Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyi program, tanterv

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyi program, tanterv 2004. Készítette: BEREGINÉ SIMON ÁGNES

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 7–12/13. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelent s szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvev k tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehet vé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezet utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó m veltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekv szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne sz köljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás b vítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a m vel déstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük meger sítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felel s magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.








Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelent sen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböz fajtájú els dleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggy jtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjeszt folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keres programok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelm összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehet ségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott





történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felel sséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást er sítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepér l az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejez képességek fejlesztését l. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélését l, az els dleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetését l, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történ felidézését l a beszámolók és kisel adások élvezhet , követhet megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelel en alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelm megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (él szóban vagy hangfelvételr l elhangzó el adásról, magyarázatról, fejtegetésr l), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkeszt programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehet séget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gy jtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az id ben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésér l is van szó, a megértés alapvet feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy id ben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszer kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszer bb térképvázlat önálló megrajzolása készség szint tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.














Kiemelt közös követelmény: Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelked államférfiaink, világhír magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkit zésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. Mivel iskolánkban német nemzetiségi osztály is m ködik, hangsúlyt helyezünk a helyi kisebbség történelmének megismerésére is. - A történelem tanításának specifikuma, az id beli látás er sítése. Az azonos idej és megkésett fejlettség kérdések következményeinek bemutatása. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt er síteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet f vonalában, a magyar történelmet az egyetemes fejl désben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése, a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében, az anyagi el rehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböz vallások szerepe a népek megmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényez k bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különböz intézmények kialakulása, fejl dése, ezek jelent sége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme.














A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat er sítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelel társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felel sség, tolerancia, értékeket véd magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása. Belép tevékenységformák


Tájékozottság történelmi ismeretek szerzésében Információforrás • • • • • • •

képi, tárgyi írásos statisztikai könyvtári informatikai szóbeli komplex

Tájékozottság történelmi ismeretek feldolgozásában és értékelésében Feldolgozandó ismeretek jellege • vizuális, audiovizuális információk, tárgyi emlékek • történelmi jelenségek • írásos források • adatok, adatsorok

Tájékozottság a történelmi ismeretek kifejezésében

Tájékozottság a történelmi térben

Tájékozottság a történelmi id ben

Tevékenység jellege • vizuális információk reprodukciója • él beszéd • vázlatkészítés

Tevékenység jellege • helyekhez események kapcsolása • történelmi és földrajzi térképek összehasonlítá sa • változások

Tevékenység jellege • id rendbe állítás • id számítás • kronologikus táblázatok készítése • szinkrontáblázatok készítése




• • •

történelmi személyek korszakok összevetés a jelennel

•

• •

megfigyelése, megértése térképrajzolás

•

korszakok események id pontokhoz kapcsolása változások felismerése, összefüggések keresése

Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehet ség szerint egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten.

Kétszint érettségi történelemb l A vizsga általános céljai A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó • rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal, • birtokában van-e az alapvet történelmi tényeknek, • tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet, • képes-e ismereteit szóban és írásban el adni, • elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja, • képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni, • tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit, • képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszer történelmi értékeléseket el nyben részesíteni a leegyszer sít véleményekkel szemben.





A követelményekben hangsúlyosan szerepelnek a képességjelleg követelmények, azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek, • a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok az ismeretek és készségek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszer bemutatásához szükségesek, • a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a m vel dés- és a mentalitástörténet is. • •










A vizsga két szintje • •

A középszint vizsga a jelöltekt l az egyszer bb ismeretszerzési eljárásokat, kifejez képességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvet formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szint vizsga a jelöltekt l a középszint követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési és kifejez képességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási m veleteket,








önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, a történeti források terjedelmében, sokféleségében, valamint a feladatok eltér nehézségi fokában jelenik meg. A középszint követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szint követelmények teljesítéséhez. A középszint érettségi vizsgán számon kérhet évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhet – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szint érettségi vizsga egyszer , rövid választ igényl feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szint érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtend ) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

















A követelmények felépítése Mind közép-, mind emelt szinten a követelmények kompetenciákhoz és témakörökhöz rendelve jelennek meg. Kompetenciák 1. 2. 3. 4. 5.

A források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és id ben Az eseményeket alakító tényez k feltárása A történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása Témakörök

(Számuk mindkét szinten megegyezik, de emelt szinten az egyes témakörökhöz b vebb résztéma lista kapcsolódik.) 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászervez dése a Habsburg Birodalomban 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 8. Az els világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az els világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-t l a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

TARTALOM

7. évfolyam

8. évfolyam

ÓRASZÁMOK

hatosztályos képzés négyosztályos képzés heti 2 óra XVIII. századtól 1914-ig heti 2 óra 1914-t l napjainkig heti 1, 5(+0, 5 társ. heti 1, 5(+ 0,5 társ. ismeret modul) óra ismeret modul) óra Az skortól a X. Az skortól a X. század történelméig század történelméig heti 2 óra heti 2 óra A XI -XVII. század A XI -XVII. Század történelme történelme

Ötosztályos képzés -

-




9. évfolyam




10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam




heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-t l napjainkig

heti 3 óra A XVIII. Századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-t l napjainkig

-

-




13. évfolyam

Társadsalomismeret




heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az skortól a X. század történelméig heti 2 óra A XI –XVII. század történelme heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-t l napjainkig





Megjegyzések: • A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is. • Az el készít évvel induló osztályok társadalomismeretet tanulnak, ennek tanterve, követelményei, feltételei és értékelése a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában található. • A többi 9. illetve az el készít évvel induló 10. évfolyamok esetében a társadalomismeret modulként kapcsolódik a történelem tananyaghoz heti 0, 5 órában. Ennek a részletei szintén a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában szerepelnek. • Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. • A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszint érettségire felkészít csoportok (maximum 25 f ) már nem osztálykeretben tanulják a történelmet. A tárgy a középszint érettségi vizsgára készít fel. Az emelt szint képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek tanítása mellett a régebbi témák ismétlésére, szintézisére is sor kerül mindkét szinten. • Amennyiben a tanuló a középszintre felkészít csoportból az emelt szint képzésre átjelentkezik, szintemel vizsgát kell tennie. Ennek témaköreit a szaktanár és a munkaközösség határozza meg. • A jelen tanterv nem tartalmazza a kétszint érettségire felkészít csoportok tanmenetét. Ezeket a követelményeknek megfelel en a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. • A középszint érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze.











(A választható, speciális témakörként helytörténeti eseményt - pl. Veszprém a török korban-, vagy a helyi német kisebbség történetét javasoljuk megjelölni.) Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a

munkaközösség segítségével. • Mivel az érettségi követelmények megfogalmazásában az 5-12. évfolyam szerepel, ezért az alsóbb évfolyamok kerettantervei is megtalálhatóak itt. A kerettantervi minimumot a munkaközösség itt a helyi tantervben kib vítette, melyet a "Részletes követelmények évfolyamokra lebontva" cím részben d lt bet vel jeleztünk. • Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is. • A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, OTTV,) való felkészítéseket tartunk. • A gyengébb tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, ha szükséges (és ha van rá igény). • A mindennapi élet cím résztémáknál az egyik témát a munkaközösség közösen, a másikat a szaktanár választja ki. • Fontosnak tartjuk a Magyarországon él nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton ez kiemelten szerepel. • A helytörténeti ismeretek tanítására, a helyi hagyományok ápolására is figyelmet fordítunk. A magyar munkaközösségnek segítséget nyújtunk az iskolai ünnepélyek szervezésénél (márc.15., okt.23., stb.), valamint a munkaközösség feladata két ’48-as honvédsír ápolásának szervezése. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervek (7-8. évfolyamok Monster, 9-12. évfolyamokon Tószegi és Kozák által írottak) alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szerepl érettségi vizsgakövetelményeket








a Kiss Árpád Vizsgafejleszt Központ adta ki. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk.

Értékelés: Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámának megfelel osztályzata legyen a tanulónak, valamint tekintettel a tárgy jellegére, egy félévben minimum egy jegyet szóbeli számonkérésre kapjon. Minden témából témazáró jeggyel kell rendelkezni a tanulónak, elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazáró dolgozatok dönt en befolyásolják az év végi, illetve a félévi osztályzatot. A témáknál leírt követelményeket tekintjük minimum szintnek (elégséges). A jeles szint követelményei az érettségi vizsgaszabályzathoz igazodnak. A társadalomismeret tantárgy 9/10. évfolyamokon modulként épül be a történelem tantárgyba (heti 0, 5 órában). Az osztályzatok helyett "dicséretes /jól megfelelt /megfelelt a tantárgy követelményeinek" min sítést adunk. A megfeleltnél gyengébb teljesítményt nyújtók esetében meg kell találni azokat a fejlesztési módszereket, melyekkel a feltételek teljesíthet k. Iskolaváltoztatás esetén ezek a kategóriák átválthatók osztályzatokra. A középszint érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját.


