1
PÉCS MJV SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007. 1. sz. mellékletet
2
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2005.
A koncepció felülvizsgálva: 2007. július‐november A koncepció felülvizsgálata csak a teljes Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Stratégiai Fejlesztési Programjával együtt érvényes, annak elválaszthatatlan részét képezi
3
TARTALOMJEGYZÉK I.
HELYZETELEMZÉS
I.1.
Pécs város helyzetképe
I.2.
Demográfiai helyzet
I.3.
Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete
II.
SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK
II.1. Pénzbeli és természetben gyermekvédelmi támogatások
nyújtott
szociális
ellátások,
valamint
II.2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások II.2.2. Speciális alapellátás II.2.3. Szakosított ellátási formák III. PÉCS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK INTÉZMÉNYEI III.1. Időskorúak ellátása III.2. Fogyatékkal élők ellátása III.3. Szenvedélybetegek ellátása III.4. Hajléktalan ellátás lll.5. Családsegítés III.6. Az önkormányzati feladat‐ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007) III.7. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások részletes szakmai bemutatása, szolgáltatónként (2007) III.8. Erősségek és problémák/gyengeségek a szociális szolgáltatásokban (ún. Helyzetértékelés) III.9. Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés) lll.10. SWOT analízis IV. ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS TÍPUSUFOGLALKOZTATÁS lV.1. Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika lV.2. Közcélú foglalkoztatás
4 (A 2007. évi felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.) IV. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI TERVEI IV.1. Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek IV.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok IV.3. Egyedi intézményfejlesztési elképzelések (ún. Fejlesztési térkép) IV.4. Létrehozandó intézmények IV.5.A város szociális ellátó rendszere fejlesztésének prioritásai, általános stratégiai céljai, szükséges intézkedések IV.6. A szolgáltatás tervezési koncepció feladat és ütemterve VI. HELYI PARTNERSÉG, A CIVIL SZFÉRÁVAL, DÖNTÉSHOZÓKKAL VALÓ KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE
VALAMINT
A
(A 2007. évi aktualizálás vagy felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.) V. SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA V.1. Rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások fedezete V.2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatok fedezete V.3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete V.4. Pályázatokon való részvétel hatékonyságának fokozása V.5. A 2007‐ évi felülvizsgálat során készített finanszírozási táblázat VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATTAL ÉS A PÉCSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSSAL (A 2007. évi aktualizálás vagy felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.)
5
BEVEZETŐ A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) 92. § (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A jogszabály szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak, illetve a megyei önkormányzatoknak kell elkészíteniük szolgáltatástervezési koncepciójukat, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodnak. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati célokat, mely elősegíti a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció Pécs város szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői számára.
Módszertani alapvetések a 2007. évi Szolgáltatástervezési Koncepció aktualizálásához/felülvizsgálatához A pécsi szociálpolitikai stratégiai fejlesztési program készítése magában foglalja a város jelenlegi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatát és aktualizálását, a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezései szerint (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról – 92. §‐a). A programozási tevékenységek során a tervezők a jogszabályi rendelkezéseken túl figyelemmel voltak a rendelkezésre álló módszertani háttéranyagokra és meglévő tervezői tapasztalataikat is hasznosították. A szociális szolgáltatások bemutatása/elemzése a már meglévő szakmai dokumentumok (elsősorban a jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció, a szolgáltatók szakmai programjai, beszámolói), a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az általunk összeállított önértékelési szempontsor alapján elkészített szolgáltatói önértékelések felhasználásával készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített célzott, strukturált interjúkkal is. A jelenleg hatályos Szociális törvény előírásaira figyelemmel, táblázatos formában összefoglaltuk az önkormányzat számára kötelező és ténylegesen biztosított
6 szolgáltatásokat (ami lehetőséget ad, ún. szolgáltatási térkép elkészítésére is), illetve a jelenlegi szolgáltatók legfontosabb szakmai paramétereit. A programozás jelenlegi szakaszában is törekedtünk arra, hogy feltérképezzük azokat a szolgáltatókat/szolgáltatásokat (szektorsemlegesen), akik a városban biztosítanak ún. kiegészítő ellátásokat. A már említett táblázat utolsó részében foglaltuk ezen információkat össze. A jelenlegi adatgyűjtési előírások és gyakorlat miatt a szolgáltatások teljes vertikumában nem tudtuk városrészi bontásban bemutatni és elemezni az ellátásokat és szolgáltatásokat. Ahol igen, ott azt a szöveges elemzésben megjelenítettük. Adathiány miatt csak részben tudtuk teljesíteni azt a megbízói elvárást, hogy az ellátások és szolgáltatások bemutatásánál az 1985. évtől kezdődően, 5 éves periódusokban adjunk helyzetelemzést és értékelést. A 2004., 2005. és a 2006. évek adatai szinte teljes körűen rendelkezésünkre álltak. A Helyzetértékelés fejezet‐rész főbb tartalmi elemei: erősségek és problémák/gyengeségek a szociális ellátások szervezésében és működtetésében; a jelenlegi ellátások/szolgáltatások szakmai szintű elemzése, célcsoporti bontásban is; a jelenlegi fejlesztési elképzelések feltérképezése; a jelenlegi – ágazati és szektorközi – innovációk bemutatása. Módszerként az előző bekezdésben említett szakmai dokumentumok elemzésén túl felhasználtuk a szolgáltatók vezetőivel, a Népjóléti Bizottság elnökével, a szociális igazgatás illetékesével és a Görcsönyi Megyei Módszertani Otthon munkatársával készült interjúkat, szolgáltatói önértékeléseket, a szolgáltatást igénybe vevők szociális, egészségi és mentális helyzetét bemutató leírásokat (melynek elkészítéséhez az intézményeknek/szervezeteknek szempontsort adtunk), illetve az egyéb rendelkezésünkre álló háttéranyagokat (pl. projektleírások). A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata/aktualizálása során törekedtünk az abban foglalt fejlesztési elképzelések teljesülésének vizsgálatára is, az ez irányú megállapításainkat ún. Fejlesztési térkép c. dokumentumban foglaltuk össze (mely egyben segítségül szolgált a SWOT Lehetőségek oszlopának aktualizálásában is). Fontos megjegyezni, hogy szerkesztéstechnikailag munkánkhoz a következő módszert választottuk: a jelenleg érvényben lévő szolgáltatástervezési koncepcióba került bedolgozásra az aktualizálás/felülvizsgálat során elkészített program‐dokumentáció fejezetek (Helyzetelemzés, SWOT‐analízis). A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezen részeket dőlt betűvel írtuk.
7
1 HELYZETELEMZÉS1 (JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETKÉP) 1.1 Pécs város helyzetképe Pécs város helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a déli megyék közlekedési peremhelyzete, a dél‐kelet európai politikai válság, háború, a bányászat leépülése, több nagy munkahely megszűnése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. Pécs az ország jelentős regionális központjai közé tartozik. A dél‐dunántúli régióban erős, Baranya megyében meghatározó gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, és ellátási szerepe van. A város közlekedés‐földrajzi pozíciója nem a legelőnyösebb az országon belül. A fővárosból, valamint az ország más pontjaiból a város megközelíthetősége a 6‐os, a 66‐os, az 57‐es, valamint az 58‐as bevezető főközlekedési úton, illetve vasúti közlekedéssel oldható meg. A megyében a távolsági közlekedés szervezettsége megfelelő, az igényekhez igazodva került kialakításra. A közelmúltban a pogányi repülőtér kiépítésével a város légi úton történő megközelítésére is lehetőség adódott. Pécs város 163 km2 kiterjedésű területen a Mecsek hegység lábánál fekszik. Négy meghatározó területre osztható. Napjainkra a keleti‐, a belvárosi‐, az uránvárosi‐, valamint a kertvárosi városrésznek is sajátos arculata bontakozott ki. (Ezen belül megkülönböztethető a belváros történelmi városmag, hagyományos beépítésű belső lakóterület, lakótelepek, kertvárosiak lakóövezet, falusias jellegű lakóövezet, üdülőterület, ipari,‐ üzemi terület, külterületi lakott helyek.) A felsorolt övezetek – a belváros kivételével ‐ nem alkotnak összefüggő területi egységet. A különböző városrészek eltérő társadalmi, infrastrukturális és szociális jellegzetességekkel rendelkeznek. A szegénységi kockázat magas, ez az utóbbi években nem változott. Fokozottan jelentkezik a szegénység a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a roma népesség, a fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és a hajléktalan emberek körében. A munkanélküliségi arány a megye más településeihez viszonyítva alacsonyabb. A 2007. évi felülvizsgálat során ennek a fejezetnek az aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának vonatkozó részébe 1
8
1.2 Demográfiai helyzet A város lélekszáma – az országos tendenciához hasonlóan ‐ folyamatosan fogy. Az élve‐születések száma, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő, a lakosság fokozatosan öregszik. Pécs Megyei Jogú Város lakónépességének száma 2002. december 31.‐i adatok alapján 157.171 fő volt, amely az ország népességének 1,5 %‐át, Baranya megye lakosságának csaknem 40 %‐át tette ki. Ezzel az adattal Magyarország ötödik legnépesebb városa. A lakosság száma azonban átlagosan évente körülbelül 1100‐ 1300 fővel csökken. A népsűrűség elérte a 964 főt km2‐enként. Ez a szám városrészenként jelentős eltérést mutat, természetszerűleg a lakótelepek lakosságszáma igen magas. A 2001. évi népszámlálás idején a lakosság csaknem fele a lakótelepeken, míg 28 % kertvárosias övezetben, valamint a fennmaradó kis százalék egyéb övezetekhez tartozó városrészben lakott. 1998
1999
2000
2001
2002
162.073 fő
160.847 fő
159.646 fő
158.308 fő
157.171 fő
A lakosságszám alakulása öt évi lebontásban: 200000 180000 160000 140000 120000 Fő 100000 80000 60000 40000 20000 0
162073
160847
1998
1999
159646
2000
158308
2001
157171
2002
Dátum
Míg 1998‐ban 162.073 fő állandó lakcímmel bejelentett lakos élt Pécsett, addig 2002. évben 157.171 fő volt az állandó lakosok száma. A lakosságszám csökkenésének oka – ami országos viszonylatban is jellemző ‐, a csökkenő élve‐ születések számában, a magas halálozási arányban, az agglomerációs térség
9 vonzásában, a területi mobilitásban keresendő. Jól jellemzi a térségben kialakult helyzetet a születés és halálozás alakulása. Születés és halálozás alakulása
Születési és halálozási mutatók:
Dátum
2002
1413
2001
1468
2000
1510
1999
1351
1998
1424 0
500
1000
1500
2000
1926 1942 2016 1985 2019 2500
Fő Élveszületések száma
Halálozások száma
Év 1998 1999 2000 2001 2002
Élve‐születések száma 1424 1351 1510 1468 1413
Halálozások száma 2019 1985 2016 1942 1926
Az adatokból megállapítható, hogy a születési mutatók hullámzóak ugyan, de lassú csökkenést mutatnak. A halálozás a városban csekély mértékben csökken, azonban a halálozások száma így is meghaladja a születések számát. Tragikus méreteket öltött az aktív korosztályok, ezen belül is a középkorú férfiak halálozása. A népességszám változás a megváltozott foglalkoztatási helyzet alakulására is visszavezethető. A bányabezárások és az ehhez kapcsolódó termelési egységek megszűnése Pécsett és vonzáskörzetében jelentős munkanélküliséget okozott. Munkaerő leépítések történtek a szén,‐ uránbányában, Elcoteq‐nél, APEH, stb., ami az elvándorlást elősegítette.
10
A területi mobilitás alakulása Pécs területén: Év
Állandó vándorlás
odavándorlás
Ideiglenes vándorlás elvándorlás odavándorlás
A népesség növekedése ill. csökkenése
elvándorlás állandó
ideiglenes belföldi összesen
1998
2810
3011
3289
3518
‐201
‐229
‐430
1999
2528
3360
3295
3104
‐832
191
‐641
2000
2519
3271
2872
3045
‐752
‐173
‐925
2001
2506
3225
3195
3410
‐719
‐215
‐934
2002
2908
3530
3187
2881
‐622
306
‐316
11 A nemek szerinti összetétel változást mutat, a népességfogyás eltérő mértékben alakult a két nem között. A városban a 2000‐es évtől megfordult a nemek közötti halálozási arány, a női halálozás erőteljesebben növekedett, ennek ellenére a nemek szerinti összetétel a nők javára tolódott el. Az idős korú, egyedülálló nők száma folyamatosan nőtt/nő. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Az egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező, egyedül élő, elvált, özvegy nők alkotják.
Nemek közötti halálozás alakulása: 1998 Férfi Nő
1999 Férfi Nő
1057
1000
962
985
2000 Férfi Nő 995
1021
2001 Férfi Nő 964
978
2002 Férfi Nő 942
984
1100 1050 1000 950 900 850
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő férfi nő Férfi nő
Nemek közötti halálozás
1998 1999 2000 2001 2002 Ezzel együtt megváltozott a népesség korstruktúrája is a városban. Az átlagos élettartam növekedése miatt erősödött az elöregedés folyamata, illetve csökkent a 18 év alattiak száma. A 2002‐es évben a lakosság 14,5 %‐a volt a gyermekkorú (0‐14 éves), a 60 év felettiek 21,3 %‐os arányt jelentettek a korcsoportok megoszlásánál. Az eltartott népesség rátája 55,8 %‐ot jelentett, ezen belül a gyermeknépesség eltartottsági rátája 22,6 %, míg az idős népesség eltartottsági rátája 33,2 % volt. Ezek az arányszámok jól mutatják az időskorúak magas a számát a gyermeklakossághoz képest. Az öregedési index 146,9 % volt 2002‐ben. A népességcsökkenés mellett egy másik ‐ gazdasági szempontból ‐ kedvezőtlen demográfiai tendencia, az időskorúak arányának emelkedése az össznépességen belül is. 1998‐ban a 60 év feletti lakosság
12 aránya 30,8 % volt, 2003‐ra számarányuk 33,8 %‐ra növekedett. Eltérő a különböző városrészek, lakóterületek korstruktúrája. Egyes területeken az öregedési index magasabb, de a lakótelepek öregedési mutatója is tág határok között mozog (pl. uránvárosi városrész idős lakónépessége stb.). 60 év feletti lakosság megoszlása nemek szerint: A 60 év feletti lakosság nemek szerint
Férfiak 39%
Férfiak Nők
Nők 61%
Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása: 100000 90000 80000 70000 60000 Fő 50000 40000 30000 20000 10000 0
0-17 18-59 601998
1999
2000
2001
2002
Dátum
13 Pécs állandó népességének korcsoportonkénti megoszlása Korcsoport/év
1998
1999
2000
2001
2002
0‐17
30682
29676
29095
28510
28026
18‐59
98460
97858
96950
95854
94836
60‐
32931
33313
33601
33944
34309
Összesen
162073
160847
159646
158308
157171
A házasok aránya az idősebb korcsoportok felé haladva mindkét nemnél jelentősen csökken és növekszik az özvegy/elvált családi állapotúak aránya. A 80‐84 éves férfiak között országosan és Pécs városában is még fele akkora volt 2001‐ben az özvegyek aránya (31 %), mint a házasoké (63 %). A 85 éven felüli férfiak között országosan már ugyanannyian voltak házasok, mint özvegyek (47‐47 %). Ez a tendencia a Pécs város idős férfi lakosságára is érvényes volt, némileg alacsonyabb volt azonban az özvegyek aránya (48 % házas, 42 % özvegy). A nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek aránya (országosan 30 %, Pécs városában 42 %), a 80‐84 éves korára már közel 4/5‐ük – Pécsett 3/4‐ük – marad a házastárs halála miatt egyedül. A legidősebb nőknek pedig már túlnyomó többsége (85 %‐a) megözvegyült országosan és Pécs város időskorú népességében egyaránt. A szociális ellátó rendszer szempontjából lényeges, hogy jelentősen nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak időskorú személyek élnek. Országosan 2001‐ben az összes háztartás 24,3 %‐ában csak időskorú személyek éltek. Pécsett, 2001‐ben 15.000 olyan háztartás volt, amelyben csak idős korú személyek éltek, vagyis megközelítően minden negyedik háztartás ilyen volt. Az egyszemélyes háztartásokban egyedülálló személyek több mint fele (56 %‐a) időskorú személy volt. Pécs városában, 2001‐ben több mint 19. 000 egyszemélyes háztartás volt, amelynek közel 47 %‐a volt időskorú személy háztartása (8. 880 háztartás). Minél idősebb korú személyről van szó, annál nagyobb az egyszemélyes háztartások aránya: országosan a 60‐69 évesek 62 %‐a, a 80 éves és idősebbek 91 %‐a élt egyszemélyes háztartásban. A 2001. évi népszámlálás alkalmával közel 45 ezer család élt Pécsett. A családok 18 %‐ában az egyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez az adat a válások számának emelkedésével, a mortalitási adatokkal, valamint a nők mind nagyobb számú házasságon kívüli gyermekvállalásával függ össze. Mind a házaspárok, mind az egyedül élő szülők körében legmagasabb számban az egy gyermeket nevelő család a
14 jellemző. Az összlakosságot tekintve a háztartások 8%‐át egyszemélyes háztartások alkotják, a 20‐60 év közötti népességen belül a lakosság 28%‐a él házasságban, és 28%‐a tartós párkapcsolatban. A jelzett korosztály 44%‐a egyedülélő. Korcsoport
nőtlen hajadon
házas
Együtt élő
Özvegy
Elvált
20‐60 év
16330
13255
22324
23173
442
4578
60 év felett
381
695
9517
9815
1876
982
Marital status of people over 60
4%
8%
2% 3% 41%
42%
maid maiden married living together Widow(er) Divorced
Marital status of people between 20 and 60 6% 1%
maid
20%
28% 17% 28%
maiden married living together widow(er) divorced
15 A népességfogyás és a születéskor várható átlagos élettartam alacsony volta mellett a társadalom elöregedése jelenti a legnagyobb népesedésügyi kihívást (65 éves és idősebb népesség). A népesség létszáma erőteljes hullámzást mutat, ennek ellenére 2050‐ig az előrejelzések szerint mintegy másfélszeresére nő, és abszolút számának növekedése mellett aránya is jelentősen növekedni fog. Az idős lakosság egy csökkenő lélekszámú társadalom egyre növekvő rétegét képezi és ez egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén. Az életkor mellett másik fontos demográfiai tényező a családi állapot. E téren a legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának növekedése. A 70 év feletti népességnek több mint a fele egyedülálló, ami erőteljes ellátási kényszert jelent a szociális és egészségügyi intézményhálózatra. A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további bővülését és számuk növekedését sok minden valószínűsíti. A legfontosabbak: a családszerkezetben bekövetkezett változások, a népesség elöregedése, a nők munkavállalása, a növekvő nyugdíjkorhatár (ami miatt egyre kevesebben lesznek bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó, kallódó fiatalok, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők) felzárkóztatásának, esélyegyenlőségük biztosításának fokozódó követelménye. A családi és a munkahelyi követelményekhez való alkalmazkodás, illetve ezek összeegyeztetése szintén háttérszolgáltatásokat feltételez. Az ehhez hasonló igényekre feleletet, megoldást nyújtó szolgáltatások létrehozása egyben foglalkoztatás‐bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy része szakképzett munkaerőt, szak‐alkalmazotti tudást igényel, másrészük viszont olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók. Az elöregedés problémája leginkább az egészségügyi és szociális szolgáltatások körének, az ellátások költségeinek emelkedését érinti. A gyermekek, a fiatalok, az aktív korúak számának csökkenése következtében egyre kisebb létszámú korosztály lép be a munkaerőpiacra. A fokozatosan, egyre erőteljesebben, illetve szélesebb kört átfogó igények kielégítésére a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatások körének bővítése lenne a megoldás. Összességében megállapítható, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedése miatti öregedés, a születések csökkenő száma miatti romló korösszetétel, az ellátásra szoruló rokkantak növekvő száma, a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatást erősíti. Ezek a kialakult negatív anomáliák hatást gyakorolnak a lakosság anyagi helyzetének romlására, amely mindinkább egy megosztott, polarizált társadalomszerkezet kialakulásához vezet.
16
1.3 A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között az egyszemélyes háztartások aránya magas, nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező elvált/özvegy nők alkotják. Jelentős a rokkantnyugdíjasok, valamint a csökkent munkaképességűek aránya. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota. A hagyományos családi‐ és társadalmi szolidaritás visszaszorulása miatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt fokozott az igényük. Életvezetésük egyedüli megoldását ‐ sok esetben ‐ csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Idős népesség Az idős népesség száma és a lakosságon belül aránya fokozatosan növekszik. Meghosszabbodott az az időszak, amely biológiailag, pszichológiailag, szociálisan, gazdaságilag, pénzügyileg és nem utolsó sorban egészségi szempontból jelentősen eltér az aktív kortól. A elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak köszönhetően (csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor) drasztikusan növekedett a népesség öregedési indexe. 2001‐ben a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma 112 volt Pécsett, mely mögött azonban jelentős különbségeket találunk az egyes városrészek vonatkozásában. Jellemzően a belső városrészek (különösen a Belváros, Ispitalja, Siklósi és Szigeti külváros), valamint az Uránvárosi terület (Uránváros, Kovácstelep) öregedtek el a legjobban, itt az öregedési index értéke meghaladja a 170‐et. Egyes kisebb városrészekben, területi egységekben ehhez hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé tartozik a Makár, (Régi)Kertváros, Északmegyer, Tüskésrét, valamint a Zsebedomb. A legfiatalabb városrész a déli területen található lakótelepekből álló rész, melyet a Meszesi terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya. A népesség demográfiai összetételére vonatkozó előrejelzések a 65 éven felüli népesség száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016‐ ra mintegy 20%‐kal emelkedik, várhatóan közel 37 ezren lesznek. A legjelentősebb gyarapodásra a 80‐84, és a 85 év felettiek körében számíthatunk. Baranya megyében az országos szinthez képest igen alacsony a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások összege. Ez nem meglepő, hiszen az átlagos jövedelem nagyság lényegesen elmarad az országos mutatótól, továbbá már a hosszabb‐rövidebb ideig tartó, sokakat érintő munkanélküli „lét” is kihat a nyugellátások nagyságára. Ez utóbbinak egyre erőteljesebb hatása várható a jövőben. Öregségi nyugdíjban és korbetöltött rokkantsági nyugdíjban közel 35 ezren részesültek 2005‐ben Pécsett.
17 Táblázat: A nyugellátásban részesülők egyes adatai Pécsett, 2005 Ellátásban részesítettek száma (fő) Ellátás típusa
nő
férfi
Ellátás átlagos összege (Ft) nő
férfi
korhatár alatti rokkantsági nyugdíj
4314
3215
52295
90097
korbetöltött rokkantsági nyugdíj
2920
4473
61777
61800
megváltozott munkaképességűek járadéka
1893
1736
24076
43304
öregségi nyugdíj
18000
10293
69642
92267
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátás
30330
20944
60647
77668
Forrás: www.terport.hu A nyugdíjban részesülők ellátásának szintje eltérést mutat annak függvényében, hogy az ellátásban részesülők milyen jogcímen szereztek jogosultságot. A (korhatár alatti és korbetöltött) rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagos ellátási összege számottevően elmarad azokétól, akik öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot. Ez alól kivételt képeznek a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy a korábban bányában dolgozó egészségkárosodottak az átlagos ellátási szintnél magasabb nyugdíjjal rendelkeznek. A fenti táblából látható, hogy valamennyi ellátási típusban az átlagos nyugdíj összege a férfiak esetében meghaladja – esetenként igen jelentős mértékben – a nőkét. A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60 év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében az idős inaktív népesség számára az aktív populációhoz képest is jobban beszűkültek a munkavállalási lehetőségek. Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében – főként a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően ‐. Az életkor előrehaladtával még inkább jellemző az említett háztartás nagyság, különösen a nők körében. Fogyatékkal élők Pécs városában 11533 fő él fogyatékkal. Legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják, közel 30 %‐os arányban. A fogyatékkal élő személyek közül 867 fő intézményi keretek között, míg 10666 fő egyedül vagy családban élő.
18 Pécsett élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint: Összes Mozgásá Alsó, Egyéb Gyeng Egyik vak Értelmi Nagy Sike Beszé Egyé en ban sérült felső testi én‐látó szemé fogyaték ot‐ t, d‐ b végta fogyaték re kal élő halló sike hibás g kal bíró nem t‐ hián lát ném ya a, ném a 11533
4026
283
662
1183
376
204
835
948
153
128
2735
Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népesség más csoportjainak. Nyolc osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek száma 4460 fő, a középiskolát már csak 3539‐en végezték el, ezért munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, közöttük az inaktív keresők száma magas.
fogyatékos személyek gazdasági aktivitása 72%
Foglalkoztatott
Munkanélküli
3% Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos
12%
Eltartott
13%
Foglalkoztat Munkanélküli ott 1356
279
Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos
Eltartott
7859
1403
19 A mozgássérültek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, házi gondozás, támogató szolgálat stb.) Pécs városában az intézményi ellátások igénybevevői döntően a mozgássérült (233 fő) és értelmi‐ vagy halmozottan (225 fő) fogyatékos személyek. Az egyes szociális intézményekben elhelyezett, illetve elhelyezésre váró személyek mellett a gyógypedagógiai nevelési‐oktatási intézményekben tanulók helyzetét is figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások tervezése során. A jelenleg fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek alapvetően a települési támogató szolgálatok segítségére szorulnak. Az értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásfogyatékos tanulók megfelelő segítséggel szintén otthonukban tarthatók, számukra is fontos a nappali ellátást nyújtó intézményekben való foglalkoztatás lehetősége. A fogyatékkal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszú távra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Mindezek előtt a legfontosabb a fogyatékkal élők statisztikai adatainak pontos ismerete. Meg kell találni a módját, hogy mely intézmény – esetleg az egyetem‐ tud segítséget nyújtani abban, hogy fogyatékosságokra tekintettel feltérképezze Pécs városát. Fogyatékossággal élők „A fogyatékossággal élőket számos hátrány sújtja a mindennapi élet során. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, s teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását. A megkülönböztetés és az elkülönítés kiterjed az oktatásra, a közintézményekhez való hozzáférésre, a foglalkoztatási lehetőségekre, s nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz történő hozzájutásra. A munkaerőpiacon való részvételük korlátozottsága miatt a fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési forrást. Ez egyfelől rendkívül kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül érintett részét, másfelől az alacsony összegű nyugdíjak, segélyek, járadékok csak szűkös megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett hátrányokkal együtt jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív részvételét (ún. társadalmi (re)integrációt.”2 A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005.
2
20 A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a célcsoport nagyságának meghatározásakor is részben közvetett adatokra ‐ Pécs M. J: V. Önkormányzatával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartása – részben pedig a 2001. évi – önbevalláson alapuló ‐ népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A civil szervezetek adatai szerint a szociális szolgáltatásokat igénybevevők száma 208 fő, a mozgásfogyatékosok száma 1.500 fő. Vélhetően a fenti kimutatások nem tükrözik a valós képet, hiszen nem minden fogyatékossággal élő személy kerül a civil szervezetek látókörébe, valamint az önbevallás is lehetőséget biztosít ennek a populációnak az alulbecslésére, ugyanakkor a túlzó is lehet a tényleges számadatokhoz képest. Pszichiátriai betegek Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében
2004
2005
2006
6
6
6
gondozóintézetek betegforgalma
93460
98925
84812
gondozó intézetekben év végén nyilvántartott betegek száma
12380
12692
11407
gondozóintézetek száma
Forrás: www.terport.hu Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek „hagyományos” csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartama rövidebb. A pszichiátriai‐neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20‐40 %‐os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. A települési önkormányzatoknál fontos feladatként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális‐ (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti)
21 együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Szenvedélybetegek Az alkoholfüggőséggel küzdők számáról ugyancsak nem állnak rendelkezésre adatgyűjtések, itt csak megyei szinten az ellátórendszerben megjelentek számáról vannak információk. Az adatok szerint 2003‐hoz képest mintegy 5%‐kal nőtt a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma. A gondozó intézetekben nyilvántartott alkoholisták számát vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholistáké. Tábla: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében gondozók betegforgalma gondozóintézetekben év végén nyilvántartott betegek száma gondozásba vett alkoholisták száma
új
összes nyilvántartott alkoholisták száma
2004
2005
2006
12590
11212
12853
1468
1471
1539
390
319
496
1523
1506
1567
Forrás: www.terport.hu A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra vonatkozóan történtek kutatások az érintettség nagyságának megállapítása céljából (pl. ifjúsági korosztály). A fentiek hiányában szintén intézményi ellátási statisztikára hagyatkozhatunk csak betegség elterjedtségének vizsgálatakor. Pécsett a Baranyai Megyei Drogambulancia látja el ambulánsan a hozzájuk forduló drogfüggőket. Az adatok vélhetően nem a valós probléma nagyságát jelzik ebben az esetben sem, mert a kezelésen meg nem jelenőkről nem ad információt, illetőleg az ellátási területe lényegesen meghaladja Pécs városát (nem csak a megyéből fogadnak betegeket, hanem az ellátórendszer nagymértékű – regionális ‐ területi lefedetlenségéből adódóan Somogy és Tolna megyéből érkezőket is ellátják). Az ellátottak száma az elmúlt években számottevően nőtt az intézmény statisztikai adatai alapján. 2003 és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A kábítószer kategóriák többségében növekedett a szerhasználók száma, de a legdrasztikusabb gyarapodást a kannabisz típusú (főként marihuána) kábítószer‐fogyasztó ellátottak körében tapasztalhatjuk.
22 Veszélyeztetett gyermekek, családok A kapcsolati háló hiányában a veszélyeztetett családok számára intézményi formában kell segítő hátteret biztosítani. A családsegítés céljai között szerepel a gyermekek hátrányos helyzetből való kilépési esélyének növelése. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekes családokra a prevenciós munka részeként. Fontos feladat a családdal való komplex foglalkozás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretében ellátott fiatalok – önállósulásukat követően – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben jellemzően nem jelennek meg potenciális igénylőként. Számukra az önálló életkezdés szempontjából a lakáskérdés és a foglalkoztatási lehetőségek jelentik a fő kihívást. A gyermekek szegénységének kockázatát leginkább növelő tényezők a szülők kereső foglalkozásának hiánya. A napjainkra jellemző demográfiai változások hatásai Magyarországon is megmutatkoznak és a hagyományos családi kötelékeket is átrendezik. 20 év alatt közel a felére csökkent a házasságkötések száma és ma már minden 100 házasságból 40 válással végződik. Az egyszülős családok aránya eléri a 16%‐ot, 10 év alatt 5%‐ról 11%‐ra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya. Hajléktalanok A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi‐, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, szociális központokkal, munkaügyi központtal áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80 %) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A legmagasabb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %‐ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkapiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési‐ és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. A társadalom egyensúlyi helyzetének helyreállítása, a szociális célcsoportok problémáinak, biztonságának javítása, megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint a közgyűlés által megalkotott rendeletek szabják meg a város szociálpolitikai feladatait.
23 Hajléktalanok∗ A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december 31‐re 326 főről 284‐re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi. A hajléktalanná válás okai között leggyakrabban a családi konfliktusok szerepelnek, ezek egy része válásból fakad, de előfordul hozzátartozó halála, a családtól való elidegenedés, és maga a család hiánya, azaz az állami gondozás. Utóbbi leginkább a roma fiatalokat érinti, integrációjukat származásuk is megnehezíti, és számuk egyre magasabb. Családtól való elszakadás esetén a krízishelyzet már a családban kialakul, jóval a hajléktalansággá válás előtt, és utólagos kezelése nehézkes, így a prevencióra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni (pl. családsegítés). „A fennmaradó okok között szerepel a betegség, BV intézetből való szabadulás, és a munkahelyvesztés”, és általános, hogy több probléma együttes fennállása vezet hajléktalansághoz. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy adósságcsapdába kerülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel, nagyobb részüknél a probléma már hajléktalanná válásuk előtt fennállt, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport életkori megoszlása (döntő többségük 40 és 50 év közötti) miatt a munkaerőpiacra és a társadalomba való reintegráció számukra a legnehezebb. A hajléktalanok között egyre magasabb arányban szerepelnek közép‐, illetve felsőfokú végzettségűek. Ha sikerül munkát találniuk, inkább jellemző az alacsony végzettséget igénylő, illetve alkalmi jellegű munkavállalás. Azonban nagy részükben nincs meg az állandó munkavégzés szándéka. „Második nagy csoport, az 50 és 69 év közöttiek. Ők inkább a nyugdíjjogosultság elérésében, mint sem a munka világába való visszailleszkedésben látják a megoldást. Sokuknak az egészségi állapota olyan rossz, hogy leszázalékolásukra komoly esélyük van.” A társadalom elutasító magatartása szintén nehézséget okoz a hajléktalanok reintegrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad. Veszélyeztetett lakhatás Általános tapasztalat az, hogy a szociális problémák szinte mindig lakhatási problémák is, vagy lakhatási problémák felé vezetnek. ∗
A célcsoport leírásában a Támasz Alapítvány belső tanulmányára támaszkodtunk, az idézetek a Segédanyag a pécsi hajléktalan ellátó rendszerről a város stratégiai tervéhez című anyagból származnak
24 Lakhatási problémának tekintjük: • a lakás fenntartására való képtelenséget, • a lakás állagmegóvására való képtelenséget, • az adott lakástípushoz illeszkedő lakáshasználati kultúra (életvitel, életmód) hiányát, • a társadalmi minimumnak megfelelő, a család nagyságához illeszkedő lakás megszerzésére (bővítésére) való képtelenséget, • az olyan övezetek kialakulását, amelyben bármilyen kulturális, vagy szociális, vagy építészeti okból az életminőség, a lakásállomány romlása, a természeti környezet pusztulása következik be. A probléma kiterjedtségét, az érintettek számának meghatározása igencsak nehézkes. Közvetlen adatok (pl. hány családnak van közüzemi tartozása és milyen mértékben) nem állnak rendelkezésünkre. Tudomásunk szerint ezidáig mindössze a szegregált lakásokról készült kutatás, jelenleg pedig az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és az ott élőkről készül felmérés. Közvetett módon, a lakásfenntartási támogatás, valamint az adósságkezelés statisztikáiból, továbbá a hajléktalan személyeket ellátó intézmények nyilvántartásából tudunk csak kiindulni. A hajléktalan személyeket ellátó intézményrendszerben kb. 1825 fedél nélküli fordul meg. A lakhatást segítő pénzbeli és természetbeni támogatások igénybevételének változását az alábbi táblázat szemlélteti. Táblázat: A lakhatást támogató pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők száma Pécsett
2004
2005
2006
lakásfenntartási támogatásban részesülők száma
4855
3774
4784
adósságkezelési támogatásban részesítettek száma
528
360
186
Forrás: KSH Olyan slummosodó területek alakultak ki Pécsett, melyeken a szegénység koncentrációja nagymértékben meghaladja a más városrészekét. Az érintett területeken élők halmozottan hátrányos helyzete részben összefüggésben van az alacsony iskolázottsággal és ebből adódóan rosszabb munkaerő‐piaci pozíciójukkal, részben pedig a magasabb gyermekszaporulattal. A többszörösen hátrányos helyzetű, nagyrészt roma családok komfort nélküli, kis alapterületű lakásokban, hiányos közszolgáltatások, romló közbiztonság mellett élik mindennapjaikat. A
25 korábbi elköltözések nyomán megüresedett lakások nagy részébe önkényesen költöztek be a fedél nélkül maradt családok, sokszor vidékről költöznek be, jobb megélhetés reményében. Pécsett az alábbi szegregátumokat tárta fel egy regionális vizsgálat3: Előd u., Somogy‐Bányatelep, Rücker‐akna, Magtár u. 10, Csaba u. 2, István akna, Györgytelep, Kismélyvölgy‐dülő, Szigeti‐tanya, Fűzes‐dülő, Szövetkezet u. (Nagyárpád), Péterpuszta, Kökénypuszta, Pipacs‐Gyöngy‐Fűzfa utcák által határolt terület, a város belső területein elszórtan található kisebb szegregátumok (Balokány, Zsolnay V.u., Alkotmány u., Alsóhavi u., Hungária u., Tettye u., Szabadság u., Somogyi B.u., Könyök u., Koller u., Garay u., Felsővámház u., Marx u., Kálvária u., Mohácsi u.,) Munkanélküliek Pécs városának foglalkoztatási helyzete a megyén belül kiemelkedően jó, annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitást tekintve messze elmarad az Európai Unió célszámaihoz képest. A gazdaságilag aktív korú (15‐64 éves) lakosságból mindössze 60,7 ezer fő a foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta 49,8 %. A gazdaságilag inaktív népességen belül viszonylag magas a száma (9,5 ezer fő) és aránya (17%), rokkantsági nyugdíjban részesülnek. A különböző rokkantsági ellátottak ilyen magas aránya visszavezethető a lezajlott bányabezárások utóhatásaira is. A Pécs városában lakó foglalkoztatottak többsége (92,4%) a városon belüli munkahellyel rendelkezik. Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő forgalomra jellemző a megyeszékhelyre való beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) való bejáró munkavállalók száma 14.845 fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkaerőforgalmi adatok is azt mutatják, hogy Pécs munkaerő‐piaci vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a hozzá szervesen kapcsolódó kistérséget. A regisztrált munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta változása Pécsett és vonzáskörzetében Pécs és körzetének a megyén belüli viszonylag jó munkanélküliségi mutatója ellenére a munkanélküliek abszolút száma viszonylag magas. Az elmúlt tíz évben a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a cikluson belül is jelentős változások tapasztalhatóak. Az 1993‐as esztendőben a munkanélküliek száma a nagyarányú létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően még 8 ezer fő körül mozgott, de 2003‐ra közel felére 4.300‐4.500 főre csökkent. A tízéves tendencia Pörös Béla: A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél‐dunántúli régióban
3
26 látszólag bíztató, azonban ha az utolsó három évre koncentrálunk, az tapasztalható, hogy a csökkenés megállt a regisztrált munkanélküliek létszáma stagnál, és kisebb eltérésekkel 4.400 fő körül állandósult. A munkanélküliek abszolút számát tekintve Baranya megyében a pécsi kistérségben a legmagasabb létszámuk. A megyei regisztrált munkanélküli létszám 2003‐ban átlagosan 19.036 fő volt, amelynek 23%‐a, átlagosan 4.353 fő, Pécsett jelent meg. A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 12,3% volt 2003. decemberében. A megyei átlagtól nagy eltérések tapasztalhatóak a munkaügyi központ kirendeltségeinek térségeiben. A kirendeltségi számokat tekintve a 6,1%‐os pécsi érték nagyon kedvezőnek tűnik. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs és körzetében, 1998‐ 2003. évben fő
7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998.jan.
1999.jan.
2000.jan.
2001jan.
2002jan.
2003jan.
A munkanélküliségi ráta alakulását két tényező befolyásolja. Az egyik a regisztrált munkanélküliek számának a változása, a másik az aktív népesség alakulása. Az előzőekben bemutatottak szerint az elmúlt időszakban a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökkent, de mivel a gazdaságilag aktív népességet is a csökkenő tendencia jellemezte, ezért a munkanélküliségi ráta csökkenése sokkal kisebb, mint a munkanélküliek számának mérséklődése. A tíz éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25‐26%‐kal mérséklődött.
27 A munkanélküliségi ráta alakulása Pécs és körzetében, 1998‐2003. évben 14 %
mn.ráta Pécs
megyei mn. ráta
országos mn. ráta
12 10 8 6 4 2 0 1998.jan.
1999.jan.
2000.jan.
2001. jan
2002. jan
2003jan
Pécs és térségének viszonylag kedvező helyzetét akkor tapasztalhatjuk igazán, ha összehasonlítjuk a térségi mutatókat a megyei, illetve az országos értékekkel. A fenti ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi mikrorégió adatai sokkal kedvezőbb képet festenek, mint az országos értékek, nem is említve a megyei mutatót, amely jóval fölülmúlja az országos átlagot. A regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció hossza szerint Pécs városában, 2003‐ban
13-18 hó 5%
19-24hó 4%
24 hó fölött 4%
7-12 hó 17% 1-6 hó 70%
28 A regisztrált munkanélküliek számát ellátási formánként vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a megyeszékhelyen és a környékén a regisztrált munkanélküliekből a legnagyobb sokaságot (37,4%, 1.649 fő) 2001‐ben a munkanélküli járadékosok jelentették. Ez négy év alatt annyiban módosult, hogy a munkanélküli járadékosok számát ma már némileg meghaladja az ellátásra nem jogosultak tábora (41%, 1.793 fő). Az elmúlt három év alatt 25%‐ról 21,3%‐ra (930 fő‐ re) csökkent a jövedelempótló támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs egyes körzeteiben A város munkanélküliségi adatainak és területi megoszlásának vizsgálata érdekében a város területét négy részre osztottuk. 1.
Pécs kelet – a Balokánytól keletre eső terület (Pécsbánya, Meszes, Pécsszabolcs, Vasas, Pécsújhegy)
2.
Pécs belváros – a bő történelmi belváros a Mecsek‐oldallal
3.
Pécs kertváros – a vasúttól délre eső rész
4.
Pécs nyugat – Uránváros, Patacs stb.
Pécs városában a regisztrált munkanélküliek létszáma a 2003‐as év záró napján 3.510 fő volt. Az elmúlt három évre visszatekintve lényeges változás nem állapítható meg a létszámban. A területi felosztás alapján nézett munkanélküli létszámot a következő táblázat szemlélteti. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécsett, területenként Év
Kelet
Belváros
Kertváros
Nyugat
Összesen
2001
953
816
1225
415
3409
2002
1023
818
1063
429
3333
2003
1016
863
1201
430
3510
Az elmúlt három év munkanélküliségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a változások összességében nem voltak jelentősek. A keleti és a belvárosi városrészben minimálisan növekedett (50‐60 fő) a regisztrált munkanélküliek száma, míg kertvárosban kicsit csökkent, és a nyugati részen elhanyagolható a növekedés.
29 A felnőtt korú lakossághoz viszonyítva a területi megoszlás különbségei jobban érzékelhetőek, amelyet a következő táblázat mutat be. A 18. év fölötti lakosság és a munkanélküliek száma 2003‐ban Kelet
Belváros
Kertváros
Nyugat
Összes
lakos munka‐ nélküli
lakos munka‐ nélküli
lakos munka‐ nélküli
lakos munka‐ nélküli
33723
28162
44923
22013
1016
863
1201
430
3510
A felnőtt korú lakosság létszámához viszonyítva a legmagasabb a munkanélküliek aránya a belvárosban 3,1%, ezt követi a keleti városrész 3,0%, majd a kertváros 2,7% és végül a nyugati városrész, ahol a legkedvezőbb a mutató, 2,0%‐os a munkanélküliek aránya. A rendszeres szociális segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülők megoszlása korcsoportonként, 2001‐2003‐évben 19 év alatt de c.
20-24 év
20
03 .
25-29 év
.d
ec .
30-34 év
20
02
35-39 év
01
de c.
40-44 év
20
01
ja n.
20
45-49 év
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
50 év fölött 100%
A jövedelempótló támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők munkavállalásánál az egyik legnagyobb gondot az életkoruk jelenti. Az ábrán is egyértelműen kirajzolódik, hogy gyökeres változás nem következett be a struktúrában talán kis mértékben az elöregedés jelei tapasztalhatóak. (A 2007 évi aktualizálás megállapításait a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program vonatkozó fejezetei tartalmazzák)
30 Cigány népesség A Magyarországon élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A 2001. évi népszámláláson Pécs lakosságának 1,2%‐a (nem egészen 2000 fő) minősítette magát cigány származásúnak. A cigány népesség számára vonatkozó becslések rendre jelentősen meghaladják a népszámlálás során összeírt nagyságukat. A pécsi cigányság nagyságát mintegy 10 ezer fő.4 Döntő hányaduk vélhetően a keleti városrészben él, a többi városrészben csak szórványos a jelenlétük (ez alól némileg kivétel a Belváros, ahol a szociális bérlakások elhelyezkedésének köszönhetően egyes utcákban koncentráltabban fordulnak elő). Felmérés a Pécsett élő cigány népesség körében utoljára a 90‐ es években készült. A mai életfeltételeikre vonatkozó adatok hiányában csak a roma populációra vonatkozó általános megállapításokra hagyatkozhatunk. „A cigányságot érintő hátrányok – területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények – kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport „szegregáltsághoz”. Főként alacsony iskolázottságuknak, földrajzi elhelyezkedésüknek és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya.”5 Pécs Megyei Jogú Város stratégiája a kábítószer‐probléma visszaszorítása érdekében, Pécs A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005.
4 5
31
2 SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK 2.1 A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások Az önkormányzat 2003‐ban fogadta el a 27/2003. (06. 27.) szám alatt az új pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásról és gyermekvédelmi támogatásról szóló rendeletet, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10. 03.) számú Önkormányzati rendelet, melyek szélesebb körben nyújtanak támogatást a társadalom perifériájára szorult személyeknek, valamint nagyobb segítséget biztosítanak a lakhatási kiadásokhoz. Az önkormányzat a szociális rászorultság esetén a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátásokat nyújthatja: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
időskorúak járadékát (Sztv.), rendszeres szociális segélyt (Sztv.), lakásfenntartási támogatást (Sztv.), ápolási díjat (Sztv.), átmeneti segélyt (Sztv.), temetési segély (Sztv.), rendszeres gyermekvédelmi támogatást (Gytv.), rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (Gytv.).
A pénzbeli ellátásokon kívül természetbeni szociális ellátásként nyújthatja: ¾ lakásfenntartási támogatás, ¾ átmeneti segély, ¾ temetési segély, valamint a természetbeni szociális ellátások között kell megemlíteni a köztemetéseket, a közgyógyellátási igazolvány kiadását, az adósságkezelési szolgáltatást, valamint a polgármester jogosítványaként kiadásra kerülő egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és járulékfizetés alapjának igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadását is. Időskorúak járadéka 1998. január 01‐től hatályos támogatási forma. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, melyet az önkormányzat azoknak az időskorú személyeknek állapíthat meg, akik a 67. életévüket, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és akinek havi jövedelmük, valamint a saját és vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg
32 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %‐át, egyedülálló esetén 95 %‐át. Pécsett a támogatásban részesülők száma lassú csökkenést mutat, azonban a támogatásra felhasznált összeg jelentősen emelkedett 1998 ‐2002 között. Az időskorúak járadékában részesülők száma: év
1998
1999
2000
2001
2002
Támogatásban részesülők száma fő
108
115
114
107
103
Támogatásra felhasznált összeg eFt
14.764
18.600
20.952
22.089
22.898
A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, egyéb érdemi információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak. Időskorúak járadéka Előző év dec. hó folyamán Tárgyév dec. hó folyamán támogatásban részesítettek támogatásban részesítettek száma száma
Megnevezés 2 004
90
79
2 005
79
75
2006
75
74
Időskorúak járadéka 100 80
90 79
79 75
75 74
60
Előző év dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma Tárgyév dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma
40 20 0 2004
2005
2006
33 A rendszeres szociális segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá munkaképességét legalább 67 %‐ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül. A rendszeres szociális segélyezettek másik köre (a régebben jövedelempótló támogatásban részesültek), akik aktív korú nem foglalkoztatottak és akik a törvényi jövedelmi és együttműködési követelményeknek megfelelnek. Az aktív korú nem foglalkoztatottnak az a személy minősül, aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, illetőleg kereső tevékenységet nem folytat, de a kérelem benyújtását megelőző kettő évben legalább egy évig együtt működött a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, illetve az önkormányzattal. év
1998
1999
2000
2001
2002
nem
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
Tám. részesülők száma/fő
204
246
224
262
160
320
218
469
241
579
Összesen/fő
450
486
480
687
820
felhasznált összeg/eFt.
51.243
30.533
66.077
86.189
129.319
A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma folyamatos növekedést mutat. A 2000‐es évtől a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt az aktív korú nem foglalkoztatott személyek ellátása is a rendszeres szociális segély támogatásán belül történik. A rendszeres szociális segélyt nagyobb számban veszik igénybe a nők, mely a magasabb női munkanélküliséggel, valamint azzal magyarázható, hogy az önkormányzat a közcélú foglalkoztatást férfiak számára tudta biztosítani. A közcélú foglalkoztatás részletes ismertetése és értékelése a koncepció foglalkoztatáspolitikai fejezeténél található. 2003‐as évben beruházás történt a foglalkoztatást biztosítónál, így megoldottá vált a nők közcélú foglalkoztatása is. A városban a támogatásra fordított keret több mint két‐ és félszeresével nőtt az öt év során. A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:
34 A jelenlegi szabályozás átláthatatlan, igazságtalan (döntően az ún. fogyasztási egység szabálya miatt). Sokan „kiesnek” a rendszerből. Nem éri el a törvényalkotó azon célját, hogy a segélyezett valóban kikerüljön a rendszerből, azaz visszakerüljön a nyílt munkaerő‐ piacra (nem segített ezen az a plusz lehetőség sem, hogy elhelyezkedés után még 6 hónapig kaphatja az RSZS‐t). Probléma az is, hogy a közcélú munkavégzés mellett nincs ugyanez a szabály. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy „körbejárnak” az RSZS‐ek: közcélú foglalkoztatás, segély, majd újra közcélú foglalkoztatás, majd újra segély, azaz nincs „kitörés”, ún. munkaerő‐piaci reintegráció esélye minimális. Az ún. beilleszkedési program „döcögős”, nagyon lelassítja a folyamatokat. Jobb volt amíg a Központok közvetlenül küldhették a segélyezetteket a közfoglalkoztatást Pécsett biztosító, Munka Pécs—Baranyáért Kht‐hoz. Az ún. beilleszkedési programnak a konkrét foglalkoztatás után, de minimum azzal párhuzamosan lenne értelme. Nem elég hatékony a négyoldalú együttműködés sem (annak ellenére, hogy van írásos megállapodás is) Önkormányzat, CSSK, Kht., Munkaügyi Központ. Nagyon ritkán van szakmai egyeztetés az érintettek között, túl sok a szereplő a rendszerben, a felek nem tartják be a megállapodásokat, tényleges eredmény nagyon csekély. A családsegítő központ tudna további adatokat, információkat adni arra, hogy a beilleszkedési programok, illetve a Forrásközpont Fordulópont programja milyen eredményeket hoz ennél a célcsoportnál; illetve arra nézvést is, hogy az ún. kemény mag: akiknél már esély sincs a munkaerő‐piacra történő elhelyezésre, esetében milyen módszereik/eredmények vannak (családsegítés szakterületén). A támogatás alacsony hatékonysága miatt, ún. célzott akciókutatás keretében kellene a rendszeres szociális segélyezettek szociális körülményeit (teljes körűen) feltérképezni/elemezni, az ún. családi munkanélküliségre is figyelemmel.
35 Támogatásban részesítettek számának változása
Támogatást kérők
Megnevezés
1995
Támogatásra felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
1112
20
1295
118036
Rendszeres szociális segély
23
9
313
29204
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
489
14
441
116229
Rendszeres szociális segély
263
34
480
66077
789
56
876
146782
757
57
1001
179035
1644
38
1136
222750
2000
2004 Rendszeres szociális segély 2005 Rendszeres szociális segély 2006 Rendszeres szociális segély
Támogatásban részesítettek átlagos száma
Elutasított személyek
36
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 118036 116229 1995 20 14
1295 441 Támogatásban részesítettek száma
Felhasznált Ft.
1112 489
Elutasított személyek
2000
Támogatást kérők
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Rendszeres szociális segély 250000 200000 150000 100000 50000 0
1995 2000 Felhasznált Ft.
Támogatásban részesítettek száma
Elutasított személyek
Támogatást kérők
2004 2005 2006
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása A lakásfenntartási támogatás nagyságrendileg az egyik legjelentősebb támogatási forma, mely a segélyezési rendszeren belül az elmúlt években erőteljesen növekedett. A havi lakásfenntartási támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz nyújt segítséget úgy, hogy az ügyfél által jelzett közüzemi szolgáltatónál az ügyfél fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. Így mindenképpen biztosítva van, hogy a támogatás valóban a lakásfenntartási kiadások rendezését szolgálja. Fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy a támogatási rendszer ne gyengítse a fizetési fegyelmet. Mindenképpen alapos vizsgálat szükséges a szociális rászorultság eldöntéséhez.
37 Év
Pénzbeli tám. Részesülők/Fő
Pénzbeli tám. Felhasznált összeg/eFt
Természetbeni tám. Részesülők/Fő
Természetbeni tám. felhasznált összeg/eFt
1998
681
18.106
3275
65.728
1999
175
5.715
4840
58.659
2000
152
1.140
4362
35.914
2001
186
1.374
3475
48.287
2002
157
3.418
2498
50.101
A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: A lakásfenntartással kapcsolatos kiadások összege folyamatosan nő, így az ezen szolgáltatásban részesülők száma is emelkedik. Jó ellátási forma. Felső határ nincs megállapítva törvényben. Albérleti támogatás nem jellemző. Egyedi fűtéstámogatás belvárosban és meszesen jellemző, de nem egy összegben történik a kifizetés (általában félévente). Az elmúlt időszakban javult ezen ellátás hatékonysága (pl. korábban a kislakásban élők kiestek a rendszerből). Jellemző azonban, hogy mindig ugyan az a „kör” jelenik meg a támogatásért, ez azt jelenti, hogy nem sikerül stabilizálni ezen egyének/családok szociális helyzetét: pl. jövedelmét, életvezetési stílusát, gazdálkodását. Véleményük szerint a lakásfenntartási támogatás ún. háttérszolgáltatása (az adósságkezelési szolgáltatás) hatékonysága megkérdőjeleződik (megjegyzés: családsegítő központ tapasztalatait is megkérdezni). Túl megengedő a jogszabály (hamar visszakerülhetnek a rászorulók a támogatási rendszerbe). Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a rászoruló. Pécsett ún. adósságkezelésként nem működik, még a lakáscélú pénzintézeti hiteleknél sem. Nem is kötöttek pénzintézettel szerződést. Nincs tapasztalatuk/tudásuk arra, hogy lenne‐e rászorulói igény, az ún. egyéb adósságokkal kapcsolatban az adósságkezelése szolgáltatásra.
38 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható, gördülékeny. Az ún. hátralékcsökkentési támogatások folyósításával kapcsolatban sincsenek fennakadások. Lakásfenntartási támogatás
Támogatásban részesített személyek száma
Felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)
Év
Összesen
Pénzbeli
Természetbeni
Pénzbeli
Természetbeni
1995
Egyszer részesült támogatásban
1672
1346
326
3654
885
Több alkalommal, de nem folyamatosan támogatták
1299
581
718
3939
6551
1685
994
691
16192
11236
162
22
140
716
4561
4818
2943
1875
24501
23253
‐‐‐‐‐
152
4362
1140
35914
‐‐‐‐‐
249
1808
11112
51765
‐‐‐‐‐
259
3515
5018
128196
‐‐‐‐‐
184
4600
3108
160799
Téli hónapokban havi rendszerességgel támogatták Egész évben havi rendszerességgel támogatták Összesen 2000 Összesen 2004 Összesen 2005 Összesen 2006 Összesen
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása
39
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartós beteg személy ápolását vagy gondozását végzi. Év
1998
1999
2000
2001
2002
Támogatásb an részesülők száma/Fő
273
276
297
267
207
Felhasznált összeg/eFt
51.704
59.872
52.033
54.608
44.187
Pécs viszonylatában a támogatottak köre, ezzel együtt a támogatásra fordított összeg is csökken. Ennek oka a törvényi, valamint önkormányzati rendelet szigorítása volt. A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:
40 Napjainkban is van ún. foglalkoztatást bővítő hatása az ápolási díjnak, azonban a jellemző mára a valóban tartósan beteg, ápolásra és gondozásra szoruló hozzátartozók ápolása iránti igény. Zömmel tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok. A másik jellemző, az hogy beteg, idős szülő ápolására igénylik ezt a támogatási formát (….. egyre nyomorultabbak az emberek). Pl.: „… Kertvárosban sok az egyedül élő idős, s az egyik gyerek „bevállalja” az ápolást, persze első sorban, aki amúgy is munkanélküli … , első sorban ezzel már akkor élnek, ha a szülő ún. ágyban fekvő, tartósan gondoskodásra szorul. Nagyon alacsony összegű mára már az ápolási díj, biztos megélhetést az ápolónak már nem nyújt. Elvileg az ápolási díj mellett lehet dolgozni, de ez a tényleges rászorulók esetében csak elvi lehetőség (különösen a fokozott ápolást igénylő eseteknél). Vannak speciális problémák is, melyre a jelenlegi jogszabály nem ad választ, s a helyi rendelet sem (pl. szülő két súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, s ugyan azon összegű ápolási díjat kap, mint aki egyet). Helyi rendeleti szinten kevés a szabályozási lehetőség (pl. méltányosságnál a jövedelemhatár). Talán majd az ápolási biztosítás megoldást adhat a fent problémákra is. Az elmúlt években még jellemző visszaélések lehetőségét mára már a törvényalkotó nagyban kizárta, szabályozott az ún. ellenőrzés rendszere is. Bár még mindig lehetőség az, hogy az ápoló és az ápolt külön háztartásban éljen. A jelenleg ápolási díjban részesülőknél azonban megállapítható, hogy jellemzően közös háztartásban élnek ápoló és ápolt, s különösen igaz ez a fokozott ápolást igénylőkre. Arra a kérdésre, hogy az ápolási díj elérte‐e azt a célját, hogy „tehermentesítse” az egészségügyi és szociális‐ellátórendszert a következőt válaszolták: döntően igen, azonban a gyakorlat az, hogy ha már valóban súlyos beteggé válik az ápolt, akkor már „nem bírja” az ápoló és intézményi elhelyezést vesz igénybe (ez jelenthet fizikai és pszichés kifáradást is). Nem kizárt persze, hogy ugyan azon személyre az ápolási díjon felül az ápoló ún. házi segítségnyújtást vagy szociális étkeztetést is igénybe vegyen. Nem terjedt ez még el a díjban részesülők között, nincs a köztudatban. A környezettanulmány elkészítésénél a szociális ügyintéző együtt megy ki a gondozási központ munkatársával, aki egyéb irányú felvilágosítást/segítséget is megad a kérelmezőnek. Törvényi rendelkezést megnézni, mert pontosan szabályozza ennek a lehetőségét (ún. átjárható szolgáltatások). A statisztika tartalmazza az ápolási díj, főbb célcsoportjait/formáit, annak megoszlását (az ún. alanyi jogú ápolási díjasok „vezetnek”).
41 Ápolási díjjal támogatottak adatai
Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.) 0 28955 26112 25921 36864 16581 69890 23623
Fő 1995
0 268 130 167 113 83 158 97 195 99
Alanyi jogon Méltányossági alapon 2000 Alanyi jogon Méltányossági alapon 1995 Alanyi jogon Méltányossági alapon 1995 Alanyi jogon Méltányossági alapon 1995 Alanyi jogon Méltányossági alapon
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Ápolási díjjal alanyi jogony támogatottak 80000
69890
70000 60000
Fő
50000
36864
40000 30000 20000 10000 0
Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)
26112
0 0 1995
130 2000
113 2004
158 2005
195 2006
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása
42 Ápolási díjjal méltányossági alapon támogatottak 35000 30000
28955
25921
23623
25000
Fő
20000
16581 Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)
15000 10000 5000
268
167
0 1995
2000
83
97
99
2004
2005
2006
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtható átmeneti segély. Év
1998
1999
2000
2001
2002
Támogatásb an részesülők száma/Fő
2891
3039
2617
4942
2524
Felhasznált összeg/efT
28.379
38.183
12.461
27.299
28.029
A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: A rendszeres szociális segély „mellé” adható segély összege nagyon alacsony (max. 5‐6 ezer forint/hó) ezért nem is túl hatékony ez a segélyezés. Korábban évente 6 alkalommal lehetett igényelni a segélyt, mára ez már 3 alkalomra szűkült, azzal, hogy a méltányosság köre is nagyon szűk. A gyermekeknek adható átmeneti segély – gyermekoktatási‐ nevelési intézményen keresztül ‐, mint ún. célzott segély formát, hatékonynak tartották, kár, hogy az önkormányzat pár éve ezt a segélyezési formát megszüntette (1994‐1995‐ig működött kb. ez a segélyezési forma).
43 Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi átmeneti segély formákon túl, milyen javaslatuk lenne, a jelenlévő Központ Vezetők két dolgot hangsúlyoztak ki: egyrészt, hogy több forrás kellene (hiszen alacsony az egyszer adható összeg, így nem is éri el célját), másrészt az ún. gyógyszertámogatás, mint célzott átmeneti segély forma nagyon hiányzik, s indokolt lenne bevezetése (különös tekintettel a közgyógyellátás jelenlegi szabályozására). Pár éve szüntette meg az önkormányzat a kamatmentes kölcsönt, mint speciális átmeneti segély formát, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket nem fizették vissza a rászorulók, s ugyanakkor nagy adminisztratív teherrel járt (7‐8 évig működött ez a támogatási forma és a folyósított kölcsönök cca. 70%‐a végrehajtás alatt van, vissza nem fizetés miatt). Az átmeneti segélynek ún. időszakos havi formája sem létezik már, néhány krízishelyzetben ez megoldást jelenthetne pedig. Méltányosságából megállapítható lenne, de a gyakorlatban ez nem jellemző. A 90‐es évek elején próbálkozott a város természetbeni támogatásként az ún. vásárlási utalványok rendszerével, de ez nem volt működőképes (visszaélések voltak, eladták, s megszűntek az ún. szociális boltok is). Az ún. közüzemeknek átutalt átmeneti segélyt pedig felváltotta/kiváltotta” a lakásfenntartási támogatás. A krízishelyzetek megoldására jól bevált forma és gyakorlat az ún. méltányosságból megállapított nagyobb összegű támogatás. A Népjóléti Bizottság dönt az egyedi méltányossági kérelmekről, amiket támogatnak, azok a valóban egyedi élethelyzetek (pl. balesetek, káresetek, nagyobb összeget igénylő kórházi gyógykezelések/gyógyászati segédeszköz beszerzés). Évente 2‐3 méltányossági megállapítás van, központonként. Az átmeneti segélyben részesülők száma mellett a KSH adatlapon szerepelnek az ún. esetszámok is (egyszer, kétszer, többször), ez részben meg van városrészi bontásban, de összesítve rendelkezésre áll 1995‐től. A mai napig nehézséget okoz a tisztességes adatgyűjtés, a jelenleg működő KIMERA Kft. programjának egy részét vásárolta meg a város (pl. az utca szerinti legyűjtés ezért nem lehetséges). Még a KSH adatlapok felkutatása is lehetetlen az 1985., 1990‐es évekre (ez még irattárból is reménytelen). A pénzbeli/természetbeni támogatások ún. utcára/városrészre történő lebontása, szintén reménytelen vállalkozásnak tűnik, 1995‐től ún. munkaanyagok vannak (részstatisztikák). Az azonban nem biztos, hogy ezeket „összeadva” azt kapjuk, ami az összesített KSH adatlapon szerepel (azaz fenntartásokkal kell a városrészi adatokat felhasználni elemzéshez). A területi Központ Vezető elvállalták, hogy a rendelkezésükre álló KSH adatlapokat (de csak 1995‐től) fénymásolatban összegyűjtik és átadják a Forrásközpontnak (pénzbeli/természetbeni ellátásokét), illetve a gyámhatósági statisztikák közül azokat, amelyek náluk rendelkezésre állnak.
44 Átmeneti segély
Támogatásban részesített személyek száma
Felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)
Év
Összesen
Pénzbeli
Természetbeni
Pénzbeli
Természetbeni
1995 Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor részesült segélyben
2559
2559
‐‐‐‐‐
5128
‐‐‐‐‐
993
993
‐‐‐‐‐
3979
‐‐‐‐‐
1141
1141
‐‐‐‐‐
6212
‐‐‐‐‐
1816
1816
‐‐‐‐‐
12557
‐‐‐‐‐
31
31
‐‐‐‐‐
311
‐‐‐‐‐
9
9
‐‐‐‐‐
126
‐‐‐‐‐
6549
6549
‐‐‐‐‐
31320
‐‐‐‐‐
Rendszeresen részesült átmeneti segélyben
15
15
‐‐‐‐‐
3007
‐‐‐‐‐
Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben
133
133
‐‐‐‐‐
5580
‐‐‐‐‐
Összesen
6697
6697
‐‐‐‐‐
39907
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
1884
‐‐‐‐‐
6053
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
435
‐‐‐‐‐
2810
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
287
‐‐‐‐‐
2743
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
1
‐‐‐‐‐
25
‐‐‐‐‐
Négyszer segélyben
részesült
Ötször részesült segélyben Hatszor‐ és többször részesült segélyben Összesen
2000 Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor részesült segélyben Ötször segélyben Összesen
részesült
‐‐‐‐‐
2617
‐‐‐‐‐
12461
‐‐‐‐‐
Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben
‐‐‐‐‐
10
‐‐‐‐‐
830
‐‐‐‐‐
Összesen
‐‐‐‐‐
10
‐‐‐‐‐
830
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
2039
‐‐‐‐‐
2039
12034
‐‐‐‐‐
436
‐‐‐‐‐
872
‐‐‐‐‐
461
‐‐‐‐‐
1383
‐‐‐‐‐
2936
‐‐‐‐‐
4294
2004 Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben Összesen
részesült részesült részesült
4832 8116 24982
45 2005 Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben
részesült részesült részesült
Összesen 2006 Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben Összesen
részesült részesült részesült
‐‐‐‐‐
2290
‐‐‐‐‐
12493
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
546
‐‐‐‐‐
5460
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
604
‐‐‐‐‐
9060
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
3442
‐‐‐‐‐
27123
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
1837
‐‐‐‐‐
10318
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
646
‐‐‐‐‐
3876
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
661
‐‐‐‐‐
5949
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
3144
‐‐‐‐‐
20143
‐‐‐‐‐
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.
