A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI

A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2004

KÉSZÍTETTE: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja


A fejlesztési program a MeH Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzat támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából készült.

A fejlesztési program kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Busák Zoltán, Haase Diána, Kézy Béla, Gógné Liszkai Judit, Róka László, Szűcs Róbert

Készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2004.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2


TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................. 5 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 10 1. A MUNKA HÁTTERE........................................................................................................................... 10 2. A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE .............................................................................. 11 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI ............................................................................................. 12 A TERVEZÉS MÓDSZERTANA........................................................................................................... 13 FEJLESZTÉSI KERETEK..................................................................................................................... 15 STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS .................................................................................................... 42 1. TERÜLETI LEHATÁROLÁS .................................................................................................................. 42 2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ................................................................................................................ 47 3. MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁS ............................................................................................... 51 3.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................................................................... 51 3.2. Jövedelmi viszonyok............................................................................................................... 54 3.3. Oktatás, képzés...................................................................................................................... 56 4. TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET ................................................................................................ 59 5. GAZDASÁGI SZERKEZET ................................................................................................................... 63 5.1. Mezőgazdaság ....................................................................................................................... 65 5.2. Ipar.......................................................................................................................................... 70 5.3. Szolgáltatások ........................................................................................................................ 71 5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra ........................................................................... 77 6. VÁLLALKOZÁSOK .............................................................................................................................. 80 7. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA .............................................................................................................. 86 7.1. Közlekedés ............................................................................................................................. 86 7.2. Közműellátottság .................................................................................................................... 91 7.3. Telekommunikáció.................................................................................................................. 94 8. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ...................................................................................................................... 97 9. A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................................. 100 10. EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN .............................. 102 SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK.......................................................................................... 104 1. ERŐSSÉGEK .................................................................................................................................. 104 2. GYENGESÉGEK .............................................................................................................................. 104 3. LEHETŐSÉGEK ............................................................................................................................... 105 4. VESZÉLYEK ................................................................................................................................... 105 5. KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................................................................................ 105 A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA........................................................................................................ 109 1. A JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 109 2. A MISSZIÓ ..................................................................................................................................... 110 3. A KIHÍVÁSOK .................................................................................................................................. 110 4. A STRATÉGIAI KERET ...................................................................................................................... 111 5. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK ............................................................................................... 113 6. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ....................................................................................... 116 6.1 A) Szőlészet-borászat fejlesztése ......................................................................................... 117 6.2 B) Turizmus-fejlesztés ........................................................................................................... 126 6.3 C) Szociális Válságkezelés ................................................................................................... 136 6.4 D Infrastruktúra fejlesztés...................................................................................................... 142 6.5 E) Az épített és természetes környezet védelme.................................................................. 149 7. A fejlesztés csomópontjai ........................................................................................................ 156 JAVASLATOK .................................................................................................................................... 158


3

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS................................................................................................... 162 FELHASZNÁLT IRODALOM.............................................................................................................. 165 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 166


4


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából készült. A fejlesztési program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte 2004-ben. A fejlesztési program a Tokaji kistérség valamennyi településére kiterjed: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj. A felzárkóztatási program kidolgozásának célja, hogy kijelölje a Tokaji kistérség hosszú távú fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítse a kistérség fejlődését, felzárkózását. A stratégia a helyzetfeltárás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozza meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A stratégia egy hosszú távú jövőképet és missziót jelöl ki, azonban a beavatkozási területe időtávja alapvetően rövid távú, a 2007-ig terjedő időintervallumot fogja át. Ennek legfőbb oka, hogy a 2007 után időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi (EU-s) fejlesztési célok, rendszerek jelenleg még nem ismertek. A fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókra. A kistérségi helyzetfeltárás főbb következtetései A külső környezet elemzése rámutatott, hogy a kistérség fejlődését, gazdaságát jelentősen befolyásoló változások következtek be az elmúlt hónapokban, években: • Az egyik ilyen jelentős változás Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően hazánkra is kiterjedtek az EU belső piaci szabályai, valamint a Közös Agrárpolitika révén a mezőgazdasági termelés is befolyásolt, mivel a termelőknek magasabb szintű előírásoknak, minőségi kritériumoknak kell megfelelni. A csatlakozás következtében jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre a projektek megvalósítására. A sikeres pályázás érdekében a projektgazdáknak azonban fel kell készülniük a projektekkel szembeni elvárások változására, egy eltérő projektszemlélet elsajátítására. • Hatással lesz a kistérség életére az M3 autópálya továbbépítése, mely várhatóan 2006ig fogja elérni Nyíregyházát, valamint az M30-as autópálya, amely 2004 végéig éri el Miskolcot. Közvetlenül ugyan ezek nem érintik a kistérség területét, de segíti majd a kistérség településeinek közlekedési helyzetét, elősegíthetik gazdasági fejlődését. • A módosításra került a területfejlesztési törvény, amely a Szerencs-Tokaji kistérségből lehatárolta a Tokaji kistérséget 11 településsel. A törvény keretein belül alakult meg a kistérségben a többcélú kistérségi társulás. • A Tokaji kistérség belső erőforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a kistérség fejlődését meghatározó potenciális fejlesztési területek, irányok, valamint versenyképes gazdaság és a lakosság életminőségének javításához szükséges különböző fejlesztések. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

5

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja • A kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvezőtlennek mondható. A térségtől távol halad át az M3-as és az M30-as útvonal nyomvonala, viszont a kistérség közelében található két megyeszékhely (Miskolc és Nyíregyháza). A kistérség legtöbb településének megközelíthetősége gyenge, a kistérségi közúti-vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, mivel a települések fele rendelkezik csak vasútállomással, a megyeszékhely és a főváros elérési ideje magas. • A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája többnyire korszerűtlen. A Tokaj térségében a borászat és faipar dominanciája figyelhető meg. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a térség alacsony tőkevonzó képessége, a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdaság hagyományosan nagy aránnyal rendelkezik a térség gazdaságában. Az ágazatra a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok mellett (a termőföld átlagos aranykorona értéke alacsony) az elavult termelési szerkezet, elaprózott birtoknagyság és korszerűtlen technológia jellemző. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. • Az alapvető lakossági szolgáltatások a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek infrastruktúrája fejlesztésre szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is szükséges. A szociális ellátás több településen is hiányos. Az üzleti szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben jónak mondható, bár a térségben nem található ipari park, logisztikai központ, ezért az üzleti szolgáltatások további fejlesztése és kialakítása mindenféleképp szükséges. • A kistérségben a kis- és középvállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. Kiemelkedően magas az egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükséges azok technológiai fejlesztése, valamint az együttműködések ösztönzése, az alapvető üzleti infrastruktúra fejlesztése. • A kistérség fejlődése szempontjából meghatározó az emberi erőforrás minősége és összetétele. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta, és ezt még inkább súlyosbítja az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, amely szintén akadályozza a lakosság foglalkoztathatóságát. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. • A kistérség legtöbb településén a népesség összetételére a 14 év alattiak és az idős népesség magas aránya jellemző, ami aránytalanul magas terhet ró az önkormányzatokra: bővítésre és fejlesztésre szorul az alapfokú oktatás, nevelés, valamint a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. • A Tokaji kistérség településein a műszaki infrastruktúra (szennyvíz, ivóvíz-ellátottság) kiépítettségében jelentős előrelépés történt az elmúlt években viszont a csapadékvíz és a belvíz elvezetése még most sem megoldott a kistérségben. A megfelelő életminőség biztosítása érdekében fejlesztésre szorul a térség közlekedési hálózata. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet hozzáférés a kistérség valamennyi településén megoldott telefonos kapcsolat révén. • A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználtsága nem megfelelő mértékű. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a térség számára. • A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj), része a Tokaj hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökségi kitüntető címet. A kistérség települései közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal és Tokaj a Világörökségi magterület része, Erdőbénye, Szegi és Szegilong a puffer területhez tartoznak. A Világörökségi területekre külön kezelési terv készült, melynek betartása elengedhetetlen a Világörökségi cím megtartásához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

6

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A helyzetfeltárás alapján a kistérség helyzete az alábbiakban összegezhető: a kistérség gazdaságában a borászat és a faipar dominálnak. A vállalkozások versenyképessége korlátozott, melyet tovább súlyosbítanak a műszaki infrastruktúra hiányosságai. A vállalkozások nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a kistérség lakossága számára, ezért magas a munkanélküliségi ráta, és alacsony a lakosság gazdasági aktivitása. Új turisztikai szolgáltatások kialakítása és a KKV-k fejlesztése kiutat jelenthet az itt élők számára. Mindezek figyelembe vételével került meghatározásra a kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiája. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlődésének alapját a hosszú távú jövőkép jelenti. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kiindulópontját a helyzetfeltárás, SWOT analízis alapján megfogalmazott és a kistérség vezetése által elfogadott jövőkép jelenti: „A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését.” A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a fejlesztés stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások is. A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának stratégiai céljai az alábbiak: •

A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

•

A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

•

A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: •

1. Prioritás: Szőlészet-borászat fejlesztése

A prioritás közvetlenül az I. „A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség nagy fejlesztési potenciállal bíró húzóágazatának fejlesztése révén. A prioritás keretében a kistérségi mezőgazdaság (illetve feldolgozóipar) szőlészet-borászat szektorának megerősítését, versenyképességének MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

7

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja javítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt a szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák. A prioritás komplex módon kezeli a nagy hagyományokkal bíró borászati szakmát, így itt kerül kifejtésre a szükséges emberi erőforrás kapacitások megteremtését célzó beavatkozási terület is. •

2. Prioritás: Turizmus-fejlesztés

A prioritás közvetlenül az I. „A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség idegenforgalmának fellendítése révén. A turizmusfejlesztés keretében a felzárkóztatási fejlesztési stratégia kistérségi komplex programcsomagok és szolgáltatások kialakítását, turisztikai létesítmények, attrakciók kialakítását, a falusi turizmus ösztönzését és a komplex szemléletet követve a szükséges humán-erőforrás kapacitások megteremtését jelöli meg feladatként. •

3. Prioritás: Szociális válságkezelés

A prioritás közvetlenül a II. „A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a hátrányos helyzetű és a szociális ellátásra szoruló csoportok igényeire reagálva. A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási programok indítását és a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását. •

4. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztés

A prioritás közvetve ugyan, de mindhárom stratégiai cél eléréséhez hozzájárul. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elősegíti a helyi gazdasági szereplők versenyképességének növekedését, vonzóbbá teszi a kistérséget idegenforgalmi szempontból is. Kiemelten fontos feladat a 37-es és 38-as utakat összekötő, Bodrogkeresztúrt, Tarcalt és Tokajt és Rakamazt elkerülő út, és az ehhez tartozó új Tisza híd megépítése, amely csökkentené a települések útjainak túlterhelését. Az elkerülő út nem csak a Tokaji kistérséget érintené, de a szomszédos Rakamazt is (Tiszavasvári kistérség), amelyet szintén veszélyeztet a növekvő forgalom. Végezetül a kommunális infrastruktúrával összefüggő feladatok ellátását célzó beavatkozási terület a kistérség településeit veszélyeztető vízrendezési feladatokat kísérli megoldani. •

5. Prioritás: Az épített és természetes környezet védelme

„Az épített és természetes környezet védelme” prioritás közvetlenül a III. „A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, hiszen a környezet megóvása csak összefogás, közös fellépés révén valósítható meg. A fenntartható kistérségi fejlődés elérése érdekében a stratégia gazdasági és társadalmiszociális pilléreit szükséges a harmadik, a környezet védelmére irányuló prioritással kiegészíteni. A prioritás célozza egyrészt az épített elemek állagának javítását, megóvását,


8

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja másrészt pedig a hulladékgazdálkodásból, közlekedésből tevékenységekből eredő környezeti terhek csökkentését.

és

a

mezőgazdasági

A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Többcélú Kistérségi Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása. Tehát csak abban az esetben lesz eredményes felzárkóztatási fejlesztési programja, amennyiben a Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulás – mint kompetens döntéshozó testület – folyamatos monitoring keretében koordinálja a végrehajtást. Ehhez azonban állandó mechanizmust kell kialakítani, és egyértelműen meg kell határozni a program előrehaladását kifejező indikátorokat.


9


BEVEZETÉS 1. A munka háttere A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás pályázatot nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatal Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzata támogatására, amely pályázat célja egy felzárkóztatási fejlesztési program készítése volt a Társulás tagjainak településeire. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, és a Kistérségi Támogatási Alapból pénzügyi támogatást nyert el. •

A program célja

A program kidolgozásának célja a kistérség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése, valamint a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési források koncentrálása, a fő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása. •

A program időtávja

A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A jelen programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata.

A program földrajzi beavatkozási területe

A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás által kidolgozott pályázat keretei között elkészülő fejlesztési program az elképzelések szerint a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás valamennyi (32) településére kiterjedt volna. Ugyanakkor 2004. január 1. óta a statisztikai kistérségek lehatárolása megváltozott, a korábbi 32 településes Szerencsi kistérség egy 11 településből álló Tokaji és egy 18 településből álló Szerencsi kistérségre szakadt, 3 település pedig az új Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozik. Szerencsi (3509)

Tokaji (3515)

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj


+ Abaújszántó Baskó Sima

10

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 1. térkép A kistérségi rendszer változása Magyarországon

Forrás: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, www.nth.hu

A közeljövőben várható a kistérségi szintű szervezetek és a hazai fejlesztési források igazodása a statisztikai lehatároláshoz. Annak érdekében, hogy a kidolgozott dokumentum gyakorlati hasznosíthatósága ne sérüljön, a felzárkóztatási fejlesztési program is igazodik a megváltozott kistérségi besoroláshoz: a Tokaji és a Szerencsi kistérségre is egy-egy önálló egységet alkotó program készül el. Jelen dokumentum, az újonnan létrehozott, 11 tagtelepülésből álló Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja. 2. A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta működnek kistérségi alapon szerveződő önkormányzati társulások, azonban szerepük az EU csatlakozás miatt egyre jobban felértékelődik. A magyarországi kistérségek előtt jelentős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejlő lehetőségeket. Az egyik ilyen nagy kihívás az, hogy hazánk EU csatlakozásával az ország teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, és jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelentős kihívás hazai eredetű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban vannak, jelentős költségvetési korlátok között működnek, szerepük és feladatuk sokszor nem kellően tisztázott, lehatárolt. Ezek felszámolása érdekében tervezik a kistérségek intézményesítését, mellyel kiszámíthatóan és stabilan tudnának működni, ezáltal képesek lennének meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szerveződő fejlesztések koordinálására (pl.: szennyvíz-beruházások). Mindez felértékelődik MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

11

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja az EU csatlakozás miatt. Bár az uniós előírásokból nem következik a kistérségek létrehozásának kötelezettsége, azonban a versenyképesség növelését, a területi különbségek kiegyenlítését kiválóan szolgálják ezen szerveződések. A bemutatott kihívások és környezetei változások hosszú időre meghatározzák a kistérségek – így a Tokaji statisztikai kistérség – szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jövőbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jövőképet és missziót, tartalmazza a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez vezető utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejlődése érdekében. 3. A program felépítése, főbb elemei A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása, valamint a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé.


12


A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Tokaji kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk:

Reális időtáv meghatározása

A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon – 2014-ig – biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006-ig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata.

Gazdaságfejlesztési orientáció

A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétel új munkahelyek teremtésének, a kistérség népesség-megtartó képességének jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik.

Primer és szekunder információk összhangja

A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizenegy település bevonásával.

Építés hatályos tervdokumentumokra

A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok.


13

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során:

•

Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv.

•

Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-Magyarországi Régió, Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv.

•

Megyei szinten: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program, Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására.

•

Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001).

Gyakorlatorientált megközelítés

A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: •

Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése,

•

Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján,

•

Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével,

•

SWOT analízis összeállítása,

•

Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával.

A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.


14


FEJLESZTÉSI KERETEK 1. Fejlesztéspolitikai környezet 1.1.

Tervezési keretek

1.1.1. Országos fejlesztési tervek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapoktól igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az országnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy stratégiai dokumentum, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat a 2004-2006 közötti időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, általános célja: az egy főre eső jövedelem EU átlagtól való elmaradásának mérséklése. A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: A versenyképesebb gazdaság, A humán erőforrások jobb kihasználása, A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása, 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, 4. A regionális és helyi potenciál erősítése. Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők: •

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén. A program másik célja a vidék felzárkóztatása, a jövedelemi lehetőségek biztosítása, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki kulturális örökség védelme révén.

•

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

15

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatás-fejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. •

A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Ennek érdekében olyan sokrétű tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadás), másrészt az oktatás, a képzés és a szociális ellátás infrastruktúrájának modernizálását szolgálják.

•

A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között.

•

A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdaságitársadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. A célok elérése három prioritáson keresztül valósul meg: turisztikai potenciál erősítése (a turisztikai vonzerők és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, szálláshelyek fejlesztése), térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (közlekedési infrastruktúra fejlesztése, településrészek és barnamezős területek rehabilitációja), a régiók humánerőforrásának fejlesztése (a foglalkoztatás elősegítése, a közigazgatás és a civil szervezetek modernizációja).

A kistérség települései, szereplői számára mind az öt operatív program tartalmaz közvetlen vagy közvetett kapcsolódási lehetőségeket. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

A csatlakozást követően az EU tagállamaként lehetőségünk van arra, hogy igénybe vegyük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) forrásait vidékfejlesztési tevékenységek megvalósítására. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 2004-2006 közötti, hároméves időszakra jelöli ki a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályozását. A legújabb, bár még mindig nem végleges 13. változat (2004. április 9.) szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv általános célja: a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése, és a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. A koncepció az alábbi 6 specifikus célt határozza meg: 1) A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, 2) A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése,


16

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 3) A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása, 4) Az erdősültség növelése, ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése, 5) A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, 6) A termelők piaci pozícióinak javítása. A célok elérésére a következő prioritások kerültek meghatározásra: 1) A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak. 2) A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása. 3) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása. 4) A környezeti állapot megőrzése és javítása. A kitűzött célok elérése hét intézkedésen keresztül valósul meg. 1) Agrár-környezetgazdálkodás, 2) Kedvezőtlen adottságú területek támogatása, 3) Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, 4) Mezőgazdasági területek erdősítése, 5) Korai nyugdíjazás, 6) Szerkezetátalakítása alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, 7) Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a legjelentősebb, a rendelkezésre álló összes forrásnak több mint a fele kerül ezen intézkedés keretében felhasználásra. Mivel a kistérség gazdaságában jelentős a mezőgazdaság aránya, rendkívül fontos a NVT intézkedéseinek ismerete, a projektek, pályázatok előkészítése, mivel ezáltal jelentős mértékben javíthat az életminőség a vidéki területeteken. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 1997) irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Eszerint többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés központi forrásaiból a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek javítását, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését és a további válságterületek kialakulásának megakadályozását tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

17

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetben az Észak-Magyarországi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a következő fejlesztési irányelveket tűz ki: •

diverzifikált iparfejlesztés (a nagy és középüzemeken nyugvó iparszerkezet kialakítását, a nemzetközileg versenyképes többágú termékstruktúra kialakítását, a feldolgozottabb és értékesebb termékek arányának növelését),

•

sokoldalú természeti adottságokra épülő agrárgazdaság fejlesztése

•

a régió turizmusának fejlesztése az országos jelentőségű attrakciók (pl. Hollókő, Tokaj, Parádfürdő) térségeihez kapcsolódó területi programcsomagok kialakításával.

A humán infrastruktúrán belül kiemelt alapkérdés az emberi erőforrások fejlesztése, a lakosság és az aktív munkaerő képzettségi, valamint alkalmazkodó képességének az emelése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3, M30-as autópálya, Miskolc térségi logisztikai központja), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem) és energiaellátási irányokat jelöl ki. Országos Területrendezési Terv A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. március 20-án fogadta el a 2003. évi Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvényt. Ennek célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában, amit legalább öt évente felülvizsgálnak. Az ország szerkezeti tervével kapcsolatban tartalmazza a térségi területfelhasználási kategóriákat és az ezekre vonatkozó szabályokat, a területfelhasználásra vonatkozó általános szabályokat, az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjére, az országos jelentőségű építmények elhelyezkedésére és az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjére vonatkozó szabályokat. Az országos övezetekre vonatkozóan pedig magában foglalja -

az országos ökológiai hálózat övezetére a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére és a a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó szabályokat.


18

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 1.1.2. Regionális fejlesztési tervek Regionális Akcióterv, Észak-Magyarországi Régió (RAT) Az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési stratégiai programját 2004. február 10-én fogadta el az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. Az akcióterv 5 prioritást és ezen belül további konkrét célokat fogalmaz meg. 1. Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása A régióban szükségesnek ítélt gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési folyamatok elindításának és felgyorsításának alapfeltételét jelenti a meglévő munkaerő bázis komplex fejlesztése, figyelembe véve az innovációs képességek növekvő fontosságát. Többek között a régió fejlett felsőoktatási intézményrendszerére és kutatási potenciáljára alapozva biztosítható a korszerű, naprakész tudás megszerzése átképzések, továbbképzések keretében. A foglalkoztathatóság javításában fontos szerepet kapnak a komplex esélyjavító programok, amelyek elsősorban a tartósan munkanélküli, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli csoportok képzését, elhelyezkedését segítik elő, különös tekintettel a roma népességre. Mindezen tevékenységek megvalósulásához elengedhetetlen a régióban a tudásközpontokban és a civil szférában felhalmozott sokrétű tudás hasznosulása. Konkrét célok: Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése 2. A gazdasági dinamizmus erősítése A stratégia elsősorban a régió adottságaira (jó geopolitikai helyzet) és jellegzetességeire (jellemző iparágak) építve kívánja a kapcsolódó iparágak betelepülését elősegíteni, párhuzamosan támogatva a produktív szektorok vállalkozásainak és a háttér-infrastruktúra fejlesztését. A kis- és közepes vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése, a KKV-k technikai modernizációja, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és az integrációk létrehozása a versenyképesség és a kapacitásteremtés hosszú távú fenntartását szolgálja a folyamatos megújulás terén. A komplex programok a piaci kapacitásokat erősítik. A stratégia a marketing mix minden egyes elemére kiterjed. A versenyképes regionális jellegzetességeket hordozó termékek


19

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja fejlesztése előnyt élvez a feldolgozóiparon, a mezőgazdaságon és a turizmuson belül egyaránt. A marketingtevékenység erősítése, az értékesítési együttműködések megteremtése a termékek és szolgáltatások piaci megjelenését könnyíti meg. A gazdaság háttér-infrastruktúrájának megteremtése révén javul a megközelíthetősége, amely a gazdasági versenyképesség serkentésének záloga.

régió

Konkrét célok: • A régió elérhetőségének javítása • KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése • Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása • Integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése • Tőkeellátottság javítása • Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése • Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése • Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása 3. Környezeti és kulturális értékek védelme A régió környezeti és kulturális értékeinek megléte szilárd alapot teremt a további fejlődéshez. Ennek ellenére, a súlyos környezeti károsodás miatt bizonyos területeken helyreállító munkálatokra van szükség a versenyképesség fenntartására és a vonzó életkörülmények megteremtésére. A régió jóléte elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kiaknázására, a biológiai sokszínűségből fakadó előnyök feltárására, illetve a kulturális értékekre épül. A szilárd és folyékony hulladék kezelése kiemelt feladat az életminőség javítása és a környezeti értékek megőrzése szempontjából. A régió egyes térségeiben a környezet állapotának helyreállítása és a gazdaságilag nem művelhető területek kihasználása a foglalkoztatást segítheti elő. A lakott területek biztonsága a természeti katasztrófák megelőzése, valamint az árvizek és belvizek elleni védekezés segít a fejlődés eredményeinek megőrzésében. Konkrét célok: • Biológiai sokféleség védelme • Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása • Tájvédelem, fenntartható tájgazdálkodás megalapozása • Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció • Környezetvédelem regionális rendszerének létrehozása • Épített környezet védelme


20

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 4. A minőségi élet feltételeinek megteremtése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A stratégia támogatja a fizikai és szellemi egészség megőrzését, a kényelmes és esztétikus életkörülmények kialakítását és a pihenés lehetőségeit. A várakozások szerint az életkörülmények átfogó javulásának pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik, nemcsak a szakképzett munkaerő elvándorlásának csökkenésén, hanem a produktivitás növekedésén keresztül is. A régió lakosságának egészségi állapota, orvoshoz fordulási adatai rosszabbak az országos átlagnál, ezért a megelőzés erősítése, a különféle réteg- és mentálhigiénés programok szervezése, illetve a káros környezeti hatások mérséklése kulcsfontosságú eleme az életminőség javításának. Konkrét célok: • Környezetterhelés csökkentése • Lakosság egészségügyi állapotának javítása • Szociális ellátás fejlesztése • Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme • Vizek kártételei elleni védelem 5. A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása A régió gazdaságának dinamizálása, innovációs képességének erősítése rövid távon az ehhez legjobb adottságokkal rendelkező, regionális kisugárzásra képes centrumok megerősítését indokolja. A régió központot (Miskolc) és társközpontjait (Eger, Salgótarján) mind infrastruktúrájukban, mind intézményeikben meg kell erősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a nemzetközi városhálózatba integrálódni és a régió versenyképességét erősíteni. A régión belüli integráció kulcseleme a kommunikáció, a perifériák közlekedési és informatikai helyzetének javulása. Ugyanakkor ezekben a térségekben fokozottan fontos a fejlesztés komplexitásának biztosítása, kiemelt szerepet kapnak a közösségi vállalkozások és támogatások. Konkrét célok: • Integrált városhálózat kialakítása • A területi egyenlőtlenségek mérséklése Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2003. október 22-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv című munkaanyagot. Az EU RITTS/RIS módszertana alapján kidolgozott innovációs stratégia segítségével megteremtődhet a régió felzárkózásának és a nemzeti innovációs rendszerbe történő bekapcsolásának lehetősége. Ellenkező esetben az amúgy is hátrányos helyzetű régió leszakadása a többi régióhoz képest még tovább fokozódik. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

21

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Átfogó célja a gazdaságfejlesztésben az innováció kiemelt prioritásként kezelése a regionális innovációs rendszer összekapcsolásával és megerősítésével, valamint a régió bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerbe. A Stratégia a következő közvetlen célokat tűzte ki: •

a régió, mint K+F helyszín vonzóvá tétele, innovációs potenciáljának javítása

•

regionális konszenzus megteremtése a régióban az innováció terén a már meglévő intézmények és szervezetek között

•

K+F, innovációs célú kapcsolatok együttműködések fejlesztése hazai és nemzetközi szinten

•

felkészülés az Európai Unió 6. Keretprogramjára (RIS/RITTS – Európai Kutatási Térség), valamint a Strukturális Alapokból hozzáférhető innovációs források felhasználására

A meghatározott teljesíthetőek:

célok

és

prioritások

az

alábbi

intézkedések

megvalósulásával

1. prioritás: Innovációs infrastruktúra 1.1 a kutatói infrastruktúra és eszközpark, valamint a K+F információs infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, a Miskolci Egyetem területén egy Innovációs Park létrehozása. 1.2 hazai és nemzetközi nagyvállalatok régióbeli K+F bázisteremtésének támogatása, ösztönzése. 1.3 intenzívebb részvétel ösztönzése a műszerbeszerzési programokban, egyedi, nagy értékű korszerű műszerek és K+F eszközök beszerzésének támogatása. 2. prioritás: Oktatás és képzés az innováció szolgálatában 2.1 a kutatói személyi állomány fejlesztése, a széleskörű kutatói életpálya vonzóbbá tétele, a kutatói mobilitás fokozása. 2.2 az oktatás színvonalának emelése és a képzés közelítése az ipar igényeihez a tudásáramlás, átjárhatóság intézményes feltételeinek megteremtésével a kutatóintézeti hálózat, a felsőoktatás és a vállalati szféra között, a Miskolci Egyetem Tudáscentrum szerepének erősítése. 2.3 K+F és innovációs képességek fejlesztése a kis és középvállalatok körében. 3.- prioritás: Az innováció tudatosítása, terjesztése 3.1 a régió K+F és innovációs központi szerepének erősítése nemzetközi konferenciák, tudóstalálkozók, workshopok, kiállítások, vitafórumok szervezésével 3.2 bizonyos terültek kijelölése regionális K+F központi szerep felvállalásával (pl.: anyagtudományok, IKT, környezetvédelem, mechatronika, logisztika, stb.) 3.3 regionális tudásközpontok körül és között kialakuló szakmakultúrák, klaszterek kialakulásának, megerősödésének segítése


22

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 4. prioritás: Az innováció finanszírozása 4.1 decentralizált innovációs döntéshozatali és pályázati rendszer kialakítása 4.2 források rendelkezésre bocsátása a Regionális Fejlesztési Tanács részére, forráskeresés és koordináció a régió fejlesztési programjának megfelelő emberi erőforrás fejlesztési, intézményfejlesztési, nemzetközi együttműködési, valamint a régión belüli K+F intézmények és az üzleti szféra együttműködés fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében

5. prioritás: Kutatási együttműködések fejlesztése 5.1 hatékony, alkalmazásorientált, együttműködésen alapuló K+F tevékenység elősegítése, az egyetemek és kutatóhelyek ösztönzése a vállalatokkal közös kutatásokra, átlátható versenypályázati rendszerben támogatott kooperációs kutatási projektek 5.2 a csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F tevékenység és a kapcsolódó beruházások, valamint technológia-intenzív vállalkozások kezdeti innovációs feladatainak támogatása 5.3 régión belüli és régiók közötti intézményes együttműködési rendszerek fejlesztése: tudományos-technológiai, felsőoktatási, K+F témák szerinti, vállalkozások és intézmények közötti hálózatos együttműködések kialakítása 5.4 KKV-k innovációs és versenyképességének fejlesztése regionális hálózataik kiépítésének támogatásával

1.1.3. Megyei szintű tervek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, mint az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megye területfejlesztési döntéshozó intézménye, az Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program végrehajtását követően az 1999-es átmenti évben elkészítette a megye újabb 2000-2002-re szóló fejlesztési, felzárkóztatási programját. A program megvalósítására, a Tanács hatáskörébe utalt decentralizált források felhasználására integrált módon kerül sor, mellyel lehetőség nyílik a programfinanszírozásra, az egyszerű és hatékony program és projekt megvalósításra, egyéb állami és Európai Uniós források addicionális felhasználására. A megye jövőképe megteremteni az alapjait a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek és a megye felemelkedésének a humánerőforrások hatékony és dinamikus fejlesztésén keresztül. A célként feltételezett fejlesztések eredményeként a megyében kialakulnak és fejlődni fognak olyan növekedési pólusok, mint Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd vagy Sátoraljaújhely, amelyek a megye GDP-jének jelentős részét adják és fogják adni a jövőben is, új lehetőségeket kínálva a környező falvak, kisvárosok lakosainak. A megye Felzárkóztatási Programja 5 prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül további általános, rövid- és középtávú célokat sorol fel. I.

Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása

Az eredményes ipari szerkezetátalakítás a fejlett technológiára és a magas hozzáadott értéket megvalósító gépgyártásra, mikroelektronikára, finomkémiára támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű képzettségére, valamint a tercier szektor erősödésére építő, a jövő igényeinek megfelelő gazdasági szerkezetet kell kialakítani. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

23

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja II.

A fenntartható agrárstruktúra és a települések együttműködésén alapuló vidékfejlesztés

Az agrárstruktúra átalakítása és a tudatos vidékfejlesztés révén el kell érni a kistérségek vállalkozásainak versenyképessége növelését és a falusi lakosság jövedelemtermelő képességének emelését, ezen keresztül a termelő és szolgáltató beruházások számának és értékének emelését. III.

A humán erőforrások és a tudásszint fejlesztése

A megye lakossága képzettségi, műveltségi színvonalának növelése, a minőségi élet feltételeinek javítása. A népesség átfogó ismereteinek és szakirányú képzettségi színvonalának emelésével, a tudás korszerűsítésével, az életminőség és a szociális biztonság javításával olyan gazdasági – társadalmi környezetet kell teremteni, amely vonzó mind az itt élők, mind a térségben letelepedni vagy befektetni szándékozók számára. IV.

Természeti megteremtése

értékek

megőrzése,

egészséges

és

vonzó

környezet

A megye környezeti problémákkal foglalkozó fejlesztésének alapvető célja, hogy folyamatosan teremtsen összhangot a környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok között. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseknek tekintettel kell lenniük a környezetre gyakorolt hatásra, és egyben a környezetvédelem szempontjainak kiemelten kell a beruházások gazdasági tervezésében is érvényesülnie. V.

Szektorsemleges területfejlesztési feladatok

Programelemző, értékelő és javaslattevő stratégiai szakértői munkacsoport felállításával modell értékű döntéstámogató rendszert kell kialakítani, összhangban az Európai Unió programtervezési és megvalósítási követelményeivel. Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács 2001. november 30-án elfogadta a megyében élő roma lakosság életkörülményeinek javítására vonatkozó középtávú stratégiájának és operatív programjának elkészítésére vonatkozó javaslatot, és döntést hozott a program megvalósításában résztvevő intézmények köréről. Ennek értelmében felkérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget (BAZ-MFÜ) a Program teljes körű adminisztratív vezetésének és projekt-koordinációs feladatainak ellátására. A BAZ Megyei Területfejlesztési Tanács a programozás megvalósításával úttörő szerepet játszott, hiszen lassan 9 évvel a kisebbségek jogairól szóló törvény, s 5 évvel a cigányság helyzetének javítását szolgáló első középtávú intézkedési csomag elfogadását követően is csak kevés megye rendelkezik a roma lakosság felzárkóztatására vonatkozó saját programmal. A program küldetése a roma kultúra és hagyományok felkutatása és továbbélésének biztosítása az alapvetően szolidáris társadalomban. Az átfogó cél a borsodi romák (cigány származású emberek) életkörülményeinek javítása. E hosszú távú cél elérése érdekében meg kell határozni olyan stratégiai célokat, illetve a szükséges beavatkozási területeket - és a kapcsolódó eszközöket / intézkedéseket- , melyek a jövőképben megfogalmazottak megvalósulásához vezetnek.


24

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Ennek megfelelően a Borsod Megyei Romák Élethelyzetének Javítása érdekében az alábbi stratégiai célrendszer megvalósítása szükséges: I. Prioritás: Intézményfejlesztés Az ellátó, szolgáltató intézmények (igazgatás, oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, szociális ellátás stb.) nincsenek felkészülve a roma lakosság igényeinek kielégítésére. Ezek az igények esetenként speciálisak, a romák jelenlegi halmozottan hátrányos helyzetéből vagy sajátos kulturális hagyományaikból következnek. Az intézmények elérhetősége sem megfelelő a romák szempontjából. Intézkedések •

Óvodába járás feltételeinek megteremtése

•

A roma gyerekek iskolai sikereit elősegítő programok és eszközök bevezetése általánosés középiskolákban

•

Roma munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése az önkormányzatoknál és az ellátó intézményekben

•

Munka- és pályaorientációs információs rendszerek kialakítása, térségi tájékoztató és szolgáltató központok létrehozása

•

A roma lakosság helyzetéből következő speciális igényeket kielégítő szolgáltatások kialakítása és megvalósítása az ellátó intézményekben

•

A diszkrimináció csökkentését eredményező ösztönző rendszerek kidolgozása és bevezetése

II. Prioritás: Emberi erőforrások fejlesztése A tarthatatlanul magas munkanélküliség alapvető oka az alacsony képzettségi szint, az iskolai sikertelenségek, a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükséges készségek elvesztése vagy megszerzésének nehézsége, azaz a munkaerő-piaci igényeknek való nagyon gyenge megfelelés, a roma emberek foglalkoztathatósági szintjének alacsony volta. A szegénység felszámolásának egyik alapvető eszköze a készségek, tudás fejlesztése. Intézkedések: •

A normál tantervű általános iskolába beilleszkedést elősegítő programok támogatása

•

Közép és felsőfokú oktatási intézménybe kerülés elősegítése

•

A munkaerő-piaci támogatása

•

A nők foglalkoztathatóságának növelését célzó programok támogatása

•

Az önkormányzatoknál, valamint az oktatási, foglalkoztatási, szociális és egészségügyi ellátó rendszerekben dolgozók képzése

•

A romák helyzetét és problémáit bemutató, a hátrányos megkülönböztetést csökkentő kommunikációs és ismeretterjesztő programok támogatása

beilleszkedést

elősegítő

oktatási

és

tanácsadási

programok

III. Prioritás: Fizikai életkörülmények javítása A borsodi roma emberek egy harmada telepi viszonyok között él, az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban a folyóvíz) nem vagy csak lakásán kívül jut hozzá. A romák által lakott településrészekre jellemző a szilárd útburkolat, az esővíz-elvezető rendszerek hiánya, a szemételhordás, szemétlerakás problémája.


25

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Intézkedések: •

Telep-felszámolási, település- és környezet-rehabilitációs programok előkészítése

•

Kistérségi komplex oktatási - foglalkoztatási programok megvalósításának támogatása

IV. Prioritás: Kapcsolatépítés, együttműködő hálózatok fejlesztése A korszerű szolgáltató intézmények sikerességének feltétele a hálózati működés, mely hozzájárul a hatékonysághoz, a rugalmassághoz, gyorsasághoz, költségtakarékossághoz. A hálózati működés feltétele a közös érdekek és célok mentén, illetve azok érdekében történő rendszeres együttműködés, kapcsolattartás, közös munka. Intézkedések: •

Szakmai együttműködés, tapasztalatcsere támogatása

•

Civil szervezetek, közvetítő intézmények támogatása

V. Prioritás: A roma közösség fejlesztése A szegénység csökkentése és a hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében teendő intézkedések mellett szükség van felelősséggel bíró közösség kialakulására és megerősödésére. Intézkedések: •

Közösségszervező és érdek-érvényesítő készségek fejlesztése

•

Közösségi házak, közösség intézmények kialakítása és működtetése

•

Hagyományfeltáró, kultúra-megőrzési programok megvalósítása

VI. Prioritás: Technikai Asszisztencia A Program sikeres végrehajtásának feltétele a megvalósítást előkészítő, koordináló és kísérő szakmai munka. A Borsod Megyei Fejlesztési Ügynökségnek fel kell készülnie erre: emberi erőforrásai elegendőek a Program előkészítésére, a megvalósításhoz azonban szükség van mind a belső, mind pedig a partner kistérségi fejlesztési irodák kapacitásának bővítésére. Intézkedések: •

Képzett humán-erőforrás biztosítása a Program végrehajtásának érdekében megyei és kistérségi szinten

•

Kommunikációs program kidolgozása és működtetése

•

Monitoring rendszer kidolgozása és működtetése


26

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 1.1.4. Kistérségi szintű tervek Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program Zemplén fejlődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően az EU-ba történő integrálódásának elősegítésére négy stratégiai célkitűzést határoz meg a program: 1

Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása

Új korszerű technológiák meghonosításával, piacképes termékek előállításával fejlődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, megerősítése, a vállalkozások teljesítőképességének, eredményességének jelentős emelése Zemplén teljes területén. 2

Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenlőtlenségének mérséklése

A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése. 3

ezzel

a

termelők

A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése

Az elérhetőség javítása, az árvízkár megelőzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia és földgáz ellátás szükség szerinti korszerűsítése és bővítése. 4

A stratégiai célok megvalósulását elősegítő szektorsemleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás erősítés)

A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja.

és

Továbbá részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a jövőbeni területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére. Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001) A Tokaji borvidék egyedülálló és különleges értékei egy több száz éve folyamatosan létező földhasználati formának, a szőlőtermesztésnek – és a tőle elválaszthatatlan borkészítésének – köszönhetik létrejöttüket és fennmaradásukat. Alapvető kötelessége és felelőssége mind a magyar államnak, mind pedig a helyi közösségeknek, hogy a Tokaji borvidék kultúrtájának térségében felhalmozódott értékeket a jövő generációk számára sértetlenül megőrizze és átadja. A Világörökség területének csak akkor van jövője, ha az érintett településeknek is jövője van. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget adjon, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához.


27

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja E cél elérése érdekében, vagyis a Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek megőrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A kezelési terv feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális és önkormányzati tervekkel valamint azok cél- és eszközrendszereivel összhangban és az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségre felterjesztett terület értékeit, jövőképét, a követendő stratégiát, a rövid-, közép-, és hosszútávú célokat. A kezelési terv jövőképe a táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenység élénkítése és optimalizálása. Prioritások: 1. Természeti és kulturális értékek leltára - Szőlőkataszter és borászati adatok - Táji és Természeti értékek - Régészeti kataszter - Műemléki kataszter - Helyi értékvédelmi kataszterek 2. A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása A terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Megőrzési és védelmi elvek A terület jövőjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek. - Katasztrófa védelem - Tűzvédelem - A bányászati ártalmak kiküszöbölése 4. A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok - Az értékes szőlőterületek jobb hasznosítása. - A környezetkímélő turizmus fejlesztése. - A digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítése. - Táji rekultiváció. Szolgáltatástervezési koncepció (2004) A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának céljából született 2001. évi LXXIX. törvény rendelkezik arról, hogy a legalább 2000 lakost számláló településeken az illetékes önkormányzatnak úgynevezett „szolgáltatástervezési koncepciót” kell készítenie. A koncepció az adott területen élő lakosság demográfiai mutatóin MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

28

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja túl felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket, a speciális ellátások biztosításának szükségességét, illetve túlmenően feltárja azt, hogy az illető önkormányzat (önkormányzatok) miként tesznek eleget ellátási kötelezettségüknek, és hogy az egyes szolgáltatások milyen formában finanszírozhatóak és biztosíthatóak. Ennek szellemében született Tokaj város és Térsége Településeinek megbízásából jelen tanulmány. A koncepció jövőképe megteremteni a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság feltételeit. A térségben élő kb. 4,5 ezer idős ember, a betegek, rokkantak, fogyatékkal élők számára elérhetők legyenek a személyes ellátások, valamint az ugyancsak mintegy 2 ezer gyermek biztonságosan nevelkedjen, a szülők társadalmi és anyagi helyzetéből adódó hátrányok csökkenjenek. Az állampolgári jog garantálása mellett mindezzel célunk a térség foglalkoztatási potenciáljának növelése, a gazdasági teljesítőképesség erősítése is. Stratégiai célkitűzések: Biztosítani a)

a számottevő arányban gyermekeiktől távol élő idősek számára a napi meleg ételt, a saját házukban való segítségnyújtást, a közösségi élet feltételeit és az önmagukról átmenetileg vagy végképp gondoskodni nem tudók, ápolásra szorulók számára az idősek otthonában való elhelyezést,

b)

a nagyszámú rokkantnyugdíjas és a még munkaképes idősek számára az önbecsülésük, kiegyensúlyozott mentális helyzetük és anyagi biztonságuk erősítését (ezzel a további szociális és egészségügyi gondozás megelőzését segítő) foglalkoztatás feltételeit,

c)

a hátrányos helyzetű gyermekek számára a napi meleg ételt, a gyermeki jogok védelmét, a harmonikus testi, szellemi és pszichikai fejlődés feltételeit, a társadalmi vagy etnikai megkülönböztetéstől való védelmet, családok krízishelyzete esetén az átmeneti elhelyezést,

d)

a letelepedő fiatal családok gyermekei számára a napközbeni felügyeletet és a gyermekek társadalmi integrációját elősegítő közösségi élet feltételeit.

A célkitűzésekben leírt ellátás biztosítását - tekintettel az aprófalvas települési szerkezetre a falugondnoki szolgálatot, a házi gondozókat, a közösségi gondozóházakat és körzeti koordinációs központokat integráló körzeti gondozó hálózaton, a közétkeztetés hálózatán, valamint az átmeneti és a tartós elhelyezést biztosító otthonokon keresztül lehet megoldani. 1.2. Normatív keretek 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A Tokaji kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja területfejlesztési program - célja a kistérség felzárkózásának elősegítése, a fenntartható belső fejlődés feltételeinek megteremtése – ezért „A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről” szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben előírt formai követelmények figyelembe vétele szükséges a program készítése során. A kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban.


29

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése marad. A területfejlesztés feladatai pedig a hatályos 1996. évi XXL. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése; az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése; az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A területfejlesztési politikában egyre fontosabb lesz az EU regionális politika alapelveinek való megfelelés, a Strukturális Alapok támogatásainak lehívásához szükséges feltételek és követelmények teljesítése. 2003-ban készült egy módosító javaslat a területfejlesztési törvényre vonatkozóan a magyar területfejlesztés hatékonyságának növelése és az EU követelményeknek való nagyobb megfelelés érdekében, amit végül az országgyűlés nem fogadott el, így meghiúsult több, a területfejlesztés hatékonyságát növelő indítvány. Többek között nem alakult meg a törvényi kerete a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsok létrehozásának, melynek feladata a kistérségi területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, és közös területfejlesztési programok kialakítása lett volna. A kistérségi statisztikai körzetet a Központi Statisztikai Hivatal vezette be 1994-ben a statisztikai folyamatok területi mérésére. Ezek a körzetek szolgáltak a statisztikai adatok gyűjtésének alapjául, de nem kapcsolódott hozzájuk szervezet, tevékenység. A térségi szervezési feladatokat a mai napig a települések önkormányzatai által létrehozott és működtetett Területfejlesztési Önkormányzati Társulások folytatják. Ezen társulások határa azonban ritkán esik/esett egybe a statisztikai körzetekével. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét. Ez alapján a kistérségek az államigazgatási hatáskörök területi egységei, hozzájárulnak az önkormányzati közszolgáltatások megszervezéséhez, valamint bekapcsolódnak a területfejlesztés intézményrendszerébe, ebből kifolyólag volt szükséges az illetékességi határuk (területük) pontos meghatározása. Ennek következményeként jelenleg egyfajta tisztulási folyamat megy végbe, melynek során az önkéntesen alakult önkormányzati társulások igyekeznek „azonosulni” a statisztikai kistérségekkel. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet az előzőekhez képest tehát felülvizsgálta a statisztikai kistérségeket, aminek eredményeként 18 új kistérség létrehozása valósult meg, így jelenleg összesen 168 kistérség fedi le az ország területét, továbbá egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Azonban a társulási szabadság jegyében továbbra sem tiltja semmi, hogy egy település több társulásnak is tagja legyen.


