Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

Tompáné Balogh Mária

Tanári kézikönyv 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Tartalom

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Bevezetõ gondolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Elõszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

Módszertani ajánlás a 3. osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Tanmenet javaslat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-0583K

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Utószó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Környezetismeret” tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élõ és élettelen környezetem” tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: – Módszertani ajánlás – Helyi tanterv – Tanmenet – Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ

Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató

5

Elõszó „Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére.” (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására. Az elsõ lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1–5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, „beépült” más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a „Tanterv és utasítás” tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy „a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret”, sõt, több helyen „elvonták” annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az „Ember és természet” mûveltségi területre 1–4. évfolyamokon átlag 5–9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ megállapításra jutottam: A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: – másodikban az e területre szánt idõ – három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra – általában heti 1 óra. – harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, – negyedikben – két kivétellel, ahol heti 3 óra – általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. 6

7

A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: – az egységes szemlélet, – az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint „környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.” Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben.” Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba. Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: – az egységes szemlélet – a természetvédelem kiemelt fontossága – az esztétikus megjelenés – a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége – az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés – cselekvõ munkáltatás – a humánus, érzelem gazdag szemlélet A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához.” A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani az iskola épületében. 8

Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az „erdei iskolák” és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: – Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeretszerzése ösztönzõ motívumot. – A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben.” – A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk. – A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. – A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. – Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, „gyûjtemény” készítés). – Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: – A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. – Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. – Tudják jellemezni, csoportosítani azokat. – Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését. – Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. – Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. – Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.) – A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. – A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. – Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény. – Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl „Környezetismeret” kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6–10 éves gyermekek mûveltségét. 9

Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák:

Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei:

1. évfolyam: Az évszakok változása – Környezetem õsszel – Téli esték – Élet tavasszal a ház körül

1. osztály: – Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. – Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa.

2. évfolyam: A fák birodalma – Õsszel a parkban – Család és egészség – Tavasz az erdõben

2. osztály: – Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle.

3. évfolyam: Vizek partján – Növények a vízben és a vízparton – Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei – Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élet a ház körül – Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ) – Tájékozódás, országismeret – Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek) A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. – Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona). – Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. – Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. – Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. – Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!) – Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. – Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. – Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit.

10

3. osztály: – A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: – NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. – KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató–nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fejleszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvalósításához. Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási formáival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelõs magatartást! Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai. Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: – a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, – a szakkifejezések használatára, – a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, 11

– a természet szeretetére, – az egyre táguló környezet védelmére, – a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élõhelyeket. E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez. Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus „szabadságot” azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anyagot gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket: „Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is.”

12

Módszertani ajánlás a 3. osztályos Környezetismeret munkatankönyvhöz „A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér.” (Gerald Durell) A környezeti nevelés nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen hatást gyakorolnak a gyermek viselkedésére, természethez való fordulására az oktatási intézmények is. Az óvodai nevelés fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasztalnia a hallottakat, hogy a megismerésbõl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késõbbi „cselekvési készsége” fejlesztésére. Kiemelkedõ jelentõségû az óvoda és az iskola közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés területén is. A zökkenõmentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha azt külön tantárgyként kezeljük. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba „erõltetjük” bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja és ismeri meg a tanuló saját környezetét. Így lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben a gyermekek megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezethez kialakult aktív részvételük következményeként megfelelõen viszonyulnak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasználhatják más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda. Az iskola ezt a megkezdett folyamatot továbbviszi, a zökkenõmentes átmenet biztosításával. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is. A harmadikos munkatankönyvünk a 2. osztályos kiadványunk szerves folytatása. A másodikban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így pl.: második osztályban kialakítjuk a madarak, emlõsök fogalmát, ezt harmadik osztályban a kétéltûek, halak fogalmával egészítjük ki, az erdõ után a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Ám a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, mivel az erdõben élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók a 3. évfolyamon. Így tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. A 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környe 13

zõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi tantárgyak anyagát is. A természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk, ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük „testközelbe” a természetet. Így tehát a gondosan megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése. A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket! Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni. Ezáltal érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a tananyagot 37 hétre terveztük és heti két órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az intézménynek rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 74 órából 59-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 15-öt pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Tanulmányi sétára javasolt órák: 6–7. óra: Séta a vízparton (a víz- és vízpart növényeinek megfigyelése) 37–38. óra: Tanulmányi séta (a felszíni formák vizsgálata) 58–59. óra: Tavaszi séta a vízparton (a víz- és vízpart állatvilágának megfigyelése) A javasolt 6 órán felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ anyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket.

Az egyes témakörök elosztása Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: „semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben”. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az általuk szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen metodika alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszer-kombinációval valósul meg a tanítás. A metodika megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egységeket hogyan tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási alternatívákat: 14

– elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás – megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) – szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemez, vizuális diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek – a tanuló önálló megfigyelései – a diák önálló munkája munkatankönyvvel – gyakorlás – ismétlés – ellenõrzés, értékelés Miután az oktatás folyamatában a pedagógus személyiségének van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. A munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel foglalkozunk. Minden témakör a gyakorló illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul. A javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezõ. Az adott idõ gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható.

I. témakör: Növények a vízben és a vízparton. II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei.. III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton.

témakör

új ismereteket feldolgozó anyag

a gyakorlás, helyi tanterv anyaga

tanulmányi séta

új anyag feldolgozása

összesen

I.

2 óra

5 óra

7 óra

17 óra

II.

2 óra

23 óra

25 óra

7 óra

III.

2 óra

8 óra

10 óra

8 óra

6 óra

36 óra

42 óra

32 óra

Összesen:

74 óra

I. témakör: A víz- és vízpart növényvilága Fogalom: – vízben élõ növények: békalencse, vízitök, tündérrózsa, hínár – a sekély vizek, vízpartok jellegzetes növényei: a nád és a gyékény – a vízpart fás szárú növényei: a szomorú fûz és a kosárkötõ fûz – a virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzók és termõ Folyamat: – a vizek változása az évszakoknak megfelelõen – a vizek állapota és az emberi tevékenység – a vizek élete és az emberi tevékenység 15

– a napsugárzás és a víz felmelegedése – az állatok készülõdése a téli idõszakra – az áttelelõ madarak alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez Megfigyelés, tevékenység: – a tiszta és a szennyezett víz vizsgálata – a lágy szárú növények részei, a virág részei – kéregminta vétel – a víz- és vízpart növényvilágának megfigyelése – levelekbõl, õszi termésekbõl gyûjtemény készítése – a fák összehasonlítása – az állatok télre való készülõdése – az áttelelõ madarak megfigyelése Összefüggés: – az élõlények környezete és életmódja közötti összefüggés – a vizes területek nagysága és élõvilágának sokszínûsége – a csapadék mennyisége és a vízszint – a növényzet elterjedése és a vízigény – a különbözõ szinten élõ élõlények alkalmazkodása – az áttelelõ madarak és a madáretetés

II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei Fogalom: – növekedés, fejlõdés – fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, oldódás, mágnesesség, égés – kerékpáros közlekedés – alaprajz – felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, a domb, dombság és a hegy, a hegység részei – az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél – a szél Folyamat: – az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása – halmazállapot-változás folyamata, égés – a növekedés során bekövetkezett változások – a fejlõdés folyamata – a víz és a szél felszínformáló munkája – a szél és a csapadék keletkezése Megfigyelés, tevékenység: – a környék felszíni formáinak megfigyelése – az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele – vizsgálódás mágnesekkel 16

– idõjárási naptár összehasonlítása – a víz és a szél építõ és romboló tevékenysége Összefüggés: – a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák – halmazállapot-változás és hõmérséklet – anyagok összetétele és mágnesesség – a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék – a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája – a felszíni forma és a település jellege – a felszíni forma és a foglalkozások – a felszíni forma és növényezettel való borítottsága

III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton Fogalom: – a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta) – a vízben élõ állatok: csigák, kagylók – rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka gyötrõ szúnyog – hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka – madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce – gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém – emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok Folyamat: – a vizek algásodása – a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége – a kétéltûek szaporodása – a férgek és a csigák mozgása – a madarak tavaszi teendõi – az emlõsök tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: – a vízpart tavaszi életének megfigyelése – az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása – a vízfelszín élõvilágának megfigyelése – a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése – az állatok szaporodása és utódgondozása – madármegfigyelés – az emberek viselkedése a vízparton, – környezetvédõ tevékenység megszervezése Összefüggés: – az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra – a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége – az éghajlati tényezõk és a vízszint – a vizek haszna és veszélye – a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége 17

Helyi tanterv

– a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás – az állatok tevékenysége és az utódgondozás – élõlények és táplálkozási kapcsolataik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók, s kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket! Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket! Az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján a harmadik évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelõ munka folyamán olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl segédeszköz. Az oktatási kormányzat az „egy tudományág, egy tantárgy” elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv, hanem azt a tanító, személye biztosította eddig is, és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat megvalósítására. Az 1–4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal. Ezt még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Szerencsés lenne, ha minden nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeretelsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet.

18

Évfolyam: 3. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Ebbõl 80% = 20% =

59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása. 15 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelõ tananyag-feldolgozás: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, a képességek és készségek fejlesztése.

Tematikus összesített óraterv Témakör

Óraszám

1.

Az élettelen természet alapismeretei

10 óra

2.

Az élõ természet alapismeretei

25 óra

3.

Testünk és életmûködésünk

10 óra

4.

Tájékozódási alapismeretek

6 óra

5.

Közlekedés

4 óra

6.

Országismeret

4 óra

7.

Megismerési módszerek alapozása

folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a

59 óra

20%-a

15 óra

Összesen:

74 óra

19

3. témakör: Testünk és életmûködésünk (10 óra)

1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (10 óra) Tartalom A környezetben elõforduló anyagok mérhetõ tulajdonságai (a fa magassága, a törzs magassága, átmérõje). A változások megfigyelése a természetben. Idõjárás-megfigyelések a különbözõ évszakokban. Az idõjárás elemeinek változása (hõmérséklet, csapadék, szél)

Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei

Tartalom

Belépõ tevékenységformák

Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti környezeti jelenségeinek, folyamatainak egyszerû kísérleti vizsgálata és modellezése által.

Az emberi életkor szakaszai. Testünk mérhetõ tulajdonságai. A környezet változásainak hatása életünkre. Növekedés, fejlõdés.

Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni.

Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek és megelõzésük. A védõoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei.

Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival.

Belépõ tevékenységformák Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, elõzetes megbeszélés alapján Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése, tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekrõl, tapasztalatokról.

Tapasztalatszerzés a különbözõ anyagok halmazállapotainak fõbb jellemzõirõl. A halmazállapot-válHalmazállapot változások a mindennapi életben és a természetben. tozás megtapasztalása, feltételeinek Az idõjárási jelenségek és az anyag elõállítása. Oksági összefüggés keresése a haltulajdonságainak változása. mazállapot-változás és egyes hétközFagyás, olvadás, párolgás, forrás, napi jelenségek között. lecsapódás megfigyelése.

Legyen gyakorlata a különbözõ tárgyak, élõlények, jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Olvassa le helyesen a hõmérõt. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzõjét. Közvetlen környezetébõl nevezzen meg példákat a halmazállapot változásra. Tudatosuljon benne, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg.

Éghetõ és éghetetlen anyagok.

Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele (égés, olvadás, oldódás, forrás)

Az égés, mint veszélyforrás.

Vizsgálódás mágnesekkel.

Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat.

Veszélyre figyelmeztetõ jelek, jelzések.

Teendõk tûz esetén (épülettûz, erdõ tûz, ruhatûz). Önmentési gyakorlat.

Ismerje a mentõk, rendõrség, tûzoltók telefonszámát, értesítésük módját.

Az olvadás és az oldódás. Mágnesesség.

A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai.

Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat.

Tartalom


Tartalom A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása a növények életére. A víz mennyiségének szerepe a hínárnövények életében. A nádas növényeinek alkalmazkodása az idõjárás változásaihoz. Az évszakok változásának hatása a vízparti fák életére. A növényi élet évszakos ritmusa. A fény hatása a vízpart virágos növényeinek életére, fejlõdésére. A virág részei. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. Az állatok évszakok szerinti viselkedése (szaporodás, áttelelés). A nedves bõr szerepe a férgek életében. A víz jelentõsége a csigák, kagylók életében. A rovarok, bogarak alkalmazkodása az évszakokhoz. A víz szerepe a halak életében. A víz jelentõsége a békák szaporodásában. A szennyezõ anyagok hatása a madarak és az emlõsök életére. Helyes viselkedés a természetben.

A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerû kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

20

Összehasonlító elemzés a két növény azonos és eltérõ tulajdonságainak megfigyelésére. A növények évszakos periodicitásának megfigyelése. A virágzás idejének, idõtartamának megfigyelése. A virág részeinek vizsgálata. Különbözõ állatok viselkedésének, életmódjának, az élõhelyükhöz és más élõlényekhez fûzõdõ kapcsolatainak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképen. A rovarok és bogarak egyezõ és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élõ más élõlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.

A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Legyen képes a természeti környe zetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Ismerje a víz és a vízpart növényeinek környezeti igényeit. Tudjon egyszerû jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Tudjon megnevezni néhány, a környezetében élõ fontosabb növényfajt. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.

Összefüggés keresés-e a magatartási és az illemszabályok, valamint a betegségek és a balesetek megelõzése között (kézmosás, zsebkendõ-használat). A helyes egészségszokások gyakorlása dramatikus játék során. Az anyagok környezetszennyezõ, veszélyes tulajdonságainak észrevétele.

Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben elõforduló mérésekben. Tudja megkülönböztetni konkrét példákon a növekedést a fejlõdéstõl. Alakuljon ki benne az igény a helyes napirend betartása iránt. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Ismerje a betegségmegelõzõ módszereket. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van.

4. témakör: Tájékozódási alapismeretek (6 óra)

Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerû ábrázolások ismert tereprõl.

2. témakör: Az élõ természet alapismeretei (25 óra)

A kívánatos és a saját napirend összehasonlító elemzése.


A település és környéke felszínének jellemzõ formái, vizei.

Belépõ tevékenységformák Egyszerû alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerû képes ábrázolások. Térképvázlat készítése az iskola környékérõl. Útvonalak bejelölése, bejárása a térképvázlaton. Szimbolikus jelek alkalmazása. Közvetett tapasztalatszerzés. Természeti formák megfigyelése, felismerése, elnevezése.

Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Tudjon tájékozódni az iskola környékérõl készített térképvázlaton. Nevezze nevén a település jellemzõ felszíni formáit, felszíni vizeit.

5. témakör: Közlekedés (4 óra) Tartalom A kerékpáros közlekedés szabályai (elindulás, átkelés az úttesten és gyalogátkelõhelyen). A kerékpározás veszélyei.

Belépõ tevékenységformák Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására. Veszélyhelyzetek elemzése.

Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja, hogyan kell kerékpárral biztonságosan közlekedni. Tudja, hogyan elõzheti meg és kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket.

A kerékpáros balesetek elkerülése.

Tudjon megnevezni a környezetébõl néhány fontosabb állatfajt. Tudjon önállóan megfogalmazni környezetére vonatkozó kérdéseket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelõs a természet védelméért, ezért becsülje meg környezetének értékeit.

21

6. témakör: Országismeret (4 óra) Tartalom


A település és környékének felszíni formái, vizei. A településhez fûzõdõ hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és ma.

A természeti formák megfigyelése. A település természeti értékeinek, szépségeinek felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyûjtése, olvasása.

Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Ismerkedjen meg az õt körülvevõ táj jellegzetességeivel, felszíni formáival. Ismerkedjen szûkebb környezete hagyományaival. Ismertessen egyet a település hagyományai közül

7. témakör: Megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Tartalom



Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságainak körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerû természeti jelenségek felismerése.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerû kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.

Legyen képes tapasztalatait, megfigyeléseit, vizsgálódásait az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni.

Mérések, méréssorozatok végzése.

