Pedagógiai Program 1222.Vöröskereszt utca OM azonosító:034772

Pedagógiai Program 1222.Vöröskereszt utca 13. e-mail: [email protected] OM azonosító:034772

CSICSERGŐ TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

1


„Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, Jó ítéletű, értelmes, tettre kész, Szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, kik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet.” /Szent Györgyi Gábor hitvallása/


2


TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETŐ

5

1.1. 1.2. 1.3.

HELYZETKÉP TÁRGYI ERŐFORRÁSOK SZEMÉLYI ERŐFORRÁSOK

6 8 9

2.

AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

11

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP HITVALLÁSUNK, NEVELÉSI ALAPELVEINK PEDAGÓGUSKÉPÜNK NEVELÉSI CÉLOK

11 12 13 14

3.

ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

15

3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM AZ ÉRZELMI , ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FELJESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA AZ ANYANYELVI NEVELÉS

16 26 31 32

4.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

35

4.1. HETIREND, NAPIREND 4.2. AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓI, A NEVELÉS TERVEZÉSE 4.3. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 4.4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 4.4.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD 4.4.2. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI

36 37 39 45 45 49

5.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

51

5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9.

A JÁTÉK VERSELÉS, MESÉLÉS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

51 57 62 68 74 80 88 91 96

KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

3


6. 6.1. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5. 6.2.6. 6.2.7. 6.2.6.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA BEFOGADÓ NEVELÉS ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉBEN A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TEHETSÉGGONDOZÁS NEMZETISÉGI FELADATOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE A SÉRÜLÉS SPECIFIKUS FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI GYERMEKVÉDELEM

99 99 100 100 101 102 102 102 104 111 112

AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI

113

8.1.

AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

120

8.2.

AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

120

8.3.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

120

9.

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁSHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

122

ZÁRADÉK

123

JEGYZŐKÖNYV, NYILATKOZATOK

124

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZABÁLYOZÓI

125

IRODALOMJEGYZÉK

126

7.


4


BEVEZETÉS

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programja a magyar óvodapedagógia hagyományain nyugszik. Az elfogadott nevelési elvek és alkalmazott módszerek magukban foglalják a reformpedagógiák eredményeit és figyelembe veszik a mindenkori tudományos kutatások következtetéseit. Érezzük gyorsan változó világunk kihívásait, amelyek tovább formálják elképzeléseinket, nevelésről alkotott felfogásunkat. Az intézményi adottságok, a meghatározó használói kör alakította ki azt a nevelési gyakorlatot, amelyet a humanizmus és a gyermekszeretet jellemez. Óvodánkban fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, a szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik figyelembevételével differenciáltan, a tevékenységek és a közösség által neveljük. A családi neveléssel együtt hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki gondozására, az érzelmi biztonság megteremtésére, az értelmi fejlődés elősegítésére és a szocializáció minél teljesebb kibontakozására. Elveink megvalósulását jól szervezett tevékenységekkel, nevelői támogatással, a mindennapi élet biztonságos feltételeinek megteremtésével és eszközeivel biztosítjuk. Pedagógiai Programunkban a közös értékek megfogalmazása egységet teremt pedagógiai szemléletünkben, gyakorlatunkban.


5


1. HELYZETKÉP 1.1.

A TAGÓVODA ADATAI

Alapító okirat kelte, száma: 114/2014 (V.22.) sz. önkormányzati határozat Hivatalos neve. XXII. kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Egyesített óvoda székhelye: „Csemetekert tagóvoda” 1224. Budapest, VII.u.15. Csicsergő tagóvoda telephelyei: - 1222. Budapest, Vöröskereszt utca 13. - 1222. Budapest, Magasház utca 4. Az alapító neve: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Képviselő Testülete Székhelye: 1221. Budapest, Városház tér 11. A fenntartó neve: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzata Székhelye. 1221. Budapest, Városház tér 11. A tagóvoda OM azonosítója: 034772 Típusa: óvoda Irányító szerv neve és székhelye: Budafok-Tétény Budapest XXII.ker. Önkormányzatának Képviselő Testülete 1221. Budapest, Városház tér 11. Nevelési-oktatási feladatait a helyi óvodai pedagógiai program határozza meg Alapfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, óvodai nevelési tevékenységet végez, ennek keretében ellátja a különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai ellátásával összefüggő speciális feladatokat is.


6


1.2.

A CSICSERGŐ TAGÓVODA BEMUTATÁSA

Óvodánk a főváros 22. kerületében, egy lakótelep közepén 1970-ben épült, két telephelyen működik, amelyből az egyik lakásóvoda. Közelünkben helyezkednek el társintézményeink (bölcsőde, iskola), egyéb létesítmények (könyvtár, Klauzál Ház, Hajós Alfréd uszoda, gyógyszertár, orvosi rendelő, benzinkút, vasútállomás, Tűzoltó laktanya, Campona Bevásárló Központ, Tropicárium). Óvodánk négycsoportos, 2008 nyarától a 22. ker. Egyesített Óvoda tagintézménye. Férőhelyünk számát az Alapító Okirat határozza meg:102 kisgyermeket nevelünk négy vegyes életkorú korcsoportban. A szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek óvodai ellátásával összefüggő speciális feladatokat is ellátjuk. Gyermekeink a közeli lakótelepi illetve családi házakban élnek, fontosnak tartjuk, hogy az óvodai életünk tevékeny – élmény gazdag legyen. Óvodánk adottsága, hogy a lakásóvoda két csoportos, a Vöröskereszt utcai kertes óvodában is két csoport működik. Felszereltségünk, tárgyi adottságunk optimális, a feladatokhoz igazodik. Számos sikeres pályázat és önkormányzati támogatás eredményeképpen biztosított az állandó fejlődés, fejlesztés. Pedagógiai Programunkat, módszertani ajánlásunkat, - Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja - A XXII. kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja - a saját gyakorlati tapasztalatainknak figyelembevételével készítettük el. Általános nevelési feladatainkban hangsúlyos szerepet kapott - a gyermeki jogok érvényesítése, - a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, - a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával Színes, gazdag hagyományrendszert alakítottunk ki, megfogalmaztuk nevelésünk irányelveit: - az egészséges életmódra nevelés: életritmus, testápolás, táplálkozás, mozgás, edzés területén - a szokás-szabályrendszer alakításának területén (gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatában).


7


Óvodánk nevelési attitűdjében a játék fontosságára nagy hangsúlyt fektettünk Fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést, az óvodai élet nyitottabbá tételét, esetenként a családi nevelés hátránycsökkentő szerepének felvállalását. Színes, gazdag hagyományrendszert alakítottunk ki, mely gyermekeink részére örömélményt, tapasztalatszerzést és cselekvő részvételt jelent. Feladatunknak tartjuk nemzeti kultúránk közvetítését az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Gyermekeink nevelésében a sokoldalú képességfejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a másság, tolerancia, a saját ügyükben való kompetencia, döntőképesség, megegyezési készség (humánum, személyiségtisztelet) tapasztaltatására. Mindezzel együtt az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés segítségével fejlesztjük az alkotóképességet, kreativitást. Nevelőmunkánkban hangsúlyos az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció fejlesztése. 1.1.

TÁRGYI ERŐFORRÁSOK

Programunkat az óvoda külsőségekben is követi, csoportszobáink esztétikusak, természetes anyagokkal ellátottak. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2.sz.(1) mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések folyamatos beszerzése megtörtént, az időközben elhasználódott bútorok, eszközök pótlása folyamatos. Udvarunk – csoportszobáink biztosítják gyermekeink részére a folyamatos megfigyelést, tapasztalatszerzést, tevékenykedést. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését úgy alakítottuk, hogy  maximálisan szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését  megfelelő munkakörnyezetet nyújtson az óvoda munkatársainak  teremtsen lehetőséget a szülők fogadására Az óvoda belső terei természetes, otthonos hangulatot árasztanak: természetsarkok, mobil bútorok, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő játékeszközök, saját készítésű fejlesztő játékok, mozgásfejlesztő eszközök segítik gyermekeink nevelését, fejlesztését. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vettük: - a szobák méreteit, elrendezését - megteremtettük a jól elhatárolható tevékenységi helyeket, játszóhelyeket, mozgásra, az elkülönülésre, a természet sarkokat a természeti kincsek gyűjteményével. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelve helyeztük el.


8


A Vöröskereszt óvodában biztosított a fejlesztő helyiség a logopédus és az utazó gyógypedagógus részére Udvarunkon különböző nehézségi fokú mozgásfejlesztő játékok, kerékpárok, többfunkciós kert (virágoskert, veteményeskert, sziklakert, természetes és mesterséges társulásokat reprezentáló fák, cserjék, komposztáló) szolgálják óvodásaink kellemes időtöltését. A fenntartó folyamatosan bővíti, fejleszti az EU biztonsági előírásoknak megfelelően az udvari eszközkészletünket. Ez a külső környezet fogja össze az épületben folyó nevelőmunkát, ahol szeretnénk a családokkal együttműködve boldog óvodáskort nyújtani gyermekeinknek A belső és külső terek biztosítják, hogy a gyermekeknek gazdag, sokrétű tevékenykedést és mozgáslehetőséget nyújtsunk: a gyermekek számára elérhető, megfelelő mennyiségű, minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tevékenységekhez. Óvodánk rendelkezik a kötelező eszközjegyzékben jelölt bútorokkal, felszerelési tárgyakkal, a fejlesztéshez szükséges játékeszközökkel. Az internetes hálózatot a fenntartó kiépítette a tagóvodáinkban. Elkészült az Egyesített Óvoda weblapja, amely az információáramlás új perspektíváit nyitotta meg az intézmények és a partnerek között. Elkészült az Egyesített Óvoda Vezetőségének és a tagóvodáknak a saját logója és a levelezéshez szükséges fejléces levéllogó. A szülők részére a hatékony információ áramlást a hagyományos módszereken kívül (hirdetőtábla), a Szülői Közösség által létrehozott és folyamatosan aktualizált e-mail lánc is segíti.

1.2.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

AZ ÓVODÁBAN A NEVELŐMUNKA KÖZÉPPONTJÁBAN A GYERMEK ÁLL. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a nevelőmunkát az óvodapedagógusok végzik, akik heti váltásban dolgoznak. Hangsúlyozzuk, hogy ezt a programot megvalósító óvodapedagógusok közvetítsék az egészséges életmód, a mozgás értekeit. Az óvoda tágabb környezetében is vállalják fel az ízlésformálást. A nevelőtestületünk olyan közösség, mely a rájuk bízott óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlesztéséért munkálkodik.


9


NEVELŐTESTÜLETÜNK TAGJAIVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSAINK A KÖVETKEZŐK:  szakmai tudásukat széles körben bizonyítsák,  legyen igényük a rendszeres, folyamatos önképzésre,  legyenek képesek az innovációra,  jellemezze őket humanizmus, optimizmus a gyermekek tisztelete, megbecsülése,  értsenek a szervezéshez, elemzéshez, értékeléshez,  legyen minta a nevelésben a magatartásuk. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni A NEVELÉSI FOLYAMAT SEGÍTŐTÁRSAI: - dajka nénik A dajka néniknél elvárás, hogy dajkai szakképesítéssel rendelkezzenek, ismerjék és szeressék a gyermekeket, legyenek megértőek, toleránsak, figyelmesek. Legyen kulturált, udvarias a magatartásuk, megjelenésük. - konyhás nénik - óvodatitkár - logopédus - pedagógiai asszisztens - kertész. Hangsúlyozzuk az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkáját, mely az óvoda eredményes működését biztosítja. A technikai dolgozókkal szemben elvárás, hogy legyen munkájukhoz megfelelő képesítésük, igényesen végezzék feladataikat. A dajka nénik rendelkeznek dajkai végzettséggel, a konyhai dolgozók folyamatosan részt vesznek a HCCP továbbképzésen. Részükről is hangsúlyos követelmény a kulturált megjelenés, udvarias magatartás, a gyermekek személyiségének tiszteletben tartása, megértő, segítő, szeretetteljes bánásmód, az óvodai nevelőmunkánk céljainak figyelembevétele. A takarítást külső takarító cég végzi napi rendszerességgel.


10


2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA 2.1. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.  Jellemző az inkluzív-, integrált-, migráns gyermekeket nevelő szemlélet. A gyermekek fejlődési- érési ütemének megfelelően biztosítjuk az életkoronként és egyénenként változó testi-szociális – értelmi szükségletek kielégítését, egyéni képességeihez, készségeihez igazodó személyiség fejlesztését, az egyenlő hozzáférést, esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt  Hangsúlyozzuk, hogy a gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.  Nevelőmunkánk során az életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletek figyelembevételével törekszünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására, fejlesztésére. Az óvodában a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.  Az óvodai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel biztosítjuk gyermekeink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.  Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik testileg-lelkileg egészségesen fejlődnek, a környezetükben jól tájékozódnak, nyitottak, érdeklődőek, önmagukat értékelni tudják, megfelelő önismerettel és gazdag érzelemvilággal rendelkeznek, másokat elfogadnak, együttműködnek.  Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni – önállóak, öntevékenyek nyugodtak, kiegyensúlyozottak, szeretik a mozgást, van igényük az egészséges életvitelre.  Bátran megnyilatkoznak, érzelmeiket, gondolataikat szóban, mozgásban, ábrázolásban kifejezik.  Képesek a kapott szeretet továbbadására, a különbözőség elfogadására, együttműködésre, döntésre, erőfeszítésre, összpontosításra.  Tudnak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tisztelik és becsülik azt.  Szeretik a mozgást, a zenét, a könyveket, a meséket, a verseket, az alkotásokat.  Nevelőmunkánk figyelemreméltó eleme a család és az óvoda új szemléletű nevelőtársi- partneri kapcsolata, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők bíznak az óvodapedagógusok szakértelmében.  Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményező. Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeikhez igazodva támogatást nyújtunk a családi neveléshez.


11


„Engem ne emeljen a magasba senki .Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk.” (Birtalan Ferenc. Míg megnövök)

2.2. HITVALLÁSUNK, NEVELÉSI ALAPELVEINK  Óvodánkban a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.  Küldetésünk a gyermekek személyiségének fejlesztése, testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele:  a gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete  az egyénileg különböző belső érési folyamatok figyelembevétele és a külső fejlesztő hatások tervszerű és céltudatos összehangolása  Nevelőmunkánk legfontosabb alapelve a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, (minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben), védelemnyújtás a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a hátrányos megkülönböztetés mellőzése  Meleg, elfogadó, érzelem gazdag, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai légkör kialakítása,.  Az egyenlő bánásmód érvényesítése a képességek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez  Felnőtt és gyermek sokszínű együttműködése, differenciált fejlesztése, a gyermekek személyiségének, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása  Az óvodai nevelés során a gyermekek személyiségéhez igazodó pedagógiai intézkedések-módszerek alkalmazása  Az óvodai élet szervezése során a fő gyermeki tevékenységformák: a játék, a mozgás, a munka jellegű tevékenységek, a külső világ tevékeny megismerésének hangsúlyozása, az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése  A kommunikációs képességek folyamatos fejlesztése gyermek-gyermek, gyermekfelnőtt, felnőtt- felnőtt kapcsolatában, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása révén.  Gyermek centrikus, egységes szemléletmód az óvoda dolgozói részéről  Az énkép, az önismeret és az önértékelés fejlesztése a pozitív megerősítések által, a nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtésében, amelyben a gyermeki játék az elsődleges.  A gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a szülőkkel való együttműködés.


12


 A nemzeti, és migráns gyermekek óvodai nevelésében a nyelvi nevelés, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felvállalása, folyamatos, speciális szakemberek (logopédus, utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) segítségével végzett pedagógiai munka, fejlesztés

„Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba” (Németh László)

2.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK Nevelési programunkban megfogalmazott alapelveinket, céljainkat és feladatainkat csak akkor valósíthatjuk meg maradéktalanul, ha a nevelőközösség minden tagja személyes kötelességének érzi azok felvállalását. A nevelőmunka szükségszerű és elengedhetetlen feltétele a nevelési program céljait felvállaló, annak szellemével azonosulni tudó, benne önmaga feladatait meghatározni képes, óvodapedagógusi személyiség. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvodai nevelőmunka központjában a gyermek áll. Óvodánkba olyan óvodapedagógusokat várunk, akik  Akik elfogadják alapelveinket, nevelőmunkájuk során figyelembe veszik a gyermekek készségeit, egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét, szemléletüket az inkluzív pedagógia jellemzi.  Akik elfogadják és azonosulnak az Egyesített Óvoda Etikai Kódexében megfogalmazott értékekkel, betartják az óvoda szabályzataiban (SZMSZ. HÁZIREND) megfogalmazott szabályokat  Akik modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, személyiségük az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Más kultúra megismerésére, elfogadására és közvetítésére képesek.  Akik elkötelezettek az egészségfejlesztés és környezettudatos nevelés mellett.  Nevelőmunkájuk során gondoskodnak az óvodába lépéstől az iskolába lépésig a gyermekek fejlesztéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, illetve a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatásáról, és az ismeretek közvetítése során megőrzik vallási és világnézeti semlegességüket. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

13


 A közösségi együttműködés magatartási szabályait elsajátítatják és betartatják.  Összehangolják tevékenységüket az óvoda működését segítő nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottakkal.  Az önképzést, a szakmai tudás gyarapítását alapvető kötelességüknek érzik.  Aktívan részt vesznek a szervezett továbbképzéseken, helyi munkaközösségi foglalkozásokon. Pályájuk során harcolnak az elszürkült, az üres- rutinból végzett munka ellen  Szakmai tudásukat széles körben bizonyítani tudják, képesek a pedagógiai innovációra  Akik értenek a szervezéshez, elemzéshez, jó kommunikációs képességgel rendelkeznek, tudnak folyamatokban gondolkodni  Nyitottak a művészetekre, tudnak csapatban dolgozni, közös célokért tenni  Akiknek a szülőkhöz fűződő kapcsolatukban az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, segítségnyújtás, együttgondolkodás jellemző. 2.4. ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGÉT AZ ALÁBBI CÉLOK HATÁROZZÁK MEG Az alapfunkció céljait és feladatait az Alapprogram határozza meg Ennek figyelembevételével nevelőmunkánk hangsúlyos elemei a következők:  A harmonikus és sokoldalú, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztése  Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (lassabban fejlődő, lemaradó, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési-magatartási zavarokkal küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése) integrált nevelése.  A tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása  Gyermekeink nemzeti öntudatának hagyományainkon történő ápolása, az etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek részére a társadalmi integráció lehetőségének biztosítása, kultúrájuk figyelembe vétele  Boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodás élet biztosítása, amely az óvodát „óvodának” őrzi meg.  A játéktevékenység méltó, központi helyen álljon  A családdal közösen – partneri, nevelőtársi kapcsolatban együttműködve – gyermekeink sokoldalú, harmonikus, egészséges, élmény gazdag fejlődésének elősegítése.  Testi, szociális, értelmi érettség biztosítása sokoldalú képességfejlesztéssel, élményszerző tevékenységekkel.  A tevékenységek gazdag kínálatával aktív, cselekvő, nyitott személyiségű gyermekek nevelése, akik szívesen – bátran megnyilatkoznak, érzelmeiket, gondolataikat szóban, mozgásban, ábrázolásban kifejezik.  A gyermekek és az egészség, a mozgás közötti erős érzelmi kötődés kialakítása, a gyermekek örömteli időtöltésévé, lételemévé váljék a mindennapi mozgás.  A család és az óvoda partneri, nevelőtársi kapcsolatának kialakítása, működtetése  A befogadó (inkluzív) nevelés előtérbe helyezése Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

14


3. ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉNEK ÁLTALÁNOS FELADATAI

 Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvető feladat óvodásaink    

       

egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítése, egészséges életmód kialakítása, az egészségmegőrző szokások kialakítása Élmény gazdag mindennapok megteremtése változatos tevékenységek biztosítása, olyan gyermekek nevelése, akik nyitottak, érdeklődőek, akiket az együttérzés, szeretet, mások iránti tisztelet jellemez. A szociális érzékenység kialakítása, mely segíti a kiemelkedő képességű – lassabban fejlődő – nehezen szocializálható gyermekek beilleszkedését. Olyan nevelési helyzetek kialakítása, melyekkel biztosítjuk gyermekeink együttműködési és érintkezési képességeinek fejlődését, a szociális tanulás megvalósítását. Élményszerű tevékenységek felkínálása, melyek biztosítják a gyermekeknek a körülvevő világ felfedezését, az utánzásos, mintakövetéses tanulási lehetőségeket, képességfejlődést, értelmi fejlesztést (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Az óvoda és a család együttműködési formáinak kiszélesítése. A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, védelemnyújtás a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a hátrányos megkülönböztetés mellőzése A befogadó (inkluzív) nevelés előtérbe helyezése A gyermekek cselekvő részvételének megszervezése a környezet alakításában. A fenntarthatóság, a környezettudatos nevelés alkalmazása az óvodában A társadalmi elvárások és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermeki kompetenciák erősítése A kommunikációs képességek fejlesztése, gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatában, elsősorban az óvodapedagógus modellhatása révén. Gyermek centrikus, egységes szemléletmód az óvoda dolgozói részéről


15


EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

3.1.

NEVELÉSFILOZÓFIÁNK „Szent kincs a gyermek teste, lelke Szeretni kell azt nagyon, s felnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen!” /Szemlér Ferenc/

Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Örök emberi érték, az életminőség fontos összetevője. Az egészséget az ember teremti meg és éli át a mindennapi élet során. Óvodai nevelőmunkánk során holisztikus szemléletben vizsgáljuk és kezeljük a gyermekeket a környezetükkel, annak hatásrendszerével. Nevelőtestületünk tagjai azonosultak az egészségnevelő célkitűzésekkel, óvodánk tagja az „Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának”. Hangsúlyozzuk, hogy az ember egyedi lény, minden kisgyermek egészségi állapota, edzettsége, teherbíró képessége, szervezeti állapota egyedi. A szükségletek kielégítése biztosítja a gyermekek legteljesebb egészségi potenciáljának elérését. Az egészségfejlesztés az élet első éveiben a leghatékonyabb. Valljuk, hogy a személyiségfejlesztésben (értelmi, érzelmi, szociális és pszichomotoros fejlesztésben), az egészség, a mozgás és tevékenykedés komplexen tölti be a szerepét. Hatása van a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás kialakulására. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű Az óvodai nevelésünk során az egészséges életmód alakítása magában foglalja:        

A gyermekek gondozását, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. A gyermekek testi képességei fejlődésének segítését. Az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak alakítását. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítását Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonását a prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A szülők egészségnevelő tevékenységének segítését. Az óvodapedagógusok és a nem pedagógusdolgozók viselkedésének szabályozását. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, a környezet tudatos magatartás megalapozását.


16


AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉSÜNK CÉLJAI A teljes körű fejlesztés, mely folyamatban a pedagógusi tevékenységünkkel a gyermekek és a szülők részvételével elérjük a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását. A gyermekek testi – lelki – szociális szükségleteinek optimális kielégítése: / Az egészséges életmódra nevelés, a gyermek testi-lelki, mozgásfejlődésének elősegítése/ - A legteljesebb egészségi állapot elérése. - Az egészséges életvitel iránti igény felkeltése és fejlesztése. - Az egészség megvédéséhez megfelelő ismeretek megszereztetése. - Egészségügyi jó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztési, egészségnevelési program:  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése  Személyi higiéné  Lelki egészség/értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása/  Mozgásfejlesztés  Baleset-megelőzés  Viselkedési függőségek megelőzése  Bántalmazás megelőzése  A szülők otthoni egészségnevelő feladatai/ higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer/ Egészségügyi szolgálattal való együttműködés

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA TERÜLETÉN HANGSÚLYOZOTT FELADATAINK  Kiemelt figyelem fordítása az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, a feladatok komplex egészségfejlesztési szemlélettel való végzése, amely a gyermekeknél kedvező változásokat idéz elő.  A testi egészség: gondozás-, ápolás-, edzés-, mozgás fejlesztése.  A lelki egészség megteremtése /értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása /.  Szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése /közösségi élet segítése /.  Egészségvédő képesség fejlesztés  A gyermekek egészségmegőrző szokásainak kialakítása  A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával / ének, tánc, rajz mesemondás, népi játékok és népi ritusjátékok/  Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak mintaértékű viselkedése  A szülők otthoni egészségnevelő szokásainak alakítása, segítése.


17


 Az óvoda egészségügyi szakszolgálattal, gyermekvédelmi felelősökkel, óvoda pszichológussal való együttműködés megteremtése.  A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében jó kapcsolat ápolása a gyermekjóléti központtal, a családsegítővel és a családdal.  Egészséges környezet kialakítása, külső és belső higiénia biztosítása, testi épség védelme.  Környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása  A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó gondozás, komfortérzetük kielégítése.  Optimális feltételek biztosítása a nyugodt pihenéshez (szellőztetés, csend, nyugalom, mese, párologtatás illóolajokkal, folyamatos ébredés)  Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása, gyermekeink edzettségének biztosítása: - naponta kocogó futást szervezünk életkoruknak, egyéni képességeiknek megfelelő terheléssel, - nagycsoportosainknak úszás programot szervezünk, - a szervezett testnevelés foglalkozást a nagyok részére az iskolában szervezzük, - nyáron biztosítjuk a zuhanyozási lehetőséget, - télen kihasználjuk a tél adta lehetőségeket (szánkózás, csúszkálás).  A mozgás megszerettetése, a testi képességek fejlesztése (csoportszobában és az udvaron).  A helyes táplálkozási szokások kialakítása.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TARTALMA 1.

A testi nevelés feladatainak megvalósítása (prevención, testedzésen, táplálkozáson, balesetek megelőzésén keresztül)  A gyermekek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét egyéni igényeknek megfelelően végezzük.  Folyamatosan tanítjuk, gyakoroljuk, ellenőrizzük, korrigáljuk a higiéniai – étkezési – öltözködési szokásokat, melyek magukban foglalják a - tisztálkodást, - wc használatot, - kultúrált étkezést, - a környezet higiéniáját, rendjét, - balesetmentes viselkedést (szúró-vágó eszközök használatát), - a ruházat tisztántartásának megtanítását.


18


 A gyermekek edzésének, mozgásigényének kielégítése a mozgásos játék keretében valósítjuk meg  Sétáink célja az ismeretek gyarapítása mellett a levegőzés, mozgásfejlesztés, helyes, biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása.  Az egészséges életmód iránti igény megalapozása érdekében, naponta szervezett mozgást biztosítunk. Az egészséges környezet biztosítása

2.

 Megfelelő tárgyi környezetet biztosítunk (óvodai épület, felszerelés, csoportszoba, játékeszközök, munkaeszközök terén).  Megteremtjük a megfelelő szociális környezetet: - biztonságos, szeretetteljes légkört, - a felnőttek modellnyújtó viselkedését, tevékenységét.  Az óvoda udvarán sokféle mozgásos tevékenységet biztosítunk a gyermekek részére, ehhez a megfelelő eszközöket is biztosítjuk.  A felszerelések, udvari játékeszközök balesetmentességét folyamatosan ellenőrizzük, a meghibásodást azonnal jelezzük. Szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése

3.

 Egészséges étrendet– napirendet biztosítunk.  Stressz elhárítására, káros szokások megelőzésére nevelünk (alkohol, drog, dohányzás, játékszenvedély).  Megteremtjük a gyermekek biztonságérzetét.  Feloldjuk a félelmet, szorongást.  Agresszió megelőzésére szoktatunk.  Segítőkészségre, együttérzésre, a „másság” elfogadására nevelünk. Hangsúlyozzuk az óvodai élet minden fázisában:

4.    

