Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: Budapest, Művelődés utca Pedagógiai program

Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 201640 1223 Budapest, Művelődés utca 21-27. Pedagógiai program

2013.

1

Tartalom 1 1.1

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................... 4 Bevezetés ............................................................................................................................................... 4

1.1.1

A pedagógiai program jogszabályi háttere .................................................................................... 4

1.1.2

Az intézmény szervezete............................................................................................................... 4

1.1.3

Képzési kínálat, képzési rendszer ................................................................................................. 4

1.1.4

Az iskola környezete ..................................................................................................................... 4

1.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 5

1.2.1

Az oktatás-tanulás-nevelés tartópillérei, alapelvei: ....................................................................... 5

1.2.2

A nevelési elvek gyakorlati és meghatározó területei ................................................................... 5

1.2.3

A nevelő-oktató munka céljainak megvalósításához hozzárendelt feladatok ............................... 6

1.2.4 A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése .................................................................................................................................................. 6 1.2.5

Legfontosabb pedagógiai eljárások és a pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................... 8

1.3

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 8

1.4

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 10

1.5

Iskolai környezeti nevelési program .................................................................................................... 14

1.5.1

Jogszabályi háttér ........................................................................................................................ 14

1.5.2

Helyzetkép, helyzetelemzés ........................................................................................................ 15

1.5.3

Tárgyi-anyagi erőforrások .......................................................................................................... 16

1.5.4

Alapelvek, jövőkép, célok........................................................................................................... 16

1.5.5

Tanulásszervezési és tartalmi keretek ......................................................................................... 18

1.6

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................. 19

1.6.1

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ...................................................... 20

1.6.2

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ................................................................. 20

1.6.3

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ........................................................ 21

1.6.4

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................................................... 21

1.7

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 22

1.7.1

A pedagógus ............................................................................................................................... 22

1.7.2

Az osztályfőnök .......................................................................................................................... 22

1.8

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok .............................................................. 23

1.8.1

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................... 24

1.8.2

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ....................................................... 24

1.8.3

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők ellátása ...................................... 25

1.8.4

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló joga ...................................... 25

2

1.8.5

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .............................................. 25

1.8.6

A program eredményességének értékelési módszerei ................................................................. 26

1.8.7

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek .......................................................... 26

1.8.8

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................... 27

1.8.9

Az iskolai ifjúságvédelmi feladatok ............................................................................................ 27

1.8.10

A megvalósítás, területei, formái ................................................................................................ 28

1.9

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ..................................................... 29

1.10

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................................... 29

1.11

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................................... 29

1.12

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................................... 32

1.13

A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................................... 32

2

HELYI TANTERV ........................................................................................................... 33

2.1

A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 33

2.2

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása .................................................................................... 33

2.3

Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ........ 36

2.4

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................................... 36

2.5

A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................................. 36

2.6

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......................... 36

2.7

A mindennapos testmozgás megvalósításának módja ......................................................................... 70

2.8

Választható érettségi vizsgatárgyak ..................................................................................................... 71

2.9

Projektoktatás ...................................................................................................................................... 71

2.10

A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei ......................... 71

2.11

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei ............................................................ 71

2.11.1

Az értékelés/minősítés alapformái .............................................................................................. 71

2.11.2

A mérés – ellenőrzés célja .......................................................................................................... 72

2.11.3

A tanulók írásbeli teljesítményének egységes értékelési rendszere ............................................ 72

2.11.4

Az írásbeli és szóbeli otthoni feladatok elvei és korlátai ............................................................ 74

2.12 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 74 2.13

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................................ 75

2.14

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................................... 76

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................ 77

3

1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1

Bevezetés

1.1.1 A pedagógiai program jogszabályi háttere 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről 1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról (Ktv.) 20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1.1.2 Az intézmény szervezete Neve: Tomori Pál Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Székhelye: 1223 Budapest Művelődés utca 21-27. Fenntartója: Tomori Pál Főiskola

1.1.3 Képzési kínálat, képzési rendszer Az iskolánkba jelentkező – főként közgazdasági pályára készülő - nyolcadikosok sikeres felvételi vizsga letétele után nyernek felvételt. A 9-13. évfolyamon magas szintű nyelvi, általános közismereti és informatikai képzést, a közgazdasági illetve a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban szakmai orientálást és alapozást kapnak a tanulók. Szakmai képzés szakképzési évfolyamokkal (1/13; 2/14) felnőttoktatásban levelező munkarend alapján

1.1.4 Az iskola környezete Budapest XXII. kerületében, a CAMPONA bevásárlóközpont szomszédságában, egy 1.5 hektáros ősparkban 5500m2-es – a Tomori Pál Főiskola tulajdonát képező – a Zsindely család volt kastélyában folyik a képzés, ahol a hallgatók elhelyezését a 64 db kétágyas, fürdőszobás saját kollégium is segíti. A térségben sem középfokon, sem felsőfokon más közgazdasági jellegű képzés nincsen. A vonzáskörzetben lévő Érdi térségből, és Pest-megye közeli településeiről a diákok a főváros távolabbi kerületeiben lévő intézményeibe járnak be.

4

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.2

1.2.1 

Az oktatás-tanulás-nevelés tartópillérei, alapelvei: megtanulni tanulni,



megtanulni cselekedni,



megtanulni élni,



megtanulni másokkal együtt élni.

Az oktató-nevelő munka céljai, hogy a közismereti és a szakmai tantárgyak ismeretanyagának egységével, valamint az egyéni képességek és a tanulói alapkompetenciák fejlesztésével kívánjuk elérni, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó diákokat képezzünk. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka célja, hogy 

a nálunk végzett tanulók rendelkezzenek az általános műveltség alapvető elemeivel, képesek legyenek adekvát írott és szóbeli kommunikációra magyar és legalább angol nyelven;



képessé váljanak szakirányú felsőfokú tanulmányok elvégzésére, emelt vagy felsőfokú szakmai szintű képesítést megszerezni.

Diákjaink középfokú tanulmányaik időszakában és azt követően felnőtt életük során megértik és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát, és az életformává válik bennük. Arra törekszünk, hogy a tanulók váljanak alkalmassá az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a társadalmi értéktermelési folyamatok alakítására, a munkaerő-piac elvárásainak teljesítésére, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Hogy a tanulókban a tanítási-tanulási folyamat során kialakítsuk az igényt és képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére és értékelésére, hasznosítására. Hogy fejlesszük gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásukat.

1.2.2

A nevelési elvek gyakorlati és meghatározó területei

Diákönkormányzati tevékenység A diákönkormányzat tevékenységébe a tanulók egyre nagyobb hányadát törekszünk bevonni. Ezért várjuk el, hogy a diákönkormányzat vonzó programot kínáljon a tanulóknak. Sajnos, már a fiatalság körében is eluralkodni látszik az a gyakorlat, hogy kicsöngetés után minél gyorsabban elhagyni az iskolát, mert rohanni kell más helyre, más tevékenység folytatására. A tapasztalatok szerint mind a tanulástól, mind a közösségi élettől, közösségi foglalkozásoktól rengeteg időt elvon a számítógép (internet) és a televízió. 5

Szakkörök, tevékenységi körök, sport Iskolánkban kiemelten fontos szerepe van a tehetséggondozásnak. A szakkörökön, az öntevékeny csoportokban, a sportfoglalkozásokon széles és tág tere van a kiemelkedő képességek kibontakozásának, érvényre juttatásának.

1.2.3

A nevelő-oktató munka céljainak megvalósításához hozzárendelt feladatok

Minden tantárgy oktatásában és a tanórán kívüli programok során az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: A tanulási technikák: tudatos, rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek által megkövetelt tanulási szükségletek, Az intelligens tanulás: a tanultak belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, a különböző tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése, Az eszközjellegű kompetenciák: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, kommunikációs kompetencia, A szociális kompetenciák: kooperativitás, érzelmi intelligencia, motiváltság, felelősség, konfliktusokhoz való viszony, közösség-egyén viszonya. Kommunikációs kultúra fejlesztése Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyes üzenetekből és információkból merítjük, hanem mesterséges közvetítőrendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használni tudó fiatalokat kell nevelnie. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Ennek fő területei: osztályfőnöki óra; különböző tantárgyak szóbeli feleletei; önálló témafeldolgozás, kiselőadások, könyvtárhasználat, órai kommunikációs gyakorlatok; szerepjátékok; diákönkormányzati rendezvények; vitafórumok. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk 1.2.4

nagy múltú értékeit. A hazaszeretet erkölcsi, tartalmi kialakítása, a megismerő és a közéleti szerepvállalás szükségességének felismerése. A haza és a magyarság ismerete segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységekre. 6

Ezen nevelési feladat megvalósításának főbb területei és lehetőségei: a Nemzeti összetartozás napjának (június 4.) iskolai szintű megünneplése, osztályfőnöki órák, múzeum- és színházlátogatások, tanulmányi kirándulások, nyári táborok. A helyi hagyományok ápolása: A Tomoris napok keretet adnak a kalocsai hagyományok ápolására. Budatétényben most, a beilleszkedés során vettük fel a kapcsolatokat a nagy múltú kerület és az érdi kistérség kulturális, civil és hivatalos szervezeteivel.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Magyarország az Európai Unió tagja, ezért is fontos, hogy kialakuljon diákjainkban a pozitív viszony a közös európai értékekhez. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelenőségét. Mind iskolánknak, mind tanulóinknak törekedni kell arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek kiemelkedő területe az alapító főiskola már meglévő nemzetközi kapcsolatainak ápolása, megtartása és további bővítése. Minél több tanulót vonunk be a határon túli magyar lakta területeken működő iskolákkal kialakított diákcsere kapcsolatainkba. Környezettudatos magatartás kialakítása A környezettudománynak a tananyagban és az iskola működésében is érvényesülnie kell. Környezetkímélő anyag- és energiatakarékos módon működjön az iskola, erőforrásainkat hatékonyan használjuk fel, tanulóinkat a környezetük megóvására, egészséges életmódra neveljük. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk legfőbb eszközei a kötelező tanórák. Ezek maximális kihasználásával juthatunk céljaink eléréséhez, feladataink teljesítéséhez. Elveink alapvető célkitűzéseinkből következnek: iskolánkban minden tanulónak fejlődnie kell, önmaga szintjéhez képest a lehető legnagyobbat. Alapelvünk, hogy az alapvető közösség iskolánkban az osztályközösség. Az osztályközösségbe való sorolás alapelvei az általános pedagógiai alapelvek alapján történnek. Eredményes felkészítés közép- és emelt szinten a sikeres érettségi vizsgára az iskolai lemorzsolódási arány 5% alatti tartásával. A felsőoktatásban résztvevő tanulók számának növelése mind közvetlenül az érettségi, mind a szakképzés befejezése után. 7

A két tanítási nyelvű osztály és a normál osztályok előtti nyelvi előkészítő évfolyam indításával az államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű vizsgabizonyítvány megszerzésére való felkészítés a tanulók egyre szélesedő körében. Az eredményesség érdekében a nevelő-oktató munka eljárásainak folyamatos szabályozása, fejlesztése, a tanári továbbképzések tapasztalatainak hasznosítása. A nevelő-oktató munka módszereinek, az oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos korszerűsítése.

