PÉCS MJV SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA sz. mellékletet

1            

PÉCS MJV    SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI  FEJLESZTÉSI PROGRAMJA    2007.            1. sz. mellékletet             

2                    

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS   SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA  2005.   

 

 

 

 

         

A koncepció felülvizsgálva: 2007. július‐november  A koncepció felülvizsgálata csak a teljes Pécs MJV Szociálpolitikai  Stratégiai Fejlesztési Stratégiai Fejlesztési Programjával együtt  érvényes, annak elválaszthatatlan részét képezi 

3

TARTALOMJEGYZÉK  I. 

HELYZETELEMZÉS 

I.1. 

Pécs város helyzetképe 

I.2. 

Demográfiai helyzet 

I.3. 

Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete 

  II. 

SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK  

II.1.   Pénzbeli  és  természetben  gyermekvédelmi támogatások 

nyújtott 

szociális 

ellátások, 

valamint 

II.2.   A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások   II.2.2.  Speciális alapellátás  II.2.3.  Szakosított ellátási formák    III. PÉCS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK INTÉZMÉNYEI  III.1.  Időskorúak ellátása   III.2.  Fogyatékkal élők ellátása  III.3.  Szenvedélybetegek ellátása  III.4.  Hajléktalan ellátás  lll.5.  Családsegítés  III.6.    Az önkormányzati feladat‐ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007)  III.7.     A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások részletes szakmai bemutatása,     szolgáltatónként (2007)  III.8. Erősségek és problémák/gyengeségek a szociális szolgáltatásokban (ún. Helyzetértékelés)  III.9.    Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés)  lll.10.  SWOT analízis    IV. ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS TÍPUSUFOGLALKOZTATÁS  lV.1.  Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika  lV.2.  Közcélú foglalkoztatás 

4 (A 2007. évi felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került  ez  a  fejezet;  tartalma  és  annak  aktualizálása  átkerült  a  Pécs  MJV  Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.)    IV.  PÉCS  MEGYEI  JOGÚ  VÁROS  SZOCIÁLIS  ELLÁTÓRENDSZERÉNEK  FEJLESZTÉSI TERVEI   IV.1.  Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek  IV.2.  Önkormányzati ellátási szintű feladatok  IV.3.  Egyedi intézményfejlesztési elképzelések (ún. Fejlesztési térkép)  IV.4. Létrehozandó intézmények  IV.5.A  város  szociális  ellátó  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai  céljai,  szükséges intézkedések  IV.6. A szolgáltatás tervezési koncepció feladat és ütemterve    VI.  HELYI  PARTNERSÉG,  A  CIVIL  SZFÉRÁVAL,  DÖNTÉSHOZÓKKAL VALÓ KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE  

VALAMINT 

A 

(A  2007.  évi  aktualizálás  vagy  felülvizsgálat  során  a  szolgáltatástervezési  koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a  Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.)    V. SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA   V.1.  Rendszeres  pénzbeli  és  természetbeni  szociális  és  gyermekjóléti  ellátások  fedezete  V.2.  Személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  alapellátási  és  gyermekjóléti  alapellátási feladatok fedezete  V.3.  Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete  V.4.  Pályázatokon való részvétel hatékonyságának fokozása   V.5. A 2007‐ évi felülvizsgálat során készített finanszírozási táblázat    VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS  A  BARANYA  MEGYEI ÖNKORMÁNYZATTAL  ÉS A  PÉCSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSSAL   (A  2007.  évi  aktualizálás  vagy  felülvizsgálat  során  a  szolgáltatástervezési  koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a  Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.) 

5

BEVEZETŐ   A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.  évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) 92. § (3) bekezdése rendelkezik a  szolgáltatástervezési koncepció készítéséről.   A  jogszabály  szerint  a  legalább  2000  lakosú  települési  önkormányzatoknak,  illetve  a  megyei  önkormányzatoknak  kell  elkészíteniük  szolgáltatástervezési  koncepciójukat,  amennyiben  legalább  két  ellátási  forma  megszervezéséről  gondoskodnak.   A  jogszabály  alapján  a  koncepció  tartalmazza  a  szociális  szolgáltatásokkal  kapcsolatos  távlati  célokat,  mely  elősegíti  a  szociális  szolgáltatások  egyenletes  fejlődését és különféle részterületeinek fejlesztési irányait.   A  szolgáltatástervezési  koncepció  Pécs  város  szociális  szolgáltatásainak  kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a  szociális  szolgáltatásainak  fejlesztési  céljait,  a  fejlesztési  programok  kidolgozásához  szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések  szereplői számára.  

Módszertani  alapvetések  a  2007.  évi Szolgáltatástervezési  Koncepció  aktualizálásához/felülvizsgálatához  A pécsi szociálpolitikai stratégiai fejlesztési program készítése magában foglalja a város  jelenlegi  szolgáltatástervezési  koncepciójának  felülvizsgálatát  és  aktualizálását,  a  jelenleg  hatályos  jogszabály  rendelkezései  szerint  (1993.  évi  III.  törvény  a  szociális  igazgatásról és a szociális ellátásokról – 92. §‐a).  A  programozási  tevékenységek  során  a  tervezők  a  jogszabályi  rendelkezéseken  túl  figyelemmel voltak a rendelkezésre álló módszertani háttéranyagokra és meglévő tervezői  tapasztalataikat is hasznosították.  A  szociális  szolgáltatások  bemutatása/elemzése  a  már  meglévő  szakmai  dokumentumok (elsősorban a jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció, a szolgáltatók szakmai  programjai,  beszámolói),  a  rendelkezésre  álló  statisztikai  adatok,  illetve  az  általunk  összeállított  önértékelési  szempontsor  alapján  elkészített  szolgáltatói  önértékelések  felhasználásával készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített  célzott, strukturált interjúkkal is.   A  jelenleg  hatályos  Szociális  törvény  előírásaira  figyelemmel,  táblázatos  formában  összefoglaltuk  az  önkormányzat  számára  kötelező  és  ténylegesen  biztosított 

6 szolgáltatásokat  (ami  lehetőséget  ad,  ún.  szolgáltatási  térkép  elkészítésére  is),  illetve  a  jelenlegi szolgáltatók legfontosabb szakmai paramétereit.  A programozás jelenlegi szakaszában is törekedtünk arra, hogy feltérképezzük azokat a  szolgáltatókat/szolgáltatásokat  (szektorsemlegesen),  akik  a  városban  biztosítanak  ún.  kiegészítő  ellátásokat.  A  már  említett  táblázat  utolsó  részében  foglaltuk  ezen  információkat  össze.  A jelenlegi adatgyűjtési előírások és gyakorlat miatt a szolgáltatások teljes vertikumában  nem tudtuk városrészi bontásban bemutatni és elemezni az ellátásokat és szolgáltatásokat.  Ahol  igen,  ott  azt  a  szöveges  elemzésben  megjelenítettük.  Adathiány  miatt  csak  részben  tudtuk teljesíteni azt a megbízói elvárást, hogy az ellátások és szolgáltatások bemutatásánál az  1985.  évtől  kezdődően,  5  éves  periódusokban  adjunk  helyzetelemzést  és  értékelést.  A  2004.,  2005. és a 2006. évek adatai szinte teljes körűen rendelkezésünkre álltak.  A  Helyzetértékelés  fejezet‐rész  főbb  tartalmi  elemei:  erősségek  és  problémák/gyengeségek  a  szociális  ellátások  szervezésében  és  működtetésében;  a  jelenlegi  ellátások/szolgáltatások  szakmai  szintű  elemzése,  célcsoporti  bontásban  is;  a  jelenlegi  fejlesztési  elképzelések  feltérképezése;  a  jelenlegi  –  ágazati  és  szektorközi  –  innovációk  bemutatása.  Módszerként  az  előző  bekezdésben  említett  szakmai  dokumentumok  elemzésén  túl  felhasználtuk  a  szolgáltatók  vezetőivel,  a  Népjóléti  Bizottság  elnökével,  a  szociális  igazgatás  illetékesével  és  a  Görcsönyi  Megyei  Módszertani  Otthon  munkatársával  készült  interjúkat,  szolgáltatói  önértékeléseket,  a  szolgáltatást  igénybe  vevők  szociális,  egészségi  és  mentális  helyzetét  bemutató  leírásokat  (melynek  elkészítéséhez  az  intézményeknek/szervezeteknek  szempontsort  adtunk),  illetve  az  egyéb  rendelkezésünkre  álló  háttéranyagokat  (pl.  projektleírások).  A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata/aktualizálása során  törekedtünk az  abban foglalt fejlesztési elképzelések teljesülésének vizsgálatára is,  az  ez  irányú  megállapításainkat  ún.  Fejlesztési  térkép  c.  dokumentumban  foglaltuk  össze  (mely egyben segítségül szolgált a SWOT Lehetőségek oszlopának aktualizálásában is).   Fontos  megjegyezni,  hogy  szerkesztéstechnikailag  munkánkhoz  a  következő  módszert  választottuk:  a  jelenleg érvényben  lévő  szolgáltatástervezési  koncepcióba  került  bedolgozásra  az  aktualizálás/felülvizsgálat  során  elkészített  program‐dokumentáció  fejezetek  (Helyzetelemzés,  SWOT‐analízis).  A  könnyebb  áttekinthetőség  érdekében  ezen  részeket  dőlt  betűvel írtuk.   

7

1 HELYZETELEMZÉS1 (JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETKÉP)  1.1 Pécs város helyzetképe  Pécs  város  helyzetét  az  elmúlt  időszakban  hátrányosan  befolyásolta  a  déli  megyék  közlekedési  peremhelyzete,  a  dél‐kelet  európai  politikai  válság,  háború,  a  bányászat leépülése, több nagy munkahely megszűnése, a nem megfelelő gazdasági  szerkezet,  a  külföldi  működő  tőke  alacsony  aránya  és  a  különösen  alacsony  export  teljesítmény.     Pécs  az  ország  jelentős  regionális  központjai  közé  tartozik.  A  dél‐dunántúli  régióban  erős,  Baranya  megyében  meghatározó  gazdasági,  társadalmi,  politikai,  kulturális,  és  ellátási  szerepe  van.  A  város  közlekedés‐földrajzi  pozíciója  nem  a  legelőnyösebb az országon belül. A fővárosból, valamint az ország más pontjaiból a  város  megközelíthetősége  a  6‐os,  a  66‐os,  az  57‐es,  valamint  az  58‐as  bevezető  főközlekedési  úton,  illetve  vasúti  közlekedéssel  oldható  meg.  A  megyében  a  távolsági  közlekedés  szervezettsége  megfelelő,  az  igényekhez  igazodva  került  kialakításra.  A  közelmúltban  a  pogányi  repülőtér  kiépítésével  a  város  légi  úton  történő megközelítésére is lehetőség adódott.     Pécs  város  163  km2  kiterjedésű  területen  a  Mecsek  hegység  lábánál  fekszik.  Négy  meghatározó  területre  osztható.  Napjainkra  a  keleti‐,  a  belvárosi‐,  az  uránvárosi‐,  valamint  a  kertvárosi  városrésznek  is  sajátos  arculata  bontakozott  ki.  (Ezen  belül  megkülönböztethető  a  belváros  történelmi  városmag,  hagyományos  beépítésű  belső  lakóterület,  lakótelepek,  kertvárosiak  lakóövezet,  falusias  jellegű  lakóövezet,  üdülőterület,  ipari,‐  üzemi  terület,  külterületi  lakott  helyek.)  A  felsorolt  övezetek  –  a  belváros  kivételével  ‐  nem  alkotnak  összefüggő  területi  egységet.  A  különböző  városrészek  eltérő  társadalmi,  infrastrukturális  és  szociális  jellegzetességekkel rendelkeznek.    A szegénységi kockázat magas, ez az utóbbi években nem változott. Fokozottan  jelentkezik  a  szegénység  a  munkanélküliek,  a  nyugdíjasok,  a  roma  népesség,  a  fogyatékossággal  élők,  szenvedélybetegek,  pszichiátriai  betegek  és  a  hajléktalan  emberek  körében.  A  munkanélküliségi  arány  a  megye  más  településeihez  viszonyítva alacsonyabb.                                                     A 2007. évi felülvizsgálat során ennek a fejezetnek az aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai  Fejlesztési Programjának vonatkozó részébe  1

8

1.2 Demográfiai helyzet  A város lélekszáma – az országos tendenciához hasonlóan ‐ folyamatosan fogy.  Az  élve‐születések  száma,  a  népesség  gazdasági  aktivitása  csökken,  az  inaktív  népesség aránya nő, a lakosság fokozatosan öregszik.  Pécs Megyei Jogú Város lakónépességének száma 2002. december 31.‐i adatok  alapján  157.171  fő  volt,  amely  az  ország  népességének  1,5  %‐át,  Baranya  megye  lakosságának  csaknem  40  %‐át  tette  ki.  Ezzel  az  adattal  Magyarország  ötödik  legnépesebb  városa.  A  lakosság  száma  azonban  átlagosan  évente  körülbelül  1100‐ 1300  fővel  csökken.  A  népsűrűség  elérte  a  964  főt  km2‐enként.  Ez  a  szám  városrészenként  jelentős  eltérést  mutat,  természetszerűleg  a  lakótelepek  lakosságszáma igen magas. A 2001. évi népszámlálás idején a lakosság csaknem fele  a  lakótelepeken,  míg  28  %  kertvárosias  övezetben,  valamint  a  fennmaradó  kis  százalék egyéb övezetekhez tartozó városrészben lakott.     1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

162.073 fő 

160.847 fő 

159.646 fő 

158.308 fő 

157.171 fő 

 

A lakosságszám alakulása öt évi lebontásban: 200000 180000 160000 140000 120000 Fő 100000 80000 60000 40000 20000 0

162073

160847

1998

1999

159646

2000

158308

2001

157171

2002

Dátum

    Míg  1998‐ban  162.073  fő  állandó  lakcímmel  bejelentett  lakos  élt  Pécsett,  addig  2002.  évben  157.171  fő  volt  az  állandó  lakosok  száma.  A  lakosságszám  csökkenésének  oka  –  ami  országos  viszonylatban  is  jellemző  ‐,  a  csökkenő  élve‐ születések  számában,  a  magas  halálozási  arányban,  az  agglomerációs  térség 

9 vonzásában,  a  területi  mobilitásban  keresendő.  Jól  jellemzi  a  térségben  kialakult  helyzetet a születés és halálozás alakulása.      Születés és halálozás alakulása 

Születési és halálozási mutatók:

Dátum

2002

1413

2001

1468

2000

1510

1999

1351

1998

1424 0

500

1000

1500

2000

1926 1942 2016 1985 2019 2500

Fő Élveszületések száma

Halálozások száma

    Év  1998  1999  2000  2001  2002 

Élve‐születések száma  1424  1351  1510  1468  1413 

Halálozások száma  2019  1985  2016  1942  1926 

  Az adatokból megállapítható, hogy a születési mutatók hullámzóak ugyan, de  lassú  csökkenést  mutatnak.  A  halálozás  a  városban  csekély  mértékben  csökken,  azonban  a  halálozások  száma  így  is  meghaladja  a  születések  számát.  Tragikus  méreteket öltött az aktív korosztályok, ezen belül is a középkorú férfiak halálozása.   A  népességszám  változás  a  megváltozott  foglalkoztatási  helyzet  alakulására  is  visszavezethető.  A  bányabezárások  és  az  ehhez  kapcsolódó  termelési  egységek  megszűnése  Pécsett  és  vonzáskörzetében  jelentős  munkanélküliséget  okozott.  Munkaerő  leépítések  történtek  a  szén,‐  uránbányában,  Elcoteq‐nél,  APEH,  stb.,  ami  az elvándorlást elősegítette.   

10

  A területi mobilitás alakulása Pécs területén:  Év 

Állandó vándorlás 

odavándorlás 

Ideiglenes vándorlás  elvándorlás odavándorlás 

A népesség növekedése ill.  csökkenése 

elvándorlás állandó 

ideiglenes belföldi  összesen 

1998 

2810 

3011 

3289 

3518 

‐201 

‐229 

‐430 

1999 

2528 

3360 

3295 

3104 

‐832 

191 

‐641 

2000 

2519 

3271 

2872 

3045 

‐752 

‐173 

‐925 

2001 

2506 

3225 

3195 

3410 

‐719 

‐215 

‐934 

2002 

2908 

3530 

3187 

2881 

‐622 

306 

‐316 

11   A  nemek  szerinti  összetétel  változást  mutat,  a  népességfogyás  eltérő  mértékben alakult a két nem között. A városban a 2000‐es évtől megfordult a nemek  közötti halálozási arány, a női halálozás erőteljesebben növekedett, ennek ellenére a  nemek  szerinti  összetétel  a  nők  javára  tolódott  el.  Az  idős  korú,  egyedülálló  nők  száma folyamatosan nőtt/nő.   A  nyugdíjasok  között  a  nemzeti  átlagot  jelentősen  meghaladja  az  egyszemélyes  háztartások  aránya.  Az  egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező, egyedül élő, elvált, özvegy nők alkotják.  

  Nemek közötti halálozás alakulása:  1998  Férfi  Nő 

1999  Férfi  Nő 

1057 

1000 

962 

985 

2000  Férfi  Nő  995 

1021 

2001  Férfi  Nő  964 

978 

2002  Férfi  Nő  942 

984 

 

1100 1050 1000 950 900 850

Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő férfi nő Férfi nő

Nemek közötti halálozás

1998 1999 2000 2001 2002     Ezzel együtt megváltozott a népesség korstruktúrája is a városban. Az átlagos  élettartam növekedése miatt erősödött az elöregedés folyamata, illetve csökkent a 18  év  alattiak  száma.  A  2002‐es  évben  a  lakosság  14,5  %‐a  volt  a  gyermekkorú  (0‐14  éves), a 60 év felettiek 21,3 %‐os arányt jelentettek a korcsoportok megoszlásánál. Az  eltartott  népesség  rátája  55,8  %‐ot  jelentett,  ezen  belül  a  gyermeknépesség  eltartottsági rátája 22,6 %, míg az idős népesség eltartottsági rátája 33,2 % volt. Ezek  az  arányszámok jól mutatják az időskorúak magas a  számát a  gyermeklakossághoz  képest. Az öregedési index 146,9 % volt 2002‐ben. A népességcsökkenés mellett egy  másik ‐ gazdasági szempontból ‐ kedvezőtlen demográfiai tendencia, az időskorúak  arányának  emelkedése  az  össznépességen  belül  is.  1998‐ban  a  60  év  feletti  lakosság 

12 aránya  30,8  %  volt,  2003‐ra  számarányuk  33,8  %‐ra  növekedett.  Eltérő  a  különböző  városrészek,  lakóterületek  korstruktúrája.  Egyes  területeken  az  öregedési  index  magasabb,  de  a  lakótelepek  öregedési  mutatója  is  tág  határok  között  mozog  (pl.  uránvárosi városrész idős lakónépessége stb.).       60 év feletti lakosság megoszlása nemek szerint:   A 60 év feletti lakosság nemek szerint

Férfiak 39%

Férfiak Nők

Nők 61%

    Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása  Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása: 100000 90000 80000 70000 60000 Fő 50000 40000 30000 20000 10000 0

0-17 18-59 601998

1999

2000

2001

2002

Dátum

         

13 Pécs állandó népességének korcsoportonkénti megoszlása  Korcsoport/év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

0‐17 

  30682 

  29676 

  29095 

  28510 

  28026 

18‐59 

  98460 

  97858 

  96950 

  95854 

  94836 

60‐ 

  32931 

  33313 

  33601 

  33944 

  34309 

Összesen 

162073  

160847 

159646 

158308 

157171 

  A  házasok  aránya  az  idősebb  korcsoportok  felé  haladva  mindkét  nemnél  jelentősen csökken és növekszik az özvegy/elvált családi állapotúak aránya. A 80‐84  éves férfiak között országosan és Pécs városában is még fele akkora volt 2001‐ben az  özvegyek  aránya  (31  %),  mint  a  házasoké  (63  %).  A  85  éven  felüli  férfiak  között  országosan  már  ugyanannyian  voltak  házasok,  mint  özvegyek  (47‐47  %).  Ez  a  tendencia  a  Pécs  város  idős  férfi  lakosságára  is  érvényes  volt,  némileg  alacsonyabb  volt  azonban  az  özvegyek  aránya  (48  %  házas,  42  %  özvegy).  A  nők  között  már  az  idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek aránya (országosan 30 %, Pécs városában  42  %),  a  80‐84  éves  korára  már  közel  4/5‐ük  –  Pécsett  3/4‐ük  –  marad  a  házastárs  halála  miatt  egyedül.  A  legidősebb  nőknek  pedig  már  túlnyomó  többsége  (85  %‐a)  megözvegyült országosan és Pécs város időskorú népességében egyaránt.     A  szociális  ellátó  rendszer  szempontjából  lényeges,  hogy  jelentősen  nőtt  azoknak  a  háztartásoknak  az  aránya,  amelyekben  csak  időskorú  személyek  élnek.  Országosan 2001‐ben az összes háztartás 24,3 %‐ában csak időskorú személyek éltek.  Pécsett,  2001‐ben  15.000  olyan  háztartás  volt,  amelyben  csak  idős  korú  személyek  éltek, vagyis megközelítően minden negyedik háztartás ilyen volt. Az egyszemélyes  háztartásokban egyedülálló személyek több mint fele (56 %‐a) időskorú személy volt.   Pécs  városában,  2001‐ben  több  mint  19.  000  egyszemélyes  háztartás  volt,  amelynek  közel  47  %‐a  volt  időskorú  személy  háztartása  (8.  880  háztartás).  Minél  idősebb  korú  személyről  van  szó,  annál  nagyobb  az  egyszemélyes  háztartások  aránya:  országosan  a  60‐69  évesek  62  %‐a,  a  80  éves  és  idősebbek  91  %‐a  élt  egyszemélyes háztartásban.   A 2001. évi népszámlálás alkalmával közel 45 ezer család élt Pécsett. A családok  18 %‐ában az egyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez az adat a válások számának  emelkedésével,  a  mortalitási  adatokkal,  valamint  a  nők  mind  nagyobb  számú  házasságon  kívüli  gyermekvállalásával  függ  össze.  Mind  a  házaspárok,  mind  az  egyedül élő szülők körében legmagasabb számban az egy gyermeket nevelő család a 

14 jellemző.  Az  összlakosságot  tekintve  a  háztartások  8%‐át  egyszemélyes  háztartások  alkotják,  a  20‐60  év  közötti  népességen  belül  a  lakosság  28%‐a  él  házasságban,  és  28%‐a tartós párkapcsolatban. A jelzett korosztály 44%‐a egyedülélő.    Korcsoport 

nőtlen  hajadon 

házas 

Együtt élő 

Özvegy 

Elvált 

20‐60 év 

16330 

13255 

22324 

23173 

442 

4578 

60 év felett 

381 

695 

9517 

9815 

1876 

982 

 

Marital status of people over 60

4%

8%

2% 3% 41%

42%

maid maiden married living together Widow(er) Divorced

 

Marital status of people between 20 and 60 6% 1%

maid

20%

28% 17% 28%

maiden married living together widow(er) divorced

15 A  népességfogyás  és  a  születéskor  várható  átlagos  élettartam  alacsony  volta  mellett  a  társadalom  elöregedése  jelenti  a  legnagyobb  népesedésügyi  kihívást  (65  éves  és  idősebb  népesség).  A  népesség  létszáma  erőteljes  hullámzást  mutat,  ennek  ellenére  2050‐ig  az  előrejelzések  szerint  mintegy  másfélszeresére  nő,  és  abszolút  számának  növekedése  mellett  aránya  is  jelentősen  növekedni  fog.  Az  idős  lakosság  egy  csökkenő  lélekszámú  társadalom  egyre  növekvő  rétegét  képezi  és  ez  egyre  nagyobb  igényeket  támaszt  az  egészségügyi  és  szociális  szolgáltatások  terén.  Az  életkor  mellett  másik  fontos  demográfiai  tényező  a  családi  állapot.  E  téren  a  legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának  növekedése.  A  70  év  feletti  népességnek  több  mint  a  fele  egyedülálló,  ami  erőteljes  ellátási kényszert jelent a szociális és egészségügyi intézményhálózatra.  A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további  bővülését  és  számuk  növekedését  sok  minden  valószínűsíti.  A  legfontosabbak:  a  családszerkezetben  bekövetkezett  változások,  a  népesség  elöregedése,  a  nők  munkavállalása,  a  növekvő  nyugdíjkorhatár  (ami  miatt  egyre  kevesebben  lesznek  bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a  népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó,  kallódó  fiatalok,  szenvedélybetegek,  fogyatékkal  élők)  felzárkóztatásának,  esélyegyenlőségük  biztosításának  fokozódó  követelménye.  A  családi  és  a  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás,  illetve  ezek  összeegyeztetése  szintén háttérszolgáltatásokat feltételez.   Az  ehhez  hasonló  igényekre  feleletet,  megoldást  nyújtó  szolgáltatások  létrehozása egyben foglalkoztatás‐bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy  része  szakképzett  munkaerőt,  szak‐alkalmazotti  tudást  igényel,  másrészük  viszont  olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges  ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók.   Az elöregedés problémája leginkább az egészségügyi és szociális szolgáltatások  körének,  az  ellátások  költségeinek  emelkedését  érinti.  A  gyermekek,  a  fiatalok,  az  aktív korúak számának csökkenése következtében egyre kisebb létszámú korosztály  lép be a munkaerőpiacra. A fokozatosan, egyre erőteljesebben, illetve szélesebb kört  átfogó  igények  kielégítésére  a  szociális  ellátórendszer  fejlesztése,  a  szolgáltatások  körének bővítése lenne a megoldás.    Összességében  megállapítható,  hogy  a  születéskor  várható  átlagos  élettartam  növekedése miatti öregedés, a születések csökkenő száma miatti romló korösszetétel,  az  ellátásra  szoruló  rokkantak  növekvő  száma,  a  hosszú  idejű  munkanélküliség,  az  aktív  munkaerő  mobilitásának  hiánya  és  az  újonnan  fellépő  strukturális  jellegű  munkaerőhiány  a  munkaerőpiacra  gyakorolt  negatív  hatást  erősíti.  Ezek  a  kialakult  negatív  anomáliák  hatást  gyakorolnak  a  lakosság  anyagi  helyzetének  romlására,  amely  mindinkább  egy  megosztott,  polarizált  társadalomszerkezet  kialakulásához  vezet.    

16

1.3 A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete  Időskorúak, nyugdíjasok   Az  idős  népesség  bizonyos  csoportjainál  fokozott  a  szegénység  kockázata.  A  nyugdíjasok között az egyszemélyes háztartások aránya magas, nagy részét alacsony  jövedelemmel rendelkező elvált/özvegy nők alkotják. Jelentős a rokkantnyugdíjasok,  valamint a csökkent munkaképességűek aránya. Az időskorúak helyzetét negatívan  érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota.   A  hagyományos  családi‐  és  társadalmi  szolidaritás  visszaszorulása  miatt  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  ellátások  iránt  fokozott  az  igényük.  Életvezetésük egyedüli megoldását ‐ sok esetben ‐ csak az intézményi ellátási formák  képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert.     Idős népesség  Az  idős  népesség  száma  és  a  lakosságon  belül  aránya  fokozatosan  növekszik.  Meghosszabbodott  az  az  időszak,  amely  biológiailag,  pszichológiailag,  szociálisan,  gazdaságilag,  pénzügyileg  és  nem  utolsó  sorban  egészségi  szempontból  jelentősen  eltér  az  aktív  kortól.  A  elmúlt  évtizedek  demográfiai  folyamatainak  köszönhetően  (csökkenő  születésszám,  növekvő  átlagéletkor)  drasztikusan  növekedett  a  népesség  öregedési  indexe.  2001‐ben  a  100  gyermekkorúra  jutó  idősek  száma  112  volt  Pécsett,  mely  mögött  azonban  jelentős  különbségeket  találunk  az  egyes  városrészek  vonatkozásában.  Jellemzően  a  belső  városrészek  (különösen  a  Belváros,  Ispitalja,  Siklósi  és  Szigeti  külváros),  valamint  az  Uránvárosi terület (Uránváros,  Kovácstelep) öregedtek  el a legjobban, itt az öregedési index  értéke  meghaladja  a  170‐et.  Egyes  kisebb  városrészekben,  területi  egységekben  ehhez  hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé  tartozik  a  Makár,  (Régi)Kertváros,  Északmegyer,  Tüskésrét,    valamint  a  Zsebedomb.  A  legfiatalabb  városrész  a  déli  területen  található  lakótelepekből  álló  rész,  melyet  a  Meszesi  terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb  az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya.   A  népesség  demográfiai  összetételére  vonatkozó  előrejelzések  a  65  éven  felüli  népesség  száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016‐ ra  mintegy  20%‐kal  emelkedik,  várhatóan  közel  37  ezren  lesznek.  A  legjelentősebb  gyarapodásra a 80‐84, és a 85 év felettiek körében számíthatunk.   Baranya megyében az országos szinthez képest igen alacsony a nyugdíj és nyugdíjszerű  ellátások összege. Ez nem meglepő, hiszen az átlagos jövedelem nagyság lényegesen elmarad  az  országos  mutatótól,  továbbá  már  a  hosszabb‐rövidebb  ideig  tartó,  sokakat  érintő  munkanélküli  „lét”  is  kihat  a  nyugellátások  nagyságára.  Ez  utóbbinak  egyre  erőteljesebb  hatása várható a jövőben.   Öregségi nyugdíjban és korbetöltött rokkantsági nyugdíjban közel 35 ezren részesültek  2005‐ben Pécsett.  

17 Táblázat: A nyugellátásban részesülők egyes adatai Pécsett, 2005  Ellátásban részesítettek száma (fő) Ellátás típusa 

nő 

férfi 

Ellátás átlagos összege (Ft)  nő 

férfi 

korhatár  alatti  rokkantsági nyugdíj 

4314

3215

52295 

90097

korbetöltött  rokkantsági nyugdíj 

2920

4473

61777 

61800

megváltozott  munkaképességűek  járadéka 

1893

1736

24076 

43304

öregségi nyugdíj 

18000

10293

69642 

92267

nyugdíjban,  nyugdíjszerű ellátás 

30330

20944

60647 

77668

Forrás: www.terport.hu    A  nyugdíjban  részesülők  ellátásának  szintje  eltérést  mutat  annak  függvényében,  hogy  az  ellátásban  részesülők  milyen  jogcímen  szereztek  jogosultságot.  A  (korhatár  alatti  és  korbetöltött) rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagos ellátási összege számottevően elmarad  azokétól, akik öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot. Ez alól kivételt képeznek a korhatár  alatti  rokkantsági  nyugdíjban  részesülő  férfiak.  Ebben  vélhetően  szerepet  játszik,  hogy  a  korábban  bányában  dolgozó  egészségkárosodottak  az  átlagos  ellátási  szintnél  magasabb  nyugdíjjal rendelkeznek. A fenti táblából látható, hogy valamennyi ellátási típusban az átlagos  nyugdíj összege a férfiak esetében meghaladja – esetenként igen jelentős mértékben – a nőkét.   A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60  év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében  az  idős  inaktív  népesség  számára  az  aktív  populációhoz  képest  is  jobban  beszűkültek  a  munkavállalási lehetőségek.   Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében – főként  a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően ‐. Az életkor előrehaladtával még  inkább jellemző az említett háztartás nagyság, különösen a nők körében.   Fogyatékkal élők   Pécs  városában  11533  fő  él  fogyatékkal.  Legnagyobb  csoportját  a  testi  és  mozgássérültek alkotják, közel 30 %‐os arányban. A fogyatékkal élő személyek közül  867 fő intézményi keretek között, míg 10666 fő egyedül vagy családban élő.    

18 Pécsett élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint:   Összes Mozgásá Alsó,  Egyéb  Gyeng Egyik  vak Értelmi  Nagy Sike Beszé Egyé en  ban sérült  felső  testi  én‐látó  szemé fogyaték ot‐ t,  d‐ b  végta fogyaték re  kal élő  halló  sike hibás  g  kal bíró  nem  t‐ hián lát  ném ya  a,  ném a  11533 

4026 

283 

662 

1183 

376 

204

835 

948 

153 

128 

2735

  Iskolai  végzettségük  alacsonyabb,  mint  a  népesség  más  csoportjainak.  Nyolc  osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát  elvégzett  személyek  száma  4460  fő,  a  középiskolát  már  csak  3539‐en  végezték  el,  ezért  munkavállalási  esélyeik  kedvezőtlenek,  közöttük  az  inaktív  keresők  száma  magas.   

fogyatékos személyek gazdasági aktivitása 72%

Foglalkoztatott

Munkanélküli

3% Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos

12%

Eltartott

13%

      Foglalkoztat Munkanélküli ott  1356   

279 

Rokkantsági és öregségi  nyugdíjas járadékos 

Eltartott 

7859 

1403 

19 A mozgássérültek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek  elsősorban  az  alapellátási  formáit  vehetik  igénybe  (speciális  személyi  szállítás,  házi  gondozás, támogató szolgálat stb.)   Pécs  városában  az  intézményi  ellátások  igénybevevői  döntően  a  mozgássérült  (233 fő) és értelmi‐ vagy halmozottan (225 fő) fogyatékos személyek.   Az  egyes  szociális  intézményekben  elhelyezett,  illetve  elhelyezésre  váró  személyek  mellett  a  gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézményekben  tanulók  helyzetét  is  figyelembe  kell  venni  a  szociális  szolgáltatások  tervezése  során.  A  jelenleg  fejlesztő  felkészítésben  részesülő  gyermekek  alapvetően  a  települési  támogató  szolgálatok  segítségére  szorulnak.  Az  értelmi  fogyatékos,  autista,  illetve  mozgásfogyatékos  tanulók  megfelelő  segítséggel  szintén  otthonukban  tarthatók,  számukra  is  fontos  a  nappali  ellátást  nyújtó  intézményekben  való  foglalkoztatás  lehetősége.   A  fogyatékkal  élők  szempontjából  komoly  előrelépés  az  Országos  Fogyatékosügyi  Program  kidolgozása,  mely  hosszú  távra  irányozza  elő  az  esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen  stratégiai  célokat  és  az  ezekhez  kapcsolódó  intézkedéseket,  feladatokat.  A  célok  megvalósításához azonban elengedhetetlen  az igényekre alapozott helyi programok  kidolgozása és megvalósítása.   Mindezek  előtt a legfontosabb a fogyatékkal élők statisztikai adatainak pontos  ismerete. Meg kell találni a módját, hogy mely intézmény – esetleg az egyetem‐ tud  segítséget  nyújtani  abban,  hogy  fogyatékosságokra  tekintettel  feltérképezze  Pécs  városát.    Fogyatékossággal élők   „A  fogyatékossággal  élőket  számos  hátrány  sújtja  a  mindennapi  élet  során.  Nagy  részüknek  nem  csupán  az  egészségi  állapota,  hanem  a  mostoha  társadalmi  körülmények  is  nehezítik az életét, s teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását.  A  megkülönböztetés  és  az  elkülönítés  kiterjed  az  oktatásra,  a  közintézményekhez  való  hozzáférésre, a foglalkoztatási lehetőségekre, s nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz  történő  hozzájutásra.  A  munkaerőpiacon  való  részvételük  korlátozottsága  miatt  a  fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési  forrást. Ez egyfelől rendkívül kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül  érintett  részét,  másfelől  az  alacsony  összegű  nyugdíjak,  segélyek,  járadékok  csak  szűkös  megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett hátrányokkal együtt  jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív  részvételét (ún. társadalmi (re)integrációt.”2                                                     A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005. 

2

20 A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért  a  célcsoport  nagyságának  meghatározásakor  is  részben  közvetett  adatokra  ‐  Pécs  M.  J:  V.  Önkormányzatával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartása – részben pedig a 2001.  évi  –  önbevalláson  alapuló  ‐  népszámlálási  adatokra  hagyatkozhatunk.  A  civil  szervezetek  adatai  szerint  a  szociális  szolgáltatásokat  igénybevevők  száma  208  fő,  a  mozgásfogyatékosok  száma 1.500 fő.   Vélhetően  a  fenti  kimutatások  nem  tükrözik  a  valós  képet,  hiszen  nem  minden  fogyatékossággal  élő  személy  kerül  a  civil  szervezetek  látókörébe,  valamint  az  önbevallás  is  lehetőséget  biztosít  ennek  a  populációnak  az  alulbecslésére,  ugyanakkor  a  túlzó  is  lehet  a  tényleges számadatokhoz képest.    Pszichiátriai betegek   Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében    

2004

2005

2006

6

6

6

gondozóintézetek  betegforgalma 

93460

98925

84812

gondozó  intézetekben  év  végén  nyilvántartott  betegek száma 

12380

12692

11407

gondozóintézetek száma 

Forrás: www.terport.hu    Szenvedélybetegek   A  szenvedélybetegek  „hagyományos”  csoportját  az  alkoholisták  alkotják.  Az  alkoholizmus  az  egészség,  a  szociális  kapcsolatok  súlyos  veszélyeztető  és  károsító  faktora.  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  a  legsúlyosabb  közegészségügyi  gondok  közé  tartoznak,  mivel  a  tartós  alkoholfogyasztásnak  számos  egészségi  és  társadalmi  következménye  ismert.  Az  alkoholisták  várható  élettartama  rövidebb.  A  pszichiátriai‐neurológiai  és  belgyógyászati  komplikációk  mögött 20‐40 %‐os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni.   Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti.  Mind  a  kezelés,  mind  pedig  a  prevenció  során  fontos  az  egész  család  bevonása,  a  téma  komplex,  holisztikus  megközelítése.  A  települési  önkormányzatoknál  fontos  feladatként  jelentkezik  a  szenvedélybetegek  szociális  alapellátás  keretében  való  segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális‐  (települések,  ágazatok  közötti),  és  a  vertikális  (döntéshozatali  szintek  közötti) 

21 együttműködés  kialakítása.  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  mellett  napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára.    Szenvedélybetegek  Az  alkoholfüggőséggel  küzdők  számáról  ugyancsak  nem  állnak  rendelkezésre  adatgyűjtések,  itt  csak  megyei  szinten  az  ellátórendszerben  megjelentek  számáról  vannak  információk. Az adatok szerint 2003‐hoz képest mintegy 5%‐kal nőtt a gondozóintézetekben  nyilvántartott  betegek  száma.  A  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  alkoholisták  számát  vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholistáké.    Tábla: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében    gondozók betegforgalma  gondozóintézetekben  év  végén  nyilvántartott  betegek  száma  gondozásba  vett  alkoholisták száma 

új 

összes  nyilvántartott  alkoholisták száma  

2004

2005

2006

12590

11212

12853

1468

1471

1539

390

319

496

1523

1506

1567

Forrás: www.terport.hu    A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra  vonatkozóan  történtek  kutatások  az  érintettség  nagyságának  megállapítása  céljából  (pl.  ifjúsági  korosztály).  A  fentiek  hiányában  szintén  intézményi  ellátási  statisztikára  hagyatkozhatunk  csak  betegség  elterjedtségének  vizsgálatakor.  Pécsett  a  Baranyai  Megyei  Drogambulancia  látja  el  ambulánsan  a  hozzájuk  forduló  drogfüggőket.  Az  adatok  vélhetően  nem  a  valós  probléma  nagyságát  jelzik  ebben  az  esetben  sem,  mert  a  kezelésen  meg  nem  jelenőkről nem ad információt, illetőleg az ellátási területe lényegesen meghaladja Pécs városát  (nem csak a megyéből fogadnak betegeket, hanem az ellátórendszer nagymértékű – regionális ‐  területi  lefedetlenségéből  adódóan  Somogy  és  Tolna  megyéből  érkezőket  is  ellátják).  Az  ellátottak  száma  az  elmúlt  években  számottevően  nőtt  az  intézmény  statisztikai  adatai  alapján. 2003 és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A  kábítószer  kategóriák  többségében  növekedett  a  szerhasználók  száma,  de  a  legdrasztikusabb  gyarapodást  a  kannabisz  típusú  (főként  marihuána)  kábítószer‐fogyasztó  ellátottak  körében  tapasztalhatjuk.  

22 Veszélyeztetett gyermekek, családok  A  kapcsolati  háló  hiányában  a  veszélyeztetett  családok  számára  intézményi  formában kell segítő hátteret biztosítani.   A  családsegítés  céljai  között  szerepel  a  gyermekek  hátrányos  helyzetből  való  kilépési esélyének növelése. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekes családokra a  prevenciós munka részeként. Fontos feladat a családdal való komplex foglalkozás.   A  gyermekvédelmi  gondoskodás  keretében  ellátott  fiatalok  –  önállósulásukat  követően – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben jellemzően  nem  jelennek  meg  potenciális  igénylőként.  Számukra  az  önálló  életkezdés  szempontjából a lakáskérdés és a foglalkoztatási lehetőségek jelentik a fő kihívást.   A  gyermekek  szegénységének  kockázatát  leginkább  növelő  tényezők  a  szülők  kereső foglalkozásának hiánya.   A  napjainkra  jellemző  demográfiai  változások  hatásai  Magyarországon  is  megmutatkoznak  és  a  hagyományos  családi  kötelékeket  is  átrendezik.  20  év  alatt  közel a felére csökkent a házasságkötések száma és ma már minden 100 házasságból  40 válással végződik. Az egyszülős családok aránya eléri a 16%‐ot, 10 év alatt 5%‐ról  11%‐ra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya.     Hajléktalanok   A  hajléktalanná  válás  jellemző  okai  strukturális  (szegénység,  tartós  munkanélküliség,  intézményekből  való  kikerülés)  és  családi‐,  kapcsolati  konfliktusok.  Számuk  nehezen  meghatározható.  Többségük  semmilyen  szociális  intézménnyel  nem  tart  kapcsolatot,  kisebb  hányaduk  leginkább  karitatív  intézményekkel,  szociális  központokkal,  munkaügyi  központtal  áll  kapcsolatban.  A  hajléktalanok  többsége  (80  %)  férfi,  az  átlagéletkor  39,7  év.  A  legmagasabb  az  55  évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok  94,2  %‐ának  nincs  munkája,  a  munkavállalók  zömmel  a  fekete  munkapiacon  dolgoznak,  tehát  nincs  társadalombiztosításuk,  nem  szereznek  szolgálati  időt  és  egyáltalán  nincsenek  stabil  megélhetési‐  és  munkaügyi  helyzetben.  Ellátásukban  kiemelkedő  a  nem  állami  szervezetek  részvétele,  ugyanakkor  a  szociális  és  egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott. A hajléktalanság kezelésében szintén  fontos  a  társadalmi  reintegráció  és  rehabilitáció  közreműködő  szereplőinek  folyamatos konzultációja, programkidolgozása.   A  társadalom  egyensúlyi  helyzetének  helyreállítása,  a  szociális  célcsoportok  problémáinak, biztonságának javítása, megőrzése érdekében a szociális igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló,  többször  módosított  1993.  évi  III.  törvény  és  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  többször  módosított  1997.  évi XXXI. törvény, valamint a közgyűlés által megalkotott rendeletek szabják meg a  város szociálpolitikai feladatait. 

23 Hajléktalanok∗  A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban  40‐59  évesek.  Nappali  ellátást  heti  átlagban  kb.  300  fő  vesz  igénybe,  krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A hajléktalanná válás okai között leggyakrabban a családi konfliktusok szerepelnek, ezek  egy  része  válásból  fakad,  de  előfordul  hozzátartozó  halála,  a  családtól  való  elidegenedés,  és  maga  a  család  hiánya,  azaz  az  állami  gondozás.  Utóbbi  leginkább  a  roma  fiatalokat  érinti,  integrációjukat származásuk is megnehezíti, és számuk egyre magasabb.   Családtól  való  elszakadás  esetén  a  krízishelyzet  már  a  családban  kialakul,  jóval  a  hajléktalansággá válás előtt, és utólagos kezelése nehézkes, így a prevencióra kellene nagyobb  hangsúlyt  fektetni  (pl.  családsegítés).  „A  fennmaradó  okok  között  szerepel  a  betegség,  BV  intézetből való szabadulás, és a munkahelyvesztés”, és általános, hogy több probléma együttes  fennállása  vezet    hajléktalansághoz.  Egyre  gyakrabban  fordul  elő,  hogy  adósságcsapdába  kerülnek.     A  tapasztalatok  azt  mutatják,  hogy  a  hajléktalanok  kb.  70%‐a  küzd  szenvedélybetegséggel,  nagyobb  részüknél  a  probléma  már  hajléktalanná  válásuk  előtt  fennállt,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek  pszichiátriai problémákkal.  A  célcsoport  életkori  megoszlása  (döntő  többségük  40  és  50  év  közötti)  miatt  a  munkaerőpiacra és a társadalomba való reintegráció számukra a legnehezebb. A hajléktalanok  között  egyre  magasabb  arányban  szerepelnek  közép‐,  illetve  felsőfokú  végzettségűek.  Ha  sikerül  munkát  találniuk,  inkább  jellemző  az  alacsony  végzettséget  igénylő,  illetve  alkalmi  jellegű  munkavállalás.  Azonban  nagy  részükben  nincs  meg  az  állandó  munkavégzés  szándéka. „Második nagy csoport, az 50 és 69 év közöttiek. Ők inkább a nyugdíjjogosultság  elérésében, mint sem a munka világába való visszailleszkedésben látják a megoldást. Sokuknak  az egészségi állapota olyan rossz, hogy leszázalékolásukra komoly esélyük van.”  A  társadalom  elutasító  magatartása  szintén  nehézséget  okoz  a  hajléktalanok  reintegrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad.     Veszélyeztetett lakhatás  Általános  tapasztalat  az,  hogy  a  szociális  problémák  szinte  mindig  lakhatási  problémák is, vagy lakhatási problémák felé vezetnek.                                                       ∗

  A  célcsoport  leírásában  a  Támasz  Alapítvány  belső  tanulmányára  támaszkodtunk,  az  idézetek  a  Segédanyag  a  pécsi  hajléktalan ellátó rendszerről a város stratégiai tervéhez című anyagból származnak 

24 Lakhatási problémának tekintjük:     • a lakás fenntartására való képtelenséget,  • a lakás állagmegóvására való képtelenséget,  • az  adott  lakástípushoz  illeszkedő  lakáshasználati  kultúra  (életvitel,  életmód)  hiányát,  • a  társadalmi  minimumnak  megfelelő,  a  család  nagyságához  illeszkedő  lakás  megszerzésére (bővítésére) való képtelenséget,  • az  olyan  övezetek  kialakulását,  amelyben  bármilyen  kulturális,  vagy  szociális,  vagy  építészeti  okból  az  életminőség,  a  lakásállomány  romlása,  a  természeti  környezet pusztulása következik be.    A  probléma  kiterjedtségét,  az  érintettek  számának  meghatározása  igencsak  nehézkes.  Közvetlen  adatok  (pl.  hány  családnak  van  közüzemi  tartozása  és  milyen  mértékben)  nem  állnak  rendelkezésünkre.  Tudomásunk  szerint  ezidáig  mindössze  a  szegregált  lakásokról  készült  kutatás,  jelenleg  pedig  az  önkormányzati  tulajdonban  lévő  lakások  és  az  ott  élőkről  készül  felmérés.  Közvetett  módon,  a  lakásfenntartási  támogatás,  valamint  az  adósságkezelés  statisztikáiból, továbbá a hajléktalan személyeket ellátó intézmények nyilvántartásából tudunk  csak kiindulni. A hajléktalan személyeket ellátó intézményrendszerben kb. 1825 fedél nélküli  fordul  meg.  A  lakhatást  segítő  pénzbeli  és  természetbeni  támogatások  igénybevételének  változását az alábbi táblázat szemlélteti.     Táblázat:  A  lakhatást  támogató  pénzbeli  és  természetbeni  támogatásban  részesülők  száma Pécsett    

2004

2005

2006

lakásfenntartási  támogatásban  részesülők  száma 

4855 

3774 

4784 

adósságkezelési  támogatásban  részesítettek száma 

528 

360 

186 

Forrás: KSH    Olyan slummosodó területek alakultak ki Pécsett, melyeken a szegénység koncentrációja  nagymértékben  meghaladja  a  más  városrészekét.  Az  érintett  területeken  élők  halmozottan  hátrányos helyzete részben összefüggésben van az alacsony iskolázottsággal és ebből adódóan  rosszabb  munkaerő‐piaci  pozíciójukkal,  részben  pedig  a  magasabb  gyermekszaporulattal.  A  többszörösen  hátrányos  helyzetű,  nagyrészt  roma  családok  komfort  nélküli,  kis  alapterületű  lakásokban,  hiányos  közszolgáltatások,  romló  közbiztonság  mellett  élik  mindennapjaikat.  A 

25 korábbi  elköltözések  nyomán  megüresedett  lakások  nagy  részébe  önkényesen  költöztek  be  a  fedél nélkül maradt családok, sokszor vidékről költöznek be, jobb megélhetés reményében.   Pécsett az alábbi szegregátumokat tárta fel egy regionális vizsgálat3:  Előd  u.,  Somogy‐Bányatelep,  Rücker‐akna,  Magtár  u.  10,  Csaba  u.  2,  István  akna,  Györgytelep,  Kismélyvölgy‐dülő,  Szigeti‐tanya,  Fűzes‐dülő,  Szövetkezet  u.  (Nagyárpád),  Péterpuszta,  Kökénypuszta,  Pipacs‐Gyöngy‐Fűzfa  utcák  által  határolt  terület,  a  város  belső  területein  elszórtan  található  kisebb  szegregátumok  (Balokány,  Zsolnay  V.u.,  Alkotmány  u.,  Alsóhavi u., Hungária u., Tettye u., Szabadság u., Somogyi B.u., Könyök u., Koller u., Garay  u., Felsővámház u., Marx u., Kálvária u., Mohácsi u.,)    Munkanélküliek  Pécs városának foglalkoztatási helyzete a megyén belül kiemelkedően jó, annak  ellenére,  hogy  a  gazdasági  aktivitást  tekintve  messze  elmarad  az  Európai  Unió  célszámaihoz képest. A gazdaságilag aktív korú (15‐64 éves) lakosságból mindössze  60,7 ezer fő a foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta 49,8 %.  A gazdaságilag inaktív népességen belül viszonylag magas a száma (9,5 ezer fő)  és  aránya  (17%),  rokkantsági  nyugdíjban  részesülnek.  A  különböző  rokkantsági  ellátottak  ilyen  magas  aránya  visszavezethető  a  lezajlott  bányabezárások  utóhatásaira is.  A  Pécs  városában  lakó  foglalkoztatottak  többsége  (92,4%)  a  városon  belüli  munkahellyel  rendelkezik.  Baranya  megye  adottságaiból  adódóan  Pécsett  összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a  munkaerő forgalomra jellemző a megyeszékhelyre való beutazás. A más településről  (döntően  a  kistérségből)  való  bejáró  munkavállalók  száma  14.845  fő,  amely  nagy  jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkaerőforgalmi adatok is azt  mutatják,  hogy  Pécs  munkaerő‐piaci  vizsgálatánál  nem  szabad  figyelmen  kívül  hagyni a hozzá szervesen kapcsolódó kistérséget.  A  regisztrált  munkanélküliek  száma  és  munkanélküliségi  ráta  változása  Pécsett és vonzáskörzetében   Pécs  és  körzetének  a  megyén  belüli  viszonylag  jó  munkanélküliségi  mutatója  ellenére a munkanélküliek abszolút száma viszonylag magas. Az elmúlt tíz évben a  regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a cikluson belül is jelentős  változások tapasztalhatóak.  Az  1993‐as  esztendőben  a  munkanélküliek  száma  a  nagyarányú  létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően még 8 ezer fő körül  mozgott,  de  2003‐ra  közel  felére  4.300‐4.500  főre  csökkent.  A  tízéves  tendencia                                                     Pörös Béla: A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél‐dunántúli régióban 

3

26 látszólag bíztató, azonban ha az utolsó három évre koncentrálunk, az tapasztalható,  hogy  a  csökkenés  megállt  a  regisztrált  munkanélküliek  létszáma  stagnál,  és  kisebb  eltérésekkel 4.400 fő körül állandósult.  A  munkanélküliek  abszolút  számát  tekintve  Baranya  megyében  a  pécsi  kistérségben  a  legmagasabb  létszámuk.  A  megyei  regisztrált  munkanélküli  létszám  2003‐ban átlagosan 19.036 fő volt, amelynek 23%‐a, átlagosan 4.353 fő, Pécsett jelent  meg.  A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 12,3% volt 2003. decemberében. A  megyei  átlagtól  nagy  eltérések  tapasztalhatóak  a  munkaügyi  központ  kirendeltségeinek  térségeiben.  A  kirendeltségi  számokat  tekintve  a  6,1%‐os  pécsi  érték nagyon kedvezőnek tűnik.    A  regisztrált  munkanélküliek  számának  alakulása  Pécs  és  körzetében,  1998‐ 2003. évben  fő

7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998.jan.

1999.jan.

2000.jan.

2001jan.

2002jan.

2003jan.

    A  munkanélküliségi  ráta  alakulását  két  tényező  befolyásolja.  Az  egyik  a  regisztrált  munkanélküliek  számának  a  változása,  a  másik  az  aktív  népesség  alakulása.  Az  előzőekben  bemutatottak  szerint  az  elmúlt  időszakban  a  regisztrált  munkanélküliek  száma  folyamatosan  csökkent,  de  mivel  a  gazdaságilag  aktív  népességet  is  a  csökkenő  tendencia  jellemezte,  ezért  a  munkanélküliségi  ráta  csökkenése  sokkal  kisebb,  mint  a  munkanélküliek  számának  mérséklődése.  A  tíz  éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az  időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25‐26%‐kal mérséklődött.   

27 A munkanélküliségi ráta alakulása Pécs és körzetében, 1998‐2003. évben  14 %

mn.ráta Pécs

megyei mn. ráta

országos mn. ráta

12 10 8 6 4 2 0 1998.jan.

1999.jan.

2000.jan.

2001. jan

2002. jan

2003jan

    Pécs  és  térségének  viszonylag  kedvező  helyzetét  akkor  tapasztalhatjuk  igazán,  ha  összehasonlítjuk  a  térségi  mutatókat  a  megyei,  illetve  az  országos  értékekkel.  A  fenti ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi mikrorégió adatai sokkal kedvezőbb képet  festenek,  mint  az  országos  értékek,  nem  is  említve  a  megyei  mutatót,  amely  jóval  fölülmúlja az országos átlagot.    A  regisztrált  munkanélküliek  megoszlása  a  regisztráció  hossza  szerint  Pécs  városában, 2003‐ban 

13-18 hó 5%

19-24hó 4%

24 hó fölött 4%

7-12 hó 17% 1-6 hó 70%

 

28 A  regisztrált  munkanélküliek  számát  ellátási  formánként  vizsgálva  azt  tapasztalhatjuk,  hogy  a  megyeszékhelyen  és  a  környékén  a  regisztrált  munkanélküliekből  a  legnagyobb  sokaságot  (37,4%,  1.649  fő)  2001‐ben  a  munkanélküli  járadékosok  jelentették.  Ez  négy  év  alatt  annyiban  módosult,  hogy  a  munkanélküli  járadékosok  számát  ma  már  némileg  meghaladja  az  ellátásra  nem  jogosultak tábora (41%, 1.793 fő). Az elmúlt három év alatt 25%‐ról 21,3%‐ra (930 fő‐ re)  csökkent  a  jövedelempótló  támogatásban,  illetve  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők száma.     A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs egyes körzeteiben  A  város  munkanélküliségi  adatainak  és  területi  megoszlásának  vizsgálata  érdekében a város területét négy részre osztottuk.  1.

Pécs  kelet  –  a  Balokánytól  keletre  eső  terület  (Pécsbánya,  Meszes,  Pécsszabolcs, Vasas, Pécsújhegy) 

2.

Pécs belváros – a bő történelmi belváros a Mecsek‐oldallal 

3.

Pécs kertváros – a vasúttól délre eső rész 

4.

Pécs nyugat – Uránváros, Patacs stb. 

  Pécs városában a regisztrált munkanélküliek létszáma a 2003‐as év záró napján  3.510 fő volt. Az elmúlt három évre visszatekintve lényeges változás nem állapítható  meg  a  létszámban.  A  területi  felosztás  alapján  nézett  munkanélküli  létszámot  a  következő táblázat szemlélteti.    A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécsett, területenként  Év 

Kelet 

Belváros 

Kertváros 

Nyugat 

Összesen 

2001 

953 

816 

1225 

415 

3409 

2002 

1023 

818 

1063 

429 

3333 

2003 

1016 

863 

1201 

430 

3510 

  Az elmúlt három év munkanélküliségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a  változások összességében nem voltak jelentősek. A keleti és a belvárosi városrészben  minimálisan  növekedett  (50‐60  fő)  a  regisztrált  munkanélküliek  száma,  míg  kertvárosban kicsit csökkent, és a nyugati részen elhanyagolható a növekedés.   

29 A felnőtt korú lakossághoz viszonyítva a területi megoszlás különbségei jobban  érzékelhetőek, amelyet a következő táblázat mutat be.    A 18. év fölötti lakosság és a munkanélküliek száma 2003‐ban  Kelet 

Belváros 

Kertváros 

Nyugat 

Összes 

lakos  munka‐ nélküli 

lakos  munka‐ nélküli

lakos  munka‐ nélküli

lakos  munka‐ nélküli 

 

33723 

28162 

44923 

22013 

1016 

863 

1201 

430 

3510 

  A  felnőtt  korú  lakosság  létszámához  viszonyítva  a  legmagasabb  a  munkanélküliek aránya a belvárosban 3,1%, ezt követi a keleti városrész 3,0%, majd a  kertváros 2,7% és végül a nyugati városrész, ahol a legkedvezőbb a mutató, 2,0%‐os a  munkanélküliek aránya.    A rendszeres szociális segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülők  megoszlása korcsoportonként, 2001‐2003‐évben  19 év alatt de c.

20-24 év

20

03 .

25-29 év

.d

ec .

30-34 év

20

02

35-39 év

01

de c.

40-44 év

20

01

ja n.

20

45-49 év

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

50 év fölött 100%

    A  jövedelempótló  támogatásban  és  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők  munkavállalásánál  az  egyik  legnagyobb  gondot  az  életkoruk  jelenti.  Az  ábrán  is  egyértelműen  kirajzolódik,  hogy  gyökeres  változás  nem  következett  be  a  struktúrában talán kis mértékben az elöregedés jelei tapasztalhatóak.  (A  2007  évi  aktualizálás  megállapításait  a  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Stratégiai Fejlesztési Program vonatkozó fejezetei tartalmazzák)   

30 Cigány népesség  A  Magyarországon  élő  roma  származásúak  számának  és  arányának  tekintetében  a  valóságot  pontosan  tükröző  adatok  nem  állnak  rendelkezésre.  A  2001.  évi  népszámláláson  Pécs lakosságának 1,2%‐a (nem egészen 2000 fő) minősítette magát cigány származásúnak. A  cigány  népesség  számára  vonatkozó  becslések  rendre  jelentősen  meghaladják  a  népszámlálás  során összeírt nagyságukat.   A  pécsi  cigányság  nagyságát  mintegy  10  ezer  fő.4  Döntő  hányaduk  vélhetően  a  keleti  városrészben  él,  a  többi  városrészben  csak  szórványos  a  jelenlétük  (ez  alól  némileg  kivétel  a  Belváros,  ahol  a  szociális  bérlakások  elhelyezkedésének  köszönhetően  egyes  utcákban  koncentráltabban fordulnak elő). Felmérés a Pécsett élő cigány népesség körében utoljára a 90‐ es  években  készült.  A  mai  életfeltételeikre  vonatkozó  adatok  hiányában  csak  a  roma  populációra vonatkozó általános megállapításokra hagyatkozhatunk.   „A  cigányságot  érintő  hátrányok  –  területi  elszigeteltség,  szociokulturális  jellegzetességekből  adódó  társadalmi  lemaradás,  alacsony  iskolázottság,  szakképzetlenség,  alacsony  jövedelmi  viszonyok,  rossz  lakáskörülmények  –  kölcsönösen  erősítik  egymást  és  vezetnek  e  csoport  „szegregáltsághoz”.  Főként  alacsony  iskolázottságuknak,  földrajzi  elhelyezkedésüknek  és  a  társadalom  előítéletességének  köszönhetően  alacsonyabb  körükben  a  foglalkoztatottsági  szint,  és  magasabb  és  tartósabb  a  munkanélküliség,  mint  a  többségi  társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek  (magas  a  gyermekkorú  népesség  aránya)  tudható  be,  hogy  magas  az  aktív  keresőkre  jutó  eltartottak aránya.”5                                                                               Pécs Megyei Jogú Város stratégiája a kábítószer‐probléma visszaszorítása érdekében, Pécs   A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005. 

4 5

31

2 SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK  2.1 A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások   Az  önkormányzat  2003‐ban  fogadta  el  a  27/2003.  (06.  27.)  szám  alatt  az  új  pénzbeli  és  természetben  nyújtott  szociális  ellátásról  és  gyermekvédelmi  támogatásról  szóló  rendeletet,  valamint  az  adósságkezelési  szolgáltatásról  szóló  38/2003. (10. 03.) számú Önkormányzati rendelet, melyek szélesebb körben nyújtanak  támogatást  a  társadalom  perifériájára  szorult  személyeknek,  valamint  nagyobb  segítséget biztosítanak a lakhatási kiadásokhoz.     Az  önkormányzat  a  szociális  rászorultság  esetén  a  jogosult  számára  az  alábbi  pénzbeli ellátásokat nyújthatja:   ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

időskorúak járadékát (Sztv.),   rendszeres szociális segélyt (Sztv.),   lakásfenntartási támogatást (Sztv.),  ápolási díjat (Sztv.),   átmeneti segélyt (Sztv.),   temetési segély (Sztv.),  rendszeres gyermekvédelmi támogatást (Gytv.),   rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (Gytv.). 

  A pénzbeli ellátásokon kívül természetbeni szociális ellátásként nyújthatja:  ¾ lakásfenntartási támogatás,   ¾ átmeneti segély,   ¾ temetési segély,    valamint  a  természetbeni  szociális  ellátások  között  kell  megemlíteni  a  köztemetéseket,  a  közgyógyellátási  igazolvány  kiadását,  az  adósságkezelési  szolgáltatást, valamint a polgármester jogosítványaként kiadásra kerülő egészségügyi  szolgáltatásra  való  jogosultság  és  járulékfizetés  alapjának  igazolására  szolgáló  hatósági  bizonyítvány kiadását is.     Időskorúak  járadéka  1998.  január  01‐től  hatályos  támogatási  forma.  A  megélhetést  biztosító  jövedelemmel  nem  rendelkező  időskorú  személyek  részére  nyújtott  támogatás,  melyet  az  önkormányzat  azoknak  az  időskorú  személyeknek  állapíthat  meg,  akik  a  67.  életévüket,  illetőleg  a  reá  irányadó  nyugdíjkorhatárt  betöltötték és akinek havi jövedelmük, valamint a saját és vele együttlakó házastársa,  élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg 

32 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %‐át, egyedülálló esetén 95  %‐át.     Pécsett  a  támogatásban  részesülők  száma  lassú  csökkenést  mutat,  azonban  a  támogatásra felhasznált összeg jelentősen emelkedett 1998 ‐2002 között.     Az időskorúak járadékában részesülők száma:  év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásban részesülők száma  fő 

108 

115 

114 

107 

103 

Támogatásra felhasznált összeg  eFt 

14.764 

18.600 

20.952 

22.089 

22.898 

  A  2007.  évi  felülvizsgálat  során  a  statisztikai  adatok  bemutatásán  túl,  egyéb  érdemi  információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak.  Időskorúak járadéka  Előző év dec. hó folyamán  Tárgyév dec. hó folyamán  támogatásban részesítettek  támogatásban részesítettek  száma  száma 

Megnevezés  2 004    

90 

79 

2 005    

79 

75 

2006 

75 

74 

 

Időskorúak járadéka 100 80

90 79

79 75

75 74

60

Előző év dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma Tárgyév dec. hó folyamán támogatásban részesítettek száma

40 20 0 2004

2005

2006

 

33 A rendszeres szociális segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki 18.  életévét  betöltötte  és  aktív  korú,  továbbá  munkaképességét  legalább  67  %‐ban  elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, illetőleg fogyatékossági támogatásban  részesül.   A  rendszeres  szociális  segélyezettek  másik  köre  (a  régebben  jövedelempótló  támogatásban részesültek), akik aktív korú nem foglalkoztatottak és akik a törvényi  jövedelmi és együttműködési követelményeknek megfelelnek.   Az aktív korú nem foglalkoztatottnak az a személy minősül, aki a munkanélküli  járadék,  illetőleg  a  jövedelempótló  támogatás  folyósítási  időtartamát  kimerítette  és  álláskeresést  ösztönző  juttatásban  nem  részesül,  illetőleg  kereső  tevékenységet  nem  folytat,  de  a  kérelem  benyújtását  megelőző  kettő  évben  legalább  egy  évig  együtt  működött a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, illetve az önkormányzattal.     év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

nem 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

Tám.  részesülők  száma/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

204 

246 

224 

262 

160 

320 

218 

469 

241 

579 

Összesen/fő 

450 

486 

480 

687 

820 

felhasznált  összeg/eFt. 

51.243 

30.533 

66.077 

86.189 

129.319 

  A  rendszeres  szociális  segélyben  részesítettek  száma  folyamatos  növekedést  mutat. A 2000‐es évtől a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt az aktív korú  nem  foglalkoztatott  személyek  ellátása  is  a  rendszeres  szociális  segély  támogatásán  belül történik. A rendszeres szociális segélyt nagyobb számban veszik igénybe a nők,  mely  a  magasabb  női  munkanélküliséggel,  valamint  azzal  magyarázható,  hogy  az  önkormányzat a közcélú foglalkoztatást férfiak számára tudta biztosítani. A közcélú  foglalkoztatás  részletes  ismertetése  és  értékelése  a  koncepció  foglalkoztatáspolitikai  fejezeténél  található.  2003‐as  évben  beruházás  történt  a  foglalkoztatást  biztosítónál,  így  megoldottá  vált  a  nők  közcélú  foglalkoztatása  is.  A  városban  a  támogatásra  fordított keret több mint két‐ és félszeresével nőtt az öt év során.     A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:   

34 A  jelenlegi  szabályozás  átláthatatlan,  igazságtalan  (döntően  az  ún.  fogyasztási  egység szabálya miatt). Sokan „kiesnek” a rendszerből. Nem éri el a törvényalkotó azon célját,  hogy  a  segélyezett  valóban  kikerüljön  a  rendszerből,  azaz  visszakerüljön  a  nyílt  munkaerő‐ piacra  (nem  segített  ezen  az  a  plusz  lehetőség  sem,  hogy  elhelyezkedés  után  még  6  hónapig  kaphatja  az  RSZS‐t).  Probléma  az  is,  hogy  a  közcélú  munkavégzés  mellett  nincs  ugyanez  a  szabály.  Az  elmúlt  évek  tapasztalata  azt  mutatja,  hogy  „körbejárnak”  az  RSZS‐ek:  közcélú  foglalkoztatás,  segély,  majd  újra  közcélú  foglalkoztatás,  majd  újra  segély,  azaz  nincs  „kitörés”, ún. munkaerő‐piaci reintegráció esélye minimális.    Az ún. beilleszkedési program „döcögős”, nagyon lelassítja a folyamatokat. Jobb volt  amíg  a  Központok  közvetlenül  küldhették  a  segélyezetteket  a  közfoglalkoztatást  Pécsett  biztosító,  Munka  Pécs—Baranyáért  Kht‐hoz.  Az  ún.  beilleszkedési  programnak  a  konkrét  foglalkoztatás után, de minimum azzal párhuzamosan lenne értelme. Nem elég hatékony a  négyoldalú  együttműködés  sem  (annak  ellenére,  hogy  van  írásos  megállapodás  is)  Önkormányzat, CSSK, Kht., Munkaügyi Központ. Nagyon ritkán van szakmai egyeztetés az  érintettek között, túl sok a szereplő a rendszerben, a felek nem tartják be a megállapodásokat,  tényleges  eredmény  nagyon  csekély.  A  családsegítő  központ  tudna  további  adatokat,  információkat adni arra, hogy a beilleszkedési programok, illetve a Forrásközpont Fordulópont  programja milyen eredményeket hoz ennél a célcsoportnál; illetve arra nézvést is, hogy az ún.  kemény mag: akiknél már esély sincs a munkaerő‐piacra történő elhelyezésre, esetében milyen  módszereik/eredmények vannak (családsegítés szakterületén).    A  támogatás  alacsony  hatékonysága  miatt,  ún.  célzott  akciókutatás  keretében  kellene  a  rendszeres szociális segélyezettek szociális körülményeit (teljes körűen) feltérképezni/elemezni,  az ún. családi munkanélküliségre is figyelemmel. 

35 Támogatásban részesítettek számának változása 

Támogatást  kérők 

Megnevezés 

1995 

  

Támogatásra  felhasznált Ft.    (ezerben,  kerekítve) 

  

 

Munkanélküliek  jövedelempótló támogatása 

1112 

20 

1295 

118036 

Rendszeres szociális segély 

23 

9 

313 

29204 

  

  

  

  

Munkanélküliek  jövedelempótló támogatása 

489 

14 

441 

116229 

Rendszeres szociális segély 

263 

34 

480 

66077 

  

  

  

  

789 

56 

876 

146782 

  

  

  

  

757 

57 

1001 

179035 

  

  

  

  

1644 

38 

1136 

222750 

2000 

2004  Rendszeres szociális segély  2005  Rendszeres szociális segély  2006  Rendszeres szociális segély 

 

  

Támogatásban  részesítettek  átlagos száma 

Elutasított  személyek 

36

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 118036 116229 1995 20 14

1295 441 Támogatásban részesítettek száma

Felhasznált Ft.

1112 489

Elutasított személyek

2000

Támogatást kérők

140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Rendszeres szociális segély 250000 200000 150000 100000 50000 0

1995 2000 Felhasznált Ft.

Támogatásban részesítettek száma

Elutasított személyek

Támogatást kérők

2004 2005 2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    A  lakásfenntartási  támogatás  nagyságrendileg  az  egyik  legjelentősebb  támogatási forma, mely a segélyezési rendszeren belül az elmúlt években erőteljesen  növekedett.  A  havi  lakásfenntartási  támogatás  a  lakásfenntartási  kiadásokhoz  nyújt  segítséget  úgy,  hogy  az  ügyfél  által  jelzett  közüzemi  szolgáltatónál  az  ügyfél  fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. Így mindenképpen biztosítva van,  hogy  a  támogatás  valóban  a  lakásfenntartási  kiadások  rendezését  szolgálja.  Fontos  szempontként  kell  figyelembe  venni,  hogy  a  támogatási  rendszer  ne  gyengítse  a  fizetési fegyelmet. Mindenképpen alapos vizsgálat szükséges a szociális rászorultság  eldöntéséhez. 

37   Év 

Pénzbeli tám.  Részesülők/Fő 

Pénzbeli tám.  Felhasznált  összeg/eFt 

Természetbeni  tám.  Részesülők/Fő 

Természetbeni  tám. felhasznált  összeg/eFt 

1998 

681 

18.106 

3275 

65.728 

1999 

175 

5.715 

4840 

58.659 

2000 

152 

1.140 

4362 

35.914 

2001 

186 

1.374 

3475 

48.287 

2002 

157 

3.418 

2498 

50.101 

  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    A  lakásfenntartással  kapcsolatos  kiadások  összege  folyamatosan  nő,  így  az  ezen  szolgáltatásban  részesülők  száma  is  emelkedik.  Jó  ellátási  forma.  Felső  határ  nincs  megállapítva  törvényben.  Albérleti  támogatás  nem  jellemző.  Egyedi  fűtéstámogatás  belvárosban  és  meszesen  jellemző,  de  nem  egy  összegben  történik  a  kifizetés  (általában  félévente).  Az  elmúlt  időszakban  javult  ezen  ellátás  hatékonysága  (pl.  korábban  a  kislakásban  élők  kiestek  a  rendszerből).  Jellemző  azonban,  hogy  mindig  ugyan  az  a  „kör”  jelenik  meg  a  támogatásért,  ez  azt  jelenti,  hogy  nem  sikerül  stabilizálni  ezen  egyének/családok  szociális  helyzetét:  pl.  jövedelmét,  életvezetési  stílusát,  gazdálkodását.  Véleményük  szerint  a  lakásfenntartási  támogatás  ún.  háttérszolgáltatása  (az  adósságkezelési  szolgáltatás)  hatékonysága  megkérdőjeleződik  (megjegyzés:  családsegítő  központ tapasztalatait is megkérdezni).    Túl  megengedő  a  jogszabály  (hamar  visszakerülhetnek  a  rászorulók  a  támogatási  rendszerbe).  Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a  rászoruló.  Pécsett  ún.  adósságkezelésként  nem  működik,  még  a  lakáscélú  pénzintézeti  hiteleknél sem.  Nem  is  kötöttek  pénzintézettel  szerződést.  Nincs  tapasztalatuk/tudásuk  arra,  hogy  lenne‐e  rászorulói  igény,  az  ún.  egyéb  adósságokkal  kapcsolatban  az  adósságkezelése  szolgáltatásra.   

38 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható,  gördülékeny.  Az  ún.  hátralékcsökkentési  támogatások  folyósításával  kapcsolatban  sincsenek  fennakadások.    Lakásfenntartási támogatás    

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Év 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995 

  

  

  

  

  

Egyszer  részesült  támogatásban 

1672 

1346 

326 

3654 

885 

Több  alkalommal,  de  nem  folyamatosan  támogatták 

1299 

581 

718 

3939 

6551 

1685 

994 

691 

16192 

11236 

162 

22 

140 

716 

4561 

4818 

2943 

1875 

24501 

23253 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

152 

4362 

1140 

35914 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

249 

1808 

11112 

51765 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

259 

3515 

5018 

128196 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

184 

4600 

3108 

160799 

Téli  hónapokban  havi  rendszerességgel  támogatták  Egész  évben  havi  rendszerességgel  támogatták  Összesen  2000  Összesen  2004  Összesen  2005  Összesen  2006  Összesen 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása 

39

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Az  ápolási  díj  a  tartósan  gondozásra  szoruló  személy  otthoni  ápolását  ellátó  nagykorú  hozzátartozó  részére  biztosított  anyagi  hozzájárulás.  Az  ápolási  díjra  jogosult  a  hozzátartozó,  ha  az  önmaga  ellátására  képtelen  állandó  és  tartós  felügyeletre  szoruló,  súlyosan  fogyatékos  vagy  tartós  beteg  személy  ápolását  vagy  gondozását végzi.     Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásb an  részesülők  száma/Fő 

273 

276 

297 

267 

207 

Felhasznált  összeg/eFt 

51.704 

59.872 

52.033 

54.608 

44.187 

  Pécs  viszonylatában  a  támogatottak  köre,  ezzel  együtt  a  támogatásra  fordított  összeg  is  csökken.  Ennek  oka  a  törvényi,  valamint  önkormányzati  rendelet  szigorítása volt.    A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:   

40 Napjainkban  is  van  ún.  foglalkoztatást  bővítő  hatása  az  ápolási  díjnak,  azonban  a  jellemző mára a valóban tartósan beteg, ápolásra és gondozásra szoruló hozzátartozók ápolása  iránti  igény.  Zömmel  tartósan  betegek,  illetve  súlyosan  fogyatékosok.  A  másik  jellemző,  az  hogy beteg, idős szülő ápolására igénylik ezt a támogatási formát (….. egyre nyomorultabbak  az emberek). Pl.: „… Kertvárosban sok az egyedül élő idős, s az egyik gyerek „bevállalja” az  ápolást, persze első sorban, aki amúgy is munkanélküli … , első sorban ezzel már akkor élnek,  ha a szülő ún. ágyban fekvő, tartósan gondoskodásra szorul.    Nagyon  alacsony  összegű  mára  már  az  ápolási  díj,  biztos  megélhetést  az  ápolónak  már  nem  nyújt.  Elvileg  az  ápolási  díj  mellett  lehet  dolgozni,  de  ez  a  tényleges  rászorulók  esetében csak elvi lehetőség (különösen a fokozott ápolást igénylő eseteknél).    Vannak speciális problémák is, melyre a jelenlegi jogszabály nem ad választ, s a helyi  rendelet sem (pl. szülő két súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, s ugyan azon összegű ápolási  díjat  kap,  mint  aki  egyet).  Helyi  rendeleti  szinten  kevés  a  szabályozási  lehetőség  (pl.  méltányosságnál a jövedelemhatár).  Talán majd az ápolási biztosítás megoldást adhat a fent problémákra is.  Az  elmúlt  években  még  jellemző  visszaélések  lehetőségét  mára  már  a  törvényalkotó  nagyban  kizárta,  szabályozott  az  ún.  ellenőrzés  rendszere  is.  Bár  még  mindig  lehetőség  az,  hogy  az  ápoló  és  az  ápolt  külön  háztartásban  éljen.  A  jelenleg  ápolási  díjban  részesülőknél  azonban megállapítható, hogy jellemzően közös háztartásban élnek ápoló és ápolt, s különösen  igaz ez a fokozott ápolást igénylőkre.    Arra a kérdésre, hogy az ápolási díj elérte‐e azt a célját, hogy „tehermentesítse” az  egészségügyi  és  szociális‐ellátórendszert  a  következőt  válaszolták:  döntően  igen,  azonban a gyakorlat az, hogy ha már valóban súlyos beteggé válik az ápolt, akkor már „nem  bírja”  az  ápoló  és  intézményi  elhelyezést  vesz  igénybe  (ez  jelenthet  fizikai  és  pszichés  kifáradást is).  Nem kizárt persze, hogy ugyan azon személyre az ápolási díjon felül az ápoló ún. házi  segítségnyújtást vagy szociális étkeztetést is igénybe vegyen. Nem terjedt ez még el a díjban  részesülők  között,  nincs  a  köztudatban.  A  környezettanulmány  elkészítésénél  a  szociális  ügyintéző  együtt  megy  ki  a  gondozási  központ  munkatársával,  aki  egyéb  irányú  felvilágosítást/segítséget  is  megad  a  kérelmezőnek.  Törvényi  rendelkezést  megnézni,  mert  pontosan szabályozza ennek a lehetőségét (ún. átjárható szolgáltatások).    A  statisztika  tartalmazza  az  ápolási  díj,  főbb  célcsoportjait/formáit,  annak  megoszlását  (az ún. alanyi jogú ápolási díjasok „vezetnek”).   

41 Ápolási díjjal támogatottak adatai    

Tárgyévben  kifizetett összeg  (eFt.)     0  28955     26112  25921     36864  16581              69890  23623 

Fő  1995 

   0  268     130  167     113  83     158  97     195  99 

Alanyi jogon  Méltányossági alapon  2000  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon  1995  Alanyi jogon  Méltányossági alapon 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Ápolási díjjal alanyi jogony támogatottak 80000

69890

70000 60000

Fő

50000

36864

40000 30000 20000 10000 0

Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)

26112

0 0 1995

130 2000

113 2004

158 2005

195 2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása   

42 Ápolási díjjal méltányossági alapon támogatottak 35000 30000

28955

25921

23623

25000

Fő

20000

16581 Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.)

15000 10000 5000

268

167

0 1995

2000

83

97

99

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    A  létfenntartást  veszélyeztető  rendkívüli  élethelyzetbe  került,  valamint  időszakosan  vagy  tartósan  létfenntartási  gondokkal  küzdő  személyek  részére  nyújtható átmeneti segély.     Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásb an  részesülők  száma/Fő 

2891 

3039 

2617 

4942 

2524 

Felhasznált  összeg/efT 

28.379 

38.183 

12.461 

27.299 

28.029 

  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:  A rendszeres szociális segély „mellé” adható segély összege nagyon alacsony (max. 5‐6  ezer  forint/hó)  ezért  nem  is  túl  hatékony  ez  a  segélyezés.  Korábban  évente  6  alkalommal  lehetett igényelni a segélyt, mára ez már 3 alkalomra szűkült, azzal, hogy a méltányosság köre  is nagyon szűk.  A  gyermekeknek  adható  átmeneti  segély  –  gyermekoktatási‐  nevelési  intézményen  keresztül  ‐,  mint  ún.  célzott  segély  formát,  hatékonynak  tartották,  kár,  hogy  az  önkormányzat pár éve ezt a segélyezési formát megszüntette (1994‐1995‐ig működött kb. ez a  segélyezési forma). 

43 Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi átmeneti segély formákon túl, milyen javaslatuk lenne,  a  jelenlévő  Központ  Vezetők  két  dolgot  hangsúlyoztak  ki:  egyrészt,  hogy  több  forrás  kellene  (hiszen  alacsony  az  egyszer  adható  összeg,  így  nem  is  éri  el  célját),  másrészt  az  ún.  gyógyszertámogatás, mint célzott átmeneti segély forma nagyon hiányzik, s indokolt lenne  bevezetése (különös tekintettel a közgyógyellátás jelenlegi szabályozására).  Pár  éve  szüntette  meg  az  önkormányzat  a  kamatmentes  kölcsönt,  mint  speciális  átmeneti segély formát, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket nem fizették vissza a rászorulók, s  ugyanakkor nagy adminisztratív teherrel járt (7‐8 évig működött ez a támogatási forma és a  folyósított kölcsönök cca. 70%‐a végrehajtás alatt van, vissza nem fizetés miatt).  Az  átmeneti  segélynek  ún.  időszakos  havi  formája  sem  létezik  már,  néhány  krízishelyzetben ez megoldást jelenthetne pedig. Méltányosságából megállapítható lenne, de a  gyakorlatban ez nem jellemző.  A  90‐es  évek  elején  próbálkozott  a  város  természetbeni  támogatásként  az  ún.  vásárlási  utalványok  rendszerével,  de  ez  nem  volt  működőképes  (visszaélések  voltak,  eladták, s megszűntek az ún. szociális boltok is). Az ún. közüzemeknek átutalt átmeneti  segélyt pedig felváltotta/kiváltotta” a lakásfenntartási támogatás.  A  krízishelyzetek  megoldására  jól  bevált  forma  és  gyakorlat  az  ún.  méltányosságból  megállapított  nagyobb  összegű  támogatás.  A  Népjóléti  Bizottság  dönt  az  egyedi  méltányossági  kérelmekről,  amiket  támogatnak,  azok  a  valóban  egyedi  élethelyzetek  (pl.  balesetek, káresetek, nagyobb összeget igénylő kórházi gyógykezelések/gyógyászati segédeszköz  beszerzés). Évente 2‐3 méltányossági megállapítás van, központonként.  Az  átmeneti  segélyben  részesülők  száma  mellett  a  KSH  adatlapon  szerepelnek  az  ún.  esetszámok  is  (egyszer,  kétszer,  többször),  ez  részben  meg  van  városrészi  bontásban,  de  összesítve rendelkezésre áll 1995‐től. A mai napig nehézséget okoz a tisztességes adatgyűjtés,  a jelenleg működő KIMERA Kft. programjának egy részét vásárolta meg a város (pl. az utca  szerinti legyűjtés ezért nem lehetséges). Még a KSH adatlapok felkutatása is lehetetlen az  1985., 1990‐es évekre (ez még irattárból is reménytelen).  A pénzbeli/természetbeni támogatások ún. utcára/városrészre történő lebontása, szintén  reménytelen vállalkozásnak tűnik, 1995‐től ún. munkaanyagok vannak (részstatisztikák). Az  azonban  nem  biztos,  hogy  ezeket  „összeadva”  azt  kapjuk,  ami  az  összesített  KSH  adatlapon  szerepel  (azaz  fenntartásokkal  kell  a  városrészi  adatokat  felhasználni  elemzéshez).  A  területi  Központ  Vezető  elvállalták,  hogy  a  rendelkezésükre  álló  KSH  adatlapokat  (de  csak  1995‐től)  fénymásolatban  összegyűjtik  és  átadják  a  Forrásközpontnak  (pénzbeli/természetbeni  ellátásokét),  illetve  a  gyámhatósági  statisztikák  közül  azokat,  amelyek  náluk  rendelkezésre  állnak.         

