„Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése”
RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
KEOP 7.1.2.0-2008-0229
Pályázó: Tompa Város Önkormányzata 6422 Tompa, Szabadság tér 3.
2010 FEBRUÁR
TARTALOMJEGYZÉK
1
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................................................................ 5
2
A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................................................................................................................ 18
3
HÁTTÉR, KÖRNYEZET ..................................................................................................................................................... 22
3.1
ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA .................................................................................................. 22
3.1.1
terület közigazgatási lehatárolása ..................................................................................................... 22
3.1.2
A terület természeti környezete ......................................................................................................... 23
3.1.3
Jellemző településszerkezet................................................................................................................ 27
3.2
GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ........................................................................................ 30
3.2.1
Demográfiai helyzet, tendenciák ....................................................................................................... 30
3.2.2
Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák ................................................................................... 37
MEGNEVEZÉS............................................................................................................................................................................... 43 4
A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE .................................................................................... 51
4.1
4.1.1
Helyzetértékelés ................................................................................................................................... 51
4.1.2
Keresleti igények jellemzése ....................................................................................................... 68
4.1.3
Fejlesztési Igények ......................................................................................................................... 75
4.2
5
A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA.................................................................................. 51
CÉLKITŰZÉSEK .............................................................................................................................................. 79
4.2.1
A célkitűzések meghatározása ................................................................................................... 79
4.2.2
Indikátorok ........................................................................................................................................ 82
VÁLTOZATELEMZÉS ......................................................................................................................................................... 83
5.1
ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN .................................................................... 83
5.1.1
A már elvégzett változatelemzések bemutatása ................................................................. 83
5.1.2
Koncepcionális változatok összehasonlítása ......................................................................... 89
5.1.3
A végső változatelemzés változatai ........................................................................................ 105
5.2
A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE ....................................................................................................... 107
5.3
A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA ............................................................................................................... 108
5.3.1
Műszaki leírás ..................................................................................................................................... 108
5.3.2
Költségek, bevételek és hasznok becslése ..................................................................................... 110
5.3.3
Egyéb releváns szempontok ............................................................................................................. 117
5.4
„A” PROJEKTVÁLTOZAT................................................................................................................................ 120
5.4.1
A változat leírása, műszaki ismertetés ............................................................................................ 120
5.4.2
Költségek becslése ............................................................................................................................. 146
5.4.3
További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás................................................... 164
2
5.5
5.5.1
„B” változat leírása, műszaki ismertetése ............................................................................ 165
5.5.2
Költségek becslése ........................................................................................................................ 179
5.5.3
További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás................................................... 193
5.6 6
RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS ................................................................................................................ 198
6.1.1
Műszaki leírás ................................................................................................................................. 198
6.1.2
Output indikátorok ........................................................................................................................ 220
6.2
INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS................................................................................... 222
6.2.1
A beruházás tulajdonjogi kérdései.......................................................................................... 222
6.2.2
Működtetés, üzemeltetés ........................................................................................................... 223
6.3
A PROJEKT HATÁSAI .................................................................................................................................... 224
6.3.1
A projekt jelentős hatásai .......................................................................................................... 224
6.3.2
A projekt környezeti fenntarthatósága ................................................................................. 228
6.3.3
Az esélyegyenlőségre tett vállalások ..................................................................................... 231
A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE ............. 233
7.1
A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI ........................................................................... 233
7.2
PÉNZÜGYI ELEMZÉS ..................................................................................................................................... 235
7.2.1
Pénzügyi költségek becslése ..................................................................................................... 235
7.2.2
Pénzügyi bevételek becslése ..................................................................................................... 241
7.2.3
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói .............................................................................. 253
7.2.4
A megítélhető támogatási összeg meghatározása ............................................................ 255
7.2.5
Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ..................................................................................... 256
7.3
KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ................................................................................................. 260
7.3.1
A projekt közgazdasági költségeinek becslése .................................................................. 260
7.3.2
A projekt hasznainak becslése ................................................................................................. 261
7.3.3
Közgazdasági teljesítménymutatók ....................................................................................... 264
7.4
8
A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA ................................................... 195
A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE ................................................................................. 198
6.1
7
„B” PROJEKTVÁLTOZAT................................................................................................................................ 165
ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ........................................................................................... 265
7.4.1
Érzékenységvizsgálat ................................................................................................................... 265
7.4.2
Kockázatelemzés ........................................................................................................................... 270
CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA .......................................................................................... 282
8.1
A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA .......................................................................................................... 282
8.1.1
A projektmenedzsment szervezeti felépítése ..................................................................... 282
8.1.2
A projektmenedzsment működése.......................................................................................... 286
8.2
ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV ..................................................................................................... 289
3
44. TÁBLÁZAT: TERVEK, ENGEDÉLYEK ....................................................................................................................... 290
8.2.1
Ingatlanszerzés, tulajdonjog .................................................................................................... 292
8.2.2
Egyéb feladatok.............................................................................................................................. 292
8.2.3
Kommunikációs terv ..................................................................................................................... 292
8.3
KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA .................................................................................................................... 297
8.4
KÖZBESZERZÉSEK/BESZERZÉSEK .................................................................................................................. 301
8.5
ÜTEMTERVEK .............................................................................................................................................. 303
8.5.1
Műszaki/végrehajtás lebonyolítási terv................................................................................ 303
8.5.2
Kifizetési ütemterv ............................................................................................................................. 311
8.6
FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA..................................................................... 313
9
RÖVIDÍTÉSEK .................................................................................................................................................................. 316
10
A TANULMÁNY MELLÉKLETEI .................................................................................................................................... 316
1. SZÁMÚ. MELLÉKLET: A PROJEKTGAZDA SZERVEZET ÁBRÁJA..................................................................................... 316 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET SZERVEZETI ÁBRÁJA ....................................................... 316 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGVALOSULAS TERVEZETT FOLDRAJZI HELYET BEMUTATO TERKEPVAZLATOK ........................... 316 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS RÉSZLETES HÁTTÉR TÁBLÁZATAI (CD-N MELLÉKELVE) .................... 316 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: CBA HÁTTÉRSZÁMÍTÁSI TÁBLAZATOK (CD-N MELLÉKELVE) ...................................................... 316
4
1
Összefoglalás
1.sz. táblázat:
Főbb adatok
A projekt címe:
Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése
Projektgazda neve:
Tompa Város Önkormányzata
Projektgazda székhelye:
6422 Tompa, Szabadság tér 3.
ÁFA visszaigényelhető-e (igen/nem)
nem
Érintett települések száma (db)
egy
Érintett lakosság (ezer fő)
3,314
A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett 2010. július időpontja (év, hó) A projekt megvalósítás tervezett időpontja (év, hó)
befejezésének
Összes beruházási költség (Ft)
2012. december 1.490.000.000
Elszámolható beruházási költség
1.490.000 000
Nem elszámolható beruházási költség
---
A projekt előkészítés kezdete (év,hó)
2009. május
A projekt előkészítés tervezett befejezése 2010. november (év,hó)
•
A megoldandó probléma rövid leírása
A településen jelenleg kettő megoldást alkalmaznak a keletkező lakossági szennyvíz kezelésére:
o
egyedi, helyi szennyvíztisztítás és elhelyezés házi szikkasztó medencével, a szennyvíz talajba történő elszivárgásával 5
o
szennyvízelvezetés zárt házi szennyvíztároló medencében, szippantás és tengelyen történő szállítás az Önkormányzat által kijelölt ideiglenes leürítő helyre ill. illegális leürítő helyekre.
Általánosságban azonban rögzíthetjük, hasonlóan az országos gyakorlathoz, hogy a szikkasztómedencék több év után eliszapolódnak, a karbantartásra azonban senki nem fordít figyelmet, így a tisztítási hatásfok nagymértékben lecsökken, fokozott talajterhelést okozva. A több éve, évtizede épített – ma már korszerűtlen – elvileg zárt és szigetelt tárolómedencék valójában nyitottak és ezáltal a keletkező szennyvíz a talajba illetve a talajvízbe szivárog.
Mivel a település szennyvízgyűjtő aknái legnagyobbrészt nem vízzáró kivitelűek, ezért megállapítható, hogy a keletkező lakossági szennyvíz közelítőleg 80-85 %-a a talajba szivárog.
A város szippantott szennyvíz leürítő helye 2007-ben megszűnt. A leürítőhely a város külterületén, lakott területtől kb. 1,5 km-re, a határátkelőhely környékén működött, környezetvédelmi engedéllyel, melyet a hatóság nem hosszabbított meg.
Azóta az Önkormányzati intézmények szennyvizeit az Önkor-mányzat által kijelölt területre szállítják, ami környezetvédelmi engedély nélkül működik, megtűrt állapotnak tekinthető.
A lakossági eredetű szippantott szennyvizeket elviekben a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre kellene beszállítani, de a jelentős távolságból adódó 3000 Ft/m3 szállítási díj miatt valójában nem történik a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre beszállítás. Így igen jelentős a szippantott szennyvíz illegális leürítése és elhelyezése.
Az Önkormányzatnak tehát mindenképpen meg kell oldani a keletkező szennyvizek hatósági előírásoknak megfelelő elvezetését és tisztítását.
Ugyanakkor a lakosság részéről is jelentős az igény a komfortosabb, tisztább, egészségesebb környezet iránt. A csatorna megépülte után ugyanis 6
az ingatlan értéke felértékelődik, a fürdőszoba komfortosabbá tehető és megszűnik a szippantás, ami a lakó részéről állandó odafigyelést igényelt, a kellő időben történő elszállítás megszervezésével kapcsolatban. A lakossági tájékoztatás és igény-felmérés eredményeként megállapítható, hogy a lakosság támogatja és várja a projekt megvalósulását. Jelen projekt fejlesztendő tevékenysége tehát a belterületi szennyvízcsatorna hálózat, valamint a szennyvíztisztító telep megépítése.
•
Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei, a változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei
Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei
A változatelemzést alapvetően két lépésben végezzük • koncepcionális változatok összehasonlítása • végső változatok részletes összehasonlítása • • Az EMT változatelemzése alapjában véve teljesíti az 5.1. pontban leírt koncepcionális elemzés elvárásait, jelen elemzés során azonban kiegészítjük, részletesebben kifejtjük a változásokat. • • • Az EMT elkészülte óta nem merült fel sem a kidolgozók, sem az 1. fordulós pályázat Bíráló Bizottsága részéről olyan újabb változat, amely szükségessé tenné újabb változatok elemzését. • • Elemzések a végső változatok meghatároérdekében • • Az elemzést két változatelemzési szakaszban végeztük. • • Az első változatelemzési szakaszban általánosságban vizsgáljuk a településen keletkező szennyvizek elhelyezési lehetőségét, a fejlesztés különböző koncepcionális változatait, a csatornázás – nem csatornázás kérdés alapján. • • A második változatelemzési szakaszban pedig a csatornahálózaton történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés, valamint a szennyvíztisztítás különböző műszaki megoldását vizsgáltuk. • • A két változatelemzési szakasz eredményeként rendelkezésre áll úgy szennyvízelvezetés, mint a szennyvíztisztítás vonatkozásában az a két-két változat, mely a végső változatelemzés alapját képezi.
7
A VÉGSŐ VÁL TOZ ATELEMZÉS VÁLTOZ ATAI
1.1.1 Csatornahálózat
•
„A” változat Gravitációs
szennyvízelvezetés
a
fejlesztési
terület
teljes
területén •
„B” változat Gravitációs és nyomott csatornákból álló, ún. vegyes rendszer.
1.1.2 Szennyvíztisztítás
•
„A” változat Totáloxidációs, eleveniszapos OMS tisztítási technológia
•
„B” változat
8
Totáloxidációs, eleveniszapos SBR tisztítási technológia
Projektváltozat alatt a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás eges módozatainak együttes vizsgálatát értjük.
A köztes RMT véleményezése kapcsán a Fejlesztési Igazgatóság javasolta a projektváltozatok kiegészítését az egyes szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási változatok vegyes vizsgálatával is.
Ennek megfelelően a végső változatelemzés projekt változatai az alábbiak:
„A” projektváltozat:
•
szennyvízelvezetés :
gravitációs szennyvízelvezetés fejlesztési terület teljes terü-letén
•
szennyvíztisztítás :
totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia
a
OMS
„B” projektváltozat:
•
szennyvízelvezetés :
gravitációs és nyomott csator-nákból álló, ún. vegyes rendszer
•
szennyvíztisztítás :
totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia
SBR
„C” projektváltozat:
•
szennyvízelvezetés :
gravitációs szennyvízelvezetés fejlesztési terület teljes terü-letén
a
9
•
szennyvíztisztítás :
totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia
SBR
„D” projektváltozat:
•
szennyvízelvezetés :
gravitációs és nyomott csator-nákból álló, ún. vegyes rendszer
•
szennyvíztisztítás :
totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia
OMS
• A jobb áttekinthetőség érdekében az egyes változatokat egymást követő (5.4.; 5.5.; 5.6. és 5.7.) fejezetekben ismertetjük.
10
A változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei
Fajlagos beruházási költség
„A” változat
„B” változat
szennyvízelvezetés 1.002.000.000 Ft = 42.309 1.006.930.000 Ft = 40.927 Ft/m3 Ft/m3 23.683 fm
24.603 fm
szennyvíztisztítás
300.000.000 Ft
komposztálással
Ft/m3
= 789.473 334.500.000 Ft
= 880.263
Ft/m3 380 m3
380 m3
„C” változat
„D” változat
szennyvízelvezetés 1.002.000.000 Ft = 42.309 1.006.930.000 Ft = 40.927 Ft/m3 Ft/m3 23.683 fm 24.603 fm szennyvíztisztítás komposztálással
334.500.000 Ft Ft/m3 380 m3
= 880.263 300.000.000 Ft Ft/m3
= 789.473
380 m3
Fajlagos üzemköltség
KIDOLGOZÁS ALATT
11
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • •
Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása és kritikus intézményi kérdések Javasolt műszaki változat
A javasolt műszaki változat mind a szennyvíztisztítás esetében az „A” változat
szennyvízelvezetés,
mind
a
Szennyvízelvezetés Elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízelvezetés a település teljes belterületi fejlesztési területén, a műszaki szükségességnek megfelelő darabszámú szennyvízátemelővel A szennyvízátemelők biofilterrel, központi irányítástechnikai rendszerrel ellátottak. A város belterületét érintő I. ütemi szennyvízelvezetés kialakítása úgy történt, hogy a távlati külterületi II. ütem műszakilag csatlakoztatható legyen jelen fejlesztési ütem létesítményeihez. A csatlakozás csatornaátmérő növekedést nem eredményez. Szennyvíztisztítás Totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia, a keletkezett iszap stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással, a telepen történő szippantott szennyvíz foga-dásával. A szennyvízmennyiségek alakulásának vizsgálatakor ill. a tisztító telep kapacitásának meghatározásakor figyelembe vettük a külterületről belterületre történő lakosság áttelepülést, valamint az Önkormányzat azon szándékát, hogy néhány jelenleg külterületi utcát belterületbe kíván vonni. A szennyvíztisztító kapacitás a szennyvízelvezetés ütemezésének megfelelően került meghatározásra. A belterületi I. ütemi szennyvízelvezetéshez kapcsolódó tisztítókapacitás – ami jelen fejlesztés keretében megvalósul – 380 m3/d, amelyből 355 m3/d a csatornán összegyűjtött és elvezetett, 25 m3/d pedig a tengelyen beszállított. A távlati, külterületi II. ütem szennyvízmennyisége 110 m3/d tisztítókapacitás bővítést eredményez. A kapacitásbővítés tulajdonképpen a biológiai tisztítókapacitás bővítését jelenti, mivel a mechanikai tisztítási fokozat (gépi rács, uszadék-homokfogó) és az iszapkezelés (iszapsiló) létesítményei a bővítés után is megfelelnek.
12
A
stabilizált
fölösiszap
víztelenítés
utáni
hasznosításának
megoldására
az
Önkormányzatnak két elképzelése van.
•
rövid távon: a víztelenített szennyvíziszap Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht Szegedi Regionális Hulladékkezelő Telepére történő közúti beszállítást követően, komposztálásra kerül.
•
közép- ill. hosszútávon: az Önkormányzat a Kiskunmajsai Ipari Parkban megvalósuló térségbeli bioenergia program megvalósulása keretében kívánja megoldani az iszap-hasznosítást.
•
A tisztított szennyvíz befogadója a Tompai-főcsatorna.
13
2. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök
létesítmény, eszköz
mennyisé
mennyiség
kapacitás
g mérték-
mérték-
egysége
egysége
kapacitás
település helyszíne
szennyvízelvezetés gravitációs csatorna
fm
21.383
mm
D 200
Tompa
házi bekötő csatorna
fm
10.648
mm
D 160
Tompa
nyomóvezetékek
fm
2.300
mm
D 160
Tompa
11
3
12-355
Tompa
D 90 szennyvízátemelők,
db
m /d
irányítástechnikával szennyvíztisztítás szippantott szennyvíz fogadó
db
1
m3
0,7
Tompa
szippantott szennyvíz tároló
db
1
m3
50
Tompa
uszadékfogó
db
1
m3
17,6
Tompa
1
m
2
2x45,5
Tompa
db
1
3
m /d
380
Tompa
db
1
m2
98,0
Tompa
3
gépi rács épülete biológiai tisztító-
db
műtárgy technológiai épület tisztított átemelő
szennyvíz
db
1
m /d
380
Tompa
tisztított szennyvíz nyomóvezeték
fm
1975
mm
D 160
Tompa
iszapsiló
db
1
m3
154
Tompa
1
2
200
Tompa
fedett iszaptározó
db
m
14
Kritikus intézmény kérdések
A
tervezett
települési
csatornahálózat
közterületre
került
előirányzásra,
a
szennyvíztisztító telep területe az önkormányzat tulajdonában van. A projektberuházás során létrehozott vagyontárgyak a projekt kedvezményezettje, Tompa Város Önkormányzatának tulajdonába kerülnek, melyeket a beruházást követő öt éven belül elidegeníteni tilos, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást öt évig fenn kell tartani! A rendszer üzemeltetője közbeszerzési eljáráson kerül kiválasztásra. Az eljárás úgy kerül időben ütemezésre, hogy a beruházás megkezdése előtt ismert legyen az üzemeltető személye. Ebben az esetben ugyanis az üzemeltető is végig tudja kísérni a beruházás folyamatát, biztosítva azt a feltételt, hogy a kivitelezés az üzemeltetői elvárásokkal összhangban kerüljön megvalósításra. Valószínűsíthető, hogy az ivóvízhálózatot üzemeltető HALASVÍZ Kft nagy eséllyel indul majd az üzemeltetésre kiírt pályázaton, mert az ivóvíz- és a szennyvízhálózat együttes üzemeltetése több előnnyel is jár, műszaki- gazdasági szempontból is.
•
A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása
KIDOLGOZÁS ALATT
•
A projekt lebonyolításának javasolt üzem- és intézkedési terve
15
3.sz. táblázat: A megvalósítás ütemezése
tevékenység
elszámolható
kezdete
vége
költség [Ft] ingatlan és ingatlanhoz kapcso-lódó vagyoni értékű jog meg-szerzése terület előkészítés közbeszerzés tájékoztatás, nyilvánosság projektmenedzsment könyvvizsgálat mérnök felügyelet építés
8.400.000 12.000.000 6.200.000 32.000.000 7.000.000 46.400.000 1.119.200.000
eszköz beszerzés tartalék
197.800.000 61.000.000
összesen
1.490.000.000
Az EMT és a köztes RMT közötti eltérések leírása
Az EMT és az RMT tematikáját követve eltérés alapvetően a
4. és 5. pontok,
továbbá az EMT 7. ill. az RMT 8. pontjai között lehet. •
A 4. fejezetben a fajlagos vízfogyasztás, szennyvízmennyiségek, vízdíjak, szippantás költsége értékei kiegészültek, pontosodtak a 2008-as ill. 2009-es adatokkal. Az eredményindikátorok tekintetében a bekötési arány
85 %-ról 92 %-ra
módosult, a megvalósítást követő ötödik évre, 2017-re vonatkoztatva.
•
A megadott ütemezéstől való eltérések oka, megindoklása, következtetések
16
o
Az EMT-ben tervezett ütemezéstől való eltérés alapvető oka, hogy az 1. fordulós pályázat elbírálása később történt az előirányzottnál, így a projekt indítása is később kezdődhetett.
o
A pályázati dokumentáció 2. fordulóra való benyújtására 2010. májusa helyett 2010. júliusában kerül sor.
o
2. fordulós projektindítás 2010. augusztusa helyett 2010. decemberében fog történni.
o
A műszaki átadásra 2012. októbere helyett 2012. novemberében kerül sor.
o
A 2. fordulós zárójelentés pedig 2012. november helyett 2012. decemberében készült el.
o
A 2. fordulós zárójelentés elfogadására ill. a támogatási szerződés lezárására pedig 2012. decembere helyett 2013. januárjában kerül sor.
Összességében rögzíthetjük, hogy az 1. fordulós későbbi projektindítás ellenére a projekt 2013. januárjában befejezhető, ami a kivitelezési munkák az EMT-ben vázoltakhoz képest kb. fél éves lerövidítésével elérhető.
17
2
A projektgazda bemutatása A pályázó neve: Megye: Település: Irányítószám: Közterület: Honlap:
Tompa Város Önkormányzata Bács-Kiskun Tompa 6422 Szabadság tér 3 www.tompa.hu
A pályázó hivatalos képviselőjének adatai Név: Belágyi Mihály Beosztás: polgármester Telefon: 77-551-518 Fax: 77-551-510 Kapcsolattartó adatai Név: Beosztás: Telefon: Fax: E-mail:
Szrenkó József műszaki előadó 77-551-521 77-551-510
[email protected]
Tompa Város Önkormányzat képviselő-testületének munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal, amely az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre.
A hivatal teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
A Hivatal Irányítása A hivatalt a polgármester, a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja. • •
A polgármester irányítói jogkörében: Meghatározza, a jegyző javaslatainak figyelembevételével a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Előterjesztést nyújt be a jegyző javaslatára a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
18
•
Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Hivatal vezetése:
• • • • • • • • •
•
A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző vezetői jogkörében: Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében. Gondoskodik a hivatal munkájának megszervezéséről. Meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét. Ellenjegyzi a polgármester által vállalt valamennyi kötelezettséget. Gondoskodik a hivatal állományának feltöltéséről, a köztisztviselői állomány továbbképzéséről. Javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére. A hivatal egységes működésére tekintettel, a hivatali feladatok hatékonyabb ellátása érdekében végleges, vagy ideiglenes átcsoportosítást hajthat végre a belső szervezeti egységek között, s ennek során a hivatal köztisztviselői számára a munkaköri leírásukban nem szereplő feladatot is megállapíthat. A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, aki a jegyző által meghatározott feladatokat látja el. A polgármesteri hivatalon belül az alábbi szervezeti egységek működnek: titkárság, népesség nyilvántartás, szociális ügyek, gazdálkodással kapcsolatos ügyek, adóügyek, műszaki ügyek, pénzügyek. A különböző szakterületekért előadók a felelősek, önálló osztályok nem működnek a hivatalon belül. Általános forgalmi adó és jogszabályi háttér Az általános forgalmi adó elszámolhatóságával kapcsolatban elmondható, hogy Tompa Város Önkormányzata ÁFA visszaigénylésre nem jogosult az 1992. évi LXXIV. Tv. 4§. Alapján. Törvényi kötelezettség szerint az 1990.évi LXV. Törvény 8.§ (1) bekezdése szerint települési önkormányzat feladatai közé tartozik a csatornázás megoldása. A Projekt oka, hogy Tompa városában jelenleg nincs kiépített szennyvízelvezető és –tisztító rendszer. A város területén jelenleg is működő szikkasztó aknák megléte nem egyeztethető össze az Európai Unió és Magyarország hatályos környezeti politikájával. Esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődési politika Jelen projektben a projektgazda, mind a projekt tervezési, mind a lebonyolítás időszakában az elfogadott horizontális elvárásoknak legjobb tudása szerint próbál megfelelni. A projekt teljes társadalmi elfogadottságot élvez, a fenntarthatóságot pedig az önkormányzat szervezete képes biztosítani. A pályázó mind a környezeti fenntarthatóság, mind a fenntartható fejlődés, mind az esélyegyenlőség elveit figyelembe véve és szigorúan betartva és betartatva fog eljárni a beruházás kezdeti időszakától, a megvalósulást követő üzemeltetés időszakában is. 19
Tompa Város Önkormányzata rendelkezik, a képviselő-testület által elfogadott esélyegyenlőségi tervvel, amelynek fő célkitűzései jelen projekt során is figyelembe veszi. Ezek szerint, az esélyegyenlőség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek bárminemű megkülönböztetés nélkül - legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. Legyenek ezek elérhetőek függetlenül attól, hogy milyen a neme, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása hovatartozása, fogyatékossága, vallási vagy világnézeti meggyőződése, nemi identitása, életkora, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonya, stb. A projekttel kapcsolatban Tompa Város önkormányzata vállalja, hogy Fenntarthatósági tervet készít, melynek határideje a második fordulós pályázat Támogatási szerződésének megkötése. A terv megrendelését képviselőtestületi határozattal megerősítve a polgármester felelőssége végrehajtani. Emellett a továbbiakban bemutatott civil szervezetekkel, városi társulásokkal kapcsolaterősítő lépéseket tervezünk. Eddig felkutattuk a városunkban fellelhető szervezeteket, illetve felvettük a kapcsolatot velük, hogy a véleményüket kérjük a szennyvízberuházás kapcsán – a megkeresésünkre pozitív visszajelzést kaptunk, miszerint a szennyvízcsatorna és tisztító beruházást minden szervezet támogatja. Az esélyegyenlőségi tervünknek megfelelően esélyegyenlőségi munkatársat alkalmazunk (Jenovainé Horváth Hajnalka, vezető főtanácsos), akinek felelőssége, hogy a városi rendezvényeken az esélyegyenlőség fontosságát és lehetőségeit ismertesse, illetve az önkormányzat és intézményei munkatársai közt érvényesítse. Az intézkedések részletes kifejtése a 6.3.2 és a 6.3.3 fejezetekben kerül kifejtésre. Döntési mechanizmusok A szennyvízprojekt kapcsán a polgármester döntéseket készít elő, melyeket a gazdasági és műszaki előadóval és a jegyzővel (szennyvíz beruházó elnökség) szükség szerint konzultál. A megfelelően előkészített döntéseket képviselőtestületi határozattal, és jegyzői ellenjegyzéssel léptetik érvénybe. A döntések végrehajtásáért a polgármester a felelős.
20
1. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Tagok neve: Önkormányzati társulás
Társulásban részt vevő önkormányzatok
Gesztor1/ Projektben résztvevő önkormányzatok
Összesen:
Lakosságszám
Területi érintettség
Tulajdonjogot szerez
ezer Ft
fő
igen/nem
igen/nem
Lakosságszám
Területi érintettség
fő
igen/nem
%
2. 3. 4. 5. 1 db.
1. Projekten kívüli tagok
2.
Összesen:
…
Konzorcium Konzorcium vezető Konzorciumi tagok Összesen:
1
Pénzügyi hozzájárulás mértéke
db.
Tagok neve:
1. 2. …
Pénzügyi hozzájárulás mértéke ezer Ft %
Tulajdonjogot szerez igen/nem
db.
Jogi személyiség nélküli társulás esetén.
21
3
Háttér, környezet
3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása
3.1.1
terület közigazgatási lehatárolása
5.sz. táblázat :
A projekt által érintett szennyvízelvezetési agglomeráció települései
település projekten
régió
megye kistérség
szerepel
érintett lakosságKÖTEVIFE szám
(igen/nem) Tompa
igen
Dél-
Bács-
Kiskun-
Alsó-
alföldi
Kiskun
halasi
Tiszavidéki
• A város közigazgatási területe o belterület o külterület o összesen
4714
304 ha 7.853 ha 8.157 ha
A város közigazgatási területe a mellékelt 1:20000 méretarányú Átnézetes helyszínrajzon látható. A helyszínrajzon feltüntetésre került a közigazgatási határral azonos külterületi határ, valamint a jelenlegi belterületi határ.
• A lakosszám megoszlása bel- és külterület között o belterület o külterület o összesen
3.314 fő 1.400 fő 4.714 fő
22
A településszerkezet bemutatásait a 3.1.3.; a lakosszám megoszlását pedig a 3.1.2. sz. fejezet ismerteti.
3.1.2 A terület természeti környezete
• Általános jellemzés Tompa város közel ötezer lelket számláló, nagyforgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező település, a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén. Északról
Kisszállás,
nyugatról
Csikéria
és
Mélykút,
keletről
Kelebia
községek, délről pedig a vajdasági Szabadka határolja. A város Baja-Szeged vonalában, a két várostól egyenlő, 60-60 km távolságban fekszik. Az 53. sz. közút (Solt-Tompa) a várost NY-ról kerüli meg, az 55. sz. (BajaSzeged) a várostól É-ra, 1 km-re halad el. A Budapest-Belgrád vasútvonal a várost annak K-i oldalán hagyja el. Kiskunhalas a kistérségi rendszer központja, a várostól É-ra, 28 km-re terül el. Tompa város 1922. április 22-én lett önálló település, Bács-Bodrog vármegye bácsalmási járásához csatolták. Korábban Szabadka városához tartozott, Tompa-puszta néven. 1970. augusztus 1-jén nagyközség lett. 1978-ban határátkelő nyílt a településen. 2004. július 1-jén a település városi rangot kapott.
• Földtani, vízföldtani jellemzés
Tompa
város
befolyásolták,
talajviszonyainak melyek
ismerete
alakulását
a
hozzásegít
a
földtörténeti talajképző
viszonyok folyamatok
megismeréséhez. Az Alföld szerkezetileg töréses peremű, katlansüllyedésekre tagozódó negyedkori
medence,
melynek
feltöltődését
tengeri,
tavi,
folyóvízi
üledékképződés eredményezte. Mai felszínének kialakulását az eolikus és 23
fellációs
anyagmozgás
és
áthalmozódás
alakította
ki.
Az
érintett
területegység a Duna pleisztocénkori nagy hordalékkúpjának maradványa. A hordalékkúp nagyobb részét folyami homok, homokos iszap és agyag építi fel, az eolikus üledéket pedig átalakult lösz kőzetek és futóhomok jellemzi. Ez a viszony a földtörténeti jelen korban a szél hatására megváltozott, a folyóvízi hordalékot a deflációs hatások jelentős mértékben elmozgatták a területről, így a jelenlegi alapkőzetnek a felszínhez közel álló rétege laza törmelékes kőzet, azaz a homok.
A felszínt 0,5 – 0,7 m vastagságban humuszos iszapos homokliszt, mint termőtalaj borítja, ami a déli oldalon 2,5 – 3,0 m-es vastagságot is eléri. Ennek kora holocén. Vízáteresztő képessége k = 10-4 cm/s értékben adható meg. Szikkasztásra ideális. Ez alatt 4,0 – 6,0 m vastag homogén szerkezetű finom homokliszt rakódott le, mely a pleisztocén korban került a mostani helyére. Vízáteresztő képessége k = 10-3 cm/s. Mindkét réteg eolikus eredetű. A talajvízszintek 123,0 – 125,0 m közötti szinten észlelhetők, melyek mozgása jelenleg – hosszú idő
távlatában, süllyedő tendenciájú. A
horizontális értelmű mozgása rendkívül enyhe ÉNY – DK irányú áramlás. A felszínközeli pleisztocén üledéksor vastagsága kb. 200 m. Ez alatt aránylag
vékony
levantei
és
pannóniai
takaró
helyezkedik
el.
Az
alaphegységet 600 – 650 m közötti mélységben érték el a feltárások. A pleisztocén rétegeket vékony agyagos sávok választják el egymástól, ezért egységes víztartóként viselkednek. A mélységi ivóvíz beszerzés erre a szinttájra támaszkodik. A térszín morfológiai viszonyaiban a löszhátra jellemző sík területek a meghatározók.
Alárendelten
előfordulnak
kisebb
homokhalmok
és
mélyfekvésű szikes tavak nyomai, vízállások is. A domborzat a város területén sík, teljes mértékben megjelenik rajta az ember tájformáló hatásának kézjegye. A külterületi részeken az eredeti enyhén hullámos területek az emberi beavatkozás, a mezőgazdaság hatására mára szinte teljesen eltűntek.
24
A térség Balti tengerszint feletti magassága 130,0 – 133,0 m között alakult ki, de szélső értékben előfordul a 127,0 – 139,0 m magasság is.
• Meteorológiai jellemzés A terület éghajlata földrajzi helyzetéből adódóan kontinentális. Az évi középhőmérséklet 10-11 oC körül alakul. A napsütéses órák száma a nyári időszakban elérheti a havi 280-300 órát is, átlagosan azonban a nyári évnegyedre 820-840 napsütéses óra, a téli évnegyedre pedig 200-210 napsütéses óra jellemző. Az éves csapadékmennyiség 530 mm körül alakul. Ez a csapadékmennyiség azonban nem egyenletesen jelentkezik, hanem gyakran az éves mennyiség 10-15 %-a rövid időn belül (akár pár óra) lehullik. A légnedvesség a változatos időjáráson belül szabványos napi és éves ingást mutat. Jellemző az átlagos vízhiány, vízfölösleg azonban az időjárási anomáliáktól eltekintve nem alakul ki. A területre jellemző szélirányok gyakoriságát tekintve a leggyakoribb irány az É, ÉNY-i. Évi átlagban a szélcsendes időszak 7,5-8,0 %-ra tehető. A terület vízrendezésének következtében a talajvízszint ingadozás és ennek periodikus változása a terület vízgazdálkodását nem befolyásolja.
• A tervezett projektterület
o nem érinti a Natura 2000 területet, mert a település kül- és belterületére nincs Natura terület bejegyezve; A NATURA 2000 területek a 275/2004.(I.8.) Korm.rendeletben kerültek kihirdetésre, melyeket rendszeresen felülvizsgálnak. o nem
minősül
magas
talajvízállású
területnek,
a
174/2003.(X.28.) Korm.rendeletben ismertetett fogal-mak szerint, mert a talajvíz nincs a terepszinthez viszonyítva 2,0 m-en belül
25
o nem érint ill. nem határos Vásárhelyi-terv keretében tervezett árvízi tározókkal; o a VKI szerint a Tisza rész-vízgyűjtőjéhez kap-csolódik; o érint befogadókat, ugyanis a tisztított szennyvíz a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Tompai-főcsatorna, mely időszakos vízfolyás és a Körös-éri főcsatornába csatlakozik. A tisztított szennyvíz befogadóba történő bevezetési helye, a jelenleg már nem hatályos 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerinti elővizsgálat eredményeként került meghatározásra, a vízfolyás 3+008 meder-szelvényében. Ebben a szelvényben sem a furatban, sem a talajvízben nem találtak „B” szennyezettségi határértéket megha-ladó szennyezőanyag – nehézfémek, TPH, szervetlen vegyületek – koncentrációt. A bevezetés helyén a vízfolyás fenékszélessége 1,0 m, fenékszintje 124,82 m.B.f., maximális vízállása 450 l/s. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2.sz. melléklete szerint a befogadó időszakos vízfolyásnak minősül. o a
219/2004.(VII.21.)Korm.rendelet
2.sz.
melléklete
szerint
érzékeny, de nem sérülékeny terület; o a 123/1997. Korm.rendeletben megfogalmazott ivóvíz-bázist nem érint és nem veszélyeztet a projekt nélküli állapot sem. o építés szempontjából releváns földtani viszonyok a területen A város területét a bácskai löszös síkságra jellemző löszös-iszaposhomoklisztes jelleg mellett, a homokos-futóhomokos talajtípusok is jellemzik. Finomszemcsés összletek és homoktalajok alkotják a talajrétegeket. A szennyvíztisztító telep területén a felső 2-2,0 m réteg világosszürke homokliszt, majd az alatta lévő, kb. 2,0 m-es réteg sárgásszürke homoklisztes közepes homok. 26
3.1.3 Jellemző településszerkezet
A településszerkezet jellemzően kisvárosias, családiházas, kiskertes jellegű, széles utcákkal tagolva. A város közigazgatási területe: • belterület • külterület
8.157 ha 304 ha 7.853 ha
A település népsűrűsége: • • • •
57,8 fő/km2 1090 fő/km2 17,8 fő/km2
a teljes közigazgatási terület: belterület külterület
A belterület durván trapéz alakú. Utcái hálós elrendezésűek. A lakótelkek előkertes vagy utcafrontos beépítésűek, a lakóházak döntően oldalsó telekhatáron állóak. A
belterülethez
2-3
km
hosszúságú,
csápszerű,
általában
kétoldalú
beépítettségű utcák csatlakoznak. (Attila utca külterületi szakasza, Hunyadi, Damjanich, Körösoldal-Újföld, Vörösmarty, Felsősáskalapos, Alsósáskalapos, Szabadföld, Örökföld, Külsőújsor, Belsőújsor, Béke utca). E nyúlványok, csápszerű utcák kialakulásának az a magya-rázata, hogy a település É-i és D-i határában egy-egy nagyobb uradalom volt. Az uradalmi majorok köré és a hozzájuk vezető út mentén épültek fel az akkori cselédházak. Szétszórt, ún. szórványtanyák a Katonaföldön, Körösoldalon, Újföldön és Alsósáskalaposon találhatók. 1983-tól a Zrínyi, Kis, Arany J. és Móra utcákban mintegy 50 db kisvárosi jellegű, földszint+padlástér beépítéses kertes ház épült fel. A település központja a Szentháromság tér, Táncsics, Kossuth, Deák, Bem utca által közbezárt terület.
27
Itt
helyezkednek
el
a
település
igazgatási,
oktatási,
műve-lődési
intézményei, a templom, a piactér, három játszótér, a sportpálya és a központi park. Tompa város a 240/2006.(XI.30.) Korm.rendeletben nem szerepel, mint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott illetve az országos
átlagot
jelentősen
meghaladó
munkanélküliséggel
sújtott
település. A
25/2002.(II.27.)
Agglomerációk
Korm.rendelet
2000-10000
LE
2.sz.
melléklet
közötti
5.sz.
táblázata
szennyvíz-terheléssel,
normál területen” szerint, Tompa 4751 LE-el, mint önálló település szerepel az agglomerációs listán. Tekintettel a szomszédos településektől való – adottságként tekinthető – nagyobb
távolságokra,
az
agglomeráció
további
településekkel
való
kibővülése nem lehetséges. Megjegyezni kívánjuk, hogy 2002-ben megvizsgálásra került Tompa és Kelebia
települések
közös
szennyvízelvezetési
agglomerációjának
kialakítása. A 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet szerint elvégzett felül-vizsgálat nem támasztotta alá a közös szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítását, így a két
település
külön-külön
szennyvízelvezetési
agglomerációt
alkotva
valósítja meg a fejlesztést. A fejlesztési terület legtávolabbi DK-i részének a tervezett szennyvíztisztító teleptől való távolsága kb. 5,0 km. A projektterület egészét bemutató, 1:20.000-es méretarányú áttekintő helyszínrajzot melléklejük. A helyszínrajzon a jobb áttekinthetőség érdekében feltün-tettük: •
a csatornázandó terület határát
•
a jelen fejlesztés tárgyát képező belterület határát
•
a külterület határát 28
•
a rendelkezési tervben távlatban előirányzott csator-názandó terület határát
A településszerkezet csatornázási-szennyvíztisztítási jellemzői: A tervezett projektterület lefedi Tompa város jelenlegi belterületét, mint szennyvízcsatorna hálózattal ellátandó településrészt, valamint a tervezett szennyvíztisztító
telepet,
a
telepre
továbbító
nyers
szennyvíznyomó
vezeték, továbbá a telepről a tisztított szennyvizet elvezető nyomóvezeték nyomvonalait. A
város
belterülete
szabályos
szerkezetű,
utcánként
egyenletes
beépítettséggel. A belterületet vízfolyás, vasútvonal vagy egyéb jelentős domborzati tényező nem tagolja, közel vízszintes domborzatú. A
terület
délről
észak
felé
egyenletesen
lejt,
kb.
2-3
m-es
szintkülönbséggel. A tervezett szennyvíztisztító telep külterületen, az 53.sz. főközlekedési út és a Tompai-főcsatorna közötti, 021/6 hrsz-ú ingatlanon került előirányzásra. Az OTEK előírásoknak megfelelő védőtávolság biztosítható. A tervezett befogadó a Tompai-főcsatorna, folyás-iránya és a szennyvíztelep elhelyezkedése biztosítja, hogy a tisztított szennyvíz elvezetés ne a település irányába történjen.
A település belterületének, a fejlesztési területnek a népsűrűsége 3314 fő = 1090 fő/ km2 3,04 km2 meghaladja
a
26/2002.(II.27.)
Korm.rendeletben
előírt
küszöbértékeket, ami alatt az egyedi szennyvízelhelyezési lehetőségeket külön vizsgálni kell.
29
3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák
A demográfiai helyzetet az Önkormányzattól kapott adatszolgáltatás alapján és azok statisztikai adatokkal történő kiegészítése szerint mutatjuk be. A statisztikai adatok nem teljesek, így minden adat esetében nem biztosítható a min. 20 évre visszamenőleg történő áttekintés. megnevezés
1980
1990
2000
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
lakosszám [fő] foglalkoztatottak száma [fő] munkanélküliek [fő] aktív keresők [db] eltartottak [fő] népsűrűség [fő/km2] - külterület - belterület állandó népesség korösszetétele [fő] 0-17 év 18-59 év 60 év fölött születések száma [fő] halálozások száma [fő] 18-59 évesek aránya [%] lakások száma [db] egyéb lakóegységek száma [db]
5112
4658
4899
4888
4865
4852
4809
4765
-
2200
2420
-
-
-
-
2400
-
280
220
-
-
-
-
250
-
2880
2680
-
-
-
-
2650
-
1340
1180
-
-
-
-
1200
21,9 1093
20,3 1009
15,3 1250
20,4 1080,9
20,1 1081,6
20,4 1071,4
18,8 1097,4
18,5 1090,1
1205 2839 1068 51
971 2790 897 45
913 2957 1029 37
980 3371 537 43
968 3361 536 41
951 3363 538 38
949 3327 533 46
940 3290 535 45
120
103
91
89
81
88
94
80
55,5
59,9
60,0
68,9
69,0
69,3
69,2
69,0
-
-
-
1882
1882
1882
1962
1962
-
-
-
144
144
144
144
144
A fenti megosztásban az Önkormányzatnál 2003 óta állnak rendelkezésre adatok,
az
ezt
megelőző
időszakok
adatai
a
területi
statisztikai
kimutatásokból valók.
30
A népesség változásának statikai adatforrása Önkormányzati. Mivel a településszerkezet előzőekben vázolt speciális jellege miatt igen jelentős a külterület nagysága a város teljes területéhez viszonyítva, a lakosszám és népsűrűség adatokat kül- és belterület megbontásban is bemutatjuk. Megn. Teljes terület • belterület • külterület Lakosszám • belterület • külterület Népsűrűség • belterület • külterület
M. km2 km2 km2 fő fő fő fő/km2 fő/km2 fő/km2
1980 81,57 3,04 78,53 5112 3324 1788 62,7 1093 21,9
1990 81,57 3,04 78,53 4658 3067 1591 57,8 1009 20,3
2001 81, 57 3,04 78,53 4892 3642 1250 60 1250 15,3
2003. 81,57 3,04 78,53 4888 3286 1602 59,9 1080,9 20,4
2004. 81,57 3,04 78,53 4865 3288 1577 59,6 1081,6 20,1
2005. 81,57 3,04 78,53 48,52 3275 1577 59,5 1071,4 20,4
2006. 81,57 3,04 78,53 4809 3336 1473 58,9 1097,4 18,8
2007. 81,57 3,04 78,53 4765 3314 1451 58,4 1090,1 18,5
2. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai település neve lakosszám (fő) lakások száma (db) vízbekötések száma (db) egyéb lakóegységek száma (db)
központi belterületen 3314 1332 1331
egyéb belterületen -
külterületen 1400 630 628
összesen
144
-
-
144
4714 1962 1959
Kiegészítő információk a fenti táblázathoz. Az egyéb lakóegységek fogalma alatt szükséglakások értendők, ahol bejelentett lakó nincs. A lakosok száma azért haladja meg a vízbekötések számát, mert a városközpontban néhány emeletes épület esetén egy vízbekötéshez több lakás is tartozik. A lakások komfort jellege szerinti megoszlása
A
összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli összesen
belterületen 635 659 38 1332
külterület 85 545 630
összesen 635 659 123 545 1962
31
külterületen lévő lakások kivétel nélkül komfort nélküliek ill. félkomfortosak. Lakások, építési telkek, tanyák megoszlása
lakások üres telek, tanya összesen
A
feldolgozott
belterületen 1332 80
külterület 630 200
összesen 1962 280
1412
830
2242
adatokból
levonható
következtetések,
megállapítható
tendenciák: A település alföldi kisváros, melyre jellemző a hazánk más településein is tapasztalható lakosszám csökkenés. A település lakossága a 80-as évek végén 5 év alatt
4,7 %-kal csökkent.
Az akkori prognózis szerint a lakónépesség az ezredfordulóra 4500 fő lett volna. Szerencsére ez a folyamat lelassult illetve megállt, majd lassan emelkedett, a jelenlegi 4.714 főre. Az összlakosszám csökkenésen belül igen jelentős a külterületről a belterületre történő átköltözés, ami a külterületi, tanyasi életforma nehéz megélhetést biztosító feladását is jelenti egyidejűleg. Ezt támassza alá a 2003-2009. időszakban •
a külterületi laksűrűség 20,4 értékről 18,0 fő/km2 értékre csökkenése, ill
•
a belterületi laksűrűség egyidejűleg 1080,9 értékről 1090 fő/m2 értékre történő növekedése
Hasonló tendenciát mutatnak a születési és halálozási adatok is. Vidéki viszonylatban a sok évre visszatekintő 9 %-os munkanélküliségi mutató is elfogadhatónak mondható. A legfrissebb adatok szerint a munkaképes lakosságból 213 fő a regisztrált munkanélküli.
32
A
város
lakosszámának
és
népsűrűségének
alakulását
grafikusan
is
szemléltetjük. A grafikonon feltüntettük a város egészére és a belterületre vonatkozó adatokat is A
feldolgozott
adatokból
levonható
következtetések,
megállapítható
tendenciák: A település alföldi kisváros, melyre jellemző a hazánk más településein is tapasztalható lakosszám csökkenés. A település lakossága a 80-as évek végén 5 év alatt
4,7 %-kal csökkent.
Az akkori prognózis szerint a lakónépesség az ezredfordulóra 4500 fő lett volna. Szerencsére ez a folyamat lelassult illetve megállt, majd lassan emelkedett, a jelenlegi 4.765 főre. Az összlakosszám csökkenésen belül igen jelentős a külterületről a belterületre történő átköltözés, ami a külterületi, tanyasi életforma nehéz megélhetést biztosító feladását is jelenti egyidejűleg. Ezt támassza alá a 2003-2007. időszakban •
a külterületi laksűrűség 20,4 értékről 18,0 fő/km2 értékre csökkenése, ill
•
a belterületi laksűrűség egyidejűleg 1080,9 értékről 1090 fő/m2 értékre történő növekedése
Hasonló tendenciát mutatnak a születési és halálozási adatok is. Vidéki viszonylatban a sok évre visszatekintő 9 %-os munkanélküliségi mutató is elfogadhatónak mondható. A legfrissebb adatok szerint a munkaképes lakosságból 213 fő a regisztrált munkanélküli. A
város
lakosszámának
és
népsűrűségének
alakulását
grafikusan
is
szemléltetjük. A grafikonon feltüntettük a város egészére és a belterületre vonatkozó adatokat is.
33
34
35
36
• Lakosszám alakulása a vizsgált 30 éves időszakra Tompa város lakosszáma a jelenlegi adatok szerint 4714 fő. Ebből belterületen 3314 fő, külterületen pedig 1400 fő él. A város speciális településszerkezetéből adódóan igen jelentős a külterület nagysága. A vázolt demográfiai helyzet, tendenciák szerint a lakosszám valóban nem növekszik, hanem inkább stagnál, de ez a tendencia a város összlakosszámára vonatkozik. A belterületi lakosszám aránya viszont növekvő tendenciát mutat, amit a bemutatott táblázatok adatai is szemléltetnek. Ennek oka, hogy a városba érkező új beköltözők a belterületen telepednek le, valamint jelentős a külterületről a belterületre átköltözők száma. Továbbá bizonyos – jelenleg külterületen lévő utcák – belterületbe vonása meg fog történni. Mivel a pályázat csak a belterület fejlesztésére vonatkozik, az összlakosszára vonatkozó tendenciával szemben a belterületi lakosszám növekedése várható. A vizsgált 30 éves időszakon ez maximum 200 fő összlétszám-növekedést eredményezhet, ami 2020 és 2025 közötti időszakban realizálódhat, a 3500 fő elérésével.
36
37
3.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák
• Gazdasági jellemzők A gazdasági jellemzők számszerű adatai Tompa város vonatkozásában csak minimálisan állnak rendelkezésre. A népesség gazdasági aktivitásáról viszont átfogó képet a Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézményének 2007. tanulmánya, mely elemzi többek között a Kiskunhalasi Kistérség munkanélküliségi adatait, nyilvántartott álláskeresők számát, regisztrált vállalkozások helyzetét. Mivel a kistérségnek része Tompa város is, így egyrészt a térségre leírtak a városra is jellemzőek, másrészt jelentős az a lakosszám, aki a földrajzi közelség miatt Kiskunhalason dolgozik.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Kiskunhalasi Kistérség vonatkozó jellemző adatait.
• Foglalkoztatás, munkanélküliség
37
38
A kiskunhalasi kistérségben a foglalkoztatottak 61,8%-a a szolgáltató szektorban dolgozik,
ez
megfelel az országos átlagnak.
Bács-Kiskun
megyében ennél alacsonyabb a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya. A térség foglalkoztatásában az ipar és építőipar jelentősége elmarad az országostól, ezzel szemben a mezőgazdaság súlya jóval meghaladja azt, de nem éri el a megyei szintet. A Kiskunhalasi kistérség munkanélküliségi adatai a kilencvenes évek második
felében
csökkentek.
Ezt
nagyon
kedvezően
követően
azonban
alakultak –
az
és
2000-ben
országos
5%-ra
tendenciákkal
párhuzamosan – a munkanélküliségi ráta a kistérségen belüli is folyamatosan emelkedik. Míg a 8 általános iskolai osztályt el nem végzettek aránya nem változott jelentősen a Kiskunhalasi kistérségben regisztrált munkanélküliek körében, addig
a
szakmun-kásképzőt
végzett
munkanélküliek
aránya,
a
szakközépiskolát végzettek és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya emelkedett.
A munkanélküliségi probléma megoldását tovább
nehezíti, hogy a térség egyik sajátossága (ez főleg Kiskunhalasra jellemző) a roma népesség magas száma. A térségben a munkanélküliség évszaktól és a mezőgazdasági idénymunkáktól függően 8-10% között mozog. A munkanélküliek szinte csak a képzetlen aktívakból kerülnek ki, jelentős hányaduk roma származású. A munkaerő településről történő elvándorlása nem jellemző Kiskunhalason. Aki nem talál szakmájának megfelelő állást, megpróbál – és jellemzően sikerrel – a szolgáltatói szférában elhelyezkedni.
2007. márciusi KSH adatok alapján:
%
Bács-Kiskun
9,5
megyei
munkanélküliségi
ráta Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási ráta Országos munkanélküliségi ráta Országos foglalkoztatási ráta
48,2 7,5 51,2
38
39
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a kistérségben (2007.02.20-i állapot, BKM Munkaügyi Központ közlése)
Település
Nyilván-
Nyilván-
Járadék
Segély tip.
Rendsze-res
Munkavál-laló
Relatív
Arány-szám
tartott
tartott > 365
tipusú
ellátás
szoc.
korú
mutató*
Bp-
nap
ellátás (fő)
(fő)
(fő)
összes (fő)
segély
népes.
(fő)
nélkül**
Balotaszállás
46
8
16
2
3
1074
4.28
0.55
Harkakötöny
40
9
4
1
10
633
6.32
0.81
Kelebia
126
34
22
11
47
1844
6.83
0.87
Kiskunhalas
1386
425
301
93
551
20161
6.87
0.88
Kisszállás
127
19
20
15
32
1808
7.02
0.90
Kunfehértó
91
18
24
15
26
1527
5.96
0.76
Pirtó
47
6
12
4
10
714
6.58
0.84
Tompa
195
57
51
20
55
3178
6.14
0.78
Zsana
21
8
6
1
6
547
3.84
0.49
ÖSSZESEN
2079
584
456
162
740
31486
6.60
0.84
*Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel és nélküle
39
• Gazdasági tevékenységek, szolgáltatás A gazdaság területéről Kiskunhalas térségében három jellegzetesség vázolható fel: a széleskörű mezőgazdasági tevékenység; a főleg Kiskunhalason található különböző feldolgozóipari üzemek és a térség tranzit szerepéből, a határmentiségből adódó helyzet. A térségben több mint 3500 vállalkozás működik.
Nagyon fontos a térségben a feldolgozóipar és sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel
és
gazdasági
szolgál-tatásokkal,
valamint
szállítmányozással, ami szintén a tranzitszereppel és a határ közelségével 40
függ össze. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget. A térség adottságaihoz igazodóan az élelmiszeripar igen jelentősnek számít, foglalkoznak bor-, vetőmag-, hibrid-kukorica feldolgozással, gyógy-tápszer előállítással és a baromfikészítmények külföldre is eljutnak. A kistérségben tízezer fő
a
foglalkoztatott.
A
legnagyobb
foglalkoztatók
a
kereskedelem, szolgáltatás és az élelmiszer-ital gyártása ágakban vannak. A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben a gépipar és a könnyűipar továbbra is megmaradt, konfekcionált ruházati termékek közül a munkaruházat és a farmerruha készítés emelhető ki, folytatódik a hagyományos halasi csipkevarrás, több kisüzem bérmunkát vállal. A kistérségben gyártanak autóvillamossági cikkeket, kompresszorokat, áramfejlesztőket.
Vannak műanyag-feldolgozó, konténereket előállító, faipari árukat, papír csomagolóanyagokat vállalkozások
gyártó
foglalkoznak
vállalkozások építőipari
is.
tervezéssel,
Kisebb-nagyobb magas-
és
mélyépítéssel, építőanyag-előállítással. • Mezőgazdaság A kistérségben a mezőgazdaság jelentős megélhetési forrás a lakosság számára. Jellemző a tanyás településszerkezet, az elöregedő lakosság. A foglalkoztatottak ~1440 fő dolgozik – legálisan - a mezőgazdaságban, ám becslések szerint 7-9 ezer fő lehet valójában, akik jellemzően a 1-5
41
hektáron, eszközök nélkül, szolgáltatások igénybe vételével gazdálkodnak, alapvetően félig önellátó gazdaságokat működtetve. A kisméretű gazdaságok kiszolgáltatottságát az integráló szervezetek hiánya fokozza. A tárolótér és tőkehiány miatt a gazdák értékesítési kényszer hatására sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni terményeiket. A kistérség teljes területe, Tompa kivételével érzékeny természeti területi besorolású, Kiskunhalas és Tompa települések pedig a nitrátérzékeny területek közé tartoznak. A gyenge termőhelyi adottságok következtében a termőterület összetételét az erdő és gyep túlsúlya jellemzi.
A
kistérségi
áttekintés
után
Tompa
Város
területén
működő
vállalkozásokat mutatjuk be ipari-, mező-gazdasági-, kereskedelmi és vendéglátói csoportosításban.
A település gazdasági életére és helyzetére a legjobb mutatószám, az ott működő vállalkozások száma és profilja, mint a megélhetés egyik forrása. A
vállalkozások
zöme
a
belterületen
helyezkedik
el,
de
jelentős
létesítmények – főleg mezőgazdaság jellegűen – a külterületen telepedtek meg.
A településen működő vállalkozások Az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások, intézmények:
42
helyi dolgozók száma
megnevezés BM
Határőrség
ingázók
összes
száma
en
Tompa
Határforgalmi
48
71
119
82
32
114
Vámhivatal
25
63
88
Kel-Feder Kft.
31
54
85
Elegant Kft.
37
15
52
223
235
458
Kirendeltség Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai
Betegek
Otthona
Összesen
A felsorolt vállalkozások közül csupán az Elegant Kft és a Kel-Feder Kft irodája található belterületen. A többi vállalkozás külterületen található. A település gazdaságában kiemelkedő a mezőgazdasági tevékenység és a hozzákapcsolódó háztáji és kisüzemi állattartás. Ez az Észak-Bácskaipannóniai
hátság
peremén
áthalmozott lösz takarónak
elhelyezkedő
jó
minőségű
földeknek,
köszönhető. E mellett meghatározó a közúti
határátkelő, mely fontos kapu Európa és a Balkán között. A határátkelőn dolgozók jelentős része helyi lakos.
• Ipar Kisipari termelőszövetkezet (ktsz) 1951-ben alakult Kelebia – Tompa községek iparosaiból (asztalos, cipész, fodrász) Kelebia székhellyel. Az 1953-as évben fúzió történt, Tompa, Kelebia és Kisszállás iparosai (cipész, szabó, kovács, bognár) egyesültek Tompa székhellyel. Jelentős fejlődés volt 1962-63-ban, amikor beindult a faipari termelés, ekkor már belföldre és külföldre is ládákat készítettek. A létszám is jelentősen növekedett, két műszakban dolgoztak. Ekkor már 4 részleg működött: famegmunkálók, asztalos üzem, lakatosüzem, textilüzem. Ebből jelenleg két egység, a Tompai Faipari Kft. és az Andrea Kft. működik. 43
Tompai Faipari Kft. Ipari tevékenységet folytat, 1995-ben alakult. A foglalkoztatottak száma 12, ebből 3 fő a térségből jár dolgozni. Beltéri ajtók gyártásával (6 ezer db/év) foglalkoznak. Az ország valamennyi részébe szállítanak. Andrea Kft. 2000 júliusától végzi tevékenységét 37 fővel, ebből 7 fő a jár
vonzáskörzetből
dolgozni.