Becslések, egyszerû mérések szabvány mértékegységekkel, tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban, tanítói segítséggel.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítséggel.

Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Tudjon beszámolni leírásokból, kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl tanítói segítséggel.

Használja helyesen a tanult mértékegységeket.

A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló: – Legyen képes tapasztalatait tanítói segítséggel írásban rögzíteni. – Használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Ismerje saját testének fõbb méreteit és életmûködésének jellemzõ értékeit. – Ismerje a leggyakoribb betegségek tüneteit. – Ismerje az élõlények legfontosabb környezeti feltételeit. – Tudja, hogy a környezet változása milyen módon befolyásolja az élõlények életét. – Tudja megnevezni a virág részeit. – Legyen képes a tanult élõlények rövid, lényegre törõ elemzésére.

A tanulói teljesítmények ellenõrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenõrzés legyen: – folyamatos, rendszeres, következetes és változatos – igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz – legyen sokrétû és sokoldalú 22

– jellemezze a segítõkészség és a humanizmus – vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit Az értékelés szempontjai: – a megfigyelés pontossága – a tantárgyhoz való viszonyulás – a tevékenység során tanúsított aktivitás – a szóbeli kifejezés színvonala – az ismeretelsajátítás folyamata – egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem Az értékelés módja, fajtái: órai szereplés, gyûjtõmunka, megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok alapján értékeljünk. Szummatív mérõeszközök száma: 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérõ.

Taneszközök Tanulói segédlet Tompáné Balogh Mária: KÖRNYEZETISMERET – Vizek partján munkatankönyv, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest K iegészítõ szakirodalom Tompa Krisztián–Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1. Játékos tanulás 8 éveseknek Környezetismeret 2. MINI-LÜK sorozat Környezetismeret 3. Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp. USBORNE: Kis ökológia (Bp. Novotrade Kiadó 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. –Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1991), Dr. Vásárhelyi T. –Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1992) Szemléltetõ eszközök papírforgó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, mágnes, nád, gyékény és belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozása makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját. A helyi tantervre épül a tanmenet. Akkor jó, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Sokat árul el a tanítás–tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben megfigyelhetõk. 23

Készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve „láthatóvá” válik a tervezés tudatossága. Jó, ha tartalmazza azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amik eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Ajánlatos számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már tudnak a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új elemeket. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a pedagógiai elképzelések megvalósítását legjobban segítse. A tanmenet „megjegyzések” rovatában még szerepelõ anyagrészek, a helyi sajátosságoknak megfelelõen a tanórák rendszerébe beépíthetõek délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozhatóak, vagy éppen az érdeklõdõ tanulókkal elvégezhetõkek, de figyelmen kívül is hagyhatók.

Tanmenet javaslat Hónap Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

s z e p tembe r 1. Ismerkedés az új tankönyvvel Tankönyv 3. oldal Az új munkatankönyvvel való ismerkedés. Tanulói képkártyák áttekintése, használatának megbeszélése. LÜK-füzetek.

2. Újra együtt! Tankönyv 4–5. oldalal Nyári élmények megbeszélése. Változások a tanév vége óta az iskola környékén és az osztályban.

munkatankönyv

szabadidõ

rendszerezés, rendrakás

szórakozás nyaralás, pihenés „Tiszta, rendes udvar” akvárium

3–4.

5.

6–7.

Mirõl tanultál tavaly?

Mirõl tanulsz az idén?

Séta a vízpartra

Vizsgálódás, munkálkodás

Tankönyv 6–9. oldal

Tankönyv 10-11. oldal



Az elõzõ tanévben tanult ismeretek számonkérése a hiányosságok pótlása.

Bevezetés az új témakör tanulásába.

Tanulmányi séta, a víz és vízpart növényvilágának megfigyelése, megfigyelési szempontok alapján.

Megfigyelések a vízparton.

tanulmányi séta

hõmérséklet mérés

kéregminta

megfigyelés

a természetben

oksági összefüggés keresése a víz felülete és szennyezettsége között

Képek, videó film, CD-ROM megtekintése az új témakörrel kapcsolatban

az elõzõ tanév- növények ben tanult fajne- állatok vek és fogalmak víz csoportosítás, a tanulók rendszerezés eddigi tapasztalatainak rendszerezése

való viselkedés szabályai

élõsarok új növénynevek Új fogalom

képkártyák LÜK-füzetek

(nyári) élménybeszámoló fotók, képek a nyári élményekrõl élõsarok

Szakirodalom

Tapasztalatok lejegyzése rajzban, írásban. Mérési eredmények rögzítése.

a természetes víz és a mesterséges víz

tankönyv

Szemléltetés, integráció

8–9.

munkatankönyv az elõzõ használt applikáció, falikép,

applikáció, falikép

papír, ceruza, kézi nagyító

hõmérõ papírforgó

tanulói képkártyák,

tanulói

LÜK-füzetek

képkártyák

videófilmek

LÜK-füzetek

CD-ROM-ok Reflektor videó: Vizek mentén videó film és CD-ROM

Megjegyzés

24

25

Hónap Óraszám

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag


o k tóbe r 10.

11.

Búvárkodás a könyvtárban Tankönyv 16–17. oldal

A nyílt víz virágoskertje; a hínáros Tankönyv 18–19. oldal

A vízpart titokzatos világa: a nádas Tankönyv 20–21. oldal

Virágzó nádas Tankönyv 22–23. oldal

Vízparti fák Tankönyv 24–25. oldal

Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megsze rezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban.

A vízpart élettelen környezeti tényezõinek megbeszélése és rögzítése. A séta tapasztalatai alapján a hínáros jellemzése.

A nádas elhelyezkedése, elõfordulása a vizes élõhelyeken. A nádas növényeinek összehasonlítása.

A vízpart lágyszárú növényei. A lágyszárú növény részei. A virág részei.

A fûzfa jellemzõi. A fa tulajdonságai, jellemzõi a különbözõ évszakokban.

könyvtár A tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése.

Új fogalom

Szemlél tetés, integráció

Szak irodalom

könyvek, videó filmek, CD-ROM-ok

a lágyszárú növény részei a tapasztalatok megbeszélése oksági ös�szefüggések rögzítése.

12.

a lágyszárú növények részei, ábrák, képek megfigyelése, elemzése rajzolás, színezés

13.

Hónap

a lágyszárú növény részei a tapasztalatok lejegyzése

14.

a fás szárú növények részei képelemzés megfigyelés vizsgálat (levél, vesszõ)

15. A vízpart virágoskertje Tankönyv 26–27. oldal

Megfigyelés, vizsgálódás Tankönyv 28–29. old

A nedves rétek, vízpartok jellemzõ lágyszárú növényei. A vízpart lágyszárú növényeinek jellemzése. A növényi élet évszakos ritmusa.

Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a közvetlen környezetben lévõ növények érzékelhetõ tulajdonságai körében. A folyamatok nyomon követése.

a lágyszárú növény részei a virág részei szövegértelmezés a virág részeinek vizsgálata a megfigye lési tapasztalatok rögzítése

hínárnövények békalencse fehér tündérrózsa sárga vízi tök

nádas nád gyékény

felfutó sövényszulák csészelevél, sziromlevél, porzók, termõ

barka szomorúfûz kosárkötõ fûz

õszi kikerics

tanulói feljegyzések élõsarok akvárium környezeti nevelés

nád gyékény gyékénybõl készült használati tárgyak mo.-i népi technikák

virágmodell, élõ növények

tanulói feljegyzések fás szárak környezeti nevelés

növényekrõl gyûjtött képek kétszikû virágmodell (biológiai szakleltár)

A Búvár zsebkönyvek sorozat Vízi növények címû kötete

16.

a növények és azok részei a tapasztalatok bejegyzése, rendszerezése Oksági ös�szefüggések keresése saját korábbi tapasztalatok beépítése

Óraszám


n o v embe r 17. A fák tanulmányozása Tankönyv 30–31. oldal A fák megfigyelése különbözõ évszakokban.

Munkaés tananyag


Egy fa részletesebb megfigyelése.

18.

Növénygyûj Az õszi idõ temény készí- járás megfigyelése tése Tankönyv 32–33. oldal

Tankönyv 34. oldal

A növény gyûjtemény készítésének hagyományos módja és veszélyei.

Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása.

Környe zetkímélõ növénygyûjtemény

a fás szárú nö- gyûjtés vények részei tárolás megfigyelés tapasztalatok önálló vizsgá- lejegyzése, megjelenítélódás se egyszerû rajzzal

az idõjárás elemei

20. Készülõdés a télre Tankönyv 35. oldal

Szemléltetés, környezeti nevelés integráció

Szak irodalom

Gyakorlás Tankönyv 36–37. oldal


a tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal

a téma feldolgozása során tanult fogalmak

madáretetés

saját korábbi tapasztalatok beépítése.

rendszerezés

odú etetõ

gyakorlás

tabló különbözõ típusú etetõk környezeti nevelés

Reflektor Videó: Vizek mentén + CD-ROM

Madármegfigyelés.

odú etetõ a tapasztalatok lejegyzése

az egyes madarak csemegéi.

A filmben szereplõ új növények, fogalmak.

pályaorientáció

Madármegfigyelés, madáretetés

A madáretetés megkezdése, madáreleségek készítése, kihelyezése.

összehasonlítás

gyûjtött növé- idõjárási feljegyzések nyek

23.

A víz és vízpart növényvilágáról tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése.

csapadékfajták tapasztalatok megfigyelés megbeszélése

növénygyûjte tanulói feljegyzések mények

szakkönyvek

Videó film (CD-ROM) A vizekrõl

22.

Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem A madárete megszerezhetõ téshez szük séges madár tudás forrásaeleségek meg- ival ismerése.

Új fogalom

tanulói feljegyzések

21.

A téli madár etetés fontos sága.

„préselés”

falitáblák

növények faliképek szakkönyvek

19.

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

madáretetõk madáreleségek környezeti nevelés

tanulás

Angela Wilkes: Elsõ természetbúvár könyvem (Bp. Passage 1990)

Megjegyzés

Polunin: Európa fái és bokrai

Megjegyzés

26

27

Hónap Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag


decembe r 24. Témazáró dolgozat írása

25. A dolgozat javítása, értékelése

26. Az új témakör bevezetése Tankönyv 40–41. oldal

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése.

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli feladat, teszt vagy feladatlap

Hónap 27. Én is változom Tankönyv 42–43. oldal

28. Egészséges életmód Tankönyv 44–45. oldal

Óraszám A tanítási óra anyaga

A betegségek csoportosítása: környezetbõl eredõ higiéniai követelmények be nem tartásából eredõ fertõzések A betegségek tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek.

A kerékpáros közlekedés szabályai: elindulás, átkelés a gyalog átkelõn (pár huzamosan, merõlegesen)

A kerékpáros közlekedés gyakorlása utcán, udvaron, KRESZ parkban.

A lakóhely megismerése, tájékozódás a lakóhelyen. A lakóhely épített és természetes környezete.

Tárgyak, dolgok körberajzolása, kicsinyített képének elkészítése. A valóság modellezése. A valóság, térkép ábrázolása jelekkel.

Körvonalrajzok a természetben. A valóság ábrázolása kicsinyítéssel.

napirend heti terv

környezetszennyezés szemét

betegség fertõzés Az eü. szabályok és a betegség megelõzés közötti oksági összefüggés keresése.

közlekedés gyalogát kelõhely kép- és ábra elemzés, közúti jelzõtáblák felismerése

A kerékpáros elõre közlekedés hátra szabályai. jobbra balra útvonal rajz készítése

körberajzolás makett készítése térképvázlaton útvonalak bejelölése szimbolikus jelek alkalmazása.

körvonalrajz egyszerû alaprajzok készítése

élettelenkörnyezeti tényezõk élõ környezeti tényezõk környezetszennyezés

különválogató (szelektív) hulladék gyûjtés

bõrkiütés a fertõzõ betegségek nevei

KRESZ park

útvonalrajz

makett

alaprajz

heti tervek, napirendek, tiszta és szennyezett víz

különféle fertõzõ szemétfajták betegségek tabló betegségek tünetei, betegápolás falikép

szituációs játék séta a lakóhelyen hon- és népismeret

makettek technika

makettek alaprajzok tervrajzok matematika

az értékelés során kiemelt fogalmak

egészség

Egészséges életmód, ételek.

javítás

betegség

a fejlõdés sorrendisége (életszakaszok)

közlekedési eszközök

mérés

megfigyelés

növekedés, fejlõdés

Új fogalom

Életünk nélkülözhetetlen Munka- környezeti feltételeinek és tananyag csoportosítása, vizsgálata. A környezet szennyezése, változása.

táplálék a táplálékok csoportosítása kiegyensúlyozott étrend

írásbeli munkák

mérõeszközök, mértékegységek

bemutatás, dramatizálás

szituációs játék

ételek, táplálékok


egészséges életmód

Szakirodalom Megjegyzés Új fogalom

Szemléltetés, integ ráció

36.

A háztartási szemét elhelyezése. Különválogató (szelektív) hulladék gyûjtés

Hetiterv.

önellenõrzés

35.

Alaprajz készítése Tankönyv 58–59. oldal

Az étrend.

ellenõrzés

34.

Tájékozódás Modellezés a lakóhelyen Tankönyv Tankönyv 56–57. oldal 54–55. oldal

Táplálékaink.

Dramatikus játé kok során az egészségszokások gyakorlása.

33. Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés elsajátítására

Önállóság, felelõsség.

a testméretek változása

32. Közlekedés a lakóhelyen Tankönyv 52–53. oldal

Helyes napirend.

napirend

31.

Környezet- Betegség védelem Tankönyv Tankönyv 50–51. oldal Tankönyv 46–47. oldal 48–49. oldal

Az egészséges életmód alapfeltételei.

Az egészség és a sport.

30.

Én és környezetem

A növekedés és a fejlõdés közötti összefüggés, különbség.

tapasztalás


29.

Látogatás egy egészségügyi intézményben, vagy a település közlekedésének megfigyelése.

A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése.

beszámoló

tanulói képkártyák és a témakör feldolgozása során használt eszközök

j a n u á r

Ungvári Jánosné: KörSzak nyezetünk irodalom (Pedellus Kiadó 1996)

kerékpáros közlekedés falikép közúti jelzõtáblák falikép

kerékpár jelzõtáblák

Nagy egészségügy (Bp. Medicina, 1991)

Meg jegyzés

28

29

Hónap Óraszám Hónap Óraszám


Munkaés tananyag


39.

40.

41.

42.

43.

44.

Tanulmányi séta Tankönyv 62–63. oldal

A téli idõjárás megfigyelése Tankönyv 64–65. oldal

Amerre a szem ellát Tankönyv 66–67. oldal

Hegyek, völgyek között Tankönyv 68–69. oldal

Folyók és tavak Tankönyv 70–71. oldal

A víz felszínformáló munkája Tankönyv 72–73. oldal

A vizek haszna és veszélyei Tankönyv 74–75. oldal

Tanulmányi séta. A felszíni formák megfigyelése, megfigyelési szempontok szerint.

Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása.

A felszíni formák kialakítása a homokasztalon. Síkság jellemzõi.

A síkságtól eltérõ domborzati formák megfigyelése, jellemzése és kialakítása homokasztalon.

A vizek csoportosítása. A folyó és állóvizek jellemzõi. A tavak keletkezése és pusztulása.

A víz felszínformáló szerepének bemutatása homokasztalon. A víz építõ és romboló hatása.

A vizek haszna és veszélye. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása.

domb hegy tanulmányi séta megfigyelések

az idõjárás elemei csapadék fajták megfigyelés, elemzés összehasonlítás

alföld vers olvasása az Alföldrõl a felszíni formák kialakítása homokasztalon

síkság szövegértelmezés megfigyelés munka a terepasztalon

szöveg értelmezése párosítás összehasonlítás

a természetes vizek bemutatás munka a terepasztalon kiegészítés

téli sportok megfigyelések, tapasztalatok rögzítése írásban, rajzban

felszíni formák

szélcsend

domborzat síkság alföld

domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, medence, hegyoldal, hegycsúcs, hegytetõ.

folyóvizek: – ér, – patak, – folyó, – folyam állóvizek: – tó, – tenger

sziget, félsziget

lék vízállás árvíz

fotók, képek dombokról, hegyekrõl térképek hon- és népismeret

fotók, képek természetes vizekrõl homokasztal Földünk és környezetünk

Új fogalom

tanulmányi séta Szemléltetés, homokasztal integráció

Szakirodalom

45.

