2
0
0
7
2. szám
történeti szemle BUDAPEST • GYŐR • MISKOLC A TARTALO M BÓL M e g je g y z é s e k a K a ssa i S v á b tü k ö rh ö z B u c h in g e r M a n ó k e g y e lm e z é s i ü g y e A M a g y a r J o g á s z e g y le t a b é k e s z e r z ő d é s jo g i v o n a tk o z á s a iró l 1 9 4 7 -b e n A z á lla m p o lg á rs á g ró l G o n d o la to k a z új P tk . k o n c e p c ió já r ó l j o g t ö r t é n e t i m e g k ö z e líté s b e n A tö rv é n y s z é k i o rv o s ta n M a g y a ro rsz á g o n a 19. század m á s o d i k f e lé b e n A d a lé k o k a k e r e s k e d e l m i jo g k ö z é p k o r i t ö r t é n e t é h e z B iz a lo m é s t ö r t é n e l e m A z ó n o d i o rs z á g g y ű lé s h á r o m s z á z a d ik é v fo rd u ló ja F r a n c is F u k u y a m a
TARTALOM TAN U LM ÁNYO K B L A Z O V IC H László: Megjegyzések a Kassai Sváb tü k ö r h ö z ........................................................................................................... 1 F Ö G L E IN G izella: A M agyar Jogászegylet a békeszerződésjogi vonatkozásairól 1 9 4 7 -b e n ......................................... ............ 5 KÉPES G yörgy: Buchinger M anó kegyelmezési ügye ....................................................................................................................... 11 S Z A L M A József: A z állam polgárságról - K ü lfö ld i kitekintés ........................................................................................................ 25 M Ű HELY B A S A Ild ik ó : G ondolatok az új Ptk. koncepciójáról, jogtörténeti megközelítésben, különös tekintettel a kereskedelmi és magánjog kapcsolatára .............................................................................................................................................35 G Á S P Á R Zita: A törvényszéki orvostan Magyarországon a 19. század m ásodik fe lé b e n .......................................................... 41 M E T Z IN G E R Péter: A dalékok a kereskedelmi jo g középkori tö rté n e té h e z ...................................................................................51 KÖNYVEKRŐL A szokásjogtól a szláv törvényekig - A N T A L T a m á s ............................ ;........................................................................................... 57 A Schwarzenberg-minisztérium jegyzőkönyvei 1850 elejéről - K A J T Á R István ................................... ....................................58 Egy nagy állam férfi öregkora (G ondolatok Pölöskei Ferenc Deák Ferenc utolsó évei c. kötetéről) - R É V É S Z T. M ih á ly . .59 Tanulm ánygyűjtem ény a hazai jogrendszer közelm últbeli változásairól - É. L .............................................................................. 61 SZEM LE Bizalom és történelem (B izalom -szim pózium Francis Fukuyam ával) - M E Z E Y B a r n a ......... ; ................................................. 63 H itclcshelyek a középkorban. Konferencia a magyarországi írásbeliség 825. évfordulójára - Á R V Á I T ü n d e ..................... 66 A z ónodi országgyűlés háromszázadik évfordulója (Ónod, 2007. jú n iu s 10.) - V Ö L G Y e SI L e v e n te .....................................67 A katonai büntető k o d ifik á c ió tricentenáriuma. Tudom ányos emlékülés az 1707. évi ónodi országgyűlésen elfogadott hadi törvények háromszázadik évfordulója alkalm ából - B Ö G Ö L Y G y u la -H A U T Z IN G E R Z o lt á n .................................. 68 A „büntetési rendszer” átalakításának megjelenése Kossuth Lajos Pesti Hírlapjában (B aló S zilvia PhD-értekezésének nyilvános vitája) - S Z O M O R A Z solt .................................................................................... 70 Németország második világháború utáni államépítése, alkotm ányjogi helyzete és az újraegyesítés (Szigeti M agdolna PhD-értekezésének nyilvános vitája) - É. L ...................................................................................................... 71 A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867-1914 (P álvölgyi Balázs PhD-értekezésének nyilvános vitája) - V E R M E S A t t il a ................................................................................ 74 Rácz Lajos habilitációs előadása - K E L E M E N M ik ló s ........................................................................................................................77 A M a x Planck Intézet az európai jogtörténetért - CSO ÓR Dorothea ............................................................................................. 79 A világ börtönmúzeumai: San Quentin State Prison - E L E K Péter ............................................................................................... 80 H Í R E K ............................................................................................................................................................................................................... 81 E számunk s z e rz ő i.............................................................................................................................................................................................84
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia - E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m J o g tö rté n e ti K u ta tó c s o p o rt A c ím la p o n :
Francis Fukuyama (1952 Chicago) am e rik a i (U S A ) filo z ó fu s , p o lito ló g u s , a n e m z e tk ö z i p o litik a i g a z d a s á g ta n p ro fe s s z o ra
Jo g
történeti szemle L
J
N e m z e tk ö z i sz e rk e s z tő b iz o tts á g : D r. W ilh e lm B r a u n e d e r (W ie n ), D r. Iz sá k L a jo s (a s z e rk e s z tő b iz o tts á g e ln ö k e ), D r. P e e te r J á rv e la id (T a llin n ), D r. G ü n t e r J e ro u s c h e k ( J e n a ), D r. S rd a n S a rk ié (N övi S a d ), D r. K u r t S e e lm a n n (B a s e l). D r. E rik S te n p ie n (K o sic e ) S z e rk e sz tő s é g : D r. M á th é G á b o r, D r. M e z e y B a rn a . D r. R é v é sz T . M ih á ly . D r. S tip ta Istv á n S z e rk e sz tő : É le sz tő s L á sz ló S z e rk e sz tő s é g cím e: 1053 B u d a p e st. E a y e te m té r 1 -3 . II. e m . 2 1 1 . T e l./F a x : 4 1 1 -6 5 1 8 IS S N 0 2 3 7 -7 2 8 4 K ia d ja a z E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m M a g y a r Á lla m - é s J o g tö rté n e ti T a n s z é k e , a S z é c h e n y i Istv á n E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n sz é k e é s a M isk o lci E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n s z é k e F e le lő s k ia d ó : D r. M e z e y B a rn a N y o m d a : G B K ft. 2 0 0 0 S z e n te n d r e . P á tr iá rk a u. 7 .
történeti szemle
TANULMÁNYOK
z eddig több mint 25 könyvet és 250 tanulmányt közzétevő Ilpo Tapani Piirainen professzort, a kiváló germanistát, akit egész élete során végig kísért a centrum és periféria közötti ingázás és mind Blazovich László két világ titkainak ismerete, 65. születésnapján kö szöntjük. A kora-újfelnémet nyelv és nyelvtan tudós kutatója, valamint a 14-18. századi német kancelláriai nyelv je les szakértője 10 kötetet és 50 tanulmányt szentelt az egykor felső-magyarországi, ma szlovákiai német nyelvű kéziratokban lévő források kiadásának és nyelvészeti jellegű magyarázatának. E munka során új lendületet adott a szlovákiai kö zépkori források kiadásának, amelynek elsősorban Richard Marsina, Vincent Sedlák, Lubomir Juck és Ondrej R. Halaga által közreadott köteteit ism erték és forgatták a kutatók. Jelen írásunknak nem célja Piirainen professzor m unkássá gának szám bavétele, m egtettük ezt a Századokban közzétett írá sun k b an .1 M égis kitérünk né hány kiadott kötetére. ! 972-ben jelen tette m eg Z solna város jogkönyvét;2 az 1378-ban keletke zett jogkönyvben írásba fektetett szokásjog, mint szerzőnk bizonyí Ilpo Tapani Piirainen totta, Korponáról származott. E jog a Szász tükör és a magdeburgi + jog alapján született, s mint isme retes, teljes artikulusokat tartal CSV (U# Qcxmt maz a Tükörből, a mű bevezetőjét
A
M egjegyzések a Kassai Sváb tükörhöz
keletkezett partikuláris jogkönyv 16 példányát jelentette meg.5 Ez esetben m ár szerzőtárs, M aria Papsonova is csatlakozott a mun kához. A 16 kézirat kiadása, akár csak a selmeci jogkönyv 13 pél dányának a m egjelentetése a ko ra-újfelnémet nyelvet és annak írásbeliségét nagy lelki erővel és elhivatottság-érzéssel kutató tudósi attitűd bizonyítéka. Ebben az időben már tudós munkatársaivá vált tanítványait is bevonta forráskiadói tevékenysé gébe. Jörg M eierrel adta ki Svedlér városkönyvét.6 Arne Ziglerrel pedig az 1628-ból szár mazó szepesszom bati jogköny vet.7 1998-ban, ugyancsak Jörg Meierrel, az első fennmaradt kés márki bírósági könyvet.8 Ez utób bi remekül egészíti ki a Zipser Willkiir anyagát, mert a benne fennmaradt jogesetek a minden napi élet eseményeiből vett adata ~?vx JVeförvi ~& t a Weichbildchronik részlete képe ikkal bizonyítják, hogy a Willkür, •von v4$k V n J •fxcßcytr zi. és szabályokat vesz át a magdeaC* im a középkori M agyar Királyság _A W Ce/STtsburg-boroszlói és a magdeburgban készült első jogkönyv artiku'- v/ görlitzi jogból. A jogkönyv részle lusai nem csupán írott malasztot aV'-wjpV*»--*««. VTv7V*4«,\t Lfrr* «k'jWrv—S tes jogtörténeti és textológiai jelentettek, hanem a gyakorlatban elemzése a jövő kutatóira vár. egészen a 19. századig élt, hatá Piirainen az iglaui (ma Jihlava) lyos jog alapját képezték. 2000J a v T w, Bergrecht Selmecbányái (schemben ismét Jörg Meierrel közösen ---•** nitzi) változatát,1 valamint a köradta ki a kassai Sváb tű kö n , möcbányai (kremnitzi) Stadt und amelynek tárgyalásával közvetlen Q ^ Ä h S i » » fwrtJfYriEcv. Bergrecht Buchot is kiadta.4 A témánkhoz érkeztünk. Jelentősé selmeci jogkönyv jelentőségét az ge miatt előbb magáról a Sváb tü adja, hogy az iglaui jog hatása körről, majd a középkori M agyar alatt született alkotás hatott az Királyságban született városi jog egykori alsó-m agyarországi bá könyvekről ejtünk néhány szót. ^ v .. nyavárosok jogára. Az iglaui jog, A Landrechtből és Lehnmint általában a jogkönyvekben rechtből álló Sváb tükör talán a szokásos, csak szubszidiárius, legrészletesebb és legszínesebb Az Iglatier Bergrecht (Iglö, 1504) egy oldala másodlagos hatást gyakorolt a középkori ném et jogkönyv, (Heidelberg Universitätsbibliothek) selmeci jogra, azaz olyan esetek amely betekintést nyújt számos ben vették át artikulusait, amelyekre vonatkozóan nem tudományterület kutatói számára a középkori életbe. találtak helyi szabályt. Piirainen több mint tíz évet 1275 körül keletkezett, egy ismeretlen szerző készítet szánt rá. hogy a Zipser W illkümek, a Szepesség jogá te az augsburgi ferences kolostorban. A tartományi jo nak a kéziratait összegyűjtse és kiadja. Ezen 1370-ben got és a hűbérjoaot tartalmazó művet a 14. században 1
kassai változatról is. A Sváb tükör fennmaradt kézira mazó művet a 14. században császárjognak tartották, tainak számához még adjuk hozzá a cseh. francia, la majd a 17. század kezdetétől Sváb r/7'A'ó'mek nevezik. tin és alném et Alapjának a fordításokat. A Szász tűkön tart cseh fordításnak ják, amellyel a például több 13. század har m int harminc madik negyedé példánya ism e ben Augsburgretes.11 ban sokat foglal Mivel a kuta koztak. így kelet tás feltárta, hogy kezett az Augsa Sváb tükör burgi Szász tü részben a Szász kör és a Német tükör szabályain tükör, amelyek nyugszik, s mert anyagára épített az utóbbi fél év a Sváb tükör századdal koráb szerzője. Ezeken ban keletkezett túl számos más és archaikusabb forrást is fel anyagot tartalmaz, használt a római Dresdner Sachsenspiegel (Drezda, Sächsische Landesbibliothek) az előbbi kutatása és a kánonjogból, közel sem volt olyan intenzív, mint s merített a birodalmi törvényhozás az utóbbié. A germanisták azért sem egyes dokumentumaiból is. A Bib mutattak iránta nagyobb érdeklő lia és más egyházi források haszná dést. mert erősnek tartották benne a lata úgyszintén fellelhető benne. római és kánonjogi befolyást. M ég Forrásait tekintve a mű kulcsot ad a is úgy véljük, a művel érdemes fog korai recepcióhoz, azaz a római jog lalkozni. mert annak a hatalmas te átvételének a m egindulásához, rületnek a szokásjogát rögzítette, amely majd 1495-től, a wormsi bi amelyen hosszú évszázadokon át rodalmi gyűlés után vett nagyobb hatott. A kutatás mind ez ideig csak lendületet.9 annyit tárt fel, hogy a Sváb tükörnek A Sváb tükör Augsburgból kiin létezik egy rövid változata dulva elterjedt a Svábföldön és (K urzform ), egy hosszú form ája Svájcban, kelet felé pedig a Duna(Langform), egy normál változata medencében. Cseh- és M orvaorszá (Vulgataform), valamint egy sziszgot érintve haladt tovább egészen tem atikus form ája.12 A közöttük Erdélyig. A Kassán és Nagyszeben meglévő összefüggéseket és kap ben (Hermannstadt) fellelt példá Dresdner Sachsenspiegel (57 recto) csolatokat azonban a kutatás még nyok éppen kelet felé terjedésének nem tárta fel. s az egyes kéziratok szélső pontjait jelölik ki. A Sváb tü nak az egyes formákon belüli össze kör Landrechtje közel négyszáz pél függései sincsenek tisztázva. Éppen dányban maradt fenn teljes egészé ezért mi is csak annyit tudunk meg ben, illetve töredékekben. Ha azt te állapítani, hogy a kassai Sváb tükör kintjük, hogy német nyelvterületről a Kurzform egyik darabja, de az. a történelem viharai után összesen hogy közelebbről melyik változatra mintegy 57 000 kötet maradt ránk a vezethető vissza, további elmélyült középkorból, akkor a négyszáz pél vizsgálatok után lesz majd eldönt dány jelentősnek m ondható.10 A dél-német terület, Ausztria, Csehor hető. A jogkönyvek joggyűjtemények. szág és Magyarország jelentős kö M ég abban az időben állították zépkori városaiban bizonyára m eg össze őket, amikor a jogtudomány található volt, és az artikulusaiban fejlődésében messze állt attól, hogy megjelenő szellemiség a városokat az egyes jogintézm ényeket rend környező vidékeken is elterjedt. A szerbe foglalva adja közre. Ez ké mű ily módon popularizálódott, sőbb, a természetjog képviselőinek, egyes szabályait az eredeti forrás is Dresdner Sachsenspiegel (77 recto) majd őket követően a pandektistákmerete nélkül alkalmazták, elsősor nak a munkája nyomán formálódott ki. Éppen ezért ban a feudális világon kívül álló városokban. M ind nehéz valamiféle belső szerkezeti egységet felfedezni ezeket - és a továbbiakat is - egyaránt elm ondhatjuk a 2
a jogkönyvek anyagának elrendezésében. A Schwabenspiegel mai német nyelvű fordításának ké szítője. Hans Derschka mégis öt tartalmi egységét ál lapította meg a műnek. Az általa kiadott szövegben az Előszótól az első rész 2. artikulusáig terjedő szakasz ban a szerző a jogrend és az igazságosság alapelveiről szól. amelynek a lényege az. hogy Isten megköveteli az embertől: igazságosság és jog uralkodjék a Földön, ezért adta a parancsolatait. Ezen az alapon áll az egy házi jog. amely felett a pápa rendelkezik, míg a világi felett a császár. A földi jog harmadik pillérét pedig a jó szokásjog képezi. Az első rész 3-85. artikulusában foglalt szabályok az ember és a birtoka vagy tulajdona viszonyáról szól nak. mindenekelőtt az öröklött birtokról, az öröklési jogról, továbbá a családi jogról, a szabadok és nem szabadok eredetéről, valamint a gyámságról. A harma dik egység (1. 86.-I. 117.) a bíróságot és személyzetét tárgyalja. Mint ismeretes, a tartományi és a városi bí róságokon nem tanult jogászok, hanem ismereteiket a gyakorlatban és a tapasztalat révén megszerzett em be rek bíráskodtak. A Tükör részletesen tárgyalja a bíró, az ügyvéd, a törvényszolga, a tanúk és mások iránt tá masztott követelm ényeket. Ugyanitt találhatók az egyes eljárásjogi szabályok, valamint a bizonyítás for mái a tanúbizonyítástól a bírósági párbajig. A negye dik egység már a második részben található (II. 118.—II. 145.), s a birodalom és a király viszonyát mu tatja be. A királyt a nép képviseletében a fejedelmek szigorú szabályok szerint választják. A király a leg főbb bíró, az egyházi és világi fejedelmek tőle kapják bírói hatalmukat. A negyedik egység (II. 146.—III. 377.) az egyes jo g ágak területére vonatkozó joganyagot gyűjti össze részletezően és nagy gazdagsággal. Az élet és a mun ka világának különböző területei jelennek meg a tarto mányi jogot leíró egységen belül. Találkozhatunk a büntetőjog és a falujog szabályaival, a pénzügyi jog területéről pedig a kamat és az uzsora eseteit szabályo zó artikulusokkal. Itt jelennek meg a női különjogokra, az egyházi személyekre, a zsidókra, a gyengeelméjűekre és a jognélküliekre vonatkozó szabályok. Találunk artikulusokat a hivatalos iratok készítésének módjára, a jogszabályokra, a vad- és háziállatokra, a károkozásra és a közlekedésre vonatkozóan is. A jo g könyvnek talán ezek a legszínesebb oldalai, hiszen a korabeli élet számos képét jelenítik meg szabályokban rögzítve. A képes kéziratok, a Szász tüköréhez hason lóan, képi formában is megjelenítenek egy-egy sza bályt. Nagy szükség volt rájuk, mivel az emberek nagy része ekkor még nem ismerte az írás és olvasás tudományát. A mű végén a hűbérjogot bemutató könyv áll. amely a kor társadalmát mutatja be a hűbérúr és vazallusai között létrejött sokféle kapcsolat sza bályba foglalásával. A középkori Magyar Királyságban a városi jogot il letően két jogterület alakult ki. A B écs-Pozsony-Buda-K assa vonaltól északra a Szász tükör és a niagdeburgi jog hatása tapintható ki. míg attól délre a
Sváb tüköré. Az előbbi területre, elsősorban a Szepességbe a B oroszló-K rakkó útvonalon érkezett a magdeburgi jog, a délnémet pedig a Duna mentén ter jedt kelet felé. E jogterületek között azonban nem hú zódott éles határ. A Selmecbányái jog az iglaui (Jihlava) jog hatása alatt született, és onnan terjedt to vább az alsó-magyarországi (ma közép-szlovákiai) bá nyavárosok: Selmecbánya. Körmöcbánya. Beszterce bánya. Bakabánya. Újbánya. Libetbánya és Bélabánya között. A zsolnai szokásjog pedig, amely - mint Piirainen professzor kimutatta - Korponáról érkezett a városba.13 Az. hogy a két jogterület nem különült el élesen egymástól, arra a 16. században létrejött felső-ma gyarországi városszövetség, a pentapolis tagjai (Kas sa. Lőcse, Bártfa. Eperjes és Kisszeben) által használt jog hívja fel a figyelmet, amelyben a két jogterületen hatályos jog szabályai keverednek. Az általuk használt jogot vették át a hegyaljai mezővárosok, köztük a né met lakosságú Gönc városa is, amely azt bizonyítja, hogy a városokban élt jog leszivárgott a mezővárosok lakói közé.14 Fejtegetéseink eredm ényeképpen megál lapíthatjuk, hogy a különböző helyekről érkező hospesek a saját joguk szerint éltek új hazájukban, ám jogi transzfer jött létre, e jogok hatottak egymásra. A helyzet az említett vonaltól délre sem alakult másképpen. A már említett. Lindner Gusztáv által ki adott kódexet Thomas Altenberger szebeni polgármester, királybíró és kam arás 1481-ben vitte Szebenbe. A kötetnek a Sváb tükör mellett további ré sze a magdeburgi Weiclibildrecht, amely elsősorban a magdeburgi igazgatási jogot tartalmazza, valamint az iglaui jogkönyv, amelynek hatásáról már szóltunk. A kódex használatára utal. hogy a zárlapján található, a helyi szokásoknak megfelelően leírt esküm inta szöve géből a protestáns hit felvétele (1596) után kitörölték a Szűz M áriára és az egyház szentjeire vonatkozó részeket.15 A kassai Sváb tükörre már a 19. században, a kassai levéltárban rábukkant Carl Gustav Homeyer, kiadásá ra azonban, mint em lítettük, csak 2003-ban került sor Piirainen professzor és munkatársa, Jörg M eier fára dozása nyomán. A mű Registerből, Landrechtből és Lehnrechtből áll. Az előbbi 286, az utóbbi 138 sza bályt foglal magában. Bár a szabályok száma keve sebb. mint általában a Kurzformban szereplőké, elren dezésük mégis arra enged következtetni, hogy a Kurzform egyik variánsaként kezelhetjük a Kassai Sváb tükör című jogkönyvet. Az 1-tői 4-ig terjedő sza kaszokban ugyanis a m ásoló/szerző. Johannes Hárkcher, aki a művet 1430-ban készítette, a mű elvi eszmei részét foglalta össze, és alapelveket rögzített. A következő egységek a 45. artikulusig terjedően a tu lajdon- és öröklési jogot tartalmazzák, ezután követ keznek a perjogi szabályok, amelyek a 80. artikulusig terjednek. A királyról és a birodalomról szóló, a köz jogot magában foglaló egység a 107. artikulusig ter jed. Ezután az ötödik, az előbbieknél jóval hosszabb részben a családjogra vonatkozó cikkelyekkel talál
Jegyzetek kozhatunk. Szó esik továbbá az állatok tartásával és a kalm azták. am int a Budai jogkönyv ben fellelhető.17 vadállatokkal kapcsolatos szabályokról, a zsidókról, a Ez a tulajdon- és öröklési jogban bekövetkezett fejlő 197. szabály pedig a zsidók esküjét tartalmazza. Vég dés teljesen logikus. M inden bizonnyal ugyanaz va eredm ényben a lósult meg K as kötet anyagának sán is. Erre a for Í£t>mi iVriv.v.'Hili’n tartalm i elrende rások áttanulm á w» r « - ji A. zésekor a szer nyozása adja majd J**V.nírr V~*í£^-. V.»\WÍ.,VC. Ht-UA*. »í* X— <~-*í H—**»*« »*»■«■$ —. y. U « ző/másoló a Kurz meg a választ. s p + ~ V , f \ « 4 vw w j v 5» ,>*•. )<«■. » .v •#» / -«*•—t—O -r*> lr* l K < ¿•*•-3 K«T Más a helyzet a form példáját kö vette, illetve an Ifc» mir,.«»• /¿-»»r, m agdeburgi jo g ^«ni Aifirt i'amm ^ nak egy változatát esetében. Ott az y£>(■i»I»o^*»<wvv>.,>..■.■■»/}—•f y* •»*« j ir^~yr vette át. Úgy vél örökhagyó hitve >— i-f ¿fc-V-i v^íLyí- ~ & -~ i» 3— *.A^Ttr ÄS*^ UVm ^XVVajUiilir/^c^ffrni jük, érdemes ezen se az örökség fe -j : vwu» .r(fy % > a nyom vonalon lét kapta, a másik Jw ií-w /Í.- J f e ; A ~ " > *-<*»*'• ',£»*?* l “ |w> > ^ > ^ ~ -\W -.^ .^ -» g fW.~. '. tovább haladni, ha fél jutott a gyere •^*'*'--*•—•♦^■»,»(\—Í,v~—J*.yiíw,^». (V*«$>*J-wM*jk*•’v'"*' ^ »^*«••4'V'^rtr« V 'fS további összefüg jJÍ^-'.'V-. £**• ¿.<8— » . keknek, amint er■jetiit iorOlft-roOiiVplci»! ’jfC-i. i^r 4#wfcs. * _ • « « ^ O s 'v - . ^ géseket kívánunk I re a Zipser Will„ • _ _ £ , ____ -1 , - i - k feltárni a mű ere \ kiirben és a kés detével kapcsola m árki G erichtstosan. j buciiban találunk A Sváb tükör , példákat.18 tartom ányi jo g á J Jelen tanulm á nak megfelelően nyunkban néhány <4 Budai Jogkötnv (Das Ofiier Stadtreclit. 15. sz-) kötetünkben is szem pontot m u szerepel az az artikulus, amely arról szól, hogy az el tattunk be a Kassai Sváb tükör tanulmányozásához, hunyt házastárs ingóiból a túlélő házastársnak és a amelyeket figyelembe véve feltárhatjuk kapcsolatait gyerekeknek fejenként egy-egy részt ju ttat.16 Az in más munkákkal, illetve gyakorlati példákat keresve ki gókra vonatkozó szabályt később az ingatlanokra is al mutathatjuk hatását az egykori kassai szokásjogra.
Jegyzetek--------------------------------------------------------1 B lazovich L ászló: A forráskiadó llpo Tapani Pürainen (S z á z a d ok. 2004. 2.. 5 0 0 -5 0 2 . p.) 2 P iira in c n , llp o T a p a n i: ű í í í Stadlrechtsbitclt von Sitiéin. E inleitung, E dition und G lo ssar (Q uellen und F orschungen zur S prach- und K ulturgeschichte d e r germ an isch en V ölker. N. F. 46. B e rlin -N ew Y ork. "¡972) •' D i/j ¡glatter Bergrecht nach einer Handschrift aus Scheinnitz. U n tersuchungen zum F riih n eu h o ch d eu tsch cn in d e r S low akei (Studien zum F riihneuhochdeutschcn 4. H eidelberg, 1980) 4 D ű j S /ni//- und Bergrecht von Banská Stiavnica/Schemnitz. (U n tersu ch u n gen zum F riihneuhochdeutschcn in der S lo v ak ei. O ulu, 1986) 5 P iira in c n , llp o T a p a n i-P o p s o n o v á , M a ria: £>«.v /te c /ii i/e r Spis/Zips. T e x te und U n te rn sc h u n g e n zu m F rü h n e u h o c h d eu tsch en in d e r S lo w ak ei. 2 B de (V erö ffen tlich u n g en d e r G erm an istisch en Instituts d e r U n iv ersität O ulu 8. O ulu, 1992); P iiraincn. llp o T apani: Nachträge zum Zipser Recht (V erlag P olypress, L evoca, 2001); P iirainen, llp o T apani: Das Reclttsbttcli der XI. Zipser Städte (V e rla s P olypress. L e v o c a /L e u ts c h a u , 2003) 6 P iira in e n , llp o T a p a n i-M e ie r , Jö rg : Das Siadtbuch von Sclnvedler/Svedlár. T ex te und U ntersuchungen zum entsteh en d en N euh o ch d eu tsch in der S low akei (L cutschau/L evoca. 1993) 7 P iirainen. llp o T a p a n i-Z ie g le r. A rne: CoUectane alerlay nut zt ¡eher vnnd notlnvendiger Regeln des Rechtens. Ein d eu tsch es R c c h tsb u c h au s d e m J a h re 1628 au s d er S lo w a k e i (L e u tsc h a u /L e v o c a , 1985)
8 P iiraincn, llpo T a p a n i-Z ie g le r, A rne: Das älteste Gerichtsbuclt
der Stadt Käsmark/Kezimarok aus den Jahren 1533-1553 (L e u ts c h a u /L e v o c a , 1998) 9 D erschka. H arald R ainer: Der Schwabenspiegel. Ü bertrag u n g en in h eutiges D eutsch m it Illu stratio n en au s alten H an d sch riften (M ü n ch en . 2 002, 5. p.; a to v áb b iak b an : D erschka, 2002) 10 D erschka. 2 002. 6 - 7 . p. 11 Johanek, P eter s. v.: Schwabenspiegel. In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. V erfa sserlex ik o n 8. (B e rlin -N e w Y ork. 1992, 8 9 6 -9 0 7 . p.) 12 Uo. 13 D erschka 2 002, 1-2. p. 14 H auser S ándor: Tanulmányok Pásztó történetéből (P ásztó i F ü ze tek 17., 30. je g y z .); R epgow . E ike von: A Szász tükör. K ö zread ja : B lazovich L ászló, S chm idt J ó z s e f (S z eg ed , 2 0 05, 74. p.) 15 Az Attenbergerfile codex nagyszebeni kéziratának szövegkinyom tatása. K iadja: Dr. L in d n er G usztáv (K o lo zsv árit. 1885, IV .); Der Codex Altenberger. T e x ta b d ru c k d e r H e rm a n n stä d te r H andschrift. H rsg. D r. G u sta v L in d n er (K lau sen b erg 1885. IV .) 16 M eier, Jö rg -P iira in e n , llp o T ap an i: Der Schwabenspiegel aus Kaschau (W eid ler B uch v crlag . B erlin, 2 000. 27. p., 5. sz.) 17 B lazovich L á sz ló -S c h m id t Jó zsef: Buda város jogkönyve. II. (S zeged. 2 0 0 1 .4 7 9 . p., 313. sz.) 18 Blazovich, László: Spisské právo s saské zrbaldo. In: Z Bardejova do Presporkti. Spolocnost', súdnictvo a vzdelanost’v mestách v 13.-¡7. storoő (B ánfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században). Eds. Csukovits, Enikő, Lengyelová, T ü n d e (Presov-B ratislava, 2005, 90-9 8 . p.)
A M a g y a r Jo g á s z e g y le t c é lja és p ro g ra m ja Az 1879-ben alapított Magyar Jogászegylet célja a jogtudomány művelése és a hazai jogélet fejlesztése volt. A cél elérésére különösen a jogirodalom, az igaz ságszolgáltatás és a jogi törvényhozás fontosabb mozza natainak kritikai vagy ismertető méltatása, előadások és viták rendezése, jogtudományi munkák kiadása szolgált. A második világháború után, 1946-ban újjáalakult Magyar Jogászegylet - elvi és politikai felfogásuktól függetlenül - egyesíteni törekedett az elméleti jogtudo mány művelőit és a gyakorlati jogélet szakembereit; tagjait a közös jogi kultúra és a magyar jogtudomány is merete fűzte össze. A tisztikart és az igazgatóválaszt mányt az elméleti és gyakorlati jogélet prominens sze mélyiségei alkották. Ezt egyértelműen bizonyítja a Ma gyar Jogászegylet Tisztikara és Igazgatóválasztmánya gazdag névsorának tanulmányozása.1 A Magyar Jogászegylet Tisztikara és Igazgatóvá lasztmánya. sőt a Magyar Jogászegylet tagjai között sem lehet nőket találni, ami nem véletlen. Bár a máso dik világháború után a nők és a férfiak egyenlő jogok kal rendelkeztek (pl. a választójog tekintetében), a to vábbtanulásnál azonban 1946 augusztusáig a nők elől még el voltak zárva a jogi. a mérnöki, az állatorvosi és egyes közgazdaság-tudományi fakultások, illetve az ügyvédi, ügyészi, bírói és rendőri pályák. Az 1946:22. törvénycikk3 következtében - a hittudományi és a kato natiszti főiskolák kivételével — minden felsőoktatási intézmény megnyitotta kapuit a női hallgatók előtt. Az 1948:43. törvénycikk4 pedig - a papi hivatás kivételé vel - lényegében minden munkakörben lehetővé tette a nők munkavállalását. Ez volt az oka annak, hogy a nők ekkor még hiányoztak a patinás intézmény soraiból.
A M a g y a r J o g á s z e g y le t m űködése és fó ru m a i A Magyar Jogászegylet székhelye és irodája a Par lament közelében. Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 12., I. em. 9. szám alatt volt. A Jogászegylet ügyeit Dr. Móra Mihály ügyvezető titkár, a Magyar Kúria el nöki tanácsosa, egyetemi magántanár'' intézte. A Ma gyar Jogászegylet a Budapesti Ügyvédi Kamara (Bu dapest, V., Szemere u. 10., I. em.) helyiségeiben pén tekenként tartotta üléseit,6 amelyekről tagjainak külön értesítést küldött. A jogászegyleti tagdíj az 1946/47. évre fővárosi tagoknak évi 20 Ft. vidékieknek 12 Ft; az 1947/48. évre fővárosi tagoknak évi 40 Ft, vidéki eknek 24 Ft volt. Az egyesületben megtartott előadásokat és a magyar jogtudomány fontosabb kérdéseiről szóló tájékoztató kat a Magyar Jogászegylet folyóirata, az évente négy alkalommal megjelent Jogászegyleti Szemle publikálta, amelyet a Magyar Jogászegylet tagjai a tagdíj fejében tagilletményként kaptak meg. A folyóirat előfizetési dí ja nem tagoknak évi 60 Ft, jogi személyeknek, intézmé nyeknek, vállalatoknak, könyvtáraknak évi 100 Ft volt.
Föglein G izella
A Magyar Jogászegylet a békeszerződés jogi vonatkozásairól 1947-ben A Magyar Jogászegylet Könyvtára című sorozat kö teteket jelentetett meg, amelyek közül 1947-ben egy a békeszerződéssel foglalkozott. Emellett, ugyancsak eb ben az évben, más önálló kiadvány is napvilágot látott a békeszerződésről, szintén neves szerzőktől, de nem vagy nem tisztségviselő - jogászegyleti tagoktól. A könyvekről szóló ismertetéseket a Jogászegyleti Szem le közölte.
E lő a d á s o k a b é k e s z e rz ő d é s rő l a M a g y a r J o g á s z e g y le t s z a k o s z tá ly a ib a n A Magyar Jogászegylet életében az 1947-es eszten dő - a békeszerződés következtében - különlegesen fontossá vált. Az 1947. február 10-én aláírt, és szeptem ber 15-én életbe lépett békeszerződés7 jogi vonatkozá sai központi helyet foglaltak el a szervezet egész éves programjában. A békeszerződés egyes témáiról a Ma gyar Jogászegylet rendezvények sorozatát szervezte; különböző szakosztályainak ülésein ankétokat, tanács kozásokat, értekezleteket tartottak, s előadások hang zottak el neves elméleti jogtudósoktól és a gyakorlati jogélet szakembereitől. A Magánjogi szakosztály 1947. április 25-ei ülésén8 dr. Beck Salamon ügyvéd, egyetemi rk. tanár, a Civil jogi szeminárium elnöke tartott előadást A békeszerző dés és az eszmei javak9 címmel. Az előadáshoz dr. Alföldy Dezső, a budapesti ítélőtábla ny. elnöke, a Ma gyar Jogászegylet társelnöke és dr. Trebits Herbert ügy véd. jogászegyleti tag szólt hozzá. A Közjogi szakosztály 1947. május 2-ai ülésén10 dr. Sömlyén László kúriai bíró, a Magyar Jogászegylet Igazgatóválasztmányának tagja adott elő A békeszerző dés és az állampolgársági jog címmel. Az előadáshoz hozzászólt dr. Karcsay Sándor, a Belügyminisztérium miniszteri osztálytanácsosa, a Magyar Jogászegylet Közjogi szakosztályának titkára. A Nemzetközi jogi szakosztály 1947. május 16-ai ülésén11 dr. Szabó Imre igazságügyi miniszteri tanácsos, a Jogászegylet tagja A békeszerződés és a kisebbségek cím mel tartott előadást, amelyhez dr. Flacbart Ernő egyetemi ny. r. tanár (Debrecen), jogászegyleti tag szólt hozzá. A Nemzetközi jogi szakosztály 1947. október 10-ei ülésén12 dr. Sebestyén Pál rendkívüli követ és megha talmazott miniszter, a Nemzetközi jogi szakosztály he-
történeti szemle
A M a g y a r J o g á s z e g y le t T is ztika ra Elnök: dr. Szladits Károly ny. egyet. ny. r. tanár Tiszteleti tag: dr. Angyal Pál ny. egyet. ny. r. tanár. dr. Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, dr. Finkey Ferenc ny. koronaügyész, dr. Lengyel Aurél ny. min. tanácsos, dr. Sándorfalvi Pap István ny. kúriai ta nácselnök, dr. Lévy Béla nemzetközi jogtanácsos, dr. Neumann Károly ny. min. tanácsos, dr. Polner Ödön ny. egyet. ny. r. tanár, dr. Schwarz A. Bertalan egyet, tanár, dr. Vámbéry Rusztem egyet, tanár Társelnök: dr. Alföldi Dezső, a budapesti ítélőtábla ny. elnöke, dr. Kálnoky-Bedő Sándor ügyvéd, dr. Kerekess István, a Magyar Kúria elnöke, dr. Kolosváry Bálint egyet. ny. r. tanár. dr. Nyulászi János ügyvéd, a TEBE2 ny. igazgatója Ügyvezető elnök: dr. Vincenti Gusztáv a budapesti íté lőtábla elnöke Alelnök: dr. Auer György főállamügyész, egyet. ny. rk. tanár, dr. Bíró Balázs közig, bírósági tanácselnök, dr. Krenner Zoltán, a Közjogi Kamara elnöke, dr. Ladányi Ármin, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Moór Gyula egyet. ny. r. tanár, dékán Ügyvezető titkár: dr. Móra Mihály, a Magyar Kúria el nöki tanácsosa, egyet. m. tanár Titkár: dr. Nyulászi Alajos ügyvéd, dr. Jenes Árpád min. o. tanácsos, egyet. m. tanár, dr. Szirmai Zsolt ügy véd. dr. Mikos Ferenc ítélőtáblabíró. dr. Harmathy Attila törvényszéki tanácselnök, dr. Pacsi Jenő ítélőtáblabíró Ügyész: dr. Konkoly Elemér ügyvéd Főpénztáros: dr. Nyárádi Miklós pénzügyminiszter Pénztáros: Szilágyi Imre rt. igazgató Ellenőr: dr. Zsakó György törvényszéki tanácselnök Könyvtáros: dr. Ruber József ítélőtáblái tanácselnök Magánjogi szakosztály: Elnök: dr. Nizsalovszky Endre egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Bacsó Ferenc min. osztályfőnök, dr. Szokolay Leó árvaszéki elnök, egyet. m. tanár, dr. Virágh Gyula ügyvéd Jegyző: dr. Eőrsi Gyula ügyvédjelölt, dr. Fráter Endre min. s. titkár, dr. Németh Andor törvényszéki titkár Hiteljogi szakosztály: Elnök: dr. Galla Béla ny. kúriai tanácselnök Helyettes elnök: dr. Glatz Ede ítélőtáblái tanácselnök, dr. Glücksthal Andor ügyvéd, dr. Sándorfy Kamii kúriai tanácselnök Titkár: dr. Klivényi Lajos min. tanácsos, dr. Sebestyén Péter ügyvéd, a Tőzsde titkára Jegyzők: dr. Kun György törvényszéki bíró, dr. Bede Béla törvényszéki bíró lyettes elnöke adott elő A Békeszerződés nemzetközi j o gi vonatkozásai témában. Az elhangzott előadások és hozzászólások szerkesz tett változatait a Jogászegyleti Szemle 1947. évi 3. szá ma a szakma és az érdeklődő olvasók számára egyaránt hozzáférhetővé tette.
Perjogi szakosztály: Elnök: dr. Sárffy Andor egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Basch Lóránt ügyvéd, dr. Ruhmann Emil kúriai bíró Titkár: dr. Zajtay Imre min. tanácsos Büntetőjogi szakosztály: Elnök: dr. Németh Péter kúriai bíró Helyettes elnök: dr. Havas Károly ügyvéd, dr. Schultheisz Emil egyet. ny. r. tanár Titkár: dr. Pusztakovácsy Egon törvényszéki bíró. dr. Szabó Imre min. tanácsos Jegyző: dr. Jármay Zsigmond ügyvéd, dr. Keserű Sán dor hadbíró-őrnagy Közjogi szakosztály: Elnök: dr. Molnár Kálmán egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Bibó István egyet. ny. r. tanár, dr. Egyed István egyet. ny. r tanár Titkár: dr. Karcsay Sándor min. o. tanácsos Jegyző: dr. Csór András táblabíró Közigazgatási jogi szakosztály: Elnök: dr. Harrer Ferenc rk. követ és meghat, minisz ter, c. ny. r. egyet, tanár Helyettes elnök: dr. Mártonffy Károly egyet. ny. r. tanár Titkár: dr. Valló József min. o. tan., egyet. m. tanár Jegyző: dr. Szekeres Károly népügyész Pénzügyi jogi szakosztály: Elnök: dr. Navratil Ákos egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Takács György min. tanácsos, egyet. m. tanár Jegyző: dr. Benkő András p. ü. főtanácsos, Szilágyi Imre igazgató Nemzetközi jogi szakosztály: Elnök: dr. Gajzágó László rk. követ és meghat, minisz ter, egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Kertész István rk. követ és meghat, miniszter, egyet. m. tanár. dr. Sebestyén Pál rk. követ és meg hat. miniszter, dr. Vali Ferenc ügyvéd, egyet. m. tanár Titkár: dr. Harmathy Attila törvényszéki tanácselnök Jegyző: dr. Sárffy Zoltán bírósági jegyző Összehasonlító jogtudományi és nemzetközi magánjo gi szakosztály: Elnök: dr. Szászy István egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: ifj. dr. Szladits Károly ügyvéd, egyet, m. tanár, dr. Újlaki Miklós ügyvéd, egyet. rk. tanár Titkár: dr. Buday Kálmán min. o. tanácsos Egyházjogi szakosztály: Elnök: dr. Baranyay Jusztin egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Móra Mihály, a Magyar Kúria el nöki tanácsosa, egyet. m. tanár
A M a g y a r J o g á s z e g y le t K ö n y v tá ra a b é k e s z e rz ő d é s rő l A békeszerződés jogi vonatkozásai kiemelkedő he lyet kaptak a Magyar Jogászegylet Könyvtára sorozat bán is. A Magyar Jogászegylet tehát nemcsak előadáso
Jogtörténeti és római jogi szakosztály: Elnök: dr. Eckhart Ferenc egyet. ny. r. tanár, dr. Mar ton Géza egyet. ny. r. tanár Titkár: dr. Márky Tamás miniszterelnökségi s. titkár Munkajogi szakosztály: Elnök: dr. Túri Sándor Kornél egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Hébelt Ede egyet. ny. r. tanár, dr. Perneczky Béla miniszteri o. főnök, egyet. m. tanár Titkár: dr. Szilágyi László keresk. és iparkamarai tit kár, dr. Weltner Andor ügyvéd Civiljogi szeminárium: Elnök: dr. Beck Salamon egyet. rk. tanár, ügyvéd Helyettes elnök: ifj. dr. Nagy Dezső ügyvéd, dr. Vági József ügyvéd Jegyző: dr. Csanády György ügyvéd, Medvigy Endre törvényszéki titkár, dr. Világhy Miklós min. tan. Gazdaságjogi intézet: Elnök: dr. Kuncz Ödön egyet. ny. r. tanár Helyettes elnök: dr. Doroghi Ervin ügyvéd, egyet. m. tanár. dr. György Ernő ügyvéd, egyet. m. tanár, TEBE jogtanácsos-igazgató Titkár: dr. Meznerics Iván. a Magyar Nemzeti Bank h.-igazg.-ja. dr. Patakfalvy László ügyvéd, egyet. m. ta nár Jegyző: dr. Friedmann Endre ügyvéd, dr. Glatz Olivér ügyvéd Számvizsgáló bizottság: Dr. Czeyda-Pommersheim László, a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosa, ügyvéd, dr. Gellért György mi niszteri tanácsos, dr. Raj Ferenc ügyvéd. Könyvkiadó bizottság: Elnök: dr. György Ernő ügyvéd, egyet. m. tanár, TÉBE jogtanácsos-igazgató. A Magyar Jogászegylet Igazgatóválasztmánya: Dr. Antalfy Mihály kúriai tanácselnök Dr. Auer Pál rk. követ és megh. miniszter Dr. Balás P. Elemér egyetemi ny. r. tanár Dr. Balogh Győző igazságügymin. o.főnök Dr. Beér János székesfőv. tiszti főügyész Dr. Berend Béla ügyvéd, egyet. m. tanár Dr. Berecztóczy Miklós min. osztályfőnök Dr. Benedek Jenő min. osztályfőnök Dr. Berger Miksa ügyvéd Dr. Búza László egyetemi ny. r. tanár Dr. Csekey István egyetemi ny. r. tanár Dr. Csorba János, a Közig. Bíróság elnöke Dr. Deseő Gyula egyetemi ny. r. tanár Dr. Domokos József legfőbb államügyész Dr. Egry Aurél ügyvéd Dr. Faragó György belügyi államtitkár
Dr. Faragó László, a Pénzintézeti Központ vezérigaz gatója Dr. Földes István ügyvéd Dr. Görög Frigyes ügyvéd Dr. Hargitay Gyula, a szabadalmi bíróság alelnöke Dr. Heller Erik egyetemi ny. r. tanár Dr. Hetényi József kúriai bíró Dr. Horváth Barna egyetemi ny. r. tanár Dr. Irk Albert egyetemi ny. r. tanár Dr. Kádár Miklós ügyvéd Dr. Kauser Lipót egyet. ny. r. tanár Dr. Karay Pál kúriai tanácselnök Dr. Kemény Gábor rendőrvezérőrnagy Dr. Keszthelyi Nándor külügyi sajtófőnök Dr. Komarniczky Román ügyvéd Dr. Kovácsy Dénes ügyvéd Dr. Lányi Márton ny. főispán Dr. Nagy Dezső Bálint közigazgatási bíró, egyet. m. tanár Dr. Nagy Lóránt, a budapesti központi járásbíróság el nöke Dr. Nagy Miklós min. osztályfőnök Dr. Névai László ügyvéd Dr. Niamessny Mihály ügyvéd Dr. Oppler Emil ügyvéd Dr. Óriás Nándor egyetemi ny. r. tanár Dr. Rapoch Jenő vezérigazgató Dr. Rassay Gyula ny. min. tanácsos, rt. vezérigazgató Dr. Reitzer Béla ügyvéd Dr. Révész Gusztáv kúriai bíró Dr. Ries István igazságügy-miniszter Dr. Simándy Tamás kúriai bíró Dr. Simon Jenő min. osztályfőnök Dr. Sömlyén László kúriai bíró Dr. Szandtner Pál egyetemi ny. r. tanár Dr. Szebenyi Endre belügyi államtitkár Dr. Székely Miklós népjóléti államtitkár Dr. Szitás Jenő min. osztályfőnök Dr. Szűcs János igazságügyi államtitkár Dr. Takács Endre, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Dr. Teller Miksa ügyvéd Dr. Valentiny Ágoston ny. igazságügy-miniszter, ügyvéd Dr. Varannay István ügyvéd Dr. Vinkler János egyetemi ny. r. tanár Dr. Villányi Pál ügyvéd Dr. Zalán Kornél min. osztályfőnök Dr. Zöldy Miklós legfőbb államügyész-helyettes, egyetemi m. tanár
kát szervezett a békeszerződésről 1947-ben, de könyvet is jegyzett a témáról. A Magyar Jogászegylet Könyvtára 25. köteteként jelent meg Beck Salamon,13 Doroghi Ervin,14 György Ernő,15 Nizsalovszky Endre,16 Szirmai Zsolt17 és Újlaki Miklós18 munkája: A békeszerződés magán- és gazílaságjogi vonat
kozásai. Szerk.: György Ernő19 és Móra Mihály20 (Magyar Jogászegylet Könyvtára. Budapest, 1947, 110 p.). A kötet kritikai méltatása dr. Meznerics Iván, a Magyar Nemzeti Bank helyettes igazgatója, egyetemi magántanár, a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete titkárának személyé hez fűződik a Jogászegyleti Szemleben.21
A recenzió újraközlése hat évtized távlatából is ta nulságos lehet. K ö n y v sze m le „A békeszerződés késedelmes életbelépésének elő nyös oldalához tartozik, hogy az aláírástól eltelt több mint hét hónap alatt máris olyan irodalom keletkezett körülötte, amely az alkalmazás során igen jelentős se gítséget fog nyújtani. Ennek az irodalomnak terjede lemben és tartalomban legjelentősebb terméke a cím ben említett kiadvány, amely kiváló civiljogászainknak a jogászegyleti ankéton elhangzott, a békeszerződésnek a magánosok jogai szempontjából legjelentősebb ren delkezéseit elemző előadásait tartalmazza. Az a körülmény, hogy Nizsalovszynak a magyar ál lampolgárok békeszerződésbeli magánjogairól szóló értekezése a kötet felét tölti be (s közel háromszorosára terjed ama fejtegetéseknek, amelyekben Doroghi a kül földiek békeszerződés adta magánjogait elemzi), sajnos nem szolgáltathat következtetési alapul egyrészt a ma gyar, másrészt a külföldi állampolgárokat illető jogok arányára nézve, hanem abban leli magyarázatát, hogy az ő fejtegetései kiterjednek az alanyi magánjogokat hátrányosan érintő rendelkezésekre is. így a magyar ál lampolgárok rovására jogszüntető hatályú, joglemondó jellegű rendelkezésekre, mint amilyenek a háborús ese mények során elszenvedett kár miatt az egyesült nem zetek ellen támasztható igényekről (32. cikk), vagy a Németországgal és a német állampolgárokkal szemben fennálló követelésekről (30. cikk) való lemondás, to vábbá a 29. cikknek a külföldi magyar vagyon likvidá lását és a szövetségesek, ill. azok állampolgárai követe léseinek kielégítésére való felhasználhatóságát szabá lyozó rendelkezések. E súlyos jogvesztő szabályok mellett elenyésző a száma a magyar állampolgárok részére új jogot adó szabályoknak. Ezek is javarészt csak a magyar állam kártalanítási kötelezettségét kimondó, szankció nélküli rendelkezések, így a hadikárok megtérítésére (32. cikk 2. pont), a likvidált külföldi javak magyar tulajdonosa inak kártalanítására (29. c. 3. p.), végül a faji származás vagy vallás miatti üldözések során történt vagyonel kobzásokért járó méltányos kártalanításra vonatkozó rendelkezések. (Az utóbbi, már a fegyverszüneti szer ződésben is megállapított kötelezettség teljesítésére irá nyul az 1946:25. te.22) A külföld felől vajmi kevés a követelnivalónk, bár Nizsalovszky alapos boncolgatással a legrejtettebb lehetőségek feltárásával is igyekszik enyhíteni a kép egyoldalúságát. így a szövetségesek zsákmánybírósági határozatainak Magyarország részé ről történő elismerésében (32. c.) a magyar állampol gárok javára is szóló szabályt lát - ha ti. a határozat kedvező volt. A német vonatkozásban való joglem on dást (30. c.) pedig ő sem tekinti véglegesnek. Németor szág javára is szólónak, s véleménye szerint a német »csőd« lebonyolítása után lehet még keresnivalónk. A magyar és a szövetséges állampolgárok közti pénztarto zások kölcsönös fennmaradását biztosító rendelkezés .(31. c.) szintén előnyösnek látszik magyar szempont
ból, bár hatását erősen lerontja a külföldi magyar javak likvidálására módot adó 29. cikk. A 31. cikkben inkább a negatívum figyelemreméltó: a trianoni békeszerződés 231. cikkével ellentétben nem mond ki valorizálási kö telezettséget. Természetszerűleg nem ilyen gyérek és bizonytala nok a külföldiek részére megállapított jogok, amelyek nek elemzése Doroghi tói származik. A magyar jogle mondásból külföldiek javára eredő, fentebb már em lí tett jogokon kívül e tekintetben az idehurcolt ingók visszaszolgáltatásáról szóló 24., és még inkább a kül földiek (oly egyesült nemzetek tagjai, illetve állam pol gárai, akikkel a diplomáciai viszonyunk megszakadt) háború előtt is itt volt javainak és jogainak visszaadá sára, helyreállítására, illetőleg kétharmad erejéig való kártalanítására vonatozó 26. cikk bír nagy jelentőség gel. Mindkettő a magyar állam számára állapít meg a magánfél eredeti kötelezettségétől független, önálló kötelezettséget. A 26. cikk súlyos rendelkezéseit jelen tősen enyhíti az, hogy az állam által fizetendő pénzbe li kártérítés forintban, a devizarendelkezéseknek alá vetve teljesítendő. Az igényjogosultak körének békeszerződésbéli meghatározása alapján (»akik a há ború alatt Magyarországon érvényben volt jogsza bályok szerint ellenségként kezeltettek«) Doroghi nem tartja kizártnak az olyan értelmezést, hogy a Magyarországon lakó, a háború alatt hozott diszkriminatorius jellegű jogszabályok szerint zsidóknak minősített sze mélyek felléphetnek a magyar állam ellen a 26. cikk alapján is, ami a 27. cikknél több jogot ad. (Vélem é nyem szerint a 27. cikk kizárja a 26. cikk említett vo natkozásban való alkalmazását.) Rendkívül érdekesek és gyakorlati jelentőségűek azok a fejtegetések, am e lyekben Doroghi a békeszerződés vagyonjogi rendel kezéseinek a nemzetközi jog és az általános magánjog szabályaihoz való viszonyát elemzi, figyelembe véve a régi, Páris környéki békeszerződések alapján kifejlő dött bírósági gyakorlatot. Hogy e körből csak példát említsünk: az állami felelősség elbírálásánál, mint exculpáló vagy a felelősség mértékét csökkentő körül mény veendő figyelembe magának az igényjogosult nak a magatartása. Két, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt rendkívül jelentős kérdésre hívja fel a figyelmet György Ernő. A restituálási kötelezettséget megállapító, előbb már emlí tett 24. és 26. cikkek a jóhiszem ű szerzés védelmének nemzetközi jogi elvével szakítanak, de az elhurcolt javak visszaszolgáltatása tekintetében ugyanez a felfogás tört magának utat a győzteseknek a semleges államokhoz való viszonyában is, amint ezt a vonatkozó svájci jo g szabály is bizonyítja. A svájci jogszabálynak György ál tal elemzett rendelkezései annál inkább figyelmet érde melnek. mert a békeszerződés a belső szabályozásra vá ró kérdések egész sorát hagyja nyitva. (Visszaadásra kö telezett jóhiszemű birtokos esetleges igényei ugyancsak jóhiszemű előzője vagy az állammal kapott ellenérték visszatérítésének a kérdése stb.) Nem kevésbé fontos magánjogi elvnek (és egyben a mi K. T.-énk 163. Íj ának!) az áttörését jelenti az ugyancsak 26. cikknek az a
rendelkezése (4. b. pont), amely a jogi személy egységes elbírálásának addig általános szabályaival szakítva, a kártalanítás tekintetében közvetlen igényérvényesítési lehetőséget biztosít a belföldi honosságú társaság kül földi részvényese számára. Ezzel tehát még tovább ment az első világháborúban és az azt követő időkben érvé nyesülő ún. kontrollelméletnél, amely már szintén sza kított a klasszikus székhelyelmélettel, de még nem bon totta meg a jogi személy egységét. A 26. cikk körül egyébként nyilván még a jövőben is sok vita fog lefolyni. Ilyenre ad okot a szűkszavúság, a pontatlan kifejezések használata és az angolszász és magyar jogintézmények különböző természetéből folyó félreértések, fordítási nehézségek is. Szirmai Zsolt sze rint pl. a »property«-nek a magyarban helyesen megfe lelő fogalom a »dologi és más abszolút jogok« volna (szemben a hivatalos fordításban szerepkő » ja v a k kal), míg a »legal rights and interests«-en minden egyéb jogosultság értendő. Nem logikus szerinte az sem, hogy a kötelmi jogi viszonyokat az 1939. szep tember 1-jei állapotnak megfelelően kell visszaállítani, ugyanakkor a dologi jogok csak korlátozott védelem ben részesülnek. Különben úgy látja, hogy a 26. cikk kapcsán a jóhiszemű szerzés szabályai megvédenek. Beck Salamon a szellemi javakra vonatkozó rendel kezések (IV. Á melléklet) elemzése során a problémá kat nem ezen. lényegileg a külföldi prioritások utólagos igénybevételi lehetőségét biztosító jogszabályok kap csán látja, hanem inkább a magyarországi német va gyonnak - ideértve az eszmei javakat is - a Szovjetuni óra való átszállását rendelő 28. cikk kapcsán. Ha nem is vitathatjuk azt. hogy a Magyarországon német vállalat javára lajstromozott szabadalmi jog (s a gyökérjoghoz fűződő más jog. mint pl. a szabadalom átruházására vagy a szabadalomra vonatkozó licencia megadására vonatkozó jog) átszáll a Szovjetunióra, a védjegyjognál ki kell tartani a mellett az álláspont mellett, hogy az a vállalattól elkülönítetten nem szállhat át akkor sem. ha Magyarországon van lajstromozva. Német állampol gárnak magyarországi fordításra átengedett szerzői j o ga sem tekinthető »Magyarországon levő«-nek, de ha a Potsdam előtti megállapodás alapján német szerzői jo gosultnak magyarországi követelése van, ez már át száll. - A likvidációs cikk (29.) szempontjából gyakor lati jelentőséggel a magyar állampolgár külföldi szaba dalmai bírnak. Ezek csak akkor esnek likvidálás alá. ha külföldi kényszerkezelés alá vonattak. Újlaki Miklós a békeszerződésnek a pénzügyi jogot közvetlenül vagy közvetve érintő rendelkezéseit össze foglaló tanulmányában kiemeli azt a szembetűnő kü lönbséget, hogy míg az egyesült nemzetekkel és azok állampolgáraival szemben a magyar állam részéről vál lalt visszaállításnak, ill. kártalanításnak (26. cikk) min dennemű háborús tehertől mentesen és újabb megterhe lés mellőzésével kell történnie, addig a 27. cikk alá eső személyek javait és jogait a békeszerződés nem minősí ti minden megterhelés mellőzésével visszaállítandónak és nem zárja ki a kártalanítás megadóztatását. Ennek el lenére az 1946:25. te. rendelkezései arra mutatnak,
hogy a magyar kormány a kérdés rendezésénél nagy méltányossággal jár el.”
Más jo g i fó ru m o k a b é k e s z e rz ő d é s rő l Neves szakjogászok, ám ekkor a Magyar Jogászegy let nem tisztségviselő tagjai jegyezték, és nem a Ma gyar Jogászegylet Könyvtára sorozatban jelent meg Baracs János, Csánk Béla, Czebe Jenő, Fay Béla, Snyder Árpád, Szabó Imre és Virágh Zoltán A párisi magyar békeszerződés és magyarázata (Documenta Danubiana. Értekezések a dunai és a nemzetközi jogi kérdések köréből. 3. Gergely Rt.. Budapest, 1947, 82 p.) című könyve, amelyről dr. Kovács Mihálynak, a Jo gászegylet tagjának ismertető méltatását szintén a Jogászegyleti Szemle közölte.23
K ö nyvsze m le „Alig néhány hónapja annak, hogy életbeléptek a bé keszerződések. s máris komoly interpretációs törekvé sek indultak meg azok nyomán. Magyar viszonylatban igen termékeny munkát végeztek annak az ankétnak az előadói és felszólalói, melyet a Magyar Jogászegylet rendezett a magyar békeszerződés jogi vonatkozásai nak megvitatása céljából. Emellett azonban számos önálló kiadmány is jelent meg békeszerződésünk jogi és gazdasági rendelkezéseinek magyarázatáról. Ezek közül a békeszerződés valamennyi cikkével a címben szereplő könyv foglalkozik legáltalánosabban. A munka felöleli a párisi magyar békeszerződésnek és mellékleteinek, valamint az atlanti-óceáni alapok mánynak és a moszkvai magyar fegyverszüneti egyez ménynek egész anyagát. Az alapokmánynak és a fegy verszüneti egyezménynek csak a szövegét közli hivata los magyar fordításban, a békeszerződés egyes cikkei hez azonban magyarázatot is fűz. A békeszerződés 8 részből áll és 6 melléklet tartozik hozzá. Az egyes részek cikkekre oszlanak, úgy azon ban. hogy a cikkek folytatólagosan és nem minden résznél újból kezdődően vannak sorszámmal ellátva. Összesen 42 cikkre tagozódik a szerződés. Az I. rész Magyarország határait, a II. rész a politi kai rendelkezéseket, a III. rész a katonai rendelkezése ket, a IV. rész a szövetséges haderők visszavonásának kérdését, az V. rész a jóvátétel és visszaszolgáltatás kérdését, a VI. rész a gazdasági rendelkezéseket, a VII. rész a Dunára vonatkozó rendelkezéseket, a VIII. rész a záró rendelkezéseket tartalmazza. Az I. melléklet viszont, mely a térképet ábrázolja mint a szerzők írják - , technikai okokból nem volt kö zölhető. A II. melléklet, mely a katonai és katonai légi kiképzés meghatározásáról szól, a békeszerződés 4. cikkéhez, a III. melléklet pedig, mely a hadianyagok meghatározását és felsorolását tárgyalja, a békeszerző dés 17. cikkéhez tartozik. A IV. melléklet az ipari, iro dalmi és művészeti tulajdonról, valamint a biztosítási ügyről, az V. melléklet a szerződésekről, elévülési
időkről és a forgatható értékpapírokról, végül a VT. melléklet a bírói határozmányokról rendelkezik. A szerzők által az egyes cikkekhez fűzött magyará zatok inkább nemzetközi és államjogi adalékok, mint önálló tudományos fejtegetések. A munka mégis be csesnek mondható, mert az egyes cikkekhez fűzött ma gyarázatok hasznos útmutatóul szolgálnak azok számá ra. akik a nemzetközi jogszabályok útvesztőjében eliga zodást keresnek. Szerkezeti értéke a könyvnek, hogy a magyarázatokban hivatkozott utalások felhívják az ol vasó figyelmét az egymással kapcsolatban álló jog anyagra és összefüggésekre. Amellett a szerzők meg könnyítik a munka áttekinthetőségét is azáltal, hogy a magyarázati részt technikailag elkülönítették a szerző dés szövegrészétől. A neves szerzők e tanulságos könyve használható forrásul fog szolgálni a nemzetközi jogi munkák feldol gozásra váró elméleti és gyakorlati anyagának.-’ *** A Magyar Jogászegylet tisztségviselő, vagy ekkor épp nem tisztségviselő tagjai a Jogászegyleti Szemlén kívül 1947-ben egyéb szakfolyóiratokban, így a Jogtu dományi Közlönyben, vagy a Pénzügy és Igazgatásban további tanulmányokat publikáltak a békeszerződés kü lönböző, többnyire gazdasági aspektusairól. Például: Hernád Miklós A békeszerződés rendelkezései, külö nös tekintettel a gazdasági határozmányokra24 címmel írt a Pénzügy és Közigazgatásban:
Váli Ferenc ügyvéd, egyetemi magántanár a Magyar Jogászegylet Nemzetközi jogi szakosztályának helyet tes elnöke A békeszerződés jóvátételt és gazdasági ren delkezései25 témájában publikált a Jogtudományi Köz lönyben', Pál Lajos Békeszerződés és jóvátétel26 címmel írt a Jogtudományi Közlönyben; Harmathy Attila törvényszéki tanácselnök, a Magyar Jogászegylet Nemzetközi jogi szakosztályának titkára A békeszerződés és a nemzetközi bíráskodás27 tárgyá ban ugyancsak a Jogtudományi Közlönyben tett közzé tanulmányt.
Ö sszegzés A M agyar Jogászegylet megalakulásától kezdve pezsgő szellemi, tudományos életében az 1947-es esz tendő mindössze egyetlen év volt. Egyedi sajátosságát az adta, hogy ekkor írták alá és lépett életbe a Magyarország második világháború utáni nemzetközi jogi-politikai státusát történelmi távlatokban, de jure meghatá rozó békeszerződés. A Magyar Jogászegylet és a jogtörténész társadalom az esemény fajsúlyához méltó módon ..naprakészen" - aktuális politikától és elfogult ságoktól mentesen, nemzetközi szintű igényességgel - , a jogtörténet-tudomány fórumainak sokaságán elemez te és értékelte a békeszerződés jogi vonatkozásait. A békeszerződés hatodik évtizede ugyanakkor arra is különleges alkalmat adhat, hogy a Magyar Jogászegylet re és tagjaira tisztelettel, nagyrabecsüléssel gondoljunk.
Jegyzetek-----------------------------------------------------1 A M agyar Jo g á szeg y let T isztik arát és Igazg ató v álasztm án y át lásd: Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz. (a z első b orítólap belső p., hátsó b o rító lap belső p.) 2 T É B E : T ak arékpénztárak és B ankok E gyesülete. 5 1946: X X II. tö rvénycikk a nőknek az eg y etem ek re és főiskolákra való felv étele tárgyában (Magyar Törvénytár. 1946. évi törvény cikkek. F ran k lin T ársulat K iadása, B udapest, é. n.. 9 6 -9 7 . p.) 4 1948: XLIII. törvénycikk a nőkre nézve a közszolgálat körében és
más életpályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetéséről. In: 1948. év hatályos jogszabályai (G rill K ároly K önyvkiadó V ál lalata, B udapest, 1949. 9 0 -9 1 . p.) 5 Dr. M óra M ihály egyébként a M agyar Jo g á szeg y let E gyházjogi szak o sztály án ak helyettes eln ö k e is volt. 6 A M ag y ar Jo g ászeg y let tev ék en y ség e részh ez lásd ugyancsak: Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz. (h átsó b orítólap k ülső p.) 7 1947: XVIII. törvénycikk a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában (M ag y ar Törvénytár. 1947. évi törvénycikkek. F ranklin T ársu lat K iadása, B udapest, é. n., 1 4 2-178. p.) 8 Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz.. 15-19. p. 9 E gész terjed elem ben m egjelent a Magyar Jogászegylet Könyvtá ra (Szcrk.: dr. G y ö rg y E rnő és dr. M óra M ihály) új sorozatának A békeszerződés magán- és gazdaságjogi vonatkozásai cím ű (25. sz.) kötetében (B udapest. 1947. 9 3 -1 1 0 . p.) 10 Jogászegyleti Szemle, 1947, 3. sz.. 2 0 -4 0 . p. 11 Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz.. 4 1 - 5 5 . p. 1’ Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz., 1 -14. p. 13 D r. B eck S alam on egyet. rk. tanár, ü gyvéd, a C iviljogi sz em in á rium elnöke.
14 D r. D oroghi E rvin ü g y v éd , egyet. m. tanár, a G azd a ság jo g i inté zet h ely ettes elnöke. 15 Dr. G y ö rg y E rnő ügyvéd, egyet. m. tanár, a T É B E jo g ta n á c s o s ig azg ató ja, a G azd aság jo g i Intézet hely ettes eln ö k e é s a K ö n y v kiadó B izottság elnöke. 16 Dr. N izsalo v szk y E ndre egyet. ny. r. tanár, a M agánjog i sz a k o sz tály elnöke. 17 Dr. S zirm ai Z so lt ü g y v éd , a M agyar Jo g á szeg y let T isztik arán ak titkára. 18 D r. Ú jlaki M ik ló s ü g y v éd , eg y el. rk. tan ár, az Ö ssz e h a so n lító jo g tu d o m á n y i és n e m z e tk ö z i m ag án jo g i sz a k o sz tá ly h ely ettes eln ö k e. 19 Dr. G y ö rg y E rn ő ü gyvéd, egyet. m. tanár, a T É B E jo g ta n á c s o s igazgatója, a G azd aság jo g i Intézet hely ettes eln ö k e és a K ö n y v kiadó B izottság elnöke. 20 Dr. M óra M ihály a M agyar K úria elnöki tan ácso sa, egyet. m . ta nár. a M agyar Jo g á szeg y let üg y v ezető titk ára és az E gy h ázjo g i szakosztály h ely ettes elnöke. 21 Jogászegyleti Szemle, 1947, 3. sz., 8 0 -8 2 . p. 22 1946. évi XXV. törvénycikk a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről. In: Két év hatályos jogszabályai 1945-1946 (G rill K ároly K ö n y v k iad ó V á lla la ta , B u d a p e st. 1947, 9 5 - 9 7 . p .). U tó la g o s k ie g é s z íté s F. G. 23 Jogászegyleti Szemle. 1947, 3. sz., 84. p. 24 Pénzügy és Közigazgatás, 1947, I. sz., 9. p. 25 Jogtudományi Közlöny, 1947. 65. p. 26 Jogtudományi Közlöny, 1947. 223., 251. p. 27 Jogtudományi Közlöny, 1947, 219. p.
uchinger Manó (1875-1953),1 miután iskolai ta Képes G yörgy nulmányait anyagi okok miatt meg kellett szakíta nia. családjával Nyitráról Budapestre költözött, ahol könyvkötő munkásként helyezkedett el. Igen fiata lon került kapcsolatba a szakszervezeti és a szociálde mokrata mozgalommal. Tizenkilenc éves korában lé pett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP), amelynek - kényszerű megszakításokkal több mint fél évszázadon keresztül volt meghatározó szerének, mivel itt nem csak pihenésre kínálkozik alka alakja.2 1904 áprilisában, az MSZDP XI. kongresszu lom, hanem az ember tudományosan is tovább tud sán az országos vezetőség tagjává választották,3 1905. fejlődni”.11 november 15-én pedig a párt központi titkára lett, Az 1910-es évek elején érdeklődése egyre inkább a amely tisztséget két évig ideiglenesen, majd véglegesít nemzetközi politika felé fordult. Meggyőződéses béke ve egészen 1919. március 21-én be pártiként már a háborús készülődés következett lemondásáig folyama időszakában részt vett különféle tosan ellátta. háborúellenes nemzetközi tiltakozó Bár nem volt jogvégzett ember, gyűléseken, így a II. Internacionálé mint kiváló jogérzékkel rendelke 1912. novemberi bázeli kongreszző, rendkívül jó képességű politi szusán is, amely elkeseredett hangú kust. őt is igen élénken foglalkoz nyilatkozatban próbálta felhívni a figyelmet a közelgő háború veszé tatta az általános választójog lyeire.12 1917 májusában, az an kérdése.4 A darabontkormány ide tanthatalmak által bojkottált stock jén részt vett a kisebbségi kormány és a parlamenten kívüli ellenzék holmi nemzetközi szocialista békekonferencián, a magyar küldöttség közötti politikai egyezség, a tagjaként a skandináv és holland Kristóffy-Garami-paktum5 előké szocialistákkal közösen alkotott bi szítésében. 1905. szeptember 15-én zottságban tevékenykedett. A kö egyik szervezője volt a „vörös pén te k ik é n t ismertté vált demonstrá zös bizottsági ülésről francia nyel vű kommünikét adtak ki, amely a ciónak. amikor a tüntetők parla népek önrendelkezési jogának elis mentbe küldött delegációjának tag merése és a vesztes államok elleni jaként Garami Ernő felháborodot tan jelentette ki a parlamenten be gazdasági szankciók elkerülése mellett foglalt állást.13 lüliek előtt is ismert igazságot: „milliónyian vagyunk az országban 1918-ban (az oroszországi forra Buchinger Manó (forrás: Buchinger az alkotmányon kívül".6 dalom és az Osztrák-M agyar M o szaktársunk tiszteletére. Bibliográfia. Vi narchia tragikus háborús helyzete 1905-től a Népszava. 1908-tól lágosság Rt., 1940: P l Levéltár. 696. f. együttes hatására) politikai irány pedig az újság német variánsa, a I. ő.e. 16. és 16/a. lap) váltásra került sor az MSZDP sora Volksstimme1 felelős szerkesztője iban. Garami Ernő erről a következőképpen emlékezett: volt. Rendszeresen írt tudósításokat a németajkú test „Azelőtt az ilyen embereknek a politikai irányváltozása vérpártok lapjai (Die Neue Zeit, Dér Kampf) számára a párton belül alapjában véve minden hatás nélkül ma is. Kiváló németnyelv-tudásának köszönhetően a szá radt volna. [...] A tömegek nyomása alatt sokszor haj zadelőtől tevékeny szerepet játszott a nemzetközi szo ciáldemokrata mozgalomban és képviselte az MSZDP-t landóságaikat, másszor terveiket követve haladtak balfelé és, kölcsönhatásként, vitték viszont még balrább külföldi rendezvényeken (így már 1903-ban megjelent a a tömegeket. így történt, hogy lassacskán úgyszólván német szociáldem okraták híres drezdai pártkong resszusán8). Mivel előadásaiban és publikációiban egészen magamra maradtam a párton belül. Már csak meglehetősen kritikus hangot ütött meg a kormányzat Peidl Gyula és Buchinger Manó voltak azok, akik ve tal szemben, már a század elején többször összeütkö lem egyformán ítélték meg a helyzetet és akikre állászésbe került a hatóságokkal.9 foglalásomnál számíthattam”. 14 Az 1918. októberi „őszirózsás” forradalom még a 1907. április 4-étől december 4-éig „nyomtatvány út polgári demokratikus erők, így a Károlyi-párt, Jásziék ján elkövetett 1 r. izgatás vétsége miatt” a Budapesti Királyi Törvényszék ítélete alapján nyolc hónapig a vá és a hagyományos szociáldemokrácia átmeneti sikerét ci államfogházbam raboskodott.111Minderről 1919 júni hozta; Garami kereskedelmi miniszteri tárcát kapott, usában, az angol Munkáspárt részére küldött leveléhez Buchinger pedig konkrét kormányzati megbízatás nél mellékelt önéletrajzában, a tőle megszokott finom iró kül lett tagja a Nemzeti Tanácsnak. Amint már a szoci niával a következőket mondta: „1907-ben nyolc hóna áldemokrata párton belül is tette, az új politikai hatalom pot töltöttem államfogházban (ez volt eddig az egyetlen szolgálatában is elsősorban diplomáciai, külügyi kérdé büntetésem), amiért hálával tartozom hazám régi rendsekkel foglalkozott.13
B
Buchinger Manó kegyelmezési ügye
Buchinger Manó 1919. március 21-én minden párt 1919. február 3-10. között, huszonhat ország közel tisztségéről lemondott, és visszavonult a politizálástól. száz küldöttének részvételével került sor Bemben az Előbb a szociáldemokrata mozgalomhoz ezer szállal első világháború utáni nemzetközi szocialista konfe kötődő Általános Fogyasztási Szövetkezetnél vállalt renciára. melyen az MSZDP képviseletében Buchinger saját szavait idézve: tisztán gazdasági jellegű23 - állást, is m egjelent.16 Az értekezleten kifejtette, hogy a ma majd 1919. július gyar szociálde 24-én em igrált, mokraták mindvé követve az április gig a „hadisarc és óta külföldön élő annexió nélküli Garami Ernő békét” tám ogat példáját.24 A komták, és soha nem mün bukása után. osztották a német 1919. testvérpárt hábo 1-jén, Peidl Gyula rúpárti nézeteit.1' vezetésével szoci Érvelésével sike áldemokrata kor rült elérnie, hogy mány alakult, ami a kongresszus a igen nagy remé következő állás nyeket keltett a pontra helyezked párt régi vezetői jen: „a Csehszlo ben. Garami újra vák Köztársaság miniszteri megbí hoz semmiféle zatást vállalt (igaztiszta magyar te ságügy-m iniszter rületeket, a ma Buchinger Manó (balról a második) az 1917. május 29-30-i stockholmi lett), és hamarosan gyar közigazgatás nemzetközi szocialista békekonferencián Buchinger Manó hoz pedig semmi is hazatért. A „szakszervezeti" kormány azonban igen féle tiszta szlovák területeket ne csatoljanak".18 Min rövid életű volt. den bizonnyal ennek is köszönhető, hogy 1919. márci A szociáldemokraták az augusztus 6-án, román kato us 9-én a Külügyi Tanács tagjává nevezték ki, melynek nai segítséggel hatalomra került Friedrich-kormány le legfontosabb feladata a béketárgyalások előkészítése gitimitását az első pillanattól kétségbe vonták, politiká lett volna. ját élesen ellenezték, és minden fórumon követelték a Március 20-án azonban bekövetkezett a tragikus for miniszterelnök távozását. Augusztus 24-ei értekezletü dulat: Fernand Vix alezredes jegyzékének átadása a kön elhatározták a Magyarországi Szociáldemokrata magyar kormány részére. Maga Buchinger - átlátva az Párt újjáalakítását és az 1903. évi pártprogramhoz való erőviszonyokat, és talán könnyelműen bízva abban, visszatérést. Buchinger ismét a pártvezetőség tagja hogy a „demarkációs vonalak” meghúzása nem egyen lett.2'' s a kongresszuson Garamival együtt ő tartott tá lő az új országhatárok megállapításával - a többieket jékoztatót a Friedrich-kormánnyal szemben követendő meglepve úgy foglalt állást, hogy a koalíciós kormány nak a helyén kellene maradnia, és el kellene fogadnia a politikáról.26 A november 24-én alakult, a nagyhatalmak által is Vix-jegyzéket.19 Garami Ernő három év távlatából így elism ert Huszár-korm ányban a szociáldem okraták írt minderről: „Teljesen egyedül maradt a javaslatával; Peyer Károly népjóléti és munkaügyi miniszter révén az akkori helyzetben valóban nem is lehetett gondolni ismét szerepet vállaltak. Az 1919. és az 1920. év fordu az ilyen magatartásra. [...] Persze, ma már. amikor az lóján ugyanakkor jól látszott, hogy a konszolidációnak akkor reánk diktált határvonalak a békeszerződésben is még nem jött el az ideje. A megtorlások, az idegen ka be vannak iktatva, [...] amikor mindannyian látjuk, tonai hatalmak jelenléte és a hazai félkatonai szerveze hogy az akkori dacos magatartás milyen súlyos követ tek kegyetlenkedései miatt Garami már 1919. december kezményekkel járt, ma már több megértésre találna 27-én, a bécsi Arbeiter Zeitungban megjelent cikkében Buchinger akkori javaslata."20 követelte a szociáldemokraták kilépését a kormányból, A szociáldemokrata párt vezetősége 1919. március amire végül - az MSZDP határozata alapján - 1920. ja 21-én délelőtt a jegyzék elutasításáról, s egyben a nuár 16-án került sor.27 A szociáldemokraták bejelen KMP-vel való közös kormányzásról fogadott el határo tették. hogy bojkottálják a január-februári nemzetgyű zatot. A döntésre, amely ellen csak Garami Ernő. Peidl lési választásokat. Gyula, Propper Sándor és Buchinger Manó szavazott.21 Buchinger 1920 elején meghatározatlan időre ismét Garami a következőképpen emlékezett: „Hiába volt Bécsbe távozott. Itt érte a lesújtó hír. hogy barátját, a minden tiltakozás, hiába próbáltunk hárman, Peidl Népszava újságíróját. Somogyi Bélát (akivel korábban Gyula. Buchinger és én, szembehelyezkedni az áradat együtt tervezték a kiutazást) február 17-én az tal [...]. A kocka el volt vetve. Felkeltem az asztaltól Ostenburg-különítmény tagjai bestiális módon meg azzal, hogy ’most temettük el a magyarországi szociál gyilkolták. Könyvében így emlékezik erről: „Somogyit, demokrata pártot'.”22
szegényt, nem engedték elutazni. Egy ideig a rendőrsé gen tartották, azután szabadon engedték. »Bárcsak benntartottam volna évekig, akkor még ma is élne...« így szenteskedett előttem évekkel később Andréka he lyettes főkapitány".28
A z e m ig rá c ió évei Buchinger Manó 1920 tavaszán Bécsben a Garami Ernő vezette csoporthoz csatlakozott. Érdemes ennek kapcsán ismét idézni Garami Forrongó Magyarország című, 1922-ben kiadott könyvéből: „Nyilvánvaló lett [...], hogy a terror nem is elsősorban az amúgyis ártal matlanná tett bolsevisták és a bolsevizmus ellen irá nyul, hanem mindenki ellen, akiről tudják, hogy ellen sége a fehérterror kurzusának és híve a demokráciának, így jelent meg emigránsként egy szép napon bécsi kö rünkben Buchinger Manó is. Miután Peidl Gyula még énelőttem emigrált. [...] együtt voltunk a száműzetés ben mind a hárman, akikről mindenki tudta, hogy annak idején magunkra maradtan szavaztunk az ellen a párt vezetőségi határozat ellen, amely, ha nem is szándéko san, de végső eredm ényében a bolsevizm ushoz vezetett."29 A Garami-féle csoport különféle bécsi kávéházak ban. majd egyre inkább a Kaffee Akademieben gyüle kezett. Ők jelentették az átmenetet a Magyarországon maradt, Peyer vezette jobbszám y30 és a Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos nevéhez kötődő centristák, az úgynevezett Világosság-csoport között. 1921 februárjá ban indult meg napilapjuk, a Jövő, melyet Garami Ernő Lovászy Márton volt függetlenségi párti politikussal együtt alapított,31 pénzügyi hátterét pedig Hatvany La jos báró biztosította, akiről Buchinger tréfásan jegyzi meg: „nem volt ivó ember, nem volt kártyás, cigarettáz ni is csak nagyon keveset cigarettázott, miért ne költöt te volna a pénzét éppen a Jövőre?”32 Eközben Magyarországon a Nemzetgyűlés elfogadta az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:3. tc.-et, amely elsődlegesen az államrend elleni erőszakos szervezkedést tiltotta, de büntetendő cselekménynek minősítette azt is, ha valaki „olyan va lótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra. hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsü lését csorbítsa vagy hitelét sértse” (7. §). Buchinger a Jövő külpolitikai rovatvezetője lett, így kevesebb lehe tősége volt a magyarországi fejleményekkel foglalkoz ni. Ahogy emlékirataiban a rá oly jellemző iróniával megjegyezte: „úgy érzem, tehetségemet nagyon el nyomták... Mégis elértem, hogy írásaimat Horthyék nem kevesebb, mint hét sajtóperrel tisztelték m eg...”.33 A hatóságok figyelmét elsőként a lap 1921. augusz tus 24-ei számában megjelent. Országvesztés című ve zércikke keltette fel, amelyben a következőket írta: „A magyar politikának már régebben, de az utóbbi két esz tendő óta kizárólagosan a munkásságtól való irtózat lett a lényege. [...] 'Népítéletek' és különítmények útján a másvilágra küldött emberéletek sírdombjainak hekatombáira ezért volt szükség, [...] ezért kellett Magyar
országot egyetlen nagy börtönné átalakítani [...]. Akik a nagy világrengésből csak ennyit tanultak, azok - országvesztők! Az országot letaszították a legfeneketle nebb mélységbe és el is fogják veszíteni!"34 A hazai szociáldemokrata pártvezetés és a Bethlenféle kormányzat kapcsolatában ugyanakkor 1921. de cember 21-én, kéthetes tárgyalások eredményeképpen, fordulat történt, a miniszterelnök titkos megállapodást kötött az MSZDP vezetőivel.35 A „paktumot” sokan, sokszor kritizálták (a bécsi emigráció tagjai sem értet tek vele egyet), azonban kétségtelenül ennek köszönhe tő, hogy az 1919 után ismét „alkotmányon kívülivé” vált szociáldemokrácia némi lélegzetvételhez jutott.36 A párt az 1922. évi választásokon minden nehézség el lenére igen jó eredményt ért el: országos összesítésben a második helyen végzett, huszonöt mandátumhoz ju tott. amelyekből ötöt ráadásul nyílt választókerületben nyert el.37 Az MSZDP és a szakszervezetek „legalizálása” a vá lasztásokon való részvétel mellett a pártvezetés és az emigráció közötti kapcsolatfelvételt is lehetővé tette.38 A parlamenti frakció már 1922-ben szorgalmazta, hogy a „Garami-csoport Garamival együtt hazajöjjön”.39 Egyfajta politikai kötélhúzás kezdődött - az akkor még nem nyilvános paktumban foglaltakra is figyelemmel a párt vezetői és a kormány között. Bethlen a parlamen ti ellenzék konstruktív magatartását kérte a gazdasági konszolidációt elősegítő törvényhozásban, az MSZDP viszont ragaszkodott az emigránsokkal szembeni teljes körű amnesztiához. Utóbbi követelés nem teljesült, de az igazságügy miniszter 1924. április 18-ai keltezéssel kiadta az „emigránsrendelet"-ként ismertté vált 21906/1924. IM IV. számú bizalmas körrendeletét, amely „valóban le hetővé tette néhány emigráns hazatérését".40 A rendelet alapján elvileg a W eltner Jakab ellen folyamatban lévő büntetőeljárásokat meg kellett volna szüntetni, ami elévülésre hivatkozva - 1924. május 17-én. a vádtanács végzésével meg is történt.41 azonban július elején kide rült, hogy mindez nem érinti a legsúlyosabb vádat: Weltnert ugyanis, a kommunistákkal 1919 márciusában kötött egyesülési szerződés aláírása miatt, felségsértés sel és lázadással vádolták, és már 1924. július 7-én sor is került kihallgatására.42 A szociáldemokrata vezetők azonnali közbenjárása eredményeképpen a miniszter 1925. február 18-án bi zalmas utasításban elrendelte: olyan ügyekben, ame lyekben „a terhelt ily irányú kérelme alapján a nyomo zólevél visszavonatott, megfelelő módon eszközöljék ki. hogy a bíróság főtárgyalást további rendelkezésemig ne tartsa meg, ill. a már esetleg kitűzött tárgyalást na polja el”.43 Tekintettel arra, hogy az ügyészség az 1871:33. te. óta „közvetlenül az igazságügyminisztemek van alárendelve" (5. §). a bűnvádi eljárás meg szüntetése különösebb gondot nem okozott volna, ehe lyett azonban Damoklész kardjaként lebegett Weltner feje felett a m iniszter „további rendelkezéséig” az ügyészség útján elnapolt felségsértési (és lázadási) ügy.44
Ez, a terhelt politikai sakkban tartását lehetővé tevő, a kormány számára igen kényelmes fenyegetettségi hely zet egészen 1929-ig fennállt. A Weltnerrel történtek több szempontból is tanulságot szolgáltattak az emigráció tag jainak; a kormány nem hajlandó az emigráns szociálde mokratákra vonatkozó általános amnesztia kieszközlésé re, hanem eseti jelleggel, néhány kiválasztott személy hazatérését támogatja csupán, és még e kivételezettek sem lehetnek biztonságban, hiszen a még el nem évült cselekményeikért bármikor eljárást indíthatnak ellenük.