A gyermekek mozgásigényének kielégítését. Harmonikus, összerendezett mozgásuk fejlesztését. Alapvető mozgásfunkciók fejlesztését (járás, futás, ugrás, lépcsőn járás), Humán mozgáskultúra fejlesztését (játékban, feladatteljesítésében, együttes tevékenységben, segítésben, baleset-megelőzésben).  Mozgás megszerettetését, az udvari élet tartalmas szervezését. 5.

Szociohigiéniás nevelés területén  Kedvező társkapcsolatok alakítása.  Másság elviselésére nevelés (egymás elfogadása).  Segítőkészségre nevelés. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

19


 Különös figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeinkre: sajátos törődéssel - érzelmi kapcsolattal – odafigyeléssel segítjük szocializálódásukat.  Fokozottan segítjük harmonikus életvezetésük kialakulását (lassabban fejlődő-, alacsonyabb értelmi szinten álló-, higiénésen elhanyagolt gyermekeink esetében), differenciált bánásmódot érvényesítünk.  A gyermekek számára sok ismeretet nyújtunk szervezetük működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről játék, megfigyelések, séták, kirándulások, szabadidős tevékenységek közben.  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító Egészségügyi Szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk.  Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatát végzik. Az ismeretek tartalma: - gyermekek értelmi szintjéhez mért biológiai ismeret közlése ( szívverés megfigyelése – pulzus szaporasága járás-futás közben), - táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, - betegség kérdéseiről beszélgetés, - könyvnézegetés, - videózás. Betegségek, balesetek megelőzése:  A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák gyermekeiket óvodába.  Óvodában történő megbetegedések esetén, telefonon értesítjük a szülőket.  Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló betegségek megelőzésére. Ennek érdekében játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző magatartási szabályokat közvetítünk gyermekeink részére.  A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroljuk. A fertőző betegségek megelőzése:  Folyamatosan biztosítjuk a környezet tisztaságát, a játékszerek fertőtlenítését, a légtisztító eszközök alkalmazását. 6.

Feladataink a kisebb rendellenességek megszüntetése területén  Testtartási hibák javítása (tartásjavító tornával, mezítlábas tornával).  Neurózis megelőzése (biztonságos, nyugodt környezettel).  Szokásbeli és motoros rendellenességgel született gyermekek fejlesztésének segítése szakemberek bevonásával  Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a felmerülő lelki problémák megoldásának keresésével kiemelten foglalkozunk.


20


A GYERMEKEK ÖLTÖZKÖDÉSÉNEK AZ IDŐJÁRÁSHOZ VALÓ IGAZÍTÁSA:  A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit az öltözködésben.  Gondoskodunk a gyermekek ruháinak megfelelő tárolásáról.  Az öltözködés helyes sorrendjének elsajátításához a piktogramok módszerét alkalmazzuk.  Kialakítjuk a rend iránti igényt az öltözködéssel kapcsolatban.

A pihenés feltételeinek megteremtése:  Csendes, nyugodt légkörrel biztosítjuk a pihenés, körülményeit.(Megfelelő méretű ágyak, ágynemű, mesehallgatás, szorító ruhadarabok levétele, simogatás, otthonról hozott alvós játékok, párologtatás…)  A nem alvó gyermekek előbb kelhetnek fel, nézegethetnek könyvet, rajzolhatnak. Kérésünk, hogy alvó társaikra legyenek tekintettel.

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS A környezettel való kapcsolatunkban az egyik legalapvetőbb tényező az ÉTEL, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünkbe..” /Szent-Györgyi Albert/

 A mennyiségileg és minőségileg helyes és egészséges táplálkozás az egészséges élet alapja.  A gyermek táplálkozási szokásait a családban sajátítja el.  Ezek a szokások sokfélék: - A gyermekek az óvodai napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. - Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, a folyamatosság módszerével élünk. - Kellő toleranciával kezeljük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. - Folyamatosan ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük ételek elfogyasztására. - Biztosítjuk, hogy a nap bármely percében ihassanak, ha szomjasak Célunk:  A gyermekek ismerkedjenek meg az egészséges táplálkozással.  Ne múljon el nap nyers gyümölcs vagy zöldség fogyasztása nélkül! Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

21


Feladataink:  Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával (frissen préselt gyümölcslevek készítése, olajos magvak fogyasztása reggelente, aszalt gyümölcs készítése, gyümölcszöldségsaláta készítése).  A hét kijelölt napján egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal ismertetjük meg a gyermekeket, „főzőcskézünk”, a recepteket a szülőknek közzé tesszük. Az eszközfeltételeket minden csoport számára biztosítjuk, folyamatosan bővítjük.  A tízórainál és az uzsonnánál biztosítjuk, hogy a gyermekek önállóan, önálló választás alapján készítsék el ételüket.  Az óvodánkat ellátó Pensio 17 konyhával jó kapcsolatot alakítottunk ki, partnerek a korszerű táplálkozási szokások alakításában (barna kenyeret, magos süteményt, sok zöldséget-gyümölcsöt biztosítanak a gyermekeink részére)  A heti étlap közzététele lehetővé tesszük, hogy a családi étrend kiegészítője lehessen az óvodai étkezésnek.  A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre.  Folyadékot a nap folyamán a gyermekek szükséglete szerint biztosítunk  Az egészséges táplálkozási szokások alakításánál különösen figyelünk: -

a táplálkozás időritmusára, kellő mennyiségű folyadékbevitelre, alapos rágásra, melyre kellő időt biztosítunk, mindennapos gyümölcsevésre két étkezés között, az étkezések nyugodt, derűs légkörére, az esztétikus étkezési feltételek biztosítására, melyet a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően használnak, egyéni szükségletekre, esztétikus terítésre, környezetre, testi ápoltságra, kulturált beszédszokások alakítására.


22


CSALÁDOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TERÜLETÉN

Az óvodai egészségnevelés szerepe  a családban megvalósuló egészségvédelem és egészségfejlesztés kiegészítése  továbbfejlesztése  szükség esetén korrekciója. Feladataink az együttműködés során:  Tájékozódunk a gyermekek otthoni higiéniás nevelés feltételeiről, a család szociális helyzetéről, nevelési elveiről. Családlátogatásokon közvetlenül nyerünk betekintést a gyermekek otthoni testi-lelki egészségvédelméről.  Tanácsadási lehetőséget biztosítunk a szülők számára a gyermek személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatokról.  Megtanítjuk a szülőket az óvodai étrend kiegészítésére, a „hozzátáplálásra”, a védőnőkkel-orvossal közösen, szülői értekezletek keretében.  Az óvodai étrendet folyamatos ismertetjük.  A szülőket bevonjuk az óvodai élet különböző programjaiba: - óvodai „nyílt napok” rendezvényeibe, - az óvoda egészségügyi projektje által kínált előadásokba, partnerrendezvényekbe. Az egészséges táplálkozás terén is alakítjuk közös kapcsolatunkat: -

szemléletformálás, szokás alakítás terén, recepteket, könyveket ajánlunk, előadások formájában, havi egy alkalommal az elkészített saláták kóstolásába


23


AZ ÓVODAPEDAGÓGUS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SEGÍTŐ ELJÁRÁSAI  A nevelőmunkánk során mindig szem előtt tartjuk, hogy az óvodában dolgozó felnőttek a gyermekek számára modellt, követendő mintát jelentenek, akiknek viselkedését az óvodás gyermek utánozza, követi.  Hangsúlyozzuk, hogy az óvodapedagógus és a gyermek között meghitt viszony, természetes testközelség alakuljon ki a gondozási tevékenységek közben.  A gondozási feladatokhoz (WC használat, hajápolás, bőrápolás) intim feltételeket teremtünk úgy, hogy a gyermekek egyre önállóbban végezhessék el ezeket a teendőket.  Következetesen kérjük a szülőket a praktikus öltöztetésre, hogy többrétegűen öltöztessék a gyermekeiket.  Kialakítjuk az öltözőkben azt a higiénikus szokást, hogy csak védőpapucsban lépjenek be a szülők az öltözőbe.  A gyermekek alvásidejét úgy szervezzük, hogy figyelembe véve a különböző alvásigényüket – egyórai nyugodt pihenés után a nem alvó ( 5-6-7) gyerekek felkelhetnek és csendes tevékenységet folytathatnak.  Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk.  A fertőzések elkerülését gyakori szellőztetéssel, levegőtisztító használatával, edzéssel, külön törülközővel biztosítjuk.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TERÜLETÉN

 Testséma fejlesztése, testfogalom alakítása.  Feladattudat-feladatértés fejlesztése.  Verbális fejlesztés tevékenységek közben – eszközök, ételek megnevezése, zöldségek, gyümölcsök neve.  Önbizalom, erő, erőnlét, kitartás fejlesztése.  Természethez való pozitív viszony kialakítása.  Tapasztalás, emlékezet, képzelet, ítélőképesség fejlesztése.


24


A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A gyermekekben fejlődési szintjüknek megfelelően – pozitív irányban jó szokás alakul ki a tisztálkodásban, öltözködésben, környezet rendben tartásában, társkapcsolatok alakításában.  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán a helyére teszik.  Zsebkendőjüket használják.  Esztétikusan terítenek, elkészítik tízóraijukat, uzsonnájukat, higiénikusan étkeznek, elfogadják az „egészséges” ételeket.  Egyéni igényüknek megfelelően kiszolgálják magukat.  Megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, ruhájukat kigombolják, cipőjüket befűzik, megkötik  Igénylik a rendszeres testmozgást.  A gyermekek szervezetük működéséről, az egészséges ételekről – szokásokról ismeretekkel rendelkeznek.  Társkapcsolataikra jellemző egymás elfogadása, a segítőkészség, az agresszió megelőzése, a stressz elhárítása.  Életkoruknak megfelelően edzettek  Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.  Kialakul az egészséges életmód iránti igényük, szabályrendszerük


25


3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI

NEVELÉS

Nevelésfilozófiánk

 Az óvodáskor a gyermekkor érzelemvezérelt időszaka, ezért az érzelmi nevelés és a szocializáció lényeges feladat a lelki egészség érdekében végzett nevelési folyamatban.  A gyermeki jellem alakulására a szokások nagy hatással vannak, ezért fontos, hogy ezen a téren is jó szokásrendszert alakítsunk ki, a mintakövetésben pozitív modellt nyújtsunk, biztonságot-szeretetet sugárzó óvodai közeget teremtsünk. Ilyen légkörben a gyermek megszerzi azt a tudást, azokat a készségeket, amelyek birtokában a társadalom eredményes tagjává válhat. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS TERÜLETÉN HANGSÚLYOZOTT CÉLJAINK  A gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélésről (család, óvoda, más családok, közlekedés, színház, múzeum, természet színterén).  Kötődjenek szűkebb és tágabb környezetükhöz, segítse őket a szülőföldhöz kötődő pedagógus attitűd  Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  Tudjanak együtt érezni társaikkal, sérelmeiket kultúráltan kifejezni.  Próbáljanak meg másokat megérteni, türelmesen hallgassák meg egymást.  Találjanak örömet a tevékenységeikben.  Elemi szinten tudják kontrollálni viselkedésüket. Stresszhelyzetben próbálják érzelmeiket kulturált módon kifejezni.  A gyermekek önérvényesítő törekvéseik mellett, önkifejező magatartásuk is jelenjen meg viselkedésükben  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek  Tapasztalják meg és minél ügyesebben gyakorolják a kommunikáció különféle formáit.


26


AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS TERÜLETÉN HANGSÚLYOZOTT FELADATAINK

 Biztosítjuk az érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a gyermekek képességeinek, tevékenység-szükségleteinek kibontakozását, játékaikat, tárgyaikat, a régi óvodásokkal ajándékot készítünk az új gyermekek fogadására.  A beszokatásban mindkét óvodapedagógus, a dajka, a szülő vesz részt. A beszoktatás alatt a gyermekek az óvodai szokásoknak megfelelően végzik a mindennapi tevékenységeket.  A régi óvodások segítenek az új gyermekek fogadásában, körülveszik őket gyengédséggel, szeretettel.  A mindennapok során alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek különböző helyzetekben más csoportokkal együttműködhessenek az egész év folyamán.  Fontosnak tartjuk nevelőmunkánk tartalmának megvalósításán keresztül a szociális érzelmek (együttérzés, segítőkészség, szeretet, örömszerzés, kötődés, őszinteség, türelem, tolerancia, tisztelet, együttérzés, önzetlenség, igazmondás) kialakítását.  Hangsúlyozzuk a szocializáció szempontjából meghatározó, a közöa élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermekek (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), a szokás-szabályrendszeerének megalapozását.  Segítjük a barátságok alakulását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását, melynek során a gyermekek megtanulják felmérni saját helyzetüket a csoportban, képessé válnak önálló helyzetmegoldásra felnőtt segítsége nélkül.  Hangsúlyozzuk a gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztésében a felnőttek modellszerepét: a gyerekek érezzék, majd tudják, a felnőttek mit és miért tartanak helyesnek, mit várnak el tőlük:  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.  Hangsúlyozzuk, hogy a gyermek és felnőttek közötti kapcsolatot pozitív attitűd,érzelmi töltés jellemezze.  Biztosítjuk, hogy felnőtt és gyermek aktív és kölcsönös kapcsolatában a lehetőségekhez mérten a gyermekek is beleszólhassanak az óvodai élet szervezésébe.  Kiemeljük szakképzett dajkáink közvetlen segítő szerepét, annak jelentőségét  Fontosnak tartjuk, hogy a szocializációs folyamatban gyermekeink magatartásunkban az elfogadás, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését érezzék. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

27


 A tevékenységek során építünk a gyermekek belső motivációira, öntevékenységére.  Közös élményeken alapuló pozitív érzelmi kapcsolatot alakítunk ki gyermekgyermek és gyermek-felnőtt között a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  A mindennapok során ügyelünk arra, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze  Biztosítjuk az anyás beszoktatást, elfogadjuk az otthonról hozott kedvenc tárgyakat  A csoport életében szabadságot biztosítunk az ésszerű határok megjelölésével.  Biztosítjuk gyermekeinknek, hogy kialakuljon pozitív én-képük; negatív viselkedési módok esetén megadjuk a lehetőséget a javításhoz kölcsönös engedmények keresésével.  Beszélgető kört naponta szervezünk, a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődése, éntudatának alakulása, önkifejező törekvéseinek érdekében. A hétfői beszélgető körben gyertyagyújtással emeljük a meghitt hangulatot.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen figyelünk az óvoda együttműködő szerepére az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakamberekkel MEGTEREMTJÜK A SZÜLŐKKEL A BIZALMON ALAPULÓ JÓ KAPCSOLATOT:  A szülőkkel együtt megteremtjük a nyugodt feltételeket a gyermekek beszoktatásához, közösségbe történő beilleszkedéséhez (anyás beszoktatás)  Az óvodáskor végéig biztosítjuk a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést.  Nevelőmunkánkban figyelembe vesszük a szülőktől érkező információkat.  Mintát adunk a szabadidő tartalmas eltöltésére (ismerkedési sportdélután, játszódélután, munkadélután, csicsergő délután, stb.) alkalmával AZ ÓVODAPEDAGÓGUS TÁMOGATÓ SZEREPÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA  Biztosítjuk a nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapokat, amelyben lehetőség kínálkozik a gyermekek között, valamint a gyerekek és a felnőttek között minél gyakoribb kontaktusfelvételre.  Kialakítjuk a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokásokat, természetes szituációkban, szimulációs játékok során gyakoroljuk azokat.  Kialakítjuk a társakért, a csoportért érzett felelősségérzetet, gyakoroljuk a demokratikus szabályok betartását. Viselkedési mintát adunk a gyermekek számára, a konfliktusok békés megoldására alternatívákat kínálunk. Arra neveljük a gyermekeket, hogy a környezetében lévő emberi kapcsolatokban tudják megkülönböztetni a jót, rosszat.  Arra neveljük a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak mások irányában. az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

28


 Arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket, véleményüket, erre személyes perceket is biztosítunk. Fejlesztjük a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képességét  Az óvodapedagógus – gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésénél. A felnőtt részéről mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kiabálás, a kioktatás.  A felnőttek tilalom helyett adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéséket hozhassanak.  Közös programokat szervezünk a családokkal.  Fokozott figyelemmel kísérjük az átlagtól eltérő gyermekek szocializálását, úgy mint a - kiemelkedő képességűeket, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, - szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket, - magatartási-, beilleszkedési zavarban szenvedő gyermekeket.  Fontosnak tartjuk az akarat fejlesztését: a siker és kudarc elviselésének képességét, az akadályok leküzdésének megpróbálását.  Észrevetetjük, hogy a közös tevékenységekben együttműködő társak sokféle egyéniségűek, egymástól eltérő saját kulturális környezetből származó értékeket közvetítenek.  Segítjük az átlagtól eltérő képességű (kiemelt figyelmet igénylő) illetve személyiségjegyekkel rendelkező gyermekeket .Fontosnak tartjuk, hogy a szocializációs folyamat során érezzék magatartásunkban az elfogadást.. BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

TERÜLETÉN

 Nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben a beszélgetések közben fejlesztjük a gyermekek szókincsét, nyelvi kifejezőkészségét.  A mindennapi viselkedés gyakorlása érzését: bátran megnyilatkoznak, elmondják élményeiket.  Az anyanyelvi-szimulációs játékokkal segítjük a gyermekeket, hogy tudjanak másokat meghallgatni, kommunikálni .A gyermekek kooperációs és kommunikációs képességeinek kiemelt fejlesztését.  Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az anyanyelvi fejlesztést és a kommunikáció különböző formáinak alakítását helyes mintaadással.  Különös figyelmet fordítunk a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére az egész nap folyamán. (A hétfői nap hangsúlyozottan beszélgető nap.)  Arra neveljük gyermekeinket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket és hallgassanak meg másokat. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

29


      

    

Kapcsolatteremtési képesség, együttműködési képesség fejlesztése. Beleélő képesség, empátia, képzelet fejlesztése. Közösségi magatartás, együttérzés fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése. Gondolataikat, érzelmeiket mások számára is érthető formában fejezik ki. Figyelmesen meghallgatják egymást Alkalmakat teremtünk a gyermekek beszédtechnikájának fejlesztésére, a beszédhibák megelőzésére anyanyelvi játékok szervezésével. Szükség esetén logopédus segítségét kérjük. Lehetőséget adunk, hogy minden gyermek elmondhassa mondanivalóját, kérdéseit. Kialakítjuk az egymásra való odafigyelés, meghallgatás szokását Fontosnak tartjuk óvodapedagógusi példamutatás modellszerepünket. Verbális közlésen kívül élünk a metakommunikáció eszközeivel. A társas érintkezésben személyes példánkkal alakítjuk az udvariassági szokásokat (kérem, köszönöm, légy szíves, megkínálás, bocsánatkérés). Személyes példával segítjük, hogy gyermekeink gondolataikat, érzelmeiket őszintén ki tudják mutatni, meg tudják fogalmazni.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A közös élményekkel, tevékenységekkel kialakul a gyermekek szociális érzékenysége, kapcsolatteremtő képessége (együttműködés, megfelelő önérvényesítés, önértékelés).  Megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, érintkezni, együttműködni, alakulnak kapcsolataik, barátságok szövődnek.  Megtanulják a közösségi tevékenységek során a konfliktusok kezelését, megoldását.  Gyakorolják a helyes magatartási szokásokat, kommunikáció módjait.  Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez.  Viselkedésükre az egymásra figyelés, együttérzés, egymás elfogadása, önállóság, önfegyelem, feladat – szabálytudat, kitartás jellemző.  Elfogadják az átlagtól eltérő gyermekek viselkedését.  Igényükké válik a helyes cselekvés és viselkedés szabályainak betartása. A szabályok megszegése esetén egymást figyelmeztetik.  A környezet tevékeny – cselekvő megismerése és alakítása során kialakul a gyermekekben a gondoskodás, a felelősségvállalás, az óvás, a védés igénye.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Érdeklődnek egymás, barátaik iránt, alkalmazkodnak egymáshoz  Bíznak önmaguk képességeiben, szívesen dolgoznak a közösségért.


30


3.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA „Ha valamire mag akarlak tanítani, azzal segítek a legjobban, ha olyan tapasztalatokkal veszlek körül, amelyekből felépülhet alakuló tudásod vagy képességed” /Peter Kline/

A játék és a tanulás óvodáskorban összekapcsolódik. A kisgyermek tanulása a saját maga által meghatározott játékon keresztül történő megismerés eredményeként, saját, közvetlen, aktív részvétele útján valósul meg. A gyermekek a tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Valljuk, hogy a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere, komplex formában jelenik meg benne a motoros – szociális – verbális tanulás. Hangsúlyozzuk, hogy a szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődésének terepe a játék és a teljes óvodai élet. LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEINK:  A gyerekek cselekvő aktivitásán keresztül a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.  Gyermekeink fejlesztése egyéni képességeiknek megfelelően.  A gyermekek szívesen hallgassák meg óvodapedagógusaik mondanivalóját, fogalmazzák meg mondanivalójukat A TANULÁS FORMÁI: - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - beszélgetés, - séták, kirándulások, - utánzásos minta és modellkövetés, magatartás és viselkedéstanulás, szokásalakítás, - óvodapedagógus által irányított megfigyelések, - gyermeki kérdésekre épülő ismeretszerzés, - gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, - az óvodapedagógus által kezdeményezett szervezett, irányított foglalkozás. - Információ technikai eszközök programjain keresztül. A szervezett mozgásfejlesztés minden korcsoportban kötött szervezésű. Fontosnak tartjuk, hogy minden nevelési eszköz hatásrendszere együttesen fejlessze a gyermeki személyiséget (pl. egy- egy környezeti téma komplexen jelenjen meg a gyermek játékeszközeiben, könyveiben, dekorációban, ábrázolásai zenei – irodalmi témában).


31


3.3.1.. AZ ANYANYELVI NEVELÉS Kiemelt feladat, amely valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható, az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Célja: A gyermekek tanulják, gyakorolják, ismerjék meg, tudják használni anyanyelvüket. Óvodapedagógusi feladataink az anyanyelvi nevelés területén:  Derűs, családias légkor kialakítása a beszédkedv fokozása érdekében  Gyermekek beszédállapotának megfigyelés, fejlődési naplóban való rögzítése  Minta értékű modell nyújtása a gyermekek részére,



hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszédre, jó kérdések feltevésére, a magyar nyelvnek megfelelő lendületre és hangsúlyra, tiszta artikulációra törekszünk. ( megjegyzés: az egyesített óvoda programjából szó szerint)

 A beszédhibák javítására logopédus segítségének kérése Az anyanyelvi fejlesztés tartalma: Beszéd és gondolkodás, beszédprodukció fejlesztése (szókincs, fogalomértés, ítélalkotás) Beszédészlelés fejlesztése A hangképző és egyéb beszédszervek ügyesítése A beszéd észlelését, értést, produkciót, a beszédszervek ügyesítését, a hangzók tiszta ejtését és elkülönülését célzó játékok tervezése, alkalmazása Kommunikációt és önkifejezést fejlesztő játékok szervezése, tervezése, alkalmazása 3.3.2. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK AZ ÉRTELMI NEVELÉS TERÜLETÉN

 A gyermekek részére olyan környezetet teremtünk, mely módot ad számukra, hogy aktív felfedezés útján tanuljanak, átélhetik a felfedezés örömét  A gyermek érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva biztosítjuk a folyamatos tanulást az egész óvodai nap folyamán, melynek színtere a természetes környezet.  Változatos és élményszerző tevékenységek felkínálásával, a gyermekekkel közösen fedezzük fel a világot, biztosítjuk az utánzásos, mintakövetéses tanulási lehetőségeket.  Fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit: érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, alkotó képességet.  Lehetőséget kínálunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. Teljesítménykényszer nélkül gyakorolhatják gyermekeink az egyes tevékenységeket.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget, melyből a gyermekek bátorságot meríthetnek. Fenntartjuk a gyermekek aktivitását, alkotókedvét.  Segítjük a gyermekeket az információs kultúra befogadásában, megalapozásában egyéni és életkori sajátosságainknak megfelelően.


32


 A differenciált, árnyalt értékelés sokféle módszerét alkalmazzuk: simítást, pillantást, test-közelséget, gesztust, szóbeli közlést egyénileg,a csoport és a szülő előtt. A gyermekek konkrét pozitív cselekedetét emeljük ki.  Úgy alakítjuk a tanulási szokásokat, hogy egy tekintet, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.  Fejlesztjük a gyermekek önállóságát, kitartását, pontosságát, feladat- és, szabálytudatát, kommunikációs képességeit. A szülőkkel folyamatosan együttműködve segítjük a gyermekek képességeinek fejlődését.  Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink esetében hangsúlyozzuk a preventív szűrésre épülő korrekciós fejlesztést, felzárkóztatást, a hátrányok kompenzálását.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő környezetet  Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus)  Lehetőséget teremtünk a gyermekek számára, ahol vizsgálódhatnak, a világ felfedezése közben ösztönözzük őket magyarázat keresésére  Óvodás gyermekeinkkel olyan kapcsolatot alakítunk ki, melynek során megismerjük egyéni sajátosságaikat, érdeklődésüket és kíváncsiságukat. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK AZ ÉRTELMI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN Fejlődik: - akarati tulajdonságuk, feladattudatuk, kitartásuk, együttműködő képességük, - figyelmük, emlékezetük, felelősségérzetük, - nagymozgásúk, testsémájuk, egyensúlyérzékük, szem-kéz koordinációjuk, téri érzékelésük, finommotorikájuk, - képzeletük, kreativitásuk, alkotóképességük - észlelésük, látási, hallási, tapintási - ritmusérzékük, kreativitásuk - tájékozódó képességük térben és időben Megismerkednek: - matematikai fogalmakkal, összehasonlítanak, elemeznek, ok-okozati összefüggéseket fedeznek fel - hangszerekkel, használatukkal - a néphagyományokkal, szokásokkal, alakulnak a szülőföld, az emberek iránti pozitív érzelmek - megszeretik a meséket, mondókákat, igénylik azokat - megtanulnak figyelni a természetre, védeni a környezetüket.A gyermekek képességeit önmagukhoz, saját lehetőségeikhez viszonyítva fejlesztjük.


33


A kiemelkedő képességű és a valamely képességcsoport vagy valamelyik részképesség fejlődésében elmaradott gyermekek neveléséhez egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk. A terv elkészítésénél figyelembe vesszük, hogy a képességek fejlődésének üteme minden gyermeknél

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A gyerekek egyéni képességeiknek megfelelően tudnak következtetni, ítéleteket alkotni, összefüggéseket felfedezni.  Bizonyos feladatokat önállóan el tudnak végezni.  A gyermekek figyelnek, értik a beszédet, képesek a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni  Szókincsük megfelelő ahhoz, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket kifejezzék  Bátran és szívesen beszélnek, beszédük érthető, folyamatos  Képesek összefüggően, összetett mondatokban, a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban lendülettel és hangsúllyal beszélni  Kialakul beszédfegyelmük  Folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges kognitív képességei  A foglalkozásokon kialakult forma szerint tudnak viselkedni, helyes testtartással ülni, jelentkezni, türelmesen végighallgatni egymást.  Tudják kölcsönös megértéssel, segítőkészséggel értékelni egymás megoldását. Érdeklődéssel, aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban.  Óvodáskor végére az óvodai nevelési folyamat eredményeképpen alkalmassá válnak az iskolai tanulmányok megkezdésére.


