A Tokaji kistérség - esettanulmány -

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv hatásai és eredményei 10 kistérségben

A Tokaji kistérség - esettanulmány -

Készítette: Csurgó Bernadett

Kutatásvezető: Csite András PhD Tudományos tanácsadó: Szepesi Balázs PhD 2008. június 30.

HBF Hungaricum Kft. 6000 Kecskemét Vacsi köz 8/a. www.hbfhungaricum.hu

A Tokaji kistérség – HBF Hungaricum Kft. 2008.

Fejlesztési csúcsteljesítmény és hátrányos helyzetű társadalom Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a Tokaji kistérség fejlődésében I. Bevezetés................................................................................................................................ 2 1. A kutatás célja és módszertana, az esettanulmány szerkezete.......................................................2 2. Az elemzés főbb eredményei ..........................................................................................................3 3. A legfontosabb javaslatok a fejlesztéspolitika országos alakítói számára........................................3

II. A kistérség profilja.................................................................................................................. 4 1. Történeti, társadalmi, földrajzi jellemzők.........................................................................................4 2. Jelentősebb problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések................................................................6 3. A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai..........................................................................8

III. Az I. NFT a kistérségben ...................................................................................................... 10 1. Az I. NFT támogatásával megvalósuló fejlesztések főbb jellemzői.................................................10 2. Az I. NFT pályázati kínálatának és a megvalósult projekteknek az illeszkedése a helyi igényekhez, elképzelésekhez ............................................................................................................18 3. Sikeresség és sikertelenség a helyiek szemével ...........................................................................20

IV. A fejlesztések szervezése .................................................................................................... 26 1. A fejlesztések „generátorai”, a kistérségek fejlesztéspolitikai „kulcsemberei”..............................26 2. A fejlesztések döntéshozatali rendszere........................................................................................28 3. Hálózatok: formális és informális fejlesztési kapcsolatrendszerek.................................................30 4. A kérdőíves felmérés eredményei .................................................................................................32

V. A fejlesztéspolitika helyi megítélése..................................................................................... 37 1. A fejlesztési lehetőségek értékelése..............................................................................................37 2. A fejlesztéspolitika intézményrendszerének megítélése ...............................................................37 3. Elvárások a fejlesztéspolitikával kapcsolatban ..............................................................................39 4. Részvétel a fejlesztéspolitika helyi alkotásában, alakításában ......................................................40

VI. Tanulságok .......................................................................................................................... 41 1. Összefoglaló ..................................................................................................................................41 2. A térség üzenete ...........................................................................................................................43 3. A térség elemzésének tanulságai..................................................................................................43

VII. Forrásjegyzék ..................................................................................................................... 45 Hivatkozott szakirodalom ..................................................................................................................45 Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok ...............................................................................45

Függelék................................................................................................................................... 46 A kistérség részletes gazdasági, társadalmi profilja ..........................................................................46 Feljegyzés a „Fejlesztési csúcsteljesítmény és hátrányos helyzetű társadalom – fejlesztéspolitikai helyzetértékelés és ötletbörze” című műhelybeszélgetésről a Tokaji kistérségben...........................56

1


I. Bevezetés 1. A kutatás célja és módszertana, az esettanulmány szerkezete A kutatás célja, hogy megvizsgáljuk az I. Nemzeti Fejlesztési Terv hatásait és eredményeit a Tokaji kistérségben. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulásának azon tapasztalatairól kívánunk visszacsatolást adni, amelyeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása során figyelembe lehet venni a fejlesztéspolitikai beavatkozások eredményessége és hatékonysága szempontjából. A tanulmány első részében a Tokaji kistérség 2004 és 2007 közötti fő társadalmi és gazdasági folyamatait mutatjuk be a T-STAR adatbázis, illetve egyéb, az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzése révén. Ezt követően kvalitatív vizsgálatunk eredményei alapján röviden áttekintjük a kistérség fejlesztési kulcsszereplőit, hálózatait. A tanulmány következő fejezetében elemezzük az EMIR adatbázisban összegyűjtött és releváns adatokat az I. Nemzeti Fejlesztési Terv projektjeiről. Bemutatjuk a kistérség I. NFT pályázatain elért eredményeit. Majd megvizsgáljuk, hogy az EU forrásokból társfinanszírozott fejlesztések hogyan illeszkednek a kistérségi és települési elképzelésekhez. Elemezzük a tervek és a fejlesztések összhangját. Néhány példa, kisebb esettanulmány segítségével bemutatjuk a Tokaji kistérség sikerének fő tényezőit, szereplőit. Ezt követően elemezzük a fejlesztések megvalósulásának nehézségeit, bemutatjuk, hogy melyek lehetnek a Tokaji kistérség fejlesztési sikerességének fő kockázati tényezői. A következő fejezetben elemezzük a fejlesztések szervezésének kérdését. Megvizsgáljuk a kistérségben a fejlesztések döntési mechanizmusait, azaz, hogy kik és milyen formában, milyen motiváló tényezők hatására hozzák a fejlesztési döntéseket a kistérségben. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy kik és milyen célok megvalósítása miatt kezdeményezték és kezdeményezik a fejlesztéseket, azaz kik a fejlesztés generátorai. Elemezzük, hogy a Tokaji kistérségben milyen formális és informális kapcsolathálók vannak hatással a fejlesztésekre. Kiemelt kérdésként kezeljük a kistérségi hálózatok tervezettségétszervezettségét-együttműködését. A következő fejezet a kistérségi vizsgálatunk azon kérdésére vonatkozóan tartalmaz információkat, hogy a helyi tapasztalatok alapján mi jelenti a kistérség fejlesztési sikerének kulcsát, illetve a kudarcok fő gazdasági, társadalmi fejlesztéspolitikai hátterét. Tanulmányunk utolsó fejezetében bemutatjuk, hogy a Tokaji kistérségben mi jellemzi a fejlesztéspolitika megítélését, milyen a fejlesztéspolitika intézményrendszeréről alkotott kép. Végezetül összegezzük a helyi szereplők fejlesztési rendszerrel kapcsolatos fő megállapításait, változtatási javaslatait. Célunk, hogy a Tokaji kistérség vonatkozásában átfogó képet kapjunk a kistérség főbb eredményeiről, arról, hogy mi volt a sikerek, kudarcok fő háttere; kik a kistérség fejlesztési sikerének kulcsszereplői, illetve, hogy hogyan sikerült a fejlesztéseknek megoldani a kistérség fő gazdasági, társadalmi problémáit. Választ keresünk arra is, hogy milyen helyi, illetve milyen országos változások tennék lehetővé, hogy a kistérség még inkább a helyi igényekhez illő fejlesztéseket valósítson meg. Az előbb bemutatott kérdések feltárása érdekében elemeztük a főbb helyi-önkormányzati, kistérségi fejlesztési stratégiai dokumentumokat és a kistérséggel kapcsolatos médiahíreket, valamint intézményi kulcsszereplőkkel és nyertes pályázókkal készítettünk mélyinterjúkat és fókuszcsoportot. A Tokaji kistérségben összesen 15 interjút vettünk fel. Az interjúk során a kistérség fejlesztési kulcsszereplőit és nyertes pályázóit kerestük fel. A fókuszcsoportos beszélgetésen a fejlesztések kulcsszereplői, a kistérségi önkormányzatok tisztségviselői és a fejlesztési kulcsintézmények munkatársai vettek részt. A kutatás során 4 polgármesterrel, 3 vállalkozóval, egy civilszervezet alapítójával és hét, a fejlesztésben aktív és kulcsfontosságú

2


intézmény munkatársával készítettünk interjút. A megkérdezettek döntően a nyertes projektek projektgazdái is.

2. Az elemzés főbb eredményei (1) A kistérség fejlődésének kulcsát a kedvező adottságokra, történelmi hagyományokra építő markáns fejlesztési koncepció adja. A kistérség fejlesztési kulcsszereplői az önkormányzatok. A kistérségen belül Tokaj központi szerepe érvényesül, a legtöbb és legnagyobb fejlesztések Tokajhoz köthetők. Ugyanakkor Tokaj számára fontos a vonzáskörzete. Így a város és intézményei a kistérségi együttműködés és fejlődés generátoraként, koordinátoraként is megjelennek. (2) A Tokaj és a Hegyalja történelmi múltjára és jelenlegi adottságaira építő domináns fejlesztési irányhoz, a turizmus fejlesztéséhez nagymértékben illeszkednek a megvalósult fejlesztések is. Nagyon fontos, hogy a térség gazdaságában kulcsfontosságú borászatok is bekapcsolódtak a térség turisztikai fejlesztéseibe, így az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek egymást kiegészítik, erősítik, amely a fejlesztések sikerének alapját jelenti a kistérség számára. (3) A kistérségen belül konfliktusforrást jelent a két eltérő történelmi, gazdasági adottságú terület, a Hegyalja és Taktaköz jelenléte. A két terület eltérő pályázati aktivitását, forrásszerzési sikerességét és fejlődési irányát a nagyon eltérő adottságok okozzák, amelyek azonban nehezen kezelhető konfliktusokat eredményeznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a fejlesztésben inaktív taktaközi települések jelenléte miatt hátrányos helyzetű a kistérség, de a megvalósult, döntően turisztikai fejlesztések nem vagy alig hatnak ezekre a területekre, problémákra. A Taktaköz és Hegyalja eltérő helyzete jelzi a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos alapvető problémákat a kistérségben. A turisztikai beruházások a kistérség lakosságának csak szűk rétegét érintik. Tömeges munkahelyteremtő beruházások nem jönnek létre. A kistérség munkaerő-piaci problémáihoz, a lakosság egy jelentős nagyságú, hátrányos helyzetű rétegének igényeihez ezek a projektek nem vagy csak nagyon nehezen illeszthetőek.

3. A legfontosabb javaslatok a fejlesztéspolitika országos alakítói számára (1) A Tokaji kistérség vizsgálatának legfőbb tanulsága, hogy egy a helyi adottságokra építő markáns fejlesztési koncepcióra alapozva, tudatos és felkészült fejlesztői munkával hátrányos helyzetű társadalmi környezetben is komoly fejlesztési sikereket lehet elérni, ám ez nem mindig jár együtt a legfeszítőbb társadalmi problémák megoldásával. (2) A Tokaji kistérségben a felkészült és tapasztalt szakemberi körre és az együttműködés tapasztalataira alapozva a társadalmi problémák válságkezelése mellett kidolgozható lehet egy hosszú távú, döntően az oktatásra alapozott koncepció, amelynek segítségével a hátrányos helyzetű csoportokat integrálni lehet a fejlesztésekhez. (3) A Tokaji kistérség azt példázza, hogy a domináns fejlesztési koncepciók kedvezően hathatnak a kistérségi keretek megerősödésére is. A turisztikai térség koncepciója, a komplex szolgáltatások iránti igény kedvezően befolyásolhatja az egész kistérség turizmusfejlődését. Tokaj és a kistérségi települések fejlődése csak kölcsönhatásban képzelhető el.

3


II. A kistérség profilja 1. Történeti, társadalmi, földrajzi jellemzők A Tokaji statisztikai kistérséget 11 település alkotja. A kistérség központja és egyetlen városa Tokaj, melynek népessége ma már nem éri el az 5 ezer főt. A községek közül nagyobb település még a körülbelül háromezer lakosú Tarcal, valamint Erdőbénye és Bodrogkeresztúr, amelyek népességszáma viszont már az ezer főt is csak kevéssel haladja meg. Kisfalvak Bodrogkisfalud, Csobaj, Tiszaladány és Taktabáj, míg Szegi, Szegilong és Tiszatardos alig 2-300 fős lakosságszámuk miatt aprófalunak minősíthetők. A kistérség össznépessége 2006-ban kevéssel emelkedett 14 ezer fölé, ezzel Tokaj vidéke a legkisebb statisztikai kistérségeink egyike (159. a népességi rangsorban). A kistérség népességszáma az elmúlt másfél évszázadban többször jelentősen megváltozott. A vidék lakóinak száma már a 19. század végén meghaladta a 15 ezer főt, míg legnagyobb népességét – több mint 20 ezer lakos – a 20. század közepére érte el. Ekkor a legtöbb település lélekszáma – a ma is legkisebbek kivételével – meghaladta az ezer főt: Erdőbényét például háromezren, Bodrogkeresztúrt kétezren, Tiszaladányt 1500-an lakták. Század közepi népességszámának a kistérség jelenleg 3/4-ét sem éri el, ez több mint 5 ezer fős népességveszteséget jelent az elmúlt 50 év alatt. Mindeközben felére fogyatkozott Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos és Szegilong, és a korábban 5 ezer főnél jóval népesebb Tokaj is jelentősen megfogyatkozott. A kistérség rendkívüli mértékű népességvesztését az elmúlt néhány évtizedre visszatekintve a már korán jelentkező elvándorlás következményeként irreális mértékben fölerősödő népszaporulat-elmaradás okozta. A környék múlt század eleji népességgyarapodása nem feltételezné a természetes népmozgalmi arányszámok ilyenformán történő alakulását. Azonban már az 1970-es évekre a természetes fogyás mértéke igen magasra emelkedett, ami a következő évtizedekben még tovább fokozódott. Az utóbbi évek hoztak némi csillapulást a fogyási tendenciában, nem utolsó sorban a migrációs trend kismértékű, de nagy jelentőségű átalakulása következtében. Ezzel együtt a Tokaji kistérség még jelenleg is a 15 leginkább fogyó kistérség közé tartozik. A Tokaji kistérség fejlődési pályája az elmúlt évszázadban, egészen az utóbbi évtizedig, lefelé vezetett. A mintegy száz évvel ezelőtt még igen kedvező helyzetben lévő polgárosult vidéket a 20. század második felének társadalmi és gazdasági folyamatai érzékenyen érintették. A növekvő elvándorlás, a gazdasági erővesztés és ezek kedvezőtlen társadalmi következményeinek eredményeként a kistérség a 70-es években a hazai fejlettségi rangsor hátsó részébe esett vissza. Más borsodi területek felértékelődésével szemben ez a pozícióvesztés különösen nagynak tekinthető, mindamellett, hogy a megye északkeleti részein a tokajihoz hasonló folyamatok játszódtak le. Az 1990-es évtized a Tokaji kistérséget – a HDI komplex mutatószáma alapján – a társadalmi-gazdasági fejlettségi országos rangsor utolsó helyeinek egyikén találta, elsősorban a térség lakosságának rossz életkilátásai miatt. Ezt követően Tokaj és környéke életminőségindexének értéke a 90-es évek közepétől 2005-re 0,707-ről 0,817-re emelkedett, amivel a rangsor 166. helyéről a 123. helyre lépett elő, a megyei rangsor végéről annak közepére került. A felzárkózás, ha a relatív pozíciókban nem is, de abszolút értékben országosan is az egyik legnagyobbnak minősült. A térség felzárkózásának megindulását, fejlődésének dinamizálódását a Tokaj környéki lakossági jövedelemszintek változása is szemlélteti. És ez egyben arra is utal, hogy az életminőségbeli viszonyok alapján mért előrelépés nem az amúgy is viszonylag kedvező

4


képzettségi helyzet, vagy az életkilátások javulása miatt következett be, hanem a helyi gazdaság kezdett megerősödni az elmúlt évtizedekben, amit a vállalkozási aktivitás és a helyi adóbevételek alakulása is igazolni látszik. Más kérdés azonban, hogy mennyiben köthető ez a felzárkózás egyedül Tokaj városához. Az elmúlt másfél évtized jövedelmi adatai alapján leginkább Tarcal, Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud tudták a lépést tartani a kistérség-központtal, de elmaradásuk így is egyre nőtt az évek során. 2006-ban a tokaji, körülbelül 600 ezer Ft-nyi egy lakosra jutó jövedelem több mint 100 ezer forinttal haladta meg a követők szintjét. Más községek eközben jelentősen lemaradtak a térségen belül is: például Taktabájon a 2006-os átlagos jövedelemnagyság nem érte el a 175 ezer forintot. Mindez összességében a kistérségen belüli jövedelmi különbségek növekedéséhez vezetett. A több jelenség alapján alátámasztott, meginduló térségbeli dinamizmust megkérdőjelezhetik a terület foglalkoztatási problémái. A Tokaji kistérség kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyai az elmúlt évtizedek során tovább romlottak, és a felvetődő nehézségek állandósultak. Tokajban és környékén a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás szintje (44%) már az 1980-as években is alacsonynak számított országos összevetésben, és némileg még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A következő évtizedekben a kistérség aktivitási- és foglalkoztatási rátája az országos trendet jóval meghaladó mértékben csökkent, követve a megyei tendenciát. Tokaj vidékének visszaesése azonban még megyéjén belül is figyelemre méltó: 2001-re már csak a lakosság 32%-át lehetett gazdaságilag aktívként és 24%-át foglalkoztatottként számon tartani. A Tokaji kistérség foglalkoztatási szerkezetét az elmúlt évtizedekben az ipar gyengesége és a mezőgazdaság átlagosnál nagyobb mértékű jelenléte jellemezte. 1990-ben még a foglalkoztatottak negyede talált munkát a mezőgazdaságban, 28%-uk az iparban, 46%-uk a tercier szektorban dolgozott. Az új évezredre a mezőgazdaság részesedése negyedére esett vissza, de a környékbeli munkalehetőségek romlásával némileg az ipar is veszített szerepéből; a szolgáltató szektor 2/3-os dominanciája pedig még napjainkban is viszonylag magasnak tekinthető. A térség mezőgazdasága elsősorban szőlő- és bortermelésre rendezkedett be, erre a Zempléni-hegység és a Tokaji-hegy talaj- és domborzati adottságai különösen kedvező adottságokat teremtettek. A szocialista termelési rendszerben a nagyobb gazdaságokat szövetkezetekbe tömörítették, de ezek mára jórészt felbomlottak, és helyüket magántermelők kisebb gazdaságai vették át. Ma számos kisebbnagyobb pincészet működik Tokajon, Tarcalon, Bodrogkeresztúron, és a Hegyalja más községeiben, viszont ezek a foglalkoztatásban csak mérsékelt jelentőséggel bírnak. Az ipari tevékenység is sokban kapcsolódik a szőlészethez, borászathoz: több helyi üzem foglalkozik faipari termékek vagy borospalackok készítésével. A kistérség több településén nemfémes ásványi nyersanyagok (kaolin, zeolit, kovaföld) bányászata is folyik, de az ezt végző cégek foglalkoztatásbéli szerepe nem túl jelentős. Újabban néhány fémfeldolgozó, építőipari és élelmiszeripari üzem is meg tudott telepedni a környéken. A tercier szektor magas aránya, alacsony foglalkoztatottság mellett, nem a szolgáltató tevékenységek kimagasló színvonalára utal, hanem arra, hogy az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, és a helyi munkavállalók zöme – a térségbeli szállítmányozási, kereskedelmi profilú cégek mellett – feltételezhetően a közszolgáltatásokban dolgozik. A területpolitikai besorolások rendszerében a Tokaji kistérség – társadalmigazdasági elmaradottsága, speciális problémái (magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet) miatt – mindig is a legfejletlenebb térségek csoportjába tartozott. Ez idő alatt nemcsak általános elmaradása biztosította számára területfejlesztési besorolását: a vidékfejlesztés kedvezményezett térsége is volt, előbb a Szerencsi kistérség részeként, de 2004-es önállósulása után is. Bár az elmúlt évek során több mindenben történt előrelépés, és a kistérség nem maradt le fejlődési trendjei alapján, helyzete továbbra is

5


indokolta a kedvezményezetti státusz fenntartását, és a 2007-es besorolásban Tokaj térsége mint a 33 leghátrányosabb helyzetű térség egyike szerepelt. Az elmúlt években a térség öt települése kapott különösen hátrányos helyzete miatt külön területfejlesztési kedvezményezetti besorolást: Csobaj, Erdőbénye, Taktabáj, Tiszaladány és Tiszatardos.

