TÜSKÉSRÉT HASZNOSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA, IRÁNYELVEI KÉK TECHNOLÓGIÁK PARKJA

TÜSKÉSRÉT HASZNOSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA, IRÁNYELVEI „KÉK TECHNOLÓGIÁK PARKJA” Készítette: Kék Gazdaság Innovációs Klaszter: Dr. Kiss Tibor – PTE KTK Dr. Bedő Zsolt – PTE KTK Dr. Somogyvári Márta – PTE KTK Dittrich Ernő – PTE PMMIK Dezső József – PTE TTK Drescher László – MKM Consulting ZRt.

Pécs, 2011

Tartalom 1.

Bevezető .................................................................................................................................2

2.

A „Kék” irányelvek rendszere...................................................................................................4

2.1.

Természeti (fizikai) környezet felmérése..............................................................................6

2.2.

A stratégiai irányelvek .........................................................................................................7

2.2.1.

Környezeti fenntarthatóság .............................................................................................7

2.2.2.

Társadalmi fenntarthatóság .............................................................................................7

2.2.3.

Gazdasági fenntarthatóság ..............................................................................................7

2.2.3.1.

A tó és tó körüli részek.................................................................................................7

2.2.3.2.

Rekultivált területek.....................................................................................................8

2.3.

Az operatív irányelvek .........................................................................................................8

2.3.1.

Természeti erőforrások védelme......................................................................................8

2.3.2.

Rekreáció, tanulás, szolgáltatások....................................................................................9

2.3.3.

Hulladék-megelőzés és –hasznosítás..............................................................................10

2.3.4.

Megújuló (alternatív) energiaforrások, integrált megújulóenergia-központ....................10

2.3.5.

Ipari alkalmazások – építészet, közlekedés.....................................................................12

1. melléklet...................................................................................................................................14

KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

1

1. Bevezető A jelen dokumentum célja a Pécs szívében elhelyezkedő Tüskésrét terület rekultivációját követő hasznosítás folyamatát vezérlő főbb irányelvek definiálása. Ezek az irányelvek

a

Kék

Gazdaság

társadalmi-gazdasági

paradigma

alapvetéseinek

figyelembevételével kerülnek kialakításra. A terület hasznosítása – mely időben egy elhúzódó, folyamatosan új elemekkel, projektekkel bővülő folyamat lesz – az itt bemutatott irányelvek mentén értékelendő, annak érdekében, hogy a terület Pécs és környezetének integráns, s fenntartható részévé válhasson. A „Kék” irányelvek figyelembevételével (1. ábra) vizsgált projekteknek, hasznosítási alternatíváknak meg kell felelniük az ökológiai – társadalmi – gazdasági alrendszerek által diktált fenntarthatósági követelményrendszernek (stratégiai irányelvek). Az irányelvek és a működés keretéül szolgáló ökológiai – társadalmi – gazdasági (ÖTG) fenntarthatóság alapját a terület természeti (fizikai) adottságai adta lehetőségek korlátozzák, definiálják. A természeti adottságok, s ennek nyomán a stratégiai irányelvek keretrendszerében találhatók az operatív irányelvek, melyek magukban hordozzák a Kék Gazdaság társadalmi-gazdasági paradigma szemléletét, specifikumait. A természeti erőforrások védelme, mint operatív irányelv nem priorizál az erőforrások viszonylatában, de mivel a tüskésréti terület a város kiemelt vízgyűjtő területe, így a víz megtisztítása és a korszerű vízgazdálkodás ezen irányelv kiemelt elemeként kezelendő. Az így kialakítható „vízbanki” funkció számtalan felhasználási alternatívát tesz lehetővé, mely az itt összegyűjtött víz településtisztítási céllal történő felhasználásától, a víz megtisztulását követően rekreációs hasznosítást is lehetővé tehet. Pécs város lakosságának azon igénye, mely egy egybefüggő rekreációs egység megalkotására irányul jogos társadalmi igény, hiszen ennek megfelelő terület jelenleg nem található a városban, s szűkebb környezetében. A Tüskésrét közel 400 hektáros kiterjedése ezt az igényt messzemenőkig kielégítheti, ugyanakkor a társadalmi szükségesség mellett megegyező súllyal kell figyelembe venni a gazdasági alrendszer által támasztott követelményeket, legfőképpen annak fenntarthatóságra vonatkozó passzusait. A társadalmi igények kielégítése nyomán megvalósuló projektek ugyanakkor nem boríthatják fel a terület ökoszisztémában betöltött helyét, fenntarthatóságát. KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