46 Év
1998
1999
2000
2001
2002
Támogatásban részesülők száma/fő
785
504
521
713
840
Felhasznált összeg/eFt
14.777
8.791
4.090
9.368
13.568
A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, egyéb érdemi információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak. Köztemetés Folyamatosan emelkedik a köztemetés díja, egy legutóbbi köztemetés (túlsúly miatt) 186.000 forintba került. Az emelkedő díjak miatt egyre többen nem tudják hozzátartozójukat eltemettetni (ún. szoc. rászorultság miatt). Tehát nem csak azon esetekben kell „köztemetni”, amikor nincs fellelhető hozzátartozó. Temetési segély Év
Támogatásban részesített személyek száma
Felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)
Összesen
Pénzbeli
Természetbeni
Pénzbeli
Természetbeni
1995 Temetési segély
593
593
‐‐‐‐‐
4149
‐‐‐‐‐
Köztemetés
36
‐‐‐‐‐
36
‐‐‐‐‐
801
797
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
Egészségügyi szolgáltatás 2000 Temetési segély
‐‐‐‐‐
521
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
4090
Köztemetés
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
72
‐‐‐‐‐
3114
2004 Temetési segély
‐‐‐‐‐
539
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
11618
Köztemetés
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
81
‐‐‐‐‐
5809
2005 Temetési segély
‐‐‐‐‐
594
‐‐‐‐‐
14855
‐‐‐‐‐
Köztemetés
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
91
‐‐‐‐‐
6969
2006 Temetési segély
‐‐‐‐‐
505
‐‐‐‐‐
13760
‐‐‐‐‐
Köztemetés
‐‐‐‐‐
‐‐‐‐‐
96
‐‐‐‐‐
10708
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása
47 Pénzbeli temetési segély 14855
16000 14000 12000
13760
11618
Pénzbeli támogatásban részesített személyek száma
10000 8000 6000 4000 2000
4149 593
Felhasznált összeg
4090 521
594
539
505
0 1995
2000
2004
2005
2006
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Köztemetés 12000
10708 Természetbeni támogatásban részesített személyek száma
10000 8000
6969 5809
6000
2000 0
Felhasznált összeg
3114
4000 801 36
72
81
91
96
1995
2000
2004
2005
2006
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. A közgyógyellátásra való jogosultságnak három jogcíme van. Igényelhető alanyi, normatív jogon a törvény szabályai szerint, valamint méltányosságból a helyi rendelet szabályai szerint.
48 Év Támogatásban részesülők összesen/fő Alanyi jogon Méltányossági alapon Normatív alapon Méltányosságból kiadott igazolványok után TB felé befizetett összeg
1998 6925
1999 5763
2000 6836
2001 6076
2002 5972
2578
2468
3477
2730
2810
2830
2013
2070
2156
1840
1517
1282
1289
1190
1322
29.060
24.606
26.349
27.400
27.478
Mind az átmeneti segélyben, mind a temetési segélyben, mind a közgyógyellátásban részesítettek száma hosszú távon stagnálást mutat. A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: Helyi szinten mozgástér a szabályozásnál minimális, az ún. jövedelemhatár megállapításánál. Pécsett az ún. törvényi határt használják. Egyre többen kiesnek a közgyógyellátási igazolvány igénylési köréből, jövedelem miatt (6.000 forint alatti gyógyszerköltség). A méltányos esetek száma az elmúlt időszakban lecsökkent, de ez megállapítható a normatív/alanyi esetekre is. Az Sztv. tisztította a közgyógyellátásra jogosultak körét, annak szabályait. Sok az emelt családi pótlékban részesülő. Az átmeneti segély lehetősége nem kizárt a közgyógyigazolvány mellett. Fejlesztési lehetőséget látnak‐e? Itt is az átmeneti segély ún. gyógyszertámogatás célzó formáját emelték ki. Az egyik Központ Vezető kiemelte, hogy „tisztább” a törvény, de azt is meg kell állapítani, hogy egyre nagyobb probléma (főleg az idősek körében) a szükséges gyógyszerek kifizetése (egyre többször jelzik az ügyfelek, hogy inkább már el sem mennek orvoshoz sem …. (Megjegyzés: annak ellenére, hogy a társadalom egészségi állapota folyamatosan romlik …..). Vizitdíj megállapításánál szociális vonalon jelenleg nincs a központoknak feladata, azaz nem vizsgálnak szociális rászorultságot.
49
Év
1995 2000 2004 2005 2006
Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak Méltányosságból kiadott XII. hó 31‐én igazolványok után a Alanyai Méltányossági érvényes társadalmobiztosításnak a alapon igazolvánnyal jogon tárgyévben befizetett rendelkezők összeg (eFt, kerekítve) 3225 1301 1924 20548 6836 3477 2070 26349 6642 3660 1798 31246 6282 3652 1695 31409 5894 3540 1266 29513
Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása Adósságkezelés Sajnos a közüzemi díjhátralékosok száma és a tartozások összege országosan, ezen belül Pécsett is növekedést mutat. Ennek ellensúlyozására fogadta el az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletet. A rendelet alapját az 1993. évi lll. Tv. adta meg, mely a lakhatással összefüggésben eladósodott szociálisan rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik maguk is készek és képesek a tartozás részbeni rendezésére. Nem célja a szabályozásnak a fizetési készséget nem mutató adós háztartások támogatása, valamint az adósságok teljes tehermentesítése. Az adósságkezelési szolgáltatás két elemből áll: adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból. A város akkor nyújthat adósságkezelési szolgáltatást, ha rendeletet alkot, adósságkezelési tanácsadást működtet, valamint az adósságcsökkentési támogatáshoz forrást különít el. A 2003 évi 2004 évi költségvetésben a város erre a célra 40. millió forintot különített el. Az adósságkezelési támogatás lebonyolítását az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat alkalmazásában lévő adósságkezelési tanácsadók végzik. • • • •
Tájékoztatást nyújtanak az adósságkezelési szolgáltatás formáiról és feltételeiről Feltérképezik a háztartás készségét és képességét, hogy bevonhatók‐e az adósságkezelési szolgáltatásba. Javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megállapításához. A határozat meghozatala már hatósági aktus. Írásos megállapodást köt az adóssal, melyben megtalálhatók a kapcsolattartás módja gyakorisága. Havonta egy alkalommal mindenképp szükséges egy személyes találkozás.
50 Az adósságkezelési szolgáltatásba azok a személyek vonhatók be, akik szociálisan rászorultak, jogszabályban meghatározott nagyságú és minőségű lakásban laknak, adósságuk minimum 50. 000 –Ft. de 260. 000‐Ft‐nál nem nagyobb. A tartozás hat havi legalább és az 18 hónapon belül keletkezett. 2003. december 01. óta lehet ezt a támogatási formát igénybe venni. Több száz kérelem érkezett be eddig, de határozathozatalra még kevés ügy érett meg. A megállapított támogatást minden esetben a közüzem felé történő átutalással kapja meg a rászorult. Feltehető, hogy a program hosszú távon váltja valóra a hozzá fűzött reményeket. Türelmes hosszas folyamat a családokkal, míg érdemi eredményt lehet elérni a családgondozással, az adósságok végleges kifizetésével, és a teljes adósságmentesítéssel. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások nyújtása az önkormányzat részéről négy területi szociális központon keresztül történik. A központok kialakítása során az önkormányzat arra volt figyelemmel, hogy minél inkább a rászorulók lakókörnyezetéhez kerüljenek közel. Így a Meszesi városrészben Pécs, Zsolnay Vilmos u. 45.‐ben az I. sz. Területi Szociális Központ, Belvárosban Pécs, Vargha D. u. 2‐ben, a II. sz. Területi Szociális Központ, Uránvárosban Pécs, Esztergár Lajos u. 19.‐ben a III. sz. Területi Szociális Központ, Kertvárosban, Pécs, Sarolta u. 2.sz. IV. sz. Területi Szociális Központ került kialakításra. A központok kulturált körülmények között fogadják a rászoruló ügyfeleket, heti két alkalommal ügyfélfogadási időben. Két ügyintézőnél több sehol nem dolgozik egy szobában, ezzel biztosítva azt, hogy az ügyfél nyugodt körülmények között oszthatja meg személyes problémáit. A helyi ellátó rendszer legfontosabb igénye a segélyezéssel szemben, hogy a ténylegesen rászoruló kör részesedjen az egyre szűkülő állami és helyi költségvetési segélykeretből. A hatékony segélyezés alapeleme az úgy nevezett természetbeni segélyezés rendszere. A lakásfenntartási támogatásnál, illetőleg az adósságkezelési támogatásnál ez már szinte tökéletesen megvalósul, hiszen ahol csak mód van rá, elsősorban a kommunális kiadásokhoz történő célirányos támogatásként kapják a rászorulók. A gyermekvédelem területén hatékony segélyezési forma, az oktatási nevelési intézményhez küldött közvetlen anyagi támogatás, a rászoruló tanulók, gyermekek szociális étkezési térítési díj kedvezmények biztosítása. Prevenciós jellege miatt ezt a fajta természetbeni segélyezési formát nem szabad megszüntetni, inkább célirányosabb bővítés az indokolt (pl. utalvány rendszer) Ezzel részben csökkenthető lenne a segélyezés hatósági jellege is, hisz tapasztalataink szerint mindenképpen bővíteni kell az úgynevezett „hivatalból” segélyezést, azaz nem állampolgári kérelem alapján, hanem a családdal, egyénnel kapcsolatban álló, őt ismerő szociális
51 szolgálatok javaslatára. Célszerű lenne ismételten kezdeményezni egy komplex non‐ profit szociális diszkont bolt hálózat megvalósítását. A segélyezés kérdésénél még külön ki kell térni a krízissegélyezésről. Jó működése esetén a segítő szakemberek a segélyezéssel foglalkozó területi szociális központokhoz irányítják a rászorulók, vagy élhetnek a „hivatalból” segélyezéssel is amikor is ő maga kezdeményezi a rászorulóknak a segély folyósítást. A területi szociális központok egységes szociális informatikai rendszerrel rendelkeznek, mely egy egységes segélyezési gyakorlat kialakításában nyújtott segítséget. Cél, hogy fokozatosan bevonják az intézményrendszert is. A területi szociális központok ellátási területe megegyezik a gondozási központok által ellátott területtel, mely lehetővé teszi a szorosabb együttműködést, a rászorult családok ellátását illetően, mind a pénzbeli természetbeni ellátások, mint a szociális szolgáltatások vonatkozásában. A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: A lakásfenntartással kapcsolatos kiadások összege folyamatosan nő, így az ezen szolgáltatásban részesülők száma is emelkedik. Jó ellátási forma. Felső határ nincs megállapítva törvényben. Albérleti támogatás nem jellemző. Egyedi fűtéstámogatás belvárosban és meszesen jellemző, de nem egy összegben történik a kifizetés (általában félévente). Az elmúlt időszakban javult ezen ellátás hatékonysága (pl. korábban a kislakásban élők kiestek a rendszerből). Jellemző azonban, hogy mindig ugyan az a „kör” jelenik meg a támogatásért, ez azt jelenti, hogy nem sikerül stabilizálni ezen egyének/családok szociális helyzetét: pl. jövedelmét, életvezetési stílusát, gazdálkodását. Véleményük szerint a lakásfenntartási támogatás ún. háttérszolgáltatása (az adósságkezelési szolgáltatás) hatékonysága megkérdőjeleződik (megjegyzés: családsegítő központ tapasztalatait is megkérdezni). Túl megengedő a jogszabály (hamar visszakerülhetnek a rászorulók a támogatási rendszerbe). Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a rászoruló. Pécsett ún. adósságkezelésként nem működik, még a lakáscélú pénzintézeti hiteleknél sem. Nem is kötöttek pénzintézettel szerződést. Nincs tapasztalatuk/tudásuk arra, hogy lenne‐e rászorulói igény, az ún. egyéb adósságokkal kapcsolatban az adósságkezelése szolgáltatásra.
52 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható, gördülékeny. Az ún. hátralékcsökkentési támogatások folyósításával kapcsolatban sincsenek fennakadások.
2.2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Az egységes komplex várospolitika lehet az, amely lehetőséget biztosít a helyi szociálpolitika fejlesztésére. Ennek első lépcsője szakértelemmel történő helyezet felmérés, a meglévő intézményi és civil hálózat átvilágítása és ennek birtokában a szükséges teendők felvázolása. Fel kell deríteni a meglévő intézményrendszerben rejlő tartalékokat párhuzamosságokat és a még hiányzó feladatok ellátásának megoldási lehetőségeit. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körét. A törvény a feladatok ellátását megosztja a települési és a megyei önkormányzatok között. Ezen belül a település köteles gondoskodni az alapellátás biztosításáról, ‐ így a pénzbeli ellátásokról, a természetben nyújtott szociális ellátásokról, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról. A szociális törvény 2001. évi LXXIX. Törvénnyel, majd a 2003. évi IV. törvénnyel történő módosítása alapjaiban változtatta meg az önkormányzatok feladatellátásának módját. Mindkét módosítás az alapellátások fejlesztését irányozta elő a szolgáltatások saját lakókörnyezetben történő biztosításával. A hagyományos alapellátási formák (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) kiegészültek a speciális alapellátási feladatokkal, amelyek a jelzőrendszeres gondozást jelentik az idős és fogyatékos személyek esetében, támogató szolgálatot a fogyatékos személyek körében, közösségi gondozást a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében, utcai szociális munkát a hajléktalanok esetében. A törvény nem definiálja a „rászorultságot”, ebből adódóan minden olyan személynek az alapellátások körében, a lakókörnyezetben szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségi állapota, kor, fogyatékossága, jövedelmi helyzete miatt arra szüksége van. Az ellátást igénylők csoportját tehát a szolgáltatások szempontjából bővíti, és kiegészíti a fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg és hajléktalan személyekkel. Az új ellátási formák megvalósítását a törvény 2005. január 1‐től írja elő. A szociális törvény 90.§ ‐a szerint a megyei jogú város saját területén köteles az alap‐, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok
53 közül az idősellátás, továbbá – előzetes felmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Ennek megfelelően Pécs városában az alábbi ellátási típusokat kell működtetni. Sorszám
1. 1.1 1.2 1.3 1.4. 1.4.1
1.4.2
1.4.3. 1.4.4 2. 2.1. 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5
2.2. 2.1.1. 2.1.2 2.1.3
Ellátási forma, feladat
Jogszabályi Az ellátás biztosításának határideje hely 1993. évi III. törvény Alapellátások Étkeztetés 62. § 2003. évi IV. tv. 82. § (6)2005. 01. 1‐től Házi segítségnyújtás 63. § 2005. 01.01‐től Családsegítés 64. § 2005.01.01‐től Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 65 § 2005.01.01‐től Speciális alapellátási feladatok Közösségi pszichiátriai ellátás 65/B. § 2005. 01. 01‐től támogató szolgálat Közösségi ellátások a pszichiátriai, 65/A 2005.01.01‐től illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás Fogyatékos személyek 65/C. § (1) 2005. 01.01‐től lakókörnyezetükben történő ellátása támogató szolgálat megnevezése (Támogató Szolgáltatás) Szenvedélybetegek részére 65/D. § 2003. évi IV. tv. 82. § (6) szolgáltatás Hatályon kívül: 2005. 01. 01‐től Utcai szociális munka 65/E. § Nappali ellátás 65/F § 2005. 01. 01. alapellátási formaként Szakosított ellátási formák Nappali ellátást nyújtó Nem szakosított ellátás intézmények Idősek klubja 76. § 2005. 01. 01‐től Fogyatékosok nappali 77. § 2005. 01. 01‐től intézménye Nappali melegedő 78. § 2005. 01. 01‐től Szendevélybetegek nappali 79. § 2005. 01. 01‐től intézménye Pszichiátriai betegek nappali 79/A. § 2005. 01. 01‐től intézménye Fenti intézményeket a hatályos jogszabály az alapellátások közé sorolja, és nem nevesíti külön §‐ban Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idősek gondozóháza 82. § 2005. 01. 01‐től Fogyatékosok gondozóháza 83. § 2005. 01. 01‐től Pszichiátriai betegek átmeneti 83/A § 2005. 01. 01‐től
54
2.2.3 2.2.4
otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan átmeneti szállása Ápolást‐gondozást nyújtó intézmények Idősek Otthona Gondozási részleg demens személyek részére Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona
2.2.5
Szenvedélybetegek otthona
71/A. §
2.2.6 2.3. 2.3.1
Hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmények Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékosok rehabilitációs intézménye Hajléktalanok rehabilitációs intézménye* Lakóotthonok
71/B. § 72. § 73. §
2.1.4 2.1.5 2.2 2.2.1 2.2.2
2.3.2 2.3.3 2.4 2.4.1 2.4.2. 2.4.3.
83/B. §
2005. 01.01‐től
84. § (2)
2005. 01. 01‐től
68. § 68. § (4)
2005. 01. 01‐től 2006. 01.01‐től
69. § 71. § (1)
2005.01. 01. A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség 2005. 01. 01. A feladatra nincs törvényi kötelezettség
74. § 74/A. § 85/A. §
Fogyatékos személyek 85/A. § (2) a) lakóotthona* pont Pszichiátriai betegek 85/A. § (2) b) lakóotthona pont Szenvedélybetegek lakóotthona 85/A. § (2) c) pont
A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség A feladatra nincs törvényi kötelezettség
* Civil szervezet működteti a várossal kötött ellátási szerződés nélkül.
55
2.2.1
Alapellátások
Étkeztetés A szociális törvény 62. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik az étkeztetésről. Eszerint a települési önkormányzatnak kell gondoskodni, azoknak a szociális rászorulóknak a legalább napi egyszeri étkezéséről, akik azt magunknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartós vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Ide tartoznak az idősek, hajléktalan,‐ fogyatékos személyek, pszichiátriai,‐ szenvedélybetegek csoportjai. Házi segítségnyújtás A törvény 63. §‐a szerint: házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, azokról a szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézménybe való elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtáson belüli szolgáltatás, vagy önállóan megszervezett szolgáltatási forma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A saját otthonában élő, de egészségi állapota miatt segítségre szorulók veszélyhelyzet megelőzését, krízishelyzet elhárítását szolgálja. A jelzőrendszeres szolgálat alkalmas a közösségi erő mozgósítására, lehetőséget ad önkéntes segítők bevonására. Családsegítés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében rendelkezik többek közt a személyes ellátást nyújtó ellátások formáiról, szervezetéről. A jogosultságról és az érvényesítés garanciáiról. Az utóbbiak között szerepel a családsegítés, mint az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladat. A családsegítő szolgálat – családcentrikus ellátási forma. Két csoportját különböztetjük meg: ¾ Az általános szolgáltatások valamennyi családsegítő alapfeladata. Tevékenységében a megelőzés, az egyén vagy család életében meglévő probléma megszüntetése, valamint a családok jólétéhez való hozzájárulás (segítségnyújtás ahhoz, hogy az életkörülmények javuljanak) kell, hogy megvalósuljon. ¾ Speciális segítő szolgáltatást akkor köteles nyújtani a települési önkormányzat, ha a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működésével biztosítja.
56 A családsegítés családoknak, családban élő vagy egyedülálló személyeknek nyújtott professzionális segítség, támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon élhessék. A családsegítés célja, a családsegítő szolgáltatás keretében segítséget nyújtani a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái, illetve krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, vagy családnak az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgálat munkája három fő területre osztható: ¾ Családgondozói feladatokat lát el, ¾ Ellátásokat közvetít, ¾ Szervezési tevékenységet végez. A szolgáltatásoknak tehát egységesen kell törődni a társadalmi, szociális kapcsolat rendezésével, az egyéni és szociális hiányok pótlásával és belső egyéni személyes konfliktusok kezelésével, ezzel erősítve a közösség tagjainak kapcsolatát, együttérzését, önállóságát és felelősségét egymás felé. Mivel a családsegítő szolgálatnak a legkülönbözőbb szükséglettel hozzáforduló egyéneket kell, hogy támogassa, a jelenlegi anyagi és személyi feltételei nem elégségesek ahhoz, hogy teljes körű támogatást végezzen. Együtt kell működnie a szociális ellátórendszer minden egységével és a társadalom egyéb szervezeteivel – pl. civil szervezetekkel ‐ is.
2.2.2
Speciális alapellátási feladatok
Közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai betegek részére lakókörnyezetükben komplex segítséget kell nyújtani a mindennapi életvitelhez, szorosan együttműködve az egészségügyi gondozással. Ez az ellátási forma is igénybe veszi a természetes közösségi erőforrásokat (hozzátartozók, önsegítők). Az egyén aktív és felelős részvételével, egyénre szabott terápiás terv alapján gondoz. Segítséget nyújt az egyén egészségi, pszichés állapota javításában, életvitelében, rehabilitációjában. A hozzátartozók és a lakókörnyezet bevonásával végzett házi gondozás prevenciós tevékenység az egészségi állapot változása tekintetében. A támogató szolgálat a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése érdekében működtetett szolgáltatás. Célja a fogyatékos személyek életvitelének segítése, ‐ a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével és
57 a lakáson belüli speciális segítségnyújtással a fogyatékkal élők kapcsolatainak erősítése, a társadalmi integráció biztosítása. Mindezek megvalósítása érdekében fontos feladat az alapvető szükségletek eléréséhez szállító szolgálat működtetése, az egészségügyi – szociális ellátásokhoz való hozzájutás támogatása, információnyújtás, tájékoztatás, ügyintézés, tanácsadás, kapcsolatok javítása, önsegítő csoportok elérésének segítése. Utcai szociális munka keretében kell biztosítani az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedések megtételét. Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatás alapellátás keretén belül, azon személyek részére, akik intézményi jogviszonyt követően saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek., valamint azok, akik valamely más –nem bentlakásos – ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.
2.2.3
Szakosított ellátási formák
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátást nyújtó intézményi formák a nappali ellátást nyújtó intézmények, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, a rehabilitációs intézmények, a lakóotthonok, valamint az ápolást, gondozást nyújtó intézmények. (A nappali ellátást nyújtó intézmények kivételével együtt: bentlakásos intézmények.) Az egyes intézménytípusok által biztosított szolgáltatások megszervezhetőek önálló, illetve integrált szervezeti formában. A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.
58 Nappali ellátást nyújtó intézmények (A jelen szabályozás szerint alapellás) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nappali ellátást nyújtó intézmény: Idősek klubja Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szorult, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Fogyatékosok nappali intézménye A fogyatékos személyek nappali intézményében önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szenvedélybetegek nappali intézménye A szenvedélybetegséggel küzdő személy napközbeni ellátását, gondozás végzi. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A pszichiátriai betegséggel küzdő személy napközbeni ellátását, gondozás végzi. Nappali melegedő Elsősorban a hajléktan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Időskorúak gondozóháza Az időskorúak gondozóházába azok az idős korúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Fogyatékos személyek gondozóháza
59 Azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Azok a pszichiátriai betegek helyezhetők el, akiknek ellátása átmenetileg más intézményben vagy családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg‐gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Szenvedélybetegek átmeneti otthona Az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. Éjjeli menedékhely Az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Hajléktalan személyek átmeneti szállása Azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállások kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évi idő tartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Ápolást‐gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítségre képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást‐ gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, ha ellátásuk más módon nem oldható meg.
60 Idősek otthona Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Fogyatékos személyek otthona Az otthonba az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosítva legyen. Hajléktalanok otthona Olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Az ellátási forma, feladat táblázat 2.3. rehabilitációs intézmények és 2.4. lakóotthonok ellátási formákat a szociális törvény a Megyei Önkormányzat feladatkörbe utalja. Pécsett ugyan működnek ilyen típusú intézmények, de nem önkormányzati fenntartással, illetve támogatással.
61
3 PÉCS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEI
ELLÁTÓ
RENDSZERÉNEK
(megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat megállapításait a III. 6.7.8.9. címek tartalmazzák) A továbbiakban felvázoljuk és elemezzük a személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerét Pécs városában. A szociális törvény az alapellátást és a szakosított ellátási formákat külön kezeli. Pécs város szociális ellátó rendszere az integrációra fektette a hangsúlyt, így megfigyelhető, hogy az önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézményeken belül alap‐, nappali‐, átmeneti‐, illetve bentlakásos ellátási formákat biztosítanak. A szociális szolgáltatások közül a hajléktalanoknak, a fogyatékosoknak és a szenvedélybetegeknek nyújtott ellátási formák működtetését zömmel az önkormányzat által kötött ellátási szerződések alapján civil szervezetek végzik.
3.1 Időskorúak ellátása Mindenki számára ismert, hogy a jelenlegi társadalmi struktúra, illetve családmodell sajnálatos módon kevésbé alkalmas az időskorúak családon belüli ellátására. Ezért szükségessé vált olyan intézményrendszer kialakítása és működtetése, mely az eltérő igények alapján biztosítja az időskorúak emberhez méltó gondozását. A városban az önkormányzat fenntartásában három egyesített szociális intézmény (Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy idősek otthona (Tímár utcai Idősek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált Nappali Szociális Intézmény) működik.
62
3.1.1
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Xavér u. 10.
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Székhelye:
7623 Pécs, Xavér u. 10.
Az intézmény az idősellátás területén alap és szakosított ellátás egymásra épülésével egy integráción belül oldja meg a város nagy részének komplex szociális gondozását. Alapellátás keretében – az I. számú Gondozási Központ, Pécs, Felsőbalokány u. 1., továbbá a II. számú Gondozási központ, Pécs, Majorossy I. u. 15. – étkeztetést átlag 600 fő részére, házi segítségnyújtást átlag 200 fő részére biztosít, valamint öt idősek klubját – összesen 300 férőhellyel ‐ működtet a keleti városrészben. Mindkét gondozási központban 10‐10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik. Az intézmény négy telephelyen 194 férőhellyel bentlakásos állandó és teljes elélátást biztosító idősek otthonát működtet. Az integrációban az egymásra épülő és egymást kiegészítő szociális szolgáltatásokat összesen 175 fő látja el. I. sz. Gondozási Központ Pécs, Felsőbalokány u. 1. Működési engedély száma:
3‐188/2/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A szociális étkeztetést 382 fő részére, 7 kiosztó helyről kiszervezéssel oldja meg az intézmény. Az utóbbi időben az idős korúak étkeztetése mellett, megnövekedett azon igénylők száma, akik alacsony jövedelmű, munkaképes, GYES‐en lévő szülők, tanköteles gyermekek hétvégi és iskolai szünetben, jövedelempótló támogatásban részesülők, átmeneti krízis helyzetben lévő személyek és családok. A jövedelemmel rendelkező hajléktalanok étkeztetését is az I.sz. II.sz. Gondozási központok biztosítják. Az ellátottak 70‐80%‐ban alacsony jövedelmük miatt térítésmentesen vehetik igénybe az étkeztetést. Házi segítségnyújtást összesen 103 fő részére biztosít az intézmény. A gondozási feladatokat 8 fő gondozó és 1 fő vezető gondozó látja el. Nappali ellátás keretében az intézmény 4 idősek klubja (Pécs, Felsőbalokány u. 1., Pécs‐Somogy, Bányatelep 3., Pécs‐Vasas „D” u. 2., Pécs, Barátság u. 18.) működését biztosítja összesen 220 férőhellyel. Az idősek klubjai heti öt napos nyitva tartással üzemelnek, kivéve a 160 férőhelyes Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti idősek
63 klubját, amely folyamatosan üzemelő intézmény. A fentiekben felsorolt intézmények megközelítőleg 85%‐os kihasználtsággal működnek. 6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1. Működési engedély száma:
3‐188/2/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 141 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 160. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 13 fő ( 1 fő klubvezető, 12 fő szociális gondozó). A dolgozók szakképzettségi aránya 55%, amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. 7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3. Működési engedély száma:
3‐188/10/2004.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2008. december 31‐ig.
Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 18 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók szakképzettségi aránya 67%, amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. 8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2. Működési engedély száma:
3‐188/6/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű, de 2004. július 1‐ig biztosítani kell a szakképzettséget
Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 19 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók
64 szakképzettségi aránya 33,3% amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. 9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18. Működési engedély száma:
3‐188/7/2004.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2008. december 31‐ig.
Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 6 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók szakképzettségi aránya 67%, amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg. II.sz. Gondozási Központ Pécs, Majorossy I. u. 15. Működési engedély száma:
3‐188/3/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű.
A szociális étkeztetést több mint 200 fő részére, 2 kiosztó helyről kiszervezéssel oldja meg az intézmény. A családsegítő szolgálat javaslatára a nehéz szociális körülmények között élő családok kiskorú tagjai számára is biztosít étkezést egyre nagyobb számban, főleg az iskolai szünetek alatt. Fontos megjegyezni, hogy az étkezők egynegyede fizet csak térítési díjat az ellátásért. Ennek oka, hogy megemelkedett az aktív korú munkanélküli, egészségkárosodott, alacsony jövedelemmel rendelkező igénylők száma. Házi segítségnyújtást átlagosan 90 fő részére biztosít az intézmény. Emelkedett azon gondozási esetek száma, ahol az ellátott kora, és egészségi állapota miatt a gondozási feladatokon túl alapvető ápolási feladatokat is ellát az intézmény. A gondozási központ dolgozóinak létszáma 19 fő. A szakképzettségi arány 87,5%.
65 Nappali ellátás keretében az intézmény a Pécs, Apáca u. 12. sz. alatti 80 férőhelyes idősek klubja működését biztosítja. Az idősek klubja heti öt napos nyitva tartással üzemel. Az utóbbi 5 év adatai alapján az ellátottak száma fokozatosan növekedik, valamint megemelkedett a fiatalabb korosztályt képviselők száma is. 3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12. Működési engedély száma:
3‐188/8/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 80. Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 70 fő. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő klubvezető, 6 fő szociális gondozó). A dolgozók szakképzettségi aránya 87,5%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. Az alapellátás és a nappali ellátás jelentősége, hogy segíti az idős embert a mindennapi életvitelében, lehetővé téve minél hosszabb időre saját környezetében való maradását. Ha az ellátásuk az alap‐ illetve nappali ellátás keretén belül már nem oldható meg, az intézmény tartós bentlakást nyújtó ápoló‐gondozó otthonokon keresztül biztosítja a gondozásukat. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek Otthona (Pécs, Xavér u. 10., Pécs, Alkotmány u. 77., Pécs, Barátság u. 18., Pécs, Felsőbalokány u. 1. ) Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben, határozattal dönt, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.) számú rendelete alapján. A Xavér utcai Idősek Otthona Működési engedély száma:
3‐188/4/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 90 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.
66 Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei részben biztosítottak. Az idősek otthona lakhatásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helyiségekkel rendelkezik. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek biztosítottak. Az intézményben összesen 32 fő szakdolgozó dolgozik, valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel. Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a 100 %‐ot. Az ellátottak közel 50%‐a súlyos fekvőbeteg, aki teljes körű ápolást, gondozást igényel. Az Alkotmány utcai Idősek Otthona Működési engedély száma:
3‐188/5/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 56 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak. Az idősek otthona lakhatásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek biztosítottak. Az intézményben összesen 19 fő szakdolgozó dolgozik. A dolgozók 82%‐a szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak. Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg. A Barátság utcai Idősek Otthona Működési engedély száma:
3‐188/7/2004.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2008. december 31‐ig.
Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 24 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.
67 A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek csak részben biztosítottak, szükséges a lakószobák korszerűsítése, valamint az akadálymentes közlekedés biztosítása. Az intézményben összesesen 11 fő szakdolgozó dolgozik. A dolgozók 80%‐a szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak. Az ellátottak közel 40%‐a demens, illetve intenzív ápolást igénylő súlyos fekvőbeteg. Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1. Működési engedély száma:
3‐188/2/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára biztosít elhelyezést betegség esetén. Amennyiben üres férőhely keletkezik más idősek otthonába beutalt sürgős soron kívüli elhelyezést igénylő személyek is felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik. Az intézményben a törvényi előírások szerinti tárgyi feltételek részben valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak. Az intézményben összesen 10 fő szakdolgozó dolgozik. A dolgozók 100%‐a szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak. Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.
3.1.2
Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Tüzér u. 7.
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Székhelye:
7633 Pécs, Tüzér u. 10.
Az intézmény integrált formában alapellátást, nappali ellátást és szakosított ellátást nyújt. Alapellátás keretében a III. számú Gondozási Központ, Pécs, Zipernowszky K. u. 1. ‐ étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít, továbbá két idősek klubját – összesen 80 férőhellyel ‐, valamint két idősek gondozóházát ‐ 36 férőhellyel ‐ működtet a uránvárosi városrészben. A szociális étkeztetést kiszervezéssel oldja meg az intézmény. A gondozási központban 10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik.
68 A III. számú Gondozási Központ Pécs, Zipernowszky K. u. 1. Működési engedély száma:
3‐406/8/2004.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2005. 12. 31.‐ig
Szociális étkeztetést 120 fő részére kiszervezéssel oldja meg az intézmény. Az étkeztetés – mint tevékenység – szorosan összefügg a házi segítségnyújtással, amennyiben – a rászorultságnak megfelelően – az esetek nagy részében a házi segítségnyújtás végzi az étel lakásra szállítását, illetve az étkeztetéssel összefüggő egyéb feladatokat. Gondozási Központ a szociális étkeztetést az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, lakásra szállításával egyaránt, két ételosztó helyen biztosítja. A szolgáltatást igénybe vevők számának csökkenést mutat, feltehetően az étel minőségének romlása miatt. Működési engedély: határozatlan idejű. A házi segítségnyújtást igénybevevők létszáma jelenleg 80 fő, az utóbbi időhöz képest csökkenést mutat, a gondozók létszáma 11 fő. Nappali ellátás keretében az intézmény kettő idősek klubja (Pécs, Zipernowszky u. 1., Pécs, Kassa u. 3.) működését biztosítja, összesen 80 férőhellyel. Az idősek klubjai heti öt napos nyitva tartással üzemelnek. Mindkét intézményben megfigyelhető némi spontán profilváltozás: a klubjelleg kárára nő a gondozási, ápolási feladatok súlya. Az ellátottak összetételében nő a magas életkorúak, a polimorbiditás, a teljes ellátást igénylők aránya. Ezzel ezen intézmények bentlakásos intézményi ellátást váltanak ki. (Sok esetben – időben – megelőzik a bentlakásos intézményi ellátást.) Mindkét intézményben – a fajsúlyosodó gondozási feladatok mellett – rendkívül sokszínű foglalkoztatási tevékenység folyik, az egyéni mentális ellátásról a számtalan közösségi rendezvényen keresztül a mérsékelten lehetséges fizikai foglalkoztatásig. Mindkét intézményben az alkalmazottak szakképzettségi aránya 100 %‐os. Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja Működési engedély száma:
3‐406/8/2004.
Működési engedély típusa:
határozott idejű, 2005.12.31‐ig
69 A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt Az intézmény kihasználtsága 50 %‐os, az ellátottak létszáma átlagosan 19 fő. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak. Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja Működési engedély száma:
3‐406/10/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátottak létszáma 15 ‐ 18 fő. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei részben biztosítottak. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ‐ Gondozóház (Pécs, Garay u. 33. Pécs, Zipernowsky K. u. 1.) Működési engedély száma:
3‐406/6/2004., 3‐406/8/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű (Garay u. 33.), határozott idejű 2005.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.)
Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől, péntek 16 óráig. Az engedélyezett férőhelyek száma a Garay u. 33. sz. alatti gondozóház esetében 15, a Zipernowsky u. 1. sz. alatti gondozóház esetében pedig 17. Személyi textíliát nem biztosít az intézmény (gyakorlatilag nincs rá igény, nem szükséges). A bentlakók fizikai foglalkoztatáson vesznek részt, melyek zömében udvari munkák. Nyitvatartásában eltér ugyan a klasszikus gondozóházra előírtaktól, de jól működő, népszerű ellátási forma. Kifejezett igény az, hogy a hétvégeken és ünnepnapokon a család kíván gondoskodni az ellátottról, aki ez által nincs családjától elszakítva, munkanapokon ellátása, szükség szerinti felügyelete mégis megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét intézmény közel 100 %‐os kihasználtsággal működik, a létszámváltozásokban tendencia nem fedezhető fel.
70 Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek Otthona (Tüzér u. 7., Mártírok u. 9.) Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben, határozattal dönt, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.) számú rendelete alapján. Tüzér utcai Idősek Otthona Működési engedély száma:
3‐5101/2002.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2003. december 31.‐ig
Pécs város időskorú szociálisan rászoruló lakossága számára 180 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. A többi otthontól eltérően pavilon rendszerű az intézmény, több kis lakóegységből épül fel. A jó egészségi állapotú, önmagát ellátni képes lakók családi ház jellegű épületekben kerülnek elhelyezésre. A viszonylag alacsony (94,6 %‐os) a kihasználtság, mely több okra vezethető vissza: A 2003‐as év első felében – a tervezett rekonstrukciós program (amely nem valósult meg) beindítására számítva – relatíve magas halálozási szám mellett a felvettek létszáma tudatosan mérsékelt volt. Jó néhány esetben – az elhelyezést megelőző előgondozás során – kiderült, hogy az elhelyezési igény tárgytalan, nem aktuális. A beutaltak között sok olyan egészségi állapotú személy van, akiknek ellátására – a betegrészlegek férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módunk. Ez utóbbi tény is felhívja a figyelmet arra a folyamatra (idősödő társadalom kórházak kivonulása a krónikus ápolásból stb.), amely miatt növelni kell(ene) az intenzív ápolásra alkalmas férőhelyek számát az intézményen belül. Az intézményben összesen 31 fő szakdolgozó dolgozik. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 93,4%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézmény működését jelenleg mind a tárgyi, mint a személyi feltételek hiánya jellemzi. Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított.
71 Mártírok utcai Idősek Otthona Működési engedély száma:
3‐501/1/2002.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2003. december 31.‐ig
Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára 12 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást. Az otthona gyakorlatilag 100 %‐os kihasználtsággal működik, az ellátotti létszám csökkenése döntően – a végleges elhelyezést biztosító intézménybe történő – áthelyezéssel valósul meg, a létszám növekedése sürgősségi elhelyezéssel következeik be. Az intézményben összesen 7 fő szakdolgozó dolgozik. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben az akadálymentes közlekedés nem biztosított. Már a fejezet elején említett intézményi felsorolásnál jeleztük, hogy városunk működtet egy olyan intézményt, amely csak egy ellátási funkciót ölel fel.
3.1.3
Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Működési engedély száma:
3‐321/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A Tímár utcai Idősek Otthona Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára – 58 férőhellyel ‐ biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. Az intézmény a város központjában található. A fenntartó (Pécs M. J. Város Önkormányzata) az Idősek Otthonának helyet adó Tímár u. 5. szám alatti ingatlant az Izraelita Hitközségtől bérli. Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben, határozattal dönt, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.) számú rendelete alapján. Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei részben biztosítottak. Az intézményben összesen 35 fő dolgozik, valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel.
72 Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az intézményben gondozott személyek körében. Az ellátottak közel 30 %‐a súlyos demens, és további mintegy 25 százalékuknál várható különböző betegségek következtében a dementálódás. Jellemző a sürgős, soron kívüli várakozók számának folyamatos emelkedése, ami az egészségi állapot és szociális körülmények romlását jelzi.
3.1.4
Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10.
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Működési engedély száma:
7‐1866/2004.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az intézmény típusa:
Gondozási központ
Az Integrált Nappali Szociális Intézmény alap‐ és nappali ellátást biztosít a kertvárosi városrész 60.000 fős lakossága, valamint nappali ellátást a város mozgásfogyatékkal élő lakossága számára. Az épületek a fenntartó tulajdonában vannak. Az idősek klubjaiban az akadálymentes környezet feltételei részben biztosítottak. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások: étkeztetés, idősek klubjai, mozgáskorlátozottak nappali intézménye, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, otthoni szakápolás. Az igénybevétel kérelemre indul, melyről az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók összlétszáma 40 fő, az előírt szakképesítéssel rendelkezik 95%. A szociális étkeztetést A fenntartó a szociális étkezést kiszervezéssel biztosítja. A szolgáltatás helyben fogyasztással, vagy az étel elvitelével vehető igénybe. Amennyiben az igénylő egészségi állapota indokolja, házhoz szállítását lehet kérni. Az étkezést igénybe vevők körében a vásárolt élelmezés bevezetését követően látványosan lecsökkent az ellátottak száma, jelenleg 200 fő. Ezzel egyidőben jelentősen megnőtt az ingyenes fizetési kategóriába tartozók aránya. Főképp a legalacsonyabb jövedelműek igénylik az ellátást. Az étkeztetésben részesülők kb. 20 %‐a munkahellyel, illetve jövedelemmel nem rendelkező, aktív korú személyekből áll, létszámukban az utóbbi két évben stagnálás tapasztalható.
73 Házi segítségnyújtás: Az ellátást igénybe vevők száma átlagosan 100 fő. A házi segítségnyújtást 18 fő látja el: 3 vezető, 10 fő szakképzett gondozónő, 1 fő szakképzetlen gondozónő, 2 fő gépkocsivezető, valamint 2 fő gazdasági ügyintéző. A házi segítségnyújtást igénylők körén belül az utóbbi években jelentősen megnőtt az ápolást‐gondozást igénylők száma, ezen belül is főleg az inmobilis, teljes ellátásra szoruló betegek. Szintén jelentős azoknak az ellátottaknak az aránya, akik mentális állapotuk miatt különös figyelmet igényelnek. Az ellátási igények változásán belül, szintén jelentős igényt képvisel a mozgásszervi rehabilitációs ellátás. Az intézmény otthoni szakápoló szolgálatot is működtet, ami az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. sz. NM. rendeletben meghatározott feladatokat látja el a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házigondozás keretében 40 db készüléket helyeztek ki Pécs területén, gondozási központonként 10‐ 10 készüléket, a koordinációs feladatokat az Integrált Nappali Szociális Intézmény látja el. A szolgáltatás jogszabályban előírt személyi, tárgyi, szakmai feltételeknek megfelel. A jelzőrendszeres szolgáltatás kiépítésének célja, hogy a házi segítségnyújtásban részesülő, esetenként már szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában élő, de egészségi állapota miatt segítségre szoruló idősek, fogyatékosok, tartósan betegek biztonságérzetét erősítse, valamint a szükséges segítségnyújtást minél gyorsabban biztosítsa a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében. A program működése: egy központi rádió adó‐vevő rendszer és az ellátást igénylő személy által hordott kis jelzőkészüléken alapul, melyen szükség esetén ( pl.: rosszullét, elesés, stb) gombnyomással riasztható a központ, ahol hangjelzéssel egybekötve a számítógép monitoron azonnal megjelenik a riasztás ténye. A központban lévő ügyeletes értesíti elsősorban a készenlétben lévő házi gondozót vagy a megadott személyt (hozzátartozó, szomszéd, stb. ). A gondozónő rendelkezik az alapvető elsősegélynyújtó felszerelésen kívül mobiltelefonnal, melynek segítségével orvost, szükség esetén mentőt hív. Támogató szolgálat: 2004. évtől új, speciális alapellátási forma jelenik meg az intézménynél, a fogyatékossággal élők ellátásához kapcsolódóan. A támogató szolgálat célja, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A feladatok a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen:
74 -
Információnyújtás ügyintézés, tanácsadás speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása speciális önsegítő csoportok szervezése, a csoportokban való részvétel segítése családi, kulturális, közösségi, szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása.
A támogató szolgálat vezetője és személyi segítői szorosan együttműködnek az intézmény többi szakfeladatán ellátást végző munkatársakkal, továbbá a városban tevékenykedő szociális alap‐ és szakellátását biztosító intézményekkel és civil szervezetekkel. Kapcsolatot tart és együttműködik továbbá a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteivel is. Nappali ellátás keretében az intézmény két idősek klubját (Pécs, Littke J. u. 10. és Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.) és egy mozgáskorlátozottak klubját (Pécs, Krisztina tér 9.) működtet. Az intézmények heti öt napos nyitva tartással üzemelnek. 11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34. Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 30 fő, engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó), a szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. 13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10. Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 40 fő, engedélyezett férőhelyek száma 40 fő. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 4 fő (1 fő klubvezető, 3 fő szociális gondozó), a szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. Mozgáskorlátozottak Klubja Pécs, Krisztina tér 9. A klub mozgásfogyatékkal élő személyek nappali ellátását végzi, így a koncepcióban a fogyatékosok ellátása című fejezetnél is lehetne szerepeltetni,
75 azonban mivel az Integrált Nappali Szociális Intézmény szervezeti egységeként működik, így célszerűnek tartottuk az alábbiakban bemutatni. A mozgáskorlátozottak klubjának épületében az akadálymentesítés jól megoldott, az ajtókat kiszélesítették. A nappali ellátást nyújtó Mozgáskorlátozottak Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. A klub jelenleg 100 %‐os férőhely kihasználtsággal üzemel. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A klubtagság harminc napos próbaidővel kezdődik. A klub feladata az otthonukban élő, önellátásra nem, vagy csak részben képes mozgáskorlátozottak számára biztosít szolgáltatásokat. Többek között napi kétszeri normál vagy diétás étkezés, a személyi higiénével kapcsolatos segítségnyújtás, egészségügyi ellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás megszervezése, hivatalos ügyek intézésének segítése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése. Mozgásfogyatékkal élők ellátásának lehetőségei, színvonala jelentősen javult az elmúlt időszakban. A legjelentősebb eredményeket foglalkoztatási, képzés,‐ és a mozgásszervi rehabilitációs programokkal érte el az intézmény. Az ellátottak állapotának fejlesztéséhez szükséges gyógyászati segédeszközöket pályázati és alapítványi segítséggel szerzik be. Az intézményben az ellátottak részére oktatás, továbbképzés biztosított, ennek érdekében kapcsolatban állnak, pl. a Munkaügyi Központtal. (pl.: számítógépes tanfolyam, angol nyelvtanfolyam stb.). A klubban foglalkoztatás is folyik, melynek keretén belül előállított termékek értékesítésre kerülnek. A dolgozók létszáma 6 fő (1 fő klubvezető, 2 fő terápiás munkatárs, 3 fő szociális gondozó), a szakképzettség a törvényi előírásoknak megfelelő. A mozgáskorlátozottak fejlesztéséhez megbízási szerződéssel gyógytornászt, valamint a támogató alapítvány közreműködésével pszichológust foglalkoztatnak. Az integrált intézményi forma nagyban hozzájárul a feladatok komplex ellátásához, mivel a szakfeladatok közötti átjárhatóság rugalmas szolgáltatást tesz lehetővé, valamint a korszerű team‐munka szervezést. Ennek köszönhetően az otthonukban élők minden esetben az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek.
76
3.1.5
Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21.
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Működési engedély száma:
3/4972/1997.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Intézmény típusa:
Idősek Otthona
Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben, határozattal dönt, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.) számú rendelete alapján. Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható, 18‐35 év közötti szellemileg ép, mozgásában korlátozott személy elhelyezését biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el, akik koruk vagy betegségük miatt önmaguk ellátására nem képesek. Az intézmény Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három külön ütemben a funkciónak megfelelően készült, az épületek egymással összeköttetésben állnak. Az intézményben az akadálymentes környezet feltételei maradéktalanul biztosítottak. Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobák állnak rendelkezésre. Az intézmény nyolc részleggel működik, részlegenként hatvan‐hetvenöt fővel kivéve a mozgásában korlátozottak részlegét. A részlegre bontást indokolja a nagy számú férőhely. Két részleg ápolási osztályként működik, gyakorlatilag kórházi körülményeket biztosít, súlyos megbetegedésben szenvedő fekvőbetegeknek. Két részleg dementált lakóknak ad otthont és három részleg működik klasszikus értelemben vett idősek otthonaként (többnyire fent járók, segítséggel önmaguk ellátására képesek, fizikai, szellemi kondíciójuk, az életkoruknak megfelelő). Egy részleg a mozgásfogyatékkal élők bentlakását biztosítja. Az utóbbi években az intézményben felvételüket kérő idős emberek életkora egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban agyi‐keringési, neurológiai eredetű, illetve rosszindulatú daganatos megbetegedés. Emiatt járóképtelenek vagy mozgásukban korlátozottak, szellemileg leépültek, otthonukban nem ápolhatók. Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan 220 fő, melynek közel 30 %‐a sürgős, soron kívüli várakozó. Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága évek óta 98 % feletti.
77 Az intézmény dolgozóinak létszáma 189 fő. Törekednek arra, hogy a szakképzettségi arány a törvényi előírásoknak megfeleljen, ezért a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók szaktanfolyamokon vesznek részt. Fent említettek következtében az intézmény profilja folyamatosan változik, a klasszikus értelembe vett idősek otthona felől a hangsúly áthelyeződik az ápolási osztály jellegű, kifejezetten demens betegeket ellátó intézmény felé. Az életkor emelkedése és az egészségi állapot romlása jelentősen módosítja a szolgáltatások iránti igényeket. Idősek otthoni elhelyezésre várakozók száma (2004. április 30‐ig) Idősek otthona Integrált Szociális Intézmény Tímár u. Idősek Otthona Tüzér u. Idősek Otthona Xavér u. Idősek Otthona Alkotmány u. Idősek Otthona Barátság u. Idősek Otthona Felsőbalokány u. Ápoló‐Gondozó Ottnon Összesen
Intézményi férőhelyszám (fő) 480
Várakozók száma (fő) 254
Ebből sürgős várakozó (fő) 128
58
31
7
191
56
17
90
42
14
56
41
18
24
6
1
899
430
185
78 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük: Időskorúak ellátása Szociális étkeztetés A város az étkeztetés ellátása tekintetében négy – közel azonos nagyságú – területre lett felbontva. Az I. és II. kerületet a Xavér utcai ESZI 7 kiosztóhelyről, a nyugati területet a Tüzér utcai ESZI 2 kiosztóhelyről, míg a város déli részeit az INSZI látja el. Bár a köztudatban elsősorban az idős korú rászorultaknak szóló ellátásként ismert az ellátás, az igénybevevők döntő többsége aktív korú személy. A jövedelemmel rendelkező hajléktalanok étkeztetését is az I.sz. II.sz. Gondozási központok biztosítják. A 60 éven felüli ellátottak mintegy fele házi segítségnyújtásban is részesül. Az ellátottak zöme alacsony jövedelme miatt térítésmentesen veszi igénybe az ellátást. Az ellátást helyben, elvitellel, illetve kiszállítással juttatják el a rászorulók számára (Zipernowsky: csak helyben és elvitellel). Az étel előállítása vállalkozók által üzemeltetett főzőkonyhán történik. Minősége szolgáltatónként változik. A diétás étkezés lehetősége biztosított. A Xavér utcai ESZI mindkét Gondozási Központja rendelkezik mikrobusszal, melyek életkora meghaladja a 16 évet. Az étkeztetést igénybevevők területi elszórtsága miatt reggel 9 órakor kezdik meg az étel kiszállítását, és a távolabbi részeken élők csak délután 2 óra körül jutnak hozzá a szolgáltatáshoz, amely erre az időre veszít minőségéből. Nehézséget jelent a peremkerületekben, szőlőhegyen, stb. élők ellátása, a lakóhely megközelítés főleg a téli időszakban okozhat problémát. Házi segítségnyújtás A város a házi segítségnyújtás szempontjából is négy – nagyjából egyenlő területre van bontva, hasonlóan az étkeztetéshez. A házi segítségnyújtást is a gondozási központok bonyolítják, melyek elhelyezkedése a szükségleteknek csak részben felel meg: a belvárosi gondozási központból a peremterületekre való eljutás eléggé időigényes. Az ellátottak túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerül ki (az igénybe vevők kétharmada a 75. életévét is betöltötte), döntő többségük az étkeztetéssel együtt veszi igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatás heti 5 nap 8‐tól 16 óráig igénybevehető. Napi egy‐két óránál intenzívebb ápolást‐ gondozást igénylő személyek ellátása ily módon nem biztosított a személyi feltételek miatt. Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami szervezetek: „Kinyújtott Kéz” Alapítvány (civil) „Szociális Jóléti Centrum (gazdasági)
79 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Jelenleg 4 szakmai központban összesen 208 készülék áll rendelkezésre. Idősek nappali ellátása A város területén 7 idősek klubja működik. A klubok heti 5 napos nyitvatartással működnek, a Felsőbalokány utcai kivételével, amely folyamatosan működik. A peremterületeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Somogy, Pécs‐Vasas), valamint Kertvárosban a férőhelyek kihasználtsága megközelíti, vagy eléri a 100%‐ot. Az Apáca és a Felsőbalokány utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernowsky és a Garay utcában az igénybevétel alig haladja meg az 50%‐ot. Jelentős különbség van az egyes klubok igénybevevőinek korösszetételében. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%‐ban a 60 évnél fiatalabbak veszik igénybe csakúgy, mint a Pécs‐Somogyi, továbbá a Polgárszőlői ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernowsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Ez utóbbi 2 klubban a legmagasabb a 75 éven felüliek aránya (87, ill. 69%), míg Pécs‐Vasason az ellátottak 25%‐át teszi ki ez a korcsoport. Míg 18‐59 éves ellátottak körében a nemek aránya közel azonos, addig az idősebb populáció körében lényegesen több a női ellátott. Az ellátottak körében a térítési díjat nem fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a Felsőbalokány utcaiban (55%), és 10%‐ot meghaladó az Apáca utcában, továbbá Pécs‐Somogyon. Az igénybe vevők körében magas a demensek aránya, jellemzően meghaladja a 25%‐ot, de helyenként eléri a 75%‐ot (Zipernowsky u.) is. 6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1. Működési engedély száma:
5‐171/16/2006.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 129 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 160. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás a hét valamennyi napján biztosított. A dolgozók létszáma 9 fő. A dolgozók szakképzettségi aránya 88%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.
80 7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3. Működési engedély száma:
5‐171/19/2006.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2008. december 31‐ig
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 21 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított. A dolgozók létszáma 3 fő. A dolgozók szakképzettségi aránya 67%, amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg. Az épület kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott. 8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2. Működési engedély száma:
5‐171/18/2006.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 20 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított. A dolgozók létszáma 3 fő. A dolgozók szakképzettségi aránya 100%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. Az épület kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott. 9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18. Működési engedély száma:
5‐171/14/2006.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2008. december 31‐ig.
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 18 fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított. A dolgozók létszáma 3 fő. A dolgozók szakképzettségi aránya 67%, amely a törvényi előírásoknak nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg.
81 3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12. Működési engedély száma:
5‐171/20/2006.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 80. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás heti 6 nap biztosított. A dolgozók létszáma 6 fő. A dolgozók szakképzettségi aránya 100%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. Az épület kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott. Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja Működési engedély száma:
5‐175/13/2006.
Működési engedély típusa:
határozott idejű 2007. december 31‐ig
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 15fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt Az ellátás heti 5 nap biztosított. Az intézmény kihasználtsága 50 %‐os. A dolgozók létszáma 2 fő, ami elmarad a jogszabályban előírtaktól. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak. Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja Működési engedély száma:
5‐175/10/2006.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 16fő. A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított.
82 A dolgozók létszáma 3 fő. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei részben biztosítottak. 11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34. Működési engedély száma: 7‐756/2004/6 Működési engedély típusa: határozatlan idejű Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 31 fő. Az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátási területe a Pécsi kistérségre terjed ki, 2007. júliusában csak pécsi lakosok vették igénybe a szolgáltatást. A dolgozók létszáma 3, a szakképzettség aránya (100%) a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. 13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10. Működési engedély száma: 1538‐4/2007. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 44 fő. Az engedélyezett férőhelyek száma 40 fő. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt. Az ellátási területe a Pécsi kistérségre terjed ki, 2007. júliusában csak pécsi lakosok vették igénybe a szolgáltatást. A dolgozók létszáma 3 fő, a szakképzettség aránya (100%) a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak. Időskorúak gondozóháza Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ‐ Gondozóház (Pécs, Garay u. 33. Pécs, Zipernowsky K. u. 1.) Működési engedély száma: 5‐175/11/2006., 5‐175/13/2006.. Működési engedély típusa: határozatlan idejű (Garay u. 33.), határozott idejű 2008.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.)
83 Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől, péntek 16 óráig. Az engedélyezett férőhelyek száma a Garay u. 33. sz. alatti gondozóház esetében 15, a Zipernowsky u. 1. sz. alatti gondozóház esetében pedig 17. Nyitvatartásában eltér ugyan a klasszikus gondozóházra előírtaktól, de jól működő, népszerű ellátási forma. Kifejezett igény az, hogy a hétvégeken és ünnepnapokon a család kíván gondoskodni az ellátottról, aki ez által nincs családjától elszakítva, munkanapokon ellátása, szükség szerinti felügyelete mégis megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét intézmény közel 100 %‐os kihasználtsággal működik, a létszámváltozásokban tendencia nem fedezhető fel. Az ellátottak döntő többségét a 75 éven felüliek adják (több mint 60%). Az ellátottak között jelentős (50% körüli) a demencia kórképpel rendelkezők aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat. Idősek otthona Az ellátottak körében a demens lakók aránya igen magas, több mint 60%. Számukra speciálisan kialakított részleg egyedül az Integrált Szociális Intézményben biztosított. A lakók 75%‐a 75 éven felüli, míg a 60 éven aluliak aránya 10% körüli. Az ellátást igénybevevők mintegy háromnegyede fizet térítési díjat. Xavér utcai Idősek Otthona Működési engedély száma: 5‐171/15/2006. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 90 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei részben biztosítottak. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek biztosítottak. A jogszabályban előírt személyi feltétel biztosított, a szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a 100 %‐ot. Az ellátottak közel 50%‐a súlyos fekvőbeteg, aki teljes körű ápolást, gondozást igényel.
84 Alkotmány utcai Idősek Otthona Működési engedély száma: 5‐171/21/2006. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 56 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak. Az idősek otthona lakhatásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek biztosítottak. A személyi feltétel (létszám, szakképzettségi arány) a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg. Barátság utcai Idősek Otthona Működési engedély száma: 5‐171/14/2004 Működési engedély típusa: határozott idejű 2008. december 31‐ig. Pécs város időskorú, szociálisan rászoruló lakossága számára, 24 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben a tárgyi feltételek csak részben biztosítottak, szükséges a lakószobák korszerűsítése, valamint az akadálymentes közlekedés biztosítása. A személyi feltétel (létszám, szakképzettségi arány) a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az ellátottak közel 40%‐a demens, illetve intenzív ápolást igénylő súlyos fekvőbeteg. Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1. Működési engedély száma: 5‐151/16/2006. Működési engedély típusa: határozatlan idejű
85 A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára biztosít elhelyezést betegség esetén. Amennyiben üres férőhely keletkezik más idősek otthonába beutalt sürgős soron kívüli elhelyezést igénylő személyek is felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik. Az intézményben a törvényi előírások szerinti tárgyi feltételek részben valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak. A személyi feltétel (létszám, szakképzettségi arány) a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg. Tüzér utcai Idősek Otthona Működési engedély száma: 5‐175/14/206. Működési engedély típusa: határozott idejű 2007. december 31‐ig (személyi feltételek), 2008. december 31‐ig (tárgyi feltételek) Az intézmény 180 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. A többi otthontól eltérően pavilon rendszerű az intézmény, több kis lakóegységből épül fel. A férőhelyek kihasználtsága 90% körüli, melynek oka részben, beutaltak között sok olyan egészségi állapotú személy van, akiknek ellátására – a betegrészlegek férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módjuk. hogy a a kihasználtság, mely több okra vezethető vissza: A szakdolgozók szakképzettségi aránya megfelel a törvényi előírásoknak. Az intézmény működését jelenleg mind a tárgyi, mint a személyi feltételek hiánya jellemzi. Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben megoldott. Mártírok utcai Idősek Otthona Működési engedély száma: 5‐175/12/2006. Működési engedély típusa: határozott idejű 2008. december 31.‐ig Az otthon 12 férőhellyel biztosít személyes gondoskodást. Az otthona gyakorlatilag 100 %‐os kihasználtsággal működik, az ellátotti létszám csökkenése döntően – a végleges elhelyezést biztosító intézménybe történő – áthelyezéssel
86 valósul meg, a létszám növekedése sürgősségi elhelyezéssel következeik be. Az intézményben összesen 7 fő szakdolgozó dolgozik. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben az akadálymentes közlekedés nem biztosított. Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5. Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Működési engedély száma: 3‐321/2004. Működési engedély típusa: határozatlan idejű A Tímár utcai Idősek Otthona – 58 férőhellyel ‐ biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást. Az intézmény a város központjában található. A fenntartó (Pécs M. J. Város Önkormányzata) az Idősek Otthonának helyet adó Tímár u. 5. szám alatti ingatlant az Izraelita Hitközségtől bérli. Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei csak részben biztosítottak. A jogszabályban előírt személyi feltétel nem biztosított, a szakdolgozók valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel. Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az intézményben gondozott személyek körében. Jellemző a sürgős, soron kívüli várakozók számának folyamatos emelkedése, ami az egészségi állapot és szociális körülmények romlását jelzi. Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21. Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Működési engedély száma: 3/4972/1997. Működési engedély típusa: határozott idejű Intézmény típusa:
Idősek Otthona
Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben, határozattal dönt, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.) számú rendelete alapján.
87 Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható, 18‐35 év közötti szellemileg ép, mozgásában korlátozott személy elhelyezését biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el, akik koruk vagy betegségük miatt önmaguk ellátására nem képesek. Az intézmény Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három külön ütemben a funkciónak megfelelően készült, az épületek egymással összeköttetésben állnak. Az intézményben az akadálymentes környezet feltételei maradéktalanul biztosítottak. Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobák állnak rendelkezésre. Az intézmény nyolc részleggel működik, részlegenként hatvan‐hetvenöt fővel kivéve a mozgásában korlátozottak részlegét. Két részleg ápolási osztályként működik, gyakorlatilag kórházi körülményeket biztosít, súlyos megbetegedésben szenvedő fekvőbetegeknek. Két részleg dementált lakóknak ad otthont és három részleg működik klasszikus értelemben vett idősek otthonaként (többnyire fent járók, segítséggel önmaguk ellátására képesek, fizikai, szellemi kondíciójuk, az életkoruknak megfelelő). Egy részleg a mozgásfogyatékkal élők bentlakását biztosítja. Az utóbbi években az intézményben felvételüket kérő idős emberek életkora egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban agyi‐keringési, neurológiai eredetű, illetve rosszindulatú daganatos megbetegedés. Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan 220 fő, melynek közel 30 %‐a sürgős, soron kívüli várakozó. Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága évek óta 98 % feletti. Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami fenntartású intézmények: Prohászka Otthon (egyházi) Szent Lőrinc Gondozóotthon (egyházi) Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon (egyházi)
88
3.2 Fogyatékkal élők ellátása Hasonlóan az idős korúak ellátásához a fogyatékos személy családban történő ellátása nehezen biztosítható (lásd: kétkeresős családmodell), ezért napközbeni ellátásukról/átmeneti elhelyezésükről intézményi formában kell gondoskodni. Pécsett ezt az ellátási formát önkormányzati fenntartású és nem önkormányzati fenntartású intézmény biztosítja. A nem önkormányzati fenntartású intézmények az önkormányzattal ellátási szerződéssel rendelkeznek. A mozgásukban korlátozott személyek nappali ellátását az Integrált Nappali Szociális Intézmény ‐ Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt működő Mozgáskorlátozottak Klubja, a bentlakásos intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény Mozgásfogyatékos részlege biztosítja a már korábbiakban leírtak szerint. Mindkét intézmény azért az idősellátás keretén belül került bemutatásra, mivel idősek ellátását biztosító intézményekhez integrálva működnek. Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Fenntartó:
Az intézmény székhelye:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Pécs, Endresz György u. 21‐23.
Szervezeti egységei:
Felnőtt nappali ellátás
Pécs, Endresz György u. 21‐23.
Pécs, Acsády Ignác u. 8.
Átmeneti szállás:
Pécs, Endresz György u. 21.
Fejlesztő felkészítés:
Pécs, Acsády Ignác u. 8.
Támogató szolgálat:
Pécs, Endresz György u. 23.
Támogató szolgálat: Működési engedély száma:
7‐494/2003/3.
Működési engedély típusa:
határozott idejű
Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált olyan szolgáltatás biztosítása, mely a szociális törvényben speciális alapellátási feladatként jelent meg. A törvénybe emelés előtt az intézmény modellkísérlet részese volt, mely a szolgáltatás létjogosultságát bizonyította.
89 A fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló, önálló életvitelének megkönnyítése, a társadalmi hátrányok csökkentése érdekében az igénybevevő társadalmi aktivitását növelő olyan segítő, támogató szolgáltatás, amit a szolgáltató a jogosult személy lakásán belül és azon kívül egyaránt végez. A célcsoport érdekérvényesítő képessége a kommunikációs hátrányuk miatt gyenge, az érintettek sokszor alapvető jogaikkal és lehetőségeikkel sincsenek tisztában, átfogó felvilágosítást egyetlen hivatalnál, intézménynél sem kapnak, az őket érintő jogokról, kedvezményekről, juttatásokról (például az emelt szintű családi pótlék, rokkant járadék, fogyatékossági támogatás, gyógyászati segédeszközökre való jogosultság, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása). A támogatószolgálat autója 2003‐ban összesen 13.492 kilométert futott, 1.652 liter üzemanyagot használt fel. A támogatószolgálat munkatársai 6.400 órát dolgoztak, ez alatt 121 személynek nyújtottak segítséget. Regisztrált kliensek száma átlag 9‐10 fő. A támogató szolgálat alkalmazottainak száma 4 fő (1 fő vezető, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépjárművezető), a szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. Nappali ellátás A fogyatékos személyek nappali intézetébe olyan, elsősorban saját otthonukban élő, három év feletti értelmi fogyatékost vesznek fel, aki veszélyeztető magatartást nem tanúsít, önálló helyzetváltoztatásra segédeszközökkel képes, nem szorul állandó orvosi ellátásra, ápolásra. Az intézmény nappali részlegének férőhelye 110 fő. Pécs, Endresz György u. 21. Működési engedély száma:
3‐202/3/2003..
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az intézményben, felnőtt korúak nappali ellátását biztosítják. Az ellátottak létszáma 85 fő. Minden ellátott részt vesz egyéni fejlesztési tervre épülő kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon. Az intézmény bedolgozói munkalehetőséget is biztosít. A munkafoglalkozások speciális műhelyekben zajlanak.
90 Pécs, Acsády Ignác u. 8. Működési engedély száma:
3‐202/4/2003.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
Az intézményben fejlesztő felkészítés történik. Az ellátottak/képzési kötelezettek száma 18 fő. A képzési kötelezettség törvényi előírás szerint heti öt óra csoportos fejlesztő felkészítést jelent. Fogyatékosok nappali ellátásában 1 fő intézményvezető, 7 fő terápiás munkatárs, 16 fő szociális ápoló ‐gondozó vesz részt. Gondozási csoportonként 1 fő szociális gondozót és 3 gondozási csoportra 1 fő terápiás munkatársat kell foglalkoztatni. Jelenleg az intézményben 19 gondozási csoport működik. Átmeneti szállás Működési engedély száma:
3‐202/3/2003.
