PÉCS MJV SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA sz. mellékletet

1            

PÉCS MJV    SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI  FEJLESZTÉSI PROGRAMJA    2007.            1. sz. mellékletet             

2                    

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS   SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA  2005.   

 

 

 

 

         

A koncepció felülvizsgálva: 2007. július‐november  A koncepció felülvizsgálata csak a teljes Pécs MJV Szociálpolitikai  Stratégiai Fejlesztési Stratégiai Fejlesztési Programjával együtt  érvényes, annak elválaszthatatlan részét képezi 

3

TARTALOMJEGYZÉK  Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 3 Bevezető .................................................................................................................................... 5 A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA................................................ 5 Módszertani  alapvetések  a  2007.  évi  Szolgáltatástervezési  Koncepció  aktualizálásához/felülvizsgálatához................................................................................. 5 1 HELYZETELEMZÉS (jelenlegi gazdasági helyzetkép).............................................. 7 1.1 Pécs város helyzetképe ........................................................................................... 7 1.2 Demográfiai helyzet................................................................................................ 8 1.3 A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete .................... 16 2 SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK........................................................................... 31 2.1 A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások .................................. 31 2.2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások......................................... 52 2.2.1 Alapellátások.............................................................................................. 55 2.2.2 Speciális alapellátási feladatok ................................................................ 56 2.2.3 Szakosított ellátási formák ....................................................................... 57 3 PÉCS SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZERÉNEK INTÉZMÉNYEI .......................... 61 3.1 Időskorúak ellátása ............................................................................................... 61 3.1.1 Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Xavér u. 10.......... 62 3.1.2 Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Tüzér u. 7............ 67 3.1.3 Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5. ....................................... 71 3.1.4 Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10. ................ 72 3.1.5 Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21. ..................... 76 3.2 Fogyatékkal élők ellátása ..................................................................................... 88 3.3 Szenvedélybetegek ellátása.................................................................................. 96 3.4 Hajléktalan ellátás ................................................................................................. 98 3.5 Családsegítés........................................................................................................ 106 3.6 Az önkormányzati feladat‐ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007)..   ................................................................................................................................ 111 3.7 A  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  részletes  szakmai  bemutatása, szolgáltatónként (2007)............................................................................. 123 3.8 Erősségek  és  problémák/gyengeségek  a  szociális  ellátásokban  és  szolgáltatásokban ............................................................................................................ 169 3.9 Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés) .................................................... 180 3.10 Pécs Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének SWOT‐ Analízise   ................................................................................................................................ 185 4 PÉCS  MEGYEI  JOGÚ  VÁROS  ÖNKORMÁNYZAT  SZOCIÁLIS  ELLÁTÓ  RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI TERVEI ....................................................................... 202 4.1 Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek.202 4.2 Önkormányzati ellátási szintű feladatok ......................................................... 203 4.3 Egyedi Intézményfejlesztési elképzelések ....................................................... 222

4 4.4 Létrehozandó intézmények, szociális szolgáltatások .................................... 243 4.5 A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai  céljai, szükséges intézkedések ....................................................................................... 248 4.6 A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai  céljai, szükséges intézkedések ....................................................................................... 255 4.7 A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása ..................................... 258 4.7.1 1. Intézkedés: A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása....... 264 4.7.2 2.  Intézkedés:  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi‐ szintű és „célcsoporti” összehangolása .......................................................................... 267 4.7.3 3. Intézkedés: A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása .   .................................................................................................................... 275 4.7.4 4.  Intézkedés:  A  jóléti  ellátórendszer  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti  integrációk  támogatása  (városon  belül,  és  város‐kistérség,  város‐megye  vonatkozásában  is)  .................................................................................................................... 278 4.7.5 5. Intézkedés: A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  költségek  és  a  térítési  díjak  összhangjának................................................................................................................. 281 4.7.6 6.  Intézkedés:  A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  hatékonyságának  növelése  .................................................................................................................... 286 4.7.7 7. Intézkedés: A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása............. 289 4.7.8 PÉCS  MJ.  VÁROS  SZOCIÁLIS  SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI  KONCEPCIÓJÁNAK FELADAT‐ ÉS ÜTEMTERVE................................................ 291 4.8 Önkormányzati szociális típusú foglalkoztatás fejlesztési céljai.................. 326 4.9 Az  önkormányzat  törekvései  a  krízishelyzetben  lévő  családok  lakásproblémáinak megoldása érdekében................................................................... 328 5 A SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA ................ 329 5.1 A rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és  gyermekjóléti ellátások  fedezete ............................................................................................................................. 329 5.2 Személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  és  gyermekjóléti  alapellátási  feladatok fedezete............................................................................................................ 330 5.3 Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete... 330            

5

BEVEZETŐ   A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.  évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) 92. § (3) bekezdése rendelkezik a  szolgáltatástervezési koncepció készítéséről.   A  jogszabály  szerint  a  legalább  2000  lakosú  települési  önkormányzatoknak,  illetve  a  megyei  önkormányzatoknak  kell  elkészíteniük  szolgáltatástervezési  koncepciójukat,  amennyiben  legalább  két  ellátási  forma  megszervezéséről  gondoskodnak.   A  jogszabály  alapján  a  koncepció  tartalmazza  a  szociális  szolgáltatásokkal  kapcsolatos  távlati  célokat,  melyek  elősegítik  a  szociális  szolgáltatások  egyenletes  fejlődését és különféle részterületeinek fejlesztési irányait.   A  szolgáltatástervezési  koncepció  Pécs  város  szociális  szolgáltatásainak  kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a  szociális  szolgáltatásainak  fejlesztési  céljait,  a  fejlesztési  programok  kidolgozásához  szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések  szereplői számára.  

Módszertani  alapvetések  a  2007.  évi Szolgáltatástervezési  Koncepció  aktualizálásához/felülvizsgálatához  A pécsi szociálpolitikai stratégiai fejlesztési program készítése magában foglalja a város  jelenlegi  szolgáltatástervezési  koncepciójának  felülvizsgálatát  és  aktualizálását,  a  jelenleg  hatályos  jogszabály  rendelkezései  szerint  (1993.  évi  III.  törvény  a  szociális  igazgatásról és a szociális ellátásokról – 92. §‐a).  A  programozási  tevékenységek  során  a  tervezők  a  jogszabályi  rendelkezéseken  túl  figyelemmel voltak a rendelkezésre álló módszertani háttéranyagokra és meglévő tervezői  tapasztalataikat is hasznosították.  A  szociális  szolgáltatások  bemutatása/elemzése  a  már  meglévő  szakmai  dokumentumok (elsősorban a jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció, a szolgáltatók szakmai  programjai,  beszámolói),  a  rendelkezésre  álló  statisztikai  adatok,  illetve  az  általunk  összeállított  önértékelési  szempontsor  alapján  elkészített  szolgáltatói  önértékelések  felhasználásával készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített  célzott, strukturált interjúkkal is.   A  jelenleg  hatályos  Szociális  törvény  előírásaira  figyelemmel,  táblázatos  formában  összefoglaltuk  az  önkormányzat  számára  kötelező  és  ténylegesen  biztosított 

6 szolgáltatásokat  (ami  lehetőséget  ad,  ún.  szolgáltatási  térkép  elkészítésére  is),  illetve  a  jelenlegi szolgáltatók legfontosabb szakmai paramétereit.  A programozás jelenlegi szakaszában is törekedtünk arra, hogy feltérképezzük azokat a  szolgáltatókat/szolgáltatásokat  (szektorsemlegesen),  akik  a  városban  biztosítanak  ún.  kiegészítő  ellátásokat.  A  már  említett  táblázat  utolsó  részében  foglaltuk  ezen  információkat  össze.  A jelenlegi adatgyűjtési előírások és gyakorlat miatt a szolgáltatások teljes vertikumában  nem tudtuk városrészi bontásban bemutatni és elemezni az ellátásokat és szolgáltatásokat.  Ahol  igen,  ott  azt  a  szöveges  elemzésben  megjelenítettük.  Adathiány  miatt  csak  részben  tudtuk teljesíteni azt a megbízói elvárást, hogy az ellátások és szolgáltatások bemutatásánál az  1985.  évtől  kezdődően,  5  éves  periódusokban  adjunk  helyzetelemzést  és  értékelést.  A  2004.,  2005. és a 2006. évek adatai szinte teljes körűen rendelkezésünkre álltak.  A  Helyzetértékelés  fejezet‐rész  főbb  tartalmi  elemei:  erősségek  és  problémák/gyengeségek  a  szociális  ellátások  szervezésében  és  működtetésében;  a  jelenlegi  ellátások/szolgáltatások  szakmai  szintű  elemzése,  célcsoporti  bontásban  is;  a  jelenlegi  fejlesztési  elképzelések  feltérképezése;  a  jelenlegi  –  ágazati  és  szektorközi  –  innovációk  bemutatása.  Módszerként  az  előző  bekezdésben  említett  szakmai  dokumentumok  elemzésén  túl  felhasználtuk  a  szolgáltatók  vezetőivel,  a  Népjóléti  Bizottság  elnökével,  a  szociális  igazgatás  illetékesével  és  a  Görcsönyi  Megyei  Módszertani  Otthon  munkatársával  készült  interjúkat,  szolgáltatói  önértékeléseket,  a  szolgáltatást  igénybe  vevők  szociális,  egészségi  és  mentális  helyzetét  bemutató  leírásokat  (melynek  elkészítéséhez  az  intézményeknek/szervezeteknek  szempontsort  adtunk),  illetve  az  egyéb  rendelkezésünkre  álló  háttéranyagokat  (pl.  projektleírások).  A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata/aktualizálása során  törekedtünk az  abban foglalt fejlesztési elképzelések teljesülésének vizsgálatára is,  az  ez  irányú  megállapításainkat  ún.  Fejlesztési  térkép  c.  dokumentumban  foglaltuk  össze  (mely egyben segítségül szolgált a SWOT Lehetőségek oszlopának aktualizálásában is).   Fontos  megjegyezni,  hogy  szerkesztéstechnikailag  munkánkhoz  a  következő  módszert  választottuk:  a  jelenleg érvényben  lévő  szolgáltatástervezési  koncepcióba  került  bedolgozásra  az  aktualizálás/felülvizsgálat  során  elkészített  program‐dokumentáció  fejezetek  (Helyzetelemzés,  SWOT‐analízis).  A  könnyebb  áttekinthetőség  érdekében  ezen  részeket  dőlt  betűvel írtuk.   

7

1 HELYZETELEMZÉS1 (JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETKÉP)  1.1 Pécs város helyzetképe  Pécs  város  helyzetét  az  elmúlt  időszakban  hátrányosan  befolyásolta  a  déli  megyék  közlekedési  peremhelyzete,  a  dél‐kelet  európai  politikai  válság,  háború,  a  bányászat leépülése, több nagy munkahely megszűnése, a nem megfelelő gazdasági  szerkezet,  a  külföldi  működő  tőke  alacsony  aránya  és  a  különösen  alacsony  export  teljesítmény.     Pécs  az  ország  jelentős  regionális  központjai  közé  tartozik.  A  dél‐dunántúli  régióban  erős,  Baranya  megyében  meghatározó  gazdasági,  társadalmi,  politikai,  kulturális,  és  ellátási  szerepe  van.  A  város  közlekedés‐földrajzi  pozíciója  nem  a  legelőnyösebb az országon belül. A fővárosból, valamint az ország más pontjaiból a  város  megközelíthetősége  a  6‐os,  a  66‐os,  az  57‐es,  valamint  az  58‐as  bevezető  főközlekedési  úton,  illetve  vasúti  közlekedéssel  oldható  meg.  A  megyében  a  távolsági  közlekedés  szervezettsége  megfelelő,  az  igényekhez  igazodva  került  kialakításra.  A  közelmúltban  a  pogányi  repülőtér  kiépítésével  a  város  légi  úton  történő megközelítésére is lehetőség adódott.     Pécs  város  163  km2  kiterjedésű  területen  a  Mecsek  hegység  lábánál  fekszik.  Négy  meghatározó  területre  osztható.  Napjainkra  a  keleti‐,  a  belvárosi‐,  az  uránvárosi‐,  valamint  a  kertvárosi  városrésznek  is  sajátos  arculata  bontakozott  ki.  (Ezen  belül  megkülönböztethető  a  belváros  történelmi  városmag,  hagyományos  beépítésű  belső  lakóterület,  lakótelepek,  kertvárosiak  lakóövezet,  falusias  jellegű  lakóövezet,  üdülőterület,  ipari,‐  üzemi  terület,  külterületi  lakott  helyek.)  A  felsorolt  övezetek  –  a  belváros  kivételével  ‐  nem  alkotnak  összefüggő  területi  egységet.  A  különböző  városrészek  eltérő  társadalmi,  infrastrukturális  és  szociális  jellegzetességekkel rendelkeznek.    A szegénységi kockázat magas, ez az utóbbi években nem változott. Fokozottan  jelentkezik  a  szegénység  a  munkanélküliek,  a  nyugdíjasok,  a  roma  népesség,  a  fogyatékossággal  élők,  szenvedélybetegek,  pszichiátriai  betegek  és  a  hajléktalan  emberek  körében.  A  munkanélküliségi  arány  a  megye  más  településeihez  viszonyítva alacsonyabb.                                                     A 2007. évi felülvizsgálat során ennek a fejezetnek az aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai  Fejlesztési Programjának vonatkozó részébe  1

8

1.2 Demográfiai helyzet  A város lélekszáma – az országos tendenciához hasonlóan ‐ folyamatosan fogy.  Az  élve‐születések  száma,  a  népesség  gazdasági  aktivitása  csökken,  az  inaktív  népesség aránya nő, a lakosság fokozatosan öregszik.  Pécs Megyei Jogú Város lakónépességének száma 2002. december 31.‐i adatok  alapján  157.171  fő  volt,  amely  az  ország  népességének  1,5  %‐át,  Baranya  megye  lakosságának  csaknem  40  %‐át  tette  ki.  Ezzel  az  adattal  Magyarország  ötödik  legnépesebb  városa.  A  lakosság  száma  azonban  átlagosan  évente  körülbelül  1100‐ 1300  fővel  csökken.  A  népsűrűség  elérte  a  964  főt  km2‐enként.  Ez  a  szám  városrészenként  jelentős  eltérést  mutat,  természetszerűleg  a  lakótelepek  lakosságszáma igen magas. A 2001. évi népszámlálás idején a lakosság csaknem fele  a  lakótelepeken,  míg  28  %  kertvárosias  övezetben,  valamint  a  fennmaradó  kis  százalék egyéb övezetekhez tartozó városrészben lakott.     1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

162.073 fő 

160.847 fő 

159.646 fő 

158.308 fő 

157.171 fő 

 

A lakosságszám alakulása öt évi lebontásban: 200000 180000 160000 140000 120000 Fő 100000 80000 60000 40000 20000 0

162073

160847

1998

1999

159646

2000

158308

2001

157171

2002

Dátum

    Míg  1998‐ban  162.073  fő  állandó  lakcímmel  bejelentett  lakos  élt  Pécsett,  addig  2002.  évben  157.171  fő  volt  az  állandó  lakosok  száma.  A  lakosságszám  csökkenésének  oka  –  ami  országos  viszonylatban  is  jellemző  ‐,  a  csökkenő  élve‐ születések  számában,  a  magas  halálozási  arányban,  az  agglomerációs  térség 

9 vonzásában,  a  területi  mobilitásban  keresendő.  Jól  jellemzi  a  térségben  kialakult  helyzetet a születés és halálozás alakulása.      Születés és halálozás alakulása 

Születési és halálozási mutatók:

Dátum

2002

1413

2001

1468

2000

1510

1999

1351

1998

1424 0

500

1000

1500

2000

1926 1942 2016 1985 2019 2500

Fő Élveszületések száma

Halálozások száma

    Év  1998  1999  2000  2001  2002 

Élve‐születések száma  1424  1351  1510  1468  1413 

Halálozások száma  2019  1985  2016  1942  1926 

  Az adatokból megállapítható, hogy a születési mutatók hullámzóak ugyan, de  lassú  csökkenést  mutatnak.  A  halálozás  a  városban  csekély  mértékben  csökken,  azonban  a  halálozások  száma  így  is  meghaladja  a  születések  számát.  Tragikus  méreteket öltött az aktív korosztályok, ezen belül is a középkorú férfiak halálozása.   A  népességszám  változás  a  megváltozott  foglalkoztatási  helyzet  alakulására  is  visszavezethető.  A  bányabezárások  és  az  ehhez  kapcsolódó  termelési  egységek  megszűnése  Pécsett  és  vonzáskörzetében  jelentős  munkanélküliséget  okozott.  Munkaerő  leépítések  történtek  a  szén,‐  uránbányában,  Elcoteq‐nél,  APEH,  stb.,  ami  az elvándorlást elősegítette.   

10

  A területi mobilitás alakulása Pécs területén:  Év 

Állandó vándorlás 

odavándorlás 

Ideiglenes vándorlás  elvándorlás odavándorlás 

A népesség növekedése ill.  csökkenése 

elvándorlás állandó 

ideiglenes belföldi  összesen 

1998 

2810 

3011 

3289 

3518 

‐201 

‐229 

‐430 

1999 

2528 

3360 

3295 

3104 

‐832 

191 

‐641 

2000 

2519 

3271 

2872 

3045 

‐752 

‐173 

‐925 

2001 

2506 

3225 

3195 

3410 

‐719 

‐215 

‐934 

2002 

2908 

3530 

3187 

2881 

‐622 

306 

‐316 

11   A  nemek  szerinti  összetétel  változást  mutat,  a  népességfogyás  eltérő  mértékben alakult a két nem között. A városban a 2000‐es évtől megfordult a nemek  közötti halálozási arány, a női halálozás erőteljesebben növekedett, ennek ellenére a  nemek  szerinti  összetétel  a  nők  javára  tolódott  el.  Az  idős  korú,  egyedülálló  nők  száma folyamatosan nőtt/nő.   A  nyugdíjasok  között  a  nemzeti  átlagot  jelentősen  meghaladja  az  egyszemélyes  háztartások  aránya.  Az  egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező, egyedül élő, elvált, özvegy nők alkotják.  

  Nemek közötti halálozás alakulása:  1998  Férfi  Nő 

1999  Férfi  Nő 

1057 

1000 

962 

985 

2000  Férfi  Nő  995 

1021 

2001  Férfi  Nő  964 

978 

2002  Férfi  Nő  942 

984 

 

1100 1050 1000 950 900 850

Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő férfi nő Férfi nő

Nemek közötti halálozás

1998 1999 2000 2001 2002     Ezzel együtt megváltozott a népesség korstruktúrája is a városban. Az átlagos  élettartam növekedése miatt erősödött az elöregedés folyamata, illetve csökkent a 18  év  alattiak  száma.  A  2002‐es  évben  a  lakosság  14,5  %‐a  volt  a  gyermekkorú  (0‐14  éves), a 60 év felettiek 21,3 %‐os arányt jelentettek a korcsoportok megoszlásánál. Az  eltartott  népesség  rátája  55,8  %‐ot  jelentett,  ezen  belül  a  gyermeknépesség  eltartottsági rátája 22,6 %, míg az idős népesség eltartottsági rátája 33,2 % volt. Ezek  az  arányszámok jól mutatják az időskorúak magas a  számát a  gyermeklakossághoz  képest. Az öregedési index 146,9 % volt 2002‐ben. A népességcsökkenés mellett egy  másik ‐ gazdasági szempontból ‐ kedvezőtlen demográfiai tendencia, az időskorúak  arányának  emelkedése  az  össznépességen  belül  is.  1998‐ban  a  60  év  feletti  lakosság 

12 aránya  30,8  %  volt,  2003‐ra  számarányuk  33,8  %‐ra  növekedett.  Eltérő  a  különböző  városrészek,  lakóterületek  korstruktúrája.  Egyes  területeken  az  öregedési  index  magasabb,  de  a  lakótelepek  öregedési  mutatója  is  tág  határok  között  mozog  (pl.  uránvárosi városrész idős lakónépessége stb.).       60 év feletti lakosság megoszlása nemek szerint:   A 60 év feletti lakosság nemek szerint

Férfiak 39%

Férfiak Nők

Nők 61%

    Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása  Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása: 100000 90000 80000 70000 60000 Fő 50000 40000 30000 20000 10000 0

0-17 18-59 601998

1999

2000

2001

2002

Dátum

         

13 Pécs állandó népességének korcsoportonkénti megoszlása  Korcsoport/év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

0‐17 

  30682 

  29676 

  29095 

  28510 

  28026 

18‐59 

  98460 

  97858 

  96950 

  95854 

  94836 

60‐ 

  32931 

  33313 

  33601 

  33944 

  34309 

Összesen 

162073  

160847 

159646 

158308 

157171 

  A  házasok  aránya  az  idősebb  korcsoportok  felé  haladva  mindkét  nemnél  jelentősen csökken és növekszik az özvegy/elvált családi állapotúak aránya. A 80‐84  éves férfiak között országosan és Pécs városában is még fele akkora volt 2001‐ben az  özvegyek  aránya  (31  %),  mint  a  házasoké  (63  %).  A  85  éven  felüli  férfiak  között  országosan  már  ugyanannyian  voltak  házasok,  mint  özvegyek  (47‐47  %).  Ez  a  tendencia  a  Pécs  város  idős  férfi  lakosságára  is  érvényes  volt,  némileg  alacsonyabb  volt  azonban  az  özvegyek  aránya  (48  %  házas,  42  %  özvegy).  A  nők  között  már  az  idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek aránya (országosan 30 %, Pécs városában  42  %),  a  80‐84  éves  korára  már  közel  4/5‐ük  –  Pécsett  3/4‐ük  –  marad  a  házastárs  halála  miatt  egyedül.  A  legidősebb  nőknek  pedig  már  túlnyomó  többsége  (85  %‐a)  megözvegyült országosan és Pécs város időskorú népességében egyaránt.     A  szociális  ellátó  rendszer  szempontjából  lényeges,  hogy  jelentősen  nőtt  azoknak  a  háztartásoknak  az  aránya,  amelyekben  csak  időskorú  személyek  élnek.  Országosan 2001‐ben az összes háztartás 24,3 %‐ában csak időskorú személyek éltek.  Pécsett,  2001‐ben  15.000  olyan  háztartás  volt,  amelyben  csak  idős  korú  személyek  éltek, vagyis megközelítően minden negyedik háztartás ilyen volt. Az egyszemélyes  háztartásokban egyedülálló személyek több mint fele (56 %‐a) időskorú személy volt.   Pécs  városában,  2001‐ben  több  mint  19.  000  egyszemélyes  háztartás  volt,  amelynek  közel  47  %‐a  volt  időskorú  személy  háztartása  (8.  880  háztartás).  Minél  idősebb  korú  személyről  van  szó,  annál  nagyobb  az  egyszemélyes  háztartások  aránya:  országosan  a  60‐69  évesek  62  %‐a,  a  80  éves  és  idősebbek  91  %‐a  élt  egyszemélyes háztartásban.   A 2001. évi népszámlálás alkalmával közel 45 ezer család élt Pécsett. A családok  18 %‐ában az egyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez az adat a válások számának  emelkedésével,  a  mortalitási  adatokkal,  valamint  a  nők  mind  nagyobb  számú  házasságon  kívüli  gyermekvállalásával  függ  össze.  Mind  a  házaspárok,  mind  az  egyedül élő szülők körében legmagasabb számban az egy gyermeket nevelő család a 

14 jellemző.  Az  összlakosságot  tekintve  a  háztartások  8%‐át  egyszemélyes  háztartások  alkotják,  a  20‐60  év  közötti  népességen  belül  a  lakosság  28%‐a  él  házasságban,  és  28%‐a tartós párkapcsolatban. A jelzett korosztály 44%‐a egyedülélő.    Korcsoport 

nőtlen  hajadon 

házas 

Együtt élő 

Özvegy 

Elvált 

20‐60 év 

16330 

13255 

22324 

23173 

442 

4578 

60 év felett 

381 

695 

9517 

9815 

1876 

982 

 

Marital status of people over 60

4%

8%

2% 3% 41%

42%

maid maiden married living together Widow(er) Divorced

 

Marital status of people between 20 and 60 6% 1%

maid

20%

28% 17% 28%

maiden married living together widow(er) divorced

15 A  népességfogyás  és  a  születéskor  várható  átlagos  élettartam  alacsony  volta  mellett  a  társadalom  elöregedése  jelenti  a  legnagyobb  népesedésügyi  kihívást  (65  éves  és  idősebb  népesség).  A  népesség  létszáma  erőteljes  hullámzást  mutat,  ennek  ellenére  2050‐ig  az  előrejelzések  szerint  mintegy  másfélszeresére  nő,  és  abszolút  számának  növekedése  mellett  aránya  is  jelentősen  növekedni  fog.  Az  idős  lakosság  egy  csökkenő  lélekszámú  társadalom  egyre  növekvő  rétegét  képezi  és  ez  egyre  nagyobb  igényeket  támaszt  az  egészségügyi  és  szociális  szolgáltatások  terén.  Az  életkor  mellett  másik  fontos  demográfiai  tényező  a  családi  állapot.  E  téren  a  legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának  növekedése.  A  70  év  feletti  népességnek  több  mint  a  fele  egyedülálló,  ami  erőteljes  ellátási kényszert jelent a szociális és egészségügyi intézményhálózatra.  A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további  bővülését  és  számuk  növekedését  sok  minden  valószínűsíti.  A  legfontosabbak:  a  családszerkezetben  bekövetkezett  változások,  a  népesség  elöregedése,  a  nők  munkavállalása,  a  növekvő  nyugdíjkorhatár  (ami  miatt  egyre  kevesebben  lesznek  bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a  népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó,  kallódó  fiatalok,  szenvedélybetegek,  fogyatékkal  élők)  felzárkóztatásának,  esélyegyenlőségük  biztosításának  fokozódó  követelménye.  A  családi  és  a  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás,  illetve  ezek  összeegyeztetése  szintén háttérszolgáltatásokat feltételez.   Az  ehhez  hasonló  igényekre  feleletet,  megoldást  nyújtó  szolgáltatások  létrehozása egyben foglalkoztatás‐bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy  része  szakképzett  munkaerőt,  szak‐alkalmazotti  tudást  igényel,  másrészük  viszont  olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges  ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók.   Az elöregedés problémája leginkább az egészségügyi és szociális szolgáltatások  körének,  az  ellátások  költségeinek  emelkedését  érinti.  A  gyermekek,  a  fiatalok,  az  aktív korúak számának csökkenése következtében egyre kisebb létszámú korosztály  lép be a munkaerőpiacra. A fokozatosan, egyre erőteljesebben, illetve szélesebb kört  átfogó  igények  kielégítésére  a  szociális  ellátórendszer  fejlesztése,  a  szolgáltatások  körének bővítése lenne a megoldás.    Összességében  megállapítható,  hogy  a  születéskor  várható  átlagos  élettartam  növekedése miatti öregedés, a születések csökkenő száma miatti romló korösszetétel,  az  ellátásra  szoruló  rokkantak  növekvő  száma,  a  hosszú  idejű  munkanélküliség,  az  aktív  munkaerő  mobilitásának  hiánya  és  az  újonnan  fellépő  strukturális  jellegű  munkaerőhiány  a  munkaerőpiacra  gyakorolt  negatív  hatást  erősíti.  Ezek  a  kialakult  negatív  anomáliák  hatást  gyakorolnak  a  lakosság  anyagi  helyzetének  romlására,  amely  mindinkább  egy  megosztott,  polarizált  társadalomszerkezet  kialakulásához  vezet.    

16

1.3 A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete  Időskorúak, nyugdíjasok   Az  idős  népesség  bizonyos  csoportjainál  fokozott  a  szegénység  kockázata.  A  nyugdíjasok között az egyszemélyes háztartások aránya magas, nagy részét alacsony  jövedelemmel rendelkező elvált/özvegy nők alkotják. Jelentős a rokkantnyugdíjasok,  valamint a csökkent munkaképességűek aránya. Az időskorúak helyzetét negatívan  érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota.   A  hagyományos  családi‐  és  társadalmi  szolidaritás  visszaszorulása  miatt  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  ellátások  iránt  fokozott  az  igényük.  Életvezetésük egyedüli megoldását ‐ sok esetben ‐ csak az intézményi ellátási formák  képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert.     Idős népesség  Az  idős  népesség  száma  és  a  lakosságon  belül  aránya  fokozatosan  növekszik.  Meghosszabbodott  az  az  időszak,  amely  biológiailag,  pszichológiailag,  szociálisan,  gazdaságilag,  pénzügyileg  és  nem  utolsó  sorban  egészségi  szempontból  jelentősen  eltér  az  aktív  kortól.  A  elmúlt  évtizedek  demográfiai  folyamatainak  köszönhetően  (csökkenő  születésszám,  növekvő  átlagéletkor)  drasztikusan  növekedett  a  népesség  öregedési  indexe.  2001‐ben  a  100  gyermekkorúra  jutó  idősek  száma  112  volt  Pécsett,  mely  mögött  azonban  jelentős  különbségeket  találunk  az  egyes  városrészek  vonatkozásában.  Jellemzően  a  belső  városrészek  (különösen  a  Belváros,  Ispitalja,  Siklósi  és  Szigeti  külváros),  valamint  az  Uránvárosi terület (Uránváros,  Kovácstelep) öregedtek  el a legjobban, itt az öregedési index  értéke  meghaladja  a  170‐et.  Egyes  kisebb  városrészekben,  területi  egységekben  ehhez  hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé  tartozik  a  Makár,  (Régi)Kertváros,  Északmegyer,  Tüskésrét,    valamint  a  Zsebedomb.  A  legfiatalabb  városrész  a  déli  területen  található  lakótelepekből  álló  rész,  melyet  a  Meszesi  terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb  az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya.   A  népesség  demográfiai  összetételére  vonatkozó  előrejelzések  a  65  éven  felüli  népesség  száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016‐ ra  mintegy  20%‐kal  emelkedik,  várhatóan  közel  37  ezren  lesznek.  A  legjelentősebb  gyarapodásra a 80‐84, és a 85 év felettiek körében számíthatunk.   Baranya megyében az országos szinthez képest igen alacsony a nyugdíj és nyugdíjszerű  ellátások összege. Ez nem meglepő, hiszen az átlagos jövedelem nagyság lényegesen elmarad  az  országos  mutatótól,  továbbá  már  a  hosszabb‐rövidebb  ideig  tartó,  sokakat  érintő  munkanélküli  „lét”  is  kihat  a  nyugellátások  nagyságára.  Ez  utóbbinak  egyre  erőteljesebb  hatása várható a jövőben.   Öregségi nyugdíjban és korbetöltött rokkantsági nyugdíjban közel 35 ezren részesültek  2005‐ben Pécsett.  

17 Táblázat: A nyugellátásban részesülők egyes adatai Pécsett, 2005  Ellátásban részesítettek száma (fő) Ellátás típusa 

nő 

férfi 

Ellátás átlagos összege (Ft)  nő 

férfi 

korhatár  alatti  rokkantsági nyugdíj 

4314

3215

52295 

90097

korbetöltött  rokkantsági nyugdíj 

2920

4473

61777 

61800

megváltozott  munkaképességűek  járadéka 

1893

1736

24076 

43304

öregségi nyugdíj 

18000

10293

69642 

92267

nyugdíjban,  nyugdíjszerű ellátás 

30330

20944

60647 

77668

Forrás: www.terport.hu    A  nyugdíjban  részesülők  ellátásának  szintje  eltérést  mutat  annak  függvényében,  hogy  az  ellátásban  részesülők  milyen  jogcímen  szereztek  jogosultságot.  A  (korhatár  alatti  és  korbetöltött) rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagos ellátási összege számottevően elmarad  azokétól, akik öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot. Ez alól kivételt képeznek a korhatár  alatti  rokkantsági  nyugdíjban  részesülő  férfiak.  Ebben  vélhetően  szerepet  játszik,  hogy  a  korábban  bányában  dolgozó  egészségkárosodottak  az  átlagos  ellátási  szintnél  magasabb  nyugdíjjal rendelkeznek. A fenti táblából látható, hogy valamennyi ellátási típusban az átlagos  nyugdíj összege a férfiak esetében meghaladja – esetenként igen jelentős mértékben – a nőkét.   A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60  év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében  az  idős  inaktív  népesség  számára  az  aktív  populációhoz  képest  is  jobban  beszűkültek  a  munkavállalási lehetőségek.   Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében – főként  a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően ‐. Az életkor előrehaladtával még  inkább jellemző az említett háztartás nagyság, különösen a nők körében.     Fogyatékkal élők   Pécs  városában  11533  fő  él  fogyatékkal.  Legnagyobb  csoportját  a  testi  és  mozgássérültek alkotják, közel 30 %‐os arányban. A fogyatékkal élő személyek közül  867 fő intézményi keretek között, míg 10666 fő egyedül vagy családban élő.  

18   Pécsett élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint:   Összes Mozgásá Alsó,  Egyéb  Gyeng Egyik  vak Értelmi  Nagy Sike Beszé Egyé en  ban sérült  felső  testi  én‐látó  szemé fogyaték ot‐ t,  d‐ b  végta fogyaték re  kal élő  halló  sike hibás  g  kal bíró  nem  t‐ hián lát  ném ya  a,  ném a  11533 

4026 

283 

662 

1183 

376 

204

835 

948 

153 

128 

2735

  Iskolai  végzettségük  alacsonyabb,  mint  a  népesség  más  csoportjainak.  Nyolc  osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát  elvégzett  személyek  száma  4460  fő,  a  középiskolát  már  csak  3539‐en  végezték  el,  ezért  munkavállalási  esélyeik  kedvezőtlenek,  közöttük  az  inaktív  keresők  száma  magas.   

fogyatékos személyek gazdasági aktivitása 72%

Foglalkoztatott

Munkanélküli

3% Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos

12%

Eltartott

13%

      Foglalkoztat Munkanélküli ott  1356   

279 

Rokkantsági és öregségi  nyugdíjas járadékos 

Eltartott 

7859 

1403 

19 A mozgássérültek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek  elsősorban  az  alapellátási  formáit  vehetik  igénybe  (speciális  személyi  szállítás,  házi  gondozás, támogató szolgálat stb.)   Pécs  városában  az  intézményi  ellátások  igénybevevői  döntően  a  mozgássérült  (233 fő) és értelmi‐ vagy halmozottan (225 fő) fogyatékos személyek.   Az  egyes  szociális  intézményekben  elhelyezett,  illetve  elhelyezésre  váró  személyek  mellett  a  gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézményekben  tanulók  helyzetét  is  figyelembe  kell  venni  a  szociális  szolgáltatások  tervezése  során.  A  jelenleg  fejlesztő  felkészítésben  részesülő  gyermekek  alapvetően  a  települési  támogató  szolgálatok  segítségére  szorulnak.  Az  értelmi  fogyatékos,  autista,  illetve  mozgásfogyatékos  tanulók  megfelelő  segítséggel  szintén  otthonukban  tarthatók,  számukra  is  fontos  a  nappali  ellátást  nyújtó  intézményekben  való  foglalkoztatás  lehetősége.   A  fogyatékkal  élők  szempontjából  komoly  előrelépés  az  Országos  Fogyatékosügyi  Program  kidolgozása,  mely  hosszú  távra  irányozza  elő  az  esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen  stratégiai  célokat  és  az  ezekhez  kapcsolódó  intézkedéseket,  feladatokat.  A  célok  megvalósításához azonban elengedhetetlen  az igényekre alapozott helyi programok  kidolgozása és megvalósítása.   Mindezek  előtt a legfontosabb a fogyatékkal élők statisztikai adatainak pontos  ismerete. Meg kell találni a módját, hogy mely intézmény – esetleg az egyetem‐ tud  segítséget  nyújtani  abban,  hogy  fogyatékosságokra  tekintettel  feltérképezze  Pécs  városát.    Fogyatékossággal élők   „A  fogyatékossággal  élőket  számos  hátrány  sújtja  a  mindennapi  élet  során.  Nagy  részüknek  nem  csupán  az  egészségi  állapota,  hanem  a  mostoha  társadalmi  körülmények  is  nehezítik az életét, s teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását.  A  megkülönböztetés  és  az  elkülönítés  kiterjed  az  oktatásra,  a  közintézményekhez  való  hozzáférésre, a foglalkoztatási lehetőségekre, s nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz  történő  hozzájutásra.  A  munkaerőpiacon  való  részvételük  korlátozottsága  miatt  a  fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési  forrást. Ez egyfelől rendkívül kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül  érintett  részét,  másfelől  az  alacsony  összegű  nyugdíjak,  segélyek,  járadékok  csak  szűkös  megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett hátrányokkal együtt  jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív  részvételét (ún. társadalmi (re)integrációt.”2                                                     A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005. 

2

20 A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért  a  célcsoport  nagyságának  meghatározásakor  is  részben  közvetett  adatokra  ‐  Pécs  M.  J:  V.  Önkormányzatával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartása – részben pedig a 2001.  évi  –  önbevalláson  alapuló  ‐  népszámlálási  adatokra  hagyatkozhatunk.  A  civil  szervezetek  adatai  szerint  a  szociális  szolgáltatásokat  igénybevevők  száma  208  fő,  a  mozgásfogyatékosok  száma 1.500 fő.   Vélhetően  a  fenti  kimutatások  nem  tükrözik  a  valós  képet,  hiszen  nem  minden  fogyatékossággal  élő  személy  kerül  a  civil  szervezetek  látókörébe,  valamint  az  önbevallás  is  lehetőséget  biztosít  ennek  a  populációnak  az  alulbecslésére,  ugyanakkor  a  túlzó  is  lehet  a  tényleges számadatokhoz képest.    Pszichiátriai betegek   Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében    

2004

2005

2006

6

6

6

gondozóintézetek  betegforgalma 

93460

98925

84812

gondozó  intézetekben  év  végén  nyilvántartott  betegek száma 

12380

12692

11407

gondozóintézetek száma 

Forrás: www.terport.hu    Szenvedélybetegek   A  szenvedélybetegek  „hagyományos”  csoportját  az  alkoholisták  alkotják.  Az  alkoholizmus  az  egészség,  a  szociális  kapcsolatok  súlyos  veszélyeztető  és  károsító  faktora.  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  a  legsúlyosabb  közegészségügyi  gondok  közé  tartoznak,  mivel  a  tartós  alkoholfogyasztásnak  számos  egészségi  és  társadalmi  következménye  ismert.  Az  alkoholisták  várható  élettartama  rövidebb.  A  pszichiátriai‐neurológiai  és  belgyógyászati  komplikációk  mögött 20‐40 %‐os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni.   Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti.  Mind  a  kezelés,  mind  pedig  a  prevenció  során  fontos  az  egész  család  bevonása,  a  téma  komplex,  holisztikus  megközelítése.  A  települési  önkormányzatoknál  fontos  feladatként  jelentkezik  a  szenvedélybetegek  szociális  alapellátás  keretében  való  segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális‐  (települések,  ágazatok  közötti),  és  a  vertikális  (döntéshozatali  szintek  közötti) 

21 együttműködés  kialakítása.  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  mellett  napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára.    Szenvedélybetegek  Az  alkoholfüggőséggel  küzdők  számáról  ugyancsak  nem  állnak  rendelkezésre  adatgyűjtések,  itt  csak  megyei  szinten  az  ellátórendszerben  megjelentek  számáról  vannak  információk. Az adatok szerint 2003‐hoz képest mintegy 5%‐kal nőtt a gondozóintézetekben  nyilvántartott  betegek  száma.  A  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  alkoholisták  számát  vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholistáké.    Tábla: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében    gondozók betegforgalma  gondozóintézetekben  év  végén  nyilvántartott  betegek  száma  gondozásba  vett  alkoholisták száma 

új 

összes  nyilvántartott  alkoholisták száma  

2004

2005

2006

12590

11212

12853

1468

1471

1539

390

319

496

1523

1506

1567

Forrás: www.terport.hu    A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra  vonatkozóan  történtek  kutatások  az  érintettség  nagyságának  megállapítása  céljából  (pl.  ifjúsági  korosztály).  A  fentiek  hiányában  szintén  intézményi  ellátási  statisztikára  hagyatkozhatunk  csak  betegség  elterjedtségének  vizsgálatakor.  Pécsett  a  Baranyai  Megyei  Drogambulancia  látja  el  ambulánsan  a  hozzájuk  forduló  drogfüggőket.  Az  adatok  vélhetően  nem  a  valós  probléma  nagyságát  jelzik  ebben  az  esetben  sem,  mert  a  kezelésen  meg  nem  jelenőkről nem ad információt, illetőleg az ellátási területe lényegesen meghaladja Pécs városát  (nem csak a megyéből fogadnak betegeket, hanem az ellátórendszer nagymértékű – regionális ‐  területi  lefedetlenségéből  adódóan  Somogy  és  Tolna  megyéből  érkezőket  is  ellátják).  Az  ellátottak  száma  az  elmúlt  években  számottevően  nőtt  az  intézmény  statisztikai  adatai  alapján. 2003 és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A  kábítószer  kategóriák  többségében  növekedett  a  szerhasználók  száma,  de  a  legdrasztikusabb  gyarapodást  a  kannabisz  típusú  (főként  marihuána)  kábítószer‐fogyasztó  ellátottak  körében  tapasztalhatjuk.  

22 Veszélyeztetett gyermekek, családok  A  kapcsolati  háló  hiányában  a  veszélyeztetett  családok  számára  intézményi  formában kell segítő hátteret biztosítani.   A  családsegítés  céljai  között  szerepel  a  gyermekek  hátrányos  helyzetből  való  kilépési esélyének növelése. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekes családokra a  prevenciós munka részeként. Fontos feladat a családdal való komplex foglalkozás.   A  gyermekvédelmi  gondoskodás  keretében  ellátott  fiatalok  –  önállósulásukat  követően – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben jellemzően  nem  jelennek  meg  potenciális  igénylőként.  Számukra  az  önálló  életkezdés  szempontjából a lakáskérdés és a foglalkoztatási lehetőségek jelentik a fő kihívást.   A  gyermekek  szegénységének  kockázatát  leginkább  növelő  tényezők  a  szülők  kereső foglalkozásának hiánya.   A  napjainkra  jellemző  demográfiai  változások  hatásai  Magyarországon  is  megmutatkoznak  és  a  hagyományos  családi  kötelékeket  is  átrendezik.  20  év  alatt  közel a felére csökkent a házasságkötések száma és ma már minden 100 házasságból  40 válással végződik. Az egyszülős családok aránya eléri a 16%‐ot, 10 év alatt 5%‐ról  11%‐ra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya.     Hajléktalanok   A  hajléktalanná  válás  jellemző  okai  strukturális  (szegénység,  tartós  munkanélküliség,  intézményekből  való  kikerülés)  és  családi‐,  kapcsolati  konfliktusok.  Számuk  nehezen  meghatározható.  Többségük  semmilyen  szociális  intézménnyel  nem  tart  kapcsolatot,  kisebb  hányaduk  leginkább  karitatív  intézményekkel,  szociális  központokkal,  munkaügyi  központtal  áll  kapcsolatban.  A  hajléktalanok  többsége  (80  %)  férfi,  az  átlagéletkor  39,7  év.  A  legmagasabb  az  55  évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok  94,2  %‐ának  nincs  munkája,  a  munkavállalók  zömmel  a  fekete  munkapiacon  dolgoznak,  tehát  nincs  társadalombiztosításuk,  nem  szereznek  szolgálati  időt  és  egyáltalán  nincsenek  stabil  megélhetési‐  és  munkaügyi  helyzetben.  Ellátásukban  kiemelkedő  a  nem  állami  szervezetek  részvétele,  ugyanakkor  a  szociális  és  egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott. A hajléktalanság kezelésében szintén  fontos  a  társadalmi  reintegráció  és  rehabilitáció  közreműködő  szereplőinek  folyamatos konzultációja, programkidolgozása.   A  társadalom  egyensúlyi  helyzetének  helyreállítása,  a  szociális  célcsoportok  problémáinak, biztonságának javítása, megőrzése érdekében a szociális igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló,  többször  módosított  1993.  évi  III.  törvény  és  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  többször  módosított  1997.  évi XXXI. törvény, valamint a közgyűlés által megalkotott rendeletek szabják meg a  város szociálpolitikai feladatait. 

23 Hajléktalanok∗  A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban  40‐59  évesek.  Nappali  ellátást  heti  átlagban  kb.  300  fő  vesz  igénybe,  krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A hajléktalanná válás okai között leggyakrabban a családi konfliktusok szerepelnek, ezek  egy  része  válásból  fakad,  de  előfordul  hozzátartozó  halála,  a  családtól  való  elidegenedés,  és  maga  a  család  hiánya,  azaz  az  állami  gondozás.  Utóbbi  leginkább  a  roma  fiatalokat  érinti,  integrációjukat származásuk is megnehezíti, és számuk egyre magasabb.   Családtól  való  elszakadás  esetén  a  krízishelyzet  már  a  családban  kialakul,  jóval  a  hajléktalansággá válás előtt, és utólagos kezelése nehézkes, így a prevencióra kellene nagyobb  hangsúlyt  fektetni  (pl.  családsegítés).  „A  fennmaradó  okok  között  szerepel  a  betegség,  BV  intézetből való szabadulás, és a munkahelyvesztés”, és általános, hogy több probléma együttes  fennállása  vezet    hajléktalansághoz.  Egyre  gyakrabban  fordul  elő,  hogy  adósságcsapdába  kerülnek.     A  tapasztalatok  azt  mutatják,  hogy  a  hajléktalanok  kb.  70%‐a  küzd  szenvedélybetegséggel,  nagyobb  részüknél  a  probléma  már  hajléktalanná  válásuk  előtt  fennállt,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek  pszichiátriai problémákkal.  A  célcsoport  életkori  megoszlása  (döntő  többségük  40  és  50  év  közötti)  miatt  a  munkaerőpiacra és a társadalomba való reintegráció számukra a legnehezebb. A hajléktalanok  között  egyre  magasabb  arányban  szerepelnek  közép‐,  illetve  felsőfokú  végzettségűek.  Ha  sikerül  munkát  találniuk,  inkább  jellemző  az  alacsony  végzettséget  igénylő,  illetve  alkalmi  jellegű  munkavállalás.  Azonban  nagy  részükben  nincs  meg  az  állandó  munkavégzés  szándéka. „Második nagy csoport, az 50 és 69 év közöttiek. Ők inkább a nyugdíjjogosultság  elérésében, mint sem a munka világába való visszailleszkedésben látják a megoldást. Sokuknak  az egészségi állapota olyan rossz, hogy leszázalékolásukra komoly esélyük van.”  A  társadalom  elutasító  magatartása  szintén  nehézséget  okoz  a  hajléktalanok  reintegrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad.     Veszélyeztetett lakhatás  Általános  tapasztalat  az,  hogy  a  szociális  problémák  szinte  mindig  lakhatási  problémák is, vagy lakhatási problémák felé vezetnek.                                                       ∗

  A  célcsoport  leírásában  a  Támasz  Alapítvány  belső  tanulmányára  támaszkodtunk,  az  idézetek  a  Segédanyag  a  pécsi  hajléktalan ellátó rendszerről a város stratégiai tervéhez című anyagból származnak 

24 Lakhatási problémának tekintjük:     • a lakás fenntartására való képtelenséget,  • a lakás állagmegóvására való képtelenséget,  • az  adott  lakástípushoz  illeszkedő  lakáshasználati  kultúra  (életvitel,  életmód)  hiányát,  • a  társadalmi  minimumnak  megfelelő,  a  család  nagyságához  illeszkedő  lakás  megszerzésére (bővítésére) való képtelenséget,  • az  olyan  övezetek  kialakulását,  amelyben  bármilyen  kulturális,  vagy  szociális,  vagy  építészeti  okból  az  életminőség,  a  lakásállomány  romlása,  a  természeti  környezet pusztulása következik be.    A  probléma  kiterjedtségét,  az  érintettek  számának  meghatározása  igencsak  nehézkes.  Közvetlen  adatok  (pl.  hány  családnak  van  közüzemi  tartozása  és  milyen  mértékben)  nem  állnak  rendelkezésünkre.  Tudomásunk  szerint  ezidáig  mindössze  a  szegregált  lakásokról  készült  kutatás,  jelenleg  pedig  az  önkormányzati  tulajdonban  lévő  lakások  és  az  ott  élőkről  készül  felmérés.  Közvetett  módon,  a  lakásfenntartási  támogatás,  valamint  az  adósságkezelés  statisztikáiból, továbbá a hajléktalan személyeket ellátó intézmények nyilvántartásából tudunk  csak kiindulni. A hajléktalan személyeket ellátó intézményrendszerben kb. 1825 fedél nélküli  fordul  meg.  A  lakhatást  segítő  pénzbeli  és  természetbeni  támogatások  igénybevételének  változását az alábbi táblázat szemlélteti.     Táblázat:  A  lakhatást  támogató  pénzbeli  és  természetbeni  támogatásban  részesülők  száma Pécsett    

2004

2005

2006

lakásfenntartási  támogatásban  részesülők  száma 

4855 

3774 

4784 

adósságkezelési  támogatásban  részesítettek száma 

528 

360 

186 

Forrás: KSH    Olyan slummosodó területek alakultak ki Pécsett, melyeken a szegénység koncentrációja  nagymértékben  meghaladja  a  más  városrészekét.  Az  érintett  területeken  élők  halmozottan  hátrányos helyzete részben összefüggésben van az alacsony iskolázottsággal és ebből adódóan  rosszabb  munkaerő‐piaci  pozíciójukkal,  részben  pedig  a  magasabb  gyermekszaporulattal.  A  többszörösen  hátrányos  helyzetű,  nagyrészt  roma  családok  komfort  nélküli,  kis  alapterületű  lakásokban,  hiányos  közszolgáltatások,  romló  közbiztonság  mellett  élik  mindennapjaikat.  A 

25 korábbi  elköltözések  nyomán  megüresedett  lakások  nagy  részébe  önkényesen  költöztek  be  a  fedél nélkül maradt családok, sokszor vidékről költöznek be, jobb megélhetés reményében.   Pécsett az alábbi szegregátumokat tárta fel egy regionális vizsgálat3:  Előd  u.,  Somogy‐Bányatelep,  Rücker‐akna,  Magtár  u.  10,  Csaba  u.  2,  István  akna,  Györgytelep,  Kismélyvölgy‐dülő,  Szigeti‐tanya,  Fűzes‐dülő,  Szövetkezet  u.  (Nagyárpád),  Péterpuszta,  Kökénypuszta,  Pipacs‐Gyöngy‐Fűzfa  utcák  által  határolt  terület,  a  város  belső  területein  elszórtan  található  kisebb  szegregátumok  (Balokány,  Zsolnay  V.u.,  Alkotmány  u.,  Alsóhavi u., Hungária u., Tettye u., Szabadság u., Somogyi B.u., Könyök u., Koller u., Garay  u., Felsővámház u., Marx u., Kálvária u., Mohácsi u.,)    Munkanélküliek  Pécs városának foglalkoztatási helyzete a megyén belül kiemelkedően jó, annak  ellenére,  hogy  a  gazdasági  aktivitást  tekintve  messze  elmarad  az  Európai  Unió  célszámaihoz képest. A gazdaságilag aktív korú (15‐64 éves) lakosságból mindössze  60,7 ezer fő a foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta 49,8 %.  A gazdaságilag inaktív népességen belül viszonylag magas a száma (9,5 ezer fő)  és  aránya  (17%),  rokkantsági  nyugdíjban  részesülnek.  A  különböző  rokkantsági  ellátottak  ilyen  magas  aránya  visszavezethető  a  lezajlott  bányabezárások  utóhatásaira is.  A  Pécs  városában  lakó  foglalkoztatottak  többsége  (92,4%)  a  városon  belüli  munkahellyel  rendelkezik.  Baranya  megye  adottságaiból  adódóan  Pécsett  összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a  munkaerő forgalomra jellemző a megyeszékhelyre való beutazás. A más településről  (döntően  a  kistérségből)  való  bejáró  munkavállalók  száma  14.845  fő,  amely  nagy  jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkaerőforgalmi adatok is azt  mutatják,  hogy  Pécs  munkaerő‐piaci  vizsgálatánál  nem  szabad  figyelmen  kívül  hagyni a hozzá szervesen kapcsolódó kistérséget.  A  regisztrált  munkanélküliek  száma  és  munkanélküliségi  ráta  változása  Pécsett és vonzáskörzetében   Pécs  és  körzetének  a  megyén  belüli  viszonylag  jó  munkanélküliségi  mutatója  ellenére a munkanélküliek abszolút száma viszonylag magas. Az elmúlt tíz évben a  regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a cikluson belül is jelentős  változások tapasztalhatóak.  Az  1993‐as  esztendőben  a  munkanélküliek  száma  a  nagyarányú  létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően még 8 ezer fő körül  mozgott,  de  2003‐ra  közel  felére  4.300‐4.500  főre  csökkent.  A  tízéves  tendencia                                                     Pörös Béla: A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél‐dunántúli régióban 

3

26 látszólag bíztató, azonban ha az utolsó három évre koncentrálunk, az tapasztalható,  hogy  a  csökkenés  megállt  a  regisztrált  munkanélküliek  létszáma  stagnál,  és  kisebb  eltérésekkel 4.400 fő körül állandósult.  A  munkanélküliek  abszolút  számát  tekintve  Baranya  megyében  a  pécsi  kistérségben  a  legmagasabb  létszámuk.  A  megyei  regisztrált  munkanélküli  létszám  2003‐ban átlagosan 19.036 fő volt, amelynek 23%‐a, átlagosan 4.353 fő, Pécsett jelent  meg.  A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 12,3% volt 2003. decemberében. A  megyei  átlagtól  nagy  eltérések  tapasztalhatóak  a  munkaügyi  központ  kirendeltségeinek  térségeiben.  A  kirendeltségi  számokat  tekintve  a  6,1%‐os  pécsi  érték nagyon kedvezőnek tűnik.    A  regisztrált  munkanélküliek  számának  alakulása  Pécs  és  körzetében,  1998‐ 2003. évben  fő

7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998.jan.

1999.jan.

2000.jan.

2001jan.

2002jan.

2003jan.

    A  munkanélküliségi  ráta  alakulását  két  tényező  befolyásolja.  Az  egyik  a  regisztrált  munkanélküliek  számának  a  változása,  a  másik  az  aktív  népesség  alakulása.  Az  előzőekben  bemutatottak  szerint  az  elmúlt  időszakban  a  regisztrált  munkanélküliek  száma  folyamatosan  csökkent,  de  mivel  a  gazdaságilag  aktív  népességet  is  a  csökkenő  tendencia  jellemezte,  ezért  a  munkanélküliségi  ráta  csökkenése  sokkal  kisebb,  mint  a  munkanélküliek  számának  mérséklődése.  A  tíz  éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az  időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25‐26%‐kal mérséklődött.   

27 A munkanélküliségi ráta alakulása Pécs és körzetében, 1998‐2003. évben  14 %

mn.ráta Pécs

megyei mn. ráta

országos mn. ráta

12 10 8 6 4 2 0 1998.jan.

1999.jan.

2000.jan.

2001. jan

2002. jan

2003jan

    Pécs  és  térségének  viszonylag  kedvező  helyzetét  akkor  tapasztalhatjuk  igazán,  ha  összehasonlítjuk  a  térségi  mutatókat  a  megyei,  illetve  az  országos  értékekkel.  A  fenti ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi mikrorégió adatai sokkal kedvezőbb képet  festenek,  mint  az  országos  értékek,  nem  is  említve  a  megyei  mutatót,  amely  jóval  fölülmúlja az országos átlagot.    A  regisztrált  munkanélküliek  megoszlása  a  regisztráció  hossza  szerint  Pécs  városában, 2003‐ban 

13-18 hó 5%

19-24hó 4%

24 hó fölött 4%

7-12 hó 17% 1-6 hó 70%

 

28 A  regisztrált  munkanélküliek  számát  ellátási  formánként  vizsgálva  azt  tapasztalhatjuk,  hogy  a  megyeszékhelyen  és  a  környékén  a  regisztrált  munkanélküliekből  a  legnagyobb  sokaságot  (37,4%,  1.649  fő)  2001‐ben  a  munkanélküli  járadékosok  jelentették.  Ez  négy  év  alatt  annyiban  módosult,  hogy  a  munkanélküli  járadékosok  számát  ma  már  némileg  meghaladja  az  ellátásra  nem  jogosultak tábora (41%, 1.793 fő). Az elmúlt három év alatt 25%‐ról 21,3%‐ra (930 fő‐ re)  csökkent  a  jövedelempótló  támogatásban,  illetve  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők száma.     A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs egyes körzeteiben  A  város  munkanélküliségi  adatainak  és  területi  megoszlásának  vizsgálata  érdekében a város területét négy részre osztottuk.  1.

Pécs  kelet  –  a  Balokánytól  keletre  eső  terület  (Pécsbánya,  Meszes,  Pécsszabolcs, Vasas, Pécsújhegy) 

2.

Pécs belváros – a bő történelmi belváros a Mecsek‐oldallal 

3.

Pécs kertváros – a vasúttól délre eső rész 

4.

Pécs nyugat – Uránváros, Patacs stb. 

  Pécs városában a regisztrált munkanélküliek létszáma a 2003‐as év záró napján  3.510 fő volt. Az elmúlt három évre visszatekintve lényeges változás nem állapítható  meg  a  létszámban.  A  területi  felosztás  alapján  nézett  munkanélküli  létszámot  a  következő táblázat szemlélteti.    A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécsett, területenként  Év 

Kelet 

Belváros 

Kertváros 

Nyugat 

Összesen 

2001 

953 

816 

1225 

415 

3409 

2002 

1023 

818 

1063 

429 

3333 

2003 

1016 

863 

1201 

430 

3510 

  Az elmúlt három év munkanélküliségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a  változások összességében nem voltak jelentősek. A keleti és a belvárosi városrészben  minimálisan  növekedett  (50‐60  fő)  a  regisztrált  munkanélküliek  száma,  míg  kertvárosban kicsit csökkent, és a nyugati részen elhanyagolható a növekedés.   

29 A felnőtt korú lakossághoz viszonyítva a területi megoszlás különbségei jobban  érzékelhetőek, amelyet a következő táblázat mutat be.    A 18. év fölötti lakosság és a munkanélküliek száma 2003‐ban  Kelet 

Belváros 

Kertváros 

Nyugat 

Összes 

lakos  munka‐ nélküli 

lakos  munka‐ nélküli

lakos  munka‐ nélküli

lakos  munka‐ nélküli 

 

33723 

28162 

44923 

22013 

1016 

863 

1201 

430 

3510 

  A  felnőtt  korú  lakosság  létszámához  viszonyítva  a  legmagasabb  a  munkanélküliek aránya a belvárosban 3,1%, ezt követi a keleti városrész 3,0%, majd a  kertváros 2,7% és végül a nyugati városrész, ahol a legkedvezőbb a mutató, 2,0%‐os a  munkanélküliek aránya.    A rendszeres szociális segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülők  megoszlása korcsoportonként, 2001‐2003‐évben  19 év alatt de c.

20-24 év

20

03 .

25-29 év

.d

ec .

30-34 év

20

02

35-39 év

01

de c.

40-44 év

20

01

ja n.

20

45-49 év

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

50 év fölött 100%

    A  jövedelempótló  támogatásban  és  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők  munkavállalásánál  az  egyik  legnagyobb  gondot  az  életkoruk  jelenti.  Az  ábrán  is  egyértelműen  kirajzolódik,  hogy  gyökeres  változás  nem  következett  be  a  struktúrában talán kis mértékben az elöregedés jelei tapasztalhatóak.  (A  2007  évi  aktualizálás  megállapításait  a  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Stratégiai Fejlesztési Program vonatkozó fejezetei tartalmazzák)   

30 Cigány népesség  A  Magyarországon  élő  roma  származásúak  számának  és  arányának  tekintetében  a  valóságot  pontosan  tükröző  adatok  nem  állnak  rendelkezésre.  A  2001.  évi  népszámláláson  Pécs lakosságának 1,2%‐a (nem egészen 2000 fő) minősítette magát cigány származásúnak. A  cigány  népesség  számára  vonatkozó  becslések  rendre  jelentősen  meghaladják  a  népszámlálás  során összeírt nagyságukat.   A  pécsi  cigányság  nagyságát  mintegy  10  ezer  fő.4  Döntő  hányaduk  vélhetően  a  keleti  városrészben  él,  a  többi  városrészben  csak  szórványos  a  jelenlétük  (ez  alól  némileg  kivétel  a  Belváros,  ahol  a  szociális  bérlakások  elhelyezkedésének  köszönhetően  egyes  utcákban  koncentráltabban fordulnak elő). Felmérés a Pécsett élő cigány népesség körében utoljára a 90‐ es  években  készült.  A  mai  életfeltételeikre  vonatkozó  adatok  hiányában  csak  a  roma  populációra vonatkozó általános megállapításokra hagyatkozhatunk.   „A  cigányságot  érintő  hátrányok  –  területi  elszigeteltség,  szociokulturális  jellegzetességekből  adódó  társadalmi  lemaradás,  alacsony  iskolázottság,  szakképzetlenség,  alacsony  jövedelmi  viszonyok,  rossz  lakáskörülmények  –  kölcsönösen  erősítik  egymást  és  vezetnek  e  csoport  „szegregáltsághoz”.  Főként  alacsony  iskolázottságuknak,  földrajzi  elhelyezkedésüknek  és  a  társadalom  előítéletességének  köszönhetően  alacsonyabb  körükben  a  foglalkoztatottsági  szint,  és  magasabb  és  tartósabb  a  munkanélküliség,  mint  a  többségi  társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek  (magas  a  gyermekkorú  népesség  aránya)  tudható  be,  hogy  magas  az  aktív  keresőkre  jutó  eltartottak aránya.”5                                                                               Pécs Megyei Jogú Város stratégiája a kábítószer‐probléma visszaszorítása érdekében, Pécs   A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005. 

4 5

31

2 SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK  2.1 A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások   Az  önkormányzat  2003‐ban  fogadta  el  a  27/2003.  (06.  27.)  szám  alatt  az  új  pénzbeli  és  természetben  nyújtott  szociális  ellátásról  és  gyermekvédelmi  támogatásról  szóló  rendeletet,  valamint  az  adósságkezelési  szolgáltatásról  szóló  38/2003. (10. 03.) számú Önkormányzati rendelet, melyek szélesebb körben nyújtanak  támogatást  a  társadalom  perifériájára  szorult  személyeknek,  valamint  nagyobb  segítséget biztosítanak a lakhatási kiadásokhoz.     Az  önkormányzat  a  szociális  rászorultság  esetén  a  jogosult  számára  az  alábbi  pénzbeli ellátásokat nyújthatja:   ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

időskorúak járadékát (Sztv.),   rendszeres szociális segélyt (Sztv.),   lakásfenntartási támogatást (Sztv.),  ápolási díjat (Sztv.),   átmeneti segélyt (Sztv.),   temetési segély (Sztv.),  rendszeres gyermekvédelmi támogatást (Gytv.),   rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (Gytv.). 

  A pénzbeli ellátásokon kívül természetbeni szociális ellátásként nyújthatja:  ¾ lakásfenntartási támogatás,   ¾ átmeneti segély,   ¾ temetési segély,    valamint  a  természetbeni  szociális  ellátások  között  kell  megemlíteni  a  köztemetéseket,  a  közgyógyellátási  igazolvány  kiadását,  az  adósságkezelési  szolgáltatást, valamint a polgármester jogosítványaként kiadásra kerülő egészségügyi  szolgáltatásra  való  jogosultság  és  járulékfizetés  alapjának  igazolására  szolgáló  hatósági  bizonyítvány kiadását is.     Időskorúak  járadéka  1998.  január  01‐től  hatályos  támogatási  forma.  A  megélhetést  biztosító  jövedelemmel  nem  rendelkező  időskorú  személyek  részére  nyújtott  támogatás,  melyet  az  önkormányzat  azoknak  az  időskorú  személyeknek  állapíthat  meg,  akik  a  67.  életévüket,  illetőleg  a  reá  irányadó  nyugdíjkorhatárt  betöltötték és akinek havi jövedelmük, valamint a saját és vele együttlakó házastársa,  élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg 

32 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %‐át, egyedülálló esetén 95  %‐át.     Pécsett  a  támogatásban  részesülők  száma  lassú  csökkenést  mutat,  azonban  a  támogatásra felhasznált összeg jelentősen emelkedett 1998 ‐2002 között.     Az időskorúak járadékában részesülők száma:  év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásban részesülők száma  fő 

108 

115 

114 

107 

103 

Támogatásra felhasznált összeg  eFt 

14.764 

18.600 

20.952 

22.089 

22.898 

  A  2007.  évi  felülvizsgálat  során  a  statisztikai  adatok  bemutatásán  túl,  egyéb  érdemi  információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak.  Időskorúak járadéka  Előző év dec. hó folyamán  Tárgyév dec. hó folyamán  támogatásban részesítettek  támogatásban részesítettek  száma  száma 

Megnevezés  2 004    

90 

79 

2 005    

79 

75 

2006 

75 

74 

 

Időskorúak járadéka 100 80

90 79

79 75

75 74

60

Előző év dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma Tárgyév dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma

40 20 0 2004

2005

2006

 

33 A rendszeres szociális segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki 18.  életévét  betöltötte  és  aktív  korú,  továbbá  munkaképességét  legalább  67  %‐ban  elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, illetőleg fogyatékossági támogatásban  részesül.   A  rendszeres  szociális  segélyezettek  másik  köre  (a  régebben  jövedelempótló  támogatásban részesültek), akik aktív korú nem foglalkoztatottak és akik a törvényi  jövedelmi és együttműködési követelményeknek megfelelnek.   Az aktív korú nem foglalkoztatottnak az a személy minősül, aki a munkanélküli  járadék,  illetőleg  a  jövedelempótló  támogatás  folyósítási  időtartamát  kimerítette  és  álláskeresést  ösztönző  juttatásban  nem  részesül,  illetőleg  kereső  tevékenységet  nem  folytat,  de  a  kérelem  benyújtását  megelőző  kettő  évben  legalább  egy  évig  együtt  működött a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, illetve az önkormányzattal.     év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

nem 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

Tám.  részesülők  száma/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

204 

246 

224 

262 

160 

320 

218 

469 

241 

579 

Összesen/fő 

450 

486 

480 

687 

820 

felhasznált  összeg/eFt. 

51.243 

30.533 

66.077 

86.189 

129.319 

  A  rendszeres  szociális  segélyben  részesítettek  száma  folyamatos  növekedést  mutat. A 2000‐es évtől a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt az aktív korú  nem  foglalkoztatott  személyek  ellátása  is  a  rendszeres  szociális  segély  támogatásán  belül történik. A rendszeres szociális segélyt nagyobb számban veszik igénybe a nők,  mely  a  magasabb  női  munkanélküliséggel,  valamint  azzal  magyarázható,  hogy  az  önkormányzat a közcélú foglalkoztatást férfiak számára tudta biztosítani. A közcélú  foglalkoztatás  részletes  ismertetése  és  értékelése  a  koncepció  foglalkoztatáspolitikai  fejezeténél  található.  2003‐as  évben  beruházás  történt  a  foglalkoztatást  biztosítónál,  így  megoldottá  vált  a  nők  közcélú  foglalkoztatása  is.  A  városban  a  támogatásra  fordított keret több mint két‐ és félszeresével nőtt az öt év során.     A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:   

34 A  jelenlegi  szabályozás  átláthatatlan,  igazságtalan  (döntően  az  ún.  fogyasztási  egység szabálya miatt). Sokan „kiesnek” a rendszerből. Nem éri el a törvényalkotó azon célját,  hogy  a  segélyezett  valóban  kikerüljön  a  rendszerből,  azaz  visszakerüljön  a  nyílt  munkaerő‐ piacra  (nem  segített  ezen  az  a  plusz  lehetőség  sem,  hogy  elhelyezkedés  után  még  6  hónapig  kaphatja  az  RSZS‐t).  Probléma  az  is,  hogy  a  közcélú  munkavégzés  mellett  nincs  ugyanez  a  szabály.  Az  elmúlt  évek  tapasztalata  azt  mutatja,  hogy  „körbejárnak”  az  RSZS‐ek:  közcélú  foglalkoztatás,  segély,  majd  újra  közcélú  foglalkoztatás,  majd  újra  segély,  azaz  nincs  „kitörés”, ún. munkaerő‐piaci reintegráció esélye minimális.    Az ún. beilleszkedési program „döcögős”, nagyon lelassítja a folyamatokat. Jobb volt  amíg  a  Központok  közvetlenül  küldhették  a  segélyezetteket  a  közfoglalkoztatást  Pécsett  biztosító,  Munka  Pécs—Baranyáért  Kht‐hoz.  Az  ún.  beilleszkedési  programnak  a  konkrét  foglalkoztatás után, de minimum azzal párhuzamosan lenne értelme. Nem elég hatékony a  négyoldalú  együttműködés  sem  (annak  ellenére,  hogy  van  írásos  megállapodás  is)  Önkormányzat, CSSK, Kht., Munkaügyi Központ. Nagyon ritkán van szakmai egyeztetés az  érintettek között, túl sok a szereplő a rendszerben, a felek nem tartják be a megállapodásokat,  tényleges  eredmény  nagyon  csekély.  A  családsegítő  központ  tudna  további  adatokat,  információkat adni arra, hogy a beilleszkedési programok, illetve a Forrásközpont Fordulópont  programja milyen eredményeket hoz ennél a célcsoportnál; illetve arra nézvést is, hogy az ún.  kemény mag: akiknél már esély sincs a munkaerő‐piacra történő elhelyezésre, esetében milyen  módszereik/eredmények vannak (családsegítés szakterületén).    A  támogatás  alacsony  hatékonysága  miatt,  ún.  célzott  akciókutatás  keretében  kellene  a  rendszeres szociális segélyezettek szociális körülményeit (teljes körűen) feltérképezni/elemezni,  az ún. családi munkanélküliségre is figyelemmel. 

35 Támogatásban részesítettek számának változása 

Támogatást  kérők 

Megnevezés 

1995 

  

Támogatásra  felhasznált Ft.    (ezerben,  kerekítve) 

  

 

Munkanélküliek  jövedelempótló támogatása 

1112 

20 

1295 

118036 

Rendszeres szociális segély 

23 

9 

313 

29204 

  

  

  

  

Munkanélküliek  jövedelempótló támogatása 

489 

14 

441 

116229 

Rendszeres szociális segély 

263 

34 

480 

66077 

  

  

  

  

789 

56 

876 

146782 

  

  

  

  

757 

57 

1001 

179035 

  

  

  

  

1644 

38 

1136 

222750 

2000 

2004  Rendszeres szociális segély  2005  Rendszeres szociális segély  2006  Rendszeres szociális segély 

 

  

Támogatásban  részesítettek  átlagos száma 

Elutasított  személyek 

36

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 118036 116229 1995 20 14

1295 441 Támogatásban részesítettek száma

Felhasznált Ft.

1112 489

Elutasított személyek

2000

Támogatást kérők

140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Rendszeres szociális segély 250000 200000 150000 100000 50000 0

1995 2000 Felhasznált Ft.

Támogatásban részesítettek száma

Elutasított személyek

Támogatást kérők

2004 2005 2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    A  lakásfenntartási  támogatás  nagyságrendileg  az  egyik  legjelentősebb  támogatási forma, mely a segélyezési rendszeren belül az elmúlt években erőteljesen  növekedett.  A  havi  lakásfenntartási  támogatás  a  lakásfenntartási  kiadásokhoz  nyújt  segítséget  úgy,  hogy  az  ügyfél  által  jelzett  közüzemi  szolgáltatónál  az  ügyfél  fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. Így mindenképpen biztosítva van,  hogy  a  támogatás  valóban  a  lakásfenntartási  kiadások  rendezését  szolgálja.  Fontos  szempontként  kell  figyelembe  venni,  hogy  a  támogatási  rendszer  ne  gyengítse  a  fizetési fegyelmet. Mindenképpen alapos vizsgálat szükséges a szociális rászorultság  eldöntéséhez. 

37   Év 

Pénzbeli tám.  Részesülők/Fő 

Pénzbeli tám.  Felhasznált  összeg/eFt 

Természetbeni  tám.  Részesülők/Fő 

Természetbeni  tám. felhasznált  összeg/eFt 

1998 

681 

18.106 

3275 

65.728 

1999 

175 

5.715 

4840 

58.659 

2000 

152 

1.140 

4362 

35.914 

2001 

186 

1.374 

3475 

48.287 

2002 

157 

3.418 

2498 

50.101 

  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    A  lakásfenntartással  kapcsolatos  kiadások  összege  folyamatosan  nő,  így  az  ezen  szolgáltatásban  részesülők  száma  is  emelkedik.  Jó  ellátási  forma.  Felső  határ  nincs  megállapítva  törvényben.  Albérleti  támogatás  nem  jellemző.  Egyedi  fűtéstámogatás  belvárosban  és  meszesen  jellemző,  de  nem  egy  összegben  történik  a  kifizetés  (általában  félévente).  Az  elmúlt  időszakban  javult  ezen  ellátás  hatékonysága  (pl.  korábban  a  kislakásban  élők  kiestek  a  rendszerből).  Jellemző  azonban,  hogy  mindig  ugyan  az  a  „kör”  jelenik  meg  a  támogatásért,  ez  azt  jelenti,  hogy  nem  sikerül  stabilizálni  ezen  egyének/családok  szociális  helyzetét:  pl.  jövedelmét,  életvezetési  stílusát,  gazdálkodását.  Véleményük  szerint  a  lakásfenntartási  támogatás  ún.  háttérszolgáltatása  (az  adósságkezelési  szolgáltatás)  hatékonysága  megkérdőjeleződik  (megjegyzés:  családsegítő  központ tapasztalatait is megkérdezni).    Túl  megengedő  a  jogszabály  (hamar  visszakerülhetnek  a  rászorulók  a  támogatási  rendszerbe).  Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a  rászoruló.  Pécsett  ún.  adósságkezelésként  nem  működik,  még  a  lakáscélú  pénzintézeti  hiteleknél sem.  Nem  is  kötöttek  pénzintézettel  szerződést.  Nincs  tapasztalatuk/tudásuk  arra,  hogy  lenne‐e  rászorulói  igény,  az  ún.  egyéb  adósságokkal  kapcsolatban  az  adósságkezelése  szolgáltatásra.   

38 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható,  gördülékeny.  Az  ún.  hátralékcsökkentési  támogatások  folyósításával  kapcsolatban  sincsenek  fennakadások.    Lakásfenntartási támogatás    

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Év 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995 

  

  

  

  

  

Egyszer  részesült  támogatásban 

1672 

1346 

326 

3654 

885 

Több  alkalommal,  de  nem  folyamatosan  támogatták 

1299 

581 

718 

3939 

6551 

1685 

994 

691 

16192 

11236 

162 

22 

140 

716 

4561 

4818 

2943 

1875 

24501 

23253 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

152 

4362 

1140 

35914 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

249 

1808 

11112 

51765 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

259 

3515 

5018 

128196 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

184 

4600 

3108 

160799 

Téli  hónapokban  havi  rendszerességgel  támogatták  Egész  évben  havi  rendszerességgel  támogatták  Összesen  2000  Összesen  2004  Összesen  2005  Összesen  2006  Összesen 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása 

39

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Az  ápolási  díj  a  tartósan  gondozásra  szoruló  személy  otthoni  ápolását  ellátó  nagykorú  hozzátartozó  részére  biztosított  anyagi  hozzájárulás.  Az  ápolási  díjra  jogosult  a  hozzátartozó,  ha  az  önmaga  ellátására  képtelen  állandó  és  tartós  felügyeletre  szoruló,  súlyosan  fogyatékos  vagy  tartós  beteg  személy  ápolását  vagy  gondozását végzi.     Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásb an  részesülők  száma/Fő 

273 

276 

297 

267 

207 

Felhasznált  összeg/eFt 

51.704 

59.872 

52.033 

54.608 

44.187 

  Pécs  viszonylatában  a  támogatottak  köre,  ezzel  együtt  a  támogatásra  fordított  összeg  is  csökken.  Ennek  oka  a  törvényi,  valamint  önkormányzati  rendelet  szigorítása volt.    A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:   

40 Napjainkban  is  van  ún.  foglalkoztatást  bővítő  hatása  az  ápolási  díjnak,  azonban  a  jellemző mára a valóban tartósan beteg, ápolásra és gondozásra szoruló hozzátartozók ápolása  iránti  igény.  Zömmel  tartósan  betegek,  illetve  súlyosan  fogyatékosok.  A  másik  jellemző,  az  hogy beteg, idős szülő ápolására igénylik ezt a támogatási formát (….. egyre nyomorultabbak  az emberek). Pl.: „… Kertvárosban sok az egyedül élő idős, s az egyik gyerek „bevállalja” az  ápolást, persze első sorban, aki amúgy is munkanélküli … , első sorban ezzel már akkor élnek,  ha a szülő ún. ágyban fekvő, tartósan gondoskodásra szorul.    Nagyon  alacsony  összegű  mára  már  az  ápolási  díj,  biztos  megélhetést  az  ápolónak  már  nem  nyújt.  Elvileg  az  ápolási  díj  mellett  lehet  dolgozni,  de  ez  a  tényleges  rászorulók  esetében csak elvi lehetőség (különösen a fokozott ápolást igénylő eseteknél).    Vannak speciális problémák is, melyre a jelenlegi jogszabály nem ad választ, s a helyi  rendelet sem (pl. szülő két súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, s ugyan azon összegű ápolási  díjat  kap,  mint  aki  egyet).  Helyi  rendeleti  szinten  kevés  a  szabályozási  lehetőség  (pl.  méltányosságnál a jövedelemhatár).  Talán majd az ápolási biztosítás megoldást adhat a fent problémákra is.  Az  elmúlt  években  még  jellemző  visszaélések  lehetőségét  mára  már  a  törvényalkotó  nagyban  kizárta,  szabályozott  az  ún.  ellenőrzés  rendszere  is.  Bár  még  mindig  lehetőség  az,  hogy  az  ápoló  és  az  ápolt  külön  háztartásban  éljen.  A  jelenleg  ápolási  díjban  részesülőknél  azonban megállapítható, hogy jellemzően közös háztartásban élnek ápoló és ápolt, s különösen  igaz ez a fokozott ápolást igénylőkre.    Arra a kérdésre, hogy az ápolási díj elérte‐e azt a célját, hogy „tehermentesítse” az  egészségügyi  és  szociális‐ellátórendszert  a  következőt  válaszolták:  döntően  igen,  azonban a gyakorlat az, hogy ha már valóban súlyos beteggé válik az ápolt, akkor már „nem  bírja”  az  ápoló  és  intézményi  elhelyezést  vesz  igénybe  (ez  jelenthet  fizikai  és  pszichés  kifáradást is).  Nem kizárt persze, hogy ugyan azon személyre az ápolási díjon felül az ápoló ún. házi  segítségnyújtást vagy szociális étkeztetést is igénybe vegyen. Nem terjedt ez még el a díjban  részesülők  között,  nincs  a  köztudatban.  A  környezettanulmány  elkészítésénél  a  szociális  ügyintéző  együtt  megy  ki  a  gondozási  központ  munkatársával,  aki  egyéb  irányú  felvilágosítást/segítséget  is  megad  a  kérelmezőnek.  Törvényi  rendelkezést  megnézni,  mert  pontosan szabályozza ennek a lehetőségét (ún. átjárható szolgáltatások).    A  statisztika  tartalmazza  az  ápolási  díj,  főbb  célcsoportjait/formáit,  annak  megoszlását  (az ún. alanyi jogú ápolási díjasok „vezetnek”).   

41 Ápolási díjjal támogatottak adatai    

Tárgyévben  kifizetett összeg  (eFt.)     0  28955     26112  25921     36864  16581              69890  23623 

Fő  1995 

   0  268     130  167     113  83     158  97     195  99 

Alanyi jogon  Méltányossági alapon  2000  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Ápolási díjjal alanyi jogony támogatottak 80000

69890

70000 60000

Fő

50000

36864

40000 30000 20000 10000 0

Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)

26112

0 0 1995

130 2000

113 2004

158 2005

195 2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása   

42 Ápolási díjjal méltányossági alapon támogatottak 35000 30000

28955

25921

23623

25000

Fő

20000

16581 Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)

15000 10000 5000

268

167

0 1995

2000

83

97

99

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    A  létfenntartást  veszélyeztető  rendkívüli  élethelyzetbe  került,  valamint  időszakosan  vagy  tartósan  létfenntartási  gondokkal  küzdő  személyek  részére  nyújtható átmeneti segély.     Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásb an  részesülők  száma/Fő 

2891 

3039 

2617 

4942 

2524 

Felhasznált  összeg/efT 

28.379 

38.183 

12.461 

27.299 

28.029 

  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:  A rendszeres szociális segély „mellé” adható segély összege nagyon alacsony (max. 5‐6  ezer  forint/hó)  ezért  nem  is  túl  hatékony  ez  a  segélyezés.  Korábban  évente  6  alkalommal  lehetett igényelni a segélyt, mára ez már 3 alkalomra szűkült, azzal, hogy a méltányosság köre  is nagyon szűk.  A  gyermekeknek  adható  átmeneti  segély  –  gyermekoktatási‐  nevelési  intézményen  keresztül  ‐,  mint  ún.  célzott  segély  formát,  hatékonynak  tartották,  kár,  hogy  az  önkormányzat pár éve ezt a segélyezési formát megszüntette (1994‐1995‐ig működött kb. ez a  segélyezési forma). 

43 Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi átmeneti segély formákon túl, milyen javaslatuk lenne,  a  jelenlévő  Központ  Vezetők  két  dolgot  hangsúlyoztak  ki:  egyrészt,  hogy  több  forrás  kellene  (hiszen  alacsony  az  egyszer  adható  összeg,  így  nem  is  éri  el  célját),  másrészt  az  ún.  gyógyszertámogatás, mint célzott átmeneti segély forma nagyon hiányzik, s indokolt lenne  bevezetése (különös tekintettel a közgyógyellátás jelenlegi szabályozására).  Pár  éve  szüntette  meg  az  önkormányzat  a  kamatmentes  kölcsönt,  mint  speciális  átmeneti segély formát, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket nem fizették vissza a rászorulók, s  ugyanakkor nagy adminisztratív teherrel járt (7‐8 évig működött ez a támogatási forma és a  folyósított kölcsönök cca. 70%‐a végrehajtás alatt van, vissza nem fizetés miatt).  Az  átmeneti  segélynek  ún.  időszakos  havi  formája  sem  létezik  már,  néhány  krízishelyzetben ez megoldást jelenthetne pedig. Méltányosságából megállapítható lenne, de a  gyakorlatban ez nem jellemző.  A  90‐es  évek  elején  próbálkozott  a  város  természetbeni  támogatásként  az  ún.  vásárlási  utalványok  rendszerével,  de  ez  nem  volt  működőképes  (visszaélések  voltak,  eladták, s megszűntek az ún. szociális boltok is). Az ún. közüzemeknek átutalt átmeneti  segélyt pedig felváltotta/kiváltotta” a lakásfenntartási támogatás.  A  krízishelyzetek  megoldására  jól  bevált  forma  és  gyakorlat  az  ún.  méltányosságból  megállapított  nagyobb  összegű  támogatás.  A  Népjóléti  Bizottság  dönt  az  egyedi  méltányossági  kérelmekről,  amiket  támogatnak,  azok  a  valóban  egyedi  élethelyzetek  (pl.  balesetek, káresetek, nagyobb összeget igénylő kórházi gyógykezelések/gyógyászati segédeszköz  beszerzés). Évente 2‐3 méltányossági megállapítás van, központonként.  Az  átmeneti  segélyben  részesülők  száma  mellett  a  KSH  adatlapon  szerepelnek  az  ún.  esetszámok  is  (egyszer,  kétszer,  többször),  ez  részben  meg  van  városrészi  bontásban,  de  összesítve rendelkezésre áll 1995‐től. A mai napig nehézséget okoz a tisztességes adatgyűjtés,  a jelenleg működő KIMERA Kft. programjának egy részét vásárolta meg a város (pl. az utca  szerinti legyűjtés ezért nem lehetséges). Még a KSH adatlapok felkutatása is lehetetlen az  1985., 1990‐es évekre (ez még irattárból is reménytelen).  A pénzbeli/természetbeni támogatások ún. utcára/városrészre történő lebontása, szintén  reménytelen vállalkozásnak tűnik, 1995‐től ún. munkaanyagok vannak (részstatisztikák). Az  azonban  nem  biztos,  hogy  ezeket  „összeadva”  azt  kapjuk,  ami  az  összesített  KSH  adatlapon  szerepel  (azaz  fenntartásokkal  kell  a  városrészi  adatokat  felhasználni  elemzéshez).  A  területi  Központ  Vezető  elvállalták,  hogy  a  rendelkezésükre  álló  KSH  adatlapokat  (de  csak  1995‐től)  fénymásolatban  összegyűjtik  és  átadják  a  Forrásközpontnak  (pénzbeli/természetbeni  ellátásokét),  illetve  a  gyámhatósági  statisztikák  közül  azokat,  amelyek  náluk  rendelkezésre  állnak.         

44 Átmeneti segély    

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Év 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995  Egyszer  részesült  segélyben  Kétszer  részesült  segélyben  Háromszor  részesült  segélyben 

  

  

  

  

  

2559 

2559 

‐‐‐‐‐ 

5128 

‐‐‐‐‐ 

993 

993 

‐‐‐‐‐ 

3979 

‐‐‐‐‐ 

1141 

1141 

‐‐‐‐‐ 

6212 

‐‐‐‐‐ 

1816 

1816 

‐‐‐‐‐ 

12557 

‐‐‐‐‐ 

31 

31 

‐‐‐‐‐ 

311 

‐‐‐‐‐ 

9 

9 

‐‐‐‐‐ 

126 

‐‐‐‐‐ 

6549 

6549 

‐‐‐‐‐ 

31320 

‐‐‐‐‐ 

Rendszeresen  részesült  átmeneti segélyben 

15 

15 

‐‐‐‐‐ 

3007 

‐‐‐‐‐ 

Kamatmentes  kölcsön  formájában  részesült  segélyben 

133 

133 

‐‐‐‐‐ 

5580 

‐‐‐‐‐ 

Összesen 

6697 

6697 

‐‐‐‐‐ 

39907 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

1884 

‐‐‐‐‐ 

6053 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

435 

‐‐‐‐‐ 

2810 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

287 

‐‐‐‐‐ 

2743 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

1 

‐‐‐‐‐ 

25 

‐‐‐‐‐ 

Négyszer  segélyben 

részesült 

Ötször  részesült  segélyben  Hatszor‐  és  többször  részesült segélyben  Összesen 

2000  Egyszer  részesült  segélyben  Kétszer  részesült  segélyben  Háromszor  részesült  segélyben  Ötször  segélyben  Összesen 

részesült 

‐‐‐‐‐ 

2617 

‐‐‐‐‐ 

12461 

‐‐‐‐‐ 

Kamatmentes  kölcsön  formájában  részesült  segélyben 

‐‐‐‐‐ 

10 

‐‐‐‐‐ 

830 

‐‐‐‐‐ 

Összesen 

‐‐‐‐‐ 

10 

‐‐‐‐‐ 

830 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

2039 

‐‐‐‐‐ 

2039 

   12034 

‐‐‐‐‐ 

436 

‐‐‐‐‐ 

872 

‐‐‐‐‐ 

461 

‐‐‐‐‐ 

1383 

‐‐‐‐‐ 

2936 

‐‐‐‐‐ 

4294 

2004  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben  Összesen 

részesült  részesült  részesült 

4832  8116  24982 

45 2005  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben 

részesült  részesült  részesült 

Összesen  2006  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben  Összesen 

részesült  részesült  részesült 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

2290 

‐‐‐‐‐ 

12493 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

546 

‐‐‐‐‐ 

5460 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

604 

‐‐‐‐‐ 

9060 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

3442 

‐‐‐‐‐ 

27123 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

1837 

‐‐‐‐‐ 

10318 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

646 

‐‐‐‐‐ 

3876 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

661 

‐‐‐‐‐ 

5949 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

3144 

‐‐‐‐‐ 

20143 

‐‐‐‐‐ 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása   

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Temetési  segély  állapítható  meg  annak  a  személynek,  aki  a  meghalt  személy  eltemettetéséről  gondoskodott,  annak  ellenére,  hogy  arra  nem  volt  köteles,  vagy  tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a  saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.    

