Transzferár 2012.
Siegler Zsófia Senior manager BDO Magyarország Tanácsadó Kft.
AZ ELŐADÁS KIEMELT TERÜLETEI
•
SZOKÁSOS PIACI ÁR – A KAPCSOLÓDÓ KORREKCIÓK
•
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK
•
SZOKÁSOS PIACI ÁR ELVE (nyilvántartás tartalmi kérdései)
•
DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG (nyilvántartás formai kérdései)
SZOKÁSOS PIACI ÁR – A KAPCSOLÓDÓ KORREKCIÓK
Nemzetközi szabályozás – OECD Modellegyezmény
Fő célja a jogi kettős adóztatás (aluladóztatás) kiküszöbölése A
kapcsolt
szabályozása
vállalkozások híján
közötti
gazdasági
árazás kettős
megfelelő adóztatás,
jogi vagy
aluladóztatás állhat elő
A vállalatcsoport célja: nyereségoptimalizáció Az adóhatóságok célja: bevételeinek növelése
az
adott
állam
költségvetési
4
OECD Modellegyezmény 9. cikk (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások kereskedelmi, vagy pénzügyi
kapcsolataik
során
más
feltételek
alapján
cselekszenek, mint azt független felek tették volna, azt a nyereséget, mely e feltételek miatt jelent meg az egyik társaságnál, a másik társaság nyereségébe kell beleérteni.
Összehasonlítható ügyletek, összehasonlítható körülmények között, független vállalkozások között 5
OECD IRÁNYELVEK
Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára
2010. júliusában jelentős módosítás
6
NEMZETI SZABÁLYOZÁS Az OECD Modellegyezmény szabályozására épül Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – függetlenül a Tao. törvényben előírt más módosító tételektől – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.
7
NEMZETI SZABÁLYOZÁS Növelés: • ha az alkalmazott ellenérték miatt aee szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna Csökkentés: • ha az alkalmazott ellenérték miatt aee szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna
• vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy külföldi személy (illetősége szerinti államban társasági adónak megfelelő adó alanya – de nem CFC!!!) • másik fél igazolást bocsát ki a növelés összegéről
8
NEMZETI SZABÁLYOZÁS Alkalmazási területek •
termékbeszerzés, -értékesítés;
•
szolgáltatásnyújtás, -igénybevétel;
•
jogdíj, know-how ügyletek;
•
hitelügyletek, cash-pool;
•
közvetített szolgáltatások továbbszámlázása
Speciális alkalmazási területek •
alapítás apporttal (2010-től)
•
jegyzett tőke emelés apporttal (2005-től)
•
jegyzett tőke vagyonkiadással
•
jogutód nélküli megszűnés miatti nem pénzben történő vagyonkiadás
•
osztalék nem pénzben történő teljesítése (2007. dec. 31-ét követő teljesítés)
leszállítás
nem
pénzben
történő
9
NEMZETI SZABÁLYOZÁS
Mikor nem kell alkalmazni a Tao. módosító előírásait? •
nem kell a növelést alkalmazni, ha a szerződő fél magánszemély (nem egyéni vállalkozó!)
•
kkv és közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott kapcsolt vállalkozása közötti tartós szerződés esetében, ha a kapcsolt vállalkozásban a kkv-k szavazati joga az 50%-ot meghaladja
2012-től a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet 10
NEMZETI SZABÁLYOZÁS – ART. ART 1.§ (8) bekezdés: „A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”
Helyi iparűzési adó
11
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS • adózó és az a személy, amelyben az adózó többségi befolyással rendelkezik (közvetlen/közvetett)
• adózó és az a személy, amely az adózóban többségi befolyással rendelkezik (közvetlen/közvetett) • adózó és más személy, mindkettőjükben többségi (közvetlen/közvetett)
ha harmadik személy befolyással rendelkezik
→ a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni (először a 2010. évi adókötelezettségre)
13
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS
többségi befolyás (Ptk.) = olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik
meghatározó befolyás (Ptk.) = ha jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával
14
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS
ANYA 99%
TÁRS. 1
FIÚ 100%
1%
TÁRS. 2
100%
TÁRS. 3
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye; a külföldi vállalkozó belföldi telephelyei egymással; a belföldi telephely és az a személy, amely kapcsolt viszonyban van a külföldi vállalkozóval • adózó és külföldi telephelye; adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval kapcsolt viszonyban áll
Tao. 18. § külön kiemeli 2010-től !