Formái: a ) Szóbeli: egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, szóbeli feladat kiegészítése, kérdésekre adott válaszok, fogalommagyarázat, összefügg felelet, referátum, kisel adás, topográfiai felelet, ábra, kép, grafikon, térképvázlat elemzés, összehasonlítás. b) Írásbeli: vázlat, feleletterv készítés, írásbeli feladatlap, témazáró feladatlap, teljesítményteszt. Alapelvei: - legyen rendszeres, folyamatos, változatos, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - terjedjen ki a nevelési, oktatási, képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területér l szerezzen sokoldalú információkat a tanulóról, - ne csak emlékezeti teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja, - legyen objektív: tükrözze az eredményeket és hiányosságokat, - legyen konstruktív, nevel jelleg , de ne legyen ítélkez , osztályzatközpontú.


Feltételek: - történelem szakos egyetemi végzettség tanár, - szertári alapkészlet, javasolt eszközszükséglete: térképek, írásvetít , történelmi arcképek, - diavetít , - televízió, - térképtartó, - térképtároló, - kontúrtérképek, - diasorozatok, - transzparenssorozatok, - videofilmek, - számítógép, Internet hozzáférhet ség - történelmi televízió el adások, - id szalag, - magnetofon, - vetít vászon, - egyéb segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, - tanári segédkönyvek, - módszertani folyóiratok, - szakfolyóiratok (Rubicon, História stb.), - szakkönyvek, - iskolai könyvtár (történelmi vonatkozás), - Internet, számítógép, CD-ROM - továbbképzési lehet ségek.


A munkaközösség által használt tankönyvek: (A tankönyvek valamennyi évfolyamon egységesek.) 7. évfolyam: Helméczi Mátyás: Történelem 7. (NT) 8. évfolyam: Helméczi Mátyás: Történelem 8. (NT) 9/10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I/II. (NT/ MK) 10/11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II/III. (NT/ MK) 11/12. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III/IV. (NT/ MK) 12/13. évfolyam: Száray Miklós: Történelem IV. (NT/MK) Középiskolai Történelmi Atlasz (Cartographia) A nemzetiségi tagozaton ugyanezen szerz k tankönyveinek tükörfordításait használjuk.

Részletes tanterv és tanmenet évfolyamokra lebontva Mivel az érettségi követelmények 5-12/13. évfolyamra vannak megfogalmazva, ezért szerepelnek itt az alsóbb évfolyamos tantervek is. 5. évfolyam Témakörök Élet az skorban

Tartalmak Az sember nyomai a Földön. Hogyan élt a gy jtöget , halászó, vadászó ember. A földm vel és az állattenyészt ember. Az els mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és m vészet. Fogalom: skor, sember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gy jtögetés, vadászat, halászat, földm velés, állattenyésztés, termelés, kézm vesség, csere, mágia (varázslat). Évszám: nagyon régen, régen.
































Az ókori Kelet világa

A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása. Mítoszok és mondák az ókori keletr l. Fogalom: ókor, öntözéses földm velés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás. Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz. Évszám: kb. 5000 éve.




Ószövetségi történetek

A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit. Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon. Helynév: Jeruzsálem.

Az ókori görögök életéb l

Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. H sök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgy lés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgy lés, démosz, demokrácia, mítosz, színház. Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor. Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria. Évszám: kb. 2500 éve. 








Az ókori Róma évszázadai

Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéb l. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürd k, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás. Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus. Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település). Évszám: kb. 1500 éve.





A kereszténység születése

Történetek Jézus életér l. A kereszténység f tanításai. A keresztény id számítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök. Név: Jézus, Mária, József. Helynév: Betlehem. Évszám: 476.












A magyar történelem kezdetei

A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás. Fogalom: finnugor, shaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás. Név: Álmos, Árpád. Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Évszám: 895. 






Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelez feldolgozni: Gy jtöget , halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.











6. évfolyam Témakörök Képek a középkori Európa életéb l

Tartalmak Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? H bérurak és h béresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és keresked k. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, h bérúr, h béres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat. Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc. Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság. Évszám: 800. 




























Magyarország az Árpádok idején

Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla. Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi. Évszám: 1241–1242, 1301. 







Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Bárók, nemesek, jobbágyok. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: aranyforint, bandérium, nemes, báró, siség, kilenced, kormányzó, végvár. Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán. Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541.

Virágzó középkor Magyarországon




















Felfedez k és hódítók. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában – XIV. Lajos. Ablak Európára – I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedez , gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament. Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár. Évszám: 1492, 1517.

Az újkor kezdetén



















Török világ Magyarországon. A várháborúk h sei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekr l. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc. Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc. Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul. Évszám: 1552, 1686, 1703–1711.

Magyarország az újkor kezdetén



















A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelez feldolgozni: Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéb l. Pestis, himl , kolerajárványok a középkortól napjainkig.

Mindennapi élet, életmódtörténet














7. évfolyam (2004/2005-ös tanévben indítjuk utoljára ezt az évfolyamot) Belép tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képesség Információk gy jtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kisel adás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekb l és ismeretterjeszt m vekb l. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböz típusú képi információk gy jtése egy adott témához. Írásos források összegy jtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelent ségének megértése. 

























Anyaggy jtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböz képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekr l szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. 







Kifejez képesség Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböz statisztikák felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemz alakjának egyes szám els személy bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefügg felelet megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák megelevenítése él szóban.

adatainak


















Tájékozódás id ben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejl désének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek id beli, térbeli összevetése. Ma is el forduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidej ségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az id ben.













Tájékozódás térben A tanult id szak id beli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlításával. Országok területi változásainak megfigyelése különböz térképeken.








Témakörök

Tartalmak

A polgári átalakulás kora 9 óra

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mez gazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mez gazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, t kés, bérmunkás, kapitalizmus. Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson. Helynév: Boston, Waterloo. Évszám: 1776, 1789, 1815. 


















Képek a XVIII. századi Magyarországról 10 óra

Mária Terézia és II. József. A soknemzetiség Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika. Név: Mária Terézia, II. József. Évszám: 1740–1780.

A polgárosodás kezdetei Magyarországon 18 óra

Országgy lések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgy lés, arisztokrácia, alsótábla, fels tábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felel s kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás. Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Pet fi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem. Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad.




































Évszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom f áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant. Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx. Helynév: Németország, Olaszország. Évszám: 1861–1865, 1871.

Nemzetállamok kora 11 óra














Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életr l. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium. Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán. Helynév: Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest. Évszám: 1867, 1867–1916.

A dualizmus kora 11 óra
















Az els világháború 8 óra

A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Gy ztesek és vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet. Név: Lenin. Évszám: 1914–1918, 1917.

Mindennapi élet, életmódtörténet 3 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelez feldolgozni: Oktatás a dualista Magyarországon. Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód.

Ismétlés a tanév végén 4 óra

Rendszerez összefoglalás. Ebb l 1-2 óra tanulmányi kirándulásra is fordítható.





















A továbbhaladás feltételei A diák készítsen önállóan vázlatot adott témáról. Tudjon beszámolót, kisel adást tartani adott történelmi témáról megadott ismeretterjeszt irodalom alapján. Tudjon egyszer történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszer bb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemz it. Tudja, hogy a kerettantervben szerepl személyeknek mi volt a jelent ségük az adott id szakban. Tudja térben és id ben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböz id szakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképr l leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

































8. évfolyam Belép tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képesség Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gy jtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltér adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. A televízió, a rádió, napi- és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekb l, televízióból. Információk szerzése napi- és hetilapokból. Információk szerzése rádióm sorokból. Az iskolai oktatásban megjelen tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemz részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. 















Kifejez képesség Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által el zetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetev inek felismertetése, történeti okainak felderítése.





Tájékozódás id ben Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelen tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.


Tájékozódás térben A tanult id szak id beli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.





Témakörök

Tartalmak

A világ a 20-as és a 30-as években 12 óra

Európa az els világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda. Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt. Helynév: Szovjetunió. Évszám: 1929–1933, 1938.

Magyarország a két világháború között 11 óra

Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: szirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták. Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély. Évszám: 1918, 1919, 1920.



























A második világháború 12 óra

Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús b nös. Név: Churchill, Teleki Pál. Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam. Évszám: 1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. 











A globalizálódó világ 14 óra

A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.

Magyarország története napjainkig 14 óra

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás. Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád. Évszám: 1945, 1948, 1956. október 23., 1989–1990.

Állampolgári ismeretek 2 óra

Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai.

Mindennapi élet, életmódtörténet 3 óra



































Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelez feldolgozni: Családom története a XX. században. Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. 

Ismétlés 6 óra

Tanév végi rendszerez összefoglalás. Ebb l 1-2 óra tanulmányi kirándulásra is fordítható.