Működési engedély típusa:
határozatlan idejű
A Fogyatékosok Átmeneti Szállása olyan 18 év feletti értelmileg akadályozott személyek elhelyezésére szolgál, akik részben önellátóak, és ellátásuk családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az átmeneti szállást egy évig vehetik igénybe a rászorulók, ezután az intézményvezető még egy évvel meghosszabbíthatja ellátásukat. Fogyatékosok átmeneti szállásán 10 férőhelyen 8 főt látnak el. A férőhelyek felével a Baranya Megyei Önkormányzat rendelkezik, melyre az intézménnyel ellátási szerződést kötöttek. A dolgozók létszáma 5 fő (1 fő vezető ápoló, 3 fő ápoló, szociális gondozó, 1 fő mentálhigiénés munkatárs), szakképzettségi aránya a törvényi előírásoknak megfelel. A következőkben olyan intézményeket mutatunk be, melyek nem önkormányzati fenntartásúak, de jelentős részt vállalnak a város szociális ellátórendszerében
91 A koncepció készítése során indokolt a szociális ellátás területén tevékenykedő civil szervezeteket is bemutatni. A tapasztalat az, hogy az állam és az önkormányzatok nem képesek az összes társadalmi feszültséget kezelni. A megoldásra váró feladatokhoz partnerekre van szükség. A civil szervezetek felépítésüknél fogva gyorsabban tudnak reagálni a szolgáltatást igénybe vevők elvárásaira. Városunkban a fogyatékos ellátás területén az alábbi szervezetek nyújtanak szolgáltatást: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány „Fogd a Kezem” Alapítvány Mindhárom szervezet fogyatékosok nappali ellátását biztosítja, emellett a Kerek Világ Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja speciális alapellátási feladatként támogató szolgálatot, a Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja és a „Fogd a Kezem” Alapítvány pedig tartós bentlakásos intézményeket, fogyatékosok lakóotthonát működtet megyei önkormányzat támogatásával. A Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerződésben szociális étkeztetést is biztosít. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza Fogyatékosok nappali szociális intézménye Fenntartó:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja
Működési engedély száma: II.11.505‐5/1998. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Intézmény típusa:
fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény
Telephelye:
Pécs, Apaffy u. 101.
A nappali intézmény sajátos nevelési igényű, 6‐40 év közötti gondozottak ellátását biztosítja. A gondozottak között értelmi, érzékszervi és mozgásában akadályozott egyaránt megtalálható. Férőhelyek száma 25 fő, ellátottak száma 2003. szeptembertől 21 fő.
92 Csoportszobák és egy tornaszoba áll a gondozottak rendelkezésére, az érzékelés, észlelés, kognitív funkciók fejlesztéséhez megfelelő eszközrendszer biztosított. A foglalkozások csoportos és egyéni formában zajlanak. Hetente van gyógymasszírozás és zeneterápiás foglalkozás szakember vezetésével. A gondozók létszáma 6 fő, ez lehetővé teszi, hogy betegség vagy szabadság esetén sem kell csoportösszevonást alkalmazni. A képzési kötelezettség teljesítése biztosított (6 fő képzési kötelezett).
Rendszeresen látogatják az intézményt önkéntesek, akikre rendkívüli esemény kapcsán is lehet számítani (tömeges táppénz). A Napközi a szakirányú oktatást végző intézmények gyakorlóterülete, így a gyakorlatukat itt végzők is bekapcsolódnak a munkába. Továbbiakban is nyitottak, mint gyakorlóterület. A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő gyógypedagógiai vezető,2 fő gyermekfelügyelő, 1 fő pszichiátriai szakápoló, 1 fő gyógypedagógiai asszisztens, 1 fő házi szociális gondozó ás ápoló, 1 fő gondozó). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. A Támogató Szolgálat Működési engedély száma:
7‐715/2003.
Működési engedély típusa:
határozott idejű
Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális törvényben speciális alapellátási feladatként megjelenő támogató szolgálat létrehozása. A törvénybe emelés előtt az intézmény ‐ hasonlóan az ÉFESZI‐hez‐ modellkísérlet részese volt, mely a szolgáltatás létjogosultságát bizonyította. A Támogató Szolgálat autói 2003‐ban összesen 54687 kilométert futottak, 5782 liter üzemanyagot használtak el. A Támogató Szolgálat munkatársai 2807 órát dolgoztak, ez alatt 116 személynek nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 47 fő. A dolgozók létszáma 4 fő (1 fő szolgálatvezető, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.
93 Szociális étkeztetés A várossal kötött ellátási szerződésben 50 fő szociálisan rászorult étkeztetését biztosítja. Igény esetén a házhozszállítás megoldott. A dolgozók létszáma 4 fő (1 fő élelmezésvezetőm 3 fő szakács) Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Fenntartó:
Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány
Működési engedély száma: II.14.164‐5/1997. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Intézmény típusa:
fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény
Telephelye:
Pécs, Gesztenyés u. 2.
A nappali intézmény sajátos nevelési igényű, 6‐18 év közötti gondozottak – képzési kötelezettek, a még vagy már nem tanköteles korú, sérültségüknél fogva szegregáltan fejleszthető gyermekek, ép értelmű mozgássérült fiatalok (középiskola, főiskola, egyetem) habilitációja és rehabilitációja ‐ ellátását biztosítja. Férőhelyek száma 25 fő, ellátottak száma 20 fő. Az intézményben egy helyen történnek a különböző területeket megcélzó terápiás foglalkozások. A terapeuták egymás munkáját kiegészítve és erősítve végezhetik a habilitációs munkát. A képzési kötelezett gyermekekről az intézmény, a gyógypedagógusok és terapeuták véleménye alapján, minden tanév végén írásban ad szakmai tájékoztatót a Szakértői Bizottság illetve a szülők felé. A dolgozók létszáma 10 fő (4 fő szociális gondozó, 1 fő gyógytornász, 1 fő konduktor, 1 fő logopédus, 1 fő zeneterapeuta, 1 fő gyógypedagógus, 1 fő drámatanár). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézmény biztosít hitoktatást és lovasterápián való részvétel lehetőségét. A Támogató Szolgálat Működési engedély száma:
7‐699/2003.
Működési engedély típusa:
határozott idejű
Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális törvényben speciális alapellátási feladatként megjelenő támogató szolgálat
94 létrehozása. A törvénybe emelés előtt az intézmény ‐ hasonlóan az ÉFESZI‐hez és a Máltai Szeretetszolgálathoz ‐ modellkísérlet részese volt, mely a szolgáltatás létjogosultságát bizonyította. A Támogató Szolgálat gépjárművei 2004. I. félévben összesen 183.606 kilométert tettek meg. A Támogató Szolgálat munkatársai 2361 órát dolgoztak, ez alatt 6677alkalommal nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 44fő. A dolgozók létszáma 8 fő (1 fő szolgálatvezető, 3 fő személyi segítő, 2 fő gépkocsivezető, 1 fő kulturális szervező, 1 fő adminisztrátor). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. Iroda és tanácsadásra alkalmas helyiség az alapítvány székhelyén található Pécs, Gesztenyés u. 2., ügyfélszolgálati iroda Pécs, Szent István tér 17. szám alatt található (szükséges informatikai és irodai eszközök, bútorok valamennyi helyiségben rendelkezésre állnak.) „Fogd a Kezem” Alapítvány Az alapítvány saját tulajdonú ingatlanában biztosítja fogyatékosok nappali ellátását. Fenntartó:
”Fogd a Kezem” Alapítvány
Működési engedély száma: 3‐1795/1/2004. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Intézmény típusa:
fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény
Telephelye:
Pécs, Kovács B. u. 10
A nappali intézmény 18 év feletti, értelmileg akadályozott személyek ellátását biztosítja. A férőhelyek száma 30 fő, az ellátottak száma 34 fő. A sérültség fokától függően foglalkoztatást biztosítanak az ellátottak számára. Az épületben működik asztalos, textil, kreatív és papírműhely. Az önálló életvitelre részben képes fiatalok külső munkahelyen dolgoznak. Az intézményben dolgozók létszáma 7 fő,(6 fő főállású, 1 fő részmunkaidős), a szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. Az intézmény munkáját segíti 1 fő megbízási szerződéses és 1 fő óraadó dolgozó.
95 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük: Pécs városában a fogyatékkal élők nappali ellátását öt szolgáltató biztosítja, értelmi fogyatékossággal élőket összesen négy szolgáltató (ÉFESZI, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, „Fogd a kezem” Alapítvány), kizárólag mozgásfogyatékosokat egy (INSZI), és mindkettő fogyatékossági típussal élőket kettő szolgáltató (ÉFESZI, Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány). Hallás‐, látás‐, és más fogyatékossági típussal élőket egy szolgáltató lát el (ÉFESZI itt az összes ellátott 36%‐a él az értelmi fogyatékosság mellett más típusú fogyatékossággal is (hallás fogyatékosság 8 fő, mozgás fogyatékosság 17 fő, látás fogyatékosság 8 fő, egyéb fogyatékosság 9 fő). Az említett szolgáltatóknál jelenleg összesen 200 fő részesül ellátásban, 105 férfi és 95 nő, 6 év alatti ellátott csak a Kerek Világ Alapítványnál és az ÉFESZI‐nél található, összesen 5 fő. A szolgáltatásokat igénybevevők közül legmagasabb számban 18‐39 év közötti ellátott van, 140 fő, a második csoport pedig a 6‐13 év közöttiek, 38 fő, akikre vonatkozik a képzési kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő). A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt, támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában. Az ÉFESZI leginkább enyhe és középsúlyos fogyatékkal élőket lát el (42 és 44 fő), a Fogd a kezem” Alapítvány ellátottainak 75%‐a középsúlyos, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátottai csak középsúlyos, illetve súlyos fogyatékossággal élők. A Kerek Világ Alapítvány az óvódás korúakon kívül 15 fő képzési kötelezett fiatalt, és 7 fő, ép értelmű mozgásfogyatékkal élőt lát el, és a 25 fő ellátottból fő nem a városban, hanem a megye más településén él. Az ÉFESZI ellátottaiból 23 fő a kistérségi ellátott. A fogyatékkal élők jövedelmi helyzete általában nem mondható rossznak, jövedelem szerinti megoszlásukra jellemző, hogy jövedelmük szerint az öregségi nyugdíj minimuma alá csak az ellátottak kb. 10%‐a esik, tehát a rászorultságot nem az anyagi helyzet indokolja, az ellátottak zömében közepes jövedelmi helyzetűek. A „Fogd a kezem” Alapítvány ellátottai között szerepel 1 fő pszichiátriai beteg. Az INSZI által biztosított mozgáskorlátozottak nappali ellátását összesen 30 fő veszi igénybe, 57%‐uk nő, és 1 fő nem városi, hanem kistérségi lakhelyű. Mozgásfogyatékkal élők bentlakásos elhelyezését biztosítja az Integrált Szociális Intézmény, az igénybevevők száma 28 fő.
96
3.3 Szenvedélybetegek ellátása Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok megyei, regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Drogellenes Munkacsoport, a Dél‐Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat‐, mind kereslet‐ csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallás‐ és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való véleménynyilvánítást. A rendszer komplex módon közelít a jelenséghez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. A jelenleg hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény megteremtette a szenvedélybetegek szociális ellátásának struktúráját települési és megyei önkormányzati feladatok ellátási kötelezettségébe utalva azokat. A törvény által nevesített rendszer alkalmas a szenvedélybetegek rehabilitációjára, a sikeres társadalmi és munkaerőpiaci be,‐ illetve visszailleszkedésének megvalósítására. Ezen szükségletre válaszol, hosszú előkészítő időszak után 2004. nyarán kezdte meg működését az INDIT Közalapítvány „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye. INDIT Közalapítvány: Fenntartó: Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító – Foglalkoztató Közalapítvány Működési engedély száma: 7‐800/2004/20. Működési engedély típusa: határozatlan idejű Intézmény típusa:
szenvedélybetegek nappali intézménye
Telephelye:
7621 Pécs, Kazinczy u. 6.
Engedélyezett férőhelyek száma: 60 fő
97 Az INDIT Közalapítvány által működtetett szenvedélybetegek nappali intézménye olyan személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít, amely a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, továbbá biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Az intézményben dolgozók létszáma 5 fő (1 fő intézményvezető, 1 fő terápiás munkatárs, 1 fő utcai szociális munkás, 1 fő szociális gondozó, 1 fő közösségi gondozó). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel. A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük: Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006‐os évben összesen 1123 kábítószer‐fogyasztót gondozott. Közülük a legtöbben kannabisz típusú kábítószert használtak (összesen 814 fő), a legtöbben alkalomszerűen (390 fő), sokuk naponta (304 fő), néhányuk hetente (120 fő). A kannabisz típusú kábítószer három eset kivételével marihuánát jelentett. Összesen 146 fő használt amfetamin típusú kábítószert; ez túlnyomórészt amfetamint, kisebb részt egyéb amfetamint, extasyt jelentett. Az amfetamin használók (106 fő) közel fele (45 fő) naponta használta a szert, 36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal. Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81 fő élt vissza; több mint felük heroin használó (50 fő). 10 fő használt egyéb opiátot, 5 fő ópiumot, 4 fő methadont, 3 fő szintetikus kábító fájdalomcsillapítót. Az opiát típusú kábítószert használók túlnyomó többsége (72 fő) napi szerhasználó. 19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban, napi szerhasználat mellett. Egyéb típusú kábítószert 15 fő használt; alkohollal 14‐en éltek vissza, közülük 11‐en napi fogyasztók voltak. A nyugtatókat és a szerves oldószert használók száma megegyezett: 12‐12 fő használta ezeket a szereket. Előbbiek közül a napi szinten benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak közül a szintén napi szinten oldószert használók (7 fő) „emelkednek ki”. Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente. A 2006‐os évben (elsődlegesen) hallucinogént fogyasztó szerhasználó nem került be az ellátórendszerbe. Az utcai ellátásban résztvevők megoszlása:
98 Férfi 18‐39 éves 24 fő
40‐59 éves 1 fő
60‐64 éves 0 fő
65‐ 0 fő
Nő 18‐39 éves 22 fő
40‐59 éves 1 fő
60‐64 éves 0 fő
Összesen: 48 fő Látjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevők két fő kivételével 18‐39 év közöttiek, és a férfi‐ női arány közel azonos. Pécs városában a szenvedélybetegek valamennyi szolgáltatás biztosított, a hiányzó ellátások (szenvedélybetegek otthona és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) nem kötelezőek városi szinten.
3.4 Hajléktalan ellátás A hajléktalan személyek jellemzően a nagyvárosokban – így Pécsett – jelentkeznek ellátási igényükkel. Az évről évre növekvő ügyféllétszám Pécs központi helyzetéből, s a segítő intézményrendszer kiépültségéből, a növekvő számú városok hajléktalan intézményeinek hiányából, az aprófalvas településekről Pécsre történő bevándorlásból, a munkavállalási – az alkalmi munkát is beleértve – nagyobb lehetőségeiből adódik. Támasz Gondozási Központ Fenntartó:
Támasz Alapítvány
Működési engedély száma: 3‐830/6/2003 Működési engedély típusa: határozatlan idejű Intézmény típusa:
gondozási központ
Székhelye:
Pécs, Sándor u. 1.
A Támasz Gondozási Központ az alább felsorolt telephelyeken végzi a hajléktalanok komplex ellátását:
99 Gondozási Központ: Pécs, Sándor u. 1. ‐ Hársfa u. 2. sarok épület tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítvány az ingatlant ingyenesen használja. A dolgozók létszáma 10 fő (1 fő központvezető, 1 fő szociális szervező, 1 fő, gazdasági vezető, 1 fő munkaügyi vezető, 1 fő pénztáros, 2 fő ügyviteli alkalmazott, 1fő anyagbeszerző,1 fő karbantartó, 1 fő pszichológus) A Gondozási Központ intézményei és szolgáltatási a hajléktalan emberek és a hajléktalanság veszélyzónájába kerülők nappali ellátását, népkonyhai étkeztetését, átmeneti elhelyezését, bentlakásos ápolását, az utcai szociális gondozást, egészségügyi ellátását, szociális információ szolgálatát, krízisügyeletét, foglalkoztatási programját, a „kiléptető” lakások működtetései biztosítják. Népkonyha – Pécs, Sándor u. 1. ‐ Hársfa u. 2. sarok épület tulajdonosa az önkormányzat. Az ingatlant az Alapítvány ingyenesen használja. A férőhelyek száma 100 fő. A dolgozók létszáma 6 fő (1 fő élelmezésvezető,1 fő szociális segítő, 1 fő szakács, 2 fő konyhai segítő, 1 fő takarító, 1 fő eseti megbízás, helyettesítés) Nappali Melegedő – Pécs, Sándor u. 1‐Hársfa u. 2. sarok, az épület tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. A férőhelyek száma 150 fő A dolgozók létszáma 9 fő (1 fő intézményvezető 4 fő szociális munkás, 1 fő szociális segítő, 2 fő utcai szociális munkás, 1 fő takarítónő eseti megbízás, helyettesítés) A nappali melegedő és a népkonyha (meleg és hideg élelem) szolgáltatásait az év minden napján biztosítja az intézmény. (A jogszabály csak munkanapi nyitva tartást ír elő.) A szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatosan meghaladja a működési engedélyben engedélyezett létszámot. Pályázati forrásból és önkormányzati támogatásból a téli krízis időszakra az éjszakai nyitva tartás működött, egyéb más szolgáltatásokkal együtt. Női Menhely és Átmeneti Otthon – Pécs Bittner Alajos u. 80., önkormányzati telken az épület részben önkormányzati tulajdonú, részben az Alapítvány által kialakított. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyek száma, menhely 20, átmeneti otthon 20 férőhelyen működik. A dolgozók létszáma: (1 fő intézményvezető, 1 fő vezető ápoló, 2 fő ápoló‐ szociális gondozó, 3 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs,1 fő takarítónő, 1 fő orvos heti 2 óra eseti megbízás, helyettesítés)
100 Férfi Menhely – Gomba u. 7 az épület tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhely száma 70 férőhely. A dolgozók létszáma (1 fő intézményvezető, 1 fő vezető ápoló, 3 fő ápoló, szociális gondozó, 6 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs, 1 fő orvos heti 2 óra, 1 fő takarítónő, eseti megbízás, helyettesítés) Férfi Átmeneti Otthon ‐ Edison u. 28., az épület tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyszám 40férőhely. A dolgozók létszáma (1 fő intézményvezető, 1 fő vezető ápoló, 2 fő ápoló, szociális gondozó, 3 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs, 1 fő takarítónő, 1 fő orvos heti 2 óra, eseti megbízás, helyettesítés) Az éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások 2003. év folyamán 90‐110 %‐os kapacitással, illetve igénybevétellel működtek. E két intézménytípus gondjait növeli a kijózanító állomás hiánya, mert az agresszív alkoholisták jelentős mértékben megnehezítik a gondozási tevékenységet és zavarják az intézmények működését. Hajléktalanok Otthona – József Attila u.10., az épület tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyek száma 50 fő. A dolgozók létszáma (1 fő intézményvezető, 1 fő vezető ápoló, 12 fő ápoló‐ szociális gondozó, 1 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs, 3 fő takarítónő, 1 fő orvos heti 6 óra, eseti megbízás, helyettesítés) Az ápoló otthonba 2003‐ban 14 fő nyert elhelyezést a Támasz Gondozási Központ saját intézményeiből, az „utcáról” és egészségügyi intézményekből stb. A férőhelyek szűkössége (városi szinten is!) állandó problémát, gondot okoz, valamint folyamatos vitákat eredményez az Alapítvány és az egészségügyi intézmények között. A Támaszt Gondozási Központban megjelent kliensekkel kapcsolatban az alábbi adatok mutathatók ki. A pécsiek aránya az utolsó bejelentett lakcím alapján 46 %, pécsi születési hely szerint 48 %, a megyéből érkezetteknek 41 % az arányuk. Körülbelül 13 %‐ra tehető azoknak a száma, akik más városból, fővárosból és megyékből érkeztek hozzánk. A nemek közti megoszlás az előző évhez képest némileg módosult, a női hajléktalanok aránya mérséklődést mutatott, 16,9 %‐ra csökkent.
101 A kliensek életkora 18 és 80 év között mozgott, az átlagéletkor 46 év. Az átmeneti szállásokon az átlagéletkor 6 évvel magasabb, amely a középkorúak és a nyugdíjasok nagyobb számából adódik. A korosztályokat illetően dominálnak a 25‐35 éves, valamint a 40‐50 éves korcsoportok. Az iskolai végzettség területén a fiatalok (18‐25 évesek) 62,3 %‐a szakmátlan, míg a 45‐55 évesek között 41 % a munkaerőpiacon alacsony keresletű szakmával rendelkezik. Az új ügyfelek 87,5 %‐ának nincs munkakapcsolata. Az ügyfelek jelentkezésük pillanatában rendkívül alacsony az állandó jövedelemből élők aránya. A munkaképes személyek túlnyomó többsége alkalmi munkavállaló, s nagyon magas a megváltozott munkaképességűek aránya. Az alkalmi munkavállalás a racionális jövőtervezés szempontjából, valamint az öregkori jövedelmek bebiztosítását illetően is rendkívül bizonytalan jövedelemforrás. Az elmúlt évben a foglalkoztatási programokon belül felerősödött és növekedett – a munkaügyi szervezetekkel együttműködve – az „Alkalmi munkavállalói könyvvel„ foglalkoztatott dolgozók száma, melyet jelentős eredménynek tartunk, különösen az érdekeltek számos jogosultságának megszerzésében. Ügyfeleink többsége, vagy házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása után, vagy állami gondoskodásból való kikerülését követően került olyan helyzetbe, hogy hajléktalanellátó intézmények segítségét kellett igénybe vennie. Az ügyfelek 32 %‐a nevelkedett állami gondoskodás keretei között. A gondozásuk megszűnése után átlagosan 4‐5 hónapra jelentek meg intézményekben. Pályázati és önkormányzati forrásból 2004. március 31‐ig, úgynevezett „lábadozó” intézményt működtettek, a téli időszakra, az önellátásra képtelen, ápolásra szoruló kliensek részére. A növekvő egészségügyi, közegészségügyi problémák miatt egyre nagyobb szerepe van az ellátórendszerben a háziorvosi ellátásnak, az orvosi rendelőnek, a fertőtlenítő fürdetésnek. A városi fertőtlenítő állomás megszűnésével, az ellátás biztosítására az ÁNTSZ szervezetével tárgyaltak. Felerősödött a pszichológus beállításával a mentálhigiénés tevékenység. Az elmúlt évben az ellátórendszert igénybevevők körében 29 haláleset történt, ebből 22 köztemetést intézett az illetékes területi szociális központ bevonásával az intézmény. Kiemelt feladat a folyamatos utcai szociális munka, gondozás, különös tekintettel a téli időszakban. A téli krízis feladatok ellátása érdekében – pályázati források kiegészítésével – a személyi, tárgyi stb. feltételek megerősítésére, bővítésére került sor.
„A hajléktalan emberek foglalkoztatását elősegítő komplex modellkísérleti program” folytatásaként mód nyílt arra, hogy az ESZCSM meghívásos pályázatának keretén belül kiléptető lakásokat vásárolhasson az intézmény. A lakhatás,
102 foglalkoztatás együttes megszervezésével és utógondozó szakember segítségével lehetővé vált azoknak a készségeknek és anyagi forrásoknak a megszervezése az ügyfelek számára, melyek révén a rehabilitáció megvalósulhat, a hajléktalan ember hatékonyan megvetheti lábát a munkaerő‐ és a lakáspiacon egyaránt. A Gondozási Központ adományszervező és gyűjtő tevékenysége tovább szélesedett, ezen belül a város különböző részén a lakosság adományainak összegyűjtése (konténeres, stb.) jól működik. Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány Fenntartó:
Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány
Működési engedély száma: 3005‐24/2000. Működési engedély típusa: határozott idejű Az intézmény típusa:
főzőkonyha
Székhelye:
7632 Pécs, Szent Erzsébet u. 4.
Ellátottak szám: 130 fő (80 fő+50 fő). Dolgozók létszáma 3 fő (1 fő konyhavezető,1 fő szakácsnő, 1 fő technikai személyzet) szakképzettségük a törvényi előírásnak megfelel. A Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas 2003 január 1‐én átvette a kertvárosi népkonyha üzemeltetését, mely addig kizárólag adományokból tartotta fenn ezt a karitatív tevékenységet. Az átvétel és az üzemeltetés zökkenőmentesen zajlott, ami a népkonyha működésében a folyamatosságot jelenti. Népkonyhán minden reggel (hétköznap) 8 és 9 óra között folyik a rászorulók reggeliztetése, majd a Pálos szerzetesrendnél kiosztásra kerül napi átlag 50 ebéd. Munkaügyi tanácsadást tartanak heti két alkalommal, mely keretében népszerűsítik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatásait ill. társszervezetekkel – Újra Dolgozom Programmal – együttműködve próbálják segíteni az elhelyezkedésben és a társadalomba való beilleszkedésben a hajléktalanokat. Sokat köszönhetnek azoknak az önkénteseknek, akik ezt a tevékenységet évekkel ezelőtt elindították. s ma is a háttérben állnak adományaikkal, önkéntes óráikkal, s azzal a felelősségérzéssel, hogy még sokaknak sokáig szükségük van rájuk.
103 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük: A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december 31‐re 326 főről 284‐re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi. A legtöbb hajléktalan az utcai ellátás látókörébe kerül, az ő életkori és nem szerinti állapotuk 2006. december 31‐én: Férfi
18‐39 éves
83 fő
40‐59 éves
127 fő
60‐64 éves
38 fő
65‐
15 fő
Nő
18‐39 éves
5 fő
40‐59 éves
12 fő
60‐64 éves
4 fő
Az utcán végzett munka, illetve a kliensek részére nyújtott szolgáltatások (klienstalálkozások arányában): Mentális segítés, információnyújtás: 85% Élelem, ital, egyéb:
15%
Szociális ügyintézés:
20%
A hajléktalanná válás okai között leggyakrabban családi okok szerepelnek, így a prevencióra kellene nagyobb gondot fordítani (családsegítés), tekintettel arra is, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy a veszélyeztetettek adósságcsapdába kerülnek, és az adósságkezelés szolgáltatást is a családsegítő szolgálat biztosítja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport iskolai végzettségére jellemző, hogy legtöbben 8 általánost végeztek, de egyre magasabb azok száma, akik közép, illetve felsőfokú végzettségűek. Ha sikerül munkát találniuk, inkább jellemző az alacsony végzettséget igénylő, illetve alkalmi jellegű munkavállalás. Azonban nagy részükben nincs meg az állandó munkavégzés szándéka.
104 Az ellátottak második nagy csoportja az 50 és 69 év közöttiek. Számukra a nyugdíjjogosultság elérése jelent megoldást, bár rossz egészségügyi állapotuk miatt sokuk nem éri meg. A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma. A hajléktalanok között egyre nagyobb számban találhatók roma származású fiatalok, akik az állami gondozásból kerülnek az utcára. A következő tényezők szerepelnek még legmarkánsabbak a hajléktalanná válás okai között: betegség, BV intézetből való szabadulás, és a munkahelyvesztés. Egészségügyi állapotukat tekintve jellemző, hogy egyre gyakoribbak a tumoros megbetegedések, emellett nagy számban végtag problémákkal küzdenek, mint pl.: végtagtörés, amputáció, fekélyes és egyéb sebek, stb. Pécs városában a hajléktalanok számára valamennyi szolgáltatás biztosított.. Az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltatások mellett működik a diszpécser szolgálat, valamint 24 órás orvosi szolgálat, és ún. lábadozó is, OEP finanszírozással.
105 Szervezetet neve
Ellátott terület Foglalkoztatottak száma (fő)
Szakképzettség aránya (%)
Ellátottak szám/férőhelyszám
Fogd a Kezem Fogyatékosok Alapítvány nappali ellátása
7
61
30 fő (23 fő után normatíva)
Kerek Világ Fogyatékosok Alapítvány nappali ellátása
11
25 fő (20 fő után normatíva)
8 fő
100
25 fő (21 fő után normatíva)
50 fő részére
Támogató szolgálat Magyar Máltai Fogyatékosok Szeretetszolgálat nappali Pécsi Csoportja ellátása Szociális étkeztetés
Támasz Alapítvány
Támogató szolgálat
4+1
Gondozási központ
9
Nappali melegedő
9
150 férőhely
150 adagos
Népkonyha
6
Női menhely
8
20 férőhely
Férfi menhely
12
70 férőhely
Női átmeneti 8 szálló
20 férőhely
Férfi átmeneti 8 szálló
40 férőhely
Ápoló‐ gondozó otthon
18
50 férőhely
5
80‐90 adag
Katolikus Caritas Kifőzőhely, népkonyha
106 A családsegítés határterület a szociális alapellátás és a gyermekvédelmi alapellátás között, ezért a szolgáltatástervezési koncepcióban megkerülhetetlen ennek tárgyalása.
3.5 Családsegítés A veszélyeztetett helyzetű családok és gyermekek száma növekvő tendenciát mutat Pécsett. A városban alapellátás keretén belül nyújt segítséget az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a hozzájuk forduló lakosok számára. A családsegítés egy családcentrikus, rendszerszemléletű személyes gondoskodási forma, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek a felhasználásával általános és speciális szolgáltatást nyújt a működési területén élő lakosság részére. Legfontosabb célja a lakosság testi és lelki egészségének megóvása és fenntartása, szerepvállalás a szociális biztonság megteremtésében. Kiemelt szerepe van a családok, egyének működőképességének megőrzésében, illetve annak helyreállításában, azon képességek fejlesztésében, melyek segítségével megoldják a társadalomban való működésüket. A családsegítő szolgálatok adósságkezelési szolgáltatást is végeznek, mivel égető a családok a közüzemi tartozásainak problémája, nagyon magas az eladósodott családok száma. III. 5.1. Esztergár Lajos Családsegítő‐ és Gyermekjóléti Szolgálat: Működési engedély száma: 7747‐6/2004 Működési engedély típusa: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény típusa:
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
Az intézmény székhelye:
Pécs, Anikó u.5.
Telephelyei:
Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5.
Belváros Egység Pécs, Megye u. 22.
Uránvárosi Egység Pécs, Dombay J. u. 3.
Meszesi Egység Pécs, Hársfa u. 154.
A családsegítő szolgálatok feladatukat területi alapon tagozódva, a négy városrészben látják el, hasonlóan a területi szociális központokhoz és a gondozási központokhoz.
107 A családsegítő szolgálatnál a dolgozók létszáma, szakképzettségi aránya és a tárgyi feltételei a törvényi előírásoknak nem felel meg, ezért az intézmény csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:
Családsegítő szolgáltatás A szolgáltatás ellátási területe a Pécsi kistérség. Családsegítő szolgálat Pécsett Meszesen, Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban található. Az épületek akadálymentesítettsége nem megoldott (ez alól kivétel Meszes), külső‐belső felújításra szorulnak. Mind a 4 épület eredetileg más funkciót töltött be, ezért a mostani szakmai feladatellátásra a kialakításuk nem optimális (nincs megfelelő számú interjúszoba, közösségi helyiség). A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak. Táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2004‐2006 esetek száma a probléma típusa
2004
2005
2006
életviteli
132
214
166
családi‐kapcsolati
299
461
387
családon belüli bántalmazás
173
241
239
lelki‐mentális
171
186
161
gyermeknevelési
100
147
43
108 anyagi
1129
1105
1138
foglalkoztatással kapcsolatos
109
507
1521
egészségárosodás következménye
66
43
70
ügyintézéshez segítségkérése
82
125
172
információkérés
31
46
85
egyéb
345
400
279
összesen
2634
3475
4257
több probléma együttes előfordulása
1717
2023
1948
krízishelyzet
159
166
116
összesenből
Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006 Az éves forgalom 2004 és 2005 között változott drasztikusan, akkor mintegy a korábbinak másfélszeresére nőtt a megjelenések száma, míg 2006‐ban a megelőző évhez hasonló forgalmat regisztráltak (több mint 17 ezret). A szolgálatnál megjelentek száma igen változatos képet mutat a vizsgált 3 évben, de döntően a már korábban „ismert”, nyilvántartott ügyfelek veszik igénybe a segítséget. Az egyes városrészeken található egységek közül a belvárosiban és a kertvárosiban lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében. A családsegítő szolgálat forgalmi adatainak változása 2004‐2006 között
2004
2005
2006
Éves forgalom
11997
17647
17467
tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek Ebből száma
7382
13595
5683
tárgyévben szolgálatnál megfordult
1493
2338
2388
a új
109 kliensek száma
Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006 A családsegítő szolgálat egységeinek forgalmi adatai, 2006 2006
Kertváros Uránváros Belváros Meszes
Éves forgalom
Összesen
6316
2569
6146
2436
17467
tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma
1648
488
1457
2090
5683
tárgyévben szolgálatnál megfordult kliensek száma
842
416
784
346
2388
Ebből a új
Forrás: KSH adatlap, 2006. A családsegítő esetkezelésekben domináns a szociális, mentális segítségnyújtás (információ, ügyintézés, segítő beszélgetés, tanácsadás). Az esetkezelésekben nagy számban fordulnak elő a jogi támogatások (tanácsadás, iratkezelés képviselet), kisebb súllyal szerepel a pszichológiai esetkezelés, míg az egészségügyi, orvosi esetkezelés egyáltalán nem jellemző. Az egyéb szolgáltatótevékenység között 2006‐ban a dologi javak közvetítésének, nyújtásának csökkent a szerepe, ugyancsak mérséklődött az adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma, viszont új elemként megjelent az aktív korúak rendszeres szociális segélyéhez nyújtott beilleszkedési program szolgáltatása, ami a jogszabályi változásoknak tudható be. A családsegítő esetkezelések jellege az egyes egységekben 2006‐ban Az esetkezelés jellege
Esetkezelésben részt vettek száma Kertváros
Uránváros
Belváros
Meszes
110 Szociális, mentális esetkezelés összesen
3120
1097
2427
754
Pszichológiai esetkezelés összesen
298
3
0
237
Jogi esetkezelés összesen
537
81
342
184
0
0
0
0
Egészségügyi, orvosi esetkezelés összesen
Forrás: KSH adatlap, 2006.* * Az egyes városrészek összesítő adatai a családsegítő szolgálat összesített adatlapjától számszakilag némileg eltér. Tábla: Egyéb szolgáltató tevékenység az egyes egységekben 2006‐ban A tevékenység jellege Dologi közvetítése nyújtása
Egyének száma Kertváros Uránváros Belváros
javak és 0
237
0
473
Adósságkezelési tanácsadás
856
342
744
1858
Aktív korúak rendszeres szociális segélyéhez beilleszkedési program szolgáltatás
305
127
535
1376
Forrás: KSH adatlap, 2006.*
Meszes
111 Pszichiátriai betegek A pszichiátriai gondozó intézetekben nyilvántartott betegek száma 2005‐től 2006‐ra csökkent, ami nem feltétlenül a betegek számának csökkenését jelenti, inkább az ellátórendszerből való kikerülést, melynek oka lehet többek közt a gondozóintézetek túlterheltsége, valamint a gyógyszerek árának emelkedése. A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a célcsoport valószínűsíthetően más szociális szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál (idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán ellátórendszerben/ellátásoknál jelenik meg (pl. egészségügy), vagy meg sem jelenik, így nem biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás. Nappali ellátásuk szükségességét az is alátámasztja, hogy a 2007‐től indult közösségi pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén. Felvétel alatt áll 20 fő. Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében 2004
2005
2006
gondozóintézetek száma
6
6
6
gondozóintézetek betegforgalma
93460
98925
84812
112 gondozó intézetekben év végén nyilvántartott betegek száma
12380
12692
11407
Forrás: www.terport.hu III.6. Az önkormányzati feladat‐ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007)
3.5.1
A pécsi szociális szolgáltatások aktuális bemutatására, figyelemmel a kötelező jogszabályi rendelkezésekre (a többször módosított, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) összefoglaló táblázatot készítettünk.
A vonatkozó törvény szerint, az önkormányzatok számára kötelező szolgáltatások bemutatásán túl arra is törekedtünk, hogy feltérképezzük egyrészt azon nem állami/önkormányzati
113 szolgáltatásokat, akik ún. kiegészítő szociális ellátásokat biztosítanak és az önkormányzat ehhez anyagi támogatást nyújt (ún. támogatási szerződéssel), másrészt azon nem állami/önkormányzati szolgáltatásokat, akik biztosítanak különböző típusú szociális ellátásokat, de az önkormányzat ehhez semmilyen formában nem biztosít támogatást. A táblázat tartalmazza az önkormányzat számára jelenleg nem kötelező szolgáltatásokat is, ebből megállapítható, hogy az önkormányzat ezek közül nem is vállalt önként feladat‐ellátást.
114 1. sz. tábla Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)
A város Szolgáltatók telephelyenként biztosítja‐e a szolgáltatást (I/N)
Van‐e ellátási Fenntartó Működési engedély szerződése típusa, jellege, ideiglenes esetén a amennyiben határideje (I/N)∗ nem a városi önkormányzat
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés (Sztv. 62. § )
I
TESZI∗∗ – III. sz. Gondozási Központ, Zipernovszky u. 1.
2007. december 31.
XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1.
Határozatlan
XESZI – II. sz. Gondozási Központ, Majorossy u. 15.
Határozatlan
INSZI
Határozatlan
∗
Önkormányzati intézmények és az önkormányzattal kapcsolatban álló intézmények esetében nem releváns a kérdés
∗∗
Azon szolgáltatókat jelöltük vastagítva, amelyek több telephellyel rendelkeznek
115
Magyar Máltai Szeretetszolgálat I Dél‐Dunántúli Régió
Civil: egyesület Határozatlan
Csilla Gondviselés Háza Étkeztetés népkonyhán
Támasz Gondozási Központ
Hajléktalan étkeztetés
Civil: alapítvány
Határozatlan
Pécs Egyházmegyei Katolikus N Caritas
Egyházi
Határozatlan
XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1.
Határozatlan
XESZI – II. sz. Gondozási Központ, Majorossy u. 15
Határozatlan
TESZI – III. sz. Gondozási Központ, Zipernovszky u. 1.
2007. december 31.
INSZI
Határozatlan
Családsegítés (Sztv.64.§) I , adósságkezelési tanácsadói tevékenység
Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Határozatlan
Jelzőrendszeres házi I segítségnyújtás (Sztv. 65. §)
INSZI
2008. december 31.
XESZI
Házi segítségnyújtás I (Sztv. 63. §)
I
116 V. Közösségi ellátások I (Sztv. 65/A. §)
Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása (2007. december 31‐ig biztosítandó ellátás)
INSZI
Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása (2007. december 31‐ig biztosítandó ellátás)
INDIT 2 szolgáltatás
I
Nonprofit: közalapítvány
Támasz Gondozási Központ 2 I szolgálat
Civil: alapítvány
Határozatlan
Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
INDIT
I
Nonprofit: közalapítvány
INSZI 2 szolgálat
Határozatlan
ÉFESZI 2 szolgálat
Határozatlan
Civil: alapítvány
Utcai szociális munka I ((Sztv. 65/E. §)
Támogató szolgáltatás I (Sztv. 65/C. §)
Kerek Világ szolgálat
Alapítvány
2 I
117
Magyar Máltai Szeretetszolgálat I
Civil: egyesület
ISZI
2008. december 31.
Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §)
Időskorúak nappali ellátása
I
XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1.
Határozatlan
XESZI – 7. sz. Idősek Klubja,
Határozatlan
Határozatlan
2008. december 31.
XESZI – II. sz. Gondozási Központ,
Határozatlan
Határozatlan
TESZI – III. sz. Gondozási Központ,
2007. december 31.
Bányatelep u. 3.
XESZI – 8. sz. Idősek Klubja, Pécs‐Vasas, „D” u. 2.
XESZI – 9. sz. Idősek Klubja, Barátság u. 18.
Majorossy u. 15.
XESZI – 3. sz. Idősek Klubja, Apáca u. 12.
118 Zipernovszky u. 1.
TESZI – Kassa utca 3. sz. alatti, Idősek Klubja
Határozatlan
INSZI – 13. sz. Idősek Klubja,
Határozatlan
Határozatlan
2008. december 31.
ÉFESZI – Endresz Gy. U. 21‐ 23.
Határozatlan
ÉFESZI – Acsády u. 8.
Határozatlan
INSZI – Krisztina tér 9.
Határozatlan
Kerek Világ Jóléti Szolgálat I Alapítvány
Civil: alapítvány
„Fogd a kezem” Alapítvány
Civil: alapítvány
Határozatlan
Magyar Máltai Szeretetszolgálat I
Civil: egyesület
INDIT Közalapítvány
Nonprofit, közalapítvány
Littke u. 10.
INSZI – 11. sz. Idősek Klubja, Polgárszőlő u. 32‐34.
Fogyatékossággal nappali ellátása
élők I
Szenvedélybetegek nappali I ellátása
ISZI – Malomvölgyi u. 21.
I
I
Határozatlan
119 Hajléktalan nappali ellátása
személyek I
Támasz Alapítvány
I
Határozatlan
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §)
Idősek otthona (Sztv. 68. §)
I
ISZI
2008. december 31.
TESZI – Tüzér utcai Idősek Otthona, Tüzér u. 7.
Határozatlan
TESZI – Mártírok utcai Idősek Otthona, Mártírok u. 9.
2008. december 31.
XESZI – Xavér utcai Idősek Otthona, Xavér u. 10.
Határozatlan
XESZI – Alkotmány utcai Idősek Otthona, Alkotmány u. 77.
Határozatlan
XESZI – Barátság utcai Idősek Otthona, Barátság u. 18.
2008. december 31.
Pszichiátriai betegek nappali N ellátása SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK
120
XESZI – Ápoló Gondozó Otthon, Felsőbalokány u. 1.
Tímár utcai Idősek Otthona
Határozatlan
Fogyatékos személyek I otthona (Sztv. 69, 70. §)
ISZI mozgásfogyatékos részleg
2008. december 31.
Hajléktalanok otthona (Sztv. I 71/B. §)
Támasz Alapítvány
I
Civil: alapítvány
Határozatlan
Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §)
Időskorúak (Sztv. 82. §)
TESZI – Gondozóház, Zipernovszky u. 1.
Határozatlan
TESZI – Gondozóház,
gondozóháza I
Garay u. 33. Fogyatékos személyek I gondozóháza (Sztv. 83. §)
ÉFESZI – Átmeneti Otthon
Határozatlan
Pszichiátriai betegek N átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §)
Szenvedélybetegek átmeneti N
121 otthona (Sztv. 83/B. §) Éjjeli menedékhely (Sztv. I 84. (1) §)
Támasz Alapítvány
I
Civil: alapítvány
Határozatlan
Hajléktalan személyek I átmeneti szállása (Sztv. 84. (2) §)
Támasz Alapítvány
I
Civil: alapítvány
Határozatlan
Pszichiátriai betegek otthona N (Sztv. 71. §)
Szenvedélybetegek otthona N (Sztv. 71/A. §)
Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §)
betegek N intézménye
Szenvedélybetegek N rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §)
Fogyatékos
NEM KÖTELEZŐ SZOLGÁLTATÁSOK
Pszichiátriai rehabilitációs (Sztv. 73. §)
személyek N
122 rehabilitációs (Sztv. 74. §)
intézménye
Hajléktalanok rehabilitációs N intézménye (Sztv. 74/A. §)
Lakóotthonok 85/A. §)
személyek N
betegek N
N
Fogyatékos lakóotthona
(Sztv.
Pszichiátriai lakóotthona Szenvedélybetegek lakóotthona
A VÁROS RÁSZORULÓINAK BIZTOSÍTOTT EGYÉB SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, MELYEKET A VÁROS NEM TÁMOGAT Alapellátások Házi segítségnyújtás
„Kinyújtott Kéz” Alapítvány
Civil: alapítvány
„Szociális Jóléti Centrum”
Forprofit (gazdasági):
HOMECARE 2002
123 Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Támogató szolgáltatás
Cat‐Otthon Kht. 2 szolgálat
Nonprofit: Kht.
Pécsi Tudományegyetem
Oktatási intézmény
Magyar Kolping Szövetség
Egyház
Közösségi ellátás
pszichiátriai
Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány
Civil: alapítvány
Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása
Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány
Civil: alapítvány
Mérföldkő Egyesület
Civil: egyesület
Szakellátások Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §)
Fogyatékos lakóotthona
személyek
„Fogd a kezem” Alapítvány „Szent Kinga” Lakóotthon
Civil: alapítvány
124
125 A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti szakmai bemutatására (a szolgáltatók legfontosabb működési paramétereinek megjelölésével) összefoglaló táblázatot készítettünk, célcsoporti bontásban. 2. sz. tábla Pécsi, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban
Intézmény
Címe
Szolgáltatások
Működési engedély jellege, ha ideiglenes, annak rövid indoklása∗
Szolgál‐ tatást igénybe vevők száma∗∗
Férő‐ hely‐ szám
Betöl‐ tetlen férő‐ helyek száma
Vára‐ kozók száma∗ ∗∗∗
Egyéb (pl. emelt szint, demen s ellátás )
IDŐSKORÚAK ELLÁTÁSA
1
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény
Xavér u. 10.
∗
Az időpont jelölése az ideiglenes működési engedély „határidejét” jelzi
∗∗
2006. évi KSH adat
∗∗∗
2007. júliusi állapot
∗∗∗∗
2007. március 31‐ei állapot
126 I. sz. Gondozási Központ
6.sz. Idősek Klubja 7.sz. Idősek Klubja
Felsőbalokány u. 1.
Étkeztetés
Határozatlan
328
‐
Házi segítségnyújtás
100
‐
Jelzőrendszeres segítségnyújtás
20
129
Határozatlan
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
160
31
‐
‐
‐
Felsőbalokány u. 1.
Nappali ellátás
Bányatelep u. 3.
Nappali ellátás
Határozatlan
18
20
2
‐
‐
Pécs‐Vasas, „D” u. 2.
Nappali ellátás
Határozatlan
20
20
0
‐
‐
Barátság u. 18
Nappali ellátás
2008. december 31.
20
20
0
‐
‐
Étkeztetés
Határozatlan
195
‐
‐
‐
‐
Házi segítségnyújtás
105
‐
‐
‐
Nappali ellátás
0
0
‐
‐
Jelzőrendszeres h.s.
20
‐
‐
‐
8.sz. Idősek Klubja 9. sz. Idősek Klubja II.sz. Központ
Gondozási Majorossy I. u. 15.
3. sz. Idősek Klubja
Apáca u. 12.
Nappali ellátás
Határozatlan
63
80
17
‐
‐
Xavér u. 10
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Határozatlan
91
90
‐1
29
‐
Xavér utcai Idősek Otthona
127 Alkotmány utcai Idősek Otthona
Alkotmány u. 77.
Barátság utcai Idősek Barátság u. 18., Otthona
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Határozatlan
56
56
0
32
‐
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
2008. december 31.
24
24
0
6
‐
Tárgyi feltételek teljesítése (lakóterület, fürdőkád ill. zuhanyzó kialakítása)
Ápoló Gondozó Otthon
Felsőbalokány u. 1.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Határozatlan
24
24
0
0
‐
2 Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény
Tüzér u. 7.
Zipernovszky K. u. 1.
Étkeztetés
2007. december 31.
152
‐
‐
‐
‐
Házi segítségnyújtást
Személyi feltételek teljesítése
86
‐
‐
‐
2007. december 31.
15
30
15
‐
‐
16
30
14
‐
‐
III. számú Gondozási Központ
Zipernovszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja
Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja
Zipernovszky K. u. 1.
Nappali ellátás
Kassa u. 3.
Nappali ellátás
Személyi feltételek teljesítése Határozatlan
128 Gondozóház
Gondozóház
Tüzér utcai Otthona
Idősek
Zipernovszky K. u. 1
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Határozatlan
Garay u. 33.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Tüzér u. 7.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Mártírok utcai Idősek Otthona
10
‐6
0
‐
12
10
‐2
0
‐
2007. december 31.: személyi feltételek teljesítése
165
180
15
32
‐
10
10
0
0
‐
2008. december 31. tárgyi feltételek teljesítése Mártírok u. 9.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
3 Tímár utcai Idősek Otthona
16
2008. december 31. Tárgyi feltételek miatt (lakóterület, betegszoba, orvosi szoba, megfelelő étkező hiánya, akadálymentes közlekedés hiányossága)
Tímár u. 5.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Határozatlan
59
58
‐1
29
‐
Littke J. u. 10.
Étkeztetés
Határozatlan
248
‐
‐
‐
‐
Házi segítségnyújtás
76
‐
‐
‐
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Jelzőrendszeres h. s.:
94
‐
‐
‐
4 Integrált Nappali Szociális Intézmény
2008. december 31.
129
11. számú Klubja Pécs,
A szolgáltatás bővítés alatt áll
Idősek
Polgárszőlő u. 32‐34.
Nappali ellátás
Határozatlan
30
30
0
‐
‐
Idősek
Littke J. u. 10.
Nappali ellátás
Határozatlan
40
40
0
‐
‐
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
2008. december 31.
453
480
‐1
294
De‐ mens részleg
13. számú Klubja 5 Integrált Szociális Malomvölgyi u. Intézmény 21.
Személyi (létszámhiány) és tárgyi feltételek teljesítése
FOGYATÉKKAL ÉLŐK ELLÁTÁSA
1 Életminőség‐ fejlesztő Szolgáltatások Intézménye
∗∗∗
2007. júliusi állapot
Endresz György u. 21‐ 23.
Nappali ellátás
Határozatlan
53
80
27
‐
‐
Munka‐rehabilitációs foglalkoztatás
Határozatlan
60∗∗∗
‐
‐
‐
Támogató szolgálat
Határozatlan
20
‐
‐
‐
130
Acsády Ignác u. 8.
Nappali ellátás
Határozatlan
41
41
0
‐
Támogató szolgálat
2007.12.31.
20
‐
‐
‐
‐
Gépkocsi hiányában, ez a feltétel azóta teljesült
Endresz Gy. u. 21‐23.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Határozatlan
7
10
3
0
‐
2 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐Dunántúli Régió
Apaffy u. 101.
Nappali ellátás
Határozatlan
20
25
‐
‐
‐
Támogató szolgálat
Határozatlan
41
‐
‐
‐
Étkeztetés
Határozatlan
125
‐
‐
‐
25
25
0
‐
Nincs adat
‐
‐
‐
Csilla Háza
Gondviselés
3
4 KEREK VILÁG JÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY
Gesztenyés u. 2.
Nappali ellátás
Támogató szolgálat
‐
131 4 „Fogd a Kezem” Kovács B. u. 10 Alapítvány
Nappali ellátás
Határozatlan
32
Nincs adat
‐
‐
‐
5 Integrált Nappali Krisztina tér 9. Szociális Intézmény Mozgáskorlátozotta k Klubja
Mozgásukban korlátozott személyek részére:
‐
30
30
0
‐
70
‐
‐
‐
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
28
Nincs adat
Nincs
‐
adat
Nincs adat
Kazinczy u. 6.
Nappali ellátás
Ideiglenes
60
‐
‐
‐
Utcai szociális munka
Ideiglenes
Nincs adat
‐
48
Nincs adat
‐
Étkeztetés népkonyhán
Határozatlan
151
150
‐
‐
‐
Nappali ellátás Támogató szolgálat
6 Integrált Szociális Malomvölgyi u. Intézmény 21. Mozgásfogyatékos részlege
SZENVEDÉLYBETE GEK ELLÁTÁSA
1 INDIT Közalapítvány
HAJLÉKTALANOK ELLÁTÁSA
1 Támasz
Gondozási Hársfa u. 2.
132 Központ
Utcai szociális munka
Hajléktalanok Nappali Intézménye (nappali melegedő)
284
‐
‐
‐
171
150
‐
‐
étkeztetés
326 Hajléktalanok Otthona
József Attila u.10.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
Határozatlan
48
50
Nincs adat
Nincs adat
‐
Hajléktalanok átmeneti szállása
Bittner Alajos u. 80. (női)
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Határozatlan
9
20
Nincs adat
‐
Nincs adat
40
Nincs adat
32
Nincs adat
6
20
Nincs adat
‐
Nincs adat
69
70
Nincs adat
Nincs adat
Edison u. 28. (ffi) Hajléktalanok menedékhelye
éjjeli
Bittner Alajos u. 80. (női) Gomba u. 7 (ffi)
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Határozatlan
133
PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÁSA
1 Integrált Nappali Szociális Intézmény
Littke J. u. 10.
Közösségi ellátás
Határozatlan
3
‐
‐
‐
‐
59∗∗∗
‐
20
‐
CSALÁDSEGÍTÉS
Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Anikó u. 5.
Családsegítés
Határozatlan
∗∗∗
2007. júliusi állapot
134 III.7. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások részletes szakmai bemutatása, szolgáltatónként (2007)∗ Időskorúak ellátása Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítsa:
Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Idősek klubja Idősek otthona
Az Intézmény ellátási területe: Az alapszolgáltatás tekintetében Pécs keleti és belső része, a szakellátás vonatkozásában Pécs város egésze. A házi segítségnyújtás munkanapokon napi 8 órában biztosított. A nappali ellátások heti 5 nap vehetők igénybe, mely alól kivételt képez az Apáca u.(heti 6 nap), valamint a Felsőbalokány u. (7 nap). A cigány lakosság nem igazán fogadja el a házi segítségnyújtókat. A város 2 szociális intézményeket ellátó karbantartási centruma közül az egyik náluk található. A karbantartók egyben udvarosok, füvet nyírnak, szükség esetén a betegek mozgatásában is részt vesznek, különféle iparos szakmunkákat ellátnak. Az intézmények kora, műszaki állapota indokolja is a jelenlétüket. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):
∗
Sárga színnel jelöltük azon érdemi, szakmai megállapításokat, amelyeket fontosnak tartottunk a helyzetelemzés/SWOT elkészítésénél.
135 A nappali ellátás férőhely kihasználtsága a belső területeken (Apáca utca, Felsőbalokány) 80% körüli, a külső területeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Vasas, Pécs‐Somogy) eléri a 90‐100%‐ot. Az igénybevevők között a nyugdíjkorhatárt el nem érők aránya igen változatos képest mutat. Az Apáca utcában és Pécs‐Somogyon az arányuk az ellátottak körében meghaladja a 30%‐ot, Szabolcsfaluban minden negyedik igénybe vevő életkora 40 és 59 közötti. Ezzel szemben a Felsőbalokány utcai idősek klubjában az arányuk 5% alatti. A 75 éven felüliek aránya épp fordított, legnagyobb arányban az I. sz. Gondozási Központ ellátottjai körében fordulnak elő. A bentlakásos intézményekben élő 191 fő 85%‐a 164 fő) valamilyen fokban demenciában szenved, közülük 91 fő súlyos, 51 fő középsúlyos, 37 fő enyhe fokban demens (további 3 fő pedig nem vizsgálható). A Szabolcsfalui és a Felsőbalokány utcai idősek otthonában valamennyi lakó dementált. A demenciában szenvedők állapotát Szakértői Bizottság nem mérte fel, pedig többször kezdeményezték ennek lebonyolítását az önkormányzatnál. A demenciában szenvedő ellátottak speciálisan demens betegek számára fenntartott otthonban való elhelyezése lenne indokolt. Az időseket ellátó nappali intézményekben is jelentős a demens betegek aránya, átlagosan az ellátottak 20%‐a rendelkezik ezzel a kórképpel (főként Felsőbalokány utcai ápoló‐gondozó otthonban). Az alapszolgáltatás keretében gondozottak körében is előfordul a demencia, az ellátásban részesülők több mint 15%‐a demens, és a beutalásra várakozók jelentős része is demens. A lakók mintegy 80%‐a fizet térítési díjat. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A kommunikációs csatorna nagyon akadozik. Hiányzik az önkormányzat szervezésében valamikor működő vezetői értekezlet. Ha jobban bevonnák az ellátórendszert a döntések előkészítésébe, akkor sok probléma kiküszöbölhető lenne. Az előző ciklusban az olyan bizottsági ülésekre meghívták a vezetőket, ami az idősellátást érintette. Ez jelenleg nem történik meg, pedig szükséges lenne, lehetőség szerint úgy, hogy a részvétel véleményezési hatókörrel is járjon. Az intézmények között nincs igazán feladatmegosztás. Az intézményvezető a Szociálpolitikai Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportját vezeti, amely nem működik ténylegesen. 3. Gazdálkodás A gazdálkodás nem elég hatékony. Az étkeztetés és a takarítás szerződéses formában működtetett. Az intézményben nincsenek energiatakarékos mosógépek, nem takarékos a világítás, a fűtés, vállalkozó főz, takarít (sokkal magasabb az önköltség, nem látni az érdekeltséget, az ösztönzést). A főzőkonyhával rendelkező intézmények közül egyedül a Xavér utcai intézményben van kiszerződtetve az étkeztetés. Az étel minősége nem rossz, azonban problémát jelent, hogy nem képesek az idősek életkorának és egészségi állapotának megfelelő ételt előállítani. A diétás étkeztetés biztosított. A takarítás esetében gondot jelent, hogy a két nagyobb bentlakásos intézményben kevés a munkaerő erre a feladatra. A takarításra szeptembertől új közbeszerzést írnak ki.
136 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Bútorok, betegszállításra alkalmas eszközök, ápolási eszközök, textíliák, mosodai gépek, számítástechnikai eszközök beszerzése lenne szükséges. Az elavult mosodai, ‐ szállító, ‐ számítástechnikai eszközök lecserélése gazdaságosabb, költségkímélőbb gazdálkodást tenne lehetővé. Az akadálymentesítés eltérő mértékben megoldott. Az Alkotmány utcában abszolút nem kielégítő, hiányzik a lift és a rámpa (most tervezik megoldani az épületbe való akadálymentes bejutás feltételeinek megteremtését). Szabolcsfalun nincs rámpa, a Xavérban az udvarra történő kijutás jelenthet gondot. Az Apáca utcai, valamint a Somogyban és Vasason működő Idősek Klubját kerekesszékkel nem lehet megközelíteni. A Nyugdíjasházban biztosított az akadálymentes környezet. Az összes intézményben az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben előírt munkakör létezik, melyeket betöltöttek. A dolgozók szakképzettségi aránya minden intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak, van ahol 100%‐os. Az intézmény 4 saját, 15‐16 éves mikrobusszal rendelkezik, melyek közül 1‐1 a gondozási központok mellett működik és a házi segítségnyújtásban, valamint az étkeztetésben segítenek, egyet (fekvő) betegszállításra alakítottak át, egyet pedig a karbantartók használnak. További egy mikrobuszt bocsátott az önkormányzat használatra az intézmény számára, melynek kora 5‐6 év. Ez a gépjármű főként a bentlakásos intézményekben jelentkező szállítási szükségletet igyekszik kielégíteni. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A bentlakásos intézményekben többletszolgáltatásokat is biztosítanak, pl.: fizikoterápiás kezelések reumatológus koordinálásával, a demenseknek zene‐fény terápia, kiscsoportos kezeléseket. Szabadidős programokat, kirándulásokat, bálokat szerveznek. Szupervíziót évente egy‐két alkalommal szerveznek 8‐10 fős csoport részvételével. Szükségük lenne szakember segítségére, mivel a dolgozók jelentős része 25‐35 éve dolgozik náluk, akiknél gyakran előjönnek egyrészt a pszichés problémák, a kiégési szindróma, másrészt pedig egészségügyi problémák. A szakdolgozók folyamatosan részt vesznek szakmai továbbképzéseken. A továbbképzések az intézet költségén és munkaidőben történik (pl.: többen vesznek részt a demens ellátás szakterületén, nem csak a bentlakásos otthonok, hanem a nappali ellátás dolgozói közül is). Külső szakmai kapcsolataik: SZIME (Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete), Magyar Vöröskereszt, Katolikus Caritas, Támasz Alapítvány, Magyarországi Németek Szövetsége, megyei és városi idősellátással foglalkozó intézmények. Az Aranyhíd Egyesület teljesen civil kezdeményezésre jött létre annak érdekében, hogy a XESZI működési területéhez tartozó idősek életminőségét javítsa. Külföldi kapcsolatuk nincs, hiányzik a kapcsolatteremtés fóruma.
137 A gondozottak szükségleteinek megismerésére működik Érdekképviseleti Fórum. Lehetőség szerint az itt megfogalmazott igényeket figyelembe veszik. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban az intézményvezetőnek kedvező volt a tapasztalata. Segítő készséget tapasztalt mind a Közigazgatási Hivatal, mind a Módszertani Intézmény, valamint az ÁSZ részéről is. Az ellenőrzések a működés feltételeit érintő hiányosságokat azonban „keményen” megjelenítik. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk 2005‐ben pályáztak (az alapszolgáltatásban működő gépjárművek cseréjére, a Xavér és az Alkotmány utcai Idősek Otthonában a demens betegek ellátási feltételeinek javítására). A fenntartó támogatta az elképzelést, azonban a pályázat nem nyert. 2004‐ben pályáztak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bővítésére (40 készülék), amit meg is nyertek. A bentlakásos intézményekben férőhelycsökkentéssel lehetne jobb körülményeket teremteni. Szükséges lenne az intézmények átalakítása a demensek ápolási‐gondozási szükségleteinek megfelelően. A demensek nappali ellátásának megszervezése is indokolt lenne. A házi segítségnyújtást – az igényeknek megfelelően ‐ lehetne fejleszteni: működhetne 24 órában. El kellene kerülni a kettős gondozást: a házi segítségnyújtó és a házi ápolás által. Az idősek otthonában az ápolási és a gondozási feladatokat egyaránt ellátják a házi segítségnyújtók, erre szakmailag felkészültek. Az alapellátás fejlesztését csak a házi gondozói létszám a bővítésével lehet megoldani. A gondozási központok részére terepjáró beszerzésére lenne szükség, mert télen egyes helyekre csak nehézkesen tudják házhoz szállítani az ételt. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítsa:
Étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Idősek klubja
Időskorúak gondozóháza
138
Idősek otthona
Az Intézmény ellátási területe: Pécs nyugati, északnyugati része az alapszolgáltatások tekintetében, a szakellátás vonatkozásában Pécs városa. A házi segítségnyújtás munkanapokon napi 8 órában biztosított. Az idősek nappali ellátását, csakúgy, mint a gondozóházat heti 5 nap vehetik igénybe az ellátottak. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): Az intézmény által alap‐ és szakellátás keretében ellátottak között igen magas a valamilyen fokban demencia kórképpel rendelkezők száma. Az idősek otthonaiban arányuk meghaladja a 40%‐ot, a gondozóházak esetében megközelíti az 50%‐ot, míg a nappali ellátásban részesülők körében a részesedésük 60% feletti. Jellemzően valamennyi ellátási típusban a demensek fele súlyos, míg másik fele középsúlyos állapotát jelezte az intézmény. A demens lakók Szakértői Bizottság által történő felmérése nem történt meg. A Tüzér utcai Idősek Otthona esetében az intézményvezető véleménye szerint a gondozottak közel harmada kiterjedtebb alapszolgáltatás esetében saját otthonukban is gondozhatóak lennének. Ennek feltételei: ha lenne emberi lakhatásra alkalmas otthonuk, ha a hozzátartozóik megfelelő magatartást tanúsítanának az idősekkel szemben, és ha a házi segítségnyújtás folyamatosan (24 órában, hétvégén is) megoldott lenne. Ugyancsak ebből az intézményből a lakók 10%‐ának más típusú intézményben való elhelyezése lenne indokolt. A házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, valamint az átmeneti és tartós bentlakásos intézményben történő ellátásokat igénybevevők túlnyomórészt a 70 éven felüli korosztályból kerülnek ki. A Tüzér utcai Otthonban – a bentlakásos intézményben élők kormegosztásához viszonyítva – a legjelentősebb a nyugdíjkorhatár alatt lévő aránya az ellátottak körében (16%). Az étkeztetést igénybevevők esetében számottevő a 60 éven aluliak aránya (40%), csakúgy, mint a 70 éven felüliek részesedése (közel 40%). 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A városi ellátórendszerben a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátása nem kielégítő, ennek hatásai várhatóan (ahogy eddig is) megjelennek az időseket ellátó intézményekben. Az előgondozásnak köszönhetően elutasításban részesülnek ezen célcsoportok, azonban ezzel az ő ellátásuk megoldatlan marad, holott esetükben a megfelelő bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt lenne. Elsősorban a házi segítségnyújtás területén több lehetőség adódik: – –
az ellátás két műszakban, 24 órában történő működtetése (hétvégén is) célszerű lenne a degresszíven emelkedő óradíj bevezetése (hiszen a jelenlegi óradíj gyakran távol tartja a rászorultakat az ellátás igénybevételétől, így jelentős látens szükséglet
139
–
valószínűsíthető e szolgáltatás iránt). Ezzel az önellátási képességüket csak részben elvesztők valamilyen szinten elláthatók lennének. Tendenciaként figyelhető meg, hogy a szociális ellátást igénylőnek már intenzív ápolásra van szüksége. 2002‐2003 óta egyre több az önellátási képességét teljesen elvesztett ellátott a Tüzér utcai otthonban is.
A bentlakásos intézményben élők és a várakozók közül nem mindenki szociálisan rászorult, amennyiben csak az egészségi állapotát veszik figyelembe. A jövedelmi (és anyagi) helyzetük vizsgálatakor azonban már rászorulónak minősülnek. A jelenlegi segélyezési rendszerrel a jövedelmi rászorultság nem orvosolható. Az intézmény vezetője nem híve az önálló demens részleg kialakításának, hiszen az a szegregációt növeli. A demens ellátottak folyamatos, intenzív odafigyelést kívánnak, amihez magasabb színvonalú személyi feltétel szükséges. Az információáramlás hiányos, a döntés‐előkészítésbe nem jellemző hogy az intézményeket bevonják. Szokványos dolgokba, pl.: a térítési díjak megállapítása esetében az intézménynek van beleszólási joga, stratégiai kérdésekben azonban csak közlésekre szorítkozik az önkormányzat. Az intézményvezető két javaslattal is élt, az egyikkel 2006‐ban, a másikat idén jutatta el az önkormányzatnak, egyikre sem kapott semmilyen választ. Egyirányú az információáramlás, nem működik a problémák közös megoldása. Az intézményi érdekérvényesítés a lobbi‐tevékenységtől függ. 3. Gazdálkodás Az intézmény éves költségvetése(i) nem reális(ak), amely feltétele lenne a jó gazdálkodásnak. Ha a kiemelt előirányzatokon megtakarítás van, akkor azt elvonja a fenntartó, ha többletkiadás van, azt nem minden esetben fedezi. A pénzügyi és szakmai egység egymástól elszakadva (önállóan) működik, és egyik a másik szempontjait nem látja. A pénzügynek és a szakmának összhangban kellene működnie, a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatának (a továbbiakban: SZIGSZ) a szakmai szempontokat is figyelembe kellene venni. 20 éve az önálló gazdálkodást tartották a leghatékonyabbnak. Minél önállóbb az intézmény, annál felelősségteljesebb, annál több információt tud figyelembe venni, és jó döntéseket tud hozni. Most mindenki kap egy csonka költségvetést, ettől kezdve részben a lobbizási képességen múlik. Az intézményhez kapcsolódó Alapítvány minimálisan támogatni a működést, inkább a kultúra, mentálhigiénia, foglalkoztatás eszközrendszerében segít. A térítési díjnak orientálnia kellene a különböző ellátási formák között, a házi gondozásnál jelentős látens szükségletek vannak, amik nem jelennek meg az intézmény felé, étkeztetésnél a támogatás mértéke kérdéses. (A magas – az igénybevétel mértékétől független – óradíj miatt a házi segítségnyújtást a rászorulók kevesebb időtartamra veszik igénybe a tényleges szükségletüknél, illetve az igényük a bentlakásos ellátás felé tolódik.)