16
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS Bejelentési kötelezettség (ART 23.§ (4) bekezdés b)): az első szerződéskötést követő 15 napon belül • kapcsolt vállalkozás neve (elnevezése); • székhelye (telephelye); • adóazonosító szám Kijelentési kötelezettség (ART 23.§ (4) bekezdés b)): a kapcsolt
vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül
• kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése 12T201C Bejelentő és változás-bejelentő lap főoldalának 3. pontja 17
SZOKÁSOS PIACI ÁR ELVE (egy nyilvántartás tartalmi kérdései)
A SZOKÁSOS PIACI ÁR ELVE
ANYA FIÓK
KÖZPONT
LEÁNY
LEÁNY
gazdasági szempontból: egység jogi szempontból: egység (kp. – fiók)
adózási szempontból: különálló entitások elve 19
A SZOKÁSOS PIACI ÁR ELVE Szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének
Összehasonlító elemzés
Alapfeltevések: 1. A kapcsolt felek és a független felek közötti ügyletek feltételeinek összevetése 2. Független felek mit tettek volna azonos helyzetben?
20
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS – 9 LÉPÉS 1. a vizsgálandó évek behatárolása 2. a vizsgált társaság körülményeinek vizsgálata (piac, szabályozási környezet, méret stb.)
3. a vizsgált ügylet elemzése az összehasonlító elemzés kategóriái alapján (különös tekintettel a funkcionális elemzésre); az elemzést a választani kívánt módszer, mutató és a gazdaságilag releváns tényezők szem előtt tartásával kell elvégezni; 4. belső összehasonlító adatok keresése (ha léteznek); 5. a külső összehasonlító adatok forrásának meghatározása; 6. a megfelelő transzferár módszer, valamint a módszer függvényében, a megfelelő nyereségszint mutató kiválasztása; 7. a lehetséges összehasonlító adatok kiválasztása: azon kulcsjellemzők behatárolása, melyeknek mindenképp meg kell felelnie a független adatnak az összehasonlíthatósághoz (gazdaságilag releváns faktorok); ezek alapján az összehasonlító elemzés elvégzése; 8. kiigazítás szükségességnek meghatározása, majd a kiigazítás végrehajtása; 9. a szokásos piaci ár megállapítása a kiválasztott módszerrel, a választott független adatok, valamint a kapott szokásos piaci ár szöveges alátámasztása 21
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS fő szempont: a gazdaságilag releváns tényezők összevethetőek legyenek → megegyeznek, vagy a különbségek kiigazíthatóak összehasonlítás tényezői: az 5 faktor elemzése kétoldalú ! - az elemzés során mind az ügylet jellegét, mind az alkalmazni kívánt módszert szem előtt kell tartani • • • • •
termék/szolgáltatás jellemzői funkcióelemzés szerződési feltételek gazdasági körülmények üzleti stratégia 22
FUNKCIÓELEMZÉS
• funkciók azonosítása
„X” tagvállalat
csomagolás
XXX X
szállítás
XX XX
Kockázatok garancia
• bevont eszközök
„Z” tagvállalat
Funkciók gyártás
• funkciók gazdasági jelentősége
„Y” tagvállalat
készletezés
X X
Eszközök
• vállalt kockázatok
ingatlan tárgyi eszközök immat. javak
XX X
X
X X
23
FORRÁSOK •
adózó független féllel kötött szerződése;
•
adózó kapcsolt vállalkozása és annak független féllel kötött szerződése;
•
harmadik; független felek egymás közti szerződése;
•
összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok (pl. iparági mutatók, piacelemzés)
24
ADATBÁZISOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
•
az adatbázisokat hozzák létre;
jellemzően
nem
transzferár-célból
•
leginkább beszámoló-szintű adatok, ügyletalapon ritkán;
•
kereskedelemi vs. tanácsadók által kialakított adatbázisok (veszély: piac kis részét fedi le);
•
veszély: mennyiség a minőség rovására;
•
adatbázis adatokat érdemes egyéb nyilvános forrásból származó adatokkal kiegészíteni
25
TRANSZFERÁR MÓDSZEREK ÚJ MEGKÖZELÍTÉS mind a hagyományos, mind a tranzakciós módszerek elismert módszerek összehasonlító árak módszere viszonteladási árak módszere költség és jövedelem módszer ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (TNMM) nyereségmegosztásos módszer
2011-től a Tao. tv.-ben is! 26
TRANSZFERÁR MÓDSZEREK A legalkalmasabb módszer alapelve cél: mindig az adott eset körülményeinek legmegfelelőbb módszer megtalálása i)
az OECD által elismert valamennyi módszer előnyének és hátrányának mérlegelése; ii) a választott módszer alkalmasságának (az ellenőrzött ügylet természetére tekintettel) funkcionális elemzéssel történő alátámasztása; iii) az elérhető és megbízhatónak minősített információk; és iv) az ellenőrzött ügylet és a független tranzakciók közötti összehasonlíthatóság minőségével is számolni kell
27
TRANSZFERÁR MÓDSZEREK Nevesített módszerek 2011-től Kétoldalú módszerek a) összehasonlító árak módszere; e) Ügyleti nyereségmegosztás módszere Egyoldalú módszerek b) viszonteladási árak módszere; c) költség és jövedelem módszer; d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (TNMM)
28
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MELYIK VÁLLALKOZÁS LEGYEN A TESZTELT FÉL?