2

A „Kék” park működése során keletkezett hulladék nem terhelheti a környezetet, nem róhat újabb költségeket a várost üzemeltető önkormányzatra. Ennek érdekében olyan funkciók, projektek elhelyezése képzelhető csak el, melyek esetében a „zéró” hulladék elv érvényesíthető, azaz a potenciálisan keletkező hulladék optimálisabb üzemeltetéssel megelőzhető vagy a felmerülő hulladék egy újabb elem beiktatásával felhasználható, esetleg gazdasági hasznot eredményező lehet. A park üzemeltetési költségeinek – gazdasági fenntarthatóság – függőségének, káros anyag kibocsátásának – ökológiai fenntarthatóság – csökkentése érdekében a park területén elhelyezett egységeknek saját energiaforrással kell rendelkeznie. Az energiaellátást lehetőség szerint megújuló energiaforrásokból kell megoldani, ami a terület adottságaiból adódóan, legfőképpen a

napenergiát

jelentheti.

A környezetterhelés,

s a

folyó

költségek

minimalizálásán túl fontos szempont az alternatív energiaforrások alkalmazásánál az energiafüggetlenség megteremtése, mely a későbbiekben kiterjeszthető a város más részeire is. Élesen szét kell választani – erdősávval vagy s egyéb természetes facilitás felhasználásával – a nem vagy már a szennyezettségtől megtisztított területeket, s a még káros anyagot, hulladékot rejtő területrészeket. A terület egyes részeinek szennyezettsége miatt azokon a helyeken az ipari célú felhasználás az egyetlen hasznosítási alternatíva, melynek ugyanakkor szigorúan meg kell felelnie az ÖTG keretrendszer, s a Kék irányelvek által támasztott követelményeknek. Ide értendő a lerakott zagy nyersanyagként történő felhasználása céljából való kitermelése, mely a jelenlegi szaktudás, s technológiák figyelembevételével inputként szolgálhat az útépítésben, s a cementgyártásban. A Tüskésrétre tervezett projektek értékelése az irányelvek figyelembevételével párhuzamosan megköveteli egyrészt a természeti adottságok, másrészt az ökológiai – társadalmi – gazdasági alrendszerek részletes feltárását, valamint a terület részletes műszaki vizsgálatát (a hasznosítás tervezhetősége szempontjából kiemelten fontos vizsgálatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza). Az évtizedek során, a terület hasznosításával kapcsolatban született tanulmányok, elaborátumok, vizsgálati eredmények integrálása, s az irányelveknek megfelelő rendszerezése elengedhetetlen. Ezt a szintetizáló munkát nehezíti, hogy az említett anyagok, a probléma komplexitásából következőleg, több forrásból, szervezettől szerezhetők csak be.


3

1.ábra –A Kék irányelvek rendszere

2. A „Kék” irányelvek rendszere Tüskésrét hasznosítása olyan volumenű projekt, hogy az erre vonatkozó döntések csak a környezeti (ökológiai), társadalmi illetve gazdasági fenntarthatóság figyelembevételével hozható meg. Mivel a projekt beruházási összege igen jelentős, ezért valószínűsíthető a szakaszos megoldás. Feltétel azonban, hogy a környezeti – társadalmi – gazdasági fenntarthatóság követelményeinek a projekt minden elkészült fázisában feleljen meg. A környezeti fenntarthatóság a legfontosabb, hiszen egy regenerált terület lényegesen kedvezőbb befolyást tud gyakorolni a későbbiekben a társadalmi és gazdasági hasznosságra, mint egy ideiglenes megoldással kezelt terület. A társadalmi hasznosság a második tényező, KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

