőknek - 7.002 m² és a zöldterületnek 1.818 m² van, valamint a közút - közterület növekszik 4.020 m² alapterülettel. A legnagyobb veszteséget a mezőgazdasági szántóterületek szenvedik el, 12.382 m² területtel csökkennek. A többi változás ezekhez képest szinte elhanyagolható jelentőségű.

50

1.6. Közlekedés, közműfejlesztés A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Kelenföld-Százhalombatta 40a sz. vasútvonalszakasz korszerűsítésnek kiviteli és tender terveit, valamint egyes engedélyezési terveket az Uvaterv Zrt. készíti. A projekt az „egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatás hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről” szóló 345/2012 (XII.6) Korm. Rendelet 1. melléklet 2.8 pontja alapján kiemelt jelentőségű. Közlekedés

Kötöttpályás közlekedés Érd MJV-t érintő nagyvasúti hálózatot a Budapest − Pusztaszabolcs (40a sz.) és a Budapest − Székesfehérvár (30a sz.) vonalak jelentik. A vasúti pályákon bevezetésre kerül az ütemes menetrend szerinti elővárosi vasúti közlekedés (és várhatóan távlatban a vasúti pályákat a városi közösségi közlekedésre felhasználó rendszer is). A vonalat teljes hosszában, v=120 km/h sebességre kell alkalmassá tenni, az állomásokat úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek a teherforgalom jellegében bekövetkezett változásoknak, az utasforgalmat a lehető legmagasabb színvonalon tudják lebonyolítani. A kiépítési sebesség 120 km/h, de jelenleg 100 km/h állandó sebességkorlátozás és elsősorban az állomásokon 60-80 km/h ideiglenes korlátozások vannak érvényben. A beruházás egyik célja a sebesség növelése - ahol lehetséges - 120 km/h-ra. A fővágányokban új felépítmény létesül, az állomásokon, megállóhelyeken 55 cm magas peronok, utas aluljárók, liftek, rámpák létesülnek (a korábbi beruházások figyelembevételével, esetleg változatlanul hagyása mellett). Megújulnak az állomásépületek és új P+R parkolók létesülnek. A villamos-felsővezetéket átépítésre kerül, a forgalombiztonság javítása érdekében korszerű, elektronikus biztosítóberendezések épülnek. A korszerűsítésre kerülő pályaszakaszok (minimális korrekciós részek), az átépítést követően ugyancsak kétvágányúak és villamosítottak lesznek, a tengelyterhelés 225 kN-ra nő. A 40a sz. vasúti pálya a jelenlegi nyomvonalán épül át, jelentősebb korrekciók nem lesznek. A pálya teljes hosszán új alépítmény és felépítmény készül, új vízelvezető rendszer (szivárgók, árkok) épül.

Vasútállomások, megállóhelyek Megállóhelyeken és állomásokon a vágányok távolsága többnyire 5,0 méter, a víztelenítés általában a nagytengelyben építendő szivárgóval történik. Ahol 51

szigetperonok épülnek, ott a vágányok távolsága ennél több, 10,00 m, illetve 12,80 méter. A megállóhelyek szélsőperonos kialakításúak, az eredeti peronok és perontetők megmaradnak, a pálya helyben épül át, illetve új P+R parkolók kerülnek kialakításra. Az állomások a tervezett funkcióknak megfelelően átépítésre kerülnek, de ez nem igényel kisajátításokat.

Érdliget megállóhely A megállóhely jelenlegi kialakítása szerint marad.

Érd-Felső megállóhely A megállóhely jelenlegi kialakítása szerint marad, de P+R parkoló (20 p) épül a Bethlen Gábor út és a vasúti megálló között és jelentősen átalakul az utca és vasútvonal közötti tömb a közeli jövőben.

Érd állomás Az állomás és környezete jelentősen megújul. Az állomás épület teljes felújítása, átalakítása tervezett. Kiépülnek a peronok és perontetők a hozzátartozó gyalogos aluljáróval és liftekkel együtt. P+R parkoló épül a MÁV területén. Érd állomás új vágányszerkezetének kialakítása a tervezett, a 30a vonallal történő Érd-Alsó - Érd állomás összekötő vágány figyelembevételével készült (az összekötő vágány tervezése más beruházás keretében indul).

