M . Á L L . F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I J E L E N T É S E A Z 1967. É V R Ő L
287
A TOKAJI-HEGYSÉG FÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSÉNEK ŰJABB E RE D M ÉN Y EI ír ta : Gy a r m a t i Pál
Az 1958-ban indult Tokaji-hegységi 10 000-es alapú, 25 000-es pontosságú tér képezés első éveinek legfontosabb feladata az egységes szemléletű adatgyűjtés és felvételi munka volt. Négy év alatt a csoport mintegy 1400 km2 területet térképezett és 1962-ben — ismerve a kérdéseket és feladatokat —■ hozzáfogott a térképek ki adásának előkészítéséhez, az áttekintő 200 000-es méretarányú térkép szerkesztésé hez, magyarázók összeállításához. A kezdeti, elsősorban felszíni megfigyelésekhez kötött munkát az egyre szaporodó számú és növekvő mélységű térképező-, sekély szerkezetkutató- és alapfúrás, ásványbányászati nyersanyagkutató fúrás adatai mélyföldtanilag is megalapozták. A már kezdetben is feszített ütemű térképezési munkát az egyre inkább szerteágazó feladatok még csak fokozták. A szerkesztéssel, kéziratlezárással párhuzamosan egy-egy térképlap határain túlterjedően 1962-ben megkezdtük az egyes képződménycsoportok részletes földtani vizsgálatát. így a riolitos vulkánosság ( P a n t ó G . , I l k e y n é P e r l a k i E.), az andezites vulkánosság ( G y a r m a t i P.), az üledékes képződmények és szerkezetföldtan ( M o l n á r J . , E r i i a r d t G y . , ill. P e n t e l é n y i L.), a gazdaságföldtan ( F r i t s J.) tárgykörében mind tudomá nyos, mind gyakorlati szempontból értékes új megállapítások születtek. Az első, nyomtatásban is megjelent részletes térképekkel és magyarázókkal (Tolcsva: G y a r m a t i P .; Háromhuta: G y a r m a t i P . ; Tornyosnémeti: É r h a r d t G y . — P e n t e l é k y i L.) egyidőben készült el a hegység gazdaságföldtani térképe 75 000-es méret arányban és annak magyarázója F r i t s J. szerkesztésében, a hegység távolabbi kör nyezetét is magába foglaló 200 000-es sátoraljaújhelyi térképlap és magyarázója ( P a n t ó G . és F r i t s J . ) . A z iparilag fontos területek térképlapjainak szerkesztésébe bevontuk az ásványbányászat geológusait is ( Z e l e n k a T., M á t y á s E., V e t ő I.), akikkel igen jól együttműködve szerkesztettük meg a mádi, tállyai, olaszhszkai, erdőbényei térképlapokat. A hegység területén mélyített alapfúrásokról, azok föld tani eredményeiről tudományos publikációinkon kívül (Füzérkajata-2. : E r h a r d t G y .,. Mád-23.: G y a r m a t i P . , Tállya-15.: G y a r m a t i P . ) részletes dokumentációink is be számolnak. A Tokaji-hegység részletes földtani térképezéséből adódó új földtani ismeretanyag bemutatója volt a Magyarhoni Földtani Társulat 1966. évi tokaji vándorgyűlése. Az áttekintő térképlap és magyarázója a lektorálás, szerkesztés során további érlelésen, fejlődésen ment keresztül, mely a vulkáni, a tektonikai értelme zések újszerű, szélesebb keretbe állítását eredményezte. A vándorgyűlésen felvetett kérdések — főleg külföldi — visszhangja tanúskodik ezeknek nemcsak a hazai,, hanem az általános földtani megismerés szempontjából is adódó fontosságáról. Már az áttekintő térkép szerkesztése szükségessé tette, hogy a vulkanológiai, szerkezeti kérdések mellett a nem kevésbé fontos rétegtani problémák tisztázásához
28 8
G yarm ati
P.