A G a ra m i, B u ch in g e r és tá rs a ik e lle n i b ű n v á d i e ljá rá s Az emigrációban élő szociáldemokrata, valamint az októberi forradalomhoz kötődő polgári radikális politi kusokkal szemben az 1921:3. te. alapján már 1922-ben megindult a nyomozás (az 1878:5. te. 7. §-a és az 1921:3. te. 11. §-a értelmében ez lehetséges volt, füg getlenül attól, hogy az elkövetés helye külföldön volt, és attól is, hogy e lapok a sajtóról szóló 1914:14. te. ha tálya alá tartoztak-e vagy sem). A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. te. (Bp.) 469. §-a értelmében „bűntett vagy vétség esetén a nyo mozás akkor is teljesítendő, ha a tettes, illetőleg a részes ismeretlen vagy távol van”. Ugyanakkor a Bp. eredeti rendelkezései szerint „a bíróság elé nem állítható távol levő ellen sem vád alá helyezésnek, sem ítélet hozásának nincs helye” (Bp. 472. § első fordulata). Természetesen az 1921:3. te. ezt a szabályt sem hagyta érintetlenül, és kimondta: „a jelen törvényben meghatározott bűntettek és vétségek eseteiben a terhelt távolléte sem a vád alá he lyezést, sem a főtárgyalást, sem az ítélethozatalt nem gá tolja” (12. § második fordulata). Semmi akadálya nem volt tehát annak, hogy a „szökevényekkel” szemben a törvény legteljesebb szigorával lépjenek fel. A kezdeti időszakban a kormányzat igen nagy figyel met szentelt az eljárásnak, ami a nyomozóhatóság szán dékaival is egybeesett. A budapesti királyi főügyész 1922. december 16-án, az igazságügyminiszternek az ügyről tett 11323/1922. f.ü. számú jelentésében sürgős eljárás engedélyezését kérte.45 Az igazságügym i nisztériumban a jelentést T 63646/1922. számon érkeztették,46 és igen tanulságos kézírásos feljegyzé sekkel látták el. Ekkor még nem volt eldöntött, hogy a külföldön megjelent sajtóorgánumokban publikált cikkek kapcsán alkalmazni kell-e az 1914:14. te. szabályait, különös te kintettel az elévülési időre, amely időszaki lap esetén ráadásul a megjelenéstől számított hat hónap lett volna (márpedig 1922 decemberéig már több mint fél év eltelt a cikkek jelentős részének megjelenésétől). A miniszté rium sajátos jogi álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy a külföldön kiadott lapok a sajtótörvény alkalma zása szempontjából nem az időszaki lapok, hanem „ál talában a sajtótermék fogalma” alá esnek, mivel velük szemben a különleges sajtórendészeti intézkedések le hetősége ki van zárva.
Mindezek után Daruváry Géza miniszter „a bűnvádi eljárás szorgalmazásával szemben nem tett észrevételt. Az eljárást azonban O Exc[ellenc]iája utasítása szerint nem szükséges gyors menetben lefolytattatni”.47 Ezt minden bizonnyal komolyan is vette a királyi főügyész úr, mivel 1923. június 19-én az éppen hivatalba lépett új igazságügy-miniszter. Nagy Emil újabb jelentést kért tőle az ügy állásáról. Az igen terjedelmes, 49 oldalas vádirat tervezete valószínűleg ennek hatására készült el, és 1923. július 14-én terjesztették az igazságügy miniszter elé.48 A miniszter a vádirattal kapcsolatban észrevételt nem tett,49 így az 1923. augusztus 30-án, 62037/1923. k.ü. számon, végleges változatban is elkészült, dr. Strache Gusztáv királyi főügyész, a Budapesti Királyi Ügyészség elnöke aláírásával. Buchinger Manó az ügy másodrendű terheltje volt, az elsőrendű terhelt Garami Ernő, rajtuk kívül az ügyészség hasonló bűncselekmé nyekkel vádolta még báró Hatvany Lajost. Jászi Osz kárt, Hock Jánost, dr. Lovászy Mártont, gróf Károlyi Mihályt, Linder Bélát és dr. Szende Pált.50 Buchingert a Jövő című újságban megjelent írásai alapján az 1921:3. te. 7. §-ába ütköző („a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló”) hét rendbeli bűncselekménnyel vádolták. Az ügyészség ál láspontja szerint e cselekmények mindegyike a törvény 7. § 2. bekezdésének első fordulata szerint minősül, va gyis a cikkek megírásával és közzétételével Buchinger célja az volt. hogy „valamely külföldi állam vagy szer vezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen el lenséges cselekményre indíttassék”. „B űnlajstrom át” a vádirat D. pontjában, annak 10-13. oldalán olvashatjuk. Ez nem más, mint kivona tos idézése annak a hét cikknek, amely a 7övőben meg jelent. és amely a hatóság rosszallását váltotta ki. Az el ső, mint ő maga is utalt rá emlékirataiban, az 1921. au gusztus 24-én megjelent. Országvesztés című írás, amely a nemzeti hadsereg egyes tagjai által elkövetett erőszakos cselekményekre, a különítményesek által végrehajtott gyilkosságokra, a fehérterrorra hívta fel a figyelmet. A második cikkben (A fehér diktatúra, 1921. december 15.51) Buchinger Horthyt „véreskezű kalan dorának nevezte, és azt mondta: „az országot a fehér diktatúra nyomorékká pusztítja”.52 Az 1922. február 8-án megjelent, Konszolidációs ál lamcsíny című írásában a választójogi anomáliákkal foglalkozott. Ugyanezen év augusztus 2-án a Bethlen és a marxizmus című cikkben Bethlent a „Horthy-Héjjas és társai” cég „főprokuristája”-ként határozta meg, „vá lasztási machinációkkal” vádolta, és azon véleményé nek adott hangot, hogy „a polgári ellenzéket azért tart ja Bethlen a modern radikalizmus és a rejtett republikanizmus bűnébe esettnek, mert az jogrendet akar, mert demokráciára törekszik, mert nem akarja Héjjast és Franczia Kiss Mihályt, és nem akarja, hogy Magyarország kormányzója a gyilkosok patrónusa legyen".'''' Szintén Bethlent támadta az 1922. szeptember 30-án megjelent. Bethlen tudja, de nem mondja című cikké ben, amelyben tagadta a rendszer legitimációs alapját
(„Ha a kurzus Budaörs előtt megmarad királyhűsége mellett, akkor Horthy kormányzósága már régen csak véres emlék volna”), és ismételten a választójog „elsikkasztásával” vádolta gróf Bethlen Istvánt, akinek tevé kenységét Gömbös Gyula, mint „a választások diktáto ra botos csapatok és véres választási atrocitások soroza tával tetézte”. Az eredeti nyomozati anyaghoz képest két további cikket is a vádirat tárgyává tett a királyi főügyész, ame lyeket így hosszabban idézett. Az egyik a Jövő 1922. december 13-ai számában, az MSZDP kongresszusa al kalmából írt, Szocialista kongresszus Kurzusmagyarországon című írás, a másik pedig az 1923. január 5-ei, mely a „ Keresztény pártok" a szocialisták ellen címet viselte. Buchinger mindkettőben a szociáldemok rata párt sajátos helyzetével foglalkozott. Az elsőben egyebek mellett a következőkre mutatott rá: „Két esztendőn keresztül a véres banditaságnak kor mányzati rendszere politikai passzivitásra szorította a magyar szociáldemokrata pártot. Mikor Horthyék az el ső úgynevezett nemzetgyűlésüket »választották«, a szo ciáldemokrata párt a véres választási komédia láttára a parlament bojkottálását határozta el. [...] Ahol közis mert gyilkosoknak a hajuk szála sem görbül, ahol ezek a Horthytól favorizált »istennyilák« még a törvényho zók házába is becsaphatnak [...], parlamentáris és legá lis eszközökkel megvívandó harcnak ott még nem sze reztek területet. Ezt kell világgá hirdetnie a kongreszszusnak, hogy meghallják nemcsak a bel-, hanem a kül földön is. Akkor talán majd megtanulják még Magyarországon is, hogy nem Stolypin-féle cári duma kell, amely a parlamentarizmus teljes csődjével jár, [...] ha nem demokratikus jogrend és valóban szuverén parla ment. Horthy és minden véres pereputtya nélkül”. Érde mes megjegyezni, hogy itt szerepel először egyáltalán utalás a külföldre, mindenféle célzat, pláne intervenció iránti kérelem nélkül. Az 1923. január 5-ei cikk már a pártkongresszus óvatosságát, puhányságát kritizálta: „A szociáldemok rata párt kongresszusán a rendőr-uralom bulldogja csak láncraverten csattogtathatta fogait (tekintettel a külföldi vendégek jelenlétére), mégis hallgatni kellett a Horthykormányzatról és annak hírhedt módszereiről. Olyan fajta urakkal szemben, mint akik ma kormányoznak odahaza és mint akik ma kalózkodnak a valláserkölcsi világnézet lobogója alatt, akárcsak egy szemérnyi jóhi szeműséget is föltételezni vétek és kárbaveszett fárad ság. Ami véres atrocitás és csalás csak kigondolható volt. azt az úgynevezett 'keresztény' vezér urak az igazi ellenzéki párti jelöltek ellen kíméletlenül, szemérmetle nül alkalmazták." Kemény szavak ezek. Egy olyan ember szavai, aki nek barátja, Somogyi Béla a fehérterror áldozata lett. Olyan emberé, aki maga is a fizikai megtorlástól való félelmében menekült el az országból, holott kezéhez nemhogy vér nem tapadt soha, hanem még csak politi kai közösséget, szolidaritást sem vállalt az 1919. márci us 21-e utáni proletárdiktatúrával. Mindezen tények is meretében nem meglepő, hogy nem viszonyult túlzott
szimpátiával az ellenforradalmi rendszer iránt, s e véle ményének lehetőség szerint hangot is adott. Az 1921:3. te. 7. §-a azonban nem általában a politikai véleménynyilvánítást tiltotta, hanem olyan „valótlan tény” állítá sát vagy terjesztését, amely „alkalmas arra, hogy a ma gyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csor bítsa vagy hitelét sértse”. A vádirat természetesen evidenciaként kezelte, hogy amit Buchinger a cikkeiben állított, az mind hazugság (a katonai megtorlás áldozataitól a választás befolyáso lásáig). Még ha magunkévá is tesszük ezt a koncepció zus előfeltevést, akkor is nehéz belátni, hogy a Jövő cí mű, kis példányszámú, magyar nyelvű emigrációs lap ban hogyan lehetett olyan „célzattal” megrágalmazni a magyar államot és nemzetet, hogy „valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassék”. Ho lott e minősítésnek (1921:3. te. 7. § 2. bekezdés első fordulata) igen nagy jelentősége volt a nyomozóható ság számára; a cselekmény alapesetben csak vétségnek minősült volna, és öt évig terjedő fogházzal lett volna büntethető, így viszont máris bűntettnek számított, s tíz év fegyházzal fenyegette a törvény, az ebből fakadó el járásjogi következményekről nem is beszélve. Természetesen semmilyen (közvetlen vagy akár köz vetett) bizonyíték nem állt rendelkezésre a hazaáruló célzat alátámasztására. A Garami-csoporthoz tartozó mérsékelt szociáldemokraták szándéka valóban az or szág demokratikus átalakulása, az októberi forradalom eredményeihez történő visszatérés volt, azonban ezt po litikai eszközökkel, meggyőzéssel, a parlamentarizmus helyreállításával, nem pedig külső hatalmak segítségül hívásával kívánták megvalósítani. A vádirat indokolásában-’’4 a főügyész leszögezte, hogy a külföldi államok még „eleve bizalmatlanok” Magyarország iránt, és az ellenséges sajtópropaganda „nyilvánvalóan” azt a célt szolgálja, hogy „ezt a ma gyar nemzet és magyar kormány önhibáján kívül keltett bizalmatlanságot csak még jobban szítsák”, „valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indít tassék” (a bizonyítatlanságot tehát a „nyilvánvalóan” szó használatával és a törvényi tényállás minősítő ele mének szó szerinti megismétlésével igyekezett a fő ügyész ellensúlyozni). Ugyanakkor a Jövő című lap bemutatása kapcsán a vádirat későbbi részében megjegyzi, hogy Garami Ernő (ahogy nevezi: „Garami [Griinbaum] Ernő”) köre a mérsékelt irányzatot jelentette az emigrációban. A lap „színezete mérsékelten szociáldemokrata” - írja, majd hozzáteszi: „a népköztársasági uralom [azaz az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom] dicsőítésé vel. Programja a mostani uralmi rendszer megdöntése, Magyarország politikai közéletének politikai akname zőkre való irányítása, az itt található felforgató elemek nek vagy az ezekkel rokonszenvezőknek megnyerése az »emigráció« céljaira. A kormányzó személyének alantas gyalázásában, a magyar intézmények és hatósá gok szüntelen rágalmazásában semmivel sem marad
[...] Jászi Oszkár lapja, a Bécsi Magyar Újság mögött. [...] [1923.] május havában a lap megszüntette megje lenését. bizonyára anyagi zavarok miatt. Ebből azonban végleges kimúlásra még nem lehet következtetni, mert hasonló eset több laptárssal is megtörtént".55 A vádirat az 1918-1919. évi forradalmi események kel kapcsolatos, a hatalom által sem megvetett sztereo típiák ellenére sokáig kerüli, hogy a terheltek származá sát, vallását a terhükre rótt „nemzetellenes" cselekede tekkel összefüggésbe hozzá. Jászit például korrektül és helyesen református vallásúként tünteti fel. az izraelita terhelteknél (mint pl. Garami Ernő, BuchingerM anó) is csak mint kötelező személyi adatot tünteti fel a feleke zeti hovatartozást (Garami esetében a 35. oldalon ere deti családi neve, a Grünbaum zárójeles megjelölésével némiképp túlhangsúlyozva). A dokumentum vége felé azonban, miután hosszasan taglalta az emigrációs sajtó szörnyűséges gaztetteit, a főügyészen olyannyira eluralkodtak az érzelmek, hogy az alábbi, zsidó világuralmi törekvésre utaló szélsőjobboldali kiszólásra ragadtatta magát: „Bizonyos [...], hogy méltán kijelenthetnék valamennyien: »Mi nem vagyunk magyarok többé, szívünkben nem is voltunk azok soha, de azért szeretnénk uralkodni a magya rokon«”.56 Bárkiről azt állítani politikai nézetkülönbsé gek miatt, hogy „nem magyar többé", elfogadhatatlan és védhetetlen emocionális kirohanás (főképp egy ügyészségi vezető részéről), ugyanakkor azt is sejtjük, hogy az adott korban - egy ilyesmire fogékony olvasót feltételezve - semmiképp sem volt ügyetlen retorikai fogás. A főügyész 1923. október 27-én büszkén jelenthette az igazságügy-miniszternek, hogy „a kir. ügyészség az átdolgozott vádiratot a bírósághoz benyújtotta”.37 A B. XXXV. 12008/1923. számú ügy azonban igen lassan haladt előre. Részben hátráltatta a terheltek távolléte is, de a vádirat is folyamatosan duzzadt (utoljára éppen Garami Ernő Forrongó Magyarország című könyve miatt kellett azt módosítani58). Buchinger Manó ellen 1927. december 31-én, tehát több mint négy esztendővel a vádirat benyújtása után bocsátották ki a nyomozólevelet, amely a Bp. 470. § 1. bekezdése értelmében nem mást jelentett, mint hogy az elfogatása iránt intézkedtek. Itt nyert többek között el járásjogi értelemben jelentőséget az elkövetett cselek mény súlyosabb, bűntetti alakzattá történő minősítése (külföldi állam vagy szervezet magyar állam és nemzet elleni cselekedetre buzdítása, mint célzat), ugyanis a Bp. 470. §-a szerint nyomozólevelet csak bűntett elkö vetésével terhelt személlyel szemben lehetett kibocsá tani.
A m egkegyelm ezés A nyomozólevél eredményre nem vezetett, sőt, alig másfél évvel később az ügy nem várt, kedvező politikai fordulatot vett. 1929. május 30-án a brit parlamenti vá lasztásokon a Ramsay MacDonald vezette Munkáspárt (Labour Party) szerezte meg a legtöbb mandátumot.59
Bethlen kormánya számára rendkívül fontos volt a Lloyd George liberálisai által kívülről támogatott új munkáspárti kabinettel való kapcsolatfelvétel, amihez szüksége volt az angol elvtársakkal, személy szerint MacDonalddal is60 jó kapcsolatot ápoló magyar szoci áldemokraták együttműködésére is. A nemzetközi poli tikában leginkább járatos két vezető, Garami Ernő és Buchinger Manó azonban ekkor még Ausztriában tar tózkodott, hazatérésüket az 1923 óta folyamatban lévő bűnvádi eljárás (és az 1927 decemberében kibocsátott nyomozólevél) akadályozta. Elérkezett hát a megfelelő pillanat, amikor bizonyos tekintetben ismét egybeestek a kormányzat és az MSZDP érdekei. Ahogy Nemes Dezső fogalmazott (természetesen rosszallóan): Bethlen „elhatározza, hogy újabb paktumot köt a szociáldemokratákkal”.61 A bizalmas tárgyalások, amelyeken az MSZDP részéről a két legbefolyásosabb hazai szocdem vezető, Peyer Ká roly és a volt miniszterelnök. Peidl Gyula is részt vett. már 1929 nyarán megkezdődtek.62 Az „újabb paktum” lényege Erényi Tibor szerint nem volt más, mint hogy a szociáldemokrata párt vidéken „nagyobb mozgási le hetőségeket kapott”, a pártvezetőség "bevonhatta mun kájába a bécsi emigrációban élő mérsékelt vezetőket" (értsd: Buchingert és Garamit), cserébe „lojálisnak és segítőkésznek mutatkozott a kormány külpolitikai tö rekvései iránt”.63 A kormányt a tárgyalásokon elsősorban Walko Lajos külügyminiszter képviselte, de természetesen Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter és maga gróf Bethlen Ist ván is komoly szerepet vállalt az egyezség megkötésé ben. Az 1929. július 4-én, a külügyminisztériumban a miniszter és „a szociáldemokrata párt küldöttei közt folyt eszmecseréről" fennmaradt egy gépírásos feljegy zés: az irat utolsó lapjának hátoldalára valaki utóbb fon tosnak tartotta kézzel, igen nagyméretű betűkkel ráve zetni az alábbi szöveget: „W alkó64 külügymin. javasla ta, a pévé [pártvezetőség] visszautasította”.65 A megbe szélésen azokról a kérdésekről esett szó, „amelyekben a magyar szociáldemokrata párt külföldi felvilágosító és másirányú tevékenységét a magyar külpolitika céljaival és törekvéseivel összhangba lehet hozni”.66 A gépirat szerint alapvetően két, külpolitikai tárgyú kérdésben lehetséges egyeztetés és további együttmű ködés a kormányzat és az MSZDP között. Az egyik rögtön a kor magyar külpolitikája számára legfonto sabb: a trianoni békeszerződés ügye, amivel kapcsolat ban rögzítették, hogy az elszakított területeken élő la kosságjogosult dönteni arról, „hogy milyen állam kere tében kíván élni”, a szerződés mielőbbi revízióját pedig „az általános béke fenntartása érdekében is követelni kell". Addig is, amíg erre sor kerülhet, a szociáldemok rata párt a határainkon kívül rekedt magyar lakosság ki sebbségi jogainak, elsősorban az anyanyelvi oktatás, a bíróság és hatóság előtti nyelvhasználat, valamint a kul turális, gazdasági és önkormányzati szervezkedés joga érdekében emelhetne szót. A másik ügy az első világháborús jóvátétel volt, amelynek a külügyminiszter bizalmas kezelését kérte:
„a nyilvánosság előtt lehetőleg egyáltalában ne essék szó róla”. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a népszövetségi kölcsön felvételekor vállalt. 1943-ig fi zetendő reparáción túl ne kelljen további jóvátételt fi zetni (hiszen „a magyar állam a békeszerződéssel elcsa tolt területeken levő volt magyar állami javakban több milliárd aranykorona értéket szolgáltatott az ún. utódál lamoknak”), továbbá, hogy megszűnjön az a helyzet, hogy „a Magyar Állam csupán a Jóvátételi Bizottság hozzájárulása mellett vehet fel külföldi kölcsönöket”. A külügyminiszter meglátása szerint a szociálde mokrata párt ..értékes szolgálatokat” tehet a fenti ügyekben, ha nemzetközi kapcsolatrendszerét megfele lően mozgósítja: nemzetközi összejöveteleken közvet lenül szóba hozza azt, vagy hasonló tárgyú elvi kérdé sek megvitatásánál lehetőleg mindig kidomborítja ezen ügyek speciális magyar vonatkozásait, és a külföldi szocialista sajtóban is igyekszik a magyar külpolitika számára kedvező cikkeket megjelentetni. Mindehhez még azt is hozzátették, hogy a szociáldemokrata veze tők „magánbeszélgetéseik és tárgyalásaik során” is szó ba hozhatnák ezeket a fontos kérdéseket. A gépírásos feljegyzés tanúsága szerint „az eszme csere eredményeként az az általános felfogás alakult ki, hogy nincsen akadálya annak, hogy a szociáldemokrata párt a fentiekben körvonalazott keretek közt a magyar külpolitika céljainak előbbrevitelében harmonikusan közreműködjék. Ennek érdekében a külügyminiszter érintkezést fog fenntartani a párt kiküldötteivel, hogy nekik vagy maga. vagy annak útján, akit a külügymi nisztérium tisztviselői közül erre kijelöl, a kellő külpo litikai tájékoztatást esetről esetre megadja, és tőlük vi szont a párt tevékenységével összefüggő, fent körvona lazott kérdésekről információkat kapjon; nemzetközi összejöveteleket megelőzőleg, vagy más adott esetben a szociáldemokrata párt kiküldöttei fogják a külügymi niszterrel az aktuális kérdések kellő átbeszélése végett az érintkezést keresni”.67 Mónus Illés Garami Ernőhöz írt, 1929. július 24-én kelt levelének tanúsága szerint a kormánnyal való. a fentiek szerinti együttműködést és a kapcsolódó referá tumot „Kis Jenő, Milók Sándor és Kisnek még két párt szervezeti híve” kivételével minden választmányi tag támogatta. Kis Jenő úgy nyilatkozott, hogy elvi ellen vetése nincs, „de attól fél, hogy ez egy aktív revíziós politika kezdetét jelenti; ha ez így van, akkor ellenzése erősebb”.68 A pártválasztmány július 23-ai ülésén „el ítélte a békeszerződés minden olyan rendszabályát, amely nem az önrendelkezési jog alapján született“.69 Garami a II. Internacionálé Végrehajtó Bizottságá nak 1929. július 28—29-ei zürichi tanácskozásán a pártvezetőség megbízásából70 valóban „előterjesztést tett a nemzeti kisebbségek védelme és a trianoni béke revíziója ügyében. Az Internacionálé többi pártjai elsősorban a csehszlovák és az osztrák pártok képvise lői - ezt elutasították, s határozatukban megbélyegez ték az ellenforradalmi Magyarországot”. Minderről Vass József népjóléti és munkaügyi m iniszter 1929 augusztus 3-án Bethlenhez írott levelében m egjegyez
te: „Az a benyomásom, hogy a mieink becsületesen és korrektül jártak el”.71 Mónus Illés 1929. július 24-ei. már idézett levelében kitért az emigráns vezetők hazatérésének kérdésére is, amely tehát a külpolitikai tárgyú ügyekben való közele déssel egyidejűleg került ismét napirendre: „Györki tegnap Ángyánnal tárgyalt72 a lebonyolítás kérdésében. A miniszter a jövő hét elején hazajön, addig elő kell ké szítenie az aktát. Azt a formát fogadták el, hogy a párt az emigrációban élők ügyeire kér pertörlést, de egy kü lön bekezdésben több nevet sorol fel és ők a felsoroltak közül fogják kivenni azokat, akiknek pertörlését elren delik. Ennek a beadványnak az alapján készít az igazságügy-miniszter legfelsőbb helyre előterjesztést pertörlésre. A beadványt Györki fogja megcsinálni és szövegét előzetesen meg fogja mutatni Önnek.” A szociáldemokraták elképzelése tehát továbbra is az volt. hogy a teljes emigráció számára „amnesztiát”73 (valójában pertörlést, abolitiót) kérnek. A tárgyalások előrehaladtával azonban látható volt, hogy ennek nem jött el az ideje, így csupán a Buchingerrel és Garamival, valamint a már hazatért, de továbbra is (ráadásul vádlotti minőségben) bűnvádi eljárás alatt álló Weltner Ja kabbal szembeni egyéni kegyelemre nyílt lehetőség. Rendkívül érdekes eredeti források alapján végigkövet ni. hogy a teljes amnesztia követelésétől (amelyet már 1924-ben is láthattunk) hogyan jutottak el - meglehető sen hamar - ahhoz, hogy már csak Garami Ernő, Buchinger Manó és Weltner Jakab nevét lehetett a Zsitvay Tibor igazságügy miniszternek küldendő, per törlést kérő levél szövegében hagyni. A levél feltehetőleg első (vagy egyik első) szövegváltozatában még Hock János, Dovcsák Antal, Rónai Zoltán, Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos, sőt, Garbai Sándor is szerepelt, kiegészítve a sokat sejtető „és má sok” kifejezéssel.74 Rendelkezésünkre áll egy olyan gépírásos piszkozat is, ahol Buchingeren és Garamin kívül a többi felsorolt név kézzel át van húzva.75 A szöveget párhuzamosan egyeztették a két emigráns ve zetővel (Mónus Illés közbenjárásával76), majd 1929. szeptem ber 10-én nyújtották be Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter részére. Peidl Gyula, Peyer Ká roly, Farkas István, Györki Imre és Propper Sándor aláírásával.77 Ebben a gépelt változatban Hock, Dovcsák. Rónai, Kunfi, Böhm. Garbai neve már nem szerepelt, kiemel ték viszont Garamit és Buchingert („az olyan politiku sok hazajövetele, mint Garami Ernő és Buchinger Ma nó, minden tekintetben előbbre vinné a normális politi kai élet kialakulását, és különösen sokat jelentene az or szág külső megítélése szempontjából”), valamint pár sorral később a változatlanul büntetőeljárási fenyege tettség alatt álló Weltner Jakabot: „ezeknek az ügyek nek az elintézésére, mint a likvidálás legalkalmasabb módját, a pertörlést kérjük. Ez alkalmazandó [...] úgy az emigrációban élőkre, mint azokra nézve, akik az emigrációból időközben hazatértek és ellenük eljárás van folyamatban. így pl. a többek között Weltner Jakab ügyében is."78
Jog
történeti szemle V — ✓
A párt nem mondott le véglegesen a többi emigráns hazatéréséről sem, és a már említett névkihúzások (il letve az „és mások” szavak törlése) ellenére bízott a kormány és az államfő jóindulatában: „amikor Nagy méltóságodat a Szociáldemokrata Párt nevében arra kérjük, hogy méltóztassék pertörlésre vonatkozó előter jesztést tenni a Kormányzó Úr főméltóságának, ismé telten hangsúlyozzuk, hogy különösen külpolitikai, de belpolitikai szempontokból is az emigráció teljes likvi dálását kérjük”.79 A beadványt az igazságügy-miniszternek kellett fel terjesztenie Horthy kormányzóhoz, amihez a miniszterelnök, illetve a minisztertanács jóváhagyására is szük ség volt. A miniszter ehhez egy apróbb korrekciót kért a szövegen a kérelmezőktől. A levél első oldalán az alábbiakkal próbálták magyarázni az emigránsok tevé kenységét: „Politikai cikkek megítélésénél és mérlege lésénél egyébként sem szabad azon körülményeket fi gyelmen kívül hagyni, amelyek között azok íródtak. Ezeknek a közleményeknek jórésze válságos és izgal mas idők légkörében született, és hangjuk ennélfogva nem mindenkor lehetett teljesen lemért és tárgyila gos.”80 A kormányzó elé viszont csak egy ehhez képest is finomított szöveget lehetett terjeszteni, amelyben a „hangjuk ennélfogva nem mindenkor volt teljesen le mért és tárgyilagos” szerepelt.81 Az adott politikai helyzetben egyetlen szónak („lehe tett”) is ekkora jelentősége volt. 1929. szeptember 21én. egyidejűleg a levél újbóli beadásával. Mónus termé szetesen ez utóbbi változásról is értesítette Garamiékat: „nem mindenkor lehetett teljesen lemért helyett nem mindenkor volt stb. stop rendben nyolc nap. Mónus” (a nyolc nap természetesen az ügy elintézési határidejére utal a távirat szövegében).82 Három nappal később, Buchingernek írott levelében bővebben is megindokol ta a módosítást: „az igazságügy-miniszter közölte, hogy a miniszterelnöknek az a kívánsága, hogy a harmadik bekezdés utolsó mondatában [...] egy szót cseréljünk ki. éspedig »lehetett« helyett »volt« szót írjunk."83 A „gyors elintézés”, amelyben M ónus fent idézett levele szerint a szociáldem okraták rem énykedtek, meg is valósult: Zsitvay Tibor a korm ányzónak szó ló. Bi. 965/1. számú kegyelmi felterjesztését84 már 1929. szeptem ber 26-án aláírta. Ebben m indenek előtt felsorolja mindazon ügyeket, m elyekben az érintettek ellen bűnvádi eljárás volt folyam atban. Buchingerről - a vádirat rá vonatkozó részének ki vonatolása előtt - a következőképpen ír: ..M indig a szociálista párt legm érsékeltebb szárnyához tarto zott.” Az „októberi forradalom alatt Garami Ernővel együtt vezető szerepe volt. bár sem m iféle tisztséget nem vállalt. Egyike volt azoknak, akik az 1919. év január és február havában Kun Béla és társai ellen erélyes fellépést követeltek. A proletárdiktatúra alatt teljes visszavonultságban élt, szerepet nem vál lalt. A kommün bukása után ellene bűnvádi eljárás nem indult s az 1920. évi január haváig Budapesten is maradt. Ekkor esetleges kellem etlenségektől tart__ va, Bécsbe távozott.”85 18
Ezután röviden ismerteti a vádirat Buchingerre vo natkozó részét. A Jövőben megjelent cikkeiről szólva kiemeli, hogy „ez újságközlemények rendkívül durva hangon bírálják a magyarországi eseményeket.” Ezt a vádiratból vett néhány példával indokolja („Magyaror szágot egyetlen nagy börtönnek nevezi, ahol népítéle tek és különítmények útján a másvilágra küldött ember életek hekatombái vannak napirenden. A Kormányzó Úr főméltóságát véres kezű kalandornak mondja, akit az egész ország utál [...]"), majd jelzi, hogy a hatóság álláspontja szerint e valótlan tényállítások célzatos ter jesztésének célja nyilván az volt, hogy a jelenlegi Ma gyarország ellen ellenséges külföldi beavatkozást pro vokáljon". Végezetül rámutat, hogy a Jövő megszűnt. „Buchinger Manó évek óta távol tartja magát a szöke vények nemzetgyalázó politikai tevékenységétől. Bécsben él és a Budapesten megjelenő Népszavának ottani munkatársa"86. E felvezetés után nehéz elképzelni (főleg, ha a kegyelmezési ügy mögött húzódó politikai háttéralkutól eltekintünk), mivel indokolhatta a m iniszter a Buchinger Manó által „véres kezű kalandornak” neve zett Horthy felé a bűnvádi eljárás megszüntetésére irá nyuló előterjesztést. Érdemes az okirat erre vonatkozó néhány sorát szó szerint idézni: ..Ha mégis, ennek elle nére. érdekükben Főméltóságod legfelsőbb kegyelmi elhatározásának a kieszközlése iránt teszek tisztelettel jes előterjesztést, a magyar állam és a magyar nemzet legmagasabb rendű közérdekeinek szem előtt tartásával cselekszem, amelyekkel szemben az állam büntető ha talmának a példaadó megtorlás szempontjából még oly kívánatos érvényesüléséhez fűződő közérdeknek is hát térbe kell szorulnia. Mind a három terhelt a magyarországi szociálde mokrata párt régi. oszlopos, párthíveik előtt nagy te kintélyben álló, népszerű vezető tagja. Pártjuk nagy számú követőinél tehát megkegyelmezésük ténye min denesetre kedvező hatást váltana ki, ami a magyaror szági szociáldemokrata párt és a polgári pártok közötti éles ellentétek csökkentésére és mérséklésére is kiha tással lehet. Ez az enyhülés pedig nemcsak belpolitikai szempontokból lenne előnyös, hanem a szociáldemok rata párt nemzetközi összeköttetéseire való figyelem mel. az ország jövő fejlődését és nemzetközi jogállását a legközelebbről érintő külpolitikai érdekeink szem pontjából is"87. Mindebben az igazságügy-miniszter szerint a három érintettnek személy szerint is meghatározó szerepe le het. ugyanis „Garami Ernőnek. Buchinger Manónak és Weltner Jakabnak a nevezett párt mostani vezetői poli tikai és értelmi fajsúlyát messze túlhaladó képességei és szélesebb látóköre feltehetően a felelősségérzetnek fo kozottabb mértékét fogják belevinni a párt vezetésébe s ennélfogva remélni lehet, hogy ott jövőre az ország egyetemes érdekeivel szemben a megértés és méltány lás szelleme az eddiginél hatékonyabban fog érvénye sülést találni”.88 Nem tudni. Peyerék mit éreztek, ami kor a fentieket olvasták, mindenesetre nem vitás, hogy az emigráció kényszerűen a „második vonalat” hozta
felszínre a hazai pártvezetésben, bármilyen tehetséges alakulását, ha ezt sorrendben a belső demokratikus át nek bizonyultak ők is utóbb. alakulás előzi meg. [...] Esetleges hazatérésünknek ter Zsitvay fenti, kormányzati oldalról meglehetősen mészetes előföltétele az, hogy politikai magatartásunk nyomósnak tűnő érveit másnap, a Minisztertanács ülé nak és működésünknek senki és semmi nem lehet ura. sén szóban is kifejtette, és kérte a Minisztertanács hoz csak a párt fórumainak teljes szabadsággal hozott zájárulását ahhoz, hogy „Weltner Jakab, Buchinger határozatai."93 Manó és Garami Ernő érdekében a Főméltóságú Kor A kormányzó az igazságügy-miniszter felterjesztése mányzó Úrhoz a folyamatba tett bűnvádi eljárásoknak alapján 1929. október 10-én írta alá a kegyelmi kegyelemből megszüntetése elhatározást,94 amely minisz iránt kegyelmi előterjesztést teri ellenjegyzéssel ellátva tehessen”. A minisztertanácsi azt jelentette, hogy az elle ülésről készült jegyzőkönyv nük folyamatban lévő bünte Xfe&tat* ju . «ca/a.á»*» I.IT .li. R a x tíjy X l x l l i a » , tanúsága szerint ezután felol tőeljárásokat megszüntetik. ¡círrvlftv;^* » r«ljw »*1 AktáVcr ’ lx. XflK vasta az MSZDP vezetőinek a A történetírás ezt - téves h o .'jr k i r . V i . i t v .É C t ó s ’* (mlméug^rv<• i , kegyelmezés vonatkozásában szóhasználattal - gyakran » U * n a a ^ K / a r ¿ i l a s *■! » írt nyilatkozatát, majd Walko amnesztiának nevezi,95 maga »wjuwr s«/,»! .níxtt Á l l t a *1 a n » .;> a í s « U « t Lajos külügyminiszter is fel Buchinger Manó emlékirata 1 4 -.« n * » t i t * i t c a ftS tl r « v i t a i t W fcjtm *. szólalt, aki „utalt ezen ügy iban viszont több helyen is n U a U t i *» í ! !e a .i 4* r * n a rtl? > rx * t* x iv *
c m pontot”. A Minisztertanács a A második világháború 3 Í . 5 c l " t z M z Q S it íK S it is il S c o t * i 4 2 a « a o k r j t u ? A r t r S felterjesztés m egtételéhez utáni történettudománynak a í x é r í l c l ' t t c u o r c . W t l k á n t f t i a u l t t c t t s i. r iis r . t 9 v i l e i r a t t a l a l n l e n b e a e g y s e i , t a f l o j í t c z . - — — ----------- -- --------, -----------------------------------hozzájárult.89 szociáldemokraták „jobbraB s iS tp 6 3 w * i:t 1 0 t £ . o s r r f c l i « n e 3 f i A z í m c » n J c l l c i ; 2 o k tif c e r hó Természetesen a hazai köz tolódásával” (valójában: a véleményt is foglalkoztatta az kormányzattal folytatott pár ügy. Olyan hírek is lábra kap beszédével, a munkások ér tak, hogy a két emigráns ve dekei védelmében a békés zető hazatérése politikai alku kompromisszumok keresésé tárgya volt - maga Bethlen vel) kapcsolatos, a politika gróf is igyekezett ezt a látsza által elvárt negatív hozzáál Közjegyzői okirat, a kegyelmezésről értesítő miniszteri leirat tot kelteni.90 A miniszterel lását jól példázza Nemes De hiteles másolata (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter 1929. ok nök 1929. szeptember 30-ai zső megjegyzése: „Nem ér tóber 14-én kelt, Bi. 965/2. iktatási számú levele; Pl Levéltár. sajtónyilatkozata igen nagy dektelen egyébként, hogy 696. f. 29. ő.e. 1. I.) vihart kavart, és az itthoni Garamiék pertörlési okm á szociáldemokrata vezetők Garamiék felé is magyaráz nyát ugyanakkor írja alá [Horthy], amikor Gömbös kodásra kényszerültek: „E sorok írásakor Ön már isme Gyulát honvédelmi miniszterré nevezi ki".98 Nehéz ri az esti lapokat. Reggel válaszolunk. Erőteljesen. megmagyarázni, hogy e két esemény között mi a logi Megírjuk, hogy a miniszterelnökkel való megbeszélé kai összefüggés azon kívül, hogy a kormányzó nyilván sünk alkalmával kifejezetten és világosan követeléseket több okiratot egyszerre írt alá, ha már egyszer kezébe állítottunk föl az ország demokratizálására: választójog, vette a tollat. szabadságjogok, amnesztia (bebörtönzöttekre) és teljes Az egyéni, eljárási kegyelemből adódóan, a hatályos likvidáció (emigráció). [...] Ugyancsak válaszolunk a büntetőeljárás-jogi szabályok értelmében az eljárás kormányzónak is. A válasz érdemi részét megbeszél megszüntetésének volt helye (az igazságügyminisztéri tük. Több kérdésre még vissza fogunk térni.”91 um ez ügyben október 14-én intézkedett99). A kérdés A Népszava már 1929. október 2-ai vezércikkében érzékenységét jelzi, hogy Zsitvay miniszter közölte cáfolta a „második paktum” megkötését: „Megegyezés Györkivel: „Miután én és Bethlen is megtagadtuk eb ről szó sem volt s nem is lehetett, mert a Szociáldemok ben a kérdésben való nyilatkozatokat, az a megállapo rata Párt képviselői sem a belpolitikai harc dolgában, dásunk, hogyha én a kabinetirodából megkapom az alá sem a külföldi összeköttetések felhasználása tekinteté írt aktát, ma, vagy holnap, akkor a sajtófőnökkel meg ben semmiféle kötelezettséget nem vállaltak” .92 Gara állapodok egy hivatalos közlés szövegében, és ebben mi és Buchinger nyilatkozata pedig október 4-én jelent jelentjük be a pertörlést."100 Az eseményről a Népszava meg, szintén a Népszavában: „A Magyarországi Szoci 1929. október 13-ai számában adott hírt.101 áldemokrata Pártnak a külpolitikai kérdésekben vallott Zsitvay Tibor a kérelmezőket október 14-én értesí felfogása és álláspontja szerint az ország csak akkor re tette a jó hírről: „Főméltóságú nagybányai Horthy Mik mélheti külpolitikai helyzetének a mainál kedvezőbb lós úr, Magyarország kormányzója a folyó évi október
hó 10. napján kelt legfelsőbb elhatározásával kegye lemből megengedni méltóztatott, hogy a budapesti kir. büntető törvényszék előtt Weltner Jakab ellen felség sértés és lázadás bűntette miatt. Buchinger Manó ellen a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló hatrendbeli bűntett miatt, végül Garami Ernő ellen a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irá nyuló tizennyolc és további egy rendbeli bűntett miatt, valamint az állami és társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló vétség miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettessék. Erről a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Peidl Gyula, Peyer Károly, Farkas István, dr. Györki Imre és Propper Sán dor útján előterjesztett kérelmére értesítem. Budapest, 1929. évi október hó 14-én, dr. Zsitvay s.k.”.102 Mónus Illés ezt követően az alábbi levelet írta Gara minak: „Sokkal gyorsabban, mint gondoltuk, íme, át nyújtjuk Önnek a pertörlési okiratot. Györki elvtárs hét főn délelőtt szerezte meg. Ebből kitűnik, hogy noha Ön nagyon kitűnő társaságban van, mégis 19 bűncselek ménnyel vezet. Ennyire bizonnyal nem gondolt. Igaz, Buchinger sem gondolt arra. hogy neki 6 rendbeli bűn tette van.103 Ebből az okiratból kitűnik, hogy maradék talanul intézték el minden peres ügyüket. Az eredeti ok irat kezeink között van, amelynek az idemellékelt pél dánya betű szerint hitelesített másolata. Egy példányt betekintés végett átadtam Vámbéry Rusztemnek. Ezzel az Ön kívánságának is eleget tettem."104 A levelet az alábbi sorokkal zárta: „Györkinek most az a további teendője, hogy a külügyminisztérium és a belügyminisztérium útján a hatóságokat értesítteti, hogy az útlevelek kiadatására a követséget és a körözőlevelek hatálytalanításáról a hatóságokat értesítse.” Buchinger a gyors és hatékony intézkedést 1929. októ ber 17-én írt levelében köszönte meg: „Kedves Mónus elvtárs! A végzésről szóló másolatokat megkaptuk, és nagyon jól esik látnunk, hogy Györki és Ön milyen erős tempóban dolgoznak az ügyünkön.” 105
H azatérés Néhány napon belül valóban minden akadály elhá rult a két emigráns szociáldemokrata vezető hazatérése elől, amire végül 1929. november 7-én került sor. Mónus Illés, Peyer Károly, Farkas István és Pajor Ru dolf kísérte őket haza, és - Varga Lajos szavaival - „ha zatérésük alkalmából sok szervezet melegen köszöntöt te őket”.106 A köszöntők közül kiemelkedik az MSZDP szegedi titkárságának üdvözlése, amely az ilyenkor szokásos nagy szavak helyett önkritikus politikai elem zéssel szolgál: „Tagadhatatlan, hogy történtek hibák [...], melyeknek káros visszahatásuk volt a mozgalom ra. Mégis úgy véljük, az ellenforradalom által legyőzött szociáldemokrata mozgalom vezetőinek jóhiszeműsége és az a becsületes szándéka nem lehet kétséges, hogy tévedéseikkel, taktikai hibáikkal is mindenkor a mun kásosztály javát akarták szolgálni. Mentségük, hogy egy legyőzött sereg vezetői voltak, akik tehetetlenül áll tak. mert nemcsak a seregnek csak magva maradt meg,
mely a harc folytatását nem vállalta, de a forradalmi se reg százezrei nem csupán dezertáltak, hanem át is pár toltak az ellenséghez [...]. A mi megítélésünk szerint Elvtársaink hazatérése olyan kritikus időre esett, amitől már nem lehet messze olyan kényszerű politikai válto zás, mely újabb megpróbáltatásokat vagy a munkásosz tály szenvedéseinek enyhülését rejtheti magában."107 Buchinger és Garami m ára hazatérésüket követő na pon közzétették a Népszava hasábjain „a magyar dolgo zókhoz intézett üdvözletüket”. 108 A cikkben, amelyet Garami Ernő jegyzett, ismét kinyilvánították, hogy ha zaérkezésük érdekében semmilyen „paktumot” nem kötöttek, elveiket fel nem adták, „reverzálist alá nem írtak”.109 Ismételten állást foglaltak amellett, hogy a kormány külpolitikai törekvéseit abban az esetben tud ják támogatni, amennyiben a polgári demokrácia intéz ményei - mindenekelőtt az általános és titkos választó jog - helyreállítására sor kerül: „amíg Magyarországon fennáll az antidemokratikus rendszer, az ország bajain - beleértve a revíziót is - nem lehet segíteni.” E gondo latokat az MSZDP választmányának tiszteletükre öszszehívott, 1929. novem ber 15-i ülésen is m egis mételték.110 Ami a Buchinger Manó emlékirataiban is említett „reverzálist” illeti, ilyet minden bizonnyal egyikük sem írt alá, azonban az igazságügy-minisztériumi iratanyag ból (elnöki bizalmas iratok) tudjuk, hogy - legalábbis tervezeti formában - készült ilyen dokumentum.111 Eb ben ki kellett volna jelenteniük, hogy újságcikkeik „azoknak a válságos és végzetes időknek az izgalmas légkörében születtek, amikor az ország politikai és gaz dasági összeomlása után az állami élet reorganizálásá nak alapvető kérdéseiben végletesen elkeseredett és ki nem egyenlíthető politikai harcban állottunk azokkal, akik a közhatalom birtokában az ország sorsát irányítot ták [...]". Be kellett volna ismerniük, hogy megtévedtek: „Most. amikor ebből az izzó légkörből kikapcsolva a higgadtabb és tárgyilagosabb szemlélet távlatában áll előttünk a le tűnt évek története [...], nem zárkózhatunk el annak elis merése elől, hogy az az értékítélet, amelyet az akkori idők közviszonyairól s vezető egyéniségeinek magatartá sáról alkottunk, súlyosan torzított volt [...], s hogy [...] méltatlanul részesítettük sértő és bántó támadásban oly tényezőket, akiknek jóhiszeműsége és jószándéka az összeomlott ország talpraállítását célzó s tagadhatatlanul érdemes és eredmények munkásságukban immár a mai felismerésünk szerint is kétségtelen volt.” Egyúttal - és ettől reverzális a reverzális - ígéretet kellett volna tenniük a kormányzó számára a követke zőkre: „amennyiben az államfő legfelsőbb elhatározá sa az ellenünk folyamatba tett eljárások törlésével megnyitná előttünk az útját annak, hogy hazatérve a közéletbe cselekvőleg ismét bekapcsolódhassunk [...], az állam alkotmányos és törvényes rendjével szemben minden állampolgárt egyaránt terhelő kötelességek lo jális szem előtt tartásával kizárólag parlamentáris és törvényes eszközökkel fogunk küzdeni politikai esz ményeinkért az ország demokratikus haladása és fejlő
Mint láthattuk. Buchinger Manó a régi lelkesedés dése érdekében." A töredelmes beismerést, megbánást sel és elszántsággal kapcsolódott be ismét - közel tíz és bocsánatkérést tartalm azó levél tervezete az év emigráció után - a magyar politikai életbe. Az ok MSZDP és a kormány közötti tárgyalások kezdeti sza tóberi forradalom időszakában teljesített diplomáciai kában. 1929 júliusában készült,112 és a hazai szociálde küldetéseit leszámítva, ekkor nyílt először alkalma a mokraták becsületére vall. hogy végül ennek aláíratá hivatalos politikában is részt venni. Már 1930 decem sát az emigráns vezetők hazatérésének feltételeként berében. Budapesten mandátumot szerzett az általános nem fogadták el. törvényhatósági választásokon.118 ezt azonban nem Buchingerék hazaérkezésük után tevékenységükkel tarthatta meg. ugyanis utóbb kiderült, hogy a Buda is rácáfoltak a hatalommal való megalkuvásukkal kap pest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:18. te. csolatos híresztelésekre. A szociáldemokraták 1930. 13-14. §-ai értelmében (a megkívánt hat év helybenmájus 1-jén, tizenegy év óta először hirdettek ismét lakás hiányában) nem volt választásra jogosult, és így nyilvános rendezvényt, felvonulást.113 Buchinger Manó nem is lett volna választható (tévedésből vették fel a emlékirataiban ezzel összefüggésben megjegyzi: „Evek választók névjegyzékébe, ez viszont nem mentesíthet óta először történt, hogy a munkásság május elsején ki te őt a törvényi kritérium oknak való megfelelés vonult az utcára. Nagy örömmel állapítottuk meg, hogy alól119). Bethlen nem látta célszerűnek, hogy ezt a szokatlan Az országgyűlési képviselővé választásnak azonban tüntetést a szokott eszközeivel elfojtsa.” 114 1930. augusztus II-én választmányi ülést tartott a nem volt feltétele hatévi helybenlakás (az 1925:26. te. 9. § 1. bekezdése ez esetben még az aktív választójog Magyarországi Szakszervezeti Tanács, ahol Peyer Ká hoz előírt két évtől is eltekintett). Buchinger Manó az roly bejelentette, hogy a kormánnyal folytatott bértár 1931. júniusi parlamenti választásokon a dél-pesti (lis gyalások és a munkanélküliség kérdésével kapcsolatos tás) választókerületben mandátumot szerzett,120 így egyeztetések sikertelenül végződtek. A szakszervezetek tagja lett a Szociáldemokrata Párt frakciójának.121 szeptember 1-jére tüntetést hirdettek, amelynek előké 1933-ben az MSZDP külügyi titkára (a „nemzetközi szítéseképpen a Népszava augusztus 17-ei számában vonatkozású ügyek titkára”) lett, és ekkoriban vált a megjelent Garami Ernő kiáltványnak is felérő, híres parlamentben is mind aktívabbá, a Gömbös-kormány cikke, a Ki az utcára!, amelyet röpiratként is terjesztet politikájának kérlelhetetlen bírálójává. Varsányi Erikát tek. A tüntetésen hatalmas, százezres tömeg gyűlt össze idézve: a szociáldemokrata képviselők közül „Kéthly az Andrássy út környékén, és összetűzésre is sor került Anna után ő szerepelt legtöbbet“. 122 a tüntetők és a rendőrök között. A karhatalom tűzparanAz 1935. március-áprilisi választásokon újraválasz csot kapott, a rendőrök a tömegbe lőttek. Az esemény tották. így megszakítás nélkül 1939. májusig123 volt or nek sajnos halálos áldozata is volt (Darnyik János nap szággyűlési képviselő. A zsidótörvények miatt 1939 számos személyében), és többen megsérültek.115 után a párt vezetésében is háttérbe szorult, azonban ek A demonstrációt országszerte tiltakozó megmozdu kor is komoly elméleti munkát végzett. A német meg lások. a hatóság részéről pedig letartóztatások követték. szállást követően szinte azonnal elfogta a Gestapo124 Alig több mint egy héttel később, szeptember 7-9. kö (egy előre elkészített lista alapján), és több társával, zött került sor az MSZDP XXVII. kongresszusára, egyebek mellett Peyer Károllyal együtt a mauthauseni amely - természetesen amellett, hogy értékelte az el koncentrációs táborba (KLM) szállították, ahol tizen múlt napok történéseit - földosztást sürgetett, és átfogó négy hónapig raboskodott. mezőgazdasági modernizációs programot fogadott el. 1945 nyarán kapcsolódhatott be ismét, immár öregen Ugyanezen a gyűlésen Garami Ernőt és Buchinger Ma és a rabságtól elgyötörtén a magyar politikai életbe. Az nót ismét vezetőségi taggá választották.116 ideiglenes nemzetgyűlés tagja lett. majd (1953. augusz Buchinger a Szocializmus című folyóirat 1930. októ tus 18-án bekövetkezett haláláig) folyamatosan parla beri számában szeptember elsejét úgy értékelte, mint menti képviselő volt. Tényleges hatalmat azonban töb egyfajta „perújítást" a magyarországi munkásmozga bé nem kapott, a két munkáspárt egyesülését követően lom történetében, azaz a jogokért folytatott küzdelem pedig teljesen háttérbe szorult. Míg nyugat- és észak újraindítását: „Ez a pör tizenegy évig csak szünetelt, de európai szociáldemokrata barátai, elvtársai Svédország a döntést óhajtja és várva-várja az élnivágyó ország. tól a szomszédos Ausztriáig sikeres kormányok vezető [...] A magyar munkásság szeptember elsejei megmoz iként valósíthatták meg elképzeléseiket a munkásság dulását úgy fogja feljegyezni a magyar história, mint a érdekében, őneki (és hazánknak) hasonló jó sors nem nagy pör újrafelvételének napját. Ez viszont azt bizo jutott. Ilyen volt a magyar huszadik század. nyítja, hogy a döntés sem késhetik nagyon soká."117
Jegyzetek-------------------------------------------------------1 A továbbiakban az életrajzi ad ato k forrása elsődlegesen: Baráth M a g d o ln a-G y a rm ati G y ö rg y -K á d á r Z suzsanna: Buchinger Ma nó. In: Az 1947-49. évi Országgyűlés almanachja. Szerk.: M arelyn Kiss József. V ida István (M agyar K öztársaság O rszággyűlése. B udapest. 2005. 6 7 -6 8 . p.). A lábjegyzetekben a k éső b biekben csak az egyéb b io g ráfiák b ó l, illetve levéltári forrásokból szárm azó adatokat je lö ljü k m eg.
2 B u c h in g e rt G aram i E rnővel és W eltn er Jakabbal eg y ü tt az ún. „jobboldali sz o ciá ld e m o k ra tá k " közé sorolja az 1945 utáni tö rté n etírás. S án d o r Pál ném i p ejo ratív éllel egyszerűen c sak „ triu m v i rátu sn ak " nev ezi őket, é s nem győzi h angsúlyozni, m ilyen sú ly o s elvi és gyak o rlati h ib ák at k övettek cl. am ik o r a tö rv én y esség és a p arlam en tariz m u s talaján k ív án tak m aradni (S á n d o r Pál: A ma gyar filozófia története. II. kötet. M agvető K iadó, B udapest,
1973, 15-4 1 . p.; a továbbiakban: S ándor: A m ag y ar filozófia). U gyanakkor P intér István 1980-ban m eg jelen t könyvében - s ez m ár az 1980-as év ek re jellem ző , árn y altab b m egítélést példázza a harm in cas évektől B uchinger M anót (M ónus Illéssel eg y ü tt) kö zép u tasn ak n evezi (a P eycr-felc „jo b b o ld al” és a negyvenes év e k ben S zak asits nevével fém jelzett „ b alo ld al" között). L ásd P intér István: A Szociáldemokrata Párt története. 1933-1944 (K ossuth K önyvkiadó, B udapest. 1980, 5. p.; a továbbiakban: Pintér: A S zo ciáld em o k rata P árt). U gyanő m ásu tt m ár a „jo b b o ld aliak h o z" sorolja B u ch in gert (lásd pl.: uo. 268. p.) V arsányi E rik a: Buchinger Manó. In: A magyar szociáldemokrá cia kézikönyve. F őszerk.: V arga L ajos (N ap v ilág K iadó. B u d a pest, 1999, 3 6 1 -3 6 2 . p.; a továbbiakban: V arsányi: B uchinger) E m lékiratai (B u ch in g h er M anó: Küzdelem a szocializmusért. I—II. kötet. N épszava. B udapest, 1 9 4 6 -1 9 4 7 : a továbbiakban: B uchinger, K üzdelem ) első kötetében külön fejezetet, m integy hetven o ldalt szen telt ennek a tém akörnek, am elyben nagyfokú tájékozottságról és jo g i m űveltségről tett tan ú b izo n y ság o t: lásd: a Harc az általános és titkos választójogért cím ű részt (B uchinger: K üzdelem , I.. 1 4 1 - 2 1 1. p.). A z 1945 utáni sz akirodalom ban épp am iatt ítélték el ő t igen élesen , m ert ..túlzott je le n tő sé g e t tu la jd o n ított" a v álasztójognak (s általában a polgári szab ad sá g jo g o k nak), ah ely ett, hogy az o sztály h arc é s a proletárdiktatúra, azaz a polgári ren d szer erő sza k o s m egdöntése m ellett foglalt v olna á l lást. S án d o r Pál szerint B uchinger életét és g o n d o lk o d ását a „le gális illúziók uralm a" határozta m eg (S ándor: A m ag y ar filozófia. II., 36. p.). E m lékirataiban valóban sok helyen idézi F erdinand L assallc-t, aki „azt ajánlotta a ném et m u nkásoknak, hogy legye nek süketek és vakok m inden iránt, am i nem az általános, e g y en lő választó jo g ot je le n ti" (pl. B uchinger: K üzdelem , I.. 152. p.; B uchinger M anó: Találkozásom Európa szocialista vezetőivel. Sajtó alá rend.: K ende János. N apvilág K iadó, B udapest, 2 0 03, 124. p.; a to v ábbiakban: B uchinger: T alálk o záso m ). U tóbbi m ű vében kifejti, hogy G aram i E rnő „nagyon helyesen a d em o k rati kus v álasztójogi reform ban ism erte fel a m ag y ar politika arch im e desi p ontját. [ ...] A v álasztójogban látta [ ...] azt a lehetőséget, hogy általa a m ag y ar m u nkásosztály a d em o k ratik u ssá átalakult országban m aga is fel tudjon em elkedni". M ucsi F erenc: A Kristóffy-Garami paktum. A Magyarországi
Szociáldemokrata Párt taktikája az 1905-1906. évi politikai vál ság időszakában (K ossuth K önyvkiadó. B udapest. 1970. 142. p.) B uchinger M anó: K üzdelem . I., 157. p. A Népszava ném et tü k ö rfo rd ítása (a szerző korábban a Népszava m elléklete volt, m ajd v áltozataként külön je le n t m eg. B uchinger a kat 1919. fe b ru á r 6 -á ig látta el. L ásd:
m egjegyzése); a lap annak ném et nyelvű szerkesztői felad ato S zab ó D ezső: Die
deutschsprachige Arbeiterpresse Ungarns itt den ersten Dekaden des 20. Jahrhunderts. In: An der Schwelle der Europäischen Union (E u ro p a Institut, B udapest, 2000, 247. p.) B uchinger: T alálk o záso m , 54. p. Lásd pl.: P o litik atö rtén eti és S zakszervezeti L ev éltár (P o litik atö r téneti Intézet levéltára: a továbbiakban: Pl L evéltár). 696. f. 11. ő.e. 1., 9., 10.1. - A szólás- és sa jtó szab ad ság korabeli állapotát érzék letesen je lle m z i, hogy G rossm ann M iksát egy alábbi, n y il vános ren d ezv ényen elh an g zo tt, az állam i költségvetés bizonyos tételeit k arik íro zó tréfájáért ítélték tíz hónapra: „H a a király k e vesli a fizetését, talán lépjen sztrájkba, ez a sztrájk am úgysem o kozna nag y o bb ü zem zav a rt". (B uchinger: K üzdelem . I., 277. p.) Pl L evéltár. 69 6. f. 11. ő.e. 7 . 1. Pl L evéltár. 6 9 6 . f. I. ő .e. 1 3 . 1. („M an konnte d a im G efängnis nicht nur au sru h en , sondern auch fieissig seiner W issbegierde fröhnen") Manifesto o f the International Socialist Congress at Basel. In:
Extraordinary International Socialist Congress at Basel, Novem ber 24-25. 1912. (V o rw ärts P ublishers. B erlin. 1912. 2 2 -2 7 . p.) B uchinger ezt m ag y ar változatban (tu d o m á sa szerint elsőként) teljes terjed elem ben közölte em lék irataib an (B uchinger: K üzde lem . I., 2 3 6 -2 4 2 . p.). Tanúvallomás c ím ű könyvében utalt rá, hogy a n y ilatk o zato t m ég a M agyar T ávirati Iroda is ism ertette (B u ch in g er M anó: Tanúvallomás. A j októberi forradalom tragé diája. N ép szav a. B udapest. 1936, 3 8 -4 0 . p.).
14 G aram i E rnő: Forrongó Magyarország. Emlékezések és tanulsá gok (P e g azu s. Lcipzig-V V ien, 1 9 2 2 ,7 4 . p.: a to v áb b iak b an : G a ra mi: A fo rro n g ó M agyarország) 15 V arsányi: B uchinger, 361. p. 16 S zékely G áb o r: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzet közi kapcsolatai. In: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, 321. p. 17 „A m ag y a r sz o cialisták k al [ ...] az angol és fran cia szo cialisták bátran kezet fo g h atn ak , m ert eh h ez a k ézh ez nem tap ad t a v érn ek ny o m a". (B u ch in g er: K üzdelem . II., 6 5.p.) 18 H aas G y ö rg y : A Felvidék és a párizsi békerendszer (M ag y ar S zem le. Új F olyam . X. 11-1 2 . szám . Bp. 2001. decem b er.). A z idézet forrása: B uchinger: T an ú v allo m á s, 108. p. 19 A k érd ésrő l h o sszasan értek ezik B uchinger az októberi fo rrad a lom ról írt k ö n y v én ek A március 21-i összeomlás cím ű fejezeté ben. (L ásd B uchinger: T an ú v allo m á s, 1 3 3 -1 4 3 . p.) 211 G aram i: F o rro n g ó M agyarország. 1 1 2 -1 1 3 . p. 21 H ajdú T ibor: A magyarországi tanácsköztársaság. In: Magyaror szág története. S/l. kötet. 1918-1919, 1919-1945. F őszerk.: R ánki G y ö rg y (A k ad ém iai K iadó, B udapest, 1984. 193. p.). L ásd m ég: E rén y i T ib o r: Szocializmus a századelőn (K ossu th K ö n y v kiadó, B udapest, 1979. 7 9 -8 0 . p.: a továbbiakban: E rényi: S z o c i alizm us a sz ázad elő n ) 22 G aram i: F o rro n g ó M ag y aro rszág . 1 1 2 -1 1 3 . p. 23 B uchinger: T an ú v allo m á s, 145. p. 24 K iu tazásán ak körü lm én y eirő l lásd: B uchinger: K üzd elem . II.. 8 9 -9 0 . p. 25 A m a g y ar sz o ciáld em o k rác ia kézik ö n y v e, 577. p. 2(1 S ipos P éter: Legális és illegális munkásmozgalom, 1919-1944 (G o n d o lat K iadó, B udapest, 1988, 19. p.: a to v áb b iak b an : Sipos: L eg ális é s illegális m unk ásm o zg alo m ); A m ag y ar sz o ciáld em o k rácia k ézik ö n y v e, 577. o. 27 S ipos: L eg ális és illegális m u n k ásm o zg alo m , 30. p. 2R B uchinger: K üzdelem . II., 98. p. A terro r első neves sz o c iá ld e m okrata áld o zata C servenka M iklós, az M S Z D P p a n a sz iro d á já nak v ezető je volt 1920. ja n u á r 16-án, e zt k ö v ette S om o g y i B éla é s az ifjú B acsó B éla brutális m eggyilkolása. L ásd pl.: S ip os: L e gális és illeg ális m u n k ásm o z g alo m , 34. p. 29 G aram i: F o rro n g ó M agyarország, 2 0 4 -2 0 5 . p. 30 P eyer K ároly és Peidl G y u la m ár 1921-ben a h azatérés m ellett d ö n tö tt, é s itthon kom oly szerep et já tsz o tt a szo ciáld em o k rata m o zg alo m elism ertetéséb en , am i p ersze je le n tő s k o m p ro m isszu m okkal já rt. A tém áról B u ch in g er em lék iratai m ásodik kö tetéb en . A j emigráció lemorzsolódása cím ű fe je z e tb e n e lm é lk e d ik (B u ch in g er: K üzdelem . II.. 1 4 2-146. p.). 31 E rényi: S zo cializm u s a századelőn, 82. p. 32 B uchinger: K üzdelem . II.. 127. p. 33 B uchinger: K üzdelem . II., 133. p. V aló jáb an ezek nem sajtó p erek vo ltak , han em összesség éb en egy bűnvádi eljárás, am ely re rá a d á sul a v ád irat sz erin t nem is volt alk alm azh ató a sajtó ró l szóló 1914:14. te. (a C u ria 1922. B .l. 6763. szám ú ítéletében fo g laltak m iatt, m ivel külfö ld ö n m eg jelen t sajtó term ék rő l volt szó). Lásd: M ag y ar O rsz á g o s L ev éltár (a to v áb b iak b an : M Ó L ) K 5 7 9 - T 1922 - 6 3 6 4 6 . (599. cso m ó ); 6 2 .0 3 7 /1 9 2 3 . sz. irat. 4 9 . p. 34 Jövő, 1921. au g u sztu s 24. Idézi: B uchinger: K üzd elem , II., 1 3 7 -1 3 8 . p. 35 A „ p a k tu m “ sz ö v eg ét csak 1924. d e c e m b e r 31-én h ozta n y ilv á no sság ra a pártvezetés, első so rb an a p árt „b alszárn y án ak “ k ö v e telésére. L ásd: P ölöskei F erenc: Bethlen István törekvései az el lenforradalmi rendszer konszolidálására (P á rttö rtén eti K ö zlem é nyek, 20, 1974. 3„ 68. p.) 36 H osszú idő után az első tárgyilagos érték elés S ipos P éter nev éh ez fűződik, aki a köv etk ező k et írja a k érdésről: „A z 1921. d e c e m b e ri m eg eg y ezé s - a nem teljesen alaptalan kétely ek , fen n tartáso k ellen ére - tág ab b m ozgásteret b iz to síto tt a szak sze rv eze te k sz á m ára, é s leh ető v é tette a p ártszerv ezetek m ű k ö d ésén ek ú jra in d ítá sát. M in d e z m eg felelő k ö rü lm é n y ek et terem tett ah h o z, h o g y az M S Z D P részt vegyen az 1922. évi n em zetgyűlési v álasztáso k o n ". (S ip o s: L eg ális és illegális m u n k ásm o z g alo m , 68. p.) 37 O rszág o san 277 5 3 0 fő szav azo tt a sz o ciáld em o k ratá k je lö ltje ire , illetve listájára (B u d ap est három körzetében és a pestk ö rn y ék i
történeti szemle
sz av azó k ö rzetb en lajstrom os választásra kerüli sor). L ásd: H ubai L ászló: A szociáldemokrata párt a parlamenti választásokon. 1922-1947 (M ú ltu n k . 42. 1997, 2., 119 -1 4 5 . p.). S ipos P élcr az ered m én y t „győzelem m el felérőnek" nevezi, a k edvezőtlen p o li tikai (és jo g i) k ö rü lm én yekre figyelem m el (S ipos: L egális és ille gális m u n k ásm o zg alo m . 74. p.). A késő b b iek b en kiem eli, hogy a parlam enti je le n lé t m egszólalási, politikai vélem én y n y ilv án ítási lehetőségei b iztosítóit az ebben eg y éb k én t erő teljesen ko rláto zo tt sz o ciáld em o k rata p o litikusok szám ára (u o „ 175. p.). 38 Erényi: S zo cializm u s a századelőn, 87. p.: S zabó Á gnes: Az első emigráció. In: A m ag y ar sz o ciáld em o k rác ia k ézik ö n y v e, 187. p. 39 V arsányi Erika: Weltner Jakab hazatérése az emigrációból (P árttörténeti K özlem ények, 30. 1984, 3., 165. p.; a továbbiakban: V arsányi: W eltner) 40 V arsányi: W eltner, 169. p. 41 V arsányi: W eltner, 172. p. 42 V arsányi: W eltner, 175. p. 43 Pl L evéltár, 653. f. 2732. ő.e. 3.1. Idézi: V arsányi: W eltner, 183. P44 A B üntető T ö rv én y k ö n yv (1878:5. te.) irányadó 129. és 152. §-a értelm ében m indkét cselekm ény k ü lön-külön is tíztől tizenöt évig terjedő állam fogsággal volt b ü ntetendő, b ű n h alm azat esetén (a 99. § alk alm azásáv al) a büntetés tétele ak ár húsz év re is em e lh e tő lett volna. 45 M Ó L K 579 - T 1922 - 63646. (599. cso m ó ), 1 1323/1922. f.ü. sz. irat 46 E z az ügy h ivatkozási szám a a továbbiakban. M Ó L K 57 9 - T 1922 - 63646. (599. csom ó) 47 Lásd a kézírásos feljegyzést a 6 3 6 4 6/1922. sz. iraton. M Ó L K 579 - T 1922 - 63646.^(599. csom ó) 48 M Ó L K 5 79 - T 1922 - 63646. (599. csom ó); 66 4 5 /1 9 2 3 . f.ü. sz. irat 49 M Ó L K 579 - T 1 9 2 2 - 6 3 6 4 6 . (599. csom ó): T 3 6 3 2 1/1923. sz. irat 50 M Ó L K 5 79 - T 1922 - 63646. (599. cso m ó ); 6 2 0 3 7 /1 9 2 3 . k.ü. sz. irat 51 B u chinger em lékiratai szerint a teljes cím : A fehér diktatúra erő forrása (B uchinger: K üzdelem , II., 138. p.) 52 A z id ézetek forrása a vádirat, am ely a z ered eti cikkekből csak k i v o n alo k at idéz, néha nem szó szerint. T artalm ilag azonban csak egy helyen van egy n évelő b eillesztése m iatt lényeges eltérés (lásd k ésőbb). 53 A z ered eti szövegben: „ [ ...] hogy M a g y aro rsz ág korm án y zó ja g y ilk o so k pairónusa legyen". A név elő b eillesztése azt sugallja a vádirat szö v eg éb en , m inlha B uchinger a cik k b en H o rth y t „a g y il koso k p airó n u sán ak “ nevezte volna. Lásd: B uchinger: K üzdelem , II.. 140. p. 54 M Ó L K 5 79 - T 1922 - 63646. (599. cso m ó ); 6 2 0 3 7 /1 9 2 3 . k.ü. sz. irat, 31. o-tól 55 M Ó L K 579 - T 1922 - 63646. (599. csom ó); 6 2 0 3 7 /1 9 2 3 . k.ü. sz. irat. 35.0. A szöveget id ézőjelbe teszi, term észetesen forrás m egjelölése nél kül. u g y an ak k o r ezzel a szerkesztési eszközzel arra engedve k ö vetkeztetni. m inlha a terhellek közül valakitől szárm azna e nem túl szim patikus idézet (p ersze, ahogy szó szerint fogalm az, am úgyis „m éltán kijelen th etn ék valam ennyien”). Lásd: M Ó L K 579 - T 1922 - 63646. (599. csom ó): 62037/1923. k.ü. sz. irat, 48.0. 57 M Ó L K 579 - T 1922 - 63646. (599. csom ó); 9 5 68/1923. f.ü. sz. irat 58 M Ó L K 579 - T 1922 - 63646. (599. cso m ó ); 19727/1928. k.ü. sz. irat 59 M integy k étszázezer szavazattal kev eseb b et kaptak, m int a kon zerv atív o k . de az angol választási ren d sze r m iatt m égis 288 m a n dátu m o t szereztek , szem ben a 26 0 k onzervatív képviselői hellyel. H' B uchinger: T alálk o záso m , 89. p. 61 N em es D ezső: /l Betlilen-kormány külpolitikája 1927-1931-ben. Az „aktív külpolitika" kifejlődése és kudarca (K o ssu th K önyvki adó. B udapest. 1964, 282. p.; a továbbiakban: N em es: A B etlilenkorm ány) 62 S zab ó Á.: A z első em igráció, 187. p.: N em es: A B cthlen-korm ány, 283. p .: E rényi: S zo cializm u s a sz ázad elő n , 89. p.