Közúti közlekedés A várost érintő gyorsforgalmi úthálózatot az M7 autópálya és a 2008 évben átadásra került M6 autópálya alkotja. A gyorsforgalmi utak jövőbeni fejlesztése nincs közvetlen kapcsolatban e terv feladataival. Az országos jelentőségű főúthálózati elemek közül a vizsgált területet a 6. és 7. számú országos főútvonal érinti, de ezek fejlesztése a Duna utcai aluljáró kivételével jelen tervnek nem feladata. A vasútvonalat több közúthálózati elem keresztezi (felüljáró vagy aluljáró), melyek közül:

Különszintű keresztezések

149+51 hm sz.: Balatoni út (7. sz. főút) felújítása a vasúti híd alatt 230+30 hm sz.: 6. sz. főút korrekciója, új közúti felüljáró

Szintbeni keresztezések 147+00 hm sz.: Duna (Pipacs) utcai szintbeni átjáró 167+65 hm sz.: Vörösmarty utcai szintbeni átjáró 52

202+86 hm sz.: Földút átvezetés szintbeni átjáróval

Városi közösségi közlekedés Érd város területén a helyi és helyközi buszjáratokat a Volánbusz Zrt üzemelteti. A helyi járatok kapcsolatot biztosítanak a vasútállomáshoz és a megállóhelyekhez. A közösségi közlekedés további fejlesztésével javítani lehet a vasútra történő ráhordást és így az érdiek személygépkocsival történő közlekedése helyett erősödne a korszerűsített vasút szerepe a közösségi közlekedésben. Átszállási lehetőséget kell biztosítani a megállóhelyeken és az állomáson a két közösségi közlekedési ágazat viszonylatai között.

Parkolás

A vasút-korszerűsítés kapcsán az állomásokon és megállóhelyeken kiépülnek a normativáknak megfelelően a P+R parkolók. KÖZMŰVEK A vasútvonal korszerűsítésének munkái a közművek hálózati jellegét és kapcsolatait nem érintik. Gyakorlatilag csak a keresztező közművek vasút alatti védelembe helyezését és kis szakaszokon történő cseréjét jelenti, amit közvetlenül érint a vasúti pálya felújítása.

Vízellátás Elsődlegesen a megújuló állomás megállóhelyek szükséges vizellátásával, hálózatról történő ellátásával foglalkozik.

Csatornázás Szennyvízcsatornázás kapcsolódik a korszerűsítési munkálatokhoz.

Csapadékvíz Átépítésre kerülnek a keresztező árkok, csatornák, vízfolyások. (Sulák árok, Bara patak)

Gázellátás A gázelosztó vezetékek kiváltására és védelembe helyezésére a vasúti vonalszakasz, a szintbeni és különszintű útkereszteződések, a tervezett földutak és burkolt utak, P+R parkolók, valamint az Állomás épületek átépítése kapcsán kerül sor. A tervezett kiváltások általában a meglévő gázvezeték nyomvonalához közel, azzal párhuzamosan MÁV területen belül történnek. Elektromos energia ellátás Keresztező hálózati vezetékek kiváltása, védelembe helyezése történik.

Közvilágítás A megépülő P+r parkolók és azokat kiszolgáló utak, gyalogutak ellátása történik.

53

1.7. A kulturális örökség védelme Régészet A vonalszakasz kulturális örökségvédelmi hatástanulmányát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (Stibrányi Máté) 2009-ben készítette el. A hatástanulmány szerint a nyomvonal több esetben is keresztez nagy kiterjedésű, több korszakot magukba foglaló intenzív lelőhelyeket. A nyomvonal jelenlegi állapotának és régészeti örökségének összevetése alapján tíz esetben van arra esély, hogy a nyomvonal régészeti lelőhelyet érint, öt esetben pedig javasolt az ágyazat régészeti felügyelet mellett történő eltávolítása után próbakutatás elvégzése (az egyes lelőhelyekre vonatkozó javaslatok és a beruházásra vonatkozó jogi rendelkezések örökségvédelmi hatástanulmányban találhatóak). A vizsgált terület ismert régészeti lelőhelyeit az alábbi táblázat tartalmazza, az átnézeti helyszínrajzokon pedig a kiterjesztett elhelyezkedésük került feltüntetésre (az örökségvédelmi hatástanulmány térképmellékletei szerint). Sorszám Település 1. 2. 3. 4. 5. 6..