2. Jelentősebb problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések Problémák Tokaj 1986-ig, várossá nyilvánításáig periférikus, másodrendű szerepet töltött be a térségben, amelynek központi települése Szerencs volt. A tokaji járás 1952-ben szűnt meg és olvadt be a Szerencsi járásba; 2004-ig, a kistérség létrejöttéig Tokaj vonzáskörzet nélküli település volt, amely hátrányt a folyamatos fejlesztések hatására fokozatosan felszámolta, és ma már a szolgáltatások színvonala teljes mértékben megfelel egy központi település szerepkörének. Ugyanakkor a kistérségi kapcsolatokra, a kistérség működésére gátló módon hat, hogy a tömegközlekedés jelenlegi szolgáltatásai nem illeszkednek a kistérségi keretekhez. A Volán buszjáratai például nem alkalmazkodtak Tokaj központi szerepéhez, és továbbra is a korábbi központ, Szerencs irányába egyszerűbb a kistérségi településekről a közlekedés. Az oktatás esetében ezt saját kistérségi iskolabuszok üzemeltetésével oldották meg, és tervezik az egészségügyi szolgáltatások elérését segítő kistérségi buszszolgáltatások bevezetését is (közlekedési kapcsolatok problémája). A megvalósult fejlesztések, a források hatékony elérése ellenére a kistérség központi problémája maradt a munkanélküliség magas aránya és a kistérség népességmegtartó erejének csökkenése. A szőlészet-borászat szezonális munkaerő-szükséglete, valamint a turisztikai szolgáltatások speciális munkaerőigénye nem tudja felszívni a kistérség nagyszámú, döntően alacsonyan képzett munkaerejét. A válság kezelésére kistérségi szinten szervezték meg a közmunkaprogramot, de a probléma valójában csak hosszú távon oldható meg, döntően az oktatásra építve (munkanélküliség problémája). A kistérségen belül konfliktusforrást jelent a két eltérő történelmi, gazdasági adottságú terület, kistáj: a Hegyalja és Taktaköz jelenléte. A két terület eltérő pályázati aktivitását, forrásszerzési sikerességét és fejlődési irányát a nagyon eltérő adottságok okozzák, amelyek azonban nehezen kezelhető konfliktusokat eredményeznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a fejlesztésben inaktív taktaközi települések jelenléte miatt hátrányos helyzetű a kistérség, a megvalósult fejlesztések viszont nem vagy alig hatnak ezekre a területekre, problémákra. További konfliktusforrásként jelenik meg Tokaj központi súlya a kistelepülések számára. Az adottságokra, pozícióra építve a legtöbb fejlesztés Tokaj központtal valósult meg. A kistelepülési polgármesterek közül többen – bár elismerik Tokaj sikerét – úgy érzik, az eredmények csak Tokaj sikerei és nem a kistérségé. „Álságos a kistérség sikerességének a zászlóját lengetni.”- mondta az egyik hegyaljai település polgármestere. Mások szerint az a probléma, hogy a kistérség van a központért és nem fordítva. Tokaj pályázati sikereinek hatására kialakult egy versengés, rivalizálás döntően a hegyaljai települések között, ami pályázási aktivitást is eredményez, de a kistérségen belüli konfliktusok forrása is (eltérő adottságú területek problémája). A térségen belül jelentős konfliktusok hordozója Tokaj-Hegyalja világörökségi státusza, amely szembeállítja a térség iparfejlesztési törekvésivel A kistérség jelentős ásványkincslelőhely is. Egyes térségi és kistérségi szereplők szerint a bányászat és ipar megoldhatná a térség foglalkoztatási gondjait, de ezek megvalósítását a világörökségi cím meggátolja, ami egyezik a turizmusban és mezőgazdaságban érdekelt kistérségi szereplők igényeivel. A többség tehát ellenzi az ipari beruházásokat, és aggódva figyeli a Tokaj-

6


Hegyalja környéki ipari beruházásokat,1 amelyek komoly térségi konfliktusforrásként jelennek meg. A környezetvédelem és a turizmus egymást kiegészítve és erősítve jelennek meg a kistérségi narratívákban (iparfejlesztés problémája). Vágyak, fejlesztési elképzelések A Tokaji kistérségben Tokaj és a Hegyalja történelmi múltjára és jelenlegi adottságaira építve kialakult egy markáns fejlesztési irány: a turizmus fejlesztése. A kistérség fejlesztési szereplőinek többsége – önkormányzatok és vállalkozók egyaránt – az egyetlen utat a kistérség számára a turizmusban látja, és ehhez az elképzeléshez illeszkednek a megvalósult fejlesztések is. Egy határozott fejlesztési út, egyetlen markáns fejlesztési narratíva létezik a kistérségben. A turisztikai fejlesztéseknél a kiindulópontot a borászatot kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások jelentik. Ehhez kapcsolódnak további, a turisztikai vonzerő növelését, sokszínűsödését segítő fejlesztési elképzelések: a víziturizmus, a kulturális turizmus, a falusi és rekreációs turizmus fejlesztései. Alapvető cél, hogy a kistérség minél több időre tudja a turistákat a térségben tartani. „A Zemplén kitörési pontja a turizmus. Ez adja magát a borászat miatt is. A gondolkodás menete a turizmus körül csúcsosodott ki. Vannak borhoz kötődő turisztikai szolgáltatások, a másik gondolkodási rész a rekreáció mellett indult el: víziturizmus, aminek a Bodrogköz az alapja. Egy másik irány a kulturális turizmus, és ehhez kapcsolódnak még a vallási turizmus elemei. – mondta a fejlesztési elképzelésekről az egyik hegyaljai település polgármestere. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a koncepciókban és a megvalósult fejlesztésekben, bár érvényesül Tokaj központi szerepe, mégsem beszélhetünk egyértelműen csak a város fejlesztéséről. Mind a tervek, mind a fejlesztési narratívák szintjén hangsúlyosan van jelen, hogy a kistérség jövőjének kulcsa és a turisztikai fejlesztések sikere is azon múlik, hogy létrejön-e egy egységes turisztikai régió, amely komplex kínálattal rendelkező turisztikai desztinációkat jelent a kistérség egész területén. „A világörökségi terület óriási kisugárzással van a taktaközi falvak fejlődésére, míg a taktaközi kistáj a maga kultúrájával és az ökoturizmus lehetőségeivel színesíti a világörökségi terület kínálatát” – mondta a turizmus kistérségi szerepéről az egyik helyi turisztikai szakember. A turizmus fejlesztésébe vetett hit az eltérő adottságokkal rendelkező területek ellenére az egész kistérség esetében uralja a fejlesztési koncepciókat, ami sokszor konfliktusokat okoz a kistérségi központ és a taktaközi települések között. A kistérségi fejlesztési szakemberek (kistérségi társulás, Tourinform Iroda) úgy gondolják, hogy a Taktaköz számára is az egyetlen fejlődési út a turizmus lehet. Néhány kisebb fejlesztés meg is valósult ezen a téren. Ugyanakkor.egyes taktaközi települések (pl Taktabáj) nem hisznek a turizmusban, és gyakran erőtlenül bár, de próbálnak más fejlődési utat találni a település, mikrotérség számára. Ezt példázza a taktabáji oktatásfejlesztés, vagy az önálló taktaközi LEADER-csoport létrehozása. Ezek a próbálkozások azonban nem mérhetők Tokaj és a Hegyalja sikeréhez. „A Taktaköz erőteljesen hátrányos helyzetű. Tiszaladány élen jár ott a turizmusfejlesztésben Tokaj közelsége miatt. Taktabáj, Csobaj például szinte teljesen kimarad a kínálatból. Ők nehezen motiválhatók a turizmus felé. A fejlesztésekkel próbáljuk motiválni őket. Például a LEADER-be próbáltuk bevonni őket, de nem sikerült” – mondta a Taktaköz turizmusfejlesztéséről egy tokaji turisztikai szakember. A Taktaköz turisztikai kínálatában, turisztikai fejlesztési lehetőségeiben nagy mértékben elmarad Tokajtól és a Hegyaljától. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a 1

Számos cikk jelenik meg a témában a médiában: például Index 2007. szeptember 11. http://index.hu/gazdasag/magyar/szrnc070911/, Utisugó.hu 2007.12. 04 http://www.utisugo.hu/bortura/hotelapartman-info-28916, Infovilág, 2008-02-08 12:10 - http://infovilag.hu/hir-10584-szerencses-e-szerencsieromu.html

7


profittermelő turisztikai potenciálok döntően Tokajt és a hegyaljai településeket érintik, a Taktaközben a turizmus kevésbé jövedelemtermelő ágaira van, illetve lenne lehetőség. A települések pénzügyi nehézségei és a közlekedési infrastruktúra hiányosságai tovább nehezítik a Taktaköz csatlakozását a turizmusfejlesztéshez. A Tokajból kiinduló átgondolt, hosszú távra tervezett, egymásra épülő turizmusfejlesztés azonban még a szkeptikusok szerint is valódi sikert jelent a kistérség számára, a kérdés csupán annyi, ki mennyire tud részesedni a sikerből, azaz hogyan sikerül a Taktaközt bekapcsolni ebbe a fejlődésbe.

3. A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai A kistérség életének kulcsintézményei az önkormányzatok. A mindennapi élet szervezésétől a fejlesztésekig az önkormányzatok szerepe és befolyása a meghatározó. A polgármesterek hálózatára épül a Kistérségi Társulás, amelynek alapja az a települések közötti együttműködés volt, amely Tokaj vezetésével kistérségi szinten valósította meg a szennyvízrendszer kiépítését még 2002-ben. A kistérség polgármestereiből, azaz a hegyaljai települések polgármestereiből jött létre a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány is 1998-ban, amely az egyik legnagyobb fejlesztést hajtotta végre a térségben. A polgármesterek közül kiemelkedik Tokaj város polgármestere, aki jelentős személyiség nem csak a kistérségben, de regionális szinten is, és országosan is jó érdekérvényesítési képességgel rendelkezik. A fejlesztési aktivitásban és az együttműködési hajlandóságban nagy különbségek figyelhetőek meg a két kistáj, a Taktaköz és Hegyalja települései között. Míg a hegyaljai települések között aktív kapcsolatok jöttek létre egymással és Tokajjal egyaránt, addig a Taktaköz nem alkot közös érdekérvényesítési közösséget a Társuláson belül, a települések között komoly ellentétek vannak. Együttműködés döntően csak a központi településsel, Tokajjal valósult meg, ami azonban többnyire kényszerű együttműködést jelent (pl. az oktatás). A Taktaközre egyfajta fejlesztési apátia jellemző, úgy érzik, a Tokaj és a Hegyalja számára megfelelő fejlődési út számukra nem járható, de az igényeikre szabott fejlődési irányt nem találják, érdekeik érvényesítésére nem lépnek fel közösen. A kistérségben működő legjelentősebb civilszervezetek a Tokaj Reneszánsz, Nagyborok Egyesülete és a Borút Egyesület döntően a borászatok együttműködésének szervezésében, a közös marketingtevékenység erősítésében játszik jelentős szerepet. Ezek a szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak a fejlesztések kulcsintézményeivel. A kulturális élet szervezésében a kistérség egészében központi szerepet tölt be a tokaji Városi Művelődési Ház, amely a Konferenciaközpontot is működteti2, és számos kulturális rendezvényt is szervez a városban. Munkatársai komoly szerepet játszanak kulturális tartalmú fejlesztési ötletek kidolgozásában is. A turizmus és turizmusfejlesztés tekintetében kulcsintézményként jelenik meg a tokaji Tourinform iroda, amely nem csak Tokaj város idegenforgalmát szervezi és népszerűsíti, hanem működési területe kiterjed a kistérség egészére, sőt a térségre is. Az iroda képzett és elhivatott szakembereinek köszönhetően nagyon eredményes. Fontos szerepet tölt be a turisztikai szolgáltatók szervezésében, a kínálatok összehangolásában is, a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó szakértői munkában. A kistérség egyik fontos intézménye a tokaji Takarékszövetkezet, amely számos kistérségi projekt számára nyújtott hitelt, és tette lehetővé a megvalósítását. Szerepét és pozícióját jelzi, hogy a Takarékszövetkezet vezetője az alapítója a turizmusfejlesztés egyik 2

A Művelődési Ház működteti majd a kutatás ideje alatt befejezésre kerülő tokaji Paulay Ede Színházat is, amely 300 férőhelyes termével és vendégelőadásaival azt a cél kívánja szolgálni, hogy a kistérség a téli hónapokban is vonzóvá váljon kulturális rendezvényeivel a turisták számára. A színház átadásáról bővebben: http://tarjanyitom.extra.hu/

8


kulcsszervezetének, a Tokaj Mikrorégióért Alapítványnak, amely a polgármesterek hálózatára épül, és a legnagyobb térségi turisztikai fejlesztés (Összefogással Tokaj Világörökségéért) projektgazdája. A kistérségben a borászok között a hegyközségekhez kapcsolódva szoros kapcsolatok léteznek. Ezek a kapcsolatok a kölcsönös segítségnyújtás mellett az információ áramoltatásában és az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszanak. A borászatok és önkormányzatok közötti kapcsolatok is jelentősek helyi, főként települési szinten. Az egyes települések életében központi helyet foglalnak el az oktatási intézmények. Fontos szerepet töltenek be a roma lakosság integrációjában és a lakosság felzárkóztatásában a fejlesztésekhez. Az idegenforgalmi szakközépiskola profilja nagy mértékben illeszkedik a kistérség fejlődési irányához. A közösségi élet szervezésében az oktatási intézmények mellett jelentős szerepük van a nyugdíjas kluboknak, nyugdíjas házaknak. Tokaj a kistérség kulturális és értelmiségi központja is, amelynek bázisát az oktatási intézmények és az önkormányzati intézmények (pl. a Tokaji Ferenc Gimnázium) jelentik. A Tokaji Írótábor vagy a Tokaji Múzeum fontos kulturális intézmények a városban és a kistérségben egyaránt.

9


III. Az I. NFT a kistérségben 1. Az I. NFT támogatásával megvalósuló fejlesztések főbb jellemzői Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kiírásaira a kistérségből 159 projektterv érkezett be, közülük 84 nyert támogatást. A 159 pályázatot 67 szervezet nyújtotta be, közülük 51 részesült támogatásban.3 A Tokaji kistérség a fejlesztési teljesítményt mérő faktor értékei alapján fölállított országos kistérségi rangsor „élén” végzett, vagyis a legsikeresebb fejlesztési forrásszerző kistérség volt az I. NFT megvalósítása során. Az igényelt össztámogatás nagysága 8.391 MFt volt, melyből 4.815 MFt-nyira kötöttek szerződést a pályázókkal. A Magyarországon beadott minden ezer pályázatból négy érkezett a Tokaji kistérségből, és minden megítélt ezer forint támogatásból hét forint jutott oda. 1. ábra: A kistérség részesedése az I. NFT-ből Tokaj, a vizsgált 10 kistérség és a vidéki kistérségek országos részesedése a …(százalék) 46,59% 53,28% 50,96% 50,56%

Vidéki kistérségek

10 kistérség

Tokaj

megítélt támogatásból

4,74% 4,25% 4,40% 3,93%

igényelt támogatásból támogatott projektekből beadott pályázatokból

0,68% 0,55% 0,40% 0,40%

3

A kistérségi pályázatok és projektek alatt azokat értjük, melyek projektmegvalósítási helyszíneként a pályázók a Tokaji kistérségbe tartozó települést jelöltek meg. A fejezet későbbi részében külön foglalkozunk azokkal a projektekkel, amelyeket kistérségi székhellyel rendelkező pályázók valósítottak meg, ám projekthelyszínként más kistérségbe tartozó települést jelöltek meg. Pályázó szervezetek alatt azokat az egyéni és társas vállalkozásokat, állami, nonprofit és önkormányzati intézményeket értjük, amelyek főpályázóként jelentek meg a pályázati (EMIR) adatbázisban.

10


A kistérségből beadott pályázatok „nyerési” aránya (52,8 %) nem érte el sem az ország egészének, sem a vidéki kistérségek, sem pedig a vizsgált 10 kistérség átlagát. 2. ábra: A támogatott I. NFT pályázatok aránya

Támogatott I. NFT pályázatok aránya (százalék)

Ország egésze

53,06%


53,47% Támogatott pályázatok aránya 59,45%

10 kistérség

Tokaj

52,83%

A kistérségben – az ország többi kistérségével összehasonlítva – magas volt a pályázási aktivitás. A kistérségben az egy állandó lakosra jutó igényelt támogatás közel 580 ezer Ft volt, míg a megítélt, egy állandó lakosra jutó támogatás 332 ezer forint. Az igényelt támogatás tekintetében a Tokaji kistérség a kistérségek „ranglistáján” az első, a megítélt támogatás tekintetében pedig a második helyet foglalja el. 1. táblázat: Kistérségek rangsora Tokaji kistérség Ezer főre jutó beadott pályázatok száma Ezer főre jutó támogatott pályázatok száma Egy főre jutó igényelt támogatás (ezer Ft) Egy főre jutó megítélt támogatás (ezer Ft)

10 kistérség


Ország egésze

Tokaj helyezése a kistérségek „ranglistáján”

11,0

4,2

3,6

3,9

1

5,8

2,5

1,9

2,1

2

579,5

173,6

145,9

150,5

1

332,5

89,2

58,8

69,3

2

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nemcsak a Tokaji kistérség került a fejlesztési forrásszerzésben – országos összehasonlításban – legsikeresebb kistérségek közé, hiszen mögötte az első „ötbe” három megyei kistérség „jutott” be: a Bodrogközi, a Sátoraljaújhelyi és az Abaúj-Hegyközi. Amiben a Tokaji kistérség viszonylag gyengébben szerepelt, az a vállalkozói forrásszerzés volt.

11


2. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek helyezése az országos ranglistán Fejlesztési sikeresség rangsor Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji

5 3 35 37 161 125 38 62 159 58 4 72 73 104 1

Emberi Fejlődés Indexe (HDI) 2005

1000 1000 főre főre eső eső támogabeadott tott pályápályázazatok tok száma száma

Egy főre jutó igényelt támogat ás

Egy főre jutó megítélt támogatás

Egy működő vállalkozásra jutó, vállalkozásoknak ítélt támogatás

Egy nonprofit szervezetre jutó, nonprofit szervezeteknek ítélt támogatás

Egy önkormányzati alkalmazottra jutó önkormányzatoknak megítélt támogatás

167

3

30

2

37

7

84

25

168

30

19

5

1

17

129

82

162

10

11

80

100

47

41

79

158

23

75

22

79

76

128

24

76

161

159

145

157

86

133

160

164

148

147

40

121

113

5

72

94

55

71

53

35

11

56

33

49

90

99

52

22

123

60

39

146

160

157

148

141

154

13

103

108

43

66

18

102

26

62

146

118

14

12

4

5

34

80

17

115

73

102

50

113

36

142

84

156

132

134

55

58

4

48

48

29

47

44

56

146

85

100

159

124

1

2

1

2

32

1

6

A Tokaji kistérség szervezetei elsősorban az AVOP és a ROP kiírásaira adtak be pályázatot. Alacsony volt a GVOP-s és a HEFOP-os pályázatok száma és az e keretekből kapott támogatások nagysága is. 3. ábra: A beadott pályázatok megoszlása az Operatív Programok szerint A beadott pályázatok megoszlása OP-k szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj

10 kistérség AVOP

GVOP

HEFOP

12

Vidéki kistérségek KIOP

ROP

Ország egésze


A kistérség kiemelkedő fejlesztési sikeressége elsősorban ROP-os teljesítményének köszönhető, hiszen minden 5 fejlesztési forintból 4 ebből az OP-ból érkezett a kistérségbe. 4. ábra: A megítélt I. NFT-támogatások megoszlása az Operatív Programok szerint A megítélt I. NFT támogatás megoszlása OP-k szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj

10 kistérség AVOP

GVOP

HEFOP

Vidéki kistérségek KIOP

Ország egésze

ROP

Évek szerinti bontásban a kistérségből a legtöbb pályázatot 2006-ban nyújtották be, ami jelentősen eltér az országban másutt tapasztaltaktól. 5. ábra: A beadott pályázatok évek közti megoszlása A beadott pályázatok évek közti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj

10 kistérség 2004

13

Vidéki kistérségek 2005

2006

2007

Ország egésze


A kistérségből beadott pályázatok kevesebb mint felét adták csak be egyéni és társas vállalkozások, ami más kistérségekkel összehasonlítva rendkívül alacsony aránynak tekinthető. Magas volt viszont a kistérségből beérkező nonprofit és önkormányzati pályázatok aránya a kistérségi pályázatok közt. 6. ábra: A beadott pályázatok megoszlása a pályázók típusa szerint A beadott pályázatok megoszlása a pályázók típusa szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj

10 kistérség vállalkozás

nonprofit

Vidéki kistérségek önkormányzat

Ország egésze

állam

Hasonlóan elmaradt a vidéki és 10 kistérségi átlagtól a vállalkozói projektekre jutó támogatás részesedése a Tokaji kistérségben, viszont lényegesen magasabb volt a nonprofit szereplőknek jutó támogatások részesedése a kistérségbe jutó össztámogatáson belül. 7. ábra: A megítélt támogatás megoszlása a pályázók típusa szerint A megítélt támogatás megoszlása a pályázók típusa szerint 100%

80%

60%

40%

20%

0% Tokaj

10 kistérség vállalkozás

nonprofit

Vidéki kistérségek önkormányzat

Ország egésze

állam

Ez szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy az UNESCO világörökségi projekt kezelő szervezete, a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány a világörökségi helyszínek megújítására több mint kétmilliárd forintnyi támogatást kapott, ami a kistérségbe jutó fejlesztési források 43,7 százalékát tette ki. Tokaj város önkormányzata hat projekt megvalósítására kapott 14


támogatást, közel másfélmilliárd forint értékben. A két legnagyobb támogatottságú kedvezményezetthez a kistérségbe kerülő fejlesztési források közel háromnegyede jutott. 3. táblázat: A kistérség legnagyobb projektjei Projektgazda Tokaj Mikrorégióért Alapítvány Tokaj Város Önkormányzata Tokaj Mikrorégióért Alapítvány Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Tokaj Város Önkormányzata

Támogatás összege (ezer Ft)

Projekt címe

Részesedés az összes megítélt kistérségi támogatásból

Összefogással Tokaj Világörökségéért I.

1307475

27,2%

Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont

929076

19,3%

Összefogással Tokaj Világörökségéért II.

779513

16,2%

3801 j. ök út korszerűsítése a 0+000-13+280 km sz. között

596837

12,4%

Építési-bontási hulladékfeldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba

472271

9,8%

4. táblázat: A legnagyobb projektek projektgazdái Kedvezményezett neve

Összes megítélt támogatás (ezer Ft)

Tokaj Mikrorégióért Alapítvány Tokaj Város Önkormányzata DERESZLA Bortermelő és Értékesítő Kft.

2101987 1406505 152081

Támogatott projektek száma 3 6 1

Részesedés az összes megítélt kistérségi támogatásból 43,7% 29,2% 3,2%

Az egy kistérségi vállalkozásra jutó megítélt támogatás összege alapján Tokaj a kistérségek „ranglistáján” csak a 32. helyet foglalja el. E tekintetben lényegesen rosszabb a kistérség I. NFT-s szereplése, mint a nonprofit szervezetekre ill. az önkormányzati alkalmazottakra jutó támogatás nagysága tekintetében. A nonprofitok forrásszerzési eredményessége tekintetében a kistérség legsikeresebb magyarországi kistérség, míg az önkormányzatok tekintetében a hatodik legjobban teljesítő volt a kistérségek között. 5. táblázat Tokaj helyezése a kistérségek ranglistáján

Egy működő vállalkozásra jutó, vállalkozásoknak ítélt támogatás, eFt Egy nonprofit szervezetre jutó, nonprofit szervezeteknek ítélt támogatás, eFt Egy önkormányzati alkalmazottra jutó, önkormányzatoknak megítélt támogatás, eFt

Tokaji kistérség helyezése a kistérségek „ranglistáján”

10 kistérsé g

Vidéki kistérsége k

506,8

389,7

304,4

216,9

32

20495,4

1616,3

669,4

936,6

1

1795,3

723,9

468,9

447,4

6

Tokaji kistérség

15

Ország egésze


A Tokaji kistérségben a vidéki és országos összehasonlításban is magas volt egyrészt a 10 MFt alatti, másrészt az 500 MFt fölötti támogatást kapó projektek aránya, vagyis sok kisebb mellett néhány komoly költségvetésű projekt valósult meg a kistérségben. 8. ábra: A támogatott pályázatok megoszlása projektméret szerint A támogatott pályázatok projektméret szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj

10 kistérség


Ország egésze

1 MFt alatti támogatást kapó projektek

1-10 MFt támogatást kapó projektek




500 MFt fölötti támogatást kapó projektek

A kistérségben megvalósítani kívánt és támogatott pályázatok 85 százaléka a kistérségben székhellyel rendelkező kedvezményezettől érkezett be. Négy nyíregyházi és három budapesti székhelyű szervezet kapott a kistérségben megvalósuló projektjeire támogatást, de jutott támogatás miskolci, sárospataki, szerencsi, kazincbarcikai és hajdúböszörményi szervezeteknek is. A kistérségben székhellyel rendelkező és támogatást nyert pályázók közel 95 százaléka a kistérségben kívánta projektjét megvalósítani. A pályázók székhelye és a projektek megvalósítási helyszíne alapján a Tokaji kistérségről olyan kapcsolati térképet rajzolhatunk, amelye ugyan a kistérségen belüli szereplők játsszák a legfontosabb szerepet, de mellettük BAZ megyei, nyírségi és hajdúsági fejlesztési szervezetek is megjelennek. A kistérség fejlesztési célterületnek tekinthető. A kistérség településeiről – Tiszatardos kivételével – mindegyikről érkezett támogatási igény, és két kivétellel minden településen volt támogatásban részesülő projekt. A legtöbb projekt megvalósítási helyszíne egyrészt Tokaj városa, ahol az összes megítélt kistérségi támogatásösszeg feléből valósítanak meg fejlesztéseket, másrészt pedig Bodrogkeresztúr, ahol harminc százalékából (a föntebb jelzett útépítés itt valósul meg). Pályázati aktivitás tekintetében még Tarcal emelhető ki, ahol 12 projektet valósítanak meg. 6. táblázat: Projekthelyszínek Kistérségi települések – projekthelyszínek Tokaj Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Tarcal Erdőbénye Taktabáj Csobaj Szegi Szegilong Tiszaladány Tiszatardos

Igényelt támogatás (eFt) 4106986 2034842 904635 782108 332943 52164 73699 33277 61523 8993 0

Megítélt támogatás (eFt) 2425441 1485715 633112 185440 51753 17170 11554 3197 1523 0 0

16

Benyújtott pályázatok száma 83 16 10 23 14 2 3 4 3 1 0

Támogatott pályázatok száma 45 10 5 12 5 1 1 3 2 0 0


A kistérségi székhellyel működő 176 társas vállalkozásból 17 nyújtott be pályázatot (a vállalkozások 9,7 %-a), közülük 12 (a vállalkozások 6,8 %-a) projektterve részesült támogatásban. A Tokaji kistérség a 10 vizsgált térség közt a legaktívabban pályázó vállalkozói szektorral rendelkező kistérség. 9. ábra: A társas vállalkozások pályázási aktivitása kistérségenként

Társas vállalkozások pályázási aktivitása kistérségenként (százalék) 4,5

10 kistérség összesen PASZTOI

2,6

3,8

3,3

AJKAI

6,2

4,9

4,0

BAJAI

5,2

4,9

POLGARI

6,8

5,5

GYULAI

4,9

BONYHADI

5,3

MEZOTURI

7,1 7,1 7,2

5,0

DABASI

7,8

7,5

VASVARI

8,2

6,8

TOKAJI

Adott be pályázatot

9,7

Kapott támogatást

A pályázó társas vállalkozások jellemzően, de nem kizárólagosan a nagyobb méretű cégek közül kerültek ki. A legnagyobb árbevételű cégek közül (felső árbevétel-ötöd) majd minden negyedik nyújtott be pályázatot, s minden hatodik kapott is támogatást. 7. táblázat Kistérségi vállalkozásméret ötödök Kistérségi vállalkozásméret ötödök Legnagyobb árbevételűek 2 3 4 Legkisebb árbevételűek Összesen

17

Adott be pályázatot 22,86 8,57 8,33 5,71 2,86 9,66

Kapott támogatást 17,14 8,57 2,78 2,86 2,86 6,82


A 15 legnagyobb kistérségi vállalkozás közül csak egy projektje részesült támogatásban. 8. táblázat A legnagyobb 15 kistérségi társas vállalkozás A legnagyobb 15 kistérségi társas vállalkozás COLAS-ÉSZAKKŐ ' BÁNYÁSZATI Kft 'FUTURE' MALOMIPARI ÉS TERMÉNYKERESKEDELMI Zrt. FC GENERAL ÉPÍTŐ Kft. 'SZABÓ ÉS TÁRSAI' KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. TOKAJ COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Zrt. BF REKORD SZOLGÁLTATÓ Kft. TAM-EFE TEX KERESKEDELMI Bt. MICROMARK IPARI ÉS MARKETING Kft. ZEMPLÉNI Z . H . K. HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÓ Kft. KARAKTER-TRANS FUVAROZÁSI ÉS KERESKEDELMI Kft. TAKTAKÖZI-BAU ÉPÍTŐIPARI Kft. MAG-AN PATIKA GYÓGYSZERKERESKEDELMI Bt. BODROG TERMELŐ Kft. DEGENFELD SZŐLÉSZETI Bt. TOKAJ ÉPSZOLG ÉPÍTŐIPARI Kft.