OECD 3.18: az egyoldalú módszerek (RPM, CP, TNMM) alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy melyik félen végezzük el az elemzést. A tesztelt fél kiválasztásának konzisztensnek kell lennie a funkcionális elemzéssel. Általános szabály, hogy az a kapcsolt vállalkozás a tesztelt fél, amelyre a transzferár módszer a legjellemzőbben és megbízhatóbban alkalmazható és amelyikre a legmegbízhatóbb információ áll rendelkezésre
• •
rendelkezésre álló adatok funkcióelemzés 29
TRANSZFERÁR – SZOKÁSOS PIACI ÁR 1. transzferár = szokásos piaci ár nincs adózás előtti eredmény módosítás 2. transzferár a szokásos piaci ársávon belül található nincs adózás előtti eredmény módosítás
3. transzferár szokásos piaci ár aee módosítása a szokásos piaci ár alapján 4. transzferár a szokásos piaci ársávon kívül található aee módosítása a szokásos piaci ársáv valamely tipikus pontja alapján
30
DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG
ALAPELVEK
Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
kompenzációs módosítás
32
ALAPELVEK Magyarországon kompenzációs módosítás: adóalany maga állapítja meg a vizsgált ügylet szokásos piaci árát és adóbevallásában érvényesíti az esetleges módosítást Számos országban elsődleges módosítás: az adóhatóság egyoldalúan módosít(tat)ja a vizsgált kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét A két elv ütközhet egymással!! Kompenzációs módosítás, viszontmódosítás
elsődleges
módosítás
33
SZEMÉLYI HATÁLY Kire vonatkozik a dokumentációs kötelezettség?
Tao. alanya és - gazdasági társaság; - egyesülés;
- európai részvénytársaság; - szövetkezet;
nem kisvállalkozás ha
- európai szövetkezet;
- külföldi vállalkozó;
Ki a kisvállalkozás???
- belföldi telephely
34
SZEMÉLYI HATÁLY Ki a kisvállalkozás? 22/2009. PM Rendelet Tao. 18. (5) Tao. 4. § 24. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény Foglalkoztatotti létszám 50 fő
Nettó árbevétel 10 millió euró
Mérlegfőösszeg 10 millió euró
partnervállalkozás: 25% kapcsolódó vállalkozás: 50% NAV: ellenőrzési irány 2011 – KKV-k transzferár gyakorlata !!!
35
SZEMÉLYI HATÁLY Kire nem vonatkozik a dokumentációs kötelezettség?
• kisvállalkozás (!); • Tao. 18. § (3) bek. szerinti kkv;
• társaság külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása (feltételek!) 2011-től • közhasznú nonprofit gazdasági társaság;
• kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság; • ha az állam rendelkezik többségi befolyással (közvetlenül/közvetve); 2008. jan. 1-től, de már 2007. adóévre is lehetett alkalmazni 36
TÁRGYI HATÁLY valamennyi hatályos szerződés, megállapodás alapján, ha a felek • •
már a szerződés kötésekor kapcsolt vállalkozások, vagy független vállalkozások, de később kapcsolt viszony keletkezik közöttük és külső/belső változás áll be és amely alapján az adóévben teljesítés történt
nyilvántartás készítése: ellenőrzött ügyletenként
37
TÁRGYI HATÁLY Nem kell nyilvántartás (2011-től!!) •
• • • • • •
ha nem vonatkozik rá a Tao. módosítási kötelezettség; o magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján; o Tao. 18. § (3) és (8) bekezdések alkalmazásakor; előzetes ármegállapítás (APA) esetén – a határozat érvényességének időtartama alatt; költségátterhelés; ingyenes pénzeszköz-átadás; 50 millió Ft-ot el nem érő ügyletértékű szerződés; tőzsdei ügylet; rögzített hatósági ár, jogszabályban meghatározott ár 38
TÁRGYI HATÁLY
Költségátterhelés
•
nem főtevékenység termékértékesítés;
keretében
nyújtott
szolgáltatás,
•
ellenérték változatlan összegben történő átterhelése;
•
az eredeti szolgáltatásnyújtó, kapcsolt vállalkozás
termékértékesítő
nem
39
TÁRGYI HATÁLY
50 millió Ft-ot el nem érő ügyletek
•
2011 előtt ezekről egyszerűsített nyilvántartás;
•
érték vizsgálata a szerződés megkötésétől az adóév végéig;
•
értékelés szokásos piaci áron;
•
összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni
40
TELJESÍTÉS Főszabály: valamennyi hatályos szerződés, megállapodás alapján ellenőrzött ügyletenként, ha teljesítés történt az adóévben Összevonhatóság (a szabály nem változott) több szerződésről akkor készíthető egy nyilvántartás, ha • tárgyuk azonos; • teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített, azonos vagy az eltérések nem jelentősek; • az összevonás veszélyezteti
az
összehasonlíthatóságot
nem
vagy • egymással szorosan összefüggnek; •
