TOKAJI KISTÉRSÉG IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA
Tokaj, 2006. március
Tartalomjegyzék Bevezetés
3
Esettanulmány
7
Demográfiai viszonyok
7
A fiatalok szociológiai jellemzői:
9
A kistérség fiataljainak jellemzői:
9
1. Lakóhely
11
2. Anyagi helyzet
11
3. Szervezeti aktivitás
12
Iskola, tudástőke
12
Munka világa:
14
Életmód:
15
Kulturális fogyasztás:
17
Szubjektív vélemények:
18
Irodalomjegyzék
21
2
Bevezetés
Az elmúlt időszak ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy meghosszabbodott az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre több időt töltenek oktatási intézményekben. A '80-as, de még a '90-es évek elejének adatai is azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után - végzettségtől függetlenül - általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők harmada 18, további harmada 19 évesen vagy idősebb korban lép ki a munkaerőpiacra. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tendenciák írhatók le. Míg korábban akár 5-7 évvel ezelőtt is - az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000ben már az érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy azt követően lépett ki először a munkaerőpiacra. 2006-ban teljesen hasonló tendenciák írhatók le. A fiatalok élettervezéséből jól kitapintható a korosztály tagjai szülői háztól való függőségének, illetve függetlenedésnek új dinamikája. Ez annak következtében áll elő, hogy a fiatalok önállósodásával párhuzamosan növekszik az az idő, amelyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői háztól való elköltözés leginkább a házasság vagy az együttélés időpontjával esik egybe, és kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához. Ezen tények ismeretében határoztuk el, hogy egy felmérést valósítunk meg a kistérségben, melynek célja, hogy a tokaji kistérség fiataljainak anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk. A kutatáshoz egy 150 fős kistérségi, a 15-29 éves korosztályt reprezentáló mintát készítettünk. A mintának korcsoportok és nemek szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta készítéséhez felhasználtuk a BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 2005. január 1-jén érvényes adatállományát, amely településenként tartalmazza az adott korosztály - érvényes lakóhellyel rendelkező lakosság - létszámát
3
férfiakra és nőkre vonatkozóan, évenkénti bontásban. Az e mintából nyert információk ezen populáció leírására alkalmasak. Ez a mintavételi keret reprezentatívnak tekinthető, hiszen a vizsgálati populáció minden tagja szerepel listán. Ügyeltünk arra, hogy a keretben a sokaság minden eleme egyformán legyen képviselve. Az alapsokaságot felosztottuk a rétegképző (kor, nem) változóknak megfelelően, különálló részcsoportokra. Minden csoportnál megnéztük, hogy a teljes sokaságnak hányadrészét teszi ki, majd annyi elemet választottunk ki, hogy a kívánt nagyságú mintában pontosan megfelelő legyen a részarányuk. A rétegzett mintavétel garantálja, hogy a rétegképző változók megfelelően legyenek reprezentálva, hogy ez által jobban legyenek reprezentálva más, velük összefüggő változók is. A 15-29 éves korosztályt 3 korcsoportba soroltuk. A 15-17 éves korcsoport az 19891991 években, a 18-24 éves korcsoport az 1982-1988 években, a 25-29 éves korcsoport az 1977-1981 években születetteket jelenti. Előállítottunk egy olyan mintaleíró táblázatot, ami összesen 150 fős, és tartalmazza, hogy melyik településről milyen korcsoportú és nemű fiatalt kell megkérdezni. Így alakult ki egy olyan a táblázat, amelynek soraiban egy-egy település szerepelt, felsorolva, hogy onnan hány megfelelő korcsoportba tartozó férfit és nőt kell megkérdezni. Egy ilyen típusú vizsgálatnál számítani kell arra, hogy a címlistában szereplő személyek közül nem mindenkivel sikerül a kérdőívet kitöltetni, ezért az eredeti címek mellé szigorú szabályok szerint használandó kétszeres pótcímlistát biztosítottunk, azaz minden főcímhez 2 pótcímet rendeltünk. A címlistához a címeket 3 korcsoportra bontva nemenként külön kértük. A települések mellett megjelölve szerepelt, hogy ott hány adott korú és nemű fiatalt kell megkérdezni. A név- és címlistát a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától kaptuk meg. Az összesen 450 címet 9 különálló adatállomány tartalmazta. A súlyozást nemre, korcsoportra, egyszerre végeztük el. A mintákat az alábbi diagramok mutatják be.