Érd Érd Érd Érd Érd Érd

Név

Túróc utca telep, temető Rábca u. - Balatoni út - Porcsinrózsa u. temető Györgyliget telep Hosszú-földek alja telep Simonpusztai-dűlő telep, temető Akácos-dűlő telep

A hatáscsökkentésre vonatkozó örökségvédelmi ajánlásokat szintén a hatástanulmány tartalmazza. Műemlékek Az érintett települések rendelkeznek mind országos, mind helyi védelem alatt álló műemlékekkel. A nyomvonal közvetlenül egyiket sem érinti. A város műemlékeinek jegyzékét a HÉSZ 3. sz függeléke tartalmazza. Helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzékét a HÉSZ 6. sz. függeléke tartalmazza. A vasút-korszerűsítéssel kapcsolatban örökségi értékek nem érintettek. A vasútállomások épületei egykori hagyományaikhoz méltón korszerűsödnek, helyreállításuk után megjelenésüknek akkori magas építészeti nívójának megfelelő lesz, de korunk színvonalának megfelelő utasforgalmi szolgáltatást nyújtanak. A vasút-korszerűsítéssel összefüggésben tervezett változtatások kapcsán környezeti érték várhatóan nem sérül. 54

1.8. AZ ELÉRENDŐ CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA A településrendezési tervek módosításának célja, hogy Érd MJV városon áthaladó 40a sz. vasúti fővonal korszerűsítése, a megújulással összefüggő esetleges területfelhasználási módosítások, övezeti átsorolások, közterületet érintő szabályozások beépülhessenek a település rendezési terveibe és lehetővé tegyék a megvalósítást. Az elemzések szerint szükség van kisebb, a településszerkezeti tervet érintő módosításokra, valamint övezeti határvonal módosításokat kell átvezetni a város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek szabályozásában. Nagyobb mértékű területfelhasználási módosítások két helyen fordulnak elő, ott ahol a vasúti területen belül nem lehetett a parkoló területeket kialakítani és ahol szükséges volt a közúti felüljáró nyomvonalának módosítására, Érd-Felső megállóhelyhez kapcsolódva és a régi 6. sz országos főútvonal közúti felüljárójának átépítéséhez, Százhalombatta közigazgatási határa mellett. 1.9. A vasút-korszerűsítés, változás várható környezeti hatásai, rövid összefoglaló Érd városát érintő nagyvasúti hálózatot a Budapest − Pusztaszabolcs (40a sz.) és a Budapest − Székesfehérvár (30a sz.) vonalak jelentik. A 40a vasútvonal korszerűsítésével lokális jelleggel ugyan, de több terület megújul, a városban, és hosszabb időre megoldódik a vasúti közlekedés, így feltehetőleg jobban be tud kapcsolódni az agglomeráció és közösségi közlekedés fővárosi rendszerébe. A vasútállomások, megállóhelyek rekonstrukciója jó színvonalú szolgáltatást nyújt az utazó közönségnek, az utazók számára könnyebben és kényelmesebben elérhetők a vasút szolgáltatásai. A vasút területén lévő elhanyagolt és alulhasznosított területek felújulnak, jobban illeszkednek a fejlődő városi környezetbe. A korszerűsítéssel érintett átjárók és az új gyalogos aluljáró jobb kapcsolatot tesznek lehetővé a vasút két oldalán elhelyezkedő településrészek között.

55

ÉRD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

2.0 MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1.

Vizsgálat területfejlesztési szempontból

A „19/2004. (III. 26.) OGY határozat a 2003-2015-ig szóló magyar Közlekedéspolitikáról” a 2003-2015 közötti időtávra fogalmazza meg a magyar közlekedéspolitika stratégiai főirányait, mely összhangban áll az EU közlekedéspolitika prioritásaival. A hosszú távú stratégia alapja a közlekedés fejlesztése a gazdaság hatékonyságának növelése érdekében, a környezeti érdekek hangsúlyosabb védelmével és a társadalmi igényekkel összhangban. A határozatban kiemelten kezelt fejlesztések között szerepel „az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat fejlesztése (hazai és nemzetközi fővonalak) az egységes európai vasúti hálózat részeként, amely biztosítja Magyarország tranzit szerepének visszaszerzését, valamint lehetővé teszi az uniós tagországok irányában a nagy sebességű vasúti összeköttetést.” A „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” kiegészítése, továbbfejlesztése a 2007-ben készült „Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia” (EKFS), mely a 2008-2020 közötti időtávra fogalmaz meg stratégiai célokat, illetve az azokhoz vezető fejlesztési irányokat és lépéseket, az egyes közlekedési szegmensek helyzetértékelése és az EU közlekedéspolitikai prioritásainak alapján. Általános célok: A fenntartható gazdasági fejlődésnek meghatározó eleme a környezetkímélő és költséghatékony személy- és áruszállítás környezettudatos szervezése. A közlekedés fejlesztése az emberek számára nagyobb egyéni és gazdasági mobilitást biztosít Csökkenek a területi, regionális különbségek. Az EKFS a közlekedési infrastruktúra bemutatása során hangsúlyozza a nemzeti vasúti hálózat sugaras szerkezetének negatív hatásait mind a gazdaságra, mind a területi egyenlőtlenség növekedésére.

