TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 44. Gyakorlati útmutató szakértőknek

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 44.

Gyakorlati útmutató szakértőknek

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK

Szerzők: Lazarovics Marcella Marosán Médea (E-WOX BT) Sövényi Ferencné Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Dr. Kállayné Őry Csilla

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

3

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai 1. modul: Szakértők és szerepük a külföldi oklevelek, bizonyítványok elismerési folyamatában 1. Szakértőségtől a szakértésig A szakértő tevékenysége Követelmények a szakértővel szemben Szakértő a jogkörnyezetben A jogszabályok logikai összefüggései 2. A szakértés folyamata 2.1. Felkérés 2.2. A szakértés elvégzése 2.3. A javaslat megfogalmazása Összefoglalás Kérdések, feladatok 2. modul: Gyakorlati útmutató a továbbképzések szakértéséhez Jogszabályi háttér A szakértői munka alapelvei A pályázók által elkövetett tipikus hibák Összefoglalás Kérdések, feladatok 3. modul: Gyakorlati útmutató a multimédiák szakértéséhez Mi a multimédia? Felhasználói felületek Szöveg-elektronikus szöveg Animációk Interaktivitás Forgó-féle multimédia- programok értékelési szempontjai A SODIS értékelési szempontjai Összefoglalás Kérdések, feladatok Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakértői vélemény adatlap 2 sz. melléklet: Ekvivalencia táblázat Felhasznált irodalom

4 4 5 6 8 9 10 11 12 14 14 15 18 19 21 22 23 24 25 27 28 29 31 31 32 33 33 34 41 42 43 44 44 46 49

4


BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Szakértő Kolléga! Ez a füzet, amelyet kezében tart együttgondolkodásra invitálja Önt. Kérjük, tartson velünk! A magyar oktatási rendszer minden szintjén ma gyökeres átalakulási folyamatnak lehetünk a tanúi, közreműködői. Átalakulóban van a bolognai folyamatok kapcsán a felsőoktatás. Moduláris lesz a szakképzés. Fejlődik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Munkaerő érkezik a környező országokból, akik szeretnék otthon szerzett bizonyítványaikat elismertetni. Begyűrűzött a Life-long learning – az egészségügyben dolgozóknak folyamatos továbbképzési kötelezettségük van. Az oktatásban egyre nagyobb szerepet kapnak a multimédiák. A szakértőknek fel kell ismerni a lehetőségeiket, szerepüket a mai fejlesztési folyamatokban, közreműködésük egyre több, eddig ismeretlen területen válik szükségessé.

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A továbbképzési füzettel szeretnénk segítséget nyújtani három, manapság kiemelten fontos szakértői munkához, nevezetesen a külföldi oklevelek elismerésében végzett szakértői tevékenységhez, a továbbképzések és a multimédiák szakértéséhez.

A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül:

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk.

Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.


5

A TANANYAG MODULJAI Gyakorlati útmutató szakértőknek

A szakértők és szerepük a külföldi oklevelek elismerési folyamatában

Gyakorlati útmutató a továbbképzések szakértéséhez

Gyakorlati útmutató a multimédiák szakértéséhez

6


1. MODUL A SZAKÉRTŐK ÉS SZEREPÜK A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSI FOLYAMATÁBAN SÖVÉNYI FERENCNÉ

A TANANYAG CÉLJA A szakértők feladatainak ismertetése az egészségügyi szakképzések, különös tekintettel a külföldön szerzett szakképesítéseket igazoló oklevelek magyarországi elismerési folyamatában. A jogszabályi környezet összefüggéseinek és az ekvivalencia meghatározásának bemutatása.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y eligazodni a jogszabályi környezetben, y ismertetni a szakértőséggel és szakértéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, y értelmezni a szakértői tevékenység tartalmát a külföldi bizonyítványok elismerése tárgyában, y értelmezni a szakértés folyamatát a külföldi bizonyítványok elismerése tárgyában, y szakértői javaslatot megfogalmazni, y véleményezni külföldön szerzett szakképesítést igazoló dokumentumot.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szakértő Szakvélemény nyilvánítására illetékes személy. Szakértelem Szakismereten alapuló hozzáértés. Szakvélemény Szakértőtől eredő vélemény összegző írásos dokumentuma. Országos Szakértői Névjegyzék Szakmai Szakértői és Vizsgaelnöki Névjegyzék közös neve. Országos Szakmai Szakértői Névjegyzék Szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakértői névjegyzék. „Elismerés” Külföldön szerzett oklevél továbbtanulás céljából történő iskolai végzettségi szint, vagy adott szakképesítés szakmai gyakorlása céljából hatóság által történő elismerése. „Honosítás” Külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott tudományos fokozat (PhD, DLA) magyar felsőoktatási intézmény általi elismerése.


7

Eljáró hatóság Törvényben meghatározott miniszter/ minisztérium vagy a miniszter általa kijelölt hatóság, vagy oktatási intézmény. Egészségügyi Minisztérium Engedélyezési Közigazgatási Hivatal (EKH) Az egészségügyi miniszter, mint „eljáró hatóság” által létrehozott egység, amely a miniszter feladat és hatáskörét gyakorolja, de a miniszter irányítása alatt. Egy ilyen szervezet létrehozását valójában a munkamegosztás teszi szükségessé, de az EKH létrehozását elsősorban az EU kötelezettség tette szükségessé. Prior Learning Assessment and Recognition (PLAR) Előzetes tudás felmérése és beszámítása.

8


TANANYAG 1. Szakértőségtől a szakértésig Hogyan lehet szakértő a szakemberből?

Szakértővé lenni formálisan pályázat útján lehetséges. Igazi szakértővé válni a megszerzett szakmai tudásunk kreatív alkalmazásával lehetséges. A pályázat beadásának feltételeit a mindenkor érvényes az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló rendelet szabályozza. (Jelenleg ez a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet.) (Egészségügyi Minisztérium)

Miniszter

Bírálóbizottság

Közlöny Közlemény igen

nem

PÁLYÁZAT

1. sz. ábra A „szakértői” pályázat útja

Pályázat tartalma: Szakirányú Szakmai végzettség; Részletes szakmai önéletrajz,; Szakmai névjegyzék/szakmacsoport/ szakképesítés megjelölése,; Tudományos munka kutatás, könyv, cikk, tanulmány, jegyzék; Erkölcsi bizonyítvány; Két szakmai ajánlás; Bírálati díj csekkmásolata.


9

A pályázat pozitív elbírálása esetén a szakértő adatai közlemény formájában nyilvánosságra kerülnek (Egészségügyi Közlöny). A szakértő szakértői igazolványt kap, melynek számával igazolja szakértői mivoltát. Nemleges válasz esetén a pályázó közvetlenül értesítést kap, pályázata elutasításának okát is megjelölve.

A szakértő tevékenysége A fogalom meghatározása A szakértő olyan független személy, aki elismert szakember saját szakterületén. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, nincs alárendelve senkinek. Maga dönti el, hogy vállalja-e az adott feladatra történő felkérést. Amennyiben igen, úgy nagy felelősséget is vállal magára, hiszen szakértői véleményének súlya van, különösen akkor, ha azt egyetlen információs bázisként kezelik. A szakértői tevékenység színes, sokféle területen lehet végezni. Jelen témánk vonatkozásában, a külföldön szerzett bizonyítványok elismerése tárgyában, is szakértőket kell felkérni a bizonyítványok tartalmának összehasonlító elemzésére. A felkért szakértő feladata, meghatározni, hogy mennyiben azonos a külföldi bizonyítvány által tanúsított szakképesítés tartalma és a képzési idő a magyar azonos, vagy hasonló szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakmai tartalmakkal, illetve képzési idővel. Ehhez a feladathoz nemcsak szakmai ismeretek szükségesek, de a szakmai képzés rejtelmeiben is el kell igazodni a szakértőnek. Ismernie kell az adott időszak adott szakképzésének magyarországi jellemzőit, részletes tartalmát és szakmai követelményeit is. Törvényi háttér A szakértőre jelenleg két törvény utal. Az 1957. IV. törvény, valamint az e törvényt hatálytalanító 2004. évi CXL. törvény. Az utóbbi törvényből 58 §. (1) bekezdése tartalmazza: „Szakértőt kell meghallgatni, vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és a) az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.” A külföldi oklevelek szakképesítése elismerésére vonatkozó jogszabályok tanulmányozása során világosság válik, hogy a fent leírtak visszaköszönnek a jogszabályok szellemében, illetve szövegében. A szakértővel szembeni követelmények mind szakmai, mind etikai vonatkozásban igen magasak. (2. sz. ábra)

10


Egy életen át való tanulás Life long learning Szakmai követelmények

Etikai követelmények

Jogszabályi környezet ismerete 2. sz. ábra a „Szakértővel szembeni főbb követelmények.

Követelmények a szakértővel szemben Szakmai követelmény A szakértőnek ismernie kell szakterülete jogszabályi környezetét, képzési rendszerét, a szakképesítések körét. Rendkívül fontos eleme ismereteinek szakterülete szakképzéseinek tartalma. Etikai követelmény Minden olyan tevékenységben, ahol „ítélet” kerül felszínre etikai vonatkozás is felfedezhető. Az etika egyes elemei a mindennapi életünkben éppúgy jelen vannak, mint a szakmai tevékenységünkben. Azokon a területeken, ahol az „etika” különös jelentősséggel bír, ún. etikai kódexeket alkotnak meg, amelyben összefoglalják azokat a követelményeket, amelyeket kötelező betartani az adott szakterületen tevékenykedőknek. Az egészségügyi szakképzés szakértői még nem alkották meg saját etikai kódexüket, de erre bizonyára hamarosan szükség lesz, hiszen várhatóan egyre több területről veszik igénybe munkájukat. A szakértői etika főbb elemei természetesen más szakterületeken is megtalálhatók. Ezek közül csak a leglényegesebbeket emeljük ki: y szakszerűség, y tárgyilagosság, y felelősségvállalás, y semlegesség, y titoktartás, y korrekt indoklások, y összeférhetetlenség, y visszautasítás. A felelősségvállalás a „szakmai etika” körében kiemelkedő, hiszen a szakértő a véleményének szakszerűségéért, objektivitásáért aláírásával felel, azaz szavatolja a leírtakat, sőt számon is kérhető.


11

Az etikai kódex hiányában érdemes betartani a „Pedagógusetika, kódex és kommentár”1 néhány olyan megállapítását, amelyek egyben a pedagógusok magatartását is hívatottak szabályozni. Hiszen a szakértők egy része pedagógus is egyben és az egyik etikai alapelv szakértői munkájukban, ugyanúgy, mint az egészségügyi dolgozók körében, a titoktartás elve, kötelezettsége, mely a fenti felsorolásban is szerepel. A szakértői feladat visszautasításának joga a szakértőt is megilleti, különösen akkor, ha nem egyeztethető össze a felkérés szakmai ismereteivel, a szakmai normáival.

Szakértő a „jogkörnyezetben” A szakértői tevékenységhez kapcsolódó törvények, illetve a végrehajtást szolgáló rendeletek, amelyek szorosan összefüggnek a szakértői munkával: Törvények: y y y y y y y

Közoktatási törvény: 1993. évi LXXIX. törvény Szakképzési törvény: 1993. évi LXXVI. törvény Egészségügyi törvény: 1997. évi CLIV. törvény Külföldi bizonyítványok/oklevelek elismerése: 2001. évi C. törvény Felnőttképzési törvény: 2001. évi CI. törvény Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai: 2004. CXL. Törvény (1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. – Hatálytalanítja a 2004. CXL törvény 2005. november 1-ével.)

