TÖRVÉNY NÉLKÜL? ÖN K O R K É P. Kicsöngettek 3 Cselekedni kell! 8 Elindult a lavina 10. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

• tizennyolcadik évfolyam, 170. szám

2008

6. szám

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Kicsöngettek Cselekedni kell!

Elindult a lavina…

3 8

10

ÖN K O R MÁNYZAT I F OLYÓ IRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

TÖRVÉNY NÉLKÜL?

Vadregényes, csodálatos természeti környezetben található megszépült éttermünk és panziónk, mely ideális helyszíne családi ünnepségeknek, esküvőknek, banketteknek, baráti találkozóknak, céges partiknak, várja kedves vendégeinket.

és

Pa n

zió

8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 12. Telefon: (88) 425-458 Honlap: www.erdeietterem.hu E-mail: [email protected]

ő

l g é

n e V Erdei K

d

nb e t t i

erger Kálm án

N

ö vé

2

ÖN • KOR • KÉP 2007. augusztus–szeptember

daspark s Va -é

8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 15–17. Telefon: (88) 566-140, (88) 566-141 Honlap: www.allatkertveszprem.hu E-mail:[email protected]

ny

Az 50 éves évfordulóját ünneplő veszprémi állatkert idén is sok újdonsággal várja látogatóit!

JÚNIUS Félgőzzel, kisebbségben Az Országgyűlés június 9-én lezárta tavaszi ülésszakát. A koalíciós viták, majd a szakítás és a kisebbségi kormányzás igencsak lelassította a törvényhozást. Néhány fontos, önkormányzatokat érintő jogszabályt azért elfogadtak, köztük a Balaton-törvényt és az országos területrendezési terv módosítását. Őszre napolták viszont a több mint kétezermilliárd forint elköltésének szabályait meghatározó közbeszerzési törvénymódosítás részletes vitáját és a döntéshozatalt. A parlament szeptember közepén indítja őszi ülésszakát. 3

Cselekedni kell! A munka becsület és tisztesség dolga. Legalábbis ebben a szellemben nevelkedett fel a mai munkaképes generáció. Ha elhitték, márpedig miért ne hitték volna el, hisz évtizedeken ezt sulykolták a fejekbe, akkor ma Magyarországon a legmértéktartóbb számítások szerint is félmillió becstelen és tisztességtelen ember él. Persze ezt így nem mondja ki senki, a lélek mélyén mégis ez szítja az elkeseredést és az arroganciát. … 8

TARTALOM  PARLAMENT Kicsöngettek A legrövidebb tavaszi ülésszak mérlege Területrendezés országosan és a Balatonnál

3 4 6

 TELEPÜLÉSÜGY A XXI. század kultúrháza

7

 KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM A munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt? Cselekedni kell! Elindult a lavina… „Tegyük a dolgunkat, amíg nem késő!” „A hátul kullogó országok” között vagyunk Segély helyett munkát! Mélyszegénység és a kirekesztettség A KÖSZ állásfoglalása a szociális segélyezésről MÖSZ-vélemény a közmunkáról Felelős társadalmi és nem pártpolitikai döntést kell hozni A TÖOSZ álláspontja Lapzárta után

8 8 10 11 22 22 22 23 23 23 23 24

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Az Iskola Biztonságáért Bizottság 150 éve senki nem törődik a sértettekkel Találkozásom cigány gyerekekkel Zöld Béka tanár úr Sansz Elysées A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyermekekről szóló, és támogató pályázatok

Elindult a lavina… Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! Márciusban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. Azóta egyre nő azoknak az önkormányzati vezetőknek a száma, akik szerint sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, akik úgy vélik, a szociális törvény megérett a módosításra. A „segélyért munkát” akció lassan országos mozgalommá terebélyesedik, hiszen a hátrányos helyzetű települések egyre kevésbé tudják és egyre kevésbé akarják az „ingyenélőket” eltartani. 10 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita • Illusztáció: Meilinger Zita • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2008. június 18. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

13 13 14 15 17 19

 EGÉSZSÉGÜNK Az önkormányzatokra is számítanak… Gondolkodjon globálisan, cselekedjen lokálisan!

27 28

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Üvegházak és fóliasátrak Határtalanul – A XIII. Országos Főépítészi Konferencia programja Felhívás

29 30 32

Megrendelő – 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2008. ..................................................................... ............................................. Aláírás

IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Van példa arra is, hogy a képviselő-testületnek csak néhány tagja mond le mandátumáról: Balatonkenesén május 30-án a képviselő-testület tizenegy tagja közül heten a helyi választási bizottsághoz juttatták el lemondó nyilatkozatukat. Azonban a bizottság sem formailag, sem tartalmilag nem fogadta el a lemondást. A képviselők a határozat ellen fellebbezhetnek. Amennyiben a döntés hatályban marad, a képviselők továbbra is tagjai lesznek a testületnek, aminek akár a feloszlatását is kezdeményezhetik, sőt, többségben lévén meg is szavazhatják azt. Előző lapzártánk óta, a május 20. és június 18. közötti időszakban nyolc településen tartottak időközi választásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy három településen újraválasztották az előző polgármestert. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (23 főt) figyelembe véve az alábbiakban látható, hogy közülük tízet újraválasztottak.  A Baranya megyei Nemeskén önfeloszlatás miatt volt választás, ahol újraválasztották Tóth Péterné polgármestert. A voksoláson Tóth Péterné 94, ellenfele, Kaizer Antal 83 szavazatot kapott. A 226 választópolgárból megjelent 179 lakos képviselőket is választott, az öt helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül ketten korábban is tagjai voltak a testületnek.  Trick Jánosné független jelölt lett a Tolna megyei Kocsola főállású polgármestere. A településen másodszorra sikerült polgármestert választani, ugyanis a márciusi időközi választáson szavazategyenlőség alakult ki Horváth Zoltán és Trick Jánosné között. Az 1400 lakosú Kocsolán az 1007 választásra jogosult több mint ötven százaléka voksolt. Az 585 leadott szavazat közül 129 érvénytelen volt. A 456 érvényes szavazat közül 235-öt Trick Jánosné kapott, 221 választó a 14 éve polgármesterként dolgozó Horváth Zoltánra szavazott.  A Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsajon az eddigi alpolgármester, Kiss József nyert a választáson. A posztra négyen jelöltették magu-

2

ÖN • KOR • KÉP 2008. június

kat: Fábián Ferenc (Magyarországi Zöld Párt), Kiss József (független), Lehotai Tamás (független) és Peszlen Tamás (független). Az alig ötszáz fős településen a 372 választásra jogosult lakosból 223 szavazott, Kiss József a voksok több mint felét szerezte meg. Bak Gyuláné korábbi polgármester – 1994 óta vezette a települést– februárban vált meg posztjától.  A Veszprém me g yei Sümegprágán a képviselő-testület márciusban feloszlatta magát. Az időközi választáson a település új polgármestere Csőbör Károly jelölt lett. A tisztségért hárman indultak, Csőbör Károly (független), Hujber János (független, korábbi polgármester) és Bánhegyi Ildikó (Magyarországi Zölt Párt). A névjegyzékben 530 választópolgár szerepelt, szavazatot 189-en adtak le. Csőbör Károly mentős 149 szavazatot kapott. A hét képviselői helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak testületnek.  Az alig 800 fős Somogy megyei Ordacsehi 658 választópolgára egyetlen jelöltre, Kiss Miklós korábbi polgármesterre adhatta le szavazatait a vokso-

láson. A polgármester 176 érvényes szavazatot kapott. Kiss Miklós márciusban egy rágalmazási per kapcsán mondott le. Ellene a település volt jegyzője kezdeményezett eljárást, mert egy korábbi konfliktusuk során durva szavakkal illette a jegyzőt.  A Zala megyei Gellénházán dr. Tóth Mártonné volt az egyetlen jelölt a polgármesteri posztra a lemondás miatt megtartott időközi választáson. A zalai településen a névjegyzékbe felvett polgárok száma 1405 volt, közülük 232 szavaztak, hat szavazat érvénytelen volt. Gellén Endre korábbi polgármester hat évig volt a település első embere. Lemondását nem indokolta.  Új r a S z ar v ák Imre kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Jászalsószentg yörg yön. A címre öt független jelölt pályázott, közülük Szarvák Imre korábbi polgármester győzött 414 szavazattal. A jelöltekre 1396 szavazatot adtak le, ebből 15 volt érvénytelen. A testület 11 helyére harmincketten akartak bejutni. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.

 Lovasberény új polgármestere Schieder László (független) lett az időközi választáson. A 2774 lakosú település 2271 szavazásra jogosult állampolgára öt jelöltre szavazhatott. Schieder László 312, dr. Brezovits László (Magyarországi Zöld Párt) 43, Gálos László, előző polgármester (független) 302, dr. Pittner János (független) 221, Visnyiczki Lajos (független) 114 szavazatot szerzett. Gálos István tisztsége áprilisban szűnt meg becsületsértési ügy miatt. Júniusban még egy településen lesz időközi önkormányzati választás; 29-én a Baranya megyei Himesházán lemondás miatt polgármestert választanak.

Népszavazás Fenti időszakban Orfűn, Esztergomban és Söjtörön tartottak népszavazást.  A június 7-ei orfűi népszavazáson a 805 választásra jogosult polgár a következő két kérdésre adhatta le szavazatát: „Akarja-e Ön, hogy létrehozzon az önkormányzat egy helyi szolgáltató kft.-t, aminek feladata többek között a helyi vízszolgáltatás lenne?”, illetve „Akarja-e Ön, hogy Orfű Község Önkormányzata egy max. 40 személyes buszt szerezzen be és üzemeltessen a célból, hogy Pécs és Orfű viszonylatában az orfűi lakosok munkahelyi és iskolai szállítását megoldja?” A településen a népszavazás érvénytelen volt, mivel a választáson a jogosultak közül 105 polgár voksolt. A megjelentek közül az első kérdésre 93-an, a második kérdésre 88-an válaszoltak igennel.  Hely i kezdeményezésre népszavazást tartottak június 8-án Esztergomban két közlekedéssel kapcsolatos kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a járműforgalom a

PARLAMENT Lőrinc utca teljes hosszában és a Bottyán hídon kétirányú legyen?”, illetve „Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a Széchenyi téri lakóknak engedélyezzék a gépjárművel való egész napos behajtást a Széchenyi térre, mint engedélyezett célforgalmat?”. A Lőrinc utca egyirányúsí tása miatt autóval 2–3 kilométeres kerülőre kényszerülnek a környék lakói, a két iskolát felkeresők és az élményfürdő látogatói. A Széchenyi térre két éve tilos behajtani, az ott élők fizették a garázsadót, de autótárolásra nem használhatták saját ingatlanjukat. A 29 szavazókörben a 24 195 választásra jogosult polgár közül 2214-en jelentek meg. A szavazás érvényességéhez a jogosultak közül legalább 12 370 főnek kellett volna megjelenni, az eredményességhez szükséges lett volna a leadott voksok egyszerű többsége, azaz legalább 6186 szavazat.  A Zala megyei Söjtör 1281 választópolgárának arra a kérdésre kellett válaszolnia a június 8-ai népszavazáson, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Söjtör külterületén maximum 20 megawatt villamos teljesítményű, növényi biomasszát felhasználó erőmű épüljön a rendezési tervben foglaltak szerint?”. A szavazók 87,77 százaléka válaszolt igennel az erőmű település határában történő megépítésére. A részvételi arány 66,2 százalékos volt. Júniusban további két településen tartanak népszavazást. A Bács-Kiskun megyei Drágszélen a választópolgároknak 22-én arra kell választ adniuk: egyetérteneke azzal, hogy a községben a köztemető területén krematórium épüljön. A 29-ei fóti népszavazáson a következő kérdést teszik fel: „Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?”. Meilinger Zita – ÖNkorNET

Kicsöngettek

Szeptember közepén ül össze újra a parlament

Az Országgyűlés június 9-én lezárta tavaszi ülésszakát. A koalíciós viták, majd a szakítás és a kisebbségi kormányzás igencsak lelassította a törvényhozást. Néhány fontos, önkormányzatokat érintő jogszabályt azért elfogadtak, köztük a Balaton-törvényt és az országos területrendezési terv módosítását. Őszre napolták viszont a több mint kétezermilliárd forint elköltésének szabályait meghatározó közbeszerzési törvénymódosítás részletes vitáját és a döntéshozatalt. A parlament szeptember közepén indítja őszi ülésszakát. A jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők által átláthatóbb eljárási rendet alakítana ki az Országgyűlés asztalán lévő, átfogó közbeszerzési törvénymódosítás. Kiigazítanák azokat a rendelkezéseket, amelyek az eljárások lefolytatása során értelmezési, alkalmazási nehézségeket okoznak, és ezzel nehezítik az egységes törvényalkalmazást. A módosítás célja továbbá a közbeszerzések jogorvoslati rendszerének gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. Előterjesztésében Avarkeszi Dezső, igazságügyi államtitkár részletesen ismertette a módosítás elemeit. Az egyszerűsítés érdekében megszüntetnék az úgynevezett nemzeti eljárásrendet, és helyette a közösségi értékhatár alatti beszerezésekre egy új, egyszerű eljárást vezetnének be. A főszabály szerint így a folyamat nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indul, csak szűk körben nyílna lehetőség közvetlen ajánlat-

tételi felhívásra. Ugyanakkor az egyéb eljárási szabályokról az ajánlatkérő maga dönthet, így például arról, hogy kíváne tárgyalni, vagy a beérkezett ajánlatok alapján hirdet nyertest. A hatékonyság növelése érdekében átalakulna az egyszerűsített eljárás rendje is. Könnyítést hozhat az ajánlattevők számára az, hogy a nyertesnek csak azokat az igazolásokat kell beszereznie, amelyeket az ajánlatkérő maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud elérni. Az ajánlatkérők a nyilvántartásokból ingyenesen férhetnek hozzá a kizáró okok igazolására szolgáló adatokhoz. A Közbeszerzések Tanácsa által a jogszabályokban való megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzés jelenleg kötelező, amelyért az ajánlatkérők díjat fizetnek. Ez, vagyis az általánosan kötelező díjfizetés szűnne meg 2009. április 1-jétől, amikortól az ajánlatkérők az ellenőrzést szintén díj ellenében, de szolgáltatásként vehetnék igénybe

úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné. Mivel állami szolgáltatásról van szó, természetessé kellene válnia, hogy az állami szereplő kérdezi le a számára szükséges adatokat.

Ügyletek elektronikus bonyolításban A közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében 2009. július 1-jétől a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010. január 1-jétől pedig minden közbeszerzési eljárásban kötelező lenne a hirdetmények elektronikus úton történő feladása. Fennmaradna az a lehetőség, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött hirdetményeket az ajánlatkérő kérelmére, díj ellenében megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásai szintén elektronikussá válnának. 2008. június ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT A törvényjavaslat számos ponton kívánja erősíteni az átláthatóság érvényesülését. Talán az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy az ajánlatkérőnek honlapján a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkat az eljárás megkezdésétől kezdve egészen az esetleges jogorvoslati eljárás lezárultáig közzé kellene tennie. A korrupció elleni harc jegyében előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő vagy utóbbi leányvállalata, vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szer-

ződéseket, valamint minden más szerződést, így például az úgynevezett házon belüli beszerzés alkalmazásával kötött szerződéseket is közzé kellene tenni. A törvénymódosítás előkészítése során a Transparency International felvetette, hogy hasznosnak tartaná az úgynevezett átláthatósági megállapodás megjelenítését a közbeszerzési törvény rendelkezései között. A korrupcióellenes szervezet tapasztalatai szerint az ilyen megállapodások alkalmazása 30–60 százalékkal csökkentheti a beszerzések árát, növeli a bizalmat a közintézményekben, és elősegíti a versenyt is. E sajátos megállapodások lényege, hogy a felek által választott független szakértő a közbeszerzési eljárás vala-

 A legrövidebb tavaszi ülésszak mérlege. Az elmúlt 18 év legrövidebb parlamenti tavaszi ülésszaka zárult le június 9-én. Az első féléves parlamenti munka ráadásul az egyik legrosszabb statisztikát produkálta: mindössze 53 törvényt fogadtak el, míg a korábbi ciklusok hasonló időszakában 70 és 100 között volt ez a szám. A rendszerváltás óta legrövidebb ülésszakon az átlagnál kevesebb törvényt fogadtak el, de azok többsége nem a koalíciós, hanem már a kisebbségi kormányzáshoz köthető, és a jogszabályok közül többet is támogatott az ellenzék. A kormányhoz így összesen 46 kezdeményezés köthető, amely azonban ezzel együtt sem éri el a korábbi években megszokott szintet. A jogalkotási programban – amelyet az előző ülésszak végén nyújtott be a kormányfő a házelnöknek – 39 törvényjavaslat elfogadását tervezték, ebből 22 került a parlament elé, a többi nem szerepelt a programban.Szili Katalin ennek ellenére nem volt elégedetlen az Országgyűlés teljesítményével. Évzáró sajtótájékoztatóján a házelnök azt mondta: távlatos, stratégiai dokumentumokat fogadtak el, például a klíma- és az energiastratégiát, illetve a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó tanács létrehozását. A nagy hiányosságok között említette viszont, hogy nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost és új alkotmánybírókat sem. Kínos perceket a májusi kisebbségi kormányzástól élhettek át a kabinet tagjai, főként az interpellációs időszakban. A szabad demokraták a többi ellenzéki párttal összefogva négy választ utasítottak el, kétszer Veres János pénzügyminiszterét, egyszer Kiss Péter kancelláriaminiszterét és egyszer Puch László közlekedési minisztériumi államtitkárét. A leszavazásoknak egyébként nincs következménye, csak újra kell tárgyalni a témákat. Utolsó ülésén a parlament elrendelte az országos népszavazást az egészségbiztosítás ügyében. Az Albert házaspár kérdése: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?

4


mennyi mozzanatát ellenőrzi, az esetleges jogsértéseket jelzi, valamint az eljárás egyes fázisairól jelentést tesz közzé.

A feketemunka ellen A törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során felvetődő problémák kiigazítása is. A kirívóan alacsony árra vonatkozó szabályok módosítása esetében a törvényjavaslat például kimondaná, hogy az ajánlatkérő indoklást köteles kérni, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetőleg a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő egyéb költségek nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet. Az indokolás vizsgálatát követően az ajánlatkérő köteles az adott ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunkaráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ez a módosítás a feketefoglalkoztatás elleni fellépés hatékony eszköze lehet. A szerződéskötési moratórium módosításának lényege, hogy jogorvoslati eljárás indulásakor a közbeszerzési szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának vagy a szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. E módosítás haté-

kony eszköze lehet a jogellenes szerződéskötések megelőzésének. A jogorvoslati uniós irányelv átültetése érdekében szükséges a közbeszerzési szerződések kapcsán az érvénytelenség speciális eseteinek meghatározása. Ilyen lenne az, ha az eljárás jogtalan mellőzésével kötnek szerződést, vagy a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok olyan megsértésével, amellyel megfosztják az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben a jogsértés befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A törvényjavaslat úgy kívánja biztosítani e szabályok érvényesülését, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában az említett érvénytelenségi okok szerinti jogsértést állapít meg, köteles lesz az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítani. A peres eljárás gyorsítása érdekében pedig egy új típusú pert vezetne be. Ebben az úgynevezett kombinált perben – meghatározott feltételek fennállása esetén – egyszerre lenne kérhető a döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása.