46 Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásban  részesülők  száma/fő 

785 

504 

521 

713 

840 

Felhasznált  összeg/eFt 

14.777 

8.791 

4.090 

9.368 

13.568 

  A  2007.  évi  felülvizsgálat  során  a  statisztikai  adatok  bemutatásán  túl,  egyéb  érdemi  információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak.    Köztemetés  Folyamatosan  emelkedik  a  köztemetés  díja,  egy  legutóbbi  köztemetés  (túlsúly  miatt)  186.000 forintba került. Az emelkedő díjak miatt egyre többen nem tudják hozzátartozójukat  eltemettetni (ún. szoc. rászorultság miatt). Tehát nem csak azon esetekben kell „köztemetni”,  amikor nincs fellelhető hozzátartozó.    Temetési segély     Év 

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995  Temetési segély 

  

  

  

  

  

593 

593 

‐‐‐‐‐ 

4149 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

36 

‐‐‐‐‐ 

36 

‐‐‐‐‐ 

801 

797 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

Egészségügyi  szolgáltatás  2000  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

521 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

4090 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

72 

‐‐‐‐‐ 

3114 

2004  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

539 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

11618 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

81 

‐‐‐‐‐ 

5809 

  

  

  

  

  

2005  Temetési segély 

‐‐‐‐‐ 

594 

‐‐‐‐‐ 

14855 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

91 

‐‐‐‐‐ 

6969 

2006  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

505 

‐‐‐‐‐ 

13760 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

96 

‐‐‐‐‐ 

10708 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása 

47   Pénzbeli temetési segély 14855

16000 14000 12000

13760

11618

Pénzbeli támogatásban részesített személyek száma

10000 8000 6000 4000 2000

4149 593

Felhasznált összeg

4090 521

594

539

505

0 1995

2000

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Köztemetés 12000

10708 Természetbeni támogatásban részesített személyek száma

10000 8000

6969 5809

6000

2000 0

Felhasznált összeg

3114

4000 801 36

72

81

91

96

1995

2000

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Közgyógyellátás  A  szociálisan  rászorult  személy  részére  az  egészségi  állapot  megőrzéséhez  és  helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány  állítható  ki.  A  közgyógyellátási  igazolvánnyal  rendelkező  személy  térítésmentesen  jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati  segédeszközökre.   A  közgyógyellátásra  való  jogosultságnak  három  jogcíme  van.  Igényelhető  alanyi, normatív jogon a törvény szabályai szerint, valamint méltányosságból a helyi  rendelet szabályai szerint. 

48   Év  Támogatásban  részesülők  összesen/fő  Alanyi jogon    Méltányossági  alapon    Normatív alapon    Méltányosságból  kiadott  igazolványok után  TB felé befizetett  összeg 

1998    6925 

1999    5763 

2000    6836 

2001    6076 

2002    5972 

2578 

2468 

3477 

2730 

2810 

2830 

2013 

2070 

2156 

1840 

1517 

1282 

1289 

1190 

1322 

  29.060 

  24.606 

  26.349 

  27.400 

  27.478 

  Mind  az  átmeneti  segélyben,  mind  a  temetési  segélyben,  mind  a  közgyógyellátásban részesítettek száma hosszú távon stagnálást mutat.    A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    Helyi  szinten  mozgástér  a  szabályozásnál  minimális,  az  ún.  jövedelemhatár  megállapításánál.  Pécsett  az  ún.  törvényi  határt  használják.  Egyre  többen  kiesnek  a  közgyógyellátási  igazolvány  igénylési  köréből,  jövedelem  miatt  (6.000  forint  alatti  gyógyszerköltség).  A  méltányos  esetek  száma  az  elmúlt  időszakban  lecsökkent,  de  ez  megállapítható  a  normatív/alanyi  esetekre  is.  Az  Sztv.  tisztította  a  közgyógyellátásra  jogosultak  körét,  annak  szabályait.  Sok  az  emelt  családi  pótlékban  részesülő.  Az  átmeneti  segély lehetősége nem kizárt a közgyógyigazolvány mellett. Fejlesztési lehetőséget látnak‐e? Itt  is az átmeneti segély ún. gyógyszertámogatás célzó formáját emelték ki. Az egyik Központ  Vezető  kiemelte,  hogy  „tisztább”  a  törvény,  de  azt  is  meg  kell  állapítani,  hogy  egyre  nagyobb probléma (főleg az idősek körében) a szükséges gyógyszerek kifizetése (egyre többször  jelzik  az  ügyfelek,  hogy  inkább  már  el  sem  mennek  orvoshoz  sem  ….  (Megjegyzés:  annak  ellenére,  hogy  a  társadalom  egészségi  állapota  folyamatosan  romlik  …..).  Vizitdíj  megállapításánál  szociális  vonalon  jelenleg  nincs  a  központoknak  feladata,  azaz  nem  vizsgálnak szociális rászorultságot.   

49

Év 

1995  2000  2004  2005  2006 

Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak  Méltányosságból kiadott  XII. hó 31‐én  igazolványok után a  Alanyai  Méltányossági  érvényes  társadalmobiztosításnak a  alapon  igazolvánnyal  jogon  tárgyévben befizetett  rendelkezők  összeg (eFt, kerekítve)  3225  1301  1924  20548  6836  3477  2070  26349  6642  3660  1798  31246  6282  3652  1695  31409  5894  3540  1266  29513 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Adósságkezelés   Sajnos  a  közüzemi  díjhátralékosok  száma  és  a  tartozások  összege  országosan,  ezen  belül  Pécsett  is  növekedést  mutat.  Ennek  ellensúlyozására  fogadta  el  az  önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletet. A rendelet alapját  az  1993.  évi  lll.  Tv.  adta  meg,  mely  a  lakhatással  összefüggésben  eladósodott  szociálisan rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik maguk is készek és képesek  a tartozás részbeni rendezésére.  Nem  célja  a  szabályozásnak  a  fizetési  készséget  nem  mutató  adós  háztartások  támogatása, valamint az adósságok teljes tehermentesítése.  Az  adósságkezelési  szolgáltatás  két  elemből  áll:  adósságcsökkentési  támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból.  A  város  akkor  nyújthat  adósságkezelési  szolgáltatást,  ha  rendeletet  alkot,  adósságkezelési  tanácsadást  működtet,  valamint  az  adósságcsökkentési  támogatáshoz  forrást  különít  el.  A  2003  évi  2004  évi  költségvetésben  a  város  erre  a  célra 40. millió forintot különített el.  Az adósságkezelési támogatás lebonyolítását az Esztergár Lajos Családsegítő és  Gyermekjóléti szolgálat alkalmazásában lévő adósságkezelési tanácsadók végzik.  • • • •

Tájékoztatást  nyújtanak  az  adósságkezelési  szolgáltatás  formáiról  és  feltételeiről  Feltérképezik  a  háztartás  készségét  és  képességét,  hogy  bevonhatók‐e  az  adósságkezelési szolgáltatásba.  Javaslatot  tesz  az  adósságcsökkentési  támogatás  megállapításához.  A  határozat meghozatala már hatósági aktus.  Írásos megállapodást köt az adóssal, melyben megtalálhatók a kapcsolattartás  módja  gyakorisága.  Havonta  egy  alkalommal  mindenképp  szükséges  egy  személyes találkozás. 

50 Az  adósságkezelési  szolgáltatásba  azok  a  személyek  vonhatók  be,  akik  szociálisan  rászorultak,  jogszabályban  meghatározott  nagyságú  és  minőségű  lakásban laknak, adósságuk minimum 50. 000 –Ft. de 260. 000‐Ft‐nál nem nagyobb. A  tartozás hat havi legalább és az 18 hónapon belül keletkezett.  2003. december 01. óta lehet ezt a támogatási formát igénybe venni. Több száz  kérelem érkezett be eddig, de határozathozatalra még kevés ügy érett meg.  A  megállapított  támogatást  minden  esetben  a  közüzem  felé  történő  átutalással  kapja meg a rászorult. Feltehető, hogy a program hosszú távon váltja valóra a hozzá  fűzött reményeket. Türelmes hosszas folyamat a családokkal, míg érdemi eredményt  lehet  elérni  a  családgondozással,  az  adósságok  végleges  kifizetésével,  és  a  teljes  adósságmentesítéssel.    A  pénzbeli  és  természetben  nyújtott  szociális  ellátások  nyújtása  az  önkormányzat  részéről  négy  területi  szociális  központon  keresztül  történik.  A  központok  kialakítása  során  az  önkormányzat  arra  volt  figyelemmel,  hogy  minél  inkább a rászorulók lakókörnyezetéhez kerüljenek közel. Így a Meszesi városrészben  Pécs, Zsolnay Vilmos u. 45.‐ben az I. sz. Területi Szociális Központ, Belvárosban Pécs,  Vargha D. u. 2‐ben, a II. sz. Területi Szociális Központ,  Uránvárosban Pécs, Esztergár  Lajos  u.  19.‐ben  a  III.  sz.  Területi  Szociális  Központ,  Kertvárosban,  Pécs,  Sarolta  u.  2.sz. IV. sz. Területi Szociális Központ került kialakításra.     A központok kulturált körülmények között fogadják a rászoruló ügyfeleket, heti  két  alkalommal  ügyfélfogadási  időben.  Két  ügyintézőnél  több  sehol  nem  dolgozik  egy  szobában,  ezzel  biztosítva  azt,  hogy  az  ügyfél  nyugodt  körülmények  között  oszthatja meg személyes problémáit.    A  helyi  ellátó  rendszer  legfontosabb  igénye  a  segélyezéssel  szemben,  hogy  a  ténylegesen rászoruló kör részesedjen az egyre szűkülő állami és helyi költségvetési  segélykeretből.  A  hatékony  segélyezés  alapeleme  az  úgy  nevezett  természetbeni  segélyezés  rendszere.  A  lakásfenntartási  támogatásnál,  illetőleg  az  adósságkezelési  támogatásnál  ez  már  szinte  tökéletesen  megvalósul,  hiszen  ahol  csak  mód  van  rá,  elsősorban  a  kommunális  kiadásokhoz  történő  célirányos  támogatásként  kapják  a  rászorulók.  A  gyermekvédelem  területén  hatékony  segélyezési  forma,  az  oktatási  nevelési  intézményhez  küldött  közvetlen  anyagi  támogatás,  a  rászoruló  tanulók,  gyermekek szociális étkezési térítési díj kedvezmények biztosítása. Prevenciós jellege  miatt ezt a fajta természetbeni segélyezési formát nem szabad megszüntetni, inkább  célirányosabb bővítés az indokolt (pl. utalvány rendszer) Ezzel részben csökkenthető  lenne  a  segélyezés  hatósági  jellege  is,  hisz  tapasztalataink  szerint  mindenképpen  bővíteni kell az úgynevezett „hivatalból” segélyezést, azaz nem állampolgári kérelem  alapján,  hanem  a  családdal,  egyénnel  kapcsolatban  álló,  őt  ismerő  szociális 

51 szolgálatok javaslatára. Célszerű lenne ismételten kezdeményezni egy komplex non‐ profit szociális diszkont bolt hálózat megvalósítását.   A  segélyezés  kérdésénél  még  külön  ki  kell  térni  a  krízissegélyezésről.    Jó  működése  esetén  a  segítő  szakemberek  a  segélyezéssel  foglalkozó  területi  szociális  központokhoz  irányítják  a  rászorulók,  vagy  élhetnek  a  „hivatalból”  segélyezéssel  is  amikor is ő maga kezdeményezi a rászorulóknak a segély folyósítást.     A  területi  szociális  központok  egységes  szociális  informatikai  rendszerrel  rendelkeznek,  mely  egy  egységes  segélyezési  gyakorlat  kialakításában  nyújtott  segítséget. Cél, hogy fokozatosan bevonják az intézményrendszert is.      A  területi  szociális  központok  ellátási  területe  megegyezik  a  gondozási  központok által ellátott területtel, mely lehetővé teszi a szorosabb együttműködést, a  rászorult családok ellátását illetően, mind a pénzbeli természetbeni ellátások, mint a  szociális szolgáltatások vonatkozásában.  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    A  lakásfenntartással  kapcsolatos  kiadások  összege  folyamatosan  nő,  így  az  ezen  szolgáltatásban  részesülők  száma  is  emelkedik.  Jó  ellátási  forma.  Felső  határ  nincs  megállapítva  törvényben.  Albérleti  támogatás  nem  jellemző.  Egyedi  fűtéstámogatás  belvárosban  és  meszesen  jellemző,  de  nem  egy  összegben  történik  a  kifizetés  (általában  félévente).  Az  elmúlt  időszakban  javult  ezen  ellátás  hatékonysága  (pl.  korábban  a  kislakásban  élők  kiestek  a  rendszerből).  Jellemző  azonban,  hogy  mindig  ugyan  az  a  „kör”  jelenik  meg  a  támogatásért,  ez  azt  jelenti,  hogy  nem  sikerül  stabilizálni  ezen  egyének/családok  szociális  helyzetét:  pl.  jövedelmét,  életvezetési  stílusát,  gazdálkodását.  Véleményük  szerint  a  lakásfenntartási  támogatás  ún.  háttérszolgáltatása  (az  adósságkezelési  szolgáltatás)  hatékonysága  megkérdőjeleződik  (megjegyzés:  családsegítő  központ tapasztalatait is megkérdezni).    Túl  megengedő  a  jogszabály  (hamar  visszakerülhetnek  a  rászorulók  a  támogatási  rendszerbe).  Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a  rászoruló.  Pécsett  ún.  adósságkezelésként  nem  működik,  még  a  lakáscélú  pénzintézeti  hiteleknél  sem.  Nem  is kötöttek  pénzintézettel  szerződést.  Nincs  tapasztalatuk/tudásuk  arra,  hogy  lenne‐e  rászorulói  igény,  az  ún.  egyéb  adósságokkal  kapcsolatban  az  adósságkezelése  szolgáltatásra.   

52 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható,  gördülékeny.  Az  ún.  hátralékcsökkentési  támogatások  folyósításával  kapcsolatban  sincsenek  fennakadások.   

2.2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások  Az  egységes  komplex  várospolitika  lehet  az,  amely  lehetőséget  biztosít  a  helyi  szociálpolitika  fejlesztésére.  Ennek  első  lépcsője  szakértelemmel  történő  helyezet  felmérés,  a  meglévő  intézményi  és  civil  hálózat  átvilágítása  és  ennek  birtokában  a  szükséges  teendők  felvázolása.  Fel  kell  deríteni  a  meglévő  intézményrendszerben  rejlő  tartalékokat  párhuzamosságokat  és  a  még  hiányzó  feladatok  ellátásának  megoldási lehetőségeit.     A  szociális  igazgatásról  és  a  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körét. A törvény  a feladatok ellátását megosztja a települési és a megyei önkormányzatok között. Ezen  belül  a  település  köteles  gondoskodni  az  alapellátás  biztosításáról,  ‐  így  a  pénzbeli  ellátásokról,  a  természetben  nyújtott  szociális  ellátásokról,  illetve  a  személyes  gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról.     A szociális törvény 2001. évi LXXIX. Törvénnyel, majd a 2003. évi IV. törvénnyel  történő módosítása alapjaiban változtatta meg az önkormányzatok feladatellátásának  módját.  Mindkét  módosítás  az  alapellátások  fejlesztését  irányozta  elő  a  szolgáltatások  saját  lakókörnyezetben  történő  biztosításával.  A  hagyományos  alapellátási  formák  (étkeztetés,  házi  segítségnyújtás,  családsegítés)  kiegészültek  a  speciális  alapellátási  feladatokkal,  amelyek  a  jelzőrendszeres  gondozást  jelentik  az  idős és fogyatékos személyek esetében, támogató szolgálatot a fogyatékos személyek  körében,  közösségi  gondozást  a  pszichiátriai  és  szenvedélybetegek  körében,  utcai  szociális munkát a hajléktalanok esetében.   A  törvény  nem  definiálja  a  „rászorultságot”,  ebből  adódóan  minden  olyan  személynek  az  alapellátások  körében,  a  lakókörnyezetben  szolgáltatást  kell  biztosítani,  aki  ezt  igényli  és  egészségi  állapota,  kor,  fogyatékossága,  jövedelmi  helyzete  miatt  arra  szüksége  van.  Az  ellátást  igénylők  csoportját  tehát  a  szolgáltatások  szempontjából  bővíti,  és  kiegészíti  a  fogyatékos,  pszichiátriai,  szenvedélybeteg és hajléktalan személyekkel. Az új ellátási formák megvalósítását a  törvény 2005. január 1‐től írja elő.  A szociális törvény 90.§ ‐a szerint a megyei jogú város saját területén köteles az  alap‐,  nappali  és  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  ellátási  feladatokat  megszervezni,  valamint  a  megyei  önkormányzat  ellátási  kötelezettsége  körébe  tartozó  feladatok 

53 közül  az  idősellátás,  továbbá  –  előzetes  felmérésre  alapozva  –  a  lakossági  szükségletek  alapján  meghatározott  legalább  két  további  intézménytípus  feladatait  biztosítani.  Ennek  megfelelően  Pécs  városában  az  alábbi  ellátási  típusokat  kell  működtetni.    Sorszám 

1.  1.1  1.2  1.3    1.4.  1.4.1   

1.4.2 

1.4.3.  1.4.4    2.   2.1.  2.1.1  2.1.2  2.1.3  2.1.4  2.1.5   

2.2.  2.1.1.  2.1.2  2.1.3 

Ellátási forma, feladat 

Jogszabályi  Az ellátás biztosításának határideje  hely 1993. évi  III. törvény  Alapellátások      Étkeztetés  62. §  2003. évi IV. tv. 82. § (6)2005. 01. 1‐től  Házi segítségnyújtás  63. §   2005. 01.01‐től  Családsegítés  64. §  2005.01.01‐től  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 65 §  2005.01.01‐től  Speciális alapellátási feladatok      Közösségi  pszichiátriai  ellátás  65/B. §   2005. 01. 01‐től  támogató szolgálat  Közösségi  ellátások  a  pszichiátriai,  65/A  2005.01.01‐től  illetve  a  szenvedélybetegek  részére  nyújtott   Szenvedélybetegek  részére  nyújtott  alacsonyküszöbű ellátás  Fogyatékos  személyek  65/C. § (1)   2005. 01.01‐től  lakókörnyezetükben  történő  ellátása  támogató  szolgálat  megnevezése  (Támogató Szolgáltatás)  Szenvedélybetegek  részére  65/D. §  2003. évi IV. tv. 82. § (6)   szolgáltatás  Hatályon kívül: 2005. 01. 01‐től  Utcai szociális munka  65/E. §    Nappali ellátás  65/F §  2005. 01. 01. alapellátási formaként  Szakosított ellátási formák      Nappali  ellátást  nyújtó    Nem szakosított ellátás  intézmények  Idősek klubja   76. §   2005. 01. 01‐től   Fogyatékosok  nappali  77. §                2005. 01. 01‐től  intézménye  Nappali melegedő  78. §   2005. 01. 01‐től  Szendevélybetegek  nappali  79. §   2005. 01. 01‐től  intézménye  Pszichiátriai  betegek  nappali  79/A. §   2005. 01. 01‐től  intézménye  Fenti  intézményeket  a  hatályos      jogszabály  az  alapellátások  közé  sorolja, és nem nevesíti külön §‐ban  Átmeneti  elhelyezést  nyújtó      intézmények  Idősek gondozóháza  82. §  2005. 01. 01‐től  Fogyatékosok gondozóháza  83. §  2005. 01. 01‐től  Pszichiátriai  betegek  átmeneti  83/A §  2005. 01. 01‐től 

54

2.2.3  2.2.4 

otthona  Szenvedélybetegek  átmeneti  otthona  Éjjeli menedékhely  Hajléktalan átmeneti szállása  Ápolást‐gondozást nyújtó  intézmények  Idősek Otthona  Gondozási  részleg  demens  személyek részére  Fogyatékos személyek otthona  Pszichiátriai betegek otthona 

2.2.5 

Szenvedélybetegek otthona 

71/A. § 

2.2.6  2.3.  2.3.1 

Hajléktalanok otthona  Rehabilitációs intézmények  Pszichiátriai,  illetve  szenvedélybetegek  rehabilitációs intézménye  Fogyatékosok  rehabilitációs  intézménye  Hajléktalanok  rehabilitációs  intézménye*  Lakóotthonok 

71/B. §  72. §  73. § 

2.1.4  2.1.5  2.2  2.2.1  2.2.2 

2.3.2  2.3.3  2.4  2.4.1  2.4.2.  2.4.3. 

83/B. § 

2005. 01.01‐től 

84. § (2) 

2005. 01. 01‐től 

 

 

68. §  68. § (4) 

2005. 01. 01‐től  2006. 01.01‐től 

69. §  71. § (1) 

2005.01. 01.  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  2005. 01. 01.    A feladatra nincs törvényi  kötelezettség 

74. §  74/A. §  85/A. § 

Fogyatékos  személyek  85/A. § (2) a)  lakóotthona*  pont  Pszichiátriai  betegek  85/A. § (2) b)  lakóotthona  pont  Szenvedélybetegek lakóotthona  85/A. § (2) c)  pont 

A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség 

* Civil szervezet működteti a várossal kötött ellátási szerződés nélkül. 

55

2.2.1

Alapellátások 

Étkeztetés  A  szociális  törvény  62.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  rendelkezik  az  étkeztetésről.  Eszerint  a  települési  önkormányzatnak  kell  gondoskodni,  azoknak  a  szociális  rászorulóknak  a  legalább  napi  egyszeri  étkezéséről,  akik  azt  magunknak,  illetve  önmaguknak  és  eltartottjaik  részére  tartós  vagy  átmeneti  jelleggel  nem  képesek  biztosítani.  Ide  tartoznak  az  idősek,  hajléktalan,‐  fogyatékos  személyek,  pszichiátriai,‐ szenvedélybetegek csoportjai.     Házi segítségnyújtás  A  törvény  63.  §‐a  szerint:  házi  segítségnyújtás  keretében  kell  gondoskodni  azokról  az  időskorú  személyekről,  akik  otthonukban  önmaguk  ellátására  nem  képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos  személyekről,  azokról a  szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló  életvitellel  kapcsolatos  feladataik  ellátásában  segítséget  igényelnek,  de  egyébként  önmaguk ellátására képesek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló  személyekről,  akik  ezt  az  ellátási  formát  igénylik,  illetve  bentlakásos  intézménybe  való elhelyezésre várakoznak.   A  házi  segítségnyújtáson  belüli  szolgáltatás,  vagy  önállóan  megszervezett  szolgáltatási forma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A saját otthonában élő, de  egészségi  állapota  miatt  segítségre  szorulók  veszélyhelyzet  megelőzését,  krízishelyzet  elhárítását  szolgálja.  A  jelzőrendszeres  szolgálat  alkalmas  a  közösségi  erő mozgósítására, lehetőséget ad önkéntes segítők bevonására.     Családsegítés   A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény,  a  szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében rendelkezik többek közt a  személyes  ellátást  nyújtó  ellátások  formáiról,  szervezetéről.  A  jogosultságról  és  az  érvényesítés  garanciáiról.  Az  utóbbiak  között  szerepel  a  családsegítés,  mint  az  önkormányzatok  által  kötelezően  ellátandó  feladat.  A  családsegítő  szolgálat  –  családcentrikus ellátási forma. Két csoportját különböztetjük meg:   ¾ Az  általános  szolgáltatások  valamennyi  családsegítő  alapfeladata.  Tevékenységében  a  megelőzés,  az  egyén  vagy  család  életében  meglévő  probléma  megszüntetése,  valamint  a  családok  jólétéhez  való  hozzájárulás  (segítségnyújtás  ahhoz,  hogy  az  életkörülmények  javuljanak)  kell,  hogy  megvalósuljon.   ¾ Speciális segítő szolgáltatást akkor köteles nyújtani a települési önkormányzat,  ha a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működésével biztosítja.  

56   A  családsegítés  családoknak,  családban  élő  vagy  egyedülálló  személyeknek  nyújtott  professzionális  segítség,  támogatás  ahhoz,  hogy  életüket  emberi  módon  élhessék.  A  családsegítés  célja,  a  családsegítő  szolgáltatás  keretében  segítséget  nyújtani  a  működési  területén  élő  szociális  és  mentálhigiénés  problémái,  illetve  krízishelyzete  miatt  segítséget  igénylő  személynek,  vagy  családnak  az  ilyen  helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése,  valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.     A családsegítő szolgálat munkája három fő területre osztható:   ¾ Családgondozói feladatokat lát el,  ¾ Ellátásokat közvetít,  ¾ Szervezési tevékenységet végez.     A  szolgáltatásoknak  tehát  egységesen  kell  törődni  a  társadalmi,  szociális  kapcsolat  rendezésével,  az  egyéni  és  szociális  hiányok  pótlásával  és  belső  egyéni  személyes konfliktusok  kezelésével, ezzel erősítve a közösség tagjainak kapcsolatát,  együttérzését, önállóságát és felelősségét egymás felé.   Mivel a családsegítő szolgálatnak a legkülönbözőbb szükséglettel hozzáforduló  egyéneket  kell,  hogy  támogassa,  a  jelenlegi  anyagi  és  személyi  feltételei  nem  elégségesek  ahhoz,  hogy  teljes  körű  támogatást  végezzen.  Együtt  kell  működnie  a  szociális ellátórendszer minden egységével és a társadalom egyéb szervezeteivel – pl.  civil szervezetekkel ‐ is.    

2.2.2

Speciális alapellátási feladatok 

Közösségi  pszichiátriai  ellátás  keretében  a  pszichiátriai  betegek  részére  lakókörnyezetükben  komplex  segítséget  kell  nyújtani  a  mindennapi  életvitelhez,  szorosan  együttműködve  az  egészségügyi  gondozással.  Ez  az  ellátási  forma  is  igénybe  veszi  a  természetes  közösségi  erőforrásokat  (hozzátartozók,  önsegítők).  Az  egyén  aktív  és  felelős  részvételével,  egyénre  szabott  terápiás  terv  alapján  gondoz.  Segítséget  nyújt  az  egyén  egészségi,  pszichés  állapota  javításában,  életvitelében,  rehabilitációjában.  A  hozzátartozók  és  a  lakókörnyezet  bevonásával  végzett  házi  gondozás prevenciós tevékenység az egészségi állapot változása tekintetében.     A  támogató  szolgálat  a  fogyatékos  személyek  önálló  életvitelének  megkönnyítése  érdekében  működtetett  szolgáltatás.  Célja  a  fogyatékos  személyek  életvitelének segítése, ‐ a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével és 

57 a  lakáson  belüli  speciális  segítségnyújtással  a  fogyatékkal  élők  kapcsolatainak  erősítése,  a  társadalmi  integráció  biztosítása.  Mindezek  megvalósítása  érdekében  fontos feladat az alapvető szükségletek eléréséhez szállító szolgálat működtetése, az  egészségügyi – szociális ellátásokhoz való hozzájutás támogatása, információnyújtás,  tájékoztatás,  ügyintézés,  tanácsadás,  kapcsolatok  javítása,  önsegítő  csoportok  elérésének segítése.     Utcai szociális munka keretében kell biztosítani az utcán tartózkodó hajléktalan  személy  helyzetének,  életkörülményeinek  figyelemmel  kísérését,  szükség  esetén  ellátásának  kezdeményezését,  illetve  az  ellátás  biztosításához  kapcsolódó  intézkedések megtételét.    Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatás alapellátás keretén belül, azon  személyek  részére,  akik  intézményi  jogviszonyt  követően  saját  lakókörnyezetükben  élnek  és  megfelelő  életvitelük  fenntartásához  segítséget  igényelnek.,  valamint  azok,  akik valamely más –nem bentlakásos – ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy  egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre  van szükségük.   

2.2.3

Szakosított ellátási formák 

Ha  az  életkoruk,  egészségi  állapotuk,  valamint  szociális  helyzetük  miatt  a  rászorult  személyekről  az  alapellátás  keretében  nem  lehet  gondoskodni,  a  rászorultakat  állapotuknak  és  helyzetüknek  megfelelő  szakosított  ellátási  formában  kell gondozni.     A  szakosított  ellátást  nyújtó  intézményi  formák  a  nappali  ellátást  nyújtó  intézmények,  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények,  a  rehabilitációs  intézmények, a lakóotthonok, valamint az ápolást, gondozást nyújtó intézmények. (A  nappali ellátást nyújtó intézmények kivételével együtt: bentlakásos intézmények.)  Az  egyes  intézménytípusok  által  biztosított  szolgáltatások  megszervezhetőek  önálló,  illetve  integrált  szervezeti  formában.  A  szervezeti  integráció  megvalósulhat  több  ellátási  típus  egy  intézmény  keretein  belül  történő  biztosításával,  illetve  alap,  nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.        

58 Nappali ellátást nyújtó intézmények (A jelen szabályozás szerint alapellás)  A  nappali  ellátást  nyújtó  intézmények  elsősorban  a  saját  otthonukban  élők  részére  biztosítanak  lehetőséget  a  napközbeni  tartózkodásra,  étkezésre,  társas  kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.   Nappali ellátást nyújtó intézmény:    Idősek klubja  Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szorult, önmaguk ellátására  részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.     Fogyatékosok nappali intézménye   A  fogyatékos  személyek  nappali  intézményében  önellátásra  részben  képes,  vagy  önellátásra  nem  képes  és  felügyeletre  szoruló  halmozottan  fogyatékos,  illetve  autista személy részére is biztosítható szolgáltatás.     Szenvedélybetegek nappali intézménye   A szenvedélybetegséggel küzdő személy napközbeni ellátását, gondozás végzi.     Pszichiátriai betegek nappali intézménye  A  pszichiátriai  betegséggel  küzdő  személy  napközbeni  ellátását,  gondozás  végzi.     Nappali melegedő  Elsősorban a hajléktan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget.     Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények  Időskorúak gondozóháza  Az  időskorúak  gondozóházába  azok  az  idős  korúak,  valamint  azok  a  18.  életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt,  vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.        

59 Fogyatékos személyek gondozóháza  Azok  a  fogyatékos  személyek  helyezhetők  el,  akiknek  ellátása  családjukban  nem  biztosított  vagy  az  átmeneti  elhelyezést  a  család  tehermentesítése  teszi  indokolttá.     Pszichiátriai betegek átmeneti otthona  Azok  a  pszichiátriai  betegek  helyezhetők  el,  akiknek  ellátása  átmenetileg  más  intézményben  vagy  családjában  nem  oldható  meg,  viszont  tartós  bentlakásos  intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg‐gyógyintézeti kezelése nem indokolt.     Szenvedélybetegek átmeneti otthona  Az  a  személy  helyezhető  el,  akinél  szakorvosi  (addiktológus,  pszichiáter)  szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra és ellátása átmeneti  jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.     Éjjeli menedékhely   Az  önellátásra  és  a  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására  képes  hajléktalan  személyek  éjszakai  pihenését,  valamint  krízishelyzetben  éjszakai  szállás  biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.     Hajléktalan személyek átmeneti szállása  Azoknak  a  hajléktalan  személyeknek  az  elhelyezését  biztosítja,  akik  az  életvitelszerű  szálláshasználat  és  a  szociális  munka  segítségével  képesek  az  önellátásra.     Az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  –  a  hajléktalanok  éjjeli  menedékhelye  és  átmeneti  szállások  kivételével  –  ideiglenes  jelleggel  legfeljebb  egy  évi idő tartamra teljes körű ellátást biztosítanak.     Ápolást‐gondozást nyújtó intézmények   Az  önmaguk  ellátására  nem,  vagy  csak  folyamatos  segítségre  képes  személyek  napi  legalább  háromszori  étkeztetéséről,  szükség  szerint  ruházattal,  illetve  textíliával  való  ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást‐ gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, ha ellátásuk más módon nem oldható meg.    

60   Idősek otthona   Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek  napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal illetve textíliával  való  ellátásáról,  mentális  gondozásáról,  a  külön  jogszabályban  meghatározott  egészségügyi  ellátásáról,  valamint  lakhatásáról  az  ápolást,  gondozást  nyújtó  intézményben  kell  gondoskodni,  feltéve,  hogy  ellátásuk  más  módon  nem  oldható  meg.    Fogyatékos személyek otthona   Az  otthonba  az  a  fogyatékos  személy  vehető  fel,  akinek  oktatására,  képzésére,  foglalkoztatására  valamint  gondozására  csak  intézményi  keretek  között  van  lehetőség. Nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni,  hogy  számára  az  állapotának  megfelelő  önállóság,  döntési  lehetőség  biztosítva  legyen.     Hajléktalanok otthona  Olyan  hajléktalan  személy  gondozását  kell  biztosítani,  akinek  az  ellátása  átmeneti  szálláshelyen,  rehabilitációs  intézményben  nem  biztosítható  és  kora,  egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.    Pszichiátriai betegek otthona    Szenvedélybetegek otthona  Az  ellátási  forma,  feladat  táblázat  2.3.  rehabilitációs  intézmények  és  2.4.  lakóotthonok  ellátási  formákat  a  szociális  törvény  a  Megyei  Önkormányzat  feladatkörbe  utalja.  Pécsett  ugyan  működnek  ilyen  típusú  intézmények,  de  nem  önkormányzati fenntartással, illetve támogatással.    

61

3 PÉCS  SZOCIÁLIS  INTÉZMÉNYEI 

ELLÁTÓ 

RENDSZERÉNEK 

(megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat megállapításait a 3. 6., 3.7., 3.8., 3.9. címek  tartalmazzák)    A  továbbiakban  felvázoljuk  és  elemezzük  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátások rendszerét Pécs városában.  A szociális törvény az alapellátást és a szakosított ellátási formákat külön kezeli.  Pécs  város  szociális  ellátó  rendszere  az  integrációra  fektette  a  hangsúlyt,  így  megfigyelhető,  hogy  az  önkormányzat  által  fenntartott  személyes  gondoskodást  nyújtó  intézményeken  belül  alap‐,  nappali‐,  átmeneti‐,  illetve  bentlakásos  ellátási  formákat biztosítanak.   A  szociális  szolgáltatások  közül  a  hajléktalanoknak,  a  fogyatékosoknak  és  a  szenvedélybetegeknek  nyújtott  ellátási  formák  működtetését  zömmel  az  önkormányzat által kötött ellátási szerződések alapján civil szervezetek végzik. 

3.1 Időskorúak ellátása   Mindenki  számára  ismert,  hogy  a  jelenlegi  társadalmi  struktúra,  illetve  családmodell  sajnálatos  módon  kevésbé  alkalmas  az  időskorúak  családon  belüli  ellátására.  Ezért  szükségessé  vált  olyan  intézményrendszer  kialakítása  és  működtetése, mely az eltérő igények alapján biztosítja az időskorúak emberhez méltó  gondozását.     A  városban  az  önkormányzat  fenntartásában  három  egyesített  szociális  intézmény  (Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény,  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy idősek otthona  (Tímár utcai Idősek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált  Nappali Szociális Intézmény) működik.  

62

3.1.1

Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Xavér u. 10.  

Fenntartó:  

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Székhelye:  

 

 

 

7623 Pécs, Xavér u. 10.  

  Az  intézmény  az  idősellátás  területén  alap  és  szakosított  ellátás  egymásra  épülésével egy integráción belül oldja meg a város nagy részének komplex szociális  gondozását.  Alapellátás keretében – az I. számú Gondozási Központ, Pécs, Felsőbalokány u.  1.,  továbbá  a  II.  számú  Gondozási  központ,  Pécs,  Majorossy  I.  u.  15.  –  étkeztetést  átlag  600  fő  részére,  házi  segítségnyújtást  átlag  200  fő  részére  biztosít,  valamint  öt  idősek klubját – összesen 300 férőhellyel ‐ működtet a keleti városrészben. Mindkét  gondozási központban 10‐10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik.   Az  intézmény  négy  telephelyen  194  férőhellyel  bentlakásos  állandó  és  teljes  elélátást biztosító idősek otthonát működtet. Az integrációban az egymásra épülő és  egymást kiegészítő szociális szolgáltatásokat összesen 175 fő látja el.    I. sz. Gondozási Központ Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A szociális étkeztetést 382 fő részére, 7 kiosztó helyről kiszervezéssel oldja meg  az  intézmény.  Az  utóbbi  időben  az  idős  korúak  étkeztetése  mellett,  megnövekedett  azon  igénylők száma,  akik  alacsony jövedelmű, munkaképes,  GYES‐en  lévő  szülők,  tanköteles  gyermekek  hétvégi  és  iskolai  szünetben,  jövedelempótló  támogatásban  részesülők, átmeneti krízis helyzetben lévő  személyek és családok.  A jövedelemmel  rendelkező  hajléktalanok  étkeztetését  is  az  I.sz.  II.sz.  Gondozási  központok  biztosítják.  Az  ellátottak  70‐80%‐ban  alacsony  jövedelmük  miatt  térítésmentesen  vehetik igénybe az étkeztetést.     Házi  segítségnyújtást  összesen  103  fő  részére  biztosít  az  intézmény.  A  gondozási feladatokat 8 fő gondozó és 1 fő vezető gondozó látja el.    Nappali ellátás keretében az intézmény 4 idősek klubja (Pécs, Felsőbalokány u.  1.,  Pécs‐Somogy,  Bányatelep  3.,  Pécs‐Vasas  „D”  u.  2.,  Pécs,  Barátság  u.  18.)  működését biztosítja összesen 220 férőhellyel. Az idősek klubjai heti öt napos nyitva  tartással üzemelnek, kivéve a 160 férőhelyes Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti idősek 

63 klubját, amely folyamatosan üzemelő intézmény. A fentiekben felsorolt intézmények  megközelítőleg 85%‐os kihasználtsággal működnek.    6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 141 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  160.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  A  dolgozók  létszáma  13  fő  (  1  fő  klubvezető,  12  fő  szociális  gondozó).  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  55%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3.  Működési engedély száma:   

3‐188/10/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 18 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.    Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2.  Működési engedély száma:   

3‐188/6/2004. 

Működési engedély típusa:  

 határozatlan  idejű,  de  2004.  július  1‐ig  biztosítani kell a szakképzettséget 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 19 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók 

64 szakképzettségi  aránya  33,3%  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18.  Működési engedély száma:   

3‐188/7/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 6 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló  helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg.     II.sz. Gondozási Központ Pécs, Majorossy I. u. 15.  Működési engedély száma:   

3‐188/3/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű. 

  A szociális étkeztetést több mint 200 fő részére, 2 kiosztó helyről kiszervezéssel  oldja  meg  az  intézmény.  A  családsegítő  szolgálat  javaslatára  a  nehéz  szociális  körülmények  között  élő  családok  kiskorú  tagjai  számára  is  biztosít  étkezést  egyre  nagyobb számban, főleg az iskolai szünetek alatt.   Fontos  megjegyezni,  hogy  az  étkezők  egynegyede  fizet  csak  térítési  díjat  az  ellátásért.  Ennek  oka,  hogy  megemelkedett  az  aktív  korú  munkanélküli,  egészségkárosodott, alacsony jövedelemmel rendelkező igénylők száma.    Házi segítségnyújtást átlagosan 90 fő részére biztosít az intézmény. Emelkedett  azon  gondozási  esetek  száma,  ahol  az  ellátott  kora,  és  egészségi  állapota  miatt  a  gondozási feladatokon túl alapvető ápolási feladatokat is ellát az intézmény.    A  gondozási  központ  dolgozóinak  létszáma  19  fő.  A  szakképzettségi  arány  87,5%.   

65 Nappali  ellátás  keretében  az  intézmény  a  Pécs,  Apáca  u.  12.  sz.  alatti  80  férőhelyes idősek klubja működését biztosítja. Az idősek klubja heti öt napos nyitva  tartással  üzemel.  Az  utóbbi  5  év  adatai  alapján  az  ellátottak  száma  fokozatosan  növekedik, valamint megemelkedett a fiatalabb korosztályt képviselők száma is.     3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12.  Működési engedély száma:   

3‐188/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű  

  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  80.  Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  70  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt  A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő klubvezető, 6 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  87,5%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.   Az  alapellátás  és  a  nappali  ellátás  jelentősége,  hogy  segíti  az  idős  embert  a  mindennapi  életvitelében,  lehetővé  téve  minél  hosszabb  időre  saját  környezetében  való maradását. Ha az ellátásuk az alap‐ illetve nappali ellátás keretén belül már nem  oldható  meg,  az  intézmény  tartós  bentlakást  nyújtó  ápoló‐gondozó  otthonokon  keresztül biztosítja a gondozásukat.     Ápolást,  gondozást  nyújtó  intézmények:  Idősek  Otthona  (Pécs,  Xavér  u.  10.,  Pécs, Alkotmány u. 77., Pécs, Barátság u. 18., Pécs, Felsőbalokány u. 1. )    Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú  Város  Polgármestere  átruházott  hatáskörben,  határozattal dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    A Xavér utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/4/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  90  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.  

66 Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre,  valamint  látogatók  fogadására  alkalmas  helyiségekkel  rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  32  fő  szakdolgozó  dolgozik,  valamennyien  rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel.  Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Az ellátottak közel 50%‐a súlyos fekvőbeteg, aki teljes körű ápolást,  gondozást igényel.    Az Alkotmány utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/5/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  56  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  19  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  82%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    A Barátság utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/7/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  24  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.  

67 A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  csak  részben  biztosítottak,  szükséges  a  lakószobák  korszerűsítése,  valamint  az  akadálymentes közlekedés biztosítása.  Az  intézményben  összesesen  11  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  80%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az  ellátottak  közel  40%‐a  demens,  illetve  intenzív  ápolást  igénylő  súlyos  fekvőbeteg.    Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1.   Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára  biztosít  elhelyezést  betegség  esetén.  Amennyiben  üres    férőhely  keletkezik  más  idősek  otthonába  beutalt  sürgős  soron  kívüli  elhelyezést  igénylő  személyek  is  felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik.  Az  intézményben  a  törvényi  előírások  szerinti  tárgyi  feltételek  részben  valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  10  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  100%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.   

3.1.2

Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Tüzér u. 7.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Székhelye:  

 

 

 

7633 Pécs, Tüzér u. 10.  

  Az  intézmény  integrált  formában  alapellátást,  nappali  ellátást  és  szakosított  ellátást nyújt.   Alapellátás keretében a III. számú Gondozási Központ, Pécs, Zipernowszky K.  u. 1. ‐ étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít, továbbá két idősek klubját – összesen  80  férőhellyel  ‐,  valamint  két  idősek  gondozóházát  ‐  36  férőhellyel  ‐  működtet  a   uránvárosi  városrészben.  A  szociális  étkeztetést  kiszervezéssel  oldja  meg  az  intézmény. A gondozási központban 10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is  működik.    

68 A III. számú Gondozási Központ Pécs, Zipernowszky K. u. 1.   Működési engedély száma:   

3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2005. 12. 31.‐ig 

  Szociális étkeztetést 120 fő  részére kiszervezéssel oldja meg az intézmény.  Az  étkeztetés  –  mint  tevékenység  –  szorosan  összefügg  a  házi  segítségnyújtással,  amennyiben  –  a  rászorultságnak  megfelelően  –  az  esetek  nagy  részében  a  házi  segítségnyújtás  végzi  az  étel  lakásra  szállítását,  illetve  az  étkeztetéssel  összefüggő  egyéb feladatokat. Gondozási Központ a szociális  étkeztetést  az étel  kiszolgálásával  egyidejű  helyben  fogyasztással,  elvitelének  lehetővé  tételével,  lakásra  szállításával  egyaránt,  két  ételosztó  helyen  biztosítja.  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  számának  csökkenést mutat, feltehetően az étel minőségének romlása miatt.   Működési engedély: határozatlan idejű.     A házi segítségnyújtást igénybevevők létszáma jelenleg 80 fő, az utóbbi időhöz  képest csökkenést mutat, a gondozók létszáma 11 fő.    Nappali  ellátás  keretében  az  intézmény  kettő  idősek  klubja  (Pécs,  Zipernowszky u. 1.,  Pécs,  Kassa u.  3.) működését biztosítja, összesen  80 férőhellyel.  Az idősek klubjai heti öt napos nyitva tartással üzemelnek.   Mindkét intézményben megfigyelhető némi spontán profilváltozás: a klubjelleg  kárára  nő  a  gondozási,  ápolási  feladatok  súlya.  Az  ellátottak  összetételében  nő  a  magas  életkorúak,  a  polimorbiditás,  a  teljes  ellátást  igénylők  aránya.  Ezzel  ezen  intézmények  bentlakásos  intézményi  ellátást  váltanak  ki.  (Sok  esetben  –  időben  –  megelőzik a bentlakásos intézményi ellátást.)  Mindkét  intézményben  –  a  fajsúlyosodó  gondozási  feladatok  mellett  –  rendkívül sokszínű foglalkoztatási tevékenység folyik, az egyéni mentális ellátásról a  számtalan  közösségi  rendezvényen  keresztül  a  mérsékelten  lehetséges  fizikai  foglalkoztatásig.   Mindkét intézményben az alkalmazottak szakképzettségi aránya 100 %‐os.     Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű, 2005.12.31‐ig 

 

69 A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt Az intézmény kihasználtsága 50 %‐os, az ellátottak létszáma átlagosan 19 fő. A  dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó).  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak.    Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

3‐406/10/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátottak létszáma 15 ‐ 18 fő.  A  dolgozók  létszáma  3  fő  (1  fő  klubvezető,  2  fő  szociális  gondozó).  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes  közlekedés feltételei részben biztosítottak.    Átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  ‐  Gondozóház  (Pécs,  Garay  u.  33.  Pécs, Zipernowsky K. u. 1.)   Működési engedély száma:   

3‐406/6/2004., 3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa: 

 határozatlan  idejű  (Garay  u.  33.),  határozott  idejű 2005.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.) 

  Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől,  péntek  16  óráig.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  a  Garay  u.  33.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  15,  a  Zipernowsky  u.  1.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  pedig  17.  Személyi  textíliát  nem  biztosít  az  intézmény  (gyakorlatilag  nincs  rá  igény,  nem  szükséges).  A  bentlakók  fizikai  foglalkoztatáson  vesznek  részt,  melyek  zömében  udvari munkák.   Nyitvatartásában  eltér  ugyan  a  klasszikus  gondozóházra  előírtaktól,  de  jól  működő,  népszerű  ellátási  forma.  Kifejezett  igény  az,  hogy  a  hétvégeken  és  ünnepnapokon  a  család  kíván  gondoskodni  az  ellátottról,  aki  ez  által  nincs  családjától  elszakítva,  munkanapokon  ellátása,  szükség  szerinti  felügyelete  mégis  megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét  intézmény  közel  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  a  létszámváltozásokban  tendencia nem fedezhető fel.  

70   Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek Otthona (Tüzér u. 7., Mártírok  u. 9.)  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott  hatáskörben, határozattal dönt,  a  Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    Tüzér utcai Idősek Otthona   Működési engedély száma:   

3‐5101/2002. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2003. december 31.‐ig 

  Pécs  város  időskorú  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  180  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.    A  többi  otthontól  eltérően  pavilon  rendszerű  az  intézmény,  több  kis  lakóegységből épül fel. A jó egészségi állapotú, önmagát ellátni  képes lakók családi  ház jellegű épületekben kerülnek elhelyezésre.    A  viszonylag  alacsony  (94,6  %‐os)  a  kihasználtság,  mely  több  okra  vezethető  vissza:   A  2003‐as  év  első  felében  –  a  tervezett  rekonstrukciós  program  (amely  nem  valósult  meg)  beindítására  számítva  –  relatíve  magas  halálozási  szám  mellett  a  felvettek létszáma tudatosan mérsékelt volt.   Jó néhány esetben – az elhelyezést megelőző előgondozás során – kiderült, hogy  az elhelyezési igény tárgytalan, nem aktuális.  A beutaltak között sok olyan egészségi állapotú személy van, akiknek ellátására  – a betegrészlegek férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módunk.   Ez  utóbbi  tény  is  felhívja  a  figyelmet  arra  a  folyamatra  (idősödő  társadalom  kórházak  kivonulása  a  krónikus  ápolásból  stb.),  amely  miatt  növelni  kell(ene)  az  intenzív ápolásra alkalmas férőhelyek számát az intézményen belül.   Az  intézményben  összesen  31  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  szakdolgozók  szakképzettségi aránya 93,4%, amely a törvényi előírásoknak megfelel.  Az  intézmény  működését  jelenleg  mind  a  tárgyi,  mint  a  személyi  feltételek  hiánya jellemzi.   Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított.   

71 Mártírok utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐501/1/2002. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2003. december 31.‐ig 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  12  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást.  Az  otthona  gyakorlatilag  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  az  ellátotti  létszám  csökkenése  döntően  –  a  végleges  elhelyezést  biztosító  intézménybe  történő  –  áthelyezéssel  valósul  meg,  a  létszám  növekedése sürgősségi elhelyezéssel következeik be. Az intézményben összesen 7 fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben az akadálymentes közlekedés nem  biztosított.    Már  a  fejezet  elején  említett  intézményi  felsorolásnál  jeleztük,  hogy  városunk  működtet egy olyan intézményt, amely csak egy ellátási funkciót ölel fel.    

3.1.3

Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

3‐321/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  Tímár  utcai  Idősek  Otthona  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  –  58  férőhellyel  ‐  biztosít  személyes  gondoskodást  nyújtó  szakosított ellátást.   Az  intézmény  a  város  központjában  található.  A  fenntartó  (Pécs  M.  J.  Város  Önkormányzata)  az  Idősek  Otthonának  helyet  adó Tímár  u. 5. szám alatti ingatlant  az Izraelita Hitközségtől bérli.  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú Város Polgármestere  átruházott hatáskörben, határozattal dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak. Az intézményben összesen 35 fő dolgozik, valamennyien rendelkeznek  a munkakörükre előírt szakképesítéssel. 

72   Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az  intézményben  gondozott  személyek  körében.  Az  ellátottak  közel  30  %‐a  súlyos  demens,  és  további  mintegy  25  százalékuknál  várható  különböző  betegségek  következtében a dementálódás.   Jellemző  a  sürgős,  soron  kívüli  várakozók  számának  folyamatos  emelkedése,  ami az egészségi állapot és szociális körülmények romlását jelzi.    

3.1.4

Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

7‐1866/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

Az intézmény típusa:  

Gondozási központ 

 

  Az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  alap‐  és  nappali  ellátást  biztosít  a  kertvárosi  városrész  60.000  fős  lakossága,  valamint  nappali  ellátást  a  város  mozgásfogyatékkal  élő  lakossága  számára.  Az  épületek  a  fenntartó  tulajdonában  vannak.  Az  idősek  klubjaiban  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.  Az  intézmény  által  nyújtott  szolgáltatások:  étkeztetés,  idősek  klubjai,  mozgáskorlátozottak  nappali  intézménye,  házi  segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás,  támogató  szolgálat,  otthoni  szakápolás.  Az  igénybevétel  kérelemre  indul, melyről az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók összlétszáma  40 fő, az előírt szakképesítéssel rendelkezik 95%.    A szociális étkeztetést A fenntartó a szociális étkezést kiszervezéssel biztosítja.  A  szolgáltatás  helyben  fogyasztással,  vagy  az  étel  elvitelével  vehető  igénybe.  Amennyiben az igénylő egészségi állapota indokolja, házhoz szállítását lehet kérni.  Az  étkezést  igénybe  vevők  körében  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  látványosan  lecsökkent  az  ellátottak  száma,  jelenleg  200  fő.  Ezzel  egyidőben  jelentősen  megnőtt  az  ingyenes  fizetési  kategóriába  tartozók  aránya.  Főképp  a  legalacsonyabb jövedelműek igénylik az ellátást.   Az étkeztetésben részesülők kb. 20 %‐a munkahellyel, illetve jövedelemmel nem  rendelkező, aktív korú személyekből áll, létszámukban az utóbbi két évben stagnálás  tapasztalható.    

73 Házi segítségnyújtás: Az ellátást igénybe vevők száma átlagosan 100 fő. A házi  segítségnyújtást  18  fő  látja  el:  3  vezető,  10  fő  szakképzett  gondozónő,  1  fő  szakképzetlen gondozónő, 2 fő gépkocsivezető, valamint 2 fő gazdasági ügyintéző. A  házi  segítségnyújtást  igénylők körén  belül  az utóbbi években jelentősen megnőtt  az  ápolást‐gondozást  igénylők  száma,  ezen  belül  is  főleg  az  inmobilis,  teljes  ellátásra  szoruló  betegek.  Szintén  jelentős  azoknak  az  ellátottaknak  az  aránya,  akik  mentális  állapotuk miatt különös figyelmet igényelnek.   Az  ellátási  igények  változásán  belül,  szintén  jelentős  igényt  képvisel  a  mozgásszervi rehabilitációs ellátás.   Az  intézmény  otthoni  szakápoló  szolgálatot  is  működtet,  ami  az  otthoni  szakápolási  tevékenységről  szóló  20/1996.  sz.  NM.  rendeletben  meghatározott  feladatokat látja el a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján.    Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás:  A  jelzőrendszeres  házigondozás  keretében 40 db készüléket helyeztek ki Pécs területén, gondozási központonként 10‐ 10  készüléket,  a  koordinációs  feladatokat  az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  látja  el.  A  szolgáltatás  jogszabályban  előírt  személyi,  tárgyi,  szakmai  feltételeknek  megfelel.  A jelzőrendszeres szolgáltatás kiépítésének célja, hogy a házi segítségnyújtásban  részesülő, esetenként már szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában  élő,  de  egészségi  állapota  miatt  segítségre  szoruló  idősek,  fogyatékosok,  tartósan  betegek  biztonságérzetét  erősítse,  valamint  a  szükséges  segítségnyújtást  minél  gyorsabban biztosítsa a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében.  A  program  működése:  egy  központi  rádió  adó‐vevő  rendszer  és  az  ellátást  igénylő személy által hordott kis jelzőkészüléken alapul, melyen szükség esetén ( pl.:  rosszullét,  elesés,  stb)  gombnyomással  riasztható  a  központ,  ahol  hangjelzéssel  egybekötve  a  számítógép  monitoron  azonnal  megjelenik  a  riasztás  ténye.  A  központban  lévő  ügyeletes  értesíti  elsősorban  a  készenlétben  lévő  házi  gondozót  vagy a megadott személyt (hozzátartozó, szomszéd, stb. ). A gondozónő rendelkezik  az  alapvető  elsősegélynyújtó  felszerelésen  kívül  mobiltelefonnal,  melynek  segítségével orvost, szükség esetén mentőt hív.      Támogató  szolgálat:  2004.  évtől  új,  speciális  alapellátási  forma  jelenik  meg  az  intézménynél,  a  fogyatékossággal  élők  ellátásához  kapcsolódóan.  A  támogató  szolgálat  célja,  a  fogyatékos  személy  önrendelkezésén  alapuló  önálló  életvitelének  megkönnyítése,  elsődlegesen  a  lakáson  kívüli  közszolgáltatások  elérésének  segítésével,  valamint  önállóságának  megőrzése  mellett  a  lakáson  belüli  speciális  segítségnyújtás  biztosítása.  A  feladatok  a  fogyatékosság  jellegének  megfelelően  különösen:  

74 -

Információnyújtás  ügyintézés, tanácsadás  speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése  jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása  speciális  önsegítő  csoportok  szervezése,  a  csoportokban  való  részvétel segítése  családi,  kulturális,  közösségi,  szabadidős  kapcsolatokban  való  egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása. 

  A támogató szolgálat vezetője és személyi segítői szorosan együttműködnek az  intézmény  többi  szakfeladatán  ellátást  végző  munkatársakkal,  továbbá  a  városban  tevékenykedő  szociális  alap‐  és  szakellátását  biztosító  intézményekkel  és  civil  szervezetekkel.  Kapcsolatot  tart  és  együttműködik  továbbá  a  fogyatékkal  élők  érdekvédelmi szervezeteivel is.    Nappali ellátás keretében az intézmény két idősek klubját (Pécs, Littke J. u. 10.  és Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.) és egy mozgáskorlátozottak klubját (Pécs, Krisztina tér  9.) működtet. Az intézmények heti öt napos nyitva tartással üzemelnek.      11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.   Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  30  fő,  engedélyezett  férőhelyek  száma  30  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó),  a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  Az  intézményben  a  tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10.   Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  40  fő,  engedélyezett  férőhelyek  száma  40  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben dönt.   A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  klubvezető,  3  fő  szociális  gondozó),  a  szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi  feltételek az előírások szerint biztosítottak.     Mozgáskorlátozottak Klubja Pécs, Krisztina tér 9.  A  klub  mozgásfogyatékkal  élő  személyek  nappali  ellátását  végzi,  így  a  koncepcióban  a  fogyatékosok  ellátása  című  fejezetnél  is  lehetne  szerepeltetni, 

75 azonban  mivel  az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  szervezeti  egységeként  működik, így célszerűnek tartottuk az alábbiakban bemutatni.    A  mozgáskorlátozottak  klubjának  épületében  az  akadálymentesítés  jól  megoldott, az ajtókat kiszélesítették.    A  nappali  ellátást  nyújtó  Mozgáskorlátozottak  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek száma  30  fő. A  klub jelenleg 100 %‐os férőhely  kihasználtsággal  üzemel.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt. A klubtagság harminc napos próbaidővel kezdődik.   A  klub  feladata  az  otthonukban  élő,  önellátásra  nem,  vagy  csak részben  képes  mozgáskorlátozottak  számára  biztosít  szolgáltatásokat.  Többek  között  napi  kétszeri  normál  vagy  diétás  étkezés,  a  személyi  higiénével  kapcsolatos  segítségnyújtás,  egészségügyi  ellátás  megszervezése,  szakellátáshoz  való  hozzájutás  megszervezése,  hivatalos  ügyek  intézésének  segítése,  életvitelre  vonatkozó  tanácsadás,  életvezetés  segítése.  Mozgásfogyatékkal élők ellátásának lehetőségei, színvonala jelentősen javult az  elmúlt  időszakban.  A  legjelentősebb  eredményeket  foglalkoztatási,  képzés,‐  és  a  mozgásszervi rehabilitációs programokkal érte el az intézmény.   Az ellátottak állapotának fejlesztéséhez szükséges gyógyászati segédeszközöket  pályázati és alapítványi segítséggel szerzik be. Az intézményben az ellátottak részére  oktatás,  továbbképzés  biztosított,  ennek  érdekében  kapcsolatban  állnak,  pl.  a  Munkaügyi Központtal. (pl.: számítógépes tanfolyam, angol nyelvtanfolyam stb.).   A  klubban  foglalkoztatás  is  folyik,  melynek  keretén  belül  előállított  termékek  értékesítésre kerülnek.   A  dolgozók  létszáma  6  fő  (1  fő  klubvezető,  2  fő  terápiás  munkatárs,  3  fő  szociális  gondozó),  a  szakképzettség  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  A  mozgáskorlátozottak  fejlesztéséhez  megbízási  szerződéssel  gyógytornászt,  valamint  a támogató alapítvány közreműködésével pszichológust foglalkoztatnak.     Az  integrált  intézményi  forma  nagyban  hozzájárul  a  feladatok  komplex  ellátásához,  mivel  a  szakfeladatok  közötti  átjárhatóság  rugalmas  szolgáltatást  tesz  lehetővé,  valamint  a  korszerű  team‐munka  szervezést.  Ennek  köszönhetően  az  otthonukban  élők  minden  esetben  az  állapotuknak  és  helyzetüknek  megfelelő  szolgáltatásban részesülhetnek.  

76

3.1.5

Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21.   

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

3/4972/1997. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

Intézmény típusa:  

Idősek Otthona 

 

 

  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei  Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben,  határozattal dönt,  a  Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.  Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható,  18‐35  év  közötti  szellemileg  ép,  mozgásában  korlátozott  személy  elhelyezését  biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el,  akik  koruk  vagy  betegségük  miatt  önmaguk  ellátására  nem  képesek.  Az  intézmény  Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három  külön  ütemben  a  funkciónak  megfelelően  készült,  az  épületek  egymással  összeköttetésben állnak.   Az  intézményben  az  akadálymentes  környezet  feltételei  maradéktalanul  biztosítottak.  Házaspárok  (élettársak)  elhelyezésére  külön  lakószobák  állnak  rendelkezésre.   Az  intézmény  nyolc  részleggel  működik,  részlegenként  hatvan‐hetvenöt  fővel  kivéve  a  mozgásában  korlátozottak  részlegét.  A  részlegre  bontást  indokolja  a  nagy  számú  férőhely.  Két  részleg  ápolási  osztályként  működik,  gyakorlatilag  kórházi  körülményeket  biztosít,  súlyos  megbetegedésben  szenvedő  fekvőbetegeknek.  Két  részleg  dementált  lakóknak  ad  otthont  és  három  részleg  működik  klasszikus  értelemben  vett  idősek  otthonaként  (többnyire  fent  járók,  segítséggel  önmaguk  ellátására  képesek,  fizikai,  szellemi  kondíciójuk,  az  életkoruknak  megfelelő).  Egy  részleg a mozgásfogyatékkal élők bentlakását biztosítja.   Az  utóbbi  években  az  intézményben  felvételüket  kérő  idős  emberek  életkora  egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az  intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban  agyi‐keringési,  neurológiai  eredetű,  illetve  rosszindulatú  daganatos  megbetegedés.  Emiatt  járóképtelenek  vagy  mozgásukban  korlátozottak,  szellemileg  leépültek,  otthonukban nem ápolhatók. Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan  220  fő,  melynek  közel  30  %‐a  sürgős,  soron  kívüli  várakozó.  Az  intézmény  férőhelyeinek kihasználtsága évek óta 98 % feletti.  

77 Az  intézmény  dolgozóinak  létszáma  189  fő.    Törekednek  arra,  hogy  a  szakképzettségi arány a törvényi előírásoknak megfeleljen, ezért a szakképzettséggel  nem rendelkező dolgozók szaktanfolyamokon vesznek részt.      Fent  említettek  következtében  az  intézmény  profilja  folyamatosan  változik,  a  klasszikus  értelembe  vett  idősek  otthona  felől  a  hangsúly  áthelyeződik  az  ápolási  osztály  jellegű,  kifejezetten  demens  betegeket  ellátó  intézmény  felé.  Az  életkor  emelkedése  és  az  egészségi  állapot  romlása  jelentősen  módosítja  a  szolgáltatások  iránti igényeket.     Idősek otthoni elhelyezésre várakozók száma (2004. április 30‐ig)  Idősek otthona  Integrált Szociális  Intézmény  Tímár u. Idősek  Otthona  Tüzér u. Idősek  Otthona  Xavér u. Idősek  Otthona  Alkotmány u.  Idősek Otthona  Barátság u. Idősek  Otthona  Felsőbalokány u.  Ápoló‐Gondozó  Ottnon  Összesen 

Intézményi  férőhelyszám (fő)  480 

Várakozók száma  (fő)  254 

Ebből sürgős  várakozó (fő)  128 

58 

31 

7 

191 

56 

17 

90 

42 

14 

56 

41 

18 

24 

6 

1 

 

 

 

899 

430 

185 

78 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Időskorúak ellátása   Szociális étkeztetés  A város az étkeztetés ellátása tekintetében négy – közel azonos nagyságú – területre lett  felbontva.  Az  I.  és  II.  kerületet  a  Xavér  utcai  ESZI  7  kiosztóhelyről,  a  nyugati  területet  a  Tüzér  utcai  ESZI  2  kiosztóhelyről,  míg  a  város  déli  részeit  az  INSZI  látja  el.  Bár  a  köztudatban  elsősorban  az  idős  korú  rászorultaknak  szóló  ellátásként  ismert  az  ellátás,  az  igénybevevők  döntő  többsége  aktív  korú  személy.  A  jövedelemmel  rendelkező  hajléktalanok  étkeztetését  is  az  I.sz.  II.sz.  Gondozási  központok  biztosítják.  A  60  éven  felüli  ellátottak  mintegy fele házi segítségnyújtásban is részesül. Az ellátottak zöme alacsony jövedelme miatt  térítésmentesen  veszi  igénybe  az  ellátást.  Az  ellátást  helyben,  elvitellel,  illetve  kiszállítással  juttatják el a rászorulók számára (Zipernowsky: csak helyben és elvitellel). Az étel előállítása  vállalkozók  által  üzemeltetett  főzőkonyhán  történik.  Minősége  szolgáltatónként  változik.  A  diétás étkezés lehetősége biztosított.   A  Xavér  utcai  ESZI  mindkét  Gondozási  Központja  rendelkezik  mikrobusszal,  melyek  életkora meghaladja a 16 évet. Az étkeztetést igénybevevők területi elszórtsága miatt reggel 9  órakor  kezdik  meg  az  étel  kiszállítását,  és  a  távolabbi  részeken  élők  csak délután  2  óra  körül  jutnak  hozzá  a  szolgáltatáshoz,  amely  erre  az  időre  veszít  minőségéből.  Nehézséget  jelent  a  peremkerületekben,  szőlőhegyen,  stb.  élők  ellátása,  a  lakóhely  megközelítés  főleg  a  téli  időszakban okozhat problémát.    Házi segítségnyújtás  A város a házi segítségnyújtás szempontjából is négy – nagyjából egyenlő területre van  bontva,  hasonlóan  az  étkeztetéshez.  A  házi  segítségnyújtást  is  a  gondozási  központok  bonyolítják,  melyek  elhelyezkedése  a  szükségleteknek  csak  részben  felel  meg:  a  belvárosi  gondozási  központból  a  peremterületekre  való  eljutás  eléggé  időigényes.  Az  ellátottak  túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerül ki (az igénybe vevők kétharmada a 75. életévét  is  betöltötte),  döntő  többségük  az  étkeztetéssel  együtt  veszi  igénybe  a  szolgáltatást.  A  szolgáltatás heti 5 nap 8‐tól 16 óráig igénybevehető. Napi egy‐két óránál intenzívebb ápolást‐ gondozást igénylő személyek ellátása ily módon nem biztosított a személyi feltételek miatt.     Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami szervezetek:  „Kinyújtott Kéz” Alapítvány (civil)  „Szociális Jóléti Centrum (gazdasági)     

79 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  Jelenleg 4 szakmai központban összesen 208 készülék áll rendelkezésre.     Idősek nappali ellátása  A  város  területén  7  idősek  klubja  működik.  A  klubok  heti  5  napos  nyitvatartással  működnek,  a  Felsőbalokány  utcai  kivételével,  amely  folyamatosan  működik.  A  peremterületeken  (Szabolcsfalu,  Pécs‐Somogy,  Pécs‐Vasas),  valamint  Kertvárosban  a  férőhelyek  kihasználtsága  megközelíti,  vagy  eléri  a  100%‐ot.  Az  Apáca  és  a  Felsőbalokány  utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernowsky és a Garay utcában az  igénybevétel  alig  haladja  meg  az  50%‐ot.  Jelentős  különbség  van  az  egyes  klubok  igénybevevőinek korösszetételében. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%‐ban a 60  évnél  fiatalabbak  veszik  igénybe  csakúgy,  mint  a  Pécs‐Somogyi,  továbbá  a  Polgárszőlői  ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem  érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernowsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol  az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Ez utóbbi 2 klubban a legmagasabb  a 75 éven felüliek aránya (87, ill. 69%), míg Pécs‐Vasason az ellátottak 25%‐át teszi ki ez a  korcsoport. Míg 18‐59 éves ellátottak körében a nemek aránya közel azonos, addig az idősebb  populáció  körében  lényegesen  több  a  női  ellátott.  Az  ellátottak  körében  a  térítési  díjat  nem  fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a Felsőbalokány utcaiban  (55%),  és  10%‐ot  meghaladó az Apáca utcában, továbbá Pécs‐Somogyon. Az  igénybe vevők  körében  magas  a  demensek  aránya,  jellemzően  meghaladja  a  25%‐ot,  de  helyenként  eléri  a  75%‐ot (Zipernowsky u.) is.    6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

5‐171/16/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 129 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  160.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  a  hét  valamennyi  napján  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  9  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  88%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.        

80 7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3.  Működési engedély száma:   

5‐171/19/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 21 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  a  pihenésre,  személyes  ruházat  tisztítására  szolgáló  helyiségek  hiánya  miatt  nem  felelnek  meg.  Az  épület  kerekesszékkel  való  megközelítése  nem  megoldott.    8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2.  Működési engedély száma:   

5‐171/18/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 20 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.  Az  épület  kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott.    9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18.  Működési engedély száma:   

5‐171/14/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 18 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló  helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg.  

81   3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12.  Működési engedély száma:   

5‐171/20/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű  

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én:  fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  80. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátás heti 6 nap biztosított.  A  dolgozók  létszáma  6  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint biztosítottak. Az épület kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott.    Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

5‐175/13/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2007. december 31‐ig 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 15fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  Az  intézmény  kihasználtsága  50  %‐os.  A  dolgozók létszáma 2 fő, ami elmarad a jogszabályban előírtaktól.  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak.    Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

5‐175/10/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 16fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított.  

82 A dolgozók létszáma 3 fő. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az  intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei részben biztosítottak.    11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.   Működési engedély száma:  7‐756/2004/6   Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 31 fő.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérségre  terjed  ki,  2007.  júliusában  csak  pécsi  lakosok  vették  igénybe  a  szolgáltatást.  A dolgozók létszáma 3, a szakképzettség aránya (100%) a törvényi előírásoknak  megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10.   Működési engedély száma:  1538‐4/2007.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 44 fő.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  40  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérségre  terjed  ki,  2007.  júliusában  csak  pécsi  lakosok  vették  igénybe  a  szolgáltatást.  A  dolgozók  létszáma  3  fő,  a  szakképzettség  aránya  (100%)  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.     Időskorúak gondozóháza  Átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  ‐  Gondozóház  (Pécs,  Garay  u.  33.  Pécs, Zipernowsky K. u. 1.)     Működési engedély száma:  5‐175/11/2006., 5‐175/13/2006..  Működési engedély típusa:  határozatlan  idejű  (Garay  u.  33.),  határozott  idejű  2008.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.) 

83   Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől,  péntek  16  óráig.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  a  Garay  u.  33.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  15,  a  Zipernowsky  u.  1.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  pedig  17.   Nyitvatartásában  eltér  ugyan  a  klasszikus  gondozóházra  előírtaktól,  de  jól  működő,  népszerű  ellátási  forma.  Kifejezett  igény  az,  hogy  a  hétvégeken  és  ünnepnapokon  a  család  kíván  gondoskodni  az  ellátottról,  aki  ez  által  nincs  családjától  elszakítva,  munkanapokon  ellátása,  szükség  szerinti  felügyelete  mégis  megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét  intézmény  közel  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  a  létszámváltozásokban  tendencia  nem  fedezhető  fel.  Az  ellátottak  döntő  többségét  a  75  éven  felüliek  adják  (több  mint  60%).  Az  ellátottak  között  jelentős  (50%  körüli)  a  demencia  kórképpel  rendelkezők  aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat.      Idősek otthona  Az  ellátottak  körében  a  demens  lakók  aránya  igen  magas,  több  mint  60%.  Számukra  speciálisan kialakított részleg egyedül az Integrált Szociális Intézményben biztosított. A lakók  75%‐a  75  éven  felüli,  míg  a  60  éven  aluliak  aránya  10%  körüli.  Az  ellátást  igénybevevők  mintegy háromnegyede fizet térítési díjat.    Xavér utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/15/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  90  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.   A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  A  jogszabályban  előírt  személyi  feltétel  biztosított,  a  szakdolgozók  szakképzettségi aránya 100%‐os.  Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a  100  %‐ot.  Az  ellátottak  közel  50%‐a  súlyos  fekvőbeteg,  aki  teljes  körű  ápolást,  gondozást igényel.  

84   Alkotmány utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/21/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  56  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány)  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelel.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    Barátság utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/14/2004  Működési engedély típusa:  határozott idejű 2008. december 31‐ig.    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  24  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  csak  részben  biztosítottak,  szükséges  a  lakószobák  korszerűsítése,  valamint  az  akadálymentes  közlekedés  biztosítása.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány) a jogszabályi előírásoknak megfelel.  Az  ellátottak  közel  40%‐a  demens,  illetve  intenzív  ápolást  igénylő  súlyos  fekvőbeteg.    Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1.   Működési engedély száma:  5‐151/16/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű   

85 A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára  biztosít  elhelyezést  betegség  esetén.  Amennyiben  üres    férőhely  keletkezik  más  idősek  otthonába  beutalt  sürgős  soron  kívüli  elhelyezést  igénylő  személyek  is  felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik.  Az  intézményben  a  törvényi  előírások  szerinti  tárgyi  feltételek  részben  valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány)  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelel.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    Tüzér utcai Idősek Otthona   Működési engedély száma:  5‐175/14/206.  Működési engedély típusa:  határozott  idejű  2007.  december  31‐ig  (személyi  feltételek), 2008. december 31‐ig (tárgyi feltételek)    Az  intézmény  180  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást  nyújtó  szakosított ellátást.    A  többi  otthontól  eltérően  pavilon  rendszerű  az  intézmény,  több  kis  lakóegységből épül fel.   A férőhelyek kihasználtsága 90% körüli, melynek oka részben, beutaltak között  sok  olyan  egészségi  állapotú  személy  van,  akiknek  ellátására  –  a  betegrészlegek  férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módjuk.   hogy a  a kihasználtság, mely több okra vezethető vissza:   A szakdolgozók szakképzettségi aránya megfelel a törvényi előírásoknak.  Az  intézmény  működését  jelenleg  mind  a  tárgyi,  mint  a  személyi  feltételek  hiánya jellemzi.   Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben megoldott.    Mártírok utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐175/12/2006.  Működési engedély típusa:  határozott idejű 2008. december 31.‐ig    Az  otthon  12  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást.  Az  otthona  gyakorlatilag  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  az  ellátotti  létszám  csökkenése  döntően  –  a  végleges  elhelyezést  biztosító  intézménybe  történő  –  áthelyezéssel 

86 valósul  meg,  a  létszám  növekedése  sürgősségi  elhelyezéssel  következeik  be.  Az  intézményben összesen 7 fő szakdolgozó dolgozik. A szakdolgozók szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés nem biztosított.    Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.   Fenntartó: 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:  3‐321/2004.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    A Tímár utcai Idősek Otthona – 58 férőhellyel ‐ biztosít személyes gondoskodást  nyújtó szakosított ellátást.   Az  intézmény  a  város  központjában  található.  A  fenntartó  (Pécs  M.  J.  Város  Önkormányzata)  az  Idősek  Otthonának  helyet  adó Tímár  u. 5. szám  alatti ingatlant  az Izraelita Hitközségtől bérli.  Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  csak  részben  biztosítottak. A jogszabályban előírt személyi feltétel nem biztosított, a szakdolgozók  valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel.    Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az  intézményben  gondozott  személyek  körében.  Jellemző  a  sürgős,  soron  kívüli  várakozók  számának  folyamatos  emelkedése,  ami  az  egészségi  állapot  és  szociális  körülmények romlását jelzi.     Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21.    Fenntartó: 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:  3/4972/1997.  Működési engedély típusa:  határozott idejű  Intézmény típusa:  

 

Idősek Otthona 

  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei  Jogú  Város  Polgármestere átruházott  hatáskörben,  határozattal  dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján. 

87   Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható,  18‐35  év  közötti  szellemileg  ép,  mozgásában  korlátozott  személy  elhelyezését  biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el,  akik  koruk  vagy  betegségük  miatt  önmaguk  ellátására  nem  képesek.  Az  intézmény  Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három  külön  ütemben  a  funkciónak  megfelelően  készült,  az  épületek  egymással  összeköttetésben állnak.   Az  intézményben  az  akadálymentes  környezet  feltételei  maradéktalanul  biztosítottak.  Házaspárok  (élettársak)  elhelyezésére  külön  lakószobák  állnak  rendelkezésre.   Az  intézmény  nyolc  részleggel  működik,  részlegenként  hatvan‐hetvenöt  fővel  kivéve  a  mozgásában  korlátozottak  részlegét.  Két  részleg  ápolási  osztályként  működik,  gyakorlatilag  kórházi  körülményeket  biztosít,  súlyos  megbetegedésben  szenvedő  fekvőbetegeknek.  Két  részleg  dementált  lakóknak  ad  otthont  és  három  részleg működik klasszikus értelemben vett idősek otthonaként (többnyire fent járók,  segítséggel  önmaguk  ellátására  képesek,  fizikai,  szellemi  kondíciójuk,  az  életkoruknak  megfelelő).  Egy  részleg  a  mozgásfogyatékkal  élők  bentlakását  biztosítja.   Az  utóbbi  években  az  intézményben  felvételüket  kérő  idős  emberek  életkora  egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az  intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban  agyi‐keringési,  neurológiai  eredetű,  illetve  rosszindulatú  daganatos  megbetegedés.  Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan 220 fő, melynek közel 30 %‐a  sürgős, soron  kívüli várakozó. Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága évek óta  98 % feletti.     Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami fenntartású intézmények:  Prohászka Otthon (egyházi)  Szent Lőrinc Gondozóotthon (egyházi)  Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon (egyházi)   

88

3.2 Fogyatékkal élők ellátása  Hasonlóan  az  idős  korúak  ellátásához  a  fogyatékos  személy  családban  történő  ellátása  nehezen  biztosítható  (lásd:  kétkeresős  családmodell),  ezért  napközbeni  ellátásukról/átmeneti  elhelyezésükről  intézményi  formában  kell  gondoskodni.  Pécsett  ezt  az  ellátási  formát  önkormányzati  fenntartású  és  nem  önkormányzati  fenntartású intézmény biztosítja. A nem önkormányzati fenntartású intézmények az  önkormányzattal ellátási szerződéssel rendelkeznek.     A  mozgásukban  korlátozott  személyek  nappali  ellátását  az  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény ‐ Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt működő Mozgáskorlátozottak  Klubja, a bentlakásos intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény  Mozgásfogyatékos  részlege  biztosítja  a  már  korábbiakban  leírtak  szerint.    Mindkét  intézmény  azért  az  idősellátás  keretén  belül  került  bemutatásra,  mivel  idősek  ellátását biztosító intézményekhez integrálva működnek.     Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye  Fenntartó:  

 

 

Az intézmény székhelye: 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

 

Pécs, Endresz György u. 21‐23.  

Szervezeti egységei:    

 

Felnőtt nappali ellátás   

Pécs, Endresz György u. 21‐23.  

 

 

 

 

Pécs, Acsády Ignác u. 8.  

 

 

Átmeneti szállás: 

 

Pécs, Endresz György u. 21.  

 

 

Fejlesztő felkészítés: 

Pécs, Acsády Ignác u. 8.  

 

 

Támogató szolgálat:  

Pécs, Endresz György u. 23.  

 

 

  Támogató szolgálat:  Működési engedély száma:   

7‐494/2003/3. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az  intézményben  ellátottak  szükségletei  alapján  indokolttá  vált  olyan  szolgáltatás biztosítása, mely a szociális törvényben speciális alapellátási feladatként  jelent meg. A törvénybe emelés előtt az intézmény modellkísérlet részese volt, mely a  szolgáltatás létjogosultságát bizonyította.    

89 A  fogyatékos  személy  önrendelkezésén  alapuló,  önálló  életvitelének  megkönnyítése,  a  társadalmi  hátrányok  csökkentése  érdekében  az  igénybevevő  társadalmi aktivitását növelő olyan segítő, támogató szolgáltatás, amit a szolgáltató a  jogosult  személy  lakásán  belül  és  azon  kívül  egyaránt  végez.  A  célcsoport  érdekérvényesítő képessége a kommunikációs hátrányuk miatt gyenge, az érintettek  sokszor  alapvető  jogaikkal  és  lehetőségeikkel  sincsenek  tisztában,  átfogó  felvilágosítást egyetlen hivatalnál, intézménynél sem kapnak, az őket érintő jogokról,  kedvezményekről,  juttatásokról  (például  az  emelt  szintű  családi  pótlék,  rokkant  járadék,  fogyatékossági  támogatás,  gyógyászati  segédeszközökre  való  jogosultság,  megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása).   A  támogatószolgálat  autója  2003‐ban  összesen  13.492  kilométert  futott,  1.652  liter üzemanyagot használt fel.  A támogatószolgálat munkatársai 6.400 órát dolgoztak, ez alatt 121 személynek  nyújtottak segítséget. Regisztrált kliensek száma átlag 9‐10 fő.   A  támogató  szolgálat  alkalmazottainak  száma  4  fő  (1  fő  vezető,  2  fő  személyi  segítő,  1  fő  gépjárművezető),  a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.     Nappali ellátás   A fogyatékos személyek nappali intézetébe olyan, elsősorban saját otthonukban  élő,  három  év  feletti  értelmi  fogyatékost  vesznek  fel,  aki  veszélyeztető  magatartást  nem tanúsít, önálló helyzetváltoztatásra segédeszközökkel képes, nem szorul állandó  orvosi ellátásra, ápolásra. Az intézmény nappali részlegének férőhelye 110 fő.    Pécs, Endresz György u. 21.   Működési engedély száma:  

3‐202/3/2003.. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az intézményben, felnőtt korúak nappali ellátását biztosítják.   Az ellátottak létszáma 85 fő. Minden ellátott részt vesz egyéni fejlesztési tervre  épülő  kiscsoportos  fejlesztő  foglalkozásokon.  Az  intézmény  bedolgozói  munkalehetőséget  is  biztosít.  A  munkafoglalkozások  speciális  műhelyekben  zajlanak.       

90   Pécs, Acsády Ignác u. 8.   Működési engedély száma:   

3‐202/4/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az  intézményben  fejlesztő  felkészítés  történik.  Az  ellátottak/képzési  kötelezettek száma 18 fő. A képzési kötelezettség törvényi előírás szerint heti öt óra  csoportos fejlesztő felkészítést jelent.     Fogyatékosok  nappali  ellátásában  1  fő  intézményvezető,  7  fő  terápiás  munkatárs, 16 fő szociális ápoló ‐gondozó vesz részt.   Gondozási csoportonként 1 fő szociális gondozót és 3 gondozási csoportra 1 fő  terápiás  munkatársat  kell  foglalkoztatni.  Jelenleg  az  intézményben  19  gondozási  csoport működik.     Átmeneti szállás  Működési engedély száma:   

3‐202/3/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  Fogyatékosok  Átmeneti  Szállása  olyan  18  év  feletti  értelmileg  akadályozott  személyek  elhelyezésére  szolgál,  akik  részben  önellátóak,  és  ellátásuk  családjukban  nem  biztosított,  vagy  az  átmeneti  elhelyezést  a  család  tehermentesítése  teszi  indokolttá.  Az  átmeneti  szállást  egy  évig  vehetik  igénybe  a  rászorulók,  ezután  az  intézményvezető még egy évvel meghosszabbíthatja ellátásukat.  Fogyatékosok  átmeneti  szállásán  10  férőhelyen  8  főt  látnak  el.  A  férőhelyek  felével  a  Baranya  Megyei  Önkormányzat  rendelkezik,  melyre  az  intézménnyel  ellátási szerződést kötöttek.  A dolgozók létszáma 5 fő (1 fő vezető ápoló, 3 fő ápoló, szociális gondozó, 1 fő  mentálhigiénés  munkatárs),  szakképzettségi  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.     A  következőkben  olyan  intézményeket  mutatunk  be,  melyek  nem  önkormányzati  fenntartásúak,  de  jelentős  részt  vállalnak  a  város  szociális  ellátórendszerében    

91 A koncepció készítése során indokolt a szociális ellátás területén tevékenykedő  civil  szervezeteket  is  bemutatni.  A  tapasztalat  az,  hogy  az  állam  és  az  önkormányzatok  nem  képesek  az  összes  társadalmi  feszültséget  kezelni.  A  megoldásra  váró  feladatokhoz  partnerekre  van  szükség.  A  civil  szervezetek  felépítésüknél  fogva  gyorsabban  tudnak  reagálni  a  szolgáltatást  igénybe  vevők  elvárásaira.    Városunkban  a  fogyatékos  ellátás  területén  az  alábbi  szervezetek  nyújtanak  szolgáltatást:  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja  Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány  „Fogd a Kezem” Alapítvány    Mindhárom szervezet fogyatékosok nappali ellátását biztosítja, emellett a Kerek  Világ  Alapítvány  és  a  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja  speciális  alapellátási  feladatként  támogató  szolgálatot,  a  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja  és  a  „Fogd  a  Kezem”  Alapítvány  pedig  tartós  bentlakásos  intézményeket,  fogyatékosok  lakóotthonát  működtet  megyei  önkormányzat  támogatásával.  A  Máltai  Szeretetszolgálat ellátási szerződésben szociális étkeztetést is biztosít.     Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza   Fogyatékosok nappali szociális intézménye     Fenntartó: 

 

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja 

Működési engedély száma:  II.11.505‐5/1998.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Apaffy u. 101. 

 

  A  nappali  intézmény  sajátos  nevelési  igényű,  6‐40  év  közötti  gondozottak  ellátását  biztosítja.  A  gondozottak  között  értelmi,  érzékszervi  és  mozgásában  akadályozott egyaránt megtalálható. Férőhelyek száma 25 fő, ellátottak száma 2003.  szeptembertől 21 fő.    

92 Csoportszobák  és  egy  tornaszoba  áll  a  gondozottak  rendelkezésére,  az  érzékelés,  észlelés,  kognitív  funkciók  fejlesztéséhez  megfelelő  eszközrendszer  biztosított.   A  foglalkozások  csoportos  és  egyéni  formában  zajlanak.  Hetente  van  gyógymasszírozás és zeneterápiás foglalkozás szakember vezetésével.     A  gondozók  létszáma  6  fő,  ez  lehetővé  teszi,  hogy  betegség  vagy  szabadság  esetén  sem  kell  csoportösszevonást alkalmazni. A képzési kötelezettség teljesítése biztosított (6 fő képzési kötelezett).  

Rendszeresen  látogatják  az  intézményt  önkéntesek,  akikre  rendkívüli  esemény  kapcsán is lehet számítani (tömeges táppénz).    A  Napközi  a  szakirányú  oktatást  végző  intézmények  gyakorlóterülete,  így  a  gyakorlatukat  itt  végzők  is  bekapcsolódnak  a  munkába.  Továbbiakban  is  nyitottak,  mint gyakorlóterület.  A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő gyógypedagógiai vezető,2 fő gyermekfelügyelő,  1  fő  pszichiátriai  szakápoló,  1  fő  gyógypedagógiai  asszisztens,  1  fő  házi  szociális  gondozó  ás  ápoló,  1  fő  gondozó).  A  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.    A Támogató Szolgálat   Működési engedély száma:   

7‐715/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális  törvényben  speciális  alapellátási  feladatként  megjelenő  támogató  szolgálat  létrehozása.  A  törvénybe  emelés  előtt  az  intézmény  ‐  hasonlóan  az  ÉFESZI‐hez‐  modellkísérlet részese volt, mely a szolgáltatás létjogosultságát bizonyította.     A  Támogató  Szolgálat  autói  2003‐ban  összesen  54687  kilométert  futottak,  5782  liter üzemanyagot használtak el.   A Támogató Szolgálat munkatársai 2807 órát dolgoztak, ez alatt 116 személynek  nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 47 fő.   A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  szolgálatvezető,  2  fő  személyi  segítő,  1  fő  gépkocsivezető).  A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.     

93 Szociális étkeztetés  A  várossal  kötött  ellátási  szerződésben  50  fő  szociálisan  rászorult  étkeztetését  biztosítja.  Igény  esetén  a  házhozszállítás  megoldott.  A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  élelmezésvezetőm 3 fő szakács)      Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány  Fenntartó: 

 

 

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány 

Működési engedély száma:  II.14.164‐5/1997.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Gesztenyés u. 2. 