Tervezett nagysebességű vasútvonalak: (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [Ferihegy] − Záhony térsége – (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak között szerepel a tervezés tárgyát képező vonal is: - Budapest – Pécs 2.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció

A 2013. január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Érd településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: 56

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. A városhálózat elemzése szerint Érd a Budapesti Agglomerációhoz tartozó - az OFTK szerint -, egyéb, térszerkezeti szempontból jelentős hazai, megyei jogú város.

„Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a térség az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási-nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települések többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott

57

térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként.

Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. KeletKözép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok • A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. • Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. • A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.”

58

3.

Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció

A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően 2013. november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Érd várossal, illetve a közlekedési hálózattal összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza:

„ 6.1.2. Kapcsolati, közlekedési szegmensek A megye sajátos feladatköréből következően a térség kapcsolati, közlekedési viszonyainak alakulása kiemelt jelentőséggel bír. Pest megye, mint jó földrajzi hely • A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák megyei szakaszai a főhálózat szűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elmei, a vasúti pályaudvarok állapota kevés kivételtől eltekintve drámai színvonalú. • A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy 59

fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékúthálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem.”

„Jövőkép, átfogó célok Érd, mint regionális és lokális szolgáltató és szabadidő központi funkciót ellátó kertváros, egy mikroregionális információs, szolgáltató-transzfer, szabadidő és turisztikai központ. Városi PÓLUS-sá álás, lokális szolgáltatási szerepí. • új élettechnológiák elhelyezése, • versenyképes kertvárosi, elővárosi miliő. Minőségi lakókörnyezet. Mikrotérségi központ: A város mikro-térségi szerepének erősítése és a központi, közvetítő városi szerep. Tematikus célok Erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait és a térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastrukturális adottságokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. Gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékű kertvárosias település; megfelelő életminőségez biztosító, lakható város. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: Érd legyen a térrész szabadidő bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Duna-parti térségi vonzerőt. A stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladat: a tudatos, a vízre alapozott szabadidő fejlesztés a térségben. Hosszútávon egyfajta „kontra-dunakanyar” kialakítására van szükség. A kistérség, térész idegenforgalmi (konferencia-, szolgáltatási) és sportközponti szerepe. A kistérség, térrész turisztikai és sportközpontja, a térség mikro-térségi központja. A térség egyik erős intézményi és igazgatási központja, amely kitörési lehetőséget biztosít a város számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait.”

60

Pest megye meghatározó része egy integrálódó, többközpontú várostérségnek, mely térség elemei csak együtt lehetnek sikeresek a várostérségek versenyében.

Érd Megyei Jogú Város a Térségi központokhoz tartozó város.

61

„Stratégiai cél: Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében.

A térszerkezet sajátos adottságai versenyképes előnyt jelentenek a metropolisztérség számára; ezért a térszerkezet kiegyensúlyozott fejlesztése, a négyzethálós kapcsolatrendszer kiépítése és bekapcsolódása a határokon átnyúló közlekedés – értékteremtés – folyamatába, jelentősen javítja a versenyképességet. A metropolisztérség európai, kelt-közép-európai térségekkel folytatott versenyében különös jelentőséggel bír a nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség geostratégiai pozíciójának jobb kihasználása, a Duna Régióban és a Kárpátmedencében betöltendő csomóponti szerep megvalósítása.

Pest megye – Budapesttel együtt – célja és az országgal szembeni felelőssége egy harmonizált KAPU – HÍD szerep felvállalása. E szerepből a HÍD szerep a transzfer alkalmasság érvényesítése, amely alkalmasság feltételezi, hogy a térség – adottságainak felhasználásával – képes hatékonyan kapcsolódni az európai és a globális pénzügyi, kereskedelmi, gyártási, elosztási és tudományos tranzakciókhoz. E transzfer folyamatok csak magas minőségű szolgáltatást nyújtó, valamint megbízható és kiszámítható kapcsolati, elérhetőségi, közlekedési feltételek, illetve a feltételeket hordozó multimodális infrastruktúra megléte mellett lehetnek kiterjedtek és hatékonyak. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kiemelt jelentőségűnek tartja Magyarország jövője szempontjából a nagytérségi csomóponti (HUB) szerepkör erősítését, és e feladatban a makroregionális kapcsolati, logisztikai szerep felvállalásával kiemelt jelentőséget tulajdonít a Pest megye és Budapest alkotta központi tér ilyen irányú alkalmassága erősítésének.”

62

4.

Az Országos Településrendezési Terv (OTrT)

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a 2008. évi L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. A 2013.-ban módosított Országos Településrendezési Terv Érd városra vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze. (szürke színnel a törvény szövege) 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

I.

Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak, 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző, 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.

II.

Fejezet

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 3. § Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. 4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

63

Érd város közigazgatási területét a 2003. évi XXVI. törvény szerint az alábbi térségi területfelhasználási kategóriák érintik: • Települési térség • Mezőgazdasági térség • Vegyes területfelhasználású térség • Vízgazdálkodási térség A települést táji adottságai és jellemző tájhasználata alapján az ország szerkezeti tervében meghatározott térszerkezeti elemek közül az alábbiak érintik: Települési térség: a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak, az Ország Szerkezeti Terve 1000 ha feletti települési térségként jelöli Mezőgazdasági térség: a település közigazgatási területének délnyugati része mezőgazdasági térségbe tartozik. Vegyes területfelhasználású térség: a mezőgazdasági térségen kívüli külterületi területek. Vízgazdálkodási térség: a Duna, illetve a vízfolyások vízfelülete

2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve 64

A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve térségi területfelhasználása szerint Érd város területe • 1000 ha feletti nagyságú települési térség • mezőgazdasági térség • vegyes területfelhasználású térség • vízgazdálkodási térség térségi területfelhasználási egységekre osztható.

65

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Érd Településszerkezeti Tervében tervezett módosítások nem érintenek az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket.

1.

2.

3.

66

Érd várost érintő hálózati elemek:

1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak 1. Gyorsforgalmi utak Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége 21. M6: (Horvátország) 23.

M7:

Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa Letenye- (Horvátország)

2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.) 6.

6. sz. főút:

Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)

7.

7. sz. főút:

Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye (Horvátország)

1/4. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez Országos törzshálózati vasúti pályák 1. Nagy sebességű vasútvonalak 1.2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna) 2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák

2.21. Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr (Horvátország) 2.22. Érdi elágazás - Tárnok 2.23. Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Pécs Az Ország Szerkezeti terve „Egyéb országos vasúti törzshálózati elemet tartalmaz Érd város területén (Budapest-Pécs vasútvonal részeként). Az érintett vasútvonal nyomvonala megegyezik, illetve megfelel a magasabb rendű tervekben és a település településszerkezeti tervében ábrázolt nyomvonallal is.

 

67

IV. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, (3) Ajánlott megyei övezetek:

a) tanyás térség, b) tájrehabilitációt igénylő terület, c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, d) térségi árvízi kockázatkezelési terület. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.

68

V. Fejezet AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete – az övezet érinti a közigazgatási területet és a tervezési területet is részben érinti

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az országos ökológiai hálózat övezete a Településszerkezeti Terv módosítás tervlapon feltüntetésre került az OTrT-ben kijelöltek szerint. Az övezet területét nem érinti területfelhasználás változás. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Érd város területén az Országos ökológiai hálózat övezet területén nem folyik bányászati tevékenység. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében Érd város területére vonatkozóan a magterület, az ökológiai folyosó, valamint a pufferterület lehatárolásra került a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

69

3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet érinti a közigazgatási területet és a tervezési területet is részben érinti

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. A jelenlegi tervezett Településszerkezeti Terv módosítás új beépítésre szánt területet nem jelöl ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Érd város területén, a Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében nem folyik bányászati tevékenység. 3/3. számú melléklet - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete – az övezet érinti a közigazgatási területet és a tervezési területet is részben érinti

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

70

A Településszerkezeti Terv az övezetet a mezőgazdasági terület területfelhasználásának kijelölésénél figyelembe vette. 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Érd Településszerkezeti Terve alapján a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Érd Településszerkezeti Terv módosítása jelenlegi településrendezési eljárásában nem kerül sor külszíni bányatelek megállapítására és bányászati tevékenység engedélyezésére sem. 3/5. számú melléklet - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti, de a tervezési területet nem érinti

2. 3.

Tervezési terület határa

71

1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében nem került sor az övezet pontosítására. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. Jelenlegi településrendezési eljárás nem a teljes közigazgatási területre készül. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. Az övezet nem érinti a tervezési területet. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezet nem érinti a tervezési területet. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Érd területén, a Településszerkezeti Terv módosítással érintett területeken, illetve az övezet által érintett területeken nem folyik bányászati tevékenység. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni Érd Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás-változások, közlekedési hálózatok változásai nem veszélyeztetik a tájképi értékek fennmaradását, mivel nem érintik az övezet területét. 3/6. számú melléklet - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete – az övezet érinti a város teljes közigazgatási területét

2. 3.

Tervezési terület határa

72

1.