A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kisel adást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelked eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejl dés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és a diktatúrák legjellemz bb vonásait. Legyen képes néhány jelent s eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.














9/10. évfolyam Belép tevékenységformák


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményr l, jelenségr l készült különböz forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjeszt szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjeszt folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelv keres programjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az störténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltér álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhet leegyszer sít vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú el adásrészletr l. Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldalnyi) tudományos-ismeretterjeszt szövegrészletr l, feleletterv készítése megadott témáról.





Kifejez képességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása él szóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott s-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertet (felelet, kisel adás) tartása el zetes vázlatkészítéssel. El re megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelked történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Tájékozódás id ben A keresztény id számítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám id számítással. A magyar störténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Id rendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröz térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeir l.

A kerettantervi minimumtól való eltérés itt a helyi tantervben d lt bet vel van jelezve.


TÉMAKÖRÖK Az skor és az ókori Kelet 9 óra


Az ókori Görögország 12 óra

TARTALMAK Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az si hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. E. 8000, Kr. e 3000 körül, Kr. e XVIII. sz., Kr. e X. sz., Kr. E. 525 Személyek: Kheopsz, Hafre, Menkaure, Aha-Ménész, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Asszurbanapli, Asóka, Buddha, Csin Shi Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, Ausztralopithecus, homo sapiens, homo erectus, homo habilis, jávai lelet, sk kor, újk kor, paleolit, neolit, mágia, totem, fétis, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértessz l s, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem, Neander-völgy, Cro- Magnon, Tigris, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Giza, Luxor. A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, m vészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus.


TÉMAKÖRÖK

Az ókori Róma 18 óra

TARTALMAK Kronológia: Kr.e. XIII. sz. Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323, Kr.e. 333. Személyek: Szolón, Drakhon, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Demoszthenész, Szophoklész. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, adósrabszolgaság, mitológia, meteikosz, sztratégosz. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, Szuza, Isszos, Gordion. Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, m vészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.


Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476, Kr.e 212,Kr.e 202, Kr.e. 367, Kr.e. 326, Kr.e60, Kr.e73-71. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz, Seneca, Sulla, Romolus, Remus, Hannibal, Odoaker, Scipio. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria, Latium, Catalaunum, Vindobona, Tiberis.

TÉMAKÖRÖK A korai feudalizmus története Európában 8 óra

TARTALMAK A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltér fejl dése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejl dése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Nagy St. Gergely, Oleg, Rurik. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad, Novgorod, szláv államok, barbár királyságok. Fogalmak: gróf, grófság, rgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, h bérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa, feudum, beneficium, gazdálkodási módok, h béri lánc ,major, robot, terményjáradék. Bevezetés a magyar störténet kutatásba. A magyar nép störténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életm ve.


A magyar nép története az államalapításig 4, 5 óra

Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra

Ismétlés 2 óra




Évszámok: 896, 955, 933, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, St. Gellért püspök, Lehel, Bölcs Leo, Vazul, Asztrik, Gizella, Szvatopluk, Kurszán. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Volga, Káma, Kazár Birodalom, Nagymorva Birodalom, St. Gallen. Fogalmak: nomadizmus, kett s fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, kende, gyula, horka, kett s honfoglalás, primogenitúra. A tanév során az alábbi témák közül legalább kett t kötelez feldolgozni Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltér elméletek, mítoszok a magyarság störténetér l Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. balácai romok, Margit romok megtekintése) is fordítható.





A heti 1, 5 óraszám kiegészül 0,5 óra társadalomismeret modullal. Az ebben szerepl témakörök itt a történelem tananyaggal összedolgozva jelennek meg. (A részletes tanmenet a Társadalomismeret tárgy pedagógiai programjában található.) Itt csak a legfontosabb témaköröket soroljuk fel. Témakörök

Tartalmak

A társadalmi szabályok

A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése.

Az emberi alapjogok.

Jogi alapismeretek

Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés.

A hatalmi ágak Államformák, politikai rendszerek. megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia m ködése. Háború és béke. Az állam feladatai.

Állampolgári ismeretek




A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszer bb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lel helyr l) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gy jteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszer témákhoz. Legyenek képesek egyszer elbeszél források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és bels ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók el adására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény id számítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelel lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszer ségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.














10/11. évfolyam Belép tevékenységformák


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak és maradtak is rejtve el tte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése el re megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kisel adások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése.

Kifejez képességek A középkor és a kora újkor jelent s személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásm vek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (él szó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.


Tájékozódás id ben A változás fölismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek id rendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és id ben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, id rendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröz térképeken. Témakörök Az érett középkor 9 óra

Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözés jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor m vel dése. Mindennapok a középkorban.





Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Bouillon Gottfried, II.Orbán. Fogalmak: Királyiudvar,kamara, kancellária ,inkvizició, zsellér,árutermelés,simonia ,cölibátus, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Legnano, Latin Császárság, Flandria, Canossa, Cluny.

Az Árpád-házi királyok kora 10 óra

A kés középkor 10 óra


Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1046,1064,1083,1051, Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Orseolo Péter, Gertrúd, meráni, Bánk bán, St. Margit, Mánuel, Aba Sámue, Bezprim herceg, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, serviens, Herma, koronázási jelvények, szerzetesrendek, Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Vértes, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Veszprém, Tihany, Szent Márton –hegye, Ják. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1265, 1302, 1295, 1434, Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, III. Kázmér, Habsburg Rudolf, IV .(Szép) Fülöp, Tudor ház, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista, doge. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómez , Morvamez

Magyarország a XIV–XV. Században 13 óra

Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán - török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és m vel dés.


Kora újkor (1490– 1721) 14 óra

Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, 1312, 1335 Személyek: Csák Máté és a kiskirályok, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, kolozsvári testvérek, Garai és Cillei család, Galeotto Marczio, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mez város, úriszék, pallosjog, f nemes, köznemes, kilenced, siség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, liga, kancellária, tárnoki szék. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Kenyérmez , Jajca, Várna, Galambóc, Rigómez , Drinápoly. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 11/12. évfolyamok tananyagába is átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelel en, mivel az évfolyam tananyaga b vült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendez dése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása.





Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, VIII. Henrik, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

Magyarország története a kora újkorban (1490– 1711) 14 óra

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus, barokk, Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesít kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török ki zése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1529, 1532, 1566, 1568, 1541, 1552, 1645, 1622, 1570,16041606, 1591–1606, 1664, 1686, 1697, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költ és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jen , II. Rákóczi Fernc, Wesselényi Ferenc, Lottharingiai K., Miksa E., Abdurrahman, I.János, I. és II. Rákóczi György, Apafi M., Vak Bottyán J., Méliusz Juhász P., Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, végvári vitéz, defterdár, kádi nagyvezír, Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gy r, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, K szeg, Érsekújvár, Gyulafehérvár, Drégely, Temesvár A tanév során az alábbi témák közül legalább kett t kötelez feldolgozni Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). B n és b nüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejl dés sajátosságai: az abszolutizmus


Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra







Ismétlés 2 óra







Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. Veszprém a török korban) is fordítható.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szerepl fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni él szóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címb l álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kisel adások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon el adott feleletet vagy el adást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átível folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni él szóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelel lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebb l következtetéseket levonni.

11/12. évfolyam Belép tevékenységformák


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböz szemlélet források gy jtése szöveggy jteményekb l. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhet leegyszer sítések, a jelenségek okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve el tte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltér kortársi válaszok vizsgálata. Eltér jelleg források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, m alkotások, irodalmi m vek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú el adás alapján. Jegyzetek készítése el re megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10–15 cím) bibliográfiák készítése.




















Kifejez képességek Az újkor jelent s személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszer , tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, el adás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben.


Történelmi kérdések megvitatása él szóban, el re megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kisel adások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (él szó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységér l a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése él szóban vagy írásban. Tájékozódás id ben A régi és az új világ folyamatos együttélésének fölismerése. A változás fölismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok fölismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek id rendi viszonyainak felállítása. Az id ben való jártasság bemutatása él beszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben A térben és id ben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, id rendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröz térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek a bemutatása.

TÉMAKÖRÖK A felvilágosodás kora (1721–1789) 11 óra

TARTALMAK Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 10/11. évfolyamok tananyagából átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelel en, mivel az el z évfolyam tananyaga b vült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendez dése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása.


A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok.

és

Poroszországban.

Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerz dés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Magyarország Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. újjászervez dése a Habsburg Birodalom A régi és az új mez gazdaság, a hazai ipar. keretei között (1711– A gazdaság és társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. 1790) 11 óra A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. M vel dés, egyházak, iskolák.


Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790, 1785 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Haugvitz, Hadik András, Ürményi József, II.Lipót, Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kett s vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határ rvidék, Bánát

TÉMAKÖRÖK A polgári átalakulás kora (1776–1849) 19 óra

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) 18 óra

TARTALMAK Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század els felében. A XIX. század eszméi. A m vészet f irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels ,Marat, Danton, La Fayette, Saint Just, Wellington, Owen, Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, sansculotte, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, t kés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Saratoga, Lipcse, Elba-szigete, Szent Ilona-szigete, A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori m vel dés, kultúra.


Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Sigrai, Szentmarjai, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I.Ferenc, Lovassy László, Táncsics Mihály Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, véd vám, védegylet, Társalkodási egylet Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) 12 óra

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgy lés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom els nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 szén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi A szabadságharc bukása.


viszonyok.

Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., IX: 11., I. 5., II. 5.,X. 6. Személyek: Jókai, Pet fi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, a kormány tagjai, az aradi 13 , Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Guyon Richárd, Paszkievics, Rüdiger, Ferencz József, Móga János, Perczel Mór, Dembinszki Henrik, Hentzi, Fogalmak: márciusi ifjak, nemzet rség, felel s kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Ozora, Branyiszkói –hágó, Kolozsvár, Pozsony,.

TÉMAKÖRÖK A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) 18 óra

TARTALMAK Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai er vé szervez dése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A m vel dés új keretei.


Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1867, 1868, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királyn , II. Vilmos, Lenin, Lincoln . II. Sándor, Ketteller, Meidzsi, XIII: Leó, Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Marsala, Solferino, Königgratz, Sedan, Lombardia, Berlin, Magenta, Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, konszern, profit, t kekivitel, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, tajping, boxer, Rerum Novarum, fényes elszigeteltség, torlódott társadalom,.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) 16 óra

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejl dés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemz életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és m vészeti élet fejl dése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején.


Évszámok: 1849. október 6.,1865, 1860, 867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Schmerling, Teleki László, Libényi J, Wekerle S., Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Fogalmak: passzív ellenállás, föderalizmus, centralizáció ,októberi diploma, februári pátens, Kasszandra levelek, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió. A tanév során az alábbi témák közül legalább kett t kötelez feldolgozni: A hatalmi ágak kialakulása és m ködése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra f kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejl dés. Vallások és egyházak a dualizmus idején. Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órákra is fordítható.

Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra







Ismétlés 4 óra

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kisel adások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon el adott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni él szóban, rövid fölkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, néps r ség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.








12/13. évfolyam Belép tevékenységformák


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, földolgozása. Különböz típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének fölismerése, elemzése. Nemzetközi szerz dések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Nagyobb terjedelm pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggy jtés, az írásm elkészítése.








Kifejez képességek A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjelleg , szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszer magyarázata és használata. Egy-egy el re megadott kérdés kapcsán tudásra épül , saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások fölismerése és bemutatása. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményr l, intézményr l, szervezetr l.





Tájékozódás id ben A világ-, az európai és a magyar történelem f bb eseményeinek szinkrónban látása. Tájékozódás térben A különböz fejl dési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

TÉMAKÖRÖK Az els világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) 14 óra


Az els világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914– 1931) 14 óra


TARTALMAK Az els világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország). A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A n i emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Hitler, Moltke, Schlieffen, Lenin. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Verdun, Tannenberg, Locarno. Fogalmak: villámháború, állóháború /állásháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem , általános választójog, hadikommunizmus, totalitárius állam, antant, jóvátétel. Magyarország részvétele a világháborúban. Az szirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A m vel dési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: szirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, Szent István állameszme,


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és m ködési mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek gy zelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Sztálin, Göbbels, Hess, Topográfia: Brit Nemzetközösség, zlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia , München, Fogalmak: t zsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, koporáció, fajelmélet, élettér, megbékélési politika, koncepciós per, tisztogatás. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika Magyarország a gazdasági válságtól a eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust második Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. világháborús összeomlásig (1931– Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1945) 14 óra 1938. november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla , Jányi Gusztáv,Imrédy Béla. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: népi írók, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) 16 óra




TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejl dése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerz dés, római szerz dések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika, kitelepítés, deportálás.. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea, Izrael, Közel- Kelet. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének Magyarország a második világháború kísérlete. A párizsi békeszerz dés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A után (1945 – forradalomhoz vezet út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A napjainkig) Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.. Gazdasági 14 óra reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és er södése. A rendszerváltás, Európai Unió, NATO, napjaink globális problémái. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgy lés, SZEB, háborús b nös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVO, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Pet fi Kör, reformszocializmus, második gazdaság puha diktatúra, ENSZ, Európai Unió, NATO. Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább kett t kötelez életmódtörténet feldolgozni: 2 óra Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejl dés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra. A jelenkor (1945– napjainkig) 14 óra










TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Ismétlés 11 óra

A továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszint érettségi követelményeinek.


I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ Kompetenciák 1. Források használata és értékelése VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gy jtése, következtetések megfogalmazása

1.2 Különböz típusú forrásokból származó információk összevetése

Középszint

Emelt szint

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszer kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszer következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gy jteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltér tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszer feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és els dleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására.

Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemz iket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerz jének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

Legyen képes különböz típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.3 Képi források (pl. fényképek, Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi karikatúrák, plakátok) megadott korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. szempont szerinti értelmezése Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képz m vészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. 1.4 A történelmi térképek felhaszIsmerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait nálása ismeretszerzéshez (pl. színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. 1.5 Információk gy jtése és követ- Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó keztetések levonása egyszer statisztikai táblázatokból, diag- állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, ramokból, grafikonokból, kroegyszer , rövid kifejtést igényl kérdésekre válaszolni. nológiákból 1.6 A tények és feltételezések Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni megkülönböztetése – megadott szempontok alapján – egyszer bb forrásokból és ismeretterjeszt szövegekb l. 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröz dik a szerz személyes helyzete

Emelt szint Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerz álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Különböz térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni.

Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjeszt szövegekben megjelen tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szerepl témákhoz kapcsolódó szemléltet ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a szerz az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböz történelmi korokban eltér lehet 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhet eseményekr l és személyekr l

Emelt szint Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, m faji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhet eseményekr l és személyekr l.

2. A szaknyelv alkalmazása VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1 Történelmi fogalmak azonosítá- Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat megsa, helyes használata határozás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

Emelt szint Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböz történelmi korokban eltér jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböz jelentéseket források segítségével értelmezni.

3. Tájékozódás térben és id ben VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböz térképeken

Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvet ismereteket gy jteni. 3.2 A földrajzi környezet szerepe az Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi köregyes történelmi kultúrák és ál- nyezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és lamok kialakulásában államok kialakulására. 3.3 A történelmi fejl dés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszer történelmi térképváz- Tudjon atlasz segítségével egyszer történelmi térképlatok készítése vázlatot készíteni.

Emelt szint Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani.

Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepér l. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. 3.5 A történelmi tér változásainak Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak ismerete változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, különböz korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. 3.6 Konkrét történelmi események Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sor- Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat betérben és id ben való elhelyezé- rendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel mutatni. se összekapcsolni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapLegyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, csolódó adatokat táblázatba rendezni. kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemz inek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között

3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

Emelt szint

Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok Legyen képes a különböz történelmi korszakokat több sorrendjét megállapítani, jellemz iket felsorolásból szempontból jellemezni. kiválasztani. Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeib l azokat, amelyek id beli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelent s magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak.

Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsolható jelent s magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni id beli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejl dés, tudományos gondolkodás).

4. Eseményeket alakító tényez k feltárása VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

4.1 A tanultak okok és következmé- Legyen képes a felsorolt történelmi tényez k közül az Legyen képes történelmi események okairól és követnyek szerinti rendezése okokat és a következményeket összekapcsolni. kezményeir l feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. 4.2 Annak bizonyítása, hogy a törté- Legyen képes a különböz felsorolt történelmi ténye- Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek nelmi eseményeknek általában z k közül kiválasztani az adott történelmi esemény egyszerre több oka és következménye van. több oka és következménye van okait, következményeit. 4.3 Különböz típusú okok és köLegyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megkülönbözte- vetkezmények megadott szempontok szerinti csoportése, azok eltér jelent ségének tosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági) felismerése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges Legyen képes alapvet történelmi események lénye- Legyen képes a történelmi események, összefüggések szempontok, tényez k megküges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönbözteté- lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak meglönböztetése, mérlegelése különböztetésére. sére. 4.5 Példákkal való alátámasztása, Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás hogy nehéz történelmi szituácisegítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és ókban az egyes emberek nézetecselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. it, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazá- Tudjon egyszer kérdéseket megfogalmazni történel- Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi sa, felvetése történelmi esemémi események okairól és következményeir l. események okairól és következményeir l. nyek okairól és következményeir l

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.7 A változás és fejl dés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböz történelmi régiók eltér fejl désének bemutatása

4.9 Aktuális események történelmi el zményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb id távú történelmi változások bemutatása

Emelt szint

Példák kiválasztása a változás és a fejl dés bemutatá- Példák segítségével értelmezze a változás és a fejl dés közti különbséget. sára. Gy jtsön példákat arra, hogy különböz történelmi régiók fejl dése eltér ütem lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi el zményeit.

Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket.

Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi el zményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb id távon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb id távon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrét en (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, m vel déstörténeti szempontból) összehasonlítani.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában

Legyen képes történelmi események és szerepl k között kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi szerepl knek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. 4.14 Annak megállapítása, hogy mi- Legyen képes történelmi események okait, következként függhetnek össze a törté- ményeit megkülönböztetni. nelmi események okai, követ- Legyen képes egyes fontosabb történelmi események kezményei és a benne résztve- következményeit és a benne részt vev k szándékait v k szándékai összevetni.

Emelt szint Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltér értékelései léteznek. Legyen képes források segítségével történelmi szerepl knek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni.

Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvev k szándékait összehasonlítani, a közöttük lev összefüggésekre rámutatni.

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása VIZSGASZINTEK TÉMÁK 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

5.2 Népesség, település, életmód

Középszint

Emelt szint

Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mez gazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szöv gép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböz formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok f bb jellemz it. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban él k életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvet társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés).

Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szerepl it az adott korban. Tudja különböz szempontok alapján összehasonlítani az eltér gazdasági fejl dés területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a m veltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni.

Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 5.3 Egyén, közösség, társadalom

5.4 A modern demokráciák m ködése

Középszint

Emelt szint

Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltér szempontok (pl. m veltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelked történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes f bb vonalakban bemutatni a helyi társadalom f bb jellemz it (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelked személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböz történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböz történelmi korokban. Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek m ködését és felépítését. Tudja bemutatni az általános, egyenl és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül.

Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehet ségeit és korlátait a különböz történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböz szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különböz szempontok szerint egy-egy kiemelked történelmi személy életm vét.

Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböz formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság m ködését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellen rzés eszközeit és módszereit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

5.5 Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Tudja megnevezni és bemutatni a különböz államformákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböz korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemz néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget.

5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttm ködés

Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkit zéseit. Legyen képes különböz korok jellemz hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) fejl dését ismertetni. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) ismertetni, a gy zelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni. Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konkrét példákon keresztül.

Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemz néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböz korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különböz korokban. Ismerje az emberiség fejl dése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemz it bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvev k célkit zéseit, és az azokat lezáró békeszerz déseket. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kimenetelét meghatározó tényez ket elemezni. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekv hátországi elégedetlenség) hatásait a hadvisel országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni dönt világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttm ködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.

B/ Témakörök A középszint érettségi vizsgán a számon kérhet évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhet – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szint érettségi vizsga egyszer , rövid választ igényl feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szint érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtend ) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

1. Az ókor és kultúrája VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 Az antik hitvilág, m vészet, tudomány

Emelt szint

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemz inek azonosítása.

Egy folyammenti civilizáció jellemz i (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. Az athéni demokrácia intézményei, m ködése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam A hódító háborúk társadalmi és politikai következmé- Augustus principátusának jellemz vonásai nyei a köztársaság korában. A görög hitvilág néhány jellemz vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelent s alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pan-

A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) A római történetírás egy-egy jelent s alkotója (pl. Livius, Tacitus).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

nóniában. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység f bb tanításai.

1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás

Emelt szint A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvev inek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

2. A középkor VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i

2.2 A nyugati és keleti kereszténység

Középszint

Emelt szint

A középkori uradalom jellemz vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mez gazdasági technika fejl désének néhány jellemz mozzanata a X-XI. században. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

A Frank Birodalom történetének f bb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

A legfontosabb szerzetesrendek jellemz i (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység f bb jellemz i (pl. önálló nemzeti egyházak, eltér liturgia és egyházm vészet). Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). A középkori céhes ipar bemutatása.

2.3 Az iszlám vallás és az arab Az iszlám vallás kialakulása és f bb tanításai. világ; a világvallások elterjedése A világvallások civilizáció-formáló szerepe. 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemz inek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5 Egyházi és világi kultúra a köAz egyház szerepe a középkori m vel désben és a Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. zépkorban mindennapokban. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemz i, a A romanika és a gótika f bb stílusjegye. skolasztika (Aquinói Szent Tamás). A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz A humanizmus és a reneszánsz f bb jellemz i. A humanizmus és a reneszánsz jellemz i (pl. emberközItáliában pontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képvisel i (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). 2.7 Az angol és a francia rendi álA rendi állam kialakulása és m ködése Angliában és Franciaországban. lam m ködése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjesz- Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemz Az Oszmán Birodalom jellemz vonásai és társadalmi kedése vonásai, források alapján. háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janiAz oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a csár). XIV-XVI. században.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1 A magyar nép störténete és vándorlása

3.2 A honfoglalástól az államalapításig

3.3 Az Árpád-kor 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és m vel dés

A magyar nép vándorlása térkép alapján.

Emelt szint

A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltér tudományos elképzelések a magyar störténet tel kapcsolatban. (pl. eredet, shaza). A honfoglalás. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, for- Szent István törvényalkotó tevékenysége rások alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervez tevékenysége. Az Aranybulla. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Kálmán idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. A magyar városfejl dés korai szakasza. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király bel- és külpolitikája. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelent s Árpád- és Anjou-kori m vészeti emlékek Mátyás király és a reneszánsz. felismerése.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai következményei térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. 4.2 Reformáció és katolikus megA reformáció f bb irányzatai források alapján (lutheújulás ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemz i. 4.3 A kontinentális abszolutizmus és A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. a parlamentáris monarchia meg- Az alkotmányos monarchia m ködése. születése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelent sebb gondolatai és f bb képvisel i források alapján.

Emelt szint A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legf bb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejl dés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Nagyhatalmi er viszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerz dés, államelmélet) kibontakozása.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3 A török ki zése és a Rákócziszabadságharc

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.

5.4 Magyarország a XVIII. századi Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alaHabsburg Birodalomban kulása Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5 M vel dés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

Emelt szint Összetartó és elválasztó er k a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. A török ki zésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.

Az állami oktatáspolitika f bb intézkedései.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 6.1 A francia polgári forradalom Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alappolitikai irányzatai, az Emberi és kérdései. Polgári Jogok Nyilatkozata Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3 A XIX. század eszméi

6.4 Az ipari forradalom és következményei

6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

A korszak f bb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemz i források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom legjelent sebb területei (könny ipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvet vonásainak bemutatása. A technikai fejl dés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.

Emelt szint A f bb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képvisel ik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra. A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttm ködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.

Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.

A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az els világháború el tt Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedez inek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejl dés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései

A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

Emelt szint

A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegz dése és életformái. 7.2 A reformkori m vel dés, kulA korszak kulturális életének f bb jellemz i. A nemzeti érzés meger södése a magyarság és a túra nemzetiségek körében. 7.3 A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a maAz áprilisi törvények. gyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 7.4 A szabadságharc A f bb hadjáratok, a katonai er viszonyok alakulása, Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakua vereség okai. lása. A Függetlenségi Nyilatkozat. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepér l. 7.5. A kiegyezés el zményei és A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez f z d viták megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.6 Gazdasági eredmények és társa- Kibontakozó ipar, fejl d mez gazdaság, közlekedés. A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazdalmi változások a dualizmus Budapest világvárossá fejl dése. gatás, közegészségügy, iskolahálózat). korában Az átalakuló társadalom sajátosságai. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. Nemzetiségek a dualizmus korában. A környezet átalakításának következményei (pl. vasútA cigányság helye a magyar társadalomban. építés, városfejl dés, iparosítás). 7.7. Az életmód, a tudományos és Az életmód változásai a századfordulón. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. m vészeti élet fejl dése A magyar tudomány és m vészet néhány kiemelked divat, szórakozás, sport, sajtó). személyisége.

8. Az els világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.1 Az els világháború jellege, jel- Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés lemz i; a Párizs környéki békék jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2 A gazdaság és a társadalom új A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, jelenségei a fejlett világban autó). A n k szerepének változása. 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 Az USA és az 1929-33-as gaz- A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi ködasági válság vetkezményei. 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és m ködési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7 A második világháború el zményei jelent s fordulatai 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemz i

8.9 A szocialista rendszerek bukása

A náci Németország legf bb jellemz i. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legf bb jellemz i. A világháború el zményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. Az ENSZ létrejötte, m ködése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemz i.