 

  A  nappali  intézmény  sajátos  nevelési  igényű,  6‐18  év  közötti  gondozottak  –  képzési  kötelezettek,  a  még  vagy  már  nem  tanköteles  korú,  sérültségüknél  fogva  szegregáltan fejleszthető gyermekek, ép értelmű mozgássérült fiatalok (középiskola,  főiskola,  egyetem)  habilitációja  és  rehabilitációja  ‐  ellátását  biztosítja.  Férőhelyek  száma 25 fő, ellátottak száma 20 fő.     Az  intézményben  egy  helyen  történnek  a  különböző  területeket  megcélzó  terápiás  foglalkozások.  A  terapeuták  egymás  munkáját  kiegészítve  és  erősítve  végezhetik a habilitációs munkát. A képzési kötelezett gyermekekről az intézmény, a  gyógypedagógusok  és  terapeuták  véleménye  alapján,  minden  tanév  végén  írásban  ad szakmai tájékoztatót a Szakértői Bizottság illetve a szülők felé.    A  dolgozók  létszáma  10  fő  (4  fő  szociális  gondozó,  1  fő  gyógytornász,  1  fő  konduktor,  1  fő  logopédus,  1  fő  zeneterapeuta,  1  fő  gyógypedagógus,  1  fő  drámatanár). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.  Az intézmény biztosít hitoktatást és lovasterápián való részvétel lehetőségét.    A Támogató Szolgálat   Működési engedély száma:   

7‐699/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális  törvényben  speciális  alapellátási  feladatként  megjelenő  támogató  szolgálat 

94 létrehozása. A törvénybe emelés előtt az intézmény ‐ hasonlóan az ÉFESZI‐hez és a  Máltai  Szeretetszolgálathoz  ‐  modellkísérlet  részese  volt,  mely  a  szolgáltatás  létjogosultságát bizonyította.     A Támogató Szolgálat gépjárművei 2004. I. félévben összesen 183.606 kilométert  tettek meg.   A  Támogató  Szolgálat  munkatársai  2361  órát  dolgoztak,  ez  alatt  6677alkalommal nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 44fő.     A  dolgozók  létszáma  8  fő  (1  fő  szolgálatvezető,  3  fő  személyi  segítő,  2  fő  gépkocsivezető,  1  fő  kulturális  szervező,  1  fő  adminisztrátor).  A  szakképzettség  aránya a törvényi előírásoknak megfelel.    Iroda  és  tanácsadásra  alkalmas  helyiség  az  alapítvány  székhelyén  található  Pécs,  Gesztenyés  u.  2.,  ügyfélszolgálati  iroda  Pécs,  Szent  István  tér  17.  szám  alatt  található  (szükséges  informatikai  és  irodai  eszközök,  bútorok  valamennyi  helyiségben rendelkezésre állnak.)    „Fogd a Kezem” Alapítvány  Az  alapítvány  saját  tulajdonú  ingatlanában  biztosítja  fogyatékosok  nappali  ellátását.    Fenntartó: 

 

 

”Fogd a Kezem” Alapítvány 

Működési engedély száma:  3‐1795/1/2004.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Kovács B. u. 10 

 

  A  nappali  intézmény  18  év  feletti,  értelmileg  akadályozott  személyek  ellátását  biztosítja.  A  férőhelyek  száma  30  fő,  az  ellátottak  száma  34  fő.  A  sérültség  fokától  függően  foglalkoztatást  biztosítanak  az  ellátottak  számára.  Az  épületben  működik  asztalos,  textil,  kreatív  és  papírműhely.  Az  önálló  életvitelre  részben  képes  fiatalok  külső munkahelyen dolgoznak.   Az intézményben dolgozók létszáma 7 fő,(6 fő főállású, 1 fő részmunkaidős), a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézmény  munkáját  segíti 1 fő megbízási szerződéses és 1 fő óraadó dolgozó. 

95   A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Pécs  városában  a  fogyatékkal  élők  nappali  ellátását  öt  szolgáltató  biztosítja,  értelmi  fogyatékossággal élőket összesen négy szolgáltató (ÉFESZI, Magyar Máltai Szeretetszolgálat,  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány),  kizárólag  mozgásfogyatékosokat  egy  (INSZI),  és  mindkettő  fogyatékossági  típussal  élőket  kettő  szolgáltató  (ÉFESZI,  Kerek  Világ  Jóléti  Szolgálat  Alapítvány).    Hallás‐,  látás‐,  és  más  fogyatékossági  típussal  élőket  egy  szolgáltató  lát  el  (ÉFESZI  itt  az  összes  ellátott  36%‐a  él  az  értelmi  fogyatékosság  mellett  más  típusú  fogyatékossággal is (hallás fogyatékosság 8 fő, mozgás fogyatékosság 17 fő, látás fogyatékosság  8 fő, egyéb fogyatékosság 9 fő).   Az  említett szolgáltatóknál jelenleg összesen 200  fő  részesül ellátásban,  105 férfi  és  95  nő, 6 év alatti ellátott csak a Kerek Világ Alapítványnál és az ÉFESZI‐nél található, összesen  5  fő.  A  szolgáltatásokat  igénybevevők  közül  legmagasabb  számban  18‐39  év  közötti  ellátott  van,  140  fő,  a  második  csoport  pedig  a  6‐13  év  közöttiek,  38  fő,  akikre  vonatkozik  a  képzési  kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő).   A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége  megfelelő,  tekintettel  arra  is,  hogy  a  város  biztosítja  a  törvény  által  előírt  kötelezettségeket,  sőt, támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában.   Az ÉFESZI leginkább enyhe és középsúlyos fogyatékkal élőket lát el (42 és 44 fő), a Fogd  a kezem” Alapítvány ellátottainak 75%‐a középsúlyos, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat  ellátottai csak középsúlyos, illetve súlyos fogyatékossággal élők. A Kerek Világ Alapítvány az  óvódás  korúakon  kívül 15  fő  képzési  kötelezett fiatalt,  és  7  fő,  ép  értelmű  mozgásfogyatékkal  élőt  lát  el,  és  a  25  fő  ellátottból  fő  nem  a  városban,  hanem  a  megye  más  településén  él.  Az  ÉFESZI ellátottaiból 23 fő a kistérségi ellátott.  A  fogyatékkal  élők  jövedelmi  helyzete  általában  nem  mondható  rossznak,  jövedelem  szerinti megoszlásukra jellemző, hogy jövedelmük szerint az öregségi nyugdíj minimuma alá  csak az ellátottak kb. 10%‐a esik, tehát a rászorultságot nem az anyagi helyzet indokolja, az  ellátottak zömében közepes jövedelmi helyzetűek.   A „Fogd a kezem” Alapítvány ellátottai között szerepel 1 fő pszichiátriai beteg.   Az  INSZI  által  biztosított  mozgáskorlátozottak  nappali  ellátását  összesen  30  fő  veszi  igénybe, 57%‐uk nő, és 1 fő nem városi, hanem kistérségi lakhelyű.    Mozgásfogyatékkal  élők  bentlakásos  elhelyezését  biztosítja  az  Integrált  Szociális  Intézmény, az igénybevevők száma 28 fő.        

96

3.3 Szenvedélybetegek ellátása  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  mellett  napjainkban  egyre  nagyobb  hangsúly  helyeződik  a  drogfogyasztók  csoportjára.  A  kábítószerügy  kezelése  érdekében  létrehozott  szakmai  fórumok  megyei,  regionális  rendszere  és  működése  példaértékű  lehet  más  szociális  problémák  kezelése  szempontjából  is.  A  Drogellenes  Munkacsoport,  a  Dél‐Dunántúli  Regionális  Kábítószerügyi  Egyeztető  fórum  (DREKEF),  illetve  a  Pécsi  KEF  munkájában  mind  kínálat‐,  mind  kereslet‐ csökkentő  oldalról  számos  szervezet  (civil  és  professzionális  segítő  szolgáltatók,  oktatási  és  szociális  szervezetek,  önkormányzatok,  vallás‐  és  etnikai  szervezetek,  médiák,  munkaügyi  szervezetek)  képviselői  vesznek  részt,  lehetővé  téve  a  folyamatos  kommunikációt  és  koordinációt,  a  társadalom  felé  való  véleménynyilvánítást. A rendszer komplex módon közelít a jelenséghez, figyelembe  véve  azt,  hogy  a  szenvedélybetegségek  multikauzális  eredetre  vezethetők  vissza,  amelyekre  hatékony  választ  csak  egy  multidiszciplinákban  gondolkodó,  multiprofesszionális  team  tud  adni,  akár  egy  intézményen  belül,  akár  hálózat  formájában.     A jelenleg hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi  III.  törvény  megteremtette  a  szenvedélybetegek  szociális  ellátásának  struktúráját  települési és megyei önkormányzati feladatok ellátási kötelezettségébe utalva azokat.  A törvény által nevesített rendszer alkalmas a szenvedélybetegek rehabilitációjára, a  sikeres  társadalmi  és  munkaerőpiaci  be,‐  illetve  visszailleszkedésének  megvalósítására.     Ezen szükségletre válaszol, hosszú előkészítő időszak után 2004. nyarán kezdte  meg  működését  az  INDIT  Közalapítvány  „Tisztás”  Szenvedélybetegek  Nappali  Intézménye.     INDIT Közalapítvány:   Fenntartó:  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Közegészségügyi  Narkomán  Fiatalokat Gyógyító – Foglalkoztató Közalapítvány  Működési engedély száma:  7‐800/2004/20.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

 

szenvedélybetegek nappali intézménye 

Telephelye:  

 

 

7621 Pécs, Kazinczy u. 6.  

 

Engedélyezett férőhelyek száma: 60 fő   

97 Az  INDIT  Közalapítvány  által  működtetett  szenvedélybetegek  nappali  intézménye  olyan  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátást  biztosít,  amely  a  szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. Az  ellátást  igénybe  vevők  részére  szociális,  egészségi,  mentális  állapotuknak  megfelelő  napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi  programokat  szervez,  valamint  helyet  biztosít  a  közösségi  szervezésű  programoknak,  csoportoknak,  továbbá  biztosítja,  hogy  a  szolgáltatás  nyitott  formában az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.     Az  intézményben  dolgozók  létszáma  5  fő  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  terápiás  munkatárs,  1  fő  utcai  szociális  munkás,  1  fő  szociális  gondozó,  1  fő  közösségi  gondozó). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.    A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006‐os  évben összesen 1123 kábítószer‐fogyasztót gondozott.  Közülük  a  legtöbben  kannabisz  típusú  kábítószert  használtak  (összesen  814  fő),  a  legtöbben alkalomszerűen (390 fő), sokuk naponta (304 fő), néhányuk hetente (120 fő).  A kannabisz típusú kábítószer három eset kivételével marihuánát jelentett.  Összesen  146  fő  használt  amfetamin  típusú  kábítószert;  ez  túlnyomórészt  amfetamint,  kisebb  részt  egyéb  amfetamint,  extasyt  jelentett.  Az  amfetamin  használók  (106  fő)  közel  fele  (45 fő) naponta használta a szert, 36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal.  Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81 fő élt vissza; több mint felük heroin használó  (50  fő).  10  fő  használt  egyéb  opiátot,  5  fő  ópiumot,  4  fő  methadont,  3  fő  szintetikus  kábító  fájdalomcsillapítót.  Az  opiát  típusú  kábítószert  használók  túlnyomó  többsége  (72  fő)  napi  szerhasználó.  19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban, napi szerhasználat mellett.  Egyéb  típusú  kábítószert  15  fő  használt;  alkohollal  14‐en  éltek  vissza,  közülük  11‐en  napi fogyasztók voltak.  A nyugtatókat és a szerves oldószert használók száma megegyezett: 12‐12 fő használta  ezeket a szereket. Előbbiek közül a napi szinten benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak  közül a szintén napi szinten oldószert használók (7 fő) „emelkednek ki”.  Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente.  A  2006‐os  évben  (elsődlegesen)  hallucinogént  fogyasztó  szerhasználó  nem  került  be  az  ellátórendszerbe.  Az utcai ellátásban résztvevők megoszlása: 

98 Férfi    18‐39 éves 24 fő   

40‐59 éves 1 fő 

 

60‐64 éves 0 fő 

 

65‐             0 fő 

Nő       18‐39 éves 22 fő   

40‐59 éves   1 fő 

 

60‐64 éves   0 fő 

Összesen: 48 fő  Látjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevők két fő kivételével 18‐39 év közöttiek, és a férfi‐ női arány közel azonos.   Pécs  városában  a  szenvedélybetegek  valamennyi  szolgáltatás  biztosított,  a  hiányzó  ellátások  (szenvedélybetegek  otthona  és  szenvedélybetegek  rehabilitációs  intézménye)  nem  kötelezőek városi szinten.    

3.4 Hajléktalan ellátás  A  hajléktalan  személyek  jellemzően  a  nagyvárosokban  –  így  Pécsett  –  jelentkeznek ellátási igényükkel. Az évről évre növekvő ügyféllétszám Pécs központi  helyzetéből, s a segítő intézményrendszer kiépültségéből, a növekvő számú városok  hajléktalan  intézményeinek  hiányából,  az  aprófalvas  településekről  Pécsre  történő  bevándorlásból,  a  munkavállalási  –  az  alkalmi  munkát  is  beleértve  –  nagyobb  lehetőségeiből adódik.     Támasz Gondozási Központ  Fenntartó: 

 

 

Támasz Alapítvány 

Működési engedély száma:  3‐830/6/2003  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

gondozási központ 

Székhelye:  

 

Pécs, Sándor u. 1. 

 

  A  Támasz  Gondozási  Központ  az  alább  felsorolt  telephelyeken  végzi  a  hajléktalanok komplex ellátását:   

99 Gondozási  Központ: Pécs,  Sándor u. 1. ‐ Hársfa  u. 2. sarok  épület  tulajdonosa  az önkormányzat. Az Alapítvány az ingatlant ingyenesen használja.   A  dolgozók  létszáma  10  fő  (1  fő  központvezető,  1  fő  szociális  szervező,  1  fő,  gazdasági vezető, 1 fő munkaügyi vezető, 1 fő pénztáros, 2 fő ügyviteli alkalmazott,  1fő anyagbeszerző,1 fő karbantartó, 1 fő pszichológus)    A  Gondozási  Központ  intézményei  és  szolgáltatási  a  hajléktalan  emberek  és  a  hajléktalanság  veszélyzónájába  kerülők  nappali  ellátását,  népkonyhai  étkeztetését,  átmeneti  elhelyezését,  bentlakásos  ápolását,  az  utcai  szociális  gondozást,  egészségügyi  ellátását,  szociális  információ  szolgálatát,  krízisügyeletét,  foglalkoztatási programját, a „kiléptető” lakások működtetései biztosítják.     Népkonyha  –  Pécs,  Sándor  u.  1.  ‐  Hársfa  u.  2.  sarok  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat.  Az  ingatlant  az  Alapítvány  ingyenesen  használja.  A  férőhelyek  száma 100 fő.  A  dolgozók  létszáma  6  fő  (1  fő  élelmezésvezető,1  fő  szociális  segítő,  1  fő  szakács, 2 fő konyhai segítő, 1 fő takarító, 1 fő eseti megbízás, helyettesítés)    Nappali Melegedő – Pécs, Sándor u. 1‐Hársfa u. 2. sarok, az épület tulajdonosa  az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. A férőhelyek száma 150 fő  A  dolgozók  létszáma  9  fő  (1  fő  intézményvezető  4  fő  szociális  munkás,  1  fő  szociális  segítő,  2  fő  utcai  szociális  munkás,  1  fő  takarítónő  eseti  megbízás,  helyettesítés)    A nappali melegedő és a népkonyha (meleg és hideg élelem) szolgáltatásait az  év  minden  napján  biztosítja  az  intézmény.  (A  jogszabály  csak  munkanapi  nyitva  tartást  ír  elő.)  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  száma  folyamatosan  meghaladja  a  működési  engedélyben  engedélyezett  létszámot.  Pályázati  forrásból  és  önkormányzati  támogatásból  a  téli  krízis  időszakra  az  éjszakai  nyitva  tartás  működött, egyéb más szolgáltatásokkal együtt.     Női Menhely és Átmeneti Otthon – Pécs  Bittner Alajos  u. 80., önkormányzati  telken  az  épület  részben  önkormányzati  tulajdonú,  részben  az  Alapítvány  által  kialakított.  Az  Alapítvány  ingyenesen  használja.  Férőhelyek  száma,  menhely  20,  átmeneti otthon 20 férőhelyen működik.  A  dolgozók  létszáma:  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  2  fő  ápoló‐ szociális gondozó, 3 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs,1 fő takarítónő, 1 fő orvos  heti 2 óra eseti megbízás, helyettesítés) 

100 Férfi  Menhely  –  Gomba  u.  7  az  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat.  Az  Alapítvány ingyenesen használja. Férőhely száma 70 férőhely.   A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  3  fő  ápoló,  szociális gondozó, 6 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs, 1 fő orvos heti 2 óra, 1 fő  takarítónő, eseti megbízás, helyettesítés)    Férfi Átmeneti Otthon ‐ Edison u. 28., az épület tulajdonosa az önkormányzat.  Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyszám 40férőhely.   A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  2  fő  ápoló,  szociális  gondozó,  3  fő  szociális,  mentálhigiénés  munkatárs,  1  fő  takarítónő,  1  fő  orvos heti 2 óra, eseti megbízás, helyettesítés)    Az  éjjeli  menedékhelyek,  átmeneti  szállások  2003.  év  folyamán  90‐110  %‐os  kapacitással, illetve igénybevétellel működtek. E két intézménytípus gondjait növeli  a  kijózanító  állomás  hiánya,  mert  az  agresszív  alkoholisták  jelentős  mértékben  megnehezítik a gondozási tevékenységet és zavarják az intézmények működését.     Hajléktalanok  Otthona  –  József  Attila  u.10.,  az  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyek száma 50 fő.  A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  12  fő  ápoló‐ szociális  gondozó,  1  fő  szociális,  mentálhigiénés  munkatárs,  3  fő  takarítónő,  1  fő  orvos heti 6 óra, eseti megbízás, helyettesítés)  Az  ápoló  otthonba  2003‐ban  14  fő  nyert  elhelyezést  a  Támasz  Gondozási  Központ  saját  intézményeiből,  az  „utcáról”  és  egészségügyi  intézményekből  stb.  A  férőhelyek szűkössége (városi szinten is!) állandó problémát, gondot okoz, valamint  folyamatos  vitákat  eredményez  az  Alapítvány  és  az  egészségügyi  intézmények  között.    A  Támaszt  Gondozási  Központban  megjelent  kliensekkel  kapcsolatban  az  alábbi adatok mutathatók ki.  A pécsiek aránya az utolsó bejelentett lakcím alapján 46 %, pécsi születési hely  szerint 48 %, a megyéből érkezetteknek 41 % az arányuk. Körülbelül 13 %‐ra tehető  azoknak a száma, akik más városból, fővárosból és megyékből érkeztek hozzánk.    A  nemek  közti  megoszlás  az  előző  évhez  képest  némileg  módosult,  a  női  hajléktalanok aránya mérséklődést mutatott, 16,9 %‐ra csökkent. 

101 A  kliensek  életkora  18  és  80  év  között  mozgott,  az  átlagéletkor  46  év.  Az  átmeneti  szállásokon  az  átlagéletkor  6  évvel  magasabb,  amely  a  középkorúak  és  a  nyugdíjasok nagyobb számából adódik.    A  korosztályokat  illetően  dominálnak  a  25‐35  éves,  valamint  a  40‐50  éves  korcsoportok.  Az  iskolai  végzettség  területén  a  fiatalok  (18‐25  évesek)  62,3  %‐a  szakmátlan,  míg  a  45‐55  évesek  között  41  %  a  munkaerőpiacon  alacsony  keresletű  szakmával rendelkezik. Az új ügyfelek 87,5 %‐ának nincs munkakapcsolata.   Az  ügyfelek  jelentkezésük  pillanatában  rendkívül  alacsony  az  állandó  jövedelemből  élők  aránya.  A  munkaképes  személyek  túlnyomó  többsége  alkalmi  munkavállaló, s nagyon magas a megváltozott munkaképességűek aránya.   Az alkalmi munkavállalás a racionális jövőtervezés szempontjából, valamint az  öregkori jövedelmek bebiztosítását illetően is rendkívül bizonytalan jövedelemforrás.     Az elmúlt évben a foglalkoztatási programokon belül felerősödött és növekedett  –  a  munkaügyi  szervezetekkel  együttműködve  –  az  „Alkalmi  munkavállalói  könyvvel„  foglalkoztatott  dolgozók  száma,  melyet  jelentős  eredménynek  tartunk,  különösen az érdekeltek számos jogosultságának megszerzésében.   Ügyfeleink többsége, vagy házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása után, vagy  állami  gondoskodásból  való  kikerülését  követően  került  olyan  helyzetbe,  hogy  hajléktalanellátó  intézmények  segítségét  kellett  igénybe  vennie.  Az  ügyfelek  32  %‐a  nevelkedett  állami  gondoskodás  keretei  között.  A  gondozásuk  megszűnése  után  átlagosan 4‐5 hónapra jelentek meg intézményekben.     Pályázati  és  önkormányzati  forrásból  2004.  március  31‐ig,  úgynevezett  „lábadozó”  intézményt  működtettek,  a  téli  időszakra,  az  önellátásra  képtelen,  ápolásra  szoruló  kliensek  részére.  A  növekvő  egészségügyi,  közegészségügyi  problémák  miatt  egyre  nagyobb  szerepe  van  az  ellátórendszerben  a  háziorvosi  ellátásnak, az orvosi rendelőnek, a fertőtlenítő fürdetésnek.   A városi fertőtlenítő állomás megszűnésével, az ellátás biztosítására az ÁNTSZ  szervezetével  tárgyaltak.  Felerősödött  a  pszichológus  beállításával  a  mentálhigiénés  tevékenység. Az elmúlt évben az ellátórendszert igénybevevők körében 29 haláleset  történt,  ebből  22  köztemetést  intézett  az  illetékes  területi  szociális  központ  bevonásával az intézmény.   Kiemelt  feladat  a  folyamatos  utcai  szociális  munka,  gondozás,  különös  tekintettel  a  téli  időszakban. A téli krízis feladatok ellátása érdekében – pályázati források kiegészítésével – a személyi,  tárgyi stb. feltételek megerősítésére, bővítésére került sor.  

„A  hajléktalan  emberek  foglalkoztatását  elősegítő  komplex  modellkísérleti  program” folytatásaként mód nyílt arra, hogy az ESZCSM meghívásos pályázatának  keretén  belül  kiléptető  lakásokat  vásárolhasson  az  intézmény.  A  lakhatás, 

102 foglalkoztatás  együttes  megszervezésével  és  utógondozó  szakember  segítségével  lehetővé  vált  azoknak  a  készségeknek  és  anyagi  forrásoknak  a  megszervezése  az  ügyfelek  számára,  melyek  révén  a  rehabilitáció  megvalósulhat,  a  hajléktalan  ember  hatékonyan megvetheti lábát a munkaerő‐ és a lakáspiacon egyaránt.   A  Gondozási  Központ  adományszervező  és  gyűjtő  tevékenysége  tovább  szélesedett,  ezen  belül  a  város  különböző  részén  a  lakosság  adományainak  összegyűjtése (konténeres, stb.) jól működik.     Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány  Fenntartó: 

 

 

Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány 

Működési engedély száma:  3005‐24/2000.  Működési engedély típusa:  határozott idejű  Az intézmény típusa:  

főzőkonyha 

Székhelye:  

7632 Pécs, Szent Erzsébet u. 4. 

 

 

  Ellátottak  szám:  130  fő  (80  fő+50  fő).  Dolgozók  létszáma  3  fő  (1  fő  konyhavezető,1 fő szakácsnő, 1 fő technikai személyzet) szakképzettségük a törvényi  előírásnak megfelel.   A  Pécsi  Egyházmegyei  Katolikus  Caritas  2003  január  1‐én  átvette  a  kertvárosi  népkonyha  üzemeltetését,  mely  addig  kizárólag  adományokból  tartotta  fenn  ezt  a  karitatív tevékenységet. Az átvétel és az üzemeltetés zökkenőmentesen zajlott, ami a  népkonyha működésében a folyamatosságot jelenti.   Népkonyhán  minden  reggel  (hétköznap)  8  és  9  óra  között  folyik  a  rászorulók  reggeliztetése, majd a Pálos szerzetesrendnél kiosztásra kerül napi átlag 50 ebéd.     Munkaügyi  tanácsadást  tartanak  heti  két  alkalommal,  mely  keretében  népszerűsítik  a  Baranya  Megyei  Munkaügyi  Központ  szolgáltatásait  ill.  társszervezetekkel  –  Újra  Dolgozom  Programmal  –  együttműködve  próbálják  segíteni  az  elhelyezkedésben  és  a  társadalomba  való  beilleszkedésben  a  hajléktalanokat.     Sokat  köszönhetnek  azoknak  az  önkénteseknek,  akik  ezt  a  tevékenységet  évekkel  ezelőtt  elindították.  s  ma  is  a  háttérben  állnak  adományaikkal,  önkéntes  óráikkal,  s  azzal  a  felelősségérzéssel,  hogy  még  sokaknak  sokáig  szükségük  van  rájuk.     

103 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban  40‐59  évesek.  Nappali  ellátást  heti  átlagban  kb.  300  fő  vesz  igénybe,  krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A  legtöbb  hajléktalan  az  utcai  ellátás  látókörébe  kerül,  az  ő  életkori  és  nem  szerinti  állapotuk 2006. december 31‐én:    Férfi  

18‐39 éves  

83 fő 

   

40‐59 éves  

127 fő 

   

60‐64 éves  

38 fő 

   

65‐              

15 fő 

Nő    

18‐39 éves 

 5 fő 

   

40‐59 éves  

12 fő 

   

60‐64 éves  

4 fő 

  Az  utcán  végzett  munka,  illetve  a  kliensek  részére  nyújtott  szolgáltatások  (klienstalálkozások arányában):  Mentális segítés, információnyújtás:    

85% 

  Élelem, ital, egyéb:    

 

 

15% 

  Szociális ügyintézés:   

 

 

20% 

  A  hajléktalanná  válás  okai  között  leggyakrabban  családi  okok  szerepelnek,  így  a  prevencióra  kellene  nagyobb  gondot  fordítani  (családsegítés),  tekintettel  arra  is,  hogy  egyre  gyakrabban  fordul  elő,  hogy  a  veszélyeztetettek  adósságcsapdába  kerülnek,  és  az  adósságkezelés szolgáltatást is a családsegítő szolgálat biztosítja.    A  tapasztalatok  azt  mutatják,  hogy  a  hajléktalanok  kb.  70%‐a  küzd  szenvedélybetegséggel,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek pszichiátriai problémákkal.  A  célcsoport  iskolai  végzettségére  jellemző,  hogy  legtöbben  8  általánost  végeztek,  de  egyre  magasabb  azok  száma,  akik  közép,  illetve  felsőfokú  végzettségűek.  Ha  sikerül  munkát  találniuk,  inkább  jellemző  az  alacsony  végzettséget  igénylő,  illetve  alkalmi  jellegű  munkavállalás. Azonban nagy részükben nincs meg az állandó munkavégzés szándéka.  

104 Az  ellátottak  második  nagy  csoportja  az  50  és  69  év  közöttiek.  Számukra  a  nyugdíjjogosultság  elérése  jelent  megoldást,  bár  rossz  egészségügyi  állapotuk  miatt  sokuk  nem éri meg.  A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott  találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok  száma.  A hajléktalanok között egyre nagyobb számban találhatók roma származású fiatalok, akik  az  állami  gondozásból  kerülnek  az  utcára.  A  következő  tényezők  szerepelnek  még  legmarkánsabbak a hajléktalanná válás okai között: betegség, BV intézetből való szabadulás, és  a munkahelyvesztés.  Egészségügyi  állapotukat  tekintve  jellemző,  hogy  egyre  gyakoribbak  a  tumoros  megbetegedések, emellett nagy számban végtag problémákkal küzdenek, mint pl.: végtagtörés,  amputáció, fekélyes és egyéb sebek, stb.   Pécs városában a hajléktalanok számára valamennyi szolgáltatás biztosított.. Az ellátási  szerződéssel  működtetett  szolgáltatások  mellett  működik  a  diszpécser  szolgálat,  valamint  24  órás orvosi szolgálat, és ún. lábadozó is, OEP finanszírozással.      

105 Szervezetet neve 

Ellátott terület  Foglalkoztatottak  száma (fő) 

Szakképzettség  aránya (%) 

Ellátottak  szám/férőhelyszám 

Fogd  a  Kezem  Fogyatékosok  Alapítvány   nappali  ellátása 

7 

61 

30  fő  (23  fő  után  normatíva) 

Kerek  Világ  Fogyatékosok  Alapítvány  nappali  ellátása 

11 

 

25  fő  (20  fő  után  normatíva) 

 

 

 

8 fő 

100 

25  fő  (21  fő  után  normatíva) 

 

50 fő részére 

Támogató  szolgálat  Magyar  Máltai  Fogyatékosok  Szeretetszolgálat  nappali  Pécsi Csoportja  ellátása  Szociális  étkeztetés 

Támasz  Alapítvány 

Támogató  szolgálat 

4+1 

 

 

Gondozási  központ 

9 

 

 

Nappali  melegedő 

9 

 

150 férőhely 

 

150 adagos 

Népkonyha  

6 

Női menhely 

8 

 

20 férőhely 

Férfi menhely 

12 

 

70 férőhely 

Női  átmeneti  8  szálló 

 

20 férőhely 

Férfi  átmeneti  8  szálló 

 

40 férőhely 

Ápoló‐ gondozó  otthon 

18 

 

50 férőhely 

5 

 

80‐90 adag 

Katolikus Caritas   Kifőzőhely,  népkonyha 

106  A családsegítés határterület a szociális alapellátás és a gyermekvédelmi alapellátás  között, ezért a szolgáltatástervezési koncepcióban megkerülhetetlen ennek tárgyalása.  

3.5 Családsegítés  A  veszélyeztetett  helyzetű  családok  és  gyermekek  száma  növekvő  tendenciát  mutat Pécsett. A városban alapellátás keretén belül nyújt segítséget az Esztergár Lajos  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a hozzájuk forduló lakosok számára.   A  családsegítés  egy  családcentrikus,  rendszerszemléletű  személyes  gondoskodási  forma,  mely  a  szociális  munka  eszközeinek  és  módszereinek  a  felhasználásával  általános  és  speciális  szolgáltatást  nyújt  a  működési  területén  élő  lakosság  részére.  Legfontosabb  célja  a  lakosság  testi  és  lelki  egészségének  megóvása  és  fenntartása,  szerepvállalás a szociális biztonság megteremtésében.   Kiemelt  szerepe  van  a  családok,  egyének  működőképességének  megőrzésében,  illetve  annak  helyreállításában,  azon  képességek  fejlesztésében,  melyek  segítségével  megoldják a társadalomban való működésüket.   A családsegítő szolgálatok adósságkezelési szolgáltatást is végeznek, mivel égető a  családok a közüzemi tartozásainak problémája, nagyon magas az eladósodott családok  száma.     Esztergár Lajos Családsegítő‐ és Gyermekjóléti Szolgálat:   Működési engedély száma:  7747‐6/2004  Működési engedély típusa:  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Az intézmény típusa:  

családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 

Az intézmény székhelye: 

Pécs, Anikó u.5.  

Telephelyei:    

 

Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5.  

    

 

 

 

Belváros Egység Pécs, Megye u. 22.  

   

 

 

 

Uránvárosi Egység Pécs, Dombay J. u. 3.  

   

  

 

 

Meszesi Egység Pécs, Hársfa u. 154.  

  A  családsegítő  szolgálatok  feladatukat  területi  alapon  tagozódva,  a  négy  városrészben  látják  el,  hasonlóan  a  területi  szociális  központokhoz  és  a  gondozási  központokhoz.   A  családsegítő  szolgálatnál  a  dolgozók  létszáma,  szakképzettségi  aránya  és  a  tárgyi  feltételei  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg,  ezért  az  intézmény  csak  ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. 

107    A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Családsegítő szolgáltatás  A  szolgáltatás  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérség.  Családsegítő  szolgálat  Pécsett  Meszesen,  Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban található. Az épületek akadálymentesítettsége nem  megoldott (ez alól kivétel Meszes), külső‐belső felújításra szorulnak. Mind a 4 épület eredetileg  más  funkciót  töltött  be,  ezért  a  mostani  szakmai  feladatellátásra  a  kialakításuk  nem  optimális  (nincs megfelelő számú interjúszoba, közösségi helyiség).    A  szolgáltatást  igénybe  vevők  döntő  többsége  (80‐90%‐a)  a  18‐59  korcsoportból  kerül,  mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő  szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel  ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is.   A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.     Táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2004‐2006  a probléma típusa  életviteli  családi‐kapcsolati  családon belüli bántalmazás  lelki‐mentális  gyermeknevelési  anyagi  foglalkoztatással kapcsolatos  egészségkárosodás következménye  ügyintézéshez segítségkérése  információkérés  egyéb  összesen  több  probléma  együttes  előfordulása  összesenből 

krízishelyzet 

Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006   

2004  132  299  173  171  100  1129  109  66  82  31  345  2634 

esetek száma  2005  214  461  241  186  147  1105  507  43  125  46  400  3475 

2006  166  387  239  161  43  1138  1521  70  172  85  279  4257 

1717  159 

2023  166 

1948  116 

108  Az éves forgalom 2004 és 2005 között változott drasztikusan, akkor mintegy a korábbinak  másfélszeresére  nőtt  a  megjelenések  száma,  míg  2006‐ban  a  megelőző  évhez  hasonló  forgalmat  regisztráltak (több mint 17 ezret). A szolgálatnál megjelentek száma igen változatos képet mutat  a vizsgált 3 évben, de döntően a már korábban „ismert”, nyilvántartott ügyfelek veszik igénybe a  segítséget.  Az  egyes  városrészeken  található  egységek  közül  a  belvárosiban  és  a  kertvárosiban  lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében.    A családsegítő szolgálat forgalmi adatainak változása 2004‐2006 között    

2004 

2005 

2006 

11997 

17647 

17467 

tárgyévben  a  szolgálatnál  megfordult  kliensek száma 

7382 

13595 

5683 

tárgyévben  a  szolgálatnál  megfordult  új kliensek száma 

1493 

2338 

2388 

Éves forgalom 

Ebből  

Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006    A családsegítő szolgálat egységeinek forgalmi adatai, 2006  2006    

Kertváros  Uránváros  Belváros  Meszes 

Éves forgalom 

Összesen 

6316 

2569 

6146 

2436 

17467 

tárgyévben  a  szolgálatnál  megfordult  kliensek  száma 

1648 

488 

1457 

2090 

5683 

tárgyévben  szolgálatnál  megfordult  kliensek száma 

842 

416 

784 

346 

2388 

Ebből   a  új 

Forrás: KSH adatlap, 2006.   

109  A családsegítő esetkezelésekben domináns a szociális, mentális segítségnyújtás (információ,  ügyintézés,  segítő  beszélgetés,  tanácsadás).  Az  esetkezelésekben  nagy  számban  fordulnak  elő  a  jogi  támogatások  (tanácsadás,  iratkezelés  képviselet),  kisebb  súllyal  szerepel  a  pszichológiai  esetkezelés,  míg  az  egészségügyi,  orvosi  esetkezelés  egyáltalán  nem  jellemző.  Az  egyéb  szolgáltatótevékenység  között  2006‐ban  a  dologi  javak  közvetítésének,  nyújtásának  csökkent  a  szerepe, ugyancsak mérséklődött az adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma, viszont új  elemként  megjelent  az  aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélyéhez  nyújtott  beilleszkedési  program szolgáltatása, ami a jogszabályi változásoknak tudható be.    A családsegítő esetkezelések jellege az egyes egységekben 2006‐ban  Az esetkezelés  jellege 

Esetkezelésben részt vettek száma  Uránváros  Belváros 

Kertváros 

Szociális,  mentális  esetkezelés összesen  Pszichológiai  esetkezelés összesen  Jogi  esetkezelés  összesen 

Meszes 

  3120 

1097 

2427 

754 

298 

3 

0 

237 

537 

81 

342 

184 

0 

0 

0 

0 

Egészségügyi,  orvosi  esetkezelés összesen 

Forrás: KSH adatlap, 2006.*  *  Az  egyes  városrészek  összesítő  adatai  a  családsegítő  szolgálat  összesített  adatlapjától  számszakilag némileg eltér.    Tábla: Egyéb szolgáltató tevékenység az egyes egységekben 2006‐ban  A tevékenység jellege 

Kertváros 

Dologi  javak  közvetítése  és  nyújtása  Adósságkezelési tanácsadás  Aktív  korúak  szociális  beilleszkedési  szolgáltatás 

Meszes 

0 

237 

0 

473 

856 

342 

744 

1858 

305 

127 

535 

1376 

rendszeres  segélyéhez  program 

Forrás: KSH adatlap, 2006.*   

Egyének száma  Uránváros  Belváros 

110  Pszichiátriai betegek  A  pszichiátriai  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  betegek  száma  2005‐től  2006‐ra  csökkent, ami nem feltétlenül a betegek számának csökkenését jelenti, inkább az ellátórendszerből  való  kikerülést,  melynek  oka  lehet  többek  közt  a  gondozóintézetek  túlterheltsége,  valamint  a  gyógyszerek árának emelkedése.   A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a  célcsoport  valószínűsíthetően  más  szociális  szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál  (idősek,  fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán  ellátórendszerben/ellátásoknál  jelenik  meg  (pl.  egészségügy),  vagy  meg  sem  jelenik,  így  nem  biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás.   Nappali  ellátásuk  szükségességét  az  is  alátámasztja,  hogy  a  2007‐től  indult  közösségi  pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe  vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén.  Felvétel alatt  áll 20 fő.      Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében    

2004

2005

2006

6

6

6

gondozóintézetek  betegforgalma 

93460

98925

84812

gondozó  intézetekben  év végén nyilvántartott  betegek száma 

12380

12692

11407

gondozóintézetek száma 

Forrás: www.terport.hu                   

111 

3.6 Az  önkormányzati  bontásban (2007) 

feladat‐ellátás 

bemutatása, 

célcsoporti 

A  pécsi  szociális  szolgáltatások  aktuális  bemutatására,  figyelemmel  a  kötelező  jogszabályi  rendelkezésekre (a többször módosított, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális  ellátásokról) összefoglaló táblázatot készítettünk.     A  vonatkozó    törvény  szerint,  az  önkormányzatok  számára  kötelező  szolgáltatások  bemutatásán  túl  arra  is  törekedtünk,  hogy  feltérképezzük  egyrészt  azon  nem  állami/önkormányzati szolgáltatásokat, akik ún. kiegészítő szociális ellátásokat biztosítanak és az  önkormányzat ehhez anyagi támogatást nyújt (ún. támogatási szerződéssel), másrészt azon nem  állami/önkormányzati  szolgáltatásokat,  akik  biztosítanak  különböző  típusú  szociális  ellátásokat,  de az önkormányzat ehhez semmilyen formában nem biztosít támogatást.   A táblázat tartalmazza az önkormányzat számára jelenleg nem kötelező szolgáltatásokat is,  ebből megállapítható, hogy az önkormányzat ezek közül nem is vállalt önként feladat‐ellátást.    

112  1. sz. tábla: Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)       

A  város  Szolgáltatók telephelyenként  biztosítja‐e  a  szolgáltatást  (I/N)  SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK  Étkeztetés (Sztv. 62. § )  I  TESZI∗∗  –  III.  sz.  Gondozási  Központ,  Zipernovszky u. 1.    XESZI  –  I.  sz.  Gondozási  Központ,  Felsőbalokány u. 1.     XESZI  –  II.  sz.  Gondozási  Központ,  Majorossy u. 15.     INSZI     Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  Dél‐ Dunántúli Régió  Csilla Gondviselés Háza   Étkeztetés népkonyhán    Támasz Gondozási Központ  Hajléktalan étkeztetés    Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas   Házi segítségnyújtás (Sztv. 63.  I  XESZI    –  I.  sz.  Gondozási  Központ,  §)  Felsőbalokány u. 1.    XESZI  –  II.  sz.  Gondozási  Központ,  Majorossy u. 15    TESZI  –  III.  sz.  Gondozási  Központ,  Zipernovszky u. 1.    INSZI  Családsegítés  (Sztv.64.§)  ,  I  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  adósságkezelési  tanácsadói  Gyermekjóléti Szolgálat  tevékenység 

Van‐e  ellátási  Fenntartó  típusa,  Működési  engedély  jellege,  szerződése  amennyiben  nem  a  ideiglenes esetén a határideje  (I/N)∗  városi  önkormányzat   

 

2007. december 31. 

 

 

Határozatlan  

 

 

Határozatlan  

  I 

  Civil: egyesület 

Határozatlan  Határozatlan   

I  N   

Civil: alapítvány  Egyházi   

Határozatlan  Határozatlan  Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

2007. december 31. 

   

   

Határozatlan  Határozatlan 

                                                  ∗

 Önkormányzati intézmények és az önkormányzattal kapcsolatban álló intézmények esetében nem releváns a kérdés 

∗∗

 Azon szolgáltatókat jelöltük vastagítva, amelyek több telephellyel rendelkeznek 

113  Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás (Sztv. 65. §)  V.  Közösségi  ellátások  (Sztv.  65/A. §)  Közösségi  pszichiátriai  ellátás  biztosítása  (2007.  december  31‐ig  biztosítandó ellátás)  Szenvedélybetegek  közösségi  ellátásának  biztosítása  (2007.  december  31‐ig  biztosítandó  ellátás)    Utcai  szociális  munka  ((Sztv.  65/E. §) 

I    I 

INSZI  XESZI   

     

     

2008. december 31.     

 

INSZI 

 

 

 

 

INDIT 2 szolgáltatás 

I 

Nonprofit:  közalapítvány 

 

  I   

  I   

  Civil: alapítvány   

  Határozatlan   

 

 

  Támasz Gondozási Központ 2 szolgálat  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat  INDIT 

I 

 

INSZI 2 szolgálat  ÉFESZI 2 szolgálat  Kerek Világ Alapítvány 2 szolgálat  Magyar Máltai Szeretetszolgálat   ISZI    XESZI    –  I.  sz.  Gondozási  Központ,  Felsőbalokány u. 1.  XESZI – 7. sz. Idősek Klubja,   Bányatelep u. 3.  XESZI – 8. sz. Idősek Klubja,  Pécs‐Vasas, „D” u. 2.  XESZI – 9. sz. Idősek Klubja,  Barátság u. 18.  XESZI – II. sz. Gondozási Központ,  Majorossy u. 15. 

    I  I       

Nonprofit:  közalapítvány      Civil: alapítvány  Civil: egyesület       

Határozatlan  Határozatlan      2008. december 31.    Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

2008. december 31. 

 

 

Határozatlan 

Támogató  szolgáltatás  (Sztv.  I  65/C. §)          Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §)    Időskorúak nappali ellátása  I         

114              Fogyatékossággal  élők  nappali  I  ellátása            Szenvedélybetegek  nappali  I  ellátása  Hajléktalan  személyek  nappali  I  ellátása  Pszichiátriai  betegek  nappali  N  ellátása  SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK  Ápolást,  gondozást  nyújtó    intézmények (Sztv. 67. §)  Idősek otthona (Sztv. 68. §)  I       

XESZI – 3. sz. Idősek Klubja,  Apáca u. 12.  TESZI – III. sz. Gondozási Központ,  Zipernovszky u. 1.  TESZI – Kassa utca 3. sz. alatti, Idősek  Klubja  INSZI – 13. sz. Idősek Klubja,  Littke u. 10.  INSZI – 11. sz. Idősek Klubja,  Polgárszőlő u. 32‐34.  ISZI – Malomvölgyi u. 21.  ÉFESZI – Endresz Gy. U. 21‐23.  ÉFESZI – Acsády u. 8.  INSZI – Krisztina tér 9.   Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány  „Fogd a kezem” Alapítvány  Magyar Máltai Szeretetszolgálat  INDIT Közalapítvány  

 

 

Határozatlan 

 

 

2007. december 31. 

 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

        I  I  I  I 

2008. december 31.  Határozatlan  Határozatlan  Határozatlan    Határozatlan    Határozatlan 

Támasz Alapítvány 

I 

        Civil: alapítvány  Civil: alapítvány  Civil: egyesület  Nonprofit,  közalapítvány   

 

 

 

 

 

 

 

 

ISZI    TESZI  –  Tüzér  utcai  Idősek  Otthona,  Tüzér u. 7.   TESZI  –  Mártírok  utcai  Idősek  Otthona, Mártírok u. 9.  XESZI  –  Xavér  utcai  Idősek  Otthona,  Xavér u. 10. 

   

   

2008. december 31.  Határozatlan 

 

 

2008. december 31. 

 

 

Határozatlan 

Határozatlan 

115   

 

 

Határozatlan 

 

 

2008. december 31. 

 

 

 

  I 

XESZI  –  Alkotmány  utcai  Idősek  Otthona, Alkotmány u. 77.  XESZI  –  Barátság  utcai  Idősek  Otthona, Barátság u. 18.  XESZI  –  Ápoló  Gondozó  Otthon,  Felsőbalokány u. 1.   Tímár utcai Idősek Otthona  ISZI mozgásfogyatékos részleg 

   

   

Határozatlan   2008. december 31. 

I 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil: alapítvány 

Határozatlan 

 

 

 

 

 

I 

TESZI – Gondozóház, Zipernovszky u.    1.   TESZI – Gondozóház,    Garay u. 33.  ÉFESZI – Átmeneti Otthon   

 

Határozatlan 

 

 

 

Határozatlan 

 

 

 

 

 

 

 

 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil: alapítvány 

Határozatlan 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil: alapítvány 

Határozatlan 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

Fogyatékos  személyek  otthona  (Sztv. 69, 70. §)  Hajléktalanok  otthona  (Sztv.  71/B. §)  Átmeneti  áthelyezést  nyújtó  intézmények (Sztv. 80. §)  Időskorúak  gondozóháza  (Sztv.  82. §) 

  Fogyatékos  személyek  I  gondozóháza (Sztv. 83. §)  Pszichiátriai  betegek  átmeneti  N  otthona (Sztv. 83/A. §)  Szenvedélybetegek  átmeneti  N  otthona (Sztv. 83/B. §)     Éjjeli  menedékhely  (Sztv.  84.  (1)  I  §)  Hajléktalan  személyek  átmeneti  I  szállása (Sztv. 84. (2) §)  NEM KÖTELEZŐ SZOLGÁLTATÁSOK  Pszichiátriai  betegek  otthona  N  (Sztv. 71. §)  Szenvedélybetegek  otthona  (Sztv.  N  71/A. §) 

116  Rehabilitációs  intézmények            (Sztv. 72. §)  Pszichiátriai betegek rehabilitációs  N          intézménye (Sztv. 73. §)  Szenvedélybetegek  rehabilitációs  N          intézménye (Sztv. 73. §)  Fogyatékos  személyek  N          rehabilitációs  intézménye  (Sztv.  74. §)  Hajléktalanok  rehabilitációs  N          intézménye (Sztv. 74/A. §)  Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §)             Fogyatékos személyek lakóotthona  N          Pszichiátriai betegek lakóotthona   N          Szenvedélybetegek lakóotthona   N          A VÁROS RÁSZORULÓINAK BIZTOSÍTOTT EGYÉB SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, MELYEKET A VÁROS NEM TÁMOGAT  Alapellátások  Házi segítségnyújtás    „Kinyújtott Kéz” Alapítvány    Civil: alapítvány        „Szociális Jóléti Centrum”    Forprofit    (gazdasági):  HOMECARE  2002  Tanácsadó,  Kereskedelmi  és  Szolgáltató Kft.  Támogató szolgáltatás      Cat‐Otthon Kht. 2 szolgálat    Nonprofit:  Kht.        Pécsi Tudományegyetem    Oktatási    intézmény      Magyar Kolping Szövetség    Egyház    Közösségi pszichiátriai ellátás    Reménység  Gyermeksegély  és    Civil: alapítvány    Rehabilitációs Alapítvány  Szenvedélybetegek  közösségi    Reménység  Gyermeksegély  és    Civil: alapítvány    ellátásának biztosítása  Rehabilitációs Alapítvány 

117  Szakellátások  Szenvedélybetegek  átmeneti    otthona (Sztv. 83/B. §)     Fogyatékos személyek lakóotthona   

       

Mérföldkő Egyesület 

 

„Fogd  a  kezem”  Alapítvány  „Szent    Kinga” Lakóotthon 

Civil: egyesület 

 

Civil: alapítvány 

 

118  A  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  szolgáltatónkénti  szakmai  bemutatására  (a  szolgáltatók  legfontosabb  működési paramétereinek megjelölésével) összefoglaló táblázatot készítettünk, célcsoporti bontásban.   2.  sz.  tábla:  Pécsi,  szociális  szolgáltatásokat  biztosító  intézmények/szervezetek  összefoglaló  táblázata,  célcsoportonkénti  bontásban   

Intézmény 

IDŐSKORÚAK  ELLÁTÁSA  1  Xavér utcai Egyesített  Szociális Intézmény    I. sz. Gondozási Központ    

Címe 

Szolgáltatások 

Működési engedély jellege,   ha ideiglenes, annak rövid  indoklása∗ 

Szolgál‐ tatást  igénybe  vevők  száma∗∗ 

Férő‐ hely‐ szám 

Betöl‐ tetlen  férő‐ helyek  száma 

 

 

 

 

 

 

Xavér u. 10. 

 

 

 

 

 

 

 

Felsőbalokány u.  1. 

Étkeztetés  Házi segítségnyújtás  Jelzőrendszeres  segítségnyújtás  Nappali ellátás 

328  100  20 

‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐ 

160 

31 

‐ 

‐ 

20 

2 

‐ 

‐ 

 

         

6.sz. Idősek Klubja     7.sz. Idősek Klubja     8.sz. Idősek Klubja     9. sz. Idősek Klubja   II.sz. Gondozási Központ  

Felsőbalokány u.  1.  Bányatelep u. 3.  Pécs‐Vasas, „D”  u. 2.  Barátság u. 18  Majorossy I. u. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

20 

20 

0 

‐ 

‐ 

Nappali ellátás  Étkeztetés 

2008. december 31.   Határozatlan 

20  195 

20  ‐ 

0  ‐ 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

 Az időpont jelölése az ideiglenes működési engedély „határidejét” jelzi   2006. évi KSH adat  ∗∗∗  2007. júliusi állapot  ∗∗∗∗ 2007. március 31‐ei állapot  ∗∗

Határozatlan 

 

129    18 

                                                  ∗

  Határozatlan 

Egyéb  Vára‐ (pl.  kozók  száma∗∗∗∗  emelt  szint,  demens  ellátás)     

119 

       

 

 

15. 

3. sz. Idősek Klubja     Xavér utcai Idősek Otthona 

Apáca u. 12. 

Alkotmány  utcai  Idősek  Alkotmány u. 77.  Otthona  Barátság  utcai  Idősek  Barátság u. 18.,  Otthona    Ápoló Gondozó Otthon 

2  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény       III. számú Gondozási  Központ    

 

Zipernovszky Károly utca  1. sz. alatti Idősek Klubja  Kassa  utca  3.sz.  alatti  Idősek Klubja     Gondozóház 

 

Gondozóház 

 

Tüzér utcai Idősek Otthona    

 

Xavér u. 10 

Házi segítségnyújtás  Nappali ellátás  Jelzőrendszeres h.s.  Nappali ellátás  Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény  Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény  Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Felsőbalokány u.  1.  Tüzér u. 7. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény   

Zipernovszky K.  u. 1. 

Étkeztetés  Házi segítségnyújtást    Nappali ellátás 

Zipernovszky K.  u. 1.  Kassa u. 3. 

Zipernovszky K.  u. 1  Garay u. 33.  Tüzér u. 7. 

Nappali ellátás 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény  Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény  Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

 

Határozatlan 

105  0  20  63 

‐  0  ‐  80 

‐  ‐  ‐  17 

‐  ‐  ‐  ‐ 

‐ 

Határozatlan 

91 

90 

‐1 

29 

‐ 

Határozatlan 

56 

56 

0 

32 

‐ 

2008. december 31.   Tárgyi feltételek teljesítése  (lakóterület, fürdőkád ill.  zuhanyzó kialakítása)  Határozatlan 

24 

24 

0 

6 

‐ 

24 

24 

0 

0 

‐ 

 

 

 

 

 

 

2007. december 31.  Személyi feltételek teljesítése 

152  86 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

‐ 

2007. december 31.  Személyi feltételek teljesítése  Határozatlan 

15 

30 

15 

‐ 

‐ 

16 

30 

14 

‐ 

‐ 

Határozatlan     

16 

10 

‐6 

0 

‐ 

12 

10 

‐2 

0 

‐ 

2007. december 31.: személyi  feltételek teljesítése  2008. december 31. tárgyi  feltételek teljesítése 

165 

180 

15 

32 

‐ 

120   

Mártírok  Otthona 

utcai 

Idősek 

10 

10 

0 

0 

‐ 

59 

58 

‐1 

29 

‐ 

Határozatlan    Jelzőrendszeres h. s.:   2008. december 31.  A szolgáltatás bővítés alatt áll  Határozatlan 

248  76  94 

‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐ 

30 

30 

0 

‐ 

‐ 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

40 

40 

0 

‐ 

‐ 

Malomvölgyi u.  21.   

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

453 

480 

‐1 

294 

 

 

2008. december 31.  Személyi (létszámhiány) és  tárgyi feltételek teljesítése   

 

 

 

 

De‐ mens  részleg   

Endresz  György  u.  21‐ 23.     Acsády  Ignác  u.  8. 

Nappali ellátás  Munka‐rehabilitációs  foglalkoztatás  Támogató szolgálat  Nappali ellátás  Támogató szolgálat 

Határozatlan  Határozatlan    Határozatlan  Határozatlan  2007.12.31. 

53      60∗∗∗    20  41  20 

80  ‐ 

27  ‐    ‐  0  ‐ 

‐  ‐    ‐  ‐  ‐ 

Mártírok u. 9. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Tímár u. 5. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Littke J. u. 10. 

Étkeztetés  Házi segítségnyújtás  Jelzőrendszeres házi  segítségnyújtás    Nappali ellátás 

Littke J. u. 10. 

 

3  Tímár  utcai  Idősek  Otthona     4  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény 

 

11.  számú  Idősek  Klubja  Pécs,       13. számú Idősek Klubja     5  Integrált  Szociális  Intézmény   FOGYATÉKKAL ÉLŐK  ELLÁTÁSA  1  Életminőség‐fejlesztő  Szolgáltatások  Intézménye 

Polgárszőlő u.  32‐34. 

 

 

 

                                                  ∗∗∗

 2007. júliusi állapot 

2008. december 31.  Tárgyi feltételek miatt  (lakóterület, betegszoba, orvosi  szoba, megfelelő étkező hiánya,  akadálymentes közlekedés  hiányossága)  Határozatlan 

  ‐  41  ‐ 

‐ 

‐ 

121 

 

 

Endresz Gy. u.  21‐23.  Apaffy u. 101. 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény  Nappali ellátás  Támogató szolgálat  Étkeztetés 

3  Kerek  Világ  Jóléti  Gesztenyés u. 2.  Szolgálat Alapítvány      4  „Fogd  a  Kezem”  Kovács B. u. 10  Alapítvány  5   Integrált  Nappali  Krisztina tér 9.  Szociális  Intézmény  Mozgáskorlátozottak  Klubja 

Nappali ellátás  Támogató szolgálat 

2  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  Dél‐ Dunántúli Régió  Csilla Gondviselés Háza    

6  Integrált  Szociális  Intézmény  Mozgásfogyatékos  részlege    SZENVEDÉLYBETEGEK  ELLÁTÁSA    1   INDIT Közalapítvány 

 

HAJLÉKTALANOK  ELLÁTÁSA 

Gépkocsi hiányában, ez a feltétel  azóta teljesült  Határozatlan  Határozatlan  Határozatlan  Határozatlan         

7 

10 

3 

0 

‐ 

20  41  125 

25  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐ 

‐ 

25  ‐ 

0  ‐ 

‐  ‐ 

‐ 

Nincs  adat   

‐ 

‐ 

‐ 

      ‐  ‐  Nincs  adat 

‐ 

30  ‐  Nincs  adat 

      0  ‐  Nincs   adat 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

25  Nincs  adat  32 

Malomvölgyi u.  21.   

Mozgásukban korlátozott  személyek részére:  Nappali ellátás   Támogató szolgálat    Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

           

      30  70  28 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kazinczy u. 6. 

Nappali ellátás  Utcai szociális munka 

Ideiglenes  Ideiglenes   

Nincs  adat  48 

‐    ‐ 

‐  ‐ 

‐     

 

 

 

 

60    Nincs  adat   

 

 

 

   

‐ 

122  1  Támasz  Központ 

Gondozási  Hársfa u. 2. 

Étkeztetés népkonyhán  Utcai szociális munka  Hajléktalanok Nappali  Intézménye (nappali  melegedő)  étkeztetés 

Határozatlan 

151      284      171 

150      ‐      150 

‐      ‐      ‐ 

    326  48 

50 

9      32  6      69   

20      40  20      70   

Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat   

‐      ‐      ‐ 

‐           

 

 

Hajléktalanok Otthona  

 

Hajléktalanok  szállása 

 

Hajléktalanok  menedékhelye 

József Attila  u.10.  átmeneti  Bittner Alajos u.  80. (női)  Edison u. 28. (ffi)  éjjeli 

PSZICHIÁTRIAI  BETEGEK ELLÁTÁSA  1  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény 

 

 

 

Littke J. u. 10. 

Közösségi ellátás 

Határozatlan 

3      59∗∗∗ 

‐  ‐ 

‐  20 

  Anikó u. 5. 

  Családsegítés 

  Határozatlan 

   

   

   

                                                   2007. júliusi állapot 

Határozatlan 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

CSALÁDSEGÍTÉS  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat 

∗∗∗

Határozatlan 

Bittner Alajos u.  80. (női)  Gomba u. 7 (ffi) 

 

   

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény  Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat  Nincs  adat    ‐  ‐       

‐  ‐      ‐        ‐ 

   

123 

3.7 A  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  részletes  szakmai bemutatása, szolgáltatónként (2007)    Időskorúak ellátása    Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat biztosítsa:     Étkeztetés  Házi segítségnyújtás  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  Idősek klubja  Idősek otthona      Az Intézmény ellátási területe:   Az  alapszolgáltatás  tekintetében  Pécs  keleti  és  belső  része,  a  szakellátás  vonatkozásában  Pécs város egésze.   A házi segítségnyújtás munkanapokon napi 8 órában biztosított. A nappali ellátások heti 5  nap vehetők igénybe, mely alól kivételt képez az Apáca u.(heti 6 nap), valamint a Felsőbalokány  u. (7 nap). A cigány lakosság nem igazán fogadja el a házi segítségnyújtókat.     A  város  2  szociális  intézményeket  ellátó  karbantartási  centruma  közül  az  egyik  náluk  található.  A  karbantartók  egyben  udvarosok,  füvet  nyírnak,  szükség  esetén  a  betegek  mozgatásában  is  részt  vesznek,  különféle  iparos  szakmunkákat  ellátnak.  Az  intézmények  kora,  műszaki állapota indokolja is a jelenlétüket.     A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  A  nappali  ellátás  férőhely  kihasználtsága  a  belső  területeken  (Apáca  utca,  Felsőbalokány)  80% körüli, a külső területeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Vasas, Pécs‐Somogy) eléri a 90‐100%‐ot. Az  igénybevevők  között  a  nyugdíjkorhatárt  el  nem  érők  aránya  igen  változatos  képest  mutat.  Az  Apáca  utcában  és  Pécs‐Somogyon  az  arányuk  az  ellátottak  körében  meghaladja  a  30%‐ot, 

124  Szabolcsfaluban  minden  negyedik  igénybe  vevő  életkora  40  és  59  közötti.  Ezzel  szemben  a  Felsőbalokány  utcai  idősek  klubjában  az  arányuk  5%  alatti.  A  75  éven  felüliek  aránya  épp  fordított, legnagyobb arányban az I. sz. Gondozási Központ ellátottjai körében fordulnak elő.  A  bentlakásos intézményekben élő 191 fő 85%‐a 164 fő) valamilyen fokban demenciában szenved,  közülük  91  fő  súlyos,  51  fő  középsúlyos,  37  fő  enyhe  fokban  demens  (további  3  fő  pedig  nem  vizsgálható).  A  Szabolcsfalui  és  a  Felsőbalokány  utcai  idősek  otthonában  valamennyi  lakó  dementált. A demenciában szenvedők állapotát Szakértői Bizottság nem mérte fel, pedig többször  kezdeményezték  ennek  lebonyolítását  az  önkormányzatnál.  A  demenciában  szenvedő  ellátottak  speciálisan  demens  betegek  számára  fenntartott  otthonban  való  elhelyezése  lenne  indokolt.  Az  időseket  ellátó  nappali  intézményekben  is  jelentős  a  demens  betegek  aránya,  átlagosan  az  ellátottak  20%‐a  rendelkezik  ezzel  a  kórképpel  (főként  Felsőbalokány  utcai  ápoló‐gondozó  otthonban).  Az  alapszolgáltatás  keretében  gondozottak  körében  is  előfordul  a  demencia,  az  ellátásban  részesülők  több  mint  15%‐a  demens,  és  a  beutalásra  várakozók  jelentős  része  is  demens.   A lakók mintegy 80%‐a fizet térítési díjat.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  kommunikációs  csatorna  nagyon  akadozik.  Hiányzik  az  önkormányzat  szervezésében  valamikor  működő  vezetői  értekezlet.  Ha  jobban  bevonnák  az  ellátórendszert  a  döntések  előkészítésébe,  akkor  sok  probléma  kiküszöbölhető  lenne.  Az  előző  ciklusban  az  olyan  bizottsági  ülésekre meghívták a vezetőket, ami az idősellátást érintette. Ez jelenleg nem történik meg, pedig  szükséges lenne, lehetőség szerint úgy, hogy a részvétel véleményezési hatókörrel is járjon.  Az  intézmények  között  nincs  igazán  feladatmegosztás.  Az  intézményvezető  a  Szociálpolitikai Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportját vezeti, amely nem működik ténylegesen.    3. Gazdálkodás   A  gazdálkodás  nem  elég  hatékony.  Az  étkeztetés  és  a  takarítás  szerződéses  formában  működtetett. Az intézményben nincsenek energiatakarékos mosógépek, nem takarékos a világítás,  a  fűtés,  vállalkozó  főz,  takarít  (sokkal  magasabb  az  önköltség,  nem  látni  az  érdekeltséget,  az  ösztönzést). A főzőkonyhával rendelkező intézmények közül egyedül a Xavér utcai intézményben  van  kiszerződtetve  az  étkeztetés.  Az  étel  minősége  nem  rossz,  azonban  problémát  jelent,  hogy  nem  képesek  az  idősek  életkorának  és  egészségi  állapotának  megfelelő  ételt  előállítani.  A  diétás  étkeztetés  biztosított.  A  takarítás  esetében  gondot  jelent,  hogy  a  két  nagyobb  bentlakásos  intézményben  kevés  a  munkaerő  erre  a  feladatra.  A  takarításra  szeptembertől  új  közbeszerzést  írnak ki.        

125  4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Bútorok,  betegszállításra  alkalmas  eszközök,  ápolási  eszközök,  textíliák,  mosodai  gépek,  számítástechnikai  eszközök  beszerzése  lenne  szükséges.  Az  elavult  mosodai,  ‐  szállító,  ‐  számítástechnikai  eszközök  lecserélése  gazdaságosabb,  költségkímélőbb  gazdálkodást  tenne  lehetővé. Az akadálymentesítés eltérő mértékben megoldott. Az Alkotmány utcában abszolút nem  kielégítő,  hiányzik  a  lift  és  a  rámpa  (most  tervezik  megoldani  az  épületbe  való  akadálymentes  bejutás feltételeinek megteremtését). Szabolcsfalun nincs rámpa, a Xavérban az udvarra történő  kijutás  jelenthet  gondot.  Az  Apáca  utcai,  valamint  a  Somogyban  és  Vasason  működő  Idősek  Klubját kerekesszékkel nem lehet megközelíteni. A Nyugdíjasházban biztosított az akadálymentes  környezet.   Az  összes  intézményben  az  1/2000.  (I.7.)  SzCsM  rendeletben  előírt  munkakör  létezik,  melyeket  betöltöttek.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  minden  intézményben  megfelel  a  jogszabályban előírtaknak, van ahol 100%‐os.   Az intézmény 4 saját, 15‐16 éves mikrobusszal rendelkezik, melyek közül 1‐1 a gondozási  központok  mellett  működik  és  a  házi  segítségnyújtásban,  valamint  az  étkeztetésben  segítenek,  egyet (fekvő) betegszállításra alakítottak át, egyet pedig a karbantartók használnak. További egy  mikrobuszt bocsátott az önkormányzat használatra az intézmény számára, melynek kora 5‐6 év.  Ez  a  gépjármű  főként  a  bentlakásos  intézményekben  jelentkező  szállítási  szükségletet  igyekszik  kielégíteni.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  bentlakásos  intézményekben  többletszolgáltatásokat  is  biztosítanak,  pl.:  fizikoterápiás  kezelések  reumatológus  koordinálásával,  a  demenseknek  zene‐fény  terápia,  kiscsoportos  kezeléseket. Szabadidős programokat, kirándulásokat, bálokat szerveznek.   Szupervíziót  évente  egy‐két  alkalommal  szerveznek  8‐10  fős  csoport  részvételével.  Szükségük lenne szakember segítségére, mivel a dolgozók jelentős része 25‐35 éve dolgozik náluk,  akiknél  gyakran  előjönnek  egyrészt  a  pszichés  problémák,  a  kiégési  szindróma,  másrészt  pedig  egészségügyi problémák.   A szakdolgozók folyamatosan részt vesznek szakmai továbbképzéseken. A továbbképzések az  intézet  költségén  és  munkaidőben  történik  (pl.:  többen  vesznek  részt  a  demens  ellátás  szakterületén, nem csak a bentlakásos otthonok, hanem a nappali ellátás dolgozói közül is).  Külső  szakmai  kapcsolataik:  SZIME  (Szociális  Igazgatók  Magyarországi  Egyesülete),  Magyar  Vöröskereszt,  Katolikus  Caritas,  Támasz  Alapítvány,  Magyarországi  Németek  Szövetsége, megyei és városi idősellátással foglalkozó intézmények.   Az  Aranyhíd  Egyesület  teljesen  civil  kezdeményezésre  jött  létre  annak  érdekében,  hogy  a  XESZI  működési  területéhez  tartozó  idősek  életminőségét  javítsa.  Külföldi  kapcsolatuk  nincs,  hiányzik a kapcsolatteremtés fóruma.   A gondozottak szükségleteinek megismerésére működik Érdekképviseleti Fórum. Lehetőség  szerint az itt megfogalmazott igényeket figyelembe veszik.  

126  Az ellenőrzésekkel kapcsolatban az intézményvezetőnek kedvező volt a tapasztalata. Segítő  készséget tapasztalt mind a Közigazgatási Hivatal, mind a Módszertani Intézmény, valamint az  ÁSZ  részéről  is.  Az  ellenőrzések  a  működés  feltételeit  érintő  hiányosságokat  azonban  „keményen” megjelenítik.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  2005‐ben  pályáztak  (az  alapszolgáltatásban  működő  gépjárművek  cseréjére,  a  Xavér  és  az  Alkotmány  utcai  Idősek  Otthonában  a  demens  betegek  ellátási  feltételeinek  javítására).  A  fenntartó támogatta az elképzelést, azonban a pályázat nem nyert.   2004‐ben  pályáztak  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  bővítésére  (40  készülék),  amit  meg is nyertek.   A bentlakásos intézményekben férőhelycsökkentéssel lehetne jobb körülményeket teremteni.  Szükséges  lenne  az  intézmények  átalakítása  a  demensek  ápolási‐gondozási  szükségleteinek  megfelelően.   A demensek nappali ellátásának megszervezése is indokolt lenne.   A  házi  segítségnyújtást  –  az  igényeknek  megfelelően  ‐  lehetne  fejleszteni:  működhetne  24  órában.  El  kellene  kerülni  a  kettős  gondozást:  a  házi  segítségnyújtó  és  a  házi  ápolás  által.  Az  idősek otthonában az ápolási és a gondozási feladatokat egyaránt ellátják a házi segítségnyújtók,  erre szakmailag felkészültek.   Az alapellátás fejlesztését csak a házi gondozói létszám a bővítésével lehet megoldani.   A  gondozási  központok  részére  terepjáró  beszerzésére  lenne  szükség,  mert  télen  egyes  helyekre csak nehézkesen tudják házhoz szállítani az ételt. 

127  Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat biztosítsa:    

Étkeztetés 

 

Házi segítségnyújtás 

 

Idősek klubja 

 

Időskorúak gondozóháza 

 

Idősek otthona  Az Intézmény ellátási területe:  

Pécs  nyugati,  északnyugati  része  az  alapszolgáltatások  tekintetében,  a  szakellátás  vonatkozásában Pécs városa.  A  házi  segítségnyújtás  munkanapokon  napi  8  órában  biztosított.  Az  idősek  nappali  ellátását, csakúgy, mint a gondozóházat heti 5 nap vehetik igénybe az ellátottak.     A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  Az intézmény által alap‐ és szakellátás keretében ellátottak között igen magas a valamilyen  fokban  demencia  kórképpel  rendelkezők  száma.  Az  idősek  otthonaiban  arányuk  meghaladja  a  40%‐ot,  a  gondozóházak  esetében  megközelíti  az  50%‐ot,  míg  a  nappali  ellátásban  részesülők  körében  a  részesedésük  60%  feletti.  Jellemzően  valamennyi  ellátási  típusban  a  demensek  fele  súlyos,  míg  másik  fele  középsúlyos  állapotát  jelezte  az  intézmény.  A  demens  lakók  Szakértői  Bizottság által történő felmérése nem történt meg.  A  Tüzér  utcai  Idősek  Otthona  esetében  az  intézményvezető  véleménye  szerint  a  gondozottak  közel  harmada  kiterjedtebb  alapszolgáltatás  esetében  saját  otthonukban  is  gondozhatóak  lennének.  Ennek  feltételei:  ha  lenne  emberi  lakhatásra  alkalmas  otthonuk,  ha  a  hozzátartozóik  megfelelő  magatartást  tanúsítanának  az  idősekkel  szemben,  és  ha  a  házi  segítségnyújtás folyamatosan (24 órában, hétvégén is) megoldott lenne.   Ugyancsak  ebből  az  intézményből  a  lakók  10%‐ának  más  típusú  intézményben  való  elhelyezése lenne indokolt.   A  házi  segítségnyújtás,  a  nappali  ellátás,  valamint  az  átmeneti  és  tartós  bentlakásos  intézményben  történő  ellátásokat  igénybevevők  túlnyomórészt  a  70  éven  felüli  korosztályból  kerülnek  ki.  A  Tüzér  utcai  Otthonban  –  a  bentlakásos  intézményben  élők  kormegosztásához  viszonyítva – a legjelentősebb a nyugdíjkorhatár alatt lévő aránya az ellátottak körében (16%). 

128  Az étkeztetést igénybevevők esetében számottevő a 60 éven aluliak aránya (40%), csakúgy, mint  a 70 éven felüliek részesedése (közel 40%).     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  városi  ellátórendszerben  a  pszichiátriai  betegek  és  szenvedélybetegek  ellátása  nem  kielégítő,  ennek  hatásai  várhatóan  (ahogy  eddig  is)  megjelennek  az  időseket  ellátó  intézményekben.  Az  előgondozásnak  köszönhetően  elutasításban  részesülnek  ezen  célcsoportok,  azonban  ezzel  az  ő  ellátásuk  megoldatlan  marad,  holott  esetükben  a  megfelelő  bentlakásos  intézményi elhelyezés indokolt lenne.   Elsősorban a házi segítségnyújtás területén több lehetőség adódik:   • •

•

az ellátás két műszakban, 24 órában történő működtetése (hétvégén is)  célszerű  lenne  a  degresszíven  emelkedő  óradíj  bevezetése  (hiszen  a  jelenlegi  óradíj  gyakran  távol  tartja  a  rászorultakat  az  ellátás  igénybevételétől,  így  jelentős  látens  szükséglet valószínűsíthető e szolgáltatás iránt). Ezzel az önellátási képességüket csak  részben elvesztők valamilyen szinten elláthatók lennének.   Tendenciaként  figyelhető  meg,  hogy  a  szociális  ellátást  igénylőnek  már  intenzív  ápolásra  van  szüksége.  2002‐2003  óta  egyre  több  az  önellátási  képességét  teljesen  elvesztett ellátott a Tüzér utcai otthonban is.  

  A bentlakásos intézményben élők és a várakozók közül nem mindenki szociálisan rászorult,  amennyiben  csak  az  egészségi  állapotát  veszik  figyelembe.  A  jövedelmi  (és  anyagi)  helyzetük  vizsgálatakor  azonban  már  rászorulónak  minősülnek.  A  jelenlegi  segélyezési  rendszerrel  a  jövedelmi rászorultság nem orvosolható.   Az  intézmény  vezetője  nem  híve  az  önálló  demens  részleg  kialakításának,  hiszen  az  a  szegregációt  növeli.  A  demens  ellátottak  folyamatos,  intenzív  odafigyelést  kívánnak,  amihez  magasabb színvonalú személyi feltétel szükséges.   Az információáramlás hiányos, a döntés‐előkészítésbe nem jellemző hogy az intézményeket  bevonják. Szokványos dolgokba, pl.: a térítési díjak megállapítása esetében az intézménynek van  beleszólási joga, stratégiai kérdésekben azonban csak közlésekre szorítkozik az önkormányzat. Az  intézményvezető  két  javaslattal  is  élt,  az  egyikkel  2006‐ban,  a  másikat  idén  jutatta  el  az  önkormányzatnak, egyikre sem kapott semmilyen választ. Egyirányú az információáramlás, nem  működik  a  problémák  közös megoldása.  Az intézményi  érdekérvényesítés  a  lobbi‐tevékenységtől  függ.            

129  3. Gazdálkodás   Az  intézmény  éves  költségvetése(i)  nem  reális(ak),  amely  feltétele  lenne  a  jó  gazdálkodásnak.  Ha  a  kiemelt  előirányzatokon megtakarítás  van,  akkor  azt  elvonja  a  fenntartó,  ha többletkiadás van, azt nem minden esetben fedezi.   A pénzügyi és szakmai egység egymástól elszakadva (önállóan) működik, és egyik a másik  szempontjait  nem  látja.  A  pénzügynek  és  a  szakmának  összhangban  kellene  működnie,  a  Szociális  Intézmények  Gazdasági  Szolgálatának  (a  továbbiakban:  SZIGSZ)  a  szakmai  szempontokat is figyelembe kellene venni.   20 éve az önálló gazdálkodást tartották a leghatékonyabbnak. Minél önállóbb az intézmény,  annál felelősségteljesebb, annál több információt tud figyelembe venni, és jó döntéseket tud hozni.  Most mindenki kap egy csonka költségvetést, ettől kezdve részben a lobbizási képességen múlik.  Az  intézményhez  kapcsolódó  Alapítvány  minimálisan  támogatni  a  működést,  inkább  a  kultúra, mentálhigiénia, foglalkoztatás eszközrendszerében segít.  A térítési díjnak orientálnia kellene a különböző ellátási formák között, a házi gondozásnál  jelentős  látens  szükségletek  vannak,  amik  nem  jelennek  meg  az  intézmény  felé,  étkeztetésnél  a  támogatás  mértéke  kérdéses.  (A  magas  –  az  igénybevétel  mértékétől  független  –  óradíj  miatt  a  házi  segítségnyújtást  a  rászorulók  kevesebb  időtartamra  veszik  igénybe  a  tényleges  szükségletüknél, illetve az igényük a bentlakásos ellátás felé tolódik.)  A  térítési  díjak  megállapításához  a  jövedelem  szerint  differenciált  rendszer  megfelelő,  a  támogatási mértéken lehetne módosítani, ami által megoldódna az a dilemma, hogy oda jusson a  nagyobb  mértékű  támogatás,  ahol  szükséges.  Elemzésre  lenne  szükség,  amely  alapján  meghatározható lenne, pl. hogy hol állapítják meg a térítési díjak legalacsonyabb szintjét, illetve  milyen  léptékek szerint emelkedjen az.   A  bentlakásos  ellátás  esetében  maga  a  rendszer  (díjmegállapítás)  jó,  a  kérdés  az,  hogy  mennyire  határozza  meg  a  térítési  díjakat  az  önköltség.  Az  egyes  intézményekben  azonos  a  térítési díj, csak a Malomvölgyi otthonban magasabb (54.000 Ft). Az intézmények között az egy  főre  jutó  költségekben  szignifikáns  eltérések  vannak,  nyilván  az  ellátás  minőségében  is  van  különbség.  Az  étkeztetést  és  a  takarítást  kiszerződtette  a  fenntartó  2001.  januárjától.  Az  intézményvezető  szerint  ez  nem  működik  hatékonyan.  A  szolgáltató  vállalkozás  a  költségei  minimalizálására  törekszik,  az  intézménynél  az  ellenkezője  az  igaz,  mert  az  idősek  számára  fontos  a  tisztaság,  és  az  élelmezés  minősége.  A  vonatkozó  szerződés  szerinti  időszakonként  közbeszerzés  keretében  dől  el,  hogy  melyik  vállalkozás  nyeri  el  a  megbízást.  A  szerződések  megújításakor a fenntartó nem kéri ki az intézmények véleményét a döntéshez.  

130  4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  intézmény  telephelyei  csak  ideiglenes  működési  engedéllyel  rendelkeznek  részben  a  tárgyi, részben a személyi feltételek hiánya miatt. Az akadálymentes közlekedés feltételei csak a  Zipernovsky úti intézményben teljesülnek.   Jelenleg  a  jogszabályi  normatívához  képest  60%‐os  a  szakdolgozói  létszám.  Az  engedélyezett  férőhelyszám  180  fő,  ehhez  43  ápoló  szükséges,  a  tényleges  ápolói  létszám  27  fő,  hiányzik  a  mentálhigiénés  csoport  és  a  mozgásterápiát  biztosító  személyzet.  Mindössze  1  fő  mentálhigiénés  munkatársuk  van.  A  rendelkezésre  álló  személyzettel  nehezen  oldható  meg  a  demensek ellátása.   A Tüzér utcai otthonban a pavilonos elhelyezkedésű épületekben 6 lakószoba esetében nem  megoldott az épületen belüli tisztálkodás lehetősége. A lakószobák műszaki állapota nem kielégítő  (saját erőből korábban 26 lakószobához alakítottak ki zuhanyfülkét és újították fel a lakószobákat).  Házi  gondozóknak  védőruha  biztosított,  munkaruha  nem.  A  kollektív  szerződés  előírásai  nem  mindig teljesülnek.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  dolgozók  szakmai  képzéseken  továbbképzési  terv  alapján  vesznek  részt,  amelyek  elsősorban kreditpontos továbbképzések. A térítésköteles szakmai konferenciák forráshiány miatt  nem szerepelnek a lehetőségeik között.  Külső szakmai kapcsolataik – a városi intézményeket leszámítva – elsősorban a módszertani  intézmény  kapcsolatrendszerén  keresztül  vannak.  Rendszeres  kapcsolatuk  van  a  Magyar  Vöröskereszt  helyi  szervezeteivel,  az  együttműködést  az  ellátottak  iránt  gyakorolt  karitatív  tevékenység jellemzi. Utoljára 3 éve volt pályázati lehetőség a demens részleg kialakítására, de a  magas önrész előírás miatt nem került benyújtásra.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  A fejlesztésekkel kapcsolatban az intézményvezető javaslata:  – – –

– – –

az ellátási szükségletek változásának követése az ellátórendszerben,  a  területi  demográfiai  változások  felmérése,  az  ellátórendszer  igazítása  a  felmérések  eredményeihez,  racionális  gazdálkodású  intézmények  kialakítása  (szakmai  szempontok  maximális  figyelembevétele  mellett  a  lehető  legkisebb  költséggel),  a  gazdaságtalanok  megszüntetése,  a  megszüntetésből fakadó források visszaforgatása az ágazaton belül, mások fejlesztése  a  szolgáltatások  igénybevételének  orientálása  a  térítési  díjak  meghatározásával  (pl.  degresszív óradíjak),  az ésszerű döntések meghozatalához szükséges intézményi önállóság biztosítása,  a költségvetési gazdálkodás átalakítása. 

131  Tímár utcai Idősek Otthona    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat biztosítsa:     Idősek otthona      Az Intézmény ellátási területe: Pécs városa    A szolgáltatást igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  A lakók körében jelentős a demencia kórképpel élők aránya (mintegy 50%), akik körében a  súlyos demensek vannak többségben. A demensek állapotát a Szakértői Bizottság nem mérte fel.  A lakók közül kb. 10 fő lenne ellátható egészségi állapota alapján saját otthonában, ha lenne saját  otthonuk  és  lenne  hozzátartozójuk.  1  fő  ön‐  és  közveszélyes  súlyos  demens  más  intézményben  történő elhelyezése lenne indokolt.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az  Intézmény  kapcsolata  az  Önkormányzattal  való  nagyon  jó.  Probléma  esetén  mindig  kapnak választ, és az intézmény véleményét is kikérik, pl. gondozási díj kapcsán minden esetben,  a szolgáltatástervezési koncepció készítésénél szintén.   Szakmai  kapcsolatra  jellemző  hogy  nincs  feladatmegosztás  és  megbeszélés  az  egyes  intézmények között, esetleg összekötő kapocsra volna szükség.   Az  alapszolgáltatások  jól  működnek,  de  egyre  többen  vannak,  akiket  nem  lehet  alapellátásban gondozni, elsősorban egészségügyi okok miatt.  Az  igénybevevőkre  jellemző,  hogy  növekszik  a  betegek  száma  (a  jelentkező  betegségek  zömében ideggyógyászati eredetűek).   A  Város  szociális  ellátórendszerével  kapcsolatban  az  intézményvezető  hiányolja,  hogy  a  dementáltak  helyzete  nincs  megoldva.  A  demens  célcsoport  ellátására  alkalmas  otthon  létrehozására lenne szükség.  A  városi  ellátórendszerben  a  pszichiátriai  betegek  és  szenvedélybetegek  ellátása  nem  kielégítő,  és  ennek  hatásai  várhatóan  (ahogy  eddig  is)  megjelennek  az  időseket  ellátó  intézményekben.       

132  3. Gazdálkodás   Az  épület  egyházi  tulajdonban  van,  1990‐ig  ellenszolgáltatás  nélkül  használhatta  az  intézmény, 1990 óta fizetni kell bérleti díjat, ami jelenleg 13 560 000 Ft. Ez kiadásaikat, és ezzel  együtt  az  önköltségüket  jelentősen  megnövelte,  nehezítve  ezzel  a  gazdálkodást.  Az  intézményvezető  megítélése  szerint  ennek  az  összegnek  a  költségvetésüktől  független  kiadásnak  kellene lennie.   Az étkeztetést, valamint a takarítást intézményen belül oldják meg.  Az  intézménynek  saját  Alapítványa  is  működik,  ha  nem  lenne  ez  a  szervezet,  akkor  a  foglalkoztatást  meg  kellene  szüntetni.  A  biztosított  zeneterápia  és  mozgásterápia  költségeinek  felét az alapítvány fizeti, a zeneterapeuta finanszírozása teljes egészében ezt a szervezetet terheli.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A  jogszabályban  előírt  létszám  nem  biztosított,  nincs  státuszuk.  Mentálhigiénés  dolgozó,  valamint  portás  nagyon  hiányzik.  Valamennyi  dolgozó  szakképzett.  Akadálymentesítés  részben  megoldott,  küszöb,  rámpa,  kapaszkodók  vannak,  fürdőszobák  átalakítása  folyamatban  van,  lift  nincs. Ez utóbbi miatt csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik az intézmény (korábban  véglegessel bírt).     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A szakdolgozók részt vesznek szakmai továbbképzéseken, elsősorban az intézményen belüli  önképzésben. A megyei módszertani intézmény által szervezett képzésekre eljutnak (vezető ápoló,  foglalkoztatás  szervező,  igazgató),  országos  és  egyéb  költségtérítéses  konferenciákra  nem  (esetleges  térítés,  illetve  útiköltség),  forráshiány  miatt,  holott  szükség  lenne  rá.  Szupervízióra,  tréningekre, különösen kiégés elleni tréningre is nagy szükség lenne, de a költségvetési korlátok  miatt  ezek  biztosítása  nem  megoldott.  Az  intézményvezető  elmondása  szerint  az  ellenőrzések  tapasztalatai:  általában  pozitívumokat  szoktak  megállapítani,  soha  nem  találkozott  olyan  megjegyzéssel,  ami  indokolatlanul  rosszindulatú  lett  volna.  A  dolgozói  gárda  stabil,  a  természetes fluktuáció minimális.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Fejlesztési  lehetőségek  nagymértékben  az  elérhető  pályázati  forrásoktól  függenek,  az  intézmény  azonban pályázni  nem tud, mivel  az épület nem a fenntartóé  (bérelt).  Problémás az  önrész biztosítása, pályázatokat önkormányzati szinten kellene koordinálni.   A lakók körében a szükségelt és megelégedettség mérése szükséges lenne.   A mosodai gépük cserére szorul. A betegszobák berendezése, valamint a konyha berendezése  és eszközeinek újítására is szükséges. A nővérhívó rendszer elavult. 