46.

47.

48.

Védjük vizeinket Tankönyv 76–77. oldal

A víz tulajdonságai Tankönyv 78–79. oldal

Olvadás, oldódás Tankönyv 80–81. oldal

A víz körforgása Tankönyv 82–83. oldal

A vizek szennyezettségének forrásai. A vizek Munkaszennyeés zettségének tananyag megfigyelése. Természet védõ tevékenység.

A víz tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek végzése.

Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése

A víz körforgásának bemutatása, és a körforgás értelmezése. Modellkísérlet.

természetes vizek élménybeszámoló Ismert fogalom, a tapasztalatevékeny- tok megbeszélése ség

természetes víz, csapvíz bemutatás kísérlet egyszerû mérések szabvány egységekkel

víz jég oksági összefüggé sek keresése a halmaz állapot változás és a hétköznapi jelenségek között.

A víz érzékelhetõ tulajdonságai. edények poharak olaj jég mérleg

feb r u á r 37–38.

tanulói feljegyzések, idõjárási megfigyelések, idõjárás jelentés

versek, fotók az Alföldrõl homokasztal hon- és népismeret

m á r c i u s


Új fogalom

homokasztal, fotók, képek fotók a víz személyes romboló hatá- tapasztalatok sáról környezeti nevelés


fotók, képek élõvizekrõl szituációs játékok környeti nevelés

49.

50.

51.

52.

A víz felVíz és tûz használása Tankönyv és tisztítása 86–87. oldal Tankönyv 84–85. oldal

Vizsgálódás mágnesekkel Tankönyv 88–89. oldal

A szél keletkezése és munkája Tankönyv 90–91. oldal

A víz felhasználása a háztartásokban. Vízfogyasztás. Víztisztítás.

A tûz haszna és veszélyei. Éghetõ, éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás

A mágnes rúd tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek elvégzése, tapasztalatok lejegyzése.

A szél felszínformáló tevékenységének bemutatása a homokasztalon. A szél felszínpusztító munkájának megelõzése.

a víz tulajdonságai kísérlet ábra- és képelemzés

Csapvíz, szennyezett víz. összehasonlítás, oksági kapcsolatok értelmezése

tûz teendõk tûz esetén. közvetlen tapasztalás.

mágnes egyszerû mérések vég zése, tapasztalatok megjelenítése táblázatban rövid szövegek igazság tartalmának eldöntése.

a víz felszínformáló tevékenysége kísérlet megfigyelése a következtetés rögzítése

oldódás fagypont forráspont

körforgás

aktív szén

éghetõ és éghetetlen anyagok tûzoltás

kölcsön hatás, vonzás, taszítás, iránytû

a szél fogalma

hõmérõ víz jég applikáció (a víz körforgása)

edények borszeszégõ jég, zseblámpa környezeti nevelés

vízfelhasználás víztisztítás

tûzoltás a tûzoltók munkáját bemutató falikép

mágnes rúd, vasreszelék, szeg acéltû

homokasztal mohapárna fotók, képek környezeti nevelés

Szak irodalom Meg jegyzés

Megjegyzés

30

31

Hónap

á p r i l i s

Óraszám


Munkaés tananyag

53. Érdekes kísérletek

A felszín és az ember



Egyszerû kísérletek, megfigyelések rögzítése.

A felszín meghatározó szerepe az ember településeinek nagyságában és a foglalkozások gyakoriságában.

szél lengõ Ismert fogalom, tevékenység

Új fogalom

Oksági ös�szefüggések keresése a kísérletek és a mindennapi tapasztalatok közt.

papír hurkapálca gyertya virágcserép

Szak irodalom Megjegyzés

32

55. Gyakorlás Tankönyv 96–97. oldal

A tájékozódás témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése.

56.

60.

A dolgozat javítása, értékelése

Tanulmányi séta

A víz parányi élõlényei



A témakör feldolgozása során tanult ismeretek számonkérése.

A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése.

Tanulmányi séta.

A vízben elõforduló parányi élõlények megfigyelése.

foglalkozások

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak

képelemzés

rendszerezés

rajzolás

gyakorlás

szóbeli felelet, írásbeli teszt vagy feladatlap

megbeszélés

58–59.

Témazáró összefoglalás


felszíni formák

57.

a témakör feldolgozása során megismert fogalmak

A víz és vízpart állatvilágának megfigyelése, szempontok alapján.

férgek

az õszi séta tapasztalatai

kísérlet

javítás

Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

A vízben élõ algák és parányi rákok.

tanulmányi séta

megfigyelés

m á j u s 61.


62.

Csigák, kagylók Változatos vízi világ Tankönyv 104–105. oldal


A csigák és kagylók jellemzõinek megfigyelése, az élõlények összehasonlítása

A vízben élõ rovarok megfigyelése.

éti csiga

az eddig tanult rovarok

megfigyelés tulajdonságok szétválogatása

A rovarok jellemzõ tulajdonságainak elemzése.

63. Rovarmegfigyelés

A rovarok meg figyelése a sza badban vagy szakkönyvek, ill. videó film segítségével.

Hazai halaink Tankönyv 108–109. oldal

megfigyelés

leírás lényeg kiemelése csoportosítás szövegértelmezés tapasztalatok

65.


A békák testfelépítésének és életmûködésének A halak közös jellemzõinek és elemzése, eltérõ tulajdonsá- alkalmazkodása gainak megfigye- a környezethez lése.

Tankönyv 112–113. oldal A vízparton élõ madarak általános jellemzõi, tulajdonságaik alapján.

gerincesek

gerinces

megfigyelés

ábraelemzés

madarak

tapasztalás

szövegelemzés

jellemzõi, tulajdonságai, testrészei

önálló feladatmegoldás

szövegértelmezés

lejegyzése

ábraelemzés tulajdonság szétválogatás

önellenõrzés féreg mozgás

66.

A vízpart hang- A vízpart madárvilága adói: a békák

Hazai vizeinken élõ halak.

rovarok testrészei beszámoló

megfigyelés

képelemzés

64.

összehasonlítás

ellenõrzés

„örökmozgó” Kísérletek anyagai:


54.

Hónap

Új fogalom

gerincesek

kétéltûek

gázlómadár

ragadozó

szürke gém

a csigák testrészei

molnárka

a kagylók tulajdonságai

szúnyog

úszómadár

rovarok, bogarak

tõkésréce

szitakötõ

nyári lúd fotók, képek felszíni formákról és telepü lésekrõl hon- és népismeret

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás

A témakör feldolgozása során használt eszközök.

írásbeli munkák

papír, ceruza élõ környezet környezeti nevelés

a sétáról behozott befõttes üveg tartalma

csigaházak Szemléltetés, integráció

akvárium környezeti nevelés Dr. Vásár helyi–Veres: Folyók, tavak élõvilága

Szakirodalom

Megjegyzés

kagylóhéjak

a rovar testének tagozódása (biológiai szakleltár) környezeti nevelés

Búvár zsebköny- Fürkész sorozat: vek sorozat: Ízeltlábúak Csigák, kagylók

élõ anyag szakkönyv videó film CD-ROM

az akvárium halai béka, folyadékos madárpreparátum lábtípusok (bioa hal, folyadékos készítmény lógiai szakleltár) készítmény környezeti nevelés hon- és népismeret Fürkész sorozat: Halak

Schmidt Egon: Nemszeretem állatok

Peretson: Európa madarai Magyarország állatvilága (videó) A gólya, a tõkés réce

33

Hónap Óraszám

67. Gyakorlás


Munkaés tananyag


Javaslatok az egyes órák feldolgozásához

j ú n i u s


68. Emlõsök a vízparton Tankönyv 116–117. oldal

69. Táplálkozás a vízben és vízparton

70. Gyakorlás Tankönyv 120–121. oldal

71–72.

73–74.

Témazáró dolgozat írása, javítása

Év végi összefoglalás



A vízpart madárvilágának megfigyelése, összehasonlítása.

A vízparton élõ emlõsök alkalmazkodása a vízi életkörülményekhez.

A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága.

A víz és vízpart állatvilága témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése.

A téma feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése.

A tanév során tanult ismeretek rögzítése, rendszerezése.

úszómadár

gerinces, emlõs

gázlómadár


vizsgálódás

megfigyelés

csoportosítás

lényegkiemelése

a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezése, gyakorlása

az év során tanult fogalmak

összehasonlítás

önálló szövegértelmezés

A tanult növények és állatok megfigyelése, csoportosítása, a tapasztalatok rögzítése

Új fogalom

rágcsáló

életközösség

várlakó

táplálkozási kapcsolat

vidra

szóbeli felelet, teszt, vagy feladatlap.

élõlények felismerése csoportosítás

pézsmapocok

Szemléltetés, tanulói képkárintegráció tyák

emlõs preparátum, folyadékos készítmények hon- és népismeret

tanulói képkártyák LÜK-füzetek

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás

Szak irodalom Megjegyzés

34

Peretson: Európa Uránia: Emlõsök madarai Grizimek: Emlõsök enciklopédiája

teszt vagy feladatlap

A környezeti nevelés komplex, összetett kifejezés, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát! Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ipari, mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I. 508. oldal)

rendszerezés

hód madarak, applikáció

„A nevelés elsõ lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére… Sokat ígérõ módszer, ha valaki a lehetõ legfiatalabb korától a lehetõ legszorosabb kapcsolatban van az élõ természettel.” (Konrad Lorenz)

a tanév során használt szem léltetõeszközök tanulás

Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élõ és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvédelmi lexikon II. 331. oldal) Természetismeret: Az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megismerése, megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. Fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: A természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal – ismeret által –, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint: – az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titokra nyitottság, birtokvágy mentesség a természet jelenségei és az ember iránt, továbbá az – ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása valamint populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, ezért ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez és a társakhoz való viszonyt. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget az egész tankönyvcsalád.

35

I. témakör

Követelmény: – Legyen adiák képes önállóan, röviden beszámolni saját élményeirõl. – Vegye észre a környezetében bekövetkezett változásokat. – Aktívan vegyen részt környezete szépítésében.

1. óra: Ismerkedés az új tankönyvvel Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az elsõ órára nem terveztem konkrét tananyagot, hiszen nagyon fontos, hogy a hosszú nyári szünet után az elmondják a tanulók nyári élményeiket, megismerkedjenek új taneszközeikkel, esetleg új osztálytársaikkal vagy éppen az új nevelõvel. A másik nagyon fontos dolog a munkatankönyv átnézése, nincs-e benne hibás vagy hiányzó oldal, mivel még szeptemberben könnyeben visszacserélhetõk a könyvek, mint késõbb. Az elsõ tíz óra mindegyikének levezetéséhez konkrét módszertani ajánlást fogalmazok meg, de érdemes ezen órák anyagát konkrétan is elõre áttekinteni ha van lehetõségünk egy hét erdei iskolára vagy többnapos tanulmányi kirándulásra, a tíz óra egy részét (tömbösítve) erre is fordíthatjuk. Két dolog nagyon fontos: hogy a tanulók megfelelõ alapismeretek birtokában kezdjék el az új ismeretek elsajátítását, és ennek a konkrét megfigyelés, tapasztalás legyen. Ezért kiemelten fontosnak tartom a tanulmányi sétákat, vizsgálódásokat.

2. óra: Újra együtt Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az óra elsõ részében szánjunk elegendõ idõt a tanulóknak nyári élményeik elmondására, kérdezzük meg, ki merre járt, mivel töltötte a szünidõt. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Az élménybeszámolók után, a tanóra második részében tegyünk egy kis sétát az iskola épületében és közvetlen környékén! Beszéljük meg, milyen változások történtek, és mi mit tehetünk, hogy még szebb legyen környezetünk! A tanóra utolsó részében tervezzük meg az éves munkát, válasszuk ki a felelõsöket, vegyük sorra feladaikat, és rakjunk rendet az élõsarokban vagy gondozzuk az osztályteremben élõ növényeket.

36

37

A négyoldalnyi feladatsort több változatban is megoldhatjuk, hogy visszajelzést kapjunk a tanulókban megmaradt ismeretekrõl. Válogathatunk a feladatok közül, vagy feldolgozhatjuk azokat csoportmunkában is. Ezen kívül dönthetünk úgy is, hogy az elsõ órán ellenõrizzük a megoldásokat. Mint már említettem, legfontosabb, hogy megfelelõ alapokkal induljunk az új tanév új ismereteinek elsajátítása felé, ennek érdekében az ismétlésre a tanmenetben elõírt óraszámnál nagyobb keretet is felhasználhatjuk.

Követelmény: – Azonos a második osztály év végi követelményeivel.

3–4. óra: Mirõl tanultál tavaly? Módszertani kiegészítés: ismétlõ, rendszerezõ óra. Ezeknek az óráknak óriási a jelentõségük, hiszen egy hosszú nyári szünet után fontos a beilleszkedés az iskola rendjébe. Az elõzõ évben tanult ismeretek rendszerezése mindig izgalmas feladat tanulónak és tanítónak egyaránt. Meggyõzõdhetünk arról, hogy melyek voltak azok az elemek, amelyeket egy hosszú szünet után is képesek voltak tanulóink tartósan megõrizni, és arról is, melyek felejtõdtek el. Ezért semmi esetre ne fordítsuk az órát számon kérésre! Az elõzõ tanév összefoglalásánál használt rajzos táblai vázlat, szó- és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket! Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 67. oldalának feladatsora is. A rendelkezésünkre álló idõt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a diákok „visszajelzéseibõl” indulunk ki, s csupán azokra a fogalmakra, ismeretekre térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan rögzítettek tanulóink.

38

39

6–7. óra: Séta a vízpartra Módszertani kiegészítés: tanulmányi séta. A tanulmányi séta tervszerû megfigyelésre, a helyszínen végezhetõ tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalom. Ha egy tanóra nem elég a lebonyolítására, cserével próbáljunk meg hosszabb idõre szert tenni. Ez esetben a megfigyeléseket a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezzük, és tapasztalatainkat jegyezzük le. Mivel erre a sétára a téma tárgyalása elõtt kerül sor, és a tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgál, kiemelten fontos, hogy a nevelõknek elõzõ nap bejárni a séta útvonalát, és ily módon is felkészülni az órára.

Követelmény: – Legyen képes a tanuló nevelõi irányítással egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket végezni. – Tudjon rácsodálkozni a természet szépségeire. – Legyen képes egyes élõlények összehasonlító és megkülönböztetõ jellemzésére.

5. óra: Mirõl tanulsz az idén? Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Ezen a tanórán tekintsük át a tankönyv fõbb fejezeteit! Megtehetjük ezt úgy is, hogy megkeressük a témakezdõ oldalakat, de választhatjuk azt a formát is, hogy a tartalomjegyzéket nézzük meg. Hasonlítsuk össze a három témakör tananyagát! Beszéljük meg, miért tavasszal és õsszel foglalkozunk az élõ természet alapismereteivel! Hasonlítsuk össze a két évszak jellemzõit. Itt vetíthetünk néhány diafilmet a vízpartról. Beszéljük meg, miért télen foglalkozunk az élettelen természet jellemzõivel, környezetünkkel, az egészséges életmód jellemzõivel! Világítsunk rá, hogy a második témakör összetettebb, több a kisebb témát ölel fel, hogy mindegyik megismerése nagyon fontos! Kérjük ki a tanulók véleményét az új munkatankönyvrõl, vagy hasonlítsuk össze az ideit a tavalyival. Miben más? Keressenek a tanulók egy-egy, számukra különösen érdekes témát az új tankönyvben és mondják el, miért érdekli õket! Már most hívjuk fel a diákok figyelmét, arra hogy a könyvtárban való búvárkodás segíti az ismeretek elsajátítását.