30


1.3. Szakmapolitikai keretek 1.3.1. Közlekedéspolitika Európai Közlekedési Hálózat (TEN)1 A Transzeurópai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) kifejezés az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját, ezek hálózatát jelenti. Jelen alfejezetpont a közlekedési hálózat fejlesztését érintő kérdéseket, tendenciákat érinti. A közösségi közlekedéspolitika sarkalatos pontja a tagállamokat összekapcsoló, egységes közlekedési hálózat megteremtése. A szakpolitika szorosan kapcsolódik az egységes belső piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez, fő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva súrlódásmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A szállítási módonként eltérő szabályozást alkalmazó közlekedéspolitika mellett a TEN az egységességet képviseli azáltal, hogy az EU tagállamok közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítási hálózatait igyekszik harmonizálni figyelembe véve a különbözõ szállítási módok közötti optimális munkamegosztást és a nemzeti hálózatok közötti műszaki átjárhatóságot. A TEN kialakításának alapötlete az 1980-as években jelent meg az egységes piac kialakításával párhuzamosan. Kialakulásához a megfelelő jogi alapot a Maastrichti Szerződés teremtette meg. 1993 decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás” című Fehér Könyvet, melynek értelmében az EU rövid és középtávú céljai között szerepel a nagy infrastrukturális projektek beindítása. Majd 1994 végén Essenben az Európai Tanács kijelölte azt a 14 legfontosabb projektet, melyet a TEN fejlesztésének keretei között kívánnak megvalósítani. Ezek többsége gyorsvasút-hálózatok fejlesztésére vonatkozott. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokat az Európai Tanács és az Európai Parlament 1996-ban fogadta el (1692/96/CE). A kitűzött cél egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúra-hálózat létesítése a Közösség területén 2010-ig. A célok elérése lehetetlen megfelelő finanszírozási háttér biztosítása nélkül, ezért erre a kérdéskörre már a Maastrichti Szerzõdés is kitért, s létrehozta a Kohéziós Alapot. A TEN másik fõ pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehetõség is létezik. Az Agenda 2000 a 2000-2006 pénzügyi ciklus egyik legfontosabb feladataként jelölte ki a TEN finanszírozását, s kiemelten fontos tényezőként említi a hálózatok összekapcsolódását a közép- és kelet-európai csatlakozásra jelentkezõ országokkal annak érdekében, hogy a bővítés utáni gazdasági integrációt a közlekedési infrastruktúra hiányosságai ne gátolják. (A csatlakozó országok hálózatait a csatlakozási szerződések útján integrálják az európai hálózatokba.) Az Európai Bizottság által 2001-ben elkészített Fehér Könyv fekteti le az Európai Közlekedéspolitika irányelveit 2010-ig. 1

Források: www.gkm.hu

http://europa.eu.int/comm/transport/themes/network/english/tn_0_en.html Fehér könyv, Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni, Brüsszel, 2001. szeptember 12., COM(2001)370, az Európai Közösségek Bizottsága

Kohéziós Alap Keretstratégia, Közlekedés, 2004. és 2006. közötti tervezési időszakra, 2003. április Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2004-2006 (2003. április 26.-i változat) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

31

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az Európai Tanács Göteborg-i ülésén elfogadott következtetésekkel összhangban a Bizottság azt javasolja, hogy a közösségi irányelvek felülvizsgálata a vasúthálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére, a bővítés által keltett forgalmi áramlatok levezetésére előnyben részesítendőként meghatározott, elsősorban a határövezetben lévő utak építésére és a távol fekvő területek elérhetőségének javítására összpontosuljon.2 Forrás: Fehér könyv, Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni, Brüsszel, 2001. szeptember 12., COM(2001)370, az Európai Közösségek Bizottsága

A Bizottság 2004-ben tervezi módosítani a 2001-es transz-európai hálózatokra vonatkozó útmutatásokat többek között azzal a céllal, hogy integrálják a csatlakozni kívánó országok hálózatait. Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési módosították és – a délszláv háborút követõen – egy tizedikkel egészítették ki:

folyosót

2. térkép: A páneurópai közlekedési folyosók

Forrás: www.gkm.hu

Magyarország központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik. A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is:

2

IV. folyosó: Berlin/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Budapest– Konstanca/Szaloniki/Isztambul; V. folyosó: Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse–Szarajevó–Eszék– Budapest; VII. folyosó: Duna; X. folyosó: X/B ágaként Budapest–Újvidék–Belgrád.

Szerzők saját kiemelése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

32

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Budapesttel a metszéspontjukban, ezek a folyosók kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják Románia és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az V., Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a kistérségünk fejlődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A magyarországi TEN folyosók infrastruktúrája még jelentős fejlesztésre szorul. A konkrét fejlesztési igényeket a csatlakozó országok közlekedési hálózatának leendő TEN elemeit felmérő TINA program (Transport Infrastructure Needs Assessment = TINA) határozta meg, mely 1996-1999 között valósult meg. A csatlakozásig az azonosított projektek finanszírozása az ISPA előcsatlakozási alapból történt, ezt követően pedig a tagállamokat megillető közösségi forrásból lehetséges. 3. térkép Magyarország TINA közúti és vasúti hálózata, légi és belvízi kikötői

Forrás: www.gkm.hu

A TINA hálózat a páneurópai közlekedési folyosókkal azonos gerinchálózatból, és kiegészítő hálózati összetevőkből áll. A program zárójelentése pontosan megjelölte a hazai közlekedési infrastruktúra azon elemeit, melyeket fejleszteni szükséges:

Vasúti gerinchálózat és „kiegészítő hálózati elemek” (vonalvezetése, hossza, becsült költsége)

Közúti gerinchálózat és „kiegészítő hálózati elemek” (vonalvezetése, hossza, becsült költsége)

Belvízi úthálózat (vonalvezetése, hossza, becsült költsége)

Repülőterek (pontos helyszíne, becsült költsége)

Folyami kikötők (pontos helyszíne, hossza, becsült költsége)

Terminálok (pontos helyszíne, száma, becsült költsége)

Közös Agrárpolitika Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet azóta három alkalommal változtattak meg jelentősen, legutóbb 1999ben az Agenda 2000 című dokumentum alapján. A KAP egyik pillére a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása, melynek hatálya alá tartozik a Közösség minden mennyiségi szempontból fontos terméke. Az Agenda 2000 elsőként fektette le a vidékfejlesztési politika alapjait, ami a KAP második pillére.


33

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2004. május 1-jével hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, s mint tagállamra kiterjed rá is a közös agrárpolitika hatálya. Az EU agráriumába való bekapcsolódásunk feltételei a 2002. december 13-án lezárult csatlakozási tárgyalások során lettek meghatározva. A részletes feltételeket, jogokat és kötelességeket a 2003. április 16-án Athénban aláírt Csatlakozási Szerződés rögzítette. Az agrár- és vidékfejlesztés céljainak megvalósítására uniós és nemzeti források is rendelkezésre állnak. A közösségi fejlesztési források felhasználása egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programja (AVOP) alapján történik, mely az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből (HOPE) támogatható intézkedéseket tartalmaz. Az EMOGA Garancia Részlegéből támogatható, úgynevezett "kísérő intézkedésekre" külön program készül (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv). Emellett a tagállamoknak lehetőségük van átmenetileg nemzeti támogatás folyósítására is, melyek jelentős része a technológiai lemaradások pótlására irányul. A magyar nemzeti források felhasználásának egyik fontos célja azon ágazatok kompenzálása, melyek pozícióit a csatlakozás átmenetileg rontja, de legalábbis nem javítja (például sertés és baromfitenyésztés). Az agrárpolitikai szabályozás legfontosabb elemei •

Földtulajdon: az agrárgazdaságot is érintő fontos kérdést, a külföldiek termőföld vásárlási jogát, a tőke szabad áramlása c. 4. fejezet tartalmazza. Hazánk hétéves átmeneti mentességet, illetve a földárak alakulásától függően - három évi (azaz összesen tíz évi) moratóriumot kapott a témakörben. A földbérlet tekintetében nincsen átmeneti időszak, érvényesülnie kell a nemzeti elbánás elvének: a hazánkban alkalmazott szabályok az EU-tagállamok természetes és jogi személyei számára a magyar piaci szereplőkkel azonos lehetőségeket kell, hogy biztosítsanak.

•

Az egyes ágazatokban alkalmazható támogatási szabályok: azokban az ágazatokban3, ahol közvetlen támogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rendszer működik a mezőgazdasági támogatások meghatározása a termelési kvóták és a közvetlen kifizetések mértéke alapján történik. A kvóták, azaz mennyiségi keretszámok az elmúlt 4-5 év termelési szintje alapján lettek meghatározva.4 A kvóták nem a termelés szintjét maximalizálják, hanem a közösségi támogatás keretösszegét határozzák meg. Túllépésük tehát nem jár szankciókkal, a többletmennyiséget azonban a közösség nem támogatja!5

•

Közvetlen támogatások igénybevétele: a terület- és állatállomány alapú közvetlen termelői támogatások alkalmazása kilenc éves átmeneti időszak után terjed ki Magyarországra. A támogatások közösségi forrásból fedezett része fokozatosan növekedve 2013-ban éri majd el az akkori közösségi jogszabályok szerinti 100%-os szintet. A magyar kormánynak lehetősége van azonban saját költségvetésből kiegészítő jellegű magyar források rendelkezésre bocsátására.

•

Piaci támogatások igénybevétele: a magyar gazdák átmeneti időszak nélkül vehetnek részt az intervenciós rendszerben (felvásárlás, egyes termékek, például borfelesleg lepárlása vagy sertéshús magántárolása, stb.), és pályázhatnak exporttámogatásra is. A fentiek mellett egyes, a kvótaszabályozás alá eső, de a

3

Nincs kvóta például a zöldség-gyümölcs ágazatban, a borszőlő-termesztésben, a baromfi- és a sertéságazatban, stb. 4 Általában elmondható, hogy a termelés visszafogására egyetlen ágazatban sem lesz szükség, sőt a legtöbb esetben növekedés is lehetséges (pl. húsmarha prémium). 5 Egyetlen kivétel a tejkvóta. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

34

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja közvetlen támogatási rendszer keretébe nem tartozó termékek támogatásai is átmenet nélkül igénybe vehetőek: szárított takarmány, konzervipari feldolgozásra kerülő paradicsom, őszibarack és Vilmos körte. A legfontosabb várható hatások Az integráció egyértelmű előnyének tekinthető, hogy a csatlakozást követően már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz juthatnak a magyar gazdák. A mezőgazdasági termelés környezete stabilabbá válik, várható a magasabb árak (pl. intervenció, magántárolás révén) realizálása. A piaci támogatások hatására javulhat az értékesítés biztonsága, kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik a bevétel. Az EU források és nemzeti támogatások együttese a jelenleginél nagyobb költségvetésű, szélesebb körű és új elemekkel bővülő támogatási rendszert jelent majd, melynek néhány fontosabb hatása a következő: •

Növénytermesztés: kedvezően érinti a csatlakozás a gabonafélék6, olaj- és fehérjenövények termesztőit: a minőségi termékeket premizálni fogják a jövőben, ami kedvező változás hazánkra nézve, hiszen búzánk minősége magasabb, mint általában az EU tagállamokban. A csatlakozás után várhatóan bekövetkező cukorpiaci áremelkedés jövedelemtöbbletet jelent majd a cukorrépa-termelőknek és jelentős mértékű a dohánytermesztésre igénybe vehető támogatás is. A hazai zöldség- illetve gyümölcstermesztés fejlesztése során azonban figyelembe kell venni azt, hogy ugyan a gyümölcsösök telepítésének támogatása általában véve engedélyezett, de az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények létrehozása nem támogatható.

•

Állattenyésztés: a Csatlakozási Szerződésben megfogalmazott feltételek várhatóan kedveznek a szarvasmarha ágazat egészének. Nehezíti viszont a termelők helyzetét, hogy az Unióban szigorú higiéniai és minőségi követelményeknek kell megfelelni a nyerstejjel kapcsolatosan. Alternatívát jelenthet a húshasznú szarvasmarhatartásra történő átállás, vagy termelői csoportok alakítása, s így a közös infrastruktúra- és technológiafejlesztés. Emellett jelentősebb támogatási összeg áll majd rendelkezésre anyajuhra, jerkére és anyakecskére is.

A csatlakozás kihívásai: a magyar mezőgazdaság versenyképességét befolyásoló néhány fontos tényező A fentiekben felvázolt agrártámogatási források és új piacok megnyílása, az egyes ágazatokban realizálható előnyök mellett a magyar gazdáknak számos fontos kihívásnak is meg kell felelniük: •

Értékesíteni csak olyan terméket lehet, mely a higiéniai, élelmiszerbiztonsági (és számos egyéb állat- és környezetvédelmi) előírásoknak igazolhatóan megfelelt. A jelenleg hatályos szabályozás többségébe megfelel az elvárásoknak, de az ellenőrzés várhatóan jelentősen megszigorodik a csatlakozás után. Egyes előírások betartása csak átmeneti időszak után lesz kötelező: például vágóhidak kialakítása, tojótyúkok ketreceinek átalakítása. Azok a termelők, akik e feltételeknek nem tudnak megfelelni, nem fogják tudni termékeiket értékesíteni az EU piacain.

•

A saját szükségletre történő termelés esetén a feleslegek értékesítése egyre nehezebbé válik majd, így a gazdálkodók kénytelenek lesznek eldönteni, hogy főállásban, piacorientált módon folytatják-e a termelést vagy önellátásra termelnek.

•

A kistermelők számára alternatívát jelenthet a termelői szervezetek létrehozása, elsősorban értékesítési céllal. A csatlakozás után támogatható lesz ezen szervezetek megalakítása és működésének első öt éve. (A zöldség-gyümölcs ágazatban pedig csak ezek kaphatnak támogatást!)

6

A durumbúzát termesztő gazdálkodók a területalapú támogatás mellett speciális támogatásra jogosultak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

35

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja •

Jelentős kihívásokkal kell számolni a közvetlenül nem támogatott (sertés, baromfi/tojás, kertészet) ágazatokban, illetve ott, ahol a közösségi támogatás mértéke elmarad a jelenlegi hazai támogatás szintjétől. Ezekben az ágazatokban a piaci verseny dominál, komoly versenyhátrányba kerülhetnek az optimálisnál kisebb méretű gazdaságok, illetve azok, akik elavult technológiával, nem hatékonyan termelnek. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (például exporttámogatás egyes végtermékekre, extenzifikáció, állománycsökkentés, piacra jutás elősegítése, marketing támogatás, sertéshús magántárolása, tenyésztésfejlesztés, stb.).

•

A megnyíló belső piacon a verseny elsősorban a háztartási munkát megkönnyítő, korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő, magasabb hozzáadott értékű késztermékek piacán zajlik. A megnövekedett és részben új piaci igények újabb kihívást jelentenek a hazai gazdáknak és az élelmiszeriparnak. Ez utóbbi ágazat esélyeit javítja a külföldi tőkebefektetések jelenléte.7

Annak érdekében, hogy az említett nehézségeket a magyar gazdák le tudják küzdeni nemzeti forrásból már a csatlakozást megelőző évben is elérhetőek olyan támogatások, melyek például a környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak való megfelelést könnyítik meg. Ha a magyar mezőgazdaság termelési szerkezete képes lesz alkalmazkodni az értékesítési lehetőségekhez, és a közösségi szabályozáshoz, akkor reális a piacszerzés esélye a többi tagállamban, különösen a dél-német és az észak-olasz régiókban. (Ezzel párhuzamosan a belföldi piacokon is a verseny növekedésére lehet számítani!) Szükséges lépések •

A változások nyomon követése, ismeretszerzés, alkalmazkodás: a kihívások tekintetében kiemelten fontos, hogy a hazai piaci szereplők időben szerezzenek az Európai Unióra vonatkozó ismereteket, hiszen a meglehetősen bonyolult agrárgazdasági szabályozás és rendtartás beható ismerete nélkülözhetetlen feltétele a magyar mezőgazdaság sikeres integrációjának. Szükséges tehát, hogy az érintett szereplők figyelemmel kísérjék a hazai intézményrendszer felállását, tisztában legyenek a szükséges információk megszerzésének módjával, azok forrásaival. Kistérségi szinten is szükséges a gazdák részére képzések, tájékoztató rendezvények szervezése, szakértői segítségnyújtás biztosítása. A közösségi források mellett rendelkezésre álló nemzeti támogatások, pályázatok a gazdák felzárkózását segítik elő. Ezek ismerete és igénybevétele segítheti az alkalmazkodást.

•

Szerkezetváltás: a lehetséges támogatási források felhasználása a kitűzött mezőgazdasági céloknak megfelelő projektek megvalósításával lehetséges. Ezért fontos, hogy a kistérségi, megyei, regionális agrárfejlesztési tervek, beruházások kialakítása során már most figyelembe vegyék az illeszkedést az uniós célkitűzésekhez. Ez a lépés szorosan összefügg az előzővel, hiszen az érintettek tájékoztatása a lehetőségekről és kötelezettségekről elősegíti alkalmazkodásukat az agrárium szabályozásában bekövetkezett változásokhoz.

•

Együttműködések kiszélesítése: az EU kifejezetten támogatja az érintett szereplők együttműködését, s ahogy korábban bemutattuk néhány szektorban kifejezetten a támogatás folyósításának előfeltételévé tették a kooperációt. Az értékesítési szövetségek mellett ösztönözni kell az olyan együttműködéseket, melyek keretében a kisebb gazdák közösen tudnak nagy volumenű fejlesztéseket megvalósítani.

•

Vidékfejlesztési intézkedések foganatosítása: a KAP egyik fontos alappillére a vidékfejlesztési politika. Ennek keretében az elmaradott kistérségek és települések számára olyan fejlesztési források nyílnak meg, melyek révén kisebb léptékű projekteket

7

A külföldi tőkebefektetések már most is jelentősek a hazai élelmiszeriparban. E folyamat a csatlakozást követően várhatóan újabb szektorokra is kiterjed, hiszen az EU-ban jelenleg tendencia a multinacionális társaságok térnyerése, a nemzetközi tőke összefonódása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

36

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja megvalósíthatnak. A kifejezetten agrár jellegű tevékenységek általában a következőkre terjedhetnek ki: agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá eső területek támogatása, mezőgazdasági területek erdősítése, előnyugdíjazás, szerkezeti átalakulás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, termelői szervezetek támogatása, gazdálkodók támogatása az EU (higiéniai, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági) követelményei teljesítése céljából, technikai segítségnyújtás. Az EU foglalkoztatás politikája A szociális politika sokáig háttérbe szorult a gazdasági prioritásokkal szemben. Fokozatos előtérbe kerülését az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés erősítette meg, ekkor vált a foglalkoztatás igazán "közösségi kérdéssé". 1997-ben elindították az Európai Foglalkoztatási Stratégiát (EES), amely alapján a tagállamok összehangolják tevékenységüket. 2004 május 1-től Magyarország is csatlakozott a folyamathoz. A tagállamok által meghatározott irányvonalakat minden évben a Parlament elé terjesztik. Bár minden tagállamban más a helyzet, alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie valamennyi kormánynak: a népesség elöregedése, regionális egyenlőtlenségek, a szociális rendszerek tartósságának biztosítása olykor kedvezőtlen gazdasági környezetben. A 2000. márciusi lisszaboni csúcson egy átfogóbb stratégiát határoztak meg, amely célja nem csupán az, hogy 2010-re Európát a világ legversenyképesebb gazdaságává alakítsa, hanem egy olyan gazdasággá, amely "tartós gazdasági növekedésre képes, amelyet a munkahelyek mennyiségi növekedése és minőségi javulása, valamint egy erősebb társadalmi kohézió kísér. A kitűzött cél a teljes foglalkoztatásra való törekvés". A foglalkoztatáspolitika legfontosabb elemei: •

Teljes foglalkoztatottság: Az EU-ban a foglalkoztatás aránya az 1999-es 62,4 %-ról 2002-ben 64,2 % emelkedett, ez az érték azonban még mindig túl alacsony. A csatlakozó országokban 2002-ben a foglalkoztatás aránya 56,1% volt. Lisszabonban a 70%-os foglalkoztatottság elérését tűzték ki célul 2010-re az Unió egészében. 2003-ra négy ország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország már elérte ezt a célt. A 2002-es első értékelés is hozzájárult a három nagy célkitűzés - teljes foglalkoztatás, a munka minősége és produktivitása, a társadalmi kohézió és beilleszkedés - irányában tett erőfeszítések fokozásához.

•

Munkanélküliség csökkentése: A hosszú távú munkanélküliség sok tagállamot sújt és a társadalomból való kirekesztéshez vezet. 2002-ben az EU aktív lakosságának 3%-a legalább 12 hónapja munkanélküli volt. Ennél fogva az európai stratégia arra ösztönzi a kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy minden munkanélküli kapjon egy új elindulási lehetőséget (képzés vagy átképzés útján) mielőtt munkanélkülisége meghaladná az egy évet, fiatalok esetén a hat hónapot. A nők munkavállalását akadályozó tényezők enyhítéseként kiemelten kezelik a kisgyermekek számára a bölcsődei és óvodai helyek számának növelését. Továbbá a helyi és regionális stratégiák fejlesztését, az adóterhek csökkentését (főként a kisvállalkozások esetében), a vállalatokon belüli képzést, az idősebb dolgozók képzését, valamint a feketemunka csökkentését emelték ki.

•

Minőségi munkahelyek teremtése: A Parlament mindig is azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek teremtése önmagában nem elegendő, ügyelni kell ezek minőségére is. A tagállamok - mint ahogy több ízben is erre kérte őket a Parlament - kötelezettséget


37

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja vállaltak arra, hogy növelik az emberi erőforrásba való beruházásaikat, az egész életen át tartó képzés és tanulás lehetőségeit. A jelenlegi célok egyike annak biztosítása, hogy 2010-re az EU-ban a 22 éves polgárok legalább 85%-a befejezze középfokú tanulmányait. •

Társadalmi kohézió és beilleszkedés: Az EP fontosnak tartja, hogy a társadalmi beilleszkedés érdekében tett lépésekhez megfelelő költségvetési fedezet álljon rendelkezésre, valamint hogy a képzési politikák a társadalmi kirekesztés veszélyének leginkább kitett személyek igényeinek is megfeleljenek, mint az idősebbek, fogyatékkal élők vagy bevándorlók. A lisszaboni stratégia szerint az idősebb dolgozók (55-64 év) foglalkoztatási arányát 2010-re 50%-ra kell emelni. 2003-ban négy ország (Dánia, Egyesült Királyság, Portugália és Svédország) érte el a kitűzött célt. A csatlakozó államokban ez az arány 2002-ben 30,6 % volt.

•

Nemek közötti esélyegyenlőség: A Parlament évek óta kéri a munkaerő piacon a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek leküzdésére szolgáló kiegészítő intézkedések bevezetését. 2003 novemberében a 15 tagú EU-ban a női munkanélküliség 8,9 %-os, míg a férfiak esetében ez az arány 7,3 % volt. Az európai stratégia 2010-ig a nők foglalkoztatási arányát több mint 60%-osra kívánja emelni. Azonban 2003-ban csupán négy ország: Ausztria, Dánia, Hollandia és Portugália érte el ezt a célt.

2. A KISTÉRSÉG TENDENCIÁK

FEJLŐDÉSÉT

MEGHATÁROZÓ

NEMZETKÖZI

ÉS

HAZAI

Globalizálódó világunkban számos olyan hazai és nemzetközi folyamat van, amely kihathat egy térség gazdaságára, életére, ebből kifolyólag lehetetlen minden egyes tényezőt különkülön megvizsgálni. Viszont beazonosíthatók, hogy melyek azok a fő tendenciák, amelyek a legnagyobb hatást tehetik a kistérségre, és az ebből lényegesnek tartott tendencia egységes struktúrában kerül bemutatásra. A magyar közlekedéspolitika stratégiai fő irányai Az 1996-ban elfogadott (jelenleg hatályos) közlekedéspolitika fő irányai: •

Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése.

•

A környező országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása.

•

A területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása.

•

Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése, a környezet védelme.

•

A szabályozott verseny és a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése.

Hazánkban a közlekedési szolgáltatások és az infrastruktúra helyzete számos kérdésben eltér az európai Közösség jelenlegi helyzetétől, nehézségeitől, de a kihívások jellege, különösen hosszabb távon azonos. Ez lehetővé teszi, és egyben ki is kényszeríti az EU közlekedéspolitikájához való alkalmazkodást. Várható hatások •

Jelentős mértékben lecsökken az ország periférikus helyzetű településeinek elérési ideje: az M3-as, M30-as autópálya kiépítése esetén Hegyeshalom (a jelenlegi EU tagállamok keleti határa) elérése 4-5 órát fog igényelni, ami hozzájárul a térségben termelő vállalkozások versenyképességének jelentős növekedéséhez.


38


A kistérségen áthaladó közúti forgalom növekedése: az autópálya megépülésével minden bizonnyal növekedni fog a kistérségen áthaladó közúti forgalom nagysága. Várhatóan megnő az autópálya nyomvonalán a környezet terhelése (levegőszennyezettség, zajártalom).

•

Nemzetközi forgalom növekedése: az autópályán keresztül jelentős kelet-nyugati forgalom fog bonyolódni az Európai Unió jelenlegi tagállamai és Ukrajna, Románia között.

Szükséges lépések •

Kistérségi úthálózat felújítása, kiépítése: Az autópálya megépülése által jelentett hasznok, előnyök abban az esetben érik el maximális pozitív hatásukat, ha az autópálya megközelíthetősége biztosított, azaz rendelkezésre áll egy olyan korszerű, jó minőségű térségi úthálózat, melyen keresztül ténylegesen bekapcsolódhatnak a kistérség települései, vállalkozásai a gazdasági vérkeringésbe. A várhatóan megnövekvő teher- és személyforgalom miatt a biztonságos közlekedés érdekében több infrastrukturális beruházásra is szükség van. Egyrészt ki kell alakítani korszerű közlekedési csomópontokat, másrészt meg kell építeni a főbb közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő települések elkerülő útjait az ezen településeken megnövekvő átmenő forgalom csökkentése érdekében.

•

Megfelelő befektetési környezet biztosítása: Az autópálya által biztosított kedvező megközelíthetőség felértékeli a kistérség településeit, azokat megnövekedett eséllyel választhatják beruházásuk helyéül vállalkozások. A kedvező befektetési döntéshez azonban egyéb feltételeknek is teljesülniük kell, az autópálya önmagában nem garantálja vállalatok betelepülését. Egyrészt versenyképes befektetési kedvezményeket kell biztosítani a betelepülő vállalkozások számára, másrészt szükség van megfelelő műszaki infrastruktúrára, esetleg kiépített üzleti területekre, melyek megfelelnek a potenciális betelepülő vállalkozások igényeinek, elvárásainak. E mellett szükség van elegendő, megfelelően képzett munkaerőre, amely alkalmas a vállalkozások munkaerőigényeinek kielégítésére. Szükség van továbbá a kistérségben rejlő befektetési lehetőségek megismertetésére a potenciális vállalkozásokkal.

Területfejlesztés, regionális politika Magyarország 2004. május 1-től teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás következtében az élet valamennyi területén történnek változások, életbe lépnek az EU különböző rendeletei, szabályai. Hatások •

Nemzeti Fejlesztési Terv: A csatlakozást követően Magyarország teljes területével jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. Az Alapokból érkező fejlesztési források felhasználásának koordinálására került elkészítésre a Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek operatív programjai és a programkiegészítő dokumentumok tartalmazzák azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek megvalósítására igénybe lehet venni a Strukturális Alapok társfinanszírozását. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Az NFT-vel az 1.1.1. fejezetben foglakoztunk részletesen. 2004-ben elkezdődött a 2007-2013 programozási periódus során elérhető fejlesztési forrásokat allokáló II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. Fontos, hogy a kistérségi szükségletek is megjelenjenek a dokumentumban.


39


Új területfejlesztési intézmények felállítása: A Strukturális Alapokból érkező támogatások felhasználásának koordinálására új intézmények kerültek felállításra. Ezek az intézmények (irányító hatóságok, monitoring bizottságok, közreműködő szervezetek) menedzselik a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott stratégia alapján kijelölt intézkedések végrehajtását, és hirdetik meg a konkrét pályázatokat. Ezért annyira fontos ezen szervezetek tevékenységének, feladataiknak megismerése, figyelemmel kísérése, valamint a kapcsolatfelvétel.

•

Jelentős nagyságú fejlesztési források: A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében jelentős nagyságrendű fejlesztési forrást bocsátanak rendelkezésre a hazai projektek megvalósítására. Összesen mintegy 1200-1500 milliárd forintnak megfelelő hazai és EU társfinanszírozási forrás került elkülönítésre különböző projektek megvalósítására.

•

Projektekkel szembeni elvárások változása: Az EU Strukturális Alapjai teljesen más elvárásokat támaszt a projektekkel szemben, mint a jelenlegi hazai intézmények. Az EU szemszögéből a projekteknek nem része, hanem előfeltétele a szükséges dokumentumok, tanulmányok elkészítése, az engedélyek beszerzése. Ebből kifolyólag ahhoz, hogy egy projekt megvalósításához igénybe lehessen venni a strukturális alapok társfinanszírozását a projekt tartalmától függően a pályázat benyújtásakor rendelkezni kell minden szükséges dokumentummal. Ezen a technikai különbségen kívül a strukturális alapok három kiemelt elvárást támasztanak a projektek megvalósításához, ezek a relevancia, a megvalósíthatóság és a fenntarthatóság. Relevancia alatt a projekt tevékenységei és a kitűzött célok közötti kapcsolatokat kell érteni, azaz a projekt tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a projekt (és a program) céljainak eléréséhez. Csak abban az esetben igényelhető a strukturális alapok társfinanszírozása egy projekt megvalósításához, amennyiben korábban részletesen elemzésre kerültek a megvalósítás feltételei, alternatívái, valamint pénzügyi számításokkal kell alátámasztani a projekt megtérülését (ez jelenleg nem követelmény a hazai pályázatoknál). A fenntarthatóság szintén kiemelt szempont, a projekt nem csak a „végszámla kifizetéséig” tart, hanem azt követően igazolni kell a projekt keretében létrejött eredmények működtetését, fenntartását. A pályázat benyújtásakor alá kell támasztani, hogy a projekt eredményei a projekt lezárását követően minimum 5 évig fennmaradnak, a projekt célcsoportja továbbra is igénybe veheti azokat.

•

Határon átnyúló együttműködések támogatása: A csatlakozást követően Magyarország lett az Európai Unió keleti határa. Az EU-nak kiemelt célja a tagállamok közötti, határokon átívelő együttműködések támogatása, elősegítése, melyet az INTERREG közösségi kezdeményezésből támogat. Ennek megfelelően a kistérség települései, szervezetei is jogosultak az INTERREG program forrásainak felhasználására a román-magyar és az ukrán-magyar határmenti együttműködések megvalósítására.

Szükséges lépések •

A fejlesztési programok tartalmának tanulmányozása: Mivel a Strukturális Alapok társfinanszírozását csak azokhoz a projektekhez lehet kérni, amelyek illeszkednek a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz, rendkívül fontos ezen dokumentumok tartalmának megismerése (ld. www.nfh.hu honlapon). Ezen kívül szükséges a programkiegészítő dokumentumok elemzése, mivel ezek tartalmazzák a részletes információkat többek között az egyes intézkedések keretében támogatható tevékenységekről, a pályázók köréről.


40


Kapcsolatfelvétel az újonnan felállításra kerülő intézményekkel: A kistérség szereplőinek meg kell ismerniük az egyes intézmények feladatait, tevékenységét, mivel ez szükséges a rendszerben való eligazodáshoz. Ezen kívül nyomon kell követni az egyes irányító hatóságok működését, tevékenységét, valamint kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt azokkal a közreműködő szervezetekkel, amelyek tevékenységi területe érinti a kistérség fejlesztési elképzeléseit. A kapcsolatfelvétel részeként célszerű elküldeni a fejlesztési stratégia promóciós változatát, valamint az előkészített projekteket.

•

EU-konform projektek előkészítése: Szükség van az EU elvárásainak megfelelő projektek előkészítésére. Ennek érdekében meg kell teremteni a projektek generálásához, előkészítéséhez, tárolásához és továbbfejlesztéséhez szükséges menedzsment kapacitást a kistérségben. Ennek megfelelően célszerű felállítani egy kistérségi projektadatbázist, amely egységes struktúrában tartalmazza a projekteket, valamint ezeket fel kell tölteni egy honlapra. Ki kell alakítani a projektek előkészítésének módszertanát, melyet folyamatosan frissíteni kell, továbbá ki kell képezni a projektek előkészítésével foglalkozó szakembereket.

Kapcsolatfelvétel román és ukrán szervezetekkel: A csatlakozással megnyílt INTERREG programból támogatás igényelhető határon átnyúló projektek megvalósítására. Ebből kifolyólag célszerű a meglévő partnerkapcsolatokat megerősíteni, és újakat kiépíteni a határ túloldalán lévő településekkel, civil szervezetekkel.


41


STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS 1. Területi lehatárolás A Tokaji kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. 4. térkép

Forrás: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, www.nth.hu

5. térkép A Tokaji kistérség elhelyezkedése

Forrás: www.nth.hu alapján saját szerkesztés


42

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokaji kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Szerencsi, Abaúj-Hegyközi és Sárospataki kistérségekkel határos, tagtelepülései a következők: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos és Tokaj. A 11 települése természetföldrajzilag két ún. kistájhoz tartozik. A Hegyalja kistáj heterogén természeti adottságokkal rendelkező altájakra osztható fel: Abaúji-Hegyalja, Tokaji-hegy, Szerencsi-dombság, Zempléni-Hegyalja, Szerencs-köz. Taktaköz pedig a Tiszától nyugatra, a Tokaj-Szerencs-Tiszalúc területén található hegyláb, illetve dombság között, a Takta folyót és mellékágait övezve helyezkedik el. 6. térkép Zemplén kistájai

Forrás: www.ztsz.hu (Zempléni Településszövetség)

A Tisza árterületére eső Taktaközhöz tartozik Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj és Taktabáj. Hegyvidéki települések pedig Tokaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, és Erdőbénye. A kistérség egy része a Tokaji borvidék, így a világörökség része: A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. (…) A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.255 ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott TokajHegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik. Forrás: www.vilagorokseg.hu/


43

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A világörökség részeként nyilvántartott települések által határolt 132,555 km2 -nyi területet az UNESCO megfogalmazása alapján magterületnek, vagy fejlesztési területnek nevezzük. Az ezt körülvevő, pontosan meghatározott 748,797 km2 –nyi területet az UNESCO úgynevezett „buffer zone” kifejezéssel jelöli, melynek magyar megfelelője a védőzóna, vagy ütközőzóna, mely azt a célt szolgálja, hogy egy kiemelt területet elhatároljon több, másik területtől, elősegítve ezzel a kiemelt terület környezetkárosító hatásoktól, illetve egyéb lakossági és ipari beavatkozásoktól való védelmét. A felterjesztési terület és az ütközőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokaj-hegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület a TokajHegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a Kőporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. (A vastagon kiemelt települések a Tokaji statisztikai kistérséghez tartoznak.) Az ütközőzónát Abaújszántó, Bekecs, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Monok, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Tolcsva, Vámosújfalu települések közigazgatási területe alkotja. (A vastagon kiemeltek itt is a Tokaji statisztikai kistérség részét képezik.) A Tokaji borvidék kulturális táj kultúrtörténeti, topográfiai valamint természeti és ökológiai szempontból ennek az évszázadok óta változatlan földhasználati hagyománynak a dokumentuma. A szőlőműveléses földhasználat évszázadok óta töretlen hagyományát nemcsak a térség mai szőlőültetvényei bizonyítják, hanem a felterjesztési terület és a ütközőzóna települései is, melyek egészen a mai napig egy olyan civilizáció és kultúra speciális építkezési formáját példázzák, melyben az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság, a városi és vidéki ember, a magyarok és az ide betelepült idegenek életmódja kerek egészet alkotott és alkot ma is. A szőlőművelésre és bortermelésre alapuló életforma és civilizáció több évszázados jogrendre támaszkodva szervezi az életét napjainkban is. Forrás: A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001

7. térkép A Tokaji borvidék

Forrás: www.vilagorokseg.hu


44


Területi lehatárolás Összefoglalás, következtetések •

A Tokaji kistérség 11 települése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hegyalja és Taktaköz kistájakon található.

•

A kistérség a Tokaji borvidék, így a világörökség része, 5 település a magterülethez, kettő pedig az ütközőzónához tartozik.


45

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 8. térkép A Tokaji kistérség


46


2. Demográfiai jellemzők A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km2, Borsod-AbaújZemplén megye területének 3,5%-a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része, 2%-a, közel 15 ezer ember él. A kistérséghez tartozó települések alacsony lélekszámúak, 7 településen 1000 fő alatti a lakónépesség. A Tokaji kistérség egyetlen városa Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. 1. táblázat A Tokaji kistérség területe és népessége, 2002 Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Terület, km

2

Lakónépesség az év végén

1000 lakosra jutó természetes szaporodás (+), fogyás (-) -17,4 -7,1 -1,2 -3,1 -5,9 -17,1 15,4 -3,3 -9,1 -23,7 -14,4 -8,5

1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet -5,3 23,3 -28,5 -15,4 26,6 0,0 27,8 -3,9 14,3 -35,6 -15,6 -5,9

29,87 14,68 19,59 45,80 9,05 6,94 16,82 53,73 22,21 8,93 28,20 255,82

1 325 989 808 1 298 338 234 648 3 315 769 253 5 009 14 986

7 247,2

744 484

-2,9

-3,6

13 429 93 029

1 288 960 10 142 362

-3,7 -3,6

-2,4 0,0

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi statisztikai évkönyv 2002) alapján saját számítások

Magyarország egészéhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége is fogy (az élveszületések száma alacsonyabb a halálozásnál), bár az országos átlagnál kisebb mértékben. A természetes szaporodási mutatókat a Tokaji kistérségben vizsgálva a megyei és országos helyzetnél kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki: a kistérségben a népesség fogyása jelentősen meghaladja a megyei átlagot, csaknem minden településen fogy a népesség (2002-ben Taktabáj község kivételével minden településen meghaladta a halálozások száma a születések számát). Kiugróan magas a népesség természetes fogyásának mértéke Tiszatardos, Bodrogkeresztúr, Szegilong és Tokaj településeken. Tokajban a halandósági mutató értékét enyhén emeli az itt működő, 170 főt befogadó Időskorúak otthona létesítmény. A természetes szaporodás alakulása összefügg a népesség életkor szerinti megoszlásával is. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 11 település közül 8 településen a megyei, regionális és országos átlagot is meghaladó a 60 év feletti népesség aránya (Tiszatardoson a teljes népesség több mint 35%a 60 év feletti). A kistérségben a 14 év alatti népesség aránya Taktabáj településen a legmagasabb (egyedül itt jellemző a népesség természetes szaporodása), a megyei átlag feletti Szegi és Tarcal településeken, míg a többi településen nem éri el a 14 év alattiak aránya a megyei átlagot.


47

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 1. ábra A népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2001 (%) Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj

0-14 év

Tarcal

15-24 év

Tiszaladány

25-39 év

Tiszatardos

40-59 év 60-x év

Tokaj

Tokaji kistérség összesen

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSSZESEN 0

20

40

60

80

100

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

A vándorlási egyenleg tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A kilencvenes években javult a tendencia (az 1000 lakosra jutó elvándorlás 1990-ben 6,8, 2002-ben 3,6 fő volt), de az egyenleg minden évben negatív volt. A megye kistérségeire, egy kivételével, elvándorlás volt jellemző 1990 és 2002 között. 9. térkép A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként, 1990-2002

Forrás: KSH (Területi Statisztikai Évkönyv 2002)


48

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A belföldi vándorlási különbözet 2002. évi alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a Tokaji kistérségben az egyenleg negatív volt, azaz az elvándorlás meghaladta az odavándorlás nagyságát. A kistérségen belül 4 településen (Bodrogkisfalud, Szegi, Taktabáj és Tiszaladány) volt pozitív, míg 6 településen negatív a vándorlási egyenleg. A vándorlási különbözet alakulását a kistérséghez tartozó településeken a következő grafikon mutatja be. 2. ábra Az 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása településenként, 2002

30 20 10 0 -10 -20 -30 Bo dr og Bo ker dr es og ztú ki sf r al u C d Er sob dő a bé j ny e Sz e Sz g eg i i lo T a ng kt ab áj Ti Ta sz rc al al To T i adá sz ka n at y ji ar ki st do ér s sé És g To za k ö kss aj M B ag -A zes e ya - Z ro m n rs eg zá ye gi ré gi ó

-40

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját számítások

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fontos probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A 2001-es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon 205 720 fő vallotta magát a cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak.8 A roma népesség közel 50 %-a az ország észak-keleti részében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. 2000-ben elkészült Borsod-Abaúj-Zemplén megye Középtávú Stratégia és Operatív Programja a roma népesség élethelyzetének javítása érdekében. A programkidolgozás során elvégzett felmérések azt mutatták, hogy a roma lakosság a megye népességének közel 12 %-a volt 2000-ben! A romák területi megoszlását tekintve a megye kistérségei jelentős különbségeket mutatnak, hiszen a cigányság legnagyobb része azokban a nehézipari körzetekben telepedett le, ahol a helyi gazdaság munkahelyteremtő képessége nagyobb volt: Ózd, Putnok, Edelény, Szendrő, Miskolc, Kazincbarcika, Szikszó városok. A Tokaji kistérségben a roma lakosok részaránya 10-15 % körül mozog. A következő táblázat a roma népesség lakóhely szerinti megoszlását foglalja össze kistérségenként.

8

A népszámlálás adatai egyéni bevalláson alapszanak, amit az elemzés során figyelembe kell venni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

49

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2. táblázat A roma lakosság lakóhely szerinti megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben (A roma népesség százalékában) Megnevezés Miskolc Miskolci agglomeráció Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi

Belterület

Külterület

Szegregáltan élők

79,4 86,8 95,0 97,7 91,0 98,7 59,8 68,1 100,0 81,1 100,0 84,4

20,6 13,2 5,0 2,3 9,0 1,3 40,2 31,9 18,9 15,6

16,4 42,5 59,6 22,8 12,1 24,7 25,1 83,3 59,5 36,4 35,1 32,9

Vegyes lakóhelyen élők* 83,6 57,5 40,4 77,2 87,9 75,3 74,9 16,7 40,5 63,6 64,9 67,1

*Lakóhely szempontjából asszimiláltabb körülmények között élő romák (a lakóhely környezetében nem csak roma családok élnek.) Forrás: Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, Borsod-Abaúj-Zemplén megye roma népességének helyzete, Delphoi Consulting, 2002)

A Tokaji kistérségben a romák közel 20 %-a él külterületi részeken, a szegregáltan élők mértéke pedig az 5. helyre sorolja a kistérséget a megyében. A szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken.

Demográfiai jellemzők Összefoglalás, következtetések •

A kistérség településeinek többsége alacsony lélekszámú, az egyetlen város Tokaj.

•

A kistérség csaknem minden településén fogy a népesség, részben természetes fogyás, részben pedig a negatív vándorlási egyenleg következtében.

•

A lakosság elöregszik, jellemzően magas a 60 év felettiek részaránya többi településen is.

•

A roma lakosok részaránya 10-15 %, szegregáltságuk közepes mértékű.


50


3. Munkaerőpiac, humán erőforrás 3.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2001. évi népszámlálás adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (28,12% az országos 36,19%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A vizsgált kistérség településein a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya kivétel nélkül minden településen jóval a megyei átlag alatti (a kistérségi átlag 23,98%), ezen belül Taktabáj településen a foglalkoztatottak aránya az országos átlag egyharmadát sem éri el, csupán 11%. A népszámlálási adatok alapján Tokaj és Tarcal kivételével minden településen jóval magasabb az inaktív keresők (nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) aránya a megyei átlagnál. 3. ábra A népesség gazdasági aktivitása (az összes népesség százalékában), 2001

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

BO

Foglalkoztatott

To To ka R ka SO ji j k is D t ér AB ÉS sé AÚ ZA g ös KJZE M sz AG es M PL en YA ÉN R O M R EG SZ O Á YE R G SZ IR ÁG ÉG Ö IÓ SS ZE SE N

lo ng Ta kt ab áj Ta rc Ti al sz al ad án Ti y sz at ar do s

i

Sz eg i

Sz eg

Bo d

ro

gk er es Bo zt dr úr og ki sf al ud C so ba Er j dő bé ny e

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) adatok alapján saját szerkesztés

A foglalkoztatott népességen belül jelentős a más településre eljárók aránya a kistérségben. A népszámlálási adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan a foglalkoztatott népesség 32,9%-a jár el más településre dolgozni (az országos átlag 29,9%). A Tokaji kistérségben jellemző az ingázók magas aránya, két településen a foglalkoztatottak többsége más településen talált munkát (Szegilongról a foglalkoztatottak 72,1%-a, Bodrogkisfaludról 60,5%-a, Taktabájról 50%-a naponta ingázik). A megyei átlagnál csak Erdőbénye és Tokaj mutatója kedvezőbb, ahol a foglalkoztatottak kevesebb, mint egynegyede ingázik.