Rendeletek: y y y y y

Bizonyítványok besorolása: 8/2004. (III. 8.) OM rendelet Feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi szakképesítést igazoló dokumentumok megnevezéséről: 30/2004. (IV. 26.) ESZCSM. rendelet Eljárási szabályok külföldön szerzett egészségügyi szakképesítést igazoló dokumentumok elismeréséről: 31/2004. (IV. 26.) ESZCSM. sz. rendelet Országos szakértői, Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló: 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről: 10/1998. (XII. 11.) EüM rendelet

A könnyebb eligazodás érdekében fontosnak tartjuk a magyarországi jogalkotás jogszabályi hierarchiájának bemutatását. A rangsornak megfelelően az alacsonyabb színtű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb színtű jogszabállyal

1

Szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

12


Jogszabályi hierarchia

Törvény

Törvény az állampolgárok széles rétegét érintő kérdéseket szabályozza.

Irányítás egyéb jogi eszközei

Rendeletek Kormány

Miniszterelnök/ Önkormányzat Miniszterek

Törvényi felhatalmazás alapján kormány által kiadott - társadalom szélesebb csoportjait érintő – szabályozás.

Kormánytól, vagy külön törvényben kapott felhatalmazás alapján általában egy szakminiszter hatáskörébe tartozó szabályozás.

Határozat, utasítás, Önkormányzati közlemény rendelet. Törvény, vagy törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján részletes szabályok megállapítása.

A jogalkotással természetesen szorosan összefügg a jogalkalmazás. A szakértők valójában a jogalkalmazók körébe tartoznak, mert a jogszabályokban előírtak szerint járhatnak el. Ez az oka, hogy viszonylag többet foglalkoztunk a jogkörnyezet megismertetésével, ugyanis ez adja a lehetőséget számukra, de ugyanakkor a korlátokat is. Nem kis gondot jelent a jogalkalmazónak az előzőekben röviden összefoglalt jogszabályi környezetben való eligazodás.

A jogszabályok logikai összefüggései Az 3. sz. ábra szemlélteti a szakértők számára a jogszabályok logikai összefüggését. A szakértő felelőssége igen nagy, hiszen a körülötte elhelyezett valamennyi jogszabályt jól kell ismernie, ahhoz, hogy szakértői tevékenységre vállalkozzon. Szükséges ez még akkor is, ha egyikmásik törvényben vagy végrehajtási rendeletben nem direkt, hanem indirekt formában, „szinte elrejtve” található meg a szakértőre illetve a tevékenységére vonatkozó jogi utalás. (Reméljük, nem riasztunk el senkit!) A szakértés megköveteli azt is, hogy a szakértő ismerje azokat a nemzetközi jogszabályokat is, amelyek a témához szorosan kapcsolódnak. (Bővebb információt kaphat a külföldi oklevél elismerésének folyamatában résztvevő szakértő a „Szakképzés rendszere” c továbbképzési füzetből. Ebben megtalálhatók azok az ismeretek, amelyeket az Európai Közösség által kiadott irányelvek tartalmaznak. Internet hozzáférési lehetőség: http://www.im.hu az Igazságügyi Minisztérium honlapján a „Közösségi jog magyarul” címszó alatt, valamint http://europa.eu.int/comm honlapon az internal market menüponton.


13

1997. évi CLIV

törvény az egészségügyről

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

1993. évi LXXIX.

1993. évi LXXVI.

törvény

törvény a szakképzésről 5.§.(1) f.) szakképesítésért felelős miniszter ágazatára vonatkozóan elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket

a közoktatásról 101.§ az Országos szakértői és Vizsgáztatási névjegyzék

2004. évi

31/2004. (XI.13.) OM

CXL. Tör-

… Országos szakmai szakértői, névjegyzék, tevékenység…

vény a közigaz-

sz. rendelet

gatási hatósági eljárás és szol-

10/1998.(XII.11.) EüM rendelet

A „SZAKÉRTŐ”

Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről (ESZTB) valamint azt módosító 74/2004.(VIII.13.) ESZCSM rendelet

30/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet Európai Közösségi irányelvek hatálya alá tartozó feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megnevezése

1957 évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (32.§. szakértő)

31/2004.(IV.26.) ESZCSM (eljárási szabály) • Egészségügyi,szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerése, • Ideiglenes működési nyilvántartásba vétel, • Oklevelek bizonyítványok és egyéb tanúsítvádnyok külföldi elismeréséhez szükséges igazo-

8/2004 (III.8.) OM.sz.rendelet Bizonyítványok besorolása

2001. évi C. törvény külföldi bizonyítványok oklevelek elismerése

3. sz. ábra: A szakértő, a szakértés, és jogkörnyezet (Az egészségügyi szakképzés vonatkozásában)

14


2. A szakértés folyamata 2.1.) Felkérés A szakértés valójában mindig felkérésre történik, és a felkérés elfogadásával realizálódik. A felkérés két módon jöhet létre. Az egyik lehetőség „felkérés kirendeléssel”, a másik lehetőség „felkérés megbízással”. A felkérés tartalmának minimum követelményei: y a szakértő neve és lakcíme, y pontos feladat meghatározás, y a válaszra váró kérdések tételes megfogalmazása és felsorolása, y a feladat teljesítésének határideje, y a szakértésre átadott dokumentumok felsorolása, y a szakértői vélemény formájának meghatározása (pl. papír, Floppy, CD), y a szakértő díjazása. Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottság (ESZTB) jelenleg használt űrlapját a szakértői vélemény elkészítéséhez az 1. sz. melléklet tartalmazza. Kirendeléssel történő felkérés Kirendelés esetén a szakértő feladatát az „államigazgatás keretein belül” - minisztérium, vagy önkormányzat felkérése alapján - végzi. Így ebből logikusan következik, hogy a kirendelés, amennyiben ezt a szakértő elfogadja, csak „szakigazgatási szerv” részéről történhet, pl. az Egészségügyi Minisztérium felkérheti a szakértőket bizonyos konkrét feladat elvégzésére.

Szakértő

„Felkérő kirendelő” 4/a. sz. ábra: Felkérés kirendeléssel

Ebben az esetben a felkérés kirendeléssel, valójában a „direkt szakértés” modelljét adja. Ebben a modellben a „felkérő kirendelő” és a „szakértő” közé nem ékelődik be más szerv, vagy személy, tehát a szakértő felelőssége itt a legnagyobb, hiszen nincs más kontrollja.


15

Megbízással történő felkérés Ezzel a lehetőséggel bárki élhet. A szakértőt felkérheti egy iskola igazgatója, magánszemély, vagy bizottság. Témánk esetében az Engedélyezési és közigazgatási Hivatal az ESZTB-t kéri fel és az ESZTB mint „Bizottság” felkérheti a szakértőt. Így a jelenlegi jogszabályok értelmében háromszereplősé válik a folyamatot. Egészségügyi Minisztérium

ESZTT ESZTB

(Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) 31/2004.(IV.26) ESZCSM sz. rendelet 7.§.(1.)

10/1998. (XII.11.) EüM sz. rendelet 9.§ (1.)/g.)

4/b. sz. ábra: Felkérés megbízással

(Az ESZTB szakértő igénybevétele nélkül is kialakíthatja véleményét, ebben az esetben testületi véleményalkotásról van szó.) A szakértő felelőssége a három szereplős modellben is nagy, hiszen a Bizottság véleménye az általa leírtakon alapszik. A Bizottság a szakértő véleményét változtatás nélkül elfogadhatja, de lehetősége van külön bizottsági vélemény kialakítására, amely lehet ellentétes a szakértő véleményével. Ebben az esetben indokolnia kell az esetleg ellentétes véleményt, és csatolnia kell a szakértő véleményét is a Hivatal részére.

2.2.) A szakértés elvégzése A szakértés tartalmi és formai követelmények mentén történik. A szakértő első feladata formailag megvizsgálni a részére küldött dokumentumokat és minél előbb megítélni, hogy szüksége van-e még további dokumentum kiegészítésre ahhoz, hogy az érdemi felelősségvállalást is magába foglaló saját döntését meghozza, majd javaslatait megfogalmazza. További dokumentumok bekérésére is lehetősége van a szakértőnek – amennyiben arra szüksége van. A szakértő által elvállalt feladat, azaz a szakértés elvégzése a szakértési folyamat ezen szakaszában csúcsosodik ki. A szakértő tevékenységének főbb tartalmát y a mérés, y az összehasonlítás,

16


y az ellenőrzés és y a véleményalkotás, a javaslat megfogalmazása alkotja. Ehhez a feladathoz a hatáskört a jogszabályok biztosítják. Az alábbi táblázatban összegezzük azt a folyamatot, illetve feladatsort, amelyet a szakértőnek a külföldön szerzett oklevél véleményezése során optimális esetben el kell végeznie ahhoz, hogy teljes felelősséggel alakítsa ki szakmai véleményét, és ezzel elősegítse a döntést. Magyar szakképesítés Vizsgálandó területek

„Etalon”(viszonyítási alap)

Elismerés céljából szakmai véleményezésre benyújtott szakképesítés

Szakképesítés megnevezése: Tanulmányi idő (év/hó) Órák száma összesen:

-

elméleti órák száma: gyakorlati órák száma (demonstrációs termi gyakorlat): gyakorlati órák száma (klinikai területi gyakorlat)

Tantárgyak megnevezése

-

Tantárgy 1. Tantárgy 2. Tantárgy 3. stb.

Tananyag tartalma:

-

Tantárgy 1. elmélet Tantárgy 1. gyakorlat/demons Tantárgy 1. gyakorlat/klinikai területi gyakorlat Tantárgy 2. elmélet Tantárgy 2. gyakorlat/demons Tantárgy 2. gyakorlat/klinikai területi gyakorlat

Tankönyvek tartalma

-

Tantárgy 1. Tantárgy 2. Tantárgy 3. stb.

Szakképesítés megszerzésének ideje

Megállapítások

Azonosság

Különbség

Megállapítás 1. Megállapítás 2. Megállapítás 3. stb.

Az alábbi példa egy lehetséges változat az összehasonlító elemzés elvégzésére a tantárgyak és az óraszámok vonatkozásában.


17

EKVIVALENCIA TÁBLÁZAT S. E. általános egészségügyi asszisztens szakmai végzettségének összehasonlítása a magyar ápoló képzés érvényes óratervével. (S.E. 2002. okt. 08. keltezésű bizonyítványának fordítása alapján) MAGYARORSZÁGI KÉPZÉS Tantárgyak Egészségügyi irányítás, szervezés Jog Gazdaságtan Népegészségügy

Anatómia-élettan Biofizika Biokémia Szociológia Filozófia Stb.