4
15-17 éves korosztály mintája
Bodrogkeresztúr 2
Bodrogkisfalud
2
Csobaj
9
2
Erdőbénye Szegi 3
Szegilong Taktabáj
1
1 2
1
1
Tarcal Tiszaladány Tiszatardos
6
Tokaj
1. sz. diagram 18-24 éves korcsoport mintája
Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud
7
Csobaj
5
21
Erdőbénye
2
Szegi
7
Taktabáj
11 3
1 6
Szegilong Tarcal Tiszaladány
16
Tiszatardos Tokaj
2. sz. diagram 25-29 éves korosztály mintája
Bodrogkeresztúr
4
Bodrogkisfalud
3
Csobaj
2
17
Erdőbénye
4 1 1 1 1
3
Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány
13
Tiszatardos Tokaj
3. sz. diagram
5
A 150-es mintán vizsgált kérdéscsoportok a következők voltak: politikai témájú kérdések, értékrendre vonatkozó kérdések, az információs társadalomra vonatkozó kérdések, lakóhelyre vonatkozó kérdések. A kiküldésre kerülő 150 kérdőív közül – mindösszesen 57 érkezett meg hozzánk, s ennek is a 88%-a (50 db) Tokajból került vissza. Ebből a következtetésre jutottunk, hogy a környező települések polgárai teljes passzivitásba vonultak, s nem voltak hajlandóak együttműködni velünk. Ami igazán meglepő, hiszen lehetőséget kaptak arra a fiatalok, hogy véleményt nyilvánítsanak, elképzeléseket, ötleteket fogalmazzanak meg helyzetük javítása érdekében.
6
Esettanulmány
Demográfiai viszonyok A demográfiai viszonyok átalakulásának általános tendenciája a fejlett országokban az, hogy alacsonyabbak a születési ráták és az élettartam növekedésével párhuzamosan a társadalmak öregszenek, vagyis ezen jelenség nem csak magyar sajátosság. Az alábbi táblázat a Tokaji Kistérség demográfiai adatai mutatja be.
Település
Lakosság szám
Lakosság szám 2005.
Lakosság szám 2004.
2006. január 1.
január 1.
január 1.
Bodrogkeresztúr
1 295
1 329
1 354
Bodrogkisfalud
966
945
970
Csobaj
818
821
818
Erdőbénye
1 422
1 442
1 455
Szegi
356
348
346
Szegilong
247
254
254
Taktabáj
629
628
634
Tarcal
3 244
3 273
3 310
Tiszaladány
726
744
739
Tiszatardos
256
251
264
Tokaj
4 303
4 337
4 358
Forrás:BM Központi Adatfeldolgozó Hivatala, 2006.
Lakónépességüket tekintve Tokaj és Tarcal tekinthető nagyobb, kétezernél több főt számláló településnek. A települések sorát az ott élő állandó népességet tekintve Tiszatardos és Szegilong zárja.
5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Lakosság szám 2006. január 1. Lakosság szám 2005. január 1.
T okaj
T iszatardos
T iszaladány
T arcal
T aktabáj
Szegilong
Szegi
Erdőbénye
Csobaj
Bodrogkisfalud
Bodrogkeresztúr
Lakosság szám 2004. január 1.
7
Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy természetes fogyás jellemzi az összes itt bemutatott települést egyenként is. A népesség gazdasági aktivitását a következő táblázat mutatja be:
Település
Munkanélküliek
Munkanélküliek
Munkanélküliek
aránya 2006.
aránya 2005
aránya 2004.