Projetktársaság, mint trójai faló Egy kaszinóban sem illik a banknak állandóan a szabályokat változtatni – utalt Végh Tibor szocialista képviselő hozzászólásában arra, hogy a közbeszerzési törvényt, jogbizonytalanaságot teremtve,

PARLAMENT korábban túl sokszor toldozták-foldozták. A jelenlegi előterjesztést alapvetően támogatta ő és frakciója, ám finomításokat azért javasolt. Például a 8 napon belül benyújtandó igazolásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az eljáró hatóságok azokat 8 napon belül adják ki, vagyis a nyertes csak a kilencedik napon tudja benyújtani az igazolásokat. Az új alvállalkozói fogalom meghatározása pedig azt eredményezheti – vélte –, hogy például a gépjárműimportőröknek a gépjármű gyártóját is – mint vélhetően 10 százalékos mértéket meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozót – be kell mutatni. Cifra világ lenne, ha a Mercedes- vagy a Toyotagyárat Magyarországon be kellene mutatni alvállalkozóként a szükséges igazolásokkal – mondta, hozzátéve, hogy ez a rész is pontosításra szorul. Frakciótársa, Göndör István arra kérte a parlamentet, hogy várják meg és hasznosítsák a tapasztalatait az Állami Számvevőszéknél folyamatban lévő, átfogó, a közbeszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatnak. A javaslat több pontjánál, főként a közbeszerzés elektronikus bonyolításánál lassúbb és fokozatosabb hatálybalépést látnának célszerűnek.„Jó lenne minél gyorsabban alkalmazni a közbeszerzések területén az informatika mai eredményeit, de ha egyszer a vállalkozói kör jelentős része ezt még nem képes kézbe venni, csak

nagyon óvatos és fokozatos hatályba léptetést tudunk elfogadni” – indokolta álláspontjukat a politikus. A parlamenti patkó mindkét oldalán ülők egyetértettek abban, hogy meg kell találni minden olyan ésszerű lehetőséget, amely a hazai kis- és középvállalkozások számára biztosít lehetőséget a fejlődésre a közbeszerzés területén. Azaz, úgy preferálni a hazai vállalkozásokat, hogy az ne ütközzön az uniós jogszabályokkal. Számos bírálatot kapott a vitában a projekttársaság alakításának lehetősége. A negatív vélemények szerint ez egyfajta lehetőség azoknak, akik korábban valami simlit követtek el, valamiért kizárták őket az eljárásból. Ők a projekttársaság keretei között visszalopakodhatnak a„húsosfazékhoz”. Göndör István úgy vélte, módosító indítványokkal garantálni lehet ennek megakadályozását. A képviselő kiemelte a minimumárral kapcsolatos módosítást, amely szerintük lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy megvizsgálja, akik ajánlatot tettek, megfelelő körülmények között és megfelelő árat alkalmaztak-e. S ha tisztességes árakkal kalkuláltak, akkor alvállalkozók munkájának a fedezete is biztosan benne lesz az ajánlattételben, amely gátat vet a körbetartozások további növekedésének. A törvényjavaslat elfogadása után az MSZPfrakció óvatos számításai szerint körülbelül egyharmaddal csökkenhet egy közbeszerzési eljárás átfutási ideje.

Túl sok a korrupciós elem A Fidesz vezérszónoka, Horváth Zsolt szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsának éves beszámolói évek óta jelzik, hogy a törvény gyakori módosítása nem segíti az egységes jogalkalmazás kialakulását, és kiszámíthatatlanná teszi a közbeszerzési folyamatot. Mint mondta, az ellenzéki párt támogatja azt a szándékot, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a szabályozás, s a javaslat alapvető céljaival, rendelkezéseinek többségével egyetértenek. Így – amennyiben módosító javaslataik többsége megfelelő fogadtatásra talál – meg fogják szavazni az előterjesztést. A képviselő tiltakozott viszont a kormány és a kormánypárt azon szándéka ellen, hogy felületes módon kezeljék a törvény jelenlegi módosításának előkészítését. Május 19-én ugyanis a kormány és az MSZP-frakció azt szerette volna elérni, hogy az általános vita lefolytatására, a módosító javaslatok beadására egy délután álljon rendelkezésre. Ezt sikerült leszavazni. Elvárjuk – közölte Horváth Zsolt –, hogy a kormány kezelje súlyának megfelelően a kérdést, és vegye figyelembe az ellenzéki javaslatokat is. A Fidesz nem támogatja azt az elképzelést, hogy „átláthatósági megállapodás címén még átláthatatlanabbá váljék a közbeszerzési eljárás”. A kormányzat

jelenlegi elképzelése szerintük csak arra lenne jó, hogy újabb költségnövelő tényezőként egy újabb „független szakértőt” vonjanak az eljárásba. Ez nem a korrupció ellen hat, hanem éppen azt segíti elő. Az ajánlattevő és az ajánlatkérő azért fizet egy szakértőt, hogy semmi ne kerüljön nyilvánosságra – érvelt a honatya. Támogatják ellenben a közbeszerzések elektronikus formában történő lebonyolítását. A 2010. január 1-jei kötelező határidő esetében viszont a kisebb létszámú települések esetén megfontolásra ajánlanák egy későbbi határidő beiktatását. Bíznak abban is – hangzott el –, hogy a korábbinál jóval több civil szervezet részesül majd pályázati formában európai uniós támogatásban. Hiányolták a javaslatból a szolgáltató állam fogalmának megjelenését. S a rossz megoldások közé sorolták azt, hogy a verseny biztosítására hivatkozva a kétszakaszos eljárásban – abban

2008. június ÖN • KOR • KÉP

5

PARLAMENT az esetben, ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg a követelményeknek – kötelezően eredménytelennek kelljen nyilvánítani az eljárást. „Mi sem támogatunk olyan gyakorlatot, amelynek során az ajánlatkérő mintegy rászabja az ajánlattételi felhívás kritériumait egy vállalkozóra vagy egy gazdasági társaságra, de azt gondoljuk, hogy nem ez az általános gyakorlat, a kirívó esetek ellen pedig nem egy általános szabállyal kell védekezni” – vélte a fideszes képviselő. Gondjaik vannak vele és a jelenlegi formájában nem tudják támogatni a projekttársaság tervezett szabályozását sem. „Az ajánlatkérő kötelező előírásokat tehet a létesítendő gazdasági társasággal szemben. Milyen alapon? Ez súlyosan sérti a szabad vállalkozásalapítás elvét is. A szabályozás a gyakorlatban tovább ronthatja a fő- és alvállalkozók közötti körbetartozások arányát is. Jelenlegi formájában pedig teljesen átláthatatlanná tenné a végrehajtó személyét is” – állapította meg a szónok. Frakciótársa, Ékes József pedig azt mondta, a törvénynek ki kellene zárnia a színlelt közbeszerzéseket, hiszen sok esetben már előre ismert, hogy melyik vállalkozóra írják ki a közbeszerzést. A képviselő azt kérte, úgy tárgyalják a törvényt, hogy hozzákapcsolják az összeférhetetlenség szabályait. Szerinte ha ezt nem teszik, megmarad a korrupció melegágya.

6


Mit mond a Transparency International? Az MDF vezérszónoka, Herényi Károly hozzászólásának gerincét a Transparency International, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi tagozatának néhány hónapja közzétett jelentése alkotta. A jelentés szerint a magyarországi közbeszerzési eljárások 10 százalékban felelnek meg az előírásoknak, és mintegy 20–25 százalékkal drágítják meg a kivitelezéseket. Ez azt jelenti, hogy a 2003-ban elfogadott új közbeszerzési eljárásról szóló törvény nem tudta maradéktalanul kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket elvártunk, nem tudta elhárítani a korrupciós veszélyeket. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a klasszikus kenőpénzes korrupció mellett jellemző a kölcsönös szívességek hálózata, a szakszerűtlenség, a túlszabályozás, az egyéni részrehajlás, a nem megfelelő stratégiai szervezés, továbbá nem ritkán a teljesen szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzése. A hatályos közbeszerzési törvényt értékelve a szervezet hangsúlyozta, hogy a hazai közbeszerzés jogi háttere túlszabályozott, ugyanakkor mégis számos kiskaput rejt, sok indokolatlan kivételt tartalmaz, ami a legtöbb esetben a szabályozás megkerülését eredményezi. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben jelenleg meglévő ésszerűtlen formai és anyagi követelmények gyakran ahhoz vezetnek, hogy a

 Területrendezés országosan és a Balatonnál. Két lényeges, korábbi lapszámainkban részletesen elemzett törvénymódosítást fogadott el a tavaszi ülésszak végén a parlament. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénymódosítást 197 igen szavazattal, 24 nem szavazat ellenében, 140 tartózkodás mellett fogadták el, bár tovább gyűrűzik a vita a törvénybe foglalt kiemelt honvédelmi területek jogosságáról. Míg a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek módosítását az Országgyűlés nagy többséggel – 341 szavazattal – fogadta el. A terv mintegy 3200 hektárnyi új települési területet, 1100 hektárnyi új gazdasági területet és 540 hektár új turisztikai fejlesztési területet jelöl ki. Ezzel lezárult az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vettek részt. Szakértők szerint az új rendelkezések lendületet adhatnak a tó környéki fejlesztéseknek. A változtatások egyformán érintik mind a magán-, mind a támogatásokból létesülő beruházásokat, amelyekből jelenleg mintegy 800 vár megvalósításra a magyar tenger környékén. A projektek közül mintegy nyolcvan–kilencvenet az elkövetkezendő három– öt évben mindenképpen tető alá hoznak a fejlesztők. szerződő hatóságok ésszerű és tisztességes indok nélkül zárnak ki ajánlattevőket a versenyből. A szervezet végkövetkeztetése, hogy a közbeszerzések adminisztratív szabályozása önmagában nem akadályozza meg a korrupciós gyakorlatot, mivel nemcsak a széles mérlegelési jogkör vagy a pontatlan jogi meghatározások, hanem a szigorú formális követelmények helytelen használata is szisztematikus korrupciót eredményezhet. Az MDF erre alapozva javasolta, hogy szigorú etikai kódexszel rendelkező cégek nyújthassanak be közbeszerzési ajánlatot. Egyetértenek azzal a megállapítással is, amely helyteleníti, hogy a közbeszerzési eljárást sikertelennek nyilvánítsák, ha az ajánlattevő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. A hatalommal ilyen módon történő, a társaságok egyikének kedvező visszaélést a törvénynek nem lenne szabad megengednie. Fejlesztendő a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszere, a

Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit meg kell erősíteni – jelentette ki Herényi Károly. A jelenlegi fellebbezési rendszert sem tartják eléggé hatékonynak. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a jogorvoslati és kártérítési igénnyel élő társaságnak ugyanis egymás után öt különböző fórumhoz kell fordulnia. Tanácsos lenne a fórumok számát csökkenteni – vélte Herényi –, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében. Javasolta annak előírását, hogy ne lehessen ajánlattevő olyan cég, amelyet a szerződéses kapcsolataiban, például az alvállalkozóinak a vállalkozói díj, ellenszolgáltatás meg nem fizetése miatt három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági határozatban marasztalták el. Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte: úgy látja, helyes volt az Országgyűlés döntése, hogy ne záruljon le a vita a tavaszi ülésszak során. Németh Erika

TELEPÜLÉSÜGY

A XXI. század kultúrháza Vidéki alapszolgáltatások fejlesztésére ír ki pályázatot várhatóan még júniusban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A program célja, hogy a legfeljebb ötezer lelket számláló települések is – a helyi igényekkel és lehetőségekkel összhangban – komolyabb európai uniós fejlesztési támogatásokhoz juthassanak. Ezzel kívánják erősíteni a vidék népességmegtartó erejét, úgy, hogy közben jusson forrás a helyi örökség megőrzésére, korszerűsítésre, falumegújításra és -fejlesztésre is. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését tűzte ki célul, főképp a mikrovállalkozások támogatásán és a turizmus fejlesztésén keresztül. A vidékfejlesztési intézkedések egy másik részében pedig a helyi közösségi beruházásokat támogatja, így a vidéki életminőség javításán keresztül az alapszolgáltatások fejlesztésének, a falusi örökségvédelemnek kíván prioritást adni. E tervek kidolgozása közben merült fel az igény úgynevezett Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakítására. Több mint egy éve tartanak a tárcaközi egyeztetések a programról, május végére már a széles körű társadalmi vita is lezajlott – tájékoztatta lapunkat a minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének igazgatója. A következő lépésben az önkormányzatok, a helyi civil szervezetek vagy akár egyházi jogi személyek pályázhatnak az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerésére. Ennek birtokában lehet jogosultságot szerezni a tér infrastrukturá-

lis kialakítását célzó beruházási forrásra, amelynek felhasználását a minisztérium koordinálja. A lényeg, hogy a település lakói egy olyan központhoz jussanak, ahol egy helyen tudnak gyorsan és pontosan információkhoz, szolgáltatásokhoz jutni, ügyeket intézni, internetezni, könyvtárat fenntartni, közösségi programokat szervezni, hiányzó közösségi szolgáltatásokat működtetni vagy a meglévőket integrálni – mondta Bodnár Dénes. Az igazgató szerint ez egy olyan program, amibe a beruházás keretében a számítógéptől az udvar rendbetételéig, az ügyfélszolgálati pulttól az oromzat kifestéséig minden beletartozik, az elnyerhető összeg legfeljebb 50 millió forint lehet. Csak az a fontos, hogy olyan pontok alakuljanak ki, amelyeket később a program résztvevői fenn is tudnak tartani. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben kaphatnak helyet például a helyi vállalkozások szolgáltatásai is egy lottózó, egy ingatlanközvetítő, egy postai szolgáltató mond-

juk a biztosító ügynökével. És ez csak néhány példa a lehetőség kihasználására. A kisebb településeken nyilván az önkormányzat leginkább csak magára számíthat. Ott azonban egy-egy szolgáltató éppen a hivatal épületébe kerülhet be, és annak felszerelésére, állagmegóvására költhetnek többet, amenynyiben majd új funkciókat, szolgáltatásokat is működtetnek. A népesebb településeken már nagyobb lehetőség nyílik az üzleti célú szolgáltatások fejlesztésére, így az épület fenntartásának hoszszú távú biztosítására. Bodnár Dénes azonban hozzátette: pontos számításokat kell végezni, átgondolni a terveket, hogy ezek a pontok valóban élet- és működőképesek legyenek. Mint minden uniós pályázatnál itt is utófinanszírozás működik, azaz a költségek kiszámításánál erre, és az el nem számolható költségként jelentkező 20 százalékos áfára is számítani kell. Az igazgató elmondta azt is, hogy a 2002 és 2006 közötti tervezési időszakban a vidékfejlesztési elképzelések kimerültek egy-két fejlesztési témában, azaz pl. a korábban létrejött 70 helyi LEADER-akciócsoport terveiben 90 százalékban helyi turizmus fejlesztésére költöttek, ebben láttak kitörési pontokat. Később rá kellett jönni, hogy a mezőgazdaságnak és a turizmusnak önállóan és együtt sincs elegendő népességmegtartó ereje. Az új 2007–2013 közötti tervezési időszakban már mindenképpen figyelembe kell venni a helyi, térségi természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adottságokat, és ennek tudatában, helyi ösz-

szefogással erre építeni a fejlesztési elképzeléseket. Mindig lesz olyan beruházás, ami nem teljes mértékben fenntartható és nem sikeres, azonban a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve mérsékelhető ezek aránya. Fejlesztési forrást, uniós pénzt oda kell vinni, ahol az hasznosan meg is térül a közösség javára, az egyik fejlesztés hozza magával a következőt. Minden településnek saját lehetőségeit, adottságait kell kamatoztatni. Lehet, hogy egy középhegységi falu nyáron is tudna, alkalmas lenne alternatív sípályát üzemeltetni, melyekhez újabb szolgáltatások csatlakozhatnak. Máshol elhagyott téeszépületek pusztulnak, holott alkalmasak lennének például számítógépes adatfeldolgozásra, postapartner pont kialakítására, munkaközvetítésre. A romból felépíthető a XXI. század kultúrháza, mely a fenntartható társadalmi fejlődés színtere lehet, csak hinnie kell benne a helyi közösségnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban már nemcsak a mezőgazdaság élvez prioritást – tette hozzá a minisztérium Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet vezetője, jól látható és reményeink szerint hamarosan érezhető is lesz, hogy tetemes fejlesztési forrásokat terveznek a vidéki közösségek számára, nem elsősorban mezőgazdasági fejlesztések céljából. Bodnár Dénes szerint Magyarországon is az ír vagy a lengyel példát lehetne követni. Az unió régi és néhány új tagállamában ugyanis rájöttek, hogy a kutatás vagy a fejlesztés nem politikai, hanem össztársadalmi érdek, és az országnak egy emberként kell felsorakozni a közös feladatok megoldása érdekében. László Márta 2008. június ÖN • KOR • KÉP

7

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM „SEGÉLYT MUNKÁÉRT”

A munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt? Tisztelt Olvasó!

Figyelmébe ajánljuk a közmunkaprogramról szóló összeállításunkat, amelyben kísérletet teszünk a különböző szociális segélyezési formák és a közmunka körül kialakult feszültségek bemutatására, és a témával kapcsolatban egymásnak feszülő vélemények ütköztetésére. Munkáért segélyt? vagy Segély helyett munkát? – hallhatjuk a kérdéseket nap mint nap. Már a problémák megfogalmazásában is jól érzékelhető a nézetkülönség. Másként látják a kérdést a feszültségeket közvetlenül tapasztaló településpolitikusok és másként a kisebbségi

A munka becsület és tisztesség dolga. Legalábbis ebben a szellemben nevelkedett fel a mai munkaképes generáció. Ha elhitték, márpedig miért ne hitték volna el, hisz évtizedeken ezt sulykolták a fejekbe, akkor ma Magyarországon a legmértéktartóbb számítások szerint is félmillió becstelen és tisztességtelen ember él. Persze ezt így nem mondja ki senki, a lélek mélyén mégis ez szítja az elkeseredést és az arroganciát. … CSELE KEDNI KELL. Ámde hogyan, amikor az elmúlt három esztendőben az arra jogosultak semmi jelét nem mutatták annak, hogy birtokában lennének nemhogy a megoldásnak, de még az iránytűnek sem. … Azzal nem lehet vádolni a kormányzatot, hogy nem mérte volna fel a lesújtó

Cselekedni kell! *

Becsület és tisztesség dolga...

*Megjelent az ÖN-KOR-KÉP 1993. júniusi számában

8


ombudsman vagy a kormány tagjai. Az biztos, hogy a közös nevező a törvényes megoldás lehet. Ennek érdekében szerettük volna, ha végre indulatoktól és politikai sandaságoktól mentesen a tényekről, a valóságról esne szó. Ezért kérdéseinket eljuttattuk a kistelepülések polgármestereinek. A visszaküldött válaszokból készült összeállításunkkal az volt a célunk, hogy településpolitikusok, döntéshozók véleményét ismertessük, hiszen ők azok, akik a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized tapasztalatának birtokában fogalmazzák meg véleményüket. Feltételezzük, hogy a helyi politikusok képesek a napi csip-csup politi-

kai érdekektől mentesen vizsgálni és kezelni a kialakult helyzetet, és javaslatot tenni a megoldásra. Kérdéseink megfogalmazásakor abban bíztunk, hogy a döntéshozók a mindennapos tapasztalatok alapján megírják a „tutit”, a válaszokból majd kiderül, hogy miként lehet egy leszakadó társadalmi réteget visszavezetni a munka világába, miként lehet a megalázó szociális segélyből munkabért varázsolni. Miként lehet az érintetteket meggyőzni arról, hogy a köz szolgálatáért végzett munka becsületet és tiszteletet jelent abban a szűk közösségben, ahova az érintett tartozik. A válaszokból nyilvánvalónak tűnik, hogy a párbeszédet a munkából kirekesztetteknél, a leszakadó, hátrányos helyzetben lévőknél kellene kezdeni, hiszen akik munkanélküli segélyből és feketemunká-

helyzetet. Felmérések hada bizonyítja, hogy a magyarországi munkanélküliségnek számos olyan sajátossága van, amely nem kezelhető a fejlett tőkés országokban használható módszerekkel. Így aztán a szociológusok, de még a politikusok is pontosan tudják, hogy más szemszögből kellene megközelíteni a kérdést. Mégsem teszik. Csak azért, mert a rendelkezésre álló összeget át kellene adni az önkormányzatoknak. Ez így persze első pillanatra túlságosan is kemény kijelentésnek tűnhet. Ha azonban mélyebben elemezzük a mi sajátos munkanélküliségünket, rá kell jönnünk, nem vetettük el a sulykot. Itt van mindjárt az ingázókból lett munkanélküliek tömege.