ROMÁNIAI KÉPZÉS Elméleti képzés Óraszám Tantárgyak Óraszám 54 36

Közegészségtan, törvény és menedzsment

28

Menedzsment

16

18 18

108 36 36 108 18

Epidemiológia és fertőző betegségek A fertőző betegek gondozása Anatómia és fiziológia Biofizika Biokémia Embriológia és genetika Szociológia és antropológia Keresztény jótékonyság

66 88 128 28 28 28 28 28

A tantárgyak elnevezése megtévesztő lehet! Az óraszámok és tantárgyak, valamint a gyakorlati tevékenységek összehasonlítása nem elégséges. Alapvető tényeket megállapíthatunk és a döntés előkészítéseként alkalmazhatjuk ezt a módszert (részletesen a 2 sz. mellékletben). Az összehasonlítás során kiderül ugyanis, hogy érdemes-e tovább elemeznünk a dokumentumokat. Ha nagy az eltérés a tantárgyak és az óraszámok vonatkozásában, feltehető, hogy a tananyagtartalom is nagymértékben különbözik. (Tartalmi hiányok és különbözőségek tapasztalhatók.) Ha közel azonosak a vizsgált tantárgyak és óraszámok, akkor szükséges az elemzés folytatása a tananyagtartalom és a tankönyvek tartalmának összehasonlításával. Ez adhat csak teljes képet az összehasonlított képzésekről. Az elemzés további szakaszában a külföldi oklevelek bírálatában résztvevő szakértő munkájában a PLAR (Prior Learning Assessment and Recognition) elveit jól hasznosíthatja, hiszen a szakértésre küldött szakképesítést igazoló dokumentum mellett az egyén szakmai életútját is felvázolja. A szakmai életút, az élettapasztalat, a munkavégzés külön értéket képez. Így a szakértő a külföldön szerzett oklevél magyarországi oklevéllel/bizonyítvánnyal való összehasonlításán túl véleményének megformálása során hasznosíthatja azokat az ismereteket is, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a külföldi oklevél által visszatükrözött tantárgyakhoz, illetve óraszámokhoz.

18


2.3.) A javaslat megfogalmazása A szakértő javaslata - figyelembe véve a jogszabályi rendelkezéseket is -, a következő három lehetőséget foglalhatja magába: 1. Azonosság elismerése: abban az esetben lehetséges, ha a külföldi oklevéllel igazolt szakképesítés megfelel a magyar oklevélnek /bizonyítványnak. 2. y y y

Javaslat a különbségek kiküszöbölésére, illetve módjára: alkalmazkodási időszak letöltése, vizsga letétele, további tanulmányok folytatása.

3. Az elismerhetőség megtagadása: abban az esetben fordulhat elő, ha olyan nagy a különbség a Magyarországon kiadott oklevél/bizonyítvány, valamint a külföldi szakképesítést igazoló oklevél tartalma között, hogy az adott tevékenység már nem végezhető el szakszerűen.

Szakértői jelentés A szakértő a jelentésében foglalja össze mindazokat a tényezőket, amelyek alapján kialakítja véleményét, indokolja azt, és javaslatot tesz a probléma megoldására. (Célszerű lenne, ha a szakértő visszajelzést is kapna kialakított véleményéről, bár erre kötelező jogszabályi előírás nincs. Különösen akkor lenne ez indokolt, ha a szakértő által kialakított szakvéleményt a közbülső felhasználó esetleg nagymértékben megváltoztatja, vagy egyáltalán nem veszi figyelembe.) A szakértő a visszajelzésekből tanul. Megerősíti önmagát, mert minden véleményét elfogadták, vagy a későbbiekben mérlegeli, hogy ilyen típusú szakértést vállal-e, vagy sem.

A szakértő öröme Aki szakértést vállal számolnia kell azzal, hogy szakértői véleménye alapján határozathozatal történik. Esetünkben az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hozza az első fokú határozatot, amelyet egyetértésre megküld a kérelmező számára. (Ez 14 napos határidőt jelent.) Ha a kérelmező elfogadja a határozatot, az valójában a szakértő öröme is, hiszen sikerült megnyugtatóan lezárni az ügyet. A kérelmező élhet fellebbezési joggal is. A fellebbezését az Egészségügyi Miniszterhez nyújthatja be, aki a saját szakapparátusát is figyelembe véve dönt: - vagy visszautalja a fenti hivatalhoz újabb eljárásra az ügyet, - vagy saját hatáskörben ún. másodfokú döntést hoz. Ez lehet az első fokú határozat megerősítése, vagy annak megváltoztatása. Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz történő visszautalás általában valamilyen formai eljárás miatt történhet, így ebben az esetben a már előzőekben leírt „utat járja” be az elismerésre benyújtott oklevél és végül újabb első fokú határozattal zárul a folyamat.


19

A külföldön szerzett oklevelek elismerésével kapcsolatos problémák Az egészségügyi szakképzés szakértői számára az eddigiek mellett új feladatként jelent meg a külföldön szerzett egészségügyi szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány egyéb dokumentum elismerési eljárásában való közreműködés. A szakértők számára nem kis gondot jelent az, ha egyes külföldön szerzett oklevelek/bizonyítványok egyéb dokumentumok megítélése során viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésre az adott ország szakképzési rendszeréről, tanterveiről, a tanított anyag tartalmáról. Problémát okoz továbbá az is, hogy a magyar egészségügyi szakképzés rendszere az elmúlt közel fél évszázad során több alkalommal igen jelentős átalakuláson ment keresztül és egyetlen intézményben sem állnak együtt rendelkezésre azok a jogszabályok, vagy egyéb dokumentumok, amelyek folyamatában visszatükröznék az adott időszakban működő magyar egészségügyi szakképzési rendszert, valamint az egyes képzési formák főbb jellemzőit, tartalmát. Az Országos Szakértői Névjegyzékben meghatározott szakterületek között önállóan nem szerepel a külföldön szerzett oklevél, bizonyítvány, egyéb tanúsítvány elbírálására való pályázás lehetősége. A legközelebbi jogszabály módosítása alkalmával indokolt, hogy ez is felvételre kerüljön a szakterületek közé, ugyanis, aki ilyen típusú szakértésre vállalkozik, továbbképzés, önképzés keretében alaposan fel kell készülnie egy-egy ország szakképzési rendszerének történetéből, a működtetett szakképesítések dokumentumaiból.

Segítség a problémák megoldásához A szakértők munkájának megkönnyítéséhez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy az elmúlt több mint 50 év során Magyarországon megszerzett - nem főiskolai végzettséget igazoló - egészségügyi szakképesítések jogszabályait egységes táblázatban, adathordozón a szakértők rendelkezésre bocsátjuk. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet könyvtárában összegyűjtjük a jogszabályok mögé beilleszthető tanterveket és az adott időszakban használt tankönyveket.

ÖSSZEFOGLALÁS: A szakértői feladatok jogszabályi háttere: y Külföldi bizonyítványok/oklevelek elismerése: 2001. évi C. törvény y Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai: 2004. CXL. Törvény y (1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. – Hatálytalanítja a 2004. CXL törvény 2005. november 1-ével.:) y Bizonyítványok besorolása: 8/2004. (III. 8.) OM rendelet y Feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi szakképesítést igazoló dokumentumok megnevezéséről: 30/2004. (IV. 26.) ESZCSM.sz. rendelet y Eljárási szabályok külföldön szerzett egészségügyi szakképesítést igazoló dokumentumok elismeréséről: 31/2004. (IV. 26.) ESZCSM. sz. rendelet y Országos szakértői és Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló: 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet

20

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK y

Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről: 10/1998. (XII. 11.) EüM sz. rendelet

A szakértővel szembeni szakmai, etikai követelmények: y szakszerűség, y tárgyilagosság, y felelősségvállalás, y semlegesség, y titoktartás, y korrekt indoklások, y összeférhetetlenség, y visszautasítás. A szakértői felkérés formái: y kirendeléssel történő felkérés, y megbízással történő felkérés. A szakértő tevékenységének főbb tartalmát y a mérés, y az összehasonlítás, y az ellenőrzés és y az ítélet alkotja. A külföldön szerzett oklevél véleményezése során elvégzendő összehasonlítások: Szakképesítés megnevezése Tanulmányi idő (év/hó) Órák száma összesen:

y y y

elméleti órák száma, gyakorlati órák száma (demonstrációs termi gyakorlat), gyakorlati órák száma (klinikai területi gyakorlat).

Tantárgyak megnevezése:

y y y

Tantárgy 1., Tantárgy 2., Tantárgy 3. stb.

Tananyag tartalma:

y y y y y y

Tantárgy 1. elmélet, Tantárgy 1. gyakorlat/demonstrációs termi gyakorlat, Tantárgy 1. gyakorlat/klinikai területi gyakorlat, Tantárgy 2. elmélet, Tantárgy 2. gyakorlat/demonstrációs termi gyakorlat, Tantárgy 2. gyakorlat/klinikai területi gyakorlat stb.

Tankönyvek tartalma:

y y y

Tantárgy 1., Tantárgy 2., Tantárgy 3. stb.

Szakképesítés megszerzésének ideje

A javaslat tartalma: y Azonosság elismerése y Javaslat a különbségek kiküszöbölésére, illetve módjára:


y

21

alkalmazkodási időszak letöltése, vizsga letétele, további tanulmányok folytatása. Az elismerhetőség megtagadása

KÉRDÉSEK, FELADATOK y y y y y y

Sorolja fel a szakértőre vonatkozó jogszabályokat! Ismertesse a szakértőségre benyújtott pályázat útját! Írja le a szakértés folyamatát! Határozza meg mi a különbség a kirendeléssel és a megbízással történő szakértői felkérés között! Milyen összehasonlító elemzéseket kell elvégezni a szakértőnek a külföldi oklevelek vizsgálatánál? Mit tartalmazhat a szakértői javaslat?

22


2. MODUL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKÉRTÉSÉHEZ LAZAROVICS MARCELLA

A TANANYAG CÉLJA Gyakorlati tanácsok, útmutató adása a szakértőknek a továbbképzési programok szakértéséhez. Az egységes bírálati szempontok bemutatása.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y felsorolni az egészségügyi szakdolgozói továbbképzésekre vonatkozó jogszabályokat, y felsorolni a továbbképzést szervező egyén/szervezet jogait és kötelességeit, y ismertetni a továbbképzési anyag szakmai tartalmának értékelési szempontjait, y ismertetni a pályázatok pedagógiai értékelésének szempontjait, y felsorolni továbbképzési típusonként, milyen tipikus hibákat követhetnek el a pályázók.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Alapnyilvántartás Az egészségügyi szakképesítést szerzett emberekről vezetett országos nyilvántartás. Működési nyilvántartás A szakképesítésnek megfelelő, a dolgozó által kérhető országos nyilvántartás. Azok a szakdolgozók kérhetik felvételüket, akik a szakképesítésüknek megfelelő munkaterületen dolgoznak. Országos Szakértői Névjegyzék A 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben foglaltak alapján készített lista, amely az országos szakértőket tartalmazza. Megoldókulcs A feladatlapban található kérdések, feladatok helyes megoldásait is tartalmazó dokumentum. Óravázlat A pedagógus által összeállított vázlat. A foglalkozás/tanítási óra szervezésének és tananyagának rövid, vázlatos leírása.

TANANYAG Az egészségügyi ellátó rendszerben munkát vállaló szakdolgozóknak továbbképzési és regisztrációs kötelezettségük van. A továbbképzési lehetőségeket, illetve a továbbképzések és a regisztráció összefüggéseit figyelembe kell venni mind a szakdolgozóknak, mind a továbbképzést szervezőknek. A továbbképzéseket pontszámmal értékeli a továbbképzések tervezetét bíráló bizottság, (az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) albizott-


23

sága) az Egészségügyi Szak-és Továbbképzési Bizottság (ESZTB) a szakmai és pedagógiai tartalom alapján. Az ESZTB munkáját szakértők segítik. A szakértői munkát meghatározó jogi, szakmai és pedagógiai elemeket gyűjtöttük össze, remélve, hogy segítségére lehetünk ezzel a szakértői munkában részt vevő kollégáknak.