40

41

42

10. óra: Búvárkodás a könyvtárban Módszertani kiegészítés: Tantervi követelmény „ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival” és belépõ tevékenységforma „gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével”. Ennek megfelelõen látogassunk el egy könyvtárba (iskolai-, községi-, városi-, megyei) és nézzük meg, milyen kiadványok találhatók a polcokon! Kérjük meg annak vezetõjét, mutassa meg a természetismeret témakörben megjelent kiadványok helyét! Keressük meg az elsõ feladatnak megfelelõ kiadványokat (újságok, térképek, könyvek) és jegyezzük fel címüket, szerzõjüket, kiadásuk helyét és évét, majd nézzük meg hol találhatók a gyermekeknek szóló enciklopédiák és lexikonok, és hagyjuk ezekben búvárkodni diákjainkat. Mutassuk meg, milyen módon tárolják a videó kazettákat, CD-ROM-okat! Ha lehetõség van rá, tekintsünk meg egy-egy részletet. Végül mutassuk meg, miként kell feljegyzést készíteni egy-egy könyvtárban olvasott kiadványról, és engedjük meg, hogy a tanulók a számukra legkedvesebb vagy legérdekesebb könyvrõl is készítsenek hasonlót!

Követelmény: – Azonos a második osztály év végi követelményeivel.

Követelmény: – Tudjon a gyermek tanári irányítással egyszerû vizsgálatokat elvégezni, szerezzen gyakorlatot elvégzésében. – Tudja a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, szerszámokat balesetmentesen használni. – Vegye észre a természet szépségeit.

8–9. óra: Vizsgálódás, munkálkodás Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. Ez a tanóra kiegészítõ anyagot tartalmaz, ugyanakkor szorosan kapcsolódik a tanulmányi séta anyagához, ezért ha nincs elég idõn, annak keretében is feldolgozhatjuk azt. Tervezhetjük oly módon, hogy az egyes csoportok saját megfigyelési szempontjaik alapján dolgoznak, beszámolnak munkájukról, s ennek alapján a diákok munkatankönyvükbe rögzíthetik a legfontosabb ismereteket. Fontos, hogy az órán, vagy a szabadban való vizsgálódásaink során legyen alkalmunk megfigyelni a természetes víz minõségét. Ha ez tiszta, hívjuk fel a tanulók figyelmét ezen állapot megõrzésére, ha pedig szennyezett, beszéljük meg ennek okait és a legfontosabb teendõket.

43

44

12. óra: A vízpart titokzatos világa: a nádas Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra elején táblai vázlat segítségével ismételjünk! Közösen beszéljük meg a vízpart élettelen környezeti tényezõit, majd a tanulók válogassák ki a képkártyáik közül azokat, melyekrõl már tanultak! Nevezzék meg a növényeket, és egy-egy szóval fogalmazzák meg, mirõl ismerték fel õket! Ebben a korban nagyon fontosak az ilyen jellegû jellemzések, melyeknek esetében nem a pontos morfológiai megnevezés számít, hanem az, hogy a tanuló valamely tulajdonságáról ismerje fel az élõlényt. Gyakran vannak olyan észrevételeik is, amelyek számunkra kevésbé fontosak. Ezt követõen rajzoljunk fel tómedret, és a diákok helyezzék el a megfelelõ helyre képkártyáikat! Beszéljük meg, hogy a megnevezett növények a tónak miért az adott részén élnek! Feltétlenül ejtsünk szót a hínárosnak a víz életében betöltött szerepérõl! A számonkérõ rész után következhet a motivációs beszélgetés a munkatankönyv bevezetõ képe és a hozzá tartozó szöveg alapján, majd dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében!

Követelmény: – A tanuló ismerje fel és legyen képes megnevezni a nádas tanult két növényét. – Legyen képes jellemezni a nádas tanult növényeit. – Tudja, hogy miért fontos a nádas a víz életében.

Követelmény: – Tudja a diák, hogy a víz mélységének változásával a növények is változnak. – Legyenek ismeretei arról, hogy a víz növényvilága miért fontos az állatok számára. – Ismerje a hínárnövény fogalmát. – Tudjon megnevezni legalább három a vízben élõ növényt.

11. óra: A nyílt víz virágoskertje: a hínáros Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ez a tanév elsõ, teljes egészében új ismereteket feldolgozó órája. Tarthatjuk a szabadban. Ekkor is a munkatankönyv feladatsora legyen haladási sorrend! Végezzük el az ajánlott vizsgálódásokat, megfigyeléseket és jegyezzük le tapasztalatainkat! Ha a tanórát a tanteremben tartjuk, az anyagát építsük a tanulmányi séta tapasztalataira! Ez esetben fontos, hogy bõséges szemléltetõ anyag álljon rendelkezésünkre, hiszen tudjuk, hogy ez a korosztály csak konkrét gondolkodásra és többnyire csak a vizuális úton való ismeret szerzésre képes. Kezdjük a tanórát a munkatankönyv motivációs képeinek megbeszélésével! A spontán megnyilatkozások után jelöljük ki az óra célját (ma a mélyebb víz növényeirõl tanulunk részletesebben) és dolgozzuk fel a tananyagot a feladatok sorrendjében!

45

46

14. óra: Vízparti fák Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra ellenõrzésre szánt szakaszában ismét tekintsük át az eddig tanultakat! Induljunk ki a tómeder rajzából, és kérdezzük meg, milyen terület növényeirõl tanultunk az elmúlt idõszakban! Írjuk fel címnek „A víz és vízpart növényei”-t Válogassák ki a tanulók a tanult növények képkártyáit és helyezzék el a rajzon. Nevezzék meg az ábrázolt növényeket, és a területet, amelynek jellemzõ növényei. Az ábrán a part felé haladva milyen növénycsoportok (tudományos nevén zónák) követik egymást? (hínáros, nádas). Már adott az óra célkitûzése: A mai órán már a vízpart növényeirõl, a fákról tanulunk. Az új anyag feldolgozása történjék a munkatankönyv feladatainak sorrendjében! Lehetõség szerint minden tanuló elõtt legyen egy fûzfavesszõ és néhány fûzfalevél is, hogy tulajdonságaikat ismét megfigyelhessék. Elemezzük a tanulmányi sétán készített kéregmintát! Egy részét ragasszák be a diákok a 3. feladathoz!

Követelmény: – A tanuló ismerje a vízparti fák jelentõségét a víz- és vízpart életében. – Ismerje fel a tanult fákat tulajdonságaik alapján. – Tudja, hogy az évszakok változása milyen hatással van a fák életére.

Követelmény: – Tudja jellemezni a tanuló a felfutó sövényszulákot! – Tudja, melyek a virág részei! – Ismerje, miért fontosak a virágok az állatok életében és milyen feladatot látnak el a rovarok a növényi élet során!

13. óra: Virágzó nádas Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ szakaszában rajzoljunk fel a táblára egy tómedret, és jelöljük rajta az eddig tanult növényzeti öveket (hínáros, nádas)! Tanári képkártyáinkat rakjuk ki a megfelelõ helyre, és egy-egy tanulóval röviden jellemeztessük a képen látható növényeket! Gyûjtsük össze a hínáros és a nádas jellemzõit szókártyák segítségével ! A legfontosabbak a következõk: növényei aljzaton gyökereznek, nagy termetûek, gyökérzetükkel erõsen kapaszkodnak, száruk erõs, hajlékony. Játsszunk be egy rövid videó film, vagy CD részletet a nádasról! Szempont: „Figyeljék meg, hogy a nádas övében a nádon és a gyékényen kívül milyen növények találhatók!” Ezt követõen a munkatankönyv feladatainak sorrendjében dolgozzuk fel az óra anyagát!

47

48

16. óra: Megfigyelés, vizsgálódás Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. Eme feldolgozására csak ott van lehetõség, ahol magasabb óraszám áll a tantárgy rendelkezésére, vagy a helyi tanterv alapján lehetõség nyílik több anyagrész feldolgozására is. Maga az óra vizsgálódásra, munkálkodásra tervezett, és mint már korábbi módszertani ajánlásban is volt róla szó, kiemelt jelentõsége van a tanulói munkálkodásnak, az egyéni és a csoporttevékenységnek, és feldolgozhatjuk az anyagot a szabadban is. Mivel szerepel benne új ismeret is (a virág részeinek – termõ, porzók – megnevezése) ennek a résznek a feldolgozása ajánlott. Ha nincs lehetõségünk önálló tanóra keretében feldolgozni az ajánlott anyagrészt, úgy a következbe (vagy az elõzõbe!) építsük be!

Követelmény: – Tudjon a gyermek tanítói utasítás alapján egyszerû megfigyelésekre, vizsgálódásokra. – Legyen képes a különbözõ növények tulajdonságait összehasonlítani. – Ismerje a virágos növény és a virág részeinek nevét: csészelevél, sziromlevél, porzók, termõ.

Követelmény: – Tudja a diák, hogy a vízparton különféle lágy szárú növények élnek. – Biztonságosan legyen képes megnevezni a lágy szárú növény részeit. – Ismerje a virág részeit.

15. óra: A vízpart virágoskertje Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra. Ennek az órának az elsõ részében se maradjon el az eddig tanult anyagrészek ismétlése az elõzõekben leírtak alapján annál is inkább, mert most már a tanulóknak a víz- és vízpart valamennyi zónájának növényeirõl vannak ismereteik. Folytassuk a számonkérést a lágy szárú növényekrõl az elõzõ években tanultak ismétlésével, majd zárjuk játékos feladatokkal, a MINI-LÜK füzetsorozat felhasználásával. Az új anyag feldolgozását ismét alapozzuk a tanulmányi séta tapasztalataira! Ha a környékünkön nem nyílik õszi kikerics, akkor a területünkön élõ növény jellemzõit figyeltessük meg! A lényeg, hogy közvetlen tapasztalás útján ismerjék meg a tanulók a virág részeit. (Használjuk a szertár kétszikû virágmodelljét is!)

49

50

18. óra: Növénygyûjtemény készítése Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Szintén egy kiegészítõ anyagrészhez értünk. Ha van idõnk a feldolgozására, feltétlenül szánjuk rá, mert nagyon fontos, szemléletformálásra alkalmas óra. Ha van az iskola szertárában régi növény- vagy rovargyûjtemény, feltétlenül vigyük be és mutassuk be, hogy mennyi élõlény esett áldozatául az ilyen jellegû tevékenységnek! Nézzük meg a gyûjteményeket és emeljünk ki egy-egy ritka, védett élõlényt! Beszéljük meg, nem látjuk már ezeket! (Mert begyûjtötték, mert nem ismerték, mert nem tudták, milyen értékes.) Tegyük fel a kérdést, miért nem kötelezõ (sõt tilos!) az iskolákban a növény- és rovargyûjtemények készítése. Emeljük ki: kutatók készítenek gyûjteményeket, de csak tudományos célra, nagyon szigorú szabályok betartása mellett. Fontos azt is megbeszélni, hogy a gyûjtemény készítéséhez miféle tartósítószereket használtak és azok nem megfelelõ kezelés során (bejutva a talajba, vizekbe) komoly következményekkel jártak. Ezek után térjünk rá, hogy mi milyen gyûjteményt készítünk, és buzdítsuk a tanulókat az ilyen jellegû megfigyelésekre!

Követelmény: – Értse a diák, hogy miért tilos a hagyományos jellegû növény- és rovargyûjtemény készítése. – Alakuljon ki benne a természetvédelem iránti igény. – Legyen képes „természetbarát” gyûjtõmunkára.

Követelmény: – Tudja a tanuló, hogy az évszakok változásával a növények is változnak. – Legyen képes egyszerû vizsgálódásokra, megfigyelésekre önállóan is. – Alakuljon ki benne, a szakirodalomban való búvárkodás iránti igény.

17. óra: A fák tanulmányozása Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. Ennek az órának a típusa is munkáltató óra, s fõ jellemzõje a tanulói tevékenység. Fontos, hogy ne tervezzünk ellenõrzést, és az idõbeosztásunkat is úgy rendezzük, hogy kb. 15 percet töltsön ki az elõkészítõ (anyagkiosztás, a feladat, tennivalók megbeszélése) és értékelõ (óra végén a munkák értékelése) tevékenység. A tanulók munkavégzését is elõre tervezzük meg az anyagkészletnek megfelelõen! Fõleg csoportmunkát és egyéni munkát. Mindkét foglalkoztatási forma alkalmazása fontos, mert míg az elõbbi a közös szellemet erõsíti, addig utóbbi sikerélményekhez juttatja a tanulót.

51

19. óra: Az õszi idõjárás megfigyelése Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. A korábbi években már több idõjárásmegfigyelést készítettünk. Ennek lényege, a különbözõ évszakok idõjárásának, illetve azok elemeinek összehasonlítása. A tanórán vagy megbeszéljük a megfigyelés szempontjait, módszereit, vagy ha ezt elõzõleg megtettük, elemezzük, hasonlítsuk össze vizsgálataink eredményeit. Beszéljük meg, hogy az idõjárás ilyen jellegû alakulása, milyen hatással van a víz- és vízpart életére, és ismételjük át, amit e terület növényeirõl tanultunk! Követelmény: – Legyen képes a gyermek az idõjárás önálló megfigyelésére. – Alakuljon ki benne a rendszeres megfigyelések iránti igény. – Tudja, hogy az idõjárás változása milyen hatással van a vizek életére.

52

20. óra: Készülõdés a télre Módszertani kiegészítés: kombinált típusú óra. Mivel van elegendõ idõnk, ezért tervezzük úgy a tanórát, hogy a számonkérõ részben most se maradjon el az eddig tanultak ismétlése, új szempontok szerinti rendszerezése. Kezdhetjük az ismétlés a növények és állatok képkártyákról való felismerésével, vagy játszhatunk barkochbát az élõlényekkel kapcsolatosan, de nagyon élvezik a gyerekek a MINI-LÜK füzetsorozattal való gyakorlást is. Térjünk ki arra, hogy az idõjárás változása megváltoztatja a növények életét és hatással van az állatok viselkedésére is! Ezt kövesse a célkitûzés, majd az új anyag feldolgozása a tankönyv alapján! Követelmény: – Tudja a tanuló, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élõlények életére. – Tudjon példát mondani az állatok téli idõjáráshoz való alkalmazkodására. – Tudja, mi a különbség az odú és az etetõ között.

53

Ajánlott filmek és CD-ROM-ok: Életközösségek 1.: Kis növényismeret Életközösségek 4.: Vizek mentén

54

22. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra. A témakör minden tanórájának számonkérõ részében átismételtük az addig tanultakat, így folyamatosan felszínen tartottuk és gyakoroltuk a fontosabb ismereteket, fogalmakat, ezáltal nagyon jól elõkészítettük a rendszerezést. Törekedjünk olyan általánosítások megláttatására, melyek megfogalmazása csak a téma egészének áttekintése alapján lehetséges. Ezek a szempontok erõs motiváló hatásként szerepelhetnek és mellõzhetik a monoton mechanikusságot. A munkatankönyv feladatai ötletet, segítséget adnak a tanultak rendszerezésére, de használhatjuk azokat a módszereket is, amelyek a témakör egyéb óráinak számonkérésekor voltak segítségünkre.

Követelmény: – A diák tudja felsorolni a vizes területek tanult részeit. – Biztonságosan nevezze meg a lágy szárú növények részeit, egyezõ és eltérõ tulajdonságait, a virág lágy részeit: csészelevél, sziromlevél, porzók, termõ. – Legyen képes felsorolni néhányat valamennyi szint növényeibõl. – Tudja, hogy az idõjárás változása milyen hatással van az élõlényekre. – Ismerje fel a tanult élõlényeket a valóságban és képekrõl is.