paleontológus kutatók közreműködését igényeljük. Az őslénytani vizsgálatokban Cs. M e z n e r i c s I., N y í r ő R., S z é l e s M., B o d a J., K o r e c z n é L a k y I., H a j ó s M., P á l e a l v y I. vettek részt. Gyakorlati eredmények az ásványbányászattal kapcsolat ban a már említett együttműködésen kívül az antracit (grafit) kutatás ( P a n t ó G.), az abaújszántói színesérckutatás ( I ' a x t ó G., P e n t e l é n y t : L.), a savanyú piroklasztikumok hasznos tulajdonságainak vizsgálata ( I l k e y n é P e r l a k i E.), perlit prog nózis ( F r i t s J.) terén jelentkeztek. Mivel a részletes földtani térképezés óriási adat tömege monografikus feldolgozásra is alkalmas és ennek váza már el is készült a sá toraljaújhelyi térképlap és magyarázója formájában, ezt újabb anyagvizsgálatokkal és az egész hegységet bemutató 50 000-es térképpel kiegészítve, előttünk áll egy ma gas színvonalú monográfia összeállításának lehetősége. A térképszerkesztés és térképkiadás tervében végzett ismételt tervmódosítások a kiadásra kerülő lapok nyomdai korrektúrázása, az anyagrendezési, kezelési és elhelyezési gondok növekedése, köteteket megtöltő dokumentációs anyagaink ren dezése, minősítése, ellenőrzése; személyi változások s Intézetünk épületének tata rozása olyan méretű munkát és többletmunkát jelentett az osztály geológusai szá mára, hogy ezek mellett a monografikus munkára egyre kevesebb idő maradt. Ilyen körülmények között célszerűbbnek látszott erőinknek a térképszerkesztésre és kiadásra való összpontosítása, a monográfia-összeállítás munkájának időleges fel függesztése. Az 1967-es év folyamán a riolitok, riolitpiroklasztikumok, üledékes képződmé nyek vizsgálata terén jutottunk fontos alapadatokhoz és a fejlődéstörténet felvázolá sának „próbáját” képezte a hegységről nyújtott ősföldrajzi vázlat ( P a n t ó G. 1966). A riolitos vulkáni képződmények típusainak és ciklusainak vizsgálatára a hegység északi részén I l k e y n é P e r l a k i E. a nyíri, füzérradványi és háromhutai lap területén 60 aknát mélyíttetett. Az ezekből kikerült anyagok sokoldalú vizsgálata után (amely folyamatban van) remény van az egyes vulkáni ciklusok elkülönítésére. Jelentős az előrehaladás a részletes terepmunka, aknáztatások, irányított mintavételek terén, melyek célja a vulkáni kőzettömegek esetében a folyás, feltörés dinamikájának meg állapítása. A riolitok genetikai osztályozását, a makroszkópos jellegeken és a kőzet alkotó ásványok megoszlásán túl, sikerült a genetikai tényezőket hívebben tükröző alapanyag-finomszerkezeti vizsgálatokra és a kőzetüveg lágyulási tartományban való viselkedésének meghatározására alapozni. A riolitfajták vizsgálatának munkája a fűthető tárgyasztalú mikroszkóp rend szeres üzemeltetésének megoldásával is jelentősen előrelépett. Eredeti tervünk, hogy a monográfia számára végzett megfigyeléseket a „sza kosított” 50 000-es (riolit-, andezit-, üledékek + tufa) térképekre közvetlenül át vigyük, a topográfiai alap hiánya miatt későbbi időpontra tolódott. A monográfia fejezetek megszövegezése viszont csak e térképek megszerkesztése után indulhat meg. Jelentős eredmények születtek a KLTE Ásvány- és Földtani Tanszéke által szerződéses keretben végzett piroklasztikum- és üledék-komplexvizsgálatokból. A ka vicsok morfometrikus elemzéséből, a velük kapcsolatos finomabb szemű üledékek szemnagyságé mikromineralógiai, mikropaleontológiai, palynológiai vizsgálatának egybevetéséből az eddigiekhez képest sok újat mondó fejlődéstörténeti rekonstrukció született. Ez az üledékképződés szakaszos fejlődésmenetére (transzgressziók, reg ressziók, eróziók, sótartalom változások) fűzi fel a vulkáni eseménysorozatot, s ha több vonatkozásban ellenőrzésre szorul is, a korábbi sztereotip kormegítéléssel szem ben lényeges előrelépést jelent egy reális és dinamikus fejlődéstörténet megrajzolá