Bébi-
és
gyermekruhagyártással
foglalkoznak, hazai és külföldi piacra termelnek. Elegant Kft. 1992-ben alakult, 52 fő a foglalkoztatottak száma, ebből 15 fő a vonzáskörzetből jár. Női- és lánykaruhákat gyártanak (300 ezer db/év) franciaországi piacra. Márki
Kálmán
1993.
január
1-jétől
működtet
szikvízüzemet,
éves
termelésük 60 ezer liter. Zvertyel-Hús Kft. 2001-től húsfeldolgozó üzemet működtet. Egyedi, speciális
készítményeivel
–
száraz-
és
töltelékáru
–
látja
el
a
vonzáskörzethez tartozó községeket, de szállítanak Szolnokra, Szegedre és Budapestre is. Pécsi Kereskedelmi Kft. 1995-ben alakult, a pékség és a bolt 16 főt foglalkoztat. 20 fajta házi jellegű péksüteménnyel és kenyérrel látja el a környező 4 községet. A TÉSZ 99 Kft, és a KER-EX 94 Kft, valamint 2 magánvállalkozó végez építőipari tevékenységet. Valamennyien kőművesmesteri végzettséggel rendelkeznek. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 40 fő. Elsősorban
önkormányzati
és
gazdasági
társaságok
beruházásaival
foglalkoznak. Sajnos elég kevés – az önerő hiánya miatt – a magánházépítkezés. Az ipari tevékenységet folytató cégek közül a Zvertyel-Hús Kft húsüzeme külterületen található. A faipari termelésben résztvevő Tompai Faipari Kft és az Andrea Kft kül- és belterületen egyaránt rendelkezik létesítménnyel. • Mezőgazdaság 44
Jelenleg a szántó terület nagysága 5506 ha, 401 ha a szőlő, gyümölcsös, gyep. Az 1990-től bekövetkező változások miatt ma már csak a Szabadság Szövetkezet működik, 14 fővel. A Szövetkezet 380 hektáron búzát, kukoricát, napraforgót, repcét termel és éves szinten 16 ezer brojlercsirkét nevel. Tompai Termelők Termékértékesítő Szövetkezete 2003. februárjában alakult 35 fővel. Tagjai 46 hektáron paprika- és almatermesztéssel foglalkoznak. Céljuk: a zöldség- és gyümölcstermesztés kereslethez történő igazítása; a mennyiségi és minőségi árutermelés, feldolgozás, tárolás feltételeinek megteremtése. Agráripari Rt. 41 fővel működik, és szarvasmarha-tartással foglalkozik. A vállalkozás 700 hektáron abraktakarmányt termel, 1000 db-os fejőstehénállománnyal rendelkezik. A 9. legjelentősebb vállalkozás Bács-Kiskun megyében. KEL-FEDER Kft. 1992-ben alakult, létszám 85 fő. Tevékenységi köre víziszárnyas-tartására,
keltetésére,
nevelésére,
takarmánygyártásra
és
értékesítésre terjed ki. Az ország vízi szárnyas termelésének 1/7 részét adják. Integrációjuk az egész Alföldre vonatkozik. Bács-Tak Kft. 1996-ban alakult, létszámuk 42 fő. Szintén víziszárnyaskeltetéssel, -neveléssel és törzskacsatartással foglalkozik. A keltetőben évente 5 millió db tojást keltetnek. Országosan elsők a víziszárnyas-keltetésében. A környező 10 községben neveltetik fel a napos kacsákat (6-7 hétig), melyhez biztosítják a tápot, azt követően a pecsenyekacsát exportálják. A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozások valamennyien külterületen találhatók.
45
• Kereskedelem, vendéglátás A város területén működő vállalkozások és gazdasági társaságok révén a helyi és a környező települések lakosságának fogyasztói igényei szinte minden területen kielégítettnek mondhatóak. A település kereskedelmi ellátottsága a kereskedelmi egységek számának, szolgáltatásaik magas színvonalának és sokszínűségének köszönhetően megfelelő. A kereskedelmi életben kiemelkedő szerepet tölt be az 1990-es években épült, határátkelőhöz közeli 4 nagyobb kereskedelmi egység – 2 db általános áruház, 2 db élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi üzlet -, amelyek nemcsak a községi és annak vonzáskörzetében élő lakosságot tudják ellátni, hanem nagy számban vonzzák a településre a határ túloldaláról érkező ún. „bevásárló turistá”-kat is. A négy üzlet nemcsak Tompa város számára jelentős, fontos szerepet tölt be a környező községek lakosságának életében is.
kereskedelmi egység foglalkoztatási adatai 2003-ban:
46
kereskedelmi egységek megnevezése
helyi foglalkoztatottak (fő)
ingázók (Kisszállás, Kelebia, Csikéria, Szabadka) (fő)
összesen : (fő)
TOMPAKER KFT
16
23
39
PEPITA PONT KFT
36
2
38
HATÁR DISZKONT
32
6
38
8
7
15
92 70,77
38 29,23
130 -
ZSIGA MARKET KFT ÖSSZESEN (fő): Összesen (%):
összese n: (%) 30,0 0 29,2 3 29,2 3 11,5 4 100
Az említett kereskedelmi egységek közül a TOMPAKER Kft belterületen, a PEPITA PONT Kft, HATÁRDISZKONT és ZSIGA MARKET Kft külterületen található. A város bel- és külterületén (53-as főút határátkelőhöz vezető szakasza) egyaránt nagy számban vannak jelen kiskereskedelmi egységek. Ezek szintén térségi szerepet töltenek be. Az elmúlt évtizedben számuk a növekvő fogyasztási igényeknek megfelelően emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása üzlettípusok szerint 1990ben és 2003. év I. félévében
kiskereskedel mi üzletek típusai élelmiszer jellegű üzlet és áruház iparcikk jellegű üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festékés üvegszaküzlet könyv-, újságés papíráruszaküzlet 1
Önkormányzati adat
2
KSH adat
19901 (db) 7
2003. év I. félév2 (db) 26
növeked és (db) +19
növekedé s (%) 271
1
4
+3
300
2
18
+16
800
2
5
+3
150
1
2
+1
100
47
A kiskereskedelmi bolthálózat jelenleg minden szükséges fogyasztási igénynek meg tud felelni. A településen jelenleg 104 db kiskereskedelmi üzlet működik.
Tompa Város területén működő kiskereskedelmi egységek száma (db) 2003. I. félévében üzlettípusonként
üzemanyag-töltő használtcikk iparcikk jellegű ruházat,textil élelmiszer jellegű 0
10
20
30
40
50
60
üzletek száma (db) /2003. I. félév i KSH adatok/
A kiskereskedelem szempontjából meg kell említenünk a tompai székhelyű TOMPASZÖV Rt-t is. A vállalkozás 1999. március 18-án került a cégbíróságnál bejegyzésre. A cég alapítója a Tompa és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet. Az áfész 1970-ben a következő egységekkel rendelkezett a környező 3 településen: o kereskedelmi egységek:
30 db
o vendéglátóipari egységek:
12 db
o felvásárlási egységek:
5 db
o ipar és szolgáltatás:
9 db
o összesen:
56 db
48
A TOMPASZÖV Rt. Fő tevékenységét jelentő élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet 2000. január 1-jétől folytatja, átvéve az alapítótól. Működési körzete Tompa, Kelebia és Kisszállás. Az rt. állományi létszáma 2002-ben 46 fő. A működési körzetében jelenleg 6 db élelmiszer jellegű üzletet üzemeltet, ebből 4 egység a COOP rendszerben
dolgozik.
Ezeken
kívül
3
iparcikk,
1
ruházati
és
3
takarmánybolt tartozik saját tevékenységéhez. A társaság tulajdonát képező, de vállalkozók ill. vállalkozások által bérleti üzemeltetésben működik 10 vendéglátó, 5 élelmiszer jellegű üzlet, és 1 zöldség-gyümölcs felvásárló telep. A település jelenlegi belterületén újabb utcanyitás, lakótelep építése nem várható. A város speciális jellegéből adódóan a jövőbeli fejlesztések elsősorban egyes külterületi részek belterületbe vonásával egyidejűleg történhetnek. Újabb külterületi területek belterületbe vonása egyelőre nem, kb. 10-12 év múlva várhatók.
Lakosság jövedelmi viszonyai A KSH 2007. évi adatai szerint a személyi jövedelemalapot képező nettó jövedelem egy állandó lakosra a 3.2.2-1. sz. táblázatban foglaltak szerint alakult. 3.2.2-1. sz. táblázat: Személyi jövedelem alakulása, 2007 Megnevezés
Tompa
Egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem, Ft 459583
Egy főre SZJA, Ft
82302
jövedelemalapot
jutó
képező
nettó
Egy főre jutó nettó jövedelem, Ft
Egy főre jutó havi nettó jövedelem, FT
377281
31440
Forrás: KSH, Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, Magyarországi térképek, SZJA (http://www.ksh.hu/maps/)
• Társadalmi jellemzők 49
A városban működő egyesületek és az önkormányzati tagsággal működő szövetségesek, társulások: Tompa Községi Sportegyesület (alapítva: 1922.) Nagycsaládosok Tompai Egyesülete (alapítva: 1998.) Polgárőr Egyesület Tompa (alapítva: 1994.) Tevékenységi köre: a közrend, a közbiztonság, a közlekedésbiztonság védelme, bűnmegelőzési, környe-zetvédelmi feladatok ellátása. Alapításának éve: 1994. Létszáma: 41 fő. Önkéntes Tűzoltó Egyesület (alapítva: 1927.) 1927-ben alakult, a rendszerváltozásig sikeresen működött. 2003. évben újjáalakult az egyesület, 21 fővel. Feladatuknak tartják a tűzesetek megelőzését, a tűz- és káresetek felszámolásában való aktív részvételt. Bács-Kiskun Megyei Mozgáskorlátozott Egyesület Tompai Klub (alakult: 1995.) Rozmaring Nyugdíjas Klub (alakult: 1983.) Tompai Gazdakör (alakult: 2002.) Szövetségek: Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége (alapítva: 1994.) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (tagok: 1999-től) Társulások: Halasi Többcélú Kisebbségi Társulás (alapítva: 2005) A városban Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik, öt fővel. A településen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet nincs. A településen nem érvényesül a szezonalitás. A
településen a beruházás kialakítását az oktatási intézményekkel való ellátottság nem befolyásolja.
és
kulturális
.
50
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása
4.1.1 Helyzetértékelés
Tompa városban szinte teljes mértékben megvalósult valamennyi közmű, a szennyvízcsatorna hálózat kivételével. Tompa város már 2000 óta folyamatosan foglalkozik a szennyvízközmű megvalósításának előkészítésével. 2001-ben Tompa és Kelebia települések együttesen kívánták megvalósítani a szennyvízelvezetést és a szennyvíztisztítást, közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkotva, de a 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet szerint elvégzett felülvizsgálat nem támasztotta alá ezt az elképzelést. Így a továbbiakban mind a két település külön-külön próbálkozott, de – az egyébként gondosan összeállított állami címzett támogatásra benyújtott pályázat – forráshiány miatt elutasításra került. A pályázat alapját képező vízjogi létesítési engedély ~ 40.000 fm összhosszúságú
csatorna
megvalósítására
irányult,
mely
egyaránt
tartalmazott bel- és külterületet is. Amikor a fejlesztendő tevékenység műszaki tartalmát határozzuk meg, tekintettel kell lenni Tompa város sajátos település-szerkezetére, melynek lényege, hogy jónéhány külterületi nyilvántartásban lévő utca
a
belterületi
utcákkal
azonosan
közműellátott,
a
lakók
életvitelét tekintve pedig teljesen azonos a belterületi utcákkal. Az említett külterületi utcák nem tanyák, hanem a település szerkezetébe szervesen illeszkedő utcák. 2007. őszén az Önkormányzat ebben a témában a „Gyakran ismételt kérdések” keretében tájékoztatást kért.
51
A kapott válasz értelmében az említett külterületi utcák támogatása csak akkor lehetséges, ha azok belterületté kerülnek átminősítésre, ugyanis a KEOP 1.2.0. pályázati kiírás és pályázati útmutató értelmében a külterületi fejlesztés nem támogatható. Mivel az Önkormányzat nem kívánta a lehetséges átminősítés hosszabb ideje miatt a fejlesztés megkezdését késleltetni és ezáltal kockáztatni a 2015-ig történő megvalósítást, a teljes szennyvízközmű beruházást két ütemre bontotta: • I. ütem
belterület szennyvízelvezetése
• II. ütem
külterület szennyvízelvezetése
Megjegyezni kívánjuk, hogy a továbbiakban minden külön említés nélkül fejlesztendő tevékenység alatt csak az I. ütem, azaz a belterület szennyvízelvezetését és az ott keletkező szennyvizek tisztítását értjük.
7. sz. táblázat: Szennyvízelvezető és kezelő létesítmények, eszközök eszköz/létesítmény
nincs szennyvízelvezető és kezelő létesítmény
kapacitás
0
rekonstrukcióig hátralévő élettartam [év]
kapcsolódó felújítási költség [Ft]
tervezett élettartam
0
0
0
[év]
Jelenleg működő szennyvíztárolási-kezelési rendszer bemu-tatása: A településen jelenleg kettő megoldást alkalmaznak a keletkező lakossági szennyvíz kezelésére: o
egyedi, helyi szennyvíztisztítás és elhelyezés házi szik-kasztó medencével, a szennyvíz talajba történő elszi-várgásával
o
szennyvízelhelyezés zárt házi szennyvíztároló meden-cében, szippantás és tengelyen történő szállítás Önkormányzat által kijelölt ideiglenes leürítő helyre ill. illegális leürítő helyekre. 52
A meglévő rendszerről semmilyen felmérés nem készült, így az egyedi műtárgyak típusáról, azok működési hatékonyságáról információk nem állnak rendelkezésre. Általánosságban azonban rögzíthetjük, hasonlóan az országos gyakorlathoz, hogy a szikkasztómedencék több év után eliszapolódnak, a karbantartásra azonban senki nem fordít figyelmet, így a tisztítási hatásfok nagymértékben lecsökken, fokozott talajterhelést okozva. A több éve, évtizede épített – ma már korszerűtlen – elvileg zárt és szigetelt tárolómedencék valójában nyitottak és ezáltal a keletkező szennyvíz a talajba szivárog illetve a tavaszi olvadás, nagyobb esőzések után a talajvíz áramlik a szennyvíztározóba. Mivel a településen a szennyvízgyűjtő aknák nem vízzáró kivitelűek, ezért közelítőleg a keletkező szennyvíz 80-85 %-a a talajba szivárog. A városi szippantott szennyvíz
leürítő helyet 2007-ben az ATI KTVSZ
Szeged megszűntette. A leürítőhely a város külterületén, lakott területtől kb. 1,5 km-re, a határátkelőhely környékén működött, környezetvédelmi engedéllyel, melyet a hatóság nem hosszabbított meg. Azóta az Önkormányzati intézmények szennyvizeit az Önkormányzat által kijelölt területre szállítják, ami külterületen található, a város DK-D-i részén. A magántulajdonban lévő, több hektár nagyságú területre a terület tulajdonosainak
hozzájárulásával
történik
a
szippantott
szennyvíz
szállítása, Önkormányzati szervezésben, önköltségi áron (kb. 1000 Ft/m3) Az Önkormányzat által kijelölt területre lakossági eredetű szennyvíz nem szállítható. Ezen leürítő hely megtűrt
környezetvédelmi működési engedély nélküli,
állapotnak
csatornahálózat
és
tekinthető szennyvíztisztító
és
az telep
Önkormányzat megvalósulásáig
a
városi kívánja
fenntartani.
53
A lakosság 90-95 %-a nem szippant, mert a város homokos területén, ahol a talajvíz 4-5 m mélységben található csak, a szennyvíz elszikkad. Az Önkormányzatnak nem feladata a szippantások megszervezése, de a lakosságot
tájékoztatta
a
szippantási
lehetőségekről
ill.
a
folyékony
települési hulladék elhelyezéséről. Az Önkormányzati tájékoztatás szerint a lakossági szennyvíz kiskunhalasi szennyvíztisztító telepen történő fogadási feltételei biztosítottak, de a jelentős távolságból adódó 3000 Ft/m3 , azaz 15.000 Ft/fuvar szállítási díj miatt valójában nem történik a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre beszállítás. A lakosságnak az a minimális városközpontban
lévő
5-10 %-a, aki szippanttat, főleg a
társasházak
lakói,
egyidejűleg
oldják
meg
a
szippantmányok elhelyezését, többnyire illegális lerakóhelyeken (kb.1500 Ft/m3). Az Önkormányzatnak tudomása van a szippantott szennyvizek illegális leürítéséről és elhelyezéséről, de mivel az Önkormányzati intézmények szennyvizeinek fogadására kijelölt terület befogadó-épessége korlátozott, kénytelen tudomásul venni, hogy a lakók nem kívánják szennyvizeiket drága költségen Kiskunhalasra szállíttatni.
A folyékony hulladék leürítésével kapcsolatban még az alábbiakat kívánjuk megjegyezni: o
A beszállított ill. leürített szennyvizek mennyiségéről nyilvántartást nem vezetnek, így mennyiségeket csak becsülni lehet. Az
Önkormányzat nem vezette be a
közszolgáltatást. o
A beszállított, leürített szennyvizek minőségéről adat nem áll rendelkezésre, mintázás nem történik. Így a folyékony hulladék szennyvíztisztítás szempontjából meghatározó paramétereiről adatok nem állnak rendelkezésre.
o
Az
Önkormányzat
jelenleg
az
újonnan
épülő
lakóingatlanok esetében a zárt tározók megépítésére csak
54
ideiglenes
engedélyt
ad,
melyek
a
csatornahálózat
megépüléséig érvényesek. Jelen projekt fejlesztendő tevékenysége tehát a szennyvíz-csatorna hálózat, valamint a szennyvíztisztító telep építése.
• Meglévő szennyvíztisztító telep Esetünkben nem releváns.
• Meglévő vonalas létesítmények Esetünkben nem releváns. • Egyedi szennyvízkezelés, település folyékony hulladék szállítás A településen egyedi szennyvízkezelés nincs. A keletkező szennyvizeket elszikkasztják ill. elszállítják. Az
Önkormányzati
intézményi
szennyvizek
szippantását
és
szállítását az Önkormányzat szervezi és felügyeli, a minimális lakosságit pedig a lakók. A települési folyékony hulladék szállításának, elhelyezésének módját a jelenlegi rendszer bemutatása keretében ismertettük részletesen.
• Csapadékvíz elvezetés
55
A település az elmúlt években saját forrásból megvalósította a Táncsics
és
Elvezetés
Hunyadi
részben
csővezetéken
utcákban
nyitott,
valósul
meg,
a
burkolt a
csapadékvíz árokkal,
elvezetést.
részben
Tompai-főcsatornába
zárt
történő
bevezetéssel. A település többi utcájában a csapadékvíz út menti szikkasztó árkokban elszivárog, elszikkad, tekintettel a város egészére jellemző homokos talajra. Átfogó
csapadékvíz
elvezetési
koncepció
megvalósítását
az
Önkormányzat a szennyvízközmű program megvalósulása után tervezi. • Kirótt bírságokról szóló határozat, hatósági kötelezések Esetünkben nem releváns.
• Keletkező
szennyvíziszap
mennyisége,
kezelésének
jelenlegi
módja Esetünkben nem releváns. Viziközmű közszolgáltatás működési tapasztalatai • fajlagos éves vízfogyasztás és szennyvíz kibocsátás A
vízellátás
49,7
km
hosszú
vízhálózattal
és
20
km
bekötővezetékkel biztosított. A 2002 és 2008 közötti időszakban a fajlagos éves vízfogyasztás az ivóvízzel ellátott lakások számától függően változik.
56
A vízbekötések megoszlása bel- és külterületen
belterület
külterület
összesen
1275
579
1854
intézményi
19
4
23
egyéb gazdálkodói
37
45
82
1331
628
1959
lakossági
összesen
A fajlagos szennyvízmennyiségek becsült adatok. A
fajlagos
éves
szennyvíz
kibocsátás
mértékénél
a
tényleges
ivóvízfogyasztást alapul véve, becsült értékeket állapítottunk meg, ami az ivóvízfogyasztási érték 90 %-a.
57
8.sz. táblázat: 2004. vezeték szenny értéke fajlag fajlago es víz sített os s ivóvízz hálózat vízéves éves el ra menyvízfog szenny ellátott bekötöt nyiség víz y. lakosok t kiboszáma lakosok [m3/év] csátás száma [fő] [m3/fő [m3/fő/ [fő] /év év]
Fajlagos vízfogyasztás
2005. vezeté szenny értéke- fajlago kes víz sített s ivóvízz hálózat vízéves el ra menyvízfogy ellátott bekötö nyiség . lakoso tt k lakoso száma k [m3/év] száma [m3/fő/ [fő] év [fő]
fajlagos éves szennyví z kibocsát ás [m3/fő/év ]
2006. vezeté szenny értéke- fajlago kes víz sített s ivóvízz hálózat vízéves el ra menyvízfogy ellátott bekötö nyiség . lakoso tt k lakoso száma k [m3/év] száma [m3/fő/ [fő] év [fő]
fajlagos éves szennyví z kibocsát ás [m3/fő/év ]
Tompa
4865
-
156.80 1
32,2
29,0
4852
-
151.983
31,3
28,2
4809
-
155.239
32,3
29,1
összes en
4865
-
156.80 1
32,2
29,0
4852
-
151.983
31,3
28,2
4809
-
155.239
32,3
29,1
vezeték szenny es víz ivóvízz hálózat el ra ellátott bekötöt lakosok t száma lakosok száma [fő] [fő]
2007. értéke sített vízmenynyiség [m3/év
fajlag fajlago os s éves éves vízfog szenny y. víz kibocsátás [m3/fő /év
[m3/fő/ év]
2008. vezeté szenny értéke- fajlago kes víz sített s éves ivóvízz hálózat vízmeny el ra -nyiség vízfogy ellátott bekötö . lakoso tt k lakoso [m3/év] száma k száma [m3/fő/ [fő] év] [fő]
fajlagos éves szennyví z kibocsát ás [m3/fő/év ]
Tompa
4765
-
163.72 8
34,4
31,00
4765
-
169.469
35,6
32,04
összese n
4765
-
163.72 8
34,4
31,00
4765
-
169.469
35,6
32,04
58
•
háztartási, intézményi és ipari szennyvíz megoszlása
A városban közműves szennyvízelvezetésből származó szennyvíz nem keletkezik. A 9.sz. táblázatban a szippantással beszállított szennyvíz becsült mennyiségét tüntettük fel. A 9.sz. táblázatban megadott szennyvízmennyiségekkel kapcsolatos megjegyezések: o
a táblázatban megadott mennyiségek nem azonosak a potenciálisan keletkező szennyvízmennyiségekkel, mert azok jelentős, 90-95 %-a jelenleg elszikkasztásra kerül;
o
a
táblázatban
2008.
év
előző
évekhez
viszonyított
kevesebb
szennyvízmennyisége egyértelműen 2007. évben megszűnt leürítő hely következménye. Megnőtt az elszikkasztott szennyvíz mennyisége, mivel lakosság
anyagi
okokból
nem
vállalja
a
Kiskunhalasra
történő
szippantott szennyvíz elszállíttatását. 2008. évben a táblázatban szereplő lakossági szennyvíz így a különböző illegális leürítő helyeken elhelyezett, becsült szippantott szennyvíz mennyi-ségeket jelenti. o
az egyéb gazdálkodói szennyvizek nem tartalmaznak mezőgazdasági tevékenységet
folytató
vállalkozások
szennyvizét,
mert
ezen
vállalkozások kivétel nélkül külterületen találhatók, ahol a keletkező szennyvizeket elszikkasztják. o
A településen ipari szennyvíz nem keletkezik és a távlatban sem várható, előkezelők nincsenek.
o
Az „összesen a telepre érkező” szennyvízmennyiség alatt 2004-2007. évek között a megszűnt tompai leürítő helyre, 2008. évben intézményi szennyvizek
esetében
az
Önkormányzat
által
kijelölt
területre
beszállított, ill. különböző illegális leürítő helyeken elhelyezett lakossági és egyéb gazdálkodói szennyvízmennyiségeket értjük. 59
Ugyanis a
HALASVÍZ Kft tájékoztatása szerint 2008-ban nem volt a
kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre Tompáról szippantott szennyvíz beszállítás. o
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a táblázatban becsült szippantott szennyvíz mennyiségeket tüntettük fel, melyek nem azonosak a ténylegesen mennyiségük
keletkező nincs
szennyvízmennyiségekkel
ellentmondásban
a
későbbi
és
csökkenő fejezetekben
ismertetésre kerülő közüzemű csatornán elvezetésre kerülő növekvő szennyvízmennyiségekkel. A lakosegyenérték számításnál a lakossági szippantott szennyvizet 1500 mg/l, az intézményit és egyéb gazdálkodóit 1200 mg/BOI5 értékkel vettük figyelembe.
60
9. sz. táblázat:
Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi 3
szennyvizek [em ]
ipari és egyéb gazdálkodói lakossági intézményi év
[em3/év]
[em3/év]
üdülő
összesen
idegenvíz
a telepre
tevékenységből
érkező
[em3/év]
mennyiség
mennyiség
3
[em /év]
3
[em /év]
[em3/év]
2004
16,371
1,505
0
0,941
0
18,817
2005
15,867
1,459
0
0,912
0
18,238
2006
16,206
1,490
0
0,932
0
18,628
2007
16,554
1,522
0
0,950
0
19,026
2008
12,154
1,522
0
0,950
0
14,626
10. sz. táblázat:
Lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói szennyvizek
ipari és egyéb lakossági
intézményi
üdülő
[LE]
[LE]
[LE]
év
gazdálkodói tevékenységből [LE]
Megjegyzés:
2004
409,275
30,100
0
18,820
2005
396,675
29,180
0
18,240
2006
405,150
29,800
0
18,640
2007
413,850
30,440
0
19,000
2008
303,850
30,440
0
19,000
A
9.
és
10.
sz.
táblázatokban
megadott
szennyvízmennyiségek ill. a szennyvizekből számított lakosegyenértékek teljes mértékben a becsült szippantott szennyvizekre vonatkoznak. 61
•
közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai, a szolgáltatók által ellátott szolgáltatási területen
A városi ivóvízhálózat 100 %-os önkormányzati tulaj-donban van. Az ivóvízhálózat működtetője a kiskunhalasi HALASVÍZ Kft. Az
Önkormányzat
szennyvíztisztító
a
telep
megvalósuló üzemeltetőjét
szennyvízcsatorna közbe-szerzési
hálózat
eljárás
és
keretében
kívánja kiválasztani.
• a díjak elemei Jelenleg csak vízdíjról beszélhetünk, a szennyvízdíj nem releváns. A vízdíj szinte teljes mértékben a működési költségeket biztosítja.
11. sz. táblázat:
év
Víz- és szennyvízdíjak [nettó]
vízdíj
szennyvízdíj
[Ft/ m3 ]
[Ft/ m3 ]
12. sz.
lakossági
közületi
lakossági
közületi
2004
134
134
0
0
2005
147
147
0
0
2006
154
154
0
0
2007
172
172
0
0
2008
192
192
0
0
2009
204
204
0
0
62
táblázat:
Vízterhelési díj
vízterhelési díj év [Ft/ m3 ]
2004
0
2005
0
2006
0
2007
0
2008
0
2009
0
Szippantási díjak 2009-es értékei (nettó)
•
önkormányzati intézmények szennyvize, önkormányzati szervezésben, önkormányzat által kijelölt helyre történő szállítással
•
800 Ft/m3
lakossági szennyvizek, vállalkozói szervezésben, illegális helyeken történő szennyvízelhelyezéssel
•
1.200 Ft/m3
kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre történő beszállítás díja:
2.400 Ft/m3
Megjegyzés: A kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre történő beszállítást a lakosság nem veszi igénybe, így tényleges beszállítás nem történik.
• Jogszabályi háttér 63
A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül meghirdetett prioritások a következők: • • • • • • A
egészséges tiszta települések vizeink megfelelő kezelése természeti értékeink megfelelő kezelése a megújuló energiahordozó-felhasználás növe-lése fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése technikai segítségnyújtás fentiekben
felsorolt
prioritásoknak
megfelelően
a
fejlesztendő
tevékenységek közé tartozik a tervezett csatornahálózat kiépítése és a tervezett szennyvíztisztító telep megvalósítása.
Jogszabályokhoz való kapcsolódás •
A
Nemzeti
Települési
Megvalósítási
Szennyvízelvezetési
Programról
szóló,
és
–tisztítási
25/2002.(II.27.)
Kormányrendelet
A 25/2002.(XI.27.) Korm. rendelet 2.sz. mellék-letének 5. sz. táblázata „Agglomerációk 2000-10000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen” szerint a város szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvízterhelése: 4.751 LE
Kiépítési határidő: 2015. december 31. A fejlesztés előkészítését és megvalósítását tehát úgy kell ütemezni, hogy a projekt a kiépítési határidőig megvalósuljon! •
A 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására
vonatkozó
határértékekről
és
alkalmazásának
egyes szabályairól A
kibocsátott szennyvíz összetétele
–
ipari üzemek hiányában –
feltehetően közelíthető a normál összeté-telű házi szennyvízhez, amely az országos gyakorlat szerinti megfelel a jogszabály 4.sz. melléklete „A 64
közcsatornába
bocsátható
szennyvizek
szennyező-anyag
tartalmának küszöbértékei” c táblázat, „időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés esetén” oszlopában lévő paramétereknek. A
tervezett
szennyvíztisztító
telep
esetében
a
jog-szabály
2.sz.
mellékletének 3. területi kategóriája a mértékadó, mert a Tompai főcsatorna időszakos vízfolyás. Erre vonatkozóan az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a fenti rendeletre
hivatkozva,
az
alábbi
tisztított
szennyvíz
kibocsátási
határértékeket adta meg:
•
pH
6,5 – 9
KOIK
75 mg/l
BOI5
25 mg/l
összesN
25 mg/l
NH4-N
5 mg/l
ö.lebegő anyag
50 mg/l
ö.foszfor
5 mg/l
SZOE
15 mg/l
A módosított 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezet használati engedélyezési eljárásról. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárást megelőző hatósági egyeztetés során
az
Alsó-Tisza-Vidéki
Környezetvédelmi,
Vízügyi Felügyelőség nem rendelte el
Természetvédelmi
és
a nevezett rendelet 4. sz.
melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítését. •
A
174/2003.(X.28.)
Korm.
rendelet
a
közműves
szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre
vonatkozó
Egyedi
Szennyvíz-kezelés
Nemzeti
Megvalósítási Programjáról
65
Az Önkormányzat a belterület fejlesztésre kijelölt terü-letein teljes mértékben ki akarja építtetni a szennyvíz-csatorna hálózatot, így egyedi szennyvíz
kezelésre
lehatárolt
területek
nem
kerültek
előirányzásra.
•
A 221/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól A városi szennyvíztisztító tisztított szennyvizeinek befogadója a Tompaifőcsatorna, mely a Körösi-főcsatornába tartozik. A befogadó az adott helyen a Tisza részvízgyűjtő, Tisza jobb part, a Zagyva torkolat és a déli országhatár közötti szakaszának részegysége.
• A
219/2004.(VII.24.)
Korm.
rendelet
a
felszín
alatti
vizek
védelméről
66
A rendelet 2.sz. melléklete a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolását hatá-rozza meg. A település a 2. kategóriába tartozik, mely a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek minősül. A rendelet a környezet védelméről szóló, 1995. évi, LIII. törvény vonatkozó fejezeteivel összhangban a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében szükséges teendőket ismerteti, ill. foglalja össze. Mivel a csatornázatlan területeken a szippantás mellett a keletkező szennyvizek többnyire elszikkasztásra kerülnek, a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezésének veszélye nagy. Ugyanis a településen a szennyvíz a zárt tározók hiánya miatt a talajba szivárog, megfelelő kezelés nélkül. A talaj és a felszín alatti víz szerves anyaggal, nitrogénnel és foszforral szennyeződik.
•
A 2003. évi LXXXIX. Környezeterhelési díjról szóló törvény A szikkasztott szennyvíz mennyiségéről és a díj megállapításáról szól és érinti a város lakosságának nagy részét.
•
A 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelméről Esetünkben a rendelethez közvetlen kapcsolódás van, mivel a település szennyvizeinek befogadója a városi szennyvíztisztító telep, mely hatóságilag
előírt
határértékek
betartásával
biztosítja
a
tisztított
szennyvíz minőségét ill. a befogadó Tompai-főcsatorna vízfolyás vizének védelmét.
67
Ha azonban közvetett kapcsolódást vizsgálunk, megállapíthatjuk, hogy a településen van a Tisza említett részvízgyűjtőjéhez tartozó felszíni vízfolyás. A felszíni vizek is szennyeződhetnek a csatorna-hálózat hiánya miatt, mert a szikkasztókból a szennyvíz a talajvízzel és a csapadékvízzel eléri ezeket
a
vízfolyásokat,
melyek
ráadásul
minimális
vízho-zammal
rendelkeznek.
Területrendezési-szabályozási tervhez történő kapcsolódás A település rendelkezik szabályozási, rendezési tervvel, melyhez a csatornahálózat
tervezett
létesítményei
illeszkednek
ill.
velük
összhangban vannak. Tompa város Képviselő Testülete a Szabályozási, rendezési tervet a 4/2005.(IV.01.)
alaphatározattal hagyta
jóvá,
majd módosította
a
15/2006. (V.30.) sz. határozattal. A városban nem várhatók olyan programok, fejlesztések, melyek a településszerkezet változását esetlegesen befolyásolják.
4.1.2 Keresleti igények jellemzése
A
KEOP
támogatások
szempontjából
három
fogyasztói
kategóriát
különböztetünk meg: •
lakossági
•
intézményi, közületi
•
ipari- és egyéb gazdálkodók
68
Tompa város esetében a megkülönböztetést ill. a becsült mennyiségek alapját a 3.2. pontban említett adatok és a 4.1.1. pontban közölt vízbekötések összesítés táblázat, valamint a HALASVÍZ Kft 2008-as évre vonatkozó
éves
vízfogyasztási
adatok
az
Önkormányzat
részére,
adatszolgáltatásként közölt tájékoztatása jelenti. A vízfogyasztási adatokból levont következtetések: •
az elmúlt években a vízfogyasztási adatok közel azonosak, ami átlagosan 34-35 m3/fő/év
•
a kiszolgáltatott vízmennyiség kb. 85 %-a a lakosság részére történik, 10-11 % az intézmények, 4-5 % pedig az egyéb gazdálkodók részére.
•
az egyéb gazdálkodók között ipari létesítmény nincs.
Ezek többnyire üzletek, boltok, mikro- és kisvállalkozások kategóriájában. A közölt százalékos megbontás nem biztos, hogy teljes mértékben fedi a valós állapotot, mert o
a saját lakásában, mint telephelyen működő mikro- és kisvállalkozások
esetében
nem
eldönthető,
hogy
a
közüzemi szolgáltatást az adott esetben a „lakos” vagy a „vállalkozó” veszi-e igénybe hivatalosan Az viszont egyértelműen rögzíthető, hogy •
a
településen
nem
folyik
ipari
szennyvizet
termelő
tevékenység, mivel az ipari ill. egyéb gazdálkodók esetében csak kommunális jellegű szennyvíz keletkezik; •
a településen az egyéb gazdálkodók többnyire „elszórtan” fordulnak elő, így a keletkező szennyvizeik elvezetésére külön csatornát vagy csatornaszakaszt építeni nem kell, a lakosság részére előirányzott közcsatorna őket is kiszolgálja;
•
az egyéb gazdálkodók szennyvízmennyisége a vizsgált 30 éves időszakban nem fogja meghaladni az 5%-ot
69
Lakossági vízfogyasztásra ható tényezők és azok hatásai A vízfogyasztást csökkentő tényezők: •
A reáldíj emelés ugrásszerű emelkedése azt eredményezheti, hogy a lakosság fizetési terheit hirtelen, nagymértékben növekednek, ami a vízfogyasztás csökkentését váltaná ki;
•
környezettudatos magatartás, a vízkészletek kímélése céljából, mely ha arányaiban kisebb mértékben, de csökkenti a lakossági vízfogyasztás mértékét
Környezettudatos magatartás és szolgáltatások fejlesztése •
egykaros
keverőcsapok
alkalmazásával
kisebb
lesz
a
vízhasználat; •
a csapok végére helyezett levegőztetővel ugyanannyi idő alatt kevesebb víz áramlik át a kifolyónyíláson;
•
a kád helyett csak zuhanyzó alkalmazásakor lényegesen kevesebb víz folyik el feleslegesen;
•
víztakarékos zuhanyrózsák felszerelése a zuhanyzókba;
•
víztakarékos WC tartály alkalmazása. A két alapmodell: amely addig öblít, amíg lehúzva illetve nyomva tartjuk és amelyik kétféle mennyiségű víz kieresztésére alkalmas;
•
esővíz hasznosítás a házon belül – pl. növények öntözésére
70
A vízfogyasztást növelő tényezők A
vízfogyasztást
erősen
befolyásoló
tényező
a
vízhiányos
időjárás
körülmények pl. szárazság, kánikula, ami a lakossági, intézményi és ipari vízfogyasztást is jelentősen növeli. A lakosság életminőségét javító, kényelmi funkciót kínáló berendezési tárgyak használata következtében nő a fogyasztás. A fogyasztást növelő tényezők: megnövekedett vízfelhasz-nálású háztartási gépek alkalmazása (pl. vizes takarító-porszívógép, mosogatógép, vízadagolású hűtőgép, hidromasszázs kádak, zuhanykabinok, lábmasszázs készülék, stb.) Bár a többfunkciós háztartási gépek nagy része vízfelvevő, azonban ezek a berendezések
energiahatékonysági
szem-pontokat
is
figyelembe
véve
készülnek, így a nettó vízfogyasztás aránya nem nő számottevően. A jövőbeni vízfogyasztás alakulását alapvetően két tényező fogja meghatározni: •
népességszám alakulása
•
lakosság jövedelmi helyzetének alakulása
A népességszám az utóbbi 10 évben kis mértékben, de csökkent a településen. A jövőben a népességszám stagnálása várható. A
lakosság
jövedelmi
helyzete
az
országos
átlaghoz
viszonyítva
alacsonyabb, és az országos gazdasági visszaesést a térség is egyértelműen megérzi. A munkanélküliségi ráta ugyan az országos átlag alatt van, de jelentős a más településeken munkát vállalók (ingázók) aránya. Rövidtávon itt is a reáljövedelmek csökkenésével lehet számolni, azonban a projekt működésének első éveire (2013-2018), már – remélhetőleg – az országos szintű gazdasági növekedés itt is éreztetni fogja hatását, ami mind a jövedelmek növekedéséhez, mind a munkanélküliség csökkenéséhez vezethet. A vízfogyasztás így várhatóan nem esik vissza, annak ellenére, hogy a szennyvízdíjak belépésével a háztartások kiadásai növekedni fognak.
Rákötési hajlandóságra ható tényezők A település csatornázottsága nem megoldott. A lakossági felmérések alapján a lakossági várakozás és igény a csatornahálózat kiépítése iránt 71
jelentős. A felmérések szerint magas rákötési aránnyal lehet számolni, a 92 %-os rákötési arány elérése azonban igen szigorú követelmény és nagyon erőteljes PR munkát fog igényelni az Önkormányzat részéről. A rákötési hajlandóságot nyilván befolyásolni fogja az egyszeri rákötési díj (közműfejlesztési hozzájárulás), valamint a várható díjak alakulása. Ez utóbbiak azonban mindenképpen kedvezőbbek lesznek, mint a szippantásos szennyvízszállítás
díjai, nem beszélve
a csatornával való
ellátottság
kényelmi szempontjairól. Az Önkormányzat az alábbi intézkedésekkel kívánja a rákötési hajlandóságot ösztönözni: •
vállalja a talajterhelési díj bevezetését, ott, ahol nem kötnek rá a rendszerre;
•
a lakáskassza konstrukcióhoz hitelkonstrukció is kapcsolódik, amely finanszírozza a bekötés fejlesztési költségét
Az
Önkormányzat
kommunikációjában
a
PR
szervezet
bevonásával
folyamatosan tájékoztatást ad a rákötési arány fontosságáról, valamint az üzemeltetés hatékonyságáról. Intézményi szennyvízmennyiségre ható tényezők Az
intézmények
számában
jelentős
csökkenés
nem
várható,
bár
összevonások előfordulhatnak. A gazdasági vállalkozások számának alakulása nem függetleníthető az ország gazdasági helyzetétől, így rövid távon pozitív fordulat nem várható ezen a téren. Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységekből származó szennyvíz mennyiségére ható tényezők A
vállalkozások
működéséhez
szükséges
infrastruktúra
–
így
a
szennyvízhálózat – kiépítése a gazdasági fejlődés egyik sarkalatos pontja a településeken,
amely
szennyvízkibocsátás
segíti
nem
a
várható
vállalkozások a
jövőben
letelepedését. sem
a
Ipari
városban.
A
vállalkozások is csak kommunális szennyvizet bocsátanak ki. 72
A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerőlétszám alakulása viszont bizonytalan, a gazdasági válság hatása várhatóan hosszabb távon is érezhető
lesz,
és
a
vállalkozások
inkább
a
munkaerő-hatékonyság
növelésével, mint a létszám emelésével törekszenek majd céljaik elérésére. Az előzetes becslések alapján a rákötési arány, illetve a fajlagos szennyvízmennyiség alapján a szennyvízkibocsátás az alábbiak szerint alakul: A projektben létrejövő bekötési arány [%]
2011
2012
2017
2020
2025
2030
2035
2041
lakosság
0
75
92
92
92
92
92
92
közintézmény
0
100
100
100
100
100
100
100
egyéb
0
100
100
100
100
100
100
100
lakossági
bekötési
gazdálkodók
A
aránynál
92
%-nál
magasabb
értékkel
nem
számoltunk. A 2020 és 2025 közötti időszakban viszont már figyelembe vettük azt a tendenciát,
hogy
a
külterületről
belterületre
történő
átköltözés
következtében megnő a belterületi lakásszám, továbbá bizonyos jelenleg még külterületnek számító utcák belterületbe vonása addigra megtörténik.
73
A
két említett folyamatnál bekötési arány növekedéssel nem, csak
bekötésszám növekedéssel számoltunk. 13. táblázat:Előrejelzés az igényfelmérés alapján 2011
2012
2017
2020
2025
2030
2035
2041
111,325
111,325
111,325
összegyűjtött szennyvízmennyiségek [em3/év] lakossági
0
86,140 105,850 105,850 111,325
intézményi
0
9,100
9,100
9,100
9,100
9,100
9,100
9,100
ipari, egyéb
0
3,120
3,900
3,900
3,900
3,900
3,900
3,900
gazdálkodói összesen
0
98,360 118,85 118,85 124,325 124,325 124,325 124,325
keletkező szennyvíziszap mennyiségek [t/év] lakossági és
0
166,7
201,2
201,2
210,7
210,7
210,7
210,7
0
5,25
6,825
6,825
6,825
6,825
6,825
6,825
intézményi ipari, egyéb gazdálkodók
A táblázatban közölt o
bázis év
2011.
o
fenntartási időszak 5. éve
2017.
o
vizsgált időszak vége
2041.
o
az intézményi és egyéb gazdálkodói szennyvizek esetében, évi 260 munkanappal számoltunk
o
iszapmennyiségnél 20 %-os szárazanyag tartalmú iszappal számoltunk
Az összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzésével kapcsolatban még az alábbiakat közöljük: •
Az
5.4.1.
pontban,
a
Fejlesztés
tervezési
alapadatainak
összefoglalása cím alatt vázoljuk részletesen
74
o a fajlagos víz- és szennyvízmennyiségek alakulását o a százalékkal kifejezett rákötéseken kívül a darabszámmal kifejezett rákötéseket o az
éves
szinten
összegzett
a
sz.
alakulását,
13.
szennyvízmennyiségek
táblázat
szerinti
napi
tagolásban,
kiegészítve az idegenvizek és a szippantott szennyvizek becsült mennyiségeivel
4.1.3 Fejlesztési Igények
A fejlesztési igényt az alábbiak figyelembevételével vizsgáljuk: • Jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok A
Nemzeti
Programról
Települési szóló,
„Agglomerációk
Szennyvízelvezetési 25/2002.(II.27.)
és
–tisztítási
Megvalósítási
Kormányrendelet
értelmében
2000-10.000 LE közötti szennyvíz-terheléssel, normál
területen” esetében a kiépítési határidő: 2015. december 31. A projekt jelenlegi állása, továbbá az előirányzott fejlesztések reális időigényét figyelembe véve, a határidő betartható. A kötelezettségvállalás Tompa város belterületi fejlesztési területére vonatkozik, melynek az Önkor-mányzat teljes mértékben eleget kíván tenni. A jogszabálynak történő megfelelést a kiépülő csatorna-hálózatra történő 92 %-os rákötéssel ill. a hálózatra rá nem kötő lakosság szennyvizeinek gyűjtésével és a szennyvizek az új tisztító telepen történő kezelésével biztosítjuk. Jogszabályi követelménynek való megfelelést jelent továbbá a tisztított szennyvíz hatóságilag előírt minőségének való megfelelés is, amit
75
jelen projekt keretében megvalósítani kívánt szennyvíztisztító teleppel biztosítunk. A szennyvíztisztító telep esetében tehát a tisztítási technológiát, a tisztítás hatásfokát úgy kell megválasztani az egyes, hatóságilag előírt tisztított szennyvizek minőségére vonatkozó paraméterek teljesüljenek. • Programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok A 4.1.1. pontban vázolt jogszabályi háttér kapcsán megemlítettük az Önkormányzat Településrendezési, Szabályozási tervét. A
város
Képviselő
előirányzott
Testülete
a Szabályozási, rendelkezési tervet az
csatornahálózattal,
valamint
szennyvíztisztító
telephellyel
összhangban hagyta jóvá. Az Önkormányzat 2007-2010 közötti ciklusának gazdasági programja tartalmazza a városban a közüzemi szennyvízelvezetést és a hatósági előírásoknak megfelelő – tisztítást. Ez a program képezi tulajdonképpen a KEOP 1.2.0. pályázat alapját is.
•
Műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok
76
Tompa város még nem csatornázott. Mint azt a 4.1.1. Helyzetértékelés c. fejezetben is kifej-tettük, jelenleg a keletkező szennyvizek nagy része a talajba, valamint a talajvízbe kerül, mert a meglévő szennyvíztározók nem zártak. A vízfogyasztás és a szippantott szennyvíz mennyi-ségének összevetéséből megállapítható, hogy a szippantással elszállításra kerülő mennyiségek nagyon minimálisak. Tehát folyamatos a környezet-szennyezés. Így
mindenképpen
belterületén
jogos
az
valósuljon
a
meg
műszaki a
igény,
hogy
közcsatornán
a
település
történő
szennyvíz
összegyűjtés és elvezetés.
•
Költség-hatékonyság
növelése
miatt
szükséges
mivel
nincs
fejlesztési
feladatok Esetünkben
nem
szennyvízcsatorna
releváns, hálózat
sem
meglévő
sem
szennyvíztelep,
meglévő melyek
kapacitáskihasználása növekedne a fejlesztési feladatok megvalósulása kapcsán. Hatósági
előírások
és
várható
kibocsátási
értékek
összehasonlítása A hatósági előírásokat a 4.1.1. pont Jogszabályi háttér ill. 5.4.1. pont Tisztított szennyvíz minősége fejezetekben ismertettük. Mind a két vizsgált változat totáloxidációs, eleveniszapos eljárás. A technológiai paraméterek beállítása, beszabályozása a hat hónapos próbaüzem ideje során fog megtörténni a telepre érkező, ténylegesen mért mennyiségi és minőségi adatok alapján.
77
Alapvető
cél
a
gazdaságos,
energiatakarékos
üzemeltetés,
melynek
lényege, hogy csak az előírt szükséges mértékig történjen a tisztítás. (Megjegyezni kívánjuk, hogy az üzemeltetés beszabályozása az üzemeltető részéről egy optimalizálást jelent, a bírság elkerülés ill. a fizetendő vízterhelési díj tekintetében.) A meghatározott kibocsátási határértékek o
szervesanyag és nitrogénvegyületek esetében, a praktikusan
oldott
oxigénszintről
történő,
légbevitellel és a levegőztetett ill. az anoxikus szakaszok helyes időtartamának megválasz-tásával szabályozhatók o
foszforeltávolítás
esetében,
az
időjárási
viszo-
nyoktól is függő biológiai foszfortalanítás és a vegyszeradagolás
optimalizálása
biztosítja
a
gazdaságos üzemeltetést Megjegyezni
kívánjuk,
technológiai
méretezése,
rendszerei
egyaránt
hogy
az
RMT-ben
gépészeti
biztosítják
a
ismertetett
beren-dezései, gazdaságos,
technológiák
mérési-vezérlési energiatakarékos,
ugyanakkor hatósági elvárásokat biztosító üzemmódot.
78
4.2 Célkitűzések
4.2.1 A célkitűzések meghatározása
A fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célok, melyek lehetnek lakossági, ellátási célok, illetve környezetvédelmi és ökológiai célok. Lakossági, ellátási célok: •
a
meglévő
szabálytalan
szikkasztásos
-
szippantásos
szennyvíz-kezelés kiváltása, •
hosszútávon
a
szippantott
szennyvízszállításnál
költségkímélőbb megoldás alkalmazása, •
a
szabálytalan
szikkasztók
használatából
adódó
szennyvízcsatorna
hálózat
szaghatások megszüntetése, •
a
fejlesztési
területen
a
megvalósítása Ökológiai / környezetvédelmi célok: •
talajszennyezések megszüntetése,
•
a talajvíz további szennyezésének megszüntetése,
•
a tervezett befogadó Tompai főcsatorna ökológiai jó állapotának megőrzése
A lakossági, ellátási célok és az ökológiai/környezetvédelmi célok részben átfedik és kiegészítik egymást. A célkitűzések megállapításánál figyelembe vettük, hogy o
a fejlesztési területen az építenő csatornahálózat szinte teljes mértékben
lakossági
ill.
közintézményekből
származó
szennyvizeket fog elvezetni. Az egyéb gazdálkodók LE-ben kifejezett szennyvize nem éri el a teljes LE mennyiség 5 %át.
79
o
az előirányzott új szennyvíztisztító telep esetén is hasonló a helyzet.
Nincs
gazdálkodók
előkezelt
ipari
szennyvíz
szennyvízmennyisége
nem
éri
és
az
egyéb
el
a
teljes
szennyvízmennyiség értékének az 5 %-át. Így a településen épülő csatornahálózat és az új szennyvíztisztító telep teljes beruházási költsége elszá-molható. A fenti célok eléréséhez szükséges a települési szennyvízcsatornahálózat kiépítése és 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásának egyes szabályairól) 2. sz. mellékletének 3. területi kategóriája szerinti, kibocsátási határértékeknek
megfelelő
szennyvíztisztító
telep
megépítése
és
beüzemelése. A fejlesztés lakossági, ellátási célja a 91/271/EGK irányelv és a csatlakozási szerződésben vállalt határidők, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal (25/2002 (II.27) Korm. rendelet összhangban
Tompán
(2.
számú
melléklet
2.
táblázatában
szereplő
agglomeráció) a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani a 2. § d) pontja alapján 2015. december 31-ig. Ökológiai / környezetvédelmi célok a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben szabályozott
kibocsátási
paraméterekkel
működő
tisztítóteleppel
biztosítható. A fejlesztési célok megvalósulása esetén: •
kiépül
a
település
belterületén
a
szennyvízcsatorna-
hálózat, •
megépül
egy
korszerű,
többfokozatú
szennyvíztisztító
telep, •
a tisztított szennyvíz aránya a jelenlegi 0 szintről min. 92%-os szintre nő
•
jelentősen csökken a jelenleg alkalmazott szikkasztókból a földtani közegbe és a felszíni/ felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések mennyisége,
80
A célkitűzések tárgya reális, mert: •
a település lakossága igényli a komfortosabb életmódot, amit a hálózatra történő rákötés biztosít,
•
az engedély nélkül, mintegy megtűrt jelleggel működő települési folyékony hulladék leürítő telep 2007-ben bezárt Amióta a telep bezárt és a lakosság nem vállalja a 28 kmre
lévő
kiskunhalasi
szennyvíztisztító
telepre
történő
szippantott szennyvíz beszállíttatást, tehát a tervezett beruházás minél előbbi megvalósítása valós szükséglet és igény. A célkitűzések értéke reális, mert: •
az igényfelmérések a műszaki feltételek és a társadalmi igény a megvalósítás irányába mutatnak. A számítások szerint pedig a rendszer fenntartható és gazdaságos.
•
A célkitűzések illeszkednek az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez a település környezetvédelmi tervéhez és hozzájárulnak azok teljesüléseihez, megvalósulásaihoz
Összességében
rögzíthetjük,
hogy
az
említett
célok
tulajdonképpen
szorosan kapcsolódnak, illeszkednek egymásba illetve a hazai nemzeti szakpolitikába is. A KEOP prioritási tengelyei alapján jól látható, hogy a tiszta települések vizeinek megfelelő kezelése, természeti értékeinek jó kezelése, mind beletartoznak a projekt elképzeléseibe. A 4.1.1. Helyzetértékelés c. fejezetben utaltunk arra, hogy nem a teljes szennyvízelvezetési agglomeráció területén valósul meg a fejlesztés, hanem csak a belterületen, amit a fejlesztés I. ütemének neveztünk. Az agglomeráció külterületi részén (II. ütem) jelenleg nem történik fejlesztés, mert azt az Önkormányzat saját erőből megvalósítani nem tudja, a
KEOP
1-2-0
Pályázati
kiírás
szerint
pedig
uniós
vázolt
célkitűzések
forrásból
nem
támogatható. Megjegyezni
kívánjuk,
hogy
a
koncepcionálisan
megegyeznek az EMT-ben bemutatott célokkal.
81
4.2.2 Indikátorok
A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat, indikátorokat alkalmazunk. A
projekt
eredményére
vonatkozó
célkitűzés
teljesülését
az
eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek. Az eredményindikátorokat a 2. fordulós pályázati adatlap szerint állítottuk össze. 14. sz. táblázat: Eredményindikátorok eredményindikátorok
mértéke
év
A projektterület településein szennyvízcsatornával
ellátott
lakóegységek
1275 db
2012
100 %
2012
száma A projektterület településein szennyvízcsatornával
ellátott
lakóegységek
aránya Bekötési arány a
projekt keretében
megépült szennyvíz-csatorna hálózaton A
projektterület
településein
szennyvíz-kezeléssel
92 %
2017*
0 db
2012
0%
2012
egyedi ellátott
lakóegységek száma A
projektterület
településein
szennyvíz-kezeléssel
egyedi ellátott
lakóegységek aránya * A megvalósítástól számított ötödik év Megjegyezni kívánjuk, hogy • az
output
mutatókat
a
megvalósításra
javasolt
változatra, a 6.1. pontban számszerűsítjük. • a
projektterület
településein
szennyvízcsatornával
ellátott lakóegységek száma és aránya nem a teljes agglomerációra
vonatkozik,
hanem
csak
a
fejlesztés által érintett belterületi részekre
82
5
Változatelemzés ÁTDOLGOZÁS ALATT- Kibővítve 2 új változattal A változatelemzést alapvetően két lépésben végezzük • koncepcionális változatok összehasonlítása • EMT-ben szereplő változatelemzés összefoglalása Az EMT változatelemzése alapjában véve teljesíti az 5.1. pontban leírt koncepcionális
elemzés
elvárásait,
jelen
elemzés
során
azonban
kiegészítjük, részletesebben kifejtjük a változásokat.
Az EMT elkészülte óta nem merült fel sem a kidolgozók, sem az 1. fordulós pályázat Bíráló Bizottsága részéről olyan újabb változat, amely szükségessé tenné újabb változatok elemzését.
5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében Az elemzést két változatelemzési szakaszban végeztük. Az
első
változatelemzési
szakaszban
általánosságban
vizsgáljuk
a
településen keletkező szennyvizek elhelyezési lehetőségét, a fejlesztés különböző koncepcionális változatait, a csatornázás – nem csatornázás kérdés alapján. A második változatelemzési szakaszban pedig a csatornahálózaton történő szennyvíz
összegyűjtés
és
elvezetés,
valamint
a
szennyvíztisztítás
különböző műszaki megoldását vizsgáltuk. A két változatelemzési szakasz eredményeként rendelkezésre áll úgy szennyvízelvezetés, mint szennyvíztisztítás vonatkozásában az a két-két változat, mely a végső változatelemzés alapját képezi. 5.1.1 A már elvégzett változatelemzések bemutatása
A változatelemzési szakaszokban bemutatásra kerül • az adott szakaszban a változatok meghatározásának módja • a változatok főbb jellemzői • a változatelemzési módszertan
83
Első változatelemzési szakasz Szennyvízelvezetési és – kezelési projektek estén a leg-gyakrabban előforduló változatelemzés „a csatornázás – nem csatornázás” kérdésének vizsgálata, melynek fontosságáról az EU 91/271/EGK irányelve kimondja, hogy „ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert túlságosan drága lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket, vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni”. A fenti irányelv alapján tehát előzetesen azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztési
területen
a
keletkező
szennyvizek
elvezetésére
és
elhelyezésre milyen lehetőségek adódnak.
A
fejlesztési
területek
alatt
a
változatelemzés
során
a
település
belterületét értjük.
A változatok főbb jellemzői: •
szennyvízelvezetés és –elhelyezés csatornahálózaton és szennyvíztisztító telepen
•
egyedi szennyvízkezelés lehetőségei o egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítménnyel o egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel o egyedi zárt szennyvíztárolóval
A változatelemzés módszertanának alapelve a 91/271/EGK irányelv. A 91/271/EGK irányelv a szennyvíz agglomerációs kijelölését a lakosság ill. a gazdasági tevékenység megfelelő koncentrációjához köti. A magyar szabályozás a 26/2002.(II.27.) Kormány-rendeletben ezt úgy pontosítja, hogy az 1 km vezeték-szakaszra eső állandó lakosszámnak el kell érnie a 120 főt vagy hektáronként a 30 főt.
