TÖRÖKBÁLINTI CIVIL KONCEPCIÓ tervezet
Bevezetés Törökbálint Város Önkormányzata többszörös előkészítés után elkészítette az Önkormányzat civil koncepcióját, ám ez nem kizárólag az önkormányzati feladatokat foglalja össze, hanem a város komplex, koncepciózus civiltársadalmi fejlesztését szolgálja. Törökbálint településtörténete és jelenlegi civilszervezeti fejlettsége alapján 10-12 éves távlatban törekszik megfogalmazni a közösségi teendőket. Ez egyébként egyaránt jelent szellemi, lelki, társadalmi és egyúttal intézményi fejlődést. A civil koncepció az elmúlt években szükségképpen mindenhol felértékelődött, egy-egy város (vagy térség) civilstratégiája kardinális jelentőségűvé vált. Ennek oka egyrészt az, hogy főként a gazdasági folyamatok krízisei a helyi társadalmak fenntarthatóságát megkérdőjelezték, ráadásul például a városi társadalmak közösségi újrateremtése évtizedek óta egyébként is napirenden van. Miután a civil koncepció nem csak szűken a civil szervezetekkel foglalkozik, hanem az egész lokális civil társadalommal, beleértve a családok és közösségeik, továbbá a helyi polgárok életét, a civil koncepció Törökbálint teljes közösségének fejlesztését szolgálja. A legtöbb demokrácia és az Európai Unió is a képviseleti demokrácia elvén alapszik. A polgárok szavaznak, és így kiválasztják, hogy kik képviseljék őket a parlamentekben és az önkormányzatokban. A választások útján a polgárok a hatalmat átruházzák a politikusokra, és ez utóbbiak pedig felelősséggel tartoznak azért, hogy ezt a hatalmat a szavazók érdekében használják a kormányzásban és az önkormányzatokban. Ma a jelenlegi demokrácia általános jellemzése már kikristályosodott. A képviseleti demokrácia – a széleskörű európai elemzések szerint - már nem kielégítő az uniós polgárok számára, s általános elégedetlenség érzése figyelhető meg. Ez az elégedetlenség különböző jelenségekben gyökerezik. Először is a globalizációhoz való alkalmazkodás nehéz feladatából származik, másodszor pedig a jóléti államok lerombolásából, ami megrendíti a képviseleti demokráciát. Harmadszor, az emberek egyre kevésbé hisznek a kormányok problémamegoldó képességében. Negyedszer, nő a „politikai fogyasztói magatartás”, a képviseleti demokrácia pilléreit jelentő politikai pártok és például a szakszervezetek tagsága csökken. Ötödször, a polgárokat jobbára csak a választási években vonják be a döntéshozatali folyamatba, amikor szavazniuk kell, a választások között pedig az emberek ritkán és korlátozott mértékben tudják befolyásolni a politikusok döntéseit. Hatodszor, a részvétel hagyományos politikai módozatai, úgymint tagság valamely pártban, már nem, vagy kevésbé vonzzák az embereket, hiszen nem érzik úgy, hogy a politikusok képviselnék őket. Hetedszer pedig a képviseleti demokrácia nem enged mindenkit szóhoz jutni, például a 18 éven aluliak és a külföldiek nem szavazhatnak, tehát nem vehetnek részt a döntéshozatali folyamatban. Végül nem beszélve többek között arról, hogy ma általában a politikai folyamatok mögött jelentős mértékben a gazdasági közvetlen érdekek és különösen a nagy gazdasági érdekkörök manipulációi bújnak meg. Az egész globális, vagy lokális világunkban ismételten tudatosul, hogy a közösségi megváltás aligha kívülről, sokkal inkább belülről, a helyi társadalomból érkezik. Nem másoktól jön, még akkor sem, ha mások sokat segíthetnek is. Nincs mire várnunk a változások idején, holott a várakozás állapota egyébként izgalmas lehet. Minden városban a belső döntéseket mindenkinek naponta kell meghozni, s naponta kell azzal szembesülnie, hogy miben volt erős és gyenge. A 1
közösségek (például az önkormányzatok, az egyházak, az iskolák, a vállalkozások) vezetőinek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy intézményes és intézményeken túli, inspiráló, de szervezett támogatást adjanak a személyes és kollektív jó döntések meghozatalához és az ezekből következő közösségi cselekvésekhez. Reméljük, hogy a civil koncepció megszületése és a részvételi demokrácia kezdeményezés a résztvevők erős elszántságával párosulva Törökbálinton segíteni fogja a helyi közösségek és az intézmények útkeresését, megújulását és megerősödését.
I. A Civil Koncepció céljai A Civil Koncepció az eddigi törekvéseket folytatva, ugyanakkor az új kihívásokra választ adva a következő átfogó fontosabb célcsoportokat fogalmazza meg: Törökbálint saját arcú, élő, változásra képes, fejlődő város maradjon és legyen a főváros környéki agglomerációban A város helyi, avagy civil társadalma folyamatosan újuljon meg, s valódi közösséggé váljon, sőt egyre inkább sokrétűen életképes, gazdagon önszervező, részben önellátó közösségi hálózat legyen A civil társadalom alapjaként az együttélő családok hozzák létre a családok közötti életminőséget fejlesztő együttműködéseket szolgáló utcaközösségeket Törökbálint társadalmának érdek- és értékcsoportjai a továbbiakban is hozzanak létre és eredményesen működtessenek törökbálinti civil szervezeteket, civil társaságokat A város önkormányzata és civil társadalma – az egyenrangúság és kölcsönösség alapján egyaránt támogassa, hozza létre és stabilizálja a törökbálinti részvételi demokráciát és ennek konkrét elemeit, formáit Törökbálint Önkormányzata és a város civil társadalma között jöjjön létre az együttműködést részletesen meghatározó és szabályozó társadalmi szerződés A város civil társadalma folyamatosan szervezze meg önmaga képzésének intézményes formáit, például a Törökbálinti Civilegyetemet Törökbálint Önkormányzata és a törökbálinti civil társadalom állandó (strukturált) párbeszédet folytasson és a kölcsönös érdek- és értékharmonizáció alapján működjön együtt, egyaránt támaszkodva az önkormányzati és civil intézményekre A két fél szervezett párbeszéde és jövőtervezése alapján szülessen meg Törökbálint jövőkoncepciója (lásd például: Részvételi Város), majd ebből fogalmazódjon részletes stratégiája, amelyet legalább két-három évenként gondoljanak tovább Törökbálint Önkormányzata saját forrásai és lehetőségei szerint állandóan támogassa, pályázati keretek között részben vagy fontosabb esetekben – függően a lehetőségektől - minél nagyobb mértékben finanszírozza a civil társadalom törekvéseit. A Civil Koncepció természetesen további célokat is tartalmaz.
II. Helyzetkép és önfejlődés (Civil társadalom, civil szervezetek és közösségfejlesztés) Törökbálint helyi társadalma (a város egész helyi társadalma, benne az önkormányzásban közvetlenül résztvevők is) nem különleges társadalom. Az egykori főváros közeli község radikális kibővülései, a nagy számú betelepülők ugyan átrendezték a régi lokális közösséget 1, de az 1
Az persze meglepő, hogy Törökbálinton még mindig élő probléma az „őslakosok” és a „betelepültek” közötti társadalmi és szemléleti különbség. Erről szinte minden beszélgetőpartnerünk szólt.