133  Integrált Szociális Intézmény, Malomvölgy    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat biztosítsa:    

Idősek otthona 

 

Fogyatékos személyek otthona  Támogató szolgálat   

Az  Intézmény  ellátási  területe:  Pécs  városa.  A  tartós  ápolást,  gondozást  nyújtó  ellátásokra  csak  pécsi  lakhellyel  rendelkező  személyeket  vehet  fel  az  intézmény,  de  becsléseik  szerint  a  felvettek  30%‐a  alapvetően  nem  pécsi  lakos,  csak  a  felvétel  érdekében  jelentkeztek  be  Pécsre.     A  jogszabályi  háttér  nem  segíti  az  intézmény  működtetését.  A  hatályos  direktíva  szerint  150  férőhelynél  nagyobb  intézmény  nem  hozható  létre,  így  az  előírt  létszámnormák  nem  igazodnak  az  ilyen  nagy  intézmények  méretéhez.  Bizonyos  létszám  felett  az  organizáció  miatt  plusz  létszámot  igényel  a  működtetés  (pl.  a  jogszabály  szerint  már  nem  kötelező  főnővér  alkalmazása, nélkülük azonban egy ilyen nagy intézmény nem működtethető).  A támogató szolgáltatásukat nem csak a saját lakók vehetik igénybe, szabad kapacitás esetén  a  városban  élő  rászorultak  is.  Orvoshoz  ingyen  szállítják  a  lakókat,  egyéb  helyekre  térítés  ellenében.     A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  A fogyatékos részlegbe csak nyugdíjkorhatár alatt lévőket vesznek fel. Az intézményvezető  véleménye szerint a 28 férőhely elegendő a jelentkező szükségletek kielégítésére.   Az idősek otthona lakója közül 234 fő demens (közülük 167 súlyos, 67 középsúlyos).  Egy  osztály van, ahol a súlyos demenseket el tudják helyezni, a megfelelő környezetet demens részleg  kialakítására  nyert  pályázati  forrásból  biztosították.  A  demensek  állapotát  Szakértői  Bizottság  felmérte.  Az idős ellátottak körében a 75 és 90 év közötti korosztály fordul elő legnagyobb számban  (299  fő),  és  a  lakók  döntő  többsége  a  nők  köréből  tevődik  ki.  Az  új  felvételt  kérők  a  férőhelyek  harmadára számíthatnak (az idős lakók halálozási aránya miatt).  A  lakók  5‐10%‐át  veszik  fel  saját  otthonából,  az  újonnan  érkezők  többsége  kórházból,  ápolási  osztályról  érkezik.  Kiterjedtebb  alapszolgáltatás  esetén  kb.  40‐50  főt  lehetne  ellátni 

134  otthonában, amennyiben a lakhatásuk megoldott lenne (mintegy 20 főnek a lakhatása nem lenne  megoldott). Más jellegű intézményben történő elhelyezés lenne indokolt a lakók egy részénél, 5 fő  esetében  pszichiátriai  betegeket  gondozó  intézménybe  és  legalább  20  fő  vonatkozásában  szenvedélybetegeket ellátó intézménybe való elhelyezés lenne szükséges.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az intézmény és az önkormányzat együttműködése szakmai szempontból ideális, pénzügyi  szempontból azonban vannak problémák. Az intézet igényeit nem igazán veszik figyelembe.   Nincs együttműködés a bentlakásos intézmények között, pedig szükséges lenne. Egyre jobb  a  kapcsolat  az  INSZI‐vel  és  az  ÉFESZI‐vel.  Az  önkormányzattól  kapnak  segítséget  (pályázati  felhívás,  szakmai  anyagok,  jogszabályi  értelmezés),  kölcsönös,  egyenrangú  partneri  kapcsolat  alakult  ki  közöttük.  A  megyei  módszertani  intézménytől  több  és  hatékonyabb  segítséget  várnának.   A  felvételt  kérőknek  egyre  rosszabb  a  fizikai‐szellemi  állapotuk.  Akik  elhelyezést  nyernek,  90%‐uk saját otthonukban nem gondozhatóak. Az ápolási igénnyel jelentkezők felvételét a pécsi  bentlakásos intézmények közül egyedül ők vállalják.  Az intézményvezető nem tudja megítélni az alapellátás minőségét. A jelzőrendszeres házi  segítségnyújtás sokban segíti az otthoni ellátást. A demens személyek nappali ellátása hiányzik.  Az  intézményvezető  véleménye  szerint  a  demencia  fokától  függ,  hogy  a  betegek  ellátása  megoldható‐e  integráltan,  vagy  külön  intézményi  ellátás  megszervezésére  lenne  szükség.  A  szenvedélybetegek,  valamint  a  pszichiátriai  betegek  szakellátásának  megszervezése  indokolt  lenne.     3. Gazdálkodás   Az  intézménynek  saját  Alapítványa  van,  melynek  bevételei  fenntartói  feladatokra  nem  fordíthatóak, hanem egyéb programok, pl. kirándulás szervezésére.   A  térítés  díj  megállapításánál  az  önkormányzat  kikéri  a  véleményüket.  Az  otthonban  differenciált a térítési díj nagysága: a mozgásfogyatékos személyeké a legalacsonyabb, őket követi  az egyes és a kettes épületben lakók térítési díja, és a 3‐as épületben (fekvő betegek) a legmagasabb  a fizetendő összeg a magasabb önköltség miatt.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A konyha felújítása 2006. júniusában fejeződött be, azóta maguk működtetik (korábban az  étel  előállítását  szerződés  útján  oldotta  meg  a  fenntartó),  ezzel  javult  az  étel  minősége.  A  takarítást külső szolgáltatóval, szerződés keretében oldják meg, melynek minősége nem kielégítő.  A  vállalkozó  által  foglalkoztatott  személyek  között  nagy  a  fluktuáció.  Csökkenti  a  minőséget,  hogy  a  munkaviszonyban  alkalmazott  takarítók  hétfőtől  péntekig  dolgoznak,  a  szolgáltató  a 

135  hétvégi feladatait  alkalmi munkavállalókkal  látja el.  Az intézmény a feladatellátás  ellenőrzésére  nem rendelkezik személyi feltétellel.   A  szakdolgozói  létszám  nem  éri  el  a  jogszabályban  előírt  létszámot,  mintegy  15  státusz  hiányzik.  Ennek  következtében  a  Közigazgatási  Hivatal  visszavonta  a  végleges  működési  engedélyüket.  Betöltetlen  álláshelyük  nincs.  A  szakképzettségi  arány  –  bár  javuló  tendenciát  mutat  –  nem  éri  el  a  jogszabályban  meghatározott  minimumot  (a  jelenleg  beiskolázottakkal  együtt  75%  körül  van).  A  dolgozók  cserélődése  az  intézményvezető  meglátása  szerint  nem  számottevő.   A fürdőkben többnyire kádak vannak, helyettük zuhanyzó kialakítása lenne indokolt. A víz‐ ,  villanyhálózat  felújítása  nem  történt  meg,  annak  ellenére,  hogy  időszerű  lenne.  Az  akadálymentes  közlekedés  feltételei  adottak.  A  „házon”  belüli  számítógépes  programok  nem  kompatibilisek  egymással,  ami  az  adminisztrációs  terheket  jelentősen  megnöveli.  Egységes  informatikai  rendszer  kialakítására  lenne  szükség  a  város  intézményei  között.  A  számítógép  parkjuk  nem  kielégítő,  nem  minden  osztály  rendelkezik  géppel.  A  súlyos  demens  személyek  elhelyezését biztosító részleget a szakmai ellenőrzések kifogástalannak minősítették, ugyanakkor a  feltételek  a  tűzvédelmi  előírásoknak  nem  felelnek  meg  maradéktalanul  (pl.:  szűk  a  folyosó,  ahol  hordággyal való közlekedés nehézkes).    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  elmúlt  években  rendszeresen  megrendeztek  több  napos  tréningeket,  akkreditált  képzéseket. A dolgozók szakmai továbbképzéseken részt vesznek, a költségeket részben az intézet  viseli, a másik felét a dolgozó állja. A továbbképzés (kredit pont) teljesítése részben a munkaidő,  részben pedig a szabadidő terhére történik.   A  konferenciákon  való  részvételük  változó.  Ehhez  olyan  cégek  támogatását  is  igénybe  veszik, amelyeknek termékeit az ápolás során nagy mennyiségben használják (ún. szponzor). A  konferenciákon  a  dolgozók  jutalom  jelleggel  vehetnek  részt.  Közlönyöket,  valamint  orvosi  szakirodalmat előfizet az intézmény.   Több  intézménnyel,  szervezettel  tartanak  kapcsolatot  (alap  és  szakosított  ellátást  biztosító  szociális intézményekkel, civil szervezetekkel).  Lakógyűlést  évente  egy  alkalommal  tartanak.  Érdekvédelmi  Fórumuk  van  (egy  éve  nem  hívták össze), melynek minden osztályról egy lakó a tagja.  A  lakók  kívánságaikat,  problémáikat  főként  személyesen  közlik  az  intézmény  vezetésével,  vagy a mentálhigiénés munkatárssal.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Az  intézmény  jövőbeni  tevékenységét  befolyásolja  az  egészségügyi  ellátás  strukturális  változásai, különösen a krónikus ágyak száma, funkciója. 

136  INSZI – Integrált Nappali Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat és egyéb egészségügyi ellátást biztosítsa:    

 

 

Étkeztetés 

 

 

 

Házi Segítségnyújtás 

 

 

 

Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás 

 

 

 

Támogató Szolgálat 

 

 

 

Idősek Klubjai 

 

 

 

Mozgáskorlátozottak Klubja 

 

 

 

Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére 

 

 

 

Otthoni Szakápoló Szolgálat  

  Az Intézmény ellátási területe:   Étkeztetés,  Házi  Segítségnyújtás  tekintetében:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzat  Közgyűlésének  9/2005  (03.31)  számú,  szociális  szolgáltatásokról  szóló  rendeletének 2.sz  mellékeltében meghatározottak szerint.  A Mozgáskorlátozottak Klubja, Idősek Klubjai, Támogató Szolgálat, Jelzőrendszeres Házi  Segítségnyújtás,  Közösségi  pszichiátriai  ellátás  szakfeladatok  Pécsi  Kistérség  területén  nyújtják szolgáltatásaikat.  Az egészségügyi ellátást az Otthoni Szakápoló Szolgálattal szerződést kötött háziorvosok  betegei részére biztosítja.  Az intézmény fő profilja azon szolgáltatások működtetése, melyek az önálló életvitelt segítik  elő,  és  így  az  intézményi  elhelyezés  megelőzését,  illetve  időbeli  „kitolódását”  szolgálják.  Célcsoportja  azok  a  mozgásfogyatékkal  élők,  időskorúak,  illetve  pszichiátriai  betegek,  akik  az  önálló  életvitelt  segítséggel  meg  tudják  oldani.  Az  ellátások  a  családok  teher‐mentesítését  is  elősegítik.   A  célcsoport  elérése  érdekében  nagyon  jó  az  együttműködés  az  egészségügyi  intézményekkel,  az  intézmény  prospektusai  sok  helyen  hozzáférhetőek,  így  széles  körű  a  terjesztésük. A helyi médiában is népszerűsíti magát az intézmény.   Az  intézményvezető  szerint  a  szociális  rászorultság  meghatározásának  gyakorlata  nem  szerencsés,  az  életkori  meghatározás  miatt  rászorulók  kimaradnak  a  szolgáltatásból,  holott  az  egészségügyi  állapotuk  indokolná  az  ellátást.  A  rászorultság  nem  feltétlenül  jellemezhető  a  jövedelmi helyzettel.  

137  Igényfelmérést a szolgáltatások bővítésekor szokott az intézmény készíteni.     A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  Házi segítségnyújtásban jelenleg 123 fő részesül, 79%‐a nő, 82% 65 év feletti, és 45% 80  év  feletti  ellátott.  Az  ellátást  zömében  (108  fő)  a  kertvárosi  lakótelepen  élők  veszik  igénybe,  és  mindössze  5%‐uk  tartozik  a  térítésmentes  kategóriába.  98%‐uk  halmozott  megbetegedésben  szenved, és 3% vár intézményi elhelyezésre.   Mentálisan hanyatló, leépült állapotban lévő gondozott 24 fő.  Alapellátáson kívül felmerült igény:   Mozgás rehabilitációs szolgáltatás fejlesztése   -

prevenciós gondozás (masszázs)  aktivizáló terápia (mozgás terápia) 

A támogató szolgálatot igénybe vevők esetében is a nők vannak többségben, a 80 fő 59%‐a.  Kistérségi ellátott 4 fő, az ellátottak 70%‐a a kertvárosi lakótelepen lakik.   A  Mozgáskorlátozott  Klub  jelenleg  30  fő  ellátottal  működik,  57%  nő,  és  3  fő  a  kistérségi  ellátott.   Mindkét  idősek  klubjára  jellemző  a  nők  és  a  65  év  felettiek  magasabb  aránya,  valamint  a  rokkant  nyugdíjasok  viszonylag  magas  száma.  Az  idősek  nappali  ellátásában  nincs  kistérségi  ellátott, és az ellátottak túlnyomó része a kertvárosi lakótelepen lakik.   Étkeztetésben  260  fő  részesül,  az  igénybe  vevők  kétharmada  nő.  Megfigyelhető  a  nem  nyugdíjasok  viszonylag  számottevő  aránya  (14%,  anyasági  támogatásban  részesülők,  megváltozott munkaképességűek).  Pszichiátriai közösségi ellátásban 59 fő részesül, itt jelentős a kistérségi ellátottak száma: 19  fő, felvétel alatt áll 20 fő.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az intézményvezető szerint a város szociális ellátórendszerére jellemző, hogy a szolgáltatók  közötti  együttműködések  meghatározóak  a  szolgáltatások  színvonalában,  ezért  nagyobb  fokú  együttműködésre  lenne  szükség.  Fontos  olyan  egymásra  épülő  szolgáltató‐rendszer  kiépítése,  mely  az  önálló  életvitelt  segíti  elő,  tehát  az  alapellátások  erősítésére  lenne  szükség.  Ami  ennek  kapcsán  fejlesztésre  szorul,  az  a  házi  segítségnyújtás,  melynél  létszámkorlátok  nem  teszik  lehetővé  a  folyamatos  szolgáltatásbiztosítást  (24  órás,  hétvégi),  az  időseknél  pedig  a  személyszállítás megoldása lenne szükséges.   Hiányosság a mozgás‐sérületek ellátása területén speciális bentlakásos lehetőség, ami nem  kifejezetten szociális otthoni körülményeket biztosít, és az önálló életvitelt lehetővé teszi.  

138  Az intézmény önkormányzattal való kapcsolata és érdekérvényesítő képessége az átlagosnál  jobbnak mondható. A szabályozások nehezítik a közös munkát, és az intézmények a jogszabályok  értelmezésében nem kapnak szakmai segítséget a felettes szervektől.  A  szociális  szolgáltatások  nem  megfelelőek,  valós  szükségletfelmérésre  lenne  szükség,  valamint szakmai ellenőrzésre is, a gazdasági ellenőrzés mellett, mert nagy különbségek vannak  egyes szolgáltatók által biztosított ellátások színvonala között. A módszertantól, minisztériumtól  is határozottabb segítséget várna az intézményvezető.   A  városban  az  intézmények  közötti  kommunikáció  nem  megfelelő,  személyfüggő,  egyéni  szimpátiákon  múlik.  Folyamatos  párbeszédre,  közös  esetmegbeszélésekre  lenne  szükség,  hiszen  ugyanazon  kliensek  több  szolgáltatónál  is  megjelenhetnek.  Az  együttműködések  főként  a  közös  pályázatoknál működnek.   A szociális ellátást igénybe vevők száma növekszik, nő az idősek száma, ezért az intézmény  várja  az  egészségügyben  bekövetkezett  változások  következményeit,  melyet  a  tervezésnél  figyelembe kell vennie.     3. Gazdálkodás   Az intézmény gazdálkodása az átlagosnál jobbnak mondható.  A gazdálkodás kapcsán vannak bizonytalanságok (mióta a SZIGSZ‐en keresztül zajlanak a  pénzügyi  gazdálkodási  folyamatok),  pl.:  felelősségvállalásban,  szakmai  munkában.  Az  intézménynél nem marad kapacitás, amivel szabadon gazdálkodhatnának. Nem letisztázott, hogy  mi a SZIGSZ hatásköre, és mi az intézményé.   A  személyi  feltételek  rosszak,  kevés  a  létszám,  és  sok  az  adminisztráció,  pl.  nincs  munkaügyes,  amire  nagy  szükség  lenne.  Az  új  szolgáltatások  bevezetéséhez  létszámemelés  társult,  vannak  megbízásos  és  tiszteletdíjazásos  munkatársak,  így  kényesek  a  munkaügyi  kérdések.   A technikai felszereltsége az intézménynek az átlagosnál jobb, ezekhez főként pályázati úton  jutottak hozzá.   Többletforrás  bevonása  alapítványon  keresztül  is  történik,  ami  elsősorban  a  mozgáskorlátozottak és a fogyatékossággal élők programjait, eszközbeszerzéseit támogatja.  Az intézmény nem zárkózik el a szolgáltatások piacosításától, megoldhatónak tartaná, bár a  feketepiaci szolgáltatásokkal nem tudják felvenni a versenyt.   A  térítési  díjjal  kapcsolatban  méltányosságot  alkalmaz  az  intézmény,  de  az  intézményvezető  nem  tartja  megfelelőnek,  pl.  magas  a  személyi  segítség  óradíja,  és  a  térítési  díjaknál nem csak azokat a szempontokat kellene figyelembe venni, ami az előírásokban szerepel.  Az  önálló  életvitellel  kapcsolatos  kiadásokat  nehéz  meghatározni,  a  szociálisan  rászorulók  körében csak jelentős kedvezménnyel állapítható meg a térítési díj.      

139  4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az intézmény eszközökkel való ellátottsága az átlagosnál jobbnak mondható, ami főként a  pályázatoknak  köszönhető.  Ez  vonatkozik  a  technikai  eszközökre,  és  a  gyógyászati  segédeszközökre is.   A  szakképzettségi  arány  98‐99%‐os,  de  sokszor  a  törvényi  előírás  nem  megfelelő  (nem  a  gyakorlatból  indul  ki),  amit  belső  átcsoportosítással  old  meg  az  intézmény.  Fontos  a  dolgozók  szakmai  érdeklődésének  a  fenntartása,  amit  jó  képzésekkel  lehetne  megvalósítani.  A  dolgozók  elégedettségét  negatívan  befolyásolja  az  alacsony  bérszínvonal,  és  a  szakma  elismertségének  hiánya, nincs idő a rekreációra.  A jelenlegi létszám a szolgáltatások fenntartásához elegendő, de  a  hozzáférhetőség  növelését  nem  teszi  lehetővé.  Az  információs  rendszer,  és  informatika  jól  kiépített, ami fontos a pályázatok és a szakmai munka miatt is.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az intézményvezető két szakmai szervezet tagja: Szociális Kerekasztal, és a Dél‐Dunántúli  Regionális Szociálpolitikai Tanács.   Szakmai  elvek:  nagyon  fontos  lenne  az  intézmények  közötti  partnerség,  párbeszéd.  Szükséges  az  egységes,  tartható  koncepció,  ami  irányvonalat  ad  az  intézményeknek.  Szakmai  programok  megújítására  lenne  szükség  a  meglévő  szakfeladatoknál,  folyamatosan  újítani  az  irányokat,  és  annak  mérlegelése  lenne  fontos,  hogy  milyen  fizetős  szolgáltatásokat  lehetne  bevezetni.   Az  intézményvezető  az  integrációt  előnyösnek  tartja,  mivel  az  egységes  szolgáltatási  rendszert ad, így növekszik a szolgáltatások közötti átjárhatóság, a hatékonyság.   Hosszú távú célkitűzések:  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  társadalmi  integrációjának  elősegítése,  az  esélyegyenlőség feltételeinek javítása, munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott  szociális szolgáltatások kiépítésével. A hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében a teendő  a meglévő nappali ellátórendszer(ek) minőségi fejlesztése, új típusú ellátási formák bevezetése, a  valós szükségletekre reagáló, rugalmas munkaerő‐piaci és rehabilitációs szolgáltatások bevezetése  a fogyatékkal élők munkaerő‐piaci részvételének elősegítése.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  A  koncepcióban  szereplő,  az  ÉFESZI‐vel  konzorciumban  megpályázott  és  megvalósított  HEFOP  4.2,  „A  társadalmi  befogadást  elősegítő  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése”  program  („Korlátok  nélkül”  projekt)  által  a  fejlesztési  elképzelések  jelentős  része  megvalósult,  mely  program  az  infrastrukturális  fejlesztések  segítségével  a  szolgáltatások  minőségének  javítását  célozta  meg.  A  tárgyi  feltételek  javításával  az  önálló  életvitelt  elősegítő  programok  valósultak  meg,  a  fogyatékkal  élők  ellátása  jelentősen  javult,  így  életfeltételeik 

140  minőségi  növekedése  is  tapasztalható.  A  konkrét  megvalósulás  a  Krisztina  téri  Mozgáskorlátozottak  Klubjának  átalakítása,  mely  infrastrukturálisan  és  szakmailag  egyaránt  magas színvonalon biztosítja az ellátást a mozgáskorlátozottak részére.   A  fejlesztések  közül  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  bővítése  folyamatban  van,  az  étkeztetés kapcsán az étel minőségét lenne szükséges javítani, a  hospice ellátás fejlesztése  pedig  nem valósult meg.   Az  intézmény  fejlesztési  tervei  között  szerepel  olyan  speciális  lakhatási  formát  nyújtó  lakások  építése,  amely  a  mozgáskorlátozottak  részére  nyújtana  lehetőséget  az  önálló  életvitelre.  Az építéshez engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény.   Minőségbiztosításon  gondolkozott  az  intézmény  vezetése,  már  árajánlatot  is  kértek,  de  magas a megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tudnak rá forrást biztosítani. Maga a  minőségbiztosítás  nem  mutatja  megfelelő  mértékben  a  minőségi  különbségeket,  nincs  igazán  szakmai tartalma, nem garantálja a jobb minőséget, viszont sok adminisztrációval jár.    Fogyatékkal élők ellátása  ÉFESZI – Életminőség‐fejlesztő Szolgáltatások Intézménye    1. Feladatellátás  Célcsoport: Fogyatékossággal élők, a jövőben bővíteni kívánják a szolgáltatásokat, a nappali  és átmeneti ellátás területén is minden fajta fogyatékossággal élőt szeretnének ellátni.  Ellátási típusok: nappali ellátás, átmeneti szállás, támogató szolgálat.  Ellátási  terület:  Az  intézmény  kistérségi  szinten  látja  el  feladatait,  további  területi  szinteken  nem  gondolkodnak,  mert  a  jogalkotás  bizonytalansága  miatt  a  feladatellátás  nem  kiszámítható.   Az intézmény a következő szolgáltatásokat biztosítja:  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐    

egyéni képességeken alapuló fejlesztő foglalkozások,  szakkörök,  terápiák,  szabadidős programok szervezése,  egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása,  hivatalos ügyek intézésének segítése,  lakhatás átmeneti biztosítása,  személyi segítés,  személyi szállítás,  munkalehetőség biztosítása. 

141  Nappali ellátás:  Fejlesztő  programok,  szabadidős  programok,  hivatalos  ügyek  intézése,  önálló  életvitel  segítése,  foglalkoztatás  (kosárfonás,  szőnyegszövés,  nemezelés,  festés,  üvegfestés,  agyagozás,  tűzzománcozás, gyöngyfűzés, fa játékok készítése)  Képzési  kötelezettség:  fejlesztő  felkészítés  során  ellátnak  mindenféle  fogyatékossági  típusú  és súlyossági fokú ellátottat, gyermekkorúakat, akiket a tanulási képességeket vizsgáló szakértő és    rehabilitációs bizottság az intézményhez küld.  Átmeneti szállás:   10 fő számára biztosít átmeneti elhelyezést 1 éven keresztül, ami az intézményvezető által  meghosszabbítható 1 évvel.   Támogató szolgálat:   Tájékoztatás, tanácsadás, személyszállítás 2 gépkocsival, személyi segítés feladatokat lát el.  Az  intézményben  három  szolgáltató  közös  működtetésével  (ÉFESZI,  INSZI,  Magyar  Máltai Szeretetszolgálat) Információs Központ működik, melynek tevékenységei a következők:  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

adatbázisok fenntartása és aktualizálása,  programinformációk nyújtása,  segítségnyújtás szociális ellátások igénybevételéhez,  internet‐használati lehetőség,  információs  délután  munkaügyi  tanácsadással  (DDRMK  és  PRKK  közreműködésével, együttműködési szerződés alapján),  szülőklub  működtetése  (Pécsi  Napközi  Otthon  Alapítvány  és  a  „Kerekesszék‐Klub  Alapítvány szervezésében, együttműködési szerződés alapján). 

  A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  Nappali ellátásban részesül 117 fő, az átmeneti szállást 10 fő veszi igénybe, várakozó 1 fő.   Értelmi fogyatékosság szerinti megoszlás:   

Tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmileg akadályozott):   

42 fő 

 

Értelmileg akadályozott (értelmileg középesen akadályozott): 

 

44 fő 

 

Értelmileg súlyosan akadályozott:   

 

29 fő 

 

42 fő (36%) 

 

 

 

Értelmi fogyatékosság mellett más fogyatékosság is jellemző:    

Hallás fogyatékosság:  

   

 

 

 

 

 

8 fő  

Mozgás fogyatékosság:  

 

 

 

 

 

 

17 fő 

Látás fogyatékosság:      

 

 

 

 

 

 

8 fő 

Más fogyatékosság:     

 

 

 

 

 

 

9 fő 

142  Az ellátottak 44%‐a nő, 56%‐a férfi. Az életkori megoszlás jellemzője, hogy a legnagyobb  arányban, 75%‐ban 19‐39 év közötti ellátottak vannak, 15%‐ban pedig a gyermekkorúak.  Az  ellátottak  zöme  a  szüleivel  vagy  rokonaival  él  egy  háztartásban,  saját  háztartásban  mindössze 5‐en, szociális intézményben pedig 15‐en.  60  ellátott  munka‐rehabilitációs  díjban  részesül,  mindössze  két  fő  van,  aki  semmilyen,  fogyatékossága kapcsán járó pénzbeli ellátásban nem részesül.  A 117 ellátott közül 23 fő nem pécsi, hanem kistérségi lakóhelyű.   A  célcsoport  elérése  széles  körű  együttműködéssel  történik:  orvosi,  védőnői  hálózattal,  oktatási  intézményekkel,  területi  szociális  központokkal,  családsegítőkkel,  valamint  aktív  PR  tevékenységet  folytat  az  intézmény  a  klienskör  folyamatos  bővítése  érdekében.  Az  intézmény  rendszeresen  végez  igényfelmérést,  ez  a  pályázatokhoz  is  elengedhetetlen,  de  az  intézmény  számára is fontos.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az intézményvezető, bár megfelelőnek tartja a szociális ellátórendszert, úgy gondolja nem  kiegyenlített,  paralelitások  vannak  a  szolgáltatások  terén,  egyes  szolgáltatások  a  normatívák  függvényében  indulnak  és  működnek  (pl.  támogató  szolgálat).  A  szociális  ellátórendszer  a  városban  maradékelven  működik,  „fűnyíróelv”  érvényesül.  A  város  lakosságának  szociális  állapota  lesújtó,  a  szociális  ellátások  nem  a  valós  képet  tükrözik,  nehezen  kiszűrhető  hogy  ki  a  valóban rászoruló.   A  fogyatékosság  tekintetében  az  ellátórendszer  jól  kiépítettnek  mondható,  vannak  hagyományai a városban.   Az  intézmény  kapcsolata  az  önkormányzattal  jó,  a  többi  szociális  intézménnyel  való  kapcsolata is megfelelő, főként a hasonló profilúakkal, bár van olyan intézmény (pl. családsegítő),  akivel nagyobb fokú együttműködés lenne szükséges.    3. Gazdálkodás   Az  intézmény  költséghatékonyabb  működése  érdekében  az  intézményi  gazdálkodásnak  vissza  kellene  kerülni  az  intézményvezetők  hatáskörébe.  Jelenleg  az  intézményvezetők  nem  érdekeltek  a  hatékony  működtetésben,  és  a  gazdasági  társaságon  keresztül  történő  irányítás  korrupcióra  ad  lehetőséget.  Pl.  felújításoknál,  karbantartásnál  az  intézmény,  házon  belül  az  ellátottak  bevonásával  egyrészt  költséghatékonyabb  tudna  lenni,  másrészt,  az  amúgy  már  működő  munka‐rehabilitációként  is  funkcionálna.  Az  önállóság  a  pályázatok  benyújtásánál  is  előnyösebb lenne.  Többletforrások bevonására pályázatok kapcsán van lehetőség, az intézmény sokat pályázik,  leginkább  infrastruktúrára.  Fogyatékosok  ellátásának  tekintetében  nem  feltétlenül  előnyös  az  intézményi  integráció,  mert  ha  gazdasági  okok  miatt  összevonnak  intézményeket,  akkor  a 

143  szakmaiság  el  fog  sikkadni  egy  más  profilú  intézmény  árnyékában,  és  a  célcsoport  számára  elsődleges a biztonság.   Térítési  díjak  meghatározása  a  törvényi  előírások  kedvezőtlensége  miatt  nem  megfelelő,  amit méltányosság alkalmazásával tud kompenzálni az intézmény.     4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Tárgyi  feltételeik  jónak  mondhatóak,  főként  a  HEFOP  4.2    pályázatnak  köszönhetően,  európai színvonalú az eszköz‐, és infrastrukturális ellátottság.   Létszámgazdálkodással  kapcsolatosan  is  nagyobb  döntési  lehetőségre  lenne  szükség  az  intézményvezetőnek, törvény nem mindig helyesen állapítja meg a szükséges végzettséget, emiatt  a vizsgálatok során ellentétek alakulnak ki az intézmény és a hatóságok között.   Az  intézmény  elhelyezkedése  a  városban  megfelelő,  tömegközlekedési  eszközzel  jól  megközelíthető.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  intézményvezető  tagja  az  Országos  Szakmai  Kollégiumnak,  Gyógypedagógusok  Országos Egyesületének, és a Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanácsnak.  Szakmai szempontokat a skandináv gyakorlat alapján próbálja az intézmény érvényesíteni  a  magyar  jogszabályok  sokszor  ellentmondásos  volta  miatt,  gyógypedagógiai  szempontok  figyelembe vételével.  Szakmai  munka  fejlesztésére  kevés  a  forrás,  esetmegbeszélőre  és  szupervízióra  pályázati  úton volt lehetőség.   Az  intézmény  jövőképében  cél  a  nagyobb  önállóság  elérése,  illetve  hatékony  partnerségi  hálózat, ami a minőség fejlesztésében szerepet játszik.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Az  intézmény  fejlesztési  elképzelései  szerepelnek  a  koncepcióban.  Az  általános  koncepciós  célokat sikerült megvalósítani, a városi stratégiai tervből is, és az intézményiből is, ehhez sokat  segített a HEFOP 4.2 projekt, ami pár hónapon belül kerül befejezésre. Így megoldódik az, hogy  olyan közösségi tér alakul ki, hogy minden fogyatékkal élő számára lehetőséget biztosít, lefedett  lesz ez a terület: értelmileg akadályozottak, látás‐, hallás‐, illetve, mozgássérültek.   Foglalkoztatás is a pályázat kapcsán valósult meg, másrészt a törvényi szabályozás lehetővé  tette, 2007. január 1. óta működési engedély alapján történik a munka‐rehabilitáció.   Ami  nem  valósult  meg,  az  a  jelzőrendszeres  segítségnyújtás  tipikusan  az  értelmi  fogyatékosok specializációjával, a törvényi szabályozás nem ad rá lehetőséget.  

144  Fejlesztések kapcsán a felnőtt, ‐ és a gyermekkorúak ellátását össze tudják vonni, és minden  nappali ellátás az Endresz utcai részlegben lesz megtalálható (eddig az Acsády utcában történt a  gyermekkorúak  nappali  ellátása).  Átmeneti  szállót  korszerű  normalizációs  szempontok  alapján,  skandináv  modell  szerint  alakítják  át  az  Acsády  utcai  részlegben,  intézményfejlesztés  is  megvalósul: férőhely‐növekedés, kiterjesztve minden fogyatékosság típusra, ezt az igényt jelezték  az intézmény felé. Eddig azért nem tudtak mozgásfogyatékkal élőket megfelelően ellátni, mert az  intézmény  nem  volt  akadálymentes,  és  nagy  költséggel  lett  volna  azzá  tehető.  20‐25  főre  bővítenének,  és  megyei,  esetleg  régiós  igényeket  is  lefednének.  Ezt  nagyrészt  saját  forrásból  tervezik, amit a foglalkoztatásból származó bevételekből tudnak megteremteni. Ez még közgyűlési  döntés  előtt  van,  remélhetőleg  augusztus  második  felétől  kezdődhet  az  építkezés.  Munka‐ rehabilitáció keretében saját ellátottak bevonása is megvalósulhat a felújításoknál.    Az  átmeneti  szálló  helyén  lesz  a  nappali  foglalkoztató,  ahol  klasszikus  gyógypedagógiai  foglalkoztatás is meg fog valósulni. Az új épületrészben lesz ebédlő, melegítő konyha, és egy nagy  közösségi  tér.  Teljes  mértékben  akadálymentes  lesz  az  épület,  Támogató  szolgálat  is  az  új  épületben kap helyet.   Autisták  közül  azokat  a  rászorulókat  tudják  felvállalni,  akiknél  a  vezető  tünet  az  értelmi  akadályozottság, jelenleg 6 autista van. Két személyt képeztek ehhez a tevékenységhez.   Pályázatok  segítségével  működtettek  önsegítő,  és  szülő  klubot.  Fajáték‐készítő,  parkgondozó, csuhékészítő tanfolyamon vettek részt az ellátottak, szintén pályázat keretében.   A  legfőbb  cél  az  ellátottak  igényéhez  igazodni,  szolgáltatásokat  azok  figyelembevételével  szervezni.   Az intézmény jövőképe, fejlesztési céljai:  ‐ ‐

‐ ‐ ‐ ‐  

egyéni  szükségletekre  és  igényekre  koncentráló,  ún.  személyre  szabott  szolgáltatásfejlesztés,  szolgáltatások  hatékonyságának  növelés  az  integrált  feladatellátással,  az  ellátások  racionalizálása, párhuzamosságok megszüntetése (elsősorban a szociális és munkaerő‐ piaci szereplők együttműködése révén),  rugalmas  működtetés  (időbeosztás  igény  szerint,  ellátási  szerződés  alapján  közigazgatási határok nélkül, kistérségen belül),  önálló életvitel gyakorlóterep kialakítása (pl. tankonyha, tanműhely),  család tehermentesítése (konzorciumi szerződés alapján ÉFESZI, INSZI),  munkaerő‐piaci  információnyújtás  (konzorciumi  szerződés  alapján  BMMK,  együttműködési megállapodás alapján DDRFK). 

145  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza    1. Feladatellátás  Ellátott feladat: étkeztetés, fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat.  A  tevékenységet  az  érintett  gyermekek  szüleinek  kezdeményezésére  hozták  létre,  így  „készen kapták” az ellátottakat. Tapasztalataik szerint a súlyosan/halmozottan sérülteket nevelő  családok sokkal nagyobb százalékban élnek szegénységben, mint az egészséges családok. Ezért a  primer szakmai szolgáltatásaikon túl a családok szociális biztonságának növelésére és hátrányaik  enyhítésére  is  szerveztek  rész‐szolgáltatásokat  (élelmezés,  éjszakai  és  hétvégi  hotelszolgálat,  gyógyászati  segédeszközök  kölcsönzése,  intézményen  belül  szervezett  szűrő  és  szakorvosi  vizsgálatok,  speciális  terapeuták).  Minden  szervezetfejlesztési  intézkedésükkel  arra  törekednek,  hogy a családokat megóvják, és lehetővé tegyék, hogy a fogyatékkal élő családtag minél tovább a  családjával  maradhasson.  A  rájuk  bízott  fogyatékkal  élők  gyermekkorukban  kerültek  hozzájuk,  így  szinte  egyszerre  váltak  felnőtté.  Szakmai  programjukat  és  a  belsőépítészeti  kialakítást  is  módosították  az  elmúlt  évben  a  gyermekkorból  a  felnőttkorba  átlépő  kliensek  változó  igényei  szerint. A gondozottak egészségi állapota is folyamatosan romlik, így egyre nagyobb szerepet kap  a  napközbeni  ápolási  munkarész,  melyhez  szakmai  segítséget  a  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportjának szakorvosi rendelőjében dolgozó orvosoktól és ápolóktól kapnak.    A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):     6‐13 éves nők száma: 4 fő  14‐17 éves nők száma: 1 fő  18‐39 éves nők száma: 7 fő     Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő nő: 8 fő  Súlyosan halmozottan sérült nő: 4 fő     6‐13 éves férfiak száma: 4 fő  14‐17 éves férfiak száma: 1 fő  18‐39 éves férfiak száma: 8 fő     Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő férfi: 7 fő  Súlyosan halmozottan sérült férfi: 6 fő 

146  Érdekképviseleti  fórum  működik;  de  nagyon  nehéz  fogyatékkal  élők  körében  hathatós  érdekképviseletről  beszélni.  Klienseik  törvényes  képviselőivel  félévente  készítenek  elégedettségi  felmérést, melyet kiértékelnek és a jelzett problémákat orvosolják.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  vezető  pozitívumként  említi,  hogy  létezik  egy  megállapodás  a  nappali  intézmények  között:  a  klienseket  fogyatékosságuk  súlyossága  alapján  irányítják  –  delegálják  egymáshoz.  A  Csilla  Gondviselés  Háza  elsősorban  a  súlyos  fogyatékossággal  élőket  látja  el.  Ez  a  felosztás  nagyon jó és összehangolt rendszert takar.   Ugyanakkor,  városi  szinten  a  „kliensirányító  rendszer”  jobban  működhetne.  Ezt  most  a  benne résztvevő intézmények működtetik, így zajlik az intézményközi ügyféldelegálás.   Szerencsére  ezen  ellátásoknál  nem  érezhető  az,  ami  a  támogató  szolgálatoknál  zajlik:  egyfajta  küzdelem  az  ügyfelekért.  17  támogató  szolgálat  túl  sok  –  12  szolgáltatóról  nekik  semmilyen  információjuk  nincsen  ráadásul;  nem  ismerik  a  mögöttes  szakmai  tartalmakat.  A  vezető véleménye szerint 6‐7 támogató szolgálat el tudná látni Pécsett.  Az  önmagában  működő  szolgálatok  életképtelenek,  ha  mindent  komolyan  vesznek,  és  betartják a szakmai – létszámbeli előírásokat. A támogató szolgálatot csatolt szolgáltatásként van  értelme működtetni.  A  támogató  szolgálat  intézményesülése  –  jogszabályba  épülése  előtt  volt  egy  megelőző  modellprogram, amelynek a tapasztalatai „torzan” épültek be a jelenlegi szabályozásba.   Szintén  problémát  jelent,  hogy  nincs;  nem  lehet  városrészi  bontás  Pécsett,  csak  teljes  települési területre lehet engedélyeztetni.    Az  egész  ellátórendszer  tekintetében  a  vezető  véleménye  az,  hogy  egyes  területeken  jól  működő, néhol alacsony színvonalú és kiépítettségű.   Az egyes ellátásokat összemérni azért nehéz, mert a civilek kevesebb finanszírozás és több  ellenőrzés mellett működnek. Ez hátráltatja azt, hogy összemérjék a teljesítményeket; nincs közös  nevező, amiről ki lehetne indulni.  Alapvető szempont, hogy a város nélkül nem kezdeményeznek fejlesztéseket.     3. Gazdálkodás  Az állami hozzájárulás eleve alacsony a szolgáltatások működtetéséhez – a civil ellátók még  ennél is kevesebbet kapnak; holott egy önkormányzati feladat ellátása esetén ugyanolyan státuszt  kellene élvezzenek, mint egy önkormányzati fenntartású intézmény. Ami további gondot okoz, az  a labilitás: évről‐évre változó jogszabályok mellett nehéz kiszámítható szolgáltatást nyújtani. A  klienskör változó jogszabályi definíciója is költségvetési újratervezéssel jár. 

147  A Szeretetszolgálatnál mindig is nagy hangsúlyt fektettek az adományozásra, ez a bevételi  forrás közel 5%‐ot tesz ki az éves költségvetésből.  Az intézmény több pályázaton is részt vett. A pályázatok megvalósítását a minden esetben  elkészített ütemtervben foglaltak szerint végzik, koordinálják.  A  térítési  díjak  megállapításánál  figyelembe  veszik  a  hasonló  tevékenységet  végző  intézményekben  alkalmazott  díjakat.  Az  intézmény  azonban  a  gondozottaink  és  családjuk  jövedelmi  helyzetére  való  tekintettel  gyakran  él  azzal  a  lehetőséggel,  hogy  a  kliens  kérésére  a  megállapított térítési díj összegét csökkenti, vagy elengedi. Nyereségük így nem keletkezik.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  épület  az  önkormányzaté  –  ennek  szervezeti  tulajdonba  kerülését  kezdeményezték  az  önkormányzatnál: fejlesztések, beruházások esetén csak saját tulajdonú ingatlanra lehet pályázni.  Sok az adomány‐berendezés.  Az intézmény autóval és tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető, nincs messze a  belvárostól; mégis nyugodt, nagy zöldfelülettel rendelkezik, és elhelyezkedése miatt nem zavarja a  környéken lakókat.  Az  eredeti  funkciójának  megfelelő  kialakítása  miatt  az  épület  felújítást  igényelne.  A  látogatók  visszajelzéseiből  az  tűnik  ki,  hogy  a  külső  szemlélő  számára  is  „átjön”  az  a  családias  hangulat, melynek megteremtése fontos szempont a szervezet munkája során.  A  kliensek  kényelmi  igényeit  kielégíti  az  intézmény  belső  kialakítása.  A  tervezésnél  igyekeztek hangsúlyt helyezni arra, hogy úgy válasszák ki a színeket, úgy alakítsák ki a tereket,  hogy  azok  a  biztonság  és  meghittség  érzése  mellett  a  praktikum  szempontjának  is  megfelelőek  legyenek.  A  nappali  intézmény  terápiás  eszközökkel,  gyógyászati  segédeszközökkel  jól  felszerelt.  Esetleg  az  intézmény  állagának  megóvása  és  fejlesztése  az,  amin  javítani  lehetne  az  intézmény  vonzerejének javítása érdekében.  A dolgozók létszámban és képzettségben is megfelelnek az előírásoknak. Mostanában nincs  fluktuáció, stabilizálódni látszik a szakmai stáb.   Negyedévente végeznek elégedettségi felméréseket munkatársaik körében. Ezek kiértékelése  után  kijavítják  a  jelzett  hibákat,  ezzel  igyekeznek  elérni  azt,  hogy  munkatársaik  elégedettek  legyenek  a  munkafeltételekkel.  A  munkatársak  bérét,  mint  a  hasonló  jellegű  intézményekben  általában, a közalkalmazotti bértábla alapján állapítják meg.   Évente egyszer belső vizsgát tartanak kollégáik számára, amelynek keretében számot adnak  arról,  hogy  mik  azok  a  dolgok,  amelyeket  tudni  szükséges  az  egyes  kliensekről,  betegségekről,  gyógyszerekről  stb.,  amelyek  az  intézményben  mindennapi  munkájuk  során  előfordulnak.  A  vizsgabizottság elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportjának vezetője,  Dr. Nagy Ibolya, belgyógyász szakorvos.  

148  Az  elmúlt  évben  egy  6  előadásból  álló  tréningsorozatot  is  szerveztek,  melynek  célja  az  intézményi  és  az  önkéntesi  munka  összehangolása  volt;  a  Szeretetszolgálat,  mint  munkahely  sajátosságainak  megismertetése,  az  önismeret  és  a  munkatársak  megismerésének  fejlesztése.  A  tréning  egyes  részeit más‐más  szakemberek  tartották  (mentálhigiénés,  szakember,  orvos,  máltai  önkéntes és egyik alkalommal Bíró László püspök úr).  A  továbbképzésre  rendelkezésre  álló  forrásokat  munkatársaik  szaktudásának  kibővítésére  használják  fel.  Az  intézmény  rendelkezésére  áll  egy  olyan  keret,  amelyet  szakirodalmak  beszerzésére fordítanak. Jelenleg folyamatban van egy „könyvtár” kialakítása a munkatársak és a  hozzájuk  gyakorlatra  érkező  diákok  számára,  ahol  a  szakkönyvek,  szakmai  folyóiratok  és  közlönyök állnak a rendelkezésre a szakmai tudás elmélyítéséhez.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  Pécsett  működő  civil  szervezetekkel  jó  és  hatékony  kapcsolatuk  van.  A  kapcsolat  kialakításának  egyik  szempontja,  hogy  az  intézmény  hasonló  szolgáltatást  nyújtson.  Kiemelkedően  jók  a  kapcsolataik  a  külföldön  működő  szervezetekkel  is.  Vannak  partnereik  Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Svájcban.  Az  elmúlt évben  bemutathatták  az Európai Unió  vezető  szociális  szakembereinek  a  Csilla  Gondviselés Házát, mint „Jó gyakorlatot” (Best Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven  jelentkező szegénység visszaszorítására.  A szakmai standardok véleményezésében részt vett a szervezet.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  A szervezet kettő jól körülhatolható fejlesztési elképzeléssel rendelkezik:  •

•

 

Szociális „hotelszolgáltatás” kialakítása (max. 3 hetes időtartamra olyan szakmai  szempontok  alapján  szervezett  hotelszolgáltatás  nyújtása,  mely  lehetővé  teszi  a  családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a teljes életet.  Távlati  elképzelés,  hogy  a  városi  fejlesztési  tervekkel  összhangban  olyan  többfunkciós  szociális  centrumot  hozzunk  létre,  mely  aktívan  és  rugalmasan  szolgálja  ki  az  itteni  városrész  különféle  igényeit;  úgy,  hogy  az  alapfeladataikat  továbbra is ellátják. 

149  Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány    1. Feladatellátás  Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat.  A  Kerek  Világ  Fogyatékosok  Nappali  Szociális  Intézete  1993‐ban  alapult,  előtte  karitatív  formában ép értelmű mozgássérült gyerekek speciális napközijeként működött.  1994‐től  a  Pécsbányatelepi  Általános  Iskolával,  több  gimnáziummal,  majd  a  Pécsi  Tudományegyetemmel  együttműködve  biztosítják  ép  értelmű  mozgássérült  gyerekek  és  fiatalok  integrált oktatásának lehetőségét, valamint ennek érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtják:  logopédia,  augmentatív  kommunikáció  (Bliss‐nyelv),  gyógytorna,  konduktív  pedagógia,  subaquilis torna, gyógylovaglás, zeneterápia, informatika, terápiás foglakozás.  Jelenleg három csoport ellátását biztosítják a Nappali Szociális Intézeten belül.  Az első csoport 3 fő halmozottan fogyatékos, óvodás korú gyermekek folyamatos konduktív  pedagógiai fejlesztése történik, kiegészítve a számukra megfelelő terápiákkal.  A  második  csoportban  15  fő  képzési  kötelezett  gyerekek  fejlesztő  felkészítésében  teljesítik  tankötelezettségüket.  A harmadik csoportot 7 fő ép értelmű mozgássérült fiatalok alkotják, akiket tanulmányaik  befejezése  után  az  elsődleges  munkaerő‐piacon  történő  megjelenésében  támogatnak,  valamint  önképzésük  és  szabadidős  tevékenységük  megszervezésében,  a  munka  világára  való  mentális  felkészülésükben  segítik  őket.  Ennek  érdekében  2007‐től  az  Alapítvány  rehabilitációs  foglalkoztatóvá kíván válni, az alap akkreditáció megszerzését követően. A terápiás lehetőségeket  természetesen ők is igénybe veszik.    A  Nappali  Szociális  Intézet  2007.07.01‐től  ellátási  szerződéssel  rendelkezik  a  Pécsi  Többcélú Kistérségi Társulással. A 25 ellátott közül 13 pécsi lakos, 12 Baranya megyében él. A  Pécsi  Kistérség  területéről  Nagykozár  és  Gyód  településekről  vannak  ellátottak.  A  nappali  intézmény iskolája a régióból fogad jelentkezőket. Egy pécsi és egy kistérségi támogató szolgálat  működik.    A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  • • • • • • •

6‐13 év közötti férfiak száma: 8 fő  4‐17 éves férfiak száma: 1 fő  18‐39 éves férfiak száma: 3 fő  3‐5 év közötti nők száma: 3 fő  6‐13 év közötti nők száma: 5 fő  14‐17 éves nők száma: 1 fő  18‐39 éves nők száma: 4 fő 

150  Tekintettel  arra,  hogy  a  pályázatok  előfeltétele,  szinte  napi  gyakorlattá  vált  a  szükségletfelmérés. Emellett társintézményektől is szerezhetők adatok (adatvédelem mellett).  Az  érdekképviseleti  fórum  működik;  de  a  tapasztalatok  alapján  hasznosabb  az  informális;  meg  kell  teremteni  a  folyamatos  visszacsatolás  lehetőségét,  egy  nyitott  intézményi  szemlélet  sokszor hasznosabb, mint a hivatalos fórum intézménye.  Nagy(obb)  intézményt  nem  szeretnének  működtetni,  nincs  tervben  területi  vagy  kapacitásbeli bővítés; megmaradnának a családiasabb szolgáltatási formánál – ez az intézményi  filozófia fontos része.  Az ellenőrzések terén sosem volt gond vagy negatív tapasztalat.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az Alapítvány előzőleg nem vett részt a szolgáltatástervezési koncepció készítésében.  A vezető meglátása szerint többnyire minden szervezet a saját stratégiája szerint halad – ez  aztán vagy illeszkedik a város stratégiájához, vagy nem. Nincs együttes tervezés, irányítás. Ami  jó,  az  az  ellátási  szerződések  rendszere;  persze  ezek  is  jellemzően  egy‐egy  szervezeti  törekvés  eredményeként születtek meg; nem egy tudatos stratégia mentén szerveződtek.  Ami  pozitívumként  említhető  az  önkormányzat  részéről,  az  a  finanszírozás  területével  kapcsolatos: most már társfinanszírozásról beszélnek, szimpla „támogatás” helyett.  Jellemző a követő magatartás az önkormányzati ellátórendszer részéről, kevés a preventív és  proaktív szemlélet.  Az  ellátórendszer  a  vezető  szerint  egyébként  viszonylag  jó  –  főleg  más  városokhoz  viszonyítva.  Viszont  ha  a  város  szociálpolitikáját  nézzük,  az  már  problematikus  –  nincs  kapcsolata  más  szakpolitikákkal  –  így  a  problémák  sokszor  egyszerűen  újratermelődnek.  Az  ellátások nem épülnek egymásra, nincs elegendő intézményi kapcsolat.    Szociális‐  vagy  szükséglet‐térképek  hiányoznak,  közös  tervezésre  lenne  szükség  a  potenciális feladatellátókkal.  Érdekérvényesítés  terén  volt  kezdeményezési  kísérlet  (pl.  a  Civil  Kerekasztal).  A    vezető  szerint a város feladata lenne a párbeszéd megteremtése, jobban átlátják a szakterületeket. Pécsett  az  országoshoz  viszonyítva  is  nagy  a  civil  aktivitás,  ezt  kihasználhatná  a  város;  jó  értelemben.  Generálni kellene a konzorciumokat, a közös pályázati együttműködéseket.    3. Gazdálkodás  Összevetve  más  ágazatokkal,  a  vezető  tapasztalata  szerint  a  civilek  finanszírozása  elfogadható, mégis európai összehasonlításban alacsony a civil feladatellátás a városban. Talán a  civil  szerepvállalásban  egyértelműbb  a  cél‐feladat  meghatározás,  nincsenek  intézményi  útvesztők,  mint  egy  önkormányzati  intézmény  esetén;  pályázat  esetén  kézzelfoghatóbbak  a 

151  fejlesztések:  érdemes  lenne  további  feladatokat  is  átadni  (jogszabályi,  szakmai  előírások  mellett,  számon kérhető módon).  Az  alapítványnak  1993  óta  van  szerződése  a  nappali  ellátásra.  A  városi  támogatással  együtt a normatíva a költségvetés kb. 75%‐át teszi ki. Nyugati példák alapján 80‐90%‐ra kellene  növelni ezt az összeget. Körülbelül negyedrészt pályázatokból és adománygyűjtésből kell fedezni,  és önkéntesek bevonására van szükség. Nehéz támogatókat és szponzorokat szerezni.    Termék–szolgáltatás  piacosítása  az  ellátotti  célcsoport  miatt  nehézkes.  A  megváltozott  munkaképességűek  foglalkoztatásának  megújult  akkreditációs  rendszere  a  tapasztalatok  szerint  jó, előfordul a 100%‐os a finanszírozás. Az alapítvány eredeti tevékenységeiben is foglalkoztatott  és most is foglalkoztat fogyatékkal élőket. Jelenleg van egy akadálymentesítési teamjük, amelyben  több,  különböző  fogyatékossággal  élő  ember  vizsgálja  –  elővizsgálja  az  akadálymentesítésre  szoruló  /  erre  váró  közintézményeket,  épületeket.  Ez  a  szolgáltatás  megvásárolható  az  alapítványtól.  Ide  tartozik  az  internetes  honlapok  kommunikációs  akadálymentesítése  is.  (Pécs  város honlapja, könyvtárak, múzeumok, stb.) Korábbi kliensek, most már foglalkoztatott kollegák  (grafikus, programozó, stb.) vannak ebben a stábban.    A  térítési  díjak  megállapítása  a  jogszabályban  meghatározott  előírások  alapján  történik.  Nagyon sok esetben kell gyakorolni méltányosságot. Így a térítési díj valójában nagyon alacsony  hányadot tesz ki az éves költségvetésben.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az alapítvány minden vagyona – infrastruktúrája pályázatokból van. Az önkormányzattól  telket kaptak, kvázi‐tulajdonosok elidegenítési tilalom mellett.  A fejlesztő eszközök a nappali intézményben széles körben rendelkezésre állnak.  Létszám  és  szakmai  képzettség  tekintetében  megfelelnek  a  jogszabályi  előírásoknak,  és  biztosítják is a továbbképzés lehetőségét.  Szupervízió, esetmegbeszélő túlnyomórészt belső jelleggel biztosítottak, félévente 3‐4 napot  szánnak komolyabb esetekre. A stábülések heti rendszerességgel működnek.  Fejleszteni, beruházni nagyon nehéz.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  alapfilozófia,  amely  átitatja  a  pedagógiai  és  szakmai  szempontokat,  az  alapítvány  létesítő  okiratában  is  rögzített  ökomenikus  szemlélet,  annak  alapelveire  épül  a  további  módszertan. 

152  Több  szakmai  szerveződéseknek  is  tagjai  –  ezek  hatásfoka  és  eredményük  a  tapasztalatok  szerint alacsony. Egyébként rengeteg szakmai kapcsolat van a különböző, fogyatékosság‐típusok  szerint tagozódó érdekszerveződésekkel.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Nagyon  fontos  lenne  a  preventív  szolgáltatások  előtérbe  helyezése.  Annak  a  szociálpolitikának  lennének  hívei,  amely  nem  követi,  hanem  megelőzi  a  hátrányos  helyzetek  kialakulását  (komplex  társadalompolitikai  szemlélet).  Központi  és  helyi  kormányzati  szinten  további forrásokra lenne szükség; csökkenteni kellene az egy segítőre jutó kliens‐számot, esetleg  differenciálni  az  egyes  szolgáltatásokban  a  létszám‐előírási  normákat;  mert  mások  a  gondozási  szükségletek.   Erősíteni  kellene  az  alapellátásokat;  kiszélesítésük  és  népszerűsítésük  –  elfogadtatásuk  növelése lenne indokolt.    Az Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az igény az  akár a néhány órástól a pár napos átmeneti elhelyezésre. Ezzel is a családban maradást szeretnék  elősegíteni. 

153  „Fogd a Kezem” Alapítvány    1. Feladatellátás  Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye.  Az  intézmény  számára  Pécs  és  környéke,  valamint  Baranya  megye  a  potenciális  ellátási  terület.  A  város  és  a  kistérség  ellátása  nem  egyértelmű,  sok  az  átfedés,  még  nem  vesznek  részt  szervezetten a kistérségi szolgáltatás‐nyújtásban.  A  feladatellátásban  a  megyei  módszertani  intézmény  nem  tud  teljes  mértékben  segíteni:  inkább hatósági, mint a szakmai‐segítői funkció érvényesül.  Az  érdekképviseleti  fórum  intézménye  túlságosan  általános,  a  fogyatékossággal  élők  esetében ennek működtetése ez bizonyos nehézségeket okoz.    A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):  Az intézményben jelenleg 32 fő veszi igénybe a szolgáltatásokat:  •

16 fő nő  o 15 fő 18‐39 éves,  o 1 fő 45 éves.  A 16 fő nő közül 3 fő enyhe és 13 fő középsúlyos fogyatékossággal élő. 

•

17 férfi  o 16 fő 18‐39 éves,   o 1 fő 46 éves. 

A 17 fő férfi közül 2 fő enyhe és 14 fő középsúlyos fogyatékossággal élő; 1 fő pszichiátriai  beteg.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az előző, jelenleg frissítés alatt álló koncepció készítésében ‐ véleményezés szintjén – részt  vett a szervezet.  Az  ellátórendszer  összesített  értékelése  a  vezető  szerint  nem  rossz:  jó  kezdeményezéseket  tapasztal  –  mint  például  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  elterjesztése,  a  civilek  ellátórendszere önmagában –, így 5‐ös skálán 4‐es érdemjegyet adna.  A  szervezet  kapcsolata  az  önkormányzattal  mindig  is  jó  volt;  pártállástól  függetlenül  segítőkészséget tapasztaltak. Pénzügyi döntéseknél a lehetőségekhez képest mindig a maximumot  kapják  –  ez  a  vezető  szerint  inkább  a  szakmai  munka  elismeréséről  szól,  nem  az  erős  érdekérvényesítő képességüknek tudható be. 

154  A  civil‐önkormányzati  kapcsolat  értékelésénél  ugyanakkor  nem  lehet  figyelmen  kívül  hagyni  azt  a  tényt,  hogy  a  forráshiány  miatt  a  civilek  között  érdekellentétek  vannak.  A  forráshiány  az  önkormányzatnak  arra  a  kiegészítő  támogatására  –  illetve  ennek  alacsony  volumenére – vonatkozik, amellyel a normatív finanszírozást egészítik ki. A vállalt feladatot nem  lehetne az önkormányzati hozzájárulás nélkül biztosítani.    Az  ellátórendszer  hiányosságai  terén  elsősorban  az  együttműködés  (ennek  hiánya)  szembetűnő. Hiányzik a közös szakmai nyelv – a sokszor hasonló ellátotti célcsoportok ellenére.  Egy  ilyen  „közös  nyelv”  kialakítására  jó  kezdeményezésnek  tartja  a  Dél‐Dunántúli  Régió  Szakmai Műhelyét; továbbá a Támasz Alapítvány által szervezett „SzocKafét”.  A  komolyabb  és  intézményesítettebb  együttműködések  hiánya  ellenére  a  hasonló  profilú  intézményekkel jó a kapcsolat.  A  lakosság  szociális  állapota  Pécs  keleti  városrészében  nagyon  leromló  állapotban  van  tapasztalatuk  szerint.  Látható,  tapintható  a  leszakadás.  Ilyen  terület  még  István‐akna  és  Kertváros is.  Általában  véve  is  nagyon  sok  ellátatlan  ember  van,  és  számuk  növekszik.  A  nappali  intézménynek a családsegítővel lenne indokolt szorosabb kapcsolatot kialakítani.    3. Gazdálkodás  A normatíva legfeljebb a munkabérekre elég. Beruházásra csak pályázatokon keresztül lehet  forrást  szerezni,  de  a  pályázati  rendszer  túlságosan  hosszadalmas.  A  lebonyolítás  feszített,  ezt  tetézi az utófinanszírozás.  A városi költségvetés is befolyásolja az éves gazdálkodási tervet, sokszor újra kell tervezni.  Feltűnő,  hogy  korábban  az  állam  szinte  büntette  a  magasabb  térítési  díjakat,  most  pedig  kötelezővé  teszi.  Várható,  hogy  így  sokan  ki  fognak  maradni  az  intézményes  ellátásból.  Egyébiránt egységesek a térítési díjak, és igen alacsonyak.  A  „SPECIAL”  Bolt  nyitásának  motivációja  a  társadalmi  befogadás  elősegítése  volt.  Működtetése egyelőre pályázati támogatásra szorul.  Nagyon  sok  szervezethez  nyújtottak  már  be  pályázatot:  Országos  Foglalkoztatási  Közalapítvány,  Nemzeti  Civil  Alapprogram,  Mobilitás.  Jelenlegi  nagyobb  projektjük  egy  EQUAL‐ program.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A nappali intézmény tömegközlekedéssel jól megközelíthető, családias környéken található.  Az  épület  eleve  erre  a  célra  létesült;  modern,  ez  pozitívan  befolyásolja  a  szülők  döntését  a  tapasztalatok  szerint.  Az  épületet  30  fő  befogadására  tervezték  és  fontos  szempont  volt  a  kényelem, biztonság, átláthatóság. A színek és formák megválasztása is tudatosan az intézmény  profiljához alkalmazkodik. Az épület alapterülete 2x120m2. 

155  A  műhelyek  rendelkeznek  egyszerű  gépi  és  kézi  eszközökkel,  de  ezek  elhasználódnak,  anyagiak híján lassan megy az eszközfejlesztés.  Az  intézmény  dolgozói  létszáma  megfelel  a  jogszabályban  előírtaknak,  képzettségük  megfelelő.  2006.  szeptemberétől  normalizálódni  látszik  a  szakmai  stáb.  Mindezzel  együtt,  még  körülbelül kettő státuszt igényelne a normális, hatékony feladatellátás.  A  fizetések  lassan  igazodnak  a  közalkalmazotti  bértáblához,  jelenleg  az  alsó  szintjén  vannak.  A kollégák rendszeresen járnak képzésekre, a szakmai műhelyen belül külön szerveznek az  igényeknek megfelelően képzéseket, tréningeket. Szupervíziót jelenleg a vezetők vehetnek igénybe,  korábban a segítők számára is volt lehetőség; jelenleg pályáznak rá.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  legszembetűnőbb  az  országos  szakvizsgáztatás  rendszere,  amely  erősen  a  jogszabályi  anyagra támaszkodik, nem kéri számon a mainstream szakmai gondolkodást.  Nincs  igazi  módszertan  a  régióban,  inkább  a  projektek  generálta  országos  szakmai  összefogások  a  jellemzőek.  Helyben  –  regionálisan  egymásnak  be  tudnak  segíteni  szakmai  kérdésekben; a hajtóerőt sokszor a budapesti Kézenfogva Alapítvány jelenti.  Innovatív  szakmai  segítséget  főleg  külföldről  importálnak;  kevés  a  bevált  és  jól  működő  hazai gyakorlat – ez szinte természetes a fogyatékossággal élők ellátása terén.  Új  típusú  szakmai  módszereik:  művészet  terápia,  munkakörelemzés,  analízis,  interkulturális nevelés.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Hosszabb  távú  célkitűzései  között  szerepel  egy  Kávéház  nyitása,  ahol  komplexebb  reintegrációs mintákat is nyújthatnak, illetve így is elősegíthetik, hogy az emberek érzékenyebbek  legyenek a társadalmi befogadás kérdése kapcsán.  Egy új lakóotthon nyitása is szerepel terveik között, valamint az értékesítési tevékenységek  fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt. 

156  Szenvedélybetegek ellátása    BMÖ  Narkomán  Fiatalokat  Gyógyító‐Foglalkoztató  Közalapítványa  Drogambulancia – „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye    1. Feladatellátás  A  Közalapítvány  által  ellátott  feladat:  szenvedélybetegek  nappali  intézménye,  szenvedélybetegek közösségi ellátása, utcai szociális munka.  Más,  hasonló  profilú,  illetve  a  célcsoporttal  részben  foglalkozó  szervezetekkel  az  együttműködés jónak mondható. Tekintettel az INDIT szakmai múltjára, országosan is segítik a  többi, szenvedélybetegekkel foglalkozó szervezetet.  Az  INDIT  Közalapítvány  Utcai  Szociális  Szolgálata  speciális  ellátás  a  hajléktalanokkal  foglalkozó  pécsi  intézményhálózatban,  hiszen  itt  is  különös  figyelem  vetül  a  szenvedélybetegségre,  illetve  arra,  hogy  a  kliensek  felépülésük  folyamatában  ‐  egy  átmeneti  szakaszban  (amelyben  akár  több  évet  is  eltölthet  a  szerhasználó)  ‐  hajléktalanná  válnak,  amely  számos egyéni és társadalmi kockázattal jár. A program keretében kiemelt szerepet kap az elérés,  megkeresés, az ártalomcsökkentés és a változásra motiválás. Az utcai szociális szolgálat számos  olyan  projektet  is  lebonyolít,  amely  összefüggésben  áll  a  közterületen,  utcán  zajló  problémás  szerhasználattal.  Az  utcai  szociális  munka  két  másik  ellátotti  csoporttal  is  foglalkozik:  a  prostituáltakkal illetve csellengő fiatalokkal.    INDIT Közalapítvány Utcai szociális Szolgálatának szolgáltatásai:  Információ‐nyújtás a droghasználat veszélyeiről (szóbeli, vagy írásos edukáció a droghasználat  vagy  a  szexuális  magatartások  veszélyeiről  és  ezek  megelőzéséről),  prevenció,  óvszer  adása,  tájékozató  az  igénybe  vehető  anonim  és  egyéb  szolgáltatásokról.  Szükség  esetén  szociális  ügyek  intézése, lelki segítség nyújtása, krízis‐intervenció.  Változás iránti elszánás felkeltése. Megfelelőbb  ellátás érdekében más segítő intézményekbe delegálás    A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):    Ellátottak megoszlása:  Férfi    18‐39 éves 24 fő     

40‐59 éves 1 fő 

   

60‐64 éves 0 fő 

   

65‐             0 fő 

157  Nő       18‐39 éves 22 fő     

40‐59 éves   1 fő 

   

60‐64 éves   0 fő 

Összesen: 48 fő    Az  INDIT  Közalapítvány  „Tisztás”  Szenvedélybetegek  Nappali  Intézménye  nem  speciálisan  hajléktalan  ellátó  intézmény  ugyanakkor  a  szolgáltatási  struktúrában  a  nappali  intézmény  „Drop  In”  típusú  alacsonyküszöbű  illetve  ártalomcsökkentő  szolgáltatásait  igénybe  veszik  olyan  illegális  kábítószert  használó,  illetve  talpra  állt  szenvedélybetegek,  akik  drogkarrierjük során illetve  a felépülésük egy rövidebb‐hosszabb időszakában  nem rendelkeznek  otthonnal. Ezen a kliensek egy része az ún. késői ártalomcsökkentő programban vesz részt, döntő  részük  szerves  oldószert  használó  férfi  (tucatnyi  18‐39  év  közötti  férfi,  elsősorban  belvárosi  hajléktalanok).  A  többiek  száma  hónapról  –  hónapra  diffúz  módon  változik,  sokuk  nem  is  pécsi  illetőségű,  s  amennyiben  szerhasználatukban  visszaesnek  illetve  annak  intenzitása,  élettartama  nő, akkor többnyire rövid időn belül visszatérnek eredeti lakhelyükre.     Szenvedélybetegek Nappali Ellátója által nyújtandó szolgáltatási paletta:    I. Nappali ellátó funkció: “toppanj be klub” (drop‐in)      ● melegedő funkció  hétköznapokon 9 és 16 óra között,     ● mosakodási, mosási lehetőség,     ● ingyen tea, vajas kenyér,     ● klub szerű foglalkozások, film vetítés, tv‐nézés, társasjátékok,     ● ingyenes internet használat, újságok, napilap,     ● pszicho‐szociális tanácsadás, változás iránti motiváció felkeltése.     II. Konzultációs központ funkció (Egészségügyi szolgáltatások, konzultáció, szociális munka,  jogsegély szolgálat)         III. Speciális alacsony küszöbű programok:       ● metadon‐fenntartó kezelés       ● tűcsere  Hatókörük megyei – engedély szerint városi ellátók – de ez nehezen értelmezhető, pláne az  alacsony küszöbű ellátás miatt.  További  nehézség,  hogy  beutaló‐köteles  lett  a  szolgáltatás  (írásos  kérelem  szükséges  és  szakorvosi vélemény).  Nem működik az érdekképviselet, tudatmódosító szer hatása alatt érdekképviseleti fórumot  működtetni lehetetlen, a hozzátartozó bevonása szinte megoldhatatlan a célcsoport (nem létező) 

158  családi  háttere  miatt.  Érezhető,  hogy  egy,  (feltehetőleg)  az  idősellátásban  működő  funkciót  akartak valamennyi intézmény‐típusra erőltetni.  A nappali intézményt 18 év alatti kliens nem látogatja; nagyon alacsony a 40 éven felüliek  aránya: zömében 20‐40 éves korúak az ügyfelek.  A lakosság és az ellátandó célcsoport állapota: speciális eleve a célcsoport – itt kései, utolsó  fázisbeli  ártalomcsökkentés  zajlik.  Stabil,  „kemény  magról”  van  szó,  akiket  más  intézmények  javarészt  kivetettek  –  kitiltottak.  A  másik  nagy  csoport  a  rehabilitációt  befejezettek  köre,  akik  igénybe vesznek szolgáltatásokat.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A városi ellátórendszerre nincs nagyon rálátása a vezetőnek. A Szociálpolitikai Kerekasztal  munkájában  részt  vett.  Véleménye  szerint  nagyon  hiányzik  az  ellátórendszerből  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  és  utcai  munkája.  Javarészt  a  hajléktalan‐ellátásban  és  a  szenvedélybeteg‐ellátásban csapódnak le a sokszor kettős diagnózisú betegek – de egyik rendszer  sem tud igazán mit kezdeni ezekkel az ügyfelekkel.  A szenvedélybeteg‐ellátás rendszere elismert, az önkormányzat partnerként kezeli őket.     3. Gazdálkodás  60 főre kellett engedélyt kérni – ennyi fő utáni finanszírozásból lehet ‐ így is nehézkesen –  fenntartani a szolgáltatást. Egyébként a „Tisztás” befogadó intézmény, önsegítő csoportoknak is  helyet  ad.  A  további  építkezésnek  gátja  a  kapacitásszabályozás  rendszere,  civil  szolgáltatóként  nagyon meg kell gondolni új ellátások indítását.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Létszám  és  képzettségi  előírásoknak  mindenben  megfelelnek.  Működési  engedélyük  ideiglenes, mert az utcai munkához a kollégáknak el kellene végezni egy tanfolyamot.  Szupervízió volt, jelenleg nincs. Csoport‐szupervízióra lenne igény – az viszont egyáltalán  nincs.  A  foglalkozás‐egészségügyi  szakorvos  véleménye  szerint  több  helység  alkalmatlan  a  munkavégzésre. Egyébként az ellátotti célcsoport is további tér‐differenciálást igényelne. Bérleti  díjat  kell  fizetni  –  a  város  támogatása  így  azonnal  vissza  is  folyik.  Átmeneti  megoldásként  fogadták el a jelenlegi helyet, előbb‐utóbb el szeretnének költözni.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Tekintettel  arra,  hogy  az  intézmény  maga  is  az  integrált  szenvedélybeteg  ellátórendszer  része, a szakmaiság adott. Az NCSSZI „Ti hogyan csináljátok?” pályázatán nyertesek voltak a 

159  kategóriájukban.  Módszertani  területen  is  sokszor  tőlük  kérnek  sokszor  segítséget;  kidolgozói  voltak  a  szenvedélybeteg  ellátásra  vonatkozó  standardoknak  is.  Innovatív  szolgáltatásuk  az  iskolai szociális munka, ezt fejleszteni kellene városi szinten.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Égetően  hiányzik  a  pszichiátriai  betegek  nappali  intézménye  a  városi  ellátórendszerből.  Nem  pusztán  a  jogszabályi  hiány  betöméséről  lenne  szó,  hanem  egy,  más  szolgáltatók  által  is  nagyon szükségesnek ítélt ellátás biztosításáról. Az iskolai szociális munka elterjesztése szintén  fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát.    Hajléktalanok ellátása    Támasz Alapítvány    1. Feladatellátás  Ellátott feladatok:  Étkeztetés  népkonyhán,  hajléktalanok  nappali  intézménye  (nappali  melegedő),  hajléktalanok  éjjeli  menedékhelye,  hajléktalanok  átmeneti  szállása,  hajléktalanok  otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka.  Ezek  közül  ellátási  szerződés  keretében  működik:  étkeztetés  népkonyhán,  hajléktalanok  nappali intézménye (nappali melegedő), hajléktalanok éjjeli menedékhelye, hajléktalanok átmeneti  szállása, hajléktalanok otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka  Nincs  ellátási  szerződés:  diszpécser  szolgálat,  lábadozó,  módszertani  intézmény  működtetése.  Az  alapítvány  további  szolgáltatásai:  hajléktalanok  házi  orvosa,  24  órás  orvosi  szolgálat.  Ezek városi hatáskörben, de ellátási szerződés nélkül; OEP finanszírozás mellett működnek.    Étkeztetés  népkonyhán  és  hajléktalanok  nappali  intézménye  (nappali  melegedő):  Pécs, Sándor u. 1.    A  szolgáltatás  kapacitása:  150  fő.  A  szociális  munka  valamennyi  formájának  igénybe  vételével segítséget nyújt a kliensek számára a fizikai és mentális állapotuk javításában; meglévő  képességeik  és  készségeik  megtartásában  illetve  fejlesztésében;  mindennapi  életükben  adódó  konfliktusok  feloldásában  és  problémáik  megoldásában;  szociális  gondozásban;  az  egészségügyi  ellátáshoz való hozzájutásban.  

160  A nappali melegedő tevékenysége során együttműködik az ellátási területen lévő más segítő  szervezetekkel,  intézményekkel,  hivatalokkal,  akik  a  hajléktalan  lét  okozta  problémák  megoldásában szerepet töltenek be.   A nappali melegedő szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő  18  év  feletti,  hajléktalan,  vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló  helységben  lakó  személyek  vehetik  igénybe.     Hajléktalanok éjjeli menedékhelye  NŐI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, BITTNER ALAJOS U. 80.  Azon  hajléktalan  nők  éjszakai  pihenésének  biztosítása,  valamint  krízishelyzetben  éjszakai  szállás biztosítása, akik önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képesek.    A szolgáltatás kapacitása: 20 fő.  •

A  Női  éjjeli  menedékhely  szolgáltatásait  elsősorban  a  Pécsett,  vagy  annak  vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben  lakó, krízishelyzetben lévő nők vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi  együttélés szabályainak betartására.     FÉRFI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, GOMBA U. 7. 

Azon  hajléktalan  emberek  éjszakai  pihenésének  biztosítása,  valamint  krízishelyzetben  éjszakai  szállás  biztosítása,  akik  önellátásra  és  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására  képesek.  A szolgáltatás kapacitása: 70 fő.  A  Férfi  éjjeli  menedékhely  szolgáltatásait  elsősorban  a  Pécsett,  vagy  annak  vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó,  krízishelyzetben lévő férfiak vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés  szabályainak betartására.     Hajléktalanok átmeneti szállása  NŐI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, BITTNER A. U. 80.  A szolgáltatás célja, feladata  A  Női  átmeneti  szálló  átmeneti  jelleggel  lakhatást  biztosít  hajléktalan  nők  részére annak érdekében, hogy a szállóról kikerülve lakhatásukat önállóan biztosítani  tudják.   

161  Feladata  a  lakhatás  körülményeinek  biztosítása,  segítség  nyújtása  önálló  lakhatás  megszerzésében,  munkahelykeresésben,  személyes  kapcsolatok  fenntartásában, kialakításában, életvezetési támogatás.  A  Női  átmeneti  szálló  szolgáltatásait  elsősorban  a  Pécsett,  vagy  annak  vonzáskörzetében  élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó nők vehetik igénybe,  akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására.     FÉRFI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, EDISON U. 18.  A szolgáltatás célja, feladata:  Azon hajléktalan férfiak elhelyezésének biztosítása, akik az életvitelszerű szálláshasználat és  a szociális munka segítségével képessé válnak a teljes önellátásra.    A Férfi átmeneti szálló szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében  élő  18  év  feletti,  hajléktalan,  vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló  helységben  lakó  férfiak  vehetik  igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására.     Hajléktalanok otthona (ápoló otthon): Pécs, József A. u. 10.  A szolgáltatás célja, feladata:  Olyan  18  év  feletti  hajléktalan  emberek  gondozásának  biztosítása,  akiknek  az  ellátása  átmeneti szálláshelyen nem biztosítható, családi háttér hiánya jellemző, kora, egészségi állapota  miatt  tartós  ápolást,  gondozást  igényel.  Feladata  az  utcáról,  menhelyről,  szállókról  bekerülő  hajléktalanok teljes körű ellátása.  Olyan 18 év feletti hajléktalan emberek, akik leromlott egészségi állapotuk miatt, önmaguk  fenntartására segítség nélkül nem képesek, és életveszélyben lennének az utcán.   Az  itt  lakó  emberek  családi  és  egyéb  kapcsolatokkal  általában  nem  rendelkeznek.  Az  életkoruk, egészségi és mentális állapotuk miatt átmeneti intézménybe történő elhelyezésük nem  jelent megoldást. Egészségi állapotukra jellemző az irreverzibilitás.   Állapotuk miatt teljes körű ellátásra szorulnak.    Utcai szociális munka.  A szolgáltatás célja, feladata:  Az  ellátatlan,  de  az  intézményes  gondozással  szemben  bizalmatlan,  az  utcán  életvitelszerűen tartózkodó, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó emberek,  csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából.  Az  utcai  szociális  szolgáltatás  klienshez  való  eljuttatásának  alapfeltétele  az  utcai  járatok  gyakori  megszervezése  a  kliensek  felkutatása,  elérése  érdekében.  Elengedhetetlen  feltétel  a 

162  szociális  munkások  kapcsolatteremtő  képessége,  motiváció  elősegítése  az  ellátással  szemben  bizalmatlan kliensek segítése céljából.  Pécsett  és  annak  vonzáskörzetében  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó  hajléktalan,  vagy  nem lakás céljára szolgáló helységben lakó 18 év feletti emberek.   Az  utcán  „élő”  ember  olyan  helyzetben  van,  ami  az  emberi  lét  elérhetőségének  határát  jelenti. Az otthon lehetőségének hiánya és a munkavesztés, kapcsolatvesztés mellett mindennapos  fizikai  trauma  alatt  áll,  pl.  éhség,  fáradtság,  a  tisztálkodás  hiánya,  fenyegetettség.  Egészségi  állapotuk életmódjukból adódóan is leromlott, mentális állapotuk rossz.  Az  utcai  kapcsolatteremtés  útján,  feltétele  az  együttműködési  készség.  A  szolgáltatás  térítésmentes.  A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép):    A  hajléktalan‐ellátásban  az  utcai  szolgáltatás  ellátotti  köre  2005.  december  31‐ről  2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis  időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A  legtöbb  hajléktalan  az  utcai  ellátás  látókörébe  kerül,  az  ő  életkori  és  nem  szerinti  állapotuk 2006. december 31‐én:    Férfi   18‐39 éves  

83 fő 

 

 

40‐59 éves  

127 fő 

 

 

60‐64 éves  

38 fő 

 

 

65‐              

15 fő 

Nő     18‐39 éves 

 5 fő 

 

 

40‐59 éves  

12 fő 

 

 

60‐64 éves  

4 fő 

  Az  utcán  végzett  munka,  illetve  a  kliensek  részére  nyújtott  szolgáltatások  (klienstalálkozások arányában):  Mentális segítés, információnyújtás:  

85% 

 

Élelem, ital, egyéb:    

 

 

15% 

 

Szociális ügyintézés:   

 

 

20% 

2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok 

163  A  városi  ellátórendszer  értékelése:  mennyiségi  szempontból  nézve  nincsenek  már  nagy  hiányok;  minőségileg  vannak  eltérések.  Kevés  a  formális,  intézményesített  együttműködés,  a  feladat‐letisztázás;  nincsenek  világosan  artikulált  és  következetesen  képviselt  intézményi  kompetencia‐határok.  Mindezek  mellett  nagyon  sok  múlik  az  intézményvezetőkön,  a  szakmai  szemléleteken.  Az alapítvány ellátórendszerével vegyes a megelégedettség. A legtöbbször tapasztalt elvárás  az, hogy egyáltalán ne legyenek hajléktalanok.   A  szakmai  vezetők  szerint  fontos  megjegyezni,  hogy  az  utóbbi  időben  –  szakmai  erőfeszítéseik  eredményeként  –  pozitív  szemléletváltozást  is  tapasztalnak:  a  hajléktalan  ellátás  kapcsán  már  egyre  inkább  a  megelőzésre  és  a  rehabilitációra  helyeződik  a  hangsúly,  szemben  a  korábbi ártalomcsökkentési törekvésekkel és „megrendelésekkel”.    A  város  lakosságának  állapota,  ennek  változása  városrészenként  eltérő.  Tipikus  veszélyzónának  tekinthető  Meszes  és  István‐akna,  Kertváros  esetében  szinte  folyamatában  látható a hátrányos helyzetek halmozódása, az életszínvonal romlása.    Az  önkormányzat  az  innovatív  kezdeményezéséket  általában  felkarolja,  ilyen  például  a  lakáskísérési  modellprogram  is.  Az  alapítványnak  jó  az  együttműködése  az  önkormányzattal,  lehet beszélni érdekérvényesítő csatornákról.  Mindenesetre: hasznos és elsődleges lenne, ha a város (önkormányzat) prioritásokat állítana  fel  a  fejlesztési  szükségletek  tekintetében.  Ilyen  például  a  városrehabilitáció  kérdése.  Ez  vonatkozik  a  városrészekre,  az  ellátásokra  –  intézményekre  is.  5‐10  évre  szóló  stratégiák  kellenének,  számszerűsítetten  –  és  úgy,  hogy  kiderüljön,  melyik  szolgáltató  szervezet  hol  tud  ezekhez kapcsolódni.    Az  ellenőrzésekkel  kapcsolatos  tapasztalatok:  jóindulatú  szakemberekkel  találkoztak  javarészt,  akik  joggal  észrevételezik  az  esetleges  hibákat,  de  tisztában  vannak  a  jogszabályi  „életszerűtlenségekkel”. Ugyanakkor, ami pozitív, példamutató, azt kidomborítják jelentéseikben.   Ami „hiányzik”, az önkormányzat komolyabb ellenőrző, kontroll szerepe.     3. Gazdálkodás  Az épületek állaga, a bútorok, az általában vett infrastruktúra – ezek hiányterületek; nehéz  pótolni  őket,  illetve  forrást  szerezni  rájuk.  A  normatíva  az  alapműködésre  sem  elég,  sok  a  „mínuszos” költségvetési végeredményű tevékenység.  Az esetleges beruházási fejlesztések veszélye, hogy ezeket csak szolgáltatási program(ok)ba  csomagoltan lehet kivitelezni– viszont a program fenntarthatóságáról gondoskodni kell.  Az OEP finanszírozás relatíve elég nagy bevételi forrást jelent. 

164  Az  alapítvány  pályázatokon  is  részt  vesz,  az  ebből  származó  forrással  a  teljes  éves  költségvetés maximum 5%‐át érik el.  Jelenleg  nincs  piacon  értékesíthető  szolgáltatásuk,  termékük,  felmerült  mosoda  üzemeltetése,  hajléktalanok  foglalkoztatásával,  és  a  népkonyhát  nyitni  lehetne  szélesebb  rétegek  felé, mert a környéken vannak potenciális vásárlók – itt viszont kapacitásgondok vannak, 100%‐ on üzemel a jelenleg 150 fős konyha.     Térítési díjakat az átmeneti szállón és az ápoló otthonban kell fizetni; jogszabály előírások  és  belső  szabályzat  szerint.  A  lábadozóban  étkezési  díjat  kell  fizetni;  a  méltányosság  rendszere  valamennyi térítési díjköteles ellátási típus esetében létezik.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  intézmények  –  épületek  állapota  kívánnivalót  hagy  maga  után;  ezeket  eleve  alacsony  minőségben  kapta  az  alapítvány;  de  lehetőségeikhez  képest  igyekeznek  karbantartani.  A  számítástechnikai  infrastruktúra  kielégítő,  a  közeljövőben  a  kliensek  felé  is  szeretnék  lehetővé  tenni a használatot.  Szakmai  létszám:  egyes  szolgáltatások  esetében  túlteljesítés  van  a  képzettségi  előírások  tekintetében, egy‐két hiány van mindösszesen.  Változás: egy éve stabil a szakmai létszám, esetmegbeszélő (Alapítványi intézményközi is)  és szupervízió folyamatos 2006. szeptembertől. Az alapítvány intézményei vezetőinek is tartanak  közös megbeszéléseket.  Részt vesznek szakmaközi együttműködésben is a HEFOP 2.2 projekt keretében, mely új és  hasznos elem.    A  kollegák  részvételét  konferenciákon,  műhelyeken,  továbbképzéseken,  vizsgákon  kifejezetten  támogatják;  sőt,  hasonló  profilú  partnerintézményhez  stábok  is  ellátogathatnak;  az  alapítvány téríti az útiköltséget.    Működési  engedélyek:  egységenként  változó,  van  határozatlan  és  néhány  ideiglenes  engedély,  ezek  jellemzően  apróbb  hiányosságok  miatt  nem  véglegesek  még  (például  az  ápoló  otthonban  biztosítani  kell  az  akadálymentesítést;  az  átmeneti  férfi  szállón  közösségi  helyet  kell  biztosítani az egyik szoba rovására).    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  különböző  ellátások  eltérő  mélységben  végeznek  fejlesztő  tevékenységet,  de  különösen  fontos  az  egységes  szakmai  munka kialakítására  való  törekvés,  a  közös  szemlélet  megalapozása. 

165  Az  elgondolás  az,  hogy  minden  egységben  érezhető  legyen,  és  következetesen  képviseljék  is.  A  kollegák nyitottak rá.  Végeztek elégedettségi vizsgálatokat is a munkatársak körében; ezzel szeretnék megalapozni  a  minőségbiztosítást.  Utóbbit  holland  mintára  szeretnék  bevezetni,  jelenleg  tanulmányozzák  a  modellt  a  külföldi  partnerintézménynél.  Ez  a  minta  a  szakmai  tartalmakat  is  figyelembe  veszi,  nem egy „száraz” modell.  Az  alapítvány  regionális  módszertani  intézményként  is  működik,  ilyen  típusú  segítséget  szükség  esetén  más,  hasonló  profilú  ellátó‐szervezetektől;  illetve  az  országos  módszertani  feladatokat  ellátó  Hajléktalanokért  Közalapítványtól  kapnak.  Fontosak  továbbá  a  személyes,  informális kapcsolatok, amelyek segítségével rálátnak a rendszer egészére.  A  hajléktalan‐ellátók  legnagyobb  országos  ernyőszervezete  a  HAJSZOLT,  ennek  az  alapítvány is tagja. Létezik Hajléktalanügyi Tanács is, mint országos egyeztető fórum – ez igen  bonyolultan szerveződik.  Szakmai kiadványok saját szerkesztésben is keletkeznek, illetve a módszertani osztály is ad  ki negyedévente anyagokat; emellett szakmai könyvtárukat is bővítik.  Szakmai  standardok véleményezésében  részt vettek; az  átbeszélést jobban el lehetett volna  mélyíteni.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Hasznos  lenne,  ha  a  város  eldöntené,  hogy  milyen  feladatokat  és  eredményeket  vár,  a  kivitelezésben pedig cselekvési szabadságot biztosítana a szakembereknek, az intézményeknek. Az  általában  vett  családsegítő  intézménye  tipikus  negatív  példa  ebből  a  szemszögből:  feladatokkal  agyonterhelt, működése túlszabályozott.  Nem  szabad  elfeledni,  hogy  alapvetően  önkormányzati  hatáskör  a  feladatellátás,  ez  az  értelmezés néha elcsúszik, eleve a Támaszra hárítódik.  Ha a város hív össze szakma‐ és intézményközi csoportokat közös probléma (így például a  hajléktalanság)  kezelése  érdekében,  annak  súlya  is  van,  ez  egybevág  azzal,  hogy  ő  az  eredeti  feladatgazda. Így koordinátorként ‐ kezdeményezőként is fel tud lépni, ami azért hasznos, mert az  egyes  szervezeti  oldalakról  induló  törekvések  alacsony  hatásfokkal  működnek,  nincs  komolyan  vett hátterük, gyorsan elhalnak.    Régebbi  törekvése  az  alapítványnak,  hogy  legyen  egyfajta  hajléktalanságból  kiléptető  funkciója az önkormányzati lakásállomány elosztásának: lehessen szava a hajléktalan ellátásnak  abban,  hogy  adott  esetben  egy  megüresedett  önkormányzati  lakást  mikor  kaphat  meg  egy  hajléktalan.  Ezt  a  rendszert  úgy  is  lehet  működtetni  (magyarországi  példák  alapján),  hogy  maguk az érintettek is részt vesznek a lakáskiutalás döntéshozatali mechanizmusában. 

