Toxoplasma gondii
Eukarióta kórokozók
• • • • • • •
One of the most successful pathogens on Earth Apicomplexan with cats and other felines as definitive host May infect numerous intermediate hosts Can spread between intermediate hosts (faecal-oral route) Transmission is mainly food- or water-borne, can be vertical Ubiquitous in many bird and mammalian species May reach an infection rate close to 100% in a given host species • Population structure is mostly clonal • Three lineages with major differences in virulence
Pathogenesis in humans Life cycle
Virulence and immunology • Virulence factors identified up to now include – surface antigens (SRS) adhesins and immunomodulators – ROP2 plays a crucial role in PV formation – ROP16 modulates host cell gene expression at transcription level
• Immunity is both humoral and cellular – antibodies against tachyzoites (opsonization, complement) – Th1-type response (INF-γ, IL-12) – CD8+ cytotoxic cells
• Bradyzoites are released from ingested oocysts/tissue cysts • Bradyzoites infect an unknown cell type in the GI tract and give rise to tachyzoites, which rapidly reproduce and infect all nucleated cells • Tachyzoites are controlled by the immune response, uncontrolled replication leads to extensive tissue damage • Some tachyzoites are converted to bradyzoites in tissue cysts, and are present in the muscles, brain, etc.
Diseases caused • Asymptomatic in most infected humans, acute illness normally mild with aspecific symptoms and generalized lymphadenopathy • Chronic infection is common and asymptomatic (tissue cysts) • Persists lifelong (half of all people infected) • Reactivation may occur • In pregnant women acute infection or reactivation may lead to transplacental spread with fetal damage (chorioretinitis, hydrocephalus). • In immunocompromised reactivation leads to severe disease (encephalitis, chorioretinitis). • Diagnosis: histopathology or serology (IgM).
1
Drugs against Toxoplasma • • • • • • • •
All act against tachyzoites but not bradyzoites pyrimethamine+sulfadiazine (immunocompromised) spiramycin (pregnant women) atovaquone clindamycin macrolides fluoroquinolones streptogramins
Cryptosporidium spp.
Intestinal apicomplexans • • • •
Cryptosporidium Cyclospora Isospora Sarcocystis
Life cycle
• • • •
Cryptosporidium parvum C. hominis C. meleagridis, C. canis, C. felis, C. muris, C. andersoni, C. suis, C. wrairi, C. saurophilum, C. baileyi, C. serpentis, C. nasorum • Reservoirs are humans and animals (cattle, dogs, etc.) • Source of infection may be – food and drinking water – recreational water – pets and direct contact with farm animals
• Highly resistant to disinfection (e.g. bleach)
2
Cellular localization
Pathogenesis and disease
• PV is at the apical region of the host cell • surrounded by the PV membrane (→), but outside the host cell cytoplasm • Feeder organelle ( ) connects PV to the host cell • Myzocytosis (amino acids, nucleotides)
• • • • • • • •
Disease and prevalence
Immune response
• In immunocompetent adults it causes self-limiting diarrhoea • In the immunocompromised or young children this may be fulminant and cholera-like or chronic leading to malnutrition and wasting • Relapses also occur in the immunocompromised • Biliary, pancreatic and pulmonary manifestations possible • Postinfectious arthritis may be observed as sequelae Patients
Developed countries
Immunocompetent
0.26-22% (2.2%)
Developing countries 1.4-40.9% (6.1%)
HIV positive
6-70% (14%)
8.7-48% (24%)
• Asymptomatic carriage 7.5% • Seroprevalence 25-30%
• • • • • • •
Demonstration of oocysts in stool after concentration (Kinyoun stain) Four sporozoites without sporocysts Demonstration of antigens in stool (ELISA) Species identification with 18S rDNA analysis The only licensed drug nitazoxanide (pyruvate-ferredoxin oxidoreductase inhibitor) Its activity in immunocompromised is questionable Atovaquon and paromomycin partially active, but currently not recommended O 2N Recently moderate activity of rifabutin and rifaximin was demonstrated
• TLR activates NF-κB in infected enterocytes, which produce PGE2, NO and various cytokines (e.g. IL8) • PGE2 is proinflammatory and increases mucus production • cytokines are chemotactic for macrophages and neutrophils • complement component C4 binds to the main adhesin mannose binding lectin • CD4+ cells are crucial, CD8+ and γδT-cells less important • INFγ production is a key effector • antibodies are less protective though IgA contributes to controlling luminal forms
Isospora belli, Cyclospora cayetanensis
Diagnosis and treatment •
Infectious dose is low (10-1000 oocysts) Excystation signals include temperature, pH and bile salts Cystein proteases degrade mucus to allow for attachment Targets mainly small intestinal (gastric or colonic) mucosa Causes villous atrophy and crypt hyperplasia Leads to impairment of absorption and to secretion of water Moderate inflammation is also seen Exact mechanisms are to be elucidated
H N
S N
O
nitazoxanide
O
CH3 O
• Life cycle is similar to Cryptosporidium, but developmental forms reside in intracytoplasmic PVs. • Oocysts are shed unsporulated and sporulate in the environment; sexual stages are incapable of autoreinfection and person to person spread is highly unlikely. • Source of infection is food (frequently fruit for Cyclospora) or drinking water. Resistance to disinfection is exceptional. • Existence of animal reservoirs is uncertain. • Cyclospora shows summer seasonality. • In case of Isospora some sporozoites or merozoites may form extraintestinal hypnozoites.