1.2.5 Legfontosabb pedagógiai eljárások és a pedagógusok helyi intézményi feladatai Tanítás-tanulásban: tehetséggondozás, felkészítés a munkaerő-piaci helyt állásra, felkészítés az önálló ismeretszerzési képességek kialakítására, kreatív gondolkodás kialakítása, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása. Nevelésben. A nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek létrehozásában való részvételéhez, az egyén sikerességének egyik alapja. Az egyik legfontosabb emberi érték tehát a konstruktív életvezetés, melynek területei: a munkahely, a család, a környezet, a közösség, az ország, a haza, a határokon túli, tágabb környezet. Az iskolai, intézményes nevelés feladata Az előző pedagógiai eljárások lehetőségeinek megteremtése, valamint kiépítése. Iskolánk teljes tanári közössége törekszik arra, hogy e célt legjobb tudása szerint elérje, megvalósítsa. E cél érdekében, az egyes területek lehetőségeit, feladatait, eszközrendszerét leírva, tapasztalatainkat összefoglalva készült pedagógiai programunk többi fejezete.

1.3

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók személyiségfejlesztésének kiemelt feladatai: a tanulói önismeret fejlesztése, a diákok kezdeményező és vállalkozó készségének kialakítása, a tanulók állampolgári szerepre történő felkészítése, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítése. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztésben minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A személyiségfejlesztés 8

legfőbb színtere az osztályfőnöki óra, de jelen kell lennie a közös iskolai rendezvényeken, külső programokon is. Lelkileg és testileg egészséges fiatalok nevelése Alapvető célunk, hogy lelkileg és testileg egészséges fiatalok kerüljenek ki iskolánkból. Ennek érdekében elsődleges céljaink között szerepel az, hogy elfogadott és egészséges életmódmintákat közvetítsünk. Az életmód fogalmával szorosan összefonódott fogalmakat is tárgyalunk: életminőség, életstílus, életforma. Az életmód fogalmának kifejtése magával vonzza a kultúra fogalmának kifejtését is. Tudatosítanunk kell, hogy a kultúra áthatja minden cselekedetünket. Viselkedéskultúra fejlesztése Mindennapjainkat átszövi a viselkedéskultúra, a szórakozás kultúrája, a táplálkozáskultúra stb. Azt a közhelyet kell feloldanunk, miszerint mindennapi kultúránk alacsony színvonalú, elmaradott. Ami valójában azt jelenti, hogy hiába vannak meg az életmódváltozás tárgyi feltételei. A civilizációs változásokat és a strukturális átrétegződést nem követte olyan kulturális alapok megteremtődése, amelyek biztos támpontul szolgálhatnának a mindennapi érintkezés formáihoz. A mindennapi kommunikációs kultúránk meglehetősen eklektikus. Ennek oka a mintakövetés, a mintaközvetítés zavaraiban és az egymás mellett létező többféle értékrend ellentmondásaiban lelhető fel. Az ellentmondás feloldása érdekében – mely nagyban és súlyosan érinti a középiskolás korú diákokat is – az iskolának arra kell törekednie, hogy egy jól megalapozott, biztos lábakon álló, és mindenki által elfogadott mintát kell, hogy közvetítsen. Erre törekszik intézményünk is. Iskolánknak olyan manipulációs közegként kell működnie, melyben tanulóink képesek elsajátítani azokat a viselkedési szabályokat és szerepeket, melyek erkölcsi normaként és értékrendként szolgálhatnak további életükben. Osztályfőnöki óráink keretében azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink osztályközösségeiket vonatkozási csoportként fogadják el, odatartozásukat úgy is éljék meg és minősítsék. Semmiképpen ne érezzék a szerepnélküliséget és az elhanyagoltság érzését. Osztályfőnöki óráink eszköze mindig a nyílt kommunikáció. Elsődlegesen annak a megfogalmazása: „ki vagyok én?" Ugyanis tapasztalataink alapján a diákok elsődleges problémája a ki nem alakult énkép, a laza önértékelés, az ingatag önbizalom, illetve ezek túlzottan előtérbe kerülése egyes diákok személyiségében, mely ugyanolyan káros lehet a személyiség fejlődésében. A folyamat első stádiuma az egymásba vetett hit és a bizalom kialakítása, elfogadása és megélése. A tanulói önismeret fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatunkként az alapos önismeretet határozzuk meg. Osztályfőnöki óráinkon a mindennapi életből hozott szituációkat dolgozzuk fel helyzetjátékok formájában, s ezek segítségével diákjaink könnyebben igazodnak el az állandóan változó külvilág helyzeteiben, ezzel bizonyítva azt, hogy nemcsak énképük fejlődik, hanem a világról kialakult képük is változik, formálódik. De nemcsak az osztályfőnöki órák nyújtanak segítséget diákjainknak az egészséges szellemi és lelki fejlődésben, hanem a tanórán kívüli rendezvények is. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanítás utáni szakkörökre, egyes 9

iskolai ünnepélyekre, tanulmányi versenyekre, illetve a diákönkormányzati feladatokra, mert ezek a tevékenységek nagy szerepet játszanak tanulóink, esztétikai és érzelmi nevelésében is, valamint fejlesztik véleményalkotási, problémamegoldó, illetve döntéshozói készségüket. A fejlesztés nem korlátozódik csupán az iskola falain belülre. Jelentős szerepet tulajdonítunk annak, hogy diákjaink minél többször jussanak el színházba, múzeumokba, sportrendezvényekre, hiszen tudjuk, az adott intézmények oktató, nevelő munkájukon keresztül milyen nagy hatással vannak diákjaink személyiségének fejlődésére. Egészséges jövőkép kialakítása Végezetül mindenkori munkánk eredményét abban látjuk, hogy az itt eltöltött évek során diákjainkban kialakul egyfajta egészséges jövőkép, aminek segítségével további terveik érdekében össze tudják hangolni vágyaikat, lehetőségeiket és a realitásokat, hogy így a számukra legmegfelelőbb felsőoktatási intézménybe nyerhessenek felvételt. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók az egészséges életvitelhez szükséges tudást, kellő ösztönzést megkaphassák személyes és környezeti értelemben egyaránt. Az iskola és dolgozói kommunikálják az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, mutassanak példát, és konkrét tevékenységekben alapozzák meg azokat. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, melyek az iskola összes tevékenységébe be kell épüljenek a következők: 

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete



Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, a testi higiénia



Az értékek ismerete



Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat



Környezeti ártalmak, személyes biztonság kérdése



Szenvedélybetegségek kérdése



A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben



A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete



A tanulás és a tanulás technikái



Az idővel való gazdálkodás szerepe



A rizikóvállalás és határai



A szenvedélybetegségek elkerülése



A tanulási környezet alakítása



A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

10

Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben a tanórákon az adott témákhoz gyakran használjuk a megfelelő egészségnevelési, egészségfejlesztési vonatkozásokat. Természetesen az óra jellege és a téma mélysége szabja meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A egészségnevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, problémamegoldást. Projektmódszerrel olyan terepgyakorlatokat tervezünk, amelyek „élesben" oldanak meg valódi problémákat. (pl. életvezetési gyakorlatok, a szelektív hulladékgyűjtés megoldásának lehetőségei) Iskolánk alapvetően rendelkezik az alapvetően szükséges oktatási eszközökkel, folyamatosan kell azonban pótolni a szakkönyveket, amelyek megismertetnek a bővülő lehetőségekkel. Az egészségnevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat faliújságon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk. Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába be kell építeni a tantestület tagjainak felkészítését egészségnevelési program tudatos alkalmazására. Iskolai egészségnevelési program Jogszabályi háttér Az elmúlt évek vizsgálatai, felmérései, valamint az elkészített elemzések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek. Továbbá a helyi pedagógiai programokban is megjelenjen az egészségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása. Ez elsőként a Közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. tv.) módosításában (2003. évi LXI. tv.) jelent meg, amelynek 48.§ (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot. Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola működése egészségnevelési szempontból Az érintettek mind egyetértenek abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Nem statikus állapot, hanem folyamat, amelynek állomásai nagyrészt tanulással ismerhetőek fel. A család mellett az iskola az az intézmény, amely a legtöbbet tehet és tesz is a tanulók egészségéért vagy éppen annak ellenében. Az

iskolánk

fizikai-építészeti

adottságai

alkalmasak

az

egészségre

nevelés

szempontjai

érvényesítésére. Míg az épület mint higiéniai környezet jó, jól megvilágított, megfelelően fűtött, addig az őspark elegendő testnevelési lehetőséget enged arra, hogy a napközben adódó szabad perceket mozgással tölthessék el tanulóink. 11

Erőforrások Nem anyagi erőforrások. Ide számíthatók az iskola vezetése, tanárai (együttesen és különböző munkaközösségekben tevékenykedve), az iskolaorvosi szolgálat, az intézmény adminisztratív és technikai dolgozói, a diákok és családi hátterük. Az iskola vezetése tervezi, szervezi, értékeli és minősíti az egészségnevelési programokat. Megteremti az anyagi forrásokat, kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek integrálására. A tanárok feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe. Személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson, az egészség, mint alapvető emberi és közösségi érték épüljön be tanulóink értékrendjébe. Az iskolaorvosi szolgálat feladata elsősorban az egyéni egészségmegőrzés útjának megmutatása a tanulók számára. Feladatuk másodsorban olyan előadások tartása, amelyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmak elhárításáról szólnak. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói feladata a barátságos, tiszta

tanítási-nevelési

környezet megteremtése, a balesetveszélytől mentes, egészséget nem veszélyeztető tárgyak beszerzése és karbantartása, az egészséges táplálkozásnak egészen a tányérba kerülő ételig való megvalósítása A tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában, mint hallgatóság, de fontosabb, hogy tevékeny, cselekvő részvétel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán belül, akár azon kívül is. A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi őket a saját és a mások egészsége megóvása érdekében is. A szülők, a család és a kortárs közösség alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például az egészségtudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola egészségnevelési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készség-képesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmazzak. A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ez által felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben. Tárgyi-anyagi erőforrások: Iskolánk az országos átlaghoz képest, különösen szép és egészséges ősparkban fekszik, ahol a gimnasztika, futás, tenisz, teke, tollaslabda és labdajátékok rendezhetők.