44 Átmeneti segély    

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Év 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995  Egyszer  részesült  segélyben  Kétszer  részesült  segélyben  Háromszor  részesült  segélyben 

  

  

  

  

  

2559 

2559 

‐‐‐‐‐ 

5128 

‐‐‐‐‐ 

993 

993 

‐‐‐‐‐ 

3979 

‐‐‐‐‐ 

1141 

1141 

‐‐‐‐‐ 

6212 

‐‐‐‐‐ 

1816 

1816 

‐‐‐‐‐ 

12557 

‐‐‐‐‐ 

31 

31 

‐‐‐‐‐ 

311 

‐‐‐‐‐ 

9 

9 

‐‐‐‐‐ 

126 

‐‐‐‐‐ 

6549 

6549 

‐‐‐‐‐ 

31320 

‐‐‐‐‐ 

Rendszeresen  részesült  átmeneti segélyben 

15 

15 

‐‐‐‐‐ 

3007 

‐‐‐‐‐ 

Kamatmentes  kölcsön  formájában  részesült  segélyben 

133 

133 

‐‐‐‐‐ 

5580 

‐‐‐‐‐ 

Összesen 

6697 

6697 

‐‐‐‐‐ 

39907 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

1884 

‐‐‐‐‐ 

6053 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

435 

‐‐‐‐‐ 

2810 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

287 

‐‐‐‐‐ 

2743 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

1 

‐‐‐‐‐ 

25 

‐‐‐‐‐ 

Négyszer  segélyben 

részesült 

Ötször  részesült  segélyben  Hatszor‐  és  többször  részesült segélyben  Összesen 

2000  Egyszer  részesült  segélyben  Kétszer  részesült  segélyben  Háromszor  részesült  segélyben  Ötször  segélyben  Összesen 

részesült 

‐‐‐‐‐ 

2617 

‐‐‐‐‐ 

12461 

‐‐‐‐‐ 

Kamatmentes  kölcsön  formájában  részesült  segélyben 

‐‐‐‐‐ 

10 

‐‐‐‐‐ 

830 

‐‐‐‐‐ 

Összesen 

‐‐‐‐‐ 

10 

‐‐‐‐‐ 

830 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

2039 

‐‐‐‐‐ 

2039 

   12034 

‐‐‐‐‐ 

436 

‐‐‐‐‐ 

872 

‐‐‐‐‐ 

461 

‐‐‐‐‐ 

1383 

‐‐‐‐‐ 

2936 

‐‐‐‐‐ 

4294 

2004  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben  Összesen 

részesült  részesült  részesült 

4832  8116  24982 

45 2005  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben 

részesült  részesült  részesült 

Összesen  2006  Egyszer  segélyben  Kétszer  segélyben  Háromszor  segélyben  Összesen 

részesült  részesült  részesült 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

2290 

‐‐‐‐‐ 

12493 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

546 

‐‐‐‐‐ 

5460 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

604 

‐‐‐‐‐ 

9060 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

3442 

‐‐‐‐‐ 

27123 

‐‐‐‐‐ 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

1837 

‐‐‐‐‐ 

10318 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

646 

‐‐‐‐‐ 

3876 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

661 

‐‐‐‐‐ 

5949 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

3144 

‐‐‐‐‐ 

20143 

‐‐‐‐‐ 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása   

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Temetési  segély  állapítható  meg  annak  a  személynek,  aki  a  meghalt  személy  eltemettetéséről  gondoskodott,  annak  ellenére,  hogy  arra  nem  volt  köteles,  vagy  tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a  saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.    

46 Év 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

Támogatásban  részesülők  száma/fő 

785 

504 

521 

713 

840 

Felhasznált  összeg/eFt 

14.777 

8.791 

4.090 

9.368 

13.568 

  A  2007.  évi  felülvizsgálat  során  a  statisztikai  adatok  bemutatásán  túl,  egyéb  érdemi  információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak.    Köztemetés  Folyamatosan  emelkedik  a  köztemetés  díja,  egy  legutóbbi  köztemetés  (túlsúly  miatt)  186.000 forintba került. Az emelkedő díjak miatt egyre többen nem tudják hozzátartozójukat  eltemettetni (ún. szoc. rászorultság miatt). Tehát nem csak azon esetekben kell „köztemetni”,  amikor nincs fellelhető hozzátartozó.    Temetési segély     Év 

Támogatásban részesített személyek száma 

Felhasznált Ft. (ezerben,  kerekítve) 

Összesen 

Pénzbeli 

Természetbeni 

Pénzbeli 

Természetbeni 

1995  Temetési segély 

  

  

  

  

  

593 

593 

‐‐‐‐‐ 

4149 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

36 

‐‐‐‐‐ 

36 

‐‐‐‐‐ 

801 

797 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

Egészségügyi  szolgáltatás  2000  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

521 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

4090 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

72 

‐‐‐‐‐ 

3114 

2004  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

539 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

11618 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

81 

‐‐‐‐‐ 

5809 

  

  

  

  

  

2005  Temetési segély 

‐‐‐‐‐ 

594 

‐‐‐‐‐ 

14855 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

91 

‐‐‐‐‐ 

6969 

2006  Temetési segély 

  

  

  

  

  

‐‐‐‐‐ 

505 

‐‐‐‐‐ 

13760 

‐‐‐‐‐ 

Köztemetés 

‐‐‐‐‐ 

‐‐‐‐‐ 

96 

‐‐‐‐‐ 

10708 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása 

47   Pénzbeli temetési segély 14855

16000 14000 12000

13760

11618

Pénzbeli támogatásban részesített személyek száma

10000 8000 6000 4000 2000

4149 593

Felhasznált összeg

4090 521

594

539

505

0 1995

2000

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Köztemetés 12000

10708 Természetbeni támogatásban részesített személyek száma

10000 8000

6969 5809

6000

2000 0

Felhasznált összeg

3114

4000 801 36

72

81

91

96

1995

2000

2004

2005

2006

  Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Közgyógyellátás  A  szociálisan  rászorult  személy  részére  az  egészségi  állapot  megőrzéséhez  és  helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány  állítható  ki.  A  közgyógyellátási  igazolvánnyal  rendelkező  személy  térítésmentesen  jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati  segédeszközökre.   A  közgyógyellátásra  való  jogosultságnak  három  jogcíme  van.  Igényelhető  alanyi, normatív jogon a törvény szabályai szerint, valamint méltányosságból a helyi  rendelet szabályai szerint. 

48   Év  Támogatásban  részesülők  összesen/fő  Alanyi jogon    Méltányossági  alapon    Normatív alapon    Méltányosságból  kiadott  igazolványok után  TB felé befizetett  összeg 

1998    6925 

1999    5763 

2000    6836 

2001    6076 

2002    5972 

2578 

2468 

3477 

2730 

2810 

2830 

2013 

2070 

2156 

1840 

1517 

1282 

1289 

1190 

1322 

  29.060 

  24.606 

  26.349 

  27.400 

  27.478 

  Mind  az  átmeneti  segélyben,  mind  a  temetési  segélyben,  mind  a  közgyógyellátásban részesítettek száma hosszú távon stagnálást mutat.    A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    Helyi  szinten  mozgástér  a  szabályozásnál  minimális,  az  ún.  jövedelemhatár  megállapításánál.  Pécsett  az  ún.  törvényi  határt  használják.  Egyre  többen  kiesnek  a  közgyógyellátási  igazolvány  igénylési  köréből,  jövedelem  miatt  (6.000  forint  alatti  gyógyszerköltség).  A  méltányos  esetek  száma  az  elmúlt  időszakban  lecsökkent,  de  ez  megállapítható  a  normatív/alanyi  esetekre  is.  Az  Sztv.  tisztította  a  közgyógyellátásra  jogosultak  körét,  annak  szabályait.  Sok  az  emelt  családi  pótlékban  részesülő.  Az  átmeneti  segély lehetősége nem kizárt a közgyógyigazolvány mellett. Fejlesztési lehetőséget látnak‐e? Itt  is az átmeneti segély ún. gyógyszertámogatás célzó formáját emelték ki. Az egyik Központ  Vezető  kiemelte,  hogy  „tisztább”  a  törvény,  de  azt  is  meg  kell  állapítani,  hogy  egyre  nagyobb probléma (főleg az idősek körében) a szükséges gyógyszerek kifizetése (egyre többször  jelzik  az  ügyfelek,  hogy  inkább  már  el  sem  mennek  orvoshoz  sem  ….  (Megjegyzés:  annak  ellenére,  hogy  a  társadalom  egészségi  állapota  folyamatosan  romlik  …..).  Vizitdíj  megállapításánál  szociális  vonalon  jelenleg  nincs  a  központoknak  feladata,  azaz  nem  vizsgálnak szociális rászorultságot.   

49

Év 

1995  2000  2004  2005  2006 

Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak  Méltányosságból kiadott  XII. hó 31‐én  igazolványok után a  Alanyai  Méltányossági  érvényes  társadalmobiztosításnak a  alapon  igazolvánnyal  jogon  tárgyévben befizetett  rendelkezők  összeg (eFt, kerekítve)  3225  1301  1924  20548  6836  3477  2070  26349  6642  3660  1798  31246  6282  3652  1695  31409  5894  3540  1266  29513 

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása    Adósságkezelés   Sajnos  a  közüzemi  díjhátralékosok  száma  és  a  tartozások  összege  országosan,  ezen  belül  Pécsett  is  növekedést  mutat.  Ennek  ellensúlyozására  fogadta  el  az  önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletet. A rendelet alapját  az  1993.  évi  lll.  Tv.  adta  meg,  mely  a  lakhatással  összefüggésben  eladósodott  szociálisan rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik maguk is készek és képesek  a tartozás részbeni rendezésére.  Nem  célja  a  szabályozásnak  a  fizetési  készséget  nem  mutató  adós  háztartások  támogatása, valamint az adósságok teljes tehermentesítése.  Az  adósságkezelési  szolgáltatás  két  elemből  áll:  adósságcsökkentési  támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból.  A  város  akkor  nyújthat  adósságkezelési  szolgáltatást,  ha  rendeletet  alkot,  adósságkezelési  tanácsadást  működtet,  valamint  az  adósságcsökkentési  támogatáshoz  forrást  különít  el.  A  2003  évi  2004  évi  költségvetésben  a  város  erre  a  célra 40. millió forintot különített el.  Az adósságkezelési támogatás lebonyolítását az Esztergár Lajos Családsegítő és  Gyermekjóléti szolgálat alkalmazásában lévő adósságkezelési tanácsadók végzik.  • • • •

Tájékoztatást  nyújtanak  az  adósságkezelési  szolgáltatás  formáiról  és  feltételeiről  Feltérképezik  a  háztartás  készségét  és  képességét,  hogy  bevonhatók‐e  az  adósságkezelési szolgáltatásba.  Javaslatot  tesz  az  adósságcsökkentési  támogatás  megállapításához.  A  határozat meghozatala már hatósági aktus.  Írásos megállapodást köt az adóssal, melyben megtalálhatók a kapcsolattartás  módja  gyakorisága.  Havonta  egy  alkalommal  mindenképp  szükséges  egy  személyes találkozás. 

50 Az  adósságkezelési  szolgáltatásba  azok  a  személyek  vonhatók  be,  akik  szociálisan  rászorultak,  jogszabályban  meghatározott  nagyságú  és  minőségű  lakásban laknak, adósságuk minimum 50. 000 –Ft. de 260. 000‐Ft‐nál nem nagyobb. A  tartozás hat havi legalább és az 18 hónapon belül keletkezett.  2003. december 01. óta lehet ezt a támogatási formát igénybe venni. Több száz  kérelem érkezett be eddig, de határozathozatalra még kevés ügy érett meg.  A  megállapított  támogatást  minden  esetben  a  közüzem  felé  történő  átutalással  kapja meg a rászorult. Feltehető, hogy a program hosszú távon váltja valóra a hozzá  fűzött reményeket. Türelmes hosszas folyamat a családokkal, míg érdemi eredményt  lehet  elérni  a  családgondozással,  az  adósságok  végleges  kifizetésével,  és  a  teljes  adósságmentesítéssel.    A  pénzbeli  és  természetben  nyújtott  szociális  ellátások  nyújtása  az  önkormányzat  részéről  négy  területi  szociális  központon  keresztül  történik.  A  központok  kialakítása  során  az  önkormányzat  arra  volt  figyelemmel,  hogy  minél  inkább a rászorulók lakókörnyezetéhez kerüljenek közel. Így a Meszesi városrészben  Pécs, Zsolnay Vilmos u. 45.‐ben az I. sz. Területi Szociális Központ, Belvárosban Pécs,  Vargha D. u. 2‐ben, a II. sz. Területi Szociális Központ,  Uránvárosban Pécs, Esztergár  Lajos  u.  19.‐ben  a  III.  sz.  Területi  Szociális  Központ,  Kertvárosban,  Pécs,  Sarolta  u.  2.sz. IV. sz. Területi Szociális Központ került kialakításra.     A központok kulturált körülmények között fogadják a rászoruló ügyfeleket, heti  két  alkalommal  ügyfélfogadási  időben.  Két  ügyintézőnél  több  sehol  nem  dolgozik  egy  szobában,  ezzel  biztosítva  azt,  hogy  az  ügyfél  nyugodt  körülmények  között  oszthatja meg személyes problémáit.    A  helyi  ellátó  rendszer  legfontosabb  igénye  a  segélyezéssel  szemben,  hogy  a  ténylegesen rászoruló kör részesedjen az egyre szűkülő állami és helyi költségvetési  segélykeretből.  A  hatékony  segélyezés  alapeleme  az  úgy  nevezett  természetbeni  segélyezés  rendszere.  A  lakásfenntartási  támogatásnál,  illetőleg  az  adósságkezelési  támogatásnál  ez  már  szinte  tökéletesen  megvalósul,  hiszen  ahol  csak  mód  van  rá,  elsősorban  a  kommunális  kiadásokhoz  történő  célirányos  támogatásként  kapják  a  rászorulók.  A  gyermekvédelem  területén  hatékony  segélyezési  forma,  az  oktatási  nevelési  intézményhez  küldött  közvetlen  anyagi  támogatás,  a  rászoruló  tanulók,  gyermekek szociális étkezési térítési díj kedvezmények biztosítása. Prevenciós jellege  miatt ezt a fajta természetbeni segélyezési formát nem szabad megszüntetni, inkább  célirányosabb bővítés az indokolt (pl. utalvány rendszer) Ezzel részben csökkenthető  lenne  a  segélyezés  hatósági  jellege  is,  hisz  tapasztalataink  szerint  mindenképpen  bővíteni kell az úgynevezett „hivatalból” segélyezést, azaz nem állampolgári kérelem  alapján,  hanem  a  családdal,  egyénnel  kapcsolatban  álló,  őt  ismerő  szociális 

51 szolgálatok javaslatára. Célszerű lenne ismételten kezdeményezni egy komplex non‐ profit szociális diszkont bolt hálózat megvalósítását.   A  segélyezés  kérdésénél  még  külön  ki  kell  térni  a  krízissegélyezésről.    Jó  működése  esetén  a  segítő  szakemberek  a  segélyezéssel  foglalkozó  területi  szociális  központokhoz  irányítják  a  rászorulók,  vagy  élhetnek  a  „hivatalból”  segélyezéssel  is  amikor is ő maga kezdeményezi a rászorulóknak a segély folyósítást.     A  területi  szociális  központok  egységes  szociális  informatikai  rendszerrel  rendelkeznek,  mely  egy  egységes  segélyezési  gyakorlat  kialakításában  nyújtott  segítséget. Cél, hogy fokozatosan bevonják az intézményrendszert is.      A  területi  szociális  központok  ellátási  területe  megegyezik  a  gondozási  központok által ellátott területtel, mely lehetővé teszi a szorosabb együttműködést, a  rászorult családok ellátását illetően, mind a pénzbeli természetbeni ellátások, mint a  szociális szolgáltatások vonatkozásában.  A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi,  kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak:    A  lakásfenntartással  kapcsolatos  kiadások  összege  folyamatosan  nő,  így  az  ezen  szolgáltatásban  részesülők  száma  is  emelkedik.  Jó  ellátási  forma.  Felső  határ  nincs  megállapítva  törvényben.  Albérleti  támogatás  nem  jellemző.  Egyedi  fűtéstámogatás  belvárosban  és  meszesen  jellemző,  de  nem  egy  összegben  történik  a  kifizetés  (általában  félévente).  Az  elmúlt  időszakban  javult  ezen  ellátás  hatékonysága  (pl.  korábban  a  kislakásban  élők  kiestek  a  rendszerből).  Jellemző  azonban,  hogy  mindig  ugyan  az  a  „kör”  jelenik  meg  a  támogatásért,  ez  azt  jelenti,  hogy  nem  sikerül  stabilizálni  ezen  egyének/családok  szociális  helyzetét:  pl.  jövedelmét,  életvezetési  stílusát,  gazdálkodását.  Véleményük  szerint  a  lakásfenntartási  támogatás  ún.  háttérszolgáltatása  (az  adósságkezelési  szolgáltatás)  hatékonysága  megkérdőjeleződik  (megjegyzés:  családsegítő  központ tapasztalatait is megkérdezni).    Túl  megengedő  a  jogszabály  (hamar  visszakerülhetnek  a  rászorulók  a  támogatási  rendszerbe).  Alanyi ellátás sután kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a  rászoruló.  Pécsett  ún.  adósságkezelésként  nem  működik,  még  a  lakáscélú  pénzintézeti  hiteleknél  sem.  Nem  is kötöttek  pénzintézettel  szerződést.  Nincs  tapasztalatuk/tudásuk  arra,  hogy  lenne‐e  rászorulói  igény,  az  ún.  egyéb  adósságokkal  kapcsolatban  az  adósságkezelése  szolgáltatásra.   

52 A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan elégedettek. Megbízható,  gördülékeny.  Az  ún.  hátralékcsökkentési  támogatások  folyósításával  kapcsolatban  sincsenek  fennakadások.   

2.2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások  Az  egységes  komplex  várospolitika  lehet  az,  amely  lehetőséget  biztosít  a  helyi  szociálpolitika  fejlesztésére.  Ennek  első  lépcsője  szakértelemmel  történő  helyezet  felmérés,  a  meglévő  intézményi  és  civil  hálózat  átvilágítása  és  ennek  birtokában  a  szükséges  teendők  felvázolása.  Fel  kell  deríteni  a  meglévő  intézményrendszerben  rejlő  tartalékokat  párhuzamosságokat  és  a  még  hiányzó  feladatok  ellátásának  megoldási lehetőségeit.     A  szociális  igazgatásról  és  a  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körét. A törvény  a feladatok ellátását megosztja a települési és a megyei önkormányzatok között. Ezen  belül  a  település  köteles  gondoskodni  az  alapellátás  biztosításáról,  ‐  így  a  pénzbeli  ellátásokról,  a  természetben  nyújtott  szociális  ellátásokról,  illetve  a  személyes  gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról.     A szociális törvény 2001. évi LXXIX. Törvénnyel, majd a 2003. évi IV. törvénnyel  történő módosítása alapjaiban változtatta meg az önkormányzatok feladatellátásának  módját.  Mindkét  módosítás  az  alapellátások  fejlesztését  irányozta  elő  a  szolgáltatások  saját  lakókörnyezetben  történő  biztosításával.  A  hagyományos  alapellátási  formák  (étkeztetés,  házi  segítségnyújtás,  családsegítés)  kiegészültek  a  speciális  alapellátási  feladatokkal,  amelyek  a  jelzőrendszeres  gondozást  jelentik  az  idős és fogyatékos személyek esetében, támogató szolgálatot a fogyatékos személyek  körében,  közösségi  gondozást  a  pszichiátriai  és  szenvedélybetegek  körében,  utcai  szociális munkát a hajléktalanok esetében.   A  törvény  nem  definiálja  a  „rászorultságot”,  ebből  adódóan  minden  olyan  személynek  az  alapellátások  körében,  a  lakókörnyezetben  szolgáltatást  kell  biztosítani,  aki  ezt  igényli  és  egészségi  állapota,  kor,  fogyatékossága,  jövedelmi  helyzete  miatt  arra  szüksége  van.  Az  ellátást  igénylők  csoportját  tehát  a  szolgáltatások  szempontjából  bővíti,  és  kiegészíti  a  fogyatékos,  pszichiátriai,  szenvedélybeteg és hajléktalan személyekkel. Az új ellátási formák megvalósítását a  törvény 2005. január 1‐től írja elő.  A szociális törvény 90.§ ‐a szerint a megyei jogú város saját területén köteles az  alap‐,  nappali  és  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  ellátási  feladatokat  megszervezni,  valamint  a  megyei  önkormányzat  ellátási  kötelezettsége  körébe  tartozó  feladatok 

53 közül  az  idősellátás,  továbbá  –  előzetes  felmérésre  alapozva  –  a  lakossági  szükségletek  alapján  meghatározott  legalább  két  további  intézménytípus  feladatait  biztosítani.  Ennek  megfelelően  Pécs  városában  az  alábbi  ellátási  típusokat  kell  működtetni.    Sorszám 

1.  1.1  1.2  1.3    1.4.  1.4.1   

1.4.2 

1.4.3.  1.4.4    2.   2.1.  2.1.1  2.1.2  2.1.3  2.1.4  2.1.5   

2.2.  2.1.1.  2.1.2  2.1.3 

Ellátási forma, feladat 

Jogszabályi  Az ellátás biztosításának határideje  hely 1993. évi  III. törvény  Alapellátások      Étkeztetés  62. §  2003. évi IV. tv. 82. § (6)2005. 01. 1‐től  Házi segítségnyújtás  63. §   2005. 01.01‐től  Családsegítés  64. §  2005.01.01‐től  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 65 §  2005.01.01‐től  Speciális alapellátási feladatok      Közösségi  pszichiátriai  ellátás  65/B. §   2005. 01. 01‐től  támogató szolgálat  Közösségi  ellátások  a  pszichiátriai,  65/A  2005.01.01‐től  illetve  a  szenvedélybetegek  részére  nyújtott   Szenvedélybetegek  részére  nyújtott  alacsonyküszöbű ellátás  Fogyatékos  személyek  65/C. § (1)   2005. 01.01‐től  lakókörnyezetükben  történő  ellátása  támogató  szolgálat  megnevezése  (Támogató Szolgáltatás)  Szenvedélybetegek  részére  65/D. §  2003. évi IV. tv. 82. § (6)   szolgáltatás  Hatályon kívül: 2005. 01. 01‐től  Utcai szociális munka  65/E. §    Nappali ellátás  65/F §  2005. 01. 01. alapellátási formaként  Szakosított ellátási formák      Nappali  ellátást  nyújtó    Nem szakosított ellátás  intézmények  Idősek klubja   76. §   2005. 01. 01‐től   Fogyatékosok  nappali  77. §                2005. 01. 01‐től  intézménye  Nappali melegedő  78. §   2005. 01. 01‐től  Szendevélybetegek  nappali  79. §   2005. 01. 01‐től  intézménye  Pszichiátriai  betegek  nappali  79/A. §   2005. 01. 01‐től  intézménye  Fenti  intézményeket  a  hatályos      jogszabály  az  alapellátások  közé  sorolja, és nem nevesíti külön §‐ban  Átmeneti  elhelyezést  nyújtó      intézmények  Idősek gondozóháza  82. §  2005. 01. 01‐től  Fogyatékosok gondozóháza  83. §  2005. 01. 01‐től  Pszichiátriai  betegek  átmeneti  83/A §  2005. 01. 01‐től 

54

2.2.3  2.2.4 

otthona  Szenvedélybetegek  átmeneti  otthona  Éjjeli menedékhely  Hajléktalan átmeneti szállása  Ápolást‐gondozást nyújtó  intézmények  Idősek Otthona  Gondozási  részleg  demens  személyek részére  Fogyatékos személyek otthona  Pszichiátriai betegek otthona 

2.2.5 

Szenvedélybetegek otthona 

71/A. § 

2.2.6  2.3.  2.3.1 

Hajléktalanok otthona  Rehabilitációs intézmények  Pszichiátriai,  illetve  szenvedélybetegek  rehabilitációs intézménye  Fogyatékosok  rehabilitációs  intézménye  Hajléktalanok  rehabilitációs  intézménye*  Lakóotthonok 

71/B. §  72. §  73. § 

2.1.4  2.1.5  2.2  2.2.1  2.2.2 

2.3.2  2.3.3  2.4  2.4.1  2.4.2.  2.4.3. 

83/B. § 

2005. 01.01‐től 

84. § (2) 

2005. 01. 01‐től 

 

 

68. §  68. § (4) 

2005. 01. 01‐től  2006. 01.01‐től 

69. §  71. § (1) 

2005.01. 01.  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  2005. 01. 01.    A feladatra nincs törvényi  kötelezettség 

74. §  74/A. §  85/A. § 

Fogyatékos  személyek  85/A. § (2) a)  lakóotthona*  pont  Pszichiátriai  betegek  85/A. § (2) b)  lakóotthona  pont  Szenvedélybetegek lakóotthona  85/A. § (2) c)  pont 

A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség  A feladatra nincs törvényi  kötelezettség 

* Civil szervezet működteti a várossal kötött ellátási szerződés nélkül. 

55

2.2.1

Alapellátások 

Étkeztetés  A  szociális  törvény  62.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  rendelkezik  az  étkeztetésről.  Eszerint  a  települési  önkormányzatnak  kell  gondoskodni,  azoknak  a  szociális  rászorulóknak  a  legalább  napi  egyszeri  étkezéséről,  akik  azt  magunknak,  illetve  önmaguknak  és  eltartottjaik  részére  tartós  vagy  átmeneti  jelleggel  nem  képesek  biztosítani.  Ide  tartoznak  az  idősek,  hajléktalan,‐  fogyatékos  személyek,  pszichiátriai,‐ szenvedélybetegek csoportjai.     Házi segítségnyújtás  A  törvény  63.  §‐a  szerint:  házi  segítségnyújtás  keretében  kell  gondoskodni  azokról  az  időskorú  személyekről,  akik  otthonukban  önmaguk  ellátására  nem  képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos  személyekről,  azokról a  szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló  életvitellel  kapcsolatos  feladataik  ellátásában  segítséget  igényelnek,  de  egyébként  önmaguk ellátására képesek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló  személyekről,  akik  ezt  az  ellátási  formát  igénylik,  illetve  bentlakásos  intézménybe  való elhelyezésre várakoznak.   A  házi  segítségnyújtáson  belüli  szolgáltatás,  vagy  önállóan  megszervezett  szolgáltatási forma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A saját otthonában élő, de  egészségi  állapota  miatt  segítségre  szorulók  veszélyhelyzet  megelőzését,  krízishelyzet  elhárítását  szolgálja.  A  jelzőrendszeres  szolgálat  alkalmas  a  közösségi  erő mozgósítására, lehetőséget ad önkéntes segítők bevonására.     Családsegítés   A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény,  a  szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében rendelkezik többek közt a  személyes  ellátást  nyújtó  ellátások  formáiról,  szervezetéről.  A  jogosultságról  és  az  érvényesítés  garanciáiról.  Az  utóbbiak  között  szerepel  a  családsegítés,  mint  az  önkormányzatok  által  kötelezően  ellátandó  feladat.  A  családsegítő  szolgálat  –  családcentrikus ellátási forma. Két csoportját különböztetjük meg:   ¾ Az  általános  szolgáltatások  valamennyi  családsegítő  alapfeladata.  Tevékenységében  a  megelőzés,  az  egyén  vagy  család  életében  meglévő  probléma  megszüntetése,  valamint  a  családok  jólétéhez  való  hozzájárulás  (segítségnyújtás  ahhoz,  hogy  az  életkörülmények  javuljanak)  kell,  hogy  megvalósuljon.   ¾ Speciális segítő szolgáltatást akkor köteles nyújtani a települési önkormányzat,  ha a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működésével biztosítja.  

56   A  családsegítés  családoknak,  családban  élő  vagy  egyedülálló  személyeknek  nyújtott  professzionális  segítség,  támogatás  ahhoz,  hogy  életüket  emberi  módon  élhessék.  A  családsegítés  célja,  a  családsegítő  szolgáltatás  keretében  segítséget  nyújtani  a  működési  területén  élő  szociális  és  mentálhigiénés  problémái,  illetve  krízishelyzete  miatt  segítséget  igénylő  személynek,  vagy  családnak  az  ilyen  helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése,  valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.     A családsegítő szolgálat munkája három fő területre osztható:   ¾ Családgondozói feladatokat lát el,  ¾ Ellátásokat közvetít,  ¾ Szervezési tevékenységet végez.     A  szolgáltatásoknak  tehát  egységesen  kell  törődni  a  társadalmi,  szociális  kapcsolat  rendezésével,  az  egyéni  és  szociális  hiányok  pótlásával  és  belső  egyéni  személyes konfliktusok  kezelésével, ezzel erősítve a közösség tagjainak kapcsolatát,  együttérzését, önállóságát és felelősségét egymás felé.   Mivel a családsegítő szolgálatnak a legkülönbözőbb szükséglettel hozzáforduló  egyéneket  kell,  hogy  támogassa,  a  jelenlegi  anyagi  és  személyi  feltételei  nem  elégségesek  ahhoz,  hogy  teljes  körű  támogatást  végezzen.  Együtt  kell  működnie  a  szociális ellátórendszer minden egységével és a társadalom egyéb szervezeteivel – pl.  civil szervezetekkel ‐ is.    

2.2.2

Speciális alapellátási feladatok 

Közösségi  pszichiátriai  ellátás  keretében  a  pszichiátriai  betegek  részére  lakókörnyezetükben  komplex  segítséget  kell  nyújtani  a  mindennapi  életvitelhez,  szorosan  együttműködve  az  egészségügyi  gondozással.  Ez  az  ellátási  forma  is  igénybe  veszi  a  természetes  közösségi  erőforrásokat  (hozzátartozók,  önsegítők).  Az  egyén  aktív  és  felelős  részvételével,  egyénre  szabott  terápiás  terv  alapján  gondoz.  Segítséget  nyújt  az  egyén  egészségi,  pszichés  állapota  javításában,  életvitelében,  rehabilitációjában.  A  hozzátartozók  és  a  lakókörnyezet  bevonásával  végzett  házi  gondozás prevenciós tevékenység az egészségi állapot változása tekintetében.     A  támogató  szolgálat  a  fogyatékos  személyek  önálló  életvitelének  megkönnyítése  érdekében  működtetett  szolgáltatás.  Célja  a  fogyatékos  személyek  életvitelének segítése, ‐ a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével és 

57 a  lakáson  belüli  speciális  segítségnyújtással  a  fogyatékkal  élők  kapcsolatainak  erősítése,  a  társadalmi  integráció  biztosítása.  Mindezek  megvalósítása  érdekében  fontos feladat az alapvető szükségletek eléréséhez szállító szolgálat működtetése, az  egészségügyi – szociális ellátásokhoz való hozzájutás támogatása, információnyújtás,  tájékoztatás,  ügyintézés,  tanácsadás,  kapcsolatok  javítása,  önsegítő  csoportok  elérésének segítése.     Utcai szociális munka keretében kell biztosítani az utcán tartózkodó hajléktalan  személy  helyzetének,  életkörülményeinek  figyelemmel  kísérését,  szükség  esetén  ellátásának  kezdeményezését,  illetve  az  ellátás  biztosításához  kapcsolódó  intézkedések megtételét.    Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatás alapellátás keretén belül, azon  személyek  részére,  akik  intézményi  jogviszonyt  követően  saját  lakókörnyezetükben  élnek  és  megfelelő  életvitelük  fenntartásához  segítséget  igényelnek.,  valamint  azok,  akik valamely más –nem bentlakásos – ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy  egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre  van szükségük.   

2.2.3

Szakosított ellátási formák 

Ha  az  életkoruk,  egészségi  állapotuk,  valamint  szociális  helyzetük  miatt  a  rászorult  személyekről  az  alapellátás  keretében  nem  lehet  gondoskodni,  a  rászorultakat  állapotuknak  és  helyzetüknek  megfelelő  szakosított  ellátási  formában  kell gondozni.     A  szakosított  ellátást  nyújtó  intézményi  formák  a  nappali  ellátást  nyújtó  intézmények,  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények,  a  rehabilitációs  intézmények, a lakóotthonok, valamint az ápolást, gondozást nyújtó intézmények. (A  nappali ellátást nyújtó intézmények kivételével együtt: bentlakásos intézmények.)  Az  egyes  intézménytípusok  által  biztosított  szolgáltatások  megszervezhetőek  önálló,  illetve  integrált  szervezeti  formában.  A  szervezeti  integráció  megvalósulhat  több  ellátási  típus  egy  intézmény  keretein  belül  történő  biztosításával,  illetve  alap,  nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.        

58 Nappali ellátást nyújtó intézmények (A jelen szabályozás szerint alapellás)  A  nappali  ellátást  nyújtó  intézmények  elsősorban  a  saját  otthonukban  élők  részére  biztosítanak  lehetőséget  a  napközbeni  tartózkodásra,  étkezésre,  társas  kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.   Nappali ellátást nyújtó intézmény:    Idősek klubja  Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szorult, önmaguk ellátására  részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.     Fogyatékosok nappali intézménye   A  fogyatékos  személyek  nappali  intézményében  önellátásra  részben  képes,  vagy  önellátásra  nem  képes  és  felügyeletre  szoruló  halmozottan  fogyatékos,  illetve  autista személy részére is biztosítható szolgáltatás.     Szenvedélybetegek nappali intézménye   A szenvedélybetegséggel küzdő személy napközbeni ellátását, gondozás végzi.     Pszichiátriai betegek nappali intézménye  A  pszichiátriai  betegséggel  küzdő  személy  napközbeni  ellátását,  gondozás  végzi.     Nappali melegedő  Elsősorban a hajléktan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget.     Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények  Időskorúak gondozóháza  Az  időskorúak  gondozóházába  azok  az  idős  korúak,  valamint  azok  a  18.  életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt,  vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.     Fogyatékos személyek gondozóháza 

59 Azok  a  fogyatékos  személyek  helyezhetők  el,  akiknek  ellátása  családjukban  nem  biztosított  vagy  az  átmeneti  elhelyezést  a  család  tehermentesítése  teszi  indokolttá.     Pszichiátriai betegek átmeneti otthona  Azok  a  pszichiátriai  betegek  helyezhetők  el,  akiknek  ellátása  átmenetileg  más  intézményben  vagy  családjában  nem  oldható  meg,  viszont  tartós  bentlakásos  intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg‐gyógyintézeti kezelése nem indokolt.     Szenvedélybetegek átmeneti otthona  Az  a  személy  helyezhető  el,  akinél  szakorvosi  (addiktológus,  pszichiáter)  szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra és ellátása átmeneti  jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.     Éjjeli menedékhely   Az  önellátásra  és  a  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására  képes  hajléktalan  személyek  éjszakai  pihenését,  valamint  krízishelyzetben  éjszakai  szállás  biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.     Hajléktalan személyek átmeneti szállása  Azoknak  a  hajléktalan  személyeknek  az  elhelyezését  biztosítja,  akik  az  életvitelszerű  szálláshasználat  és  a  szociális  munka  segítségével  képesek  az  önellátásra.     Az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  –  a  hajléktalanok  éjjeli  menedékhelye  és  átmeneti  szállások  kivételével  –  ideiglenes  jelleggel  legfeljebb  egy  évi idő tartamra teljes körű ellátást biztosítanak.     Ápolást‐gondozást nyújtó intézmények   Az  önmaguk  ellátására  nem,  vagy  csak  folyamatos  segítségre  képes  személyek  napi  legalább  háromszori  étkeztetéséről,  szükség  szerint  ruházattal,  illetve  textíliával  való  ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást‐ gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, ha ellátásuk más módon nem oldható meg.      

60 Idősek otthona   Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek  napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal illetve textíliával  való  ellátásáról,  mentális  gondozásáról,  a  külön  jogszabályban  meghatározott  egészségügyi  ellátásáról,  valamint  lakhatásáról  az  ápolást,  gondozást  nyújtó  intézményben  kell  gondoskodni,  feltéve,  hogy  ellátásuk  más  módon  nem  oldható  meg.    Fogyatékos személyek otthona   Az  otthonba  az  a  fogyatékos  személy  vehető  fel,  akinek  oktatására,  képzésére,  foglalkoztatására  valamint  gondozására  csak  intézményi  keretek  között  van  lehetőség. Nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni,  hogy  számára  az  állapotának  megfelelő  önállóság,  döntési  lehetőség  biztosítva  legyen.     Hajléktalanok otthona  Olyan  hajléktalan  személy  gondozását  kell  biztosítani,  akinek  az  ellátása  átmeneti  szálláshelyen,  rehabilitációs  intézményben  nem  biztosítható  és  kora,  egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.    Pszichiátriai betegek otthona    Szenvedélybetegek otthona  Az  ellátási  forma,  feladat  táblázat  2.3.  rehabilitációs  intézmények  és  2.4.  lakóotthonok  ellátási  formákat  a  szociális  törvény  a  Megyei  Önkormányzat  feladatkörbe  utalja.  Pécsett  ugyan  működnek  ilyen  típusú  intézmények,  de  nem  önkormányzati fenntartással, illetve támogatással.    

61

3 PÉCS  SZOCIÁLIS  INTÉZMÉNYEI 

ELLÁTÓ 

RENDSZERÉNEK 

(megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat megállapításait a III. 6.7.8.9. címek  tartalmazzák)    A  továbbiakban  felvázoljuk  és  elemezzük  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátások rendszerét Pécs városában.  A szociális törvény az alapellátást és a szakosított ellátási formákat külön kezeli.  Pécs  város  szociális  ellátó  rendszere  az  integrációra  fektette  a  hangsúlyt,  így  megfigyelhető,  hogy  az  önkormányzat  által  fenntartott  személyes  gondoskodást  nyújtó  intézményeken  belül  alap‐,  nappali‐,  átmeneti‐,  illetve  bentlakásos  ellátási  formákat biztosítanak.   A  szociális  szolgáltatások  közül  a  hajléktalanoknak,  a  fogyatékosoknak  és  a  szenvedélybetegeknek  nyújtott  ellátási  formák  működtetését  zömmel  az  önkormányzat által kötött ellátási szerződések alapján civil szervezetek végzik. 

3.1 Időskorúak ellátása   Mindenki  számára  ismert,  hogy  a  jelenlegi  társadalmi  struktúra,  illetve  családmodell  sajnálatos  módon  kevésbé  alkalmas  az  időskorúak  családon  belüli  ellátására.  Ezért  szükségessé  vált  olyan  intézményrendszer  kialakítása  és  működtetése, mely az eltérő igények alapján biztosítja az időskorúak emberhez méltó  gondozását.     A  városban  az  önkormányzat  fenntartásában  három  egyesített  szociális  intézmény  (Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény,  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy idősek otthona  (Tímár utcai Idősek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált  Nappali Szociális Intézmény) működik.  

62

3.1.1

Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Xavér u. 10.  

Fenntartó:  

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Székhelye:  

 

 

 

7623 Pécs, Xavér u. 10.  

  Az  intézmény  az  idősellátás  területén  alap  és  szakosított  ellátás  egymásra  épülésével egy integráción belül oldja meg a város nagy részének komplex szociális  gondozását.  Alapellátás keretében – az I. számú Gondozási Központ, Pécs, Felsőbalokány u.  1.,  továbbá  a  II.  számú  Gondozási  központ,  Pécs,  Majorossy  I.  u.  15.  –  étkeztetést  átlag  600  fő  részére,  házi  segítségnyújtást  átlag  200  fő  részére  biztosít,  valamint  öt  idősek klubját – összesen 300 férőhellyel ‐ működtet a keleti városrészben. Mindkét  gondozási központban 10‐10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik.   Az  intézmény  négy  telephelyen  194  férőhellyel  bentlakásos  állandó  és  teljes  elélátást biztosító idősek otthonát működtet. Az integrációban az egymásra épülő és  egymást kiegészítő szociális szolgáltatásokat összesen 175 fő látja el.    I. sz. Gondozási Központ Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A szociális étkeztetést 382 fő részére, 7 kiosztó helyről kiszervezéssel oldja meg  az  intézmény.  Az  utóbbi  időben  az  idős  korúak  étkeztetése  mellett,  megnövekedett  azon  igénylők száma,  akik  alacsony jövedelmű, munkaképes,  GYES‐en  lévő  szülők,  tanköteles  gyermekek  hétvégi  és  iskolai  szünetben,  jövedelempótló  támogatásban  részesülők, átmeneti krízis helyzetben lévő  személyek és családok.  A jövedelemmel  rendelkező  hajléktalanok  étkeztetését  is  az  I.sz.  II.sz.  Gondozási  központok  biztosítják.  Az  ellátottak  70‐80%‐ban  alacsony  jövedelmük  miatt  térítésmentesen  vehetik igénybe az étkeztetést.     Házi  segítségnyújtást  összesen  103  fő  részére  biztosít  az  intézmény.  A  gondozási feladatokat 8 fő gondozó és 1 fő vezető gondozó látja el.    Nappali ellátás keretében az intézmény 4 idősek klubja (Pécs, Felsőbalokány u.  1.,  Pécs‐Somogy,  Bányatelep  3.,  Pécs‐Vasas  „D”  u.  2.,  Pécs,  Barátság  u.  18.)  működését biztosítja összesen 220 férőhellyel. Az idősek klubjai heti öt napos nyitva  tartással üzemelnek, kivéve a 160 férőhelyes Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti idősek 

63 klubját, amely folyamatosan üzemelő intézmény. A fentiekben felsorolt intézmények  megközelítőleg 85%‐os kihasználtsággal működnek.    6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 141 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  160.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  A  dolgozók  létszáma  13  fő  (  1  fő  klubvezető,  12  fő  szociális  gondozó).  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  55%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem felel meg. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3.  Működési engedély száma:   

3‐188/10/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 18 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.    Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2.  Működési engedély száma:   

3‐188/6/2004. 

Működési engedély típusa:  

 határozatlan  idejű,  de  2004.  július  1‐ig  biztosítani kell a szakképzettséget 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 19 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók 

64 szakképzettségi  aránya  33,3%  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18.  Működési engedély száma:   

3‐188/7/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma átlagosan 6 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló  helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg.     II.sz. Gondozási Központ Pécs, Majorossy I. u. 15.  Működési engedély száma:   

3‐188/3/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű. 

  A szociális étkeztetést több mint 200 fő részére, 2 kiosztó helyről kiszervezéssel  oldja  meg  az  intézmény.  A  családsegítő  szolgálat  javaslatára  a  nehéz  szociális  körülmények  között  élő  családok  kiskorú  tagjai  számára  is  biztosít  étkezést  egyre  nagyobb számban, főleg az iskolai szünetek alatt.   Fontos  megjegyezni,  hogy  az  étkezők  egynegyede  fizet  csak  térítési  díjat  az  ellátásért.  Ennek  oka,  hogy  megemelkedett  az  aktív  korú  munkanélküli,  egészségkárosodott, alacsony jövedelemmel rendelkező igénylők száma.    Házi segítségnyújtást átlagosan 90 fő részére biztosít az intézmény. Emelkedett  azon  gondozási  esetek  száma,  ahol  az  ellátott  kora,  és  egészségi  állapota  miatt  a  gondozási feladatokon túl alapvető ápolási feladatokat is ellát az intézmény.    A  gondozási  központ  dolgozóinak  létszáma  19  fő.  A  szakképzettségi  arány  87,5%.   

65 Nappali  ellátás  keretében  az  intézmény  a  Pécs,  Apáca  u.  12.  sz.  alatti  80  férőhelyes idősek klubja működését biztosítja. Az idősek klubja heti öt napos nyitva  tartással  üzemel.  Az  utóbbi  5  év  adatai  alapján  az  ellátottak  száma  fokozatosan  növekedik, valamint megemelkedett a fiatalabb korosztályt képviselők száma is.     3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12.  Működési engedély száma:   

3‐188/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű  

  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  80.  Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  70  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben dönt  A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő klubvezető, 6 fő szociális gondozó). A dolgozók  szakképzettségi  aránya  87,5%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.   Az  alapellátás  és  a  nappali  ellátás  jelentősége,  hogy  segíti  az  idős  embert  a  mindennapi  életvitelében,  lehetővé  téve  minél  hosszabb  időre  saját  környezetében  való maradását. Ha az ellátásuk az alap‐ illetve nappali ellátás keretén belül már nem  oldható  meg,  az  intézmény  tartós  bentlakást  nyújtó  ápoló‐gondozó  otthonokon  keresztül biztosítja a gondozásukat.     Ápolást,  gondozást  nyújtó  intézmények:  Idősek  Otthona  (Pécs,  Xavér  u.  10.,  Pécs, Alkotmány u. 77., Pécs, Barátság u. 18., Pécs, Felsőbalokány u. 1. )    Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú  Város  Polgármestere  átruházott  hatáskörben,  határozattal dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    A Xavér utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/4/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  90  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.  

66 Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre,  valamint  látogatók  fogadására  alkalmas  helyiségekkel  rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  32  fő  szakdolgozó  dolgozik,  valamennyien  rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel.  Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Az ellátottak közel 50%‐a súlyos fekvőbeteg, aki teljes körű ápolást,  gondozást igényel.    Az Alkotmány utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/5/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  56  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  19  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  82%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    A Barátság utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐188/7/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  24  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.  

67 A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  csak  részben  biztosítottak,  szükséges  a  lakószobák  korszerűsítése,  valamint  az  akadálymentes közlekedés biztosítása.  Az  intézményben  összesesen  11  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  80%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az  ellátottak  közel  40%‐a  demens,  illetve  intenzív  ápolást  igénylő  súlyos  fekvőbeteg.    Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1.   Működési engedély száma:   

3‐188/2/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára  biztosít  elhelyezést  betegség  esetén.  Amennyiben  üres    férőhely  keletkezik  más  idősek  otthonába  beutalt  sürgős  soron  kívüli  elhelyezést  igénylő  személyek  is  felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik.  Az  intézményben  a  törvényi  előírások  szerinti  tárgyi  feltételek  részben  valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  intézményben  összesen  10  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  dolgozók  100%‐a  szakképzett, amely arány megfelel a törvényi előírásoknak.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.   

3.1.2

Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény – Pécs, Tüzér u. 7.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Székhelye:  

 

 

 

7633 Pécs, Tüzér u. 10.  

  Az  intézmény  integrált  formában  alapellátást,  nappali  ellátást  és  szakosított  ellátást nyújt.   Alapellátás keretében a III. számú Gondozási Központ, Pécs, Zipernowszky K.  u. 1. ‐ étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít, továbbá két idősek klubját – összesen  80  férőhellyel  ‐,  valamint  két  idősek  gondozóházát  ‐  36  férőhellyel  ‐  működtet  a   uránvárosi  városrészben.  A  szociális  étkeztetést  kiszervezéssel  oldja  meg  az  intézmény. A gondozási központban 10 fővel jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is  működik.    

68 A III. számú Gondozási Központ Pécs, Zipernowszky K. u. 1.   Működési engedély száma:   

3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2005. 12. 31.‐ig 

  Szociális étkeztetést 120 fő  részére kiszervezéssel oldja meg az intézmény.  Az  étkeztetés  –  mint  tevékenység  –  szorosan  összefügg  a  házi  segítségnyújtással,  amennyiben  –  a  rászorultságnak  megfelelően  –  az  esetek  nagy  részében  a  házi  segítségnyújtás  végzi  az  étel  lakásra  szállítását,  illetve  az  étkeztetéssel  összefüggő  egyéb feladatokat. Gondozási Központ a szociális  étkeztetést  az étel  kiszolgálásával  egyidejű  helyben  fogyasztással,  elvitelének  lehetővé  tételével,  lakásra  szállításával  egyaránt,  két  ételosztó  helyen  biztosítja.  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  számának  csökkenést mutat, feltehetően az étel minőségének romlása miatt.   Működési engedély: határozatlan idejű.     A házi segítségnyújtást igénybevevők létszáma jelenleg 80 fő, az utóbbi időhöz  képest csökkenést mutat, a gondozók létszáma 11 fő.    Nappali  ellátás  keretében  az  intézmény  kettő  idősek  klubja  (Pécs,  Zipernowszky u. 1.,  Pécs,  Kassa u.  3.) működését biztosítja, összesen  80 férőhellyel.  Az idősek klubjai heti öt napos nyitva tartással üzemelnek.   Mindkét intézményben megfigyelhető némi spontán profilváltozás: a klubjelleg  kárára  nő  a  gondozási,  ápolási  feladatok  súlya.  Az  ellátottak  összetételében  nő  a  magas  életkorúak,  a  polimorbiditás,  a  teljes  ellátást  igénylők  aránya.  Ezzel  ezen  intézmények  bentlakásos  intézményi  ellátást  váltanak  ki.  (Sok  esetben  –  időben  –  megelőzik a bentlakásos intézményi ellátást.)  Mindkét  intézményben  –  a  fajsúlyosodó  gondozási  feladatok  mellett  –  rendkívül sokszínű foglalkoztatási tevékenység folyik, az egyéni mentális ellátásról a  számtalan  közösségi  rendezvényen  keresztül  a  mérsékelten  lehetséges  fizikai  foglalkoztatásig.   Mindkét intézményben az alkalmazottak szakképzettségi aránya 100 %‐os.     Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű, 2005.12.31‐ig 

 

69 A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt Az intézmény kihasználtsága 50 %‐os, az ellátottak létszáma átlagosan 19 fő. A  dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó).  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak.    Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

3‐406/10/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátottak létszáma 15 ‐ 18 fő.  A  dolgozók  létszáma  3  fő  (1  fő  klubvezető,  2  fő  szociális  gondozó).  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes  közlekedés feltételei részben biztosítottak.    Átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  ‐  Gondozóház  (Pécs,  Garay  u.  33.  Pécs, Zipernowsky K. u. 1.)   Működési engedély száma:   

3‐406/6/2004., 3‐406/8/2004. 

Működési engedély típusa: 

 határozatlan  idejű  (Garay  u.  33.),  határozott  idejű 2005.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.) 

  Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől,  péntek  16  óráig.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  a  Garay  u.  33.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  15,  a  Zipernowsky  u.  1.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  pedig  17.  Személyi  textíliát  nem  biztosít  az  intézmény  (gyakorlatilag  nincs  rá  igény,  nem  szükséges).  A  bentlakók  fizikai  foglalkoztatáson  vesznek  részt,  melyek  zömében  udvari munkák.   Nyitvatartásában  eltér  ugyan  a  klasszikus  gondozóházra  előírtaktól,  de  jól  működő,  népszerű  ellátási  forma.  Kifejezett  igény  az,  hogy  a  hétvégeken  és  ünnepnapokon  a  család  kíván  gondoskodni  az  ellátottról,  aki  ez  által  nincs  családjától  elszakítva,  munkanapokon  ellátása,  szükség  szerinti  felügyelete  mégis  megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét  intézmény  közel  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  a  létszámváltozásokban  tendencia nem fedezhető fel.  

70   Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek Otthona (Tüzér u. 7., Mártírok  u. 9.)  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú Város Polgármestere átruházott  hatáskörben, határozattal dönt,  a  Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    Tüzér utcai Idősek Otthona   Működési engedély száma:   

3‐5101/2002. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2003. december 31.‐ig 

  Pécs  város  időskorú  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  180  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.    A  többi  otthontól  eltérően  pavilon  rendszerű  az  intézmény,  több  kis  lakóegységből épül fel. A jó egészségi állapotú, önmagát ellátni  képes lakók családi  ház jellegű épületekben kerülnek elhelyezésre.    A  viszonylag  alacsony  (94,6  %‐os)  a  kihasználtság,  mely  több  okra  vezethető  vissza:   A  2003‐as  év  első  felében  –  a  tervezett  rekonstrukciós  program  (amely  nem  valósult  meg)  beindítására  számítva  –  relatíve  magas  halálozási  szám  mellett  a  felvettek létszáma tudatosan mérsékelt volt.   Jó néhány esetben – az elhelyezést megelőző előgondozás során – kiderült, hogy  az elhelyezési igény tárgytalan, nem aktuális.  A beutaltak között sok olyan egészségi állapotú személy van, akiknek ellátására  – a betegrészlegek férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módunk.   Ez  utóbbi  tény  is  felhívja  a  figyelmet  arra  a  folyamatra  (idősödő  társadalom  kórházak  kivonulása  a  krónikus  ápolásból  stb.),  amely  miatt  növelni  kell(ene)  az  intenzív ápolásra alkalmas férőhelyek számát az intézményen belül.   Az  intézményben  összesen  31  fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  szakdolgozók  szakképzettségi aránya 93,4%, amely a törvényi előírásoknak megfelel.  Az  intézmény  működését  jelenleg  mind  a  tárgyi,  mint  a  személyi  feltételek  hiánya jellemzi.   Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított.   

71 Mártírok utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:   

3‐501/1/2002. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2003. december 31.‐ig 

  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  12  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást.  Az  otthona  gyakorlatilag  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  az  ellátotti  létszám  csökkenése  döntően  –  a  végleges  elhelyezést  biztosító  intézménybe  történő  –  áthelyezéssel  valósul  meg,  a  létszám  növekedése sürgősségi elhelyezéssel következeik be. Az intézményben összesen 7 fő  szakdolgozó  dolgozik.  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi előírásoknak megfelel. Az intézményben az akadálymentes közlekedés nem  biztosított.    Már  a  fejezet  elején  említett  intézményi  felsorolásnál  jeleztük,  hogy  városunk  működtet egy olyan intézményt, amely csak egy ellátási funkciót ölel fel.    

3.1.3

Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

3‐321/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  Tímár  utcai  Idősek  Otthona  Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára  –  58  férőhellyel  ‐  biztosít  személyes  gondoskodást  nyújtó  szakosított ellátást.   Az  intézmény  a  város  központjában  található.  A  fenntartó  (Pécs  M.  J.  Város  Önkormányzata)  az  Idősek  Otthonának  helyet  adó Tímár  u. 5. szám alatti ingatlant  az Izraelita Hitközségtől bérli.  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei Jogú Város Polgármestere  átruházott hatáskörben, határozattal dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.    Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak. Az intézményben összesen 35 fő dolgozik, valamennyien rendelkeznek  a munkakörükre előírt szakképesítéssel. 

72   Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az  intézményben  gondozott  személyek  körében.  Az  ellátottak  közel  30  %‐a  súlyos  demens,  és  további  mintegy  25  százalékuknál  várható  különböző  betegségek  következtében a dementálódás.   Jellemző  a  sürgős,  soron  kívüli  várakozók  számának  folyamatos  emelkedése,  ami az egészségi állapot és szociális körülmények romlását jelzi.    

3.1.4

Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10.  

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

7‐1866/2004. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

Az intézmény típusa:  

Gondozási központ 

 

  Az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  alap‐  és  nappali  ellátást  biztosít  a  kertvárosi  városrész  60.000  fős  lakossága,  valamint  nappali  ellátást  a  város  mozgásfogyatékkal  élő  lakossága  számára.  Az  épületek  a  fenntartó  tulajdonában  vannak.  Az  idősek  klubjaiban  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.  Az  intézmény  által  nyújtott  szolgáltatások:  étkeztetés,  idősek  klubjai,  mozgáskorlátozottak  nappali  intézménye,  házi  segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás,  támogató  szolgálat,  otthoni  szakápolás.  Az  igénybevétel  kérelemre  indul, melyről az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A dolgozók összlétszáma  40 fő, az előírt szakképesítéssel rendelkezik 95%.    A szociális étkeztetést A fenntartó a szociális étkezést kiszervezéssel biztosítja.  A  szolgáltatás  helyben  fogyasztással,  vagy  az  étel  elvitelével  vehető  igénybe.  Amennyiben az igénylő egészségi állapota indokolja, házhoz szállítását lehet kérni.  Az  étkezést  igénybe  vevők  körében  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  látványosan  lecsökkent  az  ellátottak  száma,  jelenleg  200  fő.  Ezzel  egyidőben  jelentősen  megnőtt  az  ingyenes  fizetési  kategóriába  tartozók  aránya.  Főképp  a  legalacsonyabb jövedelműek igénylik az ellátást.   Az étkeztetésben részesülők kb. 20 %‐a munkahellyel, illetve jövedelemmel nem  rendelkező, aktív korú személyekből áll, létszámukban az utóbbi két évben stagnálás  tapasztalható.    

73 Házi segítségnyújtás: Az ellátást igénybe vevők száma átlagosan 100 fő. A házi  segítségnyújtást  18  fő  látja  el:  3  vezető,  10  fő  szakképzett  gondozónő,  1  fő  szakképzetlen gondozónő, 2 fő gépkocsivezető, valamint 2 fő gazdasági ügyintéző. A  házi  segítségnyújtást  igénylők körén  belül  az utóbbi években jelentősen megnőtt  az  ápolást‐gondozást  igénylők  száma,  ezen  belül  is  főleg  az  inmobilis,  teljes  ellátásra  szoruló  betegek.  Szintén  jelentős  azoknak  az  ellátottaknak  az  aránya,  akik  mentális  állapotuk miatt különös figyelmet igényelnek.   Az  ellátási  igények  változásán  belül,  szintén  jelentős  igényt  képvisel  a  mozgásszervi rehabilitációs ellátás.   Az  intézmény  otthoni  szakápoló  szolgálatot  is  működtet,  ami  az  otthoni  szakápolási  tevékenységről  szóló  20/1996.  sz.  NM.  rendeletben  meghatározott  feladatokat látja el a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján.    Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás:  A  jelzőrendszeres  házigondozás  keretében 40 db készüléket helyeztek ki Pécs területén, gondozási központonként 10‐ 10  készüléket,  a  koordinációs  feladatokat  az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  látja  el.  A  szolgáltatás  jogszabályban  előírt  személyi,  tárgyi,  szakmai  feltételeknek  megfelel.  A jelzőrendszeres szolgáltatás kiépítésének célja, hogy a házi segítségnyújtásban  részesülő, esetenként már szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában  élő,  de  egészségi  állapota  miatt  segítségre  szoruló  idősek,  fogyatékosok,  tartósan  betegek  biztonságérzetét  erősítse,  valamint  a  szükséges  segítségnyújtást  minél  gyorsabban biztosítsa a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében.  A  program  működése:  egy  központi  rádió  adó‐vevő  rendszer  és  az  ellátást  igénylő személy által hordott kis jelzőkészüléken alapul, melyen szükség esetén ( pl.:  rosszullét,  elesés,  stb)  gombnyomással  riasztható  a  központ,  ahol  hangjelzéssel  egybekötve  a  számítógép  monitoron  azonnal  megjelenik  a  riasztás  ténye.  A  központban  lévő  ügyeletes  értesíti  elsősorban  a  készenlétben  lévő  házi  gondozót  vagy a megadott személyt (hozzátartozó, szomszéd, stb. ). A gondozónő rendelkezik  az  alapvető  elsősegélynyújtó  felszerelésen  kívül  mobiltelefonnal,  melynek  segítségével orvost, szükség esetén mentőt hív.      Támogató  szolgálat:  2004.  évtől  új,  speciális  alapellátási  forma  jelenik  meg  az  intézménynél,  a  fogyatékossággal  élők  ellátásához  kapcsolódóan.  A  támogató  szolgálat  célja,  a  fogyatékos  személy  önrendelkezésén  alapuló  önálló  életvitelének  megkönnyítése,  elsődlegesen  a  lakáson  kívüli  közszolgáltatások  elérésének  segítésével,  valamint  önállóságának  megőrzése  mellett  a  lakáson  belüli  speciális  segítségnyújtás  biztosítása.  A  feladatok  a  fogyatékosság  jellegének  megfelelően  különösen:  

74 -

Információnyújtás  ügyintézés, tanácsadás  speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése  jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása  speciális  önsegítő  csoportok  szervezése,  a  csoportokban  való  részvétel segítése  családi,  kulturális,  közösségi,  szabadidős  kapcsolatokban  való  egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása. 

  A támogató szolgálat vezetője és személyi segítői szorosan együttműködnek az  intézmény  többi  szakfeladatán  ellátást  végző  munkatársakkal,  továbbá  a  városban  tevékenykedő  szociális  alap‐  és  szakellátását  biztosító  intézményekkel  és  civil  szervezetekkel.  Kapcsolatot  tart  és  együttműködik  továbbá  a  fogyatékkal  élők  érdekvédelmi szervezeteivel is.    Nappali ellátás keretében az intézmény két idősek klubját (Pécs, Littke J. u. 10.  és Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.) és egy mozgáskorlátozottak klubját (Pécs, Krisztina tér  9.) működtet. Az intézmények heti öt napos nyitva tartással üzemelnek.      11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.   Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  30  fő,  engedélyezett  férőhelyek  száma  30  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben dönt. A dolgozók létszáma 3 fő (1 fő klubvezető, 2 fő szociális gondozó),  a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  Az  intézményben  a  tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10.   Az  ellátást  igénybevevők  száma  átlagosan  40  fő,  engedélyezett  férőhelyek  száma  40  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben dönt.   A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  klubvezető,  3  fő  szociális  gondozó),  a  szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelelő. Az intézményben a tárgyi  feltételek az előírások szerint biztosítottak.     Mozgáskorlátozottak Klubja Pécs, Krisztina tér 9.  A  klub  mozgásfogyatékkal  élő  személyek  nappali  ellátását  végzi,  így  a  koncepcióban  a  fogyatékosok  ellátása  című  fejezetnél  is  lehetne  szerepeltetni, 

75 azonban  mivel  az  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  szervezeti  egységeként  működik, így célszerűnek tartottuk az alábbiakban bemutatni.    A  mozgáskorlátozottak  klubjának  épületében  az  akadálymentesítés  jól  megoldott, az ajtókat kiszélesítették.    A  nappali  ellátást  nyújtó  Mozgáskorlátozottak  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek száma  30  fő. A  klub jelenleg 100 %‐os férőhely  kihasználtsággal  üzemel.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt. A klubtagság harminc napos próbaidővel kezdődik.   A  klub  feladata  az  otthonukban  élő,  önellátásra  nem,  vagy  csak részben  képes  mozgáskorlátozottak  számára  biztosít  szolgáltatásokat.  Többek  között  napi  kétszeri  normál  vagy  diétás  étkezés,  a  személyi  higiénével  kapcsolatos  segítségnyújtás,  egészségügyi  ellátás  megszervezése,  szakellátáshoz  való  hozzájutás  megszervezése,  hivatalos  ügyek  intézésének  segítése,  életvitelre  vonatkozó  tanácsadás,  életvezetés  segítése.  Mozgásfogyatékkal élők ellátásának lehetőségei, színvonala jelentősen javult az  elmúlt  időszakban.  A  legjelentősebb  eredményeket  foglalkoztatási,  képzés,‐  és  a  mozgásszervi rehabilitációs programokkal érte el az intézmény.   Az ellátottak állapotának fejlesztéséhez szükséges gyógyászati segédeszközöket  pályázati és alapítványi segítséggel szerzik be. Az intézményben az ellátottak részére  oktatás,  továbbképzés  biztosított,  ennek  érdekében  kapcsolatban  állnak,  pl.  a  Munkaügyi Központtal. (pl.: számítógépes tanfolyam, angol nyelvtanfolyam stb.).   A  klubban  foglalkoztatás  is  folyik,  melynek  keretén  belül  előállított  termékek  értékesítésre kerülnek.   A  dolgozók  létszáma  6  fő  (1  fő  klubvezető,  2  fő  terápiás  munkatárs,  3  fő  szociális  gondozó),  a  szakképzettség  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  A  mozgáskorlátozottak  fejlesztéséhez  megbízási  szerződéssel  gyógytornászt,  valamint  a támogató alapítvány közreműködésével pszichológust foglalkoztatnak.     Az  integrált  intézményi  forma  nagyban  hozzájárul  a  feladatok  komplex  ellátásához,  mivel  a  szakfeladatok  közötti  átjárhatóság  rugalmas  szolgáltatást  tesz  lehetővé,  valamint  a  korszerű  team‐munka  szervezést.  Ennek  köszönhetően  az  otthonukban  élők  minden  esetben  az  állapotuknak  és  helyzetüknek  megfelelő  szolgáltatásban részesülhetnek.  

76

3.1.5

Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21.   

Fenntartó: 

 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:   

3/4972/1997. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

Intézmény típusa:  

Idősek Otthona 

 

 

  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei  Jogú Város Polgármestere átruházott hatáskörben,  határozattal dönt,  a  Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján.  Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható,  18‐35  év  közötti  szellemileg  ép,  mozgásában  korlátozott  személy  elhelyezését  biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el,  akik  koruk  vagy  betegségük  miatt  önmaguk  ellátására  nem  képesek.  Az  intézmény  Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három  külön  ütemben  a  funkciónak  megfelelően  készült,  az  épületek  egymással  összeköttetésben állnak.   Az  intézményben  az  akadálymentes  környezet  feltételei  maradéktalanul  biztosítottak.  Házaspárok  (élettársak)  elhelyezésére  külön  lakószobák  állnak  rendelkezésre.   Az  intézmény  nyolc  részleggel  működik,  részlegenként  hatvan‐hetvenöt  fővel  kivéve  a  mozgásában  korlátozottak  részlegét.  A  részlegre  bontást  indokolja  a  nagy  számú  férőhely.  Két  részleg  ápolási  osztályként  működik,  gyakorlatilag  kórházi  körülményeket  biztosít,  súlyos  megbetegedésben  szenvedő  fekvőbetegeknek.  Két  részleg  dementált  lakóknak  ad  otthont  és  három  részleg  működik  klasszikus  értelemben  vett  idősek  otthonaként  (többnyire  fent  járók,  segítséggel  önmaguk  ellátására  képesek,  fizikai,  szellemi  kondíciójuk,  az  életkoruknak  megfelelő).  Egy  részleg a mozgásfogyatékkal élők bentlakását biztosítja.   Az  utóbbi  években  az  intézményben  felvételüket  kérő  idős  emberek  életkora  egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az  intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban  agyi‐keringési,  neurológiai  eredetű,  illetve  rosszindulatú  daganatos  megbetegedés.  Emiatt  járóképtelenek  vagy  mozgásukban  korlátozottak,  szellemileg  leépültek,  otthonukban nem ápolhatók. Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan  220  fő,  melynek  közel  30  %‐a  sürgős,  soron  kívüli  várakozó.  Az  intézmény  férőhelyeinek kihasználtsága évek óta 98 % feletti.  

77 Az  intézmény  dolgozóinak  létszáma  189  fő.    Törekednek  arra,  hogy  a  szakképzettségi arány a törvényi előírásoknak megfeleljen, ezért a szakképzettséggel  nem rendelkező dolgozók szaktanfolyamokon vesznek részt.      Fent  említettek  következtében  az  intézmény  profilja  folyamatosan  változik,  a  klasszikus  értelembe  vett  idősek  otthona  felől  a  hangsúly  áthelyeződik  az  ápolási  osztály  jellegű,  kifejezetten  demens  betegeket  ellátó  intézmény  felé.  Az  életkor  emelkedése  és  az  egészségi  állapot  romlása  jelentősen  módosítja  a  szolgáltatások  iránti igényeket.     Idősek otthoni elhelyezésre várakozók száma (2004. április 30‐ig)  Idősek otthona  Integrált Szociális  Intézmény  Tímár u. Idősek  Otthona  Tüzér u. Idősek  Otthona  Xavér u. Idősek  Otthona  Alkotmány u.  Idősek Otthona  Barátság u. Idősek  Otthona  Felsőbalokány u.  Ápoló‐Gondozó  Ottnon  Összesen 

Intézményi  férőhelyszám (fő)  480 

Várakozók száma  (fő)  254 

Ebből sürgős  várakozó (fő)  128 

58 

31 

7 

191 

56 

17 

90 

42 

14 

56 

41 

18 

24 

6 

1 

 

 

 

899 

430 

185 

78 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Időskorúak ellátása   Szociális étkeztetés  A város az étkeztetés ellátása tekintetében négy – közel azonos nagyságú – területre lett  felbontva.  Az  I.  és  II.  kerületet  a  Xavér  utcai  ESZI  7  kiosztóhelyről,  a  nyugati  területet  a  Tüzér  utcai  ESZI  2  kiosztóhelyről,  míg  a  város  déli  részeit  az  INSZI  látja  el.  Bár  a  köztudatban  elsősorban  az  idős  korú  rászorultaknak  szóló  ellátásként  ismert  az  ellátás,  az  igénybevevők  döntő  többsége  aktív  korú  személy.  A  jövedelemmel  rendelkező  hajléktalanok  étkeztetését  is  az  I.sz.  II.sz.  Gondozási  központok  biztosítják.  A  60  éven  felüli  ellátottak  mintegy fele házi segítségnyújtásban is részesül. Az ellátottak zöme alacsony jövedelme miatt  térítésmentesen  veszi  igénybe  az  ellátást.  Az  ellátást  helyben,  elvitellel,  illetve  kiszállítással  juttatják el a rászorulók számára (Zipernowsky: csak helyben és elvitellel). Az étel előállítása  vállalkozók  által  üzemeltetett  főzőkonyhán  történik.  Minősége  szolgáltatónként  változik.  A  diétás étkezés lehetősége biztosított.   A  Xavér  utcai  ESZI  mindkét  Gondozási  Központja  rendelkezik  mikrobusszal,  melyek  életkora meghaladja a 16 évet. Az étkeztetést igénybevevők területi elszórtsága miatt reggel 9  órakor  kezdik  meg  az  étel  kiszállítását,  és  a  távolabbi  részeken  élők  csak délután  2  óra  körül  jutnak  hozzá  a  szolgáltatáshoz,  amely  erre  az  időre  veszít  minőségéből.  Nehézséget  jelent  a  peremkerületekben,  szőlőhegyen,  stb.  élők  ellátása,  a  lakóhely  megközelítés  főleg  a  téli  időszakban okozhat problémát.    Házi segítségnyújtás  A város a házi segítségnyújtás szempontjából is négy – nagyjából egyenlő területre van  bontva,  hasonlóan  az  étkeztetéshez.  A  házi  segítségnyújtást  is  a  gondozási  központok  bonyolítják,  melyek  elhelyezkedése  a  szükségleteknek  csak  részben  felel  meg:  a  belvárosi  gondozási  központból  a  peremterületekre  való  eljutás  eléggé  időigényes.  Az  ellátottak  túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerül ki (az igénybe vevők kétharmada a 75. életévét  is  betöltötte),  döntő  többségük  az  étkeztetéssel  együtt  veszi  igénybe  a  szolgáltatást.  A  szolgáltatás heti 5 nap 8‐tól 16 óráig igénybevehető. Napi egy‐két óránál intenzívebb ápolást‐ gondozást igénylő személyek ellátása ily módon nem biztosított a személyi feltételek miatt.     Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami szervezetek:  „Kinyújtott Kéz” Alapítvány (civil)  „Szociális Jóléti Centrum (gazdasági)     

79 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  Jelenleg 4 szakmai központban összesen 208 készülék áll rendelkezésre.     Idősek nappali ellátása  A  város  területén  7  idősek  klubja  működik.  A  klubok  heti  5  napos  nyitvatartással  működnek,  a  Felsőbalokány  utcai  kivételével,  amely  folyamatosan  működik.  A  peremterületeken  (Szabolcsfalu,  Pécs‐Somogy,  Pécs‐Vasas),  valamint  Kertvárosban  a  férőhelyek  kihasználtsága  megközelíti,  vagy  eléri  a  100%‐ot.  Az  Apáca  és  a  Felsőbalokány  utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernowsky és a Garay utcában az  igénybevétel  alig  haladja  meg  az  50%‐ot.  Jelentős  különbség  van  az  egyes  klubok  igénybevevőinek korösszetételében. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%‐ban a 60  évnél  fiatalabbak  veszik  igénybe  csakúgy,  mint  a  Pécs‐Somogyi,  továbbá  a  Polgárszőlői  ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem  érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernowsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol  az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Ez utóbbi 2 klubban a legmagasabb  a 75 éven felüliek aránya (87, ill. 69%), míg Pécs‐Vasason az ellátottak 25%‐át teszi ki ez a  korcsoport. Míg 18‐59 éves ellátottak körében a nemek aránya közel azonos, addig az idősebb  populáció  körében  lényegesen  több  a  női  ellátott.  Az  ellátottak  körében  a  térítési  díjat  nem  fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a Felsőbalokány utcaiban  (55%),  és  10%‐ot  meghaladó az Apáca utcában, továbbá Pécs‐Somogyon. Az  igénybe vevők  körében  magas  a  demensek  aránya,  jellemzően  meghaladja  a  25%‐ot,  de  helyenként  eléri  a  75%‐ot (Zipernowsky u.) is.    6.sz. Idősek Klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1.  Működési engedély száma:   

5‐171/16/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 129 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  160.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  a  hét  valamennyi  napján  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  9  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  88%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.        

80 7.sz. Idősek Klubja Pécs, Bányatelep u. 3.  Működési engedély száma:   

5‐171/19/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 21 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  a  pihenésre,  személyes  ruházat  tisztítására  szolgáló  helyiségek  hiánya  miatt  nem  felelnek  meg.  Az  épület  kerekesszékkel  való  megközelítése  nem  megoldott.    8.sz. Idősek Klubja Pécs‐Vasas, „D” u. 2.  Működési engedély száma:   

5‐171/18/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 20 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.  Az  épület  kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott.    9. sz. Idősek Klubja Pécs, Barátság u. 18.  Működési engedély száma:   

5‐171/14/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2008. december 31‐ig. 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 18 fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  20. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt.  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  A  dolgozók  létszáma  3  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  67%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg.  Az  intézményben a tárgyi feltételek a pihenésre, személyes ruházat tisztítására szolgáló  helyiségek hiánya miatt nem felelnek meg.  

81   3. sz. Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12.  Működési engedély száma:   

5‐171/20/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű  

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én:  fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  80. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátás heti 6 nap biztosított.  A  dolgozók  létszáma  6  fő.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint biztosítottak. Az épület kerekesszékkel való megközelítése nem megoldott.    Zipernowszky Károly utca 1. sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

5‐175/13/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 2007. december 31‐ig 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 15fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt  Az  ellátás  heti  5  nap  biztosított.  Az  intézmény  kihasználtsága  50  %‐os.  A  dolgozók létszáma 2 fő, ami elmarad a jogszabályban előírtaktól.  A  szakdolgozók  szakképzettségi  aránya  100%‐os.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak.    Kassa utca 3.sz. alatti Idősek Klubja   Működési engedély száma:   

5‐175/10/2006. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 16fő.  A  nappali  ellátást  nyújtó  Idősek  Klubjában  az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30. Az ellátás igénybevételéről kérelem alapján az intézményvezető saját hatáskörben  dönt. Az ellátás heti 5 nap biztosított.  

82 A dolgozók létszáma 3 fő. A szakdolgozók szakképzettségi aránya 100%‐os. Az  intézményben az akadálymentes közlekedés feltételei részben biztosítottak.    11. számú Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32‐34.   Működési engedély száma:  7‐756/2004/6   Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 31 fő.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  30  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérségre  terjed  ki,  2007.  júliusában  csak  pécsi  lakosok  vették  igénybe  a  szolgáltatást.  A dolgozók létszáma 3, a szakképzettség aránya (100%) a törvényi előírásoknak  megfelelő. Az intézményben a tárgyi feltételek az előírások szerint biztosítottak.     13. számú Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10.   Működési engedély száma:  1538‐4/2007.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Az ellátást igénybevevők száma 2006. december 31‐én: 44 fő.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  40  fő.  Az  ellátás  igénybevételéről  kérelem  alapján  az  intézményvezető  saját  hatáskörben  dönt.  Az  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérségre  terjed  ki,  2007.  júliusában  csak  pécsi  lakosok  vették  igénybe  a  szolgáltatást.  A  dolgozók  létszáma  3  fő,  a  szakképzettség  aránya  (100%)  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő.  Az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  az  előírások  szerint  biztosítottak.     Időskorúak gondozóháza  Átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  ‐  Gondozóház  (Pécs,  Garay  u.  33.  Pécs, Zipernowsky K. u. 1.)     Működési engedély száma:  5‐175/11/2006., 5‐175/13/2006..  Működési engedély típusa:  határozatlan  idejű  (Garay  u.  33.),  határozott  idejű  2008.12.31‐ig. (Zipernowsky u. 1.) 

83   Nyitva tartás munkanapokon, folyamatosan, bentlakással hétfő 5 óra 30 perctől,  péntek  16  óráig.  Az  engedélyezett  férőhelyek  száma  a  Garay  u.  33.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  15,  a  Zipernowsky  u.  1.  sz.  alatti  gondozóház  esetében  pedig  17.   Nyitvatartásában  eltér  ugyan  a  klasszikus  gondozóházra  előírtaktól,  de  jól  működő,  népszerű  ellátási  forma.  Kifejezett  igény  az,  hogy  a  hétvégeken  és  ünnepnapokon  a  család  kíván  gondoskodni  az  ellátottról,  aki  ez  által  nincs  családjától  elszakítva,  munkanapokon  ellátása,  szükség  szerinti  felügyelete  mégis  megoldott. Az igényeket általában ezen ellátási forma sem tudja kielégíteni. Mindkét  intézmény  közel  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  a  létszámváltozásokban  tendencia  nem  fedezhető  fel.  Az  ellátottak  döntő  többségét  a  75  éven  felüliek  adják  (több  mint  60%).  Az  ellátottak  között  jelentős  (50%  körüli)  a  demencia  kórképpel  rendelkezők  aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat.      Idősek otthona  Az  ellátottak  körében  a  demens  lakók  aránya  igen  magas,  több  mint  60%.  Számukra  speciálisan kialakított részleg egyedül az Integrált Szociális Intézményben biztosított. A lakók  75%‐a  75  éven  felüli,  míg  a  60  éven  aluliak  aránya  10%  körüli.  Az  ellátást  igénybevevők  mintegy háromnegyede fizet térítési díjat.    Xavér utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/15/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  90  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  részben  biztosítottak.   A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  A  jogszabályban  előírt  személyi  feltétel  biztosított,  a  szakdolgozók  szakképzettségi aránya 100%‐os.  Az intézményi férőhelyek kihasználtsága az elmúlt öt év során minden évben elérte a  100  %‐ot.  Az  ellátottak  közel  50%‐a  súlyos  fekvőbeteg,  aki  teljes  körű  ápolást,  gondozást igényel.  

84   Alkotmány utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/21/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  56  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   Az Idősek Otthonában az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  Az  idősek  otthona  lakhatásra,  személyi  tisztálkodásra,  étkezésre,  közösségi  együttlétre, valamint látogatók fogadására alkalmas helységekkel rendelkezik.  A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  biztosítottak.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány)  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelel.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    Barátság utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐171/14/2004  Működési engedély típusa:  határozott idejű 2008. december 31‐ig.    Pécs  város  időskorú,  szociálisan  rászoruló  lakossága  számára,  24  férőhellyel  biztosít személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást.   A  törvényi  előírásoknak  megfelelően  az  intézményben  a  tárgyi  feltételek  csak  részben  biztosítottak,  szükséges  a  lakószobák  korszerűsítése,  valamint  az  akadálymentes  közlekedés  biztosítása.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány) a jogszabályi előírásoknak megfelel.  Az  ellátottak  közel  40%‐a  demens,  illetve  intenzív  ápolást  igénylő  súlyos  fekvőbeteg.    Ápoló Gondozó Otthon, Pécs Felsőbalokány u. 1.   Működési engedély száma:  5‐151/16/2006.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű   

85 A 24 férőhelyes bentlakásos intézmény elsősorban a nyugdíjasház lakói számára  biztosít  elhelyezést  betegség  esetén.  Amennyiben  üres    férőhely  keletkezik  más  idősek  otthonába  beutalt  sürgős  soron  kívüli  elhelyezést  igénylő  személyek  is  felvételre kerülhetnek, míg végleges elhelyezésük biztosítottá válik.  Az  intézményben  a  törvényi  előírások  szerinti  tárgyi  feltételek  részben  valósulnak meg, az akadálymentes környezet feltételei nem biztosítottak.  A  személyi  feltétel  (létszám,  szakképzettségi  arány)  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelel.  Az ellátottak több mint 50%‐a intenzív ápolást igénylő, súlyos fekvőbeteg.    Tüzér utcai Idősek Otthona   Működési engedély száma:  5‐175/14/206.  Működési engedély típusa:  határozott  idejű  2007.  december  31‐ig  (személyi  feltételek), 2008. december 31‐ig (tárgyi feltételek)    Az  intézmény  180  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást  nyújtó  szakosított ellátást.    A  többi  otthontól  eltérően  pavilon  rendszerű  az  intézmény,  több  kis  lakóegységből épül fel.   A férőhelyek kihasználtsága 90% körüli, melynek oka részben, beutaltak között  sok  olyan  egészségi  állapotú  személy  van,  akiknek  ellátására  –  a  betegrészlegek  férőhelyszámának korlátozottsága okán – nincs módjuk.   hogy a  a kihasználtság, mely több okra vezethető vissza:   A szakdolgozók szakképzettségi aránya megfelel a törvényi előírásoknak.  Az  intézmény  működését  jelenleg  mind  a  tárgyi,  mint  a  személyi  feltételek  hiánya jellemzi.   Az intézményben az akadálymentes közlekedés csak részben megoldott.    Mártírok utcai Idősek Otthona  Működési engedély száma:  5‐175/12/2006.  Működési engedély típusa:  határozott idejű 2008. december 31.‐ig    Az  otthon  12  férőhellyel  biztosít  személyes  gondoskodást.  Az  otthona  gyakorlatilag  100  %‐os  kihasználtsággal  működik,  az  ellátotti  létszám  csökkenése  döntően  –  a  végleges  elhelyezést  biztosító  intézménybe  történő  –  áthelyezéssel 

86 valósul  meg,  a  létszám  növekedése  sürgősségi  elhelyezéssel  következeik  be.  Az  intézményben összesen 7 fő szakdolgozó dolgozik. A szakdolgozók szakképzettségi  aránya  100%,  amely  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézményben  az  akadálymentes közlekedés nem biztosított.    Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.   Fenntartó: 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:  3‐321/2004.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű    A Tímár utcai Idősek Otthona – 58 férőhellyel ‐ biztosít személyes gondoskodást  nyújtó szakosított ellátást.   Az  intézmény  a  város  központjában  található.  A  fenntartó  (Pécs  M.  J.  Város  Önkormányzata)  az  Idősek  Otthonának  helyet  adó Tímár  u. 5. szám  alatti ingatlant  az Izraelita Hitközségtől bérli.  Az  Idősek  Otthonában  az  akadálymentes  környezet  feltételei  csak  részben  biztosítottak. A jogszabályban előírt személyi feltétel nem biztosított, a szakdolgozók  valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel.    Az  intézményi  férőhelyek  kihasználtsága  az  elmúlt  öt  év  során  minden  évben  elérte a 100 %‐ot. Növekedett az időskori demenciában szenvedő betegek aránya az  intézményben  gondozott  személyek  körében.  Jellemző  a  sürgős,  soron  kívüli  várakozók  számának  folyamatos  emelkedése,  ami  az  egészségi  állapot  és  szociális  körülmények romlását jelzi.     Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21.    Fenntartó: 

 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Működési engedély száma:  3/4972/1997.  Működési engedély típusa:  határozott idejű  Intézmény típusa:  

 

Idősek Otthona 

  Az idősek otthoni elhelyezés az igénybevevő saját kérelmére indul, melyről Pécs  Megyei  Jogú  Város  Polgármestere átruházott  hatáskörben,  határozattal  dönt,  a Pécs  Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2003. (03. 31.)  számú rendelete alapján. 

87   Az intézmény 480 férőhellyel működik, melyből 28 férőhelyen foglalkoztatható,  18‐35  év  közötti  szellemileg  ép,  mozgásában  korlátozott  személy  elhelyezését  biztosítják. A fennmaradó 452 férőhelyen olyan idős személyek gondozását látják el,  akik  koruk  vagy  betegségük  miatt  önmaguk  ellátására  nem  képesek.  Az  intézmény  Pécs‐Kertváros városrész zöldövezeti részében helyezkedik el. Az intézmény három  külön  ütemben  a  funkciónak  megfelelően  készült,  az  épületek  egymással  összeköttetésben állnak.   Az  intézményben  az  akadálymentes  környezet  feltételei  maradéktalanul  biztosítottak.  Házaspárok  (élettársak)  elhelyezésére  külön  lakószobák  állnak  rendelkezésre.   Az  intézmény  nyolc  részleggel  működik,  részlegenként  hatvan‐hetvenöt  fővel  kivéve  a  mozgásában  korlátozottak  részlegét.  Két  részleg  ápolási  osztályként  működik,  gyakorlatilag  kórházi  körülményeket  biztosít,  súlyos  megbetegedésben  szenvedő  fekvőbetegeknek.  Két  részleg  dementált  lakóknak  ad  otthont  és  három  részleg működik klasszikus értelemben vett idősek otthonaként (többnyire fent járók,  segítséggel  önmaguk  ellátására  képesek,  fizikai,  szellemi  kondíciójuk,  az  életkoruknak  megfelelő).  Egy  részleg  a  mozgásfogyatékkal  élők  bentlakását  biztosítja.   Az  utóbbi  években  az  intézményben  felvételüket  kérő  idős  emberek  életkora  egyre magasabb, az új jelentkezők legalább fele 80, egyharmada 90 életéven felüli. Az  intézményben elhelyezettek túlnyomó többsége súlyos beteg, betegségük elsősorban  agyi‐keringési,  neurológiai  eredetű,  illetve  rosszindulatú  daganatos  megbetegedés.  Az intézményi elhelyezésre várakozók száma átlagosan 220 fő, melynek közel 30 %‐a  sürgős, soron  kívüli várakozó. Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága évek óta  98 % feletti.     Ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami fenntartású intézmények:  Prohászka Otthon (egyházi)  Szent Lőrinc Gondozóotthon (egyházi)  Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon (egyházi)   

88

3.2 Fogyatékkal élők ellátása  Hasonlóan  az  idős  korúak  ellátásához  a  fogyatékos  személy  családban  történő  ellátása  nehezen  biztosítható  (lásd:  kétkeresős  családmodell),  ezért  napközbeni  ellátásukról/átmeneti  elhelyezésükről  intézményi  formában  kell  gondoskodni.  Pécsett  ezt  az  ellátási  formát  önkormányzati  fenntartású  és  nem  önkormányzati  fenntartású intézmény biztosítja. A nem önkormányzati fenntartású intézmények az  önkormányzattal ellátási szerződéssel rendelkeznek.     A  mozgásukban  korlátozott  személyek  nappali  ellátását  az  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény ‐ Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt működő Mozgáskorlátozottak  Klubja, a bentlakásos intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény  Mozgásfogyatékos  részlege  biztosítja  a  már  korábbiakban  leírtak  szerint.    Mindkét  intézmény  azért  az  idősellátás  keretén  belül  került  bemutatásra,  mivel  idősek  ellátását biztosító intézményekhez integrálva működnek.     Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye  Fenntartó:  

 

 

Az intézmény székhelye: 

 

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 

 

Pécs, Endresz György u. 21‐23.  