3
Differential diagnosis
Isospora belli, Cyclospora cayetanensis
Cryptosporidium
• Pathogenesis is poorly known, histopathology is similar to Cryptosporidium (villous atrophy, crypt hyperplasia). • Cause diarrhoea and maladsorption as Cryptosporidium, but out of extraintestinal manifestations only acalculous cholecystitis has been reported • Diagnosis is morphological
Cyclospora
Isospora
Kinyoun stain
– in stool samples after concentration – oocysts show autofluorescence – two sporocysts with two sporozoites in each
safranin stain
• Treatment of choice is co-trimoxazole
Sarcocystis spp. • Many undefined species exist infecting various intermediate and definitive hosts humans as intermediate host • rarely • source of infection is food or water contaminated with faeces of a definitive host carnivore/omnivore • many species possible • most cases are in tropical Asia • muscle infection
humans as definitive host • with unknown frequency • the source of infection is raw or undercooked meat • important human species are S. hominis (beef) and S. suihominis (pork) • distributed worldwide • intestinal infection
Life cycle: intermediate host • • •
•
•
Intermediate host is infected by food- or water-borne oocysts or free sporocysts Oocysts release sporocysts which release sporozoites in the small intestine Sporozoites travel through the gut epithelium, then infect endothelial cells of arterioles where merogony (schizogony) takes place giving rise to schizonts which release merozoites These infect various blood vessels by blood flow during three asexual cycles and are finally established in muscles as metrocytes and develop in sarcocysts Maturing sarcocysts contain numerous metrocytes, which turn into bradyzoites
Life cycle: definitive host •
•
•
Bradyzoites are infectious for the definitive host, where they invade the intestinal epithelium and form microgametocytes or macrogametes Eventually microgametocytes release microgametes which fertilize macrogametes Zygotes mature into oocysts containing two sporocysts and sporocysts (sometimes oocysts) are released via the faeces
4
Symptoms
Diagnosis and treatment
• Intestinal infection – may be asymptomatic – or result in gastrointestinal symptoms (pain, bloating, vomiting, diarrhoea) • Muscular infection – is normally asymptomatic – or rarely present as myositis, vasculitis or subcutaneous nodules
• Intestinal form can be diagnosed by detection of oocysts or sporocysts in the faeces using Kinyoun stain after concentration by flotation • Species identification is not possible by microscopy • Muscle form may be diagnosed by demonstration of sarcocysts in muscle biopsy samples • Other diagnostic approaches (e.g. PCR) are not routinely used • Therapy is not established; co-trimoxazole, furazolidone, albendazole are potentially active drugs
Giardia duodenalis (G. intestinalis, G. lamblia) • • • • • • • •
Morphology Kinetoplast
Obligate anaerobic. Trophozoites and cysts. Eight genetically distinct genotypes (A-H). Humans are infected mainly by A and B. High frequency in developing countries. Faecal-oral, food-borne or water-borne spread. A proportion of infections is of zoonotic origin. Prevalence is ~20% in developing and ~5% in developed countries.
Nuclei
Axostyl
Life cycle • Cysts are ingested, the infectious dose is low (10-100 cysts). • Cysts (four nuclei, 16N) excyst into excyzoites (16N), excyzoites divide into four trophozoites (one nucleus, 4N). • Excyzoites have 8 flagella and adhere through an unknown mechanism (α1-giardin?). • The four resulting trophozoites actively move with their flagella and adhere with an adhesive ventral disk. • Trophozoites divide and may cause disease. • In the ileum, trophozoites encyst into cysts, which contain the remains of flagella and ventral disks.