2
átrendeződés akkor is végbement volna, ha a lakosság száma ugrásszerűen nem nött volna meg. Természetesen a város lelkületét az is átszabta, hogy Törökbálint ma már agglomerációs kapitalista szolgáltató városként is funkcionál. Ha ez nem így lenne, akkor is bekövetkezett volna az a társadalomfejlődési állomás, hogy egy tökéletesen müködő önkormányzat sem tudná a helyi társadalmat közösséggé formálni. Ennek ellenére a polgárok többségében Törökbálinton sem tudatosul, hogy minden várt változás és fejlődés elképzelhetetlen a helyi civil társadalom aktív és intenzív szerepvállalásai nélkül2. Ez látszólag ugyan sokáig nem hiányzott, de ez a felismerés mára sokak előtt nyilvánvalóvá válik. Ez a feltétele annak, hogy a magasabb szintű önfejlődés felgyorsuljon.3 Törökbálinton széleskörű vélekedés, hogy náluk nagyjából minden rendben van, mert sok a civil szervezet, holott ez önmagában csak egy pozitív feltétel. Érdemes felismerni, hogy az összes civil szervezet is a lakosságnak csak egy töredékét éri el, ráadásul a civil szervezetek többsége érthetően csak részcélokért dolgozik, s nem kapcsolódik be (mert nem is dolga) a közösségi társadalom fejlesztésébe. Ezért kikerülhetetlen új gondolatok, új megoldások, s ezeket szolgáló új közösségi intézmények szükségesek. Mielőtt a Civil Koncepció elemeit ismertetnék, fontos, hogy néhány fontos közösség- és társadalomfejlesztési felismerést összefoglaljunk. A demokratikus rendszerek akkor működnek megfelelően, ha jól szervezettek, nem csupán a közképviselet, hanem a civil párbeszéd szintjén is, ahol szervezett civil társadalom folyamatosan tárgyal és együttműködik az intézményekkel. Ezt a szervezettséget majd részben az utcaközösségek, részben a civil szervezetek, részben a magisztrátus teszi lehetővé. (A magisztrátus fogalmát lásd a fogalomrendszerről is szóló fejezetben.) A törökbálinti civil társadalom fejlesztésének egyes számú, s egyben kiemelt feladata a városi társadalomfejlesztés tudatos erősítése és szolgálata. A jövő feltétele és garanciája: az erős, cselekvőkész, öngondoskodó lokális társadalom. És ennek érdekében magas tudatossági fokon szoros együttműködésre van szükség önkormányzat, civil szervezetek, helyi intézmények és a város polgárai között. A közösségfejlesztés az önkéntesség kiteljesedése, ám ugyanakkor az önkéntesség kibontakoztatása minden támogatást megérdemel. A rend kedvéért megjegyezzük, hogy a közösségfejlesztés nem politikai akció, nem szolgál közvetlenül semmilyen politikai célt, ám természetesen a politikának is kiemelt érdeke a szerves, tudatos, értékközpontú közösségfejlesztés. Ezért javasoltuk például, hogy Törökbálinton jöjjenek létre az utcaközösségek, avagy kéthárom együttélő utcában a családok kisebbsége vagy többsége minden felismert problémára keressen megoldást, önkéntes résztvevői magatartással. Törökbálint városi mérete miatt jó megoldásnak tűnik az iker-utcaközösségek létrejötteis. (Az iker-utcaközösség két szomszédos utcaközösség egymást segítő és kiegészítő modelljét jelenti.) (A definíció) Az utcaközösségek mindegyike egy vagy több utca családjainak közössége. Általában 150-200 helyi polgár; avagy 50-80 család (illetve egyedül élő ember). Ez az a mikroközösség, amely még viszonylag jól áttekinthető, de már falun sem mindig igaz, hogy egymás szomszédságában élők mindnyájan ismerik egymást. Ellenben nagyjából mindenki tud a másik 50100 családról, ha mást nem, akkor híreket, eseményeket. Az utcaközösség az együtt-élőkből, vagy az egymáshoz közel élőkből – nem vérségi, nem családi-rokonsági alapon – teljesen önkéntesen élő közösséget hoz létre. Ebből nem az következik, hogy ebben rögtön minden család vagy helyi polgár részt vesz, hanem fokozatosan, egyre többen ismerik meg egymást jobban és kezdenek figyelni egymásra. 2
3
Számunkra például poitív jel az, hogy a tradicionális, kerersztény családok között többekben ismét igény van a komaság visszaállítására. Ugyanilyen pozitív jel, hogy a városszépítés és az ennek érdekében történő közcselekvések sokakban tartós érdeklődést és megbecsülést váltanak ki. Szintén komoly fejlemény, hogy a városban spontáűn módon már korábban megindultak az utcákon belüli és közötti közösségi összefogások. Az önkormányzat az elmúlt években egyre tudatosabban, s egyre gyorsabban próbált meg reagálni a civil társadalom egyes törekvéseire, miközben a városi társadalom szélesebb körű reakciók gyakran elmaradtak, vagy csak késve történtek meg. (Ez a kettős folyamat is jól reprezentálja, hogy miért szükséges új társadalomfejlődés.)
3
Az utcaközösségek szívesen építenének a komaság intézményére és más hasonló hagyományra, különösen azokon a településeken, ahol ilyen jellegű közösségi-családi „intézmények” még megmaradtak. Ezért azt is mondhatjuk, hogy az ideális utcaközösségek úgy képzelhetők el, mintha mindenki mindenkinek komája lenne, hiszen ez nagyon szoros érzelmi, lelki, szellemi, erkölcsi és spirituális kapcsolathálózat. A mai lokális társadalom – ez bármennyire is paradoxon – ma inkább az izolációk hálózata. Az egyes polgár gyakran izolált saját családjában, vagy saját utcájában is, s leginkább izoláltnak érzi magát a helyi vagy tágabban a lokális társadalomban. A családok közötti egymásara figyelés, problémaészlelés vagy kölcsönös segítés is messze elmaradt a normális együttműködési hagyományoktól vagy tapasztalatoktól. Ugyanakkor az utóbbi öt évben mintha egy ellentétes trend is elindult volna, mióta egyre több család vagy polgár felismeri, hogy az együttélő családok mindenekelőtt egymásra számíthatnak. A fejlődés későbbi szakaszában persze az utcaközösségek további feladatokat vállalnak. A közösséggé válás folyamatának egértése nélkül sehol nem beszélhetünk helyi társadalomfejlesztésről. Az utcaközösségek – sőr bármilyen közösségek - fejlődésének már részletesen leírhatók az általános lépcsőfokai: 1. Először „csak” érzelmi közösség 2. Majd információs-kommunikációs közösség, avagy beszélgető közösség (+ virtuális „közösség” interneten) 3. Környezetszépítő- és fejlesztő közösség (saját házuk, kertjük, utcájuk, terük, stb.) 4. Lokális gazdasági közösség. Aztán részben együtt gazdálkodó, részben önellátó, értékesítő, fogyasztó közösség (pld: helyi gazdaság új formái jönnek létre, ökofarmok, csereklubok, stb.) 5. Lokális közpolitikai közösség (közügyekben közös gondolkodás és cselekvés + utcaközösségi képviselő választása) 6. Egyre inkább egymást segítő és önsegítő közösség (koma-közösség, szociális közösség, stb.) 7. Tudás közösség (tudást teremtő, közvetítő közösség) 8. Mentális közösség (személyes és közösségi lélekfejlesztés, öngyógyítás, lásd az ÉLSZprogram törekvéseit, stb.) 9. Szeretet közösség (vagy például lelki közösség). A magas szintű közösségeknek eddig is, most is számos változata volt és van. Természetesen a sorrend nagyon változó lehet, egyszerre több lépcsőfok is végbe mehet, vagy lépcsőfokokon a közösségfejlődés hol feljebb „mehet”, vagy hol lejjebb „csúszhat”. Fontos megjegyezni, hogy nem szabad erőltetni a közösségek szerveződését, nincs értelme számonkérni az állandó közcselekvéseket. Egyébként is teljesen normálisnak kell elfogadni, hogy egy-egy utcaközösség – bármilyen okból – megtorpan, vagy hosszabb ideig vegetál. A szervezők és szakértők célja nem lehet más, mint a minél önállóbb, szervesebb, kiérleltebb közösségfejlődés menjen végbe. Mindennek vannak akadályai? Több fontos feltétel hiányzik hozzá? Mindig is lesznek akadályok és korlátozott feltételek. Ettől függetlenül a kisközösségi teremtés mindig is életjavító és lélekemelő megoldást hoz. Kellenek hozzá a városi intézmények segítségei? Nem kételkedhetünk abban, hogy ezek többsége már létezik vagy megszületik majd. Többek között ezért indult meg Törökbálinton a közösségpolgárság erősítéséért a város civilegyeteme, amely a közösségi rész-tulajdonossághoz, a részvétel-vállaláshoz szükséges tudásokat és módszereket kínálja, s remélhetőleg javítja a város kollektív tudatát.