21. óra: Videó film vagy CD-ROM megtekintése a vizekrõl Módszertani kiegészítés: személtetõ, rendszerezõ, ismétlõ jellegû óra. A vizek növényvilágának megismerését taglaló témakörünk végéhez értünk. A mai órán lehetõségünk nyílik az eddig tanultak rendszerezésére. Elsõ részében tegyük ki a tanult élõlények applikációit, jellemezzük azokat legfontosabb tulajdonságaik alapján, majd csoportosítsuk különbözõ szempontok szerint! Válasszunk olyan videó filmet vagy CD-ROM-ot, amelyen sok növény látható! A film megtekintése elõtt alakítsunk ki két csoportot a tanulók között! Az egyik képkártyái közül különítse el azon élõlényeket, melyek a filmen szerepeltek, a másik írja be Természetbúvár naplójába a még nem tanult növények nevét. A film megtekintése után kérjük számon a csoportok munkáit! Ha idõnk engedi, megoldhatunk egy LÜK feladatot is.

55

Madármegfigyelés Ennek az órának az anyaga szerves folytatása az elõzõnek. Ha van rá lehetõségünk, és a helyi tantervünk megengedi, érdemes idõt szánni a madáretetõk vendégeinek megfigyelésére. Óriási élményanyaggal lesznek gazdagabbak tanulóink, és az ilyen jellegû tevékenység nagymértékben alakítja a természethez való viszonyulásukat. Õsszel elkezdett növénygyûjteményünket most madármegfigyelésekkel bõvíthetjük. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv tanulói jegyzete.

24. óra: Témazáró felmérés Módszertani kiegészítés: Ezt az órát tekinthetjük az elõzõ folytatásának, és ismétlõ–rendszerezõ jellegûek, de egyre nagyobb az igény az egyes témakörök befejezésekor a tanultak ellenõrzésére, sõt értékelésére. Az ismétlõ–rendszerezõ órán is végzünk ellenõrzést, hiszen azt vizsgáljuk, hogy mely ismereteket sajátították el megfelelõ szinten tanítványaink, és melyek azok a részek, amelyeket még gyakorolni kell. Az ellenõrzõ témazáró feladatlapokat úgy állítottam össze, hogy azok kiterjednek a témakörben feldolgozott minden lényeges ismeretre és tevékenységre.

Követelmény: – Tudja a tanuló, hogy miért fontos a madarak téli etetése. – Legyenek ismeretei arról, hogy a különféle madarak más és más táplálékot fogyasztanak szívesen.

Követelmény: – A gyermeknek alakuljon ki az igénye a természet élõlényeinek megfigyelése iránt, s ennek során legyen türelmes és kitartó.

23. óra: Madáretetés Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. A madáretetés elõkészületei már az õszi idõszak ban, a 20. óra keretén belül megtörténtek. Akkor megbeszéltük, miért fontos ez a tevékenység és azt is, hogy milyen eleségek gyûjtését kezdhetjük meg. Most, január közepén, itt az ideje a madáretetésnek. A tankönyv több ötletet, javaslatot ad az eleség kihelyezésére. Lehetõleg a tanóra minél nagyobb részén tartózkodjunk a szabadban, töltsük fel madáretetõin ket, és figyeljük meg a táplálkozó madarakat.

56

57

A dolgozat értékelése, javítása: A dolgozat értékelése során emeljük ki a típushibákat, e feladatokat javítsuk közösen, vagy olyan tanuló oldja meg a táblánál aki ezeket helyesen oldotta meg.

25. óra: A dolgozat értékelése, javítása Módszertani kiegészítés: Ezen az oldalon az elsõ témakör ellenõrzõ témazáró feladatlapjainak B változata látható. A két verzió összeállításánál arra törekedtem, hogy ne legyenek bennük teljesen azonos elemek, ugyanakkor a kérdések nagyjából azonos nehézségûek legyenek. A feladatlapok ábrái azonosak a munkatankönyvben szereplõkkel, így a felismerés nem jelenthet nehézséget a gyerekeknek. A kétféle variáció lehetõséget ad a tanítónak, hogy válasszon a feladatlapok közül, vagy csoportokra bontva az osztályt, mindkettõt megoldassa. A feladatok mellett szerepel a helyes megoldására adható, javasolt pontszám, és a feladatlap alján a tanuló teljesítményének minõsítése osztályzattal. Nem fontos az érdemjeggyel való értékelés, történhet szóban, vagy rövid írásos formában is. Ezt minden iskolában a pedagógiai program alapján elkészített helyi tanterv szabályozza.

58

II. témakör Az elsõ fejezetet, amely a víz és vízpart növényvilágát vette nagyító alá, sõt, amelyekben az õszi idõjárásmegfigyelés és a télre való felkészülés is helyet kapott, november közepére befejeztük. A második témakör egyrészt bõvíti az elsõ két osztály társadalomismereti és egészségtani anyagrészeit, valamint jelentõs része tájékozódási és földrajzi alapismereteket tartalmaz. A tanulók életkori sajátosságainak megfelelõen, közvetlen munkálkodás során, terepasztalon, a szabadban (hóban) kialakítható felszíni formákkal ismerkednek, amelyek a negyedik osztályos térképismeretet készítik elõ. A harmadikban még nincs szükségünk térképre. Tehát abban az idõszakban (télen), amikor kevés lehetõségünk van a természeti környezet megfigyelésére, ezen anyagrészek tanításával bõvítjük a korábbi ismereteket. Az elõzõ fejezet módszertani kiegészítéseiben az új anyagok feldolgozását többségében a munkatankönyv feladatai alapján, azok sorrendjében javasoltam. Tettem ezt azért, mert annak minden egysége az adott óra módszertani lépéseire épül. Ez az azonos algoritmus szerinti tananyag feldolgozás megkönnyíti a tanító munkáját, keretet ad az egyes tanóráknak, és jó szolgálatot tesz a gyermek tanulásának segítésében. A javaslatoktól, s azoktól bárki eltérhet, változtathatja, saját ötleteivel gazdagíthatja, az osztály összetételének, fejlettségének megfelelõen alakíthatja, élve a pedagógia módszertani szabadságával. A módszertani kiegészítések és a munkatankönyv feladatai nem csak a tanórai munkához adnak segítséget, hanem a természetismereti tantárgyak oktatásának egy másik szervezett formájához is, a tanulmányi sétához. Nézzük meg röviden e két szervezeti forma didaktikai sajátosságait: – A tanulmányi séták témái szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz. Szervezhetõk egy témakör tárgyalása elõtt (ilyenkor tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgálnak), vagy után (ezek az ismeretek alkalmazására, rögzítésére alkalmasak). Mi a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve az elsõ változat mellett döntöttünk, mert a kisiskolás csak közvetlen tapasztalás után képes az ismeret elsajátításra, fogalomalkotásra. – A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlenül vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató–nevelõ munkánk alapvetõ szervezeti formája. A témában való helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözõ óratípusokat különböztetünk meg: – bevezetõ (témanyitó) óra, – új ismereteket feldolgozó óra, – ismétlõ–rendszerezõ óra, – munkáltató óra, – ellenõrzõ óra, – szabadban tartott óra, – kombinált vagy vegyes típusú óra.

59

27. óra: Én is változom Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra. Az óraszámonkérõ részében vegyük át részletesen mindazt, amit második osztályban az emberi testrõl és az érzékszervekrõl tanultunk. Feltétlenül használjuk az akkor segítségünkre lévõ szemléltetõ eszközöket, applikációkat valamint szókártyákat. Az ismétlés módja attól függ, mennyire volt tartós a tananyag bevésése. A tanári asztalon lévõ szókártyákat egyéni, vagy csoportmunkában feleltessük meg az applikáció (emberi test) megfelelõ részeivel. Ha ez zökkenõmentesen történik, és az adott testrész egy-egy jellemzõ tulajdonságát vagy funkcióját is el tudják mondani a tanulók, akkor nincsenek hiányosságaik és megismételhetjük a második osztályban végzett testméret mérést. Hasonlítsuk össze a két alkalommal mért adatokat és dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyv feladatainak sorrendjében. Fontos: a következõ tanórára hozzanak a diákok fotókat önmagukról, növekedésükrõl és az eddig eltelt idõszakról.

Követelmény: – A tanuló biztonsággal tudja megnevezni az emberi test részeit és érzékszerveit. – Lássa át, hogy mi a különbség a növekedés és a fejlõdés között. – Értse meg, hogy saját viselkedése hatással van környezete hangulatára is.

26. óra: Az új témakör bevezetése Módszertani ajánlás: témaindító óra. A második témakör több, kisebb önálló elembõl áll. Az elsõ nagy egység az egészséges életmód, betegség, közlekedés és a környezetvédelem témák köré szervezõdik. A második a természetföldrajzi környezet témát öleli fel. Javaslom, hogy látogassanak el a gyerekek a település egészségügyi intézményébe, ahol az orvostól, védõnõtõl kérjünk segítséget, hogy tájékoztassa diákjainkat az egészséges életmód fontosságáról, a betegségek megelõzésének módjairól és saját munkájáról. Ha erre nincs lehetõségünk, tekintsünk meg egy videó filmet hasonló témakörben, vagy figyeljék meg a település vagy az iskola környékének közlekedését. Természetesen kombinálható a két téma: amíg elgyalogolunk az egészségügyi intézménybe, figyeljük meg a közlekedést is.

60

61

62

29. óra: Én és környezetem Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében egy tanuló magyarázza el, mi a különbség a növekedés és fejlõdés között, egy másik diák pedig a táblánál dolgozva helyezze el a táplálékpiramisba a tápanyagok szókártyáit! Beszéljük meg, hogy miért így alakul a piramis! Ezután osszuk öt csoportra az osztályt, és mindegyik foglalja össze az étkezések menüjét (Mit eszünk reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára, vacsorára?). A csoportvezetõ, olvassa fel a leírtakat, majd elemezzük az elmondottakat. Nézzünk meg egy rövid videó film részletet egy mozgásos tevékenységrõl, és röviden vitassuk meg, miért fontos a mozgás, a sport az ember életében. Ezután dolgozzuk fel a feladatok sorrendjében az új anyagot!

Követelmény: – Legyen képes észrevenni a gyermek az anyagok környezetszennyezõ vagy veszélyes tulajdonságait. – Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. – Ismerje a környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásait.

Követelmény: – Alakuljon ki a diákban az igény a helyes napirend betartása iránt. – Ismerje az egészséges életmód feltételeit. – Legyen képes összehasonlítani saját tapasztalatait társaiéval.

28. óra: Egészséges életmód Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra elején, a számonkérés során rakják ki a tanulók fényképeiket idõrendi sorrendben! Közben egy diákot kérjünk meg, hogy tegye fel a táblára az életkori szakaszokat megnevezõ szókártyákat, szintén idõrendben. Egészítsük ki a szókártyákat két felirattal: születés, csecsemõkor! Ezek után néhány gyerek tegye a saját képeit a szókártyák alá, majd elemezzük a fotókat, és beszélgessünk róluk! Melyiken látható, hogy vidám a gyerek? Melyiken szomorú? Mi lehet ezen érzések oka? Beszélgessünk arról is, hogy miért fontos az egészség, és hogy megõrzésének érdekében ismerjük önmagunkat. A munkatankönyv motivációs szövege alapján vizsgáljuk meg, mit jelent a harmónia saját életünkben, majd a feladatok alapján ismételjük át mindazt, amit az egészséges életmód követelményeirõl tanultunk, és végül dolgozzuk fel az új anyagot!

63

EGÉSZSÉG

EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET

Követelmény: – Ismeretei ébresszék rá a tanulót, hogy felelõs a természet védelméért, ezért becsülje meg környezetének értékeit. – Legyen képes a környezetérõl különféle módokon szerzett ismereteit egymással összevetni, megfigyeléseinek eredményeit elemezni, értelmezni. – Tudja, miért fontos a szelektív hulladékgyûjtés a környezet védelme érdekében.

Beszéljük meg, hogy milyen összefüggés van a két szó jelentése között, hogyan hat az egyik a másikra! Ezt követõen applikációs kártyák vagy a munkatankönyv képei alapján gyûjtsük össze, melyek az egészséges környezet alapelemei (tiszta víz, -levegõ, - talaj)! Tekintsük át, hogy az ember milyen módon veszélyezteti ezt és világítsunk rá, miként befolyásolja általa az emberi életet. Elemezzük a munkatankönyv motivációs képeit, s dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében.

64

31. óra: Betegség Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében applikáció (ha nem tudjuk megoldani, a munkatankönyv 47. oldal 6. feladatának rajzai) segítségével gyûjtsük össze azokat a legfontosabb szennyezési területeket, amelyekkel az emberiség veszélyezteti környezetét! Ezután mindegyik rajz mellé írjuk oda, hogyan akadályozhatjuk meg ezeket! Keretezzük be azt, amely ellen mi (a tanulók) a legkönnyebben tehetünk (szemetelés). Emeljük ki a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát a környezetvédelem szempontjából. Beszéljük meg, hogy az egyes környezetet szennyezõ elemek miként módon hatnak az ember egészségére, milyen betegségeket okozhatnak és már át is tértünk az új anyag feldolgozására, amelyhez bõséges feladatmennyiséget kínál munkatankönyvünk.

Követelmény: – Ismerje a diák a leggyakoribb betegségek tüneteit. – Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. – Ismerje a betegségek elkerülésének módjait. – Ismerje a beteglátogatás, betegápolás szabályait. – Legyen tisztában a kuruzslás veszélyeivel.

30. óra: Környezetvédelem. Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. A tanórát kezdhetjük azzal is, hogy elhelyezzük a táblára a két szókártyát:

65

32. óra: Közlekedés a lakóhelyen Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. A tanulók biztonságos közlekedése kiemelt oktatási és nevelési feladatat. Néhány településen a kisiskolások önállóan járnak iskolába. A gyalogos közlekedés szabályait már csak át kell ismételni az elõzõ évekrõl, ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Vannak települések, ahol önállóan közlekednek ugyan a 3. osztályosok, de nem ismerik a kerékpározás alapvetõ szabályait. Ennek elsajátítása és begyakorlása a mai óra feladata. Az elméleti ismeretek után az iskolaudvaron alakítsunk ki közlekedési helyzeteket, ahol gyakoroljuk a tanultakat. Követelmény: – Legyen képes a gyermek biztonságos gyalogos közlekedésre otthona és iskolája környékén. – Ismerje az alapvetõ kerékpáros közlekedési szabályokat. – Tudja, hogy a fegyelmezett közlekedéssel mások biztonságát is óvja.

66

33. óra: Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés elsajátítására Módszertani kiegészítés: gyakorló óra. Ezen az órán lehetõség szerint az iskola környékén gyakoroljuk a kerékpáros közlekedés szabályait. Fontos, hogy külön megbeszéljük a közlekedési táblák jelentését, és felhívjuk a tanulók figyelmét a balesetveszélyre. Követelmény: – Legyen képes a gyermek a biztonságos gyalogos közlekedésre otthona és iskolája környékén. – Ismerje az alapvetõ kerékpáros közlekedési szabályokat. – Tudja, hogy a fegyelmezett közlekedéssel mások biztonságát is óvja.

67

68

35. óra: Modellezés Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. Ennek az órának az elején kevés idõt fordítsunk a számon kérésre, csak az irányok gyakorlását helyezzük elõtérbe! Ehhez felhasználhatjuk a LÜK füzetek feladatait is. A tanóra nagy részét a munkáltatásra fordítsuk! A tanulók személyes tárgyaikról készítsenek egy-egy alaprajzot úgy, hogy körberajzolják azokat, de a térlátás fejlesztésének érdekében az a legfontosabb, hogy a közösen kirakott modell (5–6. feladat) alaprajzát egyénileg, önállóan próbálják elkészíteni. A 13. feladat megoldása után végezhetünk még hasonlókat a LÜK füzetekben is.

Követelmény: – Legyen képes a diák térképszerû képes ábrázolásra. – Tudjon készíteni térképvázlatot az iskola környékérõl. – Legyen képes térképvázlatba útvonalat berajzolni elõzetes bejárás után. – Tudjon a szimbolikus jelek használatára.

Követelmény: – Tudjon a tanuló eligazodni lakóhelyén és annak környékén. – Használja biztonságosan a tájékozódással kapcsolatos alapvetõ kifejezéseket. – Legyen képes eligazodni lakása és iskolája környékén.