12

Iskolán kívüli együttműködés: A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttműködés az egészségnevelési program megvalósítása szempontjából is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. Az egészségneveléssel is foglalkozó intézmények közül iskolánk számára kiemelkedően fontosak a klinikák, egészségvédelmi intézetet, ifjúsági szervezetek. A tanórai és az azon kívüli egészségnevelési programokat színesebbé, tartalmasabbá teszi, ha tanulóink megismerkednek ezen intézmények működésével, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik közvetlenül egészség- nevelési munkánkat. Közvetetten az állampolgári felelősségről, a cselekvő részvételről szólnak, így megkönnyítik tanulóink egészségtudatos magatartásának kialakulását, fejlődését. • Iskolai étkeztetés és büfé Diákjaink rendelkezésére áll a felújított ebédlő, ahol helyben készített illetve beszállított ételt kínálnak számukra. Az ebédlői környezet hozzájárul, hogy kulturált körülmények között, a HACCP -rendszer előírásai alapján kialakított módon étkezhetnek. Az ételek minősége, tartalmassága és mennyisége megfelelő, de nem mondhatunk le arról, hogy folyamatosan törekedjünk az egészséges ételek arányának növelésére. Az iskolai büfét is a fenti elírások és elvek alapján működtetjük. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Az egészségfejlesztési alapelvek közül iskolánk számára a kiemelt szempontok, melyek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait vizsgáljuk, a következők: Folyamatos környezet fejlesztés. Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az iskolában. Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai környezet érdekében. Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak. Iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása, együttműködés a helyi közösség szakembereivel az iskolai személyzet egészségfejlesztését célzó programokban. Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének kiemelt kezelése, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe helyezése. Az iskola diákjainak, személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak segítése az egészség megőrzésében. Személyiségfejlődésre, életmód kialakításra, szokások formálására, preferenciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása. Konkrét célok és feladatok Hosszú távú célok: Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető helyes tudás és a helyes életvezetés alapjainak átadása tanítványaink számára. Továbbra is célként tűzzük ki a 13

prevenciót az életmód változtató programok kidolgozását, és társas környezetben történő megvalósítását. A szűrővizsgálatok szervezését illetve az azokon való részvétel biztosítását. Az érzelmi nevelés jegyében működő egészségfejlesztési programok megvalósítását külső szakértők bevonásával a társas-kommunikációs készségek fejlesztésével, önismereti csoportfoglalkozásokkal, illetve osztályfőnöki közreműködéssel. Célunk, hogy gazdag személyközi és intézményes kapcsolatokkal iskolánkat valódi, életteli szocializációs színtérré tegyük. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: Problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás; Konfliktuskezelés és megoldás; Kreativitás Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia; Vitakészség, kritikus véleményalkotás; Kommunikáció, média használat; Értékelés és mérlegelés készsége A fent felsorolt általános célokon túlmenően az alábbiakban részletezzük az iskolai nevelésünk szempontjából kiemelten fontosnak tekintett Iskola-egészségügyi munkatervünket: Célprogram kialakítása / prevenció hangsúlyozása Módszerek meghatározása: felvilágosító előadások; egyéni beszélgetések, írásos információk nyújtása, igény esetén család bevonása Munkaterv elkészítése havonkénti bontásban Kiemelt, folyamatosan végzett feladatok meghatározása Az egyes évfolyamok részére szervezett programok meghatározása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.

1.5

Iskolai környezeti nevelési program

1.5.1 Jogszabályi háttér Az ENSZ 57. közgyűlésének 2002. december 20-án a 2005-2014. közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség tehát egy egész évtizedet szán arra, hogy az oktatás minden szintjét és formáját elérjék a környezet- és egészségvédelem alapértékei, a Föld erőforrásainak ökonomikus felhasználására vonatkozó törekvések, tehát a fenntartható fejlődés fogalma. 14

Hazánk alaptörvénye, az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, a 70. szakasz pedig garantálja az itt élők jogát a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény állampolgári jogként fogalmazza meg a környezeti ismeretek megszerzését, és ezen ismeretek fejlesztését. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása az iskola nevelési programjának részeként teszi kötelezővé az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programjának elkészítését. 1.5.2 Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Tantermek száma: 6 (folyamatosan bővíthető a tanulói létszámnak megfelelően) Számítógépterem: 3 Természettudományi labor: 1 Tornaterem: bérelt, tornapark saját Taniroda: 2 Könyvtár: 1 Ebédlő: 1 Konyha: 1 Büfé: 1 Díszterem: 1 Erőforrások - Nem anyagi erőforrások Ide számíthatók az iskola vezetése, tanárai (együttesen és különböző munkaközösségekben tevékenykedve), az iskolaorvosi szolgálat, az intézmény adminisztratív és technikai dolgozói, a diákok és családi hátterük. Az iskola vezetése tervezi, szervezi, értékeli és minősíti a környezeti nevelési programokat. Megteremti az anyagi forrásokat, kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek integrálására. A tanárok feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó környezeti tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe. Személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy a mikrokörnyezet (például az iskola belső tere, felszerelése) ne essen áldozatául rongálásnak, rombolásnak, az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson. Az iskolaorvosi szolgálat feladata elsősorban az egyéni egészségmegőrzés útjának megmutatása a tanulók számára. Feladatuk másodsorban olyan előadások tartása, amelyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmak elhárításáról szólnak. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói feladata a barátságos, tiszta és ökonomikus tanításinevelési környezet megteremtése. A megóvott, tönkremenni nem hagyott javak látványa olyan viselkedési mintát közvetít a tanulók számára, amely visszafogja a rombolási indulatokat, a nemtörődömséget, a közömbösséget, míg a lehangoló, elhanyagolt környezet megerősíti azt. A tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában, mint hallgatóság, de fontosabb, hogy tevékeny, cselekvő részvétel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán 15

belül, akár azon kívül is. A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi őket. A szülők, a család és a kortárs közösség alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például a környezettudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola környezeti nevelési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készség-képesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmazzak. A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ez által felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben.

1.5.3 Tárgyi-anyagi erőforrások • Iskolán kívüli együttműködés A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttműködés a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. A környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények közül iskolánk számára kiemelkedően fontosak a múzeumok, közgyűjtemények, nemzeti parkok. A tanórai és az azon kívüli környezeti programokat színesebbé, tartalmasabbá teszi, ha tanulóink megismerkednek ezen intézmények működésével, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik közvetlenül környezeti nevelési munkánkat. Közvetetten az állampolgári felelősségről, a cselekvő részvételről szólnak, így megkönnyítik tanulóink környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését.

1.5.4 Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelési alapelvek közül kiemelt szempontok, melyek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait vizsgáljuk, a következők: A fenntartható fejlődés Értékek tisztelete, megőrzése, az emberi környezet és kultúra védelme Környezettel való harmóniára törekvés, környezettudatos magatartás erősítése A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása, erkölcsi alapelvvé formálása Bekapcsolódás az iskola közvetlen környezeti értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Környezeti konfliktusok közös kezelésének megoldásában valón együttműködés 16

Kialakítása: Szeretnénk, ha iskolánk a jövőben is megőrizné környezeti értékeit, a szülők és gyerekek által közösen kialakított hangulatos belső terek között továbbra is odafigyelnénk a takarékos energia és vízfelhasználásra, kialakítanánk a szelektív szemétgyűjtés rendszerét, megelőznénk a rongálásokat. Diákjainkat és dolgozóinkat egyaránt a környezettudatos szemlélet és magatartás jellemzi. A szülők iskolaválasztáskor meggyőződhetnek arról, hogy gyermekük tiszta, harmonikus körülmények között tanulhat. A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához a Nemzeti Alaptanterv „Környezeti nevelés" közös követelményében megfogalmazott elvárások nyújtanak segítséget. Ezek a következők: Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, sőt a problémák összefüggéseinek felfedeztetésesem, ha nem alakul ki a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, melyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. Hosszú távú célok Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. 17

A tantárgyi struktúrába (hagyományos, ill. nem hagyományos keretek között) legyenek beépítve minél szélesebb körben a környezeti nevelés alapelvei. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása, erősítése Személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása Természeti és épített környezet szeretete, védelme és sokféleségének megőrzése Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák, módszerek megismertetése. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: 

Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,



Problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás



Konfliktuskezelés és megoldás



Kreativitás



Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia



Vitakészség, kritikus véleményalkotás



Kommunikáció, média használat



Értékelés és mérlegelés készsége

Konkrét célok: 

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához



Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatására



Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára



A kerület nevezetességeinek megismertetése



Iskolatörténeti kutatási akciók



Táborok szervezése



Irodalmi és fordítóverseny szervezése



Műveltségi vetélkedő szervezése



Környezetvédelmi témák osztályfőnöki órába építése ill. ilyen témák további megvitatása



Szakórákon a környezeti nevelésre fordítható figyelem erősítése



Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon



Interaktív módszerek alkalmazása



Az iskola környezetének megóvása, szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása



Takarékoskodás a vízzel, villannyal

1.5.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon az adott témákhoz gyakran használjuk a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Természetesen az óra jellege és a téma mélysége szabja meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. 18

Módszerek A környezeti nevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, problémamegoldást. Projektmódszerrel olyan terepgyakorlatokat tervezünk, amelyek „élesben" oldanak meg valódi problémákat. (pl. a szelektív hulladékgyűjtés megoldásának lehetőségei) Taneszközök Iskolánk rendelkezik az alapvetően szükséges oktatási eszközökkel, folyamatosan kell azonban pótolni a szakkönyveket, amelyek megismertetnek a bővülő lehetőségekkel. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat iskolarádión, faliújságon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk. 1.6

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti és továbbfejleszti. A tanulók képességeinek fejlődéséhez meg kell teremteni a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha mind a pedagógiai program, a nevelési, tanulási-tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Ez a fejlesztés, fejlődés olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, melyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése, fejlődése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb formája és fóruma is. Az iskolai nevelés legfőbb célja a személyiség minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítés az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb nevelő közösség a család, melyben az egyén, a személy születése óta él és nevelkedik, az első közösség, amelybe az egyén beilleszkedik. A család alapvetően meghatározza, befolyásolja, formálja a gyermek fejlődését, másokhoz, a hasonló korúakhoz, illetve a felnőttekhez való viszonyát. Alapvető személyi és szociális kötődéseket, formákat alakít ki, melyeket az iskolába kerülve lehet és kell továbbfejleszteni, formálni, alakítani. Az osztályközösség a középiskolában már sok alapismerettel, egymástól eltérő szokással és szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Mivel a tanuló idejének nagy részét tölti az osztályközösségben, vagy annak egy részében, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladatai: valamennyi tagjának pozitív irányú befolyásolása, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, a másság elfogadása, tolerancia, egymás tiszteletben tartása, az egyéni értékek 19

felismerése, a pozitív példák követése, egymás segítése a tanulásban és egyéb problémák megoldásában. 1.6.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi nevelésről. A közösségi nevelés erősítése az oktatásban, a nevelőmunka fontos része. Az eredményesebb egyéni tanulásnál is fontos segítő tényező. A végzés utáni elhelyezkedés, munkavégzés során szintén értékes tudás a közösségi szervezés, a közösségi munkavégzés terén elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretanyag, tapasztalat. A nevelés során értékeket közvetít a nevelőtestület és megtanítja a tanulókat értékteremtő tevékenységre. Maga az értékteremtő tevékenység hozzájárul az emberi közösségek fejlődéséhez, miközben az individuum is fejlődik. Tudatosítani kell, hogy egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Az értékek létrehozásában való közös cselekvés színterei és tevékenységei iskolánkban a következők: ▪

tanítási órák,

▪

fakultatív tevékenységek,

▪

szakmai gyakorlati foglalkozások,

▪

óraközi szünetek,

▪

tanórán kívüli tevékenységek,

▪

továbbképzések,

▪

szakmai kirándulások,

▪

versenyeken, pályázatokon való részvétel,

▪

az iskola közössége érdekében végzett munkák stb.