Pathogenesis • Trophozoites reside in the small intestine and cause – – – – –
apoptosis of intestinal cells, disruption of the intercellular junctions, anion secretion, shortening of microvilli and decrease in brush border enzymes (disaccharidases).
• As epithelial cells are shed, motility and reattachment are crucial for pathogenesis. • No tissue invasion.
5
Host response • Causes • • • •
Inflammatory response is absent or weak. Mucus layer inhibits attachment. Mast cells are recruited. Enterocyte-derived NO is inhibitory, Giardia counteracts by producing arginase. • IgA is partially protective. • CD8+ T-cells play a role in microvillus shortening. • Intestinal microbiota influences the efficacy of adaptive immune response.
Other body cavity Excavata
– – – –
Disease, diagnosis and treatment
asymptomatic infections (up to 60%), acute and chronic diarrhoea, resorption disturbances, and growth deficit in children.
• Diagnosis – morphological (cysts in faeces or trophozoites in duodenal fluid) – antigen detection in faecal samples.
• Therapy – metronidazole (tinidazole, ornidazole) – furazolidone – (quinacrin, albendazole, paromomycin, nitazoxanide)
Chilomastix mesnili
• oral cavity – Trichomonas tenax
trophozoite
• gastrointestinal tract – – – – –
Chilomastix mesnili Dientamoeba fragilis Pentatrichomonas (T.) hominis Retortamonas intestinalis Enteromonas hominis
cysts
Dientamoeba fragilis • • • •
No cyst form. Transmission with Enterobius eggs. Pathogenic role uncertain. Differential diagnostic challenge, must be differentiated from Entamoeba histolytica • Metronidazole susceptible.
Lobosea
6
Entamoeba • Entamoeba histolytica, E. dispar, E. moshkovskii • Distributed worldwide, cause 35-50M cases and 100T deaths annually • Strictly anaerobic metabolism • No mitochondrion • Life cycle involves actively growing and replicating trophozoites and the non-replicating hardy cysts • The sole reservoir is man • Source of infection is food&water • Ingested cysts each turn to eight trophozoites • May be commensal or invasive
Disease spectrum amoeboma asymptomatic (up to 90%)
diarrhoea dysentery
intestinal colonization
invasion of the gut wall
fulminant disease disease progression trophozoites in the portal circulation liver abscess
perforation
Virulence • Gal/GalNAc lectin – adhesion
• amoebapores – cell damage
• lipophosphopeptidoglycans – anticomplement
• •
– superoxide dysmutase
– cleavage of ec. matrix proteins – cleavage of proto-IL1β – cleavage of complement components (C3a, C5a) – cleavage of IgA&IgG – induction of NF- κB signalling
rupture to lungs or pericardium
Pathogenesis
• reactive oxigen scavengers
• cysteine proteinases
metastatic abscesses
•
• • •
• PGE2
PGE2 disrupts tight junctions LPPG, the Gal/GalNAc lectin and CP5 is translocated subepithelially leading to inflammation (NF- κB) → diarrhoea Gal/GalNAc lectin mediates adhesion of trophozoites and serves as an apoptosis signal amoebapores cause contact-mediated necrosis and apoptosis of host cells dying cells release inactive pro-IL1β, which is activated by CP5 recruited PMN cause tissue damage → ulceration and tissue invasion
Pathogenesis Ulcer formation
• •
invading cells enter the bloodstream immune evasion – CP5 mediates IgG degradation – masking by Fab fragments – surface complement inhibitors (LPPG, Gal/GalNAc lectin) – anaphylatoxin cleavage by CP5
• local inflammation • granuloma formation – Th2-activated macrophages
• granuloma confluence → abscess
7
Immune defense&evasion •
mucus layer
• •
Gal/GalNAc lectin binds to mucin CP lyses mucin
• •
epithelial cells neutrophils