34. óra: Tájékozódás a lakóhelyen Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ahhoz, hogy a kisgyermek megfelelõ módon képes legyen eligazodni saját környezetében, és biztonságosan tudjon közlekedni, elengedhetetlen a tájékozódási alapismeretek tanítása és gyakorlása. Most a tanult ismeretekre építve bõvítjük a tanulók tudását. Nagyon fontos, hogy alaposan vagyük át alapvetõ ismereteket a tanteremben (ehhez adnak ötleteket a munkatankönyv 1–2. feladatai) és csak utána menjünk ki, és gyakoroljuk azokat a szabadban. A megváltozott helyszín általában megzavarja a tanulókat, és azok az elemek, amelyek nem okoztak gondot az osztályteremben, problémát jelenthetnek a terepen. Az udvari gyakorlást követheti az egyre táguló környezetben való tájékozódás. Ehhez adnak ötletet a munkatankönyv feladatai.

69

70

37–38. óra: Tanulmányi séta. Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Tanmenetünk szerint erre a sétára a téli szünetet követõ elsõ tanórán kerül sor. Ha lehetõségünk van rá, menjünk ki a szabadba és figyeljük meg a környék felszíni formáit, természetes képzõdményeit! Vizsgáljunk meg hópelyheket nagyító segítségével! Erre a 47. órán lesz szükségünk. Nem zavaró, sõt egyrészt kellemes látvány, ha éppen havas a táj és a jég borítja a természetes vizeket, másrészt megfelelõ mennyiségû tapasztalatot szerzünk a témakör késõbbi anyagrészeinek tárgyalásához (a víz körforgása, a víz tulajdonságai). A séta megkezdése elõtt alakítsunk csoportokat és nevezzük ki a csoportvezetõket, majd minden egységnek adjunk külön megfigyelési szempontokat. Szervezhetjük a sétát egyszerû útvonalrajz vagy alaprajz alapján is, a tanulók tájékozódó-képességére hagyatkozva, ilyenkor mi csak helytelen útirányválasztás esetén korrigáljuk az útvonalat. Ha havas a táj, akkor a séta helyszínén vagy az iskolaudvaron hóból alakítsuk ki a látott felszíni formákat! Ha erre nincs lehetõségünk, akkor a tankönyv feladatai alapján tegyük meg mindezt az osztályteremben, a terepasztalon.

Követelmény: – Alakuljon ki bennük az önálló megfigyelés iránti igény. – Legyen képes önállóan tájékozódni egyszerû alaprajzok alapján. – Tudja lerajzolni vagy természetes anyagból kialakítani a látott felszíni formákat.

Követelmény: – Legyen képes a gyermek önállóan elkészíteni egyszerû tárgyak körvonalrajzát. – Tudja megfeleltetni az egyszerûbb körvonalrajzokat az eredeti tárggyal. – Ismerje az alaprajz fogalmát.

36. óra: Alaprajz készítése Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ennek az órának a feladata egyrészt, hogy a tanuló képes legyen egyszerû útvonalrajzokat készíteni, másrészt, hogy megalapozza a 4. osztály térképismeretét. Az alaprajz készítése egy bizonyos térlátást igényel. Ezért nagyon fontos a fokozatosság betartása, amit a munkatankönyv feladatainak sorrendje segít. Nagyon fontos ezen az órán is a bõséges szemléltetés és az aktív tanulói tevékenység, a munkáltatás. Vigyünk be az osztályterembe minél több olyan tárgyat, amelynek a körvonalát könnyen megrajzolják a tanulók! Minden esetben hasonlítsuk össze a körvonalat az eredeti tárggyal, állapítsuk meg a hasonlóságokat és a különbségeket! Érdekes feladatot is tartalmaz a munkatankönyv: elvégezheti a tanulók, ha biztosítunk számukra egy-egy sötét színû kartont vagy textíliát. A krétaport liszttel helyettesíthetjük.

71

72

40. óra. Amerre a szem ellát Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. A felszíni formák tanítása során az alábbi logikai lépések követése ajánlott: 1. Mindig a tapasztalásból induljunk ki! Utaljunk vissza a tanulmányi sétán látottakra, vagy tekintsünk meg rövid videó film részletet az adott felszíni formákról (Egymillió lépés Magyarországon), esetleg más szemléltetõ eszközt (dia, fotó, írásvetítõ) felhasználva gyûjtsük össze az adott felszíni forma jellemzõit. 2. Alakítsunk ki a terepasztalon az új anyagban szereplõ felszíniformát! 3. Figyeljük meg, beszéljük meg jellemzõit, részeit! 4. Keressük meg a munkatankönyv 66–67. oldalain a megismert felszíni formákat! 5. Figyeljük meg a színezést! 6. Ennek alapján oldjuk meg a munkatankönyv kapcsolódó feladatait!

Követelmény: – Ismerje és használja a gyermek a domborzat és a síkság fogalmakat. – Ismerje a síkság térképi színjelölését. – Tudjon terepasztalon síkságot kialakítani.

Követelmény: – Szerezzen a diák gyakorlatot egyszerû megfigyelések végzésében, helyes értelmezésében. – Ismerje fel, hogy a változás oka a kölcsönhatás. – Mondjon egyszerû példákat az idõjárás változásaira és nevezze meg a változást elõidézõ elemeket.

39. óra: A téli idõjárás megfigyelése Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az egyes évszakok idõjárását alakító tényezõk összehasonlítása a feladatunk. Ezért szerencsés, ha a téli idõjárás megfigyelésének szempontjait már elõzõleg megbeszéltük és erre az órára már minden tanulónak kész idõjárási naptára van. Hasonlítsuk össze ezeket, s elemezzük az egyes elemek (napsütés, csapadék, szél) elõfordulásának gyakoriságát, formáját (csapadék-formák, szél erõssége), majd oldjuk meg a munkatankönyv 3. a. feladatát! Ezt követõen hasonlítsuk össze a téli idõjárási megfigyelésünket az õsszel végzett megfigyeléssel! Beszéljük meg a változásokat, majd oldjuk meg a munkatankönyv további feladatait! Befejezésül gyakorolhatjuk a tanultakat a MINI-LÜK füzetek segítségével.

73

74

42. óra: Folyók és tavak Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében gyõzõdjünk meg arról, hogy a felszíni formákról tanult ismereteket men�nyire sajátították el tanulóink. Történhet ez a munkatankönyv 70. oldalának 1. és 2. feladatai alapján, vagy készíthetünk hasonló feladatlapot a témazáró elemeinek felhasználásával, esetleg erre a célra alkalmazhatjuk a MINI-LÜK füzetsorozat felszíni formákkal foglalkozó oldalait is. Ezután dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyvi feladatok segítségével. Az óra eleji beszélgetés során a tankönyv motivációs képe mellett ajánlatos még néhány fotót, diaképet, videó film részletet is bemutatni természetes vizeinkrõl, és tudatosítani, hogy természetes vizeink lehetnek álló- és folyóvizek. Ezt követõen beszéljük meg azok jellemzõ tulajdonságait és rögzítsük a tanult ismereteket a munkatankönyv megfelelõ feladatainál.

Követelmény: – Tudja a diák, hogy természetes vizeink lehetnek álló- és folyóvizek. – Legyen képes egymástól megkülönböztetni az álló- és folyóvizeket. – Tudja megkülönböztetni nagyságuk szerint a folyóvizeket.

Követelmény: – Ismerje a a tanuló domb és a dombság fogalmát, jellemzõit, részeit. – Tudja terepasztalon kialakítani és megnevezni a tanult felszíni formákat.

41. óra: Hegyek, völgyek között Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. A hangsúly a felszíni formák terepasztalon való kialakításán és jellemzõinek való megismerésén van. Ezt az órát is kezdjük ismétléssel. Alakítsunk ki a terepasztalon különféle felszíni formákat és kérdezzük meg a tanulókat, hogy ezek közül melyikkel foglalkoztunk részletesen! Rajzoljunk fel a táblára egy domborzati keresztmetszetet ábrázoló rajzot és mutassuk meg itt is, melyik rész a síkság! Tegyük a rajz alá szókártyáját, és jellemezzük az elmúlt órán tanultak szerint! Beszéljük meg a színjelölését, és színezzük ki ennek alapján. Jelöljük ki az óra célját: a mai órán a barnával jelölt felszíni formákról tanulunk részletesen. Ezek után dolgozzuk fel az új anyagot, a tankönyv feladatainak és a 40. óra módszertani kiegészítésében leírt logikai lépéseknek megfelelõen!

75

76

44. óra: A vizek haszna és veszélye Módszertani kiegészítés: kombinált óra. Ha van idõnk ennek az egységnek a feldolgozására, érdemes foglalkozni vele, hiszen olyan érdekes problémákat tárgyal, mint a víz haszna és veszélye. „A sivatagban szomjan lehet halni, az árvízbe bele lehet fulladni. A folyó mentén élõ ember gátszakadástól, árvizektõl tart, miközben néhány km-rel arrébb aszály tizedeli a termést.” (Dr. Alföldi László) E kettõsség megbeszélése és értelmezése ennek az órának a feladata. Nagyon fontos, hogy a vizek haszna kapjon nagyobb hangsúlyt, hiszen ez alapozza meg a következõ óra anyagát, hogy miért kell védeni vizeinket. Természetesen szót kell ejteni a vizek veszélyeirõl is. Egyrészt az árvízrõl (ami az utóbbi idõszakban hazánk egyes területein és külföldön is igen sok gondot jelentett), másrészt a természetes vizekben való fürdésrõl.

Követelmény: – Tudja a tanuló miért fontos a víz az ember és más élõlények számára. – Legyenek ismeretei a vizek veszélyeirõl. – Tudja, hogy természetes vizekben csak fürdésre kijelölt helyen szabad fürödni.

Követelmény: – Legyenek a gyermeknek ismeretei a víz felszínformáló tevékenységérõl. – Ismerje és használja a sziget és a félsziget elnevezéseket. – Értse az összefüggést a domborzat és a víz folyásának sebessége között.

43. óra: A víz felszínformáló munkája Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében ismételjük át a természetes vizekrõl tanultakat! Tehetjük ezt táblai vázlat formájában is. Írjuk fel a táblára a VIZEK fogalmat és kérdezzük meg a diákokat, hogyan csoportosítanák a tanult vizeket. Írjuk a címszó alá az álló- és folyóvizek fogalmát! Ezt követõen hasonlítsuk össze a természetes vizek egyezõ és eltérõ tulajdonságait és nevezzük meg a folyóvizek tanult formáit, nagyságuk sorrendjében. Nézzünk meg egy videó film részletet a vízfelszínt alakító munkájáról (hegyi patak kavicsokat gördít lefelé), vagy mutassunk be egy hasonló jelenséget a terepasztalon. Beszélgessünk a tankönyv bevezetõ képérõl a motivációs (kék) szöveg felhasználásával. Ezt követheti a célkitûzés (A mai órán a víz tevékenységérõl tanulunk), majd az új anyag feldolgozása a munkatankönyv feladatainak sorrendjében.

77

45. óra: Védjük vizeinket! Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében röviden foglaljuk össze, amit a felszíni formákról és a természetes vizekrõl tanultunk. Felhasználhatjuk ehhez az elõzõleg már említett táblai rajzot (metszetrajz) és vázlatot (vizek) is. Pótoljuk a még jelentkezõ hiányosságokat, és ha elõzõ órán nem volt módunk beszélgetni a vizek veszélyeirõl és hasznairól, foglaljuk össze röviden, vagy a tanulókkal gyûjtessük össze a lényeget a tankönyv 76–77. oldalainak ábráiról! Rögzítsük, hogy a tiszta vízre minden élõlénynek szüksége van, ezért kiemelten fontos annak védelme. Már adott is az óra célkitûzése. Az új ismeretet dolgozzuk fel a munkatankönyv feladatainak sorrendjében!

46. óra: A víz tulajdonságai Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ezt a tanórát szinte teljes egészében a megfigyelés jellemzi. Bizonyos vizsgálódásokat (olvadás) a tanító mutat be modellkísérletként. A számonkérõ rész legyen rövid, lényegre törõ, irányítása a tanulók figyelmét a víz tulajdonságaira! Az új anyag feldolgozását végezzük a munkatankönyv feladatainak sorrendjében! A hópehely közvetlen megfigyelésére márciusban nem valószínû, hogy sor kerülhet, de a téli sétán ezt megtettük, így most csak vissza kell emlékezni az akkor végzett megfigyelésekre.

78

Követelmény: – Ismerje a gyermek a víz fizikai tulajdonságait. – Biztonságosan tudja megnevezni a víz különféle halmazállapotait. – Értse mi az olvadás és az oldódás és a kettõ közötti különbség.

Követelmény: – Tudja a diák, hogy vizeink szennyezettségét az emberi beavatkozás befolyásolja. – Ismerje fel a vizeket szennyezõ forrásokat. – Alakuljon ki benne a vizek tisztaságának igénye.

Szakmai kiegészítés: A tanulónak még nem kell tudnia, hogy vizeinket helyzetük szerint két nagy csoportba osztjuk: felszíni vizek (folyók, tavak, tározók) és felszín alatti vizek (karsztvizek). Mi csak az elõbbiekrõl tanulunk.

79

80

48. óra: A víz körforgása Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ismét egy olyan tanóra következik, amelynek a bemutató kísérlet adja az alapját, illetve végigkíséri azt. A számonkérõ részben feltétlenül vegyük sorra a víz tulajdonságairól és halmazállapotairól tanultakat, valamint az olvadás és az oldódás fogalmát. Kövesse ezt a felszíni vizekrõl tanultak számonkérése csoportosítás formájában. Problémafelvetéssel folytathatjuk az óra menetét: Miért változik a folyók, tavak vízszintje? Bizonyára több választ is kapunk: (felhasználja az ember, elszivárog a talajba, esõvíztõl nõ a szintje), ezeket egyenként beszéljük meg, majd a munkatankönyv motivációs képének elemzése és bevezetõ szövegének (kék) megbeszélése alapján adjuk meg az óra célját és dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében!

Követelmény: – Ismerje a diák a víz körforgásának folyamatát. – Ismerjen legalább három csapadékfajtát.

Követelmény: – Tudatosuljon a tanulóban, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg. – Legyen képes észrevenni az anyagok változását és az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságokat. – Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat.

47. óra: Olvadás, oldódás Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Mivel ez idáig már sokat foglalkoztunk a vízzel, az óra számonkérõ részében ismételjük át a tanultakat! Elõször állítsuk a vízhozam mennyiségének sorrendjébe a vízfolyásokat a szókártyák segítségével (forrás, ér, patak, folyó, folyam), majd soroljuk fel az állóvíz és a folyóvíz jellemzõit. Emeljük ki a hasonló és az eltérõ tulajdonságokat! Ezt követõen egy tanuló mesélje el, mit tud a víz felszínformáló munkájáról! Csoportmunkában gyûjtsük össze, miért fontos a víz a földi életben, és melyek a veszélyei! Ezután egy diák mondja el, milyen módon szennyezi az ember a vizeket, és mit tehetünk ez ellen! Végül a 78–79. oldal képei alapján gyûjtsük össze, amit eddig megtanultunk. A számonkérõ részt zárhatjuk egy LÜK feladat megoldásával, ezt követõen pedig dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyv feladatainak sorrendjében!

81

82

50. óra: Víz és tûz Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében egy tanuló mesélje el, milyen módon történik a víz körforgása a természetben, majd egy másik a csapadékfajták jelei alapján sorolja fel azokat! Képek segítségével beszélgessünk el arról, hogy mire használjuk a vizet és miért fontos a földi élet során! Ezután nézzünk meg egy rövid videó film részletet a tûzoltásról! Kérdezzük meg a tanulókat, milyen szerepe van a víznek ebben a folyamatban! Ezzel a megbeszéléssel már át is tértünk az új anyag feldolgozására, amelyhez bõséges feladatsort kínál a munkatankönyv.

Követelmény: – Ismerjen a tanuló néhány éghetõ és éghetetlen anyagot. – Értse meg, hogy az égés több veszély forrása is lehet. – Tudja, melyek a teendõk tûz esetén. – Ismerje a tûzoltók telefonszámát és értesítésük módját.