63 E rényi: S zo cializm u s a sz ázad elő n . 90. p.: L ásd m ég: V arg a L a jo s: Két emigrálás között. Garami Ernő itthon (M ú ltu n k . 40. 1 9 9 0 .2 . 44.. 4 6 - 4 7 . p.) 64 A m in iszter család n ev ét helyesen ék eze t nélkül (W alk o ) kell írni. 65 Pl L evéltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 1 - 4 . 1. L ásd a 4. lap h áto ld alán ta lálható k ézíráso s feljegyzést. 66 Pl L evéltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 1 . 1. 67 A z idézet forrása a P o litik atö rtén eti In tézet lev éltáráb an fellelh e tő. em lített g ép íráso s szöveg. 6 5 8 . f. 5 ./1 17. ő.e. 1 - 4 . 1. M Pl L ev éltár. 6 5 8 . f. 5 ./1 17. ő.e. 2 6 . 1. 69 V arga: Két em ig rálás között, 4 4 . p. 70 V arga: K ét em ig rálás között, 4 4 - 4 5 . p. 71 Bethlen István titkos iratai. S zerk .: S zinai M iklós, S zű cs L ászló (M ag y ar O rszág o s L e v é ltá r-K o s su th K ö n y v k iad ó , B udapest. 1972, 358. p.) 72 A z M S Z D P ré sz é rő l dr. G y ö rk i Im re (1 8 8 6 -1 9 5 8 ) és dr. V ám béry R usztem (1 8 7 2 -1 9 4 8 ) ü g y v éd ek fo g lalk o ztak az ügy jo g i k ép v iseletév el, az Ig azsá g ü g y m in isztériu m részéről p edig dr. Á ngyán B éla (1 8 8 5 -1 9 4 5 ) á llam titk ár v ett részt az elő k é sz íté s ben. Á n g y án B éla korábban m aga is ü g y v éd k én t p rak tizált, 1922től a m in isztereln ö k sé g sajtó o sztály át v ezette. 1927-1931 közö tt igazságügyi állam titk ár volt. s B ethlen István g ró f bizalm asán ak sz ám íto tt (forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, ill. V arga: Két em ig rálás között, 4 7 . p.). 73 „A m n esztiát az eg ész e m ig ráció n ak !” - lásd: B orsányi G yörgy: Válságévek krónikája. 1929-1933. (K o ssu th K öny v k iad ó . B ud a pest. 1986. 119. p.; a to v áb b iak b an : B o rsán y i: V álság év ek ) 74 Pl L evéltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 8 - 9 . I. 75 Pl L evéltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 1 2-13. I. 76 L ásd M ónus Illés 1929. sz ep tem b er 9-én kelt k ézíráso s feljeg y zé sét K oronya Jo lá n részére: ..A G aram iv al é s B u ch in g errel átn ézett és ú jból, véglegesen m eg állap íto tt sz ö v eg et ilt k ü ld ö m " (Pl L e véltár. 658. f. 5 7 1 1 7 . ő.e. 1 4 .1.) 77 M ónus Illés 1929. szeptem ber 10-én táviratban tájékoztatja G aram it és B uchingert: „M a átadva, válasz pár nap m úlva. M ónus" (Pl L e véltár. 658. f. 57117. ő.e. 3 4 . 1.). A tém áról lásd m ég N em es D ezső: A B cthlen-korm ány. 290. p.: V arga: Két em igrálás között. 47. p. 78 1929. sz e p te m b e r 9-ei sz ö v eg v álto zato t lásd: Pl L ev éltár, 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 5. I. 79 Pl L ev éltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 5. I. 80 Pl L evéltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 5. I. 81 V égleges válto zato t lásd: Pl L evéltár, 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 6 - 7 . I. és M Ó L K 5 7 8 - 653. fond - 2./45. ő.c. - 965. (98. do b o z) 3 -4 . I. (in d ig ó s m ásolata: 5 - 6 . 1.) 82 Pl L ev éltár. 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 38. I. 83 Pl L ev éltár. 6 5 8 . f. 5 ./1 17. ő.e. 3 9 . 1. 84 P iszkozati p éld án y t (k ézzel több helyen belejavítva) lásd: M Ó L K 578 - 653. fond - 2 7 45. ő.e. - 965. (98. d o b o z) 7 - 1 5 . 1.; v ég leges sz ö v eg v álto zat: M Ó L K 57 8 - 653. fond - 2./45. ő.e. - 965. (98. dob o z) 1 7 - 2 5 .1. 85 M Ó L K 578 - 653. fond - 2./45. ő.c. - 965. (98. d o b o z) 2 0 . 1. 86 M Ó L K 578 - 653. fond - 2./45. ő.e. - 965. (98. d o b o z) 2 1. 1. É r dek esség , hogy az első gép elt sz ö v eg v álto zatb an m ég a „csendes m u n k atársa" kifejezés szerepel, lásd: M Ó L K 578 - 653. fond 2 745. ő . e . - 9 6 5 . (98. do b o z) 11.1. 87 M Ó L K 578 - 653. fond - 2./45. ő.e. - 965. (98. d o b o z) 2 3 - 2 4 . 1. 88 M Ó L K 5 7 8 - 653. fond - 2 7 4 5 . ő.c. - 965. (98. d o b o z) 24. I.; idézi N em es: A B eth len -k o rm án y , 291. p.. L ásd m ég: E rény i: S zo cializm u s a sz ázad elő n . 88. p.; K ende Ján o s: Adalékok Gara mi Ernő második emigrációjának történetéhez ( P áru ü rtén eti K öz lem ények, 1967. 2. sz.) 89 A z 1929. sz ep tem b er 27-ei m in isztertan ácsi ülés je g y z ő k ö n y v é t lásd: M Ó L M in isztereln ö k ség i L ev éltár. 1 8 6 7 -1 9 4 4 . K 27. f. K özzéteszi K arsai E lek (szerk.): A magyar ellenforradalmi rend
szer belpolitikája és gazdasági helyzete, 1927. január-1931. au gusztus 24. Iratok az ellen fo rrad alo m tö rtén etéh ez. 5. kötet (M a g y a r O rszág o s L e v é ltá r-K o ssu th K öny v k iad ó , B udapest. 1976. 342. p.) L ásd m ég: M Ó L K 578 - 653. fond - 2 ./45. ő.e. - 965. (98. d o b o z) 15.1. 90 A z E st, 1929. o k tó b er 1. L ásd: B uchinger: K üzdelem , II.. 190. p. 91 Pl L ev éltár, 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 4 3 . 1.
92 N ép szav a, 1929. o k tó b er 2. Idézi: B uchinger: K üzdelem . II., 1 9 1 -1 9 2 . p. 93 N ép szav a, 1929. ok tó b er 4. Idézi: V arg a L ajos: Két em ig rálás k özött, 47. p.; ném ik ép p eltérő szöveggel: B uchinger: K üzde lem , II., 1 9 0 -1 91. p. 94 A k eg y elm i e lh a tá ro z á s te lje s sz ö v e g e : „A m a g y a r k irály i ig a z sá g ü g y m in isz te r e lő te rje sz té s é re k e g y e le m b ő l m e g e n g e d em , h o g y a b u d ap esti k irály i b ü n te tő tö rv é n y sz é k e lő tt W e ltn e r Ja k ab e lle n fe lsé g s é rté s é s lázad ás b ű n te tte m iatt, B u c h in g e r M anó e lle n a m a g y a r álla m és a m a g y a r n em zet m e g b ecsü lése ellen irá n y u ló h é trc n d b e li b ű n te tt m iatt, végül G aram i E rn ő ellen a m a g y a r állam és a m a g y a r n e m z e t m eg b e c sü lé se ellen irán y u ló tiz e n n y o lc és to v áb b i eg y ren d b eli b ű n te tt m iatt, v a la m in t az álla m i é s tá rsa d a lm i ren d fe lfo rg a tá sá ra és m eg se m m isíté sé re irá n y u ló v é tsé g m iatt fo ly am atb a tett b ű n v ád i eljá rá s m e g s z ü n te tte ss é k .” (M Ó L K 57 8 - 653. fond - 2 ./4 5 . ő .e. - 965. (9 8 . d o b o z ) 25. I. L ásd m ég: Z sitv ay T ib o r ig a z s á g ü g y m in is z te r 1929. o k tó b e r 14-én k e lt, Bi. 9 6 5 /2 . ik tatási sz ám ú lev ele. K ö zjeg y ző i m á so la tb a n : Pl L e v éltár, 69 6 . f. 2 9. ő.e. 1.1.; V a rg a L ajo s: K ét e m ig rá lá s k ö zö tt, 4 7 . p .; V arsán y i: W e ltn e r, 184. p. 95 L ásd pl.: E rényi: S zo cializm u s a sz ázad elő n , 88. p.: „H orthy 1929 őszén G aram it és B uchingert - [ ...] »a m ag y ar állam és a m agyar nem zet m egbecsülése ellen« irányuló » b űntettüket«, va lam int az »állam és társadalm i rend felfo rg atására és m eg sem m i sítésére irányuló vétségüket« m egbocsátva - am nesztiában ré szesítette” : B orsányi: V álságévek, 119. p.: „A szo ciáld em o k ra ták követeléseiből - » A m nesztiát az eg ész em ig ráció n ak !« - vé gül is csak anynyi valósult m eg. hogy am n esztiát kapott három em ber: G aram i. B u ch in g er és W eltn er Ja k ab ." w B uchinger: K üzdelem . II., 189. p.: „1929 o k tó b eréb en pertörlés ren d eltetett el az ügyünkben, am ely n em csak az én sz em ély em re és G aram ira vonatkozott, hanem W eltnerre is, aki m ár rég eb ben otthon v olt” ; II.. 194. p.: „M inthogy a p ertö rlés m égiscsak m egtörtént, tehát 1929. nov em b er 7-én hazau taz h attu n k .” 97 Lásd pl. C sekey István: Magyarország alkotmánya (B udapest. 1943): „A k eg yelm ezés jo g á n a király törölheti a b ü n tető vagy fegyelm i eljárási m egindítása előtt, vagy a per bárm ely szakában elengedheti (p ertörlés)." 9S N em es: A B eihlen-korm ány. 291. p. 99 V arg a Lajos: Két em ig rálás k ö zö tt, 4 7. p. I0" P I L ev éltár, 658. f. 5 ./Í 17. ő.c. 47. I. 101 V arg a Lajos: Két em ig rálás között. 4 7. p. 102 M agyar királyi Igazságügym inisztérium . Bi. 965/2. iktatási szám . Dr. Lukács Izsó királyi közjegyző által 774/1929. szám on készí tett hiteles m ásolat (gépirat). Pl L evéltár, 696. f. 29. ő.e. I . I. 103 V alójában hétrendbeli bűntett elk ö v etésév el vádolták, de az ig azság ü g y m in iszter levelében valóban a „h atren d b eli" sző sze repelt (feltehetően M ónus is innen vette ezt a szám ot). L ásd: Pl L ev éltár, 696. f. 29. ő.e. 1.1. 1,UPI L evéltár, 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 49. I. 105 Pl L evéltár, 658. f. 5 ./1 17. ő.e. 51. 1. 106 V arga L ajos: Két em ig rálás között, 47. p. 107 S zegeden, 1929. n ovem ber 14-én kelt levél. E gyik aláírója: dr. V alentiny Á goston. Pl L evéltár, 696. f. 132. ő.e. 2 9 . 1. 108E rén y i: S zocializm us a századelőn. 89. p. 11)9 B u c h in g e r errő l így ír em lé k ira ta ib a n : „h o lm i re v e rz á list se m mi k ö rü lm é n y ek k ö zö tt nem ad tam v o ln a. In k áb b a b écsi Z en tralfried h o fb an [em eltettem v o ln a el m ag am . S az o tth o n i e lv tá rsa k sem ad tak h a z a b o c sá tá s o m é rt se m m it. E rrő l k ü lö n b en k ü lö n is b iz to s íto tta k ! ” ( B u c h in g e r: K ü z d e le m , II., 1 8 7 -1 8 8 . p.) no V arga Lajos: Két em ig rálás között. 47. p.
111 M Ó L K 5 7 8 - 653. fo n d - 2 ./45. ő.e. - 965. (98. d o b o z) 2 9 . 1.: a kézzel írt tervezeti p éld án y t lásd: M Ó L K 578 - 653 . fo n d 2-/45. ő.e. - 965. (98. dob o z) 3 0 - 3 1 . 1. 112 L ásd a gép p el írt sz ö v eg v álto zatra felírt dátum ot: M Ó L K 578 653. fond - 2 ./45. ő .e. - 965. (98. dob o z) 2 9 . 1. 113 G aram i E rnő: Huszonöt év... negyven év (N ép szav a, 1930. m ájus 1. = -4 Népszava szabadságharca. Szemelvények 75 év szocialis ta sajtójából. S zerk. S zak asits Á rpád, Pikay István. V észi E ndre. N ép szav a K öny v k iad ó . B u d ap est. 1947. 1 8 7 -1 9 2 . p.) Il'* B uchinger: K üzdelem , II., 200. p. 115 S ipos P éter: L egális és illegális m u n k ásm o zg alo m , 201. p. 116 E rényi: S zo cializm u s a sz ázad elő n , 92. p.; S ipos Péter: A parla menti párt mozgástere 1919-1944 között. In: A m ag y ar sz o ciál d em o k rácia kézik ö n y v e, 74. p.; L ásd m ég: A m agyar sz o ciáld e m o k rácia k ézik ö n y v e, 581. p. 117 B uchinger: K üzdelem , II.. 199. p. 118 A v á la s z tá so k k ö rü lm é n y e irő l b ő v eb b en lásd S c h w e itz e r G á b or: Autonómia - korrekt!vumokkal. A fővárosi törvényhatósá
gi bizottság jogállásának törvényi szabályozása 1920-1930 kö zött. D o k to ri é rte k e z é s (k é z ira t. B u d a p est, 2 006, 3 0 4 -3 0 6 . p.); Ig n ácz K áro ly : hatalom eszközei a választói akarat „korrigá lására". A törvényhatósági választási rendszer elvei és gyakor lata Budapesten a Horthv-korszakban. (M ú ltu n k , 50, 2 0 0 5 . 1., 2 1 0 -2 3 7 . p.) 119 A K ö zig azg atási B íróság elő tt 2 3 11/1931. K. szám on fo ly am at ban volt ügy iratait lásd: P l L ev éltár, 696. f. 11. ő.e. 1 2 . 1. 12(1O rszág g y ű lé si képviselői m egb ízó lev elét lásd: Pl L ev éltár. 69 6 . f. 7. ő.e. 3 0 - 3 1 . 1. A m eg b ízó lev él kelte: 1931. jú liu s 3. 121 A z M S Z D P a nyílt v álasztási ren d szer sajátosságai és az ezzel k ap cso lato s m ach in áció k m iatt 1922. évi kiváló ered m én y ét a k orszakban nem tu d ta többé m egism ételni. 1931-ben, h aso n ló k éppen az 1926. évi választáso k h o z, 14 képviselői helyet sz ere z tek am e lle tt, hogy a b sz o lú t érték b en növelni tu d ták „népi sz av azataik ” szám át (a k o ráb b i, nagyjából 127 ezer h ely ett im m ár m in teg y 166 ezer v álasztó p o lg ár szav azo tt a szo ciáld em o k rata je lö lte k re . am i p ersze je le n tő se n elm aradt az 1922. évi 277 ezertől). F orrás: H ubai: A sz o ciáld em o k rata párt a parlam en ti v á lasztásokon. 122 V arsányi: B u ch in g er, 361. p. 123 A z 1939. m ájusi parlam enti választásokon a S zociáldem o k rata Párt súlyos vereséget szenvedett. M indössze öt szociáld em o k rata je lö lt ju to tt be a parlam entbe. H ubai L ászló a katasztro fális v á lasztási ered m én y kapcsán helyesen m utat rá a választójogi re n d elk ezések m ó dosításának hatásaira: ..Ha a korábbi m ódon tö r tént v olna a képviselői helyek elosztása, akkor az S Z D P kilenc m an d átu m h o z ju to tt v o ln a" (H ubai: A sz ociáldem okrata párt a parlam enti v álasztásokon, 131. p.). U gyanakkor igazat kell a d nunk P in tér Istv án n ak is, aki ép p B uchinger M anó 1939. jú liu sá ban, egy központi ankéton készített feljegyzése kapcsán jeg y zi m eg, hogy a szo ciáld em o k raták a m unkásság szám ára az adott helyzetben nem tudtak olyan vonzó m egoldást kínálni, m int a szociális dem agógiával o p eráló (az 1939. évi választásokon m in t egy hatszo r annyi szav azato t szerző) szélsőjobboldal. A z S Z D P tehát ép p hag y o m án y o s szavazóbázisát, az elszeg én y ed ő városi m un k ásság o t nem tudta kellőképpen m egszólítani. E zért je g y e z te fel B uchinger m agának az ankéton. hogy „a legfőbb cél: fen n m aradni”, h atékonyabban harcolva a dolgozók érdekében „a k ö z sz abadságok v isszaszerzéséért, [ ...] a kenyérért é s sz o ciálp o liti káért". (Pintér: A S zo ciáld em o k rata P árt, 2 1 1 -2 1 2 . p.) 124 M ivel a razzia során nem találták otthon, h ázvezetőnőjét ejtették túszul, am in ek h atására B u c h in g e r ön k én t feladta m agát. Lásd: S zita S zabolcs: A Gestapo Magyarországon a német megszállás után (M ú ltu n k , 4 6, 2 0 0 1 , 62. p.j
/. A z állampolgárság fogalom-meghatározása és általános jogi jellemzői A leggyakrabban előforduló jogi fogalom -m eghatáro zás szerint az állampolgárság intézménye alatt meg határozott állam és polgár (természetes személy) kö zötti kölcsönös köz- és magánjogi jogosultságokkal és kötelezettségekkel járó kapcsolat értendő. A definí ciókban gyakran előforduló kölcsönösségi elem egy felől arról szól, hogy az állampolgársági jogviszony egyrészt az állam és az állam polgár közötti kölcsönös jogosultságokkal és kötelezettséggel jár, nem kötele zően egymást feltételező vagy korrelativ módon. Másfelől a kölcsönösség elvben és a jogállam ban azt jelenti, hogy az állam az állam polgár iránt elvben nem szubordinált, fölérendelt, hanem koordinált, m ellé rendelt. Az állampolgársági kapcsolat tehát alapvető en nem puszta közigazgatási, államigazgatási jo g vi szony. Megszerzése ugyanis rendszerint (pl. területen születés adott állam állampolgárságával rendelkező szülők esetén) ex lege alanyi jogon történik, tehát közvetlenül a törvényi rendelkezés alapján, államigazgatási eljárás beiktatása nélkül. Kivételesen, ho nosítás vagy visszahonosítás esetén, az állam polgár ság megszerzése államigazgatási eljárás lefolytatása útján történik, am ikor a közigazgatási jogviszony szükségszerűen létrejön, s ezáltal az államigazgatási eljárásra jellem ző, „szubordinációs“ - fölérendelési - , sőt, adott jogrendszerekben a diszkrecionális elv (sza bad mérlegelés) is érvényre jut. Az eljárásban azon ban rendszerint a törvényben megállapított honosítási vagy visszahonosítási feltételek tényszerű m egállapí tásának van helye. Ebben az esetben a feltételek tény szerű teljesítése alanyi jogon biztosítja az állam pol gárság megszerzését. Ha azonban a feltételek a tör vényben általánosan meghatározottak, nincs kizárva a közigazgatási jogviszonyra jellem ző diszkrecionális elv alkalmazása. A kölcsönösségi elem azt is jelenti, hogy a jogviszony mindkét alanyának (az absztrakt értelemben vett államnak, azaz a képviseletében eljá ró állami szerveknek egyik oldalról, s az állam polgár nak a másik oldalról) kölcsönös jo g a i és kötelezettsé gei vannak „egymás iránt”. Például a m agyar jogsza bályok érteimében ezek közé tartozik az állam polgár oldaláról az adófizetési kötelezettség (vagyis a köz terhekhez való hozzájárulás).2 a hadkötelezettség („a haza védelme”),3 azzal, hogy a m agyar jo g szerint, az ország (M agyar Köztársaság, MK) területén élő töb bes állampolgár nem kötelezhető, és nem is vállalkoz hat szolgálatra (a polgári védelmi kötelezettség is csak a belföldi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendel kező magyar állampolgárokra terjed ki).4 M aga az ál lam is szokásosan megfelelő oltalmat és jogosultsá gokat nyújt belföldön vagy külföldön élő állam polgá rainak. Ezek közé tartozik a magyar Alkotmány és törvényi jogszabályok által szavatolt, belföldön tar tózkodó magyar állampolgárok aktív és passzív vá-
Szalma József
Az állampolgárságról - Külföldi kitekintés1 lasztói jogosultsága ,5 külföldön a diplomáciai és kon zuli védelemhez való jo g ,6 a szociális biztonságra va ló jog, valamint a foglalkozás szabad megválasztásá hoz való jo g ,7 a legm agasabb szintű testi és lelki egészséghez való jo g * a nyugdíjbiztosítási jo g (m eg felelő életkorral és szolgálattal rendelkezőknek szol gálati, rokkantsági, baleseti, hozzátartozói nyugel látás),9 az a jog, hogy külföldről bármikor haza térhet,10 a művelődéshez való jo g .u Ugyanakkor ma gyar állam polgár kiadatására csak kivételesen van le hetőség, abban az esetben, ha az illető többes állam polgár és lakóhelye külföldön v an .12 A demokratikus jogállam ban tehát az állam és az állam polgár közötti viszony elvben és döntően mellérendelésű jogviszony, am it kölcsönös jogosultságok és kötelezettségek szavatolnak. Az állam polgárjogai és kötelezettségei, ha nem is korrelativ típusúak, és ily módon közvetlenül egym ással kölcsönösen nem feltételezettek, a kötelezettségek és jogosultságok egym ást nem feltételezők - mindenesetre kölcsönös nek jellem ezhetők. Ezzel szemben a szubordinatív vagy autoritárius rendszerekben, amelyek Európában ma már háttérbe szorultak, az állampolgársági jo g vi szonyban hangsúlyozottabbak az állam polgár (feltét len) kötelezettségei, mint az állam polgár számára az állam által biztosított jogosultságok. Az állampolgársági kapcsolat következő közös je l lemzője, hogy állam polgár kizárólag természetes sze mély lehet. Argum entum a contrario, a jo g i szem é lyeknek (pl. társadalmi szervezeteknek, vállalkozói szervezeteknek, polgárok egyesületeinek stb.) nincs állampolgársága. Jogi szem élyeknek vannak ugyan szervezeti céljaiknak, tevékenységüknek megfelelő illetőségük, mint pl. székhelyük, elnevezésük stb., amelyek legtöbbször tevékenységüket egy állam, vagy azon belül egy önkorm ányzat területéhez fűzik. Az állam polgársághoz kapcsolódó egyes sajátos m a gán* és közjogi jogosultságokat és kötelezettségeket, amelyek személyhez, egyénhez fűződnek, pl. a vá lasztói jog, a személyi adófizetés stb., azonban term é szetszerűen a jogi szem élyek „kollektív” módon nem gyakorolhatják. A term észetes személy állam polgár ságát rendszerint születésétől szerzi meg, az adott ál lam területén a születés alapján (jus soli), olyan szü lőktől vagy felm enőktől, akik az adott állam állam polgárai (valam ilyen szám lázási alapon, ius sangvinis).13 M egszerezheti azonban visszaható hatállyal később is, élete során például nem a születése szerin ti, másik állam honosítási vagy visszahonosítási sza bályai szerint. Egyes állam polgársági jogosultságok m á ra születés időpontjától érvényre jutnak (pl. diplo-
máciai oltalom külföldön tartózkodás esetén), más ál lampolgársági jogosultságok és kötelezettségek pedig később, bizonyos korhatár elérésétől kezdődően, az az a cselekvőképesség elérése után (pl. választói jog). Egyes állampolgársági kötelezettségek bizonyos tör vényben előirányzott tényállás teljesülése esetén lép nek fel; pl. ingatlan tulajdonadó tulajdonszerzésének feltételével, nyereségi adó vállalkozási tevékenység feltételével stb. Az összehasonlító jogtudományban hagyom ányo san az állampolgársági jogosultság megszerzése két alapvető elven alapul: az első a területen születés elve, a másik a származási elv.14 Ezeknek természetesen kü lönböző kombinációi érvényesülnek a nemzeti tör vényhozásokban. A kettő lehet együttes feltétel (mint a hatályos magyar jogban), van, ahol a területen szüle tési elv és döntően a reális kapcsolódás (állandó lak hely az állam területén, nyelvismeret stb.) elve érvé nyesül, van ahol a „származási elv” is (a nyelvi, kultu rális, nemzetiségi hovatartozás értelmében), bizonyos esetkörben (pl. a határon túli nemzetrészek tagjainak javára), a túlnyomó, döntő feltétel (mint amilyen a 2000. évi olasz törvény szerint a volt osztrák-m agyar törvényben meghatározott területen, Dalmáciában és Isztriában élő határon túli olaszok esetében). Az állampolgársághoz való jo g m a m ár az alkot mánnyal szavatolt alapjogok körébe tartozik. Az Eu rópa Tanács keretében, 1997. novem ber 6-án kelt, az Állampolgárságról Szóló Európai Egyezmény (am e lyet a magyar Országgyűlés a 2002. évi III. törvénnyel 2002. február 13-án hirdetett ki) alapelvi rendelkezé seiben, a 4. cikkben (1. bek. a) albekezdés) kifejezés re juttatja, hogy minden személynek jo g a van vala mely állampolgársághoz. Ugyanakkor nevesített sza kasz b) albekezdés szerint a hontalanságot (apatriditást) el kell kerülni. A c) albekezdés szerint pedig sen kit sem lehet önkényesen m egfosztani állam pol gárságától.^ Az állampolgársághoz való jog az alap jogok mellett, az alapvető emberi jogokhoz sorolható b e,16 vagyis az egyetemes érvényű emberi jogokhoz, amelyek egyrészt az állami érvényű jogszabályok ál tal jutnak kifejezésre, azaz általuk érvényesül, m ás részt azonban a nem zetközi, többoldalú (m ultilateláris), illetve kétoldalú (bilaterális) egyezm ények tárgya. Az állami érvényű állampolgári jogoknak a hordozója az egyes ember, a konkrét személyiség, mi közben e jogok nagy része a polgári jogban, mint sze mélyiségi jo g jelenik m eg.17 A MK Alkotmányának 70/A paragrafusa értelmében a MK biztosítja a terüle tén tartózkodó minden személy számára az emberi, il letve az állampolgári jogokat, bármely m egkülönböz tetés, nevezetesen faj, szín, nem. nyelv, vallás, politi kai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet sze rinti különbségtétel nélkül.18 A MK Alkotm ánya 69. paragrafusa (1) bekezdésének értelmében a MK-ban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önké nyesen megfosztani, vagy magyar állam polgárt a MK __ területéről kiutasítani.l9
A szűkebb értelem ben vett norm atív elem ek m el lett az állampolgársági státusznak vannak jo g i je le n tőséggel bíró m orális elemei is. Ezek a morális ele mek az állam polgárnak az adott állam nyelvéhez, kul túrájához, társadalm ához való elkötelezettségét, kap csolódását. kapcsolattartását feltételezik. Gyakran a morális, kulturális, nyelvi és egyéb kötődést, a szó po zitív értelmében, lojalitásnak, állampolgársági hűség nek is nevezzük. Ezt a morális kapcsolatot, kötődést, a honosítással történő állam polgárság felvétele alkal mával az érintett gyakran állampolgársági esküvel vagy fogadalom m al fejezi vagy nyilatkoztatja ki.20 Ugyanakkor a honosítási esetben szükséges, hogy a kérelmező ismerje az adott állam jogrendszerének alapnormáit, nyelvét és kultúráját és erről tanúságot tegyen. A m agyar jogban ez az alkotm ányos alapis meretek elsajátítását igazoló vizsga által történik, amelyet a kérelm ezőnek m agyar nyelven kell eredm é nyesen letennie a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban, a hivatal vezető je által kijelölt vizsgabizottság előtt. A m agyar jog szerint nem köteles vizsgát tenni a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy, továbbá az a személy, aki magyarországi felsőoktatási intézm ény ben m agyar nyelvű oktatásban diplomát szerzett, aki a kérelem benyújtáskor 65. életévét betöltötte, és aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és vissza fordíthatatlan rom lása m iatt képtelen a vizsga letételére.21 Különleges vagy m eghatározott, tágabb körre vonatkozó esetekben, az állampolgárság ún. nyilatkozat útján történő m egszerzése esetén nem szükséges az állampolgársági eskü vagy fogadalom. Ezt a m ódozatot előirányozzák például a m agyar ál lampolgársági jogszabályok, de szűk, a M agyarország mai területén született szem élyek számára vonatkozó esetkörben22, újabban pedig például a 2000/379. sz. olasz állampolgársági törvény is, a határon túliakra vonatkozó leszárm azottak ennél egyébként is jóval tá gabb körére vonatkozóan.23 A morális értelemben vett „lojalitás” kifejezés m orális tartalmának jogi ki fejezése abban a követelm ényben is m eghatározható, hogy az állam polgár (vagy többes állampolgár) köte les tiszteletben tartani az állampolgársága szerinti hatályos jogszabályokat. Ellenkező bizonyításáig ez (megdönthetően) vélelmezhető, általában ilyen irányú külön nyilatkozati kötelezettségvállalás nélkül. (Nem számítva a honosításnál szokásos állampolgársági fo gadalmat.) Kisebbségi jogi szempontból felhozható azon, Trianon utáni m agyar „területeket nyerő” orszá gok „példája”, amelyek ellenkezőleg, gyakorlatukban vagy normáikban vélelm ezték a kisebbségbe került magyarok „hűséghiányát” - csupán annak alapján, hogy a kisebbségbe került m agyarok igényelték isko láik, köztájékoztatásuk és önkorm ányzatiságuk, em beri és kisebbségi jogaik m egőrzését. M egm utatko zott ez a későbbi időszakokban is, pl. Szerbiában, a milosevici érában, különböző szemmel látható, köz vetlen és közvetett m egszorító intézkedések útján, amelyek a „lojalitás” bizonyítását „pluszköveteimé-
nyék” teljesítésével kívánták érvényre juttatni, pl. a szerbiai (délszláv) háborúkban (1990-1999) való aránytalan és jogtalan behívások és a civil szolgálat megtagadása által. A határmódosítások - a kettős kötődés, a kettős ál lampolgárság lehetősége biztosításának hiányában24 - súlyos emberi jo g i következménnyel jártak a kisebb ségbe került lakosság egyéneire nézve, s hátrányosan érintették alapvető jogaik m egvalósítását, személyi és vagyoni szempontból egyaránt. Az ún. trianoni „utód állam ok” (Cseh-Szlovákia, a királyi Jugoszlávia), visszaélvén területi fennhatóságuk lehetőségével, ter vezték és részben megvalósították a m agyar lakosság kitelepítését, optáltatását (lakosságcsere útján), m i közben erre nem volt kölcsönösségi jogalap, ugyan akkor a negatív állampolgársági intézkedésekhez szá mos egyéb kedvezőtlen, hátrányos intézkedés járult, pl. a kisebbség vagyonának térítés nélküli kisajátítása, nacionalizációja, a kisebbségbe kerültek iskoláinak megszüntetése stb. E tekintetben az I. világháború után legsúlyosabb helyzetbe a több országba és kü lönböző, gyakran nem európai jogköm yezetbe került magyar nemzeti kisebbségek kerültek, a m agyar terü letek kényszerű elcsatolása útján, bárminemű önren delkezés biztosítása nélkül. Hasonló helyzet azonban máshol is előfordult. Elzász-Lotaringia, a korábbi német felségterület hez tartozó (vegyes, ném et-francia lakosságú) tarto mány 1918 után Franciaországhoz került. Franciaor szág ugyan a csatolás után megadta a kisebbségbe ke rült német lakosságnak a francia állam polgárságot, a jogosultságok megvalósítása (pl. az anyanyelvű isko láztatás terén) azonban a német kisebbség számára kezdetben akadályozott volt. Ugyanakkor a francia csapatok az I. világháború során számottevő ném et tulajdont koboztak el.25 Apatridek, hontalanok azok a személyek, akik ön akaratukon kívül, valamely számukra külső társadal mi változás miatt (határmódosítás, két különböző ál lampolgárságú házastárs házasságbontása, kedvezőt len vagy diszkriminatív belső törvényhozás stb.) okán állampolgárság nélkül maradtak. Az apatriditás jelensége különösen az I. világháború után terjedt el, főképpen a közép-európai térségben beálló „szuvere nitásváltás” után. Habár a trianoni békeszerződés m egszüntette a határon túlra került magyarok szám á ra a m agyar állampolgárságot, és ugyanakkor köte lezte az „utódállam okat” az állam polgárság m egadá sára, azok ezt késleltették, s ennek folytán sok, külön böző jogi kultúrájú, sokszor nem európai hagyom á nyú jogi kultúrát követő államban alapvető állam pol gári jogaikat sem érvényesíthették, lévén, hogy alieni inris helyzetbe kerültek. Létrejött ugyan az I. világhá ború után az UNIDROIT, a párizsi székhelyű N em ze tek Szövetsége által alapított tudományos szervezet, am elynek feladta volt a békeegyezmények m egvaló sításának kontrollja, továbbá a modelltörvények ki dolgozása - többek között a nők és a gyermekek apatriditásának áthidalása, kiküszöbölése céljából - , am e
lyek példaként szolgálhattak a belső törvényhozás nak. Ennek a tudom ányos szervezetnek a keretében jött létre a Zebalos görög jogtudós által preferált doktrína, mely kinyilatkoztatta az állam polgársághoz való jogot, s meghirdette az egy állam polgár-egy ál lam elvet. Zebalos 12 elvet szabott meg követendő ként a belső törvényhozásban; ezek közül legfonto sabb a kettős állam polgárság és az apatriditás kizá rása. Az utódállam ok belső törvényhozása ezeket az elveket - mondhatnánk visszaélő m ódon - úgy fogal m azta meg, hogy a korábbi állam polgársággal rendel kezőknek (pl. korábbi m agyar állam polgároknak) ki fejezetten le kell mondaniuk előbbi állam polgársá gukról ahhoz, hogy felvegyék az új állam állam pol gárságát. Em ellett, a trianoni kötelezettségekkel szemben, az új állam polgárság felvételéhez a terület örökös országok többletkövetelm ényeket tám asztot tak a határon túl maradt kisebbségek terhére. így tör tént meg, hogy a határon túli m agyarokat a trianoni szerződés akaratuk ellenére m egfosztotta m agyar ál lampolgárságuktól, de az utódállam ok vonakodtak nekik megadni az új állam polgárságot, s ennek foly tán apatrit helyzetbe kerültek. Ilyen helyzetben velük szemben könnyen érvényesíthetők voltak más intéz kedések, mint a térítés nélküli vagyonelkobzások, a kollektív ki- és betelepítések az etnikai arányok erő szakos m egvalósítása céljából,26 iskoláik m egszünte tése; mindezen intézkedések mind egyéni, mind kol lektív jogaik csorbítását, ellehetetlenítését célozták meg. Előfordult (mint pl. az ún. királyi Jugoszláviá ban), hogy a magyarok közül nagyon kevesen kíván ták felvenni az új ország állam polgárságát azzal a fel tétellel. hogy a magyarról lem ondjanak, így sokan az alapvető állampolgársági jogot és ezzel alapvető jo gaikat sem gyakorolhatták, például nem volt válasz tói joguk. Nem lehetett tehát érvényesíteni az ún. ket tős kötődés elvét. Történt ez annak ellenére, hogy a trianoni békediktátum ok kötelezték a területhódító ál lam okat a kisebbségi és állam polgársági jogok betartására.27 Az apatriditást gyakran az ún. utódálla mi állampolgársági törvények hozták meg, nyilván a Zebalos-doktrínával való visszaélés útján. Az „egy állam polgár - egy állam polgárság” doktrínája maradt a II. világháború után is az uralkodó elv a kelet-euró pai, de részben a nyugat-európai országokban is. Ez az álláspont ugyanis kifejezésre jutott az Európa T a nács által tető alá hozott, a többes állam polgárság el kerülését célzó 1963. évi Egyezményben. (Ezt a felfo gást váltotta fel az 1993. évi M aastrichti A lapszerző dés és az 1997. évi Európai Á llam polgársági Egyez m ény, amelyek a kettős és többes állam polgárságot immáron egyértelm űen, nem csak bilaterális, hanem európai szinten is elism erik.) Ennek folytán jóform án a 20. század utolsó évtizedéig az a nézet jutott túl súlyba - a m agyar doktrínában és jogi szabályozás ban is - , hogy a határon túli m agyarság szám ára az a helyes, ha a m agyar kisebbség tagjainak csupán an nak az országnak az állam polgárságát kell felve n n i ük, amelyben élnek.
Sajnos a „trianoni utódállamok” a EL világháború után is gyakran bizalmatlanságot és türelmetlenséget tanúsítottak a magyar kisebbségi közösségek tagjai iránt, állampolgárságukat ismét megkérdőjelezve ter vezték, s m egvalósították kitelepítésüket, gyakran egyéb diszkriminatív intézkedéseket tettek, pl. térítés nélkül kisajátították vagyonukat, nyelvüket betiltották, iskoláikat redukálták, magyarokat továbbra is ki-, többségieket pedig betelepítettek, hagyományosan a magyarok által lakott területekre. (Például a II. világ háború idején a tisói Szlovákiában egy 1945. február 21-én kiadott rendelet értelmében minden magyarnak, aki 50 holdon felüli földbirtokkal rendelkezett, álla mosították a vagyonát, és az ily módon nyert m ezőgaz dasági földterületeket térítésmentesen szlovák telepe seknek adták.28 Ugyanez volt tapasztalható a „királyi”, majd a „titói” Jugoszláviában végrehajtott földrefor mok során. Az első intézkedés a Szerb-H orvát-Szlovén Királyság 1922. évi törvényhozásában az volt, hogy az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat 500 holdra csökkentették, és a „fölös” földeket ingyenesen a Délvidékre tömegesen betelepített szerb „önkénte seknek” (dobrovoljácoknak) adták. (1945 után hason ló célzattal hozták meg az agrárreformról és a kolonizációról szóló törvényt.29) Az „intézkedések” minden „területörökös” országban hasonlóak, ugyanakkor más szemszögből is „szinkronban” voltak, s nemcsak az ál lampolgárság megtagadására, hanem a m agyar közös ségek népességi, gazdasági és szellemi ellehetetleníté sére, tehát pl. iskoláik megszüntetésére is irányultak. Magyarországnak a II. világháborút követően meg hozott állampolgársági törvényei, kényszerpályán ugyan, s tisztes kivételeket nem számítva, tudomást sem vettek a határon túli magyarokról, azokat mint „románokat”, „cseh-szlovákokat” és „jugoszlávokat” tartották számon. Ez a hozzáállás kifejezésre jutott a nyugat-európai országokban is. Például Olaszország nak az O sztrák-M agyar Monarchia felbom lása után, ha nem is hasonló lélekszámú, de jelentős kisebbsége maradt a határon túl. A Monarchia felbomlása után a határon túlra, főleg Jugoszláviába (különösen Szlové niába és Horvátországba) került olaszok száma m eg haladta a 400 000-et. A jugoszláv partizánok, valamint az őket támogató kormány türelmetlen, üldöző m aga tartása miatt 1945-1960 között az olasz kisebbség tö m egesen m enekült O laszországba. 1991-ben a Kvarner-öböl és az Isztriai-félsziget területén élő olasz kisebbség Iélekszáma már nem érte el az azelőtti 1/10ét sem. A kisszámúvá váló olasz kisebbség támogatá sa az 1990-es évek elején nem jelentett ellenérzést Olaszország és Szlovénia, valamint Horvátország kö zött, így bilaterális (kétoldalú) egyezmények útján sor került a kisebbségvédelmi szabályozásra, valamint a kettős állampolgárságot előirányzó egyezm ényekre (1991-1993), ezen túlmenően a határon túli olaszok számára - a 2000 utáni törvénymódosítás, nyilatkoza ti és származási igazolás alapján, áttelepülési kötele zettség nélküli, belső törvény alapján megvalósítható __ - olasz állampolgárság lehetővé tételére.30
II. Nemzetközi kitekintés és jogfejlődés közelebbről - különös tekintettel a m agyar állam polgárságot érintő nemzetközi és belső jogszabályokra a múltban és jelenben A tria n o n i békeszerző dé s, a z a p a tríd itá s o k a i, a z U N ID R O IT és Z e b a lo s d o k trín á ja Az I. világháborút követő területváltozások, határ módosítások különösen Közép-Kelet-Európa térségé nek lakosságát, azaz az immáron több országba került több m illió m agyar egyént érintették, de mint fentebb kifejtettük, érintettek más térségeket is, mint pl. Elzász-Lotaringiát, am ely ném et fennhatóság után Fran ciaországhoz került. A trianoni békeszerződés (amelyet M agyarorszá gon az 1921:33. te. cikkelyezett be) 61. cikke szerint „mindazok a személyek, akiknek illetősége oly terü leten van. amely azelőtt a volt O sztrák-M agyar M o narchia területéhez tartozott (megjegyezhető, a m a gyar lakosság m egkérdezése nélkül, tagadván a wilsoni önrendelkezési elveket) a m agyar állampol gárság kizárásával jogérvényesen annak az államnak az állampolgárságát szerzik meg, amely az említett te rületen a főhatalm at gyakorolja. ” Ennek alapján a tri anoni békeszerződés értelmében a m agyar területeket megszerző országokba (Cseh-Szlovákia, Jugoszláv Királyság, Románia) utalt m agyarok tömegei elvesz tették m agyar állam polgárságukat. (Igaz, biztosított volt az egyének szám ára a korábbi állampolgárság fenntartása, vagy egy választásuk szerinti új állam pol gárság megszerzése. Azonban ennek feltétele volt an nak az országnak a területére való áttelepiilés, m égpe dig egy éven belül, am elynek állam polgárságát vá lasztották, igényelték.) Ugyanakkor a trianoni békeszerződés 64. cikke állam polgárságtól és lakóhelytől függetlenül megadta a jogot azoknak, akiknek a volt birodalmi tanácsban és a tartományokban képvisele tük volt, és akik m agyarok vagy m agyar anyanyelvű ek voltak, hogy a békeszerződés hatályba lépésétől (1921. július 26.) szám ított hat hónapon belül a ma gyar állam polgárság m egszerzéséért opciót gyakorol hassanak. Ezen szándékukat optálási nyilatkozatban kellett kifejezésre juttatniuk. Az optálás áttelepülési kötelezettséggel járt. M eg kell jegyezni, hogy „optá lás” esetén a vagyoni jogosultságok megvalósítása korlátozott volt. M int m ár em lítettük, a szülőhelyü kön maradt magyarok szám ára a problém a abban mu tatkozott meg (mint pl. a „királyi” Jugoszláviában, de másutt is), hogy nem nyerték el azonnal és feltétel nélkül a „területörökös” ország állam polgárságát, mi közben automatikusan, a trianoni egyezm ény értel mében elvesztették m agyar állampolgárságukat. Ily módon, gyakorlatilag állam polgárság nélkül m arad tak: m agyar állampolgárságukat elvesztették, de az új, területükön fennhatóságot gyakorló államok nem
adták meg (azonnal) az állampolgárságot. Ennek fo lyományaként tehát, hosszabb-rövidebb ideig, állampolgárság nélkül nem gyakorolhatták alapvető jo g a i kat. pl. az aktív és passzív választói jogot (pl. a ..kirá lyi" Jugoszláviában) és egyéb individuális és kollek tívjogaikat: vagyoni, személyi jogosultságaikat, pl. a névhasználatot, az anyanyelv használatát, az anya nyelvi oktatáshoz való jogot stb. Az utódállam ok sok szor indokolatlanul késlekedtek az állampolgársági törvényeikkel, és ha meg is hozták, a trianoni egyez ménnyel ellentétesen, kiilön feltételeket szabtak az ál lampolgárság megszerzéséhez. (Ennélfogva pl. az apatrid helyzetbe került délvidéki, felvidéki és erdélyi magyarok hosszabb ideig nem gyakorolhatták alapve tő választói jogosultságukat.) Ugyanakkor m inden or szágban voltak lakosságcsere- vagy kitelepítési szán dékok. és ezek (a német lakosságot érintően jóform án teljes egészében, s részben a m agyar lakosság tekinte tében) meg is valósultak, pl. Cseh-Szlovákiában (az ún. benesi dekrétumok intézkedései alapján). A tria noni békediktátum tehát teljes egészében elutasította a kettős állampolgárság intézményét. A Népszövet ség, amely a trianoni kisebbségvédelmi klauzulák be tartását volt hivatott ellenőrizni, ebben a tekintetben sem állt feladata magaslatán.31 A Népszövetség (az antant-hatalmak által létreho zott Nemzetek Szövetsége, amely a békeszerződések betartásának ellenőrzésére lett volna hivatott) az 1930as években létrehozta az UNIDROIT nevű, Párizsban székelő tudományos szervezetet, amely jelentős tevé kenységet fejtett ki éppen az apatrid helyzetek elkerü lése céljából. E vonatkozásban m odelltörvényeket al kotott, melyek (nem kötelező) mintául szolgálhattak a „területörökös” államoknak. Ebben a tudományos te vékenységben a fent említett Zebalos görög jogtudós is részt vállalt. Az állampolgárságról szóló 12 tézise közül legfontosabb az volt. hogy minden egyénnek j o ga van az állam polgársághoz. U gyanakkor az UNIDROIT akkori modelltörvényei különösen a nők és a gyermekek apatrid helyzetére összpontosítva kí vántak jogi megoldásokat, ajánlásokat megfogalmaz ni. A nők és gyermekek apatriditásának elkerülését célzó modelltörvény, valamint az a tudományos állás pont, amely szerint mindenkinek joga van az állampolgársághoz, akkor tulajdonképpen nem já rt joghar monizációs kötelezettséggel, inkább a tudomány morá lis autoritásával hatott, sajnos nem azonnal, s ha az utódállamok végül, ha késlekedve is, elfogadták a tu dományos ajánlásokat, ezt gyakran visszaélő módon tették, s így csak részben járultak hozzá az állampol gársági problémák enyhítéséhez. A határon túli m agya rokat az új állampolgárság felvételekor akadályozták, különféle „lojalitási” feltételeket szabtak meg, többek között a magyar állampolgárságról valló lemondási nyilatkozatot is megkövetelték, amire sokan (pl. a Dél vidéken és másutt is) nem voltak hajlandóak. A triano ni békeegyezmény értelmében (amely számukra ex le ge szüntette meg a magyar állampolgárságot) ilyen nyilatkozat kifejezetten nem is volt megkövetelhető.
Az I. világháború utáni apatrid helyzetek tehát am i att álltak elő, hogy a m agyar területet és lakosságot bekebelező „utódállam ok” olyan állam polgársági po litikát és törvényhozást folytattak, amelyek ellentéte sek voltak a békeegyezménnyel, miközben - ahogyan egyes szerzők joggal m egállapították - „a terület kel lett”, de a kisebbségi (magyar) lakosság nem.
A p á riz s i békeszerződés (1 9 4 7 ) és a bécsi döntések (1 9 3 8 - 1 9 4 0 ) A II. világháborút követően m egkötött párizsi bé keszerződés (1947. február 10.; becikkelyezve az 1947:18. te. által) visszaállította az 1938. január 1-jei állapotot, és hatályon kívül helyezte az 1938. novem ber 2-án hozott első bécsi döntést. A párizsi békeszer ződés közvetlenül nem szabályozta az állam polgársá gi kérdéseket, amint azt a trianoni szerződés m egtet te, közvetetten azonban érintette azokat. Nevezetesen: a bécsi döntések értelmében a M agyarországhoz csa tolt területeken élő személyek, akik m agyar belső jo g szabályok alapján m agyar állam polgárságot szereztek (5070/M E sz. rendelet), ezt a státuszt elvesztették a visszacsatolási rendelkezés nyomán. Ugyanakkor a párizsi békeszerződés szentesítette a M agyarország és C seh-Szlovákia közötti lakosságcserét (Budapest, 1946. február 27.). A II. világháborút követően, habár az állam polgár ságra nézve nem volt nemzetközi rendezés, a bécsi döntések alapján a visszacsatolt m agyar területeken, belső m agyar törvények által elnyert m agyar állampolgárság - azon m agyar polgárok számára, akik is mét az anyaország határain kívül m aradtak - m eg szűnt a bécsi döntések sem m issé nyilvánítása alapján. Az időközi rendezés a párizsi békeszerződésig a m a gyar belső jogviszonylatban oly m ódon történt meg, hogy azok a személyek, akik a m agyar állam polgársá got a bécsi döntés alapján szerezték meg, s lakóhelyük az 1937. decem ber 31. napján fennállt határain belül volt, a m agyar állampolgárokkal egy tekintet alá estek a m agyar hatóságok előtti eljárásban (5070/M E sz. rendelet). Mivel a párizsi békeszerződés kifejezetten nem rendelkezett az állam polgárságról, ez a tény úgy is értelmezhető, hogy az állam polgársági kérdés a bel ső m agyar törvényhozás szabályozási hatáskörében maradt.
A S tra sb o u rg i E g yezm ény a kettős á lla m p o lg á rs á g e lke rü lé s é rő l (1 9 6 3 ) és a z ún. tényleges k a p c s o la t (H á g a i N e m z e tk ö z i B íróság), a z ún. e x tra te rrito riá lis h a tá ly (V elencei B izottság) kérdése Az 1963. május 6-án a kettős állam polgárság elke rüléséről és a kettős állam polgárság esetén a katonai szolgálatról szóló, Strasbourgban aláírt egyezmény to vábbra is nem kívánatosnak, elkerülendőnek tartotta a kettős állampolgárságot. A z egyezm énynek az Euró-
Jog
történeti szemle V __ /
pai Közösség 12 állam a volt részese; az egyezm ény előirányozta a részes államok azon törekvését, hogy a kettős állampolgárság eseteit kiküszöböljék. Ezen túl menően részletes szabályokat tartalmazott a kettős ál lampolgársággal rendelkező személyek katonai szol gálatának kérdésére vonatkozóan. A z ún. tényeleges kapcsolat problémája a Hágai Nemzetközi Bíróság esetjogában. A Hágai Nem zetkö zi Bíróság esetjoga (Nottebohm, 1953) szerint ahhoz, hogy a kettős állam polgár honosítással szerzett m áso dik állampolgárságát más országok is elism erjék (pl. a diplomáciai védelemnyújtás keretében), az szüksé ges, hogy az egyént tényleges kapcsolat fűzze az adott államhoz, azaz lakóhelye, kultúrája, családi kapcso latai révén kötődjön ahhoz az országhoz, amelynek állampolgára. A tényleges kapcsolatot, ami a terüle ten tartózkodás oldalát illeti, a belső törvény ma m ár számos esetben mellőzi, pl. az említett 2000. évi olasz állampolgársági törvény a határon túli olasz kisebbsé gek javára. A „tényleges kapcsolat” fogalma többé nem csupán a tartós területen tartózkodási és a m eg élhetésifeltételhez fűződik; e fogalom m ódosult, és az európai kisebbségvédelmi, valamint a helyi és regio nális önkorm ányzatokat szabályozó európai egyez ményekkel összhangban (mint az európai Kisebbségvédelm i Egyezm ény, az E urópai Ö nkorm ányzati Charta*2) a kulturális, tudományos, oktatási stb. jelle gű, a kisebbségek anyaországi, a határon átívelő kap csolatainak erősítését, megkönnyítését szolgálják. A tényleges kapcsolat követelménye tehát újabban in kább kulturális, nyelvi stb. jellegű, mintsem áttelepülést szorgalmazó, hosszantartó területen tartózkodást feltételező típusú. A m agyar kedvezménytörvény (2001 )33 kapcsán amely iránt Románia és Szlovákia is kifogást em elt eljáró Velencei Bizottság hosszas tárgyalás után jutott arra az álláspontra, hogy az állam külföldi állam pol gárok vonatkozásában csak a saját területe vonatkozá sában alkothat kötelező érvényű rendelkezéseket. M egjegyzendő, hogy a m egállapítás az állampolgársági státuszt nem nyújtó kedvezm énytörvényre vonat kozik. Ez tehát nem tekinthető kedvezőtlen praeiudiciumnak a m agyar állampolgársági törvény esetleges liberalizálására. Annál inkább, mert az állam polgársá gi jogosultságok hatálya (szemben a kedvezm énytör vény területen kívüli hatályával), nem területen kívül érvényesül, hanem ellenkezőleg, területen tartózko dás esetén valósítható meg. Ma m ár számos olyan belső európai törvény van a teljes jogú, illetve társult tagországok, vagy az „Európába igyekvő” országok körében (pl. Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, Rom ánia, vagy akár Szerbia és M onte negró), amely kezdetben kétoldalú egyezményi ala pon, újabban főszabályként belső törvény értelmében „egyoldalúan” m egadja a határon túli kisebbségiek nek, éppen nemzetiségre való tekintettel, tehát ún. származási, pontosabban nyelvi és kulturális hovatartozási alapon, a második állampolgárságot, anélkül „ a z o n b a n , hogy az érintettnek korábbi állampolgársá30
gáról le kellene mondania. Ily módon a Velencei Bi zottság jelentése nem tekinthető a „kettős” állam pol gárság megadása akadályának, a bizottsági jelentés m arasztaló része egész egyszerűen nem a kettős ál lam polgárságra vonatkozik. Annál inkább, mert az Európai Unió joga az állam polgárság megadását, fel tételeinek megszabását belső jognak, és nem közössé gi jognak tekinti. Ha m ásként lenne, a Velencei Bi zottságnak nyilván más irányú (más országokban le vő kettős állampolgársági jogszabályok iránti) kifogá sa is lett volna - de nem volt.
A M a a s tric h ti S zerződés (1 9 9 2 ) és a z e u ró p a i á lla m p o lg á rs á g i e g ye zm é n y (1 9 9 7 ) A M aastrichti Szerződés véglegesen más irányt vett, és alapvetően lem ondott a Zebalos-doktrínáról, előirányozva a nemzeti állampolgárság m ellett az eu rópai polgárság intézményét, amely ily m ódon eleve elism eri a kettős állam polgárság létjogosultságát és az Unión belüli érvényét. A Maastrichti Szerződés kinyi latkoztatja, hogy minden tagállam állampolgára egy ben az Unió polgára is, s megilletik az A lapszerző désben biztosított jogok, és terhelik az abban foglalt kötelezettségek. Az Európai Unió a következő jogokat biztosítja polgárainak: 1. szabad mozgás és lakhatás az EU bármely tagországának területén; 2. diplom áci ai védelem harmadik állam területén és bármely tag állam külképviselete által; 3. aktív és passzív válasz tójog az európai parlamenti választásokon, valamint a lakóhelye szerinti önkormányzati választásokon; 4. petíció benyújtásának joga az Európai Parlamenthez, illetve az európai ombudsmanhoz, továbbá az érintett írásban fordulhat az Unió bármely szervéhez vagy in tézm ényéhez a közösség hivatalos nyelveinek bárm e lyikén; 5. valamennyi egyéb jo g és kötelezettség, amely az Unió elsődleges és másodlagos joganyagá ból ered, pl. a szabad munkavállalás és a szabad vál lalkozás joga, a letelepedettek számára pedig a szoci ális ellátáshoz való jo g , amely azonos a „hazai” pol gárok jogával. Az uniós polgárság az egyes tagálla mok állampolgársági jogszabályain alapul. M ind ezen jogosultságok megilletik a kettős vagy többes ál lampolgárokat is. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata szerint (M icheleti, 1992) a kettős állam polgárt, aki egyidejűleg egy Európai Unió-tagállam és egy nem Európai Unió-tagállam polgára, abban az esetben is megilletik a fent em lített jogosultságok, ha állandó lakhelye nem az Európai Unió tagállamában van. A Maastrichti Szerződés által kifejezésre jutó kettős állampolgárság egyik jelentős folyom ánya a „Binnenm arkt” (közös gazdasági térség) követelm é nyének, amely szavatolja az európai uniós térségben a személyek, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlását. Az Európai Állampolgársági Egyezmény (1997) lo gikus folytatása a kettős állam polgárságot m eghirde tő maastrichti elveknek. Természetesen, a Maastrichti
Jog
történeti szemle
Alapszerződés elsősorban az európai és a nemzeti ál lampolgárságról szól. az Európai Állampolgársági Egyezmény ezen túlmenően az Európai Unión belül a tagországok kettős állampolgársági státusát is érinti, azaz azokat a helyzeteket, amikor egy tagország ál lampolgára jogszerűen megszerzi másik tagország ál lampolgársági státusát is. Az Európai Állampolgársági Egyezményt Strasbourgban, 1997. novem ber 6-án írták alá. M agyaror szágon az Országgyűlés a 2002. évi III. törvénnyel hirdette ki.34 Az Egyezménynek ma már hét tagállam a részese (Ausztria. Dánia, Hollandia, Portugália, Svédország, M agyarország, Szlovákia). A 28. cikk ér telmében az Egyezmény hatálybalépése után az Euró pa Tanács Miniszteri Bizottsága meghívhat bármely államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, és amely nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában, hogy ahhoz csatlakozzon. Az Egyezmény 29. cikké nek értelmében az I., II. és VI. fejezetben foglaltakhoz nem fűzhető fenntartás, bármely más rendelkezéshez igen. (M agyarország élt bizonyos, különösen a kato nai szolgálattételre vonatkozó rendelkezések iránti fenntartási jogával - helyeselhető módon). Alapelvek. Az Európai Állampolgársági Egyez mény 4. cikkének értelmében minden részes állam ál lampolgárságára vonatkozó szabályainak az alábbi alapelveken kell alapulniuk: a) minden személynek j o ga van valamely állampolgársághoz, b) a hontalansá got el kell kerülni, c) senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától, d) sem egy részes állam állampolgára és egy külföldi közötti házasság, sem a házasság felbontása, sem pedig a házasság alatt a házastársak egyike állampolgárságának megválto zása nem érinti automatikusan a másik házastárs állam polgárságát.- Fontos alapelv a diszkrim ináció tilalma, melyet az 5. cikk irányoz elő; ennek értelm é ben „(1) a részes államok nem tartalmazhatnak m eg különböztetést vagy nem foglalhatnak m agukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimeríti a ne men, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy et nikai származáson alapuló diszkriminációt. (2) M in den részes állam ot a diszkrimináció tilalmának elve vezérel állampolgárai tekintetében, függetlenül attól, hogy ők születésüknél fogva állampolgárok-e, vagy az állam állam polgárságát később szerezték meg” Egyes értelmezések szerint e rendelkezés akadálya a vajdasági m agyar társadalmi szervezetek által a hatá ron túli magyarok javára (2003 júniusában) kezdem é nyezett kedvezményes, áttelepülés nélküli m agyar ál lampolgárság megadása iránti belső törvénym ódosí tásnak. Más, szerintünk indokolt nézet szerint (Mádl Ferenc 2003. augusztus 9-ei Csopaki Nyilatkozata): „El kell választani a diszkriminációt az indokolt és az elfogadható különbségtételtől. Az államok kritériu mokat állítanak fel az állampolgárság megnyerése fel tételéül. Ezek a kritériumok adott esetben kedvezőbb elbánáshoz vezethetnek. Az indokolt különbségtétel nek vagy kedvezőbb elbánásnak gyakori példája a nemzeti nyelv és az alapvető alkotmányos szabályok
ism eretének m egkövetelése a honosításhoz, valamint a leszárm azás alapján az állam polgárság könnyített m egszerzése.” Mádl akadémikus, a M agyar Köztársa ság elnöke így folytatja: „A kérdés jelenleg tehát az, hogy jogilag lehetséges és célszerű-e az ilyen szem é lyekre vonatkozóan további könnyítéseket bevezetni olyan módon, hogy a m agyar jo g teljes mértékben el tekint a magyarországi letelepedésről”. Mádl egyér telműen hozzáfűzi, hogy véleménye szerint „a nem zetközi jo g nem zárja ki egy ilyen m ódosítás lehetősé gét. A nemzetközi jognak ugyanis általánosan elfoga dott szabálya, hogy minden állam saját m aga határoz za meg, hogy kik az ő állam polgárai.” Am int láttuk, az olasz jog élt ezzel a lehetőséggel a határon túli ola szok javára, de ugyanígy Horvátország, Szlovákia, Románia, Szerbia és más európai uniós társult vagy m ég nem társult állam is. Az állam polgársági jo g belső jog. Az Egyezm ény egyik legjelentősebb elvi rendelkezése a 3. cikk 1. bekezdése szerint: „M inden állam saját jo g a szerint határozza meg, hogy kik az ő állam polgárai. ” A 2. bekezdés értelm ében „az ilyen jogszabályt más álla mok annyiban kötelesek elfogadni, am ennyiben az összhangban áll a vonatkozó nem zetközi egyezm é nyekkel, a nem zetközi szokásjoggal és az állam pol gárság tekintetében általánosan elism ert jo g elv ek kel.” A többes állampolgárság. Az Európai Á llam pol gársági Egyezmény V. fejezetének 14. cikkében irá nyozza elő a többes állampolgárság ex lege m egszer zésének eseteit. A 14. cikk 1. bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja, hogy a részes államok kötelesek engedélyezni, hogy a születésükkor automatikusan különböző állampolgárságokat megszerzett gyerm e kek ezeket az állam polgárságokat megtarthatják. Ugyanakkor a 16. cikk kifejezetten m egszabja, hogy „valamely részes állam egy másik állam polgárságról való lem ondást vagy annak elvesztését nem írhatja elő állam polgársága m egszerzésének vagy m egtartá sának feltételéül, amennyiben a lemondás vagy el vesztés nem lehetséges, vagy ésszerűen nem követel hető m eg.” Ez azt jelenti, hogy a teljes jogú tagor szágok, amelyek csatlakoztak az Egyezm ényhez, bel ső törvényeikben állampolgárságuk megszerzésének feltételéül többé nem szabhatják meg a korábbi ál lam polgárságról való lemondást. (Ezt a követelményt a hatályos m agyar állampolgársági törvény m aradék talanul tiszteletben tartja.). Az Egyezmény 17. cikke előirányozza a többes állam polgársághoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az első bekezdés szerint valamely részes állam egy másik állam polgársággal rendelkező állam polgárait ugyanazon jogok és kötele zettségek illetik meg a részes állam területén, ahol tar tózkodnak, mint a részes állam bármely állam polgá rát. A 2. bekezdés a) pontja értelmében e rendelkezé sek nem érintik a nemzetközi jognak valamely részes állam által egy olyan állam polgárnak nyújtandó dip lomáciai vagy konzuli védelemre vonatkozó szabá lyait. aki egyidejűleg egy másik állam polgársággal is
rendelkezik, b) pontja szerint pedig e rendelkezések nem érintik a részes államok nemzetközi m agánjogi szabályainak alkalmazását a többes állam polgárság esetében. Többes állampolgárság és katonai kötelezettségek. Az Egyezmény 21. cikkének 1. pontja előirányozza, hogy két vagy több részes állam állampolgárságával rendelkező személyek csak az egyik ilyen részes ál lam vonatkozásában kötelesek katonai kötelezettsége ket teljesíteni. Ennek m ódozatait a részes államok kö zötti külön megállapodások határozhatják meg. A 21. szakasz 3. pontjának a) bekezdése szerint, ha nincs el térő megállapodás a részes államok között, a kettős ál lampolgár azon részes állam vonatkozásában köteles katonai kötelezettségeit teljesíteni, amelynek a terüle tén szokásosan tartózkodik. M indazonáltal 19 éves korukig szabadon megválaszthatják, hogy önkéntes ként bármely más olyan részes állam vonatkozásában teljesítsék katonai kötelezettségeiket, amelynek szin tén állam polgárai, egy olyan időtartam ra, am ely összességében és ténylegesen megegyezik legalább az előbbi részes állam által megkövetelt aktív katonai szolgálati idővel. Azonos cikk b) bekezdése szerint azon személyek, akik szokásosan olyan részes állam nak a területén tartózkodnak, amelynek nem állam pol gárai, vagy olyan államnak a területén, am elyik nem részes állam, katonai kötelezettségeiket azon részes állam területén teljesíthetik, am elynek állam pol gárai.36 A 22. cikk szabályozza a katonai kötelezettsé gek alóli menteséget, vagy az alternatív katonai szol gálatot. Aki olyan részes állam állampolgára, amely
nem teszi lehetővé a katonai szolgálatot, úgy kell te kinteni, hogy katonai kötelezettségét teljesítette, am i kor ezen részes állam területén szokásosan tartózko dott. Ezen személyeket azonban úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítették katonai kötelezettségeiket azon részes állam vagy állam ok vonatkozásában, amely(ek)nek szintén állampolgára(i), és amely(ek) kötelezővé teszi(k) a katonai szolgálatot, kivéve, ha az em lített szokásos tartózkodás egy bizonyos korhatárig fennállt.37 Államutódlás esetén a 18. cikk előirányoz za, hogy a részes állam köteles tiszteletben tartani a jogállam iság alapelveit, az emberi jogokra vonatkozó szabályokat és a hontalanság elkerülésére vonatkozó alapelveket. Ugyanakkor szorgalmazza (19. cikkében) az érintett államok közötti m egegyezést. Eközben szempontként figyelembe kell venni az érintett szem é lyek Államhoz fűződő valódi és tényleges kapcsolatát, az érintett személy szokásos tartózkodási helyét az ál lamutódlás időpontjában, az érintett személy akaratát, az érintett személy területi származását. Együttműködés az állampolgársági ügyekben. Az Egyezm ény 23. cikkének értelmében a részes államok illetékes hatóságai a részes államok közötti együttm ű ködés elősegítése érdekében a) tájékoztatják az Euró pa Tanács főtitkárát az állam polgárságra vonatkozó belső jogukról, ideértve a hontalanság és a többes ál lampolgárság eseteit, valamint az Egyezmény alkal mazásával kapcsolatos fejleményekről, b) kérésre tá jékoztatják egymást az állam polgársággal kapcsolatos belső jogokról, valamint a jelen Egyezmény alkalm a zásával kapcsolatos fejlem ényekről.38
Je g y z e te k __________________________________________ 1 A b u d ap esti E L T E Á JK H atáro n T ú li M a g y a r J o g h a llg a tó k sz á m ára m e g re n d e z e tt IX. N yári E g y e te m é n 2 0 0 4 . jú liu s 9 -én m eg tarto tt e lő a d á sn a k a sz e rz ő által sz e rk e sz te tt sz ö v e g e . (A ta n u lm án y m ásik része Az állampolgársági jogosultság jo g i sza bályozásának fejlődésmenete a magyar jogban c ím m el m e g je len t a Jo g tö rtén eti S zem le 2 005. é v i 4. sz ám áb an . - A sz e rk e sz ■>tŐ^ 2 L ásd az adózás rendjéről szóló XCI. tv. 2. §-át, a m e ly s z e rin t e tö rv én y szab ály ai k iterje d n ek a M a g y a r K ö ztársa ság te rü le té n la k ó h e lly e l, sz o k áso s tartó zk o d ási helly el re n d e lk e z ő v a g y e g y é b k é n t itt ta rtó zk o d ó sz e m é ly e k re . A z általános forgalm i adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény h a tá ly a c sak a b e lfö ld ö n te lje síte tt term é k é rté k e síté sre , sz o lg á lta tá sn y ú jtá s ra , ille tv e a te rm é k im p o rtra terjed ki. A sz em ély i jö v e d e le m a d ó ró l sz ó ló 1995. évi C X V Ii. tö rv én y alap ján c s a k a b elfö ld i ille tő sé g ű m a g á n sz e m é ly jö v e d e le m a d ó -k ö te le s, a k ü lfö ld i ille tő sé g ű é c s a k a b elfö ld rő l sz e rz e tt jö v e d e le m v ag y n e m z e tk ö z i sz e rz ő d é s a la p já n . A v állalk o zó i ad ó ese té b e n a v álla lk o z á s g y a k o rlá sá h o z v állalk o zó i ig azo lv án y k iv á ltá sa sz ü k ség es. A jövedéki adóról
és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CHI. tv. alap ján az a d ó k ö te le z e ttsé g b e lfö ld i te r m ék fo rg a lo m v agy im p o rt alap ján keletk ezik . A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 3. §-a alap ján a d ó a la n y a k ü lfö ld i m a g án -
___
sz em ély é s sz erv e zet, feltév e, h o g y a d ó m e n te s sé g é t n e m z e tk ö zi e g y e z m é n y , v ag y v isz o n o ssá g nem b izto sítja. A 4. § a la p já n az a d ó k ö te le z e ttsé g az ö n k o rm á n y z a t ille té k e ssé g i te rü le té re terjed ki. A z e g y e s helyi a d ó k in g atlan tu la jd o n jo g á h o z , bérleti jo g h o z , v e n d é g é jsz a k a e ltö lté sé h e z é s v állalk o zási te v é k e n y sé g h ez k ap cso ló d n ak . M a g y a ro rsz á g sz ám o s e g y e z m é n y t k ö tött, k ö zö ttü k a sz o m sz é d o s o rsz á g o k k a l, a k ettő s a d ó z á s e lk erü lése c é ljá b ó l, fig y elem m e l a jö v e d e le m s z e rz é s e re d e té re .
3 L ásd a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényt, v a la m in t az E u ró p ai T a n á c s k eretéb en m e g h o z o tt, a M K által a 2 0 0 2 . évi III. tv. á lta l, 2 002. fe b ru á r 13-án k ih ird e te tt, a z 1997. n o v e m b e r 6 -án k ell Állampolgárságról Szóló Európai Egyezmény k ellő s á lla m p o lg á r k atonai sz o lg á la tté te lre v o n a tk o z ó re n d e lk e z é se i irán t M a g y aro rsz ág által b e n y ú jto tt fenntartásokat. In: Alkot mányjog. Jo g s z a b á ly g y ű jte m é n y . S z e rk .: K u k o relli Istv án (5. kiad ás, B u d ap est, 2 0 0 2 , 5 0. p.; e b b e n lá sd a 2 0 0 2 . év i III. tv. 3 .§ -á t - fe n n ta rtá s az E g y e z m é n y 21. c ik k é n e k 3. p o n tjá h o z ). A fe n n ta rtá st az O rsz á g g y ű lé s 5 6 /2 0 0 1 . (IX . 7.) h a tá ro z a ta á lla p í to tta m eg . A 21. cik k 3. a) p o n tjá h o z fű zö tt fe n n ta rtá s sz e rin t „c sa k a M K terü letén é lő férfiak m in ő sü lje n e k h a d k ö te le s n e k . [ ...] A z a tö b b es á lla m p o lg á r, aki n e m az o rsz á g te rü le té n él, n em k ö te le z h e tő k ato n ai v a g y a lte rn a tív sz o lg á la tra , v a la m in t ö n k é n te s sé g esetén sem te lje síth e t ily en sz o lg á la to t. A z o rsz á g te rü letén é lő , tö b b es á lla m p o lg á r h a d k ö te le s , a M K te k in te té ben n em m en tesü l so rk ato n ai s z o lg á la tra v ag y po lg ári s z o lg á latra v a ló b eh ív ás e lő l.” (L ásd: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 5 0. p.) 4 L ásd a p o lg ári v éd elem rő l sz ó ló 1996. é v i X X X V II. tö rv én y t. 5 L á sd a z 1989. évi XXXIV. törvényt az országgyűlési képviselők
választásáról, az 1997. évi C. törvényt a választási eljárásról. A v á la sz tá si tö rv én y 2. p a ra g ra fu s á n a k (3 ) b e k e z d é se sz e rin t m in d e n k i v á la sz th a tó , aki v á la s z tó jo g g a l re n d e lk e z ik , é s á lla n d ó la k h e ly e M a g y a ro rsz á g o n v an . A (4) b e k e z d é s sz e rin t a s z a v a z á sb a n a k a d á ly o z o tt az, aki k ü lfö ld ö n ta rtó z k o d ik , to v á b b á ak in e k n in cs á lla n d ó v a g y id e ig le n e s la k ó h e ly e M a g y a ro rsz á g o n . A 3. p arag rafu s é rte lm é b e n a v á la s z tó jo g g y a k o rlá sa a v á la s z tó p o lg á r sz ab ad e lh a tá ro z á s á n a lap u l. (L á sd p éld áu l: Alkot mányjog, 2 0 0 2 , 394. p.). 6 A M K A lk o tm á n y a 69. p a ra g ra fu s á n a k (3) b e k e z d é se é rte lm é b en m in d e n m a g y a r á lla m p o lg á r jo g o s u lt arra, h o g y tö rv é n y e s
k ü lfö ld i ta rtó z k o d á sá n a k id eje a la tt a M a g y a r K ö ztársa ság vé d elm ét élv ezze . U g y a n a k k o r a 2001. évi XLVI törvény a konzu li védelemről, tö b b ek k ö z ö tt 5. p a ra g ra fu sá b a n e lő irá n y o z z a a bajba jutott m a g y a r á lla m p o lg á ro k k o n zu li sz o lg á la t általi m eg segítését és támogatásút. A k o n zu li sz o lg álat a k ü lfö ld ö n b ajb a ju to tt m a g y a r á lla m p o lg á r hazatérésének elősegítéséhez járu l h o zzá. A 6. p ara g ra fu s sz e rin t pedig a ko n zu li sz o lg á la t se g ít sé g n y ú jtá sát irá n y o z z a e lő m a g y a r á lla m p o lg á r sú ly o s sé rü lé s sel já r ó baleset v ag y ilyen sérülést okozó bűncselekmény e s e tén. A 4. p a ra g ra fu s a m a g y a r k o n z u li s z o lg á la t á ltal a k ü lfö l d ö n ta rtó zk o d ó m a g y a r á lla m p o lg á ro k n a k ta n á c sa d á st é s s e g ít sé g n y ú jtá st irá n y o z e lő a z a la p v e tő jo g a ik a t é s é rd e k e ik e t é rin tő k ö rü lm é n y e k rő l, jo g sz a b á ly o k ró l, v alam in t a jo g a lk a lm a z á s ról. A se g íts é g n y ú jtá s k iterje d k a ta sz tró fa , h á b o rú v ag y fe g y v e res ö s s z e ü tk ö z é s e s e té re , a s z e m é ly e s sz a b a d sá g u k b a n k ü lfö l d ö n k o rláto zo tt m a g y a r á lla m p o lg á ro k v éd e lm é re , h a lá le se tre ( 7 -1 1 . p arag rafu s). A 3. p a ra g ra fu s (1 ) b e k e z d é se értelm éb en k onzuli v éd elem re m a g y a r á lla m p o lg á r jo g o s u lt (lásd: Alkot mányjog, 2 0 0 2 . 33.. 7 1 - 7 3 . p.). 7 A M K A lk o tm án y a 7 0/B p arag rafu sa: A M a g y ar K ö ztársa ság ban m in d en k in ek jo g a van a m u n k áh o z, a m u n k a é s a fo g lalk o zás sz ab ad m e g v álasztásáh o z (lásd: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 34. p.). 8 A M K A lk o tm á n y a 7 0 /D p a ra g ra fu sa (lásd: Alkotmányjog, 2002, 34. p.), to v á b b á a k ö te le z ő e g é sz sé g b iz to s ítá s ellátásairó l sz ó ló 1997. év i L X X X III. tv., az e g é sz sé g ü g y rő l sz ó ló 1997. évi C L IV . tö rv én y . U tó b b i 9 5. é s 243. p ara g ra fu s (3) b e k e z d é se alap ján m e n té sre é s sü rg ő sség i ellá tá sra a nem m a g y a r á l la m p o lg ár is jo g o su lt. 9 A M K A lk o tm á n y a 7 0 /E p arag rafu sa: „A M K á lla m p o lg á ra i nak jo g u k van a sz o c iá lis b iz to n sá g h o z , ö re g sé g , b e te g sé g , ro k k an tság , ö z v e g y sé g , á rv asá g é s ö n h ib á ju k o n kívül b e k ö v e tk e zett m u n k a n é lk ü lisé g esetén a m e g é lh e té s ü k h ö z sz ü k sé g e s e llá tá sra jo g o s u lla k ." (L ásd: Alkotmányjog. 2 0 0 2 . 34. p.), to v áb b á
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jo g o sultakról, valamint e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. p arag rafu sa, m ely sz e rin t a tá rsa d a lo m b iz to sítás a M K á lla m p o lg árait illeti m e g . A tá rsa d a lo m b iz to sítá s e l látásaira és a m a g á n n y u g d íjra jo g o su lta k ró l, v alam in t e sz o lg á l tatáso k fed ezetérő l sz ó ló 1997. évi L X X X . tö rv én y 5. p a ra g ra fu sa alap ján b izto síto tt az. aki a M K terü letén m u n k av ég zési te v é k e n y sé g e t fo ly tat, v ag y m u n k a n é lk ü lisé g h e z k a p c so ló d ó b á r m ily en ju tta tá sb a n részesü l. 10 L ásd a M K A lk o tm á n y a 6 9. § -án ak 2. bek ezd é sét. 11 L ásd a M K A lk o tm á n y á n a k 7 0 /F §-át. 13 A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv. é rte lm é b e n . N em zetk ö zi e g y e z m é n y e k a m a g y a r sz a b á ly o z á s tól eltérő en ren d elk ezh etn ek . A M a g y a ro rsz á g ra m e n e k ü lt k e t tő s á lla m p o lg á r nem ad h a tó ki. Ilyen érte le m b e n a m a g y a r á l la m p o lg á rsá g m e n e d é k e i n y ú jt. A leg tö b b k éto ld alú sz e rz ő d é s k iköti a b ü n tető eljá rá s k ö te le z ő átv é te lé t, a z a z k érelem re M a g y aro rsz á g k ö teles a b ü n tető e ljá rá st lefo ly ta tn i azo n m ag y a r á lla m p o lg á r e lle n é b e n , aki e g y sz e rz ő d ő állam terü letén b ű n c se le k m é n y t k ö v e te tt el. U g y an ez a sz a b á ly é rv én y es, h a a z e l k ö v ető e g y b e n m ás álla m á lla m p o lg á ra is; lásd a M K A lk o tm á n y a 69. p a ra g ra fu s á n a k ( I ) bek ezd é sét. 13 A m a g y a r jo g r a v o n atk o zó an lásd a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi törvény 2. p a ra g ra fu s á n a k (1) b e k e z d é sé t, am ely sz erin t „ M ag y ar á lla m p o lg á r az, aki e tö rv én y h a tá ly b a lé p é s e k o r [19 9 3 . jú n iu s 1 5 - é n - a sz e rz ő m eg jeg y zése] m a g y a r á lla m p o lg ár, to v á b b á az, aki e tö rv én y erején él fogva m a g y a r á lla m p o lg á rrá v álik , v ag y c tö rv én y a la p já n m a g y ar á lla m p o lg á rsá g o t sz ere z, am íg á lla m p o lg á rsá g a nem sz ű n ik m e g ." E p a ra g ra fus (2 ) b e k e z d é se sz e rin t „A zt a m a g y a r állam p o lg árt, aki e g y i d ejű leg m ás á lla m n a k is á lla m p o lg á ra - ha tö rv én y m ásk én t n em ren d elk ezik - , a m a g y a r jo g a lk a lm a z á sa sz em p o n tjá b ó l m ag y ar á lla m p o lg á rn a k kell te k in te n i." E zek sz e rin t, a m ag y a r jo g h atá ly o s re n d e lk e z é s e elism e ri a „k e ttő s” , azaz tö b b es á l lam p o lg árság o t, s a k in e k m á r v an m á s á lla m p o lg á rsá g a , a m a g y a r á lla m p o lg á rsá g m e g sz e rz é sé h e z , h o n o sítá s esetén , nem fűz a k o ráb b i á lla m p o lg á rsá g ró l v aló lem o n d ási feltételt, to v á b bá, h a m a g y a r á lla m p o lg á r m e g sz e re z te eg y m ásik o rszág á l
la m p o lg á rsá g á t. a m a g y a r á lla m p o lg á rsá g m e g ta rtá sá n a k felté teléül n em s z a b ja m e g a m á sik á lla m p o lg á rsá g ró l v aló le m o n dást. A tö rv é n y 3. p a ra g ra fu s á n a k (1) b e k e z d é se s z e rin t ped ig „ S z ü le té sé n é l fogva m a g y a r á lla m p o lg á rrá v á lik a m agyar ál lampolgár gyermeke. ” 14 A sz á rm a z á si é s terü leti e lv m e g fo g a lm a z á sá ra a la p v e tő e n m á r a római jogban s o r k erü lt, m é g p e d ig a róm ai p o lg á rsá g ,Jcét ha za elméletének" k o n te x tu sá b a n . C ic e ro De legibus cím ű m ű v é ből ism e rt az A ttic u s é s M a rc u s k ö z ö tti p á rb e sz é d , a m e ly a „ h a za ” fo g a lm á t tá rg y a lja . Marcus: „ e z e n a h e ly e n sz ü le ttü n k u g y a n is, e g y ro p p a n t tö rz sö k ö s c sa lá d b ó l. Itt v o lta k sz en t tá r g y ain k . itt él n e m z e ts é g ü n k , itt ő riz z ü k ő se in k e m lé k é n e k m e g annyi n y o m á t. [ ...] L áto d e z t a h á z a t, a h o g y m o st itt á ll? A p án k ip a rk o d á sa já r u lt h o z z á , h o g y így m e g n a g y o b b o d jé k . [ ...] E zért van b e le o ltv a é s e lre jtv e s z ív e m b e -le lk e m b e v a la m ifé le isten tu d ja m ily e n é rzés, am i a z t teszi, h o g y e z a tá jé k z s o n g ít el le g in k á b b e n g e m .” Atticus: „ M a g a m se m tu d o m h o g y a n , d e m eg m á m o ro so d ik a le lk ü n k a z o k o n a h e ly e k e n , ah o l k ita p in th a tju k s z e re tte in k n y o m á t, v a g y a z o k é t a k ik e t c s o d á lu n k . [ ...] B i zo n y , a m i d rá g a A th é n ü n k sem a n n y ira n a g y s z e rű é p ü le te iv e l é s p o m p á s ősi m ű a lk o tá sá v a l n y ű g ö z le e n g e m , m in t in k áb b ra g y o g ó b b n ál ra g y o g ó b b emberek e m lé k é v e l, ak ik v a la m e n n y i e n itt é lte k , itt ü ld ö g é lle k é s v ita tk o z ta k e g y k o r. [ ...] Ö rü lö k , h o g y m e g is m e rh e tte m sz ü lő fö ld e d e t. [ ...] D e m é g is, h o g y an kell é rte n i azt, h o g y e z a h e ly , v a g y is A rp in u m a ti sz ű k e b b s z ü lő fö ld e te k ? [ ...] T a lá n n e k te k két hazátok is v a n ? A z e g y ik a z a b iz o n y o s k ö z ö s h a z a le n n e ? A m á s ik o n p e d ig c s a k n em a zt kell é rte n i, h o g y C a to n a k se m R ó m a , h a n e m v a ló já b a n T u s c u lu m v o lt a s z ü lő h a z á ja ? Marcus: „ s z e rin te m n ek i is é s az összes vidéki városlakónak is két hazája van. A z e g y ik a ter mészet, a m á s ik p e d ig a római állampolgárság ré v é n ju to tt n e ki o s z tá ly ré s z ü l: a h o g y tu sc u lu m i sz ü le té s ű lé té re a h íre s Catót is fö lv e tté k a ró m ai n é p p o lg á ra in a k g y ü le k e z e té b e . B á r s z á r m a z á sa sz e rin t tu sc u lu m i v o lt, á lla m p o lg á rs á g a a la p já n m é g is ró m ai lett, s egyik hazája a születési hely, másik pedig a jog szerint illette meg ő t.” ( L á s d : H a v a s L á s z l ó - Ó b i s H a jn a lk a - S z ű c s G á b o r -U jla k i Istv án : Róma - Egy világbiro dalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi. I. D e b re c e n , 1998, 172. p.) Is L ásd: 2 0 0 2 . évi III. tö rv én y az E u ró p a T a n á c s k e re té b e n , 1997. n o v e m b e r 6 -án kelt, az á lla m p o lg á rsá g ró l sz ó ló E u ró p ai E g y e z m é n y k ih ird e té sé rő l (In: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 32. p.). 16 L ásd az 1993 évi X X X I. tö rv é n y i az e m b e ri jo g o k é s a z a la p v e tő s z a b a d sá g o k v é d e lm é rő l sz ó ló , R ó m áb a n , 1950. n o v e m b e r 4 -é n kelt E g y e z m é n y é s az a h h o z ta rto z ó tiz e n e g y k ie g é sz ítő je g y z ő k ö n y v k ih ird e té sé rő l. A m a g y a r O rsz á g g y ű lé sb e n k ih ir d e tv e 1993. á p rilis 7 -én . m ó d o sítv a az 1999. év i C X X . tv .-n y el. A ró m ai e m b e ri jo g i E g y e z m é n y N e g y e d ik K ie g é sz ítő Je g y z ő k ö n y v é n e k 3. c ik k e e lő irá n y o z z a a sa já t á lla m p o lg á ro k v é d e l m ét, k iu ta sítá s á n a k tilalm át: (1) S e n k it se m le h e t sem e g y é n i, sem k o llek tív re n d sz a b á ly o k k a l a n n a k az álla m n a k a terü letérő l k iu ta síta n i, m e ly n e k h o n o sa . (2) S e n k it sem leh et m e g fo sz ta n i azo n jo g á tó l, h o g y an n a k az álla m n a k a te rü le té re b e lép jen , m e ly n e k h o n o sa (L ásd : Alkotmányjog. 2 0 0 2 , 2 0 9 . p .). A z E u ró pai A lk o tm á n y lé tre h o z á sá ró l sz ó ló s z e rz ő d é ste rv e z e t, am e ly e t 2 0 0 3 . jú n iu s 13-án, ille tv e jú liu s 10-én az E u ró p ai K o n v en t k o n sz e n z u ssa l fo g a d o tt el, m ajd 2 0 0 4 jú liu s á r a n y e rt e lfo g a d ást. II. cím é b e n , a sz a b a d sá g jo g ró l sz ó ló 111. cím 1 1 -1 9 . c ik k éb en szól a z á lla m p o lg á ro k v é d e lm é rő l a k ito lo n c o lá ss a l, k i u ta sítá ssa l é s k ia d a tá ssa l sz e m b e n (lásd: Európai füzetek, Euró pai Alkotmány. A M in isz te re ln ö k i H iv atal K o rm á n y z a ti S tra té g iai E le m z ő K ö z p o n t é s a K ü lü g y m in isz té riu m k ö z ö s k ia d v á n y a, B u d a p est, 2 0 0 3 , 3 4. p.). 17 V ö.: L e n k o v ic s B a rn a b á s: Polgári jo g i alapok (2 ., ja v . k iad ás, R ejtjel K iad ó , B u d a p est, 2 0 0 3 . 5 8. p.) 18 L ásd a z 1949. év i X X . tö rv é n y t a M a g y a r K ö z tá rsa sá g A lk o t m á n y á ró l (k ih ird e tv e : 1949. a u g u s z tu s 2 0 -á n ), 1 9 8 9 -ig tiz e n n y o lc m ó d o sítá s sa l. 1989-től tiz e n h é t m ó d o sítá s sa l (in: A lkot mányjog. 2 0 0 2 , 13., 3 3 . p.). 19 L ásd az 1949. é v i X X . tö rv é n y t a M a g y a r K ö z tá rsa sá g A lk o t m á n y á ró l (in: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 33. p.)