• •
oxigen scavengers induction of neutrophil apoptosis
•
macrophages
• •
suppression of macrophage function arginase
•
complement
• • •
LPPG CP5 cleaves C3a and C5a Gal/GalNAc lectin directly inhibits MAC
•
antibodies
•
CP5 cleaves IgG and IgA
Immune response: commensalism • Colonizing trophozoites elicit noninflammatory immune response through attenuation of the NF-κB signalling • IL-10 contributes to this hyporesponsiveness • IgA against the Gal/GalNAc lectin prevents binding to cells • IgA may alter expression of the lectin • IgA when cleaved by the CPs may act as masking molecules
Immune response: invasion • Th1 response is protective – INF-γ activates neutrophils and macrophages to be amebicidal – INF-γ stimulated macrophages produce NO, which • is critical for killing of trophozoites • inhibits CP5
• Th2 is associated with progression – IL-4, IL-13 and IL-5 leads to alternative and nonprotective macrophage activation – PGE2 produced contributes to Th2 dominance
• neutrophils are protective but contribute to tissue damage • invariant NKT cells, regT cells and γδ-T cells also play a role
Diagnosis • Morphological – stool (trophozoites vs. cysts) • differential diagnostic problems (E. dispar, E. coli, etc.) • erythrophagocytosis – tissue sections (colon wall or liver)
• Antigen detection (ELISA) – only stool • specific for E. histolytica
• Stool PCR • Culture
Differential diagnosis
Other protozoa
8
Morphology and life cycle • Trophozoite and cyst forms • Trophozoite has
Ciliophora • Balantidium coli
macro- (↑ ↑, Mn) and micronucleus (↑ ↑), oral apparatus (OA, →) and cytopyge, contractile vacuole (CV), hydrogenosome, cilia;
– – – – –
• consumes bacteria and food particles.
Disease, diagnosis and treatment • • • • •
Zoonotic, pigs act as asymptomatic reservoirs Transmission without pig exposure is also possible Source of infection is water, food or direct contact Hyaluronidase plays a role in ulcer formation Disease spectrum include – – – – –
Stramenopiles
asymptomatic infection acute mucoid or bloody diarrhoea dysenteria, rarely with perforation chronic diarrhoea rarely lung infection
• Blastocystis spp.
• Diagnosis: microscopic detection (cysts are rare in acute disease) • Therapy: tetracycline, metronidazole
Morphology and life cycle
Ecology and pathogenesis
• Four forms – – – –
vacuolar granular cyst amoeboid
• Blastocystis hominis; at least further six genetically distinct groups. Ubiquitous. • Transmission may be human to human and zoonotic. • Obligate anaerobic, thought to contain hydrogenosome. • Pathogenetic role debated, but increasingly probable. • Non-invasive. • Cysteine proteases may play a role in pathogenesis through – – – –
IgA degradation, Intercellular junction damage, NF-κB mediated cytokine production, induction of enterocyte apoptosis.
9
Microsporidia
Disease, diagnosis and treatment
Microsporidia species
• Asymptomatic infection is common. • May cause GI symptoms, especially in immunocompromised • Found to be associated with rash (urticaria) and IBS. • Diagnosis is based on microscopic detection. • Treatment options include – metronidazole, – nitazoxanide – and TMP+SMX.
keratoconjunctivitis, bőr és izomfertőzés
Enterocytozoon bieneusi
hasmenés, acalculosus cholecystitis
Encephalitozoon cuniculi, E. hellem
keratoconjunctivitis, légúti és húgyúti fertőzés, disszeminált fertőzés
Encephalitozoon intestinalis
hasmenés. disszemináció a szembe, légutakba és a húgyutakba
Microsporidium (M. ceylonensis, M. africanum)
keratitis
Nosema sp. (N. ocularum), Brachiola connori
szemfertőzés
Pleistophora sp.