140 A térítési díjak megállapításához a jövedelem szerint differenciált rendszer megfelelő, a támogatási mértéken lehetne módosítani, ami által megoldódna az a dilemma, hogy oda jusson a nagyobb mértékű támogatás, ahol szükséges. Elemzésre lenne szükség, amely alapján meghatározható lenne, pl. hogy hol állapítják meg a térítési díjak legalacsonyabb szintjét, illetve milyen léptékek szerint emelkedjen az. A bentlakásos ellátás esetében maga a rendszer (díjmegállapítás) jó, a kérdés az, hogy mennyire határozza meg a térítési díjakat az önköltség. Az egyes intézményekben azonos a térítési díj, csak a Malomvölgyi otthonban magasabb (54.000 Ft). Az intézmények között az egy főre jutó költségekben szignifikáns eltérések vannak, nyilván az ellátás minőségében is van különbség. Az étkeztetést és a takarítást kiszerződtette a fenntartó 2001. januárjától. Az intézményvezető szerint ez nem működik hatékonyan. A szolgáltató vállalkozás a költségei minimalizálására törekszik, az intézménynél az ellenkezője az igaz, mert az idősek számára fontos a tisztaság, és az élelmezés minősége. A vonatkozó szerződés szerinti időszakonként közbeszerzés keretében dől el, hogy melyik vállalkozás nyeri el a megbízást. A szerződések megújításakor a fenntartó nem kéri ki az intézmények véleményét a döntéshez. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az intézmény telephelyei csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek részben a tárgyi, részben a személyi feltételek hiánya miatt. Az akadálymentes közlekedés feltételei csak a Zipernovsky úti intézményben teljesülnek. Jelenleg a jogszabályi normatívához képest 60%‐os a szakdolgozói létszám. Az engedélyezett férőhelyszám 180 fő, ehhez 43 ápoló szükséges, a tényleges ápolói létszám 27 fő, hiányzik a mentálhigiénés csoport és a mozgásterápiát biztosító személyzet. Mindössze 1 fő mentálhigiénés munkatársuk van. A rendelkezésre álló személyzettel nehezen oldható meg a demensek ellátása. A Tüzér utcai otthonban a pavilonos elhelyezkedésű épületekben 6 lakószoba esetében nem megoldott az épületen belüli tisztálkodás lehetősége. A lakószobák műszaki állapota nem kielégítő (saját erőből korábban 26 lakószobához alakítottak ki zuhanyfülkét és újították fel a lakószobákat). Házi gondozóknak védőruha biztosított, munkaruha nem. A kollektív szerződés előírásai nem mindig teljesülnek. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A dolgozók szakmai képzéseken továbbképzési terv alapján vesznek részt, amelyek elsősorban kreditpontos továbbképzések. A térítésköteles szakmai konferenciák forráshiány miatt nem szerepelnek a lehetőségeik között. Külső szakmai kapcsolataik – a városi intézményeket leszámítva – elsősorban a módszertani intézmény kapcsolatrendszerén keresztül vannak. Rendszeres kapcsolatuk van a Magyar Vöröskereszt helyi szervezeteivel, az együttműködést az ellátottak iránt gyakorolt karitatív tevékenység jellemzi. Utoljára 3 éve volt pályázati lehetőség a demens részleg kialakítására, de a magas önrész előírás miatt nem került benyújtásra.
141 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk A fejlesztésekkel kapcsolatban az intézményvezető javaslata: – – –
– – –
az ellátási szükségletek változásának követése az ellátórendszerben, a területi demográfiai változások felmérése, az ellátórendszer igazítása a felmérések eredményeihez, racionális gazdálkodású intézmények kialakítása (szakmai szempontok maximális figyelembevétele mellett a lehető legkisebb költséggel), a gazdaságtalanok megszüntetése, a megszüntetésből fakadó források visszaforgatása az ágazaton belül, mások fejlesztése a szolgáltatások igénybevételének orientálása a térítési díjak meghatározásával (pl. degresszív óradíjak), az ésszerű döntések meghozatalához szükséges intézményi önállóság biztosítása, a költségvetési gazdálkodás átalakítása.
Tímár utcai Idősek Otthona 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítsa:
Idősek otthona
Az Intézmény ellátási területe: Pécs városa A szolgáltatást igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): A lakók körében jelentős a demencia kórképpel élők aránya (mintegy 50%), akik körében a súlyos demensek vannak többségben. A demensek állapotát a Szakértői Bizottság nem mérte fel. A lakók közül kb. 10 fő lenne ellátható egészségi állapota alapján saját otthonában, ha lenne saját otthonuk és lenne hozzátartozójuk. 1 fő ön‐ és közveszélyes súlyos demens más intézményben történő elhelyezése lenne indokolt. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az Intézmény kapcsolata az Önkormányzattal való nagyon jó. Probléma esetén mindig kapnak választ, és az intézmény véleményét is kikérik, pl. gondozási díj kapcsán minden esetben, a szolgáltatástervezési koncepció készítésénél szintén.
142 Szakmai kapcsolatra jellemző hogy nincs feladatmegosztás és megbeszélés az egyes intézmények között, esetleg összekötő kapocsra volna szükség. Az alapszolgáltatások jól működnek, de egyre többen vannak, akiket nem lehet alapellátásban gondozni, elsősorban egészségügyi okok miatt. Az igénybevevőkre jellemző, hogy növekszik a betegek száma (a jelentkező betegségek zömében ideggyógyászati eredetűek). A Város szociális ellátórendszerével kapcsolatban az intézményvezető hiányolja, hogy a dementáltak helyzete nincs megoldva. A demens célcsoport ellátására alkalmas otthon létrehozására lenne szükség. A városi ellátórendszerben a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátása nem kielégítő, és ennek hatásai várhatóan (ahogy eddig is) megjelennek az időseket ellátó intézményekben. 3. Gazdálkodás Az épület egyházi tulajdonban van, 1990‐ig ellenszolgáltatás nélkül használhatta az intézmény, 1990 óta fizetni kell bérleti díjat, ami jelenleg 13 560 000 Ft. Ez kiadásaikat, és ezzel együtt az önköltségüket jelentősen megnövelte, nehezítve ezzel a gazdálkodást. Az intézményvezető megítélése szerint ennek az összegnek a költségvetésüktől független kiadásnak kellene lennie. Az étkeztetést, valamint a takarítást intézményen belül oldják meg. Az intézménynek saját Alapítványa is működik, ha nem lenne ez a szervezet, akkor a foglalkoztatást meg kellene szüntetni. A biztosított zeneterápia és mozgásterápia költségeinek felét az alapítvány fizeti, a zeneterapeuta finanszírozása teljes egészében ezt a szervezetet terheli. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei A jogszabályban előírt létszám nem biztosított, nincs státuszuk. Mentálhigiénés dolgozó, valamint portás nagyon hiányzik. Valamennyi dolgozó szakképzett. Akadálymentesítés részben megoldott, küszöb, rámpa, kapaszkodók vannak, fürdőszobák átalakítása folyamatban van, lift nincs. Ez utóbbi miatt csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik az intézmény (korábban véglegessel bírt). 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A szakdolgozók részt vesznek szakmai továbbképzéseken, elsősorban az intézményen belüli önképzésben. A megyei módszertani intézmény által szervezett képzésekre eljutnak (vezető ápoló, foglalkoztatás szervező, igazgató), országos és egyéb költségtérítéses konferenciákra nem (esetleges térítés, illetve útiköltség), forráshiány miatt, holott szükség lenne rá. Szupervízióra, tréningekre, különösen kiégés elleni tréningre is nagy szükség lenne, de a költségvetési korlátok miatt ezek biztosítása nem megoldott. Az intézményvezető elmondása szerint az ellenőrzések tapasztalatai: általában pozitívumokat szoktak megállapítani, soha nem találkozott olyan
143 megjegyzéssel, ami indokolatlanul rosszindulatú lett volna. A dolgozói gárda stabil, a természetes fluktuáció minimális. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Fejlesztési lehetőségek nagymértékben az elérhető pályázati forrásoktól függenek, az intézmény azonban pályázni nem tud, mivel az épület nem a fenntartóé (bérelt). Problémás az önrész biztosítása, pályázatokat önkormányzati szinten kellene koordinálni. A lakók körében a szükségelt és megelégedettség mérése szükséges lenne. A mosodai gépük cserére szorul. A betegszobák berendezése, valamint a konyha berendezése és eszközeinek újítására is szükséges. A nővérhívó rendszer elavult. Integrált Szociális Intézmény, Malomvölgy 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítsa:
Idősek otthona
Fogyatékos személyek otthona Támogató szolgálat
Az Intézmény ellátási területe: Pécs városa. A tartós ápolást, gondozást nyújtó ellátásokra csak pécsi lakhellyel rendelkező személyeket vehet fel az intézmény, de becsléseik szerint a felvettek 30%‐a alapvetően nem pécsi lakos, csak a felvétel érdekében jelentkeztek be Pécsre. A jogszabályi háttér nem segíti az intézmény működtetését. A hatályos direktíva szerint 150 férőhelynél nagyobb intézmény nem hozható létre, így az előírt létszámnormák nem igazodnak az ilyen nagy intézmények méretéhez. Bizonyos létszám felett az organizáció miatt plusz létszámot igényel a működtetés (pl. a jogszabály szerint már nem kötelező főnővér alkalmazása, nélkülük azonban egy ilyen nagy intézmény nem működtethető). A támogató szolgáltatásukat nem csak a saját lakók vehetik igénybe, szabad kapacitás esetén a városban élő rászorultak is. Orvoshoz ingyen szállítják a lakókat, egyéb helyekre térítés ellenében. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):
144 A fogyatékos részlegbe csak nyugdíjkorhatár alatt lévőket vesznek fel. Az intézményvezető véleménye szerint a 28 férőhely elegendő a jelentkező szükségletek kielégítésére. Az idősek otthona lakója közül 234 fő demens (közülük 167 súlyos, 67 középsúlyos). Egy osztály van, ahol a súlyos demenseket el tudják helyezni, a megfelelő környezetet demens részleg kialakítására nyert pályázati forrásból biztosították. A demensek állapotát Szakértői Bizottság felmérte. Az idős ellátottak körében a 75 és 90 év közötti korosztály fordul elő legnagyobb számban (299 fő), és a lakók döntő többsége a nők köréből tevődik ki. Az új felvételt kérők a férőhelyek harmadára számíthatnak (az idős lakók halálozási aránya miatt). A lakók 5‐10%‐át veszik fel saját otthonából, az újonnan érkezők többsége kórházból, ápolási osztályról érkezik. Kiterjedtebb alapszolgáltatás esetén kb. 40‐50 főt lehetne ellátni otthonában, amennyiben a lakhatásuk megoldott lenne (mintegy 20 főnek a lakhatása nem lenne megoldott). Más jellegű intézményben történő elhelyezés lenne indokolt a lakók egy részénél, 5 fő esetében pszichiátriai betegeket gondozó intézménybe és legalább 20 fő vonatkozásában szenvedélybetegeket ellátó intézménybe való elhelyezés lenne szükséges. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az intézmény és az önkormányzat együttműködése szakmai szempontból ideális, pénzügyi szempontból azonban vannak problémák. Az intézet igényeit nem igazán veszik figyelembe. Nincs együttműködés a bentlakásos intézmények között, pedig szükséges lenne. Egyre jobb a kapcsolat az INSZI‐vel és az ÉFESZI‐vel. Az önkormányzattól kapnak segítséget (pályázati felhívás, szakmai anyagok, jogszabályi értelmezés), kölcsönös, egyenrangú partneri kapcsolat alakult ki közöttük. A megyei módszertani intézménytől több és hatékonyabb segítséget várnának. A felvételt kérőknek egyre rosszabb a fizikai‐szellemi állapotuk. Akik elhelyezést nyernek, 90%‐ uk saját otthonukban nem gondozhatóak. Az ápolási igénnyel jelentkezők felvételét a pécsi bentlakásos intézmények közül egyedül ők vállalják. Az intézményvezető nem tudja megítélni az alapellátás minőségét. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás sokban segíti az otthoni ellátást. A demens személyek nappali ellátása hiányzik. Az intézményvezető véleménye szerint a demencia fokától függ, hogy a betegek ellátása megoldható‐e integráltan, vagy külön intézményi ellátás megszervezésére lenne szükség. A szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek szakellátásának megszervezése indokolt lenne. 3. Gazdálkodás Az intézménynek saját Alapítványa van, melynek bevételei fenntartói feladatokra nem fordíthatóak, hanem egyéb programok, pl. kirándulás szervezésére.
145 A térítés díj megállapításánál az önkormányzat kikéri a véleményüket. Az otthonban differenciált a térítési díj nagysága: a mozgásfogyatékos személyeké a legalacsonyabb, őket követi az egyes és a kettes épületben lakók térítési díja, és a 3‐as épületben (fekvő betegek) a legmagasabb a fizetendő összeg a magasabb önköltség miatt. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei A konyha felújítása 2006. júniusában fejeződött be, azóta maguk működtetik (korábban az étel előállítását szerződés útján oldotta meg a fenntartó), ezzel javult az étel minősége. A takarítást külső szolgáltatóval, szerződés keretében oldják meg, melynek minősége nem kielégítő. A vállalkozó által foglalkoztatott személyek között nagy a fluktuáció. Csökkenti a minőséget, hogy a munkaviszonyban alkalmazott takarítók hétfőtől péntekig dolgoznak, a szolgáltató a hétvégi feladatait alkalmi munkavállalókkal látja el. Az intézmény a feladatellátás ellenőrzésére nem rendelkezik személyi feltétellel. A szakdolgozói létszám nem éri el a jogszabályban előírt létszámot, mintegy 15 státusz hiányzik. Ennek következtében a Közigazgatási Hivatal visszavonta a végleges működési engedélyüket. Betöltetlen álláshelyük nincs. A szakképzettségi arány – bár javuló tendenciát mutat – nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot (a jelenleg beiskolázottakkal együtt 75% körül van). A dolgozók cserélődése az intézményvezető meglátása szerint nem számottevő. A fürdőkben többnyire kádak vannak, helyettük zuhanyzó kialakítása lenne indokolt. A víz‐, villanyhálózat felújítása nem történt meg, annak ellenére, hogy időszerű lenne. Az akadálymentes közlekedés feltételei adottak. A „házon” belüli számítógépes programok nem kompatibilisek egymással, ami az adminisztrációs terheket jelentősen megnöveli. Egységes informatikai rendszer kialakítására lenne szükség a város intézményei között. A számítógép parkjuk nem kielégítő, nem minden osztály rendelkezik géppel. A súlyos demens személyek elhelyezését biztosító részleget a szakmai ellenőrzések kifogástalannak minősítették, ugyanakkor a feltételek a tűzvédelmi előírásoknak nem felelnek meg maradéktalanul (pl.: szűk a folyosó, ahol hordággyal való közlekedés nehézkes). 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Az elmúlt években rendszeresen megrendeztek több napos tréningeket, akkreditált képzéseket. A dolgozók szakmai továbbképzéseken részt vesznek, a költségeket részben az intézet viseli, a másik felét a dolgozó állja. A továbbképzés (kredit pont) teljesítése részben a munkaidő, részben pedig a szabadidő terhére történik. A konferenciákon való részvételük változó. Ehhez olyan cégek támogatását is igénybe veszik, amelyeknek termékeit az ápolás során nagy mennyiségben használják (ún. szponzor). A konferenciákon a dolgozók jutalom jelleggel vehetnek részt. Közlönyöket, valamint orvosi szakirodalmat előfizet az intézmény. Több intézménnyel, szervezettel tartanak kapcsolatot (alap és szakosított ellátást biztosító szociális intézményekkel, civil szervezetekkel).
146 Lakógyűlést évente egy alkalommal tartanak. Érdekvédelmi Fórumuk van (egy éve nem hívták össze), melynek minden osztályról egy lakó a tagja. A lakók kívánságaikat, problémáikat főként személyesen közlik az intézmény vezetésével, vagy a mentálhigiénés munkatárssal. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Az intézmény jövőbeni tevékenységét befolyásolja az egészségügyi ellátás strukturális változásai, különösen a krónikus ágyak száma, funkciója. INSZI – Integrált Nappali Szociális Intézmény 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat és egyéb egészségügyi ellátást biztosítsa:
Étkeztetés
Házi Segítségnyújtás
Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás
Támogató Szolgálat
Idősek Klubjai
Mozgáskorlátozottak Klubja
Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére
Otthoni Szakápoló Szolgálat
Az Intézmény ellátási területe: Étkeztetés, Házi Segítségnyújtás tekintetében: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2005 (03.31) számú, szociális szolgáltatásokról szóló rendeletének 2.sz mellékeltében meghatározottak szerint. A Mozgáskorlátozottak Klubja, Idősek Klubjai, Támogató Szolgálat, Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás, Közösségi pszichiátriai ellátás szakfeladatok Pécsi Kistérség területén nyújtják szolgáltatásaikat. Az egészségügyi ellátást az Otthoni Szakápoló Szolgálattal szerződést kötött háziorvosok betegei részére biztosítja. Az intézmény fő profilja azon szolgáltatások működtetése, melyek az önálló életvitelt segítik elő, és így az intézményi elhelyezés megelőzését, illetve időbeli „kitolódását” szolgálják. Célcsoportja
147 azok a mozgásfogyatékkal élők, időskorúak, illetve pszichiátriai betegek, akik az önálló életvitelt segítséggel meg tudják oldani. Az ellátások a családok teher‐mentesítését is elősegítik. A célcsoport elérése érdekében nagyon jó az együttműködés az egészségügyi intézményekkel, az intézmény prospektusai sok helyen hozzáférhetőek, így széles körű a terjesztésük. A helyi médiában is népszerűsíti magát az intézmény. Az intézményvezető szerint a szociális rászorultság meghatározásának gyakorlata nem szerencsés, az életkori meghatározás miatt rászorulók kimaradnak a szolgáltatásból, holott az egészségügyi állapotuk indokolná az ellátást. A rászorultság nem feltétlenül jellemezhető a jövedelmi helyzettel. Igényfelmérést a szolgáltatások bővítésekor szokott az intézmény készíteni. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): Házi segítségnyújtásban jelenleg 123 fő részesül, 79%‐a nő, 82% 65 év feletti, és 45% 80 év feletti ellátott. Az ellátást zömében (108 fő) a kertvárosi lakótelepen élők veszik igénybe, és mindössze 5%‐uk tartozik a térítésmentes kategóriába. 98%‐uk halmozott megbetegedésben szenved, és 3% vár intézményi elhelyezésre. Mentálisan hanyatló, leépült állapotban lévő gondozott 24 fő. Alapellátáson kívül felmerült igény: Mozgás rehabilitációs szolgáltatás fejlesztése -
prevenciós gondozás (masszázs) aktivizáló terápia (mozgás terápia)
A támogató szolgálatot igénybe vevők esetében is a nők vannak többségben, a 80 fő 59%‐a. Kistérségi ellátott 4 fő, az ellátottak 70%‐a a kertvárosi lakótelepen lakik. A Mozgáskorlátozott Klub jelenleg 30 fő ellátottal működik, 57% nő, és 3 fő a kistérségi ellátott. Mindkét idősek klubjára jellemző a nők és a 65 év felettiek magasabb aránya, valamint a rokkant nyugdíjasok viszonylag magas száma. Az idősek nappali ellátásában nincs kistérségi ellátott, és az ellátottak túlnyomó része a kertvárosi lakótelepen lakik. Étkeztetésben 260 fő részesül, az igénybe vevők kétharmada nő. Megfigyelhető a nem nyugdíjasok viszonylag számottevő aránya (14%, anyasági támogatásban részesülők, megváltozott munkaképességűek). Pszichiátriai közösségi ellátásban 59 fő részesül, itt jelentős a kistérségi ellátottak száma: 19 fő, felvétel alatt áll 20 fő. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az intézményvezető szerint a város szociális ellátórendszerére jellemző, hogy a szolgáltatók közötti együttműködések meghatározóak a szolgáltatások színvonalában, ezért nagyobb fokú
148 együttműködésre lenne szükség. Fontos olyan egymásra épülő szolgáltató‐rendszer kiépítése, mely az önálló életvitelt segíti elő, tehát az alapellátások erősítésére lenne szükség. Ami ennek kapcsán fejlesztésre szorul, az a házi segítségnyújtás, melynél létszámkorlátok nem teszik lehetővé a folyamatos szolgáltatásbiztosítást (24 órás, hétvégi), az időseknél pedig a személyszállítás megoldása lenne szükséges. Hiányosság a mozgás‐sérületek ellátása területén speciális bentlakásos lehetőség, ami nem kifejezetten szociális otthoni körülményeket biztosít, és az önálló életvitelt lehetővé teszi. Az intézmény önkormányzattal való kapcsolata és érdekérvényesítő képessége az átlagosnál jobbnak mondható. A szabályozások nehezítik a közös munkát, és az intézmények a jogszabályok értelmezésében nem kapnak szakmai segítséget a felettes szervektől. A szociális szolgáltatások nem megfelelőek, valós szükségletfelmérésre lenne szükség, valamint szakmai ellenőrzésre is, a gazdasági ellenőrzés mellett, mert nagy különbségek vannak egyes szolgáltatók által biztosított ellátások színvonala között. A módszertantól, minisztériumtól is határozottabb segítséget várna az intézményvezető. A városban az intézmények közötti kommunikáció nem megfelelő, személyfüggő, egyéni szimpátiákon múlik. Folyamatos párbeszédre, közös esetmegbeszélésekre lenne szükség, hiszen ugyanazon kliensek több szolgáltatónál is megjelenhetnek. Az együttműködések főként a közös pályázatoknál működnek. A szociális ellátást igénybe vevők száma növekszik, nő az idősek száma, ezért az intézmény várja az egészségügyben bekövetkezett változások következményeit, melyet a tervezésnél figyelembe kell vennie. 3. Gazdálkodás Az intézmény gazdálkodása az átlagosnál jobbnak mondható. A gazdálkodás kapcsán vannak bizonytalanságok (mióta a SZIGSZ‐en keresztül zajlanak a pénzügyi gazdálkodási folyamatok), pl.: felelősségvállalásban, szakmai munkában. Az intézménynél nem marad kapacitás, amivel szabadon gazdálkodhatnának. Nem letisztázott, hogy mi a SZIGSZ hatásköre, és mi az intézményé. A személyi feltételek rosszak, kevés a létszám, és sok az adminisztráció, pl. nincs munkaügyes, amire nagy szükség lenne. Az új szolgáltatások bevezetéséhez létszámemelés társult, vannak megbízásos és tiszteletdíjazásos munkatársak, így kényesek a munkaügyi kérdések. A technikai felszereltsége az intézménynek az átlagosnál jobb, ezekhez főként pályázati úton jutottak hozzá. Többletforrás bevonása alapítványon keresztül is történik, ami elsősorban a mozgáskorlátozottak és a fogyatékossággal élők programjait, eszközbeszerzéseit támogatja. Az intézmény nem zárkózik el a szolgáltatások piacosításától, megoldhatónak tartaná, bár a feketepiaci szolgáltatásokkal nem tudják felvenni a versenyt.
149 A térítési díjjal kapcsolatban méltányosságot alkalmaz az intézmény, de az intézményvezető nem tartja megfelelőnek, pl. magas a személyi segítség óradíja, és a térítési díjaknál nem csak azokat a szempontokat kellene figyelembe venni, ami az előírásokban szerepel. Az önálló életvitellel kapcsolatos kiadásokat nehéz meghatározni, a szociálisan rászorulók körében csak jelentős kedvezménnyel állapítható meg a térítési díj. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az intézmény eszközökkel való ellátottsága az átlagosnál jobbnak mondható, ami főként a pályázatoknak köszönhető. Ez vonatkozik a technikai eszközökre, és a gyógyászati segédeszközökre is. A szakképzettségi arány 98‐99%‐os, de sokszor a törvényi előírás nem megfelelő (nem a gyakorlatból indul ki), amit belső átcsoportosítással old meg az intézmény. Fontos a dolgozók szakmai érdeklődésének a fenntartása, amit jó képzésekkel lehetne megvalósítani. A dolgozók elégedettségét negatívan befolyásolja az alacsony bérszínvonal, és a szakma elismertségének hiánya, nincs idő a rekreációra. A jelenlegi létszám a szolgáltatások fenntartásához elegendő, de a hozzáférhetőség növelését nem teszi lehetővé. Az információs rendszer, és informatika jól kiépített, ami fontos a pályázatok és a szakmai munka miatt is. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Az intézményvezető két szakmai szervezet tagja: Szociális Kerekasztal, és a Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács. Szakmai elvek: nagyon fontos lenne az intézmények közötti partnerség, párbeszéd. Szükséges az egységes, tartható koncepció, ami irányvonalat ad az intézményeknek. Szakmai programok megújítására lenne szükség a meglévő szakfeladatoknál, folyamatosan újítani az irányokat, és annak mérlegelése lenne fontos, hogy milyen fizetős szolgáltatásokat lehetne bevezetni. Az intézményvezető az integrációt előnyösnek tartja, mivel az egységes szolgáltatási rendszert ad, így növekszik a szolgáltatások közötti átjárhatóság, a hatékonyság. Hosszú távú célkitűzések: Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott szociális szolgáltatások kiépítésével. A hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében a teendő a meglévő nappali ellátórendszer(ek) minőségi fejlesztése, új típusú ellátási formák bevezetése, a valós szükségletekre reagáló, rugalmas munkaerő‐piaci és rehabilitációs szolgáltatások bevezetése a fogyatékkal élők munkaerő‐ piaci részvételének elősegítése.
6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk A koncepcióban szereplő, az ÉFESZI‐vel konzorciumban megpályázott és megvalósított HEFOP 4.2, „A társadalmi befogadást elősegítő támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” program („Korlátok nélkül” projekt) által a fejlesztési elképzelések jelentős része megvalósult,
150 mely program az infrastrukturális fejlesztések segítségével a szolgáltatások minőségének javítását célozta meg. A tárgyi feltételek javításával az önálló életvitelt elősegítő programok valósultak meg, a fogyatékkal élők ellátása jelentősen javult, így életfeltételeik minőségi növekedése is tapasztalható. A konkrét megvalósulás a Krisztina téri Mozgáskorlátozottak Klubjának átalakítása, mely infrastrukturálisan és szakmailag egyaránt magas színvonalon biztosítja az ellátást a mozgáskorlátozottak részére. A fejlesztések közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bővítése folyamatban van, az étkeztetés kapcsán az étel minőségét lenne szükséges javítani, a hospice ellátás fejlesztése pedig nem valósult meg. Az intézmény fejlesztési tervei között szerepel olyan speciális lakhatási formát nyújtó lakások építése, amely a mozgáskorlátozottak részére nyújtana lehetőséget az önálló életvitelre. Az építéshez engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény. Minőségbiztosításon gondolkozott az intézmény vezetése, már árajánlatot is kértek, de magas a megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tudnak rá forrást biztosítani. Maga a minőségbiztosítás nem mutatja megfelelő mértékben a minőségi különbségeket, nincs igazán szakmai tartalma, nem garantálja a jobb minőséget, viszont sok adminisztrációval jár. Fogyatékkal élők ellátása ÉFESZI – Életminőség‐fejlesztő Szolgáltatások Intézménye 1. Feladatellátás Célcsoport: Fogyatékossággal élők, a jövőben bővíteni kívánják a szolgáltatásokat, a nappali és átmeneti ellátás területén is minden fajta fogyatékossággal élőt szeretnének ellátni. Ellátási típusok: nappali ellátás, átmeneti szállás, támogató szolgálat. Ellátási terület: Az intézmény kistérségi szinten látja el feladatait, további területi szinteken nem gondolkodnak, mert a jogalkotás bizonytalansága miatt a feladatellátás nem kiszámítható. Az intézmény a következő szolgáltatásokat biztosítja: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
egyéni képességeken alapuló fejlesztő foglalkozások, szakkörök, terápiák, szabadidős programok szervezése, egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása, hivatalos ügyek intézésének segítése, lakhatás átmeneti biztosítása, személyi segítés,
151 ‐ ‐
személyi szállítás, munkalehetőség biztosítása.
Nappali ellátás: Fejlesztő programok, szabadidős programok, hivatalos ügyek intézése, önálló életvitel segítése, foglalkoztatás (kosárfonás, szőnyegszövés, nemezelés, festés, üvegfestés, agyagozás, tűzzománcozás, gyöngyfűzés, fa játékok készítése) Képzési kötelezettség: fejlesztő felkészítés során ellátnak mindenféle fogyatékossági típusú és súlyossági fokú ellátottat, gyermekkorúakat, akiket a tanulási képességeket vizsgáló szakértő és rehabilitációs bizottság az intézményhez küld. Átmeneti szállás: 10 fő számára biztosít átmeneti elhelyezést 1 éven keresztül, ami az intézményvezető által meghosszabbítható 1 évvel. Támogató szolgálat: Tájékoztatás, tanácsadás, személyszállítás 2 gépkocsival, személyi segítés feladatokat lát el. Az intézményben három szolgáltató közös működtetésével (ÉFESZI, INSZI, Magyar Máltai Szeretetszolgálat) Információs Központ működik, melynek tevékenységei a következők: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
adatbázisok fenntartása és aktualizálása, programinformációk nyújtása, segítségnyújtás szociális ellátások igénybevételéhez, internet‐használati lehetőség, információs délután munkaügyi tanácsadással (DDRMK és PRKK közreműködésével, együttműködési szerződés alapján), szülőklub működtetése (Pécsi Napközi Otthon Alapítvány és a „Kerekesszék‐Klub Alapítvány szervezésében, együttműködési szerződés alapján).
A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): Nappali ellátásban részesül 117 fő, az átmeneti szállást 10 fő veszi igénybe, várakozó 1 fő. Értelmi fogyatékosság szerinti megoszlás:
Tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmileg akadályozott): 42 fő
Értelmileg akadályozott (értelmileg középesen akadályozott):
44 fő
Értelmileg súlyosan akadályozott:
29 fő
Értelmi fogyatékosság mellett más fogyatékosság is jellemző:
42 fő (36%)
Hallás fogyatékosság:
8 fő
Mozgás fogyatékosság:
17 fő
Látás fogyatékosság:
8 fő
152 Más fogyatékosság:
9 fő
Az ellátottak 44%‐a nő, 56%‐a férfi. Az életkori megoszlás jellemzője, hogy a legnagyobb arányban, 75%‐ban 19‐39 év közötti ellátottak vannak, 15%‐ban pedig a gyermekkorúak. Az ellátottak zöme a szüleivel vagy rokonaival él egy háztartásban, saját háztartásban mindössze 5‐en, szociális intézményben pedig 15‐en. 60 ellátott munka‐rehabilitációs díjban részesül, mindössze két fő van, aki semmilyen, fogyatékossága kapcsán járó pénzbeli ellátásban nem részesül. A 117 ellátott közül 23 fő nem pécsi, hanem kistérségi lakóhelyű. A célcsoport elérése széles körű együttműködéssel történik: orvosi, védőnői hálózattal, oktatási intézményekkel, területi szociális központokkal, családsegítőkkel, valamint aktív PR tevékenységet folytat az intézmény a klienskör folyamatos bővítése érdekében. Az intézmény rendszeresen végez igényfelmérést, ez a pályázatokhoz is elengedhetetlen, de az intézmény számára is fontos. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az intézményvezető, bár megfelelőnek tartja a szociális ellátórendszert, úgy gondolja nem kiegyenlített, paralelitások vannak a szolgáltatások terén, egyes szolgáltatások a normatívák függvényében indulnak és működnek (pl. támogató szolgálat). A szociális ellátórendszer a városban maradékelven működik, „fűnyíróelv” érvényesül. A város lakosságának szociális állapota lesújtó, a szociális ellátások nem a valós képet tükrözik, nehezen kiszűrhető hogy ki a valóban rászoruló. A fogyatékosság tekintetében az ellátórendszer jól kiépítettnek mondható, vannak hagyományai a városban. Az intézmény kapcsolata az önkormányzattal jó, a többi szociális intézménnyel való kapcsolata is megfelelő, főként a hasonló profilúakkal, bár van olyan intézmény (pl. családsegítő), akivel nagyobb fokú együttműködés lenne szükséges. 3. Gazdálkodás Az intézmény költséghatékonyabb működése érdekében az intézményi gazdálkodásnak vissza kellene kerülni az intézményvezetők hatáskörébe. Jelenleg az intézményvezetők nem érdekeltek a hatékony működtetésben, és a gazdasági társaságon keresztül történő irányítás korrupcióra ad lehetőséget. Pl. felújításoknál, karbantartásnál az intézmény, házon belül az ellátottak bevonásával egyrészt költséghatékonyabb tudna lenni, másrészt, az amúgy már működő munka‐ rehabilitációként is funkcionálna. Az önállóság a pályázatok benyújtásánál is előnyösebb lenne. Többletforrások bevonására pályázatok kapcsán van lehetőség, az intézmény sokat pályázik, leginkább infrastruktúrára. Fogyatékosok ellátásának tekintetében nem feltétlenül előnyös az intézményi integráció, mert ha gazdasági okok miatt összevonnak intézményeket, akkor a
153 szakmaiság el fog sikkadni egy más profilú intézmény árnyékában, és a célcsoport számára elsődleges a biztonság. Térítési díjak meghatározása a törvényi előírások kedvezőtlensége miatt nem megfelelő, amit méltányosság alkalmazásával tud kompenzálni az intézmény. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételeik jónak mondhatóak, főként a HEFOP 4.2 pályázatnak köszönhetően, európai színvonalú az eszköz‐, és infrastrukturális ellátottság. Létszámgazdálkodással kapcsolatosan is nagyobb döntési lehetőségre lenne szükség az intézményvezetőnek, törvény nem mindig helyesen állapítja meg a szükséges végzettséget, emiatt a vizsgálatok során ellentétek alakulnak ki az intézmény és a hatóságok között. Az intézmény elhelyezkedése a városban megfelelő, tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Az intézményvezető tagja az Országos Szakmai Kollégiumnak, Gyógypedagógusok Országos Egyesületének, és a Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanácsnak. Szakmai szempontokat a skandináv gyakorlat alapján próbálja az intézmény érvényesíteni a magyar jogszabályok sokszor ellentmondásos volta miatt, gyógypedagógiai szempontok figyelembe vételével. Szakmai munka fejlesztésére kevés a forrás, esetmegbeszélőre és szupervízióra pályázati úton volt lehetőség. Az intézmény jövőképében cél a nagyobb önállóság elérése, illetve hatékony partnerségi hálózat, ami a minőség fejlesztésében szerepet játszik. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Az intézmény fejlesztési elképzelései szerepelnek a koncepcióban. Az általános koncepciós célokat sikerült megvalósítani, a városi stratégiai tervből is, és az intézményiből is, ehhez sokat segített a HEFOP 4.2 projekt, ami pár hónapon belül kerül befejezésre. Így megoldódik az, hogy olyan közösségi tér alakul ki, hogy minden fogyatékkal élő számára lehetőséget biztosít, lefedett lesz ez a terület: értelmileg akadályozottak, látás‐, hallás‐, illetve, mozgássérültek. Foglalkoztatás is a pályázat kapcsán valósult meg, másrészt a törvényi szabályozás lehetővé tette, 2007. január 1. óta működési engedély alapján történik a munka‐rehabilitáció.
154 Ami nem valósult meg, az a jelzőrendszeres segítségnyújtás tipikusan az értelmi fogyatékosok specializációjával, a törvényi szabályozás nem ad rá lehetőséget. Fejlesztések kapcsán a felnőtt, ‐ és a gyermekkorúak ellátását össze tudják vonni, és minden nappali ellátás az Endresz utcai részlegben lesz megtalálható (eddig az Acsády utcában történt a gyermekkorúak nappali ellátása). Átmeneti szállót korszerű normalizációs szempontok alapján, skandináv modell szerint alakítják át az Acsády utcai részlegben, intézményfejlesztés is megvalósul: férőhely‐növekedés, kiterjesztve minden fogyatékosság típusra, ezt az igényt jelezték az intézmény felé. Eddig azért nem tudtak mozgásfogyatékkal élőket megfelelően ellátni, mert az intézmény nem volt akadálymentes, és nagy költséggel lett volna azzá tehető. 20‐25 főre bővítenének, és megyei, esetleg régiós igényeket is lefednének. Ezt nagyrészt saját forrásból tervezik, amit a foglalkoztatásból származó bevételekből tudnak megteremteni. Ez még közgyűlési döntés előtt van, remélhetőleg augusztus második felétől kezdődhet az építkezés. Munka‐ rehabilitáció keretében saját ellátottak bevonása is megvalósulhat a felújításoknál. Az átmeneti szálló helyén lesz a nappali foglalkoztató, ahol klasszikus gyógypedagógiai foglalkoztatás is meg fog valósulni. Az új épületrészben lesz ebédlő, melegítő konyha, és egy nagy közösségi tér. Teljes mértékben akadálymentes lesz az épület, Támogató szolgálat is az új épületben kap helyet. Autisták közül azokat a rászorulókat tudják felvállalni, akiknél a vezető tünet az értelmi akadályozottság, jelenleg 6 autista van. Két személyt képeztek ehhez a tevékenységhez. Pályázatok segítségével működtettek önsegítő, és szülő klubot. Fajáték‐készítő, parkgondozó, csuhékészítő tanfolyamon vettek részt az ellátottak, szintén pályázat keretében. A legfőbb cél az ellátottak igényéhez igazodni, szolgáltatásokat azok figyelembevételével szervezni. Az intézmény jövőképe, fejlesztési céljai: ‐ ‐
‐ ‐ ‐ ‐
egyéni szükségletekre és igényekre koncentráló, ún. személyre szabott szolgáltatásfejlesztés, szolgáltatások hatékonyságának növelés az integrált feladatellátással, az ellátások racionalizálása, párhuzamosságok megszüntetése (elsősorban a szociális és munkaerő‐ piaci szereplők együttműködése révén), rugalmas működtetés (időbeosztás igény szerint, ellátási szerződés alapján közigazgatási határok nélkül, kistérségen belül), önálló életvitel gyakorlóterep kialakítása (pl. tankonyha, tanműhely), család tehermentesítése (konzorciumi szerződés alapján ÉFESZI, INSZI), munkaerő‐piaci információnyújtás (konzorciumi szerződés alapján BMMK, együttműködési megállapodás alapján DDRFK).
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza
155 1. Feladatellátás Ellátott feladat: étkeztetés, fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat. A tevékenységet az érintett gyermekek szüleinek kezdeményezésére hozták létre, így „készen kapták” az ellátottakat. Tapasztalataik szerint a súlyosan/halmozottan sérülteket nevelő családok sokkal nagyobb százalékban élnek szegénységben, mint az egészséges családok. Ezért a primer szakmai szolgáltatásaikon túl a családok szociális biztonságának növelésére és hátrányaik enyhítésére is szerveztek rész‐szolgáltatásokat (élelmezés, éjszakai és hétvégi hotelszolgálat, gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, intézményen belül szervezett szűrő és szakorvosi vizsgálatok, speciális terapeuták). Minden szervezetfejlesztési intézkedésükkel arra törekednek, hogy a családokat megóvják, és lehetővé tegyék, hogy a fogyatékkal élő családtag minél tovább a családjával maradhasson. A rájuk bízott fogyatékkal élők gyermekkorukban kerültek hozzájuk, így szinte egyszerre váltak felnőtté. Szakmai programjukat és a belsőépítészeti kialakítást is módosították az elmúlt évben a gyermekkorból a felnőttkorba átlépő kliensek változó igényei szerint. A gondozottak egészségi állapota is folyamatosan romlik, így egyre nagyobb szerepet kap a napközbeni ápolási munkarész, melyhez szakmai segítséget a Szeretetszolgálat Pécsi Csoportjának szakorvosi rendelőjében dolgozó orvosoktól és ápolóktól kapnak. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): 6‐13 éves nők száma: 4 fő 14‐17 éves nők száma: 1 fő 18‐39 éves nők száma: 7 fő Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő nő: 8 fő Súlyosan halmozottan sérült nő: 4 fő 6‐13 éves férfiak száma: 4 fő 14‐17 éves férfiak száma: 1 fő 18‐39 éves férfiak száma: 8 fő Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő férfi: 7 fő Súlyosan halmozottan sérült férfi: 6 fő
156 Érdekképviseleti fórum működik; de nagyon nehéz fogyatékkal élők körében hathatós érdekképviseletről beszélni. Klienseik törvényes képviselőivel félévente készítenek elégedettségi felmérést, melyet kiértékelnek és a jelzett problémákat orvosolják. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A vezető pozitívumként említi, hogy létezik egy megállapodás a nappali intézmények között: a klienseket fogyatékosságuk súlyossága alapján irányítják – delegálják egymáshoz. A Csilla Gondviselés Háza elsősorban a súlyos fogyatékossággal élőket látja el. Ez a felosztás nagyon jó és összehangolt rendszert takar. Ugyanakkor, városi szinten a „kliensirányító rendszer” jobban működhetne. Ezt most a benne résztvevő intézmények működtetik, így zajlik az intézményközi ügyféldelegálás. Szerencsére ezen ellátásoknál nem érezhető az, ami a támogató szolgálatoknál zajlik: egyfajta küzdelem az ügyfelekért. 17 támogató szolgálat túl sok – 12 szolgáltatóról nekik semmilyen információjuk nincsen ráadásul; nem ismerik a mögöttes szakmai tartalmakat. A vezető véleménye szerint 6‐7 támogató szolgálat el tudná látni Pécsett. Az önmagában működő szolgálatok életképtelenek, ha mindent komolyan vesznek, és betartják a szakmai – létszámbeli előírásokat. A támogató szolgálatot csatolt szolgáltatásként van értelme működtetni. A támogató szolgálat intézményesülése – jogszabályba épülése előtt volt egy megelőző modellprogram, amelynek a tapasztalatai „torzan” épültek be a jelenlegi szabályozásba. Szintén problémát jelent, hogy nincs; nem lehet városrészi bontás Pécsett, csak teljes települési területre lehet engedélyeztetni. Az egész ellátórendszer tekintetében a vezető véleménye az, hogy egyes területeken jól működő, néhol alacsony színvonalú és kiépítettségű. Az egyes ellátásokat összemérni azért nehéz, mert a civilek kevesebb finanszírozás és több ellenőrzés mellett működnek. Ez hátráltatja azt, hogy összemérjék a teljesítményeket; nincs közös nevező, amiről ki lehetne indulni. Alapvető szempont, hogy a város nélkül nem kezdeményeznek fejlesztéseket. 3. Gazdálkodás Az állami hozzájárulás eleve alacsony a szolgáltatások működtetéséhez – a civil ellátók még ennél is kevesebbet kapnak; holott egy önkormányzati feladat ellátása esetén ugyanolyan státuszt kellene élvezzenek, mint egy önkormányzati fenntartású intézmény. Ami további gondot okoz, az a labilitás: évről‐évre változó jogszabályok mellett nehéz kiszámítható szolgáltatást nyújtani. A klienskör változó jogszabályi definíciója is költségvetési újratervezéssel jár.
157 A Szeretetszolgálatnál mindig is nagy hangsúlyt fektettek az adományozásra, ez a bevételi forrás közel 5%‐ot tesz ki az éves költségvetésből. Az intézmény több pályázaton is részt vett. A pályázatok megvalósítását a minden esetben elkészített ütemtervben foglaltak szerint végzik, koordinálják. A térítési díjak megállapításánál figyelembe veszik a hasonló tevékenységet végző intézményekben alkalmazott díjakat. Az intézmény azonban a gondozottaink és családjuk jövedelmi helyzetére való tekintettel gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy a kliens kérésére a megállapított térítési díj összegét csökkenti, vagy elengedi. Nyereségük így nem keletkezik. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az épület az önkormányzaté – ennek szervezeti tulajdonba kerülését kezdeményezték az önkormányzatnál: fejlesztések, beruházások esetén csak saját tulajdonú ingatlanra lehet pályázni. Sok az adomány‐berendezés. Az intézmény autóval és tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető, nincs messze a belvárostól; mégis nyugodt, nagy zöldfelülettel rendelkezik, és elhelyezkedése miatt nem zavarja a környéken lakókat. Az eredeti funkciójának megfelelő kialakítása miatt az épület felújítást igényelne. A látogatók visszajelzéseiből az tűnik ki, hogy a külső szemlélő számára is „átjön” az a családias hangulat, melynek megteremtése fontos szempont a szervezet munkája során. A kliensek kényelmi igényeit kielégíti az intézmény belső kialakítása. A tervezésnél igyekeztek hangsúlyt helyezni arra, hogy úgy válasszák ki a színeket, úgy alakítsák ki a tereket, hogy azok a biztonság és meghittség érzése mellett a praktikum szempontjának is megfelelőek legyenek. A nappali intézmény terápiás eszközökkel, gyógyászati segédeszközökkel jól felszerelt. Esetleg az intézmény állagának megóvása és fejlesztése az, amin javítani lehetne az intézmény vonzerejének javítása érdekében. A dolgozók létszámban és képzettségben is megfelelnek az előírásoknak. Mostanában nincs fluktuáció, stabilizálódni látszik a szakmai stáb. Negyedévente végeznek elégedettségi felméréseket munkatársaik körében. Ezek kiértékelése után kijavítják a jelzett hibákat, ezzel igyekeznek elérni azt, hogy munkatársaik elégedettek legyenek a munkafeltételekkel. A munkatársak bérét, mint a hasonló jellegű intézményekben általában, a közalkalmazotti bértábla alapján állapítják meg. Évente egyszer belső vizsgát tartanak kollégáik számára, amelynek keretében számot adnak arról, hogy mik azok a dolgok, amelyeket tudni szükséges az egyes kliensekről, betegségekről, gyógyszerekről stb., amelyek az intézményben mindennapi munkájuk során előfordulnak. A vizsgabizottság elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportjának vezetője, Dr. Nagy Ibolya, belgyógyász szakorvos. Az elmúlt évben egy 6 előadásból álló tréningsorozatot is szerveztek, melynek célja az intézményi és az önkéntesi munka összehangolása volt; a Szeretetszolgálat, mint munkahely sajátosságainak
158 megismertetése, az önismeret és a munkatársak megismerésének fejlesztése. A tréning egyes részeit más‐más szakemberek tartották (mentálhigiénés, szakember, orvos, máltai önkéntes és egyik alkalommal Bíró László püspök úr). A továbbképzésre rendelkezésre álló forrásokat munkatársaik szaktudásának kibővítésére használják fel. Az intézmény rendelkezésére áll egy olyan keret, amelyet szakirodalmak beszerzésére fordítanak. Jelenleg folyamatban van egy „könyvtár” kialakítása a munkatársak és a hozzájuk gyakorlatra érkező diákok számára, ahol a szakkönyvek, szakmai folyóiratok és közlönyök állnak a rendelkezésre a szakmai tudás elmélyítéséhez. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A Pécsett működő civil szervezetekkel jó és hatékony kapcsolatuk van. A kapcsolat kialakításának egyik szempontja, hogy az intézmény hasonló szolgáltatást nyújtson. Kiemelkedően jók a kapcsolataik a külföldön működő szervezetekkel is. Vannak partnereik Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Svájcban. Az elmúlt évben bemutathatták az Európai Unió vezető szociális szakembereinek a Csilla Gondviselés Házát, mint „Jó gyakorlatot” (Best Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven jelentkező szegénység visszaszorítására. A szakmai standardok véleményezésében részt vett a szervezet. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk A szervezet kettő jól körülhatolható fejlesztési elképzeléssel rendelkezik: •
•
Szociális „hotelszolgáltatás” kialakítása (max. 3 hetes időtartamra olyan szakmai szempontok alapján szervezett hotelszolgáltatás nyújtása, mely lehetővé teszi a családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a teljes életet. Távlati elképzelés, hogy a városi fejlesztési tervekkel összhangban olyan többfunkciós szociális centrumot hozzunk létre, mely aktívan és rugalmasan szolgálja ki az itteni városrész különféle igényeit; úgy, hogy az alapfeladataikat továbbra is ellátják.
Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány 1. Feladatellátás Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat.
159 A Kerek Világ Fogyatékosok Nappali Szociális Intézete 1993‐ban alapult, előtte karitatív formában ép értelmű mozgássérült gyerekek speciális napközijeként működött. 1994‐től a Pécsbányatelepi Általános Iskolával, több gimnáziummal, majd a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve biztosítják ép értelmű mozgássérült gyerekek és fiatalok integrált oktatásának lehetőségét, valamint ennek érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: logopédia, augmentatív kommunikáció (Bliss‐nyelv), gyógytorna, konduktív pedagógia, subaquilis torna, gyógylovaglás, zeneterápia, informatika, terápiás foglakozás. Jelenleg három csoport ellátását biztosítják a Nappali Szociális Intézeten belül. Az első csoport 3 fő halmozottan fogyatékos, óvodás korú gyermekek folyamatos konduktív pedagógiai fejlesztése történik, kiegészítve a számukra megfelelő terápiákkal. A második csoportban 15 fő képzési kötelezett gyerekek fejlesztő felkészítésében teljesítik tankötelezettségüket. A harmadik csoportot 7 fő ép értelmű mozgássérült fiatalok alkotják, akiket tanulmányaik befejezése után az elsődleges munkaerő‐piacon történő megjelenésében támogatnak, valamint önképzésük és szabadidős tevékenységük megszervezésében, a munka világára való mentális felkészülésükben segítik őket. Ennek érdekében 2007‐től az Alapítvány rehabilitációs foglalkoztatóvá kíván válni, az alap akkreditáció megszerzését követően. A terápiás lehetőségeket természetesen ők is igénybe veszik. A Nappali Szociális Intézet 2007.07.01‐től ellátási szerződéssel rendelkezik a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással. A 25 ellátott közül 13 pécsi lakos, 12 Baranya megyében él. A Pécsi Kistérség területéről Nagykozár és Gyód településekről vannak ellátottak. A nappali intézmény iskolája a régióból fogad jelentkezőket. Egy pécsi és egy kistérségi támogató szolgálat működik. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): • • • • • • •
6‐13 év közötti férfiak száma: 8 fő 4‐17 éves férfiak száma: 1 fő 18‐39 éves férfiak száma: 3 fő 3‐5 év közötti nők száma: 3 fő 6‐13 év közötti nők száma: 5 fő 14‐17 éves nők száma: 1 fő 18‐39 éves nők száma: 4 fő
Tekintettel arra, hogy a pályázatok előfeltétele, szinte napi gyakorlattá vált a szükségletfelmérés. Emellett társintézményektől is szerezhetők adatok (adatvédelem mellett). Az érdekképviseleti fórum működik; de a tapasztalatok alapján hasznosabb az informális; meg kell teremteni a folyamatos visszacsatolás lehetőségét, egy nyitott intézményi szemlélet sokszor hasznosabb, mint a hivatalos fórum intézménye.
160 Nagy(obb) intézményt nem szeretnének működtetni, nincs tervben területi vagy kapacitásbeli bővítés; megmaradnának a családiasabb szolgáltatási formánál – ez az intézményi filozófia fontos része. Az ellenőrzések terén sosem volt gond vagy negatív tapasztalat. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az Alapítvány előzőleg nem vett részt a szolgáltatástervezési koncepció készítésében. A vezető meglátása szerint többnyire minden szervezet a saját stratégiája szerint halad – ez aztán vagy illeszkedik a város stratégiájához, vagy nem. Nincs együttes tervezés, irányítás. Ami jó, az az ellátási szerződések rendszere; persze ezek is jellemzően egy‐egy szervezeti törekvés eredményeként születtek meg; nem egy tudatos stratégia mentén szerveződtek. Ami pozitívumként említhető az önkormányzat részéről, az a finanszírozás területével kapcsolatos: most már társfinanszírozásról beszélnek, szimpla „támogatás” helyett. Jellemző a követő magatartás az önkormányzati ellátórendszer részéről, kevés a preventív és proaktív szemlélet. Az ellátórendszer a vezető szerint egyébként viszonylag jó – főleg más városokhoz viszonyítva. Viszont ha a város szociálpolitikáját nézzük, az már problematikus – nincs kapcsolata más szakpolitikákkal – így a problémák sokszor egyszerűen újratermelődnek. Az ellátások nem épülnek egymásra, nincs elegendő intézményi kapcsolat. Szociális‐ vagy szükséglet‐térképek hiányoznak, közös tervezésre lenne szükség a potenciális feladatellátókkal. Érdekérvényesítés terén volt kezdeményezési kísérlet (pl. a Civil Kerekasztal). A vezető szerint a város feladata lenne a párbeszéd megteremtése, jobban átlátják a szakterületeket. Pécsett az országoshoz viszonyítva is nagy a civil aktivitás, ezt kihasználhatná a város; jó értelemben. Generálni kellene a konzorciumokat, a közös pályázati együttműködéseket. 3. Gazdálkodás Összevetve más ágazatokkal, a vezető tapasztalata szerint a civilek finanszírozása elfogadható, mégis európai összehasonlításban alacsony a civil feladatellátás a városban. Talán a civil szerepvállalásban egyértelműbb a cél‐feladat meghatározás, nincsenek intézményi útvesztők, mint egy önkormányzati intézmény esetén; pályázat esetén kézzelfoghatóbbak a fejlesztések: érdemes lenne további feladatokat is átadni (jogszabályi, szakmai előírások mellett, számon kérhető módon). Az alapítványnak 1993 óta van szerződése a nappali ellátásra. A városi támogatással együtt a normatíva a költségvetés kb. 75%‐át teszi ki. Nyugati példák alapján 80‐90%‐ra kellene növelni
161 ezt az összeget. Körülbelül negyedrészt pályázatokból és adománygyűjtésből kell fedezni, és önkéntesek bevonására van szükség. Nehéz támogatókat és szponzorokat szerezni. Termék–szolgáltatás piacosítása az ellátotti célcsoport miatt nehézkes. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának megújult akkreditációs rendszere a tapasztalatok szerint jó, előfordul a 100%‐os a finanszírozás. Az alapítvány eredeti tevékenységeiben is foglalkoztatott és most is foglalkoztat fogyatékkal élőket. Jelenleg van egy akadálymentesítési teamjük, amelyben több, különböző fogyatékossággal élő ember vizsgálja – elővizsgálja az akadálymentesítésre szoruló / erre váró közintézményeket, épületeket. Ez a szolgáltatás megvásárolható az alapítványtól. Ide tartozik az internetes honlapok kommunikációs akadálymentesítése is. (Pécs város honlapja, könyvtárak, múzeumok, stb.) Korábbi kliensek, most már foglalkoztatott kollegák (grafikus, programozó, stb.) vannak ebben a stábban. A térítési díjak megállapítása a jogszabályban meghatározott előírások alapján történik. Nagyon sok esetben kell gyakorolni méltányosságot. Így a térítési díj valójában nagyon alacsony hányadot tesz ki az éves költségvetésben. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az alapítvány minden vagyona – infrastruktúrája pályázatokból van. Az önkormányzattól telket kaptak, kvázi‐tulajdonosok elidegenítési tilalom mellett. A fejlesztő eszközök a nappali intézményben széles körben rendelkezésre állnak. Létszám és szakmai képzettség tekintetében megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, és biztosítják is a továbbképzés lehetőségét. Szupervízió, esetmegbeszélő túlnyomórészt belső jelleggel biztosítottak, félévente 3‐4 napot szánnak komolyabb esetekre. A stábülések heti rendszerességgel működnek. Fejleszteni, beruházni nagyon nehéz. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Az alapfilozófia, amely átitatja a pedagógiai és szakmai szempontokat, az alapítvány létesítő okiratában is rögzített ökomenikus szemlélet, annak alapelveire épül a további módszertan. Több szakmai szerveződéseknek is tagjai – ezek hatásfoka és eredményük a tapasztalatok szerint alacsony. Egyébként rengeteg szakmai kapcsolat van a különböző, fogyatékosság‐típusok szerint tagozódó érdekszerveződésekkel. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk
162 Nagyon fontos lenne a preventív szolgáltatások előtérbe helyezése. Annak a szociálpolitikának lennének hívei, amely nem követi, hanem megelőzi a hátrányos helyzetek kialakulását (komplex társadalompolitikai szemlélet). Központi és helyi kormányzati szinten további forrásokra lenne szükség; csökkenteni kellene az egy segítőre jutó kliens‐számot, esetleg differenciálni az egyes szolgáltatásokban a létszám‐előírási normákat; mert mások a gondozási szükségletek. Erősíteni kellene az alapellátásokat; kiszélesítésük és népszerűsítésük – elfogadtatásuk növelése lenne indokolt. Az Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az igény az akár a néhány órástól a pár napos átmeneti elhelyezésre. Ezzel is a családban maradást szeretnék elősegíteni. „Fogd a Kezem” Alapítvány 1. Feladatellátás Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye. Az intézmény számára Pécs és környéke, valamint Baranya megye a potenciális ellátási terület. A város és a kistérség ellátása nem egyértelmű, sok az átfedés, még nem vesznek részt szervezetten a kistérségi szolgáltatás‐nyújtásban. A feladatellátásban a megyei módszertani intézmény nem tud teljes mértékben segíteni: inkább hatósági, mint a szakmai‐segítői funkció érvényesül. Az érdekképviseleti fórum intézménye túlságosan általános, a fogyatékossággal élők esetében ennek működtetése ez bizonyos nehézségeket okoz. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): Az intézményben jelenleg 32 fő veszi igénybe a szolgáltatásokat: •
16 fő nő o 15 fő 18‐39 éves, o 1 fő 45 éves.
A 16 fő nő közül 3 fő enyhe és 13 fő középsúlyos fogyatékossággal élő. •
17 férfi o 16 fő 18‐39 éves, o 1 fő 46 éves.
A 17 fő férfi közül 2 fő enyhe és 14 fő középsúlyos fogyatékossággal élő; 1 fő pszichiátriai beteg.
163 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok Az előző, jelenleg frissítés alatt álló koncepció készítésében ‐ véleményezés szintjén – részt vett a szervezet. Az ellátórendszer összesített értékelése a vezető szerint nem rossz: jó kezdeményezéseket tapasztal – mint például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás elterjesztése, a civilek ellátórendszere önmagában –, így 5‐ös skálán 4‐es érdemjegyet adna. A szervezet kapcsolata az önkormányzattal mindig is jó volt; pártállástól függetlenül segítőkészséget tapasztaltak. Pénzügyi döntéseknél a lehetőségekhez képest mindig a maximumot kapják – ez a vezető szerint inkább a szakmai munka elismeréséről szól, nem az erős érdekérvényesítő képességüknek tudható be. A civil‐önkormányzati kapcsolat értékelésénél ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a forráshiány miatt a civilek között érdekellentétek vannak. A forráshiány az önkormányzatnak arra a kiegészítő támogatására – illetve ennek alacsony volumenére – vonatkozik, amellyel a normatív finanszírozást egészítik ki. A vállalt feladatot nem lehetne az önkormányzati hozzájárulás nélkül biztosítani. Az ellátórendszer hiányosságai terén elsősorban az együttműködés (ennek hiánya) szembetűnő. Hiányzik a közös szakmai nyelv – a sokszor hasonló ellátotti célcsoportok ellenére. Egy ilyen „közös nyelv” kialakítására jó kezdeményezésnek tartja a Dél‐Dunántúli Régió Szakmai Műhelyét; továbbá a Támasz Alapítvány által szervezett „SzocKafét”. A komolyabb és intézményesítettebb együttműködések hiánya ellenére a hasonló profilú intézményekkel jó a kapcsolat. A lakosság szociális állapota Pécs keleti városrészében nagyon leromló állapotban van tapasztalatuk szerint. Látható, tapintható a leszakadás. Ilyen terület még István‐akna és Kertváros is. Általában véve is nagyon sok ellátatlan ember van, és számuk növekszik. A nappali intézménynek a családsegítővel lenne indokolt szorosabb kapcsolatot kialakítani. 3. Gazdálkodás A normatíva legfeljebb a munkabérekre elég. Beruházásra csak pályázatokon keresztül lehet forrást szerezni, de a pályázati rendszer túlságosan hosszadalmas. A lebonyolítás feszített, ezt tetézi az utófinanszírozás. A városi költségvetés is befolyásolja az éves gazdálkodási tervet, sokszor újra kell tervezni. Feltűnő, hogy korábban az állam szinte büntette a magasabb térítési díjakat, most pedig kötelezővé teszi. Várható, hogy így sokan ki fognak maradni az intézményes ellátásból. Egyébiránt egységesek a térítési díjak, és igen alacsonyak. A „SPECIAL” Bolt nyitásának motivációja a társadalmi befogadás elősegítése volt. Működtetése egyelőre pályázati támogatásra szorul.
164 Nagyon sok szervezethez nyújtottak már be pályázatot: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Nemzeti Civil Alapprogram, Mobilitás. Jelenlegi nagyobb projektjük egy EQUAL‐ program. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei A nappali intézmény tömegközlekedéssel jól megközelíthető, családias környéken található. Az épület eleve erre a célra létesült; modern, ez pozitívan befolyásolja a szülők döntését a tapasztalatok szerint. Az épületet 30 fő befogadására tervezték és fontos szempont volt a kényelem, biztonság, átláthatóság. A színek és formák megválasztása is tudatosan az intézmény profiljához alkalmazkodik. Az épület alapterülete 2x120m2. A műhelyek rendelkeznek egyszerű gépi és kézi eszközökkel, de ezek elhasználódnak, anyagiak híján lassan megy az eszközfejlesztés. Az intézmény dolgozói létszáma megfelel a jogszabályban előírtaknak, képzettségük megfelelő. 2006. szeptemberétől normalizálódni látszik a szakmai stáb. Mindezzel együtt, még körülbelül kettő státuszt igényelne a normális, hatékony feladatellátás. A fizetések lassan igazodnak a közalkalmazotti bértáblához, jelenleg az alsó szintjén vannak. A kollégák rendszeresen járnak képzésekre, a szakmai műhelyen belül külön szerveznek az igényeknek megfelelően képzéseket, tréningeket. Szupervíziót jelenleg a vezetők vehetnek igénybe, korábban a segítők számára is volt lehetőség; jelenleg pályáznak rá. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A legszembetűnőbb az országos szakvizsgáztatás rendszere, amely erősen a jogszabályi anyagra támaszkodik, nem kéri számon a mainstream szakmai gondolkodást. Nincs igazi módszertan a régióban, inkább a projektek generálta országos szakmai összefogások a jellemzőek. Helyben – regionálisan egymásnak be tudnak segíteni szakmai kérdésekben; a hajtóerőt sokszor a budapesti Kézenfogva Alapítvány jelenti. Innovatív szakmai segítséget főleg külföldről importálnak; kevés a bevált és jól működő hazai gyakorlat – ez szinte természetes a fogyatékossággal élők ellátása terén. Új típusú szakmai módszereik: művészet terápia, munkakörelemzés, analízis, interkulturális nevelés. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Hosszabb távú célkitűzései között szerepel egy Kávéház nyitása, ahol komplexebb reintegrációs mintákat is nyújthatnak, illetve így is elősegíthetik, hogy az emberek érzékenyebbek legyenek a társadalmi befogadás kérdése kapcsán.
165 Egy új lakóotthon nyitása is szerepel terveik között, valamint az értékesítési tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt. Szenvedélybetegek ellátása BMÖ Narkomán Fiatalokat Gyógyító‐Foglalkoztató Közalapítványa Drogambulancia – „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1. Feladatellátás A Közalapítvány által ellátott feladat: szenvedélybetegek nappali intézménye, szenvedélybetegek közösségi ellátása, utcai szociális munka. Más, hasonló profilú, illetve a célcsoporttal részben foglalkozó szervezetekkel az együttműködés jónak mondható. Tekintettel az INDIT szakmai múltjára, országosan is segítik a többi, szenvedélybetegekkel foglalkozó szervezetet. Az INDIT Közalapítvány Utcai Szociális Szolgálata speciális ellátás a hajléktalanokkal foglalkozó pécsi intézményhálózatban, hiszen itt is különös figyelem vetül a szenvedélybetegségre, illetve arra, hogy a kliensek felépülésük folyamatában ‐ egy átmeneti szakaszban (amelyben akár több évet is eltölthet a szerhasználó) ‐ hajléktalanná válnak, amely számos egyéni és társadalmi kockázattal jár. A program keretében kiemelt szerepet kap az elérés, megkeresés, az ártalomcsökkentés és a változásra motiválás. Az utcai szociális szolgálat számos olyan projektet is lebonyolít, amely összefüggésben áll a közterületen, utcán zajló problémás szerhasználattal. Az utcai szociális munka két másik ellátotti csoporttal is foglalkozik: a prostituáltakkal illetve csellengő fiatalokkal. INDIT Közalapítvány Utcai szociális Szolgálatának szolgáltatásai: Információ‐nyújtás a droghasználat veszélyeiről (szóbeli, vagy írásos edukáció a droghasználat vagy a szexuális magatartások veszélyeiről és ezek megelőzéséről), prevenció, óvszer adása, tájékozató az igénybe vehető anonim és egyéb szolgáltatásokról. Szükség esetén szociális ügyek intézése, lelki segítség nyújtása, krízis‐intervenció. Változás iránti elszánás felkeltése. Megfelelőbb ellátás érdekében más segítő intézményekbe delegálás A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): Ellátottak megoszlása: Férfi 18‐39 éves 24 fő
166
40‐59 éves 1 fő
60‐64 éves 0 fő
65‐ 0 fő
Nő 18‐39 éves 22 fő
40‐59 éves 1 fő
60‐64 éves 0 fő
Összesen: 48 fő Az INDIT Közalapítvány „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye nem speciálisan hajléktalan ellátó intézmény ugyanakkor a szolgáltatási struktúrában a nappali intézmény „Drop In” típusú alacsonyküszöbű illetve ártalomcsökkentő szolgáltatásait igénybe veszik olyan illegális kábítószert használó, illetve talpra állt szenvedélybetegek, akik drogkarrierjük során illetve a felépülésük egy rövidebb‐hosszabb időszakában nem rendelkeznek otthonnal. Ezen a kliensek egy része az ún. késői ártalomcsökkentő programban vesz részt, döntő részük szerves oldószert használó férfi (tucatnyi 18‐39 év közötti férfi, elsősorban belvárosi hajléktalanok). A többiek száma hónapról – hónapra diffúz módon változik, sokuk nem is pécsi illetőségű, s amennyiben szerhasználatukban visszaesnek illetve annak intenzitása, élettartama nő, akkor többnyire rövid időn belül visszatérnek eredeti lakhelyükre. Szenvedélybetegek Nappali Ellátója által nyújtandó szolgáltatási paletta: I. Nappali ellátó funkció: “toppanj be klub” (drop‐in) ● melegedő funkció hétköznapokon 9 és 16 óra között, ● mosakodási, mosási lehetőség, ● ingyen tea, vajas kenyér, ● klub szerű foglalkozások, film vetítés, tv‐nézés, társasjátékok, ● ingyenes internet használat, újságok, napilap, ● pszicho‐szociális tanácsadás, változás iránti motiváció felkeltése. II. Konzultációs központ funkció (Egészségügyi szolgáltatások, konzultáció, szociális munka, jogsegély szolgálat) III. Speciális alacsony küszöbű programok: ● metadon‐fenntartó kezelés ● tűcsere Hatókörük megyei – engedély szerint városi ellátók – de ez nehezen értelmezhető, pláne az alacsony küszöbű ellátás miatt.