51

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 4. ábra Helyben dolgozó és más településre eljáró népesség

fő

1600

80

1400

70

1200

60

1000

50

800

40 %

600

30

400

20

200

10

Más településre eljáró lakónépesség Helyben dolgozó lakónépesség

0

Más településre eljáró lakónépesség aránya

Bo dr og k Bo ere s dr og ztúr ki sf al ud C s Er ob dő aj bé ny e Sz Sz egi eg ilo Ta ng kt ab áj Ta Ti r c sz al al ad Ti sz ány at ar do s To ka j

0


A munkanélküliség megjelenése óta a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma és aránya jóval magasabb az országos átlagnál. A megye tehát hosszú évek óta küzd az igen magas munkanélküliséggel. 1995 óta gyakorlatilag állandósult az 50-60 ezer fő közötti regisztrált munkanélküliek létszáma (2002 decemberében 53 758 munkanélkülit tartottak nyilván), és a munkahelyteremtés kiemelt támogatása és az évente létrehozott kb. 2000 új munkahely szinte csak az aktuális elbocsátások kiegyenlítésére elegendő. A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek évek óta nem módosultak érdemben, a ráta Tokaj körzetében kismértékben meghaladja a megyei átlagot. A következő grafikon a tartós és pályakezdő munkanélküliek településenkénti arányát mutatja be összefoglalóan. 5. ábra Tartós és pályakezdő munkanélküliek a Tokaji kistérségben, 2002 350 300 250 200 fő 150 100 50 0 Tokaj

Tiszatardos

Tiszaladány

Tarcal

Taktabáj

Szegilong

Szegi

Erdőbénye

Csobaj

Bodrogkisfalud

Bodrogkeresztúr

70 60 50 40 % 30 20 10 0

Regisztrált munkanélküliek száma összesen 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya % Regisztrált munkanélküli pályakezdők aránya %

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002) alapján saját szerkesztés


52

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A megyében a munkanélkülieken belül az országos (46,2%) és regionális átlagnál (56,3%) is magasabb a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A regisztrált munkanélküliek több mint fele (58,8%-a) tartós munkanélküli Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és bár a Tokaji kistérségben ennél kismértékben kedvezőbb a helyzet (55,2%), azonban számos településen a megyei átlagnál is magasabb a tartósan munka nélkül lévők aránya (Taktabájon a munkanélküliek több mint 65%-a, Erdőbényén és Szegiben több mint 62%-a tartós munkanélküli). A pályakezdő munkanélküliek megyei aránya szintén meghaladja az országos és a regionális átlagot (a regisztrált munkanélküliek 8,7%-a pályakezdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg a regionális átlag 8,3%, az országos átlag pedig 7,9%). A Tokaji kistérségben a pályakezdők aránya csupán 5,9% volt 2002-ben, ez az érték azonban jelentősen szóródik települési szinten vizsgálva (Bodrogkisfalud településen 12,9%, Tiszaladányban közel 9%). A Tokaji kistérségben a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása hasonló a megyei, regionális és országos arányokhoz, azonban települési szinten jelentős különbségek mutatkoznak. Taktabáj településen kiugróan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya (a munka nélkül lévők több mint kétharmada), Tiszatardos és Szegilong településeken a szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya magas (közel 60%). A felsőfokú végzettséggel rendelkező állástalanok aránya jelentős szórást mutat településenként: sok településen nincs felsőfokú végzettségű munkanélküli, míg Szegilong esetében a munkanélküliek közel 6%-a, Bodrogkeresztúron 4,1%-a főiskolai végzettségű, Tokajban pedig a munkanélküliek 2,2,%-a főiskolai, 1,6%-a egyetemi oklevéllel rendelkezik. A Tokaji kistérség településein a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja be. 3. táblázat Regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása, 2002 (%)

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ORSZÁG ÖSSZESEN

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb

Általános iskola

Szakmunkásképző

Szakiskola

Szakközépiskola, technikum, gimnázium

Főiskola

Egyetem

1,37 4,29 2,70 3,27 5,00 0,00 24,44 10,88 11,54 6,90 2,86 7,78

31,51 31,43 36,49 48,37 42,50 23,53 44,44 35,00 38,46 24,14 24,76 34,82

34,25 40,00 39,19 39,87 35,00 58,82 22,22 36,18 38,46 58,62 39,37 37,08

0,00 1,43 2,70 0,65 2,50 0,00 0,00 2,06 1,28 3,45 2,22 1,59

28,77 21,43 16,22 7,84 15,00 11,76 8,89 14,12 8,97 6,90 26,98 16,77

4,11 0,00 2,70 0,00 0,00 5,88 0,00 1,76 1,28 0,00 2,22 1,51

0,00 1,43 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,59 0,45

11,47

37,01

31,91

1,45

16,30

1,28

0,57

48,55

49,42

2,03

43,35

53,42

3,22

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját számítások

A Tokaji kistérségben a regisztrált munkanélküliek munkavállalói korú népességen belüli aránya csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot is. Taktabáj


53

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja településen a munkavállalási korú népesség több mint 35%-a munkanélküli, de több településen is (Tiszatardos, Tiszaladány, Szegi, Csobaj) 20% fölötti ez az arány. A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lévők aránya is nagyon magas a kistérségben, meghaladja a megyei átlagot. Rendkívül kedvezőtlen a helyzet Szegi és Erdőbénye településeken, ahol a munkanélküliek több mint fele egy éven túl regisztrált, de Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos településeken és Tokajban is a regisztráltak 34-49%-a több mint egy éve nem talál munkát. 4. táblázat Munkanélküliségi adatok a Tokaji kistérségben, 2004. február Regisztrált Regisztrált Munkavállalási munkanélküliek munkanélküliek korú népesség összesen 365 napon túl

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE

Járadékra jogosult

Jövedelempótló támogatás

Rendszeres szociális segélyre jogosult

859 623 460 842 191 154 364 2 113 437 149 2 885

97 80 98 152 44 23 129 348 112 43 361

21 23 19 81 24 1 64 151 40 15 137

16 11 17 16 3 5 14 55 21 8 58

0 1 1 4 4 0 0 1 1 0 9

48 39 58 93 32 13 95 183 60 22 161

9 077

1 487

576

224

21

804

474 885

57 779

21 302

9 511

224

31 104

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, www.bazmmk.hu

A gazdasági aktivitás és a munkaerőpiaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a negatív demográfiai folyamatok (elvándorlás, természetes fogyás) miatti elöregedés, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A kérdőíves felmérés eredménye is azt mutatta, hogy a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal. A munkahelyteremtő képesség szempontjából fontosnak ítélt gazdasági szervezetek többsége mezőgazdasági (elsősorban a borászattal összefüggő) tevékenységet folytat. 3.2. Jövedelmi viszonyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagbérek az országos átlag alatt vannak, ebben a megyében az alkalmazottak átlagkeresete jóval alacsonyabb, mint az ország fejlettebb régióiban dolgozó alkalmazottaké. Itt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2002ben az országos átlagnak csupán 84,4%-a volt (103 566 Ft). Budapesten az átlagkereset az itteninek 1,6-szerese volt. A megyék között a legjobban Fejér megyében keresnek, az ottani keresetnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei átlagkereset csak 85%-a. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását az egy lakosra jutó személyi jövedelem adóalapot képező jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 17. helyen áll a megyék között (csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megye mutatója alacsonyabb), ebben a megyében az egy lakosra jutó jövedelem nagysága a Budapestinek csak fele, és az országos átlagnak is csak háromnegyede.


54

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 10. térkép Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adó-alapot képező jövedelem kistérségenként, 2002

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, KSH 2002.

A Tokaji kistérségben az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap az alacsony megyei átlagnak is csupán 80%-a, és valamennyi településen az országos és megyei átlag alatti. A kistérségen belül jelentős települési különbségek tapasztalhatóak: az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap 5 településen a kistérségi átlag feletti (a legmagasabb Tokajban: 350 ezer Ft), míg 6 településen a kistérségi átlagot sem éri el (a legalacsonyabb Taktabáj településen: 93 ezer Ft). 6. ábra Személyi jövedelem adó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra a Tokaji kistérség településein, 2002

400 000

421

406

500 000 341

365

354

335 341

313 310

366 333

296

278

450 400 350 300

300 000

250

Ft

167

200

200 000

fő

150 100

100 000

50 0

Adófizetők száma 1000 lakosra

ös sz Bes A en -Z O rs m zá eg g ye ös sz es en

ér

sé g

To ka j ki st

Egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap

To ka ji

Bo dr og ke re Bo sz dr tú og r ki sf al ud C so b Er dő aj bé ny e Sz eg Sz i eg ilo n Ta g kt ab áj Ta Ti rc sz al al ad án Ti sz y at ar do s

0

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját szerkesztés


55

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A kistérségi adófizetők aránya – szoros összefüggésben áll a települések lakosságának korcsoport szerinti megoszlásával és a munkanélküliségi helyzettel – szintén elmarad az országos és megyei átlagtól, 1000 lakos közül csupán 167-en fizetnek adót Taktabáj településen (az adófizetők aránya a kistérségen belül Szegilong, Bodrogkisfalud és Tokaj településeken a legmagasabb). A Tokaji kistérségben az egy lakosra eső adóalap alacsony színvonala jelzi a térségben élők életszínvonalának, vásárlóerejének gyengeségeit. A háttérben két fő tényező húzódik meg: a megye egészére jellemző, hazai viszonylatban is alacsony bérszínvonal, a gazdasági aktivitás kedvezőtlen alakulása és a foglalkoztatottak kis részaránya. 3.3. Oktatás, képzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – az ország egészéhez hasonlóan – folyamatosan javul a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása, azonban a 2001. évi népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy ebben a megyében jelenleg is az országos átlag alatti a népesség iskolai végzettsége. Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya magasabb az országos átlagnál (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 10 évesnél idősebb népesség 0,9%-a, országosan 0,7%-a), míg a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek és a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya – a megfelelő korúak százalékában – alacsonyabb az országos átlagnál. A felsőfokú végzettséggel (egyetemi, főiskolai oklevéllel) rendelkezők aránya is alacsonyabb az országos átlagnál: arányuk a 25 év feletti népességen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán 9,5 % (szemben az országos 12,6%-os átlaggal) A népesség iskolai végzettsége terén jelentősek a településhierarchia szerinti különbségek, a megyeszékhelyeken és a városokban általában magasabb, a községekben alacsonyabb az átlagos iskolai végzettség. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált Tokaji kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. 5. táblázat A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

10-x éves 15-x éves általános iskola legalább első évfolyamát általános iskola sem végezte el 8. évfolyam 0,4 82,3 0,5 86,2 0,7 75,1 1,0 77,3 0,8 82,9 0,5 81,8 1,8 75,9 0,3 86,2 1,4 77,2 0,0 70,8 3,1 87,4

18-x éves legalább középiskolai érettségi 25,9 26,3 15,4 19,8 17,6 20,7 7,2 28,3 17,1 14,6 35,8

25-x éves egyetemi, főiskolai, stb. oklevél 5,2 7,7 3,4 4,2 4,1 4,7 1,3 6,0 4,7 3,3 12,1

0,9

86,8

34,0

9,5

0,8 0,7

86,2 88,8

33,2 38,2

9,3 12,6

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: KSH adatok, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)


56

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya 4 településen magasabb a megyei átlagnál, ezen belül kiugróan magas ez az arány Tokajban, ahol a 10 éves és idősebb népesség 3,1%-a még ezzel a végzettséggel sem rendelkezik. A legalább általános iskolát végzettek aránya csak Tokajban magasabb a megyei aránynál, minden községben alacsonyabb annál: a legalacsonyabb mutatójú Csobaj és Taktabáj településeken a 15 évnél idősebb népességnek csupán háromnegyede végzett általános iskolát, azaz a népesség egynegyede még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Az érettségivel rendelkezők és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya szintén csak Tokajban haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelelő korú népesség 35,8%-ának van legalább érettségije, 12,1%-ának diplomája. (Taktabáj községben ugyanakkor a megfelelő korú népességnek csak 7,2%-a rendelkezik érettségivel és a diplomások aránya csupán 1,3%.) Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a kistérség minden községében messze elmarad az országos átlagtól. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok folytatására azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. A kistérségben Tiszatardos kivételével valamennyi településén található óvoda és általános iskola. Az óvodás gyermekek száma Tokajban (150) és Tarcalon (145) a legmagasabb a kistérségben. A legtöbb általános iskolai tanuló szintén ezeken a településeken, Tokaj és Tarcal iskoláiban tanult 2002-ben (529 illetve 364 fő). A vizsgált kistérségben az egy általános iskolai pedagógusra jutó tanulók száma kis mértékben meghaladja a megyei átlagot, legmagasabb Tokajban (15,1 fő) és Tarcalon (14,6 fő), legalacsonyabb Szegilong településen (3 fő). 6. táblázat Oktatási intézmények adatai Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ORSZÁG ÖSSZESEN

4 4 4 4 1 1 2 11 2 0 11

Általános iskola osztályterem 8 8 8 8 1 1 5 18 8 0 21

Általános iskola tanuló 104 94 97 134 10 6 56 364 75 0 529

Általános iskola pedagógus 14 12 11 11 0 2 6 25 10 0 35

502

44

86

1 469

126

26 499

25 849

2 289

3 554

77 537

6 991

45 922 357 057

43 412 331 707

3 989 31 550

5 990 42 603

126 829 930 386

11 867 89 035

Óvoda férőhely

Óvodás gyermek

Óvoda pedagógus

50 50 50 75 25 25 30 145 31 0 150

38 27 39 36 14 10 36 145 31 0 126

631

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját számítások

Középfokú oktatási intézmény csupán Tokajban működik a kistérségben, itt 3 középiskola található, ezek közül kettőben szerezhetnek a tanulók érettségi bizonyítványt: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

57

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2002-ben a nappali tagozatos gimnáziumi tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) 349 volt, a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) 1064. A középiskolai tanulókon belül a naponta bejárók száma 493 fő volt, és összesen 89 középiskolai főállású pedagógus dolgozott Tokajban. A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium képzési profiljai között szerepel általános tantervű gimnáziumi képzés, hatosztályos gimnázium, egyedi tantervű biológiai osztályok, számítástechnika orientált osztályok, valamint pedagógiai szakközépiskola (óvónő, tanító, szociális munkás), környezetvédelmi szakközépiskola, szakmunkások szakközépiskolája, V. évfolyam (érettségizett tanulók számára), illetve akkreditált felsőfokú szakképzések a szőlészet-borászat területén. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola 1958-ban kezdte meg működését, az iskolának napjainkban kb. 720 tanulója van. A képzési rendszer összetett: •

Szakközépiskolai képzés: jelenleg két szakirányban folyik szakközépiskolai képzés: vendéglátás-idegenforgalom és kereskedelem-marketing területeken. Ebben a képzési formában a tanulók érettségi bizonyítványt is szereznek.

•

Szakiskolai képzés: Legkeresettebb az élelmiszer-vegyiáru kereskedő szakirány. A négyéves képzés után a tanulók szakmunkás-bizonyítványt szereznek.

•

Kétéves, érettségit adó képzés: ez az oktatási forma azok számára megfelelő, akik már rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal, s ismereteiket tovább szeretnék bővíteni.

•

Felsőfokú szakképzés: a 2003/2004-es tanévtől kezdődően a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola akkreditált, felsőfokú képzéseket indított kereskedelmi szakmenedzser és idegenforgalmi szakmenedzser szakokon. A képzés folyamán az intézmény együttműködik a Szolnoki Főiskolával, illetve Budapesti Gazdasági Főiskolával.

•

Iskolarendszeren kívüli képzés: az intézmény OKJ-s tanfolyamok, illetve egyéb, számítástechnikai tanfolyamok szervezésére is jogosult

A Tokaji Mezőgazdasági Szakiskolában 1966-ban indult be az oktatás a növénytermesztő gépész képzéssel. A jelenlegi képzési formák között szerepel növénytermesztő gépész, mezőgazdasági gazdaasszony képzés, falusi vendéglátó képzés, emellett indítanak 9-10. osztályokat, folyik vincellér-képzés, szakácsképzés, valamint mezőgazdasági gépészek képzése. A kistérségben élő, továbbtanulni szándékozó fiatalok egy része a kistérségen kívül folytatja középiskolai tanulmányait, többségük Miskolcon, Szerencsen illetve Sárospatakon tanul, s kisebb arányban ingáznak a diákok Sátoraljaújhelyre. Az oktatási infrastruktúra tekintetében a primerkutatás eredményei egyértelműen azt jelezték, hogy a kistérségben működő alapfokú oktatási intézmények és óvodák többségében szükséges az épületek felújítása. A fejlesztési igények gyakran teljes rekonstrukciót, tető és nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést, tornatermek modernizációját, akadálymentesítést jelentenek. Igényként merült fel továbbá a taneszközök modernizációja, elsősorban a számítástechnikai felszereltség javítása. A kistérségben ugyanis a KSH 2002-es települési szintű adatai szerint, két település közoktatási intézménye nincsen ellátva számítógépekkel, illetve három településen nem biztosított az Internet hozzáférés a kisdiákok számára. Az oktatási intézményekben felmerülő fejlesztési igények kivitelezése előtt célszerű átgondolni a kistérség demográfiai helyzetét, a csökkenő tanulólétszámot, s fel kell mérni a települések közötti együttműködési lehetőségeket az oktatás terén is.


58

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokajban működő középiskolák fejlesztési igényei pedig a következők: •

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola: sportcsarnok építése (átmenetileg a tornacsarnok rekonstrukciója), kollégium felújítása, középtávon új kollégium építése gyakorló panzióval.

•

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium: taneszköz fejlesztés, bútorzat csere, a sportcsarnok alatti sportlétesítmények építésének befejezése, épület külső – belső felújítása, tetőtérben vetítő és klubterem kialakítása. Kollégium: Konyha tetőszerkezet felújítása, a kollégiumi szárny II. – III. emeletének felújítása, bútorzat részleges cseréje, vizesblokkok felújítása szintenként, épület nyílászáróinak külső – belső festése.

•

Mezőgazdasági Szakiskola: Tisza Panzió tetőtér beépítése, kollégium építése, tornaterem korszerűsítése, mezőgazdasági géppark cseréje, iskola bővítése. Munkaerőpiac, humán erőforrások Összefoglalás, következtetések

¾ A gazdasági aktivitás alakulása kedvezőtlen: alacsony a foglalkoztatottak, és magas az eltartottak, inaktívak és munkanélküliek részaránya. ¾ A munkanélküliségi ráta a magas megyei átlagot is meghaladja, összetétele kedvezőtlen: magas a tartós s viszonylag alacsony a pályakezdő munkanélküliek részaránya. ¾ A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lévők aránya is nagyon magas a kistérségben, meghaladja a megyei átlagot. ¾ A regisztrált munkanélküliek munkavállalói korú népességen belüli aránya csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot is. ¾ A kistérségben élő munkavállalók között jellemzően magas az ingázók aránya. ¾ A települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, a fontosnak ítélt vállalkozások többsége mezőgazdasági (elsősorban a borászattal összefüggő) tevékenységet folytat. ¾ A kistérségben mind az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap mind az adófizetők aránya elmarad az országos és megyei átlagtól. A mutatók települési szóródása nagy. ¾ Egyes településeken a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. A közép- és felsőfokú végzettségűek részaránya egyedül Tokajban kedvezőbb a megyei átlagnál. ¾ A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, Tiszatardos kivételével minden településen található óvoda és általános iskola. ¾ Tokajban három középfokú oktatási intézmény működik, melyek sokoldalú képzési lehetőséget kínálnak. ¾ Az oktatási intézmények többségének épülete jellemzően felújításra szorul, szükséges a taneszközök cseréje, informatikai eszközök beszerzése.

4. Társadalmi, szociális környezet Az életminőségnek csupán egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek. Ugyanilyen fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető szociális egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a ’90-es években drasztikusan csökkent a kulturális intézmények (mozi, könyvtár, művelődési központok) száma, a megmaradt létesítmények állaga pedig nagymértékben romlott. Ezzel párhuzamosan következett be a kulturális MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

59

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja rendezvények nézőszámának hanyatlása. A folyamat a lakosság romló színvonalával, szokásainak átalakulásával volt összefüggésbe hozható. Az elmúlt években azonban elkezdődött néhány jelentősebb intézmény felújítása, korszerűsítése, ez azonban elsősorban a komoly szakmai bázist képviselő (elsőssorban a megyeszékhelyen, illetve városokban található) létesítményeket érintette. A negatív folyamatok hatásai leginkább a kisebb településeket érintették. 7. táblázat A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága a Tokaji kistérségben Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

Körjegyzőség Postahivatal székhelye

+ + -

+ + + + + + + + + +

Mozi

Benzinkút

Iparcikk jellegű üzlet és áruház

-

+ + + +

+ +

Piac

+ +

(+ = az intézmény helyben működik) Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH www.posta.hu

A térségben a fontosabb intézmények megoszlása nem egyenletes, egyedül a postaszolgáltatás megoldott (Szegilong kivételével) minden településen. A szórakozási, bevásárlási lehetőségek is viszonylag szűkek, mozi egyáltalán nem működik a kistérségben, piac és iparcikk jellegű üzlet is csak Tokajban és Szegiben található. Az intézményi ellátottság hiányosságai közvetve rontják az életminőséget, s így csökkentik a kistérség népességmegtartó erejét. A fenti táblázat 2002-es adatai azt mutatják, hogy a települések döntő többségén működik postahivatal. Azonban a Magyar Posta Rt. a hatszáznál kisebb lélekszámú településeken (ez a Tokaji kistérségben Szegi, Szegilong és Tiszatardos településeket érinti) 2003 szeptemberétől fokozatosan kezdte el a mobil posta szolgáltatás bevezetését. A vizsgált kistérségben az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott. Nem működik önálló háziorvos és házi gyermekorvos Szegi, Szegilong, Taktabáj és Tiszatardos településen. A nagyobb településeken (Tokaj város és Tarcal) több orvos található, jobb az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Közforgalmú gyógyszertár a kistérség hat településén nincsen, Erdőbényén és Tiszaladányban pedig csak fiókgyógyszertár működik. Kórház nem található a kistérségben, csak a közeli nagyvárosokban (Miskolcon, Nyíregyházán) működik. Ugyanakkor Tokajban működik mentőállomás és egy szakorvosi rendelőintézet, 12 szakrendeléssel. A KSH 2002-es adatai szerint a Tokaji kistérségben összesen 7 háziorvos és házi gyermekorvos praktizál, így az egy orvosra jutó lakosok száma 2140 lakos/orvos, ami a nemzetközileg elfogadott ideális 1300 lakos/orvos arányt jelentősen meghaladja! Az orvosok leterheltsége a hazai és a megyei átlagot is jelentősen túllépi, ugyanis a magyarországi átlag 1521 lakos/orvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érték pedig 1580 lakos/orvos. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosságnak az országos átlagnál jóval nagyobb része részesül rendszeres szociális segélyben. A Tokaji kistérségben a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya a magas megyei átlagot is meghaladja, átlagosan minden 21. ember részesül ebben a segélyben (rendszeres szociális segélyt az az aktív korú MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

60

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja személy kaphat, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy nem foglalkoztatott és megélhetése más módon nem biztosított). Minden településen magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál, de a települések között jelentős különbségek tapasztalhatók: Taktabájon és Tiszatardoson kiugróan magas a rendszeres segélyben részesültek aránya (12-14%), míg Bodrogkeresztúron és Bodrogkisfaludon ez nem éri el a 3%-ot. 7. ábra Rendszeres szociális segélyben részesültek aránya a népességen belül, 2002 Ország összesen

15

Bodrogkeresztúr

12

Észak-Magyarországi régió

Bodrogkisfalud

9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

6

Csobaj

3 Tokaji kistérség összesen

Erdőbénye

0

Tokaj

Szegi

Tiszatardos

Szegilong

Tiszaladány

Taktabáj Tarcal

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját szerkesztés

Szociális intézmény a kistérség néhány nagyobb településén van. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, illetve időskorúak otthona Tokajban, Bodrogkeresztúron és Erdőbényén összesen 436 férőhellyel, 382 gondozottal működik. 8. táblázat Szociális intézmények

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok

Időskorúak otthonai

Otthonok száma

Működő férőhelyek száma

Gondozottak száma

Működő Otthonok Gondozotférőhelyek száma tak száma száma

1 1 2

60 26 350

50 26 306

1 1 1

60 26 200

50 26 172

1 1 1 1 1

20 10 30 20 20

15 10 22 12 16

4

436

382

3

286

248

5

100

75

46

2 817

2 575

142

3 821

3 808

BORSODABAÚJ75 5 175 4 735 ZEMPLÉN MEGYE Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002)


Idősek klubja Klubok száma

Működő Ellátottak férőhelyek száma száma

61

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Idősek klubja 5 településen (Tarcalon, Tokajban, Erdőbényén, Tiszaladányban és Taktabájon) működik, az 5 intézmény kivétel nélkül nappali ellátást nyújt. A klubokban összesen 100 férőhely áll rendelkezésre, a kihasználtság 75%-os (az ellátottak száma 75). Szállást adó idősek klubja egyetlen településen sem működik a kistérségben (Borsod-AbaújZemplén megyében az összesen 142 idősek klubjából 137 nyújt nappali ellátást, 5 pedig szállást adó idősek klubja). 2002 óta Tokajban átadásra került egy új, modern idősek számára ellátást nyújtó otthon. Végezetül a társadalmi, szociális környezet fejlettségének jó barométere a civil szervezetek jelenléte. A civil szervezetek ugyanis fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szereplők, sem gazdasági szervezetek nem képesek ellátni. 9. táblázat A Tokaji kistérség településin működő civil szervezetek, 2004 Megnevezés

Civil szervezetek száma

Bodrogkeresztúr

6

Bodrogkisfalud

3

Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj

1 5 n.a. n.a. n.a.

Tarcal

5

Tiszaladány

4

Tiszatardos

n.a.

Tokaj

26

Jelentősebb civil szervezetek fő tevékenységi területei oktatási eszközök fejlesztése, kulturális foglalkozások fiataloknak, motoros hagyományok ápolása, érdekképviselet, határon túli magyar kapcsolatok ápolása tájház működtetése, szabadidős programok gyerekeknek, ifjúsági és sporttevékenységek, iskolai munka támogatása kulturális tevékenységek

településfejlesztés, műemlékvédelem településfejlesztés n.a. n.a. idegenforgalom, oktatás, kultúra, sport, természeti és épített értékek védelme, érdekvédelem oktatás, ifjúságsegítő programok, kulturális hagyományok őrzése, sportesemények szervezése, vadászat n.a. infrastruktúra fejlesztési, foglalkoztatási, idegenforgalmi, kulturális projektek támogatása, részfinanszírozása, érdekvédelem, sport (labdarúgás, kajak-kenu, horgászat), óvodai-, alap- és középfokú oktatás támogatása, fogyasztóvédelem, egyházi tevékenység támogatása, fogyatékos otthon támogatása, művészet, drogprevenció, borászat, német partnerkapcsolatok ápolása, természeti- és épített értékek védelme, történelmi hagyományok ápolása

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A kérdőíves felmérés eredményei alapján a megyei 3318 civil szervezetnek elenyésző hányada működik a Tokaji kistérségben. A primer kutatás alapján négy településről nem állnak rendelkezésre számadatok, de az eredmények arra utalnak, hogy a civil aktivitás legélénkebb a kistérség egyetlen városában, Tokajban, a kistérségben működő szervezetek döntő többsége itt került bejegyzésre. A szervezetek tevékenységi köre igen széles, a települések szinte mindegyikén található körükben az oktatási tevékenységet támogató alapítvány.


62


Társadalmi, szociális környezet Összefoglalás, következtetések ¾ A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága kiegyenlítetlen, a szórakozásibevásárlási lehetőségek köre korlátozott. ¾ Az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, kórház nem működik a kistérségben, Tokajban mentőállomás és szakorvosi rendelőintézet található. ¾ Közforgalmú gyógyszertár a települések több mint felén nem elérhető. ¾ A kistérségben praktizáló háziorvosok és házi gyermekorvosok túlterheltek. ¾ A kistérség minden településén magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál. ¾ Szociális ellátás nem minden településen elérhető, az otthonokban vannak szabad férőhelyek, de a kapacitáskihasználtság magas. ¾ Nappali ellátást nyújtó idősek klubja települések kevesebb, mint felén működik. ¾ A kistérségben működik néhány jelentősebb kulturális, nevelési, hagyományőrzési, fejlesztési tevékenységet folytató civil szervezet.

5. Gazdasági szerkezet Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. 10. táblázat A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2001 (%) Megnevezés KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Bosod-AbaújZemplén megye Észak-Alföld Dél-Alföld ORSZÁG ÖSSZESEN

Mezőgazdaság, vad-, Ipar, építőipar Szolgáltatások erdőgazdálkodás, halászat 1,0

23,8

24,8

4,8 4,3 8,4

45,8 43,9 30,8

49,4 51,8 60,8

4,6

39,4

56

4,08

39,08

56,84

8,6 10,8

31,6 29,2

59,8 60

4,3

31,3

64,4

Forrás: KSH adatok (A magyar régiók zsebkönyve, 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002)

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mezőgazdaság hazai viszonylatban alacsony súlyt képvisel a hozzáadott érték előállításában, míg az ipari tevékenységek részaránya magas, 39,08 %, mi az országos átlag 124,9 %-át teszi ki. A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből közel 8 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. A hozzáadott MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

63

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja érték termelésében a megye kistérségei között jelentős különbségek vannak, legjelentősebb a miskolci térség hozzájárulása, ezt követi a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát tehát alapvetően az ipari tevékenységek jelentős súlya jellemzi, azon belül legjelentősebb iparágak a vegyipar, energiaipar, élelmiszeripar és a kohászat. A megye gazdaságának fejlődése erősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a foglalkoztatottak aránya, és azok ágazati megoszlásának alakulása is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya (28,12% az országos 36,19%-kal szemben), és a vizsgált kistérség településein még a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a vizsgált arány kivétel nélkül minden településen jóval a megyei átlag alatti (a kistérségi átlag 23,98%), ezen belül a településeken 11-27,5% közötti. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mezőgazdaságban, kissé magasabb az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya, miközben a szolgáltatási jellegű ágazatokban közel azonos a foglalkoztatottak aránya. A következő ábra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek által alkalmazott munkavállalók megoszlását mutatja be. 8. ábra Az alkalmazásban állók száma gazdasági ágak szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2002. VI.)

Forrás: www.b-a-z.hu

A Tokaji kistérségben összességében magasabb a mezőgazdaságban (6,3%) és a szolgáltatási jellegű ágazatokban (66,9%) foglalkoztatottak aránya, és alacsonyabb az iparban foglalkoztatottak aránya (26,8%), mint a megyei, vagy az országos átlag. Ezeket az arányokat településenként vizsgálva jelentős különbségek figyelhetőek meg: van olyan település, ahol a foglalkoztatottak több mint 22%-a a mezőgazdaságban dolgozik (Tiszaladány), azonban például Bordogkeresztúron a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csupán 1,9%. Az iparban foglalkoztatottak aránya egyik településen sem éri el a megyei átlagot, arányuk 15,7% (Tiszatardos) és 30,9% (Bodrogkeresztúr) között változik. A szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya Tokajban és Szegilongon a legmagasabb a kistérségen belül (mindkét településen több mint 73%).


64

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 9. ábra A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint a Tokaji kistérség településein 100% 80% 60% 40% 20%

Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

To ka ji ki rs st od ér -A ba ség És új ös -Z za em sze ks M pl ag én en ya m ro eg rs ye zá O rs g ir zá ég g ió ös sz es en

Sz eg Sz i eg ilo n Ta g kt ab áj Ta rc Ti al sz al ad án Ti sz y at ar do s To ka j

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Bo

Bo

dr

og

ke re Bo sz dr tú og r ki sf al ud C so ba Er j dő bé ny e

0%


5.1. Mezőgazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthető mezőgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti, a bruttó hozzáadott értéknek alig több, mint 4 %-át adta 2002-ben. Ennek megfelelően a megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A megye 695 409 hektárnyi összes földterületének 84,15 %-a termőterület, ennek 71,3 %-a mezőgazdasági terület. A Tokaji kistérségben a mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepe nagyobb a megyei átlagnál. A kistérség 16152,4 hektárnyi földterületének 79,41 %-a termőterület, melynek 72 %-a mezőgazdasági terület. A földterület legnagyobb része szántó (26,38 %), ezt követi az erdő (19,5 %) és gyepterületek (18,6 %) nagysága. A szőlőtermesztés 1297,3 hektáron, a teljes földterület 8,03 %-án folyik. Művelés alól az összes földterület 20,6 %-a van kivonva. Az alábbi ábrából kiderül, hogy a kistérség településein a földek művelési ágak megoszlása eltér az országos arányoktól. A szőlőterület (8 %) az országos megoszlás 8-szorosa, a gyep és a művelés alól kivont terület hányada is meghaladja a hazai értéket. A szántóterületek megoszlása viszont az országos megoszlásnak mindössze 57,5 %-a. A települések heterogén képet mutatnak, kiugróan magas a szántóterületek részesedése Csobaj (68,6 %) és Taktabáj (59 %) községekben. A szőlők aránya Tarcal (18,2 %), Szegi (14,7 %) és Bodrogkeresztúr (10,7 %) településeken jelentősen a kistérségi érték felett van. Tarcalon kiugróan magas továbbá a művelés alól kivont területek részaránya (39,8 %), az országos átlagnak 2,4-szerese, ennek oka az, hogy a közigazgatási terület nagy része vizes élőhelyként természetvédelmi terület. Az alábbi táblázat, s az abba szereplő adatok alapján elkészített megoszlást bemutató diagram összefoglalóan mutatja be, hogy hogyan alakul a földterület művelési ágak szerinti megoszlása a kistérség egyes településein:


65

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 11. táblázat Használt mezőgazdasági terület művelési ágak szerint (ha) Megnevezés

Szántó

Kert Gyümölcsös Szőlő

Bodrogkeresztúr 146,4 30,0 Bodrogkisfalud 104,2 1,6 Csobaj 1 066,5 20,5 Erdőbénye n.a. n.a. Szegi 20,9 0,2 Szegilong 90,0 1,3 Taktabáj 641,8 50,7 Tarcal 198,1 18,0 Tiszaladány 1 175,0 70,0 Tiszatardos 405,1 21,3 Tokaj 658,1 9,4 Tokaji kistérség összesen 4506,1 223,0 BORSOD-ABAÚJ- 266 097 8 570 ZEMPLÉN MEGYE 502084 18 231 ÉSZAKMAGYARORSZÁGI

5,0 0,4 0,0 n.a. 0,4 5,1 10,0 178,1 0,0 0,0 24,9

Gyep

304,0 110,0 6,2 n.a. 137,0 45,0 0,0 447,0 0,0 0,0 248,1

Nádas, halastó

Erdő

718,7 572,20 31,00 n.a. 343,10 260,40 106,90 311,00 411,70 235,90 729,40

1 198,0 293,2 97,2 n.a. 209,9 170,8 269,0 329,1 205,0 49,7 330,2

239,5 0,0 11,1 n.a. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,1 144,8

Művelés alól kivont terület 210,5 403,6 322,3 n.a. 218,7 134,3 10,0 980,3 427,4 154,7 674,6

223,9 1297,3 3001,6 3152,1 6 941 8 688 126 801 165 580

422,5 3325,9 2 498 110 234

12 866

20 958 199 657

2 923

97 323

92 847 1 063 104 1 771 661 93 445 1 570 991

378 309

195 357

RÉGIÓ

4 515 547 98 482

ORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002

10. ábra A földterület művelési ágak szerinti megoszlása (%)

Szántó

Kert

Gyümölcsös

Szőlő

Gyep

Erdő

ös sz es en BA Z ag m eg ya ye ro rs zá gi O ré rs gi zá ó g ös sz es en

To ka j

És za kM

To ka ji ki st é

rs ég

s ar do

án y

Ti sz at

Ti sz al ad

Ta rc al

bá j

ng

Ta kt a

Sz eg i

C so ba j

Sz eg ilo

Bo dr og

ke re sz Bo tú dr r og ki sf al ud

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Nádas, halastó

Művelés alól kivont terület

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002 alapján saját szerkesztés

A statisztikai kistérség mezőgazdasága a földrajzi kistájak szerint elemezve elkülöníthető jellemzőket mutat. A Hegyaljai kistáj legjellemzőbb része a Tokaj-Hegyaljai, mely a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

66

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szőlészeti-borászati tevékenység kapcsán szerzett országos és nemzetközi ismertséget. A borvidékhez tartozó térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt a szőlészeti ágazat területi részesedése, s megindult egy újabb birtokkoncentrációs folyamat, mely a kárpótlási törvény végrehajtásával felparcellázott kisbirtokok szerepének csökkenésével jár. A szétaprózott parcellákon folyó szőlőtermesztési tevékenység ugyanis nem kellően hatékony, a tulajdonosok kiszolgáltatottságát eredményezi a felvásárlók felé. A borvidék legnagyobb felvásárlói és feldolgozói erejét képviselő Tokaj Kereskedőház Rt. kapacitásai elegendőek a térség termésének 50%-ának a feldolgozására, a szövetkezeteknél és társas vállalkozásoknál a feldolgozó kapacitás kb. 30-40%-a található. A kapacitások minősége azonban korszerűtlen eszközállományt mutat, melynek jelentős része felújításra szorul. A borvidéken található szőlőültetvények újratelepítésre szorulnak, mert termőképességük az elöregedés következtében fokozatosan csökken, új telepítéseket azonban források hiányában elsősorban csak a tőkeerős vegyes vállalatok létesítenek. A Tokaji borvidék kínálata az utóbbi időben alkalmazkodott a piaci igényekhez. A hagyományod fajtákból különleges minőségű tokaji borok (szamorodnik és aszúk) készülnek oxidatív technológiával, ugyanakkor a borvidékről minőségi borok is kikerülnek, melyek reduktív, az elsődleges szőlőízeket megőrző technológiával készültek. A jövőbeni siker alapja a helyi adottságok messzemenő kihasználása, a hagyományos és a piaci igényekhez igazított eljárások ötvözése révén. A Taktaköz mezőgazdaságára nem jellemző a szőlő- és gyümölcs, a szántóterületek aránya azonban viszonylag magas. A Szerencsen működő cukorgyár jelenléte, a borvidék közelsége összességében pozitívan hatottak a kistáj mezőgazdasági termelésének színvonalára, ahol a gazdálkodók mezőgazdasági kultúrája magasabb, mint a megye más tájain. A kistáj vetésszerkezetét a gabonafélék és ipari növények dominálják. Az állattenyésztés szerepe kevésbé jelentős, a kistájat alacsony állatlétszám jellemzi, holott a térség gyepterületein lehetőség volna a szarvasmarha- és a juhállomány növelésére. A taktaközi szántóföldek egy része árterületen fekszik, melyek egy részét vízrendezési és agrár-környezetvédelmi megfontolásokból ki kell majd vonni a termelésből. Ezeken a területeken át kell gondolni a lehetséges vidékfejlesztési típusú beavatkozások tárházát, az alternatív hasznosítás lehetséges módjait. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szántóterület átlagos aranykorona értéke alacsony, a megye területének jelentős részén a 12 AK értéket sem éri el. 11. térkép

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)


67

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokaji kistérség településein is alacsony a szántóterületek AK értéke, 7,49 AK-tól (Erdőbénye), 18,38 AK-ig (Bodrogkeresztúr) terjed. A kistérségi átlag 13,32 AK, ami elmarad az országot átlagosan jellemző (18,15 AK) értéktől. (A hazai átlagnál jobb minőségű szántóterületek egyedül Bodrogkeresztúron találhatók.) Az alacsony jövedelemtermelő képesség áll annak a hátterében, hogy a kistérségben a szántóterületek részaránya az országos átlagtól jelentősen elmarad. Ugyanakkor a gyümölcsös- és szőlőterületek minősége magas a kistérségben. 12. táblázat A földterület aranykorona értéke Település neve Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

A szántóterület aranykorona-értéke / hektár 18,38 17,40 13,40 7,49 14,69 10,99 12,99 13,85 10,85 11,18 15,26

A gyümölcsös terület aranykoronaértéke / hektár 44,37 37,64 23,90 30,49 54,64 19,20 0,00 37,15 0,00 0,00 39,05

A szőlőterület aranykorona-értéke / hektár 10,40 10,42 21,69 12,32 10,41 10,40 21,71 20,64 0,00 0,00 11,73

Forrás: KSH, Általános Mezőgazdasági összeírás, 2000.

A Tokaji kistérség települési önkormányzatai körében végzett kérdőíves felmérés alapján az állattenyésztésen belül a kistérségben jelentősebb egyedszámot a szarvasmarha, sertés, juh és baromfi ágazatok tudnak felmutatni. Két településen pedig jelentősnek ítélték a méhészeti tevékenységet. A Tokaji kistérségben tenyésztett fontosabb állatfajokat a 4. melléklet tartalmazza.

13. táblázat A fontosabb növények termésátlaga a Tokaji kistérségben Termesztett növényfaj Szőlő Búza Kukorica Árpa Napraforgó Repce Cukorrépa Burgonya Lucerna Zab Triticale

Termésátlagértékek a Tokaji kistérségben (kg/ha) 7 000-12 692 3 300-5 000 4 800-7 500 2 600-3 800 1 800-2 200 1 600-2 000 38 000 18 000-19 000 4 000-6 000 2 500 3 500

Termésátlag ország összesen (kg/ha) 5 750 3 510 5 050 2 820 1 860 41 080 18 280 -

Forrás: KSH, Területi statisztikai évkönyv, 2002. és a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A növénytermesztést áttekintve a primer kutatás eredményei azt mutatták, hogy a kistérség több településén meghatározó (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal Tokaj) a szőlőtermesztés, jellemzőek továbbá a gabonafélék, elsősorban


68

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a búza, a kukorica és az árpa. Az ipari növények közül meghatározóak a napraforgó, a repce és a cukorrépa, mely utóbbit egyedül a tiszaladányi önkormányzat jelölt meg kiemelt növényfajként (1900 t/év). A Tokaji kistérségben termesztett fontosabb növényeket a 5. melléklet tartalmazza.

A termesztett fontosabb növények kistérségi termésátlagának alakulása azt mutatja, hogy néhány esetben az eredmények meghaladják az országos értékeket. Jellemzően magasabb a szőlő termésátlaga az országos értéknél, azt a leggyengébb területeken is 1250 kg/ha értékkel haladja meg a hazai átlagot. A szántóföldi növények termésátlaga vegyes képet mutat, összességében országos átlag körüli, néhány településen azonban jelentősen meghaladja azt. A cukorrépa termésátlaga 3080 kg/ha értékkel elmarad az országos átlagtól. A kistérség birtokszerkezete elaprózott. A felzárkóztatási fejlesztési program készítése során végzett primerkutatás eredményei azt mutatták, hogy a kistérségben a gazdaságok döntő többsége 1 ha-nál kisebb területen működik, 50 ha felett pedig mindössze 18 gazdaságot jelöltek meg, elsősorban Csobajon, Taktabájon és Tokajban: 11. ábra Gazdaságok száma területnagyság szerint (db) 2000

1887

1800 1600 1400 1200 1000 800

480

600 400

43

200

35

12

18

0 1 Ha-nál kisebb

1-5 Ha között

5-10 Ha között

10-20 Ha között

20-50 Ha között

50 Ha felett

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

Az ábrából kiderül, hogy a Tokaji kistérségben feltüntetett 2475 gazdaság 76,24 %-a 1 hektárnál kisebb területen működik. Az 5 hektár alatti gazdaságok részaránya pedig 95,64 %! A elaprózott szerkezet, tulajdonosi struktúra csökkenti a kistérség mezőgazdasági termelésének hatékonyságát, a kisméretű földeket művelő gazdák szűkös forrásaik következtében nem képesek a megfelelő fejlesztések, beruházások végrehajtására. A birtokszerkezet arra is utal, hogy a sok esetben a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem csak kiegészítő jövedelemforrásként szolgál a megélhetés biztosításához, hiszen az önfenntartáshoz szükséges területnagyságot a birtokoknak csak elenyésző hányada éri el. A hatékonyságot növelő, a kisebb birtokok közötti szinergiákat kihasználó mezőgazdasági együttműködésen alapuló tevékenységek, integrátor-szervezetek pedig nem jellemzőek a térségben, Tiszaladányban működik a Magyar Róna Termelő Szövetkezet, mely mind állattenyésztésben mind növénytermesztésben érdekelt. A primerkutatás eredményei szerint a kistérségben nem jellemző alternatív mezőgazdasági tevékenységek jelenléte sem, a kitöltők egyedül Csobaj községben tüntettek fel méhészeti tevékenységet. Ugyanakkor a fontosabb állatfajok vizsgálatánál Tokaj és Tiszaladány település is fontosnak ítélte a méhészeti tevékenységet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a méhészet a kistérség több településén is jelen van, volumene azonban nem tekinthető jelentősnek. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

69

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A hozzáadott érték teremtő képességet a helyi terményekre, tenyésztett állatfajokra épülő feldolgozói tevékenységek elemzése révén lehet vizsgálni. Szegi és Szegilong községekben szőlőfeldolgozás (Tokaj Kereskedőház Rt. és egyéni vállalkozó) folyik, Tokajban és Tarcalon hűtőház (300 t/nap) és 1 illetve 3 borpalackozó működik. A Tokaji palackozóüzem kapacitása 9500 üveg, azaz 0.05 - 0.75 l /nap. Tarcalon működik egy gabonafeldolgozó üzem is. A kérdőívet kitöltő települések a fafeldolgozási tevékenységet is feltüntették, mint a térség egy részére jellemző tevékenységet. 5.2. Ipar Az Észak-Magyarországi régió tradicionális ipara válságba került a kilencvenes években. A talpraállás már elindult ugyan, de szükséges a regionális iparszerkezet további diverzifikálása, piacorientált átalakítása. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a térségben működő gépipari vállalatok és beszállítók működését a KGST piac összeomlása nehezítette meg vagy tette végérvényesen tönkre. Ezeket a cégeket felszámolták, vagy privatizálták és racionalizálták, ami rendszerint tevékenységek leépítésével, a munkaerő egy részének elbocsátásával járt együtt. A Tokaji kistérség a régió kevésbé iparosodott részei közé tartozik. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása is azt mutatta, hogy összességében az ipari foglalkoztatottak részaránya elmarad az országos átlagtól, míg a mezőgazdasági és szolgáltatói szektorban dolgozók aránya meghaladja azt. 14. táblázat Az iparban foglalkoztatottak száma a Tokaji kistérségben

Megnevezés

Iparban, építőiparban foglalkoztatott

Összes foglalkoztatott

Iparban, építőiparban foglalkoztatottak részaránya

103 37 25 75 38 1 4 214 7 7 295 806 71837 146078 1212615

290 140 107 286 89 24 53 507 111 34 1355 2996 209307 392020 3690269

35,5% 26,4% 23,3% 26,2% 42,7% 4,1% 7,5% 42,2% 6,3% 20,6% 21,8% 26,9% 34,3% 37,3% 32,9%

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A megoszlást települési szinten áttekintve, látható, hogy a kistérségen belüli szóródás nagy. Szegi és Tarcal településeken 40 % feletti a foglalkoztatotti arány, de Bodrogkeresztúron is meghaladja a hazai átlagot a mutató értéke. Ugyanakkor Szegilong, Taktabáj és Tiszaladány településeken 10 % alatt marad. A korábban elkészült elemzések és a települési önkormányzatok körében végzett primer felmérések alapján megállapítható, hogy a Tokaji kistérség iparán belül két tevékenységi MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

70

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kör jelenik meg markánsan: borászat (tehát a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar) és a faipar. A kistérségben tehát egyedül a borászat képvisel jelentősebb élelmiszer feldolgozó kapacitást, borászati tevékenységet 7 településen folytatnak, és a külföldi befektetők többsége is ebben az ágazatban van jelen. A fafeldolgozás pedig négy településre koncentrálódik. Az említett tevékenységi körökön kívül jelen van még a bányászat, az építőipar, és a fémmegmunkálási tevékenység is a kistérségben, de ezek nem képviselnek olyan súlyt, hogy jelentősen befolyásolni tudnák az iparszerkezetet. 5.3. Szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve az Észak-Magyarországi régióban a szolgáltató szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték előállításából 56-57 %, ami elmarad a hazai 64,4 %-os részaránytól. 5.3.1 Idegenforgalom Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egyrészt jelentős számú országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottsággal rendelkezik, másrészt az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a szolgáltatások színvonala gyakran még mindig nem megfelelő. Az idegenforgalmi tevékenység a megyében jelenleg még nem képez olyan stabil, komplex rendszert, amely a kívánt „beszállítói” potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások számára is számos lehetőséget kínálna. A megyébe érkező turisták nagy része magyar állampolgár, a külföldi vendégek nagy része pedig kelet-közép európai országokból érkezik, jellemzően kevesebb vendégéjszakát tölt a térségben, költési hajlandósága kicsi. Ugyanakkor az elmúlt évek fejlesztései, a célzott marketingtevékenységek hatására 1999 óta kedvező folyamatok tapasztalhatóak, amennyiben lassan emelkedni kezdett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma a megyében. A turisztikai potenciál kihasználását segítheti elő az a tény, hogy elkezdődött a megyei vonzerők „turisztikai termékké” alakítása, kiajánlása. Szükséges ugyanakkor a folyamat tudatos koordinálása, továbbfejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye leglátogatottabb vidékei Aggtelek, Tokaj, a Bükk hegység, Miskolc, a Zemplén, a Tisza-vidék és Ózd környéke. Legkevésbé ismertek a Cserehát, a Mezőség és a Bodrogköz. Az utóbbi években a Zemplén egészében megélénkült a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhető, hiszen csak a színvonalas szolgáltatásokat és programokat igénylő belföldi turisztikai kereslet alapozhatja meg az idegenforgalmi fejlesztéseket. A megyében a határmenti fekvés révén kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemzően szlovák és lengyel vendégekkel. A speciális idegenforgalmi kereslet célterülete elsősorban Sátoraljaújhely és Sárospatak városok. A Tokaji kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 36, ami a megyében található építészeti értékek 5,3%-át teszi ki. A primer kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kistérség minden települése rendelkezik természeti, kulturális és építészeti látnivalókkal, amelyek az ide látogató turisták számára vonzóak lehetnek. 15. táblázat Idegenforgalmi látnivalók a Tokaji kistérség településen