4

amely a város szívében egy frekventált területtől elvárható, míg a gazdasági fenntarthatóság a területen elhelyezett funkciók, facilitások folyamatos üzemben tartása szempontjából alapvető fontosságú. A stratégiaalkotás során az ökológiai – társadalmi – gazdasági fenntarthatóság ismérvrendszerének meghatározását meg kell, hogy előzze a természetes környezeti adottságok részletes felmérése. A fenti irányelvek akkor teljesíthetőek, ha a Kék Gazdaság innovációit vesszük alapul a tüskésréti stratégia kidolgozásánál. A stratégia elkészítésénél ezért a hármas fenntarthatósági követelménynek megfelelően a következő eljárást követjük: 

A természeti (fizikai) környezet, adottság meghatározása A tágabb működési környezet felmérése, amelyben rögzítésre kerül, hogy milyen szerepet tölthet be Pécs ökológiai környezetében Tüskésrét. Mivel kiemelt vízgyűjtő terület, ezért a vízáramok felmérése az elsődleges feladat, de felmérendő, hogy hogyan járulhat hozzá Tüskésrét a város jobb levegőjéhez, zöldfelületi, erdősültségi lefedettségéhez, a város szellőzéséhez (A szükséges vizsgálati protokollt lásd az 1. mellékletben.). Ezzel párhuzamosan el kell végezni Tüskésrét teljes környezeti állapotának felmérését is. A tágabb működési környezet és Tüskésrét felmérése alapján történő elemzés meghatározza azokat a sarokpontokat, amelyek a további munka folyamán a tüskésréti területhasználat feltételrendszerét alkotják. Így pl. rögzítésre kerülhet, hogy milyen tóméret az, ami megnyugtató módon biztosítja a vízminőséget. A jelen tanulmányba nem vonjuk be az élelmiszertermelést a Hőerőmű közelsége, illetve annak szennyezéskibocsátása miatt (az egészségügyi biztonság esetén sem eredményezhetne nagy piacot annak pszichikai hatása miatt). Ez a helyzet a felmérések eredményeképpen kedvezően változhat és bekerülhet a tervezett projektek közé. Ilyen eset lehet pl. az üvegházban történő élelmiszertermelés megvalósításai lehetőségeinek feltárása.



Környezeti fenntarthatóság: Biztosítandó a tüskésréti teljes projekt egész folyamata során a víz és a talaj tisztasága (tisztán tartása illetve tisztítása).



Társadalmi fenntarthatóság: A környezeti fenntarthatóság által garantált ökológiai feltételrendszer lehetővé teszi a társadalmasítást, tehát a lakosok, látogatók általi megnyugtató tájhasználatot, ami magában foglalja azokat a létesítményeket, ahova a


5

látogatók mind fizikai mind pszichológiai értelemben nyugodtan mehetnek; pl. parkokat, éttermeket, sportlétesítményeket, stb. 

Gazdasági fenntarthatóság: A megvalósíthatósági tanulmányok, beruházás-megtérülési számítások alapján a tervezett beruházásoknak megtérülőknek kell lenniük, tehát a javasolt beruházásoknak szigorú gazdaságossági követelményeknek kell megfelelniük. 2.1. Természeti (fizikai) környezet felmérése Pécs városa nemcsak építészeti, de ökológiai egység is. Mint ökológiai egységnek,

megvannak a maga természeti (domborzati, szellőztetési, vízellátási, stb.) jellemzői. Először ezt az állapotfelmérést kell elvégezni, azután végrehajtani azt az elemzést, amely tisztázza, hogy ebben az ökológiai rendszerben milyen szerepet tölthet be Tüskésrét. Mivel kiemelt vízgyűjtő terület, ezért a vízáramok felmérésére különös figyelmet kell fordítani, de a terület központi fekvése indokolja a város jobb levegőztetéséhez, oxigénellátásához, zöldfelületi arányához történő kiemelt hozzájárulását. A Tüskésrét elemzéséről eddig ismert felmérések1 valószínűsítik, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő nagyobb terület, amely gyakorlatilag a tervezett tavat és annak tágabb környezetét (satírozott rész) jelentik (ld. 2. ábra), a zagy további beszivárgásának a kizárása esetén környezeti szempontból biztonságossá tehető. 2. ábra: Tüskésrét – tervezett tó körüli terület

Forrás: A Pannon Hőerőmű Rt. Tüskésréti üzemelő zagytereinek rekultivációja, munkaszám: T-2003/13, 72.o.