Jogszabályi háttér Az egészségügyi törvény életbe lépésével (1997.) meghatározta a továbbképzések feladatát, (115 §. (3) bekezdés: A továbbképzés feladata a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően”) és a feladatokhoz hozzá rendelte a szakértési tevékenységet is (117. § (l) bekezdés: „Az egészségügyi képzés, továbbképzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és továbbképzés tekintetében a népjóléti miniszter döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testületeként Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (továbbiakban: ESZTT) működik, amely ellátja a (2) bekezdésben, valamint a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott feladatokat). Az egészségügyi Törvényhez rendelt végrehajtási utasítások: - a 27/1998. (VI. 17) NM rendelet az alap és a működési nyilvántartásba vételi kötelezettséget szabályozza. (Alapnyilvántartásba a képző hely veteti az egészségügyi képesítést szerzett személyeket az Országos Nyilvántartónál. A működési nyilvántartásba vételt, az egyénnek kell kérnie, a szakképesítéseinek megfelelően, szintén az Országos Nyilvántartónál. Ha az egyén több működési nyilvántartási kártyával rendelkezik, akkor az öt éves időszak alatt egy – esetleg két- kártyát tud „működtetni” a szakiránynak megfelelő alkalmazás esetén is (pl.: klinikai fogászati higiénikus és fogászati asszisztens). A szakképesítéseinek „tényét” a „működő” nyilvántartási kártyaszám nem befolyásolja, azaz, ha munkahelyet változtat és „aktiválja” az „alvó kártyáját” akkor az aktivált kártyára gyűjtheti, a kijelölt időhatáron belül, a továbbképzési pontokat). -

a 28/1998. (VI. 17) NM rendelet szabályozza a továbbképzési kötelezettségét az egészségügyi (szak) dolgozóknak (akik a továbbképzési pontgyűjtésüket a működési nyilvántartási kártya és/vagy kártyák kézhez vétele után, kezdhetik meg). A továbbképzési pontokat csak „előre fele” lehet gyűjteni, ugyanis ha az egyén nem rendelkezik a továbbképzésen való részvétel idején működő nyilvántartási kártyával, a pontokat nem írhatja jóvá a későbbi időpontban megkapott kártyájára. Ilyen esetekben „csak” szakmai intelligenciája gyarapodott, de a pontszáma nem. Az egészségügyi szakdolgozóknak az öt éves ciklus alatt összesen 100 (száz) továbbképzési pontot kell összegyűjteni, ami összetevődik a gyakorlati 75 (hetvenöt) és az elméleti 25 (huszonöt) továbbképzi pont együttes összegéből. A gyakorlati pontok gyűjtése munkaviszony esetén egyszerű, mivel 1 (egy) év –a szakirányú képesítésnek megfelelő foglalkoztatás esetén- 15 (tizenöt) továbbképzési pontot ér. Öt évre kivetítve ez 75 pontot jelent.. A fennmaradó 25 pontot elméleti továbbképzésen való részvétellel lehet, illetve kell öszszegyűjtenie az egyénnek, az öt éves ciklus alatt).

A továbbképzések tartalmi elbírálásában szakértők közreműködnek.

Szakértői tevékenységet az a személy végezhet, aki a (31/2004. (XI. 13.) OM rendelet értelmében) szerepel az Országos szakértői névjegyzékben (büntetlen előéletű, felsőfokú isko-

24


lai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel rendelkezik, továbbá legalább 10 (tíz) éves szakmai/pedagógiai gyakorlatot tud maga mögött, és szakterületének elismert képviselője).

A szakértői munka alapelvei A szakértőnek tevékenysége során szem előtt kell tartania: 1. A továbbképzés szervezője jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik; (amely jogok és kötelezettségek - a teljesség igénye nélkül- a következők lehetnek) y a továbbképzési programja alapján az ismereteket, tananyagot, a nevelési és oktatási módszert megválassza (a felnőttképzésnek, valamint a felnőttek tanulási technikájának ismeretében, illetve figyelembe vételével), y megnevezi az oktatási segédleteket (amelyeket biztosítani tud, - azaz a továbbképzés során a résztvevők rendelkezésére bocsát- illetve, javaslatot tesz a szakirodalomra, - a szerzői név, a mű címe, kiadója, kiadás éve megnevezésével), y az ismereteket tárgyilagosan, és több oldalról közelítse meg, y tisztelje a továbbképzés résztvevőit, („tanuljon a tanulóktól, látni, gondolkodni és beszélni”) és y felmerülő kérdéseikre érdemi választ adjon, y olyan nevelők/előadók legyenek a program megvalósítói, akik maguk is megfontolt és kifinomult szellemek, akik bizonyítani képesek kultúrájuk érettségét és kifinomultságát, és így képesek y a szakmai műveltség megerősítése mellett, az általános műveltség emelését is megcélozni, valamint y a gyakorlati bemutatókkal megerősíteni a szóban elhangzottakat (több érzékszerv bevonása mélyebb és tartósabb ismeretet eredményez). 2. A tanulás az egyén belső kincse, mert a tanulás demokráciája során megerősödik az igény; y az általános műveltségre, az átfogó gondolkodásra, illetve ennek fejlesztésére, y az igazságosságra, a tárgyilagosságra, azaz az értelmi intelligenciára, y az elköteleződésre/elkötelezettségre a választott és/vagy gyakorolt szakma mellett, (a cselekvés „hogyanjára” a közösségi élet és annak fejlesztésére, a szolidalításra, együttműködés elősegítésére) y amelynek révén emelkedik a tevékenység minősége, a kreativitás, azaz az érzelmi intelligencia. 3. A továbbképzés rendszerében képes legyen az analitikus és a szintetikus gondolkodásmódra egyaránt, (mivel ahhoz szoktunk, hogy főként analitikusan gondolkodunk, ezért nagyon fontos, hogy a továbbképzés rendszere egészéhez a „felfelé” vezető utat mindig nyitva tartsuk, - illetve hagyjuk - és így lesz lehetőség a „helyzeteket” mindig egy magasabb szintről szemlélni, továbbá ellenőrizni, hogy a vizsgált/értékelt egység része-e egy önálló egységnek, vagy maga az egység). 4. A szakmai bírálata megfogalmazásánál vegye figyelembe (a szakmai megítélés szempontjai); y a továbbképzés szakmai anyaga megfelel-e a továbbképzés résztvevői körének eredetiségében és újdonságában, rendelkezik-e a szakszerűség feltételeivel, (szakmai tudományosság, pontosság, korszerűség, egyértelműség, ellentmondás mentesség),

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK y

y y

y

25

a továbbképzés szakmai tananyag tartalma készteti-e a résztvevőt (szakmai előképzettségét is figyelembe véve) meglévő tudása rehabilitálására, illetve fogékonyabbá teszi-e az új ismeretek befogadására, (amennyiben a javasolt tevékenység nem új, rávilágít-e, hogy hogyan fog új ismereteket fejleszteni), mennyiben lesz az elsajátított tevékenység hasznos a „közösség” számára, illetve hogyan illeszkedik az egészségügyi ellátás terveibe, (gyakorlati megvalósítás, széleskörű-e a támogatottsága, prioritásokat megnevez-e, különleges érdekeket figyelembe vesz-e), felhasználja-e az egészségügyi ellátási szükségletek területén keletkezett kutatási eredményeket, (a tudásanyag, és az új technikák hangsúlyozása esetén jelzi-e, hogy ez milyen mértékben releváns a betegre gyakorolt pozitív hatásaival, illetve a nagyobb hatékonyság érvényesül e-), megvalósítása során létrejönnek-e együttműködések (előadók bevonása-, intézményen kívüli személyek, szakmai szervezetek képviselői) a kitűzött célok és/vagy, a célfeladatok elérése érdekében? Készül-e együttműködési szerződés, írásos megállapodás az aktív támogatásról, belső erőforrások elemzéséről, a logikailag szakaszolt tevékenység sorozat erőforrásai megbecsüléséről?

5. A szakmai/pedagógiai elemző/értékelő munkája során (pedagógiai megítélés szempontjai) figyeljen, arra, hogy; y a továbbképzés módszere korszerű-e (ráhangolja-e a résztvevőket, továbbképzés tananyag tartalmának feldolgozására, azaz a megcélzott célcsoport számára készült-e a program, az oktatási segédletek rendelkezésre állnak-e, elsődlegesen azok, amelyeket a résztvevőknek kézhez kell adni), y a továbbképzés következetes-e logikai felépítésében és fogalomrendszerében, y az elméleti és a gyakorlati órák aránya megfelelő-e a kívánt cél eléréséhez (biztosít-e teret és időt a gyakorlásra, a megfelelő tárgyi feltételekkel), y biztosítottak-e a személyi feltételek (azok a személyek tanítanak-e, akik szakmailag a legalkalmasabbak, illetve felkészültségük, megkérdőjelezhetetlen), y a számonkérést igénylő programok esetén, a számonkérés módja megfelel-e a továbbképzés tananyag tartalmának (írásbeli, szóbeli, gyakorlati formák váltakozva, illetve együtt szerepelnek-e a program „diktálta” elvárásnak megfelelően, és/vagy „bontva”).

A pályázók által elkövetett tipikus hibák

„A” Adatlap; „legalább 40 órás, elméleti, ill. gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket feldolgozó, vizsgával záruló továbbképzésen való részvétel, az elérhető pontok száma legalább 20, legfeljebb 40” A pályázat készítői y nem szerkesztik meg a részletes óratervet (napra, órára, azaz az órarendet), y nem csatolják be: 1. az előadók óravázlatait, vagy ha igen, akkor azt gyakran csak tartalom- jegyzék formában, továbbá nem jelölik meg az előadók szakképesítését, 2. oktatási segédletet, (azaz a kiemeléseket a megjelölt irodalomból, és/vagy az előadások bővített vázlatát, amelyet a résztvevőknek a továbbképzés során meg kellene kapni) „jelzés szintjén említik meg”, vagy jó esetben egy nagyon „gaz-

26

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK dag irodalmat” sorolnak fel. (Az irodalomjegyzék ugyanis az oktatók felkészüléséhez felhasznált irodalom, a továbbképzés időtartama alatt az esetek jelentős hányadában irreális elvárás lenne, hogy a hallgatók néhány ”fontosabb elem kivételével” bármit is elolvassanak belőle. Az viszont feltételezhető, hogy „később” szívesen kézbe veszik a felsoroltakból egyiket-másikat) 3. a választott számonkérési forma esetén, ha az, feladatalap, a „megoldókulcsot”.

„B” Adatlap, „olyan helyi, regionális, országos vagy szakmaterületi rendezvényen való részvétel (kongresszus, ankét), ahol legalább 5 előadás hangzik el, az elérhető pontok száma legalább 5, legfeljebb 10” A pályázat készítői y nem csatolják be a rendezvény programját, (közismertebb nevén a Meghívót), és az előadások rövid tartalmi kivonatát (különösen érvényes ez a hiányosság az úgynevezett nagy rendezvényekre, pl. kongresszus). A hiányosságra „hivatkozási alap” az „idő rövidsége” (ami alatt azt kell érteni, hogy a program összeállítása, a szervezési nehézségek megoldása után valóban kevés idő állhat rendelkezésre ahhoz, hogy az Egészségügyi Szak-és Továbbképzési Bizottságtól, „időben” megkapják, a továbbképzési pontot igazoló, dokumentumot). Az időbeliség azt jelenti, hogy a résztvevők a helyszínen, és a regisztrációt követően megkapják az igazolást a továbbképzési pontokról. (Természetesen van lehetőség utólagos továbbképzési pontérték megítéltetésre a már lezajlott programok esetén.)

