Történelem BA szakosok számára Záróvizsgatételek és irodalom 1. A történelem kezdete. (Az ember kialakulása, a Homo sapiens neanderthalensis és a Homo sapiens jellemzése. A Föld benépesülése. A paleolitikum és a mezolitikum néhány fontosabb jelenségének értelmezése (életmód, művészet). A neolitikum kialakulása és jelentősége. Az állandó települések létrejötte, a mezőgazdasági élelemtermelés kezdetei, fejlődése és terjedése az ókori civilizációk létrejöttéig (kb. Kr. e. 3000-ig).) 2. Az ókori Kelet államainak története a kezdetektől Nagy Sándor hódításáig (Kr.e. 3000-331.). (Sumer városállamok, az agadei dinasztia és a III. Ur-i dinasztia története. Az egyiptomi óbirodalom, középbirodalom, és újbirodalom története. Egyiptom a késői korban. Asszíria és Babilónia története a II. évezredben. Kisázsia története a hettitáktól a lüd birodalom bukásáig. Szíria-Palesztina történetének főbb állomásai. Az újasszír, újbabilóni, és perzsa birodalmak története.) 3. Az archaikus és klasszikus görög világ története és kultúrája. A mükénéi civilizáció virágzása és bukása. A sötét századok. Homérosz világa. (A polisz kialakulása, a gyarmatosítás; irodalom és képzőművészet az archaikus görög világban. A korai görög államok a perzsa háborúkig. Perzsa háborúk. Az athéni demokrácia kialakulása és jellemzői. A peloponnészoszi háború és következményei. Spárta és Thébai hegemóniája. A görög-perzsa viszony 479-től 336-ig. A klasszikus görög kultúra jellemzése.) 4. Nagy Sándor és a hellenisztikus államok története. Az ókori Itália a Római Köztársaság előtt. A Római Köztársaság kora. (Philippos Makedóniája; Nagy Sándor uralma Európában; a granikoszi, az isszoszi, a gaugamelai csata. A Perzsa Birodalom Nagy Sándor alatt. Felbomlása Sándor halála után. Róma kialakulása; Róma Latiumban; Itália népei a Kr. e. 8.-5. századig.; Róma meghódítja Itáliát; a pun háborúk, Hispania meghódítása; háborúk a hellenisztikus államok ellen; a köztársaság válsága és bukása.) 5. A Római Császárság virágkora Iulius Caesartól a Kr.u. 2. század végéig. A római kultúra aranykora. (A polgárháborúk és a császárság kialakulása. Augustus és a principatus államrendje. A római császár hatalmának alkotóelemei és a császárkultusz. A Iulius – Claudius dinasztia kora. A négy császár éve és a Flavius dinasztia kora. Az adoptiv császárok. Traianus és Hadrianus kora a Római Birodalom legnagyobb kiterjedése és a védelmi politika. A Római Birodalom provinciái. A Római Birodalom és szomszédai. Az Antoninus kor Commodusig. Marcus Aurelius és a markomann háborúk. Történetírók, életrajzírók, filozófusok, természettudósok, költők – a római irodalom arany- és ezüst-kora.) 6. A Római Császárság története Commodustól Kr.u. 476-ig. Bizánc kialakulása és korai története. (A Severus dinasztia uralomra jutása és uralkodói Severus Alexanderig. A III. századi katonai anarchia és a Római Birodalom válsága. Gallienus és hadsereg-reformja. Diocletianus trónra lépése és a tetrarchia kora. A Constantinus ház és a tetrarchia rendszerének bukása. A Római Birodalom története Iulianus Apostata uralkodásáig. Ammianus Marcellinus és a Valentinianus ház császárainak uralkodása. Nagy Theodosius és a birodalom kettéosztása. A népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszüntetése. A Keletrómai Birodalom kiterjedése és története Iustinianusig. Iustinianus és a Birodalom helyreállításának kísérlete. A római jog utolsó nagy kodifikációja.)