84
További feltétel, hogy az 1 km vezetékhosszra eső bekötések száma haladja meg a 45 db-ot. Ezen irányelv ill. Kormányrendelet alapján megvizsgáltuk Tompa város belterületi fejlesztési területét. A
változatelemzési
öblözetenként
módszertan
lehatároljuk
lényege,
azokat
a
hogy
vízgyűj-tőnként
területeket,
vezetékhosszra eső bekötések száma meghaladja a
ahol
az
1
ill. km
45 db bekötést.
Ezeken a területeken a csatornahálózat megvalósítása gazdaságos. Második változatelemzési szakasz Ebben
a
szakaszban
vizsgáljuk,
hogy
szennyvízcsatornázás
milyen
műszaki
változatok
vonatkozásában biztosítják
a
azt
szennyvíz
összegyűjtését és az összegyűjtött szennyvizek tisztító telepre vezetését. Szennyvíztisztítás vonatkozásában pedig azt, hogy milyen tisztítási technológiák tesznek eleget az előírt kibocsátási határértékeknek. A változatok főbb jellemzői •
szennyvízcsatornázás
gravitációs szennyvízelvezetés A
szennyvíz
gravitációs
csatornahálózaton
történő
összegyűjtése
és
továbbítása a szennyvíztisztító telepre műszaki szükségességtől függő darabszámú
átemelő
alkalmazásával
a
település
teljes
belterületi
fejlesztési területén, csatornahálózaton történő rákötések gravitációsan. nyomás alatti szennyvízelvezetés A szennyvíz nyomott csatornákon történő össze-gyűjtése és továbbítása a szennyvíztisztító
telepre,
a
települési
végátemelő
alkalmazásával,
a
település teljes fejlesztési területén, nyomott csatornára történő rákötés, ingatlanonként kis házi átemelővel.
85
vegyes rendszer Gravitációs
és
nyomott
csatornákból
álló,
ún.
vegyes
rendszerű
szennyvízcsatorna hálózaton történő szenny-íz összegyűjtés és –továbbítás a szennyvíztisztító telepre a település teljes belterületi fejlesztési területén.
•
szennyvíztisztítás
o
mesterséges tisztítási technológiák nagyterhelésű, eleveniszapos eljárás totáloxidációs, eleveniszapos eljárás
o
természetközeli tisztítási technológia
A változatelemzés módszertana a több szempontú elemzés. A több szempontú elemzés értékelési módszerének bemutatása összehasonlítás szempontjai
összehasonlítás súlyszáma
1. műszaki
3
2. jogszabályi
1
3. költségterv, költséghatékonyság
3
4. gazdaságossági
3
5. környezet- és természetvédelem
1
6. műszaki fenntarthatóság
3
7. tulajdonviszonyok
1
8. önerő biztosíthatósága
2
9. előkészítés/megvalósítás időigénye 10.kockázatok
1 2
Az összehasonlítás egyes szempontjainál az alábbiakat vizsgáltuk: •
műszaki szempont 86
az adott változat műszaki tartalma hiánytalanul valósítsa meg a szükséges fejlesztést •
jogszabályi szempont a vizsgált változat tegyen eleget a vonatkozó jogszabályoknak
•
költségterv, költséghatékonysági szempont ennél
a
szempontnál
a
változatok
beruházási-és
üzemköltségét vizsgáltuk
•
gazdaságossági szempont az egyes változatok műszaki jellemzőit, a fejlesztés eredményeként létrejövő output értékeket viszonyítottuk a vonatkozó beruházási és üzemeltetési költségekhez.
•
környezet- és természetvédelmi szempont ennél a szempontnál a vizsgálat lényege, hogy a vizsgált változat mennyire veszi figyelembe a kívánt környezetvédelmi szempontokat és elérni kívánt célokat, továbbá mennyire terheli a környezetet.
•
műszaki fenntarthatóság szempontja a vizsgálat célja, meggyőződni, hogy az adott változattal megvalósított
fejlesztés
hosszú
távon
hogyan
üzemeltethető, hogyan tartható fenn és a megkívánt műszaki tartalom fenntarthatósága milyen beruházási, javítási, pótlási ill. karbantartási tevékenységeket követel meg •
tulajdonviszonyok szempontja ezen szempont esetében azt vizsgáltuk, hogy az egyes változatok megvalósításánál a fejlesztési terület tulajdonviszonyai hogyan alakulnak
•
önerő biztosíthatóságának szempontja ezen
szempont
vizsgálata
tulajdonképpen
két
összetevőből áll. Az egyik, hogy az adott változat 87
beruházási
költségének
nagyságától
függően,
hogyan
biztosítható az önerő mértéke. A másik pedig, hogy az adott változat műszaki tartalma tartalmaz-e a KEOP 1.2.0. pályázati kiírás szempontjából nem támogatható, azaz önerőt növelő további tényezőt
•
megvalósítás időigényének szempontja ezen szempont esetében a vizsgálat célja megállapítani, hogy a vizsgált változatok megvalósításának szükséges időigénye biztosítható-e a pályázati kiírásában meghatározott időintervallumokon belül
•
kockázatok szempontja ezen szempont esetében azt vizsgáljuk, hogy a változat esetében merülhet-e fel ill. milyen összetevőjű, jellegű a kockázat
Az összehasonlítás szempontjainál az egyes szem-pontok jelentőségét, fontosságát, súlyozással támasztottuk alá.
A súlyszámok megválasztásának indoklása a következő: o
olyan szempontok esetében, ahol az adott szempontnak nincs kihatása a változat konkrét műszaki tartalmára, mert a szempontnak a változat műszaki tartalmától függetlenül érvényesülni kell a fejlesztés tekintetében, a súlyszám: 1. Ezen súlyszámú szempontok, a jogszabályi környezet- és természetvédelmi tulajdonviszonyok megvalósítás időigénye
o
a változatok értékelését befolyásoló, de nem döntően meghatározó szempontok esetében, a súlyszám: 2. Ezen súlyszámú szempontok, az önerő biztosíthatósága kockázatok 88
o
a változatok értékelését döntően meghatározó befolyásoló szempontok esetében a súlyszám: 3.
ill.
Ezen súlyszámú szempontok a műszaki költségterv, költséghatékonyság gazdaságossági műszaki fenntarthatóság
5.1.2 Koncepcionális változatok összehasonlítása
Első változatelemzési szakasz 1 km vezetékszakaszra eső bekötések vizsgálata A bekötések számát öblözetenként ill. vízgyűjtőnként, valamint a teljes belterületi fejlesztési területre vonatkoztatva is megadjuk:
III.sz. vízgyűjtő 425 db
= 72,2 db/km
5,883 km
V.sz. vízgyűjtő 410 db
= 66,2 db/km
6,191 km
VI.sz. vízgyűjtő 174 db
= 46,0 db/km
3,785 km
VII.sz. vízgyűjtő
89
185 db
= 62,5 db/km
2,96 km VIII.sz. vízgyűjtő
137 db
= 53,4 db/km
2,564 km
összesen
1331 db
= 62,4 db/km
21,383 km A vízgyűjtőnkénti, öblözetenkénti elvégzett vizsgá-latokból megállapítható, hogy mind az 1 km-re eső ajánlott bekötésszám, mind pedig a lakosszám a teljes fejlesztési területen teljesül. Megjegyezni kívánjuk, hogy a támogathatósági feltételeknek megfelelő, az említett irányelveknek nem megfelelő ingatlanok a település fejlesztési területén nincsenek, így zárt tározók előirányzása nem szükséges. Az
alábbiakban
177/2003.(X.28.)
a
vizsgálat
Korm.
teljessége
rendelet
érdekében
szerinti
megoldási
elvégezzük
a
lehetőségek
vizsgálatát. •
Egyedi helyi szennyvíztisztítás és –elhelyezés;
A tisztítás történhet akár bővített oldómedencével, akár biológiai tisztítást is biztosító
kisberendezéssel.
Mind
a
két
esetben
a
tisztított
szennyvíz
elhelyezése szikkasztással történik. A felszín alatti vizek védelméről szóló, 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete, illetve a 7/2005.(III.1.) KvVM rendeletnek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő település besorolása szerinti, Tompa város a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el, ahol szikkasztás nem történhet.
90
Ugyanis szikkasztás esetén továbbra sem lehet garantálni, hogy a talajvíz vagy a talaj ne szennyeződjön, illetve csak olyan költséges eljárással tisztított
víz
kerülhetne
szikkasztásra,
mely
ezt
a
változatot
eleve
gazdaságtalanná tenné. Az egyedi helyi szennyvíztisztítást és –elhelyezést tehát nem megvalósítható változatnak tekintjük. •
Szennyvízelhelyezés
zárt,
szivárgásmentes
tározókban
és
szippantással történő szennyvíz elszállítás és elhelyezés a környező városok szennyvíztisztító telepére;A település érzékeny területen helyezkedik el és a felszín alatti vizek szennyeződésének veszélye nagy, ugyanis a meglévő szennyvíz tározók nem zártak, a keletkező szennyvíz jelentős része elszikkad és csak minimális része kerül szippantással elszállításra. Amennyiben a településen a szennyvízelhelyezést zárt, szivárgásmentes tározókkal kívánnánk megvalósítani, szinte a teljes fejlesztési területen új
tározókat
kellene
építeni,
mert
a
meglévők
többsége
felújításra
alkalmatlan. Ez a megoldás igen nagy anyagi terhet róna a lakosságra. 8-10 m3-es térfogatú, zárt tározókat feltételezve, a havi szippantások száma ingatlanonként min. egy lenne. Mivel a településen nincs az érvényes előírásoknak megfelelő szippantott szennyvíz leürítő hely, a településről a lakossági folyékony hulladékot Kiskunhalasra kellene szállítani, a 20-30 km-re történő szállítás költségeit pedig havonta kellene a lakosságnak megfizetni.
A Kiskunhalason történő tisztítást gazdaságtalan műszaki megoldásnak tartanánk, mert : •
Műszaki problémát okozna, hogy az említett városban a már
megépült
Tompáról
a
tisztítótelep
beszállításra
kerülő
nem
rendelkezik
szippantott
a
szennyvizek 91
tisztításához szükséges tisztítási kapacitással és nem is tervezik azok ilyen célból történő bővítését. •
A házi tározóból származó szippantott szennyvíz sokkal rosszabb minőségi paraméterekkel rendelkezik tisztítástechnológiai
szempontból
csatornahálózaton ugyanazon
érkező
hidraulikai
(BOI5,
KOIK),
„friss”
szennyvíz,
terheléshez
mint
viszonyítva,
a
ezért kb.
háromszorosára nőne a szervesanyag terhelés, ami nagyobb méretű műtárgyakat és költségesebb beruházást igényel. •
A több tíz km tengelyen történő szállítás a magas költségeken túl jelentős forgalomnövekedéssel és így környezet-szennyezéssel jár (5 m3 -es tartálykocsikkal 70 forduló/nap), ami aránytalanul magas környezetterheléssel jár és így ellentétes a környezetvédelmi beruházás elvével.
A zárt tározókban történő szennyvízelvezetést és szippantással történő
szennyvízszállítást
ugyancsak
nem
megvalósítható
változatnak tekintjük.
• Csatornahálózaton történő szennyvíz összegyűjtés és –elvezetés A
város
belterülete
viszonylag
szabályos
szerkezetű
utcahálózattal
rendelkezik, ami a gazdaságos csatornahálózat kialakításának alapfeltétele. A „csatornázás - nem csatornázás” kérdésének eldöntésében elsősorban az eltávolított szennyezőanyag mennyiség képezi az összehasonlítás alapját Ha összehasonlítanánk pl. az egyedi elhelyezés esetén alkalmazható, szikkasztással kombinált oldómedencék és a mesterséges eljárás tisztítási hatásfokait ill. az eljárások során eltávolított szennyezőanyag mennyiségét, megállapítható, hogy míg az oldómedencék esetében tisztítási hatásfok BOI5-ben kifejezve kb. 60 %-os, addig szennyvíztelepi tisztítás esetén pedig ez az érték 90 % fölötti. 92
Az első változatelemzési szakasz vizsgálatait és következtetéseit összegezve tehát rögzíthető és megálla-pítható, hogy a városban keletkező szennyvizek elvezetésére és elhelyezésére gazdaságosan más műszaki megoldás nem
kínálkozik,
mint
a
csatornahálózaton
történő
szennyvíz-
összegyűjtés és- elvezetés, valamint a szennyvíztisztító telepen való elhelyezés a hatósági előírásoknak megfelelő tisztítással. Második változatelemzési szakasz A változatok több-szempontú elemzés értékelési módszer alapján történő összehasonlítása
Az összehasonlításkor
azt vizsgáltuk, hogy a több szempontú
elemzés alapján a vizsgált változat milyen mértékben felel meg az adott összehasonlítási szem-pontnak. Az
összehasonlítást
külön
végezzük
csatornahálózat
és
szennyvíztisztítás vonatkozásában.
Csatornahálózat A vizsgált változatok között •
jogszabályi
•
környezet- és természetvédelmi
•
tulajdonviszonyok
•
megvalósítás időigénye
tekintetében különbség nincs, mert a három változat •
eleget
tesz
a
hatályos
és
vonatkozó
jogsza-
bályoknak;
•
kielégíti a megfogalmazott környezet- és természetvédelmi elvárásokat; 93
•
esetében
a
csatornák,
átemelők
területének
vezetékek
helye
nyomvonala,
azonos
szempontok
szerint került kijelölésre. A közcsatornák szintjénél mélyebben lévő ingatlanok ill. a nyomott csatornákra történő rákötést szolgáló, ún. kis házi átemelők az ingatlantulajdonosok saját területén,
de
telek-határtól
1,0
m-en
belül
kerülnek elhelyezésre. A
Pályázati
útmutató
C2.
„Nem
támogatható
tevékenységek” fejezetében utalás történik a kis házi átemelőkre. Rögzíteni kívánjuk, hogy a házi átemelők nem kerülnek
magántulajdonba
és
üzemelltetésüket (az energiaellátást kivéve) karbantartásukat a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője fogja végezni. •
a beruházás megvalósításának előirányzott időtartama a pályázat által biztosított rendelkezésre álló időintervallumokon belül megvalósítható.
•
önerő biztosíthatósága szempontjából o
a gravitációs változatnál minimálisan nagyobb a biztosítandó önerő nagysága, mivel ezen változat beruházási költségek magasabb a másik két változaténál
•
kockázatok vizsgálata o
esetlegesen mennyi
rossz
változat
időjárási építési
viszonyok
munkáit
vala-
egyaránt
hátráltatnák; 94
o
a gépészeti-, villamos berendezések, szerelvények beszerzése jó előkészítéssel mind a három változatnál határidő csúszás nélkül megoldható;
•
műszaki szempontok o
noha mind a három változat műszaki tartalma hiánytalanul
megvalósítja
a
szükséges
fej-
lesztést, a gravitációs szennyvízelvezetése ill. a gravitációs
és
a
nyomott
csatornák
alkotta
vegyes rendszer megbízhatóbb megoldás.
•
költségterv, költséghatékonyság o
a
gravitációs
változat
beruházási
költség
drágább, mint a nyomás alatti vagy vegyes rendszerű, viszont az üzemköltsége alacsonyabb. A beruházási költség különbség elsősorban az építési költségekben mutatkozik. A
nagyobb
átmérőjű,
vonalvezetésű
mélyebb
magassági
változat
beruházási
gravitációs
költségénél jelentősen olcsóbb a nyomás alatti rendszer megvalósítási költsége. Viszont ezen utóbbi változat esetében lényegesen magasabb
a
gépészeti
hányad
a
kis
házi
átemelők miatt. Az
üzemeltetési
gravitációs
költségek
változatnál
viszont
a
egyértelműen
kedvezőbbek, mert kevesebb a bérköltség és kevesebb a meghibásodás, valamint a javítások száma. A nyomás alatti rendszer esetében nagyobb a meghibásodások, dugulások száma és lénye-
95
gesen nagyobb a pótlás, javítás, karbantartás költsége. Összegzésképpen
tehát
rögzíthetjük,
hogy
a
minimálisan drágább beruházási költséggel szemben, a hosszú távú üzemeltetés kedvezőbb üzemköltségei egyértelműen meghatározók.
•
műszaki fenntarthatóság A változatok e szempont szerinti vizsgálata alapján rögzíthető, hogy a gravitációs és vegyes rendszer fenntarthatósága
lényegesen
kevesebb
beruházási, javítási, pótlási tevékenységet követel, mert o
a házi kis átemelők száma lényegesen kevesebb ami csökkenti a hibák elhárítását, cseréjét;
o
a nyomott szakaszok, hossza rövidebb, ami kevesebb dugulást, elhárítást, öblítést jelent
A
kevesebb
fenntartási
tevékenység
kisebb
létszámállományt feltételez, ami a személyi jellegű ráfordítások csökkenését eredményezi.
A
megadott
összehasonlítási
szempontok
és
súlyszámok
alapján
az
összehasonlítást pontozással is elvégeztük, az egyes szempontokra adott 1-5 ig terjedő pontszámmal.
96
összehasonlítás szempontjai
műszaki jogszabályi költségterv, költséghatékonyság gazdaságossági mutatók környezetés természet-védelem műszaki fenntarthatóság tulajdonviszonyok önerő biztosíthatósága megvalósítás időigénye kockázatok összesen
összehasonlítás súlyszáma
gravitációs változat
vegyes rendszer
nyomás alatti változat
pontszám
súlyozott pontszám
pontszám
súlyozott pontszám
pontszám
súlyozott pontszám
3 1 3
5 5 5
15 5 15
5 5 4
15 5 12
3 5 3
9 5 9
3
5
15
4
12
3
9
1
5
5
5
5
5
5
3
5
15
4
12
3
9
1 2
5 4
5 8
5 4
5 8
5 5
5 10
1
5
5
5
5
5
5
2
5
10
4
8
3
98
87
6 72
97
Az értékelés alapján rögzíthetjük, hogy csatorna-hálózat tekintetében a gravitációs szennyvízelvezetést és gravitációs és nyomott csatornákból álló, ún. vegyes rendszert javasoljuk végső változatelemzésre. A
teljes
mértékben
nyomás
alatti
rendszert
nem
megvalósítható
változatoknak tekintjük. Elvetésének oka műszaki.
Szennyvíztisztítás: Tompa város esetében a szennyvíztisztító telep helyét az alábbi szempontok figyelembevételével irányoztuk elő: • legyen összhangban a település rendezési tervével és a fejlesztési elképzelésekkel, • az
OTEK
előírásainak
megfelelő
védőtávolság
biztosítható legyen • a tisztított szennyvíz rövid bevezethetősége érdekében a befogadótól ne legyen messze • a meglévő ivóvíz- és utcahálózathoz való csatlakozás költségtakarékosan megoldható legyen • a
telepi
műtárgyak
megépíthetők
jelentős
legyenek.
(A
víztelenítés
telep
helyén
nélkül 2
db
talajmechanikai fúrást készíttettünk, amelyekben az észlelt talajvízszint a terep alatt átlagosan 4,90 m-re található)
98
Az említett szempontok csak a javasolt telephely esetében biztosíthatók. A vizsgált változatokat szennyvíztisztítás tekintetében nem tudjuk a csatornahálózat mértékben
vizsgálatánál
hasonlóan
ismertetett
értékelni,
mert
a
szempontok
szerint
természetközeli
teljes
tisztítási
technológiák – jellegükből adódóan – nem tudnak eleget tenni a hatályos és vonatkozó jogszabályoknak, valamint a környezet- és természetvédelmi elvárásoknak. Természetközeli technológiának minősül pl. a nyárfás öntözés vagy a tavas tisztítás. A nyárfás öntözés alkalmával a kétszintes előülepítőn mechanikailag kezelt szennyvíz kerül szétosztásra a nyárfás területén. A technológiai területigénye a gyakorlat szerint kb. 15.000 m3/év/ha fajlagos értékkel számítható, ami 380 m3/d = 138.700 m3/év esetén 9,2 ha. Tavas tisztítás esetén anerob és oxidációs tavak képezik a technológia elemeit. Ebben az estben is többnyire kétszintes előülepítők mechanikailag előkezelt szennyvíz jut a sorba kapcsolt tavakba. A tó helyigénye kb. 50 kg BOI5/ha fajlagos értékkel számolható. Szükséges tófelület 380 m3/d
szennyvízmennyiség és 250,50 kg BOI5/d
terhelés esetén, kb. 5,0 ha. Természetközeli technológiák esetünkben nem alkalmazhatók.
•
A településrendezési terv értelmében nem áll rendelkezésre mennyiség
elegendő
terület
természet-közeli
a
keletkező
szennyvíz-
technológiákkal
történő
99
kezeléséhez,
továbbá
ezen
technológiák
esetében
a
szükséges védőtávolság sem biztosítható. •
a befogadó ökológiai jó állapotának megőrzése alapvető fontosságú, ezért a kibocsátott tisztított szennyvíznek a 28/2004.(XII.25.)
KvVM
rendelet
elírt
határértékeit
teljesíteni kell, ami a természetközeli technológiával nem vagy csak nagyon nehezen biztosítható. A
tisztított szennyvíz
hatóságilag
előírt
minősége
kibocsátási
nem felelne
határértékeknek,
meg a így
a
környezet- és természetvédelmi elvárásokat sem tudnák teljesíteni. A
természetközeli
tisztítási
technológiákat
ezért
nem
megvalósítható változatnak tekintjük. A
mesterséges
eleveniszapos
tisztítási eljárást
is
technológiák nem
közül
a
nagyterhelésű
megvaló-sítható
változatnak
tekintjük, mert a technológiát több tízezer lakosegyenérték esetén alkalmazzák, amikor a keletkező nagyobb mennyiségű iszap rothasztásra kerül és ezáltal a keletkező biogáz hasznosítható. Szennyvíztisztítás
tekintetében
két
totáloxidációs
eleveniszap
technológiát javasoljuk végső változat-elemzésre.
100
A végső változatelemzés változatainak kiválasztását bemutató folyamat összefoglalása
•
első változatelemzési szakasz csatornahálózaton
történő
szennyvíz összegyűjtés és – elvezetés, egyedi
helyi
szennyvíz-
szennyvíztisztító
kezelés és - elhelyezés
valamint telepen
való
elhelyezés
csatornahálózaton
történő
szennyvíz összegyűjtés és elvezetés,
valamint
szennyvíztisztító telepen való elhelyezés
101
•
második változatelemzési szakasz o
csatornahálózat
csatornahálózaton
történő
szennyvíz összegyűjtés és elvezetés,
valamint
szennyvíztisztító telepen való elhelyezés
vegyes rendszer
gravitációs szennyvízelvezetés
Gravitációs
és
nyomás
nyomás
alatti
alatti
szennyvízel-vezetés
szennyvízelvezetés
gravitációs
vegyes rendszer
szennyvízelvezetés
Gravitációs
és
nyomás
alatti
szennyvízelvezetés
102
o
szennyvíztisztítás
szennyvíztelepen történő
természetközeli
mesterséges tisztítási technológiák
nagyterhelésű,
totáloxidációs
eleven-
eleveniszapos
iszapos eljárás
eljárás
totáloxidációs, eleven iszapos OMS
totáloxidációs, eleveniszapos, hagyományos
103
•
végső változatelemzés változatai csatornahálózaton történő
szennyvíz
gravitációs szennyvízelvezetés
vegyes
rendszerű,
gravitációs
és
nyomás alatti szennyvízelvezetés
szennyvíztelepen
totáloxidációs,
totáloxidációs,
eleveniszapos OMS
eleveniszapos,
104
5.1.3 A végső változatelemzés változatai
A két változatelemzési szakaszban elvégzett elemzés összegezéseképpen rögzíthetjük, hogy a fejlesztés célját egyaránt megvalósító, a végső változatelemzés során vizsgált változatok az alábbiak:
Csatornahálózat bővítés •
„A” változat Gravitációs szennyvízelvezetés a fejlesztési terület teljes területén
•
„B” változat Gravitációs és nyomott csatornákból álló, ún. vegyes rendszer.
A két változat közötti eltérés lényege, hogy az „A” változat esetében a város teljes fejlesztési területén gravitációs a szennyvízelvezetés. A „B” változat esetén a gravitációs szennyvízelvezetés aránya kb. 82 %-os, a maradék 18 %-on pedig nyomott csatornákkal és kisnyomású házi átemelőkkel történik a szennyvízelvezetés.
Szennyvíztisztítás •
„A” változat Totáloxidációs, eleveniszapos SBR tisztítási technológia
•
„B” változat
105
Totáloxidációs, eleveniszapos hagyományos tisztítási technológia
A szennyvíztisztítás mind a két változata totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia.
Az „A” változat ún. átfolyásos rendszer, azaz a telepre érkező szennyvíz estén
a
telepről
távozik
is
tisztított
szennyvíz.
Az
OMS tisztítási
technológia biológiai tisztítóműtárgya külső körgyűrű alakú levegőztető térből és belső utóülepítő térből áll, mely utóbbi ebben a nagyságrendben Dortmundi típusú.
A „B” változat tisztítási technológiája ún. tározásos elven működő SBR technológia, ahol a levegőztetés és az utóülepítés nem térben, hanem időben kerül szétválasztásra és ugyanazon medencében valósul meg.
A tisztítás 2 db medencében valósul meg, melyek egyes technológiai fázisai egymáshoz képest időben eltolva működnek a vezérlő automatikának megfelelően.
Megjegyezni kívánjuk, hogy
•
a jobb áttekinthetőség érdekében az egyes változatokat („A” változat 5.4. ill. „B” változat 5.5) egymást követő fejezetekben ismertetjük
•
projektváltozat alatt a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás egyes módozatainak együttes vizsgálatát értjük
106
5.2 A végső változatelemzés módszere Tekintettel arra, hogy a vizsgált műszaki változatok ugyanannak a célnak az elérését biztosítják, és mindkét változattal ugyanazon gazdasági hasznok érhetők el, a végső változatelemzés módszere a költséghatékonysági elemzés, azaz megvizsgáltuk, hogy az egyes változatoknak mekkora az éves szintre számított beruházási és üzemelési költsége.
107
5.3 A projekt nélküli eset leírása
5.3.1 Műszaki leírás
Tompa városban jelenleg a közüzemi szennyvíz-elvezetés nincs megoldva. A keletkező szennyvizek jelentős része elszikkasztásra, a kisebbik része szippantással az engedély nélkül üzemelő folyékony hulladék kezelő telepre került beszállításra, jelenleg pedig többnyire illegális leürítő helyen történik az elhelyezés. A meglévő állapotról semmilyen felmérés nem készült, a keletkező szennyvizek mennyiségéről pontos adat nem áll rendelkezésre. Ha a fejlesztés nem valósul meg, akkor nem teljesülnek az Európai Uniós csatlakozáskor felvállalt, Magyarországra háruló derogációs feladatok a vállalt 2015. december 31-i határidőig és az Önkormányzatok hosszú távon nem tudják teljesíteni a rájuk háruló közfeladatokat. A projekt meg nem valósulása esetén a lakosság elvándorlása következik be, mert a fiatalabb még mobil lakosság a komfortosabb településekre költözik, ráadásul a csatornával ellátott településekre a működő tőke is szívesebben megy , így ott több a munkalehetőség is. A tendenciák változatlanul hagyása mellett a talaj és talajvíz tovább szennyeződik, kiváltva a még egészségtelenebb életfeltételeket. A 28/2004 (XII. 25.) KvVm rendelet alapján minden település a maximális bírság kivetésére számíthat, tekintve hogy nem tett eleget az Ötv.-ben foglalt feladatainak és nem tesz meg mindent a törvények betartásáért. Az Alsó - Tisza - vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet az eddigi gyakorlat szerint - mivel az árbevételének növelésében érdekelt - , ezért mind az engedélyezési , mind a bírságolási gyakorlatában kiemelt figyelmet fordít a törvényesség 100 % - os betartására és betartatására , ami a gyakorlatban nehezen megvalósítható.
108
A jelenlegi állapot fennmaradása esetén a lakosságnak 0,00 % köthet rá a csatornára tekintve, hogy a településeken nincs csatorna. Projekt nélküli esetben lakossági feladat az elszik-kasztással okozott földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését megszüntetni. Ennek érdekében új, vízzáró, zárt szennyvíz-tározókat kell építeni a településen, a fejlesztés
tervezési alapadataival,
ill. az
„A” és
„B”
projektváltozatokban leírtakkal összhangban. • lakosszám • ingatlanszám • szennyvízmennyiség (87 l/fő értékkel számolva)
3314 fő 1331 db kb.290 m3/d 105.850 m3/év kb. 6,6 m3/ingatlan/hó
Átlagosan 10 m3 -es hasznos tározóterű, zárt vasbeton irányoztunk elő a lakosság és a közületek számára egyaránt.
tározókat
Mivel a városban nincs környezetvédelmi engedéllyel rendelkező legális szippantott szennyvíz leürítő hely, Tompán az összegyűjtött szippantott szennyvíz nem elhelyezhető. A legközelebbi szennyvíztisztító teleppel rendelkező település Kiskunhalas, ahol ekkora mennyiségű szippantott szennyvíz fogadásának és kezelésének nincsenek
meg
a
műszaki
feltételei.
Ugyanis
a
kiskunhalasi
szennyvíztisztító telep kapacitását a közelmúltban hatóságilag 6000 m3/d értékről 2500 m3/d értékre csökkentették és a beszállított szippantott szennyvíz mennyiségét pedig – a technológia védelme érdekében – 3
m /d értékben
100
3
határozták meg, amiből csak 50 m /d az átlagos szabad
kapacitás. Ennek
megfelelően
290
m3/d
mennyiség
esetén
kb.
240
m3/d
többletmennyiség fogadási feltételeit kellene biztosítani a szennyvíztisztító telepen, aminek beruházási vonzata lenne. A projekt nélküli esetben a lakosság részéről szükséges műszaki beavatkozások
Tevékenység/Létesítmény 1331 db zárt tározó építés beruházási igény a kiskunhalasi
kapacitás
élettartam
3
50 év
3
50 ill. 10 év
10 m
240 m /d
szennyvíztisztító telepen
109
5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése
Tekintettel
arra,
hogy
a
projekt
a
szennyvízelvezetés
és
tisztítás
megvalósítását, és ezáltal a csatornaszolgáltatási tevékenység kialakítását szolgálja (elsősorban) a lakósság számára, a költségek és bevételek esetében a hasonló jellegű tevékenység költségeit és bevételeit vizsgáltuk, mivel a fejlesztési különbözet módszer alapján csak hasonló jellegű tevékenységek költségei és bevételei vethetők össze. A hasznok becslésénél azonban már tágabb körben zajlott a vizsgálat, mivel itt
azt
vizsgáltuk,
hogy
a
0.
változat
milyen
társadalmi
költségei
takaríthatók majd meg a projekt megvalósítása révén, amelyek a projekt társadalmi hasznát fogják jelenteni.
Társadalmi-gazdasági költségek becslése a 0. változat esetén: Az ingatlanoknál jelenleg található zárt szennyvíztárolók általában nem felelnek meg a műszaki előírásoknak, így vagy újakat kellene építeni, vagy fel kellene újítani azokat. Összesen 1331 db vízbekötéssel ellátott belterületi ingatlanról van szó, melyet a projekt érint, így ezek újjáépítési és felújítási költségét vesszük figyelembe a 0. változatban. A becsült átlagos lakossági beruházási költség: - 1.331 x 440.000 Ft = 585.640.000 Ft.
Az újjáépített/felújított zárt tárlókat jó műszaki színvonalon fenn kellene tartani, amely szintén költséggel jár. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy erre a lakósság nem fordít sem figyelmet, sem pénzt, így ennek a társadalmi költségével nem számolunk.
110
A szippantott szennyvíz átvétele a 0. változat esetén a kiskunhalasi telepen történhetne,
amelynek
jelenlegi
kapa-citása
nem
elegendő
ekkora
szippantott szennyvízmennyiség fogadáshoz. Elvileg a kiskunhalasi telepen kiépülhetne egy olyan kapacitású szippantott szennyvíz fogadó rész, amely alkalmas ekkora mennyiségű szippantott szennyvíz átvételére. Nyilván, mivel ez nem támogatott pénzből épülne meg, olyan magas átvételi díjakat kellene alkalmazni, amelyek biztosítják a többletkapacitás kiépítésének megtérülését. A lakosságot tehát a tárolók újjáépítési/felújítási költsége mellett a szippantás, szállítás és a magas átvételi díjak is sújtanák. Természetesen ugyanez vonatkozik az intéz-ményekre is. A szippantás, szállítás és átvétel becsült díja egy m3
szippantott
szennyvízre vetítve 3.000 Ft. Feltételezve, hogy legalább a lakosság 50 %-a valóban elszállíttatná a szennyvizet az átvevő telepre, ennek éves költsége közel 200 millió Ft (3000 Ft/m3 * 56.000 m3 ) volna. A
projekt
megvalósításával
ezek
a
társadalmi
többlet-költségek
megtakaríthatók. A fentieken túlmenően a csatornázottság hiánya csökkenti az érintett település vonzerejét, mind a lakosság, mind a vállalkozások szempontjából, ami egyrészt a fiatal, munkaképes korú lakosság más településekre történő költözését, illetve a vállalkozások megtelepedésének a hiányát, vagy elvándorlását okozhatja. Gazdasági következménye, hogy a személyi jövedelemadóból, illetve az iparűzési adóból származó bevétel csökken, ami kedvezőtlenül érinti az érintett település fejlesztési lehetőségeit. A tisztítatlanul talajba, talajvízbe, vagy élő vizekbe kerülő szennyvíz a környezetet károsítja. A kedvezőtlen környezeti hatások visszahathatnak az emberi egészségre, illetve az állat és növényvilágra. A megbetegedések, a gyengébb termés, vagy az állatok elhullása, szintén negatív gazdasági hatásokat von maga után. Jelenleg a településen csatornaszolgáltatási tevékenység nincs, így a bekötési arány 0%, és ennek változására a projekt nélküli esetben nem lehet számítani. 111
15. sz. táblázat: Bekötési arány előrejelzés (%) Bázis év,
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2024
2039
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2009 Bekötési arány
0
Csatornázás hiányában a szennyvízmennyiség összegyűjtése nem lehetséges, csak korlátozottan szippantás révén. 16. sz. táblázat: Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év) Bázis év,
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
2009 Lakossági
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Intézményi
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Ipari, egyéb
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
gazdálkodói Összesen
Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség nincs a település vonatkozásában, pontosabban a szippantott szennyvizet egyrészt egyáltalán nem kezelik, hanem elszikkasztják, másrészt egy része harmadik fél tulajdonában lévő leürítő helyre kerül. A szippantást magánvállalkozások végzik a saját tulajdonukban lévő szippantó autókkal, és ők szállítják el a befogadó helyre a szippantott szennyvizet. Önkormányzati tulajdonban a településen szippantókocsi nincs. 17. sz. táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év)
112
Bázis év,
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2009 Lakossági
0
Mivel a településen nincs csatornaszolgáltatási tevékenység, a fejlesztés nélküli állapotban ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan költség nem merül fel.
18. sz. táblázat: A költségek becslésének eredményei, eFt Jelen2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
érték 1. Beruházási költség
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3. Pótlási költség
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4. Működési költség
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
(Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft)
összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (4-5)
Mivel a településen nincs csatornaszolgáltatási tevékenység, a fejlesztés nélküli állapotban bevétel nem keletkezik.
19. sz. táblázat: Pénzügyi bevételek, eFt
113
Bázis 2011 2012
év,
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
2009 Díjbevétel Egyéb Összes bevétel
24 329
0
0
0
0
0
0
0
0
0
951
0
0
0
0
0
0
0
0
0
25 280
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Ingatlan tulajdonosok Megjegyezni kívánjuk, hogy az alábbiakban közlésre kerülő beruházási költségbecslés és működtetési költségek a 7.3. pontban ismertetésre kerülő
közgazdasági
költséghaszon
elemzéshez
szolgáltatnak
adatot, tájékoztatást. •
költségbecslés [Ft] o o
1331 db zárt szennyvíztározó építése
585.640.000
a beruházás a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepen a 290 m3/d szippantott szennyvíz fogadás érdekében
o
170.000.000
a beruházás gépészeti berendezéseinek (szivattyú,keverő, légfúvó) pótlása,cseréje 85.000.000 összesen, 2011-es árszinten, netto
840.640.000
Egy ingatlanra eső beruházási költség [Ft] o
zárt tározók építése
o
telepi beruházás egy ingatlanra eső része összesen
440.000 127.724 567.724 Ft/ingatlan
114
•
A működtetés ingatlantulajdonosi feladatai
Az ingatlantulajdonosok feladata az önerőből megépült zárt szennyvíztározók működtetése. A szippantásokat és a szippantmányok a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre történő beszállítását a helyi vállalkozók végzik Üzemeltetés összetevői:
• • • •
szippantás és szállítás fogadás a kiskunhalasi szennyvíztelepen karbantartás a kiskunhalasi telepi beruházás karbantartásának egy évre és egy ingatlanra eső része
•
szippantás és szállítás o
száma átlagosan, ingatlanonként
1,5 db/hó 18 db/év
o
szippantott szennyvíz mennyisége ingatlanonként havonta évente
o
6,6 m3 79,2 m3
szippantás 3000 Ft/m3
fajlagos költsége
ill. 15000 Ft/fuvar o
ingatlanok száma
o
szippantás éves költsége ingatlanonként összesen
1331 db
237.600 Ft/év 316.245.600 Ft/év 115
•
fogadás a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepen o száma átlagosan, ingatlanonként
1,5 db/hó 18 db/év
o
a fogadásra kerülő szennyvíz mennyisége ingatlanonként havonta évente
o
6,6 m3 79,2 m3
a fogadás fajlagos díja a a hajdúszoboszlói szennyvíz550 Ft/m3
telepen o
ingatlanok száma
o
a fogadás éves
1331 db
költsége ingatlanonként összesen
•
43.560 Ft/év 57.978.360 Ft/év
karbantartás o tározók javítása, fertőtlenítés
5.000 Ft/év/db 6.655.000 Ft/év
•
telepi karbantartás o ingatlanonként o összesen
2.129 Ft/év 2.833.700 Ft/év
116
•
működtetés összesen ingatlanonként
összesen
[Ft/év] • szippantás, szál lítás • fogadás • tározó karbantartá s • telepi kar ban tart ás összesen
237.600
316.245.600
43.560
57.978.360
5.000
6.655.000
2.129
2.833.700
288.289
383.712.660
A működtetési költségek 2011-es árszinten értendők.
5.3.3 Egyéb releváns szempontok
A beruházás elmaradása esetén az alábbi kockázatokkal kell számolni: Műszaki szempont • Szennyvízelvezetésre, kezelésre nem kerül sor.
Jogi szempont • Nem teljesül a 86/2009. (IV.10.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.08.) Korm. rendelet előírása, miszerint a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését legkésőbb 2015. december 31-ig meg kell valósítani
117
Tompa esetében a derogációs határidő 2015. december 31.
Társadalmi szempont • Egészségügyi kockázat, fertőzésveszély •
Bűzhatás
•
Infrastruktúra kiépítettsége változatlan marad, a települési szennyvízelvezetés továbbra sem megoldott
•
A fejlesztés elmaradása esetén fokozódhat a lakosság elégedetlensége. Jelentős kockázati tényező.
Környezeti szempont •
A fejlesztési terület érzékeny besorolású kategóriában helyezkedik el, ezért a szikkasztás elviekben nem alkalmazható megoldás.
•
A zárt tározók megépítése estén minden ingatlanra vízmérleget kell készíteni, hogy a fogyasztott ivóvíz és a szippantásokkal elszállított szennyvizek mennyisége összevethető legyen. Ebben az esetben az esetleges talajszennyezés felderíthető.
•
Zárt tározók esetén a szippantások száma jelentősen megnövekszik, aminek következtében a szennyvízszállítás környezeti káros hatásai is várhatók.
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont •
Zárt tározók esetében a társadalmi szempontoknál már utaltunk a jelentős működtetési költségekre, ami 288.289 Ft/év/ingatlan.
•
Ennek a magas összegnek a megfizetése sem pénzügyi, sem gazdasági, sem fenntarthatósági szempontból nem ösztönző, eleve veszteséges vállalkozás az ingatlantulajdonos szempontjából, mert a tevékenységből nem származik bevétele.
118
Intézményi szempont •
A tulajdonosi struktúrában változás nem várható.
•
A napi átlagosan 290 m3/d ill. az évi 105.850 m3 szippantott szennyvíz szállítására a jelenlegi módon nem biztosítható.
•
A napi 290 m3 mennyiség 5 m3-es tartálykocsikkal számolva, napi 4-5 fordulóval számolva, kb. 12-15 db szippantókocsi egyidejű üzemét jelentené.
•
Ez a szolgáltatói kör bővülését jelentené, az új vállalkozókkal az Önkormányzatnak szerződéseket kellene kötnie.
•
A megnövekedett mennyiségek miatt ugyancsak megnőne az adminisztrációs tevékenység is.
119
5.4 „A” projektváltozat 5.4.1 A változat leírása, műszaki ismertetés
A fejlesztés tervezési alapadatainak összefoglalása
•
Lakosszám o
a település összlakosszáma
o
a fejlesztés által érintett lakosság, belterülten jelenleg távlati
4714 fő
3.314 fő 3.500 fő
A város speciális településszerkezetéből adódóan igen jelentős a külterület nagysága. A 3.2.1. pontban vázolt demográfiai helyzet, tendenciák szerint a lakosszám valóban nem növekszik, hanem inkább stagnál, de ez a tendencia a város összlakosszámára vonatkozik. A belterületi lakosszám aránya viszont növekvő tendenciát mutat, amit az említett pontban közölt táblázatok adatai is szemléltetnek. Ennek oka, hogy a városba érkező új beköltözők a belterületen telepednek le valamint jelentős a külterületről a belterületre átköltözők száma.
•
Lakásszám o o
a településen összesen a fejlesztés által érintett lakásszám jelenleg távlati
1962 db
1332 db 1400 db
120
• Fajlagos vízfogyasztás Az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján a településen az o
átlagos fajlagos vízfogyasztás: 35,6 m3/fő/év
97 l/fő/d
A beruházás megvalósulása után reálisan komfortnövekedés várható,
hasonlóan
az
országos
gyakorlathoz,
aminek
következtében a fajlagos vízfogyasztás növekedni fog, tehát a o távlati átlagos fajlagos vízfogyasztás:
•
110 l/fő/d]
Fajlagos szennyvízmennyiségek A fajlagos szennyvízmennyiségek meghatározásánál a fajlagos vízfogyasztás 90 %-ával számoltunk o jelenlegi érték o távlati érték
87 l/fő/d 100 l/fő/d
Megjegyezni kívánjuk, hogy a jelenlegi érték alatt azt az elméletileg keletkező fajlagos szennyvízmennyiséget értjük, mely
akkor
keletkezne,
ha
a
település
már
rendelkezne
csatornahálózattal.
•
Szennyvízbekötések száma o lakás o intézmény o egyéb gazdálkodók
1288 db 19 db 37 db
összesen
1344 db
121
Tervezett rákötési arány alakulása a vizsgált 30 éves időszakra 2011 2012 2017 2020 2025 2030 2035 2041 lakossági
0
956
1173 1173 1288 1288 1288 1288
0
19
19
19
19
19
19
19
0
37
37
37
37
37
37
37
[db] intézményi [db] egyéb gazdálkodói [db] összesen
0
1012 1229 1229 1344 1344 1344 1344
[db]
Szennyvízmennyiségek becslése a vizsgált 30 éves időszakra [m3/d] 2011 2012 2017 2020 2025 2030 2035 2041 lakossági
0
236
290
290
305
305
305
305
0
35
35
35
35
35
35
35
0
15
15
15
15
15
15
15
0
286
340
340
355
355
355
355
0
50
25
25
25
25
25
25
0
336
365
365
380
380
380
380
[db] intézményi [db] egyéb gazdálkodói [db] összesen [db] szippantott szennyvíz szennyvíztisztító telepre
jutó
szennyvízmennyiség
122
A becslés készítésénél az alábbiakat tételeztük fel: •
2012-ben – a fejlesztés megvalósulásakor – ráköt a lakosság 75 %-a, az összes közintézmény és egyéb gazdálkodó
•
2017-ben – a fejlesztés megvalósulása után öt évvel – lakossági rákötés aránya eléri a kitűzött 92 %-ot
•
2020 és 2025 közötti időszakban realizálódik az a lakosszám növekedés, ami a külterületről belterületre történő beköltözésből adódik
•
a fajlagos szennyvízkibocsátást 90-100 l/fő/d értékkel számoltuk lakossági szennyvízkibocsátásnál
•
a keletkezett szennyvíz teljes mértékben a gyűjtőhálózatba kerül
•
a becsült idegenvíz mennyiségét a keletkező szennyvizek 510 %-ára tételezzük fel, mivel a városban nem jellemző a magas talajvíz, így az infiltráció kizárható, a keletkező csapadékvíz pedig a településre jellemző homokos talaj miatt többnyire elszivárog.
a
fajlagos
A becsült idegenvíz-mennyiséget növelheti a saját vízellátó rendszerrel
rendelkező
ingatlan
méretlen
szennyvíz
kibocsátása •
a telepre jutó szennyvízmennyiségek vizsgálatánál számoltuk szippantott szennyvízzel is. Mennyiségét 75 %-os lakossági rákötés mellett 50 m3/d-re, 92 %-os rákötés mellett átlagosan 25 m3/d értékre becsüljük. Az előirányzott szippantott szennyvíz mennyiségek, tehát a belterületi 100 %-os csatornázás mellett a csatornahálózatra rá nem kötő lakosok szennyvizeit foglalja magába.
•
megjegyezni kívánjuk, hogy a térségbeli üzemeltetői tájékoztatás szerint a számlázásra kerülő szennyvíz mennyiség alapját a bekötési vízmérőn átmenő vízmennyiség szolgáltatja. Kivételt képez ez alól a kizárólag öntözési célra felszerelt mérőn átmenő vízmennyiség. Leszámlázásra a mért öntözési célú vízen kívüli teljes vízmennyiség kerül.
123
•
Szennyvíztisztító telep kapacitása o
Szennyvízminőségek
kommunális szennyvíz
KOIk
1200 mg/l
BOI5
600 mg/l
NH4-N
100 mg/l
összes P.
15 mg/l
A
szennyvíztisztító
csatornahálózatba
telepre
ipari
történő
eredetű,
a
bevezethetőség
határértékét meghaladó minőségű szennyvíz nem vezethető!
szippantott szennyvíz KOIk BOI5 NH4-N összes P.
A
beszállításra
kerülő
3000 mg/l 1500 mg/l 150 mg/l 40 mg/l települési
folyékony
hulladék
csak
kommunális eredetű lehet! Mind a kommunális, mind a szippantott szennyvizek minősége, országos tapasztalatokra alapuló, becsült értékek. A nyers szennyvíz szervesanyagának az értékét 60 g/fő/d fajlagos biológiai oxigénigény és kb. 90-100 l/fő/d fajlagos szennyvízkibocsátás alapján közelítjük meg, ami ebben az esetben 600 mg/l BOI5 értékre adódik. Amennyiben a fajlagos szennyvíz kibocsátás alacsonyabb, mint 100 l/fő/d, a BOI5 értéke nagyobbra adódna, mint 600 mg/l, viszont az idegenvíz higító hatása következtében a 600 mg/l érték helytálló. Így véleményünk szerint az alkalmazott szennyvízminőségi alapadatok kellő biztonságot jelentenek abból a szempontból, hogy a tervezett 124
szennyvíztisztító telep úgy hidraulikailag, mint szervesanyag terhelés tekintetében megfelelően legyen méretezve.
o
Tisztított szennyvíz minősége
A tisztított szennyvíz minőségével szembeni követelmények az AlsóTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőség által
kibocsátott
10.234-5/4/2005.
sz.
vízjogi
létesítési
engedély
szerint: KOIk
75 mg/l
BOI5
25 mg/l
olajok, zsírok
15 mg/l
összes lebegőanyag
50 mg/l
NH4-N
o
5 mg/l
összes N
25 mg/l
összes P
5 mg/l
Szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása
A szennyvíztisztító telep kapacitásának meghatá-rozásánál figyelembe vettük - a vizsgált 30 éves időszak alatt elvezetésre kerülő szennyvizek becsült mennyiségét - a tervezett rákötési arányok időbeli alakulását - a csatornán összegyűjtött és elvezetett, valamint a szippantással beszállított szennyvizek arányainak válto-zását, a rákötési arányok időbeli növekedésével összhangban csatornahálózaton összegyűjtésr és elvezetésre kerülő szennyvíz mennyiségek:
125
- belterület lakossági
305 m3/d
- intézményi
35 m3/d
- egyéb gazdálkodói
15 m3/d
összesen
355 m3/d
- napi átlag q24
14,79 m3/h
- napi csúcs q10
35,50 m3/h
szippantott szennyvíz 25 m3/d
Beszállítás a hét öt munkanapján szippantókocsikkal, 8-16 óra között.
összes szennyvízmennyiség, a szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása
o
A
380 m3/d
Szennyvíztisztító telep lakosegyenértékben kifejezve
szennyvíztisztító
telep
lakosegyenértékben
tisztítókapacitása
meghatározásra
kerülő
kapacitásánál az alábbi gondolatmenetet követtük:
a csatornahálózat elkészültekor 75 %-os rákötés várható, tehát a lakosság 25 %-a után szippantott szennyvíz keletkezik. A 25 % 828 fő szennyvize az eddigi gyakorlatnak megfelelően, alacsonyabb fajlagos értékkel (40-60 l/fő/d) számítható, ami kb. átlagosan 50 m3/d szippantott szennyvizet eredményez.
a 2012-2017 közötti átmeneti időszakban nehezen becsülhető pontosan a szippantott szennyvizek és a csatornán összegyűjtött szennyvizek mennyiségeinek aránya és arányuknak változása.
126
Ezért a 380 m3/d mellett,
a
lakosegyenértékben
meghatározásánál szennyvíz
hidraulikai kapacitás figyelembevétele a
mennyiség
kifejezett
m3/d
25
mellett
átlagos
szippantott
3
355
kapacitás
m /d
csatornán
összegyűjtött szennyvízzel számolunk. Ez a feltételezés kellő biztonságot nyújt ara az esetre is, ha a szippantott szennyvíz mennyiségének, minőségének értéke esetlegesen meghaladja a tervezési alapadatokat.
(355 m3/d x 0,6 kgBOI5/d) + (25 m3/d x 1,5 kg BOI5/d) = 4175 LE 0,06 kgBOI5/fő/d
4175
LE
tisztítókapacitás
vezethetők
ill.
esetén
szállíthatók,
a
a
telepre
szippantott
az
alábbi
szennyvíz
mennyiségek
mennyiségének
fokozatos csökkenése mellett: csatornán összegyűjtött és elvezetett szennyvíz
A
vázolt
beszállított
összesen
szippantott szennyvíz
[m3/d]
[m3/d] 286
[m3/d] 50
336
340
25
365
355
25
380
mennyiségek
valamennyi
párosítása
esetén
a
lakosegyenértékben kifejezett tisztítókapacitás 4175 LE. Ez a lehetőség nagyfokú biztonság a projektgazda és a leendő üzemeltető számára.
Összességében tehát rögzíthetjük, hogy •
a szennyvíztelep létesítményei, mindkét változat esetében hidraulikailag 380 m3/d szennyvízmennyiség figyelembevételével kerültek méretezésre 127
•
a szennyvíztisztítás egyes változatainak biológiai tisztítóműtárgyait 4175 LE-nek megfelelő szervesanyag terhelésre méreteztük
Megjegyezni kívánjuk, hogy a 25/2002.(II.27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 5. sz. táblázata szerint a tompai
szennyvízelvezetési
agglomeráció 4751 LE szennyvízter-helése nem azonos a tompai szennyvíztisztító
telep
lakosegyenértékben
kifejezett
4175
LE
tisztítókapa-citásával.
Szennyvíztisztító telep tisztítókapacitás kiépítésének ütemezése
o
jelen fejlesztés a belterület szennyvízmennyiségének figyelembevételével
380 m3/d
távlati bővítés a külterület szennyvízmennyiségének figyelembevételével
110 m3/d
tisztítókapacitás a távlati bővítés megvalósítása után
490 m3/d
A távlati bővítés szennyvízmennyiségének nagyságát jelen fejezet szennyvízelvezetés, Általános ismertetés c. fejezete ismerteti. „A” változat műszaki tartalmának ismertetése •
Szennyvízelvezetés o Általános ismertetés
A tervezett kialakítású.
csatornahálózat
elválasztott rendszerű, gravitációs
Amint a 4.1.1. fejezetben , a Fejlesztés műszaki tartalmának ismertetésénél kifejtettük, jelenleg csak a belterületi szennyvízelvezetéssel foglalkozunk, de a szennyvízelvezetés 128
koncepcióját a város teljes – belterületi, külterületi – területére elkészítettük. A
település
speciális
településszerkezeti
adottságai
miatt
12
db
vízgyűjtőterület került kialakításra, melyből hét külterületre, öt pedig belterületre esik.
A város 1:20000-es méretarányú, színes nyomtatású átnézeti helyszínrajzát a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányhoz mellékeljük. A helyszínrajzon pirossal körbehatárolt terület a fejlesztés tárgyát képező belterületi
településrész.
A
zölddel
határolt,
a
belterületi
részhez
csápszerűen illeszkedő területek a külterületek. Mielőtt belterület szennyvízelvezetést ismertetnénk, röviden áttekintjük a város teljes szennyvízelvezetési koncepciójának részeként a jelen fejlesztés tárgyát nem képező II. külterület ütemet. Ezen
vízgyűjtők
többnyire
egy-egy
utcát
foglalnak
magukban
és
a
belterületi részhez történő kapcsolódás jellegétől függően gravitációs ill. nyomott csatornaként kerültek előirányzásra. Közvetlenül a belterülethez kapcsolódik • • •
keleten az I. j. vízgyűjtő, mely a Vörösmarty utcába előirányzott csatornát jelenti északon a II. j. vízgyűjtő, mely a Damjanich és Béke utcákat foglalja magában északon a Hunyadi utcát érintő, IV. j. vízgyűjtő
Ezen
vízgyűjtőterületek
előirányzott
szennyvízelvezető
rendszere gravitációs. • ÉNY-on a XI. j. vízgyűjtő, mely az Attila utcai nyomott csatornát jelenti • délen, az 53.sz. és 5501.sz. közutakat magában foglaló XII. j. vízgyűjtő, mely elsősorban a Szociális Otthon és a Határállomás szennyvizeit összegyűjtő és a VI. belterületi vízgyűjtő felé továbbító nyomott csatornát jelenti Külterületi részhez kapcsolódik • •
északon, az 53.sz. út Kiskunhalas felé eső szakaszán a Halasi utat és a Katona sort magába foglaló IX. j. vízgyűjtő nyomott csatornái keleten az 55301.sz. út mentén a vasútállomásig húzódó X.j. vízgyűjtő nyomott csatornája 129
A II. ütem, külterületi csatornahálózat jellemzőinek összesítése vízgyűjtő
gravitációs
nyomott
szennyvízmennyiségek
jele
csatorna
csatorna
[m3/d]
[fm]
[fm]
I.
1089
-
5,0
II.
1674
-
10,0
IV.
1846
-
22,0
IX.
-
3005
13,0
X
-
3150
18,0
XI.
-
1240
7,0
XII.
-
4010
35,0
4609
11.405
110,0
összesen
A hét db, külterületi vízgyűjtőterületen a keletkező szennyvízmennyiséget 110 m3/d értékre becsültük. Ez a mennyiség képezi a külterületi csatornahálózat
megvalósításával
egyidejűleg
szükséges
telepbővítés mértékét is.
Jelen
Megvalósíthatósági
tanulmány
a
továbbiakban
belterületi
öt
szennyvízgyűjtő területet ismerteti. A fejlesztési terület domborzatilag szinte síknak tekinthető és a talajvíz átlagosan 4,0 m mélység alatt található. Ezen
adottságok
figyelembevételével
alakítottuk
ki
a
gravitációs
szennyvízelvezetés koncepcióját, melynek lényege, hogy ha a vezeték eléri a 3,0 – 3,5 m fektetési mélységet, az átemelő helyben megemeli a szennyvizet és – többnyire nyomóvezeték csatlakozás nélkül – továbbítja az átemelő aknához közvetlenül csatlakozó, 1,5 m mélységből induló következő csatornaszakaszba. Így
a
folyamatos
szennyvíz
továbbítás
biztosított,
akár
egy
adott
csatornaszakaszon történő szennyvíz továbbításról van szó, akár egy adott 130
vízgyűjtőterület szennyvízét továbbítjuk a következő vízgyűjtő illeszkedő csatornájának végaknájába. Az átemelők túlfolyó vezetékkel ellátottak, melyek szintén a következő csatornaszakaszhoz kapcsolódnak. Ez a megoldás esetleges áramkimaradás esetén növeli a rendszer üzembiztonságát, mert az aknában felgyülemlett szennyvíz nem önt ki, nem duzzad vissza károsan az átemelőt megelőző csatornaszakaszokban,
hanem
a
túlfolyón
átbukva,
hidrosztatikus
nyomással jut a következő csatornaszakaszba. A
belterületi
szennyvízelvezetés
rendszeréhez
a
külterületi
vízgyűjtők műszakilag csatlakoztathatók. A csatlakozás csatornaátmérő növekedést nem eredményez, mivel a külterületi
szennyvizek
nem
koncentráltan
terhelik
a
belterületi
csatornahálózatot. A gravitációs csatornák NA 200, a házi bekötőcsatornák NA 150 mérettel készülnek. A csatornákra a helyszínrajzi kialakítástól függően 80-100 méterenként tisztítóaknák, 40-50 méterenként pedig tisztítónyílások kerülnek. A nyomóvezetékek átmérői NA 80, végátemelőtől a telepre továbbító pedig NA 150. Az átemelők egységesen fedett, előregyártott elemekből készülnek ∅ 1,6 ∅ 2,6 m belső átmérőkkel, ún. TOP fenékkel ellátva. Az összes átemelőbe BIOFILTER levegőszűrő kerül, az esetleges szagproblémák megelőzése érdekében. Az átemelők egységes irányítástechnikai rendszerbe illeszkednek. A későbbi csatlakozások miatt a vezetékek átmérőit növelni nem kell, mert az NA 200 átmérő megfelelő. Az átemelőkben a külterületi rácsatlakozások miatt, egyes esetekben szivattyúcsere válhat szükségessé.