izomérintettség
Trachipleistophora anthropophthera
disszeminált fertőzés
Trachipleistophora hominis
izomérintettség, szemfertőzés, (disszeminált fertőzés lehetséges)
Vittaforma corneae (syn. Nosema corneum)
szemfertőzés, húgyúti fertőzés
Microsporidia • • • •
Microsporidia
Obligát intracelluláris paraziták, mitokondrium nincs Fertőzőforrás: állatok Behatolási kapu: GI traktus Fertőző alakja a spóra, ezek poláris filamentumuk segítségével jutnak a gazdasejtbe
•
•
•
Csoportosítás: taxonómia • •
•
Acanthocephala – Moniliformis Plathelminthes (laposférgek) – Trematoda (mételyek) • Fasciola, Clonorchis, Opistorchis, Dicrocoelium • Paragonimus, Philophthalmus • Schistosoma • Fasciolopsis, Heterophyes, Metagonimus, Echinostoma, Mesocestoides, Nanophyetus • Austrobilharzia variglandis – Cestoda (szalagférgek) • Taenia, Hymenolepis, Diphyllobothrium, Dipylidium, Bertiella • Echinococcus, T. solium, Spirometra Nemathelminthes (hengeresférgek); Nematoda (fonalférgek) • Anisakis, Pseudoterranova • Enterobius, Trichuris • Ascaris, Ancylostoma, Necator, Strongyloides, Angiostongylus costaricensis, Uncinaria • Toxocara, Trichinella, Angiostrongylus cantonensis, Capillaria, Baylisascaris, Gnathostoma, Dioctophyme • Onchocerca, Dracunculus, Loa • Wuchereria, Brugia, Mansonella
Klinikai kép
Brachiola algerae
Patogenezis – Szabadon a citoplazmában (Enterocytozoon) vagy parazitahordozó vakuólumban (Encephalitozoon) fejlődnek Kórképek – Keratoconjunctivitis (számos faj, Nosema spp., Vittaforma corneae) – Hasmenés (E. bieneusi, E. intestinalis) – Disszeminált fertőzés (tüdő, húgyutak, agy – E. hellem, E. cuniculi) – Myositis (Pleistophora spp.) Diagnózis – Direkt kimutatás (mikroszkópos vizsgálat, hisztopatológia)
Cestoda •
Echinococcus granulosus – Köztigazda: patások, az ember véletlen köztigazda – Hydatid cysta, elsősorban a májban, tüdőben
•
Echinococcus multilocularis – Köztigazda: rágcsálók, az ember véletlen köztigazda – Szivacsszerű terjedés, elsősorban a májban, tüdőben
• Diagnózis: ELISA, CT-kép
10
Nematoda •
Trichinella spp. – Rezervoárja a sertés és a patkány – Izomtrichinellosist okoz – Diagnózis: szövettan vagy szerológia
T. spiralis
sertéshús, vadhús
T. pseudospiralis
sertéshús, vadhús
rágcsálók, ember, mindenevő és húsevő emlősök
T. nelsoni
vadhús
afrikai húsevők
T. nativa
vadhús
jegesmedve
sertéshús, vadhús sertéshús, vadhús
ember, sertés, mindenevő és húsevő emlősök ember, sertés, mindenevő és húsevő emlősök ember, mindenevő és húsevő emlősök
T. britovi T. papuae T. murrelli
vadhús
T. zimbabwensis
vadhús (hüllők is)
Vírusok
rágcsálók, ember, mindenevő és húsevő emlősök, madarak
ember, hüllők, emlősök
Hepatitis A vírus (HAV) Rendszerezés - Picornaviridae, Hepatovirus genus - enterovirus 72 - egyetlen szerotípus Morfológia -(+) ss lineáris RNS genom - kubikális szimmetria - burok nincs - nagy rezisztencia – hő, sav, éter R Átvitel, patogenezis - az emberen kívül csak néhány majomfajt betegít meg - fertőződés fekális-orálisl úton (étel, kontaminált víz; ritkán vérrel) - a tünetek megjelenése előtt kb. 2 héttel a vírus már kimutatható a székletben - target sejtek a hepatocyták, Kupfer-sejtek - immunpatomechanizmus - szövettani kép – fokális nekrózis - epe, széklet - perzisztencia és krónikus fertőzés nem alakul ki
Klinikai kép - inkubációs idő 2-6 hét; átlagosan 28 nap - tünetmentes fertőzés (90%) - láz, anorexia, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, fogyás, icterus, sötét vizelet, emelkedett szérum transzamináz - 2-4 hét alatt spontán gyógyul - anicterusos forma – általános, influenza-szerű tünetek - icterus - fulmináns forma - relapszus - 0,5% mortalitás