166  A  konkrét  szolgáltatás  fejlesztés  tekintetében  felmerült  egy  mosoda  üzemeltetése,  hajléktalanok  foglalkoztatásán  keresztül.  Ha  sikerül  kibővíteni  a  népkonyha  kapacitását,  akkor  szélesebb  rétegek  felé  is  kínálni  tudják  szolgáltatásukat,  mert  a  környéken  vannak  potenciális  vásárlók.    Családsegítés    Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat    1. Feladatellátás  Az  intézmény  feladata,  hogy  az  ellátási  területén,  az  ellátást  igénylők  részére  az  alábbi  szociális szolgáltatásokat biztosítsa:     Családsegítés    Gyermekjóléti szolgálat  A  családsegítés  mellett,  adósságkezeléssel,  valamint  2005‐től  a  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők  számára  nyújtott  tanácsadással  is  foglalkoznak.  Számos  közösségi  és  csoporttevékenységet  látnak  el:  nyári  szabadidős  tevékenységek  szervezése,  ünnepi  játszóházak  lebonyolítása,  ruhabörze  megvalósítása,  teret  engednek  nyugdíjas  klub  és  gyerek  klub  találkozóinak lebonyolítására.  Valamennyi  egység  bázishelye  a  Dél‐Dunántúli  regionális  Forrásközpont  gesztorságával  megvalósuló  Fordulópont”  (HEFOP  2.3.2.)  –  fejlesztésközpontú  alternatív  munkaerő‐piaci  szolgáltatásokat biztosító programnak.    Az Intézmény ellátási területe:   Az  ellátás  intézményfenntartói  társulás  keretében,  kistérségi  hatókörrel  történik,  a  gyermekjóléti szolgáltatással integrált formában. A kistérségben mikroegységeket alakítottak ki.   Az intézmény 4 telephellyel működik Pécs város területén (Kertváros, Meszes, Uránváros,  Belváros),  ezért  az  érintett  lakosság számára  könnyen  elérhetők.  2006.  januárjától  módosult  az  egységek  illetékességi  területe.  Jelenleg  az  Uránvárosi  egység  kivételével  a  többi  egység  illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez mind a munkatársaknak,  mind  az  ügyfeleknek  problémát  jelent.  Két  egységnek  két  különböző  Szociális  Központtal  kell  kapcsolatot tartani.     A  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  (2007.  júliusi  állapot  szerint,  ún.  gondozotti  helyzetkép): 

167  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  döntő  többsége  (80‐90%‐a)  a  18‐59  korcsoportból  kerül,  mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő  szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel  ilyen  magas  a  „csonka”  családban  élő,  valamint  az  egyedülálló  igénybe  vevők  aránya  is.  A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  vezető  szerint  a  családgondozó  szolgálat  ismert  a  lakosság  körében.  Az  egészségügyi  ellátórendszer  működése,  reformja  kihat  az  ügyfeleken  keresztül  a  családsegítő  szolgálat  tevékenységére  is.  Egyrészt  mert  a  pszichiátriai  betegeket  ellátó  LEGI,  valamint  az  Alkoholgondozó  túlterhelt,  és  ezért  a  klientúrájuk  nincs  megfelelően  ellátva,  másrészt,  mert  a  vizitdíj  bevezetésével  sokan  nem  vesznek  részt  a  szükséges  kezeléseken,  és  ennek  hiányában  kevésbé együttműködők a szolgáltatással.     3. Gazdálkodás   Az intézmény költségvetése az önkormányzati megszorítások miatt évről évre csökken. Az  intézmény  plusz  forrás  bevonására  csak  pályázati  úton  tud  szert  tenni.  A  gazdálkodással  nem  szokott probléma lenni, eddig nem volt mínuszos költségvetésük. 2007‐ben a korábbi évhez képest  jelentősen  csökkent  a  költségvetésük,  így  bár  számukra  a  létszámcsökkentés  nem  volt  előirányozva, a fentiek miatt mégis szükséges volt a létszám csökkentése.  Jogszabályi  előírások  szerint  a  szolgáltató  kistérségi  feladatellátása  kapcsán  kiegészítő  normatívát vehet igénybe.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  épületek  akadálymentesítése  nem  megoldott  (ez  alól  kivétel  Meszes),  külső‐belső  felújításra szorulnak. Mind a 4 épület eredetileg más funkciót töltött be, ezért a mostani szakmai  feladatellátásra  a  kialakításuk  nem  optimális  (nincs  megfelelő  számú  interjúszoba,  közösségi  helyiség). A családsegítőben Meszesen 5, a Belvárosban 4, Kertvárosban 6 és Uránvárosban is 4  fő  látja  el  a  feladatokat.  A  kistérséget  12  fővel  (ebből  2  fő  vezető)  látják  el.  A  családgondozók  leterheltek,  lényegesen  több  családdal  foglalkoznak,  mint  amennyit  a  jogszabály  előirányoz.  A  korábban a megnövekedett feladatokhoz több személyi feltételt kaptak, de a 2007. évi megszorító  költségvetés miatt szükséges volt a létszám csökkentése.      

168  5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Minden  héten  tartanak  egységenként  esetmegbeszélőt,  havonta  szupervíziót,  ugyancsak  havonta  egyszer  a  szolgáltatás  valamennyi  munkatársának  részvételével  közös  esetmegbeszélőt  szerveznek. Egyéni szupervízióra szükség szerinti gyakorisággal van mód.   Több  civil  szervezettel  (pl.:  Katolikus  Caritas,  Máltai  Szeretetszolgálat,  Magyar  Vöröskereszt,  Támasz  Alapítvány,  Ifjúságért  Egyesület,  Dél‐Dunántúli  Regionális  Forrásközpont)  dolgoznak  együtt.  Kiterjedt  kapcsolatrendszerrel  rendelkeznek.    Szakmaközi  megbeszéléseket, konferenciákat szerveznek.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk  Az  intézményben  fejlesztésre  szorulna  a  számítógéppark,  a  technikai  eszközök  cseréje  (fénymásoló,  fax),  a  szakmai  munkához  szükséges  nyilvántartó  programok  beszerzése,  a  telefonrendszer  korszerűsítése.  Csak  olyan  pályázatokon  tudnak  részt  venni,  ahol  nem  kell  önrész,  és  ami  nem  utófinanszírozott.  Számos  pályázatuk  volt  az  elmúlt  időszakban,  szinte  minden  olyan  esetben  konzorciumi  partnerként  vesznek  részt  a  pályázatokban,  melyek  révén  fejleszthetők, elősegíthetők a munkájuk.  2006‐ban,  pályázati  forrásokból  konzorciumi  tagként  megvalósított  programok:  „Partnerség  a  családon  belüli  erőszak  ellen”  projekt  (IM),  HEFOP  2.2.  ,  „Fordulópont”  (HEFOP  2.3.2.)  –  fejlesztésközpontú  alternatív  szolgáltatások,  „Tanulással  a  munkáért”  (HEFOP 1.3.1.), „Iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési program” .   

169 

3.8 Erősségek  és  problémák/gyengeségek  a  szociális  ellátásokban  és  szolgáltatásokban  (ún. Helyzetértékelés)    A szociális ellátások/szolgáltatások erősségei    A  szolgáltatások  biztosításával  (tervezés,  szervezés,  működtetés,  kontrolling  és  monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi erősségek    Az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeknek egyre inkább megfelel.   Az  alapellátások  kiépítettsége  és  működése  mind  a  törvényi,  mind  a  szakmai  előírásoknak  megfelelő.  A  város  igyekszik  a  lehetőségeihez  képest  kiegészíteni  az  állami  normatívákat  a  szolgáltatások biztosításánál.  Az  önkormányzatnál  helyi  rendeleti  szinten  szabályozott  a  városrészenkénti  szolgáltatás  biztosítása, több szolgáltatás esetén. (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok:  segélyezés).  A  költséghatékonyság  növelése  céljából  centralizált  gazdasági  szervezet/egység  (SZIGSZ)  alakult.  Az  ún.  kisegítő  tevékenységekre  for‐profit  szereplőkkel  kötött  szerződést  a  város  (pl.  étkeztetés, takarítás).  Három  intézmény:  ÉFESZI,  INSZI,  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  napjainkban  már  kistérségi  hatókörrel  látja  el  feladatát,  ún.  feladatellátási  megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti).    A  város  komplex  programokkal  és  integrált  típusú  szolgáltatásokkal  új  szemléletet  igyekszik  meghonosítani  az  önkormányzati  szociálpolitikában  (pl.  Borbála,  CASE  projektek,  lakáskísérési program, integrált szolgáltatás az idős‐ és fogyatékos ellátás területén).  A kistérség „nyitott” a város felé.  Együttműködési kényszer van a szociális feladatokat ellátók között helyi, megyei, kistérségi  és regionális szinten egyaránt.  A  civil  szféra  erősödő  jelenléte  figyelhető  meg  az  önkormányzati  feladatok  ellátásában,  az  alap és szakellátásokban, ellátási vagy támogatási szerződéssel működve.         

170  A szociális ellátó‐rendszer erősségei    A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak.   Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére  igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani.  A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek.  Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek.  Az  intézményi  szolgáltatóknál  is  megjelennek  innovatív,  menedzser  típusú  kezdeményezések, a saját önfenntartó képesség kialakítására.    A pénzbeli és természetbeni ellátások (ún. segélyek) egyre több formájához kapcsolódik  személyes  segítést  biztosító  szolgáltatás  (pl.  lakásfenntartási  támogatáshoz:  adósságkezelési  szolgáltatás, lakáskísérési program; az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési  programja  a  családsegítő  központokban).  A  város  valamennyi  kötelezően  biztosítandó  ellátást  helyi rendeletben szabályozza.  Az elmúlt években alternatív támogatási formák épültek ki (pl. a lakáskísérési programhoz  kapcsolódó pénzbeli támogatás, az ún. hátralékcsökkentési támogatás).  Az  egyéni  szociális  problémákra  és  a  városrészi  sajátosságokra  „érzékenyebb”  segélyezési  rendszer  működik,  a  Területi  Szociális  Központok  tevékenységének  köszönhetően.  Városrészenként a legjellemzőbb támogatási formák a következők:  Uránváros:  aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélye,  közgyógyellátási  igazolvány,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;  Belváros:  közgyógyellátási  igazolvány,  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezmény,  lakásfenntartási támogatás;  Kertváros:  lakásfenntartási  gyermekvédelmi kedvezmény; 

támogatás, 

közgyógyellátási 

igazolvány, 

rendszeres 

Meszes: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres  gyermekvédelmi kedvezmény.    A biztosított szolgáltatások erősségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai  színvonal∗)   

                                                  ∗

     Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet.  

171  Szakképzett,  hivatástudattal  rendelkező  ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. 

munkatársak 

jelenléte 

jellemző 

az 

Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte erősíti a szakmai bázist.    Célcsoportonként:    Időskorúak ellátása:    Bár  a  köztudatban  elsősorban  az  idős  korú  rászorultaknak  szóló  ellátásként  ismert  a  szociális  étkeztetés,  az  igénybevevők  döntő  többsége  aktív  korú  személy.  A  60  éven  felüli  ellátottak  mintegy  fele  házi  segítségnyújtásban  is  részesül.  Az  ellátottak  zöme  alacsony  jövedelme miatt térítésmentesen veszi igénybe az ellátást.   A házi segítségnyújtásban részesülők túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerül ki (az  igénybe  vevők  kétharmada  a  75.  életévét  is  betöltötte),  döntő  többségük  az  étkeztetéssel  együtt  veszi igénybe a szolgáltatást.  Az  idősek  klubjaiban  a  férőhelyek  kihasználtsága  igen  vegyes  képest  mutat:  a  peremterületeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Somogy, Pécs‐Vasas), valamint Kertvárosban megközelíti,  vagy  eléri  a  100%‐ot,  az  Apáca  és  a  Felsőbalokány  utcában  a  férőhelyek  feltöltöttsége  mintegy  80%,  míg  a  Zipernovsky  és  a  Garay  utcában  az  igénybevétel  alig  haladja  meg  az  50%‐ot.  Jelentős  különbség  van  az  egyes  klubok  igénybevevőinek  korösszetételében.  A  belvárosi  Apácai  utcai  szolgáltatást  közel  40%‐ban  a  60  évnél  fiatalabbak  veszik  igénybe  csakúgy,  mint  a  Pécs‐ Somogyi, továbbá a Polgárszőlői utcai ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is  jelentős  a  nyugdíj  korhatárt  el  nem  érők  aránya  (32%,  ill.  25%),  szemben  a  Zipernovsky  és  a  Kassai utcai intézményekkel, ahol az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Az  ellátottak  körében  a  térítési  díjat  nem  fizetők  aránya  Pécs‐Vasason  a  legmagasabb  (100%),  de  számottevő  a  Felsőbalokány  utcaiban  (55%),  és  10%‐ot  meghaladó  az  Apáca  utcában,  továbbá  Pécs‐Somogyon. Az igénybe vevők körében magas a demensek aránya, jellemzően meghaladja a  25%‐ot.   Az idősek gondozóházaiban az ellátottak döntő többségét a 75 éven felüliek adják (több mint  60%).  Az  ellátottak  között  jelentős  (50%  körüli)  a  demencia  kórképpel  rendelkezők  aránya.  Az  ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat.  Az idősek otthonaiban az ellátottak körében a demens lakók aránya igen magas, több mint  60%.  A  lakók  75%‐a  75  éven  felüli,  míg  a  60  éven  aluliak  aránya  10%  körüli.  Az  ellátást  igénybevevők mintegy háromnegyede fizet térítési díjat. Az otthonok kihasználtsága 100%‐os.    Fogyatékossággal élők ellátása:  Pécs  városában  a  fogyatékkal  élők  nappali  ellátását  öt  szolgáltató  biztosítja.  Jelenleg  összesen  200  fő  részesül  ellátásban,  105  férfi  és  95  nő.  A  szolgáltatásokat  igénybevevők  közül 

172  legmagasabb számban a 18‐39 év közötti ellátott van; 140 fő, a második csoport pedig a 6‐13 év  közöttiek; 38 fő, akikre vonatkozik az ún. képzési kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év  felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő). 6 év alatti ellátottak száma nem túl magas (5 fő), két  szolgáltatónál találhatóak. Mozgásfogyatékkal élők bentlakásos elhelyezését 28 fő veszi igénybe.   A  szolgáltatók  között  működik  feladatmegosztás,  így  a  célcsoport  ellátásának  lefedettsége  megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt,  támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában.   A fogyatékkal élők ellátása jelentősen javult az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően. A  fogyatékosok  ellátását  biztosító  szolgáltatók  között  működik  a  partnerség,  bizalmi  alapon,  napi  kapcsolatban állnak egymással, és hatékonyak a közös pályázásban. Az együttműködés a városi  fenntartású  és  a  civil  fenntartású  intézmények  között  is  megfelelően  működik.  Az  ágazatközi  együttműködések  is  hatékonyak  (pl.  egészségügy,  oktatási  intézmények,  képzők,  munkaügyi  központ).  A  fogyatékosokat  ellátó  szolgáltatók  jelentős  külföldi  szakmai  segítséget  vesznek  igénybe az ellátás színvonalának emelése érdekében.   A  fogyatékosok  ellátását  biztosító  városi  fenntartású  intézmények  infrastrukturális  és  tárgyi  feltételei  az  átlagosnál  jobbnak  mondhatóak,  ami  szintén  segíti  a  magas  színvonal  biztosítását.  Az  intézmények  érdekérvényesítési  képessége,  és  kapcsolata  az  önkormányzattal  szintén jobb az átlagosnál.   A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint minden fogyatékossági típus számára elérhető lesz  az átmeneti elhelyezés, ami régiós ellátást fog biztosítani.    Hajléktalanok ellátása:  A  hajléktalan‐ellátásban  az  utcai  szolgáltatás  ellátotti  köre  2005.  december  31‐ről  2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis  időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    Pécs  városában  a  hajléktalanok  ellátását  egy  civil  szolgáltató  biztosítja.  A  hajléktalan‐ ellátórendszer  széles  körben  kiépített,  a  jogszabály  szerint  csaknem  valamennyi  (hajléktalanok  rehabilitációs  intézménye  kivételével)  szolgáltatást  biztosítják.  Az  ellátási  szerződéssel  működtetett  szolgáltatások  mellett  működik  a  diszpécser  szolgálat,  valamint  24  órás  orvosi  szolgálat,  és  ún.  lábadozó  is,  OEP  finanszírozással.  Az  ellátás  komplex  és  integrált  rendszerbe  ágyazottan működik.   A  hajléktalan‐ellátásban  egyre  inkább  érvényesül  az  a  tendencia,  hogy  elsősorban  a  prevención, és nem az „ártalomcsökkentésen” van a hangsúly.  

173    Szenvedélybetegek ellátása:  A  célcsoport  ellátását  egy  civil  szolgáltató  biztosítja.  Az  INDIT  Közalapítvány  által  működtetett  Baranya  Megyei  Drogambulancia  a  2006‐os  évben  összesen  1123  kábítószer‐ fogyasztót gondozott.  Közülük a legtöbben kannabisz típusú kábítószert használtak (összesen 814 fő), a legtöbben  alkalomszerűen  (390  fő),  sokuk  naponta  (304  fő),  néhányuk  hetente  (120  fő).  Összesen  146  fő  használt  amfetamin  típusú  kábítószert;  ez  túlnyomórészt  amfetamint,  kisebb  részt  egyéb,  pl.  extasyt jelentett. Az amfetamint használók (106 fő) közel fele (45 fő) naponta használta a szert,  36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal. Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81  fő élt vissza; több mint felük heroin használó (50 fő). 10 fő használt egyéb opiátot, 5 fő ópiumot, 4  fő  methadont,  3  fő  szintetikus  kábító  fájdalomcsillapítót.  Az  opiát  típusú  kábítószert  használók  túlnyomó többsége (72 fő) napi szerhasználó. 19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban,  napi szerhasználat mellett. Egyéb típusú kábítószert 15 fő használt; alkohollal 14‐en éltek vissza,  közülük  11‐en  napi  fogyasztók  voltak.  A  nyugtatókat  és  a  szerves  oldószert  használók  száma  megegyezett:  12‐12  fő  használta  ezeket  a  szereket.  Előbbiek  közül  a  napi  szinten  benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak közül a szintén napi szinten oldószert használók (7  fő) „emelkednek ki”. Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente.  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  két  fő  kivételével  18‐39  év  közöttiek,  és  a  férfi‐női  arány  is  közel azonos.   Pécs városában a szenvedélybetegek számára valamennyi szolgáltatás biztosított, a hiányzó  ellátások  (szenvedélybetegek  otthona  és  szenvedélybetegek  rehabilitációs  intézménye)  nem  kötelezőek városi szinten.   A szenvedélybeteg ellátás komplex és integrált rendszerekbe ágyazottan működik.     Pszichiátriai betegek ellátása:  2007‐ben  a  törvényi  előírásoknak  megfelelően  megkezdte  működését  az  ún.  közösségi  alapellátás  pszichiátriai  betegek  számára  a  városban  (INSZI  szolgáltatása).  Az  ellátást  igénybevevők  száma  folyamatosan  növekszik,  de  mivel  a  szolgáltatás  az  idei  évtől  működik,  konkrét, érdemi adatok nem állnak rendelkezésre.     Családsegítés:  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  döntő  többsége  (80‐90%‐a)  a  18‐59  korcsoportból  kerül,  mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő 

174  szolgáltatásait  igénylők  legnagyobb  mértékben  a  gyermekes  családok  veszik  igénybe,  de  közel  ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is.   A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.   A Családsegítő Szolgálat ellátási területe a Pécsi kistérség, az egységek Pécsett Meszesen, a  Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban vannak. Az egyes városrészeken található egységek  közül  a  belvárosiban  és  a  kertvárosiban  lényegesen  számottevőbb  az  éves  forgalom  nagysága,  mint a másik két egység esetében.    Jelenlegi innovációk  Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.5.)    Jelenlegi fejlesztési elképzelések  Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.6.)    Problémák a szociális ellátórendszer működtetésében    A  szolgáltatások  biztosításával  (tervezés,  szervezés,  működtetés,  kontrolling  és  monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi gyengeségek    Mulasztásos  törvénysértések  jellemzőek  az  alap‐,  és  átmeneti  ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása).  Számos hiányosság található az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában  (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas).  A  szolgáltatások  működésénél/működtetésénél  az  önkormányzat  elsősorban  a  jogszabályi  előírásokat veszi figyelembe, a helyi szükségleteket kevésbé.    Nincs  pályázati  koordináció,  támogatás,  tanácsadás  az  önkormányzat  részéről.  Az  önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus.  A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem  kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer.  A  politikai  döntések  nem  mindig  a  szakmaiság  mentén  születnek  (emiatt  az  intézményeknek  politikai  lobbi‐tevékenységre  van  szükségük).  Érdemi  és  hatékony  szakmai  párbeszéd/érdekérvényesítés  nem  működik  a  városban  (a  megalakult  szociális  kerekasztal  gyengeségei, anomáliai).   

175  A  fenntartó  számára  „nagy”  és  nem  eléggé  differenciált  a  város  szociális  intézményrendszere:  pl.  magas  a  bentlakásos  intézmények  száma,  ellenben  az  alapellátásban  alacsony hozzáférést biztosít.  Az  önkormányzat/igazgatás  tevékenysége nem kielégítő. 

szakmai 

munkát 

segítő/ellenőrző/folyamatértékelő 

Az  önkormányzaton  belüli  együttműködések  (pl.  főosztályok,  bizottságok  között)  nem  kielégítők.   Nincs  valós  szükségletfelmérés.  Az  önkormányzat  döntően  az  intézmények  adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél, ezek, illetve az intézmények közötti  kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést.   Az  ellenőrzések  túlnyomórészt a  gazdasági  tevékenységre  terjednek  ki,  szakmai  ellenőrzés  színvonala/hatékonysága nem kielégítő.  Törvényi  anomáliák  nehezítik  az  intézmények/szervezetek  működését,  a  hosszabb  távú  tervezést és a plusz források bevonását. A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai  környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, fejlesztését.  A  kistérség  által  ki  nem  elégített  ellátási  szükségletekkel  a  kistérség  lakosai  „kiskapukon  keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg.  A  kistérségi  hatókörrel  működő  intézmények  munkáját  napi  működési  zavarok  nehezítik,  hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a  két „fenntartó” között.  Nincs  kistérségi  szolgáltatástervezési  koncepció,  így  a  szolgáltatások  területi  szintű  összehangolása  nehezen valósítható meg, illetve problémás  új szolgáltatások tervezése/meglévők  fejlesztése.  A  közel  hasonló  kapacitással  rendelkező  városrészi  felosztás  érzéketlen  az  eltérő  lakossági  szükségletekre/igényekre  (különösen  az  idősek  nappali  ellátása),  bizonyos  típusú  szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok).  A  költséghatékonyság  nem  feltétlenül  valósul  meg  azáltal,  hogy  a  gazdálkodási  feltételek  bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.   Az intézmény fenntartási feladatainak kiszerződése (pl. takarítás, főzés, karbantartás) nem  mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák.   Az  önkormányzat  differenciáltan  támogatja  kötelező  feladatainak  ellátását:  amennyiben  ellátási  szerződés  keretében  nem‐kormányzati  szervezet  nyújt  –  egyébként  jogszabály  által  az  önkormányzat  hatáskörébe  tartozó  –  ellátás(oka)t,  eltérő  mértékben  támogatja  ezeket  a  szervezeteket, mint saját intézményeit.   A  relatíve  alacsony  önkormányzati  „társfinanszírozás”  érdekellentéteket  szül  a  nem‐ kormányzati szolgáltatók között.   A  térítési  díjak  folyamatos  emelése  könnyen  vezethet  a  szolgáltatás  iránti  kereslet  csökkenéséhez, az ellátatlan csoportok növekedésével kell számolni. Ezzel párhuzamosan relatíve 

176  alacsony hányadot tesz ki a térítési díj, mint bevételi típus az éves költségvetésben; mert sok az  alacsony összegű, illetve a méltányosságból elengedett díj.  A  kiszerződtetett  szolgáltatások  közbeszerzési  kiírásába  nem  vonják  be  az  érintett  intézményeket,  nincs  egy  egységesen  kialakított  kritérium‐rendszer  a  feladatellátásra  vonatkozóan.  A  jelenlegi  gazdálkodás  nem  elég  hatékony,  a  jelenlegi  rendszer  nem  elég  ösztönző  a  takarékos  működtetésre,  nincs  kiszámítható  és  megvalósítható  költségvetésük,  a  szakmai  és  a  pénzügyi rész elválik egymástól.  Az  ellátórendszer  még  mindig  nem  kellően  differenciált,  a  szolgáltatók  közötti  feladatmegosztás esetleges.   A döntéseket nem előzi meg szükségletfelmérés.  Egyes szolgáltatások biztosítása területileg nem egyezik a szükségletek megjelenésével.  Az intézmények fejlesztéseit, a pályázatokat nem fogja össze az önkormányzat.  A 2005‐ös sztk‐ban megjelölt fejlesztések túlnyomórészt nem valósultak meg.    A szociális ellátó‐rendszer gyengeségei  Az  intézmények  mögött  működő  civil  szervezetek  aktivitása  alacsony,  a  civil  és  önkormányzati, hasonló profilú intézmények között nem jellemző a partnerség.  A  szolgáltatók  közötti,  illetve  az  ún.  interprofesszionális  együttműködés  hiányosságai  nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését.  A szektorok és humán ágazatok közötti együttműködés hiányos/esetleges.   A szociális feladatokat ellátók közötti együttműködés esetleges, nem kielégítő mértékű.  Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás.   Plusz  források  bevonása  költségvetési  nehézségekbe  ütközik  (önrész  hiánya  szinte  minden  szolgáltató esetében).  A szolgáltatók informatikai feltételei nem kielégítők, nincs egységes informatikai rendszer,  ami  egyrészt  jelentős  adminisztrációs  terhet  ró  az  intézményekre,  másrészt  nehezíti  az  adatszolgáltatás/szolgáltatás‐tervezést.  A fenntartó nem biztosítja minden intézmény esetében a jogszabályban előírt szakdolgozói  létszámot.  Az  akadálymentes  közlekedés  feltételei  a  legtöbb  intézményben  nem  biztosítottak  teljes  körűen.  Vannak  szakterületek,  ahol  túlkínálat  van  a  szolgáltatók  tekintetében  (pl.  támogató  szolgálat),  ezzel  szemben  egyes  szolgáltatások  hiányoznak/lefedetlen  területek  vannak  (pl.  pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik).  Kapacitáshiány (várakozólista) a jellemző a szakellátásban. 

177  A  szolgáltatások  minősége  nagyban  függ  a  szolgáltatást  nyújtók  együttműködési  készségétől.   Hiányos  a  kommunikáció  a  szolgáltatók  között,  esetleges,  személyfüggő,  és  egyéni  szimpátiákon múlik.  A  szolgáltatók  közötti  kapcsolat  esetleges  (ez  alól  kivételt  jelent  a  CSSK,  melynek  jogszabályból adódó kötelezettsége a különféle intézményekkel való kapcsolattartás).  A  házi  segítségnyújtás  a  jelenlegi  formájában  nem  képes  a  bentlakásos  intézmények  ellátását kiváltani, részben az óradíj összege miatt (magas ápolási szükségletű ellátottaknál igen  magas az ellátás összege), részben kapacitás hiány miatt (a napi több órás gondozási igényt nem  tudják kielégíteni), látens szükségletek vannak.    A  pénzbeli,  természetbeni  ellátások  terén  legfontosabb  probléma  a  rendelkezésre  álló  források szűkössége.  A  szociális  rászorultság  szabályozása  és  értékelése  nehéz.  A  segélyezési  eljárások  objektivitása  és  kiszámíthatósága,  illetve  a  támogatások  hatékonysága  és  hatásossága  megkérdőjelezhető.  A segélyezés (szinte valamennyi, az ún. szociális rászorultságtól függő és „adható” ellátás  esetében) nem hatékony, alacsony összegű. Széles rétegek kiszorulnak az ellátásból. A kötelezően  nyújtandó  ellátások  háttérbe  szorítják  az  egyéb,  adható  támogatásokat.  A  meglévő,  segélyekhez  kapcsolódó  háttér‐szolgáltatások  hatékonysága/szakmai  tartalma  javítandó/fejlesztendő  (pl.  az  aktív  korú  rendszeres  szociális  segélyezettek  egyénre  szabott  fejlesztése,  támogatása,  az  ún.  interprofesszionális  szociális  munka  segítségével.  Több  olyan  ellátási  típus  van,  amelyhez  még  nem  kötődik  ún.  kiegészítő  szociális  segítő  tevékenység/szolgáltatás.  Szűkösek  az  ún.  aktív  szociálpolitikai eszközök. Nincs működő kontrolling és monitoring rendszer.    A  biztosított  szolgáltatások  gyengeségei  (HR,  szakmai  háttértámogatások,  szakmai színvonal∗)  Az  intézmények  személyi  feltételei  hiányosak,  a  szolgáltatások  bővítése  és  ezáltal  a  hozzáférés  növekedése  sok  esetben  létszámhiány  miatt  nem  valósul  meg  (pl.  házi  segítségnyújtás). A létszámhiány az adminisztráció növekedését vonja maga után.  A  szakmai  munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás.   Alacsony  a  bérek,  alacsony  a  presztízse  és  megbecsültsége  a  szociális  szférában  dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. 

                                                  ∗

 Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet. 

178  A hatékony szakmai munkát és létszámgazdálkodást nehezítik a szakképesítésre vonatkozó  jogszabályi előírások.   Az  intézmények  nem  kapják  meg  a  szükséges  szakmai  segítséget,  az  intézményvezetők  szakmai javaslataira nem érkezik válasz. (Minisztérium, SZMI, módszertan)  Az  egyetem  és  a  szakképző  intézetek/szervezetek  részvétele  a  szociális  ellátórendszer  fejlesztésében alacsony.     Célcsoportonként:  Idősek ellátása:  A bentlakásos intézményekben élő demensek állapotának felmérése nem történt meg, ennek  hiányában  nem  hívható  le  az  ellátásukhoz  szükséges  többletnormatíva.  A  demens  betegek  ellátására  a  legtöbb  intézményben  a  szükséges  feltételek  nem  adottak  (egyedül  a  Malomvölgyi  intézményben került kialakításra a szakmai követelményeknek megfelelő részleg, valamint került  felmérésre az ellátottak állapota Szakértői Bizottság által).  Az otthonok tárgyi feltételei számos esetben nem kielégítőek.  A  bentlakásos  intézmények  egy  részében  az  étkeztetést  és  a  takarítást  a  fenntartó  kiszerződéssel  oldja  meg,  a  feladatellátás  nem  kielégítő  (az  étkeztetés  esetében  nem  az  idősek  életkorának és egészségi állapotának megfelelő ételt állítanak elő, a takarítás esetében pedig nem  biztosít a vállalkozó kellő számú létszámot, így látja el teljes körűen a feladatot).  Számos  szolgáltatás  működtetéséhez  nem  biztosított  a  jogszabályban  előírt  személyi,  esetenként a tárgyi feltétel, az akadálymentesség több intézményben nem, vagy csak részlegesen  megoldott.  A Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportja érdemben nem működik.  Az ellátást nyújtó szervezetek között nincs kellő együttműködés.    Fogyatékossággal élők:  A  fogyatékkal  élők  esetében  hiányzik  egy  speciális  lakhatási  formát  biztosító  szolgáltatás,  ami  az  önálló  életvitelt  lehetővé  tenné.  A  speciális  feltételeknek  megfelelő  lakásokban  élők  számára, meglévő szolgáltatások nyújtásával lehetne biztosítani a fogyatékos emberek társadalmi  integrációját, esélyegyenlőségét.  A  fogyatékosokat  ellátó  szolgáltatók  a  szakmai  segítséget  többnyire  külföldről  „importálják”, mert hiányoznak a bevált és jól működő hazai „jó gyakorlatok”.     Hajléktalanok:  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek  pszichiátriai 

179  problémákkal. A célcsoport iskolai végzettségére jellemző, hogy legtöbben 8 általánost végeztek,  de egyre magasabb azok száma, akik közép, illetve felsőfokú végzettségűek.   A  hajléktalanok  főként  a  belvárosban  koncentrálódnak,  mivel  a  nappali  intézmények  ott  találhatóak.  A  belvároson  kívül  Kertvárosban  és  Uránvárosban  a  legmagasabb  a  hajléktalanok  száma,  szükséges  lenne  a  nappali  ellátást  e  városrészekben  is  biztosítani,  így  a  belváros  tehermentesítődne, és több hajléktalan kerülhetne az ellátórendszerbe.  Mivel  a  hajléktalanná  válás  okai  között  elsősorban  családi  problémák  állnak,  így  a  prevencióra még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (családsegítés).    Szenvedélybetegek:  Hiányzik  a  városban  a  szenvedélybetegek  és  a  pszichiátriai  betegek  szakellátása,  ezért  e  célcsoportok is az idősek bentlakásos intézményeiben jelennek meg az ellátási igényükkel, melyek  esetenként az elutasítások miatt kielégítetlenek maradnak.     Pszichiátriai betegek:  A  pszichiátriai  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  betegek  száma  2005‐től  csökken,  ami  nem  feltétlenül  a  betegek  számának  csökkenését  jelenti,  inkább  az  ellátórendszerből  való  kikerülést,  melynek  oka  lehet  többek  közt  a  gondozóintézetek  túlterheltsége,  valamint  a  gyógyszerek árának emelkedése.   A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a  célcsoport  valószínűsíthetően  más  szociális  szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál  (idősek,  fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán  ellátórendszerben/ellátásoknál  jelenik  meg  (pl.  egészségügy),  vagy  meg  sem  jelenik,  így  nem  biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás.   Nappali  ellátásuk  szükségességét  az  is  alátámasztja,  hogy  a  2007‐től  indult  közösségi  pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe  vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén.  Felvétel alatt áll 20 fő.      Családsegítés:  A személyi feltételek nem biztosítottak a jogszabályi előírások szerint, ennek következtében  a dolgozók jelentősen leterheltek, magas az egy főre jutó kliensek száma.   A  tárgyi  feltételek  nem  kielégítőek  (épület‐adottságok,  felszereltségek),  az  akadálymentes  közlekedés feltételei nem megoldottak (kivétel Meszes).  2006. januárjától módosult az egységek illetékességi területe. Jelenleg az uránvárosi egység  kivételével a többi egység illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez  mind a munkatársaknak, mind az ügyfeleknek problémát jelent. 

180 

3.9 Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés)  I. Fogyatékossággal élők  I.a ÉFESZI, INSZI projektje:  „Korlátok  nélkül”  projekt  a  fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  esélyegyenlőségének  javítására.  (HEFOP/2004/4.2/  „A  társadalmi  befogadást  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális fejlesztése” c. pályázati kiírás alapján készített projekt.)    A projekt célcsoportjai:   • •

Fogyatékossággal élő, speciális ellátási igényekkel rendelkező emberek  Fogyatékossággal élő személyek hozzátartozói 

  A  projekt  megvalósítása  során  az  ÉFESZI  a  következő  célcsoportot  látja  el:  értelmileg  akadályozottak, sajátos nevelési szükségletű fiatalok, halmozottan sérültek ‐ akiknél vezető tünet  az értelmileg akadályozottság ‐ , hallássérültek.    A  projekt  megvalósítása  során  az  INSZI  a  következő  célcsoportot  látja  el:  mozgáskorlátozottak,  halmozottan  sérültek  –  ahol  vezető  tünet  a  mozgáskorlátozottság  ‐  ,  látássérültek.    Hosszú távú célkitűzések:  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  társadalmi  integrációjának  elősegítése,  az  esélyegyenlőség feltételeinek javítása, munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott  szociális szolgáltatások kiépítésével    Rövid távú célkitűzések:  A  hosszú  távú  célkitűzések  megvalósítása  érdekében  a  meglévő  nappali  ellátórendszer(ek)  minőségi  fejlesztése,  új  típusú  ellátási  formák  bevezetése,  a  valós  szükségletekre  reagáló,  rugalmas  munkaerő‐piaci  és  rehabilitációs  szolgáltatások  biztosításával  a  fogyatékkal  élők  munkaerő‐piaci részvételének elősegítése 

181  Várható eredmények:  1.   Az  infrastrukturális  fejlesztés  révén  megvalósul  a  meglévő  szolgáltatások  minőségi javítása épület‐felújítással, bővítéssel.  2.  Új  esélyteremtő,  rehabilitációs  szolgáltatások  bevezetése  a  konzorciumi  partnerek  és az egyéb partnerek együttműködésével.  3.  

Korrekt munkaerő‐piaci diagnózisok készülnek. 

4.  

Célcsoport foglalkoztathatósága javul, elhelyezkedési esélyeik nőnek. 

5.  A  kliensek  konkrét  képzési,  elhelyezkedési  és  közösségi  programlehetőségeket  kapnak a városban  6.   Erősödik  az  együttműködés  a  munkaerő‐piac  szereplői  között,  mely  a  program  célkitűzéseinek megvalósítását segíti.  7.   Szakmai,  módszertani  fejlesztések  (szociális  munka  eszköztára  bővül,  új  típusú  foglalkoztatási formák modellezése, pl. védett, félig védett, tranzit programok) valósulnak  meg.  8.   A  munkáltatók  „hozzáállása”  megváltozik,  un.  befogadó  munkahelyi  gyakorlat  kialakulása    I.b. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja ‐ Csilla Gondviselés Háza  bemutatása  az  Európai  Unió  vezető  szociális  szakembereinek,  mint  „Jó  gyakorlatot”  (Best  Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven jelentkező szegénység visszaszorítására.  Az  elmúlt  évben  egy  6  előadásból  álló  tréningsorozatot  is  szerveztek,  melynek  célja  az  intézményi  és  az  önkéntesi  munka  összehangolása  volt;  a  Szeretetszolgálat,  mint  munkahely  sajátosságainak  megismertetése,  az  önismeret  és  a  munkatársak  megismerésének  fejlesztése.  A  tréning  egyes  részeit más‐más  szakemberek  tartották  (mentálhigiénés,  szakember,  orvos,  máltai  önkéntes és egyik alkalommal Bíró László püspök úr).    I.c. „Fogd a kezem” Alapítvány új szakmai módszereket vezetett be: művészet terápia,  munkakör elemzés, analízis, interkulturális nevelés.   EQUAL‐program:  célja  az  értelmi  és  halmozottan  fogyatékos,  autista  emberek  foglalkoztatásának  rendszerszemléletű  fejlesztése.  Öt  egyesület,  köztük  a  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány  arra  szövetkezett,  hogy  olyan  új  az  értelmi  fogyatékos  emberek  által  végzett  tevékenységeket, szolgáltatást vezettek be a szervezeteknél, amelyek piaci szükségletet elégítenek  ki. Ehhez kapcsolódóan a sérültek és a szakemberek képzésének megoldására is kísérletet tesznek  akkreditált  képzések  és  tankönyvek  elkészítésével.  Létrehoznak  egy  internetes  tudásbázist,  ahol  azok a tevékenységek, szolgáltatások, valamint az ezek elvégzéséhez tartozó hasznos információk  lesznek  elhelyezve,  amelyeket  értelmi  sérült  emberek  tudnak  végezni,  ezenkívül  a  foglalkoztatásukhoz  kapcsolódó  hasznos  információk.  Lobbiznak  annak  érdekében,  hogy  az 

182  értékteremtő,  kiscsoportos  foglalkoztatásnak  a  jogi  és  pénzügyi  feltételei  megteremtődjenek.  Időtartam: 2,5 év. Anyagi forrás: EQUAL program.    II.  Családsegítés  (szociális  vagy  mentálhigiénés  problémák,  illetve  egyéb  krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok)  II. a. Lakáskísérési program (lakhatási problémákkal küzdők támogatása)  2005  júniusától  az  Ifjúságért  Egyesület  „Lakáskísérési  programot”  működtet  Pécs  M.J.  Várossal  kötött  támogatási  szerződés  keretében,  a  Közgyűlés  40/2005  (11.29.)  sz.  Lakáskísérési  rendelete  alapján,  helyi  partneri  hálózatban,  annak  koordinálásával.  A  program  célja önkormányzati szociális jellegű bérlakásban élő, lakhatást veszélyeztető, az adósságkezelési  szolgáltatással  sem  kezelhető  adósságterhekkel  küzdő  egyének  és  családok  hatékony  és  komplex  támogatása: adósságterheinek és lakhatási problémáinak enyhítése, pénzbeli támogatása.    A  Lakáskísérési  program  két  legfontosabb  eleme  a  gondozás  („kísérés”)  és  pénzbeli  támogatás. Mindkettő maximum 3 évig nyújtható egy‐egy család részére.  A gondozás a család otthonában hetente egyszer történő látogatás. A program munkatársai  alapvetően támogató szerepben jelennek meg a család életében. A segítő munka során kulcsszó a  képessé  tevés,  az  individuális  és  közösségi  erőforrások  használatára.  A  személyes  erőforrásokat  úgy kell mozgósítani, hogy azokat a megterhelő életkörülmények megváltoztatásában hatásosan  lehessen  bevetni.  Az  embereket  bátorítani  kell  személyes,  gyakran  háttérbe  szorult  erősségeik  felfedezésében,  hogy  olyan  helyzetbe  kerüljenek,  amelyben  saját  maguk  felelősen  tudják  élethelyzetüket  alakítani.  Vagyis  egyúttal  a  saját  élet  feletti  szubjektív  kontroll  érzésének  visszanyeréséről van szó.    A gondozás során a lakáskísérő felméri:  • • • • • •

a háztartás gazdálkodását, a fogyasztási szokásokat, a bevételeket,  a tartozások mértékét, szerkezetét,  egyéb problémákat,  belső és külső erőforrásokat,  motiváltság fokát,  a háztartás terhelhetőségének mértékét, stb., 

majd ezen adatok birtokában megállapodást köt az ügyféllel a célokról, és az ehhez szükséges  elvégzendő feladatokról.  A  kísérés  az  ügyfél  és  a  segítő  közti  megállapodás  kivitelezése,  pontról  pontra  történő  végrehajtása.  A  kísérő  figyelemmel  kíséri  a  család  mindennapjait,  ha  kell,  a  háztartásvezetés  legapróbb részleteit is.  Segíti a kitűzött célok elérését,  a motiváltság és együttműködési készség  fenntartását. 

183  A  végrehajtás  sikerességének  egyik  kulcsa  a  segítők  által  kísért  alacsony  esetszám,  és  a  rugalmas,  a  kliens  életritmusához,  illetve  a  feladatokhoz  igazodó  munkaidő.  Ez  az  esetszám  lehetővé teszi a heti, de szükség esetén ennél is gyakoribb találkozást a klienssel.     Pénzbeli  támogatás  (hátralékcsökkentési  támogatás)  azoknak  a  családoknak  jár,  akik  teljesítik  a  programban  vállalt  kötelezettségeiket.  A  támogatás  évente  csökkenő  (rendeletben  szabályozott)  mértékű,  kizárólag  a  hátralék  csökkentésére  fordítható,  a  követelés  jogosultja  közvetlenül  kapja  meg.  Ezt  a  támogatást  egészíti  ki  a  családok  által  fizetett  önrész,  melynek  mértéke a család teherbíró képességétől függ, de minimum 1.000,‐ Ft havonta.    A  maximum  3  évig  tartó  kísérést,  gondozást  utógondozási  szakasz  követi,  melyben  az  ügyfél  megállapodásokat  köt  a  szolgáltatókkal  esetlegesen  még  fennálló  tartozásairól.  Ennek  teljesítését a Családsegítő Szolgálatok kísérik figyelemmel.    II.b. A Fordulópont program rövid szakmai ismertetése (a tartós munkanélküliek,  a fiatal munkanélküliek számára tanácsadás, stb. nyújtása)  A  Fordulópont  programot  2006.  március  15‐től  2007.  szeptember  15‐éig  valósítja  meg  a  Dél‐Dunántúli  Regionális  Forrásközpont  Kht.,  HEFOP‐(2.3.2.‐05/1.‐2005‐10‐0071/02  sz.  kód) program keretében. Előzményként fontos megemlíteni, hogy a szolgáltatást több mint 6 éve  biztosítja a szervezet, a kezdetekben Újra Dolgozom néven.    Pécsett,  Szentlőrincen  és  térségükben  biztosítanak  olyan  alternatív,  fejlesztésközpontú,  személyre  szabott  munkaerő‐piaci  szolgáltatásokat  alacsony  iskolai  végzettségű  és  elavult,  nem  piacképes  szakképzettséggel  rendelkező  álláskeresőknek,  melyek  elhelyezkedési  esélyeiket  jelentősen  növelik.  Az  elhelyezkedés  érdekében  –  a  személyre  szabott  szolgáltatási  elemek  (csomagok)  kidolgozásával,  az  ügyfelek  igényei,  szükségletei  mentén  –  egyéni  cselekvési  terv  készül. Az intenzív felkészítés alatt lehetőség van tréningek igénybe vételére, önsegítő csoportok  létrehozására,  melyet  a  képzésbe  helyezés,  és/vagy  a  kiközvetítési  folyamat,  a  munkaerő‐piaci  elhelyezkedés  elősegítése,  majd  elhelyezés  és  utógondozás  követ.  A  projekt  mindezt  széles  körű  munkáltatói  és  partnerségi  kapcsolatrendszerének  kiépítésével,  működtetésével  (ún.  interprofesszionális együttműködés) és állandó fejlesztésével, a helyi, kistérségi és régiós szinten  működő szervezetek, intézmények által végzett tevékenységek összehangolásával éri el.    Konkrét cél, hogy a célterületen 430, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkanélküli  számára komplex, egyénre szabott humánerőforrás‐fejlesztést és munkaerő‐piaci felzárkóztatást,  (re)‐integrációt  biztosító,  a  foglalkoztathatóságot  és  foglalkoztatást  javító  szolgáltatást  biztosítanak  18  hónapon  keresztül,  szoros  helyi  partnerségben,  az  inerprofesszionális  együttműködés  és  szociális  munka  eszközeit  és  módszereit  alkalmazva,  a  szolgáltatás  állandó  minőségi fejlesztését szem előtt tartva. 

184    Mind a két városban a program támogatója a helyi önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város  Önkormányzata a jelenlegi támogatási ciklus mind a két évében anyagilag is segítette a projekt  sikeres megvalósítását (ún. kiegészítő képzések és képzési szolgáltatások biztosítása céljával).  A  szolgáltatás  kezdete  óta  a  legfontosabb  szakmai  stratégiai  partner  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálata.  Jelenleg  a  meszesi  és  a  kertvárosi  egységben  biztosít  folyamatos  szolgáltatást  három  segítő  munkatárs,  a  belvárosi  és  uránvárosi  egységben  pedig  ún.  bázishelyi  ügyfélfogadás  működik  rendszeresen,  a  hét  1‐1  napján.    Az  eredménye  tekintetében  teljesítették  az  ESZA  (finanszírozó)  felé  vállalt  indikátorokat,  azaz,  a  minimálisan  430  főből  152  főt  helyeztek  el  ‐  minimálisan  4  hónap  folyamatos  foglalkoztatással  –  a  nyílt  munkaerőpiacon,  valamint  több  mint  100  főt  irányítottunk  a  felnőttképzés  –  mint  aktív  munkaerő‐piaci  eszköz  igénybevétele  ‐  irányába.  A  program  során  saját képzési programjaikban 13 fő végezte el az OKJ‐s takarító képzést, 8 fő végzi jelenleg is a  „települési  hulladékgyűjtő  és  szállító”  OKJ‐s  képzést,  valamint  2007.  júliusában  indult  el  16  fővel a munkaerő‐piaci igényekre reagáló „ABC eladó” OKJ‐s képzés.     Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálata  a  2006.  évben  a  fentieken  kívül  több  pályázat  működtetésével  emelte  ellátásának  színvonalát,  illetve  biztosított  plusz  szolgáltatásokat, pl.: „Partnerség a családon belüli erőszak ellen”, HEFOP 1.3.1. „Tanulással a  munkáért”  projektek,  Iskolai  egészségfejlesztési  és  drogmegelőzési  programban  való  közreműködés.     III. Szenvedélybetegek  III.  a.  „TISZTÁS”  Szenvedélybetegek  nappali  intézménye  ‐  NCSSZI  „Ti  hogyan  csináljátok?”  pályázaton  nyertesek  voltak  a  kategóriájukban.  Több  módszertani  újítás  gazdái.  Innovatív szolgáltatásuk az ún. iskolai szociális munka.     IV. Hajléktalanok  IV.  a.  Támasz  Alapítvány  –  HEFOP  4.2  pályázatuk,  ún.  partnerségben  kerül  megvalósításra  a  Baranya  Megyei  Önkormányzattal.  A  projekt  célja  a  pécsi  ellátórendszer  fejlesztése, bővítése, megyei hatókörű szolgáltatások kiépítése.      

185 

3.10 Pécs Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének SWOT‐  Analízise  (megjegyzés: a 2005. évi koncepció SWOT‐analízisével egységes szerkezetben)    ERŐSSÉGEK 

GYENGESÉGEK 

Az  önkormányzat  és  az  intézmények  a  törvényben  előírt  kötelezettségeik/feltételeknek  egyre  inkább  megfelelnek. 

A  szolgáltatások  működtetésével  (pl.  tervezés,  koordináció,  ellenőrzés)  kapcsolatos  anomáliák:  Mulasztásos  törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál  (pl.  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  szenvedélybetegek közösségi ellátása). 

 

Számos  hiányosság  az  intézmények  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  biztosításában  (ideiglenes  működési  engedélyek  száma  még  mindig magas).  A  fenntartó  számára  „nagy”  és  nem  eléggé  differenciált  a  város  szociális  intézményrendszere:  pl.  magas  a  bentlakásos  intézmények  száma,  ellenben  az  alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít.   

A  szolgáltatások  működtetésével  kapcsolatos  anomáliák:  A  politikai  döntések  nem  mindig  a  szakmaiság  mentén  születnek (emiatt az intézményeknek politikai  lobbi‐tevékenységre  is  van  szükségük).  Érdemi  és  hatékony  szakmai  párbeszéd/érdekérvényesítés  nem  működik  a  városban  (a  megalakult  szociális  kerekasztal  működésének alacsony hatékonysága). 

 

A  szolgáltatások  működtetésével  kapcsolatos  anomáliák:  A  folyamatosan  változó  jogszabályi,  pénzügyi,  szakmai  környezet  veszélyezteti  a  szolgáltatások  stabilitását, a tervezést és fejlesztést. 

Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek  A  szolgáltatások  működtetésével  innovatív,  menedzser  típusú  kapcsolatos  anomáliák:  Nincs  pályázati 

186  kezdeményezések  a  saját  önfenntartó  koordináció,  tanácsadás  képesség kialakítására.  önkormányzat  részéről.  önkormányzat  kapcsolata  intézményekkel túl hierarchikus. 

az  Az  az 

Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai  munkát  segítő/ellenőrző/folyamatértékelő  tevékenységének hiányosságai.   

Finanszírozási  és  gazdálkodási  problémák:  Állagmegóvásra,  felújításra,  karbantartásra,  eszközbeszerzésre,  pótlásra  nincs  forrás  (szinte  minden  szolgáltató esetében).  Az  utólagos  központi  finanszírozásból  adódó  cash‐flow  gondok.  A  normatíva  nem inflációkövető.   Plusz  források  bevonása  költségvetési  nehézségekbe  ütközik  (önrész  hiánya  szinte  minden szolgáltató esetében).   A  szakmai  munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés  a forrás.  

A  költséghatékonyság  növelése  céljából  centralizált  gazdasági  szervezet  /egység  (SZIGSZ)  alakult.  Az  ún.  kisegítő  tevékenységekre  for‐profit  szereplőkkel  kötött  szerződést a város (pl. étkeztetés). 

Finanszírozási  és  gazdálkodási  problémák:  A  költséghatékonyság  nem  feltétlenül  valósul  meg  azáltal,  hogy  a  gazdálkodási  feltételek  bonyolítását  külső  gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.  Az egyes intézményi feladatok „kiszerződése”  nem  mindig  költséghatékony  és  megfelelő  színvonalú, nincsenek kellő garanciák. 

A  város  igyekszik  a  lehetőségeihez  képest  Finanszírozási  és  gazdálkodási  kiegészíteni  az  állami  normatívákat  a  problémák:  A  térítési  díjak  sokszor  szolgáltatások biztosításánál.  nincsenek  arányban  a  nyújtott  szolgáltatásokkal,  még  mindig  nem  kellőképpen  differenciált  a  térítési  díj  rendszer.  Együttműködési  „kényszer”  a  szociális  A  szolgáltatások  feladatokat  ellátók  között  helyi,  kistérségi,  összehangolásának 

területi 

szintű 

187  megyei, és regionális szinten egyaránt.  A kistérség „nyitott” a város felé.  Három  intézmény:  ÉFESZI,  INSZI,  Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti  Szolgálat  napjainkban  már  kistérségi  hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási  megállapodással  (önkormányzat  és  kistérségi  társulás közötti). 

nehézségei/gyengeségei:  Az  ún.  területi  együttműködések  esetlegessége,  nem  kielégítő  mértéke, hatékonysága.  A  szolgáltatások  területi  szintű  összehangolásának  nehézségei/gyengeségei:  A  kistérség  által  ki  nem  elégített  ellátási  szükségletekkel  a  kistérség  lakosai  „kiskapukon  keresztül”  a  város  által  működtetett  intézményekben  jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s  regionális eset is).  A  kistérségi  hatókörrel  működő  intézmények  munkáját  napi  működési  zavarok  nehezítik,  hiányos  az  információáramlás  és  a  kommunikáció  a  szolgáltatók  és  a  két  „fenntartó”,  valamint  a  két  „fenntartó”  között.  Nincs  kistérségi  szolgáltatástervezési  koncepció, így a szolgáltatások területi szintű  összehangolása  nehezen  valósítható  meg,  illetve  problémás  új  szolgáltatások  tervezése/meglévők fejlesztése. 

 

Tervezési  anomáliák:  Nincs  valós  szükségletfelmérés.  Az  önkormányzat  döntően  a  jogszabályok  végrehajtására  és  az  intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik  a  szolgáltatás‐szervezésnél;  ez,  illetve  az  intézmények  közötti  kommunikáció  hiánya  nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést. 

 

Tervezési anomáliák: Az intézmények nem  rendelkeznek  hosszú  távú  célkitűzésekkel,  informatikai  feltételeik  nem  kielégítőek,  nincs  egységes  informatikai  rendszer,  ami  egyrészt  jelentős  adminisztrációs  terhet  ró  az  intézményekre,  másrészt  nehezíti  a  korrekt  adatszolgáltatást/szolgáltatás‐tervezést. 

 

Tervezési  anomáliák:  Lakásgazdálkodási Koncepció. 

Nincs 

188  A  civil  szféra  erősödő  jelenléte  az  Együttműködési/partnerségi  „gyengeségek”:  Az  intézmények  mögött  önkormányzati feladatok ellátásában.   Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a különböző  működő  civil  szervezetek  aktivitása  alacsony,  a  civil  és  önkormányzati,  hasonló  jóléti szolgáltatásokban.   profilú  intézmények  között  nem  jellemző  a  Az  intézmények  mellett/mögött  civil  partnerség/együttműködés.  szervezetek működnek.  Javuló  kapcsolat  az  önkormányzat  és  a  civil  ellátók között.   

Együttműködési/partnerségi  „gyengeségek”:  A  szektorok  és  humán  ágazatok  közötti,  illetve  az  önkormányzaton  belüli  együttműködések  (pl.  főosztályok,  bizottságok  között)  nem  kielégítőek/  hiányosak/esetlegesek.  A  szolgáltatók  közötti,  illetve  az  ún.  interprofesszionális  együttműködés  hiányosságai  nehezítik  a  rászoruló  egyének/családok/közösségek  problémáinak  komplex megoldását/kezelését. 

A  város  komplex  programokkal  és  integrált    típusú  szolgáltatásokkal  új  szemléletet  igyekszik  meghonosítani  az  önkormányzati  szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt,  lakáskísérési program, integrált szolgáltatások  az  idős‐  és  fogyatékos  ellátás  területén)  –  ún.  aktív szociálpolitika iránti igény.   A  város  a  passzív  szociálpolitizálás  mellett  az  aktív,  prevencióra  is  alkalmas  programok  és  ellátások  szervezését  és  megvalósítását helyezi előtérbe.  Az  egyetem  és  a  intézetek/szervezetek megléte.   

szakképző  A  szociális  ellátórendszer  fejlesztésében  részvételük alacsony.  Pénzbeli,  természetbeni  ellátások  anomáliái:  A  szociális  rászorultság  szabályozása  és  értékelése  nehéz,  a  segélyezési  eljárások  objektivitása  megkérdőjelezhető. 

189  A  segélyezés  nem  hatékony,  alacsony  összegű.  Szakképzett,  hivatástudattal  rendelkező  HR problémák: Alacsony bérek, alacsony  munkatársak  jelenléte  az  presztízs  és  megbecsültség  a  szociális  ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony.  szférában  dolgozóknak.  Jellemző  a  dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye.  Az  önkormányzat  és  az  intézmények  a  törvényben  előírt  kötelezettségeik/feltételeknek  egyre  inkább  megfelelnek.   

Szolgáltatási  rések/anomáliák:  Mulasztásos  törvénysértések  az  alap‐,  és  átmeneti  ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál  (pl.  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  szenvedélybetegek  közösségi  ellátása).  Számos  hiányosság  az  intézmények  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  biztosításában  (ideiglenes  működési  engedélyek  száma  még  mindig magas).  A  fenntartó  számára  „nagy”  és  nem  eléggé  differenciált  a  város  szociális  intézményrendszere:  pl.  magas  a  bentlakásos  intézmények  száma,  ellenben  az  alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. 

A  biztosított  szolgáltatások  az  Szolgáltatási  rések/anomáliák:  Vannak  igénylők/igénybevevők  számára  szakterületek,  ahol  túlkínálat  van  a  kiszámíthatóak.  szolgáltatók  tekintetében  (pl.  támogató  Mind  az  intézmények,  mind  a  civilek  a  szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások  vannak  (pl.  rendelkezésre  álló,  egyre  szűkülő  források  hiányoznak/lefedetlen  területek  szenvedélybetegek  közösségi  ellátása,  ellenére  igyekeznek  kiszámítható,  minőségi  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  szolgáltatást  nyújtani,  illetve  fejlesztéseket  hiányzik).  megvalósítani.  A  bentlakásos  intézmények  kihasználtsággal működnek.  

maximális  Szolgáltatási  Kapacitáshiány  szakellátásban. 

Az  önkormányzatnál  helyi  rendeleti  szinten  szabályozott  a  városrészenkénti  szolgáltatás‐  biztosítás  több  szolgáltatás  esetén  (alapszolgáltatások  nagy  része,  területi  szociális központok: segélyezés). 

rések/anomáliák:  (várakozólista)  a 

Szolgáltatási  rések/anomáliák:  A  közel  hasonló  kapacitással  rendelkező  városrészi  felosztás  érzéketlen  az  eltérő  lakossági  szükségletekre/igényekre (különösen az idősek  nappali  ellátása  terén),  bizonyos  típusú  szolgáltatásoknál  hiányzik  a  városrészi 

190  feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok).  Szakmai  innováció(k)  szolgáltatás esetében. 

jelenléte 

több  Innováció:  A  szakmai  innovációk  szervesülésének feltételei nem adottak. 

Megvalósult  fejlesztések  (pl.  HEFOP  4.2.  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  esélyegyenlőségének  támogatására  a  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése  történt  két  intézmény  tekintetében  (ÉFESZI,  INSZI).  

Fejlesztések:  Nem,  vagy  csak  részben  valósult meg: 

A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény  rekonstrukciós  fejlesztési  tervei  csak  részben  valósultak  meg.  Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  Az  INSZI  új  szolgáltatása,  mint  kötelező  tervezett  infrastrukturális  fejlesztése  és  a  speciális  alapellátási  feladat:  közösségi  tárgyi  feltételek  javítása  nem  történt  meg,  a  pszichiátriai ellátás.   személyi  feltételek  javítása  csak  időlegesen  és  részben oldódott meg.   ISZI‐ben konyha rekonstrukció történt.  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézményben az emelt szintű ellátás, demens  részleg kialakítása nem valósult meg.   

Megyei  és  regionális  hatókörű  módszertani  intézmények  jelenléte,  pl.  gyermekek  napközbeni  ellátása,  gyermekjóléti  szolgáltatás, hajléktalan ellátás. 

Helyi  gazdasági  és  társadalmi  problémák,  különös  tekintettel  az  ún.  komplex  problémákra  (pl.  rezsiszegénység,  leszakadó  városrészek  problematikája,  gyermekszegénység, „elvándorló” fiatalok). 

LEHETŐSÉGEK 

VESZÉLYEK 

   

A  szociális  ellátórendszer  helyi,  Pénzügyi/politikai  ellenérdekeltségek  miatt  kistérségi,  megyei  és  regionális  szintű  továbbra  is  megmarad  a  szétaprózódott  szakmai és területi összehangolása.   ellátórendszer,  jellemző  marad:  lefedetlen  hiányzó  szolgáltatások,  A  szakmai  és  szervezeti  integráció  szükségletek,  párhuzamos feladatellátás.  lehetőségének további kihasználása.  A  jelenleg  zajló  egészségügyi  reformra  tekintettel  helyi  stratégia  kialakítása  az  egészségügy  és  a  szociális  szféra  összehangolására  (pl.  idősek  célcsoportjánál:  bentlakásos idősek otthona/rehab. ágyak ….). 

191  Egységes  informatikai  rendszer  Forráshiány, politikai ellenérdekeltség.  létrehozása;  a  szolgáltatók  informatikai  fejlesztése  megkönnyítené  az  információáramlást,  adatgyűjtést,  adatelemzést,  szükségletfelmérést,  szolgáltatás‐tervezést  és  az  intézmények  közötti  kommunikáció  is  erősödne  (pl.  segélyezésnél:  Kimera  Kft.  szociális  programja).  A  városi  önkormányzat  és  a  többcélú  kistérségi  társulás  közötti  kapcsolat  erősítése  (pl.  közös  bizottsági  ülések,  kistérségi kerekasztal).  

Politikai ellenérdekeltség.   A  szociális  igazgatás  (munkaszervezetek)  törvényi  rendelkezések  hiányában  „automatikusan” nem kooperálnak. 

Szociálpolitikai kerekasztal valós, érdemi  A  szakmapolitikai/politikai  működése  (ez  által  a  szakmai  párbeszéd  és  érdekellentétek  befolyásolhatják  a  érdekérvényesítés javítása is).  kerekasztal működését.  További  önkéntes  szervezetek bevonása. 

segítők, 

civil  Kedvezőtlen társadalmi környezet. Politikai és  szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. 

Civil  stratégia  kialakítása  és  Közgyűlés  által történő elfogadása.  Az  önkormányzat/igazgatás  szakmai  munkát  segítő/ellenőrző/folyamatértékelő  tevékenységének  erősítése,  ennek  beépítése a szociális igazgatásba. 

Túlzottan  hatóság‐centrikus  marad  az  igazgatás,  a  jogszabályok  végrehajtására  fókuszál  csupán  az  amúgy  is  kedvezőtlen  jogszabályi környezetben.  

Az  önkormányzat  részéről  pályázati  A  politika  érdektelensége.  Szervezeti  és  koordináció,  támogatás,  tanácsadás  működési  hiányosságok  az  igazgatásban  (pl.  nyújtása az intézmények részére.  humán‐erőforrás hiánya).   Az  alapellátást  és  a  szakellátást  nyújtó  intézményi  kör  szolgáltatásainak  fejlesztéséhez,  EU‐s  források  igénybevétele. 

EU  források  szűkösen  állnak  rendelkezésre,  jellemző  az  önerő  hiánya,  a  fejlesztési  lehetőségek  nem  teljesen  adekvátak  a  helyi  ellátórendszer  fejlesztéséhez  (pl.  idősellátás,  bentlakásos  intézményrendszer  modernizációja). 

Ágazat‐  és  szektorközi  együttműködés  Ellenérdekelt  résztvevők,  koordináció,  megszervezése kiválasztott probléma‐ és  forrás és együttműködési készség hiánya.  

192  szak‐  és  határterületeken  (pl.  modell‐ projektek megvalósítása).  Hosszú  távú,a  különböző  jóléti  politikákat  összekapcsoló  programok  kidolgozása és működtetése.  Tudatos  kapacitás‐szabályozás  városrészek között. 

a  Politikai  és  érdektelenség/ellenérdekeltség. 

szakmai 

Objektív  értékelési  szempontok  Kedvezőtlen jogi/szakmai környezet.  kialakítása  megfelelő  rendeleti  Szervezeti  és  működési  hiányosságok  az  szabályozással,  szociálpolitikai  szakmai  igazgatásban.  ajánlások.  Minőségbiztosítás  indikátorainak kialakítása. 

alapvető 

Valós  szükségletfelmérések  elvégzésére  Szolgáltatások  bevezetése  és  működtetése  lenne  szükség  a  szolgáltatások  normatívafüggő,  nem  a  valós  szükségletek  tervezéséhez/fejlesztésekhez.  alapján történik.   A  szükségletek  ismerete  nélkül  fokozódik  a  területi  egyenlőtlenség,  tovább  nő  az  ellátatlan egyének/csoportok száma és a „helyi  társadalmi esélytelenség”.  Valós  szükségletfelmérés  hiányában  az  intézmények tervezése is nehezül, amit tovább  fokoz a kiszámíthatatlan jogi környezet.  A  szolgáltatástervezési  koncepcióban  Szakmai  és  minimum  középtávú  fejlesztések  érdektelenség/ellenérdekeltség.  kerüljenek  megfogalmazásra,  szükségletorientáltan.  Az  infrastrukturális,  személyi  fejlesztésekhez forrás biztosítása, ezáltal  a  kiszámítható,  minőségi  munka/szolgáltatás biztosítása.  

politikai 

A  tárgyi  feltételek,  infrastruktúra  hiányosságai  a  szakmai  munka  rovására  mennek.   Forrás‐ és koordináció hiány. 

Pályázati  önerő‐keret  elkülönítése  az  éves költségvetésből (ún. Pályázati Alap) A szociális szférában dolgozók anyagi és  A szolgáltatások szakmai színvonala csökken.  erkölcsi  megbecsülése,  „tudatos”  HR  politika  alkalmazása  (képzések, 

193  továbbképzések szervezése is).  A  következő  területek  fejlesztésére  van  A  még  hiányzó  szolgáltatások  kiépítésének  elmaradása  ún.  mulasztásos  törvénysértést  szükség:  eredményez,  csorbulnak  a  szociális  jogok,  a  ‐ házi segítségnyújtás;  társadalmi  kirekesztés  veszélye  nem  csökken,  ‐ demens ellátás;  tovább  nőnek  a  szociális  problémák,  ‐ idősek gondozóháza;  ‐  közösségi  ellátások  (pszichiátriai,  következményeikkel  együtt  (ún.  társadalmi,  gazdasági kohézió veszélybe kerül).  szenvedélybetegek);  ‐  egyes  fogyatékossági  típusok  ellátásának  (nappali,  bentlakásos)  fejlesztése;  ‐  családsegítő  fejlesztése  (humánerő  és  tárgyi feltételek);  ‐ pszichiátriai betegek nappali ellátása.  Nagyobb  önállóság  az  intézményi  gazdálkodásban,  a  már  for‐profit  szférával  „kiszerződött”  szolgáltatások  esetében  rendszeres  felülvizsgálat,  minőségbiztosítás,  pénzügyi,  szakmai,  jogi garanciák. 

Az  önálló  gazdálkodás  lehetőségének  teljes  megvonása  az  intézményeknél  kevésbé  takarékos működést eredményezhet.   Az  önkormányzatnak  pénzügyi  és  politikai  ellenérdekeltsége  van  az  intézményi  önálló  gazdálkodással szemben. 

Jobban  kihasználhatná  az  önkormányzat,  Túlzott  igazgatási  szemlélet  hogy a szociális törvény ún. kerettörvény.  önkormányzati szociálpolitikában.  A változó igények és szükségletek megújulást  A  várható  jogszabályi  eredményez(het)nek  a  „ellehetetleníthetnek”  feladatellátásban/szolgáltatásbiztosításban.  szolgáltatókat/szolgáltatásokat. 

az 

változások 

Forráshiány. Politikai ellenérdekeltség.  Az  önkormányzat  erősödő  Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. szerepvállalása  a  foglalkoztatáspolitikában,  ágazat‐  és  szektorközi szemlélet, komplex, integrált  szemlélet,  ilyen  irányú  pályázatok,  programok támogatása.   Új  típusú  szolgáltatások  bevezetése,  Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. támogatása,  fejlesztése  (pl.  iskolai  Politikai/szakmai  érdektelenség,  szociális  munka,  prevenciós  ellenérdekeltség.  szolgáltatások, lakáskísérés).  Kliensirányító,  esetmenedzser  rendszer  Szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. 

194  kialakítása,  a  szolgáltatók  közötti  kommunikáció erősítése.  A  megfelelően  differenciált  térítési  díj  rendszer,  és  a  szociális  rászorultság  alapelvének  következetes  alkalmazása  lehetővé  tenné  a  szükségleteknek/igényeknek,  és  a  jövedelmi  helyzetnek  megfelelő  szolgáltató‐rendszer működését. 

Kedvezőtlen  jogszabályi  környezet, forráshiány. 

és 

Politikai  és  érdektelenség/ellenérdekeltség. 

pénzügyi  szakmai 

Az  egyetem  hátteret  és  lehetőséget  Együttműködési  nehézségek,  biztosít(hat)  a  jövőbeni  munkaerő  hiánya,  kiválasztására,  a  munkatársak  ellenérdekeltség/érdektelenség.  továbbképzésére,  illetve  a  szolgáltatás‐  és szakmafejlesztésekhez. 

kooperáció  szakmai 

Közvélemény  formálás  (kampányok,  ún.  Továbbra  is  Szolidaritás Napok szervezése).  körülmények. 

gazdasági 

kedvezőtlen 

A  hagyományos  családi  struktúra,  szerepek  átalakulása.  Önkormányzati  preferencia  egyes  ellátásokra  vonatkozóan.  Szakmai  innovációk  támogatása,  ún.  Szakmai ellenérdekeltség.  fejlesztési keretfeltételként.   

 

Helyi  gazdasági  és  társadalmi  problémák,  különös  tekintettel  az  ún.  komplex  problémákra  (pl.  rezsiszegénység,  leszakadó  városrészek  problematikája,  gyermekszegénység). 

195  Szociális ellátások formái 2004.  2006.  Pécs (megjegyzés: a város által nem támogatott egyéb szociális szolgáltatásokat az 1.  sz. táblázatban jelenítettük meg, a táblázat végén)  1993. évi III. törvény 

Normatíva   2003. CXVI. törvény. 

ALAPELLÁTÁSI FORMÁK  1. étkeztetés 

2. segítségnyújtás  2/a házi gondozás 

2/b  jelzőrendszeres  segítségnyújtás   3. családsegítés 

150e.fő/4x650 Ft 

81.200 Ft/fő 

150e fő/4x650 Ft 

111.500 Ft/fő 

házi  2.500.000. Ft/körzet 

4. speciális alapellátási feladatok  4/a. közösségi pszichiátriai ellátás  4./b. támogató szolgálat 

Normatíva  2006. évi CXXVII. törvény 

1 300 Ft+520 Ft/lakos   4 060 020 Ft/szolgálat 

Létrehozandó intézmény  10 000 000 Ft/szolgálat 

40.000 Ft/fő 

Intézmények, Civil Szervezetek 

  ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ Integrált Nappali Szociális Intézmény  ‐ MMSZ Csilla Gondviselés Háza  ‐ Támasz Gondozási Központ  ‐ Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas  ‐  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  (INSZI)  ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ INSZI   ‐ XESZI  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  gyermekjóléti  ‐  Gyermekjóléti Szolgálat 

Családsegítés  és  szolgálat   ‐ 2.000 fő:  500Ft  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000 Ft  70001‐110000 fő: H=L/6.000*3.950.000  Ft  110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000 Ft  H: normatíva  L: lakosságszám  6.000.000 Ft/szolgálat  8.000.000 Ft/szolgálat 

  ‐ már működik: INSZI keretében  ‐  Értelmi  Fogyatékosok  Egyesített  Szociális  Intézménye(ÉFESZI) 2  ‐ INSZI 2 

196 

4/c.  szenvedélybetegek  közösségi  Létrehozandó intézmény  ellátása  4/d utcai szociális munka      

6.000.000 Ft/szolgálat  5.000.000 Ft/szolgálat 

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK  1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények  1/a idősek otthona  737.000 Ft/ ellátott 

700.000 Ft/fő 

1/b pszichiátriai betegek otthona 

Létrehozandó intézmény 

800.000 Ft/fő 

1/c szenvedélybetegek otthona  Létrehozandó intézmény  1/d fogyatékos személyek otthona   737 000 Ft/ellátott  1/e hajléktalanok otthona  737 000 Ft/ellátott  2. Rehabilitációs intézmények  2/a pszichiátriai betegek  Létrehozandó intézmény  2/b szenvedélybetegek  Létrehozandó intézmény  2/c fogyatékos személyek   Létrehozandó intézmény  2/d hajléktalanok  737 000 Ft/ellátott  3. Nappali ellátást nyújtó intézmények  3/a időskorúak   177 300 Ft/fő 

800.000 Ft/fő  800.000 Ft/fő  525.000 Ft/fő 

3/b fogyatékos 

450 000 Ft/ellátott 

700.000 Ft/fő  150.000 Ft/fő 

465.100 Ft/fő 

‐ Kerek Világ Alapítvány 2  ‐ Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1  ‐ ISZI  ‐  már  van  2  ilyen  szolgáltatása  az  INDIT  Közalapítványnak  Támasz Alapítvány  ‐ Esztergár CSSK  ‐ INDIT Közalapítvány      ‐ Tímár utcai Idősek Otthona  ‐ Integrált Szociális Intézmény (ISZI)  ‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  (TESZI)  ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény      ‐ ISZI (mozgásfogyatékos részleg)   ‐ TÁMASZ Alapítvány          ‐ UWYTA Kht.     ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény   ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ INSZI  ‐ ISZI  ‐ ÉFESZI  ‐ INSZI   ‐ Kerek Világ Jóléti Szolgálat  ‐ „Fogd a Kezem” Alapítvány  

197  ‐  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja   3/c szenvedélybetegek   3/d pszichiátriai betegek  3/e hajléktalan 

177 300 Ft/ ellátott   Létrehozandó intézmények    

220.000 Ft/fő  220.000 Ft/fő  220.000 Ft/fő 

4.  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  4/a. időskorúak gondozóháza  4/b fogyatékos személyek   4/c  pszichiátriai  betegek  átmeneti  otthona   4/d.  szenvedélybetegek  átmeneti  otthona  4/e hajléktalanok átmeneti szállása  5. Lakóotthonok  5/a  fogyatékos  személyek  lakóotthona   5/b pszichiátriai betegek  5/c szenvedélybetegek  

 

 

‐ INDIT Közalapítvány     ‐ Támasz Alapítvány   ‐ MMSZ   

737 000 Ft/ellátott  737 000 Ft/ellátott  Létrehozandó intézmény 

700.000 Ft/fő  700.000 Ft/fő   

‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ‐ ÉFESZI    

Létrehozandó intézmény 

 

 

     

525.000 Ft/fő    800.000 Ft/fő 

‐ Támasz Alapítvány    ‐ „Fogd a Kezem” Alapítvány  

Létrehozandó intézmény  Létrehozandó intézmény 

   

   

Pécs, 2007. augusztus 16. 

198    A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő:  Szolgáltatás 

  Szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatás feladatai   Szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatások  általános feladatai  családsegítő  gyermekjóléti szolgálat 

Gyermekjóléti központ     Szociális étkeztetés  Házi segítségnyújtás 

Fajlagos összeg  2006‐ban 

További  hozzájárulás  többcélú  társulás  esetén   

Fajlagos összeg 2007‐ben   

   

   

   

‐ 2.000 fő:  500Ft  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000  Ft  70001‐110000  fő:  H=L/6.000*3.950.000  Ft  110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000  Ft  H: normatíva  L: lakosságszám    2.340.000  Ft/központ  70.800 Ft/fő  104.800 Ft/fő 

‐ 2.000 fő:  500Ft  +280 Ft/lakos  +925  Ft/lakos  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000 Ft  0‐17 év  70001‐110000  H=L/6.000*3.950.000 Ft  110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000 Ft  H: normatíva  L: lakosságszám     

Társulási célzó 

Társulás 

Intézményfenntartó

szerződés 

 

 

 

+320  +1.200 

+300  +1.050 

+250  +500 

fő: 

 

2.340.000 Ft/központ 

 

 

 

  +44 000 Ft/fő   

81.200 Ft/fő  111.500 Ft/fő 

  +55.000 

  +48.000 

  +35.000 

199  Jelzőrendszeres  házi  50.000 Ft/fő  segítségnyújtás  Falugondnoki  vagy  2.100.000  tanyagondnoki  Ft/szolgálat  szolgáltatás  Támogató szolgálat  8.722.000    Ft/szolgálat  Közösségi ellátások   

6.200.000  Ft/szolgálat 

Utcai szociális munka    Időskorúak,  pszichiátriai  és  szenvedélybetegek,  hajléktalanok  nappali  intézményi ellátása  Időskorú nappali  Pszih, szen, hajl. nappali  Fogy. és demens (2007‐től)  nappali    Fokozott  ápolást,  gondozást igénylő ellátás  - Gyermekvédelem  különleges, speciális  - Fogy, szen, pszich  szociális otthon,  demens (súlyos)  Átlagos gondozást, ápolást  igénylő ellátás  - Gyermekvédelem 

5.750.000  Ft/szolgálat  197.000 Ft/fő 

+22 000 Ft/fő     

40.000 Ft/fő 

+26.000 

+22.000 

+11.000 

2.237.300 Ft/szolgálat 

 

 

 

+3.500.000 

+3.000.000 

+1.000.000 

+2.300.000 

+2.000.000 

+1.000.000 

 

 

 

        +64.000  (kivéve demens) 

        +30.000  (kivéve  demens) 

+  3  500 000  8.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat    +2  100 000  6.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat    5.000.000 Ft/szolgálat    +62.000 

 

    465.100 Ft/fő 

     

150.000 Ft/fő  220.000 Ft/fő  465.100 Ft/fő 

        +90.000  (kivéve  demens) 

   

   

   

   

   

   

900.000 Ft/fő 

 

950.000 Ft/fő 

 

 

 

815.000 Ft/fő 

 

800.000 Ft/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

785.500 Ft/fő 

 

820.000 Ft/fő 

 

 

 

 

200 

-

normál  Utógondozói   Ápolást, gondozást  igénylő szociális  otthoni (idős,  hajléktalan áp+rehab,  átmeneti (idős,  pszich.,szen., fogy.),   CSÁO, GYÁO,  

Emelt  színvonalú  bentlakásos ellátás  Hajléktalanok  átmeneti  intézményei  Gyermekek  napközbeni  ellátása  Bölcsődei ellátás  Családi napközi ellátás 

  730.000 Ft/fő    730.000 Ft/fő 

   

680.000 Ft/fő  

 

 

 

  +210.000 (idős,  átmeneti  összes)    +550.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.)   

    +190.000  (idős,  átmeneti összes)    +500.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes  sz.) 

 

 

 

 

 

640.000 Ft/fő 

700.000 Ft/fő    +200.000  (idős,  átmeneti  összes)    +531.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.)  560.000 Ft/fő (új belépő 50%)   

548.000 Ft/férőhely 

 

460.000 Ft/fő 

+925  Ft/fő  547.000 Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

152.000 Ft/fő 

+925  Ft/fő  250.000Ft/fő  lakos 0‐17 év    50.000 Ft/fő   

+1.200 

+1.050 

+500 

 

 

 

 

 

 

Ingyenes  intézményi  50.000 Ft/fő  étkeztetés  Módszertani  4.160.000Ft  gyermekjóléti    

 

 

 

525.000 Ft/fő 

? 

201    Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m)  Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m)  Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m)  Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül)  Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m)  Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan)  Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m   

202 

4 PÉCS  MEGYEI  JOGÚ  VÁROS  ÖNKORMÁNYZAT  SZOCIÁLIS  ELLÁTÓ  RENDSZERÉNEK  FEJLESZTÉSI  TERVEI  4.1 Az  ellátórendszer  fejlesztésével  és  működtetésével  összefüggő  alapelvek.    A város területén működő intézmények magas szakmai színvonalon biztosítják  szolgáltatásaikat az ellátást igénybevevők részére, azonban a jogszabályi változások  és a szakmai elvárások következtében szükséges az egyes szolgáltatások fejlesztése,  összehangolása, az egymásra épülés lehetőségének megteremtése.     A  szolgáltatások  fejlesztésével  és  működtetésével  kapcsolatos  feladatokat  az  alábbi alapelvek határozzák meg:  ¾ a  helyi  társadalom  változó  igényeinek,  szociális  szükségleteinek  figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét  ¾ a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex módon történő  kezelése  az  egyes  ellátási  típusok  és  szintek  egymásra  épülését  igényli  (komplex, integrált ellátások),  ¾ a szolgáltatások kínálatánál szükséges biztosítani a válaszhatóságot,  ¾ a  szociális  szolgáltatások  biztosításában  –  az  önkormányzat  ellátási  felelősségének  hangsúlyozása  mellett‐  erősíteni  szükséges  a  civil  szervezetek részvételét (az ellátások társadalmasítása).   

203 

4.2 Önkormányzati ellátási szintű feladatok  Az alapellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg:  Pécs  városában  az  integrált  intézményi  forma  nagyban  hozzájárul  a  fejlesztési  koncepció  megvalósíthatóságához,  mivel  a  szakfeladatok  közötti  átjárhatóság  lehetővé  teszi  a  rugalmas  szolgáltatást,  a  korszerű  team  munkaszervezést.  Ennek  köszönhetően  az  otthonukban  élők  így  minden  esetben  az  állapotuknak  és  helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek.    Az  étkeztetést  igénybevevők  körében  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  városrészektől  függően  (volt,  ahol  ez  a  tendencia  nem  található)  látványosan  lecsökkent  az  ellátottak  száma,  mely  a  változást  követően  az  elmúlt  időszakban  felére  esett.  Ugyancsak  utóbbi  3  évben  jelentősen  megnőtt  az  ingyenes  fizetési kategóriába tartozók aránya. Főképp a legalacsonyabb jövedelműek igénylik  az  ellátást.  Ez  a  változás  szintén  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  alakult  így.  Ellentmondásos  tapasztalat,  hogy  az  orvosilag  igazolt  diétára  szorulók  köre  jelentősen  emelkedett,  azonban  az  igényeket  sorban  visszamondják,  ennek  oka  a  nem  megfelelő  minőségű  diéta.  A  diétát  igénylők  körének  emelkedését  a  helyes  táplálkozás  szemléletének  elterjedése  okozza.  Az  igénylők  mentális  állapota  és  szociális helyzete nem teszi lehetővé, hogy a megfelelő diétás étrendet önmaguknak  összeállítsák,  és  elkészítsék.  A  szolgáltatásban  nyújtott  nem  megfelelő  ételek  több  esetben  is  állapotromlást  idéztek  elő,  melyet  rendszeresen  jeleznek  felénk.  Az  intézmények által benyújtott panaszokra, értékelhető változtatás eddig nem történt.  Az  étkeztetésben  részesülők  kb.  20%‐a  munkahellyel  ill.  jövedelemmel  nem  rendelkező aktív korúakból áll. Korábban jellemző volt az átmeneti krízis időszakot  követő munkába állás, ma már inkább a helyzetük megváltoztatására való törekvés,  sokkal kevésbé jellemző.    Fejlesztési célok:  ¾ Az  étel  minőségének,  mennyiségének  javítása,  különös  tekintettel  a  diétás  étkeztetésre.  ¾ Házhoz  szállítás  körülményinek  javítása,  a  szállító  gépkocsipark  számának  növelése, korszerűsítése. 

204 

¾ Az  aktív  korú  munkanélküliek  ellátása  komplex  szociális  munkát  igényel,  ennek  eredményessége  érdekében  a  munkanélküliek  részére  támogató  programokat  megvalósító  szervezetekkel  való  szoros  együttműködés  szükséges.    A  fenti  célok  megvalósítása  érdekében  az  étkeztetést  biztosító  vállalkozóval  kötendő  szerződés,  pontos  garanciákat  és  szankciókat  kell,  hogy  nyújtson  az  étel  minőségének és mennyiségének javítása terén.  Az  étkezés  házhozszállításának  biztosítására  2006  év  végéig  gondozási  központonként 1‐ 1 megfelelő gépkocsi beszerzése szükséges.    A házi segítségnyújtást igénylők száma jelentős változást nem mutat, azonban  az ellátottak körén belül nagymértékben nőtt az ápolást‐gondozást igénylők száma,  ezen  belül  is  főleg  az  immobilis,  teljes  ellátásra  szoruló  betegek.  Szintén  jelentős  azoknak az ellátottaknak az aránya, akik mentális állapotuk miatt különös figyelmet  igényelnek.   Annak érdekében, hogy az otthoni ellátás biztonságos alternatívát jelenthessen  az intézményi elhelyezéssel szemben, további fejlesztések szükségesek a szolgáltatás  keretein belül, melyek megvalósításának költségei messze elmaradnak a bentlakásos  intézmény fenntartási költségeitől.     Az  utóbbi  évek  tapasztalatai  alapján  új  szempontrendszert  igényelne  a  térítés  díj  megállapítása.  Az  ezzel  kapcsolatos  problémák  különösen  a  tartós  ápolást‐ gondozást igénylők körében okoz nehézségeket. A napi több órás ellátásra szorulók  a lakásfenntartási és gyógyszerköltségeik kifizetése után, nehezen tudják felvállalni a  térítési  díj  kifizetését,  ezért  is  választják  inkább  a  tartós  bentlakásos  intézményi  elhelyezést.  A  térítési  díj  megállapításának  ‐  ezekben  az  esetekben  ‐  egyik  új  szempontrendszere  lehetne  annak  vizsgálata,  hogy  bevezethető‐e  az  egy  napon  belüli ellátásért  fizetendő  térítési díjnak csökkenő  óradíjjal  történő  számítása. (Pl.:  a  személyi térítési óradíjnak a 3. órában x, a 4. órában y, az 5. órában z %‐kal stb. való  csökkentése.)  Ez  a  megoldás  lehetővé  tenné  –  az  ellátottak  anyagi  helyzete  vonatkozásában  –  az  önellátási  képességét  nagymértékben  elvesztett  személyek  lakáson történő, munkaidő‐igényes ellátását is. 