Évtizedeken keresztül távoli nagyvárosokban töltötték az életüket, haza csak a fizetésüket és a szennyest küldték. A ritka hazalátogatásoktól eltekintve kikerültek a szülőföld közösségének életéből. Most hatalmas számban zúdulnak vissza, merthogy hová is mentek volna? Viszszakerülésük azonban csak gondot jelent. A munkanélküli segély kezdetben talán magasabb volt, mint a falvakban adódó kereseti lehetőség, de amikor már szociális segélyből kellett megélni, azt már a helyi önkormányzatnak kellett kiizzadnia, hiszen ez a feladat más fontos céloktól vonta el a pénzt. Könnyen belátható, hogy a helyiek egy idő után a visszakerült munkanélküliekben nem a

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM ból kénytelenek élni, nem nagyon gondolnak olyan társadalmi kérdésekre, hogy adózási fegyelem. Nem gondolnak erre, mert valószínű, hogy ők is tudják, az adófelügyelő nem náluk csenget. A munkába való visszatérés sem kérdés számukra, hiszen többségük már a kilencvenes években elvesztette a munkahelyét. Nagy a valószínűsége annak is, hogy az ilyen környezetben felnőtt fiatalok pedig még blokkoló órát sem láttak..., sőt az iskolábajárásuk is bizonytalan. Vagyis, a rendszerváltás utáni közel két évtized csak termelte a leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségek településein élő, többségében roma származású munkanélkülieket. Mielőtt bárki félreértené: ez nem roma kérdés! Ez egy nagyon súlyos, az egész társadalmat érintő gazdasági, társadalmi, szociális probléma, amiről megtért gyermeket, hanem élősködőt láttak. Már csak azért is, mert nem véletlenül mentek el ezekből a falvakból a városokba dolgozni. Ezekben a településekben ugyanis többnyire nincs infrastruktúra, vállalkozás, és a földek minősége is rossz. A következő jelentős probléma a cigány munkanélküliség. Ezen etnikum munkaképes hányadának a fele nem kap állást éveken keresztül. Nem azért, mert megkülönböztetést szenved származása miatt, hanem azért, mert szakképzetlen. Így átképzési program rajtuk nem segít, hiszen nincs mit átképezni, többségük még az általános iskolát sem fejezte be. Pedig a cigányok valóban megpróbáltak

folyóiratunkban már tizenöt évvel ezelőtt is írtunk. Pontosan lehetett látni, hogy a lavina elindul … Mára az indulatok elszabadultak, a napi események és a polgármesterektől kapott válaszok is azt mutatják, ez így nem mehet tovább... Vannak olyanok, akik tárgyalást kezdeményeznek a vonatkozó törvények módosítására, és vannak olyanok, akik a kérdést már „megoldották” – rendeletben mondták ki, hogy a munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a munka becsületének visszaállítására hivatkoznak, és olyan polgármesterek, akik nem nézik jó szemmel az uzsorakamatból meggazdagodókat sem. Szerettük volna megtudni, hogy mit gondol minderről az újonnan kinevezett szociális és munkaügyi

beilleszkedni. Sokuk éppen e célból ment a gyárakba és az építőiparba dolgozni, hogy maga keresse meg a kenyerét. Munkanélkülivé válásával azonban ez szinte lehetetlen. Élni azonban kell. A betevőt meg kell szerezni, ha másként nem megy, hát törvénytelen módon. A cigányság felelmelkedés helyett demoralizálódik, az állam pedig egyre többet költhet a többiek biztonságának garantálására. Ami most következik, az anynyira magyar, hogy sehol a világon nincs párja: nálunk több férfi lesz munkanélküli, mint nő. Márpedig ez szinte szétrobbantja a társadalom legkisebb egységét, a családot. A közmegítélés a férfit jelölte ki évszázadokon keresz-

miniszter, de megkeresésünkkor munkatársa – a miniszter elfoglaltságára hivatkozva – az interjú elkészítésére egy későbbi időpontot javasolt. Később a minisztérium sajtóosztálya kiadott egy közleményt, és Szűcs Erika egyik kormányszóvivői tájékoztatón is nyilatkozott. Mindkettőt változtatás nélkül közöljük. Nem hagyjuk figyelmen kívül az önkormányzati érdekszövetségek véleményét sem, és ismertetjük a Szerencsi Kistérség polgármestereinek szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatát is. Bevezetésként érdemes elolvasni a „Becsület és tisztesség dolga...” című jegyzetet, amelyet tizenöt évvel ezelőtt közöltünk. A szerző már akkor figyelmeztetett, hogy baj lesz, ha nem kezeljük súlyának megfelelően a problémákat. Csiky Ildikó

tül családfenntartónak. Ő kereste a több pénzt, neki volt nagyobb a tekintélye, a feleség, ha dolgozott is, inkább csak kikerekítette a jövedelmet, feladata a családban inkább a gyermeknevelésre, a háztartás vezetésére koncentrálódott. Az új helyzetben a nő lett a család fenntartója, ráadásul nyakán maradtak korábbi dolgai is, hiszen a férfi – érthetően – képtelen egyik pillanatról a másikra családanyává lenni. Inkább depresszióba zuhan, az alkoholba menekül. A válások száma ijesztő méreteket ölt, közben az óvodákat, napközi otthonokat pénz hiányában kénytelenek bezárni az önkormányzatok. Nem is az a legnagyobb gond ezekben a családokban, hogy kevesebből

kell megélni, hanem az a morális csőd, amelybe a kiúttalannak tetsző helyzet kényszerít. Talán majd a jövő, mondhatnánk. De nem mondjuk ezt sem jó szívvel, hiszen a munkanélküliség társadalmi bombája talán a legjobban éppen a jövő generációját, a pályakezdőket sújtja. Akinek anyagi vagy tanulmányi okokból nincs esélye egyetemre, főiskolára menni, másra sem igen talál esélyt. Rettentően nehéz manapság gimnáziumi érettségivel, de még szakmával is elhelyezkedni. Ahol azon gondolkoznak, hogy melyik háromgyermekes családapának mondjanak fel, ott igazán nem alkalmazhatnak tapasztalatlan zöldfülűt. Így a tizennyolc évesek továbbra is eltartott státus2008. június ÖN • KOR • KÉP

9

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM ban élnek, családalapításra, az élet megalapozására a csekély zsebpénzből nem telik. Reményvesztetten lődörögnek az utcákon, s kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy miként emeljék fel évek múltán az országot. Mert itt sem a pénztelenség a legégetőbb probléma. Sokkal inkább az, hogy a hitehagyott ifjúságra hogyan is lehetne rábízni a jövőt. Rendkívül nehéz a helyzet. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy reménytelen megmozdítani a munkanélküliek tehetetlen tömegét. Valóban az, ha nem változtatunk szemléletmódot. Komplex megközelítési mód és cselekvés segíthet csak, hiszen a munkanélküliség a társadalom egészét veszélyezteti, nem csupán az állás nélkül maradottakat. A munkanélküliség befolyásolja a gazdaságot, az oktatást, az élet szinte minden szintjét, és ezek is befolyásolják a munkanélküliséget. Ezért nem szabad úgy döntéseket hozni, hogy az érem egyik oldalát vesszük figyelembe. Mint legutóbb is, amikor bejelentették, hogy a dolgozók betegszabadságának finanszírozását 10 napról 30 napra emelik a munkáltatók terhére. Ha költségesebbé teszik a munkáltatóknak a munkavállalók alkalmazását, akkor ez lehet, hogy némi bevételt jelent a költségvetésnek, ugyanakkor a munkáltatók ezért kevesebb embert tudnak alkalmazni, amitől ismét a munkanélküliek száma növekszik. Vagy. Méregdrága átképzési központokat felesleges akkor létrehozni, amikor bizonyítható, hogy az alapképzés hiányos. Sokkal egyszerűbb lenne azt a pénzt az önkormányzatok oktatási, közművelődési intézményeire költeni. Ez nemcsak olcsóbb, de rugalmasabb és hatékonyabb is lenne. Csakhogy a rendelkezésre álló összeget át kellene adni az önkor-

10


mányzatoknak. Már csak azért is, mert a munkanélküliség legtöbb problémája az önkormányzatoknál jelenik meg, a települések érzik meg leginkább az áldatlan állapot következményeit, ezért nyilvánvaló, hogy éppen ők a leginkább érdekeltek ezek megszüntetésében. Ezen túl az önkormányzatoknak van igazán rálátása, hogy milyen lehetőségek adódnak egyegy településen, ők tudnák megszervezni azt az információs rendszert, ami a helyi piac szereplőit össze tudná hozni. Aligha vitatható, hogy a munkanélküliség helyi közügy, amit nem lehet központi irányítással megoldani. De a hatalom ahelyett, hogy lemondana a mindenbe való beleszólás jogáról, nem partnereinek, hanem klienseinek tekinti az önkormányzatokat, amelyeknek tetszése szerint ad vagy nem ad pénzt beruházások támogatására, közhasznú munkára stb. Sokkal jobban járnának a munkanélküliek, de még a hatalom képviselői is, ha a munkaügyi hivatalok csak a segélyezéssel és az ellenőrzéssel foglalkoznának, a kormányzat pedig a falurehabilitációs programmal, minden egyebet pedig rábíznának az önkormányzatokra s azok regionális szervezeteire vagy a megyei önkormányzatokra. Ezzel persze nem azt állítom, hogy ezek az intézkedések egy csapásra megváltoztatnák a siralmas helyzetet, azt azonban hiszem, hogy valami legalább megmozdulna. Lenne némi remény, némi valós eredmény, melynek sikerén felbuzdulva elindulhatnánk fölfelé a lejtőn, kifelé a depresszióból. Most, azt hiszem, ennek szem előtt tartása igazán becsület és tisztesség dolga. Kóródi Mária volt országgyűlési képviselő

Elindult a lavina…

Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! Márciusban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. Azóta egyre nő azoknak az önkormányzati vezetőknek a száma, akik szerint sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, akik úgy vélik, a szociális törvény megérett a módosításra. A „segélyért munkát” akció lassan országos mozgalommá terebélyesedik, hiszen a hátrányos helyzetű települések egyre kevésbé tudják és egyre kevésbé akarják az „ingyenélőket” eltartani. Dr. Éles András hajdúnánási és Csige Tamás hajdúdorogi polgármesterek már márciusban levélben fordultak a miniszterelnökhöz*, melyben azt javasolták, hogy az aktív korú munkaképes személyek csak akkor részesüljenek rendszeres szociális segélyben, ha havonta minimum 5 napot közmunkavégzéssel töltenek. Monokon a javaslatot már tett is követte: az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet alkotott, melyben a gyermekvédelmi támogatásokat a gyermekek óvodába, iskolába járatásához, a rendszeres

szociális segélyek kifizetését közmunkavégzéshez kötötték. A nagy vitát kiváltó monoki példát elsőként Ivád követte, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy szintén fontolóra veszik a rendeletalkotást. A Szerencsi Kistérség 18 önkormányzati vezetője még tovább ment: közös javaslatcsomagot állítottak össze, melyben a családtámogatási rendszer törvényi újraszabályozását, a rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályok teljes újragondolását és törvényi újrafogalmazását kezdeményezik.

* Az ÖN-KOR-KÉP 2008. márciusi számában olvasható az önkormányzati vezetőkkel készült interjú, valamint a miniszterelnökhöz írt levelük. (www.onkorkep.hu)

„Tegyük a dolgunkat, amíg nem késő!”

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM Legutóbb pedig a Megyei Jogú Városok Szövetsége karolta fel az immár lavinává duzzadó mozgalmat azzal a szándékkal, hogy teljes és átfogó javaslatot készít a szociális törvény módosítására. Mi áll a változtatás iránti igény hátterében? Miért lett ez a kérdés ilyen hirtelen égetően sürgős és fontos mindenkinek? Lapunk figyelemmel kísérte a közelmúltban megjelent polgármesteri nyilatkozatokat, és az okokat keresve tett fel kérdéseket kistelepülési vezetőknek – válaszaikból idézünk néhányat.

NYÍRTELEK

„A rendszeresen fizetett segélyekkel az a probléma, hogy a segélyezetteket nem ösztönzi munkára. Sajnos, vannak olyan esetek, hogy a segélyezett jobban jár, ha nem dolgozik. Ez nincs így rendben, hiszen nemzedékek nőnek fel azt a példát látva, hogy a szüleik nem dolgoznak, hogy munka nélkül is meg lehet élni. Ezen mindenképpen változtatni kell. Mégpedig törvényi úton, mert csak így érhető el szemléletváltozás” – olvasható Magyar László, Nyírtelek polgármesterének egyik nyilatkozatában.

NYÍRMIHÁLYDI

Nyisztor Ferenc, a község első embere is egyetért a kezdeményezéssel, szerinte is közmunkavégzéshez kellene kötni a rendszeres szociális segély kifizetését. Mint a sajtónak elmondta: „Sokaknak

nem fűlik a foga a munkához, jól megélnek a rendszeres szociális segélyből, családi pótlékból, rokkantsági nyugdíjból. Természetesen a kezdeményezés nem azok ellen szól, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, hanem azok ellen, akik a törvényt kijátszva, jogtalanul jutnak munka nélkül jövedelemhez”.

BEDEGKÉR

Steinbacher Jenő, a település polgármestere kérdésünkre indulatosan magyarázza, mi szól a változtatások mellett: „A faluban 488 élnek, a lakosság elöregedő, az aktív korúak (273 fő) 32 százaléka dolgozik (89 fő), 56 személy kap rendszeres szociális segélyt. Évente 6–10 főt foglalkoztatunk közmunka/ közhasznú programban. A lakosság jövedelmi viszonyai gyengék, a dolgozók minimálbért, vagy nem sokkal fölötte kapnak fizetést. Jellemző az aluliskolázottság, több személynek még a nyolc általánosa sincs meg. A segélyből élők a segélyt gyakran munkabérnek fogják fel, miközben elszoknak a rendszeres munkavégzéstől. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a segély alanyi jogon járjon annak, aki nem dolgozik. Ugyanakkor kimaradnak azok, akik egészségügyi helyzetük miatt nem tudnak dolgozni (11 fogyatékossággal élő személy és 40 hátrányos helyzetű család van a településen). Ne kapjon segélyt az, aki alkoholra, cigarettára költi azt, hiszen a nyaralást sem finanszírozzuk segély-

A Szerencsi Kistérség 18 önkormányzati vezetője (Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc és Újcsalános) 2008. május 23-án közös állásfoglalásban rögzítette véleményét a szociális törvény jelenleg érvényben lévő rendelkezéseivel kapcsolatosan. Ebből idézünk. „Kérésünk és elvárásunk a Magyar Országgyűléstől, a legfőbb végrehajtó hatalmat megtestesítő Magyar Kormánytól, az érintett minisztériumoktól, valamint a harmadik hatalmi ágként hivatkozott bíróságoktól, ne legyenek közömbösek az ország problémái iránt! Jogos elvárásunk, és egyben jól felfogott érdekünk, hogy a törvényalkotás ne hunyjon szemet ezen emberi – vagy inkább: embertelen – életvitel térnyerése felett. 1 A munkához való egyenlő esélyek biztosításán; a szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások eléréséhez szükséges általános jogosultsági feltételeken túl, tegyen különbséget a törvény, építsen be szankciókat a nem kívánatos emberi magatartásokkal szemben.

ből! A változtatás mellett szól az is, hogy vissza kell adni a munka becsületét, következetesen el kell választani a dolgozni nem akarókat és az önhibájukon kívül dolgozni nem tudókat. A jelenlegi közmunkarendszerrel csak visszaforgatjuk az alulképzett réteget a munkanélküliség világába azzal, hogy újból és újból megkapják a segélyjogosultságot. A közmunkarendszert olyan alulképzett személyeknek kellene fenntartani, akik akarnak dolgozni, de képzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A mostani szociális rendszer csak akkor lenne jelenlegi formájában működőképes, ha a minimálbérek a jelenlegi többszörösét érnék el. Most ugyanis kényelmesebb segélyből élni és nem dolgozni, mint a segélynél alig valamivel több minimálbérért rendszeresen munkát végezni.”

2 Szigorítsa az állam, illetőleg az önkormányzat által nyújtott „ingyenes pénzhez jutás” (szociális és gyermekjóléti ellátások, támogatások) feltételeit. Ezen jogosultságok legyenek arányban a – jelenleg is törvényben rögzített – kötelezettségek teljesítésével, az állampolgár felelősségének érvényesítésével. 3 Szigorítsa a már meglévő, de nem elég hatékony büntető, polgári és eljárásjogi szabályokat, a kiszabható büntetéseket; a bűncselekmény útján létrejött vagyonra („dologra”) alkalmazza a vagyonelkobzás intézményét. Kezelje összetetten az itt felemlített társadalmi problémákat. 4 Indítványozzuk, 5 évre visszamenőleg, valamennyi igénybe vett szociálpolitikai kedvezmény létjogosultságának teljes körű vizsgálatát, és a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetését, valamint további szankciók bevezetését (például újabb szociálpolitikai támogatás felvételének kizárását). 5 Az érdekvédő szervek (állami és civil szervek egyaránt) ne csak a jogok oldaláról védjék az állampolgárokat. Legyen feladatuk az állampolgárok kötelességéről, felelősségéről való felvilágosítás is... Szerencsi Kistérség”

MATTY

A község polgármester asszonya, Fallerné Knopf Zita is a változtatás szükségességét hangsúlyozza. A településen 371 lakos él, ebből az aktív korosztályhoz 49 százalék tartozik, az aktív korúak 22 százaléka regisztrált munkanélküli. Rendszeres szociális segélyt 40 személy kap, ez az önkormányzatnak havi 760 ezer forint kiadást jelent. „Törvényileg kellene változtatni a munkavállalás és a segélyezés szabályozását – mondja a polgármester. – A munkanélküli segélyben részesülők nincsenek ösztönözve a felajánlott közcélú munka vállalására, mert a segély összege házaspár esetében szinte egyenlő a minimálbér összegével. Segély mellett, ha alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoznak, akkor jobban járnak, és nem akarják elvállalni a közcélú munkát. Változtatásra 2008. június ÖN • KOR • KÉP

11

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM mindenképp szükség van, mert csak ellentéteket szül az emberek között a jelenlegi helyzet. A munka becsülete elveszett.”

JÁSZSZENTLÁSZLÓ

Papp József polgármester is támogatja a segélyezések munkavégzéshez kötését. „Hatalmas összegek kerülnek segélyezés címén kifizetésre – mondja. – A segélyezettek így teljesen arra hagyatkoznak, hogy az állam eltartsa őket. Nincs ez így jól, legalább havi egy-egy hetet kellene közcélú, illetve közhasznú munkára fordítani.” A 2628 lakosú Jászszentlászlón a munkaképes korosztály 84 százaléka dolgozik. Rendszeres segélyezésben 23 személy részesül, éves szinten ez 5 204 000 forintjába kerül az önkormányzatnak.

BÜSSÜ

A községben 427-en élnek, 52 százalékban roma származásúak. Az aktív korú lakosság 40 százaléka dolgozik, 24 fő részesül rendszeres szociális segélyben. „A cigány felnőtt lakosság nagy része nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával sem, szinte valamennyi falubeli család hátrányos helyzetű – mondja Szegvári József polgármester. – Sürgősen jövedelemhez kell juttatni ezt a réteget, mert a dolgozóktól elvont pénz nem lesz elegendő az ellátásukra. Nem szociális segéllyel, hanem értéket előállító munkával. Nem a családi pótlékot kell emelni, mert ezzel csak újratermeljük az ellátásra szorulókat és a

12


bűnözőket. Inkább az óvodai és iskolai oktatást kellene teljesen ingyenessé tenni, hogy leküzdjük az alulképzettséget, ami a munkanélkülivé válás egyik legfőbb okozója. A szociális törvény módosítására feltétlenül szükség van, ha a nemzetet fenn akarjuk tartani.”

KAPOSHOMOK

A településen 505 lakos él, az aktív korosztály 35 százaléka dolgozik. 49 fő részesül rendszeres szociális segélyben, ami az önkormányzatnak havi másfél millió forintjába kerül. A képzettségi szint alacsony, sok a hátrányos helyzetű család. Kevés a munkahely, a környéken is nehéz munkát találni. Közmunkaprogram ugyan van, de ez nem váltja ki a tartós munkanélküliséget. Laskai Zoltán polgármester szerint szükség van a törvénymódosításra, bár szerinte több munkahely teremtése lenne a megoldás kulcsa.