Bodrogkeresztúr
6,80
6,32
6,79
Bodrogkisfalud
8,39
7,30
7,42
Csobaj
9,05
9,74
12,35
Erdőbénye
7,95
9,92
10,65
Szegi
15,17
14,66
14,74
Szegilong
8,50
7,48
7,87
Taktabáj
16,06
16,40
16,56
Tarcal
11,59
10,24
11,03
Tiszaladány
10,33
11,29
12,72
Tiszatardos
8,59
11,16
14,39
Tokaj
7,11
7,42
7,87
Forrás: Borsod-Abaúj-Zempléni Munkaügyi Központ Tokaji Kirendeltsége
400 350
M unkanélküliek száma 2006. május
300 250
M unkanélküliek száma 2005. december
200 150
M unkanélküliek száma 2004. december
100 50 T okaj
T iszatardos
T iszaladány
T arcal
T aktabáj
Szegi
Szegilong
Erdőbénye
Csobaj
Bodrogkisfalud
Bodrogkeresztúr
0
8
A munkanélküliségi ráta Taktabájon és Szegibe a legmagasabb. A táblázat adataiból is jól kitűnik, hogy magas a térségünkben a munkanélküliség.
A fiatalok szociológiai jellemzői: A fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális jellemzői jelentősen módosultak a demográfia változások, a társadalmi környezet, az egyéni és kollektív viselkedés, a család hagyományos szerepének felbomlása, változása következtében. Egyrészt, a fiatalkor tovább tart, vagyis a fiatalok – a munkába lépés kitolásának következtében – egyre idősebb korban érik el az iskola befejezését, a család alapítását. Másrészt a hagyományos közösségi modellek fokozatosan teret vesztenek, miközben az egyéni életutak egyre individuálisabbá válnak. A fiatalok saját szubkultúrával rendelkeznek, melyen átszövődnek az ifjúság társadalmi helyzetét befolyásoló tényezők. Ezek leginkább az életmódjukon, kapcsolataikon, kulturális fogyasztásaikon érhető tetten. Különbségek figyelhetők meg nemi, valamint társadalmi hovatartozás és iskolázottság szerint, illetve eltérőek a kulturális szokások, fogyasztások is.
A kistérség fiataljainak jellemzői:
15-17 éves korcsoport megoszlását az alábbi diagram mutatja be:
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 To ka j
do s Ti sz at ar
al
Ti sz al ad án y
rc Ta
kta bá j Ta
ilo ng Sz eg
Sz eg i
Cs ob aj
lu d Bo dr og kis fa
Bo dr og ke r
es ztú r
0
9
Bo dr og k Bo ere s dr og ztú r ki sf al u Cs d Er ob dő aj bé ny e Sz Sz eg eg i ilo Ta ng kt ab áj T Ti a sz rc al al ad Ti sz ány at ar do s To ka j Ti sz
400 350 300 250 200 150 100 50 0 To ka j
al al ad án y Ti sz at ar do s
Ta rc
Ta kt ab áj
Sz eg ilo ng
Sz eg i
Cs ob aj
es zt Bo úr dr og kis fa lu d
Bo dr og ke r
18-24 éves korcsoport megoszlását az alábbi diagram mutatja be:
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
25-29 éves korcsoport megoszlását az alábbi diagram mutatja be:
Adatsor1
10
1. Lakóhely A fiatalok lakáshelyzete, illetve ennek megoldatlansága a mai Magyarországon általános problémaként merül fel. A korosztály sajátos életmódjából fakadóan, többségük az év legnagyobb részében még szüleivel él együtt. A kistérségben élő fiatalok több mint kétharmada a szülői házban lakik és az országos átlagnak megfelelően 10%-uk rendelkezik saját lakással. A többségnek - 65%-nak – nincs konkrét elképzelése arról, hogyan változtatna jelenlegi lakáskörülményein. Ez hasonló tendenciát mutatott az Ifjúság 2004 kutatás eredményeivel, s egyúttal azt is jelzi, hogy tisztában vannak azokkal a realitásokkal, amelyek a szülői családból való kitörés lehetetlenségét támasztják alá. A fiatalok körében nagy az igény az önkormányzati bérlakások iránt. Mivel az első lakáshoz jutás hatalmas anyagi áldozatokkal jár mind a szülők, mind a fiatalok részéről, a bérlakások jelenthetik az egyik kiutat az önálló életvitel megteremtéséhez. Az önkormányzatok részéről segítséget nyújt az első lakáshoz jutók támogatása, melynek mértéke eltörpül az első otthon megszerzésének költségeihez képest, mindössze gesztus szerepét tölti be. Ha a kistérségünkben élő fiatalok pillanatnyi léthelyzetét, jövőre vonatkozó kilátásaikat szemléljük
és
összehasonlítjuk
helyzetüket
olyan
magyarországi
fiatalok
életlehetőségeivel, akik az ország fejlettebb, kedvezőbb helyzetben lévő régióiban élnek, világossá válik, hogy miért olyan magas a régiót elhagyni kívánó fiatalok száma.