1

Tüskésrét: A Pannon Hőerőmű Rt. által készített Tüskésréti üzemelő zagytereinek rekultivációja c anyagának (Munkaszám: T-2003/13) mellékletében található térképek (72,73, 74.o.), T-2003-13-TR rekultiváció.pdf KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK 6

A fentebb felvázolt elemzés tisztázhatja a tüskésréti területhasználat feltételrendszerét, így a tó méretét, az erdősítettség szintjét, mindazt, ami megnyugtató módon biztosítja a megfelelő vízminőséget. 2.2. A stratégiai irányelvek 2.2.1. Környezeti fenntarthatóság A területen történő beruházások nulla hulladék-kibocsátásúak kell, hogy legyenek, az egyes outputok máshol inputként hasznosuljanak, a víz tisztítására Kék Gazdaság szellemében olyan berendezés szolgáljon, mely a víztisztítás során nem használ fel kémiai segédanyagokat csak a fizika törvényszerüségeire támaszkodik (vízörvényes víztisztítás). Kiemelt cél továbbá, hogy a talaj és a víz folyamatos regenerálását természetes, környezetet nem terhelő eljárásokkal, technológiákkal kell biztosítani. 2.2.2. Társadalmi fenntarthatóság Az ökológiai feltételrendszer alapot teremt a társadalmasíthatóságra. Abban az esetben ugyanis, ha a tó a belátható jövőben alkalmas lesz mind – nem feltétlenül emberi fogyasztásra alkalmas - élelmiszertermelésre, mind fürdésre, illetve a Pécsi Vízben garantáltan tiszta víz kerül, akkor elérhető, hogy Tüskésrétnek egy jelentős részén takarmánytermelés folyjék, a tó fürdésre alkalmas legyen, és nagy tömegek számára biztonságos látogatást, szórakozást, tanulást biztosító intézmények jöjjenek létre (pl. éttermek, sportlétesítmények, stb.) 2.2.3. Gazdasági fenntarthatóság Általános irányelvként a Kék Gazdaságnak megfelelően biztosítani kell a lokalitást, azaz a helyben található erőforrásokból történő gazdálkodást olyan módon, hogy a megvalósuló projektek gazdaságilag a lehető legnagyobb mértékben önfenntartóak legyenek. Helyben termeljék meg azt az energiát illetve tápanyagot (takarmányt – kiemelten a Szafari park esetében), amely a tüskésréti projektek számára biztosítja az elérhető legmagasabb szintű önfenntartást, sőt, esetlegesen biztosítsa ezeket a tágabb környezetének, azaz Pécs városának. 2.2.3.1.

A tó és tó körüli részek

Ezek a területek olyan intézmények telepítését teszik lehetővé, amelyek a látogatók nagy számát képesek kiszolgálni, szórakoztatásukat, tanulásukat biztosítani.


7

2.2.3.2.