Követelmény: – Értse meg a gyermek, hogy az ivóvíz kincs. – Tudja, milyen módon lehet takarékoskodni az ivóvízzel. – Legyenek ismeretei arról, melyek a szennyvíz kezelésének környezetkímélõ módozatai.

49. óra: A víz felhasználása és tisztítása Módszertani kiegészítés: kombinált óra. Ha van idõnk ennek az órának a feldolgozására, sok hasznos információhoz jutnak tanítványaink. Arról, hogy mi a víz haszna, már bõséges ismeretanyaggal rendelkeznek. Most közösen nézzük át, mire használják a háztartások a vizet! Ez nem jelent különösebb gondot. Ám amikor egy család napi vízfelhasználására térünk át, nagyon meglepõdnek a tanulók. Fõleg midõn szembesülnek azzal a ténnyel, hogy hazánkban, a háztartásokban azonos minõségû a vezetékes víz, vagyis egyformát használunk ivásra, fõzésre, mint mosásra, mosogatásra. Éppen ezért nagyon fontos megbeszélni azt, hogy hol és milyen módon tudunk takarékoskodni. Beszéljük meg tanítványainkkal a víz környezetkímélõ elvezetésének, tisztításának módjait, lehetõségeit. Ehhez adnak segítséget a munkatankönyv feladatai.

83

84

52. óra: A szél keletkezése és munkája Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részében foglaljuk össze, amit a felszíni formákról és a vizekrõl tanultunk! Használhatjuk metszetrajzot, amelynek segítségével átismételhetjük a domborzatról tanultakat. A vizekkel kapcsolatos ismereteinket áttekinthetjük a már ismert vázlat alapján! Fontos, hogy beszéljünk annak felszínformáló tevékenységérõl, hiszen ez adja az átmenetet a számonkérõ rész és az új ismeret feldolgozása között. Az új anyag feldolgozását kezdjük a munkatankönyv bevezetõ képének vagy egy rövid (kopár hegyeket bemutató) videó film részletnek a megbeszélésével! Rögzítsük, hogy a felszínt nem csak a víz, hanem a szél is alakítja. Kövesse ezt a szél munkájának modellszerû bemutatása a terepasztalon, amit a pedagógus a gyerekekkel közösen végezzen. A kétféle felszínt alakítsák ki a diákok, ám ha hajszárítót használunk, azt feltétlenül a tanító kezelje. Az anyagfeldolgozás további sorrendje a munkatankönyvet kövesse!

Követelmény: – Legyenek ismeretei a gyermeknek a szél felszínformáló tevékenységérõl. – Tudja a szél fogalmának jelentését. – Értse az összefüggést a domborzat, a növényzet és szél felszínalakító munkája között.

Követelmény: – Ismerje adiák a mágnesesség fogalmát. – Értse meg, hogy a mágnes azonos pólusai taszítják, a különbözõk pedig vonzzák egymást. – Tudatosuljon benne, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg.

51. óra: Vizsgálódás mágnesekkel Módszertani kiegészítés: munkáltató óra. Ebben az esetben a lehetõ legkevesebb idõt fordítsuk a számonkérésre, mert nagyon sok érdekes kísérletet mutat be munkatankönyvünk, és ezeket szívesen végzik el a tanulók. Szervezzük úgy a tanórát, hogy a gyerekek csoportmunkában el tudjanak végezni minden kísérletet. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a balesetveszélyre és a fegyelmezett és pontos munkavégzésre! Minden kísérlet megkezdése elõtt beszéljük meg a feladatot, a végrehajtás közben pedig ellenõrizzük és segítsük a tanulók önálló tevékenységét!

85

86

54. óra: A felszín és az ember Módszertani kiegészítés: gyakorló óra. Ezen a tanórán lehetõségünk van a témakör feldolgozása során elsajátított ismeretek rendszerezésére, új szempontok szerinti csoportosítására úgy, hogy az ismétlés vezérfonala az ember és a felszín kapcsolata legyen, mivel az új ismereteket feldolgozó órákon errõl kevés szó esett. A táblai domborzatot ábrázoló metszetrajz alapján ismételjük át a tanult felszíni formákat, azok részeinek megnevezését és színjelölésüket, majd beszéljük meg, hogy az egyes területeken milyen növényeket termeszt, és milyen állatokat tenyészt az ember, s ehhez a tevékenységhez miféle foglalkozások kapcsolódnak. Kövesse ezt a tanultak rögzítése a munkatankönyv elsõ feladatában! A helyi sajátosságok tárgyalása után a felszíni formák és települések közötti kapcsolatot dolgozzuk fel a munkatankönyv feladatai alapján.

Követelmény: – Tudja a diák, hogy a felszín, hatással van a növényzet kialakulására. – Ismerje saját településének legfontosabb adatait, természetföldrajzi jellemzõit. – Értse a felszín és a településtípusok közötti összefüggést.

Követelmény: – Alakuljon ki a tanulóban benne az önálló kísérletezés iránti igény. – Legyen képes a fegyelmezett munkavégzésre. – Csoportmunka során legyen tekintettel társaira, becsülje azok munkáját.

53. óra: Érdekes kísérletek Módszertani ajánlás: munkáltató óra. Ha lehetõségünk van rá, feltétlenül szánjunk idõt ennek a kiegészítõ anyagrésznek a feldolgozására, mert szívesen végzik a gyerekek, és nagyon sok kellemes élményt szerezhetünk nekik vele. A kísérletek többsége a levegõ mozgásával kapcsolatos, de vannak feladatok a víz párolgásának és a növények párologtatásának szemléltetésére is. Természetesen nem fontos, és nem is lehetséges valamennyi elem elvégzése. Célszerû csoportokat szervezni. Mindegyik válasszon magának egy vagy két feladatot, amit majd az óra utolsó harmadában társainak. Ezt feltétlenül kísérje a tanulók beszámolója, próbálják megmagyarázni a jelenségek okát! Ha ez nem sikerül, akkor segítsük õket magyarázatunkkal!

87

88

56. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: Ennek az órának a típusa és felépítése attól függ, hogy az elõzõ hogyan szerveztük, mire használtuk. Most ismét a téma leglényegesebb ismereteit tartalmazó témazáró feladatlapjait közöljük. Ezek felépítésére, használatára az elõzõ témakörnél (A víz- és vízpart növényvilága) leírtak az irányadók. Ha a témazáró feladatlapot nem csak ellenõrzésre, hanem a tanulók tudásának értékelésére is használjuk, ne elégedjünk meg az érdemjegyek puszta közlésével, hanem minden egyes diák teljesítményét szóban is minõsítsük. Emeljük ki a típushibákat, ha van ilyen. Az ilyenfajta értékelés útmutatást ad a gyermekek további munkájához.

Követelmény: – A helyi tanterv témakörre vonatkozó követelményei.

Követelmény: – A helyi tanterv témakörre vonatkozó követelményei.

55. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra. A mai órát szervezzük úgy, hogy elõször tekintsük át azokat az egységeket tekintsük át, amelyek gondot jelentettek! Kiemelten foglalkozzunk a természeti erõk felszínformáló munkájával, és a felszín, valamint a vizek témakörével! A rendszerezéshez felhasználhatjuk a tanórák számonkérõ részében használt módszereket, szemléltetõ eszközöket, vázlatokat, vagy választhatujk a munkatankönyv 96–97. oldalának feladatai közül is, a MINILÜK füzetsorozat e témakörrel foglalkozó elemét is. A közös ismétlõ–rendszerezõ órát követheti egy ellenõrzõ óra, amikor a tanulók önállóan dolgoznak a feladatlapokkal, majd a megoldások értékelésre, osztályozásra kerülnek.

89

56. óra: A dolgozat javítása, értékelése Módszertani kiegészítés: ellenõrzõ–gyakorló óra. Ezen az oldalon a „Tájékozódás, felszíni formák” témakör témazáró feladatlapjainak B változata látható. Az ezek használatával kapcsolatos javaslatokat már elõzetesen leírtam. A közölt feladatlapok egyaránt alkalmasak ellenõrzésre, gyakorlásra, ismétlésre, továbbá néhány elemüket kiemelve elõsegíthatjük az új ismeretek rögzítését is.

57. óra: A dolgozat javítása, értékelése Módszertani kiegészítés: ellenõrzõ–gyakorló óra. A dolgozat javítása elõtt emeljük ki azokat a feladatokat, amelyeket többségében jól oldottak meg a tanulók. Ezek a feladatok maradjanak a táblán, vagy csomagolópapírra felírva a diákok elõtt! Ezután nézzük át a típushibákat! Ha volt olyan feladat, amit az osztály közel 50%-a hibásan oldott meg, azt beszéljük meg részletesen és oldjuk meg közösen! Javítása történjen egyénileg, megoldásának ismételt ellenõrzésével. Ha marad idõnk, az óra végén készítsünk alaprajzokat, vagy oldjunk meg feladatokat a LÜK füzetekbõl!

III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton A III. témakör, amelyben a víz- és a vízpart állatvilágát vesszük szemügyre, tulajdonképpen az elsõ fejezet folytatása. Feladata a „Növények a vízben és a vízparton” fejezetben tanultak szinten tartása és az ismeretek bõvítése. Ez a fajta felépítés a természet ciklikus változásának tudatosítását is lehetõvé teszi. E témakör sem tudja nélkülözni a közvetlen tapasztalatszerzést, a tanulmányi sétákat, kirándulásokat. Ha lehetõségünk van rá (és elfoglaltságunk engedi), akkor szánjunk egy hétvégi napot (szombat) arra, hogy szervezzünk egy egész napos kirándulást az osztállyal! A természet iránt fogékony, a környezeti nevelést szívügyének tekintõ tanító vállalja ezt a tavaszi túrát és nem jelent megterhelést a számára. Általában a tanulók is szívesen jönnek el az ilyen kötetlen foglalkozásokra, mi pedig ilyenkor életközelben ismerjük meg tanítványainkat. Az egynapos kirándulás célja különbözik a tanulmányi sétától. Témája lazábban kapcsolódik a tananyaghoz. Elsõdleges cél új ismeretek szerzése (nem kizárólag természetismerettel kapcsolatos ismereteket értve ez alatt), komplex információ átadás, a tanulók tudásának integrálása. A kirándulásnak ne legyen „iskolás jellege”! Könnyed, lezser, játékos szellemben vezessük! Adjunk idõt az önfeledt játékra (bújócska, körjátékok, labdajátékok, csapatjátékok). A kirándulás célja lehet természetvédelem is. Ha környékünkön mûködik horgászegyesület vagy halastó, megbeszélhetjük vezetõjével, hogy egy napon elkísérjük õket ellenõrzõ útjukra, és megfigyeljük a természetes vizek és környékük állapotát, a horgászok tevékenységét, az ellenõrök munkáját. Segíthetünk a horgásztanya környékének szépítésében, vagy az ivadéknevelõ körüli munkában. A természetismeret tantárgy fõ célja a természet megismerése és védelme, amely feltételezi annak szeretetét, a hozzá való érzelmi kötõdést. Ennek egyik formája a fent vázolt kirándulás, ami által idõvel biztonságot szereznek tanítványaink az élõ természetben való tájékozódás terén. Soha ne feledkezzünk meg a természetben való viselkedés illemszabályainak tudatosításáról, az ízlésne velésrõl és ezek gyakoroltatásáról! – Ügyeljünk a természetes vizek tisztaságára! A szemetes partokat tisztítsuk meg! – A kihelyezett turistajelek közérdekûek. Óvjuk õket! – A kiabálástól, harsány társalgástól, zajongástól tartózkodjunk! – Nevünk megörökítésére nem az élõ fák törzse és az épületek falai alkalmasak, hanem alkotásaink. Ezért láttassuk meg tanítványainkkal a természet szépségét, fotózzunk, rajzoljunk, jegyzeteljük a kirándulások során és az iskolában (vagy otthon), készítsünk gyûjteményeket, tablókat „kincseinkbõl”. Munkáinkból kiállítást is rendezhetünk, hiszen a természet szeretete az alkotó képzelettel rendelkezõ embert gyakran mûvészi alkotásokra ihleti. Mindezen sokrétû lehetõségek mellett figyeljük meg azokat a jelenségeket, élõlényeket, amelyekkel az elkövetkezendõ idõszakban a tanórákon részletesen foglalkozunk! – Vizsgáljuk meg az állatok nyomait (elhullott tollak, ürülékek, szõrcsomók)! – Lessük meg, mely élõlények láthatók tavasszal a vízben és a vízparton, melyeknek vannak kicsinyeik! Elemezzük viselkedésüket, táplálkozásukat! A sétáról hazatérve – útközben – irányított beszélgetés során elevenítsük fel a látottakat, szükségszerûen adjunk magyarázatot a felvetõdött kérdésekre! (Ezáltal már elsõdlegesen rögzítjük azokat az ismereteket, amelyekre a tanórákon majd visszatérünk.)

90

91

92

60. óra: A víz parányi élõlényei Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Tanóránkat építsük a tanulmányi séta tapasztalataira. Vizsgáljuk meg a kirándulásról behozott vízmintákat! Attól függõen, hogy a körfolyamat melyik ciklusában van, láthatók benne különféle élõlények. A tiszta, élõ víz ciklusa egyszerûsítve a következõ: szervetlen anyag – alga – kis rák – hal (elpusztul, bomlik), szerves anyag – baktériumok – szervetlen anyag. Szintén a sétán figyelhettük meg a tejfehér örvényférget, amely minden lehetséges álló és lassan folyó, különbözõ hõmérsékletû vízben megél, hacsak az nem túlságosan szennyezett. Figyelem! A planáriák valójában nem férgek, de kitûnõ „bioindikátorok”. A földi gilisztát a sétán is megfigyelhettük, hozzunk be néhányat az osztályterembe és figyeljük meg testfelépítését, mozgását, majd engedjük ki a szabadba!

Követelmény: – Értse meg a tanuló, hogy az akvárium fala a moszatok megjelenésétõl zöldül meg. – Tudja jellemezni tulajdonságai alapján a férgeket. – Rövid megfigyelés után mindig engedje szabadon az élõlényeket.

Követelmény: – Legyen képes a gyermek egyszerû vizsgálatok, megfigyelések végzésére. – Tudja összehasonlítani a megfigyelt élõlényeket. – Legyen képes észrevenni a természetben bekövetkezett változásokat.

58–59. óra: Tavaszi séta a vízparton Módszertani kiegészítés: tanulmányi séta. Ha a megelõzõ idõszakban (tavaszi szünet, hétvége) módunk volt a bevezetõben leírt kirándulás lebonyolítására, akkor ezen az órán tartsunk élménybeszámolót, elevenítsük fel a látottakat! Diákjaink hasonlítsák össze a látott élõlényeket a tankönyv ábráival! Ismételjük át a tanultakat, és hasonlítsuk össze az õszi vízpart élõvilágát a tavasziéval! Kiemelten kell foglalkoznunk a bekövetkezett változásokkal, a növények virágzásával, és az állatok utódgondozásával. Vegyék észre a tanulók, hogy milyen módon képesek alkalmazkodni az élõlények az évszakokhoz. Ha elõzõleg nem volt lehetõségünk kirándulásra, ezt az órát fordíthatjuk tanulmányi sétára, a munkatankönyv megfigyelési szempontjai alapján.

93

61. óra: Csigák, kagylók Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra bevezetõ részében magyarázzák meg a tanulók, milyen élõlények az algák, majd a képkártyák segítségével nevezzék meg a tanult parányi állatokat (vízibolha, orvosi pióca, földi giliszta). Jellemezzék tulajdonságaik alapján a férgeket! Az új anyag feldolgozását kezdjük azzal, hogy beviszünk az osztályba különféle csigaházakat és kagylóhéjakat, majd tegyük föl a kérdést (problémafelvetés): hol élnek ezek az állatok? A célkitûzés: A mai órán a csigákkal és a kagylókkal ismerkedünk részletesen. A „természetbarát” csigagyûjtés bemutatása után megtekinttünk egy rövid részletet a Reflektor Stúdió: Vizek mentén c. filmjébõl, majd elemezzük a csigák testfelépítését, végül a tanultakat rögzítjük a munkatankönyv 5. feladatában. A kagylók elemzése s a két élõlény tulajdonságainak összehasonlítását követõen zárjuk az órát természetvédelmi ismeretek megbeszélésével!