71


Település

Látnivalók Természeti

Tokaj-Bodrogzug Bodrogkeresztúr Körzet

Bodrogkisfalud

Csobaj Erdőbénye

Tájvédelmi

Tokaj-Bordogzug Tájvédelmi Körzet Várhegy Természetvédelmi Terület Tisza part Holt-Tisza Turista utak Ásványok Kőlenyomatok

Építészeti

Kulturális

Rákóczi ház Máriássy kúria Római-Görög katolikus Faluház templom Református templom Római Katolikus templom 1848-as emlékmű Tájház Haller-kúria

-

-

Tájház

Templomok Kovács-múzeum Koleráskő

Kádártánc Rendezvények

Szegi

Bodrog part

Római katolikus templom

-

Szegilong

Bodrog part Dürgő-tó

-

-

Kastélypark

Református templom Patay kastély Lovarda I-II. világháborús emlékmű

-

Taktabáj

Tarcal

Bányató Tokaj-Bodrogzug Körzet

Királyudvar Rákóczi Borház Sebeő kúria Andrássy kúria Tájvédelmi Zsinagóga, templomok Prefektus ház Degenfeld kastély Therézia kápolna

Tarcali Borok Háza Tarcali Pincemúzeum Tarcali Galéria Mandulási pincesor Kézművesház Tarcali aréna Izraelita temető

Tiszaladány

Dicsehát Tájvédelmi Körzet Tisza árterület Holt-Tisza Gazdag vízimadár világ

Református templom Községháza Régi iskola Parasztház

Tiszaladány írótábor emlékei Hasura készítés hagyománya Darvas József, Győri Elek népművelők hagyatéka

Tiszatardos

Tisza folyó és partja

-

-

Tokaj-Bordogzug Tájvédelmi Körzet Kopasz-hegy kilátó, sípálya Ártéri erdők Tisza-parti Széchenyi sétány Felsőlegelői vízi állat- és növény világ Városi kilátó alatti 10 m-es löszfal Városi kilátó Tisza-Bodrog folyók torkolata

Rákóczi-Dessewffy kastély Belvárosi sétáló utca Zsinagóga Városház Gróf Degenfeld Palota Árvay Borászat Rákóczi Pince Dobogó Pincészet Szerelmi Pincesor Református templom Görög katolikus templom Generális ház Lutheránus templom (350 éves az orgona)

Tokaj Galéria- volt görög-keleti templom Tokaji Múzeum XIX. századi izraelita temető Irodalmi Emlékpark Széchenyi István szobor Szent István szobor Bachus szobor és ivókút Rákóczi szobor Rákóczi vár; Merítő bástya rom Evangélikus templom orgonája Római katolikus templom XVII: századi áldozó asztala

Tokaj


A természeti értékek közül legfőbb vonzerőt a folyók, holtágak, a hegyek (a folyóvizekhez kötődő vízi és természeti turizmus fejlesztési lehetőségei három település kivételével a kistérség egészét érintik) képviselik, de a térségben található természetvédelmi területek és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

72

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja tájvédelmi körzetek is elsőszámú célpontjai az ide látogató természeti- és ökoturizmust kedvelők számára. Erdőbénye település pedig egyfajta összekötő kapocs a zempléni hegyvidéki turizmus vonzerői felé. Az épített örökségekhez tartoznak a helyi jelentőségű szép, régi épületek, faluházak, templomok, kastélyok, kúriák, valamint várrom, és a világörökség részét képező elemek is. Kiemelkedő értékek találhatók Tokajban, amelyek a város történelmi, kulturális szerepét mutatják. A kistérség kulturális értékekben is gazdag, hiszen majdnem minden településen van faluház, tájház, múzeum, galéria, borház, népművelő emléke vagy szobor. Erdőbényén él még a kádártánc hagyománya is, Tiszaladányban pedig a hasura készítés emléke. Növeli a térség idegenforgalmi értékét az is, hogy a kistérség 7 települése a világörökség része. Szükséges lenne azonban a látnivalók, értékek fokozott összekapcsolása, hogy a Taktaköz települései is kapcsolódni tudjanak a Hegyalja nyújtotta lehetőségekhez. A kistérség településein a következő fontosabb rendezvények kerülnek megrendezésre: 16. táblázat Idegenforgalmi jelentőségű rendezvények a kistérségben Település Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj

Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj

Tarcal

Tiszaladány Tiszatardos

Tokaj

Rendezvény (időpont) Szőlészeti-borászati Napok (február első hete) Zempléni Művészeti Napok (augusztus) Magyar Motorok Találkozója (augusztus közepe) Falunap (augusztus közepe.) Falunap (augusztus 20.) Falunap (augusztus) Nagy Boldogasszony búcsú (május) Családi majális (május 1.) Falunap (június) Kádárnap (augusztus) Szüreti Nap (szeptember) Zempléni Művészeti Napok (augusztus) Patay nap Zempléni Művészeti Napok (augusztus) Családi majális (május 1.) Szentivánéji vigasság (július közepe) Tarcali Napok (július utolsó hétvégéje) Mustfesztivál (november első hete) Szent János napi borszentelés Zempléni Művészeti Napok rendezvénye Falunap (augusztus 20.) Tokaji Borok Fesztiválja (május utolsó hétvégéje) Régi Zenei Nyári Egyetem (július 2. hete) Hegyalja fesztivál (július 2. hete) Zempléni Nyári tárlat (május-június) Képzőművészeti kiállítások a Tokaji Galériában (május-október) Tokaji Írótábor (augusztus első hétvégéje) Zempléni Művészeti Napok (augusztus) Tokaji Filmmustra (augusztus első hétvégéje) Tokaji Ősz Szüreti napok (október első hétvégéje) Motoros találkozó (augusztus) Zemplén Rally – a magyar rally bajnokság záró futama (október vége)



73

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A kistérségi látnivalók bemutatása mellett fontos olyan rendezvények, rendezvénysorozatok kialakítása, melyek regionális, országos hírnévre szert téve „idecsalogatják” a vendégeket, és multiplikáló hatásuk a Hegyaljai és a Taktaközi településekre is kiterjed. A kistérség települései az utóbbi években kulturális programokban is egyre inkább gazdagodnak, bár éves viszonylatban a legtöbb rendezvény a kistérség központjában, Tokajban kerül megrendezésre. A Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozat beindításával minden évben egyre több turista látogat el a Tokaji kistérségbe is: Tokajban, Bodrogkeresztúron, Erdőbényén, és Taktabájon is minden évben tartanak koncerteket. A turisztikai infrastruktúra kiépítettsége a megyeihez hasonló tendenciákat mutat. A kistérség egészében nincsen jelentős szálláshely-kapacitás, a szállásehetőséget kínáló helyek többsége Tokajra koncentrálódik. A legfrissebb 2002-es KSH adatok még nem tartalmazzák a Tarcalon (22 szobás, 5 hektáros parkkal körülvett kastélyszálló) és Tokajban megépült két új szállodát, melyekkel együtt a térségben 5 szálloda található. Tarcalon épül továbbá jelenleg az Andrássy Kúria Kft. szállodája, mely 40 szobával várja majd vendégeit. Szintén Tokajban található a kistérség egyetlen kempingje és üdülőháza, ifjúsági szálló Tokajban és Tarcalon, panzió Tokajban és Bodrogkeresztúron is működik. A fentebb ismertetett kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan a fizetővendéglátás terén a kínálat 100 %-ban Tokajon összpontosul. Kedvezőbben alakulnak ugyanakkor a magánszállásadás másik válfajának, a falusi szállásadásnak az adatai: a KSH által feltüntetett 9 vendéglátóhely 5 településen oszlik meg, 5 szálláshely Tarcalon működik. Tokaj város mellett, de gyakorlatilag Rakamaz közigazgatási területén, a híd lábánál található a Tisza Kemping, mely 2 és 4 ágyas szobákban 70 fő részére tud szállást biztosítani.9 A szállásférőhelyek számát tekintve a KSH legfrissebb adatai szerint a kistérségben összesen 797 kereskedelmi és 201 magán szállásférőhely található. A következő grafikon a kereskedelmi szállásférőhelyek, megoszlását mutatja be: 12. ábra A szállásférőhelyek számának alakulása a Tokaji kistérségben, 2002 300 300

263

250 200

148 130

150 100

60

44

53

50

0 Pa nz Tu ió ris k ta sz ál lá so k Ke m pi ng ek Ü dü lő há za Ifj k ús ág is Fa zá lu lló si k sz ál lá sa Fi ze dá tő s ve nd ég lá tá s

Sz ál lo dá k

0

Forrás: T-Star adatbázis, 2002, KSH alapján saját szerkesztés

9

Az adatok forrás: www.rakamaz.hu MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

74

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A kistérségbe 2002-ben 12988 vendég érkezett, a megyei vendégek 4,5 %-a. A külföldiek részaránya az idelátogatók között 19,9 % volt. A vendégek közül legtöbben a szállodákban és a panziókban szállnak meg, legalacsonyabb pedig a kempingek és az turista szálláshelyek látogatottsága volt. A szálláshelyek koncentrációjának következtében a vendégek többsége Tokaj városban lett regisztrálva. Az ide érkező turisták a térségben 2002-ben összesen 22183 vendégéjszakát töltöttek, ennek közel 39,2 %-át szállodákban, 30,5%-át panziókban, 19,8%-át pedig az ifjúsági szálláshelyeken. 17. táblázat Idegenforgalmi mutatók alakulása 2002-ben Borsod-AbaújZemplén megye Kereskedelmi szálláshelyek

Tokaji kistérség Szállásférőhelyek száma Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég Egy férőhelyre jutó vendégek száma Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

Magyarország összesen

797

17947

335163

12988 2590 (19,9 %) 22183 4395 (19,8 %)

289413 45494 (15,7 %) 663346 126141 (19,02 %)

6176000* 3013000* (48,8 %) 18450000* 10361000* (56,2 %)

16,3

16,1

18,4

1,7

2,3

2,9

1,7

2,8

3,4

Magánszállásadás – falusi szállásadás Szállásférőhelyek száma Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég Egy férőhelyre jutó vendégek száma Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

53

4198

38740

221 38 (17,2 %) 650 111 (17,1 %)

11314 1116 (9,9 %) 43289 7126 (16,5 %)

122109 39919 (32,7 %) 575530 215151 (37,4 %)

4,2

2,7

3,2

2,9

3,8

4,7

2,9

6,4

5,4

Magánszállásadás – fizető vendéglátás Szállásférőhelyek száma Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég Egy férőhelyre jutó vendégek száma Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

148

2626

203448

631 186 (29,5 %) 1107 272 (24,6 %)

10212 2821 (27,6 %) 64260 7126 (11,1 %)

512922 279996 (54,6 %) 2912970 1751825 (60,1 %)

4,3

3,9

2,5

1,75

6,3

5,7

1,5

2,5

6,3

Adatok ezer főben, illetve ezer vendégéjszakában Forrás: : T-Star adatbázis 2002, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások


75

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A táblázatból kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a kapacitáskihasználtság jóval magasabb, mint a magánszálláshelyeken. Az egy férőhelyre jutó vendégek számát összehasonlítva az országos átlaggal azonban fordított eredményt kapunk, ugyanis a magánszálláshelyeken mért 4,2 illetve 4,3 jóval meghaladja a hazai 3,2 illetve 2,5 értékeket. A térségbe érkező vendégek körében az országos tendenciákhoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. A vendégéjszakák számának alakulása is arra utal, hogy a Tokaji kistérségben mind a hazai mind a megyei adatokhoz hasonlítva kevesebb időt töltenek el az ide látogató turisták. Ez az állítás a külföldi vendégekre is igaz. A táblázat alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy szükséges lenne egyrészt a magánszálláshelyek férőhelyeinek fejlesztése, másrészt pedig olyan komplex programok kialakítása, melyek segítségével növelni lehet az ide érkező vendégek számát, és a térségben általuk eltöltött időtartam hosszát. 5.3.2 Kereskedelem A kereskedelem terén is komoly strukturális változások következtek be az elmúlt 10 évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megye nagyvárosaiban multinacionális kereskedelmi hálózatok telepedtek le, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a kisvállalkozások száma, illetve fennmaradásuk veszélybe került. A kisebb településeknek azonban szükségük van a kiskereskedelmi üzletek fennmaradására nemcsak gazdasági, hanem jóléti szempontból is, hiszen az itt élők igényei eltérnek a városi lakosokétól. A Tokaji kistérségben 234 kiskereskedelmi üzlet, és 20 nagykereskedelmi raktár található. Nagykereskedelmi egység csak két településen, Tokajban és Erdőbényén működik, döntő többségük (16) Tokajban. 18. táblázat Kis és nagykereskedelem a Tokaji kistérségben, 2002

Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilon Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE ÉSZAKMAGYARORSZÁGI

Nagykereskedelmi raktárak száma összesen

Kiskereskedelmi üzlet

Ebből: élelmiszer jellegű üzlet, áruház Száma

Részaránya

4 16

6 12 4 15 6 1 5 39 8 5 115

6 5 2 4 2 1 3 14 4 4 23

25% 41,7% 50% 26,7% 33,3% 100% 60% 35,9% 50% 80% 20%

20

234

68

29,1%%

526

9897

2704

27,3%

N.A

18037

4749

26,3%

10542

163400

36529

22,4%

RÉGIÓ

MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, T-Star adatbázis 2002, KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját számítások


76

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Kiskereskedelmi üzletek a kistréség minden településén találhatóak. Tokaj kivételével minden településen az országos arányt meghaladó mértékű az élelmiszer jellegű üzletek részaránya, Szegilongon 100%-os. Országos átlag alatti ugyanakkor a kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma a kistérség egészében. A települések közti szóródás magas, 4 településen a 10 %-ot sem éri el a mutató értéke, 3 településen pedig a hazai átlagot is meghaladja. 13. ábra Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma a Tokaji kistérségben, 2002 25,0 19,8

20,0

17,8

15,0

15,6

11,6

12,1

5,0

5,0

13,3

14,0

16,1

11,8 10,4

10,0 4,5

23,0

7,7 4,3

To BO ka R SO ji ki D st ér To AB ÉS sé ka AÚ ZA g j ös JKZE sz M es AG M en PL YA É R N O M R EG SZ O YE ÁG R SZ IR ÁG ÉG Ö IÓ SS ZE SE N

Sz eg i Sz eg ilo ng Ta kt ab áj Ta rc Ti al sz al ad án Ti y sz at ar do s

Bo dr og ke re Bo sz tú dr r og ki sf al ud C so ba Er j dő bé ny e

0,0

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002, KSH alapján saját szerkesztés

5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák közé tartoznak a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint az inkubátorházak, melyek közül a Tokaji kistérségben egyetlen egy sem működik. A kistérséggel határos a Zempléni Vállalkozási Övezet. Jelenleg folyik Tokajban egy borászati logisztikai központ terveinek kialakítása, mely a térség kistermelőinek tevékenységét fogná össze. Az üzleti szolgáltatások közé tartoznak pl. a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az ingatlanügyletek bonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások az üzleti, műszaki stb. szaktanácsadás. Az üzleti szolgáltatói szektor fejlődésével a statisztikai adatgyűjtés nem tudott lépést tartani, területi adatok csak korlátozott számban és részletességgel elérhetőek: a kistérségben 5 településen van bankfiók, Tokajban 3, Tiszaladányban, Tarcalon, Erdőbényén, és Bodrogkisfaludon pedig 1-1.


77

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 19. táblázat Ipari, gazdasági hasznosításra alkalmas, jelenleg kihasználatlan ingatlanok Ingatlan megnevezése

Épületek területe (m2) Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud

Ingatlan területe (m2)

„Kerámia” Gazdasági major Volt BVM üzemrész

60.000

Régi malom épülete Régi magtár épülete

2926 1300

Tulajdonos

Műszaki állapot (1-5)*

-

1 1

2.000

BVM Épelem Kft. Budapest

3

200 150

magántulajdon magántulajdon

2 1

250 m2

Bereck Imre Budapest

1

-

Colas Északkő Rt.

3

Csobaj Szegi KATALIZÁTOR KFT telephelye

5 ha Tarcal

Malom u. 2.

Tiszaladány

Varroda

2500

Javítóműhely

10000

250 800

Takarékszövetkezet Tokaj Mg. szövetkezet

2 3

Tokaj Volt szociális otthon (Bethlen G. út 2.) Rendőrörs (Bethlen G. út 16.) Bodrogkeresztúri út (Ripária) 1022/18 (vásártér mellett) 1022/19 (vásártér) Mozi épület (József A. út 2.) Volt szociális otthon (Dózsa Gy. út 1.)

2561

272

1185

293

3361

---

37649

---

2648

---

686

280

2219

106

Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat Városi Önkormányzat

3 3 zöld mező zöld mező zöld mező 3 3

*1: nagyon rossz, 2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiváló Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés vizsgálta azt is, hogy mely településeken találhatóak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak ipari, gazdasági célú hasznosításra. A kérdőívet kitöltők válaszai alapján Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Szegi, Tarcal, Tiszaladány és Tokaj településeken is vannak ilyen paraméterekkel rendelkező ingatlanok. A táblázatból kiderül az is, hogy Tokajban elsősorban önkormányzati, a többi településen pedig magántulajdonban lévő ingatlanokat tüntettek fel a kitöltők. Szegi és Bodrogkisfalud településeken pedig a tulajdonosok a kistérségen kívüli szereplők.


78


Gazdasági szerkezet Összefoglaló következtetések ¾ A kistérségben magasabb a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban foglalkoztatottak részaránya a megyei és hazai átlagnál. ¾ A földterület legnagyobb része szántó, erdő és gyep, a szőlőterületek részaránya a hazai megoszlás 8-szorosa. ¾ A Hegyalja kistájra a szőlészet-borászat, Taktaközre a szántóföldi gazdálkodás jellemző. ¾ A szántóterületek átlagos aranykorona értéke alacsony, 13,32 AK. ¾ A birtokszerkezet elaprózott, együttműködések, integrációk nem jellemzőek a kistérségben. ¾ A kistérség kevéssé iparosodott terület, két jelentősebb ipari tevékenység van jelen: borászat (feldolgozóipar) és a faipar. ¾ A térség minden települése rendelkezik természet, kulturális és építészeti értékekkel. ¾ A szálláshely-kapacitás Tokajban koncentrálódik, kivéve a falusi szálláshelyeket, melyek legnagyobb arányban Tarcalon találhatóak. ¾ A kistérségben az egy vendégre eső vendégéjszakák száma országos átlag alatti. ¾ A kistérség területén nem működik üzleti infrastruktúra, 5 településen van bankfiók. ¾ Gazdasági és ipari hasznosításra alkalmas ingatlanok Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Szegi, Tarcal, Tiszaladány és Tokaj településen található.


79


6. Vállalkozások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2002-ben 41.881 vállalkozás működött, az ország összes vállalkozásának 4,87 %-a. Ez az arány elmarad mind a megye területi (7,8%), mind népességi arányától (7,3%). A Tokaji kistérségben 776 vállalkozás működött 2002-ben (a megye összes vállalkozásának 1,85 %-a). A működő vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól, azaz míg a kistérséghez tartozó települések területe a megye területének 3,5%-a, népessége a megye népességének 2%-a, addig a megyében működő összes vállalkozásnak csupán 1,85%-a működik ebben a kistérségben. 20. táblázat A kistérségben működő vállalkozások adatai, 2001 Megnevezés Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSSZESEN

Működő vállalkozás összesen

Ebből

72 45 25 71 24 4 18 176 21 10 310

Korlátolt felelősségű társaság 12 5 3 9 2 0 1 30 0 0 34

776

96

15

120

528

41 881

5 613

376

8 316

25 594

76 973 860 022

10 059 158 342

680 5 392

13 574 180 534

49 431 474 678

Szövetkezet

Betéti társaság

Egyéni vállalkozás

0 1 0 2 3 0 0 2 1 0 6

6 7 3 12 2 1 2 29 4 5 49

53 29 18 45 17 3 15 114 15 5 214

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002)

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma elmarad az országos tlagtól, annak csupán kétharmada (a megyében 56,3, míg országosan 84,8 működő vállalkozás jutott ezer lakosra 2002-ben). A lakosság vállalkozási aktivitása – összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal – a megye valamennyi kistérségében alacsony. Jelentős a kistérségenkénti szóródás: a megyeszékhely kistérségében jóval a megyei átlag feletti, míg néhány kistérségben különösen alacsony vállalkozási intenzitás jellemző (vannak olyan kistérségek, ahol a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma az országos átlag kétötöde). A Tokaji kistérségben alacsony a vállalkozássűrűség (ezer lakosra 51,8 vállalkozás jut), az alacsony megyei mutatótól (56,3) is kisebb, a lemaradás még nagyobb az ÉszakMagyarországi régióhoz (59,7), illetve az országos átlaghoz (84,8) viszonyítva. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb Szegilong, Tiszaladány, Taktabáj településeken, míg a legmagasabb Szegi településen és Tokajban, ahol a megyei és regionális átlagot is meghaladja az ezer lakosra jutó vállalkozások száma.


80

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 14. ábra A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma településenként, 2001 90 80

84,8

70

71,0

60

61,9

50

54,7

54,3

40

53,1

51,8

45,5

30

59,7

39,5 30,9

20

56,3

27,8

27,3

Ország összesen

ÉszakMagyarországi


Tokaj

Tiszatardos

Tiszaladány

Tarcal

Taktabáj

Szegilong

Szegi

Erdőbénye

Csobaj

Bodrogkisfalud

Bodrogkeresztúr

0

Borsod-AbaújZemplén megye

17,1

10


A működő vállalkozásokat gazdasági ágak szerint vizsgálva a következőket kapjuk: 15. ábra A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2002 100% 80% 60% 40% 20%

-Z

m

eg

ye

es en B-

ik is té

rs

ég

ös sz

To ka j

Többi nemzetgazdasági ágban összesen

To ka j

Ta rc al Ti sz al ad án y Ti sz at ar do s

áj Ta kt ab

il o ng

Sz eg

Sz eg i

ba j Er dő bé ny e

so C

Bo

dr og ke re sz Bo tú dr r og ki sf al ud

0%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-,vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág)

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002) alapján saját számítások és szerkesztés


81

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Megállapítható, hogy a Tokaji kistérségben magasabb a mezőgazdaságban (11,1%), iparban (12,8%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,5%) és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (6,4%) nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások aránya az országos és a megyei aránynál. Ugyanakkor kismértékben alacsonyabb az építőipari (7,7%) és a kereskedelmi (23,3%) vállalkozások aránya, és jelentősen elmarad az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (16,2%) gazdasági ágban működő vállalkozások aránya a megyei átlagtól. Településenként vizsgálva jelentős szóródás figyelhető meg a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, ahogyan azt a fenti grafikon is mutatja. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos és a régiós átlagnál magasabb az egyéni vállalkozások aránya (61,11%, az országos 55,2%-kal szemben). A Tokaji kistérség szinte valamennyi településén (Tiszatardos kivételével) a magas megyei átlagot is meghaladja az egyéni vállalkozások aránya, tehát alacsonyabb a társas vállalkozások aránya. Összességében a kistérségben – a megye egészéhez hasonlóan – a vállalkozási méretek elaprózottak, a mikro-vállalkozások dominálnak, a közepes méretű vállalkozások aránya alacsony. Alacsony a tőkeerős, a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó nagyvállalkozások aránya is, magas viszont a tőkeszegény kis- és mikrovállalkozásoké. A kistérségben az országos (18,4%) és a megyei (13,4%) átlagnál alacsonyabb a kft-k aránya az összes működő vállalkozáson belül (a Tokaji kistérségben 12,4%). Az egyes településeken a kft-k aránya változó: vannak települések, ahol egyetlen kft sem működik, míg néhol a megyei átlag feletti a vállalkozásokon belüli arányuk (pl. Tarcal, Bodrogkeresztúr). 16. ábra Működő vállalkozások száma és megoszlása létszámkategória szerint Bodrogkeresztúr

41

Bodrogkisfalud

26

28 18 11

12

Csobaj

30

38

Erdőbénye Szegi

7

17

1

3

Szegilong

5

12

Taktabáj Tarcal

63

105

5

15

Tiszaladány

6

4

Tiszatardos Tokaj

185

111


458

285

27 041

13 278

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0%

20%

40%

60%

80%

100%

0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő vállalkozások 1-9 főt foglalkoztató működő vállalkozások 10-19 főt foglalkoztató működő vállalkozások 20-49 főt foglalkoztató működő vállalkozások 50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozások 250- és több főt foglalkoztató működő vállalkozások

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2002) alapján saját számítások és szerkesztés


82

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A vállalkozások működési formája és az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma között általában szoros kapcsolat mutatható ki. A jogi személyiséggel rendelkező szervezetek rendszerint több főt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ennek megfelelően a Tokaji kistérségben működő 776 vállalkozás közül 285 maximum 9 főt foglalkoztat (458 szervezetnél a létszám ismeretlen). Csupán 33 (4,25 %) azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek 10 főnél több embert alkalmaznak. Elenyésző az 50-249 fővel dolgozók száma (3), 250 fő fölötti vállalkozás pedig nincsen a kistérségben. A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeképpen településenként meg lettek határozva a települések által legjelentősebbnek ítélt, a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó vállalkozások: 21. táblázat A kistérség jelentősebb vállalkozásai Vállalkozás neve Bodrogkeresztúr 1) Designer Team Kft. 2) Bodrog Kft. 3) TokajBor Bene Kft. 4) Puklus Vállalkozás 5) Tokaj Holding Kft. 6) Holland Rt. Bodrogkisfalud 1)Strong és Mibet Kft 2) Vaskóné és Társai Kft 3) BÉ-BÉ Bt. 4) Bodrog Kft 5) Hudácskó János egyéni vállalkozó Csobaj 1)Tiszavidék Kft. 2) Taktaker Kft. 3) Ivanics Imre 4) Takta Kft. Erdőbénye 1) Ediafilt Kft. 2) Béres Rt. 3) Vivamus Bt. 4) Engel István 5) Gaál Gyula 6) Buza Béla 7) Miklóssy András 8) Sturman György 9) Czegle László Szegi 1)Királyyhegy-Ker KFT. 2) Demjén Gábor vállalkozó 3) Bodrogkeresztúri Pinceszövetkezet 4) Tokaj Kereskedőház Rt 5) Royal Palatin KFT. 6) Taktaföld BT. 7) ENINVEST KFT. 8) Mándoki Imre vállalkozó 9) Ballal László vállalkozó 10) Árvai Zsolt vállalkozó Szegilong 1)Tokaj Kereskedőház Rt

Tevékenység

Foglalkoztatottak száma

Vasszerkezet gyártás Kereskedelem, szolgáltatás Borászat Borászat Vendéglátás Kerámia palackgyártás

10 22 2 8 14

Betontermék gyártás Pékség Cukrászüzem Tüzéptelep Szőlészet, borászat

52 10 5 8 2

Mezőgazdaság Ipari (könnyűipar) Mezőgazdaság Mezőgazdaság

8 10 6 4

kovaföld bányászat szőlészet,borászat szőlészet, borászat fafeldolgozás fafeldolgozás kőfaragás kádár fafeldolgozás fatermék gyártás

20 15 10 10 10 6 4 6 1

idegenforgalom Szőlő felvásárlás és feldolgozás Szőlő felvásárlás Szőlő felvásárlás és szőlő feldolgozás Borászati tevékenység Szolgáltatás Szőlő termesztés Mezőgazdasági szolgáltatás Mezőgazdasági szolgáltatás Mezőgazdasági szolgáltatás

6 3 2 n.a. n.a. n.a. n.a. 1 -

Szőlőfeldolgozás

2) HOLCIM RT.

Kőporbányászat

3) KO-VI Bor KFT 4) Dankó tamás egyéni vállalkozó Taktabáj 1)Taktaközi Bau 2) Taktaber 2000 Bt.

szőlőfeldolgozás Mezőgazdasági szolgáltatás Építőipar Építőipar


Nincs adat Nem foglalkoztat a településen Nincs alkalmazottja Nincs alkalmazottja 12 8

83


Vállalkozás neve 3) Babos és Társa Bt. 4) Bodovics és fia Kft. 5) Tiszafa Bt. Tarcal 1)Tokaj Kereskedőház Rt. 2) Királyudvar Kft. 3) Futura Rt. 4) Colas Északkő Rt. 5) Szerencsi Vállalkozás RT. 6) Páll-Szolg Kft. 7) Andrássy Kúria Kft. 8) Degenfeld Kft. Tiszaladány 1)Szívós Géza 2)Nagy Sándorné 3) Helgert Béla 4) Pásztorné Szögi Rita 5) Benyei Miklósné 6) Fincziczki Béla 7) Lovász Zoltán 8) Dr. Liszkai Ferenc Tiszatardos 1)VARGA ÉS YANDER BT. Tokaj 1) Árvay & Társai Borászati Kft. 2) Tokaj Hétszőlő Szőlőtermesztési és Borászati Rt. 3) Arany Dűlők Kft. 4) Tokaji Hímesudvar Bt. 5) Micromark Ipari és Marketing Kft.

Tevékenység Építőipar Fuvarozó Faipar

Foglalkoztatottak száma 10 20 10

Szőlészet-borászat Szőlészet-borászat Élelmiszeripar Kőbányászat Mezőgazdaság Szőlészet-borászat Szőlészet-borászat Szőlészet-borászat

50 43 30 27 21 8 6 4

kőműves Italbolt vegyesbolt Kávézó Presszó takarmánybolt Háztartási gépek lótenyésztés

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 1

faipar

4

Növénytermesztés, bor termelése

40

Növénytermesztés, bor termelése

25

Növénytermesztés, bor termelése Növénytermesztés, bor termelése Fémfeldolgozási termékek gyártása: fémmegmunkálás 6) Bodrog-Zár Kft. (Kirendeltség, Fémfeldolgozási termékek gyártása: telephely) zárgyártás 7) Tokaj Ex Bt. Fémfeldolgozási termékek gyártása: rugógyártás 8) Tiszaparti Nyomda Kft. Nyomdai tevékenység 9) Fülep Lajos; Tokaj, Tarcali út 10. Szikvíz készítés 10) Steiber János; Tokaj, Tarcali út 71. Nemfém ásványi termékek gyártása (Ipari kerámia) 11) Encsi Bau Kft Fafeldolgozás 12) Mercatus Kft Szőlészet-borászat Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

15 3 37 33 8 3 3 3 8 5

A táblázat áttekintésével meghatározható néhány jellemző tevékenységi kör: ¾ Szőlészet, borászat (Tokaj, Tarcal, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr), ¾ Faipari tevékenységek (Erdőbénye, Tokaj, Tiszatardos, Taktabáj,), ¾ Mezőgazdasági tevékenységek: gyümölcstermesztés, szolgáltatás, lótenyésztés (Csobaj, Szegi, Szegilong, Tarcal, Tiszaladány), ¾ Egyéb említett jelentősebb tevékenységi körök: fémmegmunkálás (Tokaj), bányászat, kőfaragás (Erdőbénye, Tarcal), építőipar (Taktabáj), élelmiszeripar (Tarcal, 30 fő foglalkoztatottal), kerámiapalack, ipari kerámia előállítása (Bodrogkeresztúr, Tokaj). A kistérségben működő jelentősebb vállalkozások profilja épít a helyi erőforrásokra. Jól látható a fentiekből, hogy elsősorban a szőlészeti- borászati- és a faipari tevékenységek a dominánsak. A kérdőíves felmérés során gyűjtött információk alapján a Tokaji kistérségben 10 külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozás működik. A Taktaközben,


84

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Tiszatardoson csak egy német vállalkozás folytat tevékenységet Bodrogkeresztúrban, Tarcalon, Tiszatardoson és Tokajban koncentrálódik.

a

többi

A 10 vállalkozás 169 főt foglalkoztat, többségük szőlészeti-borászati tevékenységet folytat, de 2 cég a bányászatban (külszíni- és kőbányászat) érdekelt. 22. táblázat A Tokaji kistérségben működő külföldi tulajdonú, vagy külföldi résztulajdonban lévő jelentősebb vállalkozások Származási ország

Foglalkoztatottak száma

Francia Francia Olasz-német-osztrák

21 6 3

Amerikai magyar Német

43 4

Kőbányászat Francia-magyar Szőlészet-borászat Tiszatardos Asztalos Német 1)FAGYALU BT. Tokaj Magyar - Francia 1) Tokaj Hétszőlő Szőlőtermesztési Növénytermesztés, bor termelése és Borászati Rt. 2) Árvay & Társai Borászati Kft. Növénytermesztés, bor Magyar - USA termelése Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

27 n.a.

Vállalkozás pontos neve 1) Dereszla Kft. 2) Colas – Északkő Kft. 3) Füleki Kft. 1) Királyudvar Kft. 2) Degenfeld szőlészeti és Borászati Kft. 3) Colas-Északkő Kft. 4) Szent Kereszt Kft.

Termékek/Ágazat Bodrogkeresztúr Élelmiszeripar, borászat Kűlszíni bányászat borászat Tarcal Szőlészet-borászat Szőlészet-borászat

3 25 40

A külföldi tulajdonú ill. résztulajdonú vállalkozások megjelenését a megyéhez hasonlóan a térségben is vegyes várakozásokkal fogadták. Egyrészt a gazdasági szerkezetátalakításában jelentős szerepe volt a külföldi tőkének azzal, hogy felgyorsította az átalakulási folyamatokat, elősegítette a minőségi termékek előállítását, technikai javulást eredményezett, összességében erősítette a versenyképességet. Megjelenésükkel párhuzamosan azonban nagyon sok helyi kisvállalkozás eltűnt. A borászatban a külföldi cégek által alkalmazott új technológiai eljárások a hagyományostól jellemzően eltérő értékeket képviselnek, ami a fogyasztói réteget is megosztja. A vállalkozói szféra teljesítményére, az önkormányzatok által beszedett helyi iparűzési adó összegéből is lehet következtetni. Az alábbi táblázat alapján a helyi iparűzési adó összege a települések többségén (Tiszaladány kivételével) lassan növekedett az elmúlt években. 23. táblázat Vállalkozások által fizetett helyi iparűzési adó (e Ft) Település Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

2000 1 500,00 4 357,00 499,00 1 314,00 375,00 1 500,00 7 151,00 35 394,00

2001 1 500,00 12 146,00 781,00 2 393,00 500,00 2 200,00 12 928,00 1 639,00 41 556,00

2002 1 500,00 9 587,00 878,00 1 545,00 1 600,00 27 742,00 882,00 40 490,00

2003 1 700,00 13 408,00 1 872,00 2 966,00 1 700,00 34 592,00 313,00 44 683,00

- : a kitöltő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés


85


A Szegilongban tapasztalt közel 8-szoros emelkedés mögött forrása egyrészt a Tokaj Kereskedőház Rt. megnövekedett bevétele, másrészt pedig a 2002. őszétől megnyíló kőporbánya befizetései. A Tiszaladányban tapasztalt csökkenés oka pedig, hogy az ideiglenesen adózó szennyvízközmű építők munkája véget ért a településen. Összességében a vizsgált önkormányzati forrás alakulása arra utal, hogy a nagyobb jövedelemtermelő- s így munkahelyteremtő képességgel rendelkező vállalkozások elsősorban Tokaj, Tarcal és Bodrogkisfalud településeken működnek. A községekben tapasztalt alacsony bevételek pedig a kisvállalkozások nagy súlyára, illetve az alacsony vállalkozássűrűségre utalnak. Vállalkozások Összefoglaló következtetések ¾ A Tokaji kistérségben alacsony a vállalkozássűrűség, az aktivitás településenként jelentős eltéréseket mutat. ¾ Településenként vizsgálva jelentős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, a kistérség egészében a mezőgazdaságban, iparban és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágakban működő vállalkozások aránya országos átlag feletti. ¾ A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott, jellemző az alacsony foglalkoztatott létszámmal rendelkező, kisméretű, kevés tőkével létrehozható vállalkozások túlsúlya. ¾ A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: szőlészet, borászat, faipari és mezőgazdasági tevékenységek. ¾ A kistérségben 10 külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozás működik, alapvetően szőlészeti-borászati, kisebb mértékben bányászati tevékenységet folytatnak.

7. Műszaki infrastruktúra 7.1. Közlekedés A közlekedési lehetőségek nagymértékben befolyásolják egy terület gazdasági-társadalmi fejlődését. A gazdaság fejlődése szempontjából fontos kérdés, hogy a kistérség be tud-e kapcsolódni az európai közlekedési hálózatok vérkeringésébe, hiszen ez a tényező nagyban befolyásolja majd a jövőbeli versenyképesség alakulását. „Az országon belüli településenkénti elérhetőségi vizsgálatok bizonyították, hogy a rossz elérési helyzetben lévő települések kilencven százaléka társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősül.” [Forrás: J/3919. sz. Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról. Magyar Köztársaság Kormánya, 2001. április] Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind terület, mind népesség szempontjából az ország második legnagyobb megyéje. Első helyen áll azonban az úthálózat-hossz tekintetében – országos és önkormányzati utak terén egyaránt. Az állami közúthálózat szerkezete Miskolcról kiindulva sugaras szerkezetű. A megye Szlovákiával közel 300 km hosszon határos. Állandó működő határátkelőhelyei közül a legjelentősebbek: Bánréve, Tornyosnémeti és Sátoraljaújhely. További átkelőhelyek: Aggtelek, Tornanádaska, Pácin és Sátoraljaújhely városi átkelő.


86

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 12. térkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye főúthálózata

Forrás: www.b-a-z.hu

A megye országos közúthálózatának hossza 2.530 km, amely a kb. 30 ezer km-es teljes országos közúthálózatnak mintegy 8,3%-a. Megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek összekötöttsége nem rosszabb az országos átlagnál (a 100 km2-re jutó országos közutak hossza kismértékben meg is haladja az országos átlagot). Az útállomány összetétele azonban kedvezőtlenebb: a 100 km2-re eső főútvonal-sűrűség a megyében elmarad az országos átlagtól (a megyében 5,6 km, országosan 7,6 km). A közúthálózatot a mellékutak dominanciája jellemzi, a főutak aránya a megye állami kezelésű úthálózatából mindössze 16% az országos átlagot jelentő 23,3%-kal szemben. 24. táblázat Országos közutak útjelleg szerint, 2002 (km) Főút

Egyéb Autópálya, Elsőrendű Másodren országos Összesen közút autóút főút dű főút

Borsod-AbaújZemplén megye Ország összesen

47 581

116 2 164

243 4 346

2 124 23 369

2 530 30 460

100 km2 területre jutó egyéb összes főút országos országos közút közút

5,6 7,6

29,3 25,1

34,9 32,7

Forrás: KSH adatok (Területi Statisztikai Évkönyv 2002)

A megye úthálózatán belül a 6,0 méter burkolatszélesség alatti utak aránya 23,5% (hossza: 579 km). A forgalom nagyság az országos átlag 78,56 %-a (2129 egységjármű/nap). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közutak állapotát az jellemzi, hogy az utak felülete 54 %ban, az utak egyenetlensége 45%-ban, az utak teherbírása 38%-ban nem megfelelő. (Forrás: Borsod-Abaúj -Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság honlapja, www.kozut.hu) 25. táblázat Országos közutak burkolat szerinti megoszlása, 2002 (%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen

Beton-, kő-, keramités aszfalt-burkolatú 98,0 94,1

Makadám burkolatú

Kiépítetlen

1,7 4,8

0,3 1,1

Forrás: KSH adatok (Területi Statisztikai Évkönyv 2002)


87

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A megye önkormányzati útjait a települési önkormányzatok üzemeltetik, melynek összhossza 9.826 km. Ebből 4.113 km belterületen található, melynek 72%-a kiépített. A kiépítettség általában a városokban, nagyközségekben magasabb, és az apróbb falvas térségek kistelepülésein alacsonyabb. A megyét a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya az V. Helsinki folyosó része, Olaszországot, Ausztriát és Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és más kelet-európai országokkal. Megépítése várhatóan fellendülést hoz a megye és a Tokaji kistérség gazdasági életében is. „A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről" szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 2007ig határozza meg a fejlesztési célokat, és rendel hozzá költségvetési forrásokat. Ennek alapján 2006 végéig megépül – a 2002-ben átadott M3-M30 autópálya-szakaszok (65 km) mellett – további 431 km, 2007 végéig pedig újabb 205 km autópálya, illetve autóútszakasz. A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése területén stratégiai célként határozták meg többek között az M3 autópálya és kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének folytatását és befejezését. E célkitűzésnek megfelelően folytatódott az építés, és 2002 decemberében átadták az M3 Füzesabony-Polgár közötti 60 km-es és az M30 Emődig terjedő 5 km hosszú szakaszát. 2003. év végén átadásra került az M30 autópálya újabb 9,6 km hosszú szakasza is. A további 14 km-es szakasz átadására 2004. végén kerül sor. Megkezdődött az M3 autópálya Polgár-Görbeháza (12 km) közötti szakasz kivitelezése is (átadás: 2004. 09.). A 2003. december 16-i kormányhatározat értelmében (2033/2003. (XII. 16.) újabb nyolc gyorsforgalmi útszakasz előminősítő eljárásának meghirdetésére került sor 2003. decemberében, amelyek pályázati szakasza 2004. I. negyedévében zárult. Ennek alapján megkezdődik többek között az M3 autópálya Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasz (45 km) és a Nyíregyháza elkerülőút építése (16 km) (befejezés: 2006. IV. negyedév), valamint az M35 autópálya Görbeháza-Debrecen közötti szakasz (7 km) Debrecen nyugati elkerülésével (4 km) (befejezés 2006. IV. negyedév). 2006-ig Nyíregyházáig juthatunk el az M3-as, Miskolcig az M3 és M30-as autópályákon, ami a Tokaji kistérség elérhetőségét is nagymértékben javítani fogja. 13. térkép A Tokaji kistérség közúthálózata

Forrás: www.terkepcentrum.hu

A Tokaji kistérségen a 37. és 38. sz. főutak haladnak át. A 37. sz. főút biztosítja a kapcsolatot Miskolccal, míg a 38. sz. főút Nyíregyháza felé biztosítja az elérhetőséget. A MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

88

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kistérség települései emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A megyei elképzelések között szerepel a 39-es számú út megépítése, amely Tiszavasvári és Tokaj között teremtene kapcsolatot, a Taktaköz településeit is érintve, s tovább folytatódna a Hernád-völgyig, Tarcal-Tállya-Abaújszántó-Encs útvonalon. Az út fontos kapcsolati hiányt pótolna Hegyalja és Taktaköz települései és a környező térségek között. A megyei helyzethez hasonlóan a közutak minősége szinte mindenhol problémát jelent a Tokaji kistérségben is. Leginkább a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) jelent gondot a megnövekedett átmenő forgalom miatt az utak túlzsúfoltsága, és az ezzel járó jelentős zaj- ill. por okozta szennyezés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon érhető el. A Tokaji kistérség 11 települése közül csupán 5 rendelkezik vasútállomással: Bordogkeresztúr, Erdőbénye, Szegi, Tarcal és Tokaj. A kistérség központjából közvetlenül csak Tarcalra lehet vonattal közlekedni, míg Bodrogkisfaludba és Szegibe csak Szerencsen keresztül, kisebb kerülővel juthatnak el az utasok. A Taktaközben vasúthálózat egyáltalán nincs még kiépítve. A Tokaji kistérség települései Budapesttől 230-260 km távolságra, a megyeszékhelytől pedig 50-60 km távolságra fekszenek. A kistérségi primer kutatás során gyűjtött adatok utalnak mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire a kistérségben. A megyeszékhelyre a közúti átlagos utazási idő 0,9 óra, vasúton pedig átlagosan 1,45 óra alatt lehet eljutni. Legkedvezőtlenebb a helyzet Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud és Csobaj településeken, ahol az 50 km-es távolság megtétele vasúton 2 órát igényel. Az átlagos utazási idő Budapestre közúton 2,9 óra, vasúton pedig 3,55 óra. Összességében minden településről közúton közelíthetőek meg gyorsabban a nagyvárosok. 26. táblázat Elérhetőségi viszonyok Település Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

A település távolsága (km) Miskolctól 50 50,00 60,00 60,00 55,00 60,00 60,00 50,00 60,00 60,00 60,00

Budapesttől 250 250,00 250,00 250,00 230,00 235,00 260,00 240,00 230,00 250,00 240,00

Utazási idő (óra) Miskolc Budapest Vasút Közút Vasút Közút 2 1,00 4,00 3,00 2,00 1,00 4,00 3,00 2,00 0.8 4,00 3,00 1,50 1,00 4,00 3,00 1,00 1,00 3,50 3,00 1,50 1,00 3,50 3,00 1,00 0,80 4,00 3,00 1,00 0,70 2,50 2,50 1,50 1,00 3,00 3,00 -* 1,00 -* 3,00 1,00 0,80 3,00 2,50

* A kitöltő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Az épülő autópályákkal, illetve az utak felújításával (a 37-es számú főút Felsőzsolca-Tarcal közötti szakaszának négysávosítása révén) várhatóan csökkenni fog az utazási idő. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a személygépkocsik ezer lakosra jutó számát vizsgálva az utolsó helyen áll a megyék rangsorában. A kistérségben élők személygépkocsival való ellátottságáról megállapítható, hogy a megyei átlag körüli, ezer lakosra 184 személygépkocsi jut, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (259).


89

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 27. táblázat Személygépkocsival való ellátottság, 2002 Személygépkocsi Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSSZESEN

304 211 113 230 64 48 59 663 108 42 922 2 764 136 035 260 211 2 629 526

1000 lakosra jutó személygépkocsi 229 213 140 177 189 205 91 200 140 166 184 184 183 202 259

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi statisztikai évkönyv 2002)

Települések szerint vizsgálva átlagosan Bodrogkeresztúron rendelkeznek a legtöbben személygépkocsival, míg Taktabáj településen a legalacsonyabb a személygépkocsik lakosságarányos száma, itt a kistérségi átlag felét sem éri el. A személygépkocsival való ellátottság közvetetten a lakosság jövedelmi viszonyait, életminőségét is tükrözi. Az autóval nem rendelkezők rá vannak utalva a tömegközlekedésre. A távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma azonban kevés, így a szolgáltatást csak meghatározott időszakokban lehet igénybe venni. A Taktaköz 4 településéről délelőtt és délután indul 2-2 járat Tokaj irányába (Szerencs-Tokaj között), és vissza is ugyanennyi közlekedik. Erdőbényéről azonban nem lehet közvetlen buszjárattal a kistérség központi településére jutni. Általában elmondható, hogy Tokajt a kistérség minden településérő el lehet érni busszal (kivéve Erdőbénye), de a térség más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni (pl. Tarcalról Tiszaladányba jutni), a csatlakozási lehetőségek pedig kedvezőtlenek. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. Szegilong rendelkezik egy 2 km-es és Tokaj egy 7 km-es belterületi úttal, azonban egyik sem kapcsolódik szomszédos településekhez. Tiszaladányon, Csobajon, Taktabájon és Tiszatardoson keresztül azonban tervezik egy nemzetközi kerékpárút-hálózathoz kapcsolódó vonal megépítését. A kerékpárút-hálózat fejlesztése során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szintű terveket, együttműködési lehetőségeket. Az alábbi térkép öt, hazánkat is érintő eurorégiós térséget (EUR) vázol fel, melyeknek szerepe lehet a kerékpáros közlekedés közös fejlesztésében és népszerűsítésében. A Tokaji kistérség a kettes számmal jelölt Kárpátok EUR-ba tartozik.