Emelt szint A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon. A világgazdaság átrendez dése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet). Az olasz fasizmus jellemz i. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia). A totális állam kiépítése Németországban. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda f bb jellemz i. A sztálini gazdaságpolitika. A szövetséges hatalmak együttm ködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári er feszítések. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi er szakmentes mozgalma. A német kérdés.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az els világháborútól a második világháborús összeomlásig VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

Emelt szint

A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legPolitikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen jellemz i fontosabb lépései. István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). 9.3 M vel dési viszonyok és az Társadalmi rétegz dés és életmód a húszas-harmincas A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és f bb jeléletmód években. lemz i (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és m vészet f bb képvisel i a két világháború közötti Magyarországon (pl Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). 9.4 A magyar külpolitika mozgáste- A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdare, alternatívái világháború között. sági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései. 9.5 Magyarország részvétele a viMagyarország háborúba lépése és részvétele a Szov- Kállay Miklós miniszterelnöksége. lágháborúban jetunió elleni harcokban. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó). 9.6 A német megszállás és a holoMagyarország német megszállása és a nyilas hataAz antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon,

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint caust Magyarországon

lomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

Emelt szint

10. Magyarország 1945-t l a rendszerváltozásig VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.3 A kommunista diktatúra kiépí- Az 50-es évek jellemz i, a rendszer m ködése a Rátése és m ködése kosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4 Az 1956-os forradalom és Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének szabadságharc okai és f bb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer jellege, A rendszer jellemz i a Kádár korszakban. jellemz i Életmód és mindennapok. 10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

Emelt szint A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése).

Az elnyomás formái és „gépezete”.

A magyar forradalom nemzetközi jelent sége és összefüggései (pl, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). Magyarország a kilencvenes években (pl. ó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és gy ztesek).

11. A jelenkor VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 11.1 A közép-európai régió jellem- A közép-európai régió sajátos problémái z i, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei.

11.3 A „harmadik világ” 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejl dés 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai

Emelt szint

A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (19571992) – az integráció f bb állomásai. Együttm ködés és eltér érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A fejl d országok f bb problémái (pl. népességnöve- A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. kedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés ha- A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és tása a természeti környezetre. politikai feltételei.

A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

12. A mai magyar társadalom és életmód VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 12.1 Alapvet állampolgári ismeretek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3 A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia m ködése és az önkormányzatiság 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Emelt szint

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének A szociális piacgazdaság jellemz i. bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok fela- A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bidatai, szervezetei és m ködésük. zalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. évszázadban. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

435

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINT VIZSGA

A vizsga szerkezete




A vizsga részei • Egyszer , rövid választ igényl írásbeli feladatok megoldása • Szöveges (kifejtend írásbeli) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek id tartama és aránya

Írásbeli

Szóbeli vizsga

Az írásbeli vizsga

Egyszer , rövid választ igényl feladatok megoldása Szöveges (kifejtend ) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás

Perc

Arány

Pontszám

60

kb. 30%

45

120

kb. 30%

45

10-15

kb. 40%

60

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

436

Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga el segíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhet ek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhet legyen. Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.

Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az el írt képességjelleg követelményeknek felelnek meg. Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és m vel déstörténeti ismeretek ellen rzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet

kb. 40%

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és m vel déstörténet

kb. 30%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története

kb. 20%

Eszme- és vallástörténet

kb. 10%

A feladatok és a feladatsor jellemz i Középszint érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszer , rövid választ igényl feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtend ) kérdésekre adott válaszokkal érhet el. Az egyszer , rövid választ igényl feladatok

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

437

Egyszer , rövid választ igényl feladatok alatt azokat a többségében zárt vég feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. A középszint egyszer , rövid választ igényl feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszer következtetések megfogalmazása 3. Különböz típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése 4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gy jtése forrásokból 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz 6. Térképekr l információk gy jtése 7. Térképek alapján egyszer következtetések megfogalmazása 8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével 9. Célok és következmények megkülönböztetése 10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeir l 12. Egyéb

Szöveges (kifejtend ) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthet , ahol néhány összefügg mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

438

Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat •

Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kit zött feladatot.

2. Szöveges, elemz (hosszabb) feladat •

Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szerkesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot.

Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1.

Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2.

Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3.

Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag

4.

Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5.

Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag

* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebb l hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemz t) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

439

között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemz (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az els és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemz (hosszabb kifejtést igényl ) feladatot.

Korszakok 1. 2. 3. 4. 5.

Rövidebb feladatok A A A A A

Hosszabb feladatok – – B B B

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

440

Értékelés Az egyszer , rövid választ igényl feladatok értékelésénél kötelez lehet ségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.

a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés

Szöveges jelleg feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat

Elemz feladat

A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint, pl.: Kompetenciák szerint, pl.: – források használata, – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és id ben, kb. 70% – tájékozódás térben és id ben, kb. 60% – eseményeket alakító tényez k – eseményeket alakító tényez k feltárása, feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20%

Az el írásnak nem megfelel számíthatóak bele.

feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhet . A többletmegoldások a végs

pontszámba nem

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvet en a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelen knél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

441

A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesül újító szándékok, újszer megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehet ség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák m ködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttm ködés Szabad (problémaközpontú) témakör Az iskoláknak lehet ségük van a hat kötelez témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség).

Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletez bb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átível probléma áttekint bemutatása.

A tételcímek jellemz i, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az el írt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

442

témakörönként kett -négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönz , valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák

%

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

kb. 20

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

kb. 10

Források használata és értékelése

kb. 20

A szaknyelv alkalmazása

kb. 10

Tájékozódás térben és id ben

kb. 10

Az eseményeket alakító tényez k feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

kb. 30

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

443

EMELT SZINT VIZSGA A vizsga szerkezete




A vizsga részei • Egyszer , rövid választ igényl feladatok megoldása • Szöveges (kifejtend ) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek id tartama és aránya: Perc

Írásbeli

Szóbeli vizsga

Egyszer , rövid választ igényl feladatok megoldása

120

Arány

Pontszá m

Kb. 30%

44

Szöveges (kifejtend ) feladatok megoldása

120

Kb. 30%

46

Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás

15-20

Kb. 40%

60

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga el segíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhet ek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhet . Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtend ) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

444

Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az el írt képességjelleg követelményeknek felelnek meg.

Arányok Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és m vel déstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

445

Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet

kb. 40%

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és m vel déstörténet

kb. 30%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története

kb. 20%

Eszme- és vallástörténet

kb. 10%

Az emelt szint írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei megegyeznek a középszint vizsgáéval. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az el írt képességjelleg követelményeknek felelnek meg. Az egyes képességjelleg követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemz i Az emelt szint érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszer , rövid választ igényl feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtend ) kérdésekre adott válaszokkal érhet el. Az egyszer , rövid választ igényl feladatok Egyszer , rövid választ igényl feladatok alatt azokat a többségében zárt vég feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Az emelt szint egyszer , rövid választ igényl feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. 2. 3. 4.

Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével Források alapján egyszer következtetések, értékelések megfogalmazása Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése Különböz típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

446

összevetése, elemzése Megadott szempontok szerinti fogalmak gy jtése forrásokból, következtetések levonása Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez Térképekr l információk gy jtése, következtetések levonása Térképek alapján egyszer következtetések megfogalmazása Események közötti sorrendiség megállapítása Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeir l Különböz jelleg folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása

14. Egyéb Szöveges (kifejtend ) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthet , ahol néhány összefügg mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia mérésére irányulnak. Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat •

E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználásával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb. 50-70 szóban) megoldani a kit zött feladatot

2. Szöveges, elemz (hosszabb) feladat

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

447

•

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell 30-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160-180 szóban) megoldani a feladatot.

Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1.

Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2.

Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3.

Egy középkori vagy koraújkori magyar történelmi anyag

4.

Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5.

Egy XX. századi magyar történelmi anyag

*A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor), évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból (korszakonként egy-egy rövidebb problémamegoldót és hosszabb elemz t) összesen 10 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap. Ebb l négyet (két rövidebb problémamegoldót és két hosszabb elemz t) kell a tanulónak kidolgoznia, saját választása alapján. Egy korszakon belül csak egy feladat választható. A megoldott feladatok között legalább két magyar történelemre vonatkozó kérdésnek kell lennie és legalább egy egyetemes történelmi korszaknak. Értékelés Az egyszer , rövid választ igényl feladatok értékelésénél kötelez lehet ségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.

a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

448

Szöveges jelleg feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat

Elemz feladat

A feladat megértése Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és id ben, – eseményeket alakító tényez k feltárása, – problémaközpontú feldolgozás.

kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és kb. 70% id ben, kb. 60% – eseményeket alakító tényez k feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvkb. 20% helyesség Az el írásnak nem megfelel számíthatóak bele.

feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhet . A többletmegoldások a végs

pontszámba nem

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvet en a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelen knél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.

Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák m ködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttm ködés Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletez bb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átível probléma áttekint bemutatása.