131
o Részletes ismertetés A tervezési terület az Attila u. 297 hrsz. út – Táncsics M.u. – Hunyadi u. – Munkácsy u.- Árpád u.- Jósika M.u. – Petőfi S. utcák által határolt terület, kiegészülve az Árpád utcához csatlakozó Mátyás király utcával. Ezen
területeken
belül
találhatók
a
III.,
V.,
VI.,
VII.
és
VIII.
j.
vízgyűjtőterületek.
III. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A település ÉK-i részén helyezkedik el, D-ről a VIII., NY-ról a VII. és V. j. területek határolják. A területet a Táncsics, Hunyadi, Munkácsy, Árpád, Kölcsey, Deák F. utcák és a Szabadság tér határolják és tizenhárom utcát érint. A III. j. vízgyűjtőhöz dél felől, a VIII. j. vízgyűjtő csatlakozik és a VIII.j. helyben
emelő
átemelő
segítségével
juttatja
a
saját
vízgyűjtőjének
szennyvizét a III. j. vízgyűjtőterület főgyűjtőjének végaknájába. A belterület hálózati végátemelője az Árpád, Béke és Táncsics utcák találkozásánál előirányzott, III.j. átemelő. A
terület
hálózati
csatornahálózat
végátemelője,
végátemelője
szennyvízmennyiségét
mely
is,
a
egyben város
nyomóvezeték-kel
a
belterületi
teljes
belterületi
továbbítja
a
tervezett
szennyvíztisztító telepre. A túlságosan mély fektetési mélység elkerülése érdekében, 1 db helyben emelő
közbenső
átemelő
szükséges
a
Szt
István
és
Árpád
utcák
csatlakozásánál.
V. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület É-i részén helyezkedik el, D-ről a VI.; VII.,
K-ről a III. j.
területek határolják.
132
A területet az Attila, Móra F. utcák, részben a Szabadság tér és Rákóczi utca, valamint a Szabadság és Széchenyi utcák határolják és tizennyolc utcát érint. Az V. j. vízgyűjtőhöz D felől a VI. vízgyűjtő csatlakozik, a VI. j. hálózati végátemelő és a kapcsolódó NY-6.j. nyomóvezeték segítségével. Az V. jelű hálózati átemelő, az NY-5. j. nyomóvezetékkel továbbítja a szennyvizet a belterületi végátemelőbe. A VII.j. vízgyűjtő ugyancsak D felől csatlakozik a VII/1. j. helyben emelő átemelő segítségével és juttatja a saját vízgyűjtőjének szennyvizét az V. j. vízgyűjtő csatorna-hálózatába. A szennyvíz vízgyűjtőterületen belüli továbbítására 1 db helyben emelő közbenső átemelő szükséges.
VI. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület DNY-i részén helyezkedik el. A területet az Attila, Bem, Dózsa Gy. és Petőfi S. utcák határolják és kilenc utcát érint. A terület szennyvizét a VI. j. átemelő az NY-6.j. nyomóvezetékkel továbbítja az V.j. vízgyűjtőterület csatornahálózata felé. 1 db helyben emelő VI/1. j. közbenső átemelő szükséges a Kölcsey F. és Dózsa Gy. utcák sarkán.
VII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület D-i részén helyezkedik el a VI. és VIII. vízgyűjtők között. A területet a Kinizsi, Deák, Jósika és Rákóczi utcák határolják és öt utcát érint. A terület szennyvizét a VII. j. helyben emelő átemelő juttatja az V. j. vízgyűjtő csatorna-hálózatába. 1 db helyben emelő VII/1.j. közbenső átemelő szükséges a Kölcsey és a Rákóczi F.u. sarkán.
133
VIII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület D-i részén helyezkedik el a III. vízgyűjtő alatt és öt utcát érint. A terület szennyvizeit a VIII. j. helyben emelő átemelő juttatja a III. j. vízgyűjtőterület főgyűjtőjének végaknájába. 1 db helyben emelő VIII/1.j. közbenső átemelő szükséges a Mátyás király utcában.
„A” változat csatornahálózat jellemzőinek összesítése nyomóvezetékek gravitációs vízgyűjtőter
csatorna
ület jele
NA 200
NA 150 [fm]
NA 80 [fm]
átemelők vízgyűjtő- vízgyűjtőterü területi
leti közbenső
végáteme
átemelő
lő
[db]
[fm]
[db] III.
5883
1700
-
1
1
V.
6191
180
260
1
2
VI.
3785
-
160
1
1
VII.
2960
-
-
1
1
VIII.
2564
-
-
1
1
összesen
21.383
1.880
420
5
6
„A” változat főbb műszaki paramétereinek összesítése
o o
o
o
gravitációs csatorna NA 200
21.383 fm
házi bekötések hossza NA 150 száma
10.648 fm 1.331 db
nyomóvezeték NA 80 NA 150 átemelők
420 fm 1.880 fm 11 db 134
Átemelők: előregyártott
vasbeton
elemekből
épülő
aknák,
kiülepedést gátló fenékkel és két szivattyúval szerelt kivitelben,
tolózáraknával,
biofilterrel
és
irányítás-
technikai rendszerrel, a közúttal megegyezően aszfalt vagy
murva
burkolattal
ellátott,
bekerített
elhe-
lyezéssel. A szennyvíz helyben emelése esetén nem tervezünk tolózáraknát. Átemelők adatai:
jele A
kapacitása átmérője 3
[m /d]
[m]
hasznos térfogata
tervezett 11 db
[m3] 355
Ø 3,00
20
III/1.
90
Ø 2,00
4,5
VIII.
35
Ø 1,60
3,0
VIII/1.
15
Ø 1,60
2,0
VII.
52
Ø 1,60
3,0
VII/1.
35
Ø 1,60
3,0
VI.
45
Ø 1,60
3,0
VI/1.
25
Ø 1,60
3,0
190
Ø 2,60
10,60
V/2.
60
Ø 1,60
3,0
V/3.
12
Ø 1,60
2,0
III.
V.
135
szennyvízátemelő közterületen található. 1 km belterületi gerincvezetékre jutó ellátott, állandó lakosok száma: 3314 fő
= 155 fő/km
21,383 km
A szennyvíz tartózkodási ideje a főbb vezeték-szakaszokban A tartózkodási idő meghatározásához a gravitációs csatornák esetében 0,40,5 m/s, nyomóvezetékek esetében 0,8-1,0 m/s sebességgel számolunk. •
III. sz. végátemelőhöz tartozó vízgyűjtőrendszer (VIII.sz. vízgyűjtő felől) o csatornahálózat 0,94 h o végátemelő, szennyvíztelep közötti nyomóvezeték
•
0,5 h
III. sz. végátemelőhöz tartozó vízgyűjtőrendszer (VI. és V.sz. átemelők irányából) o csatornahálózat 1,69 h
A településen belüli csatornahálózat esetében a kritikus útvonalak a vizsgált vízgyűjtőterület
átemelőtől
legtávolabbi
csatornájának
végaknájától
számított útvonalat tekintettük. Megállapítások: •
A településen belül a szennyvíz mindenütt hat órán belül eljut a végátemelőhöz, így anaerob állapot kialakulása, kellemetlen szaghatás a csatornahálózatban nem következik be
•
Azon átemelők esetében, ahol az OTEK által előírt 20 m-es védőtávolság nem biztosítható, biofilter berendezést irányozunk elő.
136
20.sz. táblázat: „A” változat létesítményeinek összesítése
élettartam (pótlás beruházási elem
kapacitás
számítás a) [év]
Gravitációs
szennyvíz
gerinc-csatorna
21.383 fm
50
D 200 KG-PVC Házi bekötő csatorna
10.648
D 160 KG-PVC Nyomóvezeték
D 160
D 90 Szennyvíz
50
fm 1.880m
50
420 fm átemelők
irányítás-technikával db)
(11
12 m3/d-
építés:
50
355 m3/d
gépészet: 10 villamos: 7-8 irányítástechnika:
7-
8
•
Szennyvíztisztítás
o Általános ismertetés
137
Mechanikai előkezelés, levegőztető és utóülepítő tereket magában foglaló denitrifikálást is biztosító biológiai
tisztítóműtárgy,
iszapsűrítés,
iszapvíztelenítés. A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos
eljárás,
stabilizációjával,
a
keletkezett
nitrifikációval,
iszapok
denitrifikációval,
részleges biológiai fosz-fortalanítással. A
biológiai
enzimrendszerük
tisztító
egységben
hatására
aerob
a
baktériumok
körülmények
között
végbemegy a szennyező szerves szénvegyületek lebontása, az iszap teljes stabilizációja és a nitrifikáció, anoxikus körülmények között pedig a denitrifikáció. A szennyvíztisztítási technológia kb. 60 %-os részletes biológiai
foszfortalanítással
rendelkezik,
a
hideg
téli
hónapokat leszámítva, amikor ez az érték csak kb. 40 %-os. A szennyvíz maradék foszfortalanítását az előírt 5 mg/l határérték
elérése
céljából
ún.
szimultán
foszfor-
talanítással biztosítjuk. A baktériumok élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finombuborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A műtárgy levegőztető teréből a szennyvíz eleveniszap elegy nagyátmérőjű csővezetéken kerül
át
az
szétválasztás.
utóülepítőbe, Az
ahol
eleveniszap
végbemegy
recirkulációját
a
fázis-
illetve
a
fölösiszap elvételt idővezérelt szivattyú biztosítja.
A rendszerből kikerülő fölösiszap sűrítése és közbenső tározása iszapsilóban történik. Az iszap víztelenítését szalagszűrővel végzik. A víztelenített iszap hat
havi
tározása
a
telepen
elvégezhető.
A
víztelenített
szennyvíziszap hasznosításra kerül:
138
•
rövid távon: Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht Szegedi Regionális Hulladékkezelő Telepére történő közúti beszállítást követően, komposztálásra kerül
•
közép- ill. hosszú távon: az önkormányzat a Kiskunmajsai Ipari Parkban megvalósuló, térségbeli bioenergia program megvalósulása keretében kívánja megoldani az iszaphasznosítást.
A technológia előnyei: Kiváló
tisztítási
paraméterei
hatásfokot
megfelelnek
biztosít. a
A
tisztított
legszigorúbb
szennyvíz
hazai
minőségi
vízminőség-védelmi
követelményeknek.
A technológia érzéketlen a túl- és alulterhelésekkel szemben. Ezáltal kiválóan alkalmas olyan települések szennyvizeinek tisztítására, ahol a szennyvíz
mennyisége
a
csatornahálózat
kiépítésének
függvényében
fokozatosan növekszik. Már 20 %-os csatornán érkező szennyvíz esetében is biztosítani tudja a vállalt paramétereket. A telep automatikus működtetésű. Az üzemeltetés egyszerű és üzembiztos. Az
oldott
oxigénmérő
szondáról
vezérelt
automatikus
légellátás
energiatakarékos üzemmódot biztosít.
Tervezett létesítmények
szippantott szennyvízfogadó és –tároló gépi tisztítású rács uszadék- és homokfogó biológiai tisztítóműtárgy tisztított szennyvíz átemelő technológiai épület iszapsiló fedett iszaptároló
1 1 1 1 1 1 1 1
db db db db db db db db
139
•
Szennyvíztisztítás részletes ismertetése o Szennyvíztelep helye
A
szennyvíztisztító
telep
a
várostól
É-ra,
külterületen,
az
53.sz.
főközlekedési út és a Tompai-főcsatorna közötti, 021/6 hrsz-ú ingatlanon, a közúttól
70,0
m
távolságra
került
előirányzásra,
önkormányzati
tulajdonú területen. Az érvényes OTÉK előírásainak megfelelő védőtávolság biztosított. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül építési tilalmat kell elrendelni.
A tisztítótelep működése:
Szippantott szennyvíz kezelés
A beérkező szippantókocsik egyenként ürítenek a fogadó műtárgyba. A fogadóműtárgyban zsiliptolózár kerül beépítésre, hogy a mintázás során az
esetleg
nem
megfelelő
minőségű,
behordott
szennyvíz
visszaszippantható legyen. A durva rácson kifogott rácsszemét vályún keresztül gurulókerekes kukába juttatható. A tárolóban elhelyezett 1 db víz alatti keverő időszakos keverési lehetőséget biztosít, hogy káros kiülepedés ne következzen be. A tárolóban elhelyezett szivattyú egyenletesen továbbítja a szennyvizet az épületben lévő gépi rács elé.
Mechanikai tisztítás
A település szennyvize nyomottan érkezik a szennyvíz-tisztító telepre. A szennyvíz először az épületben elhelyezett gépi tisztítású rácsra jut. Az automatikus működésű gépi tisztítású rács a durva mechanikai szennyeződéseket távolítja el. A rácsszemét automatikusan egy szemétgyűjtő edénybe jut. A gépi rács megkerülő vezetékkel ellátott, ami a rács esetleges dugulása esetén biztosítja a folyamatos üzemmódot. A rácsszemét klórmeszes fertőtlenítés után szeméttelepi elhelyezésre kerülhet.
140
A technológia következő műtárgya a légbefúvásos uszadékfogó, amely két funkciós térből áll. A levegőztetett térbe perforált csöveken bevezetett és szétosztott levegő hatására egy turbulens, körkörös áramlás jön létre, mely a szennyvízben lévő kiflotálható szennyező anyagokat a műtárgy másik, leválasztó terébe juttatja. A két teret merülőfal választja el. A felúsztatott anyagok vízszintemeléssel a műtárgy elején kialakított uszadéksilóba úsztathatók. Az uszadék lefölözése a beérkező szennyvíz jellegétől, összetételétől függően általában hetente egyszer szükséges. A tervezett csatornahálózat elválasztott rendszerű, de ennek ellenére üzemeltetési tapasztalat szerint - a szennyvízzel homok is érkezik, ami a műtárgyban ülepedik ki. A medencében kiülepedő homok eltávolításának megkönnyítésére a leürített műtárgyban a fenéken maradó zagyos anyagot WOMA berendezéssel lazítják fel. A homokfogó leürítése és a homok elszállítása fél évenként általában egyszer szükséges. A szennyvíz ebben az esetben maximum egy napig, a megkerülő vezetéken keresztül, a rácsról közvetlenül a biológiai tisztítóműtárgyba jut. Az uszadék és a fellazított homok eltávolítása szippantással történik, elhelyezése megegyezik a rácsszemétével.
A
részleges
Foszfortalanítás
biológiai
foszfortalanítás
kiegészítéseként,
a
szennyvíz
maradék foszfortartalmának határértékre történő csökkentése szimultán foszfortalanítással történik. Az alkalmazott vegyszer vas(III) szulfát. Szimultán foszfortalanítás esetén a vas (III) szulfát oldat az uszadékfogóba kerül beadagolásra. A
szimultán
foszfortalanítást
elhagyni
nem
lehet,
mert
kiegészítő
vegyszeradagolás nélkül az előírt határérték nem biztosítható. A foszfortalanítás technológiai számítását részletesen a 6.1.1.
pontban
ismertetjük.
Biológiai tisztítás
Az előlevegőztetett, uszadéktól mentes szennyvíz ezután az uszadékfogóból a biológiai tisztító műtárgyba jut, amely tartalmazza a rozsdamentes acélból 141
készült, utóülepítőt, a kiszakaszolható és kiemelhető finom-buborékos légellátó rendszereket, a víz alatti keverőt és az oldott oxigénmérő készüléket. A műtárgy levegőztető terében az eleveniszapos rendszer baktériumainak élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finom buborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A légbevivő elemek nincsenek fixen telepítve a medencébe, így a medence fölötti térből kimozdíthatók. A szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési munkák a telep leállítása nélkül elvégezhetők. A technológiai levegőt 1+1 db fúvó biztosítja A levegő finom buborékok formájában lép ki a levegőztető elemekből, majd a víz alatti keverő által létrehozott áramlást követve lassan a vízfelszínre emelkedik. A keverővel kombinált finombuborékos levegőztetés nagy hatékonyságú oxigénbevitelt eredményez. Azáltal,
hogy
az
eleveniszap
állandó
mozgásban
tartását
nem
a
levegőztetés biztosítja, mód nyílik a levegőztetés gazdaságos, szakaszos üzemeltetésére - csökken az energia-felhasználás -, továbbá lehetőség nyílik a szennyvíz további kezelésére, a szimultán denitrifikációra. A nitrifikációs ill. denitrifikációs folyamatok szétválasz-tása tehát nem térben,
hanem
életfeltételek
időben
történik.
biztosításával
a
Az
rendszer
időben kb.
elválasztott 40-60
%-os
anoxikus biológiai
foszfortalanításra képes. A légfúvók szakaszos működését oldott oxigénmérő rendszer vezérli oly módon, hogy az oxigénellátás a mindenkori szennyterhelésnek felel meg, ezáltal az üzemeltetés energiatakarékos. A levegőztető térből a szennyvíz-eleveniszap elegy,
a
rozsdamentes
acélból kialakított utóülepítő térbe jut. A Dortmundi típusú utóülepítőkben kialakuló lebegő iszapfüggöny segítségével a finomabb iszappelyhek is leválasztásra kerülnek, így a tisztított víz lebegőanyag-tartalma igen kedvezően alakul. Az utóülepítőben kiülepedett iszap egy részét mint recirkulációs iszapot programvezérelt mamutszivattyúk juttatják vissza a levegőztető térbe. A fölösiszap szerelvényállítással az iszapsilóba juttatható. A tisztított szennyvíz merülőcsöves vízelvételi rendszeren keresztül kerül az utóülepítőből elvezetésre, a fertőtlenítési lehetőség biztosítása mellett a tisztított szennyvíz átemelőbe. 142
Fertőtlenítés csak a területileg illetékes ÁNTSZ elrendelése esetén szükséges. A fertőtlenítéshez szükséges hipóoldat a tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezetékbe kerül beinjektálásra. A szükséges tartózkodási idő a nyomóvezetékben biztosított.
Tisztított szennyvíz elvezetés, befogadó
A tisztított szennyvíz előregyártott vasbeton elemekből épülő tisztított szennyvíz átemelőből 1975fm NA 150 műanyag nyomóvezetéken keresztül kerül a befogadó Tompai-főcsatorna 3+008 km szelvényben történik, ahol kitorkolófej és 3-3 m hosszan mederburkolás kerül megépítésre. A Tompai-főcsatorna kezelője a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, Kiskunmajsa. A Társulat az előzetes egeztetések során engedélyezte a vízfolyásba történő tisztított szennyvíz bevezetését. A 4.1.3. pontban vázoltuk a Hatósági előírások és várható kibocsátási érték összehasonlítása címszó alatt azon technológiai szabályozási lehetőségeket, melyek alkalmazásával az előírt határérték betarthatók, az üzemeltetési költségek optimalizálása mellett.
•
Iszapkezelés, iszaptározás
A képződő kb. 1 %-os szárazanyag-tartalmú aerob stabilizált fölösiszap a kör alakú iszapsilóba jut. A siló térfogata a kb. egy hónap alatt képződő, kb. 3-4 %-os besűrített iszap tározását biztosítja. A silóban víz alatti keverő került elhelyezésre, hogy az iszapvíztelenítés előtti iszaphomogenizálás biztosítható legyen. A sűrített iszapot a technológiai épület iszapvíz-telenítő helyiségében elhelyezett frekvenciaváltóval ellátott iszapszivattyú juttatja a víztelenítő berendezésre. 143
Az iszapvíztelenítés részét képezik még az iszap és a csurgalékvíz szétválasztását elősegítő polielektrolit előkészítő- és adagoló egységei. A 18-20 %-os szárazanyagtartamú víztelenített iszap gyűjtése és az iszaptárolóba történő szállítása, kb. 1 m3 –es rakterű, homlokrakodóval történik. A víztelenített iszap hat hónapos tározásához szükséges burkolt felületet a telep területén belül irányoztuk elő, fedett kivitelben. Ami az iszaphasznosítást illeti, rövid távú megoldásként beszállításra kerül az iszap a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht szegedi telephelyére és komposztálásra kerül. A beszállított iszap szárazanyag tartalma kb. 20 % és kielégíti a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében foglalt B3 alkategóriájú veszélyes hulladékokra vonatkozó átvételi határérték koncen-trációkat. Közép-
és
Kiskunmajsai programban
hosszútávú Ipari
megoldásként
Parkban
történő
pedig
megvalósuló
részvétellel
az
Önkormányzat
térségbeli kívánja
a
bioenergia
megoldani
az
iszaphasznosítást. A kezelendő szennyvíziszap becsült mennyisége: sűrített iszap 3 % víztelenített iszap 20 % évi iszapmennyiség
5,6 m3/d 0,85 m3/d 310 m3/év
Az iszapkezelés technológiai méretezését részletesebben a 6.1.1. pont Méretezési adatok összefoglalása c. fejezete tartalmazza.
144
20. sz. táblázat:
„A” változat létesítményeinek összesítése
élettartam (pótlás beruházási elem
kapacitás
számítá sa) [év]
0,7 m3 és fogadómedence + 50 m3 tárolókapacitású tároló 17,6 m3 uszadékfogó levegőztető tér gépi rács épülete 2 szint, 6,4x7,1 m alapterület biológiai tisztító műtárgy Dortmundi Ø 16,0 m típ. utóülepítő, 380 m3/d levegőztető medencébe szerelve technológiai épület 13,8x7,1m alapterület tisztított szennyvíz elvezető 1975 fm nyomóvezeték D 160 KPE tisztított szennyvíz Ø 2,5 m átemelő iszapsiló 154 m3 fedett iszaptározó 200 m2 út, térburkolatok, terep-rendezés technológiai vezetékek, aknák járulékos létesítmények gépészeti berendezések * szippantott szennyvízfogadó tároló
50
50 50
50
50 50 50 50 50 50 50 50 10-15
villamos berendezések mérés, műszerezés
7-8 7-8
Megjegyzés: * a gépészeti berendezések a működési költség számításánál szerepelnek részletesen
145
5.4.2 Költségek becslése 5.4.2.1 Beruházási költségek
5.4.2.1-1 sz. Táblázat: A. változat: Beruházási költségek, szennyvízelvezetés mennyiség mértékegységár nettó költség nettó költség megnevezés egység 2009. 2011 [Ft/egység] [Ft] [Ft] gravitációs csatorna, NA 200 KG PVC 3,5 m-ig történő fektetés
21383
fm
27900
596 585 700
656 244 000
5300
fm
3000
15 900 000
17 490 000
házi bekötő csatorna, NA 150 KG PVC nyomóvezetékek NA 80 KPE NA 150 KPE közműkiváltás szennyvízátemelők III.j.
10648
fm
16200
172 497 600
189 747 000
420 1880 2200
fm fm fm
11500 14800 5000
4 830 000 27 824 000 11 000 000
5 313 000 30 606 000 12 100 000
355
m3/d
31746
11 269 830
12 397 000
90
3
m /d
75778
6 820 020
7 502 000
35
3
m /d
101286
3 545 010
3 900 000
15
3
m /d
176000
2 640 000
2 904 000
52
3
m /d
104038
5 409 976
5 951 000
35
3
m /d
101286
3 545 010
3 900 000
45
3
m /d
113111
5 089 995
5 599 000
25
3
121800
3 045 000
3 350 000
3
m /d
51684
9 819 960
10 802 000
60
3
m /d
95500
5 730 000
6 303 000
12
3
212500
2 550 000
2 805 000
III/1.j. VIII.j. VIII/1.j. VII.j. VII/1.j. VI.j. VI/1.j. V. V/2.j. V/3.j.
190
m /d
m /d
tolózárakna 3 db 1000000 3 000 000 3 300 000 szivattyú kiemelő 1 db 500000 500 000 550 000 kerítés, kapu 3 db 1000000 3 000 000 3 300 000 irányítástechnika, telepi 11 db 1000000 11 000 000 12 100 000 központ-tal átemelők külső energiaellátása 11 db 500000 5 500 000 6 050 000 összesen 911 102 101 1 002 213 000 Megjegyzés: A 2009. évi árakat 10 %-kal növeltük, hogy megkapjuk a 2011. évi árakat. A 2011. évi árak ezer Ft-ra kerekített árak. Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls, „Alapadatok, beruh ktg „ munkalap
146
A
beruházási
költségbecslést
az
alábbiak
figyelembevételével
végeztük: •
Az egységárak képzésénél figyelembe vettük a KvVM FI által összeállított 2009. évi segédlet ajánlatait. A 2011. évi nettó költségeket a 2009. évi költségekből kiindulva, átlagosan 10 % megnövelve képeztük.
•
A nyomócső csatlakozással ellátott 3 db átemelő esetében külön tolózáraknát irányoztunk elő. A másik, 8 db átemelő esetében a szerelvények a nyomóvezetékek aknán belüli függőleges ágába kerülnek beépítésre.
•
Az átemelőkhöz 1 db mobil szivattyú kiemelő szerkezetet irányoztunk elő, az III. sz. átemelő szivattyúsúlyának megfelelő teherbírással.
•
Az átemelők irányítástechnikája URH jelátvitellel szennyvíztisztító telepre történő bejelzéssel.
készül,
a
Beruházási költségek megbontása • • •
építés gépészet irányítástechnika szennyvízelvezetés
914.963.000 75.150.000 12.100.000 1.002.213.000
összesen nettó 2011-es árszinten
147
Szennyvízkezelés 5.4.2.1-2 sz. Táblázat: A. változat: Beruházási költségek, szennyvízkezelés Megnevezés mennyiség mértékegységár nettó költség nettó költség egység 2009. 2011. [Ft/egység] [Ft] [Ft] vasbeton műtárgyak szippantott szennyvíz fogadó 71,35 m3 40000 2 854 000 3139000 és tároló uszadék- és homokfogó 66,5 m3 34100 2 267 650 2494000 biológiai tisztító műtárgy iszapsiló
1338
m3
23600
31 576 800
34734000
192
3
33200
6 374 400
7012000
3
m
tisztított szennyvíz átemelő
25,3
m
176000
4 452 800
4898000
tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezeték, D200 épületek gépi rács épülete
1975
fm
13900
27 452 500
30198000
90,88
m2
120000
10 905 600
11996000
97,98
2
120000
11 757 600
12933000
2
70000
14 000 000
15400000
2
15000
5 895 000
6485000
1300
3
m
5000
6 500 000
7150000
250 1
fm db
24700 4600000
320
m2
15000
6 175 000 4 600 000 0 4 800 000
6793000 5060000 0 5280000
900 1
fm db
6500 1500000
5 850 000 1 500 000
6435000 1650000
technológiai épület fedett iszaptározás belső út, térburkolat, járda feltöltés, tereprendezés technológiai vezetékek, aknák transzformátor járulékos létesítmények • telepi bekötő út • külső vízellátás • külső energiaellátás gépészeti berendezések és kapcsolódó tartozékaik szippantott szennyvíz fogadó, tároló gépi rács uszadék- és homokfogó biológiai tisztítóműtárgy tisztított szennyvíz átemelő iszapsiló vegyszer adagolás és tárolás iszapvíztelenítés homlokrakodó technológiai szerelés, összeállí-tás, szerelvények, vezetékek villamos berendezések, kapcsoló szekrények mérés, műszerezés, irányítástechnika próbaüzem összesen
200 393
m m
m
0
6
hó
1367000
3180000
3498000
5900000 3000000 48600000 4500000 3180000 2270000 10900000 7700000 16500000
6490000 3300000 53460000 4950000 3498000 2497000 11990000 8470000 18150000
10000000
11000000
1800000
1980000
8 202 000 272 693 350
9022000 299 962 000
148
Megjegyzés: A 2009. évi árakat 10 %-kal növeltük, hogy megkapjuk a 2011. évi árakat. A 2011. évi árak ezer Ft-ra kerekített árak. Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls, „Alapadatok, beruh ktg „ munkalap
A
beruházási
költségbecslést
az
alábbiak
figyelembevételével
végeztük • • •
A 2011. évi nettó költségeket a 2009. évi költségekből kiindulva, átlagosan évi 5-5 % értékkel megnövelve képeztük. A műtárgyak, épületek alapozását, víztelenítését a rendelkezésre álló talajmechanikai szakvélemény alapján vettük figyelembe ill. költségeltük. A gépészeti berendezések költségeit a táblázatban összefoglalóan, az egyes műtárgyakhoz rendelve szerepeltettük. A
költségek
tartozékaik
a
gépészeti
bekerülési
berendezések
költségét,
és
valamint
kapcsolódó a
szerelés,
összeállítás munkadíját tartalmazzák. A gépészeti berendezések részletezését a fenntartási, pótlási költségek táblázat tartalmazza. Beruházási költségek megbontása • • •
építés gépészeti berendezések mérés, műszerezés,
•
irányítástechnika próbaüzem
161.657.000 127.303.000 1.980.000 9.022.000
nettó összesen 2011-es árszinten
299.962.000
Beruházási költségek megoszlása szennyvízkezelésre és iszapkezelésre szennyvízkezelés • • •
építés gépészeti berendezés irányítástechnika összesen
140.157.000 109.403.000 1.480.000 251.040.000
149
iszapkezelés • • •
építés gépészeti berendezés irányítástechnika összesen
21.500.000 17.900.000 500.000 39.900.000 9.022.000
próbaüzem szennyvíztisztítás összesen
299.962.000
Az A. változat nettó beruházási költsége 1.429.175 eFt, a tartalék tervezett nagysága 61.000 eFt, a nettó beruházási összköltség 1.490.175 eFt. (5.4.2.1-3. sz. táblázat) 5.4.2.1-3 sz. Táblázat: A. változat: Beruházási költségek Megnevezés
2011
1. Földvásárlás, területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna
2012
Részarány
Összesen
8 400
0
8 400
0,56%
0
0
0
0,00%
8 400
0
8 400
0,56%
768 634
332 008
1 100 642
73,86% 61,40%
640 474
274 489
914 963
2.2 Szennyvíkezelés
98 110
42 047
140 157
9,41%
2.3 Iszapkezelés
15 050
6 450
21 500
1,44%
9 022
0,61%
2.4 Próbaüzem
9 022
2.5 Tervezés
15 000
3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna
15 000
1,01%
0
216 533
216 533
14,53%
0
5,86%
87 250
87 250
gép, berendezés
75 150
75 150
5,04%
irányítástechnika
12 100
12 100
0,81% 7,44%
3.2 Szennyvízkezelés
110 883
110 883
gép, berendezés
0
109 403
109 403
7,34%
irányítástechnika
1 480
1 480
0,10%
18 400
18 400
1,23%
17 900
17 900
1,20%
3.3 Iszapkezelés
0 gép, berendezés irányítástechnika
4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség
500
500
0,03%
0
0
0
0,00%
777 034
548 541
1 325 575
88,95%
12 000
0,81%
6. Közbeszerzés költsége
12 000
7. Mérnök költsége
28 500
17 900
46 400
3,11%
4 000
2 200
6 200
0,42%
10. Projekt menedzsment
24 200
14 800
39 000
2,62%
- általános PM feladatok
20 200
11 800
32 000
2,15%
8. Nyilvánosság biztosításának költsége
- könyvvizsgálat 11. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség 13. ÁFA
4 000
3 000
7 000
0,47%
845 734
583 441
1 429 175
95,91%
0
61 000
61 000
4,09%
845 734
644 441
1 490 175
100,00%
211 434
161 110
372 544
150
14.Bruttó beruházási összköltség
1 057 168
805 551
1 862 719
845 734
583 441
1 429 175
Nettó beruházási költségből - elszámolható - nem elszámolható
0
0
Tartalékból - elszámolható
0
61 000
61 000
- nem elszámolható
0
0
0
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „Beruh ktg” munkalap.
A beruházási költségek jelenértékét az 5.4.2.1-4 sz. és az 5.4.2.1-5 sz. táblázatok foglalják össze. 5.4.2.1-4 sz. Táblázat: A. változat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül Beruházási költség,tartalék PV 2011 2012 nélkül eFt Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia Egyéb, járulékos költségek
1 083 334
768 634
332 008
191 899
0
202 453
13 346
0
14 080
110 181
77 100
34 900
1 398 759 845 734 583 441 Összes beruházási költség Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap. 5.4.2.1-5 sz. Táblázat: A. változat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalékkal Beruházási költség,tartalékkal eFt PV 2011 2012 Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia Egyéb, járulékos költségek Tartalék
1 083 334
768 634
332 008
191 899
0
202 453
13 346
0
14 080
110 181
77 100
34 900
57 820
0
61 000
1 456 579 845 734 644 441 Összes beruházási költség Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap.
151
5.4.2.2 Működési költségek
Üzemeltetési költségek A számítás során nem számoltunk a 25 m3/d szippantott szennyvíz beszállításának költségeivel, mivel az a tervezett csatornahálózatra rá nem kötő
lakosok
költségének
terhére,
beszállítói
hatáskörben
kerül
megszervezésre.
•
Üzemköltség számítás összetevői
o Az
Személyi jellegű ráfordítások
üzemeltető
személyzet
létszámának
előirányzását
a
települési
csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep műszaki igényeinek megfelelően határoztuk meg. A személyi jellegű ráfordítások magukban foglalják a kezelőszemélyzet éves bérét, a kapcsolódó járulékokkal együtt. Szennyvízelvezetésnél az „A” változatnál két fővel számoltunk, további két fővel a tisztító telepen, megjegyezve azt, hogy a két-két személy munkaköre nem teljesen szétválasztható. Megjegyezni kívánjuk, hogy az üzemeltető központjában elvégzésre kerülő tevékenységeket
végzők
személyi
jellegű
ráfordításait
az
egyéb
adminisztrációs költségek tartalmazzák.
o Ez
a
tétel
Anyagi jellegű ráfordítások, karbantartási költségek magában
foglalja
a
csatornahálózat
rendelte-tésszerű
működését biztosító, elősegítő tevékenységet, nevezetesen a hálózat évente egy alkalommal történő átmosatásának, átöblítésének költségeit 152
a szivattyúk és szerelvények javítási, esetleges alkatrész beszerzési költségeit átemelők villamos berendezéseinek, irányítástechnikai rendszer egyes elemeinek javítási és alkatrész beszerzési költségeit
Megjegyezzük továbbá, hogy az ún. házi kisátemelők javítási, karbantartási költségeit nem vettük figyelembe.
Szennyvíztisztítás esetében a tétel • fertőtlenítéshez szükséges hipóoldat • a foszfortalanításhoz szükséges vas(III)szulfát • az iszapvíztelenítéshez szükséges polielektrolit költségeit
foglalja
magában,
továbbá
a
telepen
szükséges javítások, fenntartások költségeit A vegyszerköltségek számításait az alábbiak figyelem-bevételével végeztük:
o
•
a szimultán foszfortalanításhoz szükséges vas(III) szulfát oldat mennyiségét a technológia 60 %-os biológiai foszfortalanítási hatásfokának alapulvételével számítottuk.
•
a polielektrolit mennyiségét 3-4 %-os sűrített iszap 20 %-os szárazanyagtartalmú víztelenített iszappá alakításához számoltuk.
Energiaköltség Szennyvízelvezetés
Értékét a szennyvízátemelők átlagos napi üzemóráinak figyelembe vételével számoltuk, az alábbi táblázat szerint:
153
vízgyűjtő átemelő szivattyúmotor jele
jele
III. V.
VI. VII. VIII.
napi
napi
teljesítmény
átlagos
energia
[kW/db]
üzemidő
felvétel
[h/d]
[kWh/d]
III.
3,1
6,0
18,6
III/1.
2,0
2,0
4,0
V.
7,4
8,0
59,2
V/1.
2,4
4,0
9,6
V/2.
2,4
8,0
19,2
VI.
2,4
4,5
10,8
VI/1.
2,4
3,5
8,4
VII.
2,0
4,0
8,0
VII/1.
2,0
3,5
7,0
VIII.
2,4
4,0
9,6
VIII/1.
2,0
2,0
4,0
napi energiaigény összesen
158,4
Szennyvíztisztítás A telepi gépészeti berendezések napi üzemidejének ill. energia felvételének figyelembe vételével számoltuk az energiaköltségeket. A gépészeti berendezéseket, energiaigényt, napi üzemidőt és energia felvételt táblázatos formában foglaltuk össze.
Szennyvízmennyiség : 380 m3 /d
Beépített (kW) [db] [kW]
Egyidejű (kW) [db] [kW]
Üzemid ő (h/d)
Energiafelvétel (kWh/d)
Mennyiségmérő
1
0,20
1
0,20
10
2,0
Gépi tisztítású rács
1
0,75
1
0,6
5
3,0
Uszadékfogó (fúvó)
1
2,2
1
1,8
18
32,4
Levegőztető med. (fúvók)
2
2x15
2
1x12
18
216,0
Víz alatti keverő
1
1x2,0
1
1x1,6
24
38,4
Mamutsz. légellátó fúvó
1
2,20
1
1,8
12
21,6
154
Oldott oxigénmérő
1
0,20
1
0,20
24
4,8
Vegyszeradagoló (hipó, vasszulfát) Tisztított szennyvíz átemelő
2
2x0,3
2
2x0,30
5
3,0
2
2x2,2
1
2,0
10
20,0
1 1
1,2 1,5 45,25
1 1
1,0 1,2 23,0
4 4
4,0 4,8 345,20
1
5,60
1
4,5
1,00
4,5
1
1,50
1
1,50
2,00
3,0
1
1,70 8,8
1
1,50 8,6
1,00
1,50 10,1
3 2 3
3,6 2,0 2,4 22,0 76,05
3 2 3
3,0 1,6 2,0 18,2 49,8
3 10 1
27,0 32,0 6,0 65,0 420,3
Települési foly. hull. fogadás Feladó szivattyú víz alatti keverő Szennyvíztisztítás összesen: Víztelenítő berendezés, iszap-feladó szivattyúval Iszapsiló homogenizáló keverő Öbíltővíz szivattyú Iszapvíztelenítés összesen: Egyebek Fűtés, temperálás Világítás Szellőzés Egyebek összesen: Összesen:
o
Egyéb költségek Az üzemelétetés egyéb költségei azaz adminisztrációs számlázási közlekedés, kiszállás rácsszemét, homok, iszapszállítás iszapkomposztálás laborvizsgálat költségei.
Megjegyezni
kívánjuk,
hogy
az
üzemköltség
számítás
összetevőinél
értékcsökkenést nem vettünk figyelembe.
Üzemköltség számítás Az üzemköltség elkészítettük.
számítását
2009-es
és
2011-es
árszinten
is
155
Szennyvízelvezetés Személyi jellegű kiadás
Megnevezés - létszám - bér - éves bér - járulék Összesen
2009. évi áron 2 155 000 3 720 000 1 116 000 4 836 000
2011. évi áron 2 170 500 4 092 000 1 227 600 5 319 600
Me fő Ft/hó/fő Ft/év Ft/év Ft/év
Csatornahálózat karbantartás költsége
hálózat mosatás évente egy alkalommal hálózat összhossza mosatás költsége javítás, alkatrész költség Összesen
2009. évi áron
2011. évi áron
Me
200 21 362 4 272 400
220 21 363 4 699 860
Ft/fm fm Ft/év
288 000 4 560 400
316 800 5 016 660
Ft/év Ft/év
Energiaköltség
egységár napi energiaigény napi energiaköltség éves energiaköltség : Szennyvízmennyiség Fajlagos energiaigény
Egyéb üzemeltetői költségek:
Adminisztráció, számlázás, stb
2009. évi áron 44,0 157,4 6926
2011. évi áron 48,4 158,4 7667
Me Ft/kWh kWh/d Ft/d
2 528 000 354
2 798 000 354
Ft/év m3/d
19,6
21,7
Ft/m3
2.500.000 Ft/év
2009. évi áron
2011. évi áron
Me
2 500 000
2 750 000
Ft/év
156
Felújítási, pótlási költségek
10 15 10 8 8
33000 9100 2000 12000 19050
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt, db 2 1 2 3 3
8
12100
3
Élettartam
Szennyvízelvezetés
o szivattyúk cseréje o szerelvények cseréje o biofilter o kis átemelők o villamos berendezések pótlása, cseréje irányítástechnikai rendszerének, rendszerelemeinek fejlesztése, cseréje Pótlási költségek összesen, 2011-es árszinten, nettó
Egyszeri pótlás költsége, eFt
87 250
Szennyvíztisztítás Személyi jellegű kiadás Személyi jellegű kiadás - létszám - bér - éves bér - járulék Összesen
2009. évi áron 155 3 720 1 116 4 836
2 000 000 000 000
2011. évi áron 170 4 092 1 227 5 319
2 500 000 600 600
fő Ft/hó/fő Ft/év Ft/év Ft/év
157
Anyagköltség Vegyszerköltség 2009. évi áron Egységár (Ft/kg, Ft/l) Fajlagos vegyszerszükséglet Napi vegyszerszükséglet Napi vegyszerköltség (Ft/d) Éves vegyszerköltség (Ft/év)* Szennyvízmennyiség (m3/d) Fajlagos vegyszerszükséglet, Ft/m3 2011. évi áron Egységár (Ft/kg, Ft/l) Fajlagos vegyszerszükséglet Napi vegyszerszükséglet Napi vegyszerköltség (Ft/d) Éves vegyszerköltség (Ft/év)* Szennyvízmennyiség (m3/d) Fajlagos vegyszerszükséglet, Ft/m3
polielektrolit
vas(III)szulfát
Hipóoldat
40,50
Egyéb
Összesen
1755,0 0,1 kg/ m3 iszap 0,56 kg/d 982,8
48,9 l/d** 1980,45
135,0 0,01 kg/m3szvíz 3,705 kg/d 500,0
358700
722900
90000
31200
1 202 800
380
380
380
380
380
2,59
5,21
0,65
0,22
8,67
0,178 kg/l
1930,5
44,6
148,5
0,1 kg/ m3 iszap
0,178 kg/l
0,01 kg/m3szvíz
0,56 kg/d
48,9 l/d**
3,705 kg/d
1081,08
2178,495
550,0
394600
795200
99000
34320
1 323 120
380
380
380
380
380
2,84
5,73
0,71
0,25
9,54
Karbantartás
Megnevezés Karbantartás
2009. évi áron
2011. évi áron
1500000
1650000
2009. évi áron 44 420,3 18493,2 6 750 000 380 48,7
2011. évi áron 48,4 420,3 20342,52 7 425 000 380 53,5
Ft/év
Energiaköltség
Megnevezés egységár napi energiaigény napi energiaköltség éves energiaköltség Szennyvízmennyiség Fajlagos energiaigény
Me Ft/kWh kWh/d Ft/d Ft/év m3/d Ft/m3
158
Egyéb költségek Az egyéb költségek az iszap, rácsszemét, elszállítási költségeit, továbbá az üzemeltető igazgatási és egyéb költségeit foglalja magában. - rácsszemét mennyiség 15 l/leé/év figyelembevételéve:
61 m3 /év
- homok mennyisége, 0,015 l/leé/d figyelembe vételével :
22 m3 /év
- víztelenített iszapmennyisége 0,85 m3 /d
310 m3 /év
: összesen:
A
rácsszemét-,
homok-
és
iszapszállítást
a
393 m3 /év
Csongrád
megyei
Településtisztasági Kft végzi, a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht Szeged telephelyére. A beszállított iszap szárazanyag tartalma min. 20 % és kielégíti a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 2.sz. mellékletében foglalt B3 alkategóriájú veszélyes hulladékokra vonatkozó átvételi határérték koncent-rációkat. A beszállított, víztelenített szennyvíziszap komposztálásra kerül. 393 m3/év = 98 fuvar/év
szállítások száma:
4,0 m3/fuvar konténer díja:
15.625 Ft/alkalom 1.531.000 Ft/év
szállítási díj:
375 Ft/km 45.000 Ft/alkalom 4.410.000 Ft/év
iszapkomposztálás:
4.750 Ft/tonna 1.620 Ft/év
- laborköltség
700.000 Ft/év
- adminisztrációs, számlázási költségek
a szennyvízelvezetésnél előirányzott költségek tartalmazzák 159
Egyéb költségek összesen
2009. évi áron Fix Konténer Szállítás Laborköltség Változó Iszapkomposztálás Szennyvízmennyiség Fajlagos változó költség
98 fuvar/év 98 fuvar/év
341,1 t/év
15625 120 km/fuvar
4750
375 Ft/km
Ft/t
1 531 000 4 410 000 700 000 6 641 000 1 620 000 138700 11,68
2011. évi áron Fix Konténer Szállítás Laborköltség Változó Iszapkomposztálás Szennyvízmennyiség Fajlagos változó költség
98 fuvar/év 98 fuvar/év
341,1 t/év
17187,5 120 km/fuvar
5225
Ft/alkalom 412,5Ft/km
1 684 000 4 851 000 770 000 7 305 000
Ft/t
1 782 000 138700 12,85
160
Fenntartási, pótlási költségek
Szennyvíz- és iszapkezelés
o o
o
gépi rács uszadékfogó ◦ légbevivő elemek ◦ légellátó rendszer biológiai tisztítóműtárgy ◦ légbevivő elemek ◦ kiemelő szerkezetek ◦ keverők ◦ légellátó vezetékek, szerelvények ◦ utóülepítők Dortmundi
tisztított szennyvíz átemelő ◦ szivattyúk, szerelvények o iszapsiló ◦ keverő ◦ szivattyú o szippantott szennyvíz fogadó, tároló ◦ keverő ◦ szivattyú o technológiai épület ◦ légfúvók, biológia ◦ légfúvó, uszadékfogó ◦ légfúvó, mamut recirkulációs ◦ iszapvíztelenítés ◦ vegyszeradagolás és tárolás o homlokrakodó o villamos berendezések o egyéb gép, berendezés Gép, berendezés összesen
15
6500
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt, db 1
5 15
600 1200
5 1
5 15 15 15
3000 8000 8000
5 1 1 1
20
20000
1
10
5000
2
15 10
4000 1000
1 2
15 10
3000 500
1 2
10 10
9000 1500
10
1500
2 2 2
15
12000
10
2500
20 8 20
8500 11000 16503 127303
1 3 1
8
1980 1980 129283
3
Élettartam
Egyszeri pótlás költsége, eFt
4000
o
o mérés, irányítástechnika Irányítástechnika összesen Mindösszesen
1 2
.
161
Üzemelési költségek összefoglalása A költségek tervezéséhez felhasznált fajlagos költségeket az 5.4.2.2-1 táblázat foglalja össze. 5.4.2.2-1. Táblázat: A. változat: Fajlagos költségek összegzés (2011. évi áron) Változó ktg Csatorna Telep 21,7
53,5
- fajlagos villamosenergia
Ft/m3
- fajlagos egyéb energia
Ft/m3
- fajlagos anyagköltség
Ft/m3
9,54
- fajlagos egyéb költség
Ft/m3
12,8
Fix ktg eFt/év
4092
4092
- járulék
eFt/év
1228
1228
- összesen
eFt/év
5320
5320
Karbantartás
eFt/év
5017
1650
- munkabér
2750 7305 Egyéb eFt/év Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „A változat alapadatok” munkalap.
A fajlagos költségek és a tervezett csatornahossz, valamint szennyvízmennyiség, továbbá a tervezett pótlások alapján az „A”. változatok becsült (közgazdasági) működési költségeit – a fejlesztési különbözet módszer alapján - az 5.4.2.2.-2 sz. táblázat tartalmazza. 5.4.2.2-2. Táblázat: A. változat: Üzemeltetési költségek (eFt) (2011. évi reáláron) PV* Személyi jellegű ráford. Anyagi ráfordítások
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
307191
0
10956
16816
17153
17496
17846
18203
21327
28704
245447
0
6260
11456
12966
14478
15991
17506
17909
18470
209301
0
10549
11523
11889
12262
12641
13027
14730
17101
93925
0
3763
5017
5275
5534
5795
6057
6635
7666
855864
0
31529
44812
47283
49770
52273
54792
60601
71941
248605
0
0
0
0
0
0
6000
0
0
jellegű
Energiaköltség Egyéb költségek Összes ktg.
2011
üzemeltetési
Pótlási költségek
*A közgazdasági üzemelési és pótlási költségek diszkontált értékeinek összege a projekt első évére vetítve Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „Gazd üzemktg” munkalap.
162
5.4.2.3 Maradványérték
A maradványérték a referencia-időszak végén a könyv szerint érték (5.4.2.3-1. sz. táblázat). A maradványérték számítása során figyelembe vett élettartam: - építmények, épületek: 50 év - gépek, berendezések: lásd a pótlási költségeknél!
5.4.2.3-1. sz. táblázat: A. változat maradványértéke Megnevezés
Beruházási ktg, eFt
Maradványérték, eFt
1. Földvásárlás, 8 400
3 528
0
0
8 400
3 528
1 100 642
464 253
2.1 Csatorna
914 963
402 584
2.2 Szennyvíkezelés
140 157
61 669
21 500
9 460
9 022
0
15 000
0
216 533
56 358
0
0
területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés
2.3 Iszapkezelés 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés 4. Egyéb
1 325 575 542 928 Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap. 5. Összesen
5.4.2.4 Összefoglalás
A közgazdasági költségek becslését az „A” változatra az 5.4.2.4-1 és az 5.4.2.42 sz. táblázat foglalja össze. 5.4.2.4-1. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1) PV 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt)
2011
2012
2013
1398759
845734
583441
580658
0
20823
31959
167756
0
0
748414
0
114927
0
2014
2015
2016
2017
2025
2040
0
0
0
0
0
34030
36111
38203
40306
43982
50784
0
0
0
0
3600
0
0
20823
31959
34030
36111
38203
43906
43982
50784
0
0
0
0
0
0
0
542928
163
6. Összes költség, eFt (1+4-5)
2032246
845734
604264
31959
34030
36111
38203
43906
43982
-492143
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap. 5.4.2.4-2. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2) PV 1. Beruházási költség tartalékkal (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)
2011
2012
1456579
845734
644441
580658
0
167756
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
20823
31959
34030
36111
38203
40306
43982
50784
0
0
0
0
0
0
3600
0
0
748414
0
20823
31959
34030
36111
38203
43906
43982
50784
114927
0
0
0
0
0
0
0
0
542928
2090066
845734
665264
31959
34030
36111
38203
43906
43982
-492143
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap. 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás
A végső változatok elemzése költség-hatékonysági módszerrel történik, ezért az RMT útmutatójával összhangban (a változatelemzés szempontjából kizárólag a releváns kockázatokat kell ismertetni), a projektjavaslat megvalósulását, illetve működését
veszélyeztető
kockázatokat
kizárólag
pénzügyi-gazdasági
fenntarthatósági szempontok szerint ismertetjük. A
beruházás
kivitelezését
veszélyeztető
kockázatok
pénzügyi-gazdasági
fenntarthatósági szempontból:
Nem megfelelő erőforrás allokálás
Saját erő meglétének hiánya
A tervezett költségek alulbecslése
Hitel nem megfelelő folyósítása
Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya
Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból:
Rákötések nem a várt ütemben alakulnak
A projekt működési költségeinek, bevételeinek nem a várt szinten való alakulása
Bevételeknek nem a tervezett módon való alakulása
Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya
Díjfizetési fegyelem alacsony szintje
164
5.5 „B” projektváltozat
A változatelemzést alapvetően két lépésben végezzük • koncepcionális változatok összehasonlítása • végső változatok részletes összehasonlítása Az EMT változatelemzése alapjában véve teljesíti az 5.1. pontban leírt koncepcionális
elemzés
elvárásait,
jelen
elemzés
során
azonban
kiegészítjük, részletesebben kifejtjük a változásokat.
Az EMT elkészülte óta nem merült fel sem a kidolgozók, sem az 1. fordulós pályázat Bíráló Bizottsága részéről olyan újabb változat, amely szükségessé tenné újabb változatok elemzését.
5.5.1 „B” változat leírása, műszaki ismertetése
A
fejlesztés
tervezési
alapadatai
azonosak
az
„A”
változatnál
közöltekkel.
•
Szennyvízelvezetés o
Általános ismertetés
A tervezett csatornahálózat vegyes rendszerű. Gravitációs szennyvízelvezetés vízgyűjtőterületi átemelőkkel, nyomott csatornákkal és kisnyomású házi átemelőkkel. Jelen változat is csak a belterületi szennyvízelve-zetéssel foglalkozik, az öt szennyvízgyűjtő terület ismertetésével, de a II. ütemben megvalósuló külterület csatornázása az „A” változatnál leír-taknak megfelelően ezen változathoz is illeszthető. A vegyes rendszerben a fejlesztési terület D-i, ÉK-i, K-i részein a gravitációs rendszer nyomott csatornákkal egészül ki. A rendszeren belül a gravitációs csatornák aránya kb. 82 %, míg a nyomott csatornáké 18 %. 165
A gravitációs csatornák átmérője, anyaga műszaki kialakítása azonos az „A” változatnál ismertetettekkel. Ugyancsak azonosak az átemelők és a nyomó-vezetékek kialakítása is. Néhány ellenesésű utcában, ahol a terep helyi mélypontokat tartalmaz
a
nagyobb fektetési mélységű csatornák helyett alkalmaztunk nyomott csatornát. Így a hálózati közbenső átemelő nélkül is biztosított a szennyvíz továbbítás. A házi kisátemelők minden egyes ingatlan szennyvizét továbbítják különkülön a nyomott csatornába. A nyomott szennyvízcsatornák NA 80 mm mérettel készülnek. Befogadójuk tervezett
gravitációs
csatorna
tisztító-
vagy
végaknája
vagy
pedig
szennyvíz-átemelők. A házi kisátemelők szivattyúkkal és vezérléssel készre-szerelt aknák, melyek kompletten kerülnek beszerzésre.
o
Részletes ismertetés
A vegyes rendszerű változat esetén is vízgyűjtőnként ismertetjük a változat műszaki tartalmát.
III. j. vízgyűjtőterület ismertetése - gravitációs szennyvízelvezetés A település ÉK-i részén helyezkedik el, D-ről a VIII., NY-ról a VII. és V. j. területek határolják.
166
A területet a Táncsics, Árpád, Kölcsey, Deák F. utcák és a Szabadság tér határolják és tizenegy utcát érint. A III. j. vízgyűjtőhöz dél felől, a VIII. j. vízgyűjtő csatlakozik és a VIII.j. helyben
emelő
átemelő
segítségével
juttatja
a
saját
vízgyűjtőjének
szennyvizét a III. j. vízgyűjtőterület főgyűjtőjének végaknájába. A terület hálózati végátemelője az Árpád, Béke és Táncsics utcák találkozásánál előirányzott, III.j. átemelő, mely a III. és VIII.j. vízgyűjtők szennyvizeit
az
NY-3.
j.
nyomóvezetékkel
továb-bítja
az
V.
rész
vízgyűjtőterület főgyűjtőjébe. A túlságosan mély fektetési mélység elkerülése érdekében, 1 db helyben emelő
közbenső
átemelő
szükséges
a
Szt
István
és
Árpád
utcák
csatlakozásánál. - nyomott csatornák A nyomott csatornák a Munkácsy és Szt. István utcák szennyvizét továbbítják az Árpád úton tervezett gravitációs csatornába ill. a III.j. átemelőbe.
V. j. vízgyűjtőterület ismertetése
- gravitációs szennyvízelvezetés A belterület É-i részén helyezkedik el, D-ről a VI.; VII.,
K-ről a III. j.
területek határolják. A területet az Attila, Zrínyi M. utcák, részben a Szabadság tér és Bem J. utca, valamint a Széchenyi I. utcák határolják és tizenhárom utcát érint. Az V. j. vízgyűjtőhöz D felől a VI. vízgyűjtő csatlakozik, a VI. j. hálózati végátemelő és a kapcsolódó NY-6.j. nyomóvezeték segítségével.
167
A VII.j. vízgyűjtő ugyancsak D felől csatlakozik a VII. j. helyben emelő átemelő segítségével és juttatja a saját vízgyűjtőjének szennyvizét az V. j. vízgyűjtő csatornahálózatába. A
terület
hálózati
végátemelője,
mely
egyben
a
belterületi
csatornahálózat végátemelője is, a város teljes belterületének szennyvízmennyiségét
nyomóvezetékkel
továbbítja
a
tervezett
szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz vízgyűjtőterületen belüli továbbítására 2 db helyben emelő közbenső átemelő szükséges. - nyomott csatornák A nyomott csatornák a Móra F., Kiss és Arany J. utcák szennyvizeit továbbítják a gravitációs csatornákba.
VI. j. vízgyűjtőterület ismertetése
- gravitációs szennyvízelvezetés A belterület DNY-i részén helyezkedik el. A területet az Attila, Bem, Dózsa Gy. és Petőfi S. utcák határolják és kilenc utcát érint. A terület szennyvizét a VI. j. átemelő az NY-6.j. nyomóvezetékkel továbbítja az V.j. vízgyűjtő terület csatornahálózata felé. 1 db helyben emelő közbenső átemelő szükséges a Kölcsey F. és Dózsa Gy. utcák sarkán.
168
- nyomott csatornák A
nyomott
csatornák
a
Dózsa
Gy.,
Attila
és
Eötvös
utcák
egyes
szakaszainak szennyvizeit továbbítják a gravitációs csatornákba.
VII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
- gravitációs szennyvízelvezetés A belterület D-i részén helyezkedik el a VI. és VIII. vízgyűjtők között. A területet a Kinizsi, Deák, Jósika és Rákóczi utcák határolják és öt utcát érint. A terület szennyvizét a VII. j. helyben emelő átemelő juttatja az V. j. vízgyűjtő csatorna-hálózatába. 1 db helyben emelő közbenső átemelő szükséges a Kölcsey és a Rákóczi F.u. sarkán. - nyomott csatornák A nyomott csatornák a Rákóczi F., Jósika M. utcák egyes szakaszaiban kerültek előirányzásra és a Rákóczi és Jósika utcák sarkán csatlakoznak a gravitációs rendszerhez.
VIII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
- gravitációs szennyvízelvezetés A belterület D-i részén helyezkedik el a III. vízgyűjtő alatt és három utcát érint. A terület szennyvizeit a VIII. j. helyben emelő átemelő juttatja a III. j. vízgyűjtő terület főgyűjtő-jének végaknájába. 169
- nyomott csatornák A nyomott csatornák az ellenesésű Mátyás király utca és az Árpád utca déli részén kerültek előirányzásra. Az Árpád úti főgyűjtőbe ill. a VIII. j. átemelőbe csatlakoznak. A „B” változat csatornahálózat jellemzőinek összesítése
gravitációs nyomóvezetékek
nyomott
átemelők
csatorna
csatornák
vízgyűjtő-
vízgyűjtő-
[fm]
házi
vízgyűjtő-
NA 200
N
területi
területi
terület jele
[fm]
[fm]
végátemelő
közbenső
átemelők
átemelő [db]
[db]
[db[
III.