„C” Adatlap, „helyi, regionális, országos vagy szakmaterület specifikus kongresszuson, ankéton, továbbképzésen tartott előadás vagy bemutatott poszter, az elérhető pontok száma legalább 10, legfeljebb 20” A pályázat készítői: - gyakran csak az előadás rövid tartalmi kivonatát küldik be, a szemléltetés, értékelő bizottság megnevezése nélkül, továbbá - nem csatolják be az előadás megtartására felkérő levelüket, illetve a programfüzetet.

„D” Adatlap, „külföldi vagy hazai kiadó által megjelentetett könyv, cikk vagy pályamű (publikáció), az elérhető pontok száma legalább 15, legfeljebb 50” A pályázat készítői: y leggyakrabban a lektori vélemény becsatolása marad el (ez a típusú „elméleti továbbképzés” elég ritka, nem túl sok egészségügyi szakdolgozó publikál)

„E” Adatlap, „egyéni továbbképzés, külföldön vagy hazai szakmai tanulmányúton egy adott téma tanulmányozására, az elérhető pontok száma legalább 10, legfeljebb 20” Ennél a típusú továbbképzési formánál nem fordul elő hiányosság.


27

„F” Adatlap, „az adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga – írásbeli –feladatsora legalább 75%-os eredménnyel történő megoldása, az elérhető maximális pontszám 50” Ritkán előforduló továbbképzési forma, hiányosság nem fordul elő. A továbbképzés tananyag tartalmát illetően az a cél, hogy azok a programok valósuljanak meg, amelyek alapfeltételként a minőséget helyezik előtérbe. Azaz a szervező garantálja, hogy meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatást nyújt, az oktatás/képzés során érvényesülnek a tudomány mindenkori állását tükröző szakmai szabályok, bizonyítékon alapuló szakmai irányelvek, és követelmények. Az egyén és a közösség javát szolgálja, erőforrásokat optimálisan használja fel. Elősegíti a tevékeny szellem pártolását, az állandó tanulás igényét, az emberi teljesítmény megbecsülését, értéktiszteletet, az alkotó munkát, a kockázatvállalás készségét. Megerősíti a ragaszkodást az alapértékekhez, és elkötelez a tudományos tevékenység iránt, figyelembe veszi a jobbító szándékú „hallgatói” észrevételeket, véleményeket a teljesítés ellenőrzése során, továbbá felhasználja a követelmények meghatározásakor szakmai hatékonysága érdekében.

ÖSSZEFOGLALÁS Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettségét és a továbbképzések minősítésével kapcsolatos szabályzókat az egészségügyi törvény alapján a 27/1998. (VI. 17) NM rendelet az alap és a működési nyilvántartásba vételről, valamint a 28/1998. (VI. 17) NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól tartalmazza. A továbbképzési anyagok minősítését az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) albizottsága az Egészségügyi Szak-és Továbbképzési Bizottság (ESZTB) végzi el a szakmai és pedagógiai tartalom alapján. Az ESZTB munkáját szakértők segítik. A továbbképzés szervezőjének jogai és kötelezettségei: y a továbbképzési programja alapján az ismereteket, tananyagot, a nevelési és oktatási módszert megválasztani, (a felnőttképzésnek, valamint a felnőttek tanulási technikájának ismeretében, illetve figyelembe vételével), y megnevezni az oktatási segédleteket, y az ismereteket tárgyilagosan, és több oldalról megközelíteni, y tisztelni a továbbképzés résztvevőit, y a felmerülő kérdéseikre érdemi válaszokat adni, y olyan nevelőket/előadókat felkérni, akik maguk is megfontolt és kifinomult szellemek, akik bizonyítani képesek kultúrájuk érettségét és kifinomultságát, és így képesek, - a szakmai műveltség megerősítése mellett, az általános műveltség emelését is megcélozni, valamint - a gyakorlati bemutatókkal megerősíteni a szóban elhangzottakat (több érzékszerv bevonása mélyebb és tartósabb ismeretet eredményez). A továbbképzések, rendezvények és továbbképzési pontok gyűjtésére alkalmas egyéb alkalmak elbírálásának szempontrendszere: a szakmai megítélés szempontjai: y a továbbképzés szakmai anyaga és a célcsoport megfelelősége, y a szakmai tartalom újdonság értéke,

28

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK y y y y y

szakszerűség, motiváló hatás, a tartalom szakmai hasznossága, kutatási eredmények beépítése, együttműködések lehetősége/szükségessége.

pedagógiai szempontok: y az alkalmazott módszerek korszerűsége, y a módszerek és a cél megfelelősége, y a továbbképzés következetes-e logikai felépítésében és fogalomrendszerében, y az elméleti és a gyakorlati órák aránya, y személyi feltételek, y a számonkérést igénylő programok esetén, a számonkérés módja, megfelelősége.

KÉRDÉSEK, FELADATOK -

Sorolja fel, mely jogszabályok vonatkoznak az egészségügyi szakdolgozói továbbképzésekre! Sorolja fel a továbbképzést szervező egyén/szervezet jogait és kötelességeit! Ismertesse a szakmai tartalom értékelésének szempontjait! Ismertesse a pályázatok pedagógiai értékelésének szempontjait! Sorolja fel továbbképzési típusonként, milyen tipikus hibákat követhetnek el a pályázók!


29

3. MODUL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A MULTIMÉDIÁK SZAKÉRTÉSÉHEZ Marosán Médea (E-WOX BT)

A TANANYAG CÉLJA Segítség adása a szakértőknek a multimédiák szakértéséhez. A szakértéshez használható szempontrendszerek bemutatása.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y ismertetni a multimédia jellemzőit, y felsorolni a felhasználói felület kívánatos jellemzőit, y elmagyarázni a színhasználat jelentőségét, y ismertetni a multimédiák szövegére vonatkozó elvárásokat, y ismertetni a multimédiák animációjára vonatkozó elvárásokat, y ismertetni a multimédiák interaktivitására vonatkozó elvárásokat, y felsorolni a multimédiák értékelésének legfontosabb szempontrendszereit.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Animáció Olyan mozgó ábra, amely nem videofelvétel (pl. a rajzfilm). Böngészés (angolul browsing) Általában a hálózatban, tágabb értelemben hipertext vagy hipermédiaanyagokban történő keresgélés, nézelődés a böngésző (angolul browser) program segítségével (általában Internet Explorer) Help A programoknak az a része, amely használat közben szöveges segítséget kínál. Hipermédia Olyan lehetőség a megjelenített objektumon, amelynek segítségével egy másik megjelenített objektumot érhetünk el, amely tipikusan nem szöveg. Az elérés általában valamely billentyű vagy az egér valamely gombjának lenyomásával történik, ha a kurzor a kapcsolatra vagy hivatkozásra mutat. Fogalma majdnem azonos a hipertextével, annyi különbséggel, hogy ez kiterjed a többi médiatípusra is, tehát nem más, mint a multimédia és a hipertext keveréke. Hipertext Hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést.

30


Hivatkozás (angolul link) A képernyőnek az a területe, amelyre egérgombbal rákattintva a hivatkozott szövegrészt (hipertext) vagy egyéb objektumot (hipermédia) jeleníthetjük meg a képernyőn. HTML Az angol Hypertext Markup Language ( = hipertextet kijelölő nyelv) kifejezés rövidítése. A „nyelv” hipertext szerkesztésére alkalmas formátumoknak megfelelő parancsokból áll. A HTML alkalmazásával megírt dokumentumokat szokás „html-dokumentumnak” is nevezni Interaktív Olyan számítógépes program vagy alkalmazás, amely indítása után is lehetőséget teremt a felhasználó beavatkozására (a program leállítása nélkül). Ezekkel a beavatkozásokkal pl. megválasztható, hogy a program melyik szolgáltatását szeretnénk éppen kérni. Kapcsolat (angolul link) l. hivatkozás, vö. hipertext. Néha ez a magyar szó fejezi ki jobban a link jelentését. Média A latin medium, azaz közvetítő többes száma. Mai használatban elsősorban az információközvetítő eszközök összefoglaló neve. Médiakompetencia A média megértésének és értelmes használatának képessége. Ez olyan ismeretek birtoklását jelenti, amelyek képessé tesznek a hatékony és kreatív médiahasználatra. A médiakompetencia magában foglalja az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét, továbbá az információhordozó médiumok kreatív használatához (fejlesztés és prezentáció) szükséges előfeltételek kialakítását is. Multimédia Több, különböző megjelenítő eszköz (latin szóval medium) együttes vagy váltakozó használata (pl. rajz, fénykép, mozgókép, hangfelvétel stb.). Navigáció A böngészés irányított formája, amikor egy hipermédia/multimédia anyagban ide-oda mozgunk. Tanulási stílus A tanulási stílusok azok a kognitív stílusok, amelyeknek az egyén tanulási tevékenysége során meghatározó jelentősége van. A tanulási stílusok tehát az egyén rögzített adottságai, amelyek az élet során gyakorlatilag nem változnak. A tanulási stratégiák ezzel szemben az információfeldolgozás megtanulható módjai, amelyek fejleszthetők és így megváltoztathatók. Mindenki tanulási stílusában vannak viszonylag erős és gyenge pontok, amelyek megismerése és tudatosítása rendkívül fontos. Ha ugyanis sikerül tudatosítani a gyenge pontokat, akkor kifejleszthetők olyan tanulási stratégiák, amelyek segítségével ezek a hátrányok megszüntethetők vagy jelentősen csökkenthetők. Tutorial A programokhoz mellékelt, azok felhasználását bemutató, példák során megtanító segédprogram. Általában hipertext szerkezetű.


31

URL Egy adott, számítógépen tárolt állomány elérési útvonala, amelynek alapján a böngésző képes azt megtalálni és elolvasni. Virtuális valóság Olyan interaktív animáció, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az animációt a felhasználó irányítsa, így olyan élményt szerez, mintha ő is jelen lenne a látott mozgóképben.

TANANYAG Mi a multimédia? „A multimédia név egy gyűjtőfogalom, mely egyrészt új termékeket jelent a számítástechnika, távközlés, illetve a média területén, másrészt a média használatának új formájára vonatkozik az információk megszerzése, illetve a tanulási folyamat során.” Komenczi Bertalan

y y y y

Jellemzőit röviden összefoglalva: a különböző médiatípusok (kép, hang, mozgókép, elektronikus szöveg, animáció, stb.) egyidejű, azaz szinkron vagy egymást követő, azaz aszinkron használata egységes megjelenítő felületen keresztül az adatok tárolása, feldolgozása és megjelenítése digitális technikákon alapul a felhasználó (a tanuló) párbeszédet folytat a rendszerrel, befolyásolni képes működését, előidézhet és felidézhet tartalmakat nem lineáris információ-elérési és interakciós technikák

A tanulás szempontjából elengedhetetlen, hogy a közlendő egyszerűen, érthetően és tömören legyen megfogalmazva – nincs ez másképpen a multimédiás oktatási anyagoknál sem. A tananyagot kiegészítő szemléltető és motiváló eszközök – tulajdonképpen a multimedialitás - megfelelő alkalmazása elősegítheti a figyelem fenntartását, illetve az érdeklődés felkeltését. Fokozza a hatást a monologikus, narratív és dialogikus elemek keverhetősége, megfelelő arányú alkalmazása is. A jól felhasználható multimédiás oktatási anyagoknál elengedhetetlen a rendszerszemléletű megtervezettség és az áttekinthetőség, a szakmai pontosság és hitelesség, adekvát médium alkalmazása, amelyeknek természetesen összhangban kell lenniük a formai megjelenéssel is. A multimédiás oktatási anyagok pedagógiai minősége természetesen különbözik a korábbiaktól, hiszen a közlés ember és gép közötti érintkezés, interaktív médiakommunikáció során történik. Az interaktív multimédia-rendszerek alkalmazása előrelépést jelent az eddigi oktatási szoftverekhez képest, mert az ember és a számítógép közötti kommunikáció jelentősen javult, a többféle szimbólumrendszer használatának lehetősége és a több érzékszervre irányuló hatás következtében jobban érvényesülnek a különböző tanulási módszerek, stílusok.