BEREMEND

„A szociális törvény megérett arra, hogy módosítsák. A változtatások mellett vagyok – mondja igen határozottan Orsokics István, Beremend polgármestere. – Ha így marad minden, a segélyezettek száma folyamatosan növekedni fog. A segélyezettek motiválatlanok maradnak abban, hogy valaha is visszakerüljenek a munka világába. Beremenden 2694 fő él. Az aktív korúak száma 1695, ebből regisztráltan munkanélküli 169 fő (9,9%). A nagyközségben 78 fő részesül rendszeres szociális segélyezésben, az önkormányzat erre az ellátásra havonta valamivel több mint kétmillió forintot fizet ki – teszi hozzá. – Az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a faluban csökkenjen a segélyezések száma és emelkedjen a foglalkoztatás. A Siklósi Kistérségi Társulással együttműködve több közmunkaprogramban is részt veszünk. Közcélú foglalkoztatás keretében 2008 első fél-

évében 12 főt foglalkoztatott az önkormányzat, akik segély helyett munkabérben részesültek. Várhatóan a második félévben is sikerül legalább 12 főnek munkahelyet biztosítani. Személy szerint én a segély jogosultságát – mivel elsősorban aktív korú személyekről van szó – munkához kötném. Ennek megvalósításához állami támogatásra van szükség. De elképzelhetőnek tartom a rendszeres szociális segélyre szánt pénz átcsoportosítását is. Jelenleg, aki rendszeres szociális segélyezett – és nem közfoglalkoztatás keretében, illetve alkalmi munkavállalói kiskönyvvel vállal munkát, hanem munkaviszonyt létesít –, még 6 hónapon keresztül kapja a részösszegű segélyt is. Ennek megszüntetésével talán nem is kellene több pénzt kiadnia az államnak, ha a segély jogosultságát munkához kötnék.” Folytatás a 21. oldalon

A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára a Munkaerőpiaci Alapból jutott támogatás. Az elmúlt évben a rendszeres szociális segélyre 59,5 milliárd forint jutott, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forint. A rendszeres szociális segélyben havonta átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munkában pedig átlagosan 28 ezren vettek részt. Kérdéseinkre adott válaszok számokban Település neve Bedegkér Kaposhomok Büssü Jásszentlászló Mucsi Beremend Matty Eperjes Lengyeltóti

Lakosság összlétszáma 488 fő 505 fő 427 fő 2628 fő 514 fő 2694 fő 371 fő 624 fő 3327 fő

Az aktív korúak hány százaléka dolgozik 32% 35% 40% 84% 20% 90% 78% 60% 65%

Rendszeres szociális segélyezettek száma 56 fő 49 fő 24 fő 23 fő 46 fő 78 fő 40 fő 14 fő 120 fő

Rendszeresen kifizetett segély összege / hó 1 438 250 Ft 1 502 362 Ft 1 000 000 Ft 433 667 Ft 1 286 000 Ft 2 114 305 Ft 760 000 Ft 350 000 Ft 2 788 583 Ft

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2008. június Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember oﬆoba. Ezt teszi a nevelés. Móra Ferenc

Az Iskola Biztonságáért Bizottság Az oktatási és kulturális miniszter azért hozta létre Az Iskola Biztonságáért Bizottságot, hogy tagjai – akik az iskoláról, nevelési-oktatási folyamatok intézményesített helyszínéről, a bűnmegelőzésről, a szülők szerepéről széles körű tudással rendelkeznek – vitassák meg az iskolákban megnyilvánuló erőszak változatos formái kialakulásának lehetséges okait, és alakítsanak ki szakmai állásfoglalást a pedagógusok magas színvonalú oktató-nevelő munkája, a bonyolult tanár–diák kapcsolatrendszer vonatkozásában. Mindezek célja, hogy az iskolai erőszak okai, az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése azonosíthatóvá válhassanak, megoldási alternatívák legyenek hozzáférhetőek. „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban... A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg

most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk.”

Rudolf Steiner

„Cigány bűnözés”

Buszra vártam. A megálló egy bolt előtt volt. 8–10 év körüli roma gyerek számolgatta az aprópénzét a bolt előtt, majd boldog mosollyal szaladt is befelé. Pár perc múlva már egy csokival gazdagabban (pénz nélkül) jött ki. Ám a csoki csomagolása erősebb volt nála. Oda ment a legközelebb álldogálóhoz és így szólt: „bácsi kérem, bontsa fel nekem”. Ami ezután történt az azóta is kísért. Elvette a csokit a gyerektől, majd a gyereket megragadta és húzni kezdte a bolt felé. „Te mocskos, tolvaj, büdös cigány! Most lebuktál!” – ordítozta és meg akarta ütni a gyereket! Sikerült elkapnom a kezét, és a gyerek sírva elszaladt, a csokiját is hátrahagyva. Ami ezután történt azt nem részletezném – ami a lényeg: a bolti eladó kijött a boltból a kiabálásra. Kiderült, hogy rendszeresen ide járt a kisfiú és mindig – mint most is – kifizette, amit vett! Ezután gyakran jártam arrafelé, de a kisfiút soha többé nem láttam. – A boltost sem! Forrás: http://romalap.eu/page.php?21

150 éve senki nem törődik a sértettekkel

Beszélgetés dr. Gönczöl Katalinnal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkárával. – Az Iskola Biztonságáért Bizottság jelentéséből egy adat különösen megdöbbentett. Nevezetesen, hogy a 14–18 év közötti fiatalok mintegy kétszer nagyobb arányban vesznek részt az erőszakos bűnözésben, mint a felnőttek. – Amióta világ a világ ez így van. Ez azt jelenti, hogyha a gyerekkorúakat is nézzük, a 12–14 éveseket, akkor ez nem olyan félelmetes adat. Amitől izgatottak vagyunk, hogy ezek között megjelenik súlyosabb erőszakos bűncselekmény is. – Gyilkosság? – Az is van egy-kettő, de ezek egy egész évre, a közhangulatra rányomják a bélyegüket, de még a gyerek csínytevések megítélésére is. Lásd Kaposvár, ahol két gyerek megölte a barátját. Azóta szoronganak a szülők, a gyerekek, a tanárok attól, hogy vajon egy ártatlan csínyből nem lesz-e bűncselekmény. – Ilyenkor a legtöbb ember arra gondol, nem érdemes erre a világra gyereket szülni.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. június

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Háborúban is szültek gyerekeket, és békeidőben is követtek el gyerekek bűncselekményeket. Gondoljunk csak Molnár Ferenc regényére, a Pál utcai fiúkra. Igaz, abban nem késsel oltották ki Nemecsek Ernő életét… De az az ártatlan kisfiú mégis meghalt. Az okokról pedig a szülőktől a parkőrig mindenki tudott, azonban senki nem kiáltott rendőrért. – És ma mit tesznek a felnőttek? – Ha például az óbudai lakótelepen egy játszó csoport rendetlenkedik, csintalankodik, vadul játszik, akkor az otthon lévő kismamák és az idősek ijedten reagálnak erre, mert nem ismerik a szomszédban nevelkedő gyerekeket, de a szüleiket sem. Félelmükben azonnal rendőrért kiáltanak. Pedig egy összeszedett közösség az ilyenfajta eseteket képes volna kezelni. Ezért sajnos a rendőrség sokkal hamarabb avatkozik bele az ilyen cselekményekbe, mint az a közösség, amely korai időszakban normálisan tudna reagálni a gyerekek „kakasviadalára”. Az iskola sem foglalkozik a csellengőkkel. Ha vége a tanórának, általában megszűnik a kapcsolat a gyerekekkel. A nevelési tevékenység gyakorlatilag a tudásközvetítésre redukálódik. Most az számít, hogy képes-e Varga Pisti továbbtanulni, ám az már korántsem olyan fontos, hogy milyen ember lesz belőle. E jelenségek miatt alakult ki az a szakpolitika, amit bűnmegelőzésnek hívnak. Hogy ez miként valósul meg a gyakorlatban, arról igen érdekes írások olvashatók a www.bunmegelozes.hu weboldalról, az úgynevezett virtuális konferencia hozzászólásai között. Az O szt ály főnökök Orsz ágos Szakmai Egyesületének (OFOEnek) honlapján 2007 novembere

14

óta a virtuális kongresszus rovatban zajlik a diskurzus, most az esélyegyenlőség kérdése került a középpontba. Az OFOE honlapján személyes történetekről, „jó példákról”, a közoktatás legégetőbb problémáiról és az esetleges megoldásokról, például a „szemtől szembe” módszer eseteiről is olvashatunk. A kongresszuson lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek és érdeklődők megosszák egymással személyes és szakmai tapasztalataikat, a pályájuk során átélt sikereiket és kudarcaikat egyaránt.

Peer Krisztina hozzászólása

Találkozásom cigány gyerekekkel

Peer Krisztina vagyok. Nem tanár egy iskolában. Pedig gyerekkoromban annak készültem, még azután, hogy a zöldséges pályáról letettem. Egy általános iskolában dolgozom, ahol a három éve bevezetett magatartásmódosító modellprogram szakmai koordinációját végzem. Fiatal vagyok, és nő. Ez most nem válik előnyömre, de próbálkozom. Közel érzem magamhoz a cigány kultúrát. Valami olyat közvetít, amiben otthonosan érzem magam. Idővel azt vettem észre, valahogy mindig a cigánysággal foglalkozom: az egyetemi dolgozataimban, az utcán, a médiában és a munkámban is. Szeretek közöttük lenni. …. Egy alapítványnál három évig csoportokat vezettem iskolákban, ahol többször találkoztam cigány gyerekekkel. Így ismertem meg az iskolát, ahol két évig dolgoztam családi kapcsolattartóként, ettől a tanévtől pedig programkoordinátorként.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

Újratanítás Sok a cigány gyerek, de ezt papírra nem szívesen írjuk le, nem is szabad, hiszen akkor az már szegregáció. De hát mi tettük azzá! Mindenhonnan kicsapott, kudarcok sorozatát átélt gyerekek ők, akik már a negyedik– ötödik iskolájukat tapossák, bőven „ellátva” magatartási, érzelmi és tanulási zavarokkal. De ki mondja, hogy ezek valóban léteznek, és nemcsak mi címkézünk, gyártunk papírokat, mert így sokkal könnyebb elviselni őket, eltávolítani, ha már csak a bajt okozzák? Ha mi, pedagógusok, tehetetlenek vagyunk? Sajnos léteznek még ilyen „gyűjtőhelyek”. Ezért vezettünk be egy amerikai modellprogramot, amely érzelmi és viselkedészavaros, magatartásproblémás gyermekeknek segít szociális készségeik újratanításában (re-edukációjában). A filozófiája, hogy a viselkedés tanult, így meg is lehet azt változtatni. Néhány év eltelte után a gyerekek lehetőség szerint visszatérnek a „normál oktatási rendszerbe”. Sajnálom, hogy erre egyáltalán szükség van. De van. Szóval velük töltöm a napjaim egy részét, órákat látogatok, szabadidős programot szervezek, egyéni és csoportos foglalkozásokat (élménypedagógia) tartok. Amikor idekerültem dolgozni, alig volt olyan gyerek, aki ne próbálkozott volna a határfeszegetéssel: a tegezéssel a fiatal korom miatt, a külsőmre tett megjegyzésekkel, hogy zavarba hozzanak, a cigány–magyar kérdés boncolgatásával. Mint nőnek, különösen nehéz helyzetem volt/van, naponta kell a családi normák ellenében tiszteletet elérnem náluk. Sokszor megizzasztottak és hoztak zavarba, de ezt soha nem lepleztem. Nem titkoltam, hogy ez kellemetlen, bánt, s hogy adott esetben mit gondolok egyes helyzetekről.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Szeretem, ha egy gyerek egyenrangúnak érzi magát mellettem. Ez okoz is némi konfliktust akkor, amikor tanórákat látogatok… Azt tapasztalom, hogy még mindig nehezen fogadjuk el, ha egy gyereknek igaza van. Nem mindig vesszük észre, mennyire tudjuk őket bántani megjegyzéseinkkel. Talán éppen ezért élem ismételten identitáskrízisem: pszichológusnak lenni pedagógusok között (úgy, hogy elengedhetetlen, kicsit tanár is legyek). És hogyan is vethetném össze ezt azzal, milyen lehet cigánynak lenni nem cigányok között… Nem feledkezem el azokról a gyerekekről sem az iskolában, akik pusztán azért, mert nem cigányok, állandó harcot vívnak a túlélésért. Hiszen itt ők a kisebbség. Így ez a természetes. Emellett minden tiszteletem azoké a pedagógusoké, akik nap mint nap türelemmel és szeretettel fordulnak a diákok felé, értik őket és beszélnek a nyelvükön. Azt tudják nyújtani, amit korábban nem tapasztaltak. Mikor jut eszünkbe csak azért felhívni egy szülőt, hogy elmeséljük: a gyermeke ma szépen teljesített, ma már az ötből három órán dolgozott, ma nem bántott senkit… A legapróbb (látszólag jelentéktelen) pozitív visszajelzés is segíti a családot abban, hogy tegyen egy lépést azon a hídon, ami köztük és az iskola között van. Fontos az őszinteség és a nyitottság, ez mentőöv lehet a kellemetlen helyzetekben. Még akkor is, ha én csak az a „magyar” maradok, aki elnyerte bizalmukat; a „vörös hajú Kriszta néni”. És van még egy út a cigány gyerekek felé, ez pedig a humor. Nagyon szeretik a vicceket, értékelik, és jó együtt nevetni velük.

Látni azt, hogy azok a fiatalok, akik sok kudarccal érkeztek hozzánk, s negatív tapasztalatokkal az iskolákról és tanárokról, jól tudják érezni magukat egy iskolában. Csak meg kell találni bennük azt, ami érték. És ez számomra nem a klasszikus értelemben vett teljesítmény, amit egy iskola megkövetel. Ebben ők nem jók, kevéssé motiválja őket a tanulás. Nem hiszik el, hogy sikerülhet nekik, csak a ma a fontos, hogy holnap mi lesz, nem számít. Talán azért, mert a családban sem érték, talán azért, mert nem is hagyjuk nekik. Lehessen büszkének lenni a bizonyítványon túl másra is! Vagy mégsem ennyire egyszerű…? Amikor egy srácot sikerült bejuttatni egy első osztályú futballklubba, ahol egyedüli cigányként azonnal elfogadták, mert tehetséges volt, mert akarta, azt éreztem, minden sikerülhet. De amikor a tagdíjból inkább motort vett, elkeseredtem. Aztán rájöttem: miért is bízna abban, hogy focista lesz belőle? A motor pedig ott volt, meg tudta érinteni; még akkor is többet jelentett, ha gyorsan lába kélt… Szeretnék abban segíteni, hogy megtalálják saját válaszaikat, és mi ne hátráltassuk ebben őket. Tudjanak úgy dönteni, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges tudással.

Leiner Károly hozzászólása

Zöld Béka tanár úr

Az iskolában eszméltem magamra. Ü ltem a k is ételsz á l l ító ko c si n, Édes tolt, én meg „autóztam” a tankönyvek tetején. Tanítónő volt, megbecsült és elismert, annak ellenére, hogy egyedül nevelt hármunkat nagy szegénységben, gyermekkorom mégis boldog

és meghatározó volt. Az iskolából áradó szagból, légkörből, a gyerekek boldog visítozásából tudtam, hogy ez az én utam is. Így lettem előbb tanító, testnevelés szakos, majd gyógypedagógus, önképzett kalandpedagógus. Most, 43 évesen, úgy látszik, hogy utam kissé elkanyarodik. Talán csak egy kicsit – legalábbis ezt remélem és hiszem, mert sorsom szétválaszthatatlanul összefonódott a sulival. Arról akarok írni, ami hivatásomban szép és megragadó volt, ami megtartott ezen a pályán, és ami egyben rámutathat arra is, hogy mitől nem érzem jól magam a ma iskolájában – csak akkor, ha osztályteremben, a kölykök között vagyok. Hol is kezdjem? Egy kis iskolában akartam állást találni, mert úgy véltem, hogy a gyerekeknek az a legjobb. (Ha ésszerűen cselekszem, akkor inkább az egyik nagy paneliskolában kellett volna elhelyezkednem. Ott ugyanis hiába csökken a létszám, nincs hova áthelyezni az ott maradó gyerekeket, ezért szinte mindig ezeket az intézményeket töltik fel.) Így találtam rá a „kisegítő” iskolára. Több mint tíz éve vagyok itt, és nagyon jól érzem magam a sérüléssel élő gyerekek között. Ők tettek Zöld Béka tanár úrrá, ők (és persze saját csemetéim) tanítottak meg az apró jelek meglátására, észlelésére, no meg fokozottabb érzékenységre, toleranciára, odafigyelésre. Szakmai területen folyamatosan fejlődnöm kellett, ezért előbb elvégeztem a gyógypedagógiát, majd sok-sok önképzéssel élménypedagógiai, kalandpedagógiai „leckéket vettem” azoktól, akik ezt magas szinten művelik. Béka bácsi életre kelt, de aggodalommal figyelte, hogy mennyire


15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK kevés gyerek van itt. Ez egyrészt szerencsés dolog volt, mert mindenkivel egyénileg lehetett foglalkozni, fejleszteni, felkészíteni a sérült gyerekeket az önálló életvitelre. Másrészt azonban azt is látnom kellett, hogy a mieinkhez hasonló gyerekek más iskolák padjaiban ülnek tökéletes példáiként a hideg integrációnak. Az utóbbi években jelentős, de korántsem elégséges elmozdulást tapasztaltam ezen a területen. Komoly gondot jelent, hogy a sérült gyerekekkel foglalkozó tanítók általában nincsenek kiképezve erre a sajátos területre, és az iskolák nagy részében nincs gyógypedagógus, fejlesztő tanár, pszichológus, asszisztens. Az utazó szolgálatok pedig még csak alakulóban vannak: a szakembereknek alacsony óraszámban, több helyen, gyakran lehetetlen munkakörülmények között kell tevékenykedniük. Így sem a sérüléssel élő, sem az ép gyerek nem kaphatja meg a megfelelő fejlesztést és oktatást. Nem vagyok integrációellenes, ellenkezőleg: évtizedek óta harcolok a megvalósításáért. Elmondhatom, hogy az általam működtetett Zöld Béka Baráti Körben sikerült megvalósítanom az igazi inkluziót: a tökéletes el- és befogadást. Tehát nem vagyok integrációellenes, de a jelenlegi integrációs folyamat feltételeinek hiánya mélységes felháborodással tölt el. Mert lehetne ezt jól is csinálni (Lányi Mariettáék a Gyermekek Házában például remekül teszik ezt). Tudok azonban olyan tizenhét fős osztályról, ahova nyolc, szakvéleménnyel rendelkező „SNI-s” gyerek „üldögél”, és a tanító sírva kér segítséget tőlem, mert máshonnan nem kap. Tudok olyan kollégáról

16

is, aki nap mint nap nyugtatóval megy be huszonkét fős osztályába, ahová három sajátos nevelési igényű, hét részképességzavaros, hiperaktív gyerek mellett tucatnyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jár. „Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.” Móricz Zsigmond – A virtuális konferencia nagyon jó terep. Ékes bizonysága annak, hogy az általatok kitűzött célok eléréséhez elsősorban nem pénz kell. Gönczöl Katalin: – A 2003 óta létező stratégiánk alapelve, hogy bűnmegelőzés címen nem lehet büntetni és emberek életébe korlátlanul beavatkozni. Pályázataink is ebben a szellemben valósulnak meg. Nem direktívákat adunk ki, hanem a közösségekre bízzuk azt, hogy a helyi kihívásokra milyen választ adnak. Nincs sok pénzünk, de az elég ahhoz, hogy egy-egy konzorcium, pl. egy iskola, egy polgárőrség egy vallási, egy szociális munkás-, egy gyerekvédelmi közösség képes legyen kitűzött céljait megvalósítani. A pályázatokat osztályozzuk, személyesen is találkozunk a pályázókkal, majd szakemberek ellenőrzik a pénz felhasználását, és persze szakmai tanácsokat is adnak. – Az esélyegyenlőség hogy jelenik meg a munkátokban? – Természetesen első helyre kerülnek azok a pályázók, akiknek a környezetében az átlagosnál több az erkölcsi veszélyzónába került gyerek, akik nem feltétlenül szociálisan hátrányos helyzetűek. – Milyen eredményeket értek el a pályázók?