III. Civil társadalom és a részvételi demokrácia kiépülése
4
A civil társadalom önmagára találásának, önszervező képessége erősödésének, működőképessége javulásának, az életminőség valódi növekedésének, önkormányzat és helyi polgárok együttműködése teljesebbé válásának kiemelt lehetősége és formája a részvételi demokrácia. A részvétel hiányának kérdését a városi intézmények önmagukban nem tudják megoldani; ehhez még a helyi politikai folyamatok sem elegendőek. Ezért foglalták bele elsőként a részvételi demokrácia elvét az Európai Alkotmányba, hiszen ez kifejezi, hogy elkötelezett polgárok és szervezeteik részvétele nélkül az Európai Unió azon törekvése, hogy területén belül a szabadság, a demokrácia, az igazságosság és a biztonság érvényesüljön, nem valósulhat meg. A részvételi demokrácia elve elismeri, hogy a civil társadalomnak fontos szerepe van az európai integrációban és a társadalomfejlesztésben. A részvételi folyamatok rendkívül fontosak, mivel a demokrácia jelentésének szerves részét képezik. A demokráciának be kell vonnia a nyilvánosságot, és „aktív polgárokra van szüksége, hiszen a társadalmi célok megvitatása, a nyilvánosság érdeklődése és a politikába való bevonása mellett kell meghatározni és megvalósítani”. Az érintett felek odafigyelése, részvétele és hozzájárulása nélkül nem születhet jó politika. Habár az egyes politikák megfogalmazása során az Európai Bizottság már az Európai Alkotmány elkészülése előtt is konzultált számos szervezett csoporttal, a részvételi demokráciát az Alkotmány I-46. cikke intézményesítette. A 46. cikk: A részvételi demokrácia elve (1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. (2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. (3) A Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat. (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy a Bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint az Alkotmány végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. Az ilyen polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket európai törvény állapítja meg. Az EU alkotmánya a részvételi demokrácia mellett tehát külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§). Az állampolgári részvétel négy fő területe: – Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő témákban – Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését. – Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét. – Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (település, lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket. A Lisszaboni Szerződés ezt a koncepciót egy az egyben átvette, és ez szolgál alapul az európai polgárság jogi kereteinek meghatározásához. A civil párbeszéd és a szociális párbeszéd között fontos különbséget tenni. Az Európai Alkotmány első részének 46. cikke a részvételi demokráciáról és a civil párbeszédről szól, a 47. cikke pedig a szociális partnerekről és az autonóm szociális párbeszédről. A szociális párbeszéd összehozza az Unión belüli szociális partnereket (a szakszervezeteket, a munkaadókat és a gyáriparosokat), lefed mindent, ami a munka világát érinti, és több hatalommal rendelkezik, mint ami egy egyszerű konzultatív státusszal jár. A civil párbeszéd a civil társadalmi szervezeteket hozza 5
össze, és lefed mindent, kivéve a munka világát. A kettő bizonyos mértékben elkerülhetetlenül fedi egymást, de mind a nem kormányzati szervezetek, mind pedig a szociális partnerek azt akarják, hogy eljárásaik teljesen elkülönüljenek. Megállapítható egyúttal az is, hogy Európában ma a polgárok részvételét még ritkán alkalmazzák rendszerszerűen, hanem számos helyen inkább kísérleti jelleggel. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb esetben a helyi önkormányzatok fogadókészségétől függött (és függ még ma is gyakran), hogy miként intézményesült a részvételi demokrácia a napi gyakorlatban. Sok európai országban hangos szóval hívják fel a polgárokat a döntéshozatalban való részvételre. Eszközök növekvő választéka áll a helyi önkormányzatok rendelkezésére, ilyen a polgári döntőbíróságok, a polgári vitafórum, a kerületi költségvetés stb. A polgári részvételt hagyományosan a városi és a regionális tervezésben használják fel, de egyre inkább alkalmazzák a szociális és biztonsági politikákban. Újabb fejlemény, hogy a helyi lakosság önsegítő szervezetei – szívességbankok, helyi pénz programok, lakó- és utca közösségek önkéntes társulásai stb. – egyre aktívabban veszik ki részüket a helyi problémák megoldásából. Ott ahol a részvételi demokrácia intézményes keretei már létrejöttek, ezek a civil szerveződések hatékony részévé váltak a lokális problémakezelésnek. Ott viszont ahol a részvételi demokrácia nem intézményesült, az önsegítő civil szervezetek munkájának hatékonysága illetve hosszú távú fennmaradása kétséges, gyakran a civilek és az önkormányzatok összeütközésének terepévé váltak. A kormányzás valódi krízistereppé változik, mert a civilek saját tevékenységüket nem együttműködésként, hanem a kormányzatönkormányzat tehetetlenségének bizonyítékaként élik meg. Európa politikai rendszere tehát gyorsan változik, szerte a világon a demokrácia demokratizálásán gondolkodnak. Új demokrácia modellek és programok jelennek meg: edemokrácia, részvételi demokrácia, direkt demokrácia, közvetlen demokrácia, szakrális demokrácia. Az új demokrácia-utak, irányok kirajzolódnak. Lehet választani, lehet dönteni. Helyzetértékeléseinkben haragudhatunk bármennyire a külvilágra, a szomszédra, a városra, a hatalomra, a globalizációra, de az a közismert igazság nagyon nehezen cáfolható meg, hogy saját világunkban, családunkban, baráti körünkben mi vagyunk az illetékesek, és mi hozzuk a döntéseket. Ezért az a célunk Törökbálinton, hogy helyi szinten a következő döntés váljon véglegessé: a képviseleti demokráciától jussunk el a részvételi demokráciáig. A részvételi demokrácián belül is több alternatíva, több megoldás, több módszer kínálkozik. Ezért ismét nincs kaptafa, nincs egyetlen megoldás, de a határvonalon át kell lépni: a helyi társadalom tényleges részvétele nélkül nincs részvételi demokrácia. Ma minden településnek az egyik legnagyobb gondja az, hogy önmagát hogyan szervezze meg jobban, és polgárainak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság állapotába. Ez a furcsa megfogalmazás arra a problémára keres választ, hogy Magyarországon szinte minden településen a helyi polgárok egyáltalán nem vagy csak részlegesen lehetnek falusi vagy városi világuk belső alakítói. A részvételi demokrácia alapvető elve az, avagy a demokrácia úgy fejlődjön tovább, hogy a lakosság ne csak négy évenként egyszer vehessen részt közvetlenül és személyesen a választásokon hozott politikai döntésekben; további alapvető elve az, hogy az önkormányzat és a helyi polgárok – nem csak politikai célú, hanem magasabb minőségű, vagy közösségi értelmű – konkrét, program központú társadalmi szerződést valósítanak meg. A társadalmi szerződés minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a városok polgárai részt vehessenek a jelen és a jövő formálásában. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy a helyi polgárok egymásra figyelve és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket. A társadalmi/közösségi szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek végéig fogalmazódott meg, de a szerződés meghosszabbítható, ha az első tíz évben eredményes lesz. A társadalmi szerződés középpontjában az szerepel, hogy a létrejövő társadalmi szerződés és részvételi demokrácia segítségével a településeken mindenkinek javulhasson az életminősége. Lokális szinten tehát új paradigmaként és új alternatívaként részvételi demokráciát 6