Megítélt Támogatott támogatás projektek (ezer Ft) száma 25000 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A Tokaji kistérségben – a TEAOR kódok alapján – 22 mezőgazdasági társas vállalkozást tudtunk azonosítani. Közülük csak egy pályázott az AVOP kiírásaira és az sem kapott támogatást.

2. Az I. NFT pályázati kínálatának és a megvalósult projekteknek az illeszkedése a helyi igényekhez, elképzelésekhez A kistérségi tervek és a megvalósult fejlesztések összhangja A Tokaji kistérség fejlesztésére a tervszerűség és tervezettség magas szintje jellemző. Ennek egyik legfőbb bizonyítékai azok az évekre előre elkészített engedélyes tervek, amelyek a fejlesztések alapját jelentik Tokajban.4 2004-ben a Szerencsi kistérségből való kiválással, 11 település összefogásával megalakult a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás, és megkezdődött a szabályozott tervezési munka, amely összegzi a kistérség fő fejlesztési elképzeléseit. A tervek és a megvalósult fejlesztések összhangja hipotézisünk szerint annak alapvető mutatója, hogy a kistérségben létezik-e a helyi adottságokra építő megalapozott koncepció, amelyre a helyi fejlesztési szereplők a projektjeiket építik, tehát, ami irányt szab és mutat a helyi fejlesztéseknek. 2004-ben került kidolgozásra a Tokaji Kistérség Felzárkóztatási Programja, amely egy alapos és részletes helyzetelemzésre építve határozza meg a kistérség fejlesztési prioritásait. A helyzetfelmérés fő problémaként a kistérség munkaerő-piaci és szociális problémáit, az alacsony jövedelemszintet, a demográfiai lejtőt nevezte meg. Fő megállapítása, hogy a Tokaji kistérségnek van egy markáns kistérségi profilja: a szőlészetborászat, amely imázs jó alapot szolgáltat a turisztikai fejlesztéseknek. A fejlesztési dokumentum a kistérség jövőképét a következőképpen fogalmazza meg: „A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését.”

4

A kvalitatív kutatás során lehetőségünk nyílt néhány ilyen terv megtekintésére is.

18


Ennek megvalósítására 5 fejlesztési prioritást dolgoztak ki: (1) Szőlészet-borászat fejlesztése, (2) Turizmusfejlesztés, (3) Szociális válságkezelés, (4) Infrastruktúra-fejlesztés és (5) Az épített és természetes környezet védelme. Fontos megjegyezni, hogy a megjelölt prioritások – egy kivétellel: a szociális válságkezelés – egymásra építve, egymást erősítve hatnak a stratégiai cél, a borászati-idegenforgalmi szektor erősítésére. A foglalkoztatási helyzet javítását pedig alapvetően a megvalósult fejlesztések szinergiájától várják. A kistérségnek van tehát egy markáns, a helyi adottságokra építő koncepciója. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy a megvalósult fejlesztések mennyire illeszkednek ehhez a koncepcióhoz. 9. táblázat: A fejlesztési tervek és a megvalósult projektek összhangja Prioritások/beavatkozási területek 1. Prioritás: Szőlészet-borászat fejlesztése 1.1. A borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése 1.2. Célzott humánerőforrás fejlesztés 1.3. Pincészetek vendéglátó infrastruktúrájának fejlesztése 1.4.Kistérségi borút kialakítása 1.5 A feldolgozó,kiszolgáló ipar fejlesztése 2. Prioritás: Turizmus-fejlesztés 2.1. Kistérségi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása 2.2. A kistérségi turizmus humánerőforrás kapacitásainak fejlesztése 2.3. Turisztikai létesítmények kialakítása 2.4. Falusi turizmus ösztönzése 2.5. Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása

3. Prioritás:Szociális válságkezelés 3.1. Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére 3.2. Szociális ellátórendszer fejlesztése

Megvalósult fejlesztések A szőlészet-borászat ágazat fejlesztésére számos projekt megvalósult a kistérségben. A technológiai fejlesztések mellett nagy hangsúllyal vannak jelen a pincészetek vendéglátó infrastruktúráját, idegenforgalmi kapacitását növelő fejlesztések. A borászatok közötti együttműködés növelésében, a közös marketingstratégia és borutak kialakításában jelentős eredményeket ért el például a LEADER+ program kistérségi megvalósítása.

A legnagyobb beruházások a kistérségben a turizmus fejlesztésében valósultak meg. Az Összefogással Tokaj Világörökségért projektben a kistérség hegyaljai települései valósítottak meg turisztikai beruházásokat. A kistérségi marketingtevékenység vonatkozásában a LEADER ért el komoly teljesítményeket. Nem csak az önkormányzatok, de a gazdasági szereplők is jelentős turisztikai beruházásokat hajtottak végre, mint az Andrássy Kastélyszálló kapacitásbővítése Tarcalon, vagy a Rókabérc panzió fejlesztése Erdőbényén. A kistérség összehangolt marketingtevékenységében komoly sikereket ért el a tokaji Tourinform Iroda. A legkevésbé a falusi turizmus fejlesztésében értek el sikereket a kistérségi szereplők, pedig ez lenne az az ágazat, amelybe a taktaközi települések is aktívan be tudnának kapcsolódni. A nagy turisztikai beruházások Tokajt és a hegyaljai településeket érintik, a Taktaköz kimaradt a jelentősebb fejlesztésekből, és az egyéni szereplők fejlesztési aktivitása is gyengébb. A szociális válságkezelés területén kiemelkedik a közmunkaprogram, amelyet kistérségi szinten szerveznek a Kistérségi Társulás keretében. A szociális ellátórendszer fejlesztései a vizsgált időszakban döntően Tokajban valósultak meg. Itt épült fel például a térség igényeit is kiszolgáló Egészségügyi Központ, illetve a tokaji Időskorúak Otthonában van a központja a város és a kistérség területén az időskorúak és egyedülállók részére kialakított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerének.

4. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztés 4.1. Úthálózat korszerűsítése 4.2. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása 4.3. Oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.4. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása

Az I. NFT pályázatain és más forrásokból is megvalósult számos infrastrukturális beruházás a kistérségben: úthálózat-fejlesztéseket, oktatási infrastruktúra-fejlesztést és vízrendezéssel kapcsolatos beruházásokat egyaránt találunk a kistérségben. A kistérségi kerékpárút kialakítására, bár az engedélyes tervek évek óta megvannak, egyelőre nem sikerült forrás találniuk a kistérségi fejlesztési szereplőknek. 5. Prioritás:Épített és természetes környezet védelme 5.1. Településkép javítása Környezetvédelmi beruházások is nagyobb számban valósultak meg a kistérségi településeken. KIOP forrásból valósult meg például egy hulladék5.2. Hulladékgazdálkodás fejlesztése feldolgozó üzem Bodrogkeresztúrban. A településkép javítására a turisztikai 5.3 A környezetterhelés csökkentése fejlesztések keretében is sor került (pl. Bodrokisfalud főtér ÖTV projektben). 5.4. Az agrárkörnyezetvédelem alapjainak A környezetterhelés csökkentése terén, amely nagymértékben függ a megteremtése, erősítése környék ipari fejlesztéseitől és a közúti forgalom nagyságtól, jelenleg nagyobb előrelépés nem történt, de a tokaji polgármester lobbitevékenységének köszönhetően a 2013 utáni országos területrendezési tervbe bekerült e Tokajt elkerülő út. Fontos előrelépés továbbá, hogy a környezettudatos gondolkodás a turizmusfejlesztésben is megjelent és pl. egy HEFOP program keretében valósult meg a szállodatulajdonosok környezeti alkalmazkodását elősegítő képzés.

A kistérség elindult egy tudatos fejlődési-fejlesztési úton, amelynek legmarkánsabb eleme a turizmusfejlesztés. A legtöbb projekt és a legnagyobb beruházások egyaránt a turizmusfejlesztésben valósultak meg. Fontos továbbá, hogy a többi prioritás

19


projektjei is pozitív szinergiahatást fejtenek ki a turizmus fejlődésére. A megvalósult fejlesztési projektek legtöbbször kapcsolódnak a turizmushoz.5 A mezőgazdasági fejlesztések (pl. pincészetek idegenforgalmi kapacitásbővítése), a kis- és középvállalkozások fejlesztései (pl. a kádárműhely-bemutatóterem fejlesztése), de a humánerőforrás-fejlesztések (pl. szállodatulajdonosok képzése) egy része is kapcsolódik a turizmushoz. A tervek és a fejlesztések összhangja jelzi a tervezettség magas fokát a kistérségben. Paradox módon azonban a fejlesztési sikerek, a megvalósult beruházások alig hatnak a lakosság helyzetének javítására, a munkanélküliség csökkentésére. A mezőgazdaság egyenlőtlen munkaigénye, az idegenforgalmi beruházások speciális munkaerőszükséglete miatt a kistérségi szabad munkaerő-kapacitást ezek a fejlesztések nem szívták fel. Az új munkahelyek többségére helyben alig találni megfelelő munkaerőt. „Egy négycsillagos szállodában még a szobalánynak is tudnia kell minimum egy idegen nyelven kommunikálni, hiába a sok munkanélküli a kistérségben, erre nem képesek, így nem csoda, hogy ezeken a helyeken döntően nem helyiek dolgoznak” – mondta a turisztikai szolgáltatások speciális igényeiről az egyik tokaji intézmény vezetője. A foglalkoztatási problémák megoldására azonban a tervek és a valóság szintjén is döntően válságkezelő megoldások születtek a kistérségben. Hosszú távon is felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi humánerőforrás hogyan tud élni a turisztikai fejlesztések adta lehetőségekkel/munkalehetőségekkel. Ennek kulcsa a kistérség oktatási rendszerében van. Egyéni, döntően elszigetelt eredmények már születtek ezen téren is a kistérségben, de összehangolt, tervszerű fejlesztésekre még nem került sor. A kistérség hosszú távú sikere pedig éppen azon múlhat, hogy a kedvező adottságokra épülő, megalapozott fejlesztési koncepciók mentén végrehatott sikeres fejlesztésekhez hogyan lehet a lakosság széles rétegeit integrálni.

3. Sikeresség és sikertelenség a helyiek szemével a) Fejlesztési „sikertörténetek” Tokaj város fejlesztési sikere – a kistérség fejlesztési motorja, húzóereje A kistérség fejlesztési sikerét meghatározza Tokaj város sikere, fejlesztési aktivitása, amely komoly húzóerőt is jelent a kistérségi települések számára. „Bár félelem és irigység is van a kistelepülésekben Tokaj szerepével szemben, de Tokaj így is húzóerőt jelent a kistelepülések számára, előbb-utóbb utánunk kell, hogy jöjjenek” – mondta Tokaj szerepéről az egyik fejlesztésben aktív tokaji intézmény vezetője. Tervezettségben, előrelátásban és felkészültségben a Tokaji Önkormányzat, élén a polgármesterrel, kiemelkedik a kistérségi települések közül, és országosan is példaértékűnek tekinthető az, ahogyan a város képes élni a fejlesztési lehetőségekkel. A tervszerű fejlesztések már a rendszerváltást megelőzően, a jelenlegi polgármester tanácselnökké válásával (1988) megkezdődtek. Kezdetben komoly támadások érték a polgármestert az újszerű gondolkodás, például a fejlesztési tervek jó előre történő elkészíttetése miatt. „Senki nem értette, miért terveztetek állandóan. Azt gondolták, hogy nekem ezek a tervezők visszafizetnek pénzeket.” Mára azonban ezek a tervek, az előrelátás jelentik Tokaj sikerének egyik kulcsát. „Ma már nem támad senki azért, hogy terveket 5

Ezt jól példázza, hogy Tokajban a HEFOP „családbarát település és munkahely” program keretében is kapcsolódtak a turizmushoz. A projekt során megvalósított „Bor-kultúra-család” képzésen, amelyen a Tokajban és környékén turisztikával, vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselői vettek részt, a család és a turizmus összekapcsolásával foglalkoztak.

20


csinálok. Ha nincsenek meg a tervek, és akkor kezdünk el tervezgetni, amikor a pályázatot kiírják, akkor a jelenlegi feltételek mellett nem sok esélyünk lesz. Ma már ezt mindenki tudja” – mondta a tervezés fontosságáról a polgármester. A hosszú távú fejlesztési koncepcióknak köszönhetően a rendszerváltást követően Tokajban a legfontosabb infrastrukturális beruházások megvalósítása megkezdődött. Tokaj a rendszerváltást követően mindig sikeresen tudott élni a fejlesztési lehetőségekkel. „Soha nem fog hozzánk senki alkalmazkodni. Nekünk kell alkalmazkodni. Ezt meg kell tanulni. Tudni kell beépíteni a saját terveinket a fő fejlesztési irányokba” – mondta a fejlesztési lehetőségek kihasználásnak technikájáról a polgármester. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően valósultak meg a városban az infrastrukturális fejlesztések. „Meg kell nézni csak a kormányprogramokat, hogy mit mondanak, és e szerint kell pályázni, hogy mire van politikai konjunktúra. Ha középiskolára, akkor arra pályázunk, ha általános iskola, arra, ha szociális terület, akkor arra” – fogalmazott a polgármester. Az engedélyes tervek már jól előre készen állnak, és a fejlesztési lehetőségek határozzák meg, hogy melyik tervet sikerül korábban megvalósítani. Így került sor az általános iskola felújítására, a szociális intézmények (idősek otthona, családsegítő) kialakítására. Az előrelátást, felkészültséget mutatja, hogy a város az uniós előcsatlakozási programokon is aktívan részt vett. PHARE támogatással épült fel a Tokaji Ferenc Gimnázium új épülete és a Konferenciaközpont is. Fontos továbbá, hogy az önkormányzat elhívatott, szakmailag felkészült szakembereket alkalmaz. A fejlesztési ötletek, tervek ettől a szakemberi körtől származnak. „Az önkormányzat mindig odafigyel arra, hogy olyan szakembereket vegyen fel, akik szívvellélekkel csinálják a munkájukat.” – mondta az egyik tokaji intézmény vezetője A projektírás feladatait is részben helyben végzik, de ha külső pályázatírókat alkalmaznak, akkor is a helyi ötleteket valósítják meg, a projektek szakmai háttere helyben biztosított. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai a város szakemberei számára a tervszerű gondolkodásnak és az előcsatlakozási programokban szerzett tapasztalatoknak köszönhetően nem okoztak nehézséget. Ez a tudás adja Tokaj egyik komoly előnyét a többi – nem csak kistérségi – településsel szemben. Az uniós csatlakozást követően az uniós támogatási források megnyílását felkészülve várták a város fejlesztési szakemberei. Fontos továbbá, hogy mivel az alap infrastruktúra-beruházások már korábban nagy arányban megvalósultak, ez teret adott az innovatív fejlesztései elképzeléseknek, és Tokaj elindulhatott egy markáns, a turizmusra építő fejlődési úton. A város sikerének másik kulcsa a határozott fejlesztési elképzelés, amelyre minden terv és minden fejlesztési projekt is épül. A város és térsége borászatra építő kulturális imázsa a fejlesztések alapja. Az imázs fenntartásában és ápolásában komoly szerepe van az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint magának a polgármesternek is. „Arra mindig ügyelünk, hogy a Tokajhoz méltó kulturális színvonal alá ne menjünk. Az aszúhoz ugye nem illik egy Lagzi Lajcsi. Ezért az ilyen jellegű programokat inkább elkerüljük” – mondta a polgármester. Tokaj érdekeinek képviseletében nem csak kistérségi, de regionális és országos szinten is komoly szerepet tölt be a polgármester. Agilitásának, ambíciójának, elhivatottságának köszönhetően a Tokaj érdekében történő lobbizás és érdekérvényesítés széles eszközeit alkalmazza: a demonstrációtól az informális csatornákig. Tervszerűség, előrelátás, határozottság, elhivatottság és felkészült szakemberek állnak Tokaj fejlesztési sikerének hátterében. A városnak sikerült egy olyan fejlődési pályára állítania a várost és a kistérség hegyaljai részét, amely megfelel a gazdasági szektor elképzeléseinek is, és számos kezdeményezés igyekezett a Taktaközt is bekapcsolni ebbe a fejlődésbe. A fejlesztési célok beágyazottságát a helyi társadalmi-gazdasági rendszerbe jelzi,

21


hogy a városvezetést támadók és kritizálók szerint is az a fejlődési irány, amelyen Tokaj elindult, az egyetlen és megfelelő út a város és térsége számára. Összefogás Tokaj Világörökségéért projekt – egy sikeres projekt és ellentmondásai A kistérség legnagyobb projektje az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt egyben a legsikeresebb térségi összefogás eredménye. A kistérségi szereplők véleménye szerint a projekt nem csak a megvalósult materiális fejlesztések tekintetében jelentős, de nagyon fontos a térségi összefogás megtapasztalásának vonatkozásában is. „Ha azt vesszük, hogy a települések alapvetően ellenérdekeltek, egy ilyen összefogásnak komoly értéke van, nem csak materiális, de szellemi értelemben is” – mondta az egyik résztvevő település polgármestere. A projektben a Tokaji borvidékez tartozó települések közül 13 vett részt, amelyből a Tokaji kistérséghez tartozik 6 település. A kistérség taktaközi része azonban teljes mértékben kimaradt a projektből. Ez nem okozott jelentősebb feszültséget a kistérségen belül, a taktaköziek turizmussal szembeni ellenérzése, illetve a projekt világörökségi státuszhoz kötöttsége garantálta a projekt konfliktusmentességét. A projekt keretében a 13 településen 16 projektet hajtottak végre a helyi önkormányzatok. A projektgazda a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány volt, amely, megelőzve a kistérség megalakulását, a kistérségi települések összefogásával jött létre. Elnöke a bodrogkeresztúri polgármester. A projekt sikerében jelentős szerepe van a térség parlamenti képviselője ösztönző támogatásának és a tokaji polgármester projektgeneráló munkájának. A projekt a Regionális Operatív Program keretei között valósult meg, s mivel az Észak-Magyarországi Régióban elnyerhető 1,5 milliárd forintos maximális pályázati támogatás a 16 projektelem végrehajtásához nem volt elegendő, két külön pályázat került benyújtásra: az Összefogással Tokaj Világörökségéért (ÖTV) I és II. A két pályázatból közel 2,2 milliárd forint támogatásban részesültek az együttműködő önkormányzatok. Az ÖTV I. pályázat öt önkormányzat hat fejlesztési projektjét, míg az ÖTV II. pályázat kilenc önkormányzat tíz fejlesztési projektjét tartalmazták. A projekt sikere jelzi Tokaj-Hegyalja kedvező regionális pozícióját is. A Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, aki a térség parlamenti képviselője, a helyiek véleménye szerint erősen támogatja a Tokaj-hegyaljai turisztikai fejlesztések koncepcióját. Ez a kedvező lobbipozíció nagymértékben hozzájárult a projekt sikeréhez, amellett, hogy a pályázatok szakmailag is meglapozottak voltak. A fejlesztés összefogó célkitűzése a térség imázsára építő, és a 2002-ben elnyert világörökségi státuszon alapuló, a kínálatot bővítő turizmus fejlesztése volt. Így a projekt keretében többféle turisztikai beruházás jött létre: borhoz kötődő fejlesztések (pl. borházak), rekreációhoz kötődő fejlesztések (kikötő, kilátó) és a kulturális turizmushoz kötődő fejlesztések (pl. a Magyar Nyelv Múzeuma). A fejlesztések nagyságát meghatározta a település nagysága, amely részben a település adottságaival, részben az összefogáson belüli pozíciójával magyarázható.