A m a g y a r jo g b a n lásd az á lla m p o lg á rsá g ró l sz ó ló 1993. é v i LV . tö rv én y t (k ih ird e tv e : 1995. jú n iu s 15.; m ó d o sítá sa i: 2 0 0 1 . évi X X X II. tö rv é n y , 2 0 0 3 . é v i L V I. tö rv én y [h a tá ly o s 2 0 0 3 . s z e p te m b e r 1-jétől] 7. p a ra g ra fu s á n a k ( l ) - ( 5 ) b e k e z d é sé t (in: Alkot mányjog. 2 0 0 2 , 5 4 . p.). L ásd az állam p o lg árság ró l sz ó ló 1993. évi LV . tö rv én y 4. p a ra g rafu sa (1 ) b e k e z d é se e) p o n tjá t, v a la m in t 4 /A p a ra g ra fu s á n a k ( 1 H 2 ) b ek ezd é sét. L ásd az á lla m p o lg á rsá g ró l sz ó ló 1993. év i L V . tö rv én y 5 /A p a ra g ra fu sán ak ( l ) - ( 3 ) p a ra g ra fu sá t. L ásd: V ízi B alázs: A határon túli olaszoktól a külföldön élő olasz állampolgárokig (K ise b b sé g k u ta tá s, 2 0 0 4 , 4. sz., 6 8 9 . p.), A 2 0 0 0 /3 8 9 . tv. (az o lasz á lla m p o lg á rsá g i tö rv én y ) tö rö lte a k o ráb b i, a z E u ró p a T a n á c s tö b b e s á lla m p o lg á rsá g e lk e rü lé sé t c é l zó 1963. évi E g y e z m é n y é n a la p u ló 1992. évi 9 1. sz. tö rv é n y 18. sz ak asz át (m iu tá n 1997-ben e lfo g a d tá k az E u ró p ai á lla m p o l g árság ró l sz ó ló e g y e z m é n y t) é s a z abban fo g lalt m e g s z o rító (o laszo rsz ág i ta rtó z k o d á sh o z ) k ö tö tt feltételek et. A 2 0 0 0 . évi o lasz tö rv én y é rte lm é b e n (h a tá ly b a lép ett 2 0 0 0 . d e c e m b e r 20án), m in d e n k i, aki a tö rv é n y h a tá ly b a lép ését k ö v ető ö t é v e n b e lül az e g y k o ri O s z trá k - M a g y a r M o n a rc h ia tö rv én y b en m e g h a táro zo tt te rü le té n é lt. eg y e g y s z e rű n y ila tk o z a tta l, a sz o k á so s h o n o sítási e ljá rá s n élk ü l, tö rv é n y b e n m e g h a tá ro z o tt le s z á rm a zási ig azo lás c s a to lá sá v a l k érh eti az o la s z á lla m p o lg á rsá g o t az illeték es o lasz ö n k o rm á n y z a ti h iv ataln ál v ag y k ü lfö ld ö n te rü le tileg illeték es o la s z k o n zu li sz erv n é l. H e ly e s e lh e tő a n e m z e ti é s e tn ik a i k ise b b sé g e k jo g a ir ó l sz ó ló , a M a g y a r K ö z tá rs a s á g h a tá ly o s 1993. évi L X X V II. tö r v é n y é n ek (k ih ird e tv e : 1993. jú liu s 2 2 .: m ó d o sítá s a : 1994. é v i L X II. tv ., 1994. é v i L X III. tv ., 1994. é v i L X X V . tv ., 1994. év i C IV . tv ., 1995. év i V I. tv ., 1996. é v i X X V . tv ., 1996. é v i L X X 1. tv., 1996. é v i L X X V III. tv ., 1998. é v i L X X X V I. tv ., 1999. évi L X V . tv .) a m e g o ld á s a , m e ly n e k 7. p a ra g ra fu s (2 ) b e k e z d é se sz e rin t „A n e m z e ti é s e tn ik a i ö n a z o n o s s á g h o z v a ló j o g é s ily en k is e b b s é g h e z v a ló ta rto z á s v á lla lá s a é s k in y ilv á n ítá s a n em z á rja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését. " U g y a n e z e n tö rv é n y 3. p a ra g ra fu s (4 ) b e k e z d é s e sz e rin t: „ M in d e n k ise b b sé g i k ö z ö s sé g n e k é s k ise b b sé g h e z ta rto z ó s z e m é ly n e k jo g a v an a sz ü lő fö ld jé n v a ló é le th e z , v a la m in t a sz ü lő fö ld d e l v a ló k a p c s o la tta rtá s z a v a rta la n s á g á h o z . A s z ü lő fö ld h ö z v aló jo g nemcsak a saját születési helyéhez, h a n e m a sz ü lő k , n e v e lő k , ő sö k s z ü le té si v a g y la k h e ly é h e z , a z óhazá
hoz és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés sza badságát és oltalm át is jelenti. " (lásd : Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 26 0 . é s 2 5 9 . p .). V ö .: K ec sk é s L á sz ló : EU-jog és jogharmonizáció (H V G / O R A C , B u d a p est, 2 0 0 3 , 31. p.); S ch u m an , R obert: La loi d'in troduction des lois civiles devant le Parlament. In: L'introduction dit droit civil français en Alsace Lorraine (R ev u e cato liq u e d es in stitu tio n s e t d u d ro it. 1924, 1 1 7 -1 3 8 . p.). Lásd: H év ízi Jó z sa: Autonómia típusok Magyarországon és E u
rópában. Kisebbségek, népcsoportok területi és egyházi ön igazgatása - történeti áttekintésben (P üski K iad ó , B u d a p est, 2001, 1 5 2 -1 5 4 . é s 1 2 7 -1 3 2 . p.). E k ö z b e n a le n g y e l s z e rz ő d é s v o lt a tö b b i o rs z á g g a l m e g k ö tö tt b é k e e g y e z m é n y m o d e llje . A le n g y e l s z e rz ő d é s 3. c ik k é n ek (1 ) b e k e z d é s e e lő ir á n y o z ta a k is e b b s é g s z á m á ra a z á l la m p o lg á rs á g m e g s z e rz é s é n e k jo g á t is, o ly a n jo g c ím e n , h o g y az ille tő s z e rz ő d é s é le tb e lé p te k o r a z o r s z á g b a n la k ó h e lly e l v ag y ille tő s é g g e l r e n d e lk e z ő s z e m é ly ( le u r d o m ic il o u le u r in d ig é n a t, p e r tin e n z a . H e im a ts re c h t) jo g o s u lt a z á lla m p o lg á r sá g ra . L á sd : S z a la y n é S á n d o r E rz s é b e t: A kisebbségvédelem nemzetközi jo g i intézm ényrendszere a XX. században (M T A K is e b b s é g k u ta tó In té z e t, G o n d o la t K iad ó i K ör, B u d a p e st, 2003, 8 9 .V ) .
:s L ásd: Izsák L a jo s: A henesi dekrétumok és a felvidéki magyar ság szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 (Jo g tö rté n e ti S z e m le , 2 0 0 4 . 2. sz .) 29 L ásd: S z a lm a Jó z se f: Fejezetek az alapvető állampolgári és ki sebbségi jogokról (Ú jv id é k , 1996). K ésv e é rk e z e it a 20. sz á z a d u to ls ó é v tiz e d é b e n m e g h o z o tt E u ró p a i K is e b b s é g v é d e lm i E g y e z m é n y (K e re te g y e z m é n y a n em zeti k ise b b sé g e k v é d e lm é rő l, E u ró p a T a n á c s , S tra sb o u rg , 1995. fe b ru á r I. L ásd : A z Eu rópa Tanács válogatott egyezményei. S z e rk . M a se n k ó -M a v i V ik to r. O siris. B u d a p e st. 1999, 158. p .), am e ly 16. c ik k é b e n e lő irá n y o z z a , h o g y „a felek tartózkodnak olyan intézkedések
meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó sze mélyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és a rra irá n y u ln a k , h o g y k o rlá to z z á k azo n jo g o k a t é s sz a b a d s á g o k at. m e ly e k je le n K e re te g y e z m é n y b e fo g lalt e lv e k b ő l sz á rm a z n a k ." E k k o rá ra u g y a n is az „ u tó d á lla m o k " - a II. v ilá g h á b o rú u tán i tö b b sé g i be- és k ise b b ség i k ite le p íté si in té z k e d é s e k k e l, a k ise b b sé g i jo g o k a t k o rlá to z ó g a z d a sá g i é s isk o lá z ta tá si e lle h e te tle n íté se k k e l - az O s z trá k - M a g y a r M o n a rc h ia k o rá b a n so h a n em ta p a s z ta lt k é n y s z e rítő k ise b b sé g m e g s z o rító n é p c s sé g v á lto zási „ e re d m é n y e k e t" é rtek el. 30 L ásd: L e g g e 9 g e n n a io 1991. n .1 9 . su llo sv ilu p p o d e lle attiv itá e c o n o m ic h e e d e lle c o o p e ra tio n e in te m a tio n a le d e lla ré g ió n é F riu li-V e n e z ia -G iu lia n elle p ro v in c ia B e llu n o e d e lle are e lim , G a s e u a U ffic ia le d é l g e n n a io 1991, L e g g e 2 1 . m a rz o 2 0 0 1 , n .7 3 in terv en ti a fav o rc d e lla m in o ra n z a ita lia n a in S lo v e n ia e in C ro a z ia , G a s e tta U ffic ia le no. 78. dél 28. M a rz o 2 0 0 1 . L eg g e n. 379. dél 14. d ic e m b re 2 0 0 0 , d isp o z iz io n i p e r il ric o n o sc im e n to d e lla c itta d a ia n z a allé p e rso n e n a te e g iá re sid e n ti nei te r rito r i a p p a r te n u t a H 'lm p e ro A u s tr o - U n g a r ic o , G a z e tta U ffic ia le d él 19. d ic e m b re 2 000. T o v á b b á : L eg g e n. 37 9 . d él 2 7. d ic e m b re 2 0 0 1 . n o rm e p e r l'e s e rc iz io dél d iritto di v o te, d ei citta d in i italian i a sid e n sti a ll'estero . Idézi: V ízi B alázs: A hatá
ron kívüli olaszokról a külföldön élő olasz állampolgárokig. A z olasz állampolgárság kiterjesztése a századfordulón (K i se b b sé g k u ta tá s , 2 0 0 4 , 4 . sz., 6 8 6 - 6 8 9 . p.). 31 A „ k ir á ly i" J u g o s z lá v iá b a n a z 1 9 19. é v i m in is z te r ta n á c s i re n d e le t a „ r e n d e z e tle n á lla m p o lg á r s á g ú " n e m - s z lá v o k a t k i z á r ta a f ö ld o s z tá s b ó l (lá s d p l.: H é v iz i J ó z s a : i. m ., 152. p .). C s e h s z lo v á k v o n a tk o z á s b a n a z á lla m p o lg á r s á g m e g ta g a d á sá ra n é z v e lá s d a S z lo v á k N e m z e ti T a n á c s 1 9 45. m á ju s 2 5 én h o z o tt 4 4 /1 9 4 5 . sz . re n d e le te t, to v á b b á a z 1945. á p r ilis 5 é n K a s sá n m e g h ir d e te tt K o r m á n y p ro g r a m o t, a m e ly a m a g y a r o k a t k o lle k tív b ű n ö s ö k n e k m in ő s íti ( H é v iz i J ó z s a : i. m ., T3 1„ 124. p.). 32 H elyi ö n k o rm á n y z a to k E u ró p ai C h a rtá ja , S tra ssb o u rg , 1985. o k tó b e r 15. M a g y a ro rsz á g o n k ih ird e tv e az 1997. évi X V . tv . á l tal (M a g y a r K ö zlö n y , 1997/28. sz ám ). A C h a rtá i m e g e rő sítő 16/1993 (III.2 6 ) O G Y h a tá ro z a to t m ó d o síto tta a 2 7 /1 9 9 7 . (111.28.) O G Y h a tá ro z a t. (L d. e C h a rta 5., lo . cik k é t). L ásd . to v áb b á : az E u ró p a i K e re te g y e z m é n y t a te rü le ti ö n k o rm á n y z a to k é s k ö z ig a z g a tá si sz erv e k h a lárm en ti e g y ü ttm ű k ö d é sé rő l, M a d rid, 1980. m á ju s. 21. (K ih ird e tv e az 1997. év i X X IV . tv. által. [M a g y a r K ö z lö n y , 1 9 9 7 /3 5 . sz.] E z e n E g y e z m é n y S tra sb o u rg b a n , 1995. n o v . 9 -é n a láírt K ie g é sz ü lő je g y z ő k ö n y v é n e k M a g y a ro rsz á g n em ré sz e se ). V ö .: A z Európa Tanács válogatott egyezm ényei, C o n s e il l 'E u r o p e - O s i r i s K ia d ó , S tra s b o u r g -B u d a p e s t, 1999, 183., 1 8 9 -2 0 0 . p.) 33 2 0 0 1 . évi L X X II. tö v é n y a sz o m sz é d o s á lla m o k b a n é lő m a g y a ro k ró l (lásd : Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 114. p.). 34 A z E gyezm ény teljes szövegét közli: Alkotmányjog. 2 0 0 2 ,3 7 -5 0 . p. 35 Alkotmányjog. 2 0 0 2 , 39. p. 36 L ásd: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 4 5. p. 37 L ásd uo. 38 L ásd: Alkotmányjog, 2 0 0 2 , 4 6. p.
Jog
történeti siemle
A
rra a kérdésre keresem a választ, hogy miként
illeszkedik bele a 2003. évi Ptk.-koncepció1 jogtörténeti m egközelítésben a m agyar m a gánjog kodifikációjának menetébe, különös tekintet tel a m onista-dualista rendszerre. Röviden ism ere tem a kereskedelmi és m agánjog elhatárolására vo natkozó felfogásokat, bem utatom , hogy a 20. század első felében miként hatott a kereskedelm i jo g tör vénybe foglalása a m agánjogra, illetve a magánjogi kodifikációs törekvések kudarca miként hatott a ke reskedelmi jog „kodifikációjára.” A Polgári törvénykönyv-tervezetek tanulm ányo zásakor önkéntelenül is adódik az a kérdés, hogy m i ért nem lett ezekből az elképzelésekből - különösen az 1928-as M agyarország M agánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatából (M tj.) - törvény. Né hány észrevétellel egészítem ki a lehetséges vála szok körét.
A m a g á n jo g és a kereskedelm i jo g viszon ya a 19. s z á z a d végén és a 2 0 . s z á z a d első felében a jo g tu d o m á n yb a n , a jo g a lko tá s b a n és a b író i g y a k o rla tb a n
-J
MŰHELY Basa Ildikó
Gondolatok az új Ptk. koncepciójáról jogtörténeti megközelítésben, különös tekintettel a kereskedelmi és magánjog kapcsolatára
szem élyre egyaránt kötelező. [...] különössé válik, ha bizonyos életviszony-kört vagy az életviszonyok bizonyos ágazatait a törvényhozás mintegy önálló I. A magánjog és kereskedelm i jo g viszonyában a sítva, külön von rendezés alá. így keletkeznek a kü 20. századi szerzők a m agánjogot a kereskedelmi lönös vagy szakjogok.”6 m agánjoggal állították szembe, kereskedelm i jog Szladits Károly M agyar magánjogában ezt olvas alatt a kereskedelmi m agánjogot értve. A kereske hatjuk: „az általános vagy köztörvényi m agánjoggal delmi jognak van egy tágabb és van egy szűkebb ér (jus generale) szem ben bizonyos élethelyzetekre kü telme, amelyeket Bozóky G éza így határolt el egy lönleges szabályok alakultak ki, am elyek az általá mástól: „A kereskedelmi jognak, mint önálló jo g nos szabályoktól eltérnek, vagy azokat az illető élet rendszernek tulajdonképpen m indazokat a szabályo helyzetre vonatkozólag kiegészítik. így ágaznak ki a kat magában kellene foglalnia, m elyeket a kereske köztörvényi jo g törzséből bizonyos szakjogok (jus delem ből bármiképpen szárm azó jogviszonyok ren speciale).”7A m agánjog szakjogai közül Szladits dezése céljából felállítani szükségesnek mutatkozott. Károly „az ún. hiteljogi jogágazatokat” tartotta a leg Tágabb értelemben ezeknek, a jog legkülönbözőbb fontosabbaknak, azaz a kereskedelm i jogot, a váltó ágaihoz tartozó rendelkezéseknek összességét ne jogot és a csődjogot. vezzük kereskedelm i jognak. A gyakrabban hasz A m agánjog és a kereskedelm i jo g kapcsolatának nált, s szűkebb értelem ben vett fogalm i m eghatáro az előzőekben ism ertetett ius generale-ius speciale zás azonban nem sorolja ide a kereskedelem re vonat felfogása helyett Szászy-Schw arz Gusztáv sajátosan kozó közigazgatási, törvénykezési, büntetőjogi és értelm ezte ennek a két területnek a viszonyát. „A ke pénzügyi jellegű szabályokat sem, hanem a kereske reskedelm i m agánjog, m int minden más külön m a delmi jo g egybefoglalására utaló »Kereskedelmi tör gánjog is, nem kívüle áll a magánjog egészének, ha vénykönyvnek« (kereskedelm i códex) elnevezett nem része neki: m integy szelvény, m elyet a m agán gyűjtem ény anyaga egyedül a kereskedelm i m agán jo g egészéből kihasítunk és fontosságánál fogva jogi viszonyokra terjed ki.”2 önálló egészként tárgyalunk. [...] Az általános és kü A 20. század eleji tankönyvek magát a m agánjo lön jo g nem abszolút, hanem relatív ellentétek. [...] got általános és különös m agánjogokra tagolják.3 helyesebben nem is általános és külön jogszabályok Raffay Ferenc szerint a m agánjogban „az általános ról, hanem csak általánosabb vagy kevésbé általános, jo g (jus generale) az, am ely elvileg minden szem ély különösebb vagy kevésbé különös jogszabályokról re, dologra és ügyre kötelező; a különös jog (jus spelehetne beszélni.”8 ciale) pedig csak bizonyos személyekre, dolgokra A kereskedelm i és a m agánjog kapcsolatának le vagy ügyekre terjed ki.”4 Kolosváry Sándor így fo írásában a gazdasági jo g feltűnése hozott változást. galm azza meg a különbségeket a Fodor Ármin szer A 20. század első harm adában ugyanis egyes jogtu kesztette M agyar m agánjog 1. kötetében:5 „különb dósok ezt a kapcsolatot m ár m ásként közelítették ség áll fönn az általános (jus generale) és különös meg. A kereskedelm i és a m agánjog elhatárolása he jogszabály (jus speciale) között. Az általános jogsza lyett a két jogterület sajátos, közös szabályairól írtak, bály minden életviszonyt egyszerre átölel, m inden az ún. gazdasági jogról.9 (A gazdasági jo g fo g a lm á -__
hoz lásd például Pem eczky Bélának A gazdasági jo g ró l10 cím ű, vagy Bozóky G éza K ereskedelm i j o gunk átalakulása11 cím ű cikkét.) II. A K ereskedelm i törvény és leendő Polgári (M a gánjogi) törvénykönyv egym áshoz való viszonya. A szabályozás sorrendje. A 19. század közepén már m egfogalm azódott az igény a Polgári törvénykönyv m egalkotására, ám nem került sor az általános m agánjog kodi fikálására.12 A kereskedelm i jogot törvénnyel szabá lyozta az országgyűlés (1875:37. te.: a Kereskedelmi törvényről). E törvény m egtárgyalásakor sem a kép viselőházi, sem a főrendiházi vitában nem m erült fel, hogy előbb az általános m agánjogot kellene kódexbe foglalni. A kereskedelm i jogászok m ár azt is ered ménynek tekintették, hogy a kereskedelm i jogot egy általán sikerült kodifikálni. Apáthy István a törvény m egalkotásának jelentőségét így sum m ázta: „a ke reskedelmi törvény m egalkotásával nem csak a ke reskedő osztálynak, hanem az egész nem zetnek egy épp oly jogosult, mint elodázhatatlan óhajtása telje sült. A m agánjogi viszonyoknak egyik - tán legfon tosabb - része lön a törvény m egalkotásával rendez ve, s a forgalom nem nélkülözi többé azon szabályo kat, melyek annak biztos és term észetszerű fejlődé séhez m úlhatatlanul szükségesek.” Apáthy István a kereskedelm i jogi törvény és a kodifikálatlan m agánjog helyzetéről 1876-ban ezt ír ta: „A kereskedelm i törvény az általános m agánjog hiányát teljesen [...] nem pótolhatta”. 13 A 20. század első évtizedeiben biztosnak látszott a polgári törvénykönyv-tervezetek elfogadása. Talán ezért sem vetődött fel a kereskedelm i jogászok ré széről, hogy m aga a kereskedelm i jo g igényelné a magánjog mielőbbi kodifikálását. A jogi szaksajtó ban a kereskedelm i jogászok alapvetően arról érte keztek, hogy a leendő m agánjogi/polgári jogi tör vénykönyv m egalkotása miatt a Kt.-t m iként kell majd m ódosítani.14 Term észetesen szóba került a né met példa követése is, amely szerint a polgári tör vénykönyv kodifikálása m iatt a régi kereskedelm i törvény (ADHGB) szabályait nem m ódosították, ha nem új kereskedelm i törvényt fogadtak el. A m agyar kereskedelm i jogászok és a m agyar jogpolitika ele gendőnek tartotta az elfogadandó polgári törvénykönyvvel eg yidejűleg a K ereskedelm i törvény m ódosítását.15 A tervezett magánjogi kodifikációtól függetlenül is több jogtudós csak a 20. századi alapvető gazdasá gi változások miatt szükségesnek tartotta a Kt. átfo gó revízióját. így például Nagy Ferenc is többször érvelt ezen átfogó m ódosítás m ellett. Később, az 1930-as évek közepétől, am ikor nyil vánvalóvá vált, hogy nem csak a m agánjogi törvényjavaslatból nem lesz törvény, de a Kereskedelm i tör vény reform jára sem kerül sor, a kereskedelm i jo g á szok m ár csak egyes kereskedelm i jogintézm ények __ reform jáért, illetve törvényi szabályozásáért küzdöt
tek. Ennek eredm énye lett például a részvénytársasá gi jo g és a szövetkezeti jog reform ja. III. A 20. század első feléb en a kereskedelm i és a m agánjog fogalm ának és jogforrásainak m eghatáro zása és elhatárolása nem csak elm életi kérdés volt. A bíróságoknak is foglalkozniuk kellett ezzel a kér déssel. Egyrészt gyakorlati problém át jelentett az, hogy m elyek a m agánjog érvényes szabályai, hiszen a Kt. l.§ -a kim ondja, hogy „K ereskedelm i ügyekben, ha azok iránt a jelen törvényben intézkedés nem foglal tatik, a kereskedelm i szokások irányadók, ezek hiá nyában pedig az általános m agánjog alkalm azandó” . A zaz nem csak a szerződést kötő feleknek, hanem a bíróságok szám ára is fontos kérdés volt tisztázni azt, hogy mely szabályok tartoznak a m agánjogba. U gyanakkor a törvényhozás és a bíróságok szá m ára az is lényeges volt, hogy mi a kapcsolat az ál talános m agánjogi és a kereskedelm i jogi szabályok között. Raffay Ferenc erről ezt írja: „ha az általános és a különös találkozik, akkor a különös jo g erősebb az általánosnál, m ert ez csak akkor alkalm azható,ha a különös jogban nincs szabály arra az esetre” . 16 Kolosváry Bálint ezt a következőkkel egészíti ki: „a szakjog a m aga körében az általános jognak derogál, de hézagait, s kétes rendelkezéseit az általános jog tölti be, illetőleg ebből kell m agyarázatot m erítenünk.” 17 Éppen ezért az ítélkezési gyakorlat ban m egfigyelhető, hogy erősen hatott a kodifikált kereskedelm i jo g a kodifikálatlan m agánjogra. Erről ezt írja a M agyar jo g i lexikon: „Az, hogy kereske delm i törvényünk van, m ég a m agánjogi forgalom nak előnyére válik, mert m agánjogunk hézagossága folytán bíróságaink sokszor a kereskedelm i törvény ben kim ondott elveket a m agánjogi ügyletekre is alkalm azzák.” 18 A bíróságok például egyre inkább a Kt. kártérítési norm áinak m egfelelően hoztak ítéletet m agánjogi (és nem kereskedelm i jogi) ügyekben.19 A m agyar kereskedelm i jogot a bíróságok 1868 után nem csak M agyarország területén érvényesítet ték. Ennek oka a m agyar-horvát kiegyezés volt. am ely közös ügynek tekintette a kereskedelm i jogot. A „M agyarország, s Horvát-, Szlavón- és D alm átországok közt fennforgott közjogi kérdések kiegyen lítése iránt létrejött egyezm ény beczikkelyezéséről szóló 1868. évi XXX. törvénycikk 9. §-a szerint kö zös ügyei a m agyar korona összes országainak [...] a tengerészeti, kereskedelm i, váltó- és bányajog, s ál talában a kereskedelem , [...] a m elyek M agyarorszá got s Horvát-, Szlavón- és D alm átországokat közö sen érdeklik.”20 A kereskedelm i jog -m ag án jo g relációjában m ár a 19. század végén olyan sajátos tényezőként jelen tk e zett e jogok területi hatálya, am ely kihatott a kodifi kálásra is. M iként Zlinszky Im re írta: „A m agyar jogrendszer uralm ának területe nem esik össze a m a gyar állam területével.”21 Ebből a m agánjog kodifi kálására nézve többször szárm azott problém a: (1) a
m agyar-horvát kiegyezést követően, m ajd (2) a tria noni békeszerződés után. (1)1868 után a kereskedelm i jog közös ügy22 volt. A Kereskedelmi törvény a m agánjog kodifikálatlansága miatt szándékosan több „tisztán” magánjogi szabályt is tartalm azott. A polgári jogi kódex m egal kotásával ezekhez a szabályokhoz, és így a Kt-hez is hozzá kellett (volna) nyúlni. És ezért közjogilag „V i tás kérdés volt, [...] vajon reform álhatja-e a Keres kedelmi törvényt M agyarországnak a horvát képvi selők részvétele nélküli külön törvényhozása a szo rosan vett m agyar területre nézve is?”23 M eszleny Artúr ezt így összegezte: „A polgári törvénykönyv megalkotása a kereskedelm i törvény revízióját is szükségképp maga után fogja vonni. Abból folyóan. hogy Horvát-Szlavonországnak a m agánjog körében autonóm iája van, s így a polgári törvénykönyv hatá lya oda ki nem terjed, ezzel kapcsolatban az a kérdés oldandó meg, m iképp járjunk el, hogy egyfelől abból a jogalkotó hatalomból, m elyet eddig a K.T. útján gyakoroltunk, sem m it fel ne adjunk, m ásfelől m eg szűnjön az az eddig fennállt helyzet, hogy m agánjo gi matériák szabályozása a K.T. keretében történt.”24 A m agyar általános polgári törvénykönyv terve zetének készítői is foglalkoztak ezzel a problém ával, mert ez a közjogi kérdés több jeles szerző művében is felm erült.25 Nagy Ferenc 1913-ban erről a helyzetről, és egyúttal a magánjog kodifikálásáról ezt a következ tetést vonta le: „Bárm ennyire is jogosnak ism ertes sék el a kereskedelmi jo g kiterjedésének korlátozása a polgári törvénykönyv m egalkotásával kapcsolat ban. sajnos ez beleütközik a m agyar-horvát közjogi viszonyba.”26 (2) A trianoni békeszerződés után ism ét elvált az állam határ és a magánjog (és kereskedelm i jog) al kalm azásának határa. Az állam határon túli, koráb ban magyarországi területeken a bíróságok a m agyar magánjog szokásjogi szabályait alkalm azták. És eze ket a szokásjogi szabályokat kívánta az Mtj. kódex be foglalni. A jogi szaksajtóban sokan újból a jo g egység jelszavával utasították el a kodifikációt. így írt erről például Kolosváry Bálint: „Az esetleg, sőt remélhetőleg törvény erejére em elkedendő m agánjo gi codexjavaslat, mely a m agyar m agánjog területi uralmát a trianoni határokkal hozza összhangzásba [...] a jobbadán szokásjogi m agyar m agánjognak jó részt ma is érvényesülő egységét, az ország elcsatolt részeivel megszakítja. [...] Az országgyűlés elé ter jesztett codexjavaslat világosan jelzi, hogy mai ha zánknak jövendő magánjogi törvénykönyve az ezer esztendős fejlődés területi alapjával szakított. A tria noni határok és csonkaságok és egyéb kétes értékű requisitum aink m ellett m eglesz a trianoni m agyar magánjog is, mely term észete és a nem zetélet belső folyam atait a jogrendszer minden más ágazatánál jobban befolyásoló határai révén - félős, hogy nem összefogóan fog érvényesülni, nem szellem i kapcso ló lesz, - hanem ellenkezően, észrevétlenül működő
ék, mely a négyfelé szakított m agyarság lelki eltávo lodását vonhatja majd m aga után.”27
A P o lg á ri tö rv é n y k ö n y v -te rv e z e te k (a z M tj.) és a b író i g y a k o rla t e g y m á s ra h a tá sa A következőkben a kódextervezetek és a bírói gyakorlat viszonyát kell érintenünk, tekintettel arra, hogy a II. világháború előtti m agánjog28 kodifikálatlan maradt. A 19. század rpásodik felére és a 20. szá zad első felére is jellem ző V ecseklőy József m egál lapítása: „A m agyar m agánjog még napjainkban is m ajdnem kizárólag szokásjog. H azánkban a bírósá gok, de különösen felsőbb bíróságaink gyakorlata a m agánjog fejlődésére m indenkor nagy befolyást gyakorolt.”29 A m agánjogi törvénykönyv-tervezetek készítői fel adatuknak tekintették a bírói gyakorlat figyelembevé telét és a felsőbíróságok gyakorlatában kialakult je lentős jogtételek átvételét. U gyanakkor a kodifikátorok törekedtek arra, hogy m egkönnyítsék a leendő magánjogi törvény szabályainak bírói értelmezését, és ezért lényeges kérdésnek tartották30 például a kódex szövegezési technikáját:31 a nyelvezetet, a rendelke zés- és fogalom m eghatározást, a közvetlen és közve tett kifejezésm ódokat, a jogszabályok bizonyos m inő ségére alkotott szófordulatokat (például azt, derüljön ki a szövegből, hogy utasító rendszabályról van-e szó, vagy érvényességi kelléket állapít-e meg valamely szabály). Ezzel összefügg az a fontos tartalmi kérdés, hogy a kódex értelmezésénél mekkora tere legyen a bírói m érlegelésnek? Az Mtj. készítői célul tűzték ki, hogy megtalálják a középutat a német és a svájci m eg oldás között, mégis Szladits Károly M agánjogi tör vénykönyv és bírói gyakorlat című cikkében feltette azt a kérdést, hogy „vajon kódexjavaslatunk elegendő teret hagy-e a bírói ítélet szabad m ozgásának?”32 A törvénykönyvtervezetek fejlesztették a m agyar magánjogot, mert a bíróságok alkalmazni kezdték azok szabályait.33 Az 1928. évi magánjogi törvényja vaslatról joggal írhatta Szladits Károly a következő ket: „Úgy látszik, hogy a m agyar magánjog fejlődésé ben már nem ismeretlen jelenség készül m egism étlőd ni a javaslattal: az írott formájú, de kútfői erővel fel nem ruházott jogszabály szokásjogi befogadása.”34
A m a g á n jo g i k o d ifik á c ió e lm a ra d á s a a II. v ilá g h á b o rú e lő tt Felvetődik a kérdés, m iért nem fogadták el a m a gánjogi törvénytervezeteket? A kodifikáció elm ara dásának - am int ez kitűnik az országgyűlési cikluso kat m egnyitó korm ányzói beszédekből - elsősorban politikai, és nem szakm ai okai voltak. 1931-ben H orthy M iklós korm ányzó az 1931-1936. évi országgyűlést m egnyitó beszédében
a m agánjogi kodifikációról a következőket mondta: „A z igazságügyi vonatkozású törvényalkotások so rán olyan korszakos feladat vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, több évszázados időközökben jut egy nemzet törvényhozásának. B izonyára a feladat nagyszerűségének teljes m egértésével és lelkes oda adással foglalkozik majd az országgyűlés M agyaror szág M agánjogi Törvénykönyvével, m elynek m egal kotása elé nagy várakozással tekint az egész nem zet.”35 Horthy tehát biztosra vette, hogy az 1931 —1936-os ciklusban az országgyűlés m egtár gyalja és elfogadja a m agánjogi törvényjavaslatot. Erre azonban nem került sor. A képviselők négy évvel később, 1935-ben a kor mányzótól már a következőket hallották az országgyűlés ünnepélyes m egnyitásán: „Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalm i élet alakulása folytán szük ségesnek mutatkozó reform okat m egvalósítani. [...] Állandó figyelemm el keli kísérni a m agánjogi tör vény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gya korlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristá lyosodása után a változott életfelfogást is m egvilá gosító m agyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen.”36 Itt már nincsen szó a közeli m agánjogi kodifikációról. 1939-ben pedig m ár nem is beszélt a korm ányzó a M agyar M agánjogi törvénykönyv ja vaslatáról, hiszen „a világtörténelem nek egy különö sen nehéz korszakába esik ennek az országgyűlésnek m unkássága. Európa nagy feszültségben él. [...] A kudarcba fulladt leszerelés helyett m egkezdődött az általános lázas fegyverkezés.”37 Érdekes, hogy m iként látja egy jogász-politikus kortárs a M agánjogi törvényjavaslat elkészültét, majd m eghiúsulását. Ez a kortárs nem közönséges jogász; V ladár G ábor38 1937-től 1949-ig az MTA tagja volt, részt vett a m agánjogi törvényjavaslat m egalkotásában, és 1944-ben néhány hónapig az Igazságügym inisztérium élén állt. V isszaem lékezé seiben így írt az I. világháború alatti, majd az azt követő m agánjogi kodifikációs tevékenységről: „A törvénykönyv szerkesztésének m unkálatai a háború alatt és a háborút követő zavaros időkben szünetel tek, majd újból m egalakult a szerkesztőbizottság. Szászy Béla elnökletével a bizottságnak 8-9 tagja volt a m inisztérium jogászai közül, azon felül Szladits Károly egyetem i professzor és B artha Richárd, a korm ányzói kabinetiroda főnöke. Időnként egy-egy kérdés m egtárgyalására a bizottságon kí vülálló szakértők is m eghívást kaptak. Hetenként három -négy ülést tartottunk. A m unka alapjául a korábbi tervezetek szolgáltak. A m unka oroszlánrészét Szászy Béla végezte. N em csak a bizottság ülésein, hanem azon kívül is idejének nagy részét ennek a m unkának szentelte. Keze alatt a korábbi igen nagy részben külföldi jogi hatások alatt ké szült - tervezetből az élő m agyar jogrendszerbe foglalt tiszta, világos m agyarsággal m egfogalm a zott tervezet lett.”
A M agánjogi törvényjavaslatról és a kodifikálás hiányáról a következő vélem énye van a nyolcvanéves, életére visszatekintő Vladárnak: „A nagy mű elkészült. Törvény nem lett. A harm incas évek nyug talan gazdasági bel- és külpolitikai légköre nem volt m egfelelő a törvénykönyv országgyűlési tárgyalásá ra. A több mint félévszázados fáradozások m agyar polgári törvénykönyv életbeléptetésére ismét zá tonyra futottak. B izonyára nem véletlen ez a sikerte lenség. Nem véletlen, hogy ezer éven át írott polgári törvénykönyv nélkül éltünk. A m agyar lélek - úgy látszik - idegenkedik m indennapi életének szoros paragrafusba kényszerítésétől.”39 A m agyar lélekre hivatkozáson kívül az 1930-as évek jogászai közül többen más okok miatt utasítot ták el a M agánjogi törvényjavaslat elfogadását. Szladits Károly 1941-ben összegyűjtötte a kodifikációt ellenzők és a kodifikációt sürgetők nézeteit:40 „A törvénybeiktatás ellenzői egyfelől a kodifikálás álta lános hátrányaira m utatnak rá (a jogrendszer megm e revítése); másfelől pedig az adott helyzetből folyó különös szem pontokra hivatkoznak, melyek a tör vénybeiktatást célszerűtlennek tüntetik fel. Az utób biak között a legfőbbek: társadalmi és gazdasági vi szonyaink még nem elég m egállapodottak, tekintettel kell lenni az elszakított területekre, melyeken a mai m agyar jog van alkalm azásban, s így - e nézet hívei szerint - nem helyes diszparitást teremteni a m egm a radt és az elszakított országrészek között.41 Végül vannak, akik a törvénybeiktatást tartalmi alapon el lenzik, mert a javaslat rendelkezéseit társadalmi vi szonyainktól elm aradottaknak tartják, s több szociális szemponttól áthatott kódexet kívánnak.”42 A törvénybeiktatás hívei „m indezekkel szem ben a kodifikálástól a jogbiztonság növekedését várják, am int az a kontinentális kultúrállam okban - m elyek nek m indegyike rendelkezik m ár kodifikált m agán joggal - be is következett. Az ellenvetésekkel szem ben más európai kódexekre utalnak, m elyek szintén nyugtalan idők közepette jöttek létre (code civil, osztrák polgári törvénykönyv); az elszakított terüle tekkel szem beni diszparitás kérdésében pedig arra hivatkoznak, hogy a jogszabályok különbsége már az elszakítás óta alkotott eltérő jogszabályok folytán am úgy is m egvan.”43 Ezt követően, a II. világháború után m ár nem lett az 1928. évi M tj.-ből törvény.44
A m a g á n jo g i k ó d e x te rv e z e te k re n d sze re A m agánjogi törvénykönyvtervezeteknél érdekes megfigyelni a tervezetek rendszerét. Az 1900-as ma gyar általános polgári törvénykönyv tervezete öt részre csoportosítja anyagát. Az öt rész a következő: személyjog, családjog, dologjog, kötelmi jog és örök lési jog. A tervezet indoklása45 részletesen kifejti azt, hogy miért vette fel önálló részként a tervezet a sze m élyjogot, m iért m ellőzte az általános részt, és miért
az említett sorrendet követi a tervezet rendszere. Az egyes részek címekből állnak, a cím ek pedig fejeze tekből. A fejezeteken belül következnek a §-ok. Az 1913-ra elkészült második szöveg „az első szö vegnek rendszeri beosztását és a részek sorrendjét meg tartotta. azzal a különbséggel, hogy a személyi és csa ládjog egybefoglalása következtében az eddigi öt főrész helyett a második szövegnek csak négy főrésze van."46 Az 1928-ban a képviselőház elé terjesztett M a gyarország magánjogi törvénykönyvének javaslata az 1913-as bizottsági szöveg beosztását követte. A bevezető szabályok után az I. rész a „Személyi és családjog”, a II. rész a „Dologi jo g ”, a III. rész a „Kötelmi jo g ” és a IV. rész az „Ö röklési jo g ” . A ré szek cím ekre, a cím ek fejezetekre tagolódtak. Az 1959. évi IV. tv. szabályozási szintjeit szintén a részek, cím ek, fejezetek jelentik. A hatályos Ptk. a joganyagot a bevezető rendelkezéseket követően a személyek, a tulajdonjog, a kötelm i jo g és az öröklé si jog részekben taglalja. Az új Polgári Törvénykönyv 2003. évi koncep ciója47 ehhez képest változtatott, s kim ondta, hogy „az új Polgári Törvénykönyv Könyvekből, Részek ből. Címekből és Fejezetekből épül fel. A Kódex tar talmi határainak kiszélesítése m ind m ennyiségi,
m ind tartalmi okokból szükségessé teszi, hogy a Törvénykönyv egy újabb szerkezeti egységgel, a „K önyv”-vel egészüljön ki. A Kódex élén, a részle tes szabályokat tartalm azó Könyvek előtt Bevezető rendelkezések foglalják össze a törvénykönyv célját és alapelveit.” A K oncepció szerint a leendő Kódex Könyvei a következők: Első Könyv: Szem élyek, M ásodik Könyv: C saládjog, H arm adik Könyv: Do logi jog. N egyedik Könyv: Kötelmi jog. Ötödik Könyv: Öröklési jog. A 2003-as Koncepcióról form ailag elm ondható, hogy a szabályozandó joganyag tagolását tekintve, a családjog Polgári törvénykönyvbeli szabályozásával az 1945 előtti javaslatok rendszerét követi. Ö sszefoglalva m egállapítható, hogy az új Polgári törvénykönyv K oncepciójának a kereskedelm i jogra vonatkozó m onista felfogása nem felel meg a II. vi lágháború előtti jogtörténeti hagyom ányoknak. Az 1875:37. te. írásban rögzítette a kereskedelm i jog szabályait. A m agánjog kodifikálására irányuló kí sérletek a kereskedelm i és m agánjog dualista felfo gását követték, és a létező Kereskedelm i törvény mellett, külön m agánjogi kódexben szabályozták volna a m agánjogot. Ezek a törekvések azonban eredm ényre vezettek.
J e g y z e te k __________________________________________ 1 A z új P ik. k o n c e p c ió já t az 1 0 0 3 /2 0 0 3 (I. 2 5 .) K o rm á n y h a tá ro z a t fo g a d ta cl. E n n ek a la p já n k é s z íte tte cl az Ig a z sá g ü g y i és R e n d é sz e ti M in isz té riu m a n o rm a s z ö v e g e t, a m e ly e t 2 0 0 6 -b a n fo ly a m a to sa n tettek k ö z z é a m in isz té riu m h o n la p já n . 2 B o z ó k y G éza : Magyar kereskedelmi jo g különös tekintettel a történelmi fejlődésre. I. k ö tet. Kereskedők és kereskedelmi társaságok (G rill. B u d a p e st. 1928. 2. p.) 3 V e c se k lő y J ó z s e f sz e rin t „az o n m a g á n jo g i s z a b á ly o k ö s s z e s sé g e . a m e ly e k az á lta lá n o s te rm é s z e tű m a g á n jo g v is z o n y o k ra v o n a tk o z n a k , k ép e z ik az á lta lá n o s m a g á n jo g o t (ju s g e n e ra le ). V an n a k a z o n b a n o ly a n m a g á n jo g i sz a b á ly o k is a m e ly e k , [. . . ] a m a g á n v is z o n y o k n a k csak e g y b iz o n y o s á g á t. v a g y is a k ü lö n ö s te rm é sz e tte l b író jo g v is z o n y o k a t s z a b á ly o z z á k . E z e n jo g s z a b á ly o k n a k re n d sz e re s ö ss z e s sé g e a z á lta lá n o s m a g á n jo g g a l sz e m b e n a sz a k jo g o k a t (ju ra s p e c ia lia ) k é p e z ik . A tá rsa d a lm i é let u g y a n is a fejlő d és m a g a s a b b fo k á n o ly a n é le tv is z o n y o k a t is lé te sít, a m e ly e k b iz o n y o s k ü lö n le g e s je lle g g e l b írn a k , a m e ly e k re e n n é lfo g v a az á lta lá n o s m a g á n jo g s z a b á ly a it a lk a lm a z ni n em le h e t, s így ez e k re v o n a tk o z ó la g k ü lö n ö s sz a b á ly o k lé te s íté s e v á lik sz ü k sé g e s sé , a m e ly e k a z á lta lá n o s m a g á n jo g tó l so k te k in te tb e n e lté rő , k ü lö n ö s re n d e lk e z é s e k e t ta rta lm a z n a k (V e c se k lő y Jó z se f: /I magánjog rendszere és a nyugateurópai jogfejlődés. E lső k ö tet. B u d a p est. P o litz e r. 1906. 162. p.) 4 R a ffa y F e re n c z : A magyar magánjog kézikönyve. E ls ő k ö tet (G y ő r, P a n n ó n ia k ö n y v n y o m d a , 1909, 6. p.) 5 M agyar magánjog. I. kö tet. Általános rész. Személyjog. S z e rk . F o d o r Á rm in (B u d a p e s t, S i n g e r é s W o lfn e r, 1901, 2 1. p.) 6 K o lo sv á ry s z e rin t „ s z a k jo g a m ai m a g y a r m a g á n jo g b a n a k e re sk e d e lm i, v á ltó -, b á n y a -, vízi stb . jo g ." In: F o d o r i. m . 2 1. p. R a ffa y n á l „az ú g y n e v e z e tt s z a k jo g o k (ju s s p e c ia le ), t. i. a k e re sk e d e lm i. a v á ltó -, a c s ő d -, a b á n y a - é s a te n g e rjo g k ülön n a g y te rü le te i a m a g y a r m a g á n jo g n a k " (R a ffa y : i. m ., 4 1 . p.). V e c s e k lő y n é l e z t o lv a s h a tju k : „A k ö z é p k o rb a n sz a k jo g o k v o l ta k k ü lö n ö se n a h ű b éri jo g , to v á b b á a jo b b á g y jo g . A m o d e m tá rsa d a lm i é le t sz o k á sjo g a i k ö z ö tt a le g fo n to s a b b a k a k e re s k e d e lm i jo g , a v á ltó jo g , a te le k k ö n y v i j o g é s a b á n y a jo g ." (V e c se k lő y : i. m ., 164. p.).
7 M agyar magánjog. S zerk . S z la d its K áro ly . I. k ö tet (B u d ap est, G rill, 1 9 4 1 .1 9 . p.: a to v á b b ia k b a n : S zlad its: M a g y a r m ag án jo g ) 8 S z á s z y -S c h w a rz G u s z tá v : Bevezetés a m agyar kereskedelmi jogba, in: S z á s z y -S c h w a rz G .: Parerga. Vegyes jo g i dolgoza tok (B u d a p e s t, A th e n e u m , 1912, 3 6 4 - 3 6 5 . p.) # A „ g a z d a sá g i j o g ” k ife je z é s t e lő s z ö r H e id e m a n n V ilm o s e g y e te m i ta n á r h a s z n á lta a z 1 9 1 4 -1 9 1 8 . é v i v ilá g h á b o rú után m e g je le n t D eutsclies W irtschaftsrecht c ím ű m u n k á já b a n . L ásd : B o z ó k y G é z a : G azdasági jo gunk fejlődésének újabb irányai (P é c s, 1943). 10 P e rn e c z k y B é la : A gazdasági jo g ró l (G a z d a s á g i J o g , 1941, 3 2 1 - 3 4 3 . p.) 11 B o z ó k y G é z a : Kereskedelmi jo g u nk átalakulása ( G a z d a s á s i Jo g . 1944. 3 3 9 - 3 4 8 . p.) 12 A k o d ifik á c ió tö r té n e té n e k k o ra b e li fe ld o lg o z á sa i k ö zü l c sak S z la d its K á ro ly ö s s z e g z é s é re u ta lo k : S z la d its: M agyar m a gánjog. k ü lö n ö se n a 7 8. é s a 8 7 - 1 0 5 . p. A 2 1. s z á z a d b a n m e g je le n t m ű v e k k ö z ü l m e g e m líte n d ő H o rv á th A ttila: A m agyar magánjog történek alapjai (J o g tö rté n e ti É rte k e z é se k 33. k ö tet. B u d a p e st. G o n d o la t K ia d ó . 2 0 0 6 . k ü lö n ö se n a 9 7 - 1 1 2 . p.) 13 A p á th y Istv án : K ereskedelmi jog. A m agyar Kereskedelmi tör
vény alapján tekintettel a nevezetesebb európai törvényekre ( B u d a p e s t. E g g e n b e r g e r - f é le k ö n y v k e r e s k e d é s k ia d á s a [ H o ffm a n n é s M o ln á r], 1876, E lő s z ó , V. p.) 14 A K t. r e v íz ió já n a k tö r té n e té h e z 19 2 7 -ig lásd : B o z ó k y G éza :
Bevezetés. Visszapillantás kereskedelmi törvényünk félszáza dos múltjára. X X V I I I- X X X . p. In: A Kereskedelmi töm ény és a reá vonatkozó joganyag kézikönyve. Ö s sz e á ll. S z e n d e P é te r Pál (B u d a p e s t. G rill. 1927) 15 Itt n em té re k ki arra . h o g y M a g y a ro rs z á g o n m ily e n p o lé m iá k a t vetett fel a z a h e ly z e t, h o g y a m a g y a r K e re sk e d e lm i tö r v é n y a la p já u l s z o lg á ló A D H G B -t N é m e to rs z á g b a n h a tá ly o n k ív ü l h e ly e z té k , ú ja t a lk o tta k , M a g y a ro rs z á g o n p e d ig to v á b b r a is a rég i m in ta sz e rin ti K t. é rv é n y e s ü lt. 16 R a ffay : i. m ., 4 7 . p. 17 K o lo sv á ry B á lin t: A m agyar magánjog tankönyve (B u d a p e s t. P o litz e r, 1904, 3 8. p.)
18 M agyar jo g i lexikon. IV . k ö te t (B u d a p e s t, P a lla s, 1903, 6 5 1 - 6 5 2 . p .) 19 L ásd e h h e z : B a sa Ild ik ó : A kereskedelmi jo g i kártérítés hatá
sa a magánjogi kártérítésre Magyarországon a Millennium idején (Á lla m - é s J o g tu d o m á n y , X X X V III., 1 9 9 6 - 1 9 9 7 . 5 1 - 7 0 . p.) 20 A z 1868. év i X X X . tcz. 9. § -a sz ó sz e rin t a k ö v e tk e z ő : „ K ö z ö s ü g y e i a m a g y a r k o ro n a ö s s z e s o r s z á g a in a k a p é n z -, é rc z p é n z - é s b a n k je g y -ü g y is, v a la m in t a p é n z re n d s z e r é s az á lta lá n o s p é n z lá b m e g h a tá ro z á s a , s a z o n k e re sk e d e lm i é s á l la m sz e rz ő d é se k m e g v iz s g á lá s a é s jó v á h a g y á s a , m e ly e k Sz. Istv án k o ro n á ja o rs z á g a it e g y a rá n t ille tik : a b a n k o k a t, h itel- és b iz to sító in té z e te k e t, s z a b a d a lm a k a t, a m é rté k e t é s sú ly t, á r u b é ly e g e t é s m in ta b iz to sítá s t, fé m je lz é st, írói é s m ű v é sz i tu la j d o n t ille tő in té z k e d é s ; a te n g e ré s z e ti, k e re s k e d e lm i, v áltó - és b á n y a jo g , s á lta lá b a n a k e re s k e d e le m , v á m o k , tá v írd a , p o stá k , v a su ta k , k ik ö tő k , h a jó z á s , s a z o n á lla m i u ta k é s fo ly ó k ü g y e , a m e ly e k M a g y a ro r s z á g o t s H o r v á t- , S z la v ó n - é s D a lm á to rsz á g o k a t k ö z ö s e n é r d e k lik ." 21 Z lin sz k y Im re: A m agyar magánjog mai érvényében. Á td o l go zta: R e in e r Já n o s (8. k ia d á s, B u d a p e st, F ra n k lin , 1902, 6. p.) 22 E n n e k m e g fe le lő sz a b á ly i ta rta lm a z a K t. 5 6 6 . § -a. a m ik o r k i m o n d ja. h o g y . je l e n tö rv é n y [ . . . ] v é g re h a jtá sá v a l a tö rv é n y k e z é s te k in te té b e n p e d ig az ig a z s á g ü g y i m in iste r, ille tő le g H o rv át- é s S z la v o n o rsz á g b a n a h o rv á t-s z la v o n -d a lm á to rs z á g i b á n b iz a tik m e g .” 23 B o z ó k y G éza : Visszapillantás kereskedelmi törvényünk fé l százados múltjára. In: A Kereskedelmi törvény és a reá vonat kozó joganyag kézikönyve. Ö s s z e á ll.:S z e n d c P é te r P ál. A b e v e z e té s t írta: B o z ó k y G é z a (B u d a p e s t. G rill, 1 9 27, X V I. p.) 24 M e sz lé n y A rtú r: Három észrevétel a polgári törvénykönyv tervezetének a szavatosságot tárgyazó intézkedéseire (K e re s k e d e lm i Jo g , 1913, 1 9 -2 0 . sz á m , 3 6 7 . p.) 25 E h h e z lá sd k ü lö n ö se n G ro s s c h m id írá sa it, pl. Kereskedelmi jógiink egynémely alapfogalmához, in: M agánjogi tanulmá nyok. II. k ö te t (B u d a p e s t, P o litz e r, 1901, 2 7. p .), to v á b b á M a gánjogi előadások. Jogszabálytan ( B u d a p e s t, A lh e n e u m , 1 905. 19. p.) 26 N a g y F e ren c: Polgári törvénykönyv és kereskedelmi jo g ( K e re sk e d e lm i Jo g , 1913, 1 9 -2 0 . sz ., k ü lö n ö se n a 3 3 5 - 3 3 6 . p.) 27 K o lo s v á ry B á lin t: M egjegyzések a m agánjogi codexjavaslathoz (P o lg á ri J o g , 1929, 2. sz ., 5 0. p.) 28 A m a g á n jo g fo rrá sa iró l lásd p é ld á u l: S z la d its K áro ly : Jogsza bálytan. In: S z la d its: M agyar magánjog. I. k ö te t, 1 1 5 -1 7 8 . p.; K o lo sv á ry B álin t: Magánjog. Vezérfonal a m agyar magánjog ból tartott egyetemi előadásokhoz. A jo g f e jlő d é s ú ja b b e r e d m é n y e iv e l k ie g é s z íte tt V. k ia d á s (B u d a p e s t. A „ S lu d iu m " k i a d á s a , 1944, 5 - 1 4 . p.) 29 V e c s e k lő y : i. m ., 5 6. és 7 5. p 30 L ásd : Indokolás a m agyar általános polgári törvénykönyv ter vezetéhez (B u d a p e s t, G rill, 1901, X V - X V I I. p.) 31 E z a lá tsz ó la g fo rm ai k é rd é s a k e re ttö rv é n y , ille tv e a m in d en t sz a b á ly o z ó id e á lis k ó d ex , a z a z a k é t s z a b á ly o z á s i v é g le t k ö zö tti e g y e n s ú ly o z á st is je le n ti. L á sd e h h e z pl.: ifj. S zig eti L ászló : A kódex stílusa (P o lg á ri jo g , 1930, 5. sz ., 1 8 2 -1 8 9 . p.) 32 S z la d its K áro ly : Magánjogi törvénykönyv és bírói gyakorlat (P o lg á ri jo g . 1929, 8. sz ., 3 6 7 - 3 7 3 . p.) ' 33 A b író sá g o k é s a jo g k e r e s ő k sz á m á ra fo n to s d ö n tv é n y tá ra k is h iv a tk o z ta k a te rv e z e te k re . P é ld á u l az 1923-as S z la d its-fé le d ö n tv é n y tá r ism e rte ti a z 5 9 8 4 . la jstro m sz á m ú k ú riai h a tá ro z a to t, m ajd a p ró b e tű v e l h iv a tk o z ik a k é p v is e lő h á z k ü lö n b iz o tt sá g á n a k sz ö v e g e z é s é b e n a p o lg ári tö rv é n y k ö n y v ja v a s la tá ra , v a g y is az ún. b iz o ttsá g i sz ö v e g re (to v á b b á m á s d ö n tv é n y g y ű j te m é n y e k re é s ta n k ö n y v re ): Magánjogi döntvénytár. S zerk .: S z la d its K á ro ly (K ia d ja a Jo g tu d o m á n y i K ö z lö n y s z e rk e s z tő sé g e, X V . K ö tet. B u d a p e st. F ra n k lin . 1923, 151. p.) A z 1928. é v i M tj. m e g je le n é s e u tá n m á r a je le n tő s tö rv é n y - é s s z o k á s
jo g i g y ű jte m é n y e k a z M tj. r e n d s z e re s z e rin t ta g o ltá k a n y a g u k at, é s b e v e tté k a g y ű jte m é n y b e a z M tj. s z ö v e g é t is. E rrő l eg y 1 9 3 4 -e s g y ű jte m é n y b e n e z t o lv a s h a tju k : [a g y ű jte m é n y ] „ m in d e n fe je z e t I. r é s z é b e n a k ó d e x ja v a s la t v o n a tk o z ó § -ait. II. ré sz é b e n p e d ig az é lő jo g o t: e ls ő h e ly e n a tö rv é n y e k e t, a z u tá n a k o rm á n y re n d e le te k e t (é s a z e s e tle g e s e g y é b íro tt jo g - é s jo g is m e r é s i fo rrá so k a t: h e ly h a tó s á g i sz a b á ly re n d e le te k e t, h i v a ta lo s tá jé k o z ta tó k a t stb .), v é g ü l a fe lső b író sá g o k je le n té k e n y e b b d ö n té s e it k ö z ö ljü k ” . (M agyar magánjog mai érvényé ben. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. III. rész. Kötelmi jog. I. k ö te t. Ö s s z e á ll, é s je g y z e te k k e l ellá tta : S z la d its K áro ly , F ü rs t L á s z ló , Ú jla k i M ik ló s . B u d a p e st. G rill, 1934, III. p .) 34 S z la d its: M agyar magánjog. I. k ö te t, 1 0 0 -1 0 1 . p. 35 A K o r m á n y z ó Ú r Ő fő m é ltó s á g á n a k b e s z é d e , m e lly e l az 1931. é v j ú liu s h ó I 8 -á r a e g y b e h ív o tt 1 9 3 1—19 3 6 -ik i o rsz á g g y ű lé s t 1931. é v i jú liu s h ó 2 Í - é n a z O rs z á g h á z k u p o la c s a rn o k á b a n ü n n e p é ly e s e n m e g n y ito tta . In: Az 1931. évi július hó
18-ára összehívott országgyűlés Képviselőházának irom á nyai. I. k ö te t. 1. sz á m (B u d a p e s t, A th e n a e u m , 1932, 3. p.) 36 A K o r m á n y z ó Ú r Ő fő m é ltó s á g á n a k b e s z é d e , m e lly el a z 1935. é v á p rilis h ó 2 7 -é re e g y b e h ív o tt 1935—1940-iki o rs z á g g y ű lé s t 1935. é v i á p rilis h ó 3 0 -á n az O rs z á g h á z k u p o la c s a rn o k á b a n ü n n e p é ly e s e n m e g n y ito tta . In: ,4 ; 1935. évi április hó
27-ére összehívott országgyűlés Képviselő/lázának irom á nyai. I. k ö te t. 1. sz á m (B u d a p e s t. A th e n a e u m , 1935. 3. p .) 37 A K o r m á n y z ó Ú r Ő fő m é ltó s á g á n a k b e s z é d e , m e lly el az 1939. é v ju n iu s h ó 10 -ére e g y b e h ív o tt 1939—19 4 4 -ik i o rs z á g g y ű lé s t 1939. é v i j u n iu s hó 10-én az O rs z á g h á z k u p o la c s a rn o k á b a n ü n n e p é ly e s e n m e g n y ito tta . In: A z 1939. évi junius lió
10-ére összehívott országgyűlés Képviselőházának Iromá nyai. I. k ö te t. I. s z á m (B u d a p e s t, A th e n a e u m , 1939. 4. p.) 38 É le trajzi ad atai (a M agyar Életrajzi Lexikon alapján): Vladár G ábor (1 8 8 1 . o k t. 14. - B p.. 1972. jú l. 19.): jo g á s z , k ú riai ta n á c se ln ö k . D o lg o z o tt a z Ig a z sá g ü g y m in is z té riu m b a n ; m in isz te ri titk á r (1 9 1 8 ), a m a g á n jo g i ü g y o sz tá ly , m ajd a tö rv é n y e lő k é sz ítő ü g y o sz tá ly v e z e tő je volt. R é szt vett a m ag án jo g i tö rv é n y k ö n y v -ja v a sla t m e g a lk o tá s á b a n , tö rv é n y e k , re n d e le te k m e g s z ö v e g e z é sé b e n . 1944. au g . 2 9 ,- o k t. 16. k ö zö tt ig a z sá g ü g y -m in is z ter. A z M T A ta g ja ( 1 9 3 7 -4 9 ) . E g y ik sz e rz ő je a S zlad its K áro ly sz e rk e sz te tte M agyar magánjognak: a h ato d ik kötet, az Öröklé sijo g Bevezetésének író ja (S z la d its K ároly: Magyar magánjog. V I. kö tet. Öröklési jog. B u d a p est. G rill. 1939) 39 V la d á r G á b o r: Visszaemlékezéseim (B u d a p e s t. P ü sk i. 1997. 1 9 3 - 1 9 4 . p.) 40 S z la d its K á ro ly : M agyar magánjog. I. k ö te t. 101. p. 41 L á sd k ü lö n ö s e n J u h á s z A n d o r fe lsz ó la lá s á t a M a g y a r Jo g á sz e g y le t m a g á n jo g i s z a k o s z tá ly á n a k 1929. d e c e m b e r 7 -én ta rto tt ü lé s é n (h iv a tk o z z a S z la d its K á ro ly : M agyar magánjog. I. k ö te t, 101. p.) 42 L á sd pl. K ő n ig V ilm o s c ik k é t a Jogtudom ányi Közlöny 1928. év i 10. é s 11. s z á m á b a n (h iv a tk o z z a : S z la d its K áro ly : M agyar magánjog. 1. k ö te t. 101. p.) 43 L á sd k ü lö n ö s e n S z á s z y B é la c ik k é t a Nemzeti Újság 1929. n o v e m b e r 17-ei é s S c h u s te r R u d o lf c ik k é t a Jogtudományi Köz löny 1 9 3 0 . j a n u á r 1-jei s z á m á b a n é s a M eszlény Emlékkönyvben, Kódex és szokásjog c ím m e l (h iv a tk o z z a : S z la d its K á ro ly : M agyar magánjog. I. k ö te t. 101. p.). 44 A z o k o k h o z lá s d p l.: H o rv á th A ttila: i. m .. 111. p.: M agyar jogtörténet. S z e r. M e z e y B a rn a (3 . k ia d ., O s iris , B u d a p e st, 2 0 0 4 . 139. p.) 4:1 indokolás a m agyar általános polgári törvénykönyv tervezeté hez. E ls ő k ö te t (B u d a p e s t, G rill. 1901, X I—X III. p.) 46 A m agyar polgári törvénykönyv te n ’ezete. M á so d ik sz ö v e g . K ö z z é te sz i az ig a z s á g ü g y i-m in is z té riu m b a n sz e rv e z e tt á lla n d ó b iz o tts á g ( B u d a p e s t. 1913, IV . p .) 47 A K o rm á n y 1 0 0 3 /2 0 0 3 . (1. 2 5 .) K o rm . h a tá ro z a tá v a l e lf o g a d o tt sz ö v e g a z új P o lg á ri tö rv é n y k ö n y v k o n c e p c ió já ró l.
________ Jog történeti szemle
1. A tö rvé n yszé k i o rv o s i e ljá rá s o k s z a b á ly o z á s a Hazánk egészségügyi közigazgatását a m onarchi kus diktatúra 1848 után átszervezte és beillesztette az osztrák állam szervezetbe. A közegészségügy köz ponti vezetése a bécsi belügym inisztérium hatáskö rébe, a Bécsben működő állandó egészségügyi bi zottság, a Standige M edicina! K ommission beim Staatsm inisterium irányítása alá tartozott. Az 1852. október 20-ai birodalmi belügym iniszteri rendelet m eghagyta a fennálló megyei orvosi szervezetet. A tartom ányi helytartósági kerü letek b en 1 felállított egy-egy egészségügyi hivatalt, am elyek élére hely tartótanácsosi m inőségben orvos-tisztviselőket he lyezett. Ezen kívül bevezette a járási bába intézm é nyét is. B ár szétválasztotta a közigazgatást és a tör vénykezést, nem szervezett külön törvényszéki orvo si állást, így ezeket a teendőket továbbra is a megyei orvosok látták el. Az 1853. július 29-én kiadott bün tetőeljárási novella alapján 1855-ben a H elytartóta nács újra szabályozta a törvényszéki hullaszem lét, és a sebészeket is feljogosította a törvényszéki orvosi teendők ellátására. 1863-ban a H elytartótanács M a gyarországra is kiterjesztette az orvosi díjszabásról szóló 1855. évi császári rendeletet. A provizórium idején az 1860-ban m egválasztott megyei orvosok többsége lem ondott, ezért sok helyen a megyei főor vosi teendőket is sebészekre kellett bízni. Míg 1848 előtt az orvos-rendőri, törvényszéki orvosszakértői teendőket a megyei orvos és a járási sebész végezte, ek k o r gyakran egyedül sebészek szerepeltek orvosszakértőként a tárgyaláson és a hullaszem lén. A M agyar Orvosok és Term észetvizsgálók 1863. évi pesti V ándorgyűlésén közegészségügyi kérdésekben folytatott vitáknak term észetesen része volt a tör vényszéki orvosszakértői eljárások kérdése is. Ebben az ügyben Roth Albert és Kéry Imre 1868-ban, a M agyar Tudom ányos Akadém ia ülésén így nyilatko zott: „ M iután számtalanok azon viszonyok, m elyek az em ber s ennek állatai közt a társadalom ban elő jönnek. s e viszonyok egészségi, sőt élet tekintetben is jo g i s törvényi eljárásokat igényelnek, s ezek orvosi képzettséget követelnek, kell lenni törvényszéki orvo soknak is. kik a fönnforogható esetekben véleményt adni s a bírói ítélethozásra befolyni addig is hivatva vannak, míg a törvényhozás a társadalom tudom ány ban legképzettebb egyéneit a bírói székbe ültetni m éltányosnak, jogosnak (azért is m ert vélem ényük d ö n tő erejű úgyis) találandja. ”2 Az orvosszakértő alkalm azásáról bűntettek és vétségek esetén az 1878. évi 5. te., m íg kihágások nál az 1879. évi 40. te. rendelkezett. A törvényszé ki orvosszakértők közrem űködését a bíróságokon a század m ásodik felében sokáig az 1853. évi osztrák büntető perrendtartás szabályozta hazánkban, am e lyet később kiegészített az 1874. évi igazságügy m iniszteri Szabályok a bűnvádi eljárás egyöntetű ség e tárgyában és az 1887. évi belügym iniszteri
G áspár Zita
A törvényszéki orvostan Magyarországon a 19. század második felében Utasítás a bírói és rendőri hullavizsgálat körül k ö vetendő eljárás iránt (78.879. sz. körrendelet).3 Az új m agyar büntető perrendtartásról 1896-ban szü le tett törvény (1896. évi 33. te.) 1900. ja n u á r elsején lépett hatályba.
2 . A tö rv é n ys zé ki o rv o s ta n és a tö rvé n y sz é k i o rvo s Az 1860-as évek m ásodik felétől kezdve a m a gyarországi törvényszéki orvosok m űködése igen sok kérdést vetett fel. és az ezek m egoldására tett kí sérletek gyakran voltak az orvosi könyvek és szak cikkek témái. Kérdés volt, hogy kellenek-e külön törvényszéki orvosok: m ilyen kritérium ok teljesíté séhez kötődjön a törvényszéki orvossá válás: kik lát hatják el a törvényszéki feladatokat, és milyen eset ben alkalm azható a szakértő? Ezekre a kérdésekre folyam atos válaszok érkeztek a m eghozott törvé nyekben és rendeletekben. A z első kérdésekre a Közegészségügyi törvény (1876:16. te.) adott felele tet. míg a többire ideiglenes hatályú igazságügy- és belügym iniszteri rendeletek vonatkoztak. ,A törvényszéki orvostan alatt azon speciális ága értetik az orvostudom ánynak, m ely az igazságszol gáltatás érdekeit tartva szem előtt, orvosi és term é szettudom ányi kérdések tárgyával, a jog, a törvények által m egszabott keretben, ezeknek czéljainak m egfe lelően foglalkozik. "4 A törvényszéki orvos feladata tehát azon részletek felderítése egy bűnügyben, am elyek speciális orvosi tudást igényelnek. Szükség esetén a törvényszék ezért alkalm azza őt, m int orvosszakértőt. A szakértő által elvégzendő vizsgálat helyét és idejét a vizsgálóbíró jelöli ki, és ő adja meg a vizsgálat tárgyát is. A szakértő hatáskörébe tartozik élő és halott egyének vizsgálata. Ha élő egyént vizsgál, m űködésének cél ja lehet az életkor, a fejlődés és a nemi viszonyok, a sérülések és az elm eállapot m egállapítása. Holttest vizsgálatába beletartozik a külvizsgálat, a hulla szem le és a belvizsgálat, a boncolás. Ennek speciális esete talált holttest vizsgálása alkalm ával a személy azonosítását segítő jegyek m egfigyelése. A vizsgála tok után jegyzőkönyvet készít, s feladata még a vizs gálóbíró által hozzá intézett kérdések m egválaszolá sa és vélem ény form álása. Ezt a vélem ényét azután szóban elő kell adnia a végtárgyaláson.