A konstruktív életvezetés megerősítése a közösségfejlesztés hathatós eszköze a szakképzésben is. Az osztályközösség szerepét alapvetőnek tartjuk a közösségi szellem formálásában. A közösségfejlesztés koordinátora elsősorban az osztályfőnök. Az intézményes iskolai nevelési céljaink a következők: egyrészt a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése, másrészt a személyiség ösztönző, szabályozó sajátosságainak kiépítése. Célunk a szakmában kapcsolatokat

kiépítő,

eredményesen

kommunikáló,

az

adott

szituációkhoz

alkalmazkodó

szakemberek képzése, akiknek a beilleszkedés különböző munkahelyi közösségekbe nem okoz nehézséget. 1.6.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Lehetőleg mindenkinek legyen lehetősége a közösségért tenni konkrét dolgot is. Tanuljanak meg felelősen tenni egy nagyobb közösségért is. A fenti elvek érdekében szervezzünk osztályszintű, iskolaszintű rendezvényeket. Ezeket tanárok irányításával lehetőleg kisebb közösségek szervezzék. A kulturális és a sportéletben, a vetélkedést a másiknál sikeresebb feladatmegoldás igényét használjuk ki 20

a munka érdekében. Szereplést, versenyt csak a tanulók életkori sajátosságainak és tudásuknak megfelelő szinten szervezzünk. Mutassák meg a környezetünknek is ügyességünket. Hagyományápolás Versenyek, vetélkedők • tanulmányi versenyek • hagyományőrző rendezvények, versenyek • sportversenyek 1.6.3

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákönkormányzat működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata szabályozza. A diákönkormányzat a tanulók érdekeinek képviseletét látja el az iskolában. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. 1.6.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szakkörök: A tanulók igényeinek megfelelően szervezzük a tanév elején. Általában a járulékos órák meghatározott százalékát fordítjuk erre a tevékenységre. A tanulóknak a jelentkezés és annak elfogadása után kötelező a részvétel. Önképző körök igény szerinti szervezése lehetséges. A szervezést a könyvtár és az anyanyelvi munkaközösség végzi. A jövőben a szülői munkaközösséget is szeretnénk bevonni (irodalmi olvasókör, vers, novella, szavaló és ének-zene önképző kör indítását tervezzük).

21

1.7

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 1.7.1 A pedagógus A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

1.7.2 Az osztályfőnök Az osztályfőnök az osztályközösség fejlesztésének koordinátora. Ezért az iskolavezetésnek minden évben igen fontos feladata, hogy egy-egy induló osztály élére a megfelelő felkészültséggel, emberi tulajdonságokkal rendelkező osztályfőnököt kiválassza és megbízza e fontos feladattal. Az osztályfőnök legfőbb feladatai: a problémák felismerése és azok kezelése, az osztályközösség életének szervezése, irányítása, összefogása, az összhang megteremtése a tanulók, az osztályban tanító 22

tanárok és a családi ház között, az osztályfőnöki órák nevelési lehetőségeinek kihasználása, közösségi programok szervezése. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.8

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szűrése két formában valósul meg: az általános iskolában diagnosztizált tanulók nyomon követése, az újonnan feltárt problémás tanulókkal való foglalkozás. A nyomonkövetés és a szűrés elsődlegesen az iskola ifjúságvédelmi felelőse valamint az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök feltáró munkáját a szaktanárok segítik. A nevelési tanácsadóval, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal történő kapcsolatfelvétel az iskola vezetésének a feladata. A szakértői véleményezés után a tanulókkal történő foglalkozás további módjáról az iskola igazgatója dönt. 23

Az osztályfőnöki nevelőmunkában a 9. évfolyamtól kezdődően jelentős figyelmet kap a pályaorientációs segítő munka, a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás), deviáns magatartások elleni fellépés. Mindezek visszatükröződnek az osztályfőnöki órák tematikájában. A pályaorientációs tevékenységben az osztályfőnökök építhetnek a szakmacsoportos alapozó és a szakképző évfolyamon a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok együttműködésére. A káros szenvedélyek elleni küzdelemben az osztályfőnöki órákon túl, iskolai szintű rendezvényeken, a tantestület, a diákok számára rendezett továbbképzéseken foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Szakértő szervezetek, és személyek bevonásával valósítjuk meg a tantestület által elfogadott prevenciós akcióterveket, programokat. A diákönkormányzat szervezeti keretei között ösztönözzük tanítványainkat kortárs segítő képzésekben való részvételre.

1.8.1 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: Az különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az életkorához

viszonyítottan

magatartásszabályozási

jelentősen

hiányosságokkal

alulteljesít,társas küzd,

kapcsolati

közösségbe

való

problémákkal,

tanulási,

beilleszkedése,

továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 1.8.2 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveiben megfogalmazottaknak megfelelően, nevelőtestületünk legfőbb célja: a tanulói képességek minél sokoldalúbb fejlesztése, azok kibontakoztatásának maximális segítése. Célunk minél hatékonyabb megvalósulását segíti elő tanulóink tehetségének, képességeinek kibontakozását segítő tevékenységünk. E munka első lépése a tehetségek feltárása. Mindez elsődlegesen a szaktanárok és az osztályfőnökök feladata, ebben segíti őket: a tanulóink teljesítményét értékelő egységes mérési rendszer, a tanórák és a tanulókkal folytatott egyéni beszélgetések. A fejlesztő munka színterei: a tanórák, az emelt szintű érettségire felkészítő tanórák, a továbbtanulási esélyeket növelő tréningek, felkészítések, az országos tanulmányi és szakmai versenyeken való részvétel, az iskolai versenyeken való részvétel, a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, öntevékeny diákkörök, tömegsport órák stb.) a külső szervezetek által kiírt pályázatokon való részvétel, a külső szervezetek által szervezett foglalkozások. Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a tehetséges tanulók érvényesülését, továbbtanulását elősegítendő pályázatokat.

24

1.8.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők ellátása A fejlesztő foglalkoztatás az iskolai nevelés és oktatás keretében fejlesztőpedagógus vezetésével valósul meg. A fejlesztőpedagógus feladata a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési tervek elkészítése, a foglalkozások dokumentálása, kollégák és szülők számára konzultációs lehetőségek biztosítása. 1.8.4 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló joga számonkérésnél a szóbeliség/írásbeliség előtérbe helyezésére



hogy egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatáson vegyen részt



hogy tanórákon belül egyéni differenciált foglalkoztatásban részesüljön



hogy írásbeli feladatoknál több felkészülési időt biztosítsanak számára



a szakvéleményben előírt eszközhasználat (tanórán, számonkéréskor, vizsgán)



hogy a szakvéleményben javasolt tantárgyból, tantárgyrészből érdemjeggyel, osztályzattal történő minősítés alóli felmentés kapjon



hogy vizsgahelyzetben írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen (a vizsgaszabályzatnak megfelelően)

1.8.5 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Diagnosztizálás 

A 9. évfolyamon az oktatási-nevelési folyamat kezdetén szükséges a felmérés elvégzése, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a különböző általános iskolákból érkező tanulók milyen tudásszinttel érkeznek, ill. milyen a neveltségi szintjük.



A tudásszint mérése idegen nyelvből, helyesírásból és matematikából szükséges. A mérés a 8. osztályra előírt követelmények alapján készített feladatlapokon történik. A neveltségi szint mérését kérdőíves módszerrel végezzük.



A felmérések eredménye szabja meg a felzárkóztatás formáját az ismeretek pótlása esetében, valamint a 9. évfolyamon a csoportba történő besorolást.



Az egyéni felzárkóztató foglalkozások elvei, eljárási rendje

A felzárkóztatás elvei: 

mérésen alapul,



egyénre szabott,



a tanulási technikáról is tájékozódni kell,



fontos az állandó megerősítés, motiválás, kontroll.

A felzárkóztatás eljárási rendje: 

a szaktanár végzi, elsődlegesen a szakóra keretében,



szükség esetén a szaktanár javaslatot tesz egyéni felzárkóztató foglalkozás megszervezésére,



rendszeres az ellenőrzés,



témakörönként történik a számonkérés, 25



a hiányosságok pótlása után mérés, eredményesség megállapítása.

A neveltségi szint hiányosságainak pótlása elsősorban osztályfőnöki feladat a szaktanárok bevonásával, de a szülőkkel együttműködve. 

Tanórai differenciálás



Lehetőséget ad a hátrányok behozására, csökkentésére, ha csoportbontás keretében foglalkozunk a tanulmányi szempontból hátrányos helyzetű tanulókkal. A tanórákon előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú, csoportmunkára épülő módszereket.



A tanórákon is van lehetőség az egyéni problémákkal, a foglalkozásra. Szükséges a rendszeres kontroll, motiválás, megerősítés.

1.8.6 A program eredményességének értékelési módszerei Ezeknél az eseteknél a hozzáadott érték típusú értékelés rendszer a legcélravezetőbb. A bemeneti mérések képezik a viszonyítási alapot, és a fejlődést tanulók bemeneti eredményeihez képest értékeljük. 1.8.7 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Feladatok A gazdaság alakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyermek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődésének segítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Eszközeink a szociális hátránykompenzációra Az ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés). A szociokulturális hátrányok enyhítése A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, Tanácsadás, A közösségek életének támogatása, Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, Pályaorientációs tevékenységek, Felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről Az iskola szociális támogatásainak juttatása A rászorulóknak kedvezményes étkezési lehetőség; Segélyek; Tankönyvtámogatás; 26

Utazási- táborozási hozzájárulások; Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon; Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése; Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal; Ösztöndíjakra történő pályázás, Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Törekvés a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására A morális magatartás megerősítésében. A társas viselkedési normák elsajátítása. A viselkedési készlet gyarapítása. A segítő, karitatív egymást tisztelő empátiás magatartás kiépítésére. Az illemszabályok betartatására.

1.8.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem, mint tevékenység mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a tanulók gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését segítik elő, oldják meg. Helyzetelemzés: Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték - és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását, és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. Egyre nagyobb terheket cipelnek az ún. középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Az előbbiek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák: Szorongások Családi problémák Kortárskapcsolati konfliktusok A serdülőkorral járó mentális gondok Lelki traumák 1.8.9 Az iskolai ifjúságvédelmi feladatok Személyiséggel, közösségfejlesztéssel, neveléssel kapcsolatos feladatok elvégzése Iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés Gyermeki- tanulói jogok érvényesítése (a Diákönkormányzattal közösen) Szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása Pályaválasztás segítése 27

Eltérő helyzetű gyermekek célzott speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése Ifjúságvédelmi problémával küzdő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerése külső segítő intézmények szolgáltatásának igénybevételére Speciális szakemberek széleskörű bevonása Együttműködés külső speciális intézményekkel Az iskolai ifjúságvédelem az első és a legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája (agresszivitás, szorongás stb.) itt érzékelhető először. Fontos, hogy a pedagógusok, különösen az osztályfőnökök törekedjenek arra, hogy: felismerjék a problémát, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget, jelezzenek az illetékes szakembernek az iskola ifjúságvédelmi felelősén keresztül. 1.8.10 A megvalósítás, területei, formái Pedagógiai - pszichológiai módszerek Személyiségfejlesztés Általános prevenciós programok beépítése tanórai és/vagy tanórán kívüli szervezeti formákba (pl. mentálhigiéné, alkoholizmus-, és kábítószer-ellenes programok stb.) Bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok (a rendőrség igénybevételével) Önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési, relaxációs játékok, programok (pl. táborban, osztálykiránduláson) Tanulói szabadidős tevékenységek különböző formái, melyekbe beépülnek a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek Nevelési módszerek Családi életre nevelés Etikai nevelés Érzelmi nevelés Pedagógiai tevékenységek Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről különböző külső segítő szakemberekről, ifjúsági szakellátó intézményekről Gyermekeknek Szülőknek Pedagógusoknak Kapcsolattartás a családdal Személyes beszélgetések Szülői támogatás megnyerése Fogadóórákon Szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése Feltárás

28

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, a problémák okainak megkeresése Segítségnyújtás: Egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások Segítők bevonása Prevenció Személyiségfejlesztés, értékközvetítés Közösségfejlesztés Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Pedagógiai eljárások Szakemberek segítségével folyamatos mentálhigiénés tanácsadások Szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulási- módszertani ismeretek nyújtása Speciális közösségfejlesztési foglalkozások: önismereti órák, konfliktuskezelési foglalkozások, szabadidős foglalkozások

1.9

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulók intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogának gyakorlására vonatkozó részletes eljárási rendet az iskola és a kollégium házirendjének 2.-3.§-ában szabályozzuk. ( 2011. CXC t. 25. § (2)-nak megfelelően)

1.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai közösségek kapcsolattartásának rendjét a 2011. évi CXC törvény 25. § (1) bekezdés alapján az iskola szervezeti és működési szabályzata szabályozza

1.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.11.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tanulmányok alatt vizsgát tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Kivétel a különbözeti vizsga, amelyet a tanuló abban az iskolában tesz le, ahol a tanulmányait folytatni szeretné. A független vizsgabizottság előtti tanulmányok alatti vizsgát a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezik meg.