22


10. táblázat: Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt Település Tokaj Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Szegi Szegilong Tarcal Kistérségi települések összesen Sátoraljaújhely Sárospatak Mád Monok Tolcsva Legyesbénye Szerencs Nem kistérségi települések összesen Összesen

Kistérséghez tartozik (igen/nem) + + + + + + 6

Borturizmushoz kötődik a fejlesztés (igen/nem) +

+ + 3

-

+ +

7

2

13

5

A projekt legfőbb sikere tehát, hogy sikerült egy határozott cél érekében a különböző nagyságú és pozíciójú településeket összefogni. Ez volt a térségben az egyik olyan projekt, amely a települések között összehangolt együttműködésre épített, és a források egyenlőtlen szétosztása ellenére mégis sikeres tudott lenni. A projekt nem csak azért siker, mert aktiválódott 2,1 milliárd fejlesztési pénz, hanem meg tudtak békélni egymással a települések, és talán még további nyitottságok megteremtésének is alapja lehet, akkor létrejöhetnek még ilyen összefogások. – mondta a projekt eredményeiről és jövőjéről az egyik polgármester. b) Kudarcok; az EU társfinanszírozta fejlesztések megvalósításának főbb nehézségei, kockázatai A legnagyobb nehézséget a Tokaji kistérségben a két eltérő adottságú és fejlesztési igényű kistáj (Taktaköz és Hegyalja) fejlődésének különbségei jelentik. Tokaj és a hegyaljai települések a korábban már bemutatott tényezőknek köszönhetően elindultak egy markáns fejlődési úton. A turisztikai fejlesztésekben nem csak az önkormányzatok, de a gazdaság legmarkánsabb szereplői, a borászati vállalkozások is aktívan részt vesznek. A turisztikai beruházások és a borászati fejlesztések, bár tömeges munkahelyteremtést nem jelentenek, de hosszú távon kedvezően befolyásolhatják a lakosság megélhetését is a turisztikai vonzerővel rendelkező településeken. A tokaji idegenforgalmi szakközépiskola jól illeszkedik a helyi turisztikai szolgáltatások munkaerőigényéhez. Ezzel szemben a Taktaköz számára a turizmus fejlesztése nem jelent megoldást a helyi problémák kezelésére a helyiek véleménye szerint. A kistérség hátrányos helyzetű lakosságának döntő többsége a taktaközi településeken él; felzárkóztatásuk, integrálásuk a turisztikai fejlesztésekhez, ahhoz a fejlődési irányhoz, amelyen a kistérség elindult, rövid távon lehetetlen (az eltérő adottságú kistájak integrálásának nehézsége). A fentiekből is következik, hogy a Taktaközben markánsabban, de a kistérség egészében jellemző a lakosság felzárkóztatásának nehézsége a fejlesztések színvonalához. Az idegenforgalmi beruházások képzett munkaerőt igényelnek, amely a kistérségben csak alacsony számban áll rendelkezésre, ezért a fejlesztések által teremtett kis számú, de új munkalehetőségekkel a helyiek nem képesek élni. Néhány, döntően elszigetelt pozitív kezdeményezést kivéve, a probléma kezelése hosszú távon nem indult meg a kistérségben.

23


Új utak és kísérletek a szociális problémák kezelésére Taktabájon az önkormányzat és az általános iskola a roma lakosság integrálásának sajátos helyi eszközeit alkalmazza a segítő gondoskodás és odafigyelés, valamint a gyermekek oktatásán, motivációján keresztül. A taktabáji óvodában és iskolában megvalósított fejlesztéseket a helyi pedagógusok jó érzékkel használják a roma lakosság integrációjához. „Nálunk az óvodában az óvónő nyitottságának, hozzáállásának köszönhetően a kompetenciaprogram keretében megvásárolt eszközök, játékok valójában nemcsak a gyerekek igényeit szolgálják, hanem kipróbálhatják azok a 15-16 éves cigány anyukák is, akik ilyet még soha nem láttak. És az, hogy ő maga megtapasztalja, látja, érzékeli, egyrészt arra ösztönzi őket, hogy elhozzák a gyerekeket az óvodába, másrészt, hogy otthonra is vegyenek játékot, ami elengedhetetlen a gyermek fejlődésében, és minőségi előrelépést jelent a gyermekhez való hozzáállásban” – mondta az iskola elveiről az igazgatónő. Az iskola és az önkormányzat a roma lakosság integrációjában egymást kiegészítik. Az iskolához köthetően komoly eredmények is születtek helyben, vannak a roma tanulók között olyanok, akik egyetemet, főiskolát végeztek, és többen szakmát tanultak. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy a helyi munkalehetőségek szűk volta miatt ők döntően nem tértek vissza a faluba. A helyi eszközök, módszerek sikerességét jelzi, hogy bár Taktabájon a roma lakosság aránya a kistérségen belül a legmagasabb, konfliktusok döntően nincsenek a helyi társadalomban. „Nálunk még egy falunap sem fulladt verekedésbe, itt mindenki tudja, hogyan kell viselkedni, nem úgy, mint a szomszédban. Itt az ünnepségekre mindenki felveszi a legjobb ruháját…” - mondta a roma lakosság integrációjának eredményeiről a taktabáji polgármester.6 A taktabáji eset is mutatja, hogy az ilyen típusú kezdeményezések helyi keretek között valósulnak meg, helyi eszközökkel, döntően elszigetelten. A munkanélküliség kezelésére, a roma lakosság helyzetének könnyítésére nincsenek hosszú távú kistérségi koncepciók, csak válságkezelés zajlik a segélyekkel és a közmunkaprogram kistérségi szervezésével. Az ilyen kezdeményezések nem illeszkednek, sőt ellene hatnak a kistérség fejlesztési elképzeléseinek és a kialakult folyamatoknak. Visszatérve az előbbi példához: a taktabáji önkormányzat ragaszkodása az iskola önálló üzemeltetéséhez komoly konfliktusokat szül a szomszédos településsel, Csobajjal például, amelynek két településre tervezett iskolája Taktabáj nélkül fenntarthatatlan. Ugyancsak ellentétes az iskola önálló fenntartása az oktatás kistérségi megszervezésének országos trendjével is. Emellett az iskola fenntartása, amely a falu egyetlen turisztikailag hasznosítható épületében, egy kastélyban működik, alapvetően a kistérség markáns fejlesztési elképzelésével is ütközik. „Mit csináljunk a falu közepén egy elkerített wellness szállodával, ahova a lakosságot be se engedik, ez biztos nem oldana meg semmit” – mondta a helyi turizmusfejlesztés kistérségi ötletéről a taktabáji polgármester (a lakosság felzárkóztatásának nehézsége). Siker és kudarc A két nehézség egymással összekapcsolódva hozza létre a Taktaköz és a Hegyalja konfliktusát. A kistérség fejlesztésének legfőbb kockázata, hogy a turisztikai fejlesztések 6

A taktabáji példa és a Taktaköz helyzete szorosan illeszkedik a szegénység, a szociális problémák helyi kezelésének problémaköréhez. A térséget és a Taktaközt érintő egyre súlyosabb feszültéségek a médiában és a politikában is egyre nagyobb visszhangot kapnak. Bővebben: http://www.boon.hu/hirek/IM:boon:news_specialborsod/cikk/peticio-badasara-keszul-a-szerencsi-kistersegi-tarsulas/cn/news-20080429-12173061; http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=20662 Az egyre súlyosbodó helyzetre válaszként a Szerencsi kistérség által kezdeményezett „Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében” című petícióhoz például Tokaj is csatlakozott. http://www.szerencsitelevizio.hu/tarhely/adat/onkkezd.pdf

24


növelik és elmélyítik a kistérségen belüli társadalmi egyenlőtlenségeket az egész kistérségre vonatkozóan, de még inkább a Taktaköz és Hegyalja kapcsolatában egy új típusú szegregációt hoznak létre a turizmuson belüli és kívüli szereplők között. 11. táblázat: Sikertényezők és kudarctényezők a helyiek szerint • • • • • • • • • • •

Sikertényezők Egy markáns fejlesztési koncepció, amely a helyi igényekhez és adottságokhoz illeszkedik Aktivizálható gazdasági és civil közösség Jól szervezett és határozott központi irányítás a kistérségben Együttműködési hajlandóság az önkormányzatok között Szakképzett, felkészült fejlesztési szakemberek helyben Tervezettség, előrelátás magas foka Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatok, mobilizálható szellemi és kapcsolati tőke Ambiciózus települési polgármester, fontos a személyisége, határozottsága, lobbiereje, kapcsolatai Egymásra épülő fejlesztések Önkormányzatok együttműködési hajlandósága a helyi gazdasággal, civilekkel Információhoz való hozzáférés

• • • • • •

Kudarctényezők Eltérő adottságú kistérségi települések eltérő fejlesztési igénye A hátrányos helyzetű részek hátrányának növekedése az önrész és fejlesztési koncepció hiányából adódóan Lakosság felzárkóztatásának nehézsége a fejlesztések színvonalához: alacsonyan képzett munkaerő kontra turizmus A központi települése túlsúlya konfliktusokat teremt a kistérségen belül A települések közötti rivalizálás, a forrásszerzés versenye gátja az együttműködésnek Kistelepülések gyenge humánerőforrás-kapacitása

A sikertényezők és kudarctényezők felsorolása is azt mutatja, hogy a kistérségben a helyiek szerint a fejlesztések fő irányítói az önkormányzatok, rajtuk és a hozzá kapcsolódó szakembereken, illetve az általuk szervezett hálózatokon múlik a helyiek szemével a fejlesztések sikere a kistérségben. A fejlesztések generálását és a kockázatok kezelését a helyiek az önkormányzatoktól és az általuk szervezett együttműködésektől várják.

25


IV. A fejlesztések szervezése 1. A fejlesztések „generátorai”, a kistérségek fejlesztéspolitikai „kulcsemberei” Tokaj nem csak a kistérség, de a fejlesztések és a fejlődés központja is a kistérségben. Amellett, hogy a legtöbb és legnagyobb fejlesztések Tokajban valósultak meg, Tokaj város a fejlesztések generátoraként jelenik meg a kistérség egészében is. A tokaji fejlesztések példája komoly húzóerőként jelenik meg a kistelepülések számára, és a város fejlesztési szereplői, intézményei aktívan részt vesznek az egész kistérség fejlesztésének szervezésében. A fejlesztések szervezésében nagyon fontos, hogy Tokaj célja nem egyszerűen a város fejlesztése. Fontos számára a vonzáskörzete, amely alapja a komplex turisztikai régió kialakításának. A kistérségnek számos kulcsintézménye és döntően egy kulcsembere van. A fejlesztések kulcsintézményei döntően a települési önkormányzatok, élükön a polgármesterekkel, és a Tokajban működő intézmények: a Kistérségi Iroda, a Tourinform iroda, a Művelődési Központ, az értelmiség bázisát jelentő közoktatási intézmények (gimnázium, szakközépiskola). Fejlesztésben játszott szerepét tekintve ezek közül kiemelkedik a Kistérségi Iroda és a Tourinform Iroda. Kulcsember: a tokaji polgármester A kvalitatív vizsgálat során felkeresett kistérségi szereplők a kistérség fejlesztési kulcsembereként egybehangzóan egyetlen személyt, a tokaji polgármestert jelölték meg. „Vannak itt persze más aktív emberek is, akik egy-egy intézményen, területen belül fontosak, de olyan, mint a mi polgármesterünk, olyan biztosan nincs még egy” – mondta a tokaji polgármester szerepéről az egyik tokaji intézmény munkatársa. Tokaj város polgármestere a helyiek véleménye szerint felkészültségével, markáns fejlesztési elképzeléseivel, agilitásával hosszú ideje (1988!) központi személyisége a városnak és a térségnek egyaránt. Ő a fejlesztések egyik legaktívabb generátora. Irányításával, ösztönzésére születik a legtöbb fejlesztési ötlet a városban, de a kistérségben is. Lobbiereje, érdekérvényesítési képessége és ambíciója a kistérség kulcsszereplőjévé teszi. Fontosságát támogatói és ellenzői egyaránt elismerik. „A mi polgármesterünk este 11-kor még javában dolgozik és reggel 6 órakor már a számítógép előtt ül, szóval ha ezt valaki fel tudja vállalni, az már magában egy szép eredmény. Jó a vezető, és képzett a tokaji szakember kör” –mondta a város sikerének alapjáról az egyik tokaji intézmény vezetője. A tokaji polgármester szoros kapcsolatokat ápol a helyi gazdasági és civil szereplőkkel, valamint kiterjedt kapcsolatai vannak regionálisan, országosan és nemzetközileg egyaránt. Kulcsintézmények: Kistérségi Iroda, Tourinform Iroda Kistérségi Iroda Az intézmények közül a projektek generálásában két intézmény emelkedik ki: a kistérségi társulás munkaszervezete, a Kistérségi Iroda és a turizmus szakmai központját jelentő Tourinform Iroda. A Kistérségi Társulás Irodája Tokajban működik önálló munkaszervezetként, a tokaji önkormányzat épületében. Az Irodának 4 fő alkalmazottja van, valamint az irodavezető, aki Tokaj önkormányzat alkalmazásában áll. Fontos szerepet tölt be a Kistérségi Iroda a projektek tervezésében, előkészítésében és menedzsmentjében is. Koordinálja a kistérségi

26


szintű együttműködéseket, amelyek közül kiemelkedik a közmunkaprogram, amelyet teljes egészében a Társulás keretében oldanak meg a települések, az ügyintézés feladatait is az Iroda munkatársai végzik. A Kistérségi Iroda munkatársainak munkájával kapcsolatosan a települések egyöntetűen elégedettségüket fejezték ki. Az iroda munkatársai aktív szerepet játszanak a kistérségi projektek generálásában és koordinációjában egyaránt. A pályázati lehetőségekről folyamatosan tájékoztatják az önkormányzatokat és a kistérség egyéb – gazdasági és civil – szereplőit is, ösztönözve őket a fejlesztésekre. Kisebb pályázatok esetében segítenek a pályázat megírásában is, illetve közvetítenek a pályázók és a pályázatíró cégek között. Koordinációs tevékenységük döntően a települések projektjeire, pályázataira terjed ki. Igyekeznek összehangolni a felmerülő projektötleteket. „Össze kell fésülni, hogy néha fogják vissza magukat, ne adjon be minden település a Hegyalján 2-3 turisztikai pályázatot. A Taktaközben meg noszogatni kell, hogy turizmusra pályázzanak” – mondta a munkájukkal kapcsolatosan az iroda egyik munkatársa. Az iroda szervezte meg és koordinálta az „Irány Tokaj-Hegyalja” LEADER+ programot is. A LEADER gesztorszervezete a Kistérségi Iroda volt. A megvalósult sikeres fejlesztések ellenére, amelyek a kistérség turisztikai fejlesztéseihez kapcsolódnak, a LEADER+ kudarca, hogy a taktaközi településeket nem sikerült rábeszélni a csatlakozásra és a turisztikai fejlesztések végrehajtására. A Taktaközben önálló LEADER-közösséget hoztak létre, amely azonban nem lett sikeres, így a Taktaköz kimaradt a LEADER-ből, a kistérségben pedig nem tudott megvalósulni egy a teljes kistérséget érintő összefogáson alapuló turisztikai tartalmú kezdeményezés. A Kistérségi Iroda az egyik kulcsintézménye a kistérség tervszerű fejlesztésének. Tourinform Iroda A kistérség fejlődésének alapja a turizmus. A turisztikai fejlesztések egyik kulcsszereplője a Tourinform iroda, melynek épülete 2007-ben Interreg program keretében épült fel. Az iroda fenntartója Tokaj város önkormányzata. Az Iroda épülete Tokaj város központjában helyezkedik el, szerepének megfelelően kiemelt információs pontként a városban. Az iroda szakemberi szervezik a város, a kistérség és a térség turisztikai marketingjét. Számos kiadványt szerkesztenek és terjesztenek a térség turisztikai kínálatáról. Jelentős szerepet játszanak a tokaji fejlesztésekben is a tervezéstől a megvalósításig. A turizmushoz kapcsolódó helyi projektötleteket számos alkalommal az Iroda munkatársai töltik meg szakmai tartalommal. Önállóan is pályáznak, illetve részt vesznek a város és a kistérség turisztikai tartalmú projektjeiben. Szoros kapcsolatban állnak a kistérség turisztikai vállalkozásaival, ösztönzik és bevonják őket a turisztikai fejlesztésekbe. „Nagyon fontosnak tartjuk a turisztikai szolgáltatók és az önkormányzatok együttműködését a turizmus fejlesztésében” – mondta a vállalkozókkal való kapcsolatokról a Tourinform vezetője. A Tourinform Iroda az egyik legmarkánsabb képviselője a kistérség domináns fejlesztési koncepciójának, amely a fejlődési utat egy komplex kínálattal rendelkező egységes turisztikai régió kialakításában látja. A fejlesztésekhez kapcsolódó szakmai tudásban, a projektötletekben és azok megvalósításában további fontos intézmények a tokaji Városi Művelődési Ház és a Tokajban működő középiskolák és más kulturális és oktatási intézmények. Ezek jelentik ugyanis a város és kistérség értelmiségi, szakmai bázisát. A kistelepüléseken pedig a fejlesztések kulcsszereplői döntően az önkormányzatokhoz kötődve működnek. Minden településen meghatározó a polgármester szerepe.

27


10. ábra: Kistérségen belüli kapcsolatok

Helyi intézményhálózat Civilek Gazdasági szereplők

Tokaj

Hegyalja

Taktaköz

Kistérségi Társulás Civilek

Gazdasági szereplők

A kistérség fejlesztési szereplőire döntően Tokajból és a kistérségi szerveződésből kiinduló szoros kapcsolatok jellemzőek. A Kistérségi Társulás központi szerepét mutatja a településekkel, valamint a civil és gazdasági szereplőkkel való aktív kapcsolata. A kistérség egyéb fejlesztésben fontos intézményei (Tourinform Iroda, Művelődési Ház, iskolák, múzeum) döntően inkább a gazdaság képviselőivel, és a turizmus fontosságából adódóan, azon belül is a turisztikai szolgáltatókkal állnak kapcsolatban. A fejlesztésben aktív hegyaljai településeket aktív kapcsolattartás jellemzi a helyi civil és gazdasági élet szereplőivel és a tokaji fejlesztési intézményekkel is, míg a fejlesztésben döntően inaktív taktaközi településeken gyenge a gazdasági és civil szereplők és az önkormányzat kapcsolata. A taktaközi települések döntően a kistérségi társulással állnak kapcsolatban.

2. A fejlesztések döntéshozatali rendszere A Tokaji kistérségben a döntéshozatali folyamatok jellegére a fejlesztések kiterjedtsége van hatással. A döntések jellegében jelentős különbségek vannak az együttműködésen alapuló, több szervezet részvételével megvalósuló fejlesztések, az egy települést érintő fejlesztések, és az egy szervezetet érintő fejlesztések között. Többszereplős fejlesztések A több települést és szervezetet érintő fejlesztések esetében, mint a LEADER+ vagy az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt már a projektgenerálás időszakában, a tervek kidolgozásának szintjén komoly egyeztetések zajlanak. A fejlesztéseket a résztvevők konszenzusos döntései határozzák meg. Az erőviszonyokat azonban nagymértékben befolyásolja a települések mérete, aktivitása, a polgármesterek érdekérvényesítő képessége. A kistérségre jellemző markáns fejlesztési elképzeléseknek köszönhetően a meglévő konkrét fejlesztési elképzelésekhez keresik a fejlesztési lehetőségeket. A fejlesztések tartalmát nagy mértékben befolyásolja, hogy az menyire illeszkedik a résztvevők közösen 28


elfogadott fejlesztési koncepciójához. A tervek és a megvalósult projektek konzisztenciája jellemző. Települési szintű fejlesztések A tervszerűség magas foka jellemző Tokaj város fejlesztésére, ami hatással van döntésekre is. A város fejlesztési szereplői a már meglévő tervekhez keresik meg a fejlesztési lehetőségeket. A tervek és prioritások kidolgozásánál pedig az erőteljes fejlesztési elképzelésekkel rendelkező polgármester döntése érvényesül. „Meg akartam menteni az épületet, mindenképpen, de nem tudtam még, hogyan, miként, hát szóltam a munkatársaimnak, a helyi szakembereknek, találjanak ki valamit” – mondta a fejlesztési tervek kidolgozásáról a polgármester. A markáns fejlesztési koncepció minden fejlesztés esetében érvényesül. A kisebb települések esetében is alapvetően a polgármesterek vezetői döntése határozza meg a fejlesztéseket. Különbség van azonban a két kistáj, a Hegyalja és Taktaköz vonatkozásában abban a tekintetben, hogy a markáns turizmushoz kötődő fejlesztési elképzelések miatt a hegyaljai települések a már kialakult terveikhez keresnek fejlesztési forrásokat, míg a taktaköziek esetében a lehetőségek nagy mértékben befolyásolják a fejlesztéseket, és ezek ritkán illeszkednek a kistérség fejlesztési elképzeléseihez. Egy szervezet fejlesztései Az egyes szervezetek esetében a cégek/szervezetek vezetőjének magándöntése határozza meg a fejlesztések irányát. A döntést a szervezet helyzete, fejlesztési elképzelései befolyásolják. A kistérségben kialakuló markáns elképzelések és fejlesztési trendek azonban nagymértékben befolyásolják a vállalkozások és civilek döntéseit. Számos gazdasági szereplő valósít meg például turisztikai beruházásokat, és ezzel nem csak saját gazdasági potenciálját, profittermelő képességét növeli, de hozzájárul a kistérség markáns fejlődési irányának megvalósulásához is. Természetesen találunk olyan szervezeteket is, amelyek döntően nem kapcsolódnak a turizmus fejlesztéséhez, de projektjeik hozzájárulnak a szervezet megerősödéséhez, helyzetének stabilitásához, és jelentősek lehetnek egy-egy település vagy mikrotérség számára (pl. oktatási intézmények fejlesztései). A döntéshozatal jellege és motivációja alapján tehát három típusát különböztethetjük meg a kistérségi szereplőknek. Az első típusba az együttműködésen alapuló, több szervezet részvételével megvalósított fejlesztéseket találjuk, ezt követik a települési szinten megvalósított fejlesztések, amelyek esetében a döntéshozatal motivációja kapcsán különbségek vannak a két kistáj között. Végezetül pedig a fejlesztés kiterjedtségének legalsó szintjét az egy-egy szervezet (vállalkozók, civilek) fejlesztései képviselik. 12. táblázat: Döntéshozatali típusok A döntéshozatali típusok – a fejlesztés kiterjedtsége szerint Többszereplős Települési Tokaj és Hegyalja Döntés jellege Konszenzusos döntés, Vezetői előzetes egyeztetések döntés Döntés motivációja Tervszerű fejlesztés (a Tervszerű kistérségi célok fejlesztés követése) (kistérségi célok követése)

29

Egy szervezet Taktaköz Vezetői döntés

Vezetői döntés

Lehetőség motiválta fejlesztés

Tervszerű fejlesztés (részben kapcsolódás a kistérségi célokhoz)


3. Hálózatok: formális és informális fejlesztési kapcsolatrendszerek A fejlesztések a Tokaji kistérségben alapvetően az önkormányzatokhoz köthetők. A fejlesztetések generálásának legfőbb hálózata a polgármesterek hálózata és a hozzájuk kapcsolódó intézményi és civil szereplők. Emellett fontos a borászati gazdaságok informális kapcsolatrendszere, amely döntően a hegyközségi keretekre korlátozódik. A fejlesztési ötletek kidolgozásában, a fejlesztések helyi társadalmon belüli visszacsatolásában pedig jelentős szerepet játszik a tokaji értelmiség baráti kapcsolatokon alapuló közössége. 11. ábra: Kistérségi hálózatok és kapcsolataik