szeretnének egyre több településen. Törökbálinton is. A részvételi demokrácia modellje és gyakorlata a képviseleti demokrácia mellett születik meg. Ez az európai és egyben magyar elgondolás azokat az önkormányzatokat és polgármestereket képviseli és fogja össze, akik, és amelyek együttműködésükkel hozzá kívánnak járulni a közösségi munka, a közösségi tervezés és felelősségvállalás társadalmi súlyának növeléséhez, és ennek új formájaként – a közösségi hagyományok erősítésével - a részvételi demokráciák kialakításához. Az új demokráciához új minőségi helyi társadalom és az intelligens társadalomhoz részvételi demokrácia szükséges. Törökbálinton tehát a Városi Önkormányzat megfogalmazza a 46. cikkhez hasonlóan: a részvételi demokrácia elveit Törökbálinton: (1) Az Önkormányzat és a városi intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek a város és társadalmának bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. (2) Az Önkormányzat és a városi intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. (3) Törökbálint Önkormányzata, annak érdekében, hogy biztosítsa a város lépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat. (4) Legalább ezer törökbálinti polgár kezdeményezheti, hogy az Önkormányzat terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint városiönkormányzati jogi aktus elfogadására van szükség. Az ilyen polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a Civil Koncepció állapítja meg. A részvételi demokrácia általános módszerei: strukturált városi párbeszéd, civil (utcaközösségi) képviselők hálózata, a strukturált párbeszéden túl társadalmi szerződés, s a társadalmi szerződés után a részvételi demokrácia intézményesítése magisztrátus keretében, sőt a magisztrátussal párhuzamosan intelligens helyi társadalom fejlesztése, és végül mindehhez új közösségi képzés, új tudás befogadása, a civilegyetem létrehozása.4 Az új program szerint így az alapvető cél és feladat a helyi közösségek és a közösségek kollektív tudatmezőinek és közösségi cselekvéseinek fejlesztése, továbbá az ehhez szükséges jogi, önkormányzati, társadalmi, tudásbeli, kommunikációs feltételek megteremtése. Többek között ezek: A részvételi demokrácia és egyben az e-demokrácia programok, és evvel a kollektív (avagy közösségi) tudat és tudás fejlesztésére is alapozott új demokrácia modell elterjesztése A települési kisebb és nagyobb (család, baráti kör, utcaközösség, szellemi csoport, civil szervezet, stb.) közösségek és közösségi tudatok megerősítése, újraszervezése A helyi társadalmi (vagy közösségi) szerződés megkötése Magisztrátus vagy más intézményes formában a társadalmi szerződés valóra váltása, egyúttal közösségi koordinálása, sőt inspirálása A szerves közösségszemlélet és az erre épülő helyi intelligens (tudásalapú) társadalom fejlesztése, terjesztése A közösség és a helyi demokrácia fejlesztéséhez szükséges tudások megszerzésének támogatása és a civilegyetem folyamatos fenntartása A részvételi és az elektronikus demokrácia kultúrájának fejlesztése a helyi közösségekben és önkormányzati intézményekben A belső széthúzások csökkentése, a túlfűtött egyéni ambíciók csendesítése, a lokális előítéletek enyhítése, az értékvesztés helyett értékprioritások, a családi izoláltság helyett kulturált együttműködés Önkormányzatok, társadalmi és kulturális szervezetek, civil közösségek részvételi kultúrájának fejlesztése, konkrét támogató szolgáltatások megvalósítása (például e-közigazgatás folyamatos fejlesztése, közösségi döntéshozatal erősítése, helyi népszavazások rendszere, együttműködő információs és tudáshálózatok) A nemzetközi részvételi és e-demokrácia fejlesztések vívmányainak, valamint az e4
Törökbálintra már eddig is jellemző volt, hogy ezekből a módszerekből többet kipróbált, alkalmazott.
7
részvételi tapasztalatok hazai bemutatása, lokális tapasztalatcserék szervezése, hazai tapasztalatok nemzetközi terjesztése A város átfogó jövőkoncepciójának kidolgozása, jövőtudatosság fenntartása, közösségi fejlesztési programok módszertani támogatása; regionális és kistérségi szintű közösségfejlesztési programok kezdeményezése A helyi termékek felértékelése, a helyi gazdaság támogatása, a helyi szolgáltatások erősítése, helyi pénzhelyettesítő eszközök bevezetés, avagy új lokális, hagyományfolytató, közösségalapú, környezetbarát, alternatív gazdaságminták és gyakorlatok elterjesztése Sokrétű társadalmi, gazdasági, oktatási (stb.) valódi stratégiák kutatása, fejlesztése, avagy új politikai, társadalmi, szellemi, ökológiai program vállalása; különös tekintettel a komplex önellátási rendszerek kiépítésére. Stb.A szűkebb és tágabb világunk jelentős változások előtt áll. A kialakult válság tehát fordulópontot jelent valamennyi közösség számára. Ezért itt az idő, hogy lépjünk.
IV. Civil Koncepció stratégiai vizíójának megvalósítása A Civil koncepció a következő kiemelt feladatokat fogalmazza meg Törökbálint társadalma és Önkormányzata számára: 1. (Utcaközösségek szervezése) A helyi társadalom közösségi újraépítése érdekében egyik kezdeményezőként és támogatóként a törökbálinti polgárokkal és civil szervezetekkel közösenelindítják az utcaközösségek szervezését. Ez alapozza meg a törökbálinti civil társadalom rekonstrukcióját. 2. (Városi jövőkoncepció kidolgozása) A felkért városi és külső szakértők elkészítik Törökbálint jövőkoncepcióját, amely széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés után lehetővé teszi a városi új stratégiájának megfogalmazását. 3. (Társadalmi szerződés megkötése) A város önkormányzata és a civil társadalom között hosszútávra szóló társadalmi szerződés előkészítése, megírása, elfogadása ünnepélyes keretek között. 4. (Civil közösségi akcióterv kidolgozása) A Civil Koncepció megvitatása és önkormányzati elfogadása után elkészül Törökbálint helyi társadalmának közösségi akcióterve, amely egy (vagy két) önkormányzati ciklusra szól.
V. A koncepció jogszabályi háttere és fogalomrendszere5 Az önkormányzat civil szervezetekkel való együttműködésének jogszabályi háttere az Országgyűlés által 2011. december 5-én elfogadott, Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011/CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény), amely létrehozta azokat a jogszabályi kereteket, amelyek meghatározzák a civil szervezetekkel kapcsolatos jogi környezetet és megteremtik az egységes joggyakorlat kialakításának feltételeit. A törvény keretjogszabályként egyesíti magában a civil szervezetekre vonatkozó legfontosabb korábbi külön törvényekben (az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2007. évi L. törvényben) szabályozott jogintézményeket. Az elfogadott jogszabály hatálya a 5
Innen kezdve átvettük a korábbi törökbálinti civiil koncepció második részét (Törökbálint Város Önkormányzatának Civil Koncepciója.Tervezet társadalmi vitára . A 2012. szeptember 6-i testületi ülésre lett beterjesztve.), de tartalmilag bővítettük, s továbbfejlesztettük, ugyanakkor pedig szerettük volna megőrizni a korábbi elképzelés fontosabb konkrét lépéseit is.