205 

Az  ellátási  igények  változásán  belül,  megemelkedett  a  mozgásszervi  rehabilitációs  ellátás  száma.  Nagyon  sok  betegség  következményei  elsődlegesen  ill.  szövődményként jelennek meg a mobilizációs zavarok. Ezek idős korban is gyakran  visszafordítható  folyamatok,  ill.  az  állapotmegtartás  is  jelentős  feladatot  jelent  az  otthoni ellátáson belül.    Fejlesztési célok:  ¾ A  folyamatos  (7  napos)  ellátáshoz  biztosítani  szükséges  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő  lakosságszám  alapján  megállapított  gondozói  létszámot, tekintettel a felmerülő igényekre, az új speciális feladatokra. El kell  különíteni  a  szakmai  munkát  igénylő  ápolási‐gondozási  tevékenységet  a  segédgondozói feladatoktól (pl. környezeti higiéné biztosítása)  ¾ Jelzőrendszeres  ellátás  körének  bővítése.  A  már  működő  40  db  jelzőkészülékkel  rendelkező  ellátás  a  város  egész  területén  működik  a  négy  alapellátást  nyújtó  intézmény  együttműködésében.  A  tárgyi  és  személyi  feltételek  megfelelnek  a  rendeletben  előírtaknak.  A  városban  alapellátást  biztosító  intézmények  önálló  központot  alakíthatnának  ki,  amennyiben  összesen  160  db‐ra  kiegészíthető  lenne  a  készülékek  száma,  ehhez  új  diszpécser  központot  kellene elhelyezni  és  a két rendszer –  akár  bővítve is  –  párhuzamosan  együtt  működhetne.  A  meglévő  diszpécser  központ  műszakilag  alkalmas  további  készülékek  csatlakoztatására.  Újabb  négy  fő  foglalkoztatását  tenné  szükségessé  az  ügyeleti  rendszer  biztosítása  és  az  új  álláshelyek  betöltésére  akár  megváltozott  munkaképességű  (akár  súlyos  fokban  mozgáskorlátozott,  illetve  látássérült)  személyek  is  alkalmasak  lennének.  Így  a  személyi  feltételeknek  megfelelne  minden  intézmény.  A  gondozónők  riasztás  esetén  sürgősségi  szempontokat  figyelembe  véve  a  napszaknak megfelelően igénybe vehetik a  tömegközlekedési  járműveket,  az  intézményi  gépjárműveket,  illetve  taxit.  Az  alapellátást  nyújtó  intézmények  informatikai  fejlesztésével  ‐  és  egymással  összeköttetésben  ‐  tovább  lehet  fejleszteni az ellátottak nyomon követését.   Pécs város elhelyezkedése – és különösen a külterületi részek miatt indokolt –  külön  terepjáró  gépjármű  vásárlása,  fenntartása  illetve  a  már  meglévő  támogató  szolgálatok  aktív  részvétele  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  működésében.   ¾ A  házi  gondozó  szolgálat  és  a  házi  betegápoló  szolgálat  együttműködése  mellett  nagyobb  hangsúlyt  igényel  a  rehabilitáció  (ápolás,  gondozás 

206 

rehabilitáció:  home‐care),  ennek  érdekében  a  dolgozók  megfelelő  számú  foglalkoztatása és szakirányú továbbképzése szükséges.    ¾ Szintén  további  felkészülést  igényel  a  haldokló  beteg  és  családjának  ellátása,  szükségessé  válik  hospice  szolgáltatás  megszervezése,  az  intézményben  dolgozó  szakemberek  és  a  team  munkában  együttműködő  házi  orvosok,  lelkészek  bevonásával.  Az idősek népességen belüli arányának növekedési üteme szükségessé teszi Pécs Megyei  Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását.  Az  alapszolgáltatások  fejlesztése  azért  szükséges,  mivel  a  megfelelően  kiépített  alapszolgáltatási  rendszer  alkalmas  a  bentlakásos  intézményi  ellátás  kiváltására  azokban  az  esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított  ellátás igénybevételét.    A  fejlesztési  célok  megvalósítása  érdekében  a  törvény  által  kötelezően  előírt  szakmai  létszámnormák  biztosítása  szükséges  legkésőbb  2009.  december  31.‐ig.  A  törvényi  előírásoknak megfelelően 800 lakosonként 1 fő házigondozó alkalmazása szükséges.  Mivel 2009‐ig további 130 dolgozó alkalmazására kell, hogy sor kerüljön, ez évenként 26  fő létszámbővítés biztosítását feltételezi.    Az  alapszolgáltatások  bővítésének  folyamata  már  2006  évben  megkezdődött,  ekkor  jött  létre  ugyanis  a  Pécsi  Kistérségi  Intézményfenntartó  Társulás.  A  Társulás  –  mely  magába  foglalja  a  pécsi  kistérség  39  települését  –  három,  elsősorban  idősek,  valamint  fogyatékos  személyek  ellátását  biztosító  intézmény  fenntartására,  működtetésére  jött  létre,  ezáltal  biztosítva sokrétű szociális alapszolgáltatást a kistérség lakosai számára (házi segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás,  idősek  nappali  ellátása,  családsegítés,  támogató  szolgáltatás stb.)    Pszichiátriai betegek közösségi ellátása   Valamennyi  Gondozási  Központ  fel  tudja  vállalni  a  pszichiátriai  betegek  közösségi ellátását, mint speciális alapellátási feladatok.    2005. január 1‐től már kötelezően ellátandó feladata a városnak.  Az  ellátást  a  nappali  tevékenységet  ellátó  idősek  klubjaihoz  lehetne  kapcsolni,  hiszen a tárgyi feltételek adottak ehhez. A területen dolgozó szakdolgozók nyitottak  a  tevékenység  ellátására  a  tevékenység  ellátásához  szükséges  speciális  képzésüket 

207 

kell  megoldani.  Pszichológust,  pszichiátert  megbízási  szerződéssel  is  lehetne  alkalmazni,  esetleg  részmunkaidőben.  Gyakorlat  ugyanis  azt  mutatja,  hogy  növekszik  a  nappali  ellátás  szolgáltatást  igénybevevők  közt  a  pszichiátriai  betegek  száma.   A  fogyatékosok  nappali  ellátása  is  összekapcsolható  lenne  a  közösségi  pszichiátriai  ellátás  elvégzésével,  ugyanis  a  különböző  fogyatékossági  csoportok  között is megjelennek a pszichiátriai betegségben szenvedők.  A  pszichiátriai  betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése  a  fő  cél  az  elkövetkező 5 év során. Az ellátások fejlesztésének iránya a lakókörnyezetében való  ellátás,  a  közösségi  gondozás  hálózatának  elterjesztése,  a  szociális  segítőhálózat  kialakítása,  felkészítés,  speciális  tanfolyami  képzéssel  a  gondozók  és  koordinátorok  részére. Pályázati program keretében a tárgyi működési feltételek kialakítása a cél.    A családsegítés mellett, szakmai tevékenységüket kiszélesítve adósságkezelési  tanácsadói  tevékenységet  is  végeznek  2003.  december  1.  óta  az  adósságkezelési  program keretében.     A jelenlegi törvényi szabályozás nem írja elő, azonban nagyon fontos jövőbeni  feladat  lesz  a  város  gyermekvédelmi  koncepciójának  elkészítése  és  összehangolása  jelen szolgáltatástervezési koncepcióval.    Fejlesztési célok  ¾ Az  adósságkezelési  tanácsadók  oktatásban  történő  részesítése.  A  Közgyűlés  Egészségpolitikai  és  Szociális  Bizottsága  1.320.000  Ft‐ot  biztosított  a  2004.  szeptemberben  történő  tanfolyam  elvégzéséhez  11  fő  részére,  akik  a  négy  családsegítőben végzik munkájukat.  ¾ Amennyiben  családi  konfliktusok  generálják  a  bentlakásos  intézményi  elhelyezést,  a  családsegítő  szolgálatoknak  nagy  szerepük  lehetne,  az  elhelyezési igények csökkentése terén, a családi konfliktusok feloldásával.  ¾ A már működő „KIDerül” és „Újra dolgozom” programok, ‐melyeket a Dél –  Dunántúli  Regionális  Forrásközpont  biztosít  a  családsegítő  szolgálat  közreműködésével  ‐  hatékonyságát  lehetne  fokozni  azzal,  hogy  a  munkahelyet  keresők  számára  személyiségfejlesztő  és  konfliktuskezelő  csoportfoglalkozásokat szerveznének.   

208 

A családsegítés (és gyermekjóléti szolgáltatás), mint szociális alapszolgáltatás fejlesztése  és  korszerűsítése  Pécsett  és  kistérségében;  módszertani,  szakmafejlesztő  és  egyéb  innovatív  tevékenységek támogatása a családsegítés (és gyermekjóléti szolgáltatás) bázisán.  A szükséges beavatkozási irányok:  − A hiányzó személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  − A  családsegítés  és  gyermekjóléti  szolgáltatás  (mint  alapszolgáltatások)  közötti  szorosabb együttműködés megvalósítása (városi és kistérségi szinten egyaránt);  − Kliensirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítása és működtetése (szintén városi  és kistérségi szinten), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán;   − Új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató  helyszín  és  közösségi  színtér  kialakítása  és  működtetése;  − Az  ún.  speciális  alapfeladatok  megvalósítására  külső  szervezetek  bevonása  (feladatellátási megállapodással/szerződéssel);  − Új típusú szolgáltatások modellezése, támogatása (szakmai innovációk, elsősorban a  munkanélküliek,  a  lakhatási  problémákkal  és  adósságterhekkel  küzdő  személyek  és  családok részére nyújtott szolgáltatások, közösségfejlesztő programok szervezése);  − Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységek  (pl.  képzések,  továbbképzések  támogatása, akciókutatások, objektív és szubjektív szociális térképek készítése).    Támogatandó tevékenységek/feladatok:  Szervezeti feltételek biztosítása:  − Az  ún.  integrált,  több  funkciós  szociális/jóléti  szolgáltató  bázisok  és  közösségi  színterek  (ún.  városrészi  KÖZ‐PONT‐ok)  szervezeti  kérdéseinek  kidolgozása,  a  szükséges eljárások lefolytatása, önkormányzati döntések előkészítése, döntéshozatal,  stb.    A működést érintő fejlesztési feladatok:  − Az ún. interprofesszionális együttműködésen és hálózati szociális munkán alapuló,  új  típusú  városi  hatókörű  (valamennyi  jóléti  szolgáltatásban  érintett  részvételével  zajló)  szolgáltatások  modellezése  és  működtetése,  így:  kliensirányító  és  esetmenedzseri rendszer.  − A  családsegítés  alap  és  ún.  speciális  feladatainak  „szétválasztása”,  a  speciális  célcsoportokat  és  problémákat  célzó  programokra  és  szolgáltatásokra,  ún.  külső  partnerek (civil, nonprofit szervezetek) bevonása.   

209 

Szolgáltatások fejlesztése:  − A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése  (beleértve  a  családsegítés  és  gyermekjóléti  szolgáltatás „közös” fejlesztését is).  − Új szolgáltatási elemek kidolgozása és működtetése (egyrészt a vonatkozó jogszabályi  előírások, másrészt a helyi szükségletfelmérések alapján);  − Új típusú szolgáltatások modellezése és működtetése (pl. pályázatok előkészítésével,  megvalósításával).    Az utcai szociális munka jelenleg részben, a hajléktalanok körében megoldott a  városban.  Az  ellátást  mielőbb  szükséges  minden  érintettre  (szenvedélybeteg,  csellengő gyermekek) és a város egész területére kiterjeszteni. Az ellátáshoz az utcai  szociális  munkások  számára  létrehozandó  egy  külön  iroda,  illetve  a  már  működő  intézményrendszerhez  kapcsolható.  Törvényi  előírások  alapján  összesen  9  szociális  munkásra  lenne  szükség  a  városban,  területi  egységenként  minimum  két  fő,  valamint egy szakmai vezető.    Fejlesztési célok  ¾ Az  utcai  szociális  munkát  az  igénylők  köréhez  igazodva  célszerű  kialakítani  2005. évtől. hajléktalan személyek esetében célszerű és szakmailag indokolt a  TÁMASZ  Gondozási  Központhoz,  szenvedélybetegek  esetében  az  INDÍT  Közalapítványhoz,  csellengő  gyermekek  esetében  pedig  ‐  a  már  fent  vázolt  módon  –  az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálathoz  integrálni.  A  családsegítőnél  történő  utcai  szociális  munka  2005.  évben  kezdődik  (a  Közgyűlés  a  költségvetésre  kötelezettséget  vállalt  17.  M.  Ft  összegben).  Az  első  előkészítő  fázisban  történik  a  terepmunka  előkészítése  (információgyűjtés,  kutatás,  helyzetfelmérés),  majd  ezt  követően  megkezdődik a terepmunka. Ez az alábbiakat jelenti:       Helyszíni ismeretek megszerzése,  felkeresni a célcsoportokat és kapcsolatot kiépíteni.   feltérképezni a segítségnyújtás lehetőségeit.  tájékozódni a szubkultúra normarendszerében, szóhasználatában.  A  hosszutávú  teendők  meghatározásához  ki  kell  deríteni  az  utcára  kerülés okát.   Az orvosi ellátás megszervezése,  élelmezés és ruházat megoldása,   okmányokkal való felruházás.  

210 

Utánkövetés,  az  utcai  létből  való  kiemelés  miatt,  (mely  kb.  egy  év)  a  családsegítőhöz delegálás.     Az utcai szociális munka minimum 2 szolgálattal való növelése.    Az  utcai  szociális  munka  minőségi  szolgáltatásának  kialakítása  a  város  minden  területén.  A  különböző  városrészekben  nagyon  sok  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó,  az  ellátórendszerrel  bizalmatlan  hajléktalan  ember.  Ők  azok,  akik  semmilyen  kapcsolatban  nincsenek  a  hajléktalanellátó  szervezetekkel.  Az  utcai  szolgálatok  –  városrészenként  egy  –  nagyobb  hangsúlyt  tudnak  fektetni  a  felderítésre  ezáltal  ennek  a  hajléktalan  rétegnek  az  elérésére.  Feladatuk  –  a  pozitív  zéró  tolerancia  jegyében  –  nem  csupán  a  klienskör  elérése,  hanem  a  szolgáltatás  igénybevételére  való  felkészítés,  a  szükséges  motiváció  kialakítása.  Emellett feladatuk a kliensek alapvető szociális igényeinek a feltérképezése, közreműködés azok  kielégítésében.  Az  utcai  szolgálatok  számát  2  szolgálattal  növelni  kell.  Ennek  eredménye  lesz,  hogy  minden városrészen dolgozik egy szolgálat, akik felelősek az ott folyó munkáért.  Kedvezményezett: Jelentkező, már a hajléktalan‐ellátásban szerepet vállaló szervezet    Támogató szolgálat fejlesztési célja  ¾ A  támogató  szolgálat,  mint  új  alapellátási  feladat  már  működik  a  városban  három  intézménynél,  de  mivel  a  minisztériumi  állásfoglalás  szerint  tízezer  lakosonként  lehet  létrehozni  –  és  a  központi  költségvetésből  is  támogatásra  jogosult  –  egy  támogató  szolgálatot,  így  a  városban  továbbiak  létrehozása  indokolt.    Fogyatékossággal élőknek nyújtott szociális alapszolgáltatások fejlesztése  o Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása  o Igényfelmérések  készítéséhez  egységes  dokumentációs  rendszer  bevezetése  (az  adatgyűjtés  területének  meghatározása,  szolgáltatások,  kliensek,  felmérése.)   o Szakmai standardok és protokollok bevezetése, újak kidolgozása,  o Városi és a kistérségi fejlesztési koncepció összeegyeztetése,  o Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása  o Informatikai  hálózat  fejlesztése,  akadálymentes  tájékoztató  felület  létrehozása.    

211 

A szakosított ellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg:    Nappali ellátás  Az  idősek  klubja  szolgáltatást  igénylők  körében  is  látványosan  változott  az  ellátottak  általános  állapota.  Az  utóbbi  évek  tapasztalata  azt  mutatja,  hogy  az  új  jelentkezők jellemzően súlyosabb fizikai és mentális állapotban vannak. Ugyanakkor  a  közösség  és  a  megfelelő  gondozási  munkának  köszönhetően  idővel  kedvező  irányba változik közérzetük.  Jelentősen  befolyásolja  a  klub  szolgáltatásának  színvonalát  az  étkeztetés  színvonala.  Az  élelmezés  kiszerződtetését  követően  érezhetően  lecsökkent  a  klubtagok száma. A létszám mostanra 92%‐ig betelt.  Az  élelmezéssel  kapcsolatos  problémák  azonosak  az  étkeztetés  szakfeladaton  már leírtakkal. De az idősek klubja szolgáltatásainál ismételten ki kell emelni a diétás  étkeztetés jelentőségét.  Nehézséget  jelent  a  klub  szakmai  feladatellátása  szempontjából,  hogy  anyagi  forrás  hiányában,  csupán  kiadással  nem  járó  programokat,  foglalkoztatásokat  tudnak szervezni.    Fejlesztési célok:  ¾ Élelmezés színvonalának javítása.  ¾ Foglalkoztatás  keretén  belül  a  képességeket,  készségeket  fejlesztő  programok elindítása.  ¾ Mozgásszervi rehabilitációs program bővítése.  ¾ Mentálhigiénés ellátás fejlesztése.   ¾ A  megfelelő  feltételek  biztosításával,  a  napközben  felügyeletre  szorulók  ellátása.  A  házi  segítségnyújtásnál  részletesen  felvázoltuk  a  személyi  fejlesztési  igényeket  és  annak  határidejét,  mely  az  idősek  nappali  ellátásában  is  a  megoldást  jelenti. Ez 2009‐ig valósul meg évente 26 fő gondozónő felvételével.    Fogyatékosok  nappali  ellátását  jelenleg  két  önkormányzati  és  három  civil  szervezet  biztosítja.  Tevékenységüket  egymással  egyeztetve  végzik.  Telephelyeik  alapján megfigyelhető a városrészenkénti hozzáférhetőség a szolgáltatásokhoz. 

212 

Nem  teljes  körű  ez  a  szolgáltatás,  mert  csak  az  értelmi  fogyatékosokra  és  a  mozgásfogyatékkal élőkre koncentrál.    Fejlesztési célok:  ¾ A  fogyatékosok  nappali  intézményi  keretén  belül  ellátja  a  látás‐,  hallásfogyatékos,  autista  személyeket,  valamint  pszichiátriai  betegeket,  amennyiben vezető tünetük az értelmi fogyatékosság.  ¾ Kialakításra  vár még fogyatékosok  nappali  intézményi  keretén belül a látás‐,  hallásfogyatékos, autista személyek ellátására szakosodott nappali intézmény.  ¾ A  fogyatékossággal  élő  emberek  iskolai  végzettsége  jelentősen  elmarad  a  népesség  átlagától,  ennek  következtében  képzési,  munkavállalási  esélyeik  rendkívül  kedvezőtlenek.  Esélyegyenlőségük  javítása,  önálló  életvitelük  elősegítése érdekében komplex rehabilitációs program kidolgozása szükséges  a szociális törvény és végrehajtási utasításai szerint. Az ÉFESZI ezt a feladatot  a szervezet keretén belül felvállalja.  ¾ A  fogyatékossággal  élő  embereket  betegként  kezelő  szemlélet  helyett  cél  a  fogyatékos embereket önálló állampolgárnak tekinteni. A gondozás helyett az  igény szerinti szolgáltatás bevezetése, a meglévő ellátások minőségi javítása.  ¾ A  foglalkoztatás  lehetőségeinek  kiszélesítése  (támogatott,  atipikus  –  védett,  félig  védett  tranzit  foglalkoztatás,  terápiás,  fejlesztő  –  felkészítő  foglalkoztatás),  az  önkormányzati  és  a  civil  szervezetek  által  működtetett  intézményekben  ¾ Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  szolgáltatásainak  kiterjesztése  a  fogyatékossággal  élő  emberek  számára  is.  Jelzőrendszer  központ  kialakítása  az ÉFESZI‐ben.  ¾ Az akadálymentes környezet feltételeinek komplex kialakítása mind a hallás‐,  látás‐,  értelmi  fogyatékos,  mind  az  autista,  mind  a  mozgásában  korlátozott  (illetve a halmozottan sérült) személyek részére.     Az  akadálymentesítés  törvényi  kötelezettség  az  önkormányzatok  számára,  melynek  határideje  2005.  Ennek  megvalósítása  még  nem  kezdődött  meg,  így  a  határidő sajnos kitolódik 2006‐ra.       

213 

Nappali ellátás fejlesztése és a ráépülő innovatív szolgáltatások  1. Nappali intézmények fejlesztése célcsoportbővítéssel  A korábbi fejlesztési tervben szerepel (71.oldal, V.4.2.1.2. pont) minden fogyatékossági  típusnak  külön  nappali  intézmény  létrehozása  (hiányként  van  feltüntetve  a  siket  és  vakok  nappali intézménye), ennek szükségességét ajánlott felmérni. Az INSZI Mozgáskorlátozottak  Nappali  Intézménye  jelenleg  célcsoport  bővítése  előtt  áll,  vak  és  látássérült  személyek  fogadására  is  alkalmassá  tehető.  Az  épület  adottságaiból  eredően  az  ellátotti  létszám  növelhető,  további  célcsoportokkal  bővíthető.  Az  ÉFESZI‐ben  siketek  ellátására,  valamint  azoknak  az  autisták  az  ellátására  van  lehetőség  akiknél  a  vezető  tünet  az  értelmi  fogyatékosság,  megfelelő  humán szakmai háttér biztosítása mellett (HEFOP 4.2), a  HEFOP  4.2 projekttel összhangban.    2. Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése  Fogyatékossággal  élők  foglalkoztatásának  fejlesztéséhez  szükséges  újabb  munkalehetőségek  biztosítása,  közintézményekben,  közterületeken,  (pl.:karbantartás,  parkgondozás, takarítás, kézbesítés) mely  az önkormányzat részéről  nem igényel ráfordítást,  fajlagos  költségeit mégis  csökkenti.  A  foglalkoztatás  során  készített termékek  értékesítésére  a  szervezetek  részére  egy  közös  bolt  kialakítása  ajánlott,  a  Fogd  a  Kezem  Alapítvány  programjára alapozva.  A  HEFOP  4.2  pályázat  keretében  kialakított  közösségi  terek  nyitott  működtetése,  a  célcsoporthoz  tartozóknak,  együttműködő  szervezeteknek  és  a  lakossági  kezdeményezések  számára.    3. Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása  Rehabilitációs  szolgáltatási  centrum  kialakítása  a  meglévő  nappali  intézmények  infrastruktúrájára építve,(ÉFESZI‐INSZI Hefop 4.2 projekt szakmai programjában szerepel,  a szükséges helyiségek az intézményben rendelkezésre állnak.).   Feladatai:  Információs  központ,  kliensek  felkutatása,  célcsoport  szerinti  szolgáltatások  felé  irányítása,  mentor  tevékenység  biztosítása,  lakossági  tájékoztatás,  egyéni  fejlesztési  tervek  készítése,  szakmai  fejlesztésekkel  kapcsolatos  kutatások  elvégzése,  elégedettség  vizsgálata,  a  hozzátartozók  rekreációját  támogató  programok  szervezése,  szolgáltatásokkal  szembeni  igények folyamatos mérése.   

214 

Új  típusú  szakmai  módszereket  vezetett  be  a  Fogd  a  Kezem  Alapítvány  is:  művészetterápia, munkakörelemzés, analízis, interkulturális nevelés.    Nappali  melegedő  civil  szervezet  fenntartásában  működik,  a  népkonyhával  egy  épületben.  A  törvényi  előírásokon  túl  hétvégén  és  ünnepnapokon  is  az  igénybevevők rendelkezésére áll.     Fejlesztési célok:  ¾ A  nappali  melegedő  és  a  népkonyha  szolgáltatásainak  szétválasztása.  A  nappali  melegedő  külön  épületben  történő  elhelyezésével  mód  nyílik  egyéb  szolgáltatások  biztosítására.  Védett  munkahely  kialakítása  hajléktalanok  foglalkoztatásával.   ¾ A hajléktalan intézményrendszerből való kikerülés hatékonyságának növelése  a különböző „kivezető utak” a foglalkoztatás stb. segítségével.  ¾ Az  intézményi  tárgyi  feltételek  javítása,  működési  és  eszközbeszerzés  pályázati forrásainak megszervezése.  ¾ A szakirányú végzettségű munkatársak számának növelése.  ¾ A  közegészségügyi  problémák  koordinálása,  a  tevékenység  megszervezésére  az ÁNTSZ‐tal együttműködve.    Nappali melegedő végpontok – városrészenként egy‐ kialakítása.  Jelenleg csak a belvárosban működnek nappali melegedők. Ennek egyik következménye,  hogy odakoncentrálódik a hajléktalan populáció jelentős része, így nagyon megterheli az ott  lakókat. Másik következménye, hogy sok kliens nem veszi igénybe ezt az alapszolgáltatást.  A nappali melegedő feladata: az általa gondozott kliensek integrált és teljes jogú tagjai  legyenek a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe.  Ennek  érdekében  a  szociális  munka minden  formáját  igénybe  veszi.  Segítséget  nyújt  a  kliensek  számára  a  fizikai  és  mentális  állapotuk  javításában;  meglévő  képességeik  és  készségeik  megtartásában  illetve  fejlesztésében;  mindennapi  életükben  adódó  konfliktusok  feloldásában és problémáik megoldásában; szociális gondozásban; az egészségügyi ellátáshoz  való  hozzájutásban.  A  szolgáltatás  olyan  szükségletekre  alapozott  segítséget  kínál,  mely  nagymértékben épít a kliensek aktív és felelős részvételére.   A  végpontok  létrehozásával  sok  eddig  el  nem  ért  kliens  tudná  igénybe  venni  a  melegedőt. A végpontoknak kulcs szerep jut a pozitív zéró tolerancia kivitelezésében. 

215 

− személyi tisztálkodási lehetőség biztosítása  − személyes ruházat tisztítása, szárítása  − szociális  ügyintézés,  hivatalos  ügyek  intézése:  iratpótlás;  segélyek  kérelme,  ügyintézése; megfelelő szakellátáshoz történő irányítás  − mentális  segítségnyújtás,  tanácsadás;  életvitelre  vonatkozó  tanácsadás;  életvezetés  segítése:  − személyes ruházat pótlása    − postai küldemény átvétele  − csomagmegőrzés  − meleg élelem biztosítása  − ételmelegítés  − közösségi együttlét biztosítása: közös programok szervezése, ösztönzése  − pihenési lehetőség biztosítása  − szabadidős programok szervezése: sport és kulturális programok szervezése, ösztönzése 

− egészségügyi alapellátás megszervezése  − munkavégzés lehetőségének szervezése    - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének szervezésének segítése    Javasolt Pécs történetileg kialakult városrészein egy‐ egy melegedő végpont megnyitása.  A  végpontokon  biztosítani  lehet  a  melegedő  alapfeladatait,  illetve  lehetőséget  arra,  hogy  a  klienskör és az utcai szociális munkások találkozni tudjanak.   

Fűtött  utca  típusú  ellátás  létrehozása,  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó  hajléktalanok számának radikális csökkentésére.  Az éjjeli menedékhely ellátásnál alacsonyabb küszöbű ellátás, meleg fekhely biztosítása.  Ebben  az  ellátási  formában  a  szakemberek  nem  kérik  az  éjjeli  menedékhely  igénybevételéhez  szükséges  iratokat  sem.  Az  igénybevétel  ideje  alatt  próbálják  kialakítani  a  kliens  igényét  a  magasabb küszöbű ellátásra.  A TÁMASZ Alapítvány Gomba utcai ( férfi ) illetve Bittner utcai ( női )menedékhelyén  lévő kiegészítő helyiség alkalmassá tétele a feladat elvégzésére.    

216 

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:  Idősek  gondozóháza  a  házigondozás  és  a  bentlakásos  intézményi  elhelyezés  közötti ellátási forma. Előnye, hogy a családnak hétköznapjaiban segítséget nyújt, de  nem szakítja ki a megszokott környezetből.    Fogyatékosok  gondozóháza  hasonlóan  az  előbb  említett  ellátási  formához  a  szolgáltatást igénybevevő nem távolodik el saját családjától.    A fenti két ellátási forma ez egyik leghumánusabb lehetőség arra, hogy a család  ápoló  és  gondoskodó  szeretete  mellett,  egy  szakmailag  kompetens  ellátórendszer  hozzásegítse  az  idős,  fogyatékos  embert  ahhoz,  hogy  minél  tovább  az  otthonában  maradhasson.     Fejlesztési célok:  ¾ Szakmai és tárgyi feltételek javítása, egyéni igény kielégítésének lehetősége.  ¾ Komplex ellátás biztosítása.     Mivel a fenti intézmények tárgyi feltételei a törvényi előírásoknak megfelelően  biztosítottak, csak a folyamatos karbantartást kell, hogy biztosítsa az önkormányzat.  Így a feladat elvégzésére határidő nincs.    Fogyatékossággal  élőknek  nyújtott  szakosított  szociális  szolgáltatások  fejlesztése  1.Speciális lakhatási formák kialakítása:  1.1.  Apartmanház  kialakítása,  tartós‐végleges  lakhatási  lehetőség  biztosítása  az  ÉFESZI  Acsády  utcai  részlegében,  a  már  meglévő  átmeneti  szállás  mellett.  (Jelenleg  történik  az  átmeneti  szálló  férőhelyszám  bővítése,  valamint  illetékességének  kiterjesztése  regionális szintre, valamint minden típusú fogyatékos célcsoport számára kiterjesztése.)   1.2.  Lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  ill.  speciális  akadálymentes  apartmanház  építése,  amely  a  meglévő  szociális  alapszolgáltatások  biztosítása  mellett,  az  önálló  életvitelt  lehetővé  teszik.  (Szakmai  programmal  és  engedélyeztetési tervvel az INSZI rendelkezik). 

217 

Lakóotthon létrehozását a Fogd a kezem Alapítvány is tervez.     2. Bentlakásos intézményi ellátás fejlesztése   Az 1. intézkedésben kifejtve (ISZI Fogyatékossággal élők részlegének kitagolása)    3. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények fejlesztése:  Az  átmeneti  szállókat  alkalmassá  kell  tenni  krízishelyzetben  azonnali  felvételre,  mely  váratlan  helyzetben  biztonságos  megoldást  nyújt  az  elhelyezésre.  Egyéb  elhelyezést  nem  igénylő  krízishelyzetekben  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  gondoskodik  a  segítségnyújtásról.  (Az ÉFESZI‐ben az Átmenti Szálló férőhelybővítése jelenleg folyamatban van. )  A Magyar Máltai Szeretetszolgálat: „Szociális Hotelszolgálat” kialakítását, a   Kerek Világ Alapítvány: átmenti otthon létrehozását szerepelteti a távlati terveiben.    Fejlesztési célok:  -

Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése  Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása   Speciális lakhatási formák kialakítása  Lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  ill.  speciális  akadálymentes  apartmanház építése,  Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben 

 

Hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek esetében az átmeneti  intézmények funkciója elsősorban nem az ápolási feladatok ellátása. Itt az önellátásra  és  a  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására  képes  hajléktalan  személyek  éjszakai pihenését, krízis helyzetben az éjszakai szállás biztosítását teszi lehetővé.   A  hajléktalanok  átmeneti  ellátásának  speciális  formája  a  „Lábadozó”  intézménye, amelybe a kórházból kikerült személyek kerülnek, akik további intenzív  ápolást  gondozást  igényelnek.  2003‐2004  telén  14  férőhellyel  az  intézmény  már  működött  határozott  időtartammal,  Pécs,  Hungária  u.  21  szám  alatt  (2004.  március  31‐ig).    

218 

Fejlesztési célok:   ¾ Az  ellátási  színvonal  javítása  érdekében  elsősorban  infrastruktúrális  és  a  tárgyi feltételeket érintő fejlesztésekre van szükség.  ¾ A  szolgáltatás  lényege,  hogy  bármikor  rendelkezésre  kellene  állnia  üres  férőhelyeknek az akut elhelyezési igények teljesítésére.  ¾ Az  egészségügyi  intézményekből  kikerülő  önellátásra  képtelen  időszakosan  ápolásra  szoruló  személyek  részére  folyamatosan  működő  „lábadozó”  intézmény létrehozásához támogatás biztosítása    A férfi éjjeli menedékhely szétbontása a törvényei előírások értelmében  A  jelenleg  működő  férfi  menedékhely  (Pécs  Gomba  utca  7.  )  70  férőhelyes.  Az  infrastruktúra  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg,  nem  tudja  biztosítani  a  4  négyzetméter/fő előírást. Ezért csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. 2008‐tól ez  az ellátás csak – a törvényi előírásnak megfelelően – 40 férőhellyel működhet.   A menedékhely kihasználtsága ‐ a 70 fő ellátásával is – éves szinten jóval 100 % fölött  mozog. Szükség van tehát egy új épület megnyitására, ahol a menedékhely ellátást biztosítani  lehet.  Az  éjjeli  menedékhelyen  szállás  biztosítása  történik.  A  klienseknek  lehetőségük  van  tisztálkodásra  és  ruházatuk  tisztítására  is.  Igény  esetén  ügyintézési  és/vagy  mentális  segítséget kaphatnak az ott dolgozó szociális szakemberektől.  Egy  új  éjjeli  menedékhely  kialakítása.  Ez  a  programpont  kapcsolódik  a  későbbiekben  megjelenő  férfi  átmeneti  szálló  új  épületbe költözésével. Javasoljuk,  hogy  a  jelenleg  átmeneti  szállóként  működő  (  Edison  u.  18.  )  ingatlant  átalakítani  éjjeli  menedékhellyé,  hiszen  arra  tökéletesen alkalmas.    Férfi  átmeneti  szálló  új,  az  ellátási  forma  igényei  szerint  kialakított  épületbe  költöztetése  A  férfi  átmeneti  szálló  ellátási  színvonala  nem  sokban  tér  el  az  éjjeli  menedékhely  színvonalától.  Enne  hátrányai  napi  szinten  jelentkeznek,  hiszen  a  kliensek  nem  szívesen  veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Kihasználtsága 50 % körül mozog. Ennek oka, hogy ennél  az ellátásnál a klienseknek már fizetni kell a szolgáltatásért. Szakmailag kívánatos, hogy ez az  ellátás a menedékhelynél lényegesen jobb infrastrukturális feltételekkel rendelkezzen. Jogos az  igénybevevők igénye, hogy a fizetett szolgáltatásért magasabb színvonalú ellátást kapjanak.   Az  épület  struktúrája  csak  korlátozottan  teszi  lehetővé  az  ellátáshoz  nélkülözhetetlen  közösségi  helyiség  kialakítását,  a  szociális  munka  számára  elengedhetetlen  interjú  szoba  kialakítása pedig nem lehetséges.  

219 

A férfi átmeneti szálló új – lehetőleg erre a célra épített – ingatlanba költöztetése.    Ápolást‐gondozást nyújtó bentlakásos intézmények:    Idősek Otthona  A  tartós  bentlakást  nyújtó  intézményi  elhelyezés  akkor  válik  indokolttá,  ha  az  önmaga  ellátására  képtelen  személy  gondozása  más  módon  nem  oldható  meg.  Amikor  tehát  a  család,  vagy  annak  ellátási  képessége  hiányzik,  emellett  alap‐és  nappali  ellátást  nyújtó  szolgáltatások  nem  elégségesek  ahhoz,  hogy  saját  lakókörnyezetében  élhessen  a  segítségre  szoruló,  a  tartós  bentlakást  nyújtó  intézmények igénybevételére kerül sor.  A szociális törvény értelmében elsősorban a megyei önkormányzatok kötelező  feladata  a  fenti  intézmények  működtetése.  2001‐től  a  megyei  jogú  városok  is  kötelesek  időskorúak  otthonát,  emellett  a  helyi  igényekhez  igazodóan  legalább  két  szakosított intézményt létrehozni.   Pécsett  az  idősek  otthoni  ellátás  kiépített,  magas  a  férőhelyek  száma  más  városokhoz  képest.  Ennek  ellenére  a  várakozók  nagy  száma  miatt  indokolt  lenne  a  férőhelyek  bővítése,  melynek  az  anyagi  vonzata  igen  magas.  Nem  megoldott  a  demens  állapotú  lakók  szakszerű  ellátása.  Igény  merült  fel  az  emelt  szintű  idősek  otthoni ellátásra.    Fejlesztési célok:  ¾ Szakmai,  tárgyi  feltételek  javítása,  akadálymentes  környezet  megteremtése.  Valamennyi  intézménynél  a  végleges  működési  engedély  megszerzésének  biztosítása.  Amennyiben  hosszú  távon  intézményeink  nem  felelnek  meg  az  engedélyeztetési  követelményeknek,  célszerű  végig  gondolni  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő  „Zöld  mezős”  beruházás  keretében,  külső  források  bevonásával, a meglévő intézményt új telephelyre költöztetni.   ¾ Az  emelt  szintű  ellátást  biztosító  intézmény  működtetésével  olyan  profit  nyerhető,  ami  visszaforgatható  lenne  az  idősellátásba.  Az  Integrált  Szociális  Intézményben  is  fokozatosan  nő  az  igény  a  magasabb  komfortot  nyújtó  ellátások  iránt,  amelyet  az  igénybe  vevő,  vagy  a  hozzátartozó  képes  megfizetni.  

220 

Az átlagot jóval meghaladó minőségű, emelt szintű elhelyezési körülménynek  számit  az  olyan  egy  vagy  két  személyes  lakrész,  amely  lakószobát,  konyhát,  fürdőszobát  tartalmaz  és  egy  ellátottra  legalább  10  m2  nagyságú  lakóterület  jut. Ebbe a kategóriába tartozik az elhelyezési körülmény is, ahol az egy vagy  két  személyes  lakószobához  önálló  fürdőszoba  is  tartozik.  Követelmény  továbbá, hogy a korszerűen kialakított épület berendezése, felszereltsége teljes  körű legyen.   ¾ A  1993.  évi  III.  tv.  módosítása  már  2006.  január  1.‐től  kötelezővé  teszi  a  demens  részlegek  kialakítását.  Intézmények  valamennyi  tartós  bentlakást  biztosító  otthonára  jellemző,  hogy  a  lakók  döntő  többsége  valamilyen  demencia kórképben szenved, illetve egészségi állapota álladó felügyeletet és  szakápolás biztosítását követeli.   ¾ A  Xavér  utca  10.  szám  alatt  működő  idősek  otthonának  tetőtere  alkalmas  lehetne  egy  emelt  szintű  részleg  kialakítására,  a  már  meglévő  többi  részt  pedig demens részleggé lehetne alakítani.   ¾ A  Tímár  utcai  idősek  Otthonának  pavilon  épülete  is  alkalmas  lenne  –  egy  nővér szoba kialakítása mellett – demens ellátottak elhelyezésére.   ¾ Az  Integrált  Szociális  Intézményben  ugyancsak  ki  kellene  alakítani  egy  speciális részleget dementált betegek gondozására.   ¾ Pécs  városa  fekvőbeteg  gyógyintézettel  nem  rendelkezik,  így  a  magatehetetlen  vagy  végstádiumba  jutott  betegek  ápolását‐gondozását  a  szociális  intézményeknek  kell  ellátniuk.  Meg  kell  vizsgálni  annak  a  lehetőségét,  hogy  a  szociális  intézmények  vegyes  profillal,  az  egészségügyi  feladatokat is felvállalva ápolási osztályokat alakítsanak ki.  ¾ A meglévő intézményrendszer mellett civil szervezet által ‐ ellátási szerződés  keretében‐ is elképzelhető a tevékenység ellátása.    Fejlesztési célok:  Az idősek népességen belüli arányának növekedési üteme szükségessé teszi Pécs Megyei  Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását.  Az  önkormányzat  fontos  feladata  a  szociális  ellátórendszer  átszervezése  során,  hogy  a  még ellátatlan feladatok biztosításában, lehetőséget nyújtson a civil szervezetek részvételére is.   A  jelenleg  jelentős  szakmai  létszámhiánnyal  működő  ‐  idősek  otthonainak  integrációjával  továbbá  a  bentlakásos  férőhelyek  számának  csökkentésével,  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  intézmények  szakmai  feladatiról  és  működésének  feltételeiről  szóló 1/200. (I.7.) SzCsM rendelet által előírt személyi feltételek biztosítása.   

221 

A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Mártírok u. 9. szám alatti idősek otthona,  a Pécs, Garai u. 33. szám alatti gondozóháza valamint a Pécs, Kassa u. 3. szám alatti idősek  klubjának  megszüntetése  továbbá  a  Pécs,  Tüzér  u.  7.  szám  alatti  idősek  otthona  férőhelyei  számának csökkentése 180‐ról 100‐ra.  A Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Barátság u. 18. szám alatti idősek  otthonának  megszüntetése  (helyette  20  férőhellyel  demens  betegek  nappali  ellátásának  kialakítása).    Mozgásfogyatékosok Otthona    Jelenleg  az  Integrált  Szociális  Intézmény  keretén  belül  működik.  Célszerű  megvizsgálni,  hogy  indokolt‐e  az  időskorúak  ellátásához  integrálni  a  mozgásfogyatékosokat.    Fejlesztési cél:  ¾ önálló intézményrendszer kialakítása, új telephely létesítésével „zöld mezős”  beruházás  keretében  mozgásfogyatékosok  részére.  A  felszabadult  férőhelyeken  kialakíthatóvá  válna  a  már  korábban  említett  emelt  szintű  részleg.     Hajléktalanok otthona struktúrájában az idősek otthoni ellátásához hasonló.    Fejlesztési cél:  ¾ A  Baranya  Megyei  Önkormányzat,  Pécs  város  és  az  ellátást  végző  Támasz  Gondozási  Központ  közös  összefogásaként  az  ellátás  szempontjából  kedvezőbb  helyszín  felkutatása,  ahol  lehetőség  nyílik  a  gondozottak  szakszerűbb ellátására.     Az ápoló otthon férőhelyszámának növelése  A Hajléktalanok Ápoló Otthona jelenleg 48 férőhellyel működik a József A. utcában. Ez  a férőhely szám az ellátási igényeknek nem felel meg, hiszen a régióban ez az egyetlen ilyen  intézmény.  Az  épület  infrastruktúrája  csak  korlátozottan  alkalmas  feladata  betöltésére,  az  emeleti  szobáinak  eléréséhez  lift  beépítésére  nincs  lehetőség.  A  működtetés  emellett  a  férőhelyszám mellett gazdaságtalan, mert a törvényi előírás 48 ápoltra 13 munkatársat ír elő.  Ennyi személyzet mellett 15 fővel lehetne növelni a férőhely számot. 

222 

Az  ápoló  otthon  új,  (nagyobb)  gazdaságosabb  működést  biztosító,  az  akadálymentes  közlekedést lehetővé tevő épületbe költöztetése. 

4.3 Egyedi Intézményfejlesztési elképzelések  A következőkben az adott intézmény vezetői által fontosnak tartott fejlesztések  kerülnek bemutatásra.     Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény  ¾ Jelenleg Vasason egy 20 férőhelyes idősek klubja működik. Ehhez kapcsolódik  a Vasas és Hird szociális alapellátása, a szociális étkeztetés.   ¾ Vasas,  Somogy  és  Hird  időskorú  lakosságának  arányát  figyelembe  véve  szükséges  a  három  települést  átfogó  gondozási  központ  kialakítása,  mely  felvállalná az idősek alapvető szükségleteinek kielégítését és ezáltal szakszerű  segítséget nyújtana az arra rászorulóknak..  ¾ Indokolt egy gondozási központ létrehozása Pécs‐Szabolcs városrészben is. Itt  már működik szociális étkeztetés és idősek klubja, valamint egy 24 férőhelyes  idősek  otthona.  Az  intézmény  mellett  lévő  gyermekorvosi  rendelő  áthelyezésével,  annak  helyén  a  szociális  étkeztetés  lebonyolítása,  a  házi  segítségnyújtással  kiegészülve  ‐  házigondozó  szolgálat  megszervezésével‐  és  20  férőhelyes  idősek  klubja  működtetésével  megoldható.  Az  így  kialakított  gondozási központ látná el a város ezen területének igényeit.  ¾ A  Pécs‐Vasasi  Részönkormányzat  támogat  egy  idősek  otthona  intézmény  létrehozását a növekvő igények miatt.  ¾ Vasason  a  Legény  utcában  a  volt  Közgazdaságtudományi  Egyetem  Kollégiumának  helyén  elképzelhető  egy  államilag  finanszírozott  otthon  kialakítása.  A  tervezett  Vasas‐Somogy‐Hirdi  gondozási  központ  létrehozásával  együtt,  ezzel  az  elképzeléssel  egy  komplex  idősgondozás  valósulhatna  meg,  mely  által  Vasas,  Somogy  és  Hird  a  szociális  ellátás  területén fejlődésnek indulna.     Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény   Tüzér  u.  7.  szám  alatti  idősek  otthona  határozott  idejű  működési  engedéllyel  rendelkezik,  2005.  december  31‐ig,  mivel  mind  a  személyi,  mind  a  tárgyi  feltételek  hiányoznak.  A  tárgyi  feltételek  megteremtésének  lehetőségét  kormányhatározat  alapján  elkezdődött  rekonstrukciós  program  továbbvitele  és  végrehajtása  adná.  A 

223 

jelenleg 15 épületből álló intézmény rekonstrukciója megkezdődött, de megakadt. A  program  megvalósulásához  2002‐ben  a  műszaki  terveket  elfogadták,  azonban  a  kivitelezésre már nem került sor.  Rekonstrukciós program főbb pontjai a következők:   ‐  4  db  vizesblokk  megépítése  az  épületek  közötti  „foghíjbeépítéssel”.  Így  biztosítani  lehet  a  megfelelő  számú  fürdőhelységet,  valamint  azt  a  feltételt,  hogy 30 lakó ne legyen kénytelen a fürdés céljából a lakóépületet elhagyni, és  más épületet felkeresni.   ‐Az  épületek  közötti  funkciócserével,  valamint  bővítéssel  az  előírt  alapterületek biztosítása.  ‐  Elengedhetetlen  a  szakmai  létszám  fejlesztése,  de  ez  csak  akkor  valósítható  meg,  ha  a  belépő  dolgozók  részére  az  alapvető  munkavégzési  feltételek  is  biztosítottak. Mind a létszámfejlesztés, mind a szociális helységek  biztosítása  feltétele a rekonstrukciós program további évei során megvalósítandó ápolási,  illetve demens részleg kialakítására.  ‐  A  konyha  és  a  mosoda  5‐6  éven  belül  jelentős  ráfordítás  nélkül  nem  lesz  tovább üzemeltethető.  A  fentiek  megvalósítása  2005.  évben  kötelező  az  önkormányzat  számára,  de  amennyiben  arra  pályázati  lehetőség  nem  biztosított,  úgy  a  2005  illetve  2006  évi  költségvetésbe  a  fenti  munkálatok  elvégzése  bele  kell,  hogy  kerüljön.  Az  átalakítás összege kb. 500 millió Ft.    ¾ Folyamatban  van  a  Pécs,  Mártírok  útja  9.  szám  alatti  Idősek  Otthonának,  fertőző  betegek  ellátását  biztosító  bentlakásos  szociális  intézménnyé  történő  átalakítása.  A  fertőző  betegségben  szenvedő,  idős  és  ápolásra  szoruló  személyek  idősek  otthoni  elhelyezését  sem  a  szociális  törvény,  sem  az  intézmények  technikai  felszereltsége  nem  teszi  lehetővé,  ugyanakkor  az  elhelyezés iránti igény folyamatosan növekszik. A  speciális  feladat  ellátására  való  alkalmassá  tétel  során  az  épület  teljes  belső  felújítása,  akadálymentes  közlekedés feltételeinek megteremtése szükséges.     2004.  évben  megtörtént  az  átalakításhoz  szükséges  munkálatok  költségének  kalkulációja.  Mivel  az  összeg  hozzávetőleg  22  millió  Ft,  annak  idejében  való  kivitelezése  már  nem  valósulhat  meg,  így  a  2005.  évi  költségvetés  tervezésekor  figyelembe kell venni.  

224 

  Tímár utcai Idősek Otthona rendelkezik a legjobb tárgyi feltételekkel, azonban  ezek  megőrzése  igen  komoly  feladat,  amely  nem  nélkülözheti  a  folyamatos  karbantartást,  felújítást,  gépek  cseréjét,  távlati  gondoskodást.  A  vonatkozó  jogszabályok  által  előírt  dolgozói  létszámnormáknak  kell  megfelelni  ahhoz,  hogy  továbbra  is  végleges  működési  engedéllyel  rendelkezzen  az  intézmény.  Rekonstrukciós  program  kialakítására  nincs  lehetőség  a  határozott  idejű  bérleti  szerződés miatt.    Az  ingatlant  a  Pécsi  Zsidó  Hitközségtől  bérli  az  önkormányzat,  jelenleg  a  szerződés 2004. december 31.‐ig szól és folyamatban van a 2007. december 31.‐ig való  meghosszabbítása.  A  bérleti  díj  összege  2004.  évben  9.500.000.‐Ft  +ÁFA,  2005.  évtől  az  új  szerződés  szerint  10.500.000.‐Ft  +ÁFA,  mely  összeg  2007.  évig  az  infláció  mértékével növekszik.    Az  előzőekben  felsorolt  három  intézmény  fejlesztésének  alternatív  megoldása.  Mivel  a  fent  említett  intézmények  működési  engedélyeinek  kiadása  évek  óta  problémát  okoz,  a  tárgyi  feltételek  hiányosságai  miatt,  illetve  a  Tímár  utcai  intézmény  bérlete  az  önkormányzat  számára  előnytelen,  ezért  felmerül,  hogy  az  intézmények  rekonstrukciós  munkálatai  helyett  célszerű  lenne  új  intézmények  létrehozásával  kiváltani  azokat  és  korszerű  –  személyi  és  tárgyi  feltételeknek  megfelelő – intézményeket létrehozni.  Pécs  városa  igényt  tart  a  volt  honvédségi  ingatlanok  tulajdonba  vételére.  Az  ingatlan  a  keleti  városrészben  a  Pécsváradi  út  mellett  található,  több  hektárnyi  területen  helyezkedik  el.  Felmerült  a  lehetősége  az  ingatlan  szociális  célú  hasznosításának.  Barnamezős  beruházás  keretében  a  törvényi  előírásoknak  megfelelően  egymáshoz  közel  több  (maximum  150  fős)  bentlakásos  időseket  ellátó  szociális  intézmény  kerülhetne  kialakításra.  Itt  mód  lenne  komplex  gondozás  biztosítására:  demens  részleg,  ápolási  osztály,  hospice  szolgáltatás  kialakítására,  valamint az ezek alapját képező alap‐ és nappali ellátás megszervezésére.   Mivel  az  elképzelés  még  kezdeti  stádiumban  van  így  2005.  évben  az  ingatlan  átvételére  és  a  földterület  felparcellázására  valamint  a  pályázati  lehetőségek  felkutatására kerülne sor.  2006. évben az építkezéshez szükséges tervek és egyéb műszaki dokumentációk  elkészítése és a költségvetési háttér elfogadtatása a cél.  2007. évtől kezdődően pályázati és egyéb önkormányzati források bevonásával  az építkezés elindítása. 

225 

  Integrált  Szociális  Intézmény  egyes  épületszárnyai  olyan  mértékben  elöregedtek,  hogy  a  víz,‐  és  villanyvezetékek  rendszeresen  tönkremennek,  a  javítások  költségvonzata  egyre  nő.  A  teljes  építészeti  rekonstrukciót  (vizesblokkok,  nyílászárok,  tetőszerkezet  cseréje)  indokolt  összekapcsolni  szakmai  profilváltással,  melyet  a  demográfiai  változások,  a  jelentkezők  egészségi  állapota,  a  szakmai  követelmények és a fizetőképes kereslet alakulása indokolnak.     Az egyes épületek rekonstrukcióján túl a konyha jelenti az egyik legnagyobb problémát, mely  sem építészetileg, sem műszakilag, sem technológiailag nem felel meg az ÁNTSZ követelményeinek,  jelen  állapotában  nem  dolgozható  ki  a  HACCP‐rendszer.  A  legújabb  felmérés  szerint  ez  27  millió  forintot igényel, mely összeget az önkormányzati költségvetés biztosít.   

A munkálatok jelenleg már folynak, 2005. január 1.‐ével az új konyha átadásra  kerül.    Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény,  és  ezen  belül  Mozgásfogyatékosok  Nappali Intézménye  ¾

¾ ¾

¾

¾

¾

A  szükségletekhez  igazodó  szolgáltatás  fejlesztése  a  házi  segítségnyújtás  rugalmas  rendelkezésre  állásának  bevezetése  (  a  hét  minden  napján,  szükség  szerinti  időtartamban)  ehhez  szükséges  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő gondozói létszámfejlesztés.  Jelzőrendszeres szolgáltatás további bővítése.  A  meglévő  szolgáltatási  formák  együttműködésével  (gondozás,  ápolás,  mozgásrehabilitáció), a meglévő humán erőforrás team munkájával home‐ care bevezetése.  Szintén  további  felkészülést  igényel  a  haldokló  beteg  és  családjának  ellátása,  szükségessé  válik  hospice  szolgáltatás  megszervezése,  az  intézményben  dolgozó  szakemberek  és  a  team  munkában  együttműködő  háziorvosok, lelkészek bevonásával.  A  támogató  szolgálat  szolgáltatásainak  minőségi  javítása,  új  típusú  szolgáltatások  bevezetése  önszerveződő  csoportok  támogatásával,  szülői  klub, önálló életviteli klub.  A  mozgáskorlátozottak  klubja  szolgáltatásainak  további  fejlesztése,  különös  tekintettel  az  egyéni  igényekre,  és  a  meglévő  képességekre  koncentráló fejlesztési célokra, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal  élő emberek önálló életviteli esélyei javuljanak. 

226 

¾

¾

¾

Fogyatékossággal  élők  számára  a  társadalmi  integrációt  elősegítő  rehabilitációs  és  fejlesztő‐felkészítő  foglalkoztatási  formák  biztosítása  intézményen  belül,  illetve  sikeres  felkészítő  szakaszt  követően  az  elsődleges munkaerő piacon való elhelyezkedés támogatása.  Partnerségi  hálózat  bővítése  a  célcsoportok  érdekeinek  megfelelő  önkormányzati  intézményekkel  helyi,  regionális,  országos  érdekvédelmi  és civil szervezetekkel.  További  pályázati  programok  kidolgozása  és  pályázatokon  való  részvétel  a kitűzött fejlesztési célok elérése érdekében. 

Az  integrált  intézményi  forma  nagyban  hozzájárul  a  fejlesztési  koncepció  megvalósíthatóságához,  mivel  a  szakfeladatok  közötti  átjárhatóság  lehetővé  teszi  a  rugalmas  szolgáltatást,  a  korszerű  team  munkaszervezést.  Ennek  köszönhetően  az  otthonukban  élők  így  minden  esetben  az  állapotuknak  és  helyzetüknek  megfelelő  szolgáltatásban részesülhetnek.    Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye:   •

Az  intézmény  férőhelyeinek  kihasználtsága  az  utóbbi  években  minden  részlegben növekedett. Az Éltes Mátyás Iskolaközpontból kikerült végzős  diákok jelentkezései alapján évente  4‐5  fő új ellátott érkezése jósolható.  A  fiatal  felnőtt  ellátottak  számára  a  foglalkoztatás  kiszélesítését  tervezik  a  jövőben több partner, köztük képzést biztosító szervezet bevonásával.  

•

Konkrét  projektek,  elképzelések  –  a  partnerség  jegyében  –  az  aktuális  pályázati  lehetőségeknél  valósítják  meg,  így  ellátásuk  kapacitását  növelni  tudják.  

•

Az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  részleg  szolgáltatásával  egyre  szélesebb  körben  jutnak  el  a  célcsoporthoz,  így  az  igénybe  vevők  számaránya  az  utóbbi években látványosan megnőtt. Az intézmény e területen is szeretne  új  ellátási  formát  kialakítani  a  szociális  törvény  által  újonnan  bevezetett  úgynevezett speciális lakhatási formát.  

•

A  gyermekkorú  ellátottak  részlegében  autista,  autisztikus  jeleket  mutató,  halmozottan  fogyatékos  gyermekek  képzési  kötelezettségének  ellátását  tervezik.  

•

Az  intézmény  által  működtetett  támogató  szolgálat  igénybevevők  növekvő  számára  való  tekintettel  a  szolgáltatások  bővítését  tervezi  a  következő  területeken:  gyógyászati  segédeszközök  kölcsönzése,  speciális 

227 

klub  működtetése,  az  önálló  életvitelt  elősegítő  tanácsadás,  rehabilitációs  lehetőségek  megteremtése,  speciális  képzések  indítása  a  sokoldalúan  hátrányos célcsoport számára.   Az  Értelmi  Fogyatékosok  Egyesített  Szociális  Intézménye  és  az  Integrált  Nappali Szociális Intézmény konzorciumi partnerség keretben pályázatot nyújtott be  a  Foglalkoztatáspolitikai  és  Munkaügyi  Minisztérium  Humánerőforrás‐fejlesztés  Operatív  Program  Irányító  Hatósága  (HEF  OP  4.2)  „A  társadalmi  befogadást  támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” programra, „Korlátok nélkül” –  projekt a fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének támogatására  címmel.  Az infrastrukturális fejlesztés révén valósítják meg az önálló életvitelt elősegítő  programjaikat,  a  meglévő  nappali  intézmények  építészeti  és  tárgyi  feltételeinek  bővítésével.  Ennek  eredményeként  Pécsett  várhatóan  230  fő  fogyatékos  személy  és  265  fő  hozzátartozó  életfeltételei  javulhatnak.  A  program  folytatásaként  a  Pécs  környékén lévő kistérségek rászorultjainak ellátását is fel tudják vállalni.  A program célját a meglévő szolgáltatások minőségi javításával, az igényekhez  igazodó  rugalmas  rendelkezésre  állással,  ill.  az  integrációs  folyamatot  is  elősegítő  „nyitott  működéssel”  kívánja  a  két  intézmény  elérni.  Ennek  érdekében  az  infrastrukturális  fejlesztés  során  lehetőségük  lesz  önálló  életvitel  gyakorlóterep  kialakítására,  szülői‐hozzátartozói  klub  szervezésére,  rehabilitációs‐rekreációs  részleg  kiépítésére,  krízisközpont  üzemeltetésére,  „eMagyarország”  pont  működtetésére.  A felsorolt szolgáltatásokat a nappali intézmény ellátottain túl igénybe vehetik  azok  a  fogyatékossággal  élők  is,  akik  életvitelükhöz  segítségnyújtásra  szorulnak.  A  szülők  ill.  hozzátartozók  igényelhetik  a  szülői  klub  szolgáltatásain  túl,  a  mozgás  rehabilitációs részleg eszközeit, ill. az „eMagyarország” pont szolgáltatásait.  Az  infrastrukturális  beruházás  az  Értelmi  Fogyatékosok  Egyesített  Szociális  Intézményének  Pécs,  Endresz  György  u.  21.  sz.  alatt  lévő  földszintes  épületének  felújításával  és  emelet  ráépítésével  valósul  meg.  A  bővítéssel  az  alábbi  helységek  kerülnek  kialakításra:  5‐6  fős  multifunkciós  terápiás  terem  valamint  szintén  5‐6  fő  ellátására alkalmas tematikus kis csoport terem. Elsötétíthető (basalis) terápiás szoba,  nevelői  szoba,  raktár,  teakonyha.  Ezen  kívül  férfi,  női  és  mozgáskorlátozott  mellékhelységek, mosdók, továbbá egy közösségi célokat szolgáló nagyterem.  A  konzorciumi  partnerként  együttműködő  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  infrastrukturális  fejlesztése  Pécs,  Krisztina  tér  9.  sz.  alatt  meglévő  Mozgáskorlátozottak Klubjának átalakításával, felújításával valósul meg. A meglévő 

228 

belső  átalakítás  jellemzően  az  épület  északi  szárnyán  valósul  meg.  A  meglévő  mosoda,  melegítő  konyha  és  kiszolgáló  helyiségei,  az  étkező,  valamint  a  dolgozói  étkező  és  raktárak,  tárolók  átalakításával  új  önálló  életviteli  egység,  tankonyhával,  tálaló  konyhai  blokk,  betegszoba,  pihenő  szobák,  intim  szoba  és  mozgáskorlátozottak  részére  kialakított  vizesblokkok  kerülnek  kialakításra.  A  meglévő  konyha  átalakítására,  alapterületének  csökkentésére  az  a  tény  ad  lehetőséget, hogy az intézmény  400 adagos konyháját vásárolt élelmezéssel váltotta  ki az önkormányzat.  A  két  intézmény  közötti  együttműködésnek  köszönhetően  a  fejlesztések  kihasználtságát  növelik  a  közösen  szervezett  programok,  ezen  felül  az  együttműködő  partnereknek  és  társintézményeknek  is  felajánlották  az  igénybevétel  lehetőséget.    A projekt megkezdésének és befejezésének várható időpontja:  ‐Engedélyezett futamidő: 

 

 

max. 36 hónap  

‐A projekt tervezett megkezdése:    

2005. február 1.  

‐A projekt tervezett befejezése: 

2006. december 31.  

 

  A  megvalósítandó  projekt  várható  összköltsége:  255.000.000.‐.Ft.  A  pályázat  elnyerése  esetén  az  önkormányzat  biztosítja  a  szükséges  6%  önrészt,  melynek  összege: 15.300.000.‐Ft.   

229 

Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  ¾ A  feladat  bővülése  során  (adósságkezelési  program)  a  szakemberek  létszámának növelését indokolta. A telephelyeken az irodák száma és mérete  már nem felel a szakmai munka ellátására, ezért több irodára, interjú szobára  van  szükség,  mely  az  épületek  belső  átalakítását  indokolja.  Az  átalakítást  során belső és külső akadálymentes közlekedés is megoldhatóvá válna.  ¾ A  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálat  belvárosi  egysége  (Megye  u.  22.)  jelenlegi  infrastrukturális  körülményeivel  már  nem  nyújtja  a  feladat  ellátásához  szükséges  körülményeket.  A  munkatársak  számára  nincs  biztosítva  a  nyugodt  munkavégzéshez  megfelelő  feltételek.  Az  épületrész  átépítése nem megoldható.   Előreláthatólag  az  utcai  szociális  munka  intézményi  bázisa  a  Megye  utca  22.  lenne  szintén,  mely  épületet  az  ANTSZ  szabályai  szerint  át  kell  alakítani,  ahhoz, hogy működési engedélyt kapjon a feladat ellátásához. Ezért már 2004  illetve  a  2005  évi  költségvetés  tervezésekor  aktuális  a  családsegítést  és  gyermekjóléti  feladatot  ellátó  szakmai  egységet  át  kell  telepíteni  más  erre  alkalmas önkormányzati ingatlanba.  Az  utcai  szociális  munka  végzéséhez  feltétlenül  szükséges  a  tárgyi  feltételek  biztosítása  is,  többek  között:  busz,  vagy  terepjáró  autó,  illetve  élelmiszer  készítéshez  konyhai  eszközök  beszerzése.  Az  adminisztratív  munka  elvégzéséhez  számítógépek,  és  ingyenes  hívható  telefonvonal,  a  célcsoport  elérése miatt.  Kell  egy  együttműködési  megállapodást  kötni  azokkal  az  intézményekkel,  amelyek  a  célcsoportot  ellátni  és  befogadni  képes.  (TÁMASZ  Alapítvány,  családok  és  gyermeke  átmeneti  otthonai,  krízis  anyaotthonok,  szenvedélybetegséggel  foglalkozó  nappali  intézmények,  illetve  az  orvosi  ellátást biztosító egészségügyi intézmények). A megállapodás mindenképp ki  kell,  hogy  terjedjen  arra,  hogy  krízishelyzet  esetén  azonnal  befogadják  az  ellátandó személyt.             

230 

  A  2007.  évi  koncepció‐felülvizsgálat/aktualizálás  során  az  alábbi  Fejlesztési  térképet  készítettük el, az abban megfogalmazott célokkal és módszerekkel.       Fejlesztési térkép    A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg:  ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a  szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése,  ¾ annak  felmérése,  hogy  a  Koncepcióban  megjelenített  célokból  a  felülvizsgálat  idejére  melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg,  ¾ a  programozás  során  ez  idáig  feltérképezet  szolgáltatói  fejlesztési  elképzelések  összegyűjtése  (részben  a  jelenlegi  szolgáltatások  fejlesztésére,  részben  az  új  típusú  programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat).    A fejlesztési térkép készítésének módszertana:  ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást,  ¾ a  Fejlesztési  célok  címszavak  alatt  a  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  megfogalmazott  általános  célkitűzések  szerepelnek,  míg  az  egyes  szolgáltatások  tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott  szolgáltatására  vonatkozó  konkrét  fejlesztési  elképzeléseket  gyűjtöttük  össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt),  ¾ az  Értékelő  megállapítások  címszavak  alatt  a  jelenlegi  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  feltüntetett  fejlesztések  megvalósulását  jeleztük,  az  eddig  rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján.  ¾ szolgáltatástípusonként  megjelenítettük  a  jelenlegi  programozás  során  ez  idáig  feltérképezett  szolgáltatói  fejlesztési  elképzeléseket  (Jelenlegi  fejlesztési  elképzelés  címszavak alatt).    A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési elképzelések az  Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén   

231 

Fejlesztési térkép∗    A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg:  ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a  szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése,  ¾ annak  felmérése,  hogy  a  Koncepcióban  megjelenített  célokból  a  felülvizsgálat  idejére  melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg,  ¾ a  programozás  során  ez  idáig  feltérképezet  szolgáltatói  fejlesztési  elképzelések  összegyűjtése  (részben  a  jelenlegi  szolgáltatások  fejlesztésére,  részben  az  új  típusú  programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat).    A fejlesztési térkép készítésének módszertana:  ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást,  ¾ a  Fejlesztési  célok  címszavak  alatt  a  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  megfogalmazott  általános  célkitűzések  szerepelnek,  míg  az  egyes  szolgáltatások  tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott  szolgáltatására  vonatkozó  konkrét  fejlesztési  elképzeléseket  gyűjtöttük  össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt),  ¾ az  Értékelő  megállapítások  címszavak  alatt  a  jelenlegi  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  feltüntetett  fejlesztések  megvalósulását  jeleztük,  az  eddig  rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján (felméréseink szerint),  ¾ szolgáltatástípusonként  megjelenítettük  a  jelenlegi  programozás  során  ez  idáig  feltérképezett  szolgáltatói  fejlesztési  elképzeléseket,  (Jelenlegi  fejlesztési  elképzelés  címszavak alatt)  

                                                  ∗

  A  jelenleg  hatályos  Szociális  törvény  rendelkezéseire  figyelemmel,  és  a  pécsi  szolgáltatástervezési  koncepció  alapul vételével készítettük 

232 

A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési  elképzelések az Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén    Szociális alapszolgáltatások    I. Étkeztetés (Sztv. 62. § )  I. 3. Értékelő megállapítások  A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten  nincsenek  célkitűzések/elképzelések.  A  koncepcióban  csak  azok  az  intézmények  vannak  felsorolva,  amelyek  idősek  étkeztetésével  foglalkoznak.  Hajléktalanok  számára  étkeztetést  biztosítanak a következő szolgáltatók:  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐Dunántúli Régió  Csilla Gondviselés Háza  Támasz Gondozási Központ  Pécs  Egyházmegyei  Katolikus  Caritas  Alapítvány,  mely  az  étkeztetést  jelenleg  hidegkonyhai szolgáltatással oldja meg, de folyamatban van annak főzőkonyhává alakítása, ezt  az igényt az alapítvány továbbította az ÁNTSZ felé.  A szolgáltatók véleménye szerint az étel minőségének javítására lenne szükség, mely az  étkeztetés ún. kiszerződése óta minőségileg rosszabb.   A  Xavér  utcai  ESZI  tekintetében  felmerült  egy  terepjáró  gépjármű  iránti  igény,  mert  télen bizonyos helyekre nehezen szállítják ki az ételt.     II. Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)  II. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  fejlesztési  célok  és  az  INSZI  házi  segítségnyújtásra  vonatkozó  intézményi  fejlesztési  terve  teljes  összhangban  állnak,  a  többi  szolgáltatónál  nem  jelenik házi segítségnyújtásra vonatkozó fejlesztési elképzelés.   A  Tüzér  és  a  Xavér  utcai  intézménynél  nem  történtek  fejlesztések,  de  annak  igényét  mindkét intézmény vezetője megemlítette.  Az  INSZI  esetében  a  szolgáltatás  kiterjesztése  a  hét  minden  napjára,  létszámkorlát  miatt  nem  valósult  meg.  A  szolgáltatás  működtetése  a  hét  minden  napjára,  24  órás  működtetéssel  jelenleg  is  igény,  így  a  fejlesztés  mindenképpen  szükséges,  a  kettős  gondozás 

233 

elkerülésének  figyelembe  vételével  (házi  segítségnyújtás  és  házi  ápolás).  Ehhez  szükséges  a  házi gondozói létszám növelése.   A  szolgáltatások  együttes  értelmezésére  lenne  szükség  (nappali,  bentlakásos,  átmeneti,  demens ellátás) és összehangolt fejlesztésekre.   A hospice ellátás fejlesztése szintén nem valósult meg, de az továbbra is igényként merül  fel.     III. Családsegítés (Sztv.64.§) , adósságkezelési tanácsadói tevékenység  III. 3. Értékelő megállapítások  Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  intézményi  fejlesztési  tervében  szerepel  a  koncepció  általános  céljaiban  megfogalmazott  adósságkezelési  program  biztosításával  kapcsolatos  feltételek  megteremtése.    A  családi  konfliktusok  megelőzésére  konkrét  terv  nem  szerepel,  a  szakmai  munka  színvonalának  növelése  feltételeként  az  infrastrukturális körülmények javítását említette meg a koncepció.   Ténylegesen  az  adósságkezelési  program  beindításával  a  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat 5 plusz státuszt kapott, és ezzel egyidejűleg 5 fővel nőtt a létszámuk, akiket azonban  a  2007.  évi  megszorító  költségvetés  miatt  el  kellett  bocsátaniuk  (szociális  asszisztensek).  A  tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt időszakban, továbbra is hiányzik az interjúszoba, az  akadálymentes környezet feltételei, a megfelelő számítógéppark. A belvárosi iroda jelenleg is a  Megye utcában működik.   Az  intézménynél  alternatív  munkaerő‐piaci  szolgáltatásként  jelenleg  a  Fordulópont  program működik, melyet a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont biztosít.  Jelenleg  is  fejlesztési  igény  az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  Szolgálatnál  egyrészt  a  tárgyi  feltételek  bővítése,  másrészt  a  szakmai  munka  fejlesztését  célzó  szoftverek  beszerzése.  Pályázatokban  csak  konzorciumi  partnerként  vesznek  részt,  önálló  programokban,  pályázatokban önerő hiányában nem gondolkodnak.    IV. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65. §)  IV. 3. Értékelő megállapítások  E szolgáltatást az INSZI biztosítja, a szolgáltatás bővítése megtörtént, a jelzőrendszeres  készülékek  száma  a  koncepció  készítése  óta  208‐ra  emelkedett,  a  további  bővítésre  kiírt  közbeszerzési pályázat jelenleg folyamatban van.    

234 

V. Közösségi ellátások (Sztv. 65/A. §)  V. a. Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása  V. a. 3. Értékelő megállapítások  A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten  nincsenek célkitűzések/elképzelések. Az általános célok között szerepel a pszichiátriai betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése  az  elkövetkező  5  év  során,  ez  a  törvényi  kötelezettség  miatt is megkezdődött. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2007‐től működik az INSZI  keretein  belül.    A  közelmúltban  a  Reménység  Alapítvány  is  megkezdte  működését  ezen  a  területen (ellátási szerződés iránt kérelmet adott be    V. b. Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása   V. b. 2. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  a  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  mint  létrehozandó  intézmény  nevesítve  van,  az  57‐58.  oldalon  található  táblázatban  is  meg  van  jelenítve.  Az  általános  fejlesztési  elképzelések  között  szerepel  elképzelés  az  INDIT  Közalapítványra vonatkozóan, melynek megvalósulását a törvényi kötelezettség is indokolta.  Jelenleg az INDIT kettő, valamint a Reménység Alapítvány egy szenvedélybetegek közösségi  ellátását  működtet.  Előbbi  szervezet  rendelkezik  ellátási  szerződéssel,  utóbbinak  ez  irányú  kérelme folyamatban van.      VI. Utcai szociális munka ((Sztv. 65/E. §)  VI. 3. Értékelő megállapítások  Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  intézményi  fejlesztési  tervében a szolgáltatás teljesítésének tárgyi feltételei szerepelnek.   A  szolgáltatás  a  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálathoz  való  integrálása  nem  történt  meg,  a  Megye  utcai  épület  átalakítása  és  a  tárgyi  feltételek  teljesülése  sem  valósult  meg.   Az INDIT Közalapítványra vonatkozóan nem tartalmaz konkrét célt, csak a szolgáltatás  szükségességét  említi  meg  a  szenvedélybetegekre  vonatkozóan.  Az  INDIT  jelenleg  biztosítja  ezt  a  szolgáltatást,  elsősorban  illegális  szerekkel  visszaélőkkel,  prostituáltakkal  és  csellengő  fiatalokkal  is  foglalkoznak.  A  szolgáltató  szerint  az  iskolai  szociális  munka  elterjesztése  is  fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát.    A Támasz Alapítvány szerint szükséges lenne az utcai szolgálatok számának növelése,  és az ezt biztosító humán erőforrás erősítése, önkéntesek bevonása. Fontos lenne a különböző  hatóságokkal, intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, és nyilvános illemhelyek kialakítása.  

235 

VII. Támogató szolgáltatás (Sztv. 65/C. §)  VII. 3. Értékelő megállapítások  Az  intézményi  fejlesztési  tervek  az  általános  célkitűzéshez  képest  részletesebben  tartalmazzák  a  támogató  szolgálat  fejlesztési  elképzeléseit,  melyek  tartalmazzák  a  minőségi  javítást és a szolgáltatások bővítését.  A két civil ellátó fejlesztési elképzelései nem szerepelnek  a  koncepcióban.  Számbeli  eltérés  tapasztalható  a  koncepció  általános  céljai  és  az  intézményi  leírások között.   Jelenleg 9 szervezet összesen 15 támogató szolgálatot működtet, mintegy „túlkínálatot”  teremtve  a  szolgáltatás  biztosításában.  Az  ÉFESZI  és  az  INSZI  azóta  két  támogató  szolgálatot  működtet,  ezáltal  az  általuk  kitűzött  fejlesztési  elképzelések  megvalósultak.  A  Kerek  Világ  Alapítvány,  valamint  a  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  ellátási  szerződéssel  működteti a szolgáltatást.      VIII. Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §)  VIII. a. Időskorúak nappali ellátása  VIII. a. 3. Értékelő megállapítások  A koncepcióban a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az ellátás  területi  bővítését  tartalmazza,  az  általános  fejlesztési  elképzelések,  vagyis  a  szolgáltatások  minőségének javítása nem szerepel benne. A többi szolgáltatónál nem jelenik meg az ellátásra  vonatkozó elképzelés.   A  Xavér  utcai  ESZI  részeként  tervezett  2  gondozási  központ  kialakítására  nem  került  sor az elmúlt időszakban.  A  fejlesztési  célok  közül  az  ellátottak  mentális  gondozása,  foglalkoztatásuk,  és  a  mozgásszervi  rehabilitáció  az  INSZI‐nél  megvalósult,  ezeken  felül  szabadidős  programok  szervezésére fordít különös gondot az intézmény.   A  nappali  ellátások  erősítése  továbbra  is  fontos  cél,  az  intézményi  elhelyezést  elkerülendő, illetve „kitolandó”.   Több intézményvezető jelezte a demens betegek nappali ellátásának szükségességét.   Az élelmezés színvonalának javítása továbbra is felmerül, főként azon intézményeknél,  ahol az étkeztetést ún. kiszerződéssel oldják meg.  A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az Apáca utcában működő  részleg (idősek nappali ellátása) megszüntetése, és az ingatlan értékesítése, az ebből származó  bevétel  a  Tüzér  utcai  részlegre  történő  hasznosítása,  illetve  az  épület  megtartása  esetén  a  demensek nappali ellátását biztosíthatná az intézmény. 

236 

VIII. b. Fogyatékossággal élők nappali ellátása  VIII. b. 3. Értékelő megállapítások  A koncepcióban az általános fejlesztési elképzelések közül az INSZI intézményi tervében  szerepel  a  foglalkoztatás  elősegítése,  az  integrációt  elősegítő  rehabilitáció,  az  ÉFESZI  fejlesztési  terve  kiemelten  tartalmazza  az  autista  és  autisztikus  jeleket  mutató  személyek  ellátását,  és  a  férőhelyek  bővítését.  Mindkét  intézmény  fontosnak  tartja  a  szolgáltatások  minősége  céljából  partnerségi  hálózat  bővítését,  és  további  pályázatok  kidolgozását.  A  két  intézmény  által  közösen  megpályázott  HEFOP  4.2  „A  társadalmi  befogadást  támogató  szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” program keretében az építészeti és tárgyi feltételek  bővítése a legfőbb cél, és az akadálymentes környezet kialakítása.    A civil szolgáltatók fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban.   A  HEFOP  4.2  projekt  keretében  megvalósultak,  illetve  pár  hónapon  belül  megvalósulnak a koncepcióban szereplő célok. A projekt keretén belül az ÉFESZI építészeti és  tárgyi feltételeinek megteremtődésével a jövőben lehetővé válik az összes fogyatékossági típus  nappali ellátása, valamint a foglalkoztatás elősegítése, amely egyrészt a foglalkoztató helyiség  bővülésével, és a törvény által 2007. január 1‐től lehetővé vált munkarehabilitációval valósul  meg. Az új épületszárny akadálymentes környezetet biztosít az ellátottaknak.   Az  intézmény  ellátja  azokat  az  autista,  és  autusztikus  jegyeket  mutató  személyeket,  akiknél a vezető tünet az értelmi akadályozottság.   Az  INSZI  Mozgáskorlátozottak  Klubjában  szintén  megtörténtek  az  infrastrukturális  fejlesztések, ami a mozgásfogyatékkal élők ellátásának magas színvonalon történő biztosítását  teszi lehetővé. Az intézmény ősztől tervezi a mozgásfogyatékkal élők számára a rehabilitációs  foglalkoztatás bevezetését.   A két pályázó intézmény között szoros partnerség alakult ki, napi kapcsolatban állnak.  Mindkét intézményre vonatkozik, hogy szolgáltatásaikat kistérségi szinten biztosítják.   2007‐től  a  Kerek  Világ  Jóléti  Szolgálat  Alapítvány  rehabilitációs  foglalkoztatóvá  kíván  válni, az akkreditáció megszerzését követően.     VIII. c. Szenvedélybetegek nappali ellátása   VIII. c. 3. Értékelő megállapítások  Az  INDIT  Közalapítvány  fejlesztési  elképzelései  nem  szerepelnek  a  koncepcióban.  Az  épület felújítására vagy cseréjére lenne szükség, egyrészt az épület egészségtelen volta miatt  alkalmatlan  a  funkció  betöltésére,  másrészt  az  ellátotti  célcsoport  is  további  „tér‐ differenciálást” igényelne. 

237 

VIII. d. Hajléktalan személyek nappali ellátása  VIII. d. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  elképzeléseit.   A hajléktalanok elsősorban a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények  ott  találhatóak.  A  belvároson  kívül  Kertvárosban  és  Uránvárosban  a  legmagasabb  a  hajléktalanok  száma,  e  városrészekben  indokolt  lenne  nappali  ellátás  megszervezése,  így  a  belváros tehermentesítése is megoldódna. Továbbá szükséges lenne társadalmi reintegrációs és  foglalkoztatási  programok  működtetése.  A  szolgáltató  javasolja  nappali  melegedő  létesítését  pszichiátriai betegek számára is.   A  konkrét  szolgáltatásfejlesztés  tekintetében  felmerült  egy  mosoda  üzemeltetése,  hajléktalanok foglalkoztatásán keresztül. Ha sikerül kibővíteni a népkonyha kapacitását, akkor  szélesebb rétegek felé is kínálni fogják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális  igénylők a szociális étkeztetésre.    VIII. e. Pszichiátriai betegek nappali ellátása   VIII. e. 2. Értékelő megállapítások  A koncepcióban a szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, az 57‐58.  oldalon  található  táblázatban  meg  van  jelenítve  létrehozandó  intézmény  igénye,  de  konkrét  intézményi terv nincs a koncepcióban.   Jelenlegi állapot:  Továbbra  sem  biztosított  Pécs  város  lakossága  számára  ez  a  szolgáltatás.  A  koncepcióban  a  pszichiátriai  betegek  közösségi  ellátásánál  általános  célként  megjelenik  a  pszichiátriai  betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése,  ehhez  képest  hiányzik  a  város  ellátórendszeréből a pszichiátriai betegek nappali ellátása. Ez az igény igen markánsan jelenik  meg,  tekintettel  arra,  hogy  szinte  az  összes  szociális  szolgáltató  jelezte  a  célcsoport  megjelenését,  és  ellátásának  igényét  (idősek,  szenvedélybetegek,  hajléktalanok,  fogyatékosok  ellátásában, családsegítésben).  

238 

Szakosított ellátási formák  I. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §)  I. a. Idősek otthona (Sztv. 68. §)  I. a. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  célok  közül  a  tárgyi  feltételek  javítása,  az  épületek  állapotának javítása mindegyik intézménynél jelen van, demens részleg kialakításáról a Tüzér  utcai intézménynél esik szó. Felmerült új idősek otthonának kialakítása az igények alapján. A  három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása nem valósult meg.   Ténylegesen  az  intézmények  tárgyi,  személyi  feltételei  nem  valósultak  meg,  az  akadálymentesítettség  nem  teljes  körű.  Több  épület  jelenleg  csak  ideiglenes  működési  engedéllyel  rendelkezik.  Emelt  szintű  ellátás  megvalósítására  nem  került  sor,  a  demens  betegeket ellátó speciális részleg kialakítása az Integrált Szociális Intézményben megvalósult.  Ugyancsak  megtörtént  ezen  intézményben  a  konyha  rekonstrukciója,  ellenben  az  épület  felújítása  elmaradt.  A  koncepcióban  szereplő  alternatív  megoldás,  új  idősek  otthona  nem  létesült.   Az ISZI‐ben a vizesblokkok (kádak helyett zuhanyzók kialakítása) átalakítása jelenleg is  fejlesztési igényként jelentkezik. Az intézmény fejlesztési elképzelései nagymértékben függnek  az  egészségügy  strukturális  változásaitól,  és  annak  következményeitől  (pl.  krónikus  ágyak  funkciója, száma).  A  Tüzér  utcai  intézmény  fejlesztési  elképzelése:  a  Mártírok  utcai  intézmény  megszüntetése  magas  önköltség  miatt,  a  felszabadult  forrást  a  Tüzér  utcai  részlegre  fordítható.  Az  intézmények  fejlesztési  lehetőségei  nagymértékben  az  elérhető  pályázati  forrásoktól  függnek, problémás az önrész biztosítása is.  A Tímár utcai Idősek Otthona azonban pályázni  nem tud, mert az épület nem a fenntartóé. Az intézménynél a mosodai gép cserére szorul,  a  nővérhívó  rendszer  elavult,  annak  felújítása  szükséges.  A  betegszobák,  valamint  a  konyha  berendezésének felújítása és eszközeinek cseréjére is szükség lenne.  A  bentlakásos  intézményekben  férőhelycsökkentéssel  lehetne  jobb  körülményeket  teremteni.  Szükséges  lenne  az  intézmények  átalakítása  a  demensek  ápolási‐gondozási  szükségleteinek megfelelően.  

239 

I. b. Fogyatékos személyek otthona (Sztv. 69, 70. §)  I. b. 3. Értékelő megállapítások  A koncepcióban szereplő, önálló intézményrendszerre vonatkozó cél nem valósult meg,  az  ISZI  intézményi  terve  nem  tartalmaz  a  mozgásfogyatékos  részlegre  vonatkozó  fejlesztési  elképzeléseket.     I. c. Pszichiátriai betegek otthona (Sztv. 71. §)  I. c. 1. Értékelő megállapítások    A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     I. d. Szenvedélybetegek otthona (Sztv. 71/A. §)  I. d. 1. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     I. e. Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. §)  I. e. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  elképzeléseit.     II. Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §)  II. a. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §)   II. a. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     II. b. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §)  II. b. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.      

240 

II. c. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Sztv. 74. §)   II. c. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     II. d. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye (Sztv. 74/A. §)  II. d. 1. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  UWYTA  Kht.  fejlesztési  elképzeléseit. A szolgáltatás jelenleg nem működik.     III. Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §)    III. a. Időskorúak gondozóháza  III. a. 3. Értékelő megállapítások    A  Tüzér  utcai  ESZI  intézményi  fejlesztési  terve  nem  tartalmaz  a  szolgáltatással  kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket.   Az intézményvezető szerint a szolgáltatás fejlesztésére lenne szükség.     III. b. Fogyatékos személyek gondozóháza (Sztv. 83. §)  III. b. 3. Értékelő megállapítások  Az  ÉFESZI  által  bevezetni  kívánt  új  szolgáltatás  az  ellátások  minél  komplexebb  biztosítására  törekszik.  A  HEFOP  4.2  projekt  keretén  megvalósított  átalakításoknak  köszönhetően az átmeneti  szálló az intézmény Acsády úton található épületébe  fog  költözni,  ami az összes fogyatékossági típus ellátására alkalmas lesz, és a férőhelyek száma 20‐25 főre  fog  bővülni.  Ez  régiós  igényeket  is  ki  tud  elégíteni.  A  felújított  épület  akadálymentes  környezetet  biztosít  majd  az  ellátottaknak.  Az  épület  felújítása  saját  forrásból  fog  megvalósulni.   A  Kerek  Világ  Alapítvány  egy  átmeneti  otthon  létesítését  tervezi:  sokszor  felmerül  ugyanis  az  igény  az  akár  a  néhány  órástól  a  pár  napos  átmeneti  elhelyezésre.  Ezzel  is  a  családban maradást szeretnék elősegíteni.       

241 

III. c. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §)   III. c. 3. Értékelő megállapítások  A szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, de konkrét intézményi terv  nincs a koncepcióban.     III. d. Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §)   III. d. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  az  azt  biztosító,  létrehozandó  intézménynevesítve  van  (INDIT  Közalapítvány),  de  a  konkrét  fejlesztési  elképzelések között nem szerepel.     III. e. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) (?)  III. f. 3.  Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  koncepcióját. Jelenleg sem a férfi, sem a női éjjeli menedékhely nem felel meg a személyenként  4m2   lakóterület kritériumának, ennek megoldása lenne szükséges.     IV. Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §)   IV. a. Fogyatékos személyek lakóotthona  IV. a. 1. Értékelő megállapítások  A „Fogd a kezem” Alapítvány lakóotthona ellátási szerződés nélkül működik, fejlesztési  elképzelései  nem  szerepelnek  a  koncepcióban,  a  szolgáltató  tervei  között  szerepel  egy  új  lakóotthon nyitása.  Az INSZI fejlesztési tervei között szerepel egy olyan speciális lakóotthon építése, amely  a  mozgáskorlátozottak  részére  nyújt  lehetőséget  az  önálló  életvitelre.  Az  építéshez  engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény.     IV. b. Pszichiátriai betegek lakóotthona   IV. b. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.      

242 

IV. c. Szenvedélybetegek lakóotthona   IV. c. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.    Egyéb,  a  törvényi  besorolás  alá  nem  tartozó  szolgáltatásokra  vonatkozó  fejlesztési elképzelések:    INSZI   Minőségbiztosításon gondolkozott az intézmény, már árajánlatot is kértek, de magas a  megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tud rá forrást biztosítani.     „Fogd a Kezem” Alapítvány  Hosszabb  távú  célkitűzései  között  szerepel  egy  Kávéház  nyitása,  ahol  komplexebb  reintegrációs  mintákat  is  nyújthatnak,  illetve  céljuk  erősíteni  az  emberek  érzékenységét  a  fogyatékkal élők társadalmi befogadására.  Ezen felül egy új lakóotthon nyitása is szerepel terveik között, valamint az értékesítési  tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt.    Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza  A  szolgáltató  célja  szociális  „hotelszolgáltatás”  kialakítása  (max.  3  hetes  időtartamra  olyan szakmai szempontok alapján szervezett hotelszolgáltatás nyújtása, mely lehetővé teszi a  családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a „teljes életet”).  Távlati  elképzelés,  hogy  a  városi  fejlesztési  tervekkel  összhangban  olyan  többfunkciós  szociális centrumot hozzanak létre, mely aktívan és rugalmasan szolgálja ki az igényeket úgy,  hogy az alapfeladataikat továbbra is ellátják.    Támasz Alapítvány  Régebbi  törekvése  az  Alapítványnak,  hogy  legyen  egyfajta  hajléktalanságból  kiléptető  funkciója  az  önkormányzati  lakásállomány  elosztásának:  lehessen  szava  a  hajléktalan  ellátásnak  abban,  hogy  adott  esetben  egy  megüresedett  önkormányzati  lakást  mikor  kaphat  meg  egy  hajléktalan  („bérlőkijelölési  jog”).  Ezt  a  rendszert  úgy  is  lehet  működtetni 

243 

(magyarországi  példák  alapján),  hogy  maguk  az  érintettek  is  részt  vesznek  a  lakáskiutalás  döntéshozatali mechanizmusában. 

4.4 Létrehozandó intézmények, szociális szolgáltatások  A  szociális  törvény  felsorolja  azokat  az  intézmény  típusokat,  melyeket  kötelezően létre kell hozni a megyei jogú városoknak.   Feladata  a  városnak  csak  az  alap‐nappali  és  átmeneti  ellátás  területén  van.  A  megyei  önkormányzat  ellátási  kötelezettségébe  tartozó  intézmény  típusok  közül  a  megyei  jogú  város  számára  előírt  kötelezettség  már  megoldott  (idősek  otthona,  mozgásfogyatékosok otthona, hajléktalanok otthona).   A  létrehozandó  szociális  intézmények  és  szolgáltatások  során  azonban  figyelembe  kell  venni,  hogy  az  önkormányzatnak  nemcsak  a  törvényben  előírt  feladatokat  kell  teljesíteni,  hanem  lehetőségeihez  mérten  ki  kell  szélesíteni  a  szolgáltatások körét.     A  szociális  törvény  kötelező  speciális  alapellátási  feladatként  határozza  meg  a  közösségi  pszichiátriai  ellátást,  valamint  a  pszichiátriai  betegek  nappali  intézményét. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére  lakókörnyezetében  komplex  segítséget  kell  nyújtani  mindennapi  életvitelében,  továbbá  lehetőség  szerint  biztosítani  szükséges  a  meglévő  képességeinek  megtartását, illetve fejlesztését.   A  pszichiátriai  beteg  állapotának  figyelemmel  kísérése  érdekében  a  szociális  ellátást  végző  személy  kapcsolatot  tart  fenn  az  ellátott  személy  háziorvosával,  pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával.   E  kör  más  hozzáállást  és  szakértelmet  követel.  Ki  kell  alakítani  a  gondozási  központokhoz  integráltan  a  közösségi  pszichiátriai  ellátást,  de  a  Lelki  Egészséggondozó  Intézettel  (LEGI)  ki  lehetne  alakítani  egy  olyan  együttműködést,  mely  lehetővé  teszi  ezen  ellátotti  kör  segítését  az  önálló  életvitelben.  Mindehhez  szükséges az is, hogy megfelelő képzésben részesülhessenek a gondozók, hiszen más  szakmai szempontok szerinti ellátást igényelnek az ilyen kliensek.     Mindkét  fenti  intézményt  2005.  január  1.‐ig  kell  az  önkormányzatnak  létrehoznia,  de  a  szűkös  anyagi  lehetőségek  miatt  az  időpont  eltolódik  várhatóan  2006 évre. 