KÖZPONI INTÉZMÉNYRENDSZER

Polgármesterek hálózata

Borászok

Tokaji értelmiség

HELYI TÁRSADALOM

A polgármesterek hálózatának szerepét jelzi, hogy a kistérségben döntően az önkormányzatok rendelkeznek kapcsolatokkal a központi intézményrendszer felé, és a helyi társadalomba való beágyazottságuk is magas. A borászati vállalkozások esetében egyegy cég rendelkezik kapcsolatokkal a központi intézmények felé, de ez egyéni kapcsolatokat jelent, és nem hat a borászok közösségére. A borászok a helyi társadalom aktív, a helyi tárdalom széles rétegeivel állnak kapcsolatban. A tokaji értelmiség szerepe helyben, a helyi társadalomba való beágyazottságuknak köszönhetően jelentős, ők a helyi társadalom legaktívabb szereplői. Intézményi kapcsolataik nincsenek. A polgármesterek hálózata A kistérség fejlesztésének kulcsszereplői az önkormányzatok, és azon belül is a polgármesterek. A polgármesterek hálózatára épülnek a kistérség legnagyobb projektjei, hozzájuk fűződik a térség határozott fejlesztési koncepciója is. A polgármesterek hálózatának legfőbb intézménye a Tokaji Kistérség Többcélú Társulás. A társulás alapját a 2000-ben a megvalósított közös, több mint 6 milliárd forintos szennyvízprojekt jelentette, amelynek gesztora a Tokaji önkormányzat volt, résztvevői pedig a mai kistérséget alkotó települések. „A 2000-es évek elején a szennyvízberuházás, ami még a Társulást megelőzően, 30


korrekt játékszabályok mellett zajlott, az nagyon jó dolog volt” – mondta az egyik kistérségi polgármester. Erre a sikeres együttműködésre alapozva, amikor a törvényi előírások lehetővé tették, Tokaj ösztönzésére megalakult a Tokaji kistérség, amellyel Tokaj tulajdonképpen visszakapta az 1952-ben elvesztett vonzáskörzetét és szerepét. A Társulás demokratikus keretek között működik. Számos területen nagyon sikeres az együttműködés. Ezek közül kiemelkedik a közmunkaprogram, amellyel a résztvevő önkormányzatok nagyon elégedettek. A sikeres együttműködést példázzák a szociális területen végrehajtott közös fejlesztések is, mint például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A polgármesterek közötti konfliktusok döntően az oktatási intézmények helyzete körül bontakoznak ki, bár számos esetben létrejött a kényszerű együttműködés. A kistelepülések szerint az önkormányzatok együttműködésében Tokaj dominanciája érvényesül, Tokaj fejlesztése prioritást élvez a kistérségen belül. A polgármesterek hálózatához köthető a kistérség fejlesztési stratégiájának kidolgozása és a legjelentősebb turisztikai fejlesztés, az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt is. A projektgazda Tokaj Mikrorégióért Alapítványt a kistérség polgármesterei hozták létre a közös fejlesztési projektek érdekében. A LEADER+ szervezésében is a polgármesterek játszották a főszerepet. A közös projektekben döntően Tokaj központi szerepe érvényesül. A kistelepülési összefogás vonatkozásában jelentős különbségek vannak a két kistáj települési polgármesterei között. A hegyaljai településeket szoros egymás közötti, illetve Tokajjal való kapcsolatok jellemzik, amelynek eredményeként megvalósultak az együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések. A taktaközi települések között az együttműködés szintje alacsony, polgármestereik leginkább a Társulás munkájához kapcsolódóan működnek együtt a kistérségi településekkel. A Taktaköz nem vesz részt a turisztikai fejlesztésekben, ugyanakkor nem rendelkezik önálló fejlesztési koncepcióval sem. A polgármesterek hálózata jelentős kapcsolatokkal rendelkezik a helyi gazdasági és civil szereplők felé is. Kapcsolataik ösztönzőleg hatnak a vállalkozások és civilek fejlesztéseire, pályázataira. A tokaji Tokajhegyaljai Borok Házát például az önkormányzat hozta létre, működtetése azonban a helyi gazdasági szereplőkön múlik. Ez a székhelye a Hegyközségi Tanácsnak és a legfontosabb borászati szervezeteknek. A polgármesterek hálózatát a szervezettség és tervezettség magas foka és az együttműködés számos formája jellemzi. Borászok A kistérség imázsa, markáns fejlesztési koncepciója a borhoz, a borászathoz kötődik. A helyi borászatok fejlesztési aktivitása nagymértékben hozzájárul a kistérség sikeréhez. Számos borászat hajtott végre egyéni fejlesztéseket az I. Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak keretében, és többen csatlakoztak az önkormányzatok fejlesztéseihez is. A borászatok bekapcsolódtak a térség turisztikai fejlesztéseibe, így az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek egymást kiegészítik, erősítik, amely a fejlesztések sikerének alapját jelenti a kistérség számára. A borászati vállalkozások, döntően a kisebb cégek között, a hegyközségi szerveződésekre építve, az együttműködésnek komoly hagyományai vannak. A kistérség borászai ismerik egymást, kapcsolatukra a kölcsönös segítségnyújtás és információáramlás jellemző. A szervezettség döntően a hegyközségekre korlátozódik. A nagyobb borászatok döntően külföldi tulajdonban vannak, a külföldi tőke biztonsága miatt fejlesztéseiknél ők kevésbé veszik igénybe a pályázati forrásokat. A külföldi cégek és a kisebb borászati vállalkozások között természetszerűleg létezik egyfajta szembenállás, ami legtöbbször technológiai, borkészítés-filozófiai vitákban manifesztálódik.

31


Fontos szerepet játszanak emellett a borászatok turizmushoz kötődő szervezésében a kistérség civilszervezetei, mint például a Tokaj Reneszánsz, Nagyborok Egyesülete, vagy a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület, amelynek tagjai között 53, döntően borászattal foglalkozó szervezetet találunk. Az összefogás és együttműködés, a hatékony informális kapcsolatok ellenére a tervezettség nem jellemzi a borászok hálózatát. Tokaji értelmiség A város méreteihez képest a helyi értelmiség népes táborát szoros kapcsolatok jellemzik. A számos oktatási-kulturális intézményhez kötődően a kisvárosban magas az értelmiségiek aránya. Ők a fejlesztések legaktívabb helyi társadalmi szereplői. Döntően az önkormányzati intézmények (hivatalok, iskolák stb.) dolgozói alkotják a helyi értelmiséget, így többségük munkája szorosan kapcsolódik a fejlesztésekhez. A helyi értelmiség baráti közösséget alkot, és Tokaj városias szolgáltatásokhoz kötődően kialakult egyfajta kávéházi élet („borházi élet”). A társadalmi élet döntően ezekhez a baráti társaságokhoz köthető, formális szerveződések nem jellemzőek. Fontos megjegyezni, hogy a tokaji polgármester ennek a baráti közösségnek nem tagja. Tudatos távolságtartásából adódóan jó munkakapcsolatban áll a különböző intézmények dolgozóival, stábja felett főnökként áll, formális eszközökkel szervezi a munkát. A helyi értelmiség tagjai a helyi kulturális élet fő szervezői és fogyasztói. Számos projektötlet, helyi kezdeményezés alapját képezték már ezek a baráti társaságok. Az együttműködés magas foka ellenére a tervezettség és szervezettség csírái sem jöttek létre. „Az itteni családias közösség addig nagyon hatékony és számos dolgot képes elérni, megszervezni, míg nem alakul formális szervezetté, amint ez megtörténik, valahogy elveszti a lényegét, az önkéntességét és a hatékonyságát is – mondta a helyi értelmiségi közösség szerveződéséről az egyik tokaji intézmény vezetője. 13. táblázat: Tervezettség, szervezettség együttműködés Polgármesterek hálózata

Borászok hálózata

Tervezettség +++ Szervezettség +++ + Együttműködés ++ ++ Jelmagyarázat: +++: jó, ++ közepes, + gyenge, (-) nem jellemző

Értelmiségi közösség (Tokaj) +++

A kistérségben kialakult hálózatok nagy különbséget mutatnak a tervezettség, szervezettség és az együttműködés tekintetében. A fejlesztések szempontjából a leghatékonyabb hálózatnak a polgármesterek hálózata tekinthető. Tervezettségben és szervezetségben kiemelkedő eredményeket értek el, és az együttműködés terén is vannak pozitív eredményeik Az alulról jövő kezdeményezésekben a fejlesztési ötletekben jelentős szerepe van a tokaji értelmiségi közösségnek. A borászok fejlesztési aktivitása és együttműködésen alapuló kapcsolataik, valamint részvételük a turisztikai fejlesztésekben jelenti a tokaji kistérség fejlődési sikerének kulcsát, tehát, hogy a kistérség fejlődése az önkormányzatok és a gazdasági szereplők egységes fejlesztési elképzeléseire épül.

4. A kérdőíves felmérés eredményei A kistérségen belüli kapcsolatokra kérdőíves felmérésünk során is rákérdeztünk. A Tokaji kistérségben 31 szervezetet kerestek meg kérdezőbiztosaink a felmérés során. A megkérdezettek között 20 vállalkozás, 7 önkormányzati vagy más közigazgatási szervezet és 4 civil szervezet szerepelt. A nagyprojektek döntően az önkormányzatokhoz köthetők, de aktív szerepet játszanak a vállalkozások és a nonprofit szektor is a kistérség fejlesztésében. A

32


megkérdezett szervezetek között legnagyobb arányban (35,5%) tokaji székhelyű szervezeteket találunk, ami nagymértékben megfelel a város kistérségen belüli pozíciójának, szervezeteik pályázati aktivitásának is. A vizsgálat során több olyan szervezetet is megkerestünk, (64,5%) amely pályázott, de nem nyert támogatást az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. A többség, bár nem nyert uniós támogatást, mégis közel felük (48,4%) véli úgy, hogy az uniós források segítik a kistérség fejlődését, amely valószínűleg a kistérségben megvalósult számos nagyobb beruházásnak is köszönhető. A kistérségi fejlesztésekben a megkérdezettek véleménye is azt tükrözi, hogy Tokaj és a hegyaljai települések játsszák a főszerepet. A válaszadók 17 esetben Tokajban, 22 esetben pedig valamelyik hegyaljai településen megvalósuló fejlesztéseket említettek, és mindössze egyetlen egyszer szerepelt taktaközi település (Taktabáj) az említett projektek helyszíneként. 14. táblázat: A legjelentősebb projektek helyszíne Tokaj Hegyaljai település Taktaközi település

Hányszor említették N 17 22 1

A legtöbb említett projekt (21) a turizmushoz köthető; turisztikai, idegenforgalmi beruházások jelentik a kérdezettek szerint is a kistérség legjelentősebb projektjeit. Interjús vizsgálatunk is azt bizonyította, hogy a tokaji kistérség fejlesztésének kulcsszereplői az önkormányzatok. Kérdőíves vizsgálatunkban a kérdezettek döntően olyan projekteket említettek a kistérség meghatározó fejlesztéseiként, amelyek önkormányzatokhoz köthetők (17 említés). A Tokaji kistérségben a fejlesztések kulcsszereplőinek elsősorban az önkormányzatok tekinthetők. A 31 megkérdezett közül 13-an első helyen említették az önkormányzatokat, mint a kistérség fejlesztésben kulcsszerepet játszó intézményeket és összesen 19-szer említették a kulcsintézmények között. A válaszadók véleménye szerint az önkormányzatok mellett a fejlesztések kulcsszereplőinek tekinthető még az önkormányzatokat tömörítő Kistérségi Társulás, amelye 6-szor említettek kulcsszereplőként, és ebből 4-en első helyen. Megjelennek még a kulcsszereplők között a vállalkozások (5 említés) és a civilszervezetek (3 említés) közül a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület valamint a Tokaji Nagyborok Egyesülete. Fontos szereplőként jelenik meg továbbá a LEADER Akciócsoport is, amelyet a megkérdezettek 3-szor említettek. Kisebb súllyal bár, de megjelennek a kulcsszereplők között a különböző fejlesztési intézmények szervezetek, mint például a Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ), a Tourinform Iroda, a Területfejlesztési Tanács. 15. táblázat: A legfontosabb projekt végrehajtói Önkormányzat, önkormányzati vezető Kistérségi Társulás Vállalkozók Civilszervezetek LEADER Akció Csoport Egyéb fejlesztési hivatalok (RFÜ, Területfejlesztési Tanács, Tourinform stb.)

Hányadik helyen említették (említések száma) 1. hely 2. hely 3. hely Összesen 13 5 1 19 4 1 1 6 2 2 1 5 1 1 1 3 1 1 1 3 2

2

1

5

A kistérségen kívüli intézmények szerepére vonatkozóan a kistérségi szereplők és a fejlesztési intézmények közötti kapcsolatok gyakorisága is rávilágíthat. A Tokaji kistérség szereplőit viszonylag rendszeres, bár nem túl gyakori kapcsolatok jellemzik, havi

33


kapcsolatban csak kevesen (17,2%-32,1%) állnak a különböző fejlesztési szervezetekkel. A többség ritkábban, mint évente egyszer kerül kapcsolatba például a minisztériumokkal (37,9%). Rendszeresebb kapcsolat van a helyi szereplők és a Regionális Fejlesztési Ügynökség (évente többször 37,9%) között, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (évente egyszer 34,5%). A Tokaji kistérségben a kérdezettek közül legtöbben a kistérségen kívüli fejlesztési szereplők közül a pályázatíró cégekkel állnak rendszeres, havi kapcsolatban (32,1%). A minisztériumokkal való kapcsolattartás széles skálán mozog: a megkérdezettek egy része (20,7%) rendszeresen kapcsolatban áll velük, míg mások nagyon ritkán. Ez arra utal, amit a kvalitatívvizsgálat során már jeleztünk, hogy vannak jelentős lobbierővel rendelkező személyek, szervezetek. 16. táblázat: Kistérségen kívüli kapcsolatok

Pályázatíró cégek Regionális Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Minisztériumok

Havonta

Évente többször

Évente egyszer

32,1 17,2 17,2 20,7

28,6 37,9 24,1 20,7

14,3 24,1 34,5 20,7

Ritkábban, mint évente egyszer 25,0 20,7 24,1 37,9

A kistérségen belüli kapcsolattartás szintje jelentős. A kistérség életének kulcsintézményei, mint azt már korábban is jeleztük, az önkormányzatok: a telephely szerinti önkormányzattal a kérdezettek 74,2 százaléka, míg a kistérségen belüli önkormányzatokkal a kérdezettek 60 százaléka áll havi rendszerességű kapcsolatban. Rendszeres a kapcsolattartás a vállalkozásokkal is (64,5% havonta), ami, figyelembe véve, hogy a megkérdezettek többsége (64,5%) vállalkozás, a köztük lévő kapcsolattartásra utal. A kvalitatív vizsgálat eredményeivel összhangban jelentős kapcsolattartás jellemző a megkérdezettek és a Kistérségi Társulás Irodája (havonta 60%), valamint a válaszadók és a turisztikai szervezetek között (havonta 50,%). A legritkábban (68 % ritkábban, mint évente egyszer) a kérdezettek az „Európa Házhoz jön”-menedzserrel lépnek kapcsolatba. Gyengének tekinthető a kapcsolat a Helyi Vidékfejlesztési Irodával (HVI) is. Döntően ritkábban, mint évente lépnek kapcsolatba az érintettek a szociális intézményekkel, és nagyon polarizált kép mutatkozik a falugazdász szolgálat esetében, amellyel a kérdezettek egy része rendszeres kapcsolatban áll, míg mások alig lépnek kapcsolatba vele. Összességében azonban a kistérségi intézmények és a kérdezettek között a kapcsolttartás rendszeresnek tekinthető.

34


17. táblázat: Kistérségen belüli kapcsolatok Havonta

A telephely szerinti önkormányzat Vállalkozások A kistérségen belüli önkormányzatok Munkaügyi Központ Kistérségi iroda/társulás Turisztikai szervezetek Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) Falugazdász szolgálat Helyi Akciócsoport Kulturális/oktatási intézmények Kistérségben működő pályázatíró cégek Szociális Intézmények Helyi vidékfejlesztési iroda/vidékfejlesztési menedzser Európa Házhoz jön menedzser (NFT Tanácsadó)

74,2 64,5 60,0 53,3 50,0 48,3 48,3 38,5 37,0 34,5 26,9 25,9 25,9 12,0

Évente többször 12,9 25,8 23,3 20,0 25,0 31,0 24,1 7,7 25,9 31,0 19,2 33,3 25,9 12,0

Évente egyszer 3,2 6,7 3,6 10,3 6,9 15,4 11,1 13,8 15,4 18,5 8,0

Ritkábban, mint évente egyszer 9,7 9,7 16,1 20,0 21,4 10,3 20,7 38,5 25,9 20,7 38,5 40,7 29,6 68,0

A megkérdezettek aktivitását jelzi, hogy bő többségük (71%) az elmúlt egy évben részt vett valamilyen fejlesztéssel foglalkozó rendezvényen a kistérségben, bár döntő hányaduk (80,6%) nem dolgozott kistérségi fejlesztési szervezetben. A Tokaji kistérségben megkérdezett pályázók többsége jónak tarja a kistérségen belüli információcserét, annak ellenére, hogy a többség egyetért azzal, hogy a kistérségben alapvetően minden azon múlik, hogy ki kinek az ismerőse. Ez arra utal, amit már az interjúk is igazoltak, hogy az informális kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak a kistérségi szereplők számára. Ugyanakkor a többség úgy gondolja, hogy leginkább a saját szakterületét érintő információkról értesül, valamint leginkább a saját területével kapcsolatos információkhoz jut hozzá időben. A válaszadók többsége jónak tekinti a fejlesztésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutást is, úgy érzik, eljutnak hozzájuk a fontos információk és döntően időben.

35


12. ábra: Információáramlás a kistérségben

Információáramlás a kistérségben

1

0

1

2

3

4

a kistérségben minden azon múlik, hogy ki kinek az ismerőse. jónak tartom a kistérségen belüli információcserét .időben hozzájutok a legtöbb információhoz, ami az ágazattal kapcsolatos, amelyben dolgozom. időben hozzájutok a legtöbb információhoz, ami a fejlesztésekkel kapcsolatos. a legtöbb dologról értesülök, ami a saját szakterületem fejlesztésével kapcsolatos. a legtöbb dologról értesülök, ami a kistérség fejlesztésével kapcsolatos.

Az információval való ellátottsággal való elégedettség ellenére a kistérségben a bizalmi szint alacsonynak tekinthető. A többség semlegesen nyilatkozott azokra a kérdésekre, hogy az emberek megbízhatóak (48,4%) és becsületesek (54,8%). A válaszadók döntő többsége (73,6 %) gondolja úgy, hogy az ember soha nem lehet eléggé óvatos, és többségük a mai helyzetet rosszabbnak gondolja, mint a 20 évvel ezelőttit (mindössze 19,4 % ért egyet azzal, hogy az emberek ma ugyanolyan becsületesek, mint 20 évvel ezelőtt.) 18. táblázat: Általános bizalmi szint Az emberek nagy része megbízható. Az emberek nagy része becsületes. Soha nem lehet az ember eléggé óvatos. Az emberek ma ugyanolyan becsületesek, mint 20 évvel ezelőtt.

36

egyetért 35,5 35,5 73,6 19,4

Is-is 48,4 54,8 22,6 41,9

Nem ért egyet 16,1 9,7 38,7


V. A fejlesztéspolitika helyi megítélése 1. A fejlesztési lehetőségek értékelése A kistérség fejlesztési kulcsszereplői, az önkormányzatok és a Kistérségi Társulás jól alkalmazkodtak a fejlesztéspolitika új rendszeréhez. Már az előcsatlakozási pályázatokon is részt vettek. Tokajban például több projekt is megvalósult PHARE pénzből (Konferencia Központ, Gimnázium), és a borászati gazdaságok közül is többen pályáztak a SAPARD forrásokra is. Ez a tudatos felkészülési folyamat segítette a kistérség szereplőit, hogy könnyen eligazodjanak az I. NFT pályázati rendszerében. Az NFT pályázati lehetőségeivel alapvetően elégedettek a kistérség turizmusfejlesztésben érdekelt szereplői. A többség véleménye az, hogy turizmusfejlesztéshez kapcsolódó pályázati lehetőség viszonylag sok van és volt a különböző operatív programokban. „Szerencsére a turisztikai vonzerőfejlesztés most azért divatos fejlesztési irány, ami jól illeszkedik a mi elképzeléseinkhez” – mondta az egyik, turizmusban érdekelt megkérdezett. A kistérség markáns fejlesztési irányához, előre kidolgozott terveihez, elképzeléseihez a térségben működő szakemberek, intézmények viszonylag könnyedén találják meg a támogatási forrásokat. Ami részben a lehetőségek széles körének és nagymértékben a felkészültségüknek, szakmai tudásuknak is köszönhető. A turizmusban nem érdekelt, döntően taktaközi települések, úgy gondolják, hogy problémáik megoldására szűkösek a pályázati lehetőségek. Ezeknek a forráshiányos önkormányzatoknak az önrész előteremtése súlyos gondokat okoz. Számukra az infrastrukturális beruházások és a hátrányos helyzetű lakosság integrációját elősegítő programok élveznek prioritást a fejlesztési elképzeléseikben. Szűkös anyagi feltételeik azonban nem teszik lehetővé, hogy egyszerre több pályázaton is részt vegyenek. Többen pedig arról panaszkodtak, hogy az igazán égető problémákra – úthálózat, romakérdés – nem mindig találnak számukra megfelelő, a problémák kezelésére valóban hatékony pályázati lehetőségeket. Az eltérő vélemények is a kistérségen belüli alapvető ellentétek leképeződései. Tokaj és a hegyaljai települések elindultak egy markáns fejlődési úton, ami a turizmus fejlesztését jelenti. Fejlesztési elképzeléseik szerencsésen találkoznak a fejlesztéspolitika trendjeivel, és ez nagyban hozzájárul a forráselérési sikerükhöz is, illetve növeli elégedettségüket a rendszerrel szemben. A Taktaköz számára, a helyi szereplők szerint, a turizmus nem jelent kitörési pontot. Ők alapvetően szűkösnek találják a pályázati lehetőségeket, úgy érzik, azok nem az ő igényeiknek megfelelőek, nem a hátrányos helyzetű települések problémáinak kezelését szolgálják. „Ide nem turizmusfejlesztés kell, az nem oldja meg a helyi roma lakosság foglalkoztatását. Munkahelyteremtő programokra lenne szükség, de ilyen nincs.” – mondta az egyik taktaközi polgármester. A Taktaköz és Hegyalja eltérő véleménye jelzi a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos alapvető problémákat a kistérségben. A turisztikai beruházások a kistérség lakosságának csak szűk rétegét érintik. Tömeges munkahelyteremtő beruházások nem jönnek létre. A kistérség munkaerő-piaci problémáihoz, a lakosság egy jelentős nagyságú, hátrányos helyzetű rétegének igényeihez ezek a projektek nem vagy csak nagyon nehezen illeszthetőek.