5853
-
850
723
1
1
76
V.
4801
2230
-
671
1
2
36
VI.
3018
-
160
867
1
1
28
VII.
2618
-
-
368
1
1
22
VIII.
1229
-
-
1215
1
-
70
összesen
17.519
2.230
1.010
3.844
5
5
232
170
A „B” változat főbb műszaki paramétereinek összesítése gravitációs csatorna NA 200
17.519 fm
házi bekötések hossza NA 150
8.440 fm
száma
1.055 db
nyomott csatorna NA 80
3.844 fm
nyomott bekötések, házi átemelőkkel hossza NA 50
1.856 fm
száma
232 db
nyomóvezetékek NA 80
1.010 fm
NA 150
2.230 fm
átemelők
10 db Átemelők:
előregyártott vasbeton elemekből épülő aknák, kiülepedést gátló
fenékkel
és
két
szivattyúval
szerelt
kivitelben,
tolózáraknával, biofilterrel és irányítás-technikai rendszerrel, a közúttal megegyezően aszfalt vagy murva burkolattal ellátott, bekerített elhelyezéssel.
A
szennyvíz
helyben
emelése
esetén
nem
tervezünk
tolózáraknát.
171
Átemelők adatai: jele
kapacitása
átmérője
hasznos
3
[m]
térfogata
[m /d]
[m3] V.
355
Ø 3,00
20
V/1.
210
Ø 2,60
10,60
V/2.
330
Ø 3,00
20
VI.
45
Ø 1,60
3,0
VI/1.
25
Ø 1,60
3,0
VII.
52
Ø 1,60
3,0
VII/1.
35
Ø 1,60
3,0
VIII.
35
Ø 1,60
3,0
180
Ø 2,60
10,60
90
Ø 2,00
4,5
III. III/1.
A tervezett 10 db szennyvízátemelő közterületen található. 1 km belterületi gerincvezetékre jutó ellátott, állandó lakosok száma: 3314 fő
= 155,1 fő/km
21,363 km
A szennyvíz tartózkodási ideje a főbb vezetékszakaszokban A tartózkodási idő meghatározásához a gravitációs csatornák esetében 0,40,5 m/s, nyomóvezetékek esetében 0,8-1,0 m/s sebességgel számolunk. •
V. sz. végátemelőhöz tartozó vízgyűjtőrendszer (VI.sz. vízgyűjtő felől) o csatornahálózat 1,46 h o végátemelő, szennyvíztelep közötti nyomóvezeték
•
0,5 h
V. sz. végátemelőhöz
172
tartozó
vízgyűjtőrendszer
(III.
irányából) o csatornahálózat
és
VIII.sz.
átemelők
1,59 h
A településen belüli csatornahálózat esetében a kritikus útvonalak a vizsgált vízgyűjtőterület
átemelőtől
legtávolabbi
csatornájának
végaknájától
számított útvonalat tekintettük. Megállapítások: •
A településen belül a szennyvíz mindenütt hat órán belül eljut a végátemelőhöz, így anaerob állapot kialakulása, kellemetlen szaghatás a csatornahálózatban nem következik be
•
Azon átemelők esetében, ahol az OTEK által előírt, 20 mes védőtávolság nem biztosítható, biofilter berendezést irányozunk e
20.sz. táblázat:
„B” változat létesítményeinek összesítése
beruházási elem Gravitációs szennyvíz gerinccsatorna D 200 KG-PVC Házi bekötő csatorna D 160 KG-PVC nyomott csatorna D 90 nyomott bekötések D 50 házi kisátemelők
kapacitás
élettartam (pótlás számítása) [év]
17.519 fm
50
8.440 fm
50
3.844 fm
50
1.856 fm
50
232 db Nyomóvezeték D 90
D 160
Szennyvíz átemelők irányítás-technikával (10 db)
2.230 m 1.010 fm 12 m3/d355 m3/d
építés: 50 gépészet: 10 villamos: 7-8 50
építés: 50 gépészet: 10 villamos: 7-8 irányítástechnika: 7-8
173
•
Szennyvíztisztítás o
Mechanikai
Általános ismertetés
előkezelés,
SBR
tisztítási
technológián
alapuló
biológiai
tisztítóműtárgyak, iszapsűrítés, iszapvíztelenítés A
tervezett
eljárás,
a
tisztítási
technológia
keletkezett
iszapok
eleveniszapos,
totál-oxidációs
stabilizációjával,
nitrifikációval,
denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással. A részleges biológiai foszfortalanítás hatásfoka ebben a változatban is kb. 60 %-os. Az
egymedencés,
biológiai
tisztítóműtárgyban
a
levegőztetés
és
az
utóülepítés nem térben, hanem időben válik el. A technológia előnyei a hagyományos, ún. "átfolyásos" eleveniszapos megoldással szemben az alábbiak: •
Érzéketlen a hidraulikai csúcsterhelésekkel szemben. A kisebb
telepek tipikus problémája, hogy a hidraulikai csúcs-terheléseket az utóülepítő nem képes hatékonyan felvenni, ami hidraulikai rövidzárást, iszapelúszást és ezáltal tisztítási hatásfok romlást eredményez. Az ún. tározásos eleven működő műtárgy ezt a problémát kiküszöböli. •
Érzéketlen a szennyvíz minőségi paramétereinek a nap folyamán
belüli változására. Az egész nap átkevert és levegőztetett medencében az ingadozások kiegyenlítődnek. •
Az
üzemi
térfogat
(levegőztető
és
utóülepítő
térfogat)
automatikusan igazodik az érkező szennyvízmennyiség ingadozásához. Kísérleti tapasztalatok szerint az állandóan változó üzemi térfogat különböző iszapterheléshez
vezet,
ami jelentősen
fokozza
a
biológiai
lebontási
hatásfokot és ezáltal a tisztítás hatékonyságát.
174
A technológiát két darab SBR rendszerű biológiai tisztítóműtárgy valósítja meg, melyek egyes üze-meltetési fázisai egymáshoz képest időben eltolva működnek, a vezérlő automatikának megfelelően. Az
iszap
sűrítése,
víztelenítése,
hasznosítása
azonos
az
„A”
változatban leírtakkal. o
•
Tervezett létesítmények szippantott szennyvízfogadó
1 db
aprító berendezés
1 db
SBR medence
2 db
tisztított szennyvíz átemelő
1 db
technológiai épület
1 db
iszapsiló
1 db
komposztáló betonfelület
1 db
Szennyvíztisztítás részletes ismertetése o Szennyvíztelep helye
A
szennyvíztisztító
telep
a
várostól
É-ra,
külterületen,
az
53.sz.
főközlekedési út és a Tompai-főcsatorna közötti, 021/6 hrsz-ú ingatlanon, a közúttól
70,0
m
távolságra
került
előirányzásra,
önkormányzati
tulajdonú területen.
A tisztítótelep működése:
Szippantott szennyvíz kezelés
A beérkező szippantókocsik egyenként ürítenek a fogadó műtárgyba. A durva rácson kifogott rácsszemét vályún keresztül gurulókerekes kukába juttatható. A műtárgy térfogata nagyobb, mint az „A” változatnál, mert ebben a változatban nincs külön tároló műtárgy.
175
A fogadó műtárgyba szivattyú kerül elhelyezésre, ami az aprítóberendezés elé továbbít.
Mechanikai tisztítás
Ebben a változatban a gépi rács helyett egy ún. aprítóberendezés került előirányzásra, mely a nyers és szippantott szennyvizekben lévő darabos szennyező-déseket elemi részekre aprítja. Az aprítóberendezésen átjutott szennyvíz motoros tolózárral szabályozható osztás és kormányzás után jut az SBR medencékbe.
Foszfortalanítás
A részleges biológiai foszfortalanítás kiegészítéseként, a szennyvíz maradék foszfortartalmának
határértékre
történő
csökkentése
szimultán
foszfortalanítással történik. Az alkalmazott vegyszer vas(III) szulfát. Szimultán
foszfortalanítás
esetén
a
vas
(III)
szulfát
oldat
az
osztóműtárgyba kerül beadagolásra. A szimultán foszfortalanítást elhagyni ebben a változatban sem lehet, mert kiegészítő
vegyszer-adagolás
nélkül
az
előírt
határérték
nem
biztosítható.
Biológiai tisztítás
Az SBR rendszerből adódóan a medencék egyes üzemel-tetési fázisai egymáshoz képest időben eltolva működnek és a tisztítási technológiát automatika vezérelni. Mind a két medence egymáshoz időben eltolva 2 db 12 órás időtartamú ciklussal dolgozik. A ciklusok időtartama azonos, az egyes medencék töltésének ideje fele a 12 órás ciklusidőnek, azaz 6 óra.
176
A ciklusok denitrifikációval kezdődnek, amely alatt csak keverés történik a medencékben. A denitrifikációs fázisban az oxigén mértékét a medencében a nullára kell csökkenteni. A
következő
levegőztetési
fázist
egy
alkalommal
még
célszerű
denitrifikációs fázissal megszakítani. A folyamatot az ülepítés és a tisztított szennyvíz eltávolítás zárja. A 12 órás ciklust összeségében 9,5 órás levegőztetési és denitrifikációs fázis, 2 óra ülepítés és 0,5 óra tisztított szennyvíz eltávolítás alkotja. A műtárgy jellegéből adódóan recirkuláció nem szükséges. Fölösiszap elvétel az ülepítés befejezését követően szivattyúval történik az iszapsilóba.
Tisztított szennyvíz elvezetés, befogadó
A tisztított szennyvíz előregyártott vasbeton elemekből épülő tisztított szennyvíz átemelőből 1975fm NA 150 műanyag nyomóvezetéken keresztül kerül a befogadó Tompai-főcsatorna 3+008 km szelvényben történik, ahol kitorkolófej és 3-3 m hosszan mederburkolás kerül megépítésre.
Iszapkezelés, iszaptározás
Azonos az „A” változatnál ismertetettekkel. A kezelendő szennyvíziszap becsült mennyisége: o sűrített iszap 3 % 5,6 m3/d o víztelenített iszap 20 % 0,85 m3/d o évi iszapmennyiség 310 m3/d
177
20. sz. táblázat: „B” változat létesítményeinek összesítése
élettartam beruházási elem
szippantott szennyvízfogadó SBR medence
kapacitás 6,8 m3 fogadómedence
tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezeték D 160 KPE tisztított szennyvíz átemelő iszapsiló fedett iszaptároló csurgalékvíz átemelő út, térburkolatok, tereprendezés technológiai vezetékek, aknák járulékos létesítmények gépészeti berendezések *
számítása) [év] 50
2 db Ø 10,50 m
technológiai épület
(pótlás
380 m3/d 17,30m x 7,1m alapterület
50
50
1975 fm
50
Ø 2,5 m 154 m3 200 m2 1,6 m
50 50 50 50 50 50 50 10-15
villamos berendezések
7-8
mérés, műszerezés
7-8
Megjegyzés: * a gépészeti berendezések a működési költség számításánál szerepelnek részletesen
178
5.5.2 Költségek becslése 5.5.2.1 Beruházási költségek
A beruházási költségbecslés és a működési költségek összetevői azonosak az „A” változatnál közöltekkel.
A költségbecslést táblázatos formában állítottuk össze. A táblázat tartalmazza a beruházás elemeit, mennyiségeit, a költségek egységárait és nettó költségeket. Szennyvízelvezetés A szennyvízelvezetés beruházási költségét az 5.5.2.1-1. sz. táblázat részletezi. 5.5.2.1-1. sz. táblázat: Szennyvízelvezetés beruházási költsége egységár nettó költség nettó költség mennyiség mértékmegnevezés egység 2009. 2011 [Ft/egység] [Ft] [Ft] gravitációs csatorna, NA 200 KG PVC 3,5 m-ig történő fektetés
17519
fm
27900
488 780 100
537 658 000
4400
fm
3000
13 200 000
14 520 000
házi bekötő csatorna, NA 150 KG PVC Nyomott csatorna NA 80 KPE Nyomott házi bekötések, NA 50 KPE Kis házi átemelők Nyomóvezetékek NA 80 KPE NA150 KPE közműkiváltás szennyvízátemelők V.j.
8440
fm
16200
136 728 000
150 401 000
3844 1856
fm fm
11500 8100
44 206 000 15 033 600
48 627 000 16 537 000
232
db
320000
74 240 000
81 664 000
1010 2230 1500
fm fm fm
11500 14800 5000
11 615 000 33 004 000 7 500 000
12 777 000 36 304 000 8 250 000
355
m3/d
31746
11 269 830
12 397 000
210
3
m /d
48700
10 227 000
11 250 000
330
3
33061
10 910 130
12 001 000
45
3
m /d
113111
5 089 995
5 599 000
25
3
m /d
121800
3 045 000
3 350 000
52
3
m /d
104038
5 409 976
5 951 000
35
3
m /d
101286
3 545 010
3 900 000
35
3
101286
3 545 010
3 900 000
V/1.j. V/2.j. VI.j. VI/1.j. VII. VII/1.j. VIII.
m /d
m /d
179
III.j.
180
III/1.j.
90
m3/d
54056
9 730 080
10 703 000
3
75778
6 820 020
7 502 000
m /d
tolózárakna 3 db 1000000 3 000 000 3 300 000 szivattyú kiemelő 1 db 500000 500 000 550 000 kerítés, kapu 3 db 1000000 3 000 000 3 300 000 irányítástechnika, telepi 10 db 1000000 10 000 000 11 000 000 központ-tal átemelők külső energiaellátása 10 db 500000 5 000 000 5 500 000 összesen 915 398 751 1 006 941 000 kis házi átemelők 232 db 5000 1 160 000 1 276 000 energiaellátása Mindösszesen 916 558 751 1 008 217 000 Megjegyzés: A 2009. évi árakat 10 %-kal növeltük, hogy megkapjuk a 2011. évi árakat. A 2011. évi árak ezer Ft-ra kerekített árak. Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls, „Alapadatok, beruh ktg „ munkalap
Megjegyzés: •
A házi kisátemelők az ingatlanokon belül 1,0 m-re kerülnek elhelyezésre, de nem kerülnek a lakók tulajdonába, hanem önkormányzati tulajdonban maradnak, így költségük elszámolható
•
Nem támogatott műszaki tartalom, a házi kisátemelők ingatlanokról történő energiaellátása, amit a lakó biztosít. Értékét átlagosan 5000 Ft/ingatlan értékkel számoltuk.
A „B” változat költségbecslésénél figyelembe vett elvek azonosak az „A” változatnál közöltekkel.
Beruházási költségek megbontása Támogatott műszaki tartalom • • •
építés gépészet irányítástechnika
887.691.000 108.250.000 11.000.000
180
támogatott műszaki tar-
1.006.941.000
talom szennyvízelvezetés összesen nettó 2011-es árszinten
Nem támogatott műszaki tartalom •
kis házi átemelők energia ellátása
1.160.000
támogatott és nem támoga-
1.008.217.000
tott műszaki tartalom összesen nettó 2011-es árszinten Szennyvíztisztítás A
szennyvíztisztítás
beruházási
költségét
az
5.5.2.1-2.
sz.
táblázat
részletezi. 5.5.2.1-2. sz. táblázat: Szennyvízelvezetés beruházási költsége Megnevezés Me mértékegységár nettó költség nettó költség egység 2009. évi áron 2011. évi áron [Ft/egység] [Ft] [Ft] vasbeton műtárgyak szippantott szennyvíz fogadó 20 m3 30000 600 000 660 000 3 osztóakna 18 m 27780 500 040 550 000 SBR medence 1225 m3 36360 44 541 000 48 995 000 iszapsiló 192 m3 33200 6 374 400 7 012 000 3 tisztított szennyvíz átemelő 25,3 m 176000 4 452 800 4 898 000 tisztított szennyvíz elvezető 1975 fm 13900 27 452 500 30 198 000 nyomóvezeték, D160 csurgalékvíz átemelő 10,5 m2 176000 1 848 000 2 033 000 0 0 épületek 2 technológiai épület 122,83 m 120000 14 739 600 16 214 000 fedett iszaptározás 200 m2 70000 14 000 000 15 400 000 2 belső út, térburkolat, járda 455 m 15000 6 825 000 7 508 000 3 feltöltés, tereprendezés 1820 m 5000 9 100 000 10 010 000 technológiai vezetékek, aknák 292 fm 24700 7 212 400 7 934 000 transzformátor 1 db 4600000 4 600 000 5 060 000 0 0 járulékos létesítmények telepi bekötő út 320 m2 15000 4 800 000 5 280 000
181
külső vízellátás külső energiaellátás
900 1
gépészeti berendezések és kapcsolódó tartozékaik szippantott szennyvíz fogadó aprító berendezés osztóakna SBR medence tisztított szennyvíz átemelő iszapsiló vegyszer adagolás és tárolás iszapvíztelenítés homlokrakodó technológiai szerelés, összeállí-tás, szerelvények, vezetékek villamos berendezések, kapcsoló szekrények mérés, műszerezés, irányítástechnika próbaüzem
6
fm db
hó
6500 1500000
1367000
összesen
5 850 000 1 500 000
6 435 000 1 650 000 0
1 360 000 5 000 000 3 600 000 58 630 000 4 500 000 3 180 000 2 270 000 10 900 000 7 700 000 30 000 000
1 496 000 5 500 000 3 960 000 64 493 000 4 950 000 3 498 000 2 497 000 11 990 000 8 470 000 33 000 000
10 900 000
11 990 000
2 720 000 8 202 000
2 992 000 9 022 000
303 357 740
333 695 000
Megjegyzés: A 2009. évi árakat 10 %-kal növeltük, hogy megkapjuk a 2011. évi árakat. A 2011. évi árak ezer Ft-ra kerekített árak. Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls, „Alapadatok, beruh ktg „ munkalap
Beruházási költségek megbontása
• • •
építés gépészeti berendezések mérés, műszerezés,
•
irányítástechnika próbaüzem
169.837.000 151.844.000 2.992.000 9.022.000
szennyvíztisztítás összesen nettó 2011-es árszinten
333.695.000
A B. változat nettó beruházási költsége 1.462.882 eFt, a tartalék tervezett nagysága 68.200 eFt, a nettó beruházási összköltség 1.531.082 eFt. (5.5.2.1-3. sz. táblázat) 5.5.2.1-3 sz. Táblázat: B. változat: Beruházási költségek Megnevezés 2011 2012 Összesen
Részarány
182
17 900 2 200 14 800 11 800 3 000 630 512 68 200 698 712 174 678
8 400 0 8 400 1 075 520 887 691 148 337 21 500 2 992 15 000 275 362 119 250 108 250 11 000 136 436 133 944 2 492 18 400 17 900 500 1 276 0 1 359 282 12 000 46 400 6 200 39 000 32 000 7 000 1 462 882 68 200 1 531 082 382 771
1 040 462
873 391
1 913 853
832 370
629 236
1 461 606
0
1 276
1 276
- elszámolható
0
68 200
68 200
- nem elszámolható
0
0
0
1. Földvásárlás, területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvíkezelés 2.3 Iszapkezelés
8 400 0 8 400 755 270 621 384 103 836 15 050
2.4 Próbaüzem
15 000 0 0
2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna gép, berendezés irányítástechnika
0
3.2 Szennyvízkezelés gép, berendezés irányítástechnika
0
3.3 Iszapkezelés gép, berendezés irányítástechnika 3.4 Kis házi átemelők energiaellátása 4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség 6. Közbeszerzés költsége 7. Mérnök költsége 8. Nyilvánosság biztosításának költsége 10. Projekt menedzsment - általános PM feladatok - könyvvizsgálat 11. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség 13. ÁFA 14.Bruttó beruházási összköltség
0 763 670 12 000 28 500 4 000 24 200 20 200 4 000 832 370 0 832 370 208 092
0 0 0 320 250 266 307 44 501 6 450 2 992 275 362 119 250 108 250 11 000 136 436 133 944 2 492 18 400 17 900 500 1 276 0 595 612
0,55% 0,00% 0,55% 70,25% 57,98% 9,69% 1,40% 0,20% 0,98% 17,98% 7,79% 7,07% 0,72% 8,91% 8,75% 0,16% 1,20% 1,17% 0,03% 0,08% 0,00% 88,78% 0,78% 3,03% 0,40% 2,55% 2,09% 0,46% 95,55% 4,45% 100,00%
Nettó beruházási költségből - elszámolható - nem elszámolható Tartalékból
Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „Beruh ktg” munkalap.
A beruházási költségek jelenértékét az 5.5.2.1-4 sz. és az 5.5.2.1-5 sz. táblázatok foglalják össze. 5.5.2.1-4 sz. Táblázat: B. változat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (e Ft) Beruházási költség,tartalék nélkül eFt PV 2011 2012 Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia
1 058 824
755 270
320 250
247 744
0
261 370
13 263
0
13 992
183
77 100
110 181
Egyéb, járulékos költségek
34 900
832 370 630 512 1 430 012 Összes beruházási költség Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap. 5.5.2.1-5 sz. Táblázat: B. változat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (e Ft) Beruházási költség,tartalékkal 2012 eFt PV 2011 Építés Gép, berendezés, felszerelés
1 058 824
755 270
320 250
247 744
0
261 370
13 263
0
13 992
110 181
77 100
34 900
64 645
0
68 200
Technológia Egyéb, járulékos költségek Tartalék
832 370 698 712 1 494 656 Összes beruházási költség Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap.
5.5.2.2 Működési költségek
Működési költségek Üzemköltség számítása Az üzemköltség számítást 2009-es és 2011-es árszinten is elkészítettük.
Szennyvízelvezetés Személyi jellegű költség Személyi jellegű ktg - létszám - bér - éves bér - járulék Összesen
2009. évi áron 155 7 440 2 232 9 672
4 000 000 000 000
2011. évi áron 170 8 184 2 455 10 639
4 500 000 200 200
Me fő Ft/hó/fő Ft/év Ft/év Ft/év
Csatornahálózat karbantartás költsége 184
2009. évi áron hálózat mosatás évente egy alkalommal hálózat összhossza mosatás javítás, alkatrész Összesen
17 3 503 266 3 769
2011. évi áron
200 519 800 000 800
17 3 854 292 4 146
220 519 180 600 780
Me
Ft/fm fm Ft/év Ft/év Ft/év
Energiaköltség Szennyvízátemelők napi energiaigény számítása vízgyűjtő átemelő szivattyúmotor jele
III. V.
VI. VII. VIII.
jele
napi
napi
teljesítmény
átlagos
energia
[kW/db]
üzemidő
felvétel
[h/d]
[kWh/d]
III.
3,1
6,0
18,6
III/1.
2,0
2,0
4,0
V.
7,4
8,0
59,2
V/1.
2,4
4,0
9,6
V/2.
2,4
8,0
19,2
VI.
2,4
4,5
10,8
VI/1.
2,4
3,5
8,4
VII.
2,0
4,0
8,0
VII/1.
2,0
3,5
7,0
VIII.
2,4
4,0
9,6
232 db x
1
116,0
kis házi átemelők
0,5 kW/db napi energiaigény összesen
270,40
Becsült energiaköltség
Megnevezés egységár napi energiaigény napi energiaköltség
2009. évi áron 44,0 270,4 11898
2011. évi áron 48,4 270,4 13087
Me Ft/kWh kWh/d Ft/d
185
éves energiaköltség Szennyvízmennyiség Fajlagos energiaigény
4 343 000 354 33,6
4 777 000 354 37,0
Ft/év m3/d Ft/m3
Egyéb üzemeltetői költségek
Megnevezés Adminisztráció, számlázás, stb
2009. évi áron
2011. évi áron
Me
2 500 000
2 750 000
Ft/év
Pótlási költségek
Szennyvízelvezetés o szivattyúk cseréje o szerelvények cseréje o biofilter o kis átemelők o villamos berendezések pótlása, cseréje irányítástechnikai rendszerének, rendszerelemeinek fejlesztése, cseréje Pótlási költségek összesen, 2011-es árszinten, nettó
Élettartam 10 15 10 8 8 8
Egyszeri pótlási ktg, eFt 30000 8400 2000 48800 19050
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt, db 2 1 2 3 3
11000 3 119 250
Szennyvíztisztítás Személyi jellegű költség
Személyi jellegű ktg - létszám - bér - éves bér - járulék Összesen
2009. évi áron 155 3 720 1 116 4 836
2 000 000 000 000
2011. évi áron 170 4 092 1 227 5 319
2 500 000 600 600
Me fő Ft/hó/fő Ft/év Ft/év Ft/év
186
Anyagköltség
Vegyszerköltség
polielektrolit
vas(III)szulfát
Hipóoldat
1755,0 0,1 kg/ m3 iszap 0,56 kg/d 982,8 358700
40,50 0,178 kg/l
135,0 0,01 kg/m3szvíz 3,705 kg/d 500,0 90000
2009. évi áron Egységár (Ft/kg, Ft/l) Fajlagos vegyszerszükséglet Napi vegyszerszükséglet Napi vegyszerköltség (Ft/d) Éves vegyszerköltség (Ft/év)* Szennyvízmennyiség (m3/d) Fajlagos vegyszerszükséglet, Ft/m3 2011. évi áron Egységár (Ft/kg, Ft/l) Fajlagos vegyszerszükséglet Napi vegyszerszükséglet
48,9 l/d** 1980,45 722900
Egyéb
Összesen
28400
1 200 000
380
380
380
380
380
2,59
5,21
0,65
0,20
8,65
31240
1 320 040
1930,5 0,1 kg/ m3 iszap
44,6 0,178 kg/l
148,5 0,01 kg/m3szvíz
0,56 kg/d
48,9 l/d**
3,705 kg/d
Napi vegyszerköltség (Ft/d)
1081,08
2178,495
550,0
Éves vegyszerköltség (Ft/év)* Szennyvízmennyiség (m3/d) Fajlagos vegyszerszükséglet, Ft/m3
394600
795200
99000
380
380
380
380
380
2,84
5,73
0,71
0,23
9,52
Karbantartás 2009. évi áron
Megnevezés
2700000
Karbantartás
2011. évi áron 2970000
Me Ft/év
Energiaköltség A gépészeti berendezéseket, energiaigényt, napi üzemidőt és energia felvételt táblázatos formában foglaltuk össze.
Szennyvízmennyiség : 3 380 m /d
Beépített (kW) [db] [kW]
Egyidejű (kW) [db] [kW]
Üzemidő (h/d)
Energiafelvétel (kWh/d)
Mennyiségmérő
1
0,20
1
0,20
10
2,0
Aprító berendezés
1
1,5
1
1,20
10
12,0
Levegőztető med. (fúvók)
3
3x12,5
2
2
2x2,0
2
12 12 12
240
Víz alatti keverő
1x10 1x10 2x1,6
76,8
187
Tisztított szennyvíz eltávolító 2 szivattyú Fölösiszap eltávolító 2 szivattyú
2x3,1
1 1 1 1
1x2,5 1x2,5 1x2,5 1x2,5
0,5 0,5 0,5 0,5
2,5
Oldott oxigénmérő
0,20
1
0,20
24
4,8
2x0,3
2
2x0,30
5
3,0
2x2,2
1
2,0
10
20,0
1 1
2,0 39,4 4,5
4
1
2,4 63,0 5,60
1,00
8,0 376,4 4,5
1
1,50
1
1,50
2,00
3,0
1
1,70 8,8
1
1,50 8,6
1,00
1,50 10,1
3 2 3
3,6 2,0 2,4 22,0 93,8
3 2 3
3,0 1,6 2,0 18,2 66,2
3 10 1
27,0 32,0 6,0 65,0 451,50
2x3,1
1
Vegyszeradagoló (hipó, 2 vasszulfát) Tisztított szennyvíz átemelő 2 Települési foly. hull. fogadás Feladó szivattyú Szennyvíztisztítás összesen: Víztelenítő berendezés, iszap-feladó szivattyúval Iszapsiló homogenizáló keverő Öbíltővíz szivattyú Iszapvíztelenítés összesen: Egyebek Fűtés, temperálás Világítás Szellőzés Egyebek összesen: Összesen:
1
2,5
A becsüllt energiaköltség: 2009. évi áron 44 451,5 19866 7 251 000 380 52,3
egységár napi energiaigény napi energiaköltség éves energiaköltség : Szennyvízmennyiség Fajlagos energiaigény
2011. évi áron 48,4 451,5 21852,6 7 976 000 380 57,5
Me Ft/kWh kWh/d Ft/d Ft/év m3/d Ft/m3
Egyéb költségek
Az egyéb költségek az iszap, rácsszemét, elszállítási költségeit, továbbá az üzemeltető igazgatási és egyéb költségeit foglalja magában. - rácsszemét mennyisége 15 l/leé/év figyelembe vételével
:
61 m3 /év
- homok mennyisége, 0,015 l/leé/d figyelembe vételével
:
22 m3 /év
- víztelenített iszap mennyisége 0,85 m3 /d
:
310 m3 /év 188
összesen
A
rácsszemét-,
homok-
:
és
393 m3 /év
iszapszállítást
a
Csongrád
megyei
Településtisztasági Kft végzi, a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht Szeged telephelyére. A beszállított iszap szárazanyag tartalma min. 20 % és kielégíti a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 2.sz. mellékletében foglalt B3 alkategóriájú veszélyes hulladékokra vonatkozó átvételi határérték koncent-rációkat. A beszállított, víztelenített szennyvíziszap komposztálásra kerül. 393 m3/év = 98 fuvar/év
szállítások száma:
4,0 m3/fuvar
konténer díja:
15.625 Ft/alkalom 1.531.000 Ft/év
szállítási díj:
375 Ft/km 45.000 Ft/alkalom 4.410.000 Ft/év
iszapkomposztálás:
4.750 Ft/tonna 1.620 Ft/év
- laborköltség
700.000 Ft/év
- adminisztrációs, számlázási költségek
a szennyvízelvezetésnél előirányzott költségek tartalmazzák
189
Egyéb költségek összesen 2009. évi áron Fix Konténer Szállítás Laborköltség Változó Iszapkomposztálás Szennyvízmennyiség, m3 Fajlagos változó költség, Ft/m3
98 fuvar/év 98 fuvar/év
15625 120 km/fuvar
341,1 t/év
4750
375 Ft/km
Ft/t
Ezer Ft 1 531 000 4 410 000 700 000 6 641 000 1 620 000 138700 11,68
2011. évi áron Fix Konténer Szállítás Laborköltség Változó Iszapkomposztálás Szennyvízmennyiség, m3 Fajlagos változó költség, Ft/m3
98 fuvar/év 98 fuvar/év
17187,5 120 km/fuvar
341,1 t/év
5225
Ft/alkalom 412,5Ft/km
1 684 000 4 851 000 770 000 7 305 000
Ft/t
1 782 000 138700 12,85
Pótlási költség
Szennyvíz- és iszapkezelés o o
aprító berendezés osztóakna zsiliptolózárak o SBR medencék légbevivő elemek kiemelő szerkezetek keverők légellátó vezetékek, szerelvények tisztított szvíz eltávolító szivattyúk fölösiszap eltávolító szivattyúk o tisztított szennyvíz átemelő szivattyúk, szerelvények o iszapsiló keverő szivattyú o szippantott szennyvíz fogadó, tároló szivattyú o technológiai épület
15
Egyszeri pótlási költség, eFt 5500
15
4400
1
5 15 15 15
6000 16000 16000
5 1 1
8000
1
4000
2
1000
2
10
5000
2
15 10
3000 500
1 2
10
1500
2
Élettartam
10 10
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt, db 1
190
légfúvók, biológia iszapvíztelenítés vegyszeradagolás és -tárolás o homlokrakodó o villamos berendezések o egyéb berendezések Gép, berendezés összesen o mérés, irányítástechnika Irányítástechnika összesen
10 15 10 20 8 20
13500 12000 2500 8500 11990 32454 151844
2 1 2 1 3 1
8
2992 2992 154836
3
Mindösszesen
A költségek tervezéséhez felhasznált fajlagos üzemelési költségeket az 5.5.2.2-1. sz. táblázat foglalja össze 5.5.2.2-1. Táblázat: B. változat: Fajlagos üzemelési költségek összegzés (2011. évi áron) Változó ktg Csatorna Telep 37,0
57,5
- fajlagos villamosenergia
Ft/m3
- fajlagos egyéb energia
Ft/m3
- fajlagos anyagköltség
Ft/m3
9,52
- fajlagos egyéb költség
Ft/m3
12,8
Fix ktg eFt/év
8184
4092
- járulék
eFt/év
2455
1228
- összesen
eFt/év
10639
5320
Karbantartás
eFt/év
4147
2970
- munkabér
2750 7305 Egyéb eFt/év Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „B változat alapadatok” munkalap.
A fajlagos költségek és a tervezett csatornahossz, valamint szennyvízmennyiség, továbbá a tervezett pótlások alapján a „B”. változat becsült (közgazdasági) működési költségeit – a fejlesztési különbözet módszer alapján - az 5.5.2.2.-2 sz. táblázat tartalmazza. 5.5.2.2-2. Táblázat: B. változat: Üzemeltetési költségek (eFt) (2011. évi reáláron) PV* Személyi ráford. Anyagi ráfordítások
2011
2012
2013 2014 2015 2016 2017
2025
2040
217339
0
6261
12772
13027
13288
13554
13825
16198
21800
231152
0
6260
11456
12966
14478
15991
17506
17909
18470
jellegű jellegű
191
Energiaköltség Egyéb költségek
197208
0
10549
11523
11889
12262
12641
13027
14730
17101
64570
0
2307
3575
3788
4003
4219
4436
4884
5737
Összes üzemeltetési ktg.
710268
0
25377
39326
41671
44031
46405
48793
53721
63109
Pótlási költségek
231203
0
0
0
0
0
0
6000
0
0
*A közgazdasági üzemelési és pótlási költségek diszkontált értékeinek összege a projekt első évére vetítve Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „Gazd üzemtg” munkalap.
5.5.2.3 Maradványérték
A maradványérték a referencia-időszak végén a könyv szerint érték (5.5.2.3-1. sz. táblázat). A maradványérték számítása során figyelembe vett élettartam: - építmények, épületek: 50 év - gépek, berendezések: lásd a pótlási költségeknél! 5.5.2.3-1. sz. táblázat: B. változat maradványértéke Beruházási ktg, eFt Maradványérték, eFt 1. Földvásárlás, területelőkészítés
8 400 0 8 400 1 075 520 887 691 148 337 21 500 2 992 15 000 275 362 0 1 359 282
1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvíkezelés 2.3 Iszapkezelés 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés 4. Egyéb 5. Összesen
3 528 0 3 528 455 852 390 584 65 268 9 460 0 0 97 662 0 557 042
Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap.
5.5.2.4 Összefoglalás
A közgazdasági költségek becslését a „B” változatra az 5.5.2.4-1 és az 5.5.2.4-2 sz. táblázat foglalja össze. 5.5.2.4-1. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1) 2011
2012
1430012
832370
630512
710268
0
25377
39326
231203
0
0
0
PV 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt)
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
0
0
0
0
0
41671
44031
46405
48793
53721
63109
0
0
0
6000
0
0
192
4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)
941471
0
25377
39326
41671
44031
46405
54793
53721
63109
117914
0
0
0
0
0
0
0
0
557042
2253569
832370
655890
39326
41671
44031
46405
54793
53721
-493933
Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap.
5.5.2.4-2. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2) PV
2011
2012
1494656
832 370
698 712
710268
0
3. Pótlási költség (eFt)
231203
4. Működési költség összesen (2+3) (eFt)
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
25377
39326
41671
44031
46405
48793
53721
63109
0
0
0
0
0
0
6000
0
0
941471
0
25377
39326
41671
44031
46405
54793
53721
63109
5. Maradványérték (eFt)
117914
0
0
0
0
0
0
0
0
557042
6. Összes költség, eFt (1+4-5)
2318213
832370
724090
39326
41671
44031
46405
54793
53721
-493933
1. Beruházási költség tartalékkal (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt)
Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216 xls., „RMT táblázatok” munkalap.
5.5.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás
A végső változatok elemzése költség-hatékonysági módszerrel történik, ezért az RMT útmutatójával összhangban (a változatelemzés szempontjából kizárólag a releváns kockázatokat kell ismertetni), a projektjavaslat megvalósulását, illetve működését
veszélyeztető
kockázatokat
kizárólag
pénzügyi-gazdasági
fenntarthatósági szempontok szerint ismertetjük. A
beruházás
kivitelezését
veszélyeztető
kockázatok
pénzügyi-gazdasági
fenntarthatósági szempontból:
Nem megfelelő erőforrás allokálás
Saját erő meglétének hiánya
A tervezett költségek alulbecslése
Hitel nem megfelelő folyósítása
Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya
Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból:
Rákötések nem a várt ütemben alakulnak
A projekt működési költségeinek, bevételeinek nem a várt szinten való alakulása 193
Bevételeknek nem a tervezett módon való alakulása
Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya
Díjfizetési fegyelem alacsony szintje
194
5.6 A
változatok
értékelése,
a
kiválasztott
változat
meghatározása Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás A végső változatelemzésben a változatokat költséghatékonysági elemzés alapján hasonlítjuk össze a közgazdasági költségek alapján. Tekintettel arra, hogy mindkét változat műszakilag megfelelő és ugyanazt a gazdasági hasznot biztosítja,
a
változatok
kiválasztásában
a
döntő
szempont,
hogy
melyik
működtethető kisebb éves (tőke és üzemelési) költséggel. Az „A” változat éves közgazdasági költsége 132.540 eFt (5.6-1. sz. táblázat), a „B”
változaté
146.974
eFt
(5.6-2.
sz.
táblázat),
így
az
A.
változat
megvalósítása javasolt. 5.6-1. sz. táblázat: A. változat költségeinek jelenértéke, eFt Beruh
Üzemelési
ktg
ktg
Pótlás
Maradvány-
Összes ktg
Éves ktg
érték
2011
845734
0
0
0
845734
132540
2012
583441
20823
0
0
604264
132540
2013
0
31959
0
0
31959
132540
2014
0
34030
0
0
34030
132540
2015
0
36111
0
0
36111
132540
2016
0
38203
0
0
38203
132540
2017
0
40306
3600
0
43906
132540
2018
0
40657
0
0
40657
132540
2019
0
41013
0
0
41013
132540
2020
0
41375
56130
0
97505
132540
2021
0
41743
0
0
41743
132540
2022
0
42116
59600
0
101716
132540
2023
0
42496
0
0
42496
132540
2024
0
42881
0
0
42881
132540
2025
0
43982
0
0
43982
132540
2026
0
44387
0
0
44387
132540
2027
0
44798
59400
0
104198
132540
2028
0
45216
56130
0
101346
132540
2029
0
45641
0
0
45641
132540
2030
0
46072
0
0
46072
132540
2031
0
46510
0
0
46510
132540
2032
0
46955
104603
0
151558
132540
2033
0
47408
0
0
47408
132540
195
2034
0
47867
0
0
47867
132540
2035
0
48334
0
0
48334
132540
2036
0
48809
56130
0
104939
132540
2037
0
49291
3600
0
52891
132540
2038
0
49781
0
0
49781
132540
2039
0
50278
0
0
50278
132540
2040
0
50784
0
542928
-492143
132540
1398759
580658
167756
114927
2032246
2032246
PV
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „”Költséghatékonyság” munkalap 5.6-2. sz. táblázat: B. változat költségeinek jelenértéke Beruh ktg 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 PV
832370 630512 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1430012
Üzemelési ktg 0 25377 39326 41671 44031 46405 48793 49274 49763 50261 50766 51280 51802 52332 53721 54278 54843 55419 56003 56598 57202 57816 58440 59074 59719 60375 61042 61720 62409 63109 710268
Pótlás 0 0 0 0 0 0 6000 0 0 93832 0 66000 0 0 0 0 79300 93832 0 0 0 106954 0 0 0 93832 6000 0 0 0 231203
Maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 557042 117914
Összes ktg
Éves ktg
832370 655890 39326 41671 44031 46405 54793 49274 49763 144093 50766 117280 51802 52332 53721 54278 134143 149251 56003 56598 57202 164770 58440 59074 59719 154207 67042 61720 62409 -493933 2253569
146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 146974 2253569
Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216, „”Költséghatékonyság” munkalap
196
További összehasonlítás A fajlagos pénzügyi költségek alapján szintén az A. változat megvalósítása javasolt (5.6-4. sz. táblázat). 5.6-4. sz. táblázat Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén
A szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3) A fajlagos éves értékcsökkenés (Ft/m3)
A. változat
B. változat
378,4
463,0
341,4
373,0
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „”Üzemktg” munkalap Forrás: CBA Modell Tompa B. vált 20100216, „”Üzemktg” munkalap
197
6
A kiválasztott változat részletes ismertetése
6.1 Részletes műszaki ismertetés 6.1.1 Műszaki leírás
A kiválasztott „A” változatot mutatjuk be részletesen. Az „A” változat 10.234/6/13/2007. ügyiratszámú határozattal, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Az engedély 2010. december 31-ig érvényes. A fejlesztés megvalósításához a meglévő engedélyezési tervek és engedélyek módosítása szükséges.
Tervmódosítás •
a rendelkezésre álló Vízjogi létesítési engedélyezési terveket át kell dolgozni.
Az átdolgozás lényege szennyvízelvezetés vonatkozásában, hogy a meglévő, a város egészére vonatkozó műszaki megoldást részben módosítani, részben meg kell bontani olyan formában, hogy az I. ütem csak a jelen fejlesztés tárgyát képező belterületre vonatkozzon ill. az így kialakított I. ütemhez a külterületi II. ütem a távlatban szervesen csatlakoztatható legyen. Szennyvíztisztítás vonatkozásában a tisztító telep kapacitását egyrészt csökkenteni, másrészt meg kell bontani a csatornahálózaton az egyes ütemekben elvezetésre kerülő szennyvízmennyiségeknek megfelelően. A meglévő engedélyezési tervben lévő 550 m3/d tisztítókapacitás 490 m3/d értékre csökken, melyből az I. ütem tisztítókapacitása 380 m3/d, a II. ütemet alkotó bővítményé pedig 110 m3/d.
198
A tervek átdolgozása és az engedélyek módosítása a projektgazda elképzeléseivel és a 2009. március 6-tól érvényes Pályázati felhívás és útmutató előírásaival összhangban történik. A Pályázati útmutató C3.3. pontja rögzíti, hogy „zöldmezős beruházásként épülő szennyvíztisztító telep esetében a közbeszerzés során úgy kell eljárni, hogy az ajánlattevők körét közvetve vagy közvetlenül ne korlátozzák egyetlen technológia kötelező előírásaival”. Ennek megfelelően a projektgazda •
a szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására a FIDIC piros könyv szerint
•
a szennyvíztisztító telep megvalósítására FIDIC sárga könyv szerint
kíván
szerződni
a
kiválasztásra
kerülő
pedig
a
kivitelezővel
a
fejlesztés megvalósítása érdekében.
Vízjogi
létesítési
engedély
módosítás
és
elvi
engedély
beszerzése A fentiekben ismertetetteknek megfelelően •
a 10.234-6/13/2007. sz. vízjogi létesítési engedélyt csatornahálózat tekintetében módosítani kell, a szennyvíztisztító telepre vonatkozó részt pedig az engedélyből törölni kell
•
a szennyvíztisztításra pedig új elvi vízjogi engedélyt kell beszerezni
199
A szennyvíztisztító telep engedélyezési tervét majd a nyertes vállalkozó készítteti
el,
az
általa
javasolt
és
a
projektgazda
által
elfogadott
szennyvíztisztítási technológiával. Ugyancsak a nyertes vállalkozó feladata a szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélyének beszerzése. A telep tervezésének, engedélyeztetésének időigényét részletesen a 8.5.1. pontban ismertetjük. A
kiválasztott
változat
mind
szennyvízelvezetés,
mint
szennyvíztisztítás vonatkozásában az „A” változat. A fejlesztés tervezési alapadatait az 5.4.1. fejezetben bemutattuk. Az említett fejezetben leírtakat egészítjük ki úgy szennyvíz-elvezetés, mint szennyvíztisztítás vonatkozásában. Tervezett szennyvízelvezetés részletes ismertetése A tervezett csatornahálózat elválasztott rendszerű és gravitációs kialakítású A tervezési terület az Attila u. 297 hrsz. út – Táncsics M.u. – Hunyadi u. – Munkácsy u.- Árpád u.- Jósika M.u. – Petőfi S. utcák által határolt terület, kiegészülve az Árpád utcához csatlakozó Mátyás király utcával. Ezen
területeken
belül
találhatók
a
III.,
V.,
VI.,
VII.
és
VIII.
j.
vízgyűjtőterületek.
III. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A település ÉK-i részén helyezkedik el, D-ről a VIII., NY-ról a VII. és V. j. területek határolják.
200
A területet a Táncsics, Hunyadi, Munkácsy, Árpád, Kölcsey, Deák F. utcák és a Szabadság tér határolják és tizenhárom utcát érint. A III. j. vízgyűjtőhöz dél felől, a VIII. j. vízgyűjtő csatlakozik és a VIII.j. helyben
emelő
átemelő
segítségével
juttatja
a
saját
vízgyűjtőjének
szennyvizét a III. j. vízgyűjtőterület főgyűjtőjének végaknájába. A belterület hálózati végátemelője az Árpád, Béke és Táncsics utcák találkozásánál előirányzott, III.j. átemelő. A
terület
hálózati
csatornahálózat
végátemelője,
végátemelője
mely
is,
a
egyben város
a
belterületi
teljes
szennyvíz-
ennyiségét nyomóvezetékkel továbbítja a tervezett szennyvíztisztító telepre. A túlságosan mély fektetési mélység elkerülése érdekében, 1 db helyben emelő
közbenső
átemelő
szükséges
a
Szt
István
és
Árpád
utcák
csatlakozásánál. III. jelű vízgyűjtőterület összesítése
csatorna jele
utca
csatorna anyaga
bekötések
NA 200 KG PVC
száma
hossza [fm]
[db]
3-0-0
Árpád
969
64
3-0-1
Hunyadi
300
22
3-1-0
Béke, Munkácsy
506
34
3-1-1
Kossuth
60
1
3-2-0
Táncsics
427
50
3-3-0
Jókai
392
36
3-4-0
Kossuth
381
33
3-5-0
Kolozsvári
151
14
3-6-0
Szt. István
217
18
3-7-0
Bem, Deák
751
40
3-7-1
Bem
239
17 201
3-7-1-1
Deák
100
2
3-7-2
Ady
201
12
3-7-2-1
Szabadság tér
80
3
3-7-3
Kolozsvári
226
14
3-7-4
Kossuth
261
23
3-7-4-1
Szabadság tér
160
20
3-8-0
Kinizsi
333
14
3-9-0
Kölcsey
129
8
Σ 5883
425
összesen
V. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület É-i részén helyezkedik el, D-ről a VI.; VII.,
K-ről a III. j.
területek határolják.
A területet az Attila, Móra F. utcák, részben a Szabadság tér és Rákóczi utca, valamint a Szabadság és Széchenyi utcák határolják és tizennyolc utcát érint.
Az V. j. vízgyűjtőhöz D felől a VI. vízgyűjtő csatlakozik, a VI. j. hálózati végátemelő és a kapcsolódó NY-6.j. nyomóvezeték segítségével. Az V. jelű hálózati átemelő, az NY-5. j. nyomóvezetékkel továbbítja a szennyvizet a belterületi végátemelőbe.
202
A VII.j. vízgyűjtő ugyancsak D felől csatlakozik a VII/1. j. helyben emelő átemelő segítségével és juttatja a saját vízgyűjtőjének szennyvizét az V. j. vízgyűjtő csatorna-hálózatába. A szennyvíz vízgyűjtőterületen belüli továbbítására 1 db helyben emelő közbenső átemelő szükséges. V. jelű vízgyűjtőterület összesítése csatorna jele
utca
csatorna anyaga
bekötések
NA 200 KG PVC
száma
hossza [fm]
[db]
5-0-0
Táncsics
418
40
5-1-0
Táncsics
386
23
5-1-1
Arany J.
394
35
5-1-2
Zrínyi
290
22
5-1-3
Kiss; Május 1.
390
30
5-1-4
Kiss, Móra
271
12
5-2-0
Attila
242
12
5-2-1
Széchenyi
233
10
5-2-1-1
Sallai
110
10
5-2-1-2
Sallai
104
10
5-3-0
Attila
398
34
5-3-1
297 hrsz
290
13
5-4-0
Rákóczi
439
19
5-4-1
Jókai, Sallai
508
18
5-4-1-1
Dózsa
204
14
5-4-2
Jókai
396
27
5-4-3
Kossuth
130
12
5-4-4
Kossuth,
227
14
Szabadság 5-4-5
Széchenyi
188
12
5-4-6
Széchenyi
100
16
5-4-7
Bem,
306
20
167
7
Σ 6191
410
Szentháromság tér 5-4-8 összesen
Bem
203
VI. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület DNY-i részén helyezkedik el. A területet az Attila, Bem, Dózsa Gy. és Petőfi S. utcák határolják és kilenc utcát érint. A terület szennyvizét a VI. j. átemelő az NY-6.j. nyomóvezetékkel továbbítja az V.j. vízgyűjtőterület csatornahálózata felé. 1 db helyben emelő VI/1. j. közbenső átemelő szükséges a Kölcsey F. és Dózsa Gy. utcák sarkán.
VI. jelű vízgyűjtőterület összesítése csatorna jele
utca
csatorna anyaga
bekötések
NA 200 KG PVC
száma
hossza [fm]
[db]
6-0-0
Bem, Dózsa
1171
68
6-1-0
Attila
318
12
6-1-1
Kinizsi
281
16
6-2-0
Sallai
40
4
6-2-1
Sallai
129
4
6-3-0
Szentháromság tér 111
4
6-4-0
Kinizsi
296
5
6-5-0
Kölcsey
205
14
6-6-0
Petőfi, Attila
819
26
6-6-1
Attila
255
18
6-6-1-1
Malom
160
3
3.785
174
összesen
VII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület D-i részén helyezkedik el a VI. és VIII. vízgyűjtők között. A területet a Kinizsi, Deák, Jósika és Rákóczi utcák határolják és öt utcát érint.
204
A terület szennyvizét a VII. j. helyben emelő átemelő juttatja az V. j. vízgyűjtő
csatorna-hálózatába.1
db
helyben
emelő
VII/1.j.
közbenső
átemelő szükséges a Kölcsey és a Rákóczi F.u. sarkán.
VII. jelű vízgyűjtőterület összesítése csatorna jele
utca
csatorna anyaga
bekötések
NA 200 KG PVC
száma
hossza [fm]
[db]
7-0-0
Rákóczi, Jósika
1090
45
7-1-0
Kinizsi
409
31
7-2-0
Kinizsi
136
6
7-3-0
Kölcsey
326
28
7-4-0
Kölcsey
130
7
7-5-0
Eötvös
403
36
7-6-0
Eötvös
124
10
7-7-0
Jósika
262
21
7-8-0
Rákóczi
80
1
2.960
185
összesen
VIII. j. vízgyűjtőterület ismertetése
A belterület D-i részén helyezkedik el a III. vízgyűjtő alatt és öt utcát érint. A terület szennyvizeit a VIII. j. helyben emelő átemelő juttatja a III. j. vízgyűjtőterület főgyűjtőjének végaknájába. 1 db helyben emelő VIII/1.j. közbenső átemelő szükséges a Mátyás király utcában.
205
VIII. jelű vízgyűjtőterület összesítése csatorna jele
utca
csatorna anyaga
bekötések
NA 200 KG PVC
száma
hossza [fm]
[db]
8-0-0
Árpád
535
31
8-1-0
Mátyás kir.
1034
45
8-2-0
Eötvös
410
29
8-3-0
Jósika, Deák
404
27
8-4-0
Árpád
181
5
2.564
137
összesen
„A” változat csatornahálózat jellemzőinek összesítése
házi vízgyűjtőter
gravitáció
bekötése s csatorna
nyomóvezetékek NA 150
NA 80
átemelők vízgyűjtő- vízgyűjtőterületi
területi
végáteme
közbenső
lő
átemelő
[db]
[db]
-
1
1
180
260
1
2
3785
-
160
1
1
185
2960
-
-
1
1
VIII.
137
2564
-
-
1
1
összesen
1331
21.383
1.880
420
5
6
k száma
NA 200
[db]
[fm]
III.
425
5883
1700
V.
410
6191
VI.
174
VII.
ület jele
[fm]
[fm]
„A” változat főbb műszaki paramétereinek összesítése
o
gravitációs csatorna
206
NA 200
21.383 fm
házi bekötések hossza NA 150 száma nyomóvezeték NA 80 NA 150 átemelők
o
o
o
10.648 fm 1.331 db 420 fm 1.880 fm 11 db
Tervezett szennyvíztisztítás részletes ismertetése •
Technológiai ismertetés
Mechanikai előkezelés, levegőztető és utóülepítő tereket magában foglaló denitrifikálást is biztosító biológiai tisztítóműtárgy, iszapsűrítés, iszapvíztelenítés. A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, ele-veniszapos eljárás, a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai fosz-fortalanítással. A biológiai tisztító egységben a baktériumok enzim-rendszerük hatására aerob körülmények között végbemegy a szennyező szerves szénvegyületek lebontása, az iszap teljes stabilizációja és a nitrifikáció, anoxikus körülmények között pedig a denitrifikáció. A
szennyvíztisztítási
technológia
kb.
60
%-os
részletes
biológiai
foszfortalanítással rendelkezik, a hideg téli hónapokat leszámítva, amikor ez az érték csak kb. 40 %-os. A szennyvíz maradék foszfortalanítását az előírt 5 mg/l határérték elérése céljából ún. szimultán foszfortalanítással biztosítjuk. A
baktériumok
élettevékenységéhez
szükséges
oldott
oxigént
finombuborékos rugalmas membrános mélyleve-gőztető rendszer biztosítja. A műtárgy levegőztető teréből a szennyvíz eleveniszap elegy nagyátmérőjű csővezetéken
kerül
át
az
utóülepítőbe,
ahol
végbemegy
a
fázis-
szétválasztás. Az eleveniszap recirkulációját illetve a fölösiszap elvételt idővezérelt szivattyú biztosítja.
207
o A
Szennyvíztelep helye
szennyvíztisztító
telep
a
várostól
É-ra,
külterületen,
az
53.sz.
főközlekedési út és a Tompai-főcsatorna közötti, 021/6 hrsz-ú ingatlanon, a közúttól
70,0
m
távolságra
került
előirányzásra,
önkormányzati
tulajdonú területen. Az érvényes OTÉK előírásainak megfelelő védőtávolság biztosított. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül építési tilalmat kell elrendelni.
A tisztítótelep működése:
Szippantott szennyvíz kezelés
A beérkező szippantókocsik egyenként ürítenek a fogadó műtárgyba. A fogadóműtárgyban zsiliptolózár kerül beépítésre, hogy a mintázás során az
esetleg
nem
megfelelő
minőségű,
behordott
szennyvíz
visszaszippantható legyen. A durva rácson kifogott rácsszemét vályún keresztül gurulókerekes kukába juttatható. A tárolóban elhelyezett 1 db víz alatti keverő időszakos keverési lehetőséget biztosít, hogy káros kiülepedés ne következzen be. A tárolóban elhelyezett szivattyú egyenletesen továbbítja a szennyvizet az épületben lévő gépi rács elé.
Mechanikai tisztítás
A település szennyvize nyomottan érkezik a szennyvíz-tisztító telepre. A szennyvíz először az épületben elhelyezett gépi tisztítású rácsra jut. Az automatikus működésű gépi tisztítású rács a durva mechanikai szennyeződéseket távolítja el. A rácsszemét automatikusan egy szemétgyűjtő edénybe jut. A gépi rács megkerülő vezetékkel ellátott, ami a rács esetleges dugulása esetén biztosítja a folyamatos üzemmódot. A rácsszemét klórmeszes fertőtlenítés után szeméttelepi elhelyezésre kerülhet. A technológia következő műtárgya a légbefúvásos uszadékfogó, amely két funkciós térből áll. 208
A levegőztetett térbe perforált csöveken bevezetett és szétosztott levegő hatására egy turbulens, körkörös áramlás jön létre, mely a szennyvízben lévő kiflotálható szennyező anyagokat a műtárgy másik, leválasztó terébe juttatja. A két teret merülőfal választja el. A felúsztatott anyagok vízszintemeléssel a műtárgy elején kialakított uszadéksilóba úsztathatók. Az uszadék lefölözése a beérkező szennyvíz jellegétől, összetételétől függően általában hetente egyszer szükséges. A tervezett csatornahálózat elválasztott rendszerű, de ennek ellenére üzemeltetési tapasztalat szerint - a szennyvízzel homok is érkezik, ami a műtárgyban ülepedik ki. A medencében kiülepedő homok eltávolításának megkönnyítésére a leürített műtárgyban a fenéken maradó zagyos anyagot WOMA berendezéssel lazítják fel. A homokfogó leürítése és a homok elszállítása fél évenként általában egyszer szükséges. A szennyvíz ebben az esetben maximum egy napig, a megkerülő vezetéken keresztül, a rácsról közvetlenül a biológiai tisztítóműtárgyba jut. Az uszadék és a fellazított homok eltávolítása szippantással történik, elhelyezése megegyezik a rácsszemétével. A
részleges
Foszfortalanítás
biológiai
foszfortalanítás
kiegészítéseként,
a
szennyvíz
maradék foszfortartalmának határértékre történő csökkentése szimultán foszfortalanítással történik. Az alkalmazott vegyszer vas(III) szulfát. Szimultán foszfortalanítás esetén a vas (III) szulfát oldat az uszadékfogóba kerül beadagolásra. A
szimultán
foszfortalanítást
elhagyni
nem
lehet,
mert
kiegészítő
vegyszeradagolás nélkül az előírt határérték nem biztosítható.