2. Anyagi helyzet
11
A fiatalok anyagi helyzete az országos átlag alatti, vagyis szinte minden megkérdezett arról számolt be, hogy hó végére elfogy a pénzük, s takarékos gazdálkodás ellenére sem tudnak megtakarítani pénzt, illetve nem tudnak elmenni nyaralni. Meglepő módon a megkérdezett korosztály teljesen tisztában van a családja vagyoni, anyagi helyzetével, ami azzal magyarázható, hogy a vizsgált települések lakóközösségei zárt csoportot alkotnak, vagyis egy nagy családként viselkednek. Hiszen, ha hó végén elfogy a pénzük, akkor rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól kérnek kölcsön. Tehát ahol tudják, segítik egymást. A megkérdezett fiatalok többsége közép- illetve alsó társadalmi csoportba sorolja magát.
3. Szervezeti aktivitás A kistérség fiataljainak szervezeti aktivitása is igen alacsony – a megkérdezettek csupán 1%-a tagja valamilyen szervezetnek. Ami a civil szervezetek gyengeségének és szervezetlenségének is köszönhető. A legnépszerűbb társadalmi szerveződésnek a Polgárőrség bizonyul.
Iskola, tudástőke Az oktatásban való részvétel, a tanulás beruházásnak tekinthető mind az egyén, mind a társadalom részéről. Egy jól képzett szakember az ország humán erőforrásának részét képezi. A XX. század második felétől pedig nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi, humán erőforrások képezik a gazdasági növekedés fő forrását. Az emberi tőke azon hasznos képességek, ismeretek összessége, amelyeket az emberek az oktatásban és a munkahelyi gyakorlatban halmoznak fel. Fontos, hogy ez tudatosuljon a társadalom minden tagja, de elsősorban a fiatalok számára és ezt szem előtt tartva tervezzék iskolai pályafutásukat, annak hosszát és minőségét.
12
1. A szülők iskolai végzettsége A fiatal korosztály szülői hátterét tekintve elmondható, hogy az apák többsége szakmunkásképzővel rendelkezik, míg igen csekély azoknak a száma, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Ami azzal magyarázható, hogy a megkérdezett korosztály szülei eszményének, megélhetéséhez elegendő volt a szakmunkásképző elvégzése, hiszen ez biztos egzisztenciát biztosított számukra. 2. A fiatalok iskolai végzettsége A fiatalok iskolai végzettsége jóval kedvezőbbnek tűnik szüleiknél, hiszen a megkérdezettek 78%-a vesz részt felsőfokú képzésben. Az kistérségben élő 15-29 éves fiatalok közül a diplomások aránya 9%, 54% rendelkezik érettségivel, 20% szakmunkásképzőt és 17% legfeljebb nyolc osztályt végzett. Figyelemre méltó adat, hogy az érettségi előtt állók több mint fele kíván majd továbbtanulni. Az már más kérdés, hogy a megszerzett tudást a kistérségben, vagy máshol kívánják-e hasznosítani. Hiszen általános tendencia a fiatalok körében az elvándorlás, vagy az ingázás.