449

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

450

A tételcímek jellemz i, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az el írt témakörök és vizsgakövetelmények alapján az országos vizsgaközpont által felkért bizottság a tanév kezdetén határozza meg, és hozza nyilvánosságra. A tételek tematikáját a bizottság a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a bizottság témakörönként öt-hat konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább harmincat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönz , valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák

%

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Kb. 20

A megközelítés sokszín sége

Kb. 10

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

Kb. 10

Források használata és értékelése

Kb. 10

A szaknyelv alkalmazása

Kb. 10

Tájékozódás térben és id ben

Kb. 20

Az eseményeket alakító tényez k feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Kb. 20

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

451

OM által javasolt minimális eszközigény (gimnázium 9-12. évfolyam)




1. A Hominidák (transzparens) 2. A kultúrnövények és a háziasított állatok (transzparens) 3. A görög képz m vészet legfontosabb alkotásai és stílusai (transzparens) 4. A klasszikus görög kultúra (video) 5. A görög-perzsa háborúk nagy csatái (transzparens) 6. Görög gondolkodók (transzparens) 7. A görög társadalom szerkezetének változásai (transzparens) 8. A római civilizáció (transzparens) 9. A római civilizáció (video) 10. A pún háborúk nagy csatái (transzparens) 11. A római államszervezet a köztársaság korában és a császárkorban (transzparens) 12. A római társadalom szerkezetének változásai (transzparens) 13. A nyugati és a keleti kereszténység (transzparens)




Az emberiség störténete (fali térkép) 2. A Hominidák (oktatótábla) 3. Az ókori Kelet (fali térkép) 4. El -Ázsia és Egyiptom a Kr.e. III-I. évezredben (fali térkép) 5. A kultúrnövények és a háziasított állatok (oktatótábla) 6. Az id számítási rendszere (id szalag) 7. Neolit települések (makett) 8. Hellász a Kr.e. XVI-V. században (fali térkép) 9. A görög kronológia (id szalag) 10. Görög épülettípusok (makett) 11. A görög képz m vészet legfontosabb alkotásai és stílusai (oktatótábla) 12. A görög-perzsa háború nagy csatái (oktatótábla) 13. Görög gondolkodók (oktatótábla) 14. A görög társadalom szerkezetének változásai (oktatótábla) 15. Az ókori Itália (fali térkép) 16. A Római Birodalom (vaktérkép). 17. A római történelem kronológiája (id szalag) 18. A római otthon (makett) 19. A római civilizáció (oktatótábla) 20. A pún háborúk nagy csatái (oktatótábla) 21. A római államszervezet a köztársaság korában és a császárkorban (oktatótábla) 22. A római társadalom szerkezetének változásai (oktatótábla)

14. A h béri rendszer (transzparens) 15. Az uradalom (transzparens) 16. A korai középkori civilizáció Európában (video) 17. A lovagi hadviselés (transzparens) 18. störténetünk, vándorlásunk, letelepedésünk (video) 19. Szent István állama és az egyházszervezet (transzparens) 20. Családtípusok az ókori kultúrákban (transzparens) 21. Ember és természet kapcsolata a 




12. A római kultúra történeti emlékeib l (képeskönyv/ képgy jtemény) 13. Az ókori Itália (vaktérkép) 14. A Római Birodalom (vaktérkép) 15. A római történelem tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 16. Európa (V-XI. sz.), az arab világ és iszlám (VII-XI. sz.), valamint Bizánc kronológiája 17. A korai középkori civilizáció Európában (képeskönyv/

1.













1. Az skor és az ókori Kelet kronológiája 2. Az skor és az ókori Kelet történeti emlékeib l (képeskönyv/ képgy jtemény) 3. Szöveggy jtemény a 9. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból 4. Az skor és az ókori Kelet történetének tanulásához, tanításához, ellen rzéséhez készült feladatlapok 5. Az ókori Kelet (vaktérkép) 6. El -Ázsia és Egyiptom (vaktérkép) 7. A görög világ kronológiája 8. A klasszikus görög kultúra emlékeib l (képeskönyv/ képgy jtemény) 9. Hellász (vaktérkép) 10. A görög történelem tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 11. A római történelem kronológiája

452 Földközi-tenger medencéjében az ókorban (video) 22. A római katolikus egyház szervezete (transzparens) 23. A keresztes háborúk (transzparens) 24. Az érett középkori civilizáció Európában (video)




23. Európa az V-XI. században (fali térkép) 24. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (fali térkép) 25. A nyugati és a keleti kereszténység (oktatótábla) 26. Európa, az arabok és iszlám, valamint Bizánc kronológiája (id szalag) 27. A h béri rendszer (oktatótábla) 28. Az uradalom (oktatótábla) 29. A lovagi hadviselés (oktatótábla) 30. A magyar nép störténete és a vándorlás (fali térkép) 31. A magyar störténet, a vándorlás, a honfoglalás és a letelepedés kronológiája (id szalag) 32. A kárpát-medence a II-X. században (fali térkép) 33. A magyar királyság







25. Faluhatárok, mez gazdasági m velési rendszerek a XI-XIII. századi Európában (transzparens) 26. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (transzparens) 27. Az Árpád-kor m vel déstörténete (video) 28. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változása (transzparens)

29. A kés középkor m vel déstörténete (video) 30. A reneszánsz (transzparens) 31. A nagy pestisjárvány (transzparens) 32. A rendiség (transzparens) 33. A XIV-XV. századi Magyarország m vel déstörténet (video)

37. A római katolikus egyház szervezete (oktatótábla) 38. A keresztes háborúk (oktatótábla) 39. Faluhatárok, mez gazdasági m velési rendszerek a XI-XIII. századi Európában (oktatótábla) 40. A XI-XIII. századi Európa kronológiája (id szalag).

34. Országgy lés és királyválasztás a XIV-XV. századi Magyarországon (transzparens) 35. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (transzparens) 36. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (transzparens) 37. A korai újkor európai




Szent István korában (fali térkép) 34. Szent István állama és az egyházszervezet (oktatótábla) 35. Családtípusok az ókori kultúrákban (oktatótábla) 36. Európa a XI-XIII. században (fali térkép)




41. A céhes kézm vesség eszközei
























ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 21. A magyar störténet, a vándorlás, a honfoglalás és a letelepedés kronológiája 22. störténetünk, vándorlásunk, letelepedésünk (képeskönyv/ képgy jtemény) 23. A magyar nép störténete és vándorlása (vaktérkép) 24. A magyar királyság Szent István korában (vaktérkép). 25. A magyar nép störténete, vándorlása, honfoglalása és letelepedése tanulásához, tanításához és az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 26. A görög és a római tömegszórakoztatás (képeskönyv/ képgy jtemény) 27. A XI-XIII. századi Európa kronológiája 28. Az érett középkori civilizáció Európában (képeskönyv/ képgy jtemény) 29. Szöveggy jtemény a 10. évfolyam anyagának történelmi 30. Európa a XI-XIII. században (vaktérkép) 31. Az érett középkor tanulásához,







TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam képgy jtemény) 18. Európa az V-XI. században (vaktérkép) 19. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (vaktérkép) 20. A korai középkor történetének tanulásához, tanításához, az

m vel déstörténete (video)







453 38. A korai újkor Európán kívüli civilizáció (video) 39. Szélirányok és hajózás a világtengereken (transzparens) 40. A barokk (transzparens) 41. A spanyol és az osztrák Habsburgok leszármazási táblája (transzparens) 42. A kora újkori Magyarország m vel déstörténete (video) 43. A végvári harcok (transzparens) 44. A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkorban (transzparens) 45. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (transzparens) 46. A felvilágosodás korának m vel déstörténete (video) 47. Az újjászervez d Magyarország m vel déstörténete (video) 48. A XVIII. századi magyar mez gazdaság (transzparens) 49. A polgári átalakulás korának m vel déstörténete (video) 50. Az Egyesül Államok alkotmánya (transzparens) 51. A rendi gy lés és az alkotmányozó nemzetgy lés. Az 1791-es francia alkotmány (transzparens) 52. A klasszicizmus (transzparens) 53. A romantika (transzparens)










54. Nemesi megye, országgy lés, közigazgatás a reformkorban (transzparens) 55. Magyarország m vel déstörténete a XIX. század els felében (video) 56. Pest-Buda fejlesztési tervei


54. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (oktatótábla) 55. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (oktatótábla) 56. A XIV-XV. századi Magyarország kronológiája (id szalag) 57. A nagy földrajzi felfedések és a gyarmatosítás (fali térkép) 58. Európa a kora újkorban (fali térkép) 59. A kora újkor kronológiája (id szalag) 60. Szélirányok és hajózás a világtengereken (oktatótábla) 61. A barokk (oktatótábla) 62. A spanyol és az osztrák Habsburgok










Magyarország kronológiája 41. A XIV-XV. századi Magyarország m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 42. A magyar királyság a XIV-XV. században (vaktérkép) 43. A XIV-XV. századi Magyarország történetének tanulásához tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 44. A kora újkor kronológiája 45. A kora újkor európai m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény)






