A törvényszéki orvostan kezdetei Magyarországon azánkban már a 13. században születtek olyan jogszabályok, am elyek szükségessé tettek bizo nyos orvosi tapasztalatot, és egyes esetekben szem lét írtak elő. Az 1241-1242. évi budai jo g könyvek a küzdés alkalm ával szerzett sebek, a korai és a késői szülés, az erőszaktétel, a gyilkos ságok megállapítását és m egkülönböztetését írták elő. A sebzés bírói m egtekintésének első esetéről 1330-ból, Sáros vármegyéből m aradt fenn forrásadat. Az orvosok szolgálatának kötelező és rendsze res igénybevételét az osztrák örökös tartom ányokra II. Ferdinánd - rövid ideig M agyarországon is al kalm azott - Praxis Criminalisa írta elő 1656-ban. Ez a közönséges gyilkosságok és gyerm ekgyilkos ságok tényének, a hirtelen halál okának, a nem zőképességnek, a terhességnek stb. a m egállapításánál, valam int a büntetések végrehajthatóságának ellenőrzésére is orvos, seborvos, gyógyszerész és bába je lenlétét, illetve ezen vizsgálatok végrehajtására igénybevételüket írta elő. 1752 óta a várm egyékben, városokban nyilvános egészségügyi szem élyzet m űködött, rendszeres díjazással. Az 1768-ban kibocsá tott Constitutio Criminalis T heresianabm külön utasítás vonatkozott a törvényszéki eljárásnál alkal m azandó orvosi vizsgálatra. M iután II. József a B irodalom ban elválasztotta egym ástól a közigazgatást és az igazságszolgáltatást (K rim inal-G eríchtsordnung vöm 1787), M agyarországon is kiadta az Ordo Criminalist, ami kötelezővé tette a törvényszéki orvosi eljárást, vizsgálat lefolytatását és vélem ény be szerzését. 1829-ben egy helytartótanácsi rendelet részletes leírást adott ki Útmutatás az em beri holttest törvényes orvosi vizsgálatára cím m el. Eszerint a boncolást a megyei orvos és a „járásbeli rendes se bész” végzi. Ha a boncolást sebész végezte orvostudor hozzájárulása nélkül, akkor csak „látleletet és bonczjegyzéket” kellett kiállítania, és azt m inden orvosi vélem ény nélkül a vizsgálóbírónak átadnia. Ilyen esetben vélem ényadásra a vármegyei főorvost, mint bírósági szakértőt kérték fel, aki azt szóban teljesítette a törvényszék előtt. R endelet tartalm azta a boncoláshoz szükséges eszközök részletes leírá sát is. A tudom ányág egyetemi tanításáról 1793-ban született helytartótanácsi rendelet. A következő évben a pesti egyetem en felállították az „elm életi orvostan és állam orvostani” tanszéket, ami a törvényszéki orvostanon kívül m agában foglalta az orvosi közigazgatást is. A tanszék vezetőjévé Schraud Ferencet nevezték ki. Az állam orvostan kezdetben m elléktárgyként szerepelt, majd 1826-ban Böhm Károlyt m ár kizárólag az állam orvostan tanárává nevezték ki. N agyobb változás Rupp Nép. János tanársága alatt következett be, am ikor is 1874-ben kivált az állam orvostanból a közegészségtan, m ajd 1876-ban az or vosi rendészet is. így a törvényszéki orvostan teljesen független tantárggyá vált. A törvényszéki orvostan első, 1802-ben m egjelent tankönyvét Schraud Ferenc pesti egyetem i tanár írta Elementa medicinae fo ren sis cím m el. Ugyanilyen címmel jelent meg 1811 -ben Bene Ferenc köny ve. A következő, m ár jóval nagyobb terjedelm ű és esetekkel illusztrált könyv Kováts M ihály nevéhez fűződik (M edicina forensis avagy orvosi törvényszéki tudomány. Pest, 1828). Term észetesen publikál ták a tudom ány nagyhírű, európai m űvelőinek m agyar nyelvre fordított m űveit is, például O rfila m un kájának fordítását, am elyet Szabó József A m éreggel niegétetettek és látszcitos halálban lévők m egm en tése cím m el adott ki Kassán, 1821-ben. Az első olyan m unka, am ely beszám olt a kórbonctan és a kór tan fejlődésén alapuló változásokról és ennek a törvényszéki orvostanra tett hatásáról, 1843-ban látott napvilágot (Ifj. Bene Ferenc: Törvényszéki Orvos Tudomány) - ez A. Henke erlangeni egyetem i tanár 1812-ben kiadott és 1841-ben a tizedik kiadást m egért m unkájának fordítása. A halottkém lés ügyét 1726-ban m ár helyhatósági rendelet szabályozta, úgy, hogy kim ondta: megölt em ber hulláját kirurgusnak kell m egvizsgálnia és m egállapítani a halál okát. Egy m ásik, 1786-ben ki adott helyhatósági rendelet szerint a gyanús halálesetek vizsgálatánál kirurgus és orvos m ellett hatósá gi személy jelenléte is kötelező volt. A m egölt, m egsebesített vagy hirtelen m eghalt szem élyek vizsgá latát csak a vármegyei orvos láthatta el. Egy 1848 novem berében kelt igazságügy-m iniszteri rendelet szerint a városokban a halottkém ek csak orvosok vagy seborvosok lehettek. A rendelet azon gyakorlat ellen próbált tenni valamit, hogy a halottkém lés feladatával sokszor nem kellő felkészültségű em bert bíztak meg; gyakran előfordult, hogy a halottkém nem rendelkezett orvosi ism eretekkel. A halottszem lét és a halotti bizonyítvány kiállítását M agyarországon az 1876. évi közegészségügyi törvény tette kö telezővé.
H
G . Z.
Jog
történeti szemle
A szakértők kijelölése. A z osztrák perrendtartás id ev o n atk ozó 78. §-a kim ondja: „ha valamely m eg
vizsgálandó tárgy kinyomozása különös ismereteket vagy ügyességet tételez föl. a tény kinyomozásához a dologértők, és pedig rendszerint ketten hivandók meg. "s A szakértőket a v iz sg á ló b író je lö lte ki, s ha azok nem en g ed elm esk ed tek az id ézésn ek , p én zb ü n tetést kellett fizetn iü k. A tö rv én y szék elő tt esk ü t k e l lett tenniük. Ha vélem én yü k et h o m á ly o sn a k v a g y eg y m á stó l eltérőnek találta a tö rv én y szék , akkor újabb sz em lét rendelhetett el m ás szak értők k el. M i lyen kritérium ok kötötték a v iz sg á ló b író k ezé t a szakértő k ijelöléséb en ? N em hívhatott oly a n s z e m ély t szakértőnek, aki tanúként se m lett vo ln a ki hallgatható, é s nem b on colhatott szakértőként olya n o rv o s, aki a halott sz em ély t a halált m e g e lő z ő e n va lam ilyen b eteg sé g g el (k ö z v etlen ü l) k e z e lte .6 A z o k a szakértők, akiket felkértek, k ötelesek voltak eljárni. Ha ezt alapos ok nélkül m eg sz eg te valak i, akár 2 0 0 forint büntetésre is ítélhették an n yiszor, ah án yszo r n em m ent e l.' E g y e s tö rvén yszék ek területén az ig a z sá g ü g y -m in iszter állandó szakértők alk alm azását ren d elte el, akiket a vizsg á ló b író csak akkor m ellő zh etett, ha m ű k ödésük ak adályoztatva volt. é s az e z z e l o k o zo tt k é se d elem e se tle g v e sz é lly e l járt. A vizsgálatra kirendelt szakértők sz á m a általában kettő volt. de az osztrák perrendtartás b iz o n y o s e s e tekben m egen ged ett e g y szakértőt is. A S za b á ly za t 5 5. §-a elren d elte, h ogy a törv én y szék a tárgy m in ő s é g é h e z é s fon to ssá g á h o z k épest e g y vagy több sz a k értőt k ö te les alk alm azn i. B o n c o lá sh o z rendszerint két szakértőt rendelt ki. m érgezés esetére e g y orvost és e g y v a g y több v eg y é sz t. A z osztrák perrendtartás m eg en g ed te, h ogy ezek e g y ik e seb o rv o s le g y en . A z 1874. év i 7 6 2 6 . szám ú ig a z sá g ü g y -m in iszter i rendelet 12. §-a elren d elte, h ogy „bonczvizsgála-
toknál két szakértő együttes jelenléte szükséges. A bí róságok kötelesek a törvényszéki orvos vagy helyette alkalmazott más orvos mellé második szakértőül - a lehetőségig - sebészt alkalmazni, a ki rendszerint a bonczolást teljesíti. ”8 E z a rendelet d íjazás s z e m pontjából k ü lön b séget tett a b o n c o ló se b o r v o s é s a v élem én y t szerk esztő orvos k özött, ú gy, h o g y a se b o rv o s m inden e lv ég z ett tevék en y ség ért az o rvosi d í ja zá s felét kapta. A z U tasításban p ed ig már az is b en ne foglaltatott, h ogy a két szakértő m u n k a v é g zé s szem p on tjáb ól k ö telezően úgy o sz lik m eg , h ogy a seb o rvos v ég zi a b on colást és az o rv o s a v é le m é n y szerk esztést. E z leh etetlen n é tette a két szak értő sz á mára e g y m á s ellen ő rzését, am i a két szak értő alk al m azásának eredeti indoka volt. E zek a tén yek szin tén hozzájárultak a törvén yszék i orvostan gyak orlati a l kalm azásának sik ertelen ség éh ez a korszakban. A szemle. A törvén yszék i orvosok a lk alm azása a bűntett k in yom ozásáb an m ind ig a sz e m lé v e l indult. A z 1874. évi 2 4 9 0 . szám ú b elü gym in iszteri ren d elet ben o lv a sh a tó , h o g y az utóbbi időben „talált hulla és
hirtelen halál esetében tekintet nélkül arra, hogy va
jon fennáll-e bűntett létezésének gyanúja vagy sem, a haláleset rendőri szemle és előnyomozat foganatosí tása helyett, a kir. bíróságoknak bejelentvén, bírói vizsgálat és szemle vétetett igénybe. ”9 íg y korábban so k szo r m egtörtént, h o g y ö n g y ilk o ssá g é s v életlen halál esetén él is a b író sá g o k in tézk ed tek , p ed ig e z a rend őrség d o lg a lett v o ln a . M iv e l m egállapították , h o g y n em történt b űn tény, a b író sá g o k m ég pén zt sem kaptak az e lv é g z e tt m unkáért. E b ben a ren d elet ben ezért „...a törvényhatóságok alantas rendőri kö
zegeik oda utasítása végett hívatnak fel, hogy hirte len haláleseteknél, úgy talált hullák körül a szabályszerű rendőri szemlét és előnyomozatot teljesít sé k ” 10. E szerin t a k éső b b iek b en csa k akkor kellett ig é n y b e venni a b íróság m unkáját, ha sz ü k sé g v olt rá, a za z bűntény gyan úja forgott fen n . A z 1874-b en kiadott 7 6 2 6 . szám ú ig a z sá g ü g y -m in iszter i rendelet 15. § -a az osztrák perrendtartásra é s a z 1872. év i S zab ályzatra h iv a tk o zv a rendelte: „A talált hullákra
vagy hirtelen halálesetekre nézve a szemle s az eset leges bonczvizsgálat a kir. bíróságok által csak ak kor rendelhető el és foganatosítandó, ha az ember ölés vagy a gyilkosság bűntettének azzal kapcsolat ban más bűntettnek gyanúja forog fenn. ” A sz e m le általában a v iz sg á ló b ír ó jele n létéb en fo ly t, de 18 7 2 -b en már k ieg é szíte tték a r e n d elk e zé se ket a zzal, h o g y oly a n esetb en , ha a sz em érem m eg k í vánja v a g y p ed ig a v iz sg á la t h o ssza b b időt v e sz ig én y b e, m eg e n g e d h ető en n ek e lh a g y á sa . Ilyen lehet a m agzatelh ajtás v a g y ter h e sség m egállapításán ak e s e te é s a z elm e b a jo so k m e g fig y e lé s e . A sz e m le célja annak m eg á lla p ítá sa , h ogy er ő sz a k os h a lá leset történt-e v a g y n em . L eíran d ó v olt m in den k ü lső je l, am i g y an íth atóan k apcsolatban á llh a tott a halál ok ával. E g y éb felad atok at is el k ellett v é g e z n ie a szakértőnek, ha talált hulláról v a g y v életlen halálesetről volt sz ó . E b b en a z e setb e n fo n to s v olt a sz em ély leír á s m egad ása, a ruházat leírása. K ü lö n ö sen fig y eln iü k k ellett a z e s e tle g e s ism ertető jeg y ek re, m int például a tetoválásra v a g y an y a jeg y re. A m íg a fén y k ép k észítést nem alk alm azták általán osan , addig csak a fenti leírás alapján kutathatták ki a z elh a lt sz e m ély ét. N em csa k a h o lttestet v iz sg á ltá k , hanem a h ely szín t is. K eresniük k ellett vér- é s on d ó fo lto k a t, hajszálakat é s e g y é b tárgyakat, b ű n jelek et, a m e ly e ket a b író sá g o n b iz o n y íté k k é n t felh a szn á lh a tta k . E zek nek fon tosságát b izo n y íto tta e g y 1856. év i igazsá g ü g y -m in iszteri rend elet, a m ely arról in tézk ed ett, h o g y m inden ilyen tárgyat „...egyedül s minden
egyébtől elkülönítve, saját edényben kell elmálháztatni. ” A S zab ályzat 6 5 .§ -a a k ö v e tk e z ő lép ésről így rendelkezett: „a hulla eltemetés előtt szemlélendő meg, és ha idegen kéz által eszközölt erőszakos halál gyanúja a szemle által sem háríttatnék el: a hulla fe l boncolandó. ” A halottk ém ek m unkáját az 1 876. é v i 3 1 .0 2 5 . sz. b elü g y m in iszteri re n d elet11 sz a b á ly o z ta . E z alapján a halottkém feladata v o lt. h o g y ha a h olttest k ü lső v iz s gálatánál felm erült a g y a n ú , h o g y er ő sz a k o s halált
halt, akkor neki ezt jele n ten ie k ellett a h atóságok nak . Ebben a jele n tésb e n le k ellett írnia a gyanúját alátá m asztó ok okat, a h olttest állapotát é s h ely z etét, illet ve m indent, am i a k örn yezetéb en szerin te a h alálával ö ssz e fü g g é sb e n állt. A z 1887. év i U tasításban rész leteseb b en m eg fogalm azták , h ogy m it k ell a halott k ém nek ilyen esetek b en ten nie. K ö teles vo lt je le n te ni a gyan ú s h alálesetet a k ö zsé g i e lö ljá ró sá g h o z é s az 1876. év i 16. te. 4 . §-a értelm éb en - az illeték es első fo k ú k ö z e g é sz sé g ü g y i h atóságh oz, B u dap esten azonban a fővá ro si rend őrségi kerületi k ap itá n y sá g h oz. H a ezen szervek n y o m o z á sa k özb en nem derült ki, h ogy term észetes halállal vagy ö n k é z z e l v a g y v é letlen h alálesettel van -e d olgu k , akkor orvosrendőri b oncolatot k ellett v é g e z n i. Ha a b o n c o lá s k özb en f e l merült az id eg e n k ez ű sé g gyan úja, akkor értesíten iü k kellett a királyi ü g y ész t v a g y a le g k ö z ele b b i b írósá g ot. E z volt a m ásik út, am ely en e g y h olttest a tör v én y szék i orvos boncasztalára kerülhetett. Á m m ég a z is m egtörténhetett, s a korabeli ü g y in téz és von tatottsága miatt gyakran e lő is fordult, h ogy a k ijelö lt hatóság nem intézkedett id őb en , é s a h olttestet e lte m ették. Ha e z az in tézk ed és az 1876. é v i rendelet szerint 4 8 óra leforgása alatt nem történt m eg , akkor a holttestet el kellett tem etni. Ilyen esetek b e n az is előfordu lh atott, h ogy a holttest 4 8 órán keresztül p él dául a nyári h őség n ek volt k itéve, majd eltem ették , s a szak értőh öz csak az exh u m álást k övető en került. E zek a tén y ez ő k je le n tő se n m eg n eh ezítették a kor tö rvén yszék i orvosainak te v é k e n y sé g ét. A boncolás. B elk y János törvén yszék i orvostani ta n k ö n y v é b e n 12 azt írja a b o n c o lá sró l, h o g y az u gyanazon e lv ek szerint v ég z en d ő el, m int a k órb on colásn ál, csak itt n agyob b h an gsú lyt fek tetn ek a ha láljelekre, rothadásra és m indenre, am i az er ő sza k o s halál je le in e k kutatásával fü gg ö ssz e . A b o n co lá s m aga a testrészek és a szervek felk er esé se é s m e g vizsg á lá sa . E gy 1874-b en m egjelen t ta n k ö n y v 13 e g y újabb b o n c o lá si tec h n ik á r ó l sz á m o l b e, a m e ly V irch ow , berlini k órb on ctan -p rofesszor m ód szerére ép ü l. A k ön yv szerző je, C zak ó K álm án szerint ennek a z új eljárásnak az e lő n y e az, h ogy k ev eseb b ro n cso lást v is z v égb e a testen é s k ön n yeb b é teszi az e g é s z b eavatkozást. A b on colásról k észített je g y z ő k ö n y v ről sz ó lv a k ih a n g sú ly o zza a tá rg y ila g o ssá g o t, v a la m int azt, h ogy „m inden talált tünetet toll alá m on d a n i” ig y e k e zz en a b on colást v é g z ő . Arra is felh ív ja a fig y elm e t, h ogy inkább em lítsen m eg fe le sle g e sn e k tűnő d olgok at is - itt olyan szervek re g o n d o l, a m e lyeken nem talált elváltozást - , m int h o g y az a vád é lje , h o g y nem vizsgálta m eg azokat. M int már em lítettük , a b o n c o lá sh o z általában két szakértőt rendelt ki a v izsg á ló b író . A z e g y ik a tén y le g e s b on colást, a m ásik a jeg y z ő k ö n y v sz e r k e sz té st v é g e z te . A b on colás k iv itele zé sér e v o n a tk o zó sza b á ly o z á s az 1887. év i U tasításokb an található, majd a század v é g é ig en n ek több m ó d o sítá sa lépett életb e. A század e ls ő feléb en szü letett, ide v o n a tk o zó törvé__ nyék részletes leírást adnak azok ról az e szk ö zö k rő l.
a m ely ek et a szakértők ren d elk ezésére kell bocsátani m unkájuk e lv é g z é s é h e z . A z 18 7 4 . év i 7 6 2 6 . sz. ig a z sá g ü g y -m in iszteri ren d elet 12. § -a szerint a se b é sz va g y o rv o s már köteles a b o n c o lá st saját m ű szereiv el teljesíten i. E z a v iz sg á la t fő m ozzan ata a tö rv é n y sz é ki o rv o ssza k értő m ű k ö d ésén ek . E k kor kell a lk a lm a z nia k ü lö n le g es ism ereteit, h o g y a halál okát, id ő p o n t ját m eg á lla p ítsa . H a találtak feltételezett g y ilk o s feg y v ert, akkor a sé rü lések et m e g v iz sg á lv a m eg kell m ondania, h o g y vajon o k o zh a tta -e ezen fe g y v e r a sérü lések et. E z ze l ö ss z e fü g g é sb e n leírást kell adnia a z áldozat testalkati v isz o n y a iró l és e g y e s szerveiről. M inden tö rv én y szék i orv o sta n i tank önyv szerző je felh ív ja a fig y e lm e t arra, h o g y a b o n colásról k é sz í tett leírás érthető le g y en a n em szak m ab eli törvén y sz ék szám ára is. A z orv o ssza k értő k az e g y e s ü g yek b en kialakított v élem én y ü k et a b író sá g o n szó b a n is előadták. A z er re v o n a tk o zó sz a b á ly o z á so k a t m ár a szakértő k ijelö lését k orlátozó tö rv én y ek m agukban foglalták. A tör v én y szék i o rv o so k m ű k ö d ésü k m eg k ez d é se elő tt e s küt tettek, a m ely a z 18 7 4 . év i 3 4 3 6 . sz. ig a z sá g ü g y m iniszteri rendelet 2 1 9 . § -a szerint íg y hangzott:
„Én N. N. esküszöm a mindent tudó és mindenható Istenre, hogy a szemle tárgyát pontosan megvizsgálandom s véleményemet részrehajlás és melléktekin tet nélkül szakismeretein szerint, jó lélekkel, a való sághoz híven fogom előadni, isten engem úgy segéljen. ” Törvényszéki kémikusok megjelenése. A törvén yszék i orvostan m ellett fo n to s szerep et já tszik a bűn ü g y ek feld erítéséb en a to x ik o ló g ia , a m ely e ls ő so r ban a m érgek kim utatására sp ecia lizá ló d o tt. A tudo m á n y o s haladás újabb felad atok at adott a törvén yszék i k ém ik u sok n ak . A h ely sz ín en talált vér- é s o n d ó fo lto k . haj- é s sző rszá la k v iz sg á la ta (m ik roszk óp h aszn álatával) é s az eg y re több ism ert n ö v én y i m é reg m eg n ö v elte az elsa já títa n d ó sz ü k sé g e s ism eretek m en n y iség ét. A z eljárásokat itt is törvén yek , rende letek sza b á ly o ztá k . M é r g e z é s gyan úja esetén b iz o n y o s h u llarészek et és válad ék ok at az o rv o ssza k értőnek tovább k ellett k ü ld en ie v e g y é sz i elem zé sre . R en d elet in tézk ed ett arról, h o g y m ilyen részek b ő l, m ilyen m en n y iség et kell a v e g y é s z ren d elk ezésére bocsátani. A z U ta sítá s 4 7 . §-a k im ondta, h ogy a v e g y é s z i v izsg á la to t csa k a z adott ü gyben illeték es bí róság kérhette írásban, h ivatalosan . 1 8 9 3 -ig vid ék en g y ó g y sz e r é sz e k é s v e g y é s z e k is v ég ezh ettek ilyen v e g y v iz sg á la to t, d e akkor a z ig a z sá g ü g y -m in iszter elr e n d e lte , h o g y e z e k m e g b ízh a ta tla n sá g a m iatt ezen tú l v e g y é sz i v izsg á la tra csak az o rszá g o s m ű v e g y é s z e ti in tézetet kérjék fel. A z U tasítás 4 8 . §-a e lő írta a m ér g ezé s gyan újának alátám asztását az áldozat k o rtö rtén etén ek k in y o m o z á s á v a l. F elletá r E m il ta n k ö n y v é b e n 14 le s z ö g e z te , h o g y a k ém iku sn ak is m ernie kell a bűnvádi e s e t m ind en m ozzanatát ah h oz. h o g y e ld ö n th esse, a talált m éreg ok ozh atta-e a halált. A z átküldött h u lla részek et m e g fe le lő e n kellett e lc so m a g o ln i, h o g y ne sérü ljen ek vagy ron csolód ja-
nak a szá llítá s alatt. A hullarészek m e g fe le lő e lc s o m agolását é s szállítását is rend eletek sz a b á ly o z tá k .15 A m ér g ezé ses esetek en kívül eg y re n agyobb sz er e pet kaptak a to x ik o ló g u so k . m iután a vérfoltok a z o nosítására eg y r e b iztosab b m ód szerek et találtak. Felletár E m il16 1876-ban jelen tetett m eg e g y cik k et a Gyógyászat cím ű lapban eg y új m ódszerről, a m ely már nem a vérsejtek alakja alapján mutatta ki vér j e lenlétét, hanem az ún. redukált haem atin e ln y e lé s i spektrum ának e lő id é z é s é v e l, azaz sz ín k é p e le m z é s sel b izon yította azt. M ód szerén ek újd onsága, h o g y e z z e l a vér n em csa k a beszáradt foltok b an, hanem rothadt folyad ék b an is kim utatható. Ezt a sz ín k ép e le m z é se s eljárást alkalm azta elő sz ö r a tiszaeszlá ri perben, és jutott arra az eredm ényre, h ogy n in cs vér folt S o ly m o si E szter m egtalált ruháján. „De ezt az adatot sem ismerhette meg idejében a védelem . ” 17 1887-re F elletár továb b fejlesztette m ód szerét, é s m ár n em a vérfolt oldatát v izsgálta, hanem m agát a vér fo lto t m ik rosp ek tro szk ó p se g íts é g é v e l. 1897-b en azonban a tudom ány csak arra tudott választ adni, h ogy a vizsg á lt vér e m lő sé vagy sem . d e „arra a kér désre , hogy valamely tárgyon beszáradt vér ember
vagy állat vérétől származott-e, a tudomány mai ál láspontján válasz nem adható. ” 18 E zen túl a v iz sg á lat gyakori tárgya az o n d ófoltok kim utatása, am i a nem i erőszak b izon yításában játszik szerep et. E zek nél a vizsgálatok n ál is. m int a korábbi vérkim utatási m ód szerek n él is, a sejt alakja volt a m egh atározó is m ertetőjel, az „egyedül jellegző alakelemei az ondó
nak az ondószálcsák (spermátozoák) s ezért ondógyanus foltoknak vizsgálásánád az ondószálcsák fe l találására kell törekednünk ” 19 - írta a törvén yszék i kém ia tank önyve.
3 . A tö rv é n y s z é k i o rv o s i g y a k o r la t p r o b lé m á i A z orvostu d om án y, s ezen belül a törvén yszék i orvostan is m inden k étséget kizáróan rendkívül nagy fejlő d ést m utatott a 19. században. E gyre nőtt az or vo stu d om án y szerep e a b űnesetek feld erítéséb en é s az ig a zsá g k iderítéséb en . E h hez azonban n é lk ü lö z hetetlen vo lt a tudom ánynak a gyakorlatban v aló m e g fe le lő alk alm azása é s a k ellő tapasztalat. A z or vostu d om án yn ak e z az ága szélesk örű ism eretan yag elsajátítását k öv etelte m eg m ű velőitől, n em csak or v o si, de jo g i téren is. A törvényszék i orvostan ilyen szem p on tb ól sp ec iá lis h elyet foglal el a tud om án yok között; előford u l b en ne a b iológia, a k ém ia (akár m ég a Fizika is), a jo g e lm é le t, de fontos a jó za n íté lő k ép esség is. A törvén yszék i orvostan korabeli ta nárai m ind ann yian rend elkeztek ezek k el a tulajd on ságok kal. A hatalm as ism eretanyag elsajátítása á l lan dó ér d e k lő d é st é s tu d ásszom jat fe lté te le z e tt. A m en n yire b elepillanth attam az életükbe, m in d e g y i kükre j e lle m z ő a sz a k m a i elh iv a to ttsá g , akár S cheuthauer G u sztávról van szó , akár G enersich A n talról. M in d egyik ü k szorgalm asan tanult, s ig y e k e zett lép ést tartani a roham osan fejlőd ő tudom ánnyal. T anulm ányutakon vettek részt, h ogy k özeleb bről
m e g ism e r h e ssé k a nyugati o rszá g o k ta n in tézm én y e it, s tapasztalataikról b eszá m o lta k a hazai orvosi szak lap ok b an . F on tos volt szám ukra a k ö v e tk e z ő g e n erá ció n e v e lé se , a rend es tanítási k eretek en kívül so k sz o r tartottak az eg y e te m i ifjú sá g szám ára in g y e n es órákat. S zá m o m ra o ly a n o k ők , m int a term észettu d o m á n y o s fe jlő d é s p o lih iszto ra i. A korszakban a tö rv én y szék i orvostan n agyform átu m ú alakjai az élet e g y é b területein is je le n tő se t alkottak. E m líth ető itt B a la ssa Ján os, az Orvosi Hetilap szü lő a ty ja , v a g y B e lk y Ján os, aki a k o lo zsv á ri e g y e te m orvoskarának dékánja v o lt (1 8 8 5 /8 6 -b a n é s 1 8 8 9 /9 0 -b e n ). E zek a p ro fessz o ro k B u dap esten v a g y K o lo zsv á ro n , városa ik társadalm ának m eg b ec sü lt tagjaiként m űködtek.
A gyakorlati képzés hiányosságai a fővárosban. A z e g y e te m i tanárok a d iák ok oktatása m ellett álta lában a fő v á ro s tö rv én y szék i é s orvosrend őri b o n c o lásait is v é g e z té k .20 A kettő k ö zü l sajnálatos m ódon az orvosrend őri b o n c o lá so k tették ki a n agyobb részt. A b o n c o lá so k alk alm ával leh e tő sé g ü k volt a tapasztalatok b ő v ítésre é s n a g y o b b gyak orlat sz e r z é sére, m íg a d iákok okulhattak a tud om án y gya k o rla ti tap asztalásáb ól. A korszakban fo k o za to sa n g y a korlattá vált a h olttestek á ten g ed ése e g y e te m i c é lo k ra. 1874-b en az ig a z sá g ü g y i m in iszter elren d elte, h ogy a b o n c o lá so k h o z é s a z e g y é b fo n to s törvénysz ék i orvostan i v iz sg á la to k h o z a z e g y e te m e n a je le n sza k á g tanárát is m eg h ív já k , é s ő elv ih e tte a tanítvá nyait is. Bár ritka v o lt a tö rv én y szék i szem p on tú b o n c o lá s, a d iákok szám ára m é g is fo n to s k ie g é sz í tést jelen th etett az, h o g y az a d d ig elm é letb en m e g is m ert sza k á g gyak orlati alk alm azását is m e g fig y e l hették. A hallgatók azonban eb b ő l a tárgyból az e g y e te m e n m é g so k á ig nem tettek gyak orlati s z ig o r latot! Erről A jtay K. Sándor, a tö rv én y szék i orvostan tanára a k o lo zsv á ri é s a pesti e g y e te m e n . íg y n yilat k o zo tt 1878-ban: „...úgy az államorvostannál is, kü
lönösen pedig a törvényszéki orvostannál a gyakor lati okításnak, s e czélból a tananyagnak mellőzhe tetlen voltát egyenesen csak az ignorantia, vagy az indolentia tagadhatja.... Az ilyen czélszerű gyakor lati oktatás azonban jelenleg csak igen kis részben lehetséges, mert eltekintve az intézet helyiségi és felszerelési hiányaitól, [...] a törvényszéki orvostannál azért nincs, mert tulajdonképi tananyag a tanszéknél merőben hiányzik.... ”21 A jtay eb b en az írásában h a n g sú ly o zta , h o g y a k ép zés h iánya, az o rv o ssza k értő i te v é k e n y sé g rom lá sát h o zza m ajd m a g á v a l, am it csa k tetéz a k ö te lez ő szakértői m ű k ö d és. íg y „nem lehet csodálni, ha a
törvényszéki orvostani gyakorlat messze elmarad azon határtól, melyet magának a törvényszéki orvos tannak fejlettsége mellett elérnie lehetne, sőt kel lene. ”22 E zért m ond ta azt A jtay, h o g y a gyakorlati k ép zés m eg terem tése é s a külön k ép e síté s b e v e z e té se e m e ln é a z o rv o ssza k értő i m ű k ö d és szín v o n a lá t, am it p ed ig a ren d szeres tö rv én y szék i o rv o si állások lé te síté sé v e l lehetn e „ m eg h á lá ln i” . íg y a m e g fe le lő é s szak m ai tudás k e llő díjazásb an ré sz esü ln e , s e z se - __
g íten é a m agyar törvén yszék i orvostan i gyak orlat felvirágzását. E h h ez a tém áh oz k ap csolód óan 1878-ban több le vél érkezett az Orvosi Hetilap sz e r k e sz tő sé g é h e z ; ez ek k özü l a kor m ásik je le n tő s alakjának. B e lk y Já nosnak a cik k ét em líten ém , aki íg y k ezd i írását:
Gyakorlati tudomány tanára, a ki kellő tananyag gal nem bír hasonlít azon gazdához, kinek gazdasá gi eszközei vannak, de nincs földje, melyet fe l szántson. ”23 B elk y áttekintette a tud om án y á g tanítá sának h ely zetét Európa n agyobb városaiban , é s arra jutott, h o g y B u dap esten adódna a legtöb b tananyag az eg y e te m szám ára, m iv el az orvosrend őri b o n c o la tok szám a h atszázh oz k özelít, a tö rv é n y sz ék iek é(!) p ed ig 3 0 - 3 5 körül van é v e n te 24. N álu n k azon b an csak heti két óra gyakorlati fo g la lk o zá s áll ren d elk e zésre a so k szo r nem er ő sza k o s halállal elh u n ytak -
„egyszóval oly hullák, melyek kórboncztani tekintet ben igen érdekes leltet adhatnak, de törvényszéki or vostani jelentőségük aequale semmi ”25 - m e g v iz s g á lására. Szerin te a m egold ást az jele n ten é, ha a z ö s z sz e s törvén yszék i an yag eg y ed ü l a tö rv én y szék i or vo sta n i ta n szék h ez kerü ln e, m int e z m eg tö rtén t B é csb en is, s en n ek hatására javu lt a szak á g e g y e te mi k ép zése. E zek b en az év ek b en (1 8 8 0 ) k észü lt el a k erep esi úti tem etőb en a fővárosi hullaház, ahol a z e ls ő e l g o n d o lá so k szerint a törvén yszék i b o n c o lá so k tör téntek voln a. D e lehetett az új ép ü let b árm ilyen szép , ha ilyen m essz e ép ítették az eg y e tem tő l. A z ép ü let boncterm e m eg leh ető sen k icsi lett, 14 h olttest e lh e ly e zé sér e volt alk alm as, é s m ég volt b en ne három h ely , ahol a h olttestek et m osták. T öb b p an a sz érk e zett, h ogy a nagy tá volság m iatt a h allgatók nem fo g ják látogatni a b on colások at, é s ha m ég ki is látogat nak, akkor a szű k h ely ak ad ályozza ők et a m e g fig y e lésben. S ajn os ú gy tűnik, h ogy a h ullaház te r v e z é se kor nem gon d oltak arra, h ogy pontosan m ily e n c é lokra fogják használni az ép ü letet. K érdés volt az is, h o g y a kórházban elhaltakat h ozzák m ajd id e, v a g y a rendőri é s törvén yszék i b oncolat tárgyát k ép ző h o lt testek et, a m elyek szám a m eghaladta az év i h atszá zat. E zért volt sz ü k ség a k ü lön álló eg y e te m i tö rv én y szék i orvostan i in tézet létesítésére, a m ely e t - A jtay K S ánd or szorgalm azására é s Trefort Á g o sto n hat hatós se g íts é g é v e l - 1 8 8 5 -1 8 9 0 k özött ép ítettek fel. Bár a m in iszter je le n tő s tám ogatásával az an y a g i f e l tételek ren d elk ezésre álltak, az ép ítk ezést a fő v á ro si tanács jó v o ltá b ó l csak h o sszas h u zavon a után tudták m eg k ez d e n i. A prob lém a az volt, h o g y a fő v á ro si ta nács attól félt, h o g y az in tézettel sz o m sz é d o s telk ek árai n agyon lem en n ek , s p ersze aggód tak a m e g fe le lő csatorn ázás m iatt.26 A z intézetről m ég 1889 elején is az o lvash ató, h ogy b első fe lsz e r e lé se k ö zeled ik a b e fe je z é sh e z , de ő ssz e l már e g y b elü g y m in iszteri ren d elet szerint a R óku s-kórház vagy a fő v á ro s terü letén m áshol elhaltak h olttestei törv én y szék i v a g y __ orvosrend őri b o n c o lá s végett n ovem b er e lse jé tő l
k ezd v e az új tö rv én y szék i o rvostan i in tézetb e sz á llítandók. A z eg y e te m i tanszék p én zü g y i h ely z etér ő l az 1 8 8 0 -a s év e k k özep éről találhatók adatok a z Orvosi Hetilapban, a m ely ek szerint 1 8 8 4 áp rilisában a tör v é n y sz é k i orvostani tanszék é v i átalánya 4 0 0 forin t ra em elk ed ett, m íg p éld ául a g y ó g y sz e r ta n ié 8 0 0 , a sz ü lé s z és n ő g y ó g y á sz é 9 0 0 forintra. A k ö v e tk e z ő év b en arról tud ósított a lap, h o g y a g y ó g y s z e r é s z tan szék é v i átalánya 9 0 0 forintra, a tö rv é n y sz ék ié 4 0 0 -r ó l 7 0 0 (!) forintra em elk ed ett. E zen k ívü l a tör v é n y sz é k i tanszék további 1500 fo rin to s tám ogatást kapott k ie g é sz ítő tu d o m á n y o s felsz e r e lé sr e . Ebben a hirtelen n ö v ek ed ésb en k ie m e lk e d ő szer ep e van az 1 8 8 2 - 1 88 3 -b a n lezajlott tisza eszlá ri p ern ek , a m ely é le se n rávilágított a tö rv én y szék i orvostan g y a k o rla tának h iányosságaira. A gyakorlati képzés hiányosságai vidéken. A g y a korlati k ép zést sü rgető sorok továbbra is m e g je le n tek a z Orvosi Hetilap hasábjain, s felb uk kan tak o ly a nok is, a m ely e k a z 1883:1. törvén ycik k re h iv a tk o z tak. Ebben a k ö z tisz tv ise lő k m in ő sítésérő l s z ó ló tör v én y b en sza b á ly o ztá k a k ü lö n b ö z ő o rv o si á llások b etö lté sé n e k kritérium ait is. A törvén y 9. § -a szerint a fő v á ro si rend őrségn él m ű k öd ő o rv o so k tó l, a tiszti fő o rv o so k tó l, a fővárosb an a kerületi o rv o so k tó l az e g y e te m e s o rv o stu d o m á n y o k o k le v e le v a g y o r v o s se b é sz i tudori é s szü lé szm e ste ri o k le v é l, em e llett k étév i o rv o si gyakorlat kim utatása kívántatik m eg . A járási orvo so k n a k é s a rend ezett tanácsú vá ro so k or v o sa in a k orvostudori o k le v e le t é s két é v gyak orlatot k ellett felm utatniuk. D e e z m ég nem jele n tette azt, h o g y e z e k az általán os o rv o si ism eretek k el ren d elk e z ő o rv o so k m eg tudnak old ani tö rv én y szék i fela d a tokat. Erre a problém ára kínált m eg o ld á st a z em lített paragrafus u to lsó b ek ezd ése: „A belügym iniszerfel-
hatalmaztatik. hogy a köztörvényhatósági és rendőr ségi orvosokra, az igaszságiigyminiszter pedig, hogy a törvényszéki és kerületi börtön- sfegyházi orvosok ra nézve, ezek különleges teendőikre vonatkozólag, a vallás- és közoktatási miniszterrel egyetértve, egy külön tiszti orvosi, illetőleg törvényszéki orvosi vizs gálatot rendezhessenek be, s kötelezőleg kimondhassék. hogy egy meghatározandó időtől kezdve, csak azon orvos legyen a köztörvényhatóságnál vagy rendőrségnél, illetőleg törvényszéknél, kerületi bör tön- vagy /egyháznál alkalmazható, ki azon gyakor lati vizsgát sikerrel letette. ”27 E zen kitétel m eg v a ló sítá sá b a n látták sok an a tör v én y sz ék i orvostan gyak orlati alk alm azásán ak ja v u lását, am ire legink áb b v id ék en v o lt sz ü k sé g . A prob lém át a hazai e g é sz sé g ü g y n em m e g fe le lő sz e r v e z e ti fe lé p íté se jelen tette. A zt m ár tö b b szö r em lítettem , h o g y a k örorvosi á llások b etö lté sé t so k á ig n em sik e rült teljesíten i, de m iért v o lt e z p ro b lém a a tö rv én y sz ék i orvostan szem p o n tjá b ó l? A zt n em kell külön k ifejten em , h ogy általán os e g é s z s é g ü g y i sz em p o n t ból a z o rv o si ellátás hiánya m iért nem v o lt k ed v ező , íg y rátérhetünk a tö rv én y szék i részre. H azánk kora
b eli e g é s z s é g ü g y i sz er v eze té n e k fe lé p íté sé r ő l az 187 6:X IV . te. rend elkezett. S ajn os a v id ék i törv én y szék i o rvosi tev ék en y ség re sok vo lt a p anasz a tör vén y m egh ozatala előtt é s után is. A 142. § m inden várost é s hatezer lakos feletti k ö z sé g e t o rv o s tartásá ra k ötelezett. A z eb b ől kim aradó k ö z sé g e k n e k k ö z e g é s z sé g i körök alkotását írta e lő , k örü lb elü l 6 - 1 0 ezer fő ig , é s ezek n ek k ö zö s k örorvos alkalm azását tette k ö te le z ő v é . A k ö zség i é s a járá so rv o so k fela d a tai k ö zé tartozott az o rv o stö rv én y szék i m unkák e l v é g z é s e a bíróságok felh ívására, valam int az o rv o s rendőri vagy törvén yszék i esetek ről a b íróság értesí tése. E zek az orvosok , akikről itt m ost sz ó van, akár a p esti, akár a k olozsvári eg y e tem en v ég e ztek , a tör v én y szék i orvostanról csak e g y fé lé v e n keresztül hallgattak előad ást, tö rvén yszék i b on colást a lig lát hattak, s annak e lv é g z é sé r e m ár v ég k ép p nem nyílt alkalm uk. T ováb b rontott a h ely zeten az, h o g y a k é sőbbi praxisuk során e g y évb en a lig pár ilyen esettel találkoztak, é s így e téren sem szerezh ettek gya k o r latot.28 E m ellett már csak szőrszálh asogatásn ak tű nik annak a problém ának a fe lv e té se , h o g y a törvény szerint az elhaltat nem boncolhatja az az o rv o s, aki életéb en k ezelte. E zekre a h ián yosságok ra hívta fel a fig y e lm e t többek között eg y n évtelen cik k író, aki le veléb en így fo glalta ö ssz e az ide k a p c so ló d ó p rob lé mákat: „Törvényszéki orvosaink valójában nincse
nek; alkalmaznak törvényszékek gyakorló orvosokat, kiket székhelyükön épen előtalálnak s kik arra vállal koznak; tiszti orvosainktól pedig szintén külön qualificatio nem kívántatik; gyakorló oivosi diploma min den közhivatalra is jogosít; a szakismeretnek becse nincs; előmenetel, buzdítás nem várható; határoz a véletlen, vagy más téren szerzett érdemek, vagy protectio és rokonság; szerencse, ha teljesen érdemtelen meg nem választatik vagy ki nem neveztetik... Éljen a belügym iniszter és az igazságügym iniszter a törvényadta felhatalmazással, léptessék életbe a ki látásba vett vizsgálatokat... ”29 A p rob lém ák m egold ását általában a k ü lön v iz s ga b e v e z e té s é b e n látták, de az álla n d ó szak értők a l k alm azásáról m ár m eg o sz lo tt a v é le m é n y . A sza k k é p z e ttsé g k érd éséb en , a sp e c iá lis é s k e llő ism ereta n yag k iv izsg á lá sá b a n , a za z a k ü lö n v iz sg a le té te lé ben eg y e tértettek az ü g g y el fo g la lk o z ó o r v o so k . E m ellett m ár 1865 -b en felm erü lt a gyak orlati o k ta tás b e v e z e té s é n e k s z ü k s é g e s s é g e é s az á lla n d ó sza k értők alk alm azásán ak k érd ése. A tö r v é n y sz é k i o rvostan b an járatos o rv o so k általában ú gy v é le k e d tek, h o g y az állan d ó szakértők k ije lö lé s e je le n tő se n le n d íten e a b íróságok m unkáján é s a tu d o m á n y á g m e g íté lé sé n . A z állan d ó szakértői ren d szer k ia la k í tásának e lő fe lté te le lett v o ln a a k ü lön v iz sg á zta tá s, am i a k e llő ism eretan yag elsa já títá sá t b izto síto tta v o ln a. E z ek a szakértők az állam alk a lm a zá sá b a n , á lla m i, ren d szeres d íjazásban r é sz e sü ln é n e k , am i m eg o ld a n á a tö rv én y szék i te v é k e n y s é g e t v é g z ő k d íja zásán ak problém áját is, am iről m ajd k éső b b sz á m o lo k be.
A gyak orlatban lé v ő rend szerben so k szo r e lő fo r dult, h o g y a v iz sg á ló b ír ó k ijelö lt valakit, aki annak tudatában, h o g y nem ren d elk ezik k ellő ism erettel, felm en tésé t kérte a szakértői te v é k e n y sé g alól. E z esetb en érték es időt v eszíth etett a b íróság, am i aka d á lyozh atta az ü gy m eg o ld á sá t é s a z ig a zsá g kiderí tését. A m ásik eset, am ikor a felk ért o rv o s elv á lla lta a z ü g y et, é s e lv é g e z te a z e ls ő b o n co lá st. A z ilyen v é le m é n y e k általában fe lü lv é le m é n y e z é sr e szorultak, am i szin tén je le n tő s id ő v e sz te sé g e t o k o zo tt, é s per sz e ren g eteg f e le s le g e s m unkát adott a fe lü lv é le m é n y ezé si fórum nak. F ö ld v á ry E lek ta n k ö n y v e alapján a fe lü lv é le m é n y e z é s e k sz á m a 1870-b en 11 volt, 1887 -re azonban m ár elérte a k étszázat. N em csa k a bíróságn ak ok o zta k p rob lém át e z e k az esetek , hanem előfordu lh atott a z is, h o g y e g y ro sszu l e lv é g z e tt b on co lá s m eg se m m isíte tte a z ig a z sá g k id erítése sz e m pontjából elen g ed h e te tlen b izo n y íték o k a t. E zek a problém ák már az 18 6 0 -a s év e k b en felm erü ltek , de ú gy tűnik, n em találtak rá m eg o ld á st, m ert B elk y Já n os 18 9 5 -b en m eg jele n t ta n k ö n y v éb en k én ytelen volt erre ism ét felh ív n i a fig y e lm e t. 1869-b en B a logh K álm án, a m agya ro rszá g i kórszövettan i kutatá sok atyja a zza l utasította el a z á llan d ó szak értő alk al m azását az e g y e s tö rv é n y sz ék ek n é l, h o g y „...a hiva
talos törvényszéki orvosok által a törvényszéki orvo si gyakorlat egyes alkalmazottak monopóliumává válnék, s az orvosi értelem és ismeretek értékesítésé re a szabad versenytér az igazság és haladás nagy kárára ki volna zárva. ”30 A m eg o ld á st tehát nem m ind en ki látta feltétlen ü l az álla n d ó szakértők a lk al m azásában. A gya k o rla ti k ép z é s ja v ítá sá ra tett ja v a sla to k hangjai felerő sö d tek az 1 8 8 0 -a s é v e k v é g é n , s az 1 8 9 0 -es é v e k k ö zep ére m eg sz ü le tte k az ezt e lő s e g ítő ren d elk ezések . E zek ben az é v e k b en zajlott az e g y e tem en a z orvostu dori szig o rla ti rend m egú jítása, v a lam int a tiszti o rv o si é s tö rv én y szék i o rv o si v iz sg a k ö te le z ő v é tétele. A sz ig o rla ti rend m eg v á lto zta tá sá ról 1888-ban a z O rszá g o s K ö z e g é sz sé g ü g y i T anács b izo ttsá g a 31 d o lg o zo tt ki ja v a sla to t, a m ely b en elő tér be kerültek a gyakorlati k ép zések . E setün kb en a tör v én y sz ék i orvostan gyak orlati v izsg á lá sá t vezették be heti öt órában, két fé lé v e n át, m ert erre bárm ely orvossza k értő i m ű k ö d ésn él sz ü k sé g e van a gya k o rló orvosnak . A tiszti o rv o si é s tö rv én y szék i orvosi v iz s gák ü g y ét 1892-b en vették e lő , s a ja v a sla to t már 189 3 -b a n elfo g a d tá k . E n nek m e g fe le lő e n a tiszti or v o si vizsgák ra v o n a tk o zó 8 0 .0 9 9 . szám ú b elü g y m i niszteri ren d elet32 1 8 9 3 . n o v em b er 1-jével lépett életb e, a m ely a tö rv én y h a tó sá g i é s rend őrségi o rv o so k közü l a v iz sg a két év e n b elü li letételére k ö te le z te azok at, akik két é v e m ég n em v o ltak a je le n á llá sukban. A ren d elet szerint 1 894. január 1-jétől csa k oly a n em bert veh ettek fel ez ek re a h elyek re, akik m ár teljesítették a tiszti o rv o si v izsg á t. A királyi tör v én y sz ék ek m ellett a lk a lm a za n d ó tö rv én y szék i or v o so k , az o rszá g o s fe g y in té z e te k n é l, kerületi börtö n ökn él és királyi ü g y é sz sé g i, valam in t a királyi j á - ...
rásbírósági fogházaknál alk alm azan d ó o rv o so k sz á mára ettől fo g v a k ö telező tö rv én y szék i o rv o si v iz s gákról 1894-ben rend elkezett az ig a z sá g ü g y -m in isz ter,33 am i 1895 m ájusától lépett életb e. E z azt j e le n tette, h ogy korszakunkban a v id ék i tö rv én y szék i gyakorlatot ellátók általában n em ren d elk eztek a m e g fe le lő ism eretek k el. A z 1 8 9 4 /1 6 .3 7 9 . szám ú ig a z sá g ü g y -m in isz te r i rendelet A törvényszéki orvosi vizsgálatok rendsze resítése és szabályozása tárgyában 34 fo g la lta m agá ban, h o g y ki jelen tk ezh etett erre a v izsgára, s m e ly e k voltak a v iz sg a tárgyai. A rend elet a már e g y e te m e s orvostudori vagy orvos seb észtu d ori é s s z ü lé s z m e s teri o k le v é lle l ren d elk ezők et en g ed te v iz sg á z n i. A törvén yszék i orvosi vizsg á k a t év en te k étszer, á p rilis ban é s októberben tehették le B u dap esten v a g y m in den áprilisban K olozsváron . A v iz sg a tárgyai: tör vén y szék i orvostan, elm ek órtan , v egytan , ille tv e az anyagi m agán- é s bün tetőjognak , valam in t a polgári törvén yk ezési és a bűnvádi eljárási jo g n a k azon ré sz e i, am elyek sz ü k ség e sek voltak az állá s k ifo g á sta lan b etöltéséh ez. A v iz sg a három - írásb eli, gya k o r lati és sz ó b e li35 - részb ől állt. A z írásbeli e g y tör vén y szék i orvosi eset, valam int e g y elm ek órtan i eset e lin tézését foglalta m agában az adott iratok é s e s e t leg bűnjelek alapján. A gyakorlati v iz sg a m e g k ö v e telte eg y szabályszerű b on colásn ak , e g y elm e b e te g vizsgálatának és e g y v e g y i vizsgálatn ak az e lv é g z é sét, valam int eg y e s e tle g e s további v iz sg á la th o z a vizsgálati tárgy szab ályszerű e lcso m a g o lá sá t. M in d három vizsgálat után je g y z ő k ö n y v e t é s v élem én y t kell szerk eszten i. A sz ó b e li v izsg á n a jo g i ism eretek ről kérdezték a v izsgázók at. A z érd ek esség kedvéért lássu k , h ogy m ily e n ered m én n yel zárult az e ls ő tiszti o rvosi v iz sg á k e g y ik e . A z 1894 tavaszi v iz sg a 36 alk alm ával 1 12-en v iz s g á z tak, közülük 2 5 -n ek k ö te lez ő volt, 8 7 -en ön k én t j e lentkeztek. A z ö ssz e s je le n tk e z ő k özü l 2 3 -a n v iss z a léptek, 89-en lev izsg á zta k , a m ely b ő l 21 fő ism étlé s re kén yszerü lt, 6 5 fő „ eg y sze rű en ” , 3 k itű nően v iz s gázott.37 A törvén yszék i o rv o si vizsg á k a t 1895 o k tó berében ö ssz ese n 8-an, 1896 áprilisában 10-en tették le.38 Igaz, h ogy e lé g sokára szü letett m eg e z a rend e let. de, m int látjuk, kiterjedt a tud om án yá g m inden területére. Ö sszefo g ta m indazt az ism ereta n y a g o t, am elyre a törvén yszék i o rv o sszak értőn ek sz ü k sé g e volt m unkájának körültekintő e lv é g z é s é h e z . A k ö vetk ező évek b en az Orvosi Hetilap folya m a to sa n k özölte az ig a z sá g ü g y i m in iszter által a k ü lö n b ö z ő törvén yszék ek h ez k in ev ezett o rv o so k n ev ét, akik m ost már b izon yosan m agasabb szin ten m ű v elték h i vatásukat. A felülvéleményezés. A vid ék i o rv o so k tehát álta lában nem v ég e ztek k ie lé g ítő m unkát. E z újabb g o n dokat idézett e lő , például a fe lü lv é le m é n y e z é s prob lém áját. F elü lv é lem é n y e zést akkor rend elhetett el a bíróság, ha a kirendelt két szakértő v é le m é n y e e l lentm ondott egym ásn ak , v a g y v a la m ily en kérdést __ tisztázni szeretett voln a. G yak orivá tette a fe lü lv iz s
gálat kérését p éld ául az. h o g y a bírói fe lsz ó lítá s k é sőn érk ezett m eg a sza k értő h ö z, m ik özb en a h olttest ki v o lt tév e az időjárás v iszo n ta g sá g a in a k . E m ellett vid ék en prob lém át jelen tett a b o n colásra alk alm as h e ly is é g h iá n y a is. A korszak elején nem volt k ö n y nyű se g é d e t se m találni a b o n c o lá sh o z , s ha találtak is, nem b izto s, h o g y a z h e ly e se n je g y z e te lte le az or v o s észr e v é te le it. F o n to s kérdés volt a b o n c esz k ö z ö k b e sz er zése, am iről a z 18 7 4 -e s rend elet ú gy ren d elk e zett, h o g y a b o n c o ló o rvosn ak kell róla g o n d o sk o d nia. E z ek az e s z k ö z ö k gyakran h ián yosak v a g y rossz állapotban v o lta k , az o rv o so k n a k p ed ig n em ig en volt p én zü k arra, h o g y újat v e g y e n e k . Ebben a kérdésben az Orvosi Hetilapba b eérk ező le v e le k írói szerint az eg y e tle n m e g o ld á s az lett voln a, ha a járásoknál é s a tö rv én y h a tó sá g o k n á l az állam g o n d o sk o d ik a m e g fe le lő felsz er eltsé g rő l. A k ie g y e z é s elő tt a fe lü lv é le m é n y e z é st a várm e g y e i fő o r v o s é s a z e g y e te m i tanárok v ég e zték . A z 1 872. év i rend elet szerin t a felü lv iz sg á la to t teljesítő k erü leti o r v o s o k a m un kájuk ért n em tarthattak ig én y t se m k ülön díjazásra, sem az utazási k ö ltség ek m eg térítésére. A k ö v e tk e z ő id ev o n a tk o zó rend elet39 ú g y in tézk ed ett, h o g y a fe lü lv iz sg á la to t a budapesti v a g y a k o lo zsv á ri királyi tu d o m á n y eg y etem o rv o si kara v a g y p ed ig a királyi K ö z e g é s z s é g ü g y i T an ács illeték es lefo ly ta tn i. S e b é s z által v ég zett v izsg á la t f e lü lv é le m é n y e z é sé t a tö rv é n y sz ék i o rv o s k ö te le ss é g e e lv é g e z n i, u g y a n a n n y i fize tség ér t, am en nyit e g y á l talános b o n co lá sért kapna. A z O r szá g o s K ö z e g é sz sé g ü g y i T an ács m ű k ö d ésé nek m eg in d u lá sa óta40 prob lém át jelen tett a túl sok f e lü lv é le m é n y e z é s i k é r e le m te lje s íté s e . P éld á u l 1 884-b en 146 b ű n ü gyb en , 1887-b en már 211 e s e t ben kérték a királyi tö rv é n y sz ék ek és járásb íróságok a fe lü lv é le m é n y e z é st a tan ácstól. A m ás területeken is fo n to s felad atok at ellá tó O rszá g o s K ö z e g é sz sé g ü g y i T a n á cs teh erm en tesítésére a z 1 8 9 0 :1 1 . tö rv én y cik k 1 8 9 0 . a u g u sztu s 15-étől az ig a z sá g ü g y i kor m ányzat é s a tö rv é n y k ez és körében felm erü lt ü g y ek fe lü lv é le m é n y e z é s é t a z ig a z sá g ü g y i orvosi tanács h atáskörébe utalta. A z ig a z sá g ü g y i o rv o si tanács e l s ő eln ö k e dr. K o v á c s J ó z s e f lett, tagjai k özött talál juk A jtay K. Sándor. P ló sz Pál, M oravcsik E m il és M ü ller K álm án 41 doktorokat. Jelen törvény rend el k e z é se szerint a királyi járá sb író sá g o k tó l a m eg k ere sést csa k a b íróság v ez ető je e sz k ö z ö lh e tte , ő is csak az ü g y é sz sé g m eg h a llg a tá sa után. A királyi tö rv én y sz ék ek en a z e g y e s ü g y ek b en eljáró bíró saját hatás k örében nem kérhetett sz a k v é lem én y t, hanem az ö s s z e s irat csa to lá sá v a l é s m ind en k örü lm ény v á z o lásával e g y e tem b e n elő te rjesz té st k ellett ten nie a k i rályi tö rv é n y sz ék h e z. A törvén y k iem elte, h o g y csak akkor kérjenek felü lv iz sg á la to t, ha eltérő v é le m é n y ek álln ak eg y m á ssa l sz em b e n , ha a v élem én y ala p o ssá g á h o z k étség fér, v a g y ha az ü gy igazán fontos. H a a z e ls ő v iz sg á la to t nem tö rv én y szék i o rv o s v é g ez te, akkor a z ü g y et felü lv iz sg á la tra elsősorb an az illeték es tö rv én y szék i o rv o s h o z k ellett b ocsátani. Ér
d ek esség k én t em líth ető, h ogy 1890-b en G enersich A ntal azt ja vasolta, h o g y a tö rv én y szék i vizsgálatn á l alkalm azzanak űrlapokat, a m ely ek tartalm aznának m inden fo n to s é s m eg v iz sg á la n d ó kérdést; e z z e l k i k ü szöb öln ék az e ls ő b o n co lá so k fe lü le te ssé g é t. E zekre a problém ákra sz á m o s péld át találhatunk az Orvosi Hetilap hasábjain. A sz á za d fo rd u ló ig a szaklap sok esetet m utatott be. a m ely e k n él az e lső orvosi v izsg á la t - m iként L en g y el Endre, Sárospatak fő o rv o sa írta - „pirulást o k o z ó ” . E z ek b ő l v álaszto t tam ki e g y e t, am ely jó l d oku m entált, s íg y a fe lü lv é le m é n y e zé sek lép csőit be tudom m utatni. A cik k et42 B alassa János írta, aki a m ásodik fe lü lv é le m é n y e z é st v ég e zte. V izsgálód ásán ak célja vo lt választ adni arra a kérdésre, h ogy az elhunyt halálát erő sz a k o s m e g fojtás vagy h even y toroklob43 ok ozta. A z eset 1867ben történt, am ikor G. J„ akinek lá tszó la g sem m i ba ja nem volt, hirtelen rosszul lett é s m egh alt. A z eset körü lm ényeiről a cikk annyit k ö zö l, h o g y az elhalt nem v o lt jób an a n ejével, aki e g y ideje szeretőt tar tott. A nej szeretőjének arcán é s k ezén a férj e lh a lá lo zá sa után sebeket találtak. A z e setet a halott n ő v é re jelen tette a k özségi elöljárón ál, akinek g y an ú s volt a nej k ed v ese . A z elöljáró értesítette a kerületi sz o lgabírót. aki elrendelte a gyan ú s e g y é n őrizetb e v éte lét é s a holttest exhum álását. E zen k ív ü l m ég e g y in fo rm áció állt az igazságszo lg á lta tá s rend elkezésre: a h alottkém m eg jeg y zése, am ely szerint a h alo ttö ltö z tető a halott nyakravalóját olyan szoro sn a k találta, h o g y a lig bírta róla legom b oln i. A holttestet hét napra exh u m álták , s az e ls ő b on co lá st a járásorvos v ég e zte e l, aki m egállapította, h o g y a rothadás olyan fokú, h o g y a test k ülsején erő szak n yom ait nem lehet felfed ez n i. A h olttest lé g c s ö ve körül talált véröm len yt szerin te „ se b e s le fo ly á sú g é g e lo b ” ered m én yezte, bár elism erte, h ogy azt erő sza k o s fojtogatás is okozhatta. M iv e l nem talált e g y é b k ülsérelm i n yom ot, az e ls ő m eg o ld á st v á la sz totta. A járásorvos m eg v izsg á lta a gyan ú sítottat is. J elen tése szerint B. P. (2 7 é v e s ) „m agas term etű, su gár, n em igen erős testalkatú” em b er, ak inek arcsérü lései nem szárm azhatnak em beri k öröm től, mert nem fo ly ta tó la g o sa k (!). Erről a sérülésről B. P. azt v a llo t ta, h ogy elese tt, é s a földön lé v ő kosár sértette fel az arcát. A járásorvos a gyan úsított k ezein nem talált sérü lések et. A járásorvos v élem én yét a m eg y ei fő o r v o s v iz s gálta felü l, s az ő m eglátásai szerint például a g y a n ú sított (B . P.) erős testalkatú e g y é n , akinek bal k ezén h eg ed ések találhatók. E zeket valam ilyen é le s e s z k ö z v a g y körm ök általi sértés okozhatta. A fő o rv o s s z e rint a járásorvos a gyan úsított vizsgálatak or „ fe lü le tes, alaptalan, az igazsággal s ön nön m agával e lle n k e z ő ” tén yek et állapított m eg. A fő o rv o s n em látta b izon yítottnak e g y ilyen h ev es torok lob jele n létét, am i e g y teljesen e g é s z s é g e s em bert pár óra alatt e l vitt voln a. E zzel szem b en , m int a b o n c je g y z ő k ö n y v ben b en ne foglaltatott, az a tén y, h o g y a n y elv e t a fo gak k özött találta és a lé g c ső is véralv a d ék o s volt,
k ellő en alátám asztja a z e r ő sz a k o s halál esetét. A ha lál szerinte ú g y k ö v etk e ze tt be, h o g y a z áldozatot fojtogatták, k ö zb en a g y ilk o s a m ellkasára térdelt, am it az ott talált v ér ö m len y ek b izo n y íta n a k . A már vádlottként sz er ep lő B. P. sérü lései p ed ig az ö n v é d e lem n yom ai. E zek után. m iv el a két v élem én y eltérést mutatott, m égp ed ig jelen tő set, felü lv é lem én y ez ésr e az eg yetem orvosi karához küldték el az ü gyet, am ely B alassa Já n os eg y etem i tanárhoz került. B a la ssa v élem én y e sz e rint a m egfojtás általi halál b izonyítására v a g y kizárá sára teend ő v izsg á la to k a b o n cjeg y ző k ö n y v b en nem találhatók, de a többi jel e le g e n d ő arra. h ogy v ég k ö vetk eztetésként a z erő sza k o s halál m ellett döntsön. Tehát a G. J.-t m eg fo jtó tettes B. P. volt. Ebben az esetb en n a g y o n feltű n ő a já rá so rv o s e l térő v é le m é n y e , h iszen p ont a z e lle n k e z ő jé t állította, m int a m eg y e i fő o r v o s é s az e g y e te m i tanár. M aga az a tény is árulkodik a z o rv o sró l, h o g y nem tartja g y a núsnak. ha e g y e ste m ég e g é s z s é g e s fiatalem bert m ásnap reggel holtan találnak. M e g íté lé se m szerint e z a d o lo g nem is o rv o si k érd és, hanem inkább jó za n é s z és k o m b in á ció k érd ése. H o g y m iért zárta ki az erő sza k o s halál le h e tő sé g é t a já rá so rv o s, arra nincs p ontos válaszu n k . O k a lehet a tapasztalatlan ság, de akár az is m egtörtén h etett, h o g y kerülni akarta a sok id ő v el é s k e v é s p é n z z e l járó szak értői k özrem ű k öd és e lv é g z é sé t.
A törvényszéki orvosszakértők munkájának díjai. A nem m e g fe le lő g yak orlati k ép zés m ellett több, a problém ával fo g la lk o z ó írás em líti a szakértők d íja zásának k érd ését. E z z e l k apcsolatban á ltalán os v é le m én y a korszakban, h o g y a tö rv é n y sz ék i eljárást v é g z ő orv o so k n in c sen ek m e g fiz e tv e . M in d k ét prob lém a 18 9 0 -b en é p p ú g y m eg jelen t, m int 1869-ben. azt m utatva, h o g y hiába fejlő d ö tt a z e lm é leti tud o m ányág. M a g y a ro rszá g o n nem tudott általán os g y a korlati é s sz er v eze ti fe jlő d é st is produkálni. A díja zás a la cso n y v o lta több prob lém át is o k o zo tt. Ha va laki járás- v a g y k ö z sé g o r v o sk é n t tev ék en y k ed ett, ak kor am ellett je le n tő s m agánp raxist k ellett v in n ie, és így a szakértői m u n k a csa k m ellék esk én t funkcionált szám ára. O lyan m ellék esk én t, a m ely ráadásul fü g gött a bírótól, aki en n ek az ö s s z e g é t esetrő l-esetre á l lapította m eg . E z en k ív ü l íg y n a g y o b b e s é ly e volt an nak, h o g y ellen tétb e k erü ln ek a tö rv én y szék i orvosi eljárás e g y ik a la p té te lé v el, a za z oly a n em bert b on co lt, akit ő k ezelt. O ly a n m unkát jele n tett, am i sok időt foglal le, é s v e s z ő d s é g e t o k o z, m ég h o zz á ú gy, h o g y m eg sem fize tték érte ren d esen . A k ö z sé g i or v o so k év i á llan d ó fiz e té st kaptak, am it k ieg észített a k iszá llá si díj, e s e tle g a fu v a rk ö ltség é s a szabad la kás. K orszakunk e lején a k ö z sé g i o rv o s é v i fiz e té se átlagban 3 0 0 forint v o lt, am i igen lassan kúszott f e l felé . A 1 8 7 0 -es é v e k m á so d ik felé b e n is m ég le g in kább a 3 0 0 - 4 0 0 fo rin to s é v i fiz e té s v o lt a je lle m z ő . D e előford u lt a z is, h o g y a z Orvosi Hetilap hirdeté seiben eg y m á s alatt ta lá lk o zu n k két állásajánlattal, a m ely ek k özü l az e g y ik 1 0 0 0 fo r in tjö v e d e lm e t ígért,
a m ásik p ed ig 4 0 0 forintot, a m ih e z m ég hozzájárult a h alottvizsgálati díj (3 0 korona) é s a láto g a tá so n k é n t 2 0 korona. A z 1880-as év e k elején oly a n le v e lek érkeztek , a m ely ek írói szerint a k ö z sé g i o rv o si fi zetésn ek m eg k elle n e szabni a m inim u m át, m é g p e d ig n agyjából 6 0 0 forint körül. A nnak ellen ére, h o g y erről nem szü letett törvény vagy rend elet, a korszak végére tú lsú lyb a kerültek a 6 0 0 forint feletti jö v e d e lem m el járó körorvosi á llá so k .44 A m ik or A m b ró Já n os a n agyob b szakértői gyak orlat elérh ető ség érő l írt45, azaz am ikor felvetette: m i lenn e, ha a törvény en g ed n é, h ogy a vád ló és a v é d e le m is - a szakm ai ver se n y h ely z et é s a tu d om án yos fejlő d é s fenntartása érdekében - szabadon vá la sszo n szakértőt, akkor rögtön h ozzáfű zte azt is, h ogy eh h e z m e g fe le lő f iz e tés biztosítására is sz ü k sé g lenne. A szakértők díjazásáról az 1872. év i 2 0 2 8 9 . sz á mú igazsá g ü g y -m in iszteri rend elet ú gy rend elkezett, hogy e lő sz ö r is m eg k ü lön b öztetett állan d ó alk alm a zásban le v ő é s „rendszeres álla m szo lg á la tb a n ” nem á lló szakértőket. A z utóbbiak k özü l az orvostu dorok, v e g y é sz e k é s m érnökök napidíja 4 forint. A 6. § s z e rint az első n e k em lítettek n ek a sz o lg á la ti sza b á ly za t alapján hivatali k ö te lesség ü k a szaktud om án yu kra vo n atk ozó tárgyakban v izsg á la to t folytatn i, é s ezért külön díjra nem tarthatnak igén yt. N éh á n y példát ér d em es m eg n ézn i, h ogy a nem rend szeres alk alm a zásban levők n ek m ilyen díjakat állapított m eg a 17. §: b oncolásért 10 forint; o rv o si v é le m é n y adásáért 5 ft; rothadt hulla boncolásáért a m egh atározott illet m én yen felü l 5 ft; m érg ezésn él a v egytan i v iz sg á la tért, az arra fordított k ém szerek m egtérítésén felül 10 ft. A paragrafus u to lsó b ek ezd ése a k övetk ező : „Ha
ezen működések seborvos által teljesítetnek, az itt kitett illetéknek csak a felét, s a bába annak egy har madrészét kapja." A két é v v e l k ésőb b i. 1 874. év i 7 6 2 6 . szám ú ig a zsá g ü g y -m in iszteri rend elet is fo g lalk ozott a d íjazással, é s n éhány pontban változtatott az e lő z ő rendeletben foglaltak on . E bben szerep elt olyan kitétel is, h ogy ha a szakértő a lak h elyén v é g zi a m unkáját, nem jár neki napidíj, s fu varilletm én y
is csa k akkor, ha lak ásától e g y n y olcad m érföld n él m esszeb b re kell m en n ie. A napidíjon é s a fu v a rillet m én yen k ívül m eg á lla p íto tt „m ű k öd ési díjak” (9 . §) n ém ely ik e eltért a z 1872. év itő l, például: „ 2 . boncolásért s a vizsgálatot vezető orvossal
együttes véleményért, orvostudornak 5 forint, 3. boncvizsgálat vezetéséért, ellenőrzéséért, lelet és véleményadásért 5-7 forintig, 4. boncoló orvosnak lényegesen eltérő különvéle ményért 3 forint, 5. Ha a vizsgálat rothadt hullán foganatosíttatik: a meghatározott illetményen felül 3 forint ”46 A két rendelet d íjsza b á si k ü lö n b ö z ő ség é n e k ok a az, h o g y k ö zb en m eg v á lto zo tt a kirendelt szakértők szám ára v o n a tk o zó re n d elk ezés. A z e ls ő d íjszab ás idején érv én y b en le v ő S za b á ly za t 5 5 . §-a ú gy fo g a l m az, h o g y a tárgy fo n to ssá g á tó l fü g g ő en sz ü k sé g e s e g y v a g y több szak értő, ezért a díjak általában e g y szakértőre v o n atk ozn ak , aki az ö s s z e s felad atot e l v é g z i. A z 1 874. é v i rend eletben életb e lépett az a k i tétel, h o g y a b író sá g o k két szakértőt k ö telesek alk al m azn i, akik k ö zü l az e g y ik tö rv én y szék i o rv o s (v a g y h ely ette alk alm azott m á s o rv o s), m íg m ellette a m á so d ik szakértőnek le h e tő le g se b é szn ek kell len n ie, íg y a m á so d ik va riá ció legin k áb b erre a z orvosra v o n atk ozik . F öld váry E lek ta n k ö n y v éb ő l az derül ki, h o g y ez ek a z ö s s z e g e k nem változtak 1874 óta. F ö ld v á ry á ttek in tette a tö r v é n y sz é k i o r v o s s z a k értőkre v o n a tk o zó tö rv én y ek et é s rend eletek et, d e a d íjak esetéb en nem sz ó lt a z I8 7 4 -e s rendelet m e g v áltozásáról vagy m ó d o sítá sá ró l. A zt a m eg á lla p í tást, h o g y a szakértők d íjazása nem v olt m e g fe le lő , több b elü g y m in iszteri rend elet b izon yítja, a m ely ek arról szó ln a k , h o g y e g y e s h ely ek en a járási o rv o so k n em hajlandóak en n y i p énzért e lv é g e z n i ez e k e t a v izsg á la to k a t. A tö rv én y szék i fela d a to k ellá tá sa k özb en fe lm e rült p rob lém ákat v é g ig n é z v e láthatjuk, h ogy a kor szak e lején m ég e g y kiforratlan, n em ö n á lló sz er v e zeti rend szer állt előttü n k , a m ely et fo k o za to sa n ala kított a tu d o m á n y o s fe jlő d é s é s a polgári állam .
Jegyzetek------------------------------------1 Buda. Kassa. Sopron, Nagyvárad. Pozsony 2 Gyógyászat, 1868, 17., 314. p. 3 Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények, ren deletek gyűjteménye. I. (Budapest, 1894, 379-398. p.; a továb biakban: Chyzer, 1894) 4 Földváry Elek: Tövényszéki szakértői eljárás (Budapest, 1891. 19. p.; a továbbiakban: Földváry, 1891) 5 Idézi Földváry. 1891,37. p. 6 Szabályzat 65. §, Utasítás 12. §, Földváry, 1891. 37. p. 7 Szabályzat 56. § 8 Chyzer. 1894.1., 34. p. ''Chyzer, 1894,1., 31. p. 10Chyzer. 1894,1., 31. p. 11 Chyzer, 1894.1., 102-114. p. A halottkémlés részletes szabá lyozása, a megfelelő mintanyomtatványokkal együtt 12 Belky János: Törvényszéki orvosion (Budapest. Magyar Orvo si Könyvkiadó Társulat, 1895) 13Czakó Kálmán: Bonczolati eljárás törvényszéki és kórtani
esetekben jegyzőkönyvi példákkal (Budapest. Alhenaeum,
1874; a könyv Genersich Antal professzor ösztönzésére szüle tett) 14 Felletár Emil-Jáhn Ferenc: A törvényszéki cliemia elemei (Bu dapest, 1897; a továbbiakban Felletár-Jáhn, 1897) 15 1897. évi 65.861.sz. belügyminiszteri körrendelet és 1897. évi 32.563. sz. igazságügyi miniszteri rendelet. Lásd: Chyzer: Az egészségügyre vonatkozó törvények, rendeletek gyűjteménye.
II. (Budapest. 1897,334.. 291. p.) 16 Felletár Emil nagyon sokat tett a toxikológiai vizsgálatok ma gyarországi elterjedéséért. Közreműködött az első magyar nyel vű kémiai gyógyszerészeti szaklap, a Vegyészei és Gyógyá szat megindításában (1867-1868). Felfedezte a már említett hullaalkaloidot az 1868-as Dobosi-ügyben. 1871-ben névleg végre elérte célját azzal, hogy kinevezték „országos művegyésszé", ám a Pesten felállítandó „vegyészi műteremhez" nem kapott helyiséget és támogatást. Végül az egyetem Mú zeum körúti épületének alagsorában kapott egy helyiséget.
történeti szemle
ahol 1883-ig dolgozott, amikor is Európában elsőként megala kult az önálló Országos Művegyészeti Intézet. 17 Haranghy László egyetemi tanár szóbeli közlése 1973-ból. aki talált a vizsgálat elvégzését igazoló okiratokat. Vö.: Sándor Iván: A vizsgálat iratai (Budapest. 1983. 125. p.) 18 Felletár-Jáhn. 1897.227. p. 19 Felletár-Jáhn. 1897. 231. p. 20 Belky János végezte az 1881 és 1883 között előforduló összes rendőri boncolást. 21 Ajtay K. Sándor: Az államorvostan tanítása és tanulása (Or vosi Hetilap [a továbbiakban: OH]. Közegészségügy és tör vényszéki orvostan. 1878, 1., 8. p.; a továbbiakban: Ajtay, 1878) 22 Ajtay. 1878, 11. p. 23 Belky: A tön’ényszéki orvostan tanításáról (OH, 1878. 34., 720. p.) 24 Belky az OH 1876. évi 4-5. számában közölte az 1875-ben a fővárosban végrehajtott törvényszéki boncolások statisztiká ját. 36 törvényszéki boncolás (27 férfi, 9 nő) okai: 2 mérgezés; 3 vágott sebzés; 6 könnyű sérülés (halál); 8 szúrási sebzés; 3 . leforrázás; 3 fulladás; 1 gázolás; 1 lezuhanás; 2 tompa eszköz zel történt sérülés; 1 műhiba; 1 takonykóri fertőzés, 5 újszü lött vagy 5 éven aluli. Ebből a 36 esetből 15 volt szándékos, idegen kéz közreműködése által végrehajtott, amelyekben mindegyik áldozat férfi volt. 25 Belky. ÓH. 1876. 26 Az intézetet a budapesti VI. kerületi Mária utcába tervezték. 27 Chyzer, 1894, 1.. 265-266. p. 28 1870-ben Török János, Gömör és Hontmegye putnoki járásá nak rendes és tiszteletbeli főorvosa az OH 11. és 12. számá ban közölt cikkében beszámolt addig elvégzett törvényszéki
G e n e z is H o ssz ú é v szá z a d o k k a l az ö n á lló k eresk ed elm i jo g o t n é lk ü lö z ő R óm ai B irod alom bukása után, a „ sö té tlő ” k özép k orb an a lex mercatoria - v a g y ius mercatorum (a k ife je z é se k e t e lő sz ö r a k o m m en tá torok h a szn álták ) - az e g y e te m e s jo g tö r té n e t s z ín padára lép ett. A m ai ü zleti élet ter eb ély e s j o g i s z a b á ly o zá sá n a k e ls ő hajtásai u gy a n is a 12. szá za d b a n bújtak ki Itália term ék en y fö ld jéb ő l. A dús a n tik h o z k ép est n y o m o r ú sá g o s k özép k ori k eresk ed elm i-tá r sad alm i é le t a n agy g a zd a sá g i e x p a n z ió v a l, a l l . század k ö z e p é tő l k ezd eti m ag á h o z térni. A n a g y k e resk ed ele m e lte rjed ése eg y r é sz t az A p p e n n in i-fé lsz ig e te n é s a F ö ld k ö z i-te n g e r m ed en céjéb en , m á s részt a k o n tin e n tá lis E urópa észak i részén v a ló sá g o s k ere sk ed elm i forradalom ban csa p ó d o tt le. A z íg y ú jjá szü lető ü zletn ek , ille tv e sz er ep lő in ek , a k e resk ed ő k n ek e g y ik e ls ő ig é n y e vo lt a társa d a lo m m al sz e m b e n , h o g y h a ték on y - ezért jo g i - g a ra n ci ákat b iz to sítso n te v é k e n y sé g ü k h ö z . A b im b ó d z ó k eresk ed elm i jo g a re n d elk e zé sér e á lló jo g i m atéri ából táp lálk ozott: a k ere sk ed ő k - a k án on jog ü d v ö zíten i sz á n d é k o z ó , h o ssz ú távon h a szn o s korlátai k özött - a róm ai j o g fe lle lh e tő anyagából hasították ki és form ázták m eg a sz ü k sé g le te ik e t k ie lé g ítő j o gi m e g o ld á so k vázát. A jo g tö rtén et ezen e ls ő újra h a szn osításáb an e lő b b a tálján, majd a fran cia k ö z je g y z ő k je le sk e d te k .
boncolásairól. Eszerint 1856 és 1870 közön, azaz 14 év alatt vészen „ötvenet meghaladó” boncolást! 29 OH, 1887, 1.. 17-18. p. 30 9H. 1869.42. szám 31 Érdemes felsorolni a bizottság tagjainak impozáns névsorát: Markusovszky Lajos, Csatáry Lajos, Fodor József, Than Ká roly, Scheuthauer Gusztáv, Ajtay Sándor 32 Chyzer, 1894, I„ 828-831. p. 33 1894/16. 379. számú igazságügyi miniszteri rendelet 34 Magyar Rendeletek Tára, 1894, 474. p. 35 A vizsga díjai: írásbeli: 15 forint; gyakorlati és szóbeli: 25-25 forint 36 Áprilistól júniusig zajlott 37 OH 1894/21. szám, a Vegyesek rovatból 38 OH 1895/46. szám és 1896/20. szám. a Heti szemle rovatból 39 1874/2490. számú belügyminiszteri rendelet 4,1Az Országos Közegészségügyi Tanács felállításáról az 1876:14. te. 169. §-a rendelkezett 41 Plósz Pál egyetemi nyilvános rendes tanár, Moravcsik Emil, a törvényszéki elmekórtan megalapozója, Müller Kálmán, a Rókus-kórház igazgatója 42 OH, Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan. 1867. 2. szám 43 toroklob: torokgyulladás 44 1893-ben még mindig mintegy 50 olyan orvosi kört találunk, ahol az orvosi évi fizetés 300 forint alatt van. Számszerűen a legtöbb alkalmazott körorvos 600-700 forintot keres és mint egy százan keresnek 800 forint felett. Az adatokat egy belügy miniszteri jelentésből közölte az OH 1893/16.száma (195.p.) 45 OH 1869/42. szám, 707.p. 46 Chyzer, 1894. I„ 33-34. p.