3. Internet, számítógép A XXI. század az információs társadalmak kora. Az információs társadalom globális hálójában életünk egyetlen mozzanata sem marad érintetlen. A világháló befolyásolja gondolatainkat és tetteinket, otthagyja lenyomatait személyes és társas életünk mindennapjain. Ahhoz, hogy valaki képes legyen az információs forradalom teremtette követelményeknek megfelelő cselekvési módot mindennapos rutinnal kezelni, nem csupán a tudás és a gyakorlat naprakész voltát, de ezt megelőzően a megfelelő infrastruktúrát is megköveteli. Az információs társadalom kialakításával kapcsolatos, kezdetben túlzottan optimista elképzelések mára megdőltek. Közben ugyanis kiderült, hogy a technológiai, információs
13
és képzettségbeli feltételei költségesebbek annál, mintsem mindenki számára elérhetőek legyenek. Az infokommunikációs eszközök elterjedtségének, használatának vizsgálata az Ifjúság 2004© kutatás során különbségeket mutatott ki mind a régiók, mind a településtípusok szerint. Ezek a különbségek nagy valószínűség szerint az anyagi, vagyoni viszonyokra vezethetők vissza. A rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező régiókban és településeken az információs társadalom módszerei és eszközei kevésbé hozzáférhetők. Az utóbbi időben kedvező tendenciaként értékelhető a vezeték nélküli internethasználat terjedése, melynek nagy előnye, hogy olcsó, s nem feltételezi a közvetlen vezetékes telefon meglétét. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a számítógéphez csatlakoztatunk egy antennát, melynek segítségét elérhető válik a világháló, s mindössze havi 4. 000.- Ft-ba kerül. A piaci vereseny még tovább csökkentheti az árakat. A kistérségben megjelent a kábelszolgáltató által az a törkevés, hogy internetszolgáltató is lesz, így feltételezhetjük, hogy még olcsóbbá válik a világháló használata. A kistérségben élő fiatalok egyötöde lakik olyan háztartásban, ahol van számítógép és 5%uk olyanban, amely rendelkezik Internet hozzáféréssel. Ezek az adatok messze az országos átlag alattiak. A fiatalok 62%-a használ rendszeresen számítógépet. Leginkább az iskolában, egyetemen szoktak internetezni. Egyre nagyobb gondot jelent az Internet használathoz szükséges kompetenciák megléte, illetve hiánya, mely szakadékot képez a különböző generációk között. Viszonylag előnyösebb helyzetben van Tokaj, hiszen két internetező hely is található a városban, az egyik az Művelődési Házban újonnan kialakított ifjúsági közösségi klubban eMagyarország-program keretében, ahol ezen szolgáltatás elérése nyilvános, s ingyenes a fiatalok, a lakosság, illetve a turisták számára.
Munka világa: Mára éles határvonal rajzolódott ki az ország két fele, kelet és nyugat között a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alapján.
14
Az észak- magyarországi régió különösen kedvezőtlen helyzetű, köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben lezajlott gazdasági struktúra-váltásnak. Az átlagos változásokon túl a nehézipar leépülése fokozta a folyamatok kedvezőtlen alakulását.1 A fiatalokat a gazdasági aktivitás csökkenésének szinte törvényszerű következményeként a munkanélküliség is az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja. A munkahelyekért folytatott versenyben a legkedvezőtlenebb helyzetben a 15-19 éves, a legfiatalabb korosztály van. A munkanélküliségi ráta az iskolai végzettség növekedésével folyamatosan csökken. Ugyanakkor megemlítendő az a tény is, hogy a nők még rosszabb helyzetben vannak a munkaerő-piacon, mint a fiatalok, ha a kettő együtt párosul, tehát valaki fiatal, s a nő is, szinte lehetetlen számára a munkába állás. A dolgozó fiatalok zöme attól fél, hogy elveszíti állását, a később munkába lépők, pedig attól tartanak, hogy nem tudnak majd elhelyezkedni. Érdekes összefüggés mutatható ki a családok anyagi helyzete, s a munkanélküliségtől való félelem között. Azok között, akik jónak ítélik meg a háztartásuk anyagi helyzetét – a megkérdezettek 5%-a – nem fél attól, hogy elveszíti állását, vagy a későbbiek folyamán nem tud elhelyezkedni. A mobilitási terveket nézve elmondható, hogy a fiatalok többség nem kíván saját településén munkát vállalni, letelepedni, családot alapítani, ami összefüggésbe hozható a térségre jellemző magas munkanélküliségi rátával, s a munkahelyek kevés számával. Gyenge, pozitív elmozdulás következett be Tokaj városában a munkahelyek tekintetében a nagyszámú intézményrendszer és a Kistérségi Központi szerepkör miatt. Egyre több a fiatal munkavállaló a város intézményeiben.