244 

Mivel ezt a város nem saját intézmény létrehozásával kívánja megoldani, így a  2005. és 2006. évben a költségvetésben a „szociális ellátás és átvállalt önkormányzati  feladatok”  céltartalékok  kerete  összegét  kell  megemelni  annyival,  amennyivel  a  feladatot támogatási szerződés keretében a város el tudja végeztetni.    Pszichiátriai  betegek  átmeneti  ellátása  speciális  szakértelmet  igényel.  A  törvényi  szabályozás  ellenére  ez  az  ellátási  forma  Pécsett  nem  alakult  ki,  holott  létjogosultsága  vitathatatlan.  Saját  intézmény  létrehozása  nem  indokolt,  mivel  költséges,  és  a  megfelelő  szakemberek  már  a  pszichiátriai  betegekkel  foglalkozó  intézményekben  tevékenykednek  (Baranya  Megyei  Kórház).  Célszerű  konzorciumi  formában  működtetni  az  átmeneti  ellátást  nyújtó  intézményt  a  Megyei  Kórház,  a  civil  szervezetek  és  a  környező  települések  bevonásával,  kistérségi  feladatokat  is  felvállalva   A fenti intézményt 2005. január 1.‐ig kell az önkormányzatnak létrehoznia, de a  szűkös anyagi lehetőségek miatt az időpont szintén eltolódik várhatóan 2006 évre.  A  város  nem  kíván  saját  intézményt  létrehozni,  de  a  2005.  és  2006.  évben  a  költségvetésben  a  „szociális  ellátás  és  átvállalt  önkormányzati  feladatok”  céltartalékok  kerete  összegét  meg  kell,  hogy  emelje  annyival,  hogy  a  feladatot  támogatási szerződés keretében el tudja végeztetni.    A  személyes  gondoskodást  nyújtó  speciális  alapellátási  tevékenység  a  szenvedélybetegek közösségi ellátása.   Hosszú  távú  közösségi  alapú  gondozását  biztosítaná  a  szenvedélybetegeknek,  az  ellátottak  otthonában,  illetve  lakókörnyezetében.  A  szenvedélybetegek  esetében  az életmód változás elindítása és segítése a közösségi gondozó elsődleges feladata. A  közösségi ellátás egy teljesen új szemléletű ellátási forma, amely hatékonyabbá teszi  egyes  nehéz  élethelyzetben  élők  esetében  a  lakókörnyezetben  történő  ellátást.  Magyarországon  egyenlőre  sehol  sem  vezették  be,  éppen  ezért  modell  kísérletek  támogatása szükséges, mely nyomán részletesebb szakmai protokoll és módszertani  ajánlások születhetnek. Az INDIT Közalapítvány tervei között szerepel ilyen ellátás  beindítása,  így  a  velük  kötendő  ellátási  szerződéssel  Pécs  város  megoldaná  a  törvényben kötelezően előírt, speciális alapellátási feladatot.   Mivel  a  feladat  ellátását  a  törvény  2005.  január  1.‐ével  teszi  kötelezővé,  szükséges  az  INDIT  Közalapítvánnyal  az  ellátási  szerződés  megkötése  már  2005  évre. 

245 

  A szociális törvény kötelező feladatként előírja továbbá a megyei jogú városok  számára szenvedélybetegek átmeneti ellátásának biztosítását.     A  szociális  törvény  és  végrehajtási  rendeletei  megteremtették  a  szenvedélybetegek  szociális  ellátásának  struktúráját,  települési  és  megyei  önkormányzatok  feladat‐ellátási  kötelezettségébe  utalva  azokat.  A  törvény  által  nevesített  rendszer  alkalmas  a  szenvedélybetegek  rehabilitációjára,  a  sikeres  be‐,  illetve  visszaillesztésének  megvalósítására.  Ennek  érdekében  elengedhetetlen  a  már  meglévő  (INDIT  Közalapítvány  által  működtetett)  nappali  intézmény  mellé  a  hiányzó  átmeneti  elhelyezést  biztosító  intézményt  létrehozni.  A  szenvedélybetegek  átmeneti  intézményeiben  folyó  munka  célja  az  önálló  életvitel  feltételeinek  fenntartása,  a  szociális  segítségnyújtás  lehetőségeinek  felhasználásával,  és  speciális  programok  szervezésével  (készségfejlesztés,  stressz‐kezelés,  munkavállalással  kapcsolatos  tréningek,  szociális  esetmunka,  életvezetési  készségek  fejlesztésének  elősegítése, szabadidős programok).   Sajnos a törvényi szabályozás ellenére ez az ellátási forma még nem alakult ki,  mindazonáltal létjogosultsága vitathatatlan.   Saját  intézmény  létrehozása  nem  indokolt,  mivel  költséges,  és  a  megfelelő  szakemberek  már  szenvedélybetegekkel  foglalkozó  intézményekben  tevékenykednek  (INDIT  Közalapítvány,  Gyöngyház  Egyesület).  A  szolgáltatást  biztosító  civil  szervezettel  ellátási  szerződés  kötése  indokolt,  mely  útján  az  önkormányzat ezt a ‐ számára kötelezően előírt ‐ feladatot ellátja.  

246 

A 2007‐es felülvizsgálat során a következő – törvényileg előírt kötelező ‐ szolgáltatások  létrehozása került kijelölésre:    A  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény által előírt kötelezettség teljesítése:    A  40.000  főnél  nagyobb  lélekszámú  településeken  Gyermekjóléti  Központot  kell  létrehozni, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet,  kórházi  szociális  munka,  utcai  és  lakótelepi  szociális  munka,  készenléti  szolgálat).  Ennek  hatálya 2005. január 1‐je volt, melyből csak a kapcsolatügyeletet és kórházi szociális munka  ellátása indult el.   A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat.    A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Jelenleg a  kormányzat és a város vezetése is a speciális gyermekvédelmi intézmény(ek) kiépítésére  szeretné a hangsúlyt fektetni, különösen a deviáns, magatartászavaros, bűnöző és neurotikus  gyerekek  speciális  nevelésével  kapcsolatban.  Normál  Gyermekotthonban  nevelésük  nem  megoldott,  és  a  többi  gyermeket  is  súlyosan  veszélyeztetik.  Szükséges  lenne  a  többiektől  történő  „elkülönítésük”  megszervezése.  A  fentiek  alapján  is  jól  látható,  hogy  a  Speciális  Gyermekotthon  felállítása6  sürgető  feladat  (akár  regionális  hatókörrel).  Továbbá  mintegy  200‐230  pécsi  gyermek  számára  nevelőszülői  hálózat  kiépítésére  és  működtetésére  lenne  szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal.     A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  által előírt kötelezettség teljesítése:    Elengedhetetlen feladat a törvény által előírt pszichiátriai betegek nappali ellátása  és  átmeneti  otthonának  kiépítése,  az  együttműködések  kereteinek  kidolgozása,  a                                                     A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat  fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges  a  szakmai  előkészületek  megtétele  a  2009‐től  érvénybelépő  kötelezettség  teljesítéséhez,  másrészt  a  helyi  szükségletek  is  alátámasztják  a  speciális  gyermekotthon  és  nevelőszülői  hálózat  mielőbbi  kialakításának,  működtetésének  szükségességét.  6

247 

szükségleteknek  megfelelő  ellátórendszer  létrehozása,  a  jelenlegi  bázison  az  ún.  integrált  szervezeti  megoldás  feltételeinek  kialakítása.  A  szenvedélybetegek  ellátásánál  a  kettős  diagnózisú  igénybe  vevők  kapcsán  is  észlelhető,  hogy  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátátását  ‐  az  ügyfél  irányítórendszerrel  együttműködve  ‐  kell  megszervezni  a  jelenlegi bázison.    A  szenvedélybetegek  közösségi  és  nappali  ellátása  biztosított  a  városban,  azonban  a  szenvedélybetegek  átmeneti  otthonának  létrehozása  és  működtetése  továbbra  is  fontos  feladat.7    Tevékenységek   • • • •

Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése.  Speciális Gyermekotthon és nevelőszülői hálózat létrehozása és működtetése.  A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali ellátás  és pszichiátriai betegek átmeneti otthona).  Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése. 

                                                    Pécs‐Vasas  területén  a  Mérföldkő  Egyesület  tart  fenn  átmeneti  otthont  szenvedélybetegek  számára.  Nincs  ellátási  szerződésük  a  várossal  és  az  átmeneti  otthoni  szolgáltatás  átalakítását,  rehabilitációs  célú  lakóotthonná  történő  „átminősítését”  tervezik  a  közeli  jövőben.  Így  jelen  dokumentum  készítésének  idején  a  szenvedélybetegek átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés  hiányában – hiányzó szolgáltatásnak kell azt minősítenünk.  7

248 

4.5 A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai céljai, szükséges intézkedések    Specifikus célok és prioritások az önkormányzat szabályozási hatáskörében  A város szociális ellátásának általános stratégiai céljai  A  népességfogyás  és  az  alacsony  várható  élettartam  mellett  a  társadalom  elöregedése jelenti a legnagyobb népesedésügyi kihívást.  Az  idős  (65  éves  és  idősebb)  népesség  létszáma  erőteljes  hullámzást  mutat,  ennek ellenére 2050‐ig az előrejelzések szerint mintegy másfélszeresére nő, s abszolút  számának növekedése mellett aránya is jelentős mértékben növekedni fog.  Az  idős  lakosság  egy  csökkenő  lélekszámú  társadalom  egyre  növekvő  rétegét  képezi,  s  ez  egyre  nagyobb  igényeket  támaszt  az  egészségügyi  és  szociális  szolgáltatások terén.    Az életkor mellett a másik fontos demográfiai tényező a családi állapot. E téren  a  legfontosabb  prognosztizálható  változás  az  idős,  özvegy,  egyedülálló  nők  arányának növekedése. A 70 év feletti népességnek több mint a fele egyedülálló, ami  szintén  erőteljes  ellátási  nyomást  gyakorol  a  szociális  és  egészségügyi  intézményhálózatra.  A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további  bővülését  és  számuk  növekedését  sok  minden  indokolja.  A  legfontosabbak:  a  családszerkezetben  bekövetkezett  változások,  a  népesség  elöregedése,  a  nők  munkavállalása,  a  növekvő  nyugdíjkorhatár  (ami  miatt  egyre  kevesebben  lesznek  bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a  népesség  egészségi  állapota,  a  hátrányos  helyzetű  csoportok  (iskolából  lemorzsolódó,  kallódó  fiatalok,  szenvedélybetegek,  fogyatékkal  élők)  felzárkóztatásának,  esélyegyenlőségük  biztosításának  fokozódó  követelménye.  A  családi  és  a  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás,  illetve  ezek  összeegyeztetése szintén háttérszolgáltatásokat feltételez.  Az  ehhez  hasonló  igényekre  feleletet,  megoldást  nyújtó  szolgáltatások  létrehozása egyben foglalkoztatás‐bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy  része  szakképzett  munkaerőt,  szak‐alkalmazotti  tudást  igényel,  más  részük  viszont  olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges  ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók.  

249 

¾ A  stratégiában  prioritást  kap  a  szociális  szolgáltatások  korszerűsítése,  az  ellátások színvonalának megőrzése, és a feladatok, funkciók összeghangolása.   ¾ Fontos  cél,  hogy  a  szociális  védelem  rendszere,  megfelelő  és  hatékony  segítséget nyújtson a veszélyeztetett, krízis helyzetben és a veszteségekkel élő  személyeknek, családoknak.   ¾ Az  egyénre  szabott,  ember  közeli  és  korszerű  szolgáltatások  feltételeinek  javítása,  különös  tekintettel  a  lakókörnyezetben  történő  szolgáltatások  fejlesztése.   ¾ A  demográfiai  adatok  vizsgálatának  eredményeként  megállapítható,  hogy  a  legnagyobb  hangsúlyt  az  idősgondozásra  valamint  a  családsegítésre  kell  összpontosítani.    Azokat a fő irányokat tartjuk továbbra is szem előtt, amelyek elérésére eddig is  törekedtünk,  azaz  a  meglévő  intézményeink  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  fokozatos  megteremtését  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelelően.  A  városunkban  felmerülő  lakossági  szükségletek  kielégítését  az  egyes  célcsoportok  speciális  élethelyzetéhez,  igényeihez  kell  igazítani,  azaz  a  szükségletek  és  a  szolgáltatások  egyensúlyának  megteremtésére  kell  törekedni.  Cél  az  együttműködés  fejlesztése,  hálózat  építés,  továbbá  a  szakmák,  szektorok  közötti  együttműködés.  A  források  ésszerű felhasználása, valamint a problémák tartós megoldása során törekedni kell a  szociális  munka,  a  szaktudás  és  értékek  következetes  érvényesítésére,  a  társadalmi  igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mérséklésére.    Minőségfejlesztés   A  szociális  szolgáltató‐rendszer  továbbfejlesztésekor  kiemelt  figyelmet  kell  fordítani  a  lakosság  általános  mentálhigiénés  állapotából  adódó  problémákra.  .A  különböző  okok  miatt  nehézségekkel  küzdők,  gyenge  társadalmi  pozícióba  került  emberek,  csoportok,  rétegek  esetében  gyakran  előforduló  jelenség,  a  szociális  problémák és mentálhigiénés zavarok kapcsolódása. (A szorongás, az alvászavarok,  a  depresszió,  a  kezeletlen  traumák  sora  marad  feldolgozatlan  a  társadalom  mentálhigiénés kultúrájának hiányosságai miatt.) A szociális és mentális problémák  együttes kezelésének modelljei még kialakulatlanok.  Nem  megoldott  a  „segítők  segítése”:  hiányoznak  a  szupervízió,  a  munkahelyi  mentálhigiéné  feltételei,  az  igényekhez  képest  kevés  továbbképzési  lehetőség  áll  rendelkezésre.   

250 

A minőség színvonalának megőrzése és annak folyamatos fejlesztése a szakmai  munkavégzés  és  a  lakossági  szükséglet‐kielégítés  alapvető  feltétele.  Ennek  érdekében az alábbi célok megvalósítása szükséges.     Szellemi erőforrás fejlesztés   A  minőségi  munkavégzés  fontos  feltétele,  hogy  az  intézményrendszerben  dolgozók  megfelelő  körülmények  között  tudják  ellátni  szakmai  feladataikat,  a  mindennapi  tevékenységeink  során  ne  kelljen  olyan  objektív  akadályokkal  megküzdeniük,  amelyek, elhárítása túlhalad az egyéni kompetenciákon.     A  cél  az,  hogy  az  intézményekben  dolgozó  munkatársak  a  jogszabályi  követelményeknek  megfelelő  szakképzetséggel  rendelkezzenek,  ami  a  minőségi  feladatellátás alapfeltétele.  Az  igényeket  követő  szolgáltatások  tervezésénél  nem  elhanyagolható  szempont,  az  ellátásban  résztvevők  körének  létszámnorma  szerinti  foglalkoztatása,  szakmai  képzése,  továbbképzése.  Az  új  ellátási  formák  bevezetésével  szükségessé  válik,  korszerű,  speciális  szaktudással  rendelkező  munkatársak  foglalkoztatása.  Tapasztalataink  alapján  egyes  szociális  szakemberképzésben  túlképzés  látható  (pl.  szociális  gondozó  és  ápoló),  míg  egy‐egy  szakterület  speciális  ismeretek  hiányával  küzd.  Igényként  merült  fel  a  ‐  más  szokásokkal,  kultúrával  és  sokszor  halmozott  szociális  problémákkal  –  rendelkező  roma  lakosság  körében,  olyan  segítő  személy,  aki  ismeri  az  etnikum  sajátosságait.  Valószínűsíthető,  hogy  az  idős  roma  emberek  ellátása nem teljesen megoldott a családon belül, vagy az ápolási szakértelem, vagy  az ápolást vállaló hozzátartozó hiányzik.  Célszerű  lenne  a  már  végzett  roma  gondozókat  alkalmazni  ezen  a  területen  ‐  vagy  a  már  meglévő  civil  szervezetek  által  nyújtott  szolgáltatásokat  bővíteni,  ismertebbé  tenni  ‐,  hiszen  már  a  nyelvtudás  is  kapcsolat  a  roma  közösséggel.  A  gondozási  központok  fel  tudnák  mérni  az  igényeket  és  koordinálni  tudnák  a  munkát.            

251 

A képzési rendszerben az alábbi prioritás érvényesül  ¾

Iskolai rendszerű képzések  

Szoros együttműködés szükséges a képző és a szolgáltató intézmények között,  mivel  az  elméleti  és  a  gyakorlati  képzés  kölcsönösen  egymás  épül,  és  csak  így  lehetséges,  hogy  az  intézmények  a  gyakorlati  képzés  megfelelő  terepévé  válhassanak.  Ez  az  együttműködés  a  képzőintézmények  számára  is  ugyanilyen  hangsúlyos,  hiszen  ezáltal  válik  lehetővé,  hogy  adekvát  módon  reagálhassanak  a  szakmai igényekre.     ¾

Nem iskolarendszerű továbbképzés, távoktatás 

A  tanfolyamokon  szakmai  tanácskozásokon,  szakmai  műhelyeken  való  részvétel  a  már  meglévő  tudás  bővítését,  korszerűsítését,  illetve  az  újonnan  bevezetésre  kerülő  módszerek  megismertetését  jelenti.  Fontos,  hogy  ezeken  a  képzéseken  az  intézmények  dolgozói  ne  csak  hallgatóként  vegyenek  részt,  hanem  maguk is alkotó és aktív módon közreműködhessenek városunk szociális ellátásnak  bemutatásában.     A  képzés  során  megszervezett  ismeretek  fontosak  a  minőségi  feladatellátás  szempontjából.  Ezek  azonban  nem  csak  egy‐egy  eseményhez  kötődően  ‐  szakmai  tanácskozások  – bírnak jelentőséggel, hanem széles szakmai körbe  való  eljutásuk  is  ugyanilyen fontos.     Ágazati információs rendszer kiépítése  Az  ágazati  információs  rendszer  kiépítésével  az  a  célunk,  hogy  biztosítsuk  az  egyenletes  fejlődést,  meghatározzuk  a  részterületek  fejlesztési  irányait,  ezáltal  átláthatóvá  tegyük  a  szociális  ellátórendszert.  Ennek  alapvetően  két  színtere  van  a  szakmai, valamint a lakossági szint.   A  szolgáltatást  igénybevevők  folyamatos  informálása  lehetővé  teszi,  hogy  mindenki  a  neki  legmegfelelőbb  szolgáltatást  vegye  igénybe.  Fontos,  hogy  az  újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatások is széles körben ismertté váljanak. Ennek  lehetőségei:     

252 

¾

Média  

A  helyi  sajtó,  rádió  és  televízió  nyilvánossága  elsősorban  az  új  szolgáltatások  bemutatását  és  a  már  meglévők  bővítésének,  korszerűsítésének  megismertetését  hivatott szolgálni.     ¾

Kiadványok  

A különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények a lakosság számára könnyen  hozzáférhető, ingyenes, széles körben terjesztett kiadvánnyal mutassák be magukat.  Ez  történhet  egyrészt  egy  átfogó,  a  város  minden  intézményét  bemutató  nagyobb  terjedelmű  kiadványban,  másrészt  az  intézmények  által  külön‐külön  készített  anyagok formájában.     ¾

Internet 

Egyre  fontosabbá  váló  információs  forrás,  ahonnan  a  szociális  szolgáltatások  köre  sem  maradhat  ki.  Ezért  cél  minden  intézménynek  Internet  hozzáférési  lehetőség, esetleg saját web‐oldallal ahol bemutathatják szolgáltatásaikat. Az Európa  Uniós  pályázatokon  való  részvétel,  illetve  a  pályázatok  kiválasztása  és  letöltése  ezt  elengedhetetlenné teszi.    ¾

Intézményekben történő tájékoztatás 

Fontos,  hogy  az  általános  iskolába  járó  gyermekek  már  tájékoztatást  kaphassanak a családsegítő és egyéb szociális intézmények munkájáról, feladatáról.  Ugyanígy munkaügyi központ, okmányiroda, népjóléti irodák, stb. is alkalmas  helyek  információ  átadására,  ahol  például  videofilm  nyújthatna  tájékoztatást  a  várakozóknak a városban elérhető szociális szolgáltatásokról.    Az  ellátó  rendszer  változtatásai  magukkal  vonják  a  szociális  ellátásban  dolgozók  szakmai  továbbképzését,  valamint  az  alkalmazott  szoftverek  specifikációját. Ennek egyik fő jelentősége a szükséges adminisztráció ésszerűsítése,  gyorsítása, információcsere lehetővé tétele, szolgáltatási igények nyomon követése, a  papíralapú adatkezelés és továbbítás csökkentése.   

253 

A  szakmai  körök  megfelelő  informáltsága  szorosan  kapcsolódik  a  munkafeltételek  kialakításához,  hiszen  minőségi  munkát  csak  a  szükséges  információk  birtokában  lehet  végezni.  Az  információk  forrásául  szolgálhat  a  társintézményekkel  való  kapcsolattartás.  Rendszeressége  lehetőséget  teremt  a  tapasztalatcserére, illetve a különböző szolgáltatások összehangolására. Fontos, hogy  az intézmények ismerjék az egymás által nyújtott ellátások tartalmát, hiszen így lehet  csak egymásra épülő szolgáltatási rendszert működtetni.     Szükséglet felmérés módjai   A  megfelelően  képzett  szellemi  erőforrás  adja  a  szilárd  bázisát  annak,  hogy  korszerű  kutatási  módszereket  alkalmazzunk  a  hatékonyabb  és  hatásosabb  szükséglet felmérés érdekében.     Az  adatgyűjtés  és  feldolgozás  módszereinek  helyes  megválasztásával  azok  értékelésével,  elemzésével  tud  felépülni  egy  a  lakossági  igényeket  kielégítő  és  a  változásokra  lehető  legrugalmasabban  reagáló  szolgáltató  rendszer.    A  rendszer  felépítésében  az  iskolarendszerű  képzések  szakmai  tudásbázisainak  bevonása  elengedhetetlen.  A  szociális  védelem  azon  elemeit  szükséges  erősíteni,  amelyek  a  lakosság szociális biztonságának megteremtésére, fenntartására törekednek.     A  társadalmi  változások  (idősödés,  a  hagyományos  családszerkezetek  átalakulása)  a  szociális  ellátórendszer  rugalmas  reagáló‐képességét  igényli,  s  az  ellátási  struktúrák  olyan  –  ennek  megfelelő  –  alakítását,  amely  lehetővé  teszi  a  családi  és  lakókörnyezetben  nyújtott  szolgáltatások  irányába  történő  erőteljesebb  elmozdulást.  Az  EU  normák  szerint  (ezt  a  hazai  kutatások  eredményei  alátámasztják)  a  segítségnyújtás személyes formáit időszakosan vagy tartósan a lakosság közel 10%‐a  igényli. Ez, akár az ellátandók számát, akár a nyújtott szolgáltatások fajtáit vesszük,  csak töredéke annak, amire szükség lenne.    A lakóhely jelentősen befolyásolhatja, milyen lehetőségei nyílnak az egyénnek,  hogy  a  különböző  programokban  részt  vehessen,  a  különböző  szolgáltatásokhoz  hozzá juthasson. Ez érvényes a város igazgatási területén belül is. Szükségessé válik  speciális feltételek biztosítása a külterületeken élő, általában halmozottan hátrányos  helyzetűek  ellátásához.  Ennek  köszönhetően  a  szociális  alapellátás  formái,  humán 

254 

szolgáltatási, gondozási‐ápolási, szociális és mentálhigiénés szükségletei a rászoruló  egyének, családok részére egységesen elérhetővé válnak.  A  megfelelően  kiépített  alapellátások  esetén  (új  típusú  ápolást‐gondozást,  felügyelete biztosító szolgáltatások bevezetésével) a tartós bentlakásos intézmények  oldalán kevesebb igény jelenne meg.     Figyelembe  véve  azonban  a  társadalmi  változásokat,  a  házi  gondozói  létszám  emelésével,  az  alapellátás  feladatok  körének  kiszélesítésével,  nappali  intézmények  számának növelésével megteremthető:  ¾ az egyén otthonában történő teljes körű ellátás,  ¾ a  családi  és  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás  összeegyeztetése érdekében működő háttérszolgáltató rendszer,  ¾ a  szociális  gondoskodás  különböző  szintjei  és  intézményei  közötti  rugalmasabb átjárhatóság.    Társadalmi elismertség  A  szociális  szférában  dolgozók  társadalmi  presztízse  alacsony,  jövedelmük  jelentősen  elmarad  az  átlagtól.  A  szociális  munkások  átlagos  jövedelme  a  nemzetgazdasági  átlagbér  60–65%‐  a,  a  középfokú  végzettséggel  rendelkező  szakdolgozók  jövedelme  még  ettől  is  jelentősen  elmarad.  A  szociális  területen  dolgozók  ezen  felül  jogosan  nehezményezik,  hogy  a  „Szociális  Munka  Napja”  jelenleg  semmilyen  elismeréssel  nem  jár  városunkban.  Társadalmi  elismertség  érdekében  vonzóbbá  kell  tenni  a  szociális  munkát  például  azzal,  hogy  a  „Szociális  Munka Napja” alkalmával kitűntetésben részesüljenek a szakma legjobbjai.     A  környezeti  feltételek  hiánya  sokszor  a  szakmai  munka  minősége  ellenében  hat:  a  segítő  intézmények  helyi  adottságai  (belső  terek  elrendezése,  a  nehéz  elérhetőség, vagy az akadálymentes környezet megoldatlansága, tárgyi felszereltség  hiányossága), a szakmai munka minimális feltételeit sem biztosítják.    Feltétlenül  szükséges  lenne  mind  a  társadalmi  mind  a  környezeti  feltételek  javítása.  Tudatosítani  kell,  hogy  a  szociális  ellátórendszer  szolgáltatásait  a  társadalom  minden  rétege  igénybe  veheti  (pl.  Idősek  Otthona,  családsegítő  szolgáltatás). 

255 

Hangsúlyosabbá  kell  tenni  a  szektorok  közötti  átjárhatóság  biztosítását,  a  gazdasági szereplők fokozottabb bevonásával a szociális szféra területére.    A 2007‐es felülvizsgálat során a következőstratégiai célok, fejlesztési irányok és operatív  programok kerültek kijelölésre: 

4.6 A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai céljai, szükséges intézkedések  Prioritás:  Tervezett  és  szervezett  önkormányzati  szociálpolitika  megteremtése,  működtetése     Stratégiai célok:  • •

Integrált  szolgáltatások  és  programok  a  helyi  társadalom  életminőségének  javítása  érdekében  Magas  fokú  szociális  biztonságot  és  minőséget  biztosító,  fenntartható,  esélyteremtő  jóléti rendszer létrehozása, fejlesztése 

  Operatív programok   1. 2. 3. 4. 5.

A szervezetrendszer korszerűsítése  A jóléti ellátórendszer összehangolása és fejlesztése  Regionális Módszertani Központ létrehozása a meglévő módszertani bázison  Innovatív szakmai kezdeményezések hatásosságának és hatékonyságának növelése  Új  típusú  komplex  humán  ágazat‐  és  szektorközi  programok/szolgáltatások  támogatása  6. Az integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex rehabilitáció – szociális  dimenziója  –  módszertanának  kidolgozása,  ilyen  irányú  projektek  kidolgozása,  megvalósítása, támogatása 

256 

Az operatív programokhoz kapcsolódó intézkedések:  1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

operatív program: A szervezetrendszer korszerűsítése  Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése  Az igazgatási rendszer korszerűsítésének továbbfolytatása  Informatikai rendszer továbbfejlesztése   Feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása   Átlátható és kiszámítható pályázati menedzsmenti rendszer kialakítása  HR politika kialakítása  Kistérségi‐ és városi önkormányzat szociálpolitikák teljes körű összehangolása   

2. operatív program: A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása  1. A törvényben előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása  2. A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, területi szintű és „célcsoporti”  összehangolása  3. A  jóléti  ellátórendszer  maximális  tervezettségének  biztosítása  és  nyomon  követése  (koncepció, tervezett adatgyűjtés, adatbázis, egyedi intézményfejlesztési tervek )  4. A  jóléti  ellátórendszer  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk  támogatása  (városon  belül,  és  város‐kistérség,  város‐megye,  város‐régió  vonatkozásában is)  5. A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  bevételek  és  kiadások,  azaz  a  szolgáltatás  nyújtása során felmerülő költségek és a térítési díj összhangjának megteremtése  6. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának és hatásosságának növelése  7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása, a nyilvánosság biztosítása    3. operatív  program:  Regionális  Módszertani Központ  létrehozása  a  meglévő  módszertani bázisokon; egyéb szakmafejlesztő tevékenységek biztosítása   1. Az RMK létrehozásának megtervezése (pl. célja, feladatai, szervezeti forma)  2. A szervezet és a működés feltételeinek biztosítása (RMK)  3. A minőségbiztosítás rendszerének kidolgozása és működtetése  4. A kontrolling és monitoring rendszer kidolgozása és működtetése  5. A  korszerű  humánerőforrás  képzés/átképzés/továbbképzés  rendszerének  kidolgozása  és működtetése (PTE)   

257 

4. operatív  program:  Innovatív  szakmai  kezdeményezések  számának  és  hatékonyságának növelése  1. Az  innovatív  szakmai  kezdeményezések  feltérképezése,  elemzése,  adatbázis  összeállítása, értékelése  2. Az innovációk minősítési rendszerének kidolgozása  3. Az  alkalmazásra  kerülő  innovációk  és  alkalmazhatósága  módszertanának  kidolgozása (RMK)    5. operatív  program:  Új  típusú,  komplex  humán  ágazat‐  és  szektorközi  programok/szolgáltatások támogatása  1. Ágazat,  szektorközi  és  területi  együttműködések  és  fejlesztési  programok  támogatása,  (foglalkoztatás,  lakás,  egészségügy,  oktatás,  társadalmi  devianciák,  adósságkezelés)  2. Non‐profit  vállalkozás  lehetőségeinek  támogatása  a  jóléti  ellátórendszer  fejlesztésének céljából (szociális gazdaság támogatása)  3. Feladat‐megosztási  stratégia  elkészítése,  megállapodások  kezdeményezése  azokon  a  területeken, amelyeken a hatáskör és az illetékesség nem illeszthető  4. A  civil  szféra  erősítése,  aktivizálása  (önkéntesség,  közösségfejlesztési  akciók),  társadalmi kapcsolatok erősítése    6. operatív program: Integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex  rehabilitáció  –  szociális  dimenziójának  –  módszertanának  kidolgozása,  ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása  1. Komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása  2. Komplex  városrehabilitációs  projektek  kidolgozása,  megvalósítása,  a  pályázati  rendszerben való részvétel segítségével  3. Szociális lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása 

258 

A  2007.  évi  felülvizsgálat  során  megfogalmazott  stratégiai  fejlesztési  irányok,  intézkedések    A  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Stratégiai  Fejlesztési  Program,  Stratégiai  fejezetének  2.  számú  Operatív  Programja  szól  a  jóléti  szolgáltató  rendszer  fejlesztéséről.  Az  alábbiakban  a  2.  számú  Operatív  Program  és  a  kapcsolódó  intézkedések leírását adjuk:   

4.7 A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása   A program célja: 

1. A jóléti szolgáltatások színvonalának javítása (ágazati cél)  Cél,  hogy  Pécs  Megyei  Jogú  Város  közigazgatási  területén  elérhető  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatások  minősége  javuljon, továbbá, hogy a szolgáltatások színvonala tekintetében város  a Dél‐Dunántúli Régióban központi szerepet tölthessen be.  2.  A  jóléti  szolgáltatások  elérhetőségének  javítása,  az  igénybevevők  számának  szükségleteknek  megfelelő  növelése  a  hozzáférés javításával és a hozzáférési esélyek kiegyenlítésével  (ágazati és területi cél)  Cél, hogy a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatásokat  igénybe  vevők  száma  az  illetékességi  területen  az  országos  átlagot  meghaladó  mértékben  növekedjék  és  a  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  aránya  tekintetében  a  város  az  első  helyen  álljon  a  Dél‐dunántúli  Régióban.   3.  A  jóléti  szolgáltatások  fenntartható  és  hatékony  térségi  rendszerének megszervezése (területi cél)  Cél,  hogy  Pécsett  és  térségében  alakuljon  ki  a  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatásokat  összehangolni  és  fejleszteni  képes  intézményrendszer  és  jelentősen  növekedjék  az  integrált,  „komplex”,  differenciált,  emberközpontú  szolgáltatások  és  azok igénybevevőinek száma.    

259 

A program tartalma:  Pécs Megyei Jogú Városban a szociálpolitikai ellátás szerkezete – értve  ez  alatt  a  pénzbeli  ellátásokat,  a  szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatásokat,  a  szociális,  valamint  a  gyermekvédelmi  szakellátást  –  az  ellátások  és  szolgáltatások  széles  skáláját  nyújtja,  azonban  további  fejlesztésekre  van  szükség  annak  érdekében,  hogy  a  vonatkozó  jogszabályokban  előírt  követelményeknek  megfelelő  és  a  város,  illetve  az  ellátásba  bevont  kistérségi  települések  lakosságának  szükségleteihez illeszkedő szolgáltatási rendszer jöjjön létre.   Az  ellátórendszernek  választ  kell  adni  az  új  típusú  társadalmi  problémákra,  de  a  hagyományosnak  tekinthető  szociális  problémák  területén is jelentős szerkezeti módosulásokra van szükség.  A  szolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  biztosításában  egyrészt  a  város,  másrészt a kistérség speciális adottságai kiépültek, azonban tényleges  hozzáférhetőségüket korlátozza, hogy a potenciális igénybe vevők nem  rendelkeznek  elegendő  információval,  nem  ismerik  az  egyes  szolgáltatások tartalmát, az igénybevétel módját, feltételeit.  A város vonzáskörzetét tekintve formálódik, kiépülőben van a többcélú  társulás  településeit  lefedő  szolgáltatási  rendszer.  A  korábbi  években  nagyfokú  területi  egyenlőtlenségek  alakultak  ki  az  egyes  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  hozzáférhetőségében.  A  kisebb  településeken  az egyszemélyes, nem  napi rendszerességgel elérhető  és  igénybe  vehető  szolgálatok/szolgáltatások  vagy  a  mulasztásos  törvénysértés volt a jellemző.  Az egyenlőtlenség egy másik dimenzióját jelenti az, hogy a hátrányos  helyzetű  célcsoportok (fogyatékossággal  élők,  szenvedélybetegek,  pszichiátriai  betegek,  hajléktalanok)  esetében  kapacitáshiány  és  strukturális problémák mutatkoznak az ellátórendszerben.    A  normatív,  jogszabályi  előírások  szerint  tehát  a  megyei  jogú  város  saját területén köteles a Szt. 86. §‐ában a lakosságszám alapján előírt  alap,  nappali,  és  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  ellátási  feladatokat  megszervezni,  valamint  az  Szt.  90.  §  (2)  bekezdés  alapján  köteles  megszervezni  a  megyei  önkormányzat  ellátási  kötelezettsége  körébe  tartozó feladatok közül az idősellátást, továbbá – előzetes felmérésekre  alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két 

260 

intézménytípus feladatait köteles biztosítani.    A  normatív  minimum  követelményeken  túl  a  jóléti  ellátórendszer  fejlesztése  magába  foglalja  még  hiányzó,  új  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások beindítását, már működő  szolgáltatások  fejlesztését;  új  típusú,  innovatív,  integrált  szolgáltatások  modellezését,  melyek  tervezésen  alapulnak  és  fő  szervezési  alapelvük  a  szükségletek  minél  hatékonyabb  kielégítése,  a  szociálpolitikai fejlesztéseket közvetlen vagy közvetve szolgáló források  minél  eredményesebb  felhasználása,  az  egyéb  közszolgáltatásokkal  történő és a területi szintű összehangolás.    Célcsoport: 

A szolgáltatást igénybe vevők, egyének, családok, közösségek 

A  program  A  szociális  (és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi)  szolgáltatást  nyújtó  közreműködői:  szervezetek, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Többcélú  Kistérségi  Társulás,  Baranya  Megyei  Önkormányzat,  működési  engedélyt kiadó szervek (városi jegyző, szociális és gyámhivatal), Dél‐ Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, civil szervezetek  Az  Önkormányzat  és/vagy  a  Polgármesteri Hivatal  szerepe: 

A  Polgármesteri  Hivatal  feladatai:  a  testületi  döntések  szakmai  és  pénzügyi  szempontból  történő  előkészítése,  a  már  működő  szolgáltatások  és  a  beindítandó  szolgáltatások  engedélyeztetési  eljárásaival  kapcsolatos  adminisztratív  feladatok  elvégzése,  a  szolgáltató  szervezetekkel  való  együttműködés,  pályázati  tevékenység  és az ehhez kapcsolódó adminisztráció támogatása.  PMJV  Önkormányzatának  feladatai:  források  biztosítása,  politikai  legitimitás  biztosítása,  a  szükséges  helyi  döntések  meghozatala  (rendeletalkotás,  határozatok)  során  gyors  és  rugalmas  eljárás,  a  döntés‐előkészítés  és  a  végrehajtás  folyamán  vezetői  szintű  egyeztetések lebonyolítása, lobbytevékenység. 

A  program  A  program  megvalósításának  alkalmazkodni  kell  a  dinamikusan  megvalósításának  változó  környezethez.  A  szabályozó  környezet  vonatkozásában  feltételei:  megállapítható,  hogy  folyamatosan  módosulnak  a  jogi  normák,  nagy  számban  keletkezik  új  jogszabály.  A  szociális  ágazatot  érintő  jogszabályokra egyidejűleg jellemző a joghézag és a túlszabályozás. A 

261 

szociális  szakmai  standardok  és  protokollok  várható  2008‐as  bevezetése  kihívást  jelent  a  szolgáltatóknak  és  a  fenntartónak  egyaránt, viszont kiszámíthatóbbá teszi a szabályozó‐környezetet.  A program  optimális megvalósításához szükséges  és indokolt lenne  a  helyi  önkormányzatokról  szóló  1990.  évi  LXV.  törvény,  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény,  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról   szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény,  a  települési  önkormányzatok  többcélú  kistérségi  társulásáról  szóló  2004.  évi  CVII.  törvény,  valamint  e  törvények  végrehajtási rendeleteinek módosítása.    A  szociális  szolgáltatások  finanszírozási  szabályainak  megújítása,  a  feladatfinanszírozás  központi  szinten  történő  bevezetése,  valamint  a  normatív  állami  támogatások  kiszámíthatósága  ugyancsak  alapvető  feltétele a program sikeres megvalósításának.  A  program  megvalósításánál  számolni  kell  a  politikai  ciklus,  mint  külső tényező – negatív és pozitív irányú – torzító hatásával.   Számolni  kell  azzal  a  tehetetlenségi  tényezővel,  hogy  a  helyi  szociálpolitikát  jelenleg  az  intézményrendszer  és  a  pénzügyi  lehetőségek  korlátai  determinálják,  így  leggyakrabban  csak  korrekciós  beavatkozás(ok)ra van lehetőség.  A  program  megvalósításában  érintett  szakemberek  körében  bekövetkező  természetes  változások,  vagy  tudatos  változtatások  szintén  befolyásolják  a  megvalósítás  eredményeit  és  a  fenntarthatóságot.   Eredménymutatók: 

1. A  hatályos  jogszabályok  szerint  teljes  körűen  működtetett  –  Pécs  Megyei Jogú  város számára  – kötelezően előírt alapszolgáltatások  és szakosított ellátások száma  2. Minőségbiztosítási  rendszer  alapján  működő  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  aránya  a  Dél‐Dunántúli  Régió többi megyei jogú városához képest (százalékosan kifejezett  arányszám:  a  minőségbiztosított  szolgáltatások  száma  az  összes  szolgáltatás számához viszonyítva)  3. Egységes  szolgáltatási  protokollhoz  illeszkedő  szolgáltatások  igénybevevőinek száma 

262 

4. Szakosított ellátást igénybe vevők száma  5. Szakosított  ellátásból  saját  lakókörnyezetébe  visszatérő  igénybe  vevők száma  Térszerkezeti  összefüggések: 

Cél  a  területi  elv  érvényesítése  a  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  minőségi  és  mennyiségi  fejlesztésében.  A  területi  elv  érvényesítése során az egyenlőtlenségek dimenziói az alábbiak:   1.  a  városon  belüli  területi  különbségek,  városrészek  speciális  adottságaiból adódó előnyök és hátrányok;  2.  a  város  térségi  szereplő:  a  város  és  ellátási  körzetén  (kistérség)  belüli egyenlőtlenségek;  3.  a  város  regionális  szereplő  („pólus”):  a  városnak  a  többi  megyei  jogú  városhoz  viszonyított  pozíciója  és  a  Dél‐Dunántúli  Régióban  betöltött funkciója.  A  fenti  dimenziók  mentén  illeszthetők  a  város  szociálpolitikai  fejlesztési  céljai  a  Dél‐Dunántúli  Régió  Humán  Közszolgáltatások  Stratégiai Fejlesztési Programjának célrendszeréhez. A területi szintű  modellezés  lényege,  hogy  a  szociálpolitikai  célú  fejlesztéseket  nem  önmagukban, hanem holisztikusan értelmezi, ezáltal a szociális és más  humán  ágazatok  szinergikus  együttműködése  révén  javul  az  ellátásokhoz/szolgáltatásokhoz való hozzáférés és költséghatékonyabbá  válik azok biztosítása.  A térségi modellezés elveit követve cél:  1. Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató hálózatának újrapozícionálása:  alap  és  szakellátások  (kistérségben,  térségben  és  regionálisan)  biztosítása;  2.  a  Megyei  Jogú  Városok  feladatmegosztása  elsősorban  a  speciális  szakszolgáltatások  terén  (pl.  rehabilitációs  otthonok,  speciális  gyermekotthonok), illetve valamennyi érintett szereplővel (elsősorban  az  ún.  térségi  szolgáltató  központ  városokkal)  történő  megállapodás  alapján.     A szolgáltatások szintjén ez konkrétan azt jelenti, hogy a megyei jogú  város  közvetlen  vonzáskörzetét  (mikrotérség)  lefedő  gyermekjóléti,  illetve  szociális  alapszolgáltatásokat  biztosít,  a  Pécsi  Többcélú 

263 

Kistérségi  Társulás  területén  koordinálja  az  alapszolgáltatásokat  (ha  lehetséges,  akkor  mikrotérségi,  vagy  városrészi  központokon  keresztül).  Regionális  vonatkozásban  felvállalja  az  ún.  speciális  szak/szakosított  szolgáltatások  (gyermekvédelem,  szociális:  pl.  bentlakásos  intézmények,  idősektől  „felfele”)  biztosítását;  regionális  szintű,  az  alacsonyabb  számosságú,  de  speciális  igényű  csoportok  számára létrehozott intézmények (pl. rehabilitációs célú intézmények,  valamennyi  célcsoport  számára,  lakóotthonokat  is  beleértve)  működtetését; továbbá közreműködik új típusú: (pl. BV‐ből kikerültek  utógondozó,  rehabilitációs  otthona)  szolgáltatások  bevezetésében.  A  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátások  biztosításán  túl  a  megyei  jogú város részt vállal az ún. módszertani feladatok regionális szintű  biztosításában/koordinálásában.   Javasolt intézkedések: 

 

1. A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása  2. A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi  szintű és „célcsoporti” összehangolása  3. A  jóléti  ellátórendszer  maximális  tervezettségének  biztosítása  (koncepció,  tervezett  adatgyűjtés,  adatbázis,  egyedi  intézményfejlesztési tervek)  4. A  jóléti  ellátórendszer  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  megteremtése  a  célcsoportok  összehangolt  ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon  belül, és város‐kistérség, város‐megye vonatkozásában is)  5. A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  költségek és a térítési díjak összhangjának megteremtése  6. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése  7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása 

264 

4.7.1

1.  Intézkedés:  A  törvényileg  előírt  hiányzó  szolgáltatások  biztosítása  

Az intézkedés célja  Pécs  város  jóléti  ellátórendszerének  törvényi  előírásoknak  megfelelő  működése,  a  mulasztásos törvénysértések megszüntetése.    Az intézkedés tartalma  A  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény által előírt kötelezettség teljesítése:    A  40.000  főnél  nagyobb  lélekszámú  településeken  Gyermekjóléti  Központot  kell  létrehozni, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet,  kórházi  szociális  munka,  utcai  és  lakótelepi  szociális  munka,  készenléti  szolgálat).  Ennek  hatálya 2005.  január 1‐je volt, melyből csak a kapcsolatügyeletet és kórházi szociális  munka  ellátása indult el.   A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat.    A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Jelenleg a  kormányzat és a város vezetése is a speciális gyermekvédelmi intézmény(ek) kiépítésére  szeretné a hangsúlyt fektetni, különösen a deviáns, magatartászavaros, bűnöző és neurotikus  gyerekek  speciális  nevelésével  kapcsolatban.  Normál  Gyermekotthonban  nevelésük  nem  megoldott,  és  a  többi  gyermeket  is  súlyosan  veszélyeztetik.  Szükséges  lenne  a  többiektől  történő  „elkülönítésük”  megszervezése.  A  fentiek  alapján  is  jól  látható,  hogy  a  Speciális  Gyermekotthon  felállítása8  sürgető  feladat  (akár  regionális  hatókörrel).  Továbbá  mintegy  200‐230  pécsi  gyermek  számára  nevelőszülői  hálózat  kiépítésére  és  működtetésére  lenne  szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal.  

                                                  8 A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat  fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges  a  szakmai  előkészületek  megtétele  a  2009‐től  érvénybelépő  kötelezettség  teljesítéséhez,  másrészt  a  helyi  szükségletek  is  alátámasztják  a  speciális  gyermekotthon  és  nevelőszülői  hálózat  mielőbbi  kialakításának,  működtetésének  szükségességét. 

265 

A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  által előírt kötelezettség teljesítése:    Elengedhetetlen feladat a törvény által előírt pszichiátriai betegek nappali ellátása  és  átmeneti  otthonának  kiépítése,  az  együttműködések  kereteinek  kidolgozása,  a  szükségleteknek  megfelelő  ellátórendszer  létrehozása,  a  jelenlegi  bázison  az  ún.  integrált  szervezeti  megoldás  feltételeinek  kialakítása.  A  szenvedélybetegek  ellátásánál  a  kettős  diagnózisú  igénybe  vevők  kapcsán  is  észlelhető,  hogy  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátását  ‐  az  ügyfél  irányítórendszerrel  együttműködve  ‐  kell  megszervezni  a  jelenlegi bázison.    A  szenvedélybetegek  közösségi  és  nappali  ellátása  biztosított  a  városban,  azonban  a  szenvedélybetegek  átmeneti  otthonának  létrehozása  és  működtetése  továbbra  is  fontos  feladat.9    Tevékenységek   • • • •

Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése.  Speciális Gyermekotthon és nevelőszülői hálózat létrehozása és működtetése.  A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali ellátás  és pszichiátriai betegek átmeneti otthona).  Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése. 

  A célcsoport:   Önkormányzati  igazgatásban  dolgozó  szakemberek,  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozói  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek),  helyi  döntéshozók,  érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai tanács és kerekasztalok, idősügyi tanács…stb.)                                                        Pécs‐Vasas  területén  a  Mérföldkő  Egyesület  tart  fenn  átmeneti  otthont  szenvedélybetegek  számára.  Nincs  ellátási  szerződésük  a  várossal  és  az  átmeneti  otthoni  szolgáltatás  átalakítását,  rehabilitációs  célú  lakóotthonná  történő „átminősítését” tervezik a közeli jövőben. Így jelen dokumentum készítésének idején a szenvedélybetegek  átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés hiányában – hiányzó  szolgáltatásnak kell azt minősítenünk.  9

266 

Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  és  szociális  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb szakmai fórumok. 

267 

4.7.2

2.  Intézkedés:  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi‐szintű és „célcsoporti” összehangolása  

  Az intézkedés célja  A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése.  Olyan  szolgáltatások,  ellátási  formák  kiépítése,  melyekre  nincs  törvényi  kötelezettség,  azonban szükséglet mutatkozik az adott ellátási forma iránt.    Az intézkedés tartalma, ún. fejlesztési irányok:  A  Pécsett  fenntartott  szociális  ellátórendszer  elemei  az  elmúlt  években  folyamatosan  bővültek.     A  romló  szociális  helyzet,  a  kirekesztődési  folyamatok  kezelése,  az  új  igények  és  szükségletek, a szolgáltatások folyamatos megújítását, fejlesztését teszik szükségessé.  A  szociális  szolgáltatásokkal  szembeni  alapkövetelmények,  a  minőség,  hozzáférhetőség,  fenntarthatóság  fogalmak  köré  csoportosíthatók,  így  a  szükségletekre  gyorsan  reagáló,  rugalmas, átjárható, differenciált ellátórendszer kialakítása szükséges és elengedhetetlen, mind  a szociális problémák kezelése, mind a költséghatékonyság szempontjából.  Jelen  Szociálpolitikai  Program  keretében  felmért  fejlesztési  igények  és  intézményi  mélyinterjúk alapján szociális fejlesztési térkép készítésére került sor, amely a jelenlegi ellátó‐ rendszer  bemutatásán,  a  probléma  csoportok  térbeli  elhelyezkedésén,  a  fellépő  társadalmi  igények azonosításán túl egyfajta  „szakmai átvilágítás” alapjául is szolgálhat. (Gondozottak  státuszvizsgálata,  gondozottak  jogainak,  kötelezettségeinek  érvényesülése,  akkreditációs  követelményeknek  való  megfelelés,  térítési  díjak  felülvizsgálata,  intézmények  közti  együttműködés és kommunikáció szintje…stb.)  Mindezek alapján jól látható, hogy bizonyos ellátási területek teljes reformot igényelnek,  más  területek  szolgáltatásainak  minőségi  fejlesztése  szükséges,  megint  mások  strukturális  változtatásokat sürgetnek.    A Szociális törvény szerinti ellátások:  Az idősellátás területén alapvetően két fejlesztési irány köré csoportosíthatók a reform  elképzelések, fejlesztési tevékenységek: 

268 

1.) A  városon  belül  egységes  szakmai  standardokon  alapuló  komplex  (alapszolgáltatások és szakosított ellátások integrációja) idősellátó rendszer biztosítása.  Jelenti  ez  egyrészt  a  városon  belül,  a  városrészekben  megjelenő  szükségletekre,  igényekre reagáló, úgynevezett otthon közeli szolgáltatásokat biztosító területi  alapellátó hálózat fejlesztését (új típusú szolgáltatások modellezése is); másrészt a  szakosított ellátások minőségi fejlesztését.  2.) A  kiépült,  integrált  idősellátó‐rendszer  területi  szintű  hatókörének  szélesítése,  partnerségben.    A vázolt fejlesztési irányok az idősellátás hatékonyságát és gazdasági fenntarthatóságát,  az  ellátások  területi  szintű  összehangolását,  a  szolgáltatások  átjárhatóságát  erősítik.  Mindezzel  a  város  célja,  hogy  regionális  központi  szerepét  is  megerősítse  az  idősellátás területén.    A családsegítés terén ügyfélirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítására és  működtetésére  van  szükség  (szintén  városi  és  kistérségi  szinten),  a  családsegítés  és  gyermekjóléti szolgáltatás bázisán.    A  fogyatékossággal  élők  ellátása  területén  működő  intézmények,  szervezetek  a  törvényben  előírt  szolgáltatásokat  biztosítják,  azonban  a  2005‐ös  Szociálpolitikai  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  már  felmerült  az  igények  célcsoportonkénti  kielégítése,  különösen  az  idős‐,  fogyatékos‐,  hajléktalan  ellátások  összehangolása,  elkülönítése, átjárhatóságának megteremtése tekintetében. Az integrált intézményeken belül a  „közös  élettérben”  gondozott  kliensek  igényei,  problémái  jelentősen  differenciáltak  lehetnek.  Ezen igények kielégítésére megoldási javaslatok kidolgozása szükséges.    Fontos  feladat  a  jóléti  ellátórendszeren  belül  a  pszichiátriai  betegek  szociális  ellátásának  fejlesztése,  beillesztése  a  meglévő  szolgáltatási  rendszerbe.  Szakmafejlesztési  tevékenység  az  ellátórendszer  kistérségi  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  kiépítése‐ fejlesztése.   A  pszichiátriai  betegek  ellátásában  szükséges  az  érintett  társszakmák  és  a  kliens  lakóhelyén  illetékes  szociális  szolgáltatók  együttműködésének  kialakítása.  Elengedhetetlen  a  pszichiátriai  betegek  szociális  ellátórendszerén  belül  már  működő  pszichiátriai  közösségi  ellátás további fejlesztése is.   

269 

A  szenvedélybetegség  megelőzése,  illetve  a  szenvedélybetegek  kezelése  érdekében  tevékenykedő  jóléti  ellátórendszer  fejlesztése,  hatékonyságának  növelése  céljából  érdemes  a  szolgáltatások  struktúrájára  úgy  tekinteni,  mint  egyfajta  ellátási  piramisra,  amely  az  alábbi  elvek szerint épül fel:  • korai  kezelésbe  vétel  ‐  a  prevenciós  és  a  változásra  motiváló  programok  a  lehető  legtöbb veszélyeztetett egyént érjék el és igyekezzenek megfelelő kezelésbe juttatni;  • „kezelési  lánc„  ‐  a  kliens  könnyen  tudja  igénybe  venni  a  számára  legmegfelelőbb  szolgáltatásokat  úgy,  hogy  az  egyes  kezelési  periódusok  tervezetten,  egymásra  épülten következhessenek;  • a  problémás  szerhasználók  döntő  részének  korai  kezelésbe  vétele  esetén,  amikor  a  problémák  még  kisebb  beavatkozással  is  jó  hatékonysággal  kezelhetők,  elegendő  viszonylag olcsó konzultációs szolgáltatásokat nyújtani.   A  fentiekből  következően  –  mind  a  célcsoport  motiválása,  mind  a  költséghatékonyság  szempontjából ‐ fontos, a közösségi‐ és nappali ellátások fejlesztése, számának növelése  Pécs városában. Mindemellett szükségesnek látszik a kifejezetten alkoholbetegek kezelését  biztosító nappali intézmény kialakítása, illetve az addiktológiai rehabilitáció típusú  közösségi ellátások fejlesztése is.     A  pécsi  hajléktalan‐ellátás  is  döntően  megfelel  a  törvényi  követelményeknek,  a  szükségletek  és  a  területen  dolgozó  szakemberek  véleménye  alapján  azonban  indokolt  a  hajléktalanok  rehabilitációs  otthonának  létrehozása10.  Továbbá  a  területen  javasolt,  de  nem  törvény  által  előírt  szolgáltatás,  a  hajléktalanok  munkaerő‐piaci  képességének  növelését  –  nem  munka‐erőpiaci közvetítését  –  elősegítő  szolgálat  létrehozása,  illetve  a  pozitív zéró tolerancia jegyében szükség van – alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca”  típusú ellátásra, melynek előkészületeit a területen dolgozó szakemberek megkezdték.    A Gyermekvédelmi törvény szerinti ellátások:  Jelen  dokumentum  tervezési  folyamataiban  kristályosodott  ki,  hogy  a  gyermekjólét,  gyermekvédelem területén is – annak ellenére, hogy szolgáltatástervezési koncepció készítését  a törvény nem írja elő a szektorban – szükségszerű a koncepciókészítés, melyben részletesen  ki  kell  dolgozni  az  igényelt  kapacitásbővítés  és  fejlesztések  lehetőségeit,  a  városon  túlmutató 

                                                   Törvényi kötelezettség ugyan nincs ezen szolgáltatás biztosítására, azonban helyei szükséglet igen. 

10

Nem váltja ki ezt a szolgáltatást a tartós bentlakást, ápolást és gondozást biztosító ún. Ápoló Otthon. 

270 

hatókörrel,  egyes  szolgáltatások  esetében  akár  regionális  szinten  is,  Pécs  MJV  kezdeményezésével.    A  kisgyermekes  családok  aktuális  szükségleteinek  teljes  kielégítésére  fejlesztések  szükségesek.  Kb.  40‐80  bölcsődei  férőhely  hiányzik  a  városban.  A  társadalmi  igények  és  szükségletek alapján, nem feltétlenül a kapacitásbővítés lehet a megoldás a problémára, hanem  olyan  komplex,  integrált,  differenciált,  módszertani  feladatokat  is  ellátó,  humán  gyermek  intézményrendszer  felállítása,  amely  rugalmasan  képes  alkalmazkodni,  válaszolni a családok szükségleteire, az intézményrendszerrel szemben támasztott igényekre.  Mindehhez  jelenleg  a  jogszabályi  feltételek  nem  állnak  rendelkezésre,  ezért  –  amint  azt  fent  jeleztük ‐ szükségesnek tartjuk komplex Gyermek‐ és ifjúságvédelmi koncepció készítését,  melyben  –  többek  között  ‐  kidolgozásra  kerül  a  fentiekben  vázolt  intézményi  struktúra  kialakításának feltételrendszere is.     A  gyermekjólét  területén  további  fontos  fejlesztendő  területek  a  gyermekszegénység  elleni  korai  képességfejlesztő  programok,  alternatív  gyermekfelügyelet,  szülőknek  szóló  mentálhigiénés  programok,  prevenciós  tevékenységek,  a  jelenlegi  szolgáltatások  működési  feltételeinek,  fenntarthatóságának  kialakításával.(Különös  tekintettel  a  kapacitásbővítésre,  a  humánerő  mobilizálásának  lehetőségeire,  a  szolgáltatások  összekapcsolásának, átjárhatóságának megteremtésére.)    Az  önkormányzat,  a  Kisgyermek  Szociális  Intézmények  rendszerében,  a  koruk  miatt  különleges  szükségletű  gyermekek  részére  gyermekotthont  (0‐3  éves  korúak)  is  működtet. A jövőt illetően nem ezt a gondozási irányt célszerű fejleszteni, hanem erősíteni és  támogatni  szükséges  a  gyermekek  családi  környezetbe  kerülését.  A  szakellátásban  élő  gyermekek  körében  nő  a  családban  nevelkedettek  aránya  a  gyermekotthonba  kerülőkhöz  képest. Ez  a  tendencia  is  alátámasztja a nevelőszülői hálózat fejlesztésének szükségességét, a  pécsi nevelőszülői hálózat kialakítását.  (lásd: 2. Operatív Program 1. intézkedését a nevelőszülői hálózat kiépítésére)    Az  iskolai  szociális  munkás  hálózat  kialakítását,  a  szenvedélybetegség  megelőzése  kapcsán, az INDIT közalapítvány indította el a városban (mint kísérleti projektet), azonban a  gyermek‐  és  ifjúságvédelem  szempontjából  is  elkerülhetetlen  az  iskolai  szociális  munka  hálózat  kialakítása,  fejlesztése,  fontosságának  és  szerepének  kihangsúlyozása.  A  jóléti  szféra  és  az  oktatás  együttműködésének  fejlesztésében  kiemelt  fontosságú  az  iskolai  szociális 

271 

munka  feltételeinek  kialakítása  (mind  gazdasági,  mind  humánerő,  mind  szakmaiság  tekintetében).    Az  ágazat‐  és  szektorközi  együttműködések,  a  szolgáltatások  átjárhatósága  és  összehangolása  szempontjából  kiemelt  igény  mutatkozik  új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató helyszín és közösségi színtér kialakítására és működtetésére.   A  fenti  célok  elérésében  az  intézmények,  szervezetek  közti  kommunikáció  erősítése,  az  azonos ellátási területen tevékenykedő intézmények munkájának összehangolása is szükséges  (lásd: 4. sz. Operatív Program).    Tevékenységek   Idősellátás:  • A városon belül egységes szakmai standardokon alapuló komplex (alapszolgáltatások  és szakosított ellátások integrációja) idősellátó‐rendszer kialakítása.  • A  városon  belül  a  városrészekben  megjelenő  szükségletekre,  igényekre  reagáló  úgynevezett  otthonközeli  szolgáltatásokat  biztosító  területi  alapellátó  hálózat  fejlesztése (új típusú szolgáltatások modellezése is):  o Étkeztetés minőségének javítása, ezáltal az igénybevevők számának növelése.  o Hospice  ellátás  bevezetése,  akár  önálló  szolgáltatásként,  akár  a  házi  segítségnyújtás keretein belül.  o A házi segítségnyújtás fejlesztése, a szolgáltatás biztosításának kiterjesztése a hét  minden  napjára,  illetve  a  gondozási  tevékenység  folyamatos  biztosítása  (ún.  új  típusú,  szociális  gazdaság  hatókörébe  tartozó  személyi  szociális  szolgáltatások  biztosításával is). Az igénybe vehető gondozási idő növelésével megelőzhető vagy  kiváltható a bentlakásos intézményi elhelyezés.  o A nappali ellátás keretén belül a demens betegek ellátásának megszervezése.  o Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  további  bővítése,  fejlettebb  technológia  alkalmazása, újabb készülékek telepítése (valamennyi célcsoport számára).  • A szakosított ellátások minőségi fejlesztése:  o Az  időseket  ellátó  intézményekben  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.)  SzCsM. rendelet által előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása.  o Az időseket ellátó intézmények akadálymentesítése.  o Az idősek otthonain belül demens betegeket ellátó részlegek kialakítása. 

272 

•

Integrált  idősellátó  rendszer  területi  szintű  hatókörének  szélesítése,  partnerségben:  o Az idősellátás területén kistérségi, megyei – esetlegesen regionális ‐ feladatellátás  lehetőségeinek feltérképezése, a szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges szükséglet‐  és igényfelmérés.  o Az  idősellátással  kapcsolatos  szociális  feladatok  biztosításában  a  város,  a  kistérség és a megye közötti együttműködés erősítése.  o A feladatok kistérségi, megyei szintű megosztásával kapcsolatos konkrét döntések  előkészítése. 

  Családsegítés:  • •

Kliensirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítása és működtetése.  Új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató  helyszín  és  közösségi  színtér  kialakítása 

  Fogyatékossággal élők ellátó‐rendszere:  • • • •

• • • • •

•      

Nappali intézmények fejlesztése célcsoport bővítéssel.  Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése.  Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása.  Speciális  lakhatási  formák  kialakítása,  új  típusú  szolgáltatások  kialakítása  és  működtetése,  projektekkel,  partnerségben  (pl.  lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  speciális  akadálymentes  apartmanház  építése,  „Szociális Hotelszolgálat”).  Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben.  Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása.  Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása.  Informatikai hálózat fejlesztése, akadálymentes tájékoztató felület létrehozása.  Ágazatközi  együttműködések  kialakítása  a  gyermekjóléti  intézményekkel  (korai  felismerés,  családokkal  végzett  mentálhigiénés  munka,  közös  programok  szervezése, szolgáltatások összehangolása).  Az  integrált  idős  és  fogyatékos  intézményi  ellátás  összehangolása,  kiemelt  figyelemmel az eltérő célcsoporti igények, szükségletek kielégítésére. 

273 

Pszichiátriai betegek ellátó‐rendszere:  • •

Pszichiátriai  betegek  közösségi  ellátásának  fejlesztése,  összehangolása  a  meglévő szolgáltatási rendszerrel  Új  típusú  szolgáltatások  kialakítása  (projektek  kidolgozása,  előkészítése,  partnerségben a civil, non‐profit szférával). 

  Szenvedélybetegek ellátó‐rendszere:  • • •

•

A prevenciós tevékenységek megerősítése, támogatása.  Az iskolai szociális munkás hálózat megszilárdítása és bővítése.  A  meglévő  nappali  ellátás  infrastrukturális  fejlesztése  és  további  egy  alkoholbetegek  nappali  intézményének  kialakítása  (un.  speciális  célcsoporti szolgáltatások).  A  szenvedélybetegek  közösségi  ellátásának  fejlesztése  (elérő  és  kezelésre  motiváló  közösségi  programok  illetve  alacsonyküszöbű,  ártalomcsökkentő  szolgáltatások  növelése,  közösségi  addiktológiai  rehabilitációs  típusú  közösségi  ellátások kialakítása). 

Hajléktalan‐ellátások:  • • •

Hajléktalanok rehabilitációs otthonának létrehozása.  Hajléktalanok  munkaerő‐piaci  képességének  növelését  elősegítő  szolgálat  létrehozása.  Alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca” típusú ellátás kialakítása. 

  Ún. gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások:  • •

Nevelőszülői hálózat működtetése, 50‐60 nevelőszülői családdal.  Gyermek‐  és  ifjúságvédelmi  ‐  szolgáltatástervezési  koncepció  ‐  program  készítése. 

  Egyéb, szakmafejlesztési és módszertani tevékenységek:  • •

Szakmafejlesztési  tevékenységek,  az  ellátórendszer  kistérségi/megyei/regionális  szereplői közti kommunikáció és együttműködés kiépítése, fejlesztése.  Szervezetek  közti  kommunikáció  erősítése,  az  azonos  ellátási  területen  tevékenykedő  intézmények  munkájának  összehangolása;  különös  tekintettel  az  idős‐,  fogyatékos‐,  hajléktalan  szolgáltatások  átjárhatóságának  megteremtésére,  a 

274 

•

szükségletek  és  igények,  célcsoportonkénti  kielégítésére,  a  szükséges  átszervezések,  intézményi struktúrát érintő változások előkészítésére, megvalósítására.  A  Szociálpolitikai  Fejlesztési  Stratégia  elfogadását  követően  ún.  célcsoport‐ orientált  fejlesztési  programok  elő‐  és  elkészítése,  majd  megvalósítása,  városi  és  kistérségi  hatókörrel,  míg  bizonyos  körű  szolgáltatások  esetében  megyei  és  regionális hatókörrel (pl. fogyatékosügyi program, gyermekvédelmi koncepció). 

A fenti témakörök részletesebb kifejtését jelen operatív program egyéb intézkedései (3‐7  sz.), illetve az egyéb operatív programok, így különösen a 3. 4. 5. számúak tartalmazzák.    A célcsoport:   Önkormányzati  igazgatásban  dolgozó  szakemberek,  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozói  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek),  helyi  döntéshozók,  érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai tanácsok és kerekasztalok, idősügyi tanács, stb.)    Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  és  szociális  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.   

275 

4.7.3

3.  Intézkedés:  A  jóléti  ellátórendszer  maximális  tervezettségének  biztosítása  

  Az intézkedés célja  A  helyi  szociálpolitika  maximális  tervezettségének  biztosítása,  a  szükségletorientált,  fenntartható, rugalmas szolgáltatási struktúra kialakítása érdekében.    Az intézkedés tartalma  A  tudatos  szociális  tervezés,  a  stratégiai  gondolkodás  elengedhetetlen  a  helyi  szociálpolitika  fejlesztéséhez,  fenntarthatóságának  megteremtéséhez,  hozzáférhető,  minőségi  szolgáltatások nyújtásához.  A szociális tervezésnek a következő körülmények figyelembe vételére kell támaszkodnia: a  településen jelentkező valós és reálisan kielégíthető szükségletekre, a már korábban elfogadott  ágazati  szintű  stratégiai  döntésekre,  illetve  annak  felismerésére,  hogy  mindenkor  meghatározott és így véges anyagi erőforrás áll az önkormányzat rendelkezésére.  Az  önkormányzatok  gyakran  tudatosan  nem  különítik  el  az  akut  és  a  krónikusan  jelentkező  feladatokat,  a  tartós  hatású  preventív,  valamint  a  válságkezelő  eszközöket.  A  preventív  hatást  megcélzó  eszközök  alkalmazását  lehetetlenné  teszi  az  azonnali  eredményt  felmutatni akaró ellátás‐szervezési alapelv. Mindez a preventív, a konfliktusokat megelőző és a  problémákat még csírájukban kezelő szemlélet háttérbe szorulását eredményezheti.   Az  eddigi  gyakorlat  azt  mutatta,  hogy  az  önkormányzat  döntően  a  jogszabályok  végrehajtására  támaszkodik  a szolgáltatások szervezésénél és  nem a  valós  szükségletekre.  Az  elmúlt  évtizedben  több  szociálpolitikai  –  koncepcionális  jellegű  ‐  dokumentum  is  készült  a  városban.  A  Szolgáltatástervezési  koncepció  2005‐ös  elkészítése,  majd  jelen  dokumentum  keretében  történt  aktualizálása,  azt  az  önkormányzati  szándékot  sejteti,  miszerint  a  jövőben  szándékában  áll  a  tervezési  tevékenységét  kiteljesíteni,  a  szociális  szolgáltatások  tervezett  reformját  a  maximális  tervezés  jegyében  végrehajtani,  a  stratégiai  értékű  dokumentumok  megállapításait figyelembe venni.  Az  intézmények  közti  kommunikáció  és  az  intézmények  hosszú  távú  célkitűzéseinek  hiánya,  a  nem  kielégítő  informatikai  feltételek,  az  egységes  dokumentációs  rendszer,  közös  adatbázis  létrehozásának  elhúzódása,  tovább  nehezítik  a  hatékony  szolgáltatás‐szervezést,  szociális tervezést. 

276 

Jelen  Szociálpolitikai  program  készítőinek  alapvető  törekvése  volt  a  két  hiányzó  koncepcionális dokumentum a Lakásgazdálkodási koncepció és Gyermekjóléti, gyermekvédelmi  koncepció megalapozása, melyek meglétét nem írja elő a törvényi szabályozás, azonban a helyi  jóléti ellátórendszer tervezésének elengedhetetlen alapdokumentumai.   Jelen  szociálpolitikai  dokumentum  elkészítésénél  is  a  maximális  tervezés  irányelveit  alkalmaztuk, széleskörű adatgyűjtéssel, szükségletfelméréssel megalapozott helyzetelemzéssel,  szakértők  bevonásával,  intézményi  mélyinterjúk,  szociális  fejlesztési  térkép  készítéssel,  intézményi javaslatok beépítésével építettük fel a program célrendszerét.   Mindezeken  túl  fontos  a  szociális  tervezés  egyéb  eszközeinek  alkalmazása  is  ,  mint  például  a  pénzügyi  prognózis  készítése  és  folyamatos  előreszámítása,  mely  a  mindenkor  felhasználható  „szabad”  pénzeszközöket  mutatja,  a  szociális  kérdésekkel  való  rendszeres  foglalkozás a munkatervbe épített folyamatos értékelés, illetve az akut és krónikus segélyezési  és programfinanszírozási feladatok tudatos szétválasztása és tervezése.    Tevékenységek  1) Közös szociális adatbázis létrehozása   2) Egységes dokumentációs rendszer bevezetése  3) Rendszeres  adatgyűjtés,  az  adatok  gyűjtésének,  tárolásának,  feldolgozásának  informatikai  és  módszertani  feltételeinek  kialakítása,  hozzáférhetőségének  biztosítása,  mind az önkormányzat, mind az intézmények szintjén  4) Egyedi intézményfejlesztési tervek készítése, az intézmények módszertani támogatása  a tervezési ismeretek elsajátításában.  5) A meglévő koncepcionális dokumentumok rendszeres aktualizálása  6) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi koncepció készítése  7) Lakásgazdálkodási koncepció készítése  8) Az önkormányzat  koncepcionális  dokumentumainak összehangolása, ahol  ez indokolt  közös tervezés a szociálpolitikai határterületekkel    A célcsoport:   Önkormányzati  hivatalok  és  a  többcélú  társulás(ok)  munkaszervezeteiben  dolgozó  szakemberek  (együtt:  igazgatásban  dolgozó  szakemberek),  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozó  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek)  Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok) 

277 

Érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanács  és  kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékos ügyi tanács, stb.)    Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok. 

278 

4.7.4

4. Intézkedés: A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció  és  együttműködés  megteremtése  a  célcsoportok  összehangolt  ellátása  érdekében;  a  szervezeti  integrációk  támogatása  (városon  belül, és város‐kistérség, város‐megye vonatkozásában is) 

  Az intézkedés célja:  A  cél  a  jóléti  ellátórendszer  hatékonyságának  és  hatásosságának  javítása  az  ellátórendszer  térségi  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  erősítésével  az  egyéni  esetkezelés  szintjén  (mikroszint),  a  szervezetek  szintjén  (mezoszint),  valamint  az  ágazatok szintjén (makroszint).   Cél, hogy az együttműködés formái tartalom, funkció és a szervezeti megjelenés, illetve a  résztvevők  körének  vonatkozásban  definiáltak  legyenek  (az  1.  sz.  operatív  program  7.  sz.  intézkedésére figyelemmel).    Az intézkedés tartalma:  A  jóléti  ellátórendszer  hatékonysága  és  hatásossága  az  egyes  alrendszerek  hatékony  működésének függvénye, valamint feltételezi, hogy az egyes alrendszerek szereplői ismerjék a  többi  alrendszer  működését,  tevékenységüket  ezzel  összhangban  alakítsák,  azaz  minden  szereplő időben, térben, tárgykörben, személyi körben, területileg behatárolt átfogó cselekvési  modellben aktív résztvevője legyen.  Az  intézkedés  a  jelenlegi  rendszerben  lévő  hiányosságok  feltárására,  a  problémák  kiszűrésére,  definiálására,  megoldására;  a  redundancia  és  a  párhuzamosságok  feltárására,  kiküszöbölésére  irányul,  ezáltal  szolgálja  az  egyes  célcsoportok,  igénybe  vevők  érdekeit  és  a  rendszer fenntarthatóságát.  Az  együttműködések  kereteinek  kialakítása  elsősorban  szakmai  feladat,  de  az  adminisztratív és finanszírozási felelősség‐megosztás megfelelő formáira is ki kell terjednie.   A  szolgáltatási  rendszer  átláthatósága  és  az  igazgatás  hatékonysága  szempontjából  fontos,  hogy  az  igazolási  eljárások  és  dokumentumok  egyszerűsítése  és  egységesítése  megtörténjen,  az  önkormányzatok  és  a  szolgáltatást  nyújtó  szervezetek  közti  dokumentumcserék szervezési‐technikai feltételei biztosítva legyenek.      

279 

Tevékenységek:  A  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  érintett  szereplők  közti  együttműködés feltételeinek javítását célzó partnerségépítő tréningek szervezése. A szociális és  gyermekvédelmi  területen  dolgozó  szakemberek,  valamint  az  önkormányzatok  együttműködésének  elősegítése  az  adott  térségben  működő  különböző  profilú  (különböző  ágazatokhoz  tartozó)  intézményekkel,  különösen  az  egészségügyi  és  oktatási  intézményekkel,  munkaügyi  szervezetekkel,  helyi  vállalkozásokkal,  az  ellátottak  problémáinak  minél  hatékonyabb kezelése érdekében.   A munkaformák a következők lehetnek:   • • • •

Esetmegbeszélő;  esetmenedzseri csoportok;  tapasztalatcsere műhelyek szervezés és működtetése;  továbbképzések  (konferencia,  szakmai  személyiségfejlesztő  tréningek,  tanulmányút)  szervezése;  • közös adatbázisok létrehozása, informatikai fejlesztések (ún. szociális térinformatika);  • hálózatszervezés, hálózat működtetése;  • közös  eljárásrendek,  protokollok  kidolgozásának  és  az  egyes  szervezetek  eljárásrendjeinek összehangolásának kezdeményezése.    A célcsoport:   Önkormányzati  hivatalok  és  a  többcélú  társulás(ok)  munkaszervezeteiben  dolgozó  szakemberek  (együtt:  igazgatásban  dolgozó  szakemberek),  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozó  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek)  Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok)  Érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanács  és  kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékosügyi tanács, stb.)    Kedvezményezett:  Szociális (gyermekjóléti/védelmi) intézmények és azok fenntartói (helyi önkormányzatok,  önkormányzati  társulások,  társult  képviselőtestületek,  területfejlesztési  önkormányzati  társulások,  valamint  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvényben  és  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvényben meghatározott alapítók, fenntartók), érdekképviseleti és tanácsadó szervek 

280 

A szűkebb célcsoport: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és részönkormányzatai,  Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás és az azt alkotó települési  önkormányzatok,  valamint  területükön  működő  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.   

281 

4.7.5

5.  Intézkedés:  A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal, a költségek és a térítési díjak összhangjának  

  Az intézkedés célja  Hosszútávon  is  fenntartható,  differenciált,  átjárható  szociális  ellátórendszer  kiépítése  Pécs városában.  Az  egyes  ellátási  formák  pontos  szakmai  tartalmának  meghatározása  és  súlypontáthelyezések  a klasszikus szociálpolitikai  ellátások  között,  a  lakosság  szükségleteinek  függvényében.    Az intézkedés tartalma  Ezen  intézkedés szorosan kapcsolódik a 3. sz. operatív  program 4. sz intézkedéséhez (a  feladat  alapú,  fenntartható  finanszírozási  rendszer  kialakítása).  Külön  programba  és  intézkedésbe  történő  kiemelésének  indoka  és  célja  az  volt,  hogy  egyrészt  a  feladatalapú  finanszírozás rendszerének kialakítása komoly szakmai előkészítést igényel, másrészt a humán  közszolgáltatások  teljes  körét  kell,  hogy  érintse,  harmadrészt,  hogy  ezen  intézkedés  „telepítése” a módszertani tevékenységeket ellátó szervezethez indokolt.  A  szociális  szolgáltatások  biztosításáért  a  helyi  önkormányzat  felelős.  A  település  lélekszámától,  továbbá  az  önkormányzat  típusától  (települési  önkormányzat,  megyei  önkormányzat,  megyei  jogú  város)  függ,  hogy  milyen  típusú  szolgáltatásokat  kötelező  biztosítani. A kötelezően biztosítandó szociális ellátások (pénzbeli és természetbeni ellátások)  és szolgáltatások forrásaihoz a központi állam normatív módon hozzájárul.   A  szociális  szolgáltatások  működtetésének  bevételi  oldalát  jelenleg  három  fő  forrás  képezi:  1. 2. 3. 4.

állami normatív hozzájárulás   önkormányzati támogatás  térítési díj bevétel  egyéb saját bevételek 

  A  szolgáltatási  területeken  javítani  kell  a  szolgáltató  intézmények  és  vállalkozások  ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit. 

282 

Az  intézményi  térítési  díj  a  szolgáltatás  önköltségének  és  az  állami  normatív  támogatásnak a különbsége. Az intézményi térítési díjat a szolgáltatás fenntartója határozza  meg.  Amennyiben  az  ellátott  nem  képes  jövedelméből  megfizetni  az  intézményi  térítési  díj  mértékű térítést, akkor személyi térítési díjat állapít meg részére a szolgáltatást nyújtó, illetve  tartós bentlakásos ellátási formáknál a fenntartó határozatban rendelkezik erről.  Az  állami  normatív  támogatás,  valamint  a  térítési  díjak  –  néhány  szolgáltatás  kivételével  –  nem  fedezik  a  tényleges  ellátási  költségeket.  Ezért  a  különböző  fenntartók  az  egyéb saját bevételeikből – így például az önkormányzatok a helyi adóbevételekből, az egyházak  az állami és más támogatásokból, valamint a non‐profit szolgáltatók a közcélú felajánlásokból  és pályázati bevételeikből – is kiegészítik a fenti forrásokat. Az egyéb saját bevételeket növeli  továbbá  az  intézmények  helyiség‐bérbeadásból  származó  jövedelme,  azonban  ez  elenyésző  hányada a teljes bevételnek.  A pécsi jóléti intézmények nagy része financiális problémákkal küzd, hiszen a központi  támogatás utólagos – amely cash‐flow gondokat eredményez – és nem infláció követő.   A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek  bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.  Az önálló gazdálkodás teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos működést  eredményezhet.  Az  önkormányzat  politikailag  és  pénzügyileg  is  ellenérdekelt  az  önálló  pénzügyi gazdálkodással szemben.  Állagmegóvásra,  felújításra,  karbantartásra,  eszközbeszerzésre,  szakmai  munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel,  szakmai  folyóiratok vásárlása) szinte egyik intézményben sincs, vagy csak nagyon kevés a forrás.   Az intézmények saját bevételeinek növelése is elengedhetetlen a finanszírozási anomáliák  kezeléséhez,  azonban  a  plusz  források  bevonása  –  mivel  ezek  nagy  része  pályázatok  útján  elérhető  ‐  költségvetési  nehézségekbe  ütközik,  az  önrész  hiánya  miatt.  Mindezek  okán  az  alapellátást  és  a  szakellátást  nyújtó  intézményi  kör  szolgáltatásainak  fejlesztéséhez,  plusz  források bevonásához, EU‐s források igénybevételéhez, ún. Pályázati Alap ‐ pályázati önerő‐ keret elkülönítése az éves költségvetésből ‐ válik szükségessé.  Az  ellátórendszerben  tapasztalható  torzulások  –  a  kedvező  finanszírozási  feltételekkel  nyújtható  szolgáltatások  túlsúlya,  a  kedvezőtlenebb  finanszírozású  feladatok  ellátásának  hiánya ‐, a tudatos kapacitás‐szabályozást teszik szükségessé, lehetőség szerint a városrészek  szükségleteinek megfelelően.  Az  átjárható,  egymásra  épülő  ellátási  formák,  szolgáltatási  struktúra  kialakítása,  nem  csak  a  szolgáltatások  rugalmasságát  teszik  lehetővé,  hanem  a  humánerőforrás  igény  szerinti  átcsoportosítását is, ami a gazdasági fenntarthatóság alapfeltétele. 

283 

A  hatékonyság  növelés  egyik  kulcs  feladata  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások és a segélyezés összehangolása. A térítési díjrendszer még mindig nem kellően  differenciált, nincs arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A megfelelően differenciált térítési  díj  rendszer,  és  a  szociális  rászorultság  elvének  következetes  alkalmazása  lehetővé  tenné  a  szükségleteknek/igényeknek és a jövedelmi helyzetnek megfelelő, költséghatékony szolgáltató‐ rendszer működtetését.  A  segélyezési  rendszer  összehangolása,  a  térítési  díj  rendszer  további  differenciálása,  a  szolgáltatások  gazdasági  felülvizsgálata,  a  kapacitás  szabályozás,  a  szükséges  intézményi  integrációk feltételeinek kialakítása jelenleg van folyamatban Pécs városában. (Első lépésként  az  idősek  számára  nyújtott  alapszolgáltatások  és  intézményi  szociális  szolgáltatások  terén  indult meg a szükséges reform folyamat.)  A  szociálpolitikai  célokra  használható  forrásokkal  való  racionális  gazdálkodás  hatékonyságának,  hatásosságának  és  átláthatóságának  javításához  szükséges,  hogy  ismert  legyen  a  döntéshozók,  a  szakemberek  illetve  a  lakosság  előtt  is  az  egyes  ellátások  pontos  szakmai  tartalma,  illetve,  hogy  az  egyes  ellátások  mennyiségi  és  minőségi  mutatói  rendelkezésre  álljanak.  A  szociálpolitikai  feladatok  ellátása  közpénzből  történik,  mellyel  kapcsolatban  el  kell  oszlatni  a  fiskális  illúziókat,  továbbá  el kell  érni,  hogy  a  forrás  allokáció  alapja a ténylegesen ellátandó feladatokhoz kapcsolódjon.  Az  intézkedés  keretében  javítani  kell  az  ellátásokhoz  való  hozzájutás  átláthatóságán,  felül  kell  vizsgálni  a  különféle  ellátásokra  való  jogosultság  szempontjait  és  mértékét  a  vonatkozó  ágazati  jogszabályok  által  adott  szabadságfok  maximális  kihasználásával.  Csökkenteni  kell  az  ellátások  igénybevétele  során  az  első  és  másodfajú  hibát,  azaz  az  ellátásokból  indokolatlanul  kimaradó  és  lemorzsolódó,  elvileg  igényjogosultak  számát,  illetve  ki kell szűrni azokat a csoportokat, akik jogosulatlanul vesznek igénybe szolgáltatásokat.    Tevékenységek   • • • •

Szociális  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása  A  segélyezési  és  térítési  díj  rendszer  összehangolásának,  a  térítési  díj  rendszer  további differenciálásának kidolgozása  Az  intézményenként  változó  térítési  díjak  összhangjának,  az  adott  szolgáltatás  költségei és a bevételei közti összhang megteremtése.  A  rászorultság  és  az  egyéni  méltányosság  feltételeinek  szabályozása,  hogy  a  jobb  anyagi  feltételekkel  rendelkező,  hatékonyabb  érdekérvényesítő  képességgel  rendelkezők,  ne  szorítsák  ki  a  „valóban  rászoruló”  csoportokat  az  intézményi  ellátásokból. 

284 

•

•

•

• •

A  szociális  intézmények  és  szervezetek  forrásteremtő  képességének  fokozása,  piaci  szolgáltatások  beindításának  támogatásával,  pályázati  tanácsadás,  Pályázati  Alap  létrehozásával  Az  intézményi  ellátások  hatékonyságának  növelése,  tárgyi,  személyi  feltételeinek  megteremtése, az intézmények közti szakmai munkamegosztása, a humánerőforrás  igény szerinti átcsoportosítási lehetőségének megteremtése.  Az  alap  és  szakellátás  fejlesztése,  új  szolgáltatások  ellátási  formák  bevezetése,  kibővítése,  megfelelően  előkészített  intézményi  integrációk  megvalósításának,  ütemezésének kidolgozása.  Szolgáltatási  standardok  bevezetése,  az  egyes  ellátási  formák  konkrét  szakmai  tartalmának részletes kimunkálása.  Az  intézmény‐orientált  finanszírozásnál  hatékonyabb  feladatfinanszírozás  előmozdítása az integrált forrásfelhasználás feltételeinek megteremtésével. 

  Intézményi bevételek növelése:  • A normatív állami támogatásból származó bevételek tudatos tervezése, az intézményi  profilok és kapacitások ennek megfelelő átalakítása az igazságos és méltányos elosztás  elvének szem előtt tartása mellett.   • A térítési díjköteles szociális és gyermekjóléti szolgáltatások esetében a fizetőképesség  kifeszítése  törvényes  keretek  közt  (jövedelem,  készpénz‐,  ingó‐  és  ingatlanvagyon  terhelése,  tartásra  kötelezettek  felkutatása,  szociális  foglalkoztatásból  származó  munkajövedelmek  terhelése,  a  bevallási  rendszer  egyszerűsítése).  A  kötelező  feladatokon  túl  biztosítható  egyéb  többletszolgáltatásokból  származó  díjbevételi  lehetőségek kiaknázása.  • Egyéb bevételek esetében még több figyelmet kell fordítani a – közvetlen ágazati célú  és származékos ‐ pályázati források kiaknázására, illetve a transzferekre (pénzmozgás  nélküli tranzakciók, pl. tárgyi eszközök esetében).    Költségek csökkentése:   A személyi jellegű kiadások vonatkozásában a jogszabályi követelményeknek megfelelő, de  tudatos,  feladatokhoz  illeszkedő  létszámgazdálkodás  kialakítása  az  intézményekben  (ahol  lehetséges  a  mátrix‐struktúrára  való  áttérés).  Önkéntes  tevékenységek  erősítése.  A  szociális intézményekben – állapottól függően – a lakók aktivitásának növelése, a technikai  és  kisegítő  tevékenységekbe  történő  bevonásuk  előmozdítása  (ún.  helyi  foglalkoztatás,  munkatevékenység).   