Felhasználói felület A multimédia oktatási anyag lelke, maga a tanulási környezet. Legfontosabb elvárások a felhasználói felülettel kapcsolatosan:

32

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK y y y

y

y

kezelése könnyen megtanulható legyen, kapcsolatérzékenység – ha változik a felület, segítő szövegek jelenjenek meg, utalva a változás miértjére, a lehetséges további műveletekre, eseményekre, tényleges kezelhetőség, azaz: a funkciók logikus csoportosítása, hasonló kialakítása, a szövegek kiváltása grafikus elemekkel, gyors működés (akció-reakció), egyéni beállítási lehetőségek (a felület egyedivé tétele segítheti a megértést), színhasználat – bármilyen furán hangzik is, a jól használható felület nagyon fontos eleme a szín, hiszen a karakterhasználathoz és szövegelrendezéshez hasonlóan ronthatja vagy javíthatja a szöveg olvashatóságát és értelmezhetőségét, ezen keresztül a felhasználói felület kezelhetőségét is. A színes képernyő legfontosabb előnye az információk nagyobb mélységbeli és felbontásbeli megjeleníthetősége. esztétikus megjelenés, jó ha az „ismerősségre” építve.

A jól strukturált tananyag szerkezetéről a használat során kialakuló kognitív térkép nagyban hozzájárul a hatékony tanuláshoz. A gyakorlatban felmerülő nehézségek közül meg kell említeni a műveletek befejezésének, a kilépésnek és a kezelési szabályok elsajátításának lehetőleg minél könnyebb megvalósítását, például egy jól megszerkesztett súgó- vagy tutorprogram segítségével. A multimédia-tananyagok legfontosabb tulajdonsága azok tartalma. Természetes követelmény minden multimédia-tananyagtól az élő videóképek, hanganyagok, animációk, grafikák alkalmazása, de csak olyan mértékben, amelyet a tartalom „üzenetének” a tanulóhoz történő hatékony eljuttatása megkíván. A megjelenítés alapvető szempontja, hogy a hipermédia-anyag lényegesen különbözzön a papírra kinyomtathatótól.

Szöveg – elektronikus szöveg Természetesen a multimedia-alkalmazásokban is fontos közvetítő marad a szöveg, azonban nagyobb gondot kell fordítani megjelenésére a közvetítő médium (a képernyő) miatt. Fontos szempontok: A szöveg sűrűsége A szöveg sűrűsége az olvasási sebességet és a megértést befolyásoló tényező. A kisebb betűkkel írott szöveg (80 karakter soronként) gyorsabban olvasható, mint a nagyobb betűkkel írott szöveg (40 karakter soronként); de a megértés fokában nincs eltérés. A kétszeres sortávolság alkalmazása javítja az olvasási sebességet és kis mértékben a megértés fokát is. Ebben az esetben a kisebb betűk gyorsabban olvashatók, mint a nagyobb betűk. (Miért szerkesztik vajon a napilapokat, folyóiratokat több hasábos formátumban? – a rövid sor lehetővé teszi, hogy az olvasó szeme egyetlen fixációs pontból átfogja az egész sort. A hosszú soroknál az egyik sor végére fixált tekintetnek idő kell, mire „visszatalál” a következő sor elejére.) A gördítés (szkrollozás, scrolling) A gördítési lehetőség a képernyő dinamikus jellemzője; a függőleges gördítés során a képernyőn megjelenő anyag le- és felfelé, vízszintes gördítés során jobbra és balra mozgatható.


33

A magától gördülő szöveget a felhasználók nehezebben követik és értik, valamint egy oktatási anyagnál alapvető pedagógiai elv az önálló tanulási sebesség biztosítása - így a függőleges gördítés alkalmazását kereső-böngésző segédeszközként érdemes és célszerű alkalmazni. A sorkiigazítás Ha a szöveg teljesen a margóhoz simul, sorkiigazításról beszélünk. Megkülönböztetünk balra, jobbra, középre zárt és mindkét oldalra zárt, azaz sorkizárt szöveget. Ezt tartjuk a legesztétikusabbnak, a legkönnyebben olvashatónak. A képernyőn megjelenő sorkizárt szöveg azonban nehezebben olvasható mint a nyomtatott sorkizárt szöveg – a szóközök ugyanis nem egyenletesek. Szövegblokkok A képernyőn megjelenő szöveg olvasása 24-27 százalékkal lassabb, mint a nyomtatott szövegé. Emiatt nagy jelentőséggel bír az, hogy a releváns információk a képernyő mely részén jelennek meg. Nagyon fontos, hogy a képernyő adott területét következetesen használja a multimédiás oktatási anyag.

Animációk Az animáció is azt a célt szolgálja, hogy a formulák, logikai sémák, elvi vázlatok szükség esetén könnyen „életre kelthetőek” legyenek. Minden indokolt esetben legyen arra lehetőség, hogy az adott képernyő egyes elemeire kattintva további részleteket lehessen látni. Nagyon fontos, hogy a megjelenő új részletek mindig legyenek ez eredetihez könnyen hozzárendelhetők (pl. a kinyitás módjával; összekötő vonalakkal; azonos, következetesen használt színekkel). A képek, ábrák, animációk feliratai legyenek mindig jól olvashatók.

Interaktivitás Ha a hallgató irányítani tudja a történések sorrendjét valamilyen vezérlési elv szerint, akkor nemlineáris vagy interaktív multimédiáról beszélünk.

Az egyéni tanulásra szánt anyagok legyenek nagymértékben interaktívak, hogy minél több helyen lehetővé tegyék a tanuló beavatkozását, továbbá adaptívak, hogy menet közben alkalmazkodni tudjanak a tanuló egyéni tanulási-feladatmegoldási szokásaihoz. Az egyéni tanulásra szánt anyagtól az is elvárható, hogy a tanuló mindent könnyen meg tudjon jeleníteni, ami a tárgyalt tananyag lényeges része, és a tanulóban az adott ponton problémaként felmerülhet. A multimédia-technika ideális lehetőséget kínál arra is, hogy bemutasson a megtanítandó ismerethez kapcsolódó analógiákat, ezzel is elősegítve valamely jelenség vagy modell áttekintését, megjegyzését, megértését.

34


Milyen szempontok szerint értékeljen a szakértő?

Forgó-féle multimédia-programok értékelési szempontjai Általános és kommunikatív szempontok A multimédiában is elengedhetetlen a dialogikus feldolgozás, ugyanakkor szükségesek a narratív (monologikus) elemek is. A kettő aránya a tartalomtól és a célcsoporttól függ - fontos tisztázni a közvetítet tartalom logikájának és megjelenítésének rendszerbe szervezését. A rendszerben való gondolkodás egyik ismérve, hogy az elsajátítandó fogalmak, az információs egységek szoros kapcsolatban vannak egymással. A testreszabottság az egyéni képességekhez való alkalmazkodáson alapul. A tanulási stílusnak való megfelelést nehéz biztosítani, segítséget ad a médiakiválasztás, azaz a vizuális és verbális képességhez igazítás. A lineáris vonalú tanulási stílust kedvelők számára az ismétlés, míg a csapongó stílust kedvelők számára az elágazások megléte a kedvező. Fontos, hogy a multimédiás oktatási anyag a felhasználó szemszögéből – azaz tanulási stílusának megfelelő módon - közelítsen a témához, hiszen a tanulás csak akkor lehet hatékony, ha a tanulási folyamat során folyamatosan a tárgyra tudjuk irányítani a tanuló figyelmét. Az interaktivitás a beavatkozás lehetősége és élménye, azaz a kölcsönös és egyidejű cselekvés ellenpólusa a szerkesztettség. A kommunikációhoz (ember-gép interakcióhoz) használatos eszközöknek és jelzéseknek szerepelniük kell a programban, ezek a: menük, ikontáblák, ablakok, mutatók. A tanuló a kezdeményező fél, a számítógép engedelmeskedik neki. Ha nincs, aki az oktatási folyamatot irányítsa, kiegészítse a program által nem teljesített funkciókkal, akkor a tanulás nem lesz hatékony, vagy befejeződik. Általános (pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai) szempontok A jó multimédiás oktatási anyag a felhasználó számára újdonságot, érdekességet, a téma újszerű megoldását tartalmazza, a felhasználó szemszögéből közelít a tárgyhoz. A megfelelő struktúra révén a tanuló aktivitása a kapott információ értelmes befogadására és alkalmazására irányul, a programé pedig új ismeretek és feladatok nyújtására, valamint a válaszok értékelésére. A jó multimédia-program biztosítja, hogy a tanuló számára legmegfelelőbb tagolásban és ritmusban történjen a feldolgozás. A tanuló jegyzetelhet közben, ami segíti az elmélyült feldolgozást. A közlés multimediális, egyszerre több érzékszervi csatornára hat (hatásdúsítás). Az interaktív oktatás hármas kritériuma, melyet röviden csak TAR-ciklusnak nevezünk: Tanítsd meg az anyagot (Teach), mérd fel, hogy jól tanítottad-e meg (Assess), hogy a diák megértette-e, a válasz (Respond), azaz a megtanulás stádiumának megfelelően irányítsd a hallgatót. Pedagógiailag ez annyit jelent, mintha a diák az interaktív számítógép előtt ülve a saját ritmusának megfelelően a tanára által (elő)írt leckék segítségével tanulná meg a nehezen elsajátítható részeket.


35

Mindazt, amit látunk és hallunk arra épülve értünk meg, amit már tudunk. A tanulást az teszi értelmessé, ha az új ismeretek szervesen összekapcsolódnak azzal, amit a tanuló már tud. Ez kognitív pszichológiai megfogalmazásban azt jelenti, hogy a tanuló hosszútávú memóriájában új kognitív sémák és sémakapcsolatok alakulnak ki. Ebbõl következik, hogy az igazán jól használható multimédiás oktatási anyag a leendő tanulók alapjaira épít. A tanulók akkor tanulnak leghatékonyabban és legkönnyebben, ha a tananyag szerkezete és tartalma megfelel egyéni tanulási stílusaiknak. A hatékony tanuláshoz szükséges az anyaggal való aktív foglalkozás. Ennek érdekében a multimédia tananyag vonzó és kísérletezésre ösztönzõ kialakításával bátorítani kell a tanulót a tananyaggal való aktív foglalkozásra, segíteni kell az elsajátított anyag emlékezetbe vésését, és eszközöket kell biztosítani olyan tanulási stratégiák kialakításához, amelyekkel az adott tanulási stílusból adódó viszonylagos gyengeségek leküzdhetõek. Multimédia-komponensek

A multimédiás oktatóprogramokban a kifejezési technikák sokoldalúságából adódóan a tankönyveknél kevesebb a szöveges információ a grafikus és a mozgóképi-információkhoz képest. Fontos, hogy az egyes médiumok erősítsék, ne pedig gyengítsék, esetleg kioltsák egymás hatását. (Például másról szól a beszéd, mint amit a képen látunk.) A médiumok közötti helyes váltások mindenképpen javítják az elsajátítás eredményességét. Bár az ember alapvetően vizuális lény, az információközlést egyszerűbbé és hatásosabbá teszi a hang, sőt adott esetben egy hangbejátszás – bármelyik természeti jelenség hangjának a közlése – kifejezőbb lehet más prezentációtípusnál. A vizuális elemek szolgálják a legjobban az érdeklődés felkeltését. A tartalom vonzó megjelenítése felhívja a tanuló figyelmét. Már a bejelentkező képben érezze az újdonságot, érdekességet, egy tématerület eredeti, látványos megközelítését. Elengedhetetlen, hogy szóljunk a multimédia technikai kivitelezéséről. Ez a szempont a kifogástalan, zavarmentes kép- és hangmegjelenítés igényét jelzi. Lényeges, hogy minél kevesebb zaj „kísérje” mondanivalónkat. Fontos, hogy a multimédiás anyag mind grafikailag, mind az installáció szempontjából megfeleljen a felhasználó elvárásainak. Nyomtatott mellékletként megjelenő használati utasítás, oktatási módszereket bemutató segédlet emeli a produktum értékét.