34


4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI 4.1. HETIREND, NAPIREND Óvodánkban négy vegyes életkorú csoport működik. Ez a szervezeti forma biztosítja a gyermekek széles mozgásterét. Az egyes gyermekek számára nagyobb játéklehetőség nyílik, a játékban fokozódik kommunikációs kapcsolatuk, biztosítjuk a tolerancia, empátia gyakorlásának lehetőségét. Óvodánk nyitvatartási idejében a nevelőmunkát egész időtartamban óvodapedagógusok végzik, akiknek munkáját minden csoportban szakképzett dajkák segítik. Az egyes munkakörök feladatait munkaköri leírásokban rögzítjük, és szükség szerint módosítjuk. A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, rugalmasság, rendszeresség, nyugalom biztosítása. A gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését napirendünkkel biztosítjuk. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot jelentenek a gyermeknek. Figyelembe vesszük a családok szükségleteit, igényeit a gyermekek érdekének határáig. A napirenden belül a legtöbb időt a gyerekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A napirendet ügy állítjuk össze, hogy rugalmas, és folyamatos legyen A napirenden belül rugalmasan figyelembe vesszük az egyes tevékenységek időigényét, az évszakok változását, a gyermeki tevékenységek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél többet játszhassanak, sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, minél több időt tölthessenek szabad levegőn. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Napirendünkkel biztosítjuk a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását. Főbb kereteit mindig megtartjuk a gyerekek tájékozódása, a szokások alakulása érdekében. A napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35) perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.


35


Napirend szeptember 1-jétől május 31-ig

A tevékenység kezdete és vége Érkezéstől-11 50 -ig

11 50 -13 h -ig 13 h -hazamenetelig

A tevékenység megnevezése Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szab adon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, f olyamatos tízórai, az óvodapedagógus által ke zdeményezett tevékenységben (5-35perces csoportos foglakozás során) megvalósuló tanulás, mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék - élményszerzés a szabadban. Öltözködés, testápolási teendők elvégzése, étkezés elők észítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés el őkészítés. Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez igaz ított folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, uzso nna, párhuzamos tevékenységek: szabadjáték, egyéb szab adon választott tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység

Nyári napirend június 1-jétől augusztus 31-ig

A tevékenység kezdete és vége Érkezéstől-11 -ig 50

11 50 -13 h -ig

A tevékenység megnevezése Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szab adon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, f olyamatos tízórai, az óvodapedagógus által kezd eményezett tevékenység, mindennapi testnevelés, tes tápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék – jó idő esetén testedzés (fürdés), Öltözködés, tisztálkodási teendők elvégzése, étkezés el őkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítése.


36


A hetirend összeállításával kapcsolatos elveink  A heti rend csak kerete a napi tevékenységeknek és a megvalósítandó feladatoknak. A heti rend tervezésénél figyelembe vesszük az óvodai körülményeket, a gyerekcsoport összetételét, fejlettségét.  Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, az ötletek meghallgatására stb. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.  A heti rendben a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák.  Naponta lehetőséget biztosítunk párhuzamosan végezhető tevékenységekre: az éneklésre, rajzolásra, festésre,, verselésre, mesélésre, étkezésre, gondozásra, a választhatóság elve szerint  . A heti rend a nevelési év elején másképpen alakulhat: különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb, alkalmazkodóbb legyen heti rendünk. A nevelési időkeretek megtervezéséhez hozzátartozik nevelőmunkánkban a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések készítése, heti tanulási terv, ill. havi programterv összeállítása, annak értékelése. 4.2. AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓI, A NEVELÉS TERVEZÉSE AZ ALAPPROGRAM  A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja  Az óvodavezető és tagóvoda-vezető éves munkaterve  Az Egyesített Óvoda és tagóvodák munkaközösségének terve  A csoportos foglalkozásban megvalósuló tanulás terve  A csoportonkénti csoportnaplója  A gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentációja Célunk: A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket.


37


Óvodapedagógusi feladataink a nevelés tervezése területén:  A tervezés kiindulópontjának a gyermekcsoportot tekintjük  A nevelés egészét a helyi lehetőségek alapos ismeretében gondoljuk át  A tervezés folyamán figyelembe vesszük a gyermekek egyéni ötleteit, tapasztalatait  A tervezés mindig komplexen, a külső világ témakör anyagához kapcsolódva történik  Minden témakörhöz az anyaggyűjtést követően éves tervet, tematikus tervet állítottunk össze  A csoportonkénti csoportnaplóik tartalma, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda óvodai csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrendjében van rögzítve.1  A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Az egyéni fejlesztés dokumentuma: A fejlődési naplóban rögzítjük a gyermekek fejlődési jellemzőit. Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyerekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Az egyéni fejlődési napló tartalmazza:  Gyermek neve, jele, gyermek oktatási azonosító száma, óvodába lépésének időpontja/év, hó, nap/  A gyermek anamnézislapja  Környezettanulmányt /a családlátogatás tapasztalatai/, beszoktatás napjai/ szeptember végén/.  A gyermek fejlődésének nyomon követése, a gyermek összes mérési eredményei az óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermekek fejlődési naplójának tartalma:  A gyermekcsoport névsora, fejlesztést végzők neve és munkaköre (logopédus, pszichológus vagy gyógypedagógus stb.).  A gyermekcsoport különböző területen történt mérése, és annak összesítő lapja.  Gyermekek fejlődéséről a szülők tájékoztatásának nyilvántartása” című lapon félévkor, és év végén dokumentáljuk a szülők tájékoztatását.  A „Nyilvántartó lap a szülők tájékoztatásáról” c. dokumentumban nyilvántartjuk a tájékoztatás idejét./szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás, stb./ A gyermekek egyéni nyilvántartásának tartalma:  „Tájékoztató a gyermek óvodai fejlődéséről, fejlesztési javaslat”, melyet a nevelési évben két alkalommal írásban rögzítünk és fogadóórán minden szülővel megbeszélünk  „Fejlesztési terv ”, melyben a gyermek fejlesztendő területeit, fejlesztési módszereit és eszközeit jelöljük meg. Év végén a fejlesztés eredményeit, és az esetleges további fejlesztést igénylő területeket határozzuk meg.  A gyermek embert ábrázoló rajzai, melyek minden nevelési év novemberében, illetve áprilisában készülte  Szakértői Bizottság felülvizsgálatának megállapításait, javaslatait. 1

1Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban, az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrend címen)


38


AZ ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS-MÉRÉS  Az értékelés minden oktató-nevelő folyamatban döntő tényező. Az értékelés módja befolyásolja a nevelő és a nevelt közti kapcsolatot, a pedagógiai folyamat hatékonyságát.  A gyermek személyiségfejlődését alapvetően meghatározzák azok a visszajelzések, melyek a környezetétől /társak, szülők, nevelők, / érkeznek hozzá. A legtudatosabb visszajelzéseket óvodai életük legelején az óvodapedagógusoktól kapják. Alapelveink az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatosan  Ha az értékelés rendszeresen és következetesen zajlik, a gyermek képessé válik elsajátítani az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Több pozitív tapasztalat után már igyekszik eleget tenni az általa is megértett követelményeknek. Ezáltal tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az önértékelés szabályozó jellegének.  Természetesen a fent leírtaknak alapvető feltétele, hogy ezeket a szempontokat ne csak megértse, hanem el is fogadja a gyermek. Ez csak akkor lehetséges, ha a követelmények mindenkor a gyermek életkorához, képességeihez és teljesítményszintjéhez igazodnak.  Segítségünkre van ebben az értékelés formatív, fejlesztő, szabályozó funkciója, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget, és feltárja a gyermek neveltségi szintjét, amihez fejlesztési terveinket igazíthatjuk.  Az ellenőrzés, értékelés folyamatossága a pedagógiai tevékenység minőségi garanciáját jelenti, ezért tudatosan és következetesen építünk az ebből nyerhető információkra.  Hangsúlyozzuk értékelés módjának fontosságát. Az értékelés legyen alapos, minden részletre ügyelő, megfontolt, világos.  Óvodánk magáévá tette és pedagógiai programjában fel is vállalta az integrált nevelés eszméit. Magatartászavaros gyerek bevonása az értékelésbe még nagyobb jelentőséget kap. Különleges bánásmódot Igénylő gyermeke esetében az önértékelés, önérvényesítés realitását kell megmutatnunk, egy egészséges „énkép” kialakítását elősegítenünk, a már esetlegesen kialakult gátlásokat felszabadítanunk. az ösztönző, motiváló jelleg előtérbe helyezésével.  Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet.  Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a gyermeket önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell.  Az értékelés a gyermekeket egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

39


 A gyermekek fejlődésének nyomon követése, rögzítése a fejlettségmérő lapok alkalmazásával történik. Az Egyesített Óvodában számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program megfigyelési szempontjai segítenek, hogy az óvoda mindennapi életében, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljünk a gyermek jellegzetes viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának magragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől, az óvodáskor végéig. A gyermekek megfigyelésének fő területei: o Gyermekek testi fejlettsége, mozgásfejlettsége o Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük o A nyelvi kifejezőkészségük, kommunikáció fejlettsége o Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) A program 10 tevékenységi területen méri a gyermekek fejlődését. Tevékenységi területek: o Egészséges életmód alakítása o Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés o Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka o Külső világ tevékeny megismerése o Tanulás o Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció o Munka jellegű tevékenységek o Játék o Mozgás  A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek idegélettani, fejlődés élettani megalapozottságúak, a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulnak, a párhuzamos tevékenységek során játékosan mérhetők. A mérések természetes helyzetben – a feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen alapulnak, esetenként játékos egyéni vizsgálaton.  A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni.  A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy éppen a tehetségre utaló jeleknél lehetőségünk van arra, hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítsünk a gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzünk


40


 .Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás érdekében.2  Nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe vesszüka Pedagógiai Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét. A jutalmazás, fegyelmezés nevelőmunkánk folyamatában Hitvallásunk:  Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.  Az értékelés fontos közösségalakító tényező.  Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás, melyekkel megerősíthetőek a gyermeki magatartás helyes megnyilvánulásai, kialakíthatóak a pozitív motivációk.  Jutalmazásnál figyelembe vesszük az egyéni erőfeszítéseket, az „első sikerek" megszületését, a fejlődést.  Az óvodában a legegyszerűbb és legfontosabb jutalmazás a figyelem és a dicséret.  Az óvodában minden felnőtt minta és modell, a gyermekek viselkedésének alakulásában. Alapelveink:  A jutalmazásnál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát: minél kisebb a gyermek, a jutalom annál személyesebb jellegű, kifejezi konkrétan a szeretetünket. (pl. a gyermek megsimogatása, megölelése...)  A jutalmazásunk mindig a cselekvés mértékével arányos, átgondolt, tényleges erőfeszítésért járó dicséret, elismerés.  A jutalmazás a cselekvés-tevékenység után közvetlenül történik.  Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit meg akarunk erősíteni. Célunk:  Az óvodai nevelésünk céljai által közvetített értékek megerősítése.  A gyermekek viselkedéskultúrájának alakítása: a jutalmazás tevékenység- és magatartásszabályozó funkciójának érvényre juttatása. A jutalmazás formái:  A gyermektől elvárható jobb teljesítményért egyéni dicséret, jutalom jár.  A gyermekcsoporttól elvárható jobb teljesítményért a közösséget csoportos dicséretben, elismerésben lehet részesíteni.  Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig.

2

2Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, a gyermek fejlődésének nyomonkövető mérési program címen)


41


Metakommunikációs eszközök:  Simogatás, cirógatás  Ölelés  Ölbevétel  Megerősítő pillantás  Elismerő mosoly  Elismerő tekintet  Fejbólintás  Megtapsolás Verbális eszközök:  Személyre szóló dicséret  Csoport előtti dicséret, elismerés, megerősítés, bátorítás, ösztönzés, biztatás, példaként kiemelés  Az egész óvodai közösséget érintő események után (sportverseny, rajzverseny.) az egész óvodai közösség előtt dicséret, elismerés szóban, illetve kisebb jutalommal  Megelőlegezett bizalom (tudom, hogy te meg tudod csinálni, ügyes vagy…) Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, feladatokat. Az ellenőrzés, értékelés a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul. A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed: A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására; A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére;  A szakmai dokumentumok ellenőrzésére Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, pedagógiai munkaközösség-vezető, a mérésértékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./ Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése A pedagógus önértékelés célja  Az értékelt személyek fejlődésének elősegítése. Iránymutatás ahhoz, hogy egyéni céljai és az intézmény elvárásai összhangban legyenek  Az értékelés a teljesítmény mennyiségi jellemzőinek összegezése. (Az értékelés szembesít az eredményekkel és a hiányosságokkal.)


42


A nevelőmunka értékelésének folyamata  A csoportlátogatást követő elemzésben és értékelésben mindazok részt vesznek, akik az ellenőrzés során jelen vannak.  A gyakorlati munka elemzésekor elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a pozitívumok megerősítése és az elfogadott elvek számonkérése, amit a Pedagógiai Program összegez.  Az ellenőrzött óvodapedagógusok önértékelését – ami az ellenőrzési tervben megfogalmazott szempontok alapján történik – követi a résztvevők elemzése, értékelése, majd ezt követően kerül sor az óvodavezető véleménynyilvánítására.  A csoportlátogatást követően, már az ellenőrzési folyamaton kívül, az óvodavezető – figyelembe véve a partnerek elégedettségét – meghatározott időszakonként, illetve havi megbeszélések keretében, majd félévkor és év végén is értékeli az óvodai nevelőmunka eredményességét, a dolgozók tevékenységét.  Az óvodapedagógusok a nevelési év végén, megadott szempontok alapján, az egész évi tevékenységüket értékelik. A nevelési év értékelése alapján születik meg az a testületi állásfoglalás, ami megadja a következő év ellenőrzési tevékenységének alapvető szempontjait. Mit értékelünk: - Az óvodai csoportok dokumentumait - A pedagógiai gyakorlatot - A Pedagógiai Program megvalósulását a mindennapi nevelőmunkában Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok az óvodában                   

Vezetői ellenőrzés értékelési rendszere Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése Az ellenőrzés és értékelés írásbeli dokumentumai A szakmai pedagógiai munka ellenőrzése, nevelőmunka ellenőrzésének folyamata Az óvodai csoportok dokumentumainak ellenőrzés A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése A Pedagógiai Program megvalósulásának ellenőrzése Külső ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése Az önértékelés Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése Az óvodai csoportok dokumentációjának értékelése A pedagógiai gyakorlat A Pedagógiai Program megvalósulásának értékelése A gyermekek fejlettségének mérése Az intézmény működésének mérési rendszere Az intézkedési terv és az intézményi munkaterv A partnerkapcsolatok irányítása, koordinálása Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

43


           

Az intézményi működés belső rendje Emberi erőforrások biztosítása fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend Továbbképzési rendszer működtetése Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, céljai Ösztönző rendszer működtetése Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Gazdasági erőforrások biztosítása Eszközök, felszerelés, épületbiztosítás, munkakörnyezet biztosítása Az intézmény működtetése Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok3

Az óvoda – írásban történő – éves beszámolójának szempontjai:              

Program célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység Egészségnevelés, környezeti nevelés céljainak teljesítése Az éves munkaterv feladatainak teljesítése Szülői elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Gyermeki elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Pedagógusok és munkájukat segítő alkalmazottak elégedettség adatai és azokból következő fejlesztések Tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Dokumentált „csoportlátogatás ” tapasztalatai A vezető ellenőrző tevékenységének tapasztalatai Továbbképzéseken szerzett kompetenciák hasznosítása Külső szakmai ellenőrzés eredményei és azokból következő fejlesztések Pedagógus életpálya modell: minősítések eredményei, és azokból következő fejlesztések Az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése, különös tekintettel a családok és a fenntartó irányába

3

Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezetben Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

44


4.3. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

„Az óvoda és a család együttműködésére van szükség ahhoz, hogy kielégítsük a gyermek életszükségletét.” /Óvodai élet 1998. VI. évfolyam 3. Sz / 4.3.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD NEVELÉSFILOZÓFIÁNK „A családközpontú óvoda nem véletlenül jön létre. Kemény elhatározás, őszinte törekvés, értelmes irányítás és ügyes végrehajtás eredménye.” (Dr. Páli Judit) Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő funkcióját betölteni. Óvodánk nyitott a szülők, a családok felé. Együttműködésünk egyenrangú nevelési viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg, melynek alapja a kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségnyújtás. Arra törekszünk, hogy a szülők támaszt, segítőtársat találjanak bennünk. Hangsúlyozzuk: Korrekt, partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepet tulajdonítunk a szülők közösségének, számítunk kezdeményező, javaslattevő munkájukra. A szülők közösségének kezdeményezésére létrehoztuk óvodánk „Torzsarágó”elnevezésű alapítványát, mely segíteni kívánja:  szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink kulturális programokon való részvételét,  óvodánk eszközállományának bővítését. A nevelőmunkánk során körültekintően szervezzük mag a szülőkkel együtt kialakított együttműködési formákat, melyek a folyamatos információáramoltatást, szemléletformálást, az óvoda munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődési jellemzőit és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni Az eredményes együttműködés feltételének tartjuk, hogy a szülők a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaikat érvényesíthessék:  megismerjék az óvoda nevelési programját, házirendjét,  gyermekük fejlődéséről rendszeresen és érdemi tájékoztatást kapjanak, nevelési tanácsokkal gazdagodjanak,  az óvoda vezetője vagy óvónője hozzájárulásával részt vegyenek a foglalkozásokon,  kezdeményezzék a szülői közösség megalakítását. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

45


Együttműködésünkben fontosnak tartjuk:  a gyerekek családi hátterének ismeretét (élet- és szokásrendjét,értékrendjét, szokásmódját, nevelési eljárásait),  empátiát, és toleranciát az óvodapedagógusok részéről a családok iránt  adott helyzetekben – a gyerekek érdekét nézve – a család tudatos befolyásolását,  a szülők rendszeres és korrekt tájékoztatását, a párbeszéd lehetőségének folyamatos biztosítását. Az együttműködés alapelvei:  Az együttműködést egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósítjuk meg  Az együttműködésben az óvodáé a kezdeményező, elfogadó szerep  A szülők kéréseit, javaslatait fontolóra vesszük  A családokkal kapcsolatos információkat diszkréten kezeljük  A hátrányos helyzetű családok esetében megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményezzük a kapcsolatot  Biztosítjuk a családi és az óvodai élet közötti folyamatosságot, az átmenetet  A kapcsolatfelvétel legmegfelelőbb módját családonként keressük meg Óvodapedagógusi feladataink a családi neveléssel kapcsolatosan  Biztosítjuk az óvoda nyitottságát  Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, keressük a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait  Megismertetjük a szülőket a kapcsolattartási formákkal  Tájékoztatjuk a szülőket, hogy a különböző szintű és tartalmú információhoz hogyan juthatnak hozzá (faliújságok, dokumentumok, honlap)  Az óvodába lépéstől az óvoda befejezéséig a kapcsolattartást együttműködési készség, kölcsönösség, tisztelet, odafigyelés, nyitottság, korrekt partneri viszony jellemzi  Magas szintű szakmaisággal, emberséggel igyekszünk elnyerni a szülők bizalmát  Megismertetjük őket azokkal a formákkal és lehetőségekkel, amelyekben saját gyermekükről, a gyermekük csoportjáról, az óvodai életről, tartalmi munkájáról kaphatnak tájékoztatást  Folyamatosan, objektív, szakmailag, dokumentumokkal megalapozott tájékoztatást adunk a gyermekek érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődésének eredményéről-, fejlettségi állapotáról, a tájékoztatóban megfogalmazzuk a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat  Az óvodába lépéstől az óvoda befejezéséig a kapcsolattartási együttműködési készség, kölcsönösség, tisztelet, odafigyelés, nyitottság, korrekt partneri viszony jellemzi.  Magas szintű szakmaisággal, emberséggel igyekszünk elnyerni a szülők bizalmát. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

46


A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: MEGNEVEZÉS

Nyitott óvodai nap

Környezettanulmány

Ismerkedési délelőtt

Az ismerkedés hete

Szülői értekezlet

Az ismerkedés hete

Napi tájékoztatás

CÉLJA

FORMÁI

IDEJE

A beiratkozás előtt az érdeklődő szülők számára az óvoda bemutatása.

Óvodavezetővel tagóvoda-vezetővel

Óvodai beiratkozás előtti hetekben.

Az új gyerekek meglátogatása otthonában, ismerkedés környezetükkel, szokásaikkal.

Tagóvoda-vezető óvodapedagógusok

Beiratkozás után, felvétel előtti napokban.

Az új és régi óvodások találkozása, óvodai jelek kiválasztása.

Közös játék, mesélés csoportszobában, udvaron.

Augusztus vége.

Az új gyermekek és családjaik megismertetése az óvodával. Mintaadás a családoknak a gyermekek neveléséhez.

Együttes játék, közös Óvodába lépéskor. mesélés, közös tevékenységek.

Csoportot, óvodát érin- Óvodavezetővel, tagóvotő információcsere, da-vezetővel, óvodapeelőadás. dagógusokkal, más szakemberek bevonásával. Az új gyermekek és Együttes játék, közös családjaik megismerte- mesélés, közös tevékenytése az óvodával. Min- ségek. taadás a családoknak a gyermekek neveléséhez.

Évi 3 alkalommal (tanévnyitó, iskolába készülő, nevelési évet lezáró).

Rövid párbeszéd, lényege információk átadása.

Óvodába érkezéskor, távozáskor.

Egyéni beszélgetések

Egy gyermeket érintő beszélgetés.

Fogadó délután

A gyermekek egyéni fejlődéséről tájékoztatás.

Óvodapedagógusokkal, szülőkkel.

Aktualitásnak megfelelően bármikor. Óvodapedagógusok Szü- 2 havonta egyéni lők egyeztetés alapján.


47

Óvodába lépéskor.


Családlátogatás

A család körülményeinek megismerése. Az elfogadó partneri, baráti viszony elmélyítésére. Ha szükséges a Gyermekvédelmi Törvény által szabályozott módon gyermekvédelmi felelőssel végezzük.

Egyénileg választott.

Családi napok: - sportdélután - munkadélután (dec., márc.) - csicsergő délután - Márton nap

Közös együttlét, családi Óvodapedagógusokkal, barátságok kialakulásá- szülőkkel játékok, barkának segítése. csolás. Ünnepekre való készülés közösen.

Szülők tájékoztatása a nevelési folyamatról.

Faliújságon neveléssel, egészséggel kapcsolatos cikkek, havi programok, versek, receptek, program ajánlatok közlése.

Ünnepek: - Anyák napja - gyermeknap - ballagás - csicsergő nap -apák napja

Kapcsolatok mélyítése a hétköznapokból kiemelkedő alkalmak segítségével.

A gyermekek egyénileg köszöntik édesanyjukat, nagymamájukat, édesapjukat, nagypapájukat

Intézményi szinten a szülők pedagógiai kultúrájának segítése.

Óvodavezetővel, szülőkkel, szakemberek bevonásával

Legalább kéthavonta egy alkalommal.

Folyamatosan.

Szülői Fórum


48

Április


4.3.2. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI KAPCSOLAT A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATTAL A FENNTARTÓ HATÁROZZA MEG MUNKÁNK FELTÉTELEIT, ANNAK RENDJÉT. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: - MEGBESZÉLÉSEK, ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE Az óvoda közvetlen partnerei közé tartozik a bölcsőde. Az óvoda melletti bölcsődével jó partnerkapcsolatot alakítottunk ki. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a majdan hozzánk járó bölcsődés gyermekek megnyilvánulásait, tevékenységeit, azt a szintet, ahol az egyes gyermekek állnak a fejlődésben, mielőtt óvodába kerülnek. Célunk, hogy az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében kölcsönösen megismerjük, segítsük egymás nevelőmunkáját. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI  tapasztalatcseréket szervezünk a gondozónők és az óvodapedagógusok között,  a leendő óvodapedagógusok tájékozódnak a bölcsőde életéről, működéséről,  a gondozónőkkel konzultációkat tartunk a gyermekek életmódjáról, kedvelt tevékenységeiről, a gyermekek bölcsődei jelüket megtarthatják az óvodában is,  az ismerkedési délelőttön a gondozónők a gyermekekkel együtt ellátogatnak az óvodába, AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA A két intézmény közötti közvetlen, folyamatos kapcsolattartás és nyitottság, egymás helyi nevelési programjának ismerete a gyermekek érdekét szolgálja. A közvetlen közelünkben működő általános iskolákkal jól működő kapcsolatot alakítottunk ki. Törekszünk egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek, a nevelés-fejlesztés tartalmi megvalósulásának kölcsönös megismerésére a gyermekek zavartalan iskolakezdésének elősegítésére. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI  lehetőséget adunk a tanító néniknek, hogy megismerkedjenek az óvodában folyó nevelőmunkánkkal, programunkkal,  részt veszünk novemberben az iskola által szervezett nyílt napokon, konzultálunk a tanítókkal gyermekeinkről, az iskolai beilleszkedés tapasztalatairól,  májusban a gyermekekkel közösen ellátogatunk az iskolába,  részt veszünk az iskola által szervezett programokon,  korrekt tájékoztatást nyújtunk az iskolába készülő gyermek szüleinek iskolaválasztás előtt Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

49


AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Az intézmények kínálatából igyekszünk úgy válogatni, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a gyermekek napirendje, nyugodt játéka, pihenése ne sérüljön. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI  A Klauzál Gábor Budafok Tétény Művelődési Ház rendezvényeit, előadásait szívesen látogatjuk a gyerekekkel. Az itt rendezett, a gyerekek érdeklődését is felkeltő kiállításokat rendszeresen megtekintjük. .  Előadóművészek havi egy alkalommal látogatnak el az óvodába, a prózai és zenei műfajt váltogatva.  Alkalmanként A Fővárosi bábszínházba látogatunk.  Múzeumlátogatásaink elősegítik a múzeum megszerettetését, a helyes múzeumi viselkedés megismerését, elfogadását.  A szülők beleegyezésével látogatást szervezünk a Tropicáriumba. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK: ORVOS, VÉDŐNŐ, FOGORVOS

 Védőnők kihívása az óvodába szükség szerint (haj vizsgálata)  Iskolába készülő gyermekek részére orvosi vizsgálat a háziorvosi rendelőben, preventív együttműködés LOGOPÉDUS

   

elvégzi a szűrővizsgálatokat, szükség esetén további vizsgálatra utal, közvetlen kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, folyamatosan fejleszti a gyermekeket, a foglalkozásokat az óvodában tartja.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK

 A pszichológus szükség szerint egyénileg vizsgálja az óvodapedagógusok által jelzett gyerekeket, foglalkozik velük.  Kérésünkre megfigyeléseket végez a gyermekcsoportban és konzultál az óvodapedagógusokkal  Eltérő fejlődésű, magatartási-beilleszkedési zavarú gyermekek esetében pedagógiai véleményével segíti az óvodapedagógusok munkáját. KOZMUTZA FLÓRA EGYESÍTETT GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

 Utazó gyógypedagógusokkal segíti az óvodapedagógusok munkáját az SNI gyermekek esetében  Szükség szerint vizsgálja a gyermekeket, foglalkozik velük  Az óvodapedagógusok számára segítséget nyújt megfelelő kezelésükhöz CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

 Közvetlen kapcsolatot tart a tagóvoda vezetővel, Gyermekvédelmi felelőssel. Szükség esetén további intézkedést tesznek a gyermek és a család érdekében Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

50


5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5.1. JÁTÉK NEVELÉSFILOZÓFIÁNK:

„Gyerek vagyok, tehát játszom! Felülről gyereknek, alulról embernek látszom!” /Nagy László/

A játék a gyermek alapvető joga. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége. A gyermek pszichikus szükséglete, a fejlesztés területe. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. A játék során a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat. A játék kicsiben az élet, az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. „Jót és jól játszani” – ez a gyerek dolga az óvodában. A játék a kisgyerme legmeghatározóbb, legnagyobb jelentőséggel bíró tevékenysége, melynek kapcsolatát a többi tevékenységgel így ábrázolhatnánk: J= játék T= tanulás M= munka e= egyéb szabadidős tevékenység: séta, beszélgetés, könyv, stb.