90

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 4. térkép Lehetséges határon átnyúló kerékpáros kapcsolatok Magyarországon

Forrás: http://www.kerosz.hu/euregiok2.htm

A Magyar Országgygűlés által elfogadott Országos Területrendezési Tervben kijelölt kerékpárút-törzshálózat 3500 km hosszúságú nyomvonalának jelenleg kb. hetede, 500 km használható biztonságosan. A teljes kiépülés időpontja egyelőre bizonytalan, azonban a régiók, megyék és kistérségek számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rendű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a fő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak. Tokajt érintve halad a 15-ös sorszámú, törzshálózathoz tartozó Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút, mely az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része. Az Erdőbénye-Tokaj-Taktabáj települések közé tervezett kerékpárút nyomvonala megegyezik a törzshálózatban kijelölt nyomvonallal. Ugyanígy fontos térségi összekötő útvonalat képezhet majd a Tarcal-Bodrogkeresztúr-Tokaj kerékpárútszakasz is. A vízi közlekedést tekintve, a Tisza és a Bodrog folyók hajózhatók. Menetrendszerű közlekedés nincs, de a MAHART és magánvállalkozók igény szerint turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A Bodrogon Sárospatak és Tokaj, a Tiszán Tokaj-Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros-Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére kerül sor. Mindkét folyó a vízi túrák kedvelt útvonala. A vízparti települések a személyhajó kikötésére alkalmas stégekkel rendelkeznek. Nagyobb kikötő azonban csak Tokajnál van. Az idén először került sor egy francia érdekeltségű cég szervezésében egy nemzetközi hajóútra, amelyen egy luxus hajóval Budapesttől Tokajig utazhattak a pihenni vágyó turisták, érintve Romániát és Jugoszláviát. Folyami híd csak Tokajnál található a kistérségben, amely Nyíregyháza, Debrecen felé teremt kapcsolatot. Tiszatardosnál egy komp üzemel a Tiszán tavasztól őszig, ami a Taktaköz településeit Tiszalökkel köti össze. 7.2. Közműellátottság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése fejlődik, 2002. év végén a gázellátással rendelkező települések száma 288 volt (az összes település 80%-a). A teljes gázcsőhálózat 5767,5 km.


91

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2002-ben a vezetékes gázt fogyasztók aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elmaradt az országos átlagtól. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a vizsgált kistérség minden településén a megyei átlag (65,6%) és az országos átlag (72,4%) alatti, legalacsonyabb Taktabájon (18,8%), legmagasabb Tokajban (63,7%). 28. táblázat A kistérség közműellátottsága, 2002

Lakásállomány Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tokaji kistérség összesen BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYE ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Villamos energiát fogyasztó háztartás

Közüzemi Közüzemi Közüzemi szennyvízVezetékes Közüzemi vízhálózatszennyvíz- csatorna gázt vízvezeték ba csatorna hálózatba fogyasztó hálózat, km bekapcsolt hálózat, km bekapcsolt háztartás lakás lakás

556 425 347 691 131 116 239 1 355 329 148 1 652

589 438 380 818 170 133 227 1 371 316 169 2 071

286 181 178 260 54 52 45 747 168 58 1 053

20,4 4,6 10,4 20,4 2,0 2,5 6,8 21,5 19,6 6,2 30,2

483 343 215 405 130 89 106 1 256 219 103 1 647

13,9 11,9 12 18 5 3,9 8,5 31,2 10,0 7,3 25

44 29 23 35 8 1 1 61 29 3 698

5 989

6 682

3 082

145

4 996

147

932

280 432

322 731

184 001

4 849,1

238 234

2 264,3

131 066

499 270

574 097

330 098

9 131,9

436 110

3 973,3

222 617

ORSZÁG ÖSSZESEN 4 104 019 4 875 772 2 969 815 63 148,9 3 814 868 30 536,0 2 299 383 Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002) alapján saját számítások

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közműves ivóvíz ellátási program befejezettnek tekinthető. Az elmúlt években azokat a településeket is bevonták a közműves ivóvíz ellátásba, melyek kimaradtak a 80-as, 90-es évek gyorsított ütemű fejlesztéséből. Jelenleg a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya 85% (az országos átlag 93%). Jelenleg nem mennyiségi, hanem elsősorban minőségi problémák merülnek fel e területen. A megyében több mint 70 településen fordul elő vízszennyezés (arzén, fluorid, bróm, ammónium, nitrát, vas és mangán). A szennyvízcsatornázás és -tisztítás a megye országos viszonylatban egyik legelmaradottabb infrastruktúrája, hiszen míg átlagosan a közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 56 %, addig ez az arány a megyében 2002-ben csupán 46,8% volt. Ezen a téren azonban az elmúlt években folyamatos fejlesztések valósultak meg. Az elmúlt évek legfőbb eredménye, hogy sikerült több olyan regionális szennyvízelvezető rendszert megépíteni – Hernádnémeti, Sárospatak, Tokaj, Halmaj, Tiszavalk, Forró, Borsodszirák, Mezőcsát települések térségeiben – melyek számos további önkormányzat csatlakozását tették, illetve teszik lehetővé. A regionális rendszereken túl önálló, települési rendszerek is átadásra kerültek. A megye településszerkezetéből adódóan számos helyen nem alakíthatóak ki térségi rendszerek. Ezen – nagyrészt 2000 lakosegyenérték alatti – települések egyedi, illetve alternatív szennyvíz tisztításának lehetősége nem terjedt el számottevően a megyében. Ezen típusú szennyvíztisztítási eljárások ösztönzése elengedhetetlen, hiszen a megye


92

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja települései közül 203 fekszik sérülékeny környezetű, ebből 102 fokozottan érzékeny üzemelő vízbázison. A víz- és szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya először a KSH legfrissebb, 2002-es megyei adatsoraiból elérhető adatok alapján lesz összehasonlítva, majd a települési önkormányzatok által szolgáltatott információk alapján kedvezőbb kép rajzolódik ki a 2002-es állapotnál. A 2002-es adatok alapján a kistérségben a lakások 83,4%-a van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva, míg ez az arány országosan 93%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben mindössze 15,6% (szemben a 46,8%-os megyei, illetve az 56%-os országos átlaggal). A lakások vízellátását településenként vizsgálva Taktabáj a legkedvezőtlenebb helyzetű, ahol csupán a lakások kevesebb mint fele (44%-a) van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva. A Tokaji kistérségen belül a kisebb településeken továbbra is rosszabb az ellátás, mint a nagyobbakon: Tokajban a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 42,2% az összes lakásállományból, míg Taktabáj és Szegilong településeken ez az arány 1 % alatti. A vízhálózatba és a szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások településenkénti arányát az alábbi ábra mutatja be. 17. ábra Víz- és szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya (%), 2002 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

rs ég

To ka j ös És sz za es Bken AM Z ag m ya eg ro ye O rs R z ág SZ ir ÁG ég ió Ö SS ZE SE N

To ka j

ik is té

Sz eg i Sz eg ilo ng Ta kt ab áj Ta rc Ti al sz al ad án Ti y sz at ar do s


0

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes lakásállományból Közüzemi szennyvíz- csatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes lakásáálományból


A 2002-es összehasonlítható adatok alapján a közműolló nyitottabb az országos átlagnál is: a közüzemi vízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelentős eltérése – a szennyvízcsatorna-hálózat alacsony kiépítettsége – miatt az elfolyó szennyvíz környezeti veszélyt jelenthet. A települési önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott, a GW-Borsodvíz Kft. által szolgáltatott információk alapján 2004. Június 30-án a rákötési arány a következőképpen alakult:


93

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 29. Táblázat Szennyvízhálózatba kapcsolt lakossági és közületi fogyasztók aránya Település Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

Lakossági 79 67 47 77 43 78 34 34 54 36 80

Közületi 28 42 17 42 56 43 40 66 33 60 45

Összesen 75 65 45 74 44 75 34 35 52 38 73

Forrás: GW-Borsodvíz Kft. adatszolgáltatása Tokaj Város Önkormányzata részére

A táblázatból kiderül, hogy a kistérségben javult a rákötöttségi arány 2002 óta, hiszen a zömében 10 % alatti értékek jelentősen emelkedtek. A 2004-es adatok szerint a lakossági rákötöttségi arány egyetlen településen sem marad 30 % alatt, Tokajban, Bodrogkeresztúron, Erdőbényén és Szegilongon pedig megközelíti, illetve eléri a 80 %-ot. Összességében tehát elmondható, hogy a kistérség szennyvízhálózata jelentősen fejlődött, bár 4 településen a lakossági rákötöttség mértéke még mindig nem éri el a 2002-es országos átlagot. Végezetül a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei azt mutatták, hogy a kistérségben Tokajban működik térségi szennyvíz tisztító telep. 7.3. Telekommunikáció A kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdaságitársadalmi fejlődésnek. A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés korlátozott volta szűkíti a térségi szereplők kommunikációs lehetőségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének ütemét. Az információellátottság alacsony szintje egy terület elszigetelődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejlődést, csökkentve a térség vonzerejét, különösen a fiatal, képzett munkaerő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek számára. Borsod-Abaúj-Zemplén megye telefonellátottsága – az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma – a második legrosszabb az országban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után), annak ellenére, hogy a távbeszélő fővonalak száma közel háromszorosára nőtt 1990 és 2002 között. A megyei 185.669 távbeszélő fővonal 8,2%-a közületi, ami elmarad az országos aránytól (11%). Az ISDN vonalak megyei aránya (13,7%) szintén elmarad az országos átlagtól (18,5%). A kistérségen belül a települések közti szórás nagy, vannak olyan térségek, ahol az országos átlag felét sem éri el az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma.


94

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 18. ábra Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma, 2001 350 300 250 200 150

309 269

251

292

282 242

222

197

255

275

305 257

248

265

144

100 50

To To ka ka Bo ji j k rs i s od té rs -A ég ba ös új És -Z sz za em es ken pl M é ag n m ya eg ro ye rs z O ág rs ir zá ég g ió ös sz es en

ng Ta kt ab áj Ta rc Ti al sz al ad án Ti y sz at ar do s

i

eg ilo

Sz

eg

Sz


0


Az Internet-hozzáférésről csak regionális adatok állnak rendelkezésre. Az alábbi térkép alapján megállapítható, hogy az Internet használók aránya az Észak-Magyarországi régióban a második legalacsonyabb értéket mutatja. országos viszonylatban kedvezően alakul (16-17 %) ugyan, de így is több százalékponttal elmarad a legfejlettebb KözépMagyarország értékétől. 14. térkép Internethasználók aránya a lakóhely regionális elhelyezkedése szerint, 2003

Forrás: TÁRKI-WIP2003, KSH in A magyar információs társadalom az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén: helyzetkép és stratégia, IHM

A fehér négyzetekben található százalékok az adott régió egy főre jutó GDP-jét jelentik az országos átlaghoz viszonyítva. Az ország régiói közti fejlettségi különbségek az Internet használat terén is megmutatkoznak, hiszen az egy főre eső GDP alapján fejlettebb MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

95

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja régiókban a használók aránya jóval magasabb, mint az ország keleti illetve déli részén. Az Észak-Magyarországi régióban az Internet használók aránya 18 %, ami a második legalacsonyabb regionális érték. 30. táblázat A települések telekommunikációs rendszere Teleház

Helyi kábeltelevízió

Internet

Igen: + , Nem: -

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj

+ + + +

+ +

Internet hozzáférés módja (Igen: +, Nem: -) Telefonos kapcsolat

Kábel-hálózat

Mikrohullámú kapcsolat

+ + + + + + + + + + +

-

-

+ + + + + + + + + + +


A Tokaji kistérségben négy településen működik teleház, helyi kábeltelevízió pedig csak Tarcalon és Tokajban van. Az Internet hozzáférés a kistérség egészében megoldott, minden településen telefonos kapcsolat révén. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült, a így a mobiltelefonnal való ellátottság biztosított. A T-mobil, a Vodafone és a Pannon GSM szolgáltató rendszere is elérhető. Műszaki infrastruktúra • • • • • • • •

• • •

Összefoglaló következtetések A fő közúti közlekedési tengely a 37. Sz. és a 38. Sz. főút, a Taktaközön azonban nem halad keresztül főútvonal. A kistérség elérhetőségét nagymértékben javítani fogja az M3-as és M30-as autópálya megépítése. A kistérség több településéről nehézkes a vasúti közlekedés. A személygépkocsival való ellátottság jelentősen elmarad a hazai átlagtól. A távolsági buszjáratok behálózzák a kistérséget, a csatlakozási lehetőségek azonban kedvezőtlenek. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. A Tiszán megoldott az átkelés Tokajnál (híd) és Tiszatardosnál (komp) is, nagyobb kikötő Tokajnál van. A közműves ivóvízellátás megoldott, a vízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelentős eltérése az elfolyó szennyvíz miatt környezeti veszélyt jelenthet. Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma az országos átlag alatt marad, egyes településeken annak felét sem éri el. A kistérségben 4 teleház működik, az Internet hozzáférés pedig minden településen biztosított, telefonos kapcsolat útján. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

96


8. Környezeti állapot A Tokaji kistérség települései a Taktaköz és Hegyalja kistájakhoz tartoznak. A két kistáj egymástól eltérő adottságokkal rendelkezik: míg a taktaközi településekre a szántóföldi mezőgazdaság túlsúlya jellemző, addig a hegyvidéken a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás jelentős. A kistérség környezeti jellemzőit ennek megfelelően kistáji bontásban célszerű vizsgálni. A Tisza árterületére eső Taktaközt sűrű csatornarendszer hálózza be. A meglévő morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A Tisza egykori kanyarulatainak parti sávjainak madárvilága különösen értékes, itt költ pl. a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a kanalas gém, a szürke gém valamint különböző réce fajok. A hegyvidéki településeken az évezredes szőlőkultúra a táj adottságait kihasználva fejlődött ki, alkalmazkodva annak elemeihez. Éghajlat A Hegyaljai területet tekintve, az évi napfénytartam Tokaj-hegyalján 1950 óra, a Kopaszhegyen 2000-2050 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 Celsius fok körüli. A csapadék éves átlaga 550-600 mm, június és augusztus hónapokban a gyakori nyári esők jelentős károkat okozhatnak még a szőlőterületeken és az alattuk fekvő földeken is (elmosás, termőréteg pusztulás, iszappal elöntés). A Takatköz éghajlatát befolyásolja a Tokaji hegy, ugyanis a nyugatról vagy északról érkező légtömegek által szállított csapadék gyakran nem jut el a térségig, a hegynek ütközve leesik. A Tokaji hegy klímája jellemzően kontinentális, a szőlő jelenléte és a helyi növényvilág vizsgálata pedig szubmediterrán hatásra utal. Talaj A Taktaközben gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, alacsony AK értékű talajok a jellemzőek. A Tiszához közelebb eső részeken az öntéstalajok dominálnak, máshol szikes területek, réti talajok és Tiszaladány közelében homok is van, amelyet árvíz idején a védvonalakon használnak védekezésre. A Tokaji hegy magját andezit, riolit és riolittufa alkotja, amelyre a Pleisztocén korban vastag lösztakaró rakódott. Az uralkodó talajtípus a nyirokszerű agyagon képződött savanyú kémhatású barnaföld, és az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. 15. térkép A talajok csoportosítása fizikai jellemzőik alapján

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)


97

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokaji hegyen jelentős a talajerózió, a nagy intenzitású esők a hegyoldalról alkalmanként több száz tonna lösz tartalmú termőréteget mosnak le. A hegyoldalakon tönkrementek az övárkok, iszapszikkasztók, átereszek, amelyek a víz zavartalan levezetését biztosították. Védett területek A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet 4242,4 ha területen alakult meg 1986-ban, területét a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. A Tájvédelmi Körzet (TK) a kistérség következő településeit érinti: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj. A fokozottan védett terület településhatárai pedig: Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj. A TK tájegységei a Kopasz-hegy, Bodrogzug és Taktaköz. Teljes területe a Világörökség része, a Kopasz-hegy pedig a magterülethez tartozik. A TK egy része 1989 óta a RAMSAR-i nemzetközileg védett vizes élőhelyekhez tartozik, az érintett kistérségi települések a következők: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Tiszaladány, Tokaj. A Tájvédelmi Körzet nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A Tokaji hegyen olyan különleges növények találhatóak, mint a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, a törpemandula. Elsősorban melegebb fekvésű helyeken fordul elő a nőszirom, a szürke gerebcsin, a lednek, és az árvalányhaj. A Kopasz-hegy 17 féle orchideafajnak ad otthont. Az állatfajok közül értékes a parlagi vipera, de jelentősnek mondható az emlős fauna is. A Taktaköz vizes élőhelyeinek a vízborítottságtól függően más és más a meghatározó növényzete. Gyakoriak az embermagasságú nádasok és magas sások, a színes mocsárrétek, nedves kaszálórétek, bokorfüzesek, valamint a liget- és láperdők. A morotvatavak érdekessége az úszó, elhalt növényi törmeléken kialakuló mocsári páfrányos úszóláp, mely a széliránytól függően változtatja helyét a vízfelszínen. A Taktaköz Ramsar-i védettséget élvező madárvilágának reprezentatív fajai a gémfélék, szárcsák, a rendkívül félénk európai íbiszféle, a batla. A kistérséget érintő természetvédelmi területek a következők: • Bodrogszegi várhegy Természetvédelmi Terület: 33,9 ha kiterjedésű, Bodrogkisfalud külterületi részét érinti. A védett területre út nem vezet, megközelítését a növényzet nagymértékben nehezíti. • Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület: a Zemplén utolsó fás legelője 196 hektáron húzódik, egész évben látogatható. • Long-erdő Természetvédelmi Terület: az 1123,2 ha kiterjedésű területet 1996-ban nyilvánították védetté, annak érdekében, hogy megőrizhetőek legyenek a Bodrog-menti ártéri erdőtársulások, és ezek gazdag állat- és növényvilága. A terület szerepel a nemzetközi szinten szerveződő fontos madárélőhelyek listáján (IBA). A terület egész évben látogatható. 16. térkép Magyarország védett természeti területei

Forrás: www.ktm.hu


98

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A kistérségben helyi védettséget élvez a Taktabájon található őspark és a kastély, valamint a tarcali Takta-holtág. Vízrajz A térség meghatározó tényezői a felszíni vizek. Nagyobb folyók a Bodrog és a Tisza, melyekkel egyedül Erdőbénye és Tarcal községek településhatára nem érintkezik közvetlenül. A Tisza és a Bodrog is nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkeznek, így a vízminőséget nem csak hazai szennyezők befolyásolják. A Tisza magyarországi terhelése leginkább a települési szennyvizek befogadásából ered, a folyó vízminőségét alapvetően a felső szakasz terhelése befolyásolja, mely időszakos változékonyságot mutat és rendszerint rendkívüli események (pl. cián, nehézfém szennyezés) befolyásolják jelentősen. A folyó vizének minősége az utóbbi évtizedben javulást mutatott, a 2000-es ciánszennyezés ezt a folyamatot törte meg. A Bodrogot hazai szakaszán nem éri lényeges szennyezés. A Tisza visszaduzzasztása azt eredményezte, hogy a Bodrog erősen feliszapolódott, ami állóvíz jelleget ad a folyónak. A térség vízfolyásainak közös tulajdonsága a szélsőséges vízjárás és a vízhozam ingadozása: az árvizek rendszerint kora tavasszal fordulnak elő, de nyár elején és ősszel is lehetségesek. Szerencsére az árhullámok nem tartósak és gyorsan levonulnak, a legmagasabbak a kora tavaszi hóolvadásos árvizek. A folyószabályozás során a Bodrog és a Tisza mentén töltések épültek ki, de a kistérség egyes területein az árvízvédelem továbbra sem kelően megoldott: Tokaj északi részét a Bodrog továbbra is veszélyezteti, illetve a Tisza töltés (a Taktaközi Tisza szakasz része) szelvényhiányos, ami vízügyi szakemberek szerint Tokajon kívül az egész Taktaköz és Szerencs biztonságát is veszélyezteti. A Bodrogot a tiszalöki duzzasztás hajózhatóvá tette, ugyanakkor a mélyebb részek ár- és belvíz veszélyeztetetté váltak. Tokajban a tiszalöki duzzasztómű megépítését követően a városban 3-4 méterrel megemelkedett az átlagos talajvíz-színt amely a házak alatti pincék elvizesedését, a falak rohamos salétromosodását eredményezte. Az árvizek szintje is évről-évre magasabb, ami a várost védő töltések magassághiányának leküzdését igényli. A töltésépítés forrás hiány miatt még nem valósult meg. A kistérségben állóvizek is találhatók, holtágak és morotvák, melyek többsége a folyószabályozás során jött létre, s melyeknek kiemelt természetvédelmi jelentősége van a kialakult nemzetközi szinten is értékes madárélőhelyek miatt. Nagyobb állóvizek Tarcalon a Takta-holtág (159 hektáros) és a Bánya-tó, Tiszaladányban a Kistisza-holtág, Csobajon a Holt-Tisza, valamint Tokajnál a halastó-rendszer. A holtágak vízminősége rendszerint megfelelő. Összefoglalóan a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelmével és a károk elhárításával kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok tájegységenként a következők: ¾ Árvízvédelem: Taktaköz, Tokaj, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Szegi, Szegilong, ¾ Belvízvédelem: Tokaj, Taktaköz, ¾ Dombvidéki vízrendezés: hegyaljai települések, ¾ Ivóvízellátás: Hegyalja (sérülékeny vízbázisok), Taktaköz, A Tisza Tokaj alatti, és a Bodrog, a Sajó és Hernád torkolat-országhatár közötti szakaszait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) kezeli. A Zemplén térségében két jellemző belöblözet található a Bodrogközi és a Taktaközi belvízrendszer. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne a Taktaközben, ehhez viszont a csatorna hálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene.


99

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokaji hegyen 5 állandó, és több időszakos forrás ered, amelyek a Bodrogba torkollanak. A források közül több is iható, tiszta vízzel rendelkezik, ami nagy értékkel bír. A kistérségben Tokajnál a Hidrogeológiai tanulmányok alapján, elvileg a Tokaji Kopaszhegy törésvonala mentén, azaz a város közép pontjától mintegy 5-7 km-re található melegvíz, de a feltárására gazdasági okok miatt eddig nem került sor. Kőzetvagyon, talajállapot A térségben a Taktaköz településein kívül szinte mindenhol található ásványkincs, a vulkanikus eredetnek köszönhetően. A bodrogkeresztúri riolittufát az építőiparban használják fel, Erdőbényén pedig andaritot és kovaföldet bányásznak, Szegiben andezit és kaolin található, Szegilongon kaolin és kőpor fordul elő. A Tarcalon található marekanitból ékszert készítenek, a Tiszaladányban lévő homokot pedig az árvízi védekezésben használják fel. Környezeti állapot • • • • • • • •

Összefoglaló következtetések A meglévő morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos, a Taktaközben az öntéstalajok a jellemzőek, a Tokaji-hegyen pedig vastag lösztakaró képződött. A kistérség területét a nagy fajgazdagságot felvonultató Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet érinti, melynek egy része RAMSAR-i terület. Több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is található a térségben. A kistérség életének meghatározó felszíni vizei a Tisza és a Bodrog, a természetvédelmi szempontból jelentős holtágak és morotvák. A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik (kaolin, andezit, kőpor, építési riolitttufa, marekanit, stb.) A Tokaji-hegységhez tartozó részeken valószínűleg találhatók langyos és meleg vizű források (Tokja, Tiszaladány).

9. A kistérség kapcsolatrendszere A Tokaji kistérséghez tartozó települések a 32 tagtelepülést számláló Zempléni Regionális Fejlesztési Társuláshoz tartoznak. A 2004. január 1.-ével hatályba lépő új kistérségi besoroláshoz alkalmazkodva azonban a Tokaji statisztikai kistérség települései 2004. nyarán létrehozták a Tokaji kistérségi többcélú társulást. A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás várhatóan fokozatosan veszít majd jelentőségéből, a szervezet további sorsa a programkidolgozás időszakában még nem tisztázott. A Zempléni Településszövetség 1994-ben alakult 29 település részvételével, melyek öt gazdaságföldrajzi kistájhoz tartoznak, Taktaközt és Hegyalját is beleértve. A szervezet munkacsoportjai három fő területen képviselik a tagok érdekeit: településfejlesztés (idegenforgalm és környezetvédelem), kultúra, oktatás és sport, önkormányzati közigazgatási feladatok. A Tokaji statisztikai kistérség tepülései kivételével nélkül tagjai a Településszövetségnek. A térségi együttműködés másik fontos kapcsolódási pontja az a tény, hogy a terült egy része a történelmi borvidékhez tartozik. A primer kutatás térségi kapcsolatokra irányuló kérdésére Tokaj, Tarcal, Szegi, Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud jelölte meg azt, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület keretében kapcsolatokat tart fenn Hercegkúttal (Sárospataki kistérség). Az Egyesület központja MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

100

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Tokajban van, működése kiterjed a Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és AbaújHegyközi kistérségekre és a Megyei Önkormányzatra. Ezen kívül Bodrogkeresztúr tagja a Keresztúrok Település Szövetségének, mely idegenforgalmi kapcsolatok révén jött létre 12 taggal. Fontos együttműködési fórum továbbá a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület és a Tokaj Renaissance Egyesület, melyek tagjai elsősorban jelentős pincészetek. Szegi és Szegilong települések Olaszliszka és Vámosújfalu településekkel állnak fejlesztési megállapodásban. Tarcal, Bodrogkeresztúr és Mád között idegenforgalmi kapcsolat van. 13 hegyaljai település egy közös pályázatot adott be PEA-ban, az „Összefogással Tokaj világörökségéért” címmel. Szintén a PEA-ban pályázott Prügy és Taktabáj is az oktatás területén. Erdőbénye Szerenccsel fejlesztési, gazdasági, igazgatási és hatósági ügyekben működik együtt. A 11 település a következő közös projektekben vesz részt: 31. táblázat Közösen megvalósított projektek a térségben Együttműködő települések A kistérség valamennyi települése

Együttműködés tartalma Szennyvízcsatorna és tisztító mű építését (gesztor: Tokaj)

A volt Szerencs-Tokaji kistérség A hulladékelszállítás és kezelés megoldása (Zempléni településeivel közösen Hulladékkezelő Társulás) A kistérség települései

„Szociális Ellátás és kidolgozása” projekt

Fejlesztés

Koncepciójának

Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, „Nők a Nőkért” projekt Tarcal, Csobaj, Tokaj Taktaharkány, Prügy, Taktabáj, „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés Taktakenéz, Tiszalúc, Tokaj ellen” projekt (gesztor: Taktaharkány) A kistérség valamennyi települése Ivóvíz beruházás (gesztor: Szegilong) Tarcal, Csobaj, Tiszatardos, Taktabáj, Tiszaladány, Szegi, Gáz beruházás Szegilong, Erdőbénye Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A statisztikai kistérség 11 települése közötti együttműködések jellemzően infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A települések külföldi kapcsolatai elsősorban testvérvárosi, közigazgatási kapcsolatokat jelentenek, ilyen például a kapcsolat Bodrogkeresztúr és Székelykeresztúr, Tokaj és Dés között. Testvérvárosi kapcsolat van Tarcal, Szepsi, Lazy és Eguisheim települések között, valamint Tokaj, Oestrich-Winkel, Binyamina és Cormons között. A kistérség kapcsolatrendszere • • •

Összefoglaló következtetések A térségben működik a Zempléni Településszövetség, és a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete. A statisztikai kistérség 11 települése közötti együttműködések infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A külföldi kapcsolatok elsősorban testvérvárosi, közigazgatási együttműködést takarnak.


101


10. Eddig megvalósult és folyamatban levő fejlesztések a kistérségben A térségben az elmúlt években minden településen folytak jelentős fejlesztések, melyek elsősorban a korábban bemutatott infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. Közvetlen gazdaságfejlesztési hatással a borászatok kialakítására, és az idegenforgalom fejlesztésére irányuló projektek bírtak. 32. táblázat Az elmúlt 5 év legjelentősebb fejlesztései a Tokaji kistérség településen Település Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye

Szegi

Szegilong Taktabáj Tarcal

Tiszaladány Tiszatardos

Tokaj

Projekt tartalma Csatorna beruházás Út rekonstrukció Nyugdíjasház építése Közösségi ház felújítása Bem út-Petőfi köz ívóvízzel való ellátása Bodrogparti tájrendezés Általános Iskolában tanterem építés Szennyvízhálózat kiépítése Helyi önkormányzati utak építése Csatornahálózat kiépítése Intézményi gázellátás Szennyvízhálózat kiépítése Tetőtér beépítés a Polgármesteri Hivatalban (szálláshelyek kialakítása) Partfal stabilizáció Iskola, Óvoda épületének tetőcseréje Árvízvédelmi gát építése a Bodrogpart mentén Szennyvízhálózat kiépítése Belterület csapadékelvezetési árok I. üteme Szennyvízberuházás Szennyvízhálózat kiépítése Kő-hegyi Kisbánya tájrendezési terv szerinti kivitelezése Degenfeld Kastélyszálló, Bányató, Tarcali Aréna, Királyudvar, Tarcali Galéria kialakítása Útépítés Gátépítés Gyógyszertár Útépítés Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola építése II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési, Oktatási és Művészeti Intézmény rekonstrukciója Egészségügyi Központ Építése Tokaj és Mikrorégiója szennyvízcsatornázása és tisztítómű építése Időskorúak Otthona építése Szociális Bérlakások építése Tarcali út rekonstrukciója (I.-II. ütem) Bajcsy-Zsilinszki út, kerékpárút építése Gróf Apponyi út burkolatának rekonstrukciója Bartók Béla út rekonstrukciója Benzinkút mögötti út építése Toldi Fogadó, Millennium Hotel, Tisza panzió építése Ravatalozó építése Regionális Borászati Központ építése Hűtőház építése Dobogó pincészet építése Árvay Borászat építése



102

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A jelenlegi és az előkészítés alatt lévő projektek nagy része az elmúlt 5 év fejlesztéseihez hasonló tematikus megoszlást követ. Erdőbénye községben jelenleg folyik a művelődési ház felújítása, utak felújítása, Taktabájon főzőkonyhát létesítenek, Tarcalon felújításra kerül az általános iskola és a Bakancsos Turistaszálló, Tiszatardoson utat építenek, Tokaj városban pedig a következő fontosabb projektek valósulnak meg jelenleg: • Tokaj, Ladányi út korszerűsítése, kerékpárút, járdaépítéssel, zárt vízelvezetéssel (ÉMRFT,MTT) • Kompok, révek állami támogatása (GKM) • Illegális hulladéklerakó megszüntetése (KVVM) • Munkaügyi Központ felújítása (Munkaügyi Minisztérium) • Rendőrségi Központ megépítése (BM) • „Kecsege Halászcsárda” felújítása (PHARE, MTT) • Konferencia Város kialakítása, Zsinagóga felújítása-átalakítása (PHARE) A fejlesztések zömében (decentralizált igénybevételével valósultak meg.

és

központi)

hazai

támogatási

források

A települési önkormányzatok a kérdőívben szereplő jelenleg kidolgozás vagy elbírálás alatt lévő projektek, pályázatok körébe a korábbiaktól némileg vegyesebb témaköröket felölelő elképzeléseket soroltak. A projektek egy része továbbra is infrastrukturális fejlesztésekre irányul, pl. belterületi vízrendezés (Bodrogkisfalud), támfal helyreállítása (Tarcal), útépítés (Tiszaladány), hajókikötő (Szegi, a Projekt Előkészítő Alapra benyújtott pályázat), óvoda rekonstrukció (Tokaj), belterületi vízrendezés (Tokaj). Bodrogkisfalud község felzárkóztatási fejlesztési program készítésére, és az önkormányzati működés tárgyi feltételeinek javítására nyújtott be pályázatot. Tokaj pályázik továbbá a szakorvosi rendelőintézet eszközellátottságának bővítésére. Idegenforgalmi fejlesztéseket Szegilong (Szegilong, kilátó a Hatalos hegyen PEA projekt), Tarcal és Tokaj (konferenciaváros) települések nyújtottak be támogatásra. Tokaj az EU Strukturális Alapjaiból támogatott Regionális Operatív program kiírt pályázatára adta be a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont elnevezésű fejlesztési elképzelést. A Tokaji kistérség jövőben tervezett pályázatainak listáját a „2” sz. melléklet tartalmazza. A fejlesztési elképzelések sikeres megvalósításának, a hatékony forrásszerzésnek fontos eleme az, hogy van-e az önkormányzatoknál, érdekelt szervezeteknél projekt-előkészítési, pályázatírói kapacitás. A Tokaji kistérség települései körében végzett felmérésre aktívan reagálók válaszaiból az derül ki, hogy a 11 településből 5 önkormányzatnál van olyan munkatárs, aki pályázatírással foglalkozik. Ez rendszerint 1-2 főt jelent, de Erdőbényén 3 munkatárs feladatköre terjed ki erre a témára. A fejlesztések térbeli lehetőségeit, valamint a felmerülő igényeket tervezési keretek közé foglaló településrendezési tervvel Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye és Tiszaladány rendelkezik, míg településfejlesztési koncepcióval csak Bodrogkisfalud, Erdőbénye és Tokaj. Tarcal településrendezési tervét várhatóan 2004 őszén fogadja el a képviselőtestület. Eddig megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések a kistérségben Összefoglaló következtetések • • • •

Az eddigi fejlesztések a jelentős infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. Gazdaságfejlesztési szempontból közvetlen hatással bíró fejlesztési projektek eddig elsősorban az idegenforgalom ill. a borászat területén valósultak meg. A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések nagy része hasonló tematikus megoszlást követ az elmúlt öt év fejlesztéseihez. Mindössze 5 településen van az önkormányzatnál pályázatíró munkatárs. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

103


SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1. Erősségek A kistérség 7 települése a Tokaji borvidék, így a világörökség része. A közép- és felsőfokú végzettségűek részaránya Tokajban kedvezőbb a megyei átlagnál. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, Tokajban három középfokú oktatási intézmény működik. Az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, Tokajban mentőállomás és szakorvosi rendelőintézet található. A kistérségben működik néhány jelentősebb civil szervezet. A szőlőterületek részaránya és a szőlő termésátlaga magas a kistérségben. A szőlészeti-borászati tevékenységnek nagy hagyományai vannak a kistérségben. A kistérségben borászathoz kapcsolódó (hűtőház, palackozó) és faipari feldolgozóegységek működnek. Több településen is található ipari-gazdasági hasznosításra alkalmas ingatlan. A kistérség minden települése rendelkezik turisztikai értékkel bíró látnivalókkal. A természeti értékek, a folyók, holtágak, hegyek nagy vonzerőt jelentenek. A kistérségben több turisztikai, kulturális létesítmény kialakítása van folyamatban. A kistérségben több külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, szőlészet-borászat és bányászat tevékenységek terén. Két főút is érinti a térséget. A Tiszán megoldott az átkelés Tokajnál (híd) és Tiszatardosnál (komp) is, nagyobb kikötő Tokajnál van. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége jelentősen javult 2002-2004 között. A kistérségben 4 teleház működik, Internet hozzáférés minden településen biztosított. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. A morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik A kistérségben található Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet egy része RAMSAR-i terület. Több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is található a térségben. Az elmúlt években számos infrastrukturális, és idegenforgalmi fejlesztés is megvalósult.

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •


2. Gyengeségek A települések többsége alacsony lélekszámú, az egyetlen város Tokaj. A népesség fogy, részben természetes fogyás, részben a negatív vándorlási egyenleg következtében. A lakosság korösszetétele kedvezőtlenül alakul, magas az eltartottak aránya. A roma lakosok részaránya magas. A munkanélküliségi ráta magas, nagy a tartós munkanélküliség, magas az egy éven túl munka nélkül lévők és a szociális segélyben részesülők száma. A jövedelmi viszonyok jelentősen elmaradnak az országos átlagtól. A kistérség népességének iskolai végzettsége megyei és országos átlag alatti. Az oktatási intézmények épületei, eszközei felújításra, bővítésre szorulnak. A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága kiegyenlítetlen, a szórakozásibevásárlási lehetőségek köre korlátozott. A háziorvosok és házi gyermekorvosok túlterheltek. Szociális ellátás nem minden településen elérhető. A szántóterületek átlagos aranykorona-értéke alacsony. A mezőgazdasági birtokszerkezet elaprózott. A mezőgazdasági együttműködések volumene alacsony a kistérségben. A szálláshely kapacitás Tokajban és Tarcalon koncentrálódik. A vendégéjszakák száma és a turisták költési hajlandósága is alacsony. Hiányoznak a komplex turisztikai szolgáltatások, programcsomagok. A kistérségben üzleti infrastruktúra nem működik. Alacsony a vállalkozássűrűség, a vállalkozói szerkezet elaprózott. A taktaközi települések elérhetősége gyengébb. A vasúti közlekedés és a távolsági buszjáratok csatlakozási lehetőségei több településről kedvezőtlenek. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos. A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. Mindössze 5 településen van az önkormányzatnál pályázatíró munkatárs. A kistérség belső kohéziója nem elég erős.

104


• • • • • • • • • • • • • • •

3. Lehetőségek Az EU csatlakozással a fejlesztési források jelentősen kibővülnek. A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a térség gazdálkodóinak. A kistérségi szerepkör felértékelődése révén kistérségi szintű források is rendelkezésre állnak a jövőben. A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekszik a hazai és európai piacokon. A faipari, kézműipari termékek iránti igények növekszenek. A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természeti- turizmus) felértékelődnek. Növekszik az aktív (kerékpáros- és vízi) valamint a rendezvényturizmus népszerűsége. A borturizmus, borkultúra iránti érdeklődés növekszik. A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. A kistérség elérhetőségét nagymértékben javítani fogja az M3-as és M30-as autópálya megépítése. Megépül a 39-es sz. főút. Növekszik a befektetői érdeklődés a térség iránt. A természetvédelmi területek jelentősége felértékelődik. A világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett kezelésének fontossága nő. A szomszédos kistérségek nyitottak harmonikus együttműködés, közös projektek kialakítására.

•

• • •

• • •

• • • • •

4. Veszélyek Az EU-s agrártámogatásokat kezelő hazai intézményrendszer megkésett kialakítása miatt a térség jelentős agrár- és vidékfejlesztési támogatásoktól esik el. A hazai és EU fejlesztési források fogadására való hatékony felkészülés elmaradása a Régióban és hazánkban. Az EU csatlakozással növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán. A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt a kistérség idegenforgalmi versenyképessége csökken. Természeti-környezeti katasztrófák következnek be (árvíz, belvíz). A hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, szociális válság alakul ki. A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében. A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekednek. A kistérség és a megye, régió, ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbségek növekednek. A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső (hazánk más térségéből vagy külföldről érkező) szennyezés eléri a térséget. A természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodnak a ökológiai szemlélet hiánya következtében. A regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a kistérség szükségletei, igényei.

A SWOT elemzés készítése kettős célt szolgál: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt pedig az erősségek-lehetőségek és a gyengeségek-veszélyek párok összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását.

5. Következtetések A SWOT elemzés összefoglaló táblázatának áttekintésével egyértelműen körvonalazódik, hogy a Tokaji kistérségnek számos fejlesztési potenciálja lehet, azonban a lehetőségek realizálását, az erősségek kihasználását számos gyengeség és veszély nehezíti. A Tokaji kistérség egyik legfontosabb erőssége földrajzi elhelyezkedéséből adódik: 7 település a Tokaji borvidékhez tartozik, így egyben a világörökség része. Ennek megfelelően a szőlőterületek részaránya és a szőlő termésátlaga magas a kistérségben, a jól bevezetett, nemzetközileg ismert Tokaji név jelentős promóciós értékkel bír. A nagy hagyományokkal bíró szőlészeti-borászati tevékenység fontos fejlesztési potenciált hordoz.


105

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az említett erősséghez közvetlenül több lehetőség is kapcsolódik: ilyen az EU-s támogatási források megjelenése, melyekből a kapcsolódó mezőgazdasági, vidékfejlesztési, idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztések is finanszírozhatóak. További fontos lehetőség, a világörökségi helyszínek és a borkultúra, borturizmus felértékelődése. A borászati-szőlészeti szektorban rejlő lehetőségek kihasználását azonban jelenleg néhány gyengeség nehezíti: az együttműködés a komplex szolgáltatások hiánya a borászat és az ehhez kapcsolódó turizmus terén. Ez utóbbi gyengeségek komolyságát az a veszély adja, miszerint a hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező térségek versenyében a kistérség lemarad. A bor vonzereje mellett számos más idegenforgalmi erősséggel is bír a Tokaji kistérség: gazdag természeti értékekben, hiszen a morotvák, csatornák állat- és madárvilága nemzetközileg is védett, minden település rendelkezik kiajánlható látnivalókkal, és már folyik jelentősebb kapacitással bíró létesítmények (szállodák, rendezvényközpontok) kialakítása a térségben. Kiemelt vonzerővel bírnak továbbá a folyók. A turisztikai erősségekhez kapcsolódó lehetőségek egyike a fent már említett pályázati források bővülése, és az, hogy a jövőben várhatóan megnő a turizmus alternatív és aktív formái iránti kereslet. Ugyanakkor a versenyképesség elvesztésének veszélye is fenn forog, különös tekintettel a szálláshely-kapacitás alacsony mértékére, a szálláshelyek koncentrációjára. Megállapítható tehát, hogy a borászati-turisztikai jelleg a Tokaj központú kistérség egyik fontos erőssége. A „Tokaji” fogalommá válva dominálja a térség imidzsét, fontos lenne ezen pozitív kép kiterjesztése, átvitele a térség egészére. Ugyanakkor a borászati tevékenység nem érinti az összes települést, másrészt pedig számos olyan gazdasági-társadalmi gyengeség mutatható ki, melyek felszámolása nélkül az említett erősségek nem tudnak kellő mértékben érvényesülni. A továbbiakban a helyzetelemzésből adódó tematikát követve kerül összevetésre a SWOT analízis négy tényezője. A gazdasági lehetőségek ágazati elemzéséből kiderül, hogy a térségben egyértelműen a mezőgazdaság, az erre épülő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint a szolgáltatások, különösen az idegenforgalom tölt be jelentős szerepet. A terület iparosodottsága alacsony, a mezőgazdaságban a szőlőtermesztés mellett a szántóföldi gazdálkodás jellemző (a Taktaközben), de a szántóterületek átlagos aranykorona értéke alacsony. A mezőgazdaság fejlesztését nehezítő másik gyengeség az elaprózott birtokszerkezet és az együttműködések alacsony szintje. Az agrárium fejlődését fenyegető egyik veszély az agrártámogatásokat kezelő hazai intézményrendszer nem megfelelő működése. Ez a tényező kistérségi szinten nem befolyásolható közvetlenül, de fontos minden fórumon a tájékozódás és az érdekek közvetítése. Ugyanezen érem másik oldala a Közös Agrárpolitikából származó finanszírozási források megnyílása, és azok igénybevétele. Az ágazat támogatása, a fejlesztési irányok kijelölése európai és hazai szinten is fontos kérdés. Várható a mezőgazdasági támogatások struktúrájának átalakulása, a vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése a közvetlen támogatások terhére. A kistérségben a Taktaközben várhatóak változások, melyek a szántóföldek egy részének termelésből való kivonását eredményezik. A térség egészében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy várhatóan növekedik a gazdasági együttműködések, integrátor szervezetek, szövetkezetek szerepe, illetve, hogy világszerte az egyre igényesebb fogyasztók növekvő mértékben részesítik előnyben a biológiai és ökológiai gazdálkodás termékeit. Emellett fontos figyelembe venni a mezőgazdaság- és a turizmus közti szinergiákat, hiszen az idegenforgalom növeli a keresletet a helyben termelt, biztonságos élelmiszerek iránt. A térség alacsony iparosodottságú, erősségeket elsősorban a helyi mezőgazdasági terményekre építő feldolgozóipar mentén tud felmutatni. Jelentősebb vállalkozások működnek a bányászat ágazatban is, ennek további fejlesztése azonban jelentős környezetés településvédelmi konfliktusokkal jár, és ronthatja a turisztikai- világörökségi helyszínek minőségét. A szolgáltatások ágazat legjelentősebb szektora az idegenforgalom, melynek állapota a fentiekben került bemutatásra.