Életmód: Az életmód azt foglalja magába, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket végeznek, hol végzik ezeket, kik vesznek részt ezekben, miért végzik ezeket és mit jelentenek számukra ezek. A tevékenységek körébe beletartozik a munka, a művelődés, a szórakozás, fogyasztás.
1
BAZ megyei statisztikai tájékoztatók
15
1. Dohányzás, alkoholfogyasztás A dohányzási szokások az országos tendenciák szerint alakulnak, vagyis minden második megkérdezett naponta dohányzik. A naponta dohányzók között felülreprezentált a 25-29 éves korosztály. A megkérdezettek közül senki nem fogyaszt rendszeresen alkoholt, viszont 85%-uk hetente legalább egyszer – valószínűsíthető, hogy hétvégén, egy-egy buli alkalmával – fogyaszt alkoholt.
2. Szabadidő eltöltés A megkérdezett fiatalok 48%-a otthon, míg 52%-a barátainál tölti szabadidejét. Ezek az értékek magasabbak, mint az országos arányok. A fiatalok zöme nem kizárólag privát helyszíneken tölti szabadidejét. Az egyéb helyek közé sorolódnak a sportpályák, a természet, a művelődési ház, illetve a könyvtár. Az egyéb helyen töltött szabadidő inkább a fiatalabbakra jellemző. A 25-29 éves korosztály túlnyomó része otthon tölti a szabadidejét. A fiatalok számára a baráti kör léte alapvető és meghatározó. A kistérségben élő – megkérdezett – fiatalok 67%-ának van olyan baráti köre, társasága, akikkel együtt lehet szabadidejében, 29%-ának nincs ilyen, míg 4%-uknak pedig nincs szabadideje. A kistérségben a fiatalok 52%-a sportol rendszeresen. A sportoló fiatalok számos sportágat űznek, a legtöbben a futást, a konditermet választják (25%), ezt követi a foci, és az aerobic (20%). Ezek mellett még elkülöníthető a tornázás, az úszás, illetve a kézilabdázás is. Összefoglalva: a kistérségben élő fiatalok közül minden harmadik naponta dohányzik. Nem csupán a dohányzás jelenthet veszélyt a fiatalokra, hanem az alkoholfogyasztása is. Ezek a deviáns magatartásformák, tevékenységek egyre inkább elválaszthatatlan részét képezik a fiatalok szórakozási, szabadidő eltöltési szokásainak.
16
A fentiek alapján elmondható, hogy a kulturális kikapcsolódási formák közül a fiataloktól teljes mértékben passzivitást elváró formák a legnépszerűbbek.
Kulturális fogyasztás: A kistérség fiataljai elsősorban a „beszédcselekvés helyszíneit” (kocsma, presszó, kávéház) preferálják a kulturális intézmények közül, hiszen 67%-uk hetente legalább egyszer megfordul ilyen helyen. Az évi 6,5 könyv/fő olvasási arány alacsony, köszönhetően többek között annak is, hogy a kistérség településeinek egy részében nem üzemel könyvtár, vagy ha igen, akkor annak állománya már elavult. Így a fiatalok nehezen jutnak hozzá az egyébként piaci áron sokak számára megfizethetetlen érdekes és értékes olvasmányokhoz. Az olvasási kedv az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő. A fiatalok körében a kistérség egyetlen városában – Tokajban – megrendezett rendezvények a leglátogatottabbak. A Hegyalja Fesztivált, illetve a Tokaji Borok Fesztiválját a megkérdezettek 35%-a látogatja. Az Írótábor rendezvényein feltűnően alacsony arányban vesznek részt a kistérség fiataljai (2%). Újságolvasási szokások: A kistérség fiataljainak 88%-a olvas rendszeresen napilapot. A legolvasottabb napilap az Észak-Magyarország, amit a napilapot olvasó fiatalok majd 70%-a rendszeresen olvas. A megyei lapot a bulvársajtó meghatározó napilapja, a Blikk követi. A fiatalok számára a helyi információkat is közvetítő írott média a meghatározó. A tv-nézési szokások: átlagosan napi 1-2 órát töltenek a fiatalok tv-nézéssel, dvd nézésével. A három legkedveltebb Tv csatorna: RTL-Klub; TV2, illetve a Viasat3. A közszolgálati
17
televíziót egyáltalán nem említik a megkérdezettek. A kistérségben élő fiatalok az országos adatokhoz képest átlagosan több időt töltenek tévézéssel.2 Az értelmes szabadidő eltöltését biztosító intézmények, szervezetek kínálata a pályázati források szűkössége miatt egyre kisebb. Megnőtt azonban a profitorientált szabadidős szolgáltatások száma, ami a nehéz anyagi körülmények között élő fiatalok lehetőségeit nagyban szűkíti. Az iskolán kívüli szabadidős elfoglaltságokra legnagyobb esélyük a városi fiataloknak van. A kistelepüléseken még mindig jellemzőbbek az időszakos ifjúsági programok, mint a hosszabb távon működtetett, ingyenesen igénybe vehető szórakozási lehetőségek.