Rekultivált területek

A terület többi része vagy már rekultivált, vagy rekultiválandó, amelyet a Pannon Hőerőmű Rt. egy ütemterv szerint be is kell, hogy fejezzen, párhuzamosan a tervezett tó kialakításával. Az eddig lerakott zagy olyan mérvű hatást fejt ki, amely valószínűsíti, hogy a tartós negatív hatás állandósul, állandó mérésekre, kezelésre lesz szükség annak biztonságos szinten való tartásához. Ez hosszú távra lehetetlenné teszi a megnyugtató módon tartós emberi használatra, esetlegesen az takarmánytermelésre és fürdésre való használatát. Ezek a területek, ahol a rekultivált salaktárolók, zagytározók találhatók, szintén hasznosíthatók gazdaságosan, többféle célra is. A Kék Gazdaság szellemének megfelelően kiindulási pontként kell venni azt, hogy a zagy és a salak nemcsak a hőerőmű mellékterméke és hulladék, hanem hasznos nyersanyaga lehet valaminek, valamilyen formában. A fő törekvésnek ezért arra kell irányulnia, hogy feltárja: a területen található mintegy 35 millió m3 zagyot, salakot milyen hasznos, értéket teremtő beruházásba lehet visszaforgatni. Amennyiben ezek a törekvések nem, vagy csak részben járnak sikerrel, akkor a rekultivált területekre olyan gazdasági hasznosításokat kell telepíteni, amely nem igényli sok ember állandó jelenlétét, mint pl. megújulóenergia-termelő berendezések. Amennyiben kitermelhető gazdaságosan a zagy bizonyos területekről, akkor ott lényegesen tágabb lehetőségek nyílnak a hasznosításra. A beruházások gazdaságosságának biztosítása érdekében a legjobb forgatókönyv az lenne, ha nagyobb területeken található zagy lenne feldolgozható gazdaságosan, és az így megtisztított területen történne beruházás. Addig pedig erdősítéssel javítható tovább ezeknek a területeknek az állapota. Nem javasolt a zagy egyszerű áthelyezése valahová (hacsak nem ideiglenes puffer), mivel az csak a probléma elodázását jelentené. 2.3. Az operatív irányelvek A hármas fenntarthatóság szellemében fogalmazandók meg a kutatási területek, amelyek lefedik a szükséges funkcionális területeket, és biztosítják a fenntarthatóságot, mindezeket a Kék Gazdaság szellemében. A Kék Gazdaság 100 innovációjának az alkalmazása egyformán része mindegyik területnek. 2.3.1. Természeti erőforrások védelme Ezen irányelv hatálya alá egyrészt azok a beruházások esnek, melyek a természeti kincsek védelmét ellátják, másrészt az irányelv egy olyan kritériumrendszert fektet le, mely a KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

8

területen elhelyezendő további funkciók természetvédelmi szempontból történő értékelését teszik lehetővé. A terület adottságából egyenesen következik az itt koncentrálódó vízkészlet megtisztítása, védelme és több célú felhasználásra történő előkészítése. Következésképpen meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Tüskésréti-tó, a Nagyárpádi-vízfolyás és a Pécsivíz valamint a településen fakadó források, és a települési csapadék csatornák és a pécsbányai külszíni fejtés együttese integrálható-e egy egységes települési vízgazdálkodási programba. Ez hosszú távon irányt adhatna a település vízgazdálkodási fejlesztéseinek, és a vizek energetikai és gazdasági hasznosítását és a településüzemeltetés fenntarthatóbb lehetőségeit is vizsgálhatóvá tenné. Az erdőtelepítés fontos eleme a Tüskésréti projekteknek, amelyek a talaj rekultivációját és az energiaellátást is elősegítik, valamint helyet adnak a folyamatosan alakuló ökoszisztémáknak. További javasolt alprojektek: a. városi csapadékvíz összefogása b. szennyezett víz megtisztítása kék technológiával c. város köztereinek locsolóvízzel való ellátása d. intelligens, víztakarékos öntözőrendszerek üzemeltetése e. egyéb Kék Gazdaság innovációk

2.3.2. Rekreáció, tanulás, szemléletformálás Pécs város lakosai számára egy régóta várt közeli vízhez férési lehetőséget jelent a tó, és a körülötte kialakítandó park, és egyéb, a rekreációt szolgáló létesítmények. Ugyanakkor az egyéb funkciók kialakítása, s üzemeltetése során alkalmazott „Kék” technológiák hozzáférhetősége, testközelből történő szemlélése a Kék Gazdaság szemléletrendszerének társadalmasítási

lehetőségét

rejti

magában.