106

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Súlyos gyengeség az üzleti szolgáltatások és infrastruktúrák alacsony volumene a Tokaji kistérségben. A vállalkozói szférát támogató üzleti infrastruktúra nincsen jelenleg a térségben. Ez a gyengeség összekapcsolódva a vállalkozói szektor elaprózottságával hozzájárulhat a kistérség további leszakadásához, és akadályozhatja a magasabb hozzáadott értéket nyújtó, esetenként beszállítói háttérre is igényt tartó befektetők letelepedését a térségben. Az erősségek között egyértelműen szerepel, hogy már több külföldi vállalkozás is érkezett a térségbe, de ezek elsősorban a borászat és a bányászat ágazatban működnek, tehát a kistérség természeti erőforrásainak kiaknázását folytatják, így nincsen jelentős gazdasági modernizációs hatásuk. Az emberi tőke, a humán erőforrások nélkül bármilyen fejlesztési tevékenység kudarcra van ítélve, ezért kiemelten fontos az életminőséget, az oktatási-képzési lehetőségeket befolyásoló akciók végrehajtása, illetve munkahelyek teremtése akár közösségi eszközökkel, akár a magánszféra fejlesztésével. Ennek hiányában félő, hogy a képzett munkaerő elvándorlása fokozódik, a gazdasági-társadalmi fejlődés visszaesik, ami a kistérség és az ország többi része közötti jövedelem-különbségek növekedését, illetve egyes települések leszakadását eredményezheti. A munkaerő piaci és a társadalmi helyzet felemás képet mutat a kistérségben. Súlyos problémákhoz vezethet a jövőben a népesség fogyása, a korösszetétel kedvezőtlen alakulása, a hátrányos helyzetű csoportok magas részaránya. Mindez már középtávon is szociális válság kialakulását eredményezheti a szegényebb településeken. Az elvándorlási folyamat és az elöregedés negatív szinergiát alkot a munkaerőpiaci anomáliákkal, a magas munkanélküliséggel, illetve a tartós munkanélküliség magas részarányával. A népesség iskolai végzettsége országos átlag alatti, ugyanakkor az oktatási intézményekkel való ellátottság megfelelő, és Tokajban működik három középfokú oktatási intézmény. Mindez azt sugallja, hogy a fejlesztésekhez szükséges képzési, átképzési munkákat a térségen belüli szervezetek is végre tudják hajtani. A kistérségben az életminőséget befolyásoló társadalmi-szociális környezet is számos negatív elemmel rendelkezik: a fontosabb intézményekkel való ellátottság kiegyenlítetlen, a praktizáló orvosok túlterheltek. Ugyanakkor Tokajban mentőállomás és szakorvosi rendelő működik. Szociális ellátás nem érhető el minden településen, ugyanakkor az idősek gondozását végző otthonok kapacitáskihasználtsága nem maximális. Fontos e téren is a települések közötti együttműködési lehetőségek, szinergiák megvizsgálása és kiaknázása. A kistérségi infrastruktúra áttekintése azt mutatja, hogy jellemzően a Taktaköz elérhetősége gyengébb. Ugyanakkor erősségnek tekinthető, hogy két főút is érinti a térséget. Az elérhetőség javulása hozzájárul a perifériaszerep feloldásához, ennek lehetőségét hordozza a gyorsforgalmi úthálózat bővülése, illetve a jelenleg csak elképzelések szintjén létező 39-es sz. út. A népesség mobilitásának növelése is megoldandó feladat, mert jelenleg sem a vasút sem a távolsági buszjáratok minősége nem megfelelő. A kerékpárutak hiánya pedig megnehezíti az aktív turizmusban rejlő lehetőségek kihasználását. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége jelentősen javult az utóbbi időben, a felszíni csapadékvízelvezetés megoldása azonban továbbra is várat magára. A természeti erőforrások áttekintése hasonlóan a fentiekhez szintén kettős képet mutat: egyrészt a környezet megőrzése etikai, egészségügyi szempontból is fontos, valamint a kistérség fejlődésének egyik záloga, hiszen a hangsúlyosan kezelt idegenforgalom egyik legfontosabb tőkéjét a természeti és ehhez kapcsolódó kulturális értékek képezik. A térség területének egy része a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része, és több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is van a kistérségben. A környezet- és természetvédelem ugyanakkor nem csak a védett területeken belül kell, hogy érvényesüljön: ide tartozik az erózióra hajlamos értékes talajok elvesztésének megakadályozása, a lakosság mindennapi környezetét jelentő településkép javítása, vagy az árvíz- és belvízvédelem is. Félő, hogy az ökológiai szemlélet hiányában az említett értékek károsodnak. A környezeti veszélyek egy része hazánk más részéből, vagy külföldről érkezik, ilyen volt pl. a Tisza ciánszennyezése.


107

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Ennek elkerülése érdekében a kistérség és az érintett további térségek együttes fellépése szükséges. A SWOT analízis összefoglaló táblázatából egyértelműen kitűnik Tokaj központi szerepe a térségben. Egyetlen városként fontos, hogy olyan integráló fejlesztési húzóerőt tudjon képviselni, mely a kistérség minden településére kihat. Sajnos jelenleg a belső kohézió nem elég erős a települések között. Az együttműködés alacsony volumene a térségen belüli jövedelmi különbségek növekedését, egyes települések leszakadását eredményezheti. Kellő erő nélkül a kistérség nem tudja elegendő súllyal képviselni érdekeit a regionális fórumokon. Ez utóbbi különösen fontos a 2007-2014-es programozási periódusban, mikor regionális szinten is megtörténik az EU Strukturális Alapjainak felhasználását célzó tervezés. Ehhez kapcsolódva a helyzetfeltárás megállapításai ugyan azt mutatják, hogy az elmúlt években jelentős idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a térségben, azonban jelenleg mindössze 5 településen van projektíró kapacitás az önkormányzatoknál. Fennáll annak a veszélye, hogy a kistérség lemarad a támogatások és befektetőkért folytatott harcban. Ezért is fontos a kistérségi belső integráló szerep erősítése, és a kistérségi szerepkör felértékelődésével párhuzamosan megjelenő források lehívása, végül de nem utolsósorban megfelelő humán erőforrás kapacitás hozzárendelése a fejlesztési feladatokhoz. Összefoglalva a lényegi megállapításokat, a kistérség legfontosabb erőssége az idegenforgalmi adottságokban rejlik. Ezek nem oszlanak meg egyenletesen a térség egészében, de minden település profitálhat egyrészt közvetlenül a turisztikai fejlesztésekből, másrészt pedig azok multiplikátor hatásaiból. Másik markáns tevékenység a borászat, melynek fejlesztése kiemelten fontos, s melynek hátteréül szolgáló szolgáltatási, ipari tevékenységek szintén telepíthetőek a kistérség borászatban közvetlenül nem érdekelt településeire. A kiemelt fejlesztési prioritások mellett fontos a szociális és munkaerőpiaci válság kezelése, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés alapkövei közé tartozó infrastruktúrák kiépítése. A belső kohézió megteremtése kiegyensúlyozott települési kapcsolatokra alapozható. Fontos kérdés továbbá az ökológiai szemlélet integrálása a kistérségi fejlesztések tervezésébe és megvalósításába.


108


A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA Egy térség, jelen esetben a Tokaji kistérség felzárkóztatásának, fejlesztésének végső célja a lakosság jólétének, életszínvonalának javítása. E globális cél elérése csak hosszú távon lehetséges, jelen felzárkóztatási fejlesztési program feladata, hogy kijelölje azt az irányt, melyet követve a kistérség fejlődése a lakók jólétének a növekedését szolgálhatja. A felzárkóztatási fejlesztési programban körvonalazott fejlesztési irányok kidolgozása, a stratégiai beavatkozási területek megfogalmazása során követett egyik fontos alapelv az volt, hogy olyan program készüljön, mely képes erősíteni a jelenleg még nem elég erős kistérségi kohézió. Ennek érdekében a szakértők igyekeztek az együttműködésben rejlő lehetőségeket, előnyöket hangsúlyozni a stratégiai prioritások és beavatkozási területek bemutatása során.

1. A jövőkép A stratégia kiindulópontját a helyzetfeltárás, SWOT analízis alapján megfogalmazott és a kistérség vezetése által elfogadott jövőkép jelenti: „A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését.” A jövőkép legfontosabb, meghatározó elemei a következők: •

Húzóágazat a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor,

A jövőkép egyértelműen épít a kistérség kiemelt erősségére, a borászati-szőlészeti hagyományokra, és a turizmusra. A megfogalmazás hangsúlyosan kiemeli mindkét ágazat esetében a változatos szolgáltatások elérhetőségét, melyek nélkül a kistérségi vonzerők kiajánlása csak alacsony színvonalon valósítható meg. •

A kistérség egészére kiterjedő multiplikátor hatás,

A multiplikátor hatás ebben a kontextusban arra utal, hogy elsősorban a borászati, de azidegenforgalmi vonzerők sem terjednek ki a kistérség minden településére. Fontos ezért a térség egészére kiterjeszteni a húzóágazat dinamikájának közvetett hatásait a kiegészítő tevékenységek párhuzamos fejlesztése, illetve az idegenforgalom esetén a térség minden részét érintő komplex elképzelések megvalósítása révén. •

Kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődés,

A fenntartható fejlődés összetett fogalom, alapvetően a gazdasági, társadalmi és a környezeti fejlődés konfliktusmentes megvalósítását jelenti. Ennek értelmében a kistérség felzárkózása olyan módon valósul meg, hogy a gazdasági tevékenységek dinamizálódása hozzájárul a munkaerőpiaci és a szociális-társadalmi helyzet javulásához, miközben az ökológiai szemlélet érvényesülése révén a természeti környezet, erőforrások sem károsodnak. •

Munkahelyek teremtése,

Az életminőség alakulását döntő mértékben befolyásoló tényező a munkahelyteremtés. Egy prosperáló kistérségben a lakosság megfelelő számú és minőségű munkahelyet talál, ami MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

109

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja nemcsak az egyének és családok anyagi és pszichés biztonságát, hanem a vállalkozói szektor fejlődését is meghatározza.

2. A misszió A jövőkép és a helyzetfeltárás megállapításai alapján megfogalmazható a misszió, amely középtávon biztosítja a felvázolt jövőkép elérését. A misszió tulajdonképpen a felzárkóztatási fejlesztési stratégia alapcélja, belőle levezethetőek a stratégiai célok, illetve a benne megfogalmazottak teszik lehetővé a célok elérését biztosító prioritások meghatározását. A kistérség missziója a következő: „Teremtőjenek meg a Tokaji kistérségben a borászat és a turizmus komplex fejlesztéséhez szükséges feltételek olyan módon, hogy a kistérség minden települése vegyen részt idegenforgalmi és kapcsolódó ipari, feldolgozóipari tevékenységek kialakításában.” A misszió, a jövőképhez szervesen kapcsolódó, legfontosabb eleme a feltételteremtés hangsúlyozása. A jövőképben húzóágazatként megjelölt erősségek kihasználása csak akkor lehetséges, ha a kistérség egészét komplex módon szemlélve a felzárkóztatási és fejlesztési stratégia kezeli a szükséges infrastrukturális háttérrel, a humán erőforrásokkal és a társadalmi környezettel kapcsolatos hiányosságokat is. A misszió hangsúlyosan kezeli továbbá a SWOT analízisben is kiemelt települések közötti együttműködést. A közös fejlesztések, a kialakított programok, szolgáltatások térségi szintű továbbgondolása elengedhetetlen, mert ennek hiányában a húzóágazatok dinamizálásából eredő multiplikátor hatás nem érintheti a Tokaji kistérség mind a 11 települését. A misszió utal az ipari tevékenységekre, ez azonban nem jelenti a kistérség gazdasági struktúrájának jelentős változtatását, hanem egyrészt a helyi természeti erőforrások, termények magasabb szintű feldolgozottságára, másrészt pedig olyan háttértevékenységekre, kapcsolódó termékek előállítására utal, melyekre az idegenforgalmi és borászati tevékenységet folytató vállalkozások felhasználnak, de melyeket a térségben jelenleg nem állítanak elő. A kisebb volumenű ipari, feldolgozóipari fejlesztések a térség lakosságának munkahelyet teremtenek, ezáltal javítva a jövedelmi viszonyokat, s hozzájárulva a jövőképben meghatározott állapot eléréséhez.

3. A kihívások A misszió tehát a fejlesztés alapcélja. A stratégiai célok és prioritások meghatározása előtt célszerű azonban áttekinteni azokat a kulcsfontosságú problémákat, melyek feloldása a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési stratégia feladata. A Tokaji kistérség előtt álló legfontosabb kihívások az alábbiakban összegezhetőek: •

A népesség fogy, a lakosság korösszetétele kedvezőtlenül alakul, magas az eltartottak és a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya.

•

Kevés a kistérségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartós munkanélküliek aránya.

•

A Taktaközi és Hegyaljai települések eltérő adottságokkal bírnak, ami nehezíti a belső kohézió kialakítását.

•

A kistérség imidzsét meghatározó borászati-szőlészeti szektorban rejlő lehetőségek kihasználását az együttműködés, a komplex szolgáltatások hiánya nehezíti. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

110


A turizmus jövedelem-termelő képessége jelenleg nem megfelelő, az ide érkező turisták jellemzően kevés időt töltenek a kistérségben.

•

A kistérség vállalkozói szerkezete elaprózott, a vállalkozások versenyképessége alacsony.

•

A gazdasági együttműködések és a magasabb hozzáadott tevékenységek volumene nem megfelelő a kistérségben.

•

A kistérség egyes területei ár- és belvíz veszélyeztetettek, a talajszerkezet erózióra hajlamos.

•

A kistérség külső elérhetősége ugyan jelentősen javulni fog a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése révén, elengedhetetlen azonban a belső kapcsolatok fejlesztése, a lakosság mobilitásának növelése.

értéket

termelő

A felsorolt kihívások számos gyengeséggel küzdő térséget írnak le, azonban az igazi veszélyt az jelenti, hogy amennyiben nem kerül sor kistérségi szinten összehangolt beavatkozásra, azaz a települések nem reagálnak aktívan a kihívásokra, további leszakadás, a feszültségek és problémák további éleződése valószínűsíthető.

4. A stratégiai keret A kistérség vezetői felismerték, hogy a települések egyéni szükségleteit kielégítő projektek mellett összehangolt cselekvésre, egy kistérségi integrált stratégia megvalósítására van szükség, mely figyelembe vészi a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedik a regionális, országos fejlesztési elképzelésekhez, így lehetővé teszi támogatási források lehívását. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos erőforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges – a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidejű kezelése nem lehet sikeres. Végezetül, az is megfogalmazódott, hogy alapvetően cselekvésorientált stratégiára van szükség, olyanra tehát, amely nem csak kijelöl célokat, prioritásokat és beavatkozási területeket, hanem meghatároz lehetséges projekteket is. Mindezen szempontok figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a Tokaji kistérség fejlesztésének stratégiai keretei. A kistérség központi problémái a munkahelyek alacsony számában, a kiugróan rossz jövedelmi viszonyokban, az aktivitás negatív tendenciáiban keresendők. Ezek közvetlen oka a vállalkozások alacsony munkahely-teremtő képességében, illetve a jelentősebb potenciállal rendelkező szektorok esetében a szegregált, szinergiákat nem hasznosító működésben keresendő. Jelen stratégia kulcsfeladata tehát munkahelyek teremtése a kistérségben élők számára a helyi gazdaság dinamizálása révén. Másik központi elem a minőségi életfeltételek megteremtésének, a fenntarthatóság (épített és természetes) környezeti aspektusának integrálása. Ez utóbbi elem ugyan egyre fontosabb szempont a gazdasági tevékenységek tervezése során, azonban a kistérség vezetése felismerte, hogy az élhető környezet megteremtése a lakosság jólétének nem anyagi növekedését eredményezi. A kistérség gazdaságának dinamizálása az erősségekre épít: a koncentráció alapelvét követve a gazdaság két szektorát kiemelten kezeli. Az egyik ilyen kiemelt terület a borászatszőlészet, melynek terén a stratégia elsősorban a KKV-kat célozza meg. Közösségi szinten szükséges és lehetséges az együttes fellépés ösztönzése, a nyújtott szolgáltatások körének MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

111

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szélesítése. Fontos továbbá, hogy a tevékenységben nem érintett településekre is kiterjedjen a beavatkozás. A másik ilyen kiemelt szektor az idegenforgalom. A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mely lehetővé teszi több turisztikai ág fejlesztését is: vízi-, bor-, kulturális-, rendezvényturizmus. A szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek mellett az idegenforgalom növeli a keresletet a helyi kézművesipari és mezőgazdasági termékek iránt is, ezáltal a közvetlenül nem érintett településeken is kiegészítő jövedelemforrást jelenthet. Mindkét ágazat fejlesztése során szem előtt kell tartani a humán erőforrás kapacitás kistérségben tapasztalt gyengeségeit, s gondoskodni kell a megfelelő szaktudással rendelkező emberek képzéséről! A két szektor közötti kapcsot a kistérség vezetői abban látják, hogy a Tokaji kistérség jelenleg a borhoz szorosan kapcsolódó pozitív imidzsét komplexebbé téve ki lehessen terjeszteni az idegenforgalomra is. A munkahelyteremtés azonban nem valósítható meg csak a gazdaságot közvetlenül érintő beavatkozások mentén. A vállalkozások tevékenysége, a lakosság mobilitása és jóléte is függ a közlekedési és kommunális infrastruktúra állapotától. Ezek fejlesztése tehát önmagában nem járul hozzá egy térség vonzerejének növeléséhez, hiányosságaik azonban akadályozhatják azt. A belső kohéziót erősítő útfejlesztéseknek úgy kell megvalósulniuk, hogy ne csak a kistérségi központ elérhetőségét javítsák, hanem az egyes tagtelepülések közötti közlekedés is könnyebbé váljon, illetve fontos a projektek tervezése során az idegenforgalom fellendüléséhez hozzájáruló tervek kivitelezése. Részben (közvetve) az idegenforgalom, de leginkább a lakosság életkörülményeinek javítását eredményező beavatkozásokra is szükség van a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretei között. Ennek egyik eleme a fentebb részletezett útfejlesztés, de ide tartozik az épített környezet elemeinek, a városkép javítása, a környezet védelme is. Végül ismét fontos kitérni a települések közötti együttműködés fontosságára. A kiemelt húzóágazatok fejlesztése nem valósulhat meg elszigetelten, hiszen komplex programok révén kell elérni a vendégek kistérségben tartását, a szektorok jövedelem-termelő képességének növelését. A humán-erőforrás igény kielégítése is túlmutat a települési határokon, az oktatást, a célzott továbbképzést kistérségi szinten célszerű kezelni. Az utolsó két kiemelt elem, az úthálózat és az életkörülmények megfelelő alakítása szintén térségi szintű feladat, csakúgy, mint a környezeti érdekek védelme. A közös fellépés lehetővé teszi a közös tervezést, ami visszacsatolva hatékonyabb érdekérvényesítésben csapódik le. A korábban említettek értelmében a stratégiának reagálnia kell arra a fontos külső lehetőségre, hogy az EU tagságból fakadóan már most is jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre, amelyek várhatóan 2007-től kezdődően tovább növekednek. A fejlesztések finanszírozásának egyik módja ezen források minél nagyobb mértékben történő bevonása lehet. Ez abban az esetben lehet sikeres (és a bevont források akkor válthatnak ki tényleges hatásokat), ha időben elkezdődik a kistérség által meghatározott stratégiai keretekbe illeszkedő, valós szükségletekre reagáló, megalapozott fejlesztési projektek előkészítése az EU következő programozási időszakára.


112


5. Stratégiai célok és prioritások A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a fejlesztés stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások is. A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának stratégiai céljai az alábbiak: I.

A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

II.

A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

III.

A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: A. Szőlészet-borászat fejlesztése B. Turizmus-fejlesztés C. Szociális válságkezelés D. Infrastruktúra-fejlesztés E. Az épített és természetes környezet védelme A Szőlészet-borászat fejlesztése A prioritás közvetlenül az I. „A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség nagy fejlesztési potenciállal bíró húzóágazatának fejlesztése révén. Közvetetten pedig mindkét másik cél elérését segíti, hiszen egyrészt a szektor fejlődésével új munkahelyek teremtődnek, másrészt pedig a belső kohézió is erősödik a borvidéken lévő települések közös fellépése, és az oda nem tartozók bevonása révén. A prioritás keretében a kistérségi mezőgazdaság (illetve feldolgozóipar) szőlészetborászat szektorának megerősítését, versenyképességének javítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt a szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák. A prioritás komplex módon kezeli a nagy hagyományokkal bíró borászati szakmát, így itt kerül kifejtésre a szükséges emberi erőforrás kapacitások megteremtését célzó beavatkozási terület is. B Turizmus-fejlesztés A prioritás közvetlenül az I. „A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség idegenforgalmának fellendítése révén. Közvetetten pedig mindkét másik cél elérését segíti, hiszen a szektor fejlődésével új munkahelyek teremtődnek, az idegenforgalomban rejlő szinergiák kihasználása révén pedig erősödik a kistérségen belüli kohézió.


113

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A turizmusfejlesztés keretében a felzárkóztatási fejlesztési stratégia kistérségi komplex programcsomagok és szolgáltatások kialakítását, turisztikai létesítmények, attrakciók kialakítását, a falusi turizmus ösztönzését és a komplex szemléletet követve a szükséges humán-erőforrás kapacitások megteremtését jelöli meg feladatként. C Szociális válságkezelés A prioritás közvetlenül a II. „A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a hátrányos helyzetű és a szociális ellátásra szoruló csoportok igényeire reagálva. A prioritás közvetve erősíti a kistérség települései közötti együttműködéseket, a belső kohéziót is, amennyiben a települések az egyes beavatkozási területekben részletezett tevékenységeket a hatékonyság érdekében összefogva valósítják meg. A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási programok indítását és a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását. D Infrastruktúra fejlesztés A prioritás közvetve ugyan, de mindhárom stratégiai cél eléréséhez hozzájárul. A megfelelő (közlekedési, települési, kommunális és oktatási) infrastruktúra elérhetősége ma már önmagában nem záloga egy térség fejlődésének. Ezek inkább olyan tényezők, melyek hiányában valószínűsíthető a kistérség lemaradása, perifériára szorulása. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elősegíti a helyi gazdasági szereplők versenyképességének növekedését, vonzóbbá teszi a kistérséget idegenforgalmi szempontból is. A rendezett, szép települések javítják a helyi lakosság életminőségét és vonzóbbá teszik a térséget az ide látogatók szemében is. Az infrastrukturális fejlesztések ezen túl teret nyújtanak foglalkoztatási programok indítására is, a mobilitás növelése pedig enyhítheti a munkaerőpiaci feszültségeket. A kohézió kialakításának egyik fontos alappillére a belső elérhetőség javulása. Végezetül a kommunális infrastruktúrával összefüggő feladatok ellátását célzó beavatkozási terület a kistérség településeit veszélyeztető vízrendezési feladatokat kísérli megoldani. E. Az épített és természetes környezet védelme „Az épített és természetes környezet védelme” prioritás közvetlenül a III. „A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése” stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, hiszen a környezet megóvása csak összefogás, közös fellépés révén valósítható meg. A fenntartható kistérségi fejlődés elérése érdekében a stratégia gazdasági és társadalmiszociális pilléreit szükséges a harmadik, a környezet védelmére irányuló prioritással kiegészíteni. A prioritás célozza egyrészt az épített elemek állagának javítását, megóvását, másrészt pedig a hulladékgazdálkodásból, közlekedésből és a mezőgazdasági tevékenységekből eredő környezeti terhek csökkentését. A következő oldalon található ábra összefoglalóan tekinti át a kistérség fejlesztési stratégiáját: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

114

JÖVŐKÉP

Teremtőjenek meg a Tokaji kistérségben a borászat és a turizmus komplex fejlesztéséhez szükséges feltételek olyan módon, hogy a kistérség minden települése vegyen részt idegenforgalmi és kapcsolódó ipari, feldolgozóipari tevékenységek kialakításában.

Beavatkozási területek

Prioritások

Stratégi ai célok

A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését.

Misszió


I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

A. SZŐLÉSZETBORÁSZAT FEJLESZTÉSE

A/1. Borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése A/2. Célzott humán erőforrás fejlesztés A/3. Pincészetek vendéglátó infrastruktúrájának fejlesztése A/4. Kistérségi Borút kialakítása A/5. Feldolgozó/ kiszolgáló ipar fejlesztése

II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

III. A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

E. B.

C.

D.

TURIZMUS-

SZOCIÁLIS

INFRASTRUKTÚRA

FEJLESZTÉS

VÁLSÁGKEZELÉS

FEJLESZTÉS

TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME

B/1. Kistérségi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása B/2. A kistérségi turizmus humán erőforrás kapacitásainak fejlesztése B/3. Turisztikai létesítmények kialakítása B/4. Falusi turizmus ösztönzése B/5. Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása

C/1. Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére C/2. Szociális ellátórendszer fejlesztése

D/1. Úthálózat korszerűsítése D/2. Kistérségi kerékpárúthálózat kialakítása D/3. Oktatási infrastruktúra fejlesztése D/4. Belés külterületi vízrendezési feladatok ellátása

E/1. Településkép javítása E/2. Hulladékgazdálkodás fejlesztése E/3. A környezetterhelés csökkentése E/4. Az agrárkörnyezetvédelem alapjainak megteremtése, erősítése


AZ ÉPÍTETT ÉS

115


6. A prioritások részletes bemutatása Jelen fejezet a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretében megfogalmazott konkrét beavatkozási területeket mutatja be részletesen. Minden beavatkozási terület az alábbiak szerint épül fel: •

Beavatkozási terület sorszáma, megnevezése: a sorszám arra utal, hogy az adott beavatkozási terület mely prioritás alá tartozik.

•

Cél: annak meghatározása, hogy a beavatkozási terület mely stratégiai célhoz járul hozzá, illetve mi az adott beavatkozási terület specifikus célja.

•

Indoklás: a beavatkozási terület háttere, mi indokolja a javasolt tevékenységek végrehajtását. Az indoklás megfogalmazása a helyzetelemzésre épül.

•

A beavatkozási terület szöveges bemutatása: a beavatkozási terület keretei között végrehajtható tevékenységek, tevékenységi körök rövid bemutatása. Amennyiben konkrét fejlesztési projektek is beazonosíthatóak, a szöveges bemutatásban ezek is szerepelnek annak érdekében, hogy a stratégia minél inkább elő tudja készíteni konkrét fejlesztések megvalósítását. Finanszírozási források: a beavatkozási terület lehetséges projektjeinek megvalósításához igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján.

•


116


6.1 A) Szőlészet-borászat fejlesztése

Beavatkozási terület

A/1. Borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése Stratégiai cél: I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

Cél

Specifikus cél: A borászati KKV-k hatékonyságának növelése a közös piaci fellépés ösztönzésével

Indoklás

A Tokaji kistérség hét települése a Tokaj-Hegyaljai borvidék és egyúttal a világörökség része. A borvidékhez tartozó térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt a szőlészeti ágazat területi részesedése, s megindult egy újabb birtokkoncentrációs folyamat, mely a kárpótlási törvény végrehajtásával felparcellázott kisbirtokok szerepének csökkenésével jár. Ugyanakkor továbbra is számos kis- és közepes vállalkozás kategóriába tartozó borászat működik az érintett térségben. Az elaprózott szervezetek működési hatékonysága alacsony, a tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak a felvásárlók felé. Az alacsony tőkeerővel bíró borászok források hiányában nem képesek új telepítéseket megvalósítani az elöregedett ültetvényeken. A borászatban rejlő idegenforgalmi lehetőségek kihasználása, az ide érkező vendégek informálása, térségben tartása sem valósul meg jelenleg megfelelő mértékben. A borászati-szőlészeti tevékenységek hatékonyságnöveléséhez szükséges tehát az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása. Az együttműködésen alapuló piaci fellépés révén a kisebb kapacitással rendelkező gazdák is képesek lehetnek nagyobb felvevőpiac megcélzására, s emellett működésük költséghatékonysága is javulhat. Szükséges tehát a borászati szektorban alacsony hatékonysággal működő szereplők körében az együttműködési lehetőségek feltérképezése és ezek megvalósításához a háttérismeretek átadása.

A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Integrációk, termelési, beszerzési, értékesítési együttműködések kialakítása Az ösztönözni kívánt együttműködések mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon megvalósulhatnak. A közös megrendelések lebonyolításával a gazdák kedvezőbb szerződési feltételeket érhetnek el a beszállítóknál. Az értékesítési oldalon is lehetőség van együttes fellépésre, akár az együttműködésben résztvevők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó márkanév használatával, közös promóciós tevékenységek kialakításával. Ez utóbbi megköveteli egy értékesítési „katalógus”, termék- és árlista kialakítását is. Az együttműködés jogi kereteit Kht. vagy Kft. formában célszerű megvalósítani. A felsorolt tevékenységek elősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Kistérségi szinten célszerű a gazdák által felvetett fejlesztési elképzeléseket összegyűjteni, hogy egységesen lehessen bemutatni a térségi


117

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja együttműködések alakulását. •

Lehetséges projekt(ek): borászati klaszter kialakítása A klaszter kialakítása a kis és közepes bortermelők értékesítési nehézségeit oldaná. Célcsoportját egyrészt azon kistermelők képezik, akik szűkös forrásaik miatt nem képesek a megtermelt bor palackozására, magasabb hozzáadott értékkel bíró értékesítésére, másrészt pedig azok a közepes kapacitással dolgozó gazdák, akik megjelennek ugyan a piacon, de kellő mennyiségű termék hiányában nem képesek nagyobb piaci igény kielégítésére, stabil pozíció kialakítására. A nehézségeket egy logisztikai-marketing tevékenységeket is ellátó klaszter segítségével lehet enyhíteni. Az értékesítési gondokkal küzdő gazdák borát az összefogást koordináló szervezet felvásárolja, levéve vállukról az ezzel járó logisztikaiszervezési feladatokat. Az összegyűjtött borok értékesítése fajtaborként, közös márkanév alatt történhet.

Hazai források: •

GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A mikrokisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatására

és

Európai Uniós források: • Finanszírozási • források • • • •


NFT, AVOP 2.1.: A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése NFT, AVOP 3.2.: A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése NFT, GVOP 1.1. ipari és szolgáltató szektor versenyképességének fejlesztése NFT, GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése NFT, GVOP 2.3. Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban NVT: 4.7. intézkedés: Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

A/2. Célzott humán erőforrás fejlesztés Stratégiai cél: II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

Cél

Specifikus cél: A borászati szektor szakképzési hátterének fejlesztése a Tokaji kistérségben

Indoklás

A Tokaji kistérség 7 települése a borvidékhez tartozik. A borászati tevékenységben rejlő vendéglátóipari és idegenforgalmi potenciál kihasználása nem lehetséges megfelelő képzettséggel és szaktudással rendelkező emberek nélkül. Ugyanakkor a Tokaji kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége, az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek részaránya csak a kistérség egyetlen városában, Tokajban haladja meg a megyei átlagot. A Tokaji


118

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kistérségben a gazdasági aktivitás kedvezőtlenül alakul, magas a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A kistérség néhány településén kiugróan magas a tartós munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek arányában az 50 %-ot is meghaladja. A munka nélkül lévők iskolai végzettségét vizsgálva településenként jelentős a szóródás, de a kistérség egészére elmondható, hogy döntő többségük alacsony végzettségű. Az oktatási intézményekkel való ellátottság ugyanakkor jónak mondható, Tiszatardos kivételével minden településen található általános iskola és óvoda, Tokajban pedig 3 középfokú oktatási intézmény is működik. A szőlészet-borászathoz közvetlenül kapcsolódó képzések spektruma viszonylag szűk: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kínál különböző akkreditált felsőfokú szakképzési lehetőségeket a szőlészet-borászat területén, illetve a Tokaji Mezőgazdasági Szakiskolában folyik vincellér-képzés. Fontos lenne a szektorban dolgozó szakemberek számára is elérhetővé tenni korszerű ismeretek elsajátításának lehetőségét a térségen belül. Mindezek alapján szükséges a térségben már továbbfejlesztése, újak indítása elérhetővé téve választani készülő diákok, mind a (tovább)képzést vagy a szektorban elhelyezkedési lehetőséget számára. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

létező szakképzések azt mind a szakmát igénylő szakmabeliek, látó munkanélküliek

Közép- és felsőfokú borászati témájú képzések továbbfejlesztése, kialakítása A tevékenység a középfokú oktatási intézmények keretei között nyújtott programok fenntartását és továbbfejlesztését célozza. Szükséges mind a középfokú, mind a térségen kívüli főiskolák bevonásával indított felsőfokú képzési programok kiszélesítése, új szakok indítása, akkreditálása. A programok kidolgozása során szükséges egyrészt az országban már működő hasonló képzések megvizsgálása, másrészt pedig a Tokaj-hegyaljai Borvidék speciális szakmai és információs igényének figyelembevétele. Különösen új szakok indítása esetén célszerű felsőfokú oktatási intézmények bevonása a képzési programok kialakításába. A képzés beindításából nem csak a Tokaji statisztikai kistérség szereplői profitálhatnak, hanem ennek a borvidék egészére kiterjedő hatása van, lehetőséget nyújtva a 2004. január 1-ével újonnan létrehozott kistérségek közötti munkamegosztás kialakítására. A képzések fejlesztésének első lépéseként fel kell mérni a tényleges képzési igényeket az ágazatban, és össze kell vetni a bevonni kívánt oktatási intézmények kínálatával. Ha szükséges, új, térség-specifikus tananyag, képzési tematika kidolgozására is sor kerülhet. Felnőttképzési, távoktatási programok indítása a kistérségben A felnőttképzés mechanizmusának kialakítása hozzájárul a borászok ismereteinek szélesítéséhez. Szükséges egyrészt OKJ-s képzések indítása, másrészt pedig olyan távoktatási programok kialakítása főiskolák bevonásával, melyek nem csak a szőlészet-borászat


119

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szűkebb területén adnak át tudást, hanem elősegítik a résztvevők vállalkozói, marketing és menedzsment ismereteinek elmélyítését is. Ez utóbbi a sikeres piaci szereplés biztosítása, a marketing-szemlélet elterjesztése miatt szükséges. A megvalósítás során azt az elvet kell követni, hogy az oktatási programok modern ismeretek átadása mellett feleljenek meg a térség specifikus igényeinek is. Hazai források: •

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás és a farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása céljára igényelhető támogatás • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, Diplomás pályakezdőkkel az Unióba Finanszírozási források Európai Uniós források:

•

NFT, HEFOP: 3.4. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések • NFT, HEFOP 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése •


NFT, ROP 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása, készségek fejlesztését elősegítő képzések

A/3. Pincészetek vendéglátó infrastruktúrájának fejlesztése Stratégiai cél: I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

Cél

Specifikus cél: A borpincékben nyújtott szolgáltatások minőségének javítása

Indoklás

A kistérség borvidékhez tartozó településein fontos a borászati-szőlészeti szektor tevékenységének támogatása. A borászati tevékenységben rejlő vendéglátóipari és idegenforgalmi potenciál kihasználása nem lehetséges magas minőségű szolgáltatások nyújtása nélkül. A kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a komplex turisztikai programcsomagok a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A térségbe érkező vendégek körében az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. Szükséges tehát a pincészetek által nyújtott vendéglátóipari kapacitásainak olyan irányú továbbfejlesztése, ami lehetővé teszi a klasszikusan kínált borkóstoltatást kiegészítő gasztronómiai fogások felszolgálását, esetenként szálláshelyek biztosítását. A vendéglátás fejlesztése során is célszerű az érintett borászatok közötti együttműködési lehetőségek mérlegelése közös pályázás, marketingtevékenységek terén. Mindezek alapján szükséges a belső terek borászati tradícióknak, esztétikai és vendéglátóipari követelményeknek megfelelő át- és


120

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kialakítása. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A pincészetek vendéglátóipari kapacitásainak felmérése A borpincékben nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások javítása érdekében részleteiben fel kell mérni a kínálat jelenlegi állapotát. A felmérés a kistérség valamennyi borpincéjére kiterjedve vizsgálja a jelenleg nyújtott szolgáltatások (étkeztetés, kulturális programok, borkóstolók, szálláshely-szolgáltatás) minőségét, volumenét, és felméri a gazdák hajlandóságát a kínálat bővítésére. A borászati elemzésnek meg kell vizsgálnia a keresleti oldalt is, a potenciális és jelenleg a térségbe érkező vendégek körében végzett felmérések segítségével. A kapacitások felmérésével sor kerül a borászok személyes megkeresése és tájékoztatására a kistérségi szándékról. A tevékenység elindítását célszerű összekötni az együttműködések ösztönzésére irányuló workshopok, tájékoztató alkalmak szervezésével. Kistérségi borászati-vendéglátóipari fejlesztések előkészítése A kistérségben végzett felmérés eredménye alapján meghatározhatóak azok a pincészetek, melyek tulajdonosai hajlandóak bekapcsolódni a vendéglátóipari szolgáltatások bővítését célzó akciókba. A fejlesztések előkészítése a következőket jelenti: Ha szükséges épületek, pincék átalakítása, felújítása, az ezt megalapozó műszaki tervek elkészítése, A bevont szakértők segítségével az eszközigény meghatározása és az eszközök technikai specifikációjának elkészítése is. A finanszírozási igény, illetve az ehhez rendelhető források, támogatási lehetőségek meghatározása. A megvalósítás fontos szempontja a borászok közti kommunikáció, konzultáció fenntartása. A kialakított vendéglátóipari egységek jövedelmezősége függ attól, hogy a térségbe érkező vendégek milyen információkkal rendelkeznek az itt elérhető szolgáltatásokról. Közösségi szinten szükséges a borászok ösztönzése közös promóciós tevékenység kialakítására (tájékoztató táblák kihelyezésére, közös kiadványok, stb.), akár közös programok szervezésére is. Ez azért is fontos, hogy a 2007-től kezdődő új EU programozási periódusra készülő fejlesztési elképzelésekbe a kistérségi borászati szektor szükségletei is bekerüljenek.

Finanszírozási Hazai források: források • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóhelyek fogyatékkal élők számára történő akadálymentesítésének támogatására Európai Uniós források: •

NFT, ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése

•

NFT, ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása


121



A/4. Kistérségi Borút kialakítása Stratégiai cél: I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

Cél

Specifikus cél: A borászatok vendégforgalmának lehetőségeinek fellendítése kistérségi szinten

és

értékesítési

Indoklás

A térségen belüli, és a borvidék más statisztikai kistérséghez tartozó településeivel fenntartott együttműködés fontos kapcsolódási pontja az a tény, hogy a Tokaji kistérség 7 települése a történelmi borvidékhez tartozik. A borvidék hagyományait ápoló, a borászatokat összefogni kívánó civil kezdeményezés több is működik jelenleg, ilyen a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség, melynek központja Tokajban van, de működése kiterjed a Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és AbaújHegyközi kistérségekre és a Megyei Önkormányzatra is. Fontos együttműködési fórum továbbá a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület és a Tokaj Renaissance Egyesület, melyek tagjai elsősorban jelentős pincészetek. Ezek a tömörülések azonban eddig nem voltak képesek az értékesítést ténylegesen fellendítő, komplex borászati programcsomagok kialakítására. A beavatkozási terület a már létező, Tokaj-Hegyaljai Borúthoz hasonlóan a Tokaji kistérségen belül kíván egy Borutat kijelölni, ahhoz programokat, programcsomagot rendelni. Ennek kivitelezése azért is fontos, mert a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. Színvonalas szolgáltatások és versenyképes, egyedi programok nyújtásával azt kell tehát elérni, hogy az ide érkező vendégek minél több időt töltsenek a térségben. A Borút kialakításának és működtetésének legfőbb célja a térség borászataiban az értékesítés fellendítése, illetve a Hegyaljai borászati hagyományok népszerűsítése. A kisebb termelők, pincék jellemzően helyben értékesítik árujukat. A forgalom növelése akkor lehetséges, ha a térség jól beazonosíthat, köthető máshol nem fellelhető hagyományhoz, értékrendhez. A Borút kialakítása szorosan kapcsolódik a prioritás többi beavatkozási területéhez. Emellett pedig a kijelölt „útvonal” mentén, illetve annak elérhető közelségében található egyéb látványosságok is kiajánlhatóak az ide érkező turistáknak, miáltal a kistérség borhoz közvetlenül nem kapcsolódó attrakcióinak látogatottsága is növekedhet. Mindezek alapján szükséges a kistérségi borút nyomvonalának meghatározása, a létező és a későbbiekben kialakítható látnivalók és rendezvények összegyűjtése. A kezdeményezés sikere nagyban függ továbbá a kommunikáció hatékonyságától. Megfelelően be kell vonni, s elhivatottá kell tenni a borászatokat, illetve tájékoztatni kell az ide érkezőket, vagy a térség iránt érdeklődő turistákat.


A Tokaji kistérségi Borút kialakítása A Borút főbb csomópontjait a kistérség azon 7 települése képezi, melyek a történelmi borvidékhez tartoznak: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Tarcal (magterület) és Erdőbénye, Szegilong (ütközőzóna). A fontosabb állomások azonban maguk a pincészetek, valamint a borhoz kapcsolódó kulturális-történelmi látnivalók. Célszerű


122

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a konkrét állomások kijelölésénél, valamint a borhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de könnyen elérhető attrakciók ajánlásánál figyelembe venni a kistérségi kerékpárút-hálózat nyomvonalát is. Célszerű továbbá programok, közös rendezvények révén a Borútra a borvidékhez nem kapcsolódó településeket is felfűzni. A Borút kialakításának lépései a következők: A Borút útvonalának kijelölése, Pincészetek, látványosságok, összegyűjtése egy adatbázisba, Az érintett települések körzetében, kerékpáron vagy közúton könnyen megközelíthető idegenforgalmi értékkel bíró látványosságainak kigyűjtése. Potenciális (kialakításra, felújításra váró) attrakciók összegyűjtése egy adatbázisba az érintett csomópontokon, Tervek elkészítése a felújításokhoz és beszerzésekhez. Egységes Kistérségi Borút programcsomag kialakítása A tevékenység megvalósítása során fontos és elengedhetetlen szempont a partnerség, a borászok, idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozók valamint a települési vezetők bevonása a munkafolyamatba személyes beszélgetések, közös szemináriumok, esetleg tanulmányutak szervezése révén. A tevékenység koordinációját a statisztikai kistérség társulása végzi.

A Tokaji kistérségi Borút promóciója Az elkészített egységes programcsomag önmagában nem képes megvalósítani a beavatkozási terület konkrét célkitűzését. A kész termék értékesítése, a potenciális fogyasztók megkeresése és számukra megfelelő üzenet átadása komoly kihívást jelent. A promóciós tevékenység első lépése a célcsoport és az üzenet meghatározása. Eztán el kell készíteni a Borút marketing szemléletű bemutatását, melyet kiadványok, elektronikus anyagok révén lehet kommunikálni. Az információt meg kell jelentetni a kistérségi társulás és az érintett települések honlapjain, valamint jelentősebb turisztikai, borászati illetve megyei és regionális web oldalakon. A kistérségen belül sem szabad elfeledkezni információs-táblák kihelyezéséről, a szálláshelyeken hozzáférhető informatív programfüzetek biztosításáról. A promóciós tevékenység tervezésében a borászatok és az idegenforgalmi attrakciók üzemeltetői is közre kell, hogy működjenek a minél autentikusabb üzenet megfogalmazása érdekében. További lehetőség lehet a Borút népszerűsítése (hazai és nemzetközi) borászati-turisztikai rendezvényeken, szaklapokban. Finanszírozási források

Hazai források: • A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma regisztrációs pályázatot hirdet a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények jövőbeni támogatásához Európai Uniós források: •


•

NFT, ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása


123



A/5. Feldolgozó- / kiszolgáló ipar fejlesztése Stratégiai cél: I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

Cél

Specifikus cél: A borászati-szőlészeti tevékenység multiplikátor hatásainak kihasználásához szükséges feltételek megteremtése

Indoklás

A Tokaji kistérség 11 településéből 7 tartozik a történelmi borvidékhez. A térség alacsony iparosodottságú terület, fontosabb ipari tevékenységnek a szőlészethez kapcsolódó feldolgozóipar tekinthető Ebben a szektorban működik a kistérségben letelepedett külföldi érdekeltségű vállalkozások döntő többsége. A borászatban nem érintett taktaközi településeken a szántóföldi művelés dominál a mezőgazdaságban, jellemző ipari tevékenység nem határozható meg. A kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának céljai között szerepel a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, illetve a belső kohézió kialakítása is. Ezért törekedni kell arra, hogy a húzóágazatként megjelölt szőlészeti-borászati szektor tovagyűrűző hatásai más szektorokat és más településeket is érintsenek. Lehetőség nyílik az apróbb léptékű beszállítói tevékenységek térségen belüli meghonosításához. Ide tartozik a borászat eszközigényének kielégítése, címkézés, palackozás, hordók készítése. De szintén megemlíthető a pincészetek vendéglátóipari továbbfejlesztése esetén a szükséges pékáruk, egyéb termékek előállítása. Mindezek alapján szükséges komplex piaci felmérés készítése a kapcsolódó beszállítói tevékenységek felmérése terén.


A feldolgozó/kiszolgáló felmérése

háttéripar

fejlesztési

lehetőségeinek

Az ipari tevékenységek ösztönzése közösségi eszközökkel csak korlátozott mértékben lehetséges. A vállalkozói döntések alapját a piaci információk és a várakozások képezik. A beavatkozási terület keretei között ezért törekedni kell arra, hogy a vállalkozások, a potenciális befektetők megfelelő információval rendelkeznek a kistérségi lehetőségekről. Ennek érdekében két felmérést kell végezni:

A jelenleg a kistérségben folyó ipari, feldolgozóipari tevékenységek felmérése, és annak vizsgálata, ezek mennyire kapcsolódnak, kapcsolódhatnak a borászati szektorhoz, Annak részletes megvizsgálása, hogy a kistérségben működő borászatok milyen termékeket szereznek be a térségen kívülről, s mekkora keresletet támasztanak jelenleg, s a jövőben ezen termékek iránt, Összeállítani azon tevékenységek listáját, melyek a kistérségen belül is végezhetőek, Finanszírozási források, konstrukciók összegyűjtése, kialakítása, A kistérség szereplőinek tájékoztatása a lehetőségekről, az elérhető finanszírozási lehetőségekről, a szükséges tőkeerőről.


124

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Közösségi szinten tehát csak segíteni lehet a vállalkozásokat abban, hogy az adott ágazat lehetőségei felé terelődjön az érdeklődésük. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források: •

NFT, AVOP 2.1 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • NFT, AVOP 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása


125


6.2 B) Turizmus-fejlesztés


B/1. Kistérségi komplex szolgáltatások kialakítása

turisztikai

programcsomagok,

Stratégiai cél: A gazdaság jövedelem termelő képességének javítása Cél

Indoklás


Specifikus cél: A turisztikai kínálat bővítése, komplex programcsomagok kidolgozása a térség specifikus vonzerőire alapozva A Tokaji kistérség számos természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. Ismertségét elsősorban a borvidékhez lehet kapcsolni, illetve ahhoz a tényhez, hogy a 7 borvidéki település egyben a világörökség része is. A borvidékhez nem tartozó településeken is vannak olyan attrakciók, melyek a kistérségi turisztikai kínálat értékes elemét képezik, képezhetik. Rendezvények közül ilyen például a Zempléni Művészeti Napok keretében tartott rendezvények, melyek több települést is érintenek. A program helyzetfeltáró részében található 16. táblázat tartalmazza a települési önkormányzatok által a primer kutatás során megjelölt fontosabb attrakciókat. A jó adottságok ellenére a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a komplex turisztikai programcsomagok a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A térségbe érkező vendégek körében az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. A turizmus a kistérség gazdaságának kiemelt szektora, külön prioritás foglalkozik fejlesztésével. A komplex szemlélet két dologra utal: egyrészt turisztikai áganként célszerű programokat, rendezvényeket, látnivalókat felfűzni, másrészt pedig a kistérség egészére ki kell terjednie az idegenforgalmi tevékenységnek. Kiemelten kell kezelni a borturizmust, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti, rendezvény és aktív turizmushoz kapcsolódnak. A programcsomagok kialakítása arra irányul, hogy a kistérségbe érkező vendégek minél több időt el tudjanak tölteni az itt található településeken. Mindezek alapján szükséges a kistérségben fejlesztési potenciállal bíró turisztikai ágazatokban komplex programcsomagok kialakítása, a szolgáltatáskínálat felmérése. A turisztikai programcsomagok kialakítása során a következőket kell végrehajtani: A meglévő szolgáltatások, sportolási lehetőségek felmérése, összegyűjtése. Kapcsolatfelvétel a szolgáltatókkal. További potenciális szolgáltatások kialakításának elemző vizsgálata, A meglévő szolgáltatások összekapcsolásának, továbbfejlesztésének elemző vizsgálata, A szolgáltatások és attrakciók programcsomaggá formálása, a szükséges fejlesztések beazonosításával, Forráskeresés, pályázatok benyújtása, Promóciós eszközök elkészítése és a termékcsomag kiajánlása.