– Kapsz egy filmet, ami az egyik legsikeresebb vállalkozást mutatja be. Ezt az anyagot, ami mellé egy módszertani útmutatót is adunk, már négyszáz helyen használják az országban. Igen kiváló példa arra, hogy a kortársak, illetve a kortárscsoportok tudnak leghatásosabban segíteni a bajba jutottakon. Az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány kortárscsoportja igen vegyes összetételű. Vannak benne gyerekek a katolikus lánynevelő intézetből, cigányok és középosztálybeliek egyaránt, valamint pártfogó felügyelet alatt állók és intézetiek. Egy elhivatott szociális munkás, Hentes Ildikó, egy ügyész, egy bíró és egy rendőr drámapedagógiai módszerek „bevetésével” segítenek a gyerekeknek helyi, megtörtént eseteket feldolgozni. Lopást, drogfogyasztást és más bűncselekményeket. Mindezt filmre rögzítették. Ezt követően az esztergomi kultúrteremben összegyűltek a rokonok, barátok, levetítették a filmet, majd egy szabályos bírósági tárgyaláson az ügyészi és védőbeszéd, valamint a tanúkihallgatások után, ítéletet hozott a bíró. Mi is ott voltunk. Én is életreszóló élménnyel lettem gazdagabb. Ezt a módszert már jó néhány helyen alkalmazzák sikeresen. Például Zalaegerszegen, ahol 12–14 éves korú erkölcsi veszélyzónába került gyerekek vesznek részt a programban. Budapesten, a XVIII. kerületben indult el egy másik projekt, a Szemtől-szembe. Ez azt jelenti, hogy leültetik egymással szemben a sértettet és a vádlottat, és kibeszéltetik velük a konfliktust. Nagyon hatásos módszer. – Klasszikus konfliktuskezelés. – Sokat kaptam a fejemre, amikor azt merészeltem nyilatkozni, hogy talán a kaposvári gyerekgyilkosság is megelőzhető lett volna, ha a pedagógusok ismerik és kezelik a gyerekek konfliktusát.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK „Érdemes lemenni a halpiacra, és megnézni a rákokkal teli hordókat. Soha nem kell fedelet tenni rájuk, mert ha az egyik rák megpróbál kimászni, a társai belekapaszkodnak, és visszahúzzák. A rossz társaság is pontosan így hat a gyerekekre.” Ben Carson – Kár, hogy a médiumok többségét csak a tragédiák érdeklik, holott az előbbi példákkal is meg kellene ismertetni a közvéleményt. – Ez nem rajtunk múlik. Ha megkérdeznek, én sorolom a példákat, de azokat többnyire kivágják, és maradnak a száraz szakmai mondatok. – Az Iskola Biztonságáért Bizottság jelentésből furcsa ellentmondás derült ki számomra. Nevezetesen, hogy éppen az esélyegyenlőségre törekvés okán felemelték a tankötelezettségi korhatárt, egyre több a túlkoros gyerek, akik terrorizálhatják a kisebbeket és a tanárokat. – Nagykanizsán találtak erre megoldást. Az egyik első támogatott projektünk keretében egy iskolába gyűjtötték össze a nehezen kezelhető gyerekeket. Először bennem is volt ellenkezés. Azt mondtam, te jó isten, hát ez önmagában diszkrimináció. Ám egy szerencsés pedagógiai összetételű társaság meggyőzött az igazáról. Sosem látott összefogás alakult ki a szülők, a gyerekek és a tanárok között. Mi a mentorálási programot finanszíroztuk. Szombat-vasárnap zsíroskenyérrel korrepetálásokat szerveztek. És a korábban kiközösített, magántanulóvá minősített gyerekeknek szinte észrevétlenül vált második otthonává az iskola, ahol nemcsak tanulhatnak, hanem játszanak és sportolnak is. Azért is támogattuk ezt a projektet, mert élénken él még bennem, az a nyolvanas évekbeli kisérlet, amit Loránd Ferenc szervezett. Tőle hallottam először, hogy

a gyereket nem szabad osztályismétlésre buktatni, hanem engedni kell 14 éves koráig előre, és utána megnézni, hogy melyik az a két–három tárgy, amelyikből bukásra áll. Loránd teóriája szerint – és milyen igaza volt! – képtelenség, hogy egy gyerek csak azért, mert nem jó matematikából, évekig ugyanazt az anyagot tanulja magyarból is. – A stratégiátokból az is kiderül, hogy bűnmegelőzés nem igényel jogszabály-módosításokat. Nem kell mást tenni, mint a meglévő kereteket tartalommal megtölteni. – Amióta szakállamtitkár is vagyok, azt tapasztalom, hogy ebben biztosan egyetért a szakma. – A családon belüli erőszakról annál több a vita… Te mit gondolsz róla? – A többi között, hogy itt is meg kell teremteni az esélyegyenlőséget. 150 éve senki nem törődik a sértettekkel. Az igazságszolgáltatás nem nekik szolgáltat igazságot. Ők inkább a bűntető eljárás tárgyává és nem az alanyává válnak. Ezért hoztuk létre az áldozatsegítés és a nép ügyvédje intézményét. És bármilyen furcsán hangzik, az elkövetőket, sem a családon belül sem az iskolában, nem lehet csak büntetni, hanem meg kell próbálni visszavezetni őket a normális életbe. Szegvári Katalin

„Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket s az általam megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom, hogy bármelyiket véletlenszerűen kiválasztva olyan szakembert nevelek belőle, amilyet csak akartok - orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, foglalkozásától.” John Broadus Watsonf

Sansz Elysées Progress – „Együtt az egyenlőségért” EsélyegyenlőségiMűvészeti fesztivál Erzsébetvárosban A Sansz Elysées – „Együtt az egyenlőségért” című, az Erzsébetvárosi Önkormányzat és a Törökfürdő Alapítvány, az Európai Bizottság Progress Programjának támogatásával június 7-én fesztivált rendezett a VII. kerületi Madách téren. A rendezvényen részt vett Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára és Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere.

A kerület polgármesterének szívügye a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élők sorsa. Hunvald György több ilyen szervezet tagja, támogatója. Tervei között szerepel egy, a fogyatékossággal élők számára felépítendő átmeneti otthon, ahol néhány napra befogadják azokat a rászorulókat, akiknek családja egy rövid időre el szeretne utazni, ügyeket intézne, ha felügyelet alatt tudná családtagját.


17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A Sansz Elysées Fesztivál főszereplői az esélyegyenlőségi szempontból védett csoportok voltak. A rendezők megszólították a nőket és férfiakat, a különböző etnikai kisebbségek tagjait, a fogyatékossággal élőket, időseket és fiatalokat. Június 7-én a Madách téren egész napos program várta őket. A szervezők célja az volt, hogy a Sansz Elysées „sugárútján” sétálgatva és programjai közül válogatva elgondolkodhassunk, valóban olyan befogadóak és toleránsak vagyunk-e,

18

mint amilyennek gondoljuk magunkat. Attól, hogy átsegítünk egy vak embert az utcán, esetleg előreengedünk a forgóajtóban egy nőt, tényleg adunk-e valódi esélyt nap mint nap a nálunk hátrányosabb helyzetűeknek, hogy egyenlőként éljenek közöttünk? A Sansz Elysées Fesztiválon olyan nők, romák, fogyatékossággal élők, idősek és fiatalok mutatkoztak meg, akik átlépték árnyékaikat, és bemutatták művészeti produkcióikat, kézmű-


ves termékeiket, erejüket, meggyőződésüket és kitartásukat. Megmutatták, hogy ők akarnak. Nagyon. Hogy köztünk vannak. És sokan. Hogy példamutatóan megállják a helyüket. Kérdés, hogy mi is képesek vagyunk-e valódi SANSZ-ot adni nekik és önmagunknak. Főszervezők: Erzsébetvárosi Önkormányzat és Törökfürdő Alapítvány, Főtámogató: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyermekekről szóló pályázatai

Az NFÜ szerint a hátrányos helyzet nemcsak gyermekekre, családokra vagy fogyatékossággal élőkre értendő. Magyarországon 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség van. Ezért, amikor a települések EU-pénzekre pályáznak, az esélyegyenlőség nevében azok a települések, amelyek e leghátrányosabb vagy hátrányos térségekben vannak, más feltételekkel tudnak bekapcsolódni a pályázatokba.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy település például konkrét projektre – intézmény(iskola) -felújítás, szenny víz- elveze tés stb. – pályázik mindig feltétel, hogy önrészt is hozzáadjon ahhoz az összeghez, amelyre a program keretében hozzá szereretne jutni. De amíg például a főváros körzetében – mint fejlett térség – az önrész magas lehet, addig a leghátrányosabb kistérség esetében az önrész természetesen alacsonyabb. Ha egy település – amely kicsi, hátrányos helyzetű, kevés állami forráshoz jut, sok a munkanélküli lakosa, ám van feladata és felelőssége a település fejlesztését illetően, akkor is hozzá kell, hogy jusson EU-forráshoz, ha a kisebb önrészt sem tudja előteremteni. Ezért hazai kormányzati pályázat segíti hozzá az önrészhez. Az EU Önerő Alap az önkormányzatok számára. Erre a célra az idén 15,1 milliárd forint áll a pályázó helyhatóságok rendelkezésére – mondta Bajnai Gordon akkor még önkormányzati és területfejlesztési miniszter egy április közepén tartott sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, hogy az idén jelentősen nőtt az önerő alap forrása. Tavaly 10 milliárd forinttal rendelkezett az alap. Számítások szerint az idén 2046 önkormányzat jogosult pályázni a 15,1 milliárd forintos keretre. A támogatásoknak köszönhetően Magyarország gazdaságilag legelmaradottabb területein 16 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg. A beruházások révén új munkahelyek jönnek létre, és a nagyobb, akár milliárdos beruházásokhoz kapcsolódóan a helyi vállalkozások helyzete is javul.


19

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyermekeket támogató pályázatai Gyerekesély-program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése – kiemelt projekt Keret: 1,3 milliárd Projektgazda: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) partnerségben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Gyerekprogram Irodával (MTA KTI GYEP). Státusza: megjelent, lezárult, jelen pillanatban szerződéskötés alatt áll. A szakterület helyzetértékelése, a probléma, amit kezelni kívánnak. A gyermekek közt növekszik a szegénységben élők aránya, 2004-ben 20 százalék volt (az uniós átlag 19 százalék). Az egyre kevesebb gyermekből egyre többen születnek szegény, gyakran egyszülős családba. A szegénységben élők közel fele (45%) kisgyermek, illetve tanuló. A szegény gyerekek nagy eséllyel lesznek felnőttként is szegények. A gyermekszegénység elsősorban ott magas, ahol együtt vannak jelen a területi hátrányok (kistelepülés, hátrányos helyzetű térség, település, városrész) és egyéb hátrányok (a szülők hátrányos képzettségi, munkaerő-piaci helyzete, munkanélkülisége stb.), valamint a jó színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei. Csökken az az idő, amit a családok, szülők és gyermekek együtt töltenek, sok esetben hiányoznak azok a kommunikációs-, konfliktuskezelő-, gondozási és nevelési minták, készségek, melyek segítséget nyújtanának a szülői és házastársi szerepek betöltésében. Ugyanakkor főként a hátrányos helyzetű kistelepüléseken nem állnak rendelkezésre megfelelő a szakemberek és szolgáltatások, illetve ahol rendelkezésre állnak, ott azok elemei nem kapcsolódnak össze. A gyermekek

20

fejlődési elmaradásai sok esetben nem derülnek ki az iskola kapujáig. Különösen nagy hátrányt jelent ez a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve családjaik számára. Az iskolai kudarcok mögött számos esetben családi, közösségi, szociális deficitek húzódnak meg.

Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 3 komponens: A. gyermekvédelmi keretösszeg: 1,15 milliárd, 100 pályázat támogatható B. ifjúságügyi keretösszeg: 1,15 milliárd, 100 pályázat támogatható C. kábítószerügyi keretösszeg: 0,49 milliárd, 40 pályázat támogatható Státusza: kiírásra került, beadás Kiírás ideje: 2008. június 20–2008 augusztus 10. A szakterület helyzetértékelése, a probléma, amit kezelni kívánnak. A demográfiai trendek a gyermek és fiatalok arányának stabil csökkenését mutatják. Ezzel párhuzamosan más kedvezőtlen folyamatok is hatnak: az általános iskolát 16 éves korukig el nem végzők aránya a korosztály kb. 5 százaléka. Sok gyermek, fiatal van, akik családi és iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez. Az iskolai kudarcok mögött számos esetben családi, közösségi, szociális deficitek húzódnak meg. Csökken az idő, amit a családok, szülők és gyermekek együtt töltenek, sok esetben hiányoznak azok a szociokulturális, kommunikációs, gondozási és nevelési minták, készségek, melyek segítséget nyújtanának a szülői és házastársi szerepek betöltésében.


A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni hátrányaik leküzdéséhez, a számukra kockázatot jelentő devianciák csökkentéséhez, az integrációjukat szolgáló programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. A családok (szülők) és szakemberek bevonása, felkészítése fontos ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek.

A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet Program a leghátrányosabb helyzetű térségekben Keretösszeg: 1,72 milliárd, öt pályázat támogatható Státusza: várható Kiírás ideje: 2008. december 11. Átfogó cél: A pályázat segítse a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségének javítását, egyéni és/ vagy közösségi kompetenciáik fejlesztését, minőségi információkkal történő ellátását. Mindehhez szükségesek olyan szolgáltatások és programok, amelyek segítik őket az iskola, majd a munka világában történő helytállásban, a társadalomba való beilleszkedésben. Konkrét célok: A 12 és 29 év közötti gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának, elsősorban iskolai előmenetelüknek, pályaválasztásuknak, munkaerőpiacra való belépésüknek elősegítése, továbbá társas (szociális) kapcsolataiknak bővítése, közösségi, közéleti részvételüknek fejlesztése, családi életre való felkészítése, életpálya-tervezésük tudatosságának erősítése. A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Fotó: Kertész Gábor Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM Elindult a lavina… Folytatás a 12. oldalról

MUCSI

A község halmozottan hátrányos helyzetű település. Az 514 lakosból, csupán 176 fő aktív korú, és az aktív korosztály mindössze 20 százaléka dolgozik. Az önkormányzat csaknem 1,3 millió forintot fizet ki havonta a 46 rendszeresen szociális segélyezésre jogosult személynek. A településen mintegy 30 százalékban vannak fogyatékossággal élők, hátrányos, illetve kiemelten hátrányos helyzetű emberek. A falu polgármestere, Binder Kornél szerint: „A változtatást a munkára neveléssel kellene kezdeni. Segíteni kell a rendszeres szociális segélyen élők társadalomba való visszailleszkedését. Ehhez változtatni kell a segélyezési rendszeren, de fontos lenne a rendszeres munkavégzés jobb elismerése, azaz a minimálbér emelése is.”

LENGYELTÓTI

A kisváros Somogy megyében, a Balatontól 15 kilométerre fekszik. A település lélek-

száma 3327 fő. A településen bölcsőde, napközi otthonos óvoda és 8 osztályos általános iskola működik. A térségben csak itt működik bölcsőde, kihasználtsága évről évre nő, mivel a szociálisan hátrányos helyzetű környezetben élő gyermekek napközbeni ellátását így biztosítják. A napközi otthonos óvodában 112 gyerek jár, közülük 58 ingyenes ellátásban, 11 gyerek 50 százalékos kedvezményben részesül. Becsült adatok szerint a munkaképes korú lakosság 65 százaléka dolgozik. A rendszeres szociális segélyezettek száma 120 fő, az önkormányzat 2007ben részükre 33 463 000 forintot fizetett ki, azaz 2 788 583 forintot havonta. Papszt Lajos polgármester elmondása szerint a kistérségen belül minden évben közösen pályáznak közmunkaprogramokra. Tavaly közhasznú foglalkoztatásban 22, közmunkán 17, közcélú munkában pedig 40 fő vett részt. A foglalkoztatás ideje alatt a szociális törvénynek megfelelően a segély folyósítása szünetelt. A polgármester úgy látja, az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a rendszeresen segélyezettek száma, ami többek között azzal magyarázható, hogy az ellátás jövedelemszerű, így a segélyezettekben könynyen kialakul a függőség, azaz hosszú távon rendezkednek be arra, hogy jövedelmük egy része ebből származik. A családok egyidejűleg más segélyfajtákra (átmeneti segélyre, gyermekvédelmi kedvezményre) is igényt nyújtanak be. Lengyeltóti sajátos mezőgazdasági jel-

lege miatt a feketemunka-vállalással vagy alkalmi munkavállalói könyvvel pótlólagos jövedelemhez jutnak. Tapasztalható, hogy a romák fémhulladékgyűjtéssel, gyógynövénygyűjtéssel kiegészítő jövedelemre tesznek szert, melyet a segély megállapításánál nem tudunk figyelembe venni. A segélyezettek nagy része rendelkezik nagyfogyasztású, öreg autókkal, melyeket értékük miatt vagyonként nem lehet figyelembe venni. Más családok, melyek kimutatható jövedelemmel rendelkeznek és az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem túllépi az értékhatárt, elesnek a támogatásoktól. A családok nagy részének az igazolt jövedelme gyes, gyet, családi pótlék. A rendszeres szociális segély elbírálása során csak ezeket tudjuk figyelembe venni, mivel egyéb forrásból származó jövedelemre vonatkozóan nem nyilatkoznak. A jelen családtámogatási rendszert figyelembe véve – főleg a roma családok körében magas a születések száma –, mivel a gyermekek után járó támogatások biztos jövedelmek, s ebből él az egész család. Célszerű lenne felülvizsgálni négy, illetve annál több gyermek esetében a családi pótlék összegének csökkentését. „A nem foglalkoztatott, aktív korú rendszeres segélyezettek körében törvényi szabályozás szükséges ahhoz, hogy visszajuttassuk őket a munka világába – mondja Papszt Lajos. – A segély munkával való kiváltására javasolnám, hogy a segély összegével azonos munkát végezzenek. Pél-

dául, aki 25 600 forint segélyt kap, az napi 2500 forint figyelembevételével havi 10 napot, aki 50 000 forintot kap, az havi 20 napot dolgozzon napi 4 órában. Tapasztalatom sajnos az, hogy napi 8 órában nagyon nehéz ezeket az embereket dolgoztatni. Célszerű lenne továbbá a gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának feltételéül szabni a rendszeres óvodába és iskolába járást, legalább az oktatási törvényben meghatározott tankötelezettségi kor időpontjáig.”

EPERJES

A község lélekszáma 624 fő. A falu elöregedő, az itt élők 60 százaléka nyugdíjas. Az aktív korosztály 60 százaléka dolgozik, 14 személy részesül szociális segélyben, az önkormányzat havonta 350 000 forintot fizet ki támogatásként. „Sajnos, havonta azok nagy része, akik szociális segélyben részesülnek nem is akarnak munkát keresni, illetve vállalni. Mert mi értelme lenne dolgozni, ha munka nélkül is kap havi 50 000 forintot? – mondja dr. Kiss Csaba polgármester. Mindenképpen változtatásokat javasolnék, mivel ha továbbra is ilyen pénzeket fizetünk ki havonta a segélyezetteknek, sosem lesznek motiválva abban, hogy valaha is dolgozzanak.” Erdélyi Zsuzsa Köszönjük a válaszokat. A segélyekről, a szociális támogatásokról, a közcélú munka programrólszólóírásunkatakövetkező számunkban folytatjuk.. A kimaradt polgármesteri válaszokat júliusi számunkban közöljük. 2008. június ÖN • KOR • KÉP

21

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM Segély helyett munkát!

A kormány az alkotmányban és az Európai Uniót létrehozó nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően következetesen vallja, hogy • az elvégzett munkáért munkabér jár, • aki pedig más méltányolható okból nem képes dolgozni, vagy a fizetése nem fedezi az ő, illetve családja megélhetését, annak az állam szociális támogatást biztosít. A kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy segély helyett munkához kell juttatni a munkanélkülieket, és továbbra sem ért egyet a segélyért munkát elvvel. A hatályos jogszabályoknak megfelelően az önkormányzatok rendeleteinek törvényességi felügyeletét a közigazgatási hivatalok látják el. Ezért az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi eljárást indított hivatalból a kérdéses önkormányzati rendeletek tartalmi és formai jogszerűségének megállapítására. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter utasítására az SZMM azzal a kéréssel fordult a közigazgatási hivatalokat irányító Önkormányzati Minisztériumhoz, hogy az eljárásokat a lehető legrövidebb időn belül folytassák le. Az a komplex problémakör – amelyet Monok és más települések, településszövetségek sajátosan próbálnak kezelni – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői számára is ismeretes, a megoldásról évek óta vita folyik szakmai berkekben. 2008 elején a kormány által kezdeményezett széles körű társadalmi párbeszéd vezetett az Út a munkához program kidolgozásához. A konzultációkat még nem zártuk le, folyamatos egyeztetés zajlik a társadalmi partnerekkel.