A játék olyan tevékenységi forma, mely a lehető legteljesebb mértékben járul hozzá a sokoldalú, harmonikus, testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulásához. A játék során olyan tulajdonságok fejlődnek a gyermekekben, amelyek majd elősegítik a társadalomba való beilleszkedésüket (társakkal való együttjátszás, a másik elfogadása, önállóság, alá-, fölérendeltségi viszonyok megélése). CÉLUNK  A gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása változatos játéklehetőségekben.  Élmények, tapasztalatok gazdagításával a sokszínű játék elősegítése.  Derűs, felszabadult, örömforrást biztosító légkör megteremtése.


51


FELADATAINK  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.  A 3 - 6-7 éves korban megjelelő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játékszituációkban.  Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító szerepének alkalmazása.  Az óvodás korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának figyelembevételével A JÁTÉK FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA 1/1. Nyugodt, barátságos légkör megteremtése, amelyben  A gyermekek az óvodába érkezéstől kezdve szabadon és kreatívan használhatják a rendelkezésre álló eszközöket  Módjuk van a megkezdett tevékenység befejezésére.  Lehetőségük nyílik a játszótársak megválasztására, szemlélődésre, egyedüllétre.  Szabadon döntenek a játék helye, ideje, a játékfajták megválasztása terén. 1/2. A játékhoz szükséges időt  Rugalmas napirendünk biztosítja, hogy gyermekeink kapkodás nélkül tevékenykedhessenek, elmélyülten játszhassanak,  Legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. Vegyes életkorú csoportjainkban a kisebbek az alvás, étkezés, tisztálkodás kivételével csaknem minden időt játékkal tölthetnek,  A nagyobbak játékukat akár több napon át is folytathatják.  A napi életszervezésben törekszünk arra, hogy minél több időt biztosítsunk a szabad levegőn történő játékra. 1/3. A játékhoz szükséges hely biztosítását a csoportszobában és az udvaron fontos feladatunknak tekintjük  A csoportszobákban a belső tér alakításakor arra törekedtünk, hogy ne bútorokkal telezsúfolt csoportszoba várja a gyermekeket.  A merev keretek feloldására kialakítottunk valamennyi csoportban kuckókat, ahová a gyermekek félrevonulhatnak egyedül, esetenként társaikkal tevékenykedni.  A belső tér kialakításakor arra törekedtünk, hogy minél több természetes anyag vegye körül a gyerekeket.  Az óvodapedagógus mellett a gyermekek egyenrangúan átalakíthatják a játék környezetét.


52


A gyermekek részére javasolt állandó játszóhelyek:  a családi játék, szerepjátékok helye,  a mozgás, az énekes játékok szabad tere (nyitott, gazdag eszköz-választék),  a természetsarok (nyitott, sétáink alkalmával gyűjtött kincsekkel, akváriumokkal),  a rajzolás, festés, agyagozás, kézimunka helye (külön polcon lévő, sokféle manuális tevékenységre inspiráló eszközökkel),  a mesesarok (mesekönyvekkel, bábokkal, jelképes kellékekkel),  az építőjáték helye (nyitott, lehet a szőnyegen is).  Óvodánk udvarán is biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos és ügyességi játékok, sportjátékok, közlekedési játékok (kerékpározás) tereit. 1/4. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása fontos feladatunk. A gyermekek részére motiváló, fejlesztő hatásúak, cselekvést elősegítő játékeszközöket Biztosítunk. Játékszereink:  tematikus játékszerek (valóságos dolgok kicsinyített mása, pl. baba, közlekedési eszközök),  polifunkciós játékszerek (építő, konstruáló játékok),  szimbolikus eszközök (kellékek, ruhadarabok, kiegészítők),  kreativitást kibontakoztató játékeszközök, többféleképpen használható anyagok,  olyan játékeszközök, melyek bátorítják a gyermekek valóságot feltáró megfigyelését, gondolkodási műveleteit (térkép, nagyító, földgömb),  anyagféleségek (fa, víz, kő, homok),  saját készítésű képességfejlesztő játékok (társas, puzzle, dominó). Az eszközöket a gyermekek számára könnyen elérhető helyen tartjuk. A mozgásfejlesztő eszközök és a nagyméretű tükör minden csoportban megtalálhatóak. Udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését. Az udvar természetes játékeszköze a homok, a víz, a termések, fatörzsek, a gyermekeknek lehetősége nyílik sarazásra, fáramászásra. Folytathatják a csoportszobában megkezdett nyugodt játékot. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközt biztosítunk (gyakorló játékokhoz, hagyományos szerepjátékhoz, pl. családjáték, orvosos). A 4-5-6-7 éves korosztálynál folyamatosan bővítjük az eszközkínálatot a gyermekek játéktémájának, az aktualitásoknak megfelelően. 1/5. A játékhoz tapasztalatokat, élményeket biztosítunk.  Törekszünk az óvodán kívül szerzett élmények megismerésére.  Hangsúlyozzuk a séták, kirándulások, a közvetlen környezetünkben történő megfigyelések, élmények hatását, ezeket a tapasztalatokat a gyerekek játékukban újra átélhetik.


53


A 3 –6-7 ÉVES KORBAN MEGJELENŐ JÁTÉKFAJTÁK, S AZOK TARTALMÁNAK, MINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSA A GYERMEKEK EGYÉNI SAJÁTOSSÁGAIHOZ IGAZODVA

A gyakorló játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket és ezek az újra átélések nagy örömet jelentenek számára. Az együttes játék során mintát adunk az eszközök használatához, ösztönözzük a gyermekeket a cselekvések ismétlésére. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játéklehetőségét (homok, víz, kavics, ág - melyeket a gyermekek szabadon rakosgathatnak). A szerepjáték szimbolikus játéksorán a gyermek a vállalt szerepen keresztül a valóság számára lényeges mozzanatait egyéni módon jeleníti meg, használja a szerephez társult mozdulatokat, nyelvet, stílust. A szerepjátékok során mi magunk, óvodapedagógusok is szervezünk és vállalunk szerepeket, hogy a megformálás mintát adjon a közös cselekvéshez. A bábjáték és a dramatizálás beépül a gyermekek mindennapos játéktevékenységébe. Az óvodába érkezés pillanatában megismertetjük a gyermekeket a bábbal, minden csoportnak van kedvenc figurája, akinek szívesen elmondják örömeiket, bánatukat. A mesék megjelenítésében, bábozásban résztvevőként, szereplőként mintát adunk. Készen vett, saját és a gyermekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket használunk. Hangsúlyozzuk a bábozás, dramatizálás személyiségfejlesztő hatását. Építő, konstruáló, barkácsoló játék közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, melyek során megtanítjuk a tevékenységek eszközeinek, anyagainak használatát, kezelését. A játék során biztosítjuk, hogy a gyermekek átéljék az „én csináltam” élményét, mely hozzásegíti a gyermeket önmaga megismeréséhez, saját képességei felméréséhez. A kezdetben spontán létrejövő alkotások mellett egyre fontosabb szerepet kap az elgondolt céllal történő építés, bonyolult formák, tárgyak, alkotások létrehozása. Nagyobbaknál a dramatizálás – bábozás – szerepjáték természetes velejárója a barkácsolás, melyet kezdetben óvónő-mintával, majd a gyermekek aktív bevonásával szervezünk. A barkácsoláshoz az anyagokat – eszközöket folyamatosan gyűjtjük, hozzáférhető helyen tároljuk. A szabályjáték kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait. Megadjuk a lehetőséget, hogy a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat és ők is vezessék a játékot. Így lehetőséget nyújtunk a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására, felelősség és kötelességtudatuk alakulására. A gyermekeket sok mozgásos szabályjátékkal ismertetjük meg (bújócska, fogócska, szembekötősdi, labdajátékok, )


54


A GYERMEKI BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE  A játék számos lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására.  A beszédkészség fejlődését beszédviselkedésünk mintáival segítjük.  Hangsúlyozzuk az óvónői szerepvállalás modellértékét szavaink, nonverbális jelzéseink, hanglejtésünk, hangsúlyunk, hangerőnk tekintetében.  Közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk az anyanyelvi játékokat.  Játékunkat, cselekvéseinket beszéddel kísérjük, a tevékenységeket megnevezzük, használjuk a téri irányok, helyzetek kifejezéseit, névmásokat, stb.  Fontosnak tartjuk, hogy párbeszédekre motiváljuk gyermekeinket, melyek kiváltják a gyermekek közlési vágyát, fokozzák beszédkedvét, kommunikációját.  Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékaink mintát adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTÉKTÁMOGATÓ SZEREPÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA Játéksegítő módszereink szituációktól függőek, ha szükséges:  Kezdeményezzük a játékot, együtt játszunk a gyermekekkel.  Magatartásunk támogató, engedő és elfogadó. Segítünk a játékban azoknak, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények, önállóságuk tiszteletben tartásával bekapcsolódunk.  Utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társak maradunk, illetve segítővé, kezdeményezővé leszünk, ha a játékfolyamat elakad.  Tudatos jelenlétünk biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a feltételteremtő tevékenységünk mellett a szükséges és igény szerinti együttjátszásunkkal, támogató, serkentő, ösztönző magatartásunkkal, a nem direkt reakciónkkal érjük el.  A mindennapok során játéktámogató szerepünkben fontos, hogy tudjunk játszani, a gyermekek játszótársaivá válni, ha azt igénylik, tudjunk játéknyelven kommunikálni.  Segítjük a játékhoz szükséges feltételek megteremtését.  A játékok helyretevését rugalmasan kezeljük, ugyanakkor kialakítjuk a szükséges mértékű rendtevés szokásait.  Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, de közbelépünk nem-kívánatos viselkedés, forma vagy testi veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyermekek.  Elmélyült, nyugodt játék esetében szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg.  Tiszteletben tartjuk a játék önkéntességét, szabadságát, a gyermekek önállóságát, kezdeményezését  Figyelemmel kísérjük a játékhelyzet kialakulását, változását, a szabályok betartását, amelyeken az egyén és a közösség együttélése alapul


55


 Élményeket, tevékeny, gazdag óvodai életet biztosítunk, a spontán játék jellemnevelő hatásának nagy jelentőséget tulajdonítunk  A mindennapok során alkalmazzuk az általunk kezdeményezett játékot, amely a gyermek számára szabadon választott, felkínált tevékenység, mely ötvözi a spontán játék és az irányított gyermeki tanulás jellemző vonásait.  Pedagógiai munkánk fontos elemének tartjuk a játék, a játszó gyermekek folyamatos megfigyelését, amely hasznos információkat nyújt az egyes gyerek fejlődéséről, képességeinek alakulásáról Ezek figyelembevételével törekszünk az egyes gyermeket eljuttatni a játékfejlettség optimális fokára.  A családi nevelés tudatos befolyásolása: a gyermekek számára a játék életforma, otthon is biztosítsák a feltételeket. Játszódélutánokon, faliújságon adunk ötletet, segítséget az otthoni játékhoz. Bővítjük az élményszerzés lehetőségét a szülők munkahelyének meglátogatásával. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK     

Mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés. Percepciófejlesztés, észlelés területén fejlesztés. Kommunikációs és kooperációs képességek fejlődése Együttműködési képesség fejlesztése. Értelmi, érzelmi, akarati, szociális képességek fejlesztése.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI

AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN

Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték, melyhez önállóan választják ki, készítik el az eszközöket, osztják el a szerepeket. Elvállalnak számukra kevésbé érdekes szerepet is. Kialakul bennük az együttjátszás igénye, a gyermekek megtanulnak egymáshoz, a játék szabályaihoz alkalmazkodni. A játékban betartják a társas viselkedés szabályait. Egyéni ötleteiket megvalósítják az építőjáték során különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazásával. Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek. Önállóan is tudják ezeket játszani. Az általuk kedvelt mese mozzanatait cselekményben, dramatizálva, bábozással képesek visszaadni. Egyre bonyolultabb, nagyobb ügyességet igénylő játékokat játszanak. Kombinálnak, szellemi erőfeszítést tesznek. Társas viselkedési normáik rögzülnek. Törekszünk arra, hogy mindegyik gyerek minden nap kapjon pozitív megerősítést.


56


5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

5.2. VERSELÉS,

MESÉLÉS

„Mondhatjuk, hogy a gyerekek 10-12 éves korukig mindannyian költők, még ha tán nem is írnak egy sort sem.” / Weöres Sándor / NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

Az óvodai nevelés kiemelt területe az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Leghatásosabb eszközünk e területen az irodalmi nevelés: a vers, mese, bábjáték, dramatizálás. A verselés, mesélés élmény a kisgyermek számára, örömet okoz, várja az újabb és újabb élményt. Kezdetben a gyermek a befogadó, az óvodapedagógus az előadó. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, fantáziafoglalkoztató. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. A mesék kiindulópontjai megrázó érzelmek: szeretet, harag, félelem, szomorúság. Cselekményei: a jó és a rossz összecsapása. Táplálói az érzelmektől átfűtött képzelet és az akadályt nem ismerő akarat. Feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformát. Ezért illenek az óvodások élet-korához. A mese a gyermeki élményfeldolgozás fontos formája. A gyerek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja A beszélni tanuló gyermekhez nagyon közel állnak a játékos mozgással is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, amelyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A lovagoltatók, a ringatók stb. a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődést alakítanak ki gyermek és felnőtt között. Az irodalom közege a nyelv, lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondjunk gyermekeinknek. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Ne múljon el nap mesehallgatás nélkül! CÉLUNK  A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése az anyanyelv közegén át meseélményekkel, a versek segítségével.  A pozitív személyiségjegyek kibontakoztatása, alakítása a mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával.  A mesélés, verselés megszerettetésével az irodalmi ízlés, esztétikai fogékonyság, az érthető, kifejező beszéd készségének alakítása.  Az irodalmi nevelés hatására fejlődjön anyanyelvi szintjük, kommunikációs képességük, önkifejezésük.


57


FELADATAINK A gyerekek élvezzék, szeressék a magyar népköltészetet, klasszikus költőink /róluk / gyerekekhez közel álló műveit.  A dramatizálás, bábjáték segítse a gyerekek információ-felfogását. A gyerekek szeressék, értékeljék a bábjátékot.  Nyugodt, szeretetteljes, bizalommal teli óvodai közegben, megfelelő környezet és eszközök biztosításával, a gyerekek aktivitására támaszkodva, értékes műveltségi anyagot közvetítve valósítjuk meg a gyerekek irodalmi nevelését. AZ IRODALMI ANYAG ÉLETKORNAK MEGFELELŐ, IGÉNYES ÖSSZEÁLLÍTÁSA Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élményt a gyermekek számára. A felhasznált mesék és versek forrásai a magyar népköltészet és klaszszikusaink gyermekeknek szóló alkotásai. A mai költők és írók gyermekeknek szánt műveiből azokat válogatjuk, amelyekből őszinteség, játékkedv és a gyermeki kedély átélése sugárzik. A kisebbek (3-4 évesek) versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyeknek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Tartalmukban kapcsolódnak a környező világ megismeréséhez: az időjáráshoz, évszakokhoz, állatokhoz. A 4-5 évesek meséi népmesék, többfázisú szerkezetű állatmesék, hosszabbodó prózai mesék. A tervezett mondókákat kibővítettük halandzsa szövegű kiolvasókkal, vidám, humoros, ritmikus versekkel. Tartalmukban ezek is komplexen kapcsolódnak a környező világ megismeréséhez. Az 5-6-7 évesek kora a mesehallgatás igazi ideje. Cselekményesebb állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás meséket és műmeséket mesélünk. A versek a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyermekeket. A népköltészet verses anyaga mellett magyar költők versei is helyet kapnak válogatásunkban (Weöres S., Csanádi I., Gazdag E., Kányádi S., Zelk Z. stb.). A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják. A kiválasztott versek, mesék tartalmukban kapcsolódnak a környezet megismeréséhez, erősítik a környezet megszerettetését, a nép-hagyományok ápolását, az évszakok szépségét. A 3-6-7 ÉVES KORBAN MEGJELENŐ JELLEGZETES TARTALMAK BIZTOSÍTÁSA A beszoktatás időszakában ölbéli játékokkal, ritmikus mondókákkal, játékokkal fokozzuk a gyermekek biztonságérzetét, elősegítjük az érzelmi kapcsolat egyre szorosabbá válását. A gyermekekkel közösen sokszor ismételjük az állathívogatókat, kiolvasókat, de soha nem gyakoroltatás céllal. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Ehhez csendet biztosítunk pedagógiai tapintattal, a személyes kapcsolatokat erősítő érzelmi eszközökkel, a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal (pl. gyertyagyújtás, állandó, meghitt hely).


58


Viszonylag keveset, de jót és jól mesélünk. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyenek kedvenc meséik, amelyeket sokszor szeretnének hallani, felidézni. Egy-egy mesét hosszabb ideig mesélünk, ezzel is segítjük a történet, a szereplők elmélyült megismerését és előkészítjük a későbbi dramatizált megjelenítést is Az irodalmi élményeket a zene, rajzolás, festés, mintázás, a játék, a mozgás segítségével elmélyítjük, így komplex módon átélt élmény részeseivé válnak óvodásaink. A verselés tevékenységekhez kötődő, az együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Ehhez fontos, hogy mennyiségben és tartalmi színességben olyan óvónői repertoárral rendelkezzünk, hogy az adott alkalomhoz mindig kapcsolódni tudjunk. A mesék többszöri meghallgatása után segítjük azok dramatikus feldolgozását (először az óvodapedagógusok, a nagyobb gyerekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával). Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával, párbeszédekkel ismertetjük a bábokat gyermekeinkkel. A bábok számát fokozatosan növeljük. Az egyszerű síkbábok, fakanál-bábok használatán túl kézméretüknek megfelelő kesztyűbábokat, ujjbábokat és egyszerű kellékeket biztosítunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását s a meséhez való erős kötődés kialakulását. A mesekuckó kellékei az óvodai és otthonról hozott képes és mesekönyvek a szabad gyermeki választást, az önálló kezdeményezést biztosítják. Mindennapi életünkben megfigyelhetjük, hogy a versek, mesék iránt kialakult érdeklődés a nagyobbakat motiválja, egyre jellemzőbbé válik játékukban az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése, a mesélés, a bábozás. Gyermekeink megpróbálkoznak új mesék kitalálásával, általunk elkezdett mesék befejezésével. Jellemző, hogy a mesék cselekményét szívesen fejezik ki mozgással, mimetikus játékkal és különböző vizuális technikák alkalmazásával képi úton is. Támogatóan ösztönözzük az önálló kezdeményezéseket, a „színház” berendezését, a szerepek kiosztását és a mesék szabad megjelenítését. Az ünnepeken és minden hónapban egy alkalommal óvónői bábjátékkal kedveskedünk gyermekeinknek Karácsonykor óvodapedagógusaink (vagy erre vállalkozó szülők) dramatikus játékkal teszik bensőségessé a hangulatot. Óvodánknak 1500 kötetes könyvtára van, melyet az évek folyamán tudatosan bővítettünk. Minden csoportnak van saját könyvállománya is, amelyet az óvónők egyéni igényeiknek megfelelően alakítottak ki. Az otthonról hozott könyveket is szívesen fogadjuk és mesélünk belőlük. A szülők figyelmét is igyekszünk ráirányítani a rendszeres mesélés, az élőszó fontosságára. Irodalmi anyagainkat rendszeresen olvashatják hirdetőtáblánkon, könyveket ajánlunk. A GYERMEKEK NYELVI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE VERSEKKEL, MESÉKKEL,DRAMATIKUS JÁTÉKOKKAL

Hangsúlyozzuk, hogy a nyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszközei a mese, a vers, a bábozás, a dramatizálás. Hozzájárulunk a tiszta beszédhallás, a helyes kiejtés, a nyelvtanilag megfelelő beszéd alakulásához. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

59


A bábjátékot, dramatizálást kihasználjuk a gyermeki szabad önkifejezés kibontakoztatására. Ezek a dramatikus helyzetek lehetőséget adnak számunkra, hogy fejlesszük a gyermek társalgási kedvét, önálló versmondását. Az irodalmi alkotásokkal gyarapítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét, új fogalmakat ismertetünk meg velük. Helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel megalapozzuk biztonságos önkifejezésüket. Lehetőséget adunk, hogy a gyermek kifejezze, átélje érzéseit, érzelmeit, hangutánzással, hanglejtésekkel, hangszínnel, a beszéd gyorsaságával érzékeltetve azokat. A bábjátékokban elősegítjük, hogy a gyermekek kibontakoztassák szabad önkifejezésüket. A dramatizálási helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, az önálló versmondásra. Az irodalmi anyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a családi mesélési szokásokat, kedves könyveket, családi hagyományokat. A FEJLESZTÉS TARTALMA 3-4 éves korban megismernek 8-10 mondókát, 10-14 új mesét, ezek legyenek hintáztatók, lovagoltatók, rövid versek, rögtönzött történetek, halmozó láncmesék, az állatok beszédének dramatizálása, egyszerű állatmesék, amelyekben ismétlések vannak. 4-5 éves korban megismernek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét, ezek legyenek népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók, vidám, humoros szövegű versek, mai magyar költők versei, az óvodapedagógus által megkezdett bábjátékok. A mesék állatmesék, egyszerű szerkezetű tündérmesék, refrénekkel tagolt verses mesék. Az 5-6-7 évesek megismernek 4-5 kiolvasót, 15-20 verset, 15-20 új mesét a nevelési év folyamán. Ezek legyenek népi mondókák, kiolvasók, találós kérdések, lírai versek, bonyodalmas-tréfás állatmesék, tündérmesék, folytatásos regények, tágabb környezetükről szóló mesék. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS IRODALMI NEVELÉST SEGÍTŐ ELJÁRÁSAI  A gyermek óvodába lépésétől kezdve minél több lehetőséget teremtünk az irodalom korai megkedveltetésére. A mindennapi verselés, mesélés, mondókázás biztosításakor figyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére (meseszignál segíti a mesehallgatáshoz szükséges lelki hangulat megteremtését).  A csoportszobában mesesarkot alakítunk ki, ahol az eszközöket, könyveket, bábokat a gyermekek számára könnyen elérhető helyen tároljuk.  Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető, kellemes beszédmodorra.  Kedvező feltételeket teremtünk: motiváló eszközök, kifejező kellékek biztosításával, kényelmes elhelyezkedéssel, meghitt légkörrel, ábrázolással, mozgással kombinált feldolgozással  Megismertetjük a gyermekeket népi, klasszikus, és a kortárs irodalmi művekkel  A szülők figyelmét igyekszünk ráirányítani a rendszeres mesélés, az élő szó fontosságára Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

60


 Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvenc meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják vagy a már ismertek cselekményét tovább szőjék, befejezzék. Albumokat készítünk közösen a tanult versekről, mesékről  Rendszeresen megismertetjük a családokat irodalmi ajánlásokkal.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink esetében tudatosan felhasználjuk az irodalmi nevelés eszközeit személyiségük fejlesztésére, fejlődésük elősegítésére. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ IRODALMI NEVELÉS TERÜLETÉN

 Szókincsbővítés (aktív-passzív, kommunikációs képesség fejlesztése).  Beleélő képesség, empátia, képzelet fejlesztése.  Vers és szöveg-feldolgozási képesség, esztétikai értékek befogadásának, létrehozásának, a rekonstruáló képesség fejlesztése.  Erkölcsi magatartás formálása a népmese által.  Akarati tulajdonságok, kitartás, érzelmi képesség fejlesztése.  Hallás, beszédhallás fejlesztése, auditív észlelés fejlesztése  Nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, szép magyar beszédre nevelés, beszédkedv, beszédkészség A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és a maguk szórakoztatására.  Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.  Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.  Az irodalmi élmény a gyakorlás hatására a gyermekek játékában, nyelvi kifejezőképességében is megmutatkozik.  Össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait, várják azok folytatását  Szeretik nézegetni a könyveket, vigyáznak a könyvek épségére  Képesek mesék befejezésére, önálló mesemondásra  Szeretnek bábozni, dramatizálni. A közösen készített jelmezek motíválják őket a mese történéseinek, eseményeinek kifejezésére (mozgás, hang, mimika)  Beszélgetnek az elhangzottakról, megjegyzik az érdekes mesefordulatokat, az beépül szókincsükbe, használják játékukban


61


5.3. ÉNEK, ZENE,

ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

„Mindenkinek az a zene fekszik a legjobban, amelyhez gyermekkorában szokott. A korán fejlesztett jó ízlés nehezen rontható el később. Ezért ügyeljünk az első benyomásokra. Az egész életre kihatnak.” (Kodály Zoltán) NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

A zenei nevelés a komplex esztétikai nevelés szerves része, amely az érzelmeken keresztül hat a gyermekre és a sokoldalú fejlődést segíti elő. Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének - zenei nevelés szerint munkálkodik nevelőtestületünk. A feladatok sikeres megoldásával megalapozzuk a gyermekek zenei anyanyelvét, ének-zenei kultúráját, fejlesztjük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A muzsika a gyermek érzelmeire pozitívan hat, fejleszti a gyermek értelmi képességeit. Tudatosan kívánunk élni a zenei képességeket fejlesztő játékok eszközeivel. Szorosan kapcsolódik az irodalmi-matematikai környezet megismerésére nevelés, a vizuális nevelés és a testnevelés területeihez. Az anyanyelvi neveléssel alapvető és átfogó kapcsolata van. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában A zenei nevelés egyik leghatékonyabb formájának a mozgást, a táncot tartjuk. CÉLUNK  A közös ének, a közös játék örömének megéreztetése, a szépre, a „tiszta forrásra” való rácsodálkozás, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.  Szeretnénk minél több zenei élményhez juttatni a gyermekeket, zenei ízlésük és zenei mozgásanyanyelvük megalapozása érdekében.  A zenehallgatási lehetőségek az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek –fejlesszék a gyerekek művészeti fogékonyságát.  A családok ismerjék meg és vegyenek részt az óvoda zenei életében.  Fejlettségüknek megfelelően bátran improvizáljanak gyermekeink mozgást, mondókát, ritmusokat, dallamokat.  Ismerkedjenek meg a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal.