62. óra: Változatos vízivilág Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részét kezdhetjük a LÜK füzetek megfelelõ feladatainak megoldásával. Ha az önellenõrzés során probléma adódna, azonnal korrigáljuk a hiányosságot! A fajfelismerést gyakorolhatjuk a játék alapján vagy képkártyáinkkal. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélésével, majd folytassuk a bevezetõ kép elemzésével, a motivációs szöveg felhasználásával. A rovarok, amelyekrõl tanulunk mind megtalálhatók a diákok közvetlen környezetében, csak nem ismerik õket a gyerekek (a molnárka a legkisebb pocsolyában is megtalálható). Ezért fontos a megismerésük, és azért, mert tulajdonságaik megfigyelése, segíti a késõbbi általánosítást. Figyelem! 3. osztályban nem tanítjuk a rovar és bogár testfelépítését, csak megvizsgáljuk, ezzel megalapozzuk a 4. osztály anyagát, ahol már megnevezzük a testrészeket (fej, tor, potroh).

Követelmény: – Tudja a diák megnevezni a csigák és a kagylók egyezõ és eltérõ tulajdonságait. – Alakuljon ki benne a természetbarát gyûjtõszenvedély. – Tudja, hogy a kagylók csak a vízben képesek élni.

63. óra: Rovarmegfigyelés Módszertani kiegészítés: gyakorló óra. Ezen az órán lehetõségünk nyílik a különféle rovarok megfigyelésére. Tudatosítsuk a tanulókban azok jellemzõ tulajdonságait, és azt, hogy valamennyi állat fontos eleme a természetnek, ezért tilos bántani azokat!

94

Követelmény: – Legyen képes a gyermek felismerni a tanult rovarokat a természetben. – Ismerje a rovarok legfontosabb jellemzõ tulajdonságait. – Tudjon megnevezni legalább három tanult rovart.

95

96

65. óra: A vízpart hangadói: a békák Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részét tervezhetjük oly módon is, hogy a munkatankönyv 98–99. oldalának posztere alapján, a nevüket letakarva megnevezzük az ott látható – tanult – állatokat, és képkártyáink közül is kikeressük a megnevezett fajokat. Rendszerezzük azokat megadott szempontok szerint, jellemezzük az adott csoportokat tulajdonságaik alapján! Az új anyag feldolgozását kezdhetjük békahangok meghallgatásával (Magyarország állathangjai) lemez rõl, hangszalagról vagy CD-rõl, ezután beszélgetünk a tankönyv bevezetõ képérõl a motivációs szöveg (kék) alapján. Ezt kövesse a kétéltû fogalmának tartalmi elemzése a munkatankönyvben rögzítve, majd a békák jellemzése a feladatok sorrendjében. Használjunk bõséges szemléltetõanyagot a tananyag feldolgozáshoz! Nagyon fontos része kell, hogy legyen ennek az órának a szemléletformálás, ugyanis a tanulók egy része, – nem tudni miért, bizonyára környezeti ártalom – de nem szereti ezeket az állatokat. Ha látják, hogy megfogjuk, és a hasznukról beszélünk, talán eredményt érünk el. Próbáljuk meg!

Követelmény: – Értse a diák a kétéltû fogalmát. – Legyen képes megnevezni a békák tulajdonságait, testrészeik nevét. – Tudja, hogy a békák védett, hasznos állatok.

Követelmény: – A tanuló tudja megnevezni a hal jellemzõ tulajdonságait. – Ismerje saját vidékének jellegzetes halfajait. – Tudja, hogy a vizek szennyezése hatással van a halak életér

64. óra: Hazai halaink Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Az óra számonkérõ részét tervezhetjük oly módon, hogy a tanult képkártyák alapján a tanulók felismerik az ábrázolt élõlényeket, majd rendszerezik azokat (férgek, puhatestûek, rovarok) ezután megnevezik az egyes csoportok jellemzõ tulajdonságait. Ezt követheti az új anyag tárgyalása, amelynek kiindulása lehet a tanulmányi sétán tapasztaltak elemzése, vagy a munkatankönyv motivációs képe alapján kibontakozó élménybeszámolók. Feltétlenül beszéljünk a vidék jellegzetes halfajairól és azokról, amelyeket a tanulók ismernek. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai vizek évszázadokon keresztül gazdagok voltak halakban. Beszélgessünk el arról, mi lehet az oka annak, hogy napjainkban kevesebb hal él a hazai vizekben. Az új anyag feldolgozása történjék a munkatankönyv feladatainak sorrendjében, amelyhez használjunk bõséges szemléltetõanyagot a biológia szertár igénybevételével (hal csontváz, hal folyadékos készítmény), szakkönyvek és fotók felhasználásával.

97

98

67. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: kombinált óra. A tanórát fordíthatjuk az elõzõ órai anyag ismétlésére, bõvítésére, tanulmányi sétára, madármegfigyelésre, vagy a szakirodalomban való búvárkodásra, esetleg a víz- és vízpart madaraitól szóló videó film megtekintésére. A felsorolt óratípusok vagy munkaformák bármelyikét is választjuk, a lényeg, hogy a vízimadarak csoportjával foglalkozunk. Feltétlenül térjünk ki a madárvédelem fontosságára! Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban körülbelül 330 madárfajt mutattak ki eddig, és közülük közel 200 nálunk is költ. A gázlómadarak mocsárlakó vagy vízi életmódot folytató húsevõ madarak. Az úszómadarak a nyílt vizek és mocsarak lakói, fõleg vízinövényekkel táplálkoznak, de elõszeretettel kutatnak – sokszor a víz alá merülve, tótágast állva – különbözõ rovarok, csigák, lárvák, halikrák után.

Követelmény: – Ismerje a tanuló környezetének legjellemzõbb vízimadarait. – Legyen képes felismerni a tanult vízimadarakat. – Tudja, hogy a vízimadarak védelme is fontos.

Követelmény: – Biztonságosan legyen képes megnevezni a gyermek a madarak jellemzõ tulajdonságait és testrészeit. – Tudja az úszó- és gázlómadarak jellemzõ tulajdonságait. – Ismerje környezete legjellemzõbb vízimadarait.

66. óra: A vízpart madárvilága Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. A madarakról már nagyon sok ismerete van egy 3. osztályos tanulónak. Ezért az óra számonkérõ részében ismételjük át az eddig tanultakat! Elõször a víz- és vízpart állatait vegyük sorra úgy, hogy mondjuk el azok jellemzõ tulajdonságait (vérszívó féreg, sebes röptû vízparti rovar, nagy, bajuszszakállas, ragadozó, úszók segítségével mozgó gerinces) és a tanulók mutassák fel képkártyáikat. Aki téveszt, az kimarad a játékból. Az nyer, aki a legtovább képes játszani. Ezt kövesse a madarakról tanultak ismétlése, amelynek lényeges tudnivalóit a munkatankönyv feladatsorában rögzítsük! Az óra célkitûzését kövesse a vízimadarak két csoportjának megfigyelése, jellemzése és összehasonlítása! A két csoport jellemzését folytathatjuk a munkatankönyv 114–115. oldalán is, ha a következõ órán erre nem lesz idõnk.

99

100

69. óra: Táplálkozás a vízben és a vízparton Az óra vezérfonala a vízi élõlények táplálkozási kapcsolata. Az anyag feldolgozását végezzük a munkatankönyv feladatai alapján. Beszéljük meg, miért élnek más-más élõlényfajok egy tiszta vizû patakban vagy tóban, elemezzük az okait. Feltétlenül ejtsünk szót a vizek szennyezõdésérõl, annak okairól, következményeirõl is! Szakmai kiegészítés: Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai tulajdonságait (természetes minõségét) károsan megváltoztatja. A szennyezés következtében az az emberi használatra részben vagy teljesen alkalmatlanná válik, illetve a természetes folyamatok kárt szenvednek.

Követelmény: – Ismerje a gyermek a vízi élõlények alapvetõ táplálékait. – Tudja, hogy bizonyos fajok pusztulása más fajok életét is veszélyezteti. – Alakuljon ki a felelõs magatartás az élõhelyek védelme érdekében.

Követelmény: – Tudja biztonságosan a diák megnevezni az emlõsök jellemzõit, testrészeit. – Legyenek ismeretei arról, hogy a vízpart emlõseinek életére milyen hatással van a környezetszennyezés. – Ismerjen legalább két vízparton élõ emlõst.

68. óra: Emlõsök a vízparton Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra. Ennek az órának a célja az emlõsökrõl tanultak ismétlése, és új, a vízparton élõ fajok megismerése. A számonkérõ részben tekintsük át a víz- és vízpart állatvilágáról eddig tanultakat! Megtehetjük ezt a MINI-LÜK füzetsorozat kiválasztott ábrái alapján is. A képkártyák segítségével nevezzük meg a tanult emlõsöket. Csoportosítsuk az állatokat élõhelyük szerint, majd emeljük ki közös tulajdonságaikat és rögzítsük munkatankönyvünkbe. Végezzük el a 4. feladat kísérletét (lehet bemutató kísérlet) és jellemezzük a vízpart emlõseit.

101

71. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: ellenõrzõ óra. Ha a témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben is ajánlott ismétléseket elvégeztük, és a tanulók megnyilvánulásait, szóbeli beszámolóit, munkatankönyvben végzett feladatait folyamatosan értékeltük, akkor a diákok többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal. Fontosak az idõközönkénti nagyobb anyagrészt átfogó szóbeli vagy írásbeli ellenõrzések, amelyeket következetesen végzünk. Csakis így érhetjük el, hogy minden gyermek rendelkezzen a folyamatos továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel. A rendszeresség kiküszöböli a lazaságot és a kampányszerû tanulást. Segíti idõbeosztásunkat és csökkenti túlterhelésünket.

Követelmény: – Tudja megnevezni a tanuló a vízben és vízparton élõ állatokat. – Ismerje fel a természet értékeit és óvja, védje azokat sétái, kirándulásai során is.

70. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra. Mivel az elsõ és a harmadik témakör a víz- és vízpart élõvilágával foglalkozik, az évszakok változásának megfelelõen, így ezen az órán mindkét témakör feldolgozása során elõfordult fogalmakat, ismereteket gyakorolhatjuk. Választhatjuk ennek azt a formáját is, hogy néhány élõlénycsoport életét kísérjük végig a különbözõ évszakokban, vagy dramatizálással mutatunk be egy-egy élõlényt (pl. fûzfa: egy gyerek karját ívelten teste mellé helyezi, és szomorúan, mintha fújna a szél, hajlongani kezd; vagy gázlómadár: magas térdemeléssel jár), és jellemezzük tulajdonságait, majd megnevezzük azokat az élõlényeket, amelyekrõl tanultunk ebbe a csoportba tartoznak. A gyakorlás szintén játékos formája lehet a MINI-LÜK füzetekkel való versenyszerû feladatmegoldás, vagy a munkatankönyv kérdéseinek megválaszolása.

102

103

72. óra: A dolgozat javítása, értékelése Módszertani kiegészítés: A témazáró B feladatsora zömmel olyan feladatokat tartalmaz, amilyenekkel a tanulók a témakör feldol gozása során már találkoztak. Nincs azonosság feladat a két feladatlapban. Minden nevelõ maga dönti el, hogy melyik változatot használja ellenõrzésre. A feladatlapok tartalmazzák az egyes feladatokra adható és a maximális pontszámot, valamint a tanulók tudásának osztályzatra átváltható határait. A érdemjegyeket a teljesítményszázalékok arányában az alábbi módon határoztuk meg: 0–32%: 1; 33–50%: 2; 51–74%: 3; 75–90%: 4; 91–100%: 5

104

73–74. óra: Év végi ismétlés Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra. A szakszerûen végzett tematikus ismétlések és a folyamatos óra eleji számon kérések nagy segítséget jelentenek az év végi munkánk során. Csakis így reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz a tanulóknál a felejtés aránya, és most, a végsõ szintézisnél sikerül kialakítani és rögzíteni mindazon ismereteket, ös�szefüggéseket, környezetvédelmi szemléletet, a természethez való pozitív viszonyulást, amelyek együttesen biztosítják a megfelelõ alapot a diákok további tanulmányaihoz, késõbbi önképzésük eredményességéhez, és annak a környezettudatos magatartásnak a kifejlesztéséhez, ami a felnövekvõ nemzedéket kell, hogy jellemezze.

105

Módszertani kiegészítés: A témazáró feladatlapok között szereplõ év végi felmérõ is lehet egy segédanyag az ismétléshez, de ellenõrzésre, sõt, értékelésre is felhasználhatjuk. Feladattípusai megegyeznek a tanév során használtakkal, így értelmezésük nem jelenthet gondot, és valóban alkalmas a tanulók tanév során megszerzett ismereteinek számonkérésére, mert aktivizálják az emlékezetet, és kevés bennük a gondolkodtató. Az év végi felmérõt is felhasználhatjuk az osztályozásra, de semmiképpen ne ez a jegy döntse el a tanuló év végi teljesítményértékelését. Vegyük figyelembe a szerzett érdemjegyek mellett a tanuló hozzáállását, tantárgyhoz való viszonyulását (órai munka, gyûjtõmunka, megfigyelés, kiselõadás, beszámoló, szakirodalomban való búvárkodás) és ezekbõl állapítsuk meg a végsõ osztályzatot!

Utószó Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a tankönyvcsaládunk harmadik tagjában összeállított témák feldolgozását és a nevelõk tervezõ munkáját segítsük. Rövid magyarázó kiegészítéseinkben igyekeztünk javaslatokat adni az egyes órák keretén belül megvalósítható metodikai lehetõségekhez. Nagy pedagógusok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanuló életkorának megfe lelõen választottak ki, lehetõvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak: a fogalmak, képességek fejlõdéséhez és a nevelõ hatás biztosításához.” Ezért tankönyvcsaládunk 3. osztályosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az ismeretek elsajátításában elsõdleges szerepet tulajdonít a megfigyelésnek, a tanulók gyakorlati tevékenységének. Sok olyan feladatot terveztünk, amelyek a diákokat vizsgálódásra buzdítják. Természetesen mindig, mindent nem lehet megtanulni közvetlen tapasztalás során, ezért szükség van a megfelelõ szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra is, melynek során tekintettel kell lenni a tanulók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe érdemes bevonni az osztályt is. Ügyelni kell rá, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ezáltal ne váljék unalmassá. Az általános iskolákban különösen nagy szükség van a sokszínû tanári magyarázatra, elbeszélésre. Ahogy Öveges József professzor vallja: „Hiszek az élõszó hatásában, a tanári magyarázat, elbeszélés erejében.” Ezt több esetben is a jerikói rózsához hasonlította: „Ez egy összeszáradt, csúnya, kimúlt óriáspókhoz hasonlít, de ha vízbe tesszük, megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazó valami a tankönyv is. Ezt varázsolja élõ rózsává a tanár magyarázatának, elbeszélésének csodavize. Ha a tanári elbeszélés, magyarázat száraz, a csoda elmarad.” Reméljük, hogy a munkatankönyvünk által adott vázat valamennyi kollégának sikerül csodálatosan felöltöztetni, és élményhez juttatni tanítványaikat. A következõ néhány oldalon a módszertani kiegészítésekben az oly gyakran emlegetett tanulói képkártyákat mutatjuk be, melyek már színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók a Dinasztia Tankönyvkiadónál. Amennyiben a Tisztelt Kolléga tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére: 1155 Budapest, Tóth István u. 97. Bízunk abban, hogy e kiadványunkkal segítettük tervezõ munkáját. További tevékenységéhez erõt, egészséget, gyermeki jókedvet kívánunk: a szerzõ és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói

106

107

Élõlények 1.

108

Élõlények 2.

109

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

Recommend Documents