Szervezeti egységei:    

 

Felnőtt nappali ellátás   

Pécs, Endresz György u. 21‐23.  

 

 

 

 

Pécs, Acsády Ignác u. 8.  

 

 

Átmeneti szállás: 

 

Pécs, Endresz György u. 21.  

 

 

Fejlesztő felkészítés: 

Pécs, Acsády Ignác u. 8.  

 

 

Támogató szolgálat:  

Pécs, Endresz György u. 23.  

 

 

  Támogató szolgálat:  Működési engedély száma:   

7‐494/2003/3. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az  intézményben  ellátottak  szükségletei  alapján  indokolttá  vált  olyan  szolgáltatás biztosítása, mely a szociális törvényben speciális alapellátási feladatként  jelent meg. A törvénybe emelés előtt az intézmény modellkísérlet részese volt, mely a  szolgáltatás létjogosultságát bizonyította.    

89 A  fogyatékos  személy  önrendelkezésén  alapuló,  önálló  életvitelének  megkönnyítése,  a  társadalmi  hátrányok  csökkentése  érdekében  az  igénybevevő  társadalmi aktivitását növelő olyan segítő, támogató szolgáltatás, amit a szolgáltató a  jogosult  személy  lakásán  belül  és  azon  kívül  egyaránt  végez.  A  célcsoport  érdekérvényesítő képessége a kommunikációs hátrányuk miatt gyenge, az érintettek  sokszor  alapvető  jogaikkal  és  lehetőségeikkel  sincsenek  tisztában,  átfogó  felvilágosítást egyetlen hivatalnál, intézménynél sem kapnak, az őket érintő jogokról,  kedvezményekről,  juttatásokról  (például  az  emelt  szintű  családi  pótlék,  rokkant  járadék,  fogyatékossági  támogatás,  gyógyászati  segédeszközökre  való  jogosultság,  megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása).   A  támogatószolgálat  autója  2003‐ban  összesen  13.492  kilométert  futott,  1.652  liter üzemanyagot használt fel.  A támogatószolgálat munkatársai 6.400 órát dolgoztak, ez alatt 121 személynek  nyújtottak segítséget. Regisztrált kliensek száma átlag 9‐10 fő.   A  támogató  szolgálat  alkalmazottainak  száma  4  fő  (1  fő  vezető,  2  fő  személyi  segítő,  1  fő  gépjárművezető),  a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.     Nappali ellátás   A fogyatékos személyek nappali intézetébe olyan, elsősorban saját otthonukban  élő,  három  év  feletti  értelmi  fogyatékost  vesznek  fel,  aki  veszélyeztető  magatartást  nem tanúsít, önálló helyzetváltoztatásra segédeszközökkel képes, nem szorul állandó  orvosi ellátásra, ápolásra. Az intézmény nappali részlegének férőhelye 110 fő.    Pécs, Endresz György u. 21.   Működési engedély száma:  

3‐202/3/2003.. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az intézményben, felnőtt korúak nappali ellátását biztosítják.   Az ellátottak létszáma 85 fő. Minden ellátott részt vesz egyéni fejlesztési tervre  épülő  kiscsoportos  fejlesztő  foglalkozásokon.  Az  intézmény  bedolgozói  munkalehetőséget  is  biztosít.  A  munkafoglalkozások  speciális  műhelyekben  zajlanak.       

90   Pécs, Acsády Ignác u. 8.   Működési engedély száma:   

3‐202/4/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  Az  intézményben  fejlesztő  felkészítés  történik.  Az  ellátottak/képzési  kötelezettek száma 18 fő. A képzési kötelezettség törvényi előírás szerint heti öt óra  csoportos fejlesztő felkészítést jelent.     Fogyatékosok  nappali  ellátásában  1  fő  intézményvezető,  7  fő  terápiás  munkatárs, 16 fő szociális ápoló ‐gondozó vesz részt.   Gondozási csoportonként 1 fő szociális gondozót és 3 gondozási csoportra 1 fő  terápiás  munkatársat  kell  foglalkoztatni.  Jelenleg  az  intézményben  19  gondozási  csoport működik.     Átmeneti szállás  Működési engedély száma:   

3‐202/3/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozatlan idejű 

  A  Fogyatékosok  Átmeneti  Szállása  olyan  18  év  feletti  értelmileg  akadályozott  személyek  elhelyezésére  szolgál,  akik  részben  önellátóak,  és  ellátásuk  családjukban  nem  biztosított,  vagy  az  átmeneti  elhelyezést  a  család  tehermentesítése  teszi  indokolttá.  Az  átmeneti  szállást  egy  évig  vehetik  igénybe  a  rászorulók,  ezután  az  intézményvezető még egy évvel meghosszabbíthatja ellátásukat.  Fogyatékosok  átmeneti  szállásán  10  férőhelyen  8  főt  látnak  el.  A  férőhelyek  felével  a  Baranya  Megyei  Önkormányzat  rendelkezik,  melyre  az  intézménnyel  ellátási szerződést kötöttek.  A dolgozók létszáma 5 fő (1 fő vezető ápoló, 3 fő ápoló, szociális gondozó, 1 fő  mentálhigiénés  munkatárs),  szakképzettségi  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.     A  következőkben  olyan  intézményeket  mutatunk  be,  melyek  nem  önkormányzati  fenntartásúak,  de  jelentős  részt  vállalnak  a  város  szociális  ellátórendszerében    

91 A koncepció készítése során indokolt a szociális ellátás területén tevékenykedő  civil  szervezeteket  is  bemutatni.  A  tapasztalat  az,  hogy  az  állam  és  az  önkormányzatok  nem  képesek  az  összes  társadalmi  feszültséget  kezelni.  A  megoldásra  váró  feladatokhoz  partnerekre  van  szükség.  A  civil  szervezetek  felépítésüknél  fogva  gyorsabban  tudnak  reagálni  a  szolgáltatást  igénybe  vevők  elvárásaira.    Városunkban  a  fogyatékos  ellátás  területén  az  alábbi  szervezetek  nyújtanak  szolgáltatást:  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja  Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány  „Fogd a Kezem” Alapítvány    Mindhárom szervezet fogyatékosok nappali ellátását biztosítja, emellett a Kerek  Világ  Alapítvány  és  a  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja  speciális  alapellátási  feladatként  támogató  szolgálatot,  a  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja  és  a  „Fogd  a  Kezem”  Alapítvány  pedig  tartós  bentlakásos  intézményeket,  fogyatékosok  lakóotthonát  működtet  megyei  önkormányzat  támogatásával.  A  Máltai  Szeretetszolgálat ellátási szerződésben szociális étkeztetést is biztosít.     Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza   Fogyatékosok nappali szociális intézménye     Fenntartó: 

 

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja 

Működési engedély száma:  II.11.505‐5/1998.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Apaffy u. 101. 

 

  A  nappali  intézmény  sajátos  nevelési  igényű,  6‐40  év  közötti  gondozottak  ellátását  biztosítja.  A  gondozottak  között  értelmi,  érzékszervi  és  mozgásában  akadályozott egyaránt megtalálható. Férőhelyek száma 25 fő, ellátottak száma 2003.  szeptembertől 21 fő.    

92 Csoportszobák  és  egy  tornaszoba  áll  a  gondozottak  rendelkezésére,  az  érzékelés,  észlelés,  kognitív  funkciók  fejlesztéséhez  megfelelő  eszközrendszer  biztosított.   A  foglalkozások  csoportos  és  egyéni  formában  zajlanak.  Hetente  van  gyógymasszírozás és zeneterápiás foglalkozás szakember vezetésével.     A  gondozók  létszáma  6  fő,  ez  lehetővé  teszi,  hogy  betegség  vagy  szabadság  esetén  sem  kell  csoportösszevonást alkalmazni. A képzési kötelezettség teljesítése biztosított (6 fő képzési kötelezett).  

Rendszeresen  látogatják  az  intézményt  önkéntesek,  akikre  rendkívüli  esemény  kapcsán is lehet számítani (tömeges táppénz).    A  Napközi  a  szakirányú  oktatást  végző  intézmények  gyakorlóterülete,  így  a  gyakorlatukat  itt  végzők  is  bekapcsolódnak  a  munkába.  Továbbiakban  is  nyitottak,  mint gyakorlóterület.  A dolgozók létszáma 7 fő (1 fő gyógypedagógiai vezető,2 fő gyermekfelügyelő,  1  fő  pszichiátriai  szakápoló,  1  fő  gyógypedagógiai  asszisztens,  1  fő  házi  szociális  gondozó  ás  ápoló,  1  fő  gondozó).  A  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.    A Támogató Szolgálat   Működési engedély száma:   

7‐715/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális  törvényben  speciális  alapellátási  feladatként  megjelenő  támogató  szolgálat  létrehozása.  A  törvénybe  emelés  előtt  az  intézmény  ‐  hasonlóan  az  ÉFESZI‐hez‐  modellkísérlet részese volt, mely a szolgáltatás létjogosultságát bizonyította.     A  Támogató  Szolgálat  autói  2003‐ban  összesen  54687  kilométert  futottak,  5782  liter üzemanyagot használtak el.   A Támogató Szolgálat munkatársai 2807 órát dolgoztak, ez alatt 116 személynek  nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 47 fő.   A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  szolgálatvezető,  2  fő  személyi  segítő,  1  fő  gépkocsivezető).  A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.     

93 Szociális étkeztetés  A  várossal  kötött  ellátási  szerződésben  50  fő  szociálisan  rászorult  étkeztetését  biztosítja.  Igény  esetén  a  házhozszállítás  megoldott.  A  dolgozók  létszáma  4  fő  (1  fő  élelmezésvezetőm 3 fő szakács)      Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány  Fenntartó: 

 

 

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány 

Működési engedély száma:  II.14.164‐5/1997.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Gesztenyés u. 2. 

 

  A  nappali  intézmény  sajátos  nevelési  igényű,  6‐18  év  közötti  gondozottak  –  képzési  kötelezettek,  a  még  vagy  már  nem  tanköteles  korú,  sérültségüknél  fogva  szegregáltan fejleszthető gyermekek, ép értelmű mozgássérült fiatalok (középiskola,  főiskola,  egyetem)  habilitációja  és  rehabilitációja  ‐  ellátását  biztosítja.  Férőhelyek  száma 25 fő, ellátottak száma 20 fő.     Az  intézményben  egy  helyen  történnek  a  különböző  területeket  megcélzó  terápiás  foglalkozások.  A  terapeuták  egymás  munkáját  kiegészítve  és  erősítve  végezhetik a habilitációs munkát. A képzési kötelezett gyermekekről az intézmény, a  gyógypedagógusok  és  terapeuták  véleménye  alapján,  minden  tanév  végén  írásban  ad szakmai tájékoztatót a Szakértői Bizottság illetve a szülők felé.    A  dolgozók  létszáma  10  fő  (4  fő  szociális  gondozó,  1  fő  gyógytornász,  1  fő  konduktor,  1  fő  logopédus,  1  fő  zeneterapeuta,  1  fő  gyógypedagógus,  1  fő  drámatanár). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.  Az intézmény biztosít hitoktatást és lovasterápián való részvétel lehetőségét.    A Támogató Szolgálat   Működési engedély száma:   

7‐699/2003. 

Működési engedély típusa:   

határozott idejű 

  Az intézményben ellátottak szükségletei alapján indokolttá vált itt is a szociális  törvényben  speciális  alapellátási  feladatként  megjelenő  támogató  szolgálat 

94 létrehozása. A törvénybe emelés előtt az intézmény ‐ hasonlóan az ÉFESZI‐hez és a  Máltai  Szeretetszolgálathoz  ‐  modellkísérlet  részese  volt,  mely  a  szolgáltatás  létjogosultságát bizonyította.     A Támogató Szolgálat gépjárművei 2004. I. félévben összesen 183.606 kilométert  tettek meg.   A  Támogató  Szolgálat  munkatársai  2361  órát  dolgoztak,  ez  alatt  6677alkalommal nyújtottak segítséget. Regisztrált klienseinek száma 44fő.     A  dolgozók  létszáma  8  fő  (1  fő  szolgálatvezető,  3  fő  személyi  segítő,  2  fő  gépkocsivezető,  1  fő  kulturális  szervező,  1  fő  adminisztrátor).  A  szakképzettség  aránya a törvényi előírásoknak megfelel.    Iroda  és  tanácsadásra  alkalmas  helyiség  az  alapítvány  székhelyén  található  Pécs,  Gesztenyés  u.  2.,  ügyfélszolgálati  iroda  Pécs,  Szent  István  tér  17.  szám  alatt  található  (szükséges  informatikai  és  irodai  eszközök,  bútorok  valamennyi  helyiségben rendelkezésre állnak.)    „Fogd a Kezem” Alapítvány  Az  alapítvány  saját  tulajdonú  ingatlanában  biztosítja  fogyatékosok  nappali  ellátását.    Fenntartó: 

 

 

”Fogd a Kezem” Alapítvány 

Működési engedély száma:  3‐1795/1/2004.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézmény  

Telephelye: 

 

Pécs, Kovács B. u. 10 

 

  A  nappali  intézmény  18  év  feletti,  értelmileg  akadályozott  személyek  ellátását  biztosítja.  A  férőhelyek  száma  30  fő,  az  ellátottak  száma  34  fő.  A  sérültség  fokától  függően  foglalkoztatást  biztosítanak  az  ellátottak  számára.  Az  épületben  működik  asztalos,  textil,  kreatív  és  papírműhely.  Az  önálló  életvitelre  részben  képes  fiatalok  külső munkahelyen dolgoznak.   Az intézményben dolgozók létszáma 7 fő,(6 fő főállású, 1 fő részmunkaidős), a  szakképzettség  aránya  a  törvényi  előírásoknak  megfelel.  Az  intézmény  munkáját  segíti 1 fő megbízási szerződéses és 1 fő óraadó dolgozó. 

95   A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Pécs  városában  a  fogyatékkal  élők  nappali  ellátását  öt  szolgáltató  biztosítja,  értelmi  fogyatékossággal élőket összesen négy szolgáltató (ÉFESZI, Magyar Máltai Szeretetszolgálat,  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány),  kizárólag  mozgásfogyatékosokat  egy  (INSZI),  és  mindkettő  fogyatékossági  típussal  élőket  kettő  szolgáltató  (ÉFESZI,  Kerek  Világ  Jóléti  Szolgálat  Alapítvány).    Hallás‐,  látás‐,  és  más  fogyatékossági  típussal  élőket  egy  szolgáltató  lát  el  (ÉFESZI  itt  az  összes  ellátott  36%‐a  él  az  értelmi  fogyatékosság  mellett  más  típusú  fogyatékossággal is (hallás fogyatékosság 8 fő, mozgás fogyatékosság 17 fő, látás fogyatékosság  8 fő, egyéb fogyatékosság 9 fő).   Az  említett szolgáltatóknál jelenleg összesen 200  fő  részesül ellátásban,  105 férfi  és  95  nő, 6 év alatti ellátott csak a Kerek Világ Alapítványnál és az ÉFESZI‐nél található, összesen  5  fő.  A  szolgáltatásokat  igénybevevők  közül  legmagasabb  számban  18‐39  év  közötti  ellátott  van,  140  fő,  a  második  csoport  pedig  a  6‐13  év  közöttiek,  38  fő,  akikre  vonatkozik  a  képzési  kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő).   A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége  megfelelő,  tekintettel  arra  is,  hogy  a  város  biztosítja  a  törvény  által  előírt  kötelezettségeket,  sőt, támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában.   Az ÉFESZI leginkább enyhe és középsúlyos fogyatékkal élőket lát el (42 és 44 fő), a Fogd  a kezem” Alapítvány ellátottainak 75%‐a középsúlyos, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat  ellátottai csak középsúlyos, illetve súlyos fogyatékossággal élők. A Kerek Világ Alapítvány az  óvódás  korúakon  kívül 15  fő  képzési  kötelezett fiatalt,  és  7  fő,  ép  értelmű  mozgásfogyatékkal  élőt  lát  el,  és  a  25  fő  ellátottból  fő  nem  a  városban,  hanem  a  megye  más  településén  él.  Az  ÉFESZI ellátottaiból 23 fő a kistérségi ellátott.  A  fogyatékkal  élők  jövedelmi  helyzete  általában  nem  mondható  rossznak,  jövedelem  szerinti megoszlásukra jellemző, hogy jövedelmük szerint az öregségi nyugdíj minimuma alá  csak az ellátottak kb. 10%‐a esik, tehát a rászorultságot nem az anyagi helyzet indokolja, az  ellátottak zömében közepes jövedelmi helyzetűek.   A „Fogd a kezem” Alapítvány ellátottai között szerepel 1 fő pszichiátriai beteg.   Az  INSZI  által  biztosított  mozgáskorlátozottak  nappali  ellátását  összesen  30  fő  veszi  igénybe, 57%‐uk nő, és 1 fő nem városi, hanem kistérségi lakhelyű.    Mozgásfogyatékkal  élők  bentlakásos  elhelyezését  biztosítja  az  Integrált  Szociális  Intézmény, az igénybevevők száma 28 fő.        

96

3.3 Szenvedélybetegek ellátása  Az  alkoholfogyasztással  összefüggő  problémák  mellett  napjainkban  egyre  nagyobb  hangsúly  helyeződik  a  drogfogyasztók  csoportjára.  A  kábítószerügy  kezelése  érdekében  létrehozott  szakmai  fórumok  megyei,  regionális  rendszere  és  működése  példaértékű  lehet  más  szociális  problémák  kezelése  szempontjából  is.  A  Drogellenes  Munkacsoport,  a  Dél‐Dunántúli  Regionális  Kábítószerügyi  Egyeztető  fórum  (DREKEF),  illetve  a  Pécsi  KEF  munkájában  mind  kínálat‐,  mind  kereslet‐ csökkentő  oldalról  számos  szervezet  (civil  és  professzionális  segítő  szolgáltatók,  oktatási  és  szociális  szervezetek,  önkormányzatok,  vallás‐  és  etnikai  szervezetek,  médiák,  munkaügyi  szervezetek)  képviselői  vesznek  részt,  lehetővé  téve  a  folyamatos  kommunikációt  és  koordinációt,  a  társadalom  felé  való  véleménynyilvánítást. A rendszer komplex módon közelít a jelenséghez, figyelembe  véve  azt,  hogy  a  szenvedélybetegségek  multikauzális  eredetre  vezethetők  vissza,  amelyekre  hatékony  választ  csak  egy  multidiszciplinákban  gondolkodó,  multiprofesszionális  team  tud  adni,  akár  egy  intézményen  belül,  akár  hálózat  formájában.     A jelenleg hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi  III.  törvény  megteremtette  a  szenvedélybetegek  szociális  ellátásának  struktúráját  települési és megyei önkormányzati feladatok ellátási kötelezettségébe utalva azokat.  A törvény által nevesített rendszer alkalmas a szenvedélybetegek rehabilitációjára, a  sikeres  társadalmi  és  munkaerőpiaci  be,‐  illetve  visszailleszkedésének  megvalósítására.     Ezen szükségletre válaszol, hosszú előkészítő időszak után 2004. nyarán kezdte  meg  működését  az  INDIT  Közalapítvány  „Tisztás”  Szenvedélybetegek  Nappali  Intézménye.     INDIT Közalapítvány:   Fenntartó:  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Közegészségügyi  Narkomán  Fiatalokat Gyógyító – Foglalkoztató Közalapítvány  Működési engedély száma:  7‐800/2004/20.  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

 

szenvedélybetegek nappali intézménye 

Telephelye:  

 

 

7621 Pécs, Kazinczy u. 6.  

 

Engedélyezett férőhelyek száma: 60 fő   

97 Az  INDIT  Közalapítvány  által  működtetett  szenvedélybetegek  nappali  intézménye  olyan  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátást  biztosít,  amely  a  szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. Az  ellátást  igénybe  vevők  részére  szociális,  egészségi,  mentális  állapotuknak  megfelelő  napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi  programokat  szervez,  valamint  helyet  biztosít  a  közösségi  szervezésű  programoknak,  csoportoknak,  továbbá  biztosítja,  hogy  a  szolgáltatás  nyitott  formában az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.     Az  intézményben  dolgozók  létszáma  5  fő  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  terápiás  munkatárs,  1  fő  utcai  szociális  munkás,  1  fő  szociális  gondozó,  1  fő  közösségi  gondozó). A szakképzettség aránya a törvényi előírásoknak megfelel.    A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006‐os  évben összesen 1123 kábítószer‐fogyasztót gondozott.  Közülük  a  legtöbben  kannabisz  típusú  kábítószert  használtak  (összesen  814  fő),  a  legtöbben alkalomszerűen (390 fő), sokuk naponta (304 fő), néhányuk hetente (120 fő).  A kannabisz típusú kábítószer három eset kivételével marihuánát jelentett.  Összesen  146  fő  használt  amfetamin  típusú  kábítószert;  ez  túlnyomórészt  amfetamint,  kisebb  részt  egyéb  amfetamint,  extasyt  jelentett.  Az  amfetamin  használók  (106  fő)  közel  fele  (45 fő) naponta használta a szert, 36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal.  Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81 fő élt vissza; több mint felük heroin használó  (50  fő).  10  fő  használt  egyéb  opiátot,  5  fő  ópiumot,  4  fő  methadont,  3  fő  szintetikus  kábító  fájdalomcsillapítót.  Az  opiát  típusú  kábítószert  használók  túlnyomó  többsége  (72  fő)  napi  szerhasználó.  19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban, napi szerhasználat mellett.  Egyéb  típusú  kábítószert  15  fő  használt;  alkohollal  14‐en  éltek  vissza,  közülük  11‐en  napi fogyasztók voltak.  A nyugtatókat és a szerves oldószert használók száma megegyezett: 12‐12 fő használta  ezeket a szereket. Előbbiek közül a napi szinten benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak  közül a szintén napi szinten oldószert használók (7 fő) „emelkednek ki”.  Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente.  A  2006‐os  évben  (elsődlegesen)  hallucinogént  fogyasztó  szerhasználó  nem  került  be  az  ellátórendszerbe.  Az utcai ellátásban résztvevők megoszlása: 

98 Férfi    18‐39 éves 24 fő   

40‐59 éves 1 fő 

 

60‐64 éves 0 fő 

 

65‐             0 fő 

Nő       18‐39 éves 22 fő   

40‐59 éves   1 fő 

 

60‐64 éves   0 fő 

Összesen: 48 fő  Látjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevők két fő kivételével 18‐39 év közöttiek, és a férfi‐ női arány közel azonos.   Pécs  városában  a  szenvedélybetegek  valamennyi  szolgáltatás  biztosított,  a  hiányzó  ellátások  (szenvedélybetegek  otthona  és  szenvedélybetegek  rehabilitációs  intézménye)  nem  kötelezőek városi szinten.    

3.4 Hajléktalan ellátás  A  hajléktalan  személyek  jellemzően  a  nagyvárosokban  –  így  Pécsett  –  jelentkeznek ellátási igényükkel. Az évről évre növekvő ügyféllétszám Pécs központi  helyzetéből, s a segítő intézményrendszer kiépültségéből, a növekvő számú városok  hajléktalan  intézményeinek  hiányából,  az  aprófalvas  településekről  Pécsre  történő  bevándorlásból,  a  munkavállalási  –  az  alkalmi  munkát  is  beleértve  –  nagyobb  lehetőségeiből adódik.     Támasz Gondozási Központ  Fenntartó: 

 

 

Támasz Alapítvány 

Működési engedély száma:  3‐830/6/2003  Működési engedély típusa:  határozatlan idejű  Intézmény típusa: 

 

gondozási központ 

Székhelye:  

 

Pécs, Sándor u. 1. 

 

  A  Támasz  Gondozási  Központ  az  alább  felsorolt  telephelyeken  végzi  a  hajléktalanok komplex ellátását:   

99 Gondozási  Központ: Pécs,  Sándor u. 1. ‐ Hársfa  u. 2. sarok  épület  tulajdonosa  az önkormányzat. Az Alapítvány az ingatlant ingyenesen használja.   A  dolgozók  létszáma  10  fő  (1  fő  központvezető,  1  fő  szociális  szervező,  1  fő,  gazdasági vezető, 1 fő munkaügyi vezető, 1 fő pénztáros, 2 fő ügyviteli alkalmazott,  1fő anyagbeszerző,1 fő karbantartó, 1 fő pszichológus)    A  Gondozási  Központ  intézményei  és  szolgáltatási  a  hajléktalan  emberek  és  a  hajléktalanság  veszélyzónájába  kerülők  nappali  ellátását,  népkonyhai  étkeztetését,  átmeneti  elhelyezését,  bentlakásos  ápolását,  az  utcai  szociális  gondozást,  egészségügyi  ellátását,  szociális  információ  szolgálatát,  krízisügyeletét,  foglalkoztatási programját, a „kiléptető” lakások működtetései biztosítják.     Népkonyha  –  Pécs,  Sándor  u.  1.  ‐  Hársfa  u.  2.  sarok  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat.  Az  ingatlant  az  Alapítvány  ingyenesen  használja.  A  férőhelyek  száma 100 fő.  A  dolgozók  létszáma  6  fő  (1  fő  élelmezésvezető,1  fő  szociális  segítő,  1  fő  szakács, 2 fő konyhai segítő, 1 fő takarító, 1 fő eseti megbízás, helyettesítés)    Nappali Melegedő – Pécs, Sándor u. 1‐Hársfa u. 2. sarok, az épület tulajdonosa  az önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. A férőhelyek száma 150 fő  A  dolgozók  létszáma  9  fő  (1  fő  intézményvezető  4  fő  szociális  munkás,  1  fő  szociális  segítő,  2  fő  utcai  szociális  munkás,  1  fő  takarítónő  eseti  megbízás,  helyettesítés)    A nappali melegedő és a népkonyha (meleg és hideg élelem) szolgáltatásait az  év  minden  napján  biztosítja  az  intézmény.  (A  jogszabály  csak  munkanapi  nyitva  tartást  ír  elő.)  A  szolgáltatást  igénybe  vevők  száma  folyamatosan  meghaladja  a  működési  engedélyben  engedélyezett  létszámot.  Pályázati  forrásból  és  önkormányzati  támogatásból  a  téli  krízis  időszakra  az  éjszakai  nyitva  tartás  működött, egyéb más szolgáltatásokkal együtt.     Női Menhely és Átmeneti Otthon – Pécs  Bittner Alajos  u. 80., önkormányzati  telken  az  épület  részben  önkormányzati  tulajdonú,  részben  az  Alapítvány  által  kialakított.  Az  Alapítvány  ingyenesen  használja.  Férőhelyek  száma,  menhely  20,  átmeneti otthon 20 férőhelyen működik.  A  dolgozók  létszáma:  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  2  fő  ápoló‐ szociális gondozó, 3 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs,1 fő takarítónő, 1 fő orvos  heti 2 óra eseti megbízás, helyettesítés) 

100 Férfi  Menhely  –  Gomba  u.  7  az  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat.  Az  Alapítvány ingyenesen használja. Férőhely száma 70 férőhely.   A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  3  fő  ápoló,  szociális gondozó, 6 fő szociális, mentálhigiénés munkatárs, 1 fő orvos heti 2 óra, 1 fő  takarítónő, eseti megbízás, helyettesítés)    Férfi Átmeneti Otthon ‐ Edison u. 28., az épület tulajdonosa az önkormányzat.  Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyszám 40férőhely.   A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  2  fő  ápoló,  szociális  gondozó,  3  fő  szociális,  mentálhigiénés  munkatárs,  1  fő  takarítónő,  1  fő  orvos heti 2 óra, eseti megbízás, helyettesítés)    Az  éjjeli  menedékhelyek,  átmeneti  szállások  2003.  év  folyamán  90‐110  %‐os  kapacitással, illetve igénybevétellel működtek. E két intézménytípus gondjait növeli  a  kijózanító  állomás  hiánya,  mert  az  agresszív  alkoholisták  jelentős  mértékben  megnehezítik a gondozási tevékenységet és zavarják az intézmények működését.     Hajléktalanok  Otthona  –  József  Attila  u.10.,  az  épület  tulajdonosa  az  önkormányzat. Az Alapítvány ingyenesen használja. Férőhelyek száma 50 fő.  A  dolgozók  létszáma  (1  fő  intézményvezető,  1  fő  vezető  ápoló,  12  fő  ápoló‐ szociális  gondozó,  1  fő  szociális,  mentálhigiénés  munkatárs,  3  fő  takarítónő,  1  fő  orvos heti 6 óra, eseti megbízás, helyettesítés)  Az  ápoló  otthonba  2003‐ban  14  fő  nyert  elhelyezést  a  Támasz  Gondozási  Központ  saját  intézményeiből,  az  „utcáról”  és  egészségügyi  intézményekből  stb.  A  férőhelyek szűkössége (városi szinten is!) állandó problémát, gondot okoz, valamint  folyamatos  vitákat  eredményez  az  Alapítvány  és  az  egészségügyi  intézmények  között.    A  Támaszt  Gondozási  Központban  megjelent  kliensekkel  kapcsolatban  az  alábbi adatok mutathatók ki.  A pécsiek aránya az utolsó bejelentett lakcím alapján 46 %, pécsi születési hely  szerint 48 %, a megyéből érkezetteknek 41 % az arányuk. Körülbelül 13 %‐ra tehető  azoknak a száma, akik más városból, fővárosból és megyékből érkeztek hozzánk.    A  nemek  közti  megoszlás  az  előző  évhez  képest  némileg  módosult,  a  női  hajléktalanok aránya mérséklődést mutatott, 16,9 %‐ra csökkent. 

101 A  kliensek  életkora  18  és  80  év  között  mozgott,  az  átlagéletkor  46  év.  Az  átmeneti  szállásokon  az  átlagéletkor  6  évvel  magasabb,  amely  a  középkorúak  és  a  nyugdíjasok nagyobb számából adódik.    A  korosztályokat  illetően  dominálnak  a  25‐35  éves,  valamint  a  40‐50  éves  korcsoportok.  Az  iskolai  végzettség  területén  a  fiatalok  (18‐25  évesek)  62,3  %‐a  szakmátlan,  míg  a  45‐55  évesek  között  41  %  a  munkaerőpiacon  alacsony  keresletű  szakmával rendelkezik. Az új ügyfelek 87,5 %‐ának nincs munkakapcsolata.   Az  ügyfelek  jelentkezésük  pillanatában  rendkívül  alacsony  az  állandó  jövedelemből  élők  aránya.  A  munkaképes  személyek  túlnyomó  többsége  alkalmi  munkavállaló, s nagyon magas a megváltozott munkaképességűek aránya.   Az alkalmi munkavállalás a racionális jövőtervezés szempontjából, valamint az  öregkori jövedelmek bebiztosítását illetően is rendkívül bizonytalan jövedelemforrás.     Az elmúlt évben a foglalkoztatási programokon belül felerősödött és növekedett  –  a  munkaügyi  szervezetekkel  együttműködve  –  az  „Alkalmi  munkavállalói  könyvvel„  foglalkoztatott  dolgozók  száma,  melyet  jelentős  eredménynek  tartunk,  különösen az érdekeltek számos jogosultságának megszerzésében.   Ügyfeleink többsége, vagy házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása után, vagy  állami  gondoskodásból  való  kikerülését  követően  került  olyan  helyzetbe,  hogy  hajléktalanellátó  intézmények  segítségét  kellett  igénybe  vennie.  Az  ügyfelek  32  %‐a  nevelkedett  állami  gondoskodás  keretei  között.  A  gondozásuk  megszűnése  után  átlagosan 4‐5 hónapra jelentek meg intézményekben.     Pályázati  és  önkormányzati  forrásból  2004.  március  31‐ig,  úgynevezett  „lábadozó”  intézményt  működtettek,  a  téli  időszakra,  az  önellátásra  képtelen,  ápolásra  szoruló  kliensek  részére.  A  növekvő  egészségügyi,  közegészségügyi  problémák  miatt  egyre  nagyobb  szerepe  van  az  ellátórendszerben  a  háziorvosi  ellátásnak, az orvosi rendelőnek, a fertőtlenítő fürdetésnek.   A városi fertőtlenítő állomás megszűnésével, az ellátás biztosítására az ÁNTSZ  szervezetével  tárgyaltak.  Felerősödött  a  pszichológus  beállításával  a  mentálhigiénés  tevékenység. Az elmúlt évben az ellátórendszert igénybevevők körében 29 haláleset  történt,  ebből  22  köztemetést  intézett  az  illetékes  területi  szociális  központ  bevonásával az intézmény.   Kiemelt  feladat  a  folyamatos  utcai  szociális  munka,  gondozás,  különös  tekintettel  a  téli  időszakban. A téli krízis feladatok ellátása érdekében – pályázati források kiegészítésével – a személyi,  tárgyi stb. feltételek megerősítésére, bővítésére került sor.  

„A  hajléktalan  emberek  foglalkoztatását  elősegítő  komplex  modellkísérleti  program” folytatásaként mód nyílt arra, hogy az ESZCSM meghívásos pályázatának  keretén  belül  kiléptető  lakásokat  vásárolhasson  az  intézmény.  A  lakhatás, 

102 foglalkoztatás  együttes  megszervezésével  és  utógondozó  szakember  segítségével  lehetővé  vált  azoknak  a  készségeknek  és  anyagi  forrásoknak  a  megszervezése  az  ügyfelek  számára,  melyek  révén  a  rehabilitáció  megvalósulhat,  a  hajléktalan  ember  hatékonyan megvetheti lábát a munkaerő‐ és a lakáspiacon egyaránt.   A  Gondozási  Központ  adományszervező  és  gyűjtő  tevékenysége  tovább  szélesedett,  ezen  belül  a  város  különböző  részén  a  lakosság  adományainak  összegyűjtése (konténeres, stb.) jól működik.     Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány  Fenntartó: 

 

 

Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány 

Működési engedély száma:  3005‐24/2000.  Működési engedély típusa:  határozott idejű  Az intézmény típusa:  

főzőkonyha 

Székhelye:  

7632 Pécs, Szent Erzsébet u. 4. 

 

 

  Ellátottak  szám:  130  fő  (80  fő+50  fő).  Dolgozók  létszáma  3  fő  (1  fő  konyhavezető,1 fő szakácsnő, 1 fő technikai személyzet) szakképzettségük a törvényi  előírásnak megfelel.   A  Pécsi  Egyházmegyei  Katolikus  Caritas  2003  január  1‐én  átvette  a  kertvárosi  népkonyha  üzemeltetését,  mely  addig  kizárólag  adományokból  tartotta  fenn  ezt  a  karitatív tevékenységet. Az átvétel és az üzemeltetés zökkenőmentesen zajlott, ami a  népkonyha működésében a folyamatosságot jelenti.   Népkonyhán  minden  reggel  (hétköznap)  8  és  9  óra  között  folyik  a  rászorulók  reggeliztetése, majd a Pálos szerzetesrendnél kiosztásra kerül napi átlag 50 ebéd.     Munkaügyi  tanácsadást  tartanak  heti  két  alkalommal,  mely  keretében  népszerűsítik  a  Baranya  Megyei  Munkaügyi  Központ  szolgáltatásait  ill.  társszervezetekkel  –  Újra  Dolgozom  Programmal  –  együttműködve  próbálják  segíteni  az  elhelyezkedésben  és  a  társadalomba  való  beilleszkedésben  a  hajléktalanokat.     Sokat  köszönhetnek  azoknak  az  önkénteseknek,  akik  ezt  a  tevékenységet  évekkel  ezelőtt  elindították.  s  ma  is  a  háttérben  állnak  adományaikkal,  önkéntes  óráikkal,  s  azzal  a  felelősségérzéssel,  hogy  még  sokaknak  sokáig  szükségük  van  rájuk.     

103 A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:    A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006.  december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban  40‐59  évesek.  Nappali  ellátást  heti  átlagban  kb.  300  fő  vesz  igénybe,  krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A  legtöbb  hajléktalan  az  utcai  ellátás  látókörébe  kerül,  az  ő  életkori  és  nem  szerinti  állapotuk 2006. december 31‐én:    Férfi  

18‐39 éves  

83 fő 

   

40‐59 éves  

127 fő 

   

60‐64 éves  

38 fő 

   

65‐              

15 fő 

Nő    

18‐39 éves 

 5 fő 

   

40‐59 éves  

12 fő 

   

60‐64 éves  

4 fő 

  Az  utcán  végzett  munka,  illetve  a  kliensek  részére  nyújtott  szolgáltatások  (klienstalálkozások arányában):  Mentális segítés, információnyújtás:   85%    Élelem, ital, egyéb:    

 

 

15% 

  Szociális ügyintézés:   

 

 

20% 

  A  hajléktalanná  válás  okai  között  leggyakrabban  családi  okok  szerepelnek,  így  a  prevencióra  kellene  nagyobb  gondot  fordítani  (családsegítés),  tekintettel  arra  is,  hogy  egyre  gyakrabban  fordul  elő,  hogy  a  veszélyeztetettek  adósságcsapdába  kerülnek,  és  az  adósságkezelés szolgáltatást is a családsegítő szolgálat biztosítja.    A  tapasztalatok  azt  mutatják,  hogy  a  hajléktalanok  kb.  70%‐a  küzd  szenvedélybetegséggel,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek pszichiátriai problémákkal.  A  célcsoport  iskolai  végzettségére  jellemző,  hogy  legtöbben  8  általánost  végeztek,  de  egyre  magasabb  azok  száma,  akik  közép,  illetve  felsőfokú  végzettségűek.  Ha  sikerül  munkát  találniuk,  inkább  jellemző  az  alacsony  végzettséget  igénylő,  illetve  alkalmi  jellegű  munkavállalás. Azonban nagy részükben nincs meg az állandó munkavégzés szándéka.  

104 Az  ellátottak  második  nagy  csoportja  az  50  és  69  év  közöttiek.  Számukra  a  nyugdíjjogosultság  elérése  jelent  megoldást,  bár  rossz  egészségügyi  állapotuk  miatt  sokuk  nem éri meg.  A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott  találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok  száma.  A hajléktalanok között egyre nagyobb számban találhatók roma származású fiatalok, akik  az  állami  gondozásból  kerülnek  az  utcára.  A  következő  tényezők  szerepelnek  még  legmarkánsabbak a hajléktalanná válás okai között: betegség, BV intézetből való szabadulás, és  a munkahelyvesztés.  Egészségügyi  állapotukat  tekintve  jellemző,  hogy  egyre  gyakoribbak  a  tumoros  megbetegedések, emellett nagy számban végtag problémákkal küzdenek, mint pl.: végtagtörés,  amputáció, fekélyes és egyéb sebek, stb.   Pécs városában a hajléktalanok számára valamennyi szolgáltatás biztosított.. Az ellátási  szerződéssel  működtetett  szolgáltatások  mellett  működik  a  diszpécser  szolgálat,  valamint  24  órás orvosi szolgálat, és ún. lábadozó is, OEP finanszírozással.      

105 Szervezetet neve 

Ellátott terület  Foglalkoztatottak  száma (fő) 

Szakképzettség  aránya (%) 

Ellátottak  szám/férőhelyszám 

Fogd  a  Kezem  Fogyatékosok  Alapítvány   nappali  ellátása 

7 

61 

30  fő  (23  fő  után  normatíva) 

Kerek  Világ  Fogyatékosok  Alapítvány  nappali  ellátása 

11 

 

25  fő  (20  fő  után  normatíva) 

 

 

 

8 fő 

100 

25  fő  (21  fő  után  normatíva) 

 

50 fő részére 

Támogató  szolgálat  Magyar  Máltai  Fogyatékosok  Szeretetszolgálat  nappali  Pécsi Csoportja  ellátása  Szociális  étkeztetés 

Támasz  Alapítvány 

Támogató  szolgálat 

4+1 

 

 

Gondozási  központ 

9 

 

 

Nappali  melegedő 

9 

 

150 férőhely 

 

150 adagos 

Népkonyha  

6 

Női menhely 

8 

 

20 férőhely 

Férfi menhely 

12 

 

70 férőhely 

Női  átmeneti  8  szálló 

 

20 férőhely 

Férfi  átmeneti  8  szálló 

 

40 férőhely 

Ápoló‐ gondozó  otthon 

18 

 

50 férőhely 

5 

 

80‐90 adag 

Katolikus Caritas   Kifőzőhely,  népkonyha 

106  A családsegítés határterület a szociális alapellátás és a gyermekvédelmi alapellátás  között, ezért a szolgáltatástervezési koncepcióban megkerülhetetlen ennek tárgyalása.    

3.5 Családsegítés  A  veszélyeztetett  helyzetű  családok  és  gyermekek  száma  növekvő  tendenciát  mutat Pécsett. A városban alapellátás keretén belül nyújt segítséget az Esztergár Lajos  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a hozzájuk forduló lakosok számára.   A  családsegítés  egy  családcentrikus,  rendszerszemléletű  személyes  gondoskodási  forma,  mely  a  szociális  munka  eszközeinek  és  módszereinek  a  felhasználásával  általános  és  speciális  szolgáltatást  nyújt  a  működési  területén  élő  lakosság  részére.  Legfontosabb  célja  a  lakosság  testi  és  lelki  egészségének  megóvása  és  fenntartása,  szerepvállalás a szociális biztonság megteremtésében.   Kiemelt  szerepe  van  a  családok,  egyének  működőképességének  megőrzésében,  illetve  annak  helyreállításában,  azon  képességek  fejlesztésében,  melyek  segítségével  megoldják a társadalomban való működésüket.   A családsegítő szolgálatok adósságkezelési szolgáltatást is végeznek, mivel égető a  családok a közüzemi tartozásainak problémája, nagyon magas az eladósodott családok  száma.     III. 5.1. Esztergár Lajos Családsegítő‐ és Gyermekjóléti Szolgálat:     Működési engedély száma:  7747‐6/2004  Működési engedély típusa:  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Az intézmény típusa:  

családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 

Az intézmény székhelye: 

 

Pécs, Anikó u.5.  

Telephelyei:    

 

 

Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5.  

    

 

 

 

Belváros Egység Pécs, Megye u. 22.  

   

 

 

 

Uránvárosi Egység Pécs, Dombay J. u. 3.  

   

  

 

 

Meszesi Egység Pécs, Hársfa u. 154.  

  A  családsegítő  szolgálatok  feladatukat  területi  alapon  tagozódva,  a  négy  városrészben  látják  el,  hasonlóan  a  területi  szociális  központokhoz  és  a  gondozási  központokhoz.  

107  A  családsegítő  szolgálatnál  a  dolgozók  létszáma,  szakképzettségi  aránya  és  a  tárgyi  feltételei  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg,  ezért  az  intézmény  csak  ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik.    A 2007. évi felülvizsgálat során az alábbi szakmai megállapításokat tettük:   

  Családsegítő szolgáltatás    A  szolgáltatás  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérség.  Családsegítő  szolgálat  Pécsett  Meszesen,  Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban található. Az épületek akadálymentesítettsége nem  megoldott (ez alól kivétel Meszes), külső‐belső felújításra szorulnak. Mind a 4 épület eredetileg  más  funkciót  töltött  be,  ezért  a  mostani  szakmai  feladatellátásra  a  kialakításuk  nem  optimális  (nincs megfelelő számú interjúszoba, közösségi helyiség).    A  szolgáltatást  igénybe  vevők  döntő  többsége  (80‐90%‐a)  a  18‐59  korcsoportból  kerül,  mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő  szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel  ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is.   A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.     Táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2004‐2006  esetek száma  a probléma típusa 

2004 

2005 

2006 

életviteli 

132 

214 

166 

családi‐kapcsolati 

299 

461 

387 

családon belüli bántalmazás 

173 

241 

239 

lelki‐mentális 

171 

186 

161 

gyermeknevelési 

100 

147 

43 

108  anyagi 

1129 

1105 

1138 

foglalkoztatással kapcsolatos 

109 

507 

1521 

egészségárosodás következménye 

66 

43 

70 

ügyintézéshez segítségkérése 

82 

125 

172 

információkérés 

31 

46 

85 

egyéb 

345 

400 

279 

összesen 

2634 

3475 

4257 

több  probléma  együttes  előfordulása 

1717 

2023 

1948 

krízishelyzet 

159 

166 

116 

összesenből 

Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006    Az  éves  forgalom  2004  és  2005  között  változott  drasztikusan,  akkor  mintegy  a  korábbinak  másfélszeresére  nőtt  a  megjelenések  száma,  míg  2006‐ban  a  megelőző  évhez  hasonló  forgalmat  regisztráltak (több mint 17 ezret). A szolgálatnál megjelentek száma igen változatos képet mutat  a vizsgált 3 évben, de döntően a már korábban „ismert”, nyilvántartott ügyfelek veszik igénybe a  segítséget.  Az  egyes  városrészeken  található  egységek  közül  a  belvárosiban  és  a  kertvárosiban  lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében.    A családsegítő szolgálat forgalmi adatainak változása 2004‐2006 között    

2004 

2005 

2006 

Éves forgalom 

11997 

17647 

17467 

tárgyévben  a  szolgálatnál  megfordult  kliensek  Ebből   száma 

7382 

13595 

5683 

tárgyévben  szolgálatnál  megfordult 

1493 

2338 

2388 

a  új 

109  kliensek száma 

Forrás: KSH adatlap, 2004, 2005, 2006    A családsegítő szolgálat egységeinek forgalmi adatai, 2006  2006    

Kertváros  Uránváros  Belváros  Meszes 

Éves forgalom 

Összesen 

6316 

2569 

6146 

2436 

17467 

tárgyévben  a  szolgálatnál  megfordult  kliensek  száma 

1648 

488 

1457 

2090 

5683 

tárgyévben  szolgálatnál  megfordult  kliensek száma 

842 

416 

784 

346 

2388 

Ebből   a  új 

Forrás: KSH adatlap, 2006.    A  családsegítő  esetkezelésekben  domináns  a  szociális,  mentális  segítségnyújtás  (információ,  ügyintézés,  segítő  beszélgetés,  tanácsadás).  Az  esetkezelésekben  nagy  számban  fordulnak  elő  a  jogi  támogatások  (tanácsadás,  iratkezelés  képviselet),  kisebb  súllyal  szerepel  a  pszichológiai  esetkezelés,  míg  az  egészségügyi,  orvosi  esetkezelés  egyáltalán  nem  jellemző.  Az  egyéb  szolgáltatótevékenység  között  2006‐ban  a  dologi  javak  közvetítésének,  nyújtásának  csökkent  a  szerepe, ugyancsak mérséklődött az adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma, viszont új  elemként  megjelent  az  aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélyéhez  nyújtott  beilleszkedési  program szolgáltatása, ami a jogszabályi változásoknak tudható be.    A családsegítő esetkezelések jellege az egyes egységekben 2006‐ban  Az  esetkezelés  jellege 

Esetkezelésben részt vettek száma  Kertváros 

Uránváros 

Belváros 

Meszes 

110  Szociális,  mentális  esetkezelés  összesen 

3120 

1097 

2427 

754 

Pszichológiai  esetkezelés  összesen 

298 

3 

0 

237 

Jogi  esetkezelés  összesen 

537 

81 

342 

184 

0 

0 

0 

0 

 

Egészségügyi,  orvosi  esetkezelés  összesen 

Forrás: KSH adatlap, 2006.*  *  Az  egyes  városrészek  összesítő  adatai  a  családsegítő  szolgálat  összesített  adatlapjától  számszakilag némileg eltér.    Tábla: Egyéb szolgáltató tevékenység az egyes egységekben 2006‐ban  A tevékenység  jellege  Dologi  közvetítése  nyújtása 

Egyének száma  Kertváros  Uránváros  Belváros 

javak  és  0 

237 

0 

473 

Adósságkezelési  tanácsadás 

856 

342 

744 

1858 

Aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélyéhez  beilleszkedési  program szolgáltatás

305 

127 

535 

1376 

Forrás: KSH adatlap, 2006.*     

Meszes 

111                  Pszichiátriai betegek    A  pszichiátriai  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  betegek  száma  2005‐től  2006‐ra  csökkent,  ami  nem  feltétlenül  a  betegek  számának  csökkenését  jelenti,  inkább  az  ellátórendszerből  való  kikerülést,  melynek  oka  lehet  többek  közt  a  gondozóintézetek  túlterheltsége,  valamint  a  gyógyszerek árának emelkedése.   A  város  szociális  ellátórendszeréből  hiányzik  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  ezért  a  célcsoport  valószínűsíthetően  más  szociális  szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál  (idősek,  fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán  ellátórendszerben/ellátásoknál  jelenik  meg  (pl.  egészségügy),  vagy  meg  sem  jelenik,  így  nem  biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás.   Nappali  ellátásuk  szükségességét  az  is  alátámasztja,  hogy  a  2007‐től  indult  közösségi  pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe  vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén.  Felvétel alatt  áll 20 fő.         Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében  2004 

2005

2006

gondozóintézetek  száma 

6 

6

6

gondozóintézetek  betegforgalma 

93460 

98925

84812

  

112  gondozó  intézetekben  év  végén  nyilvántartott  betegek száma 

12380 

12692

11407

Forrás: www.terport.hu                                    III.6. Az önkormányzati feladat‐ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007)   

3.5.1

A  pécsi  szociális  szolgáltatások  aktuális  bemutatására,  figyelemmel  a  kötelező jogszabályi rendelkezésekre (a többször módosított, 1993. évi  III.  törvény  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról)  összefoglaló táblázatot készítettünk.  

  A vonatkozó  törvény szerint, az önkormányzatok számára kötelező szolgáltatások bemutatásán  túl  arra  is  törekedtünk,  hogy  feltérképezzük  egyrészt  azon  nem  állami/önkormányzati 

113  szolgáltatásokat, akik ún. kiegészítő szociális ellátásokat biztosítanak és az önkormányzat ehhez  anyagi  támogatást  nyújt  (ún.  támogatási  szerződéssel),  másrészt  azon  nem  állami/önkormányzati  szolgáltatásokat,  akik  biztosítanak  különböző  típusú  szociális  ellátásokat,  de az önkormányzat ehhez semmilyen formában nem biztosít támogatást.   A táblázat tartalmazza az önkormányzat számára jelenleg nem kötelező szolgáltatásokat is, ebből  megállapítható, hogy az önkormányzat ezek közül nem is vállalt önként feladat‐ellátást.    

114    1. sz. tábla  Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)     

A  város  Szolgáltatók telephelyenként  biztosítja‐e a  szolgáltatást  (I/N) 

     

Van‐e  ellátási  Fenntartó  Működési  engedély  szerződése  típusa,  jellege, ideiglenes esetén a  amennyiben  határideje  (I/N)∗  nem  a  városi  önkormányzat 

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK  Étkeztetés (Sztv. 62. § ) 

I 

TESZI∗∗  –  III.  sz.  Gondozási    Központ, Zipernovszky u. 1. 

 

2007. december 31. 

 

XESZI  –  I.  sz.  Gondozási    Központ, Felsőbalokány u. 1.  

 

Határozatlan  

 

XESZI  –  II.  sz.  Gondozási    Központ, Majorossy u. 15.  

 

Határozatlan  

 

INSZI  

 

Határozatlan 

 

                                                  ∗

 Önkormányzati intézmények és az önkormányzattal kapcsolatban álló intézmények esetében nem releváns a kérdés 

∗∗

 Azon szolgáltatókat jelöltük vastagítva, amelyek több telephellyel rendelkeznek 

115   

Magyar Máltai Szeretetszolgálat  I  Dél‐Dunántúli Régió 

Civil: egyesület  Határozatlan   

Csilla Gondviselés Háza   Étkeztetés népkonyhán 

 

Támasz Gondozási Központ 

Hajléktalan étkeztetés 

 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

Pécs  Egyházmegyei  Katolikus  N  Caritas  

Egyházi 

Határozatlan 

XESZI    –  I.  sz.  Gondozási    Központ, Felsőbalokány u. 1. 

 

Határozatlan 

 

XESZI  –  II.  sz.  Gondozási    Központ, Majorossy u. 15 

 

Határozatlan 

 

TESZI  –  III.  sz.  Gondozási    Központ, Zipernovszky u. 1. 

 

2007. december 31. 

 

INSZI 

 

 

Határozatlan 

Családsegítés  (Sztv.64.§)  I  ,  adósságkezelési  tanácsadói tevékenység 

Esztergár  Lajos  Családsegítő  és    Gyermekjóléti Szolgálat 

 

Határozatlan 

Jelzőrendszeres  házi  I  segítségnyújtás  (Sztv.  65.    §) 

INSZI 

 

 

2008. december 31. 

XESZI 

 

 

 

Házi  segítségnyújtás  I  (Sztv. 63. §) 

I 

 

116  V.  Közösségi  ellátások  I  (Sztv. 65/A. §) 

 

 

 

 

Közösségi  pszichiátriai    ellátás  biztosítása  (2007.  december  31‐ig  biztosítandó  ellátás) 

INSZI 

 

 

 

Szenvedélybetegek  közösségi    ellátásának  biztosítása  (2007.  december  31‐ig  biztosítandó ellátás) 

INDIT 2 szolgáltatás 

I 

Nonprofit:  közalapítvány 

 

 

 

 

 

 

Támasz  Gondozási  Központ  2  I  szolgálat 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

 

Esztergár  Lajos  Családsegítő  és    Gyermekjóléti Szolgálat 

 

 

 

INDIT 

I 

Nonprofit:  közalapítvány 

 

INSZI 2 szolgálat 

 

 

Határozatlan 

ÉFESZI 2 szolgálat 

 

 

Határozatlan 

Civil:  alapítvány 

 

 

Utcai  szociális  munka  I  ((Sztv. 65/E. §) 

 

Támogató  szolgáltatás  I  (Sztv. 65/C. §)     

Kerek  Világ  szolgálat 

Alapítvány 

2  I 

117   

Magyar Máltai Szeretetszolgálat  I 

Civil: egyesület   

 

ISZI 

 

 

2008. december 31. 

Nappali  ellátás  (Sztv.    65/F. §) 

 

 

 

 

Időskorúak nappali ellátása 

I 

XESZI    –  I.  sz.  Gondozási    Központ, Felsőbalokány u. 1. 

 

Határozatlan 

 

XESZI – 7. sz. Idősek Klubja,  

 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

2008. december 31. 

XESZI  –  II.  sz.  Gondozási    Központ, 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

TESZI  –  III.  sz.  Gondozási    Központ, 

 

2007. december 31. 

Bányatelep u. 3.   

XESZI – 8. sz. Idősek Klubja,  Pécs‐Vasas, „D” u. 2. 

 

XESZI – 9. sz. Idősek Klubja,  Barátság u. 18. 

 

Majorossy u. 15.   

XESZI – 3. sz. Idősek Klubja,  Apáca u. 12. 

 

118  Zipernovszky u. 1.   

TESZI – Kassa utca 3. sz. alatti,    Idősek Klubja 

 

Határozatlan 

 

INSZI – 13. sz. Idősek Klubja, 

 

 

Határozatlan 

 

 

Határozatlan 

 

 

2008. december 31. 

ÉFESZI  –  Endresz  Gy.  U.  21‐   23. 

 

Határozatlan 

 

ÉFESZI – Acsády u. 8. 

 

 

Határozatlan 

 

INSZI – Krisztina tér 9.  

 

 

Határozatlan 

 

Kerek  Világ  Jóléti  Szolgálat  I  Alapítvány 

Civil:  alapítvány 

 

 

„Fogd a kezem” Alapítvány 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat  I 

Civil: egyesület   

INDIT Közalapítvány  

Nonprofit,  közalapítvány 

Littke u. 10.   

INSZI – 11. sz. Idősek Klubja,  Polgárszőlő u. 32‐34. 

  Fogyatékossággal  nappali ellátása 

élők  I 

Szenvedélybetegek  nappali  I  ellátása 

ISZI – Malomvölgyi u. 21. 

I 

I 

Határozatlan 

119  Hajléktalan  nappali ellátása 

személyek  I 

Támasz Alapítvány 

I 

 

Határozatlan 

 

 

 

 

Ápolást,  gondozást    nyújtó  intézmények  (Sztv. 67. §) 

 

 

 

 

Idősek otthona (Sztv. 68. §) 

I 

ISZI   

 

 

2008. december 31. 

 

TESZI  –  Tüzér  utcai  Idősek    Otthona, Tüzér u. 7.  

 

Határozatlan 

 

TESZI  –  Mártírok  utcai  Idősek    Otthona, Mártírok u. 9. 

 

2008. december 31. 

 

XESZI  –  Xavér  utcai  Idősek    Otthona, Xavér u. 10. 

 

Határozatlan 

 

XESZI  –  Alkotmány  utcai    Idősek  Otthona,  Alkotmány  u.  77. 

 

Határozatlan 

 

XESZI  –  Barátság  utcai  Idősek    Otthona, Barátság u. 18. 

 

2008. december 31. 

Pszichiátriai betegek nappali  N  ellátása  SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK 

120   

XESZI  –  Ápoló  Gondozó    Otthon, Felsőbalokány u. 1.  

 

 

 

Tímár utcai Idősek Otthona 

 

 

Határozatlan  

Fogyatékos  személyek  I  otthona (Sztv. 69, 70. §) 

ISZI mozgásfogyatékos részleg 

 

 

2008. december 31. 

Hajléktalanok otthona (Sztv.  I  71/B. §) 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

Átmeneti  áthelyezést    nyújtó  intézmények  (Sztv. 80. §) 

 

 

 

 

Időskorúak  (Sztv. 82. §) 

TESZI  –  Gondozóház,    Zipernovszky u. 1.  

 

Határozatlan 

TESZI – Gondozóház, 

 

 

 

gondozóháza  I 

 

Garay u. 33.  Fogyatékos  személyek  I  gondozóháza (Sztv. 83. §) 

ÉFESZI – Átmeneti Otthon 

 

 

Határozatlan 

Pszichiátriai  betegek  N  átmeneti  otthona  (Sztv.  83/A. §) 

 

 

 

 

Szenvedélybetegek  átmeneti  N 

 

 

 

 

121  otthona (Sztv. 83/B. §)     Éjjeli  menedékhely  (Sztv.  I  84. (1) §) 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

Hajléktalan  személyek  I  átmeneti  szállása  (Sztv.  84.  (2) §) 

Támasz Alapítvány 

I 

Civil:  alapítvány 

Határozatlan 

Pszichiátriai betegek otthona  N  (Sztv. 71. §) 

 

 

 

 

Szenvedélybetegek  otthona  N  (Sztv. 71/A. §) 

 

 

 

 

Rehabilitációs  intézmények (Sztv. 72. §) 

 

 

 

 

betegek  N  intézménye 

 

 

 

 

Szenvedélybetegek  N  rehabilitációs  intézménye  (Sztv. 73. §) 

 

 

 

 

Fogyatékos 

 

 

 

 

NEM KÖTELEZŐ SZOLGÁLTATÁSOK 

Pszichiátriai  rehabilitációs  (Sztv. 73. §) 

 

személyek  N 

122  rehabilitációs  (Sztv. 74. §) 

intézménye 

Hajléktalanok  rehabilitációs  N  intézménye (Sztv. 74/A. §) 

 

 

 

 

Lakóotthonok  85/A. §)  

 

 

 

 

személyek  N 

 

 

 

 

betegek  N 

 

 

 

 

N 

 

 

 

 

Fogyatékos  lakóotthona 

(Sztv.   

Pszichiátriai  lakóotthona   Szenvedélybetegek  lakóotthona  

A  VÁROS  RÁSZORULÓINAK  BIZTOSÍTOTT  EGYÉB  SZOCIÁLIS  SZOLGÁLTATÁSOK,  MELYEKET  A  VÁROS  NEM  TÁMOGAT  Alapellátások  Házi segítségnyújtás 

 

„Kinyújtott Kéz” Alapítvány 

 

Civil:  alapítvány 

 

 

 

„Szociális Jóléti Centrum” 

 

Forprofit  (gazdasági): 

 

HOMECARE  2002 

123  Tanácsadó,  Kereskedelmi  és  Szolgáltató Kft.  Támogató szolgáltatás   

 

Cat‐Otthon Kht. 2 szolgálat 

 

Nonprofit:  Kht.  

 

 

Pécsi Tudományegyetem 

 

Oktatási  intézmény 

 

 

 

Magyar Kolping Szövetség 

 

Egyház 

 

Közösségi  ellátás 

pszichiátriai   

Reménység  Gyermeksegély  és    Rehabilitációs Alapítvány 

Civil:  alapítvány 

 

Szenvedélybetegek  közösségi    ellátásának biztosítása 

Reménység  Gyermeksegély  és    Rehabilitációs Alapítvány 

Civil:  alapítvány 

 

Mérföldkő Egyesület 

Civil: egyesület   

Szakellátások  Szenvedélybetegek  átmeneti    otthona (Sztv. 83/B. §)  

 

  Fogyatékos  lakóotthona     

személyek   

„Fogd  a  kezem”  Alapítvány    „Szent Kinga” Lakóotthon 

Civil:  alapítvány 

 

124     

125  A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti szakmai bemutatására (a szolgáltatók legfontosabb működési  paramétereinek megjelölésével) összefoglaló táblázatot készítettünk, célcsoporti bontásban.   2. sz. tábla  Pécsi, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban     

Intézmény 

Címe 

Szolgáltatások 

Működési engedély jellege,   ha ideiglenes, annak rövid  indoklása∗ 

Szolgál‐ tatást  igénybe  vevők  száma∗∗ 

Férő‐ hely‐ szám 

Betöl‐ tetlen  férő‐ helyek  száma 

Vára‐ kozók  száma∗ ∗∗∗  

Egyéb  (pl.  emelt  szint,  demen s  ellátás ) 

 

IDŐSKORÚAK  ELLÁTÁSA 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 

Xavér utcai  Egyesített Szociális  Intézmény 

Xavér u. 10. 

 

 

 

 

 

 

 

                                                  ∗

 Az időpont jelölése az ideiglenes működési engedély „határidejét” jelzi 

∗∗

 2006. évi KSH adat 

∗∗∗

 2007. júliusi állapot 

∗∗∗∗

2007. március 31‐ei állapot 

126    I. sz. Gondozási Központ    

  6.sz. Idősek Klubja       7.sz. Idősek Klubja  

Felsőbalokány  u. 1. 

Étkeztetés 

  Határozatlan 

328 

‐ 

Házi segítségnyújtás 

100 

‐ 

Jelzőrendszeres  segítségnyújtás 

20 

129 

Határozatlan 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

160 

31 

‐ 

‐ 

 

‐ 

Felsőbalokány  u. 1. 

Nappali ellátás 

Bányatelep u. 3.

Nappali ellátás 

Határozatlan 

18 

20 

2 

‐ 

‐ 

Pécs‐Vasas,  „D” u. 2. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

20 

20 

0 

‐ 

‐ 

Barátság u. 18 

Nappali ellátás 

2008. december 31.  

20 

20 

0 

‐ 

‐ 

Étkeztetés 

Határozatlan 

195 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Házi segítségnyújtás 

 

105 

‐ 

‐ 

‐ 

Nappali ellátás 

0 

0 

‐ 

‐ 

Jelzőrendszeres h.s. 

20 

‐ 

‐ 

‐ 

 

    8.sz. Idősek Klubja       9. sz. Idősek Klubja     II.sz.  Központ  

Gondozási  Majorossy I. u.  15.   

  3. sz. Idősek Klubja  

Apáca u. 12. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

63 

80 

17 

‐ 

‐ 

Xavér u. 10 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

91 

90 

‐1 

29 

‐ 

   

Xavér utcai Idősek  Otthona 

127    Alkotmány utcai Idősek  Otthona 

Alkotmány u.  77.  

  Barátság  utcai  Idősek  Barátság u. 18.,  Otthona 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

56 

56 

0 

32 

‐ 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

2008. december 31.  

24 

24 

0 

6 

‐ 

 

Tárgyi feltételek teljesítése  (lakóterület, fürdőkád ill.  zuhanyzó kialakítása) 

  Ápoló Gondozó Otthon 

Felsőbalokány  u. 1. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

24 

24 

0 

0 

‐ 

2  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  

Tüzér u. 7. 

 

 

 

 

 

 

 

Zipernovszky  K. u. 1. 

Étkeztetés 

2007. december 31. 

152 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Házi segítségnyújtást 

Személyi feltételek teljesítése 

86 

‐ 

‐ 

‐ 

2007. december 31. 

15 

30 

15 

‐ 

‐ 

16 

30 

14 

‐ 

‐ 

   

III. számú Gondozási  Központ  

   

Zipernovszky Károly  utca 1. sz. alatti Idősek  Klubja 

  Kassa  utca  3.sz.  alatti  Idősek Klubja    

Zipernovszky  K. u. 1. 

Nappali ellátás 

Kassa u. 3. 

Nappali ellátás 

Személyi feltételek teljesítése  Határozatlan 

128    Gondozóház 

  Gondozóház 

  Tüzér  utcai  Otthona  

Idősek 

Zipernovszky  K. u. 1 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

Garay u. 33. 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Tüzér u. 7. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

 

  Mártírok  utcai  Idősek  Otthona 

10 

‐6 

0 

‐ 

 

12 

10 

‐2 

0 

‐ 

2007. december 31.: személyi  feltételek teljesítése 

165 

180 

15 

32 

‐ 

10 

10 

0 

0 

‐ 

 

2008. december 31. tárgyi  feltételek teljesítése  Mártírok u. 9. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

 

3  Tímár  utcai  Idősek  Otthona  

16 

2008. december 31.  Tárgyi feltételek miatt  (lakóterület, betegszoba,  orvosi szoba, megfelelő étkező  hiánya, akadálymentes  közlekedés hiányossága) 

Tímár u. 5. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

59 

58 

‐1 

29 

‐ 

Littke J. u. 10. 

Étkeztetés 

Határozatlan 

248 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Házi segítségnyújtás 

 

76 

‐ 

‐ 

‐ 

Jelzőrendszeres házi  segítségnyújtás 

Jelzőrendszeres h. s.: 

94 

‐ 

‐ 

‐ 

  4  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény 

 2008. december 31. 

129 

  11.  számú  Klubja Pécs,  

 

A szolgáltatás bővítés alatt  áll 

Idősek 

Polgárszőlő u.  32‐34. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

30 

30 

0 

‐ 

‐ 

Idősek 

Littke J. u. 10. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

40 

40 

0 

‐ 

‐ 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

2008. december 31. 

453 

480 

‐1 

294 

De‐ mens  részleg 

    13.  számú  Klubja     5  Integrált  Szociális  Malomvölgyi u.  Intézmény   21.   

Személyi (létszámhiány) és  tárgyi feltételek teljesítése 

     

FOGYATÉKKAL  ÉLŐK ELLÁTÁSA 

1  Életminőség‐ fejlesztő  Szolgáltatások  Intézménye 

                                                  ∗∗∗

 2007. júliusi állapot 

 

 

 

 

 

 

 

 

Endresz  György  u.  21‐ 23.  

Nappali ellátás 

Határozatlan 

53 

80 

27 

‐ 

‐ 

Munka‐rehabilitációs  foglalkoztatás 

Határozatlan 

    60∗∗∗ 

‐ 

‐ 

‐ 

 

 

 

 

 

Támogató szolgálat 

Határozatlan 

20 

‐ 

‐ 

  ‐ 

130   

  

     

Acsády Ignác u.  8. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

41 

41 

0 

‐ 

Támogató szolgálat 

2007.12.31. 

20 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Gépkocsi hiányában, ez a  feltétel azóta teljesült     

Endresz Gy. u.  21‐23. 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

7 

10 

3 

0 

‐ 

2  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  Dél‐Dunántúli Régió 

Apaffy u. 101. 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

20 

25 

‐ 

‐ 

‐ 

Támogató szolgálat 

Határozatlan 

41 

‐ 

‐ 

‐ 

Étkeztetés 

Határozatlan 

125 

‐ 

‐ 

‐ 

25 

25 

0 

‐ 

Nincs  adat 

‐ 

‐ 

‐ 

Csilla  Háza  

Gondviselés 

   

 

  3 

4 KEREK  VILÁG  JÓLÉTI  SZOLGÁLAT  ALAPÍTVÁNY   

Gesztenyés u. 2.

Nappali ellátás 

 

Támogató szolgálat 

 

‐ 

131  4  „Fogd  a  Kezem”  Kovács B. u. 10  Alapítvány 

Nappali ellátás 

Határozatlan 

32 

Nincs  adat 

‐ 

‐ 

‐ 

5 Integrált  Nappali  Krisztina tér 9.     Szociális  Intézmény  Mozgáskorlátozotta k Klubja 

Mozgásukban  korlátozott személyek  részére: 

 

 

 

 

 

‐ 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

30 

30 

0 

‐ 

 

70 

‐ 

‐ 

‐ 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

 

28 

Nincs  adat 

Nincs  

‐ 

adat 

Nincs  adat 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kazinczy u. 6. 

Nappali ellátás 

Ideiglenes 

60 

‐ 

‐ 

‐ 

Utcai szociális munka 

Ideiglenes 

Nincs  adat 

 

 

‐ 

 

 

48 

Nincs  adat 

‐ 

 

 

 

 

 

 

 

Étkeztetés népkonyhán 

Határozatlan 

151 

150 

‐ 

‐ 

‐ 

Nappali ellátás   Támogató szolgálat   

6  Integrált  Szociális  Malomvölgyi u.  Intézmény  21.    Mozgásfogyatékos  részlege   

SZENVEDÉLYBETE GEK ELLÁTÁSA 

1 INDIT     Közalapítvány 

 

HAJLÉKTALANOK  ELLÁTÁSA 

1  Támasz 

 

Gondozási  Hársfa u. 2. 

 

132  Központ 

Utcai szociális munka 

 

 

 

Hajléktalanok Nappali  Intézménye (nappali  melegedő) 

 

 

 

284 

‐ 

‐ 

‐ 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

171 

150 

‐ 

‐ 

étkeztetés 

   

   

 

      326    Hajléktalanok Otthona  

József Attila  u.10. 

Ápolást, gondozást  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

48 

50 

Nincs  adat 

Nincs  adat 

‐ 

  Hajléktalanok  átmeneti  szállása 

Bittner Alajos  u. 80. (női) 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

9 

20   

Nincs  adat 

‐ 

 

Nincs  adat 

 

  40 

Nincs  adat 

 

32 

Nincs  adat 

6 

20   

Nincs  adat 

‐ 

 

Nincs  adat 

 

 

69 

70 

Nincs  adat 

Nincs  adat 

Edison u. 28.  (ffi)    Hajléktalanok  menedékhelye 

éjjeli 

Bittner Alajos  u. 80. (női)  Gomba u. 7 (ffi) 

Átmeneti elhelyezést  nyújtó intézmény 

Határozatlan 

 

   

133   

PSZICHIÁTRIAI  BETEGEK  ELLÁTÁSA 

1  Integrált  Nappali  Szociális Intézmény 

 

 

 

 

 

 

 

 

Littke J. u. 10. 

Közösségi ellátás 

Határozatlan 

3 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

    59∗∗∗ 

‐ 

20 

‐   

 

CSALÁDSEGÍTÉS 

  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anikó u. 5. 

Családsegítés 

Határozatlan 

 

 

 

 

 

 

                                                  ∗∗∗

 2007. júliusi állapot 

134  III.7. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások részletes szakmai bemutatása,  szolgáltatónként (2007)∗      Időskorúak ellátása    Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat biztosítsa:    

Étkeztetés  Házi segítségnyújtás  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  Idősek klubja  Idősek otthona   

 

Az Intézmény ellátási területe:   Az  alapszolgáltatás  tekintetében  Pécs  keleti  és  belső  része,  a  szakellátás  vonatkozásában  Pécs  város egésze.   A házi segítségnyújtás munkanapokon napi 8 órában biztosított. A nappali ellátások heti 5 nap  vehetők igénybe, mely alól kivételt képez az Apáca u.(heti 6 nap), valamint a Felsőbalokány u. (7  nap). A cigány lakosság nem igazán fogadja el a házi segítségnyújtókat.     A város 2 szociális intézményeket ellátó karbantartási centruma közül az egyik náluk található.  A karbantartók egyben udvarosok, füvet nyírnak, szükség esetén a betegek mozgatásában is részt  vesznek,  különféle  iparos  szakmunkákat  ellátnak.  Az  intézmények  kora,  műszaki  állapota  indokolja is a jelenlétüket.     A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): 

                                                  ∗

  Sárga  színnel  jelöltük  azon  érdemi,  szakmai  megállapításokat,  amelyeket  fontosnak  tartottunk  a  helyzetelemzés/SWOT  elkészítésénél. 

135  A  nappali  ellátás  férőhely  kihasználtsága  a  belső  területeken  (Apáca  utca,  Felsőbalokány)  80%  körüli,  a  külső  területeken  (Szabolcsfalu,  Pécs‐Vasas,  Pécs‐Somogy)  eléri  a  90‐100%‐ot.  Az  igénybevevők  között  a  nyugdíjkorhatárt  el  nem  érők  aránya  igen  változatos  képest  mutat.  Az  Apáca  utcában  és  Pécs‐Somogyon  az  arányuk  az  ellátottak  körében  meghaladja  a  30%‐ot,  Szabolcsfaluban  minden  negyedik  igénybe  vevő  életkora  40  és  59  közötti.  Ezzel  szemben  a  Felsőbalokány  utcai  idősek  klubjában  az  arányuk  5%  alatti.  A  75  éven  felüliek  aránya  épp  fordított, legnagyobb arányban az I. sz. Gondozási Központ ellátottjai körében fordulnak elő.  A  bentlakásos intézményekben élő 191 fő 85%‐a 164 fő) valamilyen fokban demenciában szenved,  közülük  91  fő  súlyos,  51  fő  középsúlyos,  37  fő  enyhe  fokban  demens  (további  3  fő  pedig  nem  vizsgálható).  A  Szabolcsfalui  és  a  Felsőbalokány  utcai  idősek  otthonában  valamennyi  lakó  dementált. A demenciában szenvedők állapotát Szakértői Bizottság nem mérte fel, pedig többször  kezdeményezték  ennek  lebonyolítását  az  önkormányzatnál.  A  demenciában  szenvedő  ellátottak  speciálisan  demens  betegek  számára  fenntartott  otthonban  való  elhelyezése  lenne  indokolt.  Az  időseket  ellátó  nappali  intézményekben  is  jelentős  a  demens  betegek  aránya,  átlagosan  az  ellátottak  20%‐a  rendelkezik  ezzel  a  kórképpel  (főként  Felsőbalokány  utcai  ápoló‐gondozó  otthonban).  Az  alapszolgáltatás  keretében  gondozottak  körében  is  előfordul  a  demencia,  az  ellátásban  részesülők  több  mint  15%‐a  demens,  és  a  beutalásra  várakozók  jelentős  része  is  demens.   A lakók mintegy 80%‐a fizet térítési díjat.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  kommunikációs  csatorna  nagyon  akadozik.  Hiányzik  az  önkormányzat  szervezésében  valamikor  működő  vezetői  értekezlet.  Ha  jobban  bevonnák  az  ellátórendszert  a  döntések  előkészítésébe,  akkor  sok  probléma  kiküszöbölhető  lenne.  Az  előző  ciklusban  az  olyan  bizottsági  ülésekre meghívták a vezetőket, ami az idősellátást érintette. Ez jelenleg nem történik meg, pedig  szükséges lenne, lehetőség szerint úgy, hogy a részvétel véleményezési hatókörrel is járjon.  Az  intézmények  között  nincs  igazán  feladatmegosztás.  Az  intézményvezető  a  Szociálpolitikai  Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportját vezeti, amely nem működik ténylegesen.    3. Gazdálkodás   A gazdálkodás nem elég hatékony. Az étkeztetés és a takarítás szerződéses formában működtetett.  Az  intézményben  nincsenek  energiatakarékos  mosógépek,  nem  takarékos  a  világítás,  a  fűtés,  vállalkozó főz, takarít (sokkal magasabb az önköltség, nem látni az érdekeltséget, az ösztönzést).  A  főzőkonyhával  rendelkező  intézmények  közül  egyedül  a  Xavér  utcai  intézményben  van  kiszerződtetve  az  étkeztetés.  Az  étel  minősége  nem  rossz,  azonban  problémát  jelent,  hogy  nem  képesek  az  idősek  életkorának  és  egészségi  állapotának  megfelelő  ételt  előállítani.  A  diétás  étkeztetés  biztosított.  A  takarítás  esetében  gondot  jelent,  hogy  a  két  nagyobb  bentlakásos  intézményben  kevés  a  munkaerő  erre  a  feladatra.  A  takarításra  szeptembertől  új  közbeszerzést  írnak ki.  

136    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Bútorok,  betegszállításra  alkalmas  eszközök,  ápolási  eszközök,  textíliák,  mosodai  gépek,  számítástechnikai  eszközök  beszerzése  lenne  szükséges.  Az  elavult  mosodai,  ‐  szállító,  ‐  számítástechnikai  eszközök  lecserélése  gazdaságosabb,  költségkímélőbb  gazdálkodást  tenne  lehetővé. Az akadálymentesítés eltérő mértékben megoldott. Az Alkotmány utcában abszolút nem  kielégítő,  hiányzik  a  lift  és  a  rámpa  (most  tervezik  megoldani  az  épületbe  való  akadálymentes  bejutás feltételeinek megteremtését). Szabolcsfalun nincs rámpa, a Xavérban az udvarra történő  kijutás  jelenthet  gondot.  Az  Apáca  utcai,  valamint  a  Somogyban  és  Vasason  működő  Idősek  Klubját kerekesszékkel nem lehet megközelíteni. A Nyugdíjasházban biztosított az akadálymentes  környezet.   Az összes intézményben az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben előírt munkakör létezik, melyeket  betöltöttek.  A  dolgozók  szakképzettségi  aránya  minden  intézményben  megfelel  a  jogszabályban  előírtaknak, van ahol 100%‐os.   Az  intézmény  4  saját,  15‐16  éves  mikrobusszal  rendelkezik,  melyek  közül  1‐1  a  gondozási  központok  mellett  működik  és  a  házi  segítségnyújtásban,  valamint  az  étkeztetésben  segítenek,  egyet (fekvő) betegszállításra alakítottak át, egyet pedig a karbantartók használnak. További egy  mikrobuszt bocsátott az önkormányzat használatra az intézmény számára, melynek kora 5‐6 év.  Ez  a  gépjármű  főként  a  bentlakásos  intézményekben  jelentkező  szállítási  szükségletet  igyekszik  kielégíteni.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A bentlakásos intézményekben többletszolgáltatásokat is biztosítanak, pl.: fizikoterápiás kezelések  reumatológus  koordinálásával,  a  demenseknek  zene‐fény  terápia,  kiscsoportos  kezeléseket.  Szabadidős programokat, kirándulásokat, bálokat szerveznek.   Szupervíziót  évente  egy‐két  alkalommal  szerveznek  8‐10  fős  csoport  részvételével.  Szükségük  lenne  szakember  segítségére,  mivel  a  dolgozók  jelentős  része  25‐35  éve  dolgozik  náluk,  akiknél  gyakran  előjönnek  egyrészt  a  pszichés  problémák,  a  kiégési  szindróma,  másrészt  pedig  egészségügyi problémák.   A  szakdolgozók  folyamatosan  részt  vesznek  szakmai  továbbképzéseken.  A  továbbképzések  az  intézet  költségén  és  munkaidőben  történik  (pl.:  többen  vesznek  részt  a  demens  ellátás  szakterületén, nem csak a bentlakásos otthonok, hanem a nappali ellátás dolgozói közül is).  Külső  szakmai  kapcsolataik:  SZIME  (Szociális  Igazgatók  Magyarországi  Egyesülete),  Magyar  Vöröskereszt,  Katolikus  Caritas,  Támasz  Alapítvány,  Magyarországi  Németek  Szövetsége,  megyei és városi idősellátással foglalkozó intézmények.   Az Aranyhíd Egyesület teljesen civil kezdeményezésre jött létre annak érdekében, hogy a XESZI  működési területéhez tartozó idősek életminőségét javítsa. Külföldi kapcsolatuk nincs, hiányzik a  kapcsolatteremtés fóruma.  

137  A  gondozottak  szükségleteinek  megismerésére  működik  Érdekképviseleti  Fórum.  Lehetőség  szerint az itt megfogalmazott igényeket figyelembe veszik.   Az  ellenőrzésekkel  kapcsolatban  az  intézményvezetőnek  kedvező  volt  a  tapasztalata.  Segítő  készséget tapasztalt mind a Közigazgatási Hivatal, mind a Módszertani Intézmény, valamint az  ÁSZ  részéről  is.  Az  ellenőrzések  a  működés  feltételeit  érintő  hiányosságokat  azonban  „keményen” megjelenítik.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  2005‐ben  pályáztak  (az  alapszolgáltatásban  működő  gépjárművek  cseréjére,  a  Xavér  és  az  Alkotmány  utcai  Idősek  Otthonában  a  demens  betegek  ellátási  feltételeinek  javítására).  A  fenntartó támogatta az elképzelést, azonban a pályázat nem nyert.   2004‐ben pályáztak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bővítésére (40 készülék), amit meg is  nyertek.   A  bentlakásos  intézményekben  férőhelycsökkentéssel  lehetne  jobb  körülményeket  teremteni.  Szükséges  lenne  az  intézmények  átalakítása  a  demensek  ápolási‐gondozási  szükségleteinek  megfelelően.   A demensek nappali ellátásának megszervezése is indokolt lenne.   A házi segítségnyújtást – az igényeknek megfelelően ‐ lehetne fejleszteni: működhetne 24 órában.  El  kellene  kerülni  a  kettős  gondozást:  a  házi  segítségnyújtó  és  a  házi  ápolás  által.  Az  idősek  otthonában  az  ápolási  és  a  gondozási  feladatokat  egyaránt  ellátják  a  házi  segítségnyújtók,  erre  szakmailag felkészültek.   Az alapellátás fejlesztését csak a házi gondozói létszám a bővítésével lehet megoldani.   A  gondozási  központok  részére  terepjáró  beszerzésére  lenne  szükség,  mert  télen  egyes  helyekre  csak nehézkesen tudják házhoz szállítani az ételt.    Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat biztosítsa:    

Étkeztetés 

 

Házi segítségnyújtás 

 

Idősek klubja 

 

Időskorúak gondozóháza 

138   

Idősek otthona 

Az Intézmény ellátási területe:   Pécs  nyugati,  északnyugati  része  az  alapszolgáltatások  tekintetében,  a  szakellátás  vonatkozásában Pécs városa.  A  házi  segítségnyújtás  munkanapokon  napi  8  órában  biztosított.  Az  idősek  nappali  ellátását,  csakúgy, mint a gondozóházat heti 5 nap vehetik igénybe az ellátottak.     A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  Az  intézmény  által  alap‐  és  szakellátás  keretében  ellátottak  között  igen  magas  a  valamilyen  fokban  demencia  kórképpel  rendelkezők  száma.  Az  idősek  otthonaiban  arányuk  meghaladja  a  40%‐ot,  a  gondozóházak  esetében  megközelíti  az  50%‐ot,  míg  a  nappali  ellátásban  részesülők  körében  a  részesedésük  60%  feletti.  Jellemzően  valamennyi  ellátási  típusban  a  demensek  fele  súlyos,  míg  másik  fele  középsúlyos  állapotát  jelezte  az  intézmény.  A  demens  lakók  Szakértői  Bizottság által történő felmérése nem történt meg.  A  Tüzér  utcai  Idősek  Otthona  esetében  az  intézményvezető  véleménye  szerint  a  gondozottak  közel  harmada  kiterjedtebb  alapszolgáltatás  esetében  saját  otthonukban  is  gondozhatóak  lennének.  Ennek  feltételei:  ha  lenne  emberi  lakhatásra  alkalmas  otthonuk,  ha  a  hozzátartozóik  megfelelő  magatartást  tanúsítanának  az  idősekkel  szemben,  és  ha  a  házi  segítségnyújtás  folyamatosan (24 órában, hétvégén is) megoldott lenne.   Ugyancsak ebből az intézményből a lakók 10%‐ának más típusú intézményben való elhelyezése  lenne indokolt.   A  házi  segítségnyújtás,  a  nappali  ellátás,  valamint  az  átmeneti  és  tartós  bentlakásos  intézményben  történő  ellátásokat  igénybevevők  túlnyomórészt  a  70  éven  felüli  korosztályból  kerülnek  ki.  A  Tüzér  utcai  Otthonban  –  a  bentlakásos  intézményben  élők  kormegosztásához  viszonyítva – a legjelentősebb a nyugdíjkorhatár alatt lévő aránya az ellátottak körében (16%).  Az étkeztetést igénybevevők esetében számottevő a 60 éven aluliak aránya (40%), csakúgy, mint  a 70 éven felüliek részesedése (közel 40%).     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  városi  ellátórendszerben  a  pszichiátriai  betegek  és  szenvedélybetegek  ellátása  nem  kielégítő,  ennek  hatásai  várhatóan  (ahogy  eddig  is)  megjelennek  az  időseket  ellátó  intézményekben.  Az  előgondozásnak  köszönhetően  elutasításban  részesülnek  ezen  célcsoportok,  azonban  ezzel  az  ő  ellátásuk  megoldatlan  marad,  holott  esetükben  a  megfelelő  bentlakásos  intézményi  elhelyezés  indokolt lenne.   Elsősorban a házi segítségnyújtás területén több lehetőség adódik:   – –

az ellátás két műszakban, 24 órában történő működtetése (hétvégén is)  célszerű  lenne  a  degresszíven  emelkedő  óradíj  bevezetése  (hiszen  a  jelenlegi  óradíj  gyakran  távol  tartja  a  rászorultakat  az  ellátás  igénybevételétől,  így  jelentős  látens  szükséglet 

139 

–

valószínűsíthető e szolgáltatás iránt). Ezzel az önellátási képességüket csak részben elvesztők  valamilyen szinten elláthatók lennének.   Tendenciaként figyelhető meg, hogy a szociális ellátást igénylőnek már intenzív ápolásra van  szüksége.  2002‐2003  óta  egyre  több  az  önellátási  képességét  teljesen  elvesztett  ellátott  a  Tüzér utcai otthonban is.  