62


FELADATAINK  Megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal, amelyek ünnepeinkhez is kapcsolódnak.  Az első óvodai naptól kezdődően sokat énekelünk, mondókázunk együtt a gyermekekkel. A nevelés folyamatában naponta kezdeményezünk énekes játékokat, énekelünk a gyermekeknek.  Az éneklés, zenélés a gyermekek mindennapi tevékenységének részévé válik, a felnőtt minta spontán utánzásával.  A zenehallgatási lehetőségekkel fejlesztjük a gyermekek művészeti fogékonyságát.  A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását.  Igényesen választjuk össze a zenehallgatásra szánt műveket. A kisebbségi, illetve külföldi gyermekek zenei kultúrkörébe tartozó dalanyagból is választunk  3-4 éves gyermekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ezek bensőséges kapcsolatot teremtenek felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A beszoktatás szerves részének és nélkülözhetetlen segítőjének tekintjük ezeket a játékokat, mivel pozitív hatásúak, érzelmi feloldódást váltanak ki, megnyugtatják a kisgyermek lelkét. Olyan egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat tanítunk meg, amelyek játéka álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható. Egy-egy komponált gyerekdalt tanítunk az ünnepek köszöntésére.  A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, ölbéli játékkal és énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonal, hullámvonal és szerepcserére épülő játékokkal. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.  Az 5-6-7 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben tudnak alkalmazni, pl. ölbeli játékokat kisebbekkel. Zenehallgatáshoz olyan műveket választunk, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait és a klasszikus zenét is. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma fontosságát hangsúlyozzuk. Kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. A zenei anyag 5-7 mondóka, 10-14 játékdal, 2-3 komponált gyerekdal. Ebben a korban gyakran játszunk ölbeli játékokat. Játék közben bemutatjuk a halk-hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbséget. Megfigyeljük a környezet hangjait, a csendet, az egymástól eltérő hangokat, zörejeket, a dallamjátszó hangszerek hangszíneit. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Érzékeltetjük a gyermekek nevét, jelét és énekelve hívogatjuk őket a közös játékba, tevékenységbe. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

63


Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez kapcsolódóan nyújtunk zenehallgatási élményt. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetősége néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására. 4-5 éves korban a körjátékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. A zenei anyag 4-6 új mondóka, 12-15 új énekes játék, gyermekdal, a 3-4 éves korban tanult dalok ismételgetése Lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre és kisebb csoportokban a halk-hangos és magasmély hangok közötti különbség gyakorlására, kézjelzéssel mutatására térben, különböző szituációk során. A gyerekekkel kérdés-felelet játékokat játszunk. Közösen készítünk „ritmushangszereket” az egyenletes lüktetés, a motívumok hangsúlya és a mondókák, dalok ritmusának érzékeltetésére. Arra törekszünk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak gyermekeink. 5-6-7 éves korban bonyolult játékokat választunk: párcserés, sorgyarapító és fogyó, kapus-hidas játékokat, amelyek a gyermeki néptánc elemeit tartalmazzák. A zenei anyag 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4, alkalomhoz illő komponált gyerekdal. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol a gyerekek gyakorolhatják a tiszta éneklést. A hallásfejlesztést elősegítő fogalom-párokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A környezet hangjainak közvetlen megfigyelése, gyakori újra felidézése, hangutánzása a finomabb különbségek felismerésére is képessé teszi a gyermekeket. A zenei tevékenységekben való aktív részvétel során változatos szövegeket, dallammotívumokat énekelnek vissza, a dallamokat szöveg nélkül is felidézik, dallamokat bújtatnak. A ritmusvisszhang-játékok, a lüktetés és a ritmus egymáshoz hasonlítása, megkülönböztetése, összekapcsolása, a zenei eszközök (dob, triangulum, fadob, kavicsok stb.) használatával segítjük óvodásaink ritmusérzékének fejlődését. Lehetőséget adunk gyermekeinknek, hogy metalofonon, orgonán játszhassanak. A tanult mondókák, dalok szimbólumait, fejdíszeit a mesesarokban helyezzük el a gyermekeknek, így lehetőséget biztosítunk az élmények felidézésére a mindennapok során önálló kezdeményezéssel is. A zenei tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A dalokat, mondókákat hozzákapcsoljuk a tevékenységekhez, környezetünk jelenségeihez, amikor csak lehet, énekelünk egyedül és a gyermekekkel. A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű. A csoportszobában, az udvaron sokszor kezdeményezünk mondókát, körjátékot. Tervezetten megjelennek az ének-zenei foglalkozások a környezet-megismerési anyaghoz kapcsolódva a komplex foglalkozások rendszerében. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

64


Mozgásfejlesztés a zenei nevelés folyamatában Hangsúlyozzuk, hogy a mozgásos játék, az énekes játékokat kísérő zenei mozgás hozzájárul a gyermekek mozgáskultúrájának gyarapodásához: a dalok ritmusa, lüktetése önmagában mozgásra serkent. A gyermekek fokozatosan elsajátítják a körbenjárás sajátos testtartását, az együttes mozgás során fejlődik tér- és formaérzékük. Fontosnak tartjuk a tapsoltatók, tenyérsimogatók, láblógatók ritmikus mozdulatainak szerepét a különböző testrészek megismertetésében. A zenei nevelés során lehetőséget biztosítunk a gyermekek térérzékelésének fejlesztésére: a dalos játékok és táncok közben a gyermekek bemozogják a teret, fejlődik egyensúlyérzékük. Szabály-tudatuk egyre bonyolultabb mozgásformák elsajátítását teszi lehetővé: egyszerű tánclépéseket utánoznak, megismerik a szerepcserés, sorgyarapító játékokat, a páros forgás mozgásait. ZENEHALLGATÁS Egyetlen szempontunk: a zene szépsége és művészi értéke. Bármely korból, bármelyik néptől válogathatunk, elsődleges célunk a magyar kultúra bemutatása (tréfás népdalok, párosítók, virágénekek). Hangsúlyozzuk az óvónő-óvónők énekét vagy hangszerjátékát. Hagyjuk, hogy gyermekeink maguktól érezzenek rá a zene szépségére, nem erőszakolunk rájuk semmit. A dalokat természetesen illesztjük be a foglalkozásokba vagy a nap folyamán adódó helyzetekbe. AZ ÓVÓNŐ ZENEI NEVELÉST SEGÍTŐ ELJÁRÁSAI Óvodapedagógusi feladataink az ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén.  Arra törekszünk, hogy az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljék a felnőtt minta utánzása által.  A gyermek óvodába lépésétől kezdve minél több lehetőséget teremtünk a mondókák, dalok korai megkedveltetésére.  A mindennapi éneklés, mondókázás biztosításakor figyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat megteremtésére, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink fejlesztésére, fejlődésének elősegítésére.  A hangszereket, fejdíszeket, szimbólumokat a gyermekek számára könnyen hozzáférhető helyen tároljuk.  A jeles napokhoz zenei élménynyújtást biztosítunk, ahol élő előadásban hallgatnak a gyermekek énekes, zenés műveket zeneiskolások hangszeres előadásában.  A dalok, mondókák szövegének, kottájának kiírásával a hirdetőtáblára segítjük a családi nevelést abban, hogy a gyermekek otthon is énekelgethessenek együtt szüleikkel.  Nevelőtársi beszélgetéskor tájékoztatjuk a szülőket az óvoda zenei nevelésének céljairól, feladatairól, módszereiről.


65


 Fejlesztjük a zenei kreativitást és alkotókészséget.  Ösztönözzük a gyermekek éneklési, táncolási kedvét/saját minta/  Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népi kultúra kincseit, a népszokások egyes elemeit, az ünnepekhez kapcsolódó zenéket, dalokat.  A játékok és táncok során alkalmazott különböző térformák gyakorlásával fejlesztjük a gyermekek tér-és formaérzékét.  Igényesen válogatjuk össze a zenehallgatásra szánt műveket. A nemzetiségi nevelés esetén figyelembe vesszük a gyermekek nemzeti hovatartozását is. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TÉN:

        

LEHETŐSÉGEK AZ ÉNEK, ZENE ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC TERÜLE-

 Hallás, hangképzés, hangerő, hangszín, légzéstechnika, beszédtempó, hanglejtés, beszédritmus fejlesztése.  Percepció alakítása – térmélység érzékelése (pl. körjátékoknál guggolás).  Keresztcsatornák működése (pl. hall egy dallamot a gyermek, elmozogja a játékot hozzá).  Ritmusérzék fejlesztése. Kapcsolatteremtő készség fejlesztése. Mozgásfejlesztés. Auditív memória fejlesztése: dallamrész felismertetése szöveg nélkül Dallambújtatás bábbal: dallamfelismerés dúdolással, hangszerről Dallamok kitalálása énekes beszélgetés Dallammotívumok éneklése, dallamvisszhang Egymás hangjának a felismerése Halk, hangos bemutatása, felismerése. gyakorlása Hangszínek megfigyelése természetes környezetben, hangszínfelismerés

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A közös ének-zenei tevékenységek során a gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.  A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat.  Mernek és tudnak egyedül énekelni, zenei feladatokat megoldani.  Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Képesek az egyenletes lüktetés és ritmus együttes gyakorlására.  Egymás hangját és környezetük hangjait felismerik.  Játékos táncmozdulatokat, változatos térformákat ismernek és alkalmaznak.  Tudnak élvezettel figyelni a zenére, énekre, hangszeres játékra.


66


 Képesek dallamfelismerésre kezdő vagy belső motívumról  Ismernek néhány ütőhangszert, azokat önállóan és változatosan használják az egyenletes lüktetés és ritmus kifejezésére, valamint az éneklés kíséretére  Egyszerű játékos mozgásokat egyöntetűen, esztétikusan végeznek.  Ismerik és gyakorolják az egyszerűbb táncmozdulatokat  Jól ismerik a különböző mozgásformákat, térformák kialakítását /kör, csigavonal, hullámvonal, páros kör, mindenki párban, csillagforma, szűkülő és táguló kör, kaputartás, bújás/.  Szöveges ritmusmotívumokat visszhangszerűen tudnak ismételni csoportosan és egyénileg is, képesek önállóan is kitalálni.  Alkalmi és ünnepekhez kapcsolódó dalokat énekelnek  Ismerik és megkülönböztetik a „tá” és „ti-ti” ritmusokat, tisztában vannak a szünet, mint zenei egység jelentésével  Megfigyelnek, és megkülönböztetnek finomabb hangszíneket a természetben, a környezetben hallható zörejekben, beszéd és énekhangokban, valamint hangszeren játszott zenében.


67


5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA „A kisgyermek számára az ábrázoló tevékenység, a képi kifejezés ugyanolyan fontos és precíz kifejezési mód, mint a hangzó beszéd.” /Merényi György /

HELYE A NEVELÉSI FOLYAMATBAN A vizuális tevékenység az óvodás gyermek impulzív, játékos, érzelmekkel, indulatokkal átfűtött, önként és örömmel vállalt tevékenysége. Az információk 80 %-át vizuális úton szerezzük, ezért nagy szerepe van a megismerésben. Hangsúlyozzuk, hogy az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége, melyben nem a tevékenység eredménye, hanem maga a tevékenység fontos. A gyermeki ábrázolás speciális tevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit érzékletes, képi úton rögzíti. Az ábrázolás alapvető szerepe abban rejlik, hogy a tárgyi világ megértésében, megismerésében újraalkotásában segíti a gyermeket. Fontosnak tartjuk személyiségfejlesztő funkcióját: az ábrázoláson keresztül a gyermek kiélheti mozgásigényét, fejlődik látása, gondolkodása, esztétikai – etikai érzéke, szemkéz koordinációja, téri tájékozódó képessége, téri, formai és színképzete. A vizuális nevelést összetett, sokszínű nevelési területnek tartjuk, hiszen magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézi munkát, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel való ismerkedést. Elősegíti a környezethez való alkalmazkodást azáltal, hogy a látást fejleszti, tökéletesíti és elősegíti a fogalmi gondolkodást. Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, eljárásokkal A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, komplex foglalkozásokhoz. Óvodánkban a szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága, harmóniája együttesen képezi a vizuális nevelés hatásrendszerét. CÉLUNK  A gyermekek élmény- és fantáziavilágának gazdagításával a tér, forma, színképzet, az alkotás, kreatív, önkifejezés fejlődésének elősegítése.  Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása, a nyitottság és igényesség alakítása.  A természet formai gazdagságának megalapozása.  Az ábrázoló tevékenységek által a Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sikerélményhez juttatása.  környezet esztétikai alakítására, esztétikai élmények befogadására nevelés Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

68


FELADATAINK  A gyermek alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, amelyekben a gyerek szabadon, önként és spontán, jó légkörben, örömmel tevékenykedhetnek.  Az ábrázoló tevékenységek tartalmának fejlesztése, a tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.  Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, a festés, mintázás és a kézi munka alapelemeivel, eljárásaival  A gyerekeket körülvevő környezetet úgy alakítjuk, hogy esztétikus, funkciójukban is szép, egymással harmonizáló tárgyak vegyék körül óvodánkat.  Az ábrázoló tevékenységek állandó helyét a csoportszobákban úgy alakítjuk ki, hogy a munkaasztalt természetes fény érje, az eszközöket tároló nyitott polcok könnyen elérhetőek legyenek.  Az ábrázoló tevékenységek helyét, idejét, eszközfeltételét az udvaron is biztosítjuk.  Elegendő időt kínálunk ahhoz, hogy a gyerekek természetes módon addig tevékenykedhessenek, amíg kedvük tartja.  Az alkotó tevékenységekhez méretben megfelelő eszközöket biztosítunk, megtanítjuk azok biztonságos kezelését, hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó egészségügyi és viselkedési szokások kialakítására.  Mindig jó minőségű eszközt biztosítunk a gyermekek számára, amelyeknek kezelését pontosan megtanítottuk, lépésről-lépésre gyerekek egyéni képességeinek megfelelően Az egész nap folyamán „alkotó” hangulatú légkört teremtünk, amelyben a gyerekek szabadon ismerkedhetnek az eszközökkel, technikákkal.  A spontán és irányított szemlélődésrácsodálkozás során a természeti jelenségek formai, színbeli tulajdonságaira hívjuk fel a gyerekek figyelmét.  Természetes anyagokat, terméseket gyűjtünk későbbi felhasználásra, megmunkálásra. AZ ÁBRÁZOLÓ TEVÉKENYSÉGEK TARTALMÁNAK FEJLESZTÉSE, A TEVÉKENYSÉG DIFFERENCIÁLT SZERVEZETI FORMÁINAK BIZTOSÍTÁSA

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekeknek lehetővé tesszük, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységek a képalakítás, plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. A gyerekek számára ez nem más, mint a gyakorló játék fajtája. Az agyagozás – gyurmázás közben megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva stb. A gyermekek az építés során megismerkednek a különböző tárgyak formáival. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyermekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, az önkifejezés, a színek, a formák adta örömet, esztétikai élményt. A firkából kilépő gyereket egyénileg segítjük a továbblépésben, engedjük szabadon próbálkozni. Figyelembe vesszük a gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbségeket.


69


3-4 éves korban kínált technikáink:  Képalakítás különböző technikákkal: nagyméretű papíron festés, rajzolás, papírragasztás, homokba pálcával, krétával táblára, aszfaltra, hóba rajzolás.  Eltérő formájú, színű, nagyságú felületen, változatos anyagú papíron való ábrázolás próbálgatása. Tárgyak, anyagok felületi tulajdonságainak megismerése, eszköz- és anyaghasználat elemi szinten.  Plasztikai munkák térben: gyurmázás, kézművesség, díszítés. Tárgyak válogatása, csoportosítása nagyságuk, színük szerint. Munkafogásokkal ismertetjük meg a gyerekeket, pl. kicsípés, gömbölyítés, sodrás, lapítás stb.  Díszítőmunkákat készítünk gyűrögetéssel, tépegetéssel, ragasztással.  Egyszerű játékokat készítünk dobozokból, fonalakból, textilből, termésekből, természetes anyagokból.  Építés: fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek alkotó tevékenysége a játékra épüljön: meglévő alapelemekből való összerakást, különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozását jelenti. 4-5 éves korban kínált technikáink  Megjelenik az ember, a környezet, a tárgyak, cselekmények ábrázolása. Egy-egy közös emlékfelidézésekor felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára.  A képalakításra jellemzőek a gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok, melyeket a gyermekekkel közösen készítünk. Biztosítjuk a ceruzát, a krétát, a filctollakat, különböző vastagságú ecseteket, sokféle színű gombfestéket, sokféle színű Képeket készítünk spárgából, fonalakból, textilből, termésekből, illetve színes papírlapra tépéssel kialakított papírfoltok felragasztásával.  Plasztikai munkájukra jellemző ebben az életkorban a formák tagoltsága. Figurák mintázása közben feladatunk karakterérzékük fejlesztése (pl. sovány-kövér, domborúlapos stb.). Természetes tárgyakat gyűjtünk sétáink alkalmával, azokat összehasonlítjuk, csoportosítjuk, játékokat és eszközöket készítünk belőlük.  Építés: nagy térbeli alakzatokat formálunk közös mozgásos játékok során. Lakóhelyet, élőhelyet rekonstruálunk, elképzelés szerint építünk, alakítunk. A gyerekekkel közösen építjük meg a drámajátékok, bábelőadások helyszínét, együtt rendezzük be a játék során kialakított térrészeket a gyermekek által készített tárgyakkal. Az építés során a gyermekek felhasználhatják a csoportszoba és az udvar tárgyait, nagyméretű dobozokat, takarókat, építőkockákat, természetes anyagokat. A gyermekeket bevonjuk az eszközök előkészítésébe, rendrakásba. 5-6-7 éves korban kínált technikáink  Gyermekeink alkotó – együttműködő képessége bővül, egyre többször készítünk közös, mikrocsoportos kompozíciót, mely során ki tudják fejezni saját élményeiket, meséket, verseket, a környezetükben történt eseményeket, ünnepeket.  Képalakításukat úgy ösztönözzük, hogy megoldásuk minél eredetibb legyen, a formákat, színeket egyedi módon jelenítsék meg. Új technikákat ismertetünk meg: kevert gombfesték, festékek fehér temperával való keverésének kipróbálása, száraz festékre felhordott zsírkréta használata stb.


70


 Domborműveket, lenyomatokat, viaszkarcokat alkalmazunk, különböző méretű kompozíciókat festünk. Fontosnak tartjuk, hogy plasztikai munkájukban jelenjen meg a közös – térbeli – többalakos kompozíció. Megfigyeljük a jelenségeket, természeti formákat, ösztönözzük gyermekeinket azok szóbeli és vizuális kifejezésére. Emberalakokat, állatokat, tárgyakat mintázunk a gyermekekkel a legjellemzőbb forma egyéni érzékeltetésével. Próbálkozunk kétalakos szobor formálásával.  Az elkészített figurákat téri kompozícióba helyezzük. Elkészült munkáinkkal díszítjük belső tereinket.  Építőmunkájukban segítjük gyermekeinket, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből térben állítsanak össze pl. búvóhelyet vagy színpadot. Lehetőséget adunk arra, hogy az építőmunka több napon át folytatódjék. Fontosnak tartjuk, hogy játékuk során nagy térbeli alakzatot mozogjanak be a gyermekek. Ösztönözzük őket, hogy építőjátékukban kreatívan használják fel a különböző méretű és formájú berendezési tárgyakat, saját alkotásaikat. E tevékenységek során tapasztalatokat szereztetünk a gyermekekkel az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyáról, az anyagok, építmények méretének, tömegének összefüggéseiről.  Az udvari játék során felhasználjuk a vizes homok lehetőségeit a gyermekek fantáziájának kibontakoztatására. A TEVÉKENYSÉG DIFFERENCIÁLT SZERVEZETI FORMÁINAK BIZTOSÍTÁSA

 Egy héten egyszer tudatosan irányított kötött vagy kötetlen formájú tevékenységet szervezünk.  Az előkészített eszközök motiválják a gyerekeket az alkotó-alakító tevékenységre.  Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni segítségnyújtás érdekében 5-6 gyerek vegyen részt a tevékenységben.  Megteremtjük a differenciált fejlesztés lehetőségét: egy témán belül alternatív lehetőséget kínálunk.  Hangsúlyozzuk, hogy az óvodáskor 3-4 éve alatt 8-10 műalkotással találkozzanak a gyermekeink: - képek, szobrok, építmények, népművészeti alkotások

A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI RAJZOLÁS, MINTÁZÁS,

KÉZIMUNKA TERÜLE-

TÉN

 Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elősegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség sokoldalú fejlődését.  A beszéddel kísért ábrázolási tevékenység, az eszközhasználat, a technikák módjának közlése, ezek megértése, a térbeli-formaiképzetek, arányok nyelvi kifejezésének gyakorlása segítik a beszédfejlődést.  Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tudjanak véleményt mondani egymás munkájáról, egy-egy műalkotásról (felnőtt minta alapján).


71


A VIZUÁLIS NEVELÉST SEGÍTŐ ÓVODAPEDAGÓGUSI ELJÁRÁSOK  A gyermekeknek óvodába lépésétől kezdve minél több lehetőséget teremtünk az ábrázoló tevékenységek megkedveltetésére.  Megismertetjük a gyerekeket különböző anyagokkal, technikákkal, eszközökkel.  A mindennapi ábrázolás biztosításakor figyelünk a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat és az alkotó légkör megteremtésére.  A csoportszobában és az udvaron ábrázolósarkot alakítunk ki, ahol az eszközöket a gyermekek számára könnyen elérhető helyen tároljuk.  Magunk is gyakran rajzolunk, építünk, készítünk valamit, példát nyújtva a gyermekek számára. Egymás munkáját nézegetjük, beszélgetünk és velük együtt fedezzük fel alkotásaik szépségét.  A gyermekek önállóságát tiszteletben tartjuk, az ábrázolás folyamán bátorítunk, dicsérünk, differenciáltan segítünk.  Az elkészült alkotásokat összegyűjtjük, óvodáskor végén hazaadjuk. Mindennapi rajzaikat a gyermekek kitűzik a táblára, dossziéba gyűjtik, ezt alkalmanként hazaviszik. Hirdetőtáblánkra minden gyermek alkotását kitesszük.  Olyan légkört teremtünk, és olyan feltételeket biztosítunk, hogy a gyermekekben belső késztetéssé alakuljon a mindennapi rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, képalakítás igénye.  Nagy hangsúlyt fektetünk a baleset-megelőzésre, balesetveszély elkerülésére.  Folyamatosan közvetítjük az ábrázolási lehetőségek fontosságáta családok felé, felhívjuk figyelmüket a kész alkotások elismerésére, megbecsülésére. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK

   

Finommotorikus koordináció fejlődése (ceruzafogás, ecsetfogás, ollóhasználat). Feladattartás, alkotóképesség, akarati tulajdonságok fejlesztése Kitartás, kreativitás, aktivitás fejlődése. Tér, kifejezőképesség alakítása.  Egyensúlyérzék, statikai érzék fejlesztése  Test koordinációjának, személyi zónájának alakítása, testséma, oldaliság fejlesztése, testrészek ismerete  Önbizalom, önértékelés, önismeret fejlesztése A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  A gyermekek képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.  Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.  Építésben, téralakításban együttműködők, ötletesek.  Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeket.  Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.  Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak egyszerű mozgások jelzésével. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

72


 Tudnak rácsodálkozni a szépre, tudnak gyönyörködni benne.  Önállóan és csoportmunkában készítenek egyszerű játékokat kellékeket, modulokat, maketteket.  Önállóan tudják használni a technikákat.  Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást és vonalvezetést.  Képesek figyelmüket összpontosítani technikai tudásuk aktivizálására.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról.


73


5.5 MOZGÁS „A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja” /Vekerdy Tamás/ A MOZGÁSRÓL VALLOTT

NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

A mozgásnak a csoportszobában és az udvaron , eszközökkel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. A mozgás alapvető életjelenség és szükséglet, mely átszövi az ember teljes életét, intenzíven befolyásolja az egészséges test, lélek és értelem alakulását. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő idejű és tartalmú testnevelés nélkül. A közös, örömmel végzett mozgás közben kiszélesednek a társas kapcsolatok, fejlődik a tolerancia, az együttműködő-képesség, lehetőség nyílik a különböző viselkedési normák tanulására. A mozgásában sikeres gyermek az értelmi képességek területén is sikeresebbé válik. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított erőfeszítés fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányított tanulásra. Pedagógiai szemléletünk szerint egyik legfontosabb nevelési eszközünk a mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakulásának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, és helyzetváltozás, finommotoros mozgáskészségek, a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza CÉLUNK:  Minden óvodás találjon saját, fejlettségének megfelelő mozgásos alkalmat a spontán játékban, az egészségfejlesztő szervezett mozgásos tevékenységek során egyéni szükségleteinek és képességeinek megfelelően  A természetes mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése, a mozgás megszerettetése.  A gyerekek mozgástapasztalatának bővítése változatos gyakorlási lehetőségek biztosításával, vízhez szoktatással.  Rendszeres mozgással az összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése, az egészséges életvitel megalapozása.  A mozgásnevelés teljessége az egyes nevelési területek – a gyermekek széleskörű tevékenységével átszőve – integrációjában valósuljon meg.


74


FELADATAINK A mozgás feltételeinek biztosítása  Változatos lehetőségeket biztosítunk mozgásos tapasztalatszerzésre.  Természetes és szervezett mozgásra inspiráló, biztonságos, tiszta, egészséges környezetet és megfelelő időt biztosítunk.  Megfelelő szokás-szabályrendszerrel olyan mozgásra ösztönző pozitív légkört alakítunk ki, melyben a gyerekek bátran, biztonsággal mozoghatnak.  Az egész nap folyamán szabad vagy szervezett formában megteremtjük gyermekeink számára a mozgásos alkalmakat az épületen belül és kívül - az állóképesség fejlesztésére rendszeresen óvodakört futunk, - a nagyobbak részére a kötött testnevelés foglalkozást az iskolai tornateremben szervezzük.  Az eszközöket a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, figyelünk a baleset-megelőzésre.  A kisebbeknél a csúszás, mászás, bújás eszközei, a nagyobbaknál az egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődését segítő eszközök dominálnak. A vízhez szoktatás eszközei a más közegben való mozgás elsajátítását segítik.  Rendszeresen használt eszközök az udvaron a rollerek, kerékpárok, télen a szánkók, nyáron a víz, a homok, az udvari fák, különböző magasságú és alakú mászókák.  Fejlesztőeszközként használjuk minden csoportban a nagyalakú tükröket és az oldaliság alakításában a csuklópántokat.  A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermek számára a mozgás alapszükséglet.  Felhasználjuk a mozgásos tevékenységeket a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére.  Szubjektív feltételek: Örömmel, példamutatóan, együtt végezzük a gyakorlatokat a gyerekekkel. A gyerekek aktivitását biztosítjuk nyugodt, derűs légkörrel, képességeiknek, életkoruknak megfelelő mozgásanyaggal. Fontosnak tartjuk önképzésünket a mozgásos tevékenységek területén (tartásjavító torna, preventív gyógytorna). A mozgásfejlesztés szervezési formái - mindennapos testnevelés - testnevelés foglalkozások - szabad mozgási lehetőségek

kötött

naponta 20 perc hetente 1 alkalom


75


A mozgásos tevékenység lehetőségeink: -

Szabad, spontán mozgások, udvaron, tornateremben, csoportszobában. Irányított tevékenység mozgáson keresztül történő feldolgozása, mozgással tanulás (komplexitás). Szervezett, tervezett mozgásfoglalkozás, mozgásfejlesztés, valamint a mindennapos frissítő torna. Egyéb mozgásos tevékenységek.

A mozgás fejlesztése szabad játékban A játék és a mozgás óvodai nevelésünk alapja. A játékban megtalálhatók a különböző mozgásos tevékenységek, a mozgásfejlesztés sok játékos elemet tartalmaz. Fontos szerepet töltenek be a gyerekek személyiségfejlesztésében a mozgásos játékok, melyek segítik őket abban, hogy a változó külső környezethez mozgásukkal alkalmazkodjanak. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A délelőtti és a délutáni udvari játék során minden életkorban szervezünk irányított mozgásos játékokat, amelyekbe érdeklődésüktől függően kapcsolódnak be a gyermekek. A példák, a gyakorlások hatására a nagyobbak képesek lesznek az általuk ismert és kedvelt mozgásos játék megszervezésére, levezetésére. A testnevelési játékok segítségével szereznek gyermekeink mozgásos tapasztalatot. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgás szükségletének kielégítését. A mozgás fejlesztése szervezett foglalkozásokon Változatos eszközökkel célirányosan fejlesztjük gyermekeink testi képességeit. A kisebb gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezünk hangsúlyt. A gyermekek különböző futás – ugrás - dobás - labdagyakorlatokkal ismerkednek. Csúsznak, kúsznak, másznak talajon, szereken, tárgyak alatt-felett, gyakorolják a talajtorna egyszerű elemeit. Célunk, hogy gyermekeink játszanak minél több egyensúlyozó játékot, használjanak sok kéziszert. Figyelmet fordítunk a nagymozgás fejlesztése mellett a térben történő mozgásra: különböző irányban, formákban mozogjanak.