Következésképpen

a

park

oktatási,

szemléletformálási funkciót is ellát. A tanulási, szemléletformálási funkció fontossága miatt a rekreációval kapcsolatos projektek értékelésekor a transzparenciának kiemelt szerepet kell kapnia. A pihenési, kikapcsolódási szándékkal érkező látogatóknak bemutathatóak azok a fizikai elvek és természeti jelenségek, amelyek a Kék Gazdaság jelenlegi és jövőbeli fejlődésének alapját képezik. Törekedni kell arra, hogy a rekreáció, s más funkciók kialakítása KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

9

során alkalmazásra kerüljenek a Kék Gazdaság által kifejlesztett „100 innovációk”, melyek részletes bemutatásával ismételten a szemléletformálás, oktatás valósulhat meg. Néhány egyéb alprojekt: a. bemutatótermek, a Tüskésréten található innovációk bemutatása b. közparkok, c. fürdési lehetőségek d. éttermek, sportpályák e. egyéb Kék Gazdaság innovációk

2.3.3. Hulladék-megelőzés és –hasznosítás A nulla hulladék-kibocsátás érdekében arra kell törekedni, hogy semmilyen hulladék ne keletkezzen vagy a keletkező a rendszeren belül felhasználásra, hasznosításra kerüljön. Úgy kell valamennyi folyamatot (vendéglátás, sportlétesítmények, stb.) megszervezni, hogy a területre bekerülő anyagok maradéktalanul felhasználásra kerüljenek, illetve további feldolgozásra képes állapotban kerüljenek ki a rendszerből (Tüskésrét). A zagy felhasználási lehetőségeire indított kutatások feltárhatják annak gazdaságos alkalmazási lehetőségeit, pl. útépítés (lakott- nem lakott környezetben, milyen arányban, milyen technológiával, stb.); bányafeltöltés (hova, milyen feltételek között, stb.); részenkénti hasznosítás (milyen előfeldolgozással milyen hasznos anyagok nyerhetők ki, pl. pala); Mindegyik esetben a fő szempont a Kék Gazdaságnak megfelelő zéró-hulladék elve. További javasolt alprojektek: a. erőmű által kibocsátott melléktermékek hasznosítása b. szennyezett víz felhasználása, megtisztítása, visszaforgatása c. egyéb Kék Gazdaság innovációk

2.3.4. Megújuló (alternatív) energiaforrások, integrált megújulóenergia-központ A Kék Gazdaságnak a lokalitás elve felel meg, tehát a helyben lévő anyagok, erőforrások felhasználása. Ennek megfelelően a megújuló – esetenként alternatív – energiák a Kék Gazdaságnak megfelelő energiaforrások. KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

10

Nagyon érdekes és egyedi megoldás a különféle szezonális hő- (és hideg)tárolási lehetőségeket bemutatása, amikor különféle hőtároló közegekben (kavics, víz, sós víz, eutetikus sókeverékek, betonkockák) eltárolják a nyári meleget – vagy a téli hideget és ezzel jelentősen lecsökkentik a fűtésre, hűtésre igénybe veendő energiát. A téli fűtés és a meleg víz, illetve a vendéglátáshoz szükséges hő/gőz szükségletének forrása elsősorban a nap (napkonyha, parabola szolár berendezések, naperőmű), de amennyiben az nem elég, akkor beléphet a területen megtermeszthető biomassza mint szilárd fűtőanyag (amelyet később felvált majd a telepített erdőből származó tüzelőanyag). Bemutatható a különböző típusú tradicionális és modern kályhákban, kemencékben, kazánokban, illetve a biomasszából kivont illetve az algákkal megtermeltetett bioetanol és/vagy biodízel előállítása. Az épületek és a különböző létesítmények elektromos energiaellátását elsősorban a napenergiára kell alapozni, az elektromos berendezések és a világítás energiaszükségletét a minimálisra

csökkentve

(led-es

világítással,

energiatakarékos

berendezésekkel

és

megoldásokkal). Egy kis geotermikus ORC erőmű létesítése (megfelelő geotermikus energia rendelkezésre állása esetén). A gravitáción alapuló piezoelektromos hatásokból kiállítás szervezése. Az emberek mozgása által keltett energia (piezoelektromos elemek az utakban, padlón, stb. ha másra nem is elég, de az épületekben levő szenzorok ellátását biztosítani tudja). További javasolt alprojektek: a. A Kék Gazdaság naperőműve b. A Kék Gazdaságnak megfelelő szélenergiák bemutatása c. elektromotoros lajtos kocsik energiakútja d. intelligens, alternatív energiaforrásból táplált ledes közvilágítás e. egyéb Kék Gazdaság innovációk