285 

• •

• •

Az  outsourcing  egyes  tevékenységek  vonatkozásában  (speciális  intézményi  adottságoktól függ) szintén költségcsökkenést eredményezhet.  A szolgáltatási rendszer átalakítása során felmerülő, változó összetételű működtetési  kiadások  finanszírozását  szintén  szükséges  kezelni.  Az  átalakítás  ideje  alatt  a  működtetési  költségek  magasabbak,  mint  egy  stabil  rendszer  esetében,  ezért  forrásátcsoportosítási alternatívákat kell kidolgozni.  A feladatellátási szerződések felülvizsgálata ugyancsak rejtett forrásokat jelenthet.  PR  tevékenység  fokozása a  piaci szereplők – potenciális  szponzorok – megszólítása,  az „adományozói kultúra” fokozása érdekében. 

  A célcsoport:   A  szolgáltatást  igénybe  vevők  (  egyének,  családok,  közösségek)  és  a  szolgáltatást  biztosításáért  felelős  szervezetek  (fenntartó),  illetve  a  szolgáltatást  végző  szervezetek  (intézmények szolgáltatók)    Kedvezményezett:   Szociális  (gyermekjóléti/védelmi)  szolgáltatók/intézmények  és  azok  fenntartói  (helyi  önkormányzatok,  önkormányzati  társulások,  társult  képviselőtestületek,  területfejlesztési  önkormányzati  társulások,  valamint  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI. törvényben meghatározott alapítók, fenntartók). 

286 

4.7.6

6.  Intézkedés:  A  pénzbeli  hatékonyságának növelése  

és 

természetbeni 

ellátások 

  Az intézkedés célja  A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése, célzottságának javítása,  a  gyermekszegénység  csökkentése,  a  szegények  helyzetének  javítása  a  szociális  rászorultság  értelmezésének  pontosítása,  a  ”kevésbé  választhatóság  elvének”  érvényre  juttatása,  a  munkavállalási hajlandóság növelése.    Az intézkedés tartalma  Az  állami  újraelosztás  alapvetően  három  cél  érdekében  történhet:  a  közjavak  előállításához  teremt  forrást,  a  piaci  elosztás  kudarcait  korrigálja,  illetve  az  elosztás  méltányosságát javítja. Az elosztás méltányosságát pénzbeli támogatásokkal lehet hatékonyan  javítani,  míg  az  ártámogatások  és  a  természetbeni  juttatásokat  egyes  piaci  kudarcok  orvoslására lehetnek alkalmasak.  Az európai szociális modell a magas termelékenységű és arányú foglalkoztatás mellett, a  magas elvonási és adókulcsok révén finanszírozza a magas szintű szociális biztonságot.   A  magyar  jóléti  rendszer  méltányos  de  nem  fenntartható,  a  szegénység  csökkentése  szempontjából  jól  teljesít,  de  alacsony  hatékonysággal  működik  és  hosszú  távon  nem  fenntartható.  Ennek  fő  oka  az,  hogy  az  ellátások  csökkentik  a  munkavállalási  hajlandóságot,  így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott (adófizető) finanszírozza.11  A szociálpolitika kiemelt célja a gyermekszegénység csökkentése, a szegények helyzetének  javítása.   Az  ellátórendszer  működésében  változatlanul  problémát  jelent  a  szociális  rászorultság  értelmezése és érvényre juttatása. A szociális rászorultság szabályozása és vizsgálata nehéz, a  segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. Bár viszonylag jól érik el a szegényeket a  jövedelemteszthez  kötött  támogatások,  de  egyfelől  elég  magas  a  jogosulatlan  igénybevétel,                                                      „A  jóléti  kiadások  a  teljes  államháztartás  több,  mint  62  százalékát  teszik  ki,  aminek  mintegy  harmada  jut  szociális  célokra.  Ha  a  nyugdíjakat  figyelmen  kívül  hagyjuk,  akkor  a  legnagyobbrészt,  a  szociális  kiadások  negyedét  az  ártámogatások  teszik  ki,  a  második  legjelentősebb  tétel  az  adókedvezmények,  ami  mintegy  18%‐ot  tesz  ki,  míg  a  jövedelemhatárhoz  kötött,  célzottan  a  szegények  segítését  szolgáló  támogatásokra  mindössze  a  szociális  kiadások  5%‐a  jut.”  (Benedek  Dóra,  Firle  Réka,  Scharle  Ágota  –  A    jóléti  újraelosztás  mértéke  és  hatékonysága) 11

287 

vagyis  a  túlfizetés,  másfelől  a  segélyezés  alacsony  összegű  így  nem  éri  el  kívánt  jövedelem‐  kiegészítő, pótló hatását sem.   A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  hatékonyságának  növelése  több  módon  is  elősegíthető.  A  természetbeni  segélyezés,  rendszerének  bővítése,  célzottabbá  tétele,  az  utalványrendszer  bevezetése,  a  gyermekoktatási‐  és  nevelési  intézmények  direkt  támogatása,  hátrányos  helyzetű  tanulók  tovább  tanulásának  anyagi  támogatása,  adósságkezelési  tanácsadás és szolgáltatás támogatása, illetve rendszeres, szervezett adatgyűjtés és célirányos  kutatások segíthetik elsődlegesen a hatékonyság növekedését.  A passzív ellátások látható módon nem oldják meg a szociális problémákat – nem is ez a  szerepük  ‐,  így  elkerülhetetlen  az  aktív  szociálpolitikai  eszközök  –  Pl.:  helyi  támogatott  foglalkoztatási programok – alkalmazása, támogatása, hangsúlyossá tétele.  A  hozzáférhetőség  szempontját  vizsgálva  a  pénzbeli  és  a  természetbeni  ellátások  hatékonysága  a  hajléktalanok  ellátásával  szorosan  összefügg.  A  pécsi  hajléktalan  ellátásban  dolgozó szakemberek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kliensei hozzájussanak a számukra  elérhető  pénzbeli  támogatásokhoz.  A  célcsoportból  elsősorban  azokat  nem  ér  el  a  pénzbeli  támogatás, akik a szolgáltatásokat sem veszik igénybe. Ezen a problémán az utcai szolgálatok  számának  növelése  segíthet.  A  több,  utcán  felderítéssel  töltött  idő  alatt,  sok  ez  idáig  felderítetlen kliens kerülhet ellátás alá.  A passzív ellátások hatékonyságának növelése a gyermekjólét, gyermekvédelem területén  elsősorban  a  természetbeni  ellátások  körének  és  módjának  javításával  érhető  el.  A  gyermekélelmezés  kiemelt  támogatása,  a  családi,  fejlesztő  programokon  történő  részvétel  utalvány rendszerrel történő megerősítése látszik szükségesnek.    A  hatékonyság  növelés  egyik  kulcs  feladata  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  és  a  segélyezés  összehangolás.  A  differenciált  térítési  díjrendszer  még  mindig  nem  kellően  differenciált,  nincs  arányban  a  nyújtott  szolgáltatásokkal.  A  megfelelően  differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság elvének következetes alkalmazása  lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek és a jövedelmi helyzetnek megfelelő  szolgáltató‐ rendszer működtetését. 

288 

Tevékenységek   1.  

A pénzbeli és természetbeni ellátásokat igénylők és azokat igénybe vevők teljes körű  felmérése,  az  ellátások  célzottságának  és  hatékonyságának  növelését  szolgáló  intézkedések, akciók kidolgozása, megvalósítása. 

2.  

Közüzemi  díjhátralék  menedzselő  programok,  adósság  kezelési  szolgáltatás  támogatása, a lakosság körében történő népszerűsítése. 

3.  

Aktív szociálpolitikai programok támogatása 

4. 

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások és a segélyezés összehangolása, a  differenciált  térítési  díjrendszer  továbbfejlesztése,  a  nyújtott  szolgáltatás  arányában történő megállapítása 

5.  

A  szolgáltató  intézmények  szervezetek  lakossági  információnyújtási,  tájékoztatási  tevékenységének  megerősítése  a  rászoruló  célcsoportok  hozzáférésének  növelése  érdekében. 

6.  

Az  utalvány  rendszer  bevezetési‐feltételeinek  kialakítása,  alkalmazása  az  érintett  területeken. 

  A célcsoport  Pécs  MJV  Önkormányzata,  Területi  Szociális  Központok,  jóléti  ellátórendszer  egyéb  intézményei, szervezetei.    Kedvezményezett  A szolgáltatást igénybe vevők (egyének, családok, közösségek) 

289 

4.7.7

7. Intézkedés: A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása  

  Az intézkedés célja  A  helyi  nyilvánosság  erősítése,  a  lakosság  tájékoztatása,  a  jogszerű,  átlátható,  szükséglet‐ orientált szolgáltatások biztosítása, a hozzáférhetőség javítása érdekében.  Befogadó  társadalom  kialakítása,  a  tolerancia  és  szolidaritás  erősítése  a  helyi  társadalomban.    Az intézkedés tartalma  A  helyi  nyilvánosság  és  tájékoztatás  rendkívül  jelentős  az  önkormányzat,  a  szociális  intézmények/szervezetek  és  a  helyi  társadalom  közti  párbeszéd  fejlődésében,  a  lakosság  kellő  tájékoztatása,  informáltsága  alapvető  feltétele  a  jogszerű,  átlátható,  szükséglet‐orientált  szolgáltatások biztosításának.  A  célcsoportok  „megszólítása”,  tájékoztatása  a  hozzáférhetőség  javításának  egyik  alap  feladata.  A  szociális  szolgáltatások  megismertetése,  a  szociális  tanácsadás,  az  intézmények  PR  tevékenysége (önálló arculat formálása) további kiemelt elemei a témának.  A  lakosság  teljes  körű  tájékoztatása  és  informálása,  a  nyilvánosság  biztosítása  folyamatos  feladata a szolgáltatást végzőknek. A rendelkezésre  álló eszközök például a következők lehetnek:  Szociális  Adattár,  Szociális  Híradó,  szórólapok,  információs  anyagok,  ügyfélszolgálat,  tájékoztatás,  nyílt  napok  szervezése,  média  –  újság,  helyi  kábel  televízió,  rádió  ‐  nyújtotta  tájékoztatási  lehetőségek,  weboldal  szerkesztés,  elektronikus  levelek,  lakossági  fórumok,  közmeghallgatás.  A  befogadó  társadalom  kialakításának  célja,  a  szolidaritás  és  tolerancia  erősítésében  is  fontos  szerepet  kap  a  lakosság  tájékoztatása.  Eszközök  lehetnek:  speciális  problémákkal,  előítéletekkel  küzdő,  diszkriminációval  sújtott  célcsoportok  médiában  történő  megjelenítése,  tudatos közvélemény‐formáló kampányok, rendezvények, „Szolidaritási Napok” szervezése.  Az  információs  társadalom  fejlődésével  szükséges  az  egyes  intézmények  weboldalainak  kialakítása, tovább fejlesztése, internetes fórumok elindítása.  A Pécsett működő szociális szolgáltatók között sok jó gyakorlat, követendő példa látható a  lakossági  tájékoztatás  formáinak  gyakorlati  megvalósítására.  Igényes  informatív  szórólapok,  kiadványok,  weboldalak,  internetes  fórumok  segítik  a  nyilvánosság  és  lakossági  tájékoztatás  erősítését.  Szükséges  azonban  a  lakossági  tájékoztatás  költségeinek  támogatása,  illetve  a  médiában történő rendszeres megjelenés, a sajtókapcsolatok erősítése.       

290  Tevékenységek   A  lakosság  és  humán  intézmények  rendszeres  tájékoztatása  a  szociális  szolgáltatások,  ellátási  formák,  igénybevételi  lehetőségének  aktualitásairól,  a  kommunikációs  csatornák  minél  szélesebb körű felhasználásával.  Kommunikációs  tervek  készítése  minden  intézményben,  az  adott  ellátási  területen,  elérni  kívánt  célcsoportok  meghatározásával  a  nyilvánosság  és  tájékoztatás  ‐  adott  intézményben  legoptimálisabb módon biztosítható – formáinak megjelölése, ütemezése, megvalósítása.  Minden intézmény és szociális szolgáltató internetes megjelenésének, weboldal készítésének  támogatása.  Szolidaritás és tolerancia‐erősítő rendezvények, kampányok szervezése    A célcsoport  Pécs  MJV  önkormányzata,  Polgármesteri  Hivatala,  a  jóléti  ellátórendszer  intézményei  szervezetei, egyéb humán szolgáltatók, civil szervezetek, médiumok.    Kedvezményezett  Pécs  MJV  önkormányzata,  Polgármesteri  Hivatala,  a  jóléti  ellátórendszer  intézményei  szervezetei,  egyéb  humán  szolgáltatók,  civil  szervezetek,  szolgáltatásokat  igénybe  vevők,  helyi  társadalom.   

291 

4.7.8

PÉCS  MJ.  VÁROS  SZOCIÁLIS  SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI  KONCEPCIÓJÁNAK  FELADAT‐  ÉS  ÜTEMTERVE 

   

KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI  FEJLSZTÉSI IRÁNYOK 

2007 ‐ 2008 

  SZOCIÁLIS  ALAPSZOLGÁLTATÁS OK 

Étkeztetés (Sztv. 62. § ) 

A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES FELADAT‐ ÉS ÜTEMTERV 

A  városon  belül  megjelenő  szükségletekre,  igényekre  reagáló,  otthonközeli  szolgáltatásokat  biztosító  területi  alapszolgáltatásokat  nyújtó  hálózat  fejlesztése,  új  típusú  szolgáltatások  modellezése. 

2009 – 2013  

Egységes  szakmai  standardokon  alapuló    komplex,  integrált  formában  működős  idősellátó‐rendszer  létrehozása,  működtetése.   

Az étkeztetés keretében biztosított élelmezés    minőségének  javítása  által  az  ellátást  igénybevevők számának növelése. 

 

Házi  segítségnyújtás  A  szolgáltatás  biztosításának  kiterjesztése  a  A  házi  segítségnyújtás  időben  bővülő    hét  minden  napjára,  az  igénybe  vehető  feladatihoz,  valamint  az  új  szolgáltatás  (Sztv. 63. §)  gondozási idő növelése. 

bevezetéséhez  szükséges  személyi  feltételek  valamint  a  tárgyi  feltételek  ‐  Új  típusú  szolgáltatás  modellezése:  (gépkocsik) biztosítása.  hospice. 

292 

Családsegítés  (Sztv.  A meglévő szolgáltatási elemek fejlesztése;  Szervezeti feltételek biztosítása**:  64.§),  adósságkezelési      tanácsadói tevékenység  A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás  Az  ún.  integrált,  több  funkciós  (mint  alapszolgáltatások)  közötti  szorosabb  együttműködés  megvalósítása  (városi  és  kistérségi szinten egyaránt);    Kliensirányító  és  esetmenedzseri  rendszer  kialakítása és működtetése (szintén városi és  kistérségi  szinten),  a  családsegítés  és  gyermekjóléti szolgáltatás bázisán;    

Az  ún.  integrált,  több  funkciós  szociális/jóléti  szolgáltató  bázisok  és  közösségi  színterek  (ún.  városrészi  KÖZPONT‐ok)  működtetése;  szociális/jóléti  szolgáltató  bázisok  és  szolgáltatásfejlesztés.  közösségi színterek (ún. városrészi KÖZ‐   PONT‐ok)  szervezeti  és  szakmai  (ún.  ún.  interprofesszionális  szakmai  program)  kérdéseinek  Az  kidolgozása,  a  szükséges  eljárások  együttműködésen  és  hálózati  szociális  lefolytatása,  önkormányzati  döntések  munkán  alapuló,  új  típusú  városi  előkészítése, döntéshozatal, stb.  hatókörű  (valamennyi  jóléti  szolgáltatásban  érintett  részvételével  Határidő: 2008. január 15.  zajló)  szolgáltatások  működtetése,  így:  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  kliensirányító és esetmenedzseri rendszer;  Szociálpolitikai Osztályának vezetője  szakmafejlesztési tevékenységek. 

Új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató      helyszín  (KÖZ‐PONT‐ok)  és  közösségi  A  működést  érintő  fejlesztési  Az  új  szolgáltatások  színtér kialakítása és működtetése;  feladatok**:  folyamatos fejlesztése.    Az  ún.  interprofesszionális  Az  ún.  speciális  alapfeladatok  együttműködésen  és  hálózati  szociális  megvalósítására külső szervezetek bevonása;  munkán  alapuló,  új  típusú  városi    hatókörű  (valamennyi  jóléti  Új  típusú  szolgáltatások  modellezése,  szolgáltatásban  érintett  részvételével  támogatása (szakmai innovációk, elsősorban  zajló)  szolgáltatások  modellezése,  így:  a  munkanélküliek,  a  lakhatási  problémákkal  kliensirányító és esetmenedzseri rendszer,  és  adósságterhekkel  küzdő  személyek  és  majd működtetése. 

működtetése, 

293 

családok  részére  nyújtott  szolgáltatások,  Határidő: 2008. január 15.  közösségfejlesztő programok szervezése);  Felelős:       Módszertani,  szakmafejlesztési  Intézményvezető/szociálpolitikai  osztály  tevékenységek.  vezetője  Tárgyi  és  személyi  szakmai  feltételek  javítása.  Határidő: Folyamatos  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai Osztályának vezetője    Szolgáltatások fejlesztése**:  Új szolgáltatási elemek kidolgozása.  Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető    Új típusú szolgáltatások modellezése.  Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető   

294 

Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  (Sztv.  65.  §) 

A szolgáltatás további bővítése – kistérségi,  A  szolgáltatás  bővítéséhez  szükséges    megyei,  regionális  szinten  is  –  fejlettebb  személyi,  tárgyi  feltételek  megteremtése  technológia  alkalmazása,  további  készülékek  (készülékek, gépkocsik beszerzése)  telepítése. 

V.  Közösségi  ellátások  A jelenleg működő szolgáltatások fejlesztése.    (Sztv. 65/A. §)  Közösségi  pszichiátriai  ellátás biztosítása  

A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése;  Szervezeti feltételek biztosítása**:  bővítése  az  igénylők  számával  A  szolgáltatásbővítéséhez  szükséges  összhangban;  igényfelmérések elkészítése      A  pszichiátriai  közösségi  ellátás  Az  igényfelméréssel  összhangban  álló  feladatellátásának  összehangolása  a  szakmai  program  kidolgozása,  a  meglévő  szociális  szolgáltatási  működtetéshez  szükséges  költségvetési  rendszerrel   terv elkészítése, döntéshozatal;      A  pszichiátriai  betegekkel  kapcsolatba  Működési engedélyek módosítása  kerülő  szolgáltatókkal  és  intézményekkel  való  együttműködése  hálózat  bővítése,  a  Határidő: 2008. június 30.  meglévő partnerség erősítése  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály    Speciális  önszerveződő  támogatása,  terápiás 

Szociálpolitikai Osztályának vezetője  csoportok  Intézményvezetők/szolgáltatók  csoportok   

 

A szolgáltatásbővítés megvalósítása    Ágazati  és  szakmaközi  együttműködések  fejlesztése;     Esetkonferenciák szervezése;    Speciális  önszerveződő  csoportok  támogatása, terápiás csoportok szervezése,  működtetése,  szabadidős  közösségi  programok  szervezése;  külső  szervezetek  bevonásával;    Új  típusú  szolgáltatási  kidolgozása, modellezése 

elemek 

295 

  szervezése,  működtetése,  szabadidős  A  működést  érintő  fejlesztési  közösségi  programok  szervezése;  külső  feladatok**:    szervezetek bevonásával;  Ágazati  és  szakmaközi  együttműködések  fejlesztése;    

 

Esetkonferencia szervezése lebonyolítása 

 

A  szolgáltatásbővítéséhez  szükséges  igényfelmérések elkészítése    Módszertani,  szakmafejlesztése  tevékenységek 

Esetkonferenciák szervezése;  Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető, szolgáltatók    Szolgáltatások fejlesztése**:  Speciális  önszerveződő  csoportok  támogatása, terápiás csoportok szervezése,  működtetése,  szabadidős  közösségi  programok  szervezése;  külső  szervezetek  bevonásával;    Új  típusú  szolgáltatási  kidolgozása, modellezése 

elemek 

Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető, szolgáltatók   

296 

Szenvedélybetegek  közösségi  ellátásának  biztosítása  

Az  INDIT  Közalapítvány  által  kialakított  iskolai  szociális  munkás  hálózat  működtetése  a  szenvedélybetegség  megelőzése  és  általában  deviancia  prevenciós  tevékenységek  tekintetében  kiemelten  fontos!    A  gyermek  és  ifjúságvédelem  szempontjából  is  elkerülhetetlen az 

Az  iskolai  szociális  munkás  hálózat  Az  iskolai  szociális  munkás  hálózat  megszilárdítása és bővítése:  kiterjesztése:  ún  „Pécsi  modellként”  valamennyi  közoktatási  a  jelenlegi  hálózat,  mint  minta  program  intézményben  az  iskolai  szociális  támogatása, megszilárdítása.  munkások  lássák  el  az  A  hálózat  kiterjesztésének  előkészítése,  ifjúságvédelmi‐  és  drogkoordinátori  képzések  feladatokat   Határidő: folyamatos 

iskolai  szociális  munka  hálózat  Felelős:  megszilárdítása, fejlesztése, és   ‐  Intézményvezető  szerepének  kihangsúlyozása.  A  jóléti  szféra  Közalapítvány)  és az oktatás együttműködésének  ‐ Pécsi Városi KEF  fejlesztésében  kiemelt  fontosságú  az  iskolai  ‐ Humánpolitikai Főosztály      szociális munka feltételeinek kialakítása 

Határidő: 2009. szeptember 1.  Felelős:  (INDIT   ‐  Intézményvezető  Közalapítvány) 

(INDIT 

‐ Pécsi Városi KEF  ‐ Humánpolitikai Főosztály     

(mind  gazdasági,  mind  humánerő,  mind     Szociálpolitikai Osztályának vezetője  szakmaiság tekintetében).  ‐ Oktatási Főosztály vezetője 

   Szociálpolitikai Osztályának vezetője 

 

‐ Gyermekjóléti módszertani központ 

‐ Gyermekjóléti módszertani központ 

A  szenvedélybetegség  megelőzése,    illetve a szenvedélybetegek kezelése  A  szenvedélybetegek  közösségi  érdekében  tevékenykedő  jóléti  ellátásának  fejlesztése  (elérő  és  ellátórendszer  fejlesztése,  kezelésre  hatékonyságának növelése  motiváló  közösségi  programok  illetve  ellátási  piramis  alapelvű  szerkezeti  alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő 

‐ Oktatási Főosztály vezetője 

  A  szenvedélybetegek  közösségi  ellátásának további fejlesztése: 2013‐ ig  Pécsett  kerületenkét  2‐2  közösségi  ellátás  működjön  (tehát  a  2008‐as  4  ellátást megkétszerezni) 

297 

struktúra mentén.   •  a  prevenciós  és  a  kezelésre  illetve  változásra  motiváló  programok  (alacsony  küszöbű  ellátások)  fejlesztése  annak  érdekében, hogy a  lehető legtöbb veszélyeztetett egyént érjék el  és igyekezzenek megfelelő 

szolgáltatások  növelése,  közösségi  Határidő: 20013. január 1.  addiktológiai rehabilitációs típusú  Felelős:   közösségi ellátások kialakítása:  ‐ Intézményvezetők; programvezetők  2008‐ra  a  városban  4    szenvedélybetegek  ‐ Humánpolitikai Főosztály      közösségi  ellátása  működjön  (tehát  a  2007‐ben  már  működők  mellett  újabb  2     Szociálpolitikai Osztályának vezetője  ellátás)  ‐ Pécsi Városi KEF 

kezelésbe  juttatni  illetve  prevenciós  Határidő: 2008. január 1.    üzeneteket eljuttatni számukra  Felelős:     •  cél,  hogy  a  kliensek  könnyen  tudják    igénybe venni a számára  Intézményvezető  (INDIT  közalapítvány,  legmegfelelőbb  szolgáltatásokat  úgy,  hogy  Reménység Alapítvány);   az egyes kezelési periódusok  ‐ Humánpolitikai Főosztály      tervezetten,  egymásra  épülten     Szociálpolitikai Osztályának vezetője  következhessenek;  •  lényeges  a  problémás  szerhasználók  korai    kezelésbe  vétele  esetén,  mivel  ekkor  a  A  prevenciós  tevékenységek  problémák  még  kisebb  beavatkozással  is  jó  megerősítése, támogatása.  hatékonysággal  Határidő: Folyamatos  kezelhetők,  elegendő  viszonylag  olcsó  Felelős:  konzultációs szolgáltatásokat  nyújtani.  • a célcsoport kezelésre motiválása,  

 ‐ Intézményvezetők, programvezetők  ‐ Pécsi Városi KEF 

298 

 közösségi és nappali ellátások 

‐ Humánpolitikai Főosztály     

fejlesztése,  megerősítése  számuk  növelése     Szociálpolitikai Osztályának vezetője  Pécs városában: különösen fontos     kifejezetten  alkoholbetegek  kezelését  A  meglévő  nappali  ellátás  biztosító  nappali  intézmény  infrastrukturális fejlesztése   kialakítása,   Határidő: 2008. szeptember 1.  illetve  az  addiktológiai  rehabilitáció  típusú közösségi ellátások fejlesztése is.  Felelős:   ‐  Intézményvezető  közalapítvány);  

(INDIT 

‐ Humánpolitikai Főosztály         Szociálpolitikai Osztályának vezetője 

Utcai  szociális  munka  Meglévő szolgáltatások tovább fejlesztése  (Sztv. 65/E. §)   

A  működést  feladatok: 

érintő 

fejlesztési  Szervezeti feltételek biztosítása: 

Szakemberek  felkészítése  az  utcán  élő  Területi  elven  működő  a  lokális  kérdésekkel  hajléktalanok bentlakásos ellátórendszerbe  is foglalkozó szervezetek kialakítása  történő irányítására.    Határidő: 2009. január 15.  Pozitív zéró tolerancia bevezetése   Felelős:  TÁMASZ  Alapítvány    intézményvezető  Ellátási  feladatok  bővítés  (prostitúció,    csellengő fiatalok)  Szolgáltatások fejlesztése: 

Az utcai szociális szolgálat bővítése  Határidő: 2009. január 15.  Felelős: TÁMASZ Alapítvány    A  működést  feladatok: 

érintő 

fejlesztési 

  Szakemberek 

képzése 

az 

új 

299 

  Hajléktalanság  elérése 

veszélyzónájában 

  Módszertani szakmai fejlesztések 

A  pozitív  zéró  tolerancia  szerinti,  munkafeladatok  elvégzésére  (prostitúció,  személyes,  a  probléma  helyett  a  kliensre  csellengő fiatalok).  élők  fókuszáló feladatmegoldás  Határidő: 2009. január 15.      Szervezeti feltételek biztosítása:  Területi  elven  működő,  a  lokális  Az utcai szociális szolgálat bővítése  kérdésekkel  is  foglalkozó  szervezetek  működtetése  Határidő: 2009. január 15.    Határidő: 2008. december 15.  Pozitív zéró tolerancia alkalmazása  Felelős:  TÁMASZ  Alapítvány  intézményvezető     

Az  utca  szociális  munka  bővített  feladatokkal történő működtetése    Az  új  szolgáltatások  folyamatos fejlesztése. 

Támogató  szolgáltatás  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése;  Pécsi  A  működést  Kistérségi  szinten  a  hozzáférés  feltételeinek  feladatok**:  (Sztv. 65/C. §) 

érintő 

működtetése, 

fejlesztési  Közös  adatbázis  és  diszpécser  központ  működtetése;  a  folyamatos  rendelkezésre  javítása, kliensfelkutatás;  állás  együttműködésen  belüli  A meglévő szolgáltatások fejlesztése; Pécsi  működtetése;    Kistérségi  szinten  a  hozzáférés  feltételeinek javítása, kliensfelkutatás;    A Pécs és Pécsi Kistérség területén működő    támogató  szolgálatok  együttműködésének  Partnerhálózat működtetése, fejlesztése;  kidolgozása,  egységes  dokumentációs  Határidő: 2008. március 15. 

300 

rendszerre épülő közös adatbázis létrehozása  Felelős: Intézményvezetők/ Szolgáltatók  és  diszpécser  központ  működtetése;  a    folyamatos  rendelkezésre  állás  A  Pécs  és  Pécsi  Kistérség  területén  együttműködésen belüli kidolgozása;  működő  támogató  szolgálatok    együttműködésének  kidolgozása,  egységes  További  partnerhálózat  működtetése,  dokumentációs  rendszerre  épülő  közös  fejlesztése,  különös  tekintettel  a  szociális  és  adatbázis  létrehozása  és  diszpécser  egészségügyi  szolgáltatókra,  képző  és  központ  működtetése;  a  folyamatos  foglalkoztató szervezetekre, munkáltatókra;  rendelkezésre  állás  együttműködésen  belüli kidolgozása;    Határidő: 2008. február 15.  Ágazatközi  együttműködések  kialakítása  a  gyermekjóléti  intézményekkel  (korai  Felelős: Intézményvezetők/ Szolgáltatók  felismerés,  családokkal  végzett    mentálhigiénés  munka,  közös  programok  Partnerhálózat működtetése, fejlesztése  szervezése);   

Határidő: Folyamatos 

Új  típusú  szolgáltatásokhoz  bevezetése:  rehabilitációs  szolgáltató  központ  működtetésének  keretén  belül,  a  fogyatékos  nappali  intézményekkel  együttműködve  (HEFOP 4.2) 

Felelős: Intézményvezetők/ Szolgáltatók 

  Módszertani,  tevékenységek. 

  Ágazatközi együttműködések kialakítása  Határidő: 2008. február 15.  Felelős: Intézményvezetők/ Szolgáltatók 

szakmafejlesztési 

 

  Rehabilitációs  működtetése 

szolgáltató 

központ 

  Módszertani,  tevékenységek.   

szakmafejlesztési 

301 

 

Szolgáltatások fejlesztése**:  Új  típusú  szolgáltatásokhoz  bevezetése:  rehabilitációs  szolgáltató  központ  működtetésének  keretén  belül,  a  fogyatékos  nappali  intézményekkel  együttműködve (HEFOP 4.2)    Módszertani,  tevékenységek. 

szakmafejlesztési 

Határidő: 2008. január 15.  Felelős: Intézményvezetők   

Nappali  ellátás  (Sztv.    65/F. §)  Időskorúak nappali ellátása 

Időskorúak  nappali  ellátása  keretében  demens  betegek  ellátásának  megszervezése.  További nappali ellátást nyújtó intézmények  létrehozása.  Az  idősellátás  területén  kistérségi,  megyei,  esetlegesen  regionális  szintű  feladatellátás  lehetőségeinek  feltárása,  az  együttműködés  lehetőségeinek  feltérképezése. 

 

 

Összesen 120 férőhellyel új idősek nappali    ellátását  nyújtó  intézmények  létrehozása,  60  férőhellyel  demens  betegek  nappali  ellátásának  megszervezése.  Személyi  tárgyi  feltételek  biztosítása,  működési  engedélyek  megszerzése.  A  jelenleg  működő intézmények akadálymentesítése. 

302 

Fogyatékossággal  nappali ellátása 

élők  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  A 

működést  érintő  fejlesztési  célcsoport  kibővítése;  rugalmas  az  feladatok**:  igényeknek  megfelelő  nyitva  tartás,  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  „nyitott” működtetés biztosítása;  célcsoport  kibővítése;  rugalmas  az  igényeknek  megfelelő  nyitva  tartás,    „nyitott” működtetés biztosítása;  Együttműködési  hálózat  fejlesztése,  interprofesszionális  együttműködési  hálózat  Határidő: 2008. március 15.  működtetése  Felelős: Intézményvezetők      Foglalkoztatási lehetőségek körének bővítése,  Rehabilitációs  szolgáltatási  centrum  innovatív  foglalkoztatási  programok  kialakítása:  információs  központ,  kliens  kidolgozása;  a  termékek  és  szolgáltatások  felkutatás,  tanácsadás,  kliensirányítás,  értékesítési lehetőségének bővítése;  mentor  tevékenység  biztosítása,  lakossági    tájékoztatás,  új  típusú  egyéni  fejlesztési  tervek  készítése,  egyéni  és  családi  Rehabilitációs  szolgáltatási  centrum  esetkezelések;   kialakítása:  információs  központ,  kliens  felkutatás,  tanácsadás,  kliensirányítás,  Határidő: 2008. január 15.  mentor  tevékenység  biztosítása,  lakossági  Felelős: Intézményvezetők  tájékoztatás,  új  típusú  egyéni  fejlesztési    tervek  készítése,  egyéni  és  családi  esetkezelések;   Szolgáltatások fejlesztése**:   

Együttműködési  hálózat  fejlesztése,  interprofesszionális  együttműködési  A  hozzátartozók  munkavállalási  esélyeit  növelő,  valamint  rekreációját  elősegítő 

Rugalmas az igényeknek megfelelő nyitva  tartás, „nyitott” működtetés biztosítása;    Rehabilitációs  működtetése 

szolgáltatási 

centrum 

  Együttműködési hálózat működtetése    Foglalkoztatási  lehetőségek  folyamatos  fejlesztése    Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységek, kutatások végzése.     

303 

szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása; 

hálózat működtetése 

 

Határidő: 2008. március 15. 

Módszertani,  szakmafejlesztési  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók  tevékenységek, kutatások végzése.  Foglalkoztatási  lehetőségek  körének  bővítése,  innovatív  foglalkoztatási  programok  kidolgozása;  a  termékek  és  szolgáltatások  értékesítési  lehetőségének  bővítése;  Határidő: 2008. június 30.  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók    A  hozzátartozók  munkavállalási  esélyeit  növelő,  valamint  rekreációját  elősegítő  szolgáltatások  hozzáférhetőségének  javítása;  Határidő: 2008. február 01.  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók    Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységek, kutatások végzése.  Határidő: 2009. február 15.  Felelős: 

Humánpolitikai 

Főosztály 

304 

Szociálpolitikai Osztályának vezetője  Intézményvezetők/szolgáltatók    

Szenvedélybetegek  nappali    ellátása 

 

Alkoholbetegek  intézményének  speciális 

nappali  kialakítása  (un. 

célcsoporti szolgáltatások)  Határidő: 2009. január 1.  Felelős:   Intézményvezető   Humánpolitikai Főosztály      Szociálpolitikai Osztályának vezetője   

Hajléktalan  nappali ellátása 

személyek  Meglévő szolgáltatások tovább fejlesztése 

Szervezeti feltételek biztosítása: 

Szervezeti feltételek biztosítása: 

Nappali végpontok kialakítása ( 1. ütem )  Nappali végpontok kialakítása ( 2. ütem )  Az  új  Nappali  centrum  megnyitása  Kertvárosban illetve Meszesen.  Területi  elven  működő  a  lokális  kérdésekkel  mellett  a  Dombay  utcában  és  a  Sándor  is foglalkozó nappali végpontok kialakítása  Határidő: 2010. december 15.  utcában 50‐ 50 fős melegedő kialakítása.    Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Határidő: 2008. december 15.  Szociálpolitikai Osztályának vezetője    Együttműködés  fejlesztése  a  pozitív  zéró    tolerancia jegyében az utcai ellátással     

305 

 

Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  A  működést  feladatok**:  Szociálpolitikai Osztályának vezetője   

Szakmai  programok  kidolgozása  a  hajléktalanságból  történő  kijutáshoz    szükséges  készségek,  képességek  A  működést  érintő  fejlesztési  megszerzéséhez  (  munkavállalás,  feladatok**:  lakhatás,stb. )  Szakemberek  felkészítése  az  utcáról  –    pozitív zéró tolerancia jegyében – bekerült  kliensek fogadására.   

érintő 

fejlesztési 

Szakemberek  felkészítése  az  utcáról  –  pozitív zéró tolerancia jegyében – bekerült  kliensek fogadására.    Szakemberek  felkészítése  a  készségfejlesztésre,  a  kliensek  motiválására 

  Szakemberek  felkészítése  a  készségfejlesztésre,  a  kliensek  Határidő: 2010. december 15.  motiválására  Felelős:  TÁMASZ  Alapítvány  intézményvezető  Határidő: 2008. december 15.  Felelős:  TÁMASZ  intézményvezető    Szolgáltatások fejlesztése: 

Alapítvány    Szolgáltatások fejlesztése:  Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő  felkészítés  munkavállalásra,  lakhatásra 

Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő  felkészítés  munkavállalásra,    lakhatásra  Utcáról  érkezők  felkészítése  a  közösségi  életre, alkalmazkodás, konfliktuskezelés    Utcáról  érkezők  felkészítése  a  közösségi   

306 

életre, alkalmazkodás, konfliktuskezelés   

Az  utcai  szolgálat  „fogadóórájának”  kialakítása 

  Az  utcai  szolgálat  „fogadóórájának”  Területi  elven  működő,  a  lokális  kialakítása  kérdésekkel  is  foglalkozó  szervezetek  Határidő: 2008. december 15.  működtetése  Felelős:  TÁMASZ  Alapítvány    intézményvezető  Az  új  szolgáltatások  működtetése,    folyamatos fejlesztése    Határidő: 2010. december 15.  Felelős:  TÁMASZ  intézményvezető 

Alapítvány 

 

Pszichiátriai betegek nappali  A  törvény  által  előírt  hiányzó  szolgáltatás  Szervezeti feltételek biztosítása**:  működtetése  a  Pécsi  Kistérség  területén,  a  ellátása   

Új  típusú  szolgáltatások  tervezése,  ún.  nyitott  működtetés  biztosítása,  közösségi  mentálhigiénés  közösségi  programok  szolgáltatás  integrálása  a  meglévő  A  szolgáltatás  működtetéséhez  szükséges  szervezése,  egyéni,‐  családi,‐  és  csoportos  intézményrendszerbe;  előkészítő  tevékenységek  elvégzése:  terápiák  működtetése,  társadalmi    igényfelmérés,  szakmai  program,  döntés  integrációt  támogató  programok,  külső  A  hiányzó  szolgáltatás  elindításához  előkészítés, döntéshozatal,   szervezetek bevonásával;  szükséges  előkészítő  tevékenységek:  Határidő: 2008. szeptember 30.    igényfelmérés, szakmai program elkészítése, 

307 

működési  feltételek  biztosítása  (személyi,  tárgyi),  működési  költséges  kalkulációja,  önkormányzati  döntések  előkészítése,  döntéshozatal,  működési  engedély  beszerzése; 

Felelős: Intézményvezetők/szolgáltatók 

 

A  működést  feladatok**: 

Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  megszervezése 

A  szolgáltatás  személyi  és  tárgyi  feltételeinek  biztosítása  működési    engedélyeztetés,  Szakmafejlesztési tevékenységek  Határidő: 2008. szeptember 30.      Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Együttműködési  hálózat  kiépítése,  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  Intézményvezetők/szolgáltatók  meglévő  partnerhálózatához  való    csatlakozás; 

Új  típusú  szolgáltatások  tervezése,  ún.  nyitott  működtetés  biztosítása,  közösségi  mentálhigiénés  közösségi  programok  szervezése,  egyéni,‐  családi,‐  és  csoportos  terápiák működtetése, társadalmi integrációt  támogató  programok,  külső  szervezetek  bevonásával;   

érintő 

fejlesztési 

Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  meglévő  partnerhálózatához  való  csatlakozás;  Határidő: 2008. szeptember 30.  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók 

  Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  Szolgáltatások fejlesztése**:  megszervezése    Szakmafejlesztési tevékenységek  

Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  meglévő  partnerhálózatához  való 

308 

csatlakozás;  Határidő: 2008. szeptember 30.  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók    Új  típusú  szolgáltatások  tervezése,  ún.  nyitott  működtetés  biztosítása,  közösségi  mentálhigiénés  közösségi  programok  szervezése,  egyéni,‐  családi,‐  és  csoportos  terápiák  működtetése,  társadalmi  integrációt  támogató  programok,  külső  szervezetek bevonásával;  Határidő: 2008. január 15‐től folyamatos  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók   

SZOCIÁLIS  SZAKOSÍTOTT  ELLÁTÁSI FORMÁK 

Integrált  idősellátó  rendszer  területi  szintű  Az  idősellátó  rendszer  integrációjának  hatókörének szélesítése, partnerségben  megszervezése  úgy,  hogy  az  intézmény  székhelye  az  Integrált  Szociális  Intézmény  lesz,  a  többi  intézmény  pedig  annak telephelyeivé válik. 

Az intézményrendszer tárgyi feltételeinek  biztosítása,  az  épületek  akadálymentesítése.   

 

Ápolást,  gondozást  nyújtó  Az  idősellátás  területén  gazdaságtalanul  Az  intézményrendszerben  a  szakmai  Az idősellátással kapcsolatos feladatoknak  működő,  és  rossz  tárgyi,  személyi  dolgozói létszámok biztosítása.  a kistérség területére történő kiterjesztése.  intézmények (Sztv. 67. §) 

309 

feltételekkel  rendelkező  bentlakásos  intézmények  megszüntetése,  a  város  fenntartásában  működő  időseket  ellátó  szociális intézményrendszer összevonása. 

Idősek otthona (Sztv. 68. §) 

A jelenleg jelentős szakmai létszámhiánnyal  működő ‐ idősek otthonainak integrációjával  továbbá  a  bentlakásos  férőhelyek  számának  csökkentésével,  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  intézmények  szakmai  feladatiról és működésének feltételeiről szóló  1/200.  (I.7.)  SzCsM  rendelet  által  előírt  személyi feltételek biztosítása. 

A  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális    Intézmény  Pécs,  Mártírok  u.  9.  szám  alatti idősek otthona, a Pécs, Garai u. 33.  szám alatti gondozóháza valamint a Pécs,  Kassa  u.  3.  szám  alatti  idősek  klubjának  megszüntetése továbbá a Pécs, Tüzér u. 7.  szám  alatti  idősek  otthona  férőhelyei  számának csökkentése 180‐ról 100‐ra.  A  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  Pécs,  Barátság  u.  18.  szám  alatti  idősek  otthonának  megszüntetése  (helyette  20  férőhellyel  demens  betegek  nappali ellátásának kialakítása).  

Szervezeti feltételek biztosítása**:  Fogyatékos  személyek  A  meglévő  szolgáltatás  fejlesztése,  az  Szervezeti feltételek biztosítása**:  integrált  idős  és  fogyatékos  intézményi  otthona (Sztv. 69, 70. §)  A  fogyatékossággal  élők  teljes  körének  Alternatív  lakhatási  lehetőség  biztosítása  ellátás  összehangolása,  kiemelt  figyelemmel  ellátása  érdekében,  együttműködés  kötése  az  eltérő  célcsoporti  igények,  szükségletek  javasolt a megyével;  kielégítésére;  Határidő: 2008. március 30.    Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Alternatív  lakhatási  lehetőség  biztosítása  Szociálpolitikai Osztályának vezetője  (lakóotthon,  apartman  ház),  a  részben 

(lakóotthon,  apartman  ház),  a  részben  önellátásra  részben  képes  fogyatékossággal  élő  bentlakásos  intézményben élők számára;  Határidő: 2010.november 30. 

310 

önellátásra  részben  képes  fogyatékossággal    élő bentlakásos intézményben élők számára;  A  működést  feladatok**:   

érintő 

Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  fejlesztési  vezetője/Intézményvezetők, Szolgáltatók 

  A  fogyatékossággal  élők  teljes  körének    Szolgáltatások fejlesztése**:  ellátása  érdekében,  együttműködés  kötése  A  meglévő  szolgáltatás  fejlesztése,  az  javasolt a megyével;  integrált  idős  és  fogyatékos  intézményi  Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységek.    ellátás összehangolása  Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  Határidő: Folyamatos  lehetőségének biztosítása;  Felelős: Intézményvezető      Módszertani,  szakmafejlesztési  Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  tevékenységek.  lehetőségének biztosítása; 

Határidő: 2009. január 30.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezető 

Határidő: 2008. június 30.  Felelős: Intézményvezető   

Hajléktalanok otthona (Sztv.  Meglévő szolgáltatások tovább fejlesztése  71/B. §)    Férőhelyek számának növelése 

Szervezeti feltételek biztosítása: 

Az  ápoló  otthon  nagyobb  létszámmal  történő folyamatos működtetése 

Új,  a  férőhely  számának  növelésére  alkalmas épület kialakítása    Határidő: 2008. december 15. 

Hospice szolgáltatás biztosítása 

 

 

A 

működést 

érintő 

fejlesztési  Az 

új 

szolgáltatások 

működtetése, 

311 

feladatok**: 

folyamatos fejlesztése 

15 új férőhelyre érkező kliens involválása 

 

   Szakemberek  képzése  a  kliensek  mentális  állapotának megőrzésének céljából    Munkatársak mentálhigiénés képzése    Munkatársak hospice képzése  Határidő: 2008. december 15.  Felelős:  TÁMASZ  intézményvezető 

Alapítvány 

  Szolgáltatások fejlesztése:  Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő  mentális  állapotot  fejlesztő  szolgáltatás kialakítása    Hospice szolgáltatás  Határidő: 2008. december 15.  Felelős: 

TÁMASZ 

Alapítvány 

312 

intézményvezető   

Átmeneti  áthelyezést    nyújtó  intézmények  (Sztv. 80. §) 

 

 

gondozóháza   

 

 

Időskorúak  (Sztv. 82. §) 

A szolgáltatás működtetése, fejlesztése  Fogyatékos  személyek  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  Szervezeti feltételek biztosítása**:  regionális  szintű  működtetése,  gondozóháza (Sztv. 83. §)  Szakmai  program  módosítása,  döntési    férőhelybővítés,  az  ellátott  kibővítése, elsősorban  

 

célcsoport 

folyamatok  előkészítése,  lebonyolítása,  Együttműködési hálózat működtetése  működési  feltételek  biztosítása,  új    működési engedély beszerzése; 

Az  intézmény  alkalmassá  tétele  a  Határidő: 2008. január 30.  krízishelyzetben lévők azonnali fogadására;  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály    Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezető  Szakmai  program  módosítása,  döntési  folyamatok  előkészítése,  lebonyolítása,    működési  feltételek  biztosítása,  új  működési  A  működést  érintő  fejlesztési  engedély beszerzése;  feladatok**:    A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  Új  típusú  szolgáltatások  kidolgozása,  regionális  szintű  működtetése, 

Új típusú szolgáltatások működtetése    Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységekben való részvétel 

313 

modellezése:  ‐Önálló  életviteli  esélyeket  növelő programok, családba való illeszkedést  támogató  programok,  foglalkoztatás  –  együttműködve  a  fogyatékossággal  élőknek  szociális  alapszolgáltatást  nyújtókkal  (Rehabilitációs Szolgáltatási Centrum);    Együttműködési  fejlesztése   

hálózat 

működtetése, 

férőhelybővítés,  az  ellátott  célcsoport  kibővítése, elsősorban     Az  intézmény  alkalmassá  tétele  a  krízishelyzetben  lévők  azonnali  fogadására;  Határidő: 2008. január 30.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezető    Együttműködési  hálózat  működtetése,  fejlesztése  Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető    Szolgáltatások fejlesztése**:  Új  típusú  szolgáltatások  kidolgozása,  modellezése  Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezető 

314 

Pszichiátriai  betegek  A  törvény  által  előírt  hiányzó  szolgáltatás    átmeneti  otthona  (Sztv.  működtetése,  integrálása  a  meglévő  intézményrendszerbe;  83/A. §)    A  hiányzó  szolgáltatás  elindításához  szükséges  előkészítő  tevékenységek:  igényfelmérés, szakmai program elkészítése,  működési  feltételek  biztosítása  (személyi,  tárgyi),  működési  költséges  kalkulációja,  önkormányzati  döntések  előkészítése,  döntéshozatal,  működési  engedély  beszerzése;    Meg  kell  vizsgálni  az  igényfelmérések  ismeretében,  hogy  kistérségi  vagy  megyei  szintű ellátási kötelezettség indokolt;    Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  meglévő  partnerhálózatához  való  csatlakozás;    Új  típusú  szolgáltatások  tervezése,  önálló  életvitelt  támogató,  valamint  a  társadalmi 

Szervezeti feltételek biztosítása**:  A  hiányzó  szolgáltatás  előkészítő  tevékenységén  belül  az  igényfelmérés  elkészítése,  a  rászorultság  figyelembevételével;  Határidő: 2009. szeptember 30.  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók    Az  igényfelmérés  által  alátámasztott  létszámú  átmeneti  intézmény  szakmai  programjának  elkészítése,  önkormányzati  döntések  előkészítése,  döntéshozatal,  személyi és tárgyi feltételek megteremtése,  működési engedély beszerzése;  Határidő: 2010. február 15.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője  Intézményvezetők/szolgáltatók    A  működést  feladatok**:   

érintő 

fejlesztési 

315 

beilleszkedést  működtetése; 

segítő 

programok 

Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  meglévő  partnerhálózatához  való  csatlakozás; 

  Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  megszervezése 

Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók    A  működést  feladatok**: 

érintő 

fejlesztési 

Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  a  meglévő  közösségi  ellátás  meglévő  partnerhálózatához  való  csatlakozás;    Új  típusú  modellezése 

szolgáltatások 

tervezése, 

Határidő: Folyamatos  Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók   

Szenvedélybetegek  átmeneti    otthona (Sztv. 83/B. §)  

 

 

316 

A  férfi  menedékhely  törvényi  előírásnak  Éjjeli  menedékhely  (Sztv.  Férfi  éjjeli  menedékhely  átalakítása  a  Szervezeti feltételek biztosítása:  törvényei előírások értelmében  megfelelő folyamatos működtetése  84. (1) §)  A  jelenleg  működő  (  70  férőhely  )  férfi   

menedékhely  40  férőhelyessé  alakítása.  (a    törvényi lehetőségeknek megfelelően)  A  férfi  éjjeli  menedékhely  kliensforgásának  Az  új  szolgáltatások  felgyorsítása  folyamatos fejlesztése     

Egy  másik  minimum  30  férőhelyes  férfi    menedékhely kialakítása  Határidő: 2008. december 15.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai Osztályának vezetője    A  működést  feladatok**: 

érintő 

fejlesztési 

Szakemberek  felkészítése  az  utcáról  –  pozitív zéró tolerancia jegyében – bekerült  kliensek fogadására.    Szakemberek  felkészítése  a  kliensek  motiválására  a  magasabb  küszöbű  ellátás  igénybevételére  Határidő: 2008. december 15.  Felelős: 

TÁMASZ 

Alapítvány 

működtetése, 

317 

intézményvezető    Szolgáltatások fejlesztése:  Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő motiválás    Utcáról  érkezők  felkészítése  a  közösségi  életre, alkalmazkodás, konfliktuskezelés  Határidő: 2008. december 15.  Felelős:  TÁMASZ  intézményvezető 

Alapítvány 

  A férfi átmeneti szálló törvényi előírásnak  Hajléktalan  személyek  Férfi átmeneti szálló átalakítása a törvényei  Szervezeti feltételek biztosítása:  megfelelő folyamatos működtetése  előírások értelmében  átmeneti  szállása  (Sztv.  84.  A  menedékhelynél  lényegesen  jobb,    infrastruktúra  kialakítása  az  átmeneti    (2) §)  szállón  Az  férfi  átmeneti  szálló  kliensforgalmának  Az  új  szolgáltatások  növelése, felgyorsítása  Az  ellátáshoz  nélkülözhetetlen  közösségi  folyamatos fejlesztése  helyiség kialakítása      Interjúszoba kialakítása    A 

működést 

érintő 

fejlesztési 

működtetése, 

318 

feladatok**:  Szakemberek  felkészítése  a  családból,  más  ellátó  rendszerből  –  bekerült  kliensek  fogadására.    Szakemberek  felkészítése  a  kliensek  motiválására  a  magasabb  küszöbű  ellátás  igénybevételére.    Szakemberek  felkészítése  a  munkavállalási,  lakhatási  és  életvezetési  készségek fejlesztésére.  Szolgáltatások fejlesztése:  Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő motiválás, felkészítés  Családdal  való  kapcsolatfelvétel  előkészítése, koordinálása.  Egyéb  kapcsolatrendszer  segítése, fejlesztése 

kiépítésének 

Határidő: 2008. december 15.  Felelős:  TÁMASZ  intézményvezető 

Alapítvány 

319 

Pszichiátriai betegek otthona  Saját  hatáskörben  való  kiépítése  nem    indokolt,  más  formában,  pl.  a  megyével  (Sztv. 71. §) 

 

kötött  megállapodás  alapján  ellátható  a  feladat.   

A  pszichiátriai  alapszolgáltatások  kiépítését  követően  lesz  megfelelő  információnk  a  szükségletekről.   

Szenvedélybetegek  otthona    (Sztv. 71/A. §) 

 

 

 

 

 

betegek  Saját  hatáskörben  való  kiépítése  nem    intézménye  indokolt,  más  formában,  pl.  a  megyével 

 

Rehabilitációs  intézmények (Sztv. 72. §)  Pszichiátriai  rehabilitációs  (Sztv. 73. §) 

kötött  megállapodás  alapján  ellátható  a  feladat.   

A  pszichiátriai  alapszolgáltatások  kiépítését  követően  lesz  megfelelő  információnk  a  szükségletekről. 

320 

  Szenvedélybetegek  rehabilitációs  intézménye  (Sztv. 73. §) 

Fogyatékos  rehabilitációs  (Sztv. 74. §) 

 

 

személyek  Saját  hatáskörben  való  kiépítése  nem    intézménye  indokolt,  más  formában,  pl.  a  megyével 

 

kötött  megállapodás  alapján  ellátható  a  feladat.   

Hajléktalanok  rehabilitációs  Olyan  tartós  bentlakásos  intézmény    intézménye (Sztv. 74/A. §)  létrehozása,  ami  biztosítja  azon  hajléktalan  emberek  rehabilitációját,  akiknél  ez  2  évnél  hosszabb időt igényel. 

   

Szervezeti feltételek biztosítása:  Az ellátás biztosítására alkalmas ingatlan  és infrastruktúra kialakítása    Határidő: 2013. december 15.    Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai Osztályának vezetője      A  működést  feladatok**: 

érintő 

fejlesztési 

Szakemberek  felkészítése  a  családból,  más  ellátó  rendszerből  –  bekerült  kliensek 

321 

fogadására.    Szakemberek  felkészítése  a  kliensek  motiválására  a  magasabb  küszöbű  ellátás  igénybevételére.    Szakemberek  felkészítése  a  munkavállalási,  lakhatási  és  életvezetési  készségek fejlesztésére.    Szolgáltatások fejlesztése:  Speciális  csoportos  és  egyéni  formában  történő motiválás, felkészítés    Családdal  való  kapcsolatfelvétel  előkészítése, koordinálása.    Egyéb  kapcsolatrendszer  segítése, fejlesztése  Határidő: 2013. december 15.  Felelős: intézményvezető 

kiépítésének 

322 

Lakóotthonok  85/A. §)   Fogyatékos  lakóotthona 

(Sztv.   

 

személyek  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  az  Szervezeti feltételek biztosítása**:  igényeknek  megfelelő  számú  lakóotthon  A  szolgáltatást  igénylők  körének  kiépítése,  a  célcsoport  kibővítésével;  felmérése;  kistérségi és megyei ellátási területtel;  Határidő: 2008. szeptember 30.    Felelős: Intézményvezetők/Szolgáltatók  Igényfelmérés  készítése  a  lakóotthont  igénylő  és  ebben  a  szolgáltatási  formában    elláthatók  köréről,  célcsoportonkénti  A  működést  érintő  fejlesztési  bontásban,   feladatok**: 

 

Szervezeti feltételek biztosítása**:  Az  igényeknek  megfelelő  számú  lakóotthon  kiépítése,  a  célcsoport  kibővítésével;  Határidő: 2010. október 15.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezetők/szolgáltatók 

  A meglévő szolgáltatások fejlesztése;  Előkészítő  tevékenységek  elvégzése:  A  megfelelő  számú  lakóotthon  létesítéséhez  A foglalkoztatás megszervezése;  szakmai  program  elkészítése,  működési  szükséges  előkészítő  tevékenységek  Új  típusú  szolgáltatások  kidolgozása  feltételek  biztosítása  (személyi,  tárgyi),  elvégzése:  szakmai  program  elkészítése,  működtetése  működési  költséges  kalkulációja,  működési  feltételek  biztosítása  (személyi,  Határidő: 2008. június 30.  önkormányzati  döntések  előkészítése,  tárgyi),  működési  költséges  kalkulációja,  döntéshozatal  önkormányzati  döntések  előkészítése,  Felelős: Intézményvezetők/szolgáltatók  Határidő: 2009. január 31.  döntéshozatal     

 

 

Az  intézményen  belüli  foglalkoztatás  Szolgáltatások fejlesztése**:  lehetőségének biztosítása;   

Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezető   

323 

Módszertani,  tevékenységek 

  Új  típusú  szolgáltatások  tervezése,  önálló  életvitelt támogató, programok működtetése;    Módszertani,  tevékenységek. 

szakmafejlesztési 

 

betegek  Saját  hatáskörben  való  kiépítése  nem   

Pszichiátriai  lakóotthona  

 

indokolt,  más  formában,  pl.  a  megyével  kötött  megállapodás  alapján  ellátható  a  feladat.    A  pszichiátriai  alapszolgáltatások  kiépítését  követően  lesz  megfelelő  információnk  a  szükségletekről. 

Szenvedélybetegek  lakóotthona  

 

 

 

Házi segítségnyújtás 

 

 

 

pszichiátriai   

 

 

Közösségi  ellátás 

szakmafejlesztési 

324 

Szenvedélybetegek  közösségi    ellátásának biztosítása 

 

 

Szenvedélybetegek  átmeneti    otthona (Sztv. 83/B. §)  

 

 

Fogyatékos  lakóotthona  Innovatív  szolgáltatások  bevezetése: 

 

személyek 

új  Az 

önálló  életvitelre  szociális    alapszolgáltatások  segítségével,  alkalmas  fogyatékossággal élőknek új típusú lakhatási  forma  ún.  apartman  házak  építése  lakhatási  (skandináv  minta  alapján),  megyei  ill.  regionális ellátási területtel; 

Speciális  formák  kialakítása  fogyatékossággal  élő    személyeknek  A 

létesítéshez  szükséges  előkészítő  tevékenységek:  igényfelmérés,  program  kidolgozás,  működési  feltételek  biztosítása,  önkormányzati  döntések  előkészítése,  döntéshozatal   

Együttműködési  hálózat  kiépítése,  működtetése,  különös  tekintettel  a  szociális 

 

 

Szervezeti feltételek biztosítása**:  A  létesítéshez  szükséges  előkészítő  tevékenységek:  igényfelmérés,  program  kidolgozás,  működési  feltételek  biztosítása,  önkormányzati  döntések  előkészítése, döntéshozatal  Határidő: 2009. június 30.  Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezetők    Speciális  lakhatási  formák,  ún.  apartman  házak építése  Határidő: 2011. 

325 

alapszolgáltatást nyújtókkal;   

Felelős:  Humánpolitikai  Főosztály  Szociálpolitikai  Osztályának  vezetője/Intézményvezetők 

Önálló életviteli esélyeket növelő programok  szervezése 

 

 

A  működést  feladatok**: 

A  Rehabilitációs  Szolgáltatási  Centrum  szolgáltatásaihoz  hozzáférés  biztosítása  a  lakók számára. 

érintő 

fejlesztési 

A  lakhatást  támogató  hálózat  kiépítése,  működtetése,  különös  tekintettel  a  szociális alapszolgáltatást nyújtókra;    Önálló  életviteli  esélyeket  programok szervezése; 

növelő 

  A  Rehabilitációs  Szolgáltatási  Centrum  szolgáltatásaihoz  hozzáférés  biztosítása  a  lakók számára.   

   

326 

4.8 Önkormányzati szociális típusú foglalkoztatás fejlesztési céljai   A  helyi  foglalkoztatásban  aktív  és  preventív  intézkedéseket  kell  kidolgozni  egyrészt a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésére, másrészt a munkanélküli  és  inaktív  emberek  fenntartható  foglalkoztatásának  elősegítésére.  A  prevenció  során  elérendő  cél,  hogy  a  munkanélküliség  korai  szakaszában  az  álláskeresők  megkapják  a  foglalkoztathatóvá  váláshoz  szükséges  segítséget  a  szubszidiaritás  elvét  követve,  egy  személyre szabott, konkrét, egyéni cselekvési/támogatási terv kapcsán.     Az aktív munkaerőpiaci politika nem nélkülözheti az ún. második munkaerőpiac  fejlesztését.  Ennek  révén  valósulhat  az  aktív  politika  legfőbb  téziseit:  segély  helyett  esélyt, a munkanélküliség helyett a foglalkoztathatóvá válást támogatni. Ebben segíthet  a  második  munkaerőpiac  intézményrendszere  azáltal,  hogy  a  munkanélkülieket  visszavezeti a versenygazdaság által strukturáltabb munkaerőpiacra.  A  második  munkaerőpiac  intézményrendszerének  látványosan növelhető az új munkahelyek száma. 

kiemelt 

kezelésével 

  Ennek főbb lehetséges irányai:  Közmunkák, közhasznú munkák szervezése  Foglalkoztatási társaságok révén önfinanszírozó vállalkozások létesítése  A tranzit foglalkoztatás szerepének növelése  Védett munkahelyek létesítése  A  szociális  gazdaságban  a  háztartások  és  egyének  által  igénybe  vehető  helyi  szolgáltatások piaccá szervezése   Az aktív munkaerőpiaci politika megvalósítása a szociális gazdaság területén  a) Személyi szolgáltatások  Otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek  Háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás  Gyermekfelügyelet  Tanulási  nehézségekkel  küzdő  fiatalok  korrepetálása,  a  problémás  fiatalok  szabadidő‐ és sportprogramjainak szervezése  Lakóházak őrzése, portaszolgálat  Vidéki vagy a városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése  Főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása 

327  b) Audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák  bevezetése  c) Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés  d) Épített és természetes lakókörnyezet gondozása  Elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése  Helyi  közlekedés  megszervezése,  kényelmesebbé,  gyakoribbá,  elérhetőbbé  tétele  (pl: mozgáskorlátozottak számára is)  Céltaxi‐járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és ‐között  Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás  e) Környezetvédelem  Természetvédelmi területek gondozása  Csatornázás, csatornatisztítás  Minőségi standardok betartásának monitorozása  Energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében    Ezeknek  a  szolgáltatásoknak  a fejlesztése mindenesetre két  szempontból ígéretes:  egyfelől  jobb  életfeltételeket  kínál  a  háztartásoknak,  másfelől  ösztönzi  és  bővíti  a  foglalkoztatási  lehetőségeket,  mert  olyan  fogyasztó‐közeli,  helyhez  és  időhöz  kötött  tevékenységekről  van  itt  szó,  amelyek  a  nemzetközi  piacba  nem  integrálhatók,  s  így  védettek a – nemzeti munkahelyeket veszélyeztető nemzetközi – konkurenciától.    Ezen  a  területen  folytatott  tevékenységek  jelentős  igényt  támasztanak  a  ma  és  a  jövőben  is  átlagosnál  nehezebben  elhelyezhető  alacsony  vagy  közepes  képzettségű  munkanélküliek  iránt.  Fejlesztésük  olyan  keresleti  struktúrát  jelenít  meg,  amely  összhangban van a munkanélküliek struktúrájával. 

328 

4.9 Az  önkormányzat  törekvései  a  krízishelyzetben  lévő  családok  lakásproblémáinak megoldása érdekében.  A  szociális  szolgáltatástervezési  koncepcióhoz    hasonlóan  ismét  létre  kell  hoznia  az  önkormányzatnak  a  lakáskoncepcióját,  mely  stratégiát  dolgoz  ki  arra,  hogy  krízishelyzetben lévő családok átmeneti elhelyezése megoldódjon. Már léteznek olyan a  koncepcióban  több  helyen  is  említett  pályázatok  Pl.:  „Küzdelem  a  munka  világából  történő  kirekesztődés  ellen”  projekt  keretén  belül  megvalósítandó  „Borbála  1.„‐  komplex  telep‐rehabilitációs  és  foglalkoztatási  program,  melynek  célja  a  leginkább  veszélyeztetett  lakossági  csoportok  társadalmi  kirekesztődésének  megelőzése,  a  szegénységben élők helyzetének javítása, a helyi partnerség erősítésén keresztül.    

329 

5 A  SZOLGÁLTATÁSOK  FINANSZÍROZÁSA 

MŰKÖDTETÉSÉNEK 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi  III. törvény 125. §‐a alapján a települési önkormányzat által megállapított és folyósított  pénzbeli és természetbeni nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális  segélyt  kérelmező  foglalkoztatásának  költségeihez,  valamint  a  helyi  önkormányzatok  által  fenntartott  személyes  gondoskodás  keretébe  tartozó  ellátási  formák  működési  és  fejlesztési költségeihez az állam   ¾ az  állandó  lakosok  után  járó  szociális  célú,  normatív  állami  támogatással  (szociális normatíva),  ¾ kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással,  ¾ az  időskorúak  járadékához,  a  rendszeres  szociális  segélyhez,  a  lakásfenntartási  támogatáshoz,  az  ápolási  díjhoz  és  az  adósságcsökkentési  támogatáshoz  kötött  felhasználású támogatásokkal,  ¾ a  fenntartott  szociális  intézmények  után  járó  normatív  állami  támogatással  (szociális intézményi normatíva),  ¾ a  szociális  továbbképzéssel  és  szakvizsgával  kapcsolatos  kiadásokhoz  kötött  felhasználású támogatással   járul hozzá.  

5.1 A rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti  ellátások fedezete  A  szociális  és  gyermekjóléti  ellátórendszer  finanszírozását  a  Magyar  Köztársaság  2004  évi  költségvetéséről  és  az  államháztartás  három  éves  kereteiről  szóló  2003  évi  CXVI.  törvény,  valamint  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Közgyűlésének  a  város  2004  évi  költségvetéséről szóló 3/2004. (02. 20.) számú rendelete alapján tekintjük át.     Az  önkormányzat által nyújtott rendszeres és eseti pénzbeli  ellátások,  valamint a  természetbeni ellátások fedezetéül szolgáló normatív támogatás lakosságszám alapján a  települések  szociális  jellemzőiből  képzett  mutatószám  alapján  illeti  meg  az  önkormányzatokat.  (E  normatíva  fajlagos  összege  2004  évben  a  költségvetési  törvény  alapján 3500‐16000,‐ Ft/lakos.)     A  hozzájárulás  a  települési  önkormányzatok  által  külön  jogszabály  alapján  nyújtható  pénzbeli  és  természetbeni  szociális  és  gyermekjóléti  ellátásokhoz,  az  egyes  ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék – és hozzájárulás 

330  –  fizetési  kötelezettségekhez,  valamint  a  közcélú  munka  szervezésének  igazgatási  feladataihoz kapcsolódik.    

5.2 Személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  és  gyermekjóléti  alapellátási feladatok fedezete    Az ellátások fedezetéül az állami normatíva két részből áll.   ¾ Alap‐hozzájárulás:  A  települési  önkormányzatoknak  a  szociális  törvényben,  valamint  a  gyermekvédelmi  törvényben  meghatározott  szociális  és  gyermekjóléti  alapellátási  kötelezettségei  körébe  tartozó  szolgáltatások  és  intézmények  működési  költségeihez  kapcsolódik.  Ezek  különösen:  étkeztetés,  házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok, gyermekjóléti  szolgáltatás.  Az  alap‐hozzájárulás  fajlagos  összege  2004  évben  1.300,‐  Ft/lakos,  mely az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg.   ¾ Kiegészítő  hozzájárulás:  Azok  az  önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amely  meghatározott intézményt tart fent és megfelel az ott szabályozott feltételeknek.   ¾ A  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálat  működtetéséhez  kap  hozzájárulást.  A  hozzájárulás  fajlagos  összege  2004.  évben  520,‐  Ft/lakos  volt, melyet az önkormányzat a lakosságszám alapján vehet igénybe.   ¾ Támogató  szolgálatot  tart  fenn,  melynek  működtetéséhez  támogatást  kap,  ennek fajlagos összege 2004. évben 10 millió forint/szolgálat.  ¾ Jelzőrendszeres segítségnyújtást működtet, melynek keretében legalább 40  jelzőkészülék  kerül  kihelyezésre  időskorú  vagy  fogyatékos  személy  otthonába.  A  támogatás  fajlagos  összege  2004.  évben  2  millió  500  ezer  forint/szolgálat.  

5.3 Személyes  gondoskodás  keretébe  tartozó  szakosított  ellátások  fedezete  Az  intézmények  működtetéséhez  az  állam  az  alábbi  normatív  támogatásokat  biztosítja.     ¾ Nappali szociális intézményi ellátás: azok az önkormányzatok vehetik igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  időskorúak,  szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét tartanak fenn. A  normatíva  a  felsorolt  intézményekben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatot. A normatíva fajlagos összege 2004. évben 177.300,‐ Ft/ellátott.  ¾ Fogyatékos  személyek  nappali  ellátása:  azok  az  önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  fogyatékosok 

331  személyek  nappali  intézményét  tartanak  fenn.  A  normatíva  a  jelzett  intézményben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatot.  A  fogyatékosok  nappali  intézményéhez  a  normatíva  fajlagos  összege  2004.  évben  450.000,‐  Ft/ellátott.   ¾ Hajléktalanok átmeneti intézményei: a hozzájárulást azok az önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  átmeneti  szállást, éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok számára. A normatíva a  fenntartott  férőhelyek  után  illeti  meg  az  önkormányzatot.  A  normatíva  fajlagos  összege 2004. évben 522.000,‐ Ft/férőhely.  ¾ Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás: A hozzájárulás  az  ápolást,  gondozást  nyújtó  otthonokban,  hajléktalan  és  egyéb  rehabilitációs  intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegeket és a fogyatékosok  ápoló‐gondozó  és  rehabilitációs  bentlakásos  intézményeit  –  valamint  a  gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a  fogyatékosok  átmeneti  elhelyezését  biztosító  intézményekben,  továbbá  a  gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti  meg az önkormányzatot.   A  normatíva  a  felsorolt  intézményekben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatokat.  A  normatíva  fajlagos  összege  2004.  évben  737.000,‐  Ft/ellátott.     Az önkormányzat által fenntartott szociális intézmények finanszírozása *(e.Ft‐ban):   Év 

2003 

Szociális intézmények  Eredeti előirányzat  Normatív támogatás 

1.080.059         44 % 

Egyéb állami támogatás       11.324 

2004 

teljesítés  

Eredeti előirányzat 

1.104.573         39 % 

1.276.529         42 % 

     10.735 

     14.785 

Önkormányzati  támogatás 

   892.110         37 % 

1.116.496         40 % 

1.201.840         40 % 

Térítési díjak 

   409.688         17 % 

   453.140         16 % 

   472.682         16 % 

Egyéb saját bevétel 

     47.230           2 % 

     64.065           2 % 

     68.164           2 % 

Átvett pénzeszközök 

             0            0 % 

     49.376           2 % 

       2.519           0 % 

Összes bevétel 

2.440.411       100 % 

2.798.385       100 % 

3.036.519       100 % 

* A táblázat a Gyermekotthon, Szociális Intézmények Szolgálata, Kisgyermek Szociális  Intézmény finanszírozását is tartalmazza 

333  Szociális ellátás 2004. (megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat során más tematikájú táblázatban – 2. sz. – foglaltuk össze a  pécsi szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit)  Intézmény 

Tímár  utcai  Idősek  Otthona  Integrált  Szociális  Intézmény  

Feladat 

tartós  intézmény 

Intézményi  Gondozott/ellátott  Térítési díj  létszám  bevételek  2004. év  2003. (e Ft)  bentlakásos  24. 889.‐  58 fő 

1.  tartós  bentlakásos  intézmény  2.mozgás  fogyatékos  bentlakásos  részleg    1.tartós  bentlakásos  Tüzér  utcai  intézménye  Egyesített  Szociális  2.  idősek  gondozóháza  Intézmény  (átmeneti ellátás)  3.  nappali  ellátás  (idősek klubja)  4. alapellátás 

            Xavér  utcai 

1.  tartós  bentlakásos  intézmény 

2.  nappali  (idősek klubja) 

ellátás 

203.270.‐ 

452 fő 

Dolgozói létszám 2004. év  hiányzó  1 egység  szakdol technikai  gozói  személyzet  létszám  15 fő  20 fő  4  fő  737.000 Ft/fő  szakdolgo zó  8 fő  737.000 Ft/fő  129 fő  60 fő 

28 fő 

84.255.‐ 

  96. 105.‐ 

Tüzér  Utcai  Idősek  Otthona 180 fő  Mártírok u. 10 fő  Garai utca: 15 fő  Zipernowsky u. 17 fő  Zipernowsky u. 30 fő  Kassa u. 30 fő  Zipernowsky  Gondozási Kp.  4/a étkeztetés 120 fő  4/b.  házi  segítségnyújtás 80 fő  Xavér utcai 90 fő  Alkotmány u. 56 fő  Felsőbalokány u. 24 fő  Barátság u.24 fő   Apácza u. 80 fő  Felsőbalokány u.  140 fő 

Normatíva  Összesen ( e Ft) 

42.746. e Ft  

333.124.e Ft 

12 fő 

737.000 Ft/fő 

20.636.e Ft 

34 fő 

17 fő 

24 fő 

737.000 Ft/fő 

132.660.e Ft 

7 fő  6 fő  5 fő  3 fő  3 fő  2 fő 

‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  1 fő  ‐  ‐  ‐ 

737.000 Ft/fő  737.000 Ft/fő  737.000 Ft/fő  177.300 Ft/fő  177.300 Ft/fő      150 e fő/4 x 650 Ft 

7.370.e Ft  11.055.e Ft  12.529.e Ft  5.319.e Ft  5.319.e Ft  24.375.e Ft 

12 fő 

‐ 

4 fő  

35 fő  19 fő  10 fő  11 fő  7 fő  16 fő 

40 fő  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐ 

737.000 Ft/fő   

142.978.e Ft 

177.300 Ft/ fő 

49.644.e Ft 

334  Egyesített  Szociális  Intézmény   3. alapellátás  3/a étkeztetés  3/b házi segítségnyújtás      Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény 

1. nappali ellátás 

  9.160.‐ 

2. étkeztetés  3. házigondozás  3/a  jelzőrendszeres  házigondozás  4. támogató szolgálat  Értelmi  Fogya‐  tékosok  Egyesített  Szociális  Intézménye  Gyermek‐  otthon 

1. nappali ellátás 

  10.510.‐ 

2. átmeneti szállás  3.  támogató  szolgálat  (speciális alapellátás) 

1. gyermekotthon  2. átmeneti otthon  3. utógondozó  Kisgyermek  1. napközbeni ellátás   Szociális  (bölcsőde)  Intézménye

  2.695.‐    52.365.‐ 

Pécs‐Vasas 20 fő  Pécs‐Somogy 20 fő  Barátság u. 20 fő  I. Gondozási Kp. 382 fő  II. Gondozási Kp.176 fő  I. Gondozási Kp.103 fő   II. Gondozási Kp. 84 fő  Littke  u.  Idősek  Klubja  38 fő  Polgárszőlő  u.  Idősek  Klubja   27 fő  Krisztina  tér  Mozgásfogyatékos  Klub 30 fő  200 fő  90 fő 

3 fő  3 fő  3 fő  2 fő  2 fő  9 fő  16 fő  4 fő 

‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐ 

‐  ‐  ‐  ‐  ‐  13 fő  8 fő  ‐ 

3 fő 

‐ 

‐ 

6 fő 

‐ 

‐ 

Vállalkozó biztosítja  14 fő  4 fő 

60 fő 

 

3 fő 

1 fő 

‐ 

Acsády u. 17 fő  Endresz u. 92 fő  8 fő   

25 fő 

9,5 fő 

5 fő  3 fő 

36 fő  12 fő  14 fő  1 sz. 44 fő  3 sz. 70 fő  7. sz. 40 fő 

150 e Fő/4 x 650 Ft 

48.750.e Ft 

  177.300 Ft/ fő 

11.524,5 e Ft 

450.000 Ft/fő 

13.500. e Ft 

  26.875. e Ft 

2 fő 

150 e Fő/4 x 650 Ft  jelzőrendszer:   2,5 M Ft/ szolgálat    10.  M  forint/  szolgálat  450 000 Ft/ fő 

‐  1 fő 

‐  ‐ 

737 000 Ft/fő  10 M Ft/szolgálat 

5.896. e Ft  10.000.e Ft 

36 fő 

6 fő 

‐  

12 fő  15 fő  10 fő 

5 fő  9,5 fő  5,5 fő 

 8 fő  

805 000 Ft/fő  737 000 Ft/fő  750 000 Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő 

28.980. e Ft  8.844. e Ft  10.500. e Ft  162.104,4 e Ft 

10.000.e Ft  49.050. e Ft 

335  k  

8. sz. 50 fő  11 sz. 80 fő  12. sz. 40 fő  13. sz. 60 fő  17. sz. 60 fő   Módszertan 80 fő  12 fő  24 fő  12 fő 

2.bentlakásos bölcsőde  3. gyermekotthon  4.  családok  átmeneti  otthona 

Esztergár  L.  Család‐  segítő  és  Gyermekjól éti  Szolg.  és  Módszer‐  tani  Központ  Létrehozand ó intézmé‐  nyek 

  1.Alapellátás  4  telephelyen   1/a. Kertváros  1/b. Uránváros  1/c. Meszes  1/d. Belváros  2.  megyei  módszertani  feladatok  3.  Gyermekjóléti  Központ 2005.01.01.‐től 

Közösségi  pszichiátriai  ellátás  ( speciális alapellátás)  Pszichiátriai  betegek  nappali intézménye  (nappali ellátás)  Pszichiátriai  betegek  átmeneti ellátása  (átmeneti ellátás)  

12 fő  16 fő  12 fő  13 fő  13 fő  21 fő  6 fő  16 fő  5 fő 

6,75 fő  6,5 fő  8 fő  6,5 fő  6,5 fő  7 fő  ‐  8 fő  2 fő 

 

Központi irányítás  6 fő  Hozzávetőleg  éves  80 fő  szinten 1500 család 

10 fő  6,5 fő 

 

‐ 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100 fő ellátott esetén 

365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  365.100.‐Ft/fő  ‐  737.000.‐Ft/fő  737.000.‐Ft/fő  737.000.‐Ft/fő 

  8 fő 

‐  8.844. e Ft  17.688 e Ft  8.844. e Ft 

  1.300.‐Ft/lakos       +   520.‐Ft/lakos 

  273.000. e Ft 

4.060,02 e Ft 

17 fő 

4.060.020.‐Ft  /szolgálat   

 

 

3 fő 

1300.‐Ft/lakos 

 

 

 

3 fő 

177.300.‐Ft/fő 

 

 

 

18 fő 

737.000.‐Ft/fő 

 

336 

Összesen: 

Szenvedélybetegek  közösségi ellátása  (speciális alapellátás)  Szenvedélybetegek  átmeneti ellátása  (átmeneti ellátás)   

 

 

 

 

3 fő 

1300.‐Ft/lakos 

 

 

100 fő ellátott esetén 

 

 

18 fő 

737.000.‐Ft/fő 

 

 

 

 

 

 

1.486.214,9 e Ft 

483. 249.‐ 

337  Szociális ellátás civil szervezetek 2004.  (megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat során más tematikájú táblázatban – 1. sz. –  foglaltuk össze a pécsi szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit)  Szervezet/Intézmény 

Feladat 

Ellátott 

Dolgozói  létszám 

Normatíva   1 egység  

Támasz Alapítvány

Gondozási Központ 

 

10 fő 

 

2004.  normatíva  nagysága  összesen(Ft)   

Népkonyhai  étkeztetés 

150 fő    

7 fő 

 

0 

3.795.000 

Nappali melegedő 

150 fő 

10 fő 

177.300 Ft/fő 

26.595.000 

6.116.850 

Férfi éjjeli menedékhely  70 fő 

14 fő 

522.000 Ft/fő 

36.540.000 

8.404.200 

Női éjjeli menedékhely 

20 fő 

522 000 Ft/ fő 

10.440.000 

2.401.200 

Női átmeneti  

20 fő 

    10 fő 

522 000 Ft/fő 

10.440.000 

2.401.200 

Férfi átmeneti  

40 fő 

10 fő 

522 000 Ft/fő 

20.880.000 

4.802.400 

Hajléktalanok  ápoló‐ 50 fő  gondozó otthona 

20 fő 

737.000 Ft/fő 

36. 850.000 

8.475.500 

70‐90 fő  60 fő   33 fő 

3 fő  4+1 fő  9 fő 

  177.300 Ft/ fő  737.000 Ft/fő 

141.745.000  0  8.865.000  24.321.000 

36.396.350.‐Ft  1.100. 000.‐Ft  2.300.000.‐Ft  5.593.830  

21 fő 

8+2 fő 

737.000 Ft/fő 

15.477.000 

3.559.710  

23 fő 

7 fő 

450.000 Ft/fő 

10.350.000 

2.380.500 

Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas  INDIT Közalapítvány  Ifjúságért Egyesület    UWYTA Kht. Fogd a Kezem Alapítvány 

Összesen  Népkonyhai étkeztetés  Speciális nappali ellátás  Családok  átmeneti  otthona  Családok  átmeneti  otthona  Nappali ellátás  

2004.  önkormányzati  támogatás 

338  Kerek Világ Alapítvány 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat 

Mindösszesen  

Nappali ellátás  Támogató szolgálat  Összesen  Nappali ellátás  étkeztetés  Támogató szolgálat  Összesen   

20 fő   

8 fő  8 fő 

450.000 Ft/fő  10 M Ft/szolgálat 

21 fő  50 fő   

8 fő  4 fő  4+2 fő 

450.000 Ft/fő    10 M Ft/szolgálat 

 

 

 

9.000.000  10.000.000  19.000.000  9.450.000    10.000.000  19.450.000  239.208.000 

2.070.000     500.000  2.570.000  2.126.500  1.265.000     500.000  3.891.500.‐Ft  57.791.890.‐ 

339  A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő:    Szolgáltatás 

  Szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatás feladatai   Szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatások  általános feladatai  családsegítő  gyermekjóléti szolgálat 

Gyermekjóléti központ     Szociális étkeztetés  Házi segítségnyújtás 

Fajlagos összeg  2006‐ban 

További  hozzájárulás  többcélú  társulás  esetén   

Fajlagos összeg 2007‐ben   

   

   

   

‐ 2.000 fő:  500Ft  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000  Ft  70001‐110000  fő:  H=L/6.000*3.950.000  Ft  110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000  Ft  H: normatíva  L: lakosságszám    2.340.000  Ft/központ  70.800 Ft/fő  104.800 Ft/fő 

‐ 2.000 fő:  500Ft  +280 Ft/lakos  +925  Ft/lakos  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000 Ft  0‐17 év  70001‐110000  H=L/6.000*3.950.000 Ft  110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000 Ft  H: normatíva  L: lakosságszám     

Társulási célzó 

Társulás 

Intézményfenntartó

szerződés 

 

 

 

+320  +1.200 

+300  +1.050 

+250  +500 

fő: 

 

2.340.000 Ft/központ 

 

 

 

  +44 000 Ft/fő   

81.200 Ft/fő  111.500 Ft/fő 

  +55.000 

  +48.000 

  +35.000 

340  Jelzőrendszeres  házi  50.000 Ft/fő  segítségnyújtás  Falugondnoki  vagy  2.100.000  tanyagondnoki  Ft/szolgálat  szolgáltatás  Támogató szolgálat  8.722.000    Ft/szolgálat  Közösségi ellátások   

6.200.000  Ft/szolgálat 

Utcai szociális munka    Időskorúak,  pszichiátriai  és  szenvedélybetegek,  hajléktalanok  nappali  intézményi ellátása  Időskorú nappali  Pszih, szen, hajl. nappali  Fogy. és demens (2007‐től)  nappali    Fokozott  ápolást,  gondozást igénylő ellátás  - Gyermekvédelem  különleges, speciális  - Fogy, szen, pszich  szociális otthon,  demens (súlyos)  Átlagos gondozást, ápolást  igénylő ellátás  - Gyermekvédelem 

5.750.000  Ft/szolgálat  197.000 Ft/fő 

+22 000 Ft/fő     

40.000 Ft/fő 

+26.000 

+22.000 

+11.000 

2.237.300 Ft/szolgálat 

 

 

 

+3.500.000 

+3.000.000 

+1.000.000 

+2.300.000 

+2.000.000 

+1.000.000 

 

 

 

        +64.000  (kivéve demens) 

        +30.000  (kivéve  demens) 

+  3  500 000  8.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat    +2  100 000  6.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat    5.000.000 Ft/szolgálat    +62.000 

 

    465.100 Ft/fő 

     

150.000 Ft/fő  220.000 Ft/fő  465.100 Ft/fő 

        +90.000  (kivéve  demens) 

   

   

   

   

   

   

900.000 Ft/fő 

 

950.000 Ft/fő 

 

 

 

815.000 Ft/fő 

 

800.000 Ft/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

785.500 Ft/fő 

 

820.000 Ft/fő 

 

 

 

 

341 

-

normál  Utógondozói   Ápolást, gondozást  igénylő szociális  otthoni (idős,  hajléktalan áp+rehab,  átmeneti (idős,  pszich.,szen., fogy.),   CSÁO, GYÁO,  

Emelt  színvonalú  bentlakásos ellátás  Hajléktalanok  átmeneti  intézményei  Gyermekek  napközbeni  ellátása  Bölcsődei ellátás  Családi napközi ellátás 

  730.000 Ft/fő    730.000 Ft/fő 

   

680.000 Ft/fő  

 

 

 

  +210.000 (idős,  átmeneti  összes)    +550.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.)   

    +190.000  (idős,  átmeneti összes)    +500.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes  sz.) 

 

 

 

 

 

640.000 Ft/fő 

700.000 Ft/fő    +200.000  (idős,  átmeneti  összes)    +531.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.)  560.000 Ft/fő (új belépő 50%)   

548.000 Ft/férőhely 

 

460.000 Ft/fő 

+925  Ft/fő  547.000 Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

152.000 Ft/fő 

+925  Ft/fő  250.000Ft/fő  lakos 0‐17 év    50.000 Ft/fő   

+1.200 

+1.050 

+500 

 

 

 

 

 

 

Ingyenes  intézményi  50.000 Ft/fő  étkeztetés  Módszertani  4.160.000Ft  gyermekjóléti    

 

 

 

525.000 Ft/fő 

? 

342    Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m)  Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m)  Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m)  Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül)  Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m)  Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan)  Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m 

 

  A 2005. évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót készítették:      A Népjóléti Főosztály munkatársai    Dr. Maulné dr. Tóth Csilla  

  

szociálpolitikai osztályvezető 

 

  

 

  

  Bodorné Lux Viktória  intézményi felügyelő   

 

 

Dr. Sinayné Hirkó Nóra   

foglalkoztatáspolitikai ügyintéző    Dr. Takácsné Jászberényi Katalin  gyermekvédelmi koordinátor   

 

 

Feketéné Rácz Zsuzsanna   intézményi beutalások ügyintézője                    

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

343

 

  A 2007. évi koncepció helyzetelemzési fejezeteit a Dél‐Dunántúli Regionális  Forrásközpont Kht., a stratégiai fejezeteit az ECO‐Cortex Kft. munkatársai  aktualizálták, vizsgálták felül.    Függelék        1. sz. függelék:   Személyes szolgáltatást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása   Szolgáltatói  háttéranyagok  (A  szolgáltatóktól  beérkezett  alábbi  dokumentumok  szolgáltatókként kerülnek lefűzésre):  • • • • •

önértékelési adatlap,  szakmai program,  intézményi statisztikák,  működési engedély,  szolgáltatói interjú gépelt változata. 

  2. sz. függelék:  Erősségek és gyengeségek   A törvényi előírások szerinti szolgáltatásokban részesülő célcsoportok legfontosabb  jellemzői (ún. gondozotti helyzetképek):  • szociális,  • egészségügyi,  • mentális paraméterek mentén.           

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

344