1.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Érd Településszerkezeti Terv módosítása jelenlegi településrendezési eljárásában érintett területeken nem került sor világörökségi és világörökségi várományos terület lehatárolására. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, Érd területén nem kerül sor új külszíni bányatelek létesítésére. c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete – az övezet a közigazgatási területet érinti és részben a tervezési területet is érinti

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Érd településrendezési eszközeiben a vízvédelemmel érintett területek kijelölésre kerültek, ezen a szóban forgó módosítás nem változtat. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység.

73

3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete - a Nagyvízi meder övezete érinti a közigazgatási területet, de a vizsgált területeket nem érinti - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a közigazgatási területet

2.

1.

3.

Tervezési terület határa

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Érd város területét a nagyvízi meder övezete érinti, de az övezet területén nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére. A tervezett területfelhasználás módosítással érintett területek nem az övezet területére esnek. 3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - az övezet nem érinti a közigazgatási területet, így a tervezési területet sem érinti

2. 3.

Tervezési terület határa

74

1.

Az OTrT törvény térségi övezetei közül az alábbiak érintik Érd város területét: 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. számú melléklet - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3/6. számú melléklet - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete 3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder területének övezete Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében a településszerkezeti tervben, illetve a szabályozási tervben az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani. Érd Város területének érintettsége

A tervezési terület érintettsége

OTrT Országos övezetek 3/1

Országos ökológiai hálózat övezete

+

+

3/2

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

+

+

3/3

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

+

+

3/4

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

+

-

3/5

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete

+

-

+

+

+

+

+

-

-

-

3/6 3/7 3/8

3/9

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

75

4.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a vonatkozó előírások

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosításra került. A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira terjed ki. Érd Megyei Jogú Város a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó település.

A Szerkezeti Terv részlete Érd városra vonatkozóan

76

A tervezett településszerkezeti terv módosítással – területfelhasználás változással - érintett területek a BATrT Szerkezeti Terve szerint városias települési térség és mezőgazdasági térség területére esnek.

77

(Kivonat a BATrT-ről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatályos szövegéből - szürke színnel a törvény szövege) 3. § (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban. (2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazza. 4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők: a) legalább 5 hektár területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, ac) magas zöldfelületi arányú települési térség, b) legalább 10 hektár területű térségek: ba) mezőgazdasági térség, bb) különleges rendeltetésű térség, c) területi korlát nélküli térség: ca) városias települési térség, cb) hagyományosan vidéki települési térség, cc) építmények által igénybe vett térség, cd) vízgazdálkodási térség. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének Érd közigazgatási területére vonatkozó térségi területfelhasználási kategóriái a következők: • városias települési térség • nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség • magas zöldfelületi arányú települési térség • erdőgazdálkodási térség • mezőgazdasági térség • építmények által igénybe vett térség • vízgazdálkodási térség

1/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Területi mérleg

96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

Település

Térségi területfelhasználási kategóriák

Érd

városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség

78

Térségi területfelhasználá si kategória területe (hektár) 3683,42 22,48

Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) 60,84 0,37

31,38

0,52

383,43 1808,98 6,52

6,33 29,88 0,11

117,83

1,95

Érd térségi területfelhasználása a BATrT Szerkezeti terve alapján 5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. Érd város területén városias települési térség, nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség és magas zöldfelületi arányú települési térség található. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és

79

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. A városias települési térség területén új gazdasági terület kijelölése a II/2. számú területen tervezett, amely terület közvetlenül illeszkedik a Leshegyi gazdasági területhez. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Érd Településszerkezeti Terv módosításában a városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. Érd Településszerkezeti Terv módosításában új lakóterület és vegyes terület nem kerül kijelölésre. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. Érd Településszerkezeti Terv módosításában nincs ilyen terület. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. Érd Településszerkezeti Terv módosítása során nem történik új beépítésre szánt területen lakóterület kijelölése. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. Érd Településszerkezeti Terv módosítása nem érinti a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térséget. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. Érd Településszerkezeti Terv módosítása nem érinti a magas zöldfelületi arányú települési térséget. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott

helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. Érd területén a Településszerkezeti Terv módosítása során nem tervezett ilyen létesítmény. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. Érd Településszerkezeti Terv módosításában a településen az erdőterületként besorolt területfelhasznállási egységek nagysága nem csökken a tervezett módosítások eredményeként.