126

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Aktív turisztikai programcsomag kialakítása a kistérség teljes területét bevonva Az aktív turizmus fejlesztéséhez számos tényező megtalálható a kistérségben, hiszen lehetőség van lovaglásra, kerékpározásra, síelésre, teniszezésre, vizitúrázásra, túrázás, hegymászásra, vitorlázó repülésre, sárkányrepülésre, stb. Az egy napos elfoglaltságot nyújtó programokon kívül a több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat is ki lehetne alakítani, a meglévő sportolási, mozgási lehetőségek összekapcsolása révén. Sikeres minta lehet például a nemrég átadott „Borostyán” nevű tanösvény a Tokaji hegyen, mely a túrázás örömeit köti össze a helyi élővilág és a hegy történetének megismertetésével. Az aktív turisztikai programcsomagban kiemelt szerepet tölt be a víziturizmus, hiszen a kistérséget a Tisza és a Bodrog is érinti, és több kisebb állóvíz is található a területen. A lehetséges tevékenységek körébe tartozik az evezés, sétahajózás, horgászat és a strandolás. A lehetőségek alapján mérlegelni kell a szabad strandok kialakítását néhány szakaszon. A víziturizmus fejlesztése során maximálisan figyelembe kell venni a természetes környezet védelmét. A kerékpáros turizmus fejlesztése szorosan kapcsolódik a D/2-es beavatkozási területhez, mely a kerékpárút-hálózat fejlesztését célozza. A kerékpáros turizmus fejlesztésével könnyebbé válik a borvidék és a Taktaköz településeinek összekötése, akár közös aktív turisztikai programok szervezése. Borturisztikai programcsomag kialakítása Jelen tevékenység szervesen kapcsolódik az „A Szőlészet-borászat fejlesztése” prioritáshoz, azon belül is elsősorban az A/4. És A/3 beavatkozási területekhez, melyek a Tokaji kistérségi Borút kialakítását és a vendéglátóipari szolgáltatások fejlesztését célozzák. A Borút kialakításának legfőbb célja a borászatok értékesítési volumenének növelése és a Hegyaljai borászati hagyományok népszerűsítése. A térségben a borturizmus központi eleme a Borút kialakítása lehet, hiszen ez felfűzné a kistérség összes pincészetét, valamint a borhoz, szőlőhöz köthető látványosságokat. A borturisztikai programcsomagban önálló kínálattal is megjelenhetnek az érintett szereplők. Hasonlóan az előző tevékenységcsoporthoz érdemes megfontolni újabb rendezvények kialakítását, a pincészetek által nyújtott szolgáltatások bővítését, illetve ezek együttműködésen alapuló kiajánlását. Rendezvény-, konferencia- és kulturális turisztikai programcsomag kialakítása A kistérség területén, elsősorban Tokajban az elmúlt években elkezdődött egy folyamat, mely a rendezvény- és konferenciaturizmus fejlődésére utal. A folyamat tudatos menedzselésével és gerjesztésével lehetőség nyílik ezen idegenforgalmi ág erősítésére is.


127

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Fontos alapfeltétel, hogy olyan épületek álljanak rendelkezésre, melyek alkalmasak nagyobb számú látogató befogadására. A térségben már több ingatlan felújítása, kialakítása illetve az ehhez szükséges tervek elkészítése van folyamatban, ezek azonban csak néhány települést, elsősorban Tokaj városát érintik. Nagyobb rendezvények (hangversenyek, fesztiválok és konferenciák) tartására nyílik majd lehetőség a most felújítás alatt álló Tokaji Zsinagógában is, melynek rendbehozatala valószínűleg 2006 tavaszára fejeződik be. Tervezés alatt áll továbbá Tarcalon és Tokajban egy ún. Borok háza kialakítása, és a tokaji Patkó bánya „kulturkatlan”-ná alakítása. Azonban Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Erdőbényén, Tarcalon Taktabájon is vannak kúriák, kastélyok, amelyeket felújítva, különleges turisztikai attrakciókkal lehetne megtölteni. Szükséges lenne a potenciális fejlesztések felmérése, ahol megvalósítható tervek készítése. A rendezvények, konferenciák nem csak szakmai alkalmaknak, hanem kulturális rendezvényeknek is otthont adva növelik mind a kistérségben élők, mind az ide érkező vendégek életminőségét. Finanszírozási Hazai források: források • GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Regisztrációs Pályázat a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények jövőbeni támogatásához Európai Uniós források: •



B/2. A kistérségi fejlesztése

turizmus

humán

erőforrás

kapacitásainak

Stratégiai cél: A gazdaság jövedelem termelő képességének javítása Cél

Specifikus cél: Az idegenforgalom térségi fejlesztéséhez szükséges emberi erőforrás kapacitások biztosítása

Indoklás

A Tokaji kistérség fejlesztésének legfontosabb irányait a borászati szőlészeti szektor és az idegenforgalom jelentik. A turisztikai potenciál kihasználása azonban nem lehetséges megfelelő emberi erőforrás kapacitás nélkül. Ugyanakkor a Tokaji kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége, az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek részaránya csak a kistérség egyetlen városában, Tokajban haladja meg a megyei átlagot. Az oktatási intézményekkel való ellátottság ugyanakkor jónak mondható, Tiszatardos kivételével minden településen található általános iskola és óvoda, Tokajban pedig 3 középfokú oktatási intézmény is működik. Az idegenforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó képzést a kistérségben két középiskola is nyújt. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában két érettségi bizonyítványt nyújtó szakirányon folyik szakközépiskolai


128

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja képzés: vendéglátás-idegenforgalom és kereskedelem-marketing területeken. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola akkreditált, felsőfokú képzéseket indított kereskedelmi szakmenedzser és idegenforgalmi szakmenedzser szakokon. Az intézmény OKJ-s tanfolyamok, illetve egyéb, számítástechnikai tanfolyamok szervezésére is jogosult. A Tokaji Mezőgazdasági Szakiskolában pedig falusi vendéglátó képzésben lehet részt venni. Fontos lenne a szektorban dolgozó szakemberek, vállalkozók számára is elérhetővé tenni korszerű ismeretek elsajátításának lehetőségét a térségen belül, felnőttképzési, továbbképzési programok keretei között. Az érintettek köre kiterjed a szálláshelyeket üzemeltetőkre és alkalmazottaikra, az idegenforgalmi látványosságokat működtető szervezetek munkatársaira, a vendéglátóiparban dolgozókra és akár a borászatok-pincészetek egy-egy képviselőjére is. A szakmai ismeretek bővítése mellett kiemelten fontos a vállalkozói- és menedzsment ismeretek elsajátítása, javítása, a marketing-és a szolgáltatói szemlélet terjesztése. A turisztikai vállalkozók, munkatársak képzése alapvetően a szektor egyes szereplőire irányul, azok egyéni hatékonyságát növeli. A kistérségi szintű összefogás javítása azonban elsősorban közösségi eszközökkel segíthető elő. Jelenleg azonban a kistérségi társuláson belül nincsen turisztikai szakember, aki a fejlesztések koordinálásával, a térségi szereplők összefogásával, pályázatok írásával, felmérések végzésével foglalkozna. Mindezek alapján szükséges a térségben az idegenforgalom terén a helyi igényeknek megfelelő képzési programok kialakítása, illetve a kistérségen belül egy az idegenforgalmi fejlesztésekért felelős szakember kijelölése. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Kistérségi turisztikai menedzser foglalkoztatása A kistérségi turisztikai menedzser szerepe lenne, hogy a turisztikai programcsomagokat gondozza, koordinálja, figyelje a turisztikai jellegű pályázatokat, és tartsa a kapcsolatot az érintett vállalkozásokkal, szervezetekkel, segítse munkájukat pályázatírás, információnyújtás révén. A turisztikai menedzser a kistérségi társulás munkatársaként dolgozik, együttműködésben a térségi fejlesztéseket koordináló egyéb területekért felelős alkalmazottakkal. Az idegenforgalom terén működő vállalkozások számára képzési programok indítása Az idegenforgalmi témájú felnőttképzés mechanizmusának kialakítása alapvető fontosságú a kistérségben. A képzések alapvetően OKJ-s tanfolyamok, a helyi igényeknek megfelelő specifikus képzési alkalmak lebonyolítását jelentik. Javasolt a térségben működő középiskolák illetve a kihelyezett tagozatok indításában közreműködő főiskolák bevonása a folyamatba. A turisztikai menedzser szintén bekapcsolódhat a szervezésbe, az igények felmérésébe. A tevékenység megvalósítása során azt a korábban már említett elvet kell követni, hogy az oktatási programok modern ismeretek átadása mellett feleljenek meg a térség specifikus igényeinek is.


129

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A képzések mellett rövidebb tájékoztató jellegű vagy készségfejlesztő workshopok, tréningek szervezésétől sem szabad elzárkózni. Ez utóbbiak tájékoztatást nyújtanak az aktuális pályázati lehetőségekről, megnyíló új forrásokról, a szakmában tapasztalt változásokról, újdonságokról. Szükség esetén tanulmányutakat is célszerű szervezni, különösen hasonló adottságokkal rendelkező térségekbe. A tréningek szervezésének a készségfejlesztés az alapvető funkciója, a résztvevők vállalkozói- és menedzsment ismeretének bővítése. Hazai források: • •

Oktatási Minisztérium (OM) ide vonatkozó pályázatai Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Humán infrastruktúra fejlesztés - vállalkozásoknak • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Humán infrastruktúra fejlesztés – önkormányzatoknak, non-profit szervezeteknek Finanszírozási • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, Diplomás pályakezdőkkel az Unióba források Európai Uniós források: •

NFT, HEFOP: 3.4. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó • NFT, HEFOP 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése • NFT, ROP 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása


B/3. Turisztikai létesítmények kialakítása Stratégiai cél: A gazdaság jövedelem termelő képességének javítása

Cél

Specifikus cél: A kistérség idegenforgalmi vonzerejének növelése kiemelt létesítmények fejlesztésével

Indoklás

A Tokaji kistérség fejlesztésének legfontosabb irányait a borászati szőlészeti szektor és az idegenforgalom jelentik. A Tokaji kistérség számos természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. Minden településen vannak olyan attrakciók, melyek a kistérségi turisztikai kínálat értékes elemét képezik, képezhetik. A jó adottságok ellenére a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a komplex turisztikai programcsomagok a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A térségbe érkező vendégek körében az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. A programcsomagok kialakítása, kiajánlása mellett nagyon fontos, hogy létrejöjjenek ezek megvalósítását szolgáló épületek és egyéb építmények. A kistérségben kialakított, nagyobb szabású programoknak otthont adó


130

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja létesítmények önmagukban is számottevő vonzerővel bírva idecsalogathatják az adott témára fogékony látogatót. Konferenciák, rendezvények befogadására alkalmas épületek, szabadtéri létesítmények teret nyújtanak újabb programok kialakítására, a turistaszezon kibővítésére is. A kulturális- konferencia és rendezvény turizmus számára jelenleg szűkös kapacitások állnak rendelkezésre, melyek csak kisebb volumenű rendezvényeknek adhatnak otthont. Jelenleg folyik Tokajban a Zsinagóga épületének kulturális szolgáltató központtá alakítása, Tarcalon pedig jelentős szálláshely kapacitás fejlesztések történtek az elmúlt években. Emellett az aktív- és a borturizmus terén is fel kell mérni, hogy milyen kiemelt fejlesztésekkel növelhető a térségi vonzerő. A víziturizmushoz kapcsolódóan például állatpopulációk megfigyelésére alkalmas helyek, tanösvények kialakítása is lehetséges. Mindezek alapján szükséges az idegenforgalom terén a térségi szinten kiemelt figyelmet érdemlő létesítmények kiválasztása, a szükségletek alapján újak tervezése, a szükséges fejlesztések előkészítése és kivitelezése. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Borok Háza kialakítása Tokajban és Tarcalon A tarcali és a tokaji Borok Házának projektterve benyújtásra került a Pályázati Előkészítő Alapba. A Borok Háza a borturizmushoz kapcsolódva magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt majd. A létesítményben lehetőség nyílik nagyobb létszámú csoportok számára borkóstolókat, borászati rendezvényeket, konferenciákat tartani. A Borok Háza tevékenységébe tanácsokkal, aktív részvétellel a pincészetek is bekapcsolódhatnak, illetve a létesítmény által képviselt vonzerőből közvetetten profitálhatnak a megnövekedett vendégforgalom révén. A Borok Háza kialakítása után a borturisztikai programcsomag fontos elemét képezi, illetve az ide érkező vendégek itt tájékozódhatnak a kistérségben elérhető borászati-szőlészeti programokról, lehetőségekről. A tevékenység megvalósulásához szükséges lépések a következők: Műszaki tervek, pályázati dokumentáció összeállítása, Forrásszerzés, kivitelezés, Lehetséges programok, rendezvények tervezése, szervezése, Kapcsolatfelvétel és a kapcsolatok ápolása a térségben működő borászokkal, Marketingeszközök kidolgozása, akciók végrehajtása, A turisztikai menedzser munkájával segíti a Borok Háza működését.

Új turisztikai létesítmények kialakításának előkészítése A fent említett példák jellemzően Tokaj és Tarcal településre koncentrálnak. Mindenképen szükséges ennek oldása, egyéb kiemelt létesítmények meghatározása. (Természetesen Tarcalon és Tokajban további fejlesztések is megvalósíthatóak.) Egy elemző felmérés készítésével pontosan meghatározhatóak azok a projektek, melyek új turisztikai vonzerővel bíró épületek, kültéri elemek kialakítását célozzák. A források szűkössége miatt fontos a koncentráció elvének alkalmazása. A prioritások megjelölése után a kiválasztott projektekhez műszaki terveket szükséges készíteni, és kezdetét MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

131

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja veheti a forrásszerzés. Lehetséges következőkre irányulhatnak:

kiemelt

fejlesztések

a

A Taktaközben a holtágak vagy a Tisza mentén a természeti turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítése, például madár megfigyelő állomások, tanösvények kialakítása. A településeken található kúriák kastélyok, műemlékvédelem alatt álló épületek feltérképezése, műszaki állapotuk felmérése. Megvalósíthatósági elemzés készítése lehetséges idegenforgalmi használati funkciókról. Kilátók kialakítása a Tokaji hegy tetején és Szegilongnál a Hatalos hegyen. A tokaji ún. Patkóbánya alkalmassá tétele szabadtéri koncertek rendezésére. Strandok, kempingek kialakítása több helyszínen.

Finanszírozási Hazai források: források • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ide vonatkozó pályázatai Európai Uniós források: •



B/4. Falusi turizmus ösztönzése Stratégiai cél: A gazdaság jövedelem termelő képességének javítása

Cél

Indoklás

Specifikus cél: A falusi turizmus fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése A falusi turizmus fejlesztése több okból is fontos. Egyrészt alternatív jövedelemszerzési forrást jelent a vidéki népesség számára, különösen azokon a településeken, ahol a gazdaság szerkezete egyoldalúan a mezőgazdaságra épül. Másrészt pedig szálláshelyek fejlesztése, a hagyományokra épülő helyi attrakciók bemutatása segít bekapcsolni a Taktaköz településeit a kistérség elsősorban borturizmus által dominált idegenforgalmi kínálatába. A falusi turizmus fejlesztését indokolja továbbá a természetvédelmi oltalom alatt álló területek közelsége, és a helyi attrakciók megléte. A kisebb falvakban még fellelhető a hagyományos településszerkezet, a jellemző faluképek, valamint számos kulturális, építészeti értékkel bíró épület. Jelenleg a kistérség idegenforgalmára jellemző, hogy a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat és a komplex turisztikai programcsomagok hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A térségbe érkező vendégek körében az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. Jelenleg a kistérség egészében nincsen jelentős szálláshely-kapacitás, a szállásehetőséget kínáló helyek többsége Tokajra koncentrálódik.


132

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Némileg kedvezőbben alakulnak ugyanakkor a magánszállásadás egyik válfajának, a falusi szállásadásnak az adatai: a KSH által feltüntetett 9 vendéglátóhely 5 településen oszlik meg (Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Szegi Szegilong, Tarcal), 5 szálláshely Tarcalon működik. Taktaköz települései eddig nem vettek részt a falusi vendéglátásban. Tavaly nyílt meg Tiszaladányban egy lovas panzió, ami mintaként szolgálhat a kistáj többi települése számára. Egyértelmű tehát, hogy a falusi turizmus ösztönzése csak a jelen prioritás keretei között bemutatott beavatkozási területek végrehajtásával párhuzamosan valósulhat meg, hiszen önmagában nem képes kellő számú vendéget a térségbe vonzani. Mindezek alapján szükséges a falusi turizmus jelenlegi kínálatának felmérése, a szükséges fejlesztések összegyűjtése, komplex kezelése, valamint a kistérségi szereplők ösztönzése a folyamatba való bekapcsolódásra. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A falusi turizmus ösztönzéséhez kapcsolódó tevékenységek elsősorban a szálláshelyek minőségének javítását jelentik, de közvetve kapcsolhatók ide a településkép javítását szolgáló akciók is, melyek az „E. Az épített és természetes környezet védelme” prioritás alá tartoznak. A szálláshelyek magántulajdonban vannak, ezért ezek fejlesztését a vendéglátóknak kell menedzselnie. A folyamatot azonban közösségi szinten is lehet indukálni. A már működő és a lehetséges falusi szálláshelyek, porták felmérése A tevékenység kiterjed a jelenleg működő, és a potenciális falusi szálláshelyekre is. Meg kell keresni tehát azokat a falusi magángazdákat, akik hajlandóak elindítani ezt a tevékenységet. A felmérés keretei között a porták műszaki állapotát és a vendéglátók szakmai ismereteit, a már működő szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások minőségét is meg kell állapítani. A primer felmérés összegyűjti a gazdák fejlesztési igényeit, s a kistérségi turisztikai menedzser segítségével fejlesztési projektek készíthetőek. A szolgáltatások minőségének javítása a falusi szálláshelyeken Az igényes turisták a térségbe érkezve falusias körülmények között is megfelelő szolgáltatói szemléletet, magas minőséget várnak el. Ennek érdekében sort kell keríteni a falusi szálláshelyek, porták, kialakított létesítmények részére szakmai minőségbiztosítás beszerzésére. Szorgalmazni kell továbbá, hogy a térségben falusi turizmusban érdekeltek csatlakozzanak országos falusi turizmus témában tevékeny szövetségekhez. A falvakban élő érintettek felkeresése, tájékoztatása a kistérségi turisztikai menedzser feladata, aki szükség esetén szakmai fórumok, tájékoztatók szervezésébe is bekapcsolódhat. Ideális esetben azonban az együttműködés alapjainak lerakása után a falusi turizmus önszerveződővé kell váljon a térségben.

Finanszírozási Hazai források: források • Széchenyi Turizmusfejlesztési Program


133

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Európai Uniós források: •

NFT, AVOP 3.1 Pályázat a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére • NFT, ROP Prioritás 1.1: Turisztikai vonzerők fejlesztése


B/5. Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása Stratégiai cél: III. A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Specifikus cél: A kistérség ismertségének növelése

Indoklás

A felzárkóztatási fejlesztési program helyzetfeltáró része, és az arra épülő SWOT analízis megállapításai alapján a kistérség gazdaságának egyik kiemelt szektora az idegenforgalom. A kistérségi adottságok lehetővé teszik a vízi-, bor-, kulturális-, és rendezvényturizmus fejlesztését is. Ugyanakkor szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a kistérségben a turizmus fejlesztését jelenleg több tényező is nehezíti. Egyrészt a kistérségi image alapvetően a borturizmushoz, borkultúrához kötődik, másrészt pedig jelenleg nem léteznek olyan komplex szolgáltatások, tematikus programok, melyek révén az ide érkező, bor iránt érdeklődő látogatók több időt tudnának eltölteni a térségben. A prioritás egyes számú beavatkozási területe igyekszik kezelni a programcsomagok kérdéskörét. Az idegenforgalom és a borászat terén működő vállalkozók körében is célszerű ösztönözni a közös fellépést, ugyanakkor kistérségi szinten, közösségi eszközökkel is meg lehet valósítani térségmarketing tevékenységeket. Amennyiben a kistérségi turizmusfejlesztési feladatokért felelős személy meghatározásra kerül, az ő feladata lesz a jelen beavatkozási területben javasolt tevékenységek végrehajtása. Feladata lesz továbbá annak biztosítása, hogy a kistérségi szinten megvalósított marketingakciók a térség minden települését érintsék, teljes körűen összefogva a kínált szolgáltatásokat, attrakciókat. A promóciós üzenetekben a térség egyediségét, speciális jellemzőit is hangsúlyozni kell. A bemutatott térségmarketing akciók közvetlenül is elősegítik mind a turizmus mind a borászati ágazat fejlődését. Ugyanakkor a kistérségi image kialakítása hatékony belső PR-rel összekapcsolódva segíti a települések és a lakosság belső identitástudatának kialakítását, megalapozza a belső kohéziót. Mindezek alapján szükséges tehát a kistérségi marketingakciók megtervezése, az átadni kívánt üzenetek megfogalmazása és a promóciós csatornák kiválasztása. A kistérség marketingszemléletű bemutatásának kialakítása


Az ágazati szereplők által kialakított promóciós üzenetekkel ellentétben a kistérségi szinten megfogalmazott üzenetek minden településre kiterjednek, s felölelik a térség kulturális/történelmi, turisztikai, természeti jellemzői mellett a helyi gazdaság, a fontosabb kistérségi szereplők ismertetését is. Célszerű egy frappáns kistérségi


134

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szlogen, és ehhez illeszkedő logó kialakítása, a kistérség arculatának megteremtése. A folyamatba minden települést be kell vonni, sőt akár a helyi lakosság véleményét is ki lehet kérni a kialakított arculattal kapcsolatban. Jelen tevékenység végrehajtását megkönnyíti, hogy mind a borászati, mind a turisztikai prioritás keretében számos olyan javasolt tevékenység van, melynek eredményeképpen minőségi információk állnak rendelkezésre az érintett ágazatokról. Az üzenet tartalmának megfogalmazása során törekedni kell arra, hogy az egyes települések kellő arányban szerepeljenek. Promóciós eszközök kidolgozása, alkalmazása Az üzenetek és a térségi információk összegyűjtése után el kell dönteni, hogy milyen eszközökkel történik majd a kiajánlás. Az eszközök kivitelezése során törekedni kell az arculati elemek megjelenítésére. A következők megfontolása javasolható: Könnyen terjeszthető, figyelemfelkeltő kiadványok elkészítése nyomtatott és elektronikus formában. Önálló kistérségi honlap, kialakítása. Kistérségi turisztikai/borászati rendezvények, vásár megrendezése, javasoltan a borvidéken létrehozott többi statisztikai kistérséggel együttműködve. Hazai és nemzetközi turisztikai szervezetek, utazásszervezők feltérképezése, részükre bemutatkozó anyagok küldése, kapcsolatépítés. Bemutatkozás megyei, regionális, országos és nemzetközi rendezvényeken. Térségen belüli promóciós tevékenységek megvalósítása A térségi marketingakciók kiváló lehetőséget nyújtanak a belső identitás erősítéséhez. Ennek érdekében lehetséges egyrészt a kistérségi arculat, honlap kialakításába bevonni a helyi lakosságot, akár pályázat, akár véleménycsere révén. Programokkal, játékokkal lehet ösztönözni a helyi szereplőket arra, hogy minél élénkebben bekapcsolódjanak a kistérség belső életébe. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a honlapon információs anyagok jelenhessenek meg a helyieket érintő eseményekről. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források: •

NFT, GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra fejlesztése


135


6.3 C) Szociális Válságkezelés


C/1. Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére Stratégiai cél: II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

Cél

Specifikus cél: Az elhelyezkedési munkaerőpiaci reintegrálása

Indoklás

A Tokaji kistérségben kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági aktivitás mutatói. A foglalkoztatottak aránya minden településen jóval az egyébként is alacsony megyei átlag alatt marad, a kistérség egészében mindössze 23,98%. A kisebb településeken magas az inaktív keresők (nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) aránya is. A kistérség BorsodAbaúj-Zemplén megyében található, ahol a munkanélküliségi ráta a kilencvenes évek eleje óta országosan a legmagasabb. Tokaj körzetében a mutató értéke kismértékben meghaladja a magas megyei átlagot! A problémát tovább fokozza, hogy a tartósan munka nélkül lévők aránya 55,2% a kistérségben, Taktabájon, Erdőbényén és Szegiben azonban a 60 %-ot is meghaladja. Elhelyezkedési lehetőségeiket rontja, hogy a regisztrált munkanélküliek jellemzően az alacsonyabb végzettségűek közül kerülnek ki. A gazdasági aktivitás és a munkaerőpiaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A stratégiai helyzetfeltárás keretei között végzett primer kutatás eredményei szerint a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal. A munkahelyteremtő képesség szempontjából fontosnak ítélt gazdasági szervezetek többsége mezőgazdasági (elsősorban a borászattal összefüggő) tevékenységet folytat. A kedvezőtlen aktivitási mutatók különösen magasak a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a roma lakosság körében. A Tokaji kistérségben a roma lakosok részaránya vélhetően 10-15 % körül mozog. A romák közel 20 %-a él külterületi részeken, a szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra jelenleg a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. Mindezek alapján a beavatkozási terület javasolja foglalkoztatási programok indításához és fenntartásához szükséges mechanizmusok kialakítását a kistérségen belül.


nehézséggel

küzdő

csoportok

136

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A munkaerőpiaci problémák kezelésének egyik módja aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása. Az ilyen típusú programok végrehajtásában fontos szerepet tölthetnek be az önkormányzatok, közhasznú foglalkoztatás megszervezése révén. A közhasznú munkák rendszerint a települési kommunális feladatok ellátását célozzák. Az ilyen programokat azonban célszerű összekötni képzéssel, tanácsadással a résztvevők minél könnyebb munkaerőpiaci reintegrálása érdekében. A közmunka programokat úgy kell megtervezni, hogy azok minél komplexebb, egyénekre szabott eljárásokat is tartalmazzanak, illetve illeszkedjenek a kistérségi gazdaságfejlesztési programokban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez. A beavatkozási terület megvalósításában a kistérség, illetve a tagtelepülések önkormányzatai a következő tevékenységeket hajthatják végre: Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség enyhítése nem lehetséges egyszeri, akciószerűen megvalósított programokkal. A probléma kezelésére javasolt ún. foglalkoztatási szervezet létrehozása, közhasznú társaság jogi formában való működtetése. A foglalkoztatási szervezet létrehozása után a helyi önkormányzatoktól vagy a kistérségi szervezettől kapja forrásait, s 1-2 év működés után önállóan szervezi, koordinálja projektjeit. A tartós munkanélküliek foglalkoztatása irányulhat a hagyományos kommunális feladatok ellátására (települések vízrendezése, folyószabályozással kapcsolatos feladatok, útépítés, karbantartás), szezonális munkákra (pl. szüret), közterületek rendbetételére (kertészeti munkák, parkok rendezése, stb.). A közhasznú tevékenységeken túlmutató projekteket is lehet működtetni: (hazai példák alapján): építőipari tevékenységek, üzemanyag kút üzemeltetése, minőségvizsgálati labor kialakítása, vagyonvédelmi, portaszolgálati tevékenység, szociális ellátás, stb. A foglalkoztatási szervezet létrehozása előtt célszerű hazai és nemzetközi minták megismerése, azok adaptálásának vizsgálata a kistérség adottságaira. A kht. működéséhez szükséges eszközök beszerzése, a személyi jellegű kiadások finanszírozására pályázati forrásokat kell keresni.

A munkatársak feladata a következőkre terjedhet ki: Lehetséges közmunka- és egyéb foglalkoztatáspolitikai pályázati és támogatási programok feltérképezése, Foglalkoztatási programok tervezése, ezekre pályázati dokumentáció összeállítása, Foglalkoztatási programok koordinálása, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a potenciális célcsoporttal, Kapcsolódó képzési programok szervezése, Egyéni tanácsadás, személyre szabott szolgáltatások nyújtása.

Speciális programok indítása a hátrányos helyzetű roma kisebbség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének, körükben a szegénység leküzdésének legfontosabb előfeltétele a foglalkoztatás. Ennek érdekében szükséges mind a foglalkoztatás, mind az oktatás, képzés/átképzés terén a kirekesztés megelőzése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

137


A roma kisebbség egyik célcsoportját képezi az előző tevékenységben bemutatott foglalkozatatási kht-nak, de részükre mindenképpen szükséges speciális programok indítása. Ilyen a kht. közmunkaprogramjain felül: szociális földprogram indítása, a telepszerű lakókörnyezet felújítása/ felszámolása, környezetegészségügyi és –rehabilitációs tevékenységek, stb. A roma programok indítása kapcsán a következőket kell figyelembe venni: Mindenképpen szükséges képzési/átképzési programok indítása részükre mind a közmunkaprogramban való részvétel, mind a későbbi elhelyezkedés elősegítése érdekében. Esetükben meg kell fontolni – legalábbis eleinte – a részmunkaidős foglalkoztatást. A programok végrehajtásába, a kht. munkájába lehetőleg roma munkatársat is be kell vonni. Különösen a fiatalok részére célszerű tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek működtetése, pályaorientációs tájékoztatás nyújtása. A programban résztvevők részére speciális tanácsadás nyújtása javasolt, mely elősegíti a munka és a családi élet összehangolását.

Finanszírozási Hazai források: források • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Munkahelyteremtő beruházások • Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program és EQUAL Irányító Hatósága, A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése Európai Uniós források: • • •

NFT, HEFOP 1.1; A munkanélküliség megelőzése és kezelése NFT, HEFOP 1.2; A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése NFT, HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • NFT, ROP 3.2; Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása


C/2. Szociális ellátórendszer fejlesztése Stratégiai cél: II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése

Cél

Specifikus cél: A szociális ellátás infrastrukturális hátterének javítása

Indoklás

A társadalom és a gazdaság átalakulása során egyre magasabb az olyan emberek száma, akik nem képesek magukról gondoskodni, és mindennapi megélhetésük érdekében külső segítségre szorulnak. Közéjük tartoznak az idős emberek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai


138



betegek, a speciális szükséglettel élők. A fokozódó szükséglet ellenére a szociális ellátás rendszere, a szolgáltatások hozzáférhetősége terén hazánkban továbbra is hiányok tapasztalhatók, akár az idősek gondozását, vagy a személyes szolgáltatásokat (házi gondozás, ház körüli munkák), akár a munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatásokat tekintjük. Ezen hiányosságok megoldása, és a szolgáltatások biztosítása nélkülözhetetlen a minőségi életfeltételek biztosítása, valamint a települések népességmegtartó képessége szempontjából. A Tokaji kistérségben csaknem minden településen fogy a népesség, 8 településen az országos átlagot is meghaladó a 60 év feletti népesség aránya (Tiszatardoson a teljes népesség több mint 35%-a 60 év feletti). Minden településen magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál, de a települések között jelentős különbségek tapasztalhatók: Taktabájon és Tiszatardoson kiugróan magas a rendszeres segélyben részesültek aránya (12-14%), míg Bodrogkeresztúron és Bodrogkisfaludon ez nem éri el a 3%-ot. Szociális intézmény a kistérség néhány nagyobb településén van. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, illetve időskorúak otthona Tokajban, Bodrogkeresztúron és Erdőbényén összesen 436 férőhellyel, 382 gondozottal működik. Idősek klubja 5 településen (Tarcalon, Tokajban, Erdőbényén, Tiszaladányban és Taktabájon) működik, az 5 intézmény kivétel nélkül nappali ellátást nyújt. A klubokban összesen 100 férőhely áll rendelkezésre, a kihasználtság 75%-os (az ellátottak száma 75). Tokajban átadásra került egy új, modern idősek számára ellátást nyújtó otthon. A kistérség több szociális ellátást nyújtó intézményében szükséges az épület felújítása, az eszközállomány bővítése. A felszerelt, jobb állapotban lévő otthonokban pedig törekedni kell olyan foglalkozások, programok kialakítására, melyek gazdagítják az idős emberek mindennapjait. Az alapellátáson túl az innovatív, a célcsoport igényeinek minél inkább megfelelő szolgáltatások eszközigényét is fedezni kell. A szociális feladatok ellátására rugalmas, költséghatékony alternatívát jelent a jelzőrendszeres szociális hálózat működtetése, mostanáig azonban a kistérségben ilyen hálózat nem lett kiépítve. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztatási lehetőségek - és elsősorban a női munkavállalás – bővüléséhez is. Egyfelől munkalehetőséget teremt szociális gondozók, dolgozók számára, másfelől a gyermekek és idősek gondozását teljesítve segíti a nők munkaerő-piaci részvételét is. Mindezek alapján szükséges kistérségi ellátó diszpécser szolgálat kialakítása, illetve a jelenleg működő idősotthonok felújítása, felszereltségének javítása. A kistérségben a szociális ellátás minőségének javításához a következő tevékenységek végrehajtására van szükség: Szociális jelzőrendszer-hálózat kiépítése A jelzőrendszer hálózat lényege, hogy a rászorultak szükség esetén segélyhívást tudnak küldeni egy a jelzések fogadására kiépített ügyeleti központ részére. A szolgáltatás éjjel-nappal üzemelve kiegészíti és megkönnyíti a kistérségben praktizáló, jellemzően túlterhelt háziorvosok ügyeleti munkáját. A rendszer segítségével a rászorultak nem csak vészhelyzetben tudnak jelezni, hanem szükség esetén eseti jellegű segítséget is kérhetnek (egészségügyi ellátás, ápolás, házi és házkörüli munkák elvégzése stb.) Ezen tevékenységek


139

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy része az önkormányzatok hatáskörében működtethető (egészségügyi ellátás), a többi szolgáltatást civil szervezetek, egyházak bevonásával lehet hatékonyabban ellátni (ahogy azt számos hazai példa is mutatja). A civil szervezetek részvétele rugalmasságukból következik, mivel nagyrészt a helyi közösségek kezdeményezésére jönnek létre, sokkal inkább létező igényt elégítenek ki. A hálózat kiépítésével párhuzamosan szükséges a falugondnoki szolgálat fenntartása, annak bevonása a hálózat működtetésébe. A civil szféra bevonása jellemzően hatékony házigondozók szervezése terén, akik a kisebb településeken nyújtanak otthoni segítségnyújtást (takarítás, bevásárlás, mosás, házkörüli munkák, beszélgetés, külső kommunikáció segítése, ügyintézés) a rászorulóknak. A házigondozók működését az önkormányzatnál regisztrálni kell. A jelzőrendszer kialakításával kapcsolatos feladatok a következők:

Lakossági tájékoztatással egybekötött igényfelmérés, Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, Források keresése, Hálózat tervezése, Ügyeleti központ kijelölése, Kivitelezés, Üzemeltetés

Fontos annak mérlegelése, hogy a központ és a hálózat valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásába a kistérségben élő, megfelelő szakképzettséggel rendelkezőket, lehetőség szerint munkanélkülieket is be lehet vonni. A jelzőrendszer központját célszerű lenne Tokajban kialakítani, mivel itt található mentőállomás és szakorvosi rendelőintézet is. Idővel pedig törekedni kell a települési önkormányzatok közötti feladatmegosztásra, kistérségi szemlélet érvényesítésére a szociális ellátás terén. Időskorúak részére nyújtott szociális ellátást nyújtó intézmények épületeinek és eszközellátottságának fejlesztése A tevékenység a meglévő (átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó) otthonok felújítását, korszerű felszerelésekkel (pl. számítástechnikai eszközök) való ellátását célozza, lehetővé téve magas színvonalú szolgáltatások nyújtását. Az idősek számára ki kel alakítani minőségi programokat, szórakoztató, oktató és egészségmegőrző foglalkozásokat. Igény esetén új otthonok kialakítására is sor kerülhet, lehetőség szerint épületek átalakításával. Sor kerülhet szállítástutaztatást végző busz beszerzésére, melynek segítségével kirándulásokat is lehet szervezni az érintettek számára. A tevékenység kiterjedhet továbbá közösségi gondozóház kialakítására is a kisebb községekben, mely lehetőséget ad étkeztetésre, együttműködik a helyi egészségügyi és/vagy kulturális intézménnyel. A tevékenység keretei között a következőket kell végrehajtani: Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, Források keresése, Projektek tervezése, Pályázás és kivitelezés.


140

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Hazai források: •

Finanszírozási források

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati felhívása a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat támogatásainak elnyerésére a 2004. évben (A társadalmi és gazdasági térbeli életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási-képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése)

Európai Uniós források: •

NFT, HEFOP 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése


141


6.4 D Infrastruktúra fejlesztés Beavatkozási terület

D/1. Úthálózat korszerűsítése Stratégiai cél: A kistérség kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Specifikus cél: A belső közlekedési kapcsolatok minőségének javítása

Indoklás

Egy térség versenyképességét és gazdasági fejlődését nagymértékben befolyásolja a térség elérhetősége, valamint a térségen belüli közlekedési lehetőségek. A Tokaji kistérség fő közúti közlekedési útvonalát a 37-es és a 38-as főutak alkotják. A települések emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A megyei helyzethez hasonlóan a közutak leromlott műszaki állapota szinte mindenhol problémát jelent a Tokaji kistérségben is. Leginkább a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) okoz gondot a megnövekedett átmenő forgalom, illetve a nagy mértékű teherforgalom miatt az utak túlzsúfoltsága, és az ezzel járó jelentős zaj- ill. por okozta szennyezés. A tehergépkocsik veszélyeztetik az épített- és a természeti örökséget, valamint az itt élőket. Az úthálózat minősége nem csak műszaki állapotával, hanem a térségi kapcsolatok sokaságával is jellemezhető. A Tokaji kistérségben több településről nehezen közelíthető meg a térségi centrum, ami jelentős mértékben csökkenti a lakosság mobilitását, a munkaerőpiac rugalmasságát. Mindezek alapján szükséges a térségben az alsóbb rendű utak felújítása, a veszélyeztetett településeken a megnövekedett átmenő forgalom elterelése, a belső kapcsolatok javítása.


Az útfejlesztés, hasonlóan a kommunális feladatok megoldásához alapvetően önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat. A beavatkozási terület keretei között a következő tevékenységi körök végrehajtása javasolt: A kistérségben a 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése A kistérségben sok az alacsonyabb rendű út, amelyek felújítása a kistréségen belüli kapcsolatokat erősítené. Különösen sürgető a beavatkozás Erdőbénye, Szegi, Szegilong és a Taktaközi települések belterületi útjain, valamint a Bodrogkeresztúrt Tarcallal összekötő út kapcsán. A műszaki állapot javításán túl ezeknek az utaknak a kiszélesítése is fontos lenne, hiszen ezáltal javulna a közlekedésbiztonság, csökkenne a balesetek száma. A beruházások tervezése és végrehajtása során előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, melyek a települések közti összeköttetéseket javítják, illetve amelyek megkönnyítik a magasabb rendű utak elérhetőségét a térség településeiből. Az útfejlesztések a kevésbé összetett projektek közé tartoznak, melyek megvalósítása hazai és európai források igénybevételével is történhet a műszaki tervek elkészítése után.


142

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Elkerülő utak tervének kidolgozása veszélyeztetett településekre

a

teherforgalom

által

Elsősorban Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj településeken jelent egyre növekvő terhelést a megnövekedett átmenő- és teherforgalom. A települések belterületi útjainak minősége mellett a nagy súlyú szállítójárművek az épületek (borpincék) állagát, a lakosok közlekedési biztonságát is lerontják. Elengedhetetlen tehát a probléma kezelése: első lépésként fel kell mérni a települések útjaiban, az épített környezetben keletkezett károkat, ki kell dolgozni az elkerülő útszakaszok terveit, össze kell állítani a műszaki tervdokumentációt. A megvalósítás sikere érdekében az érintett önkormányzatok megyei, regionális és országos szinten megvalósított, közös fellépése javasolt érdekérvényesítési képességük növelése érdekében. Tokajban az elkerülő út megépítéséhez kapcsolódhatna a Tiszán való átkelési lehetőségek bővítése. A városban tervezett elkerülő út ugyanis délen haladva átívelné majd a Tiszát. A kistérség észak-déli irányú közlekedési folyosójának kialakítása A megyei elképzelések között szerepel a 39-es számú út megépítése, amely Tiszavasvári és Tokaj között teremtene kapcsolatot, a Taktaköz településeit is érintve, s tovább folytatódna a Hernád-völgyig, TarcalTállya-Abaújszántó-Encs útvonalon. Az út fontos kapcsolati hiányt pótolna Hegyalja és Taktaköz települései és a környező térségek között, valamint összekötné az M30-as és M3-as utakat. Fontos lenne, hogy a kistérség települései összefogjanak, és közösen lobbyzzanak felsőbb szinteken az út megépítése mellett. Első lépésként arra kell törekedni, hogy a terv szerepeljen a megyei és regionális útfejlesztési prioritások között, majd erről az alapról kiindulva törekedni kell a felsőbb szintű érdekérvényesítésre. Finanszírozási Hazai források: források • Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium Helyi Közúthálózatfejlesztési Program Európai Uniós források: •

NFT, KIOP 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése B: Elkerülő és tehermentesítő utak építése

•

NFT, KIOP 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése

•

NFT, ROP 2.1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése


143



D/2. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Indoklás

Specifikus cél: A kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása Mivel egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsi mentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehetőség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. A jelenlegi csak két kiépített kerékpárút szakasz található a kistérségben, Szegilongon és Tokajban, melyek egy szomszédos településsel sincsenek összekötve. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályokba a téren, hogy könnyen meg lehessen közelíteni minden települést. A fentiek mellett a minőségi kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése azért is sürgető, mert a közúti közlekedés zaj- és légszennyező hatása várhatóan emelkedni fog a közúthálózat, különösen a gyorsforgalmi utak fejlesztésével. A térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése mérsékelheti a helyi szennyező-források káros anyag kibocsátását, vagyis a helyi természeti értékek védelme és a lakosság egészségmegóvása érdekében szükséges lenne a környezetbarát közlekedési formák feltételeinek javítása, és a településeken belüli mobilitás növelése.


Térségi kerékpárút hálózat kiépítése A Tokaji kistérség települései elhatározták, hogy elkezdik a térségi kerékpárút-hálózat műszaki tervezését. A dokumentáció elkészítésére a települések 2004-ben pályázati forrást nyertek el a Többcélú kistérségi 2004. évi ösztönző támogatások pályázat keretein belül. A kistérség minden települését érintő tervezett kerékpárút illeszkedne a nemzetközi EuroVelo hálózat Magyarországot érintő két útvonala közül a 11-es számú Norvégiától Athénig vezető szakaszhoz (az útvonal magyarországi szakasza: Sárospatak – Tokaj- Szolnok – Szeged). Az EuroVelo projekthez kapcsolódóan elkészült koncepciónak megfelelően a kistérségi kerékpárút jelentős része a Bodrog és a Tisza mentén haladna a gáton. Mindezek következményeként a kistérség összehangoltabb turisztikai programkínálatot tudna megvalósítani, pozitív hatást gyakorolna kistérségi és települési szinten a társadalmi folyamatok fejlődésére, valamint a térségi kohézió erősödésére, az életszínvonal, életminőség növekedésére. Ahol a nyomvonal nem érinti a települések központját, belterületét, szükséges rávezető szakaszok kiépítése. Az említett fő térségi útvonal mellett meg kell fontolni további szakaszok kiépítését. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a


144

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kerékpározás feltételei megteremthetőek aszfaltozás nélkül, az alkalmas földutak megfelelő kitáblázásával, karbantartásával. További minőségi fejlesztés, melynek kivitelezése növelné a kerékpározás vonzerejét, a Tokaj-hegy körüli szakasz teljes kiépítése. Ez a fejlesztés jelenleg az előkészítés szakaszában jár, a megvalósíthatósági tanulmány készítésére a kistérség 2004-ben nyert el pályázati forrásokat. Hosszabb távon megfontolandó feladat a szomszédos kistérségek felé a kapcsolatok kialakítása a borvidék települései közötti összeköttetések megteremtése, valamint a folyók menti folyamatos kerékpározás lehetőségének biztosítása érdekében. Végezetül, de nem utolsósorban a belterületi szakaszok kialakítása, a meglévők felújítása is meg kell, hogy történjen. Kiegészítő infrastrukturális elemek kialakítása A kerékpáros turizmus fellendítésének alapfeltétele a biztonságosan használható úthálózatok kiépítése. A kistérség célja azonban önmagában nem a kerekezők számának növelése, hanem az, hogy a térségbe érkező aktív turisták megálljanak, megtekintsék a helyi látványosságokat, s növeljék a szolgáltatók jövedelmét. Ennek alapvető eszköze a kerékpárutak mentén információs táblák kihelyezése, tájékoztatás az egyes települések látványosságairól, az ott található idegenforgalmi, vendéglátóipari egységekről. Emellett szükséges a kapcsolódó kiszolgáló elemek kialakítása is: kerékpártárolók, pihenőhelyek, ahol szükséges közlekedési jelzőtáblák, lámpák, stb. Különösen a biztonságos kerékpártárolók kialakítása lehet fontos a helyi lakosok mobilitása szempontjából is. Finanszírozási Hazai források: források • Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium Helyi Közúthálózatfejlesztési Program Európai Uniós források:


•

NFT, KIOP 2.2. környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

•

NFT, ROP 2.1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

D/3. Oktatási infrastruktúra fejlesztése Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Specifikus cél: Az oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása

Indoklás

A Tokaji kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok folytatására azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. A kistérségben Tiszatardos kivételével valamennyi településén található óvoda és általános iskola. A legtöbb általános iskolai tanuló Tokaj és Tarcal iskoláiban tanult 2002-ben, a diákok egy része más településekről ingázik. Az oktatási infrastruktúra tekintetében a primerkutatás eredményei egyértelműen azt jelezték, hogy a kistérségben működő alap- és


145

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja középfokú oktatási intézmények és óvodák többségében szükséges az épületek felújítása. A fejlesztési igények gyakran teljes rekonstrukciót, tető és nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést, tornatermek modernizációját, akadálymentesítést, kollégiumok bővítését jelentenek. Igényként merült fel továbbá a taneszközök modernizációja, elsősorban a számítástechnikai felszereltség javítása. A mentális készségek fejlesztése mellett fontos lenne a gyerekek egészségének megőrzése, fizikai állóképességének javítása is. Ehhez pedig szükség van a sportoláshoz, testmozgáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Ugyanakkor az oktatási intézményekben felmerülő fejlesztési igények kivitelezése előtt célszerű átgondolni a kistérség demográfiai helyzetét, a csökkenő tanulólétszámot, s fel kell mérni a települések közötti együttműködési lehetőségeket az oktatás terén is! Mindezek következtében az oktatási intézmények infrastrukturális ellátottságát, az oktatás színvonalát javítani kell a kistérség településein. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Épület-felújítás és eszközbővítés az oktatási intézményekben A kistérség legtöbb oktatási intézményében igényként merül fel a modernizáció, korszerűsítés. A szükséges fejlesztések jelentik egyrészt az épületek, létesítmények felújítását, bővítését, másrészt pedig eszközök beszerzését. A tevékenység keretei között első lépésként az önkormányzatoknak fel kell mérniük az igényeket, meg kell vizsgálni a demográfiai folyamatok tükrében az iskolák jövőbeli fenntarthatóságának körülményeit, az oktatás kistérségi szintű kezelésének lehetőségét. Az épületek felújítása során törekedni kell az akadálymentesítés megoldására, korszerű, környezetbarát megoldások választására. Az eszközbeszerzés során is korszerű, költség-hatékony megoldásokat kell választani. Az igényfelmérés és a műszaki, technikai specifikációk meghatározása után az önkormányzatok hazai és az EU Strukturális Alapjaiból társfinanszírozott források felhasználása révén meg tudják valósítani a fejlesztéseket. Egy kistérségi iskolabusz beindítása A térségben jellemző a diákok körében az ingázás, ami indokolttá tenné iskolabusz-szolgáltatás beindítását. Ez hozzá járulna ahhoz, hogy a diákok gyorsabban, költségtakarékosabban eljussanak az iskolába, megkönnyítve ezzel szüleik helyzetét. A diákok szállítása mellett a busz(oka)t lehetne használni tanulmányi kirándulások, az oktatást kiegészítő rövid foglalkozások lebonyolítása során is. Az iskolabusz-szolgáltatás azonban nem csak az iskolások számára lenne fontos, hiszen a térségben élő idősebb emberek, óvodák is igénybe vehetnék kirándulásokhoz, rendezvények látogatásához. A tevékenységet tipikusan az önkormányzatok együttműködésére alapozva javasolt végrehajtani, hiszen önállóan kisebb települések esetleg alacsony kapacitás-kihasználtságot tudnak csak elérni. Az összefogás kiterjedhet a kistérség egészére, de akár néhány önkormányzat részvételével is megvalósítható a fejlesztés. A buszjáratok menetrendjét az iskolák működéséhez kell igazítani, a buszsofőrök kiválasztása során is meg kell vizsgálni, hogy alkalmasak-e a speciális feladatra.