76


A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztése a hangsúlyozott feladatunk, ezt kibővítjük ugrásokkal, dobásokkal, guruló átfordulással, hossztengely körüli gurulással, labda feldobással, elkapással, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futásgyakorlatok és a támaszgyakorlatok. Előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék fejlesztését. Alkalmazzuk a jobb-bal kifejezést, csuklópánttal segítjük a rögzítést. Az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezett gyakorlatokat csukott szemmel is végeztetjük (pl. labdagurítás test körül jobb és bal kézzel). Hangsúlyos figyelmet fordítunk a finommotorika fejlesztésére a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal (pl. kendő fogása két ujjal, lengetés csak csukló mozgatásával). Az 5-6-7 éves gyerekek mozgásának fejlesztésével hangsúlyozott feladatunk az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Elősegítjük a kéz fogóizmainak erősödését különböző eszközök fogásával, tartásával, támaszgyakorlatokkal (pl. szalagok, rövidebb-hosszabb botok, kisebb-nagyobb labdák használata). Különböző típusú futógyakorlatokat szervezünk, megismertetjük a fokozódó, gyors, lassú futást (sorversenyek, váltóversenyek, verseny-futások). Ugrásgyakorlatokat szervezünk: szökdeljenek páros és egy lábon, sorozatugrások különböző magasságú tárgyakon át, gyakorolják a magas- és távolugrást. Labdagyakorlatokat szervezünk: távolba dobásnál egykezes hajító mozgást, labdavezetést, labdajátékokat. Ismételjük az óvodában tanult talajtorna-elemeket, a guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást, a kézenállást. A szervezett mozgások része a mindennapi testnevelés, amelynek anyagát mozgásos játékok, gimnasztikai anyag, kézi szerrel végzett gyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok, mezítlábas torna, zenés torna alkotják. Tematikáját mindhárom korosztálynak kidolgoztuk. Az öltözőkben a gyerekeknek ½ 9-től van mozgáslehetőségük, ahol 3 gyermek használhatja a kialakított szokásrendnek megfelelően az eszközöket (Tini kondi, trambulin, lépegető Minden csoportban megtalálhatóak a mozgássarkok és eszközök, ahol a gyermekek önállóan kezdeményezhetnek mozgásos tevékenységeket (bordásfal, labdák, karikák, babzsákok, kendők, KTK segítik a mozgást). A mindennapi testedzést napi futással (mennyiségét a gyerekek egyéni teljesítőképessége határozza meg), kerékpározással (az óvoda udvarán, esetenként az óvoda melletti parkolóban, kerékpárúton) szervezzük meg. Óvodánk mozgásfejlesztési programjába igyekszünk a szülőket is bevonni sportdélutánok szervezésével, tartásjavító gyakorlatok ajánlásával.


77


A MOZGÁSFEJLŐDÉST SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK BIZTOSÍTÁSA   

  



Lehetőséget adunk a gyermekeknek mindennap minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Ötleteket adunk, ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Figyelembe vesszük a gyermeki mozgásigényt, fejlettségi különbözőséget. Biztosítjuk az egyéni képességeknek megfelelő differenciált feladatadást, az egyéni tempónak megfelelő gyakorlást, különösen figyelve az eltérő fejlődésű gyermekeinkre. Gondot fordítunk a testtartási hibák megelőzésére, javítására, a szervrendszerek edzésére. A képességek fejlesztését szóbeliséggel kísérjük: segítjük a megértésta kifejezések aktív szókincsbe való beépítését. Alapvetően szükséges szabályokat alakítunk ki és csak akkor korlátozzuk a gyermekek mozgását, ha az önmagukra vagy társaikra veszélyes lehet. A szülőkkel közösen törekszünk a gyermekek mozgás gazdag élet-módjának kialakítására.

BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A MOZGÁSOS TEVÉKENYSÉGEK SORÁN  A gyermekek megismerkednek egyszerű testnevelési utasításokkal, vezényszavakkal – azok beépülnek aktív szókincsükbe.  Verseny-, szabályjátékok során megismerik a megfelelő kifejezési formákat.  Szókincsük bővül névutók, térbeli viszonyokat kifejező szavak használatával.  Testnevelési játékok során gyakorolják a kommunikációt–kooperációt. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK A MOZGÁSOS TEVÉKENYSÉGEKBEN  Testséma-fejlesztés, téri tájékozódás fejlesztése.  Állóképesség fejlesztése (gyorsaság, ügyesség, erő), terhelhetőség.  Egyensúlyérzék fejlesztése, hajlékonyság fejlesztése.  Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése.  Kudarctűrő-képesség fejlődése.  Izomérzékelés alakítása (pl. eszközcsúsztatás technikájának kidolgozása).  Önbizalom, erő, erőnlét, kitartás, monotónia-tűrés fejlesztése.  Pozitív énkép, önkontroll  Érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés  Fejlődik helyzetfelismerő, döntési és alkalmazkodó-képességük.  Fejlődnek a személyiség akarati tényezői.


78


 Növekszik a gyermekek teljesítőképessége.  Kondicionális képességek-erő, állóképesség-fejlődése, amely befolyásolja a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.  Kialakul a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly.  Felerősíti, kiegészíti a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik a térbeni irányokat, tudnak a térben tájékozódni, környezetükben biztonságosan mozognak. Növekszik figyelemkoncentrációjuk, feladattartásuk, együttműködésük, betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Legkedvesebb játékaikat maguk is kezdeményezik, szervezik. Szeretnek futni, tudnak labdát vezetni, egyensúlyozni, fél és páros lábon szökdelni, zenére mozogni. A vízben biztonsággal mozognak, elsajátítják a levegővétel, ugrás, siklás, lebegés technikáját.


79


5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSFILOZÓFIÁNK „Az intézményes környezeti nevelés az óvodában kezdődik, mely sajátos szerepet tölt be, megalapozója az iskolarendszeri képzésnek.. A környezeti kultúra alapvető szokásai és viselkedésformái egész életre kihatóan ebben az életkorban alakulnak ki.” (az Országos Környezetvédelmi Bizottság állás-foglalása, 1995.09.29.) Az óvodai nevelés alapozó jellegénél fogva meghatározó szerepet játszik a megfelelő környezetkultúra és a gondolkodás kialakításban is. Természetbarát életformára magával az élettel lehet nevelni. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a gyermekek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket. Meghatározó, hogy a tanulási folyamatban a gyermekek jól érezzék magukat. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, környezetre figyelő magatartást, a szülőföld szeretetének megalapozását.

CÉLUNK: A közvetlen és tágabb környezet sokszínű mozgásos és érzékszervi felfedezésén keresztül a gyermeki tapasztalatok gyarapítása. Cselekvő viszony kialakítása a környezet esztétikájához, értékeihez, a felfedezési vágy inspirálása. A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek mennyiségi, nagyságbeli, alaki, tér- és síkbeli szemléletének megalapozása. A gyermekek érdeklődésének felkeltése a környezetalakító munka jellegű tevékenységek iránt, azok fontosságának, hasznosságának átélése, eredményeinek megbecsülésére nevelés. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről. A gyerekek ismerjék meg, szeressék szülőföldünket, a hazai táj, népünk és helyi hagyományaink, szokásaink, a családjuk és a tárgyi kultúra értékeit, és védelmezzék azokat. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása a valóság felfedezése során, amelyek meghatározzák a gyermek és természet, a környező világ pozitív viszonyát, a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás és szemlélet megalapozását. Az emberi felelősségérzet megalapozása, az élet tiszteletére nevelés


80


FELADATAINK  Tárgyi környezet védelmét is elmélyítjük és tudatosítjuk gyermekeinkben, mely szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban áll a többi környezeti tényezővel  Környezetvédelmi nevelésünk célja az ember egészségének védelme, az ember életfeltételeink biztosítása, a környezeti elemek védelme (Föld, élővilág, víz). A természet megszerettetése.  A felfedezés élményének a tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása.  Biztosítjuk gyermekeink számára, hogy a külső világról szerzett tapasztalatokat a természetes környezetben szerezhessék meg.  Lehetőségeket teremtünk, hogy gyermekeink a szűkebb és tágabb környezetünket sokféle módon, több érzékszervre ható, valamint mozgásos tapasztalatszerzés útján ismerjék meg, fedezzék fel.  Meglévő tapasztalataikra, élményeikre támaszkodva új ismereteket – átéléses tapasztalásos úton - nyújtunk, a meglévőket mélyítjük, rendszerezzük, felfedeztetjük a tapasztalataikban rejlő összefüggéseket.  A célzott korosztálynak megfelelően valódi ismereteket nyújtunk, melyek tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit.  Megfelelő viselkedéskultúra megalapozása és kialakítása a természetben, környezetünkben tett séták, kirándulások alkalmával.  Megismertetjük gyermekeinkkel a hulladékkezelés alapjait, tudatosítjuk bennük környezetünk védelme érdekében annak fontosságát. Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtésre.  Megteremtjük a tevékenység differenciált szervezeti formáit.  Fejlesztjük gyermekeink kommunikációs és kooperációs képességeit a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzések során.  Olyan helyzeteket alakítunk ki, amelyekben a gyerekek közösen keresnek, építenek, gyűjtenek és problémát oldanak meg, döntéseket hoznak.  A környezetükben lévő élőlényekkel (növények, állatok) pozitív viszony kialakítása, szeressék, oltalmazzák, a természet részének, és ne játéknak tekintsék őket. Az irántuk érzett felelősség kialakítása.  3-6-7 éves korban jellegzetes tartalmakat biztosítunk a tervezésben. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják a többi nevelési területet, mozgásos játékokra, cselekvésre, megtapasztalásra épülnek. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését.  A külső világ tevékeny megismerésébe a szülőket is bevonjuk, a gyermekeken keresztül formáljuk szemléletüket (faültetés, víztakarékosság), törekszünk arra, hogy átérezzék és megértsék a közös családi programok jelentőségét, fontosságát.  Alakítjuk a gyermekek viselkedésformáját társas kapcsolataikban, a természet és környezetük iránt. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

81


 A gyermekekkel megismertetjük az alapvető tűzvédelmi ismereteket témakörökhöz kapcsolódva, évente tűzriadót szervezünk – játékosan gyakoroljuk a kúszást – menekülést a tüzet jelző hosszú csengőszó megszólalása után.  A gyermekeket játékosan megismertetjük a veszélyhelyzetben tanúsítandó helyes magatartásformával: bombariadó esetén felöltözés után, az otthonról hozott tárgyakkal hagyjuk el az óvoda épületét.  Baleset esetén gondoskodunk a sérülést szenvedett gyermek ellátásáról, a gyermekcsoport többi tagjának a felügyeletéről. Minden esetben értesítjük a szülőt. KÖRNYEZETI

NEVELÉSÜNK HELYSZÍNEI

Az óvoda épületén belül csoportszobáink természetsarkai gazdag tevékenységre, tapasztalatgyűjtésre alkalmasak. Növényeket ültetünk, rügyeztetünk, csíráztatunk, nyomon követjük a fejlődést, megfigyeljük a víz és a napfény hatását, összefüggéseit stb. Egyszerű kísérleteket végzünk, használjuk a nagyítót. A természetsarkokat folyamatosan bővítjük, rendezzük, takarítjuk a gyerekekkel közösen, elhelyezzük-megőrizzük a gyűjtött kincseket (termések, levelek, magok, tollak, kérgek, elhagyott fészkek, kagylók, kövek). Tágas udvarunkon, melyet felhasználunk gyermekeink természetet óvó-védő magatartásának alakításában, megtalálhatók a hazai természetes és mesterséges növénytársulásokat reprezentáló fák, cserjék. Ezek nevét táblákkal jelöljük. Virágoskertünk évelő és egynyári virágainak megfigyelése esztétikai élményt is nyújt, a sziklakert és a halastó a különböző életterek megfigyelésére nyújt lehetőséget. Tevékenységeinkbe, a gondozási folyamatokba lehetőség szerint a szülőket, a családokat is igyekszünk bevonni. Udvarunk minden évszakban lehetőséget nyújt számunkra a tevékenykedésekre megfigyelésekre, pl. ősszel megfigyeljük az ősz sokszínű szépségét, közösen terméseket gyűjtünk, betakarítunk. Minden évszakban összefüggéseket keresünk az időjárás és a természet, az öltözködés, az egészségvédelem, az emberek, növények, állatok élete és az emberek tevékenysége között. Összehasonlítjuk az évszakokat jellemző jegyeik alapján. Megfigyeljük a madarak, bogarak, rovarok, pillangók életét. Megismertetjük a gyerekeket a kártevők elleni környezetbarát védekezés lehetőségeit (pl. madárijesztő, csigák áttelepítése). Praktikus, a háztartásban alkalmazott, alkalmazható tevékenységekkel ismerkedünk a csoportszobában az adott évszak által kínált lehetőségek közül. A fogyasztásra alkalmas saját termésű vagy a szülők által hozott gyümölcsöket, zöldségeket közösen készítjük és fogyasztjuk el, kihasználva e közös tevékenység ismeretbővítő, közösségi magatartást alakító szerepét.


82


Közvetlen és tágabb környezetünkben a folyamatos és alkalomszerű megfigyelések során érzékeljük az esztétikumot, a színeket, illatokat, hangokat. A megfigyelések helyszíneit folyamatosan igyekszünk bővíteni, a pályázati lehetőségeket felhasználjuk, sikerük esetén kirándulásokat szervezünk. Lakóhelyünk környékét feltérképezzük, megismerkedünk közvetlen környezetünkkel. Vásárlással egybekötött sétát teszünk a közeli piacokon, zöldséges boltokban, szülői meghívásra családi házakban megfigyeljük a kisállatokat, kerteket. Évszakonként megfigyeljük a Duna-partot. Megtekintjük kerületünk nevezetességeit. A séták, kirándulások alkalmával számos lehetőség nyílik a helyes gyalogos és tömegközlekedési szabályok elsajátítására. Közvetlen környezetünkben megfigyelhetjük a felnőttek munkáját a középületek látogatásakor. Az évszakok hagyományos ünnepei kapcsán tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek a családról, az összetartozásról, az ajándékozás örömeiről (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, gyermeknapCsicsergő nap, Apák napja). Hangsúlyozzuk azoknak a napoknak a fontosságát, melyek a környezet és a természetvédelem fontosságát emelik ki (Föld napja, Madarak és fák napja, a Víz világnapja stb.). A szűkebb és tágabb környezetben szerzett tapasztalatok újra átélésére lehetőséget adunk a játéktevékenységekben a megfelelő idő, hely és eszköz biztosításával.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS TARTALMAI 3-4 éves gyermekek  ismerkedés az óvodával, az óvoda közvetlen környezetével, az ott dolgozó felnőttekkel,  ismerjék családjuk tagjait,  ismerjék fel önmagukat a tükörben, alakuljon énképük,  figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit,  gyűjtsenek az óvodapedagógussal közösen terméseket, leveleket stb.,  ismerjék az óvoda környezetében levő intézményeket, növényeket, állatokat,  ismerjenek meg 5-10 perces videofilmet a vadállatokról, vadon élő állatokról.  ismerkedjenek a természetvédelem fontosságával 4-5 éves gyermekek  a családról szerzett ismereteket bővítése, szimulációs játékok eljátszása a tükör előtt,  mutassák be családtagjaikat, nézegessenek családi képeket,  élményszerző séták az óvoda környezetében,  figyeljék meg az évszakok, az időjárás változásait, keressenek összefüggéseket az időjárás, az állatok életmódja, az ember tevékenysége között,  gyűjtsenek terméseket, azokat hasznosítsák óvónői segítséggel, Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

83


    

gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, látogassanak el orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, könyvtárba, ismerjék meg az óvoda környezetében élő háziállatokat, bogarakat, madarakat, télen 10-15 percig nézzenek videofilmet vadállatokról, vadon élő állatokról. Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék meg. ismerkedjenek a természetvédelemmel, a környezettudatos magatartás alapjaival.

5-6-7 éves gyermekek  ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét,  figyeljék meg az évszakok szépségét, a színek árnyalatait beszélgessenek a környezetszennyezésről, környezeti elemek védelemről, alakításáról (Föld, levegő, víz, talaj),  gondozzanak akváriumot, csíráztassanak, ültessenek növényeket,  ismerjenek gyógynövényeket (hársfa, kamilla, bodza),  végezzenek egyszerű kísérleteket növényekkel, állatokkal, vízzel, talajjal (pl. gilisztafarm),  ismerjék a felnőttek munkáját, szimulációs játékokban jelenítsék meg,  gyűjtsenek, osztályozzanak, hasznosítsanak közösen gyűjtött terméseket, anyagokat,  bővüljenek a családról szerzett ismereteik (nemek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok),  testünk: a testrészek pontos megnevezése, a domináns kéz tudatosítása, az érzékszervek ápolása, védelme, keresztcsatornák fejlesztése, szimulációs játékok játszása tükör előtt,  gyakorolják az önálló közlekedés szabályait, ismerjék családjuk tagjait,  ismerjék fel önmagukat a tükörben, alakuljon énképük; ismerkedjenek a szárazföldi, légi, vízi közlekedési eszközökkel, az azokon dolgozó emberek munkájával;  figyeljék meg környezetük háziállatait, életmódját, életterét, hasonlítsák össze külső tulajdonság, haszon szerint (kutya, macska, baromfi, ló). A ház körül élő állatok megfigyelése séták és udvari játék során.(madarak: rigó, veréb, cinke, varjú, bogarak, rovarok,)  videofelvételen ismerkedjenek a vadon élő állatok, vadállatok környezetével, életmódjával,  életkoruknak megfelelő szinten ismerjék meg a jeles napokat, hagyományokat.  ismerjék meg a környezeti kultúra alapjait, a természetvédelem fontosságát, a környezettudatos magatartás alapjai tudatosodjanak bennük. A megszerzett ismereteket, tapasztalatukat tanulják meg alkalmazni az életkoruknak megfelelő szinten.


84


A TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI FORMÁINAK BIZTOSÍTÁSA A közvetlen és távolabbi helyszíneken természetben bővítjük a gyermekek meglévő tapasztalatait minél több érzékszervvel való tapasztalással. Egy-egy témakörön belül célunk a témák változatos, több oldalról való megközelítése. A tevékenységekhez az évszak hangulatához és a témához illeszkedő versek, mondókák, énekek, ábrázolási javaslatok, szimulációs játékok kapcsolódnak. A tevékenységek témától, helyszíntől, feladattól függően kötött és kötetlen formában szerveződnek. A gyermekek fejlesztése a foglalkozásokon túl közvetlen tapasztalat- és élményszerző udvari megfigyelések és séták, kerti munka alkalmával történik. Havonta tervezzük egy természeti – ember – tárgyi – környezeti téma megfigyelését, komplex módon irányítjuk a hatások érvényesülését az óvoda belső tereinek dekorálásában, ismeretszerzési anyagának kiválasztásában A MATEMATIKAI TAPASZTALATOK GAZDAGÍTÁSA Az óvodai nevelés teljes folyamatában, természetes élethelyzetekben, játékokban keressük meg a matematikai tartalmakat. A környezet megismerése során matematikai tapasztalatok birtokába is jutnak a gyermekek, így számtalan lehetőségünk nyílik a mindennapi élet során a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltésére, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetésére, megtapasztalására. A matematikai tapasztalatok bővítésére felhasználjuk az élethelyzeteket, a szabálytársasjátékokat. A MATEMATIKAI TAPASZTALATSZERZÉS CÉLJA  A gyermekek változatos tevékenységekben, különféle élethelyzetekben ismerjék fel a körülöttük lévő dolgok matematikai vonatkozásait.  Kedveljék meg a matematikai problémákat, az ilyen jellegű játékos feladatokat, helyzeteket. A MATEMATIKAI TAPASZTALATSZERZÉS FELADATAI  A gyermekek aktivitására, szükségletére alapozva érjük el, hogy a gyermekekben kialakuljon a belső motiváltság, a felfedezés, a matematikai gondolkodás öröme.  A gyermekek fejlődési szakaszinak ismeretében, az egyéni különbségek figyelembevételével differenciáltan élünk a természetes élethelyzetek adta nevelési lehetőségekkel.  A családi nevelés ösztönzése tevékenységekre, szituációkra, melyek közben természetes környezetben folyik a matematikai tapasztaltszerzés.  Óvodába lépéskor fontosnak tartjuk a matematikai kíváncsiság és az érdeklődés kibontakoztatásának segítését.


85


A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A KÜLSŐ VILÁG MEGISMERÉSE TERÜLETÉN  Az ismeretszerzés során minden gyermekre odafigyelünk, meghallgatjuk mondanivalóját, felmerülő kérdéseire választ adunk.  A külső világ tevékeny megismerése számtalan lehetőséget biztosít gyermekeinknek az önkifejezésre.  Olyan helyzeteket teremtünk, ahol szabad és lehet kérdezni, mesélni, véleményt alkotni. Igyekszünk a kérdéseket úgy föltenni, hogy azok gondolat-ébresztők legyenek, egész mondattal lehessen rájuk válaszolni.  Arra ösztönözzük gyermekeinket, hogy gondolataikat, élményeiket bátran fejezzék ki kisebb-nagyobb közösség előtt.  A külső világ és a természet változásait a magyar nyelv minél gazdagabb kifejezéseivel igyekszünk megjeleníteni, ezáltal bővíteni a gyerekek szókincsét, kifejezőképességét. Gondolataink pontos megfogalmazásával elősegítjük a környezetismereti, matematikai kifejezések passzív, majd aktív szókinccsé válását.  Valós élethelyzetek megteremtésével lehetővé tesszük, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást az intézményekben való helyes viselkedést. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK  Érzékelés, megfigyelés. Az idő múlásáról való képzelet alakítása.  Mozgásos, cselekvése, képi emlékezés, élmények felidézése.  Azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése terén.  Matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése.  Tapasztalás, emlékezet, megértés, ítélőképesség, konstruálás fejlődése.  A természethez való pozitív viszony kialakítása, szülőföldünk iránti szeretetre, a hazai táj megbecsülésére nevelés, a környezettudatos magatartási szokások kialakítása.  Metakommunikációs kifejezőképesség fejlesztése.  Kapcsolatteremtő képességük, szociabilításuk fejlesztése.  Problémamegoldó gondolkodás, koncentrált figyelem fejlesztése. Gondolkodási műveletek fejlesztése.  Önállóságuk fejlesztése különböző szituációkban, döntési képességek fejlesztése.  Szűkebb és tágabb környezetünk tárgyi emlékeinek védelme, tisztelete, szeretete.  Megfelelő és arányos testkép, testséma alakítása, fejlesztése.  Téri tájékozódó képessége fejlesztése. Önmaguk és környezetük helyes viszonyának alakítása, fejlesztése.


86


A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN  Gyermekeink tudják teljes nevüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, lakásuk címét. Ismerik óvodájuk nevét, óvodájuk környékén jól tájékozódnak, ismerik környezetük épületeit, intézményeit, valamint funkcióit. Ismerik a munka fontosságát, becsületét, megneveznek és ismernek foglakozásokat.  Olyan tapasztalatok birtokába jut a valóság felfedezése során tapasztalatain át a szűkebb és tágabb környezetéről, amelyek segítik őt az életkorának megfelelő eligazodáshoz, tájékozódáshoz.  Szívesen bekapcsolódnak környezeti tevékenységekbe.  Ismerik a haza, a szülőföld értékeit, megtanulják szeretni, tisztelni és védeni népünk hagyományait, a helyi jellegzetes szokásokat.  Környezetünket és kultúránk tárgyi emlékeit megismerik, óvják és tisztelik.  Ismerik az ember felelősségét a természeti és társadalmi környezet iránt.  Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeiket, felismerik a napszakokat, az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.  Környezetük növényeit felismerik és gondozzák.  Ismernek néhány háziállatot, vadon élő állatot, bogarat, madarat és különböző szempontok szerint tudják csoportosítani és összehasonlítani őket.  Felismerik és megnevezik környezetük tárgyait, jellegzetes tulajdonságait, funkcióit, különböző szempontok szerint összehasonlítják, szétválogatják. Ítéleteket fogalmaznak meg  Ismerik és megnevezik, emlékezetből felidézik az alapszíneket, azok sötétebb és világosabb árnyalatait. Tudnak szín szerint csoportosítani, emlékezetből is  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.  Gondolataikat, érzelmeiket bátran, folyamatosan elmondják.  Megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatosan véleményt mondanak.  Ismerik a víz fontosságát, a komposztálás, a hulladékkezelés alapjait,a papírgyűjtés lényegét.  Közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekszenek. Igényükké válik a természeti és társadalmi környezet megbecsülése, és az ehhez igazodó magatartásformák.  Igényesek környezetük iránt, a környezetkultúra alapjai megteremtődtek bennük.  Vigyáznak egészségükre, tudnak alkalmazkodni az időjárás változásaihoz.  Fogékonyak és nyitottak a környezetük iránt, ismerik a természetvédelem fogalmát. A környezettudatos magatartás alapjai kialakultak, azokat életkoruknak megfelelően alkalmazzák.  Tudnak számlálni és tárgyakat megszámlálni, alapműveleteket végezni legalább 10-ig.  Összehasonlítanak mennyiség, nagyság, szín, forma szerint.  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.  Tudnak a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedően tisztán, jól érthetően kommunikálni. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

87


5.6.1. KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS „mutassuk meg a világot olyannak amilyen, örömre szabottan minden kényszer nélkül, hogy az eredmény ne maradjon el…” (Ancsel Éva) Nevelésfilozófiánk: A környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadását jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert. Mindezek kialakítására legalkalmasabb az óvodáskor, mely ideális és fontos szakasza a környezeti nevelésnek, hiszen a szokások már a korai életszakaszban kialakulnak, s az egész életre szóló élmények, benyomások, szokások alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, környezet és természetvédelmi szemléletét és környezettudatos magatartását. Célunk:  Környezettel való "együttélésre" nevelés, ez magában foglalja a környezet tényleges védelmét is, egyben környezet kultúra közvetítése átadása: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó fölhasználás - ezeken keresztül a teljes személyiség fejlesztése.  A környezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén, a környezetkultúra fejlesztése.  A környezet megóvására való nevelésen túl, példát adunk a mindennapi problémák felismerésére, életmódminták elemzésére, a megoldások keresésére, mely kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.  A táplálkozási szokások, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság, a közös kirándulások, az óvodában kiegészítik és összefűzik az egyes nevelési területeket, így segítik a komplex személyiségfejlesztést. Óvodapedagógusi feladataink a környezetvédelem – környezettudatos nevelés területén:  A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építünk.  A természeti, és szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki


88


 Több érzékszervre ható, és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeit teremtjük meg, a spontán szerzett tapasztalatokat rendszerezzük, bővítése mellett biztosítjuk ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását  Alkalmi, folyamatos megfigyeléseket, gyűjtéseket végzünk udvari játék és séták folyamán, az ismereteket szimulációs játékok közben alkalmazzuk  Fontosnak tartjuk a beszélő környezet megteremtetését, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását.  Olyan jeles napokat, településünkhöz fűződő néphagyományokat, multikulturális elemeket építettünk be az óvodai életbe, amelyek érzelmileg gazdagítják gyermekeink óvodai életét, fejlesztik az erkölcsi tulajdonságaikat, megalapozzák szokás és normarendszerüket.(Állatok világnapja, madarak és fák napja, víz világnapja, föld napja)  A családi tárgyi kultúra értékeinek megismerésére törekszünk melyet beépítünk a napi gyakorlatba.  Hangsúlyozzuk a szülők környezettudatos magatartásának befolyásolását, bevonását a környezet megfigyelésébe, átalakításába (szelektív hulladékgyűjtés, használt elemgyűjtés, folyamatos papírgyűjtés, közös kertszépítések, gyűjtőmunkák stb….) Környezetvédelem – környezettudatos nevelés területei:  Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége, a szennyezés hatása az emberre és az élőlényekre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról.( Egyszerű kisérletek a víz tisztítására, szűrésére.) Levegő, víz, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgálóeszközökkel  A víz megjelenési formái a természetben. Séta és kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Kísérletek hóval, jéggel.  A közvetlen környezetben előforduló növények megfigyelése.  Elemi ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása közösen (locsolás, kapálás, gyomlálás, gereblyézés…)  A termesztett növények megfigyelése.  Növényi táplálékaink, zöldségek és gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban.  A környezet változásainak hatása a növények életére.  Az udvar és a közeli park növényzetének vizsgálata. Egyszerű vizsgálódások az életfeltételek bizonyítására.  A közvetlen környezetben előforduló állatok megfigyelése. (Kutya, macska, madarak)  A vadon élő, a tenyésztett és a kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség.  Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.  Madarak megfigyelése. Kedvenc hobbi vagy háziállatok bevitele a csoportba


89


 A környezetben előforduló anyagok tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat. A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása.  A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai.  Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasító magatartásra. (Dohányzás alkohol, gyógyszer-(Életviteli ismeretek című könyv játékai)  A gyerekek helyes napirendjének kialakítása.  Helyes viselkedés a természetben. Az ember szerepe a környezetben élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Séta, kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása.  Különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése  A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. A közlekedés környezetszennyezése. Környezetbarát közlekedés. Kerékpáros közlekedés, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése.  Gyűjtések: kukoricacsuhé, tobozok, fűzfavessző, kövek, fakérgek, stb., gyűjteménykészítés, rendezés.  Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.  A természettel kapcsolatos élményeiket, kirándulások alkalmával megfigyelt, környezettel kapcsolatos emlékeiket felidézzék, és azokat festményekben, rajzokban ábrázolják, illetve a természetben talált időjárással és annak változásaival kapcsolatos dalok, versek felidézése,  Megismertetni a gyermekeket a szabad levegőn való mozgás örömével, és fontosságával. Környezetvédelem – környezettudatos magatartás  A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, megóvásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely magába foglalja a tiszteletet mind a természeti, mind a társadalmi környezet iránt.  A környezetalakítással és a munkatevékenységgel szorosan összekapcsolódik.  Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, gondoskodjanak életfeltételeik biztosításáról, ne rongálják, ne pusztítsák azt.  Tudják és tartsák tiszteletben, hogy minden élőlénynek joga van az élethez.  A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők mintaadó környezetvédő magatartása.  A környezetvédelem kiterjed az idősek tiszteletére, a kisebbek, gyengébbek védelmére, a felnőttek munkájának megbecsülésére. Ez a környezetvédő magatartás kialakulásának feltétele.