80

7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait. A tervezett Településszerkezeti Terv módosítások a város jelenlegi városias települési térségére esnek, a tervezett területfelhasználás változások nem eredményezik a települési térség növekedését. Tehát Érd Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás változások a BATrT 7. § (2) bekezdésének megfelelnek. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. Érd Településszerkezeti Tervének módosításával kapcsolatos jelen eljárásban nincs szükség területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedély kérésére. 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. Érd város területén nem található különleges rendeltetésű térség. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Érd területén a Településszerkezeti Tervének módosításával nem található 10 hektárt meghaladó sportolási célú terület. 9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. Érd szerepel a BATrT I/2. számú mellékletében az alábbiak szerint: „1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények 1. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények 1.1. Gyorsforgalmi utak 11. M6 OTrT szerint 12.

M7

OTrT szerint

1.2. Főutak 1.2.1. A főúthálózat elemei 6. 6. sz. főút OTrT szerint 7. 7. sz. főút OTrT szerint

81

1.5. Vasútvonalak 1.5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei Tervezett nagysebességű vasútvonalak (OTrT szerint) 2. - Tárnok - Érd - Diósd - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Vecsés - Üllő Gyömrő - (OTrT szerint) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak

4. Budapest - (Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - Horvátország) 5. Budapest - (Pécs)”

(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. Érd Településszerkezeti Tervén a mellékletek szerinti nyomvonalak feltüntetésre kerültek. 10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. Érd város területén a vízgazdálkodási térség területe a Duna folyamra, valamint a meglévő vízfolyásokra vonatkozik. A tervezett Településszerkezeti Terv módosítások ezt a térséget nem érintik.

82

Összefoglaló táblázat a BATrT térségi övezetei és Érd város területének érintettsége: Érd város területének érintettsége +

3.1

Magterület övezete

3.2

Ökológiai folyosó övezete

+

3.3

Puffer terület övezete

+

3.4

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

+

Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete* Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete* Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete* Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete* Világörökség és világörökség-várományos terület övezete* Történeti települési terület övezete*

-

3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13

+

+ + + +

3.16

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete* Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete* Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete

3.17

Nagyvízi meder övezete*

+

3.18

Földtani veszélyforrás területének övezete

+

3.19

Vízeróziónak kitett terület övezete*

+

3.20

Széleróziónak kitett terület övezete*

-

3.21

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete

-

3.14 3.15

3.22

* jelölt övezeteket az OTrT megszüntette

83

+ + -

-

A területfelhasználás módosítással érintett területek a BATrT Övezeti Tervében és a vonatkozó előírások 11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1:50 000 méretarányban határozza meg. (2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-22. jelű övezeti tervlapokból áll. 12. § A térségi övezetek a következők: a) magterület övezete, b) ökológiai folyosó övezete, c) puffer terület övezete, d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, e) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, f) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, g) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, h) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, i) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete, l) történeti települési terület övezete, m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, o) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, p) rendszeresen belvízjárta terület övezete, q) nagyvízi meder övezete, r) földtani veszélyforrás területének övezete, s) vízeróziónak kitett terület övezete, t) széleróziónak kitett terület övezete, u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, v) honvédelmi terület övezete. A kiemelt térségi övezetek közül az alábbiak érintik Érd város közigazgatási területét: 3.1 Magterület övezete 3.2 Ökológiai folyosó övezete 3.3 Puffer terület övezete 3.4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.6 Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3.15 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.18 Földtani veszélyforrás területének övezete

84

3.1. sz. melléklet - Magterület övezete 3.2. sz. melléklet - Ökológiai folyosó övezete 3.3. sz. melléklet - Puffer terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.1. sz. melléklet Magterület övezete 3.2. sz. melléklet Ökológiai folyosó övezete 3.3. sz. melléklet Puffer terület övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd város közigazgatási területét a BATrT szerint a Magterület övezete, az Ökológiai folyosó övezete és a Puffer terület övezete is érinti. Érd Településszerkezeti Terve módosításában a Magterület övezete, az Ökológiai folyosó övezete és a Puffer terület övezete a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint feltüntetésre, lehatárolásra kerül. Magterület övezete Az övezetben új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a terv területén új bányatelek nem létesül, meglévő bányatelek nem kerül bővítésre. Érd közigazgatási területét a BATrT szerint a Magterület övezete érinti, de a Településszerkezeti Terv módosítással érintett területek nem esnek a magterület övezetére. Ökológiai folyosó övezete Az Ökológiai folyosó övezete érinti Érd közigazgatási területét, a Településszerkezeti Terv módosítás tervlapon az érintettség jelölésre került, a módosítás szerint tervezett területfelhasználás változások nem esnek az ökológiai folyosó övezetére. Puffer terület övezete A Puffer terület övezete érinti Érd közigazgatási területét, de a Településszerkezeti Terv módosításban tervezett területfelhasználás változások nem esnek a puffer terület övezetére.