  A  bentlakásos  intézményben  élők  és  a  várakozók  közül  nem  mindenki  szociálisan  rászorult,  amennyiben  csak  az  egészségi  állapotát  veszik  figyelembe.  A  jövedelmi  (és  anyagi)  helyzetük  vizsgálatakor  azonban  már  rászorulónak  minősülnek.  A  jelenlegi  segélyezési  rendszerrel  a  jövedelmi rászorultság nem orvosolható.   Az  intézmény  vezetője  nem  híve  az  önálló  demens  részleg  kialakításának,  hiszen  az  a  szegregációt  növeli.  A  demens  ellátottak  folyamatos,  intenzív  odafigyelést  kívánnak,  amihez  magasabb színvonalú személyi feltétel szükséges.   Az  információáramlás  hiányos,  a  döntés‐előkészítésbe  nem  jellemző  hogy  az  intézményeket  bevonják. Szokványos dolgokba, pl.: a térítési díjak megállapítása esetében az intézménynek van  beleszólási joga, stratégiai kérdésekben azonban csak közlésekre szorítkozik az önkormányzat. Az  intézményvezető  két  javaslattal  is  élt,  az  egyikkel  2006‐ban,  a  másikat  idén  jutatta  el  az  önkormányzatnak, egyikre sem kapott semmilyen választ. Egyirányú az információáramlás, nem  működik  a  problémák  közös megoldása.  Az  intézményi  érdekérvényesítés  a  lobbi‐tevékenységtől  függ.     3. Gazdálkodás   Az intézmény éves költségvetése(i) nem reális(ak), amely feltétele lenne a jó gazdálkodásnak. Ha  a kiemelt előirányzatokon megtakarítás van, akkor azt elvonja a fenntartó, ha többletkiadás van,  azt nem minden esetben fedezi.   A  pénzügyi  és  szakmai  egység  egymástól  elszakadva  (önállóan)  működik,  és  egyik  a  másik  szempontjait  nem  látja.  A  pénzügynek  és  a  szakmának  összhangban  kellene  működnie,  a  Szociális  Intézmények  Gazdasági  Szolgálatának  (a  továbbiakban:  SZIGSZ)  a  szakmai  szempontokat is figyelembe kellene venni.   20  éve  az  önálló  gazdálkodást  tartották  a  leghatékonyabbnak.  Minél  önállóbb  az  intézmény,  annál felelősségteljesebb, annál több információt tud figyelembe venni, és jó döntéseket tud hozni.  Most mindenki kap egy csonka költségvetést, ettől kezdve részben a lobbizási képességen múlik.  Az intézményhez kapcsolódó Alapítvány minimálisan támogatni a működést, inkább a kultúra,  mentálhigiénia, foglalkoztatás eszközrendszerében segít.  A  térítési  díjnak  orientálnia  kellene  a  különböző  ellátási  formák  között,  a  házi  gondozásnál  jelentős  látens  szükségletek  vannak,  amik  nem  jelennek  meg  az  intézmény  felé,  étkeztetésnél  a  támogatás  mértéke  kérdéses.  (A  magas  –  az  igénybevétel  mértékétől  független  –  óradíj  miatt  a  házi  segítségnyújtást  a  rászorulók  kevesebb  időtartamra  veszik  igénybe  a  tényleges  szükségletüknél, illetve az igényük a bentlakásos ellátás felé tolódik.) 

140  A  térítési  díjak  megállapításához  a  jövedelem  szerint  differenciált  rendszer  megfelelő,  a  támogatási mértéken lehetne módosítani, ami által megoldódna az a dilemma, hogy oda jusson a  nagyobb  mértékű  támogatás,  ahol  szükséges.  Elemzésre  lenne  szükség,  amely  alapján  meghatározható lenne, pl. hogy hol állapítják meg a térítési díjak legalacsonyabb szintjét, illetve  milyen  léptékek szerint emelkedjen az.   A bentlakásos ellátás esetében maga a rendszer (díjmegállapítás) jó, a kérdés az, hogy mennyire  határozza meg a térítési díjakat az önköltség. Az egyes intézményekben azonos a térítési díj, csak  a  Malomvölgyi  otthonban  magasabb  (54.000  Ft).  Az  intézmények  között  az  egy  főre  jutó  költségekben szignifikáns eltérések vannak, nyilván az ellátás minőségében is van különbség.  Az  étkeztetést  és  a  takarítást  kiszerződtette  a  fenntartó  2001.  januárjától.  Az  intézményvezető  szerint  ez  nem  működik  hatékonyan.  A  szolgáltató  vállalkozás  a  költségei  minimalizálására  törekszik, az intézménynél az ellenkezője az igaz, mert az idősek számára fontos a tisztaság, és az  élelmezés minősége. A vonatkozó szerződés szerinti időszakonként közbeszerzés keretében dől el,  hogy melyik vállalkozás nyeri el a megbízást. A szerződések megújításakor a fenntartó nem kéri  ki az intézmények véleményét a döntéshez.     4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  intézmény  telephelyei  csak  ideiglenes  működési  engedéllyel  rendelkeznek  részben  a  tárgyi,  részben  a  személyi  feltételek  hiánya  miatt.  Az  akadálymentes  közlekedés  feltételei  csak  a  Zipernovsky úti intézményben teljesülnek.   Jelenleg  a  jogszabályi  normatívához  képest  60%‐os  a  szakdolgozói  létszám.  Az  engedélyezett  férőhelyszám  180  fő,  ehhez  43  ápoló  szükséges,  a  tényleges  ápolói  létszám  27  fő,  hiányzik  a  mentálhigiénés csoport és a mozgásterápiát biztosító személyzet. Mindössze 1 fő mentálhigiénés  munkatársuk van. A rendelkezésre álló személyzettel nehezen oldható meg a demensek ellátása.   A  Tüzér  utcai  otthonban  a  pavilonos  elhelyezkedésű  épületekben  6  lakószoba  esetében  nem  megoldott az épületen belüli tisztálkodás lehetősége. A lakószobák műszaki állapota nem kielégítő  (saját erőből korábban 26 lakószobához alakítottak ki zuhanyfülkét és újították fel a lakószobákat).  Házi  gondozóknak  védőruha  biztosított,  munkaruha  nem.  A  kollektív  szerződés  előírásai  nem  mindig teljesülnek.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  dolgozók  szakmai  képzéseken  továbbképzési  terv  alapján  vesznek  részt,  amelyek  elsősorban  kreditpontos  továbbképzések.  A  térítésköteles  szakmai  konferenciák  forráshiány  miatt  nem  szerepelnek a lehetőségeik között.  Külső  szakmai  kapcsolataik  –  a  városi  intézményeket  leszámítva  –  elsősorban  a  módszertani  intézmény  kapcsolatrendszerén  keresztül  vannak.  Rendszeres  kapcsolatuk  van  a  Magyar  Vöröskereszt  helyi  szervezeteivel,  az  együttműködést  az  ellátottak  iránt  gyakorolt  karitatív  tevékenység jellemzi. Utoljára 3 éve volt pályázati lehetőség a demens részleg kialakítására, de a  magas önrész előírás miatt nem került benyújtásra.  

141    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  A fejlesztésekkel kapcsolatban az intézményvezető javaslata:  – – –

– – –

az ellátási szükségletek változásának követése az ellátórendszerben,  a  területi  demográfiai  változások  felmérése,  az  ellátórendszer  igazítása  a  felmérések  eredményeihez,  racionális  gazdálkodású  intézmények  kialakítása  (szakmai  szempontok  maximális  figyelembevétele  mellett  a  lehető  legkisebb  költséggel),  a  gazdaságtalanok  megszüntetése,  a  megszüntetésből fakadó források visszaforgatása az ágazaton belül, mások fejlesztése  a  szolgáltatások  igénybevételének  orientálása  a  térítési  díjak  meghatározásával  (pl.  degresszív óradíjak),  az ésszerű döntések meghozatalához szükséges intézményi önállóság biztosítása,  a költségvetési gazdálkodás átalakítása. 

  Tímár utcai Idősek Otthona    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat biztosítsa:    

Idősek otthona   

 

Az Intézmény ellátási területe: Pécs városa    A szolgáltatást igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  A lakók körében jelentős a demencia kórképpel élők aránya (mintegy 50%), akik körében a súlyos  demensek vannak többségben. A demensek állapotát a Szakértői Bizottság nem mérte fel. A lakók  közül  kb.  10  fő  lenne  ellátható  egészségi  állapota  alapján  saját  otthonában,  ha  lenne  saját  otthonuk  és  lenne  hozzátartozójuk.  1  fő  ön‐  és  közveszélyes  súlyos  demens  más  intézményben  történő elhelyezése lenne indokolt.      2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az Intézmény kapcsolata az Önkormányzattal való nagyon jó. Probléma esetén mindig kapnak  választ,  és  az  intézmény  véleményét  is  kikérik,  pl.  gondozási  díj  kapcsán  minden  esetben,  a  szolgáltatástervezési koncepció készítésénél szintén.  

142  Szakmai kapcsolatra jellemző hogy nincs feladatmegosztás és megbeszélés az egyes intézmények  között, esetleg összekötő kapocsra volna szükség.   Az  alapszolgáltatások  jól  működnek,  de  egyre  többen  vannak,  akiket  nem  lehet  alapellátásban  gondozni, elsősorban egészségügyi okok miatt.  Az  igénybevevőkre  jellemző,  hogy  növekszik  a  betegek  száma  (a  jelentkező  betegségek  zömében  ideggyógyászati eredetűek).   A  Város  szociális  ellátórendszerével  kapcsolatban  az  intézményvezető  hiányolja,  hogy  a  dementáltak  helyzete  nincs  megoldva.  A  demens  célcsoport  ellátására  alkalmas  otthon  létrehozására lenne szükség.  A városi ellátórendszerben a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátása nem kielégítő, és  ennek hatásai várhatóan (ahogy eddig is) megjelennek az időseket ellátó intézményekben.     3. Gazdálkodás   Az épület egyházi tulajdonban van, 1990‐ig ellenszolgáltatás nélkül használhatta az intézmény,  1990 óta fizetni kell bérleti díjat, ami jelenleg 13 560 000 Ft. Ez kiadásaikat, és ezzel együtt az  önköltségüket  jelentősen  megnövelte,  nehezítve  ezzel  a  gazdálkodást.  Az  intézményvezető  megítélése szerint ennek az összegnek a költségvetésüktől független kiadásnak kellene lennie.   Az étkeztetést, valamint a takarítást intézményen belül oldják meg.  Az  intézménynek  saját  Alapítványa  is  működik,  ha  nem  lenne  ez  a  szervezet,  akkor  a  foglalkoztatást  meg  kellene  szüntetni.  A  biztosított  zeneterápia  és  mozgásterápia  költségeinek  felét az alapítvány fizeti, a zeneterapeuta finanszírozása teljes egészében ezt a szervezetet terheli.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A  jogszabályban  előírt  létszám  nem  biztosított,  nincs  státuszuk.  Mentálhigiénés  dolgozó,  valamint  portás  nagyon  hiányzik.  Valamennyi  dolgozó  szakképzett.  Akadálymentesítés  részben  megoldott,  küszöb,  rámpa,  kapaszkodók  vannak,  fürdőszobák  átalakítása  folyamatban  van,  lift  nincs. Ez utóbbi miatt csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik az intézmény (korábban  véglegessel bírt).     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A  szakdolgozók  részt  vesznek  szakmai  továbbképzéseken,  elsősorban  az  intézményen  belüli  önképzésben. A megyei módszertani intézmény által szervezett képzésekre eljutnak (vezető ápoló,  foglalkoztatás  szervező,  igazgató),  országos  és  egyéb  költségtérítéses  konferenciákra  nem  (esetleges  térítés,  illetve  útiköltség),  forráshiány  miatt,  holott  szükség  lenne  rá.  Szupervízióra,  tréningekre, különösen kiégés elleni tréningre is nagy szükség lenne, de a költségvetési korlátok  miatt  ezek  biztosítása  nem  megoldott.  Az  intézményvezető  elmondása  szerint  az  ellenőrzések  tapasztalatai:  általában  pozitívumokat  szoktak  megállapítani,  soha  nem  találkozott  olyan 

143  megjegyzéssel,  ami  indokolatlanul  rosszindulatú  lett  volna.  A  dolgozói  gárda  stabil,  a  természetes fluktuáció minimális.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Fejlesztési  lehetőségek  nagymértékben  az  elérhető  pályázati  forrásoktól  függenek,  az  intézmény  azonban  pályázni  nem  tud,  mivel  az  épület  nem  a  fenntartóé  (bérelt).  Problémás  az  önrész  biztosítása, pályázatokat önkormányzati szinten kellene koordinálni.   A lakók körében a szükségelt és megelégedettség mérése szükséges lenne.   A  mosodai  gépük  cserére  szorul.  A  betegszobák  berendezése,  valamint  a  konyha  berendezése  és  eszközeinek újítására is szükséges. A nővérhívó rendszer elavult.    Integrált Szociális Intézmény, Malomvölgy    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat biztosítsa:    

Idősek otthona 

 

Fogyatékos személyek otthona  Támogató szolgálat 

  Az Intézmény ellátási területe: Pécs városa. A tartós ápolást, gondozást nyújtó ellátásokra csak  pécsi  lakhellyel  rendelkező  személyeket  vehet  fel  az  intézmény,  de  becsléseik  szerint  a  felvettek  30%‐a alapvetően nem pécsi lakos, csak a felvétel érdekében jelentkeztek be Pécsre.     A  jogszabályi  háttér  nem  segíti  az  intézmény  működtetését.  A  hatályos  direktíva  szerint  150  férőhelynél nagyobb intézmény nem hozható létre, így az előírt létszámnormák nem igazodnak az  ilyen nagy intézmények méretéhez. Bizonyos létszám felett az organizáció miatt plusz létszámot  igényel  a  működtetés  (pl.  a jogszabály  szerint már  nem kötelező  főnővér  alkalmazása,  nélkülük  azonban egy ilyen nagy intézmény nem működtethető).  A  támogató  szolgáltatásukat  nem  csak  a  saját  lakók  vehetik  igénybe,  szabad  kapacitás  esetén  a  városban élő rászorultak is. Orvoshoz ingyen szállítják a lakókat, egyéb helyekre térítés ellenében.     A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép): 

144  A  fogyatékos  részlegbe  csak  nyugdíjkorhatár  alatt  lévőket  vesznek  fel.  Az  intézményvezető  véleménye szerint a 28 férőhely elegendő a jelentkező szükségletek kielégítésére.   Az idősek otthona lakója közül 234 fő demens (közülük 167 súlyos, 67 középsúlyos).  Egy osztály  van,  ahol  a  súlyos  demenseket  el  tudják  helyezni,  a  megfelelő  környezetet  demens  részleg  kialakítására  nyert  pályázati  forrásból  biztosították.  A  demensek  állapotát  Szakértői  Bizottság  felmérte.  Az idős ellátottak körében a 75 és 90 év közötti korosztály fordul elő legnagyobb számban (299  fő),  és  a  lakók  döntő  többsége  a  nők  köréből  tevődik  ki.  Az  új  felvételt  kérők  a  férőhelyek  harmadára számíthatnak (az idős lakók halálozási aránya miatt).  A  lakók  5‐10%‐át  veszik  fel  saját  otthonából,  az  újonnan  érkezők  többsége  kórházból,  ápolási  osztályról  érkezik.  Kiterjedtebb  alapszolgáltatás  esetén  kb.  40‐50  főt  lehetne  ellátni  otthonában,  amennyiben a lakhatásuk megoldott lenne (mintegy 20 főnek a lakhatása nem lenne megoldott).  Más  jellegű  intézményben  történő  elhelyezés  lenne  indokolt  a  lakók  egy  részénél,  5  fő  esetében  pszichiátriai  betegeket  gondozó  intézménybe  és  legalább  20  fő  vonatkozásában  szenvedélybetegeket ellátó intézménybe való elhelyezés lenne szükséges.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az  intézmény  és  az  önkormányzat  együttműködése  szakmai  szempontból  ideális,  pénzügyi  szempontból azonban vannak problémák. Az intézet igényeit nem igazán veszik figyelembe.   Nincs  együttműködés  a  bentlakásos  intézmények  között,  pedig  szükséges  lenne.  Egyre  jobb  a  kapcsolat  az  INSZI‐vel  és  az  ÉFESZI‐vel.  Az  önkormányzattól  kapnak  segítséget  (pályázati  felhívás,  szakmai  anyagok,  jogszabályi  értelmezés),  kölcsönös,  egyenrangú  partneri  kapcsolat  alakult  ki  közöttük.  A  megyei  módszertani  intézménytől  több  és  hatékonyabb  segítséget  várnának.   A felvételt kérőknek egyre rosszabb a fizikai‐szellemi állapotuk. Akik elhelyezést nyernek, 90%‐ uk  saját  otthonukban  nem  gondozhatóak.  Az  ápolási  igénnyel  jelentkezők  felvételét  a  pécsi  bentlakásos intézmények közül egyedül ők vállalják.  Az  intézményvezető  nem  tudja  megítélni  az  alapellátás  minőségét.  A  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás sokban segíti az otthoni ellátást. A demens személyek nappali ellátása hiányzik.  Az  intézményvezető  véleménye  szerint  a  demencia  fokától  függ,  hogy  a  betegek  ellátása  megoldható‐e  integráltan,  vagy  külön  intézményi  ellátás  megszervezésére  lenne  szükség.  A  szenvedélybetegek,  valamint  a  pszichiátriai  betegek  szakellátásának  megszervezése  indokolt  lenne.     3. Gazdálkodás   Az  intézménynek  saját  Alapítványa  van,  melynek  bevételei  fenntartói  feladatokra  nem  fordíthatóak, hanem egyéb programok, pl. kirándulás szervezésére.  

145  A térítés díj megállapításánál az önkormányzat kikéri a véleményüket. Az otthonban differenciált  a térítési díj nagysága: a mozgásfogyatékos személyeké a legalacsonyabb, őket követi az egyes és a  kettes épületben lakók térítési díja, és a 3‐as épületben (fekvő betegek) a legmagasabb a fizetendő  összeg a magasabb önköltség miatt.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A  konyha  felújítása  2006.  júniusában  fejeződött  be,  azóta  maguk  működtetik  (korábban  az  étel  előállítását szerződés útján oldotta meg a fenntartó), ezzel javult az étel minősége. A takarítást  külső  szolgáltatóval,  szerződés  keretében  oldják  meg,  melynek  minősége  nem  kielégítő.  A  vállalkozó által foglalkoztatott személyek között nagy a fluktuáció. Csökkenti a minőséget, hogy a  munkaviszonyban  alkalmazott  takarítók  hétfőtől  péntekig  dolgoznak,  a  szolgáltató  a  hétvégi  feladatait  alkalmi  munkavállalókkal  látja  el.  Az  intézmény  a  feladatellátás  ellenőrzésére  nem  rendelkezik személyi feltétellel.   A szakdolgozói létszám nem éri el a jogszabályban előírt létszámot, mintegy 15 státusz hiányzik.  Ennek  következtében  a  Közigazgatási  Hivatal  visszavonta  a  végleges  működési  engedélyüket.  Betöltetlen álláshelyük nincs. A szakképzettségi arány – bár javuló tendenciát mutat – nem éri el  a jogszabályban meghatározott minimumot (a jelenleg beiskolázottakkal együtt 75% körül van).  A dolgozók cserélődése az intézményvezető meglátása szerint nem számottevő.   A  fürdőkben  többnyire  kádak  vannak,  helyettük  zuhanyzó  kialakítása  lenne  indokolt.  A  víz‐,  villanyhálózat  felújítása  nem  történt  meg,  annak  ellenére,  hogy  időszerű  lenne.  Az  akadálymentes  közlekedés  feltételei  adottak.  A  „házon”  belüli  számítógépes  programok  nem  kompatibilisek  egymással,  ami  az  adminisztrációs  terheket  jelentősen  megnöveli.  Egységes  informatikai  rendszer  kialakítására  lenne  szükség  a  város  intézményei  között.  A  számítógép  parkjuk  nem  kielégítő,  nem  minden  osztály  rendelkezik  géppel.  A  súlyos  demens  személyek  elhelyezését biztosító részleget a szakmai ellenőrzések kifogástalannak minősítették, ugyanakkor a  feltételek  a  tűzvédelmi  előírásoknak  nem  felelnek  meg  maradéktalanul  (pl.:  szűk  a  folyosó,  ahol  hordággyal való közlekedés nehézkes).    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az elmúlt években rendszeresen megrendeztek több napos tréningeket, akkreditált képzéseket. A  dolgozók szakmai továbbképzéseken részt vesznek, a költségeket részben az intézet viseli, a másik  felét a dolgozó állja. A továbbképzés (kredit pont) teljesítése részben a munkaidő, részben pedig a  szabadidő terhére történik.   A  konferenciákon  való  részvételük  változó.  Ehhez  olyan  cégek  támogatását  is  igénybe  veszik,  amelyeknek  termékeit  az  ápolás  során  nagy  mennyiségben  használják  (ún.  szponzor).  A  konferenciákon  a  dolgozók  jutalom  jelleggel  vehetnek  részt.  Közlönyöket,  valamint  orvosi  szakirodalmat előfizet az intézmény.   Több  intézménnyel,  szervezettel  tartanak  kapcsolatot  (alap  és  szakosított  ellátást  biztosító  szociális intézményekkel, civil szervezetekkel). 

146  Lakógyűlést  évente  egy  alkalommal  tartanak.  Érdekvédelmi  Fórumuk  van  (egy  éve  nem  hívták  össze), melynek minden osztályról egy lakó a tagja.  A lakók kívánságaikat, problémáikat főként személyesen közlik az intézmény vezetésével, vagy a  mentálhigiénés munkatárssal.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Az intézmény jövőbeni tevékenységét befolyásolja az egészségügyi ellátás strukturális változásai,  különösen a krónikus ágyak száma, funkciója.    INSZI – Integrált Nappali Szociális Intézmény    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat és egyéb egészségügyi ellátást biztosítsa:    

 

 

Étkeztetés 

 

 

 

Házi Segítségnyújtás 

 

 

 

Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás 

 

 

 

Támogató Szolgálat 

 

 

 

Idősek Klubjai 

 

 

 

Mozgáskorlátozottak Klubja 

 

 

 

Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére 

 

 

 

Otthoni Szakápoló Szolgálat  

Az Intézmény ellátási területe:   Étkeztetés,  Házi  Segítségnyújtás  tekintetében:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzat  Közgyűlésének  9/2005  (03.31)  számú,  szociális  szolgáltatásokról  szóló  rendeletének  2.sz  mellékeltében meghatározottak szerint.  A Mozgáskorlátozottak Klubja, Idősek Klubjai, Támogató Szolgálat, Jelzőrendszeres Házi  Segítségnyújtás,  Közösségi  pszichiátriai  ellátás  szakfeladatok  Pécsi  Kistérség  területén  nyújtják szolgáltatásaikat.  Az egészségügyi ellátást az Otthoni Szakápoló Szolgálattal szerződést kötött háziorvosok  betegei részére biztosítja.  Az intézmény fő profilja azon szolgáltatások működtetése, melyek az önálló életvitelt segítik elő,  és így az intézményi elhelyezés megelőzését, illetve időbeli „kitolódását” szolgálják. Célcsoportja 

147  azok  a mozgásfogyatékkal élők, időskorúak,  illetve pszichiátriai  betegek,  akik  az önálló  életvitelt  segítséggel meg tudják oldani. Az ellátások a családok teher‐mentesítését is elősegítik.   A célcsoport elérése érdekében nagyon jó az együttműködés az egészségügyi intézményekkel, az  intézmény  prospektusai  sok  helyen  hozzáférhetőek,  így  széles  körű  a  terjesztésük.  A  helyi  médiában is népszerűsíti magát az intézmény.   Az  intézményvezető  szerint  a  szociális  rászorultság  meghatározásának  gyakorlata  nem  szerencsés,  az  életkori  meghatározás  miatt  rászorulók  kimaradnak  a  szolgáltatásból,  holott  az  egészségügyi  állapotuk  indokolná  az  ellátást.  A  rászorultság  nem  feltétlenül  jellemezhető  a  jövedelmi helyzettel.   Igényfelmérést a szolgáltatások bővítésekor szokott az intézmény készíteni.     A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  Házi  segítségnyújtásban  jelenleg  123  fő  részesül,  79%‐a  nő,  82%  65  év  feletti,  és  45%  80  év  feletti  ellátott.  Az  ellátást  zömében  (108  fő)  a  kertvárosi  lakótelepen  élők  veszik  igénybe,  és  mindössze  5%‐uk  tartozik  a  térítésmentes  kategóriába.  98%‐uk  halmozott  megbetegedésben  szenved, és 3% vár intézményi elhelyezésre.   Mentálisan hanyatló, leépült állapotban lévő gondozott 24 fő.  Alapellátáson kívül felmerült igény:   Mozgás rehabilitációs szolgáltatás fejlesztése   -

prevenciós gondozás (masszázs)  aktivizáló terápia (mozgás terápia) 

A  támogató  szolgálatot  igénybe  vevők  esetében  is  a  nők  vannak  többségben,  a  80  fő  59%‐a.  Kistérségi ellátott 4 fő, az ellátottak 70%‐a a kertvárosi lakótelepen lakik.   A Mozgáskorlátozott Klub jelenleg 30 fő ellátottal működik, 57% nő, és 3 fő a kistérségi ellátott.   Mindkét idősek klubjára jellemző a nők és a 65 év felettiek magasabb aránya, valamint a rokkant  nyugdíjasok viszonylag magas száma. Az idősek nappali ellátásában nincs kistérségi ellátott, és  az ellátottak túlnyomó része a kertvárosi lakótelepen lakik.   Étkeztetésben  260  fő  részesül,  az  igénybe  vevők  kétharmada  nő.  Megfigyelhető  a  nem  nyugdíjasok  viszonylag  számottevő  aránya  (14%,  anyasági  támogatásban  részesülők,  megváltozott munkaképességűek).  Pszichiátriai közösségi ellátásban 59 fő részesül, itt jelentős a kistérségi ellátottak száma: 19 fő,  felvétel alatt  áll 20 fő.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az  intézményvezető  szerint  a  város  szociális  ellátórendszerére  jellemző,  hogy  a  szolgáltatók  közötti  együttműködések  meghatározóak  a  szolgáltatások  színvonalában,  ezért  nagyobb  fokú 

148  együttműködésre  lenne  szükség.  Fontos  olyan  egymásra  épülő  szolgáltató‐rendszer  kiépítése,  mely  az  önálló  életvitelt  segíti  elő,  tehát  az  alapellátások  erősítésére  lenne  szükség.  Ami  ennek  kapcsán  fejlesztésre  szorul,  az  a  házi  segítségnyújtás,  melynél  létszámkorlátok  nem  teszik  lehetővé  a  folyamatos  szolgáltatásbiztosítást  (24  órás,  hétvégi),  az  időseknél  pedig  a  személyszállítás megoldása lenne szükséges.   Hiányosság  a  mozgás‐sérületek  ellátása  területén  speciális  bentlakásos  lehetőség,  ami  nem  kifejezetten szociális otthoni körülményeket biztosít, és az önálló életvitelt lehetővé teszi.   Az  intézmény  önkormányzattal  való  kapcsolata  és  érdekérvényesítő  képessége  az  átlagosnál  jobbnak mondható. A szabályozások nehezítik a közös munkát, és az intézmények a jogszabályok  értelmezésében nem kapnak szakmai segítséget a felettes szervektől.  A  szociális  szolgáltatások  nem  megfelelőek,  valós  szükségletfelmérésre  lenne  szükség,  valamint  szakmai  ellenőrzésre  is,  a  gazdasági  ellenőrzés  mellett,  mert  nagy  különbségek  vannak  egyes  szolgáltatók  által  biztosított  ellátások  színvonala  között.  A  módszertantól,  minisztériumtól  is  határozottabb segítséget várna az intézményvezető.   A  városban  az  intézmények  közötti  kommunikáció  nem  megfelelő,  személyfüggő,  egyéni  szimpátiákon  múlik.  Folyamatos  párbeszédre,  közös  esetmegbeszélésekre  lenne  szükség,  hiszen  ugyanazon  kliensek  több  szolgáltatónál  is  megjelenhetnek.  Az  együttműködések  főként  a  közös  pályázatoknál működnek.   A szociális ellátást igénybe vevők száma növekszik, nő az idősek száma, ezért az intézmény várja  az  egészségügyben  bekövetkezett  változások  következményeit,  melyet  a  tervezésnél  figyelembe  kell vennie.     3. Gazdálkodás   Az intézmény gazdálkodása az átlagosnál jobbnak mondható.  A  gazdálkodás  kapcsán  vannak  bizonytalanságok  (mióta  a  SZIGSZ‐en  keresztül  zajlanak  a  pénzügyi  gazdálkodási  folyamatok),  pl.:  felelősségvállalásban,  szakmai  munkában.  Az  intézménynél nem marad kapacitás, amivel szabadon gazdálkodhatnának. Nem letisztázott, hogy  mi a SZIGSZ hatásköre, és mi az intézményé.   A  személyi feltételek rosszak, kevés a létszám, és sok  az adminisztráció, pl. nincs munkaügyes,  amire  nagy  szükség  lenne.  Az  új  szolgáltatások  bevezetéséhez  létszámemelés  társult,  vannak  megbízásos és tiszteletdíjazásos munkatársak, így kényesek a munkaügyi kérdések.   A  technikai  felszereltsége  az  intézménynek  az  átlagosnál  jobb,  ezekhez  főként  pályázati  úton  jutottak hozzá.   Többletforrás bevonása alapítványon keresztül is történik, ami elsősorban a mozgáskorlátozottak  és a fogyatékossággal élők programjait, eszközbeszerzéseit támogatja.  Az  intézmény  nem  zárkózik  el  a  szolgáltatások  piacosításától,  megoldhatónak  tartaná,  bár  a  feketepiaci szolgáltatásokkal nem tudják felvenni a versenyt.  

149  A térítési díjjal kapcsolatban méltányosságot alkalmaz az intézmény, de az intézményvezető nem  tartja megfelelőnek, pl. magas a személyi segítség óradíja, és a térítési díjaknál nem csak azokat a  szempontokat  kellene  figyelembe  venni,  ami  az  előírásokban  szerepel.  Az  önálló  életvitellel  kapcsolatos  kiadásokat  nehéz  meghatározni,  a  szociálisan  rászorulók  körében  csak  jelentős  kedvezménnyel állapítható meg a térítési díj.     4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  intézmény  eszközökkel  való  ellátottsága  az  átlagosnál  jobbnak  mondható,  ami  főként  a  pályázatoknak  köszönhető.  Ez  vonatkozik  a  technikai  eszközökre,  és  a  gyógyászati  segédeszközökre is.   A  szakképzettségi  arány  98‐99%‐os,  de  sokszor  a  törvényi  előírás  nem  megfelelő  (nem  a  gyakorlatból  indul  ki),  amit  belső  átcsoportosítással  old  meg  az  intézmény.  Fontos  a  dolgozók  szakmai  érdeklődésének  a  fenntartása,  amit  jó  képzésekkel  lehetne  megvalósítani.  A  dolgozók  elégedettségét  negatívan  befolyásolja  az  alacsony  bérszínvonal,  és  a  szakma  elismertségének  hiánya, nincs idő a rekreációra.  A jelenlegi létszám a szolgáltatások fenntartásához elegendő, de  a  hozzáférhetőség  növelését  nem  teszi  lehetővé.  Az  információs  rendszer,  és  informatika  jól  kiépített, ami fontos a pályázatok és a szakmai munka miatt is.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  intézményvezető  két  szakmai  szervezet  tagja:  Szociális  Kerekasztal,  és  a  Dél‐Dunántúli  Regionális Szociálpolitikai Tanács.   Szakmai elvek: nagyon fontos lenne az intézmények közötti partnerség, párbeszéd. Szükséges az  egységes,  tartható  koncepció,  ami  irányvonalat  ad  az  intézményeknek.  Szakmai  programok  megújítására  lenne  szükség  a  meglévő  szakfeladatoknál,  folyamatosan  újítani  az  irányokat,  és  annak mérlegelése lenne fontos, hogy milyen fizetős szolgáltatásokat lehetne bevezetni.   Az  intézményvezető  az  integrációt  előnyösnek  tartja,  mivel  az  egységes  szolgáltatási  rendszert  ad, így növekszik a szolgáltatások közötti átjárhatóság, a hatékonyság.   Hosszú távú célkitűzések:  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  társadalmi  integrációjának  elősegítése,  az  esélyegyenlőség  feltételeinek  javítása,  munkaerő‐piaci  (re)habilitáció  támogatása,  egyénre  szabott  szociális  szolgáltatások  kiépítésével.  A  hosszú  távú  célkitűzések  megvalósítása érdekében a teendő a meglévő nappali ellátórendszer(ek) minőségi fejlesztése, új típusú ellátási formák bevezetése, a  valós  szükségletekre  reagáló,  rugalmas  munkaerő‐piaci  és  rehabilitációs  szolgáltatások  bevezetése  a  fogyatékkal  élők  munkaerő‐ piaci részvételének elősegítése. 

  6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  A koncepcióban szereplő, az ÉFESZI‐vel konzorciumban megpályázott és megvalósított HEFOP  4.2,  „A  társadalmi  befogadást  elősegítő  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése”  program  („Korlátok  nélkül”  projekt)  által  a  fejlesztési  elképzelések  jelentős  része  megvalósult, 

150  mely program az infrastrukturális fejlesztések segítségével a szolgáltatások minőségének javítását  célozta  meg.  A  tárgyi  feltételek  javításával  az  önálló  életvitelt  elősegítő  programok  valósultak  meg,  a  fogyatékkal  élők  ellátása  jelentősen  javult,  így  életfeltételeik  minőségi  növekedése  is  tapasztalható.  A  konkrét  megvalósulás  a  Krisztina  téri  Mozgáskorlátozottak  Klubjának  átalakítása,  mely  infrastrukturálisan  és  szakmailag  egyaránt  magas  színvonalon  biztosítja  az  ellátást a mozgáskorlátozottak részére.   A  fejlesztések  közül  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  bővítése  folyamatban  van,  az  étkeztetés  kapcsán  az  étel minőségét lenne  szükséges  javítani,  a  hospice ellátás fejlesztése  pedig  nem valósult meg.   Az  intézmény  fejlesztési  tervei  között  szerepel  olyan  speciális  lakhatási  formát  nyújtó  lakások  építése,  amely  a  mozgáskorlátozottak  részére  nyújtana  lehetőséget  az  önálló  életvitelre.  Az  építéshez engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény.   Minőségbiztosításon gondolkozott az intézmény vezetése, már árajánlatot is kértek, de magas a  megvalósítás  költsége,  így  amíg  nem  kötelező,  nem  tudnak  rá  forrást  biztosítani.  Maga  a  minőségbiztosítás  nem  mutatja  megfelelő  mértékben  a  minőségi  különbségeket,  nincs  igazán  szakmai tartalma, nem garantálja a jobb minőséget, viszont sok adminisztrációval jár.    Fogyatékkal élők ellátása    ÉFESZI – Életminőség‐fejlesztő Szolgáltatások Intézménye    1. Feladatellátás    Célcsoport:  Fogyatékossággal  élők,  a  jövőben  bővíteni  kívánják  a  szolgáltatásokat,  a  nappali  és  átmeneti ellátás területén is minden fajta fogyatékossággal élőt szeretnének ellátni.  Ellátási típusok: nappali ellátás, átmeneti szállás, támogató szolgálat.  Ellátási terület: Az intézmény kistérségi szinten látja el feladatait, további területi szinteken nem  gondolkodnak, mert a jogalkotás bizonytalansága miatt a feladatellátás nem kiszámítható.   Az intézmény a következő szolgáltatásokat biztosítja:  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

egyéni képességeken alapuló fejlesztő foglalkozások,  szakkörök,  terápiák,  szabadidős programok szervezése,  egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása,  hivatalos ügyek intézésének segítése,  lakhatás átmeneti biztosítása,  személyi segítés, 

151  ‐ ‐

személyi szállítás,  munkalehetőség biztosítása. 

Nappali ellátás:  Fejlesztő  programok,  szabadidős  programok,  hivatalos  ügyek  intézése,  önálló  életvitel  segítése,  foglalkoztatás  (kosárfonás,  szőnyegszövés,  nemezelés,  festés,  üvegfestés,  agyagozás,  tűzzománcozás, gyöngyfűzés, fa játékok készítése)  Képzési  kötelezettség:  fejlesztő  felkészítés  során  ellátnak  mindenféle  fogyatékossági  típusú  és  súlyossági  fokú  ellátottat,  gyermekkorúakat,  akiket  a  tanulási  képességeket  vizsgáló  szakértő  és    rehabilitációs bizottság az intézményhez küld.  Átmeneti szállás:   10  fő  számára  biztosít  átmeneti  elhelyezést  1  éven  keresztül,  ami  az  intézményvezető  által  meghosszabbítható 1 évvel.   Támogató szolgálat:   Tájékoztatás, tanácsadás, személyszállítás 2 gépkocsival, személyi segítés feladatokat lát el.  Az  intézményben  három  szolgáltató  közös  működtetésével  (ÉFESZI,  INSZI,  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat) Információs Központ működik, melynek tevékenységei a következők:  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

adatbázisok fenntartása és aktualizálása,  programinformációk nyújtása,  segítségnyújtás szociális ellátások igénybevételéhez,  internet‐használati lehetőség,  információs  délután  munkaügyi  tanácsadással  (DDRMK  és  PRKK  közreműködésével,  együttműködési szerződés alapján),  szülőklub  működtetése  (Pécsi  Napközi  Otthon  Alapítvány  és  a  „Kerekesszék‐Klub  Alapítvány szervezésében, együttműködési szerződés alapján). 

  A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  Nappali ellátásban részesül 117 fő, az átmeneti szállást 10 fő veszi igénybe, várakozó 1 fő.   Értelmi fogyatékosság szerinti megoszlás:   

Tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmileg akadályozott):  42 fő 

 

Értelmileg akadályozott (értelmileg középesen akadályozott): 

44 fő 

 

Értelmileg súlyosan akadályozott:   

 

29 fő 

Értelmi fogyatékosság mellett más fogyatékosság is jellemző:  

 

42 fő (36%) 

 

 

 

Hallás fogyatékosság:  

   

 

 

 

 

 

8 fő  

Mozgás fogyatékosság:  

 

 

 

 

 

 

17 fő 

Látás fogyatékosság:      

 

 

 

 

 

8 fő 

152  Más fogyatékosság:     

 

 

 

 

 

 

9 fő 

Az  ellátottak  44%‐a  nő,  56%‐a  férfi.  Az  életkori  megoszlás  jellemzője,  hogy  a  legnagyobb  arányban, 75%‐ban 19‐39 év közötti ellátottak vannak, 15%‐ban pedig a gyermekkorúak.  Az ellátottak zöme a szüleivel vagy rokonaival él egy háztartásban, saját háztartásban mindössze  5‐en, szociális intézményben pedig 15‐en.  60  ellátott  munka‐rehabilitációs  díjban  részesül,  mindössze  két  fő  van,  aki  semmilyen,  fogyatékossága kapcsán járó pénzbeli ellátásban nem részesül.  A 117 ellátott közül 23 fő nem pécsi, hanem kistérségi lakóhelyű.   A  célcsoport  elérése  széles  körű  együttműködéssel  történik:  orvosi,  védőnői  hálózattal,  oktatási  intézményekkel,  területi  szociális  központokkal,  családsegítőkkel,  valamint  aktív  PR  tevékenységet  folytat  az  intézmény  a  klienskör  folyamatos  bővítése  érdekében.  Az  intézmény  rendszeresen  végez  igényfelmérést,  ez  a  pályázatokhoz  is  elengedhetetlen,  de  az  intézmény  számára is fontos.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az  intézményvezető,  bár  megfelelőnek  tartja  a  szociális  ellátórendszert,  úgy  gondolja  nem  kiegyenlített,  paralelitások  vannak  a  szolgáltatások  terén,  egyes  szolgáltatások  a  normatívák  függvényében  indulnak  és  működnek  (pl.  támogató  szolgálat).  A  szociális  ellátórendszer  a  városban  maradékelven  működik,  „fűnyíróelv”  érvényesül.  A  város  lakosságának  szociális  állapota  lesújtó,  a  szociális  ellátások  nem  a  valós  képet  tükrözik,  nehezen  kiszűrhető  hogy  ki  a  valóban rászoruló.   A fogyatékosság tekintetében az ellátórendszer jól kiépítettnek mondható, vannak hagyományai a  városban.   Az intézmény kapcsolata az önkormányzattal jó, a többi szociális intézménnyel való kapcsolata is  megfelelő,  főként  a  hasonló  profilúakkal,  bár  van  olyan  intézmény  (pl.  családsegítő),  akivel  nagyobb fokú együttműködés lenne szükséges.    3. Gazdálkodás   Az  intézmény  költséghatékonyabb  működése  érdekében  az  intézményi  gazdálkodásnak  vissza  kellene kerülni az intézményvezetők hatáskörébe. Jelenleg az intézményvezetők nem érdekeltek a  hatékony  működtetésben,  és  a  gazdasági  társaságon  keresztül  történő  irányítás  korrupcióra  ad  lehetőséget.  Pl.  felújításoknál,  karbantartásnál  az  intézmény,  házon  belül  az  ellátottak  bevonásával egyrészt költséghatékonyabb tudna lenni, másrészt, az amúgy már működő munka‐ rehabilitációként is funkcionálna. Az önállóság a pályázatok benyújtásánál is előnyösebb lenne.  Többletforrások  bevonására  pályázatok  kapcsán  van  lehetőség,  az  intézmény  sokat  pályázik,  leginkább  infrastruktúrára.  Fogyatékosok  ellátásának  tekintetében  nem  feltétlenül  előnyös  az  intézményi  integráció,  mert  ha  gazdasági  okok  miatt  összevonnak  intézményeket,  akkor  a 

153  szakmaiság  el  fog  sikkadni  egy  más  profilú  intézmény  árnyékában,  és  a  célcsoport  számára  elsődleges a biztonság.   Térítési  díjak  meghatározása  a  törvényi  előírások  kedvezőtlensége  miatt  nem  megfelelő,  amit  méltányosság alkalmazásával tud kompenzálni az intézmény.       4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Tárgyi  feltételeik  jónak  mondhatóak,  főként  a  HEFOP  4.2    pályázatnak  köszönhetően,  európai  színvonalú az eszköz‐, és infrastrukturális ellátottság.   Létszámgazdálkodással  kapcsolatosan  is  nagyobb  döntési  lehetőségre  lenne  szükség  az  intézményvezetőnek, törvény nem mindig helyesen állapítja meg a szükséges végzettséget, emiatt  a vizsgálatok során ellentétek alakulnak ki az intézmény és a hatóságok között.   Az  intézmény  elhelyezkedése  a  városban  megfelelő,  tömegközlekedési  eszközzel  jól  megközelíthető.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  intézményvezető  tagja  az  Országos  Szakmai  Kollégiumnak,  Gyógypedagógusok  Országos  Egyesületének, és a Dél‐Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanácsnak.  Szakmai  szempontokat  a  skandináv  gyakorlat  alapján  próbálja  az  intézmény  érvényesíteni  a  magyar  jogszabályok  sokszor  ellentmondásos  volta  miatt,  gyógypedagógiai  szempontok  figyelembe vételével.  Szakmai munka fejlesztésére kevés a forrás, esetmegbeszélőre és szupervízióra pályázati úton volt  lehetőség.   Az intézmény jövőképében cél a nagyobb önállóság elérése, illetve hatékony partnerségi hálózat,  ami a minőség fejlesztésében szerepet játszik.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Az intézmény fejlesztési elképzelései szerepelnek a koncepcióban. Az általános koncepciós célokat  sikerült megvalósítani, a városi stratégiai tervből is, és az intézményiből is, ehhez sokat segített a  HEFOP  4.2  projekt,  ami  pár  hónapon  belül  kerül  befejezésre.  Így  megoldódik  az,  hogy  olyan  közösségi tér alakul ki, hogy minden fogyatékkal élő számára lehetőséget biztosít, lefedett lesz ez a  terület: értelmileg akadályozottak, látás‐, hallás‐, illetve, mozgássérültek.   Foglalkoztatás is a pályázat kapcsán valósult meg, másrészt a törvényi szabályozás lehetővé tette,  2007. január 1. óta működési engedély alapján történik a munka‐rehabilitáció.  

154  Ami  nem  valósult  meg,  az  a  jelzőrendszeres  segítségnyújtás  tipikusan  az  értelmi  fogyatékosok  specializációjával, a törvényi szabályozás nem ad rá lehetőséget.   Fejlesztések  kapcsán  a  felnőtt,  ‐  és  a  gyermekkorúak  ellátását  össze  tudják  vonni,  és  minden  nappali ellátás az Endresz utcai részlegben lesz megtalálható (eddig az Acsády utcában történt a  gyermekkorúak  nappali  ellátása).  Átmeneti  szállót  korszerű  normalizációs  szempontok  alapján,  skandináv  modell  szerint  alakítják  át  az  Acsády  utcai  részlegben,  intézményfejlesztés  is  megvalósul: férőhely‐növekedés, kiterjesztve minden fogyatékosság típusra, ezt az igényt jelezték  az intézmény felé. Eddig azért nem tudtak mozgásfogyatékkal élőket megfelelően ellátni, mert az  intézmény  nem  volt  akadálymentes,  és  nagy  költséggel  lett  volna  azzá  tehető.  20‐25  főre  bővítenének,  és  megyei,  esetleg  régiós  igényeket  is  lefednének.  Ezt  nagyrészt  saját  forrásból  tervezik, amit a foglalkoztatásból származó bevételekből tudnak megteremteni. Ez még közgyűlési  döntés  előtt  van,  remélhetőleg  augusztus  második  felétől  kezdődhet  az  építkezés.  Munka‐ rehabilitáció keretében saját ellátottak bevonása is megvalósulhat a felújításoknál.    Az  átmeneti  szálló  helyén  lesz  a  nappali  foglalkoztató,  ahol  klasszikus  gyógypedagógiai  foglalkoztatás is meg fog valósulni. Az új épületrészben lesz ebédlő, melegítő konyha, és egy nagy  közösségi  tér.  Teljes  mértékben  akadálymentes  lesz  az  épület,  Támogató  szolgálat  is  az  új  épületben kap helyet.   Autisták  közül  azokat  a  rászorulókat  tudják  felvállalni,  akiknél  a  vezető  tünet  az  értelmi  akadályozottság, jelenleg 6 autista van. Két személyt képeztek ehhez a tevékenységhez.   Pályázatok  segítségével  működtettek  önsegítő,  és  szülő  klubot.  Fajáték‐készítő,  parkgondozó,  csuhékészítő tanfolyamon vettek részt az ellátottak, szintén pályázat keretében.   A  legfőbb  cél  az  ellátottak  igényéhez  igazodni,  szolgáltatásokat  azok  figyelembevételével  szervezni.   Az intézmény jövőképe, fejlesztési céljai:  ‐ ‐

‐ ‐ ‐ ‐

egyéni  szükségletekre  és  igényekre  koncentráló,  ún.  személyre  szabott  szolgáltatásfejlesztés,  szolgáltatások  hatékonyságának  növelés  az  integrált  feladatellátással,  az  ellátások  racionalizálása,  párhuzamosságok  megszüntetése  (elsősorban  a  szociális  és  munkaerő‐ piaci szereplők együttműködése révén),  rugalmas működtetés (időbeosztás igény szerint, ellátási szerződés alapján közigazgatási  határok nélkül, kistérségen belül),  önálló életvitel gyakorlóterep kialakítása (pl. tankonyha, tanműhely),  család tehermentesítése (konzorciumi szerződés alapján ÉFESZI, INSZI),  munkaerő‐piaci  információnyújtás  (konzorciumi  szerződés  alapján  BMMK,  együttműködési megállapodás alapján DDRFK). 

    Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza   

155  1. Feladatellátás  Ellátott feladat: étkeztetés, fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat.  A  tevékenységet  az  érintett  gyermekek  szüleinek  kezdeményezésére  hozták  létre,  így  „készen  kapták” az ellátottakat. Tapasztalataik szerint a súlyosan/halmozottan sérülteket nevelő családok  sokkal  nagyobb  százalékban  élnek  szegénységben,  mint  az  egészséges  családok.  Ezért  a  primer  szakmai  szolgáltatásaikon  túl  a  családok  szociális  biztonságának  növelésére  és  hátrányaik  enyhítésére  is  szerveztek  rész‐szolgáltatásokat  (élelmezés,  éjszakai  és  hétvégi  hotelszolgálat,  gyógyászati  segédeszközök  kölcsönzése,  intézményen  belül  szervezett  szűrő  és  szakorvosi  vizsgálatok,  speciális  terapeuták).  Minden  szervezetfejlesztési  intézkedésükkel  arra  törekednek,  hogy a családokat megóvják, és lehetővé tegyék, hogy a fogyatékkal élő családtag minél tovább a  családjával  maradhasson.  A  rájuk  bízott  fogyatékkal  élők  gyermekkorukban  kerültek  hozzájuk,  így  szinte  egyszerre  váltak  felnőtté.  Szakmai  programjukat  és  a  belsőépítészeti  kialakítást  is  módosították  az  elmúlt  évben  a  gyermekkorból  a  felnőttkorba  átlépő  kliensek  változó  igényei  szerint. A gondozottak egészségi állapota is folyamatosan romlik, így egyre nagyobb szerepet kap  a  napközbeni  ápolási  munkarész,  melyhez  szakmai  segítséget  a  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportjának szakorvosi rendelőjében dolgozó orvosoktól és ápolóktól kapnak.    A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):     6‐13 éves nők száma: 4 fő  14‐17 éves nők száma: 1 fő  18‐39 éves nők száma: 7 fő     Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő nő: 8 fő  Súlyosan halmozottan sérült nő: 4 fő     6‐13 éves férfiak száma: 4 fő  14‐17 éves férfiak száma: 1 fő  18‐39 éves férfiak száma: 8 fő     Középsúlyos értelmi fogyatékkal élő férfi: 7 fő  Súlyosan halmozottan sérült férfi: 6 fő   

156  Érdekképviseleti  fórum  működik;  de  nagyon  nehéz  fogyatékkal  élők  körében  hathatós  érdekképviseletről  beszélni.  Klienseik  törvényes  képviselőivel  félévente  készítenek  elégedettségi  felmérést, melyet kiértékelnek és a jelzett problémákat orvosolják.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  vezető  pozitívumként  említi,  hogy  létezik  egy  megállapodás  a  nappali  intézmények  között:  a  klienseket  fogyatékosságuk  súlyossága  alapján  irányítják  –  delegálják  egymáshoz.  A  Csilla  Gondviselés Háza elsősorban a súlyos fogyatékossággal élőket látja el. Ez a felosztás nagyon jó és  összehangolt rendszert takar.   Ugyanakkor,  városi  szinten  a  „kliensirányító  rendszer”  jobban  működhetne.  Ezt  most  a  benne  résztvevő intézmények működtetik, így zajlik az intézményközi ügyféldelegálás.   Szerencsére  ezen  ellátásoknál  nem  érezhető  az,  ami  a  támogató  szolgálatoknál  zajlik:  egyfajta  küzdelem  az  ügyfelekért.  17  támogató  szolgálat  túl  sok  –  12  szolgáltatóról  nekik  semmilyen  információjuk  nincsen  ráadásul;  nem  ismerik  a  mögöttes  szakmai  tartalmakat.  A  vezető  véleménye szerint 6‐7 támogató szolgálat el tudná látni Pécsett.  Az önmagában működő szolgálatok életképtelenek, ha mindent komolyan vesznek, és betartják a  szakmai  –  létszámbeli  előírásokat.  A  támogató  szolgálatot  csatolt  szolgáltatásként  van  értelme  működtetni.  A  támogató  szolgálat  intézményesülése  –  jogszabályba  épülése  előtt  volt  egy  megelőző  modellprogram, amelynek a tapasztalatai „torzan” épültek be a jelenlegi szabályozásba.   Szintén problémát jelent, hogy nincs; nem lehet városrészi bontás Pécsett, csak teljes települési  területre lehet engedélyeztetni.    Az egész ellátórendszer tekintetében a vezető véleménye az, hogy egyes területeken jól működő,  néhol alacsony színvonalú és kiépítettségű.   Az  egyes  ellátásokat  összemérni  azért  nehéz,  mert  a  civilek  kevesebb  finanszírozás  és  több  ellenőrzés mellett működnek. Ez hátráltatja azt, hogy összemérjék a teljesítményeket; nincs közös  nevező, amiről ki lehetne indulni.  Alapvető szempont, hogy a város nélkül nem kezdeményeznek fejlesztéseket.     3. Gazdálkodás  Az állami hozzájárulás eleve alacsony a szolgáltatások működtetéséhez – a civil ellátók még ennél  is  kevesebbet  kapnak;  holott  egy  önkormányzati  feladat  ellátása  esetén  ugyanolyan  státuszt  kellene élvezzenek, mint egy önkormányzati fenntartású intézmény. Ami további gondot okoz, az  a labilitás: évről‐évre változó jogszabályok mellett nehéz kiszámítható szolgáltatást nyújtani. A  klienskör változó jogszabályi definíciója is költségvetési újratervezéssel jár. 

157  A Szeretetszolgálatnál mindig is nagy hangsúlyt fektettek az adományozásra, ez a bevételi forrás  közel 5%‐ot tesz ki az éves költségvetésből.  Az  intézmény  több  pályázaton  is  részt  vett.  A  pályázatok  megvalósítását  a  minden  esetben  elkészített ütemtervben foglaltak szerint végzik, koordinálják.  A  térítési  díjak  megállapításánál  figyelembe  veszik  a  hasonló  tevékenységet  végző  intézményekben  alkalmazott  díjakat.  Az  intézmény  azonban  a  gondozottaink  és  családjuk  jövedelmi  helyzetére  való  tekintettel  gyakran  él  azzal  a  lehetőséggel,  hogy  a  kliens  kérésére  a  megállapított térítési díj összegét csökkenti, vagy elengedi. Nyereségük így nem keletkezik.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  épület  az  önkormányzaté  –  ennek  szervezeti  tulajdonba  kerülését  kezdeményezték  az  önkormányzatnál: fejlesztések, beruházások esetén csak saját tulajdonú ingatlanra lehet pályázni.  Sok az adomány‐berendezés.  Az  intézmény  autóval  és  tömegközlekedési  eszközzel  is  jól  megközelíthető,  nincs  messze  a  belvárostól; mégis nyugodt, nagy zöldfelülettel rendelkezik, és elhelyezkedése miatt nem zavarja a  környéken lakókat.  Az  eredeti  funkciójának  megfelelő  kialakítása  miatt  az  épület  felújítást  igényelne.  A  látogatók  visszajelzéseiből az tűnik ki, hogy a külső szemlélő számára is „átjön” az a családias hangulat,  melynek megteremtése fontos szempont a szervezet munkája során.  A  kliensek  kényelmi  igényeit  kielégíti  az  intézmény  belső  kialakítása.  A  tervezésnél  igyekeztek  hangsúlyt helyezni arra, hogy úgy válasszák ki a színeket, úgy alakítsák ki a tereket, hogy azok a  biztonság és meghittség érzése mellett a praktikum szempontjának is megfelelőek legyenek.  A nappali intézmény terápiás eszközökkel, gyógyászati segédeszközökkel jól felszerelt. Esetleg az  intézmény állagának megóvása és fejlesztése az, amin javítani lehetne az intézmény vonzerejének  javítása érdekében.  A  dolgozók  létszámban  és  képzettségben  is  megfelelnek  az  előírásoknak.  Mostanában  nincs  fluktuáció, stabilizálódni látszik a szakmai stáb.   Negyedévente végeznek elégedettségi felméréseket munkatársaik körében. Ezek kiértékelése után  kijavítják a jelzett hibákat, ezzel igyekeznek elérni azt, hogy munkatársaik elégedettek legyenek a  munkafeltételekkel.  A  munkatársak  bérét,  mint  a  hasonló  jellegű  intézményekben  általában,  a  közalkalmazotti bértábla alapján állapítják meg.   Évente egyszer belső vizsgát tartanak kollégáik számára, amelynek keretében számot adnak arról,  hogy  mik  azok  a  dolgok,  amelyeket  tudni  szükséges  az  egyes  kliensekről,  betegségekről,  gyógyszerekről  stb.,  amelyek  az  intézményben  mindennapi  munkájuk  során  előfordulnak.  A  vizsgabizottság elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportjának vezetője,  Dr. Nagy Ibolya, belgyógyász szakorvos.   Az elmúlt évben egy 6 előadásból álló tréningsorozatot is szerveztek, melynek célja az intézményi  és az önkéntesi munka összehangolása volt; a Szeretetszolgálat, mint munkahely sajátosságainak 

158  megismertetése,  az  önismeret  és  a  munkatársak  megismerésének  fejlesztése.  A  tréning  egyes  részeit  más‐más  szakemberek  tartották  (mentálhigiénés,  szakember,  orvos,  máltai  önkéntes  és  egyik alkalommal Bíró László püspök úr).  A  továbbképzésre  rendelkezésre  álló  forrásokat  munkatársaik  szaktudásának  kibővítésére  használják  fel.  Az  intézmény  rendelkezésére  áll  egy  olyan  keret,  amelyet  szakirodalmak  beszerzésére fordítanak. Jelenleg folyamatban van egy „könyvtár” kialakítása a munkatársak és a  hozzájuk  gyakorlatra  érkező  diákok  számára,  ahol  a  szakkönyvek,  szakmai  folyóiratok  és  közlönyök állnak a rendelkezésre a szakmai tudás elmélyítéséhez.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A Pécsett működő civil szervezetekkel jó és hatékony kapcsolatuk van. A kapcsolat kialakításának  egyik  szempontja,  hogy  az  intézmény  hasonló  szolgáltatást  nyújtson.  Kiemelkedően  jók  a  kapcsolataik  a  külföldön  működő  szervezetekkel  is.  Vannak  partnereik  Belgiumban,  Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Svájcban.  Az  elmúlt  évben  bemutathatták  az  Európai  Unió  vezető  szociális  szakembereinek  a  Csilla  Gondviselés Házát, mint „Jó gyakorlatot” (Best Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven  jelentkező szegénység visszaszorítására.  A szakmai standardok véleményezésében részt vett a szervezet.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  A szervezet kettő jól körülhatolható fejlesztési elképzeléssel rendelkezik:  •

•

Szociális „hotelszolgáltatás” kialakítása (max. 3 hetes időtartamra olyan szakmai  szempontok  alapján  szervezett  hotelszolgáltatás  nyújtása,  mely  lehetővé  teszi  a  családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a teljes életet.  Távlati  elképzelés,  hogy  a  városi  fejlesztési  tervekkel  összhangban  olyan  többfunkciós  szociális  centrumot  hozzunk  létre,  mely  aktívan  és  rugalmasan  szolgálja  ki  az  itteni  városrész  különféle  igényeit;  úgy,  hogy  az  alapfeladataikat  továbbra is ellátják. 

    Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány    1. Feladatellátás  Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye, támogató szolgálat. 

159  A  Kerek  Világ  Fogyatékosok  Nappali  Szociális  Intézete  1993‐ban  alapult,  előtte  karitatív  formában ép értelmű mozgássérült gyerekek speciális napközijeként működött.  1994‐től  a  Pécsbányatelepi  Általános  Iskolával,  több  gimnáziummal,  majd  a  Pécsi  Tudományegyetemmel  együttműködve  biztosítják  ép  értelmű  mozgássérült  gyerekek  és  fiatalok  integrált oktatásának lehetőségét, valamint ennek érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtják:  logopédia,  augmentatív  kommunikáció  (Bliss‐nyelv),  gyógytorna,  konduktív  pedagógia,  subaquilis torna, gyógylovaglás, zeneterápia, informatika, terápiás foglakozás.  Jelenleg három csoport ellátását biztosítják a Nappali Szociális Intézeten belül.  Az  első  csoport  3  fő  halmozottan  fogyatékos,  óvodás  korú  gyermekek  folyamatos  konduktív  pedagógiai fejlesztése történik, kiegészítve a számukra megfelelő terápiákkal.  A  második  csoportban  15  fő  képzési  kötelezett  gyerekek  fejlesztő  felkészítésében  teljesítik  tankötelezettségüket.  A  harmadik  csoportot  7  fő  ép  értelmű  mozgássérült  fiatalok  alkotják,  akiket  tanulmányaik  befejezése  után  az  elsődleges  munkaerő‐piacon  történő  megjelenésében  támogatnak,  valamint  önképzésük  és  szabadidős  tevékenységük  megszervezésében,  a  munka  világára  való  mentális  felkészülésükben  segítik  őket.  Ennek  érdekében  2007‐től  az  Alapítvány  rehabilitációs  foglalkoztatóvá kíván válni, az alap akkreditáció megszerzését követően. A terápiás lehetőségeket  természetesen ők is igénybe veszik.    A  Nappali  Szociális  Intézet  2007.07.01‐től  ellátási  szerződéssel  rendelkezik  a  Pécsi  Többcélú  Kistérségi  Társulással.  A  25  ellátott  közül  13  pécsi  lakos,  12  Baranya  megyében  él.  A  Pécsi  Kistérség területéről Nagykozár és Gyód településekről vannak ellátottak. A nappali intézmény  iskolája a régióból fogad jelentkezőket. Egy pécsi és egy kistérségi támogató szolgálat működik.    A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  • • • • • • •

6‐13 év közötti férfiak száma: 8 fő  4‐17 éves férfiak száma: 1 fő  18‐39 éves férfiak száma: 3 fő  3‐5 év közötti nők száma: 3 fő  6‐13 év közötti nők száma: 5 fő  14‐17 éves nők száma: 1 fő  18‐39 éves nők száma: 4 fő 

  Tekintettel arra, hogy a pályázatok előfeltétele, szinte napi gyakorlattá vált a szükségletfelmérés.  Emellett társintézményektől is szerezhetők adatok (adatvédelem mellett).  Az érdekképviseleti fórum működik; de a tapasztalatok alapján hasznosabb az informális; meg kell  teremteni  a  folyamatos  visszacsatolás  lehetőségét,  egy  nyitott  intézményi  szemlélet  sokszor  hasznosabb, mint a hivatalos fórum intézménye. 

160  Nagy(obb)  intézményt  nem  szeretnének  működtetni,  nincs  tervben  területi  vagy  kapacitásbeli  bővítés; megmaradnának a családiasabb szolgáltatási formánál – ez az intézményi filozófia fontos  része.  Az ellenőrzések terén sosem volt gond vagy negatív tapasztalat.     2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az Alapítvány előzőleg nem vett részt a szolgáltatástervezési koncepció készítésében.  A  vezető  meglátása  szerint  többnyire  minden  szervezet  a  saját  stratégiája  szerint  halad  –  ez  aztán vagy illeszkedik a város stratégiájához, vagy nem. Nincs együttes tervezés, irányítás. Ami  jó,  az  az  ellátási  szerződések  rendszere;  persze  ezek  is  jellemzően  egy‐egy  szervezeti  törekvés  eredményeként születtek meg; nem egy tudatos stratégia mentén szerveződtek.  Ami  pozitívumként  említhető  az  önkormányzat  részéről,  az  a  finanszírozás  területével  kapcsolatos: most már társfinanszírozásról beszélnek, szimpla „támogatás” helyett.  Jellemző  a  követő  magatartás  az  önkormányzati  ellátórendszer  részéről,  kevés  a  preventív  és  proaktív szemlélet.  Az ellátórendszer a vezető szerint egyébként viszonylag jó – főleg más városokhoz viszonyítva.  Viszont  ha  a  város  szociálpolitikáját  nézzük,  az  már  problematikus  –  nincs  kapcsolata  más  szakpolitikákkal  –  így  a  problémák  sokszor  egyszerűen  újratermelődnek.  Az  ellátások  nem  épülnek egymásra, nincs elegendő intézményi kapcsolat.    Szociális‐  vagy  szükséglet‐térképek  hiányoznak,  közös  tervezésre  lenne  szükség  a  potenciális  feladatellátókkal.  Érdekérvényesítés terén volt kezdeményezési kísérlet (pl. a Civil Kerekasztal). A  vezető szerint a  város  feladata  lenne  a  párbeszéd  megteremtése,  jobban  átlátják  a  szakterületeket.  Pécsett  az  országoshoz  viszonyítva  is  nagy  a  civil  aktivitás,  ezt  kihasználhatná  a  város;  jó  értelemben.  Generálni kellene a konzorciumokat, a közös pályázati együttműködéseket.    3. Gazdálkodás  Összevetve  más  ágazatokkal,  a  vezető  tapasztalata  szerint  a  civilek  finanszírozása  elfogadható,  mégis  európai  összehasonlításban  alacsony  a  civil  feladatellátás  a  városban.  Talán  a  civil  szerepvállalásban  egyértelműbb  a  cél‐feladat  meghatározás,  nincsenek  intézményi  útvesztők,  mint  egy  önkormányzati  intézmény  esetén;  pályázat  esetén  kézzelfoghatóbbak  a  fejlesztések:  érdemes  lenne  további  feladatokat  is  átadni  (jogszabályi,  szakmai  előírások  mellett,  számon  kérhető módon).  Az  alapítványnak  1993  óta  van  szerződése  a  nappali  ellátásra.  A  városi  támogatással  együtt  a  normatíva a költségvetés kb. 75%‐át teszi ki. Nyugati példák alapján 80‐90%‐ra kellene növelni 

161  ezt  az  összeget.  Körülbelül  negyedrészt  pályázatokból  és  adománygyűjtésből  kell  fedezni,  és  önkéntesek bevonására van szükség. Nehéz támogatókat és szponzorokat szerezni.    Termék–szolgáltatás  piacosítása  az  ellátotti  célcsoport  miatt  nehézkes.  A  megváltozott  munkaképességűek  foglalkoztatásának  megújult  akkreditációs  rendszere  a  tapasztalatok  szerint  jó, előfordul a 100%‐os a finanszírozás. Az alapítvány eredeti tevékenységeiben is foglalkoztatott  és most is foglalkoztat fogyatékkal élőket. Jelenleg van egy akadálymentesítési teamjük, amelyben  több,  különböző  fogyatékossággal  élő  ember  vizsgálja  –  elővizsgálja  az  akadálymentesítésre  szoruló  /  erre  váró  közintézményeket,  épületeket.  Ez  a  szolgáltatás  megvásárolható  az  alapítványtól.  Ide  tartozik  az  internetes  honlapok  kommunikációs  akadálymentesítése  is.  (Pécs  város honlapja, könyvtárak, múzeumok, stb.) Korábbi kliensek, most már foglalkoztatott kollegák  (grafikus, programozó, stb.) vannak ebben a stábban.    A térítési díjak megállapítása a jogszabályban meghatározott előírások alapján történik. Nagyon  sok esetben kell gyakorolni méltányosságot. Így a térítési díj valójában nagyon alacsony hányadot  tesz ki az éves költségvetésben.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az alapítvány minden vagyona – infrastruktúrája pályázatokból van. Az önkormányzattól telket  kaptak, kvázi‐tulajdonosok elidegenítési tilalom mellett.  A fejlesztő eszközök a nappali intézményben széles körben rendelkezésre állnak.  Létszám és szakmai képzettség tekintetében megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, és biztosítják  is a továbbképzés lehetőségét.  Szupervízió,  esetmegbeszélő  túlnyomórészt  belső  jelleggel  biztosítottak,  félévente  3‐4  napot  szánnak komolyabb esetekre. A stábülések heti rendszerességgel működnek.  Fejleszteni, beruházni nagyon nehéz.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Az  alapfilozófia,  amely  átitatja  a  pedagógiai  és  szakmai  szempontokat,  az  alapítvány  létesítő  okiratában is rögzített ökomenikus szemlélet, annak alapelveire épül a további módszertan.  Több szakmai szerveződéseknek is tagjai – ezek hatásfoka és eredményük a tapasztalatok szerint  alacsony. Egyébként rengeteg szakmai kapcsolat van a különböző, fogyatékosság‐típusok szerint  tagozódó érdekszerveződésekkel.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk 

162  Nagyon  fontos  lenne  a  preventív  szolgáltatások  előtérbe  helyezése.  Annak  a  szociálpolitikának  lennének hívei, amely nem követi, hanem megelőzi a hátrányos helyzetek kialakulását (komplex  társadalompolitikai  szemlélet).  Központi  és  helyi  kormányzati  szinten  további  forrásokra  lenne  szükség;  csökkenteni  kellene  az  egy  segítőre  jutó  kliens‐számot,  esetleg  differenciálni  az  egyes  szolgáltatásokban a létszám‐előírási normákat; mert mások a gondozási szükségletek.   Erősíteni  kellene  az  alapellátásokat;  kiszélesítésük  és  népszerűsítésük  –  elfogadtatásuk  növelése  lenne indokolt.    Az Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az igény az akár  a  néhány  órástól  a  pár  napos  átmeneti  elhelyezésre.  Ezzel  is  a  családban  maradást  szeretnék  elősegíteni.    „Fogd a Kezem” Alapítvány    1. Feladatellátás  Az Alapítvány által ellátott feladat: fogyatékosok nappali intézménye.  Az intézmény számára Pécs és környéke, valamint Baranya megye a potenciális ellátási terület.  A  város  és  a  kistérség  ellátása  nem  egyértelmű,  sok  az  átfedés,  még  nem  vesznek  részt  szervezetten a kistérségi szolgáltatás‐nyújtásban.  A feladatellátásban a megyei módszertani intézmény nem tud teljes mértékben segíteni: inkább  hatósági, mint a szakmai‐segítői funkció érvényesül.  Az  érdekképviseleti  fórum  intézménye  túlságosan  általános,  a  fogyatékossággal  élők  esetében  ennek működtetése ez bizonyos nehézségeket okoz.    A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  Az intézményben jelenleg 32 fő veszi igénybe a szolgáltatásokat:  •

16 fő nő  o 15 fő 18‐39 éves,  o 1 fő 45 éves. 

A 16 fő nő közül 3 fő enyhe és 13 fő középsúlyos fogyatékossággal élő.  •

17 férfi  o 16 fő 18‐39 éves,   o 1 fő 46 éves. 

A 17 fő férfi közül 2 fő enyhe és 14 fő középsúlyos fogyatékossággal élő; 1 fő pszichiátriai beteg.   

163  2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  Az előző, jelenleg frissítés alatt álló koncepció készítésében ‐ véleményezés szintjén – részt vett a  szervezet.  Az  ellátórendszer  összesített  értékelése  a  vezető  szerint  nem  rossz:  jó  kezdeményezéseket  tapasztal  –  mint  például  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  elterjesztése,  a  civilek  ellátórendszere önmagában –, így 5‐ös skálán 4‐es érdemjegyet adna.  A  szervezet  kapcsolata  az  önkormányzattal  mindig  is  jó  volt;  pártállástól  függetlenül  segítőkészséget tapasztaltak. Pénzügyi döntéseknél a lehetőségekhez képest mindig a maximumot  kapják  –  ez  a  vezető  szerint  inkább  a  szakmai  munka  elismeréséről  szól,  nem  az  erős  érdekérvényesítő képességüknek tudható be.  A civil‐önkormányzati kapcsolat értékelésénél ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt  a  tényt,  hogy  a  forráshiány  miatt  a  civilek  között  érdekellentétek  vannak.  A  forráshiány  az  önkormányzatnak  arra  a  kiegészítő  támogatására  –  illetve  ennek  alacsony  volumenére  –  vonatkozik,  amellyel  a  normatív  finanszírozást  egészítik  ki.  A  vállalt  feladatot  nem  lehetne  az  önkormányzati hozzájárulás nélkül biztosítani.    Az ellátórendszer hiányosságai terén elsősorban az együttműködés (ennek hiánya) szembetűnő.  Hiányzik  a  közös  szakmai  nyelv  –  a  sokszor  hasonló  ellátotti  célcsoportok  ellenére.  Egy  ilyen  „közös  nyelv”  kialakítására  jó  kezdeményezésnek  tartja  a  Dél‐Dunántúli  Régió  Szakmai  Műhelyét; továbbá a Támasz Alapítvány által szervezett „SzocKafét”.  A  komolyabb  és  intézményesítettebb  együttműködések  hiánya  ellenére  a  hasonló  profilú  intézményekkel jó a kapcsolat.  A  lakosság  szociális  állapota  Pécs  keleti  városrészében  nagyon  leromló  állapotban  van  tapasztalatuk  szerint.  Látható,  tapintható  a  leszakadás.  Ilyen  terület  még  István‐akna  és  Kertváros is.  Általában  véve  is  nagyon  sok  ellátatlan  ember  van,  és  számuk  növekszik.  A  nappali  intézménynek a családsegítővel lenne indokolt szorosabb kapcsolatot kialakítani.    3. Gazdálkodás  A  normatíva  legfeljebb  a  munkabérekre  elég.  Beruházásra  csak  pályázatokon  keresztül  lehet  forrást  szerezni,  de  a  pályázati  rendszer  túlságosan  hosszadalmas.  A  lebonyolítás  feszített,  ezt  tetézi az utófinanszírozás.  A  városi  költségvetés  is  befolyásolja  az  éves  gazdálkodási  tervet,  sokszor  újra  kell  tervezni.  Feltűnő,  hogy  korábban  az  állam  szinte  büntette  a  magasabb  térítési  díjakat,  most  pedig  kötelezővé  teszi.  Várható,  hogy  így  sokan  ki  fognak  maradni  az  intézményes  ellátásból.  Egyébiránt egységesek a térítési díjak, és igen alacsonyak.  A „SPECIAL” Bolt nyitásának motivációja a társadalmi befogadás elősegítése volt. Működtetése  egyelőre pályázati támogatásra szorul. 

164  Nagyon sok szervezethez nyújtottak már be pályázatot: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány,  Nemzeti Civil Alapprogram, Mobilitás. Jelenlegi nagyobb projektjük egy EQUAL‐ program.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  A  nappali  intézmény  tömegközlekedéssel  jól  megközelíthető,  családias  környéken  található.  Az  épület  eleve  erre  a  célra  létesült;  modern,  ez  pozitívan  befolyásolja  a  szülők  döntését  a  tapasztalatok  szerint.  Az  épületet  30  fő  befogadására  tervezték  és  fontos  szempont  volt  a  kényelem, biztonság, átláthatóság. A színek és formák megválasztása is tudatosan az intézmény  profiljához alkalmazkodik. Az épület alapterülete 2x120m2.  A  műhelyek  rendelkeznek  egyszerű  gépi  és  kézi  eszközökkel,  de  ezek  elhasználódnak,  anyagiak  híján lassan megy az eszközfejlesztés.  Az  intézmény  dolgozói  létszáma  megfelel  a  jogszabályban  előírtaknak,  képzettségük  megfelelő.  2006.  szeptemberétől  normalizálódni  látszik  a  szakmai  stáb.  Mindezzel  együtt,  még  körülbelül  kettő státuszt igényelne a normális, hatékony feladatellátás.  A fizetések lassan igazodnak a közalkalmazotti bértáblához, jelenleg az alsó szintjén vannak.  A  kollégák  rendszeresen  járnak  képzésekre,  a  szakmai  műhelyen  belül  külön  szerveznek  az  igényeknek megfelelően képzéseket, tréningeket. Szupervíziót jelenleg a vezetők vehetnek igénybe,  korábban a segítők számára is volt lehetőség; jelenleg pályáznak rá.    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A legszembetűnőbb az országos szakvizsgáztatás rendszere, amely erősen a jogszabályi anyagra  támaszkodik, nem kéri számon a mainstream szakmai gondolkodást.  Nincs igazi módszertan a régióban, inkább a projektek generálta országos szakmai összefogások a  jellemzőek.  Helyben  –  regionálisan  egymásnak  be  tudnak  segíteni  szakmai  kérdésekben;  a  hajtóerőt sokszor a budapesti Kézenfogva Alapítvány jelenti.  Innovatív  szakmai  segítséget  főleg  külföldről  importálnak;  kevés  a  bevált  és  jól  működő  hazai  gyakorlat – ez szinte természetes a fogyatékossággal élők ellátása terén.  Új  típusú  szakmai  módszereik:  művészet  terápia,  munkakörelemzés,  analízis,  interkulturális  nevelés.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Hosszabb  távú  célkitűzései  között  szerepel  egy  Kávéház  nyitása,  ahol  komplexebb  reintegrációs  mintákat  is  nyújthatnak,  illetve  így  is  elősegíthetik,  hogy  az  emberek  érzékenyebbek  legyenek  a  társadalmi befogadás kérdése kapcsán. 

165  Egy  új  lakóotthon  nyitása  is  szerepel  terveik  között,  valamint  az  értékesítési  tevékenységek  fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt.    Szenvedélybetegek ellátása    BMÖ Narkomán Fiatalokat Gyógyító‐Foglalkoztató Közalapítványa Drogambulancia  – „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye    1. Feladatellátás  A Közalapítvány által ellátott feladat: szenvedélybetegek nappali intézménye, szenvedélybetegek  közösségi ellátása, utcai szociális munka.    Más, hasonló profilú, illetve a célcsoporttal részben foglalkozó szervezetekkel az együttműködés  jónak  mondható.  Tekintettel  az  INDIT  szakmai  múltjára,  országosan  is  segítik  a  többi,  szenvedélybetegekkel foglalkozó szervezetet.  Az  INDIT  Közalapítvány  Utcai  Szociális  Szolgálata  speciális  ellátás  a  hajléktalanokkal  foglalkozó  pécsi  intézményhálózatban,  hiszen  itt  is  különös  figyelem  vetül  a  szenvedélybetegségre,  illetve  arra,  hogy  a  kliensek  felépülésük  folyamatában  ‐  egy  átmeneti  szakaszban  (amelyben  akár  több  évet  is  eltölthet  a  szerhasználó)  ‐  hajléktalanná  válnak,  amely  számos egyéni és társadalmi kockázattal jár. A program keretében kiemelt szerepet kap az elérés,  megkeresés, az ártalomcsökkentés és a változásra motiválás. Az utcai szociális szolgálat számos  olyan  projektet  is  lebonyolít,  amely  összefüggésben  áll  a  közterületen,  utcán  zajló  problémás  szerhasználattal.  Az  utcai  szociális  munka  két  másik  ellátotti  csoporttal  is  foglalkozik:  a  prostituáltakkal illetve csellengő fiatalokkal.    INDIT Közalapítvány Utcai szociális Szolgálatának szolgáltatásai:  Információ‐nyújtás a droghasználat veszélyeiről (szóbeli, vagy írásos edukáció a droghasználat vagy  a szexuális magatartások veszélyeiről és ezek megelőzéséről), prevenció, óvszer adása, tájékozató az  igénybe  vehető  anonim  és  egyéb  szolgáltatásokról.  Szükség  esetén  szociális  ügyek  intézése,  lelki  segítség  nyújtása,  krízis‐intervenció.    Változás  iránti  elszánás  felkeltése.  Megfelelőbb  ellátás  érdekében más segítő intézményekbe delegálás    A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):    Ellátottak megoszlása:  Férfi    18‐39 éves 24 fő 

166   

40‐59 éves 1 fő 

 

60‐64 éves 0 fő 

 

65‐             0 fő 

Nő       18‐39 éves 22 fő   

40‐59 éves   1 fő 

 

60‐64 éves   0 fő 

Összesen: 48 fő    Az  INDIT  Közalapítvány  „Tisztás”  Szenvedélybetegek  Nappali  Intézménye  nem  speciálisan  hajléktalan  ellátó  intézmény  ugyanakkor  a  szolgáltatási  struktúrában  a  nappali  intézmény  „Drop In” típusú alacsonyküszöbű illetve ártalomcsökkentő szolgáltatásait igénybe veszik olyan  illegális  kábítószert  használó,  illetve  talpra  állt  szenvedélybetegek,  akik  drogkarrierjük  során  illetve  a  felépülésük  egy  rövidebb‐hosszabb  időszakában  nem  rendelkeznek  otthonnal.  Ezen  a  kliensek  egy  része  az  ún.  késői  ártalomcsökkentő  programban  vesz  részt,  döntő  részük  szerves  oldószert  használó  férfi  (tucatnyi  18‐39  év  közötti  férfi,  elsősorban  belvárosi  hajléktalanok).  A  többiek  száma  hónapról  –  hónapra  diffúz  módon  változik,  sokuk  nem  is  pécsi  illetőségű,  s  amennyiben  szerhasználatukban  visszaesnek  illetve  annak  intenzitása,  élettartama  nő,  akkor  többnyire rövid időn belül visszatérnek eredeti lakhelyükre.     Szenvedélybetegek Nappali Ellátója által nyújtandó szolgáltatási paletta:    I. Nappali ellátó funkció: “toppanj be klub” (drop‐in)      ● melegedő funkció  hétköznapokon 9 és 16 óra között,     ● mosakodási, mosási lehetőség,     ● ingyen tea, vajas kenyér,     ● klub szerű foglalkozások, film vetítés, tv‐nézés, társasjátékok,     ● ingyenes internet használat, újságok, napilap,     ● pszicho‐szociális tanácsadás, változás iránti motiváció felkeltése.     II.  Konzultációs  központ  funkció  (Egészségügyi  szolgáltatások,  konzultáció,  szociális  munka,  jogsegély szolgálat)         III. Speciális alacsony küszöbű programok:       ● metadon‐fenntartó kezelés       ● tűcsere  Hatókörük  megyei  –  engedély  szerint  városi  ellátók  –  de  ez  nehezen  értelmezhető,  pláne  az  alacsony küszöbű ellátás miatt. 