11

2.3.5. Ipari alkalmazások – építészet, közlekedés Tüskésrét (viszonylag) szennyezésmentes és rekultivált területeinek kialakítása egyaránt gazdaságos megvalósítást tesz szükségessé az önfenntartás érdekében. A fontosabb Kék Gazdaság innovációk közül sok köthető épületekhez, amelyek itt, működés közben bemutathatók. A közlekedés területén három kiemelt terület van: A Tüskésréthez történő eljutás, amely egyértelműen városi nagyberuházás; a Tüskésréten belüli mozgások megoldása; és a közlekedési eszközök megválasztása. Az épületekben meg kell mutatni azokat a lehetőségeket, azokat a tradicionális, alternatív, high-tech és kék építészeti megoldásokat, amelyekkel védekezni lehet a nyári nap melege ellen. Ilyenek a masszív épületszerkezetek (pld. rönkházak, vályogházak), a tradicionális és modern szigetelőanyagok és falszerkezetek (szalmabála, farost, szigetelés, transzparens hőszigetelés). Bemutathatók az árnyékolás, szellőztetés és a passzív hűtés különféle módozatai, pl. a termeszvárak szellőztetési rendszere, napkéményhatás, épületszínezés a zebra csíkjaival, stb. A Jinhua Architecture Park mintájára különböző építészeket bevonva a természet őselemeire (föld, víz, levegő, tűz), mint vezérmotívumokra felfűzhetők a parkban levő épületek, vegyítve a nyugati és keleti, tradicionális és modern stílusokat, építőanyagokat és megoldásokat. Olyan pavilonok felállítása is indokolt, ahol bemutathatók azok az építészeti, technológiai megoldások, amelyek akkor válnak szükségessé, ha a klímaváltozás következtében jelentősen változik a Föld és így Pécs klímája – a különböző szcenáriókhoz egy-egy kisebb épület tartozna. Megfelelően kialakított energetikai koncepcióval (szezonális hőtárolás, geotermia felhasználása) lehetővé válik üvegházak létesítése is, ami részben bemutató funkciót szolgálhatna („pálmaházak”, különféle ökoszisztémákat – a sivatagtól a trópusi erdőkön keresztül a szubtrópusi, mediterrán és szubmediterrán vidékeket - bemutató üvegházak, illetve pillangókat, rovarokat bemutató üvegházak). Bemutatható a folyamat, ahogy algatenyészetek segítségével előállítják a Tüskésrét üzemeltetéséhez szükséges folyékony bioüzemanyagot (hajtóanyag illetve fűtőanyag pld. a konyhákban). KÉK GAZDASÁG INNOVÁCIÓS KLASZTER - KGIK

12

További javasolt alprojektek: a. Ipari megoldások a Kék Gazdaság szellemében, amelyek regionálisan terjeszthetők (pl. építészeti megoldások, energiatermelési rendszerek) b. költséghaszon-elemzések, technológia-keresés. c. egyéb Kék Gazdaság innovációk