29

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Amennyiben tehát a tanulónak nem volt sikeres például az osztályozó vizsgája, akkor már csak javítóvizsgát tehet. A tanulmányok alatti vizsgát csak három tagból álló bizottság előtt lehet letenni. A vizsgabizottság tagjai pedagógusok. Amennyiben erre lehetőség van, a bizottságba két olyan tagot kell kijelölnie az igazgatónak, aki végzettsége, szakképzettsége alapján jogosult annak a tárgynak a tanítására, amelyikből a tanuló vizsgázik. A vizsgák konkrét időpontjáról az iskola a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni köteles, oly módon, hogy a kézbesítés megtörténte és az átvétel időpontja megállapítható legyen. A tanulónak lehetősége van arra, hogy az előre meghatározott időpont helyett máskor tegye le a tanulmányok alatti vizsgát, az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsgák esetében az igazgató, a független vizsgabizottság előtt tett tanulmányok alatti vizsgák esetében a kormányhivatal vezetőjének engedélyével. • Az osztályozó vizsgák Jogszabályban rögzített esetekben, a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. Követelményeit az iskola házirendjében kell meghatározni. Osztályozó vizsga az iskola által szabályozott módon a tanévben bármikor szervezhető, az intézmény által meghatározott időszakát három hónappal korábban meg kell állapítani. • Különbözeti vizsga Biztosítja az átjárhatóságot; tantárgyait és követelményeit az iskolatípusra előírt követelmények alapján az igazgató határozza meg. Az intézmény által meghatározott időszakát három hónappal korábban meg kell állapítani, tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. • Beszámoltató vizsga Tantárgyait és követelményeit az iskolatípusra előírt követelmények alapján az igazgató határozza meg. Az intézmény által meghatározott időszakát három hónappal korábban meg kell állapítani, tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. • A javító vizsgák Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (az adott tanév tananyagából). Ha a tanuló teljesítményét a pedagógus négy vagy több tárgyból elégtelenre értékelte, akkor már csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Javítóvizsga

letételére

az

augusztus

15-étől

augusztus

31-éig

terjedő

időszakban

kiírt

vizsgaidőpontokban van lehetőség. • Szintvizsga A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében és szabályai szerint kerül lebonyolításra. A fentebb felsorolt tanulmányok alatti vizsgák esetében (továbbhaladáshoz) a minimum szint az elégséges.

30

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra



beszámoltató vizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.11.2. A vizsgatárgyak követelményei és részei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgatárgyak részei Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan


Történelem


Idegen nyelv


Célnyelvi civilizáció

szóbeli vizsga

Matematika


Fizika


Földrajz


Biológia


Kémia


Informatika

gyakorlati vizsga

Etika

szóbeli vizsga 31

Művészetek

szóbeli vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

Szakmai alapozó tárgyak


Szakmai gyakorlati tárgyak

gyakorlati vizsga

1.12 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más iskolából jelentkezett tanuló ugyanazon szakon csak eredményesen lezárt félév vagy év esetén folytathatja tanulmányait iskolánkban.

1.13 A felvételi eljárás különös szabályai A szakközépiskolára vonatkozó szabályok szerint a törvényi előírásokon túlmenően alkalmassági vizsga és szóbeli felvételi vizsga az intézményünkben nincs. Csak olyan tanuló vehető fel szakképzésre, aki az szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi alkalmassági továbbá pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.(Szakképzési törvény 27 §(4)

32

2 HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése

2.1

Az iskola helyi tantervei az „51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről” figyelembe vételével kerülnek kidolgozásra. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

2.2

Az egyik legfontosabb célunk az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének legfontosabb eszköze a kulcskompetenciák fejlesztése, melyek segítségével kialakul a tanulókban az igény és képesség az ismeretek önálló megszerzésére, az összefüggések felismerésére, értelmezésére és hasznosítására. Fejlődik gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs és informatikai tudásuk. Képesek lesznek arra, hogy tájékozódni tudjanak a társadalmi, gazdasági és természeti környezetben, válaszokat találjanak a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre, önálló véleményt tudjanak kialakítani és felelős döntéseket tudjanak hozni a különböző élethelyzetekben. Személyiségük fejlesztésében – az EU elvárásainak is megfelelően – kiemelt szerepet kap a pozitív önkép kialakítása, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartásra és állampolgári szerepre történő felkészítés. A fejlesztő kompetenciák részben fedik egymást és egymásba fonódnak, ezért kialakításuk és megerősítésük valamennyi tantárgy keretében mind tanórai, mind tanórán kívüli tevékenységek során fokozatosan valósul meg a különböző évfolyamokon a változó életkorhoz szabott módszerek alkalmazásával. Tanulói kulcskompetenciák: 

Anyanyelvi kompetencia



Idegen nyelvi kompetencia



Matematikai kompetencia



Természettudományi és technológiai kompetencia



A tanulás tanulása



Személyközi, interkulturális és szociális kompetencia



Állampolgári kompetencia



Vállalkozói kompetencia



Kulturális kompetencia

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az következő táblázatok tartalmazzák. 33

Óraterv a kerettantervekhez – két tanítási nyelvű osztályok számára Tantárgyak

9/kny.

9. évf. 10. évf. 11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

3

4

4

4

4

Angol nyelv** (emeltszintű kerettanterv alapján)

18

6

6

6

6

1

1

2

2

3

3

4

3

2

2

3

3

Célnyelvi civilizáció Matematika**

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

2

Művészetek*

2

1

Informatika

5

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

4

4

4

4

6

7

8

11

Szabadon tervezett órakeret Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Munkahelyi egészség és biztonság

1

Gazdasági és jogi alapismeretek

2

4

Ügyviteli gyakorlatok

3

3

1

Általános statisztika

1

1

Statisztika gyakorlat

1

1

2 v. 3

2 v. 3

Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

2 v. 3

Számvitel gyakorlat

2 v. 3 1

összes óra

5

6

7

10

Szabadon tervezett órakeret

1

1

1

1

Heti óraszám a szabadon tervezett órakerettel

6

7

8

11

36

37

37

37

Rendelkezésre álló órakeret

35

Összefüggő nyári gyakorlat

70 óra 105 óra

célnyelven tanított tárgy

34

2 vagy 3 óra aszerint, hogy magyarul vagy célnyelven tanítják Óraterv a kerettantervekhez egy tanítási nyelvű osztályok számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv** (emeltszintű kerettanterv alapján) Matematika**

9/ny 9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

3

4

4

4

4

18

6

6

6

6

3

3

3

4

3

2

2

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

2

Művészetek*

2

1

Informatika

5

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

4

4

4

4

6

7

8

11

Szabadon tervezett órakeret Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Munkahelyi egészség és biztonság

1

Gazdasági és jogi alapismeretek

2

4

Ügyviteli gyakorlatok

3

3

1

Általános statisztika

1

1

Statisztika gyakorlat

1

1

2 v. 3

2 v. 3

Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

2 v. 3

Számvitel gyakorlat

2 v. 3 1

összes óra

5

6

7

10

Szabadon tervezett órakeret

1

1

1

1

6

7

8

11

35

36

35

35

Heti óraszám a szabadon tervezett órakerettel Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő nyári gyakorlat

35

70 óra 105 óra

35

*: A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete **: csoportbontásban tanított tárgy

2.3

Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon előzetes igényfelmérés alapján matematika és/vagy Történelem tantárgyakból emeltszintű érettségire való felkészítés választható heti +2 órában. A tanuló a tanévet megelőző év május 31-ig jelentkezhet emeltszintű érettségi felkészítésre. Az emeltszintű képzést az igazgató által kijelölt szaktanár végzi. 2.4

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánkban az idegen nyelv, a matematika valamint az informatika tantárgyak oktatását legfeljebb 12 fős, kiscsoportos keretek között szervezzük meg. A csoportbontás az angol nyelvi tudásszint alapján történik, melyet a szaktanárok végeznek egy év eleji felmérő dolgozat segítségével. A szakkörök szervezésének alapelve az előzetes igényfelmérés, melyet a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet javaslatai alapján végez az iskola a tanévet megelőző május 31-ig. 2.5

A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A két tanítási nyelvű osztályokban a kilencedik és tízedik évfolyamon heti egy, a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon heti két plusz órát a Célnyelvi civilizáció tantárgy oktatására a fenntartó engedélyezte. A szabadon tervezhető órakeretet az alábbiak szerint használtuk fel: 9. évfolyamon: 3 óra az Angol nyelv, 1 óra az Informatika tantárgyak órakeretét növeli; 10. évfolyamon: 3 óra az Angol nyelv, 1 óra a Földrajz tantárgyak órakeretét növeli; 11. évfolyamon: 3 óra az Angol nyelv, 1 óra a Matematika tantárgyak órakeretét növeli; 12. évfolyamon: 3 óra az Angol nyelv, 1 óra a Biológia tantárgyak órakeretét növeli. 2.6

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A 9-12. évfolyamon tanítandó tantárgyak tananyagtartalma A közismereti tantárgyak tananyagtartalma Magyar nyelv és irodalom 36

Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelvtan

3

4

4

4

4

A magyar nyelv és irodalom tanításának célja és feladatai Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőkészség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és alkotási (alsó tagozatban fogalmazási) készségek, és az ezeket megalapozó képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.

37

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz. A tankönyvválasztás szempontjai A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi követelményeknek. Fektessenek nagy hangsúlyt az érettségire való felkészítésre. Legyenek korszerűek: épüljenek az új grammatikai, valamint irodalomelméleti és -történeti kutatások eredményeire, ugyanakkor a jól bevált tanítási módszereket is alkalmazzák. Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez: segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal a tanár és a diák munkáját. Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a rögzítéshez és a készségfejlesztéshez. A nyelvtanórákon a diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról sajátíthassák el az anyanyelvi ismereteket. Az irodalmi szemelvények kiválasztásakor fontos szempont legyen, hogy azok a diákok érdeklődését felkeltsék. Az irodalomkönyvek a könnyebb használhatóság érdekében együtt tartalmazzák az irodalmi műveket és feldolgozásukat. A tankönyvek minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket a 21. század tanulóinak elvárásaihoz igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág. Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek, áttekinthetőek. A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai legyenek. 38

Magyar nyelvtan Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelvtan

3

1

1

1

1

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. nyelvi előkészítő évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Helyesírási ismeretek A szöveg Szövegértés, szövegalkotás Stilisztikai alapismeretek 9. évfolyam Jelentéstan Szövegértés, szövegalkotás Stilisztikai alapismeretek Helyesírási ismeretek 10. évfolyam Kommunikáció Retorika Általános nyelvészeti ismeretek Helyesírás 11. évfolyam Pragmatikai ismeretek Szövegalkotás Nyelv és társadalom Helyesírás 12. évfolyam Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Rendszerezés, az érettségi vizsgára való felkészülés Irodalom Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek. 39

9. évf.