167  További nehézség, hogy beutaló‐köteles lett a szolgáltatás (írásos kérelem szükséges és szakorvosi  vélemény).  Nem  működik  az  érdekképviselet,  tudatmódosító  szer  hatása  alatt  érdekképviseleti  fórumot  működtetni lehetetlen, a hozzátartozó bevonása szinte megoldhatatlan a célcsoport (nem létező)  családi  háttere  miatt.  Érezhető,  hogy  egy,  (feltehetőleg)  az  idősellátásban  működő  funkciót  akartak valamennyi intézmény‐típusra erőltetni.  A  nappali  intézményt  18  év  alatti  kliens  nem  látogatja;  nagyon  alacsony  a  40  éven  felüliek  aránya: zömében 20‐40 éves korúak az ügyfelek.  A  lakosság  és  az  ellátandó  célcsoport  állapota:  speciális  eleve  a  célcsoport  –  itt  kései,  utolsó  fázisbeli  ártalomcsökkentés  zajlik.  Stabil,  „kemény  magról”  van  szó,  akiket  más  intézmények  javarészt  kivetettek  –  kitiltottak.  A  másik  nagy  csoport  a  rehabilitációt  befejezettek  köre,  akik  igénybe vesznek szolgáltatásokat.       2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  városi  ellátórendszerre  nincs  nagyon  rálátása  a  vezetőnek.  A  Szociálpolitikai  Kerekasztal  munkájában  részt  vett.  Véleménye  szerint  nagyon  hiányzik  az  ellátórendszerből  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  és  utcai  munkája.  Javarészt  a  hajléktalan‐ellátásban  és  a  szenvedélybeteg‐ellátásban csapódnak le a sokszor kettős diagnózisú betegek – de egyik rendszer  sem tud igazán mit kezdeni ezekkel az ügyfelekkel.  A szenvedélybeteg‐ellátás rendszere elismert, az önkormányzat partnerként kezeli őket.     3. Gazdálkodás  60  főre  kellett  engedélyt  kérni  –  ennyi  fő  utáni  finanszírozásból  lehet  ‐  így  is  nehézkesen  –  fenntartani a szolgáltatást. Egyébként a „Tisztás” befogadó intézmény, önsegítő csoportoknak is  helyet  ad.  A  további  építkezésnek  gátja  a  kapacitásszabályozás  rendszere,  civil  szolgáltatóként  nagyon meg kell gondolni új ellátások indítását.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Létszám  és  képzettségi  előírásoknak  mindenben  megfelelnek.  Működési  engedélyük  ideiglenes,  mert az utcai munkához a kollégáknak el kellene végezni egy tanfolyamot.  Szupervízió  volt,  jelenleg  nincs.  Csoport‐szupervízióra  lenne  igény  –  az  viszont  egyáltalán  nincs.  A  foglalkozás‐egészségügyi  szakorvos  véleménye  szerint  több  helység  alkalmatlan  a  munkavégzésre. Egyébként az ellátotti célcsoport is további tér‐differenciálást igényelne. Bérleti  díjat  kell  fizetni  –  a  város  támogatása  így  azonnal  vissza  is  folyik.  Átmeneti  megoldásként  fogadták el a jelenlegi helyet, előbb‐utóbb el szeretnének költözni. 

168    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Tekintettel arra, hogy az intézmény maga is az integrált szenvedélybeteg ellátórendszer része, a  szakmaiság  adott.  Az  NCSSZI  „Ti  hogyan  csináljátok?”  pályázatán  nyertesek  voltak  a  kategóriájukban.  Módszertani  területen  is  sokszor  tőlük  kérnek  sokszor  segítséget;  kidolgozói  voltak  a  szenvedélybeteg  ellátásra  vonatkozó  standardoknak  is.  Innovatív  szolgáltatásuk  az  iskolai szociális munka, ezt fejleszteni kellene városi szinten.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Égetően  hiányzik  a  pszichiátriai  betegek  nappali  intézménye  a  városi  ellátórendszerből.  Nem  pusztán a jogszabályi hiány betöméséről lenne szó, hanem egy, más szolgáltatók által is nagyon  szükségesnek  ítélt  ellátás  biztosításáról.  Az  iskolai  szociális  munka  elterjesztése  szintén  fontos  lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát.    Hajléktalanok ellátása    Támasz Alapítvány    1. Feladatellátás  Ellátott feladatok:  Étkeztetés  népkonyhán,  hajléktalanok  nappali  intézménye  (nappali  melegedő),  hajléktalanok  éjjeli  menedékhelye,  hajléktalanok  átmeneti  szállása,  hajléktalanok  otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka.  Ezek  közül  ellátási  szerződés  keretében  működik:  étkeztetés  népkonyhán,  hajléktalanok  nappali  intézménye  (nappali  melegedő),  hajléktalanok  éjjeli  menedékhelye,  hajléktalanok  átmeneti  szállása, hajléktalanok otthona (ápoló otthon), utcai szociális munka  Nincs ellátási szerződés: diszpécser szolgálat, lábadozó, módszertani intézmény működtetése.  Az  alapítvány  további  szolgáltatásai:  hajléktalanok  házi  orvosa,  24  órás  orvosi  szolgálat.  Ezek  városi hatáskörben, de ellátási szerződés nélkül; OEP finanszírozás mellett működnek.    Étkeztetés népkonyhán és hajléktalanok nappali intézménye (nappali melegedő): Pécs,  Sándor u. 1.   

169  A  szolgáltatás  kapacitása:  150  fő.  A  szociális  munka  valamennyi  formájának  igénybe  vételével  segítséget  nyújt  a  kliensek  számára  a  fizikai  és  mentális  állapotuk  javításában;  meglévő  képességeik  és  készségeik  megtartásában  illetve  fejlesztésében;  mindennapi  életükben  adódó  konfliktusok  feloldásában  és  problémáik  megoldásában;  szociális  gondozásban;  az  egészségügyi  ellátáshoz való hozzájutásban.   A  nappali  melegedő  tevékenysége  során  együttműködik  az  ellátási  területen  lévő  más  segítő  szervezetekkel,  intézményekkel,  hivatalokkal,  akik  a  hajléktalan  lét  okozta  problémák  megoldásában szerepet töltenek be.   A nappali melegedő szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18 év  feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó személyek vehetik igénybe.     Hajléktalanok éjjeli menedékhelye  NŐI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, BITTNER ALAJOS U. 80.  Azon hajléktalan nők éjszakai pihenésének biztosítása, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás  biztosítása, akik önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képesek.    A szolgáltatás kapacitása: 20 fő.  •

A  Női  éjjeli  menedékhely  szolgáltatásait  elsősorban  a  Pécsett,  vagy  annak  vonzáskörzetében élő 18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben  lakó, krízishelyzetben lévő nők vehetik igénybe, akik képesek az önellátásra és a közösségi  együttélés szabályainak betartására.  

  FÉRFI ÉJJELI MENEDÉKHELY: PÉCS, GOMBA U. 7.  Azon  hajléktalan  emberek  éjszakai  pihenésének  biztosítása,  valamint  krízishelyzetben  éjszakai  szállás biztosítása, akik önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képesek.  A szolgáltatás kapacitása: 70 fő.  A Férfi éjjeli menedékhely szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő  18 év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó, krízishelyzetben lévő  férfiak  vehetik  igénybe,  akik  képesek  az  önellátásra  és  a  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására.     Hajléktalanok átmeneti szállása  NŐI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, BITTNER A. U. 80.  A szolgáltatás célja, feladata 

170  A  Női  átmeneti  szálló  átmeneti  jelleggel  lakhatást  biztosít  hajléktalan  nők  részére  annak érdekében, hogy a szállóról kikerülve lakhatásukat önállóan biztosítani tudják.    Feladata  a  lakhatás  körülményeinek  biztosítása,  segítség  nyújtása  önálló  lakhatás  megszerzésében,  munkahelykeresésben,  személyes  kapcsolatok  fenntartásában,  kialakításában, életvezetési támogatás.  A Női átmeneti szálló szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18  év feletti, hajléktalan, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben lakó nők vehetik igénybe, akik  képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására.     FÉRFI ÁTMENETI SZÁLLÓ: PÉCS, EDISON U. 18.    A szolgáltatás célja, feladata:  Azon  hajléktalan  férfiak  elhelyezésének  biztosítása,  akik  az  életvitelszerű  szálláshasználat  és  a  szociális munka segítségével képessé válnak a teljes önellátásra.    A Férfi átmeneti szálló szolgáltatásait elsősorban a Pécsett, vagy annak vonzáskörzetében élő 18  év  feletti,  hajléktalan,  vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló  helységben  lakó  férfiak  vehetik  igénybe,  akik képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására.     Hajléktalanok otthona (ápoló otthon): Pécs, József A. u. 10.  A szolgáltatás célja, feladata:  Olyan  18  év  feletti  hajléktalan  emberek  gondozásának  biztosítása,  akiknek  az  ellátása  átmeneti  szálláshelyen  nem  biztosítható,  családi  háttér  hiánya  jellemző,  kora,  egészségi  állapota  miatt  tartós  ápolást,  gondozást  igényel.  Feladata  az  utcáról,  menhelyről,  szállókról  bekerülő  hajléktalanok teljes körű ellátása.  Olyan  18  év  feletti  hajléktalan  emberek,  akik  leromlott  egészségi  állapotuk  miatt,  önmaguk  fenntartására segítség nélkül nem képesek, és életveszélyben lennének az utcán.   Az  itt  lakó  emberek  családi  és  egyéb  kapcsolatokkal  általában  nem  rendelkeznek.  Az  életkoruk,  egészségi  és  mentális  állapotuk  miatt  átmeneti  intézménybe  történő  elhelyezésük  nem  jelent  megoldást. Egészségi állapotukra jellemző az irreverzibilitás.   Állapotuk miatt teljes körű ellátásra szorulnak.    Utcai szociális munka. 

171  A szolgáltatás célja, feladata:  Az  ellátatlan,  de  az  intézményes  gondozással  szemben  bizalmatlan,  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó,  hajléktalan,  vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló  helységben  lakó  emberek,  csoportok  szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából.  Az utcai szociális szolgáltatás klienshez való eljuttatásának alapfeltétele az utcai járatok gyakori  megszervezése  a  kliensek  felkutatása,  elérése  érdekében.  Elengedhetetlen  feltétel  a  szociális  munkások  kapcsolatteremtő  képessége,  motiváció  elősegítése  az  ellátással  szemben  bizalmatlan  kliensek segítése céljából.  Pécsett  és  annak  vonzáskörzetében  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó  hajléktalan,  vagy  nem  lakás céljára szolgáló helységben lakó 18 év feletti emberek.   Az utcán „élő” ember olyan helyzetben van, ami az emberi lét elérhetőségének határát jelenti. Az  otthon  lehetőségének  hiánya  és  a  munkavesztés,  kapcsolatvesztés  mellett  mindennapos  fizikai  trauma  alatt áll, pl. éhség,  fáradtság, a tisztálkodás hiánya,  fenyegetettség.  Egészségi  állapotuk  életmódjukból adódóan is leromlott, mentális állapotuk rossz.  Az  utcai  kapcsolatteremtés  útján,  feltétele  az  együttműködési  készség.  A  szolgáltatás  térítésmentes.    A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):    A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban  350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    A  legtöbb  hajléktalan  az  utcai  ellátás  látókörébe  kerül,  az  ő  életkori  és  nem  szerinti  állapotuk  2006. december 31‐én:    Férfi   18‐39 éves  

83 fő 

 

 

40‐59 éves  

127 fő 

 

 

60‐64 éves  

38 fő 

 

 

65‐              

15 fő 

Nő     18‐39 éves 

 5 fő 

 

 

40‐59 éves  

12 fő 

 

 

60‐64 éves  

4 fő 

 

172  Az  utcán  végzett  munka,  illetve  a  kliensek  részére  nyújtott  szolgáltatások  (klienstalálkozások  arányában):  Mentális segítés, információnyújtás:  

85% 

 

Élelem, ital, egyéb:    

 

 

15% 

 

Szociális ügyintézés:   

 

 

20% 

    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A városi ellátórendszer értékelése: mennyiségi szempontból nézve nincsenek már nagy hiányok;  minőségileg  vannak  eltérések.  Kevés  a  formális,  intézményesített  együttműködés,  a  feladat‐ letisztázás;  nincsenek  világosan  artikulált  és  következetesen  képviselt  intézményi  kompetencia‐ határok. Mindezek mellett nagyon sok múlik az intézményvezetőkön, a szakmai szemléleteken.  Az alapítvány ellátórendszerével vegyes a megelégedettség. A legtöbbször tapasztalt elvárás az,  hogy egyáltalán ne legyenek hajléktalanok.   A  szakmai  vezetők  szerint  fontos  megjegyezni,  hogy  az  utóbbi  időben  –  szakmai  erőfeszítéseik  eredményeként  –  pozitív  szemléletváltozást  is  tapasztalnak:  a  hajléktalan  ellátás  kapcsán  már  egyre  inkább  a  megelőzésre  és  a  rehabilitációra  helyeződik  a  hangsúly,  szemben  a  korábbi  ártalomcsökkentési törekvésekkel és „megrendelésekkel”.    A  város  lakosságának  állapota,  ennek  változása  városrészenként  eltérő.  Tipikus  veszélyzónának  tekinthető  Meszes  és  István‐akna,  Kertváros  esetében  szinte  folyamatában  látható  a  hátrányos  helyzetek halmozódása, az életszínvonal romlása.    Az  önkormányzat  az  innovatív  kezdeményezéséket  általában  felkarolja,  ilyen  például  a  lakáskísérési  modellprogram  is.  Az  alapítványnak  jó  az  együttműködése  az  önkormányzattal,  lehet beszélni érdekérvényesítő csatornákról.  Mindenesetre: hasznos és elsődleges lenne, ha a város (önkormányzat) prioritásokat állítana fel a  fejlesztési  szükségletek  tekintetében.  Ilyen  például  a  városrehabilitáció  kérdése.  Ez  vonatkozik  a  városrészekre,  az  ellátásokra  –  intézményekre  is.  5‐10  évre  szóló  stratégiák  kellenének,  számszerűsítetten  –  és  úgy,  hogy  kiderüljön,  melyik  szolgáltató  szervezet  hol  tud  ezekhez  kapcsolódni.    Az  ellenőrzésekkel  kapcsolatos  tapasztalatok:  jóindulatú  szakemberekkel  találkoztak  javarészt,  akik  joggal  észrevételezik  az  esetleges  hibákat,  de  tisztában  vannak  a  jogszabályi  „életszerűtlenségekkel”. Ugyanakkor, ami pozitív, példamutató, azt kidomborítják jelentéseikben.   Ami „hiányzik”, az önkormányzat komolyabb ellenőrző, kontroll szerepe.  

173    3. Gazdálkodás  Az  épületek  állaga,  a  bútorok,  az  általában  vett  infrastruktúra  –  ezek  hiányterületek;  nehéz  pótolni  őket,  illetve  forrást  szerezni  rájuk.  A  normatíva  az  alapműködésre  sem  elég,  sok  a  „mínuszos” költségvetési végeredményű tevékenység.  Az  esetleges  beruházási  fejlesztések  veszélye,  hogy  ezeket  csak  szolgáltatási  program(ok)ba  csomagoltan lehet kivitelezni– viszont a program fenntarthatóságáról gondoskodni kell.  Az OEP finanszírozás relatíve elég nagy bevételi forrást jelent.  Az  alapítvány  pályázatokon  is  részt  vesz,  az  ebből  származó  forrással  a  teljes  éves költségvetés  maximum 5%‐át érik el.  Jelenleg  nincs  piacon  értékesíthető  szolgáltatásuk,  termékük,  felmerült  mosoda  üzemeltetése,  hajléktalanok  foglalkoztatásával,  és  a  népkonyhát  nyitni  lehetne  szélesebb  rétegek  felé,  mert  a  környéken vannak potenciális vásárlók – itt viszont kapacitásgondok vannak, 100%‐on üzemel a  jelenleg 150 fős konyha.     Térítési díjakat az átmeneti szállón és az ápoló otthonban kell fizetni; jogszabály előírások és belső  szabályzat  szerint.  A  lábadozóban  étkezési  díjat  kell  fizetni;  a  méltányosság  rendszere  valamennyi térítési díjköteles ellátási típus esetében létezik.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  intézmények  –  épületek  állapota  kívánnivalót  hagy  maga  után;  ezeket  eleve  alacsony  minőségben  kapta  az  alapítvány;  de  lehetőségeikhez  képest  igyekeznek  karbantartani.  A  számítástechnikai  infrastruktúra  kielégítő,  a  közeljövőben  a  kliensek  felé  is  szeretnék  lehetővé  tenni a használatot.  Szakmai  létszám:  egyes  szolgáltatások  esetében  túlteljesítés  van  a  képzettségi  előírások  tekintetében, egy‐két hiány van mindösszesen.  Változás:  egy  éve  stabil  a  szakmai  létszám,  esetmegbeszélő  (Alapítványi  intézményközi  is)  és  szupervízió  folyamatos  2006.  szeptembertől.  Az  alapítvány  intézményei  vezetőinek  is  tartanak  közös megbeszéléseket.  Részt  vesznek  szakmaközi  együttműködésben  is  a  HEFOP  2.2  projekt  keretében,  mely  új  és  hasznos elem.    A  kollegák  részvételét  konferenciákon,  műhelyeken,  továbbképzéseken,  vizsgákon  kifejezetten  támogatják;  sőt,  hasonló  profilú  partnerintézményhez  stábok  is  ellátogathatnak;  az  alapítvány  téríti az útiköltséget.   

174  Működési  engedélyek:  egységenként  változó,  van  határozatlan  és  néhány  ideiglenes  engedély,  ezek  jellemzően  apróbb  hiányosságok  miatt  nem  véglegesek  még  (például  az  ápoló  otthonban  biztosítani kell az akadálymentesítést; az átmeneti férfi szállón közösségi helyet kell biztosítani az  egyik szoba rovására).    5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  A különböző ellátások eltérő mélységben végeznek fejlesztő tevékenységet, de különösen fontos az  egységes  szakmai  munka  kialakítására  való  törekvés,  a  közös  szemlélet  megalapozása.  Az  elgondolás  az,  hogy  minden  egységben  érezhető  legyen,  és  következetesen  képviseljék  is.  A  kollegák nyitottak rá.  Végeztek  elégedettségi  vizsgálatokat  is  a  munkatársak  körében;  ezzel  szeretnék  megalapozni  a  minőségbiztosítást.  Utóbbit  holland  mintára  szeretnék  bevezetni,  jelenleg  tanulmányozzák  a  modellt  a  külföldi  partnerintézménynél.  Ez  a  minta  a  szakmai  tartalmakat  is  figyelembe  veszi,  nem egy „száraz” modell.  Az alapítvány regionális módszertani intézményként is működik, ilyen típusú segítséget szükség  esetén  más,  hasonló  profilú  ellátó‐szervezetektől;  illetve  az  országos  módszertani  feladatokat  ellátó  Hajléktalanokért  Közalapítványtól  kapnak.  Fontosak  továbbá  a  személyes,  informális  kapcsolatok, amelyek segítségével rálátnak a rendszer egészére.  A hajléktalan‐ellátók legnagyobb országos ernyőszervezete a HAJSZOLT, ennek az alapítvány is  tagja. Létezik Hajléktalanügyi Tanács is, mint országos egyeztető fórum – ez igen bonyolultan  szerveződik.  Szakmai  kiadványok  saját  szerkesztésben  is  keletkeznek,  illetve  a  módszertani  osztály  is  ad  ki  negyedévente anyagokat; emellett szakmai könyvtárukat is bővítik.  Szakmai  standardok  véleményezésében  részt  vettek;  az  átbeszélést  jobban  el  lehetett  volna  mélyíteni.    6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Hasznos  lenne,  ha  a  város  eldöntené,  hogy  milyen  feladatokat  és  eredményeket  vár,  a  kivitelezésben pedig cselekvési szabadságot biztosítana a szakembereknek, az intézményeknek. Az  általában  vett  családsegítő  intézménye  tipikus  negatív  példa  ebből  a  szemszögből:  feladatokkal  agyonterhelt, működése túlszabályozott.  Nem szabad elfeledni, hogy alapvetően önkormányzati hatáskör a feladatellátás, ez az értelmezés  néha elcsúszik, eleve a Támaszra hárítódik.  Ha  a  város  hív  össze  szakma‐  és  intézményközi  csoportokat  közös  probléma  (így  például  a  hajléktalanság)  kezelése  érdekében,  annak  súlya  is  van,  ez  egybevág  azzal,  hogy  ő  az  eredeti  feladatgazda. Így koordinátorként ‐ kezdeményezőként is fel tud lépni, ami azért hasznos, mert az 

175  egyes  szervezeti  oldalakról  induló  törekvések  alacsony  hatásfokkal  működnek,  nincs  komolyan  vett hátterük, gyorsan elhalnak.    Régebbi törekvése az alapítványnak, hogy legyen egyfajta hajléktalanságból kiléptető funkciója az  önkormányzati lakásállomány elosztásának: lehessen szava a hajléktalan ellátásnak abban, hogy  adott  esetben  egy  megüresedett  önkormányzati  lakást  mikor  kaphat  meg  egy  hajléktalan.  Ezt  a  rendszert úgy is lehet működtetni (magyarországi példák alapján), hogy maguk az érintettek is  részt vesznek a lakáskiutalás döntéshozatali mechanizmusában.  A  konkrét  szolgáltatás  fejlesztés  tekintetében  felmerült  egy  mosoda  üzemeltetése,  hajléktalanok  foglalkoztatásán keresztül. Ha sikerül kibővíteni a népkonyha kapacitását, akkor szélesebb rétegek  felé is kínálni tudják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális vásárlók.    Családsegítés    Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat    1. Feladatellátás  Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális  szolgáltatásokat biztosítsa:    

Családsegítés 

 

Gyermekjóléti szolgálat 

A  családsegítés  mellett,  adósságkezeléssel,  valamint  2005‐től  a  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők  számára  nyújtott  tanácsadással  is  foglalkoznak.  Számos  közösségi  és  csoporttevékenységet  látnak  el:  nyári  szabadidős  tevékenységek  szervezése,  ünnepi  játszóházak  lebonyolítása,  ruhabörze  megvalósítása,  teret  engednek  nyugdíjas  klub  és  gyerek  klub  találkozóinak lebonyolítására.  Valamennyi  egység  bázishelye  a  Dél‐Dunántúli  regionális  Forrásközpont  gesztorságával  megvalósuló  Fordulópont”  (HEFOP  2.3.2.)  –  fejlesztésközpontú  alternatív  munkaerő‐piaci  szolgáltatásokat biztosító programnak.    Az Intézmény ellátási területe:   Az ellátás intézményfenntartói társulás keretében, kistérségi hatókörrel történik, a gyermekjóléti  szolgáltatással integrált formában. A kistérségben mikroegységeket alakítottak ki.   Az  intézmény  4  telephellyel  működik  Pécs  város  területén  (Kertváros,  Meszes,  Uránváros,  Belváros),  ezért  az  érintett  lakosság számára  könnyen  elérhetők.  2006. januárjától módosult  az  egységek  illetékességi  területe.  Jelenleg  az  Uránvárosi  egység  kivételével  a  többi  egység 

176  illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez mind a munkatársaknak,  mind  az  ügyfeleknek  problémát  jelent.  Két  egységnek  két  különböző  Szociális  Központtal  kell  kapcsolatot tartani.     A szolgáltatásokat igénybe vevők (2007. júliusi állapot szerint, ún. gondozotti helyzetkép):  A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül, mintegy  kétharmaduk  nő,  és  jellemzően  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkeznek.  A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő  szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel  ilyen  magas  a  „csonka”  családban  élő,  valamint  az  egyedülálló  igénybe  vevők  aránya  is.  A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.    2. Szociális ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok  A  vezető  szerint  a  családgondozó  szolgálat  ismert  a  lakosság  körében.  Az  egészségügyi  ellátórendszer  működése,  reformja  kihat  az  ügyfeleken  keresztül  a  családsegítő  szolgálat  tevékenységére  is.  Egyrészt  mert  a  pszichiátriai  betegeket  ellátó  LEGI,  valamint  az  Alkoholgondozó  túlterhelt,  és  ezért  a  klientúrájuk  nincs  megfelelően  ellátva,  másrészt,  mert  a  vizitdíj  bevezetésével  sokan  nem  vesznek  részt  a  szükséges  kezeléseken,  és  ennek  hiányában  kevésbé együttműködők a szolgáltatással.     3. Gazdálkodás   Az  intézmény  költségvetése  az  önkormányzati  megszorítások  miatt  évről  évre  csökken.  Az  intézmény  plusz  forrás  bevonására  csak  pályázati  úton  tud  szert  tenni.  A  gazdálkodással  nem  szokott probléma lenni, eddig nem volt mínuszos költségvetésük. 2007‐ben a korábbi évhez képest  jelentősen  csökkent  a  költségvetésük,  így  bár  számukra  a  létszámcsökkentés  nem  volt  előirányozva, a fentiek miatt mégis szükséges volt a létszám csökkentése.  Jogszabályi előírások szerint a szolgáltató kistérségi feladatellátása kapcsán kiegészítő normatívát  vehet igénybe.    4. A működés tárgyi és személyi feltételei  Az  épületek  akadálymentesítése  nem  megoldott  (ez  alól  kivétel  Meszes),  külső‐belső  felújításra  szorulnak.  Mind  a  4  épület  eredetileg  más  funkciót  töltött  be,  ezért  a  mostani  szakmai  feladatellátásra  a  kialakításuk  nem  optimális  (nincs  megfelelő  számú  interjúszoba,  közösségi  helyiség). A családsegítőben Meszesen 5, a Belvárosban 4, Kertvárosban 6 és Uránvárosban is 4  fő  látja  el  a  feladatokat.  A  kistérséget  12  fővel  (ebből  2  fő  vezető)  látják  el.  A  családgondozók 

177  leterheltek,  lényegesen  több  családdal  foglalkoznak,  mint  amennyit  a  jogszabály  előirányoz.  A  korábban a megnövekedett feladatokhoz több személyi feltételt kaptak, de a 2007. évi megszorító  költségvetés miatt szükséges volt a létszám csökkentése.     5. Szakmai elvek, értékek, célkitűzések  Minden héten tartanak egységenként esetmegbeszélőt, havonta szupervíziót, ugyancsak havonta  egyszer  a  szolgáltatás  valamennyi  munkatársának  részvételével  közös  esetmegbeszélőt  szerveznek. Egyéni szupervízióra szükség szerinti gyakorisággal van mód.   Több  civil  szervezettel  (pl.:  Katolikus  Caritas,  Máltai  Szeretetszolgálat,  Magyar  Vöröskereszt,  Támasz  Alapítvány,  Ifjúságért  Egyesület, Dél‐Dunántúli  Regionális Forrásközpont)  dolgoznak  együtt. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.  Szakmaközi megbeszéléseket, konferenciákat  szerveznek.     6.  Koncepcióval  kapcsolatos  tapasztalatok,  fejlesztések  megvalósulása,  fejlesztési  elképzelések, szakmai innovációk  Az  intézményben  fejlesztésre  szorulna  a  számítógéppark,  a  technikai  eszközök  cseréje  (fénymásoló,  fax),  a  szakmai  munkához  szükséges  nyilvántartó  programok  beszerzése,  a  telefonrendszer  korszerűsítése.  Csak  olyan  pályázatokon  tudnak  részt  venni,  ahol  nem  kell  önrész,  és  ami  nem  utófinanszírozott.  Számos  pályázatuk  volt  az  elmúlt  időszakban,  szinte  minden  olyan  esetben  konzorciumi  partnerként  vesznek  részt  a  pályázatokban,  melyek  révén  fejleszthetők, elősegíthetők a munkájuk.  2006‐ban,  pályázati  forrásokból  konzorciumi  tagként  megvalósított  programok:  „Partnerség  a  családon  belüli  erőszak  ellen”  projekt  (IM),  HEFOP  2.2.  ,  „Fordulópont”  (HEFOP  2.3.2.)  –  fejlesztésközpontú alternatív szolgáltatások, „Tanulással a munkáért” (HEFOP 1.3.1.), „Iskolai  egészségfejlesztési és drogmegelőzési program” .   

178  III.  8.  Erősségek  és  problémák/gyengeségek    a  szociális  ellátásokban  és  szolgáltatásokban  (ún. Helyzetértékelés)    A szociális ellátások/szolgáltatások erősségei    A  szolgáltatások  biztosításával  (tervezés,  szervezés,  működtetés,  kontrolling  és  monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi erősségek    Az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeknek egyre inkább megfelel.   Az  alapellátások  kiépítettsége  és  működése  mind  a  törvényi,  mind  a  szakmai  előírásoknak  megfelelő.  A  város  igyekszik  a  lehetőségeihez  képest  kiegészíteni  az  állami  normatívákat  a  szolgáltatások  biztosításánál.  Az  önkormányzatnál  helyi  rendeleti  szinten  szabályozott  a  városrészenkénti  szolgáltatás  biztosítása, több szolgáltatás esetén. (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok:  segélyezés).  A  költséghatékonyság  növelése  céljából  centralizált  gazdasági  szervezet/egység  (SZIGSZ)  alakult.  Az  ún.  kisegítő  tevékenységekre  for‐profit  szereplőkkel  kötött  szerződést  a  város  (pl.  étkeztetés, takarítás).  Három  intézmény:  ÉFESZI,  INSZI,  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  napjainkban  már  kistérségi  hatókörrel  látja  el  feladatát,  ún.  feladatellátási  megállapodással  (önkormányzat és kistérségi társulás közötti).    A  város  komplex  programokkal  és  integrált  típusú  szolgáltatásokkal  új  szemléletet  igyekszik  meghonosítani  az  önkormányzati  szociálpolitikában  (pl.  Borbála,  CASE  projektek,  lakáskísérési  program, integrált szolgáltatás az idős‐ és fogyatékos ellátás területén).  A kistérség „nyitott” a város felé.  Együttműködési  kényszer  van  a  szociális  feladatokat  ellátók  között  helyi,  megyei,  kistérségi  és  regionális szinten egyaránt.  A civil szféra erősödő jelenléte figyelhető meg az önkormányzati feladatok ellátásában, az alap és  szakellátásokban, ellátási vagy támogatási szerződéssel működve.      A szociális ellátó‐rendszer erősségei    A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak.  

179  Mind  az  intézmények,  mind  a  civilek  a  rendelkezésre  álló,  egyre  szűkülő  források  ellenére  igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani.  A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek.  Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek.  Az  intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések, a  saját önfenntartó képesség kialakítására.    A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  (ún.  segélyek)  egyre  több  formájához  kapcsolódik  személyes  segítést  biztosító  szolgáltatás  (pl.  lakásfenntartási  támogatáshoz:  adósságkezelési  szolgáltatás, lakáskísérési program; az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési  programja  a  családsegítő  központokban).  A  város  valamennyi  kötelezően  biztosítandó  ellátást  helyi rendeletben szabályozza.  Az  elmúlt  években  alternatív  támogatási  formák  épültek  ki  (pl.  a  lakáskísérési  programhoz  kapcsolódó pénzbeli támogatás, az ún. hátralékcsökkentési támogatás).  Az  egyéni  szociális  problémákra  és  a  városrészi  sajátosságokra  „érzékenyebb”  segélyezési  rendszer  működik,  a  Területi  Szociális  Központok  tevékenységének  köszönhetően.  Városrészenként a legjellemzőbb támogatási formák a következők:  Uránváros:  aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélye,  közgyógyellátási  igazolvány,  rendszeres  gyermekvédelmi kedvezmény;  Belváros: közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, lakásfenntartási  támogatás;  Kertváros: lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi  kedvezmény;  Meszes:  aktív  korúak  rendszeres  szociális  segélye,  közgyógyellátási  igazolvány,  rendszeres  gyermekvédelmi kedvezmény.    A  biztosított  szolgáltatások  erősségei  (HR,  szakmai  háttértámogatások,  szakmai  színvonal∗)    Szakképzett,  hivatástudattal  rendelkező  munkatársak  jelenléte  jellemző  az  ellátórendszerben,  a  fluktuáció alacsony.  Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte erősíti a szakmai bázist.                                                      ∗

     Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer  értékelését e fejezet.  

180  Célcsoportonként:    Időskorúak ellátása:    Bár  a  köztudatban  elsősorban  az  idős  korú  rászorultaknak  szóló  ellátásként  ismert  a  szociális  étkeztetés,  az  igénybevevők  döntő  többsége  aktív  korú  személy.  A  60  éven  felüli  ellátottak  mintegy  fele  házi  segítségnyújtásban  is  részesül.  Az  ellátottak  zöme  alacsony  jövedelme  miatt  térítésmentesen veszi igénybe az ellátást.   A  házi  segítségnyújtásban  részesülők  túlnyomórészt  a  60  éven  felüliek  köréből  kerül  ki  (az  igénybe  vevők  kétharmada  a  75.  életévét  is  betöltötte),  döntő  többségük  az  étkeztetéssel  együtt  veszi igénybe a szolgáltatást.  Az  idősek  klubjaiban  a  férőhelyek  kihasználtsága  igen  vegyes  képest  mutat:  a  peremterületeken  (Szabolcsfalu,  Pécs‐Somogy,  Pécs‐Vasas),  valamint  Kertvárosban  megközelíti,  vagy  eléri  a  100%‐ot,  az  Apáca  és  a  Felsőbalokány  utcában  a  férőhelyek  feltöltöttsége  mintegy  80%,  míg  a  Zipernovsky és a Garay utcában az igénybevétel alig haladja meg az 50%‐ot. Jelentős különbség  van  az  egyes  klubok  igénybevevőinek  korösszetételében.  A  belvárosi  Apácai  utcai  szolgáltatást  közel  40%‐ban  a  60  évnél  fiatalabbak  veszik  igénybe  csakúgy,  mint  a  Pécs‐Somogyi,  továbbá a  Polgárszőlői  utcai  ellátást.  A  Littke  és  a  Barátság  utcai  Idősek  klubjában  is  jelentős  a  nyugdíj  korhatárt  el  nem  érők  aránya  (32%,  ill.  25%),  szemben  a  Zipernovsky  és  a  Kassai  utcai  intézményekkel,  ahol  az  igénybevevők  között  nem  található  60  év  alatti  személy.  Az  ellátottak  körében a térítési díjat nem fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a  Felsőbalokány  utcaiban  (55%),  és  10%‐ot  meghaladó  az  Apáca  utcában,  továbbá  Pécs‐ Somogyon. Az igénybe vevők körében magas a demensek aránya, jellemzően meghaladja a 25%‐ ot.   Az  idősek  gondozóházaiban  az  ellátottak  döntő  többségét  a  75  éven  felüliek  adják  (több  mint  60%).  Az  ellátottak  között  jelentős  (50%  körüli)  a  demencia  kórképpel  rendelkezők  aránya.  Az  ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat.  Az idősek otthonaiban az ellátottak körében a demens lakók aránya igen magas, több mint 60%.  A lakók 75%‐a 75 éven felüli, míg a 60 éven aluliak aránya 10% körüli. Az ellátást igénybevevők  mintegy háromnegyede fizet térítési díjat. Az otthonok kihasználtsága 100%‐os.    Fogyatékossággal élők ellátása:  Pécs városában a fogyatékkal élők nappali ellátását öt szolgáltató biztosítja. Jelenleg összesen 200  fő  részesül  ellátásban,  105  férfi  és  95  nő.  A  szolgáltatásokat  igénybevevők  közül  legmagasabb  számban a 18‐39 év közötti ellátott van; 140 fő, a második csoport pedig a 6‐13 év közöttiek; 38  fő, akikre vonatkozik az ún. képzési kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma  közel  azonos.  (9  és  10  fő).  6  év  alatti  ellátottak  száma  nem  túl  magas  (5  fő),  két  szolgáltatónál  találhatóak. Mozgásfogyatékkal élők bentlakásos elhelyezését 28 fő veszi igénybe.  

181  A  szolgáltatók  között  működik  feladatmegosztás,  így  a  célcsoport  ellátásának  lefedettsége  megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt,  támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában.   A  fogyatékkal  élők  ellátása  jelentősen  javult  az  utóbbi  évek  fejlesztéseinek  köszönhetően.  A  fogyatékosok  ellátását  biztosító  szolgáltatók  között  működik  a  partnerség,  bizalmi  alapon,  napi  kapcsolatban állnak egymással, és hatékonyak a közös pályázásban. Az együttműködés a városi  fenntartású  és  a  civil  fenntartású  intézmények  között  is  megfelelően  működik.  Az  ágazatközi  együttműködések  is  hatékonyak  (pl.  egészségügy,  oktatási  intézmények,  képzők,  munkaügyi  központ).  A  fogyatékosokat  ellátó  szolgáltatók  jelentős  külföldi  szakmai  segítséget  vesznek  igénybe az ellátás színvonalának emelése érdekében.   A  fogyatékosok  ellátását  biztosító  városi  fenntartású  intézmények  infrastrukturális  és  tárgyi  feltételei  az  átlagosnál  jobbnak  mondhatóak,  ami  szintén  segíti  a  magas  színvonal  biztosítását.  Az intézmények érdekérvényesítési képessége, és kapcsolata az önkormányzattal szintén jobb az  átlagosnál.   A  jelenlegi fejlesztési  elképzelések szerint minden  fogyatékossági típus  számára elérhető  lesz az  átmeneti elhelyezés, ami régiós ellátást fog biztosítani.    Hajléktalanok ellátása:  A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december  31‐re  326  főről  284‐re  csökkent.  Rendszeres  ellátott  kb.  150  fő.    Az  ellátottak  legnagyobb  arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban  350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi.    Pécs  városában  a  hajléktalanok  ellátását  egy  civil  szolgáltató  biztosítja.  A  hajléktalan‐ ellátórendszer  széles  körben  kiépített,  a  jogszabály  szerint  csaknem  valamennyi  (hajléktalanok  rehabilitációs  intézménye  kivételével)  szolgáltatást  biztosítják.  Az  ellátási  szerződéssel  működtetett  szolgáltatások  mellett  működik  a  diszpécser  szolgálat,  valamint  24  órás  orvosi  szolgálat,  és  ún.  lábadozó  is,  OEP  finanszírozással.  Az  ellátás  komplex  és  integrált  rendszerbe  ágyazottan működik.   A hajléktalan‐ellátásban egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy elsősorban a prevención,  és nem az „ártalomcsökkentésen” van a hangsúly.     Szenvedélybetegek ellátása:  A célcsoport ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. Az INDIT Közalapítvány által működtetett  Baranya  Megyei  Drogambulancia  a  2006‐os  évben  összesen  1123  kábítószer‐fogyasztót  gondozott.  Közülük  a  legtöbben  kannabisz  típusú  kábítószert  használtak  (összesen  814  fő),  a  legtöbben  alkalomszerűen  (390  fő),  sokuk  naponta  (304  fő),  néhányuk  hetente  (120  fő).  Összesen  146  fő  használt  amfetamin  típusú  kábítószert;  ez  túlnyomórészt  amfetamint,  kisebb  részt  egyéb,  pl. 

182  extasyt jelentett. Az amfetamint használók (106 fő) közel fele (45 fő) naponta használta a szert,  36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal. Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81  fő élt vissza; több mint felük heroin használó (50 fő). 10 fő használt egyéb opiátot, 5 fő ópiumot, 4  fő  methadont,  3  fő  szintetikus  kábító  fájdalomcsillapítót.  Az  opiát  típusú  kábítószert  használók  túlnyomó többsége (72 fő) napi szerhasználó. 19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban,  napi szerhasználat mellett. Egyéb típusú kábítószert 15 fő használt; alkohollal 14‐en éltek vissza,  közülük  11‐en  napi  fogyasztók  voltak.  A  nyugtatókat  és  a  szerves  oldószert  használók  száma  megegyezett:  12‐12  fő  használta  ezeket  a  szereket.  Előbbiek  közül  a  napi  szinten  benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak közül a szintén napi szinten oldószert használók (7  fő) „emelkednek ki”. Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente.  A  szolgáltatást  igénybe vevők  két  fő  kivételével 18‐39  év  közöttiek,  és a  férfi‐női  arány  is  közel  azonos.   Pécs  városában  a  szenvedélybetegek  számára  valamennyi  szolgáltatás  biztosított,  a  hiányzó  ellátások  (szenvedélybetegek  otthona  és  szenvedélybetegek  rehabilitációs  intézménye)  nem  kötelezőek városi szinten.   A szenvedélybeteg ellátás komplex és integrált rendszerekbe ágyazottan működik.     Pszichiátriai betegek ellátása:  2007‐ben a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdte működését az ún. közösségi alapellátás  pszichiátriai betegek számára a városban (INSZI szolgáltatása). Az ellátást igénybevevők száma  folyamatosan  növekszik,  de  mivel  a  szolgáltatás  az  idei  évtől  működik,  konkrét,  érdemi  adatok  nem állnak rendelkezésre.     Családsegítés:  A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül, mintegy  kétharmaduk  nő,  és  jellemzően  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkeznek.  A  szolgáltatást  felkeresők  gazdasági  aktivitás  szerinti  összetételében  a  legnagyobb  hányadot  az  inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a  munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő  szolgáltatásait  igénylők  legnagyobb  mértékben  a  gyermekes  családok  veszik  igénybe,  de  közel  ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is.   A  segítséget  kérők  által  hozott  problémák  között  az  anyagi  problémák,  a  foglalkoztatással  kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.   A  Családsegítő  Szolgálat  ellátási  területe  a  Pécsi  kistérség,  az  egységek  Pécsett  Meszesen,  a  Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban vannak. Az egyes városrészeken található egységek  közül  a  belvárosiban  és  a  kertvárosiban  lényegesen  számottevőbb  az  éves  forgalom  nagysága,  mint a másik két egység esetében.   

183  Jelenlegi innovációk    Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.5.)    Jelenlegi fejlesztési elképzelések    Külön pontban kerül bemutatásra (2.5.1.6.)      Problémák a szociális ellátórendszer működtetésében    A  szolgáltatások  biztosításával  (tervezés,  szervezés,  működtetés,  kontrolling  és  monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi gyengeségek    Mulasztásos  törvénysértések  jellemzőek  az  alap‐,  és  átmeneti  ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása).  Számos  hiányosság  található  az  intézmények  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  biztosításában  (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas).  A  szolgáltatások  működésénél/működtetésénél  az  önkormányzat  elsősorban  a  jogszabályi  előírásokat veszi figyelembe, a helyi szükségleteket kevésbé.    Nincs pályázati koordináció, támogatás, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat  kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus.  A  térítési  díjak  sokszor  nincsenek  arányban  a  nyújtott  szolgáltatásokkal,  még  mindig  nem  kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer.  A  politikai  döntések  nem  mindig  a  szakmaiság  mentén  születnek  (emiatt  az  intézményeknek  politikai  lobbi‐tevékenységre  van  szükségük).  Érdemi  és  hatékony  szakmai  párbeszéd/érdekérvényesítés  nem  működik  a  városban  (a  megalakult  szociális  kerekasztal  gyengeségei, anomáliai).    A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl.  magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít.  Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenysége nem  kielégítő.  Az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítők.  

184  Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően az intézmények adatszolgáltatásaira  támaszkodik  a  szolgáltatás‐szervezésnél,  ezek,  illetve  az  intézmények  közötti  kommunikáció  hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést.   Az  ellenőrzések  túlnyomórészt  a  gazdasági  tevékenységre  terjednek  ki,  szakmai  ellenőrzés  színvonala/hatékonysága nem kielégítő.  Törvényi anomáliák nehezítik az intézmények/szervezetek működését, a hosszabb távú tervezést  és a plusz források bevonását. A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet  veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, fejlesztését.  A  kistérség  által  ki  nem  elégített  ellátási  szükségletekkel  a  kistérség  lakosai  „kiskapukon  keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg.  A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos  az  információáramlás  és  a  kommunikáció  a  szolgáltatók  és  a  két  „fenntartó”,  valamint  a  két  „fenntartó” között.  Nincs  kistérségi  szolgáltatástervezési  koncepció,  így  a  szolgáltatások  területi  szintű  összehangolása  nehezen valósítható meg,  illetve problémás  új szolgáltatások tervezése/meglévők  fejlesztése.  A  közel  hasonló  kapacitással  rendelkező  városrészi  felosztás  érzéketlen  az  eltérő  lakossági  szükségletekre/igényekre  (különösen  az  idősek  nappali  ellátása),  bizonyos  típusú  szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok).  A  költséghatékonyság  nem  feltétlenül  valósul  meg  azáltal,  hogy  a  gazdálkodási  feltételek  bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.   Az  intézmény  fenntartási  feladatainak  kiszerződése  (pl.  takarítás,  főzés,  karbantartás)  nem  mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák.   Az  önkormányzat  differenciáltan  támogatja  kötelező  feladatainak  ellátását:  amennyiben  ellátási  szerződés  keretében  nem‐kormányzati  szervezet  nyújt  –  egyébként  jogszabály  által  az  önkormányzat  hatáskörébe  tartozó  –  ellátás(oka)t,  eltérő  mértékben  támogatja  ezeket  a  szervezeteket, mint saját intézményeit.   A relatíve alacsony önkormányzati „társfinanszírozás” érdekellentéteket szül a nem‐kormányzati  szolgáltatók között.   A térítési díjak folyamatos emelése könnyen vezethet a szolgáltatás iránti kereslet csökkenéséhez,  az  ellátatlan  csoportok  növekedésével  kell  számolni.  Ezzel  párhuzamosan  relatíve  alacsony  hányadot tesz ki a térítési díj, mint bevételi típus az éves költségvetésben; mert sok az alacsony  összegű, illetve a méltányosságból elengedett díj.  A kiszerződtetett szolgáltatások közbeszerzési kiírásába nem vonják be az érintett intézményeket,  nincs egy egységesen kialakított kritérium‐rendszer a feladatellátásra vonatkozóan.  A  jelenlegi  gazdálkodás  nem  elég  hatékony,  a  jelenlegi  rendszer  nem  elég  ösztönző  a  takarékos  működtetésre, nincs kiszámítható és megvalósítható költségvetésük, a szakmai és a pénzügyi rész  elválik egymástól. 

185  Az ellátórendszer még mindig nem kellően differenciált, a szolgáltatók közötti feladatmegosztás  esetleges.   A döntéseket nem előzi meg szükségletfelmérés.  Egyes szolgáltatások biztosítása területileg nem egyezik a szükségletek megjelenésével.  Az intézmények fejlesztéseit, a pályázatokat nem fogja össze az önkormányzat.  A 2005‐ös sztk‐ban megjelölt fejlesztések túlnyomórészt nem valósultak meg.    A szociális ellátó‐rendszer gyengeségei    Az intézmények mögött működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati,  hasonló profilú intézmények között nem jellemző a partnerség.  A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a  rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését.  A szektorok és humán ágazatok közötti együttműködés hiányos/esetleges.   A szociális feladatokat ellátók közötti együttműködés esetleges, nem kielégítő mértékű.  Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás.   Plusz  források  bevonása  költségvetési  nehézségekbe  ütközik  (önrész  hiánya  szinte  minden  szolgáltató esetében).  A  szolgáltatók  informatikai  feltételei  nem  kielégítők,  nincs  egységes  informatikai  rendszer,  ami  egyrészt  jelentős  adminisztrációs  terhet  ró  az  intézményekre,  másrészt  nehezíti  az  adatszolgáltatás/szolgáltatás‐tervezést.  A  fenntartó  nem  biztosítja  minden  intézmény  esetében  a  jogszabályban  előírt  szakdolgozói  létszámot.  Az akadálymentes közlekedés feltételei a legtöbb intézményben nem biztosítottak teljes körűen.  Vannak  szakterületek,  ahol  túlkínálat  van  a  szolgáltatók  tekintetében  (pl.  támogató  szolgálat),  ezzel  szemben  egyes  szolgáltatások  hiányoznak/lefedetlen  területek  vannak  (pl.  pszichiátriai  betegek nappali ellátása hiányzik).  Kapacitáshiány (várakozólista) a jellemző a szakellátásban.  A szolgáltatások minősége nagyban függ a szolgáltatást nyújtók együttműködési készségétől.   Hiányos a kommunikáció a szolgáltatók között, esetleges, személyfüggő, és egyéni szimpátiákon  múlik.  A szolgáltatók közötti kapcsolat esetleges (ez alól kivételt jelent a CSSK, melynek jogszabályból  adódó kötelezettsége a különféle intézményekkel való kapcsolattartás).  A  házi  segítségnyújtás  a  jelenlegi  formájában  nem  képes  a  bentlakásos  intézmények  ellátását  kiváltani, részben az óradíj összege miatt (magas ápolási szükségletű ellátottaknál igen magas az  ellátás  összege),  részben  kapacitás  hiány  miatt  (a  napi  több  órás  gondozási  igényt  nem  tudják  kielégíteni), látens szükségletek vannak. 

186    A pénzbeli, természetbeni ellátások terén legfontosabb probléma a rendelkezésre álló források  szűkössége.  A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz. A segélyezési eljárások objektivitása és  kiszámíthatósága, illetve a támogatások hatékonysága és hatásossága megkérdőjelezhető.  A  segélyezés  (szinte  valamennyi,  az  ún.  szociális  rászorultságtól  függő  és  „adható”  ellátás  esetében) nem hatékony, alacsony összegű. Széles rétegek kiszorulnak az ellátásból. A kötelezően  nyújtandó  ellátások  háttérbe  szorítják  az  egyéb,  adható  támogatásokat.  A  meglévő,  segélyekhez  kapcsolódó  háttér‐szolgáltatások  hatékonysága/szakmai  tartalma  javítandó/fejlesztendő  (pl.  az  aktív  korú  rendszeres  szociális  segélyezettek  egyénre  szabott  fejlesztése,  támogatása,  az  ún.  interprofesszionális  szociális  munka  segítségével.  Több  olyan  ellátási  típus  van,  amelyhez  még  nem  kötődik  ún.  kiegészítő  szociális  segítő  tevékenység/szolgáltatás.  Szűkösek  az  ún.  aktív  szociálpolitikai eszközök. Nincs működő kontrolling és monitoring rendszer.    A  biztosított  szolgáltatások  gyengeségei  (HR,  szakmai  háttértámogatások,  szakmai  színvonal∗)    Az  intézmények  személyi  feltételei  hiányosak,  a  szolgáltatások  bővítése  és  ezáltal  a  hozzáférés  növekedése  sok  esetben  létszámhiány  miatt  nem  valósul  meg  (pl.  házi  segítségnyújtás).  A  létszámhiány az adminisztráció növekedését vonja maga után.  A  szakmai  munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel,  szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás.   Alacsony  a  bérek,  alacsony  a  presztízse  és  megbecsültsége  a  szociális  szférában  dolgozóknak.  Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye.  A  hatékony  szakmai  munkát  és  létszámgazdálkodást  nehezítik  a  szakképesítésre  vonatkozó  jogszabályi előírások.   Az  intézmények nem kapják meg a szükséges szakmai segítséget,  az  intézményvezetők szakmai  javaslataira nem érkezik válasz. (Minisztérium, SZMI, módszertan)  Az  egyetem  és  a  szakképző  intézetek/szervezetek  részvétele  a  szociális  ellátórendszer  fejlesztésében alacsony.     Célcsoportonként:                                                      ∗

 Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet. 

 

187  Idősek ellátása:  A  bentlakásos  intézményekben  élő  demensek  állapotának  felmérése  nem  történt  meg,  ennek  hiányában  nem  hívható  le  az  ellátásukhoz  szükséges  többletnormatíva.  A  demens  betegek  ellátására  a  legtöbb  intézményben  a  szükséges  feltételek  nem  adottak  (egyedül  a  Malomvölgyi  intézményben került kialakításra a szakmai követelményeknek megfelelő részleg, valamint került  felmérésre az ellátottak állapota Szakértői Bizottság által).  Az otthonok tárgyi feltételei számos esetben nem kielégítőek.  A bentlakásos intézmények egy részében az étkeztetést és a takarítást a fenntartó kiszerződéssel  oldja  meg,  a  feladatellátás  nem  kielégítő  (az  étkeztetés  esetében  nem  az  idősek  életkorának  és  egészségi  állapotának  megfelelő  ételt  állítanak  elő,  a  takarítás  esetében  pedig  nem  biztosít  a  vállalkozó kellő számú létszámot, így látja el teljes körűen a feladatot).  Számos szolgáltatás működtetéséhez nem biztosított a jogszabályban előírt személyi, esetenként a  tárgyi feltétel, az akadálymentesség több intézményben nem, vagy csak részlegesen megoldott.  A Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportja érdemben nem működik.  Az ellátást nyújtó szervezetek között nincs kellő együttműködés.    Fogyatékossággal élők:  A fogyatékkal élők esetében hiányzik egy speciális lakhatási formát biztosító szolgáltatás, ami az  önálló  életvitelt  lehetővé  tenné.  A  speciális  feltételeknek  megfelelő  lakásokban  élők  számára,  meglévő  szolgáltatások  nyújtásával  lehetne  biztosítani  a  fogyatékos  emberek  társadalmi  integrációját, esélyegyenlőségét.  A  fogyatékosokat  ellátó  szolgáltatók  a  szakmai  segítséget  többnyire  külföldről  „importálják”,  mert hiányoznak a bevált és jól működő hazai „jó gyakorlatok”.     Hajléktalanok:  A  tapasztalatok  azt  mutatják,  hogy  a  hajléktalanok  kb.  70%‐a  küzd  szenvedélybetegséggel,  jellemző,  hogy  megjelennek  a  szenvedélybeteg  ellátásban  is.  Sokan  küzdenek  pszichiátriai  problémákkal. A célcsoport iskolai végzettségére jellemző, hogy legtöbben 8 általánost végeztek,  de egyre magasabb azok száma, akik közép, illetve felsőfokú végzettségűek.   A  hajléktalanok  főként  a  belvárosban  koncentrálódnak,  mivel  a  nappali  intézmények  ott  találhatóak.  A  belvároson  kívül  Kertvárosban  és  Uránvárosban  a  legmagasabb  a  hajléktalanok  száma,  szükséges  lenne  a  nappali  ellátást  e  városrészekben  is  biztosítani,  így  a  belváros  tehermentesítődne, és több hajléktalan kerülhetne az ellátórendszerbe.  Mivel  a  hajléktalanná  válás  okai  között  elsősorban  családi  problémák  állnak,  így  a  prevencióra  még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (családsegítés).   

188  Szenvedélybetegek:  Hiányzik  a  városban  a  szenvedélybetegek  és  a  pszichiátriai  betegek  szakellátása,  ezért  e  célcsoportok is az idősek bentlakásos intézményeiben jelennek meg az ellátási igényükkel, melyek  esetenként az elutasítások miatt kielégítetlenek maradnak.     Pszichiátriai betegek:  A  pszichiátriai  gondozó  intézetekben  nyilvántartott  betegek  száma  2005‐től  csökken,  ami  nem  feltétlenül  a  betegek  számának  csökkenését  jelenti,  inkább  az  ellátórendszerből  való  kikerülést,  melynek oka lehet többek közt a gondozóintézetek túlterheltsége, valamint a gyógyszerek árának  emelkedése.   A  város  szociális  ellátórendszeréből  hiányzik  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  ezért  a  célcsoport  valószínűsíthetően  más  szociális  szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál  (idősek,  fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán  ellátórendszerben/ellátásoknál  jelenik  meg  (pl.  egészségügy),  vagy  meg  sem  jelenik,  így  nem  biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás.   Nappali  ellátásuk  szükségességét  az  is  alátámasztja,  hogy  a  2007‐től  indult  közösségi  pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe  vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén.  Felvétel alatt áll 20 fő.      Családsegítés:  A  személyi  feltételek  nem  biztosítottak  a  jogszabályi  előírások  szerint,  ennek  következtében  a  dolgozók jelentősen leterheltek, magas az egy főre jutó kliensek száma.   A  tárgyi  feltételek  nem  kielégítőek  (épület‐adottságok,  felszereltségek),  az  akadálymentes  közlekedés feltételei nem megoldottak (kivétel Meszes).  2006.  januárjától  módosult  az  egységek  illetékességi  területe.  Jelenleg  az  uránvárosi  egység  kivételével a többi egység illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez  mind a munkatársaknak, mind az ügyfeleknek problémát jelent.                 

189                                              III.9.    Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés)    I. Fogyatékossággal élők  I.a. ÉFESZI, INSZI projektje:  „Korlátok  nélkül”  projekt  a  fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  esélyegyenlőségének  javítására.  (HEFOP/2004/4.2/  „A  társadalmi  befogadást  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális fejlesztése” c. pályázati kiírás alapján készített projekt.)    A projekt célcsoportjai:   •

Fogyatékossággal élő, speciális ellátási igényekkel rendelkező emberek 

190  •

Fogyatékossággal élő személyek hozzátartozói 

  A  projekt  megvalósítása  során  az  ÉFESZI  a  következő  célcsoportot  látja  el:  értelmileg  akadályozottak, sajátos nevelési szükségletű fiatalok, halmozottan sérültek ‐ akiknél vezető tünet  az értelmileg akadályozottság ‐ , hallássérültek.    A projekt megvalósítása során az INSZI a következő célcsoportot látja el: mozgáskorlátozottak, halmozottan sérültek – ahol vezető  tünet a mozgáskorlátozottság ‐ , látássérültek. 

  Hosszú távú célkitűzések:  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  társadalmi  integrációjának  elősegítése,  az  esélyegyenlőség  feltételeinek  javítása,  munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott szociális szolgáltatások kiépítésével 

  Rövid távú célkitűzések:  A  hosszú  távú  célkitűzések  megvalósítása  érdekében  a  meglévő  nappali  ellátórendszer(ek)  minőségi  fejlesztése,  új  típusú  ellátási  formák  bevezetése,  a  valós  szükségletekre  reagáló,  rugalmas  munkaerő‐piaci  és  rehabilitációs  szolgáltatások  biztosításával  a  fogyatékkal élők munkaerő‐piaci részvételének elősegítése 

  Várható eredmények:  1. Az infrastrukturális fejlesztés révén megvalósul a meglévő szolgáltatások minőségi javítása épület‐felújítással, bővítéssel.  2. Új esélyteremtő, rehabilitációs szolgáltatások bevezetése a konzorciumi partnerek és az egyéb partnerek együttműködésével.  3. Korrekt munkaerő‐piaci diagnózisok készülnek. 

4. Célcsoport foglalkoztathatósága javul, elhelyezkedési esélyeik nőnek.  5.A kliensek konkrét képzési, elhelyezkedési és közösségi programlehetőségeket kapnak a városban  6. Erősödik az együttműködés a munkaerő‐piac szereplői között, mely a program célkitűzéseinek megvalósítását segíti.  7.  Szakmai,  módszertani  fejlesztések  (szociális  munka  eszköztára  bővül,  új  típusú  foglalkoztatási  formák  modellezése,  pl.  védett,  félig védett, tranzit programok) valósulnak meg. 

8. A munkáltatók „hozzáállása” megváltozik, un. befogadó munkahelyi gyakorlat kialakulása    I.b.  A  Magyar  Máltai  Szeretetszolgálat  Pécsi  Csoportja  ‐  Csilla  Gondviselés  Háza  bemutatása  az  Európai  Unió  vezető  szociális  szakembereinek,  mint  „Jó  gyakorlatot”  (Best  Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven jelentkező szegénység visszaszorítására.  Az elmúlt évben egy 6 előadásból álló tréningsorozatot is szerveztek, melynek célja az intézményi  és az önkéntesi munka összehangolása volt; a Szeretetszolgálat, mint munkahely sajátosságainak  megismertetése,  az  önismeret  és  a  munkatársak  megismerésének  fejlesztése.  A  tréning  egyes  részeit  más‐más  szakemberek  tartották  (mentálhigiénés,  szakember,  orvos,  máltai  önkéntes  és  egyik alkalommal Bíró László püspök úr).   

191  I.c.  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány  új  szakmai  módszereket  vezetett  be:  művészet  terápia,  munkakör elemzés, analízis, interkulturális nevelés.   EQUAL‐program: célja az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek foglalkoztatásának  rendszerszemléletű  fejlesztése.  Öt  egyesület,  köztük  a  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány  arra  szövetkezett,  hogy  olyan  új  az  értelmi  fogyatékos  emberek  által  végzett  tevékenységeket,  szolgáltatást  vezettek  be  a  szervezeteknél,  amelyek  piaci  szükségletet  elégítenek  ki.  Ehhez  kapcsolódóan a sérültek és a szakemberek képzésének megoldására is kísérletet tesznek akkreditált  képzések  és  tankönyvek  elkészítésével.  Létrehoznak  egy  internetes  tudásbázist,  ahol  azok  a  tevékenységek, szolgáltatások, valamint az ezek elvégzéséhez tartozó hasznos információk lesznek  elhelyezve,  amelyeket  értelmi  sérült  emberek  tudnak  végezni,  ezenkívül  a  foglalkoztatásukhoz  kapcsolódó hasznos információk. Lobbiznak annak érdekében, hogy az értékteremtő, kiscsoportos  foglalkoztatásnak  a  jogi  és  pénzügyi  feltételei  megteremtődjenek.  Időtartam:  2,5  év.  Anyagi  forrás: EQUAL program.    II. Családsegítés (szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet  miatt segítségre szoruló személyek, családok)    II. a. Lakáskísérési program (lakhatási problémákkal küzdők támogatására)    2005  júniusától  az  Ifjúságért  Egyesület  „Lakáskísérési  programot”  működtet    Pécs  M.J.  Várossal kötött támogatási szerződés keretében, a Közgyűlés 40/2005 (11.29.) sz.   Lakáskísérési  rendelete  alapján,  helyi  partneri  hálózatban,  annak  koordinálásával.  A  program  célja  önkormányzati  szociális  jellegű  bérlakásban  élő,  lakhatást  veszélyeztető,  az  adósságkezelési  szolgáltatással  sem  kezelhető  adósságterhekkel  küzdő  egyének  és  családok  hatékony  és  komplex  támogatása: adósságterheinek és lakhatási problémáinak enyhítése, pénzbeli támogatása.    A Lakáskísérési program két legfontosabb eleme a gondozás („kísérés”) és pénzbeli támogatás.  Mindkettő maximum 3 évig nyújtható egy‐egy család részére.  A  gondozás  a  család  otthonában  hetente  egyszer  történő  látogatás.  A  program  munkatársai  alapvetően támogató szerepben jelennek meg a család életében. A segítő munka során kulcsszó a  képessé  tevés,  az  individuális  és  közösségi  erőforrások  használatára.  A  személyes  erőforrásokat  úgy kell mozgósítani, hogy azokat a megterhelő életkörülmények megváltoztatásában hatásosan  lehessen  bevetni.  Az  embereket  bátorítani  kell  személyes,  gyakran  háttérbe  szorult  erősségeik  felfedezésében,  hogy  olyan  helyzetbe  kerüljenek,  amelyben  saját  maguk  felelősen  tudják  élethelyzetüket  alakítani.  Vagyis  egyúttal  a  saját  élet  feletti  szubjektív  kontroll  érzésének  visszanyeréséről van szó.    A gondozás során a lakáskísérő felméri: 

192  • • • • • •

a háztartás gazdálkodását, a fogyasztási szokásokat, a bevételeket,  a tartozások mértékét, szerkezetét,  egyéb problémákat,  belső és külső erőforrásokat,  motiváltság fokát,  a háztartás terhelhetőségének mértékét, stb., 

majd  ezen  adatok  birtokában  megállapodást  köt  az  ügyféllel  a  célokról,  és  az  ehhez  szükséges  elvégzendő feladatokról.  A  kísérés  az  ügyfél  és  a  segítő  közti  megállapodás  kivitelezése,  pontról  pontra  történő  végrehajtása.  A  kísérő  figyelemmel  kíséri  a  család  mindennapjait,  ha  kell,  a  háztartásvezetés  legapróbb részleteit is. Segíti a kitűzött célok elérését,  a motiváltság és  együttműködési  készség  fenntartását.  A végrehajtás sikerességének egyik kulcsa a segítők által kísért alacsony esetszám, és a rugalmas,  a kliens életritmusához, illetve a feladatokhoz igazodó munkaidő. Ez az esetszám lehetővé teszi a  heti, de szükség esetén ennél is gyakoribb találkozást a klienssel.     Pénzbeli támogatás (hátralékcsökkentési támogatás) azoknak a családoknak jár, akik teljesítik a  programban  vállalt  kötelezettségeiket.  A  támogatás  évente  csökkenő  (rendeletben  szabályozott)  mértékű,  kizárólag  a  hátralék  csökkentésére  fordítható,  a  követelés  jogosultja  közvetlenül  kapja  meg.  Ezt  a  támogatást  egészíti  ki  a  családok  által  fizetett  önrész,  melynek  mértéke  a  család  teherbíró képességétől függ, de minimum 1.000,‐ Ft havonta.    A  maximum  3  évig  tartó  kísérést,  gondozást  utógondozási  szakasz  követi,  melyben  az  ügyfél  megállapodásokat köt a szolgáltatókkal esetlegesen még fennálló tartozásairól. Ennek teljesítését a  Családsegítő Szolgálatok kísérik figyelemmel.    II.b.  A  Fordulópont  program  rövid  szakmai  ismertetése  (a  tartós  munkanélküliek,  a  fiatal munkanélküliek számára tanácsadás, stb. nyújtása)    A  Fordulópont  programot  2006.  március  15‐től  2007.  szeptember  15‐éig  valósítja  meg  a  Dél‐ Dunántúli  Regionális  Forrásközpont  Kht.,  HEFOP‐(2.3.2.‐05/1.‐2005‐10‐0071/02  sz.  kód)  program  keretében.  Előzményként  fontos  megemlíteni,  hogy  a  szolgáltatást  több  mint  6  éve  biztosítja a szervezet, a kezdetekben Újra Dolgozom néven.    Pécsett,  Szentlőrincen  és  térségükben  biztosítanak  olyan  alternatív,  fejlesztésközpontú,  személyre  szabott  munkaerő‐piaci  szolgáltatásokat  alacsony  iskolai  végzettségű  és  elavult,  nem  piacképes  szakképzettséggel  rendelkező  álláskeresőknek,  melyek  elhelyezkedési  esélyeiket  jelentősen  növelik.  Az  elhelyezkedés  érdekében  –  a  személyre  szabott  szolgáltatási  elemek 

193  (csomagok)  kidolgozásával,  az  ügyfelek  igényei,  szükségletei  mentén  –  egyéni  cselekvési  terv  készül. Az intenzív felkészítés alatt lehetőség van tréningek igénybe vételére, önsegítő csoportok  létrehozására,  melyet  a  képzésbe  helyezés,  és/vagy  a  kiközvetítési  folyamat,  a  munkaerő‐piaci  elhelyezkedés  elősegítése,  majd  elhelyezés  és  utógondozás  követ.  A  projekt  mindezt  széles  körű  munkáltatói  és  partnerségi  kapcsolatrendszerének  kiépítésével,  működtetésével  (ún.  interprofesszionális együttműködés) és állandó fejlesztésével, a helyi, kistérségi és régiós szinten  működő szervezetek, intézmények által végzett tevékenységek összehangolásával éri el.    Konkrét  cél,  hogy  a  célterületen  430,  a  munkaerőpiacon  hátrányos  helyzetű  munkanélküli  számára komplex, egyénre szabott humánerőforrás‐fejlesztést és munkaerő‐piaci felzárkóztatást,  (re)‐integrációt  biztosító,  a  foglalkoztathatóságot  és  foglalkoztatást  javító  szolgáltatást  biztosítanak  18  hónapon  keresztül,  szoros  helyi  partnerségben,  az  inerprofesszionális  együttműködés  és  szociális  munka  eszközeit  és  módszereit  alkalmazva,  a  szolgáltatás  állandó  minőségi fejlesztését szem előtt tartva.    Mind  a  két  városban  a  program  támogatója  a  helyi  önkormányzat,  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata a jelenlegi támogatási ciklus mind a két évében anyagilag is segítette a projekt  sikeres megvalósítását (ún. kiegészítő képzések és képzési szolgáltatások biztosítása céljával).  A  szolgáltatás  kezdete  óta  a  legfontosabb  szakmai  stratégiai  partner  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálata.  Jelenleg  a  meszesi  és  a  kertvárosi  egységben  biztosít  folyamatos  szolgáltatást  három  segítő  munkatárs,  a  belvárosi  és  uránvárosi  egységben pedig ún. bázishelyi ügyfélfogadás működik rendszeresen, a hét 1‐1 napján.    Az eredménye tekintetében teljesítették az ESZA (finanszírozó) felé vállalt indikátorokat, azaz, a  minimálisan 430 főből 152 főt helyeztek el ‐ minimálisan 4 hónap folyamatos foglalkoztatással –  a nyílt munkaerőpiacon, valamint több mint 100 főt irányítottunk a felnőttképzés – mint aktív  munkaerő‐piaci eszköz igénybevétele ‐ irányába. A program során saját képzési programjaikban  13 fő végezte el az OKJ‐s takarító képzést, 8 fő végzi jelenleg is a „települési hulladékgyűjtő és  szállító” OKJ‐s képzést, valamint 2007. júliusában indult el 16 fővel a munkaerő‐piaci igényekre  reagáló „ABC eladó” OKJ‐s képzés.     Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a 2006. évben a fentieken kívül több  pályázat működtetésével emelte ellátásának színvonalát, illetve biztosított plusz szolgáltatásokat,  pl.:  „Partnerség  a  családon  belüli  erőszak  ellen”,  HEFOP  1.3.1.  „Tanulással  a  munkáért”  projektek, Iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programban való közreműködés.     III. Szenvedélybetegek 

194  III.  a.  „TISZTÁS”  Szenvedélybetegek  nappali  intézménye  ‐  NCSSZI  „Ti  hogyan  csináljátok?”  pályázaton  nyertesek  voltak  a  kategóriájukban.  Több  módszertani  újítás  gazdái.  Innovatív szolgáltatásuk az ún. iskolai szociális munka.         IV. Hajléktalanok  IV. a. Támasz Alapítvány – HEFOP 4.2 pályázatuk, ún. partnerségben kerül megvalósításra  a Baranya Megyei Önkormányzattal. A projekt célja a pécsi ellátórendszer fejlesztése, bővítése,  megyei hatókörű szolgáltatások kiépítése.                                              

195                                      III.10. Pécs Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének SWOT‐ Analízise  (megjegyzés: a 2005. évi koncepció SWOT‐analízisével egységes szerkezetben)      ERŐSSÉGEK 

GYENGESÉGEK 

Az  önkormányzat  és  az  intézmények  a  törvényben  előírt  kötelezettségeik/feltételeknek  egyre  inkább  megfelelnek. 

A  szolgáltatások  működtetésével  (pl.  tervezés,  koordináció,  ellenőrzés)  kapcsolatos  anomáliák:  Mulasztásos  törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál  (pl.  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  szenvedélybetegek közösségi ellátása). 

 

Számos  hiányosság  az  intézmények  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  biztosításában  (ideiglenes  működési  engedélyek  száma  még 

196  mindig magas).  A  fenntartó  számára  „nagy”  és  nem  eléggé  differenciált  a  város  szociális  intézményrendszere:  pl.  magas  a  bentlakásos  intézmények  száma,  ellenben  az  alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít.   

A  szolgáltatások  működtetésével  kapcsolatos  anomáliák:  A  politikai  döntések  nem  mindig  a  szakmaiság  mentén  születnek (emiatt az intézményeknek politikai  lobbi‐tevékenységre  is  van  szükségük).  Érdemi  és  hatékony  szakmai  párbeszéd/érdekérvényesítés  nem  működik  a  városban  (a  megalakult  szociális  kerekasztal  működésének alacsony hatékonysága). 

 

A  szolgáltatások  működtetésével  kapcsolatos  anomáliák:  A  folyamatosan  változó  jogszabályi,  pénzügyi,  szakmai  környezet  veszélyezteti  a  szolgáltatások  stabilitását, a tervezést és fejlesztést. 

Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek  innovatív,  menedzser  típusú  kezdeményezések  a  saját  önfenntartó  képesség kialakítására. 

A  szolgáltatások  működtetésével  kapcsolatos  anomáliák:  Nincs  pályázati  koordináció,  tanácsadás  az  önkormányzat  részéről.  Az  önkormányzat  kapcsolata  az  intézményekkel túl hierarchikus.  Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai  munkát  segítő/ellenőrző/folyamatértékelő  tevékenységének hiányosságai. 

 

Finanszírozási  és  gazdálkodási  problémák:  Állagmegóvásra,  felújításra,  karbantartásra,  eszközbeszerzésre,  pótlásra  nincs  forrás  (szinte  minden  szolgáltató esetében).  Az  utólagos  központi  finanszírozásból  adódó  cash‐flow  gondok.  A  normatíva  nem inflációkövető.   Plusz 

források 

bevonása 

költségvetési 

197  nehézségekbe  ütközik  (önrész  hiánya  szinte  minden szolgáltató esetében).   A  szakmai  munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés  a forrás.   A  költséghatékonyság  növelése  céljából  centralizált  gazdasági  szervezet  /egység  (SZIGSZ)  alakult.  Az  ún.  kisegítő  tevékenységekre  for‐profit  szereplőkkel  kötött  szerződést a város (pl. étkeztetés). 

Finanszírozási  és  gazdálkodási  problémák:  A  költséghatékonyság  nem  feltétlenül  valósul  meg  azáltal,  hogy  a  gazdálkodási  feltételek  bonyolítását  külső  gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.  Az egyes intézményi feladatok „kiszerződése”  nem  mindig  költséghatékony  és  megfelelő  színvonalú, nincsenek kellő garanciák. 

A  város  igyekszik  a  lehetőségeihez  képest  Finanszírozási  és  gazdálkodási  kiegészíteni  az  állami  normatívákat  a  problémák:  A  térítési  díjak  sokszor  szolgáltatások biztosításánál.  nincsenek  arányban  a  nyújtott  szolgáltatásokkal,  még  mindig  nem  kellőképpen  differenciált  a  térítési  díj  rendszer.  Együttműködési  „kényszer”  a  szociális  A  szolgáltatások  területi  szintű  feladatokat  ellátók  között  helyi,  kistérségi,  összehangolásának  megyei, és regionális szinten egyaránt.  nehézségei/gyengeségei:  Az  ún.  területi  együttműködések  esetlegessége,  nem  kielégítő  A kistérség „nyitott” a város felé.  mértéke, hatékonysága.  Három  intézmény:  ÉFESZI,  INSZI,  Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti  Szolgálat  napjainkban  már  kistérségi  hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási  megállapodással  (önkormányzat  és  kistérségi  társulás közötti). 

A  szolgáltatások  területi  szintű  összehangolásának  nehézségei/gyengeségei:  A  kistérség  által  ki  nem  elégített  ellátási  szükségletekkel  a  kistérség  lakosai  „kiskapukon  keresztül”  a  város  által  működtetett  intézményekben  jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s  regionális eset is).  A  kistérségi  hatókörrel  működő  intézmények  munkáját  napi  működési  zavarok  nehezítik,  hiányos  az  információáramlás  és  a  kommunikáció  a  szolgáltatók  és  a  két  „fenntartó”,  valamint  a  két  „fenntartó” 

198  között.  Nincs  kistérségi  szolgáltatástervezési  koncepció, így a szolgáltatások területi szintű  összehangolása  nehezen  valósítható  meg,  illetve  problémás  új  szolgáltatások  tervezése/meglévők fejlesztése.   

Tervezési  anomáliák:  Nincs  valós  szükségletfelmérés.  Az  önkormányzat  döntően  a  jogszabályok  végrehajtására  és  az  intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik  a  szolgáltatás‐szervezésnél;  ez,  illetve  az  intézmények  közötti  kommunikáció  hiánya  nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést. 

 

Tervezési anomáliák: Az intézmények nem  rendelkeznek  hosszú  távú  célkitűzésekkel,  informatikai  feltételeik  nem  kielégítőek,  nincs  egységes  informatikai  rendszer,  ami  egyrészt  jelentős  adminisztrációs  terhet  ró  az  intézményekre,  másrészt  nehezíti  a  korrekt  adatszolgáltatást/szolgáltatás‐tervezést. 

 

Tervezési  anomáliák:  Lakásgazdálkodási Koncepció. 

Nincs 

A  civil  szféra  erősödő  jelenléte  az  Együttműködési/partnerségi  önkormányzati feladatok ellátásában.   „gyengeségek”:  Az  intézmények  mögött  Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a különböző  működő  civil  szervezetek  aktivitása  alacsony,  a  civil  és  önkormányzati,  hasonló  jóléti szolgáltatásokban.   profilú  intézmények  között  nem  jellemző  a  Az  intézmények  mellett/mögött  civil  partnerség/együttműködés.  szervezetek működnek.  Javuló  kapcsolat  az  önkormányzat  és  a  civil  ellátók között.   

Együttműködési/partnerségi  „gyengeségek”:  A  szektorok  és  humán  ágazatok  közötti,  illetve  az  önkormányzaton  belüli  együttműködések  (pl.  főosztályok,  bizottságok  között)  nem  kielégítőek/  hiányosak/esetlegesek.  A  szolgáltatók  közötti,  illetve  az  ún. 

199  interprofesszionális  együttműködés  hiányosságai  nehezítik  a  rászoruló  egyének/családok/közösségek  problémáinak  komplex megoldását/kezelését.  A  város  komplex  programokkal  és  integrált    típusú  szolgáltatásokkal  új  szemléletet  igyekszik  meghonosítani  az  önkormányzati  szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt,  lakáskísérési program, integrált szolgáltatások  az  idős‐  és  fogyatékos  ellátás  területén)  –  ún.  aktív szociálpolitika iránti igény.   A  város  a  passzív  szociálpolitizálás  mellett  az  aktív,  prevencióra  is  alkalmas  programok  és  ellátások  szervezését  és  megvalósítását helyezi előtérbe.  Az  egyetem  és  a  intézetek/szervezetek megléte. 

szakképző  A  szociális  ellátórendszer  fejlesztésében  részvételük alacsony. 

 

Pénzbeli,  természetbeni  ellátások  anomáliái:  A  szociális  rászorultság  szabályozása  és  értékelése  nehéz,  a  segélyezési  eljárások  objektivitása  megkérdőjelezhető.  A  segélyezés  nem  hatékony,  alacsony  összegű. 

Szakképzett,  hivatástudattal  rendelkező  HR problémák: Alacsony bérek, alacsony  munkatársak  jelenléte  az  presztízs  és  megbecsültség  a  szociális  ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony.  szférában  dolgozóknak.  Jellemző  a  dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye.  Az  önkormányzat  és  az  intézmények  a  törvényben  előírt  kötelezettségeik/feltételeknek  egyre  inkább  megfelelnek.   

Szolgáltatási  rések/anomáliák:  Mulasztásos  törvénysértések  az  alap‐,  és  átmeneti  ellátások  egyes  elemeinek  biztosításánál  (pl.  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása,  szenvedélybetegek  közösségi  ellátása).  Számos  hiányosság  az  intézmények  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  biztosításában  (ideiglenes  működési  engedélyek  száma  még 

200  mindig magas).  A  fenntartó  számára  „nagy”  és  nem  eléggé  differenciált  a  város  szociális  intézményrendszere:  pl.  magas  a  bentlakásos  intézmények  száma,  ellenben  az  alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít.  A  biztosított  szolgáltatások  az  Szolgáltatási  rések/anomáliák:  Vannak  igénylők/igénybevevők  számára  szakterületek,  ahol  túlkínálat  van  a  kiszámíthatóak.  szolgáltatók  tekintetében  (pl.  támogató  Mind  az  intézmények,  mind  a  civilek  a  szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások  vannak  (pl.  rendelkezésre  álló,  egyre  szűkülő  források  hiányoznak/lefedetlen  területek  közösségi  ellátása,  ellenére  igyekeznek  kiszámítható,  minőségi  szenvedélybetegek  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  szolgáltatást  nyújtani,  illetve  fejlesztéseket  hiányzik).  megvalósítani.  A  bentlakásos  intézmények  kihasználtsággal működnek.  

maximális  Szolgáltatási  Kapacitáshiány  szakellátásban. 

Az  önkormányzatnál  helyi  rendeleti  szinten  szabályozott  a  városrészenkénti  szolgáltatás‐  biztosítás  több  szolgáltatás  esetén  (alapszolgáltatások  nagy  része,  területi  szociális központok: segélyezés). 

Szakmai  innováció(k)  szolgáltatás esetében. 

jelenléte 

rések/anomáliák:  (várakozólista)  a 

Szolgáltatási  rések/anomáliák:  A  közel  hasonló  kapacitással  rendelkező  városrészi  felosztás  érzéketlen  az  eltérő  lakossági  szükségletekre/igényekre (különösen az idősek  nappali  ellátása  terén),  bizonyos  típusú  szolgáltatásoknál  hiányzik  a  városrészi  feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok). 

több  Innováció:  A  szakmai  innovációk  szervesülésének feltételei nem adottak. 

Megvalósult  fejlesztések  (pl.  HEFOP  4.2.  Fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  esélyegyenlőségének  támogatására  a  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése  történt  két  intézmény  tekintetében  (ÉFESZI,  INSZI).  

Fejlesztések:  Nem,  vagy  csak  részben  valósult meg: 

A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény  rekonstrukciós  fejlesztési  tervei  csak  részben  valósultak  meg.  Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  Az  INSZI  új  szolgáltatása,  mint  kötelező  tervezett  infrastrukturális  fejlesztése  és  a  speciális  alapellátási  feladat:  közösségi  tárgyi  feltételek  javítása  nem  történt  meg,  a  pszichiátriai ellátás.   személyi  feltételek  javítása  csak  időlegesen  és  részben oldódott meg.   ISZI‐ben konyha rekonstrukció történt.  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális 

201  Intézményben az emelt szintű ellátás, demens  részleg kialakítása nem valósult meg.    Megyei  és  regionális  hatókörű  módszertani  intézmények  jelenléte,  pl.  gyermekek  napközbeni  ellátása,  gyermekjóléti  szolgáltatás, hajléktalan ellátás. 

Helyi  gazdasági  és  társadalmi  problémák,  különös  tekintettel  az  ún.  komplex  problémákra  (pl.  rezsiszegénység,  leszakadó  városrészek  problematikája,  gyermekszegénység, „elvándorló” fiatalok). 

    LEHETŐSÉGEK 

VESZÉLYEK 

A  szociális  ellátórendszer  helyi,  Pénzügyi/politikai  ellenérdekeltségek  miatt  kistérségi,  megyei  és  regionális  szintű  továbbra  is  megmarad  a  szétaprózódott  szakmai és területi összehangolása.   ellátórendszer,  jellemző  marad:  lefedetlen  hiányzó  szolgáltatások,  A  szakmai  és  szervezeti  integráció  szükségletek,  párhuzamos feladatellátás.  lehetőségének további kihasználása.  A  jelenleg  zajló  egészségügyi  reformra  tekintettel  helyi  stratégia  kialakítása  az  egészségügy  és  a  szociális  szféra  összehangolására  (pl.  idősek  célcsoportjánál:  bentlakásos idősek otthona/rehab. ágyak ….).  Egységes  informatikai  rendszer  Forráshiány, politikai ellenérdekeltség.  létrehozása;  a  szolgáltatók  informatikai  fejlesztése  megkönnyítené  az  információáramlást,  adatgyűjtést,  adatelemzést,  szükségletfelmérést,  szolgáltatás‐tervezést  és  az  intézmények  közötti  kommunikáció  is  erősödne  (pl.  segélyezésnél:  Kimera  Kft.  szociális  programja).  A  városi  önkormányzat  és  a  többcélú  kistérségi  társulás  közötti  kapcsolat  erősítése  (pl.  közös  bizottsági  ülések,  kistérségi kerekasztal).  

Politikai ellenérdekeltség.   A  szociális  igazgatás  (munkaszervezetek)  törvényi  rendelkezések  hiányában  „automatikusan” nem kooperálnak. 

Szociálpolitikai kerekasztal valós, érdemi  A 

szakmapolitikai/politikai 

202  működése  (ez  által  a  szakmai  párbeszéd  és  érdekellentétek  befolyásolhatják  érdekérvényesítés javítása is).  kerekasztal működését.  További  önkéntes  szervezetek bevonása. 

segítők, 

a 

civil  Kedvezőtlen társadalmi környezet. Politikai és  szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. 

Civil  stratégia  kialakítása  és  Közgyűlés  által történő elfogadása.  Az  önkormányzat/igazgatás  szakmai  munkát  segítő/ellenőrző/folyamatértékelő  tevékenységének  erősítése,  ennek  beépítése a szociális igazgatásba. 

Túlzottan  hatóság‐centrikus  marad  az  igazgatás,  a  jogszabályok  végrehajtására  fókuszál  csupán  az  amúgy  is  kedvezőtlen  jogszabályi környezetben.  

Az  önkormányzat  részéről  pályázati  A  politika  érdektelensége.  Szervezeti  és  koordináció,  támogatás,  tanácsadás  működési  hiányosságok  az  igazgatásban  (pl.  nyújtása az intézmények részére.  humán‐erőforrás hiánya).   Az  alapellátást  és  a  szakellátást  nyújtó  intézményi  kör  szolgáltatásainak  fejlesztéséhez,  EU‐s  források  igénybevétele. 

EU  források  szűkösen  állnak  rendelkezésre,  jellemző  az  önerő  hiánya,  a  fejlesztési  lehetőségek  nem  teljesen  adekvátak  a  helyi  ellátórendszer  fejlesztéséhez  (pl.  idősellátás,  bentlakásos  intézményrendszer  modernizációja). 