Szubjektív vélemények: A megkérdezett fiatalok 64%-a részben elégedett saját helyzetével, míg 16%-uk egyértelműen elégedetlen, addig 20%-uk túlnyomóan elégedett személyes helyzetével. Ennek ellenére a megkérdezettek háromnegyede nem hajlandó tenni semmit saját helyzetének javítása érdekében. A tenni akarók közül is a legtöbben a tanulásban, valamint több munka vállalásában látják helyzetük javítását. Sokat elárul a fiatalok gondolkodásmódjáról, értékrendszeréről, hogy mennyire tudnak azonosulni azzal az életfelfogással, melyben szocializálódtak, mennyire felel meg eszményének szülei élete. Az tokaji kistérség fiataljai közül 36% számára teljesen, 52% részben megfelel és mindössze 12% számára nem elfogadható. Ez a magas arány annak is köszönhető, hogy a kistérségben élők többsége napról-napra él, anyagi gondokkal küszködve. A kistérségben a fiatalok a legfontosabb értékeknek az országos átlaghoz hasonlóan a barátságot, a belső harmóniát, a szerelmet/boldogságot, a békés világot és a családi
2
Forrás: Ifjúság 2004© kutatás
18
biztonságot tartják.3 Érdekes, hogy a nemzet szerepe, a tradíciók tisztelete háttérbe szorul, ugyanúgy, ahogy a vallásos hit és a hatalom utáni vágy is. A megkérdezett fiatalok 76%-a4 elégedett az önkormányzat munkájával, a közművelődés lehetőségeivel, az oktatási lehetőségekkel. Az szórakozási lehetőségek, egészségügyi ellátás, a munkavállalás, illetve a megélhetési lehetőségek tekintetében túlnyomórészt elégedetlenek a fiatalok. A megkérdezett fiatalok kétharmada elégedetlen ezen szolgáltatásokkal. Ez azért is tűnik felemásnak, mert a kistérségben az egészségügyi szolgáltatás színvonala megfelelőnek mondható, hiszen a következő szakorvosi rendelőintézettel rendelkezik a kistérség egyetlen városa: Szülészet és Nőgyógyászat, FülOrr-Gégészet, Szemészet, Belgyógyászat, Ultrahang, Fizikóterápia, Laboratórium, Gyógytorna, Röntgen diagnosztika. A fiatalok 52%-a5 bízik a bíróságok, rendőrség, a honvédség, valamint a kormány és az önkormányzatok munkájában, addig 56-%-uk szerint nem lehet sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi médiában megbízni. Addig társadalommal, lakóhellyel kapcsolatos információik többségét a médiából, illetve ismerőseiktől szerzik be. Ez ellentmondást tükröz, hiszen, ha nem bízom a médiába, miért tartom hiteles forrásnak a társadalommal kapcsolatos események nyomon követésére. A jövővel kapcsolatosan a megkérdezettek 56%-a bízik benne, hogy javul saját személyes, az ország, lakóhelye gazdasági helyzete valamint az emberek életszínvonala. A helyi politika iránt a megkérdezett fiatalok 20%-a érdeklődik, ők is a diplomások közül kerülnek ki, vagyis a fiatalok csak igen csekély hányada tulajdonít jelentőséget annak, hogy a helyi ügyekbe beleszólhasson, részt vehessen a tervezési folyamatokban, olyan kérdések megoldásában, amely a fiatalok életét érinti. A fiatalok inkább vesznek részt a nekik szóló programokban, mint hogy ők tevékenykedjenek egy-egy civil szervezetben, vagy helyi kezdeményezésekben. Az elmúlt években főként a települési és az iskolai diákönkormányzatok vállalták fel azt a feladatot, hogy a fiatalokat már egészen korán felkészítsék az érdekérvényesítésre és a demokrácia alapelveinek elsajátítására. 3