167 További nehézség, hogy beutaló‐köteles lett a szolgáltatás (írásos kérelem szükséges és szakorvosi vélemény). Nem működik az érdekképviselet, tudatmódosító szer hatása alatt érdekképviseleti fórumot működtetni lehetetlen, a hozzátartozó bevonása szinte megoldhatatlan a célcsoport (nem létező) családi háttere miatt. Érezhető, hogy egy, (feltehetőleg) az idősellátásban működő funkciót akartak valamennyi intézmény‐típusra erőltetni. A nappali intézményt 18 év alatti kliens nem látogatja; nagyon alacsony a 40 éven felüliek aránya: zömében 20‐40 éves korúak az ügyfelek. A lakosság és az ellátandó célcsoport állapota: speciális eleve a célcsoport – itt kései, utolsó fázisbeli ártalomcsökkentés zajlik. Stabil, „kemény magról” van szó, akiket más intézmények javarészt kivetettek – kitiltottak. A másik nagy csoport a rehabilitációt befejezettek köre, akik igénybe vesznek szolgáltatásokat. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A városi ellátórendszerre nincs nagyon rálátása a vezetőnek. A Szociálpolitikai Kerekasztal munkájában részt vett. Véleménye szerint nagyon hiányzik az ellátórendszerből a pszichiátriai betegek nappali ellátása és utcai munkája. Javarészt a hajléktalan‐ellátásban és a szenvedélybeteg‐ellátásban csapódnak le a sokszor kettős diagnózisú betegek – de egyik rendszer sem tud igazán mit kezdeni ezekkel az ügyfelekkel. A szenvedélybeteg‐ellátás rendszere elismert, az önkormányzat partnerként kezeli őket. 3. Gazdálkodás 60 főre kellett engedélyt kérni – ennyi fő utáni finanszírozásból lehet ‐ így is nehézkesen – fenntartani a szolgáltatást. Egyébként a „Tisztás” befogadó intézmény, önsegítő csoportoknak is helyet ad. A további építkezésnek gátja a kapacitásszabályozás rendszere, civil szolgáltatóként nagyon meg kell gondolni új ellátások indítását. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Létszám és képzettségi előírásoknak mindenben megfelelnek. Működési engedélyük ideiglenes, mert az utcai munkához a kollégáknak el kellene végezni egy tanfolyamot. Szupervízió volt, jelenleg nincs. Csoport‐szupervízióra lenne igény – az viszont egyáltalán nincs. A foglalkozás‐egészségügyi szakorvos véleménye szerint több helység alkalmatlan a munkavégzésre. Egyébként az ellátotti célcsoport is további tér‐differenciálást igényelne. Bérleti díjat kell fizetni – a város támogatása így azonnal vissza is folyik. Átmeneti megoldásként fogadták el a jelenlegi helyet, előbb‐utóbb el szeretnének költözni.
168 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Tekintettel arra, hogy az intézmény maga is az integrált szenvedélybeteg ellátórendszer része, a szakmaiság adott. Az NCSSZI „Ti hogyan csináljátok?” pályázatán nyertesek voltak a kategóriájukban. Módszertani területen is sokszor tőlük kérnek sokszor segítséget; kidolgozói voltak a szenvedélybeteg ellátásra vonatkozó standardoknak is. Innovatív szolgáltatásuk az iskolai szociális munka, ezt fejleszteni kellene városi szinten. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Égetően hiányzik a pszichiátriai betegek nappali intézménye a városi ellátórendszerből. Nem pusztán a jogszabályi hiány betöméséről lenne szó, hanem egy, más szolgáltatók által is nagyon szükségesnek ítélt ellátás biztosításáról. Az iskolai szociális munka elterjesztése szintén fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát. Hajléktalanok ellátása Támasz Alapítvány 1. Feladatellátás Ellátott feladatok: Étkeztetés népkonyhán, hajléktalanok nappali intézménye (nappali melegedő), hajléktalanok éjjeli menedékhelye, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalanok otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka. Ezek közül ellátási szerződés keretében működik: étkeztetés népkonyhán, hajléktalanok nappali intézménye (nappali melegedő), hajléktalanok éjjeli menedékhelye, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalanok otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka Nincs ellátási szerződés: diszpécser szolgálat, lábadozó, módszertani intézmény működtetése. Az alapítvány további szolgáltatásai: hajléktalanok házi orvosa, 24 órás orvosi szolgálat. Ezek városi hatáskörben, de ellátási szerződés nélkül; OEP finanszírozás mellett működnek. Étkeztetés népkonyhán és hajléktalanok nappali intézménye (nappali melegedő): Pécs, Sándor u. 1.
169 A szolgáltatás kapacitása: 150 fő. A szociális munka valamennyi formájának igénybe vételével segítséget nyújt a kliensek számára a fizikai és mentális állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében; mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; szociális gondozásban; az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban. A nappali melegedő tevékenysége során együttműködik az ellátási területen lévő más segítő szervezetekkel, intézményekkel, hivatalokkal, akik a hajléktalan lét okozta problémák megoldásában szerepet töltenek be. A nappali melegedő szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó személyek vehetik igénybe. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye NŐI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, BITTNER ALAJOS U. 80. Azon hajléktalan nők éjszakai pihenésének biztosítása, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítása, akik önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képesek. A szolgáltatás kapacitása: 20 fő. •
A Női éjjeli menedékhely szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó, krízishelyzetben lévő nők vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására.
FÉRFI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, GOMBA U. 7. Azon hajléktalan emberek éjszakai pihenésének biztosítása, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítása, akik önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képesek. A szolgáltatás kapacitása: 70 fő. A Férfi éjjeli menedékhely szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó, krízishelyzetben lévő férfiak vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására. Hajléktalanok átmeneti szállása NŐI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, BITTNER A. U. 80. A szolgáltatás célja, feladata
170 A Női átmeneti szálló átmeneti jelleggel lakhatást biztosít hajléktalan nők részére annak érdekében, hogy a szállóról kikerülve lakhatásukat önállóan biztosítani tudják. Feladata a lakhatás körülményeinek biztosítása, segítség nyújtása önálló lakhatás megszerzésében, munkahelykeresésben, személyes kapcsolatok fenntartásában, kialakításában, életvezetési támogatás. A Női átmeneti szálló szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó nők vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására. FÉRFI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, EDISON U. 18. A szolgáltatás célja, feladata: Azon hajléktalan férfiak elhelyezésének biztosítása, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képessé válnak a teljes önellátásra. A Férfi átmeneti szálló szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó férfiak vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására. Hajléktalanok otthona (ápoló otthon): Pécs, József A. u. 10. A szolgáltatás célja, feladata: Olyan 18 év feletti hajléktalan emberek gondozásának biztosítása, akiknek az ellátása átmeneti szálláshelyen nem biztosítható, családi háttér hiánya jellemző, kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Feladata az utcáról, menhelyről, szállókról bekerülő hajléktalanok teljes körű ellátása. Olyan 18 év feletti hajléktalan emberek, akik leromlott egészségi állapotuk miatt, önmaguk fenntartására segítség nélkül nem képesek, és életveszélyben lennének az utcán. Az itt lakó emberek családi és egyéb kapcsolatokkal általában nem rendelkeznek. Az életkoruk, egészségi és mentális állapotuk miatt átmeneti intézménybe történő elhelyezésük nem jelent megoldást. Egészségi állapotukra jellemző az irreverzibilitás. Állapotuk miatt teljes körű ellátásra szorulnak. Utcai szociális munka.
171 A szolgáltatás célja, feladata: Az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó emberek, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális szolgáltatás klienshez való eljuttatásának alapfeltétele az utcai járatok gyakori megszervezése a kliensek felkutatása, elérése érdekében. Elengedhetetlen feltétel a szociális munkások kapcsolatteremtő képessége, motiváció elősegítése az ellátással szemben bizalmatlan kliensek segítése céljából. Pécsett és annak vonzáskörzetében az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó 18 év feletti emberek. Az utcán „élő” ember olyan helyzetben van, ami az emberi lét elérhetőségének határát jelenti. Az otthon lehetőségének hiánya és a munkavesztés, kapcsolatvesztés mellett mindennapos fizikai trauma alatt áll, pl. éhség, fáradtság, a tisztálkodás hiánya, fenyegetettség. Egészségi állapotuk életmódjukból adódóan is leromlott, mentális állapotuk rossz. Az utcai kapcsolatteremtés útján, feltétele az együttműködési készség. A szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december 31‐re 326 főről 284‐re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi. A legtöbb hajléktalan az utcai ellátás látókörébe kerül, az ő életkori és nem szerinti állapotuk 2006. december 31‐én: Férfi 18‐39 éves
83 fő
40‐59 éves
127 fő
60‐64 éves
38 fő
65‐
15 fő
Nő 18‐39 éves
5 fő
40‐59 éves
12 fő
60‐64 éves
4 fő
172 Az utcán végzett munka, illetve a kliensek részére nyújtott szolgáltatások (klienstalálkozások arányában): Mentális segítés, információnyújtás:
85%
Élelem, ital, egyéb:
15%
Szociális ügyintézés:
20%
2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A városi ellátórendszer értékelése: mennyiségi szempontból nézve nincsenek már nagy hiányok; minőségileg vannak eltérések. Kevés a formális, intézményesített együttműködés, a feladat‐ letisztázás; nincsenek világosan artikulált és következetesen képviselt intézményi kompetencia‐ határok. Mindezek mellett nagyon sok múlik az intézményvezetőkön, a szakmai szemléleteken. Az alapítvány ellátórendszerével vegyes a megelégedettség. A legtöbbször tapasztalt elvárás az, hogy egyáltalán ne legyenek hajléktalanok. A szakmai vezetők szerint fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben – szakmai erőfeszítéseik eredményeként – pozitív szemléletváltozást is tapasztalnak: a hajléktalan ellátás kapcsán már egyre inkább a megelőzésre és a rehabilitációra helyeződik a hangsúly, szemben a korábbi ártalomcsökkentési törekvésekkel és „megrendelésekkel”. A város lakosságának állapota, ennek változása városrészenként eltérő. Tipikus veszélyzónának tekinthető Meszes és István‐akna, Kertváros esetében szinte folyamatában látható a hátrányos helyzetek halmozódása, az életszínvonal romlása. Az önkormányzat az innovatív kezdeményezéséket általában felkarolja, ilyen például a lakáskísérési modellprogram is. Az alapítványnak jó az együttműködése az önkormányzattal, lehet beszélni érdekérvényesítő csatornákról. Mindenesetre: hasznos és elsődleges lenne, ha a város (önkormányzat) prioritásokat állítana fel a fejlesztési szükségletek tekintetében. Ilyen például a városrehabilitáció kérdése. Ez vonatkozik a városrészekre, az ellátásokra – intézményekre is. 5‐10 évre szóló stratégiák kellenének, számszerűsítetten – és úgy, hogy kiderüljön, melyik szolgáltató szervezet hol tud ezekhez kapcsolódni. Az ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatok: jóindulatú szakemberekkel találkoztak javarészt, akik joggal észrevételezik az esetleges hibákat, de tisztában vannak a jogszabályi „életszerűtlenségekkel”. Ugyanakkor, ami pozitív, példamutató, azt kidomborítják jelentéseikben. Ami „hiányzik”, az önkormányzat komolyabb ellenőrző, kontroll szerepe.
173 3. Gazdálkodás Az épületek állaga, a bútorok, az általában vett infrastruktúra – ezek hiányterületek; nehéz pótolni őket, illetve forrást szerezni rájuk. A normatíva az alapműködésre sem elég, sok a „mínuszos” költségvetési végeredményű tevékenység. Az esetleges beruházási fejlesztések veszélye, hogy ezeket csak szolgáltatási program(ok)ba csomagoltan lehet kivitelezni– viszont a program fenntarthatóságáról gondoskodni kell. Az OEP finanszírozás relatíve elég nagy bevételi forrást jelent. Az alapítvány pályázatokon is részt vesz, az ebből származó forrással a teljes éves költségvetés maximum 5%‐át érik el. Jelenleg nincs piacon értékesíthető szolgáltatásuk, termékük, felmerült mosoda üzemeltetése, hajléktalanok foglalkoztatásával, és a népkonyhát nyitni lehetne szélesebb rétegek felé, mert a környéken vannak potenciális vásárlók – itt viszont kapacitásgondok vannak, 100%‐on üzemel a jelenleg 150 fős konyha. Térítési díjakat az átmeneti szállón és az ápoló otthonban kell fizetni; jogszabály előírások és belső szabályzat szerint. A lábadozóban étkezési díjat kell fizetni; a méltányosság rendszere valamennyi térítési díjköteles ellátási típus esetében létezik. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az intézmények – épületek állapota kívánnivalót hagy maga után; ezeket eleve alacsony minőségben kapta az alapítvány; de lehetőségeikhez képest igyekeznek karbantartani. A számítástechnikai infrastruktúra kielégítő, a közeljövőben a kliensek felé is szeretnék lehetővé tenni a használatot. Szakmai létszám: egyes szolgáltatások esetében túlteljesítés van a képzettségi előírások tekintetében, egy‐két hiány van mindösszesen. Változás: egy éve stabil a szakmai létszám, esetmegbeszélő (Alapítványi intézményközi is) és szupervízió folyamatos 2006. szeptembertől. Az alapítvány intézményei vezetőinek is tartanak közös megbeszéléseket. Részt vesznek szakmaközi együttműködésben is a HEFOP 2.2 projekt keretében, mely új és hasznos elem. A kollegák részvételét konferenciákon, műhelyeken, továbbképzéseken, vizsgákon kifejezetten támogatják; sőt, hasonló profilú partnerintézményhez stábok is ellátogathatnak; az alapítvány téríti az útiköltséget.
174 Működési engedélyek: egységenként változó, van határozatlan és néhány ideiglenes engedély, ezek jellemzően apróbb hiányosságok miatt nem véglegesek még (például az ápoló otthonban biztosítani kell az akadálymentesítést; az átmeneti férfi szállón közösségi helyet kell biztosítani az egyik szoba rovására). 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések A különböző ellátások eltérő mélységben végeznek fejlesztő tevékenységet, de különösen fontos az egységes szakmai munka kialakítására való törekvés, a közös szemlélet megalapozása. Az elgondolás az, hogy minden egységben érezhető legyen, és következetesen képviseljék is. A kollegák nyitottak rá. Végeztek elégedettségi vizsgálatokat is a munkatársak körében; ezzel szeretnék megalapozni a minőségbiztosítást. Utóbbit holland mintára szeretnék bevezetni, jelenleg tanulmányozzák a modellt a külföldi partnerintézménynél. Ez a minta a szakmai tartalmakat is figyelembe veszi, nem egy „száraz” modell. Az alapítvány regionális módszertani intézményként is működik, ilyen típusú segítséget szükség esetén más, hasonló profilú ellátó‐szervezetektől; illetve az országos módszertani feladatokat ellátó Hajléktalanokért Közalapítványtól kapnak. Fontosak továbbá a személyes, informális kapcsolatok, amelyek segítségével rálátnak a rendszer egészére. A hajléktalan‐ellátók legnagyobb országos ernyőszervezete a HAJSZOLT, ennek az alapítvány is tagja. Létezik Hajléktalanügyi Tanács is, mint országos egyeztető fórum – ez igen bonyolultan szerveződik. Szakmai kiadványok saját szerkesztésben is keletkeznek, illetve a módszertani osztály is ad ki negyedévente anyagokat; emellett szakmai könyvtárukat is bővítik. Szakmai standardok véleményezésében részt vettek; az átbeszélést jobban el lehetett volna mélyíteni. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Hasznos lenne, ha a város eldöntené, hogy milyen feladatokat és eredményeket vár, a kivitelezésben pedig cselekvési szabadságot biztosítana a szakembereknek, az intézményeknek. Az általában vett családsegítő intézménye tipikus negatív példa ebből a szemszögből: feladatokkal agyonterhelt, működése túlszabályozott. Nem szabad elfeledni, hogy alapvetően önkormányzati hatáskör a feladatellátás, ez az értelmezés néha elcsúszik, eleve a Támaszra hárítódik. Ha a város hív össze szakma‐ és intézményközi csoportokat közös probléma (így például a hajléktalanság) kezelése érdekében, annak súlya is van, ez egybevág azzal, hogy ő az eredeti feladatgazda. Így koordinátorként ‐ kezdeményezőként is fel tud lépni, ami azért hasznos, mert az
175 egyes szervezeti oldalakról induló törekvések alacsony hatásfokkal működnek, nincs komolyan vett hátterük, gyorsan elhalnak. Régebbi törekvése az alapítványnak, hogy legyen egyfajta hajléktalanságból kiléptető funkciója az önkormányzati lakásállomány elosztásának: lehessen szava a hajléktalan ellátásnak abban, hogy adott esetben egy megüresedett önkormányzati lakást mikor kaphat meg egy hajléktalan. Ezt a rendszert úgy is lehet működtetni (magyarországi példák alapján), hogy maguk az érintettek is részt vesznek a lakáskiutalás döntéshozatali mechanizmusában. A konkrét szolgáltatás fejlesztés tekintetében felmerült egy mosoda üzemeltetése, hajléktalanok foglalkoztatásán keresztül. Ha sikerül kibővíteni a népkonyha kapacitását, akkor szélesebb rétegek felé is kínálni tudják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális vásárlók. Családsegítés Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat 1. Feladatellátás Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítsa:
Családsegítés
Gyermekjóléti szolgálat
A családsegítés mellett, adósságkezeléssel, valamint 2005‐től a rendszeres szociális segélyben részesülők számára nyújtott tanácsadással is foglalkoznak. Számos közösségi és csoporttevékenységet látnak el: nyári szabadidős tevékenységek szervezése, ünnepi játszóházak lebonyolítása, ruhabörze megvalósítása, teret engednek nyugdíjas klub és gyerek klub találkozóinak lebonyolítására. Valamennyi egység bázishelye a Dél‐Dunántúli regionális Forrásközpont gesztorságával megvalósuló Fordulópont” (HEFOP 2.3.2.) – fejlesztésközpontú alternatív munkaerő‐piaci szolgáltatásokat biztosító programnak. Az Intézmény ellátási területe: Az ellátás intézményfenntartói társulás keretében, kistérségi hatókörrel történik, a gyermekjóléti szolgáltatással integrált formában. A kistérségben mikroegységeket alakítottak ki. Az intézmény 4 telephellyel működik Pécs város területén (Kertváros, Meszes, Uránváros, Belváros), ezért az érintett lakosság számára könnyen elérhetők. 2006. januárjától módosult az egységek illetékességi területe. Jelenleg az Uránvárosi egység kivételével a többi egység
176 illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez mind a munkatársaknak, mind az ügyfeleknek problémát jelent. Két egységnek két különböző Szociális Központtal kell kapcsolatot tartani. A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak. 2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok A vezető szerint a családgondozó szolgálat ismert a lakosság körében. Az egészségügyi ellátórendszer működése, reformja kihat az ügyfeleken keresztül a családsegítő szolgálat tevékenységére is. Egyrészt mert a pszichiátriai betegeket ellátó LEGI, valamint az Alkoholgondozó túlterhelt, és ezért a klientúrájuk nincs megfelelően ellátva, másrészt, mert a vizitdíj bevezetésével sokan nem vesznek részt a szükséges kezeléseken, és ennek hiányában kevésbé együttműködők a szolgáltatással. 3. Gazdálkodás Az intézmény költségvetése az önkormányzati megszorítások miatt évről évre csökken. Az intézmény plusz forrás bevonására csak pályázati úton tud szert tenni. A gazdálkodással nem szokott probléma lenni, eddig nem volt mínuszos költségvetésük. 2007‐ben a korábbi évhez képest jelentősen csökkent a költségvetésük, így bár számukra a létszámcsökkentés nem volt előirányozva, a fentiek miatt mégis szükséges volt a létszám csökkentése. Jogszabályi előírások szerint a szolgáltató kistérségi feladatellátása kapcsán kiegészítő normatívát vehet igénybe. 4. A működés tárgyi és személyi feltételei Az épületek akadálymentesítése nem megoldott (ez alól kivétel Meszes), külső‐belső felújításra szorulnak. Mind a 4 épület eredetileg más funkciót töltött be, ezért a mostani szakmai feladatellátásra a kialakításuk nem optimális (nincs megfelelő számú interjúszoba, közösségi helyiség). A családsegítőben Meszesen 5, a Belvárosban 4, Kertvárosban 6 és Uránvárosban is 4 fő látja el a feladatokat. A kistérséget 12 fővel (ebből 2 fő vezető) látják el. A családgondozók
177 leterheltek, lényegesen több családdal foglalkoznak, mint amennyit a jogszabály előirányoz. A korábban a megnövekedett feladatokhoz több személyi feltételt kaptak, de a 2007. évi megszorító költségvetés miatt szükséges volt a létszám csökkentése. 5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések Minden héten tartanak egységenként esetmegbeszélőt, havonta szupervíziót, ugyancsak havonta egyszer a szolgáltatás valamennyi munkatársának részvételével közös esetmegbeszélőt szerveznek. Egyéni szupervízióra szükség szerinti gyakorisággal van mód. Több civil szervezettel (pl.: Katolikus Caritas, Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Támasz Alapítvány, Ifjúságért Egyesület, Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont) dolgoznak együtt. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Szakmaközi megbeszéléseket, konferenciákat szerveznek. 6. Koncepcióval kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztések megvalósulása, fejlesztési elképzelések, szakmai innovációk Az intézményben fejlesztésre szorulna a számítógéppark, a technikai eszközök cseréje (fénymásoló, fax), a szakmai munkához szükséges nyilvántartó programok beszerzése, a telefonrendszer korszerűsítése. Csak olyan pályázatokon tudnak részt venni, ahol nem kell önrész, és ami nem utófinanszírozott. Számos pályázatuk volt az elmúlt időszakban, szinte minden olyan esetben konzorciumi partnerként vesznek részt a pályázatokban, melyek révén fejleszthetők, elősegíthetők a munkájuk. 2006‐ban, pályázati forrásokból konzorciumi tagként megvalósított programok: „Partnerség a családon belüli erőszak ellen” projekt (IM), HEFOP 2.2. , „Fordulópont” (HEFOP 2.3.2.) – fejlesztésközpontú alternatív szolgáltatások, „Tanulással a munkáért” (HEFOP 1.3.1.), „Iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési program” .
178 III. 8. Erősségek és problémák/gyengeségek a szociális ellátásokban és szolgáltatásokban (ún. Helyzetértékelés) A szociális ellátások/szolgáltatások erősségei A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi erősségek Az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeknek egyre inkább megfelel. Az alapellátások kiépítettsége és működése mind a törvényi, mind a szakmai előírásoknak megfelelő. A város igyekszik a lehetőségeihez képest kiegészíteni az állami normatívákat a szolgáltatások biztosításánál. Az önkormányzatnál helyi rendeleti szinten szabályozott a városrészenkénti szolgáltatás biztosítása, több szolgáltatás esetén. (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok: segélyezés). A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet/egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for‐profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés, takarítás). Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti). A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projektek, lakáskísérési program, integrált szolgáltatás az idős‐ és fogyatékos ellátás területén). A kistérség „nyitott” a város felé. Együttműködési kényszer van a szociális feladatokat ellátók között helyi, megyei, kistérségi és regionális szinten egyaránt. A civil szféra erősödő jelenléte figyelhető meg az önkormányzati feladatok ellátásában, az alap és szakellátásokban, ellátási vagy támogatási szerződéssel működve. A szociális ellátó‐rendszer erősségei A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak.
179 Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek. Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek. Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések, a saját önfenntartó képesség kialakítására. A pénzbeli és természetbeni ellátások (ún. segélyek) egyre több formájához kapcsolódik személyes segítést biztosító szolgáltatás (pl. lakásfenntartási támogatáshoz: adósságkezelési szolgáltatás, lakáskísérési program; az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programja a családsegítő központokban). A város valamennyi kötelezően biztosítandó ellátást helyi rendeletben szabályozza. Az elmúlt években alternatív támogatási formák épültek ki (pl. a lakáskísérési programhoz kapcsolódó pénzbeli támogatás, az ún. hátralékcsökkentési támogatás). Az egyéni szociális problémákra és a városrészi sajátosságokra „érzékenyebb” segélyezési rendszer működik, a Területi Szociális Központok tevékenységének köszönhetően. Városrészenként a legjellemzőbb támogatási formák a következők: Uránváros: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Belváros: közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, lakásfenntartási támogatás; Kertváros: lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Meszes: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A biztosított szolgáltatások erősségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal∗) Szakképzett, hivatástudattal rendelkező munkatársak jelenléte jellemző az ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte erősíti a szakmai bázist. ∗
Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet.
180 Célcsoportonként: Időskorúak ellátása: Bár a köztudatban elsősorban az idős korú rászorultaknak szóló ellátásként ismert a szociális étkeztetés, az igénybevevők döntő többsége aktív korú személy. A 60 éven felüli ellátottak mintegy fele házi segítségnyújtásban is részesül. Az ellátottak zöme alacsony jövedelme miatt térítésmentesen veszi igénybe az ellátást. A házi segítségnyújtásban részesülők túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerül ki (az igénybe vevők kétharmada a 75. életévét is betöltötte), döntő többségük az étkeztetéssel együtt veszi igénybe a szolgáltatást. Az idősek klubjaiban a férőhelyek kihasználtsága igen vegyes képest mutat: a peremterületeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Somogy, Pécs‐Vasas), valamint Kertvárosban megközelíti, vagy eléri a 100%‐ot, az Apáca és a Felsőbalokány utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernovsky és a Garay utcában az igénybevétel alig haladja meg az 50%‐ot. Jelentős különbség van az egyes klubok igénybevevőinek korösszetételében. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%‐ban a 60 évnél fiatalabbak veszik igénybe csakúgy, mint a Pécs‐Somogyi, továbbá a Polgárszőlői utcai ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernovsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Az ellátottak körében a térítési díjat nem fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a Felsőbalokány utcaiban (55%), és 10%‐ot meghaladó az Apáca utcában, továbbá Pécs‐ Somogyon. Az igénybe vevők körében magas a demensek aránya, jellemzően meghaladja a 25%‐ ot. Az idősek gondozóházaiban az ellátottak döntő többségét a 75 éven felüliek adják (több mint 60%). Az ellátottak között jelentős (50% körüli) a demencia kórképpel rendelkezők aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat. Az idősek otthonaiban az ellátottak körében a demens lakók aránya igen magas, több mint 60%. A lakók 75%‐a 75 éven felüli, míg a 60 éven aluliak aránya 10% körüli. Az ellátást igénybevevők mintegy háromnegyede fizet térítési díjat. Az otthonok kihasználtsága 100%‐os. Fogyatékossággal élők ellátása: Pécs városában a fogyatékkal élők nappali ellátását öt szolgáltató biztosítja. Jelenleg összesen 200 fő részesül ellátásban, 105 férfi és 95 nő. A szolgáltatásokat igénybevevők közül legmagasabb számban a 18‐39 év közötti ellátott van; 140 fő, a második csoport pedig a 6‐13 év közöttiek; 38 fő, akikre vonatkozik az ún. képzési kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő). 6 év alatti ellátottak száma nem túl magas (5 fő), két szolgáltatónál találhatóak. Mozgásfogyatékkal élők bentlakásos elhelyezését 28 fő veszi igénybe.
181 A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt, támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában. A fogyatékkal élők ellátása jelentősen javult az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően. A fogyatékosok ellátását biztosító szolgáltatók között működik a partnerség, bizalmi alapon, napi kapcsolatban állnak egymással, és hatékonyak a közös pályázásban. Az együttműködés a városi fenntartású és a civil fenntartású intézmények között is megfelelően működik. Az ágazatközi együttműködések is hatékonyak (pl. egészségügy, oktatási intézmények, képzők, munkaügyi központ). A fogyatékosokat ellátó szolgáltatók jelentős külföldi szakmai segítséget vesznek igénybe az ellátás színvonalának emelése érdekében. A fogyatékosok ellátását biztosító városi fenntartású intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei az átlagosnál jobbnak mondhatóak, ami szintén segíti a magas színvonal biztosítását. Az intézmények érdekérvényesítési képessége, és kapcsolata az önkormányzattal szintén jobb az átlagosnál. A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint minden fogyatékossági típus számára elérhető lesz az átmeneti elhelyezés, ami régiós ellátást fog biztosítani. Hajléktalanok ellátása: A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december 31‐re 326 főről 284‐re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi. Pécs városában a hajléktalanok ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. A hajléktalan‐ ellátórendszer széles körben kiépített, a jogszabály szerint csaknem valamennyi (hajléktalanok rehabilitációs intézménye kivételével) szolgáltatást biztosítják. Az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltatások mellett működik a diszpécser szolgálat, valamint 24 órás orvosi szolgálat, és ún. lábadozó is, OEP finanszírozással. Az ellátás komplex és integrált rendszerbe ágyazottan működik. A hajléktalan‐ellátásban egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy elsősorban a prevención, és nem az „ártalomcsökkentésen” van a hangsúly. Szenvedélybetegek ellátása: A célcsoport ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006‐os évben összesen 1123 kábítószer‐fogyasztót gondozott. Közülük a legtöbben kannabisz típusú kábítószert használtak (összesen 814 fő), a legtöbben alkalomszerűen (390 fő), sokuk naponta (304 fő), néhányuk hetente (120 fő). Összesen 146 fő használt amfetamin típusú kábítószert; ez túlnyomórészt amfetamint, kisebb részt egyéb, pl.
182 extasyt jelentett. Az amfetamint használók (106 fő) közel fele (45 fő) naponta használta a szert, 36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal. Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81 fő élt vissza; több mint felük heroin használó (50 fő). 10 fő használt egyéb opiátot, 5 fő ópiumot, 4 fő methadont, 3 fő szintetikus kábító fájdalomcsillapítót. Az opiát típusú kábítószert használók túlnyomó többsége (72 fő) napi szerhasználó. 19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban, napi szerhasználat mellett. Egyéb típusú kábítószert 15 fő használt; alkohollal 14‐en éltek vissza, közülük 11‐en napi fogyasztók voltak. A nyugtatókat és a szerves oldószert használók száma megegyezett: 12‐12 fő használta ezeket a szereket. Előbbiek közül a napi szinten benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak közül a szintén napi szinten oldószert használók (7 fő) „emelkednek ki”. Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente. A szolgáltatást igénybe vevők két fő kivételével 18‐39 év közöttiek, és a férfi‐női arány is közel azonos. Pécs városában a szenvedélybetegek számára valamennyi szolgáltatás biztosított, a hiányzó ellátások (szenvedélybetegek otthona és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) nem kötelezőek városi szinten. A szenvedélybeteg ellátás komplex és integrált rendszerekbe ágyazottan működik. Pszichiátriai betegek ellátása: 2007‐ben a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdte működését az ún. közösségi alapellátás pszichiátriai betegek számára a városban (INSZI szolgáltatása). Az ellátást igénybevevők száma folyamatosan növekszik, de mivel a szolgáltatás az idei évtől működik, konkrét, érdemi adatok nem állnak rendelkezésre. Családsegítés: A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok veszik igénybe, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak. A Családsegítő Szolgálat ellátási területe a Pécsi kistérség, az egységek Pécsett Meszesen, a Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban vannak. Az egyes városrészeken található egységek közül a belvárosiban és a kertvárosiban lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében.
183 Jelenlegi innovációk Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.5.) Jelenlegi fejlesztési elképzelések Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.6.) Problémák a szociális ellátórendszer működtetésében A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi gyengeségek Mulasztásos törvénysértések jellemzőek az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása). Számos hiányosság található az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A szolgáltatások működésénél/működtetésénél az önkormányzat elsősorban a jogszabályi előírásokat veszi figyelembe, a helyi szükségleteket kevésbé. Nincs pályázati koordináció, támogatás, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbi‐tevékenységre van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal gyengeségei, anomáliai). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenysége nem kielégítő. Az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítők.
184 Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően az intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél, ezek, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést. Az ellenőrzések túlnyomórészt a gazdasági tevékenységre terjednek ki, szakmai ellenőrzés színvonala/hatékonysága nem kielégítő. Törvényi anomáliák nehezítik az intézmények/szervezetek működését, a hosszabb távú tervezést és a plusz források bevonását. A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, fejlesztését. A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai „kiskapukon keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg. A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a két „fenntartó” között. Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése. A közel hasonló kapacitással rendelkező városrészi felosztás érzéketlen az eltérő lakossági szükségletekre/igényekre (különösen az idősek nappali ellátása), bizonyos típusú szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok). A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az intézmény fenntartási feladatainak kiszerződése (pl. takarítás, főzés, karbantartás) nem mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák. Az önkormányzat differenciáltan támogatja kötelező feladatainak ellátását: amennyiben ellátási szerződés keretében nem‐kormányzati szervezet nyújt – egyébként jogszabály által az önkormányzat hatáskörébe tartozó – ellátás(oka)t, eltérő mértékben támogatja ezeket a szervezeteket, mint saját intézményeit. A relatíve alacsony önkormányzati „társfinanszírozás” érdekellentéteket szül a nem‐kormányzati szolgáltatók között. A térítési díjak folyamatos emelése könnyen vezethet a szolgáltatás iránti kereslet csökkenéséhez, az ellátatlan csoportok növekedésével kell számolni. Ezzel párhuzamosan relatíve alacsony hányadot tesz ki a térítési díj, mint bevételi típus az éves költségvetésben; mert sok az alacsony összegű, illetve a méltányosságból elengedett díj. A kiszerződtetett szolgáltatások közbeszerzési kiírásába nem vonják be az érintett intézményeket, nincs egy egységesen kialakított kritérium‐rendszer a feladatellátásra vonatkozóan. A jelenlegi gazdálkodás nem elég hatékony, a jelenlegi rendszer nem elég ösztönző a takarékos működtetésre, nincs kiszámítható és megvalósítható költségvetésük, a szakmai és a pénzügyi rész elválik egymástól.
185 Az ellátórendszer még mindig nem kellően differenciált, a szolgáltatók közötti feladatmegosztás esetleges. A döntéseket nem előzi meg szükségletfelmérés. Egyes szolgáltatások biztosítása területileg nem egyezik a szükségletek megjelenésével. Az intézmények fejlesztéseit, a pályázatokat nem fogja össze az önkormányzat. A 2005‐ös sztk‐ban megjelölt fejlesztések túlnyomórészt nem valósultak meg. A szociális ellátó‐rendszer gyengeségei Az intézmények mögött működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati, hasonló profilú intézmények között nem jellemző a partnerség. A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését. A szektorok és humán ágazatok közötti együttműködés hiányos/esetleges. A szociális feladatokat ellátók közötti együttműködés esetleges, nem kielégítő mértékű. Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás. Plusz források bevonása költségvetési nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). A szolgáltatók informatikai feltételei nem kielégítők, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti az adatszolgáltatás/szolgáltatás‐tervezést. A fenntartó nem biztosítja minden intézmény esetében a jogszabályban előírt szakdolgozói létszámot. Az akadálymentes közlekedés feltételei a legtöbb intézményben nem biztosítottak teljes körűen. Vannak szakterületek, ahol túlkínálat van a szolgáltatók tekintetében (pl. támogató szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások hiányoznak/lefedetlen területek vannak (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik). Kapacitáshiány (várakozólista) a jellemző a szakellátásban. A szolgáltatások minősége nagyban függ a szolgáltatást nyújtók együttműködési készségétől. Hiányos a kommunikáció a szolgáltatók között, esetleges, személyfüggő, és egyéni szimpátiákon múlik. A szolgáltatók közötti kapcsolat esetleges (ez alól kivételt jelent a CSSK, melynek jogszabályból adódó kötelezettsége a különféle intézményekkel való kapcsolattartás). A házi segítségnyújtás a jelenlegi formájában nem képes a bentlakásos intézmények ellátását kiváltani, részben az óradíj összege miatt (magas ápolási szükségletű ellátottaknál igen magas az ellátás összege), részben kapacitás hiány miatt (a napi több órás gondozási igényt nem tudják kielégíteni), látens szükségletek vannak.
186 A pénzbeli, természetbeni ellátások terén legfontosabb probléma a rendelkezésre álló források szűkössége. A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz. A segélyezési eljárások objektivitása és kiszámíthatósága, illetve a támogatások hatékonysága és hatásossága megkérdőjelezhető. A segélyezés (szinte valamennyi, az ún. szociális rászorultságtól függő és „adható” ellátás esetében) nem hatékony, alacsony összegű. Széles rétegek kiszorulnak az ellátásból. A kötelezően nyújtandó ellátások háttérbe szorítják az egyéb, adható támogatásokat. A meglévő, segélyekhez kapcsolódó háttér‐szolgáltatások hatékonysága/szakmai tartalma javítandó/fejlesztendő (pl. az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek egyénre szabott fejlesztése, támogatása, az ún. interprofesszionális szociális munka segítségével. Több olyan ellátási típus van, amelyhez még nem kötődik ún. kiegészítő szociális segítő tevékenység/szolgáltatás. Szűkösek az ún. aktív szociálpolitikai eszközök. Nincs működő kontrolling és monitoring rendszer. A biztosított szolgáltatások gyengeségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal∗) Az intézmények személyi feltételei hiányosak, a szolgáltatások bővítése és ezáltal a hozzáférés növekedése sok esetben létszámhiány miatt nem valósul meg (pl. házi segítségnyújtás). A létszámhiány az adminisztráció növekedését vonja maga után. A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Alacsony a bérek, alacsony a presztízse és megbecsültsége a szociális szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. A hatékony szakmai munkát és létszámgazdálkodást nehezítik a szakképesítésre vonatkozó jogszabályi előírások. Az intézmények nem kapják meg a szükséges szakmai segítséget, az intézményvezetők szakmai javaslataira nem érkezik válasz. (Minisztérium, SZMI, módszertan) Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek részvétele a szociális ellátórendszer fejlesztésében alacsony. Célcsoportonként: ∗
Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet.
187 Idősek ellátása: A bentlakásos intézményekben élő demensek állapotának felmérése nem történt meg, ennek hiányában nem hívható le az ellátásukhoz szükséges többletnormatíva. A demens betegek ellátására a legtöbb intézményben a szükséges feltételek nem adottak (egyedül a Malomvölgyi intézményben került kialakításra a szakmai követelményeknek megfelelő részleg, valamint került felmérésre az ellátottak állapota Szakértői Bizottság által). Az otthonok tárgyi feltételei számos esetben nem kielégítőek. A bentlakásos intézmények egy részében az étkeztetést és a takarítást a fenntartó kiszerződéssel oldja meg, a feladatellátás nem kielégítő (az étkeztetés esetében nem az idősek életkorának és egészségi állapotának megfelelő ételt állítanak elő, a takarítás esetében pedig nem biztosít a vállalkozó kellő számú létszámot, így látja el teljes körűen a feladatot). Számos szolgáltatás működtetéséhez nem biztosított a jogszabályban előírt személyi, esetenként a tárgyi feltétel, az akadálymentesség több intézményben nem, vagy csak részlegesen megoldott. A Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportja érdemben nem működik. Az ellátást nyújtó szervezetek között nincs kellő együttműködés. Fogyatékossággal élők: A fogyatékkal élők esetében hiányzik egy speciális lakhatási formát biztosító szolgáltatás, ami az önálló életvitelt lehetővé tenné. A speciális feltételeknek megfelelő lakásokban élők számára, meglévő szolgáltatások nyújtásával lehetne biztosítani a fogyatékos emberek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségét. A fogyatékosokat ellátó szolgáltatók a szakmai segítséget többnyire külföldről „importálják”, mert hiányoznak a bevált és jól működő hazai „jó gyakorlatok”. Hajléktalanok: A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport iskolai végzettségére jellemző, hogy legtöbben 8 általánost végeztek, de egyre magasabb azok száma, akik közép, illetve felsőfokú végzettségűek. A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma, szükséges lenne a nappali ellátást e városrészekben is biztosítani, így a belváros tehermentesítődne, és több hajléktalan kerülhetne az ellátórendszerbe. Mivel a hajléktalanná válás okai között elsősorban családi problémák állnak, így a prevencióra még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (családsegítés).
188 Szenvedélybetegek: Hiányzik a városban a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek szakellátása, ezért e célcsoportok is az idősek bentlakásos intézményeiben jelennek meg az ellátási igényükkel, melyek esetenként az elutasítások miatt kielégítetlenek maradnak. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai gondozó intézetekben nyilvántartott betegek száma 2005‐től csökken, ami nem feltétlenül a betegek számának csökkenését jelenti, inkább az ellátórendszerből való kikerülést, melynek oka lehet többek közt a gondozóintézetek túlterheltsége, valamint a gyógyszerek árának emelkedése. A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a célcsoport valószínűsíthetően más szociális szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál (idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán ellátórendszerben/ellátásoknál jelenik meg (pl. egészségügy), vagy meg sem jelenik, így nem biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás. Nappali ellátásuk szükségességét az is alátámasztja, hogy a 2007‐től indult közösségi pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén. Felvétel alatt áll 20 fő. Családsegítés: A személyi feltételek nem biztosítottak a jogszabályi előírások szerint, ennek következtében a dolgozók jelentősen leterheltek, magas az egy főre jutó kliensek száma. A tárgyi feltételek nem kielégítőek (épület‐adottságok, felszereltségek), az akadálymentes közlekedés feltételei nem megoldottak (kivétel Meszes). 2006. januárjától módosult az egységek illetékességi területe. Jelenleg az uránvárosi egység kivételével a többi egység illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez mind a munkatársaknak, mind az ügyfeleknek problémát jelent.
189 III.9. Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés) I. Fogyatékossággal élők I.a. ÉFESZI, INSZI projektje: „Korlátok nélkül” projekt a fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének javítására. (HEFOP/2004/4.2/ „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” c. pályázati kiírás alapján készített projekt.) A projekt célcsoportjai: •
Fogyatékossággal élő, speciális ellátási igényekkel rendelkező emberek
190 •
Fogyatékossággal élő személyek hozzátartozói
A projekt megvalósítása során az ÉFESZI a következő célcsoportot látja el: értelmileg akadályozottak, sajátos nevelési szükségletű fiatalok, halmozottan sérültek ‐ akiknél vezető tünet az értelmileg akadályozottság ‐ , hallássérültek. A projekt megvalósítása során az INSZI a következő célcsoportot látja el: mozgáskorlátozottak, halmozottan sérültek – ahol vezető tünet a mozgáskorlátozottság ‐ , látássérültek.
Hosszú távú célkitűzések: Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott szociális szolgáltatások kiépítésével
Rövid távú célkitűzések: A hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében a meglévő nappali ellátórendszer(ek) minőségi fejlesztése, új típusú ellátási formák bevezetése, a valós szükségletekre reagáló, rugalmas munkaerő‐piaci és rehabilitációs szolgáltatások biztosításával a fogyatékkal élők munkaerő‐piaci részvételének elősegítése
Várható eredmények: 1. Az infrastrukturális fejlesztés révén megvalósul a meglévő szolgáltatások minőségi javítása épület‐felújítással, bővítéssel. 2. Új esélyteremtő, rehabilitációs szolgáltatások bevezetése a konzorciumi partnerek és az egyéb partnerek együttműködésével. 3. Korrekt munkaerő‐piaci diagnózisok készülnek.
4. Célcsoport foglalkoztathatósága javul, elhelyezkedési esélyeik nőnek. 5.A kliensek konkrét képzési, elhelyezkedési és közösségi programlehetőségeket kapnak a városban 6. Erősödik az együttműködés a munkaerő‐piac szereplői között, mely a program célkitűzéseinek megvalósítását segíti. 7. Szakmai, módszertani fejlesztések (szociális munka eszköztára bővül, új típusú foglalkoztatási formák modellezése, pl. védett, félig védett, tranzit programok) valósulnak meg.
8. A munkáltatók „hozzáállása” megváltozik, un. befogadó munkahelyi gyakorlat kialakulása I.b. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja ‐ Csilla Gondviselés Háza bemutatása az Európai Unió vezető szociális szakembereinek, mint „Jó gyakorlatot” (Best Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven jelentkező szegénység visszaszorítására. Az elmúlt évben egy 6 előadásból álló tréningsorozatot is szerveztek, melynek célja az intézményi és az önkéntesi munka összehangolása volt; a Szeretetszolgálat, mint munkahely sajátosságainak megismertetése, az önismeret és a munkatársak megismerésének fejlesztése. A tréning egyes részeit más‐más szakemberek tartották (mentálhigiénés, szakember, orvos, máltai önkéntes és egyik alkalommal Bíró László püspök úr).
191 I.c. „Fogd a kezem” Alapítvány új szakmai módszereket vezetett be: művészet terápia, munkakör elemzés, analízis, interkulturális nevelés. EQUAL‐program: célja az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek foglalkoztatásának rendszerszemléletű fejlesztése. Öt egyesület, köztük a „Fogd a kezem” Alapítvány arra szövetkezett, hogy olyan új az értelmi fogyatékos emberek által végzett tevékenységeket, szolgáltatást vezettek be a szervezeteknél, amelyek piaci szükségletet elégítenek ki. Ehhez kapcsolódóan a sérültek és a szakemberek képzésének megoldására is kísérletet tesznek akkreditált képzések és tankönyvek elkészítésével. Létrehoznak egy internetes tudásbázist, ahol azok a tevékenységek, szolgáltatások, valamint az ezek elvégzéséhez tartozó hasznos információk lesznek elhelyezve, amelyeket értelmi sérült emberek tudnak végezni, ezenkívül a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó hasznos információk. Lobbiznak annak érdekében, hogy az értékteremtő, kiscsoportos foglalkoztatásnak a jogi és pénzügyi feltételei megteremtődjenek. Időtartam: 2,5 év. Anyagi forrás: EQUAL program. II. Családsegítés (szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok) II. a. Lakáskísérési program (lakhatási problémákkal küzdők támogatására) 2005 júniusától az Ifjúságért Egyesület „Lakáskísérési programot” működtet Pécs M.J. Várossal kötött támogatási szerződés keretében, a Közgyűlés 40/2005 (11.29.) sz. Lakáskísérési rendelete alapján, helyi partneri hálózatban, annak koordinálásával. A program célja önkormányzati szociális jellegű bérlakásban élő, lakhatást veszélyeztető, az adósságkezelési szolgáltatással sem kezelhető adósságterhekkel küzdő egyének és családok hatékony és komplex támogatása: adósságterheinek és lakhatási problémáinak enyhítése, pénzbeli támogatása. A Lakáskísérési program két legfontosabb eleme a gondozás („kísérés”) és pénzbeli támogatás. Mindkettő maximum 3 évig nyújtható egy‐egy család részére. A gondozás a család otthonában hetente egyszer történő látogatás. A program munkatársai alapvetően támogató szerepben jelennek meg a család életében. A segítő munka során kulcsszó a képessé tevés, az individuális és közösségi erőforrások használatára. A személyes erőforrásokat úgy kell mozgósítani, hogy azokat a megterhelő életkörülmények megváltoztatásában hatásosan lehessen bevetni. Az embereket bátorítani kell személyes, gyakran háttérbe szorult erősségeik felfedezésében, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben saját maguk felelősen tudják élethelyzetüket alakítani. Vagyis egyúttal a saját élet feletti szubjektív kontroll érzésének visszanyeréséről van szó. A gondozás során a lakáskísérő felméri:
192 • • • • • •
a háztartás gazdálkodását, a fogyasztási szokásokat, a bevételeket, a tartozások mértékét, szerkezetét, egyéb problémákat, belső és külső erőforrásokat, motiváltság fokát, a háztartás terhelhetőségének mértékét, stb.,
majd ezen adatok birtokában megállapodást köt az ügyféllel a célokról, és az ehhez szükséges elvégzendő feladatokról. A kísérés az ügyfél és a segítő közti megállapodás kivitelezése, pontról pontra történő végrehajtása. A kísérő figyelemmel kíséri a család mindennapjait, ha kell, a háztartásvezetés legapróbb részleteit is. Segíti a kitűzött célok elérését, a motiváltság és együttműködési készség fenntartását. A végrehajtás sikerességének egyik kulcsa a segítők által kísért alacsony esetszám, és a rugalmas, a kliens életritmusához, illetve a feladatokhoz igazodó munkaidő. Ez az esetszám lehetővé teszi a heti, de szükség esetén ennél is gyakoribb találkozást a klienssel. Pénzbeli támogatás (hátralékcsökkentési támogatás) azoknak a családoknak jár, akik teljesítik a programban vállalt kötelezettségeiket. A támogatás évente csökkenő (rendeletben szabályozott) mértékű, kizárólag a hátralék csökkentésére fordítható, a követelés jogosultja közvetlenül kapja meg. Ezt a támogatást egészíti ki a családok által fizetett önrész, melynek mértéke a család teherbíró képességétől függ, de minimum 1.000,‐ Ft havonta. A maximum 3 évig tartó kísérést, gondozást utógondozási szakasz követi, melyben az ügyfél megállapodásokat köt a szolgáltatókkal esetlegesen még fennálló tartozásairól. Ennek teljesítését a Családsegítő Szolgálatok kísérik figyelemmel. II.b. A Fordulópont program rövid szakmai ismertetése (a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek számára tanácsadás, stb. nyújtása) A Fordulópont programot 2006. március 15‐től 2007. szeptember 15‐éig valósítja meg a Dél‐ Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., HEFOP‐(2.3.2.‐05/1.‐2005‐10‐0071/02 sz. kód) program keretében. Előzményként fontos megemlíteni, hogy a szolgáltatást több mint 6 éve biztosítja a szervezet, a kezdetekben Újra Dolgozom néven. Pécsett, Szentlőrincen és térségükben biztosítanak olyan alternatív, fejlesztésközpontú, személyre szabott munkaerő‐piaci szolgáltatásokat alacsony iskolai végzettségű és elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező álláskeresőknek, melyek elhelyezkedési esélyeiket jelentősen növelik. Az elhelyezkedés érdekében – a személyre szabott szolgáltatási elemek
193 (csomagok) kidolgozásával, az ügyfelek igényei, szükségletei mentén – egyéni cselekvési terv készül. Az intenzív felkészítés alatt lehetőség van tréningek igénybe vételére, önsegítő csoportok létrehozására, melyet a képzésbe helyezés, és/vagy a kiközvetítési folyamat, a munkaerő‐piaci elhelyezkedés elősegítése, majd elhelyezés és utógondozás követ. A projekt mindezt széles körű munkáltatói és partnerségi kapcsolatrendszerének kiépítésével, működtetésével (ún. interprofesszionális együttműködés) és állandó fejlesztésével, a helyi, kistérségi és régiós szinten működő szervezetek, intézmények által végzett tevékenységek összehangolásával éri el. Konkrét cél, hogy a célterületen 430, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkanélküli számára komplex, egyénre szabott humánerőforrás‐fejlesztést és munkaerő‐piaci felzárkóztatást, (re)‐integrációt biztosító, a foglalkoztathatóságot és foglalkoztatást javító szolgáltatást biztosítanak 18 hónapon keresztül, szoros helyi partnerségben, az inerprofesszionális együttműködés és szociális munka eszközeit és módszereit alkalmazva, a szolgáltatás állandó minőségi fejlesztését szem előtt tartva. Mind a két városban a program támogatója a helyi önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelenlegi támogatási ciklus mind a két évében anyagilag is segítette a projekt sikeres megvalósítását (ún. kiegészítő képzések és képzési szolgáltatások biztosítása céljával). A szolgáltatás kezdete óta a legfontosabb szakmai stratégiai partner Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. Jelenleg a meszesi és a kertvárosi egységben biztosít folyamatos szolgáltatást három segítő munkatárs, a belvárosi és uránvárosi egységben pedig ún. bázishelyi ügyfélfogadás működik rendszeresen, a hét 1‐1 napján. Az eredménye tekintetében teljesítették az ESZA (finanszírozó) felé vállalt indikátorokat, azaz, a minimálisan 430 főből 152 főt helyeztek el ‐ minimálisan 4 hónap folyamatos foglalkoztatással – a nyílt munkaerőpiacon, valamint több mint 100 főt irányítottunk a felnőttképzés – mint aktív munkaerő‐piaci eszköz igénybevétele ‐ irányába. A program során saját képzési programjaikban 13 fő végezte el az OKJ‐s takarító képzést, 8 fő végzi jelenleg is a „települési hulladékgyűjtő és szállító” OKJ‐s képzést, valamint 2007. júliusában indult el 16 fővel a munkaerő‐piaci igényekre reagáló „ABC eladó” OKJ‐s képzés. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a 2006. évben a fentieken kívül több pályázat működtetésével emelte ellátásának színvonalát, illetve biztosított plusz szolgáltatásokat, pl.: „Partnerség a családon belüli erőszak ellen”, HEFOP 1.3.1. „Tanulással a munkáért” projektek, Iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programban való közreműködés. III. Szenvedélybetegek
194 III. a. „TISZTÁS” Szenvedélybetegek nappali intézménye ‐ NCSSZI „Ti hogyan csináljátok?” pályázaton nyertesek voltak a kategóriájukban. Több módszertani újítás gazdái. Innovatív szolgáltatásuk az ún. iskolai szociális munka. IV. Hajléktalanok IV. a. Támasz Alapítvány – HEFOP 4.2 pályázatuk, ún. partnerségben kerül megvalósításra a Baranya Megyei Önkormányzattal. A projekt célja a pécsi ellátórendszer fejlesztése, bővítése, megyei hatókörű szolgáltatások kiépítése.
195 III.10. Pécs Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének SWOT‐ Analízise (megjegyzés: a 2005. évi koncepció SWOT‐analízisével egységes szerkezetben) ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.
A szolgáltatások működtetésével (pl. tervezés, koordináció, ellenőrzés) kapcsolatos anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása).
Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még
196 mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít.
A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbi‐tevékenységre is van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal működésének alacsony hatékonysága).
A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, a tervezést és fejlesztést.
Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására.
A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: Nincs pályázati koordináció, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének hiányosságai.
Finanszírozási és gazdálkodási problémák: Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás (szinte minden szolgáltató esetében). Az utólagos központi finanszírozásból adódó cash‐flow gondok. A normatíva nem inflációkövető. Plusz
források
bevonása
költségvetési
197 nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet /egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for‐profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés).
Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az egyes intézményi feladatok „kiszerződése” nem mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák.
A város igyekszik a lehetőségeihez képest Finanszírozási és gazdálkodási kiegészíteni az állami normatívákat a problémák: A térítési díjak sokszor szolgáltatások biztosításánál. nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. Együttműködési „kényszer” a szociális A szolgáltatások területi szintű feladatokat ellátók között helyi, kistérségi, összehangolásának megyei, és regionális szinten egyaránt. nehézségei/gyengeségei: Az ún. területi együttműködések esetlegessége, nem kielégítő A kistérség „nyitott” a város felé. mértéke, hatékonysága. Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti).
A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai „kiskapukon keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s regionális eset is). A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a két „fenntartó”
198 között. Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése.
Tervezési anomáliák: Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően a jogszabályok végrehajtására és az intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél; ez, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést.
Tervezési anomáliák: Az intézmények nem rendelkeznek hosszú távú célkitűzésekkel, informatikai feltételeik nem kielégítőek, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti a korrekt adatszolgáltatást/szolgáltatás‐tervezést.
Tervezési anomáliák: Lakásgazdálkodási Koncepció.
Nincs
A civil szféra erősödő jelenléte az Együttműködési/partnerségi önkormányzati feladatok ellátásában. „gyengeségek”: Az intézmények mögött Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a különböző működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati, hasonló jóléti szolgáltatásokban. profilú intézmények között nem jellemző a Az intézmények mellett/mögött civil partnerség/együttműködés. szervezetek működnek. Javuló kapcsolat az önkormányzat és a civil ellátók között.
Együttműködési/partnerségi „gyengeségek”: A szektorok és humán ágazatok közötti, illetve az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítőek/ hiányosak/esetlegesek. A szolgáltatók közötti, illetve az ún.
199 interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését. A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt, lakáskísérési program, integrált szolgáltatások az idős‐ és fogyatékos ellátás területén) – ún. aktív szociálpolitika iránti igény. A város a passzív szociálpolitizálás mellett az aktív, prevencióra is alkalmas programok és ellátások szervezését és megvalósítását helyezi előtérbe. Az egyetem és a intézetek/szervezetek megléte.
szakképző A szociális ellátórendszer fejlesztésében részvételük alacsony.
Pénzbeli, természetbeni ellátások anomáliái: A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz, a segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. A segélyezés nem hatékony, alacsony összegű.
Szakképzett, hivatástudattal rendelkező HR problémák: Alacsony bérek, alacsony munkatársak jelenléte az presztízs és megbecsültség a szociális ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.
Szolgáltatási rések/anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még
200 mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. A biztosított szolgáltatások az Szolgáltatási rések/anomáliák: Vannak igénylők/igénybevevők számára szakterületek, ahol túlkínálat van a kiszámíthatóak. szolgáltatók tekintetében (pl. támogató Mind az intézmények, mind a civilek a szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások vannak (pl. rendelkezésre álló, egyre szűkülő források hiányoznak/lefedetlen területek közösségi ellátása, ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szenvedélybetegek pszichiátriai betegek nappali ellátása szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket hiányzik). megvalósítani. A bentlakásos intézmények kihasználtsággal működnek.
maximális Szolgáltatási Kapacitáshiány szakellátásban.
Az önkormányzatnál helyi rendeleti szinten szabályozott a városrészenkénti szolgáltatás‐ biztosítás több szolgáltatás esetén (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok: segélyezés).
Szakmai innováció(k) szolgáltatás esetében.
jelenléte
rések/anomáliák: (várakozólista) a
Szolgáltatási rések/anomáliák: A közel hasonló kapacitással rendelkező városrészi felosztás érzéketlen az eltérő lakossági szükségletekre/igényekre (különösen az idősek nappali ellátása terén), bizonyos típusú szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok).
több Innováció: A szakmai innovációk szervesülésének feltételei nem adottak.
Megvalósult fejlesztések (pl. HEFOP 4.2. Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének támogatására a szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése történt két intézmény tekintetében (ÉFESZI, INSZI).
Fejlesztések: Nem, vagy csak részben valósult meg:
A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény rekonstrukciós fejlesztési tervei csak részben valósultak meg. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Az INSZI új szolgáltatása, mint kötelező tervezett infrastrukturális fejlesztése és a speciális alapellátási feladat: közösségi tárgyi feltételek javítása nem történt meg, a pszichiátriai ellátás. személyi feltételek javítása csak időlegesen és részben oldódott meg. ISZI‐ben konyha rekonstrukció történt. Xavér utcai Egyesített Szociális
201 Intézményben az emelt szintű ellátás, demens részleg kialakítása nem valósult meg. Megyei és regionális hatókörű módszertani intézmények jelenléte, pl. gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, hajléktalan ellátás.
Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység, „elvándorló” fiatalok).
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A szociális ellátórendszer helyi, Pénzügyi/politikai ellenérdekeltségek miatt kistérségi, megyei és regionális szintű továbbra is megmarad a szétaprózódott szakmai és területi összehangolása. ellátórendszer, jellemző marad: lefedetlen hiányzó szolgáltatások, A szakmai és szervezeti integráció szükségletek, párhuzamos feladatellátás. lehetőségének további kihasználása. A jelenleg zajló egészségügyi reformra tekintettel helyi stratégia kialakítása az egészségügy és a szociális szféra összehangolására (pl. idősek célcsoportjánál: bentlakásos idősek otthona/rehab. ágyak ….). Egységes informatikai rendszer Forráshiány, politikai ellenérdekeltség. létrehozása; a szolgáltatók informatikai fejlesztése megkönnyítené az információáramlást, adatgyűjtést, adatelemzést, szükségletfelmérést, szolgáltatás‐tervezést és az intézmények közötti kommunikáció is erősödne (pl. segélyezésnél: Kimera Kft. szociális programja). A városi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás közötti kapcsolat erősítése (pl. közös bizottsági ülések, kistérségi kerekasztal).
Politikai ellenérdekeltség. A szociális igazgatás (munkaszervezetek) törvényi rendelkezések hiányában „automatikusan” nem kooperálnak.
Szociálpolitikai kerekasztal valós, érdemi A
szakmapolitikai/politikai
202 működése (ez által a szakmai párbeszéd és érdekellentétek befolyásolhatják érdekérvényesítés javítása is). kerekasztal működését. További önkéntes szervezetek bevonása.
segítők,
a
civil Kedvezőtlen társadalmi környezet. Politikai és szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség.
Civil stratégia kialakítása és Közgyűlés által történő elfogadása. Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének erősítése, ennek beépítése a szociális igazgatásba.
Túlzottan hatóság‐centrikus marad az igazgatás, a jogszabályok végrehajtására fókuszál csupán az amúgy is kedvezőtlen jogszabályi környezetben.
Az önkormányzat részéről pályázati A politika érdektelensége. Szervezeti és koordináció, támogatás, tanácsadás működési hiányosságok az igazgatásban (pl. nyújtása az intézmények részére. humán‐erőforrás hiánya). Az alapellátást és a szakellátást nyújtó intézményi kör szolgáltatásainak fejlesztéséhez, EU‐s források igénybevétele.
EU források szűkösen állnak rendelkezésre, jellemző az önerő hiánya, a fejlesztési lehetőségek nem teljesen adekvátak a helyi ellátórendszer fejlesztéséhez (pl. idősellátás, bentlakásos intézményrendszer modernizációja).
Ágazat‐ és szektorközi együttműködés Ellenérdekelt résztvevők, koordináció, megszervezése kiválasztott probléma‐ és forrás és együttműködési készség hiánya. szak‐ és határterületeken (pl. modell‐ projektek megvalósítása). Hosszú távú,a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programok kidolgozása és működtetése. Tudatos kapacitás‐szabályozás városrészek között.
a Politikai és érdektelenség/ellenérdekeltség.
szakmai
Objektív értékelési szempontok Kedvezőtlen jogi/szakmai környezet. kialakítása megfelelő rendeleti Szervezeti és működési hiányosságok az szabályozással, szociálpolitikai szakmai igazgatásban. ajánlások. Minőségbiztosítás indikátorainak kialakítása.
alapvető
203 Valós szükségletfelmérések elvégzésére Szolgáltatások bevezetése és működtetése lenne szükség a szolgáltatások normatívafüggő, nem a valós szükségletek tervezéséhez/fejlesztésekhez. alapján történik. A szükségletek ismerete nélkül fokozódik a területi egyenlőtlenség, tovább nő az ellátatlan egyének/csoportok száma és a „helyi társadalmi esélytelenség”. Valós szükségletfelmérés hiányában az intézmények tervezése is nehezül, amit tovább fokoz a kiszámíthatatlan jogi környezet. A szolgáltatástervezési koncepcióban Szakmai és minimum középtávú fejlesztések érdektelenség/ellenérdekeltség. kerüljenek megfogalmazásra, szükségletorientáltan. Az infrastrukturális, személyi fejlesztésekhez forrás biztosítása, ezáltal a kiszámítható, minőségi munka/szolgáltatás biztosítása.
politikai
A tárgyi feltételek, infrastruktúra hiányosságai a szakmai munka rovására mennek. Forrás‐ és koordináció hiány.
Pályázati önerő‐keret elkülönítése az éves költségvetésből (ún. Pályázati Alap) A szociális szférában dolgozók anyagi és A szolgáltatások szakmai színvonala csökken. erkölcsi megbecsülése, „tudatos” HR politika alkalmazása (képzések, továbbképzések szervezése is). A következő területek fejlesztésére van A még hiányzó szolgáltatások kiépítésének szükség: elmaradása ún. mulasztásos törvénysértést eredményez, csorbulnak a szociális jogok, a ‐ házi segítségnyújtás; társadalmi kirekesztés veszélye nem csökken, ‐ demens ellátás; tovább nőnek a szociális problémák, következményeikkel együtt (ún. társadalmi, ‐ idősek gondozóháza; gazdasági kohézió veszélybe kerül). ‐ közösségi ellátások (pszichiátriai, szenvedélybetegek); ‐ egyes ellátásának fejlesztése;
fogyatékossági típusok (nappali, bentlakásos)
‐ családsegítő fejlesztése (humánerő és tárgyi feltételek);
204 ‐ pszichiátriai betegek nappali ellátása. Nagyobb önállóság az intézményi gazdálkodásban, a már for‐profit szférával „kiszerződött” szolgáltatások esetében rendszeres felülvizsgálat, minőségbiztosítás, pénzügyi, szakmai, jogi garanciák.
Az önálló gazdálkodás lehetőségének teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos működést eredményezhet. Az önkormányzatnak pénzügyi és politikai ellenérdekeltsége van az intézményi önálló gazdálkodással szemben.
Jobban kihasználhatná az önkormányzat, Túlzott igazgatási szemlélet hogy a szociális törvény ún. kerettörvény. önkormányzati szociálpolitikában. A változó igények és szükségletek megújulást A várható jogszabályi eredményez(het)nek a „ellehetetleníthetnek” feladatellátásban/szolgáltatásbiztosításban. szolgáltatókat/szolgáltatásokat.
az
változások
Forráshiány. Politikai ellenérdekeltség. Az önkormányzat erősödő Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. szerepvállalása a foglalkoztatáspolitikában, ágazat‐ és szektorközi szemlélet, komplex, integrált szemlélet, ilyen irányú pályázatok, programok támogatása. Új típusú szolgáltatások bevezetése, Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. támogatása, fejlesztése (pl. iskolai Politikai/szakmai érdektelenség, szociális munka, prevenciós ellenérdekeltség. szolgáltatások, lakáskísérés). Kliensirányító, esetmenedzser rendszer Szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. kialakítása, a szolgáltatók közötti kommunikáció erősítése. A megfelelően differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság alapelvének következetes alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek, és a jövedelmi helyzetnek megfelelő szolgáltató‐rendszer működését.
Kedvezőtlen jogszabályi környezet, forráshiány.
és
Politikai és érdektelenség/ellenérdekeltség.
Az egyetem hátteret és lehetőséget Együttműködési nehézségek, biztosít(hat) a jövőbeni munkaerő hiánya, kiválasztására, a munkatársak ellenérdekeltség/érdektelenség.
pénzügyi szakmai
kooperáció szakmai
205 továbbképzésére, illetve a szolgáltatás‐ és szakmafejlesztésekhez. Közvélemény formálás (kampányok, ún. Továbbra is Szolidaritás Napok szervezése). körülmények.
kedvezőtlen
gazdasági
A hagyományos családi struktúra, szerepek átalakulása. Önkormányzati preferencia egyes ellátásokra vonatkozóan. Szakmai innovációk támogatása, ún. Szakmai ellenérdekeltség. fejlesztési keretfeltételként.
Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység).
206 Szociális ellátások formái 2004. 2006. Pécs (megjegyzés: a város által nem támogatott egyéb szociális szolgáltatásokat az 1. sz. táblázatban jelenítettük meg, a táblázat végén) 1993. évi III. törvény
Normatíva 2003. törvény.
Normatíva CXVI. 2006. évi törvény
ALAPELLÁTÁSI FORMÁK 1. étkeztetés
150e.fő/4x650 Ft
CXXVII.
Intézmények, Szervezetek
Civil
81.200 Ft/fő
‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény ‐ Integrált Nappali Szociális Intézmény ‐ MMSZ Csilla Gondviselés Háza ‐ Támasz Gondozási Központ ‐ Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas
2. segítségnyújtás 2/a házi gondozás
150e fő/4x650 Ft
111.500 Ft/fő
‐ Integrált Nappali Szociális Intézmény (INSZI) ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény ‐ Xavér utcai Egyesített
207 Szociális Intézmény 2/b jelzőrendszeres 2.500.000. Ft/körzet házi segítségnyújtás 3. családsegítés
40.000 Ft/fő
‐ INSZI ‐ XESZI
1 300 Ft+520 Ft/lakos Családsegítés 4 060 020 gyermekjóléti szolgálat Ft/szolgálat
és ‐ Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
‐ 2.000 fő: 500Ft 2.000‐70.000 fő: H=L/5.000*3.950.000 Ft 70001‐110000 fő: H=L/6.000*3.950.000 Ft 110.001‐ : H=L/7.000*3.950.000 Ft H: normatíva L: lakosságszám 4. speciális alapellátási feladatok
4/a. közösségi Létrehozandó pszichiátriai ellátás intézmény 4./b. szolgálat
támogató 10 000 Ft/szolgálat
6.000.000 Ft/szolgálat ‐ már működik: keretében 000
8.000.000 Ft/szolgálat
INSZI
‐ Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye(ÉFESZI) 2
208 ‐ INSZI 2 ‐ Kerek Világ Alapítvány 2 ‐ Magyar Szeretetszolgálat 1
Máltai
‐ ISZI 4/c. szenvedélybetegek Létrehozandó közösségi ellátása intézmény 4/d utcai munka
6.000.000 Ft/szolgálat ‐ már van 2 ilyen szolgáltatása az INDIT Közalapítványnak
szociális
4.1
4.3 ‐
4.2 5.000.000
Támasz
Alapítvány
Ft/szolgálat
‐ Esztergár CSSK ‐ INDIT Közalapítvány
5 SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK
6
1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
1/a idősek otthona
737.000 Ft/ ellátott
700.000 Ft/fő
‐ Tímár Otthona
utcai
Idősek
‐ Integrált Szociális Intézmény (ISZI) ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény (TESZI)
209 ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény 1/b pszichiátriai betegek otthona
800.000 Ft/fő
6.1 Létrehozandó
6.3
6.2 intézmény 1/c szenvedélybetegek Létrehozandó otthona intézmény
800.000 Ft/fő
1/d fogyatékos 737 000 Ft/ellátott személyek otthona
800.000 Ft/fő
‐ ISZI (mozgásfogyatékos részleg)
1/e hajléktalanok 737 000 Ft/ellátott otthona
525.000 Ft/fő
‐ TÁMASZ Alapítvány
2. Rehabilitációs intézmények 2/a betegek
pszichiátriai
6.4 Létrehozandó intézmény
6.5
2/b szenvedélybetegek Létrehozandó intézmény
2/c fogyatékos Létrehozandó intézmény személyek
2/d hajléktalanok
737 000 Ft/ellátott
3. Nappali ellátást nyújtó intézmények
700.000 Ft/fő
‐ UWYTA Kht.
210 3/a időskorúak
177 300 Ft/fő
150.000 Ft/fő
‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény ‐ INSZI ‐ ISZI
3/b fogyatékos
450 000 Ft/ellátott
465.100 Ft/fő
‐ ÉFESZI ‐ INSZI ‐ Kerek Szolgálat ‐ „Fogd Alapítvány
3/c szenvedélybetegek 177 300 Ft/ ellátott 3/d betegek
220.000 Ft/fő
pszichiátriai Létrehozandó intézmények 220.000 Ft/fő
3/e hajléktalan
220.000 Ft/fő
átmeneti
Jóléti
a
Kezem”
‐ Magyar Szeretetszolgálat Csoportja
Máltai Pécsi
‐ INDIT Közalapítvány
‐ Támasz Alapítvány ‐ MMSZ
4.
Világ
211 elhelyezést intézmények
nyújtó
4/a. időskorúak 737 000 Ft/ellátott gondozóháza
700.000 Ft/fő
‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény
4/b fogyatékos 737 000 Ft/ellátott személyek
700.000 Ft/fő
‐ ÉFESZI
4/c pszichiátriai betegek átmeneti otthona
4/e hajléktalanok átmeneti szállása
525.000 Ft/fő
‐ Támasz Alapítvány
5. Lakóotthonok
5/a fogyatékos személyek lakóotthona
800.000 Ft/fő
‐ „Fogd Alapítvány
5/b betegek
4/d. szenvedélybetegek átmeneti otthona
6.6 Létrehozandó intézmény Létrehozandó intézmény
pszichiátriai
6.7 Létrehozandó intézmény
5/c szenvedélybetegek Létrehozandó intézmény
a
Kezem”
212 Pécs, 2007. augusztus 16. A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő: Szolgáltatás
Fajlagos összeg 2006‐ban
További hozzájárulás többcélú társulás esetén
Fajlagos összeg 2007‐ben
Társulási célzó
Társulás
Intézményfennt artó
szerződés
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai
+320
+300
+250
+1.200
+1.050
+500
Szociális gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
és
családsegítő gyermekjóléti szolgálat
‐ 2.000 fő: 500Ft ‐ 2.000 fő: +280 Ft/lakos 500Ft 2.000‐70.000 fő: +925 Ft/lakos 2.000‐ H=L/5.000*3.950.000 Ft 0‐17 év 70.000 fő: 70001‐110000
fő:
213 H=L/6.000*3.950.000 Ft
H=L/5.000 *3.950.000 Ft
110.001‐ : H=L/7.000*3.950.000 Ft
70001‐ 110000 fő: H=L/6.000 *3.950.000 Ft
H: normatíva L: lakosságszám
110.001‐ : H=L/7.000 *3.950.000 Ft H: normatíva L: lakosságs zám Gyermekjóléti központ Szociális étkeztetés
2.340.000 Ft/közpon t
2.340.000 Ft/központ
70.800 Ft/fő
81.200 Ft/fő
214 Házi segítségnyújtás
104.800 Ft/fő
+44 000 Ft/fő
házi 50.000 Ft/fő
+22 000 Ft/fő
Falugondnoki tanyagondnoki szolgáltatás
vagy 2.100.000 Ft/szolgál at
Közösségi ellátások
Utcai szociális munka
+55.000
+48.000
+35.000
40.000 Ft/fő
+26.000
+22.000
+11.000
2.237.300 Ft/szolgálat
+3.500.000
+3.000.000
+1.000.000
+2.300.000
+2.000.000
+1.000.000
Jelzőrendszeres segítségnyújtás
Támogató szolgálat
111.500 Ft/fő
8.722.000 Ft/szolgál at
+ 3 500 000 8.000.000 Ft/szolgálat Ft/szolgálat
6.200.000 Ft/szolgál at
+2 100 000 6.000.000 Ft/szolgálat Ft/szolgálat
5.750.000 Ft/szolgál at
5.000.000 Ft/szolgálat
+62.000
Időskorúak, pszichiátriai 197.000 és szenvedélybetegek, Ft/fő hajléktalanok nappali intézményi ellátása
215 Időskorú nappali Pszih, szen, hajl. nappali
150.000 Ft/fő
+90.000
+64.000
+30.000
(kivéve demens) (kivéve demens)
220.000 Ft/fő
Fogy. és demens (2007‐ 465.100 től) nappali Ft/fő
465.100 Ft/fő
(kivéve demens)
Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás
900.000 Ft/fő
950.000 Ft/fő
815.000 Ft/fő
800.000 Ft/fő
820.000 Ft/fő
680.000 Ft/fő
-
Gyermekvédelem különleges, speciális
-
Fogy, szen, pszich szociális otthon, demens (súlyos)
Átlagos gondozást, ápolást igénylő ellátás -
Gyermekvédelem normál
785.500 Ft/fő
-
Utógondozói
730.000 Ft/fő
216 -
Ápolást, gondozást 730.000 igénylő szociális Ft/fő otthoni (idős, hajléktalan áp+rehab, átmeneti (idős, pszich.,szen., fogy.), CSÁO, GYÁO,
700.000 Ft/fő
+210.000 (idős, +190.000 (idős, átmeneti átmeneti összes) összes) +500.000 (CSÁO,
+531.000 (CSÁO, GYÁO, helyettes sz.)
+550.000 (CSÁO, GYÁO, helyettes sz.)
+200.000 (idős, átmeneti összes)
GYÁO, helyettes sz.)
Emelt színvonalú 640.000 bentlakásos ellátás Ft/fő
560.000 Ft/fő (új belépő 50%)
Hajléktalanok átmeneti 548.000 intézményei Ft/férőhel y
525.000 Ft/fő
Gyermekek napközbeni 460.000 ellátása Ft/fő
+925 Ft/fő 547.000 Ft/fő lakos 0‐17 év
+1.200
+1.050
+500
+925 Ft/fő 250.000Ft/fő lakos 0‐17 év
+1.200
+1.050
+500
Bölcsődei ellátás Családi napközi ellátás
152.000 Ft/fő
Ingyenes
intézményi 50.000
50.000 Ft/fő
217 étkeztetés
Ft/fő
Módszertani gyermekjóléti
4.160.000F t
?
Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m) Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m) Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m) Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül) Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m) Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan) Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m
218
IV. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI TERVEI IV.1. Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek. A város területén működő intézmények magas szakmai színvonalon biztosítják szolgáltatásaikat az ellátást igénybevevők részére, azonban a jogszabályi változások és a szakmai elvárások következtében szükséges az egyes szolgáltatások fejlesztése, összehangolása, az egymásra épülés lehetőségének megteremtése. A szolgáltatások fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat az alábbi alapelvek határozzák meg: ¾ a helyi társadalom változó igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét ¾ a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex módon történő kezelése az egyes ellátási típusok és szintek egymásra épülését igényli (komplex, integrált ellátások), ¾ a szolgáltatások kínálatánál szükséges biztosítani a válaszhatóságot, ¾ a szociális szolgáltatások biztosításában – az önkormányzat ellátási felelősségének hangsúlyozása mellett‐ erősíteni szükséges a civil szervezetek részvételét (az ellátások társadalmasítása).
219
IV.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok Az alapellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg: Pécs városában az integrált intézményi forma nagyban hozzájárul a fejlesztési koncepció megvalósíthatóságához, mivel a szakfeladatok közötti átjárhatóság lehetővé teszi a rugalmas szolgáltatást, a korszerű team munkaszervezést. Ennek köszönhetően az otthonukban élők így minden esetben az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek.
Az étkeztetést igénybevevők körében a vásárolt élelmezés bevezetését követően városrészektől függően (volt, ahol ez a tendencia nem található) látványosan lecsökkent az ellátottak száma, mely a változást követően az elmúlt időszakban felére esett. Ugyancsak utóbbi 3 évben jelentősen megnőtt az ingyenes fizetési kategóriába tartozók aránya. Főképp a legalacsonyabb jövedelműek igénylik az ellátást. Ez a változás szintén a vásárolt élelmezés bevezetését követően alakult így. Ellentmondásos tapasztalat, hogy az orvosilag igazolt diétára szorulók köre jelentősen emelkedett, azonban az igényeket sorban visszamondják, ennek oka a nem megfelelő minőségű diéta. A diétát igénylők körének emelkedését a helyes táplálkozás szemléletének elterjedése okozza. Az igénylők mentális állapota és szociális helyzete nem teszi lehetővé, hogy a megfelelő diétás étrendet önmaguknak összeállítsák, és elkészítsék. A szolgáltatásban nyújtott nem megfelelő ételek több esetben is állapotromlást idéztek elő, melyet rendszeresen jeleznek felénk. Az intézmények által benyújtott panaszokra, értékelhető változtatás eddig nem történt. Az étkeztetésben részesülők kb. 20%‐a munkahellyel ill. jövedelemmel nem rendelkező aktív korúakból áll. Korábban jellemző volt az átmeneti krízis időszakot követő munkába állás, ma már inkább a helyzetük megváltoztatására való törekvés, sokkal kevésbé jellemző. Fejlesztési célok: ¾ A étel minőségének, mennyiségének javítása, különös tekintettel a diétás étkeztetésre.
220
¾ Házhoz szállítás körülményinek javítása, a szállító gépkocsipark számának növelése, korszerűsítése. ¾ Az aktív korú munkanélküliek ellátása komplex szociális munkát igényel, ennek eredményessége érdekében a munkanélküliek részére támogató programokat megvalósító szervezetekkel való szoros együttműködés szükséges. A fenti célok megvalósítása érdekében az étkeztetést biztosító vállalkozóval kötendő szerződés, pontos garanciákat és szankciókat kell, hogy nyújtson az étel minőségének és mennyiségének javítása terén.
6.8 Az étkezés házhozszállításának biztosítására 2006 év végéig gondozási központonként 1‐ 1 megfelelő gépkocsi beszerzése szükséges.
6.9 A házi segítségnyújtást igénylők száma jelentős változást nem mutat, azonban az ellátottak körén belül nagymértékben nőtt az ápolást‐gondozást igénylők száma, ezen belül is főleg az immobilis, teljes ellátásra szoruló betegek. Szintén jelentős azoknak az ellátottaknak az aránya, akik mentális állapotuk miatt különös figyelmet igényelnek. Annak érdekében, hogy az otthoni ellátás biztonságos alternatívát jelenthessen az intézményi elhelyezéssel szemben, további fejlesztések szükségesek a szolgáltatás keretein belül, melyek megvalósításának költségei messze elmaradnak a bentlakásos intézmény fenntartási költségeitől. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján új szempontrendszert igényelne a térítés díj megállapítása. Az ezzel kapcsolatos problémák különösen a tartós ápolást‐gondozást igénylők körében okoz nehézségeket. A napi több órás ellátásra szorulók a lakásfenntartási és gyógyszerköltségeik kifizetése után, nehezen tudják felvállalni a térítési díj kifizetését, ezért is választják inkább a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést. A térítési díj megállapításának ‐ ezekben az esetekben ‐ egyik új szempontrendszere lehetne annak vizsgálata, hogy bevezethető‐e az egy napon belüli ellátásért fizetendő
221
térítési díjnak csökkenő óradíjjal történő számítása.(Pl.: a személyi térítési óradíjnak a 3. órában x, a 4. órában y, az 5. órában z %‐kal stb. való csökkentése.) Ez a megoldás lehetővé tenné – az ellátottak anyagi helyzete vonatkozásában – az önellátási képességét nagymértékben elvesztett személyek lakáson történő, munkaidő‐igényes ellátását is. Az ellátási igények változásán belül, megemelkedett a mozgásszervi rehabilitációs ellátás száma. Nagyon sok betegség következményei elsődlegesen ill. szövődményként jelennek meg a mobilizációs zavarok. Ezek idős korban is gyakran visszafordítható folyamatok, ill. az állapotmegtartás is jelentős feladatot jelent az otthoni ellátáson belül. Fejlesztési célok: ¾ A folyamatos (7 napos) ellátáshoz biztosítani szükséges a törvényi előírásoknak megfelelő lakosságszám alapján megállapított gondozói létszámot, tekintettel a felmerülő igényekre, az új speciális feladatokra. El kell különíteni a szakmai munkát igénylő ápolási‐gondozási tevékenységet a segédgondozói feladatoktól (pl. környezeti higiéné biztosítása) ¾ Jelzőrendszeres ellátás körének bővítése. A már működő 40 db jelzőkészülékkel rendelkező ellátás a város egész területén működik a négy alapellátást nyújtó intézmény együttműködésében. A tárgyi és személyi feltételek megfelelnek a rendeletben előírtaknak. A városban alapellátást biztosító intézmények önálló központot alakíthatnának ki, amennyiben összesen 160 db‐ra kiegészíthető lenne a készülékek száma, ehhez új diszpécser központot kellene elhelyezni és a két rendszer – akár bővítve is – párhuzamosan együtt működhetne. A meglévő diszpécser központ műszakilag alkalmas további készülékek csatlakoztatására. Újabb négy fő foglalkoztatását tenné szükségessé az ügyeleti rendszer biztosítása és az új álláshelyek betöltésére akár megváltozott munkaképességű (akár súlyos fokban mozgáskorlátozott, illetve látássérült) személyek is alkalmasak lennének. Így a személyi feltételeknek megfelelne minden intézmény. A gondozónők riasztás esetén sürgősségi szempontokat figyelembe véve a napszaknak megfelelően igénybe vehetik a tömegközlekedési járműveket, az intézményi gépjárműveket, illetve taxit. Az alapellátást nyújtó intézmények informatikai fejlesztésével ‐ és egymással összeköttetésben ‐ tovább lehet fejleszteni az ellátottak nyomon követését.
222
Pécs város elhelyezkedése – és különösen a külterületi részek miatt indokolt – külön terepjáró gépjármű vásárlása, fenntartása illetve a már meglévő Az idősek népességen belüli arányának növekedési üteme szükségessé teszi Pécs Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását. Az alapszolgáltatások fejlesztése azért szükséges, mivel a megfelelően kiépített alapszolgáltatási rendszer alkalmas a bentlakásos intézményi ellátás kiváltására azokban az esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított ellátás igénybevételét. támogató szolgálatok aktív részvétele a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működésében. ¾ A házi gondozó szolgálat és a házi betegápoló szolgálat együttműködése mellett nagyobb hangsúlyt igényel a rehabilitáció (ápolás, gondozás rehabilitáció: home‐care), ennek érdekében a dolgozók megfelelő számú foglalkoztatása és szakirányú továbbképzése szükséges. ¾ Szintén további felkészülést igényel a haldokló beteg és családjának ellátása, szükségessé válik hospice szolgáltatás megszervezése, az intézményben dolgozó szakemberek és a team munkában együttműködő házi orvosok, lelkészek bevonásával. A fejlesztési célok megvalósítása érdekében a törvény által kötelezően előírt szakmai létszámnormák biztosítása szükséges legkésőbb 2009. december 31.‐ig. A törvényi előírásoknak megfelelően 800 lakosonként 1 fő házigondozó alkalmazása szükséges. Mivel 2009‐ig további 130 dolgozó alkalmazására kell, hogy sor kerüljön, ez évenként 26 fő létszámbővítés biztosítását feltételezi. Az alapszolgáltatások bővítésének folyamata már 2006 évben megkezdődött, ekkor jött létre ugyanis a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A Társulás – mely magába foglalja a pécsi kistérség 39 települését – három, elsősorban idősek, valamint fogyatékos személyek ellátását biztosító intézmény fenntartására, működtetésére jött létre, ezáltal biztosítva sokrétű szociális alapszolgáltatást a kistérség lakosai számára (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, támogató szolgáltatás stb.) (Lásd továbbá: V.4.2.3.1. Idősek otthona)
223
Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Valamennyi Gondozási Központ fel tudja vállalni a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, mint speciális alapellátási feladatok. 2005. január 1‐től már kötelezően ellátandó feladata a városnak. Az ellátást a nappali tevékenységet ellátó idősek klubjaihoz lehetne kapcsolni, hiszen a tárgyi feltételek adottak ehhez. A területen dolgozó szakdolgozók nyitottak a tevékenység ellátására a tevékenység ellátásához szükséges speciális képzésüket kell megoldani. Pszichológust, pszichiátert megbízási szerződéssel is lehetne alkalmazni, esetleg részmunkaidőben. Gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy növekszik a nappali ellátás szolgáltatást igénybevevők közt a pszichiátriai betegek száma. A fogyatékosok nappali ellátása is összekapcsolható lenne a közösségi pszichiátriai ellátás elvégzésével, ugyanis a különböző fogyatékossági csoportok között is megjelennek a pszichiátriai betegségben szenvedők. A pszichiátriai betegeket ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése a fő cél az elkövetkező 5 év során. Az ellátások fejlesztésének iránya a lakókörnyezetében való ellátás, a közösségi gondozás hálózatának elterjesztése, a szociális segítőhálózat kialakítása, felkészítés, speciális tanfolyami képzéssel a gondozók és koordinátorok részére. Pályázati program keretében a tárgyi működési feltételek kialakítása a cél. A családsegítés mellett, szakmai tevékenységüket kiszélesítve adósságkezelési tanácsadói tevékenységet is végeznek 2003. december 1. óta az adósságkezelési program keretében. A jelenlegi törvényi szabályozás nem írja elő, azonban nagyon fontos jövőbeni feladat lesz a város gyermekvédelmi koncepciójának elkészítése és összehangolása jelen szolgáltatástervezési koncepcióval. Fejlesztési célok ¾
Az adósságkezelési tanácsadók oktatásban történő részesítése. A Közgyűlés Egészségpolitikai és Szociális Bizottsága 1.320.000 Ft‐ot biztosított a 2004. szeptemberben történő tanfolyam elvégzéséhez 11 fő részére, akik a négy családsegítőben végzik munkájukat.
224
¾
Amennyiben családi konfliktusok generálják a bentlakásos intézményi elhelyezést, a családsegítő szolgálatoknak nagy szerepük lehetne, az elhelyezési igények csökkentése terén, a családi konfliktusok feloldásával.
¾
A már működő „KIDerül” és „Újra dolgozom” programok, ‐melyeket a Dél – Dunántúli Regionális Forrásközpont biztosít a családsegítő szolgálat közreműködésével ‐ hatékonyságát lehetne fokozni azzal, hogy a munkahelyet keresők számára személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokat szerveznének.
A családsegítés (és gyermekjóléti szolgáltatás), mint szociális alapszolgáltatás fejlesztése és korszerűsítése Pécsett és kistérségében; módszertani, szakmafejlesztő és egyéb innovatív tevékenységek támogatása a családsegítés (és gyermekjóléti szolgáltatás) bázisán.
A szükséges beavatkozási irányok: − A hiányzó személyi és tárgyi feltételek biztosítása; − A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás (mint alapszolgáltatások) közötti szorosabb együttműködés megvalósítása (városi és kistérségi szinten egyaránt); − Kliensirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítása és működtetése (szintén városi és kistérségi szinten), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán; − Új típusú, multifunkciós szolgáltató helyszín és közösségi színtér kialakítása és működtetése; − Az ún. speciális alapfeladatok megvalósítására külső szervezetek bevonása (feladatellátási megállapodással/szerződéssel); − Új típusú szolgáltatások modellezése, támogatása (szakmai innovációk, elsősorban a munkanélküliek, a lakhatási problémákkal és adósságterhekkel küzdő személyek és családok részére nyújtott szolgáltatások, közösségfejlesztő programok szervezése); − Módszertani, szakmafejlesztési tevékenységek (pl. képzések, továbbképzések támogatása, akciókutatások, objektív és szubjektív szociális térképek készítése). Támogatandó tevékenységek/feladatok: Szervezeti feltételek biztosítása: − Az ún. integrált, több funkciós szociális/jóléti szolgáltató bázisok és közösségi színterek (ún. városrészi KÖZ‐PONT‐ok) szervezeti kérdéseinek kidolgozása, a
225
szükséges eljárások lefolytatása, önkormányzati döntések előkészítése, döntéshozatal, stb. A működést érintő fejlesztési feladatok: − Az ún. interprofesszionális együttműködésen és hálózati szociális munkán alapuló, új típusú városi hatókörű (valamennyi jóléti szolgáltatásban érintett részvételével zajló) szolgáltatások modellezése és működtetése, így: kliensirányító és esetmenedzseri rendszer. − A családsegítés alap és ún. speciális feladatainak „szétválasztása”, a speciális célcsoportokat és problémákat célzó programokra és szolgáltatásokra, ún. külső partnerek (civil, nonprofit szervezetek) bevonása. Szolgáltatások fejlesztése: − A meglévő szolgáltatások fejlesztése (beleértve a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás „közös” fejlesztését is). − Új szolgáltatási elemek kidolgozása és működtetése (egyrészt a vonatkozó jogszabályi előírások, másrészt a helyi szükségletfelmérések alapján); − Új típusú szolgáltatások modellezése és működtetése (pl. pályázatok előkészítésével, megvalósításával).
Az utcai szociális munka jelenleg részben, a hajléktalanok körében megoldott a városban. Az ellátást mielőbb szükséges minden érintettre (szenvedélybeteg, csellengő gyermekek) és a város egész területére kiterjeszteni. Az ellátáshoz az utcai szociális munkások számára létrehozandó egy külön iroda, illetve a már működő intézményrendszerhez kapcsolható. Törvényi előírások alapján összesen 9 szociális munkásra lenne szükség a városban, területi egységenként minimum két fő, valamint egy szakmai vezető. Fejlesztési célok ¾ Az utcai szociális munkát az igénylők köréhez igazodva célszerű kialakítani 2005. évtől. hajléktalan személyek esetében célszerű és szakmailag indokolt a TÁMASZ Gondozási Központhoz, szenvedélybetegek esetében az INDÍT Közalapítványhoz, csellengő gyermekek esetében pedig ‐ a már fent vázolt módon – az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz integrálni. A családsegítőnél történő utcai szociális munka 2005. évben kezdődik (a Közgyűlés a költségvetésre kötelezettséget vállalt 17. M. Ft
226
összegben). Az első előkészítő fázisban történik a terepmunka előkészítése (információgyűjtés, kutatás, helyzetfelmérés), majd ezt követően megkezdődik a terepmunka. Ez az alábbiakat jelenti: Helyszíni ismeretek megszerzése, felkeresni a célcsoportokat és kapcsolatot kiépíteni. feltérképezni a segítségnyújtás lehetőségeit. tájékozódni a szubkultúra normarendszerében, szóhasználatában. A hosszutávú teendők meghatározásához ki kell deríteni az utcára kerülés okát. Az orvosi ellátás megszervezése, élelmezés és ruházat megoldása, okmányokkal való felruházás. Utánkövetés, az utcai létből való kiemelés miatt, (mely kb. egy év) a családsegítőhöz delegálás. Az utcai szociális munka minimum 2 szolgálattal való növelése. Az utcai szociális munka minőségi szolgáltatásának kialakítása a város minden területén. A különböző városrészekben nagyon sok az utcán életvitelszerűen tartózkodó, az ellátórendszerrel bizalmatlan hajléktalan ember. Ők azok, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a hajléktalanellátó szervezetekkel. Az utcai szolgálatok – városrészenként egy – nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni a felderítésre ezáltal ennek a hajléktalan rétegnek az elérésére. Feladatuk – a pozitív zéró tolerancia jegyében – nem csupán a klienskör elérése, hanem a szolgáltatás igénybevételére való felkészítés, a szükséges motiváció kialakítása. Emellett feladatuk a kliensek alapvető szociális igényeinek a feltérképezése, közreműködés azok kielégítésében. Az utcai szolgálatok számát 2 szolgálattal növelni kell. Ennek eredménye lesz, hogy minden városrészen dolgozik egy szolgálat, akik felelősek az ott folyó munkáért. Kedvezményezett: Jelentkező, már a hajléktalan‐ellátásban szerepet vállaló szervezet Támogató szolgálat fejlesztési célja ¾ A támogató szolgálat, mint új alapellátási feladat már működik a városban három intézménynél, de mivel a minisztériumi állásfoglalás szerint tízezer lakosonként lehet létrehozni – és a központi költségvetésből is támogatásra jogosult – egy támogató szolgálatot, így a városban továbbiak létrehozása indokolt.
227
Fogyatékossággal élőknek nyújtott szociális alapszolgáltatások fejlesztése o Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása o Igényfelmérések készítéséhez egységes dokumentációs rendszer bevezetése (az adatgyűjtés területének meghatározása, szolgáltatások, kliensek, felmérése.) o Szakmai standardok és protokollok bevezetése, újak kidolgozása, o Városi és a kistérségi fejlesztési koncepció összeegyeztetése, o Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása o Informatikai hálózat fejlesztése, akadálymentes tájékoztató felület létrehozása. A szakosított ellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg: Nappali ellátás
Az idősek klubja szolgáltatást igénylők körében is látványosan változott az ellátottak általános állapota. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy az új jelentkezők jellemzően súlyosabb fizikai és mentális állapotban vannak. Ugyanakkor a közösség és a megfelelő gondozási munkának köszönhetően idővel kedvező irányba változik közérzetük. Jelentősen befolyásolja a klub szolgáltatásának színvonalát az étkeztetés színvonala. Az élelmezés kiszerződtetését követően érezhetően lecsökkent a klubtagok száma. A létszám mostanra 92%‐ig betelt. Az élelmezéssel kapcsolatos problémák azonosak az étkeztetés szakfeladaton már leírtakkal. De az idősek klubja szolgáltatásainál ismételten ki kell emelni a diétás étkeztetés jelentőségét. Nehézséget jelent a klub szakmai feladatellátása szempontjából, hogy anyagi forrás hiányában, csupán kiadással nem járó programokat, foglalkoztatásokat tudnak szervezni.
228
Fejlesztési célok: ¾ Élelmezés színvonalának javítása. ¾ Foglalkoztatás keretén belül a képességeket, készségeket fejlesztő programok elindítása. ¾ Mozgásszervi rehabilitációs program bővítése. ¾ Mentálhigiénés ellátás fejlesztése. ¾ A megfelelő feltételek biztosításával, a napközben felügyeletre szorulók ellátása. A házi segítségnyújtásnál részletesen felvázoltuk a személyi fejlesztési igényeket és annak határidejét, mely az idősek nappali ellátásában is a megoldást jelenti. Ez 2009‐ ig valósul meg évente 26 fő gondozónő felvételével. 6.9.1.1.1.1.1.1.1 Fogyatékosok nappali ellátását jelenleg két önkormányzati és három civil szervezet biztosítja. Tevékenységüket egymással egyeztetve végzik. Telephelyeik alapján megfigyelhető a városrészenkénti hozzáférhetőség a szolgáltatásokhoz.
Nem teljes körű ez a szolgáltatás, mert csak az értelmi fogyatékosokra és a mozgásfogyatékkal élőkre koncentrál. 6.9.1.1.1.1.1.1.2 Fejlesztési célok:
¾ A fogyatékosok nappali intézményi keretén belül ellátja a látás‐, hallásfogyatékos, autista személyeket, valamint pszichiátriai betegeket, amennyiben vezető tünetük az értelmi fogyatékosság. ¾ Kialakításra vár még fogyatékosok nappali intézményi keretén belül a látás‐, hallásfogyatékos, autista személyek ellátására szakosodott nappali intézmény.
229
¾ A fogyatékossággal élő emberek iskolai végzettsége jelentősen elmarad a népesség átlagától, ennek következtében képzési, munkavállalási esélyeik rendkívül kedvezőtlenek. Esélyegyenlőségük javítása, önálló életvitelük elősegítése érdekében komplex rehabilitációs program kidolgozása szükséges a szociális törvény és végrehajtási utasításai szerint. Az ÉFESZI ezt a feladatot a szervezet keretén belül felvállalja. ¾ A fogyatékossággal élő embereket betegként kezelő szemlélet helyett cél a fogyatékos embereket önálló állampolgárnak tekinteni. A gondozás helyett az igény szerinti szolgáltatás bevezetése, a meglévő ellátások minőségi javítása. ¾ A foglalkoztatás lehetőségeinek kiszélesítése ( támogatott, atipikus – védett, félig védett tranzit foglalkoztatás, terápiás, fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás ), az önkormányzati és a civil szervezetek által működtetett intézményekben ¾ Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásainak kiterjesztése a fogyatékossággal élő emberek számára is. Jelzőrendszer központ kialakítása az ÉFESZI‐ben. ¾ Az akadálymentes környezet feltételeinek komplex kialakítása mind a hallás‐, látás‐, értelmi fogyatékos, mind az autista, mind a mozgásában korlátozott (illetve a halmozottan sérült) személyek részére. Az akadálymentesítés törvényi kötelezettség az önkormányzatok számára, melynek határideje 2005. Ennek megvalósítása még nem kezdődött meg, így a határidő sajnos kitolódik 2006‐ra. Nappali ellátás fejlesztése és a ráépülő innovatív szolgáltatások 1. Nappali intézmények fejlesztése célcsoportbővítéssel A korábbi fejlesztési tervben szerepel (71.oldal, V.4.2.1.2. pont) minden fogyatékossági típusnak külön nappali intézmény létrehozása (hiányként van feltüntetve a siket és vakok nappali intézménye), ennek szükségességét ajánlott felmérni. Az INSZI Mozgáskorlátozottak
230
Nappali Intézménye jelenleg célcsoport bővítése előtt áll, vak és látássérült személyek fogadására is alkalmassá tehető. Az épület adottságaiból eredően az ellátotti létszám növelhető, további célcsoportokkal bővíthető. Az ÉFESZI‐ben siketek ellátására, valamint azoknak az autisták az ellátására van lehetőség akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság, megfelelő humán szakmai háttér biztosítása mellett (HEFOP 4.2), a HEFOP 4.2 projekttel összhangban. 2. Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztéséhez szükséges újabb munkalehetőségek biztosítása, közintézményekben, közterületeken, (pl.:karbantartás, parkgondozás, takarítás, kézbesítés) mely az önkormányzat részéről nem igényel ráfordítást, fajlagos költségeit mégis csökkenti. A foglalkoztatás során készített termékek értékesítésére a szervezetek részére egy közös bolt kialakítása ajánlott, a Fogd a Kezem Alapítvány programjára alapozva. A HEFOP 4.2 pályázat keretében kialakított közösségi terek nyitott működtetése, a célcsoporthoz tartozóknak, együttműködő szervezeteknek és a lakossági kezdeményezések számára. 3. Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása a meglévő nappali intézmények infrastruktúrájára építve,(ÉFESZI‐INSZI Hefop 4.2 projekt szakmai programjában szerepel, a szükséges helyiségek az intézményben rendelkezésre állnak.). Feladatai: Információs központ, kliensek felkutatása, célcsoport szerinti szolgáltatások felé irányítása, mentor tevékenység biztosítása, lakossági tájékoztatás, egyéni fejlesztési tervek készítése, szakmai fejlesztésekkel kapcsolatos kutatások elvégzése, elégedettség vizsgálata, a hozzátartozók rekreációját támogató programok szervezése, szolgáltatásokkal szembeni igények folyamatos mérése. Új típusú szakmai módszereket vezetett be a Fogd a Kezem Alapítvány is: művészetterápia, munkakörelemzés, analízis, interkulturális nevelés. 6.9.1.1.1.1.1.1.3 Nappali melegedő civil szervezet fenntartásában működik, a népkonyhával egy épületben. A törvényi előírásokon túl hétvégén és ünnepnapokon is az igénybevevők rendelkezésére áll.
231
Fejlesztési célok: ¾
A nappali melegedő és a népkonyha szolgáltatásainak szétválasztása. A nappali melegedő külön épületben történő elhelyezésével mód nyílik egyéb szolgáltatások biztosítására. Védett munkahely kialakítása hajléktalanok foglalkoztatásával.
¾
A hajléktalan intézményrendszerből való kikerülés hatékonyságának növelése a különböző „kivezető utak” a foglalkoztatás stb. segítségével.
¾
Az intézményi tárgyi feltételek javítása, működési és eszközbeszerzés pályázati forrásainak megszervezése.
¾
A szakirányú végzettségű munkatársak számának növelése.
¾
A közegészségügyi problémák koordinálása, a tevékenység megszervezésére az ÁNTSZ‐tal együttműködve.
Nappali melegedő végpontok – városrészenként egy‐ kialakítása. Jelenleg csak a belvárosban működnek nappali melegedők. Ennek egyik következménye, hogy odakoncentrálódik a hajléktalan populáció jelentős része, így nagyon megterheli az ott lakókat. Másik következménye, hogy sok kliens nem veszi igénybe ezt az alapszolgáltatást. A nappali melegedő feladata: az általa gondozott kliensek integrált és teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a szociális munka minden formáját igénybe veszi. Segítséget nyújt a kliensek számára a fizikai és mentális állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében; mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; szociális gondozásban; az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban. A szolgáltatás olyan szükségletekre alapozott segítséget kínál, mely nagymértékben épít a kliensek aktív és felelős részvételére. A végpontok létrehozásával sok eddig el nem ért kliens tudná igénybe venni a melegedőt. A végpontoknak kulcs szerep jut a pozitív zéró tolerancia kivitelezésében. −
személyi tisztálkodási lehetőség biztosítása
232
− személyes ruházat tisztítása, szárítása − szociális ügyintézés, hivatalos ügyek intézése: iratpótlás; segélyek kérelme, ügyintézése; megfelelő szakellátáshoz történő irányítás − mentális segítségnyújtás, tanácsadás; életvitelre vonatkozó tanácsadás; életvezetés segítése: − személyes ruházat pótlása − postai küldemény átvétele − csomagmegőrzés − meleg élelem biztosítása − ételmelegítés − közösségi együttlét biztosítása: közös programok szervezése, ösztönzése − pihenési lehetőség biztosítása −
szabadidős programok szervezése: sport és kulturális programok szervezése, ösztönzése
− − -
egészségügyi alapellátás megszervezése munkavégzés lehetőségének szervezése speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének szervezésének segítése
Javasolt Pécs történetileg kialakult városrészein egy‐ egy melegedő végpont megnyitása. A végpontokon biztosítani lehet a melegedő alapfeladatait, illetve lehetőséget arra, hogy a klienskör és az utcai szociális munkások találkozni tudjanak.
Fűtött utca típusú ellátás létrehozása, az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok számának radikális csökkentésére. Az éjjeli menedékhely ellátásnál alacsonyabb küszöbű ellátás, meleg fekhely biztosítása. Ebben az ellátási formában a szakemberek nem kérik az éjjeli menedékhely igénybevételéhez szükséges iratokat sem. Az igénybevétel ideje alatt próbálják kialakítani a kliens igényét a magasabb küszöbű ellátásra. A TÁMASZ Alapítvány Gomba utcai ( férfi ) illetve Bittner utcai ( női )menedékhelyén lévő kiegészítő helyiség alkalmassá tétele a feladat elvégzésére.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:
233
Idősek gondozóháza a házigondozás és a bentlakásos intézményi elhelyezés közötti ellátási forma. Előnye, hogy a családnak hétköznapjaiban segítséget nyújt, de nem szakítja ki a megszokott környezetből. Fogyatékosok gondozóháza hasonlóan az előbb említett ellátási formához a szolgáltatást igénybevevő nem távolodik el saját családjától. A fenti két ellátási forma ez egyik leghumánusabb lehetőség arra, hogy a család ápoló és gondoskodó szeretete mellett, egy szakmailag kompetens ellátórendszer hozzásegítse az idős, fogyatékos embert ahhoz, hogy minél tovább az otthonában maradhasson.
Fejlesztési célok: ¾ Szakmai és tárgyi feltételek javítása, egyéni igény kielégítésének lehetősége. ¾ Komplex ellátás biztosítása. Mivel a fenti intézmények tárgyi feltételei a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítottak, csak a folyamatos karbantartást kell, hogy biztosítsa az önkormányzat. Így a feladat elvégzésére határidő nincs. Fogyatékossággal élőknek nyújtott szakosított szociális szolgáltatások fejlesztése 1.Speciális lakhatási formák kialakítása: 1.1. Apartmanház kialakítása, tartós‐végleges lakhatási lehetőség biztosítása az ÉFESZI Acsády utcai részlegében, a már meglévő átmeneti szállás mellett. (Jelenleg történik az átmeneti szálló férőhelyszám bővítése, valamint illetékességének kiterjesztése regionális szintre, valamint minden típusú fogyatékos célcsoport számára kiterjesztése.) 1.2. Lakóotthon kialakítása mozgáskorlátozottak számára, ill. speciális akadálymentes apartmanház építése, amely a meglévő szociális alapszolgáltatások biztosítása mellett, az önálló életvitelt lehetővé teszik. (Szakmai programmal és engedélyeztetési tervvel az INSZI rendelkezik).
234
Lakóotthon létrehozását a Fogd a kezem Alapítvány is tervez. 2. Bentlakásos intézményi ellátás fejlesztése Az 1. intézkedésben kifejtve (ISZI Fogyatékossággal élők részlegének kitagolása) 3. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények fejlesztése: Az átmeneti szállókat alkalmassá kell tenni krízishelyzetben azonnali felvételre, mely váratlan helyzetben biztonságos megoldást nyújt az elhelyezésre. Egyéb elhelyezést nem igénylő krízishelyzetekben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gondoskodik a segítségnyújtásról. (Az ÉFESZI‐ben az Átmenti Szálló férőhelybővítése jelenleg folyamatban van. ) A Magyar Máltai Szeretetszolgálat: „Szociális Hotelszolgálat” kialakítását, a Kerek Világ Alapítvány: átmenti otthon létrehozását szerepelteti a távlati terveiben. Fejlesztési célok: -
Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása Speciális lakhatási formák kialakítása Lakóotthon kialakítása mozgáskorlátozottak számára, ill. speciális akadálymentes apartmanház építése, Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben
Hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek esetében az átmeneti intézmények funkciója elsősorban nem az ápolási feladatok ellátása. Itt az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, krízis helyzetben az éjszakai szállás biztosítását teszi lehetővé. A hajléktalanok átmeneti ellátásának speciális formája a „Lábadozó” intézménye, amelybe a kórházból kikerült személyek kerülnek, akik további intenzív ápolást gondozást igényelnek. 2003‐2004 telén 14 férőhellyel az intézmény már működött határozott időtartammal, Pécs, Hungária u. 21 szám alatt (2004. március 31‐ig).
235
Fejlesztési célok: ¾
Az ellátási színvonal javítása érdekében elsősorban infrastruktúrális és a tárgyi feltételeket érintő fejlesztésekre van szükség.
¾ A szolgáltatás lényege, hogy bármikor rendelkezésre kellene állnia üres férőhelyeknek az akut elhelyezési igények teljesítésére. ¾ Az egészségügyi intézményekből kikerülő önellátásra képtelen időszakosan ápolásra szoruló személyek részére folyamatosan működő „lábadozó” intézmény létrehozásához támogatás biztosítása A férfi éjjeli menedékhely szétbontása a törvényei előírások értelmében A jelenleg működő férfi menedékhely( Pécs Gomba utca 7. ) 70 férőhelyes. Az infrastruktúra a törvényi előírásoknak nem felel meg, nem tudja biztosítani a 4 négyzetméter/fő előírást. Ezért csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. 2008‐tól ez az ellátás csak – a törvényi előírásnak megfelelően – 40 férőhellyel működhet. A menedékhely kihasználtsága ‐ a 70 fő ellátásával is – éves szinten jóval 100 % fölött mozog. Szükség van tehát egy új épület megnyitására, ahol a menedékhely ellátást biztosítani lehet. Az éjjeli menedékhelyen szállás biztosítása történik. A klienseknek lehetőségük van tisztálkodásra és ruházatuk tisztítására is. Igény esetén ügyintézési és/vagy mentális segítséget kaphatnak az ott dolgozó szociális szakemberektől. Egy új éjjeli menedékhely kialakítása. Ez a programpont kapcsolódik a későbbiekben megjelenő férfi átmeneti szálló új épületbe költözésével. Javasoljuk, hogy a jelenleg átmeneti szállóként működő ( Edison u. 18. ) ingatlant átalakítani éjjeli menedékhellyé, hiszen arra tökéletesen alkalmas. Férfi átmeneti szálló új, az ellátási forma igényei szerint kialakított épületbe költöztetése A férfi átmeneti szálló ellátási színvonala nem sokban tér el az éjjeli menedékhely színvonalától. Enne hátrányai napi szinten jelentkeznek, hiszen a kliensek nem szívesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Kihasználtsága 50 % körül mozog. Ennek oka, hogy ennél
236
az ellátásnál a klienseknek már fizetni kell a szolgáltatásért. Szakmailag kívánatos, hogy ez az ellátás a menedékhelynél lényegesen jobb infrastrukturális feltételekkel rendelkezzen. Jogos az igénybevevők igénye, hogy a fizetett szolgáltatásért magasabb színvonalú ellátást kapjanak. Az épület struktúrája csak korlátozottan teszi lehetővé az ellátáshoz nélkülözhetetlen közösségi helyiség kialakítását, a szociális munka számára elengedhetetlen interjú szoba kialakítása pedig nem lehetséges. A férfi átmeneti szálló új – lehetőleg erre a célra épített – ingatlanba költöztetése. Ápolást‐gondozást nyújtó bentlakásos intézmények: Idősek Otthona. A tartós bentlakást nyújtó intézményi elhelyezés akkor válik indokolttá, ha az önmaga ellátására képtelen személy gondozása más módon nem oldható meg. Amikor tehát a család, vagy annak ellátási képessége hiányzik, emellett alap‐és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások nem elégségesek ahhoz, hogy saját lakókörnyezetében élhessen a segítségre szoruló, a tartós bentlakást nyújtó intézmények igénybevételére kerül sor. A szociális törvény értelmében elsősorban a megyei önkormányzatok kötelező feladata a fenti intézmények működtetése. 2001‐től a megyei jogú városok is kötelesek időskorúak otthonát, emellett a helyi igényekhez igazodóan legalább két szakosított intézményt létrehozni.
Pécsett az idősek otthoni ellátás kiépített, magas a férőhelyek száma más városokhoz képest. Ennek ellenére a várakozók nagy száma miatt indokolt lenne a férőhelyek bővítése, melynek az anyagi vonzata igen magas. Nem megoldott a demens állapotú lakók szakszerű ellátása. Igény merült fel az emelt szintű idősek otthoni ellátásra. Fejlesztési célok: ¾ Szakmai, tárgyi feltételek javítása, akadálymentes környezet megteremtése. Valamennyi intézménynél a végleges működési engedély megszerzésének biztosítása. Amennyiben hosszú távon intézményeink nem felelnek meg az engedélyeztetési követelményeknek, célszerű végig gondolni a törvényi
237
előírásoknak megfelelő „Zöld mezős” beruházás keretében, külső források bevonásával, a meglévő intézményt új telephelyre költöztetni. ¾ Az emelt szintű ellátást biztosító intézmény működtetésével olyan profit nyerhető, ami visszaforgatható lenne az idősellátásba. Az Integrált Szociális Intézményben is fokozatosan nő az igény a magasabb komfortot nyújtó ellátások iránt, amelyet az igénybe vevő, vagy a hozzátartozó képes megfizetni. Az átlagot jóval meghaladó minőségű, emelt szintű elhelyezési körülménynek számit az olyan egy vagy két személyes lakrész, amely lakószobát, konyhát, fürdőszobát tartalmaz és egy ellátottra legalább 10 m2 nagyságú lakóterület jut. Ebbe a kategóriába tartozik az elhelyezési körülmény is, ahol az egy vagy két személyes lakószobához önálló fürdőszoba is tartozik. Követelmény továbbá, hogy a korszerűen kialakított épület berendezése, felszereltsége teljes körű legyen. ¾ A 1993. évi III. tv. módosítása már 2006. január 1.‐től kötelezővé teszi a demens részlegek kialakítását. Intézmények valamennyi tartós bentlakást biztosító otthonára jellemző, hogy a lakók döntő többsége valamilyen demencia kórképben szenved, illetve egészségi állapota álladó felügyeletet és szakápolás biztosítását követeli. ¾
A Xavér utca 10. szám alatt működő idősek otthonának tetőtere alkalmas lehetne egy emelt szintű részleg kialakítására, a már meglévő többi részt pedig demens részleggé lehetne alakítani.
¾ A Tímár utcai idősek Otthonának pavilon épülete is alkalmas lenne – egy nővér szoba kialakítása mellett – demens ellátottak elhelyezésére. ¾
Az Integrált Szociális Intézményben ugyancsak ki kellene alakítani egy speciális részleget dementált betegek gondozására.
¾
Pécs városa fekvőbeteg gyógyintézettel nem rendelkezik, így a magatehetetlen vagy végstádiumba jutott betegek ápolását‐gondozását a szociális intézményeknek kell ellátniuk.
238
Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szociális intézmények vegyes profillal, az egészségügyi feladatokat is felvállalva ápolási osztályokat alakítsanak ki.
¾ A meglévő intézményrendszer mellett civil szervezet által ‐ ellátási szerződés keretében‐ is elképzelhető a tevékenység ellátása.
239
Fejlesztési célok: Az idősek népességen belüli arányának növekedési üteme szükségessé teszi Pécs Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását. Az önkormányzat fontos feladata a szociális ellátórendszer átszervezése során, hogy a még ellátatlan feladatok biztosításában, lehetőséget nyújtson a civil szervezetek részvételére is. Ezen elképzelések összhangban vannak a szociális törvény jövőbeni változtatásának terveivel, mely szerint nem kerülhet majd sor idősek otthoni elhelyezésre abban az esetben ha azt megelőzően az idős személy nem vett igénybe az alapellátást nyújtó szolgáltatásokat. A kis létszámmal, gazdaságtalanul működő és a rossz tárgyi feltételekkel rendelkező bentlakásos és alapszolgáltatást nyújtó intézmények megszüntetése, az alábbiak szerint: •
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Barátság utcai Idősek Otthona Pécs, Barátság u. 18. (24 férőhely) megszűnik, helyette demens betegek nappali ellátását nyújtó intézmény kerül kialakításra 20 férőhellyel. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Mártírok utcai Idősek Otthona Pécs, Mártírok u. 9. (10 férőhely) megszűnik. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Tüzér utcai Idősek Otthona Pécs, Tüzér u. 7. a jelenlegi 180 férőhely 100 férőhelyre csökken. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Garai utcai Gondozóháza Pécs, Garai u. 33. (15 férőhely) megszűnik. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Kassa utcai Idősek Klubja Pécs, Kassa u. 3. megszűnik.
• • • •
A Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5. szám alatti ingatlana a Pécsi Zsidó Hitközség tulajdonát képezi, a 2007. december 31‐én lejáró bérleti szerződés további 8 évvel történő meghosszabbítása jelenleg van folyamatban. Így a Tímár utcai Idősek Otthona, az Integrált Szociális Intézménnyel valamint a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézménnyel együtt a megszűnő idősek otthoni férőhelyeken ellátottakat áthelyezéssel fogadni tudja. A szociális intézmények pillanatnyilag jelentős szakdolgozói létszámhiánnyal működnek, a telephelyek nagy részén nincsenek biztosítva a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet által előírt személyi feltételek. A férőhelyszám csökkentésével, a jelenlegi szakdolgozói létszám mellett biztosíthatóak lesznek a törvény által előírt személyi feltételek. A város fenntartásában működő, időseket ellátó szociális intézményrendszer összevonása oly módon történik, hogy az intézmény székelye az Integrált Szociális Intézmény (Pécs, Malomvölgyi u. 21.) lesz, a többi intézmény pedig az új intézmény telephelyeivé változik. A fentiek szerint integrált intézmény keretein belül kerül kialakításra három új telephelyen, összesen 120 férőhellyel idősek nappali ellátását nyújtó, valamint 60 férőhellyel demens betegek nappali ellátását nyújtó intézmény.
240
-
A hiányzó személyi, tárgyi feltételek biztosítása. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további fejlesztése. Demens betegek ellátást biztosító nappali és bentlakásos intézményi részlegek létrehozása. Az idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások rendszerének strukturális átszervezése. A szociális intézmények és az egészségügyi szolgáltatók közötti együttműködés erősítése. Az ellátórendszer költséghatékony működtetésének feltételeinek megteremtése.
Mozgásfogyatékosok Otthona Jelenleg az Integrált Szociális Intézmény keretén belül működik. Célszerű megvizsgálni, hogy indokolt‐e az időskorúak ellátásához integrálni a mozgásfogyatékosokat. Fejlesztési cél: ¾ önálló intézményrendszer kialakítása, új telephely létesítésével „zöld mezős” beruházás keretében mozgásfogyatékosok részére. A felszabadult férőhelyeken kialakíthatóvá válna a már korábban említett emelt szintű részleg. Hajléktalanok otthona struktúrájában az idősek otthoni ellátásához hasonló. Fejlesztési cél: ¾ A Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs város és az ellátást végző Támasz Gondozási Központ közös összefogásaként az ellátás szempontjából kedvezőbb helyszín felkutatása, ahol lehetőség nyílik a gondozottak szakszerűbb ellátására. Az ápoló otthon férőhelyszámának növelése A Hajléktalanok Ápoló Otthona jelenleg 48 férőhellyel működik a József A. utcában. Ez a férőhely szám az ellátási igényeknek nem felel meg, hiszen a régióban ez az egyetlen ilyen intézmény. Az épület infrastruktúrája csak korlátozottan alkalmas feladata betöltésére, az emeleti szobáinak eléréséhez lift beépítésére nincs lehetőség. A működtetés emellett a
241
férőhelyszám mellett gazdaságtalan, mert a törvényi előírás 48 ápoltra 13 munkatársat ír elő. Ennyi személyzet mellett 15 fővel lehetne növelni a férőhely számot. Az ápoló otthon új, ( nagyobb ) gazdaságosabb működést biztosító, az akadálymentes közlekedést lehetővé tevő épületbe költöztetése.
242
6.9.1.1.1.1.1.1.4 IV.3. Egyedi Intézményfejlesztési elképzelések
7 A KÖVETKEZŐKBEN AZ ADOTT INTÉZMÉNY VEZETŐI ÁLTAL FONTOSNAK
TARTOTT
FEJLESZTÉSEK
KERÜLNEK
BEMUTATÁSRA. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény ¾ ¾
Jelenleg Vasason egy 20 férőhelyes idősek klubja működik. Ehhez kapcsolódik a Vasas és Hird szociális alapellátása, a szociális étkeztetés. Vasas, Somogy és Hird időskorú lakosságának arányát figyelembe véve szükséges a három települést átfogó gondozási központ kialakítása, mely felvállalná az idősek alapvető szükségleteinek kielégítését és ezáltal szakszerű segítséget nyújtana az arra rászorulóknak..
¾
Indokolt egy gondozási központ létrehozása Pécs‐Szabolcs városrészben is. Itt már működik szociális étkeztetés és idősek klubja, valamint egy 24 férőhelyes idősek otthona. Az intézmény mellett lévő gyermekorvosi rendelő áthelyezésével, annak helyén a szociális étkeztetés lebonyolítása, a házi segítségnyújtással kiegészülve ‐ házigondozó szolgálat megszervezésével‐ és 20 férőhelyes idősek klubja működtetésével megoldható. Az így kialakított gondozási központ látná el a város ezen területének igényeit.
¾
A Pécs‐Vasasi Részönkormányzat támogat egy idősek otthona intézmény létrehozását a növekvő igények miatt.
¾
Vasason a Legény utcában a volt Közgazdaságtudományi Egyetem Kollégiumának helyén elképzelhető egy államilag finanszírozott otthon kialakítása. A tervezett Vasas‐Somogy‐Hirdi gondozási központ létrehozásával együtt, ezzel az elképzeléssel egy komplex idősgondozás valósulhatna meg, mely által Vasas, Somogy és Hird a szociális ellátás területén fejlődésnek indulna.
Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény
243
Tüzér u. 7. szám alatti idősek otthona határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik, 2005. december 31‐ig, mivel mind a személyi, mind a tárgyi feltételek hiányoznak. A tárgyi feltételek megteremtésének lehetőségét kormányhatározat alapján elkezdődött rekonstrukciós program továbbvitele és végrehajtása adná. A jelenleg 15 épületből álló intézmény rekonstrukciója megkezdődött, de megakadt. A program megvalósulásához 2002‐ben a műszaki terveket elfogadták, azonban a kivitelezésre már nem került sor.
Rekonstrukciós program főbb pontjai a következők: ‐ 4 db vizesblokk megépítése az épületek közötti „foghíjbeépítéssel”. Így biztosítani lehet a megfelelő számú fürdőhelységet, valamint azt a feltételt, hogy 30 lakó ne legyen kénytelen a fürdés céljából a lakóépületet elhagyni, és más épületet felkeresni. ‐Az épületek közötti funkciócserével, valamint bővítéssel az előírt alapterületek biztosítása. ‐ Elengedhetetlen a szakmai létszám fejlesztése, de ez csak akkor valósítható meg, ha a belépő dolgozók részére az alapvető munkavégzési feltételek is biztosítottak. Mind a létszámfejlesztés, mind a szociális helységek biztosítása feltétele a rekonstrukciós program további évei során megvalósítandó ápolási, illetve demens részleg kialakítására. ‐ A konyha és a mosoda 5‐6 éven belül jelentős ráfordítás nélkül nem lesz tovább üzemeltethető. A fentiek megvalósítása 2005. évben kötelező az önkormányzat számára, de amennyiben arra pályázati lehetőség nem biztosított, úgy a 2005 illetve 2006 évi költségvetésbe a fenti munkálatok elvégzése bele kell, hogy kerüljön. Az átalakítás összege kb. 500 millió Ft. ¾
Folyamatban van a Pécs, Mártírok útja 9. szám alatti Idősek Otthonának, fertőző betegek ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménnyé történő átalakítása. A fertőző betegségben szenvedő, idős és ápolásra szoruló személyek idősek otthoni elhelyezését sem a szociális törvény, sem az intézmények technikai felszereltsége nem teszi lehetővé, ugyanakkor az elhelyezés iránti igény folyamatosan növekszik. A speciális feladat ellátására való alkalmassá tétel során az épület teljes belső felújítása, akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtése szükséges.
244
2004. évben megtörtént az átalakításhoz szükséges munkálatok költségének kalkulációja. Mivel az összeg hozzávetőleg 22 millió Ft, annak idejében való kivitelezése már nem valósulhat meg, így a 2005. évi költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni.
Tímár utcai Idősek Otthona rendelkezik a legjobb tárgyi feltételekkel, azonban ezek megőrzése igen komoly feladat, amely nem nélkülözheti a folyamatos karbantartást, felújítást, gépek cseréjét, távlati gondoskodást. A vonatkozó jogszabályok által előírt dolgozói létszámnormáknak kell megfelelni ahhoz, hogy továbbra is végleges működési engedéllyel rendelkezzen az intézmény. Rekonstrukciós program kialakítására nincs lehetőség a határozott idejű bérleti szerződés miatt. Az ingatlant a Pécsi Zsidó Hitközségtől bérli az önkormányzat, jelenleg a szerződés 2004. december 31.‐ig szól és folyamatban van a 2007. december 31.‐ig való meghosszabbítása. A bérleti díj összege 2004. évben 9.500.000.‐Ft +ÁFA, 2005. évtől az új szerződés szerint 10.500.000.‐Ft +ÁFA, mely összeg 2007. évig az infláció mértékével növekszik. Az előzőekben felsorolt három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása. Mivel a fent említett intézmények működési engedélyeinek kiadása évek óta problémát okoz, a tárgyi feltételek hiányosságai miatt, illetve a Tímár utcai intézmény bérlete az önkormányzat számára előnytelen, ezért felmerül, hogy az intézmények rekonstrukciós munkálatai helyett célszerű lenne új intézmények létrehozásával kiváltani azokat és korszerű – személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő – intézményeket létrehozni. Pécs városa igényt tart a volt honvédségi ingatlanok tulajdonba vételére. Az ingatlan a keleti városrészben a Pécsváradi út mellett található, több hektárnyi területen helyezkedik el. Felmerült a lehetősége az ingatlan szociális célú hasznosításának. Barnamezős beruházás keretében a törvényi előírásoknak megfelelően egymáshoz közel több (maximum 150 fős) bentlakásos időseket ellátó szociális intézmény kerülhetne kialakításra. Itt mód lenne komplex gondozás biztosítására: demens részleg, ápolási osztály, hospice szolgáltatás kialakítására, valamint az ezek alapját képező alap‐ és nappali ellátás megszervezésére. Mivel az elképzelés még kezdeti stádiumban van így 2005. évben az ingatlan átvételére és a földterület felparcellázására valamint a pályázati lehetőségek felkutatására kerülne sor. 2006. évben az építkezéshez szükséges tervek és egyéb műszaki dokumentációk elkészítése és a költségvetési háttér elfogadtatása a cél.
245
2007. évtől kezdődően pályázati és egyéb önkormányzati források bevonásával az építkezés elindítása. Integrált Szociális Intézmény egyes épületszárnyai olyan mértékben elöregedtek, hogy a víz,‐ és villanyvezetékek rendszeresen tönkremennek, a javítások költségvonzata egyre nő. A teljes építészeti rekonstrukciót (vizesblokkok, nyílászárok, tetőszerkezet cseréje) indokolt összekapcsolni szakmai profilváltással, melyet a demográfiai változások, a jelentkezők egészségi állapota, a szakmai követelmények és a fizetőképes kereslet alakulása indokolnak. Az egyes épületek rekonstrukcióján túl a konyha jelenti az egyik legnagyobb problémát, mely sem építészetileg, sem műszakilag, sem technológiailag nem felel meg az ÁNTSZ követelményeinek, jelen állapotában nem dolgozható ki a HACCP‐rendszer. A legújabb felmérés szerint ez 27 millió forintot igényel, mely összeget az önkormányzati költségvetés biztosít.
A munkálatok jelenleg már folynak, 2005. január 1.‐ével az új konyha átadásra kerül. Integrált Nappali Szociális Intézmény, és ezen belül Mozgásfogyatékosok Nappali Intézménye ¾
A szükségletekhez igazodó szolgáltatás fejlesztése a házi segítségnyújtás rugalmas rendelkezésre állásának bevezetése ( a hét minden napján, szükség szerinti időtartamban) ehhez szükséges a törvényi előírásoknak megfelelő gondozói létszámfejlesztés.
¾
Jelzőrendszeres szolgáltatás további bővítése.
¾
A meglévő szolgáltatási formák együttműködésével (gondozás, ápolás, mozgásrehabilitáció), a meglévő humán erőforrás team munkájával home‐care bevezetése.
¾
Szintén további felkészülést igényel a haldokló beteg és családjának ellátása, szükségessé válik hospice szolgáltatás megszervezése, az intézményben dolgozó szakemberek és a team munkában együttműködő háziorvosok, lelkészek bevonásával.
246
¾
A támogató szolgálat szolgáltatásainak minőségi javítása, új típusú szolgáltatások bevezetése önszerveződő csoportok támogatásával, szülői klub, önálló életviteli klub.
¾
A mozgáskorlátozottak klubja szolgáltatásainak további fejlesztése, különös tekintettel az egyéni igényekre, és a meglévő képességekre koncentráló fejlesztési célokra, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő emberek önálló életviteli esélyei javuljanak.
¾
Fogyatékossággal élők számára a társadalmi integrációt elősegítő rehabilitációs és fejlesztő‐felkészítő foglalkoztatási formák biztosítása intézményen belül, illetve sikeres felkészítő szakaszt követően az elsődleges munkaerő piacon való elhelyezkedés támogatása.
¾
Partnerségi hálózat bővítése a célcsoportok érdekeinek megfelelő önkormányzati intézményekkel helyi, regionális, országos érdekvédelmi és civil szervezetekkel.
¾
További pályázati programok kidolgozása és pályázatokon való részvétel a kitűzött fejlesztési célok elérése érdekében.
Az integrált intézményi forma nagyban hozzájárul a fejlesztési koncepció megvalósíthatóságához, mivel a szakfeladatok közötti átjárhatóság lehetővé teszi a rugalmas szolgáltatást, a korszerű team munkaszervezést. Ennek köszönhetően az otthonukban élők így minden esetben az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek.
Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye: ¾
Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága az utóbbi években minden részlegben növekedett. Az Éltes Mátyás Iskolaközpontból kikerült végzős diákok jelentkezései alapján évente 4‐5 fő
247
új ellátott érkezése jósolható. A fiatal felnőtt ellátottak számára a foglalkoztatás kiszélesítését tervezik a jövőben több partner, köztük képzést biztosító szervezet bevonásával. ¾
Konkrét projektek, elképzelések – a partnerség jegyében – az aktuális pályázati lehetőségeknél valósítják meg, így ellátásuk kapacitását növelni tudják.
¾ Az átmeneti elhelyezést nyújtó részleg szolgáltatásával egyre szélesebb körben jutnak el a célcsoporthoz, így az igénybe vevők számaránya az utóbbi években látványosan megnőtt. Az intézmény e területen is szeretne új ellátási formát kialakítani a szociális törvény által újonnan bevezetett úgynevezett speciális lakhatási formát. 7.1.1
¾ A gyermekkorú ellátottak részlegében autista, autisztikus jeleket mutató, halmozottan fogyatékos gyermekek képzési kötelezettségének ellátását tervezik. 7.1.2
¾ Az intézmény által működtetett támogató szolgálat igénybevevők növekvő számára való tekintettel a szolgáltatások bővítését tervezi a következő területeken: gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, speciális klub működtetése, az önálló életvitelt elősegítő tanácsadás, rehabilitációs lehetőségek megteremtése, speciális képzések indítása a sokoldalúan hátrányos célcsoport számára. 7.1.3
Az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye és az Integrált Nappali Szociális Intézmény konzorciumi partnerség keretben pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás‐fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEF OP 4.2) „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” programra, „Korlátok nélkül” – projekt a fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének támogatására címmel.
Az infrastrukturális fejlesztés révén valósítják meg az önálló életvitelt elősegítő programjaikat, a meglévő nappali intézmények építészeti és tárgyi feltételeinek bővítésével. Ennek eredményeként Pécsett várhatóan 230 fő fogyatékos személy és 265 fő hozzátartozó életfeltételei javulhatnak. A program folytatásaként a Pécs környékén lévő kistérségek rászorultjainak ellátását is fel tudják vállalni.