90


5.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK „Akit nem tanítottak meg arra, hogy feladatot lásson és azt minden körülmények között végezze el, és jól végezze, attól hiába várunk eredményt” Csűrös Zoltán NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

Programunk fontos elemének tekintjük a gyermekek munka jellegű tevékenységeit, mert azok számukra örömmel és szívesen végzett tevékenységek. A munkában az erőfeszítés és az eredmény közvetlenül érzékelhető a gyermekek számára. A gyermekek ezeket a tevékenységeket a felnőtt mintát alapul vevő mintakövető, utánzó tevékenységekként, játékként élik meg az óvodában töltött idejük nagy részében. A személyiségfejlesztés fontos eszköze minden munka jellegű tevékenység. Lehetőséget ad a tapasztalatszerzésre, a környezet megismerésére. Hangsúlyozzuk, hogy a gyermekek minden olyan munkát elvégezhessenek, amihez kedvük van és testi épségüket nem veszélyezteti. Hozzáállásunk eredményeképpen természetes lesz, hogy mindenki a képességeinek megfelelően dolgozik. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelesség-teljesítés alakításának eszköze. CÉLUNK  A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel képesek a gyerekek saját szükségleteik kielégítésére, az együttműködést kívánó feladatok elvégzésére.  Az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus példaadásával, helyzetteremtésével.  Legyen örömforrás a gyermekek számára a munka jellegű tevékenység.  Családi nevelésnek mintaadás. FELADATAINK  Megteremtjük a nyugodt, örömteli kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört.  Biztosítjuk a gyermekek számára elfogadható munkalehetőséget, annak elvégzése során a gyermeki önállóságot.  Fontosnak tartjuk, hogy a döntés jogát és felelősségét csak akkor vállaljuk át, ha muszáj, arra szoktatjuk gyermekeinket, hogy  tudják felmérni, mire képesek, - fedezzék fel, ha egyedül nem boldogulnak, - fogalmazzák meg, miben kérnek segítséget.


91


 A játékból kibontakozó munkatevékenységet a gyermekek kezdetben óvodapedagógu    

si segítséggel, példaadással, majd később öntevékenyen, önállóan végezzék. Tudatos szervezéssel úgy alakítjuk a gyermekek napirendjét, hogy kellő hely, idő, eszköz álljon rendelkezésükre. Kialakítjuk a munka jellegű tevékenységekkel kapcsolatos szokásokat. Úgy értékeljük a tevékenységeket, hogy az buzdító, megerősítő legyen, a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A szülőket folyamatosan megerősítjük, segítjük abban, hogyan tudják a munka jellegű tevékenységeket otthon is megszervezni, eszközként felhasználni a gyermekek személyiségfejlesztésében. Különösen figyelünk a kiemelt figyelmet igénylő, eltérő fejlődésű gyermekek munka jellegű tevékenységeire. Becsüljék meg saját és mások munkáját

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TÍPUSAI A/ Önkiszolgálás a testápolás, étkezés, öltözködés területén. Türelmesen, megfelelő időt hagyva, kezdetben a gyermekekkel együtt végezve a teendőket, alakítjuk az egészségügyi szokásokat. A különböző fejlettségi fokon álló, az eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, bátorítjuk, eredményeiket elismerjük. Tízórainál, uzsonnánál, a kisebbek ebédnél is önkiszolgálással terítenek, kiszolgálják magukat. A nap bármely szakában vizet töltenek maguknak. A testápolás magában foglalja a higiéniás WC-használatot, szükség szerinti mosakodást, fésülködést, ebéd utáni fogmosást, esetenként a gyermek lemosdatását, kiterjed nyáron a homokozás utáni lábmosásra, zuhanyozásra. Az egyéni fejlettségnek megfelelően nyújtunk segítséget. Megtanítjuk a technikákat, fokozatosan szoktatunk a teendők önálló elvégzésére. A gyermekeket szükségleteik jelzésére és azok bármikor történő kielégítésére szoktatjuk. Öltözködésnél az önállóság fejlődését segítjük a sorrendiség és a szükséges technikák gyakorlásával. Öltözködésnél, mosakodásnál jeltáblák segítik a szokásrendek alakulását. B/ A naposi munka jól fejleszti a gyermekek közösségi kapcsolatát. Lehetővé válik általa a kitartás, felelősségérzet, kötelességteljesítés gyakorlása. Erősíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit. Eredményessége mindenki számára érzékelhető. Feltételei:  napostábla, jelek, jelvények, kötények biztosítása,  a sorra kerülés szabályainak kialakítása csoportonként. Szabályai:  a munka feladatait el kell végezni, szükség esetén a gyerekek segítsenek egymásnak, kérjenek segítséget a felnőttektől, osszák el a feladatokat egymás között, stb. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

92


Tartalma: 4-5 éves korban:  az asztalterítő felterítése, segítés az ételek kiosztásában,  a mosogatásra nem kerülő eszközök helyretétele. 5-7 éves korban:  az asztalterítő felterítése, az egyéni elképzeléseknek megfelelő terítés,  étkezés után asztalleszedés, sepregetés, feltörlés,  önállóan töltenek a kancsóból. C/ Alkalmi megbízatások: a csoport életében előre nem meghatározhatóak. Kezdetben közös tevékenység felnőttel, társakkal, később önálló tevékenység. Nap, mint nap váratlanul jelentkező gondok megoldásában van szerepe. Egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatokat bízunk rájuk. Szabályai:  illik a felnőtteknek a tevékenységekben segíteni,  illik az üzeneteket az udvariassági szabályok betartásával átadni, segítséget kérni,  illik szeretteinknek jeles alkalmakkor ajándékot készíteni, azt megfelelő módon átadni. Tartalma: 3-4-5 éves korban:  az óvónővel közösen vegyenek részt a játékok eltevésében, azok rendezettségének megőrzésében  segítsenek a csoportszoba díszítésében, átrendezésében  üzeneteket továbbítanak az óvodán belül. 5-6-7 éves korban:  folyamatosan részt vesznek az öltöző, a mosdó, a csoportszoba rendjének , ságának megőrzésében,  önállóan képesek a csoportszoba díszítésére,  segítenek a játékeszközök tisztántartásában,  szívesen vállalnak feladatokat, azokat el is végzik,  az ünnepekre ajándékokat készítenek. D/ Környezet-, növény-, állatgondozás Fontosnak tartjuk a felnőttek viselkedését, mintaadását.. Feltételei:  megfelelő méretű és számú eszköz,  a munkafogások, technikák megtanítása.


93

tiszta-


Szabályai   

illik vigyázni, óvni a természetet, megbecsülni annak kincseit, illik környezetünket rendben tartani illik kirándulások alkalmával az erdőben csendesen viselkedni, a madaraknak nyáron vizet, télen eleséget adni.

Tartalma: 3-4-5 éves korban: megfigyelik, segítik az élősarokban elhelyezett növények gondozását, ősszel segítenek a levelek összegereblyézésében, télen segítenek a madáretetésben, tavasszal segítenek a csíráztatásban, magok elvetésében, palántázásban, öntözésben

    .     

5-6-7 éves korban: segítenek az akvárium, terrárium takarításában (a szükségnek megfelelően etetik a halakat, a békát, locsolják a növényeket), ősszel önállóan összegereblyézik a leveleket, a komposztálóba szállítják, télen segítenek a hó összesöprésében, madárcsemegéket készítenek, tavasszal minden gyerek jellel ellátott cserépben palántát nevel, önállóan ültetnek, segítenek az ágyások kialakításában, virágok ültetésében.

A magvetéstől a termések összegyűjtéséig az óvónő a gyermekekkel együtt tervezi és végzi a növények gondozását. A tevékenységek életkoronkénti meghatározása nem szigorú szabály, hagyjuk, hogy a gyermekek saját képességeik szerint koruktól függetlenül akkor végezzék el a tevékenységeket, amikor képesek rá vagy kedvük van hozzá. BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE  A munka jellegű tevékenységek közben sok lehetőséget biztosítunk a gyermekeinknek az önkifejezésre.  Arra ösztönözzük a gyermekeinket, hogy beszélgessenek egymással munka közben, tanuljanak meg segítséget kérni.  A munkaeszközök megnevezésével, a munkafogások megtanításával bővítjük a gyermekek szókincsét, nyelvi kifejezőképességét.


94


KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK    

Testséma fejlesztése. Testfogalom alakítása. Térérzékelés fejlesztése. Feladattudat, feladattartás fejlesztése, kitartó munkára nevelés. Verbális fejlesztés o (munkaeszközök megnevezése, tárgyak – testrészek – névmások cselekvések megnevezése).

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN         

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Segítenek önmagukon, észreveszik, ha valamit meg kell csinálni. Tevékenységváltás folyamán tárgyi környezetüket igényeiknek megfelelően alakítják. Megtanulják a legszükségesebb tárgyak, eszközök célszerű használatát, tapasztalatokat szereznek a munkatervezésről, munkamegosztásról. Önállóan, helyesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Szívesen közreműködnek a növény- és állatgondozásban. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Ajándékot készítenek szüleiknek egymásnak, az óvodát segítő felnőtteknek.


95


5.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

„Ha valamire meg akarlak tanítani, azzal segítek a legjobban, ha olyan tapasztokkal veszlek körül, amelyekből felépülhet alakuló tudásod vagy képességed.” Peter Kline

Nevelésfilozófiánk: A tanulás áthatja a gyermek valamennyi tevékenységét, hiszen mindazt tudni szeretné, amit a környezetében lát, hall, tapasztal. Leginkább a játékban mérhetjük le, hogy a szerepek, cselekvések, mozgások, viselkedések milyen módon alakítják személyiségét, amely elsősorban a tanulás eredménye. A játék és a tanulás óvodáskorban összekapcsolódik. Valljuk, hogy a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere, komplex formában jelenik meg benne a motoros – szociális – verbális tanulás, a szociális és az intellektuális tanulási kségek fejlődésének elsődleges terepe. Óvodáskorban a tanulás még nem szándékos, minden érdekli a gyermeket, ami körülötte él, mozog, megfogható. Érdekli, hogyan lehet kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel, kivel hogyan lehet együttműködni, kivel hogyan illik viselkedni. Mindebben sokat segítenek a környezetből vett tapasztalások. Gyermekeink tanulási folyamata cselekvő aktivitásokban alakul, sok érzékszerven keresztül ható tapasztalást igényel. Ettől várható emlékezetük, gondolkodásuk fejlődése, figyelmük egyre tartósabbá válik, aminek révén többen eljutnak a szándékos tanuláshoz. A kisgyermek tanulása a saját maga által meghatározott játékon keresztül történő megismerés eredményeként, saját, közvetlen, aktív részvétele útján valósul meg. A gyermekek a tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Célunk:  Az attitűdök, kompetenciák erősítése, képességeiknek olyan szinten történő fejlesztése, amely a teljes személyisége alakulásában megfelelő alap lehet.


96


Óvodapedagógusi feladataink a tanulási tevékenység terén:  Tanulást támogató környezetet teremtünk, építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.  A gyermek érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva biztosítjuk a folyamatos tanulást az egész óvodai nap folyamán, amelynek színtere a természetes környezet.  Változatos és élményszerző párhuzamos tevékenységek felkínálásával, a gyermekekkel közösen fedezzük fel a világot, biztosítjuk az utánzásos, mintakövetéses tanulási lehetőségeket.  Biztosítjuk a gyermekek számára a tapasztalatszerzési lehetőségeket a játékban.  A gyermekek számára érthető, követhető szokások gyakorlásával a kulturált viselkedés tanulását célozzuk.  Segítjük a gyermekeket a cselekvő aktivitásuk révén jelentkező problémáik megértésében és megoldásában – ezek a lehetőségek a gondolkodás fejlődését eredményezhetik.  A komplexitás elvének érvényesítésére törekszünk a tanulási folyamatban.  Kiemelten fontosnak tartjuk a cselekvéses tanulást és az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztését.  Minden gyermeki kérdésre válaszolunk. Arra törekszünk, hogy a gyermekek is tudjanak válaszolni kérdéseinkre.  Egyéni képességekhez mért fejlesztő játékainkkal segítjük a játékos tanulást, a szükséges differenciált fejlesztés megvalósítását. A fejlesztés soha nem direkt módon történik  A szülőkkel való együttnevelés során felhívjuk figyelmüket, hogy ők is a játékot tekintsék az elsődleges tanulási lehetőségnek, az ismeretszerzésre. Sokféle együttesen átélt élményt biztosítsanak, a gyermeki kérdésekre adjanak választ, olyan feltételeket is teremtsenek, amelyek alkalmasak a gyermeki önmegvalósításra  Lehetőséget kínálunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét, teljesítménykényszer nélkül gyakorolhatják az egyes tevékenységeket.  A szülőkkel folyamatosan együttműködve segítjük a gyermekek képességeinek fejlődését.  Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink esetében hangsúlyozzuk a preventív szűrésre épülő korrekciós fejlesztést, felzárkóztatást, a hátrányok kompenzálását.  Nagy figyelmet szentelünk az eltérő fejlődésű gyermekek –tehetséges, sajátos nevelési igényű gyermekek- tanulási képességeinek fejlesztésére.  A tanulás irányítása során, személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek teljes személyiségének fejlődését.  Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink esetében hangsúlyozzuk a preventív szúrésre épülő korrekciós fejlesztést, felzárkóztatást, a hátrányok kompenzálását  Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink tanulási képességeinek fejlesztésére


97


Képességfejlesztési lehetőségek a tanulásban Fejlődnek  értelmi képességeik: emlékezetük, figyelmük, logikus gondolkodásuk, analízisük – szintézis, fogalomalkotásuk, ok – okozati összefüggések felfedezésének képessége, érzékelésük, feladattartásuk, feladattudatuk,  mozgásuk, finommototikájuk,  verbális képességeik, beszédkultúrájuk,  ítélőképességük,  percepciójuk,  közösségi érzésük, emocionalitásuk,  akarati tulajdonságaik, önfegyelmük, kitartásuk,  a gyermekek szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok, élmények szervezésében,  hozzászoknak a reális értékelési módhoz,  önállóságuk, kitartásuk, feladat- és, szabálytudatuk,  kommunikációs képességeik. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén  Folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges képességei. Különösen jelentős a változás a térpercepció fejlődésében, a téri tájékozódásban, a testséma kialakulásában.  Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. Az önkéntelen emlékezeti bevésés, felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés – kezdetben a fejlesztő játékok révén, később a tanulás más területein is.  Fejlődik feladattudatuk a feladatok megértésében, a feladattartásban, az önállóságban és kitartásban. Egyre több szabályt értenek és képesek ezekhez alkalmazkodni. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait.  A gyermekek egyéni képességeiknek megfelelően tudnak következtetni, ítéleteket alkotni, összefüggéseket felfedezni.  Bizonyos feladatokat önállóan el tudnak végezni.  A foglalkozásokon kialakult forma szerint tudnak viselkedni, helyes testtartással ülni, jelentkezni, türelmesen végighallgatni egymást.  Tudják kölcsönös megértéssel, segítőkészséggel értékelni egymás megoldását.  Érdeklődéssel, aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban.


98


6.

A KIEMELT FIGYELEMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN

A kiemelt figyelmet igénylő, a „másság” fogalmi kategóriájába beletartozók:         

az életkori sajátosságokból adódó másság, a testi és pszichés jellemzők mássága, a szükségletek, igények mássága, a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság, a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság, a tehetség mássága, a zavar a fejlődésben, a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is, A sajátos nevelési igényű gyermek mássága, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

6.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat, képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a kiemelt figyelmet igénylő és az egészséges gyermekek között. A személyes bánásmód és a differenciálás módszerének alkalmazásával biztosítjuk minden gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során. Célja:  Az egészséges és kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése,  közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása,  az egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára.  a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás,


99


 a társas viselkedés szabályainak elsajátítása az egyenletes ütemben fejlődő gyermekek közvetítésével,  képességeinek, személyiségének optimális kibontakoztatása.  az ember, mint érték megtapasztalása,  empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása A gyermekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a teljesítménybeli heterogenitás alapján biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymás közti kooperációt, kölcsönös segítségnyújtást, a viselkedés és együttélés szabályainak elsajátítását. Csak a megélt tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési szokások, amelyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, elfogadást.  egyedi probléma esetén segíteni tudunk,  a hátrányos helyzetben lévő családokkal jól működünk együtt,  differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait (humánum, megértés, támaszadás, szeretet),  a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével szükség esetén a gyermeke 6.2. ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉBEN      

Az óvodapedagógus attitűdje legyen: empatikus, elfogadó, támogató, személyre szóló pedagógiai hatásokat érvényesítő, értékeket, erősségeket hangsúlyozó és elfogadtató, helyzetfelismerő képesség, tudatos (indirekt) jelenlét a tevékenységek szervezése egyéni, illetve kisebb csoportos formában történjen, így lehetővé válik az egyes gyermekek fejlődésének viszonylag szoros követése, segítése, egyénre szabott fejlesztése.

6.2.1. BEFOGADÓ NEVELÉS  Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelően segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához. Különbözőségük miatt hasonlóan társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztést tekintjük feladatunknak.  Óvónői attitűdök a befogadó nevelés képességéhez: szociális érzékenység, empátia, másság elfogadása, a különbségek kezelésének képessége.  Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár kialakítása a sokféleség kezeléséhez.  Támogató környezet az óvodán belül és kívül. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

100


 A fejlesztőpedagógusunk részképesség- fejlesztésre szoruló, ép érzékszervekkel rendelkező gyermekekkel foglalkozik. A különböző teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek prevencióját, szűrését és korrekcióját végzi.  Felfogásunk szerint, minden kisgyerek fejleszthető.  Nevelésünkben alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme.  Feladatunk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a nevelésük, a fejlesztésük ne terhelje túl őket.  Feladatunk a feltétel nélküli szeretet, az ilyen szeretet nem nézi a gyermek külsejét, előnyös és hátrányos tulajdonságait, fogyatékosságait, független a vele szemben támasztott követelményektől, és független viselkedésétől is. A feltétel nélküli szeretet segít megérteni a gyermeket, megérteni viselkedését, indítékait, s mindez a szilárd kapcsolat alapja.  A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai  Tanulási problémákkal, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok).  Tanulási zavarral küzdők (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba).  Magatartászavarok miatt problémás gyermekek, visszahúzódó (regresszív) és depreszszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.)  Ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) 6.2.2. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK    

Munkánk eredményes, ha a prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását, biztonságba, megnyugtató környezetbe helyezhetjük, a rászoruló családok bizalommal fordulnak a tagóvodához problémáik megoldásához való segítségadásért.

A gyermekek joga, hogy személyiség jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. A kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a segítségre vonatkozó jog is.


101


A szociálisan vagy más okból hátrányos helyzetű családok és gyermekeik pedagógiai módszerekkel való segítésének lehetőségei tagóvodáinkban:      

mozgásfejlesztés személyes bánásmód. differenciált fejlesztés csoportjában. nyelvi illetve logopédiai fejlesztés, részképesség hiány korrigálása. pszichológus személyes segítése a szülők számára is zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük.

6.2.3. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, másságot. Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. 6.2.4. TEHETSÉGGONDOZÁS    

Szemléletünk szerint minden gyermek tehetséges valamiben. A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés lehetőségét támogatjuk. Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételeit biztosítjuk.  A tehetséges gyermekek felismerését, differenciált, egyéni fejlesztését a tevékenységek szervezésével a gyermekek saját aktivitására támaszkodva segítjük.  Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyüléshez a feltételeket biztosítjuk. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy szocializációjukat segítsük, hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a tehetség kibontakozását.


102


6.2.5. NEMZETISÉGI FELADATOK A nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez. Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok csökkentése érdekében. Multikulturális nevelés  Más országból itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük.  Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális hátterű szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat.  Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, ugyanakkor a gyermekekkel való közös játéka és az óvoda más tevékenységformái közben elsajátítják a magyar nyelvet. A felnőttek beszédmintája és a differenciálás, az egyéni képességek fejlesztése ezen a területen is hangsúlyos.  Az együttes tevékenységek során arra törekszünk, hogy oldott, feszültségmentes környezetben növeljük a gyermekek beszédbátorságát, nyelvi és nonverbális kifejezőképességüket.  Hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL, SZAKMAI SZERVEZETEKKEL A befogadás és beilleszkedés tekintetében kitüntetett szerepet kap a szülői házzal való pozitív kapcsolattartás, együttműködés. Elsősorban a család igényeinek és szükségleteinek megismerésére törekszünk, ugyanakkor segítséget kell nyújtanunk abban, hogy ők is megismerjék és értsék nevelési törekvéseinket. Az óvoda a családdal való együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. Munkánk során mindannyian ügyelünk arra, hogy a rászoruló gyermekek és szüleik ne érezzék ezt a segítségnyújtást diszkriminációnak. A nyitott óvoda intézménye minden család felé bizalmat áraszt.


103


Nyitott óvoda működtetése konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével mélyíti a kapcsolatot. Az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelit a család felé elfogadja helyzetüket, és támogatja őket problémáik megoldásában. Együttműködésünk – a gyermek szükségleteinek megfelelően – természetes módon kiterjed a családsegítő, családgondozó, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a szakmai szervezetekre, szakemberekre (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor, pszichológus, gyermekorvos, védőnő). Az együttműködés formái: családlátogatás közösen más szakemberekkel, családdal közös beszoktatás, szülői értekezletek, szülői klubok, szülőkkel közös kirándulások, szülőkkel közös rendezvények (pl.: közös mozgásos tevékenységek), előadások, fogadóórák, egyéni beszélgetések, kerekasztal beszélgetések a szülőkkel és más szakemberekkel, nyíltnapok, hospitálások, szűrő vizsgálatok, életmód tanácsok, egészséges életmód programok, játszó- és munka délutánok stb. 6.2.6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE Általános elvek:  Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.  A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.  A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.  A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.  Az integrált óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint.  A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.  A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeniA habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

104


 Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai  A hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával,  Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.  Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.  Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje,  korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak fejlődés menete  A gyermek – életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, – képességei, kialakult készségei, – kognitív funkciói, meglévő ismeretei, – családi háttere. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára (saját állományú gyógypedagógus, utazó tanári hálózat által)  a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;az egyéni szükségletekhez igazodó környezet,  az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata,  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;  rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

105


 az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Az integrált óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben résztvevő Egyesített Óvoda:  pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,  külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez,  a befogadó óvoda vezetője támogatja az óvodapedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:  Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása.  A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Az együttnevelés feltételei Az együttnevelés a gyermekek együttműködésére épül. A nevelés team – munkában valósul meg. Ennek tagjai: szűkebb team esetén a szülők, óvodapedagógusok, gyógypedagógus/ok/, fejlesztőpedagógus/ok/, dajkák; tágabb team esetében kiegészül külső segítő szakemberekkel, akik vizsgálják, fejlesztik a gyermeket. Fontos a tagok közötti kapcsolattartás, folyamatos együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek eredményes nevelése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, a szakemberek segítik a családi nevelést.


106


A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését  Az Alapító Okirat deklarálja és  a mindenkori vonatkozó törvények szabályozzák. Személyi feltételek Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. Az ellátás személyi feltétele: szakirányú végzettségű gyógypedagógus Diagnózis alapján lehet:       

enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott, középsúlyos értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott, mozgásában akadályozott, testi fogyatékos, mozgáskorlátozott, érzékszervi fogyatékos látássérült (aliglátó, gyengénlátó), érzékszervei fogyatékos hallássérült (nagyothalló, coclea implantált), beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd.

Az egyes tagóvodákba felvehető, sajátos nevelési igényű gyermekek sérülési típusonkénti megoszlása az Alapító Okiratban kerül megfogalmazásra. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának feltétele minden esetben: Felvételének feltételei:  Szakértői vélemény, amely javasolja számára az együttnevelést, és leírja, hogy kerületi önkormányzati intézményben integráltan nevelhető. (Ennek kiállítója a vezető sérülés szerint illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság).  Képes legyen társaival kooperálni, együttműködni.  Követelmény, hogy a többi gyermek fejlődésére ne gyakoroljon negatív hatást, ne veszélyeztesse testi épségüket, lehetővé tegye számukra a harmonikus személyiségfejlődést.  A beszoktatási idő alatt, amelynek kezdő és záró időpontjáról, a tapasztalatokról az intézmény feljegyzést vezet, a szülővel egyeztetett formában (1hónap) bebizonyosodjon, hogy ez a nevelési helyzet legalkalmasabb számára, különleges gondozási igénye így valósítható meg legeredményesebben. Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

107


 Amennyiben óvodánk feltételrendszere nem biztosítja a gyermek eredményes fejlődését, a Szakértői Bizottság segítségével keressük a megfelelő intézményi elhelyezést számára. A sajátos nevelési igényű gyermek szülei segítik a gyermek beilleszkedését, a sikeres integrációt, az esetlegesen felmerülő problémák megoldását. Nem tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését megvalósíthatónak a következő esetekben:  A pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek esetében, mivel a számukra szükséges speciális ellátást, speciális környezetet és feltételrendszert nem tudjuk biztosítani.  Súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén, amely veszélyezteti a többi gyermek testi épségét, nem biztosítja harmonikus személyiségfejlődését.  Ha a sajátos nevelési igényű gyermek külön felügyeletet, egy felnőtt állandó, csak rá irányuló figyelmét igényli, mivel a jelenlegi személyi feltételekkel ezt nem tudjuk biztosítani.  Ha nem tud minimális szinten együttműködni, kooperálni társaival. Óvodapedagógusok A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógusok  A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai integrációját szakirányú végza pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,  javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,  együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

108


   

segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.