A szakértő munkáját segíti, ha megfelelő szempontok mentén halad a multimédiák szakértése során. Az általunk ajánlott szempontsorokhoz (Forgó Sándor (1999) kérdőíve alapján) célszerű az alábbi ötfokú skálát használni: 1 2 3 4 5

egyáltalán nem tetszett, nem felelt meg nem tetszett, nem felelt meg nem tudom eldönteni tetszett, megfelelt nagyon tetszett, nagyon megfelelt

36


Általános és kommunikatív szempontok Az üzenet megfogalmazása Szakmai pontosság, hitelesség

12345

Tartalmi-formai jegyek

12345

A közlendő egyszerűsége

12345

Érthetőség

12345

Tömörség

12345

Ösztönző járulékok

12345

Az üzenet monologikus, narratív, dialogikus elemeinek aránya

12345

Rendszerszemléletű tervezés A célkitűzésnek megfelel-e program

12345

A multimédia oktatási anyag testreszabottsága

12345

A médiaelemzés megjelenítés színvonala

12345

Az eltérő tanulási stílusnak való megfelelés biztosítása

12345

Egyéni és csoportos használatra való alkalmasság

12345

A tanult fogalmak mérhetősége

12345 Struktúra

A tartalmi struktúra megfelelősége

12345

A logikai struktúra

12345

Az elhelyezési struktúra

12345

Átláthatóság

12345

Bejelentkező oldal felépítése

12345

Menüszerkezet felépítése

12345

Menüpontok, modulok megfelelősége

12345

Színek adekvát alkalmazása a különböző szinteken

12345


37 Navigáció

Tartalmazza-e a minimális navigációs elemeket

12345

Tartalmaz-e kereső, tallózó programot

12345

Mutatja-e az aktuális pozíciót (menü-alpontokat)

12345

Segíti-e az eligazodást

12345 Kommunikáció-interakció

Akció-reakció (várakozási idő)

12345

Megszakíthatóság

12345

A társalgás fenntartásának az elve

12345

A korlátozott előrelátás elve

12345

A végtelen adatbázis érzésének az elve

12345

Általános (pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai) szempontok Pedagógiai-didaktikai szempontok A feldolgozás megfelel-e a tanulási céloknak

12345

Fenntartja az érdeklődést a tananyag iránt

12345

Ösztönzi a felhasználót a tanulásra (interaktivitás)

12345

Teljesül-e a figyelem fenntartásának az elve

12345

Teljesül-e a türelmes várakozás elve

12345

Teljesül-e a megerősítés elve

12345

Megvalósul-e az önaktivitás elve

12345

Teljesül-e a pragmatikusság sugalmazásának érzete

12345

Pszichológiai, ergonómiai szempontok Képernyőkép-felépítés

12345

Mennyire felhasználóbarát a program

12345

38


A kognitív térkép a tananyag szerkezetéről

12345

Műveletek befejezése, valamint a kilépés egyszerűsége

12345

Ritmus, az elágazások, kapcsolódások aránya

12345

Könnyen megjegyezhető kezelési szabályok

12345

Dialógus-ablak kiemelkedő elérhetősége

12345

A látvány megtervezésének eredetisége

12345

A navigációs elemek következetes elhelyezése

12345

Interakció-visszajelzés

12345

A hibaüzenetek megléte

12345

A tanult ismeretek megtartása az idő során

12345

A felhasználó memóriaterhelésének kímélése

12345

Hibák előfordulása

12345

A rendszer használatának egyéni igények szerinti alakíthatósága

12345

A használók szubjektív elégedettsége

12345

A használat közben tapasztalható fáradás, feszültség, frusztráció

12345

Az emberi képességek sokoldalú használata

12345

Nem tapasztalható az önértékelés csökkenése

12345

Gondot fordítottak a monotonitás elkerülésére

12345

Multimédia-komponensek A szöveges részek Egyszerűsége

12345

Olvashatósága

12345

Tagolása

12345

Tömörsége

12345

„Szembarát” megjelenítése

12345


39

Számok adatbázis-alkalmazása A keresés gyorsasága

12345

Áttekinthetősége

12345

A haladás bemutatása

12345

Állóképek Megkomponáltság

12345

A tudatos színhasználat, a színhasználat elveinek betartása

12345

Az alakok és a háttér megkülönböztethetősége

12345

A rendezett csoportosítás

12345

A képi kiemelés eszközei

12345

Szimbólumok-logók A kivitelezés egyszerűsége, közérthetősége

12345

Mennyire integrálja magába a jelenséget, fogalmat

12345

A lényegkiemelés mértéke

12345

Az eredeti jelentésere való utalás

12345

Ábrázolás A modultest térbeli bonyolultsága

12345

A modultest térbeli megjelenítése (térhatás)

12345

A modultest térbeli anyagszerűsége (textúrája)

12345

A világítás megválasztása (térhatás)

12345

Animáció alkalmazása Az animáció alkalmazásának indokoltsága

12345

Folyamatosság, egyenletes mozgás

12345

A mozgás valószerűsége

12345

Dinamika (gyors, kiegyensúlyozott, lassú)

12345

40


Figyelemfelhívó jellege

12345

Aktív felületek

12345

Következetes elhelyezés Az aktív felületek folyamatos, illetve indokolt jelenléte

12345

Az alak- és formaváltozás következetessége

12345

Auditív információk A szöveg érthetősége

12345

A szöveg tagolása

12345

A háttérzene eredetisége

12345

A szöveg, a zene, és a hangeffektusok dramaturgiai hatása

12345

Mozgóképi formanyelvi sajátosságok Kompozíció

12345

Képkivágás

12345

Élesség

12345

Megvilágítás, színhelyesség

12345

Kameramozgások egyenletessége

12345

Kamerabeállítás pontossága

12345

A képsorok dinamikussága

12345

Technikai kivitelezés minősége Nem tapasztalható zajosság (az érthetőséget befolyásoló elemek túlsúlya)

12345

Járulékos elemek Borító kiakialakítása

12345

Fülszöveg, tartalmi leírás

12345


41

A futtatáshoz szükséges hardverigény, és operációs rendszer-szükséglet leírása

12345

A felhasználói környzethez igazodó paraméterek beállítása

12345

A futtatás egyszerűsége (installálás, automatikus indulás)

12345

Online frissítés online információküldés

12345

online frissítési lehetőség

12345

telefonos segítségnyújtás

12345 Szubjektív értékelés

Személyes összkép

12345

Terjedelem

110–550 pont

A SODIS értékelési szempontjai A SODIS (Software Dokumentations- und Informations-System; az oktatási szoftverek rendszeres szakértői minősítésével foglalkozó német szervezet) a következő szempontok szerint minősíti az oktatási szoftvereket: y A taneszköz nélkülözhetetlensége: az adott tartalmat tényleg digitális taneszközzel lehet-e a legjobban oktatni? y A képzési cél: világos megfogalmazása, relevanciája, korszerűsége, kapcsolódása a tantervhez és az iskolai oktatás kultúrájához. y A tartalom helyessége és tudományos érvényessége, autentikussága. y A tartalom megjelenítése rugalmas, értelmes, követhető-e? y A didaktikai megoldások megfelelnek-e az adott tanulócsoportok igényeinek? A tananyag alkalmazható-e különféle előképzettségű, képességű és igényű csoportok esetében? y A nyelvezet érthető, helyes és érzékletes-e? y Tartoznak-e kiegészítő anyagok (digitális és nyomtatott taneszközök, internetes címek) a szoftverhez? Segítik-e ezek a sokoldalú és könnyű felhasználást? y A felépítés áttekinthető-e, van-e mindenhonnan hozzáférhető navigációs segítség? Követi-e a hypertext-szerkezet a tananyag logikáját és a bemutatandó tudásanyag hierarchikus felépítését? Segítik-e a beépített kapcsolódási pontok a témakör áttekintését, a témák kapcsolatainak feltárását? Van-e kísérő leírás a tananyag szemantikájáról, amely a tanár tervezőmunkáját megkönnyíti? y Van-e könnyen használható kereső rendszer, amely az anyag sokoldalú feldolgozását megkönnyíti? y A multimédia-megoldások relevánsak és szükségesek-e? A több csatornás információmegjelenítés segíti-e a tananyag jobb elsajátítását, vagy motivál, szórakoztat? Megfelel-e a grafika és tipográfia a vizuális kommunikáció, az ergonómia és az esztétika elveinek? Jól olvasható-e a szöveg, az adott korosztály számára vonzóak-e a képek?

42


-

Elfogadható minőségűek-e a filmek és hangzó anyagok? Megfelelő-e a szöveg és kép aránya? Érthetőek-e a tipográfiai jelképek (pl. a kiemelések, kapcsolatok jelzései)? Az installáció egyszerű-e, a működtetés biztonságos-e? (Pl.: „tanárbiztos” versus „nyitott”, rugalmasan testre szabható termékek.) Van-e szolgáltatáscsomag a szoftverhez? (A használat megmagyarázása, telefonos segítség, kiegészítő termékekről szóló információ küldése, továbbfejlesztett változat felajánlása, oktatási módszerek bemutatója.) Megfelel-e a szolgáltatáscsomag, illetve a szoftverrel szállított információs anyag az üzleti tisztesség követelményeinek? Rendezettek-e a szerzői jogok? Szabályozva vane az adaptálás, másodfelhasználás, testreszabás? Vannak-e kutatási eredmények a szoftver beválásáról, kísérte-e követő értékelés a fejlesztést? Milyen a kibocsátó cég hírneve? Várható-e, hogy a szoftver egy tananyagrendszer része lesz, a szolgáltatások sokáig fennmaradnak, a továbbfejlesztés folyik?