13

1. melléklet A vizsgálati protokoll kidolgozásához alapot szolgáltatott a talajvíz-megfigyelő rendszer kútjairól szóló (Nyilv. Tart. Sz.: 935-09-3706) 2010-es Zárójelentés (Kultúrmérnök Kft 2011 ferbruár) anyag. A mostani előzetes vizsgálati protokoll kiegészíti azokat a monitoring munkákat, középtávú fejlesztési célok érdekében végzett feladatokat, amelyeket a Pannon Hőerőmű Zrt. valósít, illetve valósíttat meg és amelyre kötelezettséget vállalt. A javasolt kiegészítő vizsgálatok a következők: 1. Geoelektromos (VESZ) és GPR szondázás Célja a felszín alatti közeg és talajvíz áramlási viszonyok tökéletesebb megismerése. A Tüskés-rét és Balokány valamint a Pécsi víz hidrogeológiai kapcsolata tisztázatlan. Ennek érdekében célszerű VESZ és GPR szondázást elvégezni a tervezett tó (TOTAL Kft) és környezetében, a Pécsi víz vonalán keresztül a Balokányig. Mivel a tervezett tó vízutánpótlása a felszín alatt szivárgó vizekből fog származni, e vizsgálatok nem közömbösek a létesítmény hidrogeológiai stabilitása szempontjából sem. 2. Vízszintmegfigyelések kiegészítése A Zárójelentésben szereplő felmért és ábrázolt felszín alatti áramlási modell Ny-i szélén helyezkedik el a tervezett tó (Kultúrmérnök Kft 2011, 4. sz. ábra, Talajvíz áramlási iránya). A modell nem érinti annak É-i és Ny-i környezetét igaz, a bővített megfigyelés nem volt célja Zárójelentésnek. Nem szerepel adat a Nagybalokány területén lévő III. rekultivált salaktároló környezetérőlés a Jankovich-teleptől DK-re lévő lefolyástalan területről. Ez utóbbi érintett lehet az erőművi üzemi épületek, a vízforgató kazetták és a vészkazetták felől érkező talajvízzel. Az említett területek nagy valószínűséggel befolyásolják majd a tó vízminőségét. A vízszint-megfigyelésekbe fontos beépíteni a 133-84-es megfigyelő kút vízszintingadozási adatait. Ez a megfigyelési pont a Pécsi víz és a Tüskés-rét határán létesült. A bővített megfigyelés célja, hogy a közismerten szennyezett vízfolyás milyen periódusokban és hidrológiai helyzetben táplál vissza a Tüskés-rét irányába. 3. Hidrogeológiai kúttesztek a megfigyelő kutakban, hidrológiai transzportmodellezés A felszín alatti áramlási modellek tökéletesítéséhez fontos, hogy a szivárgási tényezőt ne a földtani közeg szemcseméret eloszlásából becsüljük. A megfigyelő kutakban végzendő háromlépcsős kútteszt és az egymással szomszédos kutak egymásrahatásának megfigyelése adja meg a valóságos értékeket; a felmérés egy későbbi hidrodinamikai traszportmodellezés alapja lehet. 4. Vízkémiai paraméterek bővítése


14

A legfontosabb négy kation (Ca2+, Mg2+, Na+, K+) közül a Na+ és K+ valamint a mennyiségileg a legfontosabb ion, a hidrokarbonát (HCO3-) nem mért paraméter. Mindezek szükségesek a Than-féle egyenérték számításához. Enélkül nem tudható, hogy egy kérdéses komponens (pl. a szulfát) abszolút értékének változása a víz higulását, töményedését, vagy a komponens relatív csökkenését/növekedését jelenti-e. A K+, Na+ a legmobilisabb elemek, esetleges pozitív anomáliájukat a meddőből kioldódó többletmennyiség adhatja. 5. Ökotoxicitás vizsgálatok, kockázatbecslés A vizsgálatok eredményei a kockázatbecslés bemenő paraméterei. Ezek közül a legfontosabbak: Daphnia magna mobilitásgátlási teszt, szennyező anyagok hatása a földigilisztára (szaporodásra gyakorolt hatás), toxicitás vizsgálat Vibrio fischeri biolumineszcens baktériummal. 6. Mikroklimatológiai mérések összekapcsolva porszennyezés mérésekkel A Tüskés-rét Pécs levegőtisztasága szempontjából kitüntett figyelmet érdemel. Az itt kialakuló légköri viszonyok befolyással lehetnek a város központi részeire, fő közlekedési útvonalaira. 7. Adatbázis létrehozása A korszerű statisztikai feldolgozáshoz (klaszter anaízis, diszkriminancia analízis) a vízkémiai adatokat egy olyan adatbázisba érdemes összesíteni, amely segítségével a mért vízkémiai paramétereket: a víz ionos összetételét, nehézfémeket, egyéb szennyezéseket egyszerre, vagy tematikusan leválogatva lehessen kezelni. Mindezek a tervezett vizsgálatok a szükségszerű konzultációk után részletesebben kidolgozhatók, bővíthetők.


15

TÜSKÉSRÉT HASZNOSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA, IRÁNYELVEI KÉK TECHNOLÓGIÁK PARKJA

Recommend Documents