Epidemiológia - világszerte elterjedt, rossz szociális körülmények között (100%) - széklettel szennyezett víz, élelmiszerek - gyermekek és fiatal felnőttek körében - évente kb. 10 millió fertőzés; az akut vírushepatitiszek 40%-a - endémiás területekre utazók
Immunitás - 6. héttől IgM tetőzése - virémia megszűnése - IgG megjelenése a 6. héttől - életre szóló immunitás
Diagnosztika - széklet – immun-elektronmikroszkópia - szerológia (RIA, ELISA, IFA) - májbiopszia – immuncitokémiai kimutatás
Terápia - specifikus kezelés nincs
Megelőzés • higiéné, hőkezelés • immunizálás immunglobulin (6 hét) inaktivált vírus vakcina (1. oltás 6-12 hó 2. oltás 10-15 év) HAVRIX, VAQTA – monovalens vakcinák TWINRIX – HBV-vel kombinált védőoltás
11
Hepatitis E vírus (HEV) Rendszerzés - Calicivirus család, Hepevirus genus Morfológia - (+) ssRNS genom, ikozahedrális szimmetria - peplon van - nagy szerológiai variabilitás Patogenitás, klinikai kép - fekális-orális terjedés - szaporodás helye a hepatocytákban - inkubációs idő 15-60 nap - betegség lefolyása mint a HAV - általában – főleg gyerekeknél - tünetmentes fertőzés; tünetek felnőttekben - láz, étvágytalanság, gyengeség, hasi fájdalom, hányás, has jobb felső részén fájdalom és érzékenység, sötét vizelet, sárgaság - mortalitás terhesek esetében ~ 20% (fulmináns hepatitis; 3. trimeszter) - nincs krónikus vírushordozás (immunszupprimáltaknál kialakulhat)
Hepatitis E Epidemiológia • rossz közműellátottság, zsúfoltság (fejlődő országokban endémiás) • terjedés - fekál orális úton ivóvizek szennyvízzel történő kontaminációja • higiéné, hőkezelés • vakcina fejlesztés alatt
Diagnózis - szerológia (IgM és IgG) Terápia - specifikus terápia nincs
Morfológia:
Adenoviridae
genom ds lineáris DNS ikozahedrális kapszid – penton = pentonbázis (toxinszerű aktivitás) + fiber (típus- és alcsoport-specifikus antigén; toxikus) – hexon (típus- és genus-specifikus antigének) szerotípusok burok/peplon nincs DNS szintézis sejtmagban, fehérjék szintézise a citoplazmában; összeépülés a gazdasejt magjában; gazdasejt enzimekkel hemagglutinin antigén (fiber) Osztályozás: gazdaspektum és antigénszerkezet alapján ~130 típus Mastadenovirus, Atadenovirus, Aviadenovirus és Siadenovirus genus humán adenovírusok 51 típus, antigenitás alapján AF csoportok
Adenoviridae Tenyésztés: – többféle humán és állati eredetű sejtkultúrán tenyészthető – citopátiás hatás (HeLa) elpusztuló sejtek, magzárványok Patogenitás: ― átvitel – inhaláció, fekális-orális átvitel, direkt kontaktus ― előfordulhat tünetmentes fertőzés ― tél végi – tavaszi – kora nyári szezonalitás; katonaság ― nyálkahártyasejtek fertőzése 1. Légúti fertőzések – 3, 4, 7 és 21 szerotípus - akut légúti betegség (→ pneumonia) - akut, lázas pharyngitis (→ pneumonia) - pharyngoconjunctivalis láz - pertussis-szindróma 2. Szemfertőzés - conjunctivitis - keratoconjunctivitis epidemica – 8, 19 és 37 szerotípus 3. Gastrointestinális fertőzés - gastroenteritis – 40, 41; 2 év alatti gyermekek - appendicitis – 1, 2, 5, 6 - sporadikus esetek 4. Egyéb adenovírus fertőzések - akut haemorrhagiás cystitis (11, 21) immunszupprimáltak betegségei (encephalitis, myocarditis)
Adenoviridae Daganatkeltő hatás: - bizonyos szerotípusokhoz köthető (12,18,31) - kísérleti állatokban (sarcoma) illetve sejttenyészeteken érvényesül - onkogenitás alapján A-D csoport - tumorszuppresszor gének inaktiválása (E1A-pRb; E1B-p53) - MHC-I szuppresszió Immunitás: - életre szóló, de csak az adott szerotípussal szemben - CTL - vírusneutralizáló ellenanyagok (típus-specifikus) - élő, nem attenuált, monovalens vakcina kapszulában (4,7,21) Diagnózis: - antigén kimutatás - vírus izolálás - szerológia – hemagglutináció-gátlási és neutralizációs teszt Rekombináns adenovírusok: - génterápia - immunterápia - terápiás gének beépíthetők az E1, E3 és E4 virális régiókba - probléma – antivirális immunválasz működése