A Tohaji-hg. földi, térképezésének újabb eredményei
289
sához. Ennek záloga új vizsgálati ágak bekapcsolása és korábban mikrofaunameddőnek minősített képződmények ősmaradványanyagának kinyerése volt. Üledékföldtani vizsgálatok céljára és a képződmények horizontális és vertikális elterjedésének pontosabb felderítéséhez P e n t e l é n y i L . számos, jó eredményt hozó mesterséges feltárást telepített. Ezek elsősorban a tortónai és szarmata rétegek el határolásához adtak segítséget. Nagyarányú faunagyűjtést végeztünk, a gyűjtött anyag zöme még vizsgálat alatt van ( C s e p r e g h y n é M e z n e r i c s I.). Körül tudtuk határolni az aknáztatások során felismert tortónai agyag-, tufitfoltot a füzérradványi kastélypark területén. A vilyvitányi Godolya-árok aknáiból begyűjtött üle dékből K o r e c z n é L a k y I. igen gazdag tortónai mikrofaunát határozott meg, szá mos, a hegységből eddig ismeretlen alakkal. Rögzítettük a szarmata oolitos—cerithiumos mészkő és molluszkás agyag elterjedését a kovácsvágási Akasztódomb kör nyékén. Faunagyűjtést végeztünk a Köszörű-patak, valamint a vágáshutái Kispart és Cseresznyés-oldal erősen zárványos tufájában is. Térképszerkesztés és térképkiadás terén 1967. évre 3 db 25 000-es térképlap kéziratának lezárása, térképmagyarázójának, alapadatainak és kőzetmintagyűjte ményének összeállítása, múzeumi elhelyezése volt feladatunk (Nyíri, Füzérradvány, Makkoshotyka) (1. ábra). E munkával párhuzamosan kellett elvégeznünk négy tér képlap kiadásának előkészítését (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Füzérkajata, Holló háza). Utóbbi — főképpen hegységperemi — térképlapokkal kapcsolatban már több ízben felvetődött e töredéklapok és a szomszédos, teljes térképlapok összevonásának szükségessége, mind a térképet, mind a magyarázót illetően. A Térképszerkesztő Bizottság az összevonásokra tett javaslatot elfogadta, így e szerint 1967-ben csak a nyíri térképlapot zárjuk le, a hátralevő 9 db 25 000-es térképlapot már összevonva adjuk ki (2. ábra). E munkánkkal kapcsolatban a legtöbb tudományos és gyakorlati jellegű ered ményt az 1967-ben mélyített sekélyszerkezetkutató fúrások hozták. A sátoraljaúj helyi hegycsoport keleti előterének földtani megismerése céljából két szerkezetkutató fúrást mélyítettünk a Bodrogközben, mivel csak egy, korábban mélyített vízkutató fúrás kevéssé megbízható adatai álltak rendelkezésünkre. Mindkét fúrás negyedkori képződmények alatt meglehetősen vastag (40—50 m) kavics—murva—homok (levantei) összletet harántolt. A Sátoraljaújhely 7. sz. fúrás (3a —d. ábra) áthalmozott riolittufa után 122,9 m-től 250,2 m-es talpmélységig igen durva horzsás, agyagiszapfolyásos „habtufát” tárt fel, mely tufakifejlődés a hegységből korábban nem volt ismeretes. A Karos 1. sz. fúrás pedig riolittufa és tufit rétegek után 65,2—195,2 m-ig kaolinosodott riodácittufában és horzsabreccsában haladt, majd néhány m-es tufakonglomerátum után alsótortónai riodácit ártufába jutott. Figyelemreméltó és további vizsgálat tárgyát képezi az utóbbi összletben jelentkező pirites, markazitos ércesedés, mely főleg érhálózat és