7. Az ókori vallástörténet problémái. Az ókori vallások. A zsidó vallás. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Más kultuszok a Római Birodalomban. Az első hitviták. (Politeizmus és monoteizmus. A világ keletkezésének történetei, istengenerációk. Vallási irányzatok és vallásalapítók az Indus és Gangesz völgyében. A Védák. Buddha és a buddhizmus. Vallási irányzatok és vallásalapítók Kínában. Kung Fu Ce és Lao Ce. Mezopotámia népei és vallási életük emlékei. Az Enuma Elis és Gilgames. Akkád és Babilon istenei. Az ókori Irán területén élő népek vallási élete. Az Aveszta és Zarathusztra. A perzsa királyi vallás és istenei. Istenvilág Egyiptomban. Az Amarna reform. Ábrahám, Jákob, Mózes. Az Ószövetség mózesi könyvei. A második törvénykönyv és a próféták kora. Görög istenek, görög vallás. Római istenek római vallás. Szinkretizmus. Misztériumvallások és kereszténység a Római Birodalomban. Szent Pál és az idegen népek térítése - az egyetemes egyház gondolata. A kereszténység államvallássá válása. Nagy Konstantin és a nikaiai (niceai) zsinat. Keresztény irányzatok és hitviták. Ariánusok, monofiziták, donatisták és egyéb eretnekségek a kereszténység első öt évszázadában.) 8. Európa demográfiai és gazdasági viszonyai a középkorban és a koraújkorban. A KeletNyugat munkamegosztás kérdése és a gyarmatok gazdasági szerepe.(Európa népesedési görbéinek alakulása, az ipar fejlődése, főbb iparágak és ipari központok. Az európai városfejlődés régiói és jellegzetességei, a mezőgazdasági technika változása. A Mediteránneum és a Hanza kereskedelmi rendszere. Braudel gazdasági világ modellje. A világgazdaság kialakulása a 16-17. században, gyarmatok gazdasági szerepe.) 9. A feudalizmus és a rendiség fogalma. A rendi állam.(Hűbériség és feudalizmus: kialakulás, időbeli és térbeli alkalmazhatóság kérdése. Hűbéri kötelezettségek, hűbéri jog: a francia, német, angol, hűbériség közti különbségek. A rendiség típusai: funkcionális, társadalmi és politikai rendek. A rendi gyűlések kialakulása, funkcióik, a rendiség európai variánsai.) 10. A nyugati egyház történetének főbb fordulópontjai a középkorban és a koraújkorban. A nyugati és a keleti egyház közti különbségek. (A kereszténység a barbár királyságokban, a latin és ortodox rítusú kereszténység elterjedése Európában. A pápaság változó szerepe az egyházban: pápai főség elmélete és gyakorlata, a pápaság az invesztitúraharc előtt és után. A reformáció és a katolikus reform. A egyházszakadás okai (1054) és az egyesítési kísérletek.) 11. A koraújkori államrendszer kialakulásának főbb állomásai, a nagyhatalmi szerepek változása. Az abszolutizmus problematikája. (A dinasztikus államok jellegzetességei a korújkorban. A vallás szerepe az államközi konfliktusokban. A spanyol gyarmatosítás és a spanyol hegemónia. Gyarmati versengés, Spanyolország hanyatlása és a harmincéves háború: a vesztfáliai béke és jelentősége. Franciaország fénykora és a hatalmi egyensúly doktrínája. Birodalmak Európa peremén: Oroszország és az Oszmán Birodalom. Az abszolút monarchia, mint politikai rendszer megítélése.) 12. Európa régiónak kialakulása és változása a középkorban és a koraújkorban. (A civilizációs és civilizáción belüli törésvonalak kialakulása a 10-17. századi Európában. Az 1000- 1200, 1200- 1450, 1450-1700 közti időintervallum jellegzetességei „Európa három történeti régiójában”. A „Karoling-határ” évszázados jelentősége. Nyugat-Európa, KöztesEurópa, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Európa fogalma.)