248
A program célját a meglévő szolgáltatások minőségi javításával, az igényekhez igazodó rugalmas rendelkezésre állással, ill. az integrációs folyamatot is elősegítő „nyitott működéssel” kívánja a két intézmény elérni. Ennek érdekében az infrastrukturális fejlesztés során lehetőségük lesz önálló életvitel gyakorlóterep kialakítására, szülői‐hozzátartozói klub szervezésére, rehabilitációs‐rekreációs részleg kiépítésére, krízisközpont üzemeltetésére, „eMagyarország” pont működtetésére. A felsorolt szolgáltatásokat a nappali intézmény ellátottain túl igénybe vehetik azok a fogyatékossággal élők is, akik életvitelükhöz segítségnyújtásra szorulnak. A szülők ill. hozzátartozók igényelhetik a szülői klub szolgáltatásain túl, a mozgás rehabilitációs részleg eszközeit, ill. az „eMagyarország” pont szolgáltatásait. Az infrastrukturális beruházás az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményének Pécs, Endresz György u. 21. sz. alatt lévő földszintes épületének felújításával és emelet ráépítésével valósul meg. A bővítéssel az alábbi helységek kerülnek kialakításra: 5‐6 fős multifunkciós terápiás terem valamint szintén 5‐6 fő ellátására alkalmas tematikus kis csoport terem. Elsötétíthető (basalis) terápiás szoba, nevelői szoba, raktár, teakonyha. Ezen kívül férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelységek, mosdók, továbbá egy közösségi célokat szolgáló nagyterem. A konzorciumi partnerként együttműködő Integrált Nappali Szociális Intézmény infrastrukturális fejlesztése Pécs, Krisztina tér 9. sz. alatt meglévő Mozgáskorlátozottak Klubjának átalakításával, felújításával valósul meg. A meglévő belső átalakítás jellemzően az épület északi szárnyán valósul meg. A meglévő mosoda, melegítő konyha és kiszolgáló helyiségei, az étkező, valamint a dolgozói étkező és raktárak, tárolók átalakításával új önálló életviteli egység, tankonyhával, tálaló konyhai blokk, betegszoba, pihenő szobák, intim szoba és mozgáskorlátozottak részére kialakított vizesblokkok kerülnek kialakításra. A meglévő konyha átalakítására, alapterületének csökkentésére az a tény ad lehetőséget, hogy az intézmény 400 adagos konyháját vásárolt élelmezéssel váltotta ki az önkormányzat. A két intézmény közötti együttműködésnek köszönhetően a fejlesztések kihasználtságát növelik a közösen szervezett programok, ezen felül az együttműködő partnereknek és társintézményeknek is felajánlották az igénybevétel lehetőséget. A projekt megkezdésének és befejezésének várható időpontja:
249
‐Engedélyezett futamidő:
max. 36 hónap
‐A projekt tervezett megkezdése:
2005. február 1.
‐A projekt tervezett befejezése:
2006. december 31.
A megvalósítandó projekt várható összköltsége: 255.000.000.‐.Ft. A pályázat elnyerése esetén az önkormányzat biztosítja a szükséges 6% önrészt, melynek összege: 15.300.000.‐Ft.
Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ¾
A feladat bővülése során (adósságkezelési program) a szakemberek létszámának növelését indokolta. A telephelyeken az irodák száma és mérete már nem felel a szakmai munka ellátására, ezért több irodára, interjú szobára van szükség, mely az épületek belső átalakítását indokolja. Az átalakítást során belső és külső akadálymentes közlekedés is megoldhatóvá válna.
¾
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat belvárosi egysége (Megye u. 22.) jelenlegi infrastrukturális körülményeivel már nem nyújtja a feladat ellátásához szükséges körülményeket. A munkatársak számára nincs biztosítva a nyugodt munkavégzéshez megfelelő feltételek. Az épületrész átépítése nem megoldható.
Előreláthatólag az utcai szociális munka intézményi bázisa a Megye utca 22. lenne szintén, mely épületet az ANTSZ szabályai szerint át kell alakítani, ahhoz, hogy működési engedélyt kapjon a feladat ellátásához. Ezért már 2004 illetve a 2005 évi költségvetés tervezésekor aktuális a családsegítést és gyermekjóléti feladatot ellátó szakmai egységet át kell telepíteni más erre alkalmas önkormányzati ingatlanba. Az utcai szociális munka végzéséhez feltétlenül szükséges a tárgyi feltételek biztosítása is, többek között: busz, vagy terepjáró autó, illetve élelmiszer készítéshez konyhai eszközök beszerzése. Az adminisztratív munka elvégzéséhez számítógépek, és ingyenes hívható telefonvonal, a célcsoport elérése miatt. Kell egy együttműködési megállapodást kötni azokkal az intézményekkel, amelyek a célcsoportot ellátni és befogadni képes. (TÁMASZ Alapítvány, családok és gyermeke átmeneti otthonai, krízis anyaotthonok, szenvedélybetegséggel foglalkozó nappali intézmények, illetve az orvosi ellátást biztosító egészségügyi intézmények). A megállapodás mindenképp ki kell, hogy terjedjen arra, hogy krízishelyzet esetén azonnal befogadják az ellátandó személyt.
250
251
A 2007. évi koncepció‐felülvizsgálat/aktualizálás során az alábbi Fejlesztési térképet készítettük el, az abban megfogalmazott célokkal és módszerekkel.
Fejlesztési térkép A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg: ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése, ¾ annak felmérése, hogy a Koncepcióban megjelenített célokból a felülvizsgálat idejére melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg, ¾ a programozás során ez idáig feltérképezet szolgáltatói fejlesztési elképzelések összegyűjtése (részben a jelenlegi szolgáltatások fejlesztésére, részben az új típusú programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat). A fejlesztési térkép készítésének módszertana: ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást, ¾ a Fejlesztési célok címszavak alatt a Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmazott általános célkitűzések szerepelnek, míg az egyes szolgáltatások tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott szolgáltatására vonatkozó konkrét fejlesztési elképzeléseket gyűjtöttük össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt), ¾ az Értékelő megállapítások címszavak alatt a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepcióban feltüntetett fejlesztések megvalósulását jeleztük, az eddig rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján. ¾ szolgáltatástípusonként megjelenítettük a jelenlegi programozás során ez idáig feltérképezett szolgáltatói fejlesztési elképzeléseket (Jelenlegi fejlesztési elképzelés címszavak alatt).
252
A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési elképzelések az Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén Fejlesztési térkép∗ A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg: ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése, ¾ annak felmérése, hogy a Koncepcióban megjelenített célokból a felülvizsgálat idejére melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg, ¾ a programozás során ez idáig feltérképezet szolgáltatói fejlesztési elképzelések összegyűjtése (részben a jelenlegi szolgáltatások fejlesztésére, részben az új típusú programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat). A fejlesztési térkép készítésének módszertana: ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást, ¾ a Fejlesztési célok címszavak alatt a Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmazott általános célkitűzések szerepelnek, míg az egyes szolgáltatások tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott szolgáltatására vonatkozó konkrét fejlesztési elképzeléseket gyűjtöttük össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt), ¾ az Értékelő megállapítások címszavak alatt a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepcióban feltüntetett fejlesztések megvalósulását jeleztük, az eddig rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján (felméréseink szerint), ¾ szolgáltatástípusonként megjelenítettük a jelenlegi programozás során ez idáig feltérképezett szolgáltatói fejlesztési elképzeléseket, (Jelenlegi fejlesztési elképzelés címszavak alatt) ∗
A jelenleg hatályos Szociális törvény rendelkezéseire figyelemmel, és a pécsi szolgáltatástervezési koncepció alapul vételével készítettük
253
A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési elképzelések az Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén Szociális alapszolgáltatások I. Étkeztetés (Sztv. 62. § ) I. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten nincsenek célkitűzések/elképzelések. A koncepcióban csak azok az intézmények vannak felsorolva, amelyek idősek étkeztetésével foglalkoznak. Hajléktalanok számára étkeztetést biztosítanak a következő szolgáltatók: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐Dunántúli Régió Csilla Gondviselés Háza Támasz Gondozási Központ Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány, mely az étkeztetést jelenleg hidegkonyhai szolgáltatással oldja meg, de folyamatban van annak főzőkonyhává alakítása, ezt az igényt az alapítvány továbbította az ÁNTSZ felé. A szolgáltatók véleménye szerint az étel minőségének javítására lenne szükség, mely az étkeztetés ún. kiszerződése óta minőségileg rosszabb. A Xavér utcai ESZI tekintetében felmerült egy terepjáró gépjármű iránti igény, mert télen bizonyos helyekre nehezen szállítják ki az ételt. II. Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §) II. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok és az INSZI házi segítségnyújtásra vonatkozó intézményi fejlesztési terve teljes összhangban állnak, a többi szolgáltatónál nem jelenik házi segítségnyújtásra vonatkozó fejlesztési elképzelés. A Tüzér és a Xavér utcai intézménynél nem történtek fejlesztések, de annak igényét mindkét intézmény vezetője megemlítette.
254
Az INSZI esetében a szolgáltatás kiterjesztése a hét minden napjára, létszámkorlát miatt nem valósult meg. A szolgáltatás működtetése a hét minden napjára, 24 órás működtetéssel jelenleg is igény, így a fejlesztés mindenképpen szükséges, a kettős gondozás elkerülésének figyelembe vételével (házi segítségnyújtás és házi ápolás). Ehhez szükséges a házi gondozói létszám növelése. A szolgáltatások együttes értelmezésére lenne szükség (nappali, bentlakásos, átmeneti, demens ellátás) és összehangolt fejlesztésekre. A hospice ellátás fejlesztése szintén nem valósult meg, de az továbbra is igényként merül fel. III. Családsegítés (Sztv.64.§) , adósságkezelési tanácsadói tevékenység III. 3. Értékelő megállapítások Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi fejlesztési tervében szerepel a koncepció általános céljaiban megfogalmazott adósságkezelési program biztosításával kapcsolatos feltételek megteremtése. A családi konfliktusok megelőzésére konkrét terv nem szerepel, a szakmai munka színvonalának növelése feltételeként az infrastrukturális körülmények javítását említette meg a koncepció. Ténylegesen az adósságkezelési program beindításával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5 plusz státuszt kapott, és ezzel egyidejűleg 5 fővel nőtt a létszámuk, akiket azonban a 2007. évi megszorító költségvetés miatt el kellett bocsátaniuk (szociális asszisztensek). A tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt időszakban, továbbra is hiányzik az interjúszoba, az akadálymentes környezet feltételei, a megfelelő számítógéppark. A belvárosi iroda jelenleg is a Megye utcában működik. Az intézménynél alternatív munkaerő‐piaci szolgáltatásként jelenleg a Fordulópont program működik, melyet a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont biztosít. Jelenleg is fejlesztési igény az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálatnál egyrészt a tárgyi feltételek bővítése, másrészt a szakmai munka fejlesztését célzó szoftverek beszerzése. Pályázatokban csak konzorciumi partnerként vesznek részt, önálló programokban, pályázatokban önerő hiányában nem gondolkodnak. IV. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65. §) IV. 3. Értékelő megállapítások
255
E szolgáltatást az INSZI biztosítja, a szolgáltatás bővítése megtörtént, a jelzőrendszeres készülékek száma a koncepció készítése óta 208‐ra emelkedett, a további bővítésre kiírt közbeszerzési pályázat jelenleg folyamatban van.
V. Közösségi ellátások (Sztv. 65/A. §) V. a. Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása V. a. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten nincsenek célkitűzések/elképzelések. Az általános célok között szerepel a pszichiátriai betegeket ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése az elkövetkező 5 év során, ez a törvényi kötelezettség miatt is megkezdődött. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2007‐től működik az INSZI keretein belül. A közelmúltban a Reménység Alapítvány is megkezdte működését ezen a területen (ellátási szerződés iránt kérelmet adott be V. b. Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása V. b. 2. Értékelő megállapítások A koncepcióban a szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, mint létrehozandó intézmény nevesítve van, az 57‐58. oldalon található táblázatban is meg van jelenítve. Az általános fejlesztési elképzelések között szerepel elképzelés az INDIT Közalapítványra vonatkozóan, melynek megvalósulását a törvényi kötelezettség is indokolta. Jelenleg az INDIT kettő, valamint a Reménység Alapítvány egy szenvedélybetegek közösségi ellátását működtet. Előbbi szervezet rendelkezik ellátási szerződéssel, utóbbinak ez irányú kérelme folyamatban van. VI. Utcai szociális munka ((Sztv. 65/E. §) VI. 3. Értékelő megállapítások Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi fejlesztési tervében a szolgáltatás teljesítésének tárgyi feltételei szerepelnek. A szolgáltatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz való integrálása nem történt meg, a Megye utcai épület átalakítása és a tárgyi feltételek teljesülése sem valósult meg. Az INDIT Közalapítványra vonatkozóan nem tartalmaz konkrét célt, csak a szolgáltatás szükségességét említi meg a szenvedélybetegekre vonatkozóan. Az INDIT jelenleg biztosítja ezt a szolgáltatást, elsősorban illegális szerekkel visszaélőkkel, prostituáltakkal és csellengő
256
fiatalokkal is foglalkoznak. A szolgáltató szerint az iskolai szociális munka elterjesztése is fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát. A Támasz Alapítvány szerint szükséges lenne az utcai szolgálatok számának növelése, és az ezt biztosító humán erőforrás erősítése, önkéntesek bevonása. Fontos lenne a különböző hatóságokkal, intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, és nyilvános illemhelyek kialakítása. VII. Támogató szolgáltatás (Sztv. 65/C. §) VII. 3. Értékelő megállapítások Az intézményi fejlesztési tervek az általános célkitűzéshez képest részletesebben tartalmazzák a támogató szolgálat fejlesztési elképzeléseit, melyek tartalmazzák a minőségi javítást és a szolgáltatások bővítését. A két civil ellátó fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Számbeli eltérés tapasztalható a koncepció általános céljai és az intézményi leírások között. Jelenleg 9 szervezet összesen 15 támogató szolgálatot működtet, mintegy „túlkínálatot” teremtve a szolgáltatás biztosításában. Az ÉFESZI és az INSZI azóta két támogató szolgálatot működtet, ezáltal az általuk kitűzött fejlesztési elképzelések megvalósultak. A Kerek Világ Alapítvány, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerződéssel működteti a szolgáltatást.
VIII. Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §) VIII. a. Időskorúak nappali ellátása VIII. a. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az ellátás területi bővítését tartalmazza, az általános fejlesztési elképzelések, vagyis a szolgáltatások minőségének javítása nem szerepel benne. A többi szolgáltatónál nem jelenik meg az ellátásra vonatkozó elképzelés. A Xavér utcai ESZI részeként tervezett 2 gondozási központ kialakítására nem került sor az elmúlt időszakban.
257
A fejlesztési célok közül az ellátottak mentális gondozása, foglalkoztatásuk, és a mozgásszervi rehabilitáció az INSZI‐nél megvalósult, ezeken felül szabadidős programok szervezésére fordít különös gondot az intézmény. A nappali ellátások erősítése továbbra is fontos cél, az intézményi elhelyezést elkerülendő, illetve „kitolandó”. Több intézményvezető jelezte a demens betegek nappali ellátásának szükségességét. Az élelmezés színvonalának javítása továbbra is felmerül, főként azon intézményeknél, ahol az étkeztetést ún. kiszerződéssel oldják meg.
A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az Apáca utcában működő részleg (idősek nappali ellátása) megszüntetése, és az ingatlan értékesítése, az ebből származó bevétel a Tüzér utcai részlegre történő hasznosítása, illetve az épület megtartása esetén a demensek nappali ellátását biztosíthatná az intézmény. VIII. b. Fogyatékossággal élők nappali ellátása VIII. b. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési elképzelések közül az INSZI intézményi tervében szerepel a foglalkoztatás elősegítése, az integrációt elősegítő rehabilitáció, az ÉFESZI fejlesztési terve kiemelten tartalmazza az autista és autisztikus jeleket mutató személyek ellátását, és a férőhelyek bővítését. Mindkét intézmény fontosnak tartja a szolgáltatások minősége céljából partnerségi hálózat bővítését, és további pályázatok kidolgozását. A két intézmény által közösen megpályázott HEFOP 4.2 „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” program keretében az építészeti és tárgyi feltételek bővítése a legfőbb cél, és az akadálymentes környezet kialakítása. A civil szolgáltatók fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. A HEFOP 4.2 projekt keretében megvalósultak, illetve pár hónapon belül megvalósulnak a koncepcióban szereplő célok. A projekt keretén belül az ÉFESZI építészeti és tárgyi feltételeinek megteremtődésével a jövőben lehetővé válik az összes fogyatékossági típus nappali ellátása, valamint a foglalkoztatás elősegítése,
258
amely egyrészt a foglalkoztató helyiség bővülésével, és a törvény által 2007. január 1‐től lehetővé vált munkarehabilitációval valósul meg. Az új épületszárny akadálymentes környezetet biztosít az ellátottaknak. Az intézmény ellátja azokat az autista, és autusztikus jegyeket mutató személyeket, akiknél a vezető tünet az értelmi akadályozottság. Az INSZI Mozgáskorlátozottak Klubjában szintén megtörténtek az infrastrukturális fejlesztések, ami a mozgásfogyatékkal élők ellátásának magas színvonalon történő biztosítását teszi lehetővé. Az intézmény ősztől tervezi a mozgásfogyatékkal élők számára a rehabilitációs foglalkoztatás bevezetését. A két pályázó intézmény között szoros partnerség alakult ki, napi kapcsolatban állnak. Mindkét intézményre vonatkozik, hogy szolgáltatásaikat kistérségi szinten biztosítják.
2007‐től a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány rehabilitációs foglalkoztatóvá kíván válni, az akkreditáció megszerzését követően. VIII. c. Szenvedélybetegek nappali ellátása VIII. c. 3. Értékelő megállapítások Az INDIT Közalapítvány fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Az épület felújítására vagy cseréjére lenne szükség, egyrészt az épület egészségtelen volta miatt alkalmatlan a funkció betöltésére, másrészt az ellátotti célcsoport is további „tér‐differenciálást” igényelne. VIII. d. Hajléktalan személyek nappali ellátása
VIII. d. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési elképzeléseit.
259
A hajléktalanok elsősorban a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma, e városrészekben indokolt lenne nappali ellátás megszervezése, így a belváros tehermentesítése is megoldódna. Továbbá szükséges lenne társadalmi reintegrációs és foglalkoztatási programok működtetése. A szolgáltató javasolja nappali melegedő létesítését pszichiátriai betegek számára is. A konkrét szolgáltatásfejlesztés tekintetében felmerült egy mosoda üzemeltetése, hajléktalanok foglalkoztatásán keresztül. Ha sikerül kibővíteni a népkonyha kapacitását, akkor szélesebb rétegek felé is kínálni fogják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális igénylők a szociális étkeztetésre. VIII. e. Pszichiátriai betegek nappali ellátása VIII. e. 2. Értékelő megállapítások A koncepcióban a szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, az 57‐58. oldalon található táblázatban meg van jelenítve létrehozandó intézmény igénye, de konkrét intézményi terv nincs a koncepcióban. Jelenlegi állapot: Továbbra sem biztosított Pécs város lakossága számára ez a szolgáltatás. A koncepcióban a pszichiátriai betegek közösségi ellátásánál általános célként megjelenik a pszichiátriai betegeket ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése, ehhez képest hiányzik a város ellátórendszeréből a pszichiátriai betegek nappali ellátása. Ez az igény igen markánsan jelenik meg, tekintettel arra, hogy szinte az összes szociális szolgáltató jelezte a célcsoport megjelenését, és ellátásának igényét (idősek, szenvedélybetegek, hajléktalanok, fogyatékosok ellátásában, családsegítésben). Szakosított ellátási formák
I. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §) I. a. Idősek otthona (Sztv. 68. §) I. a. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános célok közül a tárgyi feltételek javítása, az épületek állapotának javítása mindegyik intézménynél jelen van, demens részleg kialakításáról a Tüzér utcai intézménynél esik szó. Felmerült új idősek otthonának kialakítása az igények alapján. A három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása nem valósult meg.
260
Ténylegesen az intézmények tárgyi, személyi feltételei nem valósultak meg, az akadálymentesítettség nem teljes körű. Több épület jelenleg csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Emelt szintű ellátás megvalósítására nem került sor, a demens betegeket ellátó speciális részleg kialakítása az Integrált Szociális Intézményben megvalósult. Ugyancsak megtörtént ezen intézményben a konyha rekonstrukciója, ellenben az épület felújítása elmaradt. A koncepcióban szereplő alternatív megoldás, új idősek otthona nem létesült. Az ISZI‐ben a vizesblokkok (kádak helyett zuhanyzók kialakítása) átalakítása jelenleg is fejlesztési igényként jelentkezik. Az intézmény fejlesztési elképzelései nagymértékben függnek az egészségügy strukturális változásaitól, és annak következményeitől (pl. krónikus ágyak funkciója, száma).
A Tüzér utcai intézmény fejlesztési elképzelése: a Mártírok utcai intézmény megszüntetése magas önköltség miatt, a felszabadult forrást a Tüzér utcai részlegre fordítható. Az intézmények fejlesztési lehetőségei nagymértékben az elérhető pályázati forrásoktól függnek, problémás az önrész biztosítása is. A Tímár utcai Idősek Otthona azonban pályázni nem tud, mert az épület nem a fenntartóé. Az intézménynél a mosodai gép cserére szorul, a nővérhívó rendszer elavult, annak felújítása szükséges. A betegszobák, valamint a konyha berendezésének felújítása és eszközeinek cseréjére is szükség lenne. A bentlakásos intézményekben férőhelycsökkentéssel lehetne jobb körülményeket teremteni. Szükséges lenne az intézmények átalakítása a demensek ápolási‐gondozási szükségleteinek megfelelően. I. b. Fogyatékos személyek otthona (Sztv. 69, 70. §) I. b. 3. Értékelő megállapítások A koncepcióban szereplő, önálló intézményrendszerre vonatkozó cél nem valósult meg, az ISZI intézményi terve nem tartalmaz a mozgásfogyatékos részlegre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. I. c. Pszichiátriai betegek otthona (Sztv. 71. §) I. c. 1. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. I. d. Szenvedélybetegek otthona (Sztv. 71/A. §) I. d. 1. Értékelő megállapítások
261
A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. I. e. Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. §) I. e. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési elképzeléseit. II. Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §) II. a. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) II. a. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. II. b. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) II. b. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. II. c. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Sztv. 74. §) II. c. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. II. d. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye (Sztv. 74/A. §) II. d. 1. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a UWYTA Kht. fejlesztési elképzeléseit. A szolgáltatás jelenleg nem működik. III. Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §) III. a. Időskorúak gondozóháza III. a. 3. Értékelő megállapítások
262
A Tüzér utcai ESZI intézményi fejlesztési terve nem tartalmaz a szolgáltatással kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket. Az intézményvezető szerint a szolgáltatás fejlesztésére lenne szükség. III. b. Fogyatékos személyek gondozóháza (Sztv. 83. §) III. b. 3. Értékelő megállapítások Az ÉFESZI által bevezetni kívánt új szolgáltatás az ellátások minél komplexebb biztosítására törekszik. A HEFOP 4.2 projekt keretén megvalósított átalakításoknak köszönhetően az átmeneti szálló az intézmény Acsády úton található épületébe fog költözni, ami az összes fogyatékossági típus ellátására alkalmas lesz, és a férőhelyek száma 20‐25 főre fog bővülni. Ez régiós igényeket is ki tud elégíteni. A felújított épület akadálymentes környezetet biztosít majd az ellátottaknak. Az épület felújítása saját forrásból fog megvalósulni. A Kerek Világ Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az igény az akár a néhány órástól a pár napos átmeneti elhelyezésre. Ezzel is a családban maradást szeretnék elősegíteni. III. c. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §) III. c. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, de konkrét intézményi terv nincs a koncepcióban. III. d. Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §) III. d. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, az azt biztosító, létrehozandó intézménynevesítve van (INDIT Közalapítvány), de a konkrét fejlesztési elképzelések között nem szerepel. III. e. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) (?) III. f. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési koncepcióját. Jelenleg sem a férfi, sem a női éjjeli menedékhely nem felel meg a személyenként 4m2 lakóterület kritériumának, ennek megoldása lenne szükséges.
263
IV. Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §) IV. a. Fogyatékos személyek lakóotthona IV. a. 1. Értékelő megállapítások A „Fogd a kezem” Alapítvány lakóotthona ellátási szerződés nélkül működik, fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban, a szolgáltató tervei között szerepel egy új lakóotthon nyitása. Az INSZI fejlesztési tervei között szerepel egy olyan speciális lakóotthon építése, amely a mozgáskorlátozottak részére nyújt lehetőséget az önálló életvitelre. Az építéshez engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény. IV. b. Pszichiátriai betegek lakóotthona IV. b. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. IV. c. Szenvedélybetegek lakóotthona IV. c. 3. Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Egyéb, a törvényi besorolás alá nem tartozó szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési elképzelések: INSZI Minőségbiztosításon gondolkozott az intézmény, már árajánlatot is kértek, de magas a megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tud rá forrást biztosítani. „Fogd a Kezem” Alapítvány Hosszabb távú célkitűzései között szerepel egy Kávéház nyitása, ahol komplexebb reintegrációs mintákat is nyújthatnak, illetve céljuk erősíteni az emberek érzékenységét a fogyatékkal élők társadalmi befogadására.
264
Ezen felül egy új lakóotthon nyitása is szerepel terveik között, valamint az értékesítési tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza A szolgáltató célja szociális „hotelszolgáltatás” kialakítása (max. 3 hetes időtartamra olyan szakmai szempontok alapján szervezett hotelszolgáltatás nyújtása, mely lehetővé teszi a családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a „teljes életet”). Távlati elképzelés, hogy a városi fejlesztési tervekkel összhangban olyan többfunkciós szociális centrumot hozzanak létre, mely aktívan és rugalmasan szolgálja ki az igényeket úgy, hogy az alapfeladataikat továbbra is ellátják. Támasz Alapítvány Régebbi törekvése az Alapítványnak, hogy legyen egyfajta hajléktalanságból kiléptető funkciója az önkormányzati lakásállomány elosztásának: lehessen szava a hajléktalan ellátásnak abban, hogy adott esetben egy megüresedett önkormányzati lakást mikor kaphat meg egy hajléktalan („bérlőkijelölési jog”). Ezt a rendszert úgy is lehet működtetni (magyarországi példák alapján), hogy maguk az érintettek is részt vesznek a lakáskiutalás döntéshozatali mechanizmusában.
265
IV.4. Létrehozandó intézmények, szociális szolgáltatások A szociális törvény felsorolja azokat az intézmény típusokat, melyeket kötelezően létre kell hozni a megyei jogú városoknak. Feladata a városnak csak az alap‐nappali és átmeneti ellátás területén van. A megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó intézmény típusok közül a megyei jogú város számára előírt kötelezettség már megoldott (idősek otthona, mozgásfogyatékosok otthona, hajléktalanok otthona). A létrehozandó szociális intézmények és szolgáltatások során azonban figyelembe kell venni, hogy az önkormányzatnak nemcsak a törvényben előírt feladatokat kell teljesíteni, hanem lehetőségeihez mérten ki kell szélesíteni a szolgáltatások körét. (lásd. V.7. fejezetben leírtak) A szociális törvény kötelező speciális alapellátási feladatként határozza meg a közösségi pszichiátriai ellátást, valamint a pszichiátriai betegek nappali intézményét. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetőség szerint biztosítani szükséges a meglévő képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szociális ellátást végző személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. E kör más hozzáállást és szakértelmet követel. Ki kell alakítani a gondozási központokhoz integráltan a közösségi pszichiátriai ellátást, de a Lelki Egészséggondozó Intézettel (LEGI) ki lehetne alakítani egy olyan együttműködést, mely lehetővé teszi ezen ellátotti kör segítését az önálló életvitelben. Mindehhez szükséges az is, hogy megfelelő képzésben részesülhessenek a gondozók, hiszen más szakmai szempontok szerinti ellátást igényelnek az ilyen kliensek.
Mindkét fenti intézményt 2005. január 1.‐ig kell az önkormányzatnak létrehoznia, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt az időpont eltolódik várhatóan 2006 évre. Mivel ezt a város nem saját intézmény létrehozásával kívánja megoldani, így a 2005. és 2006. évben a költségvetésben a „szociális ellátás és átvállalt önkormányzati feladatok” céltartalékok kerete összegét kell megemelni annyival, amennyivel a feladatot támogatási szerződés keretében a város el tudja végeztetni.
266
Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása speciális szakértelmet igényel. A törvényi szabályozás ellenére ez az ellátási forma Pécsett nem alakult ki, holott létjogosultsága vitathatatlan. Saját intézmény létrehozása nem indokolt, mivel költséges, és a megfelelő szakemberek már a pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézményekben tevékenykednek (Baranya Megyei Kórház). Célszerű konzorciumi formában működtetni az átmeneti ellátást nyújtó intézményt a Megyei Kórház, a civil szervezetek és a környező települések bevonásával, kistérségi feladatokat is felvállalva
7.1.3.1.1.1.1.1.1
A fenti intézményt 2005. január 1.‐ig kell az önkormányzatnak létrehoznia, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt az időpont szintén eltolódik várhatóan 2006 évre. A város nem kíván saját intézményt létrehozni, de a 2005. és 2006. évben a költségvetésben a „szociális ellátás és átvállalt önkormányzati feladatok” céltartalékok kerete összegét meg kell, hogy emelje annyival, hogy a feladatot támogatási szerződés keretében el tudja végeztetni. A személyes gondoskodást nyújtó speciális alapellátási tevékenység a szenvedélybetegek közösségi ellátása. Hosszú távú közösségi alapú gondozását biztosítaná a szenvedélybetegeknek, az ellátottak otthonában, illetve lakókörnyezetében. A szenvedélybetegek esetében az életmód változás elindítása és segítése a közösségi gondozó elsődleges feladata. A közösségi ellátás egy teljesen új szemléletű ellátási forma, amely hatékonyabbá teszi egyes nehéz élethelyzetben élők esetében a lakókörnyezetben történő ellátást. Magyarországon egyenlőre sehol sem vezették be, éppen ezért modell kísérletek támogatása szükséges, mely nyomán részletesebb szakmai protokoll és módszertani ajánlások születhetnek. Az INDIT Közalapítvány tervei között szerepel ilyen ellátás beindítása, így a velük kötendő ellátási szerződéssel Pécs város megoldaná a törvényben kötelezően előírt, speciális alapellátási feladatot. Mivel a feladat ellátását a törvény 2005. január 1.‐ével teszi kötelezővé, szükséges az INDIT Közalapítvánnyal az ellátási szerződés megkötése már 2005 évre. A szociális törvény kötelező feladatként előírja továbbá a megyei jogú városok számára szenvedélybetegek átmeneti ellátásának biztosítását. A szociális törvény és végrehajtási rendeletei megteremtették a szenvedélybetegek szociális ellátásának struktúráját, települési és megyei önkormányzatok feladat‐ellátási kötelezettségébe utalva azokat. A törvény által nevesített rendszer alkalmas a szenvedélybetegek rehabilitációjára, a sikeres be‐, illetve visszaillesztésének megvalósítására. Ennek érdekében elengedhetetlen a már meglévő (INDIT Közalapítvány által működtetett) nappali intézmény mellé a hiányzó átmeneti elhelyezést
267
biztosító intézményt létrehozni. A szenvedélybetegek átmeneti intézményeiben folyó munka célja az önálló életvitel feltételeinek fenntartása, a szociális segítségnyújtás lehetőségeinek felhasználásával, és speciális programok szervezésével (készségfejlesztés, stressz‐kezelés, munkavállalással kapcsolatos tréningek, szociális esetmunka, életvezetési készségek fejlesztésének elősegítése, szabadidős programok). Sajnos a törvényi szabályozás ellenére ez az ellátási forma még nem alakult ki, mindazonáltal létjogosultsága vitathatatlan. Saját intézmény létrehozása nem indokolt, mivel költséges, és a megfelelő szakemberek már szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekben tevékenykednek (INDIT Közalapítvány, Gyöngyház Egyesület). A szolgáltatást biztosító civil szervezettel ellátási szerződés kötése indokolt, mely útján az önkormányzat ezt a ‐ számára kötelezően előírt ‐ feladatot ellátja.
268
A 2007‐es felülvizsgálat során a következő – törvényileg előírt kötelező ‐ szolgáltatások létrehozása került kijelölésre:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által előírt kötezettség teljesítése: A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken Gyermekjóléti Központot kell létrehozni, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat). Ennek hatálya 2005. január 1‐je volt, melyből csak a kapcsolatügyeletet és kórházi szociális munka ellátása indult el. A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat. A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Jelenleg a kormányzat és a város vezetése is a speciális gyermekvédelmi intézmény(ek) kiépítésére szeretné a hangsúlyt fektetni, különösen a deviáns, magatartászavaros, bűnöző és neurotikus gyerekek speciális nevelésével kapcsolatban. Normál Gyermekotthonban nevelésük nem megoldott, és a többi gyermeket is súlyosan veszélyeztetik. Szükséges lenne a többiektől történő „elkülönítésük” megszervezése. A fentiek alapján is jól látható, hogy a Speciális Gyermekotthon felállítása6 sürgető feladat (akár regionális hatókörrel). Továbbá mintegy 200‐230 pécsi gyermek számára nevelőszülői hálózat kiépítésére és működtetésére lenne szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által előírt kötelezettség teljesítése:
6 A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges a szakmai előkészületek megtétele a 2009‐től érvénybelépő kötelezettség teljesítéséhez, másrészt a helyi szükségletek is alátámasztják a speciális gyermekotthon és nevelőszülői hálózat mielőbbi kialakításának, működtetésének szükségességét.
269
Elengedhetetlen feladat a törvény által előírt pszichiátriai betegek nappali ellátása és átmeneti otthonának kiépítése, az együttműködések kereteinek kidolgozása, a szükségleteknek megfelelő ellátórendszer létrehozása, a jelenlegi bázison az ún. integrált szervezeti megoldás feltételeinek kialakítása. A szenvedélybetegek ellátásánál a kettős diagnózisú igénybe vevők kapcsán is észlelhető, hogy a pszichiátriai betegek nappali ellátátását ‐ az ügyfél irányítórendszerrel együttműködve ‐ kell megszervezni a jelenlegi bázison. A szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátása biztosított a városban, azonban a szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése továbbra is fontos feladat.7 Tevékenységek • • • •
Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése. Speciális Gyermekotthon és nevelőszülői hálózat létrehozása és működtetése. A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali ellátás és pszichiátriai betegek átmeneti otthona). Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése.
Pécs‐Vasas területén a Mérföldkő Egyesület tart fenn átmeneti otthont szenvedélybetegek számára. Nincs ellátási szerződésük a várossal és az átmeneti otthoni szolgáltatás átalakítását, rehabilitációs célú lakóotthonná történő „átminősítését” tervezik a közeli jövőben. Így jelen dokumentum készítésének idején a szenvedélybetegek átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés hiányában – hiányzó szolgáltatásnak kell azt minősítenünk. 7
270
IV.5. A város szociális rendszere fejlesztésének prioritásai, általános stratégiai céljai, szükséges intézkedések Specifikus célok és prioritások az önkormányzat szabályozási hatáskörében A város szociális ellátásának általános stratégiai céljai A népességfogyás és az alacsony várható élettartam mellett a társadalom elöregedése jelenti a legnagyobb népesedésügyi kihívást. Az idős (65 éves és idősebb) népesség létszáma erőteljes hullámzást mutat, ennek ellenére 2050‐ig az előrejelzések szerint mintegy másfélszeresére nő, s abszolút számának növekedése mellett aránya is jelentős mértékben növekedni fog. Az idős lakosság egy csökkenő lélekszámú társadalom egyre növekvő rétegét képezi, s ez egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén. Az életkor mellett a másik fontos demográfiai tényező a családi állapot. E téren a legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának növekedése. A 70 év feletti népességnek több mint a fele egyedülálló, ami szintén erőteljes ellátási nyomást gyakorol a szociális és egészségügyi intézményhálózatra. A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további bővülését és számuk növekedését sok minden indokolja. A legfontosabbak: a családszerkezetben bekövetkezett változások, a népesség elöregedése, a nők munkavállalása, a növekvő nyugdíjkorhatár (ami miatt egyre kevesebben lesznek bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó, kallódó fiatalok, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők) felzárkóztatásának, esélyegyenlőségük biztosításának fokozódó követelménye. A családi és a munkahelyi követelményekhez való alkalmazkodás, illetve ezek összeegyeztetése szintén háttérszolgáltatásokat feltételez. Az ehhez hasonló igényekre feleletet, megoldást nyújtó szolgáltatások létrehozása egyben foglalkoztatás‐bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy része szakképzett munkaerőt, szak‐alkalmazotti tudást igényel, más részük viszont olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges
271
ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók. ¾ A stratégiában prioritást kap a szociális szolgáltatások korszerűsítése, az ellátások színvonalának megőrzése, és a feladatok, funkciók összeghangolása. ¾ Fontos cél, hogy a szociális védelem rendszere, megfelelő és hatékony segítséget nyújtson a veszélyeztetett, krízis helyzetben és a veszteségekkel élő személyeknek, családoknak. ¾ Az egyénre szabott, ember közeli és korszerű szolgáltatások feltételeinek javítása, különös tekintettel a lakókörnyezetben történő szolgáltatások fejlesztése. ¾ A demográfiai adatok vizsgálatának eredményeként megállapítható, hogy a legnagyobb hangsúlyt az idősgondozásra valamint a családsegítésre kell összpontosítani. Azokat a fő irányokat tartjuk továbbra is szem előtt, amelyek elérésére eddig is törekedtünk, azaz a meglévő intézményeink tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos megteremtését a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A városunkban felmerülő lakossági szükségletek kielégítését az egyes célcsoportok speciális élethelyzetéhez, igényeihez kell igazítani, azaz a szükségletek és a szolgáltatások egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. Cél az együttműködés fejlesztése, hálózat építés, továbbá a szakmák, szektorok közötti együttműködés. A források ésszerű felhasználása, valamint a problémák tartós megoldása során törekedni kell a szociális munka, a szaktudás és értékek következetes érvényesítésére, a társadalmi igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mérséklésére. Minőségfejlesztés A szociális szolgáltató‐rendszer továbbfejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság általános mentálhigiénés állapotából adódó problémákra. .A különböző okok miatt nehézségekkel küzdők, gyenge társadalmi pozícióba került emberek, csoportok, rétegek esetében gyakran előforduló jelenség, a szociális problémák és mentálhigiénés zavarok kapcsolódása. (A szorongás, az alvászavarok, a depresszió, a kezeletlen traumák sora marad feldolgozatlan a társadalom mentálhigiénés kultúrájának hiányosságai miatt.) A szociális és mentális problémák együttes kezelésének modelljei még kialakulatlanok.
272
Nem megoldott a „segítők segítése”: hiányoznak a szupervízió, a munkahelyi mentálhigiéné feltételei, az igényekhez képest kevés továbbképzési lehetőség áll rendelkezésre. A minőség színvonalának megőrzése és annak folyamatos fejlesztése a szakmai munkavégzés és a lakossági szükséglet‐kielégítés alapvető feltétele. Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása szükséges. Szellemi erőforrás fejlesztés A minőségi munkavégzés fontos feltétele, hogy az intézményrendszerben dolgozók megfelelő körülmények között tudják ellátni szakmai feladataikat, a mindennapi tevékenységeink során ne kelljen olyan objektív akadályokkal megküzdeniük, amelyek, elhárítása túlhalad az egyéni kompetenciákon. A cél az, hogy az intézményekben dolgozó munkatársak a jogszabályi követelményeknek megfelelő szakképzetséggel rendelkezzenek, ami a minőségi feladatellátás alapfeltétele. Az igényeket követő szolgáltatások tervezésénél nem elhanyagolható szempont, az ellátásban résztvevők körének létszámnorma szerinti foglalkoztatása, szakmai képzése, továbbképzése. Az új ellátási formák bevezetésével szükségessé válik, korszerű, speciális szaktudással rendelkező munkatársak foglalkoztatása. Tapasztalataink alapján egyes szociális szakemberképzésben túlképzés látható (pl. szociális gondozó és ápoló), míg egy‐egy szakterület speciális ismeretek hiányával küzd. Igényként merült fel a ‐ más szokásokkal, kultúrával és sokszor halmozott szociális problémákkal – rendelkező roma lakosság körében, olyan segítő személy, aki ismeri az etnikum sajátosságait. Valószínűsíthető, hogy az idős roma emberek ellátása nem teljesen megoldott a családon belül, vagy az ápolási szakértelem, vagy az ápolást vállaló hozzátartozó hiányzik. Célszerű lenne a már végzett roma gondozókat alkalmazni ezen a területen ‐ vagy a már meglévő civil szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat bővíteni, ismertebbé tenni ‐, hiszen már a nyelvtudás is kapcsolat a roma közösséggel. A gondozási központok fel tudnák mérni az igényeket és koordinálni tudnák a munkát.
273
A képzési rendszerben az alábbi prioritás érvényesül ¾ Iskolai rendszerű képzések Szoros együttműködés szükséges a képző és a szolgáltató intézmények között, mivel az elméleti és a gyakorlati képzés kölcsönösen egymás épül, és csak így lehetséges, hogy az intézmények a gyakorlati képzés megfelelő terepévé válhassanak. Ez az együttműködés a képzőintézmények számára is ugyanilyen hangsúlyos, hiszen ezáltal válik lehetővé, hogy adekvát módon reagálhassanak a szakmai igényekre. ¾ Nem iskolarendszerű továbbképzés, távoktatás A tanfolyamokon szakmai tanácskozásokon, szakmai műhelyeken való részvétel a már meglévő tudás bővítését, korszerűsítését, illetve az újonnan bevezetésre kerülő módszerek megismertetését jelenti. Fontos, hogy ezeken a képzéseken az intézmények dolgozói ne csak hallgatóként vegyenek részt, hanem maguk is alkotó és aktív módon közreműködhessenek városunk szociális ellátásnak bemutatásában. A képzés során megszervezett ismeretek fontosak a minőségi feladatellátás szempontjából. Ezek azonban nem csak egy‐egy eseményhez kötődően ‐ szakmai tanácskozások – bírnak jelentőséggel, hanem széles szakmai körbe való eljutásuk is ugyanilyen fontos. Ágazati információs rendszer kiépítése Az ágazati információs rendszer kiépítésével az a célunk, hogy biztosítsuk az egyenletes fejlődést, meghatározzuk a részterületek fejlesztési irányait, ezáltal átláthatóvá tegyük a szociális ellátórendszert. Ennek alapvetően két színtere van a szakmai, valamint a lakossági szint. A szolgáltatást igénybevevők folyamatos informálása lehetővé teszi, hogy mindenki a neki legmegfelelőbb szolgáltatást vegye igénybe. Fontos, hogy az újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatások is széles körben ismertté váljanak. Ennek lehetőségei:
274
¾ Média A helyi sajtó, rádió és televízió nyilvánossága elsősorban az új szolgáltatások bemutatását és a már meglévők bővítésének, korszerűsítésének megismertetését hivatott szolgálni. ¾ Kiadványok A különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények a lakosság számára könnyen hozzáférhető, ingyenes, széles körben terjesztett kiadvánnyal mutassák be magukat. Ez történhet egyrészt egy átfogó, a város minden intézményét bemutató nagyobb terjedelmű kiadványban, másrészt az intézmények által külön‐külön készített anyagok formájában. ¾ Internet Egyre fontosabbá váló információs forrás, ahonnan a szociális szolgáltatások köre sem maradhat ki. Ezért cél minden intézménynek Internet hozzáférési lehetőség, esetleg saját web‐oldallal ahol bemutathatják szolgáltatásaikat. Az Európa Uniós pályázatokon való részvétel, illetve a pályázatok kiválasztása és letöltése ezt elengedhetetlenné teszi. ¾ Intézményekben történő tájékoztatás Fontos, hogy az általános iskolába járó gyermekek már tájékoztatást kaphassanak a családsegítő és egyéb szociális intézmények munkájáról, feladatáról. Ugyanígy munkaügyi központ, okmányiroda, népjóléti irodák, stb. is alkalmas helyek információ átadására, ahol például videofilm nyújthatna tájékoztatást a várakozóknak a városban elérhető szociális szolgáltatásokról. Az ellátó rendszer változtatásai magukkal vonják a szociális ellátásban dolgozók szakmai továbbképzését, valamint az alkalmazott szoftverek specifikációját. Ennek egyik fő jelentősége a szükséges adminisztráció ésszerűsítése, gyorsítása, információcsere lehetővé tétele, szolgáltatási igények nyomon követése, a papíralapú adatkezelés és továbbítás csökkentése.
275
A szakmai körök megfelelő informáltsága szorosan kapcsolódik a munkafeltételek kialakításához, hiszen minőségi munkát csak a szükséges információk birtokában lehet végezni. Az információk forrásául szolgálhat a társintézményekkel való kapcsolattartás. Rendszeressége lehetőséget teremt a tapasztalatcserére, illetve a különböző szolgáltatások összehangolására. Fontos, hogy az intézmények ismerjék az egymás által nyújtott ellátások tartalmát, hiszen így lehet csak egymásra épülő szolgáltatási rendszert működtetni. Szükséglet felmérés módjai A megfelelően képzett szellemi erőforrás adja a szilárd bázisát annak, hogy korszerű kutatási módszereket alkalmazzunk a hatékonyabb és hatásosabb szükséglet felmérés érdekében. Az adatgyűjtés és feldolgozás módszereinek helyes megválasztásával azok értékelésével, elemzésével tud felépülni egy a lakossági igényeket kielégítő és a változásokra lehető legrugalmasabban reagáló szolgáltató rendszer. A rendszer felépítésében az iskolarendszerű képzések szakmai tudásbázisainak bevonása elengedhetetlen. A szociális védelem azon elemeit szükséges erősíteni, amelyek a lakosság szociális biztonságának megteremtésére, fenntartására törekednek. A társadalmi változások (idősödés, a hagyományos családszerkezetek átalakulása) a szociális ellátórendszer rugalmas reagáló‐képességét igényli, s az ellátási struktúrák olyan – ennek megfelelő – alakítását, amely lehetővé teszi a családi és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások irányába történő erőteljesebb elmozdulást. Az EU normák szerint (ezt a hazai kutatások eredményei alátámasztják) a segítségnyújtás személyes formáit időszakosan vagy tartósan a lakosság közel 10%‐a igényli. Ez, akár az ellátandók számát, akár a nyújtott szolgáltatások fajtáit vesszük, csak töredéke annak, amire szükség lenne.
A lakóhely jelentősen befolyásolhatja, milyen lehetőségei nyílnak az egyénnek, hogy a különböző programokban részt vehessen, a különböző szolgáltatásokhoz hozzá juthasson. Ez érvényes a város igazgatási területén belül is. Szükségessé válik speciális feltételek biztosítása a külterületeken élő, általában halmozottan hátrányos helyzetűek ellátásához. Ennek köszönhetően a szociális alapellátás formái, humán
276
szolgáltatási, gondozási‐ápolási, szociális és mentálhigiénés szükségletei a rászoruló egyének, családok részére egységesen elérhetővé válnak. A megfelelően kiépített alapellátások esetén (új típusú ápolást‐gondozást, felügyelete biztosító szolgáltatások bevezetésével) a tartós bentlakásos intézmények oldalán kevesebb igény jelenne meg. Figyelembe véve azonban a társadalmi változásokat, a házi gondozói létszám emelésével, az alapellátás feladatok körének kiszélesítésével, nappali intézmények számának növelésével megteremthető: ¾ az egyén otthonában történő teljes körű ellátás, ¾ a családi és munkahelyi követelményekhez való alkalmazkodás összeegyeztetése érdekében működő háttérszolgáltató rendszer, ¾ a szociális gondoskodás különböző szintjei és intézményei közötti rugalmasabb átjárhatóság. Társadalmi elismertség A szociális szférában dolgozók társadalmi presztízse alacsony, jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól. A szociális munkások átlagos jövedelme a nemzetgazdasági átlagbér 60–65%‐ a, a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók jövedelme még ettől is jelentősen elmarad. A szociális területen dolgozók ezen felül jogosan nehezményezik, hogy a „Szociális Munka Napja” jelenleg semmilyen elismeréssel nem jár városunkban. Társadalmi elismertség érdekében vonzóbbá kell tenni a szociális munkát például azzal, hogy a „Szociális Munka Napja” alkalmával kitűntetésben részesüljenek a szakma legjobbjai. A környezeti feltételek hiánya sokszor a szakmai munka minősége ellenében hat: a segítő intézmények helyi adottságai (belső terek elrendezése, a nehéz elérhetőség, vagy az akadálymentes környezet megoldatlansága, tárgyi felszereltség hiányossága), a szakmai munka minimális feltételeit sem biztosítják.
277
Feltétlenül szükséges lenne mind a társadalmi mind a környezeti feltételek javítása. Tudatosítani kell, hogy a szociális ellátórendszer szolgáltatásait a társadalom minden rétege igénybe veheti (pl. Idősek Otthona, családsegítő szolgáltatás). Hangsúlyosabbá kell tenni a szektorok közötti átjárhatóság biztosítását, a gazdasági szereplők fokozottabb bevonásával a szociális szféra területére.
278
A 2007‐es felülvizsgálat során a következőstratégiai célok, fejlesztési irányok és operatív programok kerültek kijelölésre: A város szociális rendszere fejlesztésének prioritásai, általános stratégiai céljai, szükséges intézkedések Prioritás: Tervezett és szervezett önkormányzati szociálpolitika megteremtése, működtetése Stratégiai célok: •
Integrált szolgáltatások és programok a helyi társadalom életminőségének javítása érdekében Magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő jóléti rendszer létrehozása, fejlesztése
•
Operatív programok 1. 2. 3. 4. 5.
A szervezetrendszer korszerűsítése A jóléti ellátórendszer összehangolása és fejlesztése Regionális Módszertani Központ létrehozása a meglévő módszertani bázison Innovatív szakmai kezdeményezések hatásosságának és hatékonyságának növelése Új típusú komplex humán ágazat‐ és szektorközi programok/szolgáltatások támogatása 6. Az integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex rehabilitáció – szociális dimenziója – módszertanának kidolgozása, ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása
Az operatív programokhoz kapcsolódó intézkedések: 1. 1. 2. 3. 4. 5.
operatív program: A szervezetrendszer korszerűsítése Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése Az igazgatási rendszer korszerűsítésének továbbfolytatása Informatikai rendszer továbbfejlesztése Feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása Átlátható és kiszámítható pályázati menedzsmenti rendszer kialakítása
279
6. HR politika kialakítása 7. Kistérségi‐ és városi önkormányzat szociálpolitikák teljes körű összehangolása 2. operatív program: A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása 1. A törvényben előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása 2. A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, területi szintű és „célcsoporti” összehangolása 3. A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása és nyomon követése (koncepció, tervezett adatgyűjtés, adatbázis, egyedi intézményfejlesztési tervek ) 4. A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon belül, és város‐kistérség, város‐megye, város‐régió vonatkozásában is) 5. A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása. A szükségletek, a szolgáltatási színvonal, a bevételek és kiadások, azaz a szolgáltatás nyújtása során felmerülő költségek és a térítési díj összhangjának megteremtése 6. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának és hatásosságának növelése 7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása, a nyilvánosság biztosítása 3. operatív program: Regionális Módszertani Központ létrehozása a meglévő módszertani bázisokon; egyéb szakmafejlesztő tevékenységek biztosítása 1. Az RMK létrehozásának megtervezése (pl. célja, feladatai, szervezeti forma) 2. A szervezet és a működés feltételeinek biztosítása (RMK) 3. A minőségbiztosítás rendszerének kidolgozása és működtetése 4. A kontrolling és monitoring rendszer kidolgozása és működtetése 5. A korszerű humánerőforrás képzés/átképzés/továbbképzés rendszerének kidolgozása és működtetése (PTE) 4. operatív program: Innovatív szakmai kezdeményezések számának és hatékonyságának növelése 1. Az innovatív szakmai kezdeményezések feltérképezése, elemzése, adatbázis összeállítása, értékelése 2. Az innovációk minősítési rendszerének kidolgozása 3. Az alkalmazásra kerülő innovációk és alkalmazhatósága módszertanának kidolgozása (RMK)
280
5. operatív program: Új típusú, komplex humán ágazat‐ és szektorközi programok/szolgáltatások támogatása 1. Ágazat, szektorközi és területi együttműködések és fejlesztési programok támogatása, (foglalkoztatás, lakás, egészségügy, oktatás, társadalmi devianciák, adósságkezelés) 2. Non‐profit vállalkozás lehetőségeinek támogatása a jóléti ellátórendszer fejlesztésének céljából (szociális gazdaság támogatása) 3. Feladat‐megosztási stratégia elkészítése, megállapodások kezdeményezése azokon a területeken, amelyeken a hatáskör és az illetékesség nem illeszthető 4. A civil szféra erősítése, aktivizálása (önkéntesség, közösségfejlesztési akciók), társadalmi kapcsolatok erősítése 6. operatív program: Integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex rehabilitáció – szociális dimenziójának – módszertanának kidolgozása, ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása 1. Komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása 2. Komplex városrehabilitációs projektek kidolgozása, megvalósítása, a pályázati rendszerben való részvétel segítségével 3. Szociális lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása A 2007. évi felülvizsgálat során megfogalmazott stratégiai fejlesztési irányok, intézkedések A Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program, Stratégiai fejezetének,.2.számú Operatív Programja szól, a jóléti szolgáltató rendszer fejlesztéséről. Az alábbiakban az 2. számú Operatív Program és a kapcsolódó, intézkedések leírását adjuk.:
8 2. SZÁMÚ OPERATÍV PROGRAM: A JÓLÉTI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A program célja:
1. A jóléti szolgáltatások színvonalának javítása (ágazati cél) Cél, hogy Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén elérhető szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi
281
szolgáltatások minősége javuljon, továbbá, hogy a szolgáltatások színvonala tekintetében város a Dél‐Dunántúli Régióban központi szerepet tölthessen be. 2. A jóléti szolgáltatások elérhetőségének javítása, az igénybevevők számának szükségleteknek megfelelő növelése a hozzáférés javításával és a hozzáférési esélyek kiegyenlítésével (ágazati és területi cél) Cél, hogy a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevők száma az illetékességi területen az országos átlagot meghaladó mértékben növekedjék és a szolgáltatásokat igénybe vevők aránya tekintetében a város az első helyen álljon a Dél‐dunántúli Régióban. 3. A jóléti szolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezése (területi cél) Cél, hogy Pécsett és térségében alakuljon ki a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatásokat összehangolni és fejleszteni képes intézményrendszer és jelentősen növekedjék az integrált, „komplex”, differenciált, emberközpontú szolgáltatások és azok igénybevevőinek száma. A program tartalma: Pécs Megyei Jogú Városban a szociálpolitikai ellátás szerkezete – értve ez alatt a pénzbeli ellátásokat, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat, a szociális, valamint a gyermekvédelmi szakellátást – az ellátások és szolgáltatások széles skáláját nyújtja, azonban további fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő és a város, illetve az ellátásba bevont kistérségi települések lakosságának szükségleteihez illeszkedő szolgáltatási rendszer jöjjön létre. Az ellátórendszernek választ kell adni az új típusú társadalmi problémákra, de a hagyományosnak tekinthető szociális problémák területén is jelentős szerkezeti módosulásokra van szükség. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában egyrészt a város, másrészt a kistérség speciális adottságai kiépültek, azonban tényleges hozzáférhetőségüket korlátozza, hogy a
282
potenciális igénybe vevők nem rendelkeznek elegendő információval, nem ismerik az egyes szolgáltatások tartalmát, az igénybevétel módját, feltételeit. A város vonzáskörzetét tekintve formálódik, kiépülőben van a többcélú társulás településeit lefedő szolgáltatási rendszer. A korábbi években nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hozzáférhetőségében. A kisebb településeken az egyszemélyes, nem napi rendszerességgel elérhető és igénybe vehető szolgálatok/szolgáltatások vagy a mulasztásos törvénysértés volt a jellemző. Az egyenlőtlenség egy másik dimenzióját jelenti az, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok (fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok) esetében kapacitáshiány és strukturális problémák mutatkoznak az ellátórendszerben. A normatív, jogszabályi előírások szerint tehát a megyei jogú város saját területén köteles a Szt. 86. §‐ában a lakosságszám alapján előírt alap, nappali, és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint az Szt. 90. § (2) bekezdés alapján köteles megszervezni a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátást, továbbá – előzetes felmérésekre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két intézménytípus feladatait köteles biztosítani. A normatív minimum követelményeken túl a jóléti ellátórendszer fejlesztése magába foglalja még hiányzó, új szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások beindítását, már működő szolgáltatások fejlesztését; új típusú, innovatív, integrált szolgáltatások modellezését, melyek tervezésen alapulnak és fő szervezési alapelvük a szükségletek minél hatékonyabb kielégítése, a szociálpolitikai fejlesztéseket közvetlen vagy közvetve szolgáló források minél eredményesebb felhasználása, az egyéb közszolgáltatásokkal
283
történő és a területi szintű összehangolás. Célcsoport:
A szolgáltatást igénybe vevők, egyének, családok, közösségek
A program A szociális (és gyermekjóléti/gyermekvédelmi) szolgáltatást közreműködői: nyújtó szervezetek, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás, Baranya Megyei Önkormányzat, működési engedélyt kiadó szervek (városi jegyző, szociális és gyámhivatal), Dél‐Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, civil szervezetek Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:
A Polgármesteri Hivatal feladatai: a testületi döntések szakmai és pénzügyi szempontból történő előkészítése, a már működő szolgáltatások és a beindítandó szolgáltatások engedélyeztetési eljárásaival kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése, a szolgáltató szervezetekkel való együttműködés, pályázati tevékenység és az ehhez kapcsolódó adminisztráció támogatása. PMJV Önkormányzatának feladatai: források biztosítása, politikai legitimitás biztosítása, a szükséges helyi döntések meghozatala (rendeletalkotás, határozatok) során gyors és rugalmas eljárás, a döntés‐előkészítés és a végrehajtás folyamán vezetői szintű egyeztetések lebonyolítása, lobbytevékenység.
A program A program megvalósításának alkalmazkodni kell a megvalósításának dinamikusan változó környezethez. A szabályozó környezet feltételei: vonatkozásában megállapítható, hogy folyamatosan módosulnak a jogi normák, nagy számban keletkezik új jogszabály. A szociális ágazatot érintő jogszabályokra egyidejűleg jellemző a joghézag és a túlszabályozás. A szociális szakmai standardok és protokollok várható 2008‐as bevezetése kihívást jelent a szolgáltatóknak és a fenntartónak egyaránt, viszont kiszámíthatóbbá teszi a szabályozó‐környezetet. A program optimális megvalósításához szükséges és indokolt lenne a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
284
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint e törvények végrehajtási rendeleteinek módosítása. A szociális szolgáltatások finanszírozási szabályainak megújítása, a feladatfinanszírozás központi szinten történő bevezetése, valamint a normatív állami támogatások kiszámíthatósága ugyancsak alapvető feltétele a program sikeres megvalósításának. A program megvalósításánál számolni kell a politikai ciklus, mint külső tényező – negatív és pozitív irányú – torzító hatásával. Számolni kell azzal a tehetetlenségi tényezővel, hogy a helyi szociálpolitikát jelenleg az intézményrendszer és a pénzügyi lehetőségek korlátai determinálják, így leggyakrabban csak korrekciós beavatkozás(ok)ra van lehetőség. A program megvalósításában érintett szakemberek körében bekövetkező természetes változások, vagy tudatos változtatások szintén befolyásolják a megvalósítás eredményeit és a fenntarthatóságot. Eredménymutatók:
1. A hatályos jogszabályok szerint teljes körűen működtetett – Pécs Megyei Jogú város számára – kötelezően előírt alapszolgáltatások és szakosított ellátások száma 2. Minőségbiztosítási rendszer alapján működő szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatások aránya a Dél‐ Dunántúli Régió többi megyei jogú városához képest (százalékosan kifejezett arányszám: a minőségbiztosított szolgáltatások száma az összes szolgáltatás számához viszonyítva) 3. Egységes szolgáltatási protokollhoz szolgáltatások igénybevevőinek száma
illeszkedő
4. Szakosított ellátást igénybe vevők száma 5. Szakosított ellátásból saját lakókörnyezetébe visszatérő igénybe vevők száma
285
Térszerkezeti összefüggések:
Cél a területi elv érvényesítése a szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésében. A területi elv érvényesítése során az egyenlőtlenségek dimenziói az alábbiak: 1. a városon belüli területi különbségek, városrészek speciális adottságaiból adódó előnyök és hátrányok; 2. a város térségi szereplő: a város és ellátási körzetén (kistérség) belüli egyenlőtlenségek; 3. a város regionális szereplő („pólus”): a városnak a többi megyei jogú városhoz viszonyított pozíciója és a Dél‐Dunántúli Régióban betöltött funkciója. A fenti dimenziók mentén illeszthetők a város szociálpolitikai fejlesztési céljai a Dél‐Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programjának célrendszeréhez. A területi szintű modellezés lényege, hogy a szociálpolitikai célú fejlesztéseket nem önmagukban, hanem holisztikusan értelmezi, ezáltal a szociális és más humán ágazatok szinergikus együttműködése révén javul az ellátásokhoz/szolgáltatásokhoz való hozzáférés és költséghatékonyabbá válik azok biztosítása. A térségi modellezés elveit követve cél: 1. Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató hálózatának újrapozícionálása: alap és szakellátások (kistérségben, térségben és regionálisan) biztosítása; 2. a Megyei Jogú Városok feladatmegosztása elsősorban a speciális szakszolgáltatások terén (pl. rehabilitációs otthonok, speciális gyermekotthonok), illetve valamennyi érintett szereplővel (elsősorban az ún. térségi szolgáltató központ városokkal) történő megállapodás alapján. A szolgáltatások szintjén ez konkrétan azt jelenti, hogy a megyei jogú város közvetlen vonzáskörzetét (mikrotérség) lefedő gyermekjóléti, illetve szociális alapszolgáltatásokat biztosít, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás területén
286
koordinálja az alapszolgáltatásokat (ha lehetséges, akkor mikrotérségi, vagy városrészi központokon keresztül). Regionális vonatkozásban felvállalja az ún. speciális szak/szakosított szolgáltatások (gyermekvédelem, szociális: pl. bentlakásos intézmények, idősektől „felfele”) biztosítását; regionális szintű, az alacsonyabb számosságú, de speciális igényű csoportok számára létrehozott intézmények (pl. rehabilitációs célú intézmények, valamennyi célcsoport számára, lakóotthonokat is beleértve) működtetését; továbbá közreműködik új típusú: (pl. BV‐ből kikerültek utógondozó, rehabilitációs otthona) szolgáltatások bevezetésében. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosításán túl a megyei jogú város részt vállal az ún. módszertani feladatok regionális szintű biztosításában/koordinálásában. Javasolt intézkedések:
1. A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása 2. A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, területi szintű és „célcsoporti” összehangolása 3. A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása (koncepció, tervezett adatgyűjtés, adatbázis, egyedi intézményfejlesztési tervek) 4. A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon belül, és város‐kistérség, város‐ megye vonatkozásában is) 5. A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása. A szükségletek, a szolgáltatási színvonal, a költségek és a térítési díjak összhangjának megteremtése 6. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése 7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása
287
1. Intézkedés: A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása Az intézkedés célja Pécs város jóléti ellátórendszerének törvényi előírásoknak megfelelő működése, a mulasztásos törvénysértések megszüntetése. Az intézkedés tartalma A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által előírt kötezettség teljesítése: A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken Gyermekjóléti Központot kell létrehozni, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat). Ennek hatálya 2005. január 1‐je volt, melyből csak a kapcsolatügyeletet és kórházi szociális munka ellátása indult el. A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat. A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Jelenleg a kormányzat és a város vezetése is a speciális gyermekvédelmi intézmény(ek) kiépítésére szeretné a hangsúlyt fektetni, különösen a deviáns, magatartászavaros, bűnöző és neurotikus gyerekek speciális nevelésével kapcsolatban. Normál Gyermekotthonban nevelésük nem megoldott, és a többi gyermeket is súlyosan veszélyeztetik. Szükséges lenne a többiektől történő „elkülönítésük” megszervezése. A fentiek alapján is jól látható, hogy a Speciális Gyermekotthon felállítása8 sürgető feladat (akár regionális hatókörrel). Továbbá mintegy 200‐230 pécsi gyermek számára nevelőszülői hálózat kiépítésére és működtetésére lenne szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal. 8 A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges a szakmai előkészületek megtétele a 2009‐től érvénybelépő kötelezettség teljesítéséhez, másrészt a helyi szükségletek is alátámasztják a speciális gyermekotthon és nevelőszülői hálózat mielőbbi kialakításának, működtetésének szükségességét.
288
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által előírt kötelezettség teljesítése: Elengedhetetlen feladat a törvény által előírt pszichiátriai betegek nappali ellátása és átmeneti otthonának kiépítése, az együttműködések kereteinek kidolgozása, a szükségleteknek megfelelő ellátórendszer létrehozása, a jelenlegi bázison az ún. integrált szervezeti megoldás feltételeinek kialakítása. A szenvedélybetegek ellátásánál a kettős diagnózisú igénybe vevők kapcsán is észlelhető, hogy a pszichiátriai betegek nappali ellátátását ‐ az ügyfél irányítórendszerrel együttműködve ‐ kell megszervezni a jelenlegi bázison. A szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátása biztosított a városban, azonban a szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése továbbra is fontos feladat.9 Tevékenységek • • • •
Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése. Speciális Gyermekotthon és nevelőszülői hálózat létrehozása és működtetése. A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali ellátás és pszichiátriai betegek átmeneti otthona). Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése.
A célcsoport:
Pécs‐Vasas területén a Mérföldkő Egyesület tart fenn átmeneti otthont szenvedélybetegek számára. Nincs ellátási szerződésük a várossal és az átmeneti otthoni szolgáltatás átalakítását, rehabilitációs célú lakóotthonná történő „átminősítését” tervezik a közeli jövőben. Így jelen dokumentum készítésének idején a szenvedélybetegek átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés hiányában – hiányzó szolgáltatásnak kell azt minősítenünk. 9
289
Önkormányzati igazgatásban dolgozó szakemberek, szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek dolgozói (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek), helyi döntéshozók, érdekképviseleti, szakmai tanácsadó szervezetek tagjai (szociálpolitikai tanács és kerekasztalok, idősügyi tanács…stb.) Kedvezményezett: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, gyermekjóléti/gyermekvédelmi és szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek. Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Pécs MJV Szociálpolitikai Kerekasztala, Baranya Megyei Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb szakmai fórumok.