„A hátul kullogó országok” között vagyunk Közel tízmilliárd forintot fordít a kormány idén a közmunkaprogramra, amivel több tízezer ember juthat legális munkához – jelentette be Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a június 17-én tartott kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter utalt arra, hogy hazánk az Európai Unió foglalkoztatási statisztikáit tekintve„a hátul kullogó országok” között van, de ezt az alacsony képzettségű-

22


ek alacsony foglalkoztatottsága okozza, miközben a képzett munkavállalók foglalkoztatási rátája az uniósnak megfelelő. Véleménye szerint a nyilvántartott, mintegy 470 ezer álláskereső fele legfeljebb nyolc általánost végzett, így Magyarországon a foglakoztatás bővítése nemcsak általános munkahely-teremtési kérdés, hanem inkább a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatásának bővítéséről szól. A miniszter elmondta: a nyolc általánost végzett férfiak 25–26 százaléka, a nők 19–20 százaléka dolgozik, de még rosszabbak a statisztikák azok között, akik még ilyen képzettséggel sem rendelkeznek, az ő esetükben a fér-

fiak alig 10 százaléka, a nőknek pedig 2 százaléka vállal munkát. Szűcs Erika szerint ezért fontos, hogy a közmunkaprogramokat – amelyekre idén 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre – egyre inkább kiegészíti a képzés, a hosszabb futamidejű programok alatt akár OKJs képesítést is szerezhetnek a résztvevők. A közmunkaprogramokban – amelyre a Munkaerőpiaci Alapból 3,5 milliárd, más költségvetési forrásból pedig 6 milliárd forint jut – a résztvevők többek között erdő- és vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, kárelhárítási, tájvédelmi vagy idegenforgalmat segítő munkákban vehetnek részt. Szűcs Erika hangsúlyozta, hogy a pályázat útján működő közmunkaprogram mellett még kétféle közfoglalkoztatási forma van, az egyik a közcélú munka, amelyet az aktív korú szociális segélyezettek számára normatív forrásokból biztosítanak a helyi önkormányzatok. A másik pedig a közhasznú munka, amelyet a regionális munkaügyi központok szerveznek. A miniszter szerint a már befejezett téli–tavaszi önkormányzati programokban 4,5 milliárdból 938 településen 7600 közmunkás dolgozott, ezt a tavalyi forrásokból finanszírozták. Július 1-jetől az újabb programokban, 5–7 hónapos futamidővel, 5 milliárd forint értékben, több mint 6000 munkás dolgozhat.

Mélyszegénység és a kirekesztettség Törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a hozzá csatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik – közölte az ügyben indított vizsgálati eredményeit ismertetve Kállai Ernő kisebbségi ombudsman. Az országgyűlési biztos aggályosnak tartja, hogy a segélyért járó közmunkáért az önkormányzatok nem adnának munkabért, így a mélyszegénységet és a kirekesztettséget tovább növelnék. Az önkormányzatok a jogállamiság elvét sértve önhatalmúlag úgy hoznak törvény- és alkotmányellenes döntést, hogy tisztában vannak jogszabálysértésükkel. Ezzel a politika is „összekacsint”, ami alááshatja az állampolgároknak a demokratikus jogállamba vetett hitét is – véli Kállai Ernő. Megemlítette: az önkormányzatoknak eddig is megvolt a jogkörük, hogy közmunkára alkalmazzák az embereket, de a szociális törvény – s ezt az Alkotmánybíróság értelmezése is alátámasztja – nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátások igénylési feltételeit bővítsék. „Nem felel meg a valóságnak, hogy ez a rendeletalkotás azért szükséges, mert a helyi önkormányzatok másként nem tudják «rákényszeríteni» a segélyezetteket a munkába állásra. Törvényes keretek között azonban akkor van lehetőség a segély megvonására, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem fogadja el a számára felajánlott megfelelő munkahelyet”– fogalmazott az ombudsman.

ÉRDEKSZÖVETSÉGI VÉLEMÉNYEK „…törvénynek kell felhatalmazást adnia az önkormányzatok számára, hogy helyi rendelettel szabályozzák az adott település sajátosságainak megfelelően a segélyezési eljárást.”

A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) állásfoglalása a szociális segélyezésről (részlet) …„Szövetségünk az érintett önkormányzatok által hozott döntések tartalmával alapvetően egyetért, azonban szükségesnek tartja e téren is a vonatkozó jogszabályok betartását. Sajnos a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény nem teremti meg azokat a lehetőségeket, hogy az önkormányzatok a helyi sajátosságoknak is megfelelően eleget

tudjanak tenni a számukra kötelezően meghatározott szociális ellátási kötelezettségeknek. Ennek kiküszöbölése érdekében a KÖSZ által vezetett szakmai munkacsoport kidolgozott egy törvényi javaslatmódosító csomagot, azzal, hogy azt a kormány vitassa meg* – s a többi országos önkormányzati szövetséggel való egyeztetést követően –, a módosításokat vezesse át. Szövetségünk azzal ért egyet, hogy azok a polgárok, akik munkaképesek és foglalkoztatásra alkalmasak, valamint számukra az önkormányzat tud a településen (vagy társulási összefogással más településen) munkát biztosítani, a segély helyett az önkormányzat munkabért fizessen az elvégzett mun-

káért. Ennek megállapítása szakmai-orvosi-eljárásjogi kérdés, amit ugyancsak a jogalkotónak kell rendezni. Mindezek alapján törvénynek kell felhatalmazást adnia az önkormányzatok számára, hogy helyi rendelettel sza-

bályozzák az adott település sajátosságainak megfelelően a segélyezési eljárást.” Dr. Wekler Ferenc

 MÖSZ-vélemény a közmunkáról. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) úgynevezett „egyetértési jog” biztosítását javasolja az önkormányzatokat érintő törvényjavaslatok elfogadásakor a kormánynak – nyilatkozta Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke. A MÖSZ Heves megyei részközgyűlését követő sajtótájékoztatón a szövetség elnöke közölte, hogy a MÖSZ számára ugyan

szimpatikus az olyan önkormányzati törekvés, amely közmunkához kötné a rendszeres szociális segély kifizetését, de mégse támogatják a jogszabályellenes kezdeményezést. Azt javasolják az önkormányzatoknak, hogy éljenek felterjesztési jogukkal, és javasolják az Országgyűlésnek a jogszabályok módosítását. Az erről szóló javaslatot elküldik a MÖSZ-tagoknak.

Felelős társadalmi és nem pártpolitikai döntést kell hozni Szociális kerekasztal összehívását kezdeményezi a borsodi önkormányzat Szociális kerekasztal összehívását szorgalmazza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a társadalmi, szociális feszültségek kezelésére, enyhítésére – jelentette be Ódor Ferenc fideszes politikus, a megyei közgyűlés elnöke A helyi önkormányzatok és a szociális szakma képviselőit, háttérszervezeteit invitálják közös gondolkodásra, egyeztetésre, közös álláspont kialakítására – mondta sajtótájékoztatóján Ódor Ferenc. Javaslata szerint a kerekasztal résztvevői az ellátórendszer javítása érdekében kidolgoznak egy olyan, pártpolitikai szempontból semleges tervezetet, amely ősszel a parlament elé kerülhet. A megyei közgyűlés elnöke utalt arra, hogy a monoki önkormányzat kezdeményezését –, amely szerint a segélyek, szociális támogatások juttatását feltételhez kötik – több más település is átvette, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás tizennyolc

településének polgármestere pedig a családtámogatási rendszer átgondolását szorgalmazza az Országgyűlésnél, a kormánynál. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint százötven település hátrányos helyzetű, a rendszeres szociális ellátásban részesülő kétszázezer ember kétharmada ilyen kistelepülésen él. Tény, hogy országosan az elmúlt évben csaknem harmadával nőtt a segélyezettek száma, „eddig a segélyezés kapott elsőbbséget a munka támogatása helyett”. Véleménye szerint felelős társadalmi és nem pártpolitikai döntést kell hozni, erre garanciát jelenthet egy szociális kerekasztal összehívása. Ódor szerint azért sürgős egy öszefogás, mert mind a monokiak, mind a Szerencsi Kistérség településeinek kezdeményezése ellentmondó nyilatkozatokat tartalmaz. Véleménye szerint egyezségre jutva olyan rendszert sikerül kiépíteni, amely hatékony.

a KÖSZ elnöke * Információnk szerint az érdekszövetség a kidolgozott javaslatot átadta a szociális minisztérium egyik képviselőjének.

Forrás: ÖNkorNET

 A TÖOSZ elöksége támogatván a szerencsi kezdeményezés szándékát és célját, úgy döntött, hogy egy szűk körű, főként jegyzőkből verbuválandó szakértői munkacsoport, továbbá a már meghívott szociális és munkaügyi miniszter részvételével a szövetség polgármesternői tagozata vitassa meg a dokumentumban foglaltakat, majd a problémakörről kialakított álláspontot – figyelembe véve a szociális törvény módosítását célzó eddigi közös javaslatokat is – újabb közös indítványok kialakítása érdekében a TÖOSZ terjeszsze a társzövetségek elé. Így lehetőség nyílhat arra, hogy a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumán a szociális törvény szükséges módosításáról megállapodás szülessen.


23

LAPZÁRTA UTÁN  Népszavazást kezdeményez a monoki polgármester. Országos ügydöntő népszavazást kezdeményez a segélyezési rendszer átalakításának ügyében Szepessy Zsolt, Monok polgármestere, aki úgy látja, márcsak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében. A szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák – nyilatkozta a polgármester. Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására. Szepessy Zsolt bejelentette: a rendeletet, amely szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötik, nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal nem fogják azt alkalmazni. Aki segélyt kap és munkára jelentkezik, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását. (Lásd Elindult a lavina… írásunkat a 10. oldalon)

Gémesi szerint elfogadhatatlan A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)felháborítónak tartja, hogy a sajtóból értesült a kormány üzemanyagár emelkedésének részbeni kompenzációs szándékáról, mely szerint újfent az önkormányzatok zsebében kotorásznak – többek között ezt kifogásolta Dr. Gémesi György, a szövetség elnöke az MTI útján kiadott közleményében. Elfogadhatatlan, hogy a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fóruma által rögzített megállapodás ellenére ismételten nem történt egyeztetés a gépjárműadó csökkentési szándékról. A MÖSZ felhívja a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó jelenleg száz százalékban az önkormányza-

24


tok saját bevétele és elsősorban a települési utak karbantartására és felújítására fizetik helyben az autó tulajdonosok. A gépjárműadó csökkentése további bevételkiesést jelentene a már egyébként is erősen kivéreztetett önkormányzatoknak. A MÖSZ javasolja, hogy a kormány a rendkívüli mértékben megemelkedett energiaár-kompenzációját az energiaár-növekmény több 10 milliárdos többlet-adóbevételéből oldja meg. A MÖSZ elvárja Gyenesei István újonnan kinevezett önkormányzati minisztertől, hogy ígéretéhez híven tegyen meg mindent, hogy az önkormányzatok gazdasági pozíciói ne romoljanak tovább. Forrás: ÖNkorNET

„…nem az emberek vannak a törvényekért...” Polgármesterek nyílt levele a kisebbségi ombudsmannak Nyílt levélben utasította vissza Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatának következtetéseit a „segélytmunkáért” kezdeményezés ügyében Ivád, Monok és Kerepes polgármestere. „A leghatározottabban visszautasítjuk terjedelmes és politikumtól vezérelt vizsgálatának alaptalan következtetéseit, amelyek igyekeznek Ivád, Monok, Kerepes, Sülysáp képviselőtestületeinek döntéseit társadalmilag veszélyesnek minősíteni és hatásaival riogatni” – áll a Franka Tibor (Kerepes), Horinka László (Ivád) és Szepessy Zsolt (Monok) által aláírt levélben. A polgármesterek szerint „nem az emberek vannak a törvényekért, következésképpen a rossz törvényeket meg kell változtatni, a diszkrimináció lehetőségét pedig éppen Ön villantja fel, amikor állításait valótlan tényekre igyekszik felépíteni”. Véleményük szerint

a „segélyt-munkáért” kezdeményezésből Kállai Ernő próbál cigányügyet kreálni, felerősítve ezzel az amúgy is meglévő társadalmi feszültségeket. Úgy fogalmaztak, hogy a kisebbségi ombudsman „amikor romaügyről beszél, akkor kirekeszt, szegregál, sőt, a raszszizmus határát súrolja például a cigányságnál kisebb létszámú nemzetiségekkel, etnikumokkal, vallási csoportokkal szemben”. A polgármesterek véleménye szerint: Kállai Ernő a „szalonrasszizmus” felemlítésével szakmai alkalmatlanságát bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, „a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét” juttatja eszükbe. (Lásd a Mélyszegénység és kirekesztettség címmel közölt ombudsmani állásfoglalást a 22. oldalon.)

 A baranyai fideszesek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Baranya fideszes országgyűlési képviselői az Alkotmánybírósághoz (Ab-hez) fordulnak, mert szerintük sérti a jogbiztonságot a parlament által június 9-én elfogadott, a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokról szóló jogszabály – jelentette be a párt dél-dunántúli igazgatója. Bánki Erik sajtótájékoztatón közölte: a beruházó, az engedélyező és a fellebbviteli szint egy kézben összpontosul honvédelmi területeken. Kifejtette: ha a honvédelmi tárca katonai területen építkezésbe kezd, az engedélyt az alá tartozó hatóság adja ki, azt pedig fellebbezés esetén a honvédelmi miniszter bírálja felül. Az eljárást az önkormányzatok a korábbi gyakorlattal ellentétben nem akadályozhatják – indokolta az Ab-hez fordulást Bánki Erik. Hangsúlyozta: a törvény hatályba lépése Pécsre nézve azt jelentené, hogy Tubesen a város beleszólása nélkül épülhet katonai lokátor.

� ��

��

��

társ a munkában

A Közigazgatási Kalendárium 2009 Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2009 fejezetei:

Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze  Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban)  Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai  Határidőnapló  Mellékletek: öröknaptár, 2009-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. 

FORMÁTUM

Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.) MEGRENDELHETŐ E-mailen: [email protected]; Telefonon: (06-1) 329-2302; faxon: (06-1) 320-7600, vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: 2008. december Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; (06-30) 961-5573 MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2009 című kiadványt __________________ példányban. Számlázási cím: __________________________________________________________________ Szállítási cím: ___________________________________________________________________ Kelt: _______________________ , 2008. ___________

_______________________________ Aláírás

Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó

HÍREK – EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

A munkavállaló szemszögéből A munkáltató bér- és járulékmentes egészségpénztári hozzájárulása a munkavállaló számára családjának egészségmegőrzésére, egészségügyi költségeire fordítható plusz jövedelmet jelent. Akár 20–30 százalékos költségmegtakarítást is elérhet a pénztártag, ha ügyesen gazdálkodik egészségpénztári keretével. A leggyakrabban kihasznált lehetőségeket mutatjuk be az alábbiakban.

Adókedvezmény – magas jövedelműek is igénybe tudják venni! Az egészségszámlára nemcsak a munkáltató, hanem maga a tag is utalhat, az ilyen befizetések úgynevezett egyéni befizetésnek minősülnek, melyek után 30 százalék adójóváírás vehető igénybe. Fontos, hogy ezt az adókedvezményt még a magas jövedelműek is érvényesíthetik. Az önkéntes pénztári egyéni befizetések után járó adójóváírásról rendelkezhet a tag, vagyis megjelölheti, hogy az adójóváírást egészségszámlájára, vagy nyugdíjpénztári számlájára kívánja utaltatni. Azok számára célszerű az egészségszámlára történő utalás, akik rövid időn belül szeretnék felhasználni az adójóváírás összegét, és családjukban el tudják költeni ezt az összeget olyan szolgáltatásokra, amelyek egészségszámláról

26


finanszírozhatók. Azok számára viszont, akik a hosszú távú megtakarítást részesítik előnyben, illetve már készülnek a nyugdíjas éveikre, a nyugdíjpénztári számlájukra érdemes kérniük az adójóváírás öszszegét. Az igénybe vehető adójóváírás maximuma évi 100 000 forint (abban az esetben, ha a pénztártag 2020. január elseje előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor 130 000 forint). Ha a magánszemély mind az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, mind az egészségpénztárba fizet, a kedvezmény mértéke együttesen maximum 120 000 forint, a jelzett öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó kitétel teljesülése esetén 150 000 forint. Az egészségterven alapuló prevenciós szolgáltatások igénybevétele 10 százalék adójóváírásra jogosít.

Számoljon! Mennyi megtakarítást ért el egy évben, ha családjának gyógyszerre, orvosi kezelésekre, sportolásra, babaápolásra, szemüvegre, gyógycipőkre vagy speciális eszközökre fordított költségeit egészségszámláról finanszírozza és igénybe veszi a 30 százalék adójóváírást? Az egészségszámla költségei: évi 60 000 forint befizetett összegig 9 százalék, 60 000–300 000 forint között 4 százalék, 300 000-tól 0 százalék, belépéskor egyszeri 1500 forint levonása történik.

Akár 5–30 százalék kedvezmény Szerződött szolgáltató partnereink (pl. optikai szalonok, orvosok, gyógyászati segédeszköz boltok, gyógyüdülők) kedvezményt nyújtanak a Postás Egészségpénztár tagjai számára. Közel 3000 szolgá lt ató pa r t ner ü n knél egészségkártyával i s f i zet het nek t ag jaink. Az egészségkártya kényelmes fizetési eszköz, hiszen a kártyaelfogadó helyeken a fizetés ugyanúgy történik, mint a hag yományos bankkártyás vásárláskor. Az elfogadó helyek aktuális listáját megtalálják az interneten.

Szűrővizsgálatok kedvezményesen Az orvoslásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, így a szűrővizsgálatok is előtérbe kerülnek. Az idejében felismert betegségek akár életet is menthetnek. A szolgáltató partnereknek köszönhetően pénztárunk rendszeresen szervez egészségügyi szűréseket, melyek tagjaink és családtagjaik számára kedvezményesen érhetők el, sőt egyes szűréseket ingyenesen tudunk biztosítani tagjaink számára.

Hozam Az egészségpénztár a pénztártagok által fel nem használt szabad pénzeszközöket befekteti. A befektetések kamatadó mentes hozamát a pénztár negyedévente felosztja a tagok között számlaköveteléseik arányában és jóváírja az egyéni egészségszámlán. Telefon: (1) 223-4620 Telefax: (1) 239-2838 Levelezési cím: 1443 Budapest, Pf. 270. E-mail cím: [email protected] www.posta.hu/egeszsegpenztar

EGÉSZSÉGÜNK Az önkormányzatokra is számítanak… Ki gondolná, hogy manapság az életnek szinte minden területén találkozunk olyan vegyi anyagokkal, vegyszerekkel – a közönséges papírragasztótól a háztartási tisztítószereken át egészen a mezőgazdaságban használt növényvédő vagy kártevőírtó szerekig (közel 5–6000 ilyen vegyi anyagról, vagy vegyszer felhasználásával készült termékről van szó!), amelyek veszélyeztethetik az egészségünket, illetőleg kárt tehetnek a környezetünkben. Egyre több tudományos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a vegyi anyagok „korlátlan” használata fontos szerepet játszik a különféle betegségek (daganatok, allergia, asztma, leukémia, terméketlenség/meddőség, idegrendszeri károsodás, születési és fejlődési rendellenességek) kialakulásában, illetve a környezet-szennyezésében/túlterhelésében (légszennyezettség, a felszín és a vízbázis szennyezése, a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása, az éghajlatváltozás stb.).