13. A Kárpát-medence etnikai és demográfiai viszonyainak alakulása a 9–17. században.(A Kárpát-medence népessége a magyar honfoglalás előtt és a magyarság megjelenésével keletkező változások. A demográfiai viszonyok alakulása. Magyarország mint befogadó ország: a betelepedő népek sajátosságai, jogállásuk, vallási különbözőségük, a különállás konzerválása vagy az asszimiláció útja.) 14. A félnomád berendezkedéstől az európai struktúrákig: a honfoglalástól az Anjou-kor végéig.(A honfoglalás eseményei és hatása a szomszédságban élő népekre. Beilleszkedés Európába: a kereszténység felvétele, az államszervezés, letelepedés. A gazdaság, a társadalom és a kormányzat átalakulásának csomópontjai az Árpád- és Anjou-korban: agrárátalakulás, familiaritás, tartományuraság, honor-rendszer, az Aranybullák.) 15. Magyarország helye a középkori Európa gazdasági-, társadalmi- és hatalmi rendszerében Zsigmond korától Mohácsig.(A későközépkori agrárstruktúra, a városfejlődés, a bányászat és a pénzgazdálkodás. Magyarország helye az európai kereskedelemben. A magyarországi rendiség és intézményei. A királyválasztás problémája és következményei. A perszonálunió kényszere és lehetőségei. A balkáni politika és a török kérdés: a támadás és védekezés dilemmája) 16. Az európai szellemi áramlatok hatása Magyarországra a 11-17. században.(A latin és az ortodox kereszténység párhuzamossága. Magyarország és a Szentszék: az invesztitúra, a keresztes eszme, a schisma kérdései. A huszitizmus magyarországi hatása. A humanizmus, a reformáció és az ellenreformáció Magyarországon: időbeli megjelenése, hatása, következményei. Eltérések a három részre szakadt Magyarországon.) 17. Magyarország a Habsburg-birodalomban (1526-1699). Az oszmán uralom jellegzetességei és mérlege. (A kettős királyválasztás előzményei és következményei. Habsburg elképzelések a Királyi Magyarország és Erdély egyesítésére. A török kérdés és a Habsburg birodalom. A Királyi Magyarország gazdasági, társadalmi, kormányzati sajátosságai. Élet a Hódoltságban: a kondominium jelensége és magyarázata. Az oszmán uralom hosszútávú következményei.) 18. Erdély szerepe a magyar történelemben a 11-17. században.(Az erdélyi különkormányzat kialakulásának okai. Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte, gazdasági és társadalmi berendezkedése. Az Erdélyi fejedelmek és a Habsburgok. Az erdélyi fejedelmek európai és török politikája. Erdély sajátos etnikai és kormányzati struktúrája Mohács előtt. A vallásgyakorlás szabadsága.) 19. Írásbeliség, művelődés és az anyagi kultúra (régészeti hagyaték, épített örökség, a mindennapi élet tárgyi világa) a 10-17. századi Magyarországon. (Az irodalom és a hivatali írásbeliség kialakulása és változásai. A reformáció kulturális hatása. Az oktatás magyarországi intézményei és a külföldi ismeretszerzés lehetőségei. A honfoglaló magyarság régészeti hagyatéka, a középkor és a koraújkor építészeti emlékei: királyi, egyházi építkezések és a nemesség mintakövetése. Az életmód (táplálkozás, öltözködés, hagyományok) alakulása.)
20. A történeti Magyarország demográfiai viszonyainak alakulása 1700 és 1918 között, az ország etnikai és vallási szerkezete. (A hagyományos népesedési modell működésének jellemzői, a demográfiai átmenet, regionális sajátosságok és országos trendek, a népesség etnikai és vallási arányainak változása, benépesítés, asszimiláció, kivándorlás, a vallások közjogi helyzetének változása, a vallási unió és szerepe.) 21. A gazdaság fejlődése 1700 és 1918 között: a hagyományos gazdasági struktúra átalakulása, a tőkés gazdasági viszonyok kialakulása. (A magyar gazdaság a világ gazdaságában, a gazdaság fő szektorai, a külkereskedelem, az állami gazdaságpolitika, az 1867-ben létrejövő közös piac működése és értékelése, a gazdasági növekedés, szerkezetváltás a mezőgazdaságban és az iparban.) 22. A magyar társadalom szerkezetének változásai 1700 és 1918 között és annak okai. (Rendi társadalom–polgári társadalom, urbanizáció, az életmód átalakulása, az egyes vallások szervezeti felépítése, az egyházak társadalmi-politikai szerepvállalása, a századforduló vallási megújulása.) 