M etzinger Péter
A d a lé k o k a kereskedelm i jog k ö zé p k o ri történetéhez* A z ú j jo g á g a b s z tra k t je lle m z ő i A k ia la k u ló k eresk ed elm i j o g eg y r é s z t k iv ételjo g , m ert n em a z e g é s z társadalom ra v o n a tk o zik , hanem csa k a g a zd a sá g i forgalom ra é s a k eresk ed ők újon nan sz e r v e z ő d ő osztályára. M á srészt a lex mercato ria a k eresk ed ő k által - a k ö zh atalom b e fo ly á sa é s a p o litik a k ö z v e títé se n élk ül - alk otott fü g g etlen s z o k á sjo g . H arm adrészt a k eresk ed elm i j o g fu n k ciója g a zd a sá g i sz em p o n tb ó l m erőben új, már nem a m e g szerzett v a g y o n b izto sítá sa é s a stab ilitás, hanem a d inam ik a, a v a g y o n gyarapítása, a - kapitalista s z e l lem ű - fe lh a lm o z á s a cé l; e c é lh o z a jo g i e s z k ö z a tí p usában é s tartalm ában szabad, ru galm as, a tulaj d o n jo g tó l e lv á ló szerző d és. V ég ü l p ed ig - e g é s z e n a n em zeti partikularizm ust e lh o z ó , a 1 7 - 1 8 . század ban k ezd ő d ő , tém ánkon már k ívül e s ő k o d ifik á ció k ig e g y e te m e s jo g , h iszen a lex mercatoria p olitik ai tö
lam okban k ifejezett k o llíz ió s rések nélkül h atályosu k Eu j o g i sz a b á ly o z á s s z ü le te tt, rópában, V ele n c étő l L o n d o p éld áu l R óm áb an k e r e sk e n ig, B arcelon ától B rém áig. d elm i ü gyek b en eg y é rtelm ű A z e g y s é g e ssé g n e k m ég a té en kizárták a k ánon jog é s a teles jo g szintjén is e g y é r te l róm ai jo g alk alm azását, m íg mű b izon yíték ai vannak, p é l B o lo g n a 1 509. év i statútum a dául M arseille 1253. év i sta a jogfo rrá so k a t a k eresk ed el tútum a n agyrészt recipiálta m i jo gviták b an az alábbi h ie P isa k ere sk ed elm i statú tu rarchikus sorrendbe állította: mát. A z e g y e te m e ssé g k ö k eresk ed elm i statútum , váro zépkori je le n s é g e m a ism ét si jo g . róm ai jo g és v ég ü l ká aktuális; a 20. század u tolsó n onjog. n eg y ed étő l k ib on tak ozó in form atikai forradalom m al és g lo b a liz á c ió v a l e g y id e jű le g A k e re s k e d ő k o s z tá ly a terjedő új lex mercatoria (a A közép k ori ü zletem b erek k ifejezést G oldm an és D ávid Kereskedők a 14. sz.-ban (k a lm á ro k , p é n z v á ltó k é s k ezd te elterjeszten i) az üzleti (miniatúra a Brüsszeli Könyvtár egyik kódexéből) k ézm ű v ese k ) nem sok at k é s életet újfent e g y s é g e se n sz a lekedtek ön m aguk m eg sz er b ály o zza , im m ár g lob álisan . v e z é s é v e l é s m e n e d z se lé sé A z új, határait lassacsk án v el, a za z érd ek v éd ő sz er v e k ijelö lő jo g á g - m iv el a k e zetek létreh ozásával é s p riv i reskedők jo g b iz to n sá g iránti lé g iu m o k s z e r z é s é v e l. A ig én y e hívta életre - j e lle m szak m ák szerint alapított c é z ő e n eljá rá sjo g i m e g o ld á hek - lév én m ég a feu d a liz sokkal tört előre a ius comm us sz ellem én ek g y erm ek ei muné\a\ szem b en . A jo g v itá - a szabad v ersen y in té zm é kat a kereskedők - az e g y ik n y es e lle n sé g e i (m ai s z e m e lső é s legáltalánosab b p rivi m el n é z v e lén y eg éb en k ő k e légium u k alapján - m aguk m én y kartellek), u gyanak kor bírálhatták el, a városállam i A Palazzo delta Mercanzia Bolognában, a Kereskedők terén igen hatékon y e g y e sü le te k , a ig a z sá g szo lg á lta tá sn a k nem (metszet, 1772) m ester irányítása alatt ö n k or volt hatásköre k eresk ed elm i m ányzattal ren d elk eztek , sa ü gyek b en , az eljárás gyors, a ját m űk öd ésü k szab ályait m a b izon yítás eskü alatt tett ta guk írta statútum ba fo gla ltá k . n ú v a llo m á so k é s ok iratok A céhstatútu m ok , m int fo n to s alapján történt, o b jek tíve és j o g i d o k u m e n tu m o k p rivát m éltán yosan (more mercak o d ifik á ció k tárgyát k é p e z tiones). K ereskedelm i j o g v i ték, például E tienne B o ilea u , tának m inősült a kalm ár é s a a p árizsi k eresk ed ők IX . L a c iv il közötti vita is, a m elyet j o s által k in ev ezett elöljárója elein te az a fik c ió igazolt, 1268-ban Livre des métiers h ogy a c iv il a k eresk ed ővel cím m el ö sszeírta a városi c é va ló szerző d és által m aga is hek statútum ait. k eresk ed ővé vált, majd - a A k eresk ed ők k ö z ö ssé g e , k eresk ed ők osztályán ak p o li az universitas mercatorum, tikai m eg erő sö d ésé v el - ezt p ersze nem e g y s é g e s, voltak fe lv á lto tta a privilégium erő seb b é s g y en g éb b cé h ek . mercaturaexa va ló hivatk o A z elő b b iek et a n a g y k eresk e zás. Ha p ed ig valaki n em fo d ők é s a bankárok v ezették , gadta voln a el a k eresk ed el akik az itáliai váro sá lla m o k m i külön bíróság hatáskörét, ban szereztek roppant erős az a jö v ő b e n m aga nem for A Palazzo delta Mercanzia Bolognában (mai állapotában) p o zíció k a t; a firenzei é s a b o dulhatott ezen fórum hoz. lo g n a i Mercanzia saját m aga szab ályozásán túl jó v á M ivel a k eresk ed elm i jo g m int partikuláris jo g h agyta az e g y e s cé h e k alap szab ályait is. u gyanak kor párhuzam osan érvén yesü lt az u n iverzalizm u sra törő p o litik a ila g is sz á m o tte v ő b efo ly á st gyak orolt a v á k ánon jog és a ius commune m ellett, viszo n y u k a t ren ros v e z e té sé r e , továb b á teljes jo g h a tó sá g g a l bírt k e d ezn i kellett, vagy leg a lá b b is felo ld a n i jele n tk e ző resk ed elm i ü g y ek b en . A Mercanzia által elért nékonfliktusaikat. E tekintetben e g y e s o la sz városál
történeti szemle
m ely gazd asá g p o litik a i ered m én y m ár-m ár h ih etet tek le b o n y o lítá sá h o z sz ü k sé g e s tudást, kapacitást és len m od ern ségről árulkodik, például B olognáb an tő k ét e lő s z ö r is ö s s z e k ellett g y ű jten i, é s azt m e g fe 1230-ban városi d ön tést hoztak a textilm anufaktúrák le lő m en ed zsm en t s e g íts é g é v e l m eg k ellett forgatni: fejlesztésére: a városba tele p ü lő takácsok v issz a nem e g y e s ü ln i, társulni kellett. E z elő b b csak sz e m é ly e k térítendő tám ogatást, k e d v e z ő k ö lcsö n t és 15 é v e s s z ö v e tk e z é sé t, m ajd a k éső b b i fejlő d é s k ö v etk e zté a d ó m en tesség et kaptak, v a g y is a k eresk ed ők o sz tá ben m ár tő k e ö ssz e v o n á st is kívánt. lya elérte a kapitalista fe jlő d és k ö ltsé g e in e k társadal S ze m é lye g ye síté s m asítását. Itália városálla Igen korán, m ár a 11. m aiban a Merccinzia - m int század ban m eg jelen t a m ai a hatékony é s valóban alu l s z e m é ly e g y e s ít ő tá rsa sá ról sz e r v e z e tt ér d e k v é d ő g o k két archetípusa, a cotnk eresk ed elm i kam ara s z e menda é s a compagnia, ren csés e lő k é p e - a k eres m ely e k e t je lle m z ő e n rövid ked elm i jo g m eg k érd ő jelez időre, le g fe ljeb b három é v hetetlen é s k izárólagos for re h oztak létre. rása volt. A commenda alapképlete A z o la s z Mercanziáníú szerint két sz em ély szerző m agasabb szintű k eresk ed ői d é se volt; a commendator szer v ező d és vo lt a jó l is b izo n y o s ö ssz e g e t bízott a mert Hanzci Szövetség, m ert t m c t a t o n ^ aRi aztán ennek keretében már nem * Colleg.o della Mercanzia Perugiában (épült 1390-ben) mint csak az e g y -e g y v árosh oz tartozó ü zletem b erek , ha m en ed zser eljárt, é s leb on yolította a szerző d és szerin nem m aguk a k eresk ed ők irányította városok s z ö v e t ti ü g y letet vagy ü gyletek et. Á ltalában a tractator csak keztek. A S z ö v e tsé g - a m ely m ai szem m el e g y jó l saját m unkáját adta a társaságba, tehát a tőke 100% -a szervezett, n em zetk ö zi kartell volt - az észak -eu ró a commendatortól szárm azott. A profiton, ha volt, a pai. elsősorb an a B alti-ten geri k eresk ed elem kiakná fele k 3 /4 - 1 /4 arányban o sztoztak a commendator ja zására jött létre, vára, azzal, h ogy fo rm á lisa n Lüa v esztesé g et tel b eck városán ak j e s e g é sz é b e n a v e z e t é s é v e l. A commendator v i S z ö v e ts é g a 13. selte, függetlenü l sz á za d végére attól, h o g y annak igen m e g e r ő s ö mi volt az oka. A dött, fénykorában tractator m ég ak több m int k étszáz kor sem felelt tár város volt a tagja, sa felé, ha az ő m o n o p o lizá lv a az rossz üzleti dönO ro szo rszá g g a l Lübeck (metsz,et. 15. század) tése m iatt maradt való észa k i k eresk ed elm et; h anyatlása a n ovgorod i el a h a szo n . A H an za-állom ás 1494. é v i bezárásával k ezd őd ött. A z commenda m int szerző d éses ü gylet a m egb ízással és a arányok v ég ett érd em es fe lid é z n i, h o g y a g en o v a i k i k ö lcsö n n el mutat rokonságot, V elen céb en például a kötő 1293. év i forgalm ának értéke h árom szorosa commendatoiX creditomak (h itelező n ek ), m íg a tracvolt a francia uralkodó é v e s b ev éte lein ek , n é g y sz e r e tatorl debitomak (adósnak) n evezték . H a az ü gylet se az é v e s an gol exportnak, é s tízsz er ese L ü b eck ben több commendator vett részt, ők a tractatoi Tál kü1368. é v i forgalm ának. lön -k ü lön szerződ tek, de eg y m á s közötti jo g v isz o n y a A k eresk ed ők et Itáliában a céh ek - m int eg y fa jta ikat is szabályozhatták, ún. societas per viam accocé g b író sá g o k - tartották n yilván , k iv ételek k el. A mandite társaságot h o zv a létre. A z sem volt kizárva, mercator je lö lte a b ejegyzett k eresk ed őt, m íg a h o g y a tractator m aga is tőkét fek tessen a társaságba, negocicitor a sza b a d ú sz ó kalm ár m e g n e v e z é s é r e je lle m z ő e n az ö ss z e s vagyon i hozzájárulás l/3 -á t, c s e szolgált; a k ü lön b ségtételt a városi hatalom is e lis rébe a profit fele ütötte a markát. T öbb statútum tiltot m erte, például B rescia 1313. vagy M ilán ó 1396. év i ta, h o g y a tractator eg y szerre több commendatonó\ statútum a. v eg y e n fel m egbízást, v a g y is h o g y egyszerre több tár saságn ak legyen a tagja. Á commenda m ég inkább k ö telem , m int társaság. A k e re s k e d e lm i tá rs a s á g A compagnia a m ai k ö zk ereseti társaság e g y e n e s M int m inden v a lam irevaló üzleti jo g i in tézm én y , elő k é p e . F iren ze 1393. é v i k eresk ed ő i sza b á ly ren d e a társaság is konkrét gazd a sá g i szü k ség b ő l b on tak o lete, a Statutum mercatonim is em líti. A compagnia zott ki. A z eg y re k o m p lex eb b , h osszab b távú ü g y le több k eresk ed ő sz er ző d ése , ak ik n ek m in d eg y ik e jo -
g o su lt v o lt az ü zle tv e ze té sre (am int az 1321. év i piacen zai Statuta mercatorum is rögzítette), é s bárm e lyikük által a c é g n evéb en m egkötött bárm ely ü g y let a tagok e g y e te m le g e s és korlátlan fe le lő ssé g é t von ta m aga után, tovább á bárm ely tag cső d je a többi tag csőd jét is jele n tette. A korlátlan fe le lő s s é g e lő s e g í tette az ü zletk ö tést, h iszen így a társasági tag k eres k ed ő által m egk ötött üzletért a többi tag is h ely tá llt, v a g y is a partnerek szám ára nagyobb b izto n sá g o t j e lentett compagniával szerződ n i. A z ü zlet p ersze fej lődött, am inek m ár a „ v ilá g o so d ó ” középkorban is az volt a m ozgatóru gója, h o g y a több p én z, v a g y is a tő ke, m ég több pénzt fial. Ezért a compagnia e lein te h aszn os korlátlan f e le lő s s é g e k ésőb b gon d o t o k o zott, am ikor a k eresk ed elem már jó v a l n agyob b tőkét ig én y elt, é s óriási kockázattal járt, a m ih ez oly a n partnerekkel - azaz b efek tetők k el - k ellett sz er ző d ni, akik k özött nem volt m eg az a sz e m é ly e s b izalm i v isz o n y (intuiti personae), am i az eg ym ásért v a ló korlátlan fe le lő s s é g h e z elen ged h etetlen . F iren zéb en e p rob lém a m egold ására született m eg - m int a m o dernkor le g je le n tő se b b találm ánya, annak e g y ik sz ellem i nyitán ya - a korlátolt fe le lő ssé g e lv e , é s an nak e ls ő in té zm én y esíté se, az accomandita , v a g y is a betéti társaság, am it az 1408. év i statútum m ár sz a b ályozott. A b efek tető kültag fe le lő ssé g e itt m ár kor látozott, pusztán v a g y o n i betétjét kockáztatta, e lle n ben az ü z le tv e z e té s a továbbra is korlátlanul fe le lő s b eltag részére vo lt fenntartva. A z accomandita t a korlátolt fe le lő s s é g m iatt - m od em m eg o ld á ssa l é lv e - a Mercanzia regisztrálta, és az alapító okiratot eg y id e jű le g n y ilv á n o ssá g ra hozta. A fenti társaságok kialakulásának volt eg y m ásik, (jog)politikai oka is. A z egyh áz - form álisan eg észen az 1983. évi kánonjogi k ódexig - tiltotta a kamatra nyújtott k ölcsönt, mert azt uzsorának tartotta. Ennek teológiai okát Luther Márton som m ázta a le g v ilá g o sabban: a kölcsönt kamatra nyújtó em ber a puszta idő m úlással kíván gyarapodni, vagyis uralni akarja az időt, holott az idő egyed ü l Istené. A kezdetben csak a keresztényeket regulázó kamattilalmat N agy Károly 789-ben terjesztette ki a laikusokra, így az arabokra és a zsidókra is, V . K elem en pápa pedig a 14. században már azt is eretneknek rendelte nyilvánítani és az in k v i zíciónak átadni, aki m aga ugyan nem nyújtott kam atos kölcsönt, de azt k ülön b öző - adott esetben jo g i - m eg oldásokkal elősegítette. A kam attilalom kikerülésének egyik - de persze nem az egyetlen - jo g i technikája volt a társaság, az egy h á z ugyanis a társaságot nem til totta, amit III. Ince pápa külön is m egerősített. Jól lát ható tehát, h ogy már akkor is - csakúgy, mint m anap ság - a közhatalom inkább szereplője, és nem autonóm szab á ly o zó ja volt a gazd aságn ak. A sza b á ly o z á s ugyanis nem eg y statikus közegre vonatkozik, az ü zle ti élet azonnal reagál rá, ezért a gazdasági fejlődés nem a puszta jogalk otás kijelölte m ederben, hanem a jo g a l kotás és az üzleti élet lelem én yén ek eredője m entén halad. M a sem ártana, ha a jogalkotó tisztában lenne valós szabályozási leh etőségeivel, és annak p otenciális
ellen hatásaival. (A mai m agyar üzleti jo g eg y ik alapproblém ája az ún. színlelt foglalkoztatás, am elyn ek va lódi oka, h ogy a jo g a lk o tó - közgazd aságilag teljesen indokolatlanul - attól fü ggően eltérően adóztatja a m unkát, h ogy azt m egb ízási szerződ és keretében eg y c é g vagy m unkaszerződés alapján term észetes sz e m ély v ég zi; nem vethető a gazdasági szereplők sz e m é re, h o g y k öltségh atékon ysági célb ól - általában telje sen jo g szerű en - az előbb i form át választják.) H a a társaság fik tív volt, é s eg y értelm ű en kam atos k ö lcsö n t lep lezett, ú gy már ér v én y telen v o lt, például ha a z e g y ik tag nem v ise lt se m m ifé le k ock ázatot, de ré sz ese d e tt a n y ere sé g b ő l. B a ld u s u gyan csak a társa sá g in té zm én y ét tám ogatta, a z általa felállított v é le lem szerint ha többen k ö zö se n vásároltak m eg e g y d o lg o t, n em k ö z ö s tulajdon k eletk ezett, hanem társa ságról v o lt szó .
T őke e g ye síté s A tő k e eg y e sítésr e ép ü lő társaságokat a g a zd a sá g ig é n y e in e k tovább i e v o lú c ió ja hívta életre. E társasá gok b a n a tagok k özött már n in cs sz e m é ly e s k a p c so lat (a z aff'ectio societatis h iá n y zik ), p uszta h ite le z ő v é váln ak, akik m ár nem szólhatn ak b ele k ö zv etle n ü l v a g y g y a k o rla tila g egyáltalán - a társaság irányításá ba, s ak ikn ek ré sz e se d é se fo rg a lo m k ép es d o lo g g á v á lik . A tő k e e g y e sítő társaságok e g y ik e lő k é p e az o la sz váro sá lla m o k k ö lcsö n ü g y leteib en k eresend ő: a váro sá lla m a felv e tt k ö lcsö n fejéb en eg y részt e lz á lo g o síto tta m ajdani b ev ételeit, m ásrészt a kapott k ö l c sö n t e g y e n lő részek b en (loca) tartotta n y ilv á n , a m ely részek átruházható in g ó d o lo g n a k m inősültek ; a városnak hitelt nyújtó sz e m é ly e k ö s s z e s s é g e aztán sz er v ező d n i kezd ett, létreh o zv a a compere é s a monte in té zm én y eit. G en ováb an a 15. század elején Casci di San Giorgio n év en eg y e sítették e z e k e t a sz er v eze te k e t, é s azt k ö v ető en m inden k ö ltség v eté si a d ó ssá g o t már e z a társaság k ezelt, v a g y is k ö zfela d a tot e llá tó - k vázi k özp onti - bankká vált. A rész vén y tá rsa sá g o la s z e lő k é p e e g y m ásik bank, az 1 5 4 7 -b en alapított g en o v a i B an ca di San G io rg io . A bank tők éje ún. htoghikra o sz lo tt, am ely n ek b irtoko sai, a b efek tető k Fix é v e s jö v e d e le m r e voltak j o g o sultak, eb b ő l a sz em p o n tb ó l tehát a litoghi a k ö tv én y felm en ő je; a b efek tetők tovább i fo n to s jo g a - m ely m ár a r é sz v é n y e se k jo g a it vetíti elő re h ogy k ö z ö s sé g ü k v á lasztotta m eg a bank ü g y v eze tésé t. A tők etársaságok m ásik ő stíp u sa adott szakm ák k ö z ö s m ű v e lésé re alakult ki. A to u lo u s-i m olnárok a 12. század b an a m alm ok ü zem eltetésére valód i tő k e e g y e s ítő társaságok ba töm örültek. A tagoknak a m a lom ban m e g lé v ő ré sz e se d é se ingatlan m ódjára v o lt átruházható, é s a tag fe le lő s s é g e a m alom te v é k e n y sé g éért csa k a r é sz ese d é se erejéig terjedt, u gyan ak kor a m a lo m v e z e té s e a tagokat a v e s z te sé g fe d e z é sére arányos p ó tb efizetésre k ö telezh ette. A m a lo m saját v a g y o n a a tagok v a g y o n á tó l eg y értelm ű en e l k ü lön ü lt, a m a lo m v a ló d i jo g i sz e m é ly volt. A tő k e
e g y e sítő társaságok m ásik francia történeti m intája a a z adott h ely valutájában az ö ss z e g e t v iss z a fiz e ti a titkos társaság (société anonyme), a m ely et a tagok jo g o su ltn a k . A z ü g y let ú g y tudta m eg k erü ln i a ka teljes titokban hoztak létre, k ife lé sem m i je le nem m atot. h ogy k ihasználta az e lism er és é s a k ifiz e té s v o lt, íg y érve e l, h ogy a fel nem fedett tagok k orlá h ely é n e k valutája k özötti á rfo ly a m k ü lö n b ség et; a tolt fe le lő s s é g e nem forgott v eszé ly b e n ; érd em es v iss z a fiz e té s m egh atározott ö s s z e g e form álisan az m eg jeg y e zn i, h o g y a részvén ytársaságot Franciaor átvett ö s s z e g csereérték e v o lt, valójában azon b an a szágban m a is an onim társaságnak n ev ezik . k ib o c sá tó n a g y o b b értéket adott v issza , d e m iv e l kü A m ai nagy részvén ytársaságok k ö zv etlen eb b e lő lö n b ö z ő valutákról v o lt sz ó , form álisan n em fizetett dei persze a 17. század kam atot. A v á ltó tehát elején fejlő d ésn ek in e r e d e tile g c s e r e v o lt d ult h o lla n d , a n g o l (ezért is n ev ez ték el az majd francia - a gyar ü g y le te t v a /z á sn a k ), m atosításban rejlő óri a m e ly n e k d iffe r e n c ia ási gazd asági le h e tő sé sp ecifik á ja a k ib o c sá gek kiaknázásra létre tás é s a fiz e té s h e ly é hozott - k eleti társasá nek elté ré se v o lt (disgok voltak. A p rototí tancia loci), ezért ha a pus H olland K elet-In k ib o csá tó u g y a n o tt f i diai T ársaságot a keleti z e te tt tö b b et a z o n o s k eresk ed elem tő k e ig é valutában, ah ol a csere nye hozta létre; a b e tárgyát k é p e z ő ö s s z e fe k te tő k e t a tö rtén e g et er ed etile g átvette, lem ben e lő sz ö r n y ilv á az ü g y let fik tív k am a nosan gyű jtötték , a tár tos k ö lcsö n n e k , v a g y is saságnak az állam m in uzsorának m in ő sü lt (in A genovai Palazzo San Giorgio. az egykori Banca di Sem Giorgio épülete den polgára tagja leh e fraudem usurarum) és tett. A tagok által befektetett v agyon i hozzájárulást é r v én y telen volt. A g en o v a i G io v a n n i S crib a k ö z itt n ev ezték e lső k é n t - 1606-tól - ré sz v én y n e k j e g y z ő szerk esztette a legkorábbi ránk maradt váltót, (actio), a m ely forgalom k ép es in gó d o lo g volt. A tár a m ely I 156. jú liu s 8-án k elt a ligú r városban, é s saságot akkoriban szokatlanul h osszú időre, h u sz o n a m ely b en a k ib o csá tó k e g y b izo n y o s R ib a ld o B o le to e g y évre alapították, de a ré sz v én y esek n ek le h e tő sé javára v á lla lta k feltétle n fiz e té si k ö te le z e tts é g e t, gük volt tíz é v elte lté v e l kivenni a b efek tetett ö s s z e am it K on stantináp olyb an k ellett teljesíten iü k . A z get, továbbá ha a társaság elért 5% n y ere sé g et, azt ü g y let er ed etile g tehát csere, vagy m ásk ép p en , p én z azonnal felosztották a részv én y esek k özött. A z álta váltás v o lt, am i azonban g a zd a sá g ila g jó v a l többet lán os, m inden tagot m eg illető korlátolt fe le lő ssé g e t jelen tett, h iszen a gyakorlatban in té zm én y esíte tte a m int p rivilégiu m ot - a szuverén eseti k o n c essz ió v a l kam atra adott, fo rg a lo m k é p e s hitelt. ad om án yozta. A ngliában az 1720. év i Bubble Act a részvén ytársaságok (incorporated companies) alap í A s z e rv e z e tt p ia c o k és a b a n k tását k ifejezetten is k iv ételes e n g ed ély h e z, kartához kötötte. A n em zetk ö zi g a zd a sá g é s a k eresk ed elm i j o g é le téb en a z e ls ő n agy találk ozás a 13. század b an , C h am p agn e grófságáb an esett m eg , a tálján fű szerA jo g á s z i le le m é n y é kkö v e : a v á ltó é s a flandriai k elm ek eresk ed ő k ö zö tt, a k özép k ori V alójában az in tézm én y es - a k özépkorban e ls ő vásárban. A vásár, m int szerv ezett piac g a zd a sá g i ér sorban eg y h á zi - korlátok h osszú távon nem akadá telm e az ü g y leti k on cen tráció, jo g i lé n y e g e p ed ig az lyozták a fejlőd ést, hanem legfeljeb b - indirekt m ó ü g y leti b izto n sá g . A vásártartást e n g e d é ly e z ő , e g y don - k ijelölték annak irányát. A v a llá si-te o ló g ia i b en a vásárt garantáló k ö zh atalom n ak , itt C h a m m egfo n to lá sú kam attilalom ról már vo lt sz ó . M iv el p a g n e grófjának a v éd elm e alatt a k eresk ed elem v i azonban kam at nélkül n incs valódi gazd asági é le t, a rágzott, h iszen a g a zd a sá g i le h e tő sé g h e z (áru csere k eresk ed ők sugallatára a gyak orló jo g á sz o k a tila l É szak é s D él k ö zö tt) jo g b iz to n sá g é s p o litik a i tá m o mat m egk erü lő m eg o ld á so k után n éztek , a m ely ek gatás társult. K ialakult a vásári jo g , a m ely n ek alapja közül a társaságot már em lítettük. A kam at m egk erü a vásártartás jo g a , am it a k ö zh atalom ad o m á n y o zo tt; lésén ek m ásik, m ég le lem én y eseb b esz k ö z é ü l s z o l része a saját eljárási jo g (esk ü , okirati b iz o n y ítá s), de gált a váltó. A váltó a 12. század tól kezdett k ialak u l le g fo n to sa b b é s eg y b en legújabb jo g i e le m e a z uni ni, é s eredeti ren d eltetése az volt, h ogy a k ib ocsá tó v erzá lis jo g h a tó sá g : ha a vásári ítéletet e g y m ásik okiratban elism erte, h ogy e g y m ásik sz e m é ly tő l, a k ö zh a ta lo m fen n h a tó sá g a alatt nem hajtották v ég re, jo g o su lttó l átvett e g y adott ö ssz e g e t, eg y b en feltétlen ú g y a z o n n an é r k e z ő k e t k itilto ttá k a v ásárról k ö telezettség et vállat arra. h ogy m egh atározott k é (défense desfoires). A tö m e g e s ü g y letek k oncen trált sőbbi időpontban e g y m eghatározott m ásik h ely en , leb o n y o lítá sá ra a középkorban szü letett m e g a z ér
nagyobb n év a már em lített B a ld u sé (akit advocatus ték tőzsd e, első k é n t a B ru ges k ik ötőjek én t fu n k c io n á artis mercantiae nak n ev eztek ), illetv e Bartolusé. A ló - a 16. század v é g é ig virágzó - A n v ersb en , 1515k ereskedelm i b íróságok is hozzátették a m agukét a ben, am ely a század m ásodik felé b e n a T h o m a s G re jo g a n y a g fejlő d éséh ez, azzal, h o g y a k özjegyzők k el sham lon d on i k eresk ed ő által m egalap ított an g o l k i rályi érték tőzsd én ek is m intául sz o lg á lt. és ü g yvéd ek k el ellen tétben - c sa k ú g y , m int m a - a bí róságok már nem az ü zleti élet nyers jo g á v a l találkoz N oh a a banki tev ék en y ség b izo n y o s elő k é p e i már az antikvitásban is m egtalálhatók, a m ai bank a k ö zép tak. hanem annak az ü g y v éd ek é s k ö zjeg y ző k által m egszelíd ített és form alizált an yagával. A k ereskedel korban, Itáliában született. A banca sz ó ered etileg azt mi jo g v itá k területén tev ék en y k ed ő legism ertebb bíró a kis asztalkát jelentette, am in a tálján p én zváltók a te vék en ységü k et vég ezték a váro a 18. sz á z a d i an g o l Lord M an sfield , ak iv el kapcsolatban sok főterén vagy a vásárokon. nem hagyhatjuk el azon köz A banküzem tehát a p én zváltás h ely m eg e m líté sét, m iszerint a ból, majd az eh h ez k apcsolódó k eresk ed elm i jo g o t a common e g y é b m ű v e le te k b ő l, íg y a law-ba olvasztotta, m inek kö p én z- é s n em e sfé m le té tb ő l vetk eztéb en A ngliában nem fej (am it A ngliában a bankjegyki lődött ki a k eresk ed elm i jo g b ocsátás alapjait m egterem tő ö n á lló jo g á g a . aranykovácsok végeztek ), a fi A pár excellence keresk e zetési ígérvényb ől és a váltóból d elm i jo g e ls ő m ó d szeres fe l fejlődött ki. A banki tevék en y d o lg o z ó i n em e g y e te m i em b e ségben k ezdetben a zsid ók és az rek voltak. A leg fo n to sa b b üz arabok, majd a tem p lom osok és leti jo g i m u n k ák sora - e z utóbbiak ellenlábasaként B e n v e n u to S tr a cc a a n co nai a lom bardok (V e le n c e, P isa és ü g y v éd De mercatura cím ű , G enova) jelesk ed tek . Itáliában V e le n c é b e n kiadott k ö n y v é v el m egjelent a feren cesek k ezd e v e tte k e z d e té t 1 5 5 3 -b a n , m én yezésére a katolikus-kona m ely b en a sz e r z ő a lex mercaform bank is, az ún. monte di toriá t a z új ius gentiumnak tar pietá, ami k eg y es társaságként totta. A k ö v e tk e z ő év szá za d a rászorulóknak nyújtott ingó le g je len tő seb b m ű v e tém ánk zálogfed ezet m ellett m ikrokölban az 1 673. év i francia keres csönt. A m i a központi bankokat k ed elm i ordonnance szakm ai illeti, a már em lített Casa di atyjának, J a cq u es Savary pári San GiorgioX m e g e lő z ő e n , Gerard Malynes: Consuetudo vei Lex Mercatoria zsi k eresk ed ő n ek a nem túl si 1 4 01-b en B a rcelo n a városa című művének címlapja (2. kiadás. London. 1629) k eres k ó d ex m agyarázataként hozta létre - a zsid ó bankárok 1675-b en kiadott, igen n ép szerű , in terd iszcip lin áris m onopólium ának m egtörésén ek céljáb ól - a le g e ls ő k ö n y v e , a Parfait négociant, v a g y is „A tö k életes k e nem m agánbankot, a Taida di Canvit. A z e lső igazi r e sk e d ő ” , v a la m in t a z a n g o l G . D e M a ly n e s központi bankot, a Bank o f Englandel 1694-ben alap í Consuetudo vei Lex Mercatoria, or the Ancient Law tották részvénytársasági form ában. Merchant c. m ű v e 1 6 8 5 -b ő l; e z u tóbbi k ö n y v a lex mercatoria európai e g y e te m e ssé g é n e k jo g iro d a lm i A k e re s k e d e lm i jo g á s z o k b izo n y íték a . A k ö v e tk e z ő é v sz á z a d e ls ő szám ú jo g i A kereskedelm i jo g m egszü letését a kereskedők m ű v e tém ánkban a g en o v a i jo g ta n á c so s, m ajd sienai é s fir e n z e i b író , G iu s e p p e M a ria L o r e n z o de osztálya - illetve ezen keresztül m aga az üzlet C a sa reg is Discursus legales de commercio cím ű ér kényszerítette ki. M in d ig az üzleti érdek volt az első , te k e z é se , m ely et csa k h alála után, 1 7 4 0 -b en V e le n am ihez a jo g i technika - elsősorban a gyak o rló jo g á céb en adtak ki e g y k ötetb en . A k eresk ed elm i jo g fej szok , azok között is elsősorban a k ö zjeg y z ő és az ü g y lő d ése a 19. század v ég é re érett m eg arra. h ogy tör véd - csak asszisztált. A k eresk ed elm i jo g a n y a g lé tén ete v ég re ö n á lló m unka tárgya legyen : L evin n yegéb en nem volt, é s szeren csés esetben m a sem G o ld sch m id t n ém et p r o fessz o r Universalgeschichte m ás, mint az üzleti élet b izton ságh oz és h itelh ez való des Handelsrecht c. a la p m ű v e 18 9 1 -b en jele n t m eg igén yein ek a form ába ön tése é s k on szolid álása . A jo g anyag p ersze előbb -u tóbb m egterem tette a m aga tudo Stuttgartban. m ányát is, jó lle h e t a középkori eg y e tem ek közü l csak Bolognában volt tananyag a keresk ed elm i jo g köz * A dolgozatban a történeii forrásokhoz Jean Hilaire jegyzői művészet cím en , am elyn ek legism ertebb okta Introduction historique au droit commercial (PUF, Paris, tója R olandinus Passagieri volt a 13. században, aki 1986, 360 p.) és Francesco Galgano Lex mercatoria (4. kiadás, nek m unkája Summa artis notariae cím en jele n t m eg. Il Mulino, Bologna. 2001. 272 p.) című könyvét használtam (M. P.). A kereskedelm i jo g tudom ányos m ű v elő i között a le g
ek a L á szló legújabb k ö n y v e a S z e g e d i T u d o m á n y eg y etem Á lla m - és Jogtud om án yi Kará nak oktatási é s tud om án yos sorozata, a Pólciy Elemér Alapítvány Tansegédletei e g y ik j e le s k ö tete ként jelen t m eg 2 0 0 7 elején . T ém ája é s c ím e jó l il leszk ed ik a kutató ed d ig i alkotásai körébe. A szerző által választott tém a nem csup án újszerű a m agyarországi jogtörtén eti és a jo g i kom paratisztikai szakirodalom b an, de k ifejezetten h ián y p ó tló je lle g ű is, m iv el a sz lá v népterületek jog tö rtén etén ek vizsgálata a m agyar tu d om án yosság körében m á ig elh a n yagolt. Horváth Pál és P ec ze F erenc m unkáin kívül m ás, h iteles é s autentikus forrásokon alap u ló, e le m z ő m on ográfia lé n y eg éb en nem jele n t m eg a szláv térségek ről, s az em lített k ön yvek is é v tiz e d e k kel ezelőtti alk otások. É rdekes, de a ren d szervá lto zás (az 1 9 8 9 -1 9 9 0 . év i fordulat) előtti év tiz ed ek b e n hazánkban az orosz n y elv tanítása ellen ére sem a la kult ki hajlam a sz lá v népek jogán ak kutatása iránt. P ed ig ezen térségek fejlőd ésén ek v izsgálata sem e l h anyagolh ató, h iszen Európa területének é s la k o ssá gának több mint felét a szláv eredetű népek foglaljá k e l. illetv e alkotják m a is. A z ő jo g i h agyom án y a ik m eg ism erése annál fontosabb , m ivel a sz o v je t jo g ered etén ek e g y részét e gyök erek b en találhatjuk m eg. A z e g y e te m e s jogtörtén eti k utatások h oz n em csak a nyugati, hanem a kelet-európai é s a balkáni népek jo g ren d szere vizsgálatának is h o zzá kell tar tozn ia - már k ö zv etlen földrajzi k örnyezetünk m e g értését tekintve is. A szerző m unkájának lé tjo g o su lt sá g a tehát nem k érd őjelezh ető m eg, mi több: tém aválasztása k ifejezetten szeren csés. A m onográfia k id olgozásán ak m ódszertan a s z in tén igen fig y elem re m éltó. A szerző n y elv i ism eretei u g y a n is leh ető v é tették szám ára, h ogy e lső d le g e se n az adott népek n yelvén íródott, s így le g h ite le se b b nek tek inth ető forrásokhoz é s irodalm ak hoz n yúljon. M iv el a sz er ző lén y eg éb en valam en nyi k eleti é s d éli szláv n ép n y elv é t bírja, sőt m agas szin ten b e sz é li, így le h e tő sé g e volt olyan szakirodalm akat é s forrásk iadván yokat használni m űve elk é szíté sek o r, a m e lyek m ás m agyarországi szerzők szám ára - ú gy g o n doljuk, önkritikusan k im ondható - h o zzáférh etetlen nek, v a g y lega lá b b is n eh ezen érthetőnek b iz o n y u l nak. S zin te virtu óz, ah ogyan az id egen k ife je zé sek et k ezeli; nem csup án m eg jelö li a szlá v n y elv e k v on a t k o zó szóan yagát, hanem gyakran etim o ló g ia i fejte g etések et is nyújt hozzá, a m ely igen érd ek es búvár kodást tesz le h e tő v é a legalább oroszul b e sz é lő k /é r tők szám ára. F o rrásk ezelése é s -fe ld o lg o z á sa kettős term észetű : részint jogtörtén eti, részint ö ssz eh a so n lító jo g i j e lle gű. E zen szakm ai d ualitás tovább em eli az ér tek ezé s fén yét, h iszen m ind az e g y e te m e s jogtörtén et, m ind a jo g i k om paratisztika m ű velőin ek h a szn o s irodai m ul sz o lg á l. O lyan n yira igaz ez, h ogy a sz er ző h o szszú ideje nem m ű velt tev é k e n y sé g et végzett: a hajda ni ö ssz eh a so n lító e g y e te m e s jogtörtén et h a g y o m á nyait elev e n ítette fel h ozzáértő form ában (h a so n ló -
H
KÖNYVEKRŐL A sz o k á sjo g tó l a sz lá v tö rv én y ek ig Heka László: A szláv népek joga Kiadja a Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006, 423 p. ISBN: 963 9650 15 3 val csa k H orváth Pál je le n tk e ze tt é v tiz e d e k k e l e z elő tt). P éld á sa k in tézm én y i ö s s z e v e té s e i is, a m ely e k kel k a p cso la to t ig y e k sz ik terem teni az e g y e s népek h a so n ló jo g in té z m é n y e i k özött. E k ö zb en sik eresen találta m eg a sz lá v k ife je z é se k m agyar m e g fe le lő it, íg y a zo k érthetőek a hazai o lv a s ó k szám ára is. A m o n o g rá fia k ön n yeb b k e z e lh e tő sé g é t sz o lg á lja a tem atikai k ö v e tk e z e te ssé g . V a la m en n y i sz lá v nép jo g á n a k e le m z é s e rövid k öztörtén eti b e v e z e té sse l k ezd ő d ik , ezután a j e lle m z ő k özép k ori jo g fo rrá so k k e le tk e z é si k ö rü lm én y ein ek a n a líz ise k ö v etk ezik , v ég ü l a sz er ző rátér a k ö zép k o ri tö rv én y i és sz o k á s jo g jo g á g a k szerinti bem utatásra. U gyan mai jo g á g i m e g n e v e z é se k e t h aszn ál, d e e z m eg e n g e d h ető , m i vel jó l érzék elteti bennük a z in tézm én y ek történeti ség ét. A m ű er ed m én y eit ö s s z e h a s o n lító m ód szerrel so m m á zza , a m ely se g ít a korábban o lv a so tt hatalm as adattengerben v a ló elig a z o d á sh o z . A lá b jeg y zetek a fo rr á sm e g je lö lé sek m ellett sz á m o s h a szn o s k ie g é sz í tő in form ációt tartalm aznak, a m ely e k o ly k o r szin te le x ik o n sz er ű v é teszik a m unkát. E z azonban nem baj, ső t elő n y ; íg y e g y h ely en találh ató m eg a k ie g é sz ítő , töm ör háttéradat é s a fő s z ö v e g . A sz er ző - h ely e sen - e lő s z ö r a sz lá v jo g o k k ö zö s s z a b á ly s z e r ű s é g e iv e l, azután a k eleti (fő k én t az o ro sz), majd a nyugati sz lá v n ép ek k el (a le n g y e le k k el és a cse h e k k e l) fo g la lk o z ik m ű v éb en , s a sort az általa m ár több írásban e le m z e tt d éli sz lá v népek (b o lg á ro k , h orvátok, szerb ek , m o n ten eg ró ia k ) tanul m á n y o zá sá v a l zárja. K ifejezetten érd ek es, é s a B a l k á n -fé lsz ig et történeti fo ly a m a ta in a k m eg é rtésé h e z a m ai kor em b ere szám ára is h a szn o s a z az á tfo g ó e le m z é s, a m ely a so k szo r h á n y t-v etett sorsú d élsz lá v n ép ek vándorlásáról, eg y m á sra hatásáról é s k ü zd el m éről sz ó l. A „ B alk án ”-nak n ev ez ett térséget - n y u god tan állíthatjuk - m ég m a sem ism erik Európában, m intha nem is v o ln a annak része. A z elm ú lt sz á z év ren d ezési tervei mára teljesen kudarcot vallottak, s körülbelül oly a n tan ácstalan ság ö v e z i ez t a régiót a N y u g a t részéről, m int az e lő z ő szá za d fo rd u ló n . A „m iértek ” m eg é rtésé h e z nagyban hozzájárulnak a m űben o lv a sh a tó fejte g etése k . A sz er ző e g y ik le g érd ek eseb b m eg á lla p ítá sa talán a D usán István tö rv én y k ö n y v éb en (1 3 4 9 ) e m lí t e t t __
sajátos szerb esk ü d tszék , a porota fe lfe d e z é se , m e ly ről m agyarul ed d ig senk i sem írt, s a m ely érdekes adalék a laikus bíráskodás történetének kutatásához. P on tos érték elé séh ez m ég további v iz sg á ló d á st kell folytatn iuk a szerb tudósoknak, de m ár en n y ib en is m egváltoztatja az ed d igi k özfelfo g á st: a 12 s z e m é ly ből á lló szerv általi ítélk e zés e z e k szerint n em c s u pán a germ án n ép ek nél alakult ki, hanem az v a la h o gyan - az an gol juryve 1 m ajdnem e g y id őb en , a 14. században - a szerbekn él is m egjelen t. N em g o n d o l juk, h ogy a két esk ü d tszék k özött sz er v es történeti kapcsolat vo ln a kim utatható, u gyanak kor nem h a g y ható fig y elm e n k ívü l az a tény sem , h o g y eltérő j e l legű é s földrajzi elh e ly e z k e d é sű társadalm akban ha so n ló fun kciójú, szerep ű és lén y eg ű in tézm én y a la kult ki n agyjáb ól e g y id őben. M in d ez leg a lá b b is e l gon d olk od tató. A m űben a Balkánt több m int fél évezred en át m egh atározó iszlám jo g hatásairól is olvash atu n k (a shari’a j o g fe jlő d é se ). E z ugyan távol áll a sz lá v n é pek jo g á tó l, d e a vizsg á lt térség jo g fe jlő d é s é h e z m ég is organikusan h ozzátartozik, íg y a sz er ző h e ly e sen tette, h o g y b eem elte e le m z é sé b e , c sa k ú g y , m int
A S c h w a rz e n b e rg -m inisztérium jegyzőkönyvei 1 8 5 0 elejéről Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. Herausgegeben vom Österreichischen Ost- und Südosteuropa-Institut. Redaktion Stefan Maifér
II. Abteilung. Das Ministerium Schwarzenberg. Band 2. 8. Jänner 1850 - 30. April 1850. Bearbeitet und eingeleitet von Thomas Kletecka und Anatol Schmied-Kowarzik, unter Mitarbeit von Andreas Gottsmann Verlag öbv&hpt, Wien, 2005, LVIII + 396 p. ISBN 3-209-04697-9 z 1 8 4 8 -1 8 6 7 k özötti év ek b en k eletk ezett o sz t rák m inisztertanácsi je g y z ő k ö n y v e k ed ic ió ja több m int három é s fél é v tiz e d e folytatód ik . A z alább ism ertetett, az 1850. é v elejét fe ld o lg o z ó kötet már a 2 0 ., ju b ileu m i k ötet. A z a tud o m á n y o s k ö z v é le k e d é s, h ogy az állam i politikát és igazgatást a m inisztertan ács m értékadóan határozza m eg , j e g y ző k ö n y v e in e k kiadása a h istoriográfia e lm e llő z h e te tlen feladata. A z év e k során az osztrák történészek olyan forrás kiadási k észségek re, tapasztalatokra é s m ondhatni
A
a z albánok jo g á n a k ism ertetését, h iszen e nép n em csa k h o g y ő sla k o s v o lt Illíriában. de aktívan k ev ere dett az od a érk ező sz lá v n ép ek k el - akarva akaratla nul is. É r d ek esség , h o g y a sz e r z ő m ég a z arab abc írásjeleit is használja. U g yan ak k or a záró fejez etet - a m ely m in teg y so m m á ja a korábbiaknak - n ézetü n k szerint „terjen g ő se b b e n ” is m eg leh etett v o ln a írni. A szerző n ek u g y a n is nem k ellett v o ln a tartania attól, h o g y fe le s le g e s ism étlé sek b e b o csá tk o zik , m iv el k ö n y v e o ly n agy in fo r m á c ió m en n y iség e t rejt m agában, h o g y a bő ö s s z e g z é s k ife je ze tten in d o k o lt leh etn e. E g y újabb kiadásban m in d ez b izo n y á ra p ótolh ató. A sz er ző opusa ed d ig k ifejtett irodalm i m un k ássá gának tetőpontja. K é tsé g tele n , h o g y ed d ig i le g á tfo g ó b b alkotásáról van sz ó , a m ely m éltó a P ó la y E le m ér A la p ítv á n y k ö n y v so r o za tá h o z , é s jó té k o n y hatá sú lehet a hazai jo g tö r té n é sz e k é s a z ö ssz e h a so n lító jo g g a l fo g la lk o zó k szám ára egyaránt. H aszonn al for gathatják a sz la v isz tik a kutatói is, m iv el tartalm a lé n y e g e s ad alék ot nyújt a k ö zép k o ri sz lá v népek é le té nek és kultúrájának m eg ism e r é sé h e z .
Antal Tamás
„ p ub lik ációs m ű vészetre” tettek szert, h ogy ennek alapparam étereit h aszn os lehet elem ez n i - m ás m űhe lyek forráskiadó m etodikájánál v aló m egfontolásra. A k ötetet a projekt á lta lá n o s h ely zetét, b en ne a k ö tet h ely ét m egh a tá ro zó e lő s z ó nyitja (S tefan M aifér). M ind en ed d ig i kötetet terjed elm es tanulm ány v e z e tett fel - itt 31 o ld a lo n , 173 lá b jeg y zettel. M e llő z h e tetlen a forrástípusokra o szto tt b ib lio g rá fia , a kiadás ö k o n óm iáját fo k o z ó rö v id ítések m egad ása. M eg ta láljuk a z ela v u lt k ife je z é se k é r telm ez ésé n e k listáját, és a m inisztertan ácson ré sz tv e v ő k je g y z é k é t. A kötet fundam entum át ter m észetesen a je g y z ő k ö n y v e k és a m ellék letek k ö zzé tétele je le n ti, e z ek et azonban jo b ban k e z e lh e tő v é teszi e g y id őren d b e fo g la lt lista a p rotok ollu m ok ról é s a m ellék letek rő l. A kötetet záró regiszter, harm inc old alt m eg h a la d ó terjed elm év el, k o m p lex (sz e m é ly i, föld rajzi, tárgyi) je lle g ű , s a ku tatók öröm ére a tárg y sza v a k é s k o m b in á ció ik listája igen sokrétű k eresést tesz le h e tő v é . A fo rrá selem zést le h e tő v é te v ő , k iérlelt k ísérő ap parátus terjed elm e elérh eti a teljes o ld a lszá m n eg y ed ét - e z p ed ig m ás történ észi v á lla lk o zá so k szám ára is forráskiadási m ód szertan i je lz ő sz á m le het. A je g y z ő k ö n y v e k (N r. 2 4 9 - 3 3 3 ) szin te hektikus korm ány tén yk ed ésről tanú skod nak . V an 19 napiren det tartalm azó ü lés (a m e ly et 3 3 lá b jeg y zet értelm ez, u talva a p árh uzam os h ely ek re, é s feltü n tetv e a m i n iszterek által tett b eto ld á so k a t is); szin te hihetetlen , m ily en s z o r g o s A . B ach é s Ph. K rauss! E nnek alap ján a k éső b b iek b en m ajd a z e g é s z k orszak ed d ig i s z o k á so s m e g n e v e z é s e it (n e o a b sz o lu tiz m u s, centra liz á ló a b szo lu tizm u s, lib erá lis a b szo lu tizm u s) a m o-
d e m iz á c ió s lá z alapján talán „m odern izációra törek vő a b szo lu tizm u s” n év v el b ővíth etn én k . A tárgyalt, nagy horderejű ü gyek sajátos m ódon ö s s z e v e g y ü l nek e g é sz e n apró, például s z e m é ly i, kitüntetési vagy n y u gd íjü gyek k el. Lehet term észetesen olyan v é le m ény, h ogy a fin om részletek kutatását ép p en e z utóbbi segíti e l ő ... A tárgyalt leg fo n to sa b b ü g ycsop ortok a p én z ü g yek k el, az állam é s az eg y h á za k v isz o n y á v a l fü g g tek ö ssz e , a m agyar korona országaira, a török terü leten tartózkodó m agyar m en ek ültek re vonatkoztak, illetve k ap csolód tak a n ém et k érdéshez. K iem elh ető a m ár-m ár katasztrofális p én zü g y i h elyzet. A p én zü g y m in isz te r a szan álás során sz ü k sé g e s e lk é p z e lé se i során k öv etelte a katonai kiadá sok csö k k en té sét - nem sok sikerrel. A m agyar korona területén a korm ány a háború ej tette seb ek beforrasztására törekedett, é s saját sz e m pontjából „n orm ális v isz o n y o k a t” kívánt terem teni. U gyanak kor m essz e m e n ő é s d ön tő igazgatási és adóreform okat akart, abból a cé lb ó l, h ogy e z a m o d ern izáció a m agyar korona országait integrálja az e g y s é g e s osztrák m onarchiába. M ivel egyaránt e ltö rölte a 4 8 -a s és a m agyar rendi p olitik a i-k ö zjo g i g y ö kereket. a rend szer tám ogatottsága e z időben c se k é ly maradt. E zen nem változtattak olyan in tézk ed ések
se m , m int p éld ául e g y e d i ü g y ek b en a sz a n k ció e n y h íté s e , a k é n y s z e r b e so r o z o tta k e lb o c s á tá s a . Itt H aynau rideg m a k a cssá g a került sz em b e a k orm ányp o litik á v a l é s v ég ü l a csá szá r szá n d ék a iv a l. Július e lején a z a d d ig szin te teljhatalm ú g en erá lisn a k m en nie k ellett. A n em ze tk ö zi tu d o m á n y o s eg y ü ttm ű k ö d é s j e g y é ben a m in iszterta n á csi je g y z ő k ö n y v e k 1 8 6 7 - 1 9 1 8 k özötti (k ö z ö s m in isztertan ács) id őszak ra terjedő s o rozatát az M T A T örtén ettu d om án yi In tézete g o n d o z za. A z e g é s z e d ic ió s projektre n é z v e e g y tanácsadó testü let p ed ig j e le s m agyar tö rtén észek k ö zrem ű k ö d é sé v e l tev ék en y k ed ik . A z 1 8 4 9 -1 8 6 7 k özötti m in isztertan ácsi j e g y z ő k ö n y v e k kiadása k iem elten fo n to s a m agyar történ é sz ek szám ára is, a k ö zö lt források felh a szn á lá sa ku tatásaik során a lig h a n élk ü lö zh ető . A z 1 8 4 8 -1 8 4 9 . é v i forradalm at é s szab ad ságh arcot k ö zv etle n ü l k ö v ető id ő sza k u g y a n is változatlan ul e le v e n e n je le n van M a g y a r o r sz á g k o lle k tív e m lé k e z e té b e n . H e isz le r V ilm o s elő b b i ér ték elé se a kutatók szám ára k étség telen ü l h ely tá lló m eg á lla p ítá s A szám talan in form ációt ad ó kötetet tö rtén észek , jo g tö r té n é sz e k m ellett a história iránt érd ek lő d ő n a g y k ö z ö n sé g is n agy haszon nal forgathatja.
zeréves történ elm ü n k so r sfo r d ító h ő se in e k é v fo rd u ló s dátu m ai tra d icio n á lisa n jó té k o n y ha tással vannak a m a g y a r h istóriai m últ ú jra g o n d o lásán ak folyam ataira. íg y v o lt e z ak kor is, m i dőn a m odern m agyar p o litik a tö rtén et k o rsza k o s je le n tő s é g ű sz e r e p lő jé n e k , a korában m ég e le v e n e n h ató m agyar történ eti a lk o tm á n y e lm é le ti tud orá nak, s a lk o tó to v á b b fe jle sz tő jé n e k , D eá k F er en c nek k é tsz á z e s z te n d ő v e l e z e lő tti sz ü le té sé r e e m lé k eztü n k . M ert bár a hajdan p o lg á ro so d á s útjára lé pett M a g y a r o rszá g á lla m i é p ítm é n y e s jo g r e n d s z e re e g y ik le g m e g h a tá r o z ó b b é p íté sz é n e k m u n k á ssá g a , lib e r á lis n é z e tr e n d sz e r é n e k é r te lm e z é s e bő m á sfé l sz á za d a e g é s z e n n ap jain k ig - jó lle h e t v á lta k o zó in te n z itá ssa l - fo g la lk o z ta tta a h azai történ etírás leg jo b b ja it, ám m é g is töb b ek ér ezh ették - tá vo lró l se m m in d en alap n élk ü l - h o g y „e fe n k ö lt lelk ű , n agy é s b ö lc s m a g y a r e m lé k e z e te elm erü ln i lá tszik a m ú ló id ő b en , é le té n e k tanítását é s a lk o tá sait, m intha b e le p n é a f e le d é s pora” . 1 M ások , m ár n em an nyira a régeb b i k orok h istorik u sai k ö zü l, „ D eák F eren c s z e m é ly is é g é n e k fo r m á ló d á sá ró l” s z ó ló tu d o m á n y o s sz ín v o n a lú történeti irod a lo m h iá n y á t,2 v a g y m ég in káb b a d eák i életm ű n e k e g y o ld a lú a n a k ie g y e z é s r e f ó k u s z á ló b em u ta tá sá t n e h e z m é n y e z té k .3 K lio m unkásainak a „haza b ö lc sé v e l” szem b en h osszan fen n á lló , s n eh ezen k ik ü szöb ölh ető a d óssá g -
Egy n a g y állam férfi ö re g k o ra
E
G on dolatok Pölöskei Ferenc: D eák Ferenc utolsó é v e i c. kötetéről Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc utolsó évei Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2004,190 p. ISBN 963 865 380 9
á llo m á n y a azon b an m intha a legu tób b i eszten d ő k b en - k ö szö n h e tő e n a sz ü le té sé n e k k étszá za d ik é v fo r d u lója a lk alm áb ól fogan t n ek ig y ü r k ő z ése k n ek - é s z r e v e h e tő e n k ise b b e d e tt v o ln a . K o n fe r e n c iá k 4 é s e m lé k ü lé se k 5 érték es elő a d á sa i, illetv e a deák i életutat m ár korábban láttató sz er ző k ,6 valam in t az e z e k h ez csa tla k o zó , a 19. század i n agy m agyar triász har m adik n agyform átu m ú szoboralakjára friss sz em m e l rá c so d á lk o z ó kutatók valóban sok at tettek D eá k nem h a lv á n y u ló je le n tő sé g é n e k felid é zéséé rt. P ö lö sk e i F eren c, a legújabb kori m agyar p o litik a é s in tézm én y tö rtén et elism ert historik usa, b izo n n y a l a b icen ten n áris alk a lo m ihletett hónapjaiban, m u n k ásságán ak újabb fo n to s k ötetét h a n g sú ly o sa n D eá k ....
Jog
történeti siemle
F erenc élete záró év tiz ed én ek , a hanyatló e g é s z s é g ű , ám lankadatlan in tellektusú állam férfi m ű k ö d ésén ek szen telte. A Deák Ferenc utolsó évei cím m el n a p v i lágot látó m ű7 szerzője szándékai szerint, b evallottan h ősén ek a polgári állam k iép ítése idején v ég zett m unkásságát vette vizsgálat alá, m elyn ek okát adva - m int láttuk eg y éb k én t m ásokkal szem b en - ek k én t form ulázott: „erről írtak a le g k e v ese b b et a történ et írók. Em iatt 1867 utáni tev é k e n y sé g én ek sz á m o s te rületét m áig h om ály fe d i.”8 A z év fo rd u ló s tanulm ánykötetek és biográfiák s o rából k iváló m unka az o rszággyű lési reform n em ze dék körében m agának korán elism erést k iv ív ó zalai törvén yh ozó p olitiku si pályájának e lső n eg y ed sz á za dát csak jelz ésszer ű e n felv illa n tó b ev ezető fejezetét k övetően teljes fig y elm é t a tizen k ilen ced ik század hatvanas évtized éb en már tö k életes politikai vértezetben feltűn ő állam férfi m unkásságára irányítja. E zek azok az év e k , am elyek b en D eák jobbára a k ie g y e z é si tárgyalási folyam at kim ódolásában é s v ezérléséb en játszott szerepéért már a „haza b ö lc sé ”-nek n e v e z te tett, s eb b ől fakadóan az állam ép ítés dolgaib an é s a jo gren d szer átalakításának k érdéseiben m eg k érd ő je lezh etetlen tekintélyre tett szert. „A szűk eb b é s tágabb körben tett, illetve k ép viselőh ázi n yilatkozatai zsinórm értékül szolgáltak , tájékozódási pontokat j e lentettek a m agyar politikai k ö zv élem én y d öntő több sé g e szám ára” - állapítja m eg szerzőn k.9 A tan u lságos é s b ő sé g e s forrásanyagra tá m a szk o d ó tanulm ány n agy ívű ec setvon ások k al láttatja a d eáki p olitikai életm ű m agaslatait é s lankás tereit. B e m utatja h ő sét „a k ie g y e z é si tárgyalások k u lc ssz e r e p éb en ”, az e g y e z k e d ő fele k közötti „k özvetítő-tan ácsa d ó i” m ezb en , m inek k ö szön h etően sik eresen old otta a B é c s é s P est k özötti görcsök et, e lv e z e tv e az alk u folyam atot a 4 8 -a s törvényeket is lé n y e g éb en m aradéktalanul tartalm azó történeti alkotm ány v isz szaállítá sá ig é s a főúri „kollaboránsokat” n élk ü lö ző fe le lő s m agyar korm ány felállításáig. P ö lö sk ei - fe lid é z v e a „ k ö zö sü g y i alk u h o z” v e z e tő h osszú , s n em eg y sz er id egtép ő k on zu ltá ció s fo lyam atot - j ó l láttatja, h ogy D eák, vagy a h o g y e z idő tájt kortársai a háta m ögött m ind gyakrabban n e v e z ték: az „öreg úr” sz á m o s ponton m aga sem v olt e lé ged ett a zö m m el neki tulajdonított m űvel. Ezért is történhetett m eg , h ogy h osszú h ónapokon át rem élte a két k özp o n tú v á váló birodalom alk otm án y o s v is z o nyainak k ésőb b i m egváltoztathatóságát, további alakíthatását. Á m B é c s és P est, s k ülön ösen a d in asztia b on yolu lt viszon y ren d szerén ek fejlő d ési ten denciái ép p en e llen tétes irányba m utattak, s D eák „ n em csak az általa m egalap ozott k ieg y e zé sn e k vált fo g ly á v á , hanem a m ár n élk ü le folytatott újabb en g e d m é n y e k nek is, a m ely ek az uralkodói jo g k ö r k iszé le sítésé b e n jelen tek m e g .” 10 Tán e z z e l, valam int in gad o zó lelki és h anyatló testi állap otával volt m agyarázható, h o g y a napi p olitik ától a koronázást k öv ető en eg y re na g yo b b tá v o lsá g o t tartott. M in d ez persze nem je le n __ tette azt, h o g y stratégiainak ítélt kérdésekben nem 60
é r v é n y e s íte tte m e g k é r d ő je le z e tle n b e fo ly á s á t é s csorb ítatlan te k in té ly é t.11 S tette ezt nem csup án kortársaira kiható é r v é n y n y el, d e m áig m e g s z ív le le n d ő m ó d o n .12 P ö lö sk ei p ro fessz o r k ü lö n ö s érd em e, h o g y - a deáki életk ró nika e g y id e jű felv illa n tá sá v a l - k ü lö n ö s h angsú lyt ad a n agy á llam férfi azon gon d o la ta in a k , a m ely e k a h u sz o n e g y ed ik század p o litik a i elitje szám ára is útravalóként szo lg á lh a tn a k . A m unka m in d ezek b ő l g a zd a g cso k ro t nyújt át m in teg y k é se i, ám m é g is h a szn o s in telem k én t. M ert m iként lehet értelm ezn i „a haza b ö lc s e ” azon g o n d o la ta it, a m ely e k e t a v á la sztá si v issza élése k r ő l eg y k o r értek ező k szám ára rögzített, m ondván: a vá lasztási sz a b á ly ta la n sá g o k , csa lá so k k ik ü szö b ö lésére „a jö v ő r e n é z v e a vá la sztá si törvén yek á td o lg o zá sa által kell h a so n ló bajokat m e g e lő z n i, a múltra n ézv e , p ed ig , ha ki jo g á b a n sértve v o lt a v á lasztások h e ly te len v e z e té s e által, adhatott k érvén yt és e fölött a b í róság ítélt. L ehet, h o g y v alak in ek v a lam ely b íróság ítélete nem tetszik; leh et, h o g y v a la m ely esetb en a bírónak e g y é n i n ézete k ü lö n b ö z ik a z en y ém tő l v a g y m á sétó l; d e a bírói ítélet elő tt m eg kell hajolnunk, m ert a bíróságok at a ház m aga ruházta föl ítélő hata lo m m a l.” 13 A sz er ző - a z o lc s ó ak tu alizálást b izon n yal nem szán d ék k al v á lla ló m ódon - a m ajd két év sz á z a d o s m últra v issza tek in tő ad ó p o litik á t tárgyazó p o lém ia d olgáb an is m eg szó la lta tja h ősét. A z adók le szá llítá sát v a g y je le n tő s csö k k en té sét m e g fo g a lm a z ó p rog ram okat kárhoztatva D eá k v itrio lo s tollal írván j e g y e z te m eg: „az ily izg a tá so k v e s z é ly e se k is é s m a gukban v é v e fonák ok is. M in d en k i tudja, h o g y b elszerv ezetü n k n ek korszerű átalakítását a z e g é s z or szá g kivánja: jo b b és g y orsab b ig a zsá g szo lg á lta tá s, jo b b é s g y o rsa b b k ö zig a zg a tá s, n e v e lé s, isk olák , sok m ás k ö zh a szn ú in tézet fö lá llítá sa , h a szn o s beruházá so k m ulhatatlanul sz ü k sé g e se k . M in d ezek tetem es k ö lts é g g e l járnak. Ha valaki azt m ondja: az indirekt ad ók eltö r lését, a z e g y e n e s adók tetem es a lá b b szá llítását, d e eg y sze rsm in d a fö n n eb b em lített sz ü k sé g e s ja v ítá so k a t is várhatja a nép, az ö n m a g á v a l e lle n m ond ásban van: m ert tetem esen m egszap orítan i az állam k ö ltség eit, és u gyanak kor tetem esen a lá b b szá l lítani a z állam jö v e d e lm e it, valóban fonák fö lfo g á s. D e a sz e g é n y nép, m ely nem k ép es állam tud om án yi szá m ítá so k a t tenni, h iszi a c sa ló k a Íg é r e te t...” 14 A m unka jó l, s hosszan láttatja, h o g y a m egrefor m ált állam ren dszer stabilitásának m egterem téséért, az újabb és régebbi in tézm én y ek tek in tély én ek m e g ő rzéséért D eák F erenc életén ek u to lsó aktív fé lé v tiz e dében se m szűnt m eg m unkálkodni. E llen k e ző leg , e l m ondhatjuk, h o g y h alván yu ló életerején ek dacára ép pen, h o g y m inden energiáját a p esti parlam entariz m us ép ítm én y én ek m egszilárd ítása, e g y e s elem ein ek k o rszerű sítése, a bírói sz er v eze t m odern izációja, a n em ze tiség i b é k e ssé g m eg terem tése, s nem u to lsó sorban a z állam é s e g y h á z k apcsolatának elren d ezése érdekében m ozg ó síto tta . A b iográfiának szánt kötet
történeti szemle
íg y nem csupán azok szám ára válhat h aszn os o lv a s m ánnyá, akik az újkori m agyar p olitika n eh ezen túl szárnyalható óriása életm ű vén ek teljes leltárát k íván ják szám ba ven n i, de m egkerülhetetlen az új sz e m lé letű d olgozat a kortársi k ö zö n ség , s íg y elsősorb an a
m a jurátusai é s b ö lcsészh allh atói szám ára is, akik P ö lö sk ei p rofesszor tanulm ányából a polgári m agyar állam - é s jo g ren d szer g en ezisét ism erhetik m eg.
Révész T. M ihály
Jegyzetek------------------------------------I Vértes István: Deák Ferenc sajtópolitikája (A Sajtó. XIV., 1942, 10.. 4. p.) : Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk.: Degré Alajos (Zala egerszeg, 1976,5. p.). A szerkesztő Hanák Péter egy 1975. de cember 12-én elhangzott előadásából idézett. 3Takács Imre: Deák Ferenc és a magyar közjog. In: Tanulmá nyok Deák Ferencről (Zalaegerszeg. 1976, 84. p.). Ugyanerről ajelenségről írt a közelmúltban - 1998-ban - Deák kiváló monográfusa. Molnár András is. „Életművét mindig is legna gyobb alkotásához, a kiegyezéshez mérte az utókor. Éppen ezért munkáinak korábbi válogatásaiban az 1860-as évekbeli megnyilatkozásai kerültek túlsúlyba." (Molnár András: Deák Ferenc. Budapest, 1998, 9. p.) 4 Deák Ferenc és a polgári átalakulás Magyarországon. Szerk.: Balogh Elemér. Samyai Csaba Máté (Szeged. 2004. 251. p.) 5 Deák Ferenc emlékezete. Szerk.: Szabó András (Budapest, 2003.213. p.) 6 Deák Áenes-Molnár Andris: Deák Ferenc (Budapest. 2003, ^ 182. p.) 7 Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc utolsó évei (Budapest, 2004, 190. p.) * Uo.. 8. p. 9 Uo., 10-1 l.p. 10 Uo., 52. p.; Deák-Molnár: i. m. 164. p. II Lásd: Deák Ferencz beszédei. Összegyűjtötte Kónyi Manó (Budapest. 1903. IV. kötet, 345-346. p.). „Minisztertanácsok. /Lónyay Menyhért naplójából. /Február 27. ...február 26dikán Deák értésemre adta, hogy beszélni kiván velem; ő ki egészen helyeslé formulátiomal. melyet neki még 25-dikén bemutattam, miután meghallá, hogy a házi adóról szóló része ket Andrássy ki akarta hagyatni, mondá. hogy ha kihagyjuk, ő teszi indítványba. A vége a dolognak az lett, hogy hozzá fo gott a határozati javaslat diktálásához, s lett belőle hosszabb, mint eredetileg volt.... Később odajött Andrássy és Horváth Bódi, megmutatandók a másik három javaslatot; vége az lett a
dolognak, hogy mind a megyékre, mind a sajtóra nézve újat diktált az öreg úr... Különös állás mindenesetre, a ministérium valamit határoz és az öreg úr mint aeropág ismét módosít ja.” 12 Lásd erre még: Révész T. Mihály: Deák Ferenc időszerű üze netei (Tekintet, 2003. 6.. 3-10. p.) 13 Pölöskei: i. m.. 87. p. 14 Deák a már akkor is divatozó választási licitről sem mulasz totta el rosszallóan nyilatkozni: „Általában véve két veszélyes neme van az ámításnak. Egyik az, ha valaki elérhetetlen vá gyakat ébreszt a népben. Vágyak az emberi természetben fekiisznek, s míg azok a lehetőség vagy valószínűség körében vannak, emelik a tevékenységet; de oly vágyak, melyeknek létesülése nem valószínű, sőt nem is lehető, elégületlenséget szülnek még azoknál is, kik sorsukkal előbb meg voltak talán elégedve, elvonják őket azon ösvényről, melyen biztosabban juthattak volna vagyonhoz; a munkásság és takarékosság ös vényéről. A sorstól és ajándékképp másoktól várják vagyoni állásuk javulását, melyei becsületes munka által inkább elér hettek volna. Sem a népnek, sem az országnak nem barátja az, a ki elérhetetlen vágyakat ébreszt a könnyenhivők kebelében. A másik káros eljárás, a mivel ismét nem vádolok név szerint senkit, a hatalom minden nemének, a kormánynak úgy, mint a törvényhozásnak keserű, gúnyos s gyakran rágalmazó meg támadása s ezzel azok tekintélyének a kisebb műveltségű nép nél káros aláásása. Megróni a hibát jog és kötelesség; de tör ténjék ez oly módon, mely több kárt ne tegyen, mint hasznot. Az államhatalom minden ágában szükséges a tekintély; jus son bár kormányra egyik vagy másik párt. ily tekintély nélkül kormányozni képtelen leend. A kik oda szeretnék vinni a dol got, hogy a megalkotott törvénynek is csak kétkedve, vona kodva engedelmeskedjenek a hon polgárai: azok nem a kor mányt. nem az egyik vagy másik pártot, hanem minden kor mányt. minden pártot, magát az államot kívánják veszélybe dönteni." (Uo., 88-89. p.)
z elm últ mintegy két évtized történelmi léptékű változásokat eredm ényezett a magyar jogrend szerben. A kétkötetes kiadvány és az alapjául szolgáló tudományos konferencia (A magyar jogrend
T an u lm án y g y ű jtem én y a h a z a i jo g re n d s z e r közelm últbeli á ta la k u lá s á ró l
A
szer átalakulása 1985/1990 - 2005. Jog, rendszerválto zás, EU-csatlakozás, Budapest, Eötvös Loránd Tudo m ányegyetem Állam - és Jogtudományi Kara, 2006. áp rilis 7 -8 .) e változások átfogó tudományos feld olgozá sának első kísérlete. A két kötet szerkezetének fő elve az, hogy jogrendszerünk átalakulását alapvetően a rendszerváltozás és az ország Európai U nióhoz történt csatlakozása határozta meg, s a változások három fő as pektusban mutathatók be. A csaknem nyolcvan szerző tollából szárm azó írások egyrészt konkrét jogi kérdéseket dolgoznak fel, mint például az EU -csatlakozás alkotmányjogi problémái, az átmenet igazságszolgáltatása, a magyar státustör vény. a kisebbségvédelem átalakulása, valamint a nem zetközi jo g és belső jo g viszonyának m egváltozása. A
A magyar jogrendszer átalakulása, 1985/1990-2002 Jog, rendszerváltozás, EU-csatlakozás. /-//. Szerkesztette: Jakab András, Takács Péter Bibliotheca Juridica - Acta Congressuum 15. Gondolat Kiadó - Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Budapest 2007, 1-710(1. kötet) és 711 -1185 p. (2. kötet) ISBN 963 463 878 3 / 1. kötet: 963 463 879 1 / 2. kötet: 963 463 880 5
Jog
történeti szemle V _ /
közölt tanulmányok em ellett a jogi változások elm últ tatás reformjáról; Jobbágyi Gábor: Az élethez való jog húsz évének általános elm életi jellegű m egközelítését alakulása 1985-2005; Halmai Gábor: Az élethez való nyújtják; így elem zik a jo g és politika, illetőleg a jo g és jog az alkotmányjogász szemével. gazdaság viszonyának átalakulását, az alkotmány leg i II. K ö zig a zg a tá si jo g : timitását. a jogátvétel kérdéseit, az E U -csatlakozás kul turális problémáit, a jogászi gondolkodásm ód m eg v á l Lőrincz Lajos: A magyar közigazgatási jog változá tozását. valamint a változások jogelm életi, jo g sz o c io ló sai 1990-től; Hajnal G yörgy: A közigazgatásról vallott giai és krim inológiai jellegzetesség eit. V égül a kötet felfogás változásai a közigazgatási reformelképzelések ben olvasható írások szám tükrében 1990-2005; Herba veszik az egyes szakjogi bert Küpper: Magyar közterületeken - alkotm ányigazgatási jog 1985-2005; jo g , agrárjog. büntetőjog, Gajduschek György: Közbüntető eljárásjog, keres szolgálat a szocializmus és kedelm i jo g , környezetvé a posztszocializmus idő delm i jo g , k özigazgatási szakában; Torma András: jog, pénzügyi jog, polgári Adalékok közigazgatásunk jog, polgári eljárásjog, sz o szervezeti rendszeréhez ciális jo g - történt változá 1985-2005; Józsa Zoltán: sokat. A magyar önkormányzati A z írások szerzői nyolc rendszer korszerűsítésének W» 5!« hazai egyetem jogtudom á kérdései; Fazekas Marian nyi karainak, illetőleg több na: A közigazgatási ható egyetem olyan fakultásai sági eljárásjog változásai nak oktatói, ahol jogtu do 1990-2006; N agy Marian m ányokat is tanítanak. na: Jogérvényesítés és Több szerző külföldi e g y e szankcionálás 1989-2005 temek oktatója, vagy olyan között a magyar közigaz tudom ányos kutatóintéze gatási jogban; F eh ér Jó \ MAGYAR JOGRENDSZER tek munkatársa, am elyek a zsef: Honvédelmi igaz ÁTALAKULÁSA magyar, illetve a közép-kegatás, alkotm ányosság, let-európai jo g hivatott 1985/1990 - 2005 NATO-csatlakozás; Laka elem zői. A szerzők között tos László: A katonai veze különböző m inisztérium ok tés rendszerének változási és főhatóságok, illetv e folyamata a rendszervál egyéb intézm ények szak tástól napjainkig. em berei is szerepelnek. A tanulmányok sok szí nű, de a kérdéskört teljes körűen bemutató tematikáját III. Büntetőjog: a két kötet tartalom jegyzékével is érzékeltetni lehet: N agy Ferenc: A magyar anyagi büntetőjog (át)alakulása a rendszerváltozás óta; Hollán M iklós: A társadalomra veszélyesség; Bárd Károly: A magyar Első kötet büntetőeljárás alakulása 1985-2005; Tóth M ihály: A magyar büntetőeljárás alakulása 1985-2005; Hack Pé I. Alkotmányjog: ter: Az átmenet igazságszolgáltatása; Tóth Gábor A tti Halmai Gábor: A magyar alkotmányjog átalakulása la: A rendszerváltás keserű pirulája; Körinek László: A 1985-2005 ; Paczolay Péter: Magyar alkotmányjog biintetőpolitika irányelvei Magyarországon; Lévay 1989-2005; D ezső Márta: Magyar választási rendszer M iklós: A büntetőjog társadalmi szerepének változása 1985-2005; Som ody Bernadette: A nemzeti és etnikai Magyarországon 1985-2005. kisebbségi önkormányzatok választása; D e z ső M árta-B ragyova András: Az országos népszavazás IV. Magánjog: Magyarországon; Szabó M áté Dániel: A népszavazásra szánt kérdés egyértelműsége; M ajtényi B alázs: Harmathy Attila: A polgári jog 1985-2005 között be Multikulturalizmus Magyarországon'! A magyarorszá következett változásairól; Sárközy Tamás: A jog szerepé
gi kisebbségi szabályozás a rendszerváltás után; Kaltenbach Jenő: Kisebbségi jog a Harmadik Köztársa ságban ¡990-2006; Fűrész Klára: Az igazságszolgálta tási szervezetrendszer átalakulása ¡985/1990-2005; Szilágyi Péter: A magyar igazságszolgáltatás átalaku lá s a ; Varga Zs. András: Gondolatok az igazságszolgál 62
nek átalakulása a gazdaságban. A magyar gazdasági jog fejlődése 1988-2005 között; Török Gábor: A jog szere pének átalakulása a gazdaságban 1988-2005; Bodzási Balázs: A magyar kereskedelmi jog átalakulása 1985-2005. A társasági részesedés szabályozásának problémái; M iskolczi Bodnár Péter: Érdekkonfliktusok
t
történeti üemle
kezelése a kereskedelmi jogalkotásban. Vargabetűk a magyar kereskedelmi jogfejlődésében 1985-2005; Faze kas Judit: A magyar fogyasztóvédelemi jog fejlődése 1985-2005: Menyhárd Attila: Fogyasztóvédelem és ma gánjog; Szalma József: Szabályozási módszerek a ma gyar polgári jogban 1985-2005; Horváth Pál: Az egye temi tulajdonlás ügyéhez; Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog modellváltásai; W opera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog kihívásai az 1990-es évektől.