Irodalom

3

3

3

3

9. évfolyam Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 10. évfolyam Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Életmű – Arany János 11. évfolyam Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula 40

Életmű – Babits Mihály 12. évfolyam Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Az irodalom határterületei Angol nyelv Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Angol nyelv

18

6

6

6

6

Az angol nyelvtanításának célja és feladatai A 9. évfolyam megkezdésekor a tanulók már 4-5 év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Ezalatt az idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban és csoportban is eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Az 9–10. évfolyam céljai között első helyen áll a tanulók motivációjának fenntartása és fejlesztése, folyamatos sikerélmény biztosítása. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, amelyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve az információ feldolgozására. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más 41

szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. Fontos, hogy az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást. Ebben az életkorban a diákokat már nagymértékben segíti a szabályszerűségek felismerése és alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. A középiskolában egyensúlyt kell teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. osztály végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. A tankönyvek kiválasztásának elvei A kerettanterv alapvető célkitűzéseinek 100%-ban feleljen meg: motiválja a tanulót a nyelvtanulásra, fejlessze mindazokat a készségeket, amelyek a nyelvtudáshoz szükségesek, használjon olyan munkáltató és gyakorlati feladattípusokat, amelyek megkönnyítik a nyelv elsajátítását. A tankönyvsorozat a középiskolai angol nyelvi tanterv követelményeit 100%-ban fedje. A tananyag illeszthető legyen a tantervben megadott éves óraszámokhoz. 9. nyelvi előkészítő évfolyam Bemutatkozás Szabadidő, hobbi Kedvenc könyv/film/festmény Az iskola, tanulmányok Jövőbeli tervek 9. évfolyam Étkezés, étterem A szálloda Repülőtér Barátság és barátok Napirend 10. évfolyam Bevásárlás Környezetvédelem Gyógyszertárban Híres emberek Munka és pénz 11. évfolyam Angliai és amerikai városok Egészség-betegség Pályaválasztás 42

Büntetés és bűnhődés Hírnév 12. évfolyam Ünnepek és szokások Emberi test Kalandok Angol nyelv szerepe a mai világban Önmegvalósítás Angol célnyelvi civilizáció Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek.

Angol célnyelvi civilizáció 9. évfolyam Nagy-Britannia földrajzi fekvése Nagy-Britannia korai történelme Nagy-Britannia történelme a 17. századig A Stuartok kora 10. évfolyam Az ipari forradalom és következményei Nagy-Britannia a 20. században A modern brit politikai rendszer Az angol jogrendszer 11. évfolyam A brit gazdaság helyzete A vallás szerepe a modern brit rendszerben A tömegkommunikáció forrásai A brit oktatási rendszer A brit családmodell gyengülése Az Amerikai Egyesült Államok természeti adottságai A nagy földrajzi felfedezések Az Amerikai Egyesült Államok terjeszkedése 12. évfolyam Az Amerikai Egyesült Államok a 20. században Az Amerikai Egyesült Államok politikai rendszere Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 43

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

1

2

2

Az amerikai puritanizmus mai hatása A tömegkommunikáció hatásai A brit és amerikai jóléti állam különbségei A sportok szerepe az angolszász országok életében Étkezési szokások az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában British and American Arts Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgy

9. nyek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

2

3

3

A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanításának célja és feladatai A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése és megértése, a résztvevők felelősségének belátása. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok és tantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a

44

környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával. A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor törekedni kell a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására, ami örömet és feladatokat jelent a diákok számára. Ehhez igénybe kell venni a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyéb olvasmányok, térképek, audiovizuális anyagok stb.) mellett a média modern eszközeit is (világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására. Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonos események, történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen minden történelmi esemény több szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek. A tanulóknak ezeket kell felismerni és megérteni, azonosulni velük vagy elutasítani azokat, átlátva, hogyan éltek és gondolkodtak az adott kor emberei. Mindehhez szükséges a hagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a társadalom-, művelődésés mentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget a közműveltségi tartalmak mellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy jelentős része. Végső soron törekedni kell arra, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is. Ennek eléréséhez fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése, hogy ezek révén rendelkezzenek a tanulók a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Ugyanakkor követelmény az is, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni. A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor a pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak reagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet 45

játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó középiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete zajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában a fiatalok találkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamint ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyi közösségeik, másrészt az ország egészének életébe. A tankönyvek kiválasztásának elvei A középiskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely – a tantervi célkitűzésnek megfelelően – a múltat a maga sokszínűségében, gazdag forrásanyagra támaszkodva, sokoldalúan és összefüggéseiben mutatja be. Lehetőséget teremt a tanulói érintettség felkeltésére, az ismeretszerzés és tanulási képességek fejlesztésére, a problémaérzékenység, és az alternatívákban való gondolkodás kialakítására,

a

releváns

összefüggések

feltárására,

az

egyedi

jelenségekből

következő

általánosításokra, az ellentmondások feltárására, megvitatására, valamint a szakszerű és árnyalt vélemények megfogalmazására. A könyv tematikája továbbfejleszti a tanulók időbeni tájékozódási képességét, a feldolgozott időszak dokumentumai (szövegek, képek stb.) a megjelenített korszak fontos és jellemző vonásait tükrözik. A tankönyv a feldolgozandó ismeretforrások megértését, elemzését változatos és gondolkodtató kérdések, feladatok alkalmazásával segíti. A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák, térképek, adatsorok ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A képekre, ábrákra, térképekre is vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekről, ábrákról történő ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetőséget nyújtanak. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek arányosak – már a könyv tagolása emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a különböző didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítő anyag, olvasmányok, kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés azonban már nehezíti a tanulást. Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások. A könyv nyelvezete legyen érthető, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetőséget a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi fogalomtár, névtár és az időrendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit.

46

A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munkát segítheti, ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésűek. A könyv képekkel, érdekes esetleírásokkal, feladatokkal ösztönözze vitára, állásfoglalásra a tanulókat. 9. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 11. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború 12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés

Matematika 47


9. nyek.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Matematika

3

3

3

4

3

A matematika tanításának célja és feladatai Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét.

Ugyanakkor

fontos

a

modellek

érvényességi

körének

és

gyakorlati

alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és

48

megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai,

a

humán

műveltségterületek,

illetve

a

választott

szakma

ismeretanyagának

tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti.

49

Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági

kompetenciák

kialakításában.

Életkortól

függő

szinten,

rendszeresen

foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály 50

matematikatanítása

során

a

célok,

feladatok

teljesíthetősége

igényli,

hogy

a

tananyag

megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: –

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

–

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

–

a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és

igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; –

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének

fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –

amelyek több éven keresztül használhatók;

–

amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;

–

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl.

munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); –

amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti

az órai munkát pl. feladatok, videók, animációk, 3D modellek, szerkesztő és grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. –

amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális

eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. 9. nyelvi előkészítő évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalma Egyszerű leszámlálási feladatok Számtan, algebra Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet 51

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, valós függvény alaptulajdonságainak ismerete A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon) Egyszerű függvénytranszformációk Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 9. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Matematikai logikai szakkifejezések a hétköznapi életben Definíció, tétel; az állítás és a megfordítása; bizonyítás gondolatmenete Egyszerű összeszámlálási feladatok Gráffal kapcsolatos alapfogalmak

Geometria Térelemek, távolság és szög Nevezetes ponthalmazok Egybevágósági transzformációk Egybevágó alakzatok Szimmetria ismerete, használata Háromszögek tulajdonságai Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások Pitagorasz-tétellel Szimmetrikus négyszögek Vektor fogalma, vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal. Kerület, terület, felszín Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése, adat gyakorisága, relatív gyakoriság Táblázat olvasása, készítése; diagramok olvasása, készítése Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 52

10. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Kombinatorikai problémához illő módszer megválasztása A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség Feltétel és következmény a következtetésben Számtan, algebra Másodfokú egyismeretlenes egyenlet Másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer Egyismeretlenes másodfokú egyenlőtlenség Összefüggések, függvények, sorozatok A trigonometrikus függvények tulajdonságai és grafikonja A tanult alapfüggvények tulajdonságai, grafikonja Egyszerű függvénytranszformációk trigonometrikus függvényeken. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Geometria A körrel kapcsolatos ismeretek bővítése A hasonlósági transzformáció és tulajdonságai Hasonló alakzatok Derékszögű

háromszögre

visszavezethető

(gyakorlati)

számítások

Pitagorasz-tétellel

és

a

hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótéte Vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakorisága és relatív gyakorisága Véletlen esemény, elemi esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalma Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 11. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek A logikai műveletek alkalmazása a matematikában és a hétköznapi életben Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség Feltétel és következmény a következtetésben

53

A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából A szöveghez illő matematikai modell elkészítése Számtan, algebra Gyök- és hatványfogalom kiterjesztése A logaritmus fogalma A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságai Exponenciális és logaritmusos egyenletek A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása az új műveletek felhasználásával Számológép értelmes használata Összefüggések, függvények, sorozatok Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása Függvénytranszformációk Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény Exponenciális folyamatok matematikai modellje Geometria Háromszögek segítségével megoldható problémák A tanult tételek alkalmazása feladatmegoldásokban Geometriai modell alkotása valós problémákhoz Hosszúság és szög kiszámítása Két vektor skaláris szorzata Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemei: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika A valószínűség matematikai fogalma A valószínűség klasszikus kiszámítási módja Mintavétel és valószínűség Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 12. évfolyam Összefüggések, függvények, sorozatok A számtani és a mértani sorozat fogalma A számtani és a mértani sorozat összefüggései, gyakorlati alkalmazások Geometria A tanult tételek alkalmazása feladatmegoldásban Geometriai modell alkotása valós problémákhoz 54

Kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása speciális síkidomok és testek esetében Valószínűség, statisztika Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

Etika


9. nyek.

9. évf.

10. évf.

Etika

11. évf.

12. évf.

1

Az etika tanításának célja és feladatai Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartásszabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen alapuló együttműködésre társaikkal. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését. 11. évfolyam Alapvető etika 55

Egyén és közösség Korunk kihívásai

Biológia


9. nyek.