Biológiai tisztítás
Az előlevegőztetett, uszadéktól mentes szennyvíz ezután az uszadékfogóból a biológiai tisztító műtárgyba jut, amely tartalmazza a rozsdamentes acélból készült, utóülepítőt, a kiszakaszolható és kiemelhető finom-buborékos
209
légellátó rendszereket, a víz alatti keverőt és az oldott oxigénmérő készüléket. A műtárgy levegőztető terében az eleveniszapos rendszer baktériumainak élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finom buborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A légbevivő elemek nincsenek fixen telepítve a medencébe, így a medence fölötti térből kimozdíthatók. A szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési munkák a telep leállítása nélkül elvégezhetők. A technológiai levegőt 1+1 db fúvó biztosítja. A levegő finom buborékok formájában lép ki a levegőztető elemekből, majd a víz alatti keverő által létrehozott áramlást követve lassan a vízfelszínre emelkedik. A keverővel kombinált finombuborékos levegőztetés nagy hatékonyságú oxigénbevitelt eredményez. Azáltal,
hogy
az
eleveniszap
állandó
mozgásban
tartását
nem
a
levegőztetés biztosítja, mód nyílik a levegőztetés gazdaságos, szakaszos üzemeltetésére - csökken az energia-felhasználás -, továbbá lehetőség nyílik a szennyvíz további kezelésére, a szimultán denitrifikációra. A nitrifikációs ill. denitrifikációs folyamatok szétválasz-tása tehát nem térben,
hanem
életfeltételek
időben
történik.
biztosításával
a
Az
rendszer
időben kb.
elválasztott 40-60
%-os
anoxikus biológiai
foszfortalanításra képes. A légfúvók szakaszos működését oldott oxigénmérő rendszer vezérli oly módon, hogy az oxigénellátás a mindenkori szennyterhelésnek felel meg, ezáltal az üzemeltetés energiatakarékos. A levegőztető térből a szennyvíz-eleveniszap elegy,
a
rozsdamentes
acélból kialakított utóülepítő térbe jut. A Dortmundi típusú utóülepítőkben kialakuló lebegő iszapfüggöny segítségével a finomabb iszappelyhek is leválasztásra kerülnek, így a tisztított víz lebegőanyag-tartalma igen kedvezően alakul. Az utóülepítőben kiülepedett iszap egy részét mint recirkulációs iszapot programvezérelt mamutszivattyúk juttatják vissza a levegőztető térbe. A fölösiszap szerelvényállítással az iszapsilóba juttatható. A tisztított szennyvíz merülőcsöves vízelvételi rendszeren keresztül kerül az utóülepítőből elvezetésre, a fertőtlenítési lehetőség biztosítása mellett a tisztított szennyvíz átemelőbe. Fertőtlenítés csak a területileg illetékes ÁNTSZ elrendelése esetén szükséges. 210
A fertőtlenítéshez szükséges hipóoldat a tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezetékbe kerül beinjektálásra. A szükséges tartózkodási idő a nyomóvezetékben biztosított.
Tisztított szennyvíz elvezetés, befogadó
A tisztított szennyvíz előregyártott vasbeton elemekből épülő tisztított szennyvíz átemelőből 1975fm NA 150 műanyag nyomóvezetéken keresztül kerül a befogadó Tompai-főcsatorna 3+008 km szelvényben történik, ahol kitorkolófej és 3-3 m hosszan mederburkolás kerül megépítésre. A Tompai-főcsatorna kezelője a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, Kiskunmajsa. A Társulat az előzetes egeztetések során engedélyezte a vízfolyásba történő tisztított szennyvíz bevezetését. A 4.1.3. pontban vázoltuk a Hatósági előírások és várható kibocsátási érték összehasonlítása címszó alatt azon technológiai szabályozási lehetőségeket, melyek alkalmazásával az előírt határérték betarthatók, az üzemeltetési költségek optimalizálása mellett.
•
Iszapkezelés, iszaptározás
A képződő kb. 1 %-os szárazanyag-tartalmú aerob stabilizált fölösiszap a kör alakú iszapsilóba jut. A siló térfogata a kb. egy hónap alatt képződő, kb. 3-4 %-os besűrített iszap tározását biztosítja. A silóban víz alatti keverő került elhelyezésre, hogy az iszapvíztelenítés előtti iszaphomogenizálás biztosítható legyen. A sűrített iszapot a technológiai épület iszapvíz-telenítő helyiségében elhelyezett frekvenciaváltóval ellátott iszapszivattyú juttatja a víztelenítő berendezésre. Az iszapvíztelenítés részét képezik még az iszap és a csurgalékvíz szétválasztását elősegítő polielektrolit előkészítő- és adagoló egységei.
211
A 18-20 %-os szárazanyagtartamú víztelenített iszap gyűjtése és az iszaptárolóba történő szállítása, kb. 1 m3 –es rakterű, homlokrakodóval történik. A víztelenített iszap hat hónapos tározásához szükséges burkolt felületet a telep területén belül irányoztuk elő, fedett kivitelben. Ami az iszaphasznosítást illeti, rövid távú megoldásként beszállításra kerül az iszap a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht szegedi telephelyére és komposztálásra kerül. A beszállított iszap szárazanyag tartalma kb. 20 % és kielégíti a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében foglalt B3 alkategóriájú veszélyes hulladékokra vonatkozó átvételi határérték koncen-trációkat. Közép-
és
Kiskunmajsai programban
hosszútávú Ipari
megoldásként
Parkban
történő
pedig
megvalósuló
részvétellel
az
Önkormányzat
térségbeli kívánja
a
bioenergia
megoldani
az
iszaphasznosítást. A kezelendő szennyvíziszap becsült mennyisége: sűrített iszap 3 % víztelenített iszap 20 % évi iszapmennyiség
5,6 m3/d 0,85 m3/d 310 m3/év
Méretezési és építési adatok összefoglalása
•
Szippantott szennyvízfogadó
Téglalap alakú, monolit vasbeton akna,1,0 x 0,8 m alapterületű, 0,70 m belső mélységgel, szippantókocsi csatlakozó csonkkal ellátva, tolózár szabályozással, egy szippantókocsi tartalmának bizton-ságos fogadására. 1 db
15 mm pálcaközű, 500x800 mm méretű, kézi tisztítású durva rács,
rácsszemét eltávolító vályúval
212
•
Szippantott szennyvíztároló Körszimmetrikus ∅ 6,0 m belső átmérőjű, monolit vasbeton műtárgy, 2,65 m belső mélységgel. térfogat: 50 m3 A szippantott szennyvíz egyenletes adagolása 1 db szivattyúval történik, a tárolóba 1 db keverő kerül.
•
Gépi rács épülete 6,4 x 7,10 alapterületű, kétszintes épület, magastetős kialakítással A gépi rács és a hipóadagolás berendezései kerülnek az épületben elhelyezésre. 1 db
5 mm résméretű, 300 mm széles időrelével vezérelt, gépi tisztítású finomrács, rácsszemét préssel, 45 l/s maximális átvezető kapacitással.
•
Technológiai épület
13,80 x 7,10 m2 alapterületű, egyszintes épület, magastetős kialakítással A telep légellátását biztosító légfúvók, vegyszer adagoló és
–tároló,
tartózkodó
iszapvíztelenítés és
szociális
berendezései,
helyiségek
továbbá
kerülnek
az
épületben elhelyezésre.
•
Uszadék- és homokfogó műtárgy
213
Téglalap alakú, monolit vasbeton műtárgy, 8,0 x 2,20 m2 alapterülettel 17,6 m3
levegőztető tér átfolyó keresztmetszet
2,2 m2
hossz
8,0 m
tartózkodási idő
27,8 perc
A levegőztető térbe perforált csövön keresztül történik a levegő bejuttatása, melyet 1 db fúvó biztosít.
•
Foszfortalanítás
Szimultán foszfortalanítás vas(III)szulfát alkalmazásával, az uszadékfogó műtárgyba o
P terhelés
o
tisztított szennyvízzel elfolyhat
6,3 kgP/d 5 mg/l
o
eltávolítandó Pmennyiség
o
60 %-os biológiai fosz-
1,9 kgP/d 4,4 kgP/d
fortalanítás esetén eltávolításra kerülő P mennyiség o
2,64 kgP/d
vegyszeradagolással eltá-
214
volításra kerülő maradék P mennyiség
1,76 kgP/d
Alkalmazunk 41 %-os vastartalmú vas(III) szulfát oldatot.
•
Biológiai tisztítóműtárgy
Körszimmetrikus Ø 16,0 m belső átmérőjű és 5,90 m mélységű vasbeton műtárgy, melybe behelyezésre kerül 1 db, Ø 8,0 m átmérőjű, rozsdamentes acélból készülő utóülepítő.
BOI5 terhelés
235,45 kgBOI5/d
térfogati terhelés
0,284 kgBOI5/m3,d
iszapterhelés
0,07 kg/kg/d
iszapkoncentráció
4,0 kg/m3
1 db
380 m3/d tisztítókapacitású műtárgy, melynek levegőztető
terébe
1
db
Dortmundi
típusú
utóülepítő kerül elhelyezésre
o
Levegőztető tér
térfogat
828, m3
átmérő
∅ 16,0
vízmélység
4,9 m
tartózkodási idő
2,2 d
szükséges oxigén igény
63,1 kgO2/h
szükséges levegő215
858 m3/h
mennyiség
A mértékadó órai oxigénbevitelt 62 db, 2x1000 méretű légbevivő elemmel biztosítjuk. A szükséges levegőmennyiség bevitelére 1+1 db fúvó szükséges. Víz alatti keverő: 1 db
o
Utóülepítő terek 1 db
Dortmundi típusú medence, a levegőztető térbe szerelve
o
térfogat
156,66 m3
o
átmérő
∅ 8,0 m
o
felület
50,24 m2
o
tartózkodási idő csúcsra
o
4,1 h
felületi hidraulikai 0,7 m3/m2,h
terhelés A
mammutszivattyú
elvén
működő
recirkulációs
szükséges levegőt 1 db fúvó biztosítja.
•
Tisztított szennyvíz átemelő, mennyiségmérő aknával és tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezetékkel Körszimmetrikus Ø 2,50 m belső átmérőjű, és 3,45 belső mélységű, előregyártott elemekből készülő átemelő, fedett kivitelben o
nyomóvezeték
o
szivattyú jellemzői
1975 fm NA 150
216
Q=
15,3 l/s
H=
13,8 m
• Fertőtlenítés A tisztított szennyvizet elvezető nyomóvezetékbe történő, hipó adagolással, ÁNTSZ utasítás esetén o
szükséges tartózkodási idő:
15 perc
o
nyomóvezeték hossza:
1.975 fm
o
sebesség a nyomóvezetékben:
0,9 m/s
o
tényleges tartózkodási idő:
36,6 perc
Fertőtlenítő medence alkalmazása nem szükséges, mert a behatáshoz szükséges tartózkodási idő a tisztított szennyvizet elvezető nyomóvezetékben biztosított.
•
Iszapsűrítő, iszapsiló Körszimmetrikus Ø 7,0 m belső átmérőjű, és
4,85 belső
mélységű vasbeton műtárgy, fedett kivitelben. o
fölösiszap mennyiség
154,0 kg/d
10 % növekmény a szimultán foszfortalanítás miatt
169 kg/d
- sűrítés előtt 1 %
16,9 m3/d
- sűrítés után 3 %
5,6 m3/d
o
szükséges hasznos térfogat
154 m3
o
átmérő
∅ 7,0 m
o
felület
38,46 m2
o
teljes hasznos mélység
4,0 m
o
tározás időtartama
28 nap
217
Víz alatti keverő: 1 db
•
Iszapvíztelenítés Alkalmazunk
1
db
2-6
m3/h
kapacitású
szalag-
szűrőprést. A berendezés kiegészítői: o
polielektrolit előkészítő, adagoló
o
iszapfeladó szivattyú
o
mosóvíz szivattyú
A víztelenített iszap mennyisége 20 %-os szárazanyagtartalommal számolva: 0,85 m3/d, mely 1 db 1 m3-es homlokrakodóval
kerül
az
ideiglenes
iszaptározóba
átszállításra. •
Iszaptároló, fedett kialakításban Téglalap alakú, 16,70 x 12,00 m2 alapterületű terület, a víztelenített iszap tárolásához. Oldalfalak és tető könnyűszerkezetes kialakításban. A víztelenített iszap hat hónapos, ideiglenes tározásra kerül, a telep területén belül.
tározandó iszapmennyiség
153 m3
szükséges felület
200 m2
tározási magasság
80 cm
Megjegyezni kívánjuk, hogy •
a gépészeti berendezéseknél konkrét gyártmányt, típust nem tüntettünk fel
218
•
a foszfortalanítás számításának ismertetése során megadtuk
a
biológiai
vegyszeradagolással
foszfortalanítással
eltávolításra
kerülő
és
foszfor-
mennyiségeket
219
6.1.2 Output indikátorok
Az output indikátorokat táblázatos formában tüntetjük fel, összhangban a 4.4.2. pontban ismertetettekkel 25sz. . táblázat: Output indikátorok Létesítmény Szennyvízelvezetés
Szennyvíztisztítás
Az indikátor megnevezése Házi bekötések Gyűjtő új (grav. - DN 300 alatt) Gyűjtő új (nyomott – DN 160 alatt) Gyűjtő rekonstrukció (grav. – DN 300 alatt) Gyűjtő rekonstrukció (nyomott – DN 160 alatt) Főgyűjtő új (grav. – DN 300 felett) Főgyűjtő új (nyomott – DN 160 felett) Főgyűjtő rekonstrukció (grav. – DN 300 felett) Főgyűjtő rekonstrukció (nyomott – DN 160 felett) Körzeti átemelő Házi átemelő Burkolat Támfal Szállító eszközök és berendezések Csatornatisztító jármű Elsőfokú tisztítás felújítása Elsőfokú tisztítás építése Másodfokú tisztítás felújítása Másodfokú tisztítás építése Harmadfokú
db m
Kiindulási érték 0 0
m
0
m
0
0
m
0
0
m
0
0
m
0
0
m
0
0
m
0
0
db db m2 m2 db
0 0 0
Mértékegység
Dátum
Célérték
Dátum
2009 2009
1.331 21.383
2.012 2012
2009
2.300
2012
2009
11 0
2012
2009
380
2012
2009
380
2012
db m3/nap
0
m3/nap m3/nap
0
m3/nap m3/nap
0
220
Létesítmény
Az indikátor megnevezése tisztítás felújítása Harmadfokú tisztítás építése Tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezeték DN 160 alatt Iszapsűrítés (felújítás) Iszapsűrítés (építés) Iszapstabilizáció (felújítás) Iszapstabilizáció (építés) Iszapvíztelenítés (felújítás) Iszapvíztelenítés (építés) Iszapvíztelenítés gépészeti berendezés Víztelenített iszap kezelése (felújítás) Víztelenített iszap kezelése (építés) Egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés Egyedi zárt szennyvíztároló Települési folyékony hulladék fogadó műtárgy
Mértékegység
Kiindulási érték
m3/nap fm
0
m3/nap
0
m3/nap
Dátum
Célérték
Dátum
2009
380
2012
2009
1975
2012
2009
16,8
2012
m3/nap
0
m3/nap
0
m3/nap
0
m3/nap
0
2009
5,6
2012
m3/nap
0
2009
5,6
2012
t/év
0
t/év
0
2009
310,0
2012
m3/nap
0
0
m3/nap
0
0
m3/nap
0
db
0
2009
1
2012
221
Létesítmény
Az indikátor megnevezése Épületek Kiegészítő berendezések és eszközök Projekt használatba vételéhez, őrzéséhez szükséges beruházások Bekötő út Próbaüzem
Mértékegység
Kiindulási érték
Dátum
Célérték
Dátum
db db
0 0
2009 2009
2 1
2012 2012
db
0
2009
1
2012
m hónap
0 0
2009 2009
80 6
2012 2012
Megjegyzések: Az
output
indikátorok
illeszkednek
a
4.2.2.
pontban
szereplő
eredményindikátorokhoz. Az eredménymutatókat a 2. fordulós pályázati adatlap szerint állítottuk össze. A kiinduló érték a 2009. évi érték. A célérték időpontja pedig 2012. Az output mutatók a 6.1. pontban bemutatott műszaki változatra vonatkoznak, mely szennyvízelvezetés vonatkozásában nem tartalmaz kis házi átemelőket.
6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései
A meglévő és megépülő létesítmények helyének a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyainak bemutatása. A projekt megvalósítása során nincs szükség ingatlanszerzésre. A tervezett települési csatornahálózat közterületre került előirányzásra, a szennyvíztisztító telep területe az önkormányzat tulajdonában van. Szolgalmi jog alapítás és területvétel nem szükséges. A
projektberuházás
során
létrehozott
vagyontárgyak
a
projekt
kedvezményezettje, Tompa Város Önkormányzata tulajdonába kerülnek. A 1083/2006. EK Tanácsi rendelet alapján a létrehozott teljesítményeket, vagyontárgyakat a beruházást követő öt éven belül elidegeníteni tilos, 222
továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást öt évig fenn kell tartani!
6.2.2 Működtetés, üzemeltetés
A
rendszer
üzemeltetője
közbeszerzési
eljáráson
kerül
kiválasztásra. Az eljárás úgy kerül időben ütemezésre, hogy a beruházás megkezdése előtt ismert legyen az üzemeltető személye. Ebben az esetben ugyanis az üzemeltető is végig tudja kísérni a beruházás folyamatát, biztosítva azt a feltételt, hogy a kivitelezés az üzemeltetői elvárásokkal összhangban kerüljön megvalósításra. Valószínűsíthető, hogy az ivóvízhálózatot üzemeltető HALASVÍZ Kft eséllyel indul majd az üzemeltetésre kiírt pályázaton, mert az ivóvíz- és a szennyvízhálózat
együttes
üzemeltetése
több
előnnyel
is
jár,
műszaki és gazdasági szempontból is. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal, a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a költség-haszon elemzés szerinti üzemeltetésre. A leendő üzemeltetővel a szerződést a CBA-ban meghatározott pénzügyi- és finanszírozási feltételeknek megfelelően kell megkötni. A
közszolgáltatási
díj
képzésére,
mértékére
vonatkozó
előírások
meghatározásánál az Önkormányzat köteles a projekt CBA-ját alkalmazni.
223
6.3 A projekt hatásai
6.3.1 A projekt jelentős hatásai
A talajvíz és a talaj szennyezettségének csökkentése A tervezett csatornázás számottevően javítja a talaj és a talajvíz minőségét. Csökken a talajba, talajvízbe kerülő szennyezőanyag kibocsátás. A
talaj-
és
vízszennyezettséggel
összefüggő
megbetegedések
csökkenése A talajvíz bakteriológiai szennyezésének megszűnése várható. A talajvíz és a talaj minőségének javulása következtében csökken a közegészségügyi kockázat, a fertőzésveszély is.
A tájhasználat, tájkép kedvező változása A
talajvíz
és
a
területhasználatok
talaj
minőségének
lehetőségei
javulnak
javulása Jelenleg
következtében a
helyi
a
szennyvíz-
elhelyezés a tájhasználatot esetenként korlátozza. A zavarás a korszerű szennyvízelvezetéssel és szennyvíz-tisztítással megszűnik.
A térség vonzereje, lakosságmegtartó képessége nő A
lakosság
visszaszorulása
életminősége miatt,
javul
részben
a
részben korszerű
a
környezet-szennyezés
infrastruktúra
kiépülése
következtében. Az infrastrukturális szolgáltatások fejlődésével, a javuló életminőséggel nő a települése népesség megtartó ereje.
224
Foglalkoztatási hatás A közvetlen foglalkoztatási hatások a következők: •
Az
építési
időszakban
betonmunkák)
elsősorban
mintegy
20-30
fő
mélyépítési alacsonyan
munkák képzett
(föld-és munkaerő
foglalkoztatására lesz lehetőség, mint a leendő fővállalkozói helyi munkavállalók •
Az
üzemeltetés
során
pedig
a
létesítendő
csatornahálózat
és
szennyvíztelep üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges 4 fő részére nyílik foglalkoztatási lehetőség. A megélénkülő vállalkozási kedv, fellendülő gazdaság miatt felvett új foglalkoztatottak száma várhatóan többszöröse lesz a közvetlen foglalkoztatottak számának.
A gazdasági fejlődés feltételei javulnak Számottevőek a projekt közvetett, kumulatív gazdasági, társadalmi hatásai. A
régióba
a
megfelelő
EU
-
konform
vízgazdálkodási,
vízvédelmi
infrastruktúra kiépülése következtében növelhetők a hazai és külföldi befektetések, a térségben lévő munkanélküliség mértéke csökkenthető. Pozitív környezeti hatás, hogy a nem csatornázott területeken is megszűnik a talaj és a talajvíz szennyezése. A tervezett csatornázás számottevően javítja a talaj és a talajvíz minőségét, hiszen csökken a talajba, talajvízbe kerülő szennyezőanyag-kibocsátás. A
szennyvízcsatorna-hálózat
és
szennyvíztelep
megépítésének
pozitív
gazdasági hatásai várhatók, mivel az infrastruktúra fejlesztése kihat a települések fejlődésére és a vállalkozások számának növekedésére. A beruházás ideje alatt lehetőség nyílik a helyi munkavállalók, vállalkozók foglalkoztatására
is,
ami
a
helyi
munkaellátottságot
javítja,
a
munkanélküliséget csökkenti. Az építési időszakban elsősorban alacsonyan képzett
munkaerő
időszakban
pedig
foglalkoztatására az
új
van
létesítmények
lehetőség,
az
üzemeltetéséhez
üzemeltetési szükséges
létszámnövekedés. 225
Az önkormányzat számára a területén történő munkavégzés után fizetett iparűzési adó bevétel növekedést jelent. A fejlesztés hozzájárulhat az idegenforgalmi bevételek növekedéséhez is, hiszen elősegítheti a turisztikai kapacitás minőségi fejlesztését, az igényes fogadási feltételek javítását. Társadalmi hatását tekintve pozitív hatás a településen lévő ingatlanok komfortosabbá válása, ami az ingatlanok értékét is egyértelműen növeli, valamint a tájhasználat, tájkép kedvező változása, a területhasználati lehetőségek javulása. A beruházásnak köszönhetően a térség vonzereje is növekszik,
hiszen
a
gazdasági
fejlődés
feltételeinek
javulásával,
az
infrastrukturális szolgáltatások fejlesztésével, a javuló életminőséggel nő a települések népesség megtartó ereje. Közegészségügyi szempontból pozitív, hogy várhatóan csökkeni fog a talaj- és vízszennyezettséggel összefüggő megbetegedések száma, hiszen a talajvíz bakteriológiai szennyezése megszűnik, csökken a közegészségügyi kockázat
és
a
fertőzésveszély.
A
fejlesztéssel
az
érintett
lakosság
egészségügyi biztonsága, életminősége javul, a lakossági panaszok száma pedig várhatóan csökken. A kedvezőtlen pénzben nem számszerűsíthető externális hatások A kedvezőtlen környezeti hatások az építési időszakban. A tervezett beruházással kapcsolatban két alapvető tevékenység fog megjelenni: •
a műtárgyak felépítéshez szüksége földmunkák, betonozás,
•
a technológiai berendezések szerelése
226
A fenti tevékenységek előreláthatóan nem okoznak számottevő hatást sem a talajra,
sem a
állapotára, nem terhelik
talajvíz
a
természetes
élőhelyeket, az élővilágot, az épített környezetet, mivel jórészt zavart, mesterségesen kialakított környezetben történik. A tereprendezés során a jelenlegi ökológiai viszonyokban lényeges változás nem következik be. A tervezett rendszer építési munkálatai a tájra, mint látképre időszakosan kedvezőtlen
hatással
vannak,
terhelő
jellegűek,
mely
a
munkálatok
befejeztével megszűnnek. Az építkezés során a munkagépek mozgása és a földhányások jelenléte okozta kiporzás, valamint a munkagépek gázemissziója okozhat változást a imissziós
levegő
állapotában.
szállítójárművek kipufogógázával
mozgása gáznemű
A
földmunka,
porterhelést
a
okoz,
szennyezőanyagok
munkagépek, a
jutnak
a
gépjárművek a
levegőbe.
A
kipufogógáz kibocsátás az építési munkálatok idejére korlátozódik, a telepítés
helyétől
lecsökken.
E
távolabb
kibocsátások
nem
hat,
viszonylag
a
transzmisszióval
kis
kiterjedésűek,
jelentősen és
időben
korlátozottak, hatásuk időszakosan terhelő. A csatornahálózat, szennyvíztelep megépítése a levegő elviselhető mértékű minőség romlását okozza. A hatás időleges, az építési munkák befejezésével megszűnik. A negatív hatásokat az építési előírások betartásával, jól karbantartott munkagépek alkalmazásával, sebesség-korlátozással kell mérsékelni. Az építés
hatására
az
érintett
területen
és
közvetlen
környezetében
megnövekszik majd a teherforgalom, melynek légszennyező hatása az építkezés idejére korlátozódik. A terület főforgalmi útjain a jelenlegi terheléshez
képest
a
projekthez
kapcsolódó
tehergépjármű
forgalom
növekedés nem okoz számottevő légszennyezés növekedést. Az építési munkák idején a közvetlen környezetet érő zaj és rezgés hatások rövid idejű és terhelőnek minősíthetők, melyek a munkák befejezésével megszűnnek, így nem jelentenek elviselhetetlen terhelést a hatásterületre nézve.
227
A kedvezőtlen környezeti hatások az üzemelési időszakban A várható kedvezőtlen hatásokat a tervek szerint hatáscsökkentő műszakiszervezési megoldásokkal fogjuk minimalizálni. A talajvízszennyezés kizárására a tervezett csatornavezetékek anyaga és a betonműtárgyak kialakítása tökéletesen vízzáró lesz, A szag-emisszió (bűz) csökkentésére a szennyvízátemelőkbe telepített szivattyúk kapcsolódásának szabályozásával a szennyvíz tartózkodási idejét minimalizáljuk, biofiltert alkalmazunk. Összefoglalóan
megállapítható,
hogy
a
tervezett
fejlesztés
megvalósításának hatásai többségében a környezetre csak jelentéktelen negatív változást okoznak (lásd semleges és elviselhető minősítés). Ezzel szemben mind a környezeti, mind a gazdasági hasznok számottevőek.
6.3.2
A projekt környezeti fenntarthatósága
ÁTDOLGOZÁS ALATT ProjektProjekt Benyújtáskor fenntartás befejezéskor érvényes végén várható érték várható érték érték
Fenntarthatósági szempontok
2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését (I/N) 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során(I/N) 45. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) (t)
N
I
I
I
60
I
55
52
A környezeti fenntarthatóság erősítése érdekében az önkormányzat 2010. januárjától tervezi, hogy szennyvízkezelési tanácsadást biztosít a lakosság számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz- szennyvíz számlával együtt az üzemeltető folyamatosan tájékoztató anyagot küld a lakosságnak a helyes lakossági szennyvíz gyakorlatról, melyeket a kivitelezés lezárásáig folyamatosan
folytatni
fog.
A
kivitelezés
befejezésével,
a
szennyvíz 228
szolgáltatás megkezdése előtt tájékoztató kiadványt küld a lakosság számára, ahol a korábbi tanácsokat egészíti ki további környezetbarát üzemeltetési tippekkel, valamint lakossági fórumot is tart a helyes lakossági gyakorlatról. Ezeket a lépéseket is tartalmazó, Fenntarthatósági fő lépések a 2. fejezetben bemutatva. A Fenntarthatósági terv előkészítésének további lépései: A berendezések, felszerelések beszerzésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: •
A projekt megvalósítása során hosszú élettartamú felszereléseket, berendezést választunk.
•
A mennyiben lehetséges, újra használható terméket választunk.
•
Lehetőség szerint környezetbarát termékjellel rendelkező termékek kerülnek beszerzésre.
•
A felszerelések, berendezések beszerzésénél előnyt jelent, ha könnyebb szervizelhetőséggel,
hosszabb
garanciával
rendelkező,
valamint
energiatakarékosan üzemeltethető az eszköz. •
Előnyben részesül továbbá az a szállító, aki a tervezett berendezéseket közelebbről tudja biztosítani/szállítani.
A
szolgáltatások
beszerzéséhez
a
következő
szempontokat
vesszük
figyelembe: •
A zöld alapelvek feltüntetése az ajánlatokban, és lehetőség szerint ezek érvényesítése a kiválasztott szolgáltatók vonatkozásában. A zöld alapelvek a következők: o
Irodai
papírhasználat
(újrahasznosított
környezeti
alkotórész
a
hatásainak
papírban,
minimalizálása
fehérítetlen
papír,
kötelezı kétoldalas nyomtatás). o
Környezetközpontú irányítási rendszerrel (ISO 14001 / EMAS) való rendelkezés.
o
A lehető legközelebbi, helyi beszállítók alkalmazása.
A zöld iroda vonatkozásában már a jelenlegi, 1. fordulóban is a következő elveket betartjuk, melyeket a projekt megvalósítása során is alkalmazni fog az önkormányzat: •
Papír dokumentumokat csak szükség esetén és csak a szükséges terjedelemben
nyomtatunk.
A
szerkesztést
számítógépen
hajtjuk
végre. •
Újrahasznosított papírt alkalmazunk az irodai és nyomdai munkák során. 229
•
Nyomtatás esetén a hatékonyabb papírfelhasználás érdekében a kétoldalas
nyomtatást
alkalmazzuk,
környezetbarát
szerkesztési
elveket figyelembe vesszük. •
Az egyoldalas nyomtatványokat összegyűjtjük, és fax-előlapként vagy jegyzetként hasznosítjuk újra.
•
Az
utazásokat
a
minimumra
csökkentjük,
és
elektronikusan
megbeszélések
körülményei
kommunikálnak a projekttagok. A civil szervezetek bevonása: A
rendezvények,
környezettudatosságát
egyeztetések, biztosítjuk,
melyeket
az
adott
szervezetek
képviselőivel is egyeztetünk: •
A meghívókat a meghívott tagok, média képviselői elektronikus úton kapják meg.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: A kivitelezővel szembeni elvárás lesz, hogy a munka során a folyamatait úgy szervezze, hogy annak gépigényét minimalizálja. Az önkormányzat működése során vállalja, hogy a személygépkocsi használatot csökkenti, valamint olyan rendszerekre pályázik, melyek jobb hatásfokú fűtést eredményeznek épületeiben.
230
6.3.3
Az esélyegyenlőségre tett vállalások
ÁTDOLGOZÁS ALATT
Benyújtáskor Projektfenntartás Projekt érvényes befejezéskor végén várható érték várható érték átlagos érték
A vállalható esélyegyenlőségi intézkedések 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N) 4. A szervezet közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart (I/N) 43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti; (I/N); érintett célcsoport(ok): roma, fogyatékos (teljes lakosság)
I
I
I
I
I
I
N
I
Az intézkedések között dőlt betűvel jelzettek a pályázó szervezetre vonatkoznak, a többi a fejlesztésre. A tervezett tevékenységeket a következőn módon valósítjuk meg Esélyegyenlőségi felelős alkalmazása: Egy fő munkavállaló munkakörének bővítése az esélyegyenlőségi feladatok ellátásával, amely magában foglalja a munkavállalók számára tartandó rendszeres képzést és tájékoztatást. Az esélyegyenlőségi felelősnek ahhoz, hogy az új munkakörét maradéktalanul el tudja látni, előzetes szakmai képzésen szükséges részt venni. Az ehhez szükséges támogatás (a képzés díja és a szükséges idő munkaidőn belüli biztosítása)
az
önkormányzat
megadja.
Az
esélyegyenlőségi
felelős
kijelölésére már az 1. forduló alatt sor került, a feladat bekerült a munkaköri leírásába, és ezt a munkakört a 2. forduló során is ellátja. Esélyegyenlőségi képzés: Az önkormányzatbiztosítja a lakosságnak, mint célközönségnek az esélyegyenlőségi felelős, mint szakember által tartott esélyegyenlőségi képzésen való részvétel feltételeit. Az esélyegyenlőségi felelős köteles a képzés keretében megismert információkat a lakosság részére
átadni
tájékoztatás
keretében.
Az
1.
forduló
során
évi
1
esélyegyenlőségi képzésen vesznek részt az önkormányzat projektbe bevont munkatársai (az előkészítési szakasz PEJ-ében történt beszámoló alapján). Az önkormányzat célja, hogy a megvalósítás és a fenntartás során is évente 2 alkalommal történjen meg különböző rendezvényeken. 231
Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti: Az érintett célcsoportok: romák és a fogyatékosok. A településen megvalósuló beruházás eredményeiről és annak a lakosságot érintő hatásairól folyamatos tájékoztatást kapnak a lakosok a megjelenő napilapokban, a város honlapján, szórólapokon, kiadványokon, lakossági fórumokon. Mivel a lakosság jelentős százaléka roma, és a számos fogyatékos is él a településen, biztosítjuk, hogy a projekt
eredményeiről
folyamatos
tájékoztatást
kapjanak.
A
rákötési
hajlandóság esélyegyenlőségi vonatkozású motiválásával valósítjuk meg a kiemelt hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatását.
232
7
A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése
ÁTDOLGOZÁS ALATT
7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései
A pénzügyi elemzés módszere a diszkontált pénzáram (cash-flow) módszerre épül (DCF módszer). Csak a pénzáramokat vettük figyelembe: ténylegesen kifizetett kiadások és pénzben beérkezett bevételeket. Az elemzés a fejlesztési különbözet módszer alapján készült, a projekt és a projekt nélküli állapot bevételeinek és kiadásainak összevetésével. A pénzügyi elemzés célja: •
A beruházás és a saját (nemzeti) tőke megtérülésének vizsgálata
•
A maximális EU hozzájárulás mértékének meghatározása
•
A projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása
A projekt pénzügyi megtérülésének bemutatására a pénzügyi nettó jelenérték és a pénzügyi megtérülési ráta került kiszámításra (FNPV/C és FRR/C) (tartalék figyelembe vétele nélkül). Ezek a mutatók jelzik, hogy a nettó bevételekből a beruházás megtérül-e, függetlenül a finanszírozás formájától. Az EU támogatás feltétele: FNPV/C legyen negatív, és értelemszerűen FRR/C kisebb, mint a diszkontráta. A saját (nemzeti) tőke megtérülésének számítása (FNPV/K, FRR/K) során az EU támogatás nélküli beruházási összeget vettük figyelembe. Az amortizáció nem képezi a diszkontált cash-flow elemzés részét, így közvetlenül a pénzügyi elemzésben nem jelenik meg, csak közvetetten a díjakba történő beépítésén keresztül.
233
A
pénzügyi
elemzés
fontos
részét
képezte
a
háztartások
teherviselő
képességének a vizsgálata. A díj mértékét befolyásolja továbbá a projekt területén
megvalósítani
kívánt
díjpolitika,
amelynek
elemzése
szintén
megtörtént. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az ÁFA nem képezi a pénzügyi elemzés részét. Az EU támogatás mértékének - finanszírozási hiány – számítása az 1083/2006 EK rendelet 55. cikkelye alapján történt (tartalék figyelembe vétele nélkül). A
projekt
pénzügyi
fenntarthatóságának
vizsgálata
ellenőrzi,
hogy
a
kumulált cash-flow a projekt teljes referencia-időszaka alatt pozitív. Beruházási költségek,
pénzügyi
költségkiadások,
és
(EU
és
pótlási
hazai)
hozzájárulások,
költségek
kerültek
bevételek,
figyelembe
üzemelési vételre.
A
maradványérték nem része ennek a vizsgálatnak. A projekt elemzés során változatlan áron (a kiinduló évhez rögzített ár) számoltunk, figyelembe véve azonban az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásait is. A pénzügyi elemzésben alkalmazott reál diszkontráta 5,0 %. Az elemzés során alkalmazott referencia-időszak 30 év, (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Közgazdasági költség-haszon elemzés keretében a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozó társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata történt. A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései: •
a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása
•
a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározása
•
közgazdasági megtérülési mutatók számítása
A közgazdasági elemzésben alkalmazott diszkontráta 5,5 %. Az érzékenységi vizsgálat a projekt kritikus változóinak meghatározását célozza. Azok a változók kritikusak, amelyeknél a változó +/-1 %-os változása az NPV +/- 1 %-os változását okozza. Az érzékenységi vizsgálathoz kapcsolódóan a kritikus változók „átváltási” (küszöb) értékei és meghatározásra kerültek, amelyek jelzik, hogy az adott változónak mekkora százalékkal kellene változnia,
234
hogy az NPV zéró legyen. Az érzékenységi vizsgálatot kiegészítette a megtérülési mutatókra vonatkozó kockázatelemzés.
7.2 Pénzügyi elemzés 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése
A pénzügyi költségek becslése a műszaki megvalósíthatósági terveken, a megvalósíthatósági csatornázás
tanulmány
költségbecslésein
(beruházási
költség
és
fenntartási költsége, tisztítási költségek), valamint a becsült
keresleti előrejelzéseken (szennyvízmennyiség)
alapszik. A pénzügyi költségek
becslése 2011. évi reáláron történt. Az egyes években szereplő költség és bevételi adatok tehát már tükrözik a reálár változásokat, de nem tartalmazzák az infláció okozta várható áremelkedést.
7.2.1.1 Beruházási költségek becslése
A fejlesztés nettó összköltsége 1.429.175 eFt. A fejlesztést vissza nem igényelhető ÁFA nem terheli. Az előre nem látható műszaki munkálatok költségének fedezésére 61.000 eFt tartalék beállítására került sor. Tartalékkal a teljes fejlesztési költség 1.490.175 eFt (7.2.1.1-1. sz. táblázat). A projekt nettó beruházási
költségeiből
az
építés,
illetve
a
gép,
berendezés
részletes
kalkulációját az 5.4.2.1-1. – 5.4.2.1-2. sz. táblázatok tartalmazzák. 7.2.1.1-1. sz. táblázat: Projekt beruházási költségei Megnevezés
2011
2012
Részarány
Összesen
8 400
0
8 400
0,56%
0
0
0
0,00%
8 400
0
8 400
0,56%
768 634
332 008
1 100 642
73,86%
640 474
274 489
914 963
61,40%
2.2 Szennyvíkezelés
98 110
42 047
140 157
9,41%
2.3 Iszapkezelés
15 050
6 450
21 500
1,44%
9 022
0,61%
1. Földvásárlás, területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna
2.4 Próbaüzem
9 022
2.5 Tervezés
15 000
3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna
15 000
1,01%
0
216 533
216 533
14,53%
0
5,86%
87 250
87 250
gép, berendezés
75 150
75 150
5,04%
irányítástechnika
12 100
12 100
0,81%
110 883
110 883
7,44%
109 403
109 403
7,34%
3.2 Szennyvízkezelés
0 gép, berendezés
235
irányítástechnika
1 480
1 480
0,10%
18 400
18 400
1,23%
gép, berendezés
17 900
17 900
1,20%
irányítástechnika
500
500
0,03%
3.3 Iszapkezelés
0
0
0
0
0,00%
777 034
548 541
1 325 575
88,95%
12 000
0,81%
4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség 6. Közbeszerzés költsége
12 000
7. Mérnök költsége
28 500
17 900
46 400
3,11%
4 000
2 200
6 200
0,42%
10. Projekt menedzsment
24 200
14 800
39 000
2,62%
- általános PM feladatok
20 200
11 800
32 000
2,15%
4 000
3 000
7 000
0,47%
845 734
583 441
1 429 175
95,91%
0
61 000
61 000
4,09%
845 734
644 441
1 490 175
100,00%
8. Nyilvánosság biztosításának költsége
- könyvvizsgálat 11. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék* 12. Nettó beruházási összköltség 13. ÁFA 14.Bruttó beruházási összköltség
211 434
161 110
372 544
1 057 168
805 551
1 862 719
845 734
583 441
1 429 175
Nettó beruházási költségből - elszámolható - nem elszámolható
0
0
Tartalékból - elszámolható - nem elszámolható
0 0
61 000 0
61 000 0
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Beruh ktg” munkalap * Tartalék csak az 1. és a 2. tételre lett számolva, 5,5 %-os mértékben (1.109.042 eFt x 0,055= 61.000 eFt)
A beruházási költségek változására vonatkozó kockázatelemzés a 7.4.2 sz. fejezetben található.
7.2.1.2 Működési költségek becslése
Üzemeltetés és karbantartás költsége Az üzemelési költségeket felosztottuk változó és fix költségre. o
Anyagköltség: évi 1,0 %-os reálnövekedés
o
Energiaköltség: évi 1,0 %-os reálnövekedés
o
Egyéb anyagköltség: évi 1,0 %-os reálnövekedés
o
Munkabér: évi 2 %-os reálnövekedés
o
Karbantartás: nincs reálemelkedés
o
Egyéb tételek: nincs reálemelkedés
A reálnövekedés tervezését az indokolja, hogy a költségek növekedése, a bérköltségek kivitelével, gyakorlatilag független az üzemeltetőtől, hiszen mind az energiaárakat, mind az anyagárakat a világpiaci ármozgások befolyásolják. Az 236
utóbbi évek tapasztalata, hogy ezen költségtényezők esetében az árak az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A karbantartási költségeket a üzemeltető már kézben tudja tartani, így ott feltételeztük, hogy csak az infláció mértékével növekednek a költségek Tekintettel arra, hogy előre nem lehet pontosan megbecsülni, különösen a jelen világgazdasági helyzetben, hogyan fognak a költségek alakulni, a díjakat értelemszerűen mindig az aktuális költség-emelkedéshez kell majd igazítani. A próbaüzem tapasztalati adataira építve javasolt a költségek újbóli áttekintése, és a tervezett díjak hozzáigazítása a felülvizsgált költségekhez. A CBA elemzésben lévő díjak a jelenlegi helyzetből és előrejelzésekből levont következtetéseket tükrözik, amelyek 2012-ben, amikor az üzemelés megkezdődik, már nem feltétlenül lesznek érvényesek, így mindenképpen javasolt 2012-ben a CBA ismételt elkészítése a tényleges díjak megállapítása céljából. Az üzemeltetés és karbantartás költségeinek meghatározása az alábbi fajlagos költségekből kiindulva történt (7.2.1.2-1. sz. táblázat) 7.2.1.2-1. sz. táblázat: A fajlagos költségek bemutatása projekt esetén Változó ktg Csatorna Telep -
fajlagos fajlagos fajlagos fajlagos
villamosenergia egyéb energia anyagköltség egyéb költség
Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3
21,7
53,5
Fix ktg - munkabér - járulék - összesen
eFt/év eFt/év eFt/év
4092 1228 5320
4092 1228 5320
Karbantartás
eFt/év
5017
1650
9,54 12,8
Egyéb eFt/év 2750 7305 Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „A változat alapadatok” munkalap
A fajlagos költségek számításának részletezését az 5.4.2 fejezet tartalmazza. Az éves üzemeltetési és karbantartás költségeket évenkénti bontásban, reáláron a 7.2.1.1-2. sz. táblázat mutatja. 7.2.1.1-2. sz. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási költségek projekttel, projekt nélkül és fejlesztési különbözet Fejlesztéssel Csatornahálózat, projekt
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
237
Csatorna, fajlagos üzemktg. - fajlagos villamos energia Változó ktg össz Fix költség - személyi jellegű kiadás - bérjellegű - járulék - karbantartás Fix költség összesen Új csatornahálózat ktg-e Szennyvíztisztítás és iszapkezelés Fajlagos változó ktg - fajlagos villamos energia - fajlagos egyéb energia - fajlagos anyagköltség - fajlagos egyéb költség Fajlagos változó összesen Változó ktg összesen - villamos energia - egyéb energia - anyagköltség - egyéb anyagköltség Összesen Fix költség - Személyi - bérjellegű, - járulék - karbantartás - egyéb ktg Fix ktg összesen Szennyvíztelep összesen Összes változó költség Összes fix költség Üzemi és vállalati általános Vízterhelési díj Össz. üzem. és fenn. ktg Fejlesztés nélkül Összes változó költség Összes fix költség Üzemi és vállalati általános Vízterhelési díj Össz. üzem. és fenn. ktg
Ft/m3 mFt
21,7 0,0
21,9 2,3
22,1 2,6
22,3 2,7
22,5 2,8
22,8 2,9
23,0 3,0
24,9 3,4
28,9 3,9
mFt mFt mFt mFt
0,0
4,1 3,1 0,9
5,5 4,3 1,3 1,0
5,6 4,3 1,3 2,0
5,8 4,4 1,3 3,0
5,9 4,5 1,4 4,0
6,0 4,6 1,4 5,0
7,0 5,4 1,6 5,0
9,4 7,3 2,2 5,0
0,0
4,1
6,5
7,7
8,8
9,9
11,0
12,0
14,5
0,0
6,3
9,2
10,4
11,6
12,8
14,0
15,4
18,4
Ft/m3
53,5
54,1
54,6
55,2
55,7
56,3
56,8
61,5
71,4
Ft/m3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Ft/m3
9,5
9,6
9,7
9,8
9,9
10,0
10,1
11,0
12,7
Ft/m3
12,8
13,0
13,1
13,2
13,4
13,5
13,6
14,8
17,1
Ft/m3
75,9
76,7
77,4
78,2
79,0
79,8
80,6
87,3
101,3
mFt mFt mFt
0,0 0,0 0,0
6,2 0,0 1,1
6,5 0,0 1,2
6,7 0,0 1,2
6,9 0,0 1,2
7,2 0,0 1,3
7,4 0,0 1,3
8,3 0,0 1,5
9,7 0,0 1,7
mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt
0,0 0,0
1,5 8,9
1,6 9,3
1,6 9,6
1,7 9,9
1,7 10,2
1,8 10,5
2,0 11,8
2,3 13,7
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
2,8 2,1 0,7 0,0 3,7 6,5
5,7 4,3 1,5 0,3 7,3 13,4
5,9 4,3 1,5 0,7 7,3 13,8
6,0 4,4 1,6 1,0 7,3 14,3
6,1 4,5 1,6 1,3 7,3 14,7
6,2 4,6 1,6 1,7 7,3 15,2
7,3 5,4 1,9 1,7 7,3 16,2
9,8 7,3 2,5 1,7 7,3 18,8
mFt
0,0
15,3
22,6
23,4
24,1
24,9
25,6
28,1
32,5
mFt mFt
0,0 0,0
11,1 10,5
11,9 19,9
12,3 21,5
12,7 23,0
13,1 24,6
13,5 26,2
15,2 28,3
17,7 33,2
mFt mFt
0,0 0,0
2,2 1,0
3,2 1,0
3,4 1,1
3,6 1,1
3,8 1,1
4,0 1,2
4,3 1,2
5,1 1,2
mFt
0,0
24,8
36,0
38,2
40,4
42,6
44,8
49,1
57,2
mFt mFt
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
mFt mFt
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
mFt
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
238
Üzemelési költségnövekmény
mFt
0,00
24,79
36,04
38,21
40,39
42,58
44,78
49,08
57,22
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Üzemktg” munkalap
Pótlási költségek A pótlási költségek számítását az a 7.2.1.1-3. sz. táblázat. és a 7.2.1.1-4. sz. táblázat összegzi. Szennyvízelvezetés 7.2.1.1-3. sz. táblázat: Pótlási költségek (2011. évi áron)
33000 9100 2000 12000 19050
8
12100
3
Élettartam
Szennyvízelvezetés
o szivattyúk cseréje o szerelvények cseréje o biofilter o kis átemelők o villamos berendezések pótlása, cseréje irányítástechnikai rendszerének, rendszerelemeinek fejlesztése, cseréje Pótlási költségek árszinten, nettó
10 15 10 8 8
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt 2 1 2 3 3
összesen,
2011-es
Egyszeri pótlási költség, eFt
87 250
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „Beruh ktg” munkalap.
Szennyvízkezelés 7.2.1.1-4. sz. táblázat: Pótlási költségek (2011. évi áron)
gépi rács uszadékfogó
15
6500
Pótlások száma a referenciaidőszak alatt 1
légbevivő elemek légellátó rendszer biológiai tisztítóműtárgy légbevivő elemek kiemelő szerkezetek keverők légellátó vezetékek, szerelvények utóülepítők Dortmundi
5 15
600 1200
5 1
5 15 15 15 20
3000 8000 8000 4000 20000
5 1 1 1 1
10
5000
2
15 10
4000 1000
1 2
Szennyvíz- és iszapkezelés
o o
o
o o
o
tisztított szennyvíz átemelő szivattyúk, szerelvények iszapsiló keverő szivattyú szippantott szennyvíz fogadó, tároló
Élettartam
Egyszeri pótlási költség, eFt
239
keverő szivattyú
15 10
3000 500
1 2
légfúvók, biológia légfúvó, uszadékfogó légfúvó, mamut recirkulációs iszapvíztelenítés vegyszeradagolás és -tárolás o homlokrakodó o villamos berendezések o egyéb gép, berendezés Gép, berendezés összesen
10 10 10 15 10 20 8 20
9000 1500 1500 12000 2500 8500 11000 16503 127303
2 2 2 1 2 1 3 1
8
1980 1980 129283
3
o
technológiai épület
o mérés, irányítástechnika Irányítástechnika összesen Mindösszesen
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls., „Beruh ktg” munkalap.
7.2.1.3 Maradványérték becslése
A maradványértéket a referencia-időszak végén kalkulált könyv szerint értéken adjuk meg figyelembe
véve
az eszközök élettartamát, illetve
a gépek,
berendezések esetén a pótlás időpontját. (7.2.1.3-1. sz. táblázat). 7.2.1.3-1. sz. táblázat: Projekt maradványértéke Beruházási ktg, eFt
Maradványérték, eFt
1. Földvásárlás, 8 400
3 528
0
0
8 400
3 528
1 100 642
464 253
2.1 Csatorna
914 963
402 584
2.2 Szennyvíkezelés
140 157
61 669
21 500
9 460
9 022
0
15 000
0
216 533
56 358
0
0
területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés
2.3 Iszapkezelés 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés 4. Egyéb
1 325 575 542 928 Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap 5. Összesen
240
7.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése
A projekt pénzügyi költségeit a 7.2.1.4-1. sz. táblázat összegzi. 7.2.1.4-1.sz. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség (1+4-5) (eFt)
Jelenérték
2011
2012
1401392
845734
583441
691150
0
24794
36041
180551
0
0
871701
0
131902
2141191
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
0
0
0
0
0
38208
40388
42580
44785
49081
57218
0
0
0
0
3600
0
0
24794
36041
38208
40388
42580
48385
49081
57218
0
0
0
0
0
0
0
0
542928
845734
608235
36041
38208
40388
42580
48385
49081
-485709
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
7.2.1.4-1.sz. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése Jelenérték 1. Beruházási költség tartalékkal (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség (1+4-5) (eFt)
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
845
644
1459487
734
441
691150
0
24794
36041
38208
40388
42580
44785
49081
57218
180551
0
0
0
0
0
0
3600
0
0
871701
0
24794
36041
38208
40388
42580
48385
49081
57218
131902
0
0
0
0
0
0
0
0
542928
2199286
845734
669235
36041
38208
40388
42580
48385
49081
-485709
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése
Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990, évi LXXXVII. Törvény az
önkormányzati
tulajdonú
víziközműből
szolgáltatott
ivóvíz
és
241
szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés díját hatósági árnak jelöli ki, amelynek megállapítója a települési önkormányzat képviselő testülete. A díjpolitikában a jövőben is a „szennyező fizet” elv érvényesítését tartják szem előtt a projektben érintett Önkormányzat. A jövőbeli díjak tervezésének főbb szempontjai: •
a díjak biztosítsanak fedezetet az üzemelési költségekre, valamint a gépek,
technológiai
mértékben,
és
berendezések
fokozatosan
az
amortizációs
épületek,
költségére
építmények
teljes
amortizációs
költségére is („teljes költségmegtérülés elve”). •
biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága
•
a díjak vegyék figyelembe a lakosság fizetőképességét, a víz- és csatornadíjakra fordított havi kiadások lehetőleg ne haladják meg a háztartások havi kiadásainak 3,5 %-át.
•
a reáldíj emelés fokozatosan menjen végbe, hogy a lakosság fizetési terheit ne növekedjenek hirtelen nagy mértékben, ami a vízfogyasztás csökkenését váltaná ki.
A teljes költségmegtérülés elve, valamint a lakosság fizetőképessége közötti egyensúly megtalálása lesz az egyik fő feladata a díjpolitikának. Ennek érdekében a reálkeresetek alakulásának függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani. A tervezett díjakat használók szerinti díjkategóriánként – lakossági, intézményi– a 7.2.2. -1. sz. táblázat mutatja. A projektben résztvevő önkormányzat képviselő testületei hozzák meg az adott önkormányzat illetékességi területére vonatkozó árhatósági döntéseket. Az önkormányzat
a
közszolgáltató
kiválasztását,
a
közszolgáltatásokról
szóló
önkormányzati rendeletek előkészítését, a díjpolitika kialakítását és a díjképzési rendszer kidolgozását, összehangolását biztosítja. A
díjpolitikában
az
alábbi
elvekről
rendelkezik
a
projektben
résztvevő
Önkormányzat:
242
•
A projekttel létrehozott közszolgáltatás milyen alapvető díjmodellt követ. A díjmodell lényege, hogy önkormányzat milyen módon egységesíti, illetve hangolja össze a díjképzési rendszert.
•
Döntést hoz arról, hogy egy vagy kéttényezős a díj (egytényezős díj javasolt)
•
A díjpolitikán belül rendelkezés a díjalakulás kívánatos időbeni üteméről, illetve a díjkiegyenlítés eszközeiről.
•
Jogszabály
alapján
meghatározása,
adható
valamint
az
üzletpolitikai
kedvezmények
önkormányzati
forrásokból
körének
biztosítható
díjtámogatásokról való rendelkezés. •
Döntés a díjképzési rendszer főbb elveiről, ezen belül az egyes díjfedezeti kategóriák
tartalmáról,
az
önkormányzat
eszközhasznosítási
bevétel
(vagyonkezelési díj, bérleti díj, használati díj) meghatározásának elvéről, időbeni ütemezéséről, a pótlási, illetve felújítási koncepcióról, leolvasási és számlázási
politikáról
(havi,
vagy
éves
leolvasás,
előlegfizetés
elszámolással, nem fizetők kezelésének eljárási rendje, stb.). •
Döntés a díjképzés ellenőrzési rendszeréről, hogy milyen formában és milyen szervezet, milyen felhatalmazással gyakorolja az ellenőrzést.
243
A díjak javasolt képzése (a tervezet véglegesítése a szolgáltatóval történt szerződéskötéskor): Díj felépítése: A tulajdonos önkormányzati érdekek szükséges összhangjának megteremtése, érvényre
juttatása
érdekében,
valamint
annak
egyértelmű
és
direkt
ösztönzésére, hogy a fogyasztók szennyvízhálózati rákötése rövid időn belül elérje a maximumot, és a település minden olyan szükséges intézkedést megtegyen, amely következtében a költségek a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkennek, a Közgyűlés a települési tényleges önköltséghez igazodó egytényezős
csatornaszolgáltatási
csatornaszolgáltatási
díj
javasolt
díjrendszert díjszerkezeti
fog
alkalmazni.
felépítése
a
A
következő:
fogyasztástól függő díj Díjelemek: A csatorna-szolgáltatási díjfizetés alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában
pedig
kedvezménnyel
az
adott
csökkentett
helyen
fogyasztott
vízmennyiség,
(számlázott)
függetlenül
attól,
a
locsolási
hogy
annak
beszerzése honnan történik. A
szolgáltató
a csatornaszolgáltatással összefüggésben felmerült,
indokolt
működési költségeinek, továbbá a szükséges pótlások, felújítások, valamint a nyereség fedezetére díjat szed. Díjak meghatározása: A fogyasztástól függő díja az alábbi összetevőket tartalmazza: • Működési hányad •
Felújítási és pótlási hányad
•
Nyereség
A működési hányad javasolt meghatározása: A csatornaszolgáltatás működési költsége. A települési tényleges önköltségre épül,
kizárva
a
keresztfinanszírozást.
A
csatornaszolgáltatási
díjképzés
algoritmusaként a működési költségeket kategóriákba kell/lehet sorolni. A kategória kialakítását a 3. év után javasolt felülvizsgálni, hogy az akkor aktuális költségviszonyok milyen kategóriaváltoztatással érvényesülhetnek a legjobban. Az egyes kategóriákhoz tartozó díjak emelését évente az úgynevezett strukturált árindex-el javasolt meghatározni.
244
Előző évi működési díj kategóriánként (Ft/m3) x strukturált árindex = új működési díj(Ft/m3) A javasolt strukturált árindex (árképlet) a következő: I
=
B
a
B0
+
b
W W0
+
c
IT
ahol: a,b,c
=
a szolgáltatóval együttműködve meghatározandó konstansok
I
=
strukturált árindex, együtthatós formában,
B0, B
=
a bázis bér és a tervezett bér – terheivel együtt (Ft/év),
W0 , W
=
a bázis és a tervezett villamos-energia ár (Ft/kWh),
IT
=
a KSH szerinti hivatalos termelői árindex, együtthatós formában
(az
ipari
termelés
belföldi
értékesítésének árindexe), A strukturált árindex elemeit, illetve azok súlyait 3 évenként felül kell vizsgálni. Amennyiben a tárgyév gazdasági környezetében olyan, előre nem látott esemény, változás következik be, amelynek az árra gyakorolt hatása a fenti képlettel nem vehető figyelembe, úgy a tárgyévet követő esztendőben az ebből eredő költségeket is számításba kell venni. Felújítási és pótlási hányad: A szolgáltatóval kötendő szerződés keretében kell rendelkezni róla. Biztosítani kell azonban, hogy a szükséges pótlások és felújítások a díjbevételekből legyenek fedezhetők, és lehetőleg ne hitellel kelljen megvalósítani azt. A támogatott eszközök után amortizáció nem számolható el (lsd: Módszertani segédlet a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási
projektekhez
kialakításához. 5.2.1 pontját).
kapcsolódó
díjképzési
rendszer
Emiatt mindenképpen javasolt a felújítási és
pótlási hányad bevezetése, illetve megoldás lehet még, hogy a nem támogatott beruházási részre eső amortizációt használati díj fejében számolják el. A korlátozás miatt, hogy a támogatott eszközök után nem számolható el amortizáció, nincs mód arra, hogy a teljes amortizáció beépüljön a díjakba, ennek egyébként egyrészt a fizetőképesség is korlátot szab, másrészt a 245
támogatott rész (Kohéziós Alap + hazai támogatás) jelentős hányada is megtérülne, ami nem megengedett. Megtérülés csak a Kedvezményezett által befektetett részre vonatkozhat. Mindenképpen biztosítani kell azonban, hogy a gépek és berendezések pótlására a díjbevételekből teremtődjön meg a szükséges forrás, illetve az épületek felújításához is. Nyereség: A szolgáltatóval kötendő szerződés keretében kell rendelkezni róla. A tulajdonos Önkormányzat rendeleteiben az alábbi díjkategóriákra vonatkozóan fogja meghatározni a díjakat. • Lakossági díjak (lakosság részére) •
Közületi díjak (egyéb fogyasztók részére)
A tervezett díjakat településenként és használók szerinti díjkategóriánként – lakossági, közületi – a 7.2.2. -1. sz. táblázat mutatja.