Reoviridae Morfológia, replikáció
szegmentált (10-12) dsRNS genom ikozahedrális szimmetria, kettős kapszid – külső és belső réteg burok nincs nagy (L), közepes (M) és kis (S) szegmensek sejtreceptor sziálsavat tartalmaz részleges dekapszidáció az endolizoszómában replikáció a gazdasejt citoplazmájában, szubvirális patikulumokban RNS-dependens RNS-polimeráz
Nemzetség
Genomszegmentek száma
Vírus
Orthoreovirus
10
Orthoreovírus 1-3
Orbivirus
10
Lipovnik- és Tribecs-vírus Bluetongue vírus (VBV)
Coltivirus
12
Colorado-kullancsláz (encephalitis)
Rotavirus
11
Humán rotavírus
12
Coronaviridae
Rotavirus genus hét típus (A-G), az A típus a leggyakoribb (90%) csecsemő és kisgyermekkori gastroenteritis (rotavírus A) felnőttkori rotavírus fertőzés (B) sporadikus esetek világszerte (C) téli-kora tavaszi szezonalitás, évente több mint 600.000 haláleset terjedés fekális-orális úton (10-100 virion), kb. 2 nap inkubációs időszak vékonybél hámsejtek elpusztítása (NSP4 enterotoxin); zavar a Na és glükóz felszívódásában >>> dehidráció hányás, vizes hasmenés, hőemelkedés, láz (4-8 nap) előfordulhatnak tünetmentes esetek (újszülöttek és felnőttek) legsúlyosabb 6 hónapos – 2 éves életkor között virémia is előfordulhat >>> CNS? nagy mennyiségű vírus ürülése a széklettel (1081010 virion/ml feces) vírus kimutatása; szerológia; RT-PCR terápia – rehidráció pentavalens vakcina (per os adható attenuált vírus)
Általános tulajdonságok (+)ssRNS genom, helikális kapszid burok van; gömb alakú virion; lipidburokban glikoprotein antigének (S és M), hemagglutinin 229E, OC43, SARS-CoV, NL63 és HKU1 törzsek Szaporodás, tenyésztés szaporodás a hámsejtekben (légutak, bélhámsejtek) diszkontinuus RNS átíródás > rekombináció nehezen tenyészthető Patogenitás átvitel – fekál-orál út, aeroszol csecsemők, kisgyermekek gastroenteritise (bélhámsejtek elpusztítása, felszívódási zavarok) enyhe légúti fertőzés - nátha (csillós hám destrukció) SARS (severe acut respiratory syndrome) vírus (8273/775) Diagnózis Ag kimutatás (IFA) hemagglutináció Epidemiológia, terápia, megelőzés téli-kora tavaszi szezonalitás vakcina nincs nincs specifikus terápia
SARS • SARS-CoV • kizárólag a légutakat fertőzi • terjedés szoros kontaktussal cseppfertőzéssel • pneumocyták károsítása • influenza-szerű tünetek • alsó légúti érintettség • száraz köhögés, fulladás • kétoldali intersticiális pneumonia • 40 évnél idősebb krónikus betegségekben szenvedőknél esetében jelentősen magasabb halálozás • terápia tüneti – gépi lélegeztetés • megelőzés – beteg elkülönítése
Astroviridae (+) ssRNS genom; ikozahedrális szimmetria, burok nincs savakra és zsíroldószerekre rezisztensek gastroenteritis kisgyermekekben, idősekben és immunszupprimáltakban halmozottan fordulhat elő krónikus belgyógyászati osztályokon, szociális otthonokban és katonaságnál téli szezonalitás fertőzés fekális-orális átvitellel (szennyezett étel, ivóvíz) tünetmentes fertőzések vékonybél hámsejtek elpusztítása; zavar a Na és glükóz felszívódásában (>>> dehidráció) hányás, hasmenés, láz, hasi fájdalom (3-4 nap); nagy mennyiségű vírus ürül a széklettel Ag-ELISA, hibridizáció, neutralizáló Ea, IFA, PCR terápia – rehidráció
Caliciviridae
(+) ssRNS genom ikozahedrális kapszid, burok nincs savrezisztensek Norwalk vírus (Norovirus genus), Sapporo vírus (Sapovirus genus) átvitel fekál-orál úton, szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel; direkt kontaktus; téli szezonalitás iskoláskorú gyerekek és felnőttek, idősek körében gyakori gastroenteritis (hányás, hasmenés, hasi fájdalom)(>>> dehidráció) mikrovillusok károsítása jejunumban
13