146

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Az iskolai sportlétesítmények korszerűsítése, kialakítása A tevékenység érinti a közép- és alapfokú oktatási intézmények sportolásra alkalmas termeinek felújítását, bővítését, korszerű eszközök beszerzését. Kiemelt fejlesztés egy térségi igényeket kielégítő tanuszoda kialakítása, melyet a diákok mellett a lakosság is igénybe vehet, hiszen a térséghez jelenleg legközelebb eső tanuszoda Nyíregyházán van. Az uszoda helyszíne célszerűen a térségi központ, Tokaj lehetne, ugyanis elkészült egy felmérés, ami azt igazolja, hogy a Tokaji-hegy törésvonala mentén melegvíz tör fel. Szükséges tehát a fejlesztés tervezési szakaszának elindítása, a helyszín kijelölése, tervek, műszaki dokumentáció összeállítása, források keresése. A megépített tanuszodában a kistérség minden településén élő kisdiákok rendszeres úszásoktatásban részesülhetnének, és a létesítmény az ide érkező vendégeknek nyújtható szolgáltatások körét is bővítené. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források • •


NFT, HEFOP 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése NFT, ROP 2.3. Alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése

D/4. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Specifikus cél: A vízrendezés infrastrukturális hiányosságainak pótlása a térségben

Indoklás

A kistérség településeinek életében a belvizek és a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék is problémát jelent. A tiszalöki duzzasztómű megépítését követően a Tisza mentén 3-4 méterrel megemelkedett az átlagos talajvíz-színt, amely a házak alatti pincék elvizesedését, a falak rohamos salétromosodását eredményezi. A Tokaji hegyet körülvevő településeken a nyári heves esőzések okoznak nagy gondot, mivel a belterületi csapadékvíz elvezető árkok a legtöbb helyen még nem épültek ki. Az ilyenkor lezúduló löszös sár szinte elönti a környező településeken a pincéket, a mélyebben fekvő területeket. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet a Taktaközben. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne, ehhez viszont a csatornahálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene. Elengedhetetlen az elavult zsilipek és átereszek rendbehozatala is. A fent bemutatott problémák kezelésére települési összefogásnak kell létrejönnie, a közös fellépés pedig erősebbé teszi a térség belső kohézióját. A térség önkormányzatai, lakosai a vízrendezési problémák megoldását fontos feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek


147

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a települési környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését is. Mindezek következtében szükséges a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, külterületeken pedig csapadékvíz-elvezető árkok kialakítása. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A beavatkozási terület a csapadék- és belvízelvezetés problémájának megoldását célozza. Ezen belül szükséges bel- és a külterületi infrastruktúrák kiépítése, karbantartása is. A belterületi csapadékvíz hálózat terveinek elkészítése, karbantartása A kistérség legtöbb településén még nem épültek ki a belterületi csapadékvíz elvezető árkok, melyekre a Taktaközben a belvíz elleni védekezés miatt, a Tokaji hegy környékén pedig a hírtelen lezúduló csapadék miatt lenne szükség. A belterületi hálózat kialakításához szükséges tehát a műszaki tervdokumentáció elkészítése, és a kivitelezéshez források szerzése. Az újonnan kialakítandó árkok mellett elengedhetetlen a már meglévők folyamatos karbantartása, tisztítása is. Külterületi csapadékelvezető árkok megtervezése, folyamatos tisztítása, rekonstrukciója A külterületi árkok kiépítése, illetve, ahol már kiépültek folyamatos tisztítása is elengedhetetlen. Fontos, hogy a tervezés összhangban legyen a belterületi csatornarendszerrel. Az árkok mellett a zsiliprendszer és az átereszek műszaki vizsgálatát és rendbetételét is el kell végezni, hogy a kiszámíthatatlan belvizek kezelhetőek, így egyes területek elöntése elkerülhető legyen. A tervek elkészítése

Finanszírozási Hazai források: források • A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati felhívása a Területi Kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások elnyerésére 2004. évben (A felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához való támogatás) Európai Uniós források: •

NFT, AVOP 4.1.2. Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lévő létesítmények kollektív beruházása • NFT, AVOP 4.2.1. Kimondottan mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak létesítmények építése, felújítása • NVT 4.4 Mezőgazdasági területek erdősítése BAC, Erdőtelepítések káros belvizek elleni védekezésben


148


6.5 E) Az épített és természetes környezet védelme


E/1. Településkép javítása Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Indoklás

Specifikus cél: Vonzó településkép kialakítása középületek és közterek felújítása révén. Az ország számos településére jellemző, hogy fokozottan leépülnek a gazdag kulturális és épített örökségek, értékek, valamint a középületek. Ez a probléma különösen a rurális térségekben és a kisebb településeken jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület található, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektetői tőke- és turistavonzó képességét. Az életszínvonalat tehát közvetlen módon, negatívan befolyásolják a települési és térségi épített környezet jellemzői. Az Észak-Magyarországi Régióban jellemző a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések nagy száma, melyek települési környezetének minősége rendszerint stagnál vagy romlik. A Tokaji kistérség településein is megfigyelhetőek ezek a problémák, az épített elemek modernizációs szintje gyakran elégtelen, a települések kevés közösségi funkciót ellátó terek, kültéri részek vannak. Szükséges lenne tehát a térség településein a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A zöld felületek revitalizációja több szempontból is indokolt: egyrészt a növények levegőtisztító munkája révén csökkentik az egészségre káros hatásokat, másrészt pedig rekreációs és esztétikai értékük révén hozzájárulnak az életminőség alakulásához. Közvetve ugyan, de a települések esztétikai fejlődése hozzájárul mind a helybeliek, mind az ide érkező vendégek komfortérzetének növekedéséhez, így az életminőség növekedéséhez.


A beavatkozási terület a kistérség tizennyolc településén az épített környezet rehabilitációját célozza meg, különös tekintettel a településközpontok felújítására, közösségi terek kialakítására, zöldfelületek növelésére. Önkormányzati épületek állagának javítása A fejlesztések magukban foglalják az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítását, belső korszerűsítését. Ilyen ingatlanok az óvodák, iskolák, temetők, idősek otthona, hivatalok. Ezen épületek olyan közösségi szolgáltató funkcióval rendelkeznek, melyek a településképben elfoglalt helyük és építészeti értékük révén nagymértékben befolyásolják a településközpontok megjelenését, összképét. A beavatkozások végrehajtsa során megtörténik a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, illetve a műemléki és kulturális értékeket


149

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja hordozó épületek, építmények, a település belterületén található történelmi értékkel bíró maradványok rehabilitációja. A fejlesztések tervezése során át kell gondolni, hogy a felújított ingatlanok milyen hasznos funkciót láthatnak el a jövőben. A kivitelezésnél pedig elsődleges szempont legyen, hogy az épületek illeszkedjenek a településképbe. A közösségi terek felújítása és kialakítása A tevékenység keretei között elsősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontokban rendezetlen táji, természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg, ami helyszínéül szolgál sport, szabadidős és kulturális programok lebonyolítására is. A zöldfelületek kialakítása során fokozottan kell figyelni a természeti értékek megóvására, ezért javasolt őshonos fajok betelepítése, melyek belső értékek hordozói, és egyben az allergiás megbetegedések számának csökkenéséhez is hozzájárulnak. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források: •

•


NFT, AVOP 3.4. Falufejlesztés és –megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése.

NFT, ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja

E/2. A hulladékgazdálkodás fejlesztése Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél

Specifikus cél: A modern hulladék-gazdálkodás alapjainak megteremtése

Indoklás

A kommunális infrastruktúrák nem megfelelő kiépítettsége – a környezet terhelése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életminőséget. Jelentős szennyező forrást jelent a településeken keletkező kommunális hulladék, ezért ennek ártalmatlanítása, szakszerű tárolása, és amennyiben lehetséges újrahasznosítása szintén elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelme érdekében. A Tokaji kistérség települései a hulladékot a Bodrogkeresztúron található hulladéklerakóban helyezik el. A kommunális hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása jelenleg nem megoldott a kistérség területén (illetve elkészült egy pályázat, mely a térségben 45 településen kívánja bevezetni a szelektív hulladékkezelést), amely előkészítése és megvalósítása indokolt, mert ez rontja az itt élő emberek életminőségét. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási törvény a hulladékokkal kapcsolatban három tevékenységi területet érint az önkormányzatok feladataként: a hulladékkezelést, ami gyűjtést,


150

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja begyűjtést, szállítást, előkezelést, tárolást, hasznosítást és ártalmatlanítást magába foglaló tevékenység-együttes; a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését; és a települési hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és elsősorban az emberek környezeti szemléletváltására. Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gyűjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

A hulladékok kezelésébe az önkormányzatok mellett bevonhatóak vállalkozások, a szemléletformálást pedig leghatékonyabban a civil szervezetek képesek ellátni. A javasolt tevékenységek a következők: A szelektív hulladékgazdálkodás bevezetése A szelektív gyűjtés bevezetésére már létezik kezdeményezés a kistérségben. Ki kell alakítani minden településen a hulladék-gyűjtő szigeteket, meg kell oldani a hulladék elszállítását is. Az infrastrukturális és logisztikai elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére. A szemléletformálás lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, előadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerülő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban. Illegális hulladéklerakók megszüntetése a kistérségben Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a kistérség fontosnak tartja a turizmus- a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Fel kell mérni, hogy hol fordulnak elő ilyen lerakóhelyek, fel kell számolni őket, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, ahol lehetséges a lerakást végzők beazonosítását. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak.

Finanszírozási Hazai források: források • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Hulladékgazdálkodási tervezési és kapcsolódó feladatok elvégzésére • Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati felhívása a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat terhére kiírt támogatások elnyerésére 2004. évben (Hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont) Európai Uniós források: •

NFT, KIOP 1.3. Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése


151



Beavatkozási terület Stratégiai cél: A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése

Cél Indoklás

Specifikus cél: A közlekedési-szállítási környezeti terhelés csökkentése

tevékenységekből

eredő

A Tokaji kistérség az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál két kistájat érintve helyezkedik el. A kistérségnek azok a települései, melyek a Hegyalja kistájhoz tartoznak, egyben a Tokaji borvidék részét képezik. Ez a terület zárt borvidékként 1737 óta védettséget élvez, jelenleg pedig a világörökség részeként tartják nyilván. Ugyanakkor a környező hegyekben aktív kőfejtés folyik, a kitermelt köveket pedig nehézgépjárművek szállítják el. A kitermelés-szállításnak rendkívül nagy romboló hatása van a védett tájra. Egyrészről a sűrű tehergépjármű-forgalomnak levegő- és zajszennyező hatása van, másrészről pedig jelenleg még nem épültek ki a településeket elkerülő utak, így az egyre növekvő teherforgalom a településeken halad át. A nehéz gépjárművek rongálják az utakat, az épületeket, különösen a föld alatt elhelyezkedő pincéket, illetve a vezetési morál gyakran tapasztalt hiányosságai és a rossz útminőség következtében a település lakóinak biztonságát is veszélyeztethetik. A probléma a Tokaji kistérségben kiemelten a következő településeket érinti: Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj. Mindezek következtében szükséges a közlekedésből eredő ártalmak felmérése, megoldási javaslatok kidolgozása, és a keletkezett károk orvoslása.


A beavatkozási terület arra a problémára kíván megoldást nyújtani, ami a védett, világörökség részeként nyilvántartott, ám sűrű teherforgalommal sújtott településeket érinti, azáltal, hogy felméri az így keletkezett károkat, és megoldást kínál a kiküszöbölésükre. A megoldások keresése során javasolt a folyamat kiterjesztése a Tokaji kistérségen kívüli érintett településekre is (Tállya, Mád). Az együttműködés két okból is fontos: egyrészt javítja az érintettek érdekérvényesítési képességét, másrészt pedig hatékonyabb, a szükségletekhez jobban illeszkedő megoldási javaslatok kidolgozását teszi lehetővé. Kárfelmérés, alternatívák kidolgozása Első lépésként szükséges annak felmérése, hogy eddig milyen károk keletkeztek a kőtermelés és közúti szállítás következtében. Vizsgálni kell továbbá, hogy rövid és középtávon milyen további várható negatív behatásai lehetnek a közlekedési terhelés növekedésének. A károk pontos felmérése után meg kell határozni, hogy milyen megoldási lehetőségek léteznek. Megoldást jelenthet elkerülő utak építése, a szállítás útvonalának, a szállítási módoknak a megváltoztatása. A tevékenység végrehajtását a három település javasoltan közösen indítsa el. A felmérések elvégzésébe célszerű bevonni a Régióban


152

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja működő Miskolci Egyetem műszaki szakembereit. A keletkezett károk elhárítása A károk nem csak az utakra, hanem az épületekre, lakóházakra, pincékre is kiterjednek. Az önkormányzatok a felújítási, javítási igények meghatározásával, források keresésével tudják segíteni a magánembereket, vállalkozásokat. Az önkormányzati tulajdonba tartozó épületek helyreállítását pedig saját hatáskörben hajthatják végre. A felmérések, kárelhárítás elvégzésével párhuzamosan fontos lenne, hogy az érintett települések összefogva lobbyzzanak a kidolgozott megvalósítási javaslatok kivitelezése, ha szükséges elkerülő útszakaszok építése mellett. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források: •

NFT, KIOP 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében • NFT, KIOP 1.5. A levegőszennyezés és zajterhelés mérése • NFT, KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése


E/4. Az agrár-környezetvédelem alapjainak megteremtése, erősítése Stratégiai cél: A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

Cél

Specifikus cél: A fenntartható elterjesztése a kistérségben

Indoklás

Az utóbbi években kerültek előtérbe az élelmiszertermelés által kiváltott környezetterhelési károk és a komplex térségfejlesztéssel együtt érkező új értékrend, valamint a természeti kincsek felértékelődése. A fejlettebb országokban a természetközpontú szemlélet hódít, mely a lakosság egész életvitelében megjelenik. A fogyasztók már nemcsak azt várják el a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hogy folytonos élelmiszerellátást nyújtson - ez időközben természetessé vált -, inkább a táplálék minőségét és megbízhatóságát értékelik. Egyre nő a kereslet a biotermékek, a természetes úton, vegyszerek nélkül előállított termékek iránt. A jó minőségű és a természetet a lehető legkevésbé megterhelő termék vagy szolgáltatás előállításához azonban teljesen új, a mezőgazdaság hagyományos szerepkörén túlmutató szemléletmódra van szükség.

agrárgazdálkodás

gyakorlatának

Ezt a fejlődési irányt a kistérség csak akkor tudja kihasználni, ha képes lesz új módszerek bevezetésére, a gazdák szemléletmódjának formálására. A mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságnöveléséhez tehát szükséges a diverzifikáció, illetve az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása.


153

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Tokaji kistérségben a kedvező természeti adottságok miatt nagyarányú mezőgazdasági termelés folyik, de az elmúlt másfél évtizedben a mezőgazdaságban végbemenő tulajdoni-szerkezetváltozások nem hagyták érintetlenül a kistérséget. Az elaprózott tulajdonosi szerkezet, az elavult technológia és tőkehiány miatt a termelőknek gondot okoz az uniós minőségi követelményeknek való megfelelés, ezért szükséges lenne a szektor szereplői közötti összefogás elősegítésére, mely javítaná a termelés és az értékesítés hatékonyságát. Az ökogazdálkodási módszerek elterjedése segítené a termelés diverzifikációját. A helyzetfeltárás adatai alapján látható, hogy a kistérségben még nem indult meg az alternatív mezőgazdasági tevékenység, holott azt a természeti értékek, és az EU csatlakozásunk óta rendelkezésre álló agrárkörnyezetvédelmi források indokolnák. Mindezek következtében indokolt az alternatív termesztési módok és az igénybe vehető támogatási források megismertetése a helyi gazdákkal. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

Az alternatív mezőgazdálkodási következő lépések indokoltak:

tevékenységek

elősegítésére

a

Az ökológiai szemlélet terjesztése a gazdák körében Elsődlegesen fontos a környezetbarát, biogazdálkodási módok és minőségi élelmiszertermelés bevezetése a növénytermesztés és az állattenyésztés terén egyaránt. A termékek értékesítését növelné a térség mezőgazdasági szektorai közötti és az egyes gazdasági szektorok közötti szinergiák kihasználása, például a kiemelt turisztikai területek kiszolgálása minőségi élelmiszerrel. Ezen kívül stabil felvevőpiacot jelenthet a kistérség közelében lévő két nagyváros, Miskolc és Nyíregyháza is. Kistérségi és önkormányzati eszközökkel alapvetően szemléletformáló akciókat lehet lebonyolítani, melyek a következők lehetnek:

Tájékoztató alkalmak, információs rendezvények szervezése,

Esettanulmányok, követhető minták összegyűjtése, bemutatása a térségben,

Segítségnyújtás tanúsítványok megszerzésében,

külföldi tanulmányutak szervezése,

pályázati információk biztosítása, pályázatírás, információnyújtás a források kapcsán vetőmag, gépek, eszközök beszerzéshez, technológiai modernizáció végrehajtásához, mezőgazdasági célra használt épületek átalakításához.

Mezőgazdasági integrációk, együttműködések kialakításának ösztönzése az alternatív tevékenységek ösztönzése terén Az együttműködések egyik módja az egyes mezőgazdasági ágazatok felfűzése integrátorszervezetek tevékenysége köré, a gyógynövénytermesztés terén erre jó példa a Herbária Rt., Magyarország vezető gyógynövény-feldolgozó és gyógynövénykereskedelmi társasága és a köré szerveződött gyógynövénnyel foglalkozók.


154


Az organikus gazdálkodás és az alternatív földhasznosítás elterjesztésével párhuzamosan ösztönözni kell az együttműködést, a magasabb hozzáadott érték előállítását a térségen belül. Mindezek elősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása a gazdák részére az alternatív földhasználatról és az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Kistérségi szinten célszerű a térségben már jelenleg is organikus termesztésben érdekelt gazdák tevékenységét nyomon követni, az átállás iránt érdeklődőkkel egyetemben. Alternatív gazdálkodás területeken

előkészítése

az

érzékeny

természeti

Hazánk EU csatlakozásával kibővültek az agrár-környezetvédelmi források. Lehetőség van ún. érzékeny természeti területek meghatározására, melyek ritka, értékes fajoknak adnak otthont, s melyeken csak speciális követelményeknek megfelelő gazdálkodást lehet folytatni. A Tokaji kistérségben fontos lenne elindítani, illetve folytatni azt a folyamatot, melynek eredményeképpen itt is meghatározásra kerülnének ilyen területek. A résztvevő gazdák hektár alapú támogatásban részesülve megfelelő jövedelemhez juthatnak. Jelenleg létezik ilyen irányú kezdeményezés a kistérségben, szükséges lenne ennek továbbvitele, kiterjesztése. Ennek első lépése egy szakmai tanulmány készítése, mely megvizsgálja, hogy milyen természeti értékek találhatóak az adott területen, s milyen gazdálkodási módokat lehet ott folytatni. A lehetőségről tájékoztatni kell a gazdákat, a tanulmány elkészítése, a pontos kezelési paraméterek meghatározása az FVM hatáskörébe tartozik. Finanszírozási Európai Uniós források: források • NFT, AVOP 1.1. Mezőgazdasági beruházások támogatása • NFT, AVOP 1.3. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása • NFT, AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • NFT, AVOP 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése • NVT Intézkedés 6; A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása

A Tokaji kistérség beavatkozási területeinek finanszírozási lehetőségeit a 6. melléklet tartalmazza összefoglalóan.


155

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 7. A fejlesztés csomópontjai Ahogyan arra a korábbiakban már utaltunk, a kistérség nem képes minden egyes prioritáshoz kapcsolódó valamennyi részterületen gyors eredményeket elérni. Tényleges fejlődés csak abban az esetben várható, ha a kistérség a kijelölt fejlesztési prioritásokon belül is néhány kulcsterületre, vagy ahogyan mi nevezzük, fejlesztési csomópontra koncentrálja forrásait. A fejlesztési csomópontok általában olyan komplex fejlesztések, amelyek térségi jelentőségűek, egy-egy konkrét problémát a lehető legszélesebb körűen kezelnek, és alapot jelentenek konkrét, egymással összefüggő és egymást erősítő projektek kialakításához és megvalósításához. A stratégiai tervezési folyamat részeként néhány fejlesztési csomópont kijelölésre került (ezek megjelentek az egyes beavatkozási területek keretei között is), és térségi konszenzus van abban a tekintetben, hogy a 2006 végéig terjedő időszakban a fejlesztési forrásokat ezekre a fejlesztésekre koncentrálják. Az említett időszak vonatkozásában a kistérségben két komplex fejlesztési csomópont jelölhető ki: a borászat-turizmus fejlesztése és a közlekedési infrastruktúra minőségének javítása. 1. Borászati-turisztikai szektor fejlesztése, A komplex csomópont a kistérség gazdaságának kiemelt, egymással szorosan összefüggő ágazatát kezeli, kilenc beavatkozási terület lett meghatározva a témában. A fejlesztések első lépéseként ki kel jelölni a kistérség egészét érintő Borutat, s el kell kezdeni először a kapcsolódó borturisztikai, majd a közvetetten kapcsolható rendezvényés aktív turisztikai programcsomagok, kialakítását. A Borúthoz kapcsolódóan promóciós tevékenységet kell folytatni. A komplex csomópont másik kiemelt elemeként kell kezelni a borászati KKV-k fejlesztését, körükben az együttműködések ösztönzését, vendéglátóipari szolgáltatásaik fejlesztését. 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A térség elérhetősége és a belső kapcsolatok javulása egyaránt fontos mind a gazdaság fejlődése, mind az itt élők jóléte, a lakosság mobilitásának biztosítása érdekében. Alapfeltétel az alacsonyabb rendű utak fejlesztése, az elkerülő utak (mely Tokaj déli részén közúti híd megépítésével halad át a Tiszán) megépítése a közlekedési terhelés csökkentése érdekében. Fontos továbbá a kerékpárút-hálózat és a kapcsolódó infrastruktúrák megépítése. Van azonban egy harmadik kiemelt feladat is, mely a fentebb kijelölt két csomópont, és a beavatkozási területekben bemutatott fejlesztések megvalósításának alapfeltétele: 3. Célzott humán erőforrás kapacitásfejlesztés A kistérségen belüli kohézió jelenleg nem elég erős. Szükséges a kistérség településeit összefogó társulás létrehozása és megerősítése. A stratégiában ugyanis számos olyan feladat lett kijelölve, melyhez közösségi szinten megvalósított koordináló, támogató munkára van szükség. Elengedhetetlen tehát a kistérségben egy megfelelő technikai eszközökkel rendelkező, képzett szakembergárdát felvonultató szervezet kialakítása.


156


fejlesztése

Szőlészet-borászat

Prioritás

A beavatkozási területek kistáji relevanciája KISTÁJAK /

Taktaköz

Beavatkozási területek Borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése

×

Célzott humán erőforrás fejlesztés

×

Pincészetek vendéglátó infrastruktúra fejlesztése

×

Kistérségi Borút kialakítása

×

válságkezelés

Infrastruktúra fejlesztés

Szociális

Turizmus-fejlesztése

Feldolgozó- / kiszolgáló ipar fejlesztése

Az épített és természetes környezet védelme

Tokaj-hegyalja

× ×

Kistérségi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása

×

×

A kistérségi turizmus humán erőforrás kapacitásainak kialakítása

×

×

Turisztikai létesítmények kialakítása

×

×

Falusi turizmus ösztönzése

×

Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása

×

×

Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére

×

×

Szociális ellátórendszer fejlesztése

×

×

Úthálózat korszerűsítése

×

×

Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása

×

×

Oktatási infrastruktúra fejlesztése

×

×

Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása

×

×

Településkép javítás

×

×

Hulladékgazdálkodás fejlesztése

×

×

A környezetterhelés csökkentése

×

×

Az agrár-környezetvédelem alapjainak megteremtése

×


157


JAVASLATOK Ezek a konkrétan megfogalmazott projekt-javaslatok a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal valamint az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség felé lesznek továbbítva: 1.A világörökségi magterületek kiemelt idegenforgalmi területté nyilvánítása A projekt szükségességének indoklása 2002-ben a Világörökség Bizottsága a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidéket a Világörökség részévé nyilvánította, és egy jól körülhatárolt területi egységet jelölt ki. A kijelölt magterület és a pufferterületek Magyarország egyik legfontosabb és egyik legrégebbi történelmi borvidéke, valamint az egyik legfontosabb turisztikai célterülete is. A célterületen számos természeti és épített érték található. A Tokaj és a tokaji bor márkanév egyik legismertebb név külföldön, amivel azonosítják az országot. Ha ezt erősítjük, Magyarország image-ét erősítjük. Mindezek alapján minden feltételnek megfelel a térség, hogy kiemelt idegenforgalmi terület legyen az országban, hasonlóan a Tisza-tóhoz, és a Dunakanyarhoz. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Az önálló turisztikai térség kijelölése lehetőséget biztosít arra, hogy egy tudatos turisztikai tervezés és image formálás programvégrehajtás történjen. A javaslat lényege, hogy Tokaj központtal jöjjön létre egy a világörökség településeit és a pufferterületeket lefedő új kiemelt idegenforgalmi terület. A projekt tartalma a következő:

a kiemelt idegenforgalmi terület konkrét lehatárolása,

a terület meglévő értékeinek feltérképezése,

idegenforgalmi bizottság létrehozása,

idegenforgalmi iroda kialakítása,

önálló turisztikai fejlesztési tervek készítése,

önálló turisztikai marketingkommunikációs eszközök megtervezése és kivitelezése.

2.A Bodrog és a Tisza folyók mentén lévő települések belterületi vízrendezésének megoldása A projekt szükségességének indoklása A kistérség egész területén problémát okoz a települések belterületi vízrendezése. A bajok nagyobb esőzések, illetve megnövekedő belvíz idején jelentkeznek. A hegyekről lezúduló esővíz nagyobb csapadékhullás után elönti az alacsonyabban fekvő területeket, és akár a lakóházakhoz, pincékhez, üzletekhez jutva komoly károkat okozhat. A megemelkedő belvíz elönti a lakóházak pincéit, és károsítja azok szerkezetét is. A nagymennyiségű csapadék szabályozott formában történő folyóba juttatása jelenleg nem kielégítő. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Az elképzelés szerint a belterületi vízrendezés érintené a kistérség valamennyi települését, és összeköttetést létesítene a külterületi csapadékvíz-elvezető rendszerekkel is. Ennek köszönhetően megszűnnének a települések vízrendezési problémái, amelynek következtében nőne az itt élő lakosság biztonság érzete, hiszen nem kellene többet attól félni, hogy elönti őket a belvíz vagy a hegyről lezúduló csapadék. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

158

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 3.A „Takta” Érzékeny Természeti Terület (ETT) rendszerének kialakítása A projekt szükségességének indoklása A mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező Taktaköz nehéz helyzetbe került az elmúlt évek mezőgazdasági válságának köszönhetően. Mivel a Taktaköz területe gazdag természeti étékekkel rendelkezik (része a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetnek, illetve leendő természetvédelmi területek találhatók a területén), és a termőhelyi adottságai sem kiemelkedőek, ezért több szempontból is lehetősége van az itt gazdálkodóknak a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben javasolt intézkedések végrehajtására. Az Érzékeny Természeti Területek rendszere egy olyan zonális program, amely azokat a területeket részesíti előnyben, amelyek hagyományosan mezőgazdasági művelésű területek, de természetvédelmi oltalom alatt állnak, különleges természeti értékekkel rendelkeznek. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A kialakuló Takta ÉTT rendszerébe első körbe 6 település tartozna (Tarcal, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj és Taktabáj). A jövőben persze a területek nagyságát lehetne növelni, így ez a program a Szerencsi kistérség településeire is átterjedne. A programban pályázó gazdák akkor kapnának támogatást, ha az előírásokat betartják, és környezettudatosan gazdálkodnak a tájnak megfelelő adottságokhoz mérten. A terület alapú, vissza nem térítendő támogatás mindenképp segítséget jelentene az itt gazdálkodók számára. 4. A 37-es és 38-as utakat összekötő (egyben a veszélyeztetett településeket elkerülő) út és ehhez tartozó új Tisza híd építése A projekt szükségességének indoklása A jelenleg folyó (ill. a közeljövőben elinduló) út-, vasút-, és folyami töltés építéséhez a zúzott követ Tályáról, vagy Bodrogkeresztúrról szállítják, az alábbi útvonalon: Tarcal, vagy Bodrogkeresztúr, Tokaj, Rakamaz. Ezen kívül az utóbbi években megnövekedett a 3-as út (Encs) és a 38-as út (Nyíregyháza) közötti nemzetközi észak-déli teherforgalom is. Tehát hosszabb távon a javasolt elkerülő út részét képezné egy új 39-es útnak is, amely Encstől kötné össze a 3-as utat a leendő M3-as autópályával Tiszavasvári magasságában (Tiszavasvári elkerülésével). A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Mivel a projekt több kistérséget is érint (Encs, Abaúj-Hegyközi, Szerencs, Tokaj, Tiszavasvári), valamint két megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg), és két régiót (Észak-Magyarországi és Észak Alföldi) kapcsol össze, ezért az érintett térségekkel való egyeztetéssel indulhat a projekt. Ezt követően a két megye Közútkezelő KHT-jával is meg kell vitatni a lehetőségeket. Az egyeztetések koordináló két partner: a Tokaji és a Tiszavasvári kistérségek vezetői. Az egyeztetéseket követően célszerű ütemezni a projektet: Az első ütem lehet a 37-es és 38-as összekötő (egyben négy legveszélyeztetettebb települést elkerülő) út és az ahhoz tartozó új Tisza-híd megtervezése és megvalósíthatósági tanulmány készítése. A műszaki tervek, és tanulmányok elkészítését követően lehet megkeresni a szükséges pályázati forrást, és pályázni. A második ütemben történhet a 3-as út (Encs nagyságában) és az M3-as autópálya (Tiszavasvári magasságában) közötti új 39-es út nyomvonalának a kijelölése, a szükséges tervek és tanulmányok elkészítése, valamint a lehetséges források felkutatása.


159

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Ez a projektelképzelés nagyságrendjénél és fontosságánál fogva alkalmas arra, hogy kiemelt nagy projektként szerepeljen a 2007-2013-as EU-s tervezési időszakot felölelő II. Nemzeti Fejlesztési Tervben. 5.

A 2005-től várható megnövekedő kőszállító teherforgalom problémájának megoldása

A projekt szükségességének indoklása Az elmúlt időszakban egyre inkább gondot okoz a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) a megnövekedett átmenő forgalom, illetve a nagy mértékű teherforgalom miatt azok túlzsúfoltsága, és az ezzel járó jelentős zaj- és por okozta szennyezés. A tehergépkocsik veszélyeztetik az épített- és a természeti örökséget, valamint az itt élőket. Mivel ez a tendencia az elkövetkezendő években csak nőni fog a teherforgalom, sürgetővé válik a megoldás keresése. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Elsősorban Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj településeken jelent egyre növekvő terhelést a megnövekedett átmenő- és teherforgalom (különös tekintettel a zúzott követ szállító teherautók forgalma). A települések belterületi útjainak minősége mellett a nagy súlyú szállítójárművek az épületek (borpincék) állagát, a lakosok közlekedési biztonságát is lerontják. Elengedhetetlen tehát a probléma kezelése: ki kell dolgozni, tehát az elkerülő útszakaszok terveit, össze kell állítani a műszaki tervdokumentációt. A probléma megoldása a 2005-ös évtől még sürgetőbbé válik, hiszen az autópálya tovább bővítésével a teherforgalom ezeken az utakon akár a mostani tíz-, hússzorosára nőhet. A megoldás lépései a következők lehetnek:

Alternatív útvonalak keresése

Az teherforgalom vasúton való szállításának (ROLA) vizsgálata

Közlekedés-szervezési intézkedések bevezetése (sebesség-, idő-, súlykorlátozás)

A közúti hidak, és a kisebb csatornákon átívelő hidak teherbírás szempontjából történő műszaki vizsgálata, abból a szempontból, hogy műszakilag egyáltalán alkalmasak-e?

Szakmai lobbi tevékenység annak érdekében, hogy hogyan lehetne a Tokaj-hegyaljai világörökség magterületeiről jogi lépésekkel korlátozni a teherforgalmat

A tengelyterhelés mérés feltételeinek biztosítása (pl.: leállósáv kialakítása)

6. Közösségi turisztikai létesítmények kialakítása (kilátók, borok-háza létesítmények, szabadtéri rendezvényközpontok, pl.: Patkóbánya, strandok, kempingek) A projekt szükségességének indoklása A Tokaji kistérség fejlesztésének legfontosabb irányait a borászati szőlészeti szektor és az idegenforgalom jelentik. A Tokaji kistérség számos természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. Viszont a kulturális- konferencia és rendezvény turizmus számára jelenleg szűkös kapacitások állnak rendelkezésre, melyek csak kisebb volumenű rendezvényeknek adhatnak otthont, bár egyértelmű igény jelentkezik Tokajban és a kistérségben nagyobb konferenciák és programok szervezésére. Szükséges tehát az idegenforgalom terén, a térségi szinten kiemelt figyelmet érdemlő létesítmények kiválasztása, a szükségletek alapján újak tervezése, a szükséges fejlesztések előkészítése és kivitelezése. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Az egyik lehetséges létesítmény a Borok Háza lehet, amely a borturizmushoz kapcsolódva magas színvonalú szolgáltatásokat nyújthat. A Borok Háza tevékenységébe tanácsokkal, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

160

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja aktív részvétellel a pincészetek is bekapcsolódhatnak, illetve a létesítmény által képviselt vonzerőből közvetetten profitálhatnak a megnövekedett vendégforgalom révén. A létesítményben lehetőség nyílhat nagyobb létszámú csoportok számára borkóstolókat, borászati rendezvényeket, konferenciákat tartani. A kistérségben a következő turisztikai létesítmények kialakítása lehetséges:

A Taktaközben a holtágak vagy a Tisza mentén a természeti turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítése, például madár megfigyelő állomások, tanösvények kialakítása.

A településeken található kúriák kastélyok, műemlékvédelem alatt álló épületek feltérképezése, műszaki állapotuk felmérése. Megvalósíthatósági elemzés készítése lehetséges idegenforgalmi használati funkciókról.

Kilátók kialakítása a Tokaji hegy tetején és Szegilongnál a Hatalos hegyen.

A tokaji ún. Patkóbánya alkalmassá tétele szabadtéri koncertek rendezésére.

Strandok, kempingek kialakítása több helyszínen.

Borok Háza kialakítása (pl.: Bodrogkeresztúron, Tarcalon és Tokajban).

7. Kistérségi Kerékpárút hálózat kiépítése A projekt szükségességének indoklása A megnövekedő közúti forgalom, és a könyezetterhelés következtében egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsi mentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehetőség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. A jelenleg csak két kiépített kerékpárút szakasz található a kistérségben, Szegilongon és Tokajban, melyek egy szomszédos településsel sincsenek összekötve. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályba. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A Tokaji kistérség települései elhatározták, hogy elkezdik a térségi kerékpárút-hálózat műszaki tervezését. A dokumentáció elkészítésére a települések 2004-ben pályázati forrást nyertek el a Többcélú kistérségi 2004. évi ösztönző támogatások pályázat keretein belül. A kistérség minden települését érintő tervezett kerékpárút illeszkedne a nemzetközi EuroVelo hálózat Magyarországot érintő két útvonala közül a 11-es számú Norvégiától Athénig vezető szakaszhoz (az útvonal magyarországi szakasza: Sárospatak – TokajSzolnok – Szeged).


161


MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS Fejlesztések térségi szintű koordinálása A fejlesztési programban foglaltak megvalósulásában érintett legfontosabb szereplők a kistérségi társulások és a térség települései. Jelen program ugyan hosszú távon elérhető jövőképet tűzött ki, de a felsorolt beavatkozási területek a 2007-ig terjedő időszakra vonatkoznak. Az elkészült stratégia mind a magyar, mind az EU-s forrásokat is figyelembe veszi, és a megnevezett intézkedéseket is ezekre építi, ugyanis ezek a fejlesztési források, valamint releváns tervek többsége erre az időre vonatkozik. A 2007 utáni hazai területfejlesztési-közigazgatási rendszer működésének részletei, illetve a következő programozási periódus forrás-felhasználást befolyásoló fejlesztési célrendszere jelenleg még nem belátható. Fontos, hogy a kistérségek képesek legyenek megfogalmazni problémáikat, majd ezeket tudják projektekké, programokká alakítani, hiszen csak ezekre lehet forrást szerezni. A kistérségekben valamennyi fejlődést elősegítő feltételt, és a felmerülő problémákat is figyelembe kell venni, majd ezek segítségével programokat kidolgozni. Az így elkészült projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség a szaktárcák felé, hogy a jövőben olyan támogatási rendszerek, célirányzatok, intézkedések jelenjenek meg, amelyek megoldást jelentenek a térségi problémák kezelésére. Ennek segítségével a kistérségi, települési szintű igények is kielégíthetőek lennének, teret adva ezzel az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak. Mivel a kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja Szerencs és Tokaj esetében is rákerült a települések internetes honlapjára, ezzel mindenki számára elérhetővé vált. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik véleménynyilvánításra, aminek következtében folyamatosan ellenőrizhetőek és figyelemmel kísérhetőek a programok végrehajtása, valamint a kistérség társadalmasítása is tovább folytatódik. Szükséges azonban a beavatkozási területek évenkénti felülvizsgálata, a megvalósult programok számbavétele, valamint a kritikai észrevételek beépítése a stratégiába. A kistérségi felzárkóztatási programok végrehajtásáért a kistérségi többcélú fejlesztési társulások a felelősek, koordinátora pedig a társulás alkalmazásában álló kistérségi menedzser, akinek munkáját segíti a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. Azokban a kistérségekben, ahol még nincs kistérségi menedzser, nincs felelőse a programnak, így a jövőben az egyik legfontosabb feladatok közé tartozik egy erre megfelelő szakember alkalmazása. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy a programot folyamatosan koordinálják, és rendszeresen figyelemmel kísérik. A felzárkóztatási fejlesztési program konkrét cselekvéseket fogalmaz meg, amelyek önkormányzati szinten is végrehajthatók, ezért javasoljuk, hogy minden kistérségi település testülete ismerje meg, és vitassa meg, a programot, a releváns célokat és intézkedéseket adaptálják az adott településre, majd évente ellenőrizzék annak végrehajtását.


162

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából foglalkoztatott kistérségi megbízottaknak kiemelt szerep jut az elkészült stratégiát illetőleg: •

a megfogalmazott konkrét cselekvésekhez folyamatos pályázatfigyelés,

•

a kistérségi szintű programok továbbítása az MTRFH felé,

•

évente figyelemmel kísérni a megvalósítást befolyásoló tényezőket, és azt közvetíteni az MTRFH számára,

•

képviselni a kistérség stratégiáját a regionális tervezésben, hogy az új tervezési ciklusban nagyobb lehetősége legyen a megvalósításra.

A program megvalósításához szükséges finanszírozási források A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A következő táblázat az egyes beavatkozási területekre szerezhető támogatások forrását ismerteti: A horizontális fejlesztési alapelvek érvényesülése a megvalósítás során A stratégia sikere érdekében a megvalósítás során két horizontális alapelvnek kell érvényesülnie. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése alapelv azt jelenti, hogy a fejlesztések ne elszigetelt akciók legyenek, hanem a térség környezetéhez dinamikusan kapcsolódjanak. Szükséges a térségi szereplők kapcsolatrendszerének fejlesztése a megyei, regionális, nemzeti és akár nemzetközi potenciális partnerek, szakmai szervezetek irányában. Az abszorpciós képesség növelése alapelv arra utal, hogy a kijelölt fejlesztések megvalósításával párhuzamosan szükséges a térség felkészítése a támogatási források fogadására. Ez azt feltételezi, hogy vannak megalapozott és megfelelően előkészített projektek, és olyan szervezetek, mechanizmusok, és felkészült szakemberek, amelyek alkalmasak a projektek menedzselésére és adminisztrálására. A két fontos alapelv érvényesíthetősége érdekében két tevékenység-csoport végrehajtása szükséges: az egyik a térség-marketing, a másik a projektfejlesztés. 1.

Térség-marketing

A marketing tevékenység kétirányú. Egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, megismertetése a lakossággal és az érintettekkel. Másrészt pedig a tervezett fejlesztéseket a kistérség lehetséges új kapcsolatai, partnerei felé is lehet közvetíteni, egybekötve azt a terület bemutatásával, kiajánlásával. A térségen kívülre irányuló tevékenység egyben befektetés-ösztönzési célokat is szolgálhat, mintegy megismertetve a hazai és külföldi szereplőkkel a térségben található üzleti lehetőségeket. Indokolt tehát, hogy a Társulás honlapjára felkerüljön egy új modul, mely a fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos legfrissebb információkat, projektek listáját tartalmazza. Szükséges továbbá, hogy a végrehajtó szervezet minden alkalmas nyilvános fórumon tájékoztassa a lakosságot a program végrehajtásáról, az egyes fejlesztési projektek alakulásáról.


163

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2.

Projektfejlesztés

A fejlesztési program megvalósítása konkrét projekteken keresztül történik, ezért elengedhetetlen azok előkészítéséhez és menedzseléséhez szükséges intézmények, mechanizmusok és szakemberek rendelkezésre állása. Ennek érdekében a következő négy tevékenység megvalósítását javasoljuk: •

Projektgenerálás folyamatának fenntartása:

A fejlesztési program kidolgozása során elkezdődött egy folyamat a térségben, mely a létező fejlesztési elképzelések összegyűjtését, kidolgozását célozta. Fontos feladat a projektgyűjtés folyamatának fenntartása, a kialakított projektadatbázis rendszeres aktualizálása. Ki kell dolgozni a folyamat módszertanát, egy egyszerű információs adatlapot, melyen a fejlesztési elképzelést körvonalazó keretinformációk begyűjthetők. •

Projekt-előkészítési képességek fejlesztése

A projektbázis megteremtéséhez és működtetéséhez szükség van olyan kistérségi szakemberekre, akik képesek előkészíteni és megvalósítani a Strukturális Alapok elvárásainak megfelelő projekteket. A kistérség projektgenerálási, projektfejlesztési kapacitásának fejlesztése érdekében szükséges mind a Társulás, mind a potenciális projektgazdák munkatársainak képzése. •

Projektek hasznosítása, kidolgozása

Fontos az adatbázisban szereplő projektek hasznosulásának biztosítása, „csatornázása” a megfelelő finanszírozási forrásokhoz. A térségben rendelkezésre álló fejlesztési források egy részét indokolt tehát a projektek benyújtásához szükséges dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervek, stb). elkészítésére fordítani, mivel így biztosítható leginkább a fejlesztési program megvalósítása, az érintett települések forrásfelhasználási képességének javítása.


164


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója, 1999, Miskolci Egyetem 2. Az Észak-Magyarországi régió egészségügyi stratégiája, 2003-2006 közötti évekre, NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, MTA Regionális Kutatások Központja, Észak-magyarországi Osztály, Miskolc 3. Zemplén 2000 Stratégiai és Operatív Program: Helyzetfeltárás, fejlesztési irányok és stratégia, 2001, Zempléni Településszövetség, Excellence Rt. 4. Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és Akcióterv (fejlesztés alatt lévő változat) 5. A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001, a dokumentációt közreműködők segítségével összeállította a VÁTI Kht. 6. Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ROMA NÉPESSÉGÉNEK HELYZETE, Delphoi Consulting, 2002 7. Középtávú Stratégia és Operatív Program A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására, 2002, Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség 8. A magyar információs társadalom az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén: helyzetkép és stratégia, IHM 9. KSH kiadványok, T-Star adatbázis 2002 Internetes források 10. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu 11. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.ktm.hu 12. Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács honlapja: www.norda.hu 13. http://whc.unesco.org/archive/decrec02.htm#dec23-13 14. Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet: www.ktg.gau.hu 15. Tokaj város honlapja: www.tokaj.hu 16. Rakamaz honlapja: www.rakamaz.hu 17. Nemzeti Terület- és Regionális fejlesztési Hivatal honlapja: www.nth.hu 18. Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja: www.b-a-z.hu 19. Zempléni Településszövetség honlapja: www.ztsz.hu 20. www.vilagorokseg.hu 21. www.terkepcentrum.hu 22. http://www.kerosz.hu/euregiok2.htm 23. Bükki Nemzeti Park honlapja: www.bnpi.hu


165


MELLÉKLETEK 1. A primer kutatás során használt kérdőív-sablon 2. A kistérségben végzett primer kutatások összefoglaló eredményei 3. Az egyes egyeztető és projektgyűjtési műhelyfoglalkozások időpontja 4. A

Tokaji

kistérség

beavatkozási

területeinek

finanszírozási

lehetőségei 5. Elfogadó nyilatkozat 6. Jelenléti ívek 7. Prezentációs minták


166

A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI

Recommend Documents