Biológia

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

2

2

A biológia tanításának célja és feladatai Talán egyetlen más természettudományos tantárgynak sincs olyan széles vizsgálódási területe, mint a biológiának: nagyságrendileg az elektronoktól a bioszféráig terjed és időben napjainktól több mint három és fél milliárd évvel régebbre, az élő anyag kialakulásáig nyúlik vissza. A biológia tudományának szinte minden részterülete – redukált formában ugyan, de – része a tantárgynak (például ökológia, sejttan, biokémia, genetika, etológia, stb.). Az új, igazolt tudományos eredmények gyorsan gyarapodnak, és megjelennek tantervekben, beépülnek a tankönyveken keresztül a mindennapi munkába. A jelenlegi társadalmi elvárások két nagy területe érinti a biológiatanítás tartalmát. Az egyik az egészség-betegség, azaz a harmónia a belső környezetben, a másik a fenntartható fejlődés-környezet kapcsolata, másként az ember és külső környezetének harmóniája. Ezeket a kihívásokat kell megoldani úgy, hogy közben a gimnáziumi nevelő-oktató munka feladata az általános műveltség biztosítása mellett a felsőfokú tanulmányokra történő előkészítés is. A biológiatanítás célját általában a tanulók csökkenő motiváltsága mellett kell elérni. Az általános iskolában többé-kevésbé megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve kell megismertetni – és eközben megkedveltetni is – a tanulókkal az élő természet felépítésének és működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítani az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy lehetőség nyíljon – az érdeklődők számára – a másik cél, a továbbhaladáshoz szükséges készségek, képességek kialakítására is. A biológiatanítás célja: megismertesse a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, helyezze el a tudományok rendszerében a biológia elsajátított ismereteit, egyúttal alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A továbbtanulók számára teremtse meg a lehetőséget a felsőfokú oktatási intézménybe való kerüléshez szükséges eredményes felkészülésre. Mindezt úgy megvalósítani, hogy a tanulók érdeklődést felkeltse, a tanórák tartalmasak, érdekesnek, izgalmasnak találják az élőkörnyezetüket, a biológiát. 56

A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására, információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések levonására. Mindezzel a kutatók munkamódszereit ismerik meg a tanulók, és ennek jelentős szerepe lehet a pályairányultság kialakulásában és a sikeres pályaválasztásban. Ugyanakkor az aktív tanulási formáknak arra is lehetőséget kell adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományos tárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak, az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Ennek nagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, a gyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: –

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy

kerettantervi anyagát; –

a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból

–

a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására

rendelkezésre álló órakeretben; –

a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól

megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; –

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fej-

lesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; –

a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos

szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –


–


–


munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); –


az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; –

amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok

otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; 57

10. évfolyam Mikrobák A növények világa Az állatok világa Élőlények és környezetük Az állatok viselkedése A Kárpát-medence élővilága Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 11. évfolyam A sejt Az emberi test A szervezet anyagforgalma Az immunrendszer és a bőr Az életműködések szabályozása Az ember egyéni és társas viselkedése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 12. évfolyam A biológiai információ és átörökítése Szaporodás, szexualitás Biológiai evolúció Gazdálkodás és fenntarthatóság Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Fizika


9. nyek.

Fizika

9. évf.

10. évf.

11. évf.

2

2

1

12. évf.

A fizika tanításának célja és feladatai A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által 58

feltárt alapvető törvényszerűségeit, a megismerés módszereit és mindezek alkalmazni képes tudásának hasznosságát igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvények harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére, olyan gondolkodás- és viselkedésmódok elsajátítására ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetében. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A természettudományok, ezen belül a fizika középiskolai oktatásának fontos célja és feladata a természettudományos tantárgyak megszerettetése. Erősíteni kell azt a meggyőződést, hogy a fizika eredményes tanulása alapvető szerepet játszik a gondolkodás és a készségek, képességek fejlesztésében, így végső soron feltétele annak, hogy a tanulók felkészüljenek a 21. század kihívásaira, a társadalomban, élethivatásukban, magánéletükben való eredményes helytállásra. Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a 9–12. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának keretei között a természettudományos kompetencia mellett a többi alapkompetencia fejlesztése is alapvető cél és feladat. Ehhez a tananyag feldolgozása közben meg kell találnunk az ismeretszerzés és a személyiségfejlesztés helyes arányát, mert bármilyen irányú szélsőséges felfogás eltorzítaná a tanulás-tanítás eredményét. A fizika alaptudomány, amelynek saját fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak, amelyeket a többi természettudomány is felhasznál a saját gondolati rendszere kimunkálásához. Ezért vállalnunk kell a fizikai előismeretetek biztosítását a többi reál tantárgy tanításához és a harmonikusan sokrétű általános műveltség kialakításához. Vagyis a fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; 59

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. 9. évfolyam A mozgástan elemei A newtoni mechanika elemei Folyadékok és gázok mechanikája Energia – munka – teljesítmény – hatásfok Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 10. évfolyam Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások Mindennapok hőtana Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 11. évfolyam Mechanikai rezgések és hullámok Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és hullámok Csillagászat és asztrofizika 60

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Kémia


9. nyek.

Kémia

9. évf.

10. évf.

2

1

11. évf.

12. évf.

A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek fejlesztése. A természettudományok esetében a gyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrészt pedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak, amely a még nem ismert, új jelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A konkrétumokból kialakuló szemlélet pedig lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állítások közötti eligazodást, a médiatudatosságot. Az általános képességeket minden tantárgy, így a kémia tanulása is fejleszti. Ezáltal a kémia is hozzájárul a tanulás tanításához, a hatékony, önálló tanulás képességének kialakulásához. A pozitívumokat kiemelő tanári értékelésnek a diák személyiségét fejlesztő hatása van. A társak értékelése az értékelő és az értékelt önismeretét is gazdagítja. A javasolt gyakori csoportmunka a kezdeményezőkészséget, az önismeretet és a társas kapcsolati kultúrát fejleszti. Az aktív tanulási formák sokfélesége lehetőséget teremt arra, hogy egy problémát a diák az interneten való kereséssel dolgozzon fel, ami nemcsak a digitális kompetenciát fejleszti, hanem gyakran az idegen nyelvi ismereteket is, amikor pedig elő kell adnia az eredményeket, akkor anyanyelvi kommunikációs képességeit kell használnia. A vetítéses bemutatók készítése, a rendezett kísérletezés és füzetvezetés az esztétikai tudatosság fejlesztésének terepe. A változatos óravezetés és a gyakorlatközeli tartalmak következtében a diákok megkedvelhetik a kémiát, ami természettudományos irányú pályaorientációt, mélyebb érdeklődést eredményezhet. Ez motivációt adhat a matematika tanulásához is. A gimnáziumba járó diákok többsége már képes az elvontabb fogalmak befogadására, és igényük is van rá, sőt örömöt okoz nekik az általános iskolában megismert anyagok tulajdonságait magyarázó, logikus kapcsolatok felismerése. Ezért a gimnáziumi kémiatanulás a tantárgy belső logikája szerint 61

építkezik, és ahhoz kapcsolja a gyakorlati ismereteket, így hozzájárul ahhoz, hogy a fizika, kémia, biológia

és

természetföldrajz

rendeződhessenek.

E

tantárgyak

tartárgyak ugyanis

egységes sok

ponton

természettudományos egymásra

épülnek,

műveltséggé jelenségeik,

törvényszerűségeik egymásból magyarázhatók. A kémiai kötések ismeretében a részecskék szintjén magyarázhatók a fizikai tulajdonságok, míg a molekulák és a kémiai reakciók jellemzői sok biológiai folyamatot tesznek érthetőbbé. A szervetlen anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete sokat segít a természetföldrajzi jelenségek megértésében. A folyamatok mennyiségi leírásában pedig a matematikai ismereteket használjuk fel. A logikai kapcsolatok feltárása nem zárja ki, sőt kifejezetten igényli is, hogy a példák sokasága szorosan a mindennapi élethez kapcsolja ezeket a fogalmakat, folyamatokat. A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására, információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések levonására. Mindezzel a kutatók és mérnökök munkamódszereit ismerik meg a tanulók, és ennek jelentős szerepe lehet a pályairányultság kialakulásában és a sikeres pályaválasztásban. Ugyanakkor az aktív tanulási formáknak arra is lehetőséget kell adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományos tárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak, az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Ennek nagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, a gyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: –


–

a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására rendel-

kezésre álló órakeretben; –

a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható,

elsajátítható legyen –

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesz-

tésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; –

a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakítsához, ábraanyagával

támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –

amelyek több éven keresztül használhatók; 62

–


–

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. mun-

kafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); –

amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai

munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; –

amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni

tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; 9. évfolyam A víz - Egy csepp vízben A víz - „Kémiai koktélok” A víz – Változások Anyagok körforgásban Ember a Földön Az energia Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 10. évfolyam Élelmeink kémiája - Ételek, tápanyagok Élelmeink kémiája - Ősi és modern praktikák Anyagok és szerkezetek Szépség és tisztaság Információ: kódok és üzenetek Mérgek és orvosságok A tudomány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Földrajz


9. nyek.

Földrajz 63

9. évf.

10. évf.

2

2

11. évf.

12. évf.

A földrajz tanításának célja és feladatai A Földünk – környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmigazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és a tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk – környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a kor-szerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez 64

elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozó-képes állampolgárrá váláshoz. A Földünk – környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzések, fejlesztési feladatok és az azokhoz kötődő tartalmak elsajátítása az 5. évfolyamon kezdődik, mert az oktatás alapozó szakaszában nem a szaktudományi ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem alapvetően a természettudományi (illetve részben a társadalom- és a környezettudományi) kapcsolatok megértésén. Ezért a műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési alapozása az 1–4. évfolyamon az Ember és természet műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Az 5–6. évfolyamra vonatkozó követelményrendszer már nemcsak az Ember és természet, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is szervesen kapcsolódik. E kapcsolatok is hangsúlyozzák a Földünk – környezetünk műveltségi terület integráló jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsön-hatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: –


–

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

–

a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és

igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; –

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének

fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –


–


–


munkafüzet, feladatgyűjtemény);

65

–


az órai munkát pl. térképek, videók, animációk, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. –

amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális

eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja.

9. évfolyam A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 10. évfolyam A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

Informatika


9. nyek.

9. évf.

Informatika

5

2

Az informatika tanításának célja és feladatai 66

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban a korábbi évek során fejlesztett készségek alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly. A technikai eszközök fejlődésével viszonylag könnyen elérhetővé válik a mozgóképek digitális formában való rögzítése, a digitális hang- és képfelvételek készítése, megosztása. A nagyméretű állományok könnyebb kezelése érdekében szükséges a tömörítési módok és eljárások megismerése is. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számításoknak a hétköznapi élet során is fontos szerepük van. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően, a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök 67

mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes, és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való, önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg. 9. nyelvi előkészítő évfolyam Információ – kommunikáció, szoftverek, operációs rendszer Az informatikai eszközök használata, hardverismeret 68

Szövegszerkesztés Prezentáció Táblázatkezelés Internethasználat 9. évfolyam Adatbáziskezelés Webszerkesztés Könyvtárhasználat

69

2.7

A mindennapos testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Célja A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, mely igyekszik ellensúlyozni a modern kor által kikényszerített mozgásszegény életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal, a szellemi teljesítmény romlását is. A testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés fejlesztését célozzuk. Feladatok és eszközök Tanórán és tanórán kívül is a legfontosabb feladat a rendszeres, céltudatos testmozgás igényének kialakítása. A bérelt tornatermi körülményeket egy kis kondicionáló teremmel és uszodabérlettel bővítjük. Az úszást kedvelő diákok heti két órában vehetik igénybe az uszodát. Véleményünk szerint a rendszeres mozgás igényének kialakításához vezető legbiztosabb út a sikerélmény. Egyre több az olyan diák, aki alkatánál fogva nem képes elfogadható teljesítményre, a sikertelenség még inkább elvonja a mozgástól. Minden tanuló számára biztosítjuk a mindennapi testmozgás-programot (heti 5 testnevelés órával, minden nap délutáni programokkal). Minden testnevelési órán és testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése, gimnasztika, a biomechanikailag helyes testtartást szolgáló gyakorlatok végzése, a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása. Fontosnak tartjuk tanórán és azon kívül olyan szabadidős foglalkozások szervezését, melyek elősegítik az egészséges életmód kialakítását, amely meghatározó lehet nemcsak a gyermek, de felnőttkorra is. (úszás, korcsolya, tenisz, fallabda, görkorcsolya, sí, teke stb.) Délutáni foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a csoportos sportprogramoknak: labdajátékok, alakformálás, foci. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban. 70

Az állandó feszültséggel küszködő diákok stresszoldása kiemelt feladatot jelent, melyet relaxációs és speciális légző-gyakorlatokkal végzünk. A testnevelés óra keretén belül a gerinc egészséges fejlődését biztosító speciális tartásjavító torna alkalmazása, melynek célja a helyes izomegyensúly kialakítása és fenntartása. A célirányos feladatok végzése közben (lányok alakformálás, fiúk izomerő fejlesztés) figyelmet fordítunk a helyes táplálkozási szokások kialakítására, kornak megfelelő étrend összeállítására, a legfontosabb vitaminforrások ismertetésére. Utalunk a drasztikus fogyókúrák káros hatására és az izomtömeg növelő szerek egészségkárosító hatására egyaránt. A dohányzás, drog, alkoholfogyasztás súlyos következményinek elemzése, mely hatással van a fizikai teljesítményekre, szintén feladataink között szerepel.