üregek mentén jelentkezik. A hegység északi részén a nyíri lapon az erdészeti útépítések új feltárásai miatt kiegészítő térképezésre volt szükség, melynek kapcsán számos — eddig csak más térképlap területén ismert — képződmény, pl. felsőszarmata andezittufa, sok riolittípus vált ismeretessé ezen a lapon is. Az itt mélyített fúrások is lényegesen hozzá járultak ismereteink bővítéséhez. A Füzér 2. sz. fúrás (3. ábra) 216,4 m-ig a hegységben ritkán megfigyelhető több szakaszú felszíni andezitvulkánosság szelvényét tárta fel. Ezek elválasztását két vegyes tufa- illetve agglomerátum- és egy salakagglomerátum-szint közbetelepülése könnyítette meg. Az eruptív sorozat fedőjében a R a k o v i t s 7 . Foraminifera-vizsgálatai alapján felsőszarmatába helyezett agyag, homok, valamint j
19
MÁFI Évi Jelentés 1967. évről
1. Nyomtatásban megjelent, 2. nyomdai előkészítés alatt álló, 3. kéziratban lezárt, 4. 1968-ban lezárásra kerülő, 5. 1969-ben lezárásra kerülő térképlapok; 6. nyomdai előkészítés alatt álló, 7. nyomtatásban meg jelent térképmagyarázók
Pue. 1. Состояние издания геологических карт масштаба 1:25 000 и объяснительных записок района гор Токай 1. Изданные карты, 2. находящиеся в печати, 3. законченные в рукописи, 4. намеченные к окончанию в 1968 г., 5. намеченные к окончанию листы карт в 1969 г.; 6. находящиеся в стадии подготовки к изданию, 7. вышедшие из печати объяснительные записки
A Tokaji-hg. földt. térképezésének újabb eredményei
2. ábra. Összevonásra javasolt térképlapok 1. Nyomtatásban megjelent, 2. lezárt, 3. kiadandó térképlapok; 4. javasolt összevonás
Puc. 2. Листы карт, намеченные к объединению 1. Изданные карты, 2. законченные в рукописи, 3. подлежащие изданию, 4. намеченные к объединению
19*
291
292
G yarm ati
Mo-1.
Lb-1.
S z ib -1 .
talaj, homok löszös homok agyag
finom homok 9 ,0 11.5
P.
vegyes tufa
homok
11,2 agyagos deluvium
dácitagglomerátum
16.4
17,5
24,2 28.4 30.4 323
dácitpépéfil
homok homokos tufit homok
42.5
48,6
pépérit
48,6 51,4
53.3
dácit
homok
homok homokos agyag
55,0
agyag
6 0 .4 62.5
kovaföld homok pépérit
72.5
79,2
8 7 ,0 9 0 ,6 93,1
100,1 102,1
kovaföíd
dácit pépérit
homok
áthalmozott riolittufa
159.4 161.5 166,0 1683
agyag homok agyag agyag
177.7 180.3 182.8 185.4 188,0
homok agyagbreccsa homok homokos agyag tufakongl.
1953
197,2
homokos tufit
201,0
agyagos tufit
2 0 6 ,9
áthalm. riolittufa
223 ,4
3/a—cl. ábra. 1967-ben a Tokaji-hegységben mélyített sekélyszerkezet kutató fúrások áttekintő szelvényei Puc. 3/a—d. Обзорные разрезы неглубоких скважин, пробуренных в 1967 в Токайских горах для изучения геологического строения района
A Tokaji-hg. földt. térképezésének újabb eredményei
m 3.0
Ka-1.
Su -7 .
m
görgeteges iszap
N y i- 1 .
F Ü -2
4,0 8,9 -
homok
11.0
14,4 19,4 -
lignitcsíkos
293
2 1 ,9 “
nyirok deluvium fin. homok agyag r. tufa, tufás homok
durvahomok.
homokos kavics, murva
31,2 -
kavics
agyag 45.0
kavicsos. áthalmozott riolittufa,
535 65.0
laza, áthalmozott, lignitcsikos tufa
7 0.0
5 3 ,8 58.7 -
lufit riodácit breccsa
6 3 ,5 6551 68,3
kaolinosodott, athalmozon riodácittufa
86,5 92.0
kaolinosodott, kovásodott riodácit horzsabreccsa
áthalmozott, rétegzett ríolittufa 117.0 123,0
erősen agyagásványos odott riodácittufa
igen durva horzsás, iszapfolyásos 'habtufa'
«
6,0
ua. alaphegység — zárványokkal
195,5
tufakonglomerátum 2 0 5 .0
riodácit ártufa 214.0
riodácit ártufa érchintéssel
2 5 0 ,0 260 .0
3/b. ábra Puc. 3/b
186,4 -
áth. V. tufa agyag homok tufa
294
Gyarm ati
P.
Hk-1.