ÖSSZEFOGLALÁS A multimédia jellemzői: y a különböző médiatípusok (kép, hang, mozgókép, elektronikus szöveg, animáció, stb.) egyidejű, azaz szinkron vagy egymást követő, azaz aszinkron használata egységes megjelenítő felületen keresztül y az adatok tárolása, feldolgozása és megjelenítése digitális technikákon alapul y a felhasználó (a tanuló) párbeszédet folytat a rendszerrel, befolyásolni képes működését, előidézhet és felidézhet tartalmakat y nem lineáris információ-elérési és interakciós technikák Legfontosabb elvárások a felhasználói felülettel kapcsolatosan: y kezelése könnyen megtanulható legyen; y kapcsolatérzékenység – ha változik a felület, segítő szövegek jelenjenek meg, utalva a változás miértjére, a lehetséges további műveletekre, eseményekre; y tényleges kezelhetőség, azaz: a funkciók logikus csoportosítása, hasonló kialakítása a szövegek kiváltása grafikus elemekkel gyors működés (akció-reakció) egyéni beállítási lehetőségek (a felület egyedivé tétele segítheti a megértést) y színhasználat – a jól használható felület nagyon fontos eleme a szín, hiszen a karakterhasználathoz és szövegelrendezéshez hasonlóan ronthatja vagy javíthatja a szöveg olvashatóságát és értelmezhetőségét, ezen keresztül a felhasználói felület kezelhetőségét is. A színes képernyő legfontosabb előnye az információk nagyobb mélységbeli és felbontásbeli megjeleníthetősége. y esztétikus megjelenés, az „ismerősségre” építve. A multimédia-tananyag csak olyan mértékben tartalmazzon élő videóképeket, hanganyagokat, animációkat, grafikákat, amelyeket a tartalom „üzenetének” a tanulóhoz történő hatékony eljuttatása megkíván. Fontos elemek/szempontok: szöveg y sűrűsége, y a gördítés (szkrollozás, scrolling),

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK y a sorkiigazítás, y szövegblokkok. animációk, interaktivitás. Forgó-féle multimédia-programok értékelési szempontjai: y általános és kommunikatív szempontok, y általános (pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai) szempontok, y multimédia-komponensek.

KÉRDÉSEK, FELADATOK y y y y y y y

Ismertesse a multimédia jellemzőit! Sorolja fel a felhasználói felület kívánatos jellemzőit! Magyarázza el a színhasználat jelentőségét! Ismertesse a multimédiák szövegére vonatkozó elvárásokat! Ismertesse a multimédiák az animációjára vonatkozó elvárásokat! Ismertesse a multimédiák interaktivitására vonatkozó elvárásokat! Sorolja fel a multimédiák értékelésének legfontosabb szempontrendszereit!

43

44


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismeréséről a 31/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet 7. §-a alapján Azonosítók: Iktatószám: Név: Szül. hely Szül. idő: Szakképesítés megszerzésének adatai Ország:

Magyarországi adatok

Város:

Rendelet szám:

Iskola:

OKJ azonosító:

Szakképesítés megnevezése: Szakképesítés megszerzésének ideje:

Szakképesítés megnevezése:

Szakértő javaslata: 1 2 3 4 5 6

Elfogadásra feltétel nélkül javasolt Dokumentumok kiegészítését kérem1 Alkalmazkodási időszakot javasolok2 Alkalmassági vizsga letételét javaslom3 További tanulmányokat javasolok4 Elfogadásra nem javasolom

*

*1 Kérjük megnevezni a szakértéshez szükséges dokumentumot 2 Kérjük meghatározni a javasolt alkalmazkodási időszak intervallumát 3 Kérjük meghatározni a vizsga témaköreit 4 Kérjük meghatározni a képzési formát


45

Szakértő indoklása:

Dátum: szakértő

Bizottság véleménye: * 1 Elfogadásra feltétel nélkül javasolt 2 Dokumentumok kiegészítését kérem1 3 Alkalmazkodási időszakot javasolok2 4 Alkalmassági vizsga letételét javaslom3 5 További tanulmányokat javasolok4 6 Elfogadásra nem javasolom *1 Kérjük megnevezni a szakértéshez szükséges dokumentumot 2 Kérjük meghatározni a javasolt alkalmazkodási időszak intervallumát 3 Kérjük meghatározni a vizsga témaköreit 4 Kérjük meghatározni a képzési formát Indoklás:

Dátum: elnök

46

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ SZAKÉRTŐKNEK 2. sz. melléklet EKVIVALENCIA TÁBLÁZAT

S.E. általános egészségügyi asszisztens szakmai végzettségének összehasonlítása a magyar ápoló képzés érvényes óratervével. (S.E. 2002. okt. 08. keltezésű bizonyítványának fordítása alapján) MAGYARORSZÁGI KÉPZÉS Tantárgyak Egészségügyi irányítás, szervezés Jog Gazdaságtan Népegészségügy

Anatómia-élettan Biofizika Biokémia Szociológia

ROMÁNIAI KÉPZÉS Elméleti képzés Óraszám Tantárgyak Óraszám 54 36

18

108 36 36 108 18 18 72 90 90

Ápolás-elmélet

216

Ápolás gyakorlat Pszichológia, ápoláspszichológia Mentálhigiéne Önismeret és kommunikációs készség fejlesztés Pathológia (mikrobiológia, általános és részletes kórtan) Belgyógyászat

216

Sebészet

36

Szülészet-nőgyógyászat

36

Oxiológia Gerontológia

28

Menedzsment

16

18

Filozófia Etika Ápolásetika Pedagógia Egészséggondozás

Gyermekgyógyászat

Közegészségtan, törvény és menedzsment

126

Epidemiológia és fertőző betegségek A fertőző betegek gondozása Anatómia és fiziológia Biofizika Biokémia Embriológia és genetika Szociológia és antropológia Keresztény jótékonyság

A beteg és egészséges ember gondozása Higénia és ökológia Történelem és szakmai etika

66 88 128 28 28 28 28 28

336 56 28

Általános és orvosi pszichológia

56

Mikrobiológia, parazitológia, vírustan

56

36 126 36 54

36

Belgyógyászat Belgyógyászati gondozás Sebészet Sebészeti gondozás Szülészet-nőgyógyászat A terhes, az anya és a gyerek gondozása Az egészséges és beteg gyermek gondozása

88 66 66 44 64

Geriátria és gerontológia Geriátria és gerontológiai gondozás

64

48 48

36 36

48

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Pszichiátria

47

Gyógyszertan Testnevelés Idegen nyelv Orvosi latin

72 54 144

Informatika

36

Elmélet összesen: Belgyógyászat Sebészet Otthon-ápolás Szülészet-nőgyógyászat Gyermekgyógyászat Pszichiátria Kisklinikum Sürgősségi betegellátás (mentőszolgálat)

Ideg és pszichiátriai gondozás Neurológia Pszichiátria Farmakológia

54

Idegen nyelv: francia Szemiológia és terminológia Informatika Informatika és elhivatottsági tanácsadás Dermatológia Klinikai ismeretek Puerikultúra és pediátria

36

2092 Klinikai gyakorlatok Belgyógyászat Belgyógyászati gondozás 280 Sebészet 280 80 Szülészet-nőgyógyászat 40 120 Pszichiátria 160 Dermatológia 360

32 32 80 66 28 28 50 66 88 64 2102 6 hét 3 gy. 3 gy, 4 hét 7 hét 4 hét 4 hét

200 Geriátria és gerontológia Epidemiológia és fertőző betegségek Fertőző betegek gondozása Közösség Puerikultúra és pediátria

Összesen:

48

1520

3 hét 4 hét 6 hét 4 hét 4 hét 2520 óra

A képzés tananyagtartalmára vonatkozó összegzés: A romániai általános egészségügyi asszisztens képzés tananyagtartalma nagyrészt megegyezik a magyar ápoló képzés tananyagtartalmával. A képzési idő mindkét képzés esetében három év. Az általános egészségügyi asszisztensképzésből teljesen hiányzó tantárgyak: Tantárgy Etika Ápolásetika Pedagógia Egészséggondozás Mentálhigiéne Önismeret és kommunikációs készség fejlesztés Oxiológia Testnevelés

Óraszám 18 72 90 90 36 126 36 54

Kompetenciák

48


A magyarországi képzést záró szakmai vizsgán kiadott bizonyítvány nem tartalmazza a képzési kompetenciákat, ezeket az érvényes szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó rendeletből lehet megállapítani (21/2002. (V.3.) Egészségügyi Minisztériumi rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 14/1994.(IX.15.) N.M. rendelet módosításáról). A rendeletben leírt követelmények részletesebbek, mint a Romániában kiadott bizonyítványban megjelenített kompetenciák, de az átfogó megfogalmazások nem tartalmaznak olyan kompetenciát, amit a magyar képzésben ne szerezhetnének meg a tanulók.

ÖSSZEGZÉS A Magyarországon jelenleg érvényes ápoló képzés követelményeinek (OKJ száma 54 5012 01) megfelelés érdekében vizsga letételét javaslom az alábbi témakörökből:

Jogi ismeretek Ápolás elmélet: ápolási folyamat, ápolási filozófiák


49

FELHASZNÁLT IRODALOM: y y y y y y y y

y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y

Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve Barótfi Ákos: Multimédia alapú távoktatóanyagok értékelését és fejlesztését segítő modell Szakképzési szemle, 2001. 17.sz. Ch. Spanik – H. Rügheimer: A multimédia alapjai Budapest 1997. Kossuth Kiadó Davlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2000. Drótos László: CD-ROM és on-line adatbázis kritikák. http://www.bibl.uszeged.hu/mke_eksz/cdrom/cdromkrit.html Forgács Tamás: Digitális pedagógia a tudás elmélyítésében Taní-tani, 1998. 6.sz. Forgó Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2001-07-it-Forgo-Multimedias.html Forgó Sándor: Javaslat a multimédia-oktatóprogramok (alkalmazások) felhasználási, fejlesztési és értékelési feltétel- és szempontrendszerére a nyitott rendszerű szakképzési formákban. In Tanulmányok a nyitott szakképzésről 1. Műegyetemi Távoktatási Központ. 3/1. Budapest, 1999, 187–226. Horváth R.: Multimédiás szemléltető anyagok szerepe az oktatásban. Agria Média ’98. Eger, 1998, 254–274. Izsó Lajos: Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai. In BME TK, 1998, 77. p Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 2000. március. http://www.oki.hu/upsz/2000-03/karpati/oktatasi.htm Kárpáti Andrea (1999a): Digitális pedagógia – A számítógéppel segített tanítás módszerei. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 4. sz. Keszei Ernő: Multimédia a természettudományokban. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=1998-06-mu-Keszei-Multimedia.html Komenczi Bertalan: Orbis Sensualium pictus. „Multimédia az oktatásban”; az Iskolakultúra 1997. 1. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Budapest 1997. Matijevics István: A multimédia és az Internet alkalmazása az oktatásban Új kép, 1992. 1-2.sz. Pálfalvi Dorottya: A multimédia mint az oktatás új eszköze Új Pedagógiai Szemle, 1997. 5.sz. Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők NAT-TAN sorozat 1996. Országos Közoktatási Intézet Sovány István: A multimédia alkalmazása az oktatásban Budapest 2002. Okker Steinmetz R.: Multimédia: bevezetés és alapok. Springer Kiadó, 1997. Szabó Lajos: A közoktatási intézmények ellenőrzésének szabályai. Calibra kiadó 1996. Szebenyi Péter- Mezei Gyula: Szakértők – szaktanácsadók módszertana. BME Műszaki Pedagógiai Tanszék OKKER Oktatási Iroda T. Parázsó Lenke: Hagyományos és interaktív oktatási modellek. In Módszertani Lapok: Informatika + Technika, 2000, 7. 3. 34–44. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 27/1998. (VI. 17) NM rendelet az alap és a működési nyilvántartásba vételről 28/1998. (VI. 17) NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről

50



51

52


TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 44. Gyakorlati útmutató szakértőknek

Recommend Documents