Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 1. rész

Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 1. rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 1. rész

2014 február 06. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még Givenincs Tíz történelmi értékelve idézet, Give Tíz történelmi idézet, Give Tíz történelmi idézet, Mérték Give Tíz történelmi idézet, Give Tíz történelmi idézet,

amit amit amit amit amit

rosszul rosszul rosszul rosszul rosszul

tudunk tudunk tudunk tudunk tudunk

1. 1. 1. 1. 1.

rész rész rész rész rész

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

A történelmi emlékezet által megőrzött idézet meghatározza magát a személyt, de a kort is, amelyben elhangzott. Azonban az emlékezet sokszor megcsal minket, s olyan mondatokat ad egyes személyek szájába, amelyeket vagy sohasem mondtak ki, vagy teljesen más volt az értelmük.

"Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot"

1. oldal (összes: 7)


A híres mondás Marie Antoinette francia királynétől származik, aki azt mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot." Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, s a filozófus egy hercegné szájába adta a szavakat. A legenda valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.

"Csak vért, verítéket és könnyeket!"



Miután Winston Churchillt a második világháború második évében, 1940 májusában brit miniszterelnökké választották, állítólag ezekkel a cseppet sem megnyugtató szavakkal szólt a tömegekhez: "Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!" Ez az idézet azonban pontatlan, s egy jóval korábbi beszédéből való, amikor is azt mondta, hogy "a nemzeti lét új alapjait a vér, verejték és a könnyek emelték fel", de kísértetiesen emlékeztet Byron 1823-as művében, A bronzkorban leírt frázisra is: "milliók vére, verejtéke és könnyei".

"A hatalom megront!"



John Emerich Edward Dalberg-Acton (1834-1902) angol történész, író és politikus leghíresebb idézete így szól: "A hatalom megront, a korlátlan hatalom pedig korlátlanul megront." Majd állítólag hozzátette: "a nagy emberek mindig rossz emberek." Bár a hatalom erkölcsi hátulütőit boncolgató mondás széles körben ismert, s kétségkívül nem csekély igazságtartalommal bír, sokan úgy vélik, ez a mondat sohasem hangzott el az egykori parlamenti képviselő szájából.

"Houston, baj van!" Az űrkutatás történetéből két híres idézet van, amelyet már gyermekkorban mindenki kívülről fúj: az egyik a "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek", a másik pedig a "Houston, baj van!" (Houston, we have a problem.) Az utóbbi mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, s az energiaellátó rendszer is működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben. A Holdra szállásról ezt követően már szó sem lehetett, azonban a három űrhajós végül sikeresen hazatérhetett.



Az űrutazásról 1995-ben nagysikerű amerikai film készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszerelésével. Azonban éppen az eseményeknek emléket állító hollywoodi produkció által terjedt el pontatlanul a Tom Hanks által kimondott híres idézet, amely valójában - a hangfelvétel tanúsága szerint, miután a hitetlenkedő földi irányítás megismételtetette - így szólt: "Houston, volt egy problémánk!" (Houston, we’ve had a problem here.)

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"

Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, 5. oldal (összes: 7)

Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 1. rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind", vagyis emberiség. Mindez azonban csupán szőrszálhasogatás, s az űrhajós bálványát nem döntheti le - ahogyan az a tény sem, hogy egy évvel ezelőtt az űrhajós bátyja elárulta azt a titkot, miszerint öccse hónapokig gondolkodott a 20. század legtöbbet citált mondatán, holott Armstrong váltig állította, az egy spontán mondat volt a részéről. folytatjuk... mult-kor.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló




Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 1. rész

Recommend Documents