Hh-3. m
S p -ti
Sp -1 2 . homokos nyirok
nyirok
9 .5
323
63 aa
riolittufa törme lékes nyirok laza homok
andezlttuta andezit pépérit
44,1 riolittufa andezit
riodácit 79,1 82,5
átmenet a trachitt
97,0
trachit 116,2 andezites tufa 129,0 131.2 136.2 141.2 146.2
trachitos andezit bortott andezit sávonként váltakozó trachit és andezit trachitos andezit
154.2
összesült. horzsaköves kristálytufa
oxiandezit
159.2 vegyes tufa
trachitos andezit
197.0 áthalmozott tufa 207.0 agglomerátumos tufa 214,5 fin. sz. riolittufa
220.0
220,0
220,2 -
3/c. ábra Puc. 3/c
tufit, vegyes tufa települ mintegy 20 m vastagságban. A Hollóháza 3. sz. fúrásban harántolt riodácit pépérites kifejlődése alapján a felsőtorton sorozatba illik, az alatta következő trachit, trachitos riodácit, andezit kálimetaszomatózist és ezzel kapcsola tos pirites, markazitos ércesedést jelez. Ugyanezt a törtön eruptív összletet tárta fel a Nyíri 1. sz. fúrás; itt fedőjében 70 m vastagságú alsószarmata üledékes sorozat települ és ezzel korbesorolása új alátámasztást nyert. Ezek a fúrások a Nyíri jelű lap északi részén levő képződmények tortonba sorolását is alátámasztják. Számos új, meglepő adathoz jutottunk a Szerencsi-szigethegységben mélyített sekélyszerkezetkutató fúrásaink révén is. A Legyesbénye 1. sz. fúrás felsőszarmata— alsópannon üledékes sorozatot fúrt, több diatomit teleppel. Egyik legfigyelemremél tóbb eredmény, hogy ezek közül egy a 10 m vastagságot is eléri. Ugyancsak felső szarmata—alsópannon üledékben haladt és áthalmozott riolittufában állt le a Szent-
A Tokaji-hg. földt. térképezésének újabb eredményei Sp-7.
Sp-Ю. 1 kötött futóhom ok
2 laza hom ok
3 áthalmozott tufamálladék
4 szárazföldi tarkaagyag
5 lignitcsíkos áthalmozott tufa
6 áthalmozott riolittufa
7 andezittufa
8 olivinbazalt
9 sa lako s bazaltagglomerátum
10 riolitos anyaggal kevert hólyagos bazaltagglomerátum
11 andezites a nya gggal kevert bazaltagglom erátum
12 rétegezett, osztályozott ve gye s tufa, andezittufa rétegekkel
13 áthalmozott riolittufa
14 diatom ás tufit
15 tufás a gyag
16 vegyes tufa
17 áthalmozott és hullott riolittufa
18 savanyú piroxénandezit
19 agglom erátum os andezittufa
=13: 20 diatomaföld
21 riolittufit
229,5-
• 00
°.w%
000
v -v -'15 V
v -v -
V V ' V V V V ' V V V V > V V
V 17 '
300,0
V V V V ' V V V V > V V V V V V
3 /d .
á b ra
P u c . 3 /d
295
296
Gyarm ati
P.
ÎNO
istvánbaksa 1. sz. fúrás, az alsószarmatát 223,4 m-ig azonban nem érte el. A Szeren csi-szigethegységben eddig ismeretlen pépérites dácitot fúrt a Monok 1. és l /а. sz. fúrás, fiatal pannon és felsőszarmata üledékek alatt, ami a felsőtorton pépérites—dácitos—andezites vulkanizmus nagy területi elterjedését bizonyítja. A Sárospatak környékén mélyített fúrások közül legtöbb újdonsággal a Sáros patak 10. és 12. sz. sekélyszerkezetkutató fúrások szolgáltak. A Bodrogközben, Apró homokon mélyített Sárospatak 10. sz. fúrás új- és óholocén kötött futóhomok, fo lyami homok, majd pleisztocén laza folyami homok és felsőszarmata— alsópannon szárazföldi tarkaagyag és lignitcsíkos, áthalmozott tufaközbetelepüléses tufamálladék alatt felsőszarmata olivinbazalt összletet harántolt. A Tokaji-hegységben ed dig teljesen ismeretlen bazaltvulkánossággal lényegesen bővültek ismereteink mind a hegységre, mind a Bodrogközre vonatkozóan. A riolittól riodáciton, dáciton, savanyú piroxénandeziten keresztül vezető, az olivintartalmú