7.2.2.1 A díjak meghatározása
A 2011. évi reáláron tervezett (azaz az inflációt nem tartalmazó) díjakat a 7.2.2.1-1. sz. táblázat foglalja össze. A táblázatban foglalt díjak azt a díjat jelentik, amely mellett az üzemelési költségek és a pótlások finanszírozása fedezhető (díjtömeg számítás) (a díjak nem a fenti képlet alapján kerültek egyelőre kiszámításra, mivel ahhoz döntést kell hozni a meghatározott konstans együtthatókról, illetve ismerni kellene az infláció mértékét). A tényleges (folyóáras) díjak meghatározásánál majd figyelembe kell venni az infláció várható mértékét is. A táblázatban szereplő díjak azt a díjszínvonalat jelentik, amely mellett – a feltételezett költségek figyelembe vételével – a projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható. A szolgáltató kiválasztása, és a vele kötött szerződés, valamint a végleges beruházási költségek, és a próbaüzemi költségek alapján a díjakat 2012-ben javasolt felülvizsgálni, és a tényleges költségekhez igazítani. 7.2.2.1-1. sz. táblázat: Díjak előrejelzése 2012 2013 2014 Lakossági 365,0 374,1 383,5 (Ft/m3) Intézményi 365,0 374,1 383,5 (Ft/m3) Szippantott 547,5 561,2 575,2 szennyvíz
2015
2016
2017
2025
2040
393,1
402,9
413,0
503,2
728,7
393,1
402,9
413,0
503,2
728,7
589,6
604,3
619,4
754,7 1093,1
246
átvételi díja, Ft/m3 Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Bevétel” munkalap
A díjak javasolt felépítését a 7.2.2-2. sz. táblázat tartalmazza. A működési hányadra mindenképpen fedezetet kell nyújtani a díjaknak, míg a többi tétel az üzemeltetővel
kötendő
megállapodás
része
lesz,
de
a
projekt
pénzügyi
fenntarthatóságát nem veszélyeztetheti. 7.2.2-2. sz. táblázat: Díjak tervezett összetétele, lakosság is közületi 2012
Díj tervezett összetétele
- Működési hányad - Pótlási és felújítási hányad - nyereség Összesen
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
Ft/m3
214
304
316
328
339
350
368
430
Ft/m3
140,1
54,5
51,4
48,8
46,9
45,5
117,0
276,8
Ft/m3
10,7
15,2
15,8
16,4
17,0
17,5
18,4
21,5
Ft/m3
365,0
374,1
383,5
393,1
402,9
413,0
503,2
728,7
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls, „ Bevétel” munkalap 7.2.2-3. sz. táblázat: Díjak tervezett összetétele, szippantott Díj tervezett összetétele
- Működési hányad - Pótlási és felújítási hányad - nyereség
2012 2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
Ft/m3
214,2
304,4
316,3
327,9
339,1
349,9
367,8
430,4
Ft/m3
322,6
241,6
243,1
245,3
248,3
252,0
368,5
641,2
Ft/m3
10,7
15,2
15,8
16,4
17,0
17,5
18,4
21,5
547,5
561,2
575,2
589,6
604,3
619,4
754,7
1 093,1
Összesen
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls, „ Bevétel” munkalap
A szükséges pótlások a tervezett pótlási és felújítási hányad, a használati díj, valamint a nyereség révén felhalmozott összegből finanszírozhatók (7.2.2-4. sz. táblázat). 7.2.2-4. sz. táblázat: Pótlások finanszírozása a díjakból, mFt Díj tervezett összetétele
Me
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
Pótlások fedezése Pótlási és felújítási hányad
mFt
0,0
17,8
8,4
7,9
7,6
7,2
7,0
16,8
38,3
Nyereség
mFt
0,0
1,2
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
2,4
2,8
Összesen
mFt
0,0
19,0
10,1
9,8
9,5
9,3
9,1
19,2
41,1
Pótlás
mFt
0
0
0
0
3,6
0
0
Egyenleg
mFt
10,1
9,8
9,5
9,3
5,5
19,2
41,1
0,0
19,0
247
Kumulált egyenleg
mFt
0
19,0
29,2
39,0
48,5
57,8
63,4
57,6
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 xls, „ Bevétel” munkalap
A tervezett díjak révén tehát a pótlások és felújítások finanszírozhatók, és a referencia időszak végére 229,3 millió Ft készpénz keletkezik, miközben a maradványérték 542,9 millió Ft, amelyek együttesen bőven elegendők a tevékenység folytatásához.
7.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability)
Az elemzéshez felhasznált statisztikai adatok: • A 3.2.2 pontban bemutatott KSH adatszolgáltatás (2007. év) alapján kalkulált személyi jövedelemalapot képező egy főre jutó jövedelem figyelembevételével kalkuláltunk várható nettó jövedelmet a háztartások vonatkozásában a 2009. évre (KSH, Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, Magyarországi térképek, SZJA (http://www.ksh.hu/maps/. •
A háztartáskategóriák jövedelmének kalkulációjához figyelembe vettük a KSH által kalkulált egy főre jutó éves jövedelmek (2007) adatait is http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/haztfogy/tablhf07_01_02a.ht ml. Ezen adatok szerint a legszegényebb háztartások éves munkajövedelme az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartásokénak 22 %-át tette ki. A társadalmi jövedelmek tekintetében az arány 58 %, míg az egyéb jövedelmek esetében 28 %. Az összes jövedelmet figyelembe véve az arány 38 %. Az elemzésben feltételeztük, hogy ezek az arányok a későbbiekben is fennmaradnak. A KSH adatai alapján 2007-ben az egy főre jutó társadalmi jövedelem 322.462 Ft volt (havi átlagban 26.872 Ft), míg az egyéb jövedelem 18 008
• •
Ft (havi átlagban 1.500 Ft). A háztartások jövedelmének kalkulációjánál figyelembe vettük a VÁTI TEIR személyi jövedelemre vonatkozó adatait is. A későbbi évekre vonatkozó jövedelmeket a 2011. évi várt jövedelem alapján becsültük meg a várható reálbérváltozás figyelembe vételével. A bérjellegű juttatások mellett figyelembe vettük az egyéb juttatásokat2 is: Tompa: munkajövedelem: 78.320 Ft/hó
társadalmi juttatás:58.581 Ft/hó
egyéb:
3.270 Ft/hó
2
Társadalmi jövedelem pl. nyugdíj, munkanélküli ellátás, családi pótlék, gyermek-ellátáshoz kapcsolódó egyéb juttatás, egyéb szociális jövedelem, járadék, egészségkárosodással összefüggő juttatás, segélyek, támogatások. Egyéb jövedelem pl. :kapott kamatok, osztalék, természetbeni juttatás, ingó és ingatlan vagyon hasznosítása.
248
229,3
•
A modellben vizsgáltuk az átlagos jövedelemmel rendelkező, valamint a legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartásokat.
•
Egy háztartásban élők átlagos száma, valamint egy háztartásra jutó ivóvíz és szennyvízmennyiség. Itt feltételeztük, hogy a vízfogyasztás egyenes arányban áll a háztartás rendelkezésére álló jövedelemmel.
•
Ivóvízdíjak
•
A lakástakarékpéztári befizetéseket
A fizetőképességi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 3,5 %-os irányadó mértéket sem az átlagos, sem a legszegényebb kategóriában nem fogja meghaladni a havi díjak és jövedelmek aránya. Amennyiben figyelembe vesszük a várható havi lakástakarék-pénztári befizetéseket is, akkor ez az arán pár évig magasabb lesz, de a Társuláshoz csatlakozók ezt vállalják/vállalták. A legalsó jövedelemkategóriába a háztartások 10-12 %-a tartozik (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a VÁTI TEIR adataiból erre lehet következtetni). Feltételezzük azonban, hogy a háztartásoknak az a 8 %-a (de legalább is döntő része), amely végül is nem fog rákötni a rendszerre várhatóan ebből a kategóriából fog kikerülni. Így valójában a legszegényebb háztartásoknak csak egy kisebb hányadát fogja érinteni a projekt által generált pénzügyi teher. Ezeknek a háztartásoknak a vízfogyasztása is alacsony, így amennyiben a nem fizetés esete lépne fel részükről, a kieső bevétel gyakorlatilag elhanyagolható lenne a szolgáltatás összbevételéhez képest. A legszegényebb háztartásokat az Önkormányzatok – a szolgáltató bevonásával – részletfizetési kedvezményekkel fogják segíteni, hogy fizetési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, ezzel is csökkentve a kinnlevőségek kockázatát. A reáljövedelmek remélhetőleg gyorsabban fognak emelkedni, mint a víz- és szennyvízdíjak, így a relatív pénzügyi teher fokozatosan egyre kisebb lesz minden kategóriában. Figyelembe véve azt, hogy a projekt elmaradása esetén a háztartásoknak előbbutóbb mindenképpen ki kellene építenie a műszakilag megfelelő zárt tárolókat, illetve gondoskodniuk kellene a szennyvíz szippantással történő elhelyezéséről, amelynek havi költsége (10.000-14.000 Ft) lényegesen magasabb volna, mint a csatornázás következtében fizetendő havi 5.000-7.000 Ft, a projekt jelentős megtakarítást jelent a háztartások számára.
249
A projekt meghiúsulása esetén a háztartások havi kiadásaik közel 10 %-át kellene fordítaniuk csak magára a szennyvízelhelyezésre. Ennek nyilvánvaló következménye volna, hogy továbbra is illegális módon próbálnák elhelyezni a háztartásokban keletkezett szennyvizet, ami állandó konfliktusforrást jelentene az Önkormányzat és a lakósság között. A fizetőképességi vizsgálat eredményét a 7.2.2.2-1.. táblázat mutatja. 7.2.2-1. sz. táblázat: Fizetőképességi vizsgálat eredménye, Tompa Átlagos háztartás Év
Havi víz és szennyvízdíj ÁFAval, Ft/hó
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040
1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 7 7 8 8 8
770 787 805 008 104 202 302 404 509 616 725 837 951 068 187 310 434 562 693 826 963 102 245 391 541 694 850 010 173 340
Havi lakossági befizetés, LTP, Ft
1 1 1 1 1 1 1 1
779 779 779 779 779 779 779 779
Legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartás
Háztartások havi átlagos jövedelme , reáláron, Ft
Háztartás jövedelmének aránya a havi fizetendő díjhoz
Havi víz és szennyvízdíj ÁFAval, Ft/hó
140671 143485 146354 149281 152267 155312 158419 161587 164819 168115 171477 174907 178405 181973 185613 189325 193111 196974 200913 204931 209030 213211 217475 221824 226261 230786 235402 240110 244912 249810
2,52% 2,49% 2,45% 4,55% 4,52% 4,49% 4,47% 4,45% 3,34% 3,34% 3,34% 3,34% 3,34% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,33% 3,34% 3,34% 3,34%
672 679 686 1 903 1 939 1 977 2 015 2 054 2 093 2 134 2 175 2 218 2 261 2 306 2 351 2 398 2 445 2 494 2 543 2 594 2 646 2 699 2 753 2 809 2 865 2 924 2 983 3 044 3 106 3 169
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216 „Fizetőképesség, legszegényebb” munkalap
xls,
Havi lakossági befizetés, LTP, Ft
1 1 1 1 1 1 1 1
779 779 779 779 779 779 779 779
Háztartások havi átlagos jövedelme , reáláron, Ft
Háztartás jövedelmének aránya a havi fizetendő díjhoz
52233 53278 54343 55430 56539 57669 58823 59999 61199 62423 63672 64945 66244 67569 68920 70299 71705 73139 74602 76094 77616 79168 80751 82366 84014 85694 87408 89156 90939 92758
4,69% 4,61% 4,54% 6,64% 6,58% 6,51% 6,45% 6,39% 3,42% 3,42% 3,42% 3,42% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,41% 3,42% 3,42%
„Fizetőképesség,
átlag”,
ill.
7.2.2.3 A pénzügyi bevételek összegzése
250
A projekt tervezett számlázott szennyvízmennyiségét a 7.2.2.3-1. sz. táblázat összegzi. A szennyvízmennyiség tervezésénél a 4.1.2 pontban bemutatott rákötési arány, valamint a rákötések várható felfutásából indultunk ki. 7.2.2.3-1. sz. táblázat: Szennyvízmennyiség tervezett alakulása, m3 Projekttel - lakossági intézményi
Me m3/é v m3/é v
2 011
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
2 025
2 040
102 200
2 017 105 850
0
86 140
91 250
94 900
98 550
111325
111325
0
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
3 750
3 750
0
98 640
103 750
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
107 400
111 050
114 700
118 350
123 825
123 825
0
12 500
11 250
10 000
8 750
7 500
6 250
6 250
6 250
0
4307
4563
4745
5110
5293
5566
5566
0
115447
119563
122145
4928 12472 8
127310
129893
135641
135641
2 011
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
2 017
2 025
2 040
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2 011
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
2 025
2 040
0
86 140
91 250
94 900
98 550
102 200
2 017 105 850
111 325
111 325
0
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
8 750
0
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
3 750
0
98 640
103 750
107 400
111 050
114 700
118 350
123 825
123 825
0
12 500
11 250
10 000
8 750
7 500
6 250
6 250
6 250
0
4 307 11544 7
4 563 11956 3
4 745
4 928 12472 8
5 110
5 293 12989 3
5 566
5 566
135 641
135 641
- egyéb gazdálkodó Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz
m3/é v m3/é v m3/é v
Összesen:
Projekt nélkül - lakossági intézményi
m3/é v m3/é v
- egyéb gazdálkodó Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz
m3/é v m3/é v m3/é v
Összesen:
Növekmény (fejlesztési különbözet) - lakossági intézményi
m3/é v m3/é v
- egyéb gazdálkodó Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen
m3/é v m3/é v m3/é v m3/é v
0
122145
127 310
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Szviz me” munkalap
A
7.2.2.3-2.
sz.
táblázat
a
tervezet
bevételeket
tartalmazza,
a
szennyvízmennyiség, valamint a 7.2.2.1-1. sz. táblázatban bemutatott díjak figyelembe vételével. A tervezett bevételek esetében feltételeztük, hogy azok be
251
is
folynak.
A
lehetséges
nem
fizetések
hatását
fenntarthatóság
és
az
érzékenységi vizsgálat keretében elemeztük. 7.2.2.3-2. sz. táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet), mFt Fejlesztéssel
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
Lakossági
mFt
0,0
31,4
34,1
36,4
38,7
41,2
43,7
56,0
81,1
Intézményi összesen Egyéb gazdasági egység
mFt
0,0
3,2
3,3
3,4
3,4
3,5
3,6
4,4
6,4
mFt
0,0
1,4
1,4
1,4
1,5
1,5
1,5
1,9
2,7
Szippantott szennyvíz
mFt
0,0
6,8
6,3
5,8
5,2
4,5
3,9
4,7
6,8
Díjbevétel összesen, projekt települések
mFt
0,0
42,8
45,1
46,9
48,8
50,7
52,7
67,0
97,1
mFt
0,0
1,0
1,0
1,1
1,1
1,1
1,2
1,2
1,2
mFt
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
mFt mFt
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
mFt
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
- lakosság
mFt
0,0
31,4
34,1
36,4
38,7
41,2
43,7
56,0
81,1
- intézmények
mFt
0,0
3,2
3,3
3,4
3,4
3,5
3,6
4,4
6,4
0,0
1,4
1,4
1,4
1,5
1,5
1,5
1,9
2,7
0,0
6,8
6,3
5,8
5,2
4,5
3,9
4,7
6,8
Vízterhelési díj Bevétel mindösszesen Fejlesztés nélkül Díjbevétel összesen, projekt települések Vízterhelési díj Bevétel mindösszesen Díjbevétel különbözet
- egyéb vállalkozások - szippantott Vízterhelési díj különbözet
mFt
0,0
1,0
1,0
1,1
1,1
1,1
1,2
1,2
1,2
Bevétel különbözet
mFt
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Bevétel” munkalap
A 7.2.2.3-3. sz. táblázat a nettó bevételeket viszonyítja az amortizációs költségekhez
7.2.2.3-3.sz. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek 2011 Fajlagos díj növekmény (Ft/m3) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) Fajlagos éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft/m3)
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
251,4
347,4
355,8
363,7
371,2
378,4
396,4
462,1
365,0
374,1
383,5
393,1
402,9
413,0
503,2
728,7
204,8
389,5
376,2
363,9
352,3
341,4
326,3
326,3
252
Díjbevétel – Üzemeltetési és karbantartási költség (mFt/év) Kumulált díjbevétel – Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mFt) Éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt/év) Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt)
0,0
19,0
10,1
9,8
9,5
9,3
9,1
19,2
41,1
0,0
19,0
29,2
39,0
48,5
57,8
67,0
176,9
628,5
0,0
20,2
40,4
40,4
40,4
40,4
40,4
40,4
40,4
0,0
20,2
60,6
101,0
141,4
181,8
222,2
545,5
1 151,7
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Üzemktg” munkalap
Megjegyzés a fenti táblázathoz: A tervezett díjak – a jelenlegi fizetőképesség korlát miatt – természetesen nem elegendőek
ahhoz,
megteremtsék
az
hogy
az
időarányos
építési részt
jellegű a
beruházások
referencia
időszak
pótlásához végére
is
(teljes
költségmegtérülés), de erre egyrészt nincs is mód, mivel a támogatott beruházási részre nem lehet amortizációt elszámolni, másrészt nincs is szükség. A referencia-időszak 30 év, de ez magában foglalja a beruházási időszakot is, így a jelen projekt esetében valójában csak 28 év üzemeltetést veszünk figyelembe, míg a hosszú élettartamú eszközök élettartama 50 év az aktiválástól számítva, azaz a beruházás befejezése után 50 év az üzemeltetés ideje. A referenciaidőszak befejezésétől számítva még legalább 22 évig üzemelhet a rendszer, amely
idő
alatt
elegendő
forrást
lehet
felhalmozni
a
telep
cseréjéhez/korszerűsítéséhez. 50 év múlva ugyanis csak a telep cseréje/korszerűsítése következtében lép fel majd jelentősebb beruházási költség (ehhez kell majd forrást találni), hiszen a teljes csatornahálózatot nem kell 50 év múlva egyszerre kicserélni, hanem az elöregedett csövek cseréje/rekonstrukciója fokozatosan történhet, várhatóan egy 10-15 éves időtartam alatt, amely évente 100-150 millió Ft-os kiadást fog jelenteni (2011. évi áron)
7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói
A projekt megtérülésének bemutatására a nettó jelenérték (FNPV/C), a pénzügyi megtérülési ráta (FNPV/C) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. A tervezett beruházási és működési költségek, valamint a működésből származó
253
bevételek figyelembe vételével a projekt megtérülése támogatás nélkül nem biztosítható. (7.2.3-1. sz. táblázat).
7.2.3-1. sz. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség , mFt 2. Pénzügyi működési költség, mFt 3. Kiadási pénzáram 1+2, mFt 4. Pénzügyi bevétel, mFt 5. Bevételi pénzáram, mFt 6. Pénzügyi maradványérték, mFt 7. Nettó összes pénzügyi pénzáram 5+6-3, mFt Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
845,7
583,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
24,8
36,0
38,2
40,4
42,6
48,4
49,1
57,2
845,7
608,2
36,0
38,2
40,4
42,6
48,4
49,1
57,2
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
542,9
-845,7
-564,4
10,1
9,8
9,5
9,3
5,5
19,2
584,0
FNPV/beruházás: FNPV(C)
-1 176,6
FRR/beruházás
mFt
-2,27%
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
A saját nemzeti tőke megtérülésének a bemutatására a nettó jelenérték (FNPV/K), a pénzügyi megtérülési ráta (FNPV/K) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. Ezen mutatók számítása figyelembe veszi az EU támogatás mértékét, illetve a hitelfelvétellel járó kiadásokat (7.2.3-2. sz. táblázat).
7.2.3-2. sz. táblázat: A befektetett hazai tőke megtérülési mutatói Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2025
2040
1. Pénzügyi működési költség, kivéve (2) , mFt 2. Pénzügyi pótlási költség, mFt
0,0
24,8
36,0
38,2
40,4
42,6
44,8
49,1
57,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3,6
0,0
0,0
0,0
3.Hiteltörlesztés, mFt
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
4.Hitelkamat, mFt 5.Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás, mFt 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) , mFt 7.Pénzügyi bevétel, mFt 8. Pénzügyi maradványérték, mFt 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+7-6) , mFt
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
242,2
167,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
242,2
242,2
191,9
36,0
38,2
40,4
42,6
48,4
49,1
57,2
242,2
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
542,9
0,0
-242,2
-148,0
10,1
9,8
9,5
9,3
5,5
19,2
584,0
-242,2
254
Megnevezés Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2025
FNPV/tőke: FNPV(K)
-176,5 mFt
FRR/tőke, FRR/K
2,49%
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása
A támogatási jogosultság vizsgálata Az EU CBA Útmutató szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra pénzügyi és gazdasági szempontból, ha - az ENPV pozitív, és - az FNPV/C negatív. Az ENPV, mint az a 7.3.3. fejezetben látható, pozitív, míg az FNPV/C a 7.2.3 fejezet
alapján
negatív,
így
2040
a
projekt
eleget
tesz
a
támogathatósági
feltételeknek. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A megítélhető támogatási összeg számítását a 7.2.4-1. sz. táblázat tartalmazza. 7.2.4-1. táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés
%
Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)
Ft 1 401 392
Diszkontált pénzügyi bevétel (a)
964 627
Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b)
691 150
Diszkontált pótlási költség (c)
180 551
Diszkontált maradványérték (d)
131 902
Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)
224 829
Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)
1 176 563 83,957
Elszámolható költség (EC)
1 490 175
Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85%-nál)
1 251 103
255
Kedvezményezett hozzájárulása
239 072
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Projekt összefoglaló” munkalap
7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata
Beruházási költségek finanszírozása A finanszírozási hiány számítás alapján a projekt tervezett finanszírozását a 7.2.5-1. sz. táblázat mutatja. 7.2.5-1. sz. táblázat. Projekt tervezett finanszírozása, eFt Finanszírozás
2011
2012
Összesen
Részarány
Elszámolható - EU támogatás
603 543
459 894
1 063 437
71,36%
- Központi hazai támogatás
106 508
81 158
187 665
12,59%
135 683
103 389
239 072
16,04%
845 734
644 441
1 490 175
100,00%
0
0
0
845 734
644 441
1 490 175
- Saját erő Összesen Nem elszámolható, saját erő Mindösszesen
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Beruh ktg” munkalap
A saját erő finanszírozása (elszámolható + nem elszámolható költségre jutó) az alábbiak szerint tervezett (7.2.5-2. sz. táblázat). 7.2.5-2. sz. táblázat: A saját erő tervezett finanszírozása Saját erő
2011
2012
Összesen
Részarány
- lakossági hozzájárulásból 130 030
99 081
229 111
95,83%
- egyéb gazdálkodó
3 735
2 846
6 582
2,75%
- Önkormányzat
1 918
1 462
3 380
1,41%
135 683
103 389
239 072
100,00%
visszafizetendő hitel
Összesen
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Beruh ktg” munkalap
256
A saját erő finanszírozására vonatkozó tervezetet a 6.2.2. pont részletezi. A lakossági hozzájárulást a beruházás ideje alatt átmeneti hitellel finanszírozzák, amit később a Társulásra átengedményezett lakossági LTP megtakarításokból fizetnek vissza. A tőke visszafizetése az LTP lejárata után egy összegben történik, míg a kamatokat a Társulás folyamatosan fizeti a nem LTP-n keresztül bejövő lakossági befizetésekből. Projekt pénzügyi fenntarthatósága A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.2.5-3. sz. táblázat mutatja. A tervezett bevételi
és
költségstruktúra
mellett
a
projekt
pénzügyi
fenntarthatósága
biztosítható. 7.2.5-3. sz. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága, mFt 2013
2014
2015
2016
2017
2024
2040
24,8
36,0
38,2
40,4
42,6
44,8
49,1
57,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3,6
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
845,7
669,2
36,0
38,2
40,4
42,6
48,4
49,1
57,2
0,0
43,8
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása
603,5
459,9
242,2
184,5
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
106,5
81,2
11. Saját forrás (12+13)
135,7
103,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
135,7
103,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Fenntarthatóság 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és fenntartási) költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Hiteltörlesztés 5.Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15)
2011
2012
845,7
644,4
0,0
14. Hitel 0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
845,7
688,3
46,2
48,0
49,9
51,9
53,9
68,3
98,3
18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6
0,0
19,0
10,1
9,8
9,5
9,3
5,5
19,2
41,1
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
0,0
19,0
29,2
39,0
48,5
57,8
63,4
57,6
229,3
15. Egyéb forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
257
A fenntarthatóság keretében vizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a fenntarthatóságot mekkora tartós nem fizetési arány veszélyezteti. Itt csak az olyan nem fizetést vettük figyelembe, amit egyáltalán nem teljesítenek a szolgáltatást igénybe vevők. Amennyiben, ha pár hónapos csúszással is, de fizetnek, az már nem ebbe a kategóriába tartozik. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a díjak évente 3,0 %-os tartós nem fizetése esetén működési hitellel még biztosítható a fenntarthatóság.. Annak, hogy a tartós nem fizetés, azaz amikor egyáltalán nem fizetik a számlát a szolgáltatást igénybe vevők, éves átlagban meghaladja a 3,0 %-ot viszonylag magasa a valószínűsége, így a nem fizetések alacsony szinten tartása a kockázatkezelés egyik fontos kérdése lesz. 7.2.5-4. sz. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága -3 % tartós nem fizetés esetén, mFt 2013
2014
2015
2016
2017
2024
2040
24,8
36,0
38,2
40,4
42,6
44,8
49,1
57,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3,6
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
845,7
669,2
36,0
38,2
40,4
42,6
48,4
49,1
57,2
0,0
42,5
44,8
46,6
48,4
50,3
52,3
66,2
95,4
8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása
603,5
459,9
242,2
184,5
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
106,5
81,2
11. Saját forrás (12+13)
135,7
103,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
135,7
103,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
845,7
687,0
44,8
46,6
48,4
50,3
52,3
66,2
95,4
0,0
17,7
8,7
8,4
8,0
7,8
3,9
17,1
38,1
Fenntarthatóság 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és fenntartási) költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Hiteltörlesztés 5.Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15)
2011
2012
845,7
644,4
0,0
14. Hitel 15. Egyéb forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6
258
Hitelfelvétel Törlesztés Kamat Cash-flow
0,0
17,7
8,7
8,4
8,0
7,8
3,9
17,1
38,1
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
0,0
17,7
26,5
34,8
42,9
50,6
54,5
33,9
166,3
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Fenntarthatóság, -3,0 %” munkalap
259
7.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés Közgazdasági
költség-haszon
elemzés
keretében
a
kiválasztott
műszaki
megoldásra vonatkozó társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata történt. A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései:
a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása
a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározása
közgazdasági megtérülési mutatók számítása
kockázatelemzés és érzékenységi vizsgálat
7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése
A gazdasági elemzésben a transzfer tételek már nem szerepelhetnek. A projekt esetében a pénzügyi beruházási költségek már eleve ÁFA nélkül kerültek meghatározásra, így a pénzügyi beruházási költség egyenlő a gazdasági beruházási költséggel. Az üzemelési költségek közül csak a bérköltségek esetében merül fel a korrekció igénye az esetleges torzítások miatt. A jelen projekt esetében azonban feltételezzük, hogy a bérek megfelelnek a piaci béreknek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő esetében, így korrekciót nem alkalmaztunk. A személyi jellegű költségekből azonban kiszűrtük a transzfer tételeket3. A személyi
jellegű
költségektől
eltekintve
a
pénzügyi
üzemelési
költségek
megfelelnek a gazdasági költségeknek.
3
Bár a KH Útmutató nem kéri ezt, de minden nemzetközi szakirodalom, és az EU Útmutató igen, így mi is ezt alkalmaztuk: EU Commission, DG Regional Policy: The New Programming Period; Methodological Working Document 4; Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis, page 8: Fiscal corrections
260
7.3.1.-1. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei, mFt PV Gazdasági üzemelési költség Pótlás Gazdasági beruházási költség Maradványérték Összes gazdasági költség
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
580658 167756
0 0
20823 0
31959 0
34030 0
36111 0
38203 0
40306 3600
43982 0
50784 0
1398759
845734
583441
0
0
0
0
0
0
0
114927
0
0
0
0
0
0
0
0
542928
2032246
845734
604264
31959
34030
36111
38203
43906
43982
-492143
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „RMT táblázatok” munkalap
7.3.2 A projekt hasznainak becslése
7.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése
A fejlesztés nélküli változatnál elemeztük, hogy milyen többletkiadásokkal kellene szembesülniük a használóknak, ha a projekt nem valósulna meg. A fejlesztés nélküli állapot többletkiadásainak megtakarítása lesz a használóknál jelentkező haszon a projekt eredményeképp. A gazdasági megtérülési mutatók számításához a használóknál jelentkező haszon: •
A
használóknál
jelentkező
tényleges
szippantási
és
szállítási
költségmegtakarítás, feltételezve, hogy amennyiben a projekt nem valósulna meg
akkor
növekvő
a
figyelembe
része
vett
többlet-szennyvízmennyiség
szippantás
révén
kerülne
fokozatosan
beszállításra
egy
szennyvízbefogadó/szennyvízkezelő telepre. •
Azon használóknál jelentkező talajterhelési díj és bírság megtakarítás, akik nem
szállíttatják
be
a
náluk
keletkező
szennyvizet
szennyvízbefogadó/szennyvízkezelő telepre. •
A használóknál jelentkező beruházási költségmegtakarítás, hogy nem kell zárt szennyvíztározókat átépíteni/felújítani.
261
7.3.2.2 Az externális hasznok becslése
A projekt keretében az alábbi externális hasznokkal számoltunk: Haszonelem
Hatásterület
Számszerűsített haszon
Kvalitatív elemzés
Másodnyersanyag hasznosítás (komposzt)
Mezőgazdaság
Kihelyezett komposzt mennyisége: 341,0 tonna/év Érintett mezőgazdasági földterület: 68 ha Egy hektár többletjövedelme: 7500 Ft/ha Számszerűsített haszon: 0,5 mFt/év
A gazdák jelenleg is használnak komposztot, és a jövőben várható hogy ez az igény növekedni fog
A többi externális haszon - felszín alatti vizek és földtani közeg védelme, felszíni vizek védelme , üvegházhatás csökkentése – becslésére nem került sor, mert erre hatástanulmányok nélkül megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. Nincs semmilyen adat arra vonatkozólag, hogy a projekt elmaradása esetén milyen károk keletkeznének az emberi egészségben, a növény és állatvilágban, vagy milyen módon érintené ez a turizmust, vagy az éghajlatot. Ennek becsléséhez több éves idősoros adatgyűjtés után lehetne csak vállalkozni, amire a jelen projekt keretében nem került sor4. . 7.3.2.3 A hasznok összegzése
A hasznokat a 7.3.2.3-1. sz. táblázat, míg a hasznok kalkulációját a 7.3.2.3-2. sz. táblázat foglalja össze 7.3.2.3-1 sz.. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Haszonelem 1. 2.
Elkerült erőforrás lekötési költség Felszín alatti vizek és földtani közeg védelme
3.
Felszíni vizek védelme
4.
Gazdaság és térségfejlesztés Másodnyersanyaghasznosítás (komposzt) Üvegházhatás csökkentése (metánkibocsátás csökkentése)
5. 6.
Összes haszon
Jelenérték 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 025 2 040 3 293 128,8 205,3 235,8 268,6 165,1 173,5 182,1 222,4 299,3
6,8
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
3 299,7 128,8 205,3 236,3 269,1 165,7 174,0 182,6 222,9 299,8
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Gazdasági haszon” munkalap
4
Megjegyezzük, hogy a JASPERS közgazdasági szakértőjével történt konzultáció során a szakértő fokozottan óvott az alá nem támasztható közgazdasági hasznok számbavételétől az ENPV számítása során. Az ő véleménye szerint csak a használóknál jelentkező haszon (megtakarítás) becsülhető viszonylag jól alátámasztható módon.
262
7.3.2.3.-2. táblázat: A hasznok kalkulációja (mFt) PV
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
2 017
2 025
2 040
17,2
27,4
38,0
49,3
51,1
52,9
55,7
55,7
2 500
2 550
2 601
2 653
2 706
2 760
2 815
3 299
4 440
0,0
43,9
71,2
100,7
133,3
141,0
149,0
183,6
247,1
400,0
408,0
416,2
424,5
433,0
441,6
450,5
527,8
710,3
322,0
322,0
322,0
322,0
128,8
131,4
134,0
136,7
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
2 500
2 550
2 601
2 653
2 706
2 760
2 815
3 299
4 440
0,0
22,3
22,8
23,2
23,7
24,2
24,6
28,9
38,8
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
2 000
2 040
2 081
2 122
2 165
2 208
2 252
2 639
3 552
136,4
0,0
7,7
7,8
8,0
8,1
8,3
8,4
9,9
13,3
3 292,9
128,8
205,3
235,8
268,6
165,1
173,5
182,1
222,4
299,3
341
341
341
341
341
341
341
mg-i
68
68
68
68
68
68
68
Egy ha többletjövedelme Összes többletjövedelem, mFt Összes gazdasági haszon, mFt
7 500
7 500
7 500
7 500
7 500
7 500
7 500
Szennyvíztelepre történő lakossági beszállítás, em3 Szippantás és elszállítás költsége, Ft/m3 Megtakarítás, mFt Zárt tározók átépítésének költsége, eFt Tározó építése, db Megtakarított építési költség, mFt Szennyvíztelepre történő intézményi beszállítás, em3 Szippantás és elszállítás költsége, Ft/m3 Megtakarítás, mFt
Beszállítás szennyvíztelepre egyéb gazd. egységtől , em3 Szippantás és elszállítás költsége, Ft/m3 Megtakarítás, mFt
Összes használóknál jelentkező haszon, mFt
2 268,5
490,1
397,9
2 011
Externális haszon Előállított komposzt, t/év - Felhasznált földterület, ha
0
0
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
129
205
236
269
166
174
183
223
300
6,8 3 299,7
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Gazdasági haszon” munkalap
263
7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók
A projekt gazdasági megtérülésének bemutatására a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) a gazdasági megtérülési ráta (ERR) és a haszon költség arány (BCR) került kiszámításra (7.3.3-1. sz. táblázat). A gazdasági nettó jelenérték számítását a 7.3.3-2. sz. táblázat szemlélteti. 7.3.3-1 sz. táblázat: A projekt gazdasági megtérülési mutatói Nettó jelenérték (ENPV) (millió Ft) 1267,5
Mutató Érték
Gazdasági megtérülési ráta, ERR (%) 13,32
Haszon-költség arány 1,59
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Projekt összefoglaló” munkalap
7.3.3-2. sz. táblázat: ENPV számítása, mFt Évek
PV
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2025
2040
3 299,7
128,8
205,3
236,3
269,1
165,7
174,0
182,6
222,9
299,8
Maradványérték
114,9
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
542,9
Összes haszon
3 414,7
128,8
205,3
236,3
269,1
165,7
174,0
182,6
222,9
842,7
580,7
0,0
20,8
32,0
34,0
36,1
38,2
40,3
44,0
50,8
1 398,8
845,7
583,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Gazdasági haszon
Összes működési költség Összes beruházási költség Pótlás
167,8
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3,6
0,0
0,0
Összes ráfordítás
2 147,2
845,7
604,3
32,0
34,0
36,1
38,2
43,9
44,0
50,8
Nettó haszon
1 267,5
-716,9
-399,0
204,3
235,0
129,5
135,8
138,7
178,9
791,9
Forrás: CBA Modell Tompa projekt 20100216, „Projekt összefoglaló” munkalap
264
7.4 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés
7.4.1 Érzékenységvizsgálat
Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. Az új EU CBA útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1%, vagy annál nagyobb mértékű
változását
„küszöbértékek”
és
okozza.
Az
érzékenységi
kiszámításra
kerültek
a
vizsgálat
keretében
az
kritikus
változókra.
A
szennyvízelvezetési és –kezelési projektek esetében az alábbi változók vizsgálata javasolt az egymást befolyásoló változók kiszűrése után: Pénzügyi elemzés A csatornázás, illetve a szennyvízkezelő telep beruházási költségeinek változása Pénzügyi bevételek változása Pénzügyi üzemelési és fenntartási költségek változása Gazdasági elemzés Hasznok változása Beruházási költségek változása Üzemelési költségek változása Az érzékenységi vizsgálat során az EU támogatással figyelembe vett pénzügyi megtérülési mutatók, illetve a gazdasági megtérülési mutatók változását vizsgáltuk. Az érzékenységi vizsgálat eredményét a 7.4.1-1. sz. táblázat mutatja. 7.4.1-1. sz. táblázat: Érzékenységi vizsgálat eredménye, pénzügyi mutatók ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Érzékenységvizsgálat - vizsgált változók
Vizsgált változók
Pénzügyi megtérülési ráta (FRR/K) (alapeset: 2,49%)
Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/K) változása
1
Projekt beruházási költség - 1%-os növekedés
2,45%
-2,27%
2
Projekt beruházási költség - 1%-os
2,53%
2,27%
Gazdasági megtérülési ráta (ERR) (alapeset: 13,32%)
Gazdasági nettó jelenérték (ENPV) változása
265
csökkenés 3
Bevétel - 1%-os növekedés
2,63%
5,47%
4
Bevétel - 1%-os csökkenés
2,35%
-5,47%
5
O&M költség - 1%-os növekedés
2,37%
-4,94%
6
O&M költség - 1%-os csökkenés
2,62%
4,94%
7
Gazdasági hasznok - 1%-os növekedés
13,53%
2,60%
Gazdasági hasznok - 1%-os csökkenés
13,11%
-2,60%
13,16%
-1,10%
13,49%
1,10%
13,28%
-0,59%
13,36%
0,59%
8
Gazdasági beruházási költség - 1%-os növekedés Gazdasági beruházási költség - 1%-os csökkenés Gazdasági O&M) költség - 1%-os növekedés Gazdasági O&M) költség - 1%-os csökkenés
9 10 11 12
Érzékenységvizsgálat - Átváltási értékek (switching values) a kritikus változókra [1] Kritikus változó
Átváltási (küszöb) érték
Maximális csökkenés, mielőtt az FNPV/K zérus lesz -43,98 % (%) Maximális növekedés, mielőtt az FNPV/K zérus lesz 2 Bevétel 18,30 % (%) Maximális csökkenés, mielőtt az FNPV/K zéruslesz 3 O&M költség -20,25 % (%) Maximális csökkenés, mielőtt az ENPV zérus lesz 4 Gazdasági haszon -38,41% (%) Maximális növekedés, mielőtt az ENPV zérus lesz 5 Gazdasági beruházási költség 90,62% (%) Maximális növekedés, mielőtt az ENPV zérus lesz 6 Gazdasági O&M költség 169,36 % (%) [1] Kritikus változó az, amelynek 1-os változása az FNPV/K, vagy az ENPV 1 %-os, vagy annál nagyobb változását eredményezi 1
Projekt beruházási költség
Forrás: CBA Modell Tompa „Érzékenységvizsgálat” munkalap
projekt
20100216,
„Projekt
összefoglaló”,
ill.
Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy ◦
a pénzügyi megtérülési mutatók esetében a kritikus változók: beruházási költség, működési költség, bevétel és diszkontráta
◦
a gazdasági megtérülési mutatók esetében a kritikus változók, gazdasági haszon, diszkontráta 7.4.1-2. sz. táblázat: Megtérülési mutatók változása (KH Útmutató) Változás mértéke
Beruházási költség Üzemelési ktg Bevétel
+1 %
FNPV/K változása az alapesethez képest
FRR/K változása az alapesethez képest
-2,27%
-1,63%
-1 %
2,27%
1,65%
+1 %
-4,94%
-4,97%
-1 %
4,94%
4,97%
+1 %
5,47%
5,54%
-1 %
-5,47%
-5,54%
ENPV változása az alapesethez képest
ERR változása az alapesethez képest
266
Gazdasági beruházási költség
+1 % -1,10%
-1,25%
1,10%
1,28%
-0,59%
-0,31%
0,59%
0,31%
2,60%
1,56%
-2,60%
-1,55%
-1 % Gazdasági üzemelési költség
+1 % -1 %
Gazdasági haszon
+1 % -1 %
Forrás: CBA Modell Tompa „Érzékenységvizsgálat” munkalap
projekt
20100216,
„Projekt
összefoglaló”,
ill.
Megjegyzés: Az EU Útmutató a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csak az FNPV/K és az ENPV változásának vizsgálatát javasolja5. Ennek oka, hogy az FNPV/ENPV illetve az FRR/ERR nem egyformán változik. Így lehet, hogy ami az egyik mutató szerint kritikus, az a másik szerint nem (lsd pl. gazdasági beruházási költség). Erre vonatkozólag a KH Útmutató nem tartalmaz semmilyen iránymutatást,
így
a
kritikus
változók
megállapításakor
a
nemzetközi
gyakorlatnak megfelelően az az FNPV/K és az ENPV változásának mértékét vettük csak figyelembe. Az
érzékenységi
vizsgálatot
a
szennyvízmennyiség
változására
külön
is
elvégeztük, azonban ez esetében fel kell hívni a figyelmet, hogy ennek változása egyszerre befolyásolja az üzemelési költségeket és a bevételeket. Mivel a szennyvízmennyiség = rákötött népesség (fő) x fajlagos szennyvízkibocsátás (fő/nap) * 365 nap, így a szennyvízmennyiség változásának vizsgálata már magában foglalja a népesség, illetve a fajlagos szennyvízmennyiség változásának vizsgálatát is (a szorzásból adódóan) (7.4.1-3. sz. táblázat). A számítás alapján a szennyvízmennyiség változása nem kritikus a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/K) szempontjából, míg a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) változása szempontjából igen.
5
New EC Guide to CBA 2009, 2.6.1 Sensitivity analysis: „As a general criterion, the recommendation is to consider those variables or parameters for which an absolute variation of 1% around the best estimate gives rise to a corresponding variation of not less than 1% (one percentage point) in the NPV (i.e.elasticity is unity or greater)
267
7.4.1-3. sz. táblázat: Megtérülési mutatók változása szennyvízmennyiség változása esetén Változás mértéke
FNPV/K
FRR/K
ENPV
Változása az alapesethez képest
ERR
Értéke
Változása az alapesethez képest
Értéke
Alapeset
-176,49
-
2,49%
1%
-175,55
0,53%
2,53%
1,56%
1290,0
1,78%
13,43%
0,81%
-1%
-177,42
-0,53%
2,45%
-1,56%
1244,9
-1,78%
13,21%
-0,81%
Értéke
Változása az alapesethez képest
1267,5
Értéke
Változása az alapesethez képest
13,32%
Küszöbérték számítás a projektre Az érzékenységi vizsgálat keretében kiszámítottuk azt is, hogy mekkora bevétel növekedést, vagy költségcsökkentést kellene elérni ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön, azaz az FNPV/C értéke legalább zérus, illetve az FRR/C értéke 5 % legyen. Ehhez a - bevételeknek 222 %-kal kellene növekedniük, azaz a tervezett díjakat ennyivel kellene növelni - a beruházási költségnek 84 %-kal kellene csökkennie - az üzemelés költségek esetében nem számítható ilyen mutató. Forgatókönyv elemzés A forgatókönyv elemzés (7.4.1-3. sz. táblázat) a kritikus változókra vonatkozik. A forgatókönyv elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a beruházási költség, üzemelési költség, illetve a bevétel -/+ 10 %-os, illetve -/+ 20 %-os változása milyen hatással jár. 7.4.1-3. sz. táblázat: Forgatókönyv elemzés eredménye Forgatókönyv
PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK
Változás Pü-i beruházás
FNPV/K értéke, mFt
Valószínűség
GAZDASÁGI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK FNPV/K várható értéke mFt
-20%
-96,2
10%
-9,6
-10%
-136,4
20%
- Pesszimista 1
10%
-216,6
- Pesszimista 2
20%
-256,7
- Optimista 2 - Optimista 1
Eltérés alapesettől
- Optimista 2
Változás Gazd beruh ktg
ENPV értéke, mFt
Valószínűség
-20%
1547,2
10%
154,7
-27,3
-10%
1407,4
20%
281,5
50%
-108,3
10%
1127,6
50%
563,8
20%
-51,3
20%
987,7
20%
197,5
100%
-196,6
100%
1197,6
az
-11,4%
Pü-i üzemktg
-20%
-2,1
ENPV várható értéke, mFt
10%
-0,2
-5,5%
Gazdasági üzemktg
-20%
1417,2
10%
268
141,7
-10%
-89,3
20%
-17,9
-10%
1342,3
30%
402,7
- Pesszimista 1
10%
-263,7
50%
-131,8
10%
1192,6
40%
477,1
- Pesszimista 2
20%
-350,8
20%
-70,2
20%
1117,8
20%
223,6
100%
-220,1
100%
1245,0
- Optimista 1
Eltérés alapesettől
az
-24,7%
Pü-i bevétel
-20%
-369,4
10%
-36,9
-10%
-272,9
50%
- Optimista 2
10%
-80,0
- Optimista 1
20%
16,4
- Pesszimista 1 - Pesszimista 2
Eltérés alapesettől
Gazdasági haszon
-20%
607,5
10%
60,8
-136,5
-10%
937,5
30%
281,3
30%
-24,0
10%
1597,5
40%
639,0
10%
1,6
20%
1927,4
20%
385,5
100%
-195,8
100%
1366,5
az
Forrás: CBA Modell Tompa „Érzékenységvizsgálat” munkalap
-1,8%
-10,9%
projekt
20100216,
7,81%
„Projekt
összefoglaló”,
ill.
Következtetések az érzékenységi vizsgálat és a forgatókönyv elemzés alapján: •
A forgatókönyv elemzés alapján megállapítható, hogy a pénzügyi megtérülési mutatók alakulására leginkább az üzemelési költségek változása hat, így azok növekedése jelentős kockázatot hordozhat magában. A kockázat elsősorban abban jelentkezik, hogy számos költségtényező alakulását a világpiaci árak alakulása befolyásolja, így ezen költségek változása független a szolgáltató működésétől. A forgatókönyv elemzés alapján az FNPV/K várt értéke akár 24,7 %-kal is alacsonyabb lehet, mint alapesetben.
•
A beruházási költségek változása szintén jelentős kockázati tényező, és az FNPV/K értékét 11,4 %-kal csökkentheti.
•
A bevételek változása szintén kockázatot hordoz magában, és az FNPV/K várható értéke 10,9 %-kal lehet kisebb.
•
A gazdasági megtérülési mutatók szempontjából kritikus változó a gazdasági beruházási költség, és a gazdasági haszon. A gazdasági beruházási költség változása 5,5 %-kal csökkentheti az ENPV értékét. A gazdasági haszon változása inkább pozitív irányú, és ennek várható értéke magasabb, mint az alapesetben kalkulált érték, így ezen a téren nincs kockázata a projekt megtérülésének
269
7.4.2 Kockázatelemzés
A tartalék mértékének kalkulációját az alábbi egyszerűsített kockázatelemzés alapján végeztük gyakorisági adatok figyelembe vételével (7.2.1.1-2. sz. táblázat). A tartalékot csak a
műszakilag előre nem látható munkálatok miatt
bekövetkező költségemelkedésre állítottunk be (területelőkészítés, építés, gépek, berendezések). A tartalék ártartalékot nem tartalmaz. A tartalék mértékének megállapítására azért választottuk ezt az egyszerűsített elemzést, mert a megtérülési
mutatók
érzékenységvizsgálat,
változását
forgatókönyv
vizsgáló elemzés,
módszerek,
Monte-Carlo
mint
az
szimuláció
nem
alkalmasak arra, hogy a műszaki jellegű tartalék mértékét meg lehessen állapítani velük (azokkal csak azt lehet megállapítani, hogy a beruházási költség kritikus változó-e vagy sem, de nem adnak választ arra, hogy a műszaki többletmunkák miatt pl. 4 % , vagy 6 %, vagy 8% tartalék szükséges) . A megtérülési mutatók számításánál ugyanis egyrészt a beruházási tartalékot nem lehet figyelembe venni, másrészt, a beruházási költség változása eredhet árváltozásból is. Így a beruházási költség változásának vizsgálata egyszerre foglalja magában a műszaki eredetű munkák növekedéséből, valamint az árváltozásból adódó hatásokat. 7.4.2-1. sz. táblázat: Tartalék várható mértéke A beruházási költség Az esemény A várható várható eltérése a bekövetkezésének eltérés és a tervezett beruházási valószínűsége* bekövetkezés költségtől valószínűsége alapján a várható érték a) b) c)=a*b 10% 5% 0,50% 8% 15% 1,20% 6% 30% 1,80% 4% 50% 2,00% 100,00%
5,50%
* Gyakorisági adatok figyelembe vételével
Kritikus változókra vonatkozó kockázatelemzés A projekt kritikus változói: Pénzügyi változók: Bevétel, beruházási költség, működési költség Gazdasági változók: Gazdasági beruházási költség, gazdasági haszon
270
A kockázatelemzést a Monte-Carlo szimuláció segítségével végeztük el, amelynek keretében vizsgáltuk, hogy a kritikus változók együttes változása milyen hatással van a megtérülési mutatókra. Három szcenáriót vizsgáltunk: optimista, realista és pesszimista. A szcenáriókat a változók változásának terjedelme határozza meg. Optimista
Projekt beruházási költség Bevétel O&M költség Gazdasági haszon Gazdasági beruházási költség Gazdasági O&M költség*
Realista Az alapesettől való eltérés mértéke Alsó Felső
Alsó
Felső
-10%
5%
-5,00%
0% -10%
+10% 5%
-5%
Pesszimista Alsó
Felső
10,00%
0%
20%
-5,00% -5,00%
5,00% 10,00%
-10% 0%
0% +20%
15%
-10,00%
10,00%
-15%
0%
-10%
5%
-5,00%
10,00%
0%
20%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
* Nem kritikus
A
szimuláció
alapján
megállapítható,
hogy
a
változók
meghatározott
tartományban történő változása milyen hatást fejt ki együttesen a megtérülési mutatókra (FNPV/K és ENPV), mennyi lesz a megtérülési mutatók várható értéke és szórása.. A Monte Carlo szimuláció eredményét a 7.4.2-2. sz. – 7.4.2-4. sz. táblázatok foglalják össze.
271
7.4.2-2. sz. táblázat: A Monte Carlo szimuláció eredménye, optimista változat Kockázatelemzés - az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettől való eltérés mértéke Változó Alsó 1
Projekt beruházási költség
2
Bevétel
3
O&M költség
4
Gazdasági haszon
5
Gazdasági beruházási költség
6
Gazdasági O&M költség
Felső
-10,00%
5,00%
0,00%
10,00%
-10,00%
5,00%
-5,00%
15,00%
-10,00%
5,00%
0,00%
0,00%
Kockázatelemzés - Monte Carlo elemzés eredménye Változó 1
Várható érték
2
Szórás
FNPV/K, mFt
ENPV, mFt
-79,661
1 473,544
39,458
119,249
ENPV értékek eloszlása 12,00%
10,00%
10,00%
8,00%
8,00% Gyakoriság
12,00%
6,00% 4,00%
6,00% 4,00% 2,00%
0,00%
0,00%
1 058 1 089 1 120 1 150 1 181 1 212 1 242 1 273 1 304 1 334 1 365 1 396 1 427 1 457 1 488 1 519 1 549 1 580 1 611 1 642 1 672 1 703 1 734 1 764 1 795
2,00%
-246 -235 -224 -212 -201 -190 -178 -167 -156 -145 -133 -122 -111 -100 -88 -77 -66 -55 -43 -32 -21 -9 2 13 24
Gyakoriság
FNPV/K értékek eloszlása
m io HUF
m io HUF
A fenti eloszlás alapján: - 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/K értéke -157,0 mFt és -2,3 mFt közé esik, 2,2% valószínűséggel, hogy az FNPV/K >0. - 95 % a valószínűsége, hogy az ENPV értéke 1239,8 mFt és 1707,3 mFt közé esik, 100,0% valószínűséggel, hogy az ENPV >0.
272
7.4.2-3. sz. táblázat: A Monte Carlo szimuláció eredménye, realista változat Kockázatelemzés - az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettől való eltérés mértéke Változó Alsó Felső 1
Projekt beruházási költség
-5,00%
10,00%
2
Bevétel
-5,00%
5,00%
3
O&M költség
-5,00%
10,00%
4
Gazdasági haszon
-10,00%
10,00%
5
Gazdasági beruházási költség
-5,00%
10,00%
6
Gazdasági O&M költség
0,00%
0,00%
Kockázatelemzés - Monte Carlo elemzés eredménye Változó 1
Várható érték
2
Szórás
FNPV/K, mFt
ENPV, mFt
-225,838
1 233,308
39,275
119,768
FNPV/K értékek eloszlása
ENPV értékek eloszlása
14,00%
12,00%
12,00%
10,00% 8,00% Gyakoriság
Gyakoriság
10,00% 8,00% 6,00%
6,00% 4,00%
4,00% 2,00%
2,00%
761 794 828 861 895 929 962 996 1 029 1 063 1 097 1 130 1 164 1 197 1 231 1 265 1 298 1 332 1 365 1 399 1 433 1 466 1 500 1 533 1 567
0,00% -392 -380 -368 -357 -345 -334 -322 -310 -299 -287 -276 -264 -252 -241 -229 -218 -206 -194 -183 -171 -160 -148 -136 -125 -113
0,00%
m io HUF
m io HUF
A fenti eloszlás alapján: - 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/K értéke -302,8 mFt és -148,9 mFt közé esik, 0,0% valószínűséggel, hogy az FNPV/K >0. - 95 % a valószínűsége, hogy az ENPV értéke 998,6 mFt és 1468,1 mFt közé esik, 100,0% valószínűséggel, hogy az ENPV >0.
273
7.4.2-4. sz. táblázat: A Monte Carlo szimuláció eredménye, pesszimista Kockázatelemzés - az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettől való eltérés mértéke Változó Alsó 1
Projekt beruházási költség
2
Bevétel
3
O&M költség
4
Gazdasági haszon
5 6
Felső
0,00%
20,00%
-10,00%
0,00%
0,00%
20,00%
-15,00%
0,00%
Gazdasági beruházási költség
0,00%
20,00%
Gazdasági O&M költség
0,00%
0,00%
Kockázatelemzés - Monte Carlo elemzés eredménye Változó 1
Várható érték
2
Szórás
FNPV/K, mFt
ENPV, mFt
-420,837
871,179
51,114
98,005
FNPV/K értékek eloszlása
ENPV értékek eloszlása
14,00%
12,00%
12,00%
10,00% 8,00% Gyakoriság
Gyakoriság
10,00% 8,00% 6,00%
6,00% 4,00%
4,00% 2,00%
2,00%
530 556 583 609 635 661 687 713 739 765 792 818 844 870 896 922 948 975 1 001 1 027 1 053 1 079 1 105 1 131 1 157
0,00% -646 -631 -616 -601 -586 -571 -556 -541 -526 -511 -496 -481 -466 -451 -436 -421 -406 -391 -376 -361 -346 -331 -316 -301 -286
0,00%
m io HUF
m io HUF
A fenti eloszlás alapján: - 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/K értéke -521,0 mFt és -320,7 mFt közé esik, 0,0% valószínűséggel, hogy az FNPV/K >0. - 95 % a valószínűsége, hogy az ENPV értéke 679,1 mFt és 1063,3 mFt közé esik, 100,0% valószínűséggel, hogy az ENPV >0.
A szimuláció révén levonható következtetések: - Az optimista szcenárióban a kockázatok hatása nem jelentkezik, mind az FNPV/K, mind az ENPV értéke javul az alapesethez képest - A realista szcenáriónak már jelentkezik kisebb mértékű kockázata, mivel az FNPV/K, alacsonyabb,
mint az alapesetben számolt értékek. Az eltérés az 274
FNPV/K esetében mintegy 28,0 % (mérsékelt kockázat). Az ENPV esetében az érték gyakorlatilag ugyanaz, amint az alapesetben , az eltérés -2,7 %. -
A pesszimista szcenárióban az FNPV/K értéke gyakorlatilag a 138,5 %-kal
csökken az alapesethez képest (lényeges kockázat), míg az ENPV 31,3 %-kal mérséklődik (jelentős
kockázat). Megjegyzendő
azonban,
hogy a projekt
társadalmi-gazdasági megítélése még a pesszimista szcenárió bekövetkezése esetén is pozitív volna, mivel az ENPV értéke még ekkor is pozitív: 871,1 mFt. Leíró jellegű kockázatelemzés
A
kockázatok
negatívan
hathatnak
a
projekt
megvalósítására,
ezáltal
megnehezítheti, hátráltathatja, és végső soron megakadályozhatja a beruházás megvalósítását. A Projekt menedzsment szervezetnek a Társulási Tanáccsal egyetemben az a feladata, hogy azon kockázatokra, melyek befolyással lehetnek a projekt megvalósítására a lehető legrövidebb időn belül reagálni tudjon. A kockázatkezelési stratégia ezt a célt szolgálja. A kockázatkezelés során meg kell határozni a kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségét, ezáltal a bekövetkezés
hatását,
illetve
mindezek
függvényében
a
kockázatkezelési
stratégiát, a választ a felmerülő kockázatra. A részletes megvalósíthatósági tanulmány 5.4.3. pontjában pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból feltárt kockázatokon túl további kockázatokkal lehet számolni a megvalósítás és az üzemeltetés során ezek a következők: A beruházás kivitelezését veszélyeztető kockázatok: Műszaki kockázatok: • Nem megfelelő tervezésből eredő hibák •
Kivitelezési munkákból származó kockázatok
•
Gépek, berendezések meghibásodása
•
Havária
Jogi szempont: • Jogszabályi környezet változása •
Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák
•
Hatósági támogatottság hiánya
Társadalmi szempont:
275
•
Lakossági panaszok az útfelbontások miatt a csatornahálózat kiépítése során
Környezeti szempont: • Környezeti terhelés az építkezés során Intézményi szempont: • Társuláson belüli konfliktusok •
Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között.
Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok Műszaki kockázatok: • Építés okozta hibák megjelenése •
Tervezés során figyelmen kívül hagyott, vagy akkor még nem ismert befolyásoló tényezők felbukkanása
•
Kapacitás kihasználatlansága üzemeltetési problémák
•
A szükséges engedélyek dokumentáció összeállítása
vagy
túlterheltsége
megszerzésére
nem
miatt
megfelelő
fellépő tartalmú
Jogi szempont: • Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályba ütközése •
Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák
•
Hatósági kötelezések
•
Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok
Társadalmi szempont: • A lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél Környezeti szempont: • Környezeti elemek terhelésének csökkenése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében Intézményi szempont: • Társuláson belüli konfliktusok •
Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között.
Az RMT 5.4.3. pontjában és a fentiekben feltárt a megvalósítás és az üzemeltetés során
bekövetkező
kockázatok
alapján
jelen
fejezetben
elvégeztük
ezen
kockázatok elemzését. A kockázatelemzés szakaszai: • Kockázati tényezők meghatározása •
Valószínűség-hatás vizsgálat
•
A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása 276
Kockázati tényezők meghatározása A kockázati tényezők rendszerezése megkönnyíti meghatározásukat és a kockázatelemzés folyamatát. Emiatt a kockázati tényezők 5 átfogó kategóriába kerültek besorolásra, melyek a következők: • Műszaki,
Az
•
Jogi
•
Társadalmi
•
Környezeti
•
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági (külön elmezés)
•
Intézményi egyes
kockázati
tényező
kategóriák
az
alábbi
kockázati
tényezőket
tartalmazzák: 1. Műszaki kockázati tényezők: •
Nem megfelelő teljesítmény tervezet
•
Nem megfelelő műszaki tervezés
•
Nem megfelelő műszaki kivitelezés
2. Jogi kockázati tényezők •
Közbeszerzési folyamatok elhúzódása
•
Hatósági folyamatok elhúzódása
•
Az esteleges rendeletmódosítások
•
Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák
•
Kivitelezői csődhelyzet
•
A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés
•
Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályokba ütközése
•
Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok
•
Hatósági kötelezések
3. Társadalmi kockázati tényezők •
Civil szervezetek, lakosság ellenállása
•
Lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél
•
Hatóság támogatásának hiánya
4. Környezeti kockázati tényezők •
Környezeti terhelés az építkezés során
•
Környezeti elemek terhelésének csökkentése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében az üzemeltetés ideje alatt 277
5. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők •
A tervezett költségek alulbecslése
•
Nem megfelelő erőforrás allokálás
•
Saját erő meglétének hiánya
•
Rákötések, ezáltal a bevételek nem a várt ütemben alakulnak
•
Nem megfelelő díjfizetési hajlandóság
6. Intézményi kockázati tényezők •
Konfliktushelyzet között
•
Nem megfelelő erőforrás allokálás
az
érintettek
(Társulás,
tulajdonos,
üzemeltető)
Valószínűség –hatásvizsgálat A kockázati tényezők kockázati fokának mértéke valószínűség-hatás vizsgálattal került megállapításra. Ennek első lépéseként a bekövetkezési valószínűség mértéke és a bekövetkezés hatása lett számszerűsítve. Valószínűség vizsgálatánál, az értékek a következők: 1: …-0.2 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 2: 0.21-0.4 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 3: 0.41-0.6 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 4: 0.61-0.8 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 5: 0.81-1 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik A
kockázati
tényezők
bekövetkezési
valószínűség
értékeinek
a
meghatározásánál, az egyes értékekhez tartozó tartományok számtani közepe jelentette az alapértéket, ennek megfelelően: 1: p=0.1 2: p=0.3 3: p=0.5 4: p=0.7 5: p=0.9 Hatás vizsgálatnál az értékek a következők: 1: 1x nincs hatással 2: 2x jelentéktelen 3: 3x közepes 4: 4x jelentős 278
5: 5x nagyon jelentős A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása Minden
egyes
kockázati
kategóriába
tartozó
kockázati
tényezőnek
a
bekövetkezési valószínűségét (p) összeszoroztuk az adott kockázati kategóriába tartozó kockázati tényező bekövetkezésének hatásértékével (q), így megkaptuk az adott kockázati kategóriába tartozó kockázati tényező kockázati fokát (K). A kapott eredmények közül a 2,3-nál nagyobb értékékeket vettük kritikus kockázati tényezőknek, mivel az egyensúlytól való eltérést (50%) vizsgáltuk. A kritikus határ kiszámítása: Kminimum = pminimum*qminimum= 0,1*1x = 0,1x Kmaxiumum = pmaximum*qmaximum= 0,9*5x = 4,5x Kritikus határ = (Kminimum+ Kmaxiumum )/2 = (0,1x+4,5x)/2 = 2,3x
7.4.2.-5. sz. táblázat: A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása
bekövetkezésének
bekövetkezésének
valószínűsége (p)
hatása (q)
Kockázati tényező
1
2
3
4
5
(0.1) (0.3) (0.5) (0.7) (0.9)
1
2
3
4
5
1x
2x
3x
4x
5x
A kockázati tényező
A kockázati tényező
kockázati foka (K)
A kockázati tényező
Műszaki kockázati tényezők Nem megfelelő teljesítmény tervezet
0,1
4x
0,4x
Nem megfelelő műszaki tervezés
0,1
5x
0,5x
Nem megfelelő műszaki kivitelezés
0,1
5x
0,5x
Jogi kockázati tényezők Közbeszerzési folyamatok elhúzódása
0,3
4x
1,2x
Esteleges rendeletmódosítások
0,1
4x
0,4x
Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák
0,1
4x
0,4x
Kivitelezői csődhelyzet
0,1
A PTK, BTK – nak történő nem megfelelés
0,1
5x 3x
0,5x 0,3x
Garanciális jogok érvényesítésének 0,3
5x
1,5x
elhúzódása, akadályba ütközése Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos 0,1
4x
0,4x
kockázatok Hatósági kötelezések
0,1
5x
0,5x
Társadalmi kockázati tényezők
279
bekövetkezésének
bekövetkezésének
valószínűsége (p)
hatása (q)
Kockázati tényező
1
2
3
4
5
(0.1) (0.3) (0.5) (0.7) (0.9)
Civil szervezetek, lakosság
1
2
3
4
5
1x
2x
3x
4x
5x
0,1
A kockázati tényező
A kockázati tényező
kockázati foka (K)
A kockázati tényező
5x
0,5x
5x
1,5x
5x
0,5x
A lakosság részéről a rákötések lassabban 0,3 valósulnak meg a tervezettnél Hatóság támogatásának hiánya
0,1
Környezeti kockázati tényezők Környezeti terhelés az építkezés során
0,3
3x
0,9x
Környezeti elemek terhelésének csökkenése kisebb a vártnál esetleges technológiai 0,3
5x
1,5x
5x
1,5x
problémák fellépésének következtében az üzemeltetés ideje alatt Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők A tervezett költségek alulbecslése
0,3
Nem megfelelő erőforrás allokálás
0,1
5x
0,5x
Saját erő meglétének hiánya
0,1
5x
0,5x
0,3
5x
1,5x
0,3
5x
1,5x
0,3
5x
1,5x
5x
0,5x
Rákötések, ezáltal a bevételek nem a várt ütemben alakulnak Nem megfelelő díjfizetési hajlandóság Intézményi kockázati tényezők Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, Társulás, üzemeltető) között Nem megfelelő erőforrás allokálás
0,1
Pénzügyi és gazdasági mutatók vizsgálata: A
pénzügyi
megtérülési
mutatók
kedvezőtlen
alakulására
vonatkozó
kockázatokat a forgatókönyv elemzésben említettük. A legjelentősebb kockázat a bevételek oldaláról jelentkezik. 7.4.2.-6. sz. táblázat: Pénzügyi és gazdasági kockázati tényezők meghatározása Kockázat
Kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-10)
Kockázat hatása a megtérülésre (1-10)
Kockázat stratégiája
kezelésének
Pénzügyi mutatók
280
Kockázat
Kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-10)
Kockázat hatása a megtérülésre (1-10)
Kockázat stratégiája
Mérsékelt (6)
Magas (7)
Közbeszerzési eljárás során a legjobb árajánlat kiválasztása,
- kivitelező késedelme és pótmunkák
Alacsony (3)
Közepes (5)
Üzemelési költségek növekedése Bevételek csökkenése - nem fizetések arányának növekedése - vízfogyasztás visszafogása Gazdasági mutatók Beruházási költség növekedése
Magas (7)
Jelentős (8)
Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során Szigorú költséggazdálkodás
Magas (7)
Jelentős (7)
Mérsékelt (6)
Mérsékelt (5)
Mérsékelt (6)
Jelentős (8)
Gazdasági haszon
Alacsony (3)
Alacsony (3)
Diszkontráta növekedése
Alacsony (4)
Lényeges (9)
Beruházási költség növekedése - beruházási javak árának növekedése
kezelésének
Részletfizetési lehetőség bevezetése a szociálisan rászoruló családoknál Díjemelés fokozatos bevezetése Közbeszerzési eljárás során a legjobb ajánlat kiválasztása, Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani. A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani
281
8
Cselekvési terv a projekt megvalósítására
ÁTDOLGOZÁS ALATT
8.1 A projekt irányítási struktúrája 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése
282
A 2. fejezetben bemutattuk, hogy az elnökség a műszaki, gazdasági előadóból áll, valamint a jegyzőből, a polgármester vezetésével. A projektmenedzsment szervezet, amint az ábra is mutatja, csak a polgármesterrel áll kapcsolatban. Az egyes, PME által előkészített döntéseket és elvégzett feladatokat a polgármester ismerteti az elnökséggel, illetve az elnökség által előírt követelményeket is a polgármester ismerteti a PME vezetőjével.
A projektmenedzsment szervezetben résztvevők bemutatása A folyamat végrehajtásában a projektmenedzsment tagjai különböző mértékkel, különböző felelősségi szinttel és eltérő időtartammal vesznek részt.
Sablon 43. táblázat: Projektmenedzsment táblázat A Tompa – szennyvíz projekt menedzsment projektmenedzsme nt szervezet neve Fő feladatok Végrehajtás időszakában munkaidőráfordítás −
Projektmenedzsment szervezet vezetője
Műszaki, közgazdasági vagy jogi felsőfokú képesítéssel, műszaki vagy gazdasági vállalkozásokban legalább 5 év,közbeszerzési és FIDIC szerződéses rendszerek ismeretében 2 év gyakorlattal.
−
− − −
−
A projekt előkészítésének, megvalósításának zökkenőmentes levezényelése, koordinálása. Segíti és koordinálja a műszaki és pénzügyi ügyintéző munkáját, ezeket összehangolja a menedzseri munkálatokkal. A műszaki munkatárssal együtt felelős a kapcsolattartásért a közreműködő szervezettel, a kedvezményezett egyidejű tájékoztatásával. A jelentéstételi kötelezettség elvégzésének segítése, koordinálása, elküldésének ellenőrzése. A projekt előkészületi és megvalósítási munkáinak teljeskörű felügyelete. Feladata a projekt előkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatásokra, közbeszerzési eljárásokra, PR tevékenységekre szerződések megkötése, és a szerződő felekkel való kapcsolattartás. (ezen tevékenységek vállalkozásba lesznek kiadva szerződéssel) Kapcsolattartás, egyeztetés az
Külső szerződéssel 1 fő esetenként teljes munkaidőben, döntően részmunkaidőben, a leterheltségtől függően. 3 x 8 óra / hét
283
−
Önkormányzattal és a támogatóval, egyéb részvevőkkel, Mérnökkel Vállalkozói teljesítések igazolása a Kedvezményezett nevében
284
Projektmenedzser
A projektmenedzsment szervezet vezetője, feladata az előzőek szerint
A projektmenedzsme nt szervezet neve
Fő feladatok − −
− Műszaki terület felelőse (mélyépítési, közlekedési) (PVEPIU szervezet tagjaként)
− − − − −
− −
Pénzügyi terület felelőse − − − − − Könyvvizsgáló − − Jogi terület felelőse
Kapcsolattartás a tervezővel (külső szerződéssel) A technológiai javaslatok véleményezése, átadás-átvételi eljárásokban a Megrendelő képviselete, műszaki tanácsadás. A projektmenedzserrel együtt kapcsolattartás a közreműködő szervezettel. A jelentéstételi kötelezettség elvégzésének segítése A projektmenedzser munkájának segítése, együttműködés vele. Dokumentálás, a dokumentumok kezelése. Kapcsolattartás a pénzügyi ügyintézővel, munkájának segítése. Önkormányzatokkal való kapcsolattartás.
Pénzügyi feladatok elvégzése, könyvelése. Szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, alkalmazása. KEOP / EMIR nyilvántartási rendszerek ismerete, alkalmazása. Pénzügyi elszámolások elkészítése, és továbbítása a támogató felé. Források összehangolása. Jelentéstétel készítése. A projektmenedzser munkájának segítése, együttműködés vele. Kapcsolattartás a műszaki ügyintézővel, munkájának segítése. a Támogatási szerződésnek és a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelő jelentés készítése
Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, Támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.
külső, szerződéssel 3 x 8 óra / hét
Végrehajtás időszakában külső, szerződéssel A megvalósítás során további szakemberek bevonása indokolt, a tervezőnek kell biztosítania az előkészítés, illetve a mérnöknek a megvalósítás során az előrehaladáshoz igazított munkaintenzitással (részmunkaidőben, eseti alapon vesznek részt a munkában). 5 x 4 óra / hét
Külső szerződéssel Legalább 1 fő részmunkaidőben. 2 x 6 óra / hét
Külső szerződéssel, A projekt lezárása előtt 1 hónappal kezdődően legalább 1 fő, 2 x 6 óra / hét Külső szerződéssel Többnyire elegendő az eseti munkavégzés. Általában nem indokolt, hogy külön ezen a területen állandó, teljes mun-
285
kaidőben foglalkoztatott jogász legyen. 1 x 8 óra / hét
A projektmenedzsme nt szervezet neve
Fő feladatok −
Belső ellenőr
−
Végrehajtás időszakában
Feladata valamennyi terület ellenőrzése. Célszerűen a pénzügyi és a műszaki terület ellenőrzését másmás szakember végzi. Állandó helyszínen tartózkodása a megvalósítástól indokolt, célszerűen az Önkormányzatnál kijelölt helyiségben
Nem folyamatosan, és nem feltétlenül teljes munkaidőben szükséges a részvétel. Külső szerződéssel biztosítandó. 5 x 2 óra / hét
−
Adminisztrátor, a menedzsment tagok külső szerződés/ dokumentálási, irományos megbízás munkarészeinek, jelentéseinek leírása, teljes projekt dokumentálása, sokszorosítása, időtartamra Adminisztráció 5 x 5 óra / hét továbbítása. − Állandó helyszínen tartózkodása a megvalósítástól indokolt, célszerűen az Önkormányzatnál kijelölt helyiségben - A FIDIC sárga és piros könyv Külső szerződése szabályainak betartását felügyeli FIDIC Mérnök - a szabványnak megfelelő jelentéseket készít Tervezői művezetés a KVVMFI honlapján lévő kérdések és válaszok alapján a kivitelezés költségébe beépítetten jelenik meg (http://www.kvvmfi.hu/data/segedletek/73.pdf).
8.1.2 A projektmenedzsment működése
A projekt előkészítése során az Önkormányzat szervezetében részt vesznek a különböző (gazdasági, műszaki) szakterületek képviselői, valamint a pályázattal, projekttel kapcsolatos operatív feladatok ellátását végzők. A hatékony és rugalmas szervezet alapfeltétele a projekt sikerességének. A szervezet kialakítása a projekt megvalósítását megelőzően történik, a tényleges
feladatokhoz
igazítva.
A
projektmenedzsment
szervezetben
szükségszerű, hogy külső szakértők is részt vegyenek, részfeladatokat vállalva. A
projektmenedzsment
szervezet
a
tagjait
delegáló
szervezetektől
függetlenül, a város polgármesterének közvetlen irányítása alá tartozik. A projekt jogi, közbeszerzési, műszaki, pénzügyi ügyeit teljes felelősséggel és 286
hatáskörrel végzi. A polgármester irányítása mellett a projekttel kapcsolatos külső elszámoló, ellenőrző szervezetek előtt a projektmenedzser szervezet vezetője képviseli a projektet. Minden szerződés, megbízás, elszámolás, beszámoló
a
projektmenedzsment
szervezet
vezetője
aláírásával
lép
hatályba. A projektmenedzsment szervezet vezetőjét az önkormányzat választja
ki
pályázat
útján,
és
delegálja.
Fontos,
hogy
megfelelő
képzettséggel, készségekkel és képességekkel rendelkezzen, valamint műszaki,
vagy
vállalkozásokban
jogi
felsőfokú
tapasztalattal,
(egyetemi) közbeszerzési
képesítéssel, és
FIDIC
műszaki
szerződéses
rendszerek ismeretében 5 év gyakorlattal rendelkezzen. Projektgazda
városi
önkormányzat
és
a
projektmenedzsment
közötti
feladatmegosztás: vállalkozási szerződés alapján. A projektmenedzsment részt vesz: Döntés előkészítésben, előterjesztésekben, melyeket később a megfelelő bizottságok tárgyalják. Az Önkormányzat a projekt sikeres és zavartalan előkészítésére és kivitelezésére olyan korszerű projektszervezetet alkalmaz, mely megfelel az adott fejlesztésre és szervezettípusra vonatkozó uniós, és a legkorszerűbb nemzetközi
projektmenedzsment
módszereknek.
A
projektszervezet
kialakításakor a következő alapelveket és szempontokat vettük figyelembe: •
Az egyes projektszervezeti pozíciókra adekvát területen dolgozó és a projektszervezetben szükséges döntési jogkörrel rendelkező szakértőket, vezetőket delegáljuk.
•
A projektszervezet az előkészítő fázison túl gyakorlati szakértők további bevonásával
képessé
váljon
minimális
átalakítással
a
kivitelezési
feladatok koordinálására is. •
A projektszervezet átlátható, mindenki számára transzparens döntési mechanizmussokkal illetve minden, a projektben résztvevő szakértő, döntéshozó
egyértelműen
elhatárolt
feladatkörrel,
hatáskörrel
és
jogkörrel rendelkezzen. •
A projektszervezet megbízási szerződések révén jogilag a projektgazda szervezetébe integrálódik, attól jogilag nem különül el.
•
A projektbe delegált személyek részben a projektgazda szervezeti egységéből kerülnek ki, részben külső szakértők.
Ezáltal elkülöníthetjük a projektmenedzsment szervezet közalkalmazottként dolgozó
(belső)
munkatársait,
és
a
speciális
szakértelmet
igénylő
287
részfeladatokra megbízni kívánt, a hatályos közbeszerzési törvény által előírt módon kiválasztott és kiválasztandó külső szakértőket
288
8.2 Előkészítettség és intézkedési terv
Tevékenység
Kezdő
Befejező
dátum
dátum
1
PR tevékenység
2009. március
2010. október
2
Engedélyezési tervek elkészítése
2009. május
2010. március
3
Engedélyezés
2010. március 2010. március
2010. május
4
5
Tendertervek elkészítése 2. fordulós pályázati dokumentáció összeállítása
2010. április
2010. július
2010. július
Leírás Az útvonaltervben és az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzése folyamatos. Lemaradás van az alábbi tevékenységekben: válságkommunikációs terv és hatástanulmány készítése. A tervező kiválasztása megtörtént, a tervek véglegesítésére az RMT KSZ általi elfogadása után kerül sor.
Az engedélyezés után történhet meg. Az érvényes pályázati felhívás szerinti dokumentáció összeállítása
289
44. táblázat: Tervek, engedélyek Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok Létesítményelem (pl. csatorna, átemelő, szennyvíztisztító telep stb.)
Környezetvédelmi követelmény ek
Vízjogi engedélyezés
Építési engedélyez és
Rendelet hivatkozás
37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 290/2007 (X.31.) Korm. rendelet
Rendelet hivatkozás
37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 290/2007
Létesítmény 1 Rendelet hivatkozás Létesítmény 2
Szennyvíztisztító telep 1
Rendelet hivatkozás
Egyéb engedély (pl. közterület foglalás, vezeték-kiváltás stb.)
Jogszabályi követelményeknek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns)
290
(X.31.) Korm. rendelet Szennyvíztisztító telep 2
Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre:
Engedély
vízjogi létesítési engedélyes terv, kiviteli terv Elvi vízjogi engedélyeztetés
tervezési időszak, ha a tervezés folyamatban van, a szerződés szerinti határidő (év,hónap - év, hónap)
tervek engedélyező hatóság részére történő benyújtása (év, hónap)
2009.05-2010.02
2010.02
engedélyezési eljárás vége, engedély kiadása (év,hónap)
2010.02
2010.05
Vízjogi létesítési engedélyeztetés
2010.04
2010.06
Környezethasználati engedélyeztetés
2010.02
2010.04
Útépítési engedélyeztetés
2010.04
2010.06
Amennyiben az adott létesítményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll: engedély száma, kibocsátó hatóság, engedély típusa (pl. elvi, létesítési stb.)
engedély érvényessége
291
8.2.1 Ingatlanszerzés, tulajdonjog
A projekt előkészítése során a tulajdonviszonyok az alábbiak szerint alakulnak: Tompa szennyvíztisztító telep saját (az Önkormányzat) tulajdonában van. A projekt befejezését követően az ingatlanok maradnak a jelenlegi tulajdonosnál, mind a szennyvíztisztító telep felépítményei és a telepre vezető nyomócsövekvalamint a belterületi szennyvízcsatornák, átemelők. A projekt befejezését követően a szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat üzemeltetését az Önkormányzat közbeszerezteti.
8.2.2 Egyéb feladatok
Az előkészített területmegszerzési jogok, és azok feladatai meglehetős csúszásokat okozhatnak, beleértve a közműkiváltásokat is. Ennek figyelembevételéhez a tervező által javasolt ütemezési kalkulációval számolunk. 8.2.3 Kommunikációs terv
Tervezi a használatát? Eszköz "A" típusú hirdetőtábla "B" típusú hirdetőtábla Tájékoztatási tábla "C" típus Emlékeztető tábla "D" típus Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió: Híradós anyag a Megyei TV-ben (kistérségi nézettségű) Rádió Internet (banner) Saját honlapon Nyitórendezvény Záró rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató, sajtóközlemény Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány PR film Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) DM levélkampány Telemarketing Közvéleménykutatás Reklámtárgy Egyéb: fotodokumentáció, sajtómegjelenések gyűjtése, elemzése
Igen
Célérték (darab)
Nem
x
2
x x
2 8
x
2
x x x
1 1 1
x x
2 2000
x
1
x
1200
x
2
292
Célcsoport
Cél
Lakossági
Éllhetőbb környezet kialakítása (zaj, szaghatások), pontos információkkal rendelkezzenek a beruházásról, könnyen hozzáférhessenek az őket érdeklő információkhoz
Politikai szereplők, hatóságok, közigazgatási intézmények
Folyamatos tájékoztatás biztosítása. Értsék meg és használják ki a beruházás előnyeit.
Társadalmi szervezetek
Helyi kisebbség
Együttműködés kialakítása, partnerként történő megnyerésük biztosítása. Fontos, hogy támogassák a beruházást és kapjanak megfelelő mennyiségű információt. Együttműködés kialakítása, partnerként történő megnyerésük biztosítása. Fontos, hogy támogassák a beruházást és kapjanak megfelelő mennyiségű információt.
Gazdasági partnerek
Együttműködés kialakítása, partnerként történő megnyerésük biztosítása. Fontos, hogy támogassák a beruházást és kapjanak megfelelő mennyiségű információt.
Média
A sajtó támogatásának megnyerése. A projekt korrekt bemutatása, tényszerűen, politikamentesen.
Üzenet Megszűnik a szennyvíz nem megfelelő kezelése, korszerű szennyvízkezelés valósul meg a településen. A nem megfelelően kezelt szennyvíz súlyosan károsíthatja a környezetet. Az életminőség javul.
Eszköz
Nyomtatott kiadványok, önkormányzatnál elhelyezett hirdetések, sajtóhirdetések, lakossági fórum, weboldal
A költségvetés a célnak megfelelően kerül felhasználásra. Pontos információk nyújtása.
Weboldal, nyomtatott kiadványok, sajtótájékoztatók, sajtómegjelenések.
Véleményük meghallgatása, együttműködés kialakítása. A projekt megvalósulásával a környezetterhelés csökken.
Weboldal, sajtómegjelenések, kiadványok, információs központ/zöld szám
Véleményük meghallgatása, együttműködés kialakítása. A projekt megvalósulásával a környezetterhelés csökken.
Weboldal, sajtómegjelenések, kiadványok, információs központ/zöld szám
Meghallgatjuk véleményeiket, törekszünk az ésszerű megoldásokra. Folyamatosan együttműködünk velük. A projekt megvalósulásával a környezetterhelés csökken. A térség egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A projektet az Unió és a magyar költségvetés támogatta. A projekt eredményeképpen komplex problémakör oldódik meg.
Weboldal, sajtómegjelenések, kiadványok, információs központ/ zöld szám, alternatív javaslatok
Sajtótájékoztatók, weboldal, sajtóközlemények, belföldi tanulmányút
293
Kommunikációs stratégia A kommunikáció három időben elkülönülő szakaszból áll:
Az első a projekt előkészítő szakasza - melyre a két forduló között kerül sor – és a következő tevékenységek megvalósítását foglalja magában: -
Közvélemény-kutatás
-
Korábbi média-megjelenések összegyűjtése és elemzése
-
Cselekvési (kommunikációs) terv készítése
-
A kommunikációs terv egyeztetése a közreműködő szervezettel
-
A
beruházó
képviselőinek
kommunikációs
felkészítése
médiatréning
keretében
A második szakasz a projekt megvalósítási szakasza, azaz a beruházás lebonyolításának ideje – ekkor történik a kommunikáció legnagyobb része, ekkor a következő tevékenységek megvalósítását tervezzük: -
Sajtótájékoztató a projekt indításáról
-
Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról
-
Sajtóesemények szervezése az ünnepélyes eseményekhez kapcsolódóan sajtóesemények szervezése, sajtóközlemények kiküldése, háttéranyagok elkészítése
-
Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában
-
Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
-
A beruházás helyszínén a pályázati B
típusú tábla elkészítése és
elhelyezése -
Kockázatok folyamatos figyelése, esetleges krízismenedzsment
-
Információs anyagok, kiadványok készítése
-
Fotódokumentáció készítése
-
Kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel
-
Az Önkormányzat honlapján folyamatosan utalunk az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével.
-
A település honlapjának W3C szabvány szerinti átalakítása, folyamatos frissítés 294
Ebben szakaszban a projekt általános bemutatásán, a kivitelezés előrehaladásán és a létrejövő eredményeken lesz a hangsúly. Ekkor a legfontosabb feladat a lakosság bizalmának elnyerése, a rákötés hajlandóság javítása érdekében, hogy a tervezett rákötési százalékot el tudja érni a projekt. Nagyon fontos üzenet a környezeti fenntarthatóság szempontjainak közvetítése, az építkezéssel járó kellemetlenségek kommunikálása, továbbá a beruházás megvalósítását követő szennyvízdíjak
előkészítése
és
elfogadtatása.
Ennek
érdekében
ebben
a
szakaszban folyamatos kommunikációra van szükség valamennyi csatornán (személyes, média) keresztül.
A harmadik szakasz a beruházás megvalósítását követő szakasz, mely még a projekt része, a következő tevékenységek lebonyolítását tervezzük: -
Sajtónyilvános ünnepélyes átadó rendezvény szervezése
-
Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában az átadási ünnepséghez kapcsolódóan
-
Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
-
A beruházás helyszínén C típusú tábla elkészítése és elhelyezése.
A harmadik szakaszban a szennyvízhálózat üzemeltetésének kommunikációs támogatására kerül sor, az új szolgáltatások bemutatásán keresztül. Ekkor lényeges,
hogy
az
üzemeltetéssel
kapcsolatos
információkról,
díjakról
tájékoztassuk az érintetteket.
A kommunikációs stratégia négy fő eszközre épül: -
Média (írott sajtó)
-
Honlap
-
Személyes prezentációk (lakossági fórum, testületi üléseken tájékoztatók)
-
Hirdető táblák a településen.
A sajtón, honlapon keresztül, valamint az önkormányzatnál és az üzemeltetőnél kihelyezett tájékoztatókon keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető, az alapinformációkat így kívánjuk átadni. A célcsoport jelentős része földrajzilag jól csoportosítható (Tompa településen), amit a helyi média által kívánunk elérni. Személyes prezentációkra a testületi üléseken, 295
illetve a lakossági fórumokon kerül sor. Mind a személyes prezentációk, mind a médián keresztüli megjelenések alkalmával a városi honlapra hívjuk fel a figyelmet, ahol minden információ megtalálható.A kommunikációs aktivitást három időben elkülönülő kampányban fogjuk össze: az első a projekt elkezdése (sajtómunka: alapinformációk, bemutatás, tervek), a középső szakaszban a beruházás előrehaladásáról való tájékoztatás (honlap, beszámolók), a végén az ünnepélyes
megnyitó
markáns
sajtó
kíséretében.
296
8.3 Kockázatkezelés stratégia Kockázat
Pénzügyi mutatók Beruházási költség növekedése - beruházási javak árának növekedése - kivitelező késedelme és pótmunkák
Üzemelési költség növekedése költségelemek árának növekedése szennyvízmennyiség tervezettnél nagyobb növekedése
Bevételek csökkenése - rákötések alacsonyabb szinten valósulnak meg, mint ahogy tervezett nem fizetések arányának növekedése Gazdasági mutatók Beruházási költség növekedése
Kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-10)
Kockázat hatása a megtérülésre (1-10)
Kockázat kezelésének stratégiája
Mérsékelt (6)
Alacsony (4)
Mérsékelt (6)
Alacsony (4)
Közbeszerzési eljárás során a legjobb árajánlat kiválasztása,
Alacsony (3)
Alacsony (4)
Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során
Magas (8)
Alacsony (3)
Alacsony (3)
Alacsony (3)
Hatékony kontrolling rendszer Fix költségek kézben tartása Munkaerő-hatékonyság növelése Amennyiben ez infiltrációból, vagy illegális rákötésből ered, intézkedések ezek visszaszorítására. Amennyiben számlázható szennyvízmennyiségről van szó, nincs szükség különösebb intézkedésre
Mérsékelt (5)
Magas (7)
Rákötések ösztönzése, eszközökkel
akár
számának jogi
Mérsékelt (5)
Mérsékelt (5)
Részletfizetési lehetőség bevezetése a szociálisan rászoruló családoknál
Mérsékelt (6)
Alacsony (4)
Gazdasági haszon
Mérsékelt (6)
Mérsékelt (5)
Diszkontráta növekedése
Alacsony (4)
Lényeges (9)
Közbeszerzési eljárás során a legjobb ajánlat kiválasztása, Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani. A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani
297
A beruházás kivitelezését veszélyeztető kockázatok: Műszaki kockázatok: • Nem megfelelő tervezésből eredő hibák • Kivitelezési munkákból származó kockázatok • Közműkeresztezési megközelítési problémák • Havária Jogi szempont: • Jogszabályi környezet változása • Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák • Hatósági támogatottság hiánya – Magyar Nemzeti Vagyonkezelői Zrt szolgalmi jog aláírásának késedelme • Csődhelyzet • Közterülethasználati, Forgalomterelési, stb engedélyek késedelme Társadalmi szempont: • Lakossági panaszok az útfelbontások miatt a csatornahálózat kiépítése során • Bekötővezeték helyét illető viták Környezeti szempont: • Környezeti terhelés az építkezés során Intézményi szempont: • Társuláson belüli konfliktusok • Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között. Pénzügyi kockázat: • Árfolyam • KSZ utalás csúszás Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok Műszaki kockázatok: • Építés okozta hibák megjelenése • Tervezés során figyelmen kívül hagyott, vagy akkor még nem ismert befolyásoló tényezők felbukkanása • Kapacitás kihasználatlansága vagy túlterheltsége miatt fellépő üzemeltetési problémák • A szükséges engedélyek megszerzésére nem megfelelő tartalmú dokumentáció összeállítása • Szakképzett kezelő • Befogadó Havária jellegű szennyezése Jogi szempont: • Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályba ütközése • Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák • Hatósági kötelezések • Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok Társadalmi szempont: • A lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél • Szennyvízdíj túlzott mértékű megítélése • Nem megfelelő fizetési hajlandóság • Környezeti szempont: • Környezeti elemek terhelésének csökkenése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében 298
Intézményi szempont: • Társuláson belüli konfliktusok • Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között. Az RMT 5.4.3. pontjában és a fentiekben feltárt a megvalósítás és az üzemeltetés során bekövetkező kockázatok alapján jelen fejezetben elvégeztük ezen kockázatok elemzését. A kockázatelemzés szakaszai: • Kockázati tényezők meghatározása • Valószínűség-hatás vizsgálat • A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása Kockázati tényezők meghatározása A kockázati tényezők rendszerezése megkönnyíti meghatározásukat és a kockázatelemzés folyamatát. Emiatt a kockázati tényezők 5 átfogó kategóriába kerültek besorolásra, melyek a következők: • Műszaki, • Jogi • Társadalmi • Környezeti • Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági (külön elmezés) • Intézményi Az egyes kockázati tényező kategóriák az alábbi kockázati tényezőket tartalmazzák: Műszaki kockázati tényezők: • Nem megfelelő teljesítmény tervezet • Nem megfelelő műszaki tervezés • Nem megfelelő műszaki kivitelezés Jogi kockázati tényezők • Közbeszerzési folyamatok elhúzódása • Hatósági folyamatok elhúzódása • Az esteleges rendeletmódosítások • Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák • Kivitelezői csődhelyzet • A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés • Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályokba ütközése • Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok • Hatósági kötelezések Társadalmi kockázati tényezők • Civil szervezetek, lakosság ellenállása • Lakosság részéről a rákötések lassabban tervezettnél • Hatóság támogatásának hiánya
valósulnak
meg
a
Környezeti kockázati tényezők • Környezeti terhelés az építkezés során • Környezeti elemek terhelésének csökkentése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében az üzemeltetés ideje alatt 299
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők • A tervezett költségek alulbecslése • Nem megfelelő erőforrás allokálás • Saját erő meglétének hiánya • Rákötések, ezáltal a bevételek nem a várt ütemben alakulnak • Nem megfelelő díjfizetési hajlandóság Intézményi kockázati tényezők • Konfliktushelyzet az érintettek (Társulás, tulajdonos, üzemeltető) között • Nem megfelelő erőforrás allokálás
300
8.4 Közbeszerzések/beszerzések 45. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya
Részajánlat (csak közbeszerzésnél)
Kivitelezés A igen Kivitelezés B igen Közbeszerzési szakértő kiválasztása
Projekt-menedzseri (műszaki + jogi + pénzügyi szakértői) szolgáltatás PR (tájékoztatás, nyilvánosság) szolgáltatás
nincs
nincs
nincs
Közbeszerzési eljárás típusa (csak közbeszerzésnél)
Közbeszerzés/ beszerzés értéke (ezer Ft)
A közbeszerzés jellege FIDIC sárga könyv / FIDIC piros könyv
Kbt. IV. fejezete szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás
1.002.213
Csatornahálózat FIDIC piros könyv
Kbt. IV. fejezete szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás
299.962
Az egyszerű közbeszerzési eljárás hatálya alól kivont (Kbt. 243. § c)) beszerzés 3 ajánlat bekérésével Kbt. VI. fejezete szerinti nemzeti értékhatárt elérő egyszerű eljárás Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés 3 ajánlat bekérésével
12.000
39.000
6.200
Ütemezés (év, hó) Tender-dokumentáció / szerződés kidolgozása
KSz jóváhagyás (ld. pályázati útmutató)
Ajánlati felhívás megjelenése (csak közbeszerzés)
Ajánlatok értékelése
Szerződéskötés
2010. június
2010. július
2010. július
2010. szeptember
2010. október
2010. június
2010. július
2010. július
2010. szeptember
2010. október
-
2010. május
-
-
2010. június
2010. június
-
2010. június
2010. július
2010. július
2010. szeptember
2010. október
2010. június
-
-
2010. szeptember
2010. szeptember
Szennyvíztisztító FIDIC sárga könyv
301
Mérnöki feladatok ellátása (FIDIC szakértő)
Kbt.harmadik rész VI. fejezete szerinti nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, egyszerű eljárás Kbt. IV. fejezete szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás
nincs
Működtető kiválasztása nincs
46.400
-
2010. július
2010. augusztus
2010. november
2010. december
2010. december
nem ismert
-
2010. július
-
2011. január
2011. március
2011. április
Megjegyzések: •
A kivitelezés közbeszerzési értéke magában foglalja az építés, az eszközbeszerzés és a területelőkészítés munkáinak költségét is.
A közbeszerzési terv egyes elemeit a 8.5.1. pontban összeállított lebonyolítási ütemterv is szemlélteti. A közbeszerzési terv közbeszerzési tanácsadó és a FIDIC mérnök szolgáltatását végző szakcég kiválasztását feltételes közbeszerzési eljárással irányozza elő, a törvény 48. § (2) pontja, (3) bekezdésének értelmében illetve lehetőségével.
302
8.5 Ütemtervek 8.5.1 Műszaki/végrehajtás lebonyolítási terv
Az intézkedési terv a projekt előkészítési és lebonyolítási tevékenységek sorozata. A projekt megvalósításához még szükséges elvégzendő feladatokat, a táblázatos formában összeállított intézkedési terv foglalja össze. projektelem
tevékenység
elszámolható költség [Ft]
FIDIC mérnök kiválasztása közbeszerzési projektmenedzsment tanácsadás, szermegvalósításra vezet kiválasztása vonatkozó 12.000.000 tájékoztatást végző közbeszerzési szakcég kiválasztása eljárások működtető lefolytatása kiválasztása kivitelező kiválasztása projektmenedzseri feladatok ellátása 2. fordulós jogi szakértés projektmenedzsment műszaki 39.000.000 szolgáltatás szaktanácsadás könyvvizsgálat, pénzügyi tanácsadás tájékoztatási tájékoztatás, PR tevé6.200.000 tevékenység kenység régészeti feltárás, terület előkészítés 8.400.000 régészeti szakfelügyelet FIDIC mérnök tevékeny-sége, FIDIC mérnök 46.400.000 műszaki ellenőrzés, minőségbiztosítás szennyvízcsatorna 1.017.213.000 kivitelezés hálózat szennyvíztisztító telep 299.962.000 összesen nettó 1.429.175.000 tartalék tartalék 61.000.000 mindösszesen nettó 1.490.175.000
igényelt támogatás [Ft]
-
303
A projekt megvalósításához még szükséges elvégzendő feladatok részletes ismertetése
•
Lakossági tájékoztatás, Víziközmű Társulat létrehozása A lakossági tájékoztatás folyamatosan történik. A Víziközmű Társulat szervezése folyamatban van.
•
Stratégiai terv készítése a vállalt rákötési százalék biztosítására Az Önkormányzat 92 %-os csatornahálózatra történő rákötést vállalt, a beruházás megvalósítását követő öt éven belül.
A vállalás teljesítése érdekében o ösztönzi a lakosságot a rákötésre a Víziközmű Társulat létrehozása kapcsán meghatározott egy ingatlanra eső, kedvező nagyságú érdekeltségi hozzájárulással o az elfogadásra kerülő csatornadíjhoz képest magasabb összegű környezetterhelési díjat és szippantott szennyvíz fogadási költséget fog meghatározni, a 4.1.2. pontban részletesen kifejtettek szerint
•
Az előkészítési fázisból áthúzódó egyéb feladatok o 2. fordulós önrész finanszírozásához szükséges lépések
A projektgazda részéről a 2. fordulós önrész nagysága a CBA elemzés elkészülte után válik egyértelművé. Az
Önkormányzat
az
önrészt
kedvező
kamatozású
lakossági
szervezésben történő Víziközmű Társulati hitelből és saját erőből kívánja biztosítani. o A megvalósítási szakaszra vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítése A megvalósításhoz szükséges közbeszerzési dokumentációk, szerződéses feltételek elkészítése, jóváhagyatása 2010. április és 2010. augusztus között fog megtörténni. 304
•
2. fordulós projektindítás
2010. júliusi benyújtás, 75 nap értékelés, 15 nap hiánypótlás, 60 nap támogatási szerződés megkötés feltételezésével: 2010. december. Az útmutató C.9. fejezete szerint: o
a projekt megvalósítására maximum 3 év áll rendelkezésre, a támogatási döntés dátumától számítva, tehát 2013. december.
• A
2. fordulós projektmenedzseri feladatok ellátása
tevékenységet
projektmenedzsment
elnyerő
szakcég
szervezet
folyamatosan
kiválasztási
végzi
munkáját
közbeszerzési
a
eljá-rásának
lefolytatásáról, a pályázati zárójelentés elkészítéséig ill. beadásáig.
•
2. fordulós lakossági tájékoztatás, PR tevékenység
A tevékenységet végző szakcég folyamatosan végzi munkáját a kiválasztását követően, a kivitelezési munkák befejezéséig.
•
Terület előkészítés
Az elkészült régészeti hatástanulmányban megfogalmazottaknak megfelelően, projektmenedzsment és FIDIC mérnök felügyelete mellett megkezdődhetnek a megelőző régészeti feltárások, 2011. tavaszán. A régészeti szakfelügyeletet a szennyvízcsatorna hálózat építésének teljes időtartamára előirányoztuk.
•
A
megvalósításra
vonatkozó
szolgáltatások
közbeszerzési
eljárásának lefolytatása A közbeszerzési tanácsadó a FIDIC-rendszerű mérnök, projekt menedzsment szervezet, tájékoztatást végző szakcég kiválasztása tartozik a szolgáltatások fogalom körébe. A közbeszerzési tanácsadó és FIDIC-rendszerű mérnök kiválasztása feltételes közbeszerzési eljárással történik. Célja, hogy a mérnök
ismert
legyen
már
a
kivitelező
cég
kiválasztására
irányuló
közbeszerzési eljárás előtt, ezáltal szakmailag ő is segítheti az eljárás sikeres lefolytatását. 305
Az
eljárás
lefolytatására
elirányzott
időtartamba
az
eljárásán
túl,
az
eredményhirdetés ill. a szerződéskötés időigénye is beleértendő. Amennyiben a szolgáltatások valamelyik elemeinek közbeszerzési eljárása esetleg csúszik, óvás, jogorvoslat stb. esetében, a csúszás az ütemtervet nem befolyásolja.
•
Működtető közbeszerzési eljárásnak lefolytatása
A működtető kiválasztását úgy ütemeztük, hogy személye a beruházás kivitelezésének megkezdése előtt már ismert legyen. Az esetleges csúszás az ütemtervet nem befolyásolja.
• Az
Kivitelezés közbeszerzési eljárásnak lefolytatása
eljárás
lefolytatása
előirányzott
időtartamba
az
eljáráson
túl,
az
eredményhirdetés ill. a szerződéskötés időigénye is beleértendő. Amennyiben a kivitelezés közbeszerzési eljárásnak lefolytatása időben csúszik, óvás,
jogorvoslat
esetében,
a
kivitelezés
a
csúszás
mértékének
megfelelően, később kezdődhet.
• A
Kivitelezés
kivitelezés
csatornaépítés
az
előirányzott
több
időtartam
munkaterületen
alatt
végezhető
elvégezhető, egyidejűleg
mert
a
és
a
szennyvíztisztító telep is önálló munkaterületet jelent. A csatornahálózat kivitelezése az építési munkákkal kezdődik, 2011. februárjában. A szennyvíztisztító telep kivitelezését megelőzi a nyertes vállalkozó által megajánlott
tisztítási
technológia
engedélyezési
terveinek
elkészítése,
tekintettel a FIDIC sárga könyv szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásra. Az építési munkák csak a jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdődhetnek, a kiviteli terveket készítő tervező ütemezett tervszállításával összhangban. A gépészeti és villamos berendezések beszerelésére, beüzemelésére 90 napot irányoztunk elő, mind a csatornahálózat, mind a szennyvíztisztító telep esetében. A kivitelezési munkák a telep hat hónapos sikeres próbaüzeme után műszaki átadással zárulnak.
306
A garanciális időszakra 12 hónapot terveztünk, de ezen időszak nem része a projekt megvalósítására adott maximálisan három év időtartamnak.
• A
FIDIC-rendszerű mérnök tevékenysége, műszaki ellenőrzés
mérnök
tevékenysége
a
kivitelező
kiválasztására
irányuló
eljárás
megindításával kezdődik, segédkezik a kivitelezői szerződés megkötésénél és végigkíséri
a
kivitelezés
teljes
folyamatát
és
időtartamát.
Felügyeli
a
próbaüzemet, megszervezi és irányítja a műszaki átadást.
•
Könyvvizsgálói tevékenység
A tevékenység a projektmenedzseri feladatok keretén belül kerül elvégzésre. Tevékenységének megkezdését és időtartamát a beruházásban résztvevő felek várható
számlázási
rendjéhez
és
ütemezéséhez
célszerű
igazítani.
Tevékenysége a második fordulós pályázati záró jelentés elkészülésével és benyújtásával zárul.
•
A
projekt
zárójelentés
megvalósulása elfogadásával
a
második és
a
fordulós
támogatási
pályázati szerződés
lezárásával fejeződik be, 2013. januárjában. Tehát a projekt megvalósítható a rendelkezésre álló időintervallumon belül. A megvalósításra vonatkozó részletes ütemtervet Gantt diagram formájában közöljük. Megjegyezni
kívánjuk,
hogy
a
módosított
290/2007.(.31.)
Korm.rendelet értelmében tervellenőr igénybevétele nem szükséges. Projektgazda a tervezői művezetést a 2. fordulós projektmenedzseri feladatok ellátásnak keretében kívánja biztosítani.
307
2009
Megnevezés 3
1
1. fordulós projektmenedzsment szervezet felállítása, működése
2
1. fordulós lakosság tájékoztatás, PR tevékenység, vízközmű társulat megszervezése
3
részletes megvalósíthatósági tanulmány
4
RMT elkészítése
5
RMT KSZ általi véleményezése
6
RMT kiegészítése, átdolgozása
7
műszaki tervezés, engedélyeztetés
8
hálózatbővítés vízjogi engedélyeztetési tervek módosítása
4
5
6
7
8
9
2010 10
11
12
1
2 3
4 5
6 7
2011 8 9
10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2012 10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2013 10
11
12 1-től 11-ig
9
hálózatbővítés vízjogi létesítési engedély módosítása 10 telep elvi vízjogi engedélyezési terve 11 telep elvi vízjogi engedély beszerzése 12 tendertervek elkészítése a FIDIC vonatkozó kötetei alapján 13 2. fordulóbeli projektgazda szerződései, jogi státuszának rendezése 14
2. fordulós önrész finanszírozásához szükséges lépések
15 stratégiaai terv készítése a vállalt rákötési százalék biztosítására 16 terület előkészítő munkálatok 17 talajmechanikai szakvélemény elkészítése 18
pályázati dokumentácvió 2. fordulra való benyújtása
19 megvalósíthatósági szakaszra vonatkozó közbeszerzési tenderdokumentációk elkészítése 20 1. fordulós pályázat zárójelentésének elkészítése és benyújtása 21 1. fordulós zárójelentés elfogadása, támogatási szerződés lezárása
308
12
2009 3
4
5
6
7
8
9
2010 10
11
12
1
2 3
4 5
6 7
2011 8 9
10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2012 10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2013 10
11
12 1-től 11-ig
22 2. fordulós projektindítás 23 2. fordulós projektmenedzseri feladatok ellátása 24 2.fordulós lakossági tájékoztatás, Pr tevékenység 25 területi előkészítés 26
megelőző régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet
27 megvalósításra vonatkozó közbeszerzési eljárások lefolytatása 28 közbeszerzési tanácsadó kiválasztása feltételes eljárással 29 eljárás lefolytatása 30
eredményhírdetés
31
szerződéskötés
32 FIDIC rendszerű mérnök kiválasztása feltételes eljárással 33 eljárás lefolytatása 34 eredményhírdetés 35 szerződéskötés 2. fordulós projektmenedszment szervezet kiválasztása eljárás lefolytatása eredményhírdetés szerződéskötés
tájékoztatást végző szakcég kiválasztása eljárás lefolytatása eredményhírdetés szerződéskötés
309
12
2009 3
4
5
6
7
8
9
2010 10
11
12
1
2 3
4 5
6 7
2011 8 9
10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2012 10
11
12 1
2 3
4 5
6 7
8 9
2013 10
11
12 1-től 10-ig
52 kivitelező kiválasztása 53 eljárás lefolytatása 54 eredményhírdetés 55 szerződéskötés 56 működtető kiválasztása 57 eljárás lefolytatása 58 eredményhírdetés 59 szerződéskötés 60 FIDIC mérnök tevékenysége, műszaki ellenőrzés 61 könyvvizsgálói tevékenység 62 kivitelezés szennyvízcsatorna hálózat 64 építési munkák 65 gépészeti szerelési munkák 66 villamos szerelési munkák 67 szennyvízátemelők irányítástechnikai rendszerének kialakítása 68 próbaüzem 69 műszaki átadás 70 garanciális időszak 71 kivitelezés szennyvíztisztító telep 72 engedélyeztetési tervek elkészítése 73 vízjogi létesítési engedély beszerzése 74 kiviteli terv elkészítése, szakaszos tervszállítással 76 építési munkák 77 gépészeti szerelési munkák 78 villamos szerelési munkák 79 próbaüzem 80 műszaki átadás 81 garanciális időszak 82 2. fordulós pályázat zárójelentés elkészítése és benyújása Projekt befejezés, zárójelentés elfogadása, 83 támogatási szerződés lezárása
310
11
8.5.2 Kifizetési ütemterv
46. táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító (eFt) 2011 Tevékenység 1. Földvásárlás, ter.elők. 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvízkezelés 2.3 Iszapkezelés 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés
I. félév
II. félév
Összesen
4 200
4 200
8 400
0
0
0
Összesen
I. félév
II. félév
Összesen 8 400
0
0
4 200
8 400
0
8 400
376 817,00
768 634
322 986
9 022
332 008
1 100 642
320 237
320 237
640 474
274 489
0
274 489
914 963
49 055
49 055
98 110
42 047
0
42 047
140 157
7 525 0,00 15 000,00
7 525 0,00 0,00
15 050 0 15 000
6 450 0 0
9022 0
6 450 9 022 0
21 500 9 022 15 000
0
0
0
216 533
0
3.3 Iszapkezelés
6. Közbeszerzés költsége
II. félév
4 200
3.2 Szennyvízkezelés
5. Nettó kivitelezési költség
I. félév
391 817,00
3.1 Csatorna
4. Egyéb
2013
2012
216 533
216 533
87 250
87 250
87 250
110 883
110 883
110 883
18 400
18 400
18 400
0
0
0
0
0
0
0
396 017
381 017
777 034
539 519
9 022
548 541
1 325 575
6 000
6 000
12 000
0
12 000
17 050
17 050
34 100
6 150
6 150
12300
46 400
2 000
2 000
4 000
2 200
0
2200
6 200
0
0
0
0
0
0
0
10. Projekt menedzsment
12 100
12 100
24 200
7 400
7 400
14 800
39 000
- általános PM feladatok - könyvvizsgálat Összesen 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség
10 100 2 000 433 167
10 100 2 000 418 167
20 200 4 000 851 334
433 167
418 167
851 334
5 900 1500 555 269 31 000 586 269
5 900 1500 22 572 30 000 52 572
11 800 3 000 577 841 61 000 638 841
7. Mérnök költsége 8. Nyilvánosság biztosításának költsége 9. Könyvvizsgálói díjak
32 7 1 429 61 1 490
000 000 175 000 175
47. táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás (eFt) 311
2011 Tevékenység
I. félév
2013
2012
II. félév
Összesen
I. félév
II. félév
Összesen
I. félév
II. félév
Összesen
Megnevezés 1. Földvásárlás, ter.elők. 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvízkezelés 2.3 Iszapkezelés 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés 3. Gép, berendezés
3 526
3 526
7 053
7 053
0
0
0
0
0
3 526
3 526
7 053
0
7 053
328 969,55
316 375,55
645 345
271 179
7 575
278 754
924 099
268 870,99
268 870,99
537 742
230 461
0
230 461
768 203
0
35 303
117 676
5 415
18 051
41 187
41 187
82 373
35 303
6 317,99
6 317,99
12 636
5 415
0,00
0,00
0
0
7574,871
7 575
7 575
12 594,00
0,00
12 594
0
0
0
12 594
0
0
0
181 801
0
181 801
181 801
3.1 Csatorna
73 255
73 255
73 255
3.2 Szennyvízkezelés
93 097
93 097
93 097
3.3 Iszapkezelés
15 449
15 449
15 449
0
0
460 555
1 112 953
0
10 075
4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség 6. Közbeszerzés költsége 7. Mérnök költsége 8. Nyilvánosság biztosításának költsége 9. Könyvvizsgálói díjak
0 0
0,00
0,00
0
332 496
319 902
652 398
5 038
5 038
10 075
14 315
14 315
28 630
5 164
5 164
10327,08
38 957
1 679
1 679
3 358
1 847
0
1847,12
5 206
452 980
7 575
0
0
0
0
0
0
0
10 159
10 159
20 318
6 213
6 213
12 426
32 744
- általános PM feladatok
8 480
8 480
16 960
4 954
4 954
9 907
26 867
- könyvvizsgálat
1 679
1 679
3 358
1259,4
1259,4
2 519
5 877
363 687
351 093
714 780
466 204
18 951
485 155
1 199 935
26 028
25 188
51 216
51 216
363 687
351 093
714 780
492 231
44 139
536 371
1 251 151
10. Projekt menedzsment
Összesen 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség
312
8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata
adat
A projekt csak iszapkezelésre vonatkozik- nem
bemutatás helye a tanulmányban (oldalszám)
-
e? (igen/nem) A szennyvíztelepre bekötött és bekötendő 4.751 összes
település/településrész
lakosegyenértéke
26, 63, 125
együttes (hatályos
25/2002.Korm.rendelet szerint) A szennyvíztelepre bekötött és bekötendő 3.314 x 0,92 = 3.049
27,
összes
106,
település/településrész
együttes
lakosegyenértéke (a
fenntartási
29,
34, 132,
169 időszak
utolsó
évére
becsült) A projektben hálózatbővítéssel érintett 4.751 legnagyobb
lakosszámú
26, 63, 125
település
lakosegyenértéke* A projektben hálózatbővítéssel érintett nem releváns legkisebb
lakosszámú
-
település
lakosegyenértéke* A
projektben
a
szennyvíztelep(ek)re 3314 fő x 0,92 = 3.049
27,
újonnan bekötött összes lakosegyenérték
106,
(a
169
fenntartási
időszak
utolsó
évére
29,
34, 132,
becsült) A
projektben
fejlesztéssel
érintett 4.175 LE
szennyvíztelep(ek)en
kezelt
szennyvízmennyiség
összes
26, 63, 125
lakosegyenértéke ** A
projektben
belterületének
érintett összesített
települések 3314 fő =1090 fő/km népsűrűsége 3,04 km
25,
27,
31
2
(fő/km ) A
projektben
valamelyikén
érintett van
települések nem
tartósan
-
magas
vízállású terület (igen/nem) 313
30,
Az
egységnyi
kül-
gerincvezeték
és
belterületi 3314 fő =155,0 fő/km
hosszra
133
eső 21,383 km
ellátott/ellátandó állandó lakosok száma (fő/km) A
pályázatban
szereplő,
fejlesztéssel 0
-
érintett 2000 LE alatti települések száma (db) Hátrányos
helyzetű
kistérségeket
-
tartalmaz-e a projekt? (kérjük, válassza ki a megfelelő betűt) • nincs hátrányos helyzetű kistérség vagy település a projektben („A”) • hátrányos helyzetű település érintett a 240/2006.Korm. rendelet alapján, de nem érintett leghátrányosabb helyzetű kistérség („B”) • leghátrányosabb kistérség érintett a 311/2007.Korm.rendelet alapján („C”)
„A”
Vásárhelyi terv keretében megvalósuló árvízi
tározók
településeket
területét
tartalmaz
a
érintő projekt
nem
(igen/nem) Jogerős
bírósági
és/vagy
hatósági
-
kötelezés van a projekt megvalósítására nem (igen/nem/nem releváns) A
település(ek)
a
123/1997(VII.18.)
24
Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist érint(enek)-e? (kérjük, válassza ki a megfelelő betűt) • nincs sérülékeny vízbázist érintő település („A”) • van sérülékeny vízbázist érintő település („B”) • a települések többsége sérülékeny vízbázist érint („C”) • minden település sérülékeny vízbázist érint („D”) A
„A”
szennyvíziszap
elhelyezésének/kezelésének
-
koncepciója nem releváns
(csak az oldalszámot kell beírni) 314
Egy
ellátott
hálózatépítési
lakosra teljes
jutó nettó
tervezett 1.002.213.000
Ft
= -
beruházási 302.418 Ft/lakos
költség (Ft)
3314 lakos
1 m3 új vagy fejlesztett tisztító telepi 299.262.000
Ft
= -
kapacitásra eső teljes beruházási költség 787.532 Ft/m3 (Ft) 1
km
380 m3 szennyvízcsatornára
eső
teljes 1.490.175.000
beruházási költség (Ft)
Ft
= -
62.921.716 Ft/km 23,683 km
* A beírandó érték a projektben hálózatépítéssel érintett legnagyobb/legkisebb település lakosegyenértéke függetlenül attól, hogy az adott településen van-e már csatornahálózat ** Ha a projektben nem kerül sor szennyvíztelepi vagy iszaphasznosítási korszerűsítésre vagy bővítésre, ide nulla értéket kell írni
Dátum: 2010. február 25.
Cégszerű aláírás p.h.
315
9
Rövidítések
10 A tanulmány mellékletei
1. számú. melléklet: A projektgazda szervezet ábrája 2. számú melléklet: A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája 3. számú melléklet: Megvalosulas tervezett foldrajzi helyet bemutato terkepvazlatok 4. számú melléklet: Költség-haszon elemzés részletes háttér táblázatai (CD-n mellékelve)
5. számú melléklet: CBA háttérszámítási táblazatok (CD-n mellékelve)
316