az összevonás veszélyezteti
az
összehasonlíthatóságot
nem 41
ÖNÁLLÓ NYILVÁNTARTÁS TARTALMA (PM Rendelet 4. §) •
•
kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószám (annak megfelelő azonosító);
szerződés tartalma: o tárgy, megkötés/módosítás időpontja, szerződés időbeli hatálya; o termék, szolgáltatás jellemzői, teljesítés módja, feltétele; o funkcionális elemzés; o releváns piac
•
összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása, kiválasztásuk menete (indoklással!), azok tartalma;
•
alkalmazott módszer megnevezése, módszer kiválasztásának indokai;
•
eltérések meghatározása, kiigazítás;
•
szokásos piaci ár = számított ár, árrés, haszon, egyéb érték, tartomány;
•
az ármegállapítással kapcsolatos folyamatban lévő, vagy lezárt bírósági, hatósági eljárások adatai;
•
elkészítés, módosítás időpontja
egyéb
módszernél
forrása, jellemzői,
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó E L E M Z É S
42
TELJESÍTÉS – ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ, CSOPORTON BELÜLI SZOLGÁLTATÁSOK Új fogalom: alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások A Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy • a vállalatcsoport valamely tagja nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja; • az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik; • a nyújtott/igénybe vett szolgáltatás értéke az előírt mértéket nem haladja meg; • a szolgáltatás az igénybevevő számára gazdasági/üzleti értékkel bír Különösen a PM Rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek 43
TELJESÍTÉS – ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ, CSOPORTON BELÜLI SZOLGÁLTATÁSOK Értékhatár A szerződések alapján történő teljesítések értéke az adóévben • nem haladja meg a 150 millió Ft-ot (szokásos piaci áron); • nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át; • nem haladja meg a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át; a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni Összevonható ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, de a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak. 44
TELJESÍTÉS – ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ, CSOPORTON BELÜLI SZOLGÁLTATÁSOK Nyilvántartás Szokásos piaci ár „safe harbour” alapján – nem kell összehasonlító elemzés (~ korábbi egyszerűsített nyilvántartás) • safe harbour: 3%-7% tartományba eső haszonkulcs; • ennek meghatározásához: költség és jövedelem módszer (bruttó haszonrés)
Mégis kell összehasonlító elemzés, ha • a költség és jövedelem módszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapításához vezetne; • a szolgáltatás nyújtója haszonkulcsot alkalmaz
a
3%-7%-os
tartományon
kívül
eső
• az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozás részére nyújtott vagy ilyentől vett igénybe és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a 3%-7% haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne.
45
TELJESÍTÉS - MÓDOSÍTÁS
Mikor kell a nyilvántartáshoz hozzányúlni? ELVILEG csak akkor, ha olyan változás következik be (külső/belső), amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
46
TELJESÍTÉS - NYELV Art. 95. § (2): … Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. hatálybalépés: már a 2011-ről nyilvántartásokra is vonatkozik
2012-ben
készített
47
HATÁRIDŐK
elkészítés a társasági adó bevallásának határidejéig nem kell benyújtani, nem kell aláírni az elkészítés (és módosítás) időpontját szerepeltetni kell a nyilvántartásban (!) megőrzés az általános szabályok szerint
48
BÍRSÁGOK adminisztratív feladatok elmulasztásához kapcsolódó bírságok
• adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása: 500 000 Ft (kapcsolt vállalkozásonként) • nyilvántartás elkészítésének elmulasztása, iratmegőrzési kötelezettség megsértése: 2 millió Ft nyilvántartásonként
• nyilvántartás elkészítésének elmulasztása, iratmegőrzési kötelezettség megsértése ismételt esetben: 4 millió Ft nyilvántartásonként • ugyanazon nyilvántartáshoz kapcsolódó ismételt mulasztás: eredeti bírság nyolcszorosa korlátlanul mérsékelhető ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok 2 éven belül alkalmazható adóalap módosításhoz kapcsolódó bírságok • a meg nem fizetett adó 50%-a (adóhiány) 49
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
[email protected] [email protected] +36 30 544 8983