2. A fejlesztéspolitika intézményrendszerének megítélése A fejlesztéspolitika intézményrendszerével, annak technikai működésével kapcsolatosan a kistérség fejlesztési szereplői számos kritikát megfogalmaztak. A rendszert

37


túlbürokratizáltnak tartják, a papírmunkát túlzottnak ítélik. „Kis összegre nem is éri meg pályázni, mert nem térül meg a sok papírmunka, a rengeteg adminisztráció. Meg is fogadtam, hogy többé 10 millió alatt nem is pályázom ilyen feltételek mellett.” – mondta az egyik megkérdezett vállalkozó. A nagyprojektek projektgazdái ezzel szemben jogosnak érzik az elszámolási kötelezettségek mértékét. Megfogalmazásuk szerint: „természetes, ha már ennyi pénzt adnak, hogy tudni akarják, tényleg arra költjük-e el, amire ígértük”. A kistelepülések polgármesterei szerint a fejlesztési rendszerben a kistérségi elv nem kedvez a kitelepüléseknek. A kistérség működésének gátjai maguk a polgármesterek, ezen belül is a központi települések polgármesterei. „Ha olyan agilis polgármesterrel találja szembe magát a kistérség, mint a miénk, akkor a munkaszervezet kapacitását lefoglalja a székhelytelepülés. A városnak kedvez a kistérségi jelző is a fejlesztéseinél, pl. kistérségi színház stb.” – mondta az egyik kistelepülés polgármestere. A központi település véleménye ezzel szemben az, hogy a kistérség, a kistérségi intézmények működtetése a központi település számára többletterhekkel jár, és a kistelepülések túl sokat várnak a kistérségtől: „egyesek azt várják a kistérségtől, hogy mindent, azaz azt a keveset is elvégezze helyettük, amelyek a falvaknál maradtak, s ők meg passziánszoznak a rossz teljesítményű számítógépeiken” – mondta az egyik tokaji megkérdezett. Többen a fejlesztési rendszer és a kistérségi együttműködések közötti ellentmondásokat kritizálták. „A fejlesztési pénzek mindenhatósága ellene hat a kistérségi társulás idealisztikus célkitűzésének. Ember- és eredményvadászat van. Így a települések közötti szolidaritás nulla.” – mondta az egyik polgármester. Egy-egy jogcím esetén verseny van a települések között. A versenyszellem, bár kedvez az innovációnak, egyes helyi vélemények szerint az összefogást gátolja. További konfliktusokat teremt a kistérségben az oktatási rendszer működtetése is. „Az oktatásban gyerek-fejvadászat van.”- mondta az egyik megkérdezett. Többen jelezték a rendszer működésének anomáliáit. Fontos probléma, hogy nincs visszacsatolás egy-egy elvárt, a fejlesztési rendszer által diktált tevékenység kapcsán. „Elkészül a kistérségi akcióterv, de nincs hozzá visszacsatolás, hogy mi lesz vagy lehet ennek a sorsa.” - mondta az egyik megkérdezett. A kistérség aktívan készült az ÚMFT-re is. Valamennyi település részt vett a Cselekvési Terv elkészítésében. Több milliárdnyi projektet soroltak fel, majd elkezdték csökkenteni éles belső viták árán egy reálisan elérhető összegre. A kistérségben zajló komoly munka eredménye azonban csupán annyi volt, hogy néhány hónap múlva megköszönték a munkájukat, ám valójában senki nem tartott és tart igényt a kistérségek által kidolgoztatott cselekvési programokra. Fontos problémaként jelölték meg a finanszírozási rendszert, „Az elszámolás rendje, a finanszírozás rendje egy harmadikon is múlik, de ez nem jelenik meg a szerződésben. Néhány vállalkozó nem tudja megoldani az ilyen mértékű forgótőkekintlétet.” A többség véleménye az, hogy az utófinanszírozási modellből adódó kellemetlenségeket döntően az ügyintézés felgyorsításával lehetne csökkenteni. Többen kritizálták a rendszer rugalmatlanságát. „Nekem kellett például innen beküldenem a szerződést, mert a hatodik emeletről a jogi osztály nem tudta felvinni a hetedik emeletre. Ez működési hiba.” – jegyezte meg a rendszer hibáiról az egyik kistérségi fejlesztési szereplő. Többen elégedetlenségüket fejezték ki a rendszer szakmai működésével kapcsolatban is. „A formanyomtatványok kitalálói nem tudják, hogy mit kérnek. Az építési költségvetés értelmetlen, bele lehet pusztulni.” – mondta az egyik megkérdezett. Fontos problémaként jelölték meg, hogy a konkrét kiírás feltételei mások, mint amelyek a tervezéskor leírásra kerültek. „Felkészültünk engedélyes tervekkel a tervezési dokumentumokhoz igazodva a kistréségi Eurovelo kerékpárút-pályázatra, erre a kiírásban az

38


Eurovelo helyett 1 és 2 számjegyű utak mentén építendő kerékpárút szerepelt, így a tervek ma is a fiókban hevernek” – mondta az egyik helyi fejlesztési kulcsszereplő. A megkérdezettek közül többen is úgy gondolják, hogy a pályázatok sikere nagymértékben függ a kapcsolatoktól, a pályázó lobbierejétől és a település nagyságától. „Van két elhíresült mondás a rendszer működéséről. Az egyik: Ha akarsz nyerni pályázatot, lehet hozzám jönni kézcsókra, én vagyok az osztó. A másik, arra válaszként, ha valaki nem nyer: Ja, hát nem vagy választási tényező.” – mondta a fejlesztési rendszer működéséről az egyik megkérdezett.

3. Elvárások a fejlesztéspolitikával kapcsolatban A kistérség fejlesztésben aktív szereplői döntően a rendszer működésével kapcsolatosan fogalmaztak meg elvárásokat. A helyiek véleménye szerint jogilag is rendezni kellene, hogy a fejlesztések megvalósításánál kötött szerződésekben a támogató szervezet is megjelenjen felelősségvállalóként. Az utófinanszírozásból adódó problémákat a kifizetések felgyorsításával lehetne csökkenteni a helyiek véleménye szerint. Egyes szereplők véleménye az, hogy a központi intézményrendszer elvárásai nem mindig vannak összhangban a működésével. Ha valamit megkövetelnek, akkor a helyiek elvárása az, hogy arra legyen szervezett visszacsatolás is. Például a kistérségi akciótervek esetében. A többség csökkentené a projektek bürokratikus terheit; illetve a helyiek véleménye az, hogy differenciálni kellene a projektek mérete szerint: ha kisebb támogatási összegekről van szó, azt ne terhelje olyan nagy bürokrácia. A projektméret és a pályázat bonyolultsága között is összhangot kellene teremteni a helyiek véleménye szerint. „A LEADER-ben például a néhány százezres projektekre ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a mezőgazdasági vállalkozók százmilliós projektjeire” – mondta a LEADER gesztorszervezet egyik munkatársa. Igényként fogalmazták meg továbbá a döntési mechanizmusok lerövidítését és egyszerűsítését. Ugyanakkor a végrehajtási idő esetében a helyiek véleménye szerint figyelembe kellene venni a beruházás nagyságát. „A két éves végrehajtást hosszabbítani kell a nagyobb beruházások esetén, mert egy komolyabb építkezés ennyi idő alatt nem hajtható végre – mondta az egyik megkérdezett. A forráshiányos önkormányzatok többsége pedig az önrész csökkentését igényli. A helyi fejlesztési szereplők alapvető igényként fogalmazták meg a jövőre vonatkozóan, hogy legyenek az ÚMFT-ben olyan célok, pályázatok, ahol a kistérség a saját problémáinak megoldására kap lehetőséget. 19. táblázat: A fejlesztéspolitika helyi megítélése Fejlesztési rendszer pozitívumai

Fejlesztési rendszer negatívumai

A fejlesztési rendszerben jártas szakemberek könnyen eligazodnak a fejlesztési lehetőségekben. A turizmus fejlesztésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. A kistérség markáns fejlesztési imázsa kedvez a források elérésének.

Túlbürokratizált, bonyolult. A kifizetések csúszása a fejlesztések megvalósítását ellehetetleníti. Nehéz az önrész előteremtése. A fejlesztési versengés gátolja a települések együttműködését. Az ügyintézés rugalmatlan, nincs a különböző fejlesztési szervek között együttműködés. A központi intézmények pályázó felé való elvárásai nincsenek összhangban a központ szolgáltatásaival, működésével.

39

Fejlesztési rendszerrel kapcsolatos változtatási javaslatok A kifizetéseket gyorsítani kellene. A kis összegű pályázatok esetében a bürokratikus terheket csökkenteni kellene. Az elvárásokhoz ki kellene dolgozni a visszacsatolás rendszerét is (tervek). Áthidaló forrásokat kellene találni az önkormányzatok számára az önrész előteremtésére.


4. Részvétel a fejlesztéspolitika helyi alkotásában, alakításában A kistérségi szereplők felkészültségéből, a fejlesztések tervezettségéből adódóan a vizsgálat idején (2008. március) a kistérségből már megkezdődött az aktív pályázás az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaira. A fejlesztési szakemberekre a tájékozottság magas foka jellemző. A kistérség fejlesztési szereplői keresik a lehetőségeket a kidolgozott fejlesztési elképzeléseikhez. Számos terv és koncepció került előtérbe az új lehetőségekhez kapcsolódva. Megalakult az Új LEADER Akciócsoport, amelyhez a Taktaköz is csatlakozott. Megkezdődött a szervezőmunka és lobbitevékenység is a kistérség fejlesztése érdekében. A legaktívabb személy ebben a tekintetben a tokaji polgármester. A kistérség az ÚMFT pályázatainak segítségével halad tovább a markáns fejlesztési pályáján.

40


VI. Tanulságok 1. Összefoglaló (1) A Tokaji kistérség 2004-ben jött létre, nagyjából a korábbi Tokaji járással megegyező területen. A kistérség össznépessége 2006-ban kevéssel emelkedett 14 ezer fölé, ezzel Tokaj vidéke a legkisebb statisztikai kistérségeink egyike. A kistérség még jelenleg is a 15 leginkább fogyó kistérség csoportjába tartozik. A mezőgazdaság átlagosnál nagyobb mértékű jelenléte jellemző. A térség mezőgazdasága elsősorban szőlő- és bortermelésre rendezkedett be Bár a Tokaji kistérség eléggé periférikus helyzetű az országban, a környéket feltáró közutak és vasútvonalak megfelelően kapcsolják be az ország vérkeringésébe (2) A kistérségben a helyi gazdaság kezdett megerősödni az elmúlt évtizedekben. A vállalkozási aktivitás folyamatos emelkedik. A Tokaji kistérség utóbbi években tapasztalható gazdasági-jövedelmi dinamikája azonban döntően Tokaj városához köthető. Tokaj térsége a 33 leghátrányosabb helyzetű térség egyike. A több jelenség alapján alátámasztott meginduló térségbeli dinamizmust a terület foglalkoztatási problémái megkérdőjelezhetik. A munkanélküliség aránya 15-20 % közötti értéket ér el. (3) A kistérség nemzetközi hírű természeti értéke az UNESCO világörökség részét képező Tokaji-hegy, Magyarország emblematikus szőlőtermő helye. A természeti értékek védelmének érdeke jelenleg is több konfliktusforrás tárgyát képezi. (4) A kistérségi kapcsolatokra, a kistérség működésére gátló módon hat, hogy a tömegközlekedés jelenlegi szolgáltatásai nem illeszkednek a kistérségi keretekhez. A kistérség központi problémája a munkanélküliség magas aránya és a kistérség népességmegtartó erejének csökkenése. (5) A kistérségen belül konfliktusforrást jelent a két eltérő történelmi, gazdasági adottságú terület, kistáj a Hegyalja és Taktaköz jelenléte. A két terület eltérő pályázati aktivitását, forrásszerzési sikerességét és fejlődési irányát a nagyon eltérő adottságok okozzák, amelyek azonban nehezen kezelhető konfliktusokat eredményeznek (6) A Tokaji kistérségben Tokaj és a Hegyalja történelmi múltjára és jelenlegi adottságaira építve kialakult egy markáns fejlesztési irány: a turizmus fejlesztése, ehhez az elképzeléshez illeszkednek a megvalósult fejlesztések is. (7) A fejlesztési aktivitásban és az együttműködési hajlandóságban nagy különbségek figyelhetőek meg a két kistáj, a Taktaköz és Hegyalja települései között. a hegyaljai települések között aktív kapcsolatok jöttek létre A Taktaközre egyfajta fejlesztési apátia jellemző, úgy érzik, a Tokaj és a Hegyalja számára megfelelő fejlődési út számukra nem járható. (8) A Tokaji kistérség I. NFT-s fejlesztési teljesítménye alapján a kistérségi „rangsor” élén foglal helyet. A kistérségben – az ország többi kistérségével összehasonlítva – magas volt a pályázási aktivitás. A kistérségből beadott pályázatok kevesebb mint felét adták csak be egyéni és társas vállalkozások, ami más kistérségekkel összehasonlítva rendkívül alacsony aránynak tekinthető. Magas volt a kistérségből beérkező nonprofit és önkormányzati pályázatok száma és aránya. (9) A kistérség szervezetei elsősorban az AVOP és a ROP kiírásaira adtak be pályázatot. A kistérség kiemelkedő fejlesztési sikeressége ROP-os teljesítményének köszönhető, hisz minden 5 fejlesztési forintból 4 ebből az OP-ből érkezett a kistérségbe. A két legnagyobb támogatottságú kedvezményezetthez a kistérségbe kerülő fejlesztési források közel háromnegyede jutott.

41


(10) A Tokaji kistérség fejlesztésére a tervszerűség és tervezettség magas szintje jellemző. A tervek és a megvalósult fejlesztések összhangja figyelhető meg. A kistérség elindult egy tudatos fejlődési-fejlesztési úton, amelynek legmarkánsabb eleme a turizmusfejlesztés. A megvalósult fejlesztési projektek legtöbbször kapcsolódnak a turizmushoz. (11) Paradox módon azonban a fejlesztési sikerek, a megvalósult beruházások kevéssé hatnak a lakosság gazdasági helyzetének javítására, a munkanélküliség csökkentésére A foglalkoztatási problémák megoldására a tervek és a valóság szintjén is döntően válságkezelő megoldások születtek a kistérségben. A kistérség hosszú távú sikere pedig éppen azon múlhat, hogy a kedvező adottságokra épülő megalapozott fejlesztési koncepciók mentén végrehatott sikeres fejlesztésekhez hogyan lehet a lakosság széles rétegeit integrálni. (12) A kistérség fejlesztési sikerét meghatározza Tokaj város sikere, fejlesztési aktivitása, amely komoly húzóerőt is jelent a kistérségi települések számára.. A kistérség fejlesztési kulcsembereként egybehangzóan egyetlen személyt, a tokaji polgármestert jelölték meg. Lobbiereje, érdekérvényesítési képessége és ambíciója a kistérség kulcsszereplőjévé teszi. (13) A kistérség legnagyobb projektje az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt egyben a legsikeresebb térségi összefogás eredménye. A kistérség taktaközi része nem vett részt a projektben. (14) A legnagyobb nehézséget a Tokaji kistérségben a két eltérő adottságú és fejlesztési igényű kistáj (Taktaköz és Hegyalja) fejlődésének különbségei jelentik A kistérség hátrányos helyzetű lakosságának döntő többsége a taktaközi településeken él, a turisztikai fejlesztésekbe való bekapcsolásuk egyelőre nem megoldott. (15) A fejlesztések szervezésében nagyon fontos, hogy Tokaj vezetésének célja nem egyszerűen a város fejlesztése. Fontos számára a vonzáskörzete, amely alapja a komplex turisztikai régió kialakításának. (16) Az intézmények közül a projektek generálásában két intézmény emelkedik ki: a kistérségi társulás munkaszervezete, a Kistérségi Iroda és a turizmus szakmai központját jelentő Tourinform Iroda. (17) A Tokaji kistérségben a döntéshozatali folyamatok jellegére a fejlesztések kiterjedtsége van hatással. A döntések jellegében jelentős különbségek vannak az együttműködésen alapuló, több szervezet részvételével megvalósuló fejlesztések, az egy települést érintő fejlesztések és az egy szervezetet érintő fejlesztések között. (18) A fejlesztések a Tokaji kistérségben alapvetően az önkormányzatokhoz köthetők. A fejlesztések generálásának legfőbb hálózata a polgármesterek hálózata és a hozzájuk kapcsolódó intézményi és civil szereplők. Emellett fontos a borászati gazdaságok informális kapcsolatrendszere, amely döntően a hegyközségi keretekre korlátozódik. A helyi borászatok fejlesztési aktivitása nagymértékben hozzájárul a kistérség sikeréhez. A fejlesztési ötletek kidolgozásában, a fejlesztések helyi társadalmon belüli visszacsatolásában pedig jelentős szerepet játszik a tokaji értelmiség baráti kapcsolatokon alapuló közössége. (19) A kistérségi fejlesztési kulcsszereplői jól alkalmazkodtak a fejlesztéspolitika új rendszeréhez. A tudatos felkészülési folyamat segítette a kistérség szereplőit, hogy könnyen eligazodjanak az I. NFT pályázati rendszerében. A kistérség turizmusfejlesztésben érdekelt szereplői a pályázati lehetőségekkel alapvetően elégedettek. Ugyanakkor a taktaközi települések úgy gondolják, hogy problémáik megoldására szűkösek a pályázati lehetőségek. Ezeknek a forráshiányos önkormányzatoknak az önrész előteremtése súlyos gondokat okoz.

42


(20) A megkérdezettek közül többen is úgy gondolják, hogy a pályázatok sikere nagymértékben függ a kapcsolatoktól, a pályázó lobbierejétől és a település nagyságától. (21) A kistérség fejlesztésben aktív szereplői döntően a rendszer működésével kapcsolatosan fogalmaztak meg elvárásokat.

2. A térség üzenete (1) A Tokaji kistérség fejlesztésben aktív szereplői a rendszer fő pozitívumának azt tartják, hogy a fejlesztési rendszerben jártas szakemberek könnyen eligazodnak a fejlesztési lehetőségekben, az évek során alapvető változások nem történtek, ami segíti a szereplőket, hogy tapasztalataikra építeni tudjanak. További pozitívumként jelölték meg, hogy a rendszer működési elveiből adódóan a kistérség markáns fejlesztési imázsa kedvez a források elérésének. (2) A legtöbb kritikát a kistérség fejlesztésében aktív szereplők a rendszer működésével kapcsolatosan fogalmazták meg. Véleményük szerint a pályázati rendszer túlbürokratizált, bonyolult. A kifizetések csúszása ellehetetleníti a fejlesztések megvalósítását. .Az önkormányzatoknak és civilszervezeteknek, de a gazdasági szereplőknek is nehéz az önrész előteremtése. Az ügyintézés rugalmatlan, nincs a különböző fejlesztési szervek között együttműködés. A központi intézmények pályázó felé való elvárásai nincsenek összhangba a központ szolgáltatásaival, működésével. (3) Többen kritizálták a kistérségi elvek és a fejlesztési rendszer elvei közötti inkonzisztenciát is. A megkérdezettek többségének véleménye az, hogy a fejlesztési versengés gátolja a települések együttműködését. (4) A Tokaji kistérség fejlesztésében aktívan megjelenő szereplőcsoportok rendszerrel kapcsolatos elvárásai és javaslatai is döntően a működéshez kapcsolódnak. Véleményük szerint első lépésként a jövőben a kifizetéseket gyorsítani kellene. A kis összegű pályázatok esetében a bürokratikus terheket csökkenteni szükséges. Fontos, hogy az elvárásokhoz ki kellene dolgozni a visszacsatolás rendszerét is. Áthidaló forrásokat kellene találni az önkormányzatok számára az önrész megteremtésére.

3. A térség elemzésének tanulságai (1) A Tokaji kistérség vizsgálatának legfőbb tanulsága, hogy egy a helyi adottságokra építő markáns fejlesztési koncepcióra alapozva, tudatos és felkészült fejlesztői munkával hátrányos helyzetű társadalmi környezetben is lehet komoly fejlesztési sikereket elérni. Ez a siker azonban alapvetően az önkormányzatok aktivitásán múlik. Az önkormányzatok és a hozzájuk kapcsolódó intézmények a kulcsszereplői a projektek generálásának, hozzájuk kötődnek a legnagyobb projektek. (2) A Tokaji kistérség sikerének másik kulcsát az jelenti, hogy az a fejlődési irány, amit döntően az önkormányzatok határoztak meg, nagyban illeszkedik a helyi gazdaság fejlesztési igényeihez, elképzeléseihez. Így a kistérség fejlődésének alappillérét jelentő turizmusfejlesztésben az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek egymást kiegészítik, erősítik. (3) A kistérség fejlődésében fontos továbbá Tokaj vezetésének szerepe, hozzáállása. Tokaj a fejlődés központjaként jelenik meg, a legtöbb fejlesztés a városban valósult meg. Ugyanakkor fontos, hogy Tokaj épít vonzáskörzetére, aktív szervezője a kistérség együttműködésének. A kistérség fejlesztéseit a tokaji intézmények koordinálják és ösztönzik. Hosszú távú fejlődésének kulcsát ugyanis egy komplex

43


szolgáltatokat nyújtó egységes turisztikai mikrorégió kialításában látja, amely döntően a kistérségi keretekre épít. Ennek köszönhető, hogy Tokaj húzóerőként hat a kistérségi települések fejlesztésére. (4) Fontos problémát jelent azonban, hogy a jelentős fejlesztési sikereket, a meginduló dinamikus fejlődést a kistérség foglalkoztatási problémái, a lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak magas száma megkérdőjelezhetik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fejlődés és a lakosság helyzetének paradoxona területileg is leképeződik a kistérséget alkotó két kistáj, a Hegyalja és a Taktaköz szembenállásában. A munkanélküliség kezelésére, a roma lakosság helyzetének könnyítésére nincsenek hosszú távú kistérségi koncepciók, csak válságkezelés zajlik. A kistérség fejlesztésének legfőbb kockázata, hogy a turisztikai fejlesztések növelik és elmélyítik a kistérségen belüli társadalmi egyenlőtlenségeket az egész kistérségre vonatkozóan, de még inkább a Taktaköz és Hegyalja kapcsolatában egy új típusú szegregációt hoznak létre a turizmuson belüli és kívüli szereplők között.

44


VII. Forrásjegyzék Hivatkozott szakirodalom Bibó István (1990): Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció. In Bibó István: Válogatott tanulmányok III. 1971-79. Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) Csite András – Németh Nándor (2007): Az életminőség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, BWP-2007/3, 69 p. Faluvégi Albert (2004): A területfejlesztés kedvezményezett kistérségeinek lehatárolása a 24/2001 (IV.20.) OGY-határozat és a 168 kistérségről szóló 244/2003 (XII.18.) kormányrendelet alapján. KSH, Budapest, 21 p. Faluvégi Albert (2008): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. KSH, Budapest, 52 p. Győri Róbert (2007): A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága. Konferencia-előadás. Elhangzott ’A történelem nyomai az új térszerkezetben’ című tudományos konferencián. ELTE TTK, Budapest, 2007. november 17. Hajdú Zoltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 332 p.

Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok Az „Irány Tokaj-Hegyalja!” Leader + Akciócsoport bemutatkozása és Helyi Vidékfejlesztési Terve http://www.leaderkozpont.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&ne wsid=6448&lang=hu A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSIFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004 (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda) A Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás megállapodása http://tokajkisterseg.tokaj.hu/system/fileserver.ind?file=/Megállapodás ÚJTokaj200050623.doc&type=related A szerencsi szalmaégető erőmű a tokaji borászok szemszögéből Utisugó.hu 2007.12. 04 http://www.utisugo.hu/bortura/hotel-apartman-info-28916

Családbarát megoldások Tokajban uniós támogatással, Sajtóközlemény 2008. május, (rendelkezésre bocsátotta: Májer János) Haász János: Ki fog égni a szerencsi erőmű miatt? Index 2007. szeptember 11 http://index.hu/gazdasag/magyar/szrnc070911/ Kulturális és Konferenciaközpont, Tokaj – I. ütem Építészfórum 2006, augusztus 31 http://epiteszforum.hu/node/3065 Összefogással Tokaj Világörökségéért http://www.tokajvilagorokseg.hu/index.php?i=3_1 Szerencsés-e a szerencsi erőmű? – jelentés a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megőrzési állapotáról Infovilág, 2008-02-08 12:10 Szerkesztő: Kulcsár László http://infovilag.hu/hir-10584-szerencses-e-szerencsi-eromu.html

45


Függelék A kistérség részletes gazdasági, társadalmi profilja A Tokaji kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén helyezkedik el. A kistérség területén több, egymástól karakterisztikájukban lényegesen eltérő tájtípus találkozik. A déli, tiszamenti síksági rész a Taktaközhöz tartozik, míg az északi területek már a Zempléni hegységbe nyúlnak be. Közöttük a Tokaj-Hegyalja húzódik, és maga a Tokaji-hegy található. A térség fejlődését a már évszázadokkal ezelőtt nemzetközi hírt szerzett szőlőművelés és bortermelés indította el. Tokaj emiatt korábban mezővárosi ranggal, igazgatási szerepkörrel is rendelkezett. A 19. század vármegyei igazgatási rendszerében a mai kistérség területének nagy része Zemplén vármegyéhez tartozott, az önálló Tokaji járás része volt. Ekkor a tokaji aligazgatási egység kiterjedt Olaszliszkára és Tolcsvára is, valamint néhány további falura ezek környékén. Ebben az időben viszont a taktaközi települések Szabolcs megye részét képezték, a Dadai járás fennhatósága alatt.7 A 20. század második felének közigazgatási átszervezésével a Tokaji járás megszűnt, települései a Szerencsi igazgatási egységbe tagozódtak be (Bibó 1990), és az 1980-as évekbeli városkörzet-rendszerben szintén Szerencshez tartoztak (Hajdú 2005). A statisztikai kistérségek létrehozásakor sem került sor Tokaj és környékének önállósulására, csak a 2004-es átalakítás óta lett a terület önálló statisztikai egység, nagyjából a korábbi Tokaji járással megegyező területen (a taktaközi részekkel, kivéve Olaszliszka és Tolcsva környékét).8 13. ábra A Tokaji kistérség elhelyezkedése és települései

7

Wikipédia (http://hu.wikipedia.org) – Zemplén vármegye, Szabolcs vármegye 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről 8

46


A Tokaji statisztikai kistérséget 11 település alkotja. A kistérség központja és egyetlen városa Tokaj, amelynek népessége ma már nem éri el az 5 ezer főt. A községek közül nagyobb település még a körülbelül háromezres lakosságú Tarcal, valamint Erdőbénye és Bodrogkeresztúr, viszont utóbbiak népességszáma az ezer főt is csak kevéssel haladja meg. Kisfalvak Bodrogkisfalud, Csobaj, Tiszaladány és Taktabáj, míg Szegi, Szegilong és Tiszatardos alig 2-300 fős lakosságszámuk miatt aprófalunak minősíthetők. A kistérség össznépessége 2006-ban kevéssel emelkedett 14 ezer fölé, ezzel Tokaj vidéke a legkisebb statisztikai kistérségeink egyike (159. a népességi rangsorban). Tokaj környékén a magyar népesség mellett más nemzetiségű lakosság a legutóbbi népszámlálás eredményei alapján jelentős számban nem lelhető fel, egyedül a cigányság található meg néhány településen nagyobb arányban. Számuk a kistérség teljes népességéhez viszonyítva mindössze 2 %-os, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb, a megyei átlag mindössze harmada. Hasonlóan kevesen csak a Tiszaújvárosi és a Kazincbarcikai kistérségben vallották magukat roma származásúnak, míg például Encs vagy Edelény térségében a 20 %-ot közelíti az arányuk. A Tokaji kistérségen belül a Taktaköz kisfalvaiban, Taktabájon (12 %), Tiszaladányban (8 %) és Tiszatardoson (4,5 %) mutatkozott magasabbnak a magukat cigány nemzetiségűnek vallók aránya, nagyobb számban ezen kívül Tarcalon és Tokajon élnek. A kistérség népességszáma az elmúlt másfél évszázadban többször jelentősen megváltozott. A vidék lakóinak száma már a 19. század végén meghaladta a 15 ezer főt, míg legnagyobb népességét – több mint 20 ezer lakos – a 20. század közepére érte el. Ekkor a legtöbb település lélekszáma – a ma is legkisebbek kivételével – meghaladta az ezer főt: Erdőbényét például háromezren, Bodrogkeresztúrt kétezren, Tiszaladányt 1500-an lakták. Századközepi népességszámának a kistérség jelenleg ¾-ét sem éri el, ez több mint 5 ezer fős népességveszteséget jelent az elmúlt 50 év alatt. Mindeközben felére fogyatkozott Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos és Szegilong, és a korábban 5 ezer főnél jóval népesebb Tokaj népessége is jelentősen megcsappant. A kistérség rendkívüli mértékű népességvesztését az elmúlt néhány évtizedre visszatekintve a már korán jelentkező elvándorlás következményeként irreális mértékben fölerősödő népszaporulat-elmaradás okozta. A környék múlt század eleji népességgyarapodása nem feltételezné a természetes népmozgalmi arányszámok ilyenformán történő alakulását. A természetes fogyás mértéke azonban már az 1970-es évekre igen magasra emelkedett. Az egész évtizedre összesen jellemző 2 %-os népszaporulat-elmaradás egyedülálló volt, nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül – miközben például Kazincbarcika és Tiszaújváros térségeiben évi 1 %-os természetes szaporodás mutatkozott –, de még az összességében szintén természetes szaporodást mutató országterületen is. A tokajinál jobban csak az Őriszentpéteri kistérségben fogyott gyorsabban a népesség. A kistérségen belül viszont eközben még természetes szaporodást lehetett mérni Bodrogkisfaludon, Taktabájon és Tarcalon; a nagyarányú fogyásért elsősorban Tokaj és Erdőbénye népszaporulat elmaradása felelt. A következő évtizedekben a természetes fogyás mértéke tovább emelkedett. A kistérség relatív pozíciói a megyén és az országon belül nem változtak – természetes fogyási értékét nézve mindig csak az Őriszentpéteri kistérség előzte meg –, csak még inkább kedvezőtlenné vált helyzete. A 80-as évektől kezdve a térség összes települése egységesen fogyást mutatott fel, ami a 90-es évtizedre tovább erősödve napjainkig kitart. Az utóbbi évek hoztak némi csillapulást a fogyási tendenciában, nem utolsó sorban a migrációs trend kismértékű, de nagy jelentőségű átalakulása következtében. Mindezek alapján a Tokaji kistérség még jelenleg is a 15 leginkább fogyó kistérség csoportjába tartozik. Az 1970-es években az elvándorlások mértékét Tokaj térségében országos összevetésben nem lehetett kiemelkedőnek nevezni. A korábbi évtizedek környékről kifelé irányuló migrációja valószínűleg sokkal súlyosabban érinthette a vidéket. A kistérség

47


vándorlási vesztesége megyéjén belül is csak közepesnek minősült: míg a megyeszékhely, valamint Tiszaújváros ekkor is jelentős számú betelepülőt vonzott, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Encs és Szikszó térségét igen nagy migrációs veszteség sújtotta. A Tokaji kistérségen belül egyedül Tokaj jelentett hosszabb távon is betelepülési célpontot, a környék községei mind negatív migrációs egyenleggel számolhattak. Különösen nagynak mutatkozott a vándorlási veszteség Taktabájon, Szegiben és Szegilongon. Tokaj a következő évtizedekben is meg tudta őrizni pozitív migrációs mérlegét, és a környező falvak népességének elvándorlása is csillapult. A 80-as évtizedben a migrációból származó legkisebb népességfogyást Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül már itt lehetett mérni. Az ezredfordulóig a térséget érintő migráció iránya megfordult – Magyarország számos vidékéhez hasonlóan. A megye egészét eközben még mindig jelentős elvándorlás sújtotta területként lehetett számon tartani. Kistérségei közül csak néhány – a tokaji mellett például a mezőkövesdi, a szerencsi, vagy a sárospataki – rendelkezett migrációs bevétellel, ennek nagysága alapján Tokaj térségét csak Mezőkövesd környéke előzte meg a megyén belül. A kistérségen belül ekkor már csak néhány település (például Erdőbénye, Szegi, Taktabáj) fogyott tovább a migráció által. A 90-es évek kedvező migrációs folyamatai Tokaj térségében a legutóbbi években már nem maradtak fenn, ma újra a településkör nagy részét érintő fogyás mérhető. A természetes népességvesztés és az elvándorlás hatására a Tokaji kistérség korszerkezeti viszonyai már évtizedekkel ezelőtt kedvezőtlenül alakultak. Az 1990-es évek elején még ugyan valamivel 100 alatt volt az öregedési index nagysága, azonban országos összevetésben a térség így is a legöregesebb kistérségek között foglalt helyet. Borsod-AbaújZemplén megyén belül is csak Mezőkövesd vidékén alakult kedvezőtlenebbül az idős- és fiatalkorú népesség aránya. A kistérségen belül is kifejezetten rossz korszerkezettel például Csobaj, Erdőbénye és Tiszaladány rendelkeztek. Az időskorú népesség számának emelkedése a fiatalok kárára a következő másfél évtizedben tovább folytatódott, viszont a korszerkezetromlás mértéke kisebb volt, mint az ország, vagy a megye más részein – ahol napjainkban egyébként még mindig a 18 évesnél fiatalabb népesség van többségben az időskorúakhoz képest. A kistérségen belül a csillapuló elöregedési tendencia ott a leglátványosabb, ahol nagyobb arányú roma népesség lakik (Taktabájon), vagy a feltehetően rossz egészségügyi viszonyok miatt az időskorúak száma fogyatkozik jelentős mértékben (Csobajon). A kistérség gazdasági profilja A Tokaji kistérség fejlődési pályája az elmúlt évszázadban, egészen az utóbbi évtizedekig, lefelé vezetett. A mintegy száz évvel ezelőtt még igen kedvező helyzetben lévő polgárosult vidéket a 20. század második felének társadalmi és gazdasági folyamatai érzékenyen érintették. A növekvő elvándorlás, a gazdasági erővesztés és ezek kedvezőtlen társadalmi következményeinek eredményeképpen a kistérség területe a 70-es években a hazai fejlettségi rangsor hátsó részébe esett vissza (Győri 2007). Más borsodi területek felértékelődésével szemben (Tiszaújváros, kis mértékben Kazincbarcika és Ózd környéke) ez a pozícióvesztés különösen nagynak tekinthető, mindamellett, hogy a megye északkeleti részein a tokajihoz hasonló végeredményű folyamatok hatottak az utóbbi évtizedekben. Az 1990-es évtized a Tokaji kistérséget – a HDI komplex mutatószáma alapján mért – társadalmi-gazdasági fejlettségét nézve az országos rangsor utolsó helyeinek egyikén találta, elsősorban a térség lakosságának rossz életkilátásai miatt (Csite – Németh 2007). Az 1994-es évre vonatkozó kistérségi becslés szerint országosan ennél kedvezőtlenebb helyzetben, életminőségbeli viszonyaik alapján csak az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek voltak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több más kistérsége helyezkedett el az életminőségi rangsor utolsó negyedében, míg sokkal kedvezőbb pozíciókkal csak a megyeszékhely és a 20.

48


század második felében intenzíven iparosított térségek, például Kazincbarcika és Tiszaújváros (HDI alapján egykori országos 3.) rendelkeztek. Tokaj életminőség-indexének értéke a 90-es évek közepétől 2005-re 0,707-ről 0,817-re emelkedett. Hasonló mértékben a HDI semelyik más megyei kistérségben nem nőtt, és ez meglátszik az elmúlt évtized alatt bekövetkezett pozícióváltozásokban is. A tokajin kívül legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek nagy része egyáltalán nem (Encsi, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi kistérségek), vagy csak minimálisan (Szikszó térsége) tudott javítani relatív helyzetén. Többen még inkább lemaradtak (Mezőcsát és Edelény környéke), és hasonlóan leszakadás jellemezte a szocialista iparosítás korábbi térségeit is (Ózd, Kazincbarcika és Tiszaújváros vidékét). Előrébb lépni ezen időszak alatt a Tokaji kistérségen kívül csak Mezőkövesd és Sárospatak térsége tudott, de ezek felzárkózásának mértéke is elmaradt valamelyest Tokajétól. Azzal, hogy a 166. helyről bő egy évtized alatt Tokaj és környéke a 123. helyre lépett, a megyei rangsor végéről annak közepére került. A felzárkózás, ha a relatív pozíciókban nem is, de abszolút értékben országosan is az egyik legnagyobbnak minősült (Csite – Németh 2007). 20. táblázat: A HDI értékének alakulása a Tokaji kistérségben az ország más részeihez viszonyítva Legjobb öt

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Legrosszabb öt

Rang 2005 1 2 3 4 4 26 48 74 92 107 114 116 123 145 156 157 160 164 167 168 … 165 166 … …

Kistérségek Budapest Budaörsi Győri Komáromi Balatonfüredi Tiszaújvárosi Miskolci Kazincbarcikai Mezőkövesdi Sárospataki Szerencsi Sátoraljaújhelyi Tokaji Ózdi Szikszói Encsi Edelényi Mezőcsáti Abaúj–Hegyközi Bodrogközi … Ibrány–Nagyhalászi Baktalórántházai … … Magyarország

HDI 1994 0,837 0,827 0,825 0,807 0,828 0,830 0,787 0,778 0,754 0,733 0,755 0,758 0,707 0,739 0,716 0,722 0,726 0,719 0,706 0,688 … 0,720 0,709 … … 0,796

HDI 2001 0,890 0,884 0,877 0,847 0,890 0,860 0,833 0,817 0,813 0,800 0,799 0,803 0,784 0,768 0,771 0,769 0,767 0,768 0,758 0,734 … 0,763 0,758 … … 0,836

HDI 2005 0,930 0,914 0,901 0,900 0,900 0,877 0,859 0,841 0,833 0,825 0,821 0,820 0,817 0,804 0,793 0,792 0,791 0,790 0,774 0,757 … 0,788 0,786 … … 0,864

Csite – Németh 2007

A térség felzárkózásának megindulását, fejlődésének dinamizálódását a tokaj környéki lakossági jövedelemszintek változása is szemlélteti. Ez egyben arra is utal, hogy az életminőségbeli viszonyok alapján mért előrelépés nem az amúgy is viszonylag kedvező képzettségi helyzet, vagy az életkilátások javulása miatt következett be, hanem a helyi gazdaság kezdett megerősödni az elmúlt évtizedekben. 1990-ben a Tokaji kistérségben mérhető egy főre jutó bevallott jövedelem nem haladta meg az 50 ezer forintot, és ez csak a vidéki átlag alig 70 %-ának felelt meg. A lakossági jövedelem-színvonal visszaesése a vizsgált időszakot tekintve 1992-ben kezdődött meg, de ekkor is csak rövid ideig tartott, és mértékét tekintve nem volt túl nagy a további lemaradás. Országos összevetésben a 90-es évek elején a térség stabilan a kistérségi rangsor 140-150. helyén tartózkodott. Tokaj környékének jövedelmi pályájában az évtized közepe hozott fordulót, amikor is a lakossági jövedelmek nagysága emelkedni kezdett, és azóta napjainkig tartó folyamatos, egyenletes felzárkózás figyelhető meg a térségben. 2006-ra a tokaj kistérségi jövedelemszint (460 ezer

49


Ft / fő) meghaladta a vidéki átlag 75 %-át, és a kistérségek rangsorában a terület számára a 118. helyet biztosította. A Tokaji kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészéhez viszonyítva ellentétes utat járt be. Az 1990-es évek elején a térségbeli átlagos jövedelem-színvonal még csak a megyei szint ¾-ét érte el, az egy lakosra jutó személyi jövedelem Bodrogköz, Abaúj-Hegyköz és Mezőcsát térsége után itt számított legkisebbnek. Mivel ezek a kistérségek, Borsod-AbaújZemplén megye nagy részéhez hasonlóan, nem tudtak jelentős mértékben javítani helyzetükön – sőt, jövedelmi pozícióik tovább romlottak –, Tokaj vidékének apró lépései fölértékelődtek, és a térség a 90-es évek folyamán egyre inkább felzárkózott a megye átlagához. 2006-ra Tokaj kistérsége már csak alig több mint 10 %-kal maradt el a borsodi átlagos jövedelemszinttől, és a megyei rangsor első felébe kapaszkodott föl. 14. ábra: A Tokaji kistérség fejlődési pályája az egy lakosra jutó adóköteles jövedelem alapján 140

120

Vidéki átlag = 100

100

80

60

40

20

0

1990

1992

1994

1996

1998


2000

Tokaji kistérség

2002

2004

2006

Tokaj

Más kérdés azonban, hogy mennyire köthető a Tokaji kistérség utóbbi években tapasztalható gazdasági-jövedelmi dinamikája egyedül Tokaj városához. Az elmúlt másfél évtized jövedelmi adatai alapján leginkább Tarcal, Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud tudták a lépést tartani a kistérségközponttal, de elmaradásuk így is egyre nőtt az évek során. 2006-ban a tokaji, körülbelül 600 ezer Ft-nyi egy lakosra jutó jövedelem több mint 100 ezer forinttal haladta meg a követők szintjét. Más községek eközben jelentősen lemaradtak a térségen belül is: például Taktabájon a 2006-os átlagos jövedelemnagyság nem érte el a 175 ezer forintot. Mindez összességében a kistérségen belüli jövedelmi különbségek növekedéséhez vezetett. Ezt támasztja alá a kistérség településeinek népesség- és jövedelemeloszlásbeli különbségeit mérő Hoover-index hosszú távú idősora is, amely a 90-es évek elején még viszonylag kismértékű egyenlőtlenségeket jelzett (7 %), majd egy növekedési szakasz után napjainkban a területi különbségek mértékének állandósulására utal (10-11 %). A területpolitikai besorolások rendszerében a Tokaji kistérség – társadalmi-gazdasági elmaradottsága, speciális problémái (magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet) miatt – mindig is a legfejletlenebb térségek csoportjába tartozott. Ez idő alatt nem

50


csak általános elmaradása biztosította számára területfejlesztési besorolását: a vidékfejlesztés kedvezményezett térsége is volt, előbb a Szerencsi kistérség részeként,9 de 2004-es önállósulása után is (Faluvégi 2004).10 Bár az elmúlt évek során több mindenben történt előrelépés, és a kistérség nem maradt le fejlődési trendjei alapján, helyzete továbbra is indokolta a kedvezményezetti státusz fenntartását, és a 2007-es besorolásban Tokaj térsége mint a 33 leghátrányosabb helyzetű térség egyike szerepelt (Faluvégi 2008).11 Az elmúlt években a térség öt települése kapott különösen hátrányos helyzete miatt külön területfejlesztési kedvezményezetti besorolást: Csobaj, Erdőbénye, Taktabáj, Tiszaladány és Tiszatardos.12 A folyamatos kedvezőtlen besorolások ellenére, a vállalkozási aktivitás és a helyi adóbevételek alakulása is a helyi gazdaság meginduló dinamizmusát látszik igazolni. Az 1990-es évek közepén a vállalkozási aktivitás még igen alacsony szintet ért el a Tokaji kistérségben (370 db működő vállalkozás / tízezer fő). Ekkor a térség a vidéki átlag 64 %-át érte csak el, és még Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül is igen alacsonynak számított. A következő évek a vállalkozási aktivitás folyamatos emelkedését hozták, amelynek üteme meghaladta az átlagos vidéki trendet, a lassuló borsodi tendenciával pedig ellentétes volt. 2004-re így a térségbeli vállalkozási aktivitás meghaladta a vidéki átlag 72 %-át. A vállalkozások száma – a települések népességszámára vetítve – Tokajon kívül Szegiben, Bodrogkisfaludon és Bodrogkeresztúron ért el viszonylag magas szintet. Ezzel szemben rendkívül kedvezőtlen vállalkozási aktivitási szint jellemezte Szegilongot és Tiszaladányt. Az egyéni vállalkozások számának alakulása hasonló pályát követett, a térség pozíciónyerése a vizsgált időszak alatt az előbbihez hasonlóan ment végbe. Javult a kistérség helyzete a helyi adókból származó önkormányzati bevételek nagyságának alakulása terén is. Az 1990-es években nagyon alacsony szintet ért el ez a bevételforrás, Tokaj és környéke ez alapján csak az országos rangsor utolsó ötödében helyezkedett el. A 2000-es évek közepéig viszont ebben is folyamatos felzárkózás mutatkozott, s bár a kistérségi a helyi adóbevételek nagysága ma is alig haladja meg a vidéki átlag 40 %-át, de dinamizmusa így is jelentős pozíciójavulást hozott számára országosan és megyéjén belül is. A kistérség foglalkoztatási viszonyai A több jelenség alapján alátámasztott meginduló térségbeli dinamizmust megkérdőjelezhetik a terület foglalkoztatási problémái. A Tokaji kistérség kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyai az elmúlt évtizedek során tovább romlottak, és a felvetődő nehézségek állandósultak. Tokaj és környékén a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás szintje (44 %) már az 1980-as években is alacsonynak számított országos összevetésben, és némileg még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ahol egyébként az aktivitási és foglalkoztatási ráta sosem érte el az országos átlagot – csak az iparosodottabb területeken (például Miskolc, vagy Tiszaújváros) mutatkozott kicsit magasabbnak. A következő évtizedekben a kistérség aktivitási- és foglalkoztatási rátája az országos trendet jóval meghaladó mértékben csökkent, követve a megyei tendenciát. Tokaj vidékének visszaesése azonban még megyéjén belül is figyelemre méltó: 2001-re már csak a lakosság 32 %-át lehetett gazdaságilag aktívként és 24 %-át foglalkoztatottként számon tartani. Az aktivitás szintje ekkorra több településen is 30 % alá süllyedt, míg a foglalkoztatottak aránya 20 %-ot sem érte el például Csobajon, 9

91/2001 (VI.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről. 64/2004 (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 11 311/2007 (XI.17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 12 VÁTI Kht.: Tokaji kistérség, Kistérségi helyzetkép. 2006. www.vati.hu/static/kisterinfo/, valamint 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10