23. A magyar kultúra és tudomány fejlődésének főbb szakaszai a 18. század elejétől 1918-ig. (Az oktatás fejlődése, a kulturális intézményrendszer kialakulása, a szaktudományok fejlődése, a főbb képzőművészeti, építészeti és irodalmi irányzatok és képviselőik. A magyar nyelv térhódítása a latin rovására, a nyelvújítás.) 24. Magyarország a Habsburg birodalomban 1700 és 1918 között. (Magyarország, Horvátország és Erdély helyzetének változásai 1711-1918, a birodalmi centralizáció és abszolutizmus kísérletei, a dualizmus intézményrendszere, a közös hadsereg és a honvédség) Magyarország polgári államberendezése. (Birodalmi államigazgatás 1849-1867, a dualizmuskori közigazgatás és igazságszolgáltatás, valamint a kormányszervezet kiépülése és működése, a közigazgatás középső és alsóbb szintjei.) 25. A rendi intézmények és működésük 1686-1847 között a Magyar korona országaiban. (Közigazgatás és igazságszolgáltatás, országgyűlés, megye, központi kormányszervek, a Magyar korona országainak területi viszonyai – határőrvidék, Fiume, Bánság, kiváltságos területek.) 26. A politikai fejlődés fő irányai 1700 és 1848 között. (A Rákóczi-szabadságharc és következményei, a felvilágosult abszolutizmus reformjai, a fontosabb rendi országgyűlések a 18. században, a napóleoni háborúk kora, a reform országgyűlések és a polgári átalakulás előkészítése, a magyar államnyelv, a nemzeti mozgalmak ébredése és kibontakozása.) 27. A politikai fejlődés fő irányai 1849-1918 között. (Koncepciók és kísérletek a birodalom átszervezésére 1849-1867, fontosabb eszmei-ideológiai irányzatok: liberalizmus, neokonzervativizmus, agráriusok, pártviszonyok a dualizmus korában, a munkás- és parasztmozgalmak, a dualizmus kori kormányok politikája, a nemzetiségi kérdés, a horvát kérdés, a Monarchia külpolitikája.) 28. Európa demográfiai, gazdasági és társadalmi fejlődése a 17. századtól a 20. század elejéig. (A népességnövekedés okai és következményei; az árak fejlődése, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem sajátosságai; az első és második ipari forradalom és következményei; parasztság, nemesség, városi dolgozók, munkások, polgárság.)
29. Az európai szellemi élet a XVII. századtól a XX. század elejéig. Vallás, tudomány, művészetek, politikai gondolkodás. (A pápai hatalom visszaszorulása; új utak az egyházakon belül; a felvilágosodás; a tudományok 19. századi eredményei; a művészet útja a barokktól az avantgard irányzatokig; a politikai gondolkodók útja az abszolút monarchiától a parlamentáris demokráciáig; liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus.) 30. A nemzetközi kapcsolatok a 17. századtól a 20. század elejéig. A gyarmatosítás sikerei és kudarcai. (XIV. Lajos háborúi; a 18. századi háborúk; a forradalmi és napóleoni háborúk; a Szent Szövetség kora; a 19. század közepének nagy háborúi; a nagyhatalmi erőviszonyok a 19. század végén; az európai gyarmatosítás Amerikában, Afrikában és Ázsiában.) 31. A francia forradalom és Napóleon kora. Az új eszmék hatása Európára. (A francia forradalom okai, dinamikája és következményei; Napóleon hatalomra jutása, sikerei és kudarcai. A francia forradalom eszméinek fogadtatása Európában; az egyes európai államok Napóleon korában.) 32. Az orosz fejlődés Nagy Pétertől az első világháborúig. (A cári Oroszország gazdasági, társadalmi és politikai sajátosságai; Nagy Péter reformjai; a reformok fennmaradása és Nagy Katalin újabb reformjai; I. Sándor és I. Miklós kora; a 19. század nagy reformjai; a gazdasági fejlődés és a politikai-eszmei átalakulás.) 33. Az amerikai államok fejlődése a 17. századtól a 20. század elejéig. (Brit gyarmatok a 17-18. századi Amerikában; a függetlenség kivívása; az 1787-es alkotmány; területi terjeszkedés és a régiók konfliktusa; a polgárháború; a gazdaság megújulása; a politikai pártok átalakulásai; a Nyugat meghódítása; Amerika a nemzetközi élet porondjára lép.) 34. Az első világháború. (A világháború kitörésének történelmi háttere, diplomáciai előzményei. Az első világháború diplomáciája és hadműveletei. 