(tárgymásolat) 42. Középkori város településszerkezete (makett) 43. A magyar királyság a XI-XIII. században (fali térkép) 44. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (oktatótábla) 34. A magyar királyság a XI-XIII. 45. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti században (vaktérkép) változásai (oktatótábla) 35. Az Árpád-házi királyok korának 46. Az Árpád-házi királyok korának tanulásához, tanításához, az kronológiája (id szalag) ismeretek ellen rzéséhez készült 47. Európa a XIV-XV. században (fali feladatlapok térkép) 36. A XIV-XV. századi Európa 48. A reneszánsz (oktatótábla) kronológiája 49. A nagy pestisjárvány (oktatótábla) 37. A kés középkor m vel déstörténete 50. A rendiség (oktatótábla) (képeskönyv/ képgy jtemény) 51. A XIV-XV. századi Európa 38. Európa a XIV-XV. században kronológiája (id szalag) 52. A magyar királyság a XIV-XV. (vaktérkép) 39. A kés középkor tanulásához, században (fali térkép) tanításához, az ismeretek 53. Országgy lés és királyválasztás a XIV-XV. századi Magyarországon ellen rzéséhez készített feladatlapok 40. A XIV-XV. századi (oktatótábla)




TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 32. Az Árpád-házi királyok korának kronológiája 33. Az Árpád-kor m vel déstörténete (képeskönyv/ képgy jtemény)







kronológiája (id szalag) 71. A magyar királyság a XVIII. században (fali térkép) 72. A XVIII. századi magyar mez gazdaság (oktatótábla) 73. A XVIII. századi Magyarország története 74. Európa 1789-1849 között (fali térkép) 75. Az Egyesült Államok alkotmánya (oktatótábla) 76. A rendi gy lés és az alkotmányozó nemzetgy lés. Az 1791-es francia alkotmány (oktatótábla) 77. A klasszicizmus (oktatótábla) 78. A romantika (oktatótábla) 79. A polgári átalakulás korának kronológiája (id szalag) 80. A magyar királyság a XIX. század

65. Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (transzparens) 66. Az orosz forradalmak és a pártállam kiépülése (transzparens) 67. M vel déstörténet. Európa, USA 1914-1929 (video) 68. Az "izmusok" (transzparens) 69. Magyarország m vel déstörténete 1914-1931 (video) 70. Életformák a harmincas években (video) 71. A II. világháború (video) 72. A harmincas évek Magyarországon (video) 73. Magyarország a II. világháborúban (video)














454 (transzparens) 57. A forradalom és szabadságharc (video) 58. A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei (transzparens) 59. Európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések 1873-1914 között (transzparens) 60. A nemzetállamok és az imperializmus korának m vel déstörténete (video) 61. Az impresszionizmus (transzparens) 62. A dualizmus korának m vel déstörténete (video) 63. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete és m ködési elvei (transzparens) 64. Pártviszonyok a kiegyezés után (transzparens)




leszármazási táblája (oktatótábla) 63. A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke korában (fali térkép) 64. A tizenöt éves háború és a Bocskaiszabadságharc (fali térkép) 65. A végvári harcok (oktatótábla) 66. A kora újkori Magyarország kronológiája (id szalag) 67. A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkorban (oktatótábla) 68. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (oktatótábla) 69. Európa a XVIII. században (fali térkép) 70. A felvilágosodás korának






















TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam 46. A kora újkor Európán kívüli civilizáció (képeskönyv/képgy jtemény) 47. A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (vaktérkép) 48. Európa a kora újkorban (vaktérkép) 49. A kora újkor tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 50. A kora újkori Magyarország kronológiája 51. A kora újkori Magyarország m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 52. A három részre szakadt Magyarország (vaktérkép) 53. A kora újkori Magyarország történetének tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 54. A felvilágosodás korának kronológiája 55. A felvilágosodás korának m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 56. Szöveggy jtemény a 11. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból 57. Európa a XVIII. században (vaktérkép) 58. A felvilágosodás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készített feladatlapok 59. A XVIII. századi Magyarország történetének kronológiája 60. Az újjászervez d Magyarország m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 61. A magyar királyság a XVIII.

els felében (fali térkép) 81. Nemesi megye, országgy lés, közigazgatás a reformkorban (oktatótábla) 82. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század els felében (id szalag) 83. Pest-Buda fejlesztési tervei (oktatótábla) 84. A magyar szabadságharc (fali térkép) 85. A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei (oktatótábla) 86. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kronológiája (id szalag) 87. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása (fali térkép) 88. A Balkán-háborúk (fali térkép) 89. Európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések 1873-1914 között (oktatótábla) 90. Az impresszionizmus (oktatótábla) 91. A nemzetállamok és az imperializmus korának kronológiája (id szalag) 92. Magyarország közigazgatása 1914ben (fali térkép) 93. Az Osztrák Magyar Monarchia (fali térkép) 94. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete és m ködési elvei (oktatótábla)


TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam században (vaktérkép) 62. A XVIII. századi magyar történelem tanításához, tanulásához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 63. Európa 1789-1849 között (vaktérkép) 64. A polgári átalakulás korának kronológiája



















65. A polgári átalakulás korának m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 66. A polgári átalakulás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 67. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század els felében 68. Magyarország m vel déstörténete a XIX. század els felében (képeskönyv/képgy jtemény) 69. A magyar királyság a XIX. század els felében (vaktérkép) 70. A magyar polgárosodás kezdeteinek tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 71. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kronológiája 72. A forradalom és szabadságharc (képeskönyv/képgy jtemény) 73. A magyar szabadságharc (vaktérkép) 74. A forradalom és szabadságharc 95. Pártviszonyok a kiegyezés után tanulásához, tanításához, az (oktatótábla) ismeretek ellen rzéséhez készült 96. A magyarországi polgárosodás feladatlapok kibontakozása (id szalag) 75. A nemzetállamok és az imperializmus 97. Ausztria és Magyarország

455 74. Az európai integráció (transzparens) 75. Az ENSZ és intézményei (transzparens) 76. Életformaváltás a fejlett világban (video) 77. A szocialista rendszerek (video) 78. A "harmadik világ" (video) 79. A pártállami diktatúra. 80. A Kádár-korszak (video) 81. A Magyar Köztársaság államszervezete (transzparens) 82. Elitkultúra és tömegkultúra a jelenkorban (video) 83. A jelen ökológiai problémái (video)

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam korának kronológiája 76. A nemzetállamok és az imperializmus korának m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 77. A nemzetállamok és az imperializmus korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 78. A magyarországi polgárosodás kibontakozásának kronológiája 79. A dualizmus korának m vel déstörténete (képeskönyv/képgy jtemény) 80. Az Osztrák-Magyar Monarchia (vaktérkép) 81. A polgárosodás magyarországi kibontakozásának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 82. A világ kronológiája 1914-1929 83. M vel déstörténet. Európa, USA 1914-1929 (képeskönyv/képgy jtemény) 84. Az I. világháború (vaktérkép)

456































összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (oktatótábla) 98. Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei és f bb demográfiai mutatói (fali térkép) 99. Az I. világháború (fali térkép) 100. Az orosz forradalmak és a pártállam kiépülése (oktatótábla) 101. Az "izmusok" (oktatótábla) 102. A világ kronológiája 1914-1929 (id szalag) 103. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása (fali térkép) 104. Hadm veletek Magyarország területén 1918. X- 1919. VIII. (fali térkép) 105. Magyarország kronológiája 19141931 (id szalag) 106. A II. világháború Európában 1939. IX. 1 - 1942. XI. 18. (fali térkép) 107. A II. világháború Európában 1942. XI. 19 - 1945. V. 8. (fali térkép). 108. A II. világháború a Csendes-óceán térségében (fali térkép) 85. Az 1914-1929 közötti világesemények 109. Világesemények kronológiája 19291945 (id szalag) tanulásához, tanításához, az 110. Magyarország revíziós ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok területgyarapodásai (fali térkép) 86. Magyarország kronológiája 1914111. A II. világháború hadm veletei 1931 Magyarországon (fali térkép) 87. Magyarország m vel déstörténete 112. Magyarország kronológiája 19311914-1931 1945 (id szalag) 113. A Föld államai (fali térkép) (képeskönyv/képgy jtemény) 88. Az Osztrák-Magyar Monarchia 114. Európa 1949-ben (fali térkép) felbomlása (vaktérkép) 115. Az európai integráció (oktatótábla) 89. Az 1914-1931 közötti magyar 116. Az ENSZ és intézményei (id szalag) történelem tanulásához, tanításához, 117. A jelenkor kronológiája (id szalag)







TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam az ismeretek ellen rzéséhez készült feladatlapok 90. Világesemények kronológiája. 19291945 91. Életformák a harmincas években (képeskönyv/képgy jtemény) 92. A II. világháború (képeskönyv/képgy jtemény)

457 118. A Magyar Köztársaság közigazgatása (fali térkép) 119. A Magyar Köztársaság államszervezete (oktatótábla)