Ágazat‐  és  szektorközi  együttműködés  Ellenérdekelt  résztvevők,  koordináció,  megszervezése kiválasztott probléma‐ és  forrás és együttműködési készség hiánya.   szak‐  és  határterületeken  (pl.  modell‐ projektek megvalósítása).  Hosszú  távú,a  különböző  jóléti  politikákat  összekapcsoló  programok  kidolgozása és működtetése.  Tudatos  kapacitás‐szabályozás  városrészek között. 

a  Politikai  és  érdektelenség/ellenérdekeltség. 

szakmai 

Objektív  értékelési  szempontok  Kedvezőtlen jogi/szakmai környezet.  kialakítása  megfelelő  rendeleti  Szervezeti  és  működési  hiányosságok  az  szabályozással,  szociálpolitikai  szakmai  igazgatásban.  ajánlások.  Minőségbiztosítás  indikátorainak kialakítása. 

alapvető 

203  Valós  szükségletfelmérések  elvégzésére  Szolgáltatások  bevezetése  és  működtetése  lenne  szükség  a  szolgáltatások  normatívafüggő,  nem  a  valós  szükségletek  tervezéséhez/fejlesztésekhez.  alapján történik.   A  szükségletek  ismerete  nélkül  fokozódik  a  területi  egyenlőtlenség,  tovább  nő  az  ellátatlan egyének/csoportok száma és a „helyi  társadalmi esélytelenség”.  Valós  szükségletfelmérés  hiányában  az  intézmények tervezése is nehezül, amit tovább  fokoz a kiszámíthatatlan jogi környezet.  A  szolgáltatástervezési  koncepcióban  Szakmai  és  minimum  középtávú  fejlesztések  érdektelenség/ellenérdekeltség.  kerüljenek  megfogalmazásra,  szükségletorientáltan.  Az  infrastrukturális,  személyi  fejlesztésekhez forrás biztosítása, ezáltal  a  kiszámítható,  minőségi  munka/szolgáltatás biztosítása.  

politikai 

A  tárgyi  feltételek,  infrastruktúra  hiányosságai  a  szakmai  munka  rovására  mennek.   Forrás‐ és koordináció hiány. 

Pályázati  önerő‐keret  elkülönítése  az  éves költségvetésből (ún. Pályázati Alap) A szociális szférában dolgozók anyagi és  A szolgáltatások szakmai színvonala csökken.  erkölcsi  megbecsülése,  „tudatos”  HR  politika  alkalmazása  (képzések,  továbbképzések szervezése is).  A  következő  területek  fejlesztésére  van  A  még  hiányzó  szolgáltatások  kiépítésének  szükség:  elmaradása  ún.  mulasztásos  törvénysértést  eredményez,  csorbulnak  a  szociális  jogok,  a  ‐ házi segítségnyújtás;  társadalmi  kirekesztés  veszélye  nem  csökken,  ‐ demens ellátás;  tovább  nőnek  a  szociális  problémák,  következményeikkel  együtt  (ún.  társadalmi,  ‐ idősek gondozóháza;  gazdasági kohézió veszélybe kerül).  ‐  közösségi  ellátások  (pszichiátriai,  szenvedélybetegek);  ‐  egyes  ellátásának  fejlesztése; 

fogyatékossági  típusok  (nappali,  bentlakásos) 

‐  családsegítő  fejlesztése  (humánerő  és  tárgyi feltételek); 

204  ‐ pszichiátriai betegek nappali ellátása.  Nagyobb  önállóság  az  intézményi  gazdálkodásban,  a  már  for‐profit  szférával  „kiszerződött”  szolgáltatások  esetében  rendszeres  felülvizsgálat,  minőségbiztosítás,  pénzügyi,  szakmai,  jogi garanciák. 

Az  önálló  gazdálkodás  lehetőségének  teljes  megvonása  az  intézményeknél  kevésbé  takarékos működést eredményezhet.   Az  önkormányzatnak  pénzügyi  és  politikai  ellenérdekeltsége  van  az  intézményi  önálló  gazdálkodással szemben. 

Jobban  kihasználhatná  az  önkormányzat,  Túlzott  igazgatási  szemlélet  hogy a szociális törvény ún. kerettörvény.  önkormányzati szociálpolitikában.  A változó igények és szükségletek megújulást  A  várható  jogszabályi  eredményez(het)nek  a  „ellehetetleníthetnek”  feladatellátásban/szolgáltatásbiztosításban.  szolgáltatókat/szolgáltatásokat. 

az 

változások 

Forráshiány. Politikai ellenérdekeltség.  Az  önkormányzat  erősödő  Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. szerepvállalása  a  foglalkoztatáspolitikában,  ágazat‐  és  szektorközi szemlélet, komplex, integrált  szemlélet,  ilyen  irányú  pályázatok,  programok támogatása.   Új  típusú  szolgáltatások  bevezetése,  Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. támogatása,  fejlesztése  (pl.  iskolai  Politikai/szakmai  érdektelenség,  szociális  munka,  prevenciós  ellenérdekeltség.  szolgáltatások, lakáskísérés).  Kliensirányító,  esetmenedzser  rendszer  Szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség.  kialakítása,  a  szolgáltatók  közötti  kommunikáció erősítése.  A  megfelelően  differenciált  térítési  díj  rendszer,  és  a  szociális  rászorultság  alapelvének  következetes  alkalmazása  lehetővé  tenné  a  szükségleteknek/igényeknek,  és  a  jövedelmi  helyzetnek  megfelelő  szolgáltató‐rendszer működését. 

Kedvezőtlen  jogszabályi  környezet, forráshiány. 

és 

Politikai  és  érdektelenség/ellenérdekeltség. 

Az  egyetem  hátteret  és  lehetőséget  Együttműködési  nehézségek,  biztosít(hat)  a  jövőbeni  munkaerő  hiánya,  kiválasztására,  a  munkatársak  ellenérdekeltség/érdektelenség. 

pénzügyi  szakmai 

kooperáció  szakmai 

205  továbbképzésére,  illetve  a  szolgáltatás‐  és szakmafejlesztésekhez.  Közvélemény  formálás  (kampányok,  ún.  Továbbra  is  Szolidaritás Napok szervezése).  körülmények. 

kedvezőtlen 

gazdasági 

A  hagyományos  családi  struktúra,  szerepek  átalakulása.  Önkormányzati  preferencia  egyes  ellátásokra  vonatkozóan.  Szakmai  innovációk  támogatása,  ún.  Szakmai ellenérdekeltség.  fejlesztési keretfeltételként.   

 

Helyi  gazdasági  és  társadalmi  problémák,  különös  tekintettel  az  ún.  komplex  problémákra  (pl.  rezsiszegénység,  leszakadó  városrészek  problematikája,  gyermekszegénység). 

206  Szociális ellátások formái 2004.  2006.  Pécs (megjegyzés: a város által nem támogatott egyéb szociális szolgáltatásokat az 1. sz.  táblázatban jelenítettük meg, a táblázat végén)  1993. évi III. törvény 

Normatíva   2003.  törvény. 

Normatíva  CXVI.  2006.  évi  törvény 

ALAPELLÁTÁSI FORMÁK  1. étkeztetés 

150e.fő/4x650 Ft 

CXXVII. 

Intézmények,  Szervezetek 

Civil 

  81.200 Ft/fő 

‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény  ‐  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény  ‐ Integrált Nappali Szociális  Intézmény  ‐  MMSZ  Csilla  Gondviselés  Háza  ‐ Támasz Gondozási Központ  ‐  Pécs  Egyházmegyei  Katolikus Caritas 

2. segítségnyújtás  2/a házi gondozás 

150e fő/4x650 Ft 

111.500 Ft/fő 

‐ Integrált Nappali Szociális  Intézmény (INSZI)  ‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény  ‐  Xavér  utcai  Egyesített 

207  Szociális Intézmény  2/b  jelzőrendszeres  2.500.000. Ft/körzet  házi segítségnyújtás   3. családsegítés 

40.000 Ft/fő 

‐ INSZI   ‐ XESZI 

1 300 Ft+520 Ft/lakos  Családsegítés  4  060  020  gyermekjóléti  szolgálat   Ft/szolgálat 

és  ‐  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat 

‐ 2.000 fő:  500Ft  2.000‐70.000 fő:   H=L/5.000*3.950.000 Ft 70001‐110000  fő:  H=L/6.000*3.950.000 Ft 110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000 Ft H: normatíva  L: lakosságszám  4. speciális alapellátási feladatok 

 

4/a.  közösségi  Létrehozandó  pszichiátriai ellátás  intézmény  4./b.  szolgálat 

támogató  10  000  Ft/szolgálat 

6.000.000 Ft/szolgálat  ‐  már  működik:  keretében  000 

8.000.000  Ft/szolgálat 

INSZI 

‐  Értelmi  Fogyatékosok  Egyesített  Szociális  Intézménye(ÉFESZI) 2 

208  ‐ INSZI 2  ‐ Kerek Világ Alapítvány 2  ‐  Magyar  Szeretetszolgálat 1 

Máltai 

‐ ISZI  4/c. szenvedélybetegek  Létrehozandó  közösségi ellátása  intézmény  4/d  utcai  munka  

6.000.000 Ft/szolgálat  ‐ már van 2 ilyen szolgáltatása  az INDIT Közalapítványnak 

szociális 

4.1  

4.3 ‐ 

4.2 5.000.000 

Támasz 

Alapítvány 

Ft/szolgálat 

‐ Esztergár CSSK  ‐ INDIT Közalapítvány 

5 SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK 

6  

1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 

 

1/a idősek otthona 

737.000 Ft/ ellátott 

700.000 Ft/fő 

‐  Tímár  Otthona 

utcai 

Idősek 

‐  Integrált  Szociális  Intézmény (ISZI)  ‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény (TESZI)

209  ‐  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény  1/b  pszichiátriai  betegek otthona 

800.000 Ft/fő 

6.1 Létrehozandó 

6.3  

6.2 intézmény  1/c  szenvedélybetegek  Létrehozandó  otthona  intézmény 

800.000 Ft/fő 

 

1/d  fogyatékos  737 000 Ft/ellátott  személyek otthona  

800.000 Ft/fő 

‐  ISZI  (mozgásfogyatékos  részleg)  

1/e  hajléktalanok  737 000 Ft/ellátott  otthona 

525.000 Ft/fő 

‐ TÁMASZ Alapítvány 

2. Rehabilitációs intézmények  2/a  betegek 

 

pszichiátriai 

6.4 Létrehozandó intézmény 

6.5  

2/b szenvedélybetegek  Létrehozandó intézmény 

 

2/c  fogyatékos  Létrehozandó intézmény  személyek  

 

2/d hajléktalanok 

737 000 Ft/ellátott 

3. Nappali ellátást nyújtó intézmények 

700.000 Ft/fő 

‐ UWYTA Kht.    

210  3/a időskorúak  

177 300 Ft/fő 

150.000 Ft/fő 

‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény   ‐  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény  ‐ INSZI  ‐ ISZI 

3/b fogyatékos 

450 000 Ft/ellátott 

465.100 Ft/fő 

‐ ÉFESZI  ‐ INSZI   ‐  Kerek  Szolgálat  ‐  „Fogd  Alapítvány  

3/c szenvedélybetegek   177 300 Ft/ ellátott   3/d  betegek 

220.000 Ft/fő 

pszichiátriai  Létrehozandó intézmények   220.000 Ft/fő 

3/e hajléktalan 

 

220.000 Ft/fő 

átmeneti   

 

Jóléti 

a 

Kezem” 

‐  Magyar  Szeretetszolgálat  Csoportja  

Máltai  Pécsi 

‐ INDIT Közalapítvány    

‐ Támasz Alapítvány   ‐ MMSZ 

4. 

Világ 

 

211  elhelyezést  intézmények 

nyújtó 

4/a.  időskorúak  737 000 Ft/ellátott  gondozóháza 

700.000 Ft/fő 

‐  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális Intézmény 

4/b  fogyatékos  737 000 Ft/ellátott  személyek  

700.000 Ft/fő 

‐ ÉFESZI  

4/c  pszichiátriai  betegek  átmeneti  otthona  

 

 

 

 

4/e  hajléktalanok    átmeneti szállása 

525.000 Ft/fő 

‐ Támasz Alapítvány 

5. Lakóotthonok 

 

 

5/a  fogyatékos    személyek lakóotthona  

800.000 Ft/fő 

‐  „Fogd  Alapítvány  

5/b  betegek 

 

 

 

 

4/d.  szenvedélybetegek  átmeneti otthona 

6.6 Létrehozandó  intézmény  Létrehozandó intézmény 

 

pszichiátriai 

6.7 Létrehozandó  intézmény 

5/c szenvedélybetegek   Létrehozandó intézmény 

a 

Kezem” 

212  Pécs, 2007. augusztus 16.    A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő:    Szolgáltatás 

Fajlagos  összeg  2006‐ban 

További  hozzájárulás  többcélú  társulás esetén

Fajlagos összeg 2007‐ben 

Társulási célzó 

 

   

 

 

 

Társulás 

Intézményfennt artó 

szerződés 

Szociális  és    gyermekjóléti  alapszolgáltatás feladatai  

 

 

 

 

 

+320 

+300 

+250 

+1.200 

+1.050 

+500 

Szociális  gyermekjóléti  alapszolgáltatások  általános feladatai 

és 

családsegítő  gyermekjóléti szolgálat 

‐ 2.000 fő:  500Ft  ‐  2.000  fő:   +280 Ft/lakos  500Ft  2.000‐70.000 fő:   +925  Ft/lakos  2.000‐ H=L/5.000*3.950.000 Ft  0‐17 év  70.000 fő:  70001‐110000 

fő: 

213  H=L/6.000*3.950.000 Ft 

H=L/5.000 *3.950.000  Ft 

110.001‐  :  H=L/7.000*3.950.000 Ft 

70001‐ 110000  fő:  H=L/6.000 *3.950.000  Ft 

H: normatíva  L: lakosságszám     

110.001‐  :  H=L/7.000 *3.950.000  Ft  H:  normatíva L:  lakosságs zám    Gyermekjóléti központ     Szociális étkeztetés 

2.340.000    Ft/közpon t 

2.340.000 Ft/központ 

 

 

 

70.800  Ft/fő 

81.200 Ft/fő 

 

 

 

 

214  Házi segítségnyújtás 

104.800  Ft/fő 

+44 000 Ft/fő 

házi  50.000  Ft/fő 

+22 000 Ft/fő 

Falugondnoki  tanyagondnoki  szolgáltatás 

vagy  2.100.000  Ft/szolgál at 

 

 

Közösségi ellátások   

Utcai szociális munka   

+55.000 

+48.000 

+35.000 

40.000 Ft/fő 

+26.000 

+22.000 

+11.000 

2.237.300 Ft/szolgálat 

 

 

 

+3.500.000 

+3.000.000 

+1.000.000 

+2.300.000 

+2.000.000 

+1.000.000 

 

Jelzőrendszeres  segítségnyújtás 

Támogató szolgálat 

111.500 Ft/fő 

 

8.722.000  Ft/szolgál at 

+  3  500 000  8.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat 

6.200.000  Ft/szolgál at 

+2  100 000  6.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat 

5.750.000  Ft/szolgál at 

 

5.000.000 Ft/szolgálat 

 

 

 

+62.000 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Időskorúak,  pszichiátriai  197.000  és  szenvedélybetegek,  Ft/fő  hajléktalanok  nappali  intézményi ellátása 

 

 

215  Időskorú nappali  Pszih, szen, hajl. nappali 

 

150.000 Ft/fő 

 

 

 

 

+90.000 

+64.000 

+30.000 

(kivéve demens)  (kivéve  demens) 

 

220.000 Ft/fő 

Fogy.  és  demens  (2007‐ 465.100  től) nappali  Ft/fő 

 

465.100 Ft/fő 

(kivéve  demens) 

 

 

 

 

 

 

 

Fokozott  ápolást,    gondozást igénylő ellátás 

 

 

 

 

 

900.000  Ft/fő 

 

950.000 Ft/fő 

 

 

 

815.000  Ft/fő 

 

800.000 Ft/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

820.000 Ft/fő 

 

 

 

680.000 Ft/fő  

 

 

 

-

Gyermekvédelem  különleges, speciális 

-

Fogy, szen, pszich  szociális otthon,  demens (súlyos) 

 

Átlagos  gondozást,    ápolást igénylő ellátás  -

Gyermekvédelem  normál 

785.500  Ft/fő 

 

 

  -

Utógondozói  

730.000  Ft/fő   

 

216  -

Ápolást, gondozást  730.000  igénylő szociális  Ft/fő  otthoni (idős,  hajléktalan áp+rehab,  átmeneti (idős,  pszich.,szen., fogy.),   CSÁO, GYÁO,  

 

700.000 Ft/fő 

 

 

 

+210.000  (idős,  +190.000  (idős,  átmeneti  átmeneti összes) összes)      +500.000  (CSÁO, 

+531.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.) 

+550.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.) 

+200.000  (idős,  átmeneti  összes) 

 

GYÁO,  helyettes sz.) 

Emelt  színvonalú  640.000  bentlakásos ellátás  Ft/fő 

 

560.000  Ft/fő  (új  belépő    50%) 

 

 

Hajléktalanok  átmeneti  548.000  intézményei  Ft/férőhel y 

 

525.000 Ft/fő 

 

 

 

Gyermekek  napközbeni  460.000  ellátása  Ft/fő 

+925  Ft/fő  547.000 Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

+925  Ft/fő  250.000Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

 

 

 

Bölcsődei ellátás  Családi napközi ellátás 

152.000  Ft/fő 

  Ingyenes 

intézményi  50.000 

 

50.000 Ft/fő 

217  étkeztetés 

Ft/fő 

Módszertani  gyermekjóléti  

4.160.000F   t 

? 

      Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m)  Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m)  Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m)  Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül)  Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m)  Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan)  Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m   

 

 

 

218 

  IV. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT  SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI TERVEI      IV.1. Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek.    A  város  területén  működő  intézmények  magas  szakmai  színvonalon  biztosítják  szolgáltatásaikat az ellátást igénybevevők részére, azonban a jogszabályi változások  és a  szakmai elvárások  következtében szükséges az egyes  szolgáltatások fejlesztése,  összehangolása, az egymásra épülés lehetőségének megteremtése.     A  szolgáltatások  fejlesztésével  és  működtetésével  kapcsolatos  feladatokat  az  alábbi  alapelvek határozzák meg:  ¾ a  helyi  társadalom  változó  igényeinek,  szociális  szükségleteinek  figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét  ¾ a  különböző  problémák,  esetek  bonyolultsága  és  komplex  módon  történő  kezelése  az  egyes  ellátási  típusok  és  szintek  egymásra  épülését  igényli  (komplex, integrált ellátások),  ¾ a szolgáltatások kínálatánál szükséges biztosítani a válaszhatóságot,  ¾ a  szociális  szolgáltatások  biztosításában  –  az  önkormányzat  ellátási  felelősségének  hangsúlyozása  mellett‐  erősíteni  szükséges  a  civil  szervezetek részvételét (az ellátások társadalmasítása).   

219 

IV.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok    Az alapellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg:     Pécs  városában  az  integrált  intézményi  forma  nagyban  hozzájárul  a  fejlesztési  koncepció  megvalósíthatóságához,  mivel  a  szakfeladatok  közötti  átjárhatóság  lehetővé  teszi  a  rugalmas  szolgáltatást,  a  korszerű  team  munkaszervezést.  Ennek  köszönhetően  az  otthonukban  élők  így  minden esetben az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek. 

  Az  étkeztetést  igénybevevők  körében  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  városrészektől  függően  (volt,  ahol  ez  a  tendencia  nem  található)  látványosan  lecsökkent az ellátottak száma, mely a változást követően az elmúlt időszakban felére  esett. Ugyancsak utóbbi 3 évben jelentősen megnőtt az ingyenes fizetési kategóriába  tartozók  aránya.  Főképp  a  legalacsonyabb  jövedelműek  igénylik  az  ellátást.  Ez  a  változás  szintén  a  vásárolt  élelmezés  bevezetését  követően  alakult  így.  Ellentmondásos  tapasztalat,  hogy  az  orvosilag  igazolt  diétára  szorulók  köre  jelentősen emelkedett, azonban az igényeket sorban visszamondják, ennek oka a nem  megfelelő  minőségű  diéta.  A  diétát  igénylők  körének  emelkedését  a  helyes  táplálkozás  szemléletének  elterjedése  okozza.  Az  igénylők  mentális  állapota  és  szociális helyzete nem teszi lehetővé, hogy a megfelelő diétás étrendet önmaguknak  összeállítsák,  és  elkészítsék.  A  szolgáltatásban  nyújtott  nem  megfelelő  ételek  több  esetben  is  állapotromlást  idéztek  elő,  melyet  rendszeresen  jeleznek  felénk.  Az  intézmények által benyújtott panaszokra, értékelhető változtatás eddig nem történt.  Az  étkeztetésben  részesülők  kb.  20%‐a  munkahellyel  ill.  jövedelemmel  nem  rendelkező aktív korúakból áll. Korábban jellemző volt az átmeneti krízis időszakot  követő munkába állás, ma már inkább a helyzetük megváltoztatására való törekvés,  sokkal kevésbé jellemző.    Fejlesztési célok:  ¾ A  étel  minőségének,  mennyiségének  javítása,  különös  tekintettel  a  diétás  étkeztetésre.   

220 

¾ Házhoz  szállítás  körülményinek  javítása,  a  szállító  gépkocsipark  számának  növelése, korszerűsítése.    ¾ Az  aktív  korú  munkanélküliek  ellátása  komplex  szociális  munkát  igényel,  ennek  eredményessége  érdekében  a  munkanélküliek  részére  támogató  programokat  megvalósító  szervezetekkel  való  szoros  együttműködés  szükséges.    A fenti célok megvalósítása érdekében az étkeztetést biztosító vállalkozóval kötendő  szerződés,  pontos  garanciákat  és  szankciókat  kell,  hogy  nyújtson  az  étel  minőségének és mennyiségének javítása terén. 

6.8 Az  étkezés  házhozszállításának  biztosítására  2006  év  végéig  gondozási  központonként 1‐ 1 megfelelő gépkocsi beszerzése szükséges.   

6.9 A  házi  segítségnyújtást  igénylők  száma  jelentős  változást  nem  mutat,  azonban  az  ellátottak  körén  belül  nagymértékben  nőtt  az  ápolást‐gondozást  igénylők  száma,  ezen  belül  is  főleg  az  immobilis,  teljes  ellátásra  szoruló  betegek.  Szintén  jelentős  azoknak  az  ellátottaknak  az  aránya,  akik  mentális  állapotuk miatt különös figyelmet igényelnek.   Annak  érdekében,  hogy  az  otthoni  ellátás  biztonságos  alternatívát  jelenthessen  az  intézményi  elhelyezéssel  szemben,  további  fejlesztések  szükségesek  a  szolgáltatás  keretein belül, melyek megvalósításának költségei messze elmaradnak a bentlakásos  intézmény fenntartási költségeitől.     Az  utóbbi  évek  tapasztalatai  alapján  új  szempontrendszert  igényelne  a  térítés  díj  megállapítása. Az ezzel kapcsolatos problémák különösen a tartós ápolást‐gondozást  igénylők  körében  okoz  nehézségeket.  A  napi  több  órás  ellátásra  szorulók  a  lakásfenntartási  és  gyógyszerköltségeik  kifizetése  után,  nehezen  tudják  felvállalni  a  térítési  díj  kifizetését,  ezért  is  választják  inkább  a  tartós  bentlakásos  intézményi  elhelyezést.  A térítési díj megállapításának ‐ ezekben az esetekben ‐ egyik új szempontrendszere  lehetne annak vizsgálata, hogy bevezethető‐e az egy napon belüli ellátásért fizetendő 

221 

térítési díjnak csökkenő óradíjjal történő számítása.(Pl.: a személyi térítési óradíjnak a  3. órában x, a 4. órában y, az 5. órában z %‐kal stb. való csökkentése.) Ez a megoldás  lehetővé  tenné  –  az  ellátottak  anyagi  helyzete  vonatkozásában  –  az  önellátási  képességét  nagymértékben elvesztett  személyek  lakáson  történő,  munkaidő‐igényes  ellátását is.  Az  ellátási  igények  változásán  belül,  megemelkedett  a  mozgásszervi  rehabilitációs  ellátás  száma.  Nagyon  sok  betegség  következményei  elsődlegesen  ill.  szövődményként jelennek meg a mobilizációs zavarok. Ezek idős korban is gyakran  visszafordítható  folyamatok,  ill.  az  állapotmegtartás  is  jelentős  feladatot  jelent  az  otthoni ellátáson belül.    Fejlesztési célok:  ¾ A  folyamatos  (7  napos)  ellátáshoz  biztosítani  szükséges  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő  lakosságszám  alapján  megállapított  gondozói  létszámot, tekintettel a felmerülő igényekre, az új speciális feladatokra. El kell  különíteni  a  szakmai  munkát  igénylő  ápolási‐gondozási  tevékenységet  a  segédgondozói feladatoktól (pl. környezeti higiéné biztosítása)    ¾ Jelzőrendszeres  ellátás  körének  bővítése.  A  már  működő  40  db  jelzőkészülékkel  rendelkező  ellátás  a  város  egész  területén  működik  a  négy  alapellátást  nyújtó  intézmény  együttműködésében.  A  tárgyi  és  személyi  feltételek  megfelelnek  a  rendeletben  előírtaknak.  A  városban  alapellátást  biztosító  intézmények  önálló  központot  alakíthatnának  ki,  amennyiben  összesen  160  db‐ra  kiegészíthető  lenne  a  készülékek  száma,  ehhez  új  diszpécser  központot  kellene  elhelyezni  és  a  két  rendszer  –  akár  bővítve  is  –  párhuzamosan  együtt  működhetne.  A  meglévő  diszpécser  központ  műszakilag  alkalmas  további  készülékek  csatlakoztatására.  Újabb  négy  fő  foglalkoztatását  tenné  szükségessé  az  ügyeleti  rendszer  biztosítása  és  az  új  álláshelyek  betöltésére  akár  megváltozott  munkaképességű  (akár  súlyos  fokban  mozgáskorlátozott,  illetve  látássérült)  személyek  is  alkalmasak  lennének.  Így  a  személyi  feltételeknek  megfelelne  minden  intézmény.  A  gondozónők  riasztás  esetén  sürgősségi  szempontokat  figyelembe  véve  a  napszaknak  megfelelően  igénybe  vehetik  a  tömegközlekedési  járműveket,  az  intézményi  gépjárműveket,  illetve  taxit.  Az  alapellátást  nyújtó  intézmények  informatikai  fejlesztésével  ‐  és  egymással  összeköttetésben  ‐  tovább  lehet  fejleszteni az ellátottak nyomon követését.  

222 

Pécs város elhelyezkedése – és különösen a külterületi részek miatt indokolt –  külön  terepjáró  gépjármű  vásárlása,  fenntartása  illetve  a  már  meglévő  Az  idősek  népességen  belüli arányának  növekedési  üteme  szükségessé  teszi  Pécs  Megyei  Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását.  Az  alapszolgáltatások  fejlesztése  azért  szükséges,  mivel  a  megfelelően  kiépített  alapszolgáltatási  rendszer  alkalmas  a  bentlakásos  intézményi  ellátás  kiváltására  azokban  az  esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított  ellátás igénybevételét.  támogató  szolgálatok  aktív  részvétele  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  működésében.     ¾ A  házi  gondozó  szolgálat  és  a  házi  betegápoló  szolgálat  együttműködése  mellett  nagyobb  hangsúlyt  igényel  a  rehabilitáció  (ápolás,  gondozás  rehabilitáció:  home‐care),  ennek  érdekében  a  dolgozók  megfelelő  számú  foglalkoztatása és szakirányú továbbképzése szükséges.    ¾ Szintén  további  felkészülést  igényel  a  haldokló  beteg  és  családjának  ellátása,  szükségessé  válik  hospice  szolgáltatás  megszervezése,  az  intézményben  dolgozó  szakemberek  és a team munkában együttműködő házi orvosok, lelkészek bevonásával.    A  fejlesztési  célok  megvalósítása  érdekében  a  törvény  által  kötelezően  előírt  szakmai  létszámnormák  biztosítása  szükséges  legkésőbb  2009.  december  31.‐ig.  A  törvényi  előírásoknak megfelelően 800 lakosonként 1 fő házigondozó alkalmazása szükséges.  Mivel 2009‐ig további 130 dolgozó alkalmazására kell, hogy sor kerüljön, ez évenként 26  fő létszámbővítés biztosítását feltételezi.      Az  alapszolgáltatások  bővítésének  folyamata  már  2006  évben  megkezdődött,  ekkor  jött  létre  ugyanis a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A Társulás – mely magába foglalja a  pécsi  kistérség  39  települését  –  három,  elsősorban  idősek,  valamint  fogyatékos  személyek  ellátását biztosító intézmény fenntartására, működtetésére jött létre, ezáltal biztosítva sokrétű  szociális  alapszolgáltatást  a  kistérség  lakosai  számára  (házi  segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, támogató szolgáltatás stb.)  (Lásd továbbá: V.4.2.3.1. Idősek otthona) 

223 

  Pszichiátriai betegek közösségi ellátása     Valamennyi  Gondozási  Központ  fel  tudja  vállalni  a  pszichiátriai  betegek  közösségi  ellátását, mint speciális alapellátási feladatok.    2005.  január  1‐től már kötelezően ellátandó feladata a városnak.  Az ellátást a nappali tevékenységet ellátó idősek klubjaihoz lehetne kapcsolni, hiszen  a  tárgyi  feltételek  adottak  ehhez.  A  területen  dolgozó  szakdolgozók  nyitottak  a  tevékenység ellátására a tevékenység ellátásához szükséges speciális képzésüket kell  megoldani. Pszichológust, pszichiátert megbízási szerződéssel is lehetne alkalmazni,  esetleg részmunkaidőben. Gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy növekszik a nappali  ellátás szolgáltatást igénybevevők közt a pszichiátriai betegek száma.   A  fogyatékosok  nappali  ellátása  is  összekapcsolható  lenne  a  közösségi  pszichiátriai  ellátás  elvégzésével,  ugyanis  a  különböző  fogyatékossági  csoportok  között  is  megjelennek a pszichiátriai betegségben szenvedők.  A  pszichiátriai  betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése  a  fő  cél  az  elkövetkező 5 év során. Az ellátások fejlesztésének iránya a lakókörnyezetében való  ellátás,  a  közösségi  gondozás  hálózatának  elterjesztése,  a  szociális  segítőhálózat  kialakítása,  felkészítés,  speciális  tanfolyami  képzéssel  a  gondozók  és  koordinátorok  részére. Pályázati program keretében a tárgyi működési feltételek kialakítása a cél.      A  családsegítés  mellett,  szakmai  tevékenységüket  kiszélesítve  adósságkezelési  tanácsadói  tevékenységet  is  végeznek  2003.  december  1.  óta  az  adósságkezelési  program keretében.     A  jelenlegi  törvényi  szabályozás  nem  írja  elő,  azonban  nagyon  fontos  jövőbeni  feladat  lesz  a  város  gyermekvédelmi  koncepciójának  elkészítése  és  összehangolása  jelen szolgáltatástervezési koncepcióval.    Fejlesztési célok    ¾

 

Az  adósságkezelési  tanácsadók  oktatásban  történő  részesítése.  A  Közgyűlés  Egészségpolitikai  és  Szociális  Bizottsága  1.320.000  Ft‐ot  biztosított  a  2004.  szeptemberben  történő tanfolyam elvégzéséhez 11 fő részére, akik a négy családsegítőben végzik munkájukat. 

224 

¾

Amennyiben  családi  konfliktusok  generálják  a  bentlakásos  intézményi  elhelyezést,  a  családsegítő szolgálatoknak nagy szerepük lehetne, az elhelyezési igények csökkentése terén,  a családi konfliktusok feloldásával. 

¾

A  már  működő  „KIDerül”  és  „Újra  dolgozom”  programok,  ‐melyeket  a  Dél  –  Dunántúli  Regionális Forrásközpont biztosít a családsegítő szolgálat közreműködésével ‐ hatékonyságát  lehetne  fokozni  azzal,  hogy  a  munkahelyet  keresők  számára  személyiségfejlesztő  és  konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokat szerveznének. 

 

  A  családsegítés  (és  gyermekjóléti  szolgáltatás),  mint  szociális  alapszolgáltatás  fejlesztése  és  korszerűsítése  Pécsett  és  kistérségében;  módszertani,  szakmafejlesztő  és  egyéb  innovatív  tevékenységek támogatása a családsegítés (és gyermekjóléti szolgáltatás) bázisán.     

A szükséges beavatkozási irányok:  − A hiányzó személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  − A  családsegítés  és  gyermekjóléti  szolgáltatás  (mint  alapszolgáltatások)  közötti  szorosabb  együttműködés megvalósítása (városi és kistérségi szinten egyaránt);  − Kliensirányító  és  esetmenedzseri  rendszer  kialakítása  és  működtetése  (szintén  városi  és  kistérségi szinten), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán;   − Új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató  helyszín  és  közösségi  színtér  kialakítása  és  működtetése;  − Az ún. speciális alapfeladatok megvalósítására külső szervezetek bevonása (feladatellátási  megállapodással/szerződéssel);  − Új  típusú  szolgáltatások  modellezése,  támogatása  (szakmai  innovációk,  elsősorban  a  munkanélküliek, a lakhatási problémákkal és adósságterhekkel küzdő személyek és családok  részére nyújtott szolgáltatások, közösségfejlesztő programok szervezése);  − Módszertani,  szakmafejlesztési  tevékenységek  (pl.  képzések,  továbbképzések  támogatása,  akciókutatások, objektív és szubjektív szociális térképek készítése).    Támogatandó tevékenységek/feladatok:  Szervezeti feltételek biztosítása:  − Az  ún.  integrált, több funkciós  szociális/jóléti szolgáltató bázisok  és közösségi  színterek (ún. városrészi KÖZ‐PONT‐ok) szervezeti kérdéseinek kidolgozása, a 

225 

szükséges  eljárások  lefolytatása,  önkormányzati  döntések  előkészítése,  döntéshozatal, stb.  A működést érintő fejlesztési feladatok:  − Az  ún.  interprofesszionális  együttműködésen  és  hálózati  szociális  munkán  alapuló, új típusú városi hatókörű (valamennyi jóléti szolgáltatásban érintett  részvételével  zajló)  szolgáltatások  modellezése  és  működtetése,  így:  kliensirányító és esetmenedzseri rendszer.  − A családsegítés alap és ún. speciális feladatainak „szétválasztása”, a speciális  célcsoportokat és problémákat célzó programokra és szolgáltatásokra, ún. külső  partnerek (civil, nonprofit szervezetek) bevonása.  Szolgáltatások fejlesztése:  − A meglévő szolgáltatások fejlesztése (beleértve a családsegítés és gyermekjóléti  szolgáltatás „közös” fejlesztését is).  − Új  szolgáltatási  elemek  kidolgozása  és  működtetése  (egyrészt  a  vonatkozó  jogszabályi előírások, másrészt a helyi szükségletfelmérések alapján);  − Új  típusú  szolgáltatások  modellezése  és  működtetése  (pl.  pályázatok  előkészítésével, megvalósításával).     

Az  utcai  szociális  munka  jelenleg  részben,  a  hajléktalanok  körében  megoldott  a  városban.  Az  ellátást  mielőbb  szükséges  minden  érintettre  (szenvedélybeteg,  csellengő gyermekek) és a város egész területére kiterjeszteni. Az ellátáshoz az utcai  szociális  munkások  számára  létrehozandó  egy  külön  iroda,  illetve  a  már  működő  intézményrendszerhez  kapcsolható.  Törvényi  előírások  alapján  összesen  9  szociális  munkásra  lenne  szükség  a  városban,  területi  egységenként  minimum  két  fő,  valamint egy szakmai vezető.    Fejlesztési célok    ¾ Az  utcai  szociális  munkát  az  igénylők  köréhez  igazodva  célszerű  kialakítani  2005. évtől. hajléktalan személyek esetében célszerű és szakmailag indokolt a  TÁMASZ  Gondozási  Központhoz,  szenvedélybetegek  esetében  az  INDÍT  Közalapítványhoz,  csellengő  gyermekek  esetében  pedig  ‐  a  már  fent  vázolt  módon  –  az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálathoz  integrálni.  A  családsegítőnél  történő  utcai  szociális  munka  2005.  évben  kezdődik  (a  Közgyűlés  a  költségvetésre  kötelezettséget  vállalt  17.  M.  Ft 

226 

összegben).  Az  első  előkészítő  fázisban  történik  a  terepmunka  előkészítése  (információgyűjtés, kutatás, helyzetfelmérés), majd ezt követően megkezdődik  a terepmunka. Ez az alábbiakat jelenti:       Helyszíni ismeretek megszerzése,  felkeresni a célcsoportokat és kapcsolatot kiépíteni.   feltérképezni a segítségnyújtás lehetőségeit.  tájékozódni a szubkultúra normarendszerében, szóhasználatában.  A  hosszutávú  teendők  meghatározásához  ki  kell  deríteni  az  utcára  kerülés okát.   Az orvosi ellátás megszervezése,  élelmezés és ruházat megoldása,   okmányokkal való felruházás.   Utánkövetés,  az  utcai  létből  való  kiemelés  miatt,  (mely  kb.  egy  év)  a  családsegítőhöz delegálás.     Az utcai szociális munka minimum 2 szolgálattal való növelése.    Az utcai szociális munka minőségi szolgáltatásának kialakítása a város minden területén. A  különböző  városrészekben  nagyon  sok  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó,  az  ellátórendszerrel  bizalmatlan  hajléktalan  ember.  Ők  azok,  akik  semmilyen  kapcsolatban  nincsenek  a  hajléktalanellátó  szervezetekkel.  Az  utcai  szolgálatok  –  városrészenként  egy  –  nagyobb  hangsúlyt  tudnak  fektetni  a  felderítésre  ezáltal  ennek  a  hajléktalan  rétegnek  az  elérésére.  Feladatuk  –  a  pozitív  zéró  tolerancia  jegyében  –  nem  csupán  a  klienskör  elérése,  hanem  a  szolgáltatás  igénybevételére  való  felkészítés,  a  szükséges  motiváció  kialakítása.  Emellett  feladatuk  a  kliensek  alapvető  szociális  igényeinek  a  feltérképezése,  közreműködés  azok kielégítésében.  Az  utcai  szolgálatok  számát  2  szolgálattal  növelni  kell.  Ennek  eredménye  lesz,  hogy  minden városrészen dolgozik egy szolgálat, akik felelősek az ott folyó munkáért.   Kedvezményezett: Jelentkező, már a hajléktalan‐ellátásban szerepet vállaló szervezet      Támogató szolgálat fejlesztési célja    ¾ A  támogató  szolgálat,  mint  új  alapellátási  feladat  már  működik  a  városban  három  intézménynél,  de  mivel  a  minisztériumi  állásfoglalás  szerint  tízezer  lakosonként  lehet  létrehozni  –  és  a  központi  költségvetésből  is  támogatásra  jogosult  –  egy  támogató  szolgálatot,  így  a  városban  továbbiak  létrehozása  indokolt. 

227 

    Fogyatékossággal élőknek nyújtott szociális alapszolgáltatások fejlesztése  o Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása  o Igényfelmérések  készítéséhez  egységes  dokumentációs  rendszer  bevezetése  (az  adatgyűjtés  területének  meghatározása,  szolgáltatások,  kliensek,  felmérése.)   o Szakmai standardok és protokollok bevezetése, újak kidolgozása,  o Városi és a kistérségi fejlesztési koncepció összeegyeztetése,  o Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása  o Informatikai  hálózat  fejlesztése,  akadálymentes  tájékoztató  felület  létrehozása.       A szakosított ellátások területén az alábbi konkrét célok jelennek meg:    Nappali ellátás   

Az  idősek  klubja  szolgáltatást  igénylők  körében  is  látványosan  változott  az  ellátottak  általános  állapota.  Az  utóbbi  évek  tapasztalata  azt  mutatja,  hogy  az  új  jelentkezők jellemzően súlyosabb fizikai és mentális állapotban vannak. Ugyanakkor  a  közösség  és  a  megfelelő  gondozási  munkának  köszönhetően  idővel  kedvező  irányba változik közérzetük.  Jelentősen befolyásolja a klub szolgáltatásának színvonalát az étkeztetés színvonala.  Az élelmezés kiszerződtetését követően érezhetően lecsökkent a klubtagok száma. A  létszám mostanra 92%‐ig betelt.  Az  élelmezéssel  kapcsolatos  problémák  azonosak  az  étkeztetés  szakfeladaton  már  leírtakkal.  De  az  idősek  klubja  szolgáltatásainál  ismételten  ki  kell  emelni  a  diétás  étkeztetés jelentőségét.  Nehézséget  jelent  a  klub  szakmai  feladatellátása  szempontjából,  hogy  anyagi  forrás  hiányában,  csupán  kiadással  nem  járó  programokat,  foglalkoztatásokat  tudnak  szervezni.   

228 

Fejlesztési célok:    ¾ Élelmezés színvonalának javítása.    ¾ Foglalkoztatás  keretén  belül  a  képességeket,  készségeket  fejlesztő  programok elindítása.    ¾ Mozgásszervi rehabilitációs program bővítése.    ¾ Mentálhigiénés ellátás fejlesztése.     ¾ A  megfelelő  feltételek  biztosításával,  a  napközben  felügyeletre  szorulók  ellátása.  A  házi  segítségnyújtásnál  részletesen  felvázoltuk  a  személyi  fejlesztési  igényeket  és  annak határidejét, mely az idősek nappali ellátásában is a megoldást jelenti. Ez 2009‐ ig valósul meg évente 26 fő gondozónő felvételével.    6.9.1.1.1.1.1.1.1 Fogyatékosok  nappali  ellátását  jelenleg  két  önkormányzati  és  három  civil  szervezet  biztosítja.  Tevékenységüket  egymással  egyeztetve  végzik.  Telephelyeik alapján megfigyelhető a városrészenkénti hozzáférhetőség a  szolgáltatásokhoz. 

Nem  teljes  körű  ez  a  szolgáltatás,  mert  csak  az  értelmi  fogyatékosokra  és  a  mozgásfogyatékkal élőkre koncentrál.    6.9.1.1.1.1.1.1.2 Fejlesztési célok: 

  ¾ A  fogyatékosok  nappali  intézményi  keretén  belül  ellátja  a  látás‐,  hallásfogyatékos,  autista  személyeket,  valamint  pszichiátriai  betegeket,  amennyiben vezető tünetük az értelmi fogyatékosság.  ¾ Kialakításra  vár  még  fogyatékosok  nappali  intézményi  keretén  belül  a  látás‐,  hallásfogyatékos, autista személyek ellátására szakosodott nappali intézmény.   

229 

¾ A  fogyatékossággal  élő  emberek  iskolai  végzettsége  jelentősen  elmarad  a  népesség  átlagától,  ennek  következtében  képzési,  munkavállalási  esélyeik  rendkívül  kedvezőtlenek.  Esélyegyenlőségük  javítása,  önálló  életvitelük  elősegítése érdekében komplex rehabilitációs program kidolgozása szükséges  a szociális törvény és végrehajtási utasításai szerint. Az ÉFESZI ezt a feladatot  a szervezet keretén belül felvállalja.    ¾ A  fogyatékossággal  élő  embereket  betegként  kezelő  szemlélet  helyett  cél  a  fogyatékos embereket önálló állampolgárnak tekinteni. A gondozás helyett az  igény szerinti szolgáltatás bevezetése, a meglévő ellátások minőségi javítása.     ¾ A  foglalkoztatás  lehetőségeinek  kiszélesítése  (  támogatott,  atipikus  –  védett,  félig védett tranzit foglalkoztatás, terápiás, fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás  ), az önkormányzati és a civil szervezetek által működtetett intézményekben    ¾ Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  szolgáltatásainak  kiterjesztése  a  fogyatékossággal  élő  emberek  számára  is.  Jelzőrendszer  központ  kialakítása  az ÉFESZI‐ben.    ¾ Az akadálymentes környezet feltételeinek komplex kialakítása mind a hallás‐,  látás‐,  értelmi  fogyatékos,  mind  az  autista,  mind  a  mozgásában  korlátozott  (illetve a halmozottan sérült) személyek részére.     Az  akadálymentesítés törvényi  kötelezettség az önkormányzatok  számára, melynek  határideje 2005. Ennek megvalósítása még nem kezdődött meg, így a határidő sajnos  kitolódik 2006‐ra.      Nappali ellátás fejlesztése és a ráépülő innovatív szolgáltatások  1. Nappali intézmények fejlesztése célcsoportbővítéssel  A korábbi fejlesztési tervben szerepel (71.oldal, V.4.2.1.2. pont) minden fogyatékossági  típusnak  külön  nappali  intézmény  létrehozása  (hiányként  van  feltüntetve  a  siket  és  vakok  nappali intézménye), ennek szükségességét ajánlott felmérni. Az INSZI Mozgáskorlátozottak 

230 

Nappali  Intézménye  jelenleg  célcsoport  bővítése  előtt  áll,  vak  és  látássérült  személyek  fogadására is alkalmassá tehető. Az épület adottságaiból eredően az ellátotti létszám növelhető,  további  célcsoportokkal  bővíthető.  Az  ÉFESZI‐ben  siketek  ellátására,  valamint  azoknak  az  autisták az ellátására van lehetőség akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság, megfelelő  humán  szakmai  háttér  biztosítása  mellett  (HEFOP  4.2),  a  HEFOP  4.2  projekttel  összhangban.  2. Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése  Fogyatékossággal  élők  foglalkoztatásának  fejlesztéséhez  szükséges  újabb  munkalehetőségek  biztosítása,  közintézményekben,  közterületeken,  (pl.:karbantartás,  parkgondozás,  takarítás,  kézbesítés)  mely  az  önkormányzat  részéről  nem  igényel  ráfordítást,  fajlagos  költségeit  mégis  csökkenti.  A  foglalkoztatás  során  készített  termékek  értékesítésére  a  szervezetek  részére  egy  közös  bolt  kialakítása  ajánlott,  a  Fogd  a  Kezem  Alapítvány  programjára alapozva.  A  HEFOP  4.2  pályázat  keretében  kialakított  közösségi  terek  nyitott  működtetése,  a  célcsoporthoz  tartozóknak,  együttműködő  szervezeteknek  és  a  lakossági  kezdeményezések  számára.  3. Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása  Rehabilitációs  szolgáltatási  centrum  kialakítása  a  meglévő  nappali  intézmények  infrastruktúrájára építve,(ÉFESZI‐INSZI Hefop 4.2 projekt szakmai programjában szerepel, a  szükséges helyiségek az intézményben rendelkezésre állnak.).   Feladatai:  Információs  központ,  kliensek  felkutatása,  célcsoport  szerinti  szolgáltatások  felé  irányítása,  mentor  tevékenység  biztosítása,  lakossági  tájékoztatás,  egyéni  fejlesztési  tervek  készítése,  szakmai  fejlesztésekkel  kapcsolatos  kutatások  elvégzése,  elégedettség  vizsgálata,  a  hozzátartozók  rekreációját  támogató  programok  szervezése,  szolgáltatásokkal  szembeni  igények folyamatos mérése.    Új  típusú szakmai módszereket vezetett be a Fogd a  Kezem  Alapítvány  is: művészetterápia,  munkakörelemzés, analízis, interkulturális nevelés.      6.9.1.1.1.1.1.1.3 Nappali  melegedő  civil  szervezet  fenntartásában  működik,  a  népkonyhával  egy  épületben.  A  törvényi  előírásokon  túl  hétvégén  és  ünnepnapokon is az igénybevevők rendelkezésére áll.  

231 

  Fejlesztési célok:    ¾

A  nappali  melegedő  és  a  népkonyha  szolgáltatásainak  szétválasztása.  A  nappali  melegedő  külön épületben történő elhelyezésével mód nyílik egyéb szolgáltatások biztosítására. Védett  munkahely kialakítása hajléktalanok foglalkoztatásával.  

  ¾

A  hajléktalan  intézményrendszerből  való  kikerülés  hatékonyságának  növelése  a  különböző  „kivezető utak” a foglalkoztatás stb. segítségével. 

¾

Az  intézményi  tárgyi  feltételek  javítása,  működési  és  eszközbeszerzés  pályázati  forrásainak  megszervezése. 

¾

A szakirányú végzettségű munkatársak számának növelése. 

¾

A  közegészségügyi  problémák  koordinálása,  a  tevékenység  megszervezésére  az  ÁNTSZ‐tal  együttműködve. 

 

 

 

   

Nappali melegedő végpontok –  városrészenként egy‐ kialakítása.  Jelenleg  csak  a  belvárosban  működnek  nappali  melegedők.  Ennek  egyik  következménye,  hogy odakoncentrálódik a hajléktalan populáció jelentős része, így nagyon megterheli az ott  lakókat. Másik következménye, hogy sok kliens nem veszi igénybe ezt az alapszolgáltatást.  A  nappali  melegedő  feladata:  az  általa  gondozott  kliensek  integrált  és  teljes  jogú  tagjai  legyenek a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe.  Ennek  érdekében  a  szociális  munka  minden  formáját  igénybe  veszi.  Segítséget  nyújt  a  kliensek számára a fizikai és mentális állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik  megtartásában illetve fejlesztésében; mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és  problémáik  megoldásában;  szociális  gondozásban;  az  egészségügyi  ellátáshoz  való  hozzájutásban.  A  szolgáltatás  olyan  szükségletekre  alapozott  segítséget  kínál,  mely  nagymértékben épít a kliensek aktív és felelős részvételére.   A végpontok létrehozásával sok eddig el nem ért kliens tudná igénybe venni a melegedőt. A  végpontoknak kulcs szerep jut a pozitív zéró tolerancia kivitelezésében.  −

személyi tisztálkodási lehetőség biztosítása 

232 

− személyes ruházat tisztítása, szárítása  − szociális  ügyintézés,  hivatalos  ügyek  intézése:  iratpótlás;  segélyek  kérelme,  ügyintézése; megfelelő szakellátáshoz történő irányítás  − mentális  segítségnyújtás,  tanácsadás;  életvitelre  vonatkozó  tanácsadás;  életvezetés  segítése:  − személyes ruházat pótlása    − postai küldemény átvétele  − csomagmegőrzés  − meleg élelem biztosítása  − ételmelegítés  − közösségi együttlét biztosítása: közös programok szervezése, ösztönzése  − pihenési lehetőség biztosítása  −

szabadidős programok szervezése: sport és kulturális programok szervezése, ösztönzése 

− − -

egészségügyi alapellátás megszervezése  munkavégzés lehetőségének szervezése    speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének szervezésének segítése 

Javasolt Pécs történetileg kialakult városrészein egy‐ egy melegedő végpont megnyitása. A  végpontokon  biztosítani  lehet  a  melegedő  alapfeladatait,  illetve  lehetőséget  arra,  hogy  a  klienskör és az utcai szociális munkások találkozni tudjanak.     

Fűtött  utca  típusú  ellátás  létrehozása,  az  utcán  életvitelszerűen  tartózkodó  hajléktalanok számának radikális csökkentésére.  Az  éjjeli  menedékhely  ellátásnál  alacsonyabb  küszöbű  ellátás,  meleg  fekhely  biztosítása.  Ebben  az  ellátási  formában  a  szakemberek  nem  kérik az  éjjeli  menedékhely  igénybevételéhez  szükséges  iratokat  sem.  Az  igénybevétel  ideje  alatt  próbálják  kialakítani  a  kliens  igényét  a  magasabb küszöbű ellátásra.  A  TÁMASZ  Alapítvány  Gomba  utcai  (  férfi  )  illetve  Bittner  utcai  (  női  )menedékhelyén  lévő kiegészítő helyiség alkalmassá tétele a feladat elvégzésére.    

    Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:   

233 

Idősek gondozóháza a házigondozás és a bentlakásos intézményi elhelyezés közötti  ellátási  forma.  Előnye,  hogy  a  családnak  hétköznapjaiban  segítséget  nyújt,  de  nem  szakítja ki a megszokott környezetből.    Fogyatékosok  gondozóháza  hasonlóan  az  előbb  említett  ellátási  formához  a  szolgáltatást igénybevevő nem távolodik el saját családjától.    A fenti két ellátási forma ez egyik leghumánusabb lehetőség arra, hogy a család ápoló és gondoskodó  szeretete  mellett,  egy  szakmailag  kompetens  ellátórendszer  hozzásegítse  az  idős,  fogyatékos  embert  ahhoz, hogy minél tovább az otthonában maradhasson.  

  Fejlesztési célok:    ¾ Szakmai és tárgyi feltételek javítása, egyéni igény kielégítésének lehetősége.    ¾ Komplex ellátás biztosítása.     Mivel  a  fenti  intézmények  tárgyi  feltételei  a  törvényi  előírásoknak  megfelelően  biztosítottak, csak a folyamatos karbantartást kell, hogy biztosítsa az önkormányzat.  Így a feladat elvégzésére határidő nincs.    Fogyatékossággal élőknek nyújtott szakosított szociális szolgáltatások fejlesztése    1.Speciális lakhatási formák kialakítása:  1.1. Apartmanház kialakítása, tartós‐végleges lakhatási lehetőség biztosítása  az  ÉFESZI  Acsády  utcai  részlegében,  a  már  meglévő  átmeneti  szállás  mellett.  (Jelenleg  történik  az  átmeneti  szálló  férőhelyszám  bővítése,  valamint  illetékességének  kiterjesztése  regionális szintre, valamint minden típusú fogyatékos célcsoport számára kiterjesztése.)   1.2.  Lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  ill.  speciális  akadálymentes  apartmanház  építése,  amely  a  meglévő  szociális  alapszolgáltatások  biztosítása  mellett,  az  önálló  életvitelt  lehetővé  teszik.  (Szakmai  programmal  és  engedélyeztetési tervvel az INSZI rendelkezik). 

234 

Lakóotthon létrehozását a Fogd a kezem Alapítvány is tervez.     2. Bentlakásos intézményi ellátás fejlesztése   Az 1. intézkedésben kifejtve (ISZI Fogyatékossággal élők részlegének kitagolása)    3. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények fejlesztése:  Az  átmeneti  szállókat  alkalmassá  kell  tenni  krízishelyzetben  azonnali  felvételre,  mely  váratlan  helyzetben  biztonságos  megoldást  nyújt  az  elhelyezésre.  Egyéb  elhelyezést  nem  igénylő  krízishelyzetekben  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  gondoskodik  a  segítségnyújtásról.  (Az ÉFESZI‐ben az Átmenti Szálló férőhelybővítése jelenleg folyamatban van. )  A Magyar Máltai Szeretetszolgálat: „Szociális Hotelszolgálat” kialakítását, a   Kerek Világ Alapítvány: átmenti otthon létrehozását szerepelteti a távlati terveiben.    Fejlesztési célok:  -

Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése  Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása   Speciális lakhatási formák kialakítása  Lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  ill.  speciális  akadálymentes  apartmanház építése,  Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben 

    Hajléktalanok  átmeneti  szállása  a  hajléktalan  személyek  esetében  az  átmeneti  intézmények funkciója elsősorban nem az ápolási feladatok ellátása. Itt az önellátásra  és  a  közösségi  együttélés  szabályainak  betartására  képes  hajléktalan  személyek  éjszakai pihenését, krízis helyzetben az éjszakai szállás biztosítását teszi lehetővé.   A  hajléktalanok  átmeneti  ellátásának  speciális  formája  a  „Lábadozó”  intézménye,  amelybe  a  kórházból  kikerült  személyek  kerülnek,  akik  további  intenzív  ápolást  gondozást  igényelnek.  2003‐2004  telén  14  férőhellyel  az  intézmény  már  működött  határozott időtartammal, Pécs, Hungária u. 21 szám alatt (2004. március 31‐ig).    

235 

Fejlesztési célok:     ¾

Az  ellátási  színvonal  javítása  érdekében  elsősorban  infrastruktúrális  és  a  tárgyi  feltételeket  érintő fejlesztésekre van szükség. 

 

¾ A  szolgáltatás  lényege,  hogy  bármikor  rendelkezésre  kellene  állnia  üres  férőhelyeknek az akut elhelyezési igények teljesítésére.    ¾ Az  egészségügyi  intézményekből  kikerülő  önellátásra  képtelen  időszakosan  ápolásra  szoruló  személyek  részére  folyamatosan  működő  „lábadozó”  intézmény létrehozásához támogatás biztosítása      A férfi éjjeli menedékhely szétbontása a törvényei előírások értelmében  A  jelenleg  működő  férfi  menedékhely(  Pécs  Gomba  utca  7.  )  70  férőhelyes.  Az  infrastruktúra  a  törvényi  előírásoknak  nem  felel  meg,  nem  tudja  biztosítani  a  4  négyzetméter/fő előírást. Ezért csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. 2008‐tól ez  az ellátás csak – a törvényi előírásnak megfelelően – 40 férőhellyel működhet.   A  menedékhely  kihasználtsága  ‐  a  70  fő  ellátásával  is  –  éves  szinten  jóval  100  %  fölött  mozog. Szükség van tehát egy új épület megnyitására, ahol a menedékhely ellátást biztosítani  lehet.  Az  éjjeli  menedékhelyen  szállás  biztosítása  történik.  A  klienseknek  lehetőségük  van  tisztálkodásra  és  ruházatuk  tisztítására  is.  Igény  esetén  ügyintézési  és/vagy  mentális  segítséget kaphatnak az ott dolgozó szociális szakemberektől.  Egy  új  éjjeli  menedékhely  kialakítása.  Ez  a  programpont  kapcsolódik  a  későbbiekben  megjelenő férfi átmeneti szálló új épületbe költözésével. Javasoljuk, hogy a jelenleg átmeneti  szállóként  működő  (  Edison  u.  18.  )  ingatlant  átalakítani  éjjeli  menedékhellyé,  hiszen  arra  tökéletesen alkalmas.      Férfi  átmeneti  szálló  új,  az  ellátási  forma  igényei  szerint  kialakított  épületbe  költöztetése  A  férfi  átmeneti  szálló  ellátási  színvonala  nem  sokban  tér  el  az  éjjeli  menedékhely  színvonalától.  Enne  hátrányai  napi  szinten  jelentkeznek,  hiszen  a  kliensek  nem  szívesen  veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Kihasználtsága 50 % körül mozog. Ennek oka, hogy ennél 

236 

az ellátásnál a klienseknek már fizetni kell a szolgáltatásért. Szakmailag kívánatos, hogy ez az  ellátás a menedékhelynél lényegesen jobb infrastrukturális feltételekkel rendelkezzen. Jogos az  igénybevevők igénye, hogy a fizetett szolgáltatásért magasabb színvonalú ellátást kapjanak.   Az  épület  struktúrája  csak  korlátozottan  teszi  lehetővé  az  ellátáshoz  nélkülözhetetlen  közösségi  helyiség  kialakítását,  a  szociális  munka  számára  elengedhetetlen  interjú  szoba  kialakítása pedig nem lehetséges.   A férfi átmeneti szálló új – lehetőleg erre a célra épített – ingatlanba költöztetése.      Ápolást‐gondozást nyújtó bentlakásos intézmények:    Idősek Otthona.     A  tartós  bentlakást  nyújtó  intézményi  elhelyezés  akkor  válik  indokolttá,  ha  az  önmaga  ellátására  képtelen  személy  gondozása  más  módon  nem  oldható  meg.  Amikor  tehát  a  család,  vagy  annak  ellátási  képessége  hiányzik,  emellett  alap‐és  nappali  ellátást  nyújtó  szolgáltatások  nem  elégségesek  ahhoz,  hogy  saját  lakókörnyezetében  élhessen  a  segítségre  szoruló,  a  tartós  bentlakást  nyújtó  intézmények igénybevételére kerül sor.  A  szociális  törvény  értelmében  elsősorban  a  megyei  önkormányzatok  kötelező  feladata  a  fenti  intézmények működtetése. 2001‐től a megyei jogú városok is kötelesek időskorúak otthonát, emellett a  helyi igényekhez igazodóan legalább két szakosított intézményt létrehozni.  

Pécsett az idősek otthoni ellátás kiépített, magas a férőhelyek száma más városokhoz  képest.  Ennek  ellenére  a  várakozók  nagy  száma  miatt  indokolt  lenne  a  férőhelyek  bővítése, melynek az anyagi vonzata igen magas. Nem megoldott a demens állapotú  lakók szakszerű ellátása. Igény merült fel az emelt szintű idősek otthoni ellátásra.    Fejlesztési célok:    ¾ Szakmai,  tárgyi  feltételek  javítása,  akadálymentes  környezet  megteremtése.  Valamennyi  intézménynél  a  végleges  működési  engedély  megszerzésének  biztosítása.  Amennyiben  hosszú  távon  intézményeink  nem  felelnek  meg  az  engedélyeztetési  követelményeknek,  célszerű  végig  gondolni  a  törvényi 

237 

előírásoknak  megfelelő  „Zöld  mezős”  beruházás  keretében,  külső  források  bevonásával, a meglévő intézményt új telephelyre költöztetni.     ¾ Az  emelt  szintű  ellátást  biztosító  intézmény  működtetésével  olyan  profit  nyerhető,  ami  visszaforgatható  lenne  az  idősellátásba.  Az  Integrált  Szociális  Intézményben  is  fokozatosan  nő  az  igény  a  magasabb  komfortot  nyújtó  ellátások  iránt,  amelyet  az  igénybe  vevő,  vagy  a  hozzátartozó  képes  megfizetni.     Az átlagot jóval meghaladó minőségű, emelt szintű elhelyezési körülménynek  számit  az  olyan  egy  vagy  két  személyes  lakrész,  amely  lakószobát,  konyhát,  fürdőszobát  tartalmaz  és  egy  ellátottra  legalább  10  m2  nagyságú  lakóterület  jut. Ebbe a kategóriába tartozik az elhelyezési körülmény is, ahol az egy vagy  két  személyes  lakószobához  önálló  fürdőszoba  is  tartozik.  Követelmény  továbbá, hogy a korszerűen kialakított épület berendezése, felszereltsége teljes  körű legyen.     ¾ A  1993.  évi  III.  tv.  módosítása  már  2006.  január  1.‐től  kötelezővé  teszi  a  demens  részlegek  kialakítását.  Intézmények  valamennyi  tartós  bentlakást  biztosító  otthonára  jellemző,  hogy  a  lakók  döntő  többsége  valamilyen  demencia kórképben szenved, illetve egészségi állapota álladó felügyeletet és  szakápolás biztosítását követeli.     ¾

A  Xavér  utca  10.  szám  alatt  működő  idősek  otthonának  tetőtere  alkalmas  lehetne  egy  emelt  szintű  részleg  kialakítására,  a  már  meglévő  többi  részt  pedig  demens  részleggé  lehetne  alakítani.    

¾ A  Tímár  utcai  idősek  Otthonának  pavilon  épülete  is  alkalmas  lenne  –  egy  nővér szoba kialakítása mellett – demens ellátottak elhelyezésére.     ¾

Az  Integrált  Szociális  Intézményben  ugyancsak  ki  kellene  alakítani  egy  speciális  részleget  dementált betegek gondozására.  

¾

Pécs  városa  fekvőbeteg  gyógyintézettel  nem  rendelkezik,  így  a  magatehetetlen  vagy  végstádiumba  jutott  betegek  ápolását‐gondozását  a  szociális  intézményeknek  kell  ellátniuk. 

 

238 

Meg  kell  vizsgálni  annak  a  lehetőségét,  hogy  a  szociális  intézmények  vegyes  profillal,  az  egészségügyi feladatokat is felvállalva ápolási osztályokat alakítsanak ki.   

¾ A meglévő intézményrendszer mellett civil szervezet által ‐ ellátási szerződés  keretében‐ is elképzelhető a tevékenység ellátása.     

239 

Fejlesztési célok:  Az  idősek  népességen  belüli  arányának  növekedési  üteme  szükségessé  teszi  Pécs  Megyei  Jogú Város szociális ellátórendszerének átalakítását.  Az önkormányzat fontos feladata a szociális ellátórendszer átszervezése során, hogy a még  ellátatlan feladatok biztosításában, lehetőséget nyújtson a civil szervezetek részvételére is.   Ezen  elképzelések  összhangban  vannak  a  szociális  törvény  jövőbeni  változtatásának  terveivel, mely szerint nem kerülhet majd sor idősek otthoni elhelyezésre abban az esetben ha  azt megelőzően az idős személy nem vett igénybe az alapellátást nyújtó szolgáltatásokat.   A  kis  létszámmal,  gazdaságtalanul  működő  és  a  rossz  tárgyi  feltételekkel  rendelkező  bentlakásos és alapszolgáltatást nyújtó intézmények megszüntetése, az alábbiak szerint:   •

Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  Barátság  utcai  Idősek  Otthona  Pécs,  Barátság  u.  18.  (24  férőhely)  megszűnik,  helyette  demens  betegek  nappali  ellátását  nyújtó intézmény kerül kialakításra 20 férőhellyel.  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  Mártírok  utcai  Idősek  Otthona  Pécs,  Mártírok u. 9. (10 férőhely) megszűnik.  Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Tüzér utcai Idősek Otthona Pécs, Tüzér u.  7. a jelenlegi 180 férőhely 100 férőhelyre csökken.  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  Garai  utcai  Gondozóháza  Pécs,  Garai  u.  33. (15 férőhely) megszűnik.   Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Kassa utcai Idősek Klubja Pécs, Kassa u. 3.  megszűnik. 

• • • •

A  Tímár  utcai  Idősek  Otthona  Pécs,  Tímár  u.  5.  szám  alatti  ingatlana  a  Pécsi  Zsidó  Hitközség tulajdonát  képezi,  a  2007.  december 31‐én  lejáró  bérleti  szerződés  további  8  évvel  történő  meghosszabbítása  jelenleg  van  folyamatban.  Így  a  Tímár  utcai  Idősek  Otthona,  az  Integrált  Szociális  Intézménnyel  valamint  a  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézménnyel  együtt a megszűnő idősek otthoni férőhelyeken ellátottakat áthelyezéssel fogadni tudja.   A  szociális  intézmények  pillanatnyilag  jelentős  szakdolgozói  létszámhiánnyal  működnek,  a  telephelyek  nagy  részén  nincsenek  biztosítva  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  intézmények  szakmai  feladatairól  és  működésének  feltételeiről  szóló  1/2000.  (I.7.)  SzCsM.  rendelet  által  előírt  személyi  feltételek.  A  férőhelyszám  csökkentésével,  a  jelenlegi  szakdolgozói létszám mellett biztosíthatóak lesznek a törvény által előírt személyi feltételek.   A  város  fenntartásában  működő,  időseket  ellátó  szociális  intézményrendszer  összevonása oly módon történik, hogy az intézmény székelye az Integrált Szociális Intézmény  (Pécs,  Malomvölgyi  u.  21.)  lesz,  a  többi  intézmény  pedig  az  új  intézmény  telephelyeivé  változik.  A  fentiek  szerint  integrált  intézmény  keretein  belül  kerül  kialakításra  három  új  telephelyen,  összesen  120  férőhellyel  idősek  nappali  ellátását  nyújtó,  valamint  60  férőhellyel  demens betegek nappali ellátását nyújtó intézmény.   

240 

-

A hiányzó személyi, tárgyi feltételek biztosítása.  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további fejlesztése.  Demens  betegek  ellátást  biztosító  nappali  és  bentlakásos  intézményi  részlegek  létrehozása.  Az  idősek  számára  nyújtott  szociális  szolgáltatások  rendszerének  strukturális  átszervezése.  A  szociális  intézmények  és  az  egészségügyi  szolgáltatók  közötti  együttműködés  erősítése.  Az ellátórendszer költséghatékony működtetésének feltételeinek megteremtése. 

    Mozgásfogyatékosok Otthona    Jelenleg  az  Integrált  Szociális  Intézmény  keretén  belül  működik.  Célszerű  megvizsgálni,  hogy  indokolt‐e  az  időskorúak  ellátásához  integrálni  a  mozgásfogyatékosokat.    Fejlesztési cél:    ¾ önálló  intézményrendszer  kialakítása,  új  telephely  létesítésével  „zöld  mezős”  beruházás  keretében  mozgásfogyatékosok  részére.  A  felszabadult  férőhelyeken  kialakíthatóvá  válna  a  már  korábban  említett  emelt  szintű  részleg.     Hajléktalanok otthona struktúrájában az idősek otthoni ellátásához hasonló.    Fejlesztési cél:    ¾ A  Baranya  Megyei  Önkormányzat,  Pécs  város  és  az  ellátást  végző  Támasz  Gondozási  Központ  közös  összefogásaként  az  ellátás  szempontjából  kedvezőbb  helyszín  felkutatása,  ahol  lehetőség  nyílik  a  gondozottak  szakszerűbb ellátására.     Az ápoló otthon férőhelyszámának növelése  A Hajléktalanok Ápoló Otthona jelenleg 48 férőhellyel működik a József A. utcában. Ez a  férőhely  szám  az  ellátási  igényeknek  nem  felel  meg,  hiszen  a  régióban  ez  az  egyetlen  ilyen  intézmény.  Az  épület  infrastruktúrája  csak  korlátozottan  alkalmas  feladata  betöltésére,  az  emeleti  szobáinak  eléréséhez  lift  beépítésére  nincs  lehetőség.  A  működtetés  emellett  a 

241 

férőhelyszám mellett gazdaságtalan, mert a törvényi előírás 48 ápoltra 13 munkatársat ír elő.  Ennyi személyzet mellett 15 fővel lehetne növelni a férőhely számot.  Az  ápoló  otthon  új,  (  nagyobb  )    gazdaságosabb  működést  biztosító,  az  akadálymentes  közlekedést lehetővé tevő épületbe költöztetése.           

242 

  6.9.1.1.1.1.1.1.4 IV.3. Egyedi Intézményfejlesztési elképzelések 

 

7 A  KÖVETKEZŐKBEN  AZ  ADOTT  INTÉZMÉNY  VEZETŐI  ÁLTAL  FONTOSNAK 

TARTOTT 

FEJLESZTÉSEK 

KERÜLNEK 

BEMUTATÁSRA.     Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény    ¾ ¾

Jelenleg Vasason egy 20 férőhelyes idősek klubja működik. Ehhez kapcsolódik a Vasas és Hird  szociális alapellátása, a szociális étkeztetés.   Vasas,  Somogy  és  Hird  időskorú  lakosságának  arányát  figyelembe  véve  szükséges  a  három  települést  átfogó  gondozási  központ  kialakítása,  mely  felvállalná  az  idősek  alapvető  szükségleteinek kielégítését és ezáltal szakszerű segítséget nyújtana az arra rászorulóknak.. 

  ¾

Indokolt egy gondozási központ létrehozása Pécs‐Szabolcs városrészben is. Itt már működik  szociális étkeztetés és idősek klubja, valamint egy 24 férőhelyes idősek otthona. Az intézmény  mellett  lévő  gyermekorvosi  rendelő  áthelyezésével,  annak  helyén  a  szociális  étkeztetés  lebonyolítása,  a  házi  segítségnyújtással  kiegészülve  ‐  házigondozó  szolgálat  megszervezésével‐  és  20  férőhelyes  idősek  klubja  működtetésével  megoldható.  Az  így  kialakított gondozási központ látná el a város ezen területének igényeit. 

¾

A  Pécs‐Vasasi  Részönkormányzat  támogat  egy  idősek  otthona  intézmény  létrehozását  a  növekvő igények miatt. 

¾

Vasason  a  Legény  utcában  a  volt  Közgazdaságtudományi  Egyetem  Kollégiumának  helyén  elképzelhető egy államilag finanszírozott otthon kialakítása. A tervezett Vasas‐Somogy‐Hirdi  gondozási  központ  létrehozásával  együtt,  ezzel  az  elképzeléssel  egy  komplex  idősgondozás  valósulhatna  meg,  mely  által  Vasas,  Somogy  és  Hird  a  szociális  ellátás  területén  fejlődésnek  indulna.  

 

 

  Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény    

243 

Tüzér  u.  7.  szám  alatti  idősek  otthona  határozott  idejű  működési engedéllyel  rendelkezik,  2005.  december  31‐ig,  mivel  mind  a  személyi,  mind  a  tárgyi  feltételek  hiányoznak.  A  tárgyi  feltételek  megteremtésének  lehetőségét  kormányhatározat  alapján  elkezdődött  rekonstrukciós  program  továbbvitele  és  végrehajtása  adná.  A  jelenleg  15  épületből  álló  intézmény  rekonstrukciója  megkezdődött,  de  megakadt.  A  program  megvalósulásához  2002‐ben  a  műszaki terveket elfogadták, azonban a kivitelezésre már nem került sor.   

Rekonstrukciós program főbb pontjai a következők:   ‐  4  db  vizesblokk  megépítése  az  épületek  közötti  „foghíjbeépítéssel”.  Így  biztosítani  lehet  a  megfelelő  számú  fürdőhelységet,  valamint  azt  a  feltételt,  hogy 30 lakó ne legyen kénytelen a fürdés céljából a lakóépületet elhagyni, és  más épületet felkeresni.   ‐Az  épületek  közötti  funkciócserével,  valamint  bővítéssel  az  előírt  alapterületek biztosítása.  ‐  Elengedhetetlen  a  szakmai  létszám  fejlesztése,  de  ez  csak  akkor  valósítható  meg,  ha  a  belépő  dolgozók  részére  az  alapvető  munkavégzési  feltételek  is  biztosítottak.  Mind  a  létszámfejlesztés,  mind  a  szociális  helységek  biztosítása  feltétele a rekonstrukciós program további évei során megvalósítandó ápolási,  illetve demens részleg kialakítására.  ‐  A  konyha  és  a  mosoda  5‐6  éven  belül  jelentős  ráfordítás  nélkül  nem  lesz  tovább üzemeltethető.  A  fentiek  megvalósítása  2005.  évben  kötelező  az  önkormányzat  számára,  de  amennyiben  arra  pályázati  lehetőség  nem  biztosított,  úgy  a  2005  illetve  2006  évi  költségvetésbe  a  fenti  munkálatok  elvégzése  bele  kell,  hogy  kerüljön.  Az  átalakítás összege kb. 500 millió Ft.    ¾

 

Folyamatban  van  a  Pécs,  Mártírok  útja  9.  szám  alatti  Idősek  Otthonának,  fertőző  betegek  ellátását  biztosító  bentlakásos  szociális  intézménnyé  történő  átalakítása.  A  fertőző  betegségben szenvedő, idős és ápolásra szoruló személyek idősek otthoni elhelyezését sem a  szociális törvény, sem az intézmények technikai felszereltsége nem teszi lehetővé, ugyanakkor  az  elhelyezés  iránti  igény  folyamatosan  növekszik.  A  speciális  feladat  ellátására  való  alkalmassá tétel során az épület teljes belső felújítása, akadálymentes közlekedés feltételeinek  megteremtése szükséges.  

244 

2004.  évben  megtörtént  az  átalakításhoz  szükséges  munkálatok  költségének  kalkulációja.  Mivel  az  összeg  hozzávetőleg  22  millió  Ft,  annak  idejében  való  kivitelezése  már  nem  valósulhat  meg,  így  a  2005. évi költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni.  

  Tímár utcai Idősek Otthona rendelkezik a legjobb tárgyi feltételekkel, azonban ezek  megőrzése igen komoly feladat, amely nem nélkülözheti a folyamatos karbantartást,  felújítást, gépek cseréjét, távlati gondoskodást. A vonatkozó jogszabályok által előírt  dolgozói  létszámnormáknak  kell  megfelelni  ahhoz,  hogy  továbbra  is  végleges  működési  engedéllyel  rendelkezzen  az  intézmény.  Rekonstrukciós  program  kialakítására nincs lehetőség a határozott idejű bérleti szerződés miatt.    Az ingatlant a Pécsi Zsidó Hitközségtől bérli az önkormányzat, jelenleg a szerződés  2004.  december  31.‐ig  szól  és  folyamatban  van  a  2007.  december  31.‐ig  való  meghosszabbítása.  A  bérleti  díj  összege  2004.  évben  9.500.000.‐Ft  +ÁFA,  2005.  évtől  az  új  szerződés  szerint  10.500.000.‐Ft  +ÁFA,  mely  összeg  2007.  évig  az  infláció  mértékével növekszik.    Az előzőekben felsorolt három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása.  Mivel  a  fent  említett  intézmények  működési  engedélyeinek  kiadása  évek  óta  problémát  okoz,  a  tárgyi  feltételek  hiányosságai  miatt,  illetve  a  Tímár  utcai  intézmény  bérlete  az  önkormányzat  számára  előnytelen,  ezért  felmerül,  hogy  az  intézmények  rekonstrukciós  munkálatai  helyett  célszerű  lenne  új  intézmények  létrehozásával  kiváltani  azokat  és  korszerű  –  személyi  és  tárgyi  feltételeknek  megfelelő – intézményeket létrehozni.  Pécs városa igényt tart a volt honvédségi ingatlanok tulajdonba vételére. Az ingatlan  a  keleti  városrészben  a  Pécsváradi  út  mellett  található,  több  hektárnyi  területen  helyezkedik  el.  Felmerült  a  lehetősége  az  ingatlan  szociális  célú  hasznosításának.  Barnamezős  beruházás  keretében  a  törvényi  előírásoknak  megfelelően  egymáshoz  közel  több  (maximum  150  fős)  bentlakásos  időseket  ellátó  szociális  intézmény  kerülhetne  kialakításra.  Itt  mód  lenne  komplex  gondozás  biztosítására:  demens  részleg,  ápolási  osztály,  hospice  szolgáltatás  kialakítására,  valamint  az  ezek  alapját  képező alap‐ és nappali ellátás megszervezésére.   Mivel  az  elképzelés  még  kezdeti  stádiumban  van  így  2005.  évben  az  ingatlan  átvételére  és  a  földterület  felparcellázására  valamint  a  pályázati  lehetőségek  felkutatására kerülne sor.  2006.  évben  az  építkezéshez  szükséges  tervek  és  egyéb  műszaki  dokumentációk  elkészítése és a költségvetési háttér elfogadtatása a cél. 

245 

2007.  évtől  kezdődően  pályázati  és  egyéb  önkormányzati  források  bevonásával  az  építkezés elindítása.    Integrált  Szociális  Intézmény  egyes  épületszárnyai  olyan  mértékben  elöregedtek,  hogy  a  víz,‐  és  villanyvezetékek  rendszeresen  tönkremennek,  a  javítások  költségvonzata  egyre  nő.  A  teljes  építészeti  rekonstrukciót  (vizesblokkok,  nyílászárok,  tetőszerkezet  cseréje)  indokolt  összekapcsolni  szakmai  profilváltással,  melyet  a  demográfiai  változások,  a  jelentkezők  egészségi  állapota,  a  szakmai  követelmények és a fizetőképes kereslet alakulása indokolnak.     Az  egyes  épületek  rekonstrukcióján  túl  a  konyha  jelenti  az  egyik  legnagyobb  problémát,  mely  sem  építészetileg, sem műszakilag, sem technológiailag nem felel meg az ÁNTSZ követelményeinek, jelen  állapotában  nem  dolgozható  ki a  HACCP‐rendszer. A  legújabb felmérés  szerint  ez 27  millió  forintot  igényel, mely összeget az önkormányzati költségvetés biztosít.   

A munkálatok jelenleg már folynak, 2005. január 1.‐ével az új konyha átadásra kerül.    Integrált Nappali Szociális Intézmény, és ezen belül Mozgásfogyatékosok Nappali  Intézménye    ¾

A  szükségletekhez  igazodó  szolgáltatás  fejlesztése  a  házi  segítségnyújtás  rugalmas  rendelkezésre  állásának  bevezetése  (  a  hét  minden  napján,  szükség  szerinti  időtartamban)  ehhez  szükséges  a  törvényi  előírásoknak  megfelelő  gondozói  létszámfejlesztés. 

  ¾

Jelzőrendszeres szolgáltatás további bővítése. 

¾

A  meglévő  szolgáltatási  formák  együttműködésével  (gondozás,  ápolás,  mozgásrehabilitáció),  a  meglévő  humán  erőforrás  team  munkájával  home‐care  bevezetése. 

¾

Szintén  további  felkészülést  igényel  a  haldokló  beteg  és  családjának  ellátása,  szükségessé  válik  hospice  szolgáltatás  megszervezése,  az  intézményben  dolgozó  szakemberek  és  a  team  munkában  együttműködő  háziorvosok,  lelkészek  bevonásával. 

 

 

246 

  ¾

A  támogató  szolgálat  szolgáltatásainak  minőségi  javítása,  új  típusú  szolgáltatások  bevezetése önszerveződő csoportok támogatásával, szülői klub, önálló életviteli klub. 

¾

A  mozgáskorlátozottak  klubja  szolgáltatásainak  további  fejlesztése,  különös  tekintettel  az  egyéni  igényekre,  és  a  meglévő  képességekre  koncentráló  fejlesztési  célokra,  annak  érdekében,  hogy  a  fogyatékossággal  élő  emberek  önálló  életviteli  esélyei javuljanak. 

¾

Fogyatékossággal  élők  számára  a  társadalmi  integrációt  elősegítő  rehabilitációs  és  fejlesztő‐felkészítő  foglalkoztatási  formák  biztosítása  intézményen  belül,  illetve  sikeres  felkészítő  szakaszt  követően  az  elsődleges  munkaerő  piacon  való  elhelyezkedés támogatása. 

¾

Partnerségi  hálózat  bővítése  a  célcsoportok  érdekeinek  megfelelő  önkormányzati  intézményekkel helyi, regionális, országos érdekvédelmi és civil szervezetekkel. 

¾

További  pályázati  programok  kidolgozása  és  pályázatokon  való  részvétel  a  kitűzött  fejlesztési célok elérése érdekében. 

 

 

 

 

  Az integrált intézményi forma nagyban hozzájárul a fejlesztési koncepció megvalósíthatóságához,  mivel a szakfeladatok közötti átjárhatóság lehetővé teszi a rugalmas szolgáltatást, a korszerű team  munkaszervezést. Ennek köszönhetően az otthonukban élők így minden esetben az állapotuknak  és helyzetüknek megfelelő szolgáltatásban részesülhetnek. 

  Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye:     ¾

Az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága az utóbbi években minden részlegben növekedett.  Az Éltes Mátyás Iskolaközpontból kikerült végzős diákok jelentkezései alapján évente 4‐5 fő 

247 

új ellátott érkezése jósolható. A fiatal felnőtt ellátottak számára a foglalkoztatás kiszélesítését  tervezik a jövőben több partner, köztük képzést biztosító szervezet bevonásával.     ¾

Konkrét projektek, elképzelések – a partnerség jegyében – az aktuális pályázati lehetőségeknél  valósítják meg, így ellátásuk kapacitását növelni tudják.  

 

¾ Az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  részleg  szolgáltatásával  egyre  szélesebb  körben  jutnak  el  a  célcsoporthoz,  így  az  igénybe  vevők  számaránya  az  utóbbi  években  látványosan  megnőtt.  Az  intézmény  e  területen  is  szeretne  új  ellátási  formát  kialakítani  a  szociális  törvény  által  újonnan  bevezetett  úgynevezett  speciális  lakhatási formát.   7.1.1

 

¾ A  gyermekkorú  ellátottak  részlegében  autista,  autisztikus  jeleket  mutató,  halmozottan fogyatékos gyermekek képzési kötelezettségének ellátását tervezik.   7.1.2

 

¾ Az  intézmény  által  működtetett  támogató  szolgálat  igénybevevők  növekvő  számára  való  tekintettel  a  szolgáltatások  bővítését  tervezi  a  következő  területeken: gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, speciális klub működtetése,  az önálló életvitelt elősegítő tanácsadás, rehabilitációs lehetőségek megteremtése,  speciális képzések indítása a sokoldalúan hátrányos célcsoport számára.   7.1.3

 

Az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye és az Integrált Nappali Szociális Intézmény  konzorciumi  partnerség  keretben  pályázatot  nyújtott  be  a  Foglalkoztatáspolitikai  és  Munkaügyi  Minisztérium  Humánerőforrás‐fejlesztés  Operatív  Program  Irányító  Hatósága  (HEF  OP  4.2)  „A  társadalmi  befogadást  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése”  programra,  „Korlátok  nélkül”  –  projekt  a  fogyatékossággal  élők  és  hozzátartozóik  esélyegyenlőségének  támogatására  címmel. 

Az  infrastrukturális  fejlesztés  révén  valósítják  meg  az  önálló  életvitelt  elősegítő  programjaikat,  a  meglévő  nappali  intézmények  építészeti  és  tárgyi  feltételeinek  bővítésével.  Ennek  eredményeként  Pécsett  várhatóan  230  fő  fogyatékos  személy  és  265  fő  hozzátartozó  életfeltételei  javulhatnak.  A  program  folytatásaként  a  Pécs  környékén lévő kistérségek rászorultjainak ellátását is fel tudják vállalni. 