85

3.4. sz. melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.4. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd város közigazgatási területét és a tervezési területet a Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti. 3.5. sz. melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.5. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd település közigazgatási területét a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület nem érinti, az Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti, a tervezett módosítással érintett területeket egyik övezet sem érinti.

86

3.15. sz. melléklet - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.15. sz. melléklet Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete

1. 2. 3.

Tervezési terület határa

Érd település közigazgatási területét az Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete érinti. Az OTrT módosítás az Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete helyett az Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezetet alkalmazza. Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete • Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 2. § E törvény alkalmazásában: 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók, 19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Érd városra vonatkozóan nem került sor az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetének lehatárolására, a város Településszerkezeti Tervében nem található különleges bányaterület. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. A településrendezési eszközökben nincs az (19 bekezdés szerint kijelölt terület.

87

3.16. sz. melléklet - Rendszeresen belvízjárta terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.16. sz. melléklet Rendszeresen belvízjárta terület övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd város közigazgatási területét a Rendszeresen belvízjárta terület övezete nem érinti. 3.18. sz. melléklet - Földtani veszélyforrás területének övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.18. sz. melléklet Földtani veszélyforrás területének övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd város közigazgatási területét a Földtani veszélyforrás területének övezete érinti. Földtani veszélyforrás területének övezete • Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Érd város Településszerkezeti Tervében nem került sor földtani veszélyforrás kijelölésére, arról nem áll rendelkezésre adatszolgáltatás.

88

(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. Érd Településszerkezeti Terv módosítása során nem tervezett új beépítésre szánt terület kijelölése. 3.21. sz. melléklet - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22. sz. melléklet - Honvédelmi terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.21. sz. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22. sz. melléklet Honvédelmi terület övezete

1.

2. 3.

Tervezési terület határa

Érd város közigazgatási területét a Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete és a Honvédelmi terület övezete nem érinti.

89

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

90

Határozati javaslat: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ..…/2015. (…….) sz. határozata a Településszerkezeti Tervének módosításáról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. tv. 6.§ (1) bekezdése és 9/B. § (2) bekezdés a.) pontja alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés, 1. Érd Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervét az 1. és 2. számú melléklet szerint módosítja (rajzszám: 1. számú melléklet: Településszerkezeti Terv módosítás – 2. sz. terület M=1:10 000 és 2. számú melléklet: Településszerkezeti Terv módosítás – 3. sz. terület M=1:10 000) 2. Megállapítja, hogy a hatályos Településszerkezeti Terv helyébe a 40a sz. Kelenföld - Pusztaszabolcs vasútvonal mentén, a Településszerkezeti Terv módosítás – 2. és 3. terület megnevezésű fedvénytervek lépnek; 3. Úgy dönt, hogy a településfejlesztési, településrendezési tevékenységek előkészítése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Terv módosítás - fedvénytervekben (1. és 2. számú melléklet) foglaltak az elfogadását követő napon lépnek hatályba.

Érd, 2015……

Mellékletek: 1. sz. melléklet, Településszerkezeti Terv módosítás - 2. sz. terület 2. sz. melléklet, Településszerkezeti Terv módosítás - 3. sz. terület

91

RENDELET TERVEZET

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE …/2015. ( . .) önkormányzati rendelete, a 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendeletének módosításáról (Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról) Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 80/2013. (III.28.) önkormányzati határozat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1.§ A rendelet hatálya a mellékleteiben lehatárolt (1-3 sz. mellékletek) területére terjed ki. 2.§ (1) Jelen rendelet 1. sz. melléklete módosítja Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 31/2010. (VII.20.) rendelete (a továbbiakban „R”) SZT-1 Szabályozási terv megnevezésű mellékletének 5F sz. tervlapját. (2) A rendelet 2. sz melléklete módosítja a ”R” SZT-1 Szabályozási terv megnevezésű mellékletének 6E és 6F sz. tervlapját. (3) A rendelet 3. sz melléklete módosítja a ”R” SZT-1 Szabályozási terv megnevezésű mellékletének 8D, 9D, 11D és 12D sz. tervlapját. 3.§ E rendelet az elfogadását követő napon lép hatályba.

………………… jegyző

…………………… polgármester

Záradék Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése ezen rendeletét 2015. … napján tartott ülésén alkotta, 2015. …napján kihirdetésre került.

92

Mellékletek: 1. sz melléklet: Szabályozási terv módosítás – 1. sz. terület M=1:4000 2. sz melléklet: Szabályozási terv módosítás – 2. sz. terület M=1:4000 3. sz melléklet: Szabályozási terv módosítás – 3. sz. terület M=1:4000

(A város szabályozási tervének léptéke 1:4000, a végleges dokumentálás léptéke is ez lesz.)

93