Forrás: Ifjúság 2004© kutatás A megkérdezett 57 fiatal közül 43 igenlő válasz érkezett! 5 A megkérdezett 57 fiatal közül 29 igenlő válasz érkezett! 4
19
Tapasztalataink azt mutatják, hogy az iskolai intézményi kereteken belül valósul meg igazán az önkéntesség. Az önkormányzat helyzetét tekintve a megkérdezettek 28%-a gondolja úgy, hogy lakóhelyének önkormányzata gazdag, addig 52% nem tudja. Ez a viszonylag magas arány azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek csupán 20%-a érdeklődik a helyi politika iránt, s nem rendelkeznek megfelelő információval önkormányzatukkal kapcsolatban. Az önkormányzat, kormány munkájával kapcsolatosan közel háromnegyedük gondolja úgy, hogy a munkahelyteremtés, illetve a szociális támogatások nyújtása a meghatározó. A közbiztonság, illetve a településen működő közszolgáltatások biztosítása esetében ez az arány 65%. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalok többsége még a rendszerváltozás előtt szocializálódott, ezért a teljes passzivitást preferálják, az aktív cselekedetek helyett, vagyis azt várják, hogy „felülről” jöjjenek a megoldások. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy személyes helyzetük javítása érdekében nem hajlandók tenni semmit. A kistérség fiataljai szerint a fiatalok legégetőbb problémája a munkanélküliség, a kilátástalan jövő, illetve a létbizonytalanság. Ezt követik a lakásproblémák, a drog terjedése, valamint a pénztelenség. Az országos adatokkal összevetve kistérségben jóval alacsonyabb a drog terjedésének problémája és a bűnözés említése. A kistérség fiataljainak személyes élettervei között a jó munkahely, a több pénz, az iskola sikeres befejezése, valamint a családalapítás, a lakáshoz jutás szerepel. Ez összességében megegyezik az országos átlaggal. A gyermekvállalási kedv igen kedvezőnek mondható a fiatok körében, hiszen a megkérdezettek háromnegyede kíván majd gyermeket vállalni az elkövetkezendő időszakban. Az már más kérdés, hogy ez a vágy mennyire fog realizálódni, hiszen a térségre a természetes fogyás, s a születések kevés száma jellemző. Az országos átlaghoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy közel azonos a kistérség fiataljaiban – a felemelkedés reményében – az iskolázottsággal kapcsolatos tervek aránya, vagyis a tanulással kapcsolatos kívánalmak elsődlegesek ezen fiatalok számára. Ebből következhet, hogy a fiatalok többsége boldogulásukat nem látják a kistérségben, s ezért inkább az elköltözést választják, melyet alátámaszthat a kistérség településeinek csökkenő népességszáma is. Sajnos ez még akkor is így van, amikor az idegenforgalom és a borászat soha nem látott fejlődésnek indult a kistérségben. 20
Irodalomjegyzék •
Ifjúság 2004© kutatás
•
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ifjúság kutatás 2005.
•
BAZ megyei statisztikai tájékoztatók
•
KSH Statisztikai Évkönyv 2000.
•
Magyar Statisztikai Zsebkönyv, KSH, Budapest, 2003
•
www.ksh.hu
•
www.mobilitas.hu
21