248 

A  program  célját  a  meglévő  szolgáltatások  minőségi  javításával,  az  igényekhez  igazodó  rugalmas  rendelkezésre  állással,  ill.  az  integrációs  folyamatot  is  elősegítő  „nyitott  működéssel”  kívánja  a  két  intézmény  elérni.  Ennek  érdekében  az  infrastrukturális  fejlesztés  során  lehetőségük  lesz  önálló  életvitel  gyakorlóterep  kialakítására,  szülői‐hozzátartozói  klub  szervezésére,  rehabilitációs‐rekreációs  részleg  kiépítésére,  krízisközpont  üzemeltetésére,  „eMagyarország”  pont  működtetésére.  A felsorolt szolgáltatásokat a nappali intézmény ellátottain túl igénybe vehetik azok  a fogyatékossággal élők is, akik életvitelükhöz segítségnyújtásra szorulnak. A szülők  ill.  hozzátartozók  igényelhetik  a  szülői  klub  szolgáltatásain  túl,  a  mozgás  rehabilitációs részleg eszközeit, ill. az „eMagyarország” pont szolgáltatásait.    Az  infrastrukturális  beruházás  az  Értelmi  Fogyatékosok  Egyesített  Szociális  Intézményének  Pécs,  Endresz  György  u.  21.  sz.  alatt  lévő  földszintes  épületének  felújításával  és  emelet  ráépítésével  valósul  meg.  A  bővítéssel  az  alábbi  helységek  kerülnek  kialakításra:  5‐6  fős  multifunkciós  terápiás  terem  valamint  szintén  5‐6  fő  ellátására alkalmas tematikus kis csoport terem. Elsötétíthető (basalis) terápiás szoba,  nevelői  szoba,  raktár,  teakonyha.  Ezen  kívül  férfi,  női  és  mozgáskorlátozott  mellékhelységek, mosdók, továbbá egy közösségi célokat szolgáló nagyterem.  A  konzorciumi  partnerként  együttműködő  Integrált  Nappali  Szociális  Intézmény  infrastrukturális  fejlesztése  Pécs,  Krisztina  tér  9.  sz.  alatt  meglévő  Mozgáskorlátozottak Klubjának átalakításával, felújításával valósul meg. A meglévő  belső  átalakítás  jellemzően  az  épület  északi  szárnyán  valósul  meg.  A  meglévő  mosoda,  melegítő  konyha  és  kiszolgáló  helyiségei,  az  étkező,  valamint  a  dolgozói  étkező  és  raktárak,  tárolók  átalakításával  új  önálló  életviteli  egység,  tankonyhával,  tálaló  konyhai  blokk,  betegszoba,  pihenő  szobák,  intim  szoba  és  mozgáskorlátozottak  részére  kialakított  vizesblokkok  kerülnek  kialakításra.  A  meglévő  konyha  átalakítására,  alapterületének  csökkentésére  az  a  tény  ad  lehetőséget, hogy az intézmény 400 adagos konyháját vásárolt élelmezéssel váltotta  ki az önkormányzat.  A  két  intézmény  közötti  együttműködésnek  köszönhetően  a  fejlesztések  kihasználtságát  növelik  a  közösen  szervezett  programok,  ezen  felül  az  együttműködő partnereknek és társintézményeknek is felajánlották az igénybevétel  lehetőséget.    A projekt megkezdésének és befejezésének várható időpontja: 

249 

‐Engedélyezett futamidő:   

 

 

max. 36 hónap  

‐A projekt tervezett megkezdése:  

 

2005. február 1.  

‐A projekt tervezett befejezése:   

 

2006. december 31.  

  A  megvalósítandó  projekt  várható  összköltsége:  255.000.000.‐.Ft.  A  pályázat  elnyerése  esetén  az  önkormányzat biztosítja a szükséges 6% önrészt, melynek összege: 15.300.000.‐Ft. 

  Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat    ¾

A  feladat  bővülése  során  (adósságkezelési  program)  a  szakemberek  létszámának  növelését  indokolta.  A  telephelyeken  az  irodák  száma  és  mérete  már  nem  felel  a  szakmai  munka  ellátására, ezért több irodára, interjú szobára van szükség, mely az épületek belső átalakítását  indokolja.  Az  átalakítást  során  belső  és  külső  akadálymentes  közlekedés  is  megoldhatóvá  válna. 

¾

A  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálat  belvárosi  egysége  (Megye  u.  22.)  jelenlegi  infrastrukturális  körülményeivel  már  nem  nyújtja  a  feladat  ellátásához  szükséges  körülményeket.  A  munkatársak  számára  nincs  biztosítva  a  nyugodt  munkavégzéshez  megfelelő feltételek. Az épületrész átépítése nem megoldható.  

 

Előreláthatólag  az  utcai  szociális  munka  intézményi  bázisa  a  Megye  utca  22.  lenne  szintén,  mely épületet az ANTSZ szabályai szerint át kell alakítani, ahhoz, hogy működési engedélyt  kapjon  a  feladat  ellátásához.  Ezért  már  2004  illetve  a  2005  évi  költségvetés  tervezésekor  aktuális  a  családsegítést  és  gyermekjóléti  feladatot  ellátó  szakmai  egységet  át  kell  telepíteni  más erre alkalmas önkormányzati ingatlanba.  Az  utcai  szociális  munka  végzéséhez  feltétlenül  szükséges  a  tárgyi  feltételek  biztosítása  is,  többek  között:  busz,  vagy  terepjáró  autó,  illetve  élelmiszer  készítéshez  konyhai  eszközök  beszerzése.  Az  adminisztratív  munka  elvégzéséhez  számítógépek,  és  ingyenes  hívható  telefonvonal, a célcsoport elérése miatt.  Kell  egy  együttműködési  megállapodást  kötni  azokkal  az  intézményekkel,  amelyek  a  célcsoportot ellátni és befogadni képes. (TÁMASZ Alapítvány, családok és gyermeke átmeneti  otthonai, krízis anyaotthonok, szenvedélybetegséggel foglalkozó nappali intézmények, illetve  az  orvosi  ellátást  biztosító  egészségügyi  intézmények).  A  megállapodás  mindenképp  ki  kell,  hogy terjedjen arra, hogy krízishelyzet esetén azonnal befogadják az ellátandó személyt.         

250 

                         

251 

  A  2007.  évi  koncepció‐felülvizsgálat/aktualizálás  során  az  alábbi  Fejlesztési  térképet  készítettük  el,  az  abban  megfogalmazott célokkal és módszerekkel.      

Fejlesztési térkép    A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg:    ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a  szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése,  ¾ annak  felmérése,  hogy  a  Koncepcióban  megjelenített  célokból  a  felülvizsgálat  idejére  melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg,  ¾ a  programozás  során  ez  idáig  feltérképezet  szolgáltatói  fejlesztési  elképzelések  összegyűjtése  (részben  a  jelenlegi  szolgáltatások  fejlesztésére,  részben  az  új  típusú  programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat).    A fejlesztési térkép készítésének módszertana:    ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást,  ¾ a  Fejlesztési  célok  címszavak  alatt  a  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  megfogalmazott  általános  célkitűzések  szerepelnek,  míg  az  egyes  szolgáltatások  tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott  szolgáltatására  vonatkozó  konkrét  fejlesztési  elképzeléseket  gyűjtöttük  össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt),  ¾ az  Értékelő  megállapítások  címszavak  alatt  a  jelenlegi  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  feltüntetett  fejlesztések  megvalósulását  jeleztük,  az  eddig  rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján.  ¾ szolgáltatástípusonként  megjelenítettük  a  jelenlegi  programozás  során  ez  idáig  feltérképezett  szolgáltatói  fejlesztési  elképzeléseket  (Jelenlegi  fejlesztési  elképzelés  címszavak alatt).     

252 

A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési elképzelések az  Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén    Fejlesztési térkép∗    A fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg:    ¾ a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a  szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése,  ¾ annak  felmérése,  hogy  a  Koncepcióban  megjelenített  célokból  a  felülvizsgálat  idejére  melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg,  ¾ a  programozás  során  ez  idáig  feltérképezet  szolgáltatói  fejlesztési  elképzelések  összegyűjtése  (részben  a  jelenlegi  szolgáltatások  fejlesztésére,  részben  az  új  típusú  programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat).    A fejlesztési térkép készítésének módszertana:    ¾ Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást,  ¾ a  Fejlesztési  célok  címszavak  alatt  a  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  megfogalmazott  általános  célkitűzések  szerepelnek,  míg  az  egyes  szolgáltatások  tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott  szolgáltatására  vonatkozó  konkrét  fejlesztési  elképzeléseket  gyűjtöttük  össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt),  ¾ az  Értékelő  megállapítások  címszavak  alatt  a  jelenlegi  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  feltüntetett  fejlesztések  megvalósulását  jeleztük,  az  eddig  rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján (felméréseink szerint),  ¾ szolgáltatástípusonként  megjelenítettük  a  jelenlegi  programozás  során  ez  idáig  feltérképezett  szolgáltatói  fejlesztési  elképzeléseket,  (Jelenlegi  fejlesztési  elképzelés  címszavak alatt)                                                       ∗

  A  jelenleg  hatályos  Szociális  törvény  rendelkezéseire  figyelemmel,  és  a  pécsi  szolgáltatástervezési  koncepció  alapul vételével készítettük 

253 

  A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban szereplő fejlesztési elképzelések az  Sztv. által előírt, kötelezően biztosítandó szolgáltatások mentén    Szociális alapszolgáltatások    I. Étkeztetés (Sztv. 62. § )  I. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  fejlesztési  célok  megvalósítására  egyedi  szolgáltatói  szinten  nincsenek  célkitűzések/elképzelések.  A  koncepcióban  csak  azok  az  intézmények  vannak  felsorolva,  amelyek  idősek  étkeztetésével  foglalkoznak.  Hajléktalanok  számára  étkeztetést  biztosítanak a következő szolgáltatók:  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐Dunántúli Régió  Csilla Gondviselés Háza  Támasz Gondozási Központ  Pécs  Egyházmegyei  Katolikus  Caritas  Alapítvány,  mely  az  étkeztetést  jelenleg  hidegkonyhai  szolgáltatással oldja meg, de folyamatban van annak főzőkonyhává alakítása, ezt az igényt az  alapítvány továbbította az ÁNTSZ felé.  A  szolgáltatók  véleménye  szerint  az  étel  minőségének  javítására  lenne  szükség,  mely  az  étkeztetés ún. kiszerződése óta minőségileg rosszabb.   A  Xavér  utcai  ESZI  tekintetében  felmerült  egy  terepjáró  gépjármű  iránti  igény,  mert  télen  bizonyos helyekre nehezen szállítják ki az ételt.      II. Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)  II. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  fejlesztési  célok  és  az  INSZI  házi  segítségnyújtásra  vonatkozó  intézményi fejlesztési terve teljes összhangban állnak, a többi szolgáltatónál nem jelenik házi  segítségnyújtásra vonatkozó fejlesztési elképzelés.   A Tüzér és a Xavér utcai intézménynél nem történtek fejlesztések, de annak igényét mindkét  intézmény vezetője megemlítette. 

254 

Az INSZI esetében a szolgáltatás kiterjesztése a hét minden napjára, létszámkorlát miatt nem  valósult  meg.  A  szolgáltatás  működtetése  a  hét  minden  napjára,  24  órás  működtetéssel  jelenleg  is  igény,  így  a  fejlesztés  mindenképpen  szükséges,  a  kettős  gondozás  elkerülésének  figyelembe  vételével  (házi  segítségnyújtás  és  házi  ápolás).  Ehhez  szükséges  a  házi  gondozói  létszám növelése.   A szolgáltatások együttes értelmezésére lenne szükség (nappali, bentlakásos, átmeneti, demens  ellátás) és összehangolt fejlesztésekre.   A hospice ellátás fejlesztése szintén nem valósult meg, de az továbbra is igényként merül fel.     III. Családsegítés (Sztv.64.§) , adósságkezelési tanácsadói tevékenység  III. 3. Értékelő megállapítások  Az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat  intézményi  fejlesztési  tervében  szerepel  a  koncepció  általános  céljaiban  megfogalmazott  adósságkezelési  program  biztosításával  kapcsolatos  feltételek  megteremtése.    A  családi  konfliktusok  megelőzésére  konkrét  terv  nem  szerepel,  a  szakmai  munka  színvonalának  növelése  feltételeként  az  infrastrukturális körülmények javítását említette meg a koncepció.   Ténylegesen  az  adósságkezelési  program  beindításával  a  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat 5 plusz státuszt kapott, és ezzel egyidejűleg 5 fővel nőtt a létszámuk, akiket azonban  a  2007.  évi  megszorító  költségvetés  miatt  el  kellett  bocsátaniuk  (szociális  asszisztensek).  A  tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt időszakban, továbbra is hiányzik az interjúszoba, az  akadálymentes környezet feltételei, a megfelelő számítógéppark. A belvárosi iroda jelenleg is a  Megye utcában működik.   Az intézménynél alternatív munkaerő‐piaci szolgáltatásként jelenleg a Fordulópont program  működik, melyet a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont biztosít.  Jelenleg  is  fejlesztési  igény  az  Esztergár  Lajos  Családsegítő  Szolgálatnál  egyrészt  a  tárgyi  feltételek  bővítése,  másrészt  a  szakmai  munka  fejlesztését  célzó  szoftverek  beszerzése.  Pályázatokban  csak  konzorciumi  partnerként  vesznek  részt,  önálló  programokban,  pályázatokban önerő hiányában nem gondolkodnak.    IV. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65. §)  IV. 3. Értékelő megállapítások 

255 

E szolgáltatást az INSZI biztosítja, a szolgáltatás bővítése megtörtént, a jelzőrendszeres készülékek száma a  koncepció  készítése  óta  208‐ra  emelkedett,  a  további  bővítésre  kiírt  közbeszerzési  pályázat  jelenleg  folyamatban van.    

V. Közösségi ellátások (Sztv. 65/A. §)  V. a. Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása  V. a. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  fejlesztési  célok  megvalósítására  egyedi  szolgáltatói  szinten  nincsenek célkitűzések/elképzelések. Az általános célok között szerepel a pszichiátriai betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése  az  elkövetkező  5  év  során,  ez  a  törvényi  kötelezettség  miatt is megkezdődött. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2007‐től működik az INSZI  keretein  belül.    A  közelmúltban  a  Reménység  Alapítvány  is  megkezdte  működését  ezen  a  területen (ellátási szerződés iránt kérelmet adott be    V. b. Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása   V. b. 2. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  a  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  mint  létrehozandó  intézmény  nevesítve  van,  az  57‐58.  oldalon  található  táblázatban  is  meg  van  jelenítve.  Az  általános  fejlesztési  elképzelések  között  szerepel  elképzelés  az  INDIT  Közalapítványra vonatkozóan, melynek  megvalósulását a  törvényi kötelezettség is indokolta.  Jelenleg az INDIT kettő, valamint a Reménység Alapítvány egy szenvedélybetegek közösségi  ellátását  működtet.  Előbbi  szervezet  rendelkezik  ellátási  szerződéssel,  utóbbinak  ez  irányú  kérelme folyamatban van.      VI. Utcai szociális munka ((Sztv. 65/E. §)  VI. 3. Értékelő megállapítások  Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi fejlesztési tervében a  szolgáltatás teljesítésének tárgyi feltételei szerepelnek.   A szolgáltatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz való integrálása nem történt meg,  a Megye utcai épület átalakítása és a tárgyi feltételek teljesülése sem valósult meg.   Az  INDIT  Közalapítványra  vonatkozóan  nem  tartalmaz  konkrét  célt,  csak  a  szolgáltatás  szükségességét  említi  meg  a  szenvedélybetegekre  vonatkozóan.  Az  INDIT  jelenleg  biztosítja  ezt  a  szolgáltatást,  elsősorban  illegális  szerekkel  visszaélőkkel,  prostituáltakkal  és  csellengő 

256 

fiatalokkal  is  foglalkoznak.  A  szolgáltató  szerint  az  iskolai  szociális  munka  elterjesztése  is  fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát.    A Támasz Alapítvány szerint szükséges lenne az utcai szolgálatok számának növelése, és az  ezt  biztosító  humán  erőforrás  erősítése,  önkéntesek  bevonása.  Fontos  lenne  a  különböző  hatóságokkal, intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, és nyilvános illemhelyek kialakítása.     VII. Támogató szolgáltatás (Sztv. 65/C. §)  VII. 3. Értékelő megállapítások  Az  intézményi  fejlesztési  tervek  az  általános  célkitűzéshez  képest  részletesebben  tartalmazzák  a  támogató  szolgálat fejlesztési elképzeléseit, melyek tartalmazzák a minőségi javítást és a szolgáltatások bővítését.  A két  civil ellátó fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Számbeli eltérés tapasztalható a koncepció  általános céljai és az intézményi leírások között.   Jelenleg  9  szervezet  összesen  15  támogató  szolgálatot  működtet,  mintegy  „túlkínálatot”  teremtve  a  szolgáltatás  biztosításában.  Az  ÉFESZI  és  az  INSZI  azóta  két  támogató  szolgálatot  működtet,  ezáltal  az  általuk kitűzött fejlesztési elképzelések megvalósultak. A Kerek Világ Alapítvány, valamint a Magyar Máltai  Szeretetszolgálat ellátási szerződéssel működteti a szolgáltatást.   

  VIII. Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §)  VIII. a. Időskorúak nappali ellátása  VIII. a. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  a  Xavér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  fejlesztési  terve  az  ellátás  területi  bővítését  tartalmazza, az általános fejlesztési elképzelések, vagyis a szolgáltatások minőségének javítása nem szerepel  benne. A többi szolgáltatónál nem jelenik meg az ellátásra vonatkozó elképzelés.   A  Xavér  utcai  ESZI  részeként  tervezett  2  gondozási  központ  kialakítására  nem  került  sor  az  elmúlt  időszakban. 

257 

A fejlesztési célok közül az ellátottak mentális gondozása, foglalkoztatásuk, és a mozgásszervi rehabilitáció az  INSZI‐nél megvalósult, ezeken felül szabadidős programok szervezésére fordít különös gondot az intézmény.   A nappali ellátások erősítése továbbra is fontos cél, az intézményi elhelyezést elkerülendő, illetve „kitolandó”.   Több intézményvezető jelezte a demens betegek nappali ellátásának szükségességét.   Az élelmezés színvonalának javítása továbbra is felmerül, főként azon intézményeknél, ahol az étkeztetést ún.  kiszerződéssel oldják meg. 

A  Tüzér  utcai  Egyesített  Szociális  Intézmény  fejlesztési  terve  az  Apáca  utcában  működő  részleg (idősek nappali ellátása) megszüntetése, és az ingatlan értékesítése, az ebből származó  bevétel  a  Tüzér  utcai  részlegre  történő  hasznosítása,  illetve  az  épület  megtartása  esetén  a  demensek nappali ellátását biztosíthatná az intézmény.    VIII. b. Fogyatékossággal élők nappali ellátása  VIII. b. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  fejlesztési  elképzelések  közül  az  INSZI  intézményi  tervében  szerepel  a  foglalkoztatás  elősegítése,  az  integrációt  elősegítő  rehabilitáció,  az  ÉFESZI  fejlesztési  terve  kiemelten  tartalmazza  az  autista  és  autisztikus  jeleket  mutató  személyek  ellátását,  és  a  férőhelyek  bővítését.  Mindkét  intézmény  fontosnak  tartja  a  szolgáltatások  minősége  céljából  partnerségi  hálózat  bővítését,  és  további  pályázatok kidolgozását. A két intézmény által közösen megpályázott HEFOP 4.2 „A társadalmi befogadást  támogató  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése”  program  keretében  az  építészeti  és  tárgyi  feltételek  bővítése a legfőbb cél, és az akadálymentes környezet kialakítása.    A civil szolgáltatók fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban.   A  HEFOP  4.2  projekt  keretében  megvalósultak,  illetve  pár  hónapon  belül  megvalósulnak  a  koncepcióban  szereplő  célok.  A  projekt  keretén  belül  az  ÉFESZI  építészeti  és  tárgyi  feltételeinek  megteremtődésével  a  jövőben  lehetővé  válik  az  összes  fogyatékossági  típus  nappali  ellátása,  valamint  a  foglalkoztatás  elősegítése, 

258 

amely  egyrészt  a  foglalkoztató  helyiség  bővülésével,  és  a  törvény  által  2007.  január  1‐től  lehetővé  vált  munkarehabilitációval valósul meg. Az új épületszárny akadálymentes környezetet biztosít az ellátottaknak.   Az intézmény ellátja azokat az autista, és autusztikus jegyeket mutató személyeket, akiknél a vezető tünet az  értelmi akadályozottság.   Az  INSZI  Mozgáskorlátozottak  Klubjában  szintén  megtörténtek  az  infrastrukturális  fejlesztések,  ami  a  mozgásfogyatékkal  élők  ellátásának  magas  színvonalon  történő  biztosítását  teszi  lehetővé.  Az  intézmény  ősztől tervezi a mozgásfogyatékkal élők számára a rehabilitációs foglalkoztatás bevezetését.   A két pályázó intézmény között szoros partnerség alakult ki, napi kapcsolatban állnak. Mindkét intézményre  vonatkozik, hogy szolgáltatásaikat kistérségi szinten biztosítják.  

2007‐től a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány rehabilitációs foglalkoztatóvá kíván válni,  az akkreditáció megszerzését követően.     VIII. c. Szenvedélybetegek nappali ellátása   VIII. c. 3. Értékelő megállapítások  Az INDIT Közalapítvány fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Az épület felújítására vagy  cseréjére  lenne  szükség,  egyrészt  az  épület  egészségtelen  volta  miatt  alkalmatlan  a  funkció  betöltésére,  másrészt az ellátotti célcsoport is további „tér‐differenciálást” igényelne.    VIII. d. Hajléktalan személyek nappali ellátása 

VIII. d. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  elképzeléseit.  

259 

A  hajléktalanok  elsősorban  a  belvárosban  koncentrálódnak,  mivel  a  nappali  intézmények  ott  találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok  száma,  e  városrészekben  indokolt  lenne  nappali  ellátás  megszervezése,  így  a  belváros  tehermentesítése  is  megoldódna.  Továbbá  szükséges  lenne  társadalmi  reintegrációs  és  foglalkoztatási  programok  működtetése.  A  szolgáltató  javasolja  nappali  melegedő  létesítését  pszichiátriai betegek számára is.   A konkrét szolgáltatásfejlesztés tekintetében felmerült egy mosoda üzemeltetése, hajléktalanok  foglalkoztatásán  keresztül.  Ha  sikerül  kibővíteni  a  népkonyha  kapacitását,  akkor  szélesebb  rétegek felé is kínálni fogják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális igénylők a  szociális étkeztetésre.    VIII. e. Pszichiátriai betegek nappali ellátása   VIII. e. 2. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  a  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  az  57‐58.  oldalon  található  táblázatban  meg  van  jelenítve  létrehozandó  intézmény  igénye,  de  konkrét  intézményi terv nincs a koncepcióban.   Jelenlegi állapot:  Továbbra  sem  biztosított  Pécs  város  lakossága  számára  ez  a  szolgáltatás.  A  koncepcióban  a  pszichiátriai  betegek  közösségi  ellátásánál  általános  célként  megjelenik  a  pszichiátriai  betegeket  ellátó  rendszer  kiépítése  és  fejlesztése,  ehhez  képest  hiányzik  a  város  ellátórendszeréből a pszichiátriai betegek nappali ellátása. Ez az igény igen markánsan jelenik  meg,  tekintettel  arra,  hogy  szinte  az  összes  szociális  szolgáltató  jelezte  a  célcsoport  megjelenését,  és  ellátásának  igényét  (idősek,  szenvedélybetegek,  hajléktalanok,  fogyatékosok  ellátásában, családsegítésben).     Szakosított ellátási formák 

I. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §)  I. a. Idősek otthona (Sztv. 68. §)  I. a. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  az  általános  célok  közül  a  tárgyi  feltételek  javítása,  az  épületek  állapotának  javítása  mindegyik  intézménynél  jelen  van,  demens  részleg  kialakításáról  a  Tüzér  utcai  intézménynél  esik  szó.  Felmerült  új  idősek  otthonának  kialakítása  az  igények  alapján.  A  három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása nem valósult meg.  

260 

Ténylegesen  az  intézmények  tárgyi,  személyi  feltételei  nem  valósultak  meg,  az  akadálymentesítettség  nem  teljes  körű.  Több  épület  jelenleg  csak  ideiglenes  működési  engedéllyel  rendelkezik.  Emelt  szintű  ellátás  megvalósítására  nem  került  sor,  a  demens  betegeket ellátó speciális részleg kialakítása az Integrált Szociális Intézményben megvalósult.  Ugyancsak  megtörtént  ezen  intézményben  a  konyha  rekonstrukciója,  ellenben  az  épület  felújítása  elmaradt.  A  koncepcióban  szereplő  alternatív  megoldás,  új  idősek  otthona  nem  létesült.   Az  ISZI‐ben  a  vizesblokkok  (kádak  helyett  zuhanyzók  kialakítása)  átalakítása  jelenleg  is  fejlesztési  igényként  jelentkezik.  Az  intézmény  fejlesztési  elképzelései  nagymértékben  függnek  az  egészségügy  strukturális  változásaitól, és annak következményeitől (pl. krónikus ágyak funkciója, száma). 

A  Tüzér  utcai  intézmény  fejlesztési  elképzelése:  a  Mártírok  utcai  intézmény  megszüntetése  magas önköltség miatt, a felszabadult forrást a Tüzér utcai részlegre fordítható.  Az  intézmények  fejlesztési  lehetőségei  nagymértékben  az  elérhető  pályázati  forrásoktól  függnek, problémás az önrész biztosítása is.  A Tímár utcai Idősek Otthona azonban pályázni  nem tud, mert az épület nem a fenntartóé. Az intézménynél a mosodai gép cserére szorul,  a  nővérhívó  rendszer  elavult,  annak  felújítása  szükséges.  A  betegszobák,  valamint  a  konyha  berendezésének felújítása és eszközeinek cseréjére is szükség lenne.  A  bentlakásos  intézményekben  férőhelycsökkentéssel  lehetne  jobb  körülményeket  teremteni.  Szükséges  lenne  az  intézmények  átalakítása  a  demensek  ápolási‐gondozási  szükségleteinek  megfelelően.     I. b. Fogyatékos személyek otthona (Sztv. 69, 70. §)  I. b. 3. Értékelő megállapítások  A  koncepcióban  szereplő,  önálló  intézményrendszerre  vonatkozó  cél  nem  valósult  meg,  az  ISZI  intézményi  terve  nem  tartalmaz  a  mozgásfogyatékos  részlegre  vonatkozó  fejlesztési  elképzeléseket.     I. c. Pszichiátriai betegek otthona (Sztv. 71. §)  I. c. 1. Értékelő megállapítások    A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     I. d. Szenvedélybetegek otthona (Sztv. 71/A. §)  I. d. 1. Értékelő megállapítások 

261 

A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     I. e. Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. §)  I. e. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  elképzeléseit.     II. Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §)  II. a. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §)   II. a. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     II. b. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §)  II. b. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     II. c. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Sztv. 74. §)   II. c. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     II. d. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye (Sztv. 74/A. §)  II. d. 1. Értékelő megállapítások  A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a UWYTA Kht. fejlesztési elképzeléseit. A  szolgáltatás jelenleg nem működik.     III. Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §)    III. a. Időskorúak gondozóháza  III. a. 3. Értékelő megállapítások   

262 

A Tüzér utcai ESZI intézményi fejlesztési terve nem tartalmaz a szolgáltatással kapcsolatos  fejlesztési elképzeléseket.   Az intézményvezető szerint a szolgáltatás fejlesztésére lenne szükség.     III. b. Fogyatékos személyek gondozóháza (Sztv. 83. §)  III. b. 3. Értékelő megállapítások  Az ÉFESZI által bevezetni kívánt új szolgáltatás az ellátások minél komplexebb biztosítására  törekszik.  A  HEFOP  4.2  projekt  keretén  megvalósított  átalakításoknak  köszönhetően  az  átmeneti  szálló  az  intézmény  Acsády  úton  található  épületébe  fog  költözni,  ami  az  összes  fogyatékossági típus ellátására alkalmas lesz, és a férőhelyek száma 20‐25 főre fog bővülni. Ez  régiós igényeket is ki tud elégíteni. A felújított épület akadálymentes környezetet biztosít majd  az ellátottaknak. Az épület felújítása saját forrásból fog megvalósulni.   A Kerek Világ Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az  igény  az  akár  a  néhány  órástól  a  pár  napos  átmeneti  elhelyezésre.  Ezzel  is  a  családban  maradást szeretnék elősegíteni.    III. c. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §)   III. c. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  de  konkrét  intézményi  terv  nincs a koncepcióban.     III. d. Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §)   III. d. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatás  működtetése  az  általános  célok  között  szerepel,  az  azt  biztosító,  létrehozandó  intézménynevesítve  van  (INDIT  Közalapítvány),  de  a  konkrét  fejlesztési  elképzelések  között  nem szerepel.     III. e. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) (?)  III. f. 3.  Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  nem  tartalmazza  a  Támasz  Alapítvány  fejlesztési  koncepcióját. Jelenleg sem a férfi, sem a női éjjeli menedékhely nem felel meg a személyenként  4m2   lakóterület kritériumának, ennek megoldása lenne szükséges.  

263 

  IV. Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §)   IV. a. Fogyatékos személyek lakóotthona  IV. a. 1. Értékelő megállapítások  A  „Fogd  a  kezem”  Alapítvány  lakóotthona  ellátási  szerződés  nélkül  működik,  fejlesztési  elképzelései  nem  szerepelnek  a  koncepcióban,  a  szolgáltató  tervei  között  szerepel  egy  új  lakóotthon nyitása.  Az  INSZI  fejlesztési  tervei  között  szerepel  egy  olyan  speciális  lakóotthon  építése,  amely  a  mozgáskorlátozottak  részére  nyújt  lehetőséget  az  önálló  életvitelre.  Az  építéshez  engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény.     IV. b. Pszichiátriai betegek lakóotthona   IV. b. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     IV. c. Szenvedélybetegek lakóotthona   IV. c. 3. Értékelő megállapítások  A  szolgáltatástervezési  koncepció  57‐58.  oldalán  található  táblázatban  jelenik  meg  a  szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.     Egyéb, a törvényi besorolás alá nem tartozó szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési  elképzelések:    INSZI   Minőségbiztosításon  gondolkozott  az  intézmény,  már  árajánlatot  is  kértek,  de  magas  a  megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tud rá forrást biztosítani.     „Fogd a Kezem” Alapítvány  Hosszabb  távú  célkitűzései  között  szerepel  egy  Kávéház  nyitása,  ahol  komplexebb  reintegrációs  mintákat  is  nyújthatnak,  illetve  céljuk  erősíteni  az  emberek  érzékenységét  a  fogyatékkal élők társadalmi befogadására. 

264 

Ezen  felül  egy  új  lakóotthon  nyitása  is  szerepel  terveik  között,  valamint  az  értékesítési  tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt.    Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza  A  szolgáltató  célja  szociális  „hotelszolgáltatás”  kialakítása  (max.  3  hetes  időtartamra  olyan  szakmai  szempontok  alapján  szervezett  hotelszolgáltatás  nyújtása,  mely  lehetővé  teszi  a  családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a „teljes életet”).  Távlati elképzelés, hogy a városi fejlesztési tervekkel összhangban olyan többfunkciós szociális  centrumot hozzanak létre, mely aktívan és rugalmasan szolgálja ki az igényeket úgy, hogy az  alapfeladataikat továbbra is ellátják.    Támasz Alapítvány  Régebbi  törekvése  az  Alapítványnak,  hogy  legyen  egyfajta  hajléktalanságból  kiléptető  funkciója  az  önkormányzati  lakásállomány  elosztásának:  lehessen  szava  a  hajléktalan  ellátásnak  abban,  hogy  adott  esetben  egy  megüresedett  önkormányzati  lakást  mikor  kaphat  meg  egy  hajléktalan  („bérlőkijelölési  jog”).  Ezt  a  rendszert  úgy  is  lehet  működtetni  (magyarországi  példák  alapján),  hogy  maguk  az  érintettek  is  részt  vesznek  a  lakáskiutalás  döntéshozatali mechanizmusában. 

265 

 

IV.4. Létrehozandó intézmények, szociális szolgáltatások    A  szociális  törvény  felsorolja  azokat  az  intézmény  típusokat,  melyeket  kötelezően  létre kell hozni a megyei jogú városoknak.   Feladata a városnak csak az alap‐nappali és átmeneti ellátás területén van. A megyei  önkormányzat  ellátási  kötelezettségébe  tartozó  intézmény  típusok  közül  a  megyei  jogú  város  számára  előírt  kötelezettség  már  megoldott  (idősek  otthona,  mozgásfogyatékosok otthona, hajléktalanok otthona).   A  létrehozandó  szociális  intézmények  és  szolgáltatások  során  azonban  figyelembe  kell  venni,  hogy  az  önkormányzatnak  nemcsak  a  törvényben  előírt  feladatokat  kell  teljesíteni,  hanem  lehetőségeihez  mérten  ki  kell  szélesíteni  a  szolgáltatások  körét.  (lásd. V.7. fejezetben leírtak)     A szociális törvény kötelező speciális alapellátási feladatként határozza meg a közösségi pszichiátriai  ellátást,  valamint  a  pszichiátriai  betegek  nappali  intézményét.  A  közösségi  pszichiátriai  ellátás  keretében  a  pszichiátriai  beteg  részére  lakókörnyezetében  komplex  segítséget  kell  nyújtani  mindennapi  életvitelében,  továbbá  lehetőség  szerint  biztosítani  szükséges  a  meglévő  képességeinek  megtartását, illetve fejlesztését.   A  pszichiátriai  beteg  állapotának  figyelemmel  kísérése  érdekében  a  szociális  ellátást  végző  személy  kapcsolatot  tart  fenn  az  ellátott  személy  háziorvosával,  pszichiátriai  szakorvosával,  valamint  családjával.   E kör más hozzáállást és szakértelmet követel. Ki kell alakítani a gondozási központokhoz integráltan  a közösségi pszichiátriai ellátást, de a Lelki Egészséggondozó Intézettel (LEGI) ki lehetne alakítani egy  olyan  együttműködést,  mely  lehetővé  teszi  ezen  ellátotti  kör  segítését  az  önálló  életvitelben.  Mindehhez  szükséges  az  is,  hogy  megfelelő  képzésben  részesülhessenek  a  gondozók,  hiszen  más  szakmai szempontok szerinti ellátást igényelnek az ilyen kliensek.  

  Mindkét fenti intézményt 2005. január 1.‐ig kell az önkormányzatnak létrehoznia, de  a szűkös anyagi lehetőségek miatt az időpont eltolódik várhatóan 2006 évre.  Mivel ezt a város nem saját intézmény létrehozásával kívánja megoldani, így a 2005.  és  2006.  évben  a  költségvetésben  a  „szociális  ellátás  és  átvállalt  önkormányzati  feladatok”  céltartalékok  kerete  összegét  kell  megemelni  annyival,  amennyivel  a  feladatot támogatási szerződés keretében a város el tudja végeztetni.   

266 

Pszichiátriai  betegek  átmeneti  ellátása  speciális  szakértelmet  igényel.  A  törvényi  szabályozás  ellenére  ez  az  ellátási  forma  Pécsett  nem  alakult  ki,  holott  létjogosultsága  vitathatatlan.  Saját  intézmény létrehozása nem indokolt, mivel költséges, és a megfelelő szakemberek már a pszichiátriai  betegekkel  foglalkozó  intézményekben  tevékenykednek  (Baranya  Megyei  Kórház).  Célszerű  konzorciumi  formában  működtetni  az  átmeneti  ellátást  nyújtó  intézményt  a  Megyei  Kórház,  a  civil  szervezetek és a környező települések bevonásával, kistérségi feladatokat is felvállalva  

7.1.3.1.1.1.1.1.1  

A  fenti  intézményt  2005.  január  1.‐ig  kell  az  önkormányzatnak  létrehoznia,  de  a  szűkös anyagi lehetőségek miatt az időpont szintén eltolódik várhatóan 2006 évre.  A  város  nem  kíván  saját  intézményt  létrehozni,  de  a  2005.  és  2006.  évben  a  költségvetésben  a  „szociális  ellátás  és  átvállalt  önkormányzati  feladatok”  céltartalékok  kerete  összegét  meg  kell,  hogy  emelje  annyival,  hogy  a  feladatot  támogatási szerződés keretében el tudja végeztetni.    A  személyes  gondoskodást  nyújtó  speciális  alapellátási  tevékenység  a  szenvedélybetegek közösségi ellátása.   Hosszú  távú  közösségi  alapú  gondozását  biztosítaná  a  szenvedélybetegeknek,  az  ellátottak  otthonában,  illetve  lakókörnyezetében.  A  szenvedélybetegek  esetében  az  életmód  változás  elindítása  és  segítése  a  közösségi  gondozó  elsődleges  feladata.  A  közösségi ellátás egy teljesen új szemléletű ellátási forma, amely hatékonyabbá teszi  egyes  nehéz  élethelyzetben  élők  esetében  a  lakókörnyezetben  történő  ellátást.  Magyarországon  egyenlőre  sehol  sem  vezették  be,  éppen  ezért  modell  kísérletek  támogatása szükséges, mely nyomán részletesebb szakmai protokoll és módszertani  ajánlások születhetnek. Az  INDIT Közalapítvány  tervei között szerepel ilyen ellátás  beindítása,  így  a  velük  kötendő  ellátási  szerződéssel  Pécs  város  megoldaná  a  törvényben kötelezően előírt, speciális alapellátási feladatot.   Mivel  a  feladat  ellátását  a  törvény  2005.  január  1.‐ével  teszi  kötelezővé,  szükséges  az  INDIT  Közalapítvánnyal az ellátási szerződés megkötése már 2005 évre.    A  szociális  törvény  kötelező  feladatként  előírja  továbbá  a  megyei  jogú  városok  számára  szenvedélybetegek átmeneti ellátásának biztosítását.     A  szociális  törvény  és  végrehajtási  rendeletei  megteremtették  a  szenvedélybetegek  szociális  ellátásának struktúráját, települési és megyei önkormányzatok feladat‐ellátási kötelezettségébe utalva  azokat.  A  törvény  által  nevesített  rendszer  alkalmas  a  szenvedélybetegek  rehabilitációjára,  a  sikeres  be‐,  illetve  visszaillesztésének  megvalósítására.  Ennek  érdekében  elengedhetetlen  a  már  meglévő  (INDIT  Közalapítvány  által  működtetett)  nappali  intézmény  mellé  a  hiányzó  átmeneti  elhelyezést 

267 

biztosító intézményt létrehozni. A szenvedélybetegek átmeneti intézményeiben folyó munka célja az  önálló életvitel feltételeinek fenntartása, a szociális segítségnyújtás lehetőségeinek felhasználásával, és  speciális  programok  szervezésével  (készségfejlesztés,  stressz‐kezelés,  munkavállalással  kapcsolatos  tréningek,  szociális  esetmunka,  életvezetési  készségek  fejlesztésének  elősegítése,  szabadidős  programok).   Sajnos  a  törvényi  szabályozás  ellenére  ez  az  ellátási  forma  még  nem  alakult  ki,  mindazonáltal  létjogosultsága vitathatatlan.   Saját  intézmény  létrehozása  nem  indokolt,  mivel  költséges,  és  a  megfelelő  szakemberek  már  szenvedélybetegekkel  foglalkozó  intézményekben  tevékenykednek  (INDIT  Közalapítvány,  Gyöngyház  Egyesület).  A  szolgáltatást  biztosító  civil  szervezettel  ellátási  szerződés  kötése  indokolt,  mely útján az önkormányzat ezt a ‐ számára kötelezően előírt ‐ feladatot ellátja.  

268 

    A  2007‐es  felülvizsgálat  során  a  következő  –  törvényileg  előírt  kötelező  ‐  szolgáltatások  létrehozása  került  kijelölésre:   

A  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény által előírt kötezettség teljesítése:    A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken Gyermekjóléti Központot kell létrehozni,  amely  az  alapfeladatokon  túl  speciális  szolgáltatásokat  is  nyújt  (kapcsolatügyelet,  kórházi  szociális  munka,  utcai  és  lakótelepi  szociális  munka,  készenléti  szolgálat).  Ennek  hatálya  2005. január 1‐je volt, melyből csak a kapcsolatügyeletet és kórházi szociális munka ellátása  indult el.   A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat.    A  gyermekvédelem  korszerű  alaprendszere  az  országban  jórészt  már  kiépült.  Jelenleg  a  kormányzat és a város vezetése is a speciális gyermekvédelmi intézmény(ek) kiépítésére  szeretné a hangsúlyt fektetni, különösen a deviáns, magatartászavaros, bűnöző és neurotikus  gyerekek  speciális  nevelésével  kapcsolatban.  Normál  Gyermekotthonban  nevelésük  nem  megoldott,  és  a  többi  gyermeket  is  súlyosan  veszélyeztetik.  Szükséges  lenne  a  többiektől  történő  „elkülönítésük”  megszervezése.  A  fentiek  alapján  is  jól  látható,  hogy  a  Speciális  Gyermekotthon  felállítása6  sürgető  feladat  (akár  regionális  hatókörrel).  Továbbá  mintegy  200‐230  pécsi  gyermek  számára  nevelőszülői  hálózat  kiépítésére  és  működtetésére  lenne  szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal.     A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  által előírt kötelezettség teljesítése:   

                                                  6 A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat  fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges  a  szakmai  előkészületek  megtétele  a  2009‐től  érvénybelépő  kötelezettség  teljesítéséhez,  másrészt  a  helyi  szükségletek  is  alátámasztják  a  speciális  gyermekotthon  és  nevelőszülői  hálózat  mielőbbi  kialakításának,  működtetésének  szükségességét. 

269 

Elengedhetetlen  feladat  a  törvény  által  előírt  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  és  átmeneti  otthonának  kiépítése,  az  együttműködések  kereteinek  kidolgozása,  a  szükségleteknek  megfelelő  ellátórendszer  létrehozása,  a  jelenlegi  bázison  az  ún.  integrált  szervezeti  megoldás  feltételeinek  kialakítása.  A  szenvedélybetegek  ellátásánál  a  kettős  diagnózisú  igénybe  vevők  kapcsán  is  észlelhető,  hogy  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátátását  ‐  az  ügyfél  irányítórendszerrel  együttműködve  ‐  kell  megszervezni  a  jelenlegi bázison.    A  szenvedélybetegek  közösségi  és  nappali  ellátása  biztosított  a  városban,  azonban  a  szenvedélybetegek  átmeneti  otthonának  létrehozása  és  működtetése  továbbra  is  fontos  feladat.7    Tevékenységek   • • • •

Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése.  Speciális Gyermekotthon és nevelőszülői hálózat létrehozása és működtetése.  A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali ellátás  és pszichiátriai betegek átmeneti otthona).  Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése. 

 

                                                    Pécs‐Vasas  területén  a  Mérföldkő  Egyesület  tart  fenn  átmeneti  otthont  szenvedélybetegek  számára.  Nincs  ellátási  szerződésük  a  várossal  és  az  átmeneti  otthoni  szolgáltatás  átalakítását,  rehabilitációs  célú  lakóotthonná  történő „átminősítését” tervezik a közeli jövőben. Így jelen dokumentum készítésének idején a szenvedélybetegek  átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés hiányában – hiányzó  szolgáltatásnak kell azt minősítenünk.  7

270 

   IV.5.  A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai  céljai, szükséges intézkedések    Specifikus célok és prioritások az önkormányzat szabályozási hatáskörében  A város szociális ellátásának általános stratégiai céljai    A népességfogyás és az alacsony várható élettartam mellett a társadalom elöregedése  jelenti a legnagyobb népesedésügyi kihívást.  Az  idős  (65  éves  és  idősebb)  népesség  létszáma  erőteljes  hullámzást  mutat,  ennek  ellenére  2050‐ig  az  előrejelzések  szerint  mintegy  másfélszeresére  nő,  s  abszolút  számának növekedése mellett aránya is jelentős mértékben növekedni fog.  Az idős lakosság egy csökkenő lélekszámú társadalom egyre növekvő rétegét képezi,  s  ez  egyre  nagyobb  igényeket  támaszt  az  egészségügyi  és  szociális  szolgáltatások  terén.    Az  életkor  mellett  a  másik  fontos  demográfiai  tényező  a  családi  állapot.  E  téren  a  legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának  növekedése.  A  70  év  feletti  népességnek  több  mint  a  fele  egyedülálló,  ami  szintén  erőteljes ellátási nyomást gyakorol a szociális és egészségügyi intézményhálózatra.  A  helyi  szükségletekre  alapozott  személyes  jellegű  szolgáltatási  igények  további  bővülését  és  számuk  növekedését  sok  minden  indokolja.  A  legfontosabbak:  a  családszerkezetben  bekövetkezett  változások,  a  népesség  elöregedése,  a  nők  munkavállalása,  a  növekvő  nyugdíjkorhatár  (ami  miatt  egyre  kevesebben  lesznek  bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a  népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó,  kallódó  fiatalok,  szenvedélybetegek,  fogyatékkal  élők)  felzárkóztatásának,  esélyegyenlőségük  biztosításának  fokozódó  követelménye.  A  családi  és  a  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás,  illetve  ezek  összeegyeztetése  szintén háttérszolgáltatásokat feltételez.  Az  ehhez  hasonló  igényekre  feleletet,  megoldást  nyújtó  szolgáltatások  létrehozása  egyben  foglalkoztatás‐bővítést  is  jelent.  Az  ellátandó  tevékenységek  egy  része  szakképzett  munkaerőt,  szak‐alkalmazotti  tudást  igényel,  más  részük  viszont  olyan  munkát  jelent,  amely  nem  igényel  különösebb  képzettséget,  illetve  a  szükséges 

271 

ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók.     ¾ A  stratégiában  prioritást  kap  a  szociális  szolgáltatások  korszerűsítése,  az  ellátások színvonalának megőrzése, és a feladatok, funkciók összeghangolása.   ¾ Fontos  cél,  hogy  a  szociális  védelem  rendszere,  megfelelő  és  hatékony  segítséget nyújtson a veszélyeztetett, krízis helyzetben és a veszteségekkel élő  személyeknek, családoknak.   ¾ Az  egyénre  szabott,  ember  közeli  és  korszerű  szolgáltatások  feltételeinek  javítása,  különös  tekintettel  a  lakókörnyezetben  történő  szolgáltatások  fejlesztése.   ¾ A  demográfiai  adatok  vizsgálatának  eredményeként  megállapítható,  hogy  a  legnagyobb  hangsúlyt  az  idősgondozásra  valamint  a  családsegítésre  kell  összpontosítani.    Azokat  a  fő  irányokat  tartjuk  továbbra  is  szem  előtt,  amelyek  elérésére  eddig  is  törekedtünk,  azaz  a  meglévő  intézményeink  tárgyi  és  személyi  feltételeinek  fokozatos  megteremtését  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelelően.  A  városunkban  felmerülő  lakossági  szükségletek  kielégítését  az  egyes  célcsoportok  speciális  élethelyzetéhez,  igényeihez  kell  igazítani,  azaz  a  szükségletek  és  a  szolgáltatások  egyensúlyának  megteremtésére  kell  törekedni.  Cél  az  együttműködés  fejlesztése,  hálózat  építés,  továbbá  a  szakmák,  szektorok  közötti  együttműködés.  A  források  ésszerű felhasználása, valamint a problémák tartós megoldása során törekedni kell a  szociális  munka,  a  szaktudás  és  értékek  következetes  érvényesítésére,  a  társadalmi  igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mérséklésére.    Minőségfejlesztés     A szociális szolgáltató‐rendszer továbbfejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani  a  lakosság  általános  mentálhigiénés  állapotából  adódó  problémákra.  .A  különböző  okok  miatt  nehézségekkel  küzdők,  gyenge  társadalmi  pozícióba  került  emberek,  csoportok,  rétegek  esetében  gyakran  előforduló  jelenség,  a  szociális  problémák  és  mentálhigiénés zavarok kapcsolódása. (A szorongás, az alvászavarok, a depresszió, a  kezeletlen  traumák  sora  marad  feldolgozatlan  a  társadalom  mentálhigiénés  kultúrájának  hiányosságai  miatt.)  A  szociális  és  mentális  problémák  együttes  kezelésének modelljei még kialakulatlanok. 

272 

Nem  megoldott  a  „segítők  segítése”:  hiányoznak  a  szupervízió,  a  munkahelyi  mentálhigiéné  feltételei,  az  igényekhez  képest  kevés  továbbképzési  lehetőség  áll  rendelkezésre.    A  minőség  színvonalának  megőrzése  és  annak  folyamatos  fejlesztése  a  szakmai  munkavégzés és a lakossági szükséglet‐kielégítés alapvető feltétele. Ennek érdekében  az alábbi célok megvalósítása szükséges.     Szellemi erőforrás fejlesztés     A  minőségi munkavégzés fontos feltétele, hogy  az intézményrendszerben dolgozók  megfelelő  körülmények  között  tudják  ellátni  szakmai  feladataikat,  a  mindennapi  tevékenységeink  során  ne  kelljen  olyan  objektív  akadályokkal  megküzdeniük,   amelyek, elhárítása túlhalad az egyéni kompetenciákon.     A  cél  az,  hogy  az  intézményekben  dolgozó  munkatársak  a  jogszabályi  követelményeknek  megfelelő  szakképzetséggel  rendelkezzenek,  ami  a  minőségi  feladatellátás alapfeltétele.  Az  igényeket  követő  szolgáltatások  tervezésénél  nem  elhanyagolható  szempont,  az  ellátásban  résztvevők  körének  létszámnorma  szerinti  foglalkoztatása,  szakmai  képzése,  továbbképzése.  Az  új  ellátási  formák  bevezetésével  szükségessé  válik,  korszerű,  speciális  szaktudással  rendelkező  munkatársak  foglalkoztatása.  Tapasztalataink  alapján  egyes  szociális  szakemberképzésben  túlképzés  látható  (pl.  szociális  gondozó  és  ápoló),  míg  egy‐egy  szakterület  speciális  ismeretek  hiányával  küzd.  Igényként  merült  fel a ‐ más szokásokkal,  kultúrával és  sokszor halmozott  szociális  problémákkal – rendelkező roma lakosság körében, olyan segítő személy, aki ismeri  az etnikum sajátosságait. Valószínűsíthető, hogy az idős roma emberek ellátása nem  teljesen  megoldott  a  családon  belül,  vagy  az  ápolási  szakértelem,  vagy  az  ápolást  vállaló hozzátartozó hiányzik.  Célszerű lenne a már végzett roma gondozókat alkalmazni ezen a területen ‐ vagy a  már  meglévő  civil  szervezetek  által  nyújtott  szolgáltatásokat  bővíteni,  ismertebbé  tenni  ‐,  hiszen  már  a  nyelvtudás  is  kapcsolat  a  roma  közösséggel.  A  gondozási  központok fel tudnák mérni az igényeket és koordinálni tudnák a munkát.    

273 

  A képzési rendszerben az alábbi prioritás érvényesül    ¾ Iskolai rendszerű képzések   Szoros együttműködés szükséges a képző és a szolgáltató intézmények között, mivel  az  elméleti  és  a  gyakorlati  képzés  kölcsönösen  egymás  épül,  és  csak  így  lehetséges,  hogy  az  intézmények  a  gyakorlati  képzés  megfelelő  terepévé  válhassanak.  Ez  az  együttműködés  a  képzőintézmények  számára  is  ugyanilyen  hangsúlyos,  hiszen  ezáltal válik lehetővé, hogy adekvát módon reagálhassanak a szakmai igényekre.     ¾ Nem iskolarendszerű továbbképzés, távoktatás  A  tanfolyamokon  szakmai  tanácskozásokon,  szakmai  műhelyeken  való  részvétel  a  már  meglévő  tudás  bővítését,  korszerűsítését,  illetve  az  újonnan  bevezetésre  kerülő  módszerek  megismertetését  jelenti.  Fontos,  hogy  ezeken  a  képzéseken  az  intézmények dolgozói ne csak hallgatóként vegyenek részt, hanem maguk is alkotó  és aktív módon közreműködhessenek városunk szociális ellátásnak bemutatásában.     A  képzés  során  megszervezett  ismeretek  fontosak  a  minőségi  feladatellátás  szempontjából.  Ezek  azonban  nem  csak  egy‐egy  eseményhez  kötődően  ‐  szakmai  tanácskozások  –  bírnak  jelentőséggel,  hanem  széles  szakmai  körbe  való  eljutásuk  is  ugyanilyen fontos.     Ágazati információs rendszer kiépítése    Az  ágazati  információs  rendszer  kiépítésével  az  a  célunk,  hogy  biztosítsuk  az  egyenletes  fejlődést,  meghatározzuk  a  részterületek  fejlesztési  irányait,  ezáltal  átláthatóvá  tegyük  a  szociális  ellátórendszert.  Ennek  alapvetően  két  színtere  van  a  szakmai, valamint a lakossági szint.   A szolgáltatást igénybevevők folyamatos informálása lehetővé teszi, hogy mindenki  a  neki  legmegfelelőbb  szolgáltatást  vegye  igénybe.  Fontos,  hogy  az  újonnan  bevezetésre  kerülő  szolgáltatások  is  széles  körben  ismertté  váljanak.  Ennek  lehetőségei:   

274 

¾ Média   A  helyi  sajtó,  rádió  és  televízió  nyilvánossága  elsősorban  az  új  szolgáltatások  bemutatását  és  a  már  meglévők  bővítésének,  korszerűsítésének  megismertetését  hivatott szolgálni.     ¾ Kiadványok   A  különböző  szolgáltatásokat  nyújtó  intézmények  a  lakosság  számára  könnyen  hozzáférhető, ingyenes, széles körben terjesztett kiadvánnyal mutassák be magukat.  Ez  történhet  egyrészt  egy  átfogó,  a  város  minden  intézményét  bemutató  nagyobb  terjedelmű  kiadványban,  másrészt  az  intézmények  által  külön‐külön  készített  anyagok formájában.     ¾ Internet  Egyre  fontosabbá  váló  információs  forrás,  ahonnan  a  szociális  szolgáltatások  köre  sem  maradhat  ki.  Ezért  cél  minden  intézménynek  Internet  hozzáférési  lehetőség,  esetleg  saját  web‐oldallal  ahol  bemutathatják  szolgáltatásaikat.  Az  Európa  Uniós  pályázatokon  való  részvétel,  illetve  a  pályázatok  kiválasztása  és  letöltése  ezt  elengedhetetlenné teszi.    ¾ Intézményekben történő tájékoztatás  Fontos,  hogy  az  általános  iskolába  járó  gyermekek  már  tájékoztatást  kaphassanak  a  családsegítő és egyéb szociális intézmények munkájáról, feladatáról.  Ugyanígy  munkaügyi  központ,  okmányiroda,  népjóléti  irodák,  stb.  is  alkalmas  helyek  információ  átadására,  ahol  például  videofilm  nyújthatna  tájékoztatást  a  várakozóknak a városban elérhető szociális szolgáltatásokról.    Az  ellátó  rendszer  változtatásai  magukkal  vonják  a  szociális  ellátásban  dolgozók  szakmai  továbbképzését,  valamint  az  alkalmazott  szoftverek  specifikációját.  Ennek  egyik  fő  jelentősége  a  szükséges  adminisztráció  ésszerűsítése,  gyorsítása,  információcsere lehetővé tétele, szolgáltatási igények nyomon követése, a papíralapú  adatkezelés és továbbítás csökkentése.   

275 

A  szakmai  körök  megfelelő  informáltsága  szorosan  kapcsolódik  a  munkafeltételek  kialakításához,  hiszen  minőségi  munkát  csak  a  szükséges  információk  birtokában  lehet  végezni.  Az  információk  forrásául  szolgálhat  a  társintézményekkel  való  kapcsolattartás.  Rendszeressége  lehetőséget  teremt  a  tapasztalatcserére,  illetve  a  különböző  szolgáltatások  összehangolására.  Fontos,  hogy  az  intézmények  ismerjék  az  egymás  által  nyújtott  ellátások  tartalmát,  hiszen  így  lehet  csak  egymásra  épülő  szolgáltatási rendszert működtetni.     Szükséglet felmérés módjai     A megfelelően képzett szellemi erőforrás adja a szilárd bázisát annak, hogy korszerű  kutatási  módszereket  alkalmazzunk  a  hatékonyabb  és  hatásosabb  szükséglet  felmérés érdekében.     Az  adatgyűjtés  és  feldolgozás  módszereinek  helyes  megválasztásával  azok  értékelésével,  elemzésével  tud  felépülni  egy  a  lakossági  igényeket  kielégítő  és  a  változásokra  lehető  legrugalmasabban  reagáló  szolgáltató  rendszer.    A  rendszer  felépítésében  az  iskolarendszerű  képzések  szakmai  tudásbázisainak  bevonása  elengedhetetlen.  A  szociális  védelem  azon  elemeit  szükséges  erősíteni,  amelyek  a  lakosság szociális biztonságának megteremtésére, fenntartására törekednek.     A társadalmi változások (idősödés, a hagyományos családszerkezetek átalakulása) a  szociális ellátórendszer rugalmas reagáló‐képességét igényli, s az ellátási struktúrák  olyan  –  ennek  megfelelő  –  alakítását,  amely  lehetővé  teszi  a  családi  és  lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások irányába történő erőteljesebb elmozdulást.    Az EU normák szerint (ezt a hazai kutatások eredményei alátámasztják) a segítségnyújtás személyes  formáit időszakosan vagy tartósan a lakosság közel 10%‐a igényli. Ez, akár az ellátandók számát, akár  a nyújtott szolgáltatások fajtáit vesszük, csak töredéke annak, amire szükség lenne. 

  A lakóhely jelentősen befolyásolhatja, milyen lehetőségei nyílnak az egyénnek, hogy  a  különböző  programokban  részt  vehessen,  a  különböző  szolgáltatásokhoz  hozzá  juthasson.  Ez  érvényes  a  város  igazgatási  területén  belül  is.  Szükségessé  válik  speciális  feltételek biztosítása  a külterületeken  élő,  általában  halmozottan hátrányos  helyzetűek  ellátásához.  Ennek  köszönhetően  a  szociális  alapellátás  formái,  humán 

276 

szolgáltatási, gondozási‐ápolási, szociális és mentálhigiénés szükségletei a rászoruló  egyének, családok részére egységesen elérhetővé válnak.    A megfelelően kiépített alapellátások esetén (új típusú ápolást‐gondozást, felügyelete  biztosító  szolgáltatások  bevezetésével)  a  tartós  bentlakásos  intézmények  oldalán  kevesebb igény jelenne meg.     Figyelembe  véve  azonban  a  társadalmi  változásokat,  a  házi  gondozói  létszám  emelésével,  az  alapellátás  feladatok  körének  kiszélesítésével,  nappali  intézmények  számának növelésével megteremthető:  ¾ az egyén otthonában történő teljes körű ellátás,  ¾ a  családi  és  munkahelyi  követelményekhez  való  alkalmazkodás  összeegyeztetése  érdekében működő háttérszolgáltató rendszer,  ¾ a  szociális  gondoskodás  különböző  szintjei  és  intézményei  közötti  rugalmasabb  átjárhatóság.    Társadalmi elismertség     A  szociális  szférában  dolgozók  társadalmi  presztízse  alacsony,  jövedelmük  jelentősen  elmarad  az  átlagtól.  A  szociális  munkások  átlagos  jövedelme  a  nemzetgazdasági  átlagbér  60–65%‐  a,  a  középfokú  végzettséggel  rendelkező  szakdolgozók  jövedelme  még  ettől  is  jelentősen  elmarad.  A  szociális  területen  dolgozók  ezen  felül  jogosan  nehezményezik,  hogy  a  „Szociális  Munka  Napja”  jelenleg  semmilyen  elismeréssel  nem  jár  városunkban.  Társadalmi  elismertség  érdekében  vonzóbbá  kell  tenni  a  szociális  munkát  például  azzal,  hogy  a  „Szociális  Munka Napja” alkalmával kitűntetésben részesüljenek a szakma legjobbjai.     A  környezeti  feltételek  hiánya  sokszor  a  szakmai  munka  minősége  ellenében  hat:  a  segítő  intézmények  helyi  adottságai  (belső  terek  elrendezése,  a  nehéz  elérhetőség,  vagy  az  akadálymentes  környezet  megoldatlansága,  tárgyi  felszereltség  hiányossága), a szakmai munka minimális feltételeit sem biztosítják.   

277 

Feltétlenül szükséges lenne mind a társadalmi mind a környezeti feltételek javítása.  Tudatosítani kell, hogy a szociális ellátórendszer szolgáltatásait a társadalom minden  rétege igénybe veheti (pl. Idősek Otthona, családsegítő szolgáltatás).  Hangsúlyosabbá kell tenni a szektorok közötti átjárhatóság biztosítását, a gazdasági  szereplők fokozottabb bevonásával a szociális szféra területére.               

278 

A  2007‐es  felülvizsgálat  során  a  következőstratégiai  célok,  fejlesztési  irányok  és  operatív  programok kerültek kijelölésre:    A  város  szociális  rendszere  fejlesztésének  prioritásai,  általános  stratégiai  céljai,  szükséges intézkedések    Prioritás: Tervezett és szervezett önkormányzati szociálpolitika megteremtése, működtetése     Stratégiai célok:  •

Integrált  szolgáltatások  és  programok  a  helyi  társadalom  életminőségének  javítása  érdekében  Magas  fokú  szociális  biztonságot  és  minőséget  biztosító,  fenntartható,  esélyteremtő  jóléti rendszer létrehozása, fejlesztése 

•  

Operatív programok   1. 2. 3. 4. 5.

A szervezetrendszer korszerűsítése  A jóléti ellátórendszer összehangolása és fejlesztése  Regionális Módszertani Központ létrehozása a meglévő módszertani bázison  Innovatív szakmai kezdeményezések hatásosságának és hatékonyságának növelése  Új  típusú  komplex  humán  ágazat‐  és  szektorközi  programok/szolgáltatások  támogatása  6. Az integrált városfejlesztés  keretében  megvalósuló  komplex rehabilitáció  –  szociális  dimenziója  –  módszertanának  kidolgozása,  ilyen  irányú  projektek  kidolgozása,  megvalósítása, támogatása 

  Az operatív programokhoz kapcsolódó intézkedések:    1. 1. 2. 3. 4. 5.

operatív program: A szervezetrendszer korszerűsítése  Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése  Az igazgatási rendszer korszerűsítésének továbbfolytatása  Informatikai rendszer továbbfejlesztése   Feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása   Átlátható és kiszámítható pályázati menedzsmenti rendszer kialakítása 

279 

6. HR politika kialakítása  7. Kistérségi‐ és városi önkormányzat szociálpolitikák teljes körű összehangolása    2. operatív program: A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása  1. A törvényben előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása  2. A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi  szintű  és  „célcsoporti”  összehangolása  3. A  jóléti  ellátórendszer  maximális  tervezettségének  biztosítása  és  nyomon  követése  (koncepció, tervezett adatgyűjtés, adatbázis, egyedi intézményfejlesztési tervek )  4. A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése  a  célcsoportok  összehangolt  ellátása  érdekében;  a  szervezeti  integrációk  támogatása  (városon belül, és város‐kistérség, város‐megye, város‐régió vonatkozásában is)  5. A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  bevételek  és  kiadások,  azaz  a  szolgáltatás  nyújtása során felmerülő költségek és a térítési díj összhangjának megteremtése  6. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának és hatásosságának növelése  7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása, a nyilvánosság biztosítása    3. operatív  program:  Regionális  Módszertani  Központ  létrehozása  a  meglévő  módszertani bázisokon; egyéb szakmafejlesztő tevékenységek biztosítása     1. Az RMK létrehozásának megtervezése (pl. célja, feladatai, szervezeti forma)  2. A szervezet és a működés feltételeinek biztosítása (RMK)  3. A minőségbiztosítás rendszerének kidolgozása és működtetése  4. A kontrolling és monitoring rendszer kidolgozása és működtetése  5. A  korszerű  humánerőforrás  képzés/átképzés/továbbképzés  rendszerének  kidolgozása  és működtetése (PTE)    4. operatív  program:  Innovatív  szakmai  kezdeményezések  számának  és  hatékonyságának növelése  1. Az  innovatív  szakmai  kezdeményezések  feltérképezése,  elemzése,  adatbázis  összeállítása, értékelése  2. Az innovációk minősítési rendszerének kidolgozása  3. Az alkalmazásra kerülő innovációk és alkalmazhatósága módszertanának kidolgozása  (RMK) 

280 

  5. operatív  program:  Új  típusú,  komplex  humán  ágazat‐  és  szektorközi  programok/szolgáltatások támogatása  1. Ágazat, szektorközi és területi együttműködések és fejlesztési programok támogatása,  (foglalkoztatás, lakás, egészségügy, oktatás, társadalmi devianciák, adósságkezelés)  2. Non‐profit  vállalkozás  lehetőségeinek  támogatása  a  jóléti  ellátórendszer  fejlesztésének céljából (szociális gazdaság támogatása)  3. Feladat‐megosztási  stratégia  elkészítése,  megállapodások  kezdeményezése  azokon  a  területeken, amelyeken a hatáskör és az illetékesség nem illeszthető  4. A  civil  szféra  erősítése,  aktivizálása  (önkéntesség,  közösségfejlesztési  akciók),  társadalmi kapcsolatok erősítése    6. operatív program: Integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex  rehabilitáció  –  szociális  dimenziójának  –  módszertanának  kidolgozása,  ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása  1. Komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása  2. Komplex  városrehabilitációs  projektek  kidolgozása,  megvalósítása,  a  pályázati  rendszerben való részvétel segítségével  3. Szociális lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása    A 2007. évi felülvizsgálat során megfogalmazott stratégiai fejlesztési irányok, intézkedések    A  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Stratégiai  Fejlesztési  Program,  Stratégiai  fejezetének,.2.számú  Operatív  Programja  szól,  a  jóléti  szolgáltató  rendszer  fejlesztéséről.  Az  alábbiakban  az  2.  számú  Operatív  Program  és  a  kapcsolódó,  intézkedések leírását adjuk.:   

8 2.  SZÁMÚ  OPERATÍV  PROGRAM:  A  JÓLÉTI  ELLÁTÓRENDSZER  FEJLESZTÉSE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA   A program célja: 

1. A jóléti szolgáltatások színvonalának javítása (ágazati cél)  Cél,  hogy  Pécs  Megyei  Jogú  Város  közigazgatási  területén  elérhető  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi 

281 

szolgáltatások  minősége  javuljon,  továbbá,  hogy  a  szolgáltatások  színvonala  tekintetében  város  a  Dél‐Dunántúli  Régióban központi szerepet tölthessen be.  2.  A  jóléti  szolgáltatások  elérhetőségének  javítása,  az  igénybevevők számának szükségleteknek megfelelő növelése  a  hozzáférés  javításával  és  a  hozzáférési  esélyek  kiegyenlítésével (ágazati és területi cél)  Cél,  hogy  a  szociális  és gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatásokat igénybe vevők száma az illetékességi területen  az  országos  átlagot  meghaladó  mértékben  növekedjék  és  a  szolgáltatásokat  igénybe  vevők  aránya  tekintetében  a  város  az  első helyen álljon a Dél‐dunántúli Régióban.   3.  A  jóléti  szolgáltatások  fenntartható  és  hatékony  térségi  rendszerének megszervezése (területi cél)  Cél,  hogy  Pécsett  és  térségében  alakuljon  ki  a  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatásokat  összehangolni  és  fejleszteni  képes  intézményrendszer  és  jelentősen  növekedjék  az  integrált,  „komplex”,  differenciált,  emberközpontú szolgáltatások és azok igénybevevőinek száma.  A program tartalma:  Pécs Megyei Jogú Városban a szociálpolitikai ellátás szerkezete  –  értve  ez  alatt  a  pénzbeli  ellátásokat,  a  szociális  és  gyermekjóléti  alapszolgáltatásokat,  a  szociális,  valamint  a  gyermekvédelmi  szakellátást  – az  ellátások  és  szolgáltatások  széles  skáláját  nyújtja,  azonban  további  fejlesztésekre  van  szükség  annak  érdekében,  hogy  a  vonatkozó  jogszabályokban előírt  követelményeknek  megfelelő  és  a  város,  illetve  az  ellátásba  bevont  kistérségi  települések  lakosságának  szükségleteihez illeszkedő szolgáltatási rendszer jöjjön létre.   Az  ellátórendszernek  választ  kell  adni  az  új  típusú  társadalmi  problémákra,  de  a hagyományosnak  tekinthető  szociális  problémák  területén  is  jelentős  szerkezeti  módosulásokra  van  szükség.  A  szolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  biztosításában  egyrészt  a  város,  másrészt  a  kistérség  speciális  adottságai  kiépültek,  azonban  tényleges  hozzáférhetőségüket  korlátozza,  hogy  a 

282 

potenciális  igénybe  vevők  nem  rendelkeznek  elegendő  információval,  nem  ismerik  az  egyes  szolgáltatások  tartalmát,  az igénybevétel módját, feltételeit.  A város vonzáskörzetét tekintve formálódik, kiépülőben van a  többcélú  társulás  településeit  lefedő  szolgáltatási  rendszer.  A  korábbi  években  nagyfokú  területi  egyenlőtlenségek  alakultak  ki  az  egyes  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  hozzáférhetőségében. A kisebb településeken az egyszemélyes,  nem  napi  rendszerességgel  elérhető  és  igénybe  vehető  szolgálatok/szolgáltatások  vagy  a  mulasztásos  törvénysértés  volt a jellemző.  Az  egyenlőtlenség  egy  másik  dimenzióját  jelenti  az,  hogy  a  hátrányos  helyzetű  célcsoportok (fogyatékossággal  élők,  szenvedélybetegek,  pszichiátriai  betegek,  hajléktalanok)  esetében  kapacitáshiány  és  strukturális  problémák  mutatkoznak az ellátórendszerben.    A  normatív,  jogszabályi  előírások  szerint  tehát  a  megyei  jogú  város  saját  területén  köteles  a  Szt.  86.  §‐ában  a  lakosságszám  alapján  előírt  alap,  nappali,  és  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  ellátási  feladatokat  megszervezni,  valamint  az  Szt.  90.  §  (2)  bekezdés alapján köteles megszervezni a megyei önkormányzat  ellátási  kötelezettsége  körébe  tartozó  feladatok  közül  az  idősellátást,  továbbá  –  előzetes  felmérésekre  alapozva  – a  lakossági  szükségletek  alapján  meghatározott  legalább  két  intézménytípus feladatait köteles biztosítani.    A  normatív  minimum  követelményeken  túl  a  jóléti  ellátórendszer  fejlesztése  magába  foglalja  még  hiányzó,  új  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatások  beindítását,  már  működő  szolgáltatások  fejlesztését;  új  típusú,  innovatív,  integrált  szolgáltatások  modellezését,  melyek  tervezésen alapulnak és fő szervezési alapelvük a szükségletek  minél  hatékonyabb  kielégítése,  a  szociálpolitikai  fejlesztéseket  közvetlen  vagy  közvetve  szolgáló  források  minél  eredményesebb  felhasználása,  az  egyéb  közszolgáltatásokkal 

283 

történő és a területi szintű összehangolás.    Célcsoport: 

A szolgáltatást igénybe vevők, egyének, családok, közösségek 

A  program  A  szociális  (és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi)  szolgáltatást  közreműködői:  nyújtó  szervezetek,  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  Pécsi  Többcélú  Kistérségi  Társulás,  Baranya  Megyei  Önkormányzat,  működési  engedélyt  kiadó  szervek  (városi  jegyző,  szociális  és  gyámhivatal),  Dél‐Dunántúli  Regionális  Munkaügyi Központ, civil szervezetek  Az  Önkormányzat  és/vagy  a  Polgármesteri Hivatal  szerepe: 

A Polgármesteri Hivatal feladatai: a testületi döntések szakmai  és  pénzügyi  szempontból  történő  előkészítése,  a  már  működő  szolgáltatások és a beindítandó szolgáltatások engedélyeztetési  eljárásaival  kapcsolatos  adminisztratív  feladatok  elvégzése,  a  szolgáltató  szervezetekkel  való  együttműködés,  pályázati  tevékenység  és  az  ehhez  kapcsolódó  adminisztráció  támogatása.  PMJV  Önkormányzatának  feladatai:  források  biztosítása,  politikai  legitimitás  biztosítása,  a  szükséges  helyi  döntések  meghozatala  (rendeletalkotás,  határozatok)  során  gyors  és  rugalmas eljárás, a döntés‐előkészítés és a végrehajtás folyamán  vezetői szintű egyeztetések lebonyolítása, lobbytevékenység. 

A  program  A  program  megvalósításának  alkalmazkodni  kell  a  megvalósításának  dinamikusan  változó  környezethez.  A  szabályozó  környezet  feltételei:  vonatkozásában  megállapítható,  hogy  folyamatosan  módosulnak  a  jogi  normák,  nagy  számban  keletkezik  új  jogszabály.  A  szociális  ágazatot  érintő  jogszabályokra  egyidejűleg jellemző a joghézag és a túlszabályozás. A szociális  szakmai standardok és protokollok várható 2008‐as bevezetése  kihívást  jelent  a  szolgáltatóknak  és  a  fenntartónak  egyaránt,  viszont kiszámíthatóbbá teszi a szabályozó‐környezetet.  A  program  optimális  megvalósításához  szükséges  és  indokolt  lenne a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény,  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi 

284 

igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény,  a  települési  önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi  CVII. törvény, valamint e törvények végrehajtási rendeleteinek  módosítása.    A  szociális  szolgáltatások  finanszírozási  szabályainak  megújítása,  a  feladatfinanszírozás  központi  szinten  történő  bevezetése,  valamint  a  normatív  állami  támogatások  kiszámíthatósága  ugyancsak  alapvető  feltétele  a  program  sikeres megvalósításának.  A  program  megvalósításánál  számolni  kell  a  politikai  ciklus,  mint  külső  tényező  –  negatív  és  pozitív  irányú  –  torzító  hatásával.   Számolni  kell  azzal  a  tehetetlenségi  tényezővel,  hogy  a  helyi  szociálpolitikát  jelenleg  az  intézményrendszer  és  a  pénzügyi  lehetőségek  korlátai  determinálják,  így  leggyakrabban  csak  korrekciós beavatkozás(ok)ra van lehetőség.  A  program  megvalósításában  érintett  szakemberek  körében  bekövetkező  természetes  változások,  vagy  tudatos  változtatások szintén befolyásolják a megvalósítás eredményeit  és a fenntarthatóságot.   Eredménymutatók: 

1. A hatályos jogszabályok szerint teljes körűen működtetett – Pécs  Megyei  Jogú  város  számára  – kötelezően  előírt  alapszolgáltatások és szakosított ellátások száma  2. Minőségbiztosítási  rendszer  alapján  működő  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  aránya  a  Dél‐ Dunántúli  Régió  többi  megyei  jogú  városához  képest  (százalékosan  kifejezett  arányszám:  a  minőségbiztosított  szolgáltatások  száma  az  összes  szolgáltatás  számához  viszonyítva)  3. Egységes  szolgáltatási  protokollhoz  szolgáltatások igénybevevőinek száma 

illeszkedő 

4. Szakosított ellátást igénybe vevők száma  5. Szakosított  ellátásból  saját  lakókörnyezetébe  visszatérő  igénybe vevők száma 

285 

Térszerkezeti  összefüggések: 

Cél  a  területi  elv  érvényesítése  a  szociális és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  minőségi  és  mennyiségi  fejlesztésében.  A  területi  elv  érvényesítése  során  az  egyenlőtlenségek dimenziói az alábbiak:   1.  a  városon  belüli  területi  különbségek,  városrészek  speciális  adottságaiból adódó előnyök és hátrányok;  2.  a  város  térségi  szereplő:  a  város  és  ellátási  körzetén  (kistérség) belüli egyenlőtlenségek;  3.  a  város  regionális  szereplő  („pólus”):  a  városnak  a  többi  megyei jogú városhoz viszonyított pozíciója és a Dél‐Dunántúli  Régióban betöltött funkciója.  A  fenti  dimenziók  mentén  illeszthetők  a  város  szociálpolitikai  fejlesztési  céljai  a  Dél‐Dunántúli  Régió  Humán  Közszolgáltatások  Stratégiai  Fejlesztési  Programjának  célrendszeréhez.  A  területi  szintű  modellezés  lényege,  hogy  a  szociálpolitikai  célú  fejlesztéseket  nem  önmagukban,  hanem  holisztikusan  értelmezi,  ezáltal  a  szociális  és  más  humán  ágazatok  szinergikus  együttműködése  révén  javul  az  ellátásokhoz/szolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  és  költséghatékonyabbá válik azok biztosítása.  A térségi modellezés elveit követve cél:  1.  Pécs  Megyei  Jogú  Város  szolgáltató  hálózatának  újrapozícionálása:  alap  és  szakellátások  (kistérségben,  térségben és regionálisan) biztosítása;  2.  a  Megyei  Jogú  Városok  feladatmegosztása  elsősorban  a  speciális  szakszolgáltatások  terén  (pl.  rehabilitációs  otthonok,  speciális  gyermekotthonok),  illetve  valamennyi  érintett  szereplővel  (elsősorban  az  ún.  térségi  szolgáltató  központ  városokkal) történő megállapodás alapján.     A  szolgáltatások  szintjén  ez  konkrétan  azt  jelenti,  hogy  a  megyei  jogú  város  közvetlen  vonzáskörzetét  (mikrotérség)  lefedő  gyermekjóléti,  illetve  szociális  alapszolgáltatásokat  biztosít,  a  Pécsi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  területén 

286 

koordinálja  az  alapszolgáltatásokat  (ha  lehetséges,  akkor  mikrotérségi,  vagy  városrészi  központokon  keresztül).  Regionális  vonatkozásban  felvállalja  az  ún.  speciális  szak/szakosított  szolgáltatások  (gyermekvédelem,  szociális:  pl.  bentlakásos  intézmények,  idősektől  „felfele”)  biztosítását;  regionális  szintű,  az  alacsonyabb  számosságú,  de  speciális  igényű  csoportok  számára  létrehozott  intézmények  (pl.  rehabilitációs  célú  intézmények,  valamennyi  célcsoport  számára,  lakóotthonokat  is  beleértve)  működtetését;  továbbá  közreműködik  új  típusú:  (pl.  BV‐ből  kikerültek  utógondozó,  rehabilitációs  otthona)  szolgáltatások  bevezetésében.  A  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátások  biztosításán  túl  a  megyei  jogú  város  részt  vállal  az  ún.  módszertani  feladatok  regionális szintű biztosításában/koordinálásában.   Javasolt intézkedések: 

 

1. A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása  2. A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi szintű és „célcsoporti” összehangolása  3. A  jóléti  ellátórendszer  maximális  tervezettségének  biztosítása  (koncepció,  tervezett  adatgyűjtés,  adatbázis,  egyedi intézményfejlesztési tervek)  4. A  jóléti  ellátórendszer  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  megteremtése  a  célcsoportok  összehangolt  ellátása  érdekében;  a  szervezeti  integrációk  támogatása  (városon  belül,  és  város‐kistérség,  város‐ megye vonatkozásában is)  5. A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  költségek  és  a  térítési  díjak  összhangjának megteremtése  6. A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  hatékonyságának  növelése  7. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása 

287 

1. Intézkedés: A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása     Az intézkedés célja  Pécs város jóléti ellátórendszerének törvényi előírásoknak megfelelő működése,  a mulasztásos törvénysértések megszüntetése.    Az intézkedés tartalma  A  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény által előírt kötezettség teljesítése:    A  40.000  főnél  nagyobb  lélekszámú  településeken  Gyermekjóléti  Központot  kell  létrehozni,  amely  az  alapfeladatokon  túl  speciális  szolgáltatásokat  is  nyújt  (kapcsolatügyelet,  kórházi  szociális  munka,  utcai  és  lakótelepi  szociális  munka,  készenléti  szolgálat).  Ennek  hatálya  2005.  január  1‐je  volt,  melyből  csak  a  kapcsolatügyeletet és kórházi szociális munka ellátása indult el.   A Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése így továbbra is fontos feladat.    A  gyermekvédelem  korszerű  alaprendszere  az  országban  jórészt  már  kiépült.  Jelenleg  a  kormányzat  és  a  város  vezetése  is  a  speciális  gyermekvédelmi  intézmény(ek)  kiépítésére  szeretné  a  hangsúlyt  fektetni,  különösen  a  deviáns,  magatartászavaros,  bűnöző  és  neurotikus  gyerekek  speciális  nevelésével  kapcsolatban.  Normál  Gyermekotthonban  nevelésük  nem  megoldott,  és  a  többi  gyermeket  is  súlyosan  veszélyeztetik.  Szükséges  lenne  a  többiektől  történő  „elkülönítésük”  megszervezése.  A  fentiek  alapján  is  jól  látható,  hogy  a  Speciális  Gyermekotthon  felállítása8  sürgető  feladat  (akár  regionális  hatókörrel).  Továbbá  mintegy  200‐230  pécsi  gyermek  számára  nevelőszülői  hálózat  kiépítésére  és  működtetésére lenne szükség Pécs városában, 50‐60 nevelőszülői családdal.                                                     8 A Megyei jogú városok számára csak 2009‐től kötelező feladat, speciális gyermekotthon és nevelő szülői hálózat  fenntartása. Jelenleg tehát nem beszélhetünk mulasztásos törvénysértésről, egyrészt azonban már most szükséges  a  szakmai  előkészületek  megtétele  a  2009‐től  érvénybelépő  kötelezettség  teljesítéséhez,  másrészt  a  helyi  szükségletek  is  alátámasztják  a  speciális  gyermekotthon  és  nevelőszülői  hálózat  mielőbbi  kialakításának,  működtetésének  szükségességét. 

288 

  A  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  által előírt kötelezettség teljesítése:    Elengedhetetlen  feladat  a  törvény  által  előírt  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátása  és  átmeneti  otthonának  kiépítése,  az  együttműködések  kereteinek  kidolgozása,  a  szükségleteknek  megfelelő  ellátórendszer  létrehozása,  a  jelenlegi  bázison  az  ún.  integrált  szervezeti  megoldás  feltételeinek  kialakítása.  A  szenvedélybetegek  ellátásánál  a  kettős  diagnózisú  igénybe  vevők  kapcsán  is  észlelhető,  hogy  a  pszichiátriai  betegek  nappali  ellátátását  ‐  az  ügyfél  irányítórendszerrel  együttműködve ‐ kell megszervezni a jelenlegi bázison.    A szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátása biztosított a városban, azonban a  szenvedélybetegek  átmeneti  otthonának  létrehozása  és  működtetése  továbbra  is  fontos feladat.9    Tevékenységek   • • • •

Gyermekjóléti Központ felállítása, működési feltételeinek megteremtése.  Speciális  Gyermekotthon  és  nevelőszülői  hálózat  létrehozása  és  működtetése.  A pszichiátriai betegek törvényben előírt szolgáltatásainak kiépítése (nappali  ellátás és pszichiátriai betegek átmeneti otthona).  Szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése. 

      A célcsoport:  

                                                    Pécs‐Vasas  területén  a  Mérföldkő  Egyesület  tart  fenn  átmeneti  otthont  szenvedélybetegek  számára.  Nincs  ellátási  szerződésük  a  várossal  és  az  átmeneti  otthoni  szolgáltatás  átalakítását,  rehabilitációs  célú  lakóotthonná  történő „átminősítését” tervezik a közeli jövőben. Így jelen dokumentum készítésének idején a szenvedélybetegek  átmeneti otthoni ellátásának körülményei tisztázatlanok, jogi értelemben – ellátási szerződés hiányában – hiányzó  szolgáltatásnak kell azt minősítenünk.  9

289 

Önkormányzati  igazgatásban  dolgozó  szakemberek,  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozói  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek),  helyi  döntéshozók,  érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanács  és  kerekasztalok,  idősügyi tanács…stb.)    Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  és  szociális  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb szakmai fórumok. 