Ezért is döntött úgy 998-ban az Európai Unió, hogy a vegyianyag-politika „átgondolása” és szabályozása nem halasztható tovább. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 8-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó, ún. REACH rendeletet, amely a különböző vegyi anyagok használatát hivatott keretek közé szorítani. A törvényi szabályozás 2007. június jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig 2008. június jétől kell alkalmazniuk a tagországoknak, így hazánknak is. Mint dr. Deim Szilvia, az ÁNTSZ Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kompetens Nemzeti Hatóságok Főosztályának vezetője mondja, a REACH rendelet a kémiai anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyeztetési rendszer, amelynek lényege, hogy az uniós országokban kiszűrjék és engedélyeztetés alá vonják vagy korlátozzák, s így csökkentsék az egészségre és a környezetre ártalmas anyagok felhasználását. A program hazai bevezetésében és működtetésében oroszlánrészt vállaló főosztály vezetője nem titkolja: az új szabályozás meglehetősen nagy anyagi terheket ró a gyártókra/importőrökre, mivel az álta-

luk előállított/forgalmazott vegyi anyagok és az azok felhasználásával készült termékek bevizsgálási kötelezettségének, összegzésének és regisztációjának (nyilvántartásba vételének) költségei őket terhelik. Ráadásul, a szabályozás nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is érinti. Az évi egy tonna mennyiségben gyártott, illetve importált vegyi anyagokat felhasználó, uniós székhelyű vállalatok regisztrációra kötelezettek. (Több mint 30 ezer kémiai anyagról van szó, a festékektől a különféle háztartási vegyszerekben található savakig, az oldószerektől a fémekig.) Vagyis 2008. június elseje után a magyar vállalatoknak és vegyi üzemeknek, importőröknek is kötelességük dokumentációt készteni az általuk gyártott, importált anyagokról és regisztrálni azokat. A már forgalomban lévő termékek esetében annyi segítséget kapnak a cégek, hogy június -je és december -je között előzetes regisztrációval élhetnek. Ezzel kitolhatják a végleges bejegyeztetés határidejét. Azoknak a gyártóknak és importőröknek, amelyek az elkövetkező fél évben sem tesznek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, december -jét követően be kell szüntetniük a vegyi anyagok előállítását és behozatalát, tevékenységüket

pedig csak akkor kezdhetik újra, ha végigjárják a regisztráció valamennyi lépcsőjét (ami rendkívül bonyolult, költséges és időigényes folyamat). A regisztráció során rögzíteni kell az anyag tulajdonságaira, felhasználására és biztonságos kezelésmódjára vonatkozó információkat, mégpedig mind a szállítói „lánc”, mind a fogyasztók vonatkozásában. Erre szolgál a kötelezően kiállított Biztonsági adatlap, amely a gyártmányt annak előállításától a forgalomba hozataláig kíséri. Ezen információkat a teljes felhasználói körben hozzáférhetővé kell tenni, hogy mindazok, akik az egyes vegyi anyago(ka)t felhasználják a saját gyártási folyamataikban, csak az adott anyagokra vonatkozó információk birtokában, a lehető legnagyobb biztonságban tehessék, mégpedig dolgozóik és/vagy a fogyasztók egészségének kockáztatása és a környezet károsítása nélkül. Fogyasztóvédelmi szempontból, illetőleg a fogyasztói tudatosság nézőpontjából fontos, hogy a gyártás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos adatok többsége a nyilvánosság számára is elérhetők legyenek. Ha valamely vegyi anyag tiltó listára kerül, a gyártónak gondoskodnia kell annak helyettesítéséről. Ha ilyen lehetőség nem áll a gyártó cég rendelkezésére, működését, vagy az adott termék gyártását betiltják. Emellett még büntetésre is számíthatnak azok, akik a rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem, vagy késve tesznek eleget – mondja Deim Szilvia. S hogy van-e kapacitásuk az ÁNTSZ-eknek, a munkaügyi és fogyasztóvédelmi felügyelőknek a rendelet betartásának ellenőrzésére, a főosztályvezető válasza: most „készül fel” az a szakembergárda, amely 2008. december je után ellenőrzi majd a REACHprogram végrehajtását, a regisztrációtól, a lokális veszélyeztetettségig (többek között a munka-, környezetegészségügyi, biztonsági szempontok vizsgálata), a gyártás során kiiktatandó anyagok helyettesítésétől a gyártmányt, vegyi árut kísérő biztonsági adatlapok meglétéig.

A kérdésre, hogy az önkormányzatokra milyen szerep hárul a REACH-program „betartása”, betartatása tekintetében, Deim Szilvia így válaszol: – A program vonatkozásában a helyi döntéshozók szerepe még nem körvonalazódott, és – feltehetőleg – a legtöbb önkormányzat most még nem is foglalkozik mélyrehatóan e rendelet életbelépésének helyi következményeivel. Elképzelhető, hogy a szigorítások nyomán bizonyos cégek működését be kell tiltaniuk a szakhatóságoknak, s ez anyagilag hátrányosan érintheti az adott, helyileg érintett önkormányzatot (amely például eleshet a cég/vállakozás által fizetett helyi iparűzési adótól) is. Utóbbi esetben – nyilvánvalóan – az egészség- és környezetvédelmi „hozadékot a bevételkiesés szempontja elé kell helyezni. Ez pedig szemléletváltáshoz kell hogy vezessen mind helyi döntéshozói, mind lakossági „szinten”. Ahhoz, hogy az egészség- és környezetvédelmi szempontok elsődlegessé váljanak, nem lehet eltekinteni a helyi ÁNTSZ-ek és a helyi döntéshozók közötti szoros együttműködéstől, együtt-gondolkodástól. Az önkormányzatok a lakossági tudatformálásért is sokat tehetnek. Remélhető, hogy a jövőben azokat a cégeket, vállalkozásokat részesítik előnyben (pl. amikor saját hatáskörükben döntenek egy-egy helyi vállalkozás működési engedélyének kiadásáról vagy „betelepüléséről”), amelyek nyereségüknek egy bizonyos hányadát környezet- és egészségvédő beruházásokra, esetleg egészség- és környezetkímélő gyártási technológiák, termékek kifejlesztésére fordítják. Az önkormányzatokra – közvetítői szerepben –, illetve a helyi polgármesteri hivatalok információs bázisára határozottan számítanak a REACH-program bevezetésének, végrehajtásának ellenőrzésével megbízott szakemberek (például plakátok, szórólapok eljuttatása a cégekhez, fogyasztókhoz). T.P.I. További információk: a www.okbi.hu/reach honlapon és a (06-) 476-67-es telefonszámon. 2008. június ÖN • KOR • KÉP

27

EGÉSZSÉGÜNK

Gondolkodjon globálisan, cselekedjen lokálisan!

Az, hogy a nyári időszakban több időt töltünk a szabadban, nemcsak örömökkel, hanem gondokkal is jár. Ebben az évszakban a különféle, az ember egészségét veszélyeztető kártevők is nagyobb számban jelennek meg a környezetünkben. A kártevőirtás egészségügyi, ezen belül, közegészségügyi-járványügyi feladat, ugyanakkor, manapság keveset hallunk, olvasunk ennek fontosságáról. A közvéleményt leginkább a szúnyog- és kullancsinvázió foglalkoztatja, miközben a közegészségügyi szempontból veszélyes, élelmiszert szennyező rovarok (csótány, légy stb.), rágcsálók (patkány, egér) és egyéb állati kártevők elleni „szervezett” védekezésről szinte alig hallunk.

agyar E M

ség

– Vranesics Csabát, a Magyar Egészségügyi Gázmeﬆerek EgyesüleAlapítva: 2002 tének (MEGE-nek) alelnökét kérdeztük: hogyan is állunk kártevőmentesség szempontjából?

ü g y i G á z me s te

re

k

te

sz

yesü l e Eg

gé

– A kártevőirtás, pontosabban a kártevők elleni védekezés napjainkban is fontos kötelezettség, ám valóban kevés szó esik ennek a tevékenységnek a népegészségügyi vonatkozásairól. Természetesen egyes területeken (élelmiszeripari cégek, egészségügyi, szociális ellátást, oktatást végző intézmények) kiemelt jelentősége van a kártevők elleni védekezésnek. Egyébként az egészségkárosodást okozó, illetve a lakosság nyugalmát zavaró kártevők elleni védekezési kötelezettséget – mint közegészségügyi és járványügyi feladatot – törvények szabályozzák.. A jogi szabályozás – többek között – kimondja, hogy a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros (külön jogszabályban meghatározott) rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. A települési önkormányzatoknak a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében kell gondoskodniuk nem csak a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, hanem – a külön jogsza-

28


bályban meghatározott – különösen a fertőző betegsége(ke)t terjesztő vagy egyéb, egészségügyi szempontból káros rovarok, rágcsálók távoltartásáról, rendszeres irtásáról, megtelepedésük és elszaporodásuk megakadályozásáról. Fontos tudni hogy kártevőirtást csak – megfelelő szakképzetséggel – egészségügyi gázmester, illetve az irtószerek felhasználására jogosult egyéb szakember (egészségügyi kártevőirtó szakmunkás) közreműködésével és szigorú feltételekkel lehet végezni. A fenntartó a védekezést – ha a jogszabály másként nem rendelkezik–, az egészségügyi kártevőirtás végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételek megléte esetén, saját kivitelezésben is elvégezheti.

– Szakemberként Ön hogyan látja a kártevő-mentesítés jelenét és jövőjét Magyarországon?

– Ma az országban csaknem 800–1000 szakképzett kártevőirtó és mintegy 400–500 kártevő-mentesítő szakvállalkozás (egyéni és társas vállalkozó) van. „Valós” számot azért nem tudunk mondani, mert a jelenlegi (2008-as) TEÁORbesorolás az épületen belüli kártevőirtást a takarítási tevékenységek közé sorolja. Míg a 2003 előtt alakult kártevőirtó cégeket csak a szakhatóságok (ÁNTSZ-ek) hozzájárulásával jegyezhették be, az ezután alakulók – ha eleget tettek a bejelentési kötelezettségüknek

– nyilvántartásba, és a szakmai hatósági felügyelete alá kerültek. Képzett dolgozóikat regisztrálta az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása, vagyis e szakmai szervezeti „tagság” a szakmai garanciák meglétét is jelentette, és biztosította a folyamatos továbbképzésüket is. Jelenleg – a közbeszerzési pályázatok egy részénél – a TEÁOR-besorolás miatt, a kártevők elleni védekezést a takarítással és gyakran az épületüzemeltetéssel egyben írják ki. A pályáztatók, részpályázatot – legtöbbször – nem fogadnak el, így a megfelelő feltételekkel és alkalmassággal rendelkező kártevőirtók csak alvállalkozóként vehetnek részt a munkában, gyakran egy, a szakmai ismeretekkel nem rendelkező fővállalkozó irányításával. Ez további, közegészség- és járványügyet érintő problémák forrása lehet, mint ahogy az is, hogy a KSH-, a TEÁOR-besorolás nem kezeli kiemelt közegészségügyi járványügyi feladatként a kártevők elleni védekezést…

– A helyi döntéshozók mennyire igénylik a kártevőmentesítő szakemberek (gázmeﬆerek) tanácsait, figyelmet fordítanak-e a kártevők elszaporodásának megelőzésére?

– Az önkormányzatok kártevőmentesítési, -irtási kötelezettségei a jogszabályokból egyértelműen kiderülnek, és ezeknek – igaz, minimális mértékben – igyekeznek is az általuk fenntartott létesítményekben eleget tenni, ám az a tapasztalatunk, hogy a településeken üzemelő nem önkormányzati intézmények, üzemek, üzletek, létesítmények kártevők elleni védekezésével az önkormányzatok nem foglalkoznak, holott egy-egy település rágcsálók elleni védelme sikertelenségre van ítélve, ha nincs meg az együttműködési készség a településeken tevékenykedő cégek és az önkormányzatok között.

– Milyen jelentősége van a lakosság felvilágosításának a közegészségügyi szempontból is veszélyes kárte-

vők elleni védekezésben, és ez kinek a feladata?

– A kártevők elleni védekezésnél is fontos szerepe van a prevenciónak. Közegészségügyi és járványügyi szempontból vissza-viszszatérő feladat a nyári időszakban például a házi víztárolók, ciszternák, medencék (mint szúnyogtenyésző helyek) megfelelő kezelése, amiért a településen élők is sokat tehetnek. A lakosság felvilágosításnak tehát óriási jelentősége lenne, főleg a kártevők okozta ártalmak, valamint a bejutásukat, elszaporodásukat megnehezítő vagy megakadályozó egyszerű hétköznapi védekezési módok ismeretével (pl. a szabadforgalmú irtószerek használatával) kapcsolatban. Településekre, településrészekre kiterjedő védekezésben az önkormányzatok szerepe továbbra is meghatározó.

– Milyen változásokat hozhat a nálunk életbe lépő, egyes vegyszerek, vegyi anyagok alkalmazását szabályozó, tiltó uniós szabályozás, a REACH-program?

– Az elmúlt esztendőkben az uniós országokban egyre sürgetőbbé vált a vegyszerek, vegyi anyagok használatának „egységesítése”, szigorítása. Az újraszabályozás – „első körben” – a szakvállalatokat érinti, de várható, hogy a gyártók továbbhárítják a regisztrációs költségeiket majd a kártevőirtást végző cégekre, azok pedig a megrendelőikre… Ahhoz, hogy – anyagi okokból – ne lehetetlenüljön el hazánkban a kártevőmentesítés, össze kell fogniuk a szakembereknek és a megrendelőknek. A BIO-TOX Szövetkezet ezért kíván segítséget nyújtani az új szabályozás kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásában. A nagy múltú cég kapcsolatban áll a – több, mint 350 tagot számláló – Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületével is, így megfelelően képzett szakembereket tud ajánlani az intézményfenntartóknak. További információk: Tel/fax: (06-1) 431-4687 (06-72) 440-113 E-mail: [email protected]

A rovatot T. Puskás Ildikó szerkesztette.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A fóliasátrak és az üvegházak ügye nagy vihart kavart tavaszszal a sajtóban. Főként azért, mert engedélyköteles volta, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK-ről) szóló kormányrendelet tervezett módosításának csúszása felkészületlenül érte a gazdákat, s a remélt támogatások elnyerésében is akadályok keletkeztek. A kormányrendelet ugyanis megemelte a növénytermesztésre szolgáló építmények megengedett legnagyobb gerincmagasságának értékét 4,5 méterről előbb 6 méterre, majd 7-re, végül 9 méterre. Ez a mérték a mezőgazdasági területeken nem okoz gondot. Problémákat vethet fel azonban a hagyományos települési környezetben, különösen a földszintes beépítésű lakóterületeken, s azon belül is a kisebb telkeket tartalmazó területeken. Az önkormányzati törvénynek megfelelően ezekben az övezetekben a települési önkormányzat felelőssége és lehetősége, hogy egyértelműen meghatározza a megengedett legnagyobb építménymagasságokat – akár engedélyköteles, akár nem, akár beszámít a beépítettségbe, akár nem –, hiszen a helyi önkormányzati rendelet vonatkozik rá. Ahol a helyi rendeletek nincsenek meg (vagy nem szabályoznak teljeskörűen), ott a fóliasátrak és üvegházak létesítésére az építési törvény 18. § (2) bekezdésében előírt illeszkedési szabály vonatkozik, valamint az OTÉK általános előírások közül az 50. paragrafus, amelynek (2) bekezdése kimondja, hogy „az építményeket a helyszíni adottságoknak figyelembevételé-

vel és úgy kell megvalósítani, hogy illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához”. Az üvegházak és a fóliasátrak címben jelzett kérdéseiről szóló írást honlapunkon (www.onkorkep.hu-n) tanulmányozhatják a Tisztelt Olvasók. Az írás a történelmi előzményektől a felmerülő egészségügyi kérdéseket is érintve jut el a telepítés kérdéseiig, s tárgyalja azt a fennálló jogszabályi előírások idézésével, pontos hivatkozásokkal. Az építésügyi szempontokon túlmenően a cikk foglalkozik az ingatlan-nyilvántartás és a földvédelem egyes vonatkozó előírásaival is. Különösen érdekes lehet a települési önkormányzatok számára az a fejezet, ami a helyi építési szabályzatok tartalmáról, a szabályozás lehetőségeiről szól, valamint a beruházók (építtetők) figyelemébe szánt szempontok említése, amelyek az építésügyi hatóságok, építésfelügyeleti vizsgálatok, ellenőrzések és a szomszédviták során is fontosak (iránymutatóak) lehetnek. A növénytermesztést szolgáló építmények telepítése és intenzív hasznosítása – a jelenlegi körülmények között úgy tűnik – hazánk gazdasági érdeke. A többi szempont – a

Üvegházak és fóliasátrak településrendezési, építésügyi vonatkozásai

településkép-védelem, a táji értékek megőrzése, a szomszédjogok tiszteletben tartása, a jogi játékszabályok, a társadalmi együttélés alapjainak – figyelembevétele, a hosszú távon való gondolkodás, a környezeti és egészségügyi kérdések (termelők és fogyasztók részére egyaránt) tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke. Ehhez nyújt szempontokat a több szakterülettel egyeztetett írás, amelynek összegző javaslatait az alábbiakban olvashatják.

Javaslatok Mindezeket összevetve a növénytermesztést szolgáló növényházak (üvegházak) és az ilyen rendeltetésű és ehhez hasonló kialakítású és használatú fóliasátrak a mezőgazdasági területen, a településrendezési eszközökben kijelölt beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területre vagy a birtokközpontokba valók. Az előbbiek beépítési feltételeinek és mértékének meghatározása – az OTÉK-kal összhangban – a helyi szabályozás feladata, az utóbbit az OTÉK tartalmazza (helyben arról dönthet a település, hogy a közigazgatási határ mezőgazdasági

területfelhasználási részén, annak bizonyos területein megtiltja, illetve korlátozza a birtokközpontok kialakítását). A lakóterületek közül jelentős mértékű telepítés csak a falusias lakóterületen jöhet szóba, s ott is csak akkor, ha a környezet adottságai, a táji, települési megőrzendő jelleg nem szól ellene. Ilyen lehet a szabolcsi almatermelő községek összefüggő tömbbelsői almáskertjei, de ez más tájon és más növénykultúrával is előállhat. A helyi szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell vennie a korábban már tárgyalt szempontokat, tehát pl. azt, hogy az alacsonyabb – a beépítési százalékba bele nem számító – építmények elhelyezését is szabályozhatja, csak nem a beépítési százalék meghatározásával. Az OTÉK egyértelműen utal arra, hogy a helyi jellegzetességeket az övezetekben (különösen építési övezetekben) érvényre lehet juttatni. A megközelítés, szállítás és a termesztés stb. miatt szükséges szilárd burkolatok a zöldfelületi minimum kellő meghatározásával szabályozhatók. 2008. június ÖN • KOR • KÉP

29

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Külön kell szólni az üvegházak és a fóliasátrak árnyékoló hatásáról. Ez egyrészt a mezőgazdasági területeken azt jelenti, hogy a szomszéd termelését kedvezőtlenül befolyásolhatják (ezért kell jellemzően a szabadonálló elhelyezés), másrészt a lakóterületeken hasonló problémákat vethet fel. Az árnyékoláson túl nem feledkezhetünk meg a kilátást és a rálátást elvevő szerepükről sem, s ugyanígy utcaés településképi szerepükről. E szempontok mindenkor egyedileg vizsgálandók és dönthetők el, az ott élők intenzív részvételével. A telepítési szabályok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ezek karbantartást is igényelnek, tehát telekhatárra nem telepíthetők még beépítésre szánt területeken sem. A növényházak és a fóliasátrak lényegesen gyakoribb karbantartást, tisztítást, javítást igényelnek, mint a hagyományos lakó- és gazdasági épületek és egyéb építmények.