1917 – Fordulatok az első világháborúban: A cári Oroszország összeroppanása, az USA hadba lépése. Az első világháború befejeződése és következményei. A Párizs környéki békeszerződések. A washingtoni konferenciák, 1921–1922.) 35. Közép- és Kelet-Európa a két világháború között. (Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Forradalmi és nemzeti mozgalmak Közép- és Kelet-Közép-Európában az első világháború után. Nacionalista politika, autarkiás törekvések, autoritárius rendszerek. Az oroszországi forradalmak, az intervenció és a polgárháború (1917–1922). A Szovjetunió a két világháború között. A nagyhatalmak kelet-európai politikája az I. világháború után.) 36. Az első világháború utáni évek gazdasági-társadalmi problémái Európában. Az Európán kívüli világ. (Az európai és világgazdaság átalakulása. Gazdasági és társadalmi problémák. A gazdasági világválság: elméletek, magyarázatok, a válság „menete”; Kelet-Közép-Európa speciális problémái. A gyarmati problémák rendezése az első világháború végén. A gyarmati rendszer repedései a két világháború között. A mandátumterületek, a nemzeti mozgalmak kezdetei (India, Kína). A távol-keleti nemzetközi rend eróziója; a japán expanzió (1931– 1941). A kínai polgárháborúk (1924–1937).) 37. Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok a két világháború korában. (NagyBritannia a két világháború között. Franciaország a két világháború között. A weimari Németország. A nemzetiszocializmus és a náci Németország. Olaszország a két világháború
között. Az olasz fasizmus. A New Deal-korszak az Egyesült Államokban. Nemzetközi konfliktusok az 1930-as években. A német terjeszkedési politika 1938–39-ben és a nemzetközi események.) 38. A második világháború. (A német-szovjet paktum. A „Blitzkrieg”-hadviselés. Lengyelország sorsa; a kelet-európai befolyási övezetek kialakítása. A „furcsa” háború; a szovjet-finn háború. Németország nyugat-európai offenzívája. Olaszország „párhuzamos” háborúi Afrikában és a Balkánon. A német keleti hadjárat első szakasza. Japán támadása a Csendes-óceánon. A tengelyellenes koalíció létrejötte. Fordulat a II. világháború frontjain. Németország szövetségeseinek kiválása a háborúból. A tengelyhatalmak veresége (1943– 1945). A tengelyellenes koalíció háború alatti konferenciái (Casablanca, Kairó, Teherán, Quebec, Moszkva, Jalta, San Francisco). A potsdami konferencia és a német kérdés. Az atombomba bevetése; Japán kapitulációja.) 39. Az európai és a globális erőviszonyok átrendeződése és a „klasszikus hidegháború” korszaka. A tengelyellenes koalíció felbomlási folyamata (1945–1947): a szövetségtől a nyílt konfrontációig; a brit-amerikai „őrségváltás”. Európa és a világ kettészakadása, a katonai, politikai, gazdasági blokkok létrejötte (1947–1955). A kelet-közép-európai kisállamok bolsevizálása. (A Truman- és a Zsdanov-doktrína, a Marshall-terv és a KGST, a NATO és a VSZ). Főbb csomópontok és feszültséggócok: Az első berlini válság – 1948–49; a koreai háború – 1950–1953; az egyiptomi és magyar „ikerválság” – 1956). A második berlini válság (1958–1961) és a karibi rakétaválság (1962). Az érdekszférák rögzülése. Az éles konfrontációtól a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalásokig (1962– 1969). 40. A „harmadik világ” a világpolitikában. (A gyarmati rendszer felbomlása. Az el nem kötelezettek mozgalma. Regionális konfliktusok és helyi-„helyettesítő” háborúk. Az arabizraeli háborúk. Az indokínai háború (1964–1975). A fejlődő országok a világgazdaságban. A két olajárrobbanás és világgazdasági következményei. Az újonnan iparosodó ázsiai országok gazdasági felzárkózása. Az emberiség globális problémái a 20. század végén és a 21. század elején.) 