290 

2.  Intézkedés:  A  meglévő  szolgáltatások  fejlesztése,  korszerűsítése,  területi‐ szintű és „célcsoporti” összehangolása     Az intézkedés célja  A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése.  Olyan  szolgáltatások,  ellátási  formák  kiépítése,  melyekre  nincs  törvényi  kötelezettség, azonban szükséglet mutatkozik az adott ellátási forma iránt.    Az intézkedés tartalma, ún. fejlesztési irányok:  A  Pécsett  fenntartott  szociális  ellátórendszer  elemei  az  elmúlt  években  folyamatosan bővültek.     A romló szociális helyzet, a kirekesztődési folyamatok kezelése, az új igények és  szükségletek, a szolgáltatások folyamatos megújítását, fejlesztését teszik szükségessé.  A  szociális  szolgáltatásokkal  szembeni  alapkövetelmények,  a  minőség,  hozzáférhetőség,  fenntarthatóság  fogalmak  köré  csoportosíthatók,  így  a  szükségletekre  gyorsan  reagáló,  rugalmas,  átjárható,  differenciált  ellátórendszer  kialakítása szükséges és elengedhetetlen, mind a szociális problémák kezelése, mind  a költséghatékonyság szempontjából.  Jelen  Szociálpolitikai  Program  keretében  felmért  fejlesztési  igények  és  intézményi  mélyinterjúk  alapján  szociális  fejlesztési  térkép  készítésére  került  sor,  amely  a  jelenlegi  ellátó‐rendszer  bemutatásán,  a  probléma  csoportok  térbeli  elhelyezkedésén,  a  fellépő  társadalmi  igények  azonosításán  túl  egyfajta  „szakmai  átvilágítás”  alapjául  is  szolgálhat.  (Gondozottak  státuszvizsgálata,  gondozottak  jogainak,  kötelezettségeinek  érvényesülése,  akkreditációs  követelményeknek  való  megfelelés,  térítési  díjak  felülvizsgálata,  intézmények  közti  együttműködés  és  kommunikáció szintje…stb.)  Mindezek  alapján  jól  látható,  hogy  bizonyos  ellátási  területek  teljes  reformot  igényelnek,  más  területek  szolgáltatásainak  minőségi  fejlesztése  szükséges,  megint  mások strukturális változtatásokat sürgetnek.    A Szociális törvény szerinti ellátások: 

291 

Az idősellátás területén alapvetően két fejlesztési irány köré csoportosíthatók a  reform elképzelések, fejlesztési tevékenységek:  1.) A  városon  belül  egységes  szakmai  standardokon  alapuló  komplex  (alapszolgáltatások  és  szakosított  ellátások  integrációja)  idősellátó  rendszer  biztosítása.  Jelenti  ez  egyrészt  a  városon  belül,  a  városrészekben  megjelenő  szükségletekre,  igényekre  reagáló,  úgynevezett  otthon  közeli  szolgáltatásokat  biztosító  területi  alapellátó  hálózat  fejlesztését  (új  típusú  szolgáltatások  modellezése  is);  másrészt  a  szakosított  ellátások  minőségi  fejlesztését.  2.) A  kiépült,  integrált  idősellátó‐rendszer  területi  szintű  hatókörének  szélesítése, partnerségben.    A  vázolt  fejlesztési  irányok  az  idősellátás  hatékonyságát  és  gazdasági  fenntarthatóságát,  az  ellátások  területi  szintű  összehangolását,  a  szolgáltatások  átjárhatóságát erősítik. Mindezzel a város célja, hogy regionális központi szerepét is  megerősítse az idősellátás területén.    A családsegítés terén ügyfélirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítására  és működtetésére van szükség (szintén városi és kistérségi szinten), a családsegítés és  gyermekjóléti szolgáltatás bázisán.    A fogyatékossággal élők ellátása területén működő intézmények, szervezetek a  törvényben  előírt  szolgáltatásokat  biztosítják,  azonban  a  2005‐ös  Szociálpolitikai  Szolgáltatástervezési  Koncepcióban  már  felmerült  az  igények  célcsoportonkénti  kielégítése,  különösen  az  idős‐,  fogyatékos‐,  hajléktalan  ellátások  összehangolása,  elkülönítése,  átjárhatóságának  megteremtése  tekintetében.  Az  integrált  intézményeken  belül  a  „közös  élettérben”  gondozott  kliensek  igényei,  problémái  jelentősen  differenciáltak  lehetnek.  Ezen  igények  kielégítésére  megoldási  javaslatok  kidolgozása szükséges.    Fontos  feladat  a  jóléti  ellátórendszeren  belül  a  pszichiátriai  betegek  szociális  ellátásának  fejlesztése,  beillesztése  a  meglévő  szolgáltatási  rendszerbe.  Szakmafejlesztési  tevékenység  az  ellátórendszer  kistérségi  szereplői  közti  kommunikáció és együttműködés kiépítése‐ fejlesztése.  

292 

A pszichiátriai betegek ellátásában szükséges az érintett társszakmák és a kliens  lakóhelyén  illetékes  szociális  szolgáltatók  együttműködésének  kialakítása.  Elengedhetetlen a pszichiátriai betegek szociális ellátórendszerén belül már működő  pszichiátriai közösségi ellátás további fejlesztése is.    A  szenvedélybetegség  megelőzése,  illetve  a  szenvedélybetegek  kezelése  érdekében  tevékenykedő  jóléti  ellátórendszer  fejlesztése,  hatékonyságának  növelése  céljából  érdemes  a  szolgáltatások  struktúrájára  úgy  tekinteni,  mint  egyfajta  ellátási  piramisra, amely az alábbi elvek szerint épül fel:  • korai  kezelésbe  vétel  ‐  a  prevenciós  és  a  változásra  motiváló  programok  a  lehető  legtöbb  veszélyeztetett  egyént  érjék  el  és  igyekezzenek  megfelelő  kezelésbe juttatni;  • „kezelési  lánc„  ‐  a  kliens  könnyen  tudja  igénybe  venni  a  számára  legmegfelelőbb  szolgáltatásokat  úgy,  hogy  az  egyes  kezelési  periódusok  tervezetten, egymásra épülten következhessenek;  • a  problémás  szerhasználók  döntő  részének  korai  kezelésbe  vétele  esetén,  amikor  a  problémák  még  kisebb  beavatkozással  is  jó  hatékonysággal  kezelhetők,  elegendő  viszonylag  olcsó  konzultációs  szolgáltatásokat  nyújtani.   A  fentiekből  következően  –  mind  a  célcsoport  motiválása,  mind  a  költséghatékonyság  szempontjából  ‐  fontos,  a  közösségi‐  és  nappali  ellátások  fejlesztése, számának növelése Pécs városában. Mindemellett szükségesnek látszik a  kifejezetten  alkoholbetegek  kezelését  biztosító  nappali  intézmény  kialakítása,  illetve az addiktológiai rehabilitáció típusú közösségi ellátások fejlesztése is.     A pécsi hajléktalan‐ellátás is döntően megfelel a törvényi követelményeknek, a  szükségletek  és  a  területen  dolgozó  szakemberek  véleménye  alapján  azonban  indokolt  a  hajléktalanok  rehabilitációs  otthonának  létrehozása10.  Továbbá  a  területen javasolt, de nem törvény által előírt szolgáltatás, a hajléktalanok munkaerő‐ piaci  képességének  növelését  –  nem  munka‐erőpiaci  közvetítését  –  elősegítő  szolgálat  létrehozása,  illetve  a  pozitív  zéró  tolerancia  jegyében  szükség  van  – 

                                                   Törvényi kötelezettség ugyan nincs ezen szolgáltatás biztosítására, azonban helyei szükséglet igen. 

10

Nem váltja ki ezt a szolgáltatást a tartós bentlakást, ápolást és gondozást biztosító ún. Ápoló Otthon. 

293 

alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca” típusú ellátásra, melynek előkészületeit  a területen dolgozó szakemberek megkezdték.    A Gyermekvédelmi törvény szerinti ellátások:  Jelen  dokumentum  tervezési  folyamataiban  kristályosodott  ki,  hogy  a  gyermekjólét,  gyermekvédelem  területén  is  –  annak  ellenére,  hogy  szolgáltatástervezési  koncepció  készítését  a  törvény  nem  írja  elő  a  szektorban  –  szükségszerű  a koncepciókészítés, melyben  részletesen ki  kell  dolgozni az  igényelt  kapacitásbővítés  és  fejlesztések  lehetőségeit,  a  városon  túlmutató  hatókörrel,  egyes  szolgáltatások esetében akár regionális szinten is, Pécs MJV kezdeményezésével.    A  kisgyermekes  családok  aktuális  szükségleteinek  teljes  kielégítésére  fejlesztések  szükségesek.  Kb.  40‐80  bölcsődei  férőhely  hiányzik  a  városban.  A  társadalmi igények és szükségletek alapján, nem feltétlenül a kapacitásbővítés lehet a  megoldás a problémára, hanem olyan komplex, integrált, differenciált, módszertani  feladatokat  is  ellátó,  humán  gyermek  intézményrendszer  felállítása,  amely  rugalmasan  képes  alkalmazkodni,  válaszolni  a  családok  szükségleteire,  az  intézményrendszerrel  szemben  támasztott  igényekre.  Mindehhez  jelenleg  a  jogszabályi  feltételek  nem  állnak  rendelkezésre,  ezért  –  amint  azt  fent  jeleztük  ‐  szükségesnek  tartjuk  komplex  Gyermek‐  és  ifjúságvédelmi  koncepció  készítését,  melyben  –  többek  között  ‐  kidolgozásra  kerül  a  fentiekben  vázolt  intézményi  struktúra kialakításának feltételrendszere is.     A  gyermekjólét  területén  további  fontos  fejlesztendő  területek  a  gyermekszegénység  elleni  korai  képességfejlesztő  programok,  alternatív  gyermekfelügyelet,  szülőknek  szóló  mentálhigiénés  programok,  prevenciós  tevékenységek,  a  jelenlegi  szolgáltatások  működési  feltételeinek,  fenntarthatóságának  kialakításával.(Különös  tekintettel  a  kapacitásbővítésre,  a  humánerő  mobilizálásának  lehetőségeire,  a  szolgáltatások  összekapcsolásának,  átjárhatóságának megteremtésére.)    Az önkormányzat, a Kisgyermek Szociális Intézmények rendszerében, a koruk  miatt különleges szükségletű gyermekek részére gyermekotthont (0‐3 éves korúak)  is működtet. A jövőt illetően nem ezt a gondozási irányt célszerű fejleszteni, hanem  erősíteni  és  támogatni  szükséges  a  gyermekek  családi  környezetbe  kerülését.  A 

294 

szakellátásban  élő  gyermekek  körében  nő  a  családban  nevelkedettek  aránya  a  gyermekotthonba  kerülőkhöz  képest.  Ez  a  tendencia  is  alátámasztja  a  nevelőszülői  hálózat fejlesztésének szükségességét, a pécsi nevelőszülői hálózat kialakítását.  (lásd: 2. Operatív Program 1. intézkedését a nevelőszülői hálózat kiépítésére)    Az  iskolai  szociális  munkás  hálózat  kialakítását,  a  szenvedélybetegség  megelőzése  kapcsán,  az  INDIT  közalapítvány  indította  el  a  városban  (mint  kísérleti  projektet), azonban a gyermek‐ és ifjúságvédelem szempontjából is elkerülhetetlen az  iskolai  szociális  munka  hálózat  kialakítása,  fejlesztése,  fontosságának  és  szerepének  kihangsúlyozása.  A  jóléti  szféra  és  az  oktatás  együttműködésének  fejlesztésében kiemelt fontosságú az iskolai szociális munka feltételeinek kialakítása  (mind gazdasági, mind humánerő, mind szakmaiság tekintetében).    Az  ágazat‐  és  szektorközi  együttműködések,  a  szolgáltatások  átjárhatósága  és  összehangolása  szempontjából  kiemelt  igény  mutatkozik  új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató helyszín és közösségi színtér kialakítására és működtetésére.   A  fenti  célok  elérésében  az  intézmények,  szervezetek  közti  kommunikáció  erősítése,  az  azonos  ellátási  területen  tevékenykedő  intézmények  munkájának  összehangolása is szükséges (lásd: 4. sz. Operatív Program).    Tevékenységek   Idősellátás:  • A  városon  belül  egységes  szakmai  standardokon  alapuló  komplex  (alapszolgáltatások  és  szakosított  ellátások  integrációja)  idősellátó‐rendszer  kialakítása.  • A  városon  belül  a  városrészekben  megjelenő  szükségletekre,  igényekre  reagáló úgynevezett otthonközeli szolgáltatásokat biztosító területi alapellátó  hálózat fejlesztése (új típusú szolgáltatások modellezése is):  o Étkeztetés  minőségének  javítása,  ezáltal  az  igénybevevők  számának  növelése.  o Hospice  ellátás  bevezetése,  akár  önálló  szolgáltatásként,  akár  a  házi  segítségnyújtás keretein belül.  o A  házi  segítségnyújtás  fejlesztése,  a  szolgáltatás  biztosításának  kiterjesztése  a  hét  minden  napjára,  illetve  a  gondozási  tevékenység 

295 

folyamatos  biztosítása  (ún.  új  típusú,  szociális  gazdaság  hatókörébe  tartozó  személyi  szociális  szolgáltatások  biztosításával  is).  Az  igénybe  vehető  gondozási  idő  növelésével  megelőzhető  vagy  kiváltható  a  bentlakásos intézményi elhelyezés.  o A  nappali  ellátás  keretén  belül  a  demens  betegek  ellátásának  megszervezése.  o Jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  további  bővítése,  fejlettebb  technológia  alkalmazása,  újabb  készülékek  telepítése  (valamennyi  célcsoport számára).  • A szakosított ellátások minőségi fejlesztése:  o Az  időseket  ellátó  intézményekben  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  intézmények  szakmai  feladatairól  és  működésének  feltételeiről  szóló  1/2000.  (I.7.)  SzCsM.  rendelet  által  előírt  személyi  és  tárgyi  feltételek biztosítása.  o Az időseket ellátó intézmények akadálymentesítése.  o Az idősek otthonain belül demens betegeket ellátó részlegek kialakítása.  • Integrált  idősellátó  rendszer  területi  szintű  hatókörének  szélesítése,  partnerségben:  o Az  idősellátás  területén  kistérségi,  megyei  –  esetlegesen  regionális  ‐  feladatellátás  lehetőségeinek  feltérképezése,  a  szolgáltatások  fejlesztéséhez szükséges szükséglet‐ és igényfelmérés.  o Az idősellátással kapcsolatos szociális feladatok biztosításában a város, a  kistérség és a megye közötti együttműködés erősítése.  o A feladatok kistérségi, megyei szintű megosztásával kapcsolatos konkrét  döntések előkészítése.    Családsegítés:  • •

Kliensirányító és esetmenedzseri rendszer kialakítása és működtetése.  Új  típusú,  multifunkciós  szolgáltató  helyszín  és  közösségi  színtér  kialakítása 

      Fogyatékossággal élők ellátó‐rendszere:  •

Nappali intézmények fejlesztése célcsoport bővítéssel. 

296 

• • •

• • • • •

•

Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának fejlesztése.  Rehabilitációs szolgáltatási centrum kialakítása.  Speciális  lakhatási  formák  kialakítása,  új  típusú  szolgáltatások  kialakítása  és  működtetése,  projektekkel,  partnerségben  (pl.  lakóotthon  kialakítása  mozgáskorlátozottak  számára,  speciális  akadálymentes  apartmanház  építése, „Szociális Hotelszolgálat”).  Átmeneti szállók alkalmassá tétele az azonnali felvételre, krízishelyzetben.  Támogató Szolgálatok közös diszpécserközpontjának létrehozása.  Regionális szintű módszertani feladatok felvállalása.  Informatikai  hálózat  fejlesztése,  akadálymentes  tájékoztató  felület  létrehozása.  Ágazatközi együttműködések kialakítása a gyermekjóléti intézményekkel  (korai  felismerés,  családokkal  végzett  mentálhigiénés  munka,  közös  programok szervezése, szolgáltatások összehangolása).  Az integrált idős és fogyatékos intézményi ellátás összehangolása, kiemelt  figyelemmel az eltérő célcsoporti igények, szükségletek kielégítésére. 

  Pszichiátriai betegek ellátó‐rendszere:  • •

Pszichiátriai  betegek  közösségi  ellátásának  fejlesztése,  összehangolása  a  meglévő szolgáltatási rendszerrel  Új  típusú  szolgáltatások  kialakítása  (projektek  kidolgozása,  előkészítése,  partnerségben a civil, non‐profit szférával). 

  Szenvedélybetegek ellátó‐rendszere:  • • •

•

A prevenciós tevékenységek megerősítése, támogatása.  Az iskolai szociális munkás hálózat megszilárdítása és bővítése.  A  meglévő  nappali  ellátás  infrastrukturális  fejlesztése  és  további  egy  alkoholbetegek  nappali  intézményének  kialakítása  (un.  speciális  célcsoporti szolgáltatások).  A szenvedélybetegek közösségi ellátásának fejlesztése (elérő és kezelésre  motiváló  közösségi  programok  illetve  alacsonyküszöbű,  ártalomcsökkentő  szolgáltatások  növelése,  közösségi  addiktológiai  rehabilitációs  típusú  közösségi ellátások kialakítása). 

Hajléktalan‐ellátások:  •

Hajléktalanok rehabilitációs otthonának létrehozása. 

297 

• •

Hajléktalanok  munkaerő‐piaci képességének növelését  elősegítő  szolgálat  létrehozása.  Alternatív, alacsony küszöbű ‐ „fűtött utca” típusú ellátás kialakítása. 

  Ún. gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások:  • •

Nevelőszülői hálózat működtetése, 50‐60 nevelőszülői családdal.  Gyermek‐  és  ifjúságvédelmi  ‐  szolgáltatástervezési  koncepció  ‐  program  készítése. 

  Egyéb, szakmafejlesztési és módszertani tevékenységek:  •

•

•

Szakmafejlesztési  tevékenységek,  az  ellátórendszer  kistérségi/megyei/regionális  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés kiépítése, fejlesztése.  Szervezetek  közti  kommunikáció  erősítése,  az  azonos  ellátási  területen  tevékenykedő  intézmények  munkájának  összehangolása;  különös  tekintettel az idős‐, fogyatékos‐, hajléktalan szolgáltatások átjárhatóságának  megteremtésére, a szükségletek és igények, célcsoportonkénti kielégítésére, a  szükséges  átszervezések,  intézményi  struktúrát  érintő  változások  előkészítésére, megvalósítására.  A  Szociálpolitikai  Fejlesztési  Stratégia  elfogadását  követően  ún.  célcsoport‐orientált  fejlesztési  programok  elő‐  és  elkészítése,  majd  megvalósítása,  városi  és  kistérségi  hatókörrel,  míg  bizonyos  körű  szolgáltatások  esetében  megyei  és  regionális  hatókörrel  (pl.  fogyatékosügyi  program, gyermekvédelmi koncepció). 

A  fenti  témakörök  részletesebb  kifejtését  jelen  operatív  program  egyéb  intézkedései  (3‐7  sz.),  illetve  az  egyéb  operatív  programok,  így  különösen  a  3.  4.  5.  számúak tartalmazzák.    A célcsoport:   Önkormányzati  igazgatásban  dolgozó  szakemberek,  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozói  (együtt:  szolgáltatást  nyújtó  szakemberek),  helyi  döntéshozók,  érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanácsok  és  kerekasztalok,  idősügyi tanács, stb.) 

298 

  Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  és  szociális  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.   

299 

3. Intézkedés: A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása     Az intézkedés célja  A  helyi  szociálpolitika  maximális  tervezettségének  biztosítása,  a  szükségletorientált,  fenntartható,  rugalmas  szolgáltatási  struktúra  kialakítása  érdekében.    Az intézkedés tartalma  A  tudatos  szociális  tervezés,  a  stratégiai  gondolkodás  elengedhetetelen  a  helyi  szociálpolitika  fejlesztéséhez,  fenntarthatóságának  megteremtéséhez,  hozzáférhető,  minőségi szolgáltatások nyújtásához.  A  szociális  tervezésnek  a  következő  körülmények  figyelembe  vételére  kell  támaszkodnia: a településen jelentkező valós és reálisan kielégíthető szükségletekre,  a  már  korábban  elfogadott  ágazati  szintű  stratégiai  döntésekre,  illetve  annak  felismerésére,  hogy  mindenkor  meghatározott  és  így  véges  anyagi  erőforrás  áll  az  önkormányzat rendelkezésére.  Az  önkormányzatok  gyakran  tudatosan  nem  különítik  el  az  akut  és  a  krónikusan jelentkező feladatokat, a tartós hatású preventív, valamint a válságkezelő  eszközöket. A preventív hatást megcélzó eszközök alkalmazását lehetetlenné teszi az  azonnali eredményt felmutatni akaró ellátás‐szervezési alapelv. Mindez a preventív,  a  konfliktusokat  megelőző  és  a  problémákat  még  csírájukban  kezelő  szemlélet  háttérbe szorulását eredményezheti.   Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy az önkormányzat döntően a jogszabályok  végrehajtására  támaszkodik  a  szolgáltatások  szervezésénél  és  nem  a  valós  szükségletekre. Az elmúlt évtizedben több szociálpolitikai – koncepcionális jellegű ‐  dokumentum  is  készült  a  városban.  A  Szolgáltatástervezési  koncepció  2005‐ös  elkészítése,  majd  jelen  dokumentum  keretében  történt  aktualizálása,  azt  az  önkormányzati  szándékot  sejteti,  miszerint  a  jövőben  szándékában  áll  a  tervezési  tevékenységét kiteljesíteni, a szociális szolgáltatások tervezett reformját a maximális  tervezés  jegyében  végrehajtani,  a  stratégiai  értékű  dokumentumok  megállapításait  figyelembe venni.  Az  intézmények  közti  kommunikáció  és  az  intézmények  hosszú  távú  célkitűzéseinek  hiánya,  a  nem  kielégítő  informatikai  feltételek,  az  egységes 

300 

dokumentációs  rendszer,  közös  adatbázis  létrehozásának  elhúzódása,  tovább  nehezítik a hatékony szolgáltatás‐szervezést, szociális tervezést.  Jelen Szociálpolitikai program készítőinek alapvető törekvése volt a két hiányzó  koncepcionális  dokumentum  a  Lakásgazdálkodási  koncepció  és  Gyermekjóléti,  gyermekvédelmi  koncepció  megalapozása,  melyek  meglétét  nem  írja  elő  a  törvényi  szabályozás,  azonban  a  helyi  jóléti  ellátórendszer  tervezésének  elengedhetetlen  alapdokumentumai.   Jelen  szociálpolitikai  dokumentum  elkészítésénél  is  a  maximális  tervezés  irányelveit  alkalmaztuk,  széleskörű  adatgyűjtéssel,  szükségletfelméréssel  megalapozott  helyzetelemzéssel,  szakértők  bevonásával,  intézményi  mélyinterjúk,  szociális fejlesztési térkép készítéssel, intézményi javaslatok beépítésével építettük fel  a program célrendszerét.   Mindezeken  túl  fontos  a  szociális  tervezés  egyéb  eszközeinek  alkalmazása  is  ,  mint  például  a  pénzügyi  prognózis  készítése  és  folyamatos  előreszámítása,  mely  a  mindenkor felhasználható „szabad” pénzeszközöket mutatja, a szociális kérdésekkel  való  rendszeres  foglalkozás  a  munkatervbe  épített  folyamatos  értékelés,  illetve  az  akut  és  krónikus  segélyezési  és  programfinanszírozási  feladatok  tudatos  szétválasztása és tervezése.    Tevékenységek  1) Közös szociális adatbázis létrehozása   2) Egységes dokumentációs rendszer bevezetése  3) Rendszeres  adatgyűjtés,  az  adatok  gyűjtésének,  tárolásának,  feldolgozásának  informatikai  és  módszertani  feltételeinek  kialakítása,  hozzáférhetőségének  biztosítása, mind az önkormányzat, mind az intézmények szintjén  4) Egyedi  intézményfejlesztési  tervek  készítése,  az  intézmények  módszertani  támogatása a tervezési ismeretek elsajátításában.  5) A meglévő koncepcionális dokumentumok rendszeres aktualizálása  6) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi koncepció készítése  7) Lakásgazdálkodási koncepció készítése  8) Az önkormányzat koncepcionális dokumentumainak összehangolása, ahol ez  indokolt közös tervezés a szociálpolitikai határterületekkel    A célcsoport:  

301 

Önkormányzati  hivatalok  és  a  többcélú  társulás(ok)  munkaszervezeteiben  dolgozó  szakemberek  (együtt:  igazgatásban  dolgozó  szakemberek),  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozó  (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek)  Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok)  Érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanács  és kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékos ügyi tanács, stb.)    Kedvezményezett:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata,  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐ Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács, Pécs MJV Szociálpolitikai Kerekasztala,  Baranya Megyei Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala, egyéb kerekasztalok. 

302 

4.  Intézkedés:  A  jóléti  ellátórendszer  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  megteremtése  a  célcsoportok  összehangolt  ellátása  érdekében;  a  szervezeti  integrációk  támogatása  (városon  belül,  és  város‐ kistérség, város‐megye vonatkozásában is)    Az intézkedés célja:  A  cél  a  jóléti  ellátórendszer  hatékonyságának  és  hatásosságának  javítása  az  ellátórendszer  térségi  szereplői  közti  kommunikáció  és  együttműködés  erősítésével  az  egyéni  esetkezelés  szintjén  (mikroszint),  a  szervezetek  szintjén  (mezoszint), valamint az ágazatok szintjén (makroszint).   Cél,  hogy  az  együttműködés  formái  tartalom,  funkció  és  a  szervezeti  megjelenés,  illetve  a  résztvevők  körének  vonatkozásban  definiáltak  legyenek  (az  1.  sz. operatív program 7. sz. intézkedésére figyelemmel).    Az intézkedés tartalma:  A  jóléti  ellátórendszer  hatékonysága  és  hatásossága  az  egyes  alrendszerek  hatékony működésének függvénye, valamint feltételezi, hogy az egyes alrendszerek  szereplői ismerjék a többi alrendszer működését, tevékenységüket ezzel összhangban  alakítsák,  azaz  minden  szereplő  időben,  térben,  tárgykörben,  személyi  körben,  területileg behatárolt átfogó cselekvési modellben aktív résztvevője legyen.  Az  intézkedés  a  jelenlegi  rendszerben  lévő  hiányosságok  feltárására,  a  problémák  kiszűrésére,  definiálására,  megoldására;  a  redundancia  és  a  párhuzamosságok  feltárására,  kiküszöbölésére  irányul,  ezáltal  szolgálja  az  egyes  célcsoportok, igénybe vevők érdekeit és a rendszer fenntarthatóságát.  Az  együttműködések  kereteinek  kialakítása  elsősorban  szakmai  feladat,  de  az  adminisztratív  és  finanszírozási  felelősség‐megosztás  megfelelő  formáira  is  ki  kell  terjednie.   A  szolgáltatási  rendszer  átláthatósága  és  az  igazgatás  hatékonysága  szempontjából fontos, hogy az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése  és  egységesítése  megtörténjen,  az  önkormányzatok  és  a  szolgáltatást  nyújtó  szervezetek  közti  dokumentumcserék  szervezési‐technikai  feltételei  biztosítva  legyenek.   Tevékenységek: 

303 

A  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatások  érintett  szereplők  közti  együttműködés  feltételeinek  javítását  célzó  partnerségépítő  tréningek  szervezése.  A  szociális  és  gyermekvédelmi  területen  dolgozó  szakemberek,  valamint  az  önkormányzatok  együttműködésének  elősegítése  az  adott  térségben  működő  különböző  profilú  (különböző  ágazatokhoz  tartozó)  intézményekkel,  különösen  az  egészségügyi  és  oktatási  intézményekkel,  munkaügyi  szervezetekkel,  helyi  vállalkozásokkal, az ellátottak problémáinak minél hatékonyabb kezelése érdekében.   A munkaformák a következők lehetnek:   • • • •

Esetmegbeszélő;  esetmenedzseri csoportok;  tapasztalatcsere műhelyek szervezés és működtetése;  továbbképzések  (konferencia,  szakmai  személyiségfejlesztő  tréningek,  tanulmányút) szervezése;  • közös  adatbázisok  létrehozása,  informatikai  fejlesztések  (ún.  szociális  térinformatika);  • hálózatszervezés, hálózat működtetése;  • közös  eljárásrendek,  protokollok  kidolgozásának  és  az  egyes  szervezetek  eljárásrendjeinek összehangolásának kezdeményezése.    A célcsoport:   Önkormányzati  hivatalok  és  a  többcélú  társulás(ok)  munkaszervezeteiben  dolgozó  szakemberek  (együtt:  igazgatásban  dolgozó  szakemberek),  szociális  és  gyermekjóléti/védelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek  dolgozó  (együtt: szolgáltatást nyújtó szakemberek)  Helyi döntéshozók (polgármesterek, közgyűlések tisztségviselői, testületi tagok)  Érdekképviseleti,  szakmai  tanácsadó  szervezetek  tagjai  (szociálpolitikai  tanács  és kerekasztalok, idősügyi tanács, fogyatékosügyi tanács, stb.)    Kedvezményezett:  Szociális  (gyermekjóléti/védelmi)  intézmények  és  azok  fenntartói  (helyi  önkormányzatok,  önkormányzati  társulások,  társult  képviselőtestületek,  területfejlesztési  önkormányzati  társulások,  valamint  a  szociális  igazgatásról  és  szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvényben  meghatározott  alapítók,  fenntartók), érdekképviseleti és tanácsadó szervek 

304 

A  szűkebb  célcsoport:  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata  és  részönkormányzatai,  Baranya  Megyei  Önkormányzat,  Pécsi  Többcélú  Kistérségi  Társulás és az azt alkotó települési önkormányzatok, valamint területükön működő  szociális  és  gyermekjóléti/gyermekvédelmi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények,  szervezetek.  Dél‐Dunántúli  Regionális  Szociálpolitikai  Tanács,  Pécs  MJV  Szociálpolitikai  Kerekasztala,  Baranya  Megyei  Önkormányzat  Szociálpolitikai  Kerekasztala, egyéb kerekasztalok.   

305 

5.  Intézkedés:  A  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása.  A  szükségletek,  a  szolgáltatási  színvonal,  a  költségek  és  a  térítési díjak összhangjának     Az intézkedés célja  Hosszútávon  is  fenntartható,  differenciált,  átjárható  szociális  ellátórendszer  kiépítése Pécs városában.  Az  egyes  ellátási  formák  pontos  szakmai  tartalmának  meghatározása  és  súlypontáthelyezések  a  klasszikus  szociálpolitikai  ellátások  között,  a  lakosság  szükségleteinek függvényében.    Az intézkedés tartalma  Ezen  intézkedés  szorosan  kapcsolódik  a  3.  sz.  operatív  program  4.  sz  intézkedéséhez  (a  feladat  alapú,  fenntartható  finanszírozási  rendszer  kialakítása).  Külön programba és intézkedésbe történő kiemelésének indoka és célja az volt, hogy  egyrészt  a  feladatalapú  finanszírozás  rendszerének  kialakítása  komoly  szakmai  előkészítést  igényel,  másrészt  a  humán  közszolgáltatások  teljes  körét  kell,  hogy  érintse,  harmadrészt,  hogy  ezen  intézkedés  „telepítése”  a  módszertani  tevékenységeket ellátó szervezethez indokolt.  A  szociális  szolgáltatások  biztosításáért  a  helyi  önkormányzat  felelős.  A  település  lélekszámától,  továbbá  az  önkormányzat  típusától  (települési  önkormányzat, megyei önkormányzat, megyei jogú város) függ, hogy milyen típusú  szolgáltatásokat  kötelező  biztosítani.  A  kötelezően  biztosítandó  szociális  ellátások  (pénzbeli  és  természetbeni  ellátások)  és  szolgáltatások  forrásaihoz  a  központi  állam  normatív módon hozzájárul.   A  szociális  szolgáltatások  működtetésének  bevételi  oldalát  jelenleg  három  fő  forrás képezi:  1. 2. 3.

állami normatív hozzájárulás   térítési díj bevétel  egyéb saját bevételek 

  A  szolgáltatási  területeken  javítani  kell  a  szolgáltató  intézmények  és  vállalkozások ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit. 

306 

Az  intézményi  térítési  díj  a  szolgáltatás  önköltségének  és  az  állami  normatív  támogatásnak  a  különbsége.  Az  intézményi  térítési  díjat  a  szolgáltatás  fenntartója  határozza  meg.  Amennyiben  az  ellátott  nem  képes  jövedelméből  megfizetni  az  intézményi  térítési  díj  mértékű  térítést,  akkor  személyi  térítési  díjat  állapít  meg  részére a szolgáltatást nyújtó, illetve tartós bentlakásos ellátási formáknál a fenntartó  határozatban rendelkezik erről.  Az  állami  normatív  támogatás,  valamint  a  térítési  díjak  –  néhány  szolgáltatás  kivételével  –  nem  fedezik  a  tényleges  ellátási  költségeket.  Ezért  a  különböző  fenntartók  az  egyéb  saját  bevételeikből  –  így  például  az  önkormányzatok  a  helyi  adóbevételekből,  az  egyházak  az  állami  és  más  támogatásokból,  valamint  a  non‐ profit szolgáltatók a közcélú felajánlásokból és pályázati bevételeikből – is kiegészítik  a  fenti  forrásokat.  Az  egyéb  saját  bevételeket  növeli  továbbá  az  intézmények  helyiség‐bérbeadásból  származó  jövedelme,  azonban  ez  elenyésző  hányada  a  teljes  bevételnek.  A  pécsi  jóléti  intézmények  nagy  része  financiális  problémákkal  küzd,  hiszen  a  központi  támogatás  utólagos  –  amely  cash‐flow  gondokat  eredményez  –  és  nem  infláció követő.   A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási  feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi.  Az önálló gazdálkodás teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos  működést  eredményezhet.  Az  önkormányzat  politikailag  és  pénzügyileg  is  ellenérdekelt az önálló pénzügyi gazdálkodással szemben.  Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, szakmai munka  minőségének  fejlesztésére  (továbbképzéseken,  konferenciákon  való  részvétel,  szakmai  folyóiratok  vásárlása)  szinte  egyik  intézményben  sincs,  vagy  csak  nagyon  kevés a forrás.   Az intézmények saját bevételeinek növelése is elengedhetetlen a finanszírozási  anomáliák kezeléséhez, azonban a plusz források bevonása – mivel ezek nagy része  pályázatok  útján  elérhető  ‐  költségvetési  nehézségekbe  ütközik,  az  önrész  hiánya  miatt.  Mindezek  okán  az  alapellátást  és  a  szakellátást  nyújtó  intézményi  kör  szolgáltatásainak  fejlesztéséhez,  plusz  források  bevonásához,  EU‐s  források  igénybevételéhez,  ún.  Pályázati  Alap  ‐  pályázati  önerő‐keret  elkülönítése  az  éves  költségvetésből ‐ válik szükségessé.  Az  ellátórendszerben  tapasztalható  torzulások  –  a  kedvező  finanszírozási  feltételekkel  nyújtható  szolgáltatások  túlsúlya,  a  kedvezőtlenebb  finanszírozású 

307 

feladatok  ellátásának  hiánya  ‐,  a  tudatos  kapacitás‐szabályozást  teszik  szükségessé,  lehetőség szerint a városrészek szükségleteinek megfelelően.  Az átjárható, egymásra épülő ellátási formák, szolgáltatási struktúra kialakítása,  nem  csak  a  szolgáltatások  rugalmasságát  teszik  lehetővé,  hanem  a  humánerőforrás  igény szerinti átcsoportosítását is, ami a gazdasági fenntarthatóság alapfeltétele.  A  hatékonyság  növelés  egyik  kulcs  feladata  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  és  a  segélyezés  összehangolása.  A  térítési  díjrendszer  még  mindig  nem kellően differenciált, nincs arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A megfelelően  differenciált  térítési  díj  rendszer,  és  a  szociális  rászorultság  elvének  következetes  alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek és a jövedelmi helyzetnek  megfelelő, költséghatékony szolgáltató‐rendszer működtetését.  A  segélyezési  rendszer  összehangolása,  a  térítési  díj  rendszer  további  differenciálása, a szolgáltatások gazdasági felülvizsgálata, a kapacitás szabályozás, a  szükséges  intézményi  integrációk  feltételeinek  kialakítása  jelenleg  van  folyamatban  Pécs  városában.  (Első  lépésként  az  idősek  számára  nyújtott  alapszolgáltatások  és  intézményi szociális szolgáltatások terén indult meg a szükséges reform folyamat.)  A  szociálpolitikai  célokra  használható  forrásokkal  való  racionális  gazdálkodás  hatékonyságának,  hatásosságának  és  átláthatóságának  javításához  szükséges,  hogy  ismert  legyen  a  döntéshozók,  a  szakemberek  illetve  a  lakosság  előtt  is  az  egyes  ellátások  pontos  szakmai  tartalma,  illetve,  hogy  az  egyes  ellátások  mennyiségi  és  minőségi  mutatói  rendelkezésre  álljanak.  A  szociálpolitikai  feladatok  ellátása  közpénzből  történik,  mellyel  kapcsolatban  el  kell  oszlatni  a  fiskális  illúziókat,  továbbá  el  kell  érni,  hogy  a  forrás  allokáció  alapja  a  ténylegesen  ellátandó  feladatokhoz kapcsolódjon.  Az  intézkedés  keretében  javítani  kell  az  ellátásokhoz  való  hozzájutás  átláthatóságán,  felül  kell  vizsgálni  a  különféle  ellátásokra  való  jogosultság  szempontjait és mértékét a vonatkozó ágazati jogszabályok által adott szabadságfok  maximális kihasználásával. Csökkenteni kell az ellátások igénybevétele során az első  és  másodfajú  hibát,  azaz  az  ellátásokból  indokolatlanul  kimaradó  és  lemorzsolódó,  elvileg  igényjogosultak  számát,  illetve  ki  kell  szűrni  azokat  a  csoportokat,  akik  jogosulatlanul vesznek igénybe szolgáltatásokat.      Tevékenységek  

308 

• • • •

•

•

•

• •

Szociális  szolgáltatások  gazdasági  hatékonyságának  felülvizsgálata  és  racionalizálása  A  segélyezési  és  térítési  díj  rendszer  összehangolásának,  a  térítési  díj  rendszer további differenciálásának kidolgozása  Az  intézményenként  változó  térítési  díjak  összhangjának,  az  adott  szolgáltatás költségei és a bevételei közti összhang megteremtése.  A rászorultság és az egyéni méltányosság feltételeinek szabályozása, hogy  a  jobb  anyagi  feltételekkel  rendelkező,  hatékonyabb  érdekérvényesítő  képességgel  rendelkezők,  ne  szorítsák  ki  a  „valóban  rászoruló”  csoportokat az intézményi ellátásokból.  A  szociális  intézmények  és  szervezetek  forrásteremtő  képességének  fokozása,  piaci  szolgáltatások  beindításának  támogatásával,  pályázati  tanácsadás, Pályázati Alap létrehozásával  Az  intézményi  ellátások  hatékonyságának  növelése,  tárgyi,  személyi  feltételeinek  megteremtése,  az  intézmények  közti  szakmai  munkamegosztása,  a  humánerőforrás  igény  szerinti  átcsoportosítási  lehetőségének megteremtése.  Az  alap  és  szakellátás  fejlesztése,  új  szolgáltatások  ellátási  formák  bevezetése,  kibővítése,  megfelelően  előkészített  intézményi  integrációk  megvalósításának, ütemezésének kidolgozása.  Szolgáltatási  standardok  bevezetése,  az  egyes  ellátási  formák  konkrét  szakmai tartalmának részletes kimunkálása.  Az intézmény‐orientált finanszírozásnál hatékonyabb feladatfinanszírozás  előmozdítása az integrált forrásfelhasználás feltételeinek megteremtésével. 

  Intézményi bevételek növelése:  • A  normatív  állami  támogatásból  származó  bevételek  tudatos  tervezése,  az  intézményi profilok és kapacitások ennek megfelelő átalakítása az igazságos  és méltányos elosztás elvének szem előtt tartása mellett.   • A  térítési  díjköteles  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  esetében  a  fizetőképesség  kifeszítése  törvényes  keretek  közt  (jövedelem,  készpénz‐,  ingó‐ és ingatlanvagyon terhelése, tartásra kötelezettek felkutatása, szociális  foglalkoztatásból származó munkajövedelmek terhelése, a bevallási rendszer  egyszerűsítése).  A  kötelező  feladatokon  túl  biztosítható  egyéb  többletszolgáltatásokból származó díjbevételi lehetőségek kiaknázása.  • Egyéb  bevételek  esetében  még  több  figyelmet  kell  fordítani  a  –  közvetlen  ágazati  célú  és  származékos  ‐  pályázati  források  kiaknázására,  illetve  a 

309 

transzferekre  (pénzmozgás  nélküli  tranzakciók,  pl.  tárgyi  eszközök  esetében).    Költségek csökkentése:   A  személyi  jellegű  kiadások  vonatkozásában  a  jogszabályi  követelményeknek  megfelelő, de tudatos, feladatokhoz illeszkedő létszámgazdálkodás kialakítása az  intézményekben  (ahol  lehetséges  a  mátrix‐struktúrára  való  áttérés).  Önkéntes  tevékenységek  erősítése.  A  szociális  intézményekben  –  állapottól  függően  –  a  lakók  aktivitásának  növelése,  a  technikai  és  kisegítő  tevékenységekbe  történő  bevonásuk előmozdítása (ún. helyi foglalkoztatás, munkatevékenység).    • •

• •

Az  outsourcing  egyes  tevékenységek  vonatkozásában  (speciális  intézményi  adottságoktól függ) szintén költségcsökkenést eredményezhet.  A  szolgáltatási  rendszer  átalakítása  során  felmerülő,  változó  összetételű  működtetési  kiadások  finanszírozását  szintén  szükséges  kezelni.  Az  átalakítás  ideje  alatt  a  működtetési  költségek  magasabbak,  mint  egy  stabil  rendszer esetében, ezért forrásátcsoportosítási alternatívákat kell kidolgozni.  A  feladatellátási  szerződések  felülvizsgálata  ugyancsak  rejtett  forrásokat  jelenthet.  PR  tevékenység  fokozása  a  piaci  szereplők  –  potenciális  szponzorok  –  megszólítása, az „adományozói kultúra” fokozása érdekében. 

  A célcsoport:   A  szolgáltatást  igénybe  vevők  (  egyének,  családok,  közösségek)  és  a  szolgáltatást biztosításáért felelős szervezetek (fenntartó), illetve a szolgáltatást végző  szervezetek (intézmények szolgáltatók)    Kedvezményezett:   Szociális  (gyermekjóléti/védelmi)  szolgáltatók/intézmények  és  azok  fenntartói  (helyi  önkormányzatok,  önkormányzati  társulások,  társult  képviselőtestületek,  területfejlesztési  önkormányzati  társulások,  valamint  a  szociális  igazgatásról  és  szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekek védelméről és a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvényben  meghatározott  alapítók,  fenntartók). 

310 

6. Intézkedés: A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése     Az intézkedés célja  A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  hatékonyságának  növelése,  célzottságának javítása, a gyermekszegénység csökkentése, a szegények helyzetének  javítása  a  szociális  rászorultság  értelmezésének  pontosítása,  a  ”kevésbé  választhatóság elvének” érvényre juttatása, a munkavállalási hajlandóság növelése.    Az intézkedés tartalma  Az  állami  újraelosztás  alapvetően  három  cél  érdekében  történhet:  a  közjavak  előállításához  teremt  forrást,  a  piaci  elosztás  kudarcait  korrigálja,  illetve  az  elosztás  méltányosságát  javítja.  Az  elosztás  méltányosságát  pénzbeli  támogatásokkal  lehet  hatékonyan  javítani,  míg  az  ártámogatások  és  a  természetbeni  juttatásokat  egyes  piaci kudarcok orvoslására lehetnek alkalmasak.  Az európai szociális modell a magas termelékenységű és arányú foglalkoztatás  mellett, a magas elvonási és adókulcsok révén finanszírozza a magas szintű szociális  biztonságot.   A  magyar  jóléti  rendszer  méltányos  de  nem  fenntartható,  a  szegénység  csökkentése  szempontjából  jól  teljesít,  de  alacsony  hatékonysággal  működik  és  hosszú  távon  nem  fenntartható.  Ennek  fő  oka  az,  hogy  az  ellátások  csökkentik  a  munkavállalási  hajlandóságot,  így  a  juttatások  magas  szintjét  egyre  kevesebb  foglalkoztatott (adófizető) finanszírozza.11  A  szociálpolitika  kiemelt  célja  a  gyermekszegénység  csökkentése,  a  szegények  helyzetének javítása.   Az  ellátórendszer  működésében  változatlanul  problémát  jelent  a  szociális  rászorultság értelmezése és érvényre juttatása. A szociális rászorultság szabályozása  és  vizsgálata  nehéz,  a  segélyezési  eljárások  objektivitása  megkérdőjelezhető.  Bár                                                      „A  jóléti  kiadások  a  teljes  államháztartás  több,  mint  62  százalékát  teszik  ki,  aminek  mintegy  harmada  jut  szociális  célokra.  Ha  a  nyugdíjakat  figyelmen  kívül  hagyjuk,  akkor  a  legnagyobbrészt,  a  szociális  kiadások  negyedét  az  ártámogatások  teszik  ki,  a  második  legjelentősebb  tétel  az  adókedvezmények,  ami  mintegy  18%‐ot  tesz  ki,  míg  a  jövedelemhatárhoz  kötött,  célzottan  a  szegények  segítését  szolgáló  támogatásokra  mindössze  a  szociális  kiadások  5%‐a  jut.”  (Benedek  Dóra,  Firle  Réka,  Scharle  Ágota  –  A    jóléti  újraelosztás  mértéke  és  hatékonysága) 11

311 

viszonylag  jól  érik  el  a  szegényeket  a  jövedelemteszthez  kötött  támogatások,  de  egyfelől  elég  magas  a  jogosulatlan  igénybevétel,  vagyis  a  túlfizetés,  másfelől  a  segélyezés  alacsony  összegű  így  nem  éri  el  kívánt  jövedelem‐  kiegészítő,  pótló  hatását sem.   A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése több módon is  elősegíthető.  A  természetbeni  segélyezés,  rendszerének  bővítése,  célzottabbá  tétele,  az  utalványrendszer  bevezetése,  a  gyermekoktatási‐  és  nevelési  intézmények  direkt  támogatása,  hátrányos  helyzetű  tanulók  tovább  tanulásának  anyagi  támogatása,  adósságkezelési tanácsadás és szolgáltatás támogatása, illetve rendszeres, szervezett  adatgyűjtés  és  célirányos  kutatások  segíthetik  elsődlegesen  a  hatékonyság  növekedését.  A  passzív  ellátások  látható  módon  nem  oldják  meg  a  szociális  problémákat  –  nem  is  ez  a  szerepük  ‐,  így  elkerülhetetlen  az  aktív  szociálpolitikai  eszközök  –  Pl.:  helyi támogatott foglalkoztatási programok – alkalmazása, támogatása, hangsúlyossá  tétele.  A  hozzáférhetőség  szempontját  vizsgálva  a  pénzbeli  és  a  természetbeni  ellátások  hatékonysága  a  hajléktalanok  ellátásával  szorosan  összefügg.  A  pécsi  hajléktalan  ellátásban  dolgozó  szakemberek  nagy  figyelmet  fordítanak  arra,  hogy  kliensei  hozzájussanak  a  számukra  elérhető  pénzbeli  támogatásokhoz.  A  célcsoportból  elsősorban  azokat  nem  ér  el  a  pénzbeli  támogatás,  akik  a  szolgáltatásokat  sem  veszik  igénybe.  Ezen  a  problémán  az  utcai  szolgálatok  számának növelése segíthet. A több, utcán felderítéssel töltött idő alatt, sok ez idáig  felderítetlen kliens kerülhet ellátás alá.  A  passzív  ellátások  hatékonyságának  növelése  a  gyermekjólét,  gyermekvédelem  területén  elsősorban  a  természetbeni  ellátások  körének  és  módjának  javításával  érhető  el.  A  gyermekélelmezés  kiemelt  támogatása,  a  családi,  fejlesztő  programokon  történő  részvétel  utalvány  rendszerrel  történő  megerősítése  látszik szükségesnek.    A  hatékonyság  növelés  egyik  kulcs  feladata  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások és a segélyezés összehangolás. A differenciált térítési díjrendszer még  mindig  nem  kellően  differenciált,  nincs  arányban  a  nyújtott  szolgáltatásokkal.  A  megfelelően  differenciált  térítési  díj  rendszer,  és  a  szociális  rászorultság  elvének  következetes  alkalmazása  lehetővé  tenné  a  szükségleteknek/igényeknek  és  a  jövedelmi helyzetnek megfelelő szolgáltató‐rendszer működtetését.   

312 

Tevékenységek   1.  

A pénzbeli és természetbeni ellátásokat igénylők és azokat igénybe vevők  teljes  körű  felmérése,  az  ellátások  célzottságának  és  hatékonyságának  növelését szolgáló intézkedések, akciók kidolgozása, megvalósítása. 

2.  

Közüzemi  díjhátralék  menedzselő  programok,  adósság  kezelési  szolgáltatás támogatása, a lakosság körében történő népszerűsítése. 

3.  

Aktív szociálpolitikai programok támogatása 

4. 

A  személyes  gondoskodást  nyújtó  szolgáltatások  és  a  segélyezés  összehangolása,  a  differenciált  térítési  díjrendszer  továbbfejlesztése,  a  nyújtott szolgáltatás arányában történő megállapítása 

5.  

A  szolgáltató  intézmények  szervezetek  lakossági  információnyújtási,  tájékoztatási  tevékenységének  megerősítése  a  rászoruló  célcsoportok  hozzáférésének növelése érdekében. 

6.  

Az  utalvány  rendszer  bevezetési‐feltételeinek  kialakítása,  alkalmazása  az  érintett területeken. 

  A célcsoport  Pécs  MJV  Önkormányzata,  Területi  Szociális  Központok,  jóléti  ellátórendszer  egyéb intézményei, szervezetei.    Kedvezményezett  A szolgáltatást igénybe vevők (egyének, családok, közösségek) 

313  7. Intézkedés: A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása     Az intézkedés célja  A  helyi  nyilvánosság  erősítése,  a  lakosság  tájékoztatása,  a  jogszerű,  átlátható,  szükséglet‐orientált szolgáltatások biztosítása, a hozzáférhetőség javítása érdekében.  Befogadó  társadalom  kialakítása,  a  tolerancia  és  szolidaritás  erősítése  a  helyi  társadalomban.    Az intézkedés tartalma  A  helyi  nyilvánosság  és  tájékoztatás  rendkívül  jelentős  az  önkormányzat,  a  szociális intézmények/szervezetek és a helyi társadalom közti párbeszéd fejlődésében, a  lakosság  kellő  tájékoztatása,  informáltsága  alapvető  feltétele  a  jogszerű,  átlátható,  szükséglet‐orientált szolgáltatások biztosításának.  A  célcsoportok  „megszólítása”,  tájékoztatása  a  hozzáférhetőség  javításának  egyik  alap  feladata.  A  szociális  szolgáltatások  megismertetése,  a  szociális  tanácsadás,  az  intézmények  PR  tevékenysége  (önálló  arculat  formálása)  további  kiemelt  elemei  a  témának.  A  lakosság  teljes  körű  tájékoztatása  és  informálása,  a  nyilvánosság  biztosítása  folyamatos feladata a szolgáltatást végzőknek. A rendelkezésre álló eszközök például a  következők  lehetnek:  Szociális  Adattár,  Szociális  Híradó,  szórólapok,  információs  anyagok,  ügyfélszolgálat,  tájékoztatás,  nyílt  napok  szervezése,  média  –  újság,  helyi  kábel  televízió,  rádió  ‐  nyújtotta  tájékoztatási  lehetőségek,  weboldal  szerkesztés,  elektronikus levelek, lakossági fórumok, közmeghallgatás.  A  befogadó  társadalom  kialakításának  célja,  a  szolidaritás  és  tolerancia  erősítésében  is  fontos  szerepet  kap  a  lakosság  tájékoztatása.  Eszközök  lehetnek:  speciális  problémákkal,  előítéletekkel  küzdő,  diszkriminációval  sújtott  célcsoportok  médiában  történő  megjelenítése,  tudatos  közvélemény‐formáló  kampányok,  rendezvények, „Szolidaritási Napok” szervezése.  Az  információs  társadalom  fejlődésével  szükséges  az  egyes  intézmények  weboldalainak kialakítása, tovább fejlesztése, internetes fórumok elindítása.  A Pécsett működő szociális szolgáltatók között sok jó gyakorlat, követendő példa  látható  a  lakossági  tájékoztatás  formáinak  gyakorlati  megvalósítására.  Igényes  informatív  szórólapok,  kiadványok,  weboldalak,  internetes  fórumok  segítik  a  nyilvánosság  és  lakossági  tájékoztatás  erősítését.  Szükséges  azonban  a  lakossági  tájékoztatás költségeinek támogatása, illetve a médiában történő rendszeres megjelenés,  a sajtókapcsolatok erősítése.   

314  Tevékenységek   A  lakosság  és  humán  intézmények  rendszeres  tájékoztatása  a  szociális  szolgáltatások,  ellátási  formák,  igénybevételi  lehetőségének  aktualitásairól,  a  kommunikációs csatornák minél szélesebb körű felhasználásával.  Kommunikációs tervek készítése minden intézményben, az adott ellátási területen,  elérni  kívánt  célcsoportok  meghatározásával  a  nyilvánosság  és  tájékoztatás  ‐  adott  intézményben legoptimálisabb módon biztosítható – formáinak megjelölése, ütemezése,  megvalósítása.  Minden  intézmény  és  szociális  szolgáltató  internetes  megjelenésének,  weboldal  készítésének támogatása.  Szolidaritás és tolerancia‐erősítő rendezvények, kampányok szervezése    A célcsoport  Pécs  MJV  önkormányzata,  Polgármesteri  Hivatala,  a  jóléti  ellátórendszer  intézményei szervezetei, egyéb humán szolgáltatók, civil szervezetek, médiumok.    Kedvezményezett  Pécs  MJV  önkormányzata,  Polgármesteri  Hivatala,  a  jóléti  ellátórendszer  intézményei  szervezetei,  egyéb  humán  szolgáltatók,  civil  szervezetek,  szolgáltatásokat  igénybe vevők, helyi társadalom.       

315    IV.7. 

316  A szolgáltatás tervezési koncepció feladat és ütemterve    !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  Táblázat!!!!!!   

317   

318  Önkormányzati szociális típusú foglalkoztatás fejlesztési céljai     A helyi foglalkoztatásban aktív és preventív intézkedéseket kell kidolgozni egyrészt a munkanélküliség  tartóssá  válásának  megelőzésére,  másrészt  a  munkanélküli  és  inaktív  emberek  fenntartható  foglalkoztatásának  elősegítésére.  A  prevenció  során  elérendő  cél,  hogy  a  munkanélküliség  korai  szakaszában  az  álláskeresők  megkapják  a  foglalkoztathatóvá  váláshoz  szükséges  segítséget  a  szubszidiaritás elvét követve, egy személyre szabott, konkrét, egyéni cselekvési/támogatási terv kapcsán.  

  Az  aktív  munkaerőpiaci  politika  nem  nélkülözheti  az  ún.  második  munkaerőpiac  fejlesztését.  Ennek  révén  valósulhat  az  aktív  politika  legfőbb  téziseit:  segély  helyett  esélyt,  a  munkanélküliség  helyett  a  foglalkoztathatóvá  válást  támogatni.  Ebben  segíthet  a  második  munkaerőpiac  intézményrendszere  azáltal, hogy a munkanélkülieket visszavezeti a versenygazdaság által strukturáltabb munkaerőpiacra. 

A  második  munkaerőpiac  intézményrendszerének  kiemelt  kezelésével  látványosan  növelhető az új munkahelyek száma.    Ennek főbb lehetséges irányai:  Közmunkák, közhasznú munkák szervezése  Foglalkoztatási társaságok révén önfinanszírozó vállalkozások létesítése  A tranzit foglalkoztatás szerepének növelése  Védett munkahelyek létesítése  A  szociális  gazdaságban  a  háztartások  és  egyének  által  igénybe  vehető  helyi  szolgáltatások piaccá szervezése   Az aktív munkaerőpiaci politika megvalósítása a szociális gazdaság területén    a) Személyi szolgáltatások  Otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek  Háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás  Gyermekfelügyelet  Tanulási  nehézségekkel  küzdő  fiatalok  korrepetálása,  a  problémás  fiatalok  szabadidő‐  és sportprogramjainak szervezése  Lakóházak őrzése, portaszolgálat  Vidéki vagy a városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése  Főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása   

319  b) Audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák  bevezetése    c) Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés    d) Épített és természetes lakókörnyezet gondozása  Elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése  Helyi  közlekedés  megszervezése,  kényelmesebbé,  gyakoribbá,  elérhetőbbé  tétele  (pl:  mozgáskorlátozottak számára is)  Céltaxi‐járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és ‐között  Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás  e) Környezetvédelem  Természetvédelmi területek gondozása  Csatornázás, csatornatisztítás  Minőségi standardok betartásának monitorozása  Energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében    Ezeknek  a  szolgáltatásoknak  a  fejlesztése  mindenesetre  két  szempontból  ígéretes:  egyfelől  jobb  életfeltételeket  kínál  a  háztartásoknak,  másfelől  ösztönzi  és  bővíti  a  foglalkoztatási  lehetőségeket,  mert  olyan  fogyasztó‐közeli,  helyhez  és  időhöz  kötött  tevékenységekről  van  itt  szó,  amelyek  a  nemzetközi  piacba  nem  integrálhatók,  s  így  védettek  a  –  nemzeti  munkahelyeket  veszélyeztető  nemzetközi  –  konkurenciától. 

  Ezen  a  területen  folytatott  tevékenységek  jelentős  igényt  támasztanak  a  ma  és  a  jövőben  is  átlagosnál  nehezebben  elhelyezhető  alacsony  vagy  közepes  képzettségű  munkanélküliek  iránt.  Fejlesztésük  olyan  keresleti struktúrát jelenít meg, amely összhangban van a munkanélküliek struktúrájával. 

  Az  önkormányzat  törekvései  a  krízishelyzetben  lévő  családok  lakásproblémáinak  megoldása érdekében.    A  szociális  szolgáltatástervezési  koncepcióhoz    hasonlóan  ismét  létre  kell  hoznia  az  önkormányzatnak  a  lakáskoncepcióját,  mely  stratégiát  dolgoz  ki  arra,  hogy  krízishelyzetben lévő családok átmeneti elhelyezése megoldódjon. Már léteznek olyan a  koncepcióban  több  helyen  is  említett  pályázatok  Pl.:  „Küzdelem  a  munka  világából  történő  kirekesztődés  ellen”  projekt  keretén  belül  megvalósítandó  „Borbála  1.„‐  komplex  telep‐rehabilitációs  és  foglalkoztatási  program,  melynek  célja  a  leginkább 

320  veszélyeztetett  lakossági  csoportok  társadalmi  kirekesztődésének  megelőzése,  a  szegénységben élők helyzetének javítása, a helyi partnerség erősítésén keresztül.      

321    V. A SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III.  törvény  125.  §‐a  alapján  a  települési  önkormányzat  által  megállapított  és  folyósított  pénzbeli és természetbeni nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális  segélyt  kérelmező  foglalkoztatásának  költségeihez,  valamint  a  helyi  önkormányzatok  által  fenntartott  személyes  gondoskodás  keretébe  tartozó  ellátási  formák  működési  és  fejlesztési költségeihez az állam   ¾ az  állandó  lakosok  után  járó  szociális  célú,  normatív  állami  támogatással  (szociális normatíva),  ¾ kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással,  ¾ az  időskorúak  járadékához,  a  rendszeres  szociális  segélyhez,  a  lakásfenntartási  támogatáshoz,  az  ápolási  díjhoz  és  az  adósságcsökkentési  támogatáshoz  kötött  felhasználású támogatásokkal,  ¾ a  fenntartott  szociális  intézmények  után  járó  normatív  állami  támogatással  (szociális intézményi normatíva),  ¾ a  szociális  továbbképzéssel  és  szakvizsgával  kapcsolatos  kiadásokhoz  kötött  felhasználású támogatással   járul hozzá.     A rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások fedezete    A  szociális  és  gyermekjóléti  ellátórendszer  finanszírozását a Magyar  Köztársaság 2004  évi  költségvetéséről  és  az  államháztartás  három  éves  kereteiről  szóló  2003  évi  CXVI.  törvény,  valamint  Pécs  Megyei  Jogú  Város  Közgyűlésének  a  város  2004  évi  költségvetéséről szóló 3/2004. (02. 20.) számú rendelete alapján tekintjük át.     Az  önkormányzat  által  nyújtott  rendszeres  és  eseti  pénzbeli  ellátások,  valamint  a  természetbeni ellátások fedezetéül szolgáló normatív támogatás lakosságszám alapján a  települések  szociális  jellemzőiből  képzett  mutatószám  alapján  illeti  meg  az  önkormányzatokat.  (E  normatíva  fajlagos  összege  2004  évben  a  költségvetési  törvény  alapján 3500‐16000,‐ Ft/lakos.)     A  hozzájárulás  a  települési  önkormányzatok  által  külön  jogszabály  alapján  nyújtható  pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz  tartozó  és  az  önkormányzatokat  terhelő  különféle  járulék  –  és  hozzájárulás  –  fizetési 

322  kötelezettségekhez,  valamint  a  közcélú  munka  szervezésének  igazgatási  feladataihoz  kapcsolódik.     Személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  és  gyermekjóléti  alapellátási  feladatok  fedezete    Az ellátások fedezetéül az állami normatíva két részből áll.   ¾ Alap‐hozzájárulás:  A  települési  önkormányzatoknak  a  szociális  törvényben,  valamint  a  gyermekvédelmi  törvényben  meghatározott  szociális  és  gyermekjóléti  alapellátási  kötelezettségei  körébe  tartozó  szolgáltatások  és  intézmények  működési  költségeihez  kapcsolódik.  Ezek  különösen:  étkeztetés,  házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok, gyermekjóléti  szolgáltatás.  Az  alap‐hozzájárulás  fajlagos  összege  2004  évben  1.300,‐  Ft/lakos,  mely az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg.   ¾ Kiegészítő  hozzájárulás:  Azok  az  önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amely  meghatározott intézményt tart fent és megfelel az ott szabályozott feltételeknek.     ¾ A  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálat  működtetéséhez  kap  hozzájárulást.  A  hozzájárulás  fajlagos  összege  2004.  évben  520,‐  Ft/lakos  volt, melyet az önkormányzat a lakosságszám alapján vehet igénybe.     ¾ Támogató  szolgálatot  tart  fenn,  melynek  működtetéséhez  támogatást  kap,  ennek fajlagos összege 2004. évben 10 millió forint/szolgálat.    ¾ Jelzőrendszeres segítségnyújtást működtet, melynek keretében legalább 40  jelzőkészülék  kerül  kihelyezésre  időskorú  vagy  fogyatékos  személy  otthonába.  A  támogatás  fajlagos  összege  2004.  évben  2  millió  500  ezer  forint/szolgálat.     Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete    Az intézmények működtetéséhez az állam az alábbi normatív támogatásokat biztosítja.     ¾ Nappali szociális intézményi ellátás: azok az önkormányzatok vehetik igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  időskorúak,  szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét tartanak fenn. A 

323  normatíva  a  felsorolt  intézményekben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatot. A normatíva fajlagos összege 2004. évben 177.300,‐ Ft/ellátott.    ¾ Fogyatékos  személyek  nappali  ellátása:  azok  az  önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  fogyatékosok  személyek  nappali  intézményét  tartanak  fenn.  A  normatíva  a  jelzett  intézményben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatot.  A  fogyatékosok  nappali  intézményéhez  a  normatíva  fajlagos  összege  2004.  évben  450.000,‐  Ft/ellátott.     ¾ Hajléktalanok átmeneti intézményei: a hozzájárulást azok az önkormányzatok  vehetik  igénybe,  amelyek  a  szociális  törvényben  szabályozott  módon  átmeneti  szállást, éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok számára. A normatíva a  fenntartott  férőhelyek  után  illeti  meg  az  önkormányzatot.  A  normatíva  fajlagos  összege 2004. évben 522.000,‐ Ft/férőhely.    ¾ Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás: A hozzájárulás  az  ápolást,  gondozást  nyújtó  otthonokban,  hajléktalan  és  egyéb  rehabilitációs  intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegeket és a fogyatékosok  ápoló‐gondozó  és  rehabilitációs  bentlakásos  intézményeit  –  valamint  a  gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a  fogyatékosok  átmeneti  elhelyezését  biztosító  intézményekben,  továbbá  a  gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti  meg az önkormányzatot.   A  normatíva  a  felsorolt  intézményekben  ellátottak  után  illeti  meg  az  önkormányzatokat.  A  normatíva  fajlagos  összege  2004.  évben  737.000,‐  Ft/ellátott.           Az önkormányzat által fenntartott szociális intézmények finanszírozása *(e.Ft‐ban):   Év  Szociális  intézmények 

2003  Eredeti előirányzat 

Normatív támogatás 1.080.059         44 % 

2004 

teljesítés  

Eredeti előirányzat 

1.104.573         39 % 

1.276.529         42 % 

324  Egyéb állami  támogatás 

     11.324 

     10.735 

     14.785 

Önkormányzati  támogatás 

   892.110         37 % 

1.116.496         40 % 

1.201.840         40 % 

Térítési díjak 

   409.688         17 % 

   453.140         16 % 

   472.682         16 % 

Egyéb saját bevétel       47.230           2 % 

     64.065           2 % 

     68.164           2 % 

Átvett  pénzeszközök 

             0            0 % 

     49.376           2 % 

       2.519           0 % 

Összes bevétel 

2.440.411       100 % 

2.798.385       100 % 

3.036.519       100 % 

* A táblázat a Gyermekotthon, Szociális Intézmények Szolgálata, Kisgyermek Szociális  Intézmény finanszírozását is tartalmazza 

325  Szociális ellátás 2004. (megjegyzés: a 2007. évi felülvizsgálat során más tematikájú táblázatban – 2. sz. – foglaltuk össze a pécsi  szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit)    Intézmén y 

Feladat 

Intézmén Gondozott/ellátott  Dolgozói létszám 2004. év  yi   létszám  szakd technikai  hiányzó  1 egység  Térítési  2004. év  olgozó személyz díj  i  et  bevétele létszá k   m   2003. (e  Ft) 

Tímár  utcai  Idősek  Otthona 

tartós  bentlakásos  24. 889.‐  58 fő  intézmény 

15 fő 

Integrált  Szociális  Intézmén y  

1.  tartós  203.270.‐  452 fő  bentlakásos  intézmény 

129 fő  60 fő 

2.mozgás 

20 fő 

28 fő 

Normatíva  Összesen ( e Ft) 

4  fő  737.000 Ft/fő  szakdol gozó 

42.746. e Ft  

8 fő 

737.000 Ft/fő 

333.124.e Ft 

12 fő 

737.000 Ft/fő 

20.636.e Ft 

24 fő 

737.000 Ft/fő 

132.660.e Ft 

fogyatékos  bentlakásos részleg    Tüzér 

1.tartós  bentlakásos  84.255.‐  Tüzér  Utcai  Idősek  34 fő  intézménye  Otthona 180 fő 

17 fő 

326  utcai  Egyesített  Szociális  2.  idősek  Intézmén gondozóháza  y  (átmeneti ellátás)  3.  nappali  ellátás  (idősek klubja) 

4. alapellátás 

Mártírok u. 10 fő 

7 fő 

‐ 

‐ 

737.000 Ft/fő 

7.370.e Ft 

Garai utca: 15 fő 

6 fő 

‐ 

‐ 

737.000 Ft/fő 

11.055.e Ft 

Zipernowsky  u.  17  5 fő  fő 

‐ 

1 fő 

737.000 Ft/fő 

12.529.e Ft 

Zipernowsky  u.  30  3 fő  fő 

‐ 

‐ 

177.300 Ft/fő 

5.319.e Ft 

Kassa u. 30 fő 

3 fő 

‐ 

‐ 

177.300 Ft/fő 

5.319.e Ft 

Zipernowsky  Gondozási Kp. 

2 fő 

‐ 

‐ 

 

24.375.e Ft 

 

4/a étkeztetés 120 fő 4/b.  házi  12 fő  segítségnyújtás  80  fő       

‐ 

4 fő  

40 fő 

‐ 

‐ 

‐ 

Felsőbalokány u. 24  10 fő  fő 

‐ 

‐ 

Barátság u.24 fő  

11 fő 

‐ 

‐ 

Apácza u. 80 fő 

7 fő 

‐ 

‐ 

1.  tartós    Xavér utcai 90 fő  35 fő  bentlakásos  96. 105.‐  Alkotmány u. 56 fő  19 fő  intézmény 

 

150  e  fő/4  x  650  Ft 

737.000 Ft/fő 

142.978.e Ft 

 

    Xavér 

2.  nappali  ellátás 

177.300 Ft/ fő 

49.644.e Ft 

327  utcai  (idősek klubja)  Egyesített  Szociális  Intézmén y  

Felsőbalokány u. 

3/b  házi  segítségnyújtás 

  Integrált  Nappali  Szociális 

‐ 

3 fő 

‐ 

‐ 

Pécs‐Somogy 20 fő  3 fő 

‐ 

‐ 

Barátság u. 20 fő 

3 fő 

‐ 

‐ 

I.  Gondozási  Kp.  2 fő  382 fő 

‐ 

‐ 

II.  Gondozási  2 fő  Kp.176 fő  

‐ 

‐ 

I.  Gondozási  9 fő  Kp.103 fő  

‐ 

13 fő 

II.  Gondozási  Kp.  16 fő  84 fő 

‐ 

8 fő 

Littke  u.  Idősek  4 fő  Klubja 38 fő 

‐ 

‐ 

Polgárszőlő  Idősek Klubja  

‐ 

Pécs‐Vasas 20 fő 

3/a étkeztetés 

1. nappali ellátás 

‐ 

140 fő 

3. alapellátás 

 

16 fő 

  9.160.‐ 

27 fő 

u.  3 fő 

150  e  Fő/4  x  650  48.750.e Ft  Ft 

  177.300 Ft/ fő 

‐ 

11.524,5 e Ft 

328  Intézmén y 

Krisztina  tér  6 fő  Mozgásfogyatékos  Klub 30 fő 

‐ 

‐ 

2. étkeztetés 

200 fő 

Vállalkozó biztosítja 

3. házigondozás 

90 fő 

14 fő 

4 fő 

60 fő 

3/a  jelzőrendszeres  házigondozás 

450.000 Ft/fő 

13.500. e Ft 

150  e  Fő/4  x  650    Ft  26.875. e Ft  jelzőrendszer:   2,5  M  szolgálat 

Ft/ 

  4.  támogató  szolgálat  Értelmi  Fogya‐ 

1. nappali ellátás 

  10.510.‐ 

tékosok  Egyesített  2. átmeneti szállás  Szociális  támogató  Intézmén 3.  szolgálat  (speciális  ye  alapellátás)  Gyermek‐ 1. gyermekotthon  otthon 

2. átmeneti otthon  3. utógondozó 

  2.695.‐ 

 

3 fő 

1 fő 

‐ 

10.  M  forint/  10.000.e Ft  szolgálat 

Acsády u. 17 fő 

25 fő 

9,5 fő 

2 fő 

450 000 Ft/ fő 

49.050. e Ft 

8 fő 

5 fő 

‐ 

‐ 

737 000 Ft/fő 

5.896. e Ft 

 

3 fő 

1 fő 

‐ 

10  Ft/szolgálat 

36 fő 

36 fő 

6 fő 

‐  

805 000 Ft/fő 

28.980. e Ft 

12 fő 

737 000 Ft/fő 

8.844. e Ft 

14 fő 

750 000 Ft/fő 

10.500. e Ft 

Endresz u. 92 fő 

M  10.000.e Ft 

329  Kisgyerm 1.    napközbeni  1 sz. 44 fő  ek  ellátás   52.365.‐  3 sz. 70 fő  Szociális  (bölcsőde)  Intézmén 7. sz. 40 fő  yek  

12 fő 

5 fő 

15 fő 

9,5 fő 

365.100.‐Ft/fő 

10 fő 

5,5 fő 

365.100.‐Ft/fő 

8. sz. 50 fő 

12 fő 

6,75 fő 

365.100.‐Ft/fő 

11 sz. 80 fő 

16 fő 

6,5 fő 

365.100.‐Ft/fő 

12. sz. 40 fő 

12 fő 

8 fő 

365.100.‐Ft/fő 

13. sz. 60 fő 

13 fő 

6,5 fő 

365.100.‐Ft/fő 

17. sz. 60 fő  

13 fő 

6,5 fő 

365.100.‐Ft/fő 

Módszertan 80 fő 

21 fő 

7 fő 

‐ 

‐ 

2.bentlakásos  bölcsőde 

12 fő 

6 fő 

‐ 

737.000.‐Ft/fő 

8.844. e Ft 

3. gyermekotthon 

24 fő 

16 fő 

8 fő 

737.000.‐Ft/fő 

17.688 e Ft 

4.  családok  átmeneti otthona 

12 fő 

5 fő 

2 fő 

737.000.‐Ft/fő 

8.844. e Ft 

 

Központi irányítás  6 fő 

 

 

10 fő 

 8 fő  

 

365.100.‐Ft/fő 

162.104,4 e Ft 

330  Esztergár  1.Alapellátás  L. Család‐ telephelyen   segítő  és  Gyermekj óléti  Szolg.  és  Módszer‐  tani  Központ 

4 

 

Hozzávetőleg  éves  80 fő  szinten 1500 család 

6,5 fő 

1.300.‐Ft/lakos 

273.000. e Ft 

     + 

1/a. Kertváros 

 520.‐Ft/lakos 

1/b. Uránváros  1/c. Meszes  1/d. Belváros  2.  megyei  módszertani  feladatok 

 

‐ 

Létrehoza 3.  Gyermekjóléti  ndó  Központ  intézmé‐  2005.01.01.‐től 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nyek 

8 fő 

Közösségi  pszichiátriai ellátás 

4.060.020.‐Ft  /szolgálat 

4.060,02 e Ft 

17 fő 

 

 

 

3 fő 

1300.‐Ft/lakos 

 

 

3 fő 

177.300.‐Ft/fő 

 

(  speciális  alapellátás)  Pszichiátriai  betegek  nappali  intézménye  (nappali ellátás) 

331  Pszichiátriai  betegek  átmeneti  ellátása 

 

100  fő  esetén 

 

 

 

100  fő  esetén 

ellátott   

 

18 fő 

737.000.‐Ft/fő 

 

 

 

3 fő 

1300.‐Ft/lakos 

 

ellátott   

 

18 fő 

737.000.‐Ft/fő 

 

 

 

 

 

1.486.214,9 e Ft 

(átmeneti ellátás)   Szenvedélybetegek  közösségi ellátása  (speciális  alapellátás)  Szenvedélybetegek  átmeneti ellátása  (átmeneti ellátás)  Összesen:   

483. 249.‐  

333  Szociális  ellátás  civil  szervezetek  2004.    (megjegyzés:  a  2007.  évi  felülvizsgálat  során  más  tematikájú  táblázatban  –  1.  sz.  –  foglaltuk össze a pécsi szociális szolgáltatók legfontosabb jellemzőit)      Feladat 

Ellátott 

Dolgozói  létszám 

Normatíva   1 egység  

2004.  2004.  normatíva  önkormányzati  nagysága  támogatás  összesen(Ft) 

Gondozási Központ  

10 fő 

 

 

Népkonyhai 

150 fő  

7 fő 

 

0 

3.795.000 

étkeztetés 

 

Nappali melegedő 

150 fő 

10 fő 

177.300 Ft/fő 

26.595.000 

6.116.850 

Férfi  éjjeli  70 fő  menedékhely 

14 fő 

522.000 Ft/fő 

36.540.000 

8.404.200 

Női  éjjeli  20 fő  menedékhely 

 

522 000 Ft/ fő 

10.440.000 

2.401.200 

Női átmeneti  

20 fő 

10 fő 

522 000 Ft/fő 

10.440.000 

2.401.200 

Férfi átmeneti  

40 fő 

10 fő 

522 000 Ft/fő 

20.880.000 

4.802.400 

9 SZERVEZET/INTÉZMÉNY

Támasz Alapítvány 

 

334  Hajléktalanok  ápoló‐gondozó  otthona 

50 fő 

20 fő 

737.000 Ft/fő 

Összesen 

36. 850.000 

8.475.500 

141.745.000  36.396.350.‐Ft 

Pécs  Egyházmegyei  Katolikus  Népkonyhai  Caritas  étkeztetés 

3 fő 

 

0 

1.100. 000.‐Ft 

4+1 fő 

177.300 Ft/ fő 

8.865.000 

2.300.000.‐Ft 

Családok  átmeneti  33 fő  otthona 

9 fő 

737.000 Ft/fő 

24.321.000 

5.593.830  

UWYTA Kht.

Családok  átmeneti  21 fő  otthona 

8+2 fő 

737.000 Ft/fő 

15.477.000 

3.559.710  

Fogd a Kezem Alapítvány 

Nappali ellátás  

23 fő 

7 fő 

450.000 Ft/fő 

10.350.000 

2.380.500 

Kerek Világ Alapítvány 

Nappali ellátás 

20 fő 

8 fő 

450.000 Ft/fő 

9.000.000 

2.070.000 

8 fő 

10  M  10.000.000  Ft/szolgálat 

   500.000 

19.000.000 

2.570.000 

10 INDIT  KÖZALAPÍTVÁNY  11 IFJÚSÁGÉRT  EGYESÜLET

Speciális  ellátás 

70‐90 fő 

nappali  60 fő  

Támogató szolgálat   

Összesen 

335  Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Nappali ellátás 

21 fő 

8 fő 

450.000 Ft/fő 

9.450.000 

2.126.500 

étkeztetés 

50 fő 

4 fő 

 

 

1.265.000 

4+2 fő 

10  M  10.000.000  Ft/szolgálat 

Támogató szolgálat   

Összesen  Mindösszesen  

 

 

 

 

   500.000 

19.450.000 

3.891.500.‐Ft 

239.208.000 

57.791.890.‐ 

336  A 2007. évi felülvizsgálat során a jóléti szolgáltatások finanszírozásáról a következő táblázatot állította össze Erdős Zsuzsanna szakértő:    Szolgáltatás 

Fajlagos  összeg  2006‐ban 

További  hozzájárulás  többcélú  társulás esetén

Fajlagos összeg 2007‐ben 

Társulási célzó 

 

   

 

 

 

Társulás 

Intézményfennt artó 

szerződés 

Szociális  és    gyermekjóléti  alapszolgáltatás feladatai  

 

 

 

 

 

+320 

+300 

+250 

+1.200 

+1.050 

+500 

Szociális  gyermekjóléti  alapszolgáltatások  általános feladatai 

és 

családsegítő  gyermekjóléti szolgálat 

‐ 2.000 fő:  500Ft  ‐  2.000  fő:   +280 Ft/lakos  500Ft  2.000‐70.000 fő:   +925  Ft/lakos  2.000‐ H=L/5.000*3.950.000 Ft  0‐17 év  70.000 fő:  70001‐110000  H=L/5.000 H=L/6.000*3.950.000 Ft  *3.950.000  110.001‐  :  Ft 

fő: 

337  70001‐ 110000  fő:  H=L/6.000 *3.950.000  Ft 

H=L/7.000*3.950.000 Ft 

110.001‐  : 

 

H: normatíva  L: lakosságszám   

H=L/7.000 *3.950.000  Ft  H:  normatíva L:  lakosságs zám    Gyermekjóléti központ  

2.340.000    Ft/közpon t 

2.340.000 Ft/központ 

 

 

 

Szociális étkeztetés 

70.800  Ft/fő 

 

81.200 Ft/fő 

 

 

 

Házi segítségnyújtás 

104.800  Ft/fő 

+44 000 Ft/fő 

111.500 Ft/fő 

+55.000 

+48.000 

+35.000 

 

 

338  Jelzőrendszeres  segítségnyújtás 

házi  50.000  Ft/fő 

+22 000 Ft/fő 

Falugondnoki  tanyagondnoki  szolgáltatás 

vagy  2.100.000  Ft/szolgál at 

 

Támogató szolgálat 

40.000 Ft/fő 

+26.000 

+22.000 

+11.000 

2.237.300 Ft/szolgálat 

 

 

 

+3.500.000 

+3.000.000 

+1.000.000 

+2.300.000 

+2.000.000 

+1.000.000 

 

8.722.000  Ft/szolgál at 

+  3  500 000  8.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat 

6.200.000  Ft/szolgál at 

+2  100 000  6.000.000 Ft/szolgálat  Ft/szolgálat 

5.750.000  Ft/szolgál at 

 

5.000.000 Ft/szolgálat 

 

 

 

Időskorúak,  pszichiátriai  197.000  és  szenvedélybetegek,  Ft/fő  hajléktalanok  nappali  intézményi ellátása 

+62.000 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Időskorú nappali 

 

 

150.000 Ft/fő 

 

 

 

+90.000 

+64.000 

+30.000 

Pszih, szen, hajl. nappali 

 

 

220.000 Ft/fő 

 

Közösségi ellátások   

Utcai szociális munka   

 

 

(kivéve 

(kivéve 

339  Fogy.  és  demens  (2007‐ 465.100  től) nappali  Ft/fő 

 

465.100 Ft/fő 

demens) 

(kivéve demens)  demens) 

 

 

 

 

 

 

 

Fokozott  ápolást,    gondozást igénylő ellátás 

 

 

 

 

 

900.000  Ft/fő 

 

950.000 Ft/fő 

 

 

 

815.000  Ft/fő 

 

800.000 Ft/fő 

 

 

 

 

 

 

 

 

820.000 Ft/fő 

 

 

 

 

680.000 Ft/fő  

 

 

 

 

700.000 Ft/fő 

 

 

 

-

Gyermekvédelem  különleges, speciális 

-

Fogy, szen, pszich  szociális otthon,  demens (súlyos) 

Átlagos  gondozást,    ápolást igénylő ellátás  -

Gyermekvédelem  normál 

785.500  Ft/fő 

 

 

  -

Utógondozói  

730.000  Ft/fő   

-

Ápolást, gondozást  730.000  igénylő szociális  Ft/fő  otthoni (idős,  hajléktalan áp+rehab, 

+200.000  (idős,  átmeneti 

+210.000  (idős,  +190.000  átmeneti 

(idős, 

340  átmeneti (idős,  pszich.,szen., fogy.),   CSÁO, GYÁO,  

összes) 

összes) 

átmeneti összes)

 

 

 

+531.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.) 

+550.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.) 

+500.000  (CSÁO,  GYÁO,  helyettes sz.) 

Emelt  színvonalú  640.000  bentlakásos ellátás  Ft/fő 

 

560.000  Ft/fő  (új  belépő    50%) 

 

 

Hajléktalanok  átmeneti  548.000  intézményei  Ft/férőhel y 

 

525.000 Ft/fő 

 

 

 

Gyermekek  napközbeni  460.000  ellátása  Ft/fő 

+925  Ft/fő  547.000 Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

+925  Ft/fő  250.000Ft/fő  lakos 0‐17 év 

+1.200 

+1.050 

+500 

50.000 Ft/fő 

 

 

 

? 

 

 

 

Bölcsődei ellátás  Családi napközi ellátás 

152.000  Ft/fő 

  Ingyenes  étkeztetés 

intézményi  50.000  Ft/fő 

Módszertani  gyermekjóléti  

 

4.160.000F   t 

341        Szociális és Munkaügyi Intézet (NCSSZI) 594,6 m (2006‐ban 548,7 m)  Szociális intézményi foglalkoztatás 2500m (2006: 4000 m)  Szociális szolgáltatások fejlesztése 600m (2006 alap és szak: 250+320 m)  Módszertanok + Szociális és Gyámhivatal 595m (2006: 355,2 „dekók” nélkül)  Gyermekjólét, gyermekvédelem fejlesztése 300m (2006: 285 m)  Szakvizsga: 9.400 Ft/fő (változatlan)  Hitelhátralékok konszolidációs programja: 670 m 

 

    Készítették:    A Népjóléti Főosztály munkatársai    Dr. Maulné dr. Tóth Csilla  

  

szociálpolitikai osztályvezető 

 

  

 

  

  Bodorné Lux Viktória  intézményi felügyelő   

 

 

Dr. Sinayné Hirkó Nóra   

foglalkoztatáspolitikai ügyintéző    Dr. Takácsné Jászberényi Katalin  gyermekvédelmi koordinátor   

 

 

Feketéné Rácz Zsuzsanna   intézményi beutalások ügyintézője                    

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

342

 

                           

 

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

343

 

  A  2007.  évi  koncepció  helyzetelemzési  fejezeteit  a  Dél‐Dunántúli  Regionális  Forrásközpont Kht., a stratégiai fejezeteit az ECO‐Cortex Kft. munkatársai aktualizálták,  vizsgálták felül.     Függelék    1. sz. függelék:   Személyes  szolgáltatást  nyújtó  szolgáltatások  szolgáltatónkénti  bemutatása  (2.5.2.3. címhez)   Szolgáltatói  háttéranyagok  (A  szolgáltatóktól  beérkezett  alábbi  dokumentumok  szolgáltatókként kerülnek lefűzésre):  • • • • •

önértékelési adatlap,  szakmai program,  intézményi statisztikák,  működési engedély,  szolgáltatói interjú gépelt változata. 

  2. sz. függelék:  Erősségek és gyengeségek (2.5.2.4. címhez)  A törvényi előírások szerinti szolgáltatásokban részesülő célcsoportok legfontosabb  jellemzői (ún. gondozotti helyzetképek):  • szociális,  • egészségügyi,  • mentális paraméterek mentén.               

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

344

 

   

 

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 

[email protected]; www.ecocortex.hu 

345