Második kötet: V. Egyéb jogterületek: Tanka Endre: A magyar agrárjog átalakulása 1985/1990-2005; T é g lá sy Péter: A magyar agrárjog átalakulása 1985/1990-2005; Csák C silla: A ma gyar agrárjog átalakulása 1985/1990-2005; L eh o czk yn é K ollon ay C silla: Értékválság és adap táció. A munkajog átalakulása a rendszerváltás után; Juhász Gábor: A szociális jog fejlődése Ma gyarországon 1985/1990-2005; T akács A lbert: A szociális jogok alkotmányos keretei az elmúlt tizen öt évben; V árnay Ernő: A pénzügyi jog 1985 és 2005 közötti alakulásának néhány alapvető jellegzetessé ge; S z ilo v ic s Csaba: Stabilitás és kiszámíthatóság a természetes személyek adóztatásában 1985-2005 között; Erdős Éva: Gondolatok a pénzügyi jog jo g ági fejlődéséről; S im on István: Magyar bankjog 1985-2005; Zsám boki B alázs: A banki szabályozás rendszerszintű következményei; Bándi G yula: A ma gyar környezetvédelm i jog alakulása 1985/ 1990-2005; Fodor L ászló: A környezetjog elmúlt másfél évtizede; M ik ló s L ászló: A környezeti jog és igazgatás új törekvései; P a u lo v ics A nita: Az állatvé delem jogi szabályozása 1985-2005. VI. Nemzetközi és európai jog: K ovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára; Kardos Gábor: A nemzet
bizalom és a társadalmi tőke kapcsolatáról sz ó l va Vizi E. Szilveszter, a M agyar Tudom ányos A kadém ia elnöke a leghatározottabban állította, hogy a bizalm atlanság egyik fő oka a 20. században be következett, s azóta is intenzíven cunam isodó inform á ciós robbanás, m elynek következtében „elvész” az em ber, magyarul elveszettnek érzi magát a mind dinam i kusabban kiterjeszkedő világban. A z em ber egyik bio lógiai adottsága a bizalom /bizalm atlanság kettőse. A bizalom biológiai konstrukciónk eredm énye, m ely az endorfinok m űködésével van kapcsolatban. A bizalom nem más, mint egyfajta öröm érzet, a társadalmi lény ként létező em ber a m ások szolidaritását, együttérzését, támogatását éppen olyan örömként, eufóriaként élheti m eg. mint az öröm szerzés egyéb faktorait. A freudi fi-
A
közi jog megváltozott képe; M olnár Tam ás: A nemzet közi jog és a magyar jogrendszer viszonya 1985-2005; S u lyok Gábor: A nemzetközi jog és a ma gyar jog viszonya; Á k o s Tóth: A magyar Alkotmány helyzete az EU-csatlakozás után; S onn evend Pál: Ma gyar Alkotmány és EU-csatlakozás; H elge Hornburg: A nemzet fogalma a magyar jogrendszerben, különös tekintettel a szomszédos államokban élő magyarokra; H alász Iván: A magyar alkotmányos rendszerben használt nemzetfelfogás a XXI. század elején; Király M iklós: Az Európai Unió kulturális politikája és Ma gyarország; Horváth Enikő: A kulturális politika és az Európai Unió. VII. Társadalom, politika, jog: Catherine Dupré: Jogátvétel és alkotmányos változá sok a posztkommunista átalakulások során; Badó A tti la: Jogátültetés, normatív optimizmus és pesszimizmus; K orösényi András: A magyar alkotmány legitimitása 1985-2005; Győrfi Tamás: A magyar alkotmány legiti mitása 1985-2005; Fleck Zoltán: A politika és jog ve szedelmes viszonyáról; K is János: A jogon inneni szo kások jelentőségéről; Boros László: A magyar jogrend
szer átalakulásának szociológiai jellemzői 1985-2005; G yekiczk y Tamás: Mélyfúrások; Szabó M iklós: A jo gászi gondolkodás változása 1990-2005; B en cze M á tyás: A jogászi gondolkodás változása 1990-2005; Varga Csaba: A jogbölcselkedés állapota Magyaror szágon; Paksy M áté-T akács Péter: Kontinuitás és disz kontinuitás a magyar jogbölcseletben. A kötetekben olvasható írások jelentős része angol nyelven is hozzáférhető (The Transformot ion o f the
Hungárián Legal Order 1985-2005. Transition to the Rule ofLaw and Accession to the European Union. Eds.: András Jakab, Péter Takács, Allan F. Tatham. Kluwer Law International, The Netherlands, 2007. 659 p.).
É. L.
SZEMLE B izalom é s tö rtén elem Bizalom -szim pózium Francis Fukuyam ával lozófia egyik tétele az öröm -elv, am ely szerint az em ber alapvetően örömre törekvő, m űködésében kitünte tetett szerepe van a konfliktuskerülésnek, konfliktuske zelésnek. A z öröm az emberi létezés eg y ik célja. A bi zalom nem más tehát, mint az öröm egyik lehetséges változata. Öröm a m ásokba vetett hit okán. A M agyar
Tudom ányos A kadém ia elnöke tehát nem mást állított, mint hogy a bizalom , am elyet egym ás iránt, a társada lom iránt, a társadalom intézm ényei iránt érzünk, v aló jában biológiai eredetű örömforrás. Kiirthatatlan része létünknek, történelmünknek. A z Ybl Palota R endezvényközpont szervezésében 2007. június 20-án rendezett Bizalom-szimpózium (A
bizalom szerepe a társadalmi erőforrások szervezésé ben) - am elyn ek fő alakja, d íszv en d ég e Francis Fukuyama volt - ezt a kérdést dolgozta föl szám os né zőpontból, de - a szervezők részéről is bevallottan nem várt m ódon - összecsen g ő végkövetkeztetéssel. V izi E. Szilveszter m ellett Chikán Attila közgazdász, C sepeli György szociológu s, Stum pf István politológus és nem utolsó sorban Francis Fukuyama előadásai a bizalom eredetét, okát, funkcióit és hatását elem ezték a tudo mány különféle területeiről. M indenki a bizalom szere pét kereste a m aga kutatási területén, s végül valam enynyien eljutottak a társadalom történeti m odelljének alapképletéhez, s a bizalom ugyanazon definíciójához. Chikán Attila, a Budapesti C orvinus E gyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének egyetem i tanára volt talán a legkönnyebb helyzetben, hiszen a bizalom kér dése a piac, az üzleti élet olyan magától értetődő elem e, m ely az átlagszem lélődő számára is világos k ö vetel mény. A gazdasági élet. az internetes bankok m űködé se, a befektetések szem pontjából nélkülözhetetlen a b i zalom . Történeti aspketusba helyezve a kérdést, n y il vánvaló, hogy az 1990 utáni magyar gazdaság egyik alapkérdése volt a bizalom kiépítése. Egy újonnan élet re hívott politikai rendszer árnyékában, teljesen új in tézm ényrendszerben tevékenykedve, egészen új szabá lyozók keretei között, új gazdasági szereplőkkel kellett m űködnie a magyar gazdaságnak. A gazdaság szerep lő inek bízniuk kellett (és kell) egym ásban, a jogrendszer és a szabályozók kiszám íthatóságában, a politikában. Csepeli György szociálpszich ológu s, az Eötvös Loránd T udom ányegyetem Társadalomtudom ányi Kará nak egyetem i tanára, a bizalom kérdését a társadalmi hitel és a sarcolás viszonyába ágyazva, azokat a m agyar történeti adottságokat értelm ezte, m elyek a b iza lo m -b i zalmatlanság párosát befolyásolhatják. A m agyar nem zeti karakterológia vázlatát adva. döntőnek m inősítette a „szabadság”-eszm ény erőteljes jelenlétét (am ely a magyarok számára a folyam atos küzdelm et jelenti ö n nön függetlenségük kivívásáért), a patópáloskodást (am ely ebben a kontextusban a „szenvedő átélés”-t, a folyam atos túlélésre berendezkedő társadalmat fejezi ki), a széthúzás vízióját (am ely történelmi tablónk egyik fő elem év é küzdötte föl magát) és a sült galam b ra várást (am ely azonos a csodavárással és a csoda té nyének elfogadásával). Ezzel összefüggésb en elem ezte mindazokat a tényezőket, am elyek általában vethetnek gátat a társadalmi hitelességnek. Ezek a tényezők: a bi zalm atlanság (a bizalom m al szem ben), a panaszkultúra (a büszkeség helyett), az adóelkerülés (az adótudatos sággal ellentétben), az irigység, sértettség alaphelyzete (az együttérzés, a szolidaritás helyén). Ezek az attitű dök a m agyar történelemben sokkal inkább eg y erős ál-
lam ellen ességet érleltek m eg, mint az azonosulás bár m ilyen formáját. A m agyar társadalomra ennél fogva az állam m al szem beni érzések keretében form álódtak ki az antikapitalizm us. a bűnbakkeresés, a zárt gon d o lk o dás és az erkölcs relativizálódásának tünetei. Stumpf István politológus, az Ybl Klub V édnöki Táblájának elnöke jutott értelem szerűen legközelebb a politikai kérdésekhez, és boncolgatta a szim pózium al cím ében fölvetett kérdést: „Mit kell tennünk ahhoz, hogy a versenyk ép ességhez nélkülözhetetlen bizalm i háló erősebb legyen M agyarországon?” A bizalm at a politika egyik legalapvetőbb vonásaként definiálta, és sajátosságaként nevezte m eg azt a tulajdonságát, hogy a politikai bizalm at talán a legkönnyebb elveszíten i, de a legnehezebb m egszerezni és felépíteni. A bizalom ö sszetevőik én t em lítette a sikert, a k özösségi erényeket, s nyom atékosította a bizalm i tőke integratív vonását. Francis Fukuyama. a Johns H opkins Egyetem nem zetk ö zi politikai gazdaságtan p ro fesszo ra Social Capital and the Postindustrial Economy cím m el tartot ta m eg előadását. A bizalmat mint a k özös értékekben való hitet definiálta. A társadalomban döntő szerepet já tszó fizikai tőke (az anyagi értékek), a humán tőke és a társadalmi tőke hármasából ez utóbbit kiem elve úgy határozta m eg lényegét, mint az inform ális normák öszszesség ét. am elyek a társadalmi bizalm at, az együttm ű ködést és a szolidaritást alapozzák m eg. (É rtelm ezésé ben a bizalom nem oka. hanem következm énye a társa dalmi tőkének.) A társadalmi tőke forrása döntően a szo cia lizá ció , m elynek során kialakul a szabályok be tartásának igénye, s vele párhuzamosan a bizalom hoz v ezető m egelégedettség, am ely biológiai adottságunk ból eredő örömforrásként konstatálható. (Ennek ellen pontjaként jelezte, hogy a szabályok áthágása az em berben alapvető nyugtalanságot, lelkiism eret-furdalást kelt.) Határozottan k épviselte ennek biológiai eredetét, példaként hozva fel a szaporodási szük ség-igény és en nek m egfelelően a szexu ális kapcsolatokból fakadó összetartozás elem i erejű kötelékét, am ely a leghatáro zottabb úton vezet a vérségi alapú szerveződés, a család véd elm éhez. Ekképpen a bizalm i állapot fő forrása bio lógiai, az em ber biológiai adottságai és struktúrája (a b oldogság, az öröm . a siker, a m egértés, az elism erés igénye). A z em beri tulajdonságok között m ásodikként ott so rakozik a racionalitásra törekvés. A z együttm űködési k észség a fajfenntartás garanciája, m ely egyben szük ségként is m egjelenik az emberi társadalom életében. B iológiai és társadalomtörténeti értelem ben is b izo n y í tott tény: az em ber k özösségi lény, m agányosan pusztu lásra ítéltetett. (A nagy világvallások létrejöttét is az együttm űködési k észség fokozásaként fogja fel az e lő adó). A z ésszerű cselek v és és magatartás biológiai ere detű késztetése az emberi faj jelleg zetes ism érve. A korm ányzat és a társadalmi tőke kapcsolatáról szólva Fukuyam a történelmi példák sorát hozta fel an nak igazolására, hogy az állami törekvés évszázadokra tönkreteheti a társadalmi tőkét és a bizalm at. Örök ér vényű példaként idézte föl a francia abszolutizm us mo-
delijét, am ely - szem ben az ellenpólusként aposztrofált biztos kapaszkodókat az em berek életében a bizalom angol parlamentáris m onarchiával - az állami gyám ko m egterem téséhez. A glob alizációs folyam atok eredm é dás modellértékű változatát valósította m eg. A m inden nyeképpen a 20. század nagy történelmi váltása lett az re kiterjedő ellenőrzés, irányítás és igazgatás elg y en g í e lső d leg es csoportok zárt k özösségei helyett az áthida tette a társadalom tagjainak együttm űködési és bizalmi ló kooperáció m egterem tésére irányuló törekvés. A tár késztetéseit, miután m indennel az állam hoz kellett for sadalm i tőke szétbontotta/szétbontja az első d leg es c s o dulni, legyen az gazdasági vállalkozás vagy m űvelődé portokat, s keresztkapcsolatok (és bizalm ak) eg é sz si kezdem ényezés. E n ged élyezés és támogatás egyaránt rendszerét terem tette/teremti m eg. A folyam at állásá a kormányzattól származott, am ely m eg kívánta hatá nak illusztrálására Fukuyam a történeti összehasonlítást rozni a társadalmi kapcsolatok hálózatát. A Johns hozott: Japán és Kína m odelljét elem ezte. A m ilitáriHopkins Egyetem pro sabb, állam ibb, a k öz fesszora idézte Tocqueponti igazgatásba vetett Francis F ukuyam a (1952. október 27. Chicago): a politikaville vélem ényét ameri nagyobb bizalom e g y fe elmélet és közpolitika modern kori történetének egyik leg kai tapasztalatai kap lől gyengítette a család meghatározóbb gondolkodója. A Johns Hopkins Egyetemen a csán; szem ben az ameri hatását, alávetette azt a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora és az egyetem kaiakkal állította hatékony m űködésnek, Nemzetközi Fejlődés Programjának igazgatója. Számos elő Tocquevilie - a franciák m á sfelő l le h e tő ség et kelő háttérintézetnek dolgozott, az amerikai külügyminiszté sem egym ásban, sem ál biztosított a sokkal pro rium munkatársaként közel-keleti kérdésekkel is foglalkozott. lamukban nem hittek, fesszionálisabb, nyitott, Többek között tagja volt az 1981 — 1982-ben Izrael és Egyip nem bíztak. Éppen ezért fogék ony gazdaság k i tom között közvetítő delegációnak, 2001-2005 között pedig a a francia utazó tudós az bontakozásának. A kínai Bioetikával Foglalkozó Elnöki Tanácsadó Testületnek. am erikaiak nagy e lő társadalom sokkal csaMunkássága előterében a nemzetközi kapcsolatok, a poli nyét Európával sz em ládcentrikusabb volt és tikai gazdaság és a demokráciaclemzések állnak, de vizsgálat ben éppen az együttm ű az is maradt, a család alá vonta a kultúra és a szociális tőke szerepét is a modern ködési k észség m agas v éd elm e ző fun kciója gazdaság fejlődésében, átfogó jelleggel kutatja továbbá az in fokában, a bizalomban m indm áig fennm aradt. formációs társadalomba való átmenet társadalmi következ látta. Fukuyama állítása A társadalom legfon to ményeit. Számos nemzetközi sikerkönyv szerzője. Ezek kö szerint a korm ánnyal sabb bizalom fókusza a zül legismertebb A történelem vége és a z utolsó em b er (The szem beni bizalm atlan család , am ely nagyon End o f History and the Last Mán) című munkája, melyben ság erős társadalmi g y ö gátolja nagyobb e g y s é kerei okán Franciaor amellett érvelt, hogy az ideológiai küzdelmekre épült törté gek kialakulását és haté szágban mindmáig na nelmi korszak - a hidegháború befejezésével, a berlini fal le kony m űködését. N em gy o b b ez az attitűd, v életlen , hogy a kínai omlásával és a liberális demokrácia győzelmével - véget ért. mint az Egyesült Á lla gazdaságban je lleg ze te Társalapítója és vezetője a The A m erican Interest (Ameri mokban. sebbek a családi vállal kai érdek) című magazinnak, amely az Amerikai Egyesült Á l Francis Fukuyam a kozások. lamok legújabb kori nemzetközi szerepvállalásaival foglalko szerint nem önmagában A bizalmi tőke n eg y e zik. az állammal van problé dik forrása Fukuyam a Politikai meggyőződéseivel sokáig a neokonzervatívok tá ma, inkább annak túl szerint az erkölcs, am ely borába tartozott. Később ez az egyértelmű elkötelezettsége m ű k öd ésével. U gyanis nem más, mint érzelm i fokozatosan csökkent, annak következtében, hogy a neokon az állam és az általa ve kapcsolat em berek kö zervatívok politikáját túlzottan militaristának és unilateráliszérelt jogrend szer Fu zött. Fő vonása a sz ív es nak tartotta. Meggyőződésévé vált, hogy Amerikának to kuyam a szerint éppen ségekre való hajlandó vábbra is célja a demokrácia világméretű terjesztése, de ezt a azért jött létre, mert bi ság, az együttm űködési célt a katonai beavatkozás helyeit inkább a politikai és gazda zonyos változások ered k ész ség - történ etileg sági fejlődés generálásával, az oktatás fejlesztésének támoga m ényeképpen a szolid a íratlan normák, erkölcsi tásával kellene elősegítenie. ritás, az együttm űködési értékek alapján. A z er (Az Ybl Klub szimpózium-meghívója nyomán) k észség m eggyengült a kölcs nem része a p oliti társadalomban, s a tár kai-jogi zónának, jó lle sadalmi tőke erősségéh ez vezető informális normák het segítheti annak m űködését. képződését formális szabályokkal, a jo g m egterem tésé A bizalom hiányzó inform ációs szabályai m ellett a vel pótolták. (Persze azt is hangsúlyozta, hogy az állam jogi normarend csupán pótszer. D e világosan kell látni, maga nem képes bizalm at építeni, mert a bizalom érzel hogy m indenfajta form alitás hatalmas tranzakciós költ mi kérdés.) A z állami tevékenységek, állami normák ségek et hordoz. Gondoljunk csak eg y ötszáz oldalas esetleg segíthetik a bizalom erősödését. szerződésre, m elyet jogi irodák állítanak össze, és ü gy A közös értékrend, a hagyom ány, mint a bizalm i ál védek serege tökéletesít. A hol van bizalom , ott munka, lapot forrásai körül korszakunkban újabb problémák pénz spórolható m eg. Ha viszont hiányzik a bizalom , keletkeztek. Korábban ún. elsőd leges csoportok kép igyekezn ek form ális elem ekkel helyettesíteni azt. ződtek; szom szédság, nyelv, bőrszín, vallás stb. adott Mezey Barna
F ra n c is F u k u y a m a m a g y a r nyelven k ia d o tt művei:
A történelem vége és az utolsó ember (The End o f History and the Last Man) Fordította: S om ogyi Pál László (Euró pa K önyvkiadó. Budapest, 1994. 600 p.: ISBN: 9 6 3 -0 7 -5 6 4 8 -X )
IKVttUrVKinwm
Bizalom
F»v»cK
FTSANCIS
FHK.W.YAMA
Poszthumán jövendőnk (Our Posthuman Future,). A biotechnológiai forradalom előzményei. Fordította: Töm öri Gábor (Európa K önyvkiadó, Budapest. 2 003. 381 p.; ISBN: 9 6 3 -0 7 7 2 9 9 -X )
Bizalom (Trust). A társadalmi eré nyek és a jólét megteremtése. Fordítot
Államépítés (State-building). Kor mányzás és világrend a 21. században.
ta: S o m o g y i Pál L ászló (Európa K önyvkiadó, Budapest, 1997, 615 p.; ISBN: 9 6 3 -0 7 -6 2 0 2 -1 )
Fordította: Kitta G ergely (Századvég Kiadó. Budapest, 2005. 197 p.; ISBN: 9 6 3 -7 3 4 0 -1 2 -2 )
A Nagy Szétbomlás (T he Great D isruption). Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése. Fordí totta: M. N a g y M ik ló s. (M em ória M undi-sorozat, Európa K önyvkiadó, Budapest. 2000, 493 p.; ISBN: 9 6 3-076732-5)
Amerika válaszúton (A m erica at the Crossroad). Demokrácia, hatalom és neokonzervatív örökség. Fordította: Töm öri Gábor (S zá za d v és Kiadó. Bu dapest. 2 006, 222 p.; ISBN: 9 6 3 -7 3 4 0 3 4 -3 )
Hiteleshelyek a középkorban K onferencia a m agyaro rszági írásbeliség 8 2 5 . évfordu lójára Pécsi T udom ányegyetem Középkori és Koraúj kori Történeti T anszéke és a Pécsi E gyházm egye Egyháztörténeti Bizottsága szervezésében 2006. decem ber 12-én konferenciát rendeztek az M TA pécsi székházában. 825 éves a hivatali írásbeliség cím m el. A z európai jogélet ezen egyedü lálló jelenségéről ta nácskoztak a téma jele s kutatói, egyetem ek és levéltá rak munkatársai. A rendezvény kiváló alkalmat b iztosí tott számukra, hogy a fellendülő hiteleshelyi kutatások eredm ényeit nyilvános fórumon is az érdeklődő közön ség elé tárhassák. M ayer M ihály pécsi m egyéspüspök köszöntője után Érszegi G éza professzor, a délelőtti szek ció elnöke tar totta m eg nyitóbeszédét, am ellyel m egalapozta a konfe rencia oldott hangulatát, valamint m egfogalm azta a ta nácskozás mottójának is tekinthető gondolatát: „Mikor
A
az írásbeliségről beszélünk, látnunk kell a mögötte lévő embert, akinek az ügyét pontosan és szakszerűen elin tézték, és látnunk kell azokat az embereket, akik mások _szolgálatába állították tudásukat, s ezzel nemcsak a ko
rabeli embernek szolgáltak, hanem a késői utódoknak is példát mutattak, hogyan lehet mások és a magunk javá ra egyaránt hasznosan tevékenykedni. ” 825 év e annak, hogy országunkban m egszületett a m agánjogi írásbeli ség új intézm énye; az 11 8 1-ben kibocsátott királyi o k levél következm ényeként a hivatali írásbeliség kilépett a királyi udvarból. 775 év e, Aranybullánk 1231. évi m egújításakor törvénybe iktatták, hogy a szóbeliséget k ép viselő poroszlók helyett az egyházi intézm ények le gyenek azok. am elyek az ü gyintézést írásba foglalják. Elsőként S olym osi L ászló professzor tartotta m eg előadását, am elyben tisztázta a hiteleshely fogalm ának kereteit, és felvázolta az intézm ény keletkezési körül m ényeit, valamint tevékenységén ek kezdeteit. Kőfalvi Tam ás, a S zegedi T udom ányegyetem d ocen se a hite leshelyi oklevelek forrástani jelentőségéről és sajátos ságairól szó ló előadásában m eggyőzően mutatta be, hogy a feldolgozottak m ellett m ég szám os elem zési és kutatási szem pont érintetlen a hiteleshelyi forrásanyag feld olgozása kapcsán, tehát m ég sok lelkes kutatónak igazi kincsesbányát jelenthet. Ezt követően Kurecskó M ihály, a M ÓL főlevéltárosa beszélt a nyitrai káptalan Arpádkor-végi hiteleshelyi tevékenységéről, különös tekintettel az ok levelek form ulás részeinek jelentésbeli és formai változásaira. K iss G ergely, a PTE adjunktusa történeti statisztikai m ódszerek seg ítség év el mutatta be a székesfehérvári káptalan forrásanyagát. Körmendi Tam ás, az ELTE tanársegédje a jászói kon vént közhite lű tevékenységét vázolta fel, különös figyelm et szen tel ve a konvent pecsétjeinek.
A délutáni szekció elnöke Font Márta professzoraszszony volt. Koszta László dolgozatát - a szerző távollé tében - Vajda Tamás ismertette Káptalanok és kanono kok a 13-14. században cím m el. Ezután C. Tóth N or bert referátuma következett, am elyben Zsigm ond ki rálynak a hiteleshelyekről szóló, feltehetően az 1390-es években keletkezett rendeletével ismertette m eg a jelen lévőket. Dreska Gábor, az ELTE tanársegédje a pannon halmi konvent 1353 és 1500 között keletkezett hite leshelyi kiadványaival kapcsolatban a felvallásokhoz kapcsolható szem élyek beazonosításának, a zá lo g lev e lek és a parancslevelek jellegén ek problematikáját vetet te fel, valamint a terminológiai változások és a homo regiusi intézmény átalakulását vázolta fel. Ezt követően Fedeles Tamás, a Pécsi Tudom ányegyetem adjunktusa a
pécsi székeskáptalan késő középkorban keletkezett ok levelei kapcsán mutatta be annak hiteleshelyi tevékeny ségét történeti statisztikai szem pontból. V ek ov Károly, a kolozsvári egyetem docense a gyulafehérvári káptalan tevékenységéről beszélt a 16. századi szekularizációval összefüggésb en . A szek ció utolsó előadását Bilkei Irén, a Zala M egyei Levéltár cím zetes igazgatója tartotta a za lai konventeknek a M ohács utáni évtizedekben végzett tevékenységéről, s a konventek tevékenységében ebben az időben bekövetkezett változásokról. A szim p ózium ot a szervezők (F edeles Tam ás és Bilkei Irén) azon ígérete zárta, hogy a konferencia anyagát tartalmazó tanulm ánykötetet a közeljövőben kezükbe vehetik az érdeklődők.
Arvai Tünde
Az ónodi országgyűlés háromszázadik évfordulója Ónod, 2007. június 10.
nod község Önkormányzata és a Lorántffy Zsu zsanna Honismereti Egyesület többnapos ren dezvénysorozatot szervezett az ónodi országgyű lés háromszázadik évfordulója alkalm ából. A nyitóünnepségre május 24-én került sor, azon - II. Rákóczi Ferenc szem élyi titkárának. Beniczky Gáspár nak a naplójában meghatározott - időpontban, amikor a fejedelem bevonult az országgyűlésbe. Ezen alkalommal a történelmi felekezetek esperesei mutattak be ökum eni kus istentiszteletet. Kovács Tibor országgyűlési képvise lő tartott ünnepi beszédet, tör ténészek méltatták a szabad Mcllyck a- Magyar-Országi Hazájok Szabadságáért ságharcot, végezetül kom oly ófzve-fzövetkezett StAtüiok és Kendek, c‘folyó I7c7- klzcen. zenei koncert zárta az e s e dóbéli Púnkóít Havinak 16. napjára haladott, és az Ónod táján lévó Mezőben tartatott Ktaönféges Gyűlésében ccn d u d a lményt. Két nappal később Bor tattak, és végeztettek. sos István szobrászművész Rá
Ó
A R T I C U L U S O K ,
kóczi bevonul az ónodi országgyűlésre cím ű domborművét avatták fel a községben, vala mint a M iskolci Többcélú Kis térségi Társulás tartott kihelye zett ülést, amelyen kulturális műsort is rendeztek. A követ kező napokban elsősorban a község diákjainak szerveztek programokat, am elyek főként a történelmi ismeretek elm élyí tését segítették. A záró esem ényekre június 10-én, vasárnap került sor; ezek en a jogtörtén et-tu d o mányt és az ELTE ÁJK M a gyar Á llam - és Jogtörténeti Tanszékét alulírott képviselte. Tanszékünket az Ónodi K öz ségi Önkormányzat m ég ak kor kérte fel. amikor a tervek között eg y tudom ányos ülés gon dolata szerepelt; ezért esett a Rákóczi-kort kutató
ELÖL-JARO BESZED.
M ellében e z jtn Gyűlésnek 'T c r /n w /u a , és hirdetésinek ok.il jele m é in ek .
{ ISTEN Kegyelméből Fejedf.ífai KAK0C71 Ff.Kf.XCZ, A-Subádért Aifve-fcflvetkfctettMagvar0ríii£i^woitni'né»RnulefcnekV«érl6i’F.IEDELMF-, ¿v Hűinkfxjbaáiicá^:iírvc-fifaejkcecHvtfftMafyjr.Otfó*' [0.-Ü¿urjwokttRendű»: Ad;ynk !t:HoftramkV)Mia‘ftnyeb^v*től&tM'tr>, írótSvwftscf.inVoykIjrtrotkettőre!r>íi*cn:co!v.v>.c-yedlla’óla »oindenndtya,bo£ya:ilt»lOrtaigcmkaT,v&lotHátink*h»jd»ni í;bp3Hy*!vailljibAiri»k,élmindM»j>unVina'<. •«mind Mjudtíórvfcfiakilbndó fiirattbüfjodiTCüu-nto:íCtSvhwrk. Kiherkcpíft>• T>J$í]íi,imndnyijunketfetAa-crairyábó»«r.egpóNilnnnkkívánón.é»a* MíJm.ioklókí)'«n*:íúSmképeftjőfóly*;ratf)sai, ">tejbezmfbttfiei.itrrnienUcn»a«61.o!ó uün¡¿i/¡.»dúlj;::!rct:T’tUibi'imaftkitioáSswA«tán,VaíflőFcjed«lm»^*ii^«ur.kbölic* fislfói7C7 tfírr:«i36WliPlnkMHiváruVtW’inapjára, J/.Oiiodríjin!c*óMctibtftbi'dcrtttítr. Acazvrinbizonyoiokokula*on b.vrrapnikitS-diknapjáraelhabJitatOTikóú>n*.é(;n Gyilévmkrr, Hüíi.kkIxr.javánakmonkálkoduára netveöftvc-gyfilekcrví.i. elc££clisict \ rapníitaltuk,mtllyriv.itl<lésycr..-uonBele«*7f^lcit>anaz Máinak. Vró?«egyc7 »sí:Oi’lcreit krj^icn or»1kcd«ra-wlp rijryóOá»V«at. ctcb> bemkeneny*jjyaljijtciI>.o?"álatjjf.akt«ija, íiannaknyotiiorowRm iüfvaalá!raj:anicy:»cset:ücnnúnkci,Jiellen.való £dn Ma-?.a:in)(. ^Jiv>if»kóJtaíma/JtSramimlnyiian fel.killnín,úiabbmc®-c*yctctfkcd*el, i\fi'tclktíicftjcícarígctiúke*kSrerkatodűAfncsicscktt. /T SzAveiségneh m tg.tanÁ sárol, eüer.c ve’tlknek pedig bhn. let ésérÚ y VpélAÁjÁrói. E I. $ Ó
A R. T
I C U L U $.
cívedút-valjercg-r»rfó*a) AZ*iemberekk^lakiícocjkcb•e'mm«f.!l»ymxar.nkOirlf.k'cíwiioaVár:u,k.mi*»»BfiofkodreanldmboeklniakQtUiyA, i Tairomínjok
példijiból-Kupafcritvin.mindengoMfzcílenles-iobidonabs»orfr>MJftnjis«clbomolHjtithnúl«nareJjyon. h mcgwraíiék. A* jtclinm«>‘e(rrvciuj-oin^AJOt’iiik,'\»¿¿iEls-'ikfeomorjpcldípbólWfcycveneüúnkbc«-¿»¿n,*inzy3tA(•yln.ihorAf/akot y«tlen>jynthaf/ajlónama'rcftcrcv8r’kevcg,falúnak,melaz-.y*;V./uk!\atá*dijjírenjrn^-ekín*>16kapdfHjvml■f/óffrtcjnnVneknt.-oellyhirnlen, t»n/wj/ei fajjíi féból, 7nr&zVimzijit linóravisfék. bogit>4'tvíjjkótímfej« GyuJeiebőlcjynchinyV3rmef,»íktecfi-vefitőlerelekétírtin,no'r.üraff/afcadáioka:,'srif*. fciTOAÍso.óiúnfe;e»
Az ónodi gyűlés törvénykönyvének első oldeda
M ezey Barna professzorra a választás. Időközben változott a szervezők elk ép zelése, így a záró esem én y - hasonlóan a nyitónaphoz - a n agyközön ség számára szervezett d ísz ünnepéllyé nem esedett. Ezzel a feladat, am ellyel végül ne kem kellett m egb irk ózn om , n eh ezeb b é vált, hiszen eg y ünnepi környezetben tartott beszédnek em elkedettnek és lelkesítőnek kell lennie, ami miatt a jogtörténészi szakmai kritérium okat háttérbe kell szorítani o ly m ódon, hogy a beszéd maradjon kellően tu dom ányos is - ezzel m éltó le gyen a tudom ányos műhely elvárásaihoz - , másrészt ne le gyen ünneprontó, túlzottan is realista. Tehát nem az volt a leg n eh ezeb b , h ogy m it is mondjak a jelenlévők nek, ha nem az, hogy miként m ond jam el beszédem et. V égül ah hoz a taktikához folyam od tam, hogy a b evezető és a be fejező gondolatok kellően ün n ep élyesek és lelkesítők le-
gyenek, m íg a tárgyalási rész szakm ailag m egalapozott A z ü n n ep séget délután falunap k övette, am elyet és a körülm ényekhez viszonyítva reális képet fessen a e ste tűzijáték zárt, de fontos m eg em líten i az É szak gondokkal kellően megterhelt országgyűlési tárgyalá m agyarországi Várak E g y esü letén ek ezen a napon sokról. tartott, k ih ely ezett Ezt a hivatalos zá ü lését is. róünnepséget a helyi Zárógondolatként református templom e lism é tle m , am ely ban rendezték meg. már a szövegből is A z ökumenikus is kiolvasható: mindig tentiszteleten a házi felem elő érzés, ha gazda C som ós Jó eg y k ö zö sség őrzi zsef református püs hagyományait. pök hirdetett igét. de A z ilyen jellegű dr. Keresztes Szilárd rend ezvén yek en , görög katolikus me esem én yek en való gyéspüspök, Mándi részvétel építi a j e Zoltán római katoli lenlévők lelkét és kus érseki helynök és szellem ét, de a szak dr. Fabinyi Tamás mai jellegű részvé evangélikus püspök telt nem tartom sz e is tartott egy-egy rörencsésnek. h iszen Orlai Petrícli Soma: Az ónodi országgyűlés videbb beszédet, il az ünneplést erőtel letve megáldotta a jelenlévőket. A z egyházias részt a vilá jesen el kell választani - s az em berek m indig is e lv á gi szónoklatok követték. Dr. Szili Katalin országgyűlési lasztották - a hétköznapoktól. E gy szakm ailag m egala elnök asszony beszédét dr. Ódor Ferenc m egyei közgyűlé pozott és igén yes jogtörténészi előadás pedig a h étköz si elnöké követte, ezután a jogtörténészi előadás követke napi szakm aiságh oz és nem az ünnepek em elkedett, zett, végül a község által kiírt országos szónokverseny csak a szép et és a jót m eglátni akaró szellem iség éh ez győztese, Balázsfalvi Balázs tatai református diáknak Rá illeszkedik. kóczi intelmei az ezredforduló magyarjaihoz című szónok latának előadására került sor. Völgyesi Levente
A k a to n a i b ü n tető kodifikáció tric e n te n á riu m a Tudományos em lékülés a z 17 0 7 . évi ó n odi országgyű lésen elfogadott h a d i törvények h árom századik évfordulója alkalm ából „ De hogy rendesebben a dolgok folyjanak:
lm, illy Edictumok ott publicáltatnak, Minden zászlók alatt megtrombitádtatnak, S a commendó által megolvastattnak m agyar katonai büntetőjogi gondolkodás az e l telt évszázadok alatt szám os változást ért m eg. A z erdélyi fejedelm ek idején m egszületett kato nai büntetőjogszabályok egyszerre jelentették az addig
A
jobbára csak egyedi szabályok laza halmazának tekint hető jogi normarendszer eg y ség es szerkezetben történő ö sszefoglalását, valam int a modern jogalkotás kezdetét. E kor legjelentősebb alkotásai kétségkívül II. Rákóczi Ferenc fejedelm i uralkodása alatt keletkeztek. Mint m inden hadúrnak. Rákóczinak is az volt a célja, hogy hadserege erejét a fegyelem m egszilárdításával fok oz za. E célb ól 1 7 0 3 -1 7 0 7 között több, a hadsereg szerve zésév el kapcsolatos szabályzat, ún. regulam entum , il letve a helyes viselkedést szabályozó norma. ún. edictum került kiadásra. E két jogszab ályi form ula határoz ta m eg az 1707. évi ónodi országgyűlésen elfogadott hadi törvényeket is, am elyek keretében egyszerre alkot ták m eg és hirdették ki a szövetkezett országok rendjei által elfo g a d o tt általános katonai sza b ály za to t (Regulamentum Universale) és a Hadi Regulák, Artikulusok, Edictumok és Törvények Kalay Fái főhadi-bíró szerkesztette kiadásáról szóló katonai szabálygyűjte m ényt (Edictum Militare). A fenti jogszab ályok immár három évszázadra viszszatekintő jogtörténeti jelentőségét és annak a katonai jo g v iszo n y o k jelenkori szabályozására gyakorolt, nem elhanyagolható hatását jól jellem zi, hogy a Pécsi T udo m ányegyetem Á llam - és Jogtudom ányi Kara a Kapos vári Katonai Ü g y észség g el közösen e kerek évforduló
alkalmából Pécsen, 2007. május 18-án tudom ányos em lékülést rendezett. A H onvédelm i M inisztérium Had történeti Intézete és M úzeum a által erre az alkalomra összeállított és rendelkezésre bocsátott em lékkiállítás sal egybekötött tudományos tanácskozás vendéglátója, a Pécsi Tudom ányegyetem Á llam - és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Krim inalisztikai T anszéke több szem pontból is fontosnak érezte, hogy az em lék ülésnek helyt adjon. E gyfelől - ahogy arra dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a pécsi jogi kar dékánja köszön tő jében külön kitért - a Tanszék országos összevetésben is kiem elt figyelm et fordít a katonai büntetőjog (kü lö nösen a katonai büntető eljárásjog) oktatására, m ásfelől külső óraadói között köszöntheti a rendezvény fővéd nökét, a katonai büntetőjog nem zetközi m űvelése terén - a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság eln ök e ként - is kiem elkedő érdem eket szerzett dr. K ovács Ta más legfőbb ügyészt. „Ha tiszta vizet iszol, gondolj a forrásra!” - fig y e l meztetett köszöntőjében egy m ély értelm ű vietnami m ondás szavaira a legfőbb ü gyész, aki b evezető előadá sában a magyar katonai büntető-igazságszolgáltatás történeti fejlődését tekintette át. Szavai a katonai bünte tőjog területén olyan tiszteletre m éltó egyéniségeket idéztek m eg, mint - a fent már em lített, a három száz éves jogszabályok előkészítésében elévülhetetlen érde m eket szerzett - dr. Kalay Pál, vagy a m agyar katonai büntető igazságszolgáltatás ezer év es történetét m ég a 20. század harmadik évtizedében a teljesség igényével ö sszefo glaló dr. Cziáky Ferenc. A nap m ásodik előadásában dr. C zigány István alez redes, a HM Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettese széleskörű áttekintést nyújtott a kuruc hadsereg szerve zetéről. fegyvernem i és fegyverzeti viszonyairól. M ivel a 18. században az ország fegyveres ereje, a határvéde lem feladataiból fakadóan, kizárólag könnyűlovas és könnyűgyalogos alakulatokból állt, ezért II. Rákóczi Ferencnek és a m ögötte felsorakozó tisztikarnak kellett m agyarokból és idegenekből, elsősorban ném etekből és franciákból ütőképes hadsereget szervezni. Ez oly mér tékben sikerült, hogy a nyolc esztendős háborút 1711 tavaszán lezáró kom prom isszum os békét követően a portyázó harci tapasztalattal rendelkező magyar huszá rokat tárt karokkal fogadták Európa különböző harcte rületein. A z ónodi országgyűlésen elfogad ott katonai sza bályzatok jogtörténeti jelen tőségét tárta a hallgatóság elé dr. M ezey Barna tanszékvezető egyetem i tanár, az Eötvös Lóránd Tudom ányegyetem Á llam - és Jogtudo mányi Karának dékánja. Előadásában ism ertette a Regulamentum Universale és az Edictum Militare fon tosabb ism érveit, valam int az 1707. évi con ven tu s összeh ív á sá n a k körü lm ényeit. A 18. században elk ez dődött büntetőjogi kodifikációs munkák közül a sza
badságharcban - a hadsereg jelen tőségén ek n övek ed é se miatt és a feg y elm e m egszilárdítására irányuló elv á rásoknak m egfelelően - csupán a katonai büntetőjog kodifikációja vezetett eredm ényre. A z elfogadott sza bályzatok felépítése m eg felel eg y rendszeres büntető kódex szerkezetének, ugyanakkor nem egy egyszerű katonai büntető törvénykönyvről van szó, hanem - je l legét tekintve - egy részletes büntetőjogi szabályozást is magában foglaló általános katonai szabályzatról, am elynek célja elsősorban az volt. hogy bűnm egelőző, nevelő hatást váltson ki, és csak másodsorban az, hogy elrettentsen. A katonai igazságszolgáltatás hatályos és egykori je l lem zőit mutatta be összehasonlító, programzáró előadá sában dr. Trem m el Flórián egyetem i tanár, a házigazda tanszék egykori vezetője. Trem m el professzor az ónodi hadi törvények kapcsán m egjegyezte, hogy az edictum nem csak a katonai büntetőjog, hanem az általános bün tetőjog terén is jelentős m érföldkőnek számít, m ivel eh hez hasonló, eg y ség es szerkezetbe foglalt büntető kódex az általános büntető kodifikáció során sem született. Tremmel Flórián a katonai büntetőeljárással kapcsolat ban m egállapította továbbá, hogy azt az általánostól e l térő, két különös alapelv, éspedig a fegyelem erősítés, valamint a gyorsaság k övetelm én ye hatja át. E két - tör vényben m eg nem határozott, ún. puha elvnek tekinthe tő - alapelvnek egyszerre kell az eljárásban érvényesül nie. annak érdekében, hogy a katonai büntető-igazság szolgáltatás beteljesítse szakszerű funkcióit. * * * Bár a 1707. évi ónodi országgyűlésre a tricentenáriumi évben további rendezvényeken - így m indenek előtt a Budapesten. 2 007. június 6 -1 0 . között, harminc két ország vezető katonai jogászainak részvételével im már nyolcadik alkalom m al megtartott nem zetközi kato nai büntetőjogi konferencián - is m egem lékeztek, az év első ilyen em lékü lésén ek legfontosabb konklúziója az, hogy napjaink katonai büntető jogalkotásának k oncep ciója m ég három száz év távlatából sem nélkülözheti azokat az elvek et, am elyek már a kuruc időkben is m egvoltak. E n nélfogva csak helyeselni lehet azokat a kodifikációs koncepciókat és törekvéseket, am elyek eg y önálló katonai büntető törvénykönyv m egalkotását sürgetik, mint ahogy erre példa született 1707. június 21-én, Ó nodon.
Bögöly Gyula - Hautzinger Zoltán
1Idézve Tolvay Ferenc: Mim folyt Magyarország dolga in Annis proxime elapsis 1703. 1704 et 1705, azokrid irt rövid rythmica história szakaszszai című verses krónikájából.
A „büntetési re n d sz e r" á ta la k ítá s á n a k m e g je le n é se Kossuth Lajos Pesti H írla p já b a n (1 8 4 1 -1 8 4 4 ) Bató Szilvia PhD-értekezésének nyilvános vitája
zép szám ú érd ek lőd ő jele n létéb en került sor dr. B ató S z ilv ia fenti cím m el írt doktori ér tek ezé sének n y ilv á n o s vitájára 2 0 0 7 . m ájus 23 -á n , a S zeg e d i T u d o m á n y eg y etem Á lla m - é s Jog tu d o m á nyi Karának T an ácsterm éb en . A k on zu len si fela d a tokat dr. N a g y F erenc é s dr. B a lo g h E lem ér tanszék v ez ető e g y e tem i tanárok (S Z T E Á JK ) látták el. A z értek ezés h ivatalos bírálói dr. M e ze y Barna tanszék v ez ető eg y e tem i tanár (E L T E Á JK ) é s dr. S za b ó Ist ván tan szék v ezető eg y e tem i d o cen s (PP K E JÁ K ) voltak.
S
_
A Jelölt a k övetk ezők b en foglalta ö ssz e téziseit: A d o lg o za t elk é sz íté sé n e k a jo g i tu d o m á n y o s transzferkutatáson belül k ettős c é lja volt. E g y részt a Pesti Hírlap „büntetési rendszer”-recep ciójá n a k b e m utatása, m ásrészt a K ossuth L ajos é s lapja által a k o d ifik á ció s folyam atban betöltött szerep tisztázása. A kutatás az ö s s z e s K ossuth által szerk esztett szám (3 6 5 ) valam en yn yi rovatára (1 3 ) kiterjedt. A z ered m én yek n ég y csoportb a sorolhatók: 1. A b üntetési k érd ések a szak sajtó hiánya miatt részben a p olitikai lapokban jele n tek m eg. 2. A „büntetési rendszer” a rovatokban eltérő m ó don jelen t m eg. A v ezércik k ek program adó szerep et töltöttek b e, a fővárosi rovat a n a g yvárosi újságírást k ép v iselte . A vid ék i rovatok adatbázist jelen tettek a kortársak szám ára, h ely i k e z d e m é n y e z é se k so k a sá gát tették k ö zzé . A k ülföld i rovat a b ün tetőjogi m o d ern izáció e g y e s útjait jelen ítette m eg , a francia, an gol és ném et hírek játszottak fo n to s szerep et. A z Ér tekező a tu d om án yos cik k ek n ek adott teret. A z or sz á g g y ű lé si rovat cen zú rázva, d e gyorsan k ö zv etítet te a diétái vitákat, e z z e l fon tos ism eretterjesztő funk c ió t is betöltött. 3. A b üntetési célo k ró l sz ó ló hírek, felteh ető en p o litikai o k o k b ó l, a relatív elm é lete k túlsúlyát m utat ják. A halálb ün tetés von atk ozásáb an a lap csak az o rszá g g y ű lési viták során állt a lib erálisok által k ép
v ise lt eltö r lés m e llé . A testi b ü n tetések ellen er ő tel j e s k am p ányt folytattak, de a h a g y o m á n y o s g o n d o l k o d á sm ó d é s a sz a b a d sá g v esz tés feltételein ek hiánya m iatt csa k részered m én y ek et értek el. A k ép v iselt b ün tetési cé lo k k a l ö sszh a n g b a n a sz a b a d sá g v esz tést pártolták, d e d ö n tő en csa k börtönü gyi hírek láttak n a p v ilá g o t. A z e g y é b b ü n tetések közü l a p én zb ü n te tés teljesen ism eretlen v olt M a g yarországon , a b e csü le tb ü n tetése k e t e lle n e z te a sz er k e sztő ség . A jo g fo sz tó -jo g k o r lá to z ó b ü n tetések e g é s z sora jelen t m eg a lapban. 4. A Pesti Hírlapnak fo n to s k ö z v é le m é n y -fo r m á ló szerep e v o lt, d e n em k ö zv etle n ü l az 1 8 4 3 -a s ja va sla to k v o n a tk ozásáb an . E g y részt eltérő h an g sú ly ok fig y e lh e tő k m eg (h a lá lb ü n tetés), m ásrészt a s z o k ásjogon n ev elk e d e tt jo g á sz o k go n d o lk o d á sá t nem lehetett három és fél év alatt teljesen átform álni. A z ig a zi ered m én y ek csa k a k ie g y e z é s után je le n tk e z tek. M e z e y B arna a tém a v á la sz tá st illető en a k tu á lis nak találta a j e lö lt a zo n tö re k v é sét, h o g y a m a g y a r b ü n te tő jo g i g o n d o lk o d á s e g y sz ű k , ám fo n to s m et sz e té t v iz s g á lv a feltárja a „m a g y a r tu d o m á n y o s tra n szfer” reform kori je lle g z e t e s s é g e it . E lső ráné z é sr e ig en k o rlá to zo ttn a k tű n ő v á lla lk o z á sa , ti. az, h o g y b em u ta tá ssá a reform k or b ü n tető jo g á n a k n é h ány é v é t, s e z e n b elü l is a Pesti Hírlap k a p c s o ló d ó cik k e it, v a ló já b a n a k itű zött fela d a t p o n to s és k e llő e n in d o k o lt elh a tá ro lá sá t tette le h e tő v é , m á s részt m e g e n g e d te a je lö ltn e k , h o g y e z e n „ m ó d sz e r tani tak tik a” rév én im m ár a u to n ó m v iz sg á ló d á si k ö réből o ly k o r k ite k in tsen az e g é s z m agyar b ü n te tő jo g ra , a jo g ir o d a lo m r a é s a praxisra egyaránt. A té m a v á la sztá ssa l és a m ó d szerta n n a l k ap cso latb a n el kell ism ern i, h o g y a j e l ö l t m eg tette a z e ls ő lé p é s e ket a m a g y a r b ü n tető jo g i sz a k ir o d a lo m - é s forrás k utatás e g y e d d ig e lh a n y a g o lt terü lete, a sajtó fe lté r k é p e zésére . M e z e y p r o fe ssz o r úr az é r tek ezé s ér d em i ré sz é n e k a Büntetések a Pesti Hírlapban c í m et v is e lő fe je z e te t tartotta, a h o l a j e lö lt te r m in o ló g ia i k érd ések et ta g la l, a la p e lv e k k e l fo g la lk o z ik , az e g y e s b ü n tetések re v o n a tk o zó v élem én y ek et ö s s z e g zi é s e le m z i, m ajd le v o n ja saját k ö v e tk e z te té se it. A z o p p o n e n s e g y e tértett a je lö lt a zo n m eg á lla p ítá sá v a l, a m e ly szerin t a v iz s g á lt k orszakb an b ü n teté si ren d szerrő l b e sz é ln i an a k ro n izm u s. V é le m é n y e szerin t a j e lö lt m e g g y ő z ő e n b izo n y íto tta , h o g y a m a g y a ro r szá g i sz a k sa jtó (n e m ) a lak u lása, fe jle tle n sé g e é s a k o d ifik á c ió s ik e r te le n sé g e k ö zö tt sz e r v e s k a p c so la t van . F o n to s e r e d m é n y e azon jo g tö r té n e ti to p o s z m e g k é r d ő je le z é se , m iszerin t K ossuth L a jo s a Pesti Hírlap s e g íts é g é v e l a b ü n tető jo g i k o d ifik á c ió t b e fo ly á s o lv a e lő k é s z íte tte v o ln a a h a lá lb ü n te tés e ltö r lé s é t. M e z e y p ro fessz o r úr a d isszertá ció t k iválón ak íté l te. K érd ésk én t fo g a lm a zta m eg , h o g y m iért g o n d o lja a je lö lt, h o g y a sza k sa jtó fe jle tle n sé g e m iatt az ered m én y es k o d ifik á c ió elő tt csak teoretiku s kérd ések et leh etett m eg v ita tn i. M e z e y Barna tapasztalata szerint
a börtönügy gyakorlati k érd éseit a sajtó u g y an oly a n in ten zíven tárgyalta, m int az elm é leti problém ákat. Jelezte tovább á, h o g y a re cep ció fo galm án ak két ér telem b en történő használatát a d olgozatb an n em tart ja sz er en csésn ek . A je lö lt válaszában ú gy p on tosította k érd éses m egállapítását, h ogy azt ő az an yagi b ün tetőjogra ér tette, ahol a törvényi tén yállások n em lé te z é se m iatt nem foglalk ozh attak olyan sza k k érd ések k el, m int pl. a stádium tan vagy az elhatárolások. E zért vizsg á ltá k az a lap elvek et é s a b üntetéseket. S z a b ó István a d issz ertá c ió c ím é v e l k ap csolatb a n szin tén utalt arra. h ogy a „b ü n tetési ren d szer” k ife j e z é s h aszn álata term in o ló g ia i p rob lém ák at v et fel, é s ezért n em v é le tle n , h o g y a je lö lt azt id é z ő je lb e tév e h aszn álja. A m ód szertan i k érd ések re rátérve k ifejtette, h o g y a je lö lt sajtótörténeti e le m e k b ő l v e zet le jo g tö r té n e ti k ö v e tk e z te té se k e t, am i m iatt a té m a leh atárolása n eh ezeb b , é s e tek in tetb en n em ta lálta teljesen k ie lé g ítő n e k a d o lg o za tb a n n em v iz s gált k érd ések k ih agyásán ak in d o k o lá sá t, k ü lö n ö sen a k o d ifik á c ió e g y e s lé p é sei és a Pesti Hírlap cik k ei k ö zötti szo ro sa b b ö s s z e fü g g é s v iz sg á la tá t. E g y é b ként a c é lk itű z é s - azaz a k ö z v e títő e le m e k feltér k é p e z é se - m en tén S za b ó d o c e n s úr lo g ik u sn a k ta lálta a Pesti Hírlap é s a „b ün tetési ren d szer” ö s z sz e k a p c so lá sá t. S z e m lé le te sn e k é s m e g g y ő z ő n e k ítélte annak k im utatását, h o g y a p olitik a i sajtó v a ló ban erő s b e fo ly á st tudott gyak o ro ln i az e g y e s b ün tetési n em ek n ek az íté lk e z é si gyak orlatb an történ ő haszn álatára. K érd ésk én t fo g a lm a z ta m eg u g y a n a k
kor, h o g y e g y p o litik a i lap c ik k e ib ő l le h e t-e m e g fe le lő sza k m a i hátterű k ö v e tk e z te té s e k e t le v o n n i. K ritikai é s z r e v é te le it - e g y s é g e s sz a k m a i á llá sp o n t hiányában - u g y a n a k k o r rela tív n a k m in ő síte tte , é s a z ér te k e z é st a P h D -fo k o z a t o d a íté lé sé r e a lk a lm a s nak találta. A je lö lt S z a b ó István n ak ad ott v á la szá b a n azt a m ód szertan i fe lfo g á s b e li k ü lö n b s é g e t e m e lte ki. a m ely a m odern jo g tu d o m á n y i m ó d sz er ek n e k a jo g tö r té n e ti an yagra v a ló a lk a lm a zh a tó sá g á b a n , e n n ek e lis m e r ts é g é b e n m u ta tk o zik . A j e lö lt saját m ó d szerta n i m e g k ö z e líté s é t a zz a l a té n n y e l kívánta alá tá m a szta n i, h o g y a jo g tu d o m á n y i n é z e te k terje d é sé n e k e s z k ö z e i k ö zü l a frankfurti M a x -P la n ck Institut m ár két ta n u lm á n y k ö te te t is sz e n te lt a sz a k sajtón ak. D ek la rá lt c é lk itű z é s e i k ö zö tt n em sz e r e p elt, h o g y a z 1 8 4 3 . é v i ja v a sla t e lk é s z íté s é n e k a Pesti Hírlapban v a ló m e g je le n é s é t v iz sg á lja ; k ettős c é lja a „b ü n tetési re n d sz er” re ce p c ió já n a k é s a lap k o d ifik á ció b a n b etö ltö tt sz e r e p é n e k tisztá zá sa . A j e lö lt ú g y v é lte , h o g y b iz o n y o s k o rlátok k al lehet e g y p o litik a i lap c ik k e ib ő l m e g f e le lő sza k m a i k ö v e tk e z te té s e k e t le v o n n i, a m it d issz e r tá c ió já b a n ig y e k e z e tt m e g fe le lő e n illu sz tr á ln i é s a lá tá m a szta ni. A bíráló b izo ttsá g a d o lg o z a t é s a z o p p o n en sek tá m og a tó v é le m é n y e alapján ja v a so lta a S z e g e d i T u d o m á n y eg y e te m D oktori T a n ácsán ak , h o g y Bató S zilv iá n a k a P h D -fo k o za to t ítélje oda.
S zéc h e n y i István E g y etem tanácsterm éb en , az eg y e tem M u ltid iszcip lin áris T ársad alom tudom ányi D oktori Iskolája keretéb en , 2 0 0 7 . m árcius 23-án rendezték m eg S z ig e ti M a g d o ln a N é
N é m e to rs z á g m á so d ik v ilá g h á b o rú utáni á lla m é p íté se , alk o tm án y jo g i h ely zete és a z ú jra e g y e síté s
metország második világháború utáni államépítése, alkotmányjogi helyzete és az újraegyesítés cím ű P hD -doIgozatának n yilván os vitaü lését. A bíráló b i zottság tagjai: dr. S zigeti Péter (D S c ), e g y e te m i ta nár, a b izottság eln ök e, dr. M e ze y Barna (C S c ) e g y e tem i tanár, a b izottság titkára, dr. M áthé G ábor (C S c) eg y e te m i d o cen s, tag é s Dr. R é v é sz T. M ih á ly (C S c) e g y e te m i d o cen s, tag, valam int a d issz ertá c ió o p p o n en sei: dr. Kajtár István (D S c ) e g y e te m i tanár é s dr. Stipta István (C S c) eg y e tem i tanár. A z eln ö k felk érésére a Jelölt ism ertette téz iseit, il letv e d olgozatán ak főbb vonatkozásait. A d isszertá ció célja annak felv á z o lá sa , h o g y a II. világh áb orú után teljesen szétesett N ém eto rszá g a l k o tm án yos rendszere a talpra állás után h ogyan il leszk ed ett az 1945 előtti jogtörtén eti fo ly a m a to k h o z, valam int az, h ogy az e lő zm én y ek , az ú jra eg y esítésig e lv e z e tő út és m aga az e g y e síté s alk o tm á n y o s ered m én yei sz er v es e g é sz e t k ép ezn ek . A z e g y e síté s t
Szomora Zsolt
Szigeti M agd oln a PhD -értekezésének nyilvános vitája m eg e lő ző korszak politikai fejlem én y ei és a k ulisszák m ö g ö tti tárgyalások tükrében m ásk ép p en érték elh e tők a jo g sza b á ly o k b a n testet ö ltő ered m én y ek , sőt, igazán en n ek tükrében érték elh ető k . A z e g y e s íté s fo lyam ata k ü lö n ö sen érd ek es, m ert a n ém eto rszá g i ese m é n y e k le k ép ezték azt, am i e g é s z Európában tör
Jog
történeti siemle V ».J
tént 1945 é s 1990 között. A d isz sz e r tá c ió a terjed el mi korlátok m iatt elsősorb an N ém eto rszá g alk o t m ányjogi változásainak é s az állam történeti fe jlő d é sén ek fo ly to n o ssá g á t, egym ásra ép iiltsé g ét, e s e tle g e sen a ráerőszakolt változtatásokat k íván ta bem utatni, felv illa n tv a az esem én y ek p o lito ló g ia i ö s s z e f ü g g é s e it is. A z I. fejezet tém ája N ém eto rszá g h ely z etén ek v izsgálata az európai e g y e n s ú ly szem p o n tjá b ó l. A vizsg á la t ered m én ye azt m utatja, h o g y az 1871 -ben létrejött e g y s é g e s N ém eto rszá g , a bism arck i id ő sza kot le szá m ítv a , nem v o lt tek in tettel az eu róp ai e g y e n s ú ly k ö v etelm én y eire , a s z o m s z é d o k é r z é k en ységére, hatalm i törek vései két háborúba so d o r ták n em csak Európát, hanem a v ilá g o t is, e z z e l a 2 0 . század v é g é ig e le g e n d ő ok ot szo lg á lta tv a e g y e g y e sített N ém etországtól va ló féle lem r e. N ém eto rszá g E urópához va ló v isz o n y a tehát k ardinális kérdés. A II. világháború utáni újjáépítés során A d en a u er kan cellár ezt felism erte, s p olitikáján ak k ö szö n h ető en N é m e to r sz á g e lle n s é g b ő l, e lle n f é lb ő l e lfo g a d o tt partnerré vált. A z 1990. é v i ú jr a eg y esítés u g y a n csa k igazolta ezt a politikát. A II. fejezet a g y ő z te s hatalm ak N ém eto rszá g g a l k ap csolatos hatalm i céljait v iz sg á lja , k ie m e lv e , h o g y ezek et a célok at részben az e lő z ő fejez etb e n taglalt féle lem , részben az anyagi h aszn ok , ille tv e a p o liti kai stratégiai érdekek igazgatták. A III. fejezet tárgya N ém eto rszá g II. világh áb orú utáni, k ü lö n leg es alk otm án yos h ely z etet ered m én y e ző felo sztá sa , a ném et állam m e g sz á ilá si ö v e z e te i nek, s k ü lön ösen a nyugati é s k eleti zón ák k ü lö n b ö ző , eg y m á stó l eltérő arculatának, valam in t annak az útnak az érzék eltetése, a m ely a két N ém eto rszá g ki alak ulásához vezetett. A IV. fejezet főként a n em zetk ö zi sz erző d ések tük rében vizsgálja annak okát, h ogy m iért nem jöhetett létre e g y s é g e s ném et állam , m ilyen lép ések , m ilyen k onflik tu sok v ezettek a két n ém et állam m eg a la k u lá sáh oz. K ülön alfejezet taglalja B erlin városának a l k otm ányjogi h elyzetét, valam in t „Saarland" k ü lö n le g e s alk otm án yos állapotát, am íg újra az N S Z K o rga nikus ré sz év é vált. A két n ém et állam alk o tm á n y o s törvén yeit v iz sg á lv a a S zer ző tételesen ism erteti az alk otm án yos szab ályozást, h a n g sú ly o zv a a korábbi alk otm án yos gyök erek et, illetv e az ez ek tő l v a ló e lté réseket, kitérve a w eim ari alk otm án y tanulságaira és ezek felhasználására, érintve az a lk o tm á n y o zó atyák vitáit, m ajd az alkotm ányokra ép ü lő , é s a m eg sz á lló hatalm ak által korlátozott állam i in tézm én y ren d szer m ű k öd ését, a két állam eltérő é s eg y m á stó l eg y r e in kább e ltá v o lo d ó alk otm án yos b ere n d ez k e d é se k ö z ö t ti k ü lön b séget. A z V . fejezet a két n ém et állam létrejötte utáni e g y e síté si törekvések kel fo g la lk o z ik . A hidegháború m egm erevítette az e g y e síté s se l k a p c so la to s n y u g a ti-k e le ti elk é p z elé sek et. A két n ém et állam eltérő irányultságú n em zetk özi in tegrálódása, valam in t a két ném et állam ö n á lló léte 1955-b en m ár á lla n d ó 72
sülni látszott, s a z e g y e s íté s k érd ése lekerült a p o liti ka napirendjéről. A z N S Z K a lk o tm á n y o s törvén ye, az A la p tö rv én y azon b an 1 9 9 0 -ig tartalm azta azt a m eg fo g a lm a zá st, a m ely szerin t a N ém et S z ö v e tsé g i K öztársaság tö rv én y h o zó i m in d ad d ig nem fogadnak el alk otm án yt, a m íg a teljes n ém et la k o ssá g nem tud ja ö n ren d elk ezési jo g á t g y a k o ro ln i. A z 1990. év i e g y e síté st m e g e lő z ő b e lső é s k ü lső p olitikai k o n flik tusok b ól ism ert, h o g y a „teljes n ém et la k o ssá g b a ” a nyugatiak e g y része n em csa k a k om m u n ista n ém et állam lak osságát, hanem a II. világh áb orú után e lsz a kított, volt n ém et területek n ém et szárm azású lak o sait is b eleértette. A V I. fejezet a z 1 955. év tő l 1 9 6 9 -ig , a baloldal k orm ányalak ításáig terjedő id őszak ban tekinti át a nyugati n ém et állam p o litik a i pártjainak tervezeteit az e g y s é g e s n ém et állam ról, to v á b b á a két n ém et ál lam . valam int az N S Z K és a S zo v jetu n ió eg y m á ssa l szem b en i erőpróbálgatásait. A taglalt korszak v é g é re eg y re inkább fele rő sö d tek azok a v élem én y ek , a m ely e k szerint el kell fogad n i a kialakult határokat, el kell ism erni az N D K -t, m int állam ot, é s újra kell rendezni a k ap csolatok at a k elet-eu róp ai sz o cia lista állam ok kal. A V II. fejez et az N D K k ü lö n á lló n ém et á lla m isá gára irányuló tö rek v ések et tekinti át. h a n g sú ly o zv a az erő sza k o lt id eo ló g ia i a rg u m en tá ció és a lak o ssá g e lle n k e z é se közötti k ü lö n b ség et, valam int - a szo v jet b efo ly á s n ö v ek ed ésé n e k eg y értelm ű jelek én t - az 1968. év i alk o tm á n y o s változások at, a m ely ek ered m é n y e k é p p e n a k o m m u n ista párt v e z e t ő sz e r e p e a lk o tm á n y o s v éd ettség b en részesü lt. J elen tősen h o z zájárultak a két n ém et állam eltá v o lo d á sá h o z az uta zással k a p cso la to s sz a b á ly o k , a m ely e k a nyugati b e utazókra je le n tő s an yagi terheket róttak, s a kiutazás általában v é v e le h etetlen n é vált. A VIII. fejezetb en taglalt id ő sza k ( 1 9 6 9 - 1 9 8 2 ) új k orszakot jele n tett a két n ém et állam k apcsolatában. A z N S Z K -b a n a b a lo ld a l ala k íto tt korm ányt, s Brandt, ille tv e S ch m id t k a n cellá r k ezd em é n y e zésére az 1 9 7 0 -e s év e k tő l e n y h ü lé si p o litik a k ezdődött. M in d ezt alátám asztják a s z ö v e ts é g i állam 1970. au g u sztu s 12-én M o szk v á v a l. V arsóval é s 1973. d e cem b er 1 1-én P rágával kötött sz e r z ő d é se i, valam int a Berlin kapcsán m eg k ö tö tt „ N ég y h a ta lm i e g y e z m én y ” , a m ely N y u g a t-B erlin státuszát biztosította. A z N D K -v a l kötött ún. A la p sze rz ő d é s, a m e g lé v ő határok e lism e r é se , a két n ém et állam eg y ü ttm ű k ö déséről s z ó ló m eg á lla p o d á so k jelen tették az en y h ü lési p o litik a ered m én y eit, am i n em csa k a két ném et állam kapcsolatában h ozott v á lto zá st, hanem lé n y e g esen hozzájárult a K e le t-N y u g a t-k o n flik tu s g y e n g ü lé s é h e z , u g y a n a k k o r e g y e n g e t te a z ö ssz e u r ó p a i fesz ü ltsé g ek felo ld á sá h o z v e z e tő utat. A „ M o szk v a i sz e r z ő d é s” m érfö ld k ő v o lt az e n y h ülési p o litik a történ etéb en . A S zo v jetu n ió és az N S Z K szerző d ö tt a n em ze tk ö zi b ék e fenntartására, a földrajzi status q u ó b ó l k iin d u lv a a z eu róp ai h ely zet n orm alizálására, az e n y h ü lé s ápolására. A szerző d és
je le n tő sé g e abban áll, h o g y a sz ö v e tsé g i korm ány elő szö r nem k érd őjelezte m eg a II. világh áb orú utá ni földrajzi, az állam határokat érintő v áltozások at. A szerző d ő felek k ö telezték m agukat arra, h o g y vitás kérdéseiket k izárólag b ék és úton ig y e k e zn ek m e g o l dani, tartózkodnak az erőszakkal v a ló fe n y e g e té stő l és az erőszak alk alm azásától, területi ig é n y e k e t nem tám asztanak eg y e tlen állam m al szem b en se m , é s az európai állam ok határait sérthetetlen nek tek intik . E m eg fo g a lm azásb a term észetesen beletartoztak a n é m et h atárkérd és le g é r z é k e n y e b b p o n tja i, az O d era -N eiB e-von al e lism er ése L e n g y e lo r szá g n yu gati határaként, valam int az N S Z K é s az N D K k ö zötti határ elism erése. A z N S Z K azonban u g y a n a z nap átnyújtotta eg y o ld a lú nyilatkozatát, a „N ém et e g y ség r ő l sz ó ló le v ele t”, am elyb en kinyilatkoztatta: a „M oszk vai sz er ző d és” nem m ond ellen t annak az igénynek, hogy a ném et nép egyszer, szabad önren d elk ezési jogát gyakorolva, az e g y s é g e s N ém etország létrehozása m ellett d öntsön. M inden fenntartásunk ellenére a M oszk vai szerződ éssel, a K eletre történő nyitással új korszak vette kezdetét Európa politikai életéb en . A IX. fejezet a k elet-n ém et k om m un ista hatalom ö sszeo m lá sá t taglalja. A z 1980-as év e k v ég é n a kelet-ném et k om m un ista v e z e té s m ereven sz e m b e szállt a reform okkal, m egh am isította az 1989. m ájus 7-i választások ered m én yét. A g o rb acsovi p olitik á nak k öszön h etően m egváltozott n em zetk özi h e ly z e t ben m eg erősöd ött a k elet-n ém et e lle n z é k , a m ely 1989 jún iusától dem onstrálok ezreit-tízezreit vitte az utcára, p olitikai szerv ezetek alakultak, s az eg y re erősöd ő politikai n yugtalan ság, valam int az a tény, h ogy a S zov jetu n ió n em avatkozott be az N D K b elü g y eib e, a k om m un ista hatalom b ukásához, az uta zási szabad ság elér ésé h e z, a berlini fal m eg n y itá sá h oz vezetett. A m agyar é s a cseh k orm ány h atárnyi tása k ö v etk eztéb en k iáram ló több sz á z e z e r k e le t n ém et á lla m p o lg á r m e g je le n é se a n y u g a t-n ém et m en ek ült-táb orok ban rövid id ő alatt sü rg ő se n m e g o ld a n d ó g o n d o t je le n te tt a n yu g a t-n ém et k orm ány szám ára. A X. fejezet a ném et e g y e síté sh e z v ez ető út je le n tőseb b m ozzanatait m utatja be, többek k özött az N D K v ezető in ek k ísérletét az N D K m egtartására, valam int K ohl k an cellár m egold ást k ínáló 10 pontját a ném et k on föd erációról. A z utóbbi in tézk ed ések s o rát vázolta fel az N D K -n ak nyújtandó azon n ali k onk rét se g ítség tő l a M od row java so lta sz e r z ő d é se s k ö z ö s sé g létreh ozásáig, a két ném et állam k on föd eratív struktúrájának b e v e z e té s é ig , v ég ső célk én t p ed ig a föderatív állam i rend létreh ozását fo g alm azta m eg N ém etországb an, azzal az e lő fe lté te lle l, h o g y N D K ban legitim , d em okratik u s korm ány alakuljon. A program a szabad v álasztások után ö ssz n é m e t in téz m én yek e g é s z sorát tervezte létreh ozn i. A terv sik e re esetén a n ém et nép ön ren d elk ezése alapján vívh at ta voln a ki állam i e g y sé g é t. A történ elem azonban túlhaladta az e sem én y ek et, 1989 szep tem b eréb en
m ár szá zezrek von u ltak a k ele t-n é m et vá ro so k utcá in a n ém et e g y s é g e t k ö v e te lv e , é s a hangulat átragadt a n y u g a t-n ém et p olitik u so k ra . A z N D K politikai és g a zd a sá g i sz é te sé sé n e k roh am os g y o rsu lá s a 1990 m árciusában arra k észtette K oh l kancellárt, h ogy g a zd a sá g i és p én zü g y i uniót ajánljon a z N D K -n a k . A m árcius 18-ára elő re h o z o tt k ele t-n é m et parlam enti v á lasztások ered m én y ére je le n tő s hatást gya k o ro lt a g a zd a sá g i é s p én zü g y i u n ió terve, valam in t a n yugat n ém et pártok k a m p á n ytám ogatásai. A k elet-n ém et vá la sztó p o lg á ro k a g y o r s ú jra eg y esítésre é s a p iacgazd aságra szavaztak. A X I. fejez et az e g y e s íté s t le h e tő v é té v ő n ég y h a talm i tárgyalások lé n y e g e se b b pontjait v e sz i sorra, bem utatva a jo g sz a b á ly i hátteret, a m ely sz ü k sé g e ssé tette a nagyhatalm ak b e le e g y e z é s é t, valam in t az ér d ek eg y ez tető d ip lo m á cia i tárgyalások at, a m ely n ek ered m én yek én t létrejöhetett a n ém et e g y s é g . A X II. fe je z e t m a g á t a z e g y e s ít é s t, a sz u v e r e n i tás létrejöttét tá rgyalja. A „ N é m e to r s z á g o t érin tő záró r e n d e lk e z é se k r ő l s z ó ló s z e r z ő d é s ” 10 c ik k e ly ben s z a b á ly o z ta a n ém et e g y e s ü lé s k ü lp o litik a i v o n a tk o zá sa it, a m e lly e l N é m e to r s z á g é s a II. v ilá g h á ború g y ő z te s n a g y h a ta lm a i k ö zö tt b é k e sz e r z ő d é s jö tt létre, ak kor is, ha m a g á t a k ife je z é s t sz á n d é k o san n em h a szn á ltá k . A n é m e t e g y s é g h ely r eá llt, N é m e to r s z á g b e ls ő é s k ü ls ő ü g y e ib e n v is s z a s z e rezte te lje s sz u v e r e n itá sá t, sz a b a d v á la sz tá so k a t ír hatott ki, de a N A T O ta g ja m aradt. A d isszertá ció ism erteti azt a jo g a lk o tá si fo ly a m a tot is, a m ely v ég h ez v itte a z N D K a lk o tm á n y jo g i át alakítását, és le h e tő v é tette a z e g y e síté s t, továbbá az ú jra eg y esítés sz er ző d ési hátterét je le n tő három szer z ő d é s lé n y e g e s pontjait. E zek : a M o szk v á b a n aláírt „A N ém eto rszá g ra v o n a tk o z ó v é g s ő sza b á ly o z á s s z e r z ő d é se ”, a z 1 990. m ájus 18-án m eg k ö tö tt, a N é m etországi S z ö v e tsé g i K öztársaság é s a N ém et D e m okratikus K öztársaság k ö zö tti „ P én zü g y i, g a zd a sá gi é s s z o c iá lis u nió m eg terem tésérő l sz ó ló sz er ző d é s”, valam int az 1 990. a u g u sztu s 3 1 . napján m e g kötött, a N ém eto rszá g i S z ö v e ts é g i K öztársaság és a N ém et D em okratiku s K öztársaság k özötti „ N ém et o rszág e g y s é g é n e k h ely reá llítá sá ró l sz ó ló szerző d és - E g y e sítési sz e r z ő d é s” . A d o lg o z a t érinti azon kér d ések körét is, a m ely e k m ajd nem m eg h iú síto ttá k az e g y e síté st, s bem utatja a „ S ta si”-akták é s a z abortusz sz a b á ly o z á sa körüli b o n y o d a lm a k a t, a tulajdonjogi problém ákat, valam int a k ele t-n é m et g a zd a sá g átala kításának n eh ézség e it. A XIII. fejez et ele m z i a z e g y e síte tt N ém eto rszá g h ely zetét, a N ém et S z ö v e ts é g i K öztársaság b e lső és k ü lső v iszo n y a ib a n m egm arad t k ontinu itást, vala m int azt, h o g y a z ú jr a eg y e sítésse l a z o rszá g európai in tegrálódása, é s eg y ú tta l a p o litik a i h ite le ssé g e csak erősöd ött. A z állam az Európai K ö z ö ssé g tagjaként jo g a lk o tá si é s jo g a lk a lm a z á si n e h é z sé g e k k e l sz em besült; a S zer ző n éh ány a lk o tm á n y b író sá g i d ö n téssel tám asztja alá az európai jo g n a k e lső b b sé g e t b izto sí tó argum entációt.
A Jelö lt v ég ü l kitért a 12 é v ig tartó kutatás m ó d szereire, forrásaira, a szak irod alom ra, u ta lv a az 1945 utáni n ém et állam ok alk o tm á n y jo g i sz a b á ly o zásának ered etib en v a ló . teljes ré sz le te ssé g ű tanu l m ányozására, te k in té ly e s n ém et jo g tö r té n é sz e k v élem én y ét é s sz e m lé le té t alak ító - m unkáira, kor társ p o litik u so k , tö rtén észek é s p o lito ló g u s o k m o nográfiáira, az 1 9 4 0 -es év e k b ő l szárm azó j e g y z ő k ön yvek re stb. A z ér tek ezé s alapjául sz o lg á lt a 12 év alatt ö ssz eg y ű jtö tt n ém et n y elv ű sza k iro d a lo m (töb b ek k özött R u d o lf Gm ür, R einhard M u ssg n u g , H e in r ic h M itte is , H e in z L ie b e r ic h , D ie tm a r W illo w e it. R eih o ld Z ip p eliu s, M anfred G örtem ak er, Eckart T h urich. H ans G eo rg L ehm an n, M au n zD ürig, W o lfg a n g S ch m id t, H an s-P eter S ch n eid er, Frank P fetsch é s W erner M atz m un kái), a M agyarországon is fe lle lh e tő , v o n a tk o zó k ele t- é s n y u g a t n ém e tjo g sz a b á ly o k , alk otm án ybírósági határozatok, valam int a d o lg o za t tárgyában m eg jele n t - sz e k u n der forrásnak b izo n y u ló - m agyar n y elv ű m unkák (D e z s ő M árta, B r a g y o v a A ndrás, H arm athy A ttila , Inotai A ndrás, K u korelli István, L ö v é te i István, N a g y K atalin tu d om án yos m ű v ei). A d isszertá ció főbb téz isein e k b em utatása után az op p on en si bírálatokra és kérdésekre (Kajtár István: M iért ak adályozta a „totális k ap itu láció” form ula a „h átb adöfést” a casab lan cai k on feren cia kapcsán? Stipta István: N em tartja-e anakronisztiku sn ak a M itte is-L ie b r ic h -fé le jo g történ et k özjo g i m eg á lla p í
A m agyar k ö z e g é sz sé g ü g y i k ö z ig a z g a tá s in té z m é n y re n d sz e re (1 8 6 7 -1 9 1 4 ) Pálvölgyi Balázs PhD -értekezésének nyilvános vitája
z E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y etem Á lla m é s Jogtu d om án yi Kar D oktori T an ácsa dr. P á lv ö lg y i B alázs P h D -értek ezésén ek vitáját 2 0 0 7 . jú liu s 3-án tartotta az E L T E Á lla m - é s Jogtu d om án yi Kar Kari T an ácsterm éb en . A bíráló b izo tt ság eln ök e: dr. F iczere L ajos p rofessor em eritus (E L T E ), a bíráló b izottság tagjai: dr. M áthé G ábor __ eg y e tem i tanár C S c. (K G R E ), valam int dr. Stipta Ist-
A
tásait?) a Jelölt m eg n y u g ta tó m ód on v á la sz o lt. A z o p p o n en sek a Jelölt v á la sza it elfo g a d tá k . A v itá h o z h o zzá szó lt m ég S za b ó István (P h D ) e g y e te m i d o cen s é s S z ig e ti P éter eln ö k is. A b izo ttsá g v é le m é n y e szerin t S z ig e ti M a g d o ln a ö s s z e g z ő b em u ta tó j e lle g ű d o lg o z a ta h é z a g p ó tló a m a g y a r a lk o tm á n y tö rtén et-tu d o m á n y b a n . A n ém et tu d o m á n y o ssá g b a n a la p o sa n k id o lg o z o tt, d e M a g y a ro r sz á g o n a jo g tö r té n e tb e n m ég k e v é s b é ism ert a jelen k o rk u ta tá s. A d o lg o z a t a lk o tm á n y jo g i, j o g történ eti é s p o lito ló g ia i m ó d sz er ek et a lk a lm a zv a , m u ltid isz c ip lin á r is m ó d o n in tegrálja ism ereta n y a gát. A z e le m z é s m eto d ik á ja é s sz em p o n tja i j ó l ér v é n y e s ü ln e k a J elö lt m un kájában . S zem a n tik a i b i zo n y ta la n s á g n élk ü l, a sz a k n y e lv b iz to s uralásával fejtette ki kutatási e r e d m é n y e it. Im p o n á ló forrás an ya g ra tá m a szk o d o tt, é s té te le se n je lle m e z te a té m át, a z ú jr a e g y e síté s fo ly a m a tá t. A z e g y e sü lé sr ő l s z ó ló e le m z é s é t tartalm azó tize n k etted ik fe je z e t tartotta a b iz o ttsá g a z ér te k e z é s le g k id o lg o z o tta b b , tu d o m á n y o s m unkát ta rtalm azó rész én ek . A b iz o tt sá g az o p p o n en si v é le m é n y e k h a n g sú ly o s f ig y e le m b e v é te lé v e l tett ja v a sla to t a S z e r z ő n e k a m unka pub lik álására. A bíráló b izo ttsá g zárt ü lésen cu m laude m in ő sí tésse l ja v a so lta a J elö lt szám ára a P hD fo k o z a t od a ítélését. *
E. L.
ván e g y e te m i d o cen s (M E ). A D oktori T an ács által felkért h ivatalos bírálók: dr. Kajtár István eg y e tem i tanár D S c . (P E ), valam in t dr. S zen te Z oltán P hD , tu d o m á n y o s főm unkatárs (M a g y a r K ö zig a zg a tá si Inté zet). P á lv ö lg y i B a lá zs je le n le g a G yőri S z é c h e n y i Ist ván E g y e te m D eák F eren c Á lla m - és Jogtud om án yi Karán a Jogtörténeti T a n szék eg y e te m i adjunktusa. A b szo lu tó riu m á t az E L T E Á lla m - é s Jogtu d om án yi D oktori Iskolájában, 2 0 0 6 -b a n szerezte.