41. Nemzetközi kapcsolatok a 1960-70-es években, a „kis” hidegháború évei (1979–1985) és kétpólusú világrendszer szétesése (1985–1989). (A „détente” évei. A Németországi Szövetségi Köztársaság új keleti politikája. A gaulle-izmus Franciaországban. De Gaulle globál- és Európa-politikája. A francia-német együttműködés. A helsinki értekezlet. NyugatEurópa és a nyugat-európai integráció fejlődésének fő szakaszai a Montánuniótól az Európa Unióig. A szovjet-kínai és amerikai-kínai viszony fő kérdései. Japán fejlődése az atomtámadástól a világgazdasági vezető szerepig. A szovjet katonai intervenciók Angolától Afganisztánig. A szovjet birodalom belső fejlődése és megroppanása, a kelet-közép-európai forradalmak. A német újraegyesítés, 1990.) 42. Az I. világháború. A vereség és következményei. (Magyarország részvétele az I. világháborúban; az önálló magyar állam létrejötte; a polgári demokratikus forradalom; a Tanácsköztársaság; a trianoni béke és következményei.) 43. A gazdasági fejlődés lehetőségei és korlátai az új feltételek között – 1918–1944. (A Monarchia felbomlásának, illetve a trianoni béke rendelkezéseinek hatásai a gazdaság szerkezetére, erőforrásaira, a belső és külső piaci lehetőségekre; az egyes ágazatok helyzete; a
kormányzat gazdaságpolitikájának változásai; a világgazdasági válság és a II. világháború hatásai a gazdaságra.) 44. Az ország politikai berendezkedése, bel- és külpolitikai helyzetének alakulása 1919–1944 között. (Az államszervezet elemei és szerkezete – államfői hatalom, törvényhozás, végrehajtó hatalom, önkormányzatok és közigazgatás, az igazságszolgáltatás rendszere, a fegyveres testületek; a pártrendszer szerkezete és változásai – a politikai irányzatok és pártjaik, politikai szerepet játszó egyesületek; a belpolitika alakulása – kísérletek a rendszer módosítására; az ország nemzetközi helyzete, külpolitikája.) 45. A magyar társadalom, kultúra, szellemi élet, nyilvánosság a két világháború közötti Magyarországon. (Trianon hatása a társadalom szerkezetére; demográfiai viszonyok; a nemzetiségi viszonyok átalakulása – a nemzetiségi politika. A lakosság vallási szerkezetének alakulása – az egyházak helyzete, valláspolitika; a társadalom szociológiai szerkezete, az egyes társadalmi csoportok helyzetének jellemzői. A zsidókérdés. Az életmód és szociálpolitikai változásai; a társadalom önszerveződése – érdekképviseletek, egyesületek. A legfontosabb szellemi áramlatok és azok hatása a kultúrpolitikára, illetve a kultúrára; a köz- és felsőoktatás fejlődése. Az egyes művészeti ágak helyzete és teljesítményei; a közművelődés fejlődése és intézményei; a korszak sajtója; az új médium: a rádió; az egyes társadalmi csoportok kulturális és szórakozási szokásai.) 46. A második világháborús szereptől a pártállam kiépüléséig – 1941–1950. Az ország nemzetközi helyzetének változásai 1990-ig. (Magyarország második világháborús részvétele és annak hatásai a háború után; az ország külpolitikai helyzete 1945–1949 között. Az államszervezet és a hatalmi viszonyok alakulása a korlátozott szuverenitás és többpártrendszer keretei között; a hatalmi struktúra, a gazdaság és a kulturális élet átalakításának folyamata, legfontosabb elemei. Magyarország külpolitikai lehetőségei a keleti blokk rendszerében, kísérletek a mozgástér bővítésére a módosuló nemzetközi feltételek között.) 47. A pártállam hatalmi rendszere, kísérletek annak módosítására – 1949–1989. (A rendszer alapszerkezete, állandó és módosuló elemei a Rákosi- és a Kádár-korszakban; az állampárt – az MDP és az MSZMP – szervezete és működési elvei. A pártirányítás eszközei és módszerei; az alkotmány. Az „egységes államhatalom” intézményei – országgyűlés, NET, minisztertanács, tanácsrendszer; az igazságszolgáltatás rendszere és működése – a koncepciós perek. A társadalmi szervezetek és szerepük; az erőszak szerepe a rendszerben és az erőszakszervek szerkezete – hadsereg, [politikai] rendőrség; az „új szakasz” politikája; az 1956-os forradalom és hatásai; a rendszerváltás.) 48. Magyarország gazdasága és gazdaságpolitikája – 1945–1989. (A gazdaságpolitika változásainak főbb szakaszai a korszakban, s azok jellemzői. Magyarország helye a nemzetközi gazdasági rendszerben – korlátok és változások; az államosított gazdaság szerkezete. A tervutasításos rendszer működése és hatásai; kísérletek a rendszer reformjára – az ún. új gazdasági mechanizmus elemei és hatása a gazdasági fejlődésre. Az egyes ágazatok helyzete és főbb eredményei; eladósodás, a válság kiteljesedése az 1980-as években)