290
2. Intézkedés: A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, területi‐ szintű és „célcsoporti” összehangolása Az intézkedés célja A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése. Olyan szolgáltatások, ellátási formák kiépítése, melyekre nincs törvényi kötelezettség, azonban szükséglet mutatkozik az adott ellátási forma iránt. Az intézkedés tartalma, ún. fejlesztési irányok: A Pécsett fenntartott szociális ellátórendszer elemei az elmúlt években folyamatosan bővültek. A romló szociális helyzet, a kirekesztődési folyamatok kezelése, az új igények és szükségletek, a szolgáltatások folyamatos megújítását, fejlesztését teszik szükségessé. A szociális szolgáltatásokkal szembeni alapkövetelmények, a minőség, hozzáférhetőség, fenntarthatóság fogalmak köré csoportosíthatók, így a szükségletekre gyorsan reagáló, rugalmas, átjárható, differenciált ellátórendszer kialakítása szükséges és elengedhetetlen, mind a szociális problémák kezelése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Jelen Szociálpolitikai Program keretében felmért fejlesztési igények és intézményi mélyinterjúk alapján szociális fejlesztési térkép készítésére került sor, amely a jelenlegi ellátó‐rendszer bemutatásán, a probléma csoportok térbeli elhelyezkedésén, a fellépő társadalmi igények azonosításán túl egyfajta „szakmai átvilágítás” alapjául is szolgálhat. (Gondozottak státuszvizsgálata, gondozottak jogainak, kötelezettségeinek érvényesülése, akkreditációs követelményeknek való megfelelés, térítési díjak felülvizsgálata, intézmények közti együttműködés és kommunikáció szintje…stb.) Mindezek alapján jól látható, hogy bizonyos ellátási területek teljes reformot igényelnek, más területek szolgáltatásainak minőségi fejlesztése szükséges, megint mások strukturális változtatásokat sürgetnek. A Szociális törvény szerinti ellátások:
291
Az idősellátás területén alapvetően két fejlesztési irány köré csoportosíthatók a reform elképzelések, fejlesztési tevékenységek: 1.) A városon belül egységes szakmai standardokon alapuló komplex (alapszolgáltatások és szakosított ellátások integrációja) idősellátó rendszer biztosítása. Jelenti ez egyrészt a városon belül, a városrészekben megjelenő szükségletekre, igényekre reagáló, úgynevezett otthon közeli szolgáltatásokat biztosító területi alapellátó hálózat fejlesztését (új típusú szolgáltatások modellezése is); másrészt a szakosított ellátások minőségi fejlesztését. 2.) A kiépült, integrált idősellátó‐rendszer területi szintű hatókörének szélesítése, partnerségben. A vázolt fejlesztési irányok az idősellátás hatékonyságát és gazdasági fenntarthatóságát, az ellátások területi szintű összehangolását, a szolgáltatások átjárhatóságát erősítik. Mindezzel a város célja, hogy regionális központi szerepét is megerősítse az idősellátás területén. A családsegítés terén ügyfélirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítására és működtetésére van szükség (szintén városi és kistérségi szinten), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán. A fogyatékossággal élők ellátása területén működő intézmények, szervezetek a törvényben előírt szolgáltatásokat biztosítják, azonban a 2005‐ös Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepcióban már felmerült az igények célcsoportonkénti kielégítése, különösen az idős‐, fogyatékos‐, hajléktalan ellátások összehangolása, elkülönítése, átjárhatóságának megteremtése tekintetében. Az integrált intézményeken belül a „közös élettérben” gondozott kliensek igényei, problémái jelentősen differenciáltak lehetnek. Ezen igények kielégítésére megoldási javaslatok kidolgozása szükséges. Fontos feladat a jóléti ellátórendszeren belül a pszichiátriai betegek szociális ellátásának fejlesztése, beillesztése a meglévő szolgáltatási rendszerbe. Szakmafejlesztési tevékenység az ellátórendszer kistérségi szereplői közti kommunikáció és együttműködés kiépítése‐ fejlesztése.
292
A pszichiátriai betegek ellátásában szükséges az érintett társszakmák és a kliens lakóhelyén illetékes szociális szolgáltatók együttműködésének kialakítása. Elengedhetetlen a pszichiátriai betegek szociális ellátórendszerén belül már működő pszichiátriai közösségi ellátás további fejlesztése is. A szenvedélybetegség megelőzése, illetve a szenvedélybetegek kezelése érdekében tevékenykedő jóléti ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése céljából érdemes a szolgáltatások struktúrájára úgy tekinteni, mint egyfajta ellátási piramisra, amely az alábbi elvek szerint épül fel: • korai kezelésbe vétel ‐ a prevenciós és a változásra motiváló programok a lehető legtöbb veszélyeztetett egyént érjék el és igyekezzenek megfelelő kezelésbe juttatni; • „kezelési lánc„ ‐ a kliens könnyen tudja igénybe venni a számára legmegfelelőbb szolgáltatásokat úgy, hogy az egyes kezelési periódusok tervezetten, egymásra épülten következhessenek; • a problémás szerhasználók döntő részének korai kezelésbe vétele esetén, amikor a problémák még kisebb beavatkozással is jó hatékonysággal kezelhetők, elegendő viszonylag olcsó konzultációs szolgáltatásokat nyújtani. A fentiekből következően – mind a célcsoport motiválása, mind a költséghatékonyság szempontjából ‐ fontos, a közösségi‐ és nappali ellátások fejlesztése, számának növelése Pécs városában. Mindemellett szükségesnek látszik a kifejezetten alkoholbetegek kezelését biztosító nappali intézmény kialakítása, illetve az addiktológiai rehabilitáció típusú közösségi ellátások fejlesztése is. A pécsi hajléktalan‐ellátás is döntően megfelel a törvényi követelményeknek, a szükségletek és a területen dolgozó szakemberek véleménye alapján azonban indokolt a hajléktalanok rehabilitációs otthonának létrehozása10. Továbbá a területen javasolt, de nem törvény által előírt szolgáltatás, a hajléktalanok munkaerő‐ piaci képességének növelését – nem munka‐erőpiaci közvetítését – elősegítő szolgálat létrehozása, illetve a pozitív zéró tolerancia jegyében szükség van –
Törvényi kötelezettség ugyan nincs ezen szolgáltatás biztosítására, azonban helyei szükséglet igen.
10
Nem váltja ki ezt a szolgáltatást a tartós bentlakást, ápolást és gondozást biztosító ún. Ápoló Otthon.
293
alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca” típusú ellátásra, melynek előkészületeit a területen dolgozó szakemberek megkezdték. A Gyermekvédelmi törvény szerinti ellátások: Jelen dokumentum tervezési folyamataiban kristályosodott ki, hogy a gyermekjólét, gyermekvédelem területén is – annak ellenére, hogy szolgáltatástervezési koncepció készítését a törvény nem írja elő a szektorban – szükségszerű a koncepciókészítés, melyben részletesen ki kell dolgozni az igényelt kapacitásbővítés és fejlesztések lehetőségeit, a városon túlmutató hatókörrel, egyes szolgáltatások esetében akár regionális szinten is, Pécs MJV kezdeményezésével. A kisgyermekes családok aktuális szükségleteinek teljes kielégítésére fejlesztések szükségesek. Kb. 40‐80 bölcsődei férőhely hiányzik a városban. A társadalmi igények és szükségletek alapján, nem feltétlenül a kapacitásbővítés lehet a megoldás a problémára, hanem olyan komplex, integrált, differenciált, módszertani feladatokat is ellátó, humán gyermek intézményrendszer felállítása, amely rugalmasan képes alkalmazkodni, válaszolni a családok szükségleteire, az intézményrendszerrel szemben támasztott igényekre. Mindehhez jelenleg a jogszabályi feltételek nem állnak rendelkezésre, ezért – amint azt fent jeleztük ‐ szükségesnek tartjuk komplex Gyermek‐ és ifjúságvédelmi koncepció készítését, melyben – többek között ‐ kidolgozásra kerül a fentiekben vázolt intézményi struktúra kialakításának feltételrendszere is. A gyermekjólét területén további fontos fejlesztendő területek a gyermekszegénység elleni korai képességfejlesztő programok, alternatív gyermekfelügyelet, szülőknek szóló mentálhigiénés programok, prevenciós tevékenységek, a jelenlegi szolgáltatások működési feltételeinek, fenntarthatóságának kialakításával.(Különös tekintettel a kapacitásbővítésre, a humánerő mobilizálásának lehetőségeire, a szolgáltatások összekapcsolásának, átjárhatóságának megteremtésére.) Az önkormányzat, a Kisgyermek Szociális Intézmények rendszerében, a koruk miatt különleges szükségletű gyermekek részére gyermekotthont (0‐3 éves korúak) is működtet. A jövőt illetően nem ezt a gondozási irányt célszerű fejleszteni, hanem erősíteni és támogatni szükséges a gyermekek családi környezetbe kerülését. A
294
szakellátásban élő gyermekek körében nő a családban nevelkedettek aránya a gyermekotthonba kerülőkhöz képest. Ez a tendencia is alátámasztja a nevelőszülői hálózat fejlesztésének szükségességét, a pécsi nevelőszülői hálózat kialakítását. (lásd: 2. Operatív Program 1. intézkedését a nevelőszülői hálózat kiépítésére) Az iskolai szociális munkás hálózat kialakítását, a szenvedélybetegség megelőzése kapcsán, az INDIT közalapítvány indította el a városban (mint kísérleti projektet), azonban a gyermek‐ és ifjúságvédelem szempontjából is elkerülhetetlen az iskolai szociális munka hálózat kialakítása, fejlesztése, fontosságának és szerepének kihangsúlyozása. A jóléti szféra és az oktatás együttműködésének fejlesztésében kiemelt fontosságú az iskolai szociális munka feltételeinek kialakítása (mind gazdasági, mind humánerő, mind szakmaiság tekintetében). Az ágazat‐ és szektorközi együttműködések, a szolgáltatások átjárhatósága és összehangolása szempontjából kiemelt igény mutatkozik új típusú, multifunkciós szolgáltató helyszín és közösségi színtér kialakítására és működtetésére. A fenti célok elérésében az intézmények, szervezetek közti kommunikáció erősítése, az azonos ellátási területen tevékenykedő intézmények munkájának összehangolása is szükséges (lásd: 4. sz. Operatív Program). Tevékenységek Idősellátás: • A városon belül egységes szakmai standardokon alapuló komplex (alapszolgáltatások és szakosított ellátások integrációja) idősellátó‐rendszer kialakítása. • A városon belül a városrészekben megjelenő szükségletekre, igényekre reagáló úgynevezett otthonközeli szolgáltatásokat biztosító területi alapellátó hálózat fejlesztése (új típusú szolgáltatások modellezése is): o Étkeztetés minőségének javítása, ezáltal az igénybevevők számának növelése. o Hospice ellátás bevezetése, akár önálló szolgáltatásként, akár a házi segítségnyújtás keretein belül. o A házi segítségnyújtás fejlesztése, a szolgáltatás biztosításának kiterjesztése a hét minden napjára, illetve a gondozási tevékenység
295
folyamatos biztosítása (ún. új típusú, szociális gazdaság hatókörébe tartozó személyi szociális szolgáltatások biztosításával is). Az igénybe vehető gondozási idő növelésével megelőzhető vagy kiváltható a bentlakásos intézményi elhelyezés. o A nappali ellátás keretén belül a demens betegek ellátásának megszervezése. o Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további bővítése, fejlettebb technológia alkalmazása, újabb készülékek telepítése (valamennyi célcsoport számára). • A szakosított ellátások minőségi fejlesztése: o Az időseket ellátó intézményekben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet által előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása. o Az időseket ellátó intézmények akadálymentesítése. o Az idősek otthonain belül demens betegeket ellátó részlegek kialakítása. • Integrált idősellátó rendszer területi szintű hatókörének szélesítése, partnerségben: o Az idősellátás területén kistérségi, megyei – esetlegesen regionális ‐ feladatellátás lehetőségeinek feltérképezése, a szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges szükséglet‐ és igényfelmérés. o Az idősellátással kapcsolatos szociális feladatok biztosításában a város, a kistérség és a megye közötti együttműködés erősítése. o A feladatok kistérségi, megyei szintű megosztásával kapcsolatos konkrét döntések előkészítése. Családsegítés: • •
Kliensirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítása és működtetése. Új típusú, multifunkciós szolgáltató helyszín és közösségi színtér kialakítása
Fogyatékossággal élők ellátó‐rendszere: •
Nappali intézmények fejlesztése célcsoport bővítéssel.
296
• • •
• • • • •
•
Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése. Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása. Speciális lakhatási formák kialakítása, új típusú szolgáltatások kialakítása és működtetése, projektekkel, partnerségben (pl. lakóotthon kialakítása mozgáskorlátozottak számára, speciális akadálymentes apartmanház építése, „Szociális Hotelszolgálat”). Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben. Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása. Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása. Informatikai hálózat fejlesztése, akadálymentes tájékoztató felület létrehozása. Ágazatközi együttműködések kialakítása a gyermekjóléti intézményekkel (korai felismerés, családokkal végzett mentálhigiénés munka, közös programok szervezése, szolgáltatások összehangolása). Az integrált idős és fogyatékos intézményi ellátás összehangolása, kiemelt figyelemmel az eltérő célcsoporti igények, szükségletek kielégítésére.
Pszichiátriai betegek ellátó‐rendszere: • •
Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának fejlesztése, összehangolása a meglévő szolgáltatási rendszerrel Új típusú szolgáltatások kialakítása (projektek kidolgozása, előkészítése, partnerségben a civil, non‐profit szférával).
Szenvedélybetegek ellátó‐rendszere: • • •
•
A prevenciós tevékenységek megerősítése, támogatása. Az iskolai szociális munkás hálózat megszilárdítása és bővítése. A meglévő nappali ellátás infrastrukturális fejlesztése és további egy alkoholbetegek nappali intézményének kialakítása (un. speciális célcsoporti szolgáltatások). A szenvedélybetegek közösségi ellátásának fejlesztése (elérő és kezelésre motiváló közösségi programok illetve alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő szolgáltatások növelése, közösségi addiktológiai rehabilitációs típusú közösségi ellátások kialakítása).
Hajléktalan‐ellátások: •
Hajléktalanok rehabilitációs otthonának létrehozása.
297
• •
Hajléktalanok munkaerő‐piaci képességének növelését elősegítő szolgálat létrehozása. Alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca” típusú ellátás kialakítása.
Ún. gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások: • •
Nevelőszülői hálózat működtetése, 50‐60 nevelőszülői családdal. Gyermek‐ és ifjúságvédelmi ‐ szolgáltatástervezési koncepció ‐ program készítése.
Egyéb, szakmafejlesztési és módszertani tevékenységek: •
•
•
Szakmafejlesztési tevékenységek, az ellátórendszer kistérségi/megyei/regionális szereplői közti kommunikáció és együttműködés kiépítése, fejlesztése. Szervezetek közti kommunikáció erősítése, az azonos ellátási területen tevékenykedő intézmények munkájának összehangolása; különös tekintettel az idős‐, fogyatékos‐, hajléktalan szolgáltatások átjárhatóságának megteremtésére, a szükségletek és igények, célcsoportonkénti kielégítésére, a szükséges átszervezések, intézményi struktúrát érintő változások előkészítésére, megvalósítására. A Szociálpolitikai Fejlesztési Stratégia elfogadását követően ún. célcsoport‐orientált fejlesztési programok elő‐ és elkészítése, majd megvalósítása, városi és kistérségi hatókörrel, míg bizonyos körű szolgáltatások esetében megyei és regionális hatókörrel (pl. fogyatékosügyi program, gyermekvédelmi koncepció).
A fenti témakörök részletesebb kifejtését jelen operatív program egyéb intézkedései (3‐7 sz.), illetve az egyéb operatív programok, így különösen a 3. 4. 5. számúak tartalmazzák. A célcsoport: Önkormányzati igazgatásban dolgozó szakemberek, szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek dolgozói (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek), helyi döntéshozók, érdekképviseleti, szakmai tanácsadó szervezetek tagjai (szociálpolitikai tanácsok és kerekasztalok, idősügyi tanács, stb.)
298
Kedvezményezett: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, gyermekjóléti/gyermekvédelmi és szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek. Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Pécs MJV Szociálpolitikai Kerekasztala, Baranya Megyei Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.
299
3. Intézkedés: A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása Az intézkedés célja A helyi szociálpolitika maximális tervezettségének biztosítása, a szükségletorientált, fenntartható, rugalmas szolgáltatási struktúra kialakítása érdekében. Az intézkedés tartalma A tudatos szociális tervezés, a stratégiai gondolkodás elengedhetetelen a helyi szociálpolitika fejlesztéséhez, fenntarthatóságának megteremtéséhez, hozzáférhető, minőségi szolgáltatások nyújtásához. A szociális tervezésnek a következő körülmények figyelembe vételére kell támaszkodnia: a településen jelentkező valós és reálisan kielégíthető szükségletekre, a már korábban elfogadott ágazati szintű stratégiai döntésekre, illetve annak felismerésére, hogy mindenkor meghatározott és így véges anyagi erőforrás áll az önkormányzat rendelkezésére. Az önkormányzatok gyakran tudatosan nem különítik el az akut és a krónikusan jelentkező feladatokat, a tartós hatású preventív, valamint a válságkezelő eszközöket. A preventív hatást megcélzó eszközök alkalmazását lehetetlenné teszi az azonnali eredményt felmutatni akaró ellátás‐szervezési alapelv. Mindez a preventív, a konfliktusokat megelőző és a problémákat még csírájukban kezelő szemlélet háttérbe szorulását eredményezheti. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy az önkormányzat döntően a jogszabályok végrehajtására támaszkodik a szolgáltatások szervezésénél és nem a valós szükségletekre. Az elmúlt évtizedben több szociálpolitikai – koncepcionális jellegű ‐ dokumentum is készült a városban. A Szolgáltatástervezési koncepció 2005‐ös elkészítése, majd jelen dokumentum keretében történt aktualizálása, azt az önkormányzati szándékot sejteti, miszerint a jövőben szándékában áll a tervezési tevékenységét kiteljesíteni, a szociális szolgáltatások tervezett reformját a maximális tervezés jegyében végrehajtani, a stratégiai értékű dokumentumok megállapításait figyelembe venni. Az intézmények közti kommunikáció és az intézmények hosszú távú célkitűzéseinek hiánya, a nem kielégítő informatikai feltételek, az egységes
300
dokumentációs rendszer, közös adatbázis létrehozásának elhúzódása, tovább nehezítik a hatékony szolgáltatás‐szervezést, szociális tervezést. Jelen Szociálpolitikai program készítőinek alapvető törekvése volt a két hiányzó koncepcionális dokumentum a Lakásgazdálkodási koncepció és Gyermekjóléti, gyermekvédelmi koncepció megalapozása, melyek meglétét nem írja elő a törvényi szabályozás, azonban a helyi jóléti ellátórendszer tervezésének elengedhetetlen alapdokumentumai. Jelen szociálpolitikai dokumentum elkészítésénél is a maximális tervezés irányelveit alkalmaztuk, széleskörű adatgyűjtéssel, szükségletfelméréssel megalapozott helyzetelemzéssel, szakértők bevonásával, intézményi mélyinterjúk, szociális fejlesztési térkép készítéssel, intézményi javaslatok beépítésével építettük fel a program célrendszerét. Mindezeken túl fontos a szociális tervezés egyéb eszközeinek alkalmazása is , mint például a pénzügyi prognózis készítése és folyamatos előreszámítása, mely a mindenkor felhasználható „szabad” pénzeszközöket mutatja, a szociális kérdésekkel való rendszeres foglalkozás a munkatervbe épített folyamatos értékelés, illetve az akut és krónikus segélyezési és programfinanszírozási feladatok tudatos szétválasztása és tervezése. Tevékenységek 1) Közös szociális adatbázis létrehozása 2) Egységes dokumentációs rendszer bevezetése 3) Rendszeres adatgyűjtés, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának informatikai és módszertani feltételeinek kialakítása, hozzáférhetőségének biztosítása, mind az önkormányzat, mind az intézmények szintjén 4) Egyedi intézményfejlesztési tervek készítése, az intézmények módszertani támogatása a tervezési ismeretek elsajátításában. 5) A meglévő koncepcionális dokumentumok rendszeres aktualizálása 6) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi koncepció készítése 7) Lakásgazdálkodási koncepció készítése 8) Az önkormányzat koncepcionális dokumentumainak összehangolása, ahol ez indokolt közös tervezés a szociálpolitikai határterületekkel A célcsoport:
301
Önkormányzati hivatalok és a többcélú társulás(ok) munkaszervezeteiben dolgozó szakemberek (együtt: igazgatásban dolgozó szakemberek), szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek dolgozó (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek) Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok) Érdekképviseleti, szakmai tanácsadó szervezetek tagjai (szociálpolitikai tanács és kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékos ügyi tanács, stb.) Kedvezményezett: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek. Dél‐ Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Pécs MJV Szociálpolitikai Kerekasztala, Baranya Megyei Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.
302
4. Intézkedés: A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon belül, és város‐ kistérség, város‐megye vonatkozásában is) Az intézkedés célja: A cél a jóléti ellátórendszer hatékonyságának és hatásosságának javítása az ellátórendszer térségi szereplői közti kommunikáció és együttműködés erősítésével az egyéni esetkezelés szintjén (mikroszint), a szervezetek szintjén (mezoszint), valamint az ágazatok szintjén (makroszint). Cél, hogy az együttműködés formái tartalom, funkció és a szervezeti megjelenés, illetve a résztvevők körének vonatkozásban definiáltak legyenek (az 1. sz. operatív program 7. sz. intézkedésére figyelemmel). Az intézkedés tartalma: A jóléti ellátórendszer hatékonysága és hatásossága az egyes alrendszerek hatékony működésének függvénye, valamint feltételezi, hogy az egyes alrendszerek szereplői ismerjék a többi alrendszer működését, tevékenységüket ezzel összhangban alakítsák, azaz minden szereplő időben, térben, tárgykörben, személyi körben, területileg behatárolt átfogó cselekvési modellben aktív résztvevője legyen. Az intézkedés a jelenlegi rendszerben lévő hiányosságok feltárására, a problémák kiszűrésére, definiálására, megoldására; a redundancia és a párhuzamosságok feltárására, kiküszöbölésére irányul, ezáltal szolgálja az egyes célcsoportok, igénybe vevők érdekeit és a rendszer fenntarthatóságát. Az együttműködések kereteinek kialakítása elsősorban szakmai feladat, de az adminisztratív és finanszírozási felelősség‐megosztás megfelelő formáira is ki kell terjednie. A szolgáltatási rendszer átláthatósága és az igazgatás hatékonysága szempontjából fontos, hogy az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése megtörténjen, az önkormányzatok és a szolgáltatást nyújtó szervezetek közti dokumentumcserék szervezési‐technikai feltételei biztosítva legyenek. Tevékenységek:
303
A szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatások érintett szereplők közti együttműködés feltételeinek javítását célzó partnerségépítő tréningek szervezése. A szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek, valamint az önkormányzatok együttműködésének elősegítése az adott térségben működő különböző profilú (különböző ágazatokhoz tartozó) intézményekkel, különösen az egészségügyi és oktatási intézményekkel, munkaügyi szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal, az ellátottak problémáinak minél hatékonyabb kezelése érdekében. A munkaformák a következők lehetnek: • • • •
Esetmegbeszélő; esetmenedzseri csoportok; tapasztalatcsere műhelyek szervezés és működtetése; továbbképzések (konferencia, szakmai személyiségfejlesztő tréningek, tanulmányút) szervezése; • közös adatbázisok létrehozása, informatikai fejlesztések (ún. szociális térinformatika); • hálózatszervezés, hálózat működtetése; • közös eljárásrendek, protokollok kidolgozásának és az egyes szervezetek eljárásrendjeinek összehangolásának kezdeményezése. A célcsoport: Önkormányzati hivatalok és a többcélú társulás(ok) munkaszervezeteiben dolgozó szakemberek (együtt: igazgatásban dolgozó szakemberek), szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek dolgozó (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek) Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok) Érdekképviseleti, szakmai tanácsadó szervezetek tagjai (szociálpolitikai tanács és kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékosügyi tanács, stb.) Kedvezményezett: Szociális (gyermekjóléti/védelmi) intézmények és azok fenntartói (helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, társult képviselőtestületek, területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott alapítók, fenntartók), érdekképviseleti és tanácsadó szervek
304
A szűkebb célcsoport: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és részönkormányzatai, Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás és az azt alkotó települési önkormányzatok, valamint területükön működő szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek. Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Pécs MJV Szociálpolitikai Kerekasztala, Baranya Megyei Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.
305
5. Intézkedés: A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása. A szükségletek, a szolgáltatási színvonal, a költségek és a térítési díjak összhangjának Az intézkedés célja Hosszútávon is fenntartható, differenciált, átjárható szociális ellátórendszer kiépítése Pécs városában. Az egyes ellátási formák pontos szakmai tartalmának meghatározása és súlypontáthelyezések a klasszikus szociálpolitikai ellátások között, a lakosság szükségleteinek függvényében. Az intézkedés tartalma Ezen intézkedés szorosan kapcsolódik a 3. sz. operatív program 4. sz intézkedéséhez (a feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása). Külön programba és intézkedésbe történő kiemelésének indoka és célja az volt, hogy egyrészt a feladatalapú finanszírozás rendszerének kialakítása komoly szakmai előkészítést igényel, másrészt a humán közszolgáltatások teljes körét kell, hogy érintse, harmadrészt, hogy ezen intézkedés „telepítése” a módszertani tevékenységeket ellátó szervezethez indokolt. A szociális szolgáltatások biztosításáért a helyi önkormányzat felelős. A település lélekszámától, továbbá az önkormányzat típusától (települési önkormányzat, megyei önkormányzat, megyei jogú város) függ, hogy milyen típusú szolgáltatásokat kötelező biztosítani. A kötelezően biztosítandó szociális ellátások (pénzbeli és természetbeni ellátások) és szolgáltatások forrásaihoz a központi állam normatív módon hozzájárul. A szociális szolgáltatások működtetésének bevételi oldalát jelenleg három fő forrás képezi: 1. 2. 3.
állami normatív hozzájárulás térítési díj bevétel egyéb saját bevételek
A szolgáltatási területeken javítani kell a szolgáltató intézmények és vállalkozások ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit.
306
Az intézményi térítési díj a szolgáltatás önköltségének és az állami normatív támogatásnak a különbsége. Az intézményi térítési díjat a szolgáltatás fenntartója határozza meg. Amennyiben az ellátott nem képes jövedelméből megfizetni az intézményi térítési díj mértékű térítést, akkor személyi térítési díjat állapít meg részére a szolgáltatást nyújtó, illetve tartós bentlakásos ellátási formáknál a fenntartó határozatban rendelkezik erről. Az állami normatív támogatás, valamint a térítési díjak – néhány szolgáltatás kivételével – nem fedezik a tényleges ellátási költségeket. Ezért a különböző fenntartók az egyéb saját bevételeikből – így például az önkormányzatok a helyi adóbevételekből, az egyházak az állami és más támogatásokból, valamint a non‐ profit szolgáltatók a közcélú felajánlásokból és pályázati bevételeikből – is kiegészítik a fenti forrásokat. Az egyéb saját bevételeket növeli továbbá az intézmények helyiség‐bérbeadásból származó jövedelme, azonban ez elenyésző hányada a teljes bevételnek. A pécsi jóléti intézmények nagy része financiális problémákkal küzd, hiszen a központi támogatás utólagos – amely cash‐flow gondokat eredményez – és nem infláció követő. A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az önálló gazdálkodás teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos működést eredményezhet. Az önkormányzat politikailag és pénzügyileg is ellenérdekelt az önálló pénzügyi gazdálkodással szemben. Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) szinte egyik intézményben sincs, vagy csak nagyon kevés a forrás. Az intézmények saját bevételeinek növelése is elengedhetetlen a finanszírozási anomáliák kezeléséhez, azonban a plusz források bevonása – mivel ezek nagy része pályázatok útján elérhető ‐ költségvetési nehézségekbe ütközik, az önrész hiánya miatt. Mindezek okán az alapellátást és a szakellátást nyújtó intézményi kör szolgáltatásainak fejlesztéséhez, plusz források bevonásához, EU‐s források igénybevételéhez, ún. Pályázati Alap ‐ pályázati önerő‐keret elkülönítése az éves költségvetésből ‐ válik szükségessé. Az ellátórendszerben tapasztalható torzulások – a kedvező finanszírozási feltételekkel nyújtható szolgáltatások túlsúlya, a kedvezőtlenebb finanszírozású
307
feladatok ellátásának hiánya ‐, a tudatos kapacitás‐szabályozást teszik szükségessé, lehetőség szerint a városrészek szükségleteinek megfelelően. Az átjárható, egymásra épülő ellátási formák, szolgáltatási struktúra kialakítása, nem csak a szolgáltatások rugalmasságát teszik lehetővé, hanem a humánerőforrás igény szerinti átcsoportosítását is, ami a gazdasági fenntarthatóság alapfeltétele. A hatékonyság növelés egyik kulcs feladata a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások és a segélyezés összehangolása. A térítési díjrendszer még mindig nem kellően differenciált, nincs arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A megfelelően differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság elvének következetes alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek és a jövedelmi helyzetnek megfelelő, költséghatékony szolgáltató‐rendszer működtetését. A segélyezési rendszer összehangolása, a térítési díj rendszer további differenciálása, a szolgáltatások gazdasági felülvizsgálata, a kapacitás szabályozás, a szükséges intézményi integrációk feltételeinek kialakítása jelenleg van folyamatban Pécs városában. (Első lépésként az idősek számára nyújtott alapszolgáltatások és intézményi szociális szolgáltatások terén indult meg a szükséges reform folyamat.) A szociálpolitikai célokra használható forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságának, hatásosságának és átláthatóságának javításához szükséges, hogy ismert legyen a döntéshozók, a szakemberek illetve a lakosság előtt is az egyes ellátások pontos szakmai tartalma, illetve, hogy az egyes ellátások mennyiségi és minőségi mutatói rendelkezésre álljanak. A szociálpolitikai feladatok ellátása közpénzből történik, mellyel kapcsolatban el kell oszlatni a fiskális illúziókat, továbbá el kell érni, hogy a forrás allokáció alapja a ténylegesen ellátandó feladatokhoz kapcsolódjon. Az intézkedés keretében javítani kell az ellátásokhoz való hozzájutás átláthatóságán, felül kell vizsgálni a különféle ellátásokra való jogosultság szempontjait és mértékét a vonatkozó ágazati jogszabályok által adott szabadságfok maximális kihasználásával. Csökkenteni kell az ellátások igénybevétele során az első és másodfajú hibát, azaz az ellátásokból indokolatlanul kimaradó és lemorzsolódó, elvileg igényjogosultak számát, illetve ki kell szűrni azokat a csoportokat, akik jogosulatlanul vesznek igénybe szolgáltatásokat. Tevékenységek
308
• • • •
•
•
•
• •
Szociális szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása A segélyezési és térítési díj rendszer összehangolásának, a térítési díj rendszer további differenciálásának kidolgozása Az intézményenként változó térítési díjak összhangjának, az adott szolgáltatás költségei és a bevételei közti összhang megteremtése. A rászorultság és az egyéni méltányosság feltételeinek szabályozása, hogy a jobb anyagi feltételekkel rendelkező, hatékonyabb érdekérvényesítő képességgel rendelkezők, ne szorítsák ki a „valóban rászoruló” csoportokat az intézményi ellátásokból. A szociális intézmények és szervezetek forrásteremtő képességének fokozása, piaci szolgáltatások beindításának támogatásával, pályázati tanácsadás, Pályázati Alap létrehozásával Az intézményi ellátások hatékonyságának növelése, tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése, az intézmények közti szakmai munkamegosztása, a humánerőforrás igény szerinti átcsoportosítási lehetőségének megteremtése. Az alap és szakellátás fejlesztése, új szolgáltatások ellátási formák bevezetése, kibővítése, megfelelően előkészített intézményi integrációk megvalósításának, ütemezésének kidolgozása. Szolgáltatási standardok bevezetése, az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálása. Az intézmény‐orientált finanszírozásnál hatékonyabb feladatfinanszírozás előmozdítása az integrált forrásfelhasználás feltételeinek megteremtésével.
Intézményi bevételek növelése: • A normatív állami támogatásból származó bevételek tudatos tervezése, az intézményi profilok és kapacitások ennek megfelelő átalakítása az igazságos és méltányos elosztás elvének szem előtt tartása mellett. • A térítési díjköteles szociális és gyermekjóléti szolgáltatások esetében a fizetőképesség kifeszítése törvényes keretek közt (jövedelem, készpénz‐, ingó‐ és ingatlanvagyon terhelése, tartásra kötelezettek felkutatása, szociális foglalkoztatásból származó munkajövedelmek terhelése, a bevallási rendszer egyszerűsítése). A kötelező feladatokon túl biztosítható egyéb többletszolgáltatásokból származó díjbevételi lehetőségek kiaknázása. • Egyéb bevételek esetében még több figyelmet kell fordítani a – közvetlen ágazati célú és származékos ‐ pályázati források kiaknázására, illetve a
309
transzferekre (pénzmozgás nélküli tranzakciók, pl. tárgyi eszközök esetében). Költségek csökkentése: A személyi jellegű kiadások vonatkozásában a jogszabályi követelményeknek megfelelő, de tudatos, feladatokhoz illeszkedő létszámgazdálkodás kialakítása az intézményekben (ahol lehetséges a mátrix‐struktúrára való áttérés). Önkéntes tevékenységek erősítése. A szociális intézményekben – állapottól függően – a lakók aktivitásának növelése, a technikai és kisegítő tevékenységekbe történő bevonásuk előmozdítása (ún. helyi foglalkoztatás, munkatevékenység). • •
• •
Az outsourcing egyes tevékenységek vonatkozásában (speciális intézményi adottságoktól függ) szintén költségcsökkenést eredményezhet. A szolgáltatási rendszer átalakítása során felmerülő, változó összetételű működtetési kiadások finanszírozását szintén szükséges kezelni. Az átalakítás ideje alatt a működtetési költségek magasabbak, mint egy stabil rendszer esetében, ezért forrásátcsoportosítási alternatívákat kell kidolgozni. A feladatellátási szerződések felülvizsgálata ugyancsak rejtett forrásokat jelenthet. PR tevékenység fokozása a piaci szereplők – potenciális szponzorok – megszólítása, az „adományozói kultúra” fokozása érdekében.
A célcsoport: A szolgáltatást igénybe vevők ( egyének, családok, közösségek) és a szolgáltatást biztosításáért felelős szervezetek (fenntartó), illetve a szolgáltatást végző szervezetek (intézmények szolgáltatók) Kedvezményezett: Szociális (gyermekjóléti/védelmi) szolgáltatók/intézmények és azok fenntartói (helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, társult képviselőtestületek, területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott alapítók, fenntartók).
310
6. Intézkedés: A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése Az intézkedés célja A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése, célzottságának javítása, a gyermekszegénység csökkentése, a szegények helyzetének javítása a szociális rászorultság értelmezésének pontosítása, a ”kevésbé választhatóság elvének” érvényre juttatása, a munkavállalási hajlandóság növelése. Az intézkedés tartalma Az állami újraelosztás alapvetően három cél érdekében történhet: a közjavak előállításához teremt forrást, a piaci elosztás kudarcait korrigálja, illetve az elosztás méltányosságát javítja. Az elosztás méltányosságát pénzbeli támogatásokkal lehet hatékonyan javítani, míg az ártámogatások és a természetbeni juttatásokat egyes piaci kudarcok orvoslására lehetnek alkalmasak. Az európai szociális modell a magas termelékenységű és arányú foglalkoztatás mellett, a magas elvonási és adókulcsok révén finanszírozza a magas szintű szociális biztonságot. A magyar jóléti rendszer méltányos de nem fenntartható, a szegénység csökkentése szempontjából jól teljesít, de alacsony hatékonysággal működik és hosszú távon nem fenntartható. Ennek fő oka az, hogy az ellátások csökkentik a munkavállalási hajlandóságot, így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott (adófizető) finanszírozza.11 A szociálpolitika kiemelt célja a gyermekszegénység csökkentése, a szegények helyzetének javítása. Az ellátórendszer működésében változatlanul problémát jelent a szociális rászorultság értelmezése és érvényre juttatása. A szociális rászorultság szabályozása és vizsgálata nehéz, a segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. Bár „A jóléti kiadások a teljes államháztartás több, mint 62 százalékát teszik ki, aminek mintegy harmada jut szociális célokra. Ha a nyugdíjakat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a legnagyobbrészt, a szociális kiadások negyedét az ártámogatások teszik ki, a második legjelentősebb tétel az adókedvezmények, ami mintegy 18%‐ot tesz ki, míg a jövedelemhatárhoz kötött, célzottan a szegények segítését szolgáló támogatásokra mindössze a szociális kiadások 5%‐a jut.” (Benedek Dóra, Firle Réka, Scharle Ágota – A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága) 11
311
viszonylag jól érik el a szegényeket a jövedelemteszthez kötött támogatások, de egyfelől elég magas a jogosulatlan igénybevétel, vagyis a túlfizetés, másfelől a segélyezés alacsony összegű így nem éri el kívánt jövedelem‐ kiegészítő, pótló hatását sem. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése több módon is elősegíthető. A természetbeni segélyezés, rendszerének bővítése, célzottabbá tétele, az utalványrendszer bevezetése, a gyermekoktatási‐ és nevelési intézmények direkt támogatása, hátrányos helyzetű tanulók tovább tanulásának anyagi támogatása, adósságkezelési tanácsadás és szolgáltatás támogatása, illetve rendszeres, szervezett adatgyűjtés és célirányos kutatások segíthetik elsődlegesen a hatékonyság növekedését. A passzív ellátások látható módon nem oldják meg a szociális problémákat – nem is ez a szerepük ‐, így elkerülhetetlen az aktív szociálpolitikai eszközök – Pl.: helyi támogatott foglalkoztatási programok – alkalmazása, támogatása, hangsúlyossá tétele. A hozzáférhetőség szempontját vizsgálva a pénzbeli és a természetbeni ellátások hatékonysága a hajléktalanok ellátásával szorosan összefügg. A pécsi hajléktalan ellátásban dolgozó szakemberek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kliensei hozzájussanak a számukra elérhető pénzbeli támogatásokhoz. A célcsoportból elsősorban azokat nem ér el a pénzbeli támogatás, akik a szolgáltatásokat sem veszik igénybe. Ezen a problémán az utcai szolgálatok számának növelése segíthet. A több, utcán felderítéssel töltött idő alatt, sok ez idáig felderítetlen kliens kerülhet ellátás alá. A passzív ellátások hatékonyságának növelése a gyermekjólét, gyermekvédelem területén elsősorban a természetbeni ellátások körének és módjának javításával érhető el. A gyermekélelmezés kiemelt támogatása, a családi, fejlesztő programokon történő részvétel utalvány rendszerrel történő megerősítése látszik szükségesnek. A hatékonyság növelés egyik kulcs feladata a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások és a segélyezés összehangolás. A differenciált térítési díjrendszer még mindig nem kellően differenciált, nincs arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A megfelelően differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság elvének következetes alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek és a jövedelmi helyzetnek megfelelő szolgáltató‐rendszer működtetését.
312
Tevékenységek 1.
A pénzbeli és természetbeni ellátásokat igénylők és azokat igénybe vevők teljes körű felmérése, az ellátások célzottságának és hatékonyságának növelését szolgáló intézkedések, akciók kidolgozása, megvalósítása.
2.
Közüzemi díjhátralék menedzselő programok, adósság kezelési szolgáltatás támogatása, a lakosság körében történő népszerűsítése.
3.
Aktív szociálpolitikai programok támogatása
4.
A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások és a segélyezés összehangolása, a differenciált térítési díjrendszer továbbfejlesztése, a nyújtott szolgáltatás arányában történő megállapítása
5.
A szolgáltató intézmények szervezetek lakossági információnyújtási, tájékoztatási tevékenységének megerősítése a rászoruló célcsoportok hozzáférésének növelése érdekében.
6.
Az utalvány rendszer bevezetési‐feltételeinek kialakítása, alkalmazása az érintett területeken.
A célcsoport Pécs MJV Önkormányzata, Területi Szociális Központok, jóléti ellátórendszer egyéb intézményei, szervezetei. Kedvezményezett A szolgáltatást igénybe vevők (egyének, családok, közösségek)
313 7. Intézkedés: A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása Az intézkedés célja A helyi nyilvánosság erősítése, a lakosság tájékoztatása, a jogszerű, átlátható, szükséglet‐orientált szolgáltatások biztosítása, a hozzáférhetőség javítása érdekében. Befogadó társadalom kialakítása, a tolerancia és szolidaritás erősítése a helyi társadalomban. Az intézkedés tartalma A helyi nyilvánosság és tájékoztatás rendkívül jelentős az önkormányzat, a szociális intézmények/szervezetek és a helyi társadalom közti párbeszéd fejlődésében, a lakosság kellő tájékoztatása, informáltsága alapvető feltétele a jogszerű, átlátható, szükséglet‐orientált szolgáltatások biztosításának. A célcsoportok „megszólítása”, tájékoztatása a hozzáférhetőség javításának egyik alap feladata. A szociális szolgáltatások megismertetése, a szociális tanácsadás, az intézmények PR tevékenysége (önálló arculat formálása) további kiemelt elemei a témának. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása, a nyilvánosság biztosítása folyamatos feladata a szolgáltatást végzőknek. A rendelkezésre álló eszközök például a következők lehetnek: Szociális Adattár, Szociális Híradó, szórólapok, információs anyagok, ügyfélszolgálat, tájékoztatás, nyílt napok szervezése, média – újság, helyi kábel televízió, rádió ‐ nyújtotta tájékoztatási lehetőségek, weboldal szerkesztés, elektronikus levelek, lakossági fórumok, közmeghallgatás. A befogadó társadalom kialakításának célja, a szolidaritás és tolerancia erősítésében is fontos szerepet kap a lakosság tájékoztatása. Eszközök lehetnek: speciális problémákkal, előítéletekkel küzdő, diszkriminációval sújtott célcsoportok médiában történő megjelenítése, tudatos közvélemény‐formáló kampányok, rendezvények, „Szolidaritási Napok” szervezése. Az információs társadalom fejlődésével szükséges az egyes intézmények weboldalainak kialakítása, tovább fejlesztése, internetes fórumok elindítása. A Pécsett működő szociális szolgáltatók között sok jó gyakorlat, követendő példa látható a lakossági tájékoztatás formáinak gyakorlati megvalósítására. Igényes informatív szórólapok, kiadványok, weboldalak, internetes fórumok segítik a nyilvánosság és lakossági tájékoztatás erősítését. Szükséges azonban a lakossági tájékoztatás költségeinek támogatása, illetve a médiában történő rendszeres megjelenés, a sajtókapcsolatok erősítése.
314 Tevékenységek A lakosság és humán intézmények rendszeres tájékoztatása a szociális szolgáltatások, ellátási formák, igénybevételi lehetőségének aktualitásairól, a kommunikációs csatornák minél szélesebb körű felhasználásával. Kommunikációs tervek készítése minden intézményben, az adott ellátási területen, elérni kívánt célcsoportok meghatározásával a nyilvánosság és tájékoztatás ‐ adott intézményben legoptimálisabb módon biztosítható – formáinak megjelölése, ütemezése, megvalósítása. Minden intézmény és szociális szolgáltató internetes megjelenésének, weboldal készítésének támogatása. Szolidaritás és tolerancia‐erősítő rendezvények, kampányok szervezése A célcsoport Pécs MJV önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, a jóléti ellátórendszer intézményei szervezetei, egyéb humán szolgáltatók, civil szervezetek, médiumok. Kedvezményezett Pécs MJV önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, a jóléti ellátórendszer intézményei szervezetei, egyéb humán szolgáltatók, civil szervezetek, szolgáltatásokat igénybe vevők, helyi társadalom.
315 IV.7.
316 A szolgáltatás tervezési koncepció feladat és ütemterve !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Táblázat!!!!!!
317
318 Önkormányzati szociális típusú foglalkoztatás fejlesztési céljai A helyi foglalkoztatásban aktív és preventív intézkedéseket kell kidolgozni egyrészt a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésére, másrészt a munkanélküli és inaktív emberek fenntartható foglalkoztatásának elősegítésére. A prevenció során elérendő cél, hogy a munkanélküliség korai szakaszában az álláskeresők megkapják a foglalkoztathatóvá váláshoz szükséges segítséget a szubszidiaritás elvét követve, egy személyre szabott, konkrét, egyéni cselekvési/támogatási terv kapcsán.
Az aktív munkaerőpiaci politika nem nélkülözheti az ún. második munkaerőpiac fejlesztését. Ennek révén valósulhat az aktív politika legfőbb téziseit: segély helyett esélyt, a munkanélküliség helyett a foglalkoztathatóvá válást támogatni. Ebben segíthet a második munkaerőpiac intézményrendszere azáltal, hogy a munkanélkülieket visszavezeti a versenygazdaság által strukturáltabb munkaerőpiacra.
A második munkaerőpiac intézményrendszerének kiemelt kezelésével látványosan növelhető az új munkahelyek száma. Ennek főbb lehetséges irányai: Közmunkák, közhasznú munkák szervezése Foglalkoztatási társaságok révén önfinanszírozó vállalkozások létesítése A tranzit foglalkoztatás szerepének növelése Védett munkahelyek létesítése A szociális gazdaságban a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése Az aktív munkaerőpiaci politika megvalósítása a szociális gazdaság területén a) Személyi szolgáltatások Otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek Háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás Gyermekfelügyelet Tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő‐ és sportprogramjainak szervezése Lakóházak őrzése, portaszolgálat Vidéki vagy a városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése Főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása
319 b) Audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák bevezetése c) Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés d) Épített és természetes lakókörnyezet gondozása Elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése Helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele (pl: mozgáskorlátozottak számára is) Céltaxi‐járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és ‐között Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás e) Környezetvédelem Természetvédelmi területek gondozása Csatornázás, csatornatisztítás Minőségi standardok betartásának monitorozása Energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében Ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztése mindenesetre két szempontból ígéretes: egyfelől jobb életfeltételeket kínál a háztartásoknak, másfelől ösztönzi és bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket, mert olyan fogyasztó‐közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekről van itt szó, amelyek a nemzetközi piacba nem integrálhatók, s így védettek a – nemzeti munkahelyeket veszélyeztető nemzetközi – konkurenciától.
Ezen a területen folytatott tevékenységek jelentős igényt támasztanak a ma és a jövőben is átlagosnál nehezebben elhelyezhető alacsony vagy közepes képzettségű munkanélküliek iránt. Fejlesztésük olyan keresleti struktúrát jelenít meg, amely összhangban van a munkanélküliek struktúrájával.
Az önkormányzat törekvései a krízishelyzetben lévő családok lakásproblémáinak megoldása érdekében. A szociális szolgáltatástervezési koncepcióhoz hasonlóan ismét létre kell hoznia az önkormányzatnak a lakáskoncepcióját, mely stratégiát dolgoz ki arra, hogy krízishelyzetben lévő családok átmeneti elhelyezése megoldódjon. Már léteznek olyan a koncepcióban több helyen is említett pályázatok Pl.: „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” projekt keretén belül megvalósítandó „Borbála 1.„‐ komplex telep‐rehabilitációs és foglalkoztatási program, melynek célja a leginkább
320 veszélyeztetett lakossági csoportok társadalmi kirekesztődésének megelőzése, a szegénységben élők helyzetének javítása, a helyi partnerség erősítésén keresztül.
321 V. A SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 125. §‐a alapján a települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez az állam ¾ az állandó lakosok után járó szociális célú, normatív állami támogatással (szociális normatíva), ¾ kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással, ¾ az időskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal, ¾ a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással (szociális intézményi normatíva), ¾ a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. A rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások fedezete A szociális és gyermekjóléti ellátórendszer finanszírozását a Magyar Köztársaság 2004 évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003 évi CXVI. törvény, valamint Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város 2004 évi költségvetéséről szóló 3/2004. (02. 20.) számú rendelete alapján tekintjük át. Az önkormányzat által nyújtott rendszeres és eseti pénzbeli ellátások, valamint a természetbeni ellátások fedezetéül szolgáló normatív támogatás lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám alapján illeti meg az önkormányzatokat. (E normatíva fajlagos összege 2004 évben a költségvetési törvény alapján 3500‐16000,‐ Ft/lakos.) A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék – és hozzájárulás – fizetési
322 kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok fedezete Az ellátások fedezetéül az állami normatíva két részből áll. ¾ Alap‐hozzájárulás: A települési önkormányzatoknak a szociális törvényben, valamint a gyermekvédelmi törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik. Ezek különösen: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok, gyermekjóléti szolgáltatás. Az alap‐hozzájárulás fajlagos összege 2004 évben 1.300,‐ Ft/lakos, mely az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg. ¾ Kiegészítő hozzájárulás: Azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amely meghatározott intézményt tart fent és megfelel az ott szabályozott feltételeknek. ¾ A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez kap hozzájárulást. A hozzájárulás fajlagos összege 2004. évben 520,‐ Ft/lakos volt, melyet az önkormányzat a lakosságszám alapján vehet igénybe. ¾ Támogató szolgálatot tart fenn, melynek működtetéséhez támogatást kap, ennek fajlagos összege 2004. évben 10 millió forint/szolgálat. ¾ Jelzőrendszeres segítségnyújtást működtet, melynek keretében legalább 40 jelzőkészülék kerül kihelyezésre időskorú vagy fogyatékos személy otthonába. A támogatás fajlagos összege 2004. évben 2 millió 500 ezer forint/szolgálat. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete Az intézmények működtetéséhez az állam az alábbi normatív támogatásokat biztosítja. ¾ Nappali szociális intézményi ellátás: azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális törvényben szabályozott módon időskorúak, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét tartanak fenn. A
323 normatíva a felsorolt intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. A normatíva fajlagos összege 2004. évben 177.300,‐ Ft/ellátott. ¾ Fogyatékos személyek nappali ellátása: azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális törvényben szabályozott módon fogyatékosok személyek nappali intézményét tartanak fenn. A normatíva a jelzett intézményben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. A fogyatékosok nappali intézményéhez a normatíva fajlagos összege 2004. évben 450.000,‐ Ft/ellátott. ¾ Hajléktalanok átmeneti intézményei: a hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális törvényben szabályozott módon átmeneti szállást, éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok számára. A normatíva a fenntartott férőhelyek után illeti meg az önkormányzatot. A normatíva fajlagos összege 2004. évben 522.000,‐ Ft/férőhely. ¾ Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás: A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegeket és a fogyatékosok ápoló‐gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit – valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. A normatíva a felsorolt intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatokat. A normatíva fajlagos összege 2004. évben 737.000,‐ Ft/ellátott. Az önkormányzat által fenntartott szociális intézmények finanszírozása *(e.Ft‐ban): Év Szociális intézmények
2003 Eredeti előirányzat
Normatív támogatás 1.080.059 44 %
2004
teljesítés
Eredeti előirányzat
1.104.573 39 %
1.276.529 42 %
324 Egyéb állami támogatás
11.324
10.735
14.785
Önkormányzati támogatás
892.110 37 %
1.116.496 40 %
1.201.840 40 %
Térítési díjak
409.688 17 %
453.140 16 %
472.682 16 %
Egyéb saját bevétel 47.230 2 %
64.065 2 %
68.164 2 %
Átvett pénzeszközök
0 0 %
49.376 2 %
2.519 0 %
Összes bevétel
2.440.411 100 %
2.798.385 100 %
3.036.519 100 %
* A táblázat a Gyermekotthon, Szociális Intézmények Szolgálata, Kisgyermek Szociális Intézmény finanszírozását is tartalmazza
325 Szociális ellátás 2004. (megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat során más tematikájú táblázatban – 2. sz. – foglaltuk össze a pécsi szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit) Intézmén y
Feladat
Intézmén Gondozott/ellátott Dolgozói létszám 2004. év yi létszám szakd technikai hiányzó 1 egység Térítési 2004. év olgozó személyz díj i et bevétele létszá k m 2003. (e Ft)
Tímár utcai Idősek Otthona
tartós bentlakásos 24. 889.‐ 58 fő intézmény
15 fő
Integrált Szociális Intézmén y
1. tartós 203.270.‐ 452 fő bentlakásos intézmény
129 fő 60 fő
2.mozgás
20 fő
28 fő
Normatíva Összesen ( e Ft)
4 fő 737.000 Ft/fő szakdol gozó
42.746. e Ft
8 fő
737.000 Ft/fő
333.124.e Ft
12 fő
737.000 Ft/fő
20.636.e Ft
24 fő
737.000 Ft/fő
132.660.e Ft
fogyatékos bentlakásos részleg Tüzér
1.tartós bentlakásos 84.255.‐ Tüzér Utcai Idősek 34 fő intézménye Otthona 180 fő
17 fő
326 utcai Egyesített Szociális 2. idősek Intézmén gondozóháza y (átmeneti ellátás) 3. nappali ellátás (idősek klubja)
4. alapellátás
Mártírok u. 10 fő
7 fő
‐
‐
737.000 Ft/fő
7.370.e Ft
Garai utca: 15 fő
6 fő
‐
‐
737.000 Ft/fő
11.055.e Ft
Zipernowsky u. 17 5 fő fő
‐
1 fő
737.000 Ft/fő
12.529.e Ft
Zipernowsky u. 30 3 fő fő
‐
‐
177.300 Ft/fő
5.319.e Ft
Kassa u. 30 fő
3 fő
‐
‐
177.300 Ft/fő
5.319.e Ft
Zipernowsky Gondozási Kp.
2 fő
‐
‐
24.375.e Ft
4/a étkeztetés 120 fő 4/b. házi 12 fő segítségnyújtás 80 fő
‐
4 fő
40 fő
‐
‐
‐
Felsőbalokány u. 24 10 fő fő
‐
‐
Barátság u.24 fő
11 fő
‐
‐
Apácza u. 80 fő
7 fő
‐
‐
1. tartós Xavér utcai 90 fő 35 fő bentlakásos 96. 105.‐ Alkotmány u. 56 fő 19 fő intézmény
150 e fő/4 x 650 Ft
737.000 Ft/fő
142.978.e Ft
Xavér
2. nappali ellátás
177.300 Ft/ fő
49.644.e Ft
327 utcai (idősek klubja) Egyesített Szociális Intézmén y
Felsőbalokány u.
3/b házi segítségnyújtás
Integrált Nappali Szociális
‐
3 fő
‐
‐
Pécs‐Somogy 20 fő 3 fő
‐
‐
Barátság u. 20 fő
3 fő
‐
‐
I. Gondozási Kp. 2 fő 382 fő
‐
‐
II. Gondozási 2 fő Kp.176 fő
‐
‐
I. Gondozási 9 fő Kp.103 fő
‐
13 fő
II. Gondozási Kp. 16 fő 84 fő
‐
8 fő
Littke u. Idősek 4 fő Klubja 38 fő
‐
‐
Polgárszőlő Idősek Klubja
‐
Pécs‐Vasas 20 fő
3/a étkeztetés
1. nappali ellátás
‐
140 fő
3. alapellátás
16 fő
9.160.‐
27 fő
u. 3 fő
150 e Fő/4 x 650 48.750.e Ft Ft
177.300 Ft/ fő
‐
11.524,5 e Ft
328 Intézmén y
Krisztina tér 6 fő Mozgásfogyatékos Klub 30 fő
‐
‐
2. étkeztetés
200 fő
Vállalkozó biztosítja
3. házigondozás
90 fő
14 fő
4 fő
60 fő
3/a jelzőrendszeres házigondozás
450.000 Ft/fő
13.500. e Ft
150 e Fő/4 x 650 Ft 26.875. e Ft jelzőrendszer: 2,5 M szolgálat
Ft/
4. támogató szolgálat Értelmi Fogya‐
1. nappali ellátás
10.510.‐
tékosok Egyesített 2. átmeneti szállás Szociális támogató Intézmén 3. szolgálat (speciális ye alapellátás) Gyermek‐ 1. gyermekotthon otthon
2. átmeneti otthon 3. utógondozó
2.695.‐
3 fő
1 fő
‐
10. M forint/ 10.000.e Ft szolgálat
Acsády u. 17 fő
25 fő
9,5 fő
2 fő
450 000 Ft/ fő
49.050. e Ft
8 fő
5 fő
‐
‐
737 000 Ft/fő
5.896. e Ft
3 fő
1 fő
‐
10 Ft/szolgálat
36 fő
36 fő
6 fő
‐
805 000 Ft/fő
28.980. e Ft
12 fő
737 000 Ft/fő
8.844. e Ft
14 fő
750 000 Ft/fő
10.500. e Ft
Endresz u. 92 fő
M 10.000.e Ft
329 Kisgyerm 1. napközbeni 1 sz. 44 fő ek ellátás 52.365.‐ 3 sz. 70 fő Szociális (bölcsőde) Intézmén 7. sz. 40 fő yek
12 fő
5 fő
15 fő
9,5 fő
365.100.‐Ft/fő
10 fő
5,5 fő
365.100.‐Ft/fő
8. sz. 50 fő
12 fő
6,75 fő
365.100.‐Ft/fő
11 sz. 80 fő
16 fő
6,5 fő
365.100.‐Ft/fő
12. sz. 40 fő
12 fő
8 fő
365.100.‐Ft/fő
13. sz. 60 fő
13 fő
6,5 fő
365.100.‐Ft/fő
17. sz. 60 fő
13 fő
6,5 fő
365.100.‐Ft/fő
Módszertan 80 fő
21 fő
7 fő
‐
‐
2.bentlakásos bölcsőde
12 fő
6 fő
‐
737.000.‐Ft/fő
8.844. e Ft
3. gyermekotthon
24 fő
16 fő
8 fő
737.000.‐Ft/fő
17.688 e Ft
4. családok átmeneti otthona
12 fő
5 fő
2 fő
737.000.‐Ft/fő
8.844. e Ft
Központi irányítás 6 fő
10 fő
8 fő
365.100.‐Ft/fő
162.104,4 e Ft
330 Esztergár 1.Alapellátás L. Család‐ telephelyen segítő és Gyermekj óléti Szolg. és Módszer‐ tani Központ
4
Hozzávetőleg éves 80 fő szinten 1500 család
6,5 fő
1.300.‐Ft/lakos
273.000. e Ft
+
1/a. Kertváros
520.‐Ft/lakos
1/b. Uránváros 1/c. Meszes 1/d. Belváros 2. megyei módszertani feladatok
‐
Létrehoza 3. Gyermekjóléti ndó Központ intézmé‐ 2005.01.01.‐től
nyek
8 fő
Közösségi pszichiátriai ellátás
4.060.020.‐Ft /szolgálat
4.060,02 e Ft
17 fő
3 fő
1300.‐Ft/lakos
3 fő
177.300.‐Ft/fő
( speciális alapellátás) Pszichiátriai betegek nappali intézménye (nappali ellátás)
331 Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása
100 fő esetén
100 fő esetén
ellátott
18 fő
737.000.‐Ft/fő
3 fő
1300.‐Ft/lakos
ellátott
18 fő
737.000.‐Ft/fő
1.486.214,9 e Ft
(átmeneti ellátás) Szenvedélybetegek közösségi ellátása (speciális alapellátás) Szenvedélybetegek átmeneti ellátása (átmeneti ellátás) Összesen:
483. 249.‐
333 Szociális ellátás civil szervezetek 2004. (megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat során más tematikájú táblázatban – 1. sz. – foglaltuk össze a pécsi szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit) Feladat
Ellátott
Dolgozói létszám
Normatíva 1 egység
2004. 2004. normatíva önkormányzati nagysága támogatás összesen(Ft)
Gondozási Központ
10 fő
Népkonyhai
150 fő
7 fő
0
3.795.000
étkeztetés
Nappali melegedő
150 fő
10 fő
177.300 Ft/fő
26.595.000
6.116.850
Férfi éjjeli 70 fő menedékhely
14 fő
522.000 Ft/fő
36.540.000
8.404.200
Női éjjeli 20 fő menedékhely
522 000 Ft/ fő
10.440.000
2.401.200
Női átmeneti
20 fő
10 fő
522 000 Ft/fő
10.440.000
2.401.200
Férfi átmeneti
40 fő
10 fő
522 000 Ft/fő
20.880.000
4.802.400
9 SZERVEZET/INTÉZMÉNY
Támasz Alapítvány
334 Hajléktalanok ápoló‐gondozó otthona
50 fő
20 fő
737.000 Ft/fő
Összesen
36. 850.000
8.475.500
141.745.000 36.396.350.‐Ft
Pécs Egyházmegyei Katolikus Népkonyhai Caritas étkeztetés
3 fő
0
1.100. 000.‐Ft
4+1 fő
177.300 Ft/ fő
8.865.000
2.300.000.‐Ft
Családok átmeneti 33 fő otthona
9 fő
737.000 Ft/fő
24.321.000
5.593.830
UWYTA Kht.
Családok átmeneti 21 fő otthona
8+2 fő
737.000 Ft/fő
15.477.000
3.559.710
Fogd a Kezem Alapítvány
Nappali ellátás
23 fő
7 fő
450.000 Ft/fő
10.350.000
2.380.500
Kerek Világ Alapítvány
Nappali ellátás
20 fő
8 fő
450.000 Ft/fő
9.000.000
2.070.000
8 fő
10 M 10.000.000 Ft/szolgálat
500.000
19.000.000
2.570.000
10 INDIT KÖZALAPÍTVÁNY 11 IFJÚSÁGÉRT EGYESÜLET
Speciális ellátás
70‐90 fő
nappali 60 fő
Támogató szolgálat
Összesen
335 Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Nappali ellátás
21 fő
8 fő
450.000 Ft/fő
9.450.000
2.126.500
étkeztetés
50 fő
4 fő
1.265.000
4+2 fő
10 M 10.000.000 Ft/szolgálat
Támogató szolgálat
Összesen Mindösszesen
500.000
19.450.000
3.891.500.‐Ft
239.208.000
57.791.890.‐
336 A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő: Szolgáltatás
Fajlagos összeg 2006‐ban
További hozzájárulás többcélú társulás esetén
Fajlagos összeg 2007‐ben
Társulási célzó
Társulás
Intézményfennt artó
szerződés
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai
+320
+300
+250
+1.200
+1.050
+500
Szociális gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
és
családsegítő gyermekjóléti szolgálat
‐ 2.000 fő: 500Ft ‐ 2.000 fő: +280 Ft/lakos 500Ft 2.000‐70.000 fő: +925 Ft/lakos 2.000‐ H=L/5.000*3.950.000 Ft 0‐17 év 70.000 fő: 70001‐110000 H=L/5.000 H=L/6.000*3.950.000 Ft *3.950.000 110.001‐ : Ft
fő:
337 70001‐ 110000 fő: H=L/6.000 *3.950.000 Ft
H=L/7.000*3.950.000 Ft
110.001‐ :
H: normatíva L: lakosságszám
H=L/7.000 *3.950.000 Ft H: normatíva L: lakosságs zám Gyermekjóléti központ
2.340.000 Ft/közpon t
2.340.000 Ft/központ
Szociális étkeztetés
70.800 Ft/fő
81.200 Ft/fő
Házi segítségnyújtás
104.800 Ft/fő
+44 000 Ft/fő
111.500 Ft/fő
+55.000
+48.000
+35.000
338 Jelzőrendszeres segítségnyújtás
házi 50.000 Ft/fő
+22 000 Ft/fő
Falugondnoki tanyagondnoki szolgáltatás
vagy 2.100.000 Ft/szolgál at
Támogató szolgálat
40.000 Ft/fő
+26.000
+22.000
+11.000
2.237.300 Ft/szolgálat
+3.500.000
+3.000.000
+1.000.000
+2.300.000
+2.000.000
+1.000.000
8.722.000 Ft/szolgál at
+ 3 500 000 8.000.000 Ft/szolgálat Ft/szolgálat
6.200.000 Ft/szolgál at
+2 100 000 6.000.000 Ft/szolgálat Ft/szolgálat
5.750.000 Ft/szolgál at
5.000.000 Ft/szolgálat
Időskorúak, pszichiátriai 197.000 és szenvedélybetegek, Ft/fő hajléktalanok nappali intézményi ellátása
+62.000
Időskorú nappali
150.000 Ft/fő
+90.000
+64.000
+30.000
Pszih, szen, hajl. nappali
220.000 Ft/fő
Közösségi ellátások
Utcai szociális munka
(kivéve
(kivéve
339 Fogy. és demens (2007‐ 465.100 től) nappali Ft/fő
465.100 Ft/fő
demens)
(kivéve demens) demens)
Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás
900.000 Ft/fő
950.000 Ft/fő
815.000 Ft/fő
800.000 Ft/fő
820.000 Ft/fő
680.000 Ft/fő
700.000 Ft/fő
-
Gyermekvédelem különleges, speciális
-
Fogy, szen, pszich szociális otthon, demens (súlyos)
Átlagos gondozást, ápolást igénylő ellátás -
Gyermekvédelem normál
785.500 Ft/fő
-
Utógondozói
730.000 Ft/fő
-
Ápolást, gondozást 730.000 igénylő szociális Ft/fő otthoni (idős, hajléktalan áp+rehab,
+200.000 (idős, átmeneti
+210.000 (idős, +190.000 átmeneti
(idős,
340 átmeneti (idős, pszich.,szen., fogy.), CSÁO, GYÁO,
összes)
összes)
átmeneti összes)
+531.000 (CSÁO, GYÁO, helyettes sz.)
+550.000 (CSÁO, GYÁO, helyettes sz.)
+500.000 (CSÁO, GYÁO, helyettes sz.)
Emelt színvonalú 640.000 bentlakásos ellátás Ft/fő
560.000 Ft/fő (új belépő 50%)
Hajléktalanok átmeneti 548.000 intézményei Ft/férőhel y
525.000 Ft/fő
Gyermekek napközbeni 460.000 ellátása Ft/fő
+925 Ft/fő 547.000 Ft/fő lakos 0‐17 év
+1.200
+1.050
+500
+925 Ft/fő 250.000Ft/fő lakos 0‐17 év
+1.200
+1.050
+500
50.000 Ft/fő
?
Bölcsődei ellátás Családi napközi ellátás
152.000 Ft/fő
Ingyenes étkeztetés
intézményi 50.000 Ft/fő
Módszertani gyermekjóléti
4.160.000F t
341 Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m) Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m) Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m) Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül) Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m) Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan) Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m
Készítették: A Népjóléti Főosztály munkatársai Dr. Maulné dr. Tóth Csilla
szociálpolitikai osztályvezető
Bodorné Lux Viktória intézményi felügyelő
Dr. Sinayné Hirkó Nóra
foglalkoztatáspolitikai ügyintéző Dr. Takácsné Jászberényi Katalin gyermekvédelmi koordinátor
Feketéné Rácz Zsuzsanna intézményi beutalások ügyintézője
7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011
[email protected]; www.ecocortex.hu
342
7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011
[email protected]; www.ecocortex.hu
343
A 2007. évi koncepció helyzetelemzési fejezeteit a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., a stratégiai fejezeteit az ECO‐Cortex Kft. munkatársai aktualizálták, vizsgálták felül. Függelék 1. sz. függelék: Személyes szolgáltatást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása (2.5.2.3. címhez) Szolgáltatói háttéranyagok (A szolgáltatóktól beérkezett alábbi dokumentumok szolgáltatókként kerülnek lefűzésre): • • • • •
önértékelési adatlap, szakmai program, intézményi statisztikák, működési engedély, szolgáltatói interjú gépelt változata.
2. sz. függelék: Erősségek és gyengeségek (2.5.2.4. címhez) A törvényi előírások szerinti szolgáltatásokban részesülő célcsoportok legfontosabb jellemzői (ún. gondozotti helyzetképek): • szociális, • egészségügyi, • mentális paraméterek mentén.
7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011
[email protected]; www.ecocortex.hu
344
7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011
[email protected]; www.ecocortex.hu
345