2.8

Választható érettségi vizsgatárgyak

A választható érettségi vizsgatárgyak: A 100/1997. Kormányrendelet alapján szerveződik.

2.9

Projektoktatás

A szakmai modulokban igyekszünk projekt feladatokat adni, összehangolva a tervezés, kreatív tervezés, ruhák szabása szerkesztése, varrás moduloknál.

2.10

A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei

A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató – nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. 2.11

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

A tanulmányi előremenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt.

2.11.1 Az értékelés/minősítés alapformái Az érdemjegy: a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. 71

Az osztályzat: félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók). A számszerű minősítés – mértékegységei A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: Tantárgyak esetében: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

2.11.2 A mérés – ellenőrzés célja Informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. A nevelés és az oktatás személyiségfejlesztés, így az oktatás ellenőrzését és értékelését a személyiségfejlesztés szempontjai alapján kell megvalósítanunk. A tanulók tanulmányi előrehaladásának, képességeiknek és személyiségfejlődésüknek ellenőrzése információszerzés a tanuló munkájáról, előmeneteléről, eredményeiről. Az értékelés ezen információk feldolgozása, amely visszajelzés a tanulónak, a tanárnak, a szülőknek (a társadalomnak), az elvárások és a teljesítettség közti eltérésről. Az osztályozás az értékelésnek egy formája, mely az oktatási törvény szerint érdemjeggyel az 5-ös skálán a tanulási teljesítményeket az elvárásokhoz és a követelményekhez viszonyítva elhelyezi. Az osztályozás informatív funkciója: Az elért eredmények értékelésének egy módja, mely tájékoztatja a tanulót a teljesítményéről, képességeinek mértékéről, az osztályban elfoglalt rangsoráról. Az osztályozás szelektív funkciója: Az osztályzat dönti el, hogy a tanuló alkalmas-e továbbhaladásra, magasabb szintre lépésre. E két funkció adja az értékelés és osztályozás súlyát a nevelési, oktatási, képzési folyamatban. Az értékelés igen erősen motiváló hatású, ezért mindig legyen objektív, előremutató, következetes és pozitív érzelmi töltéssel bíró. Az ellenőrzés két formája: írásbeli vagy szóbeli.

2.11.3 A tanulók írásbeli teljesítményének egységes értékelési rendszere Amely tantárgy esetében lehetséges, az írásbeli dolgozatok értékelése pontrendszerrel történjen. A pontátváltási határok érdemjegyre történő átváltását a tanárok lehetőleg közöljék a tanulókkal és lehetőség szerint a szülőkkel. 72

Javasolt pontátváltási határok: Középiskolai osztályoknál 0 - 39 %

elégtelen

40 - 49 %

elégséges

50 - 74 %

közepes

75 - 89 %

jó

90 - 100 %

jeles

Az írásbeli ellenőrzés: 1.) Diagnosztizáló értékelés: Feltárja a tanulók előképzettségét, ismereteit, hiányosságait. 2.) Formatív értékelés: Folyamatos évközi információszerzés a tanulók rendszeres munkájáról, hibák, hiányosságok feltárása céljából. Formatív értékelés formái: röpdolgozat (kisebb anyagrészek számonkérése) 

kis terjedelmű téma kidolgozása



szorgalmi feladat megoldása



házi feladat értékelése



teszt íratása (kiegészítés, választás, algoritmusok mérése)

3.) Szummatív értékelés: Nagyobb időszak lezárása: Témazáró dolgozat (nagydolgozat), félévi, év végi tematikus egységek megtanítása utáni ellenőrzések, valamint a tanulási szinteket lezáró értékelések (alapvizsga, szintvizsga, érettségi vizsga, képesítő vizsga) A fentiek alapján: 1.) 9. évfolyamos tanulók év eleji tudásszintjének felmérése a munkaközösségek által készített egységes feladatlappal (Egyes tárgyakon belül egységes értékelési rendszerrel minősítve.) A jegy legyen tájékoztató jellegű, ne számítson a tantárgy érdemjegyei közé. (diagnosztizáló értékelés) 2.) Évközi írásbeli ellenőrzések a formatív értékelés formái szerint. Szummatív értékelés: 3.) Témazáró dolgozatok íratása évente legalább 4 db. (félévente 2 db.) Érdemjegye piros színű, értéke félév és az év végi lezáráskor duplán számít. 4.) tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Kompetencia fejlesztés és mérés az elfogadott intézkedési terv alapján. Szóbeli ellenőrzés: 1.) egyéni felelés 2.) kiselőadás tartása 73

3.) feladatok megoldásának elemzése osztálykeretben A szóbeli ellenőrzés jelentős szerepet tölt be a tanulók beszédkészségének, kifejezőképességének fejlesztésében, valamint az adott tantárgy szakmai nyelvezetének elsajátításában. Ugyanakkor a tanár kérdésekkel, kis segítséggel sikerélményhez juttatja a tanulót, ami motiválja őt a későbbiekben. Ezért javasolt, hogy minden tanulónak félévente minden tárgyból legalább 1 db szóbeli felelete is legyen. A feleletet kössük össze a tantárgy jegyzetfüzetének ellenőrzésével. A szóbeli feleletek időtartama 10 percnél hosszabb ne legyen. Az érdemjegyekről a szülőt rendszeresen értesíteni kell az ellenőrző könyv segítségével.

2.11.4 Az írásbeli és szóbeli otthoni feladatok elvei és korlátai A házi feladatnak igazodnia kell a tanévi követelménykehez és szolgálnia kell a tanóra anyagának elmélyítését, valamint begyakorlását. Eredményessége visszajelzést ad a tanuló és a pedagógus számára az elsajátítás mértékéről és a továbbhaladás lehetőségéről. A házi feladat írásbeli és szóbeli lehet, illetve szorgalmi és hiányosságok pótlását szolgáló többletfeladat. A tanuló képességeit figyelembe véve a szaktanár élhet a differenciált házi feladat lehetőségével. Tanítási szünetek idejére és a hét végére a szokásosnál több feladat nem adható. Az otthoni feladatok ellenőrzését, javítását, minden esetben el kell végezni. A tanulók az otthoni munkájukhoz a tanulószobán és korrepetáláson kaphatnak szaktanári segítséget. Az írásbeli házi feladat hiánya büntető feladat elkészítését vonja maga után. El nem végzése beszámítható a félév és év végi osztályzat kialakításakor. 1. Csoportbontásban oktatjuk a tantárgy természeténél fogva az idegen nyelvet: angol, német. 2. Az informatika tantárgy oktatása ugyancsak csoportbontásban történik, a csoportok szervezésének alapja általában az idegen nyelv. 3. Lehetőségeinktől függően az osztályszintű közismereti és szakmai órák (matematika, ábrázoló geometria stb.) 4. A gyakorlati és a gyakorlati jellegű tantárgyakat (a kerettantervi és szakmai programoknak megfelelően) csoportbontásban oktatjuk.

2.12 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A magatartás minősítése: az életkori sajátosságokhoz igazodva tükrözze a tanuló felelősségérzetét, önállóságát, a közösség érdekében végzett tevékenységét, viselkedését. - példás, ha a tanuló a házirendben foglalt követelmények szerint dolgozik, társainak például szolgálhat, igazolatlan óráinak száma maximum 2;

74

- jó, ha a tanuló a fenti követelményeknek csak részben felel meg, de személyisége annak irányában fejlődik, s ennek észrevehető eredményei vannak, igazolatlan óráinak száma maximum 6; - változó, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirenddel nincs összhangban, és személyiségében érdemleges fejlődés nem tapasztalható, igazolatlan óráinak száma maximum 15; - rossz, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, az ismételt pedagógiai és adminisztratív beavatkozás eredménytelennek bizonyul, igazolatlan óráinak száma 15 felett van. A szorgalom minősítése: az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság, aktivitás). - példás, ha a tanítási órákra való felkészülése - képességéhez mérten – kifogástalan, tanórákon aktív, felszerelését mindig elhozza az iskolába, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközöket nem vesz igénybe; - jó, ha iskolai feladatait teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza, - változó, ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran hiányos a felszerelése; - hanyag, ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, több tárgyból bukik, felszerelését gyakran nem hozza el. 2.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet. Négy vagy öt tárgy esetén a tanuló évet ismételhet. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi jegy megállapításához a tanulónak minden tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha - magántanuló volt, - ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A magántanulók az iskola igazgatójának engedélye alapján felmentést kapnak a készségtárgyak (Testnevelés és Művészetek) tanulása alól. A magántanulók félévi és tanévvégi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell szervezni. Amennyiben a szülő kérése alapján lett a diák magántanuló és így teljesíti a tankötelezettségét, az osztályozó vizsgára való felkészítésről a szülő gondoskodik. Osztályozó vizsgát kell tennie tanév végén - azokból a tárgyakból, amelyekből az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítse. 75

2.14 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 20/2012. EMMI rendelet 81. §-a Mérési időszak: minden év májusának első két hete Mérési módszerek: futás, dobás, ugrás tesztek A méréseket az iskola testnevelő tanárai végzik A mérések eredményeit a testnevelő tanárok évfolyamonként dokumentálják, az eredményeket elemzik és meghozzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

76

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű közgazdasági Szakközépiskola Szülői szervezete az intézmény Pedagógiai programját megvitatta és azzal egyetértett. Budapest, 2013. május 15. ……………………………… szülői szervezet képviselője ___________________________________________________________________________

A Pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat Budapest, 2013. május 15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2013. május 15. .……………………………… DÖK képviselő

………………………………… Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

A Pedagógiai programot a nevelőtestület Budapest, 2013. május 15. napján tartott értekezletén véleményezte és elfogadta. Budapest, 2013. május 15. ………………………………………….

…………………………………………

A nevelőtestület tagja

igazgató

A fenntartó, a Tomori Pál Főiskola a Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű közgazdasági Szakközépiskola házirendjét elfogadta és jóváhagyta. Budapest, 2013. május 15. ………………………………………… fenntartó

77

Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: Budapest, Művelődés utca Pedagógiai program

Recommend Documents