piroxénandezitig (Erdőbénye, Szokolya) ismert kőzetsor tehát to vább bővült az itt megismert olivinbazalttal. Fedőjének kőzetkifejlődése, fekűjének elég gazdag ősmaradványanyaga alapján (Molluszkák, Diatómák) korát kétség telenül a felsőszarmatába tehetjük. Salakos agglomerátumos kérge, közbetelpülő két tufaszintje, melynek egyikéhez riolitos anyag is bőségesen keveredett, a lávapadok vastagsága (10—23—8 m), döntően e vulkánosság felszíni jellege mellett szól. A jól kristályosodott alapanyag interszertális, 200 mikron nagyságú labradorit plagioklászlécek, izometrikus 20—40 mikron nagyságú olivin- és piroxénszemek szöve dékéből áll és átlagosan a kőzet 85—90%-át képezi. A 2 mm-t is elérő nagyságú bon tott szegélyű (iddingszites, kloritos, szerpentines) olivin és kevés piroxén adja kizáró lagosan a fenokristályokat. Enyhe karbonátosodástól és a fenokristályok gyenge bontásától eltekintve a kőzet ép, makroszkóposán fekete—sötétszürke. Kémiai elemzése* is teljesen alátámasztja bazaltos jellegét: 1. 49,16% SiO„ 18,12 ALÖ3 2,81 F eA FeO 4,53 0,12 MnO MgO 7,79 CaO 8,23 Ka„0 2,81 1,70 K 2Ö 1,44 TiO, p2o 5 0.37 co„ ny 2,10 H,Ö + H20 1,13 Összesen : 100,31% . Olivinbazalt. Sárospatak 10. sz. fúrás 81,1— 91,2 m . Olivinbazalt. Sárospatak 10. sz. fúrás 107,9—113,0 m
0
48,30% 17,53 5,03 2,10 0,16 6,18 10,18 2,48 1,41 1,33 0,30 1,07 2,08 2,14 100,29%
Fekűjében felsőszarmata vegyes tufa és andezittufa, diatomitrétegekkel tar kított áthalmozott riolittufa, majd 256,0 m-től a fúrás talpáig alsószarmata áthalmo zott és hullott riolittufa van. * Az elemzés a debreceni Kossuth L. Tud. Egyet. Laboratóriumában készült. Elem ző : dr. Barta J.
A Tokajidig. föleit, térképezésének újabb eredményei
297
Érces indikáció szempontjából a Nagy Szaván mélyített Sárospatak 11. sz. fúrás nem váltotta be reményeinket, ellenben a tőle nyugatra mélyített Sárospatak 12. sz. mélyfúrás (Deákkút) már pozitív eredményt adott. A 200 m vastagságban harántolt rétegsorban a törtön riolit-ártufában — több szintben — hintett szfalerites-galenites ércesedés mutatkozott. 162,6—175,9 m mélységben 4 cm vastagságú szfalerit kristályhalmazt találtunk. A színképvizsgálat az 57,5—73,7 és 133,4—139,6 m mélységközben is figyelemre méltó dúsulást jelzett: Cu 160—400 g/t, Pb 600—1000 g/t, Zn 400-6000 g/t. Az 1968. év soron következő feladatait tekintve, első helyen a hátralevő 9 db 25 000-es térképlap kéziratának lezárása, térképmagyarázóinak, alapadatainak, kő zetmintagyűjteményének összeállítása szerepel tervünkben.
НОВЕЙШИЕ ДОСТИЖЕНИЯ ГЕОЛОГИЧЕСКОГО КАРТИРОВАНИЯ В ОБЛАСТИ ТОКАЙСКИХ ГОР ПАЛ ДЬЯРМАТИ
Главнейшими задачами первых лет, начиная с 1958 г., когда начались работы по картированию в области Токайских гор, являлись сбор данных и съемочные работы по единым принципам. Поверхностные наблюдения были подтверждены данными глубоких скважин, пробуренных с увеличением их количества и глубины. В 1962 г. нами были начаты детальные геологические исследования отдельных формаций. К составлению листов карт важнейших промышленных районов были привлечены геологи промышленных организа ций. Для решения проблем в области стратиграфии кроме вопросов структуры и вулканологии потребовалась помощь палеонтологов. Таким образом, в 1967 плановом году была закончена большая часть геологических карт масштаба 1:25 000 района Токайских гор, а вся работа составлением 9 карт будет за кончена к 1969 г.