49. Társadalom és társadalompolitika – 1945–1989. (A politikai és gazdasági változások hatása a társadalom struktúrájára – a vertikális és horizontális mobilitás és annak következményei. A lakosság etnikai összetételét módosító intézkedések és hatásaik; népesedés- és szociálpolitikai intézkedések – azok hatásai a demográfiai viszonyok, illetve az életfeltételek és az életmód alakulására.) 50. Kultúrpolitika – szellemi élet, kultúra a pártállam időszakában. (A kulturális élet államosítása – az oktatás, a tudomány és a kultúra a hatalom szolgálatában. A kultúrpolitika módosulása a Kádár-korszakban; a köz- és a felsőoktatás intézményei és tartalmi jellemzői. A tudományos élet intézményrendszere és teljesítményei. A művészetek helye és lehetőségei a rendszerben; a közművelődés és intézményrendszere; a sajtó és a médiák helyzete, fejlődése.)
Kötelező irodalom: Burenhult, Göran., Az ember képes története. A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögető és korai földművelők. Budapest: Magyar Könyvklub, 1995. Burenhult, Göran., Az ember képes története. Az első emberek. Az ember származása és őstörténete. Budapest: Magyar Könyvklub, 1995. Havas László, Hegyi W. György, Szabó Edit: Római történelem. Budapest: Osiris Kiadó, 2007. Hegyi Dolores, Kertész István, Németh György, Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30-ig. Budapest: Osiris Kiadó, 2006. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Kuhrt, Amélie, Az ókori Közel-Kelet. Piliscsaba: PPKE, 2005. Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp. Pannonica. 2000. Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely: Magyar kormányzattörténet 1000-1526. Pécs 2007. Font Márta-Szvák Gyula-Niederhauser Emil-Krausz Tamás: Oroszország története. Bp. 1997. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. Katus László: A középkor története. Bp. 2000. Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Szerk. Gyöngyössy Márton. Pécs 2006. Magyarország története. Szerk. Romsics Ignác. Akadémiai kiadó, Bp. 2007. Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Bp. Pannonica 2002. Sashalmi Endre: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Pécs, 2005, Comenius. Davies, Norman: Európa története. Bp, 2002, Osiris. 543—839. o. Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Bp., Osiris, /2. bőv. kiadás/. 2003. Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Bp., 1998. (195-233, 263-4, 266-270, 278-289, 296-301, 307-311, 317-325, 328-335, 337-347, 352-362.) Hahner Péter: A régi rend alkonya. Bp, 2006, Panem. Magyar Kódex, Kossuth Kiadó, 2000. 3. kötet., 4. kötet és 5. kötet egyháztörténeti és nemzetiségtörténeti fejezetek. Magyarország története. Szerk.: Romsics Ignác. Akadémiai kiadó, Bp. 2007.
Ormos Mária—Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp. 1998, Osiris. PAJKOSSY Gábor (szerk.): Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Bp., Osiris, 2006. (kijelölt források) Sellers—May—McMillen: Az Egyesült Államok története. Bp.1995, Maecenas. 20. századi egyetemes történet. (szerk.: Németh István). Osiris Kiadó, Budapest 2005. 1. kötet: Európa. 2. kötet: Európán kívüli országok Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989: tankönyv és atlasz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs 2005. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp. 1998. 139–341. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1945–1982. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918–1945. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2002. 259–429. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 243-507. o. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. Osiris, Budapest, 1998. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Püski Levente: A Horthy-rendszer. Pannonica Kiadó, Budapest, 2006. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Bp. 1999. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Bp. 2000.