30


A fentebb leírtak sok esetben a kizárás, a korlátozás, a mérséklés melletti érveket helyezték előtérbe, vagy legalábbis úgy érthetők. Ezért befejezésül szükséges arra utalni, hogy a gazdasági, megélhetési szempontok igen fontosak (mert az az életünk egyik alappillére). Világjelenség az üvegházak létesítése, az általuk elfoglalt területek növekedése. Nem utolsósorban azért, mert ezáltal az időjárástól legalább részben függetleníthető a mezőgazdasági termelés. Az így létrejött területeken intenzívebb gazdálkodás folytatható, s ezáltal más területeken esetleg mérsékelhető a gazdálkodás (pl. környezetkímélő használattal), vagy e területek az élelmiszertermelés helyett más célokra hasznosíthatók, például: energetikai vagy más ipari növények termesztése, erdősítés. Körmendy Imre A teljes cikket lásd a www.onkornet.hu-n

Határtalanul

A XIII. Országos Főépítészi Konferencia programja Első meghirdetés – 2008. június 20. • A konferencia időpontja: 2008. augusztus 27–29. • Az előadások helyszíne: Nyugatmagyarországi Egyetem; Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium; Mosonmagyaróvár, Lúcsony u. 2. földszint • Szekcióülések: Nyugat-magyarországi Egyetem; Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium, illetve tantermek (60– 70 fő) I. emelet • Ebéd (reggeli) helyszíne: Nyugat-magyarországi Egyetem étterme.

Augusztus 27. 9.00–17.00 Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában. 12.15 Ebéd az egyetem éttermében (folyamatosan, önkiszolgáló rendszerben). 13.15 Első köszöntés, kiállítás megnyitó a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában. MUT-tervek; Vándoriskola tervei, NÉT-tagok építészeti rendezvényei bemutatása. Moson történeti belváros rehabilitációja – egyetemi hallgatók vizsgamunkái; Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere; Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár főépítésze; Philipp Frigyes, Vác főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke; Lenzsér Péter egyetemi tanár, Ybl-díjas építész. 13.45 Magyaróvár belvárosi séta (Dimény Gábor és Lenzsér Péter vezetésével). Létszámtól függően 30–40 fős csoportokban. 14.45 Autóbuszos kirándulás. Városnézés – a kétpólusú város: Moson történeti belváros. Ipartelep – Monarchiakori lőporgyár és tiszti lakótelep védett együttese. (A Monarchia legnagyobb hadiipari beruházása az I. világháború idejéből, olasz hadifoglyok építették). Vetítettképes előadás az Olasz Kápolnában (Előadó: Lenzsér Péter).

15.45 Szigetköz: Dunakiliti erőmű, Öreg-Duna – autóbusszal 15 km. (Az erőmű magyar–szlovák közös alkot ás , os z trák hite lb ő l ép ült…) Vad vízi kempingnél váltott csoportokban: motoros csónakázás a mellékágrendszerben kb. 20 perc; az erőmű megtekintése (Kertész József főmérnök – ÉDUVIZIG); íjászbemutató Gmózer Zoltán (www. grozerarchery.com) európai hírű íjkészítő részvételével; közben büfé. 19.15 Szigetköz ízei – Pannónia borai: vacsora Halászin, a Party Csárdában, a MosoniDuna partján: halászlé, halételek stb… szabadprogram a vízparton. 22.30 Visszaindulás Mosonmagyaróvárra a szálláshelyekre – autóbusz 10–15 km.

Augusztus 28. 8.00 Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában. 9.00 Plenáris ülés a Biotechnológiai Ok tatási Központ fő előadótermében (az aulában folyamatosan szponzorok bemutatkozása). A Konferencia köszöntése – vers. Házigazda: Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár főépítésze.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A konferencia megnyitása: Fővédnök: Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter; Dr. Gyenesei István, önkormányzati miniszter. 9.20 A konferencia nyitóelőadásai:  A magyar–szlovák kapcsolati kutatás fejlesztési-rendezési aspektusai: Prof. Dr. Rechnitzer János és Hardi Tamás (MTA RKK).  A Nyugat-dunántúli Régió határon átnyúló kapcsolatai: Horváth Jácint (Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség). 10.20 Főszponzorok előadásai. Saint-Gobain Weber Terranova Kft.; Saint-Gobain Isover Kft.; Raab Karcher Tüzép Rt. 10.40 Kerekasztal-beszélgetés. Ocskai Gyula ügyvezető, Ister-Granum Kft; Nógrádi László, Lenti város polgármestere – MURÁNIA; Körmendy János, vezető főtanácsos, NYDRKH Állami Főépítészi Iroda, Győr; Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere; Kvarda József Nagyszombat (Trnava) megye önkormányzatának alelnöke; Visy Erzsébet vagy Paksy Gábor – VÁTI; Firtl Mátyás me gyei alelnök ; Agárdy Gábor, Pozsony megye önkormányzatának alelnöke; Domsits Károly, Somorja (Szlovákia) polgármestere; Pázmány Péter, Nagyszombat (Szlovákia) polgármestere. Moderátor: Keresztes Sándor nyugat-dunántúli állami főépítész. 12.10 Főépítészi Életműdíj és az Év Főépítésze díj átadása. Átadják: Szabó Miklós polgármester, Philipp Frigyes kollégiumi elnök, Kitley Tibor főépítész. 12.30 A konferencia emléktáblájának avatása, emlékfa ültetése a Vár területén, a felújított Várpincénél.

13.10 Ebéd az egyetem éttermében – folyamatosan önkiszolgáló rendszerben. 14.00 Sajtótájékoztató – külön meghívó szerint; szponzorok bemutatkozása, napközben élelmiszeripari cégek termékbemutatója. 14.30 Szekcióülések a Biotechnológiai Oktatási Központ termeiben.  Lehetőségek. Vezetik: Papp Zoltán Tamás – Sümeg város és Tapolca város főépítésze; Páli Zsuzsanna – Fejér megye főépítésze; Ister-Granum Kft. – európai együttműködési csoportosulás (szlovák-magyar); Ocskai Gyula ügyvezető – magyar– szlovén–horvát együttműködés (MURÁNIA); Nógrádi László, Lenti város polgármestere.  Problémák. Vezetik : Sáros László DLA – szakértő főépítész; dr. Sersliné Kócsi Margit – Ferencváros főépítésze ; Magyar– osz trák együttműködés a Fertő-táj Világörökség fejlesztésében és fenntartásában Körmendy János és az érintett két nemzeti park képviselői, érintett polgármesterek; Magyar–szlovén–osztrák államhatáron – Szentgotthárd; Viniczay Tibor polgármester.  Nagyító. Vezetik: B. Nagy Helga – Dorog főépítésze; Krizsán András – Pula főépítésze; Pozsony és Győr határon átnyúló kapcsolatai; Kvarda József, Nagyszombat (Trnava) megye önkormányzatának alelnöke; Magyar–szlovák területrendezési együttműködés (Miskolc–Kassa térség); VÁTI (Visy Erzsébet vagy Paksy Gábor); helyi kistérségi (Rajka, Dunakiliti, Hegyeshalom stb.) polgármesterek.

16.30 Szabadprogram. Találkozási pont a Vár területén, a Várpincében lévő szigetközi halászati kiállítás, az akváriumterem, az étterem a konferencia résztvevőinek szabadon látogatható, a Vár tavon gondolázás. 19.00 Hangverseny a magyaróvári Szt. Gotthárd templomban (Szt. László tér). 20.00 Fogadás az egyetem dísztermében. Köszöntőt mond: Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere; Prof.Dr. Scmidt Rezső dékán NYME. Állófogadás, kulturális műsor, zene.

Augusztus 29. 9.00 Fórum a Biotechnológiai Oktatási Központ előadótermében. Előadások: Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, NFGM – Aktualitások; Fegyverneky Sándor országos főépítész, NFGM – Az országos főépítész; Dr. Tompai Géza, főosztályvezető NFGM – Aktualitások még. 10.10 Plenáris vitafórum az elhangzott előadások témakörében; a szekcióvezetők rövid beszámolói, javaslataik az ajánlásra. Moderátor: Philipp Frigyes, a kollégium elnöke. 11.20 A Főépítészi Testület munkaértekezlete. Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium egyéves munkájáról; Philipp Frigyes a Főépítészi Kollégium elnöke; Csohány Klára, a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány kuratóriumának elnöke; Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára; kollégiumi választás (leköszönő tagok helyett újak választása)

12.10 „100 éves a Wekerle” – kertváros-építészeti konferencia promóciója. Gyulai István főépítész. 12.20 Vándorzászló átadása. 12.30 A konferencia zárása. 12.40 Ebéd az egyetem éttermében. 13.30 Autóbuszos kirándulás: Határtalanul Ausztriába. 13.50 Látogatás Jánossomorján (15 km) a LEIER Kft.-nél (www.leier.hu). Szakmai előadás, gyárlátogatás, büfé. 15.05 Tovább busszal Podersdorf am See-be (30 km) útlevél nélkül. 15.55 Innen átkelés a Fertőtavon hajóval Rust (www. rust.at) városába, menetidő 70 perc. 17.05 Városnézés Rusztban, az egykori magyar városban, amit ma a gólyák városának hívnak. 18.15 Hajóút Illmitzbe (30 perc) a vacsora helyszínére. 19.15 Vacsora, búcsúest. 22.00 Visszaindulás Mosonmagyaróvárra (45 km) a zöldhatáron át. A konferencia résztvevői a Magyar Építész Kamara Továbbképzési Szakbizottságának akkreditációja alapján, 4 kreditponttal gazdagodnak. Szakmai és technikai információk, jelentkezés: Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár város főépítésze; 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. Mobil: 06-20-924-5156; Telefon: +36-96-577-846; 577-800/146; E-mail: foepitesz@ mmovar-ph.hu; Honlap: http://www. mosonmagyarovar.hu;

Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára; E-mail: [email protected] Honlap: http://www.foepiteszek.hu B. Nagy Helga, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport témafelelőse; E-mail: [email protected]; Honlap: http:// www.foepiteszek.hu; Mobil: 06-70456-2099


31

REGISZTRÁCIÓS LAP Mosonmagyaróvár, 2008. augusztus 27–29. XIII. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA SZEMÉLYES ADATOK Név: ____________________________________________________ Beosztás, foglalkozás: _________________________________________ Hivatal, cég neve: ____________________________________________ Hivatal, cég címe: ____________________________________________ Levelezési cím: ______________________________________________ Telefon: __________________________________________________ Telefax: __________________________________________________ E-mail cím: ________________________________________________ Kamarai tagsági szám: _________________________________________ SZÁMLÁZÁSI ADATOK Név: ____________________________________________________ Cím: ____________________________________________________ Számlaszám: _______________________________________________ Adószám: _________________________________________________ EGYÉB INFORMÁCIÓK Gépkocsival érkezik: __________________________________________ Érkezés várható ideje: __________________________________________ Egyéb kérés: _______________________________________________ Dátum: ________________ Aláírás: ____________________ P.H. JELENTKEZÉSI LAP 2008. 08. 27–29. ALAP RÉSZVÉTEI DÍJ (Tartalmazza a szakmai programokat, étkezést: 25 000 Ft. Nyugdíjas résztvevőknek : 10 000 Ft) ELLÁTÁS 2008. 08. 27. Ebéd Vacsora – a kirándulás keretében, költség ott 2008. 08. 28. Reggeli – ha a szálláshelyen nem biztosított (500 Ft) Ebéd Vacsora – az esti állófogadás keretében 2008. 08. 29. Reggeli – ha a szálláshelyen nem biztosított (500 Ft) Ebéd Vacsora – a kirándulás keretében, költség ott

Ár  

0 forint 0 forint

  

0 forint 0 forint 0 forint

  

0 forint 0 forint 0 forint

SZÁLLÁS 2008. 08. 27. Szálláshely : ___________________________ Szoba típusa és ára : _____________________ 2008. 08. 28. Szálláshely : ___________________________ Szoba típusa és ára : ______________________ 2008. 08. 29. Szálláshely : ___________________________ Szoba típusa és ára : ______________________ 2008. 08. 27, 28, 29. Szobatársak : __________________________

_________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ 0 forint

KIRÁNDULÁSOK 2008. 08. 27. Városnézés – Dunakiliti erőmű – Halászi (5500 Ft/fő) Az ár a buszköltséget, büfé és vacsoraköltséget (étel+ital), továbbá a motocsónakázás költségeit tartalmazza 2008. 08. 29. Jánossomorja–Podersdorf–Rust–Illmitz (4000 Ft/fő) Az ár a buszköltséget és a vacsoraköltséget (étel+ital) is tartalmazza. A két hajóút költségét a Leier Kft. állja. RÉSZVÉTELI DÍJ ÖSSZESEN:

 Felhívás. Az Országos

Főépítészi Kollégium 13 év óta rendszeresen megszervezi a hazai főépítészek legrangosabb szakmai öszszejövetelét, az Országos Főépítészi Konferenciát. A rendezvénynek az elmúlt években igen különböző adottságú és nagyságú települések sikeresen adtak otthont, a települési közösségeknek és a résztvevőknek egyaránt eredményesen. A résztvevő 150–200 aktív főépítész a konferencia fő témacsoportja mellett eddig minden helyszínen nagy érdeklődést tanúsított a helyi értékek, eredmények megismerése iránt is. A rendezvényt a szakmához közvetlenül kapcsolódó sajtó mellett a helyi és az országos média is rendszeresen figyelemmel kíséri. Az idei – Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülő – XIII. Országos Főépítészi Konferencia a külföldi meghívottakkal az első lépés a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében és erősítésében. A 2007-ben létrehozott„Főépítészek az épített és természeti környezetért”Alapítvány egyik kiemelt célja a konferencia szakmailag minél eredményesebb megrendezése.

A sikeres együttműködés előkészítése érdekében várjuk azon önkormányzatok jelentkezését, amelyek az Országos Főépítészi Konferencia 2009., 2010. és 2011. évi helyszínéül településüket – kerületüket – társrendezőként helyszínül ajánlják. A részletekről az érdeklődőknek B. Nagy Helga főépítész (70/456-2099), az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia munkacsoportjának vezetője tud felvilágosítást nyújtani. További információk hamarosan a www.foepiteszek.hu honlapon is megtekinthetők. A jelentkezéseket kérjük, hogy 2008. július 31-ig az Országos Főépítészi Kollégium, NFGM 1880 Budapest, Pf.: 111. postacímre, valamint a [email protected] e-mailcímre juttassák el. Kérjük azon önkormányzatokat, amelyek korábban felajánlást tettek, hogy a még aktuális jelentkezésüket szíveskedjenek megismételni e felhívás keretében. Budapest, 2008. június 20. Csohány Klára a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Philipp Frigyes az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette.

Megrendelő – 2008  _________________

 _________________  _________________

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................

 _________________

Kelt: ..............................., 2008. ..................................................................... ............................................. Aláírás

Cothec Kft. – 10 éve a megrendelők szolgálatában Az energiacsökkentő korszerűsítés árát nem a megrendelő fizeti A Föld fosszilis energiakészlete kimerülőben van, az elmúlt hónapokban emiatt is hihetetlen mértékben megdrágult a kőolaj ára, és az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik. Az energia drágulása kihat a gazdaságra, közvetlenül a mindennapi életünkre. Globális probléma, amelyre egyelőre nincs globális válasz. Környezetünkben azonban sokat tehet ünk azért, hogy megszokott komfortérzetünk megtartása mellett kevesebb energiát fogyasszunk. Az energiahatékonyság és az alternatív energia alkalmazásáról rendezték meg a Renexpo kiállítást és konferenciasorozatot Budapesten, ahol osztrák energianapot is tartottak. A kiállításon való részvétel mellett a hivatalos osztrák minisztériumi delegáció és a steiermarki tartományi főnökkel, Mag. Franz Voves úrral kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó küldöttség fontosnak tartotta, hogy felkeresse a Cothec Kft. egyik legfontosabb magyarországi környezetvédelmi projektjét. A cég egyik legnagyobb beruházása a budapesti Keleti pályaudvaron történt. A különleges technológia alkalmazását igénylő munka nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is jelentős beruházás. A Cothec Kft. a fűtőberendezések felújítását közbeszerzési eljárás keretében nyerte el. Az elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszer átépítését 2006. július közepén kezdték. Az egész kivitelezésre mindössze 4 hónap határidő volt úgy, hogy a vasúti forgalmat lényegesen ne akadályozzák. A pályaudvar gőzös fűtését a legmodernebb technológiával újították fel: gázkazánokat és fűtőközpontokat szereltek be, meleg vizes fűtési rendszert alakítottak ki. Technikailag a legnagyobb kihívást jelentette, hogy részben a sínek alatt kellett a vezetéket folyamatos vasúti forgalom alatt felújítani. Az éves 2 millió utast számláló épület energiaellátásának korszerűsítése azt eredményezte, hogy az eltelt fűtési szezon alatt több mint 80 százalékkal kevesebb primer energiára volt szükség. A Cothec Kft. az idén közbeszerzési eljárás keretében egy másik jelentős értékű munkát nyert el, az olimpikonok edzésére is szolgáló Margit-szigeti Hajós Alfréd uszoda energetikai rendszerének korszerűsítését. A meglévő fűtési rendszer átépítése mellett ott alternatív energia felhasználását is igényli a megrendelő. Az úszó medencék vízének melegítésére 400 kW teljesítményű napkollektort használnak. Jelenleg a tervezés, a munka menetének szervezése folyik. A tíz éve alapított győri székhelyű társaság állami, önkormányzati intézményekben, lakóházakban, vállalkozások épületeiben végez energetikai szolgáltatásokat. Az eddig beépített teljesítmény meghaladja a 100 MW-ot, a beruházások értéke pedig a 2,5 Mrd. Ft-ot. A Cothec Kft. által nyújtott energia hatékony szolgáltatás megfelel a takarékosság követelményének, a megrendelő számára pedig nem igényel pénzügyi ráfordítást. Vagyis a korszerűsítés árát, a szükséges beruházásokat nem a megrendelő, hanem a Cothec finanszírozza, a takarékos fűtési berendezésekre, rendszerekre fordított összegeket a megtakarított energiaköltség fedezi. A Cothec energetikai szolgáltatásának alapja a hatékony, korszerű technológia alkalmazása. Magyarországon az épületek több mint felében pazarló módon hasznosul az energia, a fűtési berendezések alacsony hatásfokkal működnek. A győri kft. az ajánlattétel előtt alapos állapotfelmérés végez, majd megtervezi a fűtési rendszer átalakítását, a kalkuláció után tesz ajánlatot, melynek lényege, hogy a megrendelő igénye szerinti hőmennyiséget (meleget, meleg vizet) garantálja. A korszerűsítés költségeit a Cothec finanszírozza, és a későbbiekben gondoskodik az új, modern, környezetbarát rendszer biztonságos működtetéséről. A Cothec Kft. az ország egész területén több mint 300 partnerének nyújt energetikai szolgáltatást. Legyen szó társasházról, intézményről, közösségi épületről, a biztonságos hőenergia ellátás sokkal kevesebbe kerül, mint a meglévő, rossz hatásfokkal működő berendezésekkel. Az állam a „harmadik feles finanszírozás” és KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) összekapcsolása révén támogatja az ESCO-finanszírozású önkormányzati fűtéskorszerűsítéseket. A Cothec Kft. segítségével a fenti körbe tartozó pályázati konstrukciók szintén igénybe vehetőek.

Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. 9021 Győr, Aradi vértanúk u. 18/I. Telefon: 96/335-816, Fax: 96/528-654 E-mail: [email protected] Web: www.cothec.hu

M

[

a

g

y

a

r

F

e

j

l

e

s

z

t

é

s

i

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Programok

B

a

n

k

]

Egy önkormányzat akkor szolgálja igazán jól a közösséget, ha nemcsak a jelen, hanem a jövô generációk problémáira is megoldást talál. A Magyar Fejlesztési Bank továbbra is kedvezményes és hosszú lejáratú hitelt biztosít az önkormányzatok infrastruktúrafejlesztési céljainak megvalósításához.

Elsô 5 év = 1,5% kamat Hitel és kötvényfinanszírozás: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) derogációs pályázatainak önrészéhez szükséges hitel és önkormányzati kötvények refinanszírozási kamata a tôketörlesztés megkezdéséig (türelmi idô max. 5 év) legfeljebb évente1,5%.

3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5% az éves kamat az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatainak keretében megvalósított beruházások önrészéhez igényelt hitel és kötvényfinanszírozás esetén.

A hitel és a kötvény lejárata 25 év További információ: www.mfb.hu Kék szám: 06 40 555 555

Az ország fejlesztési bankja

TÖRVÉNY NÉLKÜL? ÖN K O R K É P. Kicsöngettek 3 Cselekedni kell! 8 Elindult a lavina 10. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Recommend Documents