A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere (1867-1914). Kiépülésének és működésének vizsgálata a kolera, a himlő, a trachoma és a tbc elleni küzdelem, valamint az elmebetegügy fejlődésének tükré ben cím ű dolgozatának konzulense dr. M ezey Barna C Sc., az ELTE Á llam - és Jogtudom ányi Kar dékánja, egyben az ELTE Á JK M agyar Á llam - és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetem i tanára. P á lv ö lg y i B a lá zs röviden ö s sz e fo g la lta a P h D -d o lg o za t téz iseit, a m ely e k e t a n y ilv á n o s v éd ésen je le n lév ő k nyom tatott form ában is m eg ism erh ettek . A S zer ző a d o lg o za to t jo g tö rtén eti m unkának szánta, m ely nem m erül ki a jo g i m eg o ld á so k ism ertetésé ben, hanem a k ö z e g é sz sé g ü g y i sza k k érd ések et is tár gyalja. A d issz ertá c ió a la p v ető en két részre oszth ató; az e ls ő rész az ig a zg a tá si é s a z ellá tó ren d szer e le m e
inek b em utatásával, valam int a strukturális hibák is m ertetésével fo g la lk o zik , m íg a m ásod ik részben a felad atellátásra koncentrált o ly m ódon , h ogy nem hallgatta el a strukturális hibákat sem . A d o lg o za t fo g la lk o zik a k ö z e g é sz sé g ü g y - m ind á llam i, m ind ön korm án yzati k eretek közötti - m ű k ö d é sév e l, az e g y e sü le ti, illetv e m agánkeretek k özötti fela d a tellá tással azonban csak akkor, ha az szorosan k a p c so ló dik az elő b b ih ez. A releváns forrásanyag ö ssz eg y ű jtése jele n tő se n m egn eh ezítette a S zer ző m unkáját, h iszen gyakran h ián yos, töred ék es (pl. a B elü gym in isztériu m n a k a M agyar O rszá g o s L evéltárban őrzött an yaga) vagy n agy részben leselejtezett anyagokról (pl. a F ö ld m ű v e lé sü g y i M in isztériu m forrásai) van sz ó . A d o lg o zat je lle m z ő e n a történeti m ódszert alk alm a zza , a m elyn ek okán a S zer ző a felh aszn ált forrásokat és irodalm at több szintű csoportosításb an ism erteti, fő csoportként a forrásokon belül a jo g -, a levéltári, va lam int a nyom tatott forrásokat, m íg a szakirodalm on belül az egyk orú an yagokat és a m od em irodaim at m e g je lö lv e . A Jelölt az elért tu d om án yos ered m én yek et az alábbiakban fo g la lta ö ssz e . A cím b en m eg jelö lt időszakban a m odern k ö ze g é sz sé g ü g y é s k ö zigazgatási struktúra alapjainak lerakása egyaránt m egtörtént. A z orvostu d om án y fe jlő d é sé v e l, az e g é sz sé g ü g y i k ép zés, a fin a n szíro zás é s az ellátóren d szer szerep én ek k ije lö lé se útján a 2 0 . század elejére e g y m űködő k ö z e g é sz sé g ü g y i rend szer jött létre. A korszak igazgatási rendszerében a k ö zp o n to sí tás é s d ecen tra lizá ció (várm egyei h agyom án yok e s z m éje) vitája tek inth ető a fő kérdésnek. E z - a k ie g y e zé s kori k o m p ro m isszu m o s időszakot k övető en - az „ á lla m o sítá s” id őszak a volt, am elyet eg y r észt az 18 7 5 -b e n korm ányt alakító T isza K álm án, m ásrészt - ig az, sik ertelen ü l - a lex Szapáry fém je lez . A kor szak in tézk ed ései között em líth ető az állam i u talvá n y o zá s rend szerén ek m egtartása, valam int az a tény, h ogy n öv ek ed ett a m eg y ei tisztikar fü g g é se. A z állam i igazgatás b enyom ult az ön k orm án y za ti sá g szférájába, m ely folyam at a d ualizm us igazg a tá si reform jainak sorába illeszkedett. A k ö z e g é sz s é g ügyi rend szer változásai egyrészt k apcsolódtak az e g é s z igazgatási rend szer fejlő d é sé h e z, m ásrészt e g y e s részterü letek (pl. a biztosítási rendszer) sza b á ly o zá sá h o z. A v iz sg á lt id őszak v ég én k övetkezh ettek csak be a sza k ig a zg a tá si reform ok, am elyek gyakran e g y -e g y konkrét járván y után váltak ég e tő fontosságú vá; erre p éld aként em líth ető az 1872/73. évi kolerajárvány után a k ö z e g é sz sé g ü g y i törvény m egalk otása 1876ban. A k ö z e g é sz sé g ü g y reformjára ható tén y ező k (pl. a politikai é s a gazd asági környezet, az ak tu ális k ö z e g é sz sé g ü g y i p rob lém ák) egym ást erő sítő hatása, id őpon tb eli e g y e z é s e esetén volt csupán le h e tő sé g előrem u tató sz a b á ly o z á s m egalkotására, h iszen a k ö zéletb e n az éppen aktuális k ö z e g é sz sé g ü g y i prob
lé m a m eg o ld á sá t k ö v ető en je le n tő se n aláb b h agyott a tém a iránti érd ek lő d és, a m ely e t a k orab eli sajtó- és o r s z á g g y ű lé si a n y agok egyaránt ig a zo ln a k . A z 1 8 7 6 . év i k ö z e g é sz sé g ü g y i törvén y rem ek al k otás v o lt, csa k éppen a korabeli v isz o n y o k között végrehajthatatlannak b izo n y u lt. A k ö z e g é sz sé g ü g y i k orrek cion ális reform ok e ls ő cso p o rtja elválaszth atatlan v olt a z igazgatási kérdé se k tő l, íg y a z 1 886. é s a z 1 893. é v i v á lto zá so k során kerülhetett so r a fize té si rend szernek, a törv én y h a tó sá g i szerep lő k e g y m á sh o z v a ló v iszo n y á n a k és a fe le lő s s é g i v isz o n y o k n a k a ren d ezésére. A m ásodik cso p o rtb a a szű k értelem b en vett e g é s z s é g ü g y i prob lém ák tartoztak (pl. a z oltási ü g y m eg o ld á sa 1887b en ), a m ely e k je le n tő s része a z o rv o stu d o m á n y i ku tatások előreh alad ását k ö v ető en vált a re fo rm cso m a g o k ré sz é v é (pl. 1884-b en program k id o lg o zá sa a trachom a k eze lé sér e). A k ö z e g é sz sé g ü g y h iá n y o s m ű k ö d ésén ek struktu rális okai k ö zö tt em líth ető az, h o g y a k özp onti irá n yítás n em v olt k ellő en ö ssz e fo g o tt, a m ely n ek k ö v etk eztéb en ig én y m utatkozott e g y ö n á lló „ e g é sz s é g ü g y i m in isztériu m ” létrehozására, m ely a jo b b ér d e k é r v é n y e síté s rem én y év el is k ecseg tetett. N o h a a k ö z e g é sz sé g ü g y k ö zv etlen ü l a B e lü g y m i n isztériu m ö n á lló o sz tá ly á h o z tartozott, m ás m in isz térium ok is fo g la lk o zta k e g é s z s é g ü g y i k érd ések kel. A társm in isztériu m ok m ind azon k érd ések ben e g y e z tettek a B e lü g y m in isz té riu m m a l, a m ely e k a k öze g é s z s é g ü g y e t érinthették (ren d eletek m e g s z ö v e g e z é s e , in tézm én y ek irányítása). A végreh ajtási rendszer k ö zép ső é s a lsó szintjén a tö rv én y h a tó sá g o t, valam int a k ö z sé g e t találjuk. Em e k ét szerv an yagi teh erv á lla ló k ép essé g étő l nagyban fü ggött a k ö z e g é s z s é g ü g y i ellá tó ren d szer, annak e l lenére, h o g y a v á rm eg y ei tö rv én y h a tó sá g o k m űk ö d ési k ö ltsé g e in e k e g y részét u ta lv á n y o zta az állam , u gyanak kor a sz e m é ly i á llo m á n y jó v a l k ev ésb é fü g gött a k özp on ti ig a zg a tá stó l. A strukturális hibák p éldájaként em líth ető a ható sá g i o rv o si teen d ők k ö z sé g i é s járási o rvosok ra tele p ítése, a k ö z sé g i irányítás h iá n y o ssá g a i, valam in t a k ö z sé g e k é s o rvosaik kapcsolatát hátrányosan érintő fiz e té si é s választási rendszer. M in d ezek h o sszú id e ig ak adályt jelen tettek a p ro fessz io n á lis e g é s z s é g ü g y i végreh ajtás kialakításában. A ro ssz o rv o sellá to ttsá g , az e g é s z s é g ü g y i s z e m é ly z e t fö ld ra jzila g aránytalan e lh e ly e z k e d é se , a k ö z sé g i o rv o so k g y o rs c se r é lő d é se sem ja v íto tt a fen ti h ely z eten . A z ö n á lló városi s z e m é ly z e t, valam in t a v á rm eg y étő l v a ló rela tív jo g i és an y a g i fü g g e tle n sé g k ed v ező b b fe lté te le ket terem tett a tö rv én y h a tó sá g i jo g ú é s a rendezett tanácsú városok szám ára. T ek in tettel arra, h o g y a k ö z sé g i o rv o so k ja v a d a l m azá sa 1 9 0 8 -ig k izá ró la g a z adott tele p ü lé s teljesítő k é p e ssé g é tő l fü g g ö tt, az o rv o so k je le n tő s része szor g a lm a zta a városba k ö ltö z ést, am ire csup án e g y 1 9 0 8 -a s tö rv én y cik k reagált o ly m ó d o n , h o g y ren d ezte a k ö z sé g i o rv o si fize té sek et.
A z e g é sz sé g ü g y i végrehajtást sz á m o s e g y é b té n y e z ő is n eh ezítette, m elyek főként a já rv á n y ü g y i (elk ü lö n ítési, fertőtlen ítési, k ö ztiszta sá g i), sz ü lé sz e ti é s élelm isz er -b iz to n sá g i területen jele n tettek p ro b lé mát. A v iz sg á lt korszakban a laikus o r v o slá s, a kuruzslás egyszerre jele n tk e ze tt az érin tettek e lle n á llá sával é s tudatlanságával, valam int az e lő íté le te k ter je d é sé v e l. A z e g é sz sé g ü g y i jo g sz a b á ly o k ér telm ez ési n e h é z sé g e i, a szerteágazó törvén yi, rend eleti é s sz a b á ly rendeleti jogforrási szin tek egyaránt k om p lik álták a végrehajtást. N e h é z sé g e t ok o zo tt a jo g sz a b á ly o k gyakori m ód osítása, valam int az e g y e s jo g sz a b á ly o k eltérő fo galom h aszn álata (pl. kuruzslás). P roblém aként jele n tk ezett a sz a b á ly o z á s a szin k ronitása - az a je le n sé g , am ikor az a lap k ód ex n em k ö vette a jo g a n y a g b ővü lését, a szerep lő k ig a zg a tá si rendszerbeli h ely én ek m ód osu lását s n em volt p ontos a felad atk örök elhatárolása se m . E g é sz e n a C h y zer-féle g y ű jtem én y ig várni k ellett arra, h o g y az e g é s z s é g ü g g y e l k apcsolatosan e g y h aszn álh ató j o g sza b álygyű jtem én y álljon rend elkezésre. A z o ly k o r pontatlan, eg y e n e tlen , nem eg y é rtelm ű s z ö v e g e z é s e n túl n eh ezítette a végreh ajtást a z is, h ogy az e g y a z o n életv isz o n y r a v o n a tk o zó jo g s z a b ályoknál eltérő szerk esztési célo k a t ér v én y esítettek (példáu l a sz eg é n y ü g y b e n k ö v eten d ő eljárást sza b á ly o z ó , valam int a sz e g é n y ü g y ren d ezésérő l sz ó ló 1872. é v i rend eletek ). A korszak ö ss z e fo g la ló érték elések én t elm o n d h a tó, h ogy a k ö z e g é sz sé g ü g y i rend szer k o m o ly fe jlő d ésen m ent k eresztül, a kórházi ágyak szá m a m e g so k szo ro zó d o tt, é s szin te m inden szin ten állam i f e l adattá vált az e g é sz sé g ü g y i rendszer m ű k ö d tetése. A társad alom biztosítás, valam int az ö n á lló m in isztéri um létreh ozása azonban a d u alizm u s korában már n em vo lt le h etség es. A z ered m én yek haszn osításának le h e tő sé g ek én t a S zer ző akként fog a lm a z, h ogy az j o g - é s o rv o stö r tén észi érd ek lőd ésre tarthat szám ot. A m agyar ig a z gatástörténet d ualizm uskori fejez etén ek e g y szakigazgatási ág asp ek tu sáb ól való, prim er forrásokon n y u g v ó feltárását v ég e zte el, a m ely k ap cso ló d h a t a jele n k o r reform terveinek k id o lg o zá sá h o z. A téz isek ism ertetését k övetően dr. S zen te Z oltán tu d om án yos főm unkatárs, az EL T E Á JK tisz te le tb e li tanára ism ertette op p on en si v é le m é n y é t. A mai k özigazgatás-történ eti kutatások szerén y voltára te kintettel sz er en csésn ek m inősítette a tém avá la sztá st. A z in form ációk je le n tő s része csak levéltári kutatás során szerezh ető m eg, valam int csak k o m p lex e le m z é sse l valósíth ató m eg a tém a fe ld o lg o z á sa , íg y a k érd ésfe lv etések csak tu d om án yos m ód szerek k el vá laszolh atók m eg. Kritikai észrev ételk é n t h o zzá tette, h ogy b őveb b in d ok olást igén yelt vo ln a az a m ód szer, m iszerint n ég y b etegségfajta ellen i k ü zd elem b em u tatásán keresztül m ennyire ábrázolható az e g é s z k ö z e g é s z s é g ü g y i in tézm én yrend szer. M ód szertan át te kin tve a Jelölt d olgozatát a lap vetően d esk rip tív,
részben p ed ig e le m z ő m ó d szerű n ek m in ő sítette, á l lásp ontja szerint a k ifejtés r é sz le te ss é g e a rea lista -leíró irányzat alk alm azását tanúsítja. A z o p p o n en s v é le m é n y e szerin t a jo g sz a b á ly o k is m ertetésén túl a S zerző gyakran sz e m lé le te s p éld ák kal illusztrálta g o n d o la tm en etét, o ly k o r talán túl ré szletező en , m ég e g y m ai sza k á g a za ti szak értő ig é n yeit is m e sz sz e m eg h alad va, pl. a ré sz le te s h atásk ö ri listák ism ertetésén él, valam in t az e g y e s sz erv ezeti e g y s é g e k közötti h a tá sk ö rm eg o sztá so k k ifejtésén él. S zen te Z oltán szerint a S z e r z ő o ly a n a p ró lék o s rész le te s sé g g e l m utatta be a tárgyalt tém át, h o g y a terje d elm i korlátok m iatt a jo g i é s ig a zg a tá si k örn yezet részletes e lem zé sér e csak a z általa leg fo n to sa b b n a k ítélt tém áknál vállalk ozh atott. A J elö lt g a zd a g for rásanyagot d o lg o zo tt fe l, a h iv a tk o zá so k jó l ille s z ked nek a S zer ző g o n d o la tm en etéb e. P á lv ö lg y i B a lá zs a tém át jo g i é s in stitu cio n a lista fe lfo g á sb ó l k ö zelíti m eg , h aték on yan m utatja be a relev á n s jo g sza b á ly i és in tézm én y i v á lto zá so k a t. A z alaki, form ai k ö v etelm én y ek et illető en a z értek ezés a z o p p o n en s álláspon tja szerint a tu d o m á n y o s k ö z le m én yek re v o n a tk o zó sza b á ly o k n a k m e g fe le l, a S zer z ő p ontosan és g o n d o sa n m e g je lö lte id éz etein ek for rását, valam int szab atos v olt a forrá sh ely ek m e g je lö lése is. A d o lg o za t sz er k e zete áttek in th ető é s lo g ik u s, h iszen a z I. fejez et átfogóan tárgyalta a k ö z e g é s z s é g ü g y i k ö zig a zg a tá si j o g - é s in tézm én y ren d szert, m íg a további fejezetek a cím b en is em lített n ég y b eteg sé g e lle n i fellép ést m utatják be. A Jelölt m ind a k orab eli, m ind a m ai szak m ai ter m in o ló g iá n a k m e g fe le lő fo g a lo m h a szn á la tta l d o lg o zo tt, bár néh ol ad ós maradt a korabeli k ife je zé sek m agyarázatával. A kutatási tárgynak é s céln ak m eg fe le lő m ódon a d o lg o za t k o m o ly p o zitív u m a a k özig a z g a tá si jo g i-s z a k m a i, v a la m in t a jo g tö r té n e ti sz em p o n to k párhuzam os é s e g y m á st erő sítő , arányos terjedelm ű alk alm azása, m e ly alapján k ijelen th ető, h o g y a S zerző a lap os tudással ren d elk ezik m ind a k ö zig a zg a tá si szerv ezetren d szer fe lé p íté sé v e l, m ind p ed ig a jogforrási hierarchiával kapcsolatban . A jo g történeti írásm ód h o zo m á n y a k én t a v iz sg á lt időszak jo g i tén yeit é s k ö rü lm én y eit leg p o n to sa b b a n rö g zítő jo g s z a b á ly o k k ö zü l sz á m o sa t h o ssza sa n id ézett, a m ely a források fe ld o lg o z á sa szem p o n tjá b ó l n élk ü lö zh etetlen , bár a s z ö v e g o lv a sh a tó sá g á t je le n tő se n n eh ezíti. A S zerző n ek sikerült te lje síte n ie v á llalt c é l k itű zéseit, a v iz sg á lt tém a b em u tatása é s e le m z é se során érték es m eg á lla p ítá so k k a l g a zd a g íto tta a kor szak g en erá lis k ö z ig a z g a tá sfe jlő d é sé n e k ism eretét. A z O p pon en s alternatív ja v a sla to t tett a d o lg o za t I. fejezetén ek tagolására, állá sp o n tja szerint u gyan is cé lsz er ű lett vo ln a a gyak orlati sz em p o n to k háttérbe szorításával dogm atik ai alapon a h a tó sá g i-ig a zg a tá si szerv ek é s az ellátást v é g z ő in tézm én y ren d szer szer vei szerinti felo sztá st a lk a lm a zn i. S z e n te Z oltán k i fejtette, h o g y a m unka egyarán t p la sztik u sa n mutatja b e a z állam i c s e le k v é s sza k m a i szá n d ék a it é s korlátait, íg y m ind a hazai k ö zig a zg a tá sijo g -tö rtén etírá si,
m ind p ed ig a hazai társadalom történeti d isku rzus szám ára je le n tő s értéket k é p v ise lő a d olgozatról van szó , m ely a P h D -ér te k e zé ssel szem b en tám asztott tu d o m á n yos kritérium oknak m ind en ben m eg fele l. Dr. Kajtár István ta n sz ék v ez ető eg y e tem i tanár op pon en si v élem én y éb en k ifejtette, h ogy a d o lg o za t a P h D -fok ozattal szem b en tám asztott k ö v e te lm é n y e ket m egh aladva eléri a kandidátusi értek ezések sz ín vonalát is. A Jelölt m ind a k özigazgatás-történ et, m ind p ed ig az e g é sz ség tu d o m á n y o k történetének avatott ism erője. Ism eretanyagát k iválóan h a szn o sí totta a választott tém a in terd iszcip lin áris je lle g é r e is fig y elem m e l. A m unka ö ssz e ss é g é b e n több m int het ven korabeli nyom tatott forrást d o lg o z fe l, és csa k az e lső részben k özel szá z levéltári tételre h ivatk ozik , em ellett a szakirodalom -jegyzék 660-n ál is több tételt tartalmaz, am elyb ől akár szakirányú kézikön yvtár is lehetne. A d o lg o za t ö s s z e s fejezetét ö n á lló p ub lik á lásra is alkalm asnak találta az O p p on en s, az I. fe je zetet m onográfia, a k ésőb b i fejezetek et p ed ig k ism o nográfia alakban kiadva. Kajtár István álláspontja szerint A Közegészség ügyi közigazgatás szereplői cím ű I. részben a Jelölt igen m élyen és részletesen taglalta a szerep lők sorát, am ely a törvén yh atóságok on , k ö zsé g ek en át az o rv o so k ig , a kórházi ellátóren d szerig é s a se g é ly p é n z tá rakig a teljes palettát felö lelte. A já rván ytan i ism eretek é s a k o lera e lle n i k ü z d e lem k a p csolatát é r té k e lv e az O p p o n en s találón ak é s fig y e le m fe lk e ltő n e k m in ő síte tte a II. rész m o ttó ját: „a k olera e g y ik e az e m b e r isé g le g n a g y o b b j ó te v ő in e k ” . A S z e r z ő ism ertette az e lm e b e te g e k h e ly z e té t a téb o ly d á tó l az e lm e g y ó g y in té z e tig , s n em csak az akkori álla p o t le író é r té k e lé sé t adta, hanem e z e n túl a reform tervek sz a b a to s ism e r te té sét is. P o zitív u m k é n t ér ték elte az O p p o n en s a S z e r z ő azon sz e r k e sz té si m e g o ld á sá t, m iszerin t m in d en e g y e s b ete g sé g fa jta e lle n i k ü z d e lm e t r é s z le te z ő f e je z e t v é g é n ö n á lló fe je z e ti ö s s z e f o g la lá s találh ató , m e ly e k e t a V II. részb en v é g s ő ö s s z e g z é s b e n s z in tetizált.
A
z E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y e g y e te m Á lla m é s Jogtu d o m á n y i Karának T an ácsterm éb en
2006. jú n iu s 8-án ren d ezték m eg Dr. L ajos e g y e te m i d o c e n s h a b ilitá c ió s elő a d á sá t. A z es e m é n y e lő z m é n y e k é n t m ár korábban elh a n g zo tt a hallgatók szám ára tartott elő a d á s is, a m e ly e t m in den v é le m é n y e z ő a leg m a g a sa b b p on tszám m al ér ték elt. A z e lő a d á s alapját a h a b ilitá n s Á llam -egyház-közigazgatás cím m el írt h ab ilitációs ér tek ezé se kép ezte, am elyet korábban n em csak a bírálók é s a vélem én y fo rm á ló k , hanem a je le n lé v ő k közü l is töb ben érd ek lő d éssel és elism e r é sse l fogadtak. A 14
Kajtár István form ai észrev ételk én t h o zzá fű zte, h o g y az értek ezés eg y é n i m ódon rövidíti a tö rv én y e ket é s rend eletek et, ezért célszerű len n e a v iss z a k e re sh ető ség m iatt m ellék eln i a rend eletek után a R en d eletek Tára von a tk o zó szám át is. A z O p p on en s kri tikai é szr ev ételeit nem is m agának a d olg o za tn a k szánta, hanem már a k ésőb bi m eg jele n tetés előtti át d o lg o zá sra kívánt m un íciót adni a S zerző n ek , íg y fi g y e lm é b e ajánlotta a polgárm esteri é s alispán i je le n tések , valam int a 19. század v ég étő l a k o rm án yjelen tések e le m z é sé t is. S zin tén tanu lm ányozásra érde m esn ek tartotta az o p p o n en s a k éső b b i b ő v íté s s z e m pontjából A magyar városok statisztikai évkönyve. I. (B u d ap est, 19 1 2 ) cím ű kötetet, valam int R écsi Em il Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve cím ű m unkájának III. k ötetét, a z utóbbinak k ü lö n ö sen az e g é sz sé g ü g y i v a g y o rv o si rendőrségről sz ó ló 2 9 - 1 0 8 . oldalát. O p pon en ciáját zárszóként d icsérő szavakk al zárta, m ely b en utalt arra, h o g y am en n y ib en a mű j e len form ájában kéziratban m eg jelen n e, ú gy „P álvölg y i-m o n o g rá fia ” n év en , m íg to v á b b fe jlesz tv e , k ö n y v alakban „A P á lv ö lg y i” n éven em le g etn é k . K ajtár Istv á n v é g e z e tü l - k ije le n tv e , h o g y P á lv ö lg y i B a lá zs d olg o za tá b a n m eg a la p o zo tt k ö v et k ezte té sek et tett, valam in t új tu d o m á n y o s ered m é n yek et ért el a szak irod alom a la p o s e le m z é s e után ja v a sla to t tett a P h D -fo k o za t o d a ítélésére. A 3 1 6 o ld a la s, n ém et n y elv ű ö ssz e fo g la ló v a l ellá tott P h D -értek ezést teljes terjedelm ében, b ekötött for m ában is k e z é b e v e h e tte a j e le n l e v ő s z é p s z á m ú k ö zö n ség . A bíráló b izottság tagjai, valam int a k ö z ö n s é g részéről kérdés nem m erült fe l, íg y a bíráló b izo ttsá g v issza v o n u lt a dékáni d o lg o zó sz o b á b a , s tit k os sza v a zá s v ég ered m én y ek én t a doktori értek ezést su m m a cu m laude ered m én n yel m in ő sítette é s fo g a d ta el, s eg y h a n g ú la g ja v a so lta P á lv ö lg y i B a lá zs részé re a P hD doktori tu d om án yos fo k o za t o d a ítélését. A d o lg o za t iránt érd ek lő d ő k a Kari D ok tori T a nács titkárságán tek inth etik m eg a z értek ezést.
Vermes Attila
Dr. R ácz Lajos R áh cza b ilitá c ió s e lő a d á s a órakor k ezd ő d ő elő a d á s n a g y szá m ú érd ek lő d ő t v o n zott, akik k ö zö tt a jo g i szak m a é s a tu d o m á n y o s élet szin te v a la m en n y i csop ortja k ép v iselte tte m agát. A fe ld o lg o z o tt tém a é s a h a b ilitá ció s ér tek ezé s sz ín v o nala m éltán tarthatott szá m o t n a g y érd ek lő d ésre, a je le n lé t g esztu sa azonban leg a lá b b annyira sz ó lt a h ab ilitáló sz e m é ly é n e k , m e g b e c sü ltsé g é n e k , m int az e lő a d á s tém ájának.
A r e n d ez v én y t dr. T am ás A nd rás, a B u d a p esti C o rv in u s E g y e te m e g y e te m i tanára, a B írá ló B i z o ttsá g eln ö k e n yitotta m eg a B izo ttsá g továb b i tagjai: dr. S tip ta István e g y e te m i tanár (M isk o lc i E g y e te m , Á lla m - é s Jogtu d o m á n y i Kar) é s dr. Kajtár István e g y e te m i tanár (P é c si T u d o m á n y e g y e te m , Á lla m - é s J o g tu d om án yi Kar) j e le n lé t é ben. A r e n d ez v én y e ls ő é s eg y b e n le g fo n to sa b b m ozzan atak én t a h ab ilitán s m egtartotta elő a d á sá t, a m e ly b e n ism er tette d o lg o za tá n a k le g fo n to s a b b go n d o la ta it, m eg á lla p ítá sa it. A z Allum-egyház-közigazgatás cím ű h a b ilitá ció s értek ezés R ácz L ajos h a g y o m á n y o s kutatási é s pub lik ációs területén a közép k ori m agyar á lla m sz er v e zet é s hatalm i sz im b o lik a tém akörében sz o lg á l új ad alék okk al, é s az ah h oz v ég zett kutatásokat sz in te tizálja. A z értek ezés nagy érd em e, h ogy a k özép k ori m agyar területi ig azgatás legtöb b et kutatott területei (várm egyék , E rdély) h elyett a szakirodalom b an k e v ésb é, a jo g történ eti irodalom ban p ed ig k ifejezetten ritkán érintett tém aköröket em e l v iz sg á ló d á sa k ö zép pontjába. A területi k orm án yzatok n om ád v a g y tö rz sszö v e tség i g y ö k erein ek továbbá a határvédelm i igazgatásnak újszerű bem utatása, az eg y h á zi é s a te rületi korm ányzatok összeh a n g o lá sá n a k áb rázolása egyaránt fo n to s ad alék okk al, szak m ailag é s tud om á n yos tek intetb en is új kutatási ered m én yek k el g a zd a gítják a jo gtörtén et szakirodaim át. A habilitáns előad ásáb an az e g y h á zsze rv ez et és az á lla m ig a z g a tá s p árhuzam ainak történ elm i p éld áit vette sorra. A k eresztén y e g y h á zsze rv ez et é s az álla mi in tézm én yren d szer e lső , k özism ert történelm i példája a R óm ai B irod alom C onstan tin u s utáni ig a z gatása, am ely sz e r v e z e tile g is realizálta az állam és az e g y h á z n iceai zsinaton deklarált eg y ü ttm ű k ö d é sét. A n egy ed ik század e g y e te m e s szin ód u sa in kiér lelt rendszerben a területi igazgatás le g a lsó szin tjei, a p rovin ciák eg y b en egyh áztartom ányok is v oltak , a p üsp ökök ( episcopi) k özp ontjai eg y b ee stek a kor m á n yzók éval. A m ásod ik fokon , a dioecesise k szin t jén is érv én y esü lt az ö ssz ek a p c so lá s e lv e , m iv el a „polgári” vicariusok által igazgatott területeken e g y érsek (archiepiscopus) látta el az egyh ázk orm án yzat ü gyeit. A b irodalm i igazgatás le g fe lső b szin tje, a praefecturá k igazgatását azonban már n em sikerült ö ssz eh a n g o ln i az eg y h á zsze rv ez et m agas e g y s é g e i vel. A 3 9 5 -tő l v é g le g e se n kettévált birodalom két része k ét-k ét praefecturá t fo g la lt m agában: N y u g a to n M ediolanu m (m ajd R avenna) és A ugusta T reverorum (m ajd A relatum ) szék h elly el, K eleten Sirm ium (m ajd T h essa lo n ica ) és K onstantinápoly k ö z ponttal. E z az arán yosság az eg y h á zszerv ezet terén nem érvén yesü lh etett, m ivel a térítés é s a tek intély j o gán a római patriarchátus az e g é s z N yu gat feletti e l
len őrzésre ig én y t tartott é s tarthatott a pátriárkák s o rában v a ló e lső b b sé g m ellett. A k eleti területeken há rom főpapi sz ék h e ly o sztozott: A lexan d ria, Jeruzsá lem és A n tio ch ia , sőt m elléjü k utóbb csatlak ozott a n y ilv á n v a ló a n p olitikai célzattal ily en rangra em elt K on stantináp oly is, a m ely ham arosan a legrangosabb „k eleti” patriarchátussá lett n y ilv á n ítv a . A konstanti n ápolyi pátriárka hatalm i sú lyának n ö v ek ed ése és a m ásik három főpapi sz ék h e ly k éső b b i (arab hódítás m iatti) p usztu lása m egb ontotta a z eg y h á zi é s világi igazgatás fe ls ő szintjén ek p árhuzam osságát. A z ig a z g a tá ssze rv ez és tehát csa k eg y r észrő l je le n ti az á ltalán os e lv e k é s sz e r v e z é si k o n c ep ció k alk al m azását, annak kialakításában leg a lá b b en n nyire fo n to s szerep et játszan ak a konkrét p olitikai v is z o n y ok , a történ elm i realitások. Jól p éld á zzá k e z utób bi m eg á lla p ítá st a h a b ilitá ció s é r tek ezé s azon fe je z e tei is, a m ely e k a d élv id ék i h atárvéd elem , e g y h á zi ig a zg a tá s é s á lla m i k orm án yzatok v iszo n y á t, kap cso la tren d szerét tárják fel n agy a la p o ssá g g a l. K ü lö n ö sen fig y elm r e m éltó a sz er ző e lm é le te , a m ely az Európában m e g le h e tő sen ritka két é r se k sé g alá szer v ezett m agyar e g y h á z i ig a zg a tá s létrejöttének okait taglalja. A h abilitán s előad ásán ak m á so d ik részéb en a k e re sz té n y sé g felv é te lé n e k politikai é s á lla m szerv ezeti kérd éseit vázolta. A h a b ilitá ció s értek ezésn ek is fi g y e le m r e m éltó érték e, h o g y nem m e llő z i a h o n fo g lalás és az állam alap ítás k özötti - roppant fon tosságú - sz á z e s z te n d ő v izsg á la tá t a m a g y a rsá g történetében o ly n agy je le n tő sé g ű történ ések okainak e le m z é s e kor. A z e lő a d ó ezúttal is m e g g y ő z ő erő v el m utatott rá arra a nem m in d ig k im o n d o tt tén yre, h o g y ezen sz á z eszten d ő b en a k ere sz té n y sé g két form ája é s az azok m ö g ö tt á lló hatalm i tén y ez ő k igazi alternatívát jele n tettek , és csa k h o ssza s m é r le g e lé se k , kiérlelt d ö n tése k sorozata er ed m én y ezte v ég ü l a mai napig ható n agy je le n tő sé g ű d ön tést, a nyugati k eresztén y sé g h e z v a ló csa tla k o zá st. A z elő a d á s an gol n y elv ű fo g la la ta zárta a tudom á n y o s ren d ezv én y érdem i részét. A B íráló B izo ttsá g rövid id eig tartó tan ácsk ozás után R á cz L ajos szá m á ra a habilitált doktori cím o d a íté lé sét ja v a so lta az E g y e te m i H a b ilitá ció s B izo ttsá g n a k . A r e n d ez v én y v é g é n m egtartott á lló fo g a d á s kere téb en le h e tő s é g n y ílt az elő a d á so n elh a n g zo tta k m eg v ita tá sá ra é s - m in d en ek e lő tt - az elő a d ó sz á mára a g ratu lációk k ife je z é sé r e . A z elő a d ó több m int három é v tiz e d e s o k ta tó i-k u ta tó i te v é k e n y sé g é nek e g y ik le g fo n to sa b b e s e m é n y e m éltó tiszte lg ést je le n te tt R á cz L a jo s em b eri é s tu d o m á n y o s s z e m p on tb ól egyarán t k ö z m e g b e c sü lé sn e k ö rv en d ő pá lyafutásán ak.
Kelemen Miklós
Jog
történeti szemleV _ /
Max Planck Intézet az európai jogtörténetért (M ax-Pianck-Institut für europäische R echts geschichte) szakterületének legnagyobb kutató centruma. A z intézet kitűnő lehetőséget és feltételeket biztosít a jogtörténeti kérdéseket kutató látogatók szá mára. A z alapítók által kitűzött cél az volt, hogy létrehoz lu s Commime cím m el m egjelenő jogtörténeti szakfo zanak egy intézetet, am ely nem zetközi összeh ason lí lyóirata a többnyelvű tanulm ányokkal és a terjedelm es tással és az európai jogfejlőd és bem utatásával fog la l ism ertetőkkel az európai jogtörténet egyik kiem elkedő k ozik , és am ely nem k öveti a tud om án yos fejlő d és fórum ává vált. kitaposott ö sv é n y é t. K utatási tárgyaként az európai Jelentős alkotás az európai jogtörténeti tanulm á összeh asonlító jogtörténeti kutatás és a kontinentális nyokból szerkesztett kiadványok sorozata, am elynek európai jogrend k özö s eddig több mint 150 kö tradícióinak elem zését j e tete jelent m eg. A sorozat lölték m eg. egyike az Intézet fő mű A z Intézetet 1964-ben, veinek. Em ellett m ono Frankfurtban alapították. gráfiasorozatok és for A kezdetektől nagy hang ráskötetek is m egjelen súlyt fektet arra, hogy a tek. jogtörtén et területén a A z Intézet munkájáról nem zetközi kom m uniká további inform ációk ta ciót elősegítse. A nyugat lálhatók a w w w .m p ier. európai jogtörténet fejlő uni-frankfurt.de interne dése m ellett a kelet-euró tes oldalon. pai térségben végbem enő változásokat is vizsgálja. K ö n y v tá r Ehhez kapcsolódóan zaj A z Intézet könyvtára a lott a „Jogérvényesítés a A Max-Planck-Institut für europäische Rechtsgeschichte épülete közép-, új- és legújabb háború utáni kelet-euró kori európai jogtörténet szakkönyvtára. Rendkívül g a z pai társadalmakban (1 9 4 4 -1 9 8 9 )" témájú kutatóprog dag, több mint 2 3 0 ezer kötetet magában foglaló, s ram is. év en te m integy 8 0 0 0 kötettel bővülő állom ányával benne a világi és vallási jo g fejlődéséről szó ló forrás A M a x P la n c k In té z e t fő b b k u ta tá s i te rü le te i munkák, valam int a téma szekunderirodalmi gyűjtem é nye - a világ legjelentősebb jogtörténeti könyvtárai k ö A z Intézet jelen leg az európai jogtörténeti kutatás zé tartozik. A m integy hatszáz itt m egtalálható periodi központi intézm énye. Ennek m egfelelően szám os kuta ka fele szakfolyóirat. tási területen alkottak és alkotnak maradandót a kutatók K ezdetben fő le g a római jo g i és a m agánjogi tém á az Intézet keretei között. jú m űvek alkották a könyvtár állom ányát, az intézet A bizánci jogforrások feldolgozására vonatkozó ku kutatási területeinek b ő v ü lésév el azonban a könyvtár tatások kiterjednek mind a világi jog, mind pedig az g y ű jtő te v ék en y ség e is fokozatosan kiterjedt m inden egyházi jo g területére. A feltárt eredm ényeket egy soro jo g i tudom ányterületre. A könyvtár célja az európai zatban jelentetik m eg, am elynek 2001-ig m integy 24 k ontinens jogtörténeti jelen tő ség ű forrásainak és a kötete jelent m eg. k a p cso ló szakirodalom nak a b eszerzése. U gyanakkor A középkori nyugat-európai jo g g a l és a k ö zép k o filo z ó fia i, teo ló g ia i, p olitikai, társadalom - és ga zd a ri jogi irodalom m al fo g la lk o z ó kutatások eg y ik le g ságtörténeti tém ájú irodalom is található a könyvtár főbb célja a közép k ori jogtu d om án yi források reper ban. toárjának ö ssz e á llítá sa . M in tegy 2 5 0 0 kézirat m á so A könyvnyom tatás felfed ezésétől kezdve 1800-ig latát ábrázoló és m in tegy ö tszáz, 1 5 -1 6 . századi m egjelent könyvekből álló gyűjtem ény a korabeli Eu nyom tatott k iadván yról k észü lt m ikrofilm áll ren rópa jo g i témájú könyvkiadás reprezentatív keresztm et delkezésükre. szetét mutatja be. A könyvtár az ebben az időszakban A z Intézet további kutatási területei: tudom ányos m egjelent könyvek nagy részét beszerezte, így szinte komm unikáció a 19. században, igazságügy az újkori valam ennyi alapm űvel rendelkezik. Spanyolországban, jo g az ipari forradalomban, a nyuA z 1800 utáni időszakból szárm azó legtöbb fontos gat-európai m agánjog recepciója Kelet-Európában. törvényhozási anyag, hivatalos közlöny, bírósági hatá A z immár több mint n égy évtized es m űködés, az elvégzett kutatások, szám os tudós kutató- és alk otó rozatok g y ű jtem én y e és folyóirat m egtalálh ató a könyvtárban. K ülönleges a terjedelm es római, kánonjo munkája eredm ényeként az Intézet tekintélyes m en nyi gi és bizánci jogi középkori kéziratokat bem utató m int ségű m onográfiát, gyű jtem én yt, kiadványt tudhat m a gáénak. egy 4 0 0 0 m ikrofilm .
A
A M a x Planck Intézet a z e u ró p a i jo g tö rté n e té rt
A könyvtárban több mint 30 ezer, az 1 9 0 5 -1 9 4 0 kö zötti időszakból szárm azó jo g - és állam tudományi diszszertációt őriznek, am elyek a lipcsei birodalmi bíróság könyvtárából kerültek ide. A m ásik hasonló gyűjte mény a 16-18. századból szárm azó, m integy 60 ezer tu dom ányos kiadványból álló könyvtári egység. A cédulakatalógusban található adatokat az 1990-es években elektronikus formába vezették át, így a k önyv tár katalógusa az internetről is elérhető.
D ig ita liz á lá s A z Intézet nagyszabású és rendkívüli jelentőségű vállalkozásba kezdett: az ezredfordulótól kezdve végzi a felbecsülhetetlen jelentőségű jogtörténeti anyag d igi talizálását, és ezen keresztül feltárását. A 16-18. századi egyetem ekről szárm azó jogi diszszertációk digitalizálása 2000-ben kezdődött. A folya mat eredm ényeképpen az a kutató, aki nem elégszik m eg a bibliográfiai adatok (szerző, cím , m egjelenés h e lye, kiadó, m egjelenési év) m egadásával, a beszkennelt oldalak teljes színes képét m egtekintheti. A munka be fejezésekor a m integy 6 0 ezer iratról hozzávetőleg 90 ezer kép áll majd rendelkezésre. M egindult a 19. századi német, osztrák és svájci m a gánjogi és polgári eljárásjogi jogi irodalom m integy 4300 kötetének digitalizált formában történő rögzítése is. A m integy 1,35 m illió oldalas digitális m agánjogi gyűjtem ény az egyik legnagyobb N ém etországban. A kezdem ényezés elsőd leges célja, hogy a legújabb kori jogtörténeti kutatás számára egy elektronikus, helytől és időtől független, terjedelm es központi forrásgyűjte m ényt tegyen elérhetővé. A magánjogi gyűjtem ényben őrzött könyvek digita lizált formája az interneten a www.m pier.uni-frankfurt.de/dlib cím en érhető el. A szerző és cím szerint
rendezett cím lista a gyűjtem ény gyors áttekintését teszi lehetővé. Ö sszetett keresésre is van lehetőség, am ellyel több keresési m ező szabadon kombinálható. U gyancsak sor került m integy hetven 19. századi jo g i folyóirat digitalizálására. A z elektronikus form a a tudom ánytörténeti jelen tő ség ű an yagokh oz való h o z záférést könnyíti m eg. A kutatásukhoz sz ü k ség es anyagok ezáltal elérhetővé válnak az interneten k e resztül. A gyűjtem ényben a folyóiratcím m egadásával ez e g y e s kötetekhez, majd a tartalom jegyzék alapján kivá lasztott m eg felelő elektronikus dokum entum hoz irányít a program.
Ú j kezdem ényezés A 2 0 0 2 /2 0 0 3 -a s tanév téli szem eszterében Frankfurt ban eg y új intézm ény kezdte m eg m űködését, am elynek célja az ifjú tudós nem zedék tám ogatása az európai jo g történeti kutatás területén. Ezt az új intézm ényt a Johann W olfgang G oethe Egyetem Jogi Kara és a M ax Planck Intézet az európai jogtörténetért vezetői hozták létre. A fiatal tudósok számára lehetőség nyílik arra, hogy jogtörténettel foglalkozhassanak, és ez a különbö ző országokból érkező résztvevők hatékony együttm ű ködését eredm ényezi. A M ax Planck Intézet az európai jogtörténetért olyan tudom ányos szervezőm unkát v égez, am ely az európai jogtörténeti kutatás egyik fő irányítójává és fórumává avatja. A z Intézet és különböző részlegei kitűnő feltéte leket biztosítanak a jogtörténet tudósainak kutatásaik folytatásához. A források digitalizálása pedig lehetővé teszi, hogy helytől és időtől függetlenül elérhetőek le gyen ek az európai jogtörténet m eghatározó jelentőségű forrásai.
Csoór Dorothea
A világ börtönm úzeum ai:
S an Q u en tin S tate Prison (USA, K alifornia) aliforniában 1851-ben k ezd őd ött m eg az álla mi b örtönrendszer k iép ítése. Ebben az id ő ben roham osan nőtt a b ű n cselek m én y ek sz á m a, főként a területre egyre n agyobb szám ban b e áram ló aranyásók k örében. A z e lső , id eig len es, ere d etileg m a gá n vállalk ozás keretében épült börtön a 2 6 8 tonnás W aban hajón kapott h elyet. M iután ha m ar zsú folttá vált, é s a sz ö k é sek is eg y re g y a k o rib bak voltak, 18 5 2 -b en , San Q uentin kikötőjében h o z záláttak e g y új feg y in té ze t ép ítésé h e z.
K
A San Q u en tin B örtön - a v ilá g e g y ik le g h ír e se b b , m a is m ű k ö d ő b örtön e - e lé r é sé h e z k o m p pal kell átkelni s a San F ra n cisco -ö b ö lö n . A z ép ü let m e g k ö z e líté se igen b o n y o lu lt, s a börtön területére v a ló b ejutás is n ag y o n n eh éz. K iv ételt je le n te n e k e z a ló l ter m é sze te sen a z e líté lte k é s a b ö rtön m ú zeu m lá to g a tó i. A z 1 985-b en alapított m ú zeu m ren g eteg m e g le p e té sse l sz o lg á l. A k iállítás terv ező je S h irley S ch a u fel, aki g y erm ek k o rá b a n a nyarakat so k s z o r a bőr-
je lk é p e , a m ely a v en d ég k ö n y v e k fe d e lé t is d íszíti. A m ú z eu m b a n m e g is m erhetjük a b ü n te té s-v ég rehajtás e sz k ö z e it, több ek k ö zö tt a rabok által koráb ban v ise lt, a polgárháború á g y ú g o ly ó ib ó l k észü lt lán c o s v a sg ö m b ö k et. A börtön 1 9 3 4 -ig női e l ítéltek et is fo g a d o tt. A fo g ly o k a t ú té p ítések n é l d o l goztatták , a II. világh áb orú alatt p e d ig ten g er a la ttjá rók h oz és teh er g ép k o c sik h o z sz ü k sé g e s hálókat k é szítettek . A látogatók b etek in th et nek e g y c e lla m o d e lljéb e, m eg n éz h e tik a k icsin y ített gázkam rát, é s fe stm é n y e ken láthatják a régi a k a sz tófákat é s kazam atákat.
tön m elletti, m a a m ú z e um nak otthont ad ó házban tö ltö tte. Ö rö m m el v e z e ti k ö rb e a lá to g a tó k a t, s ig y e k sz ik bem utatni a K a lifo r n ia á lla m tö r té n e te é s b örtönren dszere k özötti ö ssz e fü g g é se k e t. A börtönm úzeum fe lú jí tását elítéltek v ég e zték . A korábban itt d o lg o z ó k saját gyű jtem én yük et is felaján lották a kiállítás gazd a g ítá sára. K önyvtára az U S A ban sz éle s körben ism ert. 1932-ben a börtön alk al m azottai, akik havi 5 0 d o l lárt kerestek, é s heti hat na pot d o lg o z ta k , H olo h a n igazgatón ak e g y aranyból k észü lt é s hét gyém ánttal d íszíte tt je lv é n y t a d o m á n yoztak. A je lv é n y a k iá llí tás eg y ik fő látványossága, e g y b e n a m úzeu m e g y ik
• 2007. m áju s 8-án , az E ötvös L oránd T u d o m á n y egy etem J o g tu d o m á n y i K ara T a n á cste rm éb en ren dezték m eg dr. Tóth Zoltán A halálbüntetés története, filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései cím ű PhDdolgozatának m unkahelyi vitáját. • 2007. m áju s 3-án a budapesti E gyetem i K ö n y v tá r D íszterm éb en M onok István, az OSZK főigazgatója és Szögi László, az Egyetem i Könyvtár főigazgatója nyitotta meg. majd Farkas Gábor Farkas, az Egyetem i Könyvtár osztályvezetője mutatta be a Könyvtárak rongya. Gondolatok régi könyvekről és olvasókról c í mű kiállítást. • 2007. m áju s 4-én , a M isk olci E g y e te m en , a m isk o l ci egyetem i jo g á szk ép zé s m eg in d u lá sá n a k 25. é v fo rd u lója alkalmából Új kihívások Európában - a jogtudomány válaszai cím m el nem zetközi tudomá nyos konferenciát rendeztek, am elynek keretében fel avatták az Á llam - és Jogtudom ányi Kar új díszdokto rait (W olfgang W aldstein - Universität Salzburg, H an sV ielin g - U niversität Trier, Hugh B eale U niversity o f W arwick, R olf Birk - U niversität Trier, Reiner Schulze - W estfalische W ilhelm Universität, Münster), a kar díszdoktorai előadásokat tartottak (V égh Zoltán - Universität Salzburg. Király Tibor ELTE ÁJK. Horst Konzen - Universität M ainz, Franz-Joseph P eine - Universität Viadrina, Frankfurt. W ilhelm B ra u n ed er - Universität W ien), majd az Á l-
Elek Péter
HÍREK lam tudom ányi, a B űnügyi, a Jogtörténeti, M unkajogi és Agrárjogi, valamint a Polgári Jogi S zek ció üléseire került sor. ■2 0 0 7 . m á ju s 10-én az E L T E Á JK K ari T a n á c ste r m éb en , díszdoktorrá avatása alkalm ából Prof. Dr. iur. Dr. phil. Günter Jerouschek M .A . (Friedrich Schiller U niversität - Jena) Wer Menschenblut vergießt, des
Blut soll auch durch Menschen vergossen werden. Überlegungen zu peinlicher Strafe, Fehde und Buße cím m el tartott előadást. ■2007. m á ju s 17-én, a L en ti P o lg á rm esteri H iv a ta l T a n á c s te r m é b e n dr. M ezey Barna, az ELTE ÁJK d é kánja mutatta be a Büntetőjogi Tanulmányok VIII. kö tetét. 12 0 0 7 . m á ju s 18-án. a szegedi Korona Szállóban ren dezték m eg a S zeg ed i K ö z ép k o rá sz M ű h ely k ö n y v b em u ta tó já t, am elyen az alábbi m űveket mutatták be: Nótári Tamás: A salzburgi történetírás kezdetei (S zeg ed 2007); Az 1050 és 1116 közötti magyar törté nelem írott forrásai. Szerk. Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor (S zeged , 2006); Szabados György: A magyar
történelem kezdeteiről. Az előidő-szemlélet hangsúly
váltásai a XV-XVIII. században (Balassi Kiadó, B u dapest 2006): Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században (Győr. 2007); Acta Historica 125. Tanulmánykötet (A Történeti Segédtudom ányok Tan szék kiadványa. S zeged, 2007). 2007. m áju s 23-án , az E ö tv ö s L orán d T u d o m á n y egyetem Á llam - és J o g tu d o m á n y i K ar T a n á c ste r m éb en rendezték m eg az Egyetemi jogászság és gya
korlati jog - késő-középkori és újkori tendenciák (Jogtörténeti-jogelm életi konferenciasorozat I.) cím ű k on feren ciát. 2007. m áju s 23-án a Zala M egyei Levéltár és Zala egerszeg M egyei Jogú Város M illecentenárium i Közalapítványa Z a la eg e rsz eg ö n k o r m á n y za tá n a k d ísz term ében rendezte m eg a Császár Ferenc és kora c í mű tudományos konferenciát. A z elsősorban irodal márként, irodalom szervezőként szám on tartott C sá szár Ferencről és munkásságáról előadást tartott Hor váth Lajos levéltáros, Hermann István levéltáros, Simonná Pallós Piroska főiskolai docens, Pete László egyetem i adjunktus. Molnár András levéltár-igazgató, Balogh Elem ér tanszékvezető egyetem i tanár, alkot mánybíró, Kerényi Ferenc ny. tudom ányos főm unka társ, Foki Ibolya főlevéltáros. V ölgyesi O rsolya tudo m ányos munkatárs. A konferencia jogtörténethez kap csolódó előadását B alogh Elem ér tartotta Császár Ferenc szerepe a magyar váltójog kifejlődésében cím mel. 2007. m áju s 23-án , a S zeged i T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája kereté ben. az egyetem Tanácsterm ében került sor dr. B ató S zilvia A „büntetési rendszer” átalakításának megje
lenése Kossuth Lajos Pesti Hírlapjában (1841-1844) című P h D -értek ezésén ek n y ilv á n o s vitá já ra . (A dolgozatról és a vitáról ism ertetés olvasható e szá munk 7 0 -7 1 . oldalán.) 2007. m áju s 29-én az E L T E Á JK K ari T a n á cste r m éb en tartotta habilitációs tudom ányos előadását Fleck Zoltán /\ jogi kultúra és a szabályozás változá sának összefüggései cím m el. 2007. m áju s 30-án a F ók u sz K ö n y v á ru h á zb a n Vár szegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatta be K a h ler F rigyes /\ VH történelmi olvasókönyv cím ű k ö n yvso rozatának a Kairosz K önyvkiadó gondozásában m eg jelent 4. kötetét, am ely az egyházakkal kapcsolatos iratokat közli. 2 0 0 7 . jú n iu s 8 -á n , az E L T E A J K K ari T a n á c s ter m é b e n tartotta m eg R ácz Lajos Á lla m - E g y h áz - K ö z ig a z g a tá s c. h ab ilitációs tudom ányos előadását. (A z esem én yről b eszá m o ló o lva sh a tó e szám unk 7 7 - 7 8 . old alán .)
• 2 0 0 7 . jú n iu s 2 7 -én , a K ároli G á sp á r R efo rm á tu s E g y etem E g y h á zk er ü leti S zék h a zá n a k budapesti Ráday utcai D ísz te rm éb en , a Károli Gáspár R efor mátus E gyetem K rem linológiai Intézete, az E m lék pont Humán Oktatási K özpont (H ódm ezővásárhely) és a Barankovics István Alapítvány rendezésében. Mádl Ferenc véd n öksége alatt került sor az 1947 Magyarország és a nagyvilág cím ű k o n feren ciá já ra , am elyen Bogárdi Szabó István püspök, a D una-m elléki R eform átus Egyházkerület püspöke m egnyitója után Horváth János Magyarország 1947-ben. Belényi G yula A kékcédulás választások, Markó G yörgy A po
litikai rendőrség szerepe a „fordulat évének’’ előké szítésében, M adácsy Tamás: Emlékpont, Kun M iklós 1947 - Kelet-Európa Sztálin árnyékában, S zem erkényi Réka Olaj és politika a második világhábo rú után, Bognár Zalán A hadifogoly-kérdés Magyarországon a párizsi békeszerződés és az 1947-es parla menti választások függvényében. K ovács K. Zoltán A DNP hőskora, az alapító szemével, K ovács Em őke Az elfeledett Barankovics István, S oós Viktor Állam és egyház az 1940-es évek második felében, V in cze Gá bor Egyházüldözés a „fordulat éve” előtt, a BékésBánáti református egyházmegyében, Fodorné N agy Sarolta A református egyház és az állam 1947-ben, Baracs Gabriella A gazdasági kibontakozás útjai 1945 után, Zichy M ihály Ismeretlen kéziratok a koalíciós időkből cím m el tartott előadást. • 2 0 0 7 . jú liu s 3-án . az E L T E Á JK K ari T a n á cste r m éb en került sor dr. P á lv ö lg y i B a lá zs/4 magyar köz
egészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867-1914 cím ű PhD -értekezésének hivatalos vitájá ra. (A vitáról bővebb ism ertetés olvasható e számunk 7 4 -7 7 . oldalán.) • 2 007. j ú liu s 4 -én , az E L T E A JK K ar T a n á c s te r m é b en tartották a z eg y etem új k ia d v á n y a in a k b e m u ta tó já t: S o lté sz István, az O rszággyű lés főtitkára Kukorelli István Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban, H olló András egyetem i tanár D e zső M árta-V in cze A ttila Magyar alkotmányosság az európai integrációban. Mádl Ferenc ny. egyetem i ta nár, az ELTE tiszteletbeli tanára Király M iklós Egy
ség és sokféleség. Az Európai Unió jogának hatása a kultúrára. B ragyova András egyetem i tanár a Cs. Kiss Lajos szerkesztésében m egjelent, Hans Kelsen jogtu dománya. Tanulmányok Hans Kelsenről, N ém eth Z so lt fő isk o la i tanár F inszter G éza -K o rin ek L á szló —L igeti K a ta lin -L év a y M ik ló s -G ö n c z ö l K a ta lin -K er ez si Klára et al. Kriminológia Szakkriminológia, R ácz Lajos egyetem i docens a M ezey Barna és R év ész T. M ihály szerkesztette Ün
nepi tanulmányok Mátlié Gábor 65. születésnapja tiszteletére, Kukorelli István egyetem i tanár a Cs. K iss Lajos és Karádi Éva szerkesztésében készült. Az igazságosság dilemmái. Ünnepi kötet Földesi Tamás 75. születésnapjára cím ű kötetről beszélt.
történeti szemle
RECHTSGESCHICHTLICHE VORTRÄGE/ LECTURES O N LEGAL H ISTO RY
Publikation der R echtsgeschichtlichen Forschungsgruppe der Ungarischen A kadem ie für W issen sch aften an dem Lehrstuhl für Ungarische R echtsgeschichte Eötvös Loránd U niversität Budapest
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem - Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Kutatócsoportjának Dr. Mezey Barna által szerkesztett, német és angol nyelvű kiadványsorozatában 2005—2007-ben megjelent füzetek:
31.
Szente, Zoltán:TheIssueof Superior/: National versus CommunityLegislation Budapest, 2005, 21 p.
42.
Rüping, Hinrich: PolitischeundrechtlicheSchuldnach SystemumbrüchenimEuropades 20. Jahrhunderts Budapest, 2006, 25 p.
32.
Jerouschek, Günter: Skandal umGoethe? Budapest, 2005,14 p.
43.
33.
Szalma, József: Haupttendenzenimungarischen {Deliktrecht) Haftpflichtrecht Budapest, 2005, 21 p.
Barna, Attila: DerwahreDienerdesStaatesVerwaltungsreformenvonJosephII. indenungarischen Komitaten Budapest, 2006, 21 p.
44.
Arnbach, Georg: DieStrafrechtlicheEntwicklungder RepublikEstlandindererstenSeitedeszwanzigen Jahrhunderts Budapest, 2005,17 p.
Horváth, Attilo: GeschichtedesStrafrechtsinUngarn währenddessowjetischgeprägtenSozialismus, mit beson deremHimblickauf dieSchauprozesse Budapest, 2006, 38 p.
45.
Stipta, István: DieHerausbildungunddieWirkungder deutschenVerwaltungsgerichtsbarkeit auf denungarischen Verwaltungsrechtsschutz Budapest, 2006, 25 p.
34.
35.
Máthé, Gábor: DerbürgerlicheRechtsstaat inUngarn Budapest, 2005,10 p.
36.
Becchi, Paolo: Hegel undder Kodifikationsstreit in DeutschlandamAnfangdes 19. Jahrhunderts Budapest, 2005,16 p.
46.
Máthé, Gábor: Momentsof makingfundamental lawinthe HungáriánParliament inthedualisticera Budapest, 2006, 21 p.
37.
Rüping, Hinrich:AnwoltsgeschichtealsJuristische Zeitgeschichte Budapest, 2005,23 p.
47.
38.
MasakatsuAdachi: Entwicklungder Nationalstaatenim19. und20. Jahrhundert ausjapanischerSicht Budapest, 2006,12 p.
Deres, Petronella: Thecriminal substantial law'sevaluation of crimescommittedundertheinfluenceof alcohol inthe criminal code'sgeneral section Budapest, 2007, 25 p.
48.
39.
Steinberg, Georg: AufklärischeTendenzenimungarischen Strafrecht Budapest, 2006,21 p.
Szigeti, Magdolna: DieGrundrechteundderenGeltungin demsozialistischenUngarn Budapest, 2007,12 p.
49.
40.
Illés, Viktor: DieRolleder Nationalkommissioneninder AufstellungderVolksgerichtebisFebruar 1945 von Budapest, 2006,16 p.
Béli, Gábor: DieVerjährung(praescriptio) unddieErsitzung (usucapio) imaltenungarischenRecht Budapest, 2007,12 p.
50.
Jubileumsband Budapest, 2007 (sajtóalatt)
41.
Máthé, Gábor: DieBedeutungder LehrevonderHeiligen StephanskronefürdieungarischeVerfassungsentwicklung Budapest, 2006,14 p.
51.
Borchardt, Karl: UngarnundRothenburgobderTauber: Ein ÜberblickhistorischeKontakte Budapest, 2007, 16 p.
E SZ Á M U N K SZERZŐI
Antal Tamás
P h D , tu d om án yos m unkatárs, S z e g e d i T u d o m á n y eg y e te m . Á lla m - é s Jogtud om án yi Kar. E urópai J o g tö rtén eti T a n sz é k ; Árvái Tünde, e g y e t e m i h a llg a tó , P é c si T u d o m á n y e g y e te m , B ölcsészettu d o m á n y i Kar. K ö z ép - é s Koraújkori T örténeti T an szék ; Basa Ildikó, tu d o m á n y o s m unkatárs. M agyar T u d om án yos A k a d ém ia Jogtu d om á n y i Intézete; Blazovich László, D S c , e g y e te m i tanár, S zeg e d i T u d om án yegyetem , Á lla m - é s J o gtu d om án y i Kar, M agyar Jogtörtén eti T an szék : Bögöly Gyula, a lezred es, a K aposvári K atonai Ü g y é s z s é g h e ly e tte s v ezető je; Csoór Dorothea, e g y e te m i h allgató, E ö tv ö s Loránd T u d om án yegyetem , Á lla m - é s Jogtu d om á n y i Kar, M agyar Á lla m - é s Jogtörtén eti T an szék ; Elek Péter, eg y etem i hallh gató, E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y e te m , Á lla m - é s J o g tu d om án yi Kar, M agyar Á lla m - és Jogtörténeti T an szék ; Föglein Gizella, C S c , habil. eg y e te m i d o cen s, E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y e te m , B ölcsészettu d o m á n y i Kar, Ú j- é s Jelen kori M agyar T örténeti T a n szék ; Gáspár Zita történész; Hautzinger Zoltán, e g y e tem i adjunktus, P éc si T u d o m á n y eg y e te m , Á lla m és J o gtu d om án yi Kar, B ü ntető Eljárásjogi T an szék ; Kajtár István, D S c , ta n sz é k v e z e tő e g y e te m i tanár. P é c si T u d o m á n y e g y e te m , Á lla m - é s Jo g tu d o m á n y i Kar, J o g tö rtén eti T a n sz é k ; Kelemen Miklós, e g y e te m i ta n á r seg é d , E ö tv ö s L oránd T u d om án yegyetem , Á lla m - é s J o gtu d om án y i Kar, E g y e te m e s Á lla m - é s Jogtörténeti T an szék ; Képes György PhD , eg y etem i tanársegéd, E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y e te m , Á lla m - é s Jog tu d o m á n y i Kar. M agyar Á lla m és Jogtörténeti T an szék ; Metzinger Péter, ü g y v éd , Trinn Ü g y v é d i Iroda; Mezey Barna. C S c ., ta n sz ék v ez ető eg y etem i tanár, E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y e te m , Á lla m - é s J o gtu d om án yi Kar, M agyar Á lla m - és Jogtörténeti T an szék ; Révész T. Mihály, C S c , ta n sz ék v ez ető e g y e te m i d o cen s, S z é c h e n y i István E g y etem , Jog- és G azd aságtu d om án yi Kar. Jogtörtén eti T an szék ; Szalma József, eg y e te m i tanár. Ú jv id ék i E g y etem Jogtudom ányi Kara: Szomora Zsolt, e g y e te m i tanársegéd. S z e g e d i T u d o m á n y eg y e te m Á JK . B ü ntetőjogi és B üntető Eljárásjogi T an szék ; Vermes Attila, P hD hallgató, S z é c h e n y i István E g y e te m D eák F erenc Á lla m és Jogtudom ányi Kar; Völgyesi Levente, eg y e te m i tanársegéd, E ö tv ö s Loránd T u d o m á n y eg y e te m , Á lla m - és Jogtudom ányi Kar, M agyar Á lla m - é s Jogtörtén eti T an szék
2007. évi 1. számunk szerzőlistájából sajnálatos módon kimaradt Föglein Gizella neve. Emiau a szerkesztőség jeles szerzőnk szíves elnézését kéri.
B i b li o t h e c a I u r id ic a Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványai
Miscellanea 22. H U I S S N 1587-5172
T IS Z T E L T S Z E R Z Ő IN K !
A Jogtörténeti Szem le Szerkesztőbizottsága a szoros szerkesztési határidőre tekintettel, valamint a szerkesztés és a nyomdai előállítás megkönnyítése érdekében kéri, hogy írásaikat e-mail-en az [email protected] vagy az [email protected] címre küldjék el. Kérjük, hogy nevük feltüntetése mellett közöljék jelenlegi beosztásuk és munkahelyük pontos és teljes megneve zését is, annak érdekében, hogy hiteles adatokat tudjunk közölni! A szerkesztőség legfeljebb 1 íves (= 40 000 n) tanulmányokat fogad el. A szerkesztőség kéri a következő előírások szíves figyelembevételét: - a szöveget World programmal (6/95-ös mentéssel), 12 pontos Times New Román betűtípussal beírva kérjük megküldeni; - a szövegben - az egyedi szerzői kiemeléseken túl - kérjük a mű-, valamint a folyóiratcímek kurziválását, továb bá a nevek, intézmények teljes nevének kiírását; - az irodalomban közölt szerző(k) teljes nevét és a mű pontos, teljes címét kérjük feltüntetni; - az idézett vagy külön szakirodalom-jegyzékben közölt műveknél a megjelenés helyét (rövidítés nélkül), évét. a könyv kiadóját, a teljes mű (pl. recenzióban) vagy a hivatkozott oldalak számát, folyóiratoknál - sorrendben - az év folyamot, évet. lapszámot, valamint a hivatkozott oldal(ak) számát zárójelben kérjük megadni; - az évszámok és az oldalszámok között hosszú kötőjelet kérünk használni; - a jegyzetekben az ismételt hivatkozás (már említett mű) jelzése: i. m. + oldalszám; - az oldalszámot a magyar „o.” helyett ,.p." (pagina) jelzéssel kérjük ellátni; - a lábjegyzetek formázását kérjük mellőzni. A szerkesztőség a cikkekhez köszönettel fogad illusztrációs anyagokat. Nyomdatechnikai okokból sajnos csak fekete-fehér fotók vagy vonalas ábrák közlésére van módunk. Az illusztrációkat digitalizált formában (min. 300 pi xel/inch, 300 dpi felbontásban, T1FF vagy JPEG formátumban), a fent megadott e-mail-címre vagy fényképeredeti ként postai úton kérjük megküldeni. Köszönettel a Szerkesztőbizottság 84
IN H A L T S T U D IE N BLAZOVICH, László: Anmerkungen zum Kaschauer S ch w a b en sp ieg el............................................................................................. 1 FÖGLEIN, Gizella: Der Ungarische Juristenverein im Jahre 1947 über die Rechtsbezüge des F ried en svertrags................... 5 KÉPES, György: Die Begnadigungssache von Manó Buchinger ................................................ ........................................................ II SZALM A, József: Über die Staatsbürgerschaft - Blick ins A u sla n d .....................................................................................................25 W ER K STA TT BASA, Ildikó: Gedanken zum Konzept des neuen Bürgerlichen Gesetzbuchs - aus rechtshistorischer Sicht, mit besonderem Hinblick auf die Beziehung zwischen Handels- und Privatrecht ......................................................................35 GÁSPÁR, Zita: Gerichtsmedizin in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.............................................................. 41 METZINGER. Péter: Beiträge zur mittelalterlichen Geschichte des H an delsrechts........................................................................51 ÜBER BÜCHER Vom Gewohnheitsrecht bis zu den slawischen Gesetzen —ANTAL, Tamás ............ ....................................................................... 57 Protokolle des Schwarzenberg-Ministeriums vom Anfang des Jahres 1850 - KAJTÁR, István ................................................58 Ein eroßer Staatsmann im Alter - Gedanken zum Buch von Ferenc Pölöskei: Die letzten Jahre von Ferenc Deák - RÉVÉSZ, T. M ih á ly .....................................................................................................................................................................................59 Studiensammluna zu den jüngsten Änderungen im ungarischen Rechtssystem - É. L.....................................................................61 RUND SCH AU Vertrauen und Geschichte (Vertrauen-Symposium mit Francis Fukuyama) —MEZEY, Barna .......... ........................................63 Glaubwürdige Orte im Mittclaiter. Konferenz zum 825. Jubiläum der ungarischen Schriftlichkeit - ÁRVÁI, Tünde . . . .66 Der 300. Jahrestag des Landtags zu Ónod (Ónod. 10. Juni 2007) - VÖLGYESI, Levente ..........................................................67 Trizentenarium der Kodifikation des Militärstrafrechts. W issenschaftliche Festsitzung zum 300. Jahrestag der Verabschiedung der Militärgesetze im Landtag 1707 in Ónod - BÖGÖLY. Gyula - HAUTZINGER. Z o lt á n .................68 Erscheinung der Reform des „Strafsystems” in der Pesti Hírlap von Lajos Kossuth - Bericht über die öffentliche Diskussion der PhD-Dissertation von Szilvia Bató - SZOM ORA. Z s o lt .........................................................................................70 Staatsbau in Deutschland nach dem Zweiten Weltkrieg. Verfassungssituation und die Wiedervereinigung - Bericht über die öffentliche Diskussion der PhD-Dissertation von Magdolna Szigeti - É. L.............................................................................71 Das Institutionssystem der Verwaltung des ungarischen öffentlichen Gesundheitswesens (1 8 6 7 -1 9 1 4 ) - Bericht über die öffentliche Diskussion der PhD-Dissertation von Balázs Pálvölgyi - VERMES. Attila ......................74 Bericht über den Habilitationsvortrag von Lajos Rácz - KELEMEN. M iklós ................................................................................. 77 Das Max-Planck-Institut für die europäische Rechtsgeschichte - CSOÓR, Dorothea ................................................................... 79 Gefängnismuseen der Welt - San Quentin State Prison - ELEK, Péter ............................................................................................. 80 N A C H R IC H T E N ................................................................................................................................................................................................. 81 Die Autoren d ie s e s ......................................................................................................................................................................................................84
Rechtsgeschichtliche geschichtliche Forschungsgruppe der Ungarischen Akadem ie für W issenschaften an dem Lehrstuhl für Ungarische Ung; Rechtsgeschichte Eötvös-Loränd-Universität
Titelbild:
Francis Fukuyama ( 1952 Chicago) US-Amerikanischer Politologe, Professor für internationale politische Ökonomie
R
ech ts
geschichtlicheRundschau
Internationales Redaktionskollegium: Prof. Dr.r. Wilhelm Brauneder (Wien), Prof. Dr. Izsák Lajos (Vorsitzender des Redaktionskollegiums), Prof. Dr. Peeter Järvelaid ((Tallin), Prof. Dr. Günther Jerouschek (Jena), Prof. Dr. Srdan Sarkic (Növi (Novi Sad), Prof. Dr. Kurt Seelmann (Basel), Dr. Erik Stenpien (Kosice) (K Redaktion: Prof. Dr. Máthé Gábor, Prof. Dr. Mezey Barna, Prof. Dr. Révész T. Mihály, Prof. Dr. Stipta István Redakteur: Élesztős László Anschrift der Redaktion: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 2. Stock Zi. 211 Tel./Fax: +36-1-411 65 18 ISSN 0237-7284 Herausgeber: Lehrstuhl für Ungarische Rechtsgeschichte der Eötvös-Loränd-Universität, Lehrstuhl für Rechtsgeschichte der Szechenyi-Istvän-Universität und Lehrstuhl für Rechtsgeschichte der Universität zu Miskolc Verantwortlicher Herausgeber: Prof. Dr. Mezey Barna Druck: GB Kft. 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7
iBilis vi.unii
Urbán Aladár:
G R Ó F B ATTHYÁ NY LAJOS, M A G Y A R O R S Z Á G ELSŐ A L K O T M Á N Y O S K O R M Á N Y FŐ JE
grífUuthmm luk MAC\ \HOItK7 \(. 1.1SÖ VIKlIlMVMOs KOKMVVWÖJI
Urbán Aladár új könyve ludományos igénnyel megírt ismeretterjesztő monográfia, egyben tisztelgés Magyarország első miniszterelnökének 200. születésnapja előtt. A kiváló történész, aki évtizedek óta a legtöbbet teszi első minisz terelnökünk elismertetéséért, a róla alkotott reális kép kialakításáért, a nemzeti emlékezetben való méltó elhe lyezéséért, e könyvében emberközeli képet nyújt az ifjú, majd az érett, tevékeny és sokoldalú politikusról, aki 1848 egyik kulcsszereplője volt; többek között megszervezte a nemzetőrséget és a honvédtoborzást. A műből megismer hetjük a miniszterelnök lemondásának és halálának körülményeit, okait is. ISBN 978 963 346 789 3 - Holnap Kiadó. Budapest, 2007, 239 p.
Ladányi Andor:
TÖ REKVÉSEK KÍSÉRLETEK A JO G Á S ZK É P ZÉ S R E FO R M JÁ R A , 1 8 9 0 - 1 9 4 4
T-L ö rc lc v é s c k , k ís é r le te k « jo g á s z k é p z é s re fo r m já ra 1 S 9 0 -1 9 4 4
Jogtörténeti értekezések 34. Sorozatszerkesztő: Mezey Barna Ladányi Andor levéltári források, folyóiratcikkek, korabeli kiadványok és a szakirodalom feldolgozásával a magyar jogi oktatás 1890-1944 közötti - kormányzati (elsősorban Csáky Albin, Wlassics Gyula. Berzeviczy Albert. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterek nevéhez fűződő) és jogász-szakmai - reformkísérleteinek, reformtervezeteinek történetét követi nyomon, bevezető fejezetében kitérve az 1870-1880-as évekbeli előzményekre is. A reformtervek sikertelenségének okait a Szerző többek között a vitás kérdések nagy számában, a kormányzat, az igazságügyi szervek, a közigazgatás stb. eltérő igényeiben, a szakmai konszenzus hiányában, az oktatás tartalmi, szaktárgyi vonatkozásaira vonatkozó eltérő véleményekben, a gyakorlati képzés nem kielégítő voltában látja. ISBN 978 963 693 024 0 - Gondolat Kiadó. Budapest, 2007. 88 p.
Zinner Tibor - Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc, Tóth Béla közreműködésével: M E G F O G Y V A ÉS M E G T Ö R V E . Évtizedek és tizedelések a jogászvilágban 1918-1962 A Bárándy Péter igazságügy-miniszter által a magyar jogászságot: bírákat, közjegyzőket, ügyészeket, ügyvédeket stb. ért törvénysértések feltárására és orvoslásának előkészítésére 2003. március 20-án felállított bizottság - Berényi Andris ügyvéd. Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője. Koczka Éva ügyvéd. Pálvölgyi Ferenc, a Legfelsőbb Ügyészség Magánjogi Főosztályának főosztályvezető ügyésze és Tóth Béla, a Magyar Országos Levéltár nyugal mazott fóigazgató-helyettese - levél- és irattárakban folytatott kutatómunkáját, visszaemlékezések során szerzett információit Zinner Tibor, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának tudományos kabinetfőnöke elnökletével összegezte. 1918 és 1962 között a magyarjogászságot számos támadás sújtotta: volt, akit származása, vallása, politikai nézetei, később pedig vádemelése, ítélete, védői működése miatt hurcoltak meg, és voltak olyanok, akiket élethossziglan kirekesztettek ajogászvilágból. A könyv ennek feltárását és megismertetését tűzte ki célul. ISBN 963 9221 65 1- Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest. 2005, 679 p.
O la s z Lajos: A K O R M Á N Y Z Ó H E L Y E T T E S I IN T É Z M É N Y T Ö R T É N E T E ( 1 9 4 1 - 1 9 4 4 ) A könyv széles forrásbázisra támaszkodva mutatja be a kormányzó-helyettesi intézmény történetét és a hivatalt betöltő Horthy István politikai tevékenységét. Végigköveti az új közjogi tisztség szerepének és megítélésének alakulását, a szélesebb közvélemény ezzel kapcsolatos reakcióit, illetve a kormányzó fia köré szövődő legendák létrejöttét, változásait. Felidézi és esetenként új összefüggésekbe helyezve tárgyalja a II. világháború időszakának szinte minden fontosabb kül- és belpolitikai eseményét, bemutatja a korabeli közéletet, a különböző elitcsoportokat, a politikai pártokat, a tisztviselői és tisztikar meghatározó személyiségeit, akik támogatták a kormányzó-helyettesi hivatal létrehozásában megtestesülő politikai szándékokat vagy elutasították az új jogintézményt és Horthy István személyét. ISBN 978 963 058 512 5 - Akadémiai Kiadó. Budapest, 2007. 486 p.
Ádám Péter:
F R A N C IA O R S Z Á G A L K O T M Á N Y O S RENDJE ÉS POLITIKAI INTÉZM ÉNYEI Faktum sorozat
FRANC IAORSZAG AlklTlMANVOS I\ m i i ( IM I INTÉZMfMYfl
Ádám Péter Franciaország 1958-ban, népszavazás útján jóváhagyott új alkotmányát alapul véve elemzi Charles De Gaulle, az V. Köztársaság első államfője hatalmi berendezkedését, a parlamenttel szemben a végrehajtó hatalom jogosítványainak erősítéséi, majd azt a kérdést vizsgálja, hogy utódai miképpen álltak hozzá ehhez az alkotmányhoz? Hogyan működik az V. Köztársaság? Milyen a parlamentje, hogyan illeszkednek egymásba politikai intézményei? Hogyan viszonyul a francia parlamentarizmus csaknem két évszázados hagyományához? A mű, amely közli az alkot mányos jogforrások fordítását is. nemcsak a szaktörténészek, jogászok és politológusok szűk köréhez szól, hanem mindazoknak érdekes olvasmány, akik érdeklődnek Franciaország történelme, politikai kultúrája, alkotmányos hagyo mányai iránt. ISBN 978 963 135 507 9 - Corvina Kiadó. Budapest, 2007, 267 p.