51


Erdőbényén és Tiszatardoson, sőt Taktabájon csak 11 %-os volt. Az eltartottak arányának csökkenése követte az országos trendnél kissé nagyobb mértékű megyei tendenciát, viszont az inaktívak köre még ennél is rohamosabban bővült. A 80-as években az inaktív népesség arányát a térségen belül (19 %) átlagosnak lehetett nevezni, ami napjainkra megduplázódott. Az ugyanilyen kedvezőtlen helyzetű kistérségekhez (például Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Ózdi kistérség) hasonlóan az inaktív lét a munkanélkülivé válás egyik alternatíváját jelenthette. A munkanélküliségi ráta alakulása alapján Tokaj környéke mindig is a legrosszabb helyzetben lévő 10-15 kistérség közé tartozott. A csúcsok idején a munkanélküliek aránya az aktív népességhez viszonyítva meghaladta a 25 %-ot is, de a térség egészét nézve még napjainkban is tartósan 15-20 % közötti értéket ér el. A települések közül Szegiben, Tiszaladányban és Taktabájon pedig a munkanélküliség hosszú ideje még ennél is súlyosabb problémát jelent. A magas munkanélküliség miatt a Tokaji kistérség összes települése a mai napig a területfejlesztés kedvezményezettjének minősül.13 15. ábra Munkanélküliségi ráta (2006) és foglalkoztatási szerkezet (2001) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A Tokaji kistérség foglalkoztatási szerkezetét az elmúlt évtizedekben az ipar gyengesége és a mezőgazdaság átlagosnál nagyobb mértékű jelenléte jellemezte. 1990ben még a foglalkoztatottak negyede talált munkát a mezőgazdaságban, 28 %-uk az iparban, 46 %-uk a tercier szektorban dolgozott. Az új évezredre a mezőgazdaság részesedése negyedére esett vissza, de a környékbeli munkalehetőségek romlásával némileg az ipar is veszített szerepéből, a szolgáltató szektor 2/3-os dominanciája pedig még napjainkban is viszonylag magasnak tekinthető. A térség mezőgazdasága elsősorban szőlő- és bortermelésre rendezkedett be, erre a Zempélni-hegység és a Tokaji-hegy talaj- és domborzati adottságai különösen kedvező adottságokat teremtettek. A szocialista termelési rendszerben a nagyobb gazdaságokat szövetkezetekbe tömörítették, de ezek mára jórészt felbomlottak, és helyüket magántermelők kisebb gazdaságai vették át. Ma számos kisebb-nagyobb pincészet működik 13

240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

52


Tokajon, Tarcalon, Bodrogkeresztúron, és a Hegyalja más községeiben, viszont ezek a foglalkoztatásban csak mérsékelt jelentőséggel bírnak.14 A Taktaköz községeiben elsősorban a szántóföldi növénytermesztés a jellemző, az itteni települések gazdaságai (mindenekelőtt a csobaji szövetkezetek) a gabonaféléken túl főleg ipari növényeket termelnek – például cukorrépát, amelyet a Szerencsi Cukorgyár hasznosít. Az ipari tevékenység is sokban kapcsolódik a szőlészethez, borászathoz: több helyi üzem foglalkozik faipari termékek (Erdőbénye műhelyei), vagy borospalackok készítésével (Bodrogkeresztúr – Holland Kereskedelmi Rt.). A kistérség több településén nemfémes ásványi nyersanyagok (kaolin, zeolit, kovaföld) bányászata is folyik, de az ezt végző cégek (COLAS-Északkő – Bodrogkeresztúr, Ediafilt – Erdőbénye) foglalkoztatásbeli szerepe nem túl jelentős. Újabban néhány fémfeldolgozó (Designer-Team – Bodrogkersztúr, Tiszavidék Kft. – Csobaj, Micromark, Bodrog-Zár – Tokaj), építőipari (Strong és Mibet – Bodrogkisfalud) és élelmiszeripari (Bergland – Bodrogkeresztúr) üzem is meg tudott telepedni a környéken.15 A tercier szektor magas aránya – alacsony foglalkoztatottság mellett – nem a szolgáltató tevékenységek kimagasló színvonalára utal, hanem arra, hogy az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, és a helyi munkavállalók zöme – a térségbeli szállítmányozási, kereskedelmi profilú cégek mellett – feltételezhetően a közszolgáltatásokban dolgozik. A foglalkoztatott népesség 35 %-a ingázik munkahelyére, s ez összességében megfelel az országos viszonyoknak. Az ingázók minimális aránya, illetve igen kis része dolgozik mezőgazdasági, valamint ipari jellegű tevékenységet folytató munkahelyen, a lakóhelyüket naponta munkacéllal elhagyók döntő többsége a szolgáltató ágazatokban talál munkát. Az ingázóknak csak egy része tud a kistérségen belül elhelyezkedni, több település munkavállalóinak számára (például Tarcal, Tokaj, Erdőbénye, vagy Szegi) nem a szűkebb környék az elsődleges ingázási célterület. Szerencs, vagy Sárospatak térsége ebből a szempontból talán ténylegesen több lehetőséget is nyújt. A lakóhelyén dolgozó foglalkoztatotti réteg nagy része a tercier szektorban (önkormányzati igazgatás, közszolgáltatások) jut munkához, míg jelentősebb helyi mezőgazdasági munkaadók a Taktaköz községeiben vannak. A térségbeli ipari üzemek jó része nagyban a helyi munkaerőre épít. A kistérség infrastrukturális ellátottsága, elérhetősége, természeti és kulturális értékei A Tokaji kistérség kereskedelmi ellátottsága kifejezetten jónak tekinthető, legalábbis az országos viszonyoknak megfelelő. Ezzel viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül igen jó helyen áll, csak Sátoraljaújhely térségében több az ezer főre jutó kereskedelmi egységek száma. Ez valószínűleg kapcsolatba hozható a helyi szőlészethez, borászathoz kötődő tevékenységekkel. Ugyan a települések nagy részén a kiskereskedelmi kapacitás nem bővült számottevően az elmúlt években, az amúgy legjobb helyzetben lévő Tokajon folyamatos növekedésnek lehetünk tanúi. A kistérség az ezer főre jutó személygépkocsik száma alapján sosem tartozott az országos élmezőnybe. Az utóbbi évek során tapasztalható állomány-bővülés mértéke azonban felzárkózást tett lehetővé ebben a tekintetben az ország más vidékeihez, a jelenlegi gépkocsi ellátottság (235 db / ezer fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül már igen kedvezőnek mondható. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége még több téren hagy kívánni valót maga után. 2006-ban csak a kistérség lakásainak 85 %-a volt vezetékes ivóvízzel ellátva, amivel Tokaj környéke az országos rangsorban csak az utolsó hetedben kapott helyet. Bár az elmúlt években a közüzemi vízhálózat bővülése folyamatos volt, a kiépítettség még ma is több településen alig éri el a 14

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja (2004). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda www.tokaj.hu, www.bodrogkeresztur.hu, A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja (2004). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 15

53


70 %-ot (Erdőbényén, Taktabájon, Csobajon). A térség csatornázottsági szintje 2006-ban meghaladta a 60 %-ot, annak ellenére, hogy a csatornahálózat kiépítése a terület nagy részén (kivéve Tokajt) csak 2000 után kezdődött. Így ez jelentős mértékű bővülésnek számít. 16. ábra A Tokaji kistérség infrastrukturális ellátottsága megyei és országos viszonyításban

Kereskedelmi ellátottság 250 200

475

150 100

Szálláshely-ellátottság

Személygépkocsi-ellátottság 50 0

Csatornázottság

Vízvezeték-ellátottság

Vidéki átlag = 100


Tokaji kistérség

Tokaj

Bár a Tokaji kistérség eléggé periférikus helyzetű az országban, a környéket feltáró közutak és vasútvonalak megfelelően kapcsolják be az ország vérkeringésébe. Tokaj környékét két országos főútvonal érinti: a 37-es út Miskolcról indulva halad a szlovákiai országhatár felé, amelyet Sátoraljaújhelynél lép át. A főútvonal eközben érinti Bodrogkisfaludot, Szegit és Szegilongot is. Az ebből Bodrogkisfaludnál kiváló 38-as számú főút a kistérségből Bodrogkeresztúrt és Tokajt kapcsolja be az országos főúthálózatba, és vezet tovább Rakamazon keresztül Nyíregyháza felé. Az ország más vidékeinek megközelítési lehetőségén túl ezek az utak a környező városokat (Szerencs, Sárospatak) is összekötik Tokajjal. A települések egy része a térségen áthaladó főutak mellé települt, de a többi település (taktaközi falvak, Erdőbénye, Tarcal) megközelítése is jó, számos kisebb jelentőségű út alakít ki kedvező térségen belüli elérhetőséget biztosító hálózatot. A kistérség területén két, országos viszonyításban is fontos, és nagyobb teher- és személyforgalmat lebonyolító vasúti vonalszakasz halad át. A Miskolc-Szerencs-Sátoraljaújhely vonal Bodrogkisfaludot, Szegit és Szegilongot fűzi fel, és kapcsolja be a vasúthálózatba. A MiskolcSzerencs-Nyíregyháza vonal pedig Tarcalt és Tokajt érinti. A két vonalszakasz Mezőzombornál válik el egymástól, vasúton való eljutásra a kistérségen belül például Tokaj és Szegi között nincs lehetőség. A kistérség nemzetközi hírű természeti értéke az UNESCO világörökség részét képező Tokaji-hegy, Magyarország emblematikus szőlőtermő helye. A hegy egyébiránt a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része is. Ehhez tartozik még a Tisza és a Bodrog összefolyásánál található lápos, mocsaras, holtágakkal tarkított vidék is, nemzetközi jelentőségű vízimadár-élőhely. A tájvédelmi körzet Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud és Szegi területét is érinti. Országos jelentőségű természetvédelmi terület ezen kívül a Bodrogszegi Várhegy, valamint több, helyi jelentőségű természeti értéket is számon tartanak

54


a környéken, mint például a tarcali Takta-holtágakat, vagy a taktabáji kastélyparkot.16 A természeti értékek védelmének érdeke jelenleg is több konfliktusforrás tárgyát képezi. A Bodrogkeresztúron létesült regionális hulladéklerakó mellett a Szerencsen épülő szalmatüzelésű erőmű ügye kapott nagyobb visszhangot, melyek működése tájképromboló hatásuk mellett jelentős környezeti terheléssel is jár.17 Hasonló aggodalmak kísérik a szlovákiai Tőketerebesre tervezett szénerőmű esetét is. A környék építészeti értékei közé tartoznak a pincesorok, egyes nagyobb pincészetek épületei (Tarcalon pincemúzeum), a több településen megtalálható kúriák és kastélyok (például Tarcal, Taktabáj, Bodrogkeresztúr), valamint a környékbeli Rákóczi-kultusz egyes helyei (Rákóczi-pince, Rákóczi vár, Rákócziház).18 A vidék adottságaira (borkultúra) számos helyi esemény, fesztivál épít, de újabban például Tokaj olyan könnyűzenei fesztiváloknak is otthont ad, mint az általában júliusban megrendezésre kerülő Hegyalja Fesztivál. A kistérség szálláshely-ellátottsága kedvező, országosan a 19. legjobb. A 68 db / ezer fős szálláshely-kapacitás a vidéki átlag mintegy kétszerese. Ez az érték a szállásadó településeket nézve még jobban fölértékelődik, hiszen a kapacitás teljes részét Tokaj, Erdőbénye, Tarcal és Bodrogkeresztúr adják. A szálláshelyellátottság napjainkban is tovább bővül, például a tarcali kastélyszálló megnyitásával.

16

Magyarország atlasza (1999). Cartographia Kft., Budapest, 132 p. http://tokaji.directinfo.hu 18 A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja (2004). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 17

55


Feljegyzés a „Fejlesztési csúcsteljesítmény és hátrányos helyzetű társadalom – fejlesztéspolitikai helyzetértékelés és ötletbörze” című műhelybeszélgetésről a Tokaji kistérségben A műhelybeszélgetés helyszíne és időpontja: Tokaj, Polgármesteri Hivatal II. emeleti tárgyalója, 2008. június 13. 10.30 -14.30 A műhelybeszélgetés résztvevői: Májer János (Tokaj Polgármestere, a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás elnöke) Kántor Dezső (Erdőbénye polgármestere) Szögi Imre (Csobaj polgármestere) Baracskai László (Tarcal polgármestere) Valler József (Bodrogkisfalud polgármestere) dr. Dankó József (Tokaji Ferenc Gimnázium, HEFOP projektfelelős) Kedves Csaba (Kistérségi Iroda vezetője) Dévald István (Városi Művelődési Ház és Konferenciaközpont vezetője) Nagy Júlia (Tourinform Iroda vezetője) Borbás Gabriella (kabinetfőnök, NFÜ) Szabó Zoltán (főtanácsos, NFÜ) Felföldi Zoltán (HBF Hungaricum Kft. ügyvezetője) Szepesi Balász (tudományos tanácsadó) Csurgó Bernadett (HBF Hungaricum Kft., kutató) A műhelybeszélgetés célja a Tokaji kistérség tapasztalatai alapján megvitatni a fejlesztéspolitika működését, és összegyűjteni a javaslatokat a rendszer fejlesztése érdekében. A műhelybeszélgetés Májer János, a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás elnökének köszöntőjével kezdődött. Ezt követően Borbás Gabriella, az NFÜ kabinetfőnöke ismertette a 10 kistérségben zajló kutatás fő célkitűzéseit, majd Felföldi Zoltán mutatta be a kutatást végző cégcsoportot, a HBF Hungaricumot. A köszöntőket, bemutatkozásokat követően Csurgó Bernadett, a HBF Hungaricum Kft. kutatója prezentálta a Tokaji kistérségben végzett kutatás eredményeit, vitaindító gondolatait. Ezt követően Szepesi Balázs és Felföldi Zoltán moderálása mellett a résztvevők a fejlesztéspolitikai rendszer működéséről beszélgettek. Vélemények a kistréségi rendszerről: A résztvevők a kistérségi kutatás eredményeire reflektálva megerősítették, hogy egyfajta alapvető kohézió már a kistérséggé válás előtt is létezett a kistérségi települések között. Voltak közös programok, pl. a vízminőségjavítás-beruházás. Elmondták, hogy az I. NFT támogatta az együttműködéseket. Ezt példázza a PEA, az Összefogással Tokaj Világörökségéért Program, ami turisztikai vonzerőfejlesztésre vonatkozott. Mostanra fejeződött be, most voltak az utolsó átadások. Kiemelték azt a kistérségi tanulmányban is hangsúlyozott problémát, hogy ebből automatikusan kizáródtak a taktaközi települések, mert ők nem a világörökségi terület részei. A résztvevők véleménye szerint sok nem uniós program (pl. közmunka) kistérségi szinten sikeresebbnek bizonyult, mint ha a települések önállóan hajtották volna végre. A kistérség aktívan készült az ÚMFT-re is. Valamennyi település részt vett a Cselekvési Terv elkészítésében. Kiemelték, hogy körültekintően játak el, először több

56


milliárdnyi projektet soroltak fel, majd elkezdték csökkenteni, egy szerintük reálisan elérhető összegre. Fontos problémaként emelték ki ennek kapcsán a visszacsatolás hiányát. A kistérségben zajló munka eredménye csupán annyi volt, hogy néhány hónap múlva megköszönték a munkájukat, de valójában senki nem tart igényt a kistérségek által kidolgoztatott cselekvési programokra. A részvevők alapvető igényként fogalmazták meg a jövőre vonatkozóan, hogy legyenek az ÚMFT-ben olyan célok, pályázatok, ahol a kistérség a saját problémáinak megoldására kap lehetőséget. Nem sikerült kistérségi szinten megszervezni a LEADER-t sem. Az első LEADER a kistérség szempontjából kudarc volt, nem tudtak megegyezni, ezért a Taktaköz külön LEADER-t hozott lére, Tokajnak kistérségen kívüli partnereket kellet találnia. Taktaköz és Hegyalja eltérő adottságai A kistérségi tanulmányra reflektálva a résztvevők megerősítették, hogy a kistérségi együttműködés, a közös programok fő nehézsége a két eltérő adottságú kistáj eltérő igénye, hozzáállása a fejlesztésekhez. A Taktaköz a saját forráshiány problémájával nem tud megbirkózni „Csak azok jók a fejlesztéspolitikának, akiknek van saját forrásuk, napi likviditási problémákkal küzdők nem jöhetnek számításba.” Az innovációs szándék sokkal erősebb Tokajban és a Hegyalján, mint a Taktaközben. A taktaköziek szerint Tokaj nem húzóerő, mert „ha túl gyorsan megy a szekér, az ember nem fut már utána.” Legnagyobb probléma: a forráshiány. Még arra sincsen pénz, hogy előre tervezzenek. Önkormányzatok és vállalkozók is. Nincs pénz, senki nem fektet be. Nincsenek olyan vállalkozók, akik be tudnának fektetni. Ezen kívül hiányzik a rendes infrastruktúra, megközelíthetetlen a település. Ezt jobban kellene hangsúlyozni a tanulmányban, mert ez az egyik legnagyobb gátja bármilyen turizmusfejlesztésnek a Taktaközben. Vélemények a fejlesztéspolitikáról Tokaj sikere abban rejlik, hogy ők nagyon sokat pályáznak. Nem jobb a nyerési arányuk, mint másoké, csak többől nyernek ugyanolyan kis arányban. A tokaji résztvevők szerint a kiírók nem tudják, hogy mit jelent egy beruházási program, meg lehet-e két év alatt valósítani egy komplex beruházást; vagyis nagyon nehéz megfelelni a kétéves időszaknak úgy, hogy a bürokrácia a kérdésekre soká válaszol, és ha válaszol, akkor is úgy, hogy a válaszért nem vállalnak felelősséget. o Pl. színház: engedélyes tervvel pályázik, de utána a kiviteli terv elkészítése minimum fél év. Tendertervvel pályáznak, de ott a költségvetést nem lehet pontosan belőni. o A közbeszerzés legalább 3 hónap, ha nincsen támadás, de gyakorlatilag mindig megtámadják. Ezzel együtt 6 hónap is lehet. o A felépítésre marad 12 hónap. Fontos kérdésekre nem születnek válaszok, gyakori a feltételek módosulása, a kifizetések elhúzódása. Problémaként jelölték meg a helyi fejlesztési szakemberek a párhuzamos szervezetek létezését. Ezt példázza a Kistérségi Iroda és a Helyi Vidékfejlesztési Iroda léte. „Míg a Kistérségi iroda meghal a jelentésektől, addig nem tudni, mit csinál a HVI.”

57


A helyiek elmondták, hogy a mai rendszerre a városok túltámogatása jellemző. Pólusok visznek 70%-ot, 30%-os lakossággal. A forráselosztás hátrányos a vidéki települések számára. Az egyik kistelepülési polgármester elmondta, hogy nem tette ki, hogy Európai falu, mert nem érzi úgy, pl. utak tekintetében az ő faluja európai színvonalú lenne. Egyes vélemények szerint csapnivaló az utóbbi 2-3 év tendenciája a fejlesztéspolitikai rendszer működésében. A megjelenési, beadási határidők tolódnak. Elhúzódás, utófinanszírozás miatt nem mennek bele a települések már a pályázatba sem. A résztvevők kifejezték ellenérzésüket a közbeszerzési rendszer gyakorlati működésével kapcsolatban is. Elmondták, hogy a közbeszerzés meghívásos alapon történik, „előre le van zsírozva, hogy ki a nyerő, az hoz még két másik ajánlatot”, csak így tudják biztosítani, hogy időben ne csússzanak sokat. Többen elégedetlenségüket fejezték ki a rendszer szakmai működésével kapcsolatban is: 1. A formanyomtatványok kitalálói nem tudják, hogy mit kérnek. Az építési költségvetés értelmetlen, bele lehet pusztulni. 2. Az építési engedélyezés túlbürokratizált. Műemlék épületnél az engedély beszerzése 3 év. Normál esetben 3-6 hónap. 3. Kontraszelektált csapat állítja össze a költségvetési táblákat. 4. A konkrét kiírás feltételei mások, mint amelyek a tervezéskor leírásra kerültek, pl. Eurovelo helyett 1 és 2 számjegyű utak mentén építendő kerékpárút. 5. Azt mondták, fogjanak össze, közben a pályázati kiírások összefogással nem valósíthatók meg. Pl. kisebb a pályázható összeg annál is, ami egy település problémájának a megoldására elég lenne. 6. Hiánypótlást olyanra kérnek, ami a felhívásban nem is volt. 7. A VÁTI-nál, MVH-nál kellően fel nem készült munkatársak vannak. 8. Az ellenőrök eleve azt feltételezik, hogy lopnak a pályázók. 9. A pályázatok kiírása nem felel meg az igényeknek: utakra korlátozott. 60% mellett nem is tudnak pályázni. 10. A támogatási szerződésben aláírtak nem valósulnak meg. Javaslatok a fejlesztéspolitikai rendszer működésének javítására: 1. A legfontosabb, hogy nem szabad elhúzni a döntési mechanizmusokat. 2. A döntési mechanizmust egyszerűsíteni kell. 3. A két éves végrehajtást hosszabbítani kell a nagyobb beruházások esetén, mert egy komolyabb építkezés ennyi idő alatt nem hajtható végre. 4. Meg kell szüntetni a kincstári időeltolódást. 5. Egyszerűsíteni kell a pályázati elszámolást. „Játék 1 milliárd forinttal” A műhelybeszélgetés lezárásaként a moderátorok egy játékra kérték fel a résztvevő öt település polgármestereit. A játék keretében minden polgármestert arra kértek, hogy egymástól függetlenül egy papírlapra írják fel, hogy ha 1 milliárd forinton kellene osztozniuk, abból - mennyit kérnének a saját településük számára, - mire költenék a pénzt, és - milyen fontos fejlesztéseket nem tudnának megvalósítani ebből az összegből.

58


A játék eredményét az alábbi táblázat mutatja: 21. táblázat: „Játék 1 milliárd forinttal” eredménye Lakosságszám 962

Pénzösszeg 140 millió

810

150-200 millió

Erdőbénye

1383

200 millió

Tarcal

3240

350 millió/200 millió

Tokaj

4300

300 millió

Bodrogkisfalud

Csobaj

Prioritás Belterületi út, egészségügyi ellátó, arculatjavítás Konyhafelújítás (óvoda, iskola), elektromos hálózat, szolgálati lakás, belterületi út, faluközpont kialakítás Belterületi utak, közintézmények felújítása Út, járda, kerékpárút (100 M) egészségügyi ellátó (100 M) piac (40 M), üzemi konyha, szociális ellátó, idősek klubja (100 M) Óvoda

Elmarad Tanösvény kialakítása, életmódjavítás Tisza partra vezető út, Tisza part fejl. Turisztikai szálláshely, önkormányzat felújítás

Falufejlesztés, munkahelyteremtés, turizmus, csapadékvíz elvezetés Vízrendezés I. ütem (500 M), óvoda-rekonstrukció (160 M) turisztikai fejlesztés (100 M)

Város-rehabilitáció

A játék fő tanulságai: • A települések meg tudnak egyezni a forráselosztásról. • A döntéseknél a lakosságarány számít. • A lakosságarányt tudják módosítani sajátosságok figyelembevételével. • Tudnak sorrendet állítani, el tudják dönteni, hogy mi fontos és mi kevésbé fontos, mit vegyenek előre, mit soroljanak hátra.

59

A Tokaji kistérség - esettanulmány -

Recommend Documents