Tárgyi feltételek  Speciális eszközök, módszerek, terápiás módszerek alkalmazása.  Fejlesztő szobá/k/, ahol a multiszenzoriális fejlesztés megvalósítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nevelőmunkánkban a gyermekek aktuális tevékenységeiből indulunk ki, amelyek azonosak az ép, egészséges gyermekek tevékenységi területeivel. A különleges bánásmód a csoportban differenciált fejlesztésben valósul meg. Valamennyi gyermek esetében elsődleges tevékenység a játék, mint életkori sajátosság és a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze. A csoportos fejlesztésen, nevelésen kívül a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztésben is részesülnek. Ezt a komplex gyógypedagógiai, multiszenzoriális fejlesztést a gyógypedagógus/ok/ végzi/k/. Az együttnevelés, fejlesztés éves tervét a gyógypedagógus közösen dolgozza ki az óvodapedagógusokkal, amelyet a Szakértői véleményben leírtakra és saját megfigyeléseinkre, vizsgálatainkra alapozunk. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének ütemezéséről a gyógypedagógus és az óvodapedagógus is külön fejlesztési tervet készít, a szakértői bizottság véleménye, a tanév eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján. Az együttnevelés feladatai A gyermekek beszoktatása, visszaszoktatása team – munkában valósul meg. A gyógypedagógusok segítik az óvodapedagógusok munkáját, aktívan részt vesznek a szemléletformálásban, a másság elfogadásának segítésében. A nevelési év eleji vizsgálatok során a gyógypedagógusok feltérképezik a gyermekek képességeit. Ez komplex logopédiai- gyógypedagógiai vizsgálat, magában foglalja a beszédértés, beszédészlelés, szókincs, grammatika, artikuláció, kifejezőkészség, nagy- és finommotorika vizsgálatát.


109


Az éves fejlesztési tervet az óvodapedagógus és a gyógypedagógus közösen készíti el, a szakértői bizottság véleménye, a nevelési év eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján. Fő területei: a pedagógiai programunkban megfogalmazott területek.  Az egészséges életmód alakítása  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés  Játék  Verselés, mesélés,  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka  Mozgás  Külső világ tevékeny megismerése.  Munka jellegű tevékenység A csoporton belül kiemelt területek: mozgás – ritmus – kommunikáció / beszéd / anyanyelvi nevelés. Az óvodapedagógusok differenciált fejlesztése igazodik az életkori sajátosságokhoz és a gyermek fejlettségi szintjéhez, ezt a Fejlődési naplóban dokumentáljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli együttműködés kialakítására. A gyógypedagógus bekapcsolódásának módjai:  az óvodapedagógus kezdeményezéseibe bevonja, segíti a SNI gyermeket,  csoporton belül, egyénileg foglalkozik a SNI gyermekkel,  csoporton belül, mikro csoportos formában foglalkozik a SNI gyermekkel, amelybe az o egészséges gyermekeket is bevonja. Az egyéni / mikro csoportos gyógypedagógiai - logopédiai fejlesztést a szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. Ez mindig komplex fejlesztés /mozgás, beszédértés, -észlelés, szókincs, grammatika, kifejezőkészség, artikuláció, diszlexia prevenció stb. / A terápia felépítése, súlypontjai igazodnak a gyermek sérüléséhez, annak súlyosságához, fejlettségi szintjéhez, személyiségéhez. Dokumentálása az Egyéni fejlődési lapon történik. A gyermekek fejlődését félévkor, év végén értékeljük, s megbeszéljük a szülőkkel. A nevelési év végén meghatározzuk a következő év kiemelt feladatait is. Tanköteles korba lépő gyermekeinknek egyénileg, a szülővel közösen keressük meg a megfelelő általános iskolát.


110


6.2.7. A SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek esetében:  Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés megteremtése.  Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, a különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást. A látássérült gyermek esetében:  Segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását, gyakorlását.  Különösen fontos a környezet vizuális megismertetése, a látásnevelés, a nagy- és finommozgások fejlesztése, a téri tájékozódás a látás felhasználásával.  A hallási figyelem megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, a tapintás útján szerzett információk kiegészítik az ismereteket. A hallássérült gyermek esetében:  Az anyanyelvi – kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik.  Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása/fejlesztése, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése.  Emellett minden, a szocializációt segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermeket. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek esetében:  A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok, minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél.  Az utánzásos tanulás jó lehetőséget biztosít a motoros, kognitív képességek és a viselkedés fejlődésére. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek esetében:  A kis lépések elvét alkalmazva, a cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés valósul meg.  Ennek során kellő időt, alkalmat kell biztosítani az alapmozgások, a manipuláció, a kooperáció, a beszéd fejlesztésére, az önkiszolgálási szokások kialakítására.


111


Beszédfogyatékos gyermek esetében:  Az intenzív fejlesztőmunka során fontos a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása.  A játékos módszerek alkalmazása során az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi, érzelmi fejlesztés, a mozgás- és észlelési funkciók, a vizuomotoros készség javítása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek esetében:  Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.  Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása.  További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.


112


6.2.6. GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelmi törvény értelmében a közoktatási intézmények, különösen a nevelésioktatási intézmények, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el. Mindez összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely gyermek, valamely oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A gyermekvédelem összetett tevékenység. Szemléleti alapja a személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Csak az a gyermekvédelem lehet hatékony, amelyik a helyi körülmények és az ezekből kialakuló helyi problémák ismeretére építi stratégiáját, intézményrendszerét és módszereit. A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesül Az óvodai gyermekvédelem célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Együttműködés a különböző szakemberekkel, a gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése okán. Az óvodavezető feladatai: Az óvodavezető egyszemélyi felelőse a tagóvodákban folyó gyermekvédelmi munka megszervezésének, ellátásának és koordinálásának. Minden óvodapedagógus egyben saját csoportja elsőszámú gyermekvédelmi felelőse, ezért közös feladatunk:  a mindenkori érvényben lévő gyermekvédelmi törvény ismerete,  saját gyermekcsoportban a veszélyeztetettség felismerése, az okok feltárása, nyilvántartásba vétel,  a veszélyeztető okok változásának figyelemmel kísérése,  az óvodapedagógus segítő közreműködése (segélyezésre javaslat, az ehhez szükséges környezettanulmányok elkészítése, térítéscsökkentésre javaslattétel, szociális ügyek intézésének segítése),  családgondozás, a családokban bekövetkező minden változás azonnali lereagálása, szükséges segítségnyújtás, illetve megoldások közös keresése szülői igény szerint,  a tagóvoda-vezető és a gyermekvédelmi felelős tájékoztatása a gyermekeket veszélyeztető körülményekről,


113


 feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják,  sajátos eszközeinkkel, a nyugalom, a bizalom, a szeretet légkörével ellensúlyozni a gyermekek kiszolgáltatottságát, az egyes gyermekek bárminemű hátrányait,  az óvónőnek jelzési kötelezettsége van, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek emberi méltósága sérül, mert bántalmazzák, (fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal), vagy elhanyagolják. Jelzési kötelezettség: óvodapedagógus > gyermekvédelmi felelős > tagóvoda-vezető > intézményvezető > felsőbb szervek Tagóvoda-vezető feladatai:  Óvodai szinten összefogja a gyermekvédelmi munkát.  Dönt és határozatot hoz az étkezési kedvezményekről az érvényes önkormányzati rendeletnek megfelelően.  A kapott jelzéseket, információkat ellenőrzi.  Gyermekvédelmi ügyekben segíti a csoportban dolgozó óvodapedagógusokat és az óvodai gyermekvédelmi felelőst.  Kapcsolatot tart a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel.  Szükség esetén azonnal intézkedik.  A megtett intézkedésekről tájékoztatja az Egyesített Óvoda vezetőjét. Óvodapedagógusok feladatai:  Minden év elején felméri a csoportba járó gyermekek családi és szociális helyzetét.  Probléma esetén jelez a gyermekvédelmi felelősnek és a tagóvoda-vezetőnek.  Családlátogatást végez szükség szerint többször is.  A törvényes adatközlést biztosítja intézkedés esetén.  A veszélyeztetett vagy hátrányos gyermekkel differenciált bánásmódot alkalmaz.  Részt vesz az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, szükség esetén javasolja a soron kívüli szűrést.  Figyelemmel kíséri a gyermekek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén a jelzi a hiányzást.  A családokat év elején tájékoztatjuk az óvodai gyermekvédelmi felelős személyéről és a vele való kapcsolattartási lehetőségekről. Minden óvodapedagógust és alkalmazottat titoktartás kötelez a gyermekkel és családjával kapcsolatban a mindenkori törvényi szabályok szerint. Ez minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozik, amelyről hivatásának ellátása során szerez tudomást.


114


Gyermekvédelmi felelős feladatai:  A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást és statisztikát vezet.  Tagóvodai szinten nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.  Folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival.  A törvényi változásokat, rendelkezéseket nyomon követi → naprakészen informál.  Véleményével, javaslataival segíti az óvodavezető, tagóvoda-vezető munkáját.  Folyamatosan képzi magát, a kerületi Gyermekvédelmi Munkaközösségben részt vesz.  Kapcsolatot tart a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn:  Gyermekjóléti Központtal és Családsegítő szolgálattal veszélyeztetettség, anyagi támogatás szükségessége esetén,  Szakértői Bizottságokkal, a magatartási, viselkedési, átlagtól lényegesen eltérő fejlődésű gyermekek esetében.  Orvossal és védőnővel a gyermekek testi fejlődésének lényeges eltérése, bántalmazás nyomai esetén. Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükségleteinek kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Mindez azonban még nem veszélyezteti egészséges személyiségfejlődését, de az optimális fejlődési lehetőség akadályozott. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülő alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a gyermek esélyegyenlőtlensége. Amennyiben a hátrányok halmozódnak, és a család helyzete nem változik, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. Veszélyeztetett gyermekek azok, akik testi, lelki, erkölcsi és értelmi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, ami a személyiségfejlődésben torzulást idézhet elő. A gyermek egészséges személyiségfejlődése akadályozott. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  nevelési hiányosságok, elhanyagoló nevelés,  antiszociális környezet,  rossz lakásviszonyok,  egészségügyi okok,  rossz anyagi helyzet,  megromlott családi kapcsolat,  a családban a devianciák halmozott előfordulása.


115


Következmény lehet: a gyermek egészséges személyiségfejlődésének sérülése, deviáns magatartás formálása Az óvoda köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Központtal és Családsegítő Szolgálattal, illetve kötelessége hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más veszélyeztető ok fennállása, illetve a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelemben dolgozó személyek, szervek, intézmények és hatóságok kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A jelzőrendszer tagjai e kötelezettségüket írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – kell, hogy teljesítsék. A Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat a tett intézkedésről tájékoztatni köteles a jelzéstevőt.


116


7. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI Óvodánkban ünnepeink és az azokat erősítő hagyományok az évszakokhoz kapcsolódva jelennek meg Az aktív, önálló gyermekek nevelésének sajátos eszköze az ünneplés, mely alakítja a gyermekek közösségi érzését, a gyermekek közötti együttműködést. Az önként vállalt szerepléssel erősítjük a gyermekek önbizalmát, bátorságát. Az ünnepek kiemelkednek mindennapi életünkből, a szokások keretet adnak munkánknak. Közelebb hozzák a szűkebb-tágabb környezetet, annak eseményeit. A hagyományok ápolásával pozitív irányba alakítjuk a gyerekek természethez való viszonyát, esztétikai érzékének fejlődését, kultúránk megismerését. Kialakított hagyományainkkal, ünnepeinkkel óvodánk arculatának megteremtésére törekszünk A gyermekeken keresztül szeretnénk szorosabb kapcsolatot kiépíteni a családokkal, bevonva őket az ünnepi előkészületekbe, a lebonyolításba. Az ünnepek tartalmának, szervezeti formájának, tevékenységeinek megválasztásával igyekszünk egyensúlyt találni a nyitottabb ünneplés és az óvodai csoportok zártabb, bensőségesebb életéhez kapcsolódó forma kialakításában. Az ünnepek előkészületei, a várakozás ideje, a sok-sok tevékenység, az ötletek kidolgozásával teret nyújtunk a gyermekek egymás közötti, a gyermek-felnőtt, felnőtt-felnőtt és az óvoda-család közti együttműködés gyakorlására. Fokozatosan igyekszünk elérni, hogy a szülőkben az érzelmi azonosulás után az óvoda értékrendjével való azonosulás is megjelenjen. Közösségi életünk formálódását jelzi az együttes készülődés, az öröm érzése, hogy ünnepelünk. Az ünnep külsőségeit a megváltozott környezet jelzi. ÓVODÁNK ÜNNEPEINEK, HAGYOMÁNYAINAK TARTALMA MIKULÁS  Alkalomhoz kapcsolódó versek, dalok tanulása, teremdíszítés, meglepetés készítése a gyermekek részére az óvónők által.  Az óvodapedagógusok bábjátéka a gyermekeknek (minden csoportnak közösen).  A Mikulás látogatása a csoportokban.  Mikulásvárás az iskolában – iskolába készülő gyerekeink barkácsolással egybekötött délelőttje az iskolában. KARÁCSONY  A családi ünnep hangulati előkészítése (kiegészítők: asztal- és ajtódíszek készítése, meglepetés készítése a családnak, gyertyagyújtás hétfőnként).  Az óvodai felnőtt közösség betlehemes játéka, óvodapedagógusok karácsonyi daléneklése, gyermekek megajándékozása.  A csoportokban fenyőfák állítása szimbolikus jelleggel.


117


. FARSANG  Farsangi játékok játszása, farsangi jelmezek készítése, közös tánc, vigasság egészséges ennivalókkal, gyümölccsel.  A terem közös díszítése a gyermekekkel, álarcok, fejdíszek, szemüvegek készítése. HÚSVÉT   

Csoportonkénti hangulati előkészítés az ünnepre: teremdíszítés, tojásfestés, kiegészítők, asztaldíszek készítése otthonra és az óvodába. Az óvodapedagógusokkal meglepetés készítése a gyermekeknek: közös felfedezése az udvaron a fűben. Óvodapedagógusok bábjátéka a gyermekeknek.

ANYÁK NAPJA  Csoportonként dallal, verssel, ajándékkal, a gyerekekkel közösen sütött süteménynyel köszöntjük egyénileg az édesanyákat,  Hangulati előkészítés: az óvoda belső tereinek díszítése virággal, verssel, képekkel stb. MÁRCIUS 15.  A gyermekek életkorának megfelelő érzelmi átélésű cselekvéseken keresztül (zászlófestés, kokárda készítése különböző technikákkal, csákó – lovacska – kard hajtogatása papírból, huszárformák színezése, menetelések).  Teremdíszítés az alakalomnak megfelelően a gyermekekkel közösen.  Nagyobbakkal a Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum a Kastélyparkban lévő emlékmű megtekintése. SZÜLETÉS- ÉS NÉVNAPOK (csoportban)  Meglepetést készítünk az ünnepeltnek, verssel, énekkel köszöntjük.  A szülők által hozott gyümölccsel ünnepelünk. JELES NAPJAINK ÁLLATOK VILÁGNAPJA (október

    

4.) Állatok témakörben: beszélgetetünk az állatokról, dalokat, verseket, meséket mondunk, rajzokat készítünk. Házi kiállítást rendezünk gyerekmunkákból. Ellátogatunk az állatkertbe, a Természettudományi Múzeumban. Játékos vetélkedőt szervezünk az állatokkal kapcsolatos ismeretekből.

A FÖLD NAPJA (április 22.)  Közösen szépítjük óvodánkat, végezzük a kerti munkákat.  A nagyobbaknak aszfaltrajz-versenyt, játékos vetélkedőt szervezünk.  Jelképet készítünk, színezünk.


118


A VÍZ VILÁGNAPJA (március 22.)  Csoportonként beszélgetünk a víz tisztaságáról.  Duna-parti látogatáson tapasztalatokat szerzünk a vízpart élővilágáról.  Info buszt kérünk a Fővárosi Vízművektől. A MADARAK, FÁK NAPJA (május 10.)  Képeket gyűjtünk, tablót készítünk az adott témakörben.  Verseket, dalokat tanulunk, madarakat hajtogatunk, színezünk.  Videofilmet nézünk védett madarainkról. AZ ÓVODA EGYÉB KÖZÖS RENDEZVÉNYEI ISMERKEDÉSI NAP (augusztus végén)  Az újonnan jövő gyermekeknek és szüleiknek szervezzük.  A teremben és az udvaron a régi óvodásokkal közösen játszunk, dünk.  A gyermekeknek ajándékot készítünk a régi óvodásokkal.

ismerke-

ISKOLALÁTOGATÁS (május eleje)  Nagycsoportosainkkal ellátogatunk a Herman Ottó Általános Iskolába.  Ismerkedünk az iskola légkörével. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KÖZÖS RENDEZVÉNYEI ISMERKEDÉSI SPORTNAP (október eleje)  Az óvoda gyermekei, dolgozói és a szülők közös, vidám sportvetélkedője tábortűzzel. BALLAGÁS NAPJA  Az iskolába készülő gyermekek búcsúztatása. CSICSERGŐ NAP: ÉVBÚCSÚZTATÓ  Gyermekek vidám játéka.  Bábműsor illetve zenés műsor gyermekeknek, szülőknek. AZ ÓVODA KIRÁNDULÁSAI, AZOK TARTALMA Közvetlen környezetünkben: csoportonként folyamatosan a környező utcák, parkok megfigyelése, Duna-part, Kiserdő, piac, Kamaraerdő, könyvtárlátogatás, a Művelődési Ház kiállításai, kerületünk nevezetes helyei (Törley Mauzóleum, Pincelakás múzeum, Szoborpark, Kálvária, Városháza stb.). Tágabb környezetünkben: Állatkertbe, budakeszi Vadasparkba, Városligetbe, Ferihegyi repülőtérre, múzeumokba, Margitszigetre, stb.


119


AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

8.1.

 A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyi - igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük, a tagóvoda vezetés, a szülői közösség elnökével, védőnővel és a gyermekvédelmi felelőssel való egyeztetés alapján.  Három illetve két és fél éves kortól az óvodai férőhelyek függvényében.  Kommunikációs készség kialakulása. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

8.2.

 A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat - hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik.

8.3.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE                    

Testi érettség megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot, súly, magasság, mozgásszervek, idegrendszer, érzékszervek épsége, a beszéd érthetősége, megfelelő egészségi állapot, teherbíró képesség, az izmok kellő fejlettsége, finommotorikája megfelelő fejlettségű, mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani tudja. Szociális érettség összetevői: szociális érzékenység: annak igénye, hogy másokkal kapcsolatba lépjen, a kapcsolat megteremtésének képessége. Együttműködési képesség, gyermek gyermekkel, gyermek - felnőttel. a közösség igénye és az abba való beilleszkedés készsége, szabálytudat kialakulása, a felnőtt irányításának elfogadása, a közösségért végzett munka igényének kialakulása, testséma kialakulása, érzelmi kiegyensúlyozottság teljesítményen keresztül történő önérvényesítés, önállóság, vizuális és akusztikus differenciálásra képesség, feladattudat, feladattartás, önálló helyzet és feladat megoldásra való képesség, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és az átvitele fejlett, Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

120


 fejlett a szándékos, folyamatos figyelem, szándékos megőrzés, szándékos felidézése  érzékelés, észlelés differenciált,  téri észlelése és tájékozódása megfelelő. Értelmi fejlettség:     

elemi, fogalmi gondolkodás kialakulása, anyanyelvi fejlettsége megfelelő, beszédfegyelme kialakult, időrendiség felismerésére képes ok - okozati összefüggések megértése.

A gyermekek iskolai felvételéről az óvodai szakvélemény, esetenként a Nevelési Tanácsadó, szakértői bizottságok javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.


121


9. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Célunk: Helyi programunk megvalósításához a tárgyi, környezeti feltételek megfelelőségének elérése. Feladatunk  Korszerű, az európai normáknak megfelelő minőségű eszközök beszerzése,  a játék és egyéb fejlesztő eszközök kiválasztásánál a tudatos, életkornak megfelelő képességfejlesztés érvényesítése,  az inkluzív neveléshez szükséges kötelező eszközök beszerzése a sérülés típusának megfelelően,  az elhasználódott eszközök, berendezési tárgyak folyamatos cseréje, baleset és munkavédelmi szempontból évenkénti felülvizsgálata. A programunk megvalósításához szükséges tárgyi erőforrások biztosításában, beszerzésében a következő alapelveket érvényesítjük:  az eszközök feleljenek meg a minőségügyi szabványnak,  a gyermekbútorok alkalmazkodjanak a gyermekek testméretéhez,  a játékeszközök beszerzésénél elsődleges szempont a minőség, a balesetmentes környezeti tényezők biztosítása. Az Egyesített Óvoda intézményei rendelkeznek a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2.sz (1) mellékletében meghatározott minimális eszköz és felszerelésjegyzékben előírtakkal. Ez alól kivételt képez az integrációs nevelés tárgyi szükségleteinek folyamatos fejlesztése a sérülésnek megfelelően. Az eszközök karbantartása, folyamatos elhasználódás következtében pótlása állandó feladatunk. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA, SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA

A Pedagógiai Program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője, tagóvoda-vezetője gondoskodik arról, hogy a Pedagógiai Program papír alapú példányai közül - egy példány a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön - egy példány az óvodapedagógusok részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítják a Pedagógiai Programba való betekintést - elektronikus úton az intézményi honlapon is elérhető


122


Budapest, 2015. február 25. P.H.

………………………………………. XXII. Kerületi Egyesített Óvoda…. Tagóvoda,tagóvoda-vezető

Záradék A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda……Tagóvoda Pedagógiai Program (módszertani ajá nlás) érvényessége: Érvénybe lép: 2015. március 1-jétől, érvényben marad: visszavonásig. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda ……Tagóvoda Pedagógiai Programját(módszertani ajánlását) az Egyesített Óvoda… Tagóvoda szülői közössége véleményezte, a dokume ntumban megfogalmazottakkal egyetértett, és azt elfogadásra javasolta. A tagóvoda szülői közössége nyilatkozata csatolva. Budapest, 2015. február 26. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda ……Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) az Egyesített Óvoda…. Tagóvoda pedagógiai munkaközössége véleményezte, a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértett, és azt elfogadásra javas olta. A tagóvoda pedagógiai munkaközösségének nyilatkozata csatolva. Budapest, 2015. február 27. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda ……Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) a tagóvoda nevelőtestülete véleményezte, egyetértett vele és elf ogadta. A tagóvoda nevelőtestületi közösségének jegyzőkönyve csatolva. Budapest, 2015. február 27. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda ……Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) a tagóvoda vezetője 2015. március 1. napján jóváhagyta. Budapest, 2015. március 1. P.H.

………………………………………. XXII. Kerületi Egyesített Óvoda…. Tagóvoda,tagóvoda-vezető


123


PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZABÁLYOZÓI

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 2. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4. Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 17/2013.(III.1.) EMMI- rendelet 5. 32/2012. (X. 8.) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 6. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 7. 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet. 9. Gyermeki Jogok Egyezménye 1991. évi LXIV. Törvény 10. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 11. A XXII. kerületi Önkormányzat Intézkedési Terve 12. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Alapító okirat 13. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda SZMSZ


124


IRODALOMJEGYZÉK

1.

ALAPPROGRAM

2. XXII.ker. Egyesített Óvoda Programja 3. Kudarc nélkül az iskolában Alex-typo 1992 4. Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica Budapest, 1974 5. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex-typo Budapest, 1992 6.

Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-CO Kft. Budapest, 1994

7.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997 Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Okker 1998

8.

9.

Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógus munkájában Okker 1996

10. Strauszné Simonyi Erzsébet: Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelem rendszerében FPI 1998 11. Dallos Szilvia: Illemberke az óvodában Integra-Projekt Kft. Budapest, 1991 12. Csendes Éva: Életvezetési ismeretek az óvodában Budapest, 1977 13. Füstifecskék Napköziotthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja 1998 14. Porkolábné dr. Balogh Katalin –Dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Budapest, 1996 15. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]

125


JEGYZŐKÖNYV Nevelőtestületi értekezlet témája: A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda ……Tagóvoda Pedagógiai Programjának (módszertani ajánlásának) elfogadása. Helye (intézmény, neve, címe): XXII. Kerületi Egyesített Óvoda…….. Ideje: 2015. február 27. A nevelőtestületi értekezlet levezetőjének neve, beosztása: Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv vezető neve: Jegyzőkönyv hitelesítő neve: Napirendi pontok: 1. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda…..Tagóvoda Pedagógiai Programjának(módszertani ajánlásának) ismertetése, megtárgyalása, elfogadása. A tagóvoda nevelőtestületi értekezlete határozatképes volt. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda….Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) a tagóvoda nevelőtestülete megismerte, a benne foglaltakat megbeszélte. A tagóvoda nevelőtestülete a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda……Tagóvoda Pedagógiai Programját(módszertani ajánlását) módosító javaslat nélkül, egyhangúan 100%-ban elfogadta.

………………………… jegyzőkönyvvezető

……………………….. hitelesítő

…………………….. tagóvoda-vezető


126


JELENLÉTI ÍV a XXII. kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programja (módszertani ajánlása) elfogadásának nevelőtestületi értekezletén Készült: 2015. február 27. Az intézmény neve, címe: XXII.ker. Egyesített óvoda Csicsergő Tagóvoda 1222. Budapest, Vöröskereszt utca 13.

Budai Józsefné

Tagóvodavezető

…………………… aláírás

Bognár Ágnes

Óvodapedagógus

…………………………. aláírás

Budai Erika

Óvodapedagógus

…………………………. aláírás

Bognár Ágnes

Óvodapedagógus

……………………….. aláírás

Gápel Szilvia

Óvodapedagógus

Gebri Zsuzsanna

Óvodapedagógus

………………………. aláírás ……………………….. aláírás

Lovász Tamásné

Óvodapedagógus

…………………….. aláírás

Óvodapedagógus

…………………………….. aláírás

Sulyokné, Blahó Katalin


127


NYILATKOZAT

a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programjának (módszertani ajánlásának) véleményezéséről Tárgy: A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programjának (módszertani ajánlásának) véleményezése a szülői szervezet részéről. Helye (az intézmény neve, címe): XXII. Kerületi Egyesített Óvoda……. Ideje: 2015. február 26. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) megismertük, elfogadásra javasoljuk!

Budapest, 2015. február 26.

…………………………………………….. szülői közösség képviselőjének aláírása


128


NYILATKOZAT a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Program (módszertani ajánlás) véleményezéséről

Tárgy: A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programjának (módszertani ajánlásának) véleményezése a pedagógiai munkaközösség részéről. Helye (az intézmény neve, címe): XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Ideje: 2015. február 27. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Csicsergő Tagóvoda Pedagógiai Programját (módszertani ajánlását) megismertük, elfogadásra javasoljuk!

Budapest, 2015. február 27.

…………………………………………….. pedagógiai munkaközösség képviselőjének aláírása


129

Pedagógiai Program 1222.Vöröskereszt utca OM azonosító:034772

Recommend Documents