8
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki. A törvény szellemiségében megegyezik az Önkormányzat által vallott szellemiséggel, azaz a civil szervezetek, valamint az állami és közigazgatási szervek közötti partneri viszony kialakításának fontosságát hangsúlyozza. A törvény átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat. A 2011. évi CLXXI. törvény, továbbá a 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (NYtv.) szabályozza a civil szervezetek megszűnését, gazdálkodását, valamint rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó egyes, speciális nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat. A Civil Koncepció nem egy feladatterületre, ágazatra vonatkozó önkormányzati alapdokumentum, sokkal inkább szervezeti alapon megkülönböztetett társadalmi szereplők és az Önkormányzat viszonyrendszerét megalapozó, megerősítő koncepcionális helyzetértékelés és középtávú terv. Éppen ezért szükséges, hogy a Civil Koncepció egy lényeges, fontos helyi vonatkozással bíró alapfogalmat, definíciót az alábbiak szerint rögzítsen. A 2011. évi CLXXI. törvény, továbbá a 350/2011.(XII.30.) Kormány rendelet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (NYtv.).szerinti fogalom meghatározások: • Egyesület: önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét,.jogi személy [Ptk. 61. § (1)] • Alapítvány: magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) tartós közérdekű célra hozza létre [Ptk. 74/A. § (1)] • Civil társaság: természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatják. – főszabály: polgári jogi társaság nincs nyilvántartásba véve, nem jogi személy [Ptk. 578/J. § (1)] • Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység • Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is • Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez • Közhasznúság feltételrendszere: éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy a személyi jellegű kiadások értéke eléri az összes ráfordítás egynegyedét, SZJA 1 % bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2 %-át, vagy legalább 10 fő közérdekű önkéntes segíti tevékenységét. A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét. • Közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. • Civil Információs Portál: civil szervezetek bírósági nyilvántartásban szereplő közhiteles adatai, beszámolói, támogatások adatai, a NEA pályázati kiírásai és testületi döntései, segédletek, civil szakmai anyagok) [Civil tv. 14.§] • Országos Bírósági Hivatal: 9
• Közhiteles, országos nyilvántartás – indulása: 2012.06.30. • Adattartalma: szervezetek alapadatai, beszámolók, közhasznúsági mellékletek) Adatkapcsolatok: NAV, KSH [Nyilvántartási tv.] • Civil szervezet: szervezetében és működésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkező, az önkéntesség elve alapján szerveződő autonóm és szuverén formáció, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011/CLXXV. törvény illetve az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről előírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet (egyesületek és alapítványok), • Helyi civil szervezet: az előző pontban leírtakkal azonos jellemzőkkel rendelkező, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint törökbálinti székhellyel működő szervezet, • Közhasznú civil szervezet: a közhasznú szervezetekről szóló l997. évi CLVI. törvényben meghatározott közhasznúsági fokozatot szerzett, a közhasznúsági bírósági nyilvántartásba bejelentkezett civil szervezet, Törökbálint város területén jelenleg működő szervezetek: • Idősek Tanácsa: a helyi nyugdíjas szervezetek, klubok, egyházak stb. képviselőiből jelölés útján delegált, és az Önkormányzat által első alkalommal megválasztott, e szervezetek, klubok, egyházak stb. képviselőiből álló testület, mely rendszerességgel ülésezik, véleményével, és javaslataival segíti az Önkormányzat döntéseit, a Képviselő-testület munkáját, • Ifjúsági Önkormányzat: a helyi oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek, egyházak által jelölés útján delegált és az Önkormányzat által első alkalommal megválasztott, e szervezetek, intézmények, egyházak képviselőiből álló testület, mely véleményével és javaslataival segíti az ifjúsággal kapcsolatos döntések meghozatalát. Törökbálint város területén, a Civil Koncepció alapján létrehozandó civil társaságok: • Törökbálinti Magisztrátus: tagjai a helyi önkormányzat képviselői, az utcaközösségek képviselői, a civilszervezetek (vagy a Civil Kerekasztal) képviselői, a vállalkozók és vállalkozások (vagy a Vállalkozók Tanácsának) prominens tagjai, az ifjúság és a nyugdíjasok (vagy az Ifjúsági Önkormányzat és az Idősek Tanácsa) képviselői, az egyházak és vallási csoportok képviselői, a szellemi és művészet élet ismert személyiségei (vagy a Közművelődési Tanács és a Művészeti Tanács képviselői). A városi magisztrátus évente legalább hatszor ülésezik, saját soraiból választ tisztségviselőket. Legfontosabb feladata Törökbálint átfogó társadalom-, közösség- és demokráciafejlesztésének tervezése, koordinálása, inspirálása. • Törökbálinti Civil Kerekasztal: a helyi civil szervezetek által létrehozott városi civil társaság, melynek célja, hogy konzultációs keretet biztosítson – szintén a lakossági részvétel, a partnerség és a nyilvánosság demokratikus elvei alapján – Törökbálint Város Önkormányzata és a város civil önszerveződő közösségi szektora közötti kapcsolattartásnak és együttműködésnek. A Civil Kerekasztal tehát a Magisztrátussal szemben „csak” az Önkormányzat és a civil szervezetek aktuális intézményi (pályázatzok, támogatások, stb.) kapcsolatrendszerét gondozza. • Civil delegált a Civil Kerekasztalba: az, aki a delegáló szervezet szerint megfelelő ismeretekkel rendelkező személy, akit a szervezete az Önkormányzat munkáját segítő testületek tevékenységében való közreműködéssel megbízott. (A Magisztrátus és a Civil Kerekasztal tervének és működésének részletes elképzelését majd a Civil Akcióterv tartalmazza.) • Vállalkozók Tanácsa: az a civil társaság, amely a Törökbálinton helyi adót fizető vállalkozók, iparosok által delegált testület, mely rendszerességgel ülésezik, véleményével, és javaslataival segíti az Önkormányzat döntéseit, a Képviselő-testület munkáját, • Közművelődési Tanács: A közművelődésről szóló törvény 82. és 83. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a közművelődési tevékenységi körű társadalmi szervezetek által létrehozandó civil társaság, amely elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma • Művészeti Tanács: a Törökbálinton dolgozó, vagy munkájával, alkotásaival Törökbálinthoz bármilyen módon kötődő művészek által létrehozandó civil társaság, amely 10
véleményével, javaslataival segíti Törökbálint képzőművészeti, előadó-művészeti kulturális örökségeinek, értékeinek megóvását, fejlesztését. A Civil Koncepció elfogadását követően bevezetendő szolgáltatási fogalmak: • Civil Adatbázis: a Törökbálinton működő jogi személyiségű szervezeteinek adatait tartalmazó informatikai nyilvántartás, amelyet Törökbálint Város Polgármesteri Hivatal civil referense kezel, a Civil rendelet mellékletét képező tartalommal • Közzététel: rendeletben meghatározott adatoknak internetes honlapon digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozás- és díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. • On-line fórum: internet felületen helyezhetők el a civileket érintő és érdeklő információk, fejthetők ki vélemények egyes kérdések kapcsán Törökbálint Város hivatalos honlapján.
VI. A civil szervezetek és közösségek támogatása Az önkormányzatnak jelentős szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsősorban a helyi civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel saját működésüket, illetve a törökbálinti polgárok számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótló Törökbálinton, és arra külön pályázatot ír ki tárgyévben a Képviselőtestület. Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. Ezért a civil társaságoknak– elismerve az ilyen típusú szerveződések hasznosságát is – lehetőségeihez mérten közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a civil pályázati alapból, illetve közvetett módon (pl. információk biztosítása, helyi pályázatok benyújtásának segítése, helyiségek kedvezményes bérlete) segíti őket. • 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást – beleértve a helyi önkormányzati támogatásokat; ide nem értve az államháztartás alrendszereiből származó [54. §] feladatfinanszírozási, normatív, EU-s támogatásokat – amely letétbe helyezte beszámolóját [Civil tv. 75. § (1)] • Az új beszámolási szabályokat először a 2012. üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni (2013-ban) [Civil tv. 75. § (4)] • a korábbi szabály alapján közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett szervezet 2014. május 31-ig közhasznú jogállású, ha letétbe helyezte beszámolóját [Civil tv. 75. § (5)] Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványon keresztül is támogatást nyújt a bejegyzett civil szervezeteknek, valamint a törökbálinti civil társaságoknak, például az utcaközösségeknek. A közalapítvány tevékenységéről, a szervezeteknek, közösségeknek nyújtott támogatásokról évente egységes szerkezetű beszámolót készít, mely beszámolót a polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé a civil tevékenységekről szóló beszámolóval együtt minden év február 28-áig.
A támogatások formája Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések támogatására, többféle támogatási formát alkalmaz.
Pénzügyi támogatások Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló alapot. Az önkormányzat lehetőségei szerint évről évre növeli az 11
alapot, legalább az előző évi inflációval megegyező arányban. Az önkormányzat költségvetésében elkülönített civil pályázati alapból, annak meghatározása során elkülönítheti a kizárólag sportcélú civil tevékenységre fordítható összeget. Erről a Képviselőtestület legkésőbb a civil alapból kérhető támogatásokra kiírandó pályázat meghirdetésekor dönthet. Amennyiben a Képviselőtestület nem határozza meg a csak sportcélra felhasználható összeg mértékét, akkor a civil alapból lehet az ilyen jellegű tevékenységeket is támogatni. A sportcélú támogatások során figyelembe kell venni Törökbálint Város Önkormányzatának érvényes Sportkoncepcióját. Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti az önkormányzati alapítású közalapítvány támogatását szolgáló alapot is.
Szolgáltatások Az Önkormányzatnak létre kell hoznia egy civil irodát a Munkácsy Mihály Művelődési Ház épületében. Az irodai jellegű szolgáltatások biztosításáról részben itt, illetve a Polgármesteri Hivatalon keresztül kíván gondoskodni. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, módszertani segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történő biztosítása érdekében együttműködik a törökbálinti hivatalos honlap üzemeltetőjével. Az Önkormányzat költségvetéséből lehetőségeihez mérten hozzájárul ezek működési költségeihez. A szolgáltatások igénybevételére a helyi civil szervezetek és civil társaságok jogosultak.
Természetbeni juttatások és kedvezmények Természetbeni juttatásként az önkormányzat, illetve intézményei kedvezményesen bérelhető helyiséget biztosíthatnak a civil szervezetek, társadalmi önszerveződések, utcaközösségek, magisztrátus vagy a civilegyetem számára. Lehetőség szerint – előzetes egyeztetés alapján – az önkormányzat segíti a helyi civil szervezetek, civil társaságok utazását, különösen a testvérvárosi együttműködések ápolásának céljából. Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon tárgyi eszközeit, amelyek a Polgármesteri Hivatalban, illetve az önkormányzati intézményekben nélkülözhetővé váltak. Ezeket az eszközöket az önkormányzat pályázat útján, önkormányzati támogatásként használatba adja.
A támogatások odaítélésének és igénybevételének szabályai A civil szervezetekkel és civil társaságokkal, valamint a magisztrátussal folytatott egyeztetés mellett célszerű kialakítani a támogatások típusonkénti szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási, természetbeni juttatások és a kedvezmények biztosítása). Ennek felelősei Polgármesteri Hivatal civil referense, az önkormányzati intézmények kijelölt dolgozója. A végrehajtásuk ellenőrzésével részben az önkormányzat intézményének vezetője, részben az önkormányzat belső ellenőre van megbízva. A pénzügyi támogatás szerződés alapján történő elszámolások ellenőrzése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának a feladata. A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a következők: • az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét hordozó információk közérdekű adatok, nyilvánosak, ezért ezeket az önkormányzat a helyi média útján nyilvánosságra hozza, • a költségvetésben a helyi civil szervezetek, civil intézmények, közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített alapot, illetve az önkormányzati alapítású közalapítványokhoz hasonló célból rendelt forrásokat csak nyilvános pályázat útján lehet felosztani, • a civil szervezetek, közösségek, közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített alapra az erre a célra rendszeresesített formanyomtatványon lehet pályázni, • ámogatás csak támogatási megállapodás megkötésével adható, illetve vehető igénybe, • a támogatási szerződés tartalmazza a támogatás céljait, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait, 12
• a támogatásokról legkésőbb a tárgyévet követő január 31.-ig a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást kell készteniük az önkormányzat számára, melyet a Polgármesteri Hivatalnak kell benyújtaniuk. A támogatások odaítéléséről Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete illetve átruházott hatáskörben szakbizottságai dönthetnek. A pályázat alapján benyújtott, támogatások iránti kérelmeket előzetesen véleményezi egy, a tárgyév elején képviselő-testületi határozattal létrehozott hétfős Előkészítő Bizottság. Az Előkészítő Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban • 2 fő legyen a Pénzügyi, Jogi Bizottságból, • 3 fő legyen a Humánpolitikai Bizottságból. • 2 fő legyen a civil társadalom vezetői közül (vagy a magisztrátusból) Az Előkészítő Bizottság szükség szerint ülésezik, véleményezése alapján a támogatás iránti kérelmekről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt. A támogatásban részesülő civil szervezetek, társadalmi önszerveződések csak a pályázati űrlapjukban meghatározott célra fordíthatják a támogatás összegét.
Együttműködés az önkormányzat és a civil szervezetek között Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a részvételi demokrácia keretei között, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kialakítását egyaránt kezdeményezhetik a civil szervezetek és civil társaságok, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy – az eddigi gyakorlatnak is megfelelően - a civil társadalom és a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplője lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a törökbálinti polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani. Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelező feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttműködés lehetőségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelően ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelően és az önkormányzati intézményrendszerben való működtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerződéses együttműködés kialakítása elől. Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván „érdemes és kevésbé érdemes” kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttműködésben nincsenek kiemelt partnerei.
VII. Civil Koncepció kommunikációs programja A civil és non-profit szervezetek a feladatvállalás, a jogi státusz, infrastrukturális feltételeik, célcsoportjaik és szolgáltatásaik alapján jelentősen különbözhetnek egymástól, ezért más dimenziók mentén kapcsolódhatnak az ágazati szakmapolitikai feladatok megoldásához. A Civil Koncepció olyan alapelveket és feladatokat is tartalmaz, ahol már történtek kezdeményezések az együttműködési lehetőségek feltárására, az interaktivitás feltételeinek 13
megteremtésére, a párbeszédre. Együttműködési megállapodások megkötésére került már sor oktatási, művészeti, bűnmegelőzési területen, valamint a helyi értékek védelmét illetően. Az együttműködés területei különösen a szakmai szolgáltatások, feladatok hatékonyabb ellátása, a szakmai standardok és a minőségfejlesztési rendszer kialakítása, a modellkísérletek közös tervezése és megvalósítása, valamint a halmozottan hátrányos, kirekesztett társadalmi csoportok ellátására irányuló koncepciók kidolgozása, valamint a szakmai programok megvalósítása. Az önkormányzat a továbbiakban is számít a szervezetek együttműködésére az alábbi területeken: • a meglévő szolgáltatásrendszerek fejlesztése, a jelentkező új feladatok megoldása, az innovatív, kísérleti programok megvalósítása az érdekképviseleti feladatok ellátása, • az emberek mindennapi problémáinak megismerése, az élethelyzetükben bekövetkezett változások jelzése, az érintett emberek, csoportok véleményének javaslatainak közvetítése, • szerepvállalás továbbra is a társadalmi hátrányok és a krízishelyzetek mérséklésében, a szervezetek és az emberek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésében, • az önkormányzat szakmapolitikai feladatainak megvalósításában nyújtott segítség a feladatok átvállalásával különösen azokon a területeken, ahol nem épült ki vagy hiányos az állami, önkormányzati szolgáltatások hálózata, • közreműködés a szakmapolitikai döntések előkészítésében a koncepciók, jogszabályok véleményezésében, a szakmai programok támogatásában és a döntések hatásainak követésében, • a szakmai programok megvalósításának segítése új kezdeményezéseikkel, eszközeikkel és lehetőségeikkel. Az együttműködés és az egyenlő esélyek megteremtésének alapvető bázisa az információkhoz való hozzájutás. Ennek megvalósítása során széles körben ismertek lesznek - az önkormányzat és intézményei együttműködésével elérhetőkké válnak - a pályázatokkal kapcsolatos információk, a lakosságot és a helyi közösségek tagjait érintő koncepciók, fejlesztési tervek, programok és jogszabálytervezetek. Az információs hálózat rendszerének fejlesztése hosszabb távú feladatot jelent, ezért az önkormányzat együttműködik azon civil szervezetekkel, amelyek részt vállalnak az információk továbbításában, üléseiken és kiadványaikban juttatják el tagjaiknak a helyieket érintő alapvető információkat. Mivel az Önkormányzat a kétirányú, nyitott kommunikáció kiépítésében érdekelt, minden, a törökbálinti polgárok érdekeinek érvényesítéséért aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége. Az önkormányzat és a civil szervezetek, társaságok és a civil intézmények (például a magisztrátus) közötti kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak; • az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, társaságok, közösségek párbeszéde, • az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, • a Polgármesteri Hivatal dolgozói a jegyzők keresztül kommunikálhatnak a civil szervezetekkel és közösségekkel, • széleskörű nyilvánosság biztosítása a Civil Koncepcióban elfogadott törekvéseknek, önálló törökbálinti civil internetes portál (vagy a városi honlapon alportál) létrehozása és működtetése • a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok, közmeghallgatások, társadalmi viták. Fontos felismerni, hogy az együttműködést az utcaközözösségek a magisztrátus létrejötte nem csak kibővíti, hanem alapvetően magasabb szintre emeli. Ettől kedzdve nem a hagyományos együttműködésről, hanem közös munkáról beszélünk. Jelentősen le is csökkenhet a távolság intézményes és a közössi cselekvés között. És ez a folyamat nyitja meg a kaput újra a már szinte ismeretlen tuddatzos társadalomfejlesztés előtt.
14
VIII. A Polgármesteri Hivatal civil területi felelősei Annak érdekében, hogy az együttműködés és a kommunikáció megfelelő hatékonysággal folyhasson, a Polgármesteri Hivatal rendszeres kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, civil társaságokkal. Ez a fajta civil referensi feladat kiemelt fontosságú az önkormányzat és a civil szervezetek közötti jó kapcsolat és együttműködés adminisztrációs-dokumentációs hátterének, a kommunikáció folyamatosságának, az információk hitelességének és naprakészségének biztosítása érdekében. A civil referensi feladatokat ellátó polgármesteri hivatali dolgozó segíti a civil szervezeteket, civil társaságokat és civil intézményeket (kezdve a civilegyetemtől a társadalmi szerződés megvalósításáig) abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. Egyidejűleg szorosan együttműködnek a Munkácsy Mihály Művelődési Házzal, más önkormányzati és nem önkormányzati intézménnyel.
IX. Civil portál és on-line fórum Az önkormányzat és a civil társadalom közös kezdeményezésével létre kell hozni (a koncepció elfogadását követő három hónapon belül) az Interneten egy törökbálinti civil portált (vagy városi alportált), amely on-line fórumként egy interaktív felület. Ezen a felületen helyezhetők el a civileket érintő és érdeklő információk, fejthetők ki vélemények egyes kérdések kapcsán. Biztosítani kell ezen túl, hogy a civil szervezetek, társadalmi önszerveződések hírei, eseményeiről készült írásai, újságcikkei felkerüljenek Törökbálint Város honlapjára is.
X. A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése Számos civil szervezet és civil közösség járult hozzá eddig is Törökbálint sikereihez, fejlődéséhez. A civil koncepciónak is köszönhetően a jövőben nagyobb számban vehetnek részt a város- és közösségépítésben a helyi civil szervezetek, utcaközösségek, civil társaságok, társadalmi önszerveződések. Fontos, hogy az eredményesen működő szervezetek visszajelzést kapjanak a közösségtől, illetve a nyilvánosság is megismerje esetenként akár nélkülözhetetlennek tekinthető tevékenységüket. Ezért az önkormányzat a civil szervezetek, társadalmi önszerveződések tevékenységének önkormányzati elismerését különböző díjak adományozásával fejezheti ki. Javasolt egy, az "Év Civil Közösség" elnevezésű díj alapítása, amelyet az Önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján adományozhat a tárgyévet követő május hónapban a legeredményesebben dolgozó civil szervezetnek és/vagy közösségnek.
15
Melléklet: A részvételi demokrácia Európában A holland Közigazgatási Tanács megbízásából a Tilburgi Egyetem (Universiteit van Tilburg) kutatói6) 2009 októberében átfogó és részletes elemzést készítettek a nemzeti szint alatti kormányzatok európai gyakorlatairól és legújabb trendjeiről. A jelentés megállapítja: „… a helyi önkormányzat, illetve különösen a helyi demokrácia működési módja, egyike azoknak a problémáknak, amelyekkel sok, ha nem az összes európai helyi kormányzatnak szembe kell néznie. ..” A közösségek átrendeződnek. Az emberek kevésbé kötődnek a helyi közösséghez, egyre individualistábbak lesznek. Több és jobb szolgáltatást kívánnak a kormányzattól. Ugyanakkor egyre inkább szeretnének részt venni, vitatkozni és cselekedni. A tradicionális képviseleti demokrácia jelentősége hanyatlóban van. Ezek a trendek feszültséget hoznak létre egyfelől a képviseleti demokrácia és a választott testületekbe vetett bizalom, másrészt a közösségi kezdeményezés és részvétel között. És mindez a háttérben jelen lévő növekvő társadalmi atomizálódás ellenére történik.” Európa államai ezekkel a trendekkel szemben négyféle stratégiát vetnek be: Az első stratégia arra törekszik, hogy megerősítse a képviselet meglévő modelljét oly módon, hogy pl. megreformálja a választási rendszert, egyszerűsíti a szavazási eljárást, javítja a helyi tanácsok teljesítményét, létrehoz kerületi tanácsokat vagy megerősíti a végrehajtó szerv szerepét oly módon, hogy különválasztja a végrehajtó szervet és a döntéshozó tanácsot. A második megkísérli szélesíteni a képviseleti koncepciót oly módon, hogy meghívja az embereket, vegyenek részt egy dialógusban, ugyanakkor fenntartja a képviseleti rendszert, mint a hatalom legitimitásának egyetlen forrását. Sok ország hozott így létre nem-kötelező, a polgárokkal folytatott konzultációt szolgáló mechanizmust, mint például közvélemény-kutatás, vitafórumok és tanácsadó testületek. A harmadik stratégia a polgárt fogyasztónak tekinti. Ezen a vízión belül a „fogyasztói demokrácia” koncepciója található, amit néha úgy valósítanak meg, hogy meghatározzák azoknak a szolgáltatásoknak a minőségét, amelyet a polgár joggal vár el, és néha lehetővé teszik a polgár számára, hogy hallassa szavát a szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések ügyében. A negyedik stratégia egy másik demokráciaformával egészíti ki a képviseleti demokráciát: a közvetlen és részvételi demokráciával, ami magában foglalja a népszavazást, a választott polgármestereket, a közösen kidolgozott politikákat és a polgárok önigazgatását. Ezen a stratégián belül a döntéshozatali hatalom egy része átkerül a képviseleti tanácstól a civil társadalomhoz, sőt esetleg az egyszerű állampolgárokhoz vagy azok csoportjaihoz. Európában immáron félévszázada zajlik a kormányzat, a polgárok és a civil társadalom közötti kapcsolat reformja, amely leginkább a helyi demokrácia átláthatóságának és erősítésének fejlesztéséhez kapcsolódik.7 Napjainkban, amikor a jóléti állam egyre súlyosabb nehézségekkel 6 Linze Schaap, Caspar Geurtz, Laurens de Graaf, Niels Karsten
7 A polgári részvétel és a polgári kezdeményezések kérdése, s ennek kapcsán a részvételi demokráciáról szóló viták és kísérletek Európában a 60-as – 70-es évekre nyúlnak vissza. A kísérleti megoldások elterjedésének új lendületet adott Porto Allegre (Brazília) sikere és a különböző európai alternatív mozgalmak megerősödése. Különösen Európa nagyvárosai – Barcelona, Párizs, Róma, Milánó, Velence, Berlin, Brüsszel stb. ismerték fel a részvételi demokráciában rejlő felhajtó erőt és váltak a mozgalom élenjáró motorjaivá. Olaszországban a Firenzei Egyetem, Franciaországban a Sorbonne, Hollandiában a Tilburgi Egyetem támogatásával indultak el a kis és középvárosok demokrácia programjai. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb esetben a helyi önkormányzatok fogadókészségétől függött (és függ még ma is), hogy miként intézményesült a részvételi demokrácia a napi gyakorlatban. 16
küzd és a figyelem középpontjában mindinkább az államok kormányzati reformja áll, a részvételi demokrácia, mint a „polgárok hatékonyságának” kérdése merül fel. A részvételi eszközök (népszavazás, „politika piaca” (agora, fórum), polgári döntőbíróságok, civil tanácsok stb.) megvalósítása közvetlen összeköttetést létesít a polgárság és a legfőbb politikai döntéshozók között átnyúlva a helyi képviselők, mint a közösség hagyományos képviselői feje fölött, akik így arra kényszerülnek, hogy szerepüket feláldozzák, és a polgárok részvétele érdekében újra kitalálják magukat. Ugyanakkor a polgárok részvételét úgy is felfoghatjuk, mint egy tanulási folyamatot, amelynek általános célja a politikai részvétel optimalizálása, amelynek technikai alapját a strukturált párbeszéd rendszere8 adja. Ez esetben nem a képviseleti demokrácia rendszerének eltörléséről, hanem a rendszer működési lehetőségeinek kiterjesztéséről, annak gazdagításáról beszélünk. A kormányzat (önkormányzat) a különböző szereplők közötti összeütközés esetén a döntnök szerepét töltheti be, mert a plurális és szabad véleménynyilvánítás által jellemzett kormányzás alapfeltétele az erők kiegyensúlyozottsága. Jelentős különbségek vannak az európai helyi demokráciák között. Hosszú időre, legalább húsz évre visszatekintő hagyománya van a polgárok részvételének Észak- és Nyugat-Európa helyi demokráciáiban, például az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban, Németországban és Hollandiában, ahol a kísérleti technikákat kifejlesztették, tesztelték és alkalmazták. A protestáns hagyományokkal rendelkező országokban, ahol a szubszidiaritás elvéből következő helyi törvényhozás szerepe mindig is erős volt, mára nem csak a városi vagy településszintű megoldásokat, hanem a határmenti területek újszerű, a polgárok intenzív bevonására épülő demokratikus kormányzási modellekre is számos mintát mutat fel (ld. Dánia és a svéd Öresund régió, a Luxemburg – Hollandia – Belgium – Németország - Franciaország határán húzódó Grande Region, stb.) Írország érdekes módját mutatja be a civil társadalom bevonásának: a civil társadalom bevonása intézményesített. Reformstratégiája részeként a központi kormányzat arra törekedett, hogy integrálja a helyi önkormányzatokat és helyi fejlesztéseket. Ezen célok elérése érdekében új struktúrákat hoztak létre, amelyek a partnerkapcsolati megközelítésen alapultak. Mindegyik helyi önkormányzat létrehozott 4-5 Stratégiai politikai bizottságot (Strategic Policy Committee - SPC), amelyek az önkormányzat főbb funkcióinak voltak a tükörképei és hivatalosan bevonta a nemkormányzati szereplőket a helyi önkormányzat tevékenységébe. A reform kulcsfontosságú eleme volt a Megyei fejlesztési testületek (County Development Board - CDB) létrehozása, amelyekre rábízták az adott önkormányzati terület szociális, kulturális és gazdaságfejlesztési ügyeit. 2004 óta a központi kormányzat is megerősítette azt a szerepet, amelyet a CDB a társadalmi részvételt ösztönző erőfeszítésekben játszik, miáltal mandátumot biztosított számukra, hogy „tekintsék át és egészítsék ki a közösségi és helyi fejlesztési szervezetek által készített munkaterveket” A hagyományosan centralizált dél-európai országokban, mint Spanyolország, Portugália, Franciaország valamint Olaszország, a kormányok felismerték a képviseleti demokrácia mellett egy további demokratikus megközelítés sürgős mivoltát: a kormányzás decentralizációja és a helyi demokrácia részvételen alapuló átszervezése a törvénykezésben látványosan jelenik meg: A spanyol Alkotmányt 1978. december 6-án fogadtak el, s két, a közösségi munkára vonatkozó törvényt is tartalmaz. Az első a 23-1 törvény9, - amely kifejti az állampolgárok jogait a közügyekben való részvételre: “Az állampolgároknak jogukban áll a közügyekben való részvétel, akár közvetlenül, akár általános választójogukkal élve, szabadon választott képviselőiken keresztül”. – Ebben a 8 A strukturált párbeszéd rendszere a helyi szinten megvalósuló társadalmi szerződésbe foglalt társadalmi együttműködés és cselekvési program kerete.
9 http://www.congreso.es/funciones/constitucion/titulo_1_cap_2_sec1.htm, 10/12/06 17
törvényben a közösségi munka számára érdekes momentum az, hogy a részvétel közvetlenül is megvalósulhat. Ebben az értelemben az állampolgári részvétel lehet a közintézményekben való munka menete, mindenekelőtt a városi tanácsokban, abban a köztestületben, amely a polgárokhoz legközelebb áll. Az állampolgári részvétel jelenti a garanciát az információhoz való jog, az egyesülési és politikai szabadság esetében is. A másik releváns jog 9-210 arra vonatkozik, hogy az állampolgári részvételt a lehető legkönnyebbé kell tenni. “A köztestületek felelőssége hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az egyének és csoportok szabadságának és egyenlő jogainak garantálása céljából; meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek meggátolják őket a politikai kérdésekbe való bevonódásban, és minden polgár számára meg kell könnyíteni a politikában, gazdaságban, illetve a kulturális és társadalmi ügyekben való részvételt”. - Még ha e törvény általánosságban hivatkozik is a köztestületekre, mégis maga a helyi kormányzat – a városi tanácsok – képezik azt a teret, amelyben a részvételi politizálás megteremthetővé válik.A nyolcvanas évektől kezdve, a spanyol autonóm kormányzati rendszernek megfelelően a szociális szolgáltatások az autonóm régióktól függtek. Az 57/2003-as, a helyi kormányzatok modernizációjáról és fejlesztéséről szóló törvény11 módosította az adminisztratív részvételi szabályozást. E törvény szerint a helyi kormányzatnak hivatalos szabályozást kell életbe léptetnie az állampolgári részvétel lehetővé tételére. Franciaországban 2002-ben került elfogadásra a helyi demokrácia kérdését rendező törvény (n° 2002-276) amelynek célja a polgárok széles körének bevonása a helyi döntéshozatalba, a választott helyi képviselők jogainak megerősítése és munkájának javítása, a szakmai tevékenység erősítése, fejlesztési tevékenység átláthatóságának növelése és a közösség tagjainak bevonása projektek megvalósításába. Ennek érdekében minden 20 ezer lakosú vagy annál nagyobb várost kötelező lakónegyedekre felosztani, és ott lakónegyedi tanácsot létrehozni (I. cím 1. cikk). A tanács tagjai: a helyi képviselők, a lakossági (nem önkormányzati) képviselők és a lakókörzet civil szervezetei. A tanács évente legalább két alkalommal ülésezik. A törvény részletesen rendelkezik a tanácsok / bizottságok kompetenciájáról, a projekt megvalósításokban vállalt szerepéről stb. A kisebb településeken létrehozandó részvételi demokrácia intézményeiről a törvény nem szól. A lehetőségek és megoldások kérdését teljesen a helyi önkormányzatok és polgárok közötti megállapodásra bízza.12 Közép- és Kelet-Európában a demokrácia főleg képviseleten alapul. Ezek az országok Európa új demokráciái, sokkal inkább a nyugati demokrácia modell adaptálására, mintsem megújítására törekednek. Ismereteink szerint eddig rendszerszerűen felépített részvételi demokrácia modell eddig csak Magyarországom jött létre (ún. Abai modell), bár számos hazai és lengyel településen megfigyelhetők a részvételi demokrácia kialakítására való törekvések illetve részmegoldások. Az északi és nyugati országok polgári részvételének tapasztalatait gyakorta tekintik példának.
10 http://www.congreso.es/funciones/constitucion/cons_t_preliminar.htm, 10/12/06
11 Law 57/2003, from 16th December, for the modernization of the local government. 12 Franciaországban a n°2003-276 alkotmányerejű törvény érdekes példa az olyan decentralizációra, amit alkotmányos reform révén valósítanak meg, mert ez nem csak azt a célt tűzte ki, hogy növelje a rendszer kapacitását (a közigazgatás további részegységekre osztásával, a helyi adóbevételekre vonatkozó megállapodásokkal és a feladatok decentralizálásával), hanem a polgárok hatékonyságával kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalt: pl. megalkotta – a francia gyakorlatban korábban nem ismert